HÁZTARTÁSOK BEFEKTETÉSI SZOKÁSAIBAN

HÁZTARTÁSOK BEFEKTETÉSI SZOKÁSAIBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓI ATTITŰDÖK, ISMERETEK ÉS ELVÁRÁSOK KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI MÓDSZEREKKEL VALÓ VIZSGÁLATA

2006. FEBRUÁR

A MEGVALÓSÍTÁSHOZ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁST A

NYÚJTOTT, A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK SZERINT KIÍRT NYILVÁNOS PÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT PÁLYAMUNKA ALAPJÁN

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGALÓ ........................................................................................................................... 3 2. BEVEZETŐ....................................................................................................................................................... 6 2.1. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI ........................................................................................................................... 6 2.2. A MINTA ÖSSZETÉTELE ................................................................................................................................. 7 2.3. A KUTATÁS MÓDSZERTANA ÉS LEBONYOLÍTÁSA ........................................................................................ 10 2.4. ADATGYŰJTÉSI SZEMPONTOK ÉS A KÉRDŐÍV .............................................................................................. 10 3. A KUTATÁS MEGÁLLAPÍTÁSAI.............................................................................................................. 12 3.1. PÉNZÜGYI TÁJÉKOZOTTSÁG ....................................................................................................................... 12 3.1.1. Önértékelés ........................................................................................................................................ 12 3.1.2. Hírfigyelés ......................................................................................................................................... 13 3.1.3. Tárgyi tudás....................................................................................................................................... 16 3.2. PÉNZÜGYI DÖNTÉSEKBEN VALÓ ÉRINTETTSÉG ........................................................................................... 20 3.3. PÉNZÜGYI DÖNTÉSEKHEZ IGÉNYELT INFORMÁCIÓK ................................................................................... 23 3.4. PÉNZÜGYI DÖNTÉS TUDATOSSÁGA ............................................................................................................. 26 3.4.1. Befektetési időtáv............................................................................................................................... 26 3.4.2. Befektetési hozamelvárás................................................................................................................... 27 3.5. EGYES LEHETŐSÉGEKKEL SZEMBEN MEGLÉVŐ ATTITŰDÖK........................................................................ 29 3.5.1. A befektetési formák preferencia-sorrendje....................................................................................... 29 3.5.2. A kockázatviselésre való nyitottság ................................................................................................... 30 3.5.3. A tőzsdei befektetéshez való viszonyulás ........................................................................................... 34 3.6. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK SZERKEZETE ÉS CÉLJA ................................................................................. 39 3.6.1. A pénzügyi megtakarítások nagysága................................................................................................ 39 3.6.2. Pénzügyi megtakarítási kilátások ...................................................................................................... 41 3.6.3. A pénzügyi megtakarítás felhasználásának módja ............................................................................ 42 4. VÁLASZOK ADATTÁBLÁBA RENDEZVE.............................................................................................. 44

HÁZTARTÁSOK BEFEKTETETÉSI SZOKÁSAIBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

2

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGALÓ A magyar felnőtt korú lakosság alig több mint 12 százaléka tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben, miközben kétharmados arányt képviselnek azok, akik saját vagy családjuk szabad pénzeszközeivel kapcsolatban már hoztak befektetési döntést – derül ki az eSense Tanácsadó- és Szolgáltató Kft. által 2006. januárjában reprezentatívan kiválasztott, 1433 fő telefonos megkérdezésével megvalósult felméréséből. A kapott adatokra épülő jelen elemzés célja, hogy meghatározza a magyar felnőtt korú lakosság pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos attitűdjeit, elvárásait és terveit. Ennek során külön kitérünk a kockázatviselési hajlandóság kérdéskörére, amely elsősorban a közvetett és közvetlen részvénybefektetésekkel kapcsolatos vélemények által válik megismerhetővé. Ez a befektetési forma fejlettebb piacgazdaságokban jóval nagyobb arányt képvisel a lakossági megtakarítások szerkezetében és a közeljövőben feltehetően Magyarországon is nőni fog a szerepe a magasabb kockázatú és összetettebb befektetési instrumentumoknak. A felmérés megállapítása szerint a befektetési döntések meghozatalában érintett válaszadók közül csak mintegy minden nyolcadik kéri ki a döntés meghozatalát megelőzően pénzügyi szakember véleményét, ezzel szemben a megkérdezettek fele viszont elegendőnek tartja a családtagokkal történő előzetes konzultációt. Minden második megkérdezett ugyanakkor szeretne a jövőben több tájékoztatást kapni a pénzügyi szakemberektől (bankárok, brókerek, biztosítási ügynökök), amelyet leginkább személyesen és postai levélben vár. A többletinformációt igénylők hatoda már az e-mailt jelölte meg, mint pénzügyi kérdésben is kívánatos információszerzési csatornát, ami egyfelől az új megoldásokra való nyitottságként, másfelől viszont a szándékos félretájékoztatás növekvő veszélyeként (visszaélési céllal küldött kéretlen levelek) is értelmezhető. Pénzügyi tanácsadó személyre szóló útmutatása alapján a megkérdezettek közel fele az eddiginél kockázatosabb befektetési formákat is kipróbálna, mintegy 70 százalékuk ugyanis elégedett a pénzügyi intézmények ügyfélkapcsolati munkatársainak szakértelmével. Ebből következően az aktív és személyre szabott befektetési termékértékesítés számára komoly lehetőségek adódhatnak a jövőben a magyar piacon. A befektetési döntésben érdekeltek háromnegyede saját elmondása alapján figyeli a pénzügyi híreket, igaz, a többség a televíziózást jelölte meg elsődleges hírforrásként, amely a szakirányú hírekben közismerten szűkölködik. A híreket jelenleg nem figyelők közel harmada szándékszik a jövőben eddigi szokásán változtatva, figyelmet szentelni a pénzügyi


3

információknak. Bár a hírfigyelők aránya magasnak tűnhet, a megkérdezetteknek csak kevesebb, mint 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tudja mire szolgál a BUX index, több mint felük pedig tévesen ítélte meg, illetve nem tudta megítélni a részvénybefektetés más fő befektetési formákhoz mért kockázatosságát. A hírekben való tájékozottság érzése tehát nem

feltétlenül

jelent

tényleges

pénzügyi

tájékozottságot

is,

amely

így

a

megtéveszthetőség, illetve a téves döntések meghozatalának kockázatát rejti magában. A megkérdezettek 23 százaléka emlékszik úgy, hogy befektetési csalásnak tűnő ajánlattal keresték meg, minden hetedik válaszadó pedig késznek mutatkozik egy ismeretlen hátterű, ám nagyobb hozamot ígérő befektetési lehetőségnek maga is utánamenni (a válaszadók 14 százaléka felhívná a tévéreklámban szereplő ismeretlen szolgáltató telefonszámát, ha az jelenlegi hozamszintjénél 5 százalékponttal magasabbat kínálna). Mindez jelzi, hogy a befektetési döntésekben érintett felnőtt korú lakosság lehetőségekre való nyitottsága és alacsonyabb szintű tájékozottsága miatt valóban célpontjává válhat a pénzügyi visszaéléseknek. A korábban említettek szerint a pénzügyi befektetési kultúra fokmérőjeként is tekinthetünk a részvénybefektetések arányára. Ennél fogva különösen szembeötlő, hogy egy példabeli 5 millió forintos pénzügyi befektetés esetén a válaszadók 5,3 százaléka választaná csak ezt a kétség kívül kockázatosabb formát, míg 37,5 százalékuk az állampapírok, 25,7 százalékuk pedig a lekötött betétek mellett tenné le voksát. A többség szerint a tőzsdei részvénybefektetés a vagyonos emberek kiváltsága, a megkérdezettek harmada pedig kellő befektethető vagyon megléte esetén maga is vásárolna tőzsdei részvényt. Ennek összeghatárát a válaszadók 43,8 százaléka egymillió forint fölé teszi. A részvénybefektetéstől való félelem lehetséges magyarázataként elsősorban a megtakarított pénzösszegek alacsonyabb volta, illetve az ahhoz egzisztenciális okokból kapcsolódó alacsonyabb kockázatviselési hajlandóság említhető. A pénzügyi befektetési döntésekben részt vevő személyek alig több mint kétharmada rendelkezik hónapról hónapra keletkező pénzügyi megtakarítással. Jelenlegi pénzügyi megtakarításának összegéről a megkérdezettek háromnegyede adott felvilágosítást, ennek értelmében az egymillió forint alatti összes pénzügyi megtakarítással rendelkezők aránya 43 százalékot tesz ki, amelyen belül a súlypont az 500 ezer forint alatti megtakarításokon van. 5 millió forint feletti pénzügyi megtakarítást csak a megkérdezettek 5,7 százaléka vallott magáénak. A magyar lakosság alacsonyabb pénzügyi kockázatvállalási hajlandósága a megtakarítások összege mellett azok céljával is magyarázható. A három fő megtakarítási cél sorrendben:


4

nyugdíjas évek, váratlan kiadások, utódok és család segítése, míg a kényelmi kiadásokhoz kapcsolódó célok markánsan hátrébb szorulnak. Ebből adódóan a megtakarítások az alacsonyabb kockázatú és így alacsonyabb hozamú befektetési formákba allokálódnak. A megkérdezettek közel 60 százaléka 7 százalék alatti éves hozamot vár befektetésétől. Ennek megfelelően a legnépszerűbb befektetési időtávnak az egy és három hónap közötti számít, minden negyedik megkérdezett ilyen formában tartja pénzét, éven túli befektetést pedig a megkérdezettek közel 20 százaléka választ csupán.


5

2. BEVEZETŐ 2.1. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének támogatásával az eSense Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 2006. januárjában a magyarországi háztartások befektetési szokásaiban várható változásokra vonatkozó kvantitatív vizsgálatot végzett. A vizsgálat célja a pénzügyi szolgáltatásokkal szembeni attitűdök, igények, elvárások és várakozások megismerése, amely - mint a lakossági szegmens befektetési szokásaira vonatkozó átfogó elemzés - tájékoztatásul szolgálhat a pénzügyi intézmények és államigazgatási szervek döntéshozói, valamint minden egyéb érdeklődő számára. A kutatás során a következő kérdésekre kerestünk konkrét és számszerű választ: ¾ A magyar felnőtt korú lakosság hány százaléka tartja magát legalább közepes mértékben tájékozottnak pénzügyi kérdésekben? ¾ Milyen információforrásokból táplálkozik a magyar felnőtt korú lakosság pénzügyi befektetési lehetőségekkel kapcsolatos döntései során? ¾ Hogyan értékeli a pénzügyi szolgáltatók munkatársainak felkészültségét a magyar felnőtt korú lakosság, illetve pénzügyi befektetési döntései során milyen arányban igényli ezen pénzügyi szakemberek (bankár, biztosítási ügynök, bróker) tanácsát? ¾ A magyar felnőtt korú lakosság ismeri-e a főbb hazai részvények nevét és hogyan vélekedik a közvetlen részvénybefektetésről? Milyen feltételek megléte esetén vásárolna saját maga számára tőzsdei részvényt? ¾ Miként viszonyul a magyar felnőtt korú lakosság a médiában megjelenő, vonzónak tűnő befektetési lehetőségekhez? ¾ Mennyire tudatosan születnek a pénzügyi befektetési döntések? Milyen futamidőre és milyen hozamelvárással fekteti be pénzügyi megtakarításait a magyar felnőtt korú lakosság? ¾ Mekkora összegű és milyen célú pénzügyi megtakarítással rendelkeznek a magyar háztartások? Várakozásaik szerint többet tudnak-e a jövőben megtakarítani?


6

2.2. A MINTA ÖSSZETÉTELE A statisztikai valószínűségi mutatók érvényesülésének érdekében a vizsgált elemszámot 1400 főben határoztuk meg, a lekérdezések több hétre elosztva, különböző napszakokban történtek. Ezek eredményeként összesen 1433 felnőtt korú személy válaszolta meg a kérdőív személyére releváns kérdéseit. A telefonos lekérdezéshez használt hívószámok kiválasztásánál figyelembe vettük a területi reprezentativitást, így fővárosi, vidéki nagyvárosi és kistelepülési hívószámok mellett – gondolva a vezetékes előfizetés által nem elérhetőekre – mobiltelefonszámok hívására is sor került az erre a célra rendelkezésre álló, publikus adatbázisok felhasználásával. A használt elemszám méreténél fogva képes biztosítani a felmérés során kapott eredmények reprezentativitását, azaz életkor, nem, iskolai végzettség és foglalkozás tekintetében a használt minta főbb vonalaiban igazodik a magyar társadalom egészének összetételéhez. Területi megoszlásnál előre meghatározott arányoknak megfelelően történt a megkérdezettek kiválasztása a fent említett főváros – nagyváros - vidék hármas megoszlása szerint, míg az egyéb kritériumok esetében a statisztikai mintavétel általános szabályainak megfelelően a minta méretével biztosítottuk az egyes ismérvek valós arányoknak megfelelő képviseletét. Mindezek alapján a kérdőívet 518 férfi és 915 nő válaszolta meg, ami 36,1, illetve 63,9 százalékos arányt jelent:

A válaszadók nem szerinti m egoszlása

Férfi 36% Nő 64%

Az 1433 válaszadó 44 százalékának (630 fő) legmagasabb iskolai végzettsége középfokú, felsőfokú végzettséggel pedig 486 fő, azaz a válaszadók mintegy 34 százaléka rendelkezik: 18,7 százalékuk főiskolát (268 fő), 15,2 százalékuk (218 fő) pedig egyetemet végzett. Általános iskolai tanulmányokat - mint legmagasabb iskolai végzettséget – a válaszadók 13,5 százaléka, azaz 193 fő vallott magáénak. Közel ekkora létszámban voltak azok, akik nem válaszoltak a kérdésre (101 fő, azaz 7 százalék), illetve válaszuk az „Egyéb” kategóriába


7

esett. Ez utóbbi 1,6 százalékot kitevő 23 fő jellemzően iskolarendszeren kívüli végzettségekkel, illetve felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik.

A megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlása Középiskola

630

Főiskola

268

Egyetem

218

Általános iskola

193

Egyéb

101

Nem mondja meg

23 0

100

200

300

400

500

600

700

A megkérdezettek 41,1 százaléka, azaz 587 fő már nyugdíjban van, alkalmazotti státuszban pedig 22,3 százalékuk, azaz 320 fő dolgozik. A vállalkozók és szellemi foglalkozásúak aránya közel egyező, az előbbi csoport 104 fő révén 7,3 százalékot, az utóbbi 101 fő révén 7 százalékot képvisel. Főtevékenységként tanulmányokat 55 fő folytat a válaszadók közül, ennek következtén részarányuk a mintában 3,8 százaléknak felel meg. Vezető beosztásban 65 fő dolgozik, ebből 46 fő, azaz 3,2 százalék középvezetőként, 19 fő, azaz 1,3 százalék pedig felsővezetőként. Szakmunkásként 29 fő, azaz a válaszadók 2 százaléka, segéd-, betanított-, illetve mezőgazdasági munkásként pedig 1,4 százalék, azaz 20 fő dolgozik. Munkanélkülinek 36 fő, azaz a válaszadók 2,5 százaléka vallotta magát.


8

A válaszadók foglalkozás szerinti megoszlása

Nyugdíjas

587

Alkalmazott

320 116

Egyéb Vállalkozó

104

Szellemi foglalkozású

101

Tanuló/diák

55

Középvezető

46

Munkanélküli

36

Szakmunkás

29

Segéd-, betanított-, mezőgazdasági munkás

20

Felsővezető

19 0

100 200 300 400 500 600 700

A válaszadók foglalkozás szerinti megoszlása tükröződik az életkor szerinti megoszlásban is: a megkérdezettek 39,8 százaléka, azaz 570 fő már betöltötte 60. életévét. Hasonlóan markáns a 45 és 60 közöttiek aránya, az e korosztályba tartozó 443 megkérdezett 30,9 százalékos részesedést képvisel. A 35 és 45 év közöttiekből 203 fő vett részt a felmérésben, részarányuk így 14,2 százalék, amelyet a 25 és 35 év közöttiek 9,4 százalékos részesedéssel, azaz 134 válaszadóval követnek. A 25 év alatti felnőtt korúak részesedése 74 válaszadó révén 5,1 százalékos. Összességében megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával egyre növekszik a korcsoportok súlya a felmérésben. A véletlenszerűen kiválasztott 1433 fő alapján összeállított minta tehát alapjában véve igazodik a magyar társadalom elöregedési tendenciáihoz. A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása 60 felett

570

45-60

443

35-45

203

25-35

134

25 alatt

74

Nem mondja meg

9 0

100

200

300

400

500


600

9

2.3. A KUTATÁS MÓDSZERTANA ÉS LEBONYOLÍTÁSA Az adatfelvétel telefonos interjúk formájában történt, amelyeket az eSense munkatársai végeztek a rendelkezésre álló publikus adatbázisok felhasználásával. Az adatbázisokból a fent említettek szerint területi reprezentativitásra tekintettel, véletlen mintavételes módszer segítségével történt a megkérdezettek kiválasztása. Az előkészítő kutatási tervben foglaltaknak megfelelően első lépésként a kutatás céljának pontos meghatározása alapján elkészült a kérdőív. Ezt a telefonos lekérdezést támogató ún. CATI szoftver fejlesztése, tesztelése és telepítése követte, majd pedig megtörtént a telefonos kérdezőbiztosok (operátorok) képzése. Ennek során az egyes kérdéseket végigbeszélve a válaszok pontos megértéséhez, kialakításához szükséges háttérismeretet biztosítottuk számukra. Az így elkészült rendszerben a kérdőívet teszteltük és megtörtént a kérdések pontosítása, az összefüggések, szűrő- és pontosító kérdések végső sorrendjének meghatározása. Ezt követően vette kezdetét a tényleges lekérdezés, amely három egységben valósult meg. Az így kapott adatokat a CATI szoftver segítségével egységes szerkezetbe foglaltuk, végül megkezdődött a kapott adatok kiértékelése. A kutatás során munkatársaink több mint tízezer kimenő hívást kezdeményeztek a mintában meghatározott reprezentativitásnak megfelelő számú, teljes interjú elkészítése érdekében. A kérdőívet összesen 1433 fő válaszolta meg, egy interjú átlagosan 13-15 percig tartott a kérdőív aktuális hosszától, továbbá a megkérdezett személy válaszkészségétől függően.

2.4. ADATGYŰJTÉSI SZEMPONTOK ÉS A KÉRDŐÍV Figyelembe véve, hogy a telefonos lekérdezés által ugyan hatékonyan viszonylag nagy és reprezentatív lakossági minta érhető el, de a lekérdezés időtartama a személyes interjúkhoz képes korlátozottabb, a kérdőív 33 kérdése között összesen tizenegynél volt lehetősége a válaszadónak a zárt válaszadási szerkezeten túli feleletet adni. Ez az egyedi esetek, kiegészítő attitűdök vizsgálatánál különösen fontos információt jelent, még ha az egymástól eltérő szöveges válaszok feldolgozása és kiértékelése nagyobb időigénnyel is bírt. A kérdőív célkitűzésének megfelelően fel kívánja térképezni a háztartások, illetve a hazai fogyasztók pénzügyi termékekkel szembeni attitűdjeit, konkrét ismereteit, valamint elvárásait és várakozásait. Ennek megfelelően a 33 kérdés arányos módon statisztikai választ ad arra, hogy milyen típusú fogyasztók rendelkeznek megtakarításokkal, az ezzel kapcsolatos


10

döntéseket ki hozza, a döntések meghozatalánál milyen információk és vélemények hatnak közre, illetve a konkrét befektetési lehetőségek és azok céljai miként értelmeződnek. Mindennek megismeréséhez

a

befektetési

folyamat

menetéhez

igazodó vizsgálati

szempontokat hoztunk létre, jelen tanulmány is ennek alapján tekinti végig a kérdéskört. Megjegyzendő azonban, hogy a kérdőívben a kérdések sorrendje kérdőív-technikai és strukturális okokból eltér a fenti folyamatsorrendtől.


11

3. A KUTATÁS MEGÁLLAPÍTÁSAI A befektetési folyamat menetéhez igazodva, elsőként a fogyasztók meglévő ismereteire vonatkozóan értelmeztük a kérdőív által nyert információkat, majd pedig vizsgáltuk a befektetési döntésekben való szerepvállalással kapcsolatos arányokat. Ezt a döntés meghozatalához igényelt információk behatárolása, majd pedig a döntés tudatosságának értékelése követi. Különösen fontosnak tartjuk ezen túlmenően, hogy az egyes konkrét befektetési lehetőségekre, ajánlatokra milyen fogyasztói reakciók alakulnak ki. Kiváltképp a részvénybefektetéssel kapcsolatos véleményeket és gyakorlatot vettük górcső alá, hiszen ez az a befektetési irány, amely Észak-Amerikában és Európa nyugati felén a közgondolkozást jobban meghatározó, ismertebb és kedveltebb befektetési forma és amely a piaci trendek ismeretében minden bizonnyal a jövőben Magyarországon is egyre növekvő szerepet fog játszani. A növekedés intenzitása, okai és iránya tehát különösen fontos a mai magyar befektetési környezet megismerésekor. A vizsgálat záró kérdései a háztartások megtakarításait mutatják be. Ezen belül, a futamidő és hozamelvárások mellett külön vizsgáljuk a megtakarítás célját, azaz hogy az egyes befektetési formákban fialtatott vagyon a tervek szerint mire fordítódik majd.

3.1. PÉNZÜGYI TÁJÉKOZOTTSÁG 3.1.1. Önértékelés A kérdőív nyitó kérdéseként a megkérdezettek arra adtak választ, hogy mennyire tartják magukat pénzügyi kérdésekben tájékozottnak. Válaszaikat öt fokozatú skálán lehetett mérni, amelynek alsó végére kerültek azok a visszajelzések, amelyek a magukat egyáltalán nem tájékozottnak tartó fogyasztóktól érkeztek, a felső végén pedig a saját megítélésük alapján naprakész tudással rendelkezők kaptak helyet. Az 1433 válaszadó közül tájékozottnak csak kevesebb mint minden tizedik ember mondta magát, a 130 ilyen tartalmú választ adó ugyanis 9,1 százalékot képvisel. Még ennél is szűkebb réteg az, aki napi szinten tájékozódik saját elmondása alapján a pénzügyi kérdésekben. A megkérdezettek között 46 ilyen fő volt, így ők a teljes kör 3,2 százalékát képviselik. Saját nyilatkozata szerint közepesen tájékozottnak 601 fő számít, ami a teljes megkérdezett kör 41,9 százalékának felel meg.


12

A megkérdezettek közel fele magát kicsit tájékozottnak vagy teljesen tájékozatlannak tartja pénzügyi, illetve befektetési kérdésekben, az előbbi csoport 446 fővel 31,1 százalékot, az utóbbi 210 fővel 14,7 százalékot képvisel. Összességében elmondható, hogy a pénzügyi tájékozottság kevesek kiváltságának számít jelenleg Magyarországon, a pénzügyi befektetési kínálat folyamatos bővülése és a kapcsolódó információk növekvő mennyisége pedig tovább nehezíti a tájékozottságbeli felzárkózódást.

Ön mennyire tartja magát pénzügyi kérdésekben tájékozottnak? Naprakész tudással rendelkezik

46

Tájékozott

130

Közepesen

601

Kicsit

446

Egyáltalán nem

210 0

100

200

300

400

500

600

700

3.1.2. Hírfigyelés A befektetési döntések meghozatalában érintettek közül (939 fő, tehát a válaszadók kétharmada ilyen) saját elmondásuk alapján több mint háromnegyed azok aránya, akik figyelik a pénzügyi híreket, a 717 igen válasz ugyanis a fenti kör 76,4 százalékának felel meg. A fennmaradó 23,6 százaléknyi, tehát 222 fő bevallása szerint a pénzügyi témájú hírek ismerete nélkül játszik szerepet befektetési döntések meghozatalában, amely nyilvánvalóan magában hordozza a téves ítéletalkotás, sőt a megtéveszthetőség lehetőségét.

Figyeli Ön a pénzügyi híreket?

Nem 24%

Igen 76%


13

A hírfigyelés mellőzésének okaként a kérdőívben három alapvető magyarázat jelenik meg, amelyet a válaszadó további indokokkal egészíthet ki. Ezek szerint a pénzügyi hírek figyelemmel kísérése nélkül befektetési döntést hozó fogyasztók több mint fele érdektelenségből nem követi a pénzügyi híradásokat: a megkérdezettek közül 124 fő, tehát 55,9 százalékuk adott ilyen tartalmú választ. A válaszadók csak kevesebb, mint egyötöde (40 fő, azaz 18 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a pénzügyi híreket idő hiányában nem tudja figyelemmel kísérni, 14,4 százalékuk, azaz 32 fő pedig a pénzügyi hírek követéséhez szükséges ismeret hiányát jelölte meg okként. A 11,7 százalékot kitevő „egyéb” kategória 26 válaszadója különféle indokokat említett: volt aki mindhárom szempontot egyaránt fontosnak találta, de akad olyan is, aki pénzhiányra hivatkozva nyilatkozott úgy, hogy a napi pénzügyi hírek figyelemmel kísérése nem szükséges számára. Volt olyan válaszadó, aki egészségügyi állapotára vagy a hazai befektetési piaccal kapcsolatos teljes szkepticizmusára vezette vissza a pénzügyi információk figyelmen kívül hagyását.

Mi az oka annak, hogy nem figyeli a pénzügyi híreket?

Nincs kellő ismerete hozzá 14%

Egyéb 12%

Nincs rá ideje 18%

Nem érdekli 56%

A pénzügyi híreket saját elmondása szerint nem figyelő, ám befektetési döntést már hozó válaszadók több mint negyede gondolja úgy, hogy a jövőben már szeretne tájékozódni a pénzügyi hírek tekintetében. 58 fő, azaz a csoport 26,1 százaléka nyilatkozott így, míg a fennmaradó 73,9 százaléknyi válaszadó, azaz 164 fő továbbra sem tudja, vagy nem akarja a kapcsolódó híreket nyomon követni. A tájékozódni szándékozó befektetők a megkérdezetti körnek feltehetően azon részéből kerülnek ki, akik kellő ismeret és idő hiányában nem tudják a pénzügyi híreket nyomon követni. Ennek tudatában tehát feltételezhető, hogy a híranyagok időzítésével, megfelelő értelmezésével és megfelelő hírcsatornákon való szerepeltetésével a lakosság pénzügyi


14

tájékozottsága javítható lenne, hiszen számottevő részük késznek mutatkozik az új információk befogadására.

Tervezi, hogy a jövőben tájékozódik majd pénzügyi kérdésekben? 73,9%

26,1%

Igen

Nem

A financiális híradásokat már most is figyelők által leginkább használt információszerzési források között a különböző médiakategóriák, valamint a személyes kapcsolatból eredő hírek szerepelnek. A 717 válaszadó tekintetében abszolút győztesnek a televízió számít: a megkérdezettek több mint fele, azaz 56,7 százalékot kitevő 406 fő nyilatkozott úgy, hogy jellemzően ebből a csatornából jut pénzügyi hírekhez. Feltételezhető, hogy itt elsősorban nem a teletextes adat-szolgáltatásra, hanem a különböző gazdasági témájú műsorokra vagy híradókra gondoltak a megkérdezettek. Mivel kifejezetten nagy nézettségű befektetői információs műsor nem ismert a hazai médiakínálatban, így megállapítható, hogy a magukat pénzügyi híreket figyelőnek valló nyilatkozók elsősorban felszínesebb, kevésbé konkrét információkhoz jutnak hozzá. A tárgyban napilapokból tájékozódók aránya 17 százalékot tesz ki, az így nyilatkozó 122 fő tehát minden bizonnyal alaposabb információkhoz jut, hiszen a hazai (országos, közéleti) napilapok közül valamennyinek van gazdaság i- üzleti - pénzügyi szakosított melléklete. Figyelemre méltónak tekinthető az Internet szerepe, hiszen közel annyi ember nyilatkozott úgy, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos fő információs forrásnak már a világhálót tekinti, mint ahányan a napilapok hírei alapján tájékozódnak. Online híreket, mint fő forrást 103 fő jelölte meg, tehát a válaszadók 14,4 százaléka tájékozódik elsősorban ilyen módon. Az egyéb elsődleges hírforrások közül egyik sem érte el az 5 százalékos részarányt. Rádiót és magazint a megkérdezettek közül ugyanannyian használnak tájékozódásra, mindkét médiumot 29 fő, azaz a válaszadók 4-4 százaléka jelölte meg. Figyelemre méltó ugyanakkor az is, hogy másoktól hallott híreket, mint elsődleges hírforrást csak 6 fő, azaz a válaszadók 0,8 százaléka adta meg. Az „egyéb” kategória 22 válasszal 3,1


15

százalékot képvisel. Ebbe a csoportba sorolódtak azok, akik munkájuk kapcsán folyamatosan számos csatornából értesülnek a hírekről, a szaksajtót olvassák és különböző hírügynökségi és egyéb adatbázisok híreihez is hozzáférnek. Mindemellett viszonylag kis csoportot képezett az a kör, amelynek tagjai nem tudták megmondani a hozzájuk eljutó pénzügyi információk elsődlegesen jellemző forrását.

Milyen formában tájékozódik Ön a leginkább a pénzügyi hírekről? TV

406

Napilap

122

Internet

103

Rádió

29

Magazin

29 22

Egyéb Másoktól hallja

6 0

100

200

300

400

500

3.1.3. Tárgyi tudás A fent bemutatott két kategória a válaszadók saját elmondásán alapulva járult hozzá ahhoz, hogy képet alkothassunk a pénzügyi tájékozottságról. Ezt követően ténykérdésekkel, tárgyi ismeretet igénylő feladatokkal tettük próbára a válaszadók pénzügyi ismereteit. A 939 válaszadó 59,4 százaléka, azaz 558 fő nyilatkozott úgy, hogy ismeri a BUX jelentését. A többi 381 válaszadó, azaz a befektetési döntésben már érintettek 40,6 százaléka tehát nem tudja, hogy mit jelöl, illetve hogy milyen célt szolgál a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe.

Tudja-e, hogy mire szolgál a BUX index? 600 500 400 300 200 100 0 Igen

Nem


16

A tőzsdével kapcsolatos ismereteket és véleményeket majd a 3.5. fejezet részeként értelmezzük részletesebben, a tárgyi tudás mérése érdekében azonban bankok és részvények ismertségére vonatkozó kérdéseket ezen a helyen tárgyaljuk, hiszen ez utal a tényleges ismeretek mértékére is. A 939 megkérdezettnek három bank nevét kellett megadnia. Talán nem meglepő, hogy az első említések között az OTP Bank neve hangzott el a leggyakrabban, összesen 540 alkalommal. Szintén az első említések tekintetében a második és a harmadik helyen szoros volt a verseny, a 89-szer említett K&H Bankot a 86-szor említett Budapest Bank követte. Az első említések tízes élmezőnyének további sorrendje az alábbiak szerint alakult: CIB Bank (64), Erste Bank (49), Raiffeisen Bank (37), MKB (29), HVB (18), Citibank (15), Credigen (4). A második és harmadik említéseknél lényegében azonos sorrend rajzolódott ki, így nem meglepő, hogy a három említésből képzett együttes sorrend is ehhez igazodik. Ez utóbbi alapján az azonban mindenképpen szembetűnő, hogy az első hat bank (OTP, K&H, BB, CIB, Erste, Raiffeisen) jelentősen elválik a többi szereplőtőll ismertség tekintetében.

Fel tudna sorolni három magyarországi nagybankot? (válaszok az öt legtöbbet említett bank esetében) OTP Bank K&H Bank 1.említés

Budapest Bank

2. említés Erste Bank

3. említés

CIB Bank Raiffeisen Bank 0

200

400

600

800

1000

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az így kialakult rangsor kizárólag a bank nevének ismertségére enged következtetni és nem kapcsolható hozzá semmilyen irányú értékítélet. Megfelelő marketingstratégia alkalmazásával ugyanakkor az ismertség piaci előnnyé kovácsolható az ügyfélszerzési versenyben, illetve az egyes újabb banki termékek értékesítésénél. Hasonlóan a banki ismertség-vizsgálathoz, tőzsdei részvények tekintetében is igyekeztünk képet alkotni a 939 befektetési döntésben érintett megkérdezett személy piacismeretéről. Ezen HÁZTARTÁSOK BEFEKTETETÉSI SZOKÁSAIBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

17

kérdésre azonban már csak fele részben érkezett tényleges válasz, az első említésre 421-en, a másodikra 470-en, a harmadikra pedig 578-an mondták azt, hogy nem akarnak vagy nem tudnak részvényt megnevezni. A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy messze a legismertebb tőzsdei társaságnak a Mol Rt. számít, a befektetési kérdésekben érintettek több mint negyede, 258 fő említette az olajipari társaság részvényét az első helyen. A három említés összesített listáján a második helyet a Richter Gedeon Rt. részvényei szerezték meg, ismertségük közel azonos a harmadik helyre kerülő OTP-részvényekével. A gyógyszeripari és a banki papírok neve az összesített adatok szerint azonban együttvéve is csak alig hangzott el többször, mint a Mol-részvényé önmagában. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a felmérés időpontjában a Mol Rt.-vel és tőzsdei szereplésével kapcsolatban nem látott több információ napvilágot mint a magyar mezőny másik két „blue chipjeként” emlegetett OPB Bank Rt. és Richter Gedeon Rt. esetében, a kérdésre adott válaszok tehát lényegét tekintve „szezonhatástól mentes” sorrendként értelmezhetőek. Fontos továbbá, hogy a kapott válaszok némileg eltérnek a Budapesti Értéktőzsde részvényindexének összetételétől, jóllehet a BUX tőzsdei kapitalizáció és forgalom szerint hivatott leképezni a magyar részvénypiacot. Ennek alapján a tőzsdeindex legnagyobb összetevőjének az OTP Bank Rt. részvényei számítanak, amelyet mintegy 4 százalékpontnyi lemaradással követ a Mol Rt. másodikként. A Mol Rt. részvényének ismertségi versenyben elért elsőségében feltehetően olyan elemek játszhatnak szerepet, mint a kúthálózat kiterjedtsége, a márka marketingereje vagy a foglalkoztatottak nagyobb létszáma, amely által a megkérdezetteknél is nagyobb a valószínűsége, hogy maguk vagy rokonságuk, ismeretségi körük révén kapcsolatba kerüljenek a társasággal. A Mol Rt. a hazai szaksajtóban szereplő adatok alapján a harmadik legnagyobb létszámú cég Magyarországon, míg az OTP Bank Rt. nem is részese a száztagú élbolynak. A

megkérdezettek

körében

készített

ismertségi

rangsor

harmadik

kategóriáját

a

Matáv / T-Com / Telekom névhármas, illetve az Egis Rt. részvénye alkotják. Nem meglepő, hogy alig fél évvel a távközlési társaság névváltása után még kétszer annyian említik a részvényt a régi nevén mint az újon. A hazai tőzsdei részvények említése mellett marginális rész jutott a külföldi részvényeknek: a nagyobb nemzetközi cégek (GE, Microsoft, Nestlé) egy-két említéssel szerepelnek, az E.ON, a Shell és a GM neve hangzott el csak ennél némileg többször. Érdekességként említhető, hogy a nem létező tőzsdei részvények között 15 említéssel abszolút első helyen a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV) áll. A második leggyakrabban, összesen 12 alkalommal említett nem tőzsdei részvény a Pick Rt.-é volt, itt néminemű magyarázatnak HÁZTARTÁSOK BEFEKTETETÉSI SZOKÁSAIBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

18

tekinthető, hogy a céget – hasonlóan a szintén említett Primagázhoz – 2003. év elején vezették ki a tőzsdéről. Mindezen túlmenően figyelemre méltó a Magyar Posta Rt. és a Chinoin gyógyszergyár nevének 4-4 alkalommal való említése. A válaszadási hajlandóság alacsony volta és a beérkezett válaszokban szereplő pontatlanságok alapján összességében elmondható, hogy a magyar felnőtt korú lakosság befektetési döntésekben érintett részét sem foglalkoztatják igazán a tőzsdei hírek. Az ottani lehetőségeket és eseményeket tehát kevésbé tartják személyükre releváns információnak.

Fel tudna sorolni három magyar vagy külföldi tőzsdei részvényt? (a legtöbbet említett öt részvény rangsora) 500

415

400 300

243

220

200

157

132

Mtelekom

Egis

100 0 Mol

Richter

OTP

A fenti információk tudatában különösen érdekesnek tekinthető, hogy a válaszadók miként tekintenek az egyes befektetési instrumentumokra. Ezt vizsgáló kérdésünkben arra kértük a válaszadókat, hogy a felsorolt elméleti befektetési kategóriák közül válasszák ki a megítélésük szerint leginkább kockázatosat. A 939 befektetési kérdésben érintett megkérdezett öt lehetőség közül választhatott, 182 válaszadó (azaz a megkérdezettek 19,4 százaléka) azonban nem tudott vagy nem akart erre a kérdésre válaszolni.


19

Az alábbiak közül melyik befektetési formát tartja a leginkább kockázatosnak? Részvény

435

Készpénz

185

Nemt tudja / Nem válaszol

182 85

Befektetési jegy Kötvény

33 19

Bankbetét 0

100

200

300

400

500

A részvényt, mint elméletileg helyesnek tartott megoldást 435-en, azaz a válaszadók 46,3 százaléka választotta. 19,7 százaléknyi, azaz 185 válaszadó a készpénzt gondolta a legkockázatosabb formának, amely bizonyos összeghatár felett, illetve bizonyos atipikus élethelyzetekben valóban annak tekinthető. A válaszadók 9,1 százaléka, tehát 85 fő említette a befektetési jegyet, mint a számára legnagyobb rizikót jelentő befektetési eszközt, a kötvényre pedig 33 főnek, azaz a válaszadók 3,5 százalékának esett a választása. Mindössze 19 válaszadó, azaz az összes visszajelzés 2 százaléka jelölte meg a bankbetétet, mint a leginkább kockázatos befektetési formát. A döntésekben érintettek ezen szűk csoportja tehát kétségtelenül hibás választ adott, jelen feltételek mellett a bankbetét a részvénynél, befektetési jegynél, kötvénynél és a készpénznél egyértelműen biztonságosabb formának tekinthető. Helyes ismerettel tehát - még a részvényre és a készpénzre adott válaszok elfogadása esetén is - a megkérdezetteknek csak alig több mint fele rendelkezik.

3.2. PÉNZÜGYI DÖNTÉSEKBEN VALÓ ÉRINTETTSÉG A teljes hazai felnőtt korú lakosságot vizsgáló felmérésünk tanúsága szerint minden hatodik válaszadó olyan családban él, amely tudomása szerint nem rendelkezik bankszámlával. A megkérdezett 1433 fő közül ugyanis az ezt firtató kérdésre 195-en adtak nemleges választ, amely a válaszadói kör 13,6 százalékának felel meg. Magyarázóerővel itt a megkérdezett tájékozatlansága vagy az elektronikus pénzügyi termékektől való teljes elszigeteltség egyaránt bírhat. A jelenlegi szabályozás értelmében a felsőoktatásban résztvevőknek, az alvállalkozói formában és munkavállalói formában dolgozóknak egyaránt kell bankszámlával rendelkeznie, így a fenti kört feltehetően leginkább a nyugdíjból élő válaszadók alkotják.


20

Mivel a halmaz komplementeréről van szó, a mintában szereplő 1238 igennel válaszoló fő által a bankszámlával rendelkező háztartások aránya 86,4 százalékra tehető. Azok, akik e kérdésre nem tudtak vagy bármely okból kifolyólag nem akartak válaszolni nem váltak a vizsgálat részévé.

Van Önnek vagy családjának bankszámlája bármelyik pénzintézetnél?

Nem 14%

Igen 86%

Azon állampolgár, aki rendelkezik bankszámlával feltehetően kapcsolatba kerül egyéb banki termékekkel is és így megszerezheti a pénzügyi befektetés ezen irányaival kapcsolatos alapvető ismereteket. Mindezek alapján a kérdőív vizsgálat tárgyává tette azt is, hogy a válaszadó hozott-e már valaha saját vagy családja pénzügyeivel kapcsolatos döntést. A fenti 1433 válaszadó kétharmada hozott már befektetési döntést, a 65,5 százalékos részarányhoz tartozó 939 fő volt tehát az, akitől a kutatás során választ vártunk a befektetési döntésekhez kapcsolódó további releváns kérdésekre is. A fennmaradó 494 fő nem hozott még élete során befektetési döntést, az ő részarányuk az összes válaszadóra vetítve így 34,5 százalékot tesz ki. Fontosnak tartottuk azt is megvizsgálni, hogy a magyar felnőtt korú lakosság egyharmada miért nem vesz részt személyes, illetve családi típusú befektetési döntések meghozatalában.


21

Hozott Ön már döntést saját vagy családja pénzügyeivel / befektetéseivel kapcsolatban?

Nem 34%

Igen 66%

A fent említett 494 főtől kapott válasz alapján elmondható, hogy a legtöbben befektethető pénzösszeg, illetve vagyonelem hiányában nem kerülnek kapcsolatba a témával. A válaszadók közül 302-en fogalmaztak így, ami az összes válaszra vetítve 61,1 százalékos aránynak felel meg. Ezt egészíti az a 6,3 százaléknyi válaszadó, tehát 31 fő, aki nem is szól bele a családi pénzügyekbe és ezzel párhuzamosan nincs is a családnak befektethető pénze. Azok aránya, akik pénzügyi helyzetüktől függetlenül, a családban elfoglalt pozíciójuk miatt nem vesznek részt a rendelkezésre álló pénzeszköz befektetésével kapcsolatban 23,9 százalékra tehető a 118 darab ilyen tartalmú válasz alapján. Mindössze 15 fő, azaz a 494 megkérdezett 3,0 százaléka volt az, aki nem tudott vagy nem akart e kérdésre választ adni. Az 5,7 százalékot kitevő „egyéb” kategória válaszai összességében kiábrándultságot tükröznek. A 28 válaszadó a befektetési döntésekben való részt nem vétel okaként említette többek között a bizalmatlanságot a pénzügyi befektetésekkel szemben, megítélésük szerint saját tájékozottságuk nem elég ilyen irányú döntések meghozatalához, a bankokban pedig nem lehet megbízni. Ezen „egyéb” kategóriába tartoznak azok is, akik korábban már fektettek be pénzt, de veszítettek rajta és így most újabb kockázatot nem vállalnak. Ide kapcsolható az a megállapítás is, amely szerint „a mai világban már nem lehet pénzügyi döntéseket hozni”. A kiábrándultság azonban nem jellemző még a pénzügyi döntésekből kimaradó emberek körében sem, volt ugyanis az „egyéb” kategóriában olyan válaszadó is, aki maga ugyan egy személyben még nem hozott döntést, de a család tagjaként részt vesz a közös döntés meghozatalánál.


22

Mi az oka annak, hogy nem hozott még befektetési döntést?

Nem tudja / Nem válaszol 3% Egyéb 6%

Nem szól bele a családi pénzügyekbe 24%

Mindkettő (ha lenne, se szólna bele) 6%

Nem rendelkezik befektethető pénzösszeggel 61%

3.3. PÉNZÜGYI DÖNTÉSEKHEZ IGÉNYELT INFORMÁCIÓK A befektetési döntésekben érintett 939 fő közel kétharmada a döntést valamely családtaggal egyeztetve hozza meg: 59,1 százalékuk, tehát 555 fő jelezte, hogy a döntés meghozatalánál leginkább a rokonok tanácsára számít. Ennek ellenpontjaként is tekinthetünk azokra, akik saját elmondásuk szerint döntéseiket kizárólag egyedül hozzák, családtag, barát vagy pénzügyi szakember instrukcióinak követése nélkül. A kapott válaszokból minden negyedik tartozott ebbe a kategóriába, a 24,9 százalékos részarány mögött 234 válaszadó található. Pénzügyi szakemberhez csak alig minden tizedik ember fordul tanácsért, iránymutatásért. 113 válaszadó, azaz az összes válaszok 12,0 százaléka sorolódik ebbe a kategóriába. Meglehetősen kevesen vannak azok, akik saját bevallásuk szerint barátaik intencióit követik, mindössze 26 fő nyilatkozott így, ami 2,8 százalékos részaránynak felel meg. Tizenegy olyan válasz érkezett, amely a fenti kategóriákba nem volt besorolható, az „egyéb” tartomány 1,2 százaléknyi szelete alapvetően azon válaszadókat tartalmazza, akik külső személyek tanácsát és saját véleményüket egyaránt háttérbe szorítják sajtóhírekkel, hírforrásokból

érkező

információkkal

szemben.

Ők

a

személyhez

nem

köthető

információforrások tanácsaira hallgatnak elmondásuk szerint.


23

Döntéseinél általában kinek a tanácsát veszi igénybe? Pénzügyi szakember; 12,0% Barát; 2,8%

Egyéb; 1,2% Csak egyedül dönt; 24,9%

Családtag; 59,1%

Összességében tehát elmondható, hogy válaszadók háromnegyede nyitott arra, hogy számára megbízható emberek pénzügyi iránymutatására hallgasson, amely teret nyit a pénzügyi szolgáltatók számára a személyre szabott tájékoztatás általi ügyfélszerzés és ügyfélmegtartás terén. E tekintetből különösen érdekes az a kérdés, amely a képzett szakemberektől származó segítségre vonatkozik. Meglehetősen kiegyenlítettnek mondható a nemek és az igenek aránya, tehát a válaszadók közel fele az, aki döntései során örömmel fogadna segítséget, iránymutatást bankártól, biztosítási ügynöktől vagy éppen tőkepiaci üzletkötőtől. Az igen válasz e kérdés hallatán 441 alkalommal hangzott el, ami 47,0 százalékos részarányt biztosít, míg a nemekből e tekintetben 498 gyűlt össze, ami 53,0 százalékos részesedésnek felel meg.

Segítené-e Önt, ha több tájékoztatást kapna pénzügyi szakemberektől a jövőben? 520

498

500 480 460

441

440 420 400 Igen

Nem

A pénzügyi szakemberek tanácsára nyitott 441 válaszadó elsősorban személyesen szeretne tanácsot kapni, de közel ugyan ilyen arányban vannak azok, akik postai levél útján, írásos formában látnák szívesen a tájékoztatást. A személyes tájékoztatást 157 fő választotta, az ő HÁZTARTÁSOK BEFEKTETETÉSI SZOKÁSAIBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

24

arányuk így 35,6 százaléknak felel meg, míg a levél útján való tájékozódásra nyitottak 136-an voltak, részarányuk tehát 30,8 százalékos. Ha az elektronikus levélben tájékoztatást várókat is figyelembe vesszük, az írásos formában tájékozódni kívánó ügyfelek száma számottevő mértékben emelkedik, a megkérdezettek 15,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy leginkább e-mail útján szeretne információhoz jutni a pénzügyi szakemberektől. Ezen információforrás technológiai igénye és újdonsága ellenére meglehetősen magas arányt képvisel a válaszadók körében. Egyfelől tehát a pénzügyi intézmények számára komoly tájékoztatási lehetőséget jelent az elektronikus információs anyagok fejlesztése, másfelől viszont intő jelként is értékelhető az elektronikus küldeményekre való ezen nyitottság. Az Egyesült Államokban az elektronikus levélben érkező befektetési tippeknek igen nagy piaca van, ezen küldemények jelentős része pedig csalárd szándékkal érkezik és bizalmas információk átadására, esetleg hátrányos ügyletek megkötésére ösztönzi a címzettet. A most megismert arányszámok tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar lakosság is fogékony az elektronikus úton érkező, tetszetős megjelenésű hírlevelekre, információkra, amely a pénzügyi szolgáltatók és a hatóságok részéről a jövőben fokozott körültekintést és óvatosságot tesz szükségessé. 48 válaszadó által 10,9 százalékra tehető azok aránya, akik a pénzügyi szakemberek állásfoglalását szintén írásos formában, de valamely médium által közvetítve látják szívesen. Személyre

szóló

küldeményt

tehát

nem

kérnek,

feltehetően

hitelesebbnek

és

kényelmesebbnek találják, ha igény esetén az információkat maguk szerzik be (olvassák, nézik vagy hallgatják) a rendelkezésükre álló forrásokból. A fenti adatok ismeretében figyelemre méltó eredménynek számít, hogy mindössze 31 válaszadó, tehát az összes megkérdezett 7,0 százaléka várja a pénzügyi szakember tájékoztatását telefonos úton.

Milyen formában látná szívesen a tájékoztatást? 157

Személyesen 136

Levélben Elektronikus úton (email, internet)

69

Médiából (hírek, cikkek, műsorok)

48

Telefonon

31 0

50

100


150

200

25

3.4. PÉNZÜGYI DÖNTÉS TUDATOSSÁGA Az előbbiek során a pénzügyi döntéshez igényelt információkra vonatkozó adatokat vettük górcső alá. Ennek folyományaként különösen érdekes, hogy a pénzügyi befektetési döntések meghozatalánál a befektetési típusok objektív mérőszámának mondható két alapinformáció (időtáv és hozamelvárás) tekintetében milyen ismeretek, illetve milyen preferenciák érvényesülnek a befektetési döntések meghozatalában érintett személyek esetében.

3.4.1. Befektetési időtáv A befektetési döntésekben érintett és saját elmondása szerint befektethető összeggel rendelkező 631 válaszadó közül minden negyedik az egy és három hónap közötti befektetési időtávot preferálja. E 25,2 százalékot kitevő 159 fő minden bizonnyal pénzbeli megtakarításait rövid távon nem szándékozik felhasználni, azonban fontosnak tartja a rugalmasságot, ezért nem vállalkozik hosszabb távú befektetésre. Ezt az attitűdöt erősítheti, hogy az elmúlt évek tapasztalata szerint a néhány hónapos befektetésekre fizették a bankok a legnagyobb nominális hozamot, hiszen az egyhónapos betétekhez képest prémiumot ígértek, hosszabb távon azonban a kamatszint várható csökkenése miatt rosszabb feltételeket kínáltak.

Milyen időtávra fekteti be / köti le pénzét? 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

159 120 70

123

84 62 13

Nem köti 1 hónap le vagy rövidebb

1-3 hónap

3-12 hónap

1-2 év

2 éven túl

Nem tudja / Nem válaszol

A későbbiekben részletesebben bemutatott hazai befektetési szerkezet jellegéből adódóan a befektetések időtartama befektetéskor már ismertté válik, hiszen az a befektetési döntés részét képezi (bankbetét, állampapír- és vállalati kötvényvásárlás). A konkrét időtávhoz nem kötött befektetési formák (részvény vagy befektetési jegy vásárlása) jelentősen kisebb arányt képviselnek a lakossági pénzbeli megtakarítások között. A befektetés időtávjára vonatkozó HÁZTARTÁSOK BEFEKTETETÉSI SZOKÁSAIBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

26

kérdés tehát a válaszadók számára ismerősen kell, hogy csengjen, így ennek tudható be, hogy mindössze 13 olyan válaszadó volt, aki nem tudott (vagy nem akart) e kérdésre feleletet adni, arányuk tehát marginális, mindössze 2,1 százalék. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a 939 megkérdezett válaszai alapján a 3 és 12 hónap közötti lekötésű befektetések aránya közel megegyezik az egy és két év közötti lekötöttségűekkel: 120 fő vallotta magát az előbbi, 123 pedig az utóbbi kategóriába tartozónak, így a részarányuk 19,0 és 19,5 százaléknak feleltethető meg. Összességében megállapítható, hogy a válaszadók több mint fele negyedéven túli elköteleződést vállal az adott befektetés tekintetében, két éven túli befektetést azonban csak 62 válaszadó vallott magáénak, részarányuk így 9,8 százalékot képvisel. Minden tizedik válaszadó ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy pénzbeli megtakarítását egyáltalán nem köti le: 70 ilyen tartalmú válasz révén a kategória részesedése 11,1 százalékos.

3.4.2. Befektetési hozamelvárás A befektetési döntésekben érintett és saját elmondása szerint befektethető összeggel rendelkező 631 válaszadó több mint harmada, 242 fő jelezte, hogy befektetéseitől éves szinten 5 és 7 százalék közötti hozamot vár. Megjegyzendő, hogy a válaszok beérkezésének időszakában a jegybanki alapkamat (Magyar Nemzeti Bank) 2005. szeptember 20-a óta változatlanul 6,00 százalék volt. Ennek megfelelően a bankok által lekötött betéti konstrukciók esetén kínált hozam jellemzően 5 százalék alatt maradt. Az egyes lehetőségek ugyan az összegtől, futamidőtől és egyedi kondícióktól függően változnak, de általánosságban elmondható, hogy a pénzintézetek 2005. végén és 2006. első heteiben néhány millió forintos, fél évre szóló megtakarítás esetén 4,00 és 5,00 százalék közötti betéti kamatot ajánlottak ügyfeleiknek. Tény ugyanakkor az is, hogy 5,80 és 6,30 százalék közötti évesített hozamot ígérnek az állampapírok, vagyis a diszkont kincstárjegyek és az államkötvények. A válaszok súlypontjának banki lekötött betétek feletti hozamsávban való koncentrálódása tehát egyfelől arra enged következtetni, hogy – mint azt a későbbekben egyéb kérdések kapcsán közelebbről is megismertük – a válaszadók kifejezetten nyitottnak mondhatók az állami kibocsátású értékpapírok irányába. Magyarázatként hozható fel másfelől az is, hogy a válaszadók a megkérdezés időpontjánál valamivel korábbi, magasabb kamatszintre emlékeznek, vagy igyekeznek saját befektetéseik esetén valamivel optimistább hozamszintet említeni a valósnál. Ez utóbbi által ugyanis befektetési döntésük saját maguk általi megítélése is némileg kedvezőbbé válhat.


27

Hány százalék várható hozamot remél éves szinten befektetésétől? 300 242

250 200 150

132

124

76

100 38

50

19

0 0-5%

5-7%

7-10%

10-15%

15% felett

Nem vár semmit

A fent bemutatott szempontok mellett különösen figyelemre méltó, hogy 5 százalékos vagy annál alacsonyabb hozamszintet mindössze 124 fő, azaz a válaszadók 19,7 százaléka vár befektetésétől. Jellemzően ők lehetnek tehát azok, akik lekötött (vagy akár lekötetlen) bankbetétben, netán készpénzben tartják megtakarításaikat. A legnépszerűbb kategóriának a korábban említetteknek megfelelően az 5 és 7 százalék közötti hozamelvárás számított, a válaszadók 38,4 százaléka sorolható ebbe a csoportba. A második legtöbbet említett kategória az éves 7-10 százalék volt, összesen 132 ilyen tartalmú válasz érkezett, amely így 20,9 százalékos arányt eredményezett, a magyarázat minden bizonnyal ebben az esetben is a fent bemutatott okok között keresendő. Extrahozamot csak minden tizedik válaszadó vár befektetésétől: 38 fő látja úgy, hogy pénze éves távon 10 és 15 százalék közötti hozamot biztosít számára, míg 19 fő vélekedett úgy, hogy éves távon 15 százalék feletti hozamot is képes lesz elérni tőkéjével. Az előbbi az összes megkérdezettre vetítve 6,0 százaléknak, az utóbbi 3,0 százaléknak felel meg. Az extrahozammal számoló befektetők portfoliójában minden valószínűség szerint már befektetési jegy is található, amelyet részvény- vagy devizaügyletek vagy egyéb spekulációs befektetési termékek egészíthetnek ki. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy egyes hosszú távú befektetési formákat (önkéntes nyugdíjpénztár, illetve a tartós értékpapír-befektetés „negyedik pillérként” említett formája) az állam számottevő adókedvezménnyel segít, amelyek elérik akár a befektetett összeg 30 százalékát, így végső soron ezen pénzügyi megtakarítások esetében garantált 30 százalékos hozamról beszélhetünk, amelyet az alaptermék hozama tovább növelhet.


28

Figyelemre méltó továbbá, hogy minden kilencedik megkérdezettnek nem volt befektetésével kapcsolatos hozamelvárása. Ez részben tájékozatlansággal, részben pedig változó hozamú konstrukciók alkalmazásával indokolható.

3.5. EGYES LEHETŐSÉGEKKEL SZEMBEN MEGLÉVŐ ATTITŰDÖK A befektetési kérdésekben érintett válaszadók információigényére, tájékozottságára és döntéseik tudatosságára vonatkozó válaszok megismerése után fontosnak tartottuk annak feltérképezését, hogy a válaszadók miként viszonyulnak a piacon elérhető egyes konkrét befektetési terméktípusokhoz. Különösen fontos vizsgálati szempontnak tartjuk, hogy a magasabb kockázat mellett magasabb hozammal kecsegtető alternatív termékekkel szemben miként alakulnak a fogyasztói attitűdök. Ennek érdekében, vizsgálatunk ezen részét a tőzsdei befektetésekhez való viszonyra fókuszáltuk.

3.5.1. A befektetési formák preferencia-sorrendje A befektetési formákkal szembeni attitűdök megismerése érdekében arra kértük a befektetési döntésekben magát érintettnek mondó 939 válaszadót, hogy mondja el, miként fektetne be öt millió forintos készpénzvagyont. Az általunk felkínált hét lehetőség közül a legvonzóbbnak az állampapírba való befektetés bizonyult. Az államkötvényeket és kincstárjegyeket magába foglaló kategóriába 352 válaszadó fektetné pénzét, ami 37,4 százalékos részarányt biztosít ezen megtakarítási formának.

Ha Ön döntené el, hogyan fektetne be 5 millió forintot? Részvény; 5,3% Befektetési jegy; 4,3% Biztosítás; 3,9%

Állampapír ; 37,4%

Egyéb; 15,9%

Kézpénz; 4,8% Számlapénz; 2,7% Lekötött betét; 25,7%


29

Talán meglepőnek számít, hogy a lekötött banki betét szignifikánsan elmaradt az állampapírokhoz képest, igaz 241 válaszadó döntése révén változatlanul markáns befektetési irányként tarthatjuk számon. Gyakorlatilag minden negyedik megkérdezett, azaz az összes megkérdezett 25,7 százaléka ezt a megoldást részesíti előnyben. Kockázatosabb befektetési instrumentumot csak minden tizedik ember választana. A részvénybefektetés 50 válasz alapján 5,3 százalékos részarányt képvisel, míg a befektetési jegyeket választó 40 fő 4,3 százalékos részesedésnek felel meg. Az elmúlt években dinamikusan fejlődő, befektetésként is működő biztosítási konstrukciók (ún. unit linked) részaránya pedig 37 válasz alapján 3,9 százalékot tett ki. A kockázatosabb, illetve újszerűbb termékeket választókhoz mérten körülbelül fele annyian vannak azok, akik nem tartják elsődleges szempontnak befektetéseiknél a hozamot, sokkal inkább bíznak az általuk ismert megoldásokban. A válaszadók közül 4,8 százalék, azaz 45 fő készpénzben tartaná az ötmillió forintot, míg 2,7 százalékot kitevő 25 fő nyilatkozott úgy, hogy ezt az összeget bankszámláján nem lekötött formában tárolná. A megkérdezettek 15,9 százaléka, azaz 149 fő vélekedett úgy, hogy az általunk felkínált befektetési formáktól eltérő módon hasznosítaná az ötmillió forintos tőkét. Túlnyomó többségük ingatlanvásárlásra fordítaná az összeget, de jellemző válasznak számított az összeg saját vállalkozásba való fektetése, illetve a deviza-befektetés is. Akadt „igazán hosszú távon” gondolkozó befektető is, ők különféle elő-takarékossági konstrukciók mellett a kapott összeget gyermekeikre, unokáikra költenék. A válaszadók magasabb hozamot biztosító befektetési formák felé való nyitottságaként is értelmezhetjük, hogy az állampapír-befektetéseket több mint másfélszer annyian választották mint a bankbetéteket. A megkérdezettek többsége ugyanis a befektetésnek nem a leginkább kézenfekvő módját, azaz a számlán megjelenő pénz bizonyos időtávra való lekötését választotta, hanem külön értékpapírszámlát nyitva egyéb befektetési instrumentumokat (állampapír, befektetési jegy, részvény) vásárolt.

3.5.2. A kockázatviselésre való nyitottság A vizsgálat során arra vonatkozóan is információt igyekeztünk nyerni, hogy melyek volnának azok a tényezők, amelyek megléte esetén a megkérdezettek a jelenleginél bátrabban kockáztatnák befektetésüket. A korábban bemutatott vizsgálati szempontok alapján a befektetési döntések meghozatalában érintettek közel fele (47,0 százaléka) igényelne hathatósabb iránymutatást pénzügyi szakemberek részéről.


30

Ugyanezen személyekre vonatkozóan vizsgáltuk, hogy telefonon vagy személyesen elérhető, bankja vagy brókercége által delegált pénzügyi tanácsadó segítsége esetén bátrabban kockáztatná-e befektetését. A kérdésre 390 fő adott igen feleletet, így részarányuk 41,5 százalékra tehető. A válaszadók több mint fele tehát nem vállalna nagyobb kockázatot szakmai segítség mellett sem, az így nyilatkozó 476 fő ugyanis 50,7 százalékos részesedést képvisel. A megkérdezettek 7,8 százaléka, azaz 73 fő nem tudott vagy nem akart jelen kérdésre választ adni. Az igen választ adók ugyan nem képviselnek többséget, de megítélésünk szerint részarányuk elég jelentős ahhoz, hogy megerősítsük azon megállapításunkat, amely szerint a pénzügyi szolgáltatóknak ügyfélszerzés, ügyfélmegtartás és újabb termékek értékesítése terén komoly lehetőséget jelent a jövőben az egyéni igényekhez igazított, személyre szóló pénzügyi tanácsadás biztosítása.

Bátrabban kockáztatná-e pénzét, ha bankja vagy brókercége egy személyes tanácsadót biztosítana Önnek, aki telefonon mindig elérhető?

Nem; 50,7%

Nem tudja / Nem válaszol; 7,8%

Igen; 41,5%

Ehhez szorosan kapcsolódó kérdésben vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek miként ítélik meg a pénzügyi szolgáltató intézmények munkatársainak munkáját, illetve, hogy kérdéseikre, kéréseikre, érthető és szakszerű megoldást kapnak-e tőlük. A kapott válaszok alapján minden ötödik megkérdezett elégedetlen a pénzügyi szolgáltatók munkatársainak felkészültségével, a 21,3 százalékos részarány esetünkben 200 ilyen tartalmú válaszon alapszik. A befektetési döntésekben érintett személyek közül viszont minden tizedik nem kívánt vagy nem tudott a kérdésben állás foglalni, a 97 fő 10,3 százalékos arányt képvisel. Az elégedetlenek számához mérten több mint háromszor annyian voltak azok, akik a pénzügyi szolgáltatók munkatársai részéről érthető és szakszerű segítséget kaptak, így saját bevallásuk szerint elégedettek azok munkájával: az ilyen tartalmú választ adó 642 fő, a megkérdezettek 68,4 százalékát jelenti. Ennek alapján elmondható, hogy a megkérdezettek


31

alapvetően bizalommal fordulnak a pénzügyi szolgáltatók munkatársaihoz, amely ismételten megerősíti a személyre szóló szolgáltatási elemek vélhető piaci sikerére vonatkozó, korábbi következtetésünket.

Ön szerint elég felkészültek a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók munkatársai, hogy érthetően és szakszerűen megválaszolják az Ön kérdéseit? Nem tudja / Nem válaszol; 10,3%

Nem; 21,3%

Igen; 68,4%

A magyar lakosság pénzügyi kockázatokra való érzékenységének vizsgálatával párhuzamosan érdemesnek tartottuk azt is önálló szempontként figyelembe venni, hogy a befektetési döntésekben érintett személyek milyen mértékig gyanakvóak az egyes konstrukciókkal, ajánlatokkal szemben. Ennek megfelelően külön kérdés vonatkozott arra az esetre, hogy a válaszadónak volt-e olyan érzése, hogy az ő neki címzett ajánlat, befektetési lehetőség valójában szándékos félrevezetés.

Kereste-e már meg Önt valaki vonzónak tűnő pénzügyi befektetési lehetőséggel, de Önnek az volt az érzése, hogy széndékosan félre akarják vezetni? Nem emlékszik; 1,9%

Igen; 23,0%

Nem ; 75,1%

A 939 megkérdezett személy közel negyedének volt már olyan érzése, hogy szándékos megtévesztés áldozata válhatott volna belőle valamely pénzügyi befektetési lehetőség választása esetén: összesen 216 válaszadó fogalmazott így, ami a megkérdezettek 23,0 százalékának felel meg. 705 fő, azaz a válaszadók 75,1 százaléka félrevezetésre irányuló HÁZTARTÁSOK BEFEKTETETÉSI SZOKÁSAIBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

32

próbálkozást nem tapasztalt ez idáig, a megkérdezettek 1,9 százaléka, tehát 18 fő pedig nem emlékszik, hogy az őt ért megkeresések között volt-e gyanúra okot adó. A fenti arányokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy nyomtatott sajtótermékekben, az interneten és utcai kisebb plakátokon rendre találhatók gyanakvást keltő befektetési ajánlatok, ennek megfelelően pozitívumként értékelhető, hogy a válaszadók túlnyomó többségére az ilyen tartalmú információk nem hatnak, nem értékelik azt személyüket ért megkeresésnek. A pénzügyi befektetési lehetőségek kínálatának meglehetősen lendületes bővülése kapcsán igen érdekesnek tartottuk megvizsgálni, hogy egy első látásra vonzónak tűnő ajánlat hallatán / láttán hány emberben ébred érdeklődés a lehetőség részletei iránt. A modellezett helyzetet igyekeztünk minél több életszerű és mérvadó részlettel kiegészíteni: a kérdésben szereplő befektetési lehetőségről a megkérdezett a tévéből (tehát tudat alatt is az egyik legelfogadottabbnak, leginkább hitelesnek tartott hírforrásból) értesül, a hirdető intézmény neve ugyanakkor ismeretlen előtte, a hirdetés viszont a jelenlegi banki befektetésénél 5 százalékkal magasabb éves hozamot ígér. Úgy ítéltük meg a kérdés összeállítása során, hogy az 5 százalékos mérték reálisnak tartható különbség, amely azonban számottevő többletet biztosíthat ezt a befektetési formát választók számára. A közelmúlt hírei alapján (ingatlanszövetkezetek) ez a hozamprémium bizonyult ugyanis megfelelőnek ahhoz, hogy jelentős számú és összvagyonú befektetői réteg forduljon befektetéseivel az ismeretlen, ám kétség kívül kecsegtető hozamot ígérő befektetési forma felé.

Felhívná-e a tévéreklámban hirdetett telefonszámot, ha az abban szereplő ismeretlen intézmény 5 százaléknál magasabb kamatot ígér, mint amennyit jelenlegi bankja biztosít?

Nem; 81,6% Igen; 14,0% Nem tudja / Nem válaszol; 4,4%

A befektetési döntésekben érintett személyek hetede megszólítva érezné magát ezen hirdetés által: 131 fő, azaz a válaszadók 14,0 százaléka adta azt a választ, hogy felhívná a reklámban


33

szereplő telefonszámot a további részletek érdekében. További 4,4 százalék, azaz 41 fő nem tudja, hogy miként cselekedne egy ilyen helyzetben (vagy nem válaszolt a kérdésre). A válaszadók négyötöde (767 fő, azaz 81,7 százalék) ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy az általunk megjelölt hirdetés nyomán nem keresne tovább információkat telefonos úton. Kiegészítésként megjegyzendő, hogy az elvárható banki betéti kamatokhoz, illetve állampapírokhoz mért 5 százalékpontos garantált kamatprémium (tehát jelen tanulmány megírásakor mintegy 10 százalékos éves fix hozam) önmagában már gyanúra okot adó információ lenne, hiszen ilyen jelentős felárat a hitelfelvevő nyilván csak jelentősen kockázatosabb üzletmenet mellett ajánlana potenciális hitelezőinek. A kockázati szint emelkedésével együtt járó valószínűségi adatok pedig igencsak más megvilágításba helyezik az öt százalékos kamatelőnyt.

3.5.3. A tőzsdei befektetéshez való viszonyulás A tőzsdei befektetéssel szembeni attitűdök vizsgálatát azért tettük külön egységgé, mert a lakosság innovatívabb befektetési formákkal szembeni fogékonyságának, illetve a háztartások befektetési kultúrájának igen érdekes mérőszámát adja a vállalatokban tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokhoz való viszonyulás. Mint ismert, az Amerikai Egyesült Államokban a lakossági befektetések közel fele részvényekhez kapcsolódik, az ehhez kötődő információk, ismeretek és befektetési lehetőségek ez által a hétköznapok részeivé váltak. Nyugat-Európában az elmúlt két évtized során szintén kétszámjegyű arányra tettek szert a részvények a lakosság megtakarítási szerkezetében. Magyarországon azonban ez az arány a Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai és egyéb felmérések tanúsága szerint is határozottan 5 százalék alatt marad. Mindezek nyomán elsőként azt tartottuk fontosnak megismerni, hogy válaszadóink a részvényvásárlást kiknek szóló befektetési formának tartják. A befektetési döntésekben érintett 939 válaszadó többsége, 511 fő, azaz 54,5 százalék a vagyonos embereknek szóló megoldásnak tekinti a tőzsdei részvények vásárlását, azaz nem tekintik a vagyonszerzés módjának, inkább csak a pénzfialtatás egyik eszközének a tőzsdézést. A válaszadók egyötöde, azaz a 19,4 százalékot kitevő 182 fő ugyanakkor nem a vagyon, hanem a tájékozottság alapján képzett kategóriát, megítélésük szerint a tőzsdei részvényügyletek elsősorban a tájékozott emberek kiváltsága. Véleményük szerint tehát a rendelkezésre álló összegtől függetlenül, a kapcsolatok és információktól függ, hogy valaki jó döntésekkel tud-e részvényt vásárolni és eladni, az által pedig profitra szert tenni.


34

Ön szerint kinek való a tőzsdei részvénybefektetés? Nem tudja / Nem válaszol 1,8%

Bankároknak és brókereknek. 7,5%

Egyéb 3,6%

A vállalat alkalmazottainak . 2,4%

Senkinek 0,5% Mindenkinek 10,3% Tájékozott embereknek. 19,4%

Vagyonos embereknek. 54,5%

Minden tizedik ember gondolja úgy, hogy a tőzsde mindenkinek kínál lehetőséget, az így vélekedő 97 fő 10,3 százalékos részarányt képvisel. Érdekes ugyanakkor szembeállítani ezt az adatot azzal a tapasztalati ténnyel, hogy a lakosságnak csak kevesebb mint 5 százaléka rendelkezik jelenlegi tőzsdei részvényekhez kapcsolódó befektetéssel. Ennek megfelelően arra következtethetünk, hogy azon emberek közül, akik a tőzsdei részvénybefektetést „mindenki számára nyitva álló lehetőségnek tartják” csak minden második cselekszik hangoztatott álláspontjának megfelelően. Bankárok és brókerek szűk elitjének szóló lehetőséget csak 7,5 százaléknyi válaszadó, azaz 70 fő lát a tőzsdei részvényügyletekben. 23 fő, azaz a válaszadók 2,4 százaléka pedig a részvénytársaságnak, illetve a vállalat dolgozóinak szóló lehetőségként tekint a tőzsdei részvényügyletekre. Ez utóbbi kategória meglehetősen alacsony részesedést képvisel, jóllehet a

szociális

piacgazdaságokban

(német

minta)

a

tulajdon

munkavállalókkal

való

megosztásának elve és a szabadpiaci logikának (amerikai minta) a teljesítményarányos javadalmazási törekvése egyaránt a munkavállalói tulajdonszerzés erősítését vetíti előre. Ennek megnyilvánulási formája a részvényopciós programok bevezetése a vállalati hierarchia alsóbb szintjeire. A megkérdezettek 3,6 százalékának véleménye az „egyéb” kategóriába sorolható, a 34 fő válaszai alapján a „tőzsdések” igen vegyes jellemvonásokkal voltak felruházva: szélhámos,


35

bátor, kókler, van megtakarítása, figyel, szereti a kockázatot, van ideje, hosszú távra gondolkozik, vállalkozó, szeret játszani. Mindössze 5 fő szerint nem való a részvénytőzsde senkinek, 17 fő pedig nem akart vagy nem tudott állást foglalni. Az előbbi 0,5, az utóbbi 1,8 százalékos részesedést jelent, így tehát elmondható, hogy a válaszadók túlnyomó többségének van kialakult véleménye a tőzsdei részvénybefektetés jellegéről és bizonyos feltételek megléte mellett elméleti nyitottságot mutat az ilyen típusú befektetésekben való részvételre. A kép további finomítása érdekében a vizsgálat a továbbiakban arra irányult, hogy a válaszadók milyen feltételek fennállása esetén vásárolnának maguk is tőzsdei részvényt. A befektetési döntésekben érintett 939 fő közel harmada, 32,9 százalékot képviselő 309 válaszadó kellő összeg megléte esetén próbára tenné magát a tőzsdei részvényvásárlásoknál. Ebben az adatban tehát tulajdonképpen tükröződik az a korábbi közvélekedés, amely szerint kellő vagyon megléte esetén érdemes tőzsdei részvénybefektetéseket is eszközölni. A válaszadók további 21,2 százaléka, azaz 199 fő azonban csak pénzügyi tanácsadó iránymutatása alapján venne részt ilyen ügyletben, rokoni vagy baráti tanácsra – mint fokozottan bizalmi tanácsadó javaslatára - a megkérdezettek közül 82 fő, azaz 8,7 százalék vásárolna tőzsdei részvényt. Adókedvezmény azonban csak 59 válaszadónál hatna a tőzsdei részvényvásárlásra pozitívan, azaz a megkérdezettek 6,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részvényvásárlási kedvére kihatna az adminisztratív teher csökkentésével járó arányos többlethozam reménye. Ez az álláspont ráadásul abból a szempontból mindenképpen furcsállható, hogy a hazai tőzsdén (Budapesti Értéktőzsde) vásárolt részvények árfolyamváltozásával elért nyereség jelenleg még mentes a személyi jövedelemadótól. A közcélú adományokhoz hasonló adó-jóváírási kedvezmény pedig ellentétes a helyzet logikájával, így semmi esetre sem tekinthető reális befektetési feltételnek. Végül, de korántsem utolsó sorban érdemes szót ejteni arról a 28,5 százaléknyi válaszról, tehát 268 főről, aki semmi szín alatt nem fektetné megtakarítását tőzsdei részvénybe. Az előzőekben tárgyalt kérdés kapcsán ugyanis e megkérdezettek közel 90 százaléka látta úgy, hogy a kellő pénzzel, információval és pozícióval rendelkező embereknek érdemes tőzsdei részvénybe fektetni, míg jelen kérdés esetében a válaszadók közel harmada már kizárja, hogy valaha is szándékozna ilyen befektetést végrehajtani. Ez a látszólagos ellentét megítélésünk szerint elsősorban a válaszadók szkepticizmusával magyarázható, azaz véleményalkotásuk során jelenlegi helyzetüket „némileg elfogadva”, feltehetően nem is számolnak annak az


36

esélyével, hogy későbbi életszakaszukban nagyobb vagyon, megfelelő pozíció vagy az azzal járó szükséges információk birtokába jutnak. A részvénybe semmi szín alatt nem fektetők körén felül további 2,3 százalékot képvisel az a 22

fő

aki

az

„egyéb”

kategóriába

eső

választ

adott.

Meglehetősen

vegyes

feltételrendszerükben szerepel milliós vagyon, a biztosított siker, garancia iránti vágy, kedvezőbb jutalékú brókercég megtalálása vagy az általános befektetési klíma javulása, mint a tőzsdei részvénybefektetés személyes előfeltétele.

Milyen feltételek mellett vásárolna tőzsdei részvényt? Ha lenne hozzá befektethető pénze

309

Sosem vásárolna

268

Ha pénzügyi tanácsadó tanácsolná

199

Ha barátja vagy rokona tanácsolná

82

Ha adókedvezményt kapna

59

Egyéb

22 0

50

100

150

200

250

300

350

A fent megismert válaszok tükrében meglehetősen érdekesnek mondható arány alakult ki a 939 fős megkérdezetti körnél a tőzsdei befektetésekhez igényelt összeget vizsgáló kérdés során. A kérdés ez esetben pontosan arra irányult, hogy a tőzsdézés elkezdéséhez a válaszadó minimálisan mekkora kezdőösszeget igényel: míg a 939 befektetési döntésekben érintett válaszadó 28,5 százaléka az előző kérdésnél úgy nyilatkozott, hogy sosem vásárolna részvényt, addig e kérdésre csak 9,6 százaléknyian mondták azt, hogy semekkora összeggel sem tőzsdéznének. Ezt a 125 főt ugyan még kiegészíti az a 90 fő, illetve 9,6 százaléknyi válasz, akik nem tudtak vagy nem akartak a kérdésre feleletet adni. Ezek együttvéve sem érik el azonban a korábbi kérdésben a tőzsdei részvénybefektetéstől elzárkózók számát. Az illogikusnak tűnő helyzetet feltehetőleg az oldja fel, hogy a válaszadók nem kellően ismerik a tőzsdei részvénybefektetés mibenlétét, bizonytalanságuk következtében pedig álláspontjuk kérdésről-kérdésre is változhat. A fentiekből adódóan azonban a megkérdezettek több mint 90 százaléka kellő összeg megléte esetén próbára tenné magát a tőzsdei részvénybefektetések világában. Ez a kritikus összeg 32 fő, azaz a válaszadók 3,4 százaléka esetében minimális, százezer forint alatti összeg. Feltételezhető, hogy a néhány tízezer forintos megtakarítással tőzsdézni akarók ezt minden


37

gyakorlati és elméleti ismeret nélkül tennék, ilyen kis tételek esetében ugyanis a tranzakciós díjak gyakran az önmagában árfolyamnyereséget hozó ügyletet is veszteségessé tehetik. A válaszadók közel fele az említett küszöbértéket egymillió forint felett határozta meg. E 43,9 százalékot kitevő 412 fő mellett két egyenlő létszámú és arányú tábor található: 100 és 500 ezer forint közötti kezdőösszeget 132 fő, azaz 14,1 százalék adott meg, 500 ezer és egymillió forint közöttit pedig 148 fő, azaz 15,8 százalék választott. A kapott válaszokhoz értelmezésként illeszthető, hogy itt a megkérdezettek arról mondták el véleményüket, hogy mekkora összeggel lenne érdemes nekik elkezdeni tőzsdézni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ekkora összeg megléte esetén ők ténylegesen bele is kezdenének a tőzsdézésbe, ugyanis ezen döntésüket a fent elmondott egyéb szempontok is befolyásolhatják.

Véleménye szerint Önnek mekkora összeggel érdemes elkezdeni tőzsdézni? Csak egymillió forint feletti összeg esetén

412

Ötszázezer és egymillió forint közötti összeggel

148

Százezer és ötszázezer forint közötti összeggel

132

Semekkora összeggel sem tőzsdéznék

125

Nem tudja / Nem válaszol

90

Százezer forint alatti összeggel 32 0

100

200

300


400

500

38

3.6. PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSOK SZERKEZETE ÉS CÉLJA Végül, de nem utolsó sorban a vizsgálat tárgyává tettük a megkérdezettek tényleges megtakarítási helyzetét, azaz, hogy saját bevallásuk szerint mekkora összeg áll befektetési döntéseiknél rendelkezésre, e megtakarításaik a jövőben hogyan alakulnak, illetve milyen célra tervezik felhasználni azt.

3.6.1. A pénzügyi megtakarítások nagysága A befektetési döntésekben érintett 939 válaszadó 67,2 százaléka, azaz 631 fő nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik olyan pénzügyi megtakarítással, amit nem költ el a hónap végére. A kérdésre 26 fő nem akart vagy nem tudott felelni, ami a válaszok 2,8 százalékának felelt meg. Ebből adódóan 282 fő, azaz a megkérdezettek 30,0 százaléka nem rendelkezik az adatkérdés pillanatában megtakarítással.

Van Önnek pénzügyi megtakarítása, amit nem költ el a hónap végére? Nemtudja Nem válaszol; 2,8% Nem; 30,0%

Igen; 67,2%

A pénzügyi megtakarítással aktuálisan rendelkező 631 fő esetében az összeg behatárolását is kértük. Erre a már nem kevés bizalmat igénylő kérdésre a megkérdezettek több mint háromnegyede adott feleletet, visszautasító válasz mindössze a fennmaradó 24,9 százaléktól, azaz 157 főtől érkezett. A kérdés kényességéhez mérten magas válaszolási arány egyfelől a kérdezőbiztos és a kérdéssor iránti bizalommal, másfelől pedig a megkérdezettek nyitottságával is magyarázható.


39

Összes pénzügyi megtakarítását Ön milyen nagyságrendbe sorolná? Nem tudja

25

Nem mondja meg

157

5.000.000 Ft felett

36

2.000.000 - 5.000.000 Ft

54 88

1.000.000 - 2.000.000 Ft 500.000 Ft - 1.000.000 Ft

97 174

1Ft - 500.000 Ft 0

50

100

150

200

Az általunk képzett megtakarítási sávok közül a legtöbben a félmillió forint alatti megtakarítást jelölő kategóriába sorolták magukat: a megkérdezettek valamivel több mint negyede, 27,6 százalék, azaz 174 fő vallotta pénzügyi (tehát nem ingatlanban, értéktárgyban lévő) megtakarításait 500 ezer forint alatti összegűnek. Ezen összeghatárt követő kategóriába azonban már csak majdnem feleannyian tartoznak és az összeghatár növekedésével egyre csökken az oda sorolható válaszadók száma. Ötszázezer és egymillió forint közötti pénzügyi megtakarításról 97 fő adott számot, ami az összes megkérdezett 15,4 százalékának felel meg, egy és két millió forint közötti összeggel is közel ennyi 13,9 százaléknyi, azaz 88 fő rendelkezik. Ennél is kevesebben tudhatnak magukénak kettő és öt millió forint közötti megtakarítást, ebbe a kategóriába tartozónak a megkérdezettek 8,6 százaléka, azaz 54 fő mondta magát, míg ötmillió feletti pénzügyi megtakarítással csak minden huszadik ember rendelkezik a kapott válaszok alapján. A befektethető összeg felett diszponáló, megkérdezett 631 fő közül csak 5,7 százaléknyi, azaz 36 fő jelezte, hogy pénzügyi megtakarítása meghaladja a jelzett ötmilliós értékhatárt. A pénzügyi megtakarítással rendelkezők közül 4 százalékot tett ki az a 25 fő, aki nem tudta a fenti kategóriákba besorolni megtakarításának összegét. Ezen kérdésre kapott válaszok meglehetősen jól rávilágítanak a hazai befektetési kultúra, az ilyen irányú tapasztalatok és ismeretek alacsony szintjének okára. A befektetési döntésekben magát érintettnek valló személyeknél ugyanis az átlagos pénzügyi megtakarítás értéke alig haladja meg az ötszázezer forintot, ha pedig ezt a korábban már említett nyugat-európai piacokkal összehasonlításban vizsgáljuk a különbség nyilvánvaló: 2 ezer euró környéki HÁZTARTÁSOK BEFEKTETETÉSI SZOKÁSAIBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

40

„pénzügyi portfolió” esetében a kockázatosabb vagyonelemek alkalmazása, összetettebb stratégia kidolgozása aránytalannak tekinthető. Ráadásul az ilyen összegű megtakarítás – bár pro forma diszkrecionális jövedelemnek tekinthető – még szorosabb kapcsolatban áll a mindennapi kiadások fedezésére szolgáló jövedelemrésszel, így nem tekinthető igazából „szabadon kockáztatható” jövedelemrésznek. A helyzet minden bizonnyal meg fog változni, amint az egzisztenciális stabilitáson túlmutató pénzösszegek a fent említett kritikus szintet meghaladják, innentől kezdve beszélhetünk ugyanis csak valódi pénzügyi befektetésről, amely lehetővé teszi az időtávok és a kockázati típusok közötti szabad választást.

3.6.2. Pénzügyi megtakarítási kilátások A befektetői preferenciára jelentős hatást gyakorolnak a megtakarítási kilátások, azaz, hogy a jövőbeni bevételekből várhatóan mekkora összegű diszkrecionális jövedelem képződik. Elég példaként idézni, hogy tőzsdei részvényvásárlást – mint befektetési instrumentumot - a megkérdezettek igen nagy százaléka egy bizonyos határ feletti pénzösszeg rendelkezésre állásához kötötte. Ennél fogva jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy a megkérdezettek miként látják megtakarítási szempontból a jövőt. Belátható időtávot választva, arra kértük a megkérdezetteket, hogy hasonlítsák össze a 2005-ös esztendőt az ideivel és az összehasonlítás alapján mondják meg, hogy idén eltérő összegű-, és ha igen milyen mértékben eltérő összegű megtakarítási volumennel számolnak. Szkeptikusnak csak kevesebb mint minden ötödik válaszadó mondható, a megkérdezettek közül ugyanis 124 fő, azaz 19,7 százalék látja úgy, hogy ebben az évben (tehát 2006-ban) kevesebbet tud majd megtakarítani, mint az elmúlt esztendőben. A válaszadók több mint fele stagnálást vagy enyhe növekedést vár ebben az évben: a pénzügyi megtakarítással már most is rendelkező 631 megkérdezett 29,6 százaléka, azaz 187 fő nyilatkozott úgy, hogy 2006-ban elérendő megtakarítása nagyjából meg fog egyezni az előző évivel, míg 24,4 százalékos részesedést képvisel az a 154 válaszadó, akik mérsékelten optimistán tekint erre az évre. Megtakarítási kilátásait illetően „hurráoptimistának” csak a válaszadók közül kevesebb mint minden harmincadik számít. Tizennyolc fő vélekedik ugyanis úgy, hogy ebben az évben jelentősen többet tud majd megtakarítani az előző évhez képest. A 2,9 százalékot képviselő válaszarány mögött az eseti életkörülmény-javuláson kívül a fiatalok munkábaállással, az első


41

években

szerzett

munkatapasztalat

révén

elért

munkapiaci

pozíciójavulással

járó

jövedelemnövekedés állhat.

Hogyan látja, 2006-ban többet tud-e megtakarítani, mint 2005-ben? 187

200

154 150

148

124

100 50

18

0 Kevesebbet

Ugyanennyit

Valamivel többet

Sokkal többet

Még nem tudja

A kérdésben 148 fő, azaz az összes megkérdezett 23,5 százaléka nem foglalt állást, amely a személyes pénzügyi információk továbbadásával kapcsolatos óvatossággal és a kérdésben való teljes tájékozatlansággal egyaránt magyarázható.

3.6.3. A pénzügyi megtakarítás felhasználásának módja A befektetési döntés további fontos szempontjaként veendő számba a megtakarítás célja. Ez kihat a befektetés időtávjára és a kockázatvállalási hajlandóságra egyaránt. A kérdést a megtakarítással aktuálisan rendelkező 631 személynek tettük fel 11 standard válasz-kategóriát biztosítva. Ezen felül pedig lehetőséget adtunk arra is, hogy a válaszadó ne nevezzen meg konkrét célt, kitérjen a válaszadás alól vagy „egyéb” kategóriába tartozó megtakarítási célt adjon meg. Az utóbbiba tartozó 12 válasz 1,9 százalékos részarányt mutatott, magában foglalva olyan célokat, mint a hobbitevékenység, a külföldre való utazás előkészítése, az egészségápolás, gyógyítás vagy egy meglévő hitel előtörlesztése. A lehetséges válaszokból képzett dobogó élén 122 válasszal, így 19,3 százalékos részaránnyal a nyugdíjas évekre való tartalékolás áll. Ezt 117 válasszal és így 18,5 százalékos részaránnyal a váratlan kiadásokra való tartalékképzés követi. A dobogó harmadik helyéért folyó küzdelmet hajszálnyi előnnyel a 66 választ felsorakoztató, így 10,5 százalékban részes, gyermekek és unokák jövőjére tartalékolók kategóriája nyerte. A negyedik helyen 63 szavazattal és 10,0 százalékos részesedéssel a lakásvásárlásra, ingatlanvásárlásra való tartalékolás található.


42

A nyugdíjas évekre, unokák segítésére és a váratlan kiadásokra való tartalékolás, mint megtakarítási cél a megkérdezettek fokozott biztonság iránti vágyáról ad képet és elmondható, hogy a befektetési formák kiválasztásánál jellemzően az egzisztenciális szint megtartása számít meghatározó tényezőnek, míg a fogyasztási célú megtakarítások hátrébb sorolódnak.

Mi a célja pénzügyi megtakarításainak? 28

Nincs konkrét cél 16

Nem mondja meg

12

Egyéb

122

A nyugdíjas évekre

117

Váratlan kiadásokra 66

Az utódok jövőjére

63

Ingatlan vásárlásra

59

Lakásfelújítás

54

Családi nagyberuházás

50

Utazásra, üdülésre 25

Autóvásárlásra 10

Temetésre, sírkőre 6

Vállalkozás indítására

3

Műszaki cikk vásárlására 0

20

40

60

80

100


120

140

43

4. VÁLASZOK ADATTÁBLÁBA RENDEZVE Q1 Ön mennyire tartja magát pénzügyi kérdésekben tájékozottnak? Egyáltalán nem 210 14,7% Kicsit 446 31,1% Közepesen 601 41,9% Tájékozott 130 9,1% Naprakész tudással rendelkezik 46 3,2% 1433 100,0% Q2 Van Önnek vagy családjának bankszámlája bármelyik pénzintézetnél? Igen 1238 86,4% Nem 195 13,6% 1433 100,0% Q3 Hozott Ön már döntést saját vagy családja pénzügyeivel / befektetéseivel kapcsolatban? Igen 939 65,5% Nem 494 34,5% 1433 100,0% Q4 Mi az oka annak, hogy nem hozott még befektetési döntést? Nem szól bele a családi pénzügyekbe 118 Nem rendelkezik befektethető pénzösszeggel 302 Mindkettő (ha lenne, se szólna bele) 31 Egyéb 28 Nem tudja / Nem válaszol 15 494 Q5 Döntéseinél általában kinek a tanácsát veszi igénybe? Családtag Barát Pénzügyi szakember Egyéb Csak egyedül dönt

555 26 113 11 234 939

23,9% 61,1% 6,3% 5,7% 3,0% 100,0%

59,1% 2,8% 12,0% 1,2% 24,9% 100,0%

Q6 Segítené Önt, ha több tájékoztatást kapna pénzügyi szakemberektől a jövőben? (bankár, biztosítási ügynök, bróker) Igen 441 47,0% Nem 498 53,0% 939 100,0% Q7 Milyen formában látná szívesen a tájékoztatást? Telefonon Médiából (hírek, cikkek, műsorok) Elektronikus úton (email, internet) Levélben Személyesen

31 48 69 136 157 441


7,0% 10,9% 15,6% 30,9% 35,6% 100,0%

44

Q8 Figyeli Ön a pénzügyi híreket? Igen Nem

Q9 Mi az oka annak, hogy nem figyeli? Nem érdekli Nincs rá ideje Nincs kellő ismerete hozzá Egyéb

717 222 939

76,4% 23,6% 100,0%

124 40 32 26 222

55,9% 18,0% 14,4% 11,7% 100,0%

Q10 Tervezi, hogy a jövőben tájékozódik majd pénzügyi kérdésekben? Igen 58 26,1% Nem 164 73,9% 222 100,0% Q11 Milyen formában tájékozódik Ön leginkább a pénzügyi hírekről? Másoktól hallja 6 0,8% Egyéb 22 3,1% Magazin 29 4,0% Rádió 29 4,0% Internet 103 14,4% Napilap 122 17,0% TV 406 56,7% 717 100,0% Q12 Fel tudna sorolni három magyarországi nagybankot?

Bank neve OTP Bank K&H Bank Budapest Bank Erste Bank CIB Bank Raiffeisen Bank MKB Bank Citibank HVB Bank Credigen Általános Értékforgalmi Bank Inter-Európa Bank ING Bank KDB Bank Commerzbank Cetelem bank Accord Magyarország BNP Paribas Bank Volksbank

2. 3. említés Szumma 1.említés említés 540 182 92 814 89 162 145 396 86 130 108 324 49 141 128 318 64 117 130 311 37 87 119 243 29 30 35 94 15 22 57 94 18 24 35 77 4 12 28 44 0 5 16 21 3 6 7 16 1 5 8 14 0 2 2 4 1 1 1 3 3 0 0 3 0 1 0 1 0 1 0 1 0 0 0 0


45

Q13 Fel tudna sorolni három magyar vagy külföldi tőzsdei részvényt?

Részvény megnevezése Nemzetközi Aegon Apple Exxon GE GM Microsoft AMD Disney E-on Rauch Coca-Cola Nokia Mercedes Nestlé BMW TDK Shell Magyar Antenna Hungária Borsodchem Egis Fotex Matáv T-Com Telecom MOL OTP Pannon plaszt Richter TVK Zalakerámia Zwack Rába NABI Synergon Inter-Európa Globus Gardénia Forrás Émász Démász Valótlan Vegyépszer Trigránit Chinoin Kemol MÁV

1. említés

2. említés

3. említés

Szumma

1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0

0 0 0 0 0 1 0 0 2 0 0 0 0 2 1 0 2

0 0 1 2 3 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 2 1

1 1 1 2 3 2 1 1 3 1 1 1 1 2 1 2 3

0 20 31 4 33 7 3 258 81 1 51 5 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0

0 13 48 3 42 29 0 112 74 0 93 6 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3

1 13 53 2 23 20 0 45 65 0 99 4 3 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 46 132 9 98 56 3 415 220 1 243 15 5 3 2 1 1 1 1 1 1 1 3

0 0 1 0 4

0 0 2 0 5

1 1 1 1 6

1 1 4 1 15


46

vasúti részvények az osztrákoktól Rauch Optimal Pick Pharma Primagáz Alpok-adria Posta Baumax Gabona magyar ingatlan részvény NT/NV

Q14 Tudja-e mire szolgál a BUX Index? Igen Nem

1 0 1 5 1 0 0 0 0 1 1

0 0 0 2 0 1 1 4 1 0 0

0 1 0 5 0 0 0 0 0 0 0

421

470

578

558 381 939

59,4% 40,6% 100,0%

1 1 1 12 1 1 1 4 1 1 1

Q15 Kereste-e már meg Önt valaki vonzónak tűnő pénzügyi befektetési lehetőséggel, de Önnek az volt az érzése, hogy szándékosan félre akarják vezetni? Igen 216 23,0% Nem 705 75,1% Nem emlékszik 18 1,9% 939 100,0% Q16 Ön szerint kinek való a tőzsdei részvénybefektetés? Bankároknak és brókereknek. A vállalat alkalmazottainak. Vagyonos embereknek. Tájékozott embereknek. Mindenkinek Senkinek Egyéb Nem tudja / Nem válaszol

70 23 511 182 97 5 34 17 939

7,5% 2,4% 54,5% 19,4% 10,3% 0,5% 3,6% 1,8% 100,0%

Q17 Bátrabban kockáztatná pénzét, ha bankja vagy brókercége egy személyes tanácsadót biztosítana Önnek, aki telefonon mindig elérhető? Igen 390 41,5% Nem 476 50,7% Nem tudja / Nem válaszol 73 7,8% 939 100,0% Q18 Ön szerint elég felkészültek a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók munkatársai, hogy érthetően és szakszerűen megválaszolják az Ön kérdéseit? Igen 642 68,4% Nem 200 21,3% Nem tudja / Nem válaszol 97 10,3% 939 100,0%


47

Q19 Felhívná-e a tévéreklámban hirdetett telefonszámot, ha az abban szereplő ismeretlen intézmény 5 százalékkal magasabb kamatot ígér, mint amennyit jelenleg bankja biztosít? Igen 131 14,0% Nem 767 81,6% Nem tudja / Nem válaszol 41 4,4% 939 100,0% Q20 Az alábbiak közül melyik befektetési formát tartja a leginkább kockázatosnak? Bankbetét 19 2,0% Kötvény 33 3,5% Befektetési jegy 85 9,1% Nemt tudja / Nem válaszol 182 19,4% Készpénz 185 19,7% Részvény 435 46,3% 939 100,0% Q21 Milyen feltételek mellett vásárolna tőzsdei részvényt? Egyéb 22 Ha adókedvezményt kapna 59 Ha barátja vagy rokona tanácsolná 82 Ha pénzügyi tanácsadó tanácsolná 199 Sosem vásárolna 268 Ha lenne hozzá befektethető pénze 309 939

2,3% 6,3% 8,7% 21,2% 28,5% 33,0% 100,0%

Q22 Véleménye szerint Önnek „mekkora összeggel érdemes elkezdeni tőzsdézni”? Százezer forint alatti összeggel 32 3,4% Nem tudja / Nem válaszol 90 9,6% Semekkora összeggel sem tőzsdéznék 125 13,3% Százezer és ötszázezer forint közötti 132 14,1% összeggel Ötszázezer és egymillió forint közötti 148 15,8% összeggel Csak egymillió forint feletti összeg esetén 412 43,8% 939 100,0% Q23 Ha Ön dönthetné el, hogyan fektetne be 5 millió forintot? Kézpénz 45 Számlapénz 25 Lekötött betét 241 Állampapír 352 Biztosítás 37 Befektetési jegy 40 Részvény 50 Egyéb 149 939

4,8% 2,7% 25,7% 37,4% 3,9% 4,3% 5,3% 15,9% 100,0%

4,8 2,7 25,7 37,4 3,9 4,3 5,3 15,9 100

Q24 Van Önnek pénzügyi megtakarítása, amit nem költ el minden hónap végére? Igen 631 67,2% Nem 282 30,0% Nemtudja / Nem válaszol 26 2,8% 939 100,0%


48

Q25 Mi a célja pénzügyi megtakarításainak? Műszaki cikk vásárlására Vállalkozás indítására Temetésre, sírkőre Autóvásárlásra Utazásra, üdülésre Családi nagyberuházás Lakásfelújítás Ingatlan vásárlásra Az utódok jövőjére Váratlan kiadásokra A nyugdíjas évekre Egyéb Nem mondja meg Nincs konkrét cél

3 6 10 25 50 54 59 63 66 117 122 12 16 28 631

0,5% 1,0% 1,6% 4,0% 7,9% 8,6% 9,4% 10,0% 10,5% 18,5% 19,2% 1,9% 2,5% 4,4% 100,0%

Q26 Hogyan látja, 2006-ban többet tud majd megtakarítani, mint 2005-ben? Kevesebbet 124 19,7% Ugyanennyit 187 29,5% Valamivel többet 154 24,4% Sokkal többet 18 2,9% Még nem tudja 148 23,5% 631 100,0%

Q27 Milyen időtávra fekteti be / köti le pénzét? Nem köti le 1 hónap vagy rövidebb 1-3 hónap 3-12 hónap 1-2 év 2 éven túl Nem tudja / Nem válaszol

70 84 159 120 123 62 13 631

11,1% 13,3% 25,2% 19,0% 19,5% 9,8% 2,1% 100,0%

Q28 Hány százalék várható hozamot remél éves szinten befektetésétől? 0-5% 124 19,7% 5-7% 242 38,4% 7-10% 132 20,9% 10-15% 38 6,0% 15% felett 19 3,0% Nem vár semmit 76 12,0% 631 100,0%


49

Q29 Összes pénzügyi (tehát nem ingatlanban, értéktárgyban lévő) megtakarítását Ön milyen nagyságrendbe sorolná? 1Ft - 500.000 Ft 174 27,5% 500.000 Ft - 1.000.000 Ft 97 15,4% 1.000.000 - 2.000.000 Ft 88 13,9% 2.000.000 - 5.000.000 Ft 54 8,6% 5.000.000 Ft felett 36 5,7% Nem mondja meg 157 24,9% Nem tudja 25 4,0% 631 100,0% Q30 Megkérdezhetem, hogy életkorát melyik tartományba sorolja? Nem mondja meg 9 0,6% 0-18 16 1,1% 18-25 58 4,0% 25-35 134 9,4% 35-45 203 14,2% 45-60 443 30,9% 60 felett 570 39,8% 1433 100,0% Q31 Mi a legmagasabb iskolai végzettsége? Nem mondja meg Egyéb Általános iskola Egyetem Főiskola Középiskola

Q32 Önnek mi a foglalkozása? Felsővezető Segéd-, betanított-, mezőgazdasági munkás Szakmunkás Munkanélküli Középvezető Tanuló/diák Szellemi foglalkozású Vállalkozó Egyéb Alkalmazott Nyugdíjas

Q33 A megkérdezett neme? Férfi Nő

23 101 193 218 268 630 1433

1,6% 7,0% 13,5% 15,2% 18,7% 44,0% 100,0%

19 20 29 36 46 55 101 104 116 320 587 1433

1,3% 1,4% 2,0% 2,5% 3,2% 3,8% 7,0% 7,3% 8,1% 22,3% 41,1% 100,0%

518 915 1433

36,1% 63,9% 100,0%


50

HÁZTARTÁSOK BEFEKTETÉSI SZOKÁSAIBAN

Recommend Documents