Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 3. Pedagógiai program és helyi tanterv
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című, TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg
Szerkesztette:
Dr. Kormos Vilmos
Közreműködött:
Nagy István Bratinkáné Magyar Éva Major Monika
- 2010 -
Helyzetkép – Magyarország ; A magyar oktatási rendszer, a pedagógiai program és a helyi tanterv készítésének jogszabályi háttere, a két dokumentum hatóköre A magyar oktatási rendszer működését szabályozó alapelveket a Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti. Az állam ingyenes biztosítja az állampolgárok számára, a kötelező általános iskolai oktatást. Biztosítja továbbá, hogy a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető legyen a középfokú, illetve a felsőfokú oktatás. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény meghatározza, hogy milyen intézmények jellemzik az egyes oktatási szinteket:
Képzési forma
Életkor
Óvoda
3 éves kortól
Általános iskola
6 éves kortól
Gimnázium, szakközépiskola vagy szakiskola
10/12/14 éves kortól
Felsőoktatási alapképzés
18 éves kortól
Felsőoktatási mesterképzés Doktori képzés Az óvodai nevelés a gyermekek 3 éves korában kezdődik. A tankötelezettség az iskolaérettségétől függően, a 6. vagy 7. életév betöltésétől annak a tanévnek a végéig tart, amikor betöltik a 18. életévüket. Ennek megfelelően tanulmányaikat az általános iskolában kezdik, majd a középiskolában folytatják. Ez hagyományosan 8+4 éves általános iskolaközépiskola felosztásban valósul meg. Egyre több azonban ezek mellett, a 6+6 és a 4+8 éves képzés is. Ebben az esetben az általános iskolai évek után már gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, melynek végén érettségi vizsgát tesznek. Általános iskola (tanulmányi idő) 8 év
Gimnázium (tanulmányi idő) 4 év
6 év
6 év
4 év
8 év
Az általános iskolai tanulmányok befejezését követően szakközépiskolákban is tanulhatnak a diákok, ahol 4 éves képzésben vesznek részt, melynek a végén érettségi vizsgát tesznek. Ezt követi az 1, 2 vagy 3 éves szakmai képzés.
A szakiskolai képzés az általános iskola befejezését követően két éves alapozó oktatással folytatódik. A szakmai képzés ezután kezdődik, amely ebben az esetben is, 1, 2 vagy 3 évig tart. Az oktatási rendszer szabályozása, különböző szinteken valósul meg: • Központi szint: az 1995-ben a kormány által kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT), illetve az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján. • Helyi szint: az iskolák pedagógiai programjai és az ennek részét képező helyi tantervek alapján.
Pedagógiai program Az 1993-as közoktatási törvény alapján előírt, az egyes magyarországi nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységének alapelveit meghatározó dokumentum. Az iskola pedagógiai programja tartalmazza az intézményben folyó nevelés és oktatás céljait; az iskola helyi tantervét; az iskolai életet; a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.
Helyi tanterv A teljes képzési ciklusra vonatkozó terv, amely az oktatás tartalmát szabályozza. Szűkebb értelemben tanterven csak olyan dokumentumokat értünk, amelyek révén valamely hatóság kötelezően előírja az iskoláknak, hogy mit (és bizonyos korlátok között azt is, hogy hogyan) tanítsanak. Tágabb értelemben azonban tantervnek nevezhetjük az ún. tanítási programokat is, amelyek nem kötelezőek, alkalmazásukról tehát a tanár szabadon dönthet. A magyarországi iskolák elfogadott pedagógiai programok szerint működnek, amelyeknek egyik legfontosabb eleme a helyi tanterv. A helyi tantervek a NAT-ra épülnek.
A pedagógiai program és a helyi tanterv készítését a következő jogszabályok határozzák meg: • A Magyar Köztársaság Alkotmánya • A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (Ktv.) • A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
; A pedagógiai program előírt tartalma
A pedagógiai program tartalmáról a Közoktatási törvény (Ktv.) 48. § (1) a) pontja rendelkezik. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: • az iskola nevelési programját • az iskola helyi tantervét • szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot, • szakközépiskolában és szakiskolában a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítását. ; A helyi tanterv előírt tartalma A Ktv. 48. § (1) b) pontja az iskola helyi tantervének tartalmára vonatkozóan határozza meg az előírásokat. A helyi tanterv: • leírja az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tananyagot és követelményeit. • az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételeit. • az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének követelményeit és formáját, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást végző oktatási intézményekben a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésre, oktatásra vonatkozó tananyagot. Szabadon hagyja viszont a lehetőséget, hogy minden iskola olyan helyi tanterv szerkezetet alakítson ki magának, amelyik az adott iskolában a leginkább használható.
; A pedagógiai program készítésének módszertana, folyamata, résztvevői
Egyeztetés a fenntartóval A pedagógiai program készítése, felülvizsgálata előtt, illetve annak első lépéseként, időben egyeztetni kell a fenntartóval. A fenntartóknak meg kell fogalmazniuk elvárásaikat intézményeikkel szemben. A kommunikáció módja, tartalma sorsdöntő lehet az iskola számára. Célszerű a közvetlen kommunikáció, hiszen nem csak a fenntartónak vannak elvárásai az iskolával szemben, hanem mindenféleképp szükséges megismertetni velük az
iskolában megvalósíthatónak látszó célokat. A fenntartónak is érdeke, hogy megismerje az iskola, a szülők, a helyi lakosság elvárásait, mert csak így lehet hatékony, konfliktusmentes minőségpolitikát folytatni. A tárgyalás során ki kell emelni az iskola eddig elért eredményeit, a fejlődésre, innovációra, versenyképességre kedvező személyi és tárgyi feltételeket.
A jogszabályi háttér megismerése Fontos lépés a jogszabályi háttér megismerése, ami alapján a pedagógia program tartalmával kapcsolatos elvárásokat, előírásokat ismerhetjük meg.
Előkészületek: • ütemterv készítése, ami az egyes, résztevékenységeket tartalmazza időskálával és felelősökkel • megfelelő személy vagy csoport kijelölése a program előkészítésére, összeállítására • személyek vagy csoportok szakmai felkészülése, tájékozódása • tantestületi vita előkészítése • tantestületi vita, tantestületi döntés: ¾ átvett vagy saját program, ¾ tanórai – tantárgyak –, tanórán kívüli tevékenységek, – megnevezés, időkeret, óraszám, ¾ egyeztetések a fenntartóval, iskolaszékkel, ¾ erről tájékoztatás a nevelőtestületnek.
A program megírása: Az elkészítők részéről folyamatos konzultációra, információcserére van szükség a vezetéssel, tantestülettel. A munkafolyamat fő lépései: (vagyis mit tartalmazzon a programunk) • A tantestület által elfogadott alapelvek, célok megfogalmazása, ezekhez feladatok, módszerek, eszközök. • Helyzetelemzés: az iskola eddigi nevelési módszere, erőssége, gyengesége, fejlesztésre váró feladatok, erőforrásai (személyi, tárgyi). • A nevelés színterei: tanórák, tanórán kívüli tevékenységek – felsorolás, rövid cél és tevékenység ismertetése. • Nagyobb, hagyománnyá váló iskolai programok, projektek leírása, célja, feladata, cselekvési terve.
A program elfogadtatása: • A pedagógiai program véleményezése: ¾ iskola szülői szervezet ¾ diákönkormányzat ¾ iskolaszék ¾ szakmai munkaközösségek. • A pedagógiai program elfogadása a nevelőtestület által.
A program jóváhagyása a fenntartóval: A pedagógiai program fenntartói jóváhagyása.
; A helyi tanterv készítésének módszertana, folyamata, résztvevői A pedagógiai program fejlesztésének folyamatában, miután az iskola tantestülete meghozta legfontosabb döntéseit - azaz megfogalmazta értékrendjét és célrendszerét -, kerül sor a helyi tanterv írására, adaptálására. Az iskolai helyi tanterve az iskola egészére vonatkozik, az az iskola profilját és jellegzetességeit leíró dokumentum. Tartalmazza a tantárgyi rendszert, az óratervet és a tanórán kívüli tevékenységeket. Az iskola oktatási programjának (helyi tantervének) megalkotásakor egy szintézis zajlik, amelynek során az országos és a helyi elvárásokat és lehetőségek kerülnek összhangba, figyelembe véve a pedagógiai programban már megfogalmazott célokat és feladatokat. Az iskola helyi tantervének készítése több lépcsőben folyik. Az első a szint tulajdonképpen a tantárgyi makrotervezés szintje, ahol döntést kell hozni az iskolaszerkezetről, meg kell határozni az intézmény nevelő-oktató tevékenységének alapjait és a képzési irányokat, és azt, hogy alkalmaz-e valamilyen, az iskola értékrendjéhez, céljaihoz illeszkedő, jellegzetes tanítási módszert. Ezek a döntések az iskolai helyi tanterv alapjai, amelyhez figyelembe kell venni az iskola, illetve a fenntartó adott körülményeit és a fejlesztési elképzeléseit. Ez elsősorban munkaközösségi és tantestületi tervezőmunkát igényel. A második szint a tantárgyi tantervek megtervezése. A tantárgyi tantervek tartalmazzák az adott tantárgy tematikáját, a tantárgyi célokat, a témasorrendet, az óraszámokat, a követelményrendszert, a tanítási szemléletmódot (tananyagkiválasztás és elrendezés elvei, módszertani alapelvek) és a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. Ezeket évfolyamonkénti bontásban is el kell készíteni. Elkészítése az egyes szaktanárok feladata.
A helyi tanterveket folyamatosan értékelni kell, négy-öt évente pedig alapos elemzésnek kell alávetni. Az értékelés tárgya lehet a tanterv felépítése, tartalma, belső logikája s a tanterv használhatósága. A felépítés, tartalom, belső logika vizsgálata során azt érdemes figyelni, hogy a tanterv önmagában mennyire koherens és konzisztens, megfelel-e a tantervkészítés általános szabályainak, normáinak. A tantervek ellenőrzésére-értékelésére elsősorban az adott tantestület jogosult, s ebben az értelemben a tantervi értékelés önkéntes. Érdemes erre a feladatra egy munkacsoportot létrehozni. A munka szakszerűsége érdekében a csoport munkájába célszerű bevonni egy külső szakértőt. Elképzelhető, hogy az iskola az önkormányzat, illetve á szülők képviselőjét is bevonja a munkába A tantervkészítés folyamatában minden pedagógusnak aktívan részt kell vennie, az iskolavezetésnek általános felelőssége van a tanterv elkészítésében. Létre kell hozni azokat a szakmai csoportokat, amelyek a munkában kiemelt részt vállalnak. Nem ők hozzák a döntéseket, hanem a meghozott döntések alapján ők készítik elő a fejlesztés egyes lépéseit, illetve a döntéseket ők öntik írásos formába. Az igazgatónak biztosítania kell a munkához szükséges feltételeket. Ki kell jelölni a felelősségi köröket. El kell dönteni, kik vezetik a csoportokat, szervezni kell a szakmai koordinációt, meg kell határozni az eljárás rendjét (készítés, kontroll, korrekció, legitimáció).
; A pedagógiai program és a helyi tanterv elfogadásának, jóváhagyásának folyamata, szintjei
A közoktatási törvény a Nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsgakövetelmények figyelembevételével megtervezett pedagógiai program és helyi tanterv nevelőtestületi elfogadását és iskolafenntartói jóváhagyását írja elő. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az iskola szülői szervezet, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a helyi kisebbségi önkormányzat és a – szakterületük tekintetében – a szakmai munkaközösségek véleményét. A nevelőtestület által elfogadott dokumentumot jóváhagyásra a fenntartóhoz be kell nyújtani. A fenntartó, a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett - szakértő véleményét beszerezni. Ha az Országos szakértői névjegyzékben nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakértő véleményét kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlata van. A fenntartó csak akkor tagadhatja meg a jóváhagyást, ha nem felel meg a törvényi előírásoknak, ha nem tudja biztosítani a feltételeket, vagy ha az általa meghatározott feltételek
szerinti szakmai tevékenység hiányzik a pedagógiai programból. Ebből – tudniillik a pedagógiai program törvényesség és feltételek szerinti mérlegelési kötelezettségéből – két következmény ered: egyfelől a fenntartónak még a program tényleges elkészítése előtt meg kell egyeznie az intézménnyel annak működési feltételeiről, másfelől az intézmény ezek ismeretében valódi szakmai autonómiával rendelkezik, hisz a pedagógiai program szakmai tartalmának mérlegelése nem a fenntartó felelőssége. A nevelési, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik. A helyi tanterv a pedagógiai program részét képezi, így annak jóváhagyásának folyamata, megegyezik a pedagógiai programéval. A pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be az iskola.
; Egyéb – a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban:
A pedagógiai program érvényességi ideje: A Pedagógiai Program időbeli hatálya az eljárási szabályoknak megfelelő módosításig terjed, amelynek oka lehet: • A pedagógiai program felülvizsgálata, • fenntartói utasítás, • jogszabályi változás.
A pedagógiai program módosítása A módosítás eljárási szabályai megegyeznek a Pedagógiai Program elfogadásának és jóváhagyásának szabályaival.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: A pedagógiai programot a Közoktatási törvény 44.§ (2) bekezdése értelmében nyilvánosságra kell hozni. Ennek módja: • A jóváhagyott pedagógiai program elhelyezése az iskola könyvtárában, a tanári helyiségben, valamint az iskola honlapján • Az érintettek részvételével egy megbeszélés és bemutatás keretében rövidített összefoglalást kell adni.
• A pedagógiai program rövidített változatát az osztályfőnökök szülői értekezleten a szülőkkel, osztályfőnöki órán a tanulókkal ismertetik. Felhívják figyelmüket, hogy a teljes pedagógia program a könyvtárban és honlapon megtekinthető. ; Az adott témára vonatkozó SWOT analízis ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK - Biztosítja az intézmények egyéni arculatának kialakítását - Lehetővé teszi a helyi sajátosságok (tanuló-összetétel) figyelembe vételét - Hosszabb távú koncepciók, tervezés alapja - Tantestületi konszenzusra épül - Figyelembe veszi a partnerek (tanulók, szülők, szűkebb társadalmi környezet) intézménnyel kapcsolatos igényeit, elvárásait - Átfogó rendszerbe foglalja a különböző szakterületekre, korosztályi csoportokra vonatkozó tartalmi célokat, feladatokat - Biztosítja a fejlesztő munka egymásra épülését LEHETŐSÉGEK - A külső szakértői vélemény biztosíthatja a jogszabályoknak való megfelelést - A fenntartói jóváhagyás egyfajta garancia a dokumentumokban foglalt célkitűzések megvalósíthatóságára - Vezérfonalat jelenthet az intézményvezetői pályázatokhoz - Az intézmények közötti versenyhelyzetben egy jól kidolgozott program biztosíthatja a vonzerőt, az iskola hosszú távú fennmaradását
- A pedagógusok többsége (főleg a kezdetekben) nem rendelkezett megfelelő kompetenciákkal a szakszerű kidolgozáshoz - Előfordulhatnak sematikus, másoktól átvett dokumentumok, amik nem tükrözik az intézmény egyedi vonásait - A dokumentumok tartalma gyakran „rózsaszín” képet mutat, nem tükrözi a valóságot - Rendszeres frissítést, felülvizsgálatot igényel - Nyelvezetében nehéz egyszerre biztosítani a szakszerűséget és a közérthetőséget - Kidolgozása, legitimációja nagyon időigényes VESZÉLYEK - A jogszabályi változások miatt gyakran kell módosítani - Az erőforrások változása (szűkülése) veszélyezteti a célok megvalósulását - Nyilvános, számonkérhető! - Ha elmarad a rendszeres értékelése, felülvizsgálata, módosítása, elveszti az aktualitását - Ha nincs összhangban az intézmény működését szabályozó többi dokumentum (MIP, SZMSZ, házirend, stb) a pedagógiai programmal, ellentmondásossá, átláthatatlanná válik a működés