HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK

HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK

Hazszabaly_2016_beliv.indd 1

2016.09.20. 11:42:13


2016.09.20. 11:42:14

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozatban foglalt

HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK egységes szerkezetben 2014–2018-as ciklus bővített kiadás


2016.09.20. 11:42:14

SOROZATSZERKESZTŐ

dr. Bárány Tibor SZERKESZTETTE

dr. Dukán Ildikó (dr. Németh Adrienn) KÖZREMŰKÖDÖTT

dr. Szakály Marietta (dr. Rajos Ildikó) LEKTORÁLTA

dr. Bárány Tibor ■ Háziné dr. Varga Mária TECHNIKAI SZERKESZTŐ

dr. Dukán Ildikó ■ Balabás Bernadett (dr. Németh Adrienn) KORREKTOR

Domoszlai Zsuzsanna

A kézirat lezárva: 2016. június

Országgyűlés Hivatala, 2016

Kiadja az Országgyűlés Hivatala Felelős kiadó Such György, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója Könyvterv és tördelés ■ Környei Anikó ISBN 978-615-5674-03-7 Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető ■ György Géza vezérigazgató


2016.09.20. 11:42:14

ELŐSZÓ A 2011-ben megalkotott Alaptörvény sarkalatos törvényre bízta az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezések meghatározását, továbbá úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. A T. Ház e feladatnak úgy tett eleget, hogy az Országgyűlésről szóló – azóta többször módosított – 2012. évi XXXVI. törvényben határozta meg szervezetét, ülésezési rendjét, továbbá a képviselők jogállását és javadalmazását. Az Országgyűlés a 2014 februárjában elfogadott, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) számú országgyűlési határozatban újraszabályozta az Országgyűlés működésének, tárgyalási rendjének, eljárásának részletesebb szabályait. A Házszabályi rendelkezések tehát ma már két jogi normából ismerhetőek meg: a törvényi házszabályi rendelkezésekből (amelyek az Országgyűlésről szóló törvényben találhatók) és a határozati házszabályi rendelkezésekből. Kötetünkben az olvasó egységes szerkezetben találja meg az Alaptörvénynek az Országgyűléssel kapcsolatos alapvető rendelkezéseit, az országgyűlési törvény házszabályi és egyéb rendelkezéseit, továbbá a határozati házszabályi rendelkezéseket. Az Országgyűlésről szóló törvény harmadik része szabályozza az országgyűlési képviselők jogállását, a negyedik része pedig a képviselők javadalmazását. Kötetünkből ezeket a részeket kihagytuk, mivel erről egy külön kiadványt jelentettünk meg 2014-ben. Kötetünkkel elsősorban az Országgyűlés képviselőinek kívánunk segítséget nyújtani felelősségteljes munkájukhoz. A 2014-ben hatályba lépett új törvényalkotási eljárás azok számára is új helyzetet teremtett, akik a korábbi ciklusban is törvényalkotók voltak. A Házszabályi rendelkezések bővített kiadását az Országgyűlésről szóló törvénynek és a határozati házszabályi rendelkezéseknek az elmúlt két évben elfogadott, az Országgyűlés működését, a törvényalkotási eljárást érintő változásai indokolták. Reméljük, hogy a bővített kiadás még hasznosabb segítségére lesz annak, aki mindennapi munkája során használja. Budapest, 2016. június 27. Dr. Bárány Tibor az Országgyűlés Hivatalának törvényhozási főigazgató-helyettese

5


2016.09.20. 11:42:14


2016.09.20. 11:42:14

BEVEZETÉS Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) együttes alkalmazása a törvényhozási eljárás során nélkülözhetetlen. A kiadvány célja a törvényhozási eljárásban részt vevők munkájának minél hatékonyabb támogatása. Ez az összeállítás a 2014. évi országgyűlési képviselők általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján hatályos törvényi és határozati házszabályi rendelkezéseket, valamint az azóta hatályba lépett változásokat tartalmazza, kiegészítve az Alaptörvény törvényhozási eljárást érintő rendelkezéseivel. A címtől eltérően, a teljesség és könnyebb alkalmazhatóság érdekében a kiadványban az Ogytv. nem házszabályi rendelkezései is feltüntetésre kerültek. A kötet szerkesztése során a törvényhelyi sorrendre figyelemmel az Ogytv. és a HHSZ egyes előírásait egységes szerkezetbe foglaltuk, az egyes nagyobb tartalmi egységeket az abc nagybetűivel tagoltuk. A szerkesztés rendező elvei a következők:

■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

az Ogytv. rendelkezései félkövér, a HHSZ rendelkezései normál betűtípussal szerepelnek; az Ogytv. házszabályi rendelkezései szaggatott szegéllyel jelölve láthatóak; a törvényhozási eljárást tartalmilag kiegészítő alaptörvényi rendelkezések a vonatkozó alcímek előtt szerepelnek, szürke szegéllyel jelölve; a normaszöveg részeinek, fejezeteinek, alcímeinek címe középre zártan szerepel, amennyiben tartalma miatt indokolt, az ismétlés elkerülése érdekében egyes címeket azonban jobbra zártan, kisebb betűmérettel tüntettünk fel a kereshetőség érdekében; amennyiben az egyes szerkezeti egységeknél nincs szövegszerű tartalom, úgy az a rendelkezés nem hatályos; másik kiadványban kifejtett tartalomra lábjegyzet utal.

Az Ogytv. és a HHSZ hatályos szövegét követően a bővített Tárgymutató segíti elő a gyors keresést a kiadványban. Az Időkeretek, időtartamok, határidők, gyakoriság, illetve a Létszámarányok és határszámok című kigyűjtések további segítséget nyújtanak az Ogytv. és a HHSZ együttes alkalmazásában. Az összeállítás elérhető az interneten a http://www.parlament.hu/hszr címen. A szerkesztő 7


2016.09.20. 11:42:14


2016.09.20. 11:42:14

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM  17 A) AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE  Az Országgyűlés elnöke . . ........................................................................................... Az Országgyűlés alelnökei ........................................................................................ Az Országgyűlés háznagya ....................................................................................... Az Országgyűlés jegyzői . . .......................................................................................... Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása ........................................... A tisztségviselők megbízatásának megszűnése .................................................. A Házbizottság . . ........................................................................................................... Az országgyűlési bizottságok ................................................................................... Az állandó bizottságok ............................................................................................... A törvényalkotási bizottság .. ..................................................................................... A nemzetiségeket képviselő bizottság ................................................................... Az eseti bizottság ......................................................................................................... A vizsgálóbizottság ...................................................................................................... A bizottságok vizsgálati tevékenysége ................................................................... Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása .. ................................................... A határozatképesség, tanácskozóképesség ........................................................... Az országgyűlési képviselőcsoport megalakítása és működése ..................... A képviselőcsoport gazdálkodása ........................................................................... A képviselőcsoport megszűnése .............................................................................. Csoportalakítás ............................................................................................................. Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek ......... A nemzetiségi szószóló ..............................................................................................

19 19 20 21 22 22 23 24 26 27 29 30 30 31 32 33 33 34 35 35 36 36 36

B) AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA  38 C) AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE ÉS ÜLÉSEZÉSE  41 A határozatképesség megállapítása ........................................................................ 41 9


2016.09.20. 11:42:14

A napirend megállapítása .......................................................................................... A napirend megállapításának különleges szabályai a rendkívüli ülésszakon ................................................................................................................ Az ülés vezetése ............................................................................................................ A napirenden kívüli felszólalás ................................................................................ Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában ................................................................. Személyes érintettség .................................................................................................. Tárgyalási szünet elrendelése ................................................................................... A napirendi pont tárgyalásának elnapolása ......................................................... A felszólalások helye ................................................................................................... A szavazások rendje .. ................................................................................................... A nyílt szavazás .. ........................................................................................................... A titkos szavazás .......................................................................................................... Tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés ............................ A tanácskozás nyelve, az anyanyelv- és a jelnyelvhasználat ............................ Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság ülésén részt vevő más személyek  . . .......................................................................................................

42 43 43 43 45 45 45 45 46 46 46 47 48 48

D) AZ INDÍTVÁNYOK  Önálló indítvány . . ......................................................................................................... Nem önálló indítvány ................................................................................................. Az irományok szabályszerűsége ..............................................................................

51 51 51 51

E) A TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSA – ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK  Törvényjavaslat benyújtása .. ...................................................................................... Az azonos tárgyú törvényjavaslatok tárgyalása .................................................. Általános vita . . ............................................................................................................... Általános felszólalási rend ......................................................................................... Az időkeretes tárgyalási rend ................................................................................... A felszólalások időtartama ........................................................................................ Vita lezárása . . ................................................................................................................. Módosító javaslat benyújtása .. .................................................................................. Részletesvita-szakasz .................................................................................................. A törvényalkotási bizottság eljárása .......................................................................

53 53 53 54 55 56 58 58 59 60 62

49

10


2016.09.20. 11:42:14

A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája ..................... Döntés az összegző módosító javaslatról, a törvényalkotási bizottság eljárása módosító javaslat fenntartása esetén ................................................ Vita és döntés a második összegző módosító javaslatról .. ............................... Zárószavazás ................................................................................................................. Zárószavazás elhalasztása ......................................................................................... Zárószavazást előkészítő módosító javaslat ........................................................ Zárószavazás előtti módosító javaslat ................................................................... A zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája ............................................................................................................ Döntés a zárószavazás előtti módosító javaslatról  . . ........................................... Elhalasztott zárószavazás .......................................................................................... Elfogadott törvény szövegének megküldése a házelnöknek ........................... F) A TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSA – KÜLÖNÖS SZABÁLYOK  Tárgysorozatba-vételi eljárás .................................................................................... Tárgyalás két fordulóban ........................................................................................... Sürgős tárgyalás ............................................................................................................ Kivételes eljárás ............................................................................................................. A határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés  . . .................................. Az indítványok visszavonása .................................................................................... Tárgyalás és határozathozatal módosító javaslat hiányában .......................... Eljárás a tárgyaló bizottság mulasztása esetén .. .................................................. Megismételt részletes vita  . . ........................................................................................ Eljárás túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtása esetén . . .......................... Az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési eljárás ................................................................................................... Elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményező eljárás .. .......................................................................................... Megfontolásra visszaküldött törvény tárgyalása ................................................ Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldött törvény tárgyalása ....................................................................... A határozati javaslat tárgyalása .. .............................................................................. A politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat tárgyalása ...................................

63 65 66 67 68 68 69 69 70 70 71

72 72 73 73 74 77 77 77 78 78 79 82 83 86 87 88 89

11


2016.09.20. 11:42:14

Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása .. ................................................... A beszámoló tárgyalása és a határozathozatal  . . .................................................. A politikai vita  . . ............................................................................................................. Az Országgyűlés személyi döntését kezdeményező indítvány . . .................... Az országos népszavazási kezdeményezés tárgyalására és döntéshozatalára vonatkozó eljárás .. ........................................................... A tájékoztató ................................................................................................................. G) KÖLTSÉGVETÉSI TÁRGYÚ TÖRVÉNYJAVASLATOK TÁRGYALÁSA  A költségvetési törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó eljárás ..................... A központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó eljárás .. .......................................................................... A központi költségvetésről szóló törvény módosításának tárgyalására vonatkozó eljárás ....................................................................................................

89 90 91 91 92 92

93 93 96 97

H) A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKRE ÉS AZ EGYHÁZKÉNT TÖRTÉNŐ ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK  98 Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárás ....................................................................... 98 Az egyházként történő elismerésre irányuló eljárás . . ........................................ 99 I) A BIZOTTSÁGOK TÁRGYALÁSI RENDJE  101 A bizottságok működési rendje ............................................................................... 101 A bizottság ülésezésének rendje .............................................................................. 101 A bizottsági elnök helyettesítése ............................................................................. 101 A bizottsági ülés összehívása .................................................................................... 102 A bizottsági ülés vezetése .......................................................................................... 103 A határozatképesség, tanácskozóképesség ........................................................... 103 A napirend megállapítása .......................................................................................... 103 A vita lezárása ............................................................................................................... 104 A szavazás  . . ..................................................................................................................... 104 A bizottsági előadó kijelölése ................................................................................... 104 Több bizottság közös eljárása  . . ................................................................................. 105 Bizottsági elnöki értekezlet ....................................................................................... 105 12


2016.09.20. 11:42:14

J) AZ INTERPELLÁCIÓ, A KÉRDÉS ÉS AZ AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA  106 Az interpelláció és a kérdés időtartama ................................................................ 106 Az interpelláció benyújtása ....................................................................................... 106 Az interpelláció tárgyalási rendje ............................................................................ 107 Az interpelláció tárgyalása ........................................................................................ 108 A kérdés .. ......................................................................................................................... 109 Az azonnali kérdések órája ....................................................................................... 110 K) AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÖZJOGI TISZTSÉGVISELŐKKEL KAPCSOLATOS EGYES HATÁROZATAI  112 A köztársasági elnök megválasztása, a megbízatása megszűnésével és helyettesítésével kapcsolatos eljárási szabályok ....................................... 113 A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás ............................................ 115 L) A TÁRGYALÁSI REND FENNTARTÁSA  116 A tárgyalási rend fenntartása, a fegyelmi jogkör ................................................ 116 A házelnök rendészeti jogköre  . . ............................................................................... 122 M) AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA  124 A nyilvános ülés ............................................................................................................ 124 A jegyzőkönyv ............................................................................................................... 124 A zárt ülés .. ..................................................................................................................... 126 A zárt ülés jegyzőkönyvére vonatkozó eltérő szabályok .................................. 126 Az országgyűlési bizottsági ülés nyilvánossága .................................................. 127 A bizottsági jegyzőkönyv ........................................................................................... 128 Bizottsági zárt ülés jegyzőkönyve ........................................................................... 128 Az ülések közvetítése .................................................................................................. 129 A törvényalkotás nyilvánossága ............................................................................... 130 Az iromány-nyilvántartás és az Országgyűléshez érkezett beadványok .. ............................................................................................................. 131 N) A HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉRTELMEZÉSE  132 13


2016.09.20. 11:42:14

O) EGYES DÖNTÉSEKHEZ SZÜKSÉGES SZAVAZATI ARÁNY  134 P) AZ EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS  137 Az országgyűlési jogkörök gyakorlásának módja .............................................. 137 Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás ............................ 137 A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei ................................................. 141 Európai uniós tisztségre jelölt személy bizottsági meghallgatása . . ............... 142 A szubszidiaritás vizsgálata ...................................................................................... 142 Az Országgyűlés kifogása .. ........................................................................................ 144 Az Országgyűlés és az Európai Bizottság közötti politikai párbeszéd .................................................................................................................. 144 Q) A HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSA  145 R) AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG  147 Az Országgyűlés Hivatala  . . ....................................................................................... 147 Az Országgyűlési Őrség feladata ............................................................................ 148 Az Országgyűlési Őrség szervezete és irányítása .............................................. 149 Az Országgyűlési Őrség működése ....................................................................... 151 Személyazonosság megállapítása ............................................................................ 153 Elfogás .. ............................................................................................................................ 154 Közlekedésrendészeti intézkedés ............................................................................ 155 Intézkedés az Országház és az Országgyűlés Irodaháza üléstermében ........................................................................................................... 155 Jogellenes információszerzés elleni védelem ........................................................ 155 Jogorvoslat ...................................................................................................................... 156 S) VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK  157 Az azonos tárgyú kérelmek egybeszámítása ....................................................... 157 Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatán maradó előterjesztések ......................................................................................................... 157 Értelmező rendelkezések ........................................................................................... 157 14


2016.09.20. 11:42:14

Hatályba léptető rendelkezések  . . ............................................................................. 159 Átmeneti rendelkezések ............................................................................................. 159 Módosuló rendelkezések ........................................................................................... 159 Hatályon kívül helyező rendelkezések .................................................................. 159 MELLÉKLETEK 1. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz  . . ........................................ 161 A titkos szavazás lebonyolításának rendjéről ...................................................... 161 2. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz . . ........................................ 164 Az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő nem önálló indítványok .. ...................................................................................... 164 3. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz . . ........................................ 168 Eseti képviseleti megbízás ......................................................................................... 168 4. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz . . ........................................ 169 A köztársasági elnök választásának eljárási rendje ............................................ 169

FÜGGELÉK TÁRGYMUTATÓ  177 IDŐKERETEK, IDŐTARTAMOK, HATÁRIDŐK, GYAKORISÁG  233

Perc ................................................................................................................................... 233 Óra .................................................................................................................................... 245 Nap ................................................................................................................................... 251 Hét .................................................................................................................................... 263 Hónap .............................................................................................................................. 264 Fél év  . . ............................................................................................................................... 265 Eseménynap ................................................................................................................... 265 Gyakoriság  . . .................................................................................................................... 270 Dátumok ......................................................................................................................... 271 LÉTSZÁMARÁNYOK ÉS HATÁRSZÁMOK  272

Létszámarányok  . . .......................................................................................................... 272 Határszámok ................................................................................................................. 279 15


2016.09.20. 11:42:14


2016.09.20. 11:42:14

Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol. [Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése]

PREAMBULUM [az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény]

Kiindulva Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezéséből, amely szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés; tekintettel a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaira; tudatában annak, hogy az Országgyűlés 1990. május másodika, az első szabadon választott népképviselet megalakulása óta újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a népszuverenitás letéteményese; megerősítve, hogy a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgyűlés törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan gyakorolhassa; elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek államalkotó tényezőkként joguk van ahhoz, hogy önazonosságuk megőrzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közös ügyeinkben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében az Országgyűlésben is képviselettel rendelkezzenek; hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért; biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését; előmozdítva az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését, összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására irányuló törekvésével; az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, illetve egyes házszabályi rendelkezések törvényi szinten való megállapítására az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, valamint 5. cikk (4), (7)–(9) bekezdése, 7. cikk (3) bekezdése és 19. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

17


2016.09.20. 11:42:14

H Á Z S Z A B Á LY I R E N D E L K E Z É S E K

[egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat]

Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezését szem előtt tartva, amely szerint az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók; tekintettel a képviselői szabad mandátum elvére, amelynek értelmében a képviselők nem hívhatók vissza, meggyőződésük és lelkiismeretük alapján foglalnak állást és adják le szavazataikat; tiszteletben tartva a képviselők parlamenti szólásszabadságát, amely az Országgyűlés méltóságának és tekintélyének megőrzéséhez szükséges határokon belül biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését és a politikai viták intézményi kereteit; biztosítva az egyéni képviselői jogok érvényesülését, a törvényhozás átlátható és hatékony működését, valamint a Kormány működése feletti ellenőrzés demokratikus eszközeit; az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján az Országgyűlésről szóló törvényben nem szereplő egyes házszabályi rendelkezések megállapítására a következő határozatot alkotja:

18


2016.09.20. 11:42:14

A) AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. [Alaptörvény 5. cikk (2) bekezdése] [Első rész: Az Országgyűlés szervezete] [I. Fejezet: Az Országgyűlés tisztségviselői]

1. § Az Országgyűlés tisztségviselője a) az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök), b) az Országgyűlés alelnöke (a továbbiakban: alelnök), c) az Országgyűlés háznagya (a továbbiakban: háznagy) és d) az Országgyűlés jegyzője (a továbbiakban: jegyző).

1. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKE 2. § (1) A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről. (2) A házelnök a) képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban, b) képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait, c) közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során, d) az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívja az európai uniós politika országgyűlési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri a miniszterelnököt az Európai Uniós Konzultációs Testület tájékoztatására Magyarország álláspontjáról, javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására, e) összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket, f ) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére, g) elnököl a Házbizottság ülésein,

19


2016.09.20. 11:42:14


h) összehangolja az országgyűlési bizottságok működését, az e törvényben meghatározottak szerint javaslatot tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására, valamint a személyükre vonatkozó változásra, i) előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat, j) javaslatot tesz az Országgyűlésnek a háznagy megválasztására és felmentésére, k) kinevezi és felmenti a főigazgatót, valamint az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek vezetőit; az általa kinevezett vezető felett munkáltatói jogkört gyakorol, l) házelnöki rendelkezésben megállapítja az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adhat ki, m) jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását, n) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket, o) gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt országgyűlési bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait, p) e törvényben meghatározott esetekben gyakorolja rendészeti, illetve fegyelmi jogkörét, q) az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggésben kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát, r) az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség vezetőinek utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, az Országgyűlés Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti, fenntarthatja magának a jogot e szervek döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására, s) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések, más törvény, illetve országgyűlési határozat előír. (3) A házelnök a) az üléseken a tanácskozási rend fenntartása érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, a házelnöki teendőket köteles átadni, b) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik országgyűlési bizottság ülésén.

2. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALELNÖKEI 3. § (1) A házelnököt – az általa meghatározott rendben – alelnökök helyettesítik. (2) Ha a házelnök megbízatása megszűnik, valamint – az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a házelnök tartós akadályoztatása ese-

20


2016.09.20. 11:42:14

A Z O R S Z Á G G Y Ű L É S S Z E RV E Z E T E

tén az új házelnök megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az általa meghatározott sorrendben az alelnökök látják el. (3) Az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében foglalt esetben a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés a házelnök javaslata alapján határoz. (4) A házelnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, a 2. § (2) bekezdés j)–l) és q) pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja. (5) Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ. 3. AZ ORSZÁGGYŰLÉS HÁZNAGYA 4. § (1) A háznagy – a 2. § (2) bekezdés d)–h), j)–m) és o)–q) pontjában foglalt feladat- és hatáskörök kivételével – gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át. (2) A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját. (3) Háznaggyá országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő) vagy olyan személy választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek. (4) A háznagyot mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A háznagy – a képviselői megbízatás kivételével – más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. (6) A képviselői megbízatással rendelkező háznagy javadalmazása megegyezik az alelnök javadalmazásával. (6a) A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy javadalmazása megegyezik a miniszternek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével, továbbá a miniszter részére jogszabályban biztosított egyéb juttatással. A képviselői megbízatással nem rendelkező háznagy jogállására – a megbízatás keletkezése és megszűnése, a vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése, valamint az összeférhetetlenség kivételével – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a képviselők vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyi-

21


2016.09.20. 11:42:14


latkozatával (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4. AZ ORSZÁGGYŰLÉS JEGYZŐI 5. § (1) Az Országgyűlés jegyzői a) közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében, b) a kézfelemeléssel történő szavazásnál – szükség esetén – összeszámolják a szavazatokat, c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el, d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét, e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát, f ) jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek (a továbbiakban együtt: ülést vezető elnök) a beszédidő lejártát, valamint g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét. (2) Az Országgyűlés ülésén – a házelnök által meghatározott sorrendben – egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselő csoporthoz tartozik. (3) Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.

5. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐINEK MEGVÁLASZTÁSA 6. § (1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján – a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. A törvényalkotásért felelős alelnök megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik. (2) Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő, vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben a házelnök megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára vagy ilyen indítvány hiányában – az egyes indítványok mérlegelését követően – a házelnök javaslatára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket.

22


2016.09.20. 11:42:14


(3) Ha közös indítványban a képviselőcsoportok vezetői nem tudnak megállapodni és a legnagyobb létszámú képviselőcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb mandátummal rendelkező valamennyi képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz. (5) A szavazatok leadása után a nyolc legfiatalabb képviselő (a továbbiakban: a korjegyzők) a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt. (6) Ha a házelnök, alelnök, jegyző megválasztásához a (2)–(3) bekezdés alapján sincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. Ha a házelnöki tisztségre több jelölt volt, a megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott házelnökjelöltre lehet szavazni. Az alelnök és a jegyző tekintetében a megismételt szavazáson a megválasztandónál eggyel több jelöltre lehet szavazni a legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltek közül. (7) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani. A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második – újabb eredménytelen szavazás esetén a soron következő – legnagyobb létszámú képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. 7. § Az Országgyűlés az alakuló ülésén – a házelnök javaslatára – nyílt szavazással megválasztja a háznagyot. 8. § Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6–7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el. 9. § A házelnök a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz.

6. A TISZTSÉGVISELŐK MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE 10. § (1) A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik a) képviselői megbízatásának megszűnésével, b) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő (a továbbiakban: független képviselő) esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával, c) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,

23


2016.09.20. 11:42:14


d) felmentésével, e) a tisztségről való lemondásával. (1a) A törvényalkotásért felelős alelnök megbízatása megszűnik akkor is, ha az Országgyűlés nem választja meg a törvényalkotási bizottság elnökévé, illetve ha a törvényalkotási bizottság elnökségére vonatkozó megbízatása a 19. § (1) bekezdés b), e) vagy h) pontja alapján megszűnik. (2) A háznagy megbízatása megszűnik: a) az új Országgyűlés megalakulásával, b) halálával, c) felmentésével, d) a tisztségről való lemondásával, e) összeférhetetlenségének kimondásával. (3) Az alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az alelnök, a jegyző és a háznagy felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3a) A házelnök felmentésére a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A házelnök felmentése napján az Országgyűlés megválasztja az új házelnököt. (4) Az Országgyűlés tisztségviselője az Országgyűléshez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a tisztségviselői megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg. (5) A háznagy összeférhetetlenségének megállapítására a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

[II. Fejezet]

A HÁZBIZOTTSÁG 11. § (1) A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről, b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára, meghatározza a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat, c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal, d) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket, e) javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket, f ) állást foglal az Országgyűlés munkájának sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,

24


2016.09.20. 11:42:14


g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt személyt, h) megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit, i) a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket, j) megállapítja az Országgyűlés üléseinek szavazásairól, valamint a bizottsági ülésekről való távolmaradás igazolásának rendjét, illetve a képviselői tiszteletdíj e törvényben meghatározott esetekben való csökkentése végrehajtásának szabályait, k) állást foglal a miniszteri tisztségre javasolt személyek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről, l) ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására, m) javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére, n) az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatban javaslatot tesz az interpellációk és kérdések elhangzásának időpontjára, o) dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások engedélyezéséről, p) a karzaton – a férőhelyektől függően – ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára, q) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket, valamint r) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezés (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) a hatáskörébe utal. (2) (3) 12. § (1) A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete. A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy. (2) A Házbizottság a képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával alakul meg. 13. § (1) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője – akadályoztatása esetén megbízottja – rendelkezik szavazati joggal. (2) A Házbizottság ülésén – a (2a) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.

25


2016.09.20. 11:42:14


(2a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért alelnöke – a Házbizottság ülésén részt vehet. (3) A Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén. (4) A Házbizottság ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az ülést vezető elnök összehívhatja a Házbizottság ülését. (5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Ha a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére kell összehívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént. (5a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezheti a házelnöknél a Házbizottság összehívását annak érdekében, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként határozzon meg. A Házbizottság összehívásáról a házelnök dönt. (6) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 11. § (1) bekezdés a) és j) pontjában foglaltakról az Országgyűlés, egyéb kérdésekben a házelnök dönt. (7) Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb háromperces hozzászólása után határoz. (8) A Házbizottság a működési rendjét – a házszabályi rendelkezésekre tekintettel – maga határozza meg.

13/A. § A Házbizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(6) bekezdését kell alkalmazni. [III. Fejezet]

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK 14. § (1) Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként a) állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz, b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre. (2) A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról.

26


2016.09.20. 11:42:15


7. AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK 15. § (1) Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (2) Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot. (3) Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés (4) felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását – a házelnöknek történő egyidejű megküldésével – bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja. 16. § (1) Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik. (2) Kötelező létrehozni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot. (3) Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet. 17. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. (2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság munkájában részt vegyen. (3) (4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság paritásos bizottság. 18. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára a képviselőcsoport-

27


2016.09.20. 11:42:15


vezetők – független képviselők véleményét is mérlegelő – megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére – a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint – a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (3) A független képviselők az (1) és (2) bekezdés szerinti véleményüket – lehetőség szerint együttesen – a házelnöknek terjesztik elő. (4) Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot. A módosító javaslatról az Országgyűlés vita nélkül dönt. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. Az Országgyűlés az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslat alapján úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ. (5) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre vagy tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető. (6) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 19. § (1) Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik a) a megbízatásról való lemondással, b) a bizottság megbízatásának megszűnésével, c) a képviselői megbízatás megszűnésével, d) a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával, e) a képviselőcsoport általi visszahívásával, f ) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek a tagja, g) ha független képviselőként képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy h) független képviselő esetén a Házbizottság általi visszahívásával. (2) Az állandó bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg. 20. § (1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.

28


2016.09.20. 11:42:15


(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon országgyűlési bizottság tagjának adhat képviseleti megbízást. A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól. (3) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására. (4) A helyettes egy bizottsági ülésen egyidejűleg csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult. 21. § (1) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira – az albizottság eltérő rendelkezése hiányában – az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kíséri. (3) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.

7/A. A TÖRVÉNYALKOTÁSI BIZOTTSÁG 21/A. § (1) A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (2) Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni a törvényalkotási bizottságot. Az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz. A törvényalkotási bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz. (3) A törvényalkotási bizottságra a 15. § (4) bekezdését, a 17. § (1)–(2) bekezdését, a 18–20. §-t és a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a törvényalkotási bizottság elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki megbízatása a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszűnik.

29


2016.09.20. 11:42:15


8. A NEMZETISÉGEKET KÉPVISELŐ BIZOTTSÁG 22. § (1) A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. (2) A nemzetiségeket képviselő bizottság állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. (3) A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló). (4) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökének személyére a házelnök – a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők és a nemzetiségi szószólók indítványait mérlegelve – tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (4a) A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvhasználatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik. (5) A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 19. § (1) bekezdés a), c) és – a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, alelnöke tekintetében – h) pontját, a 19. § (2) bekezdését, a 20. §-t, valamint a 21. §-t alkalmazni kell.

9. AZ ESETI BIZOTTSÁG 23. § (1) Az Országgyűlés az eseti bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat. (2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg. (3) Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg. Az eseti bizottság határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági tagokat kell figyelembe venni. (3a) Az eseti bizottság képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak adhat. (4) Az eseti bizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17–20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

30


2016.09.20. 11:42:15


10. A VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG 24. § (1) Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. (2) Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. (3) A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik. (4) A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet. (5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el. 25. § (1) A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett). (2) Az együttműködésre kötelezettet a) adatszolgáltatási kötelezettség, b) megjelenési kötelezettség, illetve c) nyilatkozattételi kötelezettség terheli. (3) Ha az együttműködésre kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök – a vizsgálóbizottság elnökének tájékoztatása alapján – az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot.

31


2016.09.20. 11:42:15


26. § (1) A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít. (2) A jelentés tartalmazza a) a vizsgálóbizottság feladatát, b) a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket, c) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat, d) az együttműködésre kötelezettnek a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan, e) a vizsgálóbizottság tagjának a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan, f ) a vizsgálóbizottság által vizsgált üggyel kapcsolatos megállapításokat, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. (3) A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről – határozatával – a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz. (4) A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A jelentéssel, illetve a jelentés alapján elfogadott országgyűlési határozattal érintett személynek a jelentés rá vonatkozó megállapítására írásban tett észrevételeit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. 27. § A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)–(5) bekezdését, a 19–20. §-t, a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

10/A. A BIZOTTSÁGOK VIZSGÁLATI TEVÉKENYSÉGE 27/A. § (1) Az országgyűlési bizottság – a vizsgálóbizottság kivételével – saját elhatározása alapján folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására az Országgyűlés a 24. § (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki. (2) Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 25. §-t és a 26. §-t kell alkalmazni. (3) Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság a vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kérhet fel. Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság vizsgálati tevékenységére a 10. alcím nem alkalmazható.

32


2016.09.20. 11:42:15


10/B. BESZÁMOLÓ VAGY JELENTÉS BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁSA1 27/B. § Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámoló ja, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről és az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben készített beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével – a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti.

10/C. A HATÁROZATKÉPESSÉG, TANÁCSKOZÓKÉPESSÉG 2 27/C. § (1) Az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni. (2) Az országgyűlési bizottság a határozatait – ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek – a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének szavazatával hozza. (3) Az országgyűlési bizottság napirendjének elfogadása után az országgyűlési bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. Az országgyűlési bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni.

1 2

Az Ogytv. 10/B. alcímét tartalmi összefüggésre tekintettel a HHSZ 82. §-át követően is feltüntetjük. Az Ogytv. 10/C. alcímét tartalmi összefüggésre tekintettel a HHSZ 113. §-át követően is feltüntetjük.

33


2016.09.20. 11:42:15


[III/A. Fejezet]

AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEVÉNEK, JELKÉPÉNEK HASZNÁLATA3 [27/D–27/E. §] [Első rész: Az országgyűlési képviselőcsoportok]

1. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORT MEGALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE 1. § (1) Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) alakítására – a 2. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottak szerint – a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők – a 2. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően – közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. (2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. (3) Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki a) párt tagja, b) párt jelöltjeként indult a választáson vagy c) a nemzetiségi képviselő kivételével olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta. 2. § (1) Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat. (2) Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték. (3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. (4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. (5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő – tekintet nélkül a tagság megszűnésének módjára – függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-tagsága megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat. 3. § A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőket választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport vezetőjének jogait gyakorolja. A képviselőcsoport vezetőjének a képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntéseiről szóló bejelentése nem bírálható felül. 3

A törvényhozási eljárást közvetlenül nem érinti, ezért a vonatkozó rendelkezéseket a kiadvány szöveg szerűen nem tartalmazza.

34


2016.09.20. 11:42:15


2. A KÉPVISELŐCSOPORT GAZDÁLKODÁSA 4. § (1) A képviselőcsoportok működési költségeiről az Országgyűlés Hivatalának költségvetésén belül kell gondoskodni. (2) A képviselőcsoport a működési költségeit biztosító keret terhére a képviselőcsoport vezetőjének rendelkezése alapján vállalhat kötelezettséget és teljesíthet kifizetést. (3) A képviselőcsoport gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

3. A KÉPVISELŐCSOPORT MEGSZŰNÉSE 5. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha a) tagjainak száma – a 2. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével – öt fő alá csökken, b) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a tagjainak száma három fő alá csökken, c) a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja, d) a párt, amelyhez a képviselőcsoport tagjai tartoznak, megszűnik. (2) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha a megüresedett mandátum az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján betölthető. (3) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét legkésőbb a megszűnést követő harmadik napon bejelenti az Országgyűlés elnökének (a továbbiakban: házelnök). E határidő elmulasztása esetén a házelnök a képviselőcsoport megszűnését – a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával – hivatalból megállapítja. (4) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha a (3) bekezdés szerinti bejelentésre nyitva álló határidő alatt a megfelelő számú képviselő a képviselőcsoporthoz csatlakozik. (5) Nem minősül csatlakozásnak és megszűntnek kell tekinteni a képviselőcsoportot, ha a csatlakozás a (3) bekezdés szerinti határidőn belül, de a megszűnésről szóló bejelentés megtétele után történt. (6) Az Országgyűlés tisztségviselője, bizottság tisztségviselője vagy tagja az (1) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkeztétől a) a képviselőcsoportja megszűnésének (3) bekezdés szerinti bejelentéséig vagy hivatalból történő megállapításáig, illetve b) a (4) bekezdés szerinti feltétel bekövetkeztéig tisztségéből, bizottsági tagságából adódó jogait nem gyakorolhatja.

35


2016.09.20. 11:42:15


(7) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a képviselőcsoport a párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

4. CSOPORTALAKÍTÁS 6. § A képviselők – a képviselői tevékenységgel összefüggő célra – más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak.

[Második rész: Az Országgyűlés működése és ülésezése]

11. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 28. § (1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. (2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. (3) Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba bármely képviselő megválasztható. (3a) A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig – az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével – nem vehet részt az Országgyűlés munkájában. (4) A köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő határozati javaslatot terjeszthet elő. Nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot a Kormány terjeszthet elő. A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz indokolást kell fűzni. (5) A képviselő – ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz – a képviselői jogait személyesen gyakorolja.

12. A NEMZETISÉGI SZÓSZÓLÓ 29. § (1) A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. (2) A szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően – a határozati ház-

36


2016.09.20. 11:42:15


szabályi rendelkezésekben meghatározott módon – felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik. (3) A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein – az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz – tanácskozási joggal vehet részt. (4) A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben. 29/A. § (1) A szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A szószóló megbízatása megszűnik a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével, b) halálával, c) összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondásával, e) ha a képviselők választásán már nem választható, vagy f ) ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként. (3) Ha a szószóló megbízatása a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek. (4) Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választó polgárként, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés határoz. (5) A szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja. (6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjának, a 28. § (1), (3a) és (5) bekezdésének, a 30. §-nak, a 38/C. §-nak, a 40. § (3) bekezdésének, a 42. § (8) bekezdésének, a 18. alcímnek, az 53. § (2)–(5) bekezdésének, az 57. § (2) bekezdésének, az 58. § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §-nak, a 97. §-nak, a 98. § (1), (2) és (4) bekezdésének, a 100. §-nak, a 101. § (2) bekezdésének, a 103. §-nak, a 36. alcímnek, a 37. alcímnek és a 39. alcímnek a képviselőkre, a 38. alcímnek a független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, továbbá – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben – a 28. § (4) bekezdését a szószólóra is alkalmazni kell.

37


2016.09.20. 11:42:15

B) AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze. [Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdése] [13. Az Országgyűlés megalakulása]

30. § (1) A képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. (2) Az időközi választáson megválasztott, valamint listáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét a házelnöknek nyújtja be. 31. § (1) Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. [Második rész: Az Országgyűlés működésének és ülésezésének egyes szabályai] [I. Fejezet: Az Országgyűlés megalakulása]

7. § (1) Az alakuló ülést a 13. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásáig a korelnök vezeti. (2) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) vagy az Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársa az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök irányítása alatt látja el az Országgyűlés ülésének vezetésével kapcsolatos feladatokat. 31. § (2) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke a választási eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint beszámol a képviselők általános választásáról az Országgyűlésnek. 8. § (1) A választással kapcsolatos beszámolók elhangzása után a korelnök és a korjegyzők – mint mandátumvizsgáló testület – a választási bizottságok jegyzőkönyvei, a képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak (a továbbiakban: szószóló) a megbízatás elfogadására és az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatai, valamint az országos listák és megbízólevelek (a továbbiakban együtt: választási

38


2016.09.20. 11:42:15

AZ ORSZ ÁGGYŰLÉS MEGAL AKUL ÁSA

irat) alapján megvizsgálják a képviselők és a szószólók megbízólevelének szabályszerűségét. (2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerinti első öt képviselőből álló testület vizsgálja meg. E testület azonnal megalakul és tagjai sorából előadót választ. Ha a korelnök vagy korjegyző a névsor szerinti első öt képviselő közé tartozik, a testület tagja a sorban következő képviselő lesz. 9. § (1) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 8. § (2) bekezdésében meghatá rozott testület előadója, majd ezt követően a korelnök szóban tesz jelentést az Országgyűlésnek. (2) Az időközi választás során megválasztott, továbbá a listán megüresedett mandátumot megszerző képviselő vagy szószóló választási iratait a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság (a továbbiakban: Mentelmi bizottság) vizsgálja meg. A vizsgálat eredményéről a bizottság előadója az Országgyűlés legközelebbi ülésén szóban tesz jelentést. (3) A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja. 10. § (1) A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadását követően az alakuló ülésen tesznek esküt. (2) Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők és szószólók a mandátum vizsgálatát követően tesznek esküt. (3) A nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi képviselő nemzetiségi nyelvén jegyzői előolvasás nélkül tesz esküt. 11. § Az Országgyűlés a képviselők eskütétele után vita nélkül határoz a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról. 12. § (1) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, a választással kapcsolatos beszámolók elfogadását követően kerül sor. (2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport vezetője és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoportot alkotó képviselők névsorát. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat a korelnök, a változásokat a házelnök részére kell írásban bejelenteni. A korelnök vagy a házelnök az írásbeli bejelentések alapján tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról. Ha a képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése házszabályi rendelkezésekkel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a házelnök a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok tekintetében a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

39


2016.09.20. 11:42:15


13. § (1) Az Országgyűlés az alakuló ülésen, a képviselőcsoportok megalakulására vonatkozó tájékoztatást követően választja meg az Országgyűlés tisztségviselőit. (2) A korelnök a Házbizottság megalakulását követően a megalakulás tényéről, valamint a Házbizottság tagjainak személyéről tájékoztatja az Országgyűlést. (3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás megadását követően az alakuló ülést a házelnök vezeti. 31. § (3) Az alakuló ülés részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.

40


2016.09.20. 11:42:15

C) AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE ÉS ÜLÉSEZÉSE [14. Az Országgyűlés ülésezése]

32. § Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. 33. § Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.

Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van. [Alaptörvény 5. cikk (5) bekezdése] [II. Fejezet: Általános rendelkezések]

5. A HATÁROZATKÉPESSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA 14. § (1) Az ülést vezető elnök a határozathozatalok során figyelemmel kíséri az Országgyűlés határozatképességének fennállását. Ha az Országgyűlés határozatképessége felől kétség merül fel, a határozathozatal elrendelése előtt – szavazatszámláló gép alkalmazásával – megállapítja a jelen levő képviselők számát. (2) Ha az Országgyűlés a napirendben a 15. § (3) bekezdése szerint feltüntetett határozathozatali időszak során nem határozatképes, az ülést vezető elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt a következő ülésre elhalasztja. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Ha az ülést vezető elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra ugyanazon az ülésen vissza lehet térni. (3) A képviselőcsoporthoz tartozó képviselő a képviselőcsoport vezetőjét előzetesen tájékoztatja a plenáris ülésről való távollétéről. A képviselőcsoport vezetője és a független képviselő a távollétről szóló értesítést legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek. 34. § (1) Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök – a 11. § (1) bekezdés a) pontjára is figyelemmel – úgy köteles összehívni az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok

41


2016.09.20. 11:42:15


alatt az ülések ésszerű időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását. (2) Az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot legkésőbb az ülést megelőző 72 órával, ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, legkésőbb az ülést megelőző 48 órával korábban közzé kell tenni. 6. A NAPIREND MEGÁLLAPÍTÁSA 15. § (1) A házelnök az ülés napirendjére vonatkozó javaslat közzétételével hívja össze az Országgyűlés ülését és az ülés napirendjére vonatkozó javaslat megküldésével meghívja az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket. (2) A házelnök a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben a módosult napirendet haladéktalanul közzéteszi és erről tájékoztatja az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket. (3) A szavazások várható időpontját – az előre nem tervezhető szavazások kivételével – a napirendi javaslatban fel kell tüntetni. (4) Legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően egy órával a Kormány, a képviselőcsoport vezetője vagy öt független képviselő indokolással ellátott írásbeli javaslatot nyújthat be a házelnöknek a napirendi javaslat módosítására. A javaslat csak a 44–46. alcím szerinti eljárások esetében irányulhat a napirendi javaslat kiegészítésére. (5) A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a napirend elfogadásával több, egymással összefüggő – a 27. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott – önálló indítvány együttes tárgyalásáról is határozhat. (6) A napirendi javaslat megváltoztatására tett javaslatról és a napirendi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. Elfogadott napirend hiányában a napirendi javaslat egyetlen pontja sem tárgyalható. 35. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia. (2) A házelnök rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az e törvényben, vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben.

42


2016.09.20. 11:42:15

A Z O R S Z Á G G Y Ű L É S M Ű KÖ D É S E É S Ü L É S E Z É S E

7. A NAPIREND MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI A RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKON 16. § (1) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott képviselői önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerül. Ha az így tárgysorozatra került képviselői önálló indítványt az Országgyűlés a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés során nem tűzi napirendjére, akkor az lekerül az Országgyűlés tárgysorozatáról. (3) A napirendre csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét a rendkívüli ülés kezdeményezésére jogosultak kérték. [III. Fejezet: Az ülésezés rendjére vonatkozó közös szabályok]

8. AZ ÜLÉS VEZETÉSE 17. § (1) Az ülést az ülést vezető elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be. Az ülés berekesztése előtt tájékoztatást ad az Országgyűlés következő ülésének várható időpontjáról. (2) Az ülés kezdéseként az ülést vezető elnök és az ülés résztvevői felállva köszöntik a választópolgárok közösségét. Ha a köztársasági elnök az ülésen jelen van, érkezésekor az ülést vezető elnök felszólítására az ülés résztvevői felállva köszöntik. (3) Az elnöki emelvényen az ülést vezető elnök, a soros jegyző, valamint – a házelnök kijelölése alapján – a főigazgató vagy az Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársa tartózkodhat. (4) A házelnök az alelnökök véleményének kikérésével határozza meg, hogy az alelnökök mikor és milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését. (5) A házelnök és az alelnökök képviselői felszólalásuk esetén a tárgysorozaton lévő ugyanazon önálló indítvány további tárgyalása során a szavazás lezárásáig az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat nem láthatják el, kivéve, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul.

9. A NAPIRENDEN KÍVÜLI FELSZÓLALÁS 18. § (1) A köztársasági elnök és a Kormány tagja országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülésnap kezdetekor napirenden kívül felszólalhat. A felszólalási szándékot – ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával be kell jelenteni a házelnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. A házelnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja.

43


2016.09.20. 11:42:15


(2) A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának, valamint a köztársasági elnök és a miniszterelnök viszonválaszának időtartamát a Házbizottság állapítja meg. (1/2014. (V. 22.) HB állásfoglalás) Ha a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök felszólalásának időtartama: ■ nem haladja meg a 20 percet: a képviselőcsoportok 5-5 perces, ■ meghaladja a 20 percet: a képviselőcsoportok 8-8 perces időkeretben szólalhatnak fel. A köztársasági elnököt, illetve a miniszterelnököt a viszonválasz időkeret nélkül illeti meg. A Házbizottság esetenként eltérő időkeretet is megállapíthat.

(3) A miniszter legfeljebb ötperces felszólalásra jogosult. Ebben az esetben észrevétel céljából a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja kétperces hozzászólásra kérhet szót. (4) A köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy a miniszterelnök nevében a miniszter a napirend elfogadását követően bekövetkező vagy ismertté vált rendkívüli ügyben a napirendi pontok tárgyalása közben is bejelentést tehet. A felszólalásra az ülést vezető elnök soron kívül ad szót. (5) Rendkívüli ügyben az ülés első – többnapos ülés esetén annak első két – napján az ülésnap kezdetekor a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb ötperces időtartamban felszólalásra jogosult. (6) A felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelentenie a házelnöknek. A házelnök a felszólalási szándékról – a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt – tájékoztatja a Kormányt. A napirend előtti felszólalás tárgyát annak előterjesztője a benyújtásra nyitva álló határidőig módosíthatja. (7) A házelnök visszautasíthatja azt a felszólalást, amely nem felel meg az (1)–(6) bekezdésben foglalt feltételeknek. Ha az ülést vezető elnök ezt a körülményt a napirenden kívüli felszólalás közben észleli, alkalmazhatja a tárgyra térésre felhívás szabályait. (8) Az a képviselő vagy szószóló, akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette, jogosult kétperces időtartamban az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelenteni a házelnöknek. (9) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott módon és időtartamban – bármely képviselő és szószóló felszólalásra jelentkezhet. (10) Az (5) és (9) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces hozzászólásra kérhet szót.

44


2016.09.20. 11:42:15


10. FELSZÓLALÁS ÜGYRENDI JAVASLAT TÁRGYÁBAN 19. § (1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő és – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a szószóló bármikor, egyperces időtartamban ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő egyperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. (2) Az ülést vezető elnök – a 122. § (8) bekezdésében és a 126. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

11. SZEMÉLYES ÉRINTETTSÉG 20. § (1) A képviselő vagy a szószóló kérelmére az ülést vezető elnök – ha azt indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatt engedélyezheti a személyében érintett képviselő, illetve szószóló felszólalását minden kötött tárgyalási rendű vitában. Ilyen felszólalásra a napirenden kívüli felszólalás elhangzása után vagy a napirendi pont tárgyalása végén kétperces időtartamban kerülhet sor. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt esetben az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére erről az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz.

12. TÁRGYALÁSI SZÜNET ELRENDELÉSE 21. § Az ülést vezető elnök saját döntése alapján, továbbá a Kormány képviselőjének vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére a napirendi pont tárgyalása közben vagy az önálló indítvány határozathozatala során egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama – az ülést vezető elnök döntésétől függően – legfeljebb két óra lehet.

13. A NAPIRENDI PONT TÁRGYALÁSÁNAK ELNAPOLÁSA 22. § (1) Az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. (2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül írásban nem kéri a napi rendi pont további tárgyalását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni. (3) A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot.

45


2016.09.20. 11:42:15


14. A FELSZÓLALÁSOK HELYE 23. § (1) A 27. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti önálló indítvány tárgyalása, valamint a politikai vita során az előterjesztő, a képviselőcsoport vezérszónoka, a vitában írásban előzetesen felszólalásra jelentkező képviselő, szószóló, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Országgyűlésről szóló törvény) alapján tanácskozási joggal rendelkező személy a szónoki emelvényről is felszólalhat. (2) A 18. § (1) bekezdése szerinti napirenden kívüli felszólalás és a 18. § (4) bekezdése szerinti bejelentés a szónoki emelvényről is elhangozhat.

Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [Alaptörvény S) cikk (2) bekezdése] A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [Alaptörvény T) cikk (4) bekezdése] Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezések egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik. [Alaptörvény 5. cikk (6) bekezdése] [IV. Fejezet: A szavazás]

15. A SZAVAZÁSOK RENDJE 24. § (1) Szavazni „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal lehet. (2) (3) A szavazás eredményét az ülést vezető elnök hirdeti ki.

16. A NYÍLT SZAVAZÁS 25. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvényben, törvényben vagy a házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételekkel minden kérdésben nyílt szavazással határoz. (2) A nyílt szavazás történhet a) a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben kézfelemeléssel, b) szavazatszámláló gép alkalmazásával, név szerint.

46


2016.09.20. 11:42:15


(3) Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazást a) az ülést vezető elnök szavazatszámláló gép alkalmazásával megismételtetheti, b) bármely képviselő kérésére szavazatszámláló gép alkalmazásával meg kell ismételni. (4) Az Országgyűlés ülésén szavazást megismételni kizárólag a (3) bekezdésben és a 14. § (2) bekezdésében foglalt esetekben lehet. Amennyiben az ülést vezető elnök kétségesnek ítéli meg a szavazás eredményét, annak kihirdetése előtt a jegyzők segítségével – szükség szerint a szavazás eredményének gépi nyilvántartását is megtekintve – ellenőrzi az eredmény helyességét. (5) Az ülést vezető elnök a kihirdetett szavazási eredményt azonnal előterjesztett ügyrendi indítványra felülvizsgálhatja. A tévesen kihirdetett eredményt a felülvizsgálat eredményére tekintettel helyesbíti. A kihirdetett eredmény helyesbítésének a vitatott szavazást követő napirendi pontra történő áttérésig van helye. (6) Amennyiben a szavazatszámláló gép alkalmazásával történő nyílt szavazást követően, a szavazási eredmény kihirdetése előtt a képviselő arról tájékoztatja az ülést vezető elnököt, hogy szavazatát a szavazatszámláló gép nem rögzítette, az ülést vezető elnök ezt a körülményt a szavazás eredményének kihirdetése során figyelembe veszi. Amennyiben az ülést vezető elnök észleli, hogy szavazatát a szavazatszámláló gép nem rögzítette, erről a tényről a szavazási eredmény kihirdetése előtt tájékoztatja az ülés résztvevőit és ezt a körülményt a szavazás eredményének kihirdetése során figyelembe veszi. (7) Ha a képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, egy napon belül bejelentést tehet az Országgyűlés jegyzőihez. A kihirdetett szavazási eredményt ez nem módosítja.

17. A TITKOS SZAVAZÁS 26. § (1) Az Alaptörvényben, törvényben vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik. (2) A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló testületként járnak el. (3) A szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. (4) A titkos szavazás megkezdése előtt a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait. (5) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzők írnak alá. (6) A titkos szavazás lebonyolításának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza. (7) Ha titkos szavazás esetében szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást meg kell ismételni. 35/A. § (1) Az Országgyűlés – a Házbizottság javaslatára – Magyarország történelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulója, valamint nemzeti ünnep alkalmából ünnepi vagy emlékülést (a továbbiakban: ünnepi ülés) tarthat.

47


2016.09.20. 11:42:15


(2) Az ünnepi ülés programját az Országgyűlés a napirend elfogadásával állapítja meg. 36. § (1) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc napra – elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni. (2) Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – köteles az Országgyűlés ülését összehívni. 37. § Az Országgyűlés üléseit – ha az Országgyűlés eltérően nem határoz – az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja. 38. § A Kormány megalakulását követően az adott, minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja az Országgyűlést törvényalkotási programjáról.

14/A. TÁRGYI, KÉPI VAGY HANGHORDOZÓ ÚTJÁN TÖRTÉNŐ SZEMLÉLTETÉS 38/A. § (1) Országgyűlés ülésén vagy bizottsági ülésen – a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak kivételével – tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés (a továbbiakban: szemléltetés) nem alkalmazható. (2) Az Országgyűlés ülésén történő szemléltetést a Házbizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a Házbizottság ülésének megkezdése előtt egy órával nyújtható be. (3) Bizottsági ülésen a szemléltetést az országgyűlési bizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a bizottsági ülés megkezdése előtt egy órával nyújtható be. (4) A (2) vagy (3) bekezdés alapján engedélyezett szemléltetésre a felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben kerülhet sor.

14/B. A TANÁCSKOZÁS NYELVE, AZ ANYANYELV- ÉS A JELNYELVHASZNÁLAT 38/B. § (1) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar. (2) A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.

48


2016.09.20. 11:42:15


(3) A (2) bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőzően egy nappal – amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul – jelezni kell. (4) A (2) bekezdés szerinti iromány benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az irományok benyújtására vonatkozó alaki és tartalmi feltételeknek mind az anyanyelven, mind a magyar fordításban benyújtott irománynak meg kell felelnie. Az Országgyűlés eljárását a magyar nyelven benyújtott iromány alapján folytatja le. (5) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a (2) bekezdés szerinti felszólalás magyar nyelvre történő tolmácsolását – a (3) bekezdés szerinti határidőben tett jelzés esetén – az Országgyűlés Hivatala biztosítja. 38/C. § (1) A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja. (2) Az Országgyűlés és – a képviselő kérelmére – az országgyűlési bizottság ülésén a magyar jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja. 38/D. § A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell.

A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. [Alaptörvény 18. cikk (4) bekezdése] 15. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN RÉSZT VEVŐ MÁS SZEMÉLYEK 39. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal rendelkező

49


2016.09.20. 11:42:15


személy) részt vehet és – az ülés lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések keretei között – bármikor felszólalhat az Országgyűlés ülésén. (2) A napirenden lévő önálló indítvány előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja. (3) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés a feladatkörét érinti. (4) Az Országgyűlés a tanácskozási joggal rendelkező személyt – a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és az Európai Parlament magyarországi képviselője kivételével – kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre. 40. § (1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint – ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti – a Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre. (2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen az országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét – egy alkalomra szóló vagy visszavonásig érvényes megbízással – a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. Az országgyűlési bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselője vesz részt. (3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési bizottság hozzászólási jogot adhat. (4) Az országgyűlési bizottság elnöke az országgyűlési bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására – a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül – az országgyűlési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, amelyről az országgyűlési bizottság dönt. (5) Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet, ha az országgyűlési bizottság erre engedélyt ad, felszólalhat. 41. § A minisztert a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottság évente meghallgatja.

50


2016.09.20. 11:42:15

D) AZ INDÍTVÁNYOK [Harmadik rész: Az indítványok és tárgyalásuk] [V. Fejezet: Az irományok]

18. ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 27. § (1) Az Országgyűlés tárgysorozatába felvehető indítvány (a továbbiakban: önálló indítvány): a) törvényjavaslat, b) határozati javaslat, c) politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat, d) interpelláció, e) kérdés, f ) beszámoló, g) politikai vita kezdeményezése, h) az Országgyűlés személyi döntését kezdeményező indítvány, i) népszavazás kezdeményezése, j) az Országgyűlésről szóló törvény 61. § (5) bekezdésében meghatározott kérelem. (2) Az önálló indítványon kívül más indítvány az Országgyűlés ülésének napirendjére nem kerülhet.

19. NEM ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 28. § Az önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújtható, a 2. melléklet szerinti indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítvány): a) módosításra irányuló szándékot kifejező, döntést igénylő, szövegszerű, b) tárgyalás módjára vonatkozó, illetve c) tárgyalást, döntéshozatalt érdemben befolyásoló, írásban tett javaslat.

20. AZ IROMÁNYOK SZABÁLYSZERŰSÉGE 29. § (1) Az irománynak tárgyalásra, határozathozatalra, illetve a házszabályi rendelkezésekben előírt feladat teljesítésére, kötelezettség végrehajtására alkalmasnak kell lennie. (2) A házelnök az irományra nézve formanyomtatvány alkalmazását rendelheti el. (3) A házelnök visszautasítja azt az irományt,

51


2016.09.20. 11:42:15


a) amelyet nem az (1)–(2) bekezdésnek megfelelően nyújtottak be, vagy b) amely az Országgyűlés tekintélyét sérti. (4) A visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – a visszautasítástól számított öt munkanapon belül kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Az állásfoglalás meghozataláig a visszautasított iromány nem tárgyalható. (5) A visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – az Országgyűlésről szóló törvény 61. § (5) bekezdése szerint kérheti az Országgyűlés döntését. Az Országgyűlés döntéséig a visszautasított iromány nem tárgyalható. (6) A (4) bekezdés szerinti kérelem hiányában, vagy ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalásában, illetve az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló törvény 61. § (5) bekezdése szerinti eljárásában megállapítja, hogy az iromány visszautasításának volt helye, a visszautasított iromány nem tárgyalható és lezártnak minősül. 30. § (1) Az irományokat a házelnökhöz címezve kell benyújtani. (2) Az irományokat – eltérő határozati házszabályi rendelkezés hiányában – a) papír alapon, az Országgyűlés ülésnapjának végéig, egyébként az általános munkarend szerinti munkaidő végéig vagy b) a házelnök által meghatározott elektronikus formában bármikor be lehet nyújtani. (3) A papír alapon benyújtott irományok iktatásukkal, az elektronikus úton benyújtott irományok beérkezésükkel minősülnek benyújtottnak.

52


2016.09.20. 11:42:15

E) A TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSA – ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. [Alaptörvény S) cikk (1) bekezdése] Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. [Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése] [VI. Fejezet: A törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályai]

21. TÖRVÉNYJAVASLAT BENYÚJTÁSA 31. § (1) A törvényjavaslat tartalmazza a javasolt címet, szöveget és indokolást. (2) A köztársasági elnök, a Kormány és az országgyűlési bizottság törvényjavaslata a benyújtásával, a képviselő által benyújtott törvényjavaslat a 16. § (2) bekezdésében vagy az 58. §-ban meghatározott módon kerül az Országgyűlés tárgysorozatára. 32. § (1) A házelnök a törvényjavaslat benyújtását követően a részletes vita lefolytatására egy állandó bizottságot jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt bizottság). Állandó bizottság által benyújtott törvényjavaslat esetén az azt előterjesztő bizottság is kijelölhető. (2) Bármely állandó bizottság vagy – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság írásban bejelentheti, ha – a törvényjavaslat feladatkörébe tartozó rendelkezései vonatkozásában – részletes vitát kíván lefolytatni (a továbbiakban: vitához kapcsolódó bizottság). Ilyen bejelentést annak az ülésnek a megnyitásáig lehet tenni, amely ülés tervezett napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának megkezdése szerepel. A bejelentésben tételesen meg kell jelölni, hogy a vitához kapcsolódó bizottság a törvényjavaslat mely részeinek részletes vitáját kívánja lefolytatni. (A kijelölt bizottság és a vitához kapcsolódó bizottság a továbbiakban együtt: tárgyaló bizottság.)

22. AZ AZONOS TÁRGYÚ TÖRVÉNYJAVASLATOK TÁRGYALÁSA 33. § Ha – a törvényjavaslat általános vitája megkezdéséig – ugyanabban a tárgyban vagy ugyanazt a törvényt érintően több törvényjavaslatot is benyújtottak, akkor

53


2016.09.20. 11:42:15


a) az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott sorrendben előbb álló benyújtó javaslata a hátrébb állót, b) az egyenlő sorban álló benyújtók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit megelőzi.

23. ÁLTALÁNOS VITA 34. § (1) A törvényjavaslat benyújtása és azon ülés napirendjének elfogadása között, amely ülés napirendjén az általános vita megkezdése szerepel, legalább öt napnak kell eltelnie. Az általános vita legkorábban a törvényjavaslat benyújtását követő hatodik nap elteltével kezdhető meg. (2) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek megvitatásából áll. 35. § (1) A törvényjavaslat általános vitájához hozzászólásra a) legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat általános vitája szerepel, írásban a képviselőcsoport vezetője – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségi képviselő és a szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – útján, független képviselők esetében közvetlenül, b) a vita során közvetlenül, gombnyomással kell jelentkezni a soros jegyzőnél. (2) Az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontként jelzett általános vitához hozzászólásra az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban: európai parlamenti képviselő) az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a képviselőcsoport vezetőjének döntésétől függően a képviselőcsoport vezetője útján vagy közvetlenül jelentkezhet hozzászólásra. Ha az európai parlamenti képviselő felszólalási szándékát a képviselőcsoport vezetője útján jelezte, felszólalása során úgy kell tekinteni, mintha a bejelentő képviselőcsoport tagja lenne. (3) Az Országgyűlésről szóló törvény alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek a napirendben meghatározott módon és időtartamban szólalnak fel, egyébként – a (2) bekezdés kivételével – írásban a házelnöknél vagy közvetlenül az ülést vezető elnöknél jelentkezhetnek felszólalásra. (4) A felszólalások sorrendjének megállapítása során az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszólalás megelőzi a (1) bekezdés b) pontja szerintit. (5) Ha az Országgyűlés a napirend elfogadásának ülésnapját új napirendi pont tárgyalásával egészíti ki, az írásban történő felszólalásra jelentkezés határideje a napirend elfogadását követő egy óra. (6) A felszólalási sorrend a képviselőcsoporton belül a képviselőcsoport vezetőjének írásbeli jóváhagyásával vagy a képviselők írásbeli megegyezésével az ülés közben is módosítható.

54


2016.09.20. 11:42:15

A T Ö RV É N Y J AVA S L AT TÁ R G YA L Á S A – Á LTA L Á N O S S Z A B Á LY O K

(7) Ismételt felszólalásra időkeretes tárgyalási rend esetén az előzetesen megadott sorrendben, egyebekben – ideértve a 36. § (2) bekezdése szerinti vezérszónoki felszólalást is – az írásban előzetesen jelzett felszólalások elhangzását követően kerülhet sor. (8) A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az ülést vezető elnök ad engedélyt. Ha az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. (9) A felszólalási jog nem ruházható át. (10) Ha az indítványhoz több felszólaló nincs, és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza, az ülést vezető elnök a vitát lezárja. (11) Több előterjesztő az előterjesztőt megillető felszólalási jogokat egymás között megoszthatja. A felszólalási jog megosztásáról az előterjesztők – legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a felszólalással érintett vita szerepel – írásban tájékoztatják a házelnököt, ellenkező esetben a felszólalási jog megosztására nem kerülhet sor.

24. ÁLTALÁNOS FELSZÓLALÁSI REND 36. § (1) A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót (a továbbiakban: nyitóbeszéd) harmincperces időtartamban, ezután – ha az előterjesztő nem a Kormány – a Kormány képviselője ugyanilyen időtartamban. Ezt követően a képviselőcsoportok tagjai, illetve a független képviselők szólalhatnak fel a 35. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes bejelentésnek megfelelően. (2) A felszólalások első körében a felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében – ezen belül a képviselőcsoportok létszámának csökkenő sorrendje szerint – hangzanak el (a továbbiakban: vezérszónoki felszólalás). (3) Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban az ilyen vezérszónoki felszólalás ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időtartamot. A vezérszónoki időtartamban egy képviselő csoport több, egymást követő szónokot is állíthat. (4) A vezérszónoki felszólalások után az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kap szót. A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező független képviselőt megelőzően a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő kap szót. (5) Az elsőként szólásra jelentkező független képviselő után kap szót – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért szószóló, ha a nemzetiségi képviselő (4) bekezdés szerinti felszólalására nem került sor. (6) A vezérszónoki, valamint a (4)–(5) bekezdésben meghatározott felszólalásokat követően a hozzászólások további sorrendjét az ülést vezető elnök akként hatá-

55


2016.09.20. 11:42:16


rozza meg, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező független képviselő kap szót. (7) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében, ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő, majd a következő szólásra jelentkező független képviselő, őt követően a következő szólásra jelentkező szószóló kap szót. (8) A (6)–(7) bekezdés szerinti sorrendet addig kell folytatni, amíg minden szólásra jelentkező képviselő és szószóló meg nem kapta a szót. (9) Európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő a 35. § (2) bekezdésének megfelelő jelentkezési sorrendben a képviselő csoport besorolásának, illetve a független képviselők sorrendjének figyelembevételével szólalhat fel. (10) A vita során a köztársasági elnök és a miniszterelnök bármikor, időtartamra vonatkozó megkötés nélkül felszólalhat. (11) A további tanácskozási joggal rendelkező személyek – a (9) bekezdés kivételével – bármikor, a napirendben meghatározott időtartamban, ennek hiányában a képviselői felszólalásra megállapított időtartamban szólalhatnak fel azzal, hogy ha a vitában előterjesztői minőségben vesznek részt, esetükben is az előterjesztő felszólalásának időtartamát meghatározó szabályokat kell alkalmazni. 25. AZ IDŐKERETES TÁRGYALÁSI REND 37. § (1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – vita nélkül – bármely törvényjavaslat általános vitájának időkeretben történő tárgyalásáról határozhat. (2) A rendelkezésre álló időt a következő módon kell felosztani: a) a kormánypárti és az ellenzéki képviselőknek – a nemzetiségek érdekeit, jogait nem érintő napirendi pont esetében az ellenzéki képviselők közé számítva a nemzetiségi képviselőket is – együttesen azonos idő áll a rendelkezésükre, b) az előterjesztő nyitóbeszéde és zárszava nem számít bele az időkeretbe, c) a Kormány vita közben felszólaló képviselőjének felszólalási ideje a kormánypárti képviselők idejébe számít be, d) a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között az időkeret felét a képviselő csoportok között egyenlően, a másik felét – a nemzetiségek érdekeit, jogait nem érintő napirendi pont esetében az ellenzéki képviselők közé számítva a nemzetiségi képviselőket is – a képviselők számával arányosan kell felosztani, képviselőcsoportonként legkevesebb húsz percet biztosítva,

56


2016.09.20. 11:42:16


e) vita közben a kétperces hozzászólásokat bele kell számítani az időkeretbe, f ) az ügyrendi hozzászólásokat nem kell beleszámítani az időkeretbe, g) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló számára legkevesebb húsz percet kell biztosítani, ami nem számít bele az időkeretbe, h) az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő felszólalási ideje a 35. § (2) bekezdése szerinti megkülönböztetésnek megfelelően, ha) amennyiben a képviselőcsoport vezetője útján jelentkezett, úgy annak a képviselőcsoportnak a felszólalási idejébe számít bele, amely felszólalóként bejelentette, hb) amennyiben közvetlenül jelentkezett, úgy nem számít bele az időkeretbe, és részére az egy független képviselőre jutó felszólalási idővel megegyező felszólalási időt kell biztosítani, i) az Országgyűlésről szóló törvény alapján tanácskozási joggal rendelkező személy felszólalása – a Kormány képviselője, valamint az európai parlamenti képviselő h) pont ha) alpontja szerinti felszólalása kivételével – nem számít bele az időkeretbe. (3) Az általános vita időkeretét a képviselőcsoport vezetője vagy legalább öt független képviselő írásbeli kérelmére nem lehet a) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat esetén tíz óránál, b) a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén tíz óránál, c) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat) tárgyalásánál harminc óránál, d) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál tizenöt óránál kevesebben meghatározni. (4) Ha a) a képviselőcsoport vezetője, b) öt független képviselő vagy c) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi ponttal összefüggésben a nemzetiségeket képviselő bizottság tagjainak legalább kétharmada az ülés megnyitása előtt egy órával kéri, a rendelkezésére álló, a (2) bekezdés alapján megállapított időkeretet – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a kétszeresére kell emelni. (5) A (4) bekezdésnek megfelelő kérelmet félévente a) minden képviselőcsoport legfeljebb három alkalommal nyújthat be, b) független képviselő aláírásával három alkalommal támogathat, c) nemzetiségi képviselő és szószóló aláírásával két alkalommal támogathat. (6) A képviselőcsoport a részére megállapított időkeretről vagy annak egy részéről másik képviselőcsoport vagy független képviselő javára lemondhat.

57


2016.09.20. 11:42:16


(7) A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett felszólalási időt. Tájékoztatja az ülést vezető elnököt arról, ha a képviselőcsoport, a képviselő vagy a szószóló felszólalási idejét kitöltötte. A 36. § (6)–(7) bekezdése szerinti felszólalások addig folytathatók, amíg az (1) bekezdés szerint megállapított időkeret el nem fogy. (8) Időkeretes tárgyalási rendben a 35. § (8) bekezdését és a 38. § (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.

26. A FELSZÓLALÁSOK IDŐTARTAMA 38. § (1) A felszólalások Házbizottság által meghatározott időtartama nem lehet kevesebb a) az általános vitában tizenöt percnél, b) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén harminc percnél. (2) A napirendi pont előterjesztője, valamint a Kormány képviselője tizenöt perces időtartamban a vitában bármikor felszólalhat. (3) Az előterjesztő – közvetlenül az általános vita lezárását követően – harmincperces időtartamban zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra. (4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából első alkalommal a 36. § (2)–(5) bekezdése, majd a 36. § (6)–(7) bekezdése szerinti felszólalásokat követően a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd c) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő vagy szószóló kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az ülést vezető elnök engedélyezi. Ha az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz.

27. VITA LEZÁRÁSA 39. § (1) Ha az indítványhoz valamennyi képviselőcsoportnak, az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek, valamint – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselőnek vagy szószólónak lehetősége volt álláspontja kifejtésére,

58


2016.09.20. 11:42:16


az indítvány előterjesztője vagy legalább öt képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz. (2) Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő, c) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd d) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – ha nemzetiségi képviselő nem szólalt fel – az elsőként szólásra jelentkező szószóló legfeljebb öt-ötperces időtartamban még felszólalhat. (3) A (2) bekezdés szerinti felszólalásokat követően az előterjesztő tizenöt perces időtartamban zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra. (4) Időkeretes tárgyalási rendben az (1)–(3) bekezdés nem alkalmazható. 28. MÓDOSÍTÓ JAVASLAT BENYÚJTÁSA 40. § (1) A törvényjavaslathoz képviselő, a tárgyaló bizottság és a törvényalkotási bizottság e fejezetben meghatározott módon nyújthat be módosító javaslatot. Az előterjesztő saját indítványához – a 32. § (1) bekezdésében, az 52. § (1) bekezdésében és a 74. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, továbbá a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 25. § (5) bekezdése szerinti államadósság-szabálynak való megfelelést biztosító indítványa kivételével – módosító javaslatot nem nyújthat be. (2) A módosító javaslatot indokolni kell. (3) Az olyan módosító javaslat, amely a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul, nem tárgyalható és nem bocsátható szavazásra. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul a módosító javaslat akkor is, ha a törvényjavaslatból csak a címet, a preambulumot, illetve a hatályba léptető rendelkezéseket tartja meg. 41. § (1) A törvényjavaslathoz képviselő módosító javaslatot azon ülés napirendjének elfogadását követő harmadik munkanap 16 óráig nyújthat be, amely ülés napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel. (2) A képviselőnek a módosító javaslatában meg kell jelölnie azt a tárgyaló bizottságot, amelyiknél a módosító javaslatának megvitatását kéri. A módosító javaslat megvitatása csak egy – állandó – bizottságnál kérhető. (3) A képviselő módosító javaslatában csak a kijelölt bizottságot vagy olyan vitához kapcsolódó bizottságot jelölhet meg, amely a módosító javaslattal érintett rendelkezés vonatkozásában a 32. § (2) bekezdése szerint bejelentette, hogy rész-

59


2016.09.20. 11:42:16


letes vitát kíván lefolytatni. Ha a módosító javaslat több rendelkezést is érint, csak a kijelölt bizottság vagy olyan vitához kapcsolódó bizottság nevezhető meg, amely a törvényjavaslat módosító javaslattal érintett valamennyi rendelkezése vonatkozásában részletes vitát tart. A képviselő bármelyik tárgyaló bizottságot megjelölheti, ha módosító javaslata a törvényjavaslatot új szakasszal vagy annál magasabb szintű szerkezeti egységgel egészíti ki. (4) A kijelölt bizottság folytatja le a módosító javaslat vitáját, ha a képviselő a) azt a kijelölt bizottságnál kérte, b) nem jelölt meg tárgyaló bizottságot, c) több tárgyaló bizottságot jelölt meg, d) nem tárgyaló bizottságot jelölt meg vagy e) a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek meg nem felelő módon jelölte meg a vitához kapcsolódó bizottságot. (5) A kijelölt bizottság a (4) bekezdésben meghatározott módosító javaslatok körébe nem tartozó bármely további módosító javaslatról vitát folytathat. (6) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság bármely módosító javaslatról vitát folytathat. 42. § A módosító javaslat nem terjedhet ki a) a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezéseire (a továbbiakban: túlterjeszkedő módosító javaslat), továbbá b) – ha a törvényjavaslat az Alaptörvény vagy törvény módosítására irányul – az Alaptörvény, illetve törvény módosítással nem érintett részeire kivéve, ha az valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges.

29. RÉSZLETESVITA-SZAKASZ 43. § (1) A törvényjavaslat részletes vitáját a tárgyaló bizottság folytatja le. (2) A részletesvita-szakasz a törvényjavaslat általános vitájának lezárását követő héten nyílik meg. Az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt a tárgyaló bizottság a részletes vitát nem tűzheti napirendjére. 44. § (1) A kijelölt bizottság a részletes vita során megvizsgálja, hogy a törvényjavaslat a) megfelel-e az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedik-e a jogrendszer egységébe, c) megfelel-e a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfelel-e a jogalkotás szakmai követelményeinek.

60


2016.09.20. 11:42:16


(2) A vitához kapcsolódó bizottság az (1) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti vizsgálatot a törvényjavaslatnak a 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentésben megjelölt részeire folytatja le. (3) A részletes vita az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túl a benyújtott módosító javaslatok megvitatásából és a tárgyaló bizottság további módosításra irányuló szándékának megfogalmazásából áll. A részletes vita kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a módosító javaslatok megfelelnek-e a 42. §-ban meghatározott követelménynek. (4) A részletes vita során a módosító javaslatot benyújtó képviselő ismertetheti álláspontját. A tárgyaló bizottság a módosító javaslatot annak benyújtója távollétében is megvitathatja. 45. § (1) A tárgyaló bizottság a 40. § és a 41. § szerint benyújtott módosító javaslatokat értékeli és azokról állást foglal. (2) A módosító javaslatok értékelése és az azokról történő állásfoglalás a törvényjavaslat rendelkezéseinek sorrendjében, módosító javaslatonként történik. A tárgyaló bizottság bármely tagjának kérelmére elrendelheti több módosító javaslat tárgyalásának összekapcsolását. Amennyiben a tárgyaló bizottság több módosító javaslat tárgyalását összekapcsolta, úgy a szavazást is ennek megfelelően lehet megtartani. (3) A tárgyaló bizottság a) dönt arról, hogy mely módosító javaslatot támogatja, b) fenntarthatja a nem támogatott módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, illetve c) további módosításra irányuló szándékot fogalmaz meg. (4) A nemzetiségeket képviselő bizottság túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot nem fogalmazhat meg, ilyen módosító javaslat benyújtását más tárgyaló bizottságnál vagy a törvényalkotási bizottságnál kezdeményezheti. (5) A (3) bekezdés szerinti módosításokat a tárgyaló bizottság egy indítványba foglalva nyújtja be (a továbbiakban: részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat). Több tárgyaló bizottság esetén mindegyik külön-külön nyújtja be a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát. (6) A részletes vita a tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró döntésével ér véget. A tárgyaló bizottság a részletes vitát akkor zárhatja le, ha az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi módosító javaslatról állást foglalt. A részletes vita lezárását követően a tárgyaló bizottság jelentést nyújt be (a továbbiakban: részletes vitáról szóló bizottsági jelentés), amelyben tájékoztatást ad a részletes vita lezárásának tényéről, a 44. § (1) és (3) bekezdése alapján tett megállapításairól, valamint az (1) bekezdés szerinti állásfoglalásáról. (7) Ha a tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot fogadott el, azt a részletes vitáról szóló bizottsági jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a tárgyaló bizottság – a 70. § (5) bekezdése szerinti eljárást kivéve – és

61


2016.09.20. 11:42:16


a kijelölt bizottság – a 68. § (2) és (4) bekezdése szerinti eljárást kivéve – további részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nem nyújthat be. (8) A részletesvita-szakasz – a 68. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – akkor zárul le, amikor a tárgyaló bizottságok közül valamennyi állandó bizottság benyújtotta a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését. (9) A nemzetiségeket képviselő bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát a törvényalkotási bizottság csak akkor tárgyalja, ha a részletesvita-szakasz lezárultáig a nemzetiségeket képviselő bizottság benyújtotta azt. 30. A TÖRVÉNYALKOTÁSI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA 46. § (1) Az előterjesztő legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét harmadik napján írásban tájékoztatást ad arról, hogy a) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt mely módosításokkal ért egyet, b) az a) pont szerinti tájékoztatást a törvényalkotási bizottság ülésén fogja szóban előterjeszteni vagy c) nem tesz az a)–b) pont szerinti nyilatkozatot. (2) A törvényalkotási bizottság az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás benyújtását követően értékeli a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat és azokról állást foglal. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok értékelése kiterjed arra is, hogy azok megfelelnek-e a 42. §-ban meghatározott követelményeknek. A módosító javaslatok értékelésére és az állásfoglalás kialakítására legkorábban a részletesvita-szakasz lezárulta utáni héten kerülhet sor, ha az előterjesztő az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti tartalommal tesz nyilatkozatot, az (1) bekezdés c) pontja szerinti tartalmú nyilatkozat esetén ezt az időbeli korlátozást nem kell alkalmazni. (3) A törvényalkotási bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat beérkezése esetén további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. (4) A törvényalkotási bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatot nem tárgyalja, ahhoz módosító javaslatot nem nyújthat be, kivéve, ha az előterjesztő vagy – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány kezdeményezi a törvényalkotási bizottság eljárását. A törvényalkotási bizottság eljárását legkésőbb azon ülés megnyitása előtt egy órával lehet kezdeményezni, amely ülés tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel. (5) A törvényalkotási bizottság az általa támogatott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja (a továbbiakban: összegző módosító javaslat). Ha a törvényjavaslat a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek nem felel meg, a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatba foglalja a követelmények teljesüléséhez szükséges módosítást is.

62


2016.09.20. 11:42:16


(6) A törvényjavaslat előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében a törvényjavaslatot a törvényalkotási bizottság nem tárgyalja. A Kormány képviselője akkor is részt vesz a törvényalkotási bizottság ülésén, ha nem a Kormány az előterjesztő, de a törvényjavaslat a feladatkörét érinti. A törvényalkotási bizottság ülésén a törvényjavaslat előterjesztője és a Kormány képviselője tanácskozási joggal vesz részt. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság által kijelölt előadó a törvényalkotási bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (7) A törvényalkotási bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről, valamint a (2) bekezdés szerinti állásfoglalásáról összegző jelentést nyújt be. (8) Ha a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogadott el, azt az összegző jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság – a 48. § (7) bekezdése, a 71. § és a 74. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével – további összegző módosító javaslatot nem nyújthat be. (9) Ha a törvényalkotási bizottság eljárása során annak szükségességét észleli, bármely bizottságot törvényjavaslat benyújtására kérhet fel. (10) Az előterjesztő az összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett – ellenjegyzésével ellátott – szövegét (a továbbiakban: egységes javaslattervezet). (11) Ha a törvényalkotási bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a) az egységes javaslattervezet megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét, akkor azt, b) az egységes javaslattervezet nem megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét, akkor a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat törvényalkotási bizottság által egybeszerkesztett szövegét benyújtja (a továbbiakban: egységes javaslat). (12) A törvényalkotási bizottság elnöke az egységes javaslatot legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája szerepel.

31. A BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK ÉS AZ ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT VITÁJA 47. § (1) Az Országgyűlés a részletes vitáról szóló bizottsági jelentésekről és az összegző jelentésről, továbbá az összegző módosító javaslatról vitát folytat.

63


2016.09.20. 11:42:16


(2) Amennyiben a törvényalkotási bizottság összegző jelentést nyújt be, a vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. (3) A (2) bekezdés szerinti felszólalást követően a törvényjavaslat előterjesztője, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője is felszólalhat. Ilyen felszólalásra a (2) bekezdés szerinti felszólalás hiányában is sor kerülhet. (4) A (2)–(3) bekezdésben foglalt felszólalásokat követően a kijelölt bizottság által kijelölt előadó foglalja össze a bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. Ezután a vitához kapcsolódó bizottság által kijelölt előadó ismerteti a vitához kapcsolódó bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra tárgyaló bizottságonként összesen hat perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, három percet annak kifejtésére kell biztosítani. (5) A bizottsági felszólalásokat követően a képviselőcsoportok tagjai, a független képviselők, az európai parlamenti képviselők, valamint a szószólók a 36. § (6)–(9) bekezdése szerinti sorrendben szólalhatnak fel. (6) Az (5) bekezdés alapján felszólalók a 37. § (2) és (4)–(7) bekezdése szerinti időkeretes rendben fejthetik ki álláspontjukat azzal, hogy a) képviselőcsoportonként legkevesebb öt percet kell biztosítani, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló számára legkevesebb öt percet kell biztosítani, c) az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő felszólalási ideje a 35. § (2) bekezdése szerinti megkülönböztetésnek megfelelően, ca) amennyiben a képviselőcsoport vezetője útján jelentkezett, úgy annak a képviselőcsoportnak a felszólalási idejébe számít bele, amely felszólalóként bejelentette, cb) amennyiben közvetlenül jelentkezett, úgy nem számít bele az időkeretbe, és részére az egy független képviselőre jutó felszólalási idővel megegyező felszólalási időt kell biztosítani. Ezen felszólalások közben kétperces hozzászólásokra nem kerül sor. (7) Az Országgyűlésről szóló törvény alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek – a Kormány képviselője és az európai parlamenti képviselők kivételével – soron kívül, a 36. § (11) bekezdése szerinti időtartamban szólalhatnak fel. (8) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára a (2)–(7) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időkeretet is megállapíthat. Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatáról vita nélkül, a napirendi javaslat elfogadásával egyidejűleg kézfelemeléssel dönt.

64


2016.09.20. 11:42:16


(9) Az előterjesztő – közvetlenül a vita lezárását követően – zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra. (10) Az előterjesztő (3) és (9) bekezdés szerinti felszólalására együttesen, illetve a Kormány képviselőjének (3) bekezdés szerinti felszólalására tíz-tíz perc áll rendelkezésre. (11) A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során a 39. §-ban foglaltakat nem lehet alkalmazni.

32. DÖNTÉS AZ ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLATRÓL, A TÖRVÉNYALKOTÁSI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA MÓDOSÍTÓ JAVASLAT FENNTARTÁSA ESETÉN 48. § (1) Az összegző módosító javaslatról – a (2) és a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. A döntést közvetlenül megelőzően – ha a 47. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint nem mondott zárszót – az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője öt-ötperces időtartamban nyilatkozhat arról, hogy egyetért-e az ös�szegző módosító javaslattal. (2) Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén az összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontjáról külön szavazzon. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, az előterjesztő, továbbá – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány javasolhatja a zárószavazás elhalasztását az 51. § szerint. A zárószavazás elhalasztása esetén a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat elfogadott pontjainak egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: átdolgozott egységes javaslat) a 46. § (10)–(11) bekezdése szerint kell legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő harmadik napon benyújtani. (4) A (2) bekezdés szerinti határidőben bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti az Országgyűlést, hogy az összegző módosító javaslatban nem szereplő valamely módosító javaslatot tartson fenn. Nem lehet kérni az olyan túlterjeszkedő módosító javaslat fenntartását, amelyről az Országgyűlés a 70. § szerinti eljárásban nem határozott, vagy azt állapította meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat a 70. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek egyikének sem felel meg. (5) A (2) és (4) bekezdés szerinti kérések száma kérelmezőnként összesen legfeljebb három lehet. (6) Az Országgyűlés először a (4) bekezdés szerinti kérésekről határoz, és ha valamely módosító javaslatot fenntart, az összegző módosító javaslat külön szavazásra kért pontjairól és az összegző módosító javaslatról nem lehet szavazni.

65


2016.09.20. 11:42:16


(7) A törvényalkotási bizottság a (6) bekezdés szerinti határozathozatalt követő három napon belül benyújtja az összegző módosító javaslat és a fenntartott módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második összegző módosító javaslat). A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat szövegét csak akkor változtathatja meg, illetve a második összegző módosító javaslatban csak akkor fogalmazhat meg további módosításra irányuló szándékot, ha az a fenntartott módosító javaslat céljára és tartalmára tekintettel a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülése érdekében szükséges. A törvényalkotási bizottság a fenntartott módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről a második összegző módosító javaslat benyújtásával egyidejűleg második összegző jelentést nyújt be. A törvényjavaslat és a második összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második egységes javaslat) a 46. § (10)–(12) bekezdése szerint kell benyújtani. (8) Ha a szavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a módosító javaslat fenntartásáról, az összegző módosító javaslat külön szavazásra kért pontjairól, illetve az összegző módosító javaslatról a szavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. (9) A módosítással érintett rendelkezésekről történő szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni.

33. VITA ÉS DÖNTÉS A MÁSODIK ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLATRÓL 49. § (1) A második összegző módosító javaslatnak a fenntartott módosító javaslattal összefüggő pontjairól az Országgyűlés a 47. § szerint vitát folytat azzal, hogy a tárgyaló bizottság nem állít előadót. (2) A második összegző módosító javaslatról – a (3) és az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. A döntést közvetlenül megelőzően – ha az előterjesztő a 47. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint nem mondott zárszót – az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője öt-ötperces időtartamban nyilatkozhat arról, hogy egyetért-e a második összegző módosító javaslattal. (3) Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén a második összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés a második összegző módosító javaslat legfeljebb három pontjáról külön szavazzon. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az Országgyűlés a második összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, az előterjesztő, továbbá – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány javasolhatja

66


2016.09.20. 11:42:16


a zárószavazás elhalasztását az 51. § szerint. A zárószavazás elhalasztása esetén a törvényjavaslat és a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjainak egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: átdolgozott második egységes javaslat) a 46. § (10)–(11) bekezdése szerint kell benyújtani legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő harmadik napon. (5) Ha a szavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a szavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. 34. ZÁRÓSZAVAZÁS 50. § (1) Az összegző módosító javaslat elfogadása esetén az Országgyűlés az egységes javaslat egészéről zárószavazást tart. (2) Az Országgyűlés a) a törvényjavaslat benyújtott szövegéről tart zárószavazást, ha aa) a részletesvita-szakaszban nem érkezett a törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat, ab) a törvényalkotási bizottság a törvényjavaslat tárgyalását összegző módosító javaslat benyújtása nélkül fejezte be, vagy ac) az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot vagy a második összegző módosító javaslatot nem fogadta el, b) a második egységes javaslatról tart zárószavazást, ha az Országgyűlés a második összegző módosító javaslatot elfogadta, c) a törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegéről tart zárószavazást, ha az Országgyűlés a 48. § (2) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, d) a törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegéről tart zárószavazást, ha az Országgyűlés a 49. § (3) bekezdésében foglalt kérés alapján megtartott szavazás során a második összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el. (3) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. Az elfogadáshoz szükséges minősített többség hiányában a 21. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.

67


2016.09.20. 11:42:16


35. ZÁRÓSZAVAZÁS ELHALASZTÁSA 51. § (1) A zárószavazás megkezdése előtt az előterjesztő, továbbá – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány javasolhatja a zárószavazás elhalasztását, amennyiben zárószavazást előkészítő módosító javaslatot kíván benyújtani. (2) A zárószavazás elhalasztásáról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a javaslattevő legfeljebb ötperces időtartamban ismertetheti a kezdeményezés indokait. (3) Az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az összegző módosító javaslatról vagy a második összegző módosító javaslatról történő szavazást követő hét első munkanapján kerülhet sor. (4) Ha az Országgyűlés a zárószavazást elhalasztotta, akkor a zárószavazás elhalasztását kezdeményező a zárószavazás ülésnapjának megjelölésével indítványozhatja, hogy a zárószavazás megtartására – a (3) bekezdés szerinti határidőre is figyelemmel – azon az ülésen kerüljön sor, amelyen a zárószavazás elhalasztása megtörtént. Erről az Országgyűlés – a javaslattevő legfeljebb kétperces időtartamban előadott indokainak meghallgatása után – vita nélkül határoz. Az elfogadott napirend az Országgyűlés döntésének megfelelően módosul. A napirend módosult részét az ülést vezető elnök ismerteti és kezdeményezi a 15. § (2) bekezdése szerint szükséges intézkedéseket. (5) Amennyiben a részletesvita-szakaszban nem érkezett a törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat, vagy a törvényalkotási bizottság a törvényjavaslat tárgyalását összegző módosító javaslat benyújtása nélkül fejezte be, az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az annak elrendelését követő hét első munkanapján kerülhet sor. (6) A zárószavazás elhalasztására egy döntési javaslatnál legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

36. ZÁRÓSZAVAZÁST ELŐKÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 52. § (1) Ha az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról, az előterjesztő, továbbá – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány az egységes javaslathoz, a második egységes javaslathoz, az átdolgozott egységes javaslathoz, az átdolgozott második egységes javaslathoz, vagy – elfogadott összegző, illetve második összegző módosító javaslat hiányában – a törvényjavaslathoz zárószavazást előkészítő módosító javaslatot nyújthat be, ha az egységes javaslat, a második egységes javaslat, az átdolgozott egységes javaslat, az átdolgozott második egységes javaslat vagy – elfogadott összegző módosító javaslat, illetve második összegző módosító javaslat hiányában – a törvényjavaslat nem felel meg a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Zárószavazást előkészítő módosító javaslatként a 42. § a) és b) pontja szerinti módosító javaslat nem nyújtható be.

68


2016.09.20. 11:42:16


(2) Az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat legkésőbb annak a hétnek az utolsó munkanapján nyújtható be, amelyen az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról.

37. ZÁRÓSZAVAZÁS ELŐTTI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 53. § (1) A zárószavazást előkészítő módosító javaslatot a törvényalkotási bizottság tárgyalja meg, arról állást foglal, valamint további – az 52. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő – módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. (2) A törvényalkotási bizottság az általa támogatott zárószavazást előkészítő módosító javaslatokat, valamint a saját módosító javaslatait egy indítványba foglalja a 46. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával (a továbbiakban: zárószavazás előtti módosító javaslat). Zárószavazás előtti módosító javaslatként a 42. § a) és b) pontja szerinti módosító javaslat nem nyújtható be. (3) A törvényalkotási bizottság a zárószavazást előkészítő módosító javaslat tárgyalásának befejezéséről, valamint az (1) bekezdés szerinti állásfoglalásáról zárószavazás előtti jelentést nyújt be. (4) A törvényalkotási bizottság a zárószavazás előtti jelentését és a zárószavazás előtti módosító javaslatát legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt három órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája szerepel. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további zárószavazás előtti módosító javaslatot nem nyújthat be.

38. A ZÁRÓSZAVAZÁS ELŐTTI JELENTÉS ÉS A ZÁRÓSZAVAZÁS ELŐTTI MÓDOSÍTÓ JAVASLAT VITÁJA 54. § (1) Az Országgyűlés – zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtása esetén – a zárószavazás előtti jelentést és a zárószavazás előtti módosító javaslatot megvitatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. (3) A vitában ezt követően a) a képviselők képviselőcsoportonként öt-ötperces, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló ötperces, c) a független képviselők összesen háromperces,

69


2016.09.20. 11:42:16


d) az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő – a 35. § (2) bekezdése szerinti megkülönböztetésnek megfelelően, amennyiben közvetlenül jelentkezett – ötperces időtartamban szólalhatnak fel. (4) Az Országgyűlés e felszólalásokra a Házbizottság javaslata alapján a (3) bekezdésben meghatározottaknál hosszabb időtartamot is megállapíthat. Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatáról vita nélkül, a napirendi javaslat elfogadásával egyidejűleg, kézfelemeléssel dönt.

39. DÖNTÉS A ZÁRÓSZAVAZÁS ELŐTTI MÓDOSÍTÓ JAVASLATRÓL 55. § (1) A zárószavazás előtti módosító javaslatról az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. Szavazás előtt az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője ötperces időtartamban nyilatkozhat, hogy egyetért-e a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadásával. (2) Ha a szavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazás előtti módosító javaslatról a szavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. (3) A módosítással érintett rendelkezésekről történő szavazás során az egységes javaslat, a második egységes javaslat, az átdolgozott egységes javaslat vagy az átdolgozott második egységes javaslat – elfogadott összegző módosító javaslat, illetve második összegző módosító javaslat hiányában a törvényjavaslat – eredeti szövegéről nem kell szavazni.

40. ELHALASZTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS 56. § (1) A zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása esetén az Országgyűlés a módosított törvényjavaslat, a módosított egységes javaslat, a módosított második egységes javaslat, a módosított átdolgozott egységes javaslat vagy a módosított átdolgozott második egységes javaslat egészéről zárószavazást tart. (2) Az Országgyűlés a törvényjavaslat benyújtott szövege, az egységes javaslat, a második egységes javaslat, az átdolgozott egységes javaslat vagy az átdolgozott második egységes javaslat egészéről tart zárószavazást, ha a) a törvényalkotási bizottság nem nyújtott be zárószavazás előtti módosító javaslatot, vagy b) az Országgyűlés nem fogadta el a zárószavazás előtti módosító javaslatot. (3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni.

70


2016.09.20. 11:42:16


Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését. [Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése] Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvényellenességet. [Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése]

41. ELFOGADOTT TÖRVÉNY SZÖVEGÉNEK MEGKÜLDÉSE A HÁZELNÖKNEK 57. § Ha a törvényt az Országgyűlés nem a törvényjavaslat benyújtott szövege, az egységes javaslat, a második egységes javaslat, az átdolgozott egységes javaslat vagy az átdolgozott második egységes javaslat szövege szerint fogadta el, az előterjesztő az elfogadott törvény szövegét – kézjegyével ellátva – a törvény elfogadásának napjától számított három napon belül megküldi a házelnöknek.

71


2016.09.20. 11:42:16

F) A TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSA – KÜLÖNÖS SZABÁLYOK [VII. Fejezet: A törvényjavaslat tárgyalásának különös szabályai]

42. TÁRGYSOROZATBA-VÉTELI ELJÁRÁS 58. § (1) A képviselő által benyújtott törvényjavaslat abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a házelnök által kijelölt állandó bizottság (a továbbiakban: tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság) támogatja. (2) A tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság a kijelölést követő harminc napon belül határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. A harmincnapos határidő számításánál a rendes ülésszakok közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. (3) Ha a törvényjavaslat előterjesztője nem tud részt venni azon a bizottsági ülésen, amelynek tervezett napirendjén az általa benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről szóló döntés szerepel, annak elhalasztását legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban kezdeményezheti a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elnökénél. Ilyen indítvány esetén a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság legkésőbb a (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követő harminc napon belül határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Egyebekben az előterjesztő távolléte a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság eljárását nem akadályozza. (4) A tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételre vonatkozó döntéséről írásban értesíti a házelnököt. A törvényjavaslat tárgysorozatba vétele esetén a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság – külön kijelölés nélkül – a 32. § (1) bekezdése szerinti kijelölt bizottságnak minősül. (5) Ha a képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét annak a képviselőcsoportnak a vezetője kéri, amely képviselőcsoporthoz a törvényjavaslatot benyújtó képviselő tartozik, a tárgysorozatba vételről az Országgyűlés határoz. (6) A tárgysorozatba vétel tárgyában az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló, majd c) a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő legfeljebb két-kétperces időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb kétperces időtartamban válaszolhat. (7) Tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal, kizárólag azon a rendes ülésszakon nyújthat be, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította.

72


2016.09.20. 11:42:16

A T Ö RV É N Y J AVA S L AT TÁ R G YA L Á S A – K Ü L Ö N Ö S S Z A B Á LY O K

(8) Független képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a törvényjavaslatot benyújtó független képviselő akkor kérheti, ha kérelmét legalább négy képviselő támogatja. Független képviselő által benyújtott tárgysorozatba vétel iránti kérelmet egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathat, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította.

43. TÁRGYALÁS KÉT FORDULÓBAN 59. § (1) Az elfogadni tervezett, átfogó szabályozást eredményező, nagy társadalmi jelentőségű törvényt az Országgyűlés saját döntése alapján két fordulóban tárgyalja meg. Ez esetben először a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét vitatja meg. (2) Az Országgyűlés a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell.

44. SÜRGŐS TÁRGYALÁS 60. § (1) Az előterjesztő írásban kezdeményezheti a tárgysorozatban lévő törvényjavaslatának sürgős tárgyalását (a továbbiakban: sürgősségi javaslat). Az indokolással ellátott sürgősségi javaslatot legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával lehet benyújtani. (2) A képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább huszonöt képviselő támogató aláírása szükséges. (3) Az előterjesztő a sürgősségi javaslatában javasolhatja, hogy a) a törvényjavaslat általános vitája az általa megjelölt ülésnapon, de legkorábban a benyújtást követő két nap elteltével megkezdődhessen, b) a 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentés megtétele érdekében a bizottság az Országgyűlés ülésének időtartama alatt is ülésezhessen, c) a módosító javaslat benyújtására nyitva álló határidő a 41. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb legyen, d) a részletesvita-szakasz a törvényjavaslat általános vitájának lezárásával nyíljon meg, e) a törvényjavaslat részletes vitájának lefolytatása érdekében a tárgyaló bizottság az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülésezhessen, f ) a törvényalkotási bizottság a 46. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás beérkezését követően, de a 46. § (2) bekezdésében meghatározott határidő előtt értékelhesse a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokat.

73


2016.09.20. 11:42:16


(4) Az előterjesztő a sürgősségi javaslatában a (3) bekezdésben meghatározottakat az adott vagy a legkorábban bekövetkező eljárási cselekmény előtt együttesen vagy külön-külön is kérheti. (5) Sürgős tárgyalás elrendelésére félévente legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor. (6) Sürgős tárgyalás úgy rendelhető el, hogy az elrendelés és a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak el kell telnie. (7) Az Országgyűlés a sürgős tárgyalás elrendeléséről – az előterjesztő által megjelölt tartalommal – vita nélkül dönt. A sürgősség elrendeléséhez a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (8) A sürgős tárgyalás során a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

45. KIVÉTELES ELJÁRÁS 61. § (1) Az előterjesztő írásban kezdeményezheti a tárgysorozatban lévő törvényjavaslatának kivételes eljárásban történő tárgyalását (a továbbiakban: kivételességi javaslat). (2) A képviselő által benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges. (3) A kivételes eljárást a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő – vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde – a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza. (4) Nem kérhető a kivételes eljárás a) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására, b) az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést tartalmazó törvény elfogadására vagy módosítására, c) az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő rendelkezés elfogadására vagy módosítására, d) házszabályi rendelkezés elfogadására vagy módosítására, e) a központi költségvetésről szóló törvény elfogadására, f ) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadására, és g) a központi költségvetésről szóló törvény – a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztató, vagy a költségvetési hiányt növelő – módosítására irányuló indítvány tárgyalásánál. (5) Kivételes eljárás elrendelésére félévente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor. (6) A kivételes eljárás során a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.

74


2016.09.20. 11:42:16


(7) Ha a miniszterelnök a Kormány által benyújtott előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalása során indítványozza, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, az indítvány benyújtását követően a törvényjavaslat tárgyalását a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályai és a 129. § szerint újra meg kell kezdeni, erről a házelnök haladéktalanul tájékoztatja a képviselőket, a szószólókat és az Országgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket. Ebben az esetben a 34. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni. (8) Ha a kivételes eljárás során a törvényalkotási bizottság olyan összegző módosító javaslatot vagy túlterjeszkedő módosító javaslatot nyújt be, amely a (4) bekezdés b)–d) és g) pontjában foglaltak valamelyikére irányul, a további eljárásra a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait – a g) pontban foglalt módosítás esetén a 100. § (4) bekezdése szerinti eltérésekkel – kell alkalmazni. 62. § (1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges. (2) Ha az Országgyűlés a kivételességi javaslatot elutasította, a törvényjavaslat tárgyalására a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni. (3) A kivételes eljárásban történő tárgyalás elrendelésével egyidejűleg az Országgyűlés – az előterjesztő javaslata alapján, a (4) bekezdésben, valamint a 63. § (1) bekezdésében és a 64. §-ban foglaltakra is figyelemmel – határoz a) a módosító javaslatok benyújtásának határidejéről, b) az általános vita, az összegző jelentés és az összegző módosító javaslat együttes vitájának (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: összevont vita) időpontjáról, c) az összegző módosító javaslatról történő döntés időpontjáról és d) a zárószavazás időpontjáról. (4) A módosító javaslatok előterjesztésére nyitva álló határidő nem lehet kevesebb, mint a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő három óra. (5) Kivételes eljárásban a törvényjavaslat részletes vitáját a törvényalkotási bizottság folytatja le a 44. § (1) és (3)–(4) bekezdése alkalmazásával. (6) A törvényalkotási bizottság a benyújtott módosító javaslatokat értékeli, és azokról állást foglal a 45. § (2) bekezdése alkalmazásával. (7) A törvényalkotási bizottság a) dönt arról, hogy mely módosító javaslatot támogatja, b) fenntarthatja a nem támogatott módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, illetve c) további módosításra irányuló szándékot fogalmaz meg. (8) A (7) bekezdés szerinti módosításokat a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatba foglalva nyújtja be. (9) A részletes vitát a törvényalkotási bizottság lezárja, ezt követően összegző jelentést nyújt be, amelyben tájékoztatást ad a részletes vita lezárásának tényéről, vala-

75


2016.09.20. 11:42:16


mint a 44. § (1) és (3) bekezdése szerinti megállapításairól. Ha a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatot fogadott el, azt az összegző jelentéssel egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további összegző módosító javaslatot nem nyújthat be. (10) Ha a törvényalkotási bizottság túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtására irányuló szándékot is megfogalmaz, illetve ilyen módosító javaslatot támogat vagy fenntart, akkor azt az összegző módosító javaslattól elkülönítve, azzal azonos időpontban nyújtja be. (11) A törvényalkotási bizottság legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújthatja be összegző jelentését és összegző módosító javaslatát, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat összevont vitája szerepel. 63. § (1) Az összevont vitára legkorábban a kivételes eljárás elrendelését követő ülésnapon kerülhet sor. (2) Az összevont vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője szólal fel tizenöt-tizenöt perces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. (3) A képviselőcsoportok álláspontjukat harminc-harmincperces időtartamban fejthetik ki. A független képviselők összesen nyolcperces időtartamban szólalhatnak fel. A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló felszólalására nyolcperces időtartam áll rendelkezésre. Vita közben a kétperces hozzászólalásokat bele kell számítani az időtartamba. Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt tízperces viszonválaszra van joga. (4) Ha a törvényalkotási bizottság a 62. § (10) bekezdése szerinti módosító javaslatot is benyújtott, a vita arra is kiterjed, hogy ez a módosító javaslat valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges-e. 64. § (1) Az összevont vita lezárását követően az Országgyűlés dönt az összegző módosító javaslatról, majd zárószavazást tart a törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslattal módosított szövegéről. A zárószavazás elhalasztására az általános szabályok szerint kerülhet sor. (2) Ha a törvényalkotási bizottság a 62. § (10) bekezdése szerinti módosító javaslatot is benyújtott, az Országgyűlés az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalt követően dönt a túlterjeszkedő módosító javaslat szabályszerűségéről és elfogadásáról.

76


2016.09.20. 11:42:16


46. A HATÁROZATI HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS 65. § (1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen lévő képviselők legalább négyötödének szavazatával, vita nélkül úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása, illetve döntéshozatala során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alaptörvénybe vagy törvénybe ütközik, valamint a) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására, b) az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést tartalmazó törvény elfogadására vagy módosítására, valamint c) a házszabályi rendelkezések elfogadására vagy módosítására irányuló indítvány tárgyalása és döntéshozatala során. (3) A költségvetési törvényjavaslat és a központi költségvetésről szóló törvény – a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztató, vagy a költségvetési hiányt növelő – módosítására irányuló törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során az (1) bekezdést csak akkor lehet alkalmazni, ha az nem akadályozza az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének való megfelelést biztosító szabályok érvényesülését.

47. AZ INDÍTVÁNYOK VISSZAVONÁSA 66. § (1) Az előterjesztő az általa benyújtott törvényjavaslatot a részletesvita-szakasz lezárultáig visszavonhatja, ezt követően a visszavonáshoz az Országgyűlés hozzájárulása szükséges. (2) A képviselő a módosító javaslatát a tárgyaló bizottság részletes vitáról szóló bizottsági jelentése benyújtásáig, a tárgyaló bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát a törvényalkotási bizottságnak a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot tárgyaló ülése megnyitásáig visszavonhatja.

48. TÁRGYALÁS ÉS HATÁROZATHOZATAL MÓDOSÍTÓ JAVASLAT HIÁNYÁBAN 67. § (1) Az előterjesztő legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az általa benyújtott törvényjavaslat általános vitájának a lezárása, írásbeli indítványával kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés az általános vita lezárását követően, ugyanazon az ülésen döntsön a törvényjavaslat elfogadásáról.

77


2016.09.20. 11:42:16


(2) Az (1) bekezdés szerinti indítványról az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. (3) Ha az Országgyűlés az indítványt elfogadta, és az indítványban megjelölt törvényjavaslat általános vitájának megkezdéséig nem nyújtanak be módosító javaslatot, az Országgyűlés az általános vita lezárását követően a törvényjavaslat elfogadásáról határoz. Módosító javaslat benyújtása esetén a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni.

49. ELJÁRÁS A TÁRGYALÓ BIZOTTSÁG MULASZTÁSA ESETÉN 68. § (1) Ha a részletesvita-szakasz megnyíltát követően a tárgyaló bizottság kellő időn belül nem nyújtja be a részletes vitáról szóló bizottsági jelentést, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára határidőt állapíthat meg annak benyújtására. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. (2) Ha a vitához kapcsolódó bizottság a benyújtott módosító javaslatot az (1) bekezdés alapján meghatározott határidőn belül nem tárgyalta meg, és arról a kijelölt bizottság sem folytatott részletes vitát, a kijelölt bizottság azt a határidő lejártát követő ülésén napirendjére tűzi és megtárgyalja. (3) Ha a kijelölt bizottság mulasztja el az (1) bekezdésben meghatározott határidőt, vagy nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a házelnök – a korábbi kijelölés visszavonásával egyidejűleg – új bizottságot jelöl ki. (4) A (3) bekezdés szerint kijelölt bizottság legkésőbb a kijelölést követő ülésén a részletes vitát lefolytatja, és az eljárás további szakaszaiban ellátja a kijelölt bizottság feladatait. (5) A részletesvita-szakasz akkor zárul le, amikor a kijelölt bizottság vagy a (3) bekezdés szerint kijelölt bizottság benyújtotta a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését. (6) Nem gyakorolhatja a vitához kapcsolódó bizottságot megillető jogokat az a bizottság, amely az (1) bekezdés szerint megállapított határidőben nem nyújtotta be a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését.

50. MEGISMÉTELT RÉSZLETES VITA 69. § (1) Ha a törvényalkotási bizottság a 46. § szerinti eljárásában azt állapítja meg, hogy a) valamely részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatban vagy b) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok között olyan ellentmondás van, amely a saját eljárásában nem tisztázható, a vitás kérdés megjelölésével felkéri az érintett tárgyaló bizottságot vagy tárgyaló bizottságokat, hogy az ellentmondás feloldása érdekében ismételten folytassanak részletes vitát és nyújtsanak be megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot.

78


2016.09.20. 11:42:16


(2) A törvényalkotási bizottság a megismételt részletes vita lefolytatására határidőt szabhat, a felkérésről és az esetlegesen megállapított határidőről értesíti a házelnököt. (3) A megismételt részletes vita és az azt lezáró bizottsági módosító javaslat a törvényalkotási bizottság által megjelölt ellentmondásra vagy az azzal szorosan ös�szefüggő kérdésekre terjedhet ki. (4) A megismételt részletes vita a tárgyaló bizottságnak a megismételt részletes vitát lezáró döntésével ér véget. Ezt követően a tárgyaló bizottság jelentést nyújt be, amelyben tájékoztatást ad a megismételt részletes vita lezárásának tényéről, valamint a törvényalkotási bizottság által tett észrevételekkel kapcsolatos álláspontjáról. A jelentéssel egyidejűleg benyújtja a megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát. (5) A törvényalkotási bizottság ezt követően a 46. §-ban foglaltak alkalmazásával folytatja az eljárását.

51. ELJÁRÁS TÚLTERJESZKEDŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT BENYÚJTÁSA ESETÉN 70. § (1) Ha a tárgyaló bizottság a 45. § (3) bekezdése szerinti eljárása során túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot fogalmaz meg, illetve ilyen módosító javaslatot támogat vagy az általa szükségesnek tartott módosítással fenntart, azt a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslattól elkülönítve, azzal azonos időpontban nyújtja be. A benyújtással egyidejűleg a tárgyaló bizottság a 72. § szerinti javaslatot tehet. (2) Az Országgyűlés a részletesvita-szakasz lezárultát követően vita nélkül dönt arról, hogy az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges-e. A döntést megelőzően a túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat. (3) Ha az Országgyűlés azt állapítja meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat megfelel a (2) bekezdésben foglalt valamely feltételnek, akkor e módosító javaslatra (a továbbiakban: szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat) az általános vita újra megnyílik. Több szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat esetén az Országgyűlés az általános vitát valamennyi szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatra együttesen folytatja le. Az így lefolytatott általános vita kizárólag a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat megvitatásából áll. A vita lezárásáig a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz képviselő módosító javaslatot nyújthat be.

79


2016.09.20. 11:42:17


(4) A szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalását a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy a) a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni, b) a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat kiegészítő részletes vitáját az azt benyújtó tárgyaló bizottság és – külön kijelölés nélkül – a kijelölt bizottság folytatja le, c) más bizottság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti döntést követő napon jelentheti be, hogy a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról kiegészítő részletes vitát kíván lefolytatni. E bejelentés megtétele érdekében a bizottság az Országgyűlés ülésének időtartama alatt is ülésezhet. (5) A szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatról a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti tárgyaló bizottság a 45. §-ban meghatározott eljárás alkalmazásával a) kiegészítő részletes vitát folytat le, b) dönt a kiegészítő részletes vita lezárásáról, c) kiegészítő részletes vitáról szóló bizottsági jelentést nyújt be, továbbá d) kiegészítő részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújthat be. (6) A kiegészítő részletesvita-szakasz akkor zárul le, amikor a tárgyaló bizottságok közül valamennyi állandó bizottság benyújtotta a (5) bekezdés c) pontja szerinti jelentést. (7) Szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtása esetén a további eljárásra a 46. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a 46. § (1) bekezdése szerinti előterjesztői tájékoztatás benyújtásának határidejét a kiegészítő részletesvita-szakasz lezárultától kell számítani, és b) a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslata és az összegző jelentése elfogadásakor a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatot és a kiegészítő részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot is tárgyalás alá vonja. (8) Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti eljárásában azt állapítja meg, hogy a túlterjeszkedő módosító javaslat nem felel meg az ott meghatározott valamely feltételnek, a módosító javaslat lezártnak minősül. 71. § (1) Ha a törvényalkotási bizottság a 70. § szerinti eljárásban szabályszerűnek minősített módosító javaslatot támogat, azt az összegző módosító javaslatában szerepelteti. (2) Ha a törvényalkotási bizottság a) túlterjeszkedő módosító javaslatra irányuló szándékot fogalmaz meg, vagy b) a 70. § szerinti eljárásban szabályszerűnek nem minősített módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal fenntart, azt az összegző módosító javaslatától elkülönítve, azzal azonos időpontban nyújtja be. A benyújtással egyidejűleg a törvényalkotási bizottság a 72. § szerinti javaslatot tehet.

80


2016.09.20. 11:42:17


(3) Az Országgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a (2) bekezdés szerinti módosító javaslat megfelel-e a 70. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltételnek. A döntést megelőzően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat. (4) Ha az Országgyűlés azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti módosító javaslat szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat, akkor e módosító javaslatra az általános vita újra megnyílik. (5) A törvényalkotási bizottság által benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalására a 70. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényalkotási bizottság a) mint a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtója – a 70. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően – nem folytat kiegészítő részletes vitát, továbbá b) a 46. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kiegészítő ös�szegző módosító javaslatot és a 46. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kiegészítő összegző jelentést nyújt be. A kiegészítő összegző módosító javaslat tartalmazza a törvényalkotási bizottság által benyújtott ös�szegző módosító javaslatot és az általa benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatot is. (6) Az előterjesztő a kiegészítő összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és a kiegészítő összegző módosító javaslat egybeszerkesztett – ellenjegyzésével ellátott – szövegét, ezt követően a törvényalkotási bizottság elnöke a 46. § (11)–(12) bekezdésének alkalmazásával kiegészítő egységes javaslatot nyújt be. A további eljárásra a 47–57. §-t kell alkalmazni azzal, hogy összegző jelentésen kiegészítő összegző jelentést, összegző módosító javaslaton kiegészítő összegző módosító javaslatot, egységes javaslaton kiegészítő egységes javaslatot kell érteni. 72. § A túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság javaslatára a 70. § (3)–(7) bekezdését, a törvényalkotási bizottság javaslatára a 71. § (4)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni, ha ahhoz az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával hozzájárul. Az Országgyűlés a hozzájárulást akkor adja meg, ha a 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében benyújtott szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat a törvényjavaslat céljára és tartalmára tekintettel kizárólag arra irányul, hogy a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezését a törvényjavaslattal összhangba hozza.

81


2016.09.20. 11:42:17


52. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEIVEL ÉS TAGÁLLAMAIVAL TÖRTÉNŐ EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS 73. § (1) A törvényjavaslat zárószavazásának megkezdéséig az előterjesztő, – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány, a törvényalkotási bizottság vagy az európai ügyekkel foglalkozó bizottság írásban az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetést (a továbbiakban: egyeztetési eljárás) kezdeményezhet (a továbbiakban: egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés). A házelnök az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezést a plenáris ülésen bejelenti. (2) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezésről az Országgyűlés a törvényjavaslat zárószavazását megelőzően vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a kezdeményező és – ha nem a Kormány a kezdeményező – a Kormány képviselője legfeljebb öt-ötperces időtartamban felszólalhat. (3) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezésről szóló határozathozatalt követően a házelnök a határozathozatal eredményéről tájékoztatja a Kormányt, és a kezdeményezés elfogadása esetén az egységes javaslatot, a második egységes javaslatot, az átdolgozott egységes javaslatot vagy az átdolgozott második egységes javaslatot – elfogadott összegző módosító javaslat vagy második összegző módosító javaslat hiányában a törvényjavaslatot – megküldi a Kormánynak az egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében. (4) Az előterjesztő a) a (3) bekezdés szerinti indítványok zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított szövegét, b) ha az Országgyűlés a 48. § (2) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegét, vagy c) ha az Országgyűlés a 49. § (3) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során a második összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegét három napon belül nyújtja be, azt a házelnök továbbítja a Kormánynak az egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében. (5) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés elfogadását követően módosító javaslat csak a 74. §-ban meghatározottak szerint nyújtható be. 74. § (1) Az egyeztetési eljárás befejezését követően annak eredményéről a Kormány tájékoztatja a házelnököt. Ha az egyeztetési eljárás eredményeként a 73. § (3)–(4) bekezdése szerinti indítvány módosítása szükséges, a Kormány az egyeztetési eljárás eredményének megfelelő tartalommal módosító javaslatot nyújthat be.

82


2016.09.20. 11:42:17


(2) A törvényalkotási bizottság megtárgyalja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és módosító javaslatot, majd a kialakított álláspontjáról egyeztetési eljárást követő összegző jelentést nyújt be. (3) A törvényalkotási bizottság az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatról állást foglal, valamint további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg. A törvényalkotási bizottság az általa támogatott módosító javaslatot, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja a 46. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával (a továbbiakban: egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat). (4) Ha a törvényalkotási bizottság egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslatot fogadott el, megállapítja a 73. § (3)–(4) bekezdése szerinti indítvány és az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: egyeztetési eljárást követő egységes javaslat). A törvényalkotási bizottság az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslatot és az egyeztetési eljárást követő egységes javaslatot az egyeztetési eljárást követő összegző jelentéssel egyidejűleg nyújtja be. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további módosító javaslatot nem nyújthat be. Az eljárásra a továbbiakban a 47–48. §-t és az 50. §-t kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor. (5) A vita a Kormány (1) bekezdés szerinti tájékoztatásáról, az egyeztetési eljárást követő összegző jelentésről és az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslatról folyik. (6) Az egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy napirendi pont keretében kerül sor.

Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. [Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése] 53. ELFOGADOTT TÖRVÉNY ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK VIZSGÁLATÁT KEZDEMÉNYEZŐ ELJÁRÁS 75. § (1) Az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményező eljárás arra irányul, hogy az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése szerinti indítványozó (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: indítványozó) által benyújtott normakontroll-javaslat alapján az Országgyűlés kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

83


2016.09.20. 11:42:17


(2) A normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványnak az Alkotmánybíróságról szóló törvény előírásainak megfelelő határozott kérelmet kell tartalmaznia, továbbá meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló törvényben előírt követelményeknek. 76. § (1) Ha az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásban az indítványozó kezdeményezi az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló eljárást, ennek tényét az ülést vezető elnök a zárószavazás előtt bejelenti. Ilyen kezdeményezés esetén a tárgyalási szünet elrendelésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles a tárgyalási szünetet a zárószavazást megelőzően elrendelni, ha azt a 21. § szerinti jogosult vagy az indítványozó kéri. (2) A kezdeményezés akkor érvényes, ha az indítványozó a normakontroll-javaslatot a 75. § (2) bekezdése szerinti tartalommal legkésőbb a zárószavazás megkezdéséig benyújtja. (3) Az indítványozónak – amennyiben a normakontroll-javaslat tárgyalása miatt az ülés napirendjének módosítása is szükséges – egyúttal meg kell jelölnie – a (9) bekezdés figyelembevételével –, hogy melyik ülésnapon kéri a normakontroll-javaslat tárgyalását. A napirend kiegészítéséről az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz, és a napirend az Országgyűlés döntésének megfelelően módosul. A napirend módosult részét az ülést vezető elnök ismerteti és kezdeményezi a 15. § (2) bekezdése szerint szükséges intézkedéseket. (4) A házelnök a normakontroll-javaslatot kiadja a törvényalkotási bizottságnak és a módosító javaslatok benyújtására határidőt állapít meg. (5) A normakontroll-javaslat 75. § (2) bekezdése szerinti bármely részéhez a törvényjavaslat előterjesztője vagy bármely képviselő módosító javaslatot nyújthat be. (6) A törvényalkotási bizottság véleményezi a normakontroll-javaslatot és a 46. § szerinti eljárásában megvitatja a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat. A normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról állást foglal, valamint dönthet további módosításra irányuló szándék megfogalmazásáról. (7) A törvényalkotási bizottság a normakontroll-javaslat és a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről, valamint a (6) bekezdés szerinti megállapításairól jelentést nyújt be (a továbbiakban: normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés). A törvényalkotási bizottság a támogatott módosító javaslatokat, valamint a (6) bekezdés szerinti módosító javaslatát egy indítványba foglalva a normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentéssel egyidejűleg nyújtja be (a továbbiakban: normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat). (8) Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság a normakontroll-javaslatról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak a normakontroll-javaslatot és a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat tárgyaló ülésén ismertetheti. (9) Az Országgyűlés az elfogadott törvénnyel kapcsolatos normakontroll-javaslatról a zárószavazást követő öt napon belül határoz.

84


2016.09.20. 11:42:17


(10) A normakontroll-javaslat plenáris ülésen való tárgyalása a normakontroll-javaslat, a normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés, valamint a normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat megvitatásából áll. A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót, majd – ha azt nem a Kormány terjesztette elő – a Kormány képviselője tíz-tízperces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tíz perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, öt percet annak kifejtésére kell biztosítani. (11) A vitában a) a képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló, majd c) a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő ismertetheti. (12) A normakontroll-javaslat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszonválaszra van joga. A felszólalások időtartama a viszonválasz és a (11) bekezdés a) és b) pontja esetében nem haladhatja meg a tíz-tíz, a (11) bekezdés c) pontja esetében az öt percet. (13) A felszólalásokat követően az Országgyűlés egy szavazással dönt a normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslatról, majd a normakontroll-javaslatról határoz. (14) A normakontroll-javaslat előterjesztője az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt – kézjegyével ellátva – az elfogadását követő napon megküldi a házelnöknek. (15) A házelnök az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt az elfogadott törvénnyel együtt megküldi az Alkotmánybíróságnak. 77. § Az 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával megszavazott törvény normakontrolljának kezdeményezése esetén az előterjesztő az elfogadott törvény szövegét – kézjegyével ellátva – a kezdeményezés benyújtását követő napon megküldi a házelnöknek.

Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és a (2) bekezdés4 szerinti vizsgálatra nem került sor –, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. [Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése] 4

Az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése szövegét lásd a 83. oldalon.

85


2016.09.20. 11:42:17


Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. [Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdése] Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. [Alaptörvény 6. cikk (9) bekezdése] 54. MEGFONTOLÁSRA VISSZAKÜLDÖTT TÖRVÉNY TÁRGYALÁSA 78. § (1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb a törvény visszaküldésétől számított hatvan napon belül napirendjére tűzi. A hatvannapos határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet, valamint – a rendkívüli ülés vagy a rendkívüli ülésszak ülésének napirendjén nem szereplő indítványok tekintetében – a rendkívüli ülés vagy ülésszak időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. (2) A köztársasági elnök átiratát a házelnök kiadja a törvényalkotási bizottságnak. (3) A megfontolásra visszaküldött törvényhez csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be módosító javaslatot. Ez a módosító javaslat csak a köztársasági elnök által kifogásolt vagy azzal összefüggő részekre vonatkozhat. A módosító javaslat kiterjedhet továbbá a hatálybalépés időpontját megállapító rendelkezésekre is. (4) A törvényalkotási bizottság a köztársasági elnök átiratáról kialakított álláspontjáról jelentést nyújt be. Ha a törvényalkotási bizottság módosító javaslatot fogadott el, azt jelentésével egyidejűleg benyújtja. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további módosító javaslatot nem nyújthat be. Az eljárásra ezt követően a 47–48. §-t és az 50. §-t kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor.

86


2016.09.20. 11:42:17


(5) Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság a köztársasági elnök átiratáról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak a köztársasági elnök átiratát tárgyaló ülésén ismertetheti. (6) A megfontolásra visszaküldött törvény vitájára a köztársasági elnököt legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt 48 órával meg kell hívni, amely ülés tervezett napirendjén a tárgyalás szerepel. (7) A vita a törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslatáról folyik. (8) A (3) bekezdés szerinti módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy napirendi pont keretében kerül sor.

Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés5 szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. [Alaptörvény 6. cikk (6)–(8) bekezdése] 55. ALAPTÖRVÉNNYEL ELLENTÉTESNEK NYILVÁNÍTOTT RENDELKEZÉS MIATT VISSZAKÜLDÖTT TÖRVÉNY TÁRGYALÁSA 79. § (1) Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, vagy ha az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során alaptörvény-ellenességet állapított meg, a házelnök felkéri a törvényalkotási bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. (2) A törvényalkotási bizottság által előterjesztett módosító javaslat az Alkotmánybíróság által az Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezésre vagy azzal

5

Az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése szövegét lásd a 83. oldalon, a (4) bekezdés szövegét a 85. oldalon.

87


2016.09.20. 11:42:17


szorosan összefüggő részekre vonatkozhat. A módosító javaslat – szükség esetén – kiterjedhet a hatálybalépés időpontját megállapító rendelkezésekre is. (3) A törvényalkotási bizottság az Alkotmánybíróság határozatáról kialakított álláspontjáról jelentést nyújt be. A törvényalkotási bizottság a (2) bekezdés szerinti módosító javaslatát a jelentésével egyidejűleg nyújtja be. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további módosító javaslatot nem nyújthat be. Az eljárásra ezt követően a 47–48. §-t és az 50. §-t kell megfelelően alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor. (4) Ha az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság az Alkotmánybíróság határozatáról állást foglalt, állásfoglalását a törvényalkotási bizottságnak az Alkotmánybíróság határozatát tárgyaló ülésén ismertetheti. (5) A vita a törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslatáról folyik. (6) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy napirendi pont keretében kerül sor. [VIII. Fejezet: A határozati javaslat, a politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat, a beszámoló, a politikai vita, az Országgyűlés személyi döntését kezdeményező indítvány, az országos népszavazási kezdeményezés és a tájékoztató tárgyalására vonatkozó eltérő szabályok]

56. A HATÁROZATI JAVASLAT TÁRGYALÁSA 80. § (1) A határozati javaslat tárgyalására a 31–58. §-t, a 60–64. §-t és a 66–72. §-t az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. (2) Az Országgyűlés határozatait a házelnök és a soros jegyzők írják alá. (3) A zárt ülésen hozott határozat közzétételéről az Országgyűlés esetenként, vita nélkül dönt. (4) Az Országgyűlés egyedi határozatának közzétételéről az Országgyűlés esetenként, vita nélkül dönt. (5) A határozat hivatalos lapban való közzétételéről a házelnök gondoskodik. 81. § (1) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő határozati javaslathoz a képviselőkre vonatkozó feltételek szerint a szószóló is benyújthat módosító javaslatot. (2) A szószóló által benyújtott határozati javaslat és módosító javaslat tárgyalására – a határozati házszabályi rendelkezésekben foglalt kivételekkel – a képviselő által benyújtott határozati javaslat és módosító javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A szószóló által benyújtott határozati javaslat tárgysorozatba vételéről szóló döntés meghozatala során a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság vizsgálja azt is, hogy a határozati javaslat érinti-e a nemzetiségek érdekeit, jogait.

88


2016.09.20. 11:42:17


(4) A szószóló által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság kérheti. (5) Ha a nemzetiségi képviselő a határozati javaslatában jelzi, hogy az a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti, a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság kérheti. (6) A (4)–(5) bekezdés szerinti tárgysorozatba vétel iránti kérelmet a nemzetiségeket képviselő bizottság ülésszakonként legfeljebb három alkalommal, kizárólag azon a rendes ülésszakon nyújthat be, amelyen a határozati javaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította.

57. A POLITIKAI NYILATKOZATRA VONATKOZÓ JAVASLAT TÁRGYALÁSA 82. § (1) Politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot a Kormány, országgyűlési bizottság vagy képviselő terjeszthet elő. (2) A politikai nyilatkozat elfogadásához a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) A politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat tárgyalására a 31–58. §-t, a 60–64. §-t és a 66–72. §-t kell megfelelően alkalmazni. (4) A politikai nyilatkozat közzétételének módjáról az Országgyűlés esetenként, vita nélkül dönt.

10/B. BESZÁMOLÓ VAGY JELENTÉS BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁSA6 27/B. § Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára – az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről és az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben készített beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével – a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti.

6

A tartalmi összefüggésre tekintettel az Ogytv. 10/B. alcímét ismételten szerepeltetjük.

89


2016.09.20. 11:42:17


58. A BESZÁMOLÓ TÁRGYALÁSA ÉS A HATÁROZATHOZATAL 83. § (1) A házelnök a beszámoló tárgyalására egy állandó bizottságot jelöl ki (a továbbiakban: beszámolót tárgyaló bizottság). (2) A beszámolóhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. (3) A választással kapcsolatos beszámolók tárgyalása és határozathozatala során az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 84. § (1) Az Országgyűlés a) az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, országgyűlési bizottság, a nemzetiségek helyzetéről és az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben a Kormány, továbbá b) – a 85. §-ban meghatározottakra is figyelemmel – az egyéb beszámolásra kötelezett által benyújtott beszámolóban foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról általános vitát tart. (2) Az Országgyűlés a beszámoló és a beszámolót tárgyaló bizottság által előterjesztett – a beszámoló elfogadására vonatkozó – határozati javaslat általános vitáját együttesen folytatja le a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályok szerint. (3) A beszámolót tárgyaló bizottság az általa benyújtott határozati javaslat tekintetében – külön kijelölés nélkül – kijelölt bizottságnak minősül. (4) A nemzetiségeket képviselő bizottság a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolója esetében – az Országgyűlésről szóló törvény szerinti állásfoglalásának kialakítása érdekében – vitához kapcsolódó bizottságnak minősül. (5) A Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolója általános vitájában a nemzetiségeket képviselő bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a nemzetiségeket képviselő bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója az előterjesztő, illetve a Kormány képviselőjének felszólalását követően felszólalhat. E felszólalásokra összesen tizenöt-tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. (6) A beszámolót tárgyaló bizottság által benyújtott határozati javaslatot tárgyaló, vitához kapcsolódó bizottság a részletes vita során a beszámolót is megvitatja. A vitához kapcsolódó bizottság részletes vitáról szóló bizottsági jelentése a 45. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazhatja a bizottságnak a beszámolóban foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról kialakított álláspontját is. (7) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határozati javaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság és nem került sor módosító javaslat benyújtásra sem, az Országgyűlés az együttes általános vita lezárását követően a határozati javaslat elfogadásáról határoz, kivéve, ha a beszámolót tárgyaló bizottság – legkésőbb azon

90


2016.09.20. 11:42:17


ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a határozati javaslat zárószavazása szerepel – úgy nyilatkozik, hogy kijelölt bizottságként részletes vitát kíván lefolytatni. (8) Az Országgyűlés a beszámolóról a beszámolót tárgyaló bizottság által előterjesztett határozati javaslat elfogadásával dönt. 85. § (1) A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés – a 84. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak által benyújtott beszámoló kivételével – a beszámolóról történő határozathozatalra a beszámolót tárgyaló bizottságot felkérheti. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. (2) A beszámolót tárgyaló bizottság – az (1) bekezdés szerinti felkérést követően – a beszámolót megtárgyalja, majd a) elfogadja a beszámolót vagy b) határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi, hogy az Országgyűlés döntsön a beszámoló elfogadásáról. (3) A beszámolót tárgyaló bizottság a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntéséről tájékoztatja a házelnököt, valamint a beszámoló benyújtóját. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti határozati javaslat benyújtása esetén az Országgyűlés a 84. §-ban foglaltak alkalmazásával dönt.

59. A POLITIKAI VITA 86. § (1) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat. (2) A politikai vitát az Országgyűlés az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg. (3) A (2) bekezdés szerinti határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni. (4) A politikai vita tárgyalására a 37. § alkalmazásával időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. A politikai vita a Kormány képviselőjének negyvenperces nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány képviselőjének húszperces viszonválaszával zárul.

60. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZEMÉLYI DÖNTÉSÉT KEZDEMÉNYEZŐ INDÍTVÁNY 87. § (1) Az Országgyűlés személyi döntésére vonatkozó határozati javaslat tárgyalására a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

91


2016.09.20. 11:42:17


(2) Az (1) bekezdés szerinti határozati javaslat tárgyalása során a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni, továbbá ilyen határozati javaslathoz a) – törvény eltérő rendelkezése hiányában – módosító javaslatot, valamint b) bizottsági jelentést nem lehet benyújtani. (3) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti határozati javaslatról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – vita nélkül dönt.

Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. [Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése] 61. AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁSI KEZDEMÉNYEZÉS TÁRGYALÁSÁRA ÉS DÖNTÉSHOZATALÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS 88. § (1) A jogszabályi követelményeknek megfelelő országos népszavazási kezdeményezés a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatásával az Országgyűlés tárgysorozatára kerül. (2) A házelnök az Országgyűlés tárgysorozatára került országos népszavazási kezdeményezéssel összefüggő, az országos népszavazás elrendelésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat benyújtására egy állandó bizottságot jelöl ki. (3) Az országos népszavazás elrendeléséről szóló határozati javaslat tárgyalására a 80. §-t és a 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a (2) bekezdés szerint kijelölt bizottság az általa benyújtott határozati javaslat tekintetében – külön kijelölés nélkül – kijelölt bizottságnak minősül. (4) Az Országgyűlés tárgyalására az ezen alcímben foglalt szabályok alkalmazandóak abban az esetben is, amikor törvény az országos népszavazás szabályait rendeli alkalmazni.

62. A TÁJÉKOZTATÓ 89. § A tájékoztató az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat alapján tájékoztatás adására kötelezett által – e kötelezettség teljesítésére – az Országgyűléshez benyújtott, beszámolónak nem minősülő, az önálló indítvánnyal azonos módon iktatott iromány, amely nem igényel tárgyalást és döntést.

92


2016.09.20. 11:42:17

G) KÖLTSÉGVETÉSI TÁRGYÚ TÖRVÉNYJAVASLATOK TÁRGYALÁSA Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti. A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. [Alaptörvény 36. cikk (1) és (2) bekezdése] [IX. Fejezet: Különleges eljárások]

63. A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS 90. § A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 91. § (1) A költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék véleményével és – ha arra a Költségvetési Tanács a Gst. 24. § (5) bekezdése alapján észrevételt tett – a Költségvetési Tanács észrevételével együtt tárgyalja meg. (2) A költségvetési törvényjavaslat sürgős eljárásban való tárgyalását nem lehet kérni. (3) A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a törvényalkotási bizottság feladatait a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság látja el. A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság összegző jelentése benyújtásáig felkérheti a törvényalkotási bizottságot, hogy a költségvetési törvényjavaslat 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelését vizsgálja meg és azzal kapcsolatos véleményét a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottsággal közölje. (4) A központi költségvetés és a költségvetési fejezetek bevételi és kiadási főösszegére és egyenlegére – a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat kivételével – kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság nyújthat be módosító javaslatot. (5) Ha a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság megismételt részletes vitára kéri fel a tárgyaló bizottságot vagy a tárgyaló bizottságokat, a megismételt részletes vita lefolytatására határidőt szab és erről értesíti a házelnököt. (6) A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során az Országgyűlésről szóló törvény 72/A. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

93


2016.09.20. 11:42:17


92. § (1) A költségvetési törvényjavaslat általános vitája legkorábban a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követő tizenhárom nap elteltével kezdhető meg. (2) Az Országgyűlés – a Házbizottság javaslatára – vita nélkül határidőt állapíthat meg a részletesvita-szakasz lezárására. (3) A költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját – a Mentelmi bizottság kivételével – valamennyi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság is lefolytatja. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak, a többi állandó bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság vitához kapcsolódó bizottságnak minősül. (4) A vitához kapcsolódó bizottság a 32. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig írásban bejelenti, hogy a költségvetési törvényjavaslat mely szerkezeti egységei vonatkozásában folytat le részletes vitát. (5) A 117. § (2) bekezdése szerint bejelentett kisebbségi véleményt függelékként kell csatolni a tárgyaló bizottság részletes vitáról szóló jelentéséhez. (6) Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat benyújtása esetén az előterjesztő a 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatást legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét második napján adja meg. 93. § (1) A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről a 92. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldésétől számított két napon belül összegző jelentést és összegző módosító javaslatot nyújt be. Ha a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság olyan bizottsági módosító javaslatot támogat, amely miatt a központi költségvetés egyenlegének, továbbá a költségvetési törvényjavaslat költségvetési fejezetei bevételi és kiadási főösszegének megváltoztatása szükséges, összegző módosító javaslatának tartalmaznia kell az ezekre vonatkozó módosításokat is. (2) Az (1) bekezdés szerinti összegző módosító javaslat és a költségvetési törvényjavaslat egybeszerkesztett szövegét az előterjesztő ellenjegyzéssel ellátva – legkésőbb a 47. § (1) bekezdése szerinti vitát megelőző napon – nyújtja be (a továbbiakban: egységes költségvetési törvényjavaslat). (3) A második összegző módosító javaslat és a költségvetési törvényjavaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második egységes költségvetési törvényjavaslat) az előterjesztő ellenjegyzéssel ellátva – legkésőbb a 49. § (1) bekezdése szerinti vitát megelőző napon – nyújtja be. 94. § (1) Az Országgyűlés a 93. § (1) bekezdése szerinti összegző jelentés és összegző módosító javaslat vitáját a 47. § szerint folytatja le azzal, hogy a vitában kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságnak az összegző jelentés ismertetésére kijelölt előadója – a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva – és a kisebbségi vélemény ismertetője – a tárgyaló bizottságokban írásban megfogalmazott kisebbségi véleményeket is összefoglalva – szólal fel. E felszólalásokra összesen

94


2016.09.20. 11:42:17

KÖ LT S É G V E T É S I TÁ R G Y Ú T Ö RV É N Y J AVA S L AT O K TÁ R G YA L Á S A

hatvan perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, harminc percet annak kifejtésére kell biztosítani. A 47. § (4) bekezdése szerinti felszólalásokra nem kerül sor. (2) Az Országgyűlés a 93. § (3) bekezdése szerinti második összegző módosító javaslat vitáját az (1) bekezdésben foglalt eltéréssel a 49. § (1) bekezdése szerint folytatja le. 95. § (1) A házelnök a) a költségvetési törvényjavaslatot, ha aa) részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat nem érkezett, és az előterjesztő a 46. § (4) bekezdésében foglalt határidőig nem indítványozta a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság eljárását, a határidő lejártát, ab) a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság tárgyalását összegző módosító javaslat benyújtása nélkül fejezte be, az összegző jelentés benyújtását, ac) az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot nem fogadta el, a döntéshozatalt, b) az egységes költségvetési törvényjavaslatot, ha az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot elfogadta, a döntéshozatalt, c) a második egységes költségvetési törvényjavaslatot, ha az Országgyűlés a második összegző módosító javaslatot elfogadta, a döntéshozatalt követően haladéktalanul megküldi a Költségvetési Tanács elnökének. (2) A házelnök, ha az Országgyűlés a) a 48. § (2) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az ös�szegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, az előterjesztő által benyújtott szövegét, b) a 49. § (3) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során a második összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, az előterjesztő által benyújtott szövegét a benyújtását követően haladéktalanul megküldi a Költségvetési Tanács elnökének. 96. § (1) A zárószavazást legkorábban a) a Költségvetési Tanács Gst. 25. § (3) bekezdése szerinti véleményének beérkezését, vagy b) a Gst. 26. §-a szerinti esetben a véleményezésre nyitva álló határidőnek a házelnök által megállapított eredménytelen elteltét követő három nap után az 50. § alapján kell megtartani. (2) A zárószavazás az (1) bekezdés szerinti határidőt követő három napon belül megtartható, ha az előterjesztő írásban nyilatkozik, hogy nem kíván a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslatot benyújtani. (3) A zárószavazás 51. § szerinti elhalasztására a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során nem kerülhet sor.

95


2016.09.20. 11:42:17


97. § (1) A 95. § szerinti indítványhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot kizárólag az előterjesztő nyújthat be az 52. §-ban meghatározott okból. Ilyen módosító javaslatot a Költségvetési Tanács Gst. 25. § (3) bekezdése szerinti véleményének beérkezését vagy a Gst. 26. §-a szerinti esetben a véleményezésre nyitva álló határidőnek a házelnök által megállapított eredménytelen elteltét követő három napon belül lehet benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat nem irányulhat a központi költségvetés és a költségvetési fejezetek bevételi vagy kiadási főösszegének és egyenlegének megváltoztatására. (3) Az (1) bekezdés szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során egy alkalommal kerülhet sor. (4) Az (1) bekezdés szerinti és a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat vitájára és döntéshozatalára az 54. §-t és az 55. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslaton a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslatot is érteni kell. Az 53. §-t a módosító javaslatok tárgyalására nem kell alkalmazni. (5) A Költségvetési Tanács elnökét meg kell hívni az Országgyűlés azon ülésére, amelyen a (4) bekezdés szerinti módosító javaslatok vitájára és döntéshozatalára kerül sor. A Költségvetési Tanács elnöke az előterjesztői zárszót megelőzően a Házbizottság által meghatározott, de legalább tízperces időtartamban felszólalhat. 98. § (1) A házelnök a) a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslat esetén a 95. § szerinti indítványnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, az előterjesztő által benyújtott szövegét, vagy b) a Gst. 25. § (5) bekezdése szerinti módosító javaslat elfogadása hiányában a 95. § szerinti indítványt a 97. § szerinti módosító javaslatról történő döntéshozatalt követően haladéktalanul megküldi a Költségvetési Tanács elnökének. (2) A zárószavazást a Gst. 25. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulásnak a házelnökhöz történő beérkezéséig nem lehet megtartani, ha a Költségvetési Tanács a Gst. 25. § (4) bekezdése szerinti véleményt fogalmazott meg.

64. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS 99. § A központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (2)–(6) bekezdésében és a 92–94. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a 93. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetési törvény-

96


2016.09.20. 11:42:17

KÖ LT S É G V E T É S I TÁ R G Y Ú T Ö RV É N Y J AVA S L AT O K TÁ R G YA L Á S A

javaslatot az előterjesztő egységes javaslatként, a 93. § (3) bekezdése szerinti második egységes költségvetési törvényjavaslatot második egységes javaslatként nyújtja be. 65. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK TÁRGYALÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS 100. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó, a Gst. 25/A. §-a szerinti törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (2)–(6) bekezdésében és a 93–98. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztő a 93. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetési törvényjavaslatot egységes javaslatként, a 93. § (3) bekezdése szerinti második egységes költségvetési törvényjavaslatot második egységes javaslatként nyújtja be. (2) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat tárgysorozatba vételére kijelölt bizottságként a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. (3) A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat tárgyalása és döntéshozatala során, amely a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét nem változtatná meg, vagy a hiány mértékét nem növelné, a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (3) bekezdésében és a 91. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti eljárás során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság olyan bizottsági módosító javaslatot támogat, amely miatt a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszege megváltozna, vagy a hiány mértéke nőne, a további eljárásra a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (4) bekezdésében, a 93–98. §-ban, valamint a 91. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztő a 93. § (2) bekezdése szerinti egységes költségvetési törvényjavaslatot egységes javaslatként, a 93. § (3) bekezdése szerinti második egységes költségvetési törvényjavaslatot második egységes javaslatként nyújtja be. (5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában a tárgyalás és a döntéshozatal során a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság kijelölt bizottságnak minősül, és – ha a törvényjavaslatot nem a Kormány nyújtotta be – az előterjesztő alatt a Kormányt is érteni kell.

97


2016.09.20. 11:42:17

H) A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKRE ÉS AZ EGYHÁZKÉNT TÖRTÉNŐ ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. [Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése] 66. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS 101. § A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos eljárásokban a határozati házszabályi rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 102. § (1) A nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén a külügyekkel foglalkozó bizottság, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat esetén az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el kijelölt bizottságként. (2) A törvényjavaslatnak a nemzetközi szerződés véglegesen megállapított hiteles szövegét és annak magyar nyelvű fordítását tartalmazó részéhez, továbbá a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás és nyilatkozat szövegéhez csak fordítási hiba, valamint helyesírási hiba javítását célzó kiigazító javaslat (a továbbiakban: kiigazítás) nyújtható be. (3) A (2) bekezdés szerinti kiigazítást a törvényjavaslat előterjesztője nyújthatja be, a zárószavazás megkezdéséig. (4) A (2) bekezdés szerinti kiigazításban nem kell tárgyaló bizottságot megjelölni, bizottság a kiigazítást nem tárgyalja. (5) A kiigazításról nem kell szavazni. A kiigazítást az ülést vezető elnök – tartalmának összefoglalásával – a zárószavazás megkezdése előtt bejelenti. (6) Ha a törvényjavaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság, és módosító javaslat benyújtására sem került sor, az általános vitát a zárószavazás követi, kivéve, ha a kijelölt bizottság – legkésőbb azon ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel – úgy nyilatkozik, hogy a törvényjavaslatról kijelölt bizottságként részletes vitát kíván folytatni.

98


2016.09.20. 11:42:17

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKRE ÉS AZ EGYHÁZKÉNT TÖRTÉNŐ ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK

67. AZ EGYHÁZKÉNT TÖRTÉNŐ ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS 103. § Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti eljárásban hozott határozat közlését követően a vallásügyekkel foglalkozó bizottság a) a határozatot – véleményezés céljából – megküldi a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságnak és b) nyilvános ülésén meghallgatja a határozattal érintett vallási tevékenységet végző szervezet képviselőit. 104. § (1) A 103. § a) pontja alapján a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság meg állapítja a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben fennálló, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági kockázati tényezőket. (2) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság a vallási tevékenységet végző szervezettel kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos álláspontját zárt ülésen alakítja ki. (3) A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet a vallásügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlés döntésének előkészítése céljából megtekinthesse. 105. § (1) A vallásügyekkel foglalkozó bizottság az általa előkészített törvényjavaslatot az elismerés feltételeinek fennállása és annak hiánya esetén is benyújtja. Ha az elismerés Országgyűlés hatáskörébe tartozó feltételeinek vizsgálata alapján a vallási tevékenységet végző szervezet e feltételek valamelyikének nem felel meg, a meg nem felelés tényét és indokát a bizottság a törvényjavaslat indokolásában feltünteti. (2) A törvényjavaslat, továbbá – ha a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény alapján a vallásügyekkel foglalkozó bizottság a törvényjavaslathoz kapcsolódóan határozati javaslatot is benyújtott – a határozati javaslat tárgyalása során a törvényjavaslat tárgyalásának általános szabályait kell alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy a 48. § (2) és (4) bekezdése szerinti szavazási kérésre nem kerülhet sor. (3) Az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat általános vitáját, illetve a részletes vitáról szóló bizottsági jelentés és a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat vitáját összevontan (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: összevont vita) folytatja le a (8) bekezdés szerinti módon. (4) A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz módosító javaslatot legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával lehet benyújtani, amely ülés napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat, illetve határozati javaslat összevont vitája szerepel.

99


2016.09.20. 11:42:17


(5) Nem nyújtható be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter határozatával érintett vallási tevékenységet végző szervezetre vonatkozó döntéssel össze nem függő módosító javaslat. (6) A törvényjavaslat és a határozati javaslat részletes vitáját a vallásügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le a 44. § (1) és (3)–(4) bekezdése, valamint a 45. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése megfelelő alkalmazásával. A részletes vita lefolytatása érdekében a vallásügyekkel foglalkozó bizottság – a határozathozatali időszak kivételével – az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülésezhet. Módosító javaslat hiányában a vallásügyekkel foglalkozó bizottság nem folytat részletes vitát, és az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat általános vitáját együttesen folytatja le a (8) bekezdés szerinti módon. (7) A törvényalkotási bizottság a törvényjavaslatot és a határozati javaslatot nem tárgyalja. (8) Az összevont vitában elsőként a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, majd a Kormány képviselője szólal fel harminc-harmincperces időtartamban. A képviselő csoportok álláspontjukat a 37. § szerint meghatározott időkeretes tárgyalási rendben fejthetik ki. A vallásügyekkel foglalkozó bizottságnak a határozathozatal előtt tízperces viszonválaszra van joga. (9) A (8) bekezdés szerint meghatározott időkeret egynél több vallási tevékenységet végző szervezetet érintő törvényjavaslat és határozati javaslat tárgyalása esetén sem lehet hosszabb nyolc óránál. (10) Az összevont vita lezárását követően az Országgyűlés dönt a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatról, majd zárószavazást tart. A zárószavazás elhalasztására nem kerülhet sor. (11) Módosító javaslat hiányában az Országgyűlés a törvényjavaslat és a határozati javaslat együttes általános vitájának lezárását követően a törvényjavaslat és a határozati javaslat elfogadásáról határoz. (12) A határozati javaslatról és az ahhoz benyújtott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatról az Országgyűlés abban az esetben dönt, ha a törvényjavaslatot nem fogadta el. A törvényjavaslat elfogadása esetén a határozati javaslat határozathozatal nélkül lezártnak minősül. 106. § A bevett egyház törvényben meghatározott okok szerinti megszűnése és – a bevett egyházak törvényben meghatározott jegyzékét érintő – átalakulása esetén a Kormány által ezzel összefüggésben benyújtott törvényjavaslat tárgyalására a 105. § (2)–(12) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ebben az eljárásban országgyűlési határozati javaslat benyújtására nem kerül sor.

100


2016.09.20. 11:42:17

I) A BIZOTTSÁGOK TÁRGYALÁSI RENDJE [Negyedik rész: A bizottságok tárgyalási rendje]

68. A BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSI RENDJE 107. § (1) A bizottságok működési rendjüket – a házszabályi rendelkezéseket figyelembe véve – maguk határozzák meg. (2) Ha a házszabályi rendelkezések vagy – amennyiben a bizottság ügyrendet fogad el – a bizottság ügyrendje a bizottság működésére külön rendelkezéseket nem tartalmaznak, a bizottság tárgyalása során az Országgyűlés ülésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Országgyűlés eljárásán a bizottság eljárását kell érteni.

69. A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE 108. § (1) Megalakulása után a bizottság meghatározza ülésezésének rendjét. (2) Az Országgyűlés ülésszaka alatt a bizottság rendszeresen ülésezik. (3) Az ülésszakok között az országgyűlési bizottságok – az eseti és vizsgálóbizottságokat kivéve – akkor tartanak ülést, ha azt a Házbizottság, a házelnök vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az Európai Unió intézményeinek működési rendjére figyelemmel az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és más állandó bizottság ezen időszak alatt szükség szerint tart ülést. (4) Az Országgyűlés ülésének időtartama alatt – a határozati házszabályi rendelkezésekben foglalt kivételekkel – a bizottság nem tarthat ülést. (5) A bizottság elnöke – indokainak megjelölésével – írásban kérheti a házelnök egyetértését a bizottsági ülés Országgyűlés ülésének időtartama alatt történő megtartásához.

70. A BIZOTTSÁGI ELNÖK HELYETTESÍTÉSE 109. § (1) A bizottság alelnöke az elnök által rábízott feladatokat látja el. (2) Több alelnök esetén a bizottság a megalakulását követően meghatározza, hogy az alelnökök milyen sorrendben helyettesítik a bizottság elnökét annak akadályoztatásakor. Az alelnök – akadályoztatása esetén – a bizottság tagjának írásban eseti képviseleti megbízást adhat. Ennek hiányában – az elnök és valamennyi alelnök akadályoztatása esetén – a házelnök jelöli ki az elnököt helyettesítő bizottsági tagot. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.

101


2016.09.20. 11:42:18


(3) Amennyiben a bizottság elnökének megbízatása – az Országgyűlésről szóló törvény 19. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet kivéve – megszűnik, az új elnök megválasztásáig az alelnök gyakorolja a bizottsági elnöki jogköröket. Több alelnök esetén a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell ellátni az elnöki feladatokat.

71. A BIZOTTSÁGI ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA 110. § (1) A bizottsági ülést a bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívó elküldésével írásban hívja össze. A bizottsági ülés összehívása során a 15. § (1)–(2) bekezdését és az Országgyűlésről szóló törvény 34. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni. (2) Ha a bizottság előzetesen állást foglal a bizottsági ülés napirendjéről, a bizottság elnöke feltünteti a napirendi javaslatban a bizottság által meghatározott napirendi pontokat. 111. § (1) A bizottság elnöke meghívja az ülésre azokat a személyeket, akiknek részvétele a napirendi javaslat, valamint az annak módosítására irányuló javaslatban megjelölt új napirendi pont tárgyalásához szükséges. (2) Az Országgyűlésről szóló törvény 40. § (1) bekezdésében meghatározott állandó meghívottak, valamint – arra a bizottsági ülésre, amelynek javasolt napirendjén szerepel az önálló indítvány részletes vitája – a döntési javaslathoz módosító javaslatot benyújtó képviselő a honlapon közzétett meghívó útján kapnak meghívást a bizottság nyilvános ülésére. 112. § (1) A bizottsági tagok több mint felének írásbeli kérelmére a bizottság ülését össze kell hívni. A kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet. A kérelmet legkésőbb az ülés javasolt időpontját huszonnégy órával megelőzően el kell juttatni a bizottság elnökéhez. Az elnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő két napon belüli időpontra kell az ülést összehívnia. (2) Ha a bizottság ülésének összehívására a kérelemben javasolt időpontig nem került sor, azt – a kezdeményező bizottsági tagok írásbeli megkeresésére – a bizottság alelnöke hívja össze. A megkeresésben meg kell jelölni az ülés új időpontját és a korábban javasolt napirendet, amelyektől az alelnök nem térhet el. Több alelnök esetén a bizottság összehívása bármelyik alelnöknél kezdeményezhető. Az írásbeli megkeresést az alelnöknek történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatásul el kell juttatni a bizottság elnökéhez is.

102


2016.09.20. 11:42:18

A B I Z O T T S Á G O K TÁ R G YA L Á S I R E N D J E

72. A BIZOTTSÁGI ÜLÉS VEZETÉSE 113. § (1) A bizottság elnöke megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az ülést; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására és az ülés rendjére, valamint kihirdeti a szavazás eredményét. (2) Az elnök a bizottsági tag helyettesítését – a helyettesítő tag megnevezésével – bejelenti. A 3. melléklet szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor be kell mutatni az elnöknek. (3) Ha a bizottság elnöke valamely napirendi pont megtárgyalása előtt vagy az alatt az ülés vezetésével felhagy, azt a 109. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a bizottság alelnöke átveheti. (4) A 112. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az ülést az azt összehívó alelnök vezeti.

10/C. A HATÁROZATKÉPESSÉG, TANÁCSKOZÓKÉPESSÉG 7 27/C. § (1) Az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni. (2) Az országgyűlési bizottság a határozatait – ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek – a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének szavazatával hozza.

73. A NAPIREND MEGÁLLAPÍTÁSA 114. § (1) A bizottság a napirendjét – a bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz előzetesen írásban eljuttatott javaslata alapján – a bizottsági ülés megnyitása után maga állapítja meg. Az ülést megelőzően a bizottság bármely tagja írásban a napirendi javaslat módosítására vonatkozó javaslatot juttathat el az elnökhöz, amelyet az elnök a bizottsági ülést megelőzően a bizottság többi tagjához eljuttat. 27/C. § (3) Az országgyűlési bizottság napirendjének elfogadása után az országgyűlési bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. Az országgyűlési bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni.

7

A tartalmi összefüggésre tekintettel az Ogytv. 10/C. alcímét ismételten szerepeltetjük.

103


2016.09.20. 11:42:18


(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelen levő tagjainak több mint kétharmada egyetért. (3) A bizottság a hozzászólások időtartamát képviselőcsoportonként, illetve bizottsági tagonként azonos időtartamra korlátozhatja. (4) Ha a bizottsági tagok legalább egyötöde írásban bizottsági meghallgatást kezdeményez, a bizottság a meghallgatás napirendre vételéről a kérést követő harminc napon belül dönt. A határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

74. A VITA LEZÁRÁSA 115. § (1) A bizottsági ülésen a tárgyalt napirendi pont vitájának lezárására – a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a 39. § szabályait megfelelően kell alkalmazni. (2) A vita lezárását a bizottság bármely tagja szóban is javasolhatja. (3) A vita lezárásánál a 39. § (1)–(2) bekezdésének a nemzetiségi képviselő és szószóló hozzászólására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (4) A nemzetiségeket képviselő bizottságban a vita lezárása akkor kezdeményezhető, ha a bizottság valamennyi jelen lévő tagjának lehetősége volt álláspontja kifejtésére. Ha a nemzetiségeket képviselő bizottság a vitát lezárta, a bizottság tagjai a bizottság által meghatározott időtartamban még felszólalhatnak. (5) Ezen alcím alkalmazása szempontjából a módosító javaslatok megvitatása, a bizottsági módosító javaslat benyújtásáról való döntés és a bizottság jelentésének benyújtásáról való döntés külön napirendi pontnak minősül.

75. A SZAVAZÁS 116. § (1) A bizottság elnöke megállapítja a szavazás eredményét, amelyet jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz.

76. A BIZOTTSÁGI ELŐADÓ KIJELÖLÉSE 117. § (1) A bizottság tagjai sorából előadót jelölhet ki, aki a bizottság jelentését az Országgyűlés ülésén ismerteti. (2) Közvetlenül a bizottsági jelentésről való szavazás után a bizottság kisebbségben maradt tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az így bejelentett kisebbségi véleményt az Országgyűlés ülésén a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

104


2016.09.20. 11:42:18

A B I Z O T T S Á G O K TÁ R G YA L Á S I R E N D J E

(3) A bizottsági és a kisebbségi vélemény csak olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a bizottsági vitában – bármely részről – elhangzottak.

77. TÖBB BIZOTTSÁG KÖZÖS ELJÁRÁSA 118. § (1) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak. (2) Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.

78. BIZOTTSÁGI ELNÖKI ÉRTEKEZLET 119. § (1) A Bizottsági elnöki értekezlet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: értekezlet) elnöke a házelnök, tagjai az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, a törvényalkotási bizottság elnöke, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke. (2) Az értekezlet a) áttekinti az Országgyűlés munkarendjét, a Kormány törvényalkotási programját, valamint a bizottságokat érintő feladatokat, b) egyeztetést folytat a bizottságok működésével kapcsolatos vitás kérdésekben, c) véleményezi a bizottságok működését érintő javaslatokat. (3) Az értekezlet ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az értekezlet szükség szerint ülésezik, de rendes ülésszakonként legalább három ülést tart. Az értekezlet bármelyik tagja kezdeményezheti a házelnöknél az értekezlet ülésének összehívását. (4) Az értekezlet ülésén tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt. A háznagy, a Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet az ülésen. (5) Az értekezlet döntéseit szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez tagjai több mint felének, tanácskozóképességéhez tagjai több mint egyharmadának jelenléte szükséges. (6) Az értekezlet ülésén az állandó bizottság, a törvényalkotási bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vagy bizottsági tag – rendelkezik szavazati joggal. (7) Az értekezlet működési rendjét – az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket figyelembe véve – maga határozza meg. (8) Ha az értekezlet üléséről a (7) bekezdés alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, arra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(6) bekezdését kell alkalmazni.

105


2016.09.20. 11:42:18

J) AZ INTERPELLÁCIÓ, A KÉRDÉS ÉS AZ AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA [Ötödik rész: Az interpelláció, a kérdés és az azonnali kérdés]

79. AZ INTERPELLÁCIÓ ÉS A KÉRDÉS IDŐTARTAMA [16. Interpelláció és kérdés]

42. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. 120. § Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpellációk és kérdések, illetve az interpellációk vagy kérdések tárgyalására legalább kilencven percet kell biztosítani.

Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. [Alaptörvény 7. cikk (2) bekezdése] 80. AZ INTERPELLÁCIÓ BENYÚJTÁSA 121. § (1) A képviselő az Alaptörvényben meghatározott személyekhez a feladatkörükbe tartozó ügyben intézhet interpellációt. 42. § (2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni. 121. § (2) Az interpellációt a címzett megjelölésével kell benyújtani. (3) Az interpellációban címszerűen kell megjelölni annak tárgyát. Az interpellációnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló tények és körülmények közlését. (4) A házelnök – hivatalból vagy az interpellált kérelmére – visszautasítja azt az interpellációt,

106


2016.09.20. 11:42:18

AZ I NTERPELL ÁCIÓ, A KÉRDÉS ÉS AZ AZONNALI KÉRDÉSEK ÓR ÁJA

a) amelyet nem az (1)–(3) bekezdés szerint nyújtottak be, vagy b) amelynek elhangzása esetén az Országgyűlésről szóló törvény 48. § (1) bekezdése szerinti rendreutasításnak lenne helye. Erről a benyújtó képviselőt és az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja. (5) A 16. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés alatt benyújtott interpellációra és kérdésre.

81. AZ INTERPELLÁCIÓ TÁRGYALÁSI RENDJE 122. § (1) A képviselőcsoport vezetőjének (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján interpellációt első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk csökkenő sorrendjében, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselőcsoport ugyanilyen sorrendben tehet fel. Az egy ülésnapon elhangzó interpellációk egy napirendi pontot képeznek. (2) Az interpellációk képviselőcsoporton belüli elhangzási sorrendjét a képviselőcsoport vezetője azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig jelentheti be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén az interpellációk tárgyalása szerepel. (3) A független képviselő az interpellációját – a Házbizottság döntésére figyelemmel – akkor mondhatja el, ha valamennyi képviselőcsoportból egy felszólaló lehetőséget kapott interpelláció elmondására. (2/2014. (V. 22.) HB állásfoglalás) A Házbizottság: ■ 3 vagy kevesebb független képviselő esetén rendes ülésszakonként egy interpelláció és egy kérdés, ■ 4–6 független képviselő esetén rendes ülésszakonként két interpelláció és két kérdés, ■ 6-nál több független képviselő esetén rendes ülésszakon belül havonta egy interpelláció és egy kérdés elmondását biztosítja. A sorrendet – a benyújtás időpontját is figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy mindig más független képviselő kerüljön sorra.

(4) Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet legkésőbb az Országgyűlés ülésének napirendjén feltüntetett – interpellációkat tárgyaló – ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 12 óráig benyújtottak. (5) A képviselő az interpellációt legkésőbb annak megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. 42. § (3) Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.

107


2016.09.20. 11:42:18


(4) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon. (5) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és a házelnöknek kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell. 122. § (6) Az interpelláltnak a hozzá intézett interpelláció megválaszolása érdekében az Országgyűlés ülésén jelen kell lennie. Akihez interpelláció intézhető, csak akkor maradhat távol, ha egyértelműen megállapítható, hogy interpellációt nem intéznek hozzá. A jelenléti kötelezettség kivételesen helyettesítésre jogosult útján is teljesíthető. (7) Ha az interpellált a hozzá intézett interpelláció sorra kerülésekor nincs jelen, az ülésvezető elnök – az interpelláció egyidejű hátrébb sorolásával – megkísérli az interpellált jelenlétének biztosítását. (8) Ügyrendi javaslat, valamint – ha azt az ülést vezető elnök indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatti felszólalás az interpelláció napirendi pontjának tárgyalása után hangozhat el.

82. AZ INTERPELLÁCIÓ TÁRGYALÁSA 123. § (1) Az interpelláció elmondására három perc, a válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. (2) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált előzetes hozzájárulásával lehet. (3) Ha az ülést vezető elnök észleli vagy az interpellált jelzi, hogy a benyújtott és az elhangzott interpelláció között tartalmi eltérés van, az ülést vezető elnök az interpelláltat nyilatkozattételre hívja fel, hogy hozzájárult-e az eltéréshez vagy kéri a válasz alóli mentesítését. (4) Ha az interpellált az eltéréshez hozzájárult, a válaszadásnak akadálya nincs. Ha az interpellált az eltéréshez nem járult hozzá, az ülést vezető elnök az interpelláltat a válaszadás alól mentesíti. 42. § (6) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képvi selőnek viszonválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt. (7) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli válaszát írásban kiegészíti, amelyről a feladat

108


2016.09.20. 11:42:18


körrel rendelkező állandó bizottság jelentésében állást foglal. Az interpelláció ra adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi. (7a) A (7) bekezdés szerinti országgyűlési bizottság javaslata alapján az Országgyűlés a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ, b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel. 123. § (5) Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor a kijelölt bizottság által kijelölt előadó, a kisebbségi vélemény ismertetője, az interpelláló képviselő, az interpellált, képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő négy-négyperces időtartamban szólalhat fel.

Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. [Alaptörvény 7. cikk (1) és (2) bekezdése] 83. A KÉRDÉS 124. § (1) A kérdés benyújtására és megválaszolására a 121–122. § és a 123. § (1)–(4) bekezdése rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet a kérdések napirendi pontját tartalmazó ülésnapot megelőző munkanapon 12 óráig benyújtottak, b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre. (2) Minden olyan ülésen, amelynek napirendjében feltüntetett időpontban lehetőség van kérdések tárgyalására, biztosítani kell, hogy legalább egy nemzetiségi képviselő vagy szószóló által feltett kérdés tárgyalására is sor kerüljön. A nemzetiségi képviselők vagy szószólók az általuk feltett kérdéseket a benyújtásuk időpontja szerinti sorrendben – egymást váltva – mondhatják el, kivéve, ha az érintett nemzetiségi képviselők vagy szószólók az ettől eltérő sorrendre irányuló megállapodásukat azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig bejelentik, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a kérdések tárgyalása szerepel. (3) A (2) bekezdés szerinti kérdés idejét nem kell beszámítani a 120. § szerinti időkeretbe.

109


2016.09.20. 11:42:18


42. § (8) Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz. (9) Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett. 124. § (4) A házelnök a 121. § (4) bekezdésében meghatározott jogkörén túl vizsgálja azt is, hogy a kérdés megfelel-e az Országgyűlésről szóló törvény 29. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

84. AZ AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA 43. § (1) Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). Valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell, hogy a képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel. (2) Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja a házelnököt, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt. (3) Ha a válaszadásra kötelezett nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik. 125. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban azonnali kérdések tárgyalására legalább hatvan percet kell biztosítani (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). Az egy ülésnapon elhangzó azonnali kérdések egy napirendi pontot képeznek. (2) Azon az ülésnapon, amelynek napirendjén vagy tervezett napirendjén az azonnali kérdések órája szerepel, legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy az általa megjelölt képviselők az általa megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessenek fel.

110


2016.09.20. 11:42:18


(3) Az azonnali kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. (4) A házelnök – hivatalból vagy a kérdezett kérelmére – visszautasítja azt az azonnali kérdést, amelyet nem a (2)–(3) bekezdés szerint nyújtottak be. Erről a képviselőcsoport vezetőjét és az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja. 126. § (1) A képviselőcsoport vezetőjének 125. § (2) bekezdése szerinti bejelentése alapján azonnali kérdést első körben az ellenzéki képviselőcsoportok a létszámuk csökkenő sorrendjében, míg az ezt követő körökben valamennyi képviselő csoport ugyanilyen sorrendben tehet fel. A (3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket minden olyan kérdés tekintetében alkalmazni kell, amelynek feltétele a napirendben az azonnali kérdések órájára megállapított időtartamon belül megkezdődött. (2) Amennyiben a képviselőcsoport vezetője által előzetesen leadott sorrendben kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben, a kérdés feltevésétől visszalépett, vagy ha az előzetesen jelzett azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a kérdést feltenni kívánó képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér, akkor az ülést vezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg. (3) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszonválaszra van joga. Utolsóként a megkérdezettet illeti meg a felszólalás joga. (4) Amennyiben a képviselő azonnali kérdése az Országgyűlésről szóló törvény 43. § (3) bekezdése alapján azért nem hangzik el, mert személyes válaszadást kért és ezen időszak alatt a válaszadásra kötelezett személyében változás következik be, úgy az azonnali kérdést újra be kell nyújtani és ezzel a személyes válaszadásra nyitva álló határidő is újrakezdődik. (5) Ügyrendi javaslat, valamint – ha azt az ülést vezető elnök indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatti felszólalás az azonnali kérdések napirendi pontjának tárgyalása után hangozhat el.

111


2016.09.20. 11:42:18

K) AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÖZJOGI TISZTSÉGVISELŐKKEL KAPCSOLATOS EGYES HATÁROZATAI [17. Az Országgyűlés közjogi tisztségviselőkkel kapcsolatos határozatai]

44. § (1) Az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) megválasztásánál – az Alaptörvény vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – a házelnök nyújtja be a javaslatot a közjogi tisztségviselő személyére. A javaslatról az Országgyűlés – az (1a) bekezdésben és a 6. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nyílt szavazással határoz. (1a) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg. (2) Ha törvény valamely közjogi tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja, a személyi javaslatot véleményezi és a véleményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést. A miniszteri tisztségre javasolt személy miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz. (3) Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők esetében a kialakított véleményt az országgyűlési bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt az országgyűlési bizottság elnöke a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja. 44/A. § (1) A házelnök 1. a köztársasági elnök, 2. a miniszterelnök, 3. az Alkotmánybíróság elnöke és tagja, 4. a Kúria elnöke, 5. a legfőbb ügyész, 6. az Országos Bírósági Hivatal elnöke, 7. az alapvető jogok biztosa és helyettesei, 8. az Állami Számvevőszék elnöke, 9. a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és tagja, 10. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagjai, 11. a Médiatanács elnöke és tagja, 12. a Független Rendészeti Panasztestület elnöke és tagja,

112


2016.09.20. 11:42:18

A Z O R S Z Á G G Y Ű L É S K Ö Z J O G I T I S Z T S É G V I S E L Ő K K E L K A P C S O L AT O S E G Y E S H ATÁ R O Z ATA I

13. a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke, tagja, 14. a Közbeszerzési Hatóság elnöke, alelnöke, tagja, 15. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, 16. az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, elnökhelyettese, 17. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága elnöke, elnökhelyettese, 18. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, 19. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, 20. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettese, 21. a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki. (2) A házelnök részére a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki közjogi tisztségviselői igazolványt. [Hatodik rész: Az Országgyűlés közjogi tisztségviselőkkel kapcsolatos határozatai]

85. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGVÁLASZTÁSA, A MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNÉSÉVEL ÉS HELYETTESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 127. § A köztársasági elnök megválasztásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza. 128. § (1) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni, b) a lemondó nyilatkozatot nem kell kiadni bizottsági előkészítésre, c) a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább öt képviselő – legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon – írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni, d) ha a köztársasági elnök elhatározásának fenntartásáról írásban értesíti az Országgyűlést, az a)–c) pont szerint kell eljárni, de vitát nem lehet nyitni, és az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

113


2016.09.20. 11:42:18


(2) Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) kijelölt bizottságként az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság jár el, b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, c) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni. (3) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya merül fel, az eljárásra a képviselők összeférhetetlenségi ügyének intézésére, valamint a megválasztáshoz szükséges feltételek hiányának megállapításával kapcsolatos eljárásra a házszabályi rendelkezésekben foglaltakat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel: a) kijelölt bizottságként az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság jár el, b) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni. (4) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben indítványozott megfosztási eljárás esetén a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) kijelölt bizottságként az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság jár el, b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. (5) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén ennek megállapításáról és a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés egyszerre határoz. Az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezést követően az Országgyűlés haladéktalanul határoz. (6) Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés haladéktalanul határoz. (7) Ha az Országgyűlés az átmeneti akadályoztatás tényének megállapítására irányuló kezdeményezés időpontjában, vagy a (6) bekezdés szerinti esetben a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének időpontjában nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni.

114


2016.09.20. 11:42:18

A Z O R S Z Á G G Y Ű L É S K Ö Z J O G I T I S Z T S É G V I S E L Ő K K E L K A P C S O L AT O S E G Y E S H ATÁ R O Z ATA I

Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja. Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg. (Alaptörvény 21. cikk) 86. A BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY ÉS A BIZALMI SZAVAZÁS 129. § (1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a miniszterelnök bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány), a határozati javaslatra és ennek tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) ha a bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást az Alaptörvényben meghatározott határidőn belül nem lehet megtartani, mert az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni, b) a bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre, c) a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. (2) Ha a miniszterelnök azt javasolja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is – legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt – elő lehet terjeszteni.

115


2016.09.20. 11:42:18

L) A TÁRGYALÁSI REND FENNTARTÁSA

Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol. [Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdés második mondata] 18. A TÁRGYALÁSI REND FENNTARTÁSA, A FEGYELMI JOGKÖR 45. § Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető elnök feladata, ennek érdekében az ülést vezető elnök, illetve – az ülést vezető elnök vagy a Házbizottság javaslatára – az Országgyűlés a 46–51/A. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja. 46. § (1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire. (2) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást. 47. § Az ülést vezető elnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét. 48. § (1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülést vezető elnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire. (2) Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ. (3) Ha a képviselő felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmez-

116


2016.09.20. 11:42:18

A TÁ R G YA L Á S I R E N D F E N N TA RTÁ S A

tetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve az 51/A. § alkalmazásával a képviselő esedékes tiszteletdíja csökkenthető. (4) A kizárásra vonatkozó javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről. (5) Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Az ülésnapról kizárt képviselő a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult. (6) (7) 49. § (1) Az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését – ügyrendi javaslat kivételével – kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. (2) Az (1) bekezdés kivételével nem lehet megvonni a szót, ha az ülést vezető elnök a felszólítás alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítás következményére. (3) Akitől a szót az (1) bekezdés, a 46. § (2) bekezdése vagy a 48. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel újra. (4) Ha a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve az 51/A. § alkalmazásával a képviselő esedékes tiszteletdíja csökkenthető. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is. (5) A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről. (6) Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Az ülésnapról kizárt képviselő a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult. (7) (8)

117


2016.09.20. 11:42:18


50. § (1) Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, arra hívott fel, vagy más kivezettetését akadályozta, az ülést vezető elnök javasolhatja a képviselő ülésnapról való kizárását, illetve az (5)–(8) bekezdés és az 51/A. § alkalmazásával a képviselő jogainak gyakorlása felfüggeszthető, esedékes tiszteletdíja csökkenthető. (2) A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Ha a képviselőt az (1) bekezdés szerint az ülésnapról kizárták, a kizárás időtartama alatt az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában nem vehet részt, tiszteletdíjra nem jogosult. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről. (2a) (3) (4) (5) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását a) a második alkalommal hat ülésnapra, b) a harmadik és minden további alkalommal kilenc ülésnapra függesztheti fel. (6) Ha a képviselő képviselői jogait felfüggesztették, a felfüggesztés első és utolsó ülésnapja közötti időtartamban a képviselő nem vehet részt az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában, tiszteletdíjra nem jogosult. (7) A felfüggesztés első ülésnapja a felfüggesztésről való döntés napját követő ülésnap. A felfüggesztés időtartamának számításakor az ülésszakok közötti szünetet figyelmen kívül kell hagyni. (8) Az (5) bekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő az (1) bekezdésben meghatározott magatartást bizottsági ülésen tanúsította. 51. § Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt. 51/A. § (1) A Házbizottság – egyéb jogkövetkezmény hiányában – bármely tagjának kezdeményezésére a 48. § (3) bekezdésében, a 49. § (4) bekezdésében, az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül elrendelheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentését.

118


2016.09.20. 11:42:18


A tiszteletdíj csökkentésre vonatkozó döntésben meg kell jelölni annak okát, valamint – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is. (2) A Házbizottság – egyéb jogkövetkezmény hiányában – bármely tagjának kezdeményezésére az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését. A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó javaslatban meg kell jelölni annak okát, valamint – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is. (3) A házelnök az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott indokolt döntésről vagy javaslatról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt. (4) Ha a képviselő a rá vonatkozó, az (1) bekezdés alapján hozott döntéssel nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő esedékes tiszteletdíja az (1) bekezdés alapján hozott döntésben megállapított mértékben csökken. (5) Ha a képviselő a rá vonatkozó, a (2) bekezdésen alapuló javaslattal nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a (14) bekezdés alkalmazásával az Országgyűlés dönt. (6) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) vagy (5) bekezdés szerinti kérelméről annak beérkezését követő tizenöt napon belül dönt. Ha a képviselő a kérelmében indítványozza, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselőt meghallgatja. (7) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselő esedékes tiszteletdíja nem csökken és az (1) bekezdés alapján indult eljárás megszűnik. Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselő a jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja és a (2) bekezdés alapján indult eljárás megszűnik. (8) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy arról a (6) be119


2016.09.20. 11:42:18


kezdés szerinti határidőben nem dönt, – az Országgyűlés ellenkező döntésének hiányában – a képviselő esedékes tiszteletdíja az (1) bekezdés alapján hozott döntésben megállapított mértékben csökken. (9) A képviselő kérheti az Országgyűléstől az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését, ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének nem adott helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem döntött. (10) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a (14) bekezdés alkalmazásával az Országgyűlés dönt. (11) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a (8)–(10) bekezdés szerinti indokolt döntésről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a Házbizottságot. (12) A (9) bekezdés szerinti kérelem a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját követő öt munkanapon belül nyújtható be. (13) Az Országgyűlés az (1) bekezdés alapján hozott döntésről a (9) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követő ülésén, vita nélkül határoz. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke – döntésenként – nem haladhatja meg a képviselő esedékes a) egyhavi tiszteletdíjának harmadát, ha a tiszteletdíj csökkentésre a 48. § (3) bekezdése, illetve a 49. § (4) bekezdése, b) egyhavi tiszteletdíját, ha a tiszteletdíj csökkentésre az 50. § (1) bekezdése alapján kerül sor. (14) Az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti javaslatról a) ha a képviselő az (5) bekezdés szerinti kérelmet nem nyújtott be, az (5) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét, b) ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját, c) ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelméről a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját követő ülésén vita nélkül, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt. (15) Az e §-ban meghatározott határidő számításánál a rendes ülésszakok, a rendkívüli ülésszakok, valamint a rendkívüli ülések közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. 120


2016.09.20. 11:42:18


(16) Az e § szerinti kérelmet a házelnökhöz kell benyújtani. (17) Az (1)–(16) bekezdést kell alkalmazni az országgyűlési bizottság által az 52. § (2) és (3) bekezdése alapján kezdeményezett eljárás során is. 52. § (1) A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke a 46–47. §-ban, a 48. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 49. § (1)–(3) bekezdésében foglalt intézkedéseket alkalmazhatja. (2) Ha a képviselő a bizottsági ülésen a) felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, vagy b) az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi, az országgyűlési bizottság javasolhatja a képviselő kizárását a bizottsági ülés hátralévő részéből, illetve az országgyűlési bizottság üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítését követő tizenöt napon belül a Házbizottságnál kezdeményezheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó, 51/A. §-ban meghatározott eljárás megindítását. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is. (3) Ha a képviselő a bizottság ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, az országgyűlési bizottság a (2) bekezdés szerinti határidőben a Házbizottságnál kezdeményezheti a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére, illetve az esedékes tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó, 51/A. §-ban meghatározott eljárás megindítását. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti javaslat megtételéről vagy a képviselő kizárásáról a bizottság – bármely tagjának indítványára – vita nélkül dönt. (5) (6) A képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére, illetve a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére az 50. § (5)–(7) bekezdése, illetve az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az 50. § (5) bekezdésének alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő a (3) bekezdésben meghatározott magatartást az Országgyűlés ülésén követi el.

121


2016.09.20. 11:42:18


19. A HÁZELNÖK RENDÉSZETI JOGKÖRE 53. § (1) A házelnök az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint gyakorolja rendészeti jogkörét. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezető alelnök is rendészeti jogkört gyakorol az e törvényben és az Alaptörvényben meghatározottak szerint. (2) Az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrséggel kivezetteti az ülésteremből az 50. § (2) bekezdése szerint kizárt képviselőt, ha a képviselő az ülést vezető elnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet. (3) Az ülésről az 50. § (2) bekezdése szerint kizárt vagy a jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselő a kizárás vagy a felfüggesztés idején nem léphet be az ülésterembe, amelynek végrehajtásáról az Országgyűlési Őrség gondoskodik. (4) Az a képviselő, akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek. (5) A bizottsági jelentést az Országgyűlés a jelentés benyújtását követő ülésén napirendre tűzi, és a bizottsági jelentés alapján a) megerősíti az ülést vezető elnök rendészeti intézkedését vagy b) ha az ülést vezető elnök rendészeti intézkedését megalapozatlannak találja, elrendeli e tény jegyzőkönyvbe foglalását, és mentesíti a képviselőt a fegyelmi büntetés esetleges következményei alól. 54. § (1) Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépést a házelnök engedélyezi. E hatáskört a házelnök átruházhatja. (2) A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, az Országgyűlési Őrség e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait, valamint a belépés engedélyezésére vonatkozó jogosultság átruházásának szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a házelnök (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit, és kötelesek azokat tiszteletben tartani. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják, hogy a) a természetes személyazonosító adataikat, valamint a belépésükre és otttartózkodásukra vonatkozó adataikat – a létesítmények védelme, illetve az ezek működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése

122


2016.09.20. 11:42:18


érdekében – az adatok rögzítésétől számított öt évig kezeli az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség, valamint b) az a) pont szerint kezelt adatokat az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott esetben más szervek részére átadhatja. (5) Az Országgyűlési Őrség részére a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat az Országgyűlés Hivatala adja át. (6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók (3) bekezdés szerinti kötelezettségüket nem teljesítik, akkor belépésük megtagadható, illetve onnan kivezettethetők. A házelnök döntése alapján az ilyen személynek az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépését meg lehet tagadni. (7) Az (1) bekezdés alapján történt hatáskör-átruházást a házelnök megszüntetheti, ha az átruházott hatáskör gyakorlója olyan személy belépését engedélyezte, aki nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét. (8) A házelnök a belépés rendjére vonatkozó – a (2) bekezdés alapján megállapított – rendelkezésében foglaltaktól eseti döntésével a 2. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében, illetve az Országgyűlési Őrség javaslatára, nemzetbiztonsági érdekből eltérhet.

123


2016.09.20. 11:42:18

M) AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA [IV. Fejezet: Az Országgyűlés működésének nyilvánossága]

20. A NYILVÁNOS ÜLÉS 55. § (1) A nyilvános ülésen e törvényben meghatározottak szerint hallgatóság vehet részt. (2) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is – csak a házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. (3) Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. 56. § (1) Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlés Hivatalánál, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlés Hivatala útján a nyilvánosság számára hozzá férhetőek. (2) Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, valamint az ezzel összefüggő szavazási listát az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. [Hetedik rész: Az Országgyűlés működésének nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések, az iromány-nyilvántartás és a házszabályi rendelkezések értelmezése] [X. Fejezet: Az Országgyűlés működésének nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések]

87. A JEGYZŐKÖNYV 130. § (1) Az Országgyűlés ülésén elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a házelnök gondoskodik. (2) A jegyzőkönyv mellékletei: a) az iromány kivételével a tárgyalás alá vont irat, b) a felolvasott átirat, c) az Országgyűlésről szóló törvény 42. § (4) bekezdése szerinti interpelláció és az arra adott írásbeli válasz, d) a titkos szavazás – 26. § (5) bekezdése szerinti – jegyzőkönyve az aláíró ívekkel,

124


2016.09.20. 11:42:19

A Z O R S Z Á G G Y Ű L É S M Ű KÖ D É S É N E K N Y I LVÁ N O S S Á G A

e) az aláírt esküokmány, f ) a téves szavazásról történő – 25. § (7) bekezdése szerinti – bejelentés, g) a 131. § (4) bekezdés b) pontja szerinti leirat. (3) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát – a (2) bekezdésében meghatározott mellékletekkel együtt – el kell helyezni az irattárban, az Országgyűlési Naplót az Országgyűlési Könyvtárban is. 131. § (1) A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást – az élőbeszéd ülésen nem észrevételezett hibáinak javításával – fel kell venni, és abban fel kell tüntetni a tetszés és rosszallás hangos kifejezését, valamint egyéb történéseket is. (2) Az Országgyűlésről szóló törvény 38/B. § (2) bekezdése szerinti felszólalás esetén a jegyzőkönyvbe a felszólalás magyar nyelvű tolmácsolásának szövegét kell felvenni. (3) A hitelesített jegyzőkönyvet három napra közszemlére kell tenni. A képviselő vagy más felszólaló a közszemlére tétel időtartama alatt kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt. (4) Amennyiben a képviselő vagy a szószóló kéri a (2) bekezdés szerinti felszólalása szövegének anyanyelvén történő jegyzőkönyvbe vételét és a felszólalás hiteles anyanyelvű leiratát a) a közszemlére tétel időtartama alatt benyújtja, azt a felszólalás magyar nyelvű tolmácsolásának szövegével együtt fel kell venni a jegyzőkönyvbe, b) a közszemlére tétel időtartamát követően nyújtja be, azt a jegyzőkönyv mellékleteként a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (5) Az Országgyűlési Naplót a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a képviselőknek, a szószólóknak, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton, elektronikus adathordozón vagy kinyomtatva, valamint a megyei, fővárosi könyvtáraknak, az állami egyetemek könyvtárainak és a nyilvános könyvtári ellátást vállaló felsőoktatási könyvtáraknak – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón.

125


2016.09.20. 11:42:19


Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. [Alaptörvény 5. cikk (1) bekezdése] 21. A ZÁRT ÜLÉS 57. § (1) Az Alaptörvény alapján zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több napirendi pont, illetve napirenden kívüli felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Az Országgyűlés a javaslatról az ügyrendi javaslatra vonatkozó szabályok szerint dönt. (2) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személy, a háznagy, valamint a főigazgató által kijelölt – az Országgyűlés Hivatalával szerződéses jogviszonyban álló – személy vehet részt. (3) A zárt ülésen hallgatóság – ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is – nem vehet részt.

88. A ZÁRT ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK 132. § (1) Az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló törvény 57. §-a alapján zárt ülésen tárgyalt egy vagy több napirendi pontról, illetve napirenden kívüli felszólalásról napirendi pontonként külön jegyzőkönyv készül. (2) A házelnök az eredeti minősítési jelölés megismétléséről dönt az Országgyűlés zárt üléséről vagy az ülés zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön, ha a) az Országgyűlés zárt ülésén tárgyalt indítvány minősített adatot tartalmaz, és ez az iraton feltüntetett minősítési jelölésből megállapítható, b) az Országgyűlés zárt ülésén felszólaló minősített adatot közöl és egyúttal nyilatkozik az adat eredeti minősítéséről. (3) A házelnök a zárt ülésen elhangzottakat a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján értékeli. (4) A minősítés a zárt ülés jegyzőkönyvének egész terjedelmére, valamint a jegyzőkönyvet tartalmazó valamennyi adathordozóra kiterjed. (5) A zárt ülésről két példányban kell minősített jegyzőkönyvet készíteni, az első példányt a házelnök, a második példányt a minősített adatok kezelésének központi helye (a továbbiakban: nyilvántartó) kezeli. (6) A képviselő vagy más felszólaló a minősített jegyzőkönyv közszemlére tételét követő három napon belül a nyilvántartónál megtekintheti a jegyzőkönyvet és kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.

126


2016.09.20. 11:42:19


133. § (1) A zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvbe történő betekintésre a házelnök engedélye alapján, a nyilvántartónál van lehetőség. A házelnök a minősített jegyzőkönyvbe való betekintést csak a minősítő engedélye alapján engedélyezheti. (2) Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki az Országgyűlés zárt ülésén részt vehet és írásbeli nyilatkozata szerint a jegyzőkönyv megtekintése állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. (3) A betekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A betekintő személy a betekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti és aláírásával igazolja. (4) Az Országgyűlés zárt üléséről készült minősített jegyzőkönyvről másolat vagy abból kivonat készítését a házelnök engedélyezi. A másolat vagy kivonat készítése az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerint, kérelemre engedélyezhető akkor, ha a kérelem indokolásában megjelölt cél csakis ezúton érhető el. Az engedélyt a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. (5) A képviselő vagy más felszólaló indítványára a házelnök a zárt ülés jegyzőkönyvéről olyan kivonat készítését rendelheti el, amely nem tartalmaz minősített adatot, személyes adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett más adatot. Ha a házelnök a jegyzőkönyvön a minősítési jelölés megismétlését rendelte el, az eredeti minősítő nyilatkozatát kell kérni arról, hogy a kivonat minősített adatot már nem tartalmaz. A jegyzőkönyvi kivonatot a kivonat jellegének feltüntetésével nyílt iratként kell kezelni.

22. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGI ÜLÉS NYILVÁNOSSÁGA 58. § (1) Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak. A nyilvános ülésen a hallgatóság az országgyűlési bizottság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az országgyűlési bizottság elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. A nyilvánosság – ha azt az országgyűlési bizottság tevékenységével kapcsolatos megnövekedett érdeklődés indokolja – az 59. §-ban meghatározottak szerint is biztosítható. Ha minősített adat, személyes adat, üzleti titok vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, az országgyűlési bizottság zárt ülést tart. (2) Zárt ülés tartását az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag kérelmezheti, arról az országgyűlési bizottság határoz. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Nem rendelhető el az országgyűlési bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az (1) bekezdés szerinti adatkört, amelybe tartozó adat vagy titok védelme indokolja a zárt ülés elrendelését.

127


2016.09.20. 11:42:19


(3) A zárt ülésen a köztársasági elnök, a házelnök, a háznagy, az országgyűlési bizottság tagjai, továbbá az országgyűlési bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek, valamint – ha a 29. § (3) bekezdése alapján tanácskozási joga van – a szószóló vehetnek részt. Az országgyűlési bizottság más – nem bizottsági tag – képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat. Ha az országgyűlési bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés Hivatalának oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek. (4) Az országgyűlési bizottságok nyilvános ülésének jegyzőkönyveit az Ország (5) gyűlés honlapján közzé kell tenni.

89. A BIZOTTSÁGI JEGYZŐKÖNYV 134. § (1) A bizottsági ülésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök aláírásával hitelesít. (2) A jegyzőkönyv irattárban elhelyezendő mellékletei: a) az iromány kivételével minden olyan tárgyalás alá vont vagy ahhoz kapcsolódó irat, amelynek jegyzőkönyvhöz csatolását az ülést vezető elnök vagy a bizottság elrendelte, b) a képviseleti megbízás, c) a jelenléti ív. (3) A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 131. §-t kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel: a) a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe felvett felszólalás téves szövegének kiigazítására vonatkozó kérelemről az elnök dönt. Amennyiben a kiigazítással az elnök nem ért egyet, arról – a közszemlét követő ülésen – a bizottság határoz, b) a nyilvános ülés szó szerinti jegyzőkönyvének hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, valamint annak nyomtatott példányát az Országgyűlési Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak – kérésükre – a szó szerinti jegyzőkönyvet ki kell adni.

90. BIZOTTSÁGI ZÁRT ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE 135. § (1) A bizottság elnöke a minősítési jelölés megismétléséről dönt a bizottság zárt üléséről vagy a bizottság nyilvános ülésének zárt részéről (a továbbiakban együtt: zárt ülés) készült jegyzőkönyvön a) a napirend előterjesztőjének minősítése vagy erre irányuló nyilatkozata alapján, ha a jegyzőkönyv írásban vagy szóban közölt, általa vagy a képviselt szerv erre jogosult vezetője által minősített adatot vagy erről folytatott bizottsági vitában elhangzott álláspontokat tartalmaz,

128


2016.09.20. 11:42:19


b) a meghallgatott vagy a bizottság előtt nyilatkozatot tevő személy nyilatkozata alapján, ha a bizottság számára minősített adatot is tartalmazó felvilágosítást ad vagy a bizottság előtt ilyen adattartalmú nyilatkozatot tesz, c) a bizottság tagjának nyilatkozata alapján, ha a vitában minősített adatot közöl. (2) A bizottsági zárt ülésről készült jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 132– 133. §-t kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel: a) a házelnök jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladat- és hatásköreit a bizottság elnöke gyakorolja, b) a bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv a bizottság hivatalos helyiségében is megtekinthető, c) bizottsági zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvről kivonat készítését a bizottság tagja, az előterjesztő, illetve a bizottság előtt meghallgatott vagy a meghallgatásban érintett személy indítványozhatja, d) a bizottság elnöke által kezelt minősített jegyzőkönyvet legkésőbb az országgyűlési ciklus végén a nyilvántartónak kell átadni, e) megszűnt országgyűlési bizottság bizottsági zárt üléseinek irataival kapcsolatos elnöki hatáskört annak a bizottságnak az elnöke gyakorolja, amely a megszűnt bizottság feladatkörét átvette. A jogutód nélkül megszűnt bizottság bizottsági zárt üléseinek irataival kapcsolatos rendelkezési jog a házelnököt illeti meg.

23. AZ ÜLÉSEK KÖZVETÍTÉSE 59. § (1) Az Országgyűlés ülésének, a törvényalkotási bizottság ülésének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint a házelnök által – a Házbizottság véleményének kikérését követően – kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági üléseknek a közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik. (2) A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik. A zártláncú audiovizuális rendszer kimenő jeléből nyilvánosan elérhető valósidejű, internetes közvetítésre alkalmas jelfolyamot kell képezni, és azt az Országgyűlés honlapján elérhetővé kell tenni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országház épületének a házelnök által kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen. A házelnök csak olyan helyet jelölhet ki a műsor közvetítésére vagy rögzítésére, amely nem korlátozza a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (4) Az (1) bekezdés alapján nem közvetített nyilvános országgyűlési bizottsági üléseket a médiaszolgáltató közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják.

129


2016.09.20. 11:42:19


(5) Az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és az országgyűlési munkára – így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre – irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez. (6) A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlés Hivatalánál, az Országos Széchenyi Könyvtárban, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap archívumában kell elhelyezni. Az Országgyűlés Hivatala biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. (7) Az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a médiatartalom-szolgáltatók részére.

24. A TÖRVÉNYALKOTÁS NYILVÁNOSSÁGA 60. § (1) Az Országgyűlés honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzé kell tenni a) a törvényjavaslatokat, b) a módosító javaslatokat, c) a törvényjavaslathoz készült bizottsági jelentéseket, d) az egységes javaslatot, valamint e) az egyéb olyan dokumentumokat és adatokat, amelyek a házszabályi rendelkezések szerint az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szerepelnek. (2) Az (1) bekezdés, valamint az 56. § (2) bekezdése és az 58. § (5) bekezdése szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el.

130


2016.09.20. 11:42:19


[XI. Fejezet]

AZ IROMÁNY-NYILVÁNTARTÁS ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSHEZ ÉRKEZETT BEADVÁNYOK 136. § (1) Az iromány-nyilvántartás tartalmazza a) az irományokat és b) az irományokkal összefüggő olyan, a plenáris és bizottsági eseményekre vonatkozó, továbbá a tárgyalást és döntéshozatalt érintő adatokat, amelyek iromány-nyilvántartásba vételét a házelnök elrendelte. (2) Az irományokról bármely országgyűlési bizottság, képviselő vagy szószóló kérésére az Országgyűlés Hivatala másolatot készít. 137. § (1) Az Országgyűléshez érkezett – irománynak nem minősülő – beadványokat a házelnök a beadvány tárgya szerint feladatkörrel rendelkező bizottságnak vagy a főigazgatónak adja át intézkedésre, vagy azokat a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervhez továbbítja. (2) Az országgyűlési bizottságok, a képviselőcsoportok, a képviselők és a szószólók a hozzájuk érkezett beadványokat önállóan dolgozzák fel.

131


2016.09.20. 11:42:19

N) A HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉRTELMEZÉSE

[V. Fejezet: A házszabályi rendelkezések értelmezése]

61. § (1) A házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén egyedi esetekben felmerült vitás kérdésekben az ülést vezető elnök – szükség esetén a Házbizottságban folytatott egyeztetést követően – dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (2) Ha az országgyűlési bizottság ülésén a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, az országgyűlési bizottság elnöke dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul. (3) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást foglal. (4) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság – saját döntése alapján – általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. Az általános érvényű állásfoglalást az ülést vezető elnök ismerteti, az eseti jellegű állásfoglalást a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság írásban teszi közzé. (5) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve – ha a kérését legalább öt képviselő támogatja – bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz. (6) Az Országgyűlés ellenkező határozatáig a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell. (7) Az általános érvényű állásfoglalás az újonnan megválasztott Országgyűlés házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságának megalakulásakor hatályát veszti. A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az így hatályát vesztett általános érvényű állásfoglalást változatlan tartalommal elfogadhatja. A változatlan tartalommal elfogadott állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására vonatkozóan az Országgyűlés döntése nem kérhető.

132


2016.09.20. 11:42:19

A H Á Z S Z A B Á LY I R E N D E L K E Z É S E K É RT E L M E Z É S E

[XII. Fejezet: A házszabályi rendelkezések értelmezése]

138. § (1) Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó ötperces időtartamban ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az egyes képviselői felszólalások időtartama nem haladhatja meg a két percet. (2) Az (1) bekezdés szerinti felszólásokra az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó legfeljebb két-kétperces időtartamban válaszolhat. (3) Az Országgyűlés az (1)–(2) bekezdés szerinti felszólalások után dönt az állásfoglalásra vonatkozó kérelemről.

133


2016.09.20. 11:42:19

O) EGYES DÖNTÉSEKHEZ SZÜKSÉGES SZAVAZATI ARÁNY [V/A. Fejezet: Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány]

61/A. § (1) A képviselők kétharmadának szavazata szükséges a) az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában meghatározott esetben, b) az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés d)–f ) pontja szerinti – megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglalt esetben, c) a Kúria elnöke megbízatása – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)–f ) pontja szerinti – megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, d) az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, e) az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, f ) az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, g) az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, h) a 37. § alapján az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához. (2) A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges a) a 77. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez, b) a 29/A. § (4) bekezdése alapján annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához, c) település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben,

134


2016.09.20. 11:42:19

E G Y E S D Ö N T É S E K H E Z S Z Ü K S É G E S S Z AVA Z AT I A R Á N Y

d) a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, e) a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, f ) a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, g) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, h) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint, i) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, k) a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, l) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, m) a Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, n) a Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti – megszűnésének megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, o) a Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, p) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben,

135


2016.09.20. 11:42:19


q) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztásához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, r) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja megbízatása – a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (1) bekezdésének e)–g) pontja szerinti – megszűnésének megállapításához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.

136


2016.09.20. 11:42:19

P) AZ EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el. (Alaptörvény 19. cikk) [VI. Fejezet: Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködése]

25. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA 62. § (1) Az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti – az e fejezetben meghatározott – ellenőrzési jogokat országgyűlési bizottság útján is gyakorolhatja. (2) Az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának az e fejezetben meghatározott eljárások során – ha e fejezet vagy a házszabályi rendelkezések másként nem rendelkeznek – ügydöntő hatásköre van.

26. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A KORMÁNY KÖZÖTTI EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS 63. § (1) A Kormány – továbbítás útján vagy egyéb módon – biztosítja a hozzáférést az Országgyűlés számára minden uniós jogi aktus-tervezethez, javaslathoz és dokumentumhoz, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a továbbiakban: európai uniós tervezet). [Nyolcadik rész: Az európai uniós ügyekkel kapcsolatos eljárás] [91. Az európai uniós dokumentumok nyilvántartása és hozzáférhetővé tétele]

139. § (1) Az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tervezetek, valamint az európai uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumok a képviselők, a képviselőcsoportok, a szószólók, valamint

137


2016.09.20. 11:42:19


az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhetők. Az uniós intézményektől az Országgyűléshez beérkezett dokumentumokat az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnál vezetett nyilvántartás tartalmazza. 63. § (2) A Kormány az Országgyűlés kérésére minden további, pontosan megjelölt dokumentumot is megküld az Országgyűlésnek. (3) A Kormány – az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel – megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek a) olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy b) hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak. (4) A Kormány a soros tanácsi elnökségi félév elején – az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel – megjelöli azokat az európai uniós tervezeteket, amelyek álláspontja szerint Magyarország szempontjából rendkívüli jelentőségűek, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés tárgyalja azokat. (5) A Kormány megindokolja, hogy a megjelölt dokumentumok miért tartoznak törvényalkotási hatáskörbe, illetve miért rendkívüli jelentőségűek. 64. § (1) Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormány által képviselni kívánt álláspontról (a továbbiakban: álláspontjavaslat). 139. § (2) A Kormány által az Országgyűlésről szóló törvény szerinti, az Országgyűlésnek megküldött álláspontjavaslatot (a továbbiakban: álláspontjavaslat) a házelnök, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság zárt ülésén részvételre jogosult személy, valamint az egyeztetési eljárásban véleményalkotásra kijelölt állandó bizottság tagja ismerheti meg. Az álláspontjavaslatra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(6) bekezdését kell alkalmazni. 64. § (2) A Kormány bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban megküldheti álláspontjavaslatát az Országgyűlésnek, és arról egyeztetést kezdeményezhet. (3) A Kormány álláspontjavaslata tartalmazza a) az európai uniós tervezet tartalmának összefoglalását, b) az európai uniós döntéshozatal során alkalmazandó döntéshozatali eljárás megjelölését, c) az európai uniós tervezet elfogadásának várható uniós menetrendjét és lehetőség szerint a tervezet tanácsi tárgyalásának kezdő időpontját, d) a Kormány európai uniós tervezettel kapcsolatos álláspontját, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában elérni kívánt célokat és azok indokait, valamint

138


2016.09.20. 11:42:19

A Z E U R Ó PA I U N I Ó S Ü G Y E K K E L K A P C S O L AT O S E L J Á R Á S

e) az európai uniós tervezetből esetlegesen következő jogalkotási feladatok bemutatását. (4) Az Országgyűlés bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, amely tartalmazza a (3) bekezdésben megjelölteken kívül a) az európai uniós tervezet tárgykörére vonatkozó, hatályos magyar és európai uniós szabályozását tartalmazó jogszabályok megjelölését, b) az európai uniós tervezet Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásainak rövid bemutatását, c) az európai uniós tervezettel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek és tagállamoknak a Kormány számára az álláspontjavaslat elkészítésekor ismert véleményét. (5) A Kormány az álláspontjavaslatát olyan időpontban küldi meg az Országgyűlésnek, hogy az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel érdemi egyeztetést lehessen biztosítani. (6) Az Országgyűlés az álláspontjavaslat ismeretében vagy az európai uniós tervezetre figyelemmel egyeztetést kezdeményezhet. [92. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás]

140. § (1) Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. A Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozik. (2) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetést kezdeményezni, továbbá mely európai uniós tervezetekkel kapcsolatban kíván a Kormánytól álláspontjavaslatot vagy bővített álláspontjavaslatot kérni. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottság döntéséről tájékoztatja a házelnököt és az állandó bizottságok elnökeit. (3) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjai legalább kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményezhet a megjelölt európai uniós tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni. (4) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság javaslatára a házelnök határidő megjelölésével felkéri az európai uniós tervezet tárgyával kapcsolatban feladatkörrel rendelkező állandó bizottságot az európai uniós tervezetre vonatkozó vélemény kidolgozására. A házelnök az állandó bizottságot vélemény elkészítésére az állandó bizottság saját kezdeményezésére is kijelöli. 65. § (1) Az Országgyűlés – az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel ésszerű határidőn belül – az európai uniós tervezettel kapcsolatban állásfoglalást fogadhat el. (2) Az Országgyűlés állásfoglalásában megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni.

139


2016.09.20. 11:42:19


(3) Az európai uniós tervezet elfogadásáról döntést hozó Tanács ülését megelőzően az európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter vagy államtitkár az Országgyűlés felkérése alapján megjelenik az Országgyűlés előtt, és ismerteti a Kormánynak a tanácsülésen képviselni kívánt álláspontját. (4) Ha az Országgyűlés az állásfoglalás kialakítása során országgyűlési bizottságok útján jár el, az országgyűlési bizottság az állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki. 140. § (5) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetés keretében a kijelölt állandó bizottság véleményének ismeretében alakítja ki az európai uniós tervezettel kapcsolatos állásfoglalását. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottságnak az állásfoglalás kialakításáról szóló zárt ülésére meghívja a kijelölt állandó bizottság elnökét, valamint képviselőcsoportonként egy szakértőt is. (6) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezetet és a Kormány arra vonatkozó álláspontjavaslatát. A bizottság az állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a kijelölt más állandó bizottságok véleményét. (7) Ha az európai uniós tervezet elfogadásához többszöri tanácsi döntés szükséges, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság dönti el, hogy a további olvasatoknál kikéri-e a korábban kijelölt állandó bizottság véleményét. (8) Ha a kijelölt állandó bizottság határidőre nem ad véleményt, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a kijelölt állandó bizottság véleményének hiányában is állást foglalhat a tervezetről. 65. § (5) A Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki. 140. § (9) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet a bizottság elnöke a bizottsági ülést követő huszonnégy órán belül írásban megküld a házelnöknek és a Kormánynak. 65. § (6) Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el. (7) Ha az Országgyűlés a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatban az európai uniós döntéshozatal napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontról.

140


2016.09.20. 11:42:19


66. § A Kormány álláspontjavaslatát az Európai Unió döntéshozatali eljárására figyelemmel módosíthatja. A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek, illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását az Országgyűlés is módosíthatja. 67. § (1) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után írásban tájékoztatja az Országgyűlést arról a döntésről, a) amellyel kapcsolatosan az Országgyűlés állásfoglalást fogadott el, vagy b) amelyet az Országgyűlés pontosan megjelöl. (2) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl – szóbeli indokolást ad az Országgyűlésnek, ha az általa képviselt álláspont eltért az Országgyűlés állásfoglalásától. Ha az eltérés olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, az indokolás elfogadásáról az Országgyűlés dönt. 140. § (10) A Kormány által az Országgyűlésről szóló törvény szerint adott, az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntése utáni írásbeli, valamint – az Európai Tanács üléséről történő tájékoztatás esetét kivéve – szóbeli tájékoztatással összefüggésben az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság jár el. A bizottság az Országgyűlésről szóló törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról. 68. § Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárul a) az egyeztetési eljárással érintett uniós jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésével, b) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével, vagy c) az Országgyűlés erre irányuló döntésével. 140. § (11) Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárására irányuló országgyűlési döntést az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság hozza meg.

27. A KORMÁNY EGYÉB TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI 69. § (1) A Kormány az Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést. (2) A házelnök kezdeményezésére az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményeket megelőzően a miniszterelnök tájékoztatja az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületét.

141


2016.09.20. 11:42:19


(3) Az Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén a házelnök, a képviselőcsoportok vezetői, az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke és alelnöke, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke, a külügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke, valamint a házelnök által meghívott más személyek vehetnek részt. (4) A miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, az ülés kimeneteléről szóban tájékoztatja az Országgyűlés ülését. (5) A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlést Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. 70. § Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió – a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult – intézményének a Kormány tesz javaslatot. A Kormány a személyi javaslat megtételét megelőzően a javasolni kívánt személyről tájékoztatja az Országgyűlést. Az Országgyűlés a Kormány által javasolt személyt a javaslat megtételét megelőzően meghallgathatja.

93. EURÓPAI UNIÓS TISZTSÉGRE JELÖLT SZEMÉLY BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁSA 141. § Ha a Kormány az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott európai uniós tisztség betöltésére tett személyi javaslatot, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság és az európai uniós tisztséggel kapcsolatos tevékenységgel összefüggő feladatkörrel rendelkező állandó bizottság meghallgathatja a jelöltet.

28. A SZUBSZIDIARITÁS VIZSGÁLATA 71. § (1) Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről. (2) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSZ), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.

142


2016.09.20. 11:42:19


[94. A szubszidiaritás elvének érvényesítése]

142. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) meghatározottak szerint megvizsgálhatja az európai uniós jogalkotási aktusok tervezetei esetében a szubszidiaritás elvének érvényesülését. (2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az európai uniós jogalkotási aktus tervezete sérti a szubszidiaritás elvét, a Jegyzőkönyv szerinti indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be. (3) A jelentést az indokolt vélemény megküldésére vonatkozó, a Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt. (4) A jelentés elfogadását követően az indokolt véleményt a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja. 71. § (3) Az Országgyűlés – az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül – kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány – az EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül – keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet. (4) Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához, a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést. 143. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából megvizsgálhatja az elfogadott európai uniós jogalkotási aktusokat. (2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint az elfogadott európai uniós jogalkotási aktus sérti a szubszidiaritás elvét, az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározottak szerint kezdeményezi, hogy a Kor-

143


2016.09.20. 11:42:20


mány nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához. A kezdeményezéssel egyidejűleg, annak megtételéről az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tájékoztatja a házelnököt. (3) Ha a Kormány a kezdeményezésben foglaltakról az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetést kezdeményez, a Kormánnyal az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le az egyeztetést. 29. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KIFOGÁSA 72. § Az Országgyűlés az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt. [95. Az Országgyűlés kifogása]

144. § (1) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Tanácsnak az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése szerinti kezdeményezését, valamint az Európai Bizottságnak az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése szerinti javaslatát megvizsgálja. (2) Ha az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság álláspontja szerint a kezdeményezéssel, illetve a javaslattal szemben indokolt az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése, illetve az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtétele, a kifogás megtétele feltételeinek fennállásáról jelentést nyújt be. (3) A jelentést a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSZ-ben, illetve az EUMSZben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés annak benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt. (4) A jelentés elfogadását követően a kifogást a házelnök haladéktalanul továbbítja az Európai Tanács elnökének, illetve a Tanácsnak, és egyidejűleg erről a Kormányt is tájékoztatja.

96. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖZÖTTI POLITIKAI PÁRBESZÉD 145. § Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Európai Bizottságnak megküldött, a bizottsági konzultációs dokumentumról és jogalkotási aktus tervezetéről a politikai párbeszéd keretében kialakított véleményéről tájékoztatja a házelnököt.

144


2016.09.20. 11:42:20

Q) A HATÁRIDŐ SZÁMÍTÁSA [VI/A. Fejezet: A határidő számítása]

72/A. § (1) Törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés eltérő rendelkezése hiányában a házszabályi rendelkezések alkalmazása során a határidő számítására a (2)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a házszabályi rendelkezések ülést vagy ülésnapot említenek. Az ülésnap az elfogadott napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásáig tart. (3) A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezik. (4) Ha a határidő utolsó napja nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkanapra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le. (5) A határidő az utolsó napon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő végén, az Országgyűlés ülésezése idején az ülésnap végén jár le. (6) A (4)–(5) bekezdés nem alkalmazható, ha a határidő órában van megadva.

145


2016.09.20. 11:42:20

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA8 [Harmadik rész: Az országgyűlési képviselők jogállása] [VII–XI. Fejezet] [73–103. §] [Kilencedik rész: A képviselők jogállásával kapcsolatos egyes rendelkezések] [146–155. §]

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JAVADALMAZÁSA9 [Negyedik rész: Az országgyűlési képviselők javadalmazása] [104–122. §]

107. §10 (1) A képviselő esedékes tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének, – több ülés esetén – üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett szavazásai nak több mint egynegyedén. (2) Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban előre feltüntetett szavazások – napirendi javaslatban jelzett – időpontjában nem határozatképes és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor a bejelentés nélkül távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. A tiszteletdíj csökkentésére az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ha az országgyűlési bizottság – legalább 24 órával korábban összehívott ülése – nem határozatképes és a határozatképességet a bizottság elnökének nem sikerül helyreállítania, akkor a távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti, kivéve, ha a képviselő a bizottsági ülésről való távolmaradását az országgyűlési bizottság elnökének a bizottsági ülés kezdetéig bejelentette. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. A tiszteletdíj csökkentésére az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A képviselő – ülésszakot követően esedékes első havi – tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha a bizottsági tag ülésszakonként – ide nem értve a rendkívüli ülésszakot – a bizottsági ülések több mint a felén, de legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt. A bizottsági ülésen részt nem vevőnek kell tekinteni azt a képviselőt, aki bizottsági ülés – teljes vagy részbeni tartamára – eseti képviseleti megbízást adott. 8

Az országgyűlési képviselők jogállására vonatkozó rendelkezések külön kiadványban szerepelnek. Az országgyűlési képviselők javadalmazására vonatkozó rendelkezések külön kiadványban szerepelnek. 10 Az Ogytv. 107. §-át a kiadvány belső tartalmi összefüggése miatt szerepeltetjük. 9

146


2016.09.20. 11:42:20

R) AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG [Ötödik rész: Az Országgyűlés hivatali szervezete és az Országgyűlési Őrség] [XII. Fejezet]

AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA 123. § (1) Az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait ellátó központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. (2) Az Országgyűlés Hivatalát a főigazgató vezeti. (3) A főigazgatót a házelnök nevezi ki és menti fel. A főigazgató a házelnök irányítása alatt végzi munkáját. (4) A főigazgató e törvényben és határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerint közreműködik az Országgyűlés döntéseinek előkészítésében, az e törvényben foglalt kivételekkel gyakorolja a fejezetet irányító szerv hatásköreit az Országgyűlés költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok és olyan költségvetési szervek tekintetében, amelyek esetében a költségvetési szerv vezetője nem bír fejezetet irányító szervi jogállással. (4a) Az Országgyűlés ülésén a főigazgató által – a házelnök egyetértésével – kijelölt, az Országgyűlés Hivatalával szerződéses jogviszonyban álló személy részt vehet, de nem szólalhat fel. (5) A főigazgató a képviselői megbízatással nem rendelkező háznaggyal azonos javadalmazásban részesül, jogállására egyebekben a közszolgálati tisztvi selőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 124. § (1) Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató készíti el a házelnök irányítása mellett. Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a házelnök a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőkre nézve a közszolgálati jogviszony létesítését a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti. (3) Az Országgyűlés Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatát a házelnök házelnöki rendelkezésben állapítja meg.

147


2016.09.20. 11:42:20


124/A. § (1) Az Országgyűlés Hivatala könyvtárat és muzeális intézményt tart fenn. (2) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó szervezeti egysége prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása, továbbá a külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai uniós szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása. Az országosan szolgáltatott kötelespéldányokból gyűjtőkörének megfelelően egy példány illeti meg. (3) Az Országgyűlés Hivatala muzeális intézményként működő szervezeti egysége országos szakmúzeum, amelynek feladata a Magyar Országgyűlés történetéhez kapcsolódó kulturális javak gyűjtése, őrzése, feldolgozása és közreadása. Feladatellátása során az országos szakmúzeumra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával jár el. (4) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó, valamint muzeális intézményként működő szervezeti egysége a) szakmai munkájának ellenőrzésére, értékelésére a kultúráért felelős miniszter a házelnök kezdeményezése alapján jogosult, b) számára a házelnök kiemelt feladatot határozhat meg a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével. [XIII. Fejezet: Az Országgyűlési Őrség]

41. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG FELADATA 125. § (1) Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, tárgyalási rendjének fenntartásával összefüggő, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, protokolláris díszelgési, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása. (2) Az Országgyűlési Őrség a) ellátja a házelnök személyi védelmét, b) az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el, c) biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását,

148


2016.09.20. 11:42:20

A Z O R S Z Á G G Y Ű L É S H I VATA L A É S A Z O R S Z Á G G Y Ű L É S I Ő R S É G

d) az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről, e) ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, f ) protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és g) elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatokat az Országgyűlési Őrség kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel látja el, a feladatok végrehajtásába azonban – együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján – más szerveket is bevonhat. 126. § Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal.

42. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG SZERVEZETE ÉS IRÁNYÍTÁSA 127. § (1) Az Országgyűlési Őrség központi költségvetési szervként működő fegyveres szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez. Az Országgyűlési Őrség gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el. (2) Az Országgyűlési Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató készíti el a házelnök irányítása mellett. Az Országgyűlési Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot a házelnök a költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. 128. § (1) Az Országgyűlési Őrség személyi állománya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott hivatásos állományúakból (a továbbiakban: országgyűlési őr), köztisztviselőkből, valamint olyan munkavállalókból áll, akikre a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A kinevezett országgyűlési őr esküt tesz, amelynek szövegét a 2. melléklet határozza meg.

149


2016.09.20. 11:42:20


(3) A köztársasági elnök részére az Országgyűlési Őrség személyi állományával kapcsolatos, a köztársasági elnök hatáskörébe utalt intézkedésre vagy döntésre vonatkozó javaslatot – a házelnök kezdeményezése alapján – a miniszterelnök terjeszti elő. (4) A köztársasági elnök (3) bekezdés szerinti intézkedését és döntését a miniszterelnök jegyzi ellen. 129. § (1) A házelnök a) kinevezi az Országgyűlési Őrség parancsnokát, b) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – gyakorolja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter részére meghatározott feladat- és hatásköröket (2) A háznagy a házelnök által meghatározott rendben – a házelnök erre vonatkozó rendelkezése alapján – egyes, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogokat gyakorolhat. 130. § (1) A rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza a) az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatát, b) az országgyűlési őrök képesítési követelményeit, c) az Országgyűlési Őrség egyenruházati szabályzatát, és d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározottak szerint az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szabályokat, e) az Országgyűlési Őrség által használt kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat, valamint a rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját. (2) Ha a rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményével nem ért egyet, egyeztetést kezdeményez a vitás kérdésekről. 131. § A házelnök és a rendészetért felelős miniszter megállapodást köt az Országgyűlési Őrség feladatellátáshoz szükséges ruházati és egyéb anyagi, technikai feltételek biztosításáról. A megállapodás végrehajtásában a rendészetért felelős miniszter alárendeltségébe tartozó szervek is részt vehetnek. 132. § (1) Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok a) az Országgyűlési Őrség tevékenységének részletes rendjét belső szabályzatban állapítja meg, és személyi állománya számára közvetlenül utasítást adhat, b) javaslatot tesz az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatára,

150


2016.09.20. 11:42:20


c) gyakorolja az e törvényben, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat az Országgyűlési Őrség állományába tartozó személyek felett, d) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét, e) évente beszámol az Országgyűlési Őrség tevékenységéről az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának, valamint f ) képviseli az Országgyűlési Őrséget. (2) Az országgyűlési őr tekintetében az országos parancsnok részére a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban biztosított munkáltatói jogköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja. (3) Az Országgyűlési Őrség parancsnokával és állományával kapcsolatban a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat a Rendőrségről szóló törvény rendelkezései alapján az ott meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.

43. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG MŰKÖDÉSE 133. § (1) Az Országgyűlési Őrség – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a feladatai ellátására és az utasítás teljesítésének kötelezettségére, az intézkedési kötelezettségre, az arányosság követelményére, a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeire, az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elveire és szabályaira, a titoktartási kötelezettségre, a fegyverviselési jogra, a segítségnyújtási kötelezettségre, a közreműködő igénybevételére, a segítség és eszközök igénybevételére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza. (2) Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, helyszínt biztosíthat, valamint személyés létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat. (2a) Az országgyűlési őr az Országgyűlési Őrség 125. § (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amelyre a Rendőrségről szóló törvénynek a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggő képfelvétel készítésére vonatkozó szabályai az alkalmazandók. (2b) Ha az országgyűlési őr a (2a) bekezdés szerinti felvételt az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésé-

151


2016.09.20. 11:42:20


re szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében megvalósuló létesítménybiztosítási feladatokkal összefüggésben, elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával készíti, a) a felvétel nem készíthető olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, mosdóban, illemhelyen, b) az Országgyűlési Őrség köteles figyelmeztető jelzést elhelyeztetni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak, továbbá tájékoztatót elhelyezni a felvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a felvétel készítésére és a felvételek megismerésére jogosult személyek köréről, c) a b) pont szerinti tájékoztatót az Országgyűlési Őrség hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni. (3) Az országgyűlési őr kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat. (4) Az országgyűlési őr a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat. 134. § (1) Az Országgyűlési Őrség nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél. Ha az országgyűlési őr tevékenysége során szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli – a rendelkezésére álló bizonyítási eszközök átadásával egyidejűleg –, feljelentést tehet az eljárásra jogosult szabálysértési hatóságnál. (2) A házelnök az Országgyűlési Őrség parancsnokán keresztül az Országgyűlési Őrségnek egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. (3) Ha a késedelem más vagy mások személyét, a közbiztonságot vagy az intézkedés sikerét veszélyezteti, a házelnök vagy az ülés rendjének a fenntartása érdekében az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrség e törvényben meghatározott intézkedéseket végrehajtó szervezeti egységének vezetője részére egyedi utasítást adhat. 135. § (1) Az országgyűlési őr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, a házelnök vagy az ülést vezető elnök, valamint az elöljárója utasításainak – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – engedelmeskedni, e törvényben meghatározott feladatait, ha kell, élete kockáztatásával is ellátni. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.

152


2016.09.20. 11:42:20


(2) Az országgyűlési őr a házelnöknek vagy az ülést vezető elnöknek a közvetlen utasítását, a szolgálati út betartásával, az Országgyűlési Őrség parancsnokának haladéktalanul jelenti. A jelentés az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatállyal. (3) Az országgyűlési őr a házelnök, az ülést vezető elnök, a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának a teljesítését – az (1) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az utasításadó figyelmét felhívni. Ha az utasításadó az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. (4) Az írásba foglalás megtagadását vagy elmaradását az országgyűlési őr a házelnöknek a szolgálati út betartásával jelenti. (5) Ha a jogszabály rendelkezéseit az országgyűlési őr elöljárója sérti meg, az országgyűlési őr közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a jogszabálysértést az Országgyűlési Őrség parancsnoka követi el, a házelnöknél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett a jogszabálysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről – a bejelentés kézhezvételétől számított – nyolc napon belül tájékoztatni. (6) A jogszabálysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető. 136. § (1) Az Országgyűlési Őrség belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás adójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen. (2) Az Országgyűlési Őrség egyenruhája és szolgálati igazolványa formájának, kialakításának el kell térnie más rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és a Magyar Honvédség egyenruhájától és szolgálati igazolványától. 137. § (1) Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben az intézkedéssel, valamint az eljárásával érintett természetes személy személyazonosító adatait kezeli. (2) A 133. § (1)–(2b) bekezdése tekintetében az Országgyűlési Őrség adatkezelésére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

44. SZEMÉLYAZONOSSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA 138. § (1) Az országgyűlési őr a feladata ellátása során a) az Országház, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területén a személyazonosság

153


2016.09.20. 11:42:20


megállapítása céljára a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, valamint az Országházba, az Országgyűlés Irodaházába, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekbe való belépésre jogosító okmányt fogadja el, b) megállapíthatja annak a személyazonosságát, akinek ez a házelnök személyvédelme érdekében, a belépési jogosultság igazolásához, a közbiztonság, az Országházban, illetve az Országgyűlés Irodaházában és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben tartózkodók védelme céljából szükséges. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az országgyűlési őr minden olyan hatósági igazolványt elfogad, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A személyazonosság megállapításával érintett személy a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányok közül egy bemutatására kötelezhető. Az országgyűlési őr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. (3) A személyazonosság igazolásának megtagadása, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben akkor is, ha a személyazonosság a helyszínen nem állapítható meg, az országgyűlési őr azonnal értesíti a rendőrséget. Az országgyűlési őr a személyazonosság megállapításával érintett személyt a személyazonosság megállapítása céljából a rendőrség helyszínre érkezéséig visszatarthatja. (4) Az országgyűlési őr a (3) bekezdésben meghatározott esetben a személyazonosság megállapításával érintett személy ruházatát, csomagját, járművét átvizsgálhatja. 45. ELFOGÁS 139. § (1) Az országgyűlési őr elfogja a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt, továbbá azt, aki a szabálysértés elkövetését az erre irányuló felszólítás ellenére nem hagyja abba. (2) Az elfogásról az országgyűlési őr haladéktalanul értesíti a rendőrséget, az elfogott személyt az országgyűlési őr a rendőr helyszínre érkezéséig tarthatja vissza. Az elfogott személyt előállítás céljából a rendőrségnek adja át. Az előállítás tartamát ilyen esetben az Országgyűlési Őrség intézkedésének a kezdetétől kell számítani. (3) Az elfogás törvényességéért az Országgyűlési Őrség, az előállítás törvényességéért a rendőrség felel. Az elfogás okának törvényességét a rendőrség nem vizsgálhatja, ha jogsértést állapít meg, tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, bűncselekmény esetén feljelentést tesz az ügyésznél.

154


2016.09.20. 11:42:20


46. KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI INTÉZKEDÉS 140. § Az országgyűlési őr személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai céljából a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti, valamint b) az üzemben tartó, illetve a használó személyazonosító adatainak megállapítása érdekében járművet feltartóztathat, az abban tartózkodók személyazonosságát megállapíthatja.

47. INTÉZKEDÉS AZ ORSZÁGHÁZ ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS IRODAHÁZA ÜLÉSTERMÉBEN 141. § (1) Az országgyűlési őr a) az ülést vezető elnök hozzájárulása nélkül az Országházban megtartott b) az országgyűlési bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető alelnöknek a hozzájárulása nélkül az Országházban vagy az Országgyűlés Irodaházában megtartott bizottsági ülés ideje alatt az ülésterembe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint az üléstermet körülvevő folyosóra nem léphet be és nem intézkedhet. (2) Ha a késedelem veszéllyel jár és a hozzájárulás megadására jogosult akadályoztatva van, az országgyűlési őr az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nélkül is intézkedhet a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából, b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása céljából, c) közveszély, továbbá az életet vagy a testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetve az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében, d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére, e) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy elfogása céljából, f ) ha az elfogás törvényben meghatározott egyéb okból szükséges. (3) A 135. § (2) és (3) bekezdése szerinti utasítás kiadásával az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

47/A. JOGELLENES INFORMÁCIÓSZERZÉS ELLENI VÉDELEM 141/A. § Az országgyűlési őr az Országgyűlés működését, illetve a házelnök tevékenységét érintő adatok és információ jogellenes megszerzésének megakadályozása érdekében technikai átvizsgálást végezhet.

155


2016.09.20. 11:42:20


48. JOGORVOSLAT 142. § (1) Akinek az Országgyűlési Őrség intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (a továbbiakban e § alkalmazásában: intézkedés) alapvető jogát sértette, panasszal fordulhat az Országgyűlési Őrség parancsnokához. (2) Az (1) bekezdés alapján a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó civil szervezet vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat. (4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a panaszban foglaltakat közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a panaszról hozott határozata ellen fellebbezésnek nincsen helye, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.

156


2016.09.20. 11:42:20

S) VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK [Tizedik rész: Vegyes rendelkezések]

98. AZ AZONOS TÁRGYÚ KÉRELMEK EGYBESZÁMÍTÁSA 156. § Ahol a határozati házszabályi rendelkezések a törvényjavaslat tárgyalásával ös�szefüggésben egy adott eljárás vagy eljárási cselekmény elrendelését, vagy annak kérelmezését meghatározott alkalommal teszik lehetővé, azokban az esetekben a törvényjavaslattal és a határozati javaslattal összefüggésben az azonos tárgyú kérelmeket egybe kell számítani.

99. AZ ÚJONNAN MEGVÁLASZTOTT ORSZÁGGYŰLÉS TÁRGYSOROZATÁN MARADÓ ELŐTERJESZTÉSEK 157. § (1) Az Országgyűlés megalakulását követően – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az Országgyűlés tárgysorozatán marad az az előterjesztés, amely olyan előterjesztőtől érkezett, akinek jogállása a képviselők választásától független. (2) Az Országgyűlés – a Házbizottság javaslatára – dönthet arról, hogy az előző Országgyűléshez benyújtott beszámolót tárgyalás nélkül lezártnak minősíti. Erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. A lezártnak minősített beszámoló az Országgyűlés tárgysorozatáról lekerül. (3) Az előző Országgyűlés alakuló ülését megelőzően benyújtott beszámoló külön döntés nélkül lekerül az Országgyűlés tárgysorozatáról. (4) A megalakuló Kormány erre vonatkozó nyilatkozatáig az előző ciklusban a Kormány által benyújtott indítványok az Országgyűlés tárgysorozatán maradnak.

100. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 158. § A határozati házszabályi rendelkezések alkalmazásában: 1. Azonnali kérdés: a képviselőnek az Alaptörvény 7. cikk (1) és (2) bekezdésén alapuló, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon benyújtott és tárgyalt, az Országgyűlés döntését nem igénylő, közvetlen felvilágosításkérés céljából feltett kérdése. 2. Beszámoló: az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat alapján beszámolásra vagy jelentéstételre kötelezett által – e kötelezettség teljesítésére – benyújtott önálló indítvány.

157


2016.09.20. 11:42:20


3. Döntési javaslat: az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, a törvényjavaslat, a határozati javaslat és a politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat. 4. Döntési javaslat tárgysorozatba vétele: a tárgysorozatra nem a határozati házszabályi rendelkezések erejénél fogva kerülő ügyek tárgysorozatba vételére vonatkozó döntés. 5. Ellenzéki képviselő: az a képviselő, aki nem tartozik kormánypárti képviselőcsoporthoz és nem nemzetiségi képviselő. 6. Európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont: olyan napirendi pont, amelyet a Házbizottság az Országgyűlésről szóló törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján ekként határozott meg. 7. Félévente: a január 1.–június 30. és július 1.–december 31. közötti rendes és rendkívüli ülések vagy ülésnapok időtartama. 8. Határozati javaslat: az Országgyűlés döntését kezdeményező, jogszabályi formát nem igénylő, szövegszerű indítvány. 9. Interpelláció: a képviselőnek az Alaptörvény 7. cikk (2) bekezdésén alapuló, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon benyújtott és tárgyalt, a képviselő által el nem fogadott válasz esetében az Országgyűlés döntését igénylő, magyarázat kérése céljából feltett kérdése. 10. Iromány: az önálló és nem önálló indítvány, továbbá olyan, az Országgyűléshez vagy a házelnökhöz érkezett beadvány, amelynek iromány-nyilvántartásba vételét a házelnök elrendelte. 11. Jegyzőkönyv közszemlére tétele: az ülésről készült hitelesített jegyzőkönyvnek – az ülés résztvevői számára történő – határozott idejű hozzáférhetővé tétele. 12. Kérdés: a képviselőnek az Alaptörvény 7. cikk (1) és (2) bekezdésén, a szószólónak az Országgyűlésről szóló törvény 29. § (4) bekezdésén alapuló, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon benyújtott és tárgyalt, az Országgyűlés döntését nem igénylő, felvilágosításkérés céljából feltett kérdése. 13. Kötött tárgyalási rendű vita: az időkeretes, valamint minden olyan további vita, amelyben a képviselői felszólalási jog nem gyakorolható korlátlanul. 14. Módosító javaslat: az Országgyűlés által módosítható indítványok szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező – írásbeli indítvány. 15. Munkaidő: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő. 16. Munkanap: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkanap. 17. Napirend: a tárgysorozaton lévő önálló indítványok közül egy adott ülésen tárgyalt önálló indítványok összessége. 18. Napirendi pont: egy önálló indítványnak a napirend önálló részét képező tárgyalási vagy döntéshozatali szakasza. 19. Nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont: olyan napirendi pont, amelyet a Házbizottság az Országgyűlésről szóló törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján ekként határozott meg.

158


2016.09.20. 11:42:20

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Nemzetiségi képviselő: az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény alapján nemzetiségi listán mandátumot szerzett független képviselő. 21. Országgyűlési Napló: az Országgyűlés nyilvános üléséről készült, a jegyzők által hitelesített és az Országgyűlés honlapján közzétett jegyzőkönyv. 22. Politikai nyilatkozat: az Országgyűlés önálló döntését igénylő – törvényjavaslattól vagy határozati javaslattól eltérő formában elfogadott – politikai kérdésben történő állásfoglalása. 23. Soros jegyző: az Országgyűlés ülésén szolgálatot teljesítő jegyző. 24. Tárgysorozat: a határozati házszabályi rendelkezések erejénél fogva tárgysorozaton lévő vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott eljárást követően tárgysorozatba vett, az Országgyűlés ülésének napirendjére vehető önálló indítványok összessége. 25. Törvényjavaslat: az Alaptörvény elfogadására, az Alaptörvény módosítására, valamint törvény megalkotására irányuló javaslat. 26. Ügyrendi javaslat: a plenáris vagy bizottsági ülés tárgyalási rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. 27. Ülésnap napirendje: egy adott ülésnapon tárgyalt napirendi pontok összessége. [Tizenegyedik rész: Záró rendelkezések]

101. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 159. § E határozat az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

102. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 160. § Az olyan országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgyalására és döntéshozatalára, amelyről az Országgyűlés e határozat hatálybalépésének időpontjában nem döntött, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat e határozat hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezését kell alkalmazni.

103. MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK 161. §

104. HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK 162. § Hatályát veszti az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat.

159


2016.09.20. 11:42:20


2016.09.20. 11:42:20

MELLÉKLETEK 1. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz A TITKOS SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJÉRŐL 1. A szavazás előkészítése 1.1. A titkos szavazások lebonyolítása során a jegyzőket választási munkacsoport segíti, amely az Országgyűlés Hivatalának a főigazgató által kijelölt munkatársaiból áll. A munkacsoport feladata a titkos szavazás során a technikai feltételek biztosítása, az e melléklet függeléke szerinti hivatalos szavazólapok, valamint a névjegyzék jegyzői felügyelet melletti elkészítése, továbbá az iratkezelés. 1.2. A munkacsoport a szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján betű szektoronként leszámolt és bélyegzővel felülbélyegzett zárt borítékokban helyezi el a szavazólapokat, valamint a képviselői névjegyzékeket és az üres borítékokat. Ugyancsak lezárt külön borítékban helyezi el a szavazás során esetlegesen elrontott szavazólapok helyett használható tartalék szavazólapokat. A zárt borítékokat egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző aláírásával látja el, és azokat a szavazás megkezdéséig az Országgyűlés Hivatalának erre kijelölt szervezeti egysége lemez szekrényében helyezik el. 1.3. A szavazólapok jelöltenként különböző színűek, A/5-ös méretűek. A színválasztásnál kerülni kell az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártokra jellemző színek alkalmazását. 2. A szavazás menete 2.1. A titkos szavazás megkezdése előtt a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait. A titkos szavazás elrendelésére csak ezt követően kerülhet sor. 2.2. A titkos szavazás megkezdését és befejezését az üléstermi csengő jelzi. 2.3. A képviselőknek legalább húsz perc áll rendelkezésükre, hogy leadják szavazatukat. 2.4. Egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző az urnák lezárása előtt megállapítja, hogy azokban nincs szavazólap. Ezt a szavazásról készült jegyzőkönyv első oldalán rögzíteni kell. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. 2.5. A szavazási eljárás során legalább két jegyző az urna mellett tartózkodik, míg a többi jegyző kiadja a névjegyzék szerint a szavazólapokat. 2.6. A szavazólapok kiadása a Duna-parti folyosón történik és az ezt keresztező folyosók lezárásával kell biztosítani, hogy illetéktelenek a titkos szavazás alatt ne tartózkodhassanak ott. A szavazólapokat a képviselők a nevük kezdőbetűjének megfelelő csoportból vehetik át. A jegyzők a szavazást megelőzően betűcsoportokat alakítanak ki. 161


2016.09.20. 11:42:20


2.7. Ha a képviselő valamelyik szavazólapot visszautasítja vagy visszaadja, az akként minősül, hogy az adott jelöltre nem adott le szavazatot. Ilyenkor a következő eljárást kell követni: A jegyzők érvénytelenítik a szavazólapot oly módon, hogy rávezetik a képviselő nevét. Ezt az eseményt rögzíteni kell az eredmény megállapítását tartalmazó jegyzőkönyvben is. A szavazólap visszaadásának, visszautasításának tényét közérdekű adatként kell kezelni. 2.8. A szavazás során a folyosó végén elhelyezett szavazófülkét lehet igénybe venni. 2.9. Ha a borítéknak az urnába történő helyezése előtt a képviselő arról tájékoztatja valamely jegyzőt vagy a munkacsoport valamely tagját, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló testület bevonja. Ennek helyébe új lapot ad ki és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti. 2.10. A titkos szavazás során a képviselők szavazatát senki, semmilyen módon nem ellenőrizheti. A képviselő szavazatát semmilyen technikai eszközön rögzíteni nem lehet, és erre a képviselő sem teremthet lehetőséget. 2.11. A szavazás végét jelző csengetés után szavazatot nem lehet elfogadni. 3. A szavazatok értékelése és az eredmény kihirdetése 3.1. A szavazás lezárása után az urnákat az Országgyűlés Hivatala erre kijelölt szervezeti egységének helyiségébe viszik. Az értékelés időtartama alatt a jegyzőkön kívül a helyiségbe kizárólag a munkacsoport tagjai, továbbá a Hivatal erre kijelölt munkatársai léphetnek be. 3.2. A jegyzők az urna felbontása előtt ellenőrzik az urna pecsétjének érintetlenségét, majd felbontják az urnát. Ezután az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítják a szavazók számával (névjegyzék szerint). A szavazás érvényességének megállapításához az urnában lévő szavazólapokat számba veszik. Az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyják. 3.3. A jegyzők ezt követően külön-külön csoportba helyezik, majd összeszámlálják az érvényes és érvénytelen szavazatokat. Az érvényes és érvénytelen szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalják, és a köteget úgy pecsételik le, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni vagy abba berakni. 3.4. Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet. 3.5. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet. A jelöltre szavazni a neve melletti igen G, nem G vagy tartózkodom G négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet. 3.6. Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. Az érvénytelen szavazatot a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni. 3.7. Semmis a szavazat, ha ■ azt nem a hivatalos szavazólapon adták le, ■ azt bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le, vagy ■ a képviselő a szavazólapot nem dobja be az urnába. 162


2016.09.20. 11:42:21

MELLÉKLETEK

A határozatképesség számításánál a semmis szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. 3.8. A jegyzők a szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet készítenek, és azt aláírásukkal hitelesítik. 3.9. Érvényes a szavazás, ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő az urnában elhelyezte szavazólapját és a szavazási eljárás során további érvénytelenségi ok nem merült fel. 3.10. Az ülést vezető elnök ezek figyelembevételével megállapítja a titkos szavazás eredményét, és az Országgyűlés határozatát szóban kihirdeti. 4. A szavazólapok és névjegyzék szavazás utáni kezelése 4.1. A szavazólapokat és a névjegyzék eredeti példányát az Országgyűlés Hivatala erre kijelölt szervezeti egységének páncélszekrényében kell elhelyezni és harminc napig megőrizni úgy, hogy az illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. Harminc nap után a szavazólapokat a munkacsoport megsemmisíti, a névjegyzéket pedig az iratkezelési szabályoknak megfelelően továbbítja. 4.2. A névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosak. Függelék | SZAVAZÓLAPMINTA

S Z AVA Z Ó L A P .................................................................................... titkos szavazásához 20...... ............................. ....... Jelölt neve: ......................................................... (............) IGEN G NEM G ( P. H . ) TARTÓZKODOM G TÁ J É K O Z TATÁ S

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet.

163


2016.09.20. 11:42:21


2. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz AZ ORSZÁGGYŰLÉS IROMÁNY-NYILVÁNTARTÁSÁBAN SZEREPLŐ NEM ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNYOK 1. Alkotmánybíróság visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt /79. § (1) be kezdése/ 2. Állami Számvevőszék véleménye /91. § (1) bekezdése/ 3. Átdolgozott egységes javaslat /48. § (3) bekezdése/ 4. Átdolgozott második egységes javaslat /49. § (4) bekezdése/ 5. Bizottság állásfoglalása /76. § (8) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 79. § (4) bekezdése, az Országgyűlésről szóló törvény 22. § (2) bekezdése és 50. § (3) bekezdése/ 6. Bizottság kijelölése beszámoló tárgyalására /83. § (1) bekezdése/ 7. Bizottság kijelölése kijelölt bizottság mulasztása miatt /68. § (3) bekezdése/ 8. Bizottság kijelölése országos népszavazás elrendelésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat benyújtására /88. § (2) bekezdése/ 9. Bizottság kijelölése részletes vita lefolytatására /32. § (1) bekezdése/ 10. Bizottság kijelölése tárgysorozatba vételre /58. § (1) bekezdése/ 11. Bizottsági bejelentés kiegészítő részletes vita lefolytatásáról /70. § (4) bekezdés c) pontja/ 12. Bizottsági bejelentés részletes vita lefolytatásáról /32. § (2) bekezdése, 92. § (4) bekezdése/ 13. Bizottsági döntés a beszámoló elfogadásáról /85. § (2) bekezdés a) pontja/ 14. Bizottsági értesítés tárgysorozatba vételre vonatkozó döntésről /58. § (4) bekezdése/ 15. Bizottsági javaslat túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalására vonatkozóan /72. §/ 16. Bizottsági jelentés interpellációra adott válaszról /123. § (5) bekezdése, Országgyűlésről szóló törvény 42. § (7) bekezdése/ 17. Bizottsági jelentés kiegészítő részletes vitáról /70. § (5) bekezdés c) pontja/ 18. Bizottsági jelentés megismételt részletes vitáról /69. § (4) bekezdése/ 19. Bizottsági jelentés részletes vitáról /45. § (6) bekezdése, 68. § (5) bekezdése/ 20. Bizottsági nyilatkozat részletes vita lefolytatásáról /84. § (7) bekezdése, 102. § (6) bekezdése/ 21. Bizottsági vélemény közjogi tisztségviselőre tett személyi javaslatról /az Országgyűlésről szóló törvény 44. § (2) bekezdése/ 22. Egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés /73. § (1) bekezdése, 73. § (3) be kezdése/ 23. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/ 24. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott második egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/ 164


2016.09.20. 11:42:21

MELLÉKLETEK

25. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/ 26. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított második egységes javaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/ 27. Egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított törvényjavaslat /73. § (4) bekezdés a) pontja/ 28. Egyeztetési eljárást követő egységes javaslat /74. § (4) bekezdése/ 29. Egyeztetési eljárást követő összegző jelentés /74. § (2) bekezdése/ 30. Egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat /74. § (3) bekezdése/ 31. Egységes javaslat /46. § (11) bekezdése/ 32. Egységes költségvetési törvényjavaslat /93. § (2) bekezdése/ 33. Egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/ 34. Elfogadott és Alkotmánybírósághoz megküldött normakontroll-javaslat /76. § (15) bekezdése/ 35. Előterjesztő nyilatkozata a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtásáról /96. § (2) bekezdése/ 36. Előterjesztői tájékoztató /46. § (1) bekezdése, 92. § (6) bekezdése/ 37. Felkérés megismételt részletes vita lefolytatására /69. § (1)–(2) bekezdése/ 38. Házbizottság javaslata a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésre /65. § (1) bekezdése/ 39. Házbizottság javaslata beszámolóról történő határozathozatalra felkérésről /85. § (1) bekezdése/ 40. Házbizottság javaslata részletes vitáról szóló bizottsági jelentés benyújtására irányuló határidő megállapítására /68. § (1) bekezdése/ 41. Házbizottság javaslata részletesvita-szakasz lezárására irányuló határidő megállapítására /92. § (2) bekezdése/ 42. Házelnöki döntés iromány visszautasításáról /29. § (3) bekezdése, 121. § (4) bekezdése, 125. § (4) bekezdése/ 43. Írásbeli válasz interpellációra/kérdésre /az Országgyűlésről szóló törvény 42. § (4) bekezdése és 42. § (8) bekezdése/ 44. Javaslat vita lezárására /39. § (1) bekezdése/ 45. Javaslat zárószavazás elhalasztásáról /48. § (3) bekezdése, 49. § (4) bekezdése, 51. § (1) bekezdése/ 46. Kezdeményezés a törvényjavaslat elfogadásáról módosító javaslat hiányában /67. § (1) bekezdése/ 47. Kiegészítő egységes javaslat /71. § (6) bekezdése/ 48. Kiegészítő összegző jelentés /71. § (5) bekezdés b) pontja/ 49. Kiegészítő összegző módosító javaslat /71. § (5) bekezdés b) pontja/ 50. Kiegészítő részletes vitát lezáró módosító javaslat /70. § (5) bekezdés d) pontja/ 165


2016.09.20. 11:42:21


51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59.

60. 61.

62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73.

Kiigazítás /102. § (2) bekezdése/ Kivételességi javaslat /61. § (1) bekezdése/ Kormány tájékoztatása az egyeztetési eljárás eredményéről /74. § (1) bekezdése/ Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása /98. § (2) bekezdése/ Költségvetési Tanács észrevétele /91. § (1) bekezdése/ Költségvetési Tanács véleménye költségvetési törvényjavaslatról vagy egységes költségvetési törvényjavaslatról /96. § (1) bekezdés a) pontja/ Költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/ Költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /95. § (2) bekezdés b) pontja/ Költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/ Költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /95. § (2) bekezdés a) pontja/ Költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/ Köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele /78. § (1) bekezdése/ Köztársasági elnök visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt /79. § (1) be kezdése/ Köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege /Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése/ Külön szavazás kérése az összegző módosító javaslat, a második összegző módosító javaslat valamely pontjáról /48. § (2) bekezdése, 49. § (3) bekezdése/ Második egységes javaslat /48. § (7) bekezdése/ Második egységes költségvetési törvényjavaslat /93. § (3) bekezdése/ Második egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege /98. § (1) bekezdés a) pontja/ Második összegző jelentés /48. § (7) bekezdése/ Második összegző módosító javaslat /48. § (7) bekezdése/ Megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat /69. § (4) bekezdése/ Módosító javaslat /40. §/ Módosító javaslat a Gst. 25. § (5) bekezdése alapján /97. § (4) bekezdése/ 166


2016.09.20. 11:42:21

MELLÉKLETEK

74. Módosító javaslat alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében /79. § (2) bekezdése/ 75. Módosító javaslat az egyeztetési eljárás eredményének megfelelően /74. § (1) bekezdése/ 76. Módosító javaslat az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényhez /78. § (3) bekezdése/ 77. Módosító javaslat benyújtási határidejének megállapítása normakontroll-javaslat esetén /76. § (4) bekezdése/ 78. Módosító javaslat fenntartásának kérése /48. § (4) bekezdése/ 79. Módosító javaslat normakontroll-javaslathoz /76. § (5) bekezdése/ 80. Módosító javaslat szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz /70. § (3) bekezdése/ 81. Napirendi pont további tárgyalásának kérése /22. § (2) bekezdése/ 82. Normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés /76. § (7) bekezdése/ 83. Normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat /76. § (7) bekezdése/ 84. Normakontroll-javaslat /75. §/ 85. Összegző jelentés /46. § (7) bekezdése, 93. § (1) bekezdése/ 86. Összegző módosító javaslat /46. § (5) bekezdése, 93. § (1) bekezdése/ 87. Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat /45. § (5) bekezdése, 92. § (6) bekezdése, 105. § (10) bekezdése, 105. § (12) bekezdése/ 88. Sürgősségi javaslat /60. § (1) bekezdése/ 89. Tárgysorozatba-vételi kérelem /58. § (5) bekezdése/ 90. Törvényalkotási bizottság eljárásának kezdeményezése /46. § (4) bekezdése/ 91. Törvényalkotási bizottság felkérése az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére /79. § (1) bekezdése/ 92. Törvényalkotási bizottság jelentése a köztársasági elnök – az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényről szóló – átiratáról kialakított álláspontjáról /78. § (4) bekezdése/ 93. Törvényalkotási bizottság jelentése az Alkotmánybíróság határozatáról kialakított álláspontjáról /79. § (3) bekezdése/ 94. Törvényalkotási bizottság kijelölése /76. § (4) bekezdése, 78. § (2) bekezdése/ 95. Törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege /73. § (4) bekezdés c) pontja/ 96. Törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege /73. § (4) bekezdés b) pontja/ 97. Túlterjeszkedő módosító javaslat /70. § (1) bekezdése, 71. § (2) bekezdése/ 98. Zárószavazás előtti jelentés /53. § (3) bekezdése/ 99. Zárószavazás előtti módosító javaslat /53. § (2) és (4) bekezdése/ 100. Zárószavazást előkészítő módosító javaslat /52. §/ 167


2016.09.20. 11:42:21


3. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz

ESETI KÉPVISELETI MEGBÍZÁS Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 20. § (2) bekezdése és a határozati házszabályi rendelkezések 113. § (2) bekezdése szerint ......................................................... képviselőnek/szószólónak a/az ................................................................ bizottság tagjának* a/az ................................................................ bizottság .................................................-i ülésére – távollétem miatt – eseti megbízást adok. Budapest, 20....... ............................. ....... .............................................. .............................................. megbízó megbízott a .............................................. a .............................................. bizottság tagja* bizottság tagja*

* Az Országgyűlésről szóló törvény 20. § (2) bekezdése szerint a bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának adható képviseleti megbízás.

168


2016.09.20. 11:42:21

MELLÉKLETEK

4. melléklet a 10/2014. (II. 24.) OGY határozathoz A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK VÁLASZTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE 1. A jelölési eljárás 1.1. A köztársasági elnök jelölésének érvényességéhez a képviselők legalább egyötödének az 1. függelék tartalmi elemeinek megfelelő írásbeli ajánlása szükséges. 1.2. Minden képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. 1.3. A köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítása – a Házbizottság ajánlása alapján – az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. 1.4. A jelölést a házelnöknél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. A házelnök a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlások benyújtásának határidejéről az elnökválasztás időpontjának kitűzésekor tájékoztatja az Országgyűlést. 2. A választási eljárás Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A választásra a titkos szavazás rendjéről szóló szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: 2.1. A szavazatok leadására negyven perc, az értékelésre egy jelölt esetében húsz perc, két vagy több jelölt esetében negyven perc áll rendelkezésre. 2.2. Több jelölt esetén is egy szavazólap készül. A szavazólapok mintáját e melléklet 2. és 3. számú függeléke tartalmazza. 2.3. Egy jelölt esetén érvényesen szavazni a neve melletti igen G, nem G vagy tartózkodom G négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet. 2.4. Több jelölt esetén a jelöltre érvényesen szavazni a neve melletti négyzetbe tett két egymást metsző vonallal lehet. 2.5. Az Országgyűlés határozatát – a 4. függelékben szabályozott, a korábbi köztársasági elnöki megbízatás megszűnésének módjától függő tartalommal – a házelnök szóban kihirdeti, és gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről. 2.6. A megválasztott köztársasági elnök hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel.

169


2016.09.20. 11:42:21


1. függelék | MINTA AJÁNLÓÍV az ........... évi köztársaságielnök-választáshoz Az Alaptörvény 11. cikk (2) bekezdése alapján az ........... év .......... .......... napra kitűzött választásra .............................................................-t ajánljuk köztársasági elnök-jelöltnek. Képviselő neve Aláírás 1. ...........................................................

...........................................................

2. ...........................................................

...........................................................

3. ...........................................................

...........................................................

4. ...........................................................

...........................................................

5. ...........................................................

...........................................................

6. ...........................................................

...........................................................

7. ...........................................................

...........................................................

8. ...........................................................

...........................................................

9. ...........................................................

...........................................................

10. ...........................................................

...........................................................

11. ...........................................................

...........................................................

12. ...........................................................

...........................................................

13. ...........................................................

...........................................................

14. ...........................................................

...........................................................

Legalább a képviselők 1/5-e.

170


2016.09.20. 11:42:21

MELLÉKLETEK

2. függelék | MINTA S Z AVA Z Ó L A P 1 az ........... évi köztársaságielnök-választáshoz Jelölt neve .....................................................

Igen

Nem

Tartózkodom

G

G

G

TÁ J É K O Z TATÁ S

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet.

3. függelék | MINTA S Z AVA Z Ó L A P 2 az ........... évi köztársaságielnök-választáshoz Jelölt neve 1. .......................................................................................................

G

2 .......................................................................................................

G

TÁJÉKOZTATÁS

Érvényesen szavazni a kiválasztott jelölt neve melletti négyzetbe tett két egymást metsző vonallal lehet.

1 2

Egy jelölt esetén. Több jelölt esetén.

171


2016.09.20. 11:42:21


4. függelék | MINTA Az Országgyűlés ......./....... ( ) OGY határozata köztársasági elnök megválasztásáról3

Az Országgyűlés az Alaptörvény 10. cikk (1) bekezdése alapján ................................................................................-t köztársasági elnökké megválasztja. Az Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdése alapján a megválasztott köztársasági elnök 20...... év ..... hó ..... napján lép hivatalba. az Országgyűlés elnöke az Országgyűlés jegyzője

3

A határozatot az Országgyűlés a 20.....

az Országgyűlés jegyzője

..................... ..... -i ülésnapján fogadta el. 172


2016.09.20. 11:42:21

MELLÉKLETEK

1. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez VAGYON-, JÖVEDELEM- ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, VALAMINT A VELE KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ HÁZASTÁRSA VAGY ÉLETTÁRSA ÉS GYERMEKE(I) SZÁMÁRA4

2. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG ORSZÁGGYŰLÉSI ŐR TAGJÁNAK ESKÜJE 5

4 5

Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozata külön kiadványban szerepel. A törvényhozási eljárást közvetlenül nem érinti, ezért a vonatkozó rendelkezéseket a kiadvány szöveg szerűen nem tartalmazza.

173


2016.09.20. 11:42:21


2016.09.20. 11:42:21

FÜGGELÉK


2016.09.20. 11:42:21


2016.09.20. 11:42:21

TÁRGYMUTATÓ A, Á Akadályoztatása bizottság elnökének HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság alelnökének HHSZ 109. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házelnöknek Ogytv. 3. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselőcsoport vezetőjének Házbizottságban Ogytv. 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . – képviselőcsoport vezetőjének HHSZ 3. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – köztársasági elnöknek HHSZ 128. § (5), (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nemzetiségeket képviselő bizottság elnökének Házbizottságban Ogytv. 13. § (2a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nemzetiségeket képviselő bizottság elnökének HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . Aláírása Országgyűlés határozatának HHSZ 80. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvénynek Alaptörvény 6. cikk (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvénynek HHSZ 57. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alakuló ülés megnyitása Ogytv. 31. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása Alaptörvény 3. cikk (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetése HHSZ 7. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetése HHSZ 13. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alakuló ülésen beszámoló a választásról Ogytv. 31. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnöklés átadása HHSZ 13. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – eskütétele képviselőnek HHSZ 10. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megalakult képviselőcsoport bejelentése HHSZ 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselő-választás HHSZ 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselő-választás Ogytv. 6–7. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alakuló ülésről távollévő esküje HHSZ 10. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alakuló ülést követően igazolt képviselő esküje HHSZ 10. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés HHSZ 79. § (1) . . . . . . . . . . . . Alaptörvényt sértő köztársasági elnökkel szemben indítványozott felelősségre vonás HHSZ 128. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapvető jogok biztosa helyetteseinek megválasztására vonatkozó szabályok Ogytv. 44. § (1a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alapvető jogok biztosának felszólalása az Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . – jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – meghívása bizottsági ülésre Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztására vonatkozó szabályok Ogytv. 44. § (1a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele az Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

105 101 20 25 34 114 26 105 88 71 71 38 38 38 40 38 40 39 39 40 22 39 39 87 114 112 49 125 50 112 49

177


2016.09.20. 11:42:21


Albizottság feladata Ogytv. 21. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelezően létrehozása Ogytv. 21. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása Ogytv. 21. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megalakulásáról tájékoztatás Ogytv. 21. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – működési szabálya Ogytv. 21. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alelnök (bizottság) eseti bizottságban Ogytv. 23. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – feladata HHSZ 109. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízatásának megszűnése Ogytv. 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nemzetiségeket képviselő bizottságban Ogytv. 22. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele Bizottsági elnöki értekezleten HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazati joga a Bizottsági elnöki értekezleten HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . . – választása Ogytv. 18. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alelnök (Országgyűlés) feladat- és hatáskörének korlátozása Ogytv. 3. § (4) . . . . . . . . . . – jogai Ogytv. 3. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jogai HHSZ 17. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése házelnök helyettesítésére Ogytv. 3. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése házelnöki feladatok ellátására Ogytv. 3. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelezettségei Ogytv. 3. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízatásának megszűnése Ogytv. 10. § (1), (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mint a Házbizottság tagja Ogytv. 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotásért felelős Ogytv. 3. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választása Ogytv. 6. § (1)–(2), (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alelnöke eseti bizottságnak Ogytv. 23. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alelnökök (Országgyűlés) sorrendjének megállapítása HHSZ 17. § (4) . . . . . . . . . . . Alkotmánybíróság elnökének jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . – részvétele és felszólalása az Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . Alkotmánybíróság tagja megválasztására vonatkozó szabályok Ogytv. 44. § . . . . . . . . . Alkotmánybíróság visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt HHSZ 79. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állásfoglalása HHSZ 76. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állásfoglalása HHSZ 78. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állásfoglalása HHSZ 79. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – eljárása kijelölt bizottságként HHSZ 128. § (4) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnökének részvétele Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén Ogytv. 69. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelező létrehozása Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állami Számvevőszék elnökének beszámolója HHSZ 84. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – meghívása bizottsági ülésre Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztására vonatkozó szabályok Ogytv. 44. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29 29 29 29 29 30 101 28 30 105 105 28 21 21 43 20 20 21 23 25 21 22 30 43 125 49 112 87 84 87 88 114 142 27 90 125 50 112

178


2016.09.20. 11:42:21

TÁ R G Y M U TAT Ó

Állami Számvevőszék elnökének részvétele és felszólalása az Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állami Számvevőszék véleménye HHSZ 91. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állami szervekkel való kapcsolattartása a házelnöknek Ogytv. 2. § (2) a) . . . . . . . . . . . Állampolgárok számára ülőhelyek biztosítása Ogytv. 55. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állandó bizottság albizottsága Ogytv. 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – alelnöke megválasztása Ogytv. 18. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – alelnöke megbízatásának megszűnése Ogytv. 19. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bejelentése részletes vita lefolytatására HHSZ 32. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnevezésére javaslat Ogytv. 18. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnöke megválasztása Ogytv. 18. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnöke megbízatásának megszűnése Ogytv. 19. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnöke mint a Bizottsági elnöki értekezlet tagja HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . – feladatköre Ogytv. 16. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – feladatköre Ogytv. 18. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felkérése döntési javaslat készítésére Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hatásköre Ogyvt. 15. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése részletes vita lefolytatására HHSZ 32. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozásának kötelezettsége Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összetétele Ogytv. 17. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – száma Ogytv. 18. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagja megbízatásának megszűnése Ogytv. 19. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vizsgálati tevékenysége Ogytv. 27/A. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állásfoglalás Országgyűlés munkarendjéről Ogytv. 11. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – önálló indítványról (Országgyűlés működését érintően) Ogytv. 11. § (1) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sajtónyilvánosságról Ogytv. 11. § (1) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állásfoglalása alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságnak HHSZ 76. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságnak HHSZ 78. § (5) . . . . . . . . – alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságnak HHSZ 79. § (4) . . . . . . . . – állandó bizottságnak Ogytv. 15. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állandó bizottságnak HHSZ 45. § (1), (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnak HHSZ 140. § (8) . . . . . . . . . . . – házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságnak HHSZ 138. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságnak Ogytv. 61. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nemzetiségeket képviselő bizottságnak Ogytv. 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlésnek európai uniós tervezetekkel kapcsolatban Ogytv. 71. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

49 93 19 124 29 28 28 53 27 28 28 105 27 27 27 27 53 27 27 27 28 32 24 24 24 84 87 88 27 61 140 133 132 30 142

179


2016.09.20. 11:42:21


Általános vita egyházként történő elismerésre irányuló eljárásban HHSZ 105. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időkeretének megállapítása HHSZ 37. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során HHSZ 92. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . – megkezdése HHSZ 34. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megkezdése HHSZ 92. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – lezárása HHSZ 35. § (10) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános vita során felszólalás időkerete HHSZ 38. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása előterjesztőnek HHSZ 38. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása független képviselőnek HHSZ 36. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása képviselőnek HHSZ 36. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása nemzetiségi képviselőnek HHSZ 36. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyanyelv használatával kapcsolatban felmerülő költségek Ogytv. 22. § (4a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyanyelven benyújtása irománynak Ogytv. 38/B. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtott iromány Ogytv. 38/B. § (2), (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyanyelven történő felszólalás Ogytv. 38/B. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőkönyvbe foglalása HHSZ 131. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalási szándék jelzése Ogytv. 38/B. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átalakítása állandó bizottságnak Ogytv. 16. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átdolgozott egységes javaslat HHSZ 48. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtása HHSZ 48. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átdolgozott második egységes javaslat HHSZ 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtása HHSZ 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Azonnali kérdés fogalma HHSZ 158. § 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – viszonválasza HHSZ 126. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Azonnali kérdések és válaszok órája Ogytv. 43. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – és válaszok órája HHSZ 125. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – feltételének időkorlátja HHSZ 125. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időtartama HHSZ 126. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sorrendje HHSZ 126. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – személyes válaszadása Ogytv. 43. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Azonnali kérdésekre adott válaszok időtartama HHSZ 126. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . Azonos tárgyú törvényjavaslatok tárgyalása HHSZ 33. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérelmek egybeszámítása HHSZ 156. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

99 56 94 54 94 55 58 58 55 55 55 30 48 48 48 125 49 27 65 65 66 66 157 111 110 110 110 111 111 110 111 53 157

B Beadvány (Országgyűléshez érkezett) kiadása hatáskörrel rendelkező bizottságnak HHSZ 137. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 – kiadása hatáskörrel rendelkező bizottságnak Ogytv. 2. § (2) i) . . . . . . . . . . . . . . . 20

180


2016.09.20. 11:42:22


Beadvány képviselőhöz, képviselőcsoporthoz, bizottsághoz, szószólókhoz HHSZ 137. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűléshez HHSZ 137. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bejelentés képviselőcsoport megalakulásáról HHSZ 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselőcsoport megszűnéséről HHSZ 5. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vita lefolytatásáról HHSZ 32. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Benyújtása átdolgozott egységes javaslatnak HHSZ 48. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – átdolgozott második egységes javaslatnak HHSZ 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . – egységes javaslatnak HHSZ 46. § (11) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egységes javaslattervezetnek HHSZ 46. § (10) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – irománynak anyanyelven Ogytv. 38/B. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő egységes javaslatnak HHSZ 71. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő összegző jelentésnek HHSZ 71. § (5) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő összegző módosító javaslatnak HHSZ 71. § (5) b) . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő részletes vitáról szóló bizottsági jelentésnek HHSZ 70. § (5) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatnak HHSZ 70. § (5) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második egységes javaslatnak HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második összegző módosító javaslatnak HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízólevélnek Ogytv. 30. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző jelentésnek HHSZ 46. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző jelentésnek HHSZ 93. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitáról szóló bizottsági jelentésnek HHSZ 45. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatnak HHSZ 45. § (5), (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás előtti módosító javaslatnak HHSZ 53. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Benyújtásnak minősülés HHSZ 30. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Berekesztése Országgyűlés ülésének HHSZ 17. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésének Ogytv. 2. § (2) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésének Ogytv. 51. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beszámoló elfogadása országgyűlési képviselő-választásról HHSZ 11. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – fogalma HHSZ 158. § 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – országgyűlési képviselő-választásról Ogytv. 31. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalásának szabályai Ogytv. 27/B. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalásának szabályai HHSZ 83. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beszámolót tárgyaló bizottság HHSZ 83. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beszédidő lejártának jelzése Ogytv. 5. § (1) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizalmatlansági indítvány tárgyalásának szabályai HHSZ 129. § . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizalmi szavazás eljárási szabályai HHSZ 129. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

131 131 39 35 53 65 66 63 63 48 81 81 81 80 80 66 66 38 63 94 61 61 69 52 43 19 118 39 157 38 33 90 90 22 115 115

181


2016.09.20. 11:42:22


Bizottság állásfoglalása HHSZ 76. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állásfoglalása HHSZ 78. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állásfoglalása HHSZ 79. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állásfoglalása Ogytv. 15. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állásfoglalása Ogytv. 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állásfoglalása európai uniós tervezettel kapcsolatban HHSZ 140. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állásfoglalásának nyilvánossága Ogytv. 15. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – átalakítása Ogytv. 16. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnökének akadályoztatása HHSZ 109. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnökének szavazati joga HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előadójának kijelölése HHSZ 117. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – értesítése tárgysorozatba vételre vonatkozó döntésről HHSZ 58. § (4) . . . . . . . – határozathozatala HHSZ 116. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalására vonatkozóan HHSZ 72. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése HHSZ 32. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése beszámoló tárgyalására HHSZ 83. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése kijelölt bizottság mulasztása miatt HHSZ 68. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése országos népszavazás elrendelésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat benyújtására HHSZ 88. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése részletes vita lefolytatására HHSZ 32. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése tárgysorozatba vételre HHSZ 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízatásának kezdete Ogytv. 14. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megszűnése Ogytv. 16. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – működési rendje HHSZ 107. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – napirendjének megállapítása HHSZ 114. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagjainak kérésére ülésszakok közötti bizottsági ülés HHSZ 112. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő módosító javaslata HHSZ 70. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésének összehívása HHSZ 110. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésének összehívása HHSZ 112. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésének vezetése HHSZ 113. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – üléséről jegyzőkönyv HHSZ 134. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésezése Országgyűlés ülésszaka alatt HHSZ 108. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésezése Országgyűlés ülésszakai között HHSZ 108. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . – véleményének megküldése a kinevezési jogkör gyakorlójának a közjogi tisztségre jelöltről Ogytv. 44. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vizsgálata saját elhatározásból Ogytv. 27/A. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárt ülése Ogytv. 58. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottságban hozzászólás időtartamának megállapítása HHSZ 114. § (3) . . . . . . . . .

84 87 88 27 30 140 27 27 101 105 104 72 104 81 53 90 78 92 53 72 26 27 101 103 102 79 102 102 103 128 101 101 112 32 127 104

182


2016.09.20. 11:42:22


Bizottsághoz érkezett beadványok feldolgozása HHSZ 137. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági alelnök feladata HHSZ 109. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízatásának megszűnése Ogytv. 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választása Ogytv. 18. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági bejelentés kiegészítő részletes vita lefolytatásáról HHSZ 70. § (4) b) és c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vita lefolytatásáról HHSZ 32. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vita lefolytatásáról HHSZ 92. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági döntés a beszámoló elfogadásáról HHSZ 85. § (2) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági elnök akadályoztatása Bizottsági elnöki értekezleten HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízatásának megszűnése Ogytv. 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mint a Bizottsági elnöki értekezlet tagja HHSZ 119. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazása bizottsági ülésen HHSZ 116. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tájékoztatója albizottság megalakulásáról Ogytv. 21. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választása Ogytv. 18. § (2)–(5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági elnöki értekezlet HHSZ 119. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – határozathozatala HHSZ 119. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – határozatképessége HHSZ 119. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hatásköre HHSZ 119. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – működési rendje HHSZ 119. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 119. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – résztvevők szavazati joga HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagjai HHSZ 119. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozási jog HHSZ 119. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozóképessége HHSZ 119. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági jelentés interpellációra adott válaszról HHSZ 123. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációra adott válaszról Ogytv. 42. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő részletes vitáról HHSZ 70. § (5) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megismételt részletes vitáról HHSZ 69. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitáról HHSZ 45. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitáról HHSZ 68. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági meghallgatása miniszternek Ogytv. 41. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nyilatkozat részletes vita lefolytatásáról HHSZ 102. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nyilatkozat részletes vita lefolytatásáról HHSZ 84. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági tag helyettesítése Ogytv. 20. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízatásának megszűnése Ogytv. 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági ülés jegyzőkönyve HHSZ 134. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – közvetítése Ogytv. 59. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nyilvánossága Ogytv. 58. § (1), (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés üléseinek időtartama alatt HHSZ 108. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . .

131 101 28 28 80 53 94 91 105 28 105 104 29 28 105 105 105 105 105 105 105 105 105 105 109 108 80 79 61 78 50 98 90 28 28 128 129 127 101

183


2016.09.20. 11:42:22


Bizottsági ülés összehívása HHSZ 110. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendjének fenntartása HHSZ 113. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma Országgyűlés üléseinek időtartama alatt HHSZ 108. § (4) . . . . . . . . . . . – ülésszakok között HHSZ 112. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági ülésen felszólalás engedélyezése HHSZ 113. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos kérdés Ogytv. 61. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – helyettes útján részvétel Ogytv. 20. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Kormány döntésre felhatalmazott képviselőjének részvétele Ogytv. 40. § (2) . . . – meghívott helyettesítése Ogytv. 40. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás eredményének megállapítása HHSZ 113. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – személyes részvétel Ogytv. 20. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozási joggal részt vevő házelnök Ogytv. 2. § (3) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozási joggal részt vevő meghívottak Ogytv. 40. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . – tanácskozási joggal részt vevő szakértő Ogytv. 40. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vita lezárása HHSZ 115. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vita lezárásának javaslata HHSZ 115. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági ülésezés rendje HHSZ 108. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendjének meghatározása HHSZ 108. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottsági vélemény közjogi tisztségre jelöltről Ogytv. 44. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – közjogi tisztségviselőre tett személyi javaslatról Ogytv. 44. § (2) . . . . . . . . . . . . . . Bizottságok közös eljárása HHSZ 118. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – során szavazás HHSZ 118. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottságok munkájának összehangolása Ogytv. 2. § (2) h) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottságra (eseti) vonatkozó külön szabályok Ogytv. 23. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bizottságra (vizsgáló) vonatkozó külön szabályok Ogytv. 24–27. § . . . . . . . . . . . . . . . . Biztonság (Országgyűlés) érdekében szükséges intézkedések megtétele, kezdeményezése Ogytv. 2. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – érdekében szükséges intézkedések megtétele, kezdeményezése Ogytv. 2. § (2) n) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

102 103 101 102 103 132 28 50 50 103 28 20 50 50 104 104 101 101 112 112 105 105 20 30 31 19 20

Cs Csatlakozás képviselőcsoporthoz HHSZ 2. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csoport képviselőcsoporton kívül HHSZ 6. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csökkentése képviselő tiszteletdíjának Ogytv 48. § (3), (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselő tiszteletdíjának Ogytv. 49. § (4), (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselő tiszteletdíjának Ogytv. 50. § (1)–(2), (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselő tiszteletdíjának Ogytv. 51/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselő tiszteletdíjának Ogytv. 52. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselő tiszteletdíjának Ogytv. 107. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34 36 116 117 118 118 121 146

184


2016.09.20. 11:42:22


D Döntés egyetlen szavazással HHSZ 48. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egyetlen szavazással HHSZ 49. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egyetlen szavazással HHSZ 55. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Házbizottságban Ogytv. 13. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalására vonatkozó kérelemről Ogytv. 61. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házszabályi rendelkezések értelmezéséről Ogytv. 61. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációra adott el nem fogadott válaszról Ogytv. 42. § (6)–(7) . . . . . . . . . . . – politikai nyilatkozat közzétételéről HHSZ 82. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő módosító javaslatról HHSZ 70. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás elhalasztásáról HHSZ 51. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás előtti módosító javaslatról HHSZ 55. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárt ülésen hozott határozat közzétételéről HHSZ 80. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . Döntési javaslat fogalma HHSZ 158. § 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – készítésére felkérés Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgysorozatba vételének fogalma HHSZ 158. § 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

65 66 70 26 132 132 108 89 79 68 70 88 158 27 158

E, É Egyes döntések szavazati aránya Ogytv. 61/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyetlen szavazással döntés HHSZ 48. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazással döntés HHSZ 49. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazással döntés HHSZ 55. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyeztetési eljárás európai uniós ügyekben Ogytv. 63–68. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kezdeményezése HHSZ 73. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés HHSZ 73. § (1), (3) . . . . . . . . . . . . . . . . – megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott egységes javaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott második egységes javaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . . . . . . . . . . . . – megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított egységes javaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított második egységes javaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított törvényjavaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyeztetési eljárást követő egységes javaslat HHSZ 74. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző jelentés HHSZ 74. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző módosító javaslat HHSZ 74. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

134 65 66 70 137 82 82 82 82 82 82 82 83 83 83

185


2016.09.20. 11:42:22


Egyhangú döntés Házbizottságban Ogytv. 13. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hiánya Házbizottságban Ogytv. 13. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyházként történő elismerésre vonatkozó eljárás HHSZ 103–106. § . . . . . . . . . . . . . Egységes javaslat HHSZ 46. § (11) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egységes költségvetési törvényjavaslat HHSZ 93. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Együttműködésre kötelezett (vizsgálóbizottsági eljárásban) Ogytv. 25. § (1) . . . . . . . . El nem fogadott interpellációs válasz Ogytv. 42. § (6)–(7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elektronikus adathordozón hozzáférhető anyag HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . Elfogadása Országgyűlés Hivatala költségvetésének Ogytv. 124. § (1) . . . . . . . . . . . . . . Elfogadott és Alkotmánybírósághoz megküldött normakontroll-javaslat HHSZ 76. § (15) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elfogadott törvény aláírása Alaptörvény 6. cikk (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvény házelnöki aláírása HHSZ 57. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvény előterjesztői kézjeggyel való ellátása HHSZ 57. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elfogás Ogytv. 139. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elhalasztása Országgyűlés határozathozatalának HHSZ 14. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgysorozatba vételnek HHSZ 58. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazásnak HHSZ 51. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazásnak kivételes eljárásban HHSZ 64. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elhalasztott zárószavazás HHSZ 56. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eljárás egyházként történő elismerésre vonatkozóan HHSZ 103–106. § . . . . . . . . . . . – költségvetési törvényjavaslatnál HHSZ 90–98. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatnál HHSZ 99. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – központi költségvetésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatnál HHSZ 100. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nemzetközi szerződésekre vonatkozóan HHSZ 101–102. § . . . . . . . . . . . . . . . . Eljárása több bizottságnak közösen HHSZ 118. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elkülönítve benyújtás túlterjeszkedő módosító javaslatnál HHSZ 70. § (1) . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő módosító javaslatnál HHSZ 71. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenőrzése Országgyűlés Hivatala költségvetése végrehajtásának Ogytv. 2. § (2) m) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenőrző albizottság létrehozása Ogytv. 21. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ellenzéki képviselő fogalma HHSZ 158. § 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elnapolás bejelentése Ogytv. 36. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tartama alatti összehívása Országgyűlésnek Ogytv. 36. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . Elnapolása napirendi pont tárgyalásának HHSZ 22. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésének Ogytv. 36. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

26 26 99 63 94 96 31 108 125 147 85 71 71 71 154 41 72 68 76 70 99 93 96 97 98 105 79 80 20 29 158 48 48 45 48

186


2016.09.20. 11:42:22


Elnapolt vita nyolc napon belüli folytatásának kérése HHSZ 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . Elnevezése képviselőcsoportnak HHSZ 12. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elnök választása bizottságba Ogytv. 18. § (2)–(5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elnöke eseti bizottságnak Ogytv. 23. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Házbizottságnak Ogytv. 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elnöklés átadása Ogytv. 2. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előadó kijelölése bizottságból HHSZ 117. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előkészítése Országgyűlés Hivatala költségvetésének Ogytv. 124. § (1) . . . . . . . . . . . . Előolvasása esküszövegnek Ogytv. 5. § (1) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előterjesztés visszavontnak minősülése HHSZ 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgysorozaton marad HHSZ 157. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előterjesztő felszólalása általános vitában HHSZ 36. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – írásbeli kérelme külön szavazásra HHSZ 48. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – írásbeli kérelme külön szavazásra HHSZ 49. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról HHSZ 22. § (1) . . . . . . . – meghívása bizottsági ülésre Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslatának tilalma HHSZ 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nyilatkozata a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtásáról HHSZ 96. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nyitóbeszéde HHSZ 36. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele a törvényalkotási bizottság ülésén HHSZ 46. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele bizottsági ülésen Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tájékoztatása HHSZ 46. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – távolléte az Országgyűlés üléséről Ogytv. 39. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – viszonválasza kivételes eljárásban HHSZ 63. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárszava vita lezárása után HHSZ 38. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárszava vita lezárása után HHSZ 39. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárszava vita lezárása után HHSZ 47. § (9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előterjesztői felszólalás időkerete általános vitában HHSZ 38. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . – jogának megosztása HHSZ 35. § (11) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárásban HHSZ 63. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szónoki emelvényről HHSZ 23. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Előterjesztői expozé” HHSZ 36. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Előterjesztői tájékoztató HHSZ 46. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tájékoztató költségvetési javaslat tárgyalásában HHSZ 92. § (6) . . . . . . . . . . . . . Előterjesztője határozati javaslatnak Ogytv. 28. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – politikai nyilatkozattervezetnek HHSZ 82. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elrendelése formanyomtatványnak HHSZ 29. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárásnak HHSZ 61. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sürgős tárgyalásnak HHSZ 60. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalási szünetnek HHSZ 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

45 39 28 30 25 20 104 147 22 45 157 55 65 66 45 50 59 95 55 63 50 62 50 76 58 59 65 58 55 76 46 55 62 94 36 89 51 74 74 45

187


2016.09.20. 11:42:22


Elsőbbsége vita lezárására vonatkozó javaslatnak HHSZ 22. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . Eltérés határozati házszabályi rendelkezésektől HHSZ 65. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárásban HHSZ 61. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sürgősségi tárgyalás során HHSZ 60. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Érdemben való felszólalása házelnöknek Ogytv. 2. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eredmény kihirdetése bizottsági ülésen HHSZ 113. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésén HHSZ 24. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eredmény megállapítása bizottsági szavazásnak HHSZ 116. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . Eredménye mandátumvizsgálatnak HHSZ 9. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Erősorrend” HHSZ 36. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értekezlet (bizottsági elnöki) HHSZ 119. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értelmezése határozati házszabályi rendelkezéseknek HHSZ 138. § . . . . . . . . . . . . . . . – határozati házszabályi rendelkezéseknek Ogytv. 61. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értesítés bizottsági ülésről Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eseti bizottság alelnöke Ogytv. 23. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnevezése Ogytv. 23. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnöke Ogytv. 23. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása Ogytv. 23. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – működésének szabályai Ogytv. 23. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eseti képviseleti megbízás formája HHSZ 3. mell. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eskü alakuló ülésen (képviselő) HHSZ 10. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésről távollévőnek HHSZ 10. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Esküszöveg előolvasása Ogytv. 5. § (1) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eskütétel házelnöknek Ogytv. 9. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselőnek Ogytv. 28. § (3a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – országgyűlési őrnek Ogytv. 128. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Európai parlamenti képviselő felszólalása HHSZ 35. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalási időkerete HHSZ 37. § (2) h) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – meghívása ülésre Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele ülésen Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Európai uniós dokumentumok nyilvántartása HHSZ 139. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérdésekkel összefüggő napirendi pont fogalma HHSZ 158. § 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tervezet fogalma Ogytv. 63. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ügyekkel foglalkozó bizottság létrehozása Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ügyekkel foglalkozó bizottság mint kijelölt bizottság HHSZ 102. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Európai Uniós Konzultációs Testület összehívása Ogytv. 2. § (2) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Évenkénti rendes ülésszak Ogytv. 32. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

45 77 74 74 20 103 46 104 39 55 105 133 132 50 30 30 30 30 30 168 39 39 22 23 36 149 54 57 50 49 137 158 137 27 98 19 41

188


2016.09.20. 11:42:22


F Félbeszakadás után Országgyűlés ülésének összehívása Ogytv. 51. § . . . . . . . . . . . . . . . Félbeszakadása Országgyűlés ülésének rendzavarás miatt Ogytv. 51. § . . . . . . . . . . . . . Félévente fogalma HHSZ 158. § 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felkérés döntési javaslat készítésére Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – határozati javaslat készítésére Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jelentés készítésére Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megismételt részletes vita lefolytatására HHSZ 69. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . – politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat készítésére Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . – törvényjavaslat készítésére Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felmentése az alelnöknek, jegyzőknek Ogytv. 10. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – főigazgatónak Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – háznagynak Ogytv. 10. § (2) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – háznagynak Ogytv. 10. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – háznagynak Ogytv. 2. § (2) j) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hivatali szervek vezetőinek Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felmentéssel történő megszűnése tisztségviselői megbízatásnak Ogytv. 10. § (1) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felolvasása országgyűlési iratoknak Ogytv. 5. § (1) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felosztása időkeretnek HHSZ 37. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felszólalás anyanyelven Ogytv. 38/B. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – engedélyezése Ogytv. 2. § (2) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időkerete HHSZ 37. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ismételten vita közben HHSZ 35. § (7)–(8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jogának megosztása HHSZ 35. § (11) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – napirenden kívül HHSZ 18. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sorrendje egyházként történő elismerésre irányuló eljárás összevont vitájában HHSZ 105. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szónoki emelvényről HHSZ 23. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma Ogytv. 49. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ügyrendi javaslat tárgyában HHSZ 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezérszónoki rendben HHSZ 36. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vita lezárása után HHSZ 39. § (2)–(4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vita lezárása után bizottságban HHSZ 115. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felszólalása alapvető jogok biztosának Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . – Alkotmánybíróság elnökének Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . – Állami Számvevőszék elnökének Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . – előterjesztőnek HHSZ 38. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házelnöknek Ogytv. 2. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Kormány tagjának Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

118 118 158 27 27 27 78 27 27 24 20 24 24 20 20 24 22 56 48 19 56 55 55 43 100 46 117 45 55 59 104 49 49 49 58 20 49

189


2016.09.20. 11:42:22


Felszólalása köztársasági elnöknek Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . – Kúria elnökének Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – legfőbb ügyésznek Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felszólalási idő lejártának jelzése Ogytv. 5. § (1) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mérése HHSZ 37. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felszólalási időkeret HHSZ 37. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – meghosszabbítása HHSZ 37. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felszólalási jog átruházása HHSZ 35. § (9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – átruházásának tilalma HHSZ 35. § (9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felszólalási szándék jelzése HHSZ 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felszólalásra jelentkezett képviselők névsorának vezetése Ogytv. 5. § (1) e) . . . . . . . . . Felszólalók sorrendje HHSZ 35. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sorrendje HHSZ 36. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felszólítás tárgyra térésre Ogytv. 46. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feltétele vita lezárásának HHSZ 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fenntartása nem támogatott módosító javaslatnak szükséges változtatásokkal HHSZ 45. § (3) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Figyelmeztetés eredménytelen felszólítás következményeire Ogytv. 46. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Formanyomtatvány alkalmazásának elrendelése HHSZ 29. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . Főigazgató felmentése Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felmentése Ogytv. 123. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kinevezése Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kinevezése Ogytv. 123. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele a Házbizottság ülésén Ogytv. 13. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tevékenysége alakuló ülésen HHSZ 7. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezeti az Országgyűlés Hivatalát Ogytv. 123. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vonatkozásában munkáltatói jogkör gyakorlása Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . Fővárosi könyvtárnak Országgyűlési Napló megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . Független képviselő felszólalása (elsőként jelentkezettként) HHSZ 36. § (4)–(9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása (elsőként jelentkezettként) HHSZ 38. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása (elsőként jelentkezettként) HHSZ 39. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása (elsőként jelentkezettként) HHSZ 123. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása (elsőként jelentkezettként) HHSZ 138. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata napirend módosítására HHSZ 15. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jelentkezése felszólalásra HHSZ 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérelme házszabályi rendelkezések értelmezésére Ogytv. 61. § (3) . . . . . . . . . . . . – lehetősége interpelláció és kérdés feltevésére Ogytv. 42. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . – véleménye az állandó bizottságra vonatkozóan Ogytv. 18. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . Függetlenné vált képviselő csatlakozása képviselőcsoporthoz HHSZ 2. § (5) . . . . . . .

49 49 49 22 58 56 57 55 55 54 22 54 55 116 58 61 116 51 20 147 20 147 26 38 147 20 125 55 58 59 109 133 42 54 132 106 27 34

190


2016.09.20. 11:42:22


G, Gy Gazdálkodása képviselőcsoportnak HHSZ 4. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Gazdasági hatás figyelemmel kísérése Ogytv. 21. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

H Haladéktalan megküldése átdolgozott egységes javaslattervezetnek HHSZ 48. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – átdolgozott második egységes javaslattervezetnek HHSZ 49. § (4) . . . . . . . . . . . – egységes javaslattervezetnek HHSZ 46. § (10) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második egységes javaslattervezetnek HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halaszthatatlan ügyben felszólalás HHSZ 18. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hallgatóság kiutasítása bizottság üléséről Ogytv. 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésteremből Ogytv. 55. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határideje elfogadott törvény szövege megküldésének HHSZ 57. § . . . . . . . . . . . . . . . – előterjesztő tájékoztatása megadásának HHSZ 46. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalási szándék bejelentésének HHSZ 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időkeret kétszeresére emelésének HHSZ 37. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárás kérésének HHSZ 61. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – költségvetési törvényjavaslat általános vitája megkezdésének HHSZ 92. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – köztársasági elnök meghívásának megfontolásra visszaküldött törvény vitájára HHSZ 78. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – külön szavazás kérésének második összegző módosító javaslat pontjáról HHSZ 49. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – külön szavazás kérésének összegző módosító javaslat pontjáról HHSZ 48. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második egységes költségvetési törvényjavaslat benyújtásának HHSZ 93. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második összegző módosító javaslat benyújtásának HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . – megfontolásra visszaküldött törvény napirendre tűzésének HHSZ 78. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megismételt részletes vitának HHSZ 69. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat benyújtásának HHSZ 41. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat fenntartása kérésének HHSZ 48. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat visszavonásának HHSZ 66. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – normakontroll-javaslat benyújtásának HHSZ 76. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – normakontroll-javaslatról való döntésnek HHSZ 76. § (9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző jelentés és összegző módosító javaslat benyújtásának költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során HHSZ 93. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

65 66 63 66 43 127 124 71 62 54 57 74 94 87 66 65 94 66 86 79 59 65 77 84 84 94

191


2016.09.20. 11:42:22


Határideje politikai vita megtartásának HHSZ 86. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tájékoztató megadásának költségvetési törvényjavaslat esetében HHSZ 92. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgysorozatba vételről való döntésnek HHSZ 58. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottság eljárása kezdeményezésének HHSZ 46. § (4) . . . . . . . – törvényalkotási bizottság összegző jelentése benyújtására kivételes eljárásban HHSZ 62. § (11) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata benyújtásának kivételes eljárásban HHSZ 62. § (11) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényjavaslat visszavonásának HHSZ 66. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtásának költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során HHSZ 97. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás tartásának költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során HHSZ 96. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazást előkészítő módosító javaslat benyújtásának HHSZ 52. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtásának HHSZ 53. § (4) . . . . . . . . Határidő általános vita lezárása után való határozathozatal kérésének HHSZ 67. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – átdolgozott egységes javaslat benyújtásának HHSZ 48. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . – egységes javaslat benyújtásának HHSZ 46. § (12) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egységes költségvetési törvényjavaslat benyújtásának HHSZ 93. § (2) . . . . . . . . – elfogadott normakontroll-javaslat megküldésének házelnöknek HHSZ 76. § (14) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – számítása Ogytv. 72/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata benyújtására kivételes eljárásban HHSZ 62. § (11) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozathozatal módosító javaslat hiányában HHSZ 67. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozati javaslat előterjesztője Ogytv. 28. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – fogalma HHSZ 158. § 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – indokolása Ogytv. 28. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – készítésére felkérés Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozatképesség bizottságban Ogytv. 27/C. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Bizottsági elnöki értekezleten HHSZ 119. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megállapítása HHSZ 14. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszaállítása HHSZ 14. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Határozatképtelenség esetén távol lévő képviselők névsora HHSZ 14. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megállapítása Országgyűlés ülésén HHSZ 14. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – (Országgyűlés) esetén a tiszteletdíj mértékét a Házbizottság csökkentheti Ogytv. 107. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

91 94 72 62 76 76 77 96 95 69 69 77 65 63 94 85 145 76 78 36 158 36 27 33 105 41 41 41 41 146

192


2016.09.20. 11:42:22


Hatásköre állandó bizottságnak Ogytv. 15. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – állandó bizottságnak Ogytv. 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Bizottsági elnöki értekezletnek HHSZ 119. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottságnak nemzetközi szerződés tárgya szerint HHSZ 140. § . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottságnak Ogytv. 15. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottságnak Ogytv. 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hatáskörrel rendelkező bizottságnak átadása házelnökhöz érkezett beadványoknak HHSZ 137. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házbizottság elnöke Ogytv. 2. § (2) g) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésre HHSZ 65. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata beszámolóról történő határozathozatalra felkérésről HHSZ 85. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata beszámolóról történő határozathozatalra felkérésről Ogytv. 27/B. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata részletes vitáról szóló bizottsági jelentés benyújtására irányuló határidő megállapítására HHSZ 68. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata részletesvita-szakasz lezárására irányuló határidő megállapítására HHSZ 92. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata tisztségviselő felmentésére Ogytv. 10. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslatára eltérés a határozati házszabályi rendelkezésektől HHSZ 65. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megalakulása HHSZ 13. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megalakulása Ogytv. 12. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – működése Ogytv. 13. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagja Ogytv. 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagjai által előterjesztett kérdések megvitatása Ogytv. 11. § (1) q) . . . . . . . . . . . . – tagjának szavazati joga Ogytv. 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjat csökkentheti Ogytv. 107. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házbizottság ülésén állandó meghívottak Ogytv. 13. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnöklés Ogytv. 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnöklés Ogytv. 13. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozási joggal résztvevő Ogytv. 13. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házbizottság ülésének kötelező összehívása Ogytv. 13. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása Ogytv. 13. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetése Ogytv. 13. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házbizottság ülésére meghívottak Ogytv. 13. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házelnök állami, civil, egyéb szervekkel való kapcsolattartása Ogytv. 2. § (2) a) . . . . . . . – bizottságok összetételére és számára vonatkozó javaslata Ogytv. 2. § (2) h) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – döntése egyhangú házbizottsági döntés hiányában Ogytv. 13. § (6) . . . . . . . . . . .

27 29 105 139 27 29 131 19 77 91 33 78 94 24 77 25 25 25 25 25 25 146 25 25 26 26 26 26 26 25 19 20 26

193


2016.09.20. 11:42:23


Házelnök feladatai Ogytv. 2. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása tanácskozási rend érdekében Ogytv. 2. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – irányítása mellett költségvetés elkészítése Ogytv. 124. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére Ogytv. 22. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során Ogytv. 2. § (2) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – meghívása bizottsági ülésre Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztása Ogytv. 6. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztása HHSZ 87. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mint Bizottsági elnöki értekezlet elnöke HHSZ 119. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mint Bizottsági elnöki értekezlet vezetője HHSZ 119. § (1), (3) . . . . . . . . . . . . . – mint Házbizottság elnöke Ogytv. 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mint irományok címzettje HHSZ 30. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívja az Európai Uniós Konzultációs Testületet Ogytv. 2. § (2) d) . . . . . . . – részvétele bizottság zárt ülésén Ogytv. 58. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozási joggal történő részvétele bizottsági ülésen Ogytv. 2. § (3) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozási joggal történő részvétele bizottsági ülésen Ogytv. 40. § (2) . . . . . . . – ügy érdemében történő hozzászólása Ogytv. 2. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házelnöki döntés iromány visszautasításáról HHSZ 29. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – iromány visszautasításáról HHSZ 121. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – iromány visszautasításáról HHSZ 125. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Háznagy feladatai Ogytv. 4. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javadalmazása Ogytv. 4. § (6)-(6a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízatásának megszűnése Ogytv. 10. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vagyonnyilatkozata Ogytv. 4. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házszabály [46/1994. (IX. 30.) OGY határozat] hatályát veszti HHSZ 162. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házszabályi rendelkezések értelmezése Ogytv. 61. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – értelmezése HHSZ 138. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – értelmezése Országgyűlés ülésén egyedi esetekben Ogytv. 61. § (1) . . . . . . . . . . . – értelmező rendelkezései HHSZ 158. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság Ogytv. 61. § (3)–(4) . . . . . . . . – állásfoglalása Ogytv. 61. § (3)–(4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos kérdés bizottság ülésén Ogytv. 61. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Házszabályi rendelkezésektől eltérés HHSZ 65. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma HHSZ 65. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyettes bizottsági tag jogai Ogytv. 20. § (3)–(4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelezettségei Ogytv. 20. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19 20 147 30 19 50 22 91 105 105 25 52 19 128 20 50 20 51 106 111 21 21 24 21 159 132 133 132 157 132 132 132 77 77 29 29

194


2016.09.20. 11:42:23


Helyettes útján részvétel bizottsági ülésen Ogytv. 20. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – történő megválaszolása interpellációnak Ogytv. 42. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – történő megválaszolása interpellációnak HHSZ 122. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – történő megválaszolása kérdésnek Ogytv. 42. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyettesítés (köztársasági elnök) eljárási szabályai HHSZ 128. § (5) . . . . . . . . . . . . . Helyettesítése bizottság elnökének HHSZ 109. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági tagnak Ogytv. 20. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házelnöknek Ogytv. 3. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésre meghívottnak Ogytv. 40. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyettesítő alelnök (Országgyűlés) joga Ogytv. 3. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelezettsége Ogytv. 3. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sorrendje házelnök akadályoztatása esetén Ogytv. 3. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . Helyettesítő bizottsági tag jogainak korlátozása Ogytv. 20. § (3)–(4) . . . . . . . . . . . . . . . Hiányzó képviselők névsora HHSZ 14. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hitelesítése bizottsági jegyzőkönyvnek HHSZ 134. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyvének HHSZ 130. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyvének Ogytv. 5. § (1) g) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hivatal feladatai Ogytv. 123. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hivatala Országgyűlésnek Ogytv. 123–124/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hivatali szervek vezetői feletti munkáltatói jogkör gyakorlása Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . – vezetőinek felmentése Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetőinek kinevezése Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Honlapja Országgyűlésnek Ogytv. 26. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlésnek Ogytv. 56. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlésnek Ogytv. 58. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlésnek Ogytv. 59. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlésnek Ogytv. 60. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Honvédelemmel foglalkozó bizottság kötelező létrehozása Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . Hozzászólás időkeretben HHSZ 37. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időtartama HHSZ 38. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sorrendje kivételes eljárás során HHSZ 63. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hozzászólása előterjesztőnek vita lezárása után HHSZ 39. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házelnöknek ügy érdemében Ogytv. 2. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hozzászólási idő lejártának jelzése Ogytv. 5. § (1) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hozzászólások sorrendje HHSZ 36. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hozzászólásra jelentkezés jegyzőnél HHSZ 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28 106 108 106 114 101 28 20 50 21 21 20 29 41 128 125 22 147 147 20 20 20 32 124 128 129 130 27 56 58 76 59 20 22 55 54

I Idő lejártának jelzése Ogytv. 5. § (1) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 – mérése HHSZ 37. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

195


2016.09.20. 11:42:23


Időkeret (felszólalási) általános vitában HHSZ 38. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – általános vitának írásbeli kérelem alapján HHSZ 37. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megállapítása HHSZ 37. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megállapítása általános vitára HHSZ 38. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – meghosszabbítása HHSZ 37. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – napirenden kívüli felszólalásnak HHSZ 18. § (2)–(5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túllépése képviselőcsoportnak Ogytv. 47. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Időkeretben tárgyalás HHSZ 37. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Időkeretes tárgyalási rendben időkeret felosztása HHSZ 37. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . Időkorlátja módosító javaslat benyújtásának HHSZ 41. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Időközi választáson megválasztott képviselő esküje HHSZ 10. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . – mandátumvizsgálata HHSZ 9. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízólevelének benyújtása Ogytv. 30. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Időpontja bizalmatlansági indítvány feletti szavazásnak HHSZ 129. § (1) a) . . . . . . . . – elhalasztott zárószavazásnak HHSZ 51. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációnak HHSZ 120. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációnak Ogytv. 42. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – politikai vita tárgyalásának HHSZ 86. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendkívüli ülés kötelező összehívásának Ogytv. 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendkívüli ülésszak kötelező összehívásának Ogytv. 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . Időtartama (heti) azonnali kérdéseknek HHSZ 125. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – azonnali kérdések órájában feltett kérdésnek HHSZ 126. § (3) . . . . . . . . . . . . . . – azonnali kérdések órájában feltett kérdésre adott válasznak HHSZ 126. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – eseti képviseleti megbízásnak Ogytv. 20. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációnak HHSZ 123. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérdésnek HHSZ 124. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérdésre adott válasznak HHSZ 124. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalási szünetnek HHSZ 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ügyrendi javaslat tárgyában történő felszólalásnak HHSZ 19. § (1) . . . . . . . . . . . Igazolása mandátumoknak HHSZ 9. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Igazolványa közjogi tisztségviselőnek Ogytv. 44/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Igen”-nel szavazás HHSZ 24. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indítvány (Országgyűléshez érkezett) kiadása hatáskörrel rendelkező bizottságnak Ogytv. 2. § (2) i) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizalmatlansági HHSZ 129. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárás elrendelésére HHSZ 61. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sürgős tárgyalás elrendelésére HHSZ 60. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indítványok együtt-tárgyalása HHSZ 15. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Indokolás határozati javaslathoz Ogytv. 28. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációnál írásbeli válasz engedélyezése érdekében Ogytv. 42. § (4) . . . . . . .

58 56 57 58 57 44 116 56 56 59 39 39 38 115 68 106 106 91 42 42 110 111 111 29 108 109 109 45 45 39 112 46 20 115 74 73 42 36 108

196


2016.09.20. 11:42:23


Indokolása határozati javaslatnak Ogytv. 28. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslatnak HHSZ 40. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényjavaslatnak Ogytv. 28. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Internetes (képi) közvetítés rendje Ogytv. 59. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interpelláció HHSZ 120–123. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interpelláció Ogytv. 42. § (1)–(7a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtása HHSZ 121. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – címzettje HHSZ 121. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – címzettje Ogytv. 42. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elhangzásának várható időpontjában interpellált távolléte HHSZ 122. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – fogalma HHSZ 158. § 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időpont HHSZ 120. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időtartama HHSZ 123. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiadása bizottságnak Ogytv. 42. § (7)–(7a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválaszolása Ogytv. 42. § (4)–(5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendkívüli ülésen HHSZ 121. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendkívüli ülésszakon HHSZ 121. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sorrendje HHSZ 122. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgya HHSZ 121. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyában bizottsági jelentés Ogytv. 42. § (7)–(7a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tartalma HHSZ 121. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszautasítása HHSZ 121. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszavonása HHSZ 122. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszavontnak minősülése HHSZ 122. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interpellációra adott el nem fogadott válaszról döntés Ogytv. 42. § (6)–(7a) . . . . . . . . . – válasz HHSZ 123. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – válasz Ogytv. 42. § (2)–(7a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – válasz elhalasztása Ogytv. 42. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – válasz időtartama HHSZ 123. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választ követő viszonválasz HHSZ 123. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választ követő viszonválasz Ogytv. 42. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interpellációra választ adó kijelölése Ogytv. 42. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Interpellálása miniszterelnöknek Ogytv. 42. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intézkedés az ülésteremben Ogytv. 141. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Írásban benyújtása zárószavazást előkészítő módosító javaslatnak HHSZ 52. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jelentkezés hozzászólásra HHSZ 35. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérni bizottság összehívását HHSZ 112. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – küldött meghívó bizottság ülésére HHSZ 110. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválaszolt interpelláció Ogytv. 42. § (4)–(7a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

36 59 36 129 106 106 106 106 106 108 158 106 108 108 108 107 107 107 106 108 106 106 107 107 108 109 106 108 108 108 108 107 107 155 68 54 102 102 108

197


2016.09.20. 11:42:23


Írásban tett bejelentés képviselőcsoport megalakulásáról HHSZ 12. § (3) . . . . . . . . . . – tett javaslat vita lezárására HHSZ 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Írásbeli válasz interpellációra Ogytv. 42. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérdésre Ogytv. 42. § (9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irattári melléklete Országgyűlés jegyzőkönyvének HHSZ 130. § (2) . . . . . . . . . . . . . . Irattárban elhelyezése jegyzőkönyvnek HHSZ 130. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hozzáférhető országgyűlési iratok HHSZ 130. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irattári melléklete Országgyűlés jegyzőkönyvének HHSZ 130. § (2) . . . . . . . . . . . . . . Iromány fogalma HHSZ 158. § 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – típusa HHSZ 27–28. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszautasítása HHSZ 29. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irományok címzettje HHSZ 30. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iromány-nyilvántartásban (Országgyűlés) szereplő nem önálló indítványok HHSZ 2. mell. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ismertetése bizottság véleményének közjogi tisztségviselők választása során Ogytv. 44. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ismételt felszólalás vita közben HHSZ 38. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás tisztségviselő megválasztásáról Ogytv. 6. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

39 58 108 110 124 125 125 124 158 51 51 52 164 112 58 23

J Javaslat (határozati) tárgyalása HHSZ 80. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – döntési Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egymással összefüggő önálló indítvány együttes tárgyalására HHSZ 15. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalási időkeretre HHSZ 38. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – határozati HHSZ 80. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házszabályi rendelkezésektől eltérésre HHSZ 65. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időkeretben történő tárgyalásra HHSZ 37. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárásban történő tárgyalásról HHSZ 61. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító HHSZ 40. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sürgős tárgyalásra HHSZ 60. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szakértő bizottsági ülésre meghívására Ogytv. 40. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselő felmentésére Ogytv. 11. § (1) m) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülés időtartamára Ogytv. 11. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülés napirendjére HHSZ 15. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülés napirendjére Ogytv. 11. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vita lezárására HHSZ 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás elhalasztásáról HHSZ 48. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás elhalasztásáról HHSZ 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás elhalasztásáról HHSZ 51. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

88 27 42 58 88 77 56 74 59 73 50 25 24 42 24 58 65 66 68

198


2016.09.20. 11:42:23


Jegyző feladata Ogytv. 5. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időmérése HHSZ 37. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – közreműködése az Országgyűlés ülésének vezetésében Ogytv. 5. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mint szavazatszámláló bizottság tagja titkos szavazásnál HHSZ 26. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mint szavazatszámláló bizottság tagja titkos szavazásnál Ogytv. 5. § (1) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választása Ogytv. 6. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jegyzői aláírása országgyűlési határozatnak HHSZ 80. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – feladat ellátására felkérés Ogytv. 5. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – feladat titkos szavazásnál HHSZ 26. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – feladat titkos szavazásnál Ogytv. 5. § (1) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hitelesítése Országgyűlés jegyzőkönyvének HHSZ 130. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . – hitelesítése Országgyűlés jegyzőkönyvének Ogytv. 5. § (1) g) . . . . . . . . . . . . . . . . Jegyzők sorrendjének meghatározása Ogytv. 5. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jegyzőkönyv (bizottsági) hitelesítése HHSZ 134. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiadása HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiigazítása HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiigazítása HHSZ 132. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – közszemlére tétele HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – minősítése HHSZ 132. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – minősített részének kivonatolása, másolása HHSZ 133. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . – minősített részének megtekintése HHSZ 133. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jegyzőkönyv (országgyűlési) elkészítése HHSZ 130. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hitelesítése HHSZ 130. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hitelesítése Ogytv. 5. § (1) g) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – irattári melléklete HHSZ 130. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiigazítása HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiigazítása HHSZ 132. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – közszemlére tétele HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – melléklete HHSZ 130. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – minősítése HHSZ 132. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – minősített részének megtekintése HHSZ 133. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – minősített résznek kivonatolása, másolása HHSZ 133. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . – tartalma HHSZ 131. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jegyzőkönyv bizottság nyilvános üléséről HHSZ 134. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – üléséről HHSZ 134. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárt üléséről HHSZ 135. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jegyzőkönyv közszemlére tétele értelmezése HHSZ 158. § 11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jegyzőkönyv titkos szavazásról HHSZ 26. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

22 58 22 47 22 22 88 22 47 22 125 22 22 128 125 125 126 125 126 127 127 124 125 22 125 125 126 125 124 126 127 127 125 128 128 128 158 47

199


2016.09.20. 11:42:23


Jegyzőkönyve Országgyűlés zárt ülésének HHSZ 132. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelenlét Országgyűlés ülésén Ogytv. 28. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelnyelv használata Ogytv. 38/C. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jeltolmácsolás Ogytv. 38/C. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelzése felszólalási idő lejártának Ogytv. 5. § (1) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hozzászólási szándéknak HHSZ 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Joga bizottsági alelnöknek HHSZ 109. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági tag helyettesének Ogytv. 20. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – helyettesítő alelnöknek Ogytv. 3. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselőcsoportvezető-helyettesnek HHSZ 3. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselőnek Ogytv. 28. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogellenes információszerzés elleni védelem Ogytv. 141/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogorvoslat (panasz) az Országgyűlési Őrség intézkedését követően Ogytv. 142. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogutód nélkül megszűnt bizottság irataira vonatkozó titokvédelem Ogytv. 2. § (2) o) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jóváhagyása költségvetés tervezetének (Országgyűlés Hivatala) Ogytv. 2. § (2) m) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

126 36 49 49 22 54 101 29 21 34 36 155 156 20 20

K Karzaton állampolgárok számára ülőhelyek biztosítása Ogytv. 11. § (1) p) . . . . . . . . . . Képi közvetítés rendje Ogytv. 59. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képviseleti megbízás (helyettesítés) Ogytv. 20. § (2), (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – csatolása jegyzőkönyvhöz HHSZ 134. § (2) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – formája HHSZ 3. mell. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időtartama Ogytv. 20. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képviselő által benyújtott javaslat kivételes eljárásra HHSZ 61. § (1)–(6) . . . . . . . . . . . – sürgős tárgyalásra HHSZ 60. § (1)–(5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képviselő által benyújtott törvényjavaslat HHSZ 31. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képviselő esküje HHSZ 10. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslata bizottsági vita lezárására HHSZ 115. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – joga Ogytv. 28. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelessége Ogytv. 28. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – távolléte interpellációja elhangzásának várható időpontjában HHSZ 122. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjának csökkentése Ogytv. 48. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjának csökkentése Ogytv. 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjának csökkentése Ogytv. 50. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjának csökkentése Ogytv. 51/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjának csökkentése Ogytv. 52. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

25 129 29 128 168 29 74 73 53 39 104 36 36 107 116 117 118 118 121

200


2016.09.20. 11:42:23


Képviselő tiszteletdíjra nem jogosult Ogytv. 48. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjra nem jogosult Ogytv. 49. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjra nem jogosult Ogytv. 50. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjra nem jogosult Ogytv. 50. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – viszonválasza interpellációnál Ogytv. 42. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képviselőcsoport alakulása HHSZ 2. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – alakulásának bejelentése alakuló ülés után HHSZ 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . – által kérdés feltevése azonnali kérdések órájában HHSZ 125. § (2) . . . . . . . . . . . – elnevezése HHSZ 12. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – gazdálkodása HHSZ 4. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – joga kérdés feltevésére azonnali kérdések órájában HHSZ 125. § (2) . . . . . . . . . – költségei HHSZ 4. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – legkisebb létszáma HHSZ 2. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – meg nem szűnése HHSZ 5. § (2), (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megalakítása HHSZ 1. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megalakulásáról szóló bejelentés tartalma HHSZ 12. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . – megszűnése HHSZ 5. § (1), (3), (5), (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megszűnésének bejelentése HHSZ 5. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megszűnésének megállapítása HHSZ 5. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szakértője bizottsági ülésen Ogytv. 40. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagja HHSZ 2. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagjának felszólalása ügyrendi javaslathoz HHSZ 19. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetője megbízottjának szavazati joga Házbizottságban Ogytv. 13. § (1) . . . . . . – vezetője mint Házbizottság tagja Ogytv. 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetőjének indítványára országgyűlési tisztségviselő megválasztása Ogytv. 6. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetőjének kérelme törvényjavaslat tárgysorozatba vételénél HHSZ 58. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetőjének kérése Házbizottság ülésének kötelező összehívására Ogytv. 13. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetőjének szavazati joga Házbizottságban Ogytv. 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . Képviselőcsoportból kilépés HHSZ 2. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kilépéssel tisztségviselői megbízatás megszűnése Ogytv. 10. § (1) b) . . . . . . . . . . . – kizárással tisztségviselői megbízatás megszűnése Ogytv. 10. § (1) b) . . . . . . . . . . Képviselőcsoporton kívüli csoport HHSZ 6. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képviselőhöz érkezett beadványok feldolgozása HHSZ 137. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . Képviselői megbízatása megszűnésével tisztségviselői megbízatás megszűnése Ogytv. 10. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Képviselők névsorának (felszólalásra jelentkezettek) vezetése Ogytv. 5. § (1) e) . . . . . . Képviselőnek jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdés HHSZ 124. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

117 117 118 118 108 34 39 110 39 35 110 35 34 35 34 39 35 35 35 50 34 45 25 25 22 72 26 25 34 23 23 36 131 23 22 125 109

201


2016.09.20. 11:42:23


Kérdés Ogytv. 42. § (1)–(3), (8)–(9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – címe HHSZ 121. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – címzettje HHSZ 121. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – fogalma HHSZ 158. § 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időtartama HHSZ 124. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sorrendje HHSZ 122. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sorrendje HHSZ 124. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalása HHSZ 122. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalása HHSZ 124. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalásának korlátja HHSZ 124. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tartalma HHSZ 121. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésen HHSZ 120. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésen Ogytv. 42. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszautasítása HHSZ 29. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdések és válaszok (azonnali) órája HHSZ 125. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdések megválaszolása Ogytv. 42. § (8)–(9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdésre adott válasz Ogytv. 42. § (8)–(9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időtartama HHSZ 124. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérelem Országgyűlés összehívására (rendkívüli ülés) Ogytv. 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . Kérése módosító javaslat megvitatásának HHSZ 41. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés döntésének visszautasított iromány benyújtója által HHSZ 29. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – személyes válaszadásnak Ogytv. 43. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szószóló által benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételének HHSZ 81. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kétperces felszólalás személyes érintettség miatt HHSZ 20. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . - felszólalás tárgysorozatba vétel tárgyában HHSZ 58. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . - felszólalás vita közben HHSZ 38. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - hozzászólás összevont vitában HHSZ 63. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . - hozzászólása képviselőcsoport vezetőjének HHSZ 18. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . - tájékoztatása képviselőnek vagy szószólónak HHSZ 18. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . Kétséges szavazási eredmény HHSZ 25. § (4)–(7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kezdeményezés a törvényjavaslat elfogadásáról módosító javaslat hiányában HHSZ 67. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kezdeményezése egyeztetési eljárásnak HHSZ 73. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kezdete bizottság megbízatásának Ogytv. 14. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kezdőnap számítása Ogytv. 72/A. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kézfelemeléssel szavazás HHSZ 15. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás HHSZ 19. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás HHSZ 20. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás HHSZ 22. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

106 106 106 158 109 107 109 107 109 109 106 106 106 51 110 110 110 109 42 59 52 110 89 45 72 58 76 44 44 47 77 82 26 145 42 45 45 45

202


2016.09.20. 11:42:23


Kézfelemeléssel szavazás HHSZ 25. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás HHSZ 35. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás HHSZ 38. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás HHSZ 47. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás HHSZ 54. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás HHSZ 67. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás HHSZ 76. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – történő szavazásnál szavazatszámlálás Ogytv. 5. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiadása bizottsági jegyzőkönyvnek HHSZ 134. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűléshez érkezett beadványnak hatáskörrel rendelkező bizottsághoz Ogytv. 2. § (2) i) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiegészítő egységes javaslat HHSZ 71. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző jelentés HHSZ 71. § (5) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző módosító javaslat HHSZ 71. § (5) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiegészítő részletes vitáról szóló bizottsági jelentés benyújtása HHSZ 70. § (5) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat benyújtása HHSZ 70. § (5) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat HHSZ 70. § (5) d) . . . . . . . . . Kifogása Országgyűlésnek Ogytv. 72. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlésnek HHSZ 144. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kihirdetése szavazás eredményének HHSZ 24. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házelnök által Ogytv. 2. § (2) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiigazítása bizottsági jegyzőkönyv szövegének HHSZ 134. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . – nemzetközi szerződésnek HHSZ 102. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyvének HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyvének HHSZ 132. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kijelölése bizottságnak HHSZ 32. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kijelölt bizottság HHSZ 32. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kikérés és fenntartás tilalma kivételes eljárásban HHSZ 61. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . Kilépés képviselőcsoportból HHSZ 2. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kinevezése főigazgatónak Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hivatali szervek vezetőinek Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kinevezési jog korlátozása Országgyűlés alelnökénél Ogytv. 3. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . – jogkör gyakorlójának közjogi tisztségre jelöltről bizottsági vélemény megküldése Ogytv. 44. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kivételes eljárás HHSZ 61–64. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elrendelésének lehetősége félévente HHSZ 61. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elrendeléséről határozat HHSZ 62. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérésnek határideje HHSZ 61. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – során hozzászólás sorrendje HHSZ 63. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

47 55 58 64 70 78 84 22 128 20 81 81 81 80 80 80 144 144 46 19 128 98 125 126 53 53 74 34 20 20 21 112 74 74 75 74 76

203


2016.09.20. 11:42:23


Kivételes eljárás során viszonválasza előterjesztőnek HHSZ 63. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma HHSZ 61. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kivételes eljárásban felszólalás időkerete HHSZ 63. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölt bizottság HHSZ 62. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat benyújtásának határideje HHSZ 62. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . Kivételes javaslat bizalmi szavazásra HHSZ 61. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kivételességi javaslat HHSZ 61. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korelnök feladata alakuló ülésen HHSZ 8. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Házbizottság megalakulása után HHSZ 13. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselő választásánál Ogytv. 6. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korelnök jelentése mandátumvizsgálat eredményéről HHSZ 9. § (1) . . . . . . . . . . . . . Korelnök megbízólevelének vizsgálata HHSZ 8. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korelnök ülésvezetése HHSZ 7. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korelnökhöz bejelentése képviselőcsoport megalakulásának HHSZ 12. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korjegyző feladata tisztségviselő-választásnál Ogytv. 6. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízólevelének vizsgálata HHSZ 8. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korlátlan felszólalás lehetősége HHSZ 36. § (10) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Korlátozása helyettesítő bizottsági tag jogainak Ogytv. 20. § (3)–(4) . . . . . . . . . . . . . . . Kormány döntésre felhatalmazott képviselőjének részvétele bizottsági ülésen Ogytv. 40. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egyeztetése Országgyűléssel európai uniós ügyekben HHSZ 140. § . . . . . . . . . . – egyeztetése Országgyűléssel európai uniós ügyekben Ogytv. 63–68. § . . . . . . . . . – indítványára politikai vita HHSZ 86. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselője Házbizottság ülésén Ogytv. 13. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – működését érintő interpelláció Ogytv. 42. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nyilatkozata politikai vitában HHSZ 86. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nyilatkozata záró vitában HHSZ 47. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nyilatkozata záró vitában HHSZ 49. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagjának meghívása bizottsági ülésre Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagjának részvétele ülésen Ogytv. 40. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagjának tájékoztatása rendkívüli ügyben történő felszólalási szándékról HHSZ 18. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tájékoztatása az egyeztetési eljárás eredményéről HHSZ 74. § (1) . . . . . . . . . . . – tájékoztatója törvényalkotási programjáról Ogytv. 38. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kormánynak jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kormányzati feladatokhoz igazodó bizottsági rendszer Ogytv. 16. § (1) . . . . . . . . . . . . Költségei képviselőcsoportnak HHSZ 4. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségvetés Országgyűlés Hivatalának előkészítése, elfogadása, végrehajtása Ogytv. 124. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megküldése Kormánynak Ogytv. 124. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

76 74 76 75 75 75 74 38 40 22 39 39 38 39 23 39 56 29 50 139 137 91 26 107 91 64 66 50 50 44 82 48 125 27 35 147 147

204


2016.09.20. 11:42:23


Költségvetés Országgyűlés Hivatalának tervezetének jóváhagyása Ogytv. 2. § (2) m) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – végrehajtásának ellenőrzése Ogytv. 2. § (2) m) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása HHSZ 98. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – észrevétele HHSZ 91. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – véleménye költségvetési törvényjavaslatról vagy egységes költségvetési törvényjavaslatról HHSZ 96. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségvetési törvényjavaslat általános vitája HHSZ 92. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitája HHSZ 92. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalása HHSZ 90–98. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalása során zárószavazás előtti módosító javaslat HHSZ 97. § (1) . . . . . . . Költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 95. § (2) b) . . . . . . . . – az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 95. § (2) a) . . . . . . . . Költségvetéssel foglalkozó bizottság kötelező létrehozása Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . Könyvtár feladatai Ogytv. 124/A. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyvtárban elhelyezése Országgyűlési Naplónak HHSZ 130. § (3) . . . . . . . . . . . . . . Könyvtárban hozzáférhető országgyűlési iratok HHSZ 130. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . Kötelessége képviselőnek Ogytv. 28. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kötelezés az Országgyűlés ülésén való megjelenésre Ogytv. 39. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésén való megjelenésre Ogytv. 28. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kötelezettségvállalás képviselőcsoport költségére HHSZ 4. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . Kötelező elrendelése tárgyalási szünetnek HHSZ 50. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jelenlét azonnali kérdések órájában Ogytv. 43. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiadása nyilvános ülés jegyzőkönyvének HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása albizottságnak Ogytv. 21. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságnak Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása bizottságnak Ogytv. 16. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20 20 96 93 95 94 94 93 96 96

96 95

96 95 27 148 125 125 36 50 36 35 67 110 125 29 27 27

205


2016.09.20. 11:42:23


Kötelező létrehozása európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságnak Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása honvédelemmel foglalkozó bizottságnak Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . – létrehozása költségvetéssel foglalkozó bizottságnak Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . – létrehozása külügyekkel foglalkozó bizottságnak Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . – létrehozása mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottságnak Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása nemzetbiztonsággal foglalkozó bizottságnak Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása nemzetpolitikával foglalkozó bizottságnak Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – meghallgatás bizottságban Ogytv. 41. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívás időpont rendkívüli ülésnek Ogytv. 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívás időpont rendkívüli ülésszaknak Ogytv. 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása Országgyűlésnek elnapolás tartama alatt Ogytv. 36. § (2) . . . . . . . . . – részvétel Országgyűlés ülésén Ogytv. 28. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – személyes szavazás Ogytv. 28. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kötelezően létrehozott albizottság feladata Ogytv. 21. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kötött tárgyalási rendű vita fogalma HHSZ 158. § 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közjogi tisztség viselőjének megválasztása Ogytv. 44. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségre jelölt bizottsági meghallgatása Ogytv. 44. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségre jelöltről bizottsági vélemény Ogytv. 44. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségre jelöltről bizottsági vélemény ismertetése Ogytv. 44. § (3) . . . . . . . . . . . – tisztségviselői igazolvány Ogytv. 44/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlekedésrendészeti intézkedés Ogytv. 140. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közösen eljáró bizottságok együttes ülése HHSZ 118. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésén szavazás HHSZ 118. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Köztársasági elnök általi üléselnapolás időtartama Ogytv. 36. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . – akadályoztatása HHSZ 128. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – által elnapolása ülésnek Ogytv. 36. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – által megfontolásra visszaküldött törvény tárgyalása HHSZ 78. § . . . . . . . . . . . . – általi megnyitása alakuló ülésnek Ogytv. 31. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – feladatköre ellátását lehetetlenné tévő állapotának megállapítása HHSZ 128. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – helyettesítése esetén házelnök feladatát ellátó alelnök kijelölése HHSZ 128. § (5)–(6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – helyettesítésével kapcsolatos eljárási szabályok HHSZ 128. § (5)–(6) . . . . . . . . – lemondó nyilatkozata HHSZ 128. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – lemondó nyilatkozata feletti szavazás HHSZ 128. § (1) a), c) . . . . . . . . . . . . . . . – lemondó nyilatkozata feletti vita HHSZ 128. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

27 27 27 27 27 27 27 50 42 42 48 36 36 29 158 112 112 112 112 112 155 105 105 48 114 48 86 38 114 49 114 114 113 113 113

206


2016.09.20. 11:42:24


Köztársasági elnök megbízatása megszűnésével kapcsolatos eljárási szabályok HHSZ 128. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megfontolásra visszaküldő levele HHSZ 78. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztására vonatkozó szabályok Ogytv. 44. § (1a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele bizottság zárt ülésén Ogytv 58. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választásának eljárási rendje HHSZ 4. mell. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt HHSZ 79. § (1) . . . . . . . . . . . . . Köztársasági elnökhöz benyújtott megbízólevél Ogytv. 30. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Köztársasági elnökkel kapcsolatos eljárásban módosító javaslat benyújtásának tilalma HHSZ 128. § (1) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kapcsolatos eljárásban módosító javaslat benyújtásának tilalma HHSZ 128. § (2) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kapcsolatos eljárásban módosító javaslat benyújtásának tilalma HHSZ 128. § (4) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege Alaptörvény 6. cikk (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtott megbízólevél Ogytv. 30. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közzététele Országgyűlés határozatának HHSZ 80. § (3)–(4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés zárt ülésen hozott határozatának HHSZ 80. § (3) . . . . . . . . . . . . – politikai nyilatkozatnak HHSZ 82. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közszemlére tétele bizottsági jegyzőkönyv szövegének HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . – bizottsági jegyzőkönyv szövegének HHSZ 132. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági jegyzőkönyv szövegének Ogytv. 58. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyveinek HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyveinek HHSZ 132. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyveinek Ogytv. 56. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kúria elnöke megválasztására vonatkozó szabályok Ogytv. 44. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . Kúria elnökének felszólalása Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külön szabályok eseti bizottságra Ogytv. 23. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vizsgálóbizottságra Ogytv. 24–27. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külön szavazás kérése az összegző módosító javaslat valamely pontjáról HHSZ 48. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – a második összegző módosító javaslat valamely pontjáról HHSZ 49. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Különleges eljárások HHSZ 90–106. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külügyekkel foglalkozó bizottság kötelező létrehozása Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . – mint kijelölt bizottság HHSZ 102. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

113 86 112 128 49 169 87 38 113 114 114 71 38 125 88 88 89 125 126 128 125 126 124 112 49 125 49 30 31 65 66 93 27 98

207


2016.09.20. 11:42:24


L Legfiatalabb képviselők korjegyzői feladata Ogytv. 6. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Legfőbb ügyész felszólalása Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztására vonatkozó szabályok Ogytv. 44. § (1a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részére jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Legidősebb képviselő korelnöki feladata Ogytv. 6. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Legkisebb létszáma képviselőcsoportnak HHSZ 2. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lemondással megszűnése tisztségviselő megbízásának Ogytv. 10. § (1) e) . . . . . . . . . . . . – tisztségviselő megbízásának Ogytv. 10. § (2) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lemondó nyilatkozata köztársasági elnöknek HHSZ 128. § (1) a)–c) . . . . . . . . . . . . . Lezárása általános vitának HHSZ 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitának HHSZ 45. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vitának bizottságban HHSZ 115. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lezártnak minősülése módosító javaslatnak HHSZ 70. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lezárulása részletesvita-szakasznak HHSZ 45. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

23 49 112 125 49 23 34 24 24 113 58 61 104 80 62

M Magyar Nemzeti Bank elnökének jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar nyelv használata Ogytv. 38/B. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mandátum igazolása HHSZ 8. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mandátumvizsgálat eredménye HHSZ 9. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – eredménye közlésének sorrendje HHSZ 9. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időközi választáson megválasztott képviselő esetében HHSZ 9. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mandátumvizsgálathoz szükséges iratok HHSZ 8. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mandátumvizsgálatról szóló jelentéshez módosító javaslat HHSZ 9. § (3) . . . . . . . . . Mandátumvizsgáló bizottság előadója HHSZ 9. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Második egységes javaslat HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Második egységes költségvetési törvényjavaslat HHSZ 93. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Második egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . . . . Második összegző jelentés HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Második összegző módosító javaslat HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Médiatartalom-szolgáltatók részvétele nyilvános ülésen Ogytv. 55. § (2) . . . . . . . . . . . . . – részvételének kizárása zárt ülésről Ogytv. 57. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megalakítása képviselőcsoportnak HHSZ 1. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

125 48 38 39 39 39 38 39 39 66 94 96 66 66 124 126 34

208


2016.09.20. 11:42:24


Megalakulása Házbizottságnak HHSZ 13. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Házbizottságnak Ogytv. 12. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselőcsoportnak HHSZ 1. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlésnek HHSZ 7–13. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlésnek Ogytv. 30–31. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megállapítása bizottság napirendjének HHSZ 114. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselőcsoport megszűnésének HHSZ 5. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés napirendjének HHSZ 15–16. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazás eredményének bizottságban HHSZ 116. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megbízatás megszűnésének (köztársasági elnök) eljárási szabályai HHSZ 128. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megbízólevél átvételéről tájékoztatás Ogytv. 31. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtása Ogytv. 30. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtása házelnöknél Ogytv. 30. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtása időközi választáson bejutott képviselőtől Ogytv. 30. § (2) . . . . . . . . . – benyújtása köztársasági elnöknél Ogytv. 30. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtása listáról üresedés miatt kijelölt képviselőtől Ogytv. 30. § (2) . . . . . . . . – szabályszerűsége HHSZ 8. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vizsgálata HHSZ 8–9. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vizsgálata korjegyző esetében HHSZ 8. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megbízott szavazati joga Házbizottságban Ogytv. 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Megelőzés” szabályai HHSZ 33. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megfogalmazása módosításra irányuló szándéknak HHSZ 45. § (3) c) . . . . . . . . . . . . Megfontolásra visszaküldött törvény Alaptörvény 6. cikk (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszaküldött törvény HHSZ 78. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meghallgatás bizottságban Ogytv. 41. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meghallgatása kinevezése előtt közjogi tisztségre jelöltnek Ogytv. 44. § (2) . . . . . . . . . . – miniszternek Ogytv. 41. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vallási tevékenységet végző szervezet képviselőjének HHSZ 103. § b) . . . . . . . . Meghívás bizottsági ülésre Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meghívó bizottság ülésére HHSZ 111. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meghívott Házbizottság ülésére Ogytv. 13. § (2), (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meghívottak bizottsági ülésre Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat HHSZ 69. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megjelenésre kötelezés Országgyűlés ülésén Ogytv. 39. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megjelölése tárgyaló bizottságnak HHSZ 41. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megnyitása alakuló ülésnek Ogytv. 31. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság ülésének HHSZ 113. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésének HHSZ 17. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésnek Ogytv. 2. § (2) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

40 25 34 38 38 103 35 42 104 113 38 38 38 38 38 38 38 38 39 25 53 61 86 86 50 112 50 99 50 102 25 50 79 50 59 38 103 43 19

209


2016.09.20. 11:42:24


Megszegése szavazásra vonatkozó szabályoknak Ogytv. 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szemléltetés szabályainak Országgyűlés ülésén Ogytv. 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . – szemléltetés szabályainak bizottsági ülésen Ogytv. 52. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozási rend szabályainak Ogytv. 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megszűnése bizottság alelnöke megbízatásának Ogytv. 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság elnöke megbízatásának Ogytv. 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági tag megbízatásának Ogytv. 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottságnak Ogytv. 16. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – eseti bizottsági tisztségnek Ogytv. 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – háznagy megbízatásának Ogytv. 10. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselőcsoportnak HHSZ 5. § (1), (3), (5), (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselő megbízatásának Ogytv. 10. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotásért felelős alelnök megbízatásának Ogytv. 10. § (1)–(1a) . . . . . . . Megszűnt bizottság irataira vonatkozó titokvédelem Ogytv. 2. § (2) o) . . . . . . . . . . . . . Megszüntetése bizottságnak Ogytv. 16. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megválasztás bizottságba Ogytv 28. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottságba Ogytv. 18. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megválasztása közjogi tisztség betöltőjének Ogytv. 44. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági alelnöknek Ogytv. 18. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági alelnöknek Ogytv. 28. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági elnöknek Ogytv. 18. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági elnöknek Ogytv. 28. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőnek HHSZ 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőnek Ogytv. 6. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselőnek (Országgyűlés) HHSZ 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselőnek (Országgyűlés) Ogytv. 6. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselőnek (Országgyűlés) Ogytv. 7. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselőnek (Országgyűlés) Ogytv. 28. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megvizsgálása törvényjavaslatnak kijelölt bizottság által HHSZ 44. § (1) . . . . . . . . . . . – vitához kapcsolódó bizottság által HHSZ 44. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megvonása szónak Ogytv. 46. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szónak Ogytv. 47. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szónak Ogytv. 48. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szónak Ogytv. 49. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megzavarása az Országgyűlés ülésének Ogytv. 55. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság ülésének Ogytv. 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megyei könyvtárnak országgyűlési jegyzőkönyv megküldése HHSZ 131. § (5) . . . . . Melléklete bizottsági ülés jegyzőkönyvének HHSZ 134. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyvének HHSZ 130. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mentelmi bizottság kötelező létrehozása Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összetétele Ogytv. 17. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

117 117 121 117 28 28 28 27 28 24 35 23 23 20 27 36 28 112 28 36 28 36 40 22 40 22 23 36 60 61 116 116 116 117 124 127 125 128 124 27 27

210


2016.09.20. 11:42:24


Mentelmi joga háznagynak Ogytv. 4. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nemzetiségi szószólónak Ogytv. 29/A. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miniszter kötelező meghallgatása bizottság előtt Ogytv. 41. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – személyes válaszadása azonnali kérdések órájában Ogytv. 43. § (2)–(3) . . . . . . . Miniszterelnök interpellálása Ogytv. 42. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – személyes válaszadása azonnali kérdések órájában Ogytv. 43. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választása Ogytv. 44. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány HHSZ 129. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Minősítése Országgyűlés jegyzőkönyvének HHSZ 132. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárt ülés (bizottsági) jegyzőkönyvének HHSZ 135. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Minősített adatra vonatkozó szabályok Ogytv. 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőkönyv megtekintése HHSZ 133. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőkönyv megtekintése HHSZ 135. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Módosításra irányuló szándék megfogalmazása HHSZ 45. § (3) c) . . . . . . . . . . . . . . . Módosító javaslat HHSZ 40. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – a Gst. 25. § (5) bekezdése alapján HHSZ 97. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében HHSZ 79. § (2) . . . . . . . . . . . . – az egyeztetési eljárás eredményének megfelelően HHSZ 74. § (1) . . . . . . . . . . . . – az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényhez HHSZ 78. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtása követelményei HHSZ 40. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtásának határideje HHSZ 41. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtásának határideje kivételes eljárásban HHSZ 62. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtásának határideje sürgős tárgyalásban HHSZ 60. § (3) c) . . . . . . . . . . . . – benyújtásának tilalma személyi döntést érintő határozati javaslathoz HHSZ 87. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtási határidejének megállapítása normakontroll-javaslat esetén HHSZ 76. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előterjesztőjének részvétele bizottsági ülésen Ogytv. 40. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . – előterjesztőtől HHSZ 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – fenntartásának kérése HHSZ 48. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – fogalma HHSZ 158. § 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – indokolása HHSZ 40. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő összegző HHSZ 71. § (5) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő részletes vitát lezáró bizottsági HHSZ 70. § (5) d) . . . . . . . . . . . . . . . – központi költségvetés és a költségvetési fejezetek bevételi és kiadási főösszegére HHSZ 91. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – lezártnak minősülése HHSZ 70. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második összegző HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megfontolásra visszaküldött törvényhez HHSZ 78. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21 37 50 110 106 110 112 115 126 128 127 127 129 61 59 96 87 82 86 59 59 75 73 92 84 50 59 65 158 59 81 80 93 80 66 86

211


2016.09.20. 11:42:24


Módosító javaslat megismételt vitát lezáró bizottsági HHSZ 69. § . . . . . . . . . . . . . . . . – megvitatása benyújtó képviselő távollétében HHSZ 44. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . – nemzetiségek érdekeit, jogait érintő határozati javaslathoz HHSZ 81. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – normakontroll kezdeményezését előkészítő HHSZ 76. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . – normakontroll-javaslathoz HHSZ 76. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző HHSZ 46. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző HHSZ 93. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitát lezáró bizottsági HHSZ 45. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szabályszerű túlterjeszkedő HHSZ 70. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz HHSZ 70. § (3) . . . . . . . . . . . – támogatása HHSZ 45. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgya HHSZ 40. § (1), (3)–(4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tartalma HHSZ 40. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma HHSZ 128. § (1) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma HHSZ 128. § (2) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma HHSZ 128. § (4) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma HHSZ 129. § (1) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma Ogytv. 18. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tilalma Ogytv. 24. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő HHSZ 42. § a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszavonása HHSZ 66. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vizsgálóbizottság létrehozására irányuló javaslathoz Ogytv. 24. § (3) . . . . . . . . . . – zárószavazás előtti HHSZ 53. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás előtti tilalma HHSZ 53. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazást előkészítő HHSZ 52. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mulasztása tárgyaló bizottságnak HHSZ 68. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkaidő fogalma HHSZ 158. § 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkáltatói jogkör gyakorlója főigazgató felett Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hivatali szervek vezetői felett Ogytv. 2. § (2) k) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkanap fogalma HHSZ 158. § 16. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkarendről Házbizottság állásfoglalása Ogytv. 11. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

78 61 88 84 84 62 94 61 79 79 61 59 59 113 114 114 115 28 31 60 77 31 69 69 68 78 158 20 20 158 24

N Napirend előtt rendkívüli ügyben történő felszólalás HHSZ 18. § (5) . . . . . . . . . . . . . Napirend fogalma HHSZ 158. § 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megállapítása bizottságban HHSZ 114. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megállapítása Országgyűlés ülésén HHSZ 15. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosítása bizottságban HHSZ 114. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Napirenden kívüli felszólalás HHSZ 18. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

44 158 103 42 104 43

212


2016.09.20. 11:42:24


Napirendi pont fogalma HHSZ 158. § 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalása közben tárgyalási szünet HHSZ 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalásának elnapolása HHSZ 22. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalásának elnapolása előterjesztő javaslatára HHSZ 22. § (1) . . . . . . . . . . . . – további tárgyalása HHSZ 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Napirendje bizottságnak HHSZ 114. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Napirendre tűzése részletes vitának HHSZ 43. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Napirendről határozat HHSZ 15. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem jogosult képviselő tiszteletdíjra Ogytv. 48. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjra Ogytv. 49. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjra Ogytv. 50. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tiszteletdíjra Ogytv. 50. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem képviselő eseti bizottsági tag szavazati jogának hiánya Ogytv. 23. § (3) . . . . . . . . Nem önálló indítványok HHSZ 28. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Alkotmánybíróság visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt HHSZ 79. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Állami Számvevőszék véleménye HHSZ 91. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – átdolgozott egységes javaslat HHSZ 48. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – átdolgozott második egységes javaslat HHSZ 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság állásfoglalása HHSZ 76. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság állásfoglalása HHSZ 78. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság állásfoglalása HHSZ 79. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság állásfoglalása Ogytv. 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság kijelölése beszámoló tárgyalására HHSZ 83. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság kijelölése kijelölt bizottság mulasztása miatt HHSZ 68. § (3) . . . . . . . – bizottság kijelölése országos népszavazás elrendelésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat benyújtására HHSZ 88. § (2) . . . . . . . . . . . – bizottság kijelölése részletes vita lefolytatására HHSZ 32. § (1) . . . . . . . . . . . . . – bizottság kijelölése tárgysorozatba vételre HHSZ 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági bejelentés kiegészítő részletes vita lefolytatásáról HHSZ 70. § (4) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági bejelentés részletes vita lefolytatásáról HHSZ 32. § (2) . . . . . . . . . . . . – bizottsági bejelentés részletes vita lefolytatásáról HHSZ 92. § (4) . . . . . . . . . . . . – bizottsági döntés a beszámoló elfogadásáról HHSZ 85. § (2) a) . . . . . . . . . . . . . – bizottsági értesítés tárgysorozatba vételre vonatkozó döntésről HHSZ 58. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági javaslat túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalására vonatkozóan HHSZ 72. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági jelentés interpellációra adott válaszról HHSZ 123. § (5) . . . . . . . . . . . – bizottsági jelentés interpellációra adott válaszról Ogytv 42. § (7) . . . . . . . . . . . . . – bizottsági jelentés kiegészítő részletes vitáról HHSZ 70. § (5) c) . . . . . . . . . . . . .

158 45 45 45 45 103 60 42 117 117 118 118 30 51 87 93 65 66 84 87 88 30 90 78 92 53 72 80 53 94 91 72 81 109 108 80

213


2016.09.20. 11:42:24


Nem önálló indítványok bizottsági jelentés megismételt részletes vitáról HHSZ 69. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági jelentés részletes vitáról HHSZ 45. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági jelentés részletes vitáról HHSZ 68. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági nyilatkozat részletes vita lefolytatásáról HHSZ 102. § (6) . . . . . . . . . – bizottsági nyilatkozat részletes vita lefolytatásáról HHSZ 84. § (7) . . . . . . . . . . . – bizottsági vélemény közjogi tisztségviselőre tett személyi javaslatról Ogytv. 44. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés HHSZ 73. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . – egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezés HHSZ 73. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . – egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott egységes javaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . – egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított átdolgozott második egységes javaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított egységes javaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . . . . . . . . . . . – egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított második egységes javaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . . . – egyeztetési eljárásra megküldött, zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított törvényjavaslat HHSZ 73. § (4) a) . . . . . . . . . . . . . . . . – egyeztetési eljárást követő egységes javaslat HHSZ 74. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . – egyeztetési eljárást követő összegző jelentés HHSZ 74. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . – egyeztetési eljárást követő összegző módosító javaslat HHSZ 74. § (3) . . . . . . . – egységes javaslat HHSZ 46. § (11) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egységes költségvetési törvényjavaslat HHSZ 93. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elfogadott és Alkotmánybírósághoz megküldött normakontrolljavaslat HHSZ 76. § (15) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előterjesztő nyilatkozata a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtásáról HHSZ 96. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előterjesztői tájékoztató HHSZ 46. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előterjesztői tájékoztató HHSZ 92. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felkérés megismételt részletes vita lefolytatására HHSZ 69. § (1)–(2) . . . . . . . . – felsorolása HHSZ 2. melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Házbizottság javaslata a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésre HHSZ 65. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Házbizottság javaslata beszámolóról történő határozathozatalra felkérésről HHSZ 85. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

79 61 78 98 90 112 82 82 82 82 82 82 82 83 83 83 63 94 96 85 95 62 94 78 164 77 91

214


2016.09.20. 11:42:24


Nem önálló indítványok Házbizottság javaslata részletes vitáról szóló bizottsági jelentés benyújtására irányuló határidő megállapítására HHSZ 68. § (1) . . . . . . – Házbizottság javaslata részletesvita-szakasz lezárására irányuló határidő megállapítására HHSZ 92. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – házelnöki döntés iromány visszautasításáról HHSZ 29. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . – házelnöki döntés iromány visszautasításáról HHSZ 121. § (4) . . . . . . . . . . . . . . – házelnöki döntés iromány visszautasításáról HHSZ 125. § (4) . . . . . . . . . . . . . . – írásbeli válasz interpellációra Ogytv. 42. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – írásbeli válasz kérdésre Ogytv. 42. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslat vita lezárására HHSZ 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslat zárószavazás elhalasztásáról HHSZ 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslat zárószavazás elhalasztásáról HHSZ 48. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslat zárószavazás elhalasztásáról HHSZ 51. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kezdeményezés a törvényjavaslat elfogadásáról módosító javaslat hiányában HHSZ 67. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő egységes javaslat HHSZ 71. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő összegző jelentés HHSZ 71. § (5) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő összegző módosító javaslat HHSZ 71. § (5) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiegészítő részletes vitát lezáró módosító javaslat HHSZ 70. § (5) d) . . . . . . . . . – kiigazítás HHSZ 102. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételességi javaslat HHSZ 61. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Kormány tájékoztatása az egyeztetési eljárás eredményéről HHSZ 74. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása HHSZ 98. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . – Költségvetési Tanács észrevétele HHSZ 91. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Költségvetési Tanács véleménye költségvetési törvényjavaslatról vagy egységes költségvetési törvényjavaslatról HHSZ 96. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . – költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – költségvetési törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 95. § (2) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegének a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

78 94 51 106 111 108 110 58 66 65 68 77 81 81 81 80 98 74 82 96 93 95 96

96 95

96

215


2016.09.20. 11:42:24


Nem önálló indítványok költségvetési törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 95. § (2) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele HHSZ 78. § (1) . . . . . . . . . – köztársasági elnök visszaküldő levele alaptörvény-ellenesség miatt HHSZ 79. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege Alaptörvény 6. cikk (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – külön szavazás kérése az összegző módosító javaslat, a második összegző módosító javaslat valamely pontjáról HHSZ 48. § (2) . . . . . . . . . . . – külön szavazás kérése az összegző módosító javaslat, a második összegző módosító javaslat valamely pontjáról HHSZ 49. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második egységes javaslat HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második egységes költségvetési törvényjavaslat HHSZ 93. § (3) . . . . . . . . . . . . . – második egységes költségvetési törvényjavaslatnak a 97. § szerinti eljárásban elfogadott módosító javaslattal egybeszerkesztett, a Költségvetési Tanácsnak megküldött szövege HHSZ 98. § (1) a) . . . . . . . . – második összegző jelentés HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második összegző módosító javaslat HHSZ 48. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megismételt részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat HHSZ 69. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat HHSZ 40. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat a Gst. 25. § (5) bekezdése alapján HHSZ 97. § (4) . . . . . . . . . – módosító javaslat alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében HHSZ 79. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat az egyeztetési eljárás eredményének megfelelően HHSZ 74. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényhez HHSZ 78. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat benyújtási határidejének megállapítása normakontroll-javaslat esetén HHSZ 76. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat fenntartásának kérése HHSZ 48. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat normakontroll-javaslathoz HHSZ 76. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslathoz HHSZ 70. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – napirendi pont további tárgyalásának kérése HHSZ 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . – normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés HHSZ 76. § (7) . . . . . . . . . – normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat HHSZ 76. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – normakontroll-javaslat HHSZ 75. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző jelentés HHSZ 46. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

95 86 87 71 65 66 66 94 96 66 66 79 59 96 87 82 86 84 65 84 79 45 84 84 83 63

216


2016.09.20. 11:42:24


Nem önálló indítványok összegző jelentés HHSZ 93. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző módosító javaslat HHSZ 46. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összegző módosító javaslat HHSZ 93. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat HHSZ 92. § (6) . . . . . . . . . . . – részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat HHSZ 105. § (10) . . . . . . . . . – részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat HHSZ 105. § (12) . . . . . . . . . – részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat HHSZ 45. § (5) . . . . . . . . . . . – sürgősségi javaslat HHSZ 60. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgysorozatba-vételi kérelem HHSZ 58. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottság eljárásának kezdeményezése HHSZ 46. § (4) . . . . . . . – törvényalkotási bizottság felkérése az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére HHSZ 79. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottság jelentése a köztársasági elnök – az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényről szóló – átiratáról kialakított álláspontjáról HHSZ 78. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottság jelentése az Alkotmánybíróság határozatáról kialakított álláspontjáról HHSZ 79. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottság kijelölése HHSZ 76. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényalkotási bizottság kijelölése HHSZ 78. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege HHSZ 73. § (4) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege HHSZ 73. § (4) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő módosító javaslat HHSZ 70. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő módosító javaslat HHSZ 71. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás előtti módosító javaslat HHSZ 53. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazást előkészítő módosító javaslat HHSZ 52. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem támogatott módosító javaslat fenntartása szükséges változtatásokkal HHSZ 45. § (3) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Nem”-mel szavazás HHSZ 24. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetbiztonsággal foglalkozó bizottság kötelező létrehozása Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolója országgyűlési képviselők választásáról Ogytv. 31. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolója országgyűlési képviselők választásáról Ogytv. 31. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont fogalma HHSZ 158. § 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

94 62 94 94 100 100 61 73 72 62 87 86 88 84 86 82 82 79 80 69 68 61 46 27 38 38 158

217


2016.09.20. 11:42:24


Nemzetiségeket képviselő bizottság állásfoglalása Ogytv. 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnevezésére javaslat Ogytv. 22. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság elnökének szavazati joga HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság hatásköre Ogytv. 22. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tagja Ogytv. 22. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő módosító javaslatának tilalma HHSZ 45. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetiségi képviselő fogalma HHSZ 158. § 20. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetiségi szószóló Ogytv. 29. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása Ogytv. 29. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jogai Ogytv. 29. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelezettségei Ogytv. 29. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízatásának megszűnése Ogytv. 29/A. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mentelmi joga Ogytv. 29/A. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazati joga Ogytv. 29. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazati jogának hiánya Ogytv. 29. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi kapcsolatok szervezésére Házbizottsági javaslat Ogytv. 11. § (1) e) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi kapcsolatokban Országgyűlés képviselete Ogytv. 2. § (2) b) . . . . . . . . . . . Nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárás HHSZ 101–102. § . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetpolitikával foglalkozó bizottság kötelező létrehozása Ogytv. 16. § (2) . . . . . . . Népszavazási kezdeményezés tárgysorozatra kerülése HHSZ 88. § (1)–(2) . . . . . . . . Névsor vezetése felszólalásra jelentkezett képviselőkről Ogytv. 5. § (1) e) . . . . . . . . . . . Névsora határozatképtelenség esetén távol lévő képviselőnek HHSZ 14. § (2) . . . . . . Névsorban első öt képviselő HHSZ 8. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés HHSZ 76. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat HHSZ 76. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Normakontroll-javaslat HHSZ 75. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyelvhasználat Ogytv. 38/B. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyilatkozat (politikai) fogalma HHSZ 158. § 22. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyilatkozattervezet (politikai) tárgyalása HHSZ 82. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyilvános ülés Ogytv. 55. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hallgatósága Ogytv. 55. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyilvános ülésen médiatartalom-szolgáltató részvétele Ogytv. 55. § (2) . . . . . . . . . . . . . – véleménynyilvánítás tilalma Ogytv. 55. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyilvánosság bizottsági ülésen Ogytv. 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyilvánossága bizottsági állásfoglalásnak Ogytv. 15. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági ülésnek Ogytv. 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyveinek Ogytv. 56. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésének Ogytv. 55. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – számítógépes szavazási listának Ogytv. 56. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyilvántartása az európai uniós dokumentumoknak HHSZ 139. § . . . . . . . . . . . . . . .

30 30 105 30 30 61 159 36 36 36 36 37 37 37 36 24 19 98 27 92 22 41 39 84 84 83 48 159 89 124 124 124 124 127 27 127 124 124 124 137

218


2016.09.20. 11:42:24


Nyitóbeszéd HHSZ 36. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Nyolc napon belüli kérése elnapolt vita folytatásának HHSZ 22. § (2) . . . . . . . . . . . . 45 Nyomtatvány alkalmazásának elrendelése HHSZ 29. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

O, Ó Országgyűlés alelnökének megválasztása Ogytv. 6. § (1)–(2), (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – határozatképtelensége HHSZ 14. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – határozatképtelensége miatt tiszteletdíj-csökkentés Ogytv. 107. § (2) . . . . . . . . . – Hivatala Ogytv. 123–124/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kifogása Ogytv. 72. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kifogása HHSZ 144. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megalakulása HHSZ 7–13. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megalakulása Ogytv. 30–31. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megalakulását követően létrehozott bizottságok Ogytv. 16. § (1)–(2) . . . . . . . . . – muzeális intézménye Ogytv. 124/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – működését érintő önálló indítvány megvitatása Ogytv. 11. § (1) c) . . . . . . . . . . . . – működését érintő önálló indítványról állásfoglalás Ogytv. 11. § (1) c) . . . . . . . . . – működésével kapcsolatos vitás kérdések egyeztetése Ogytv. 11. § (1) d) . . . . . . . – összehívására vonatkozó kérelem tartalma Ogytv. 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselője Ogytv. 1. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülése Ogytv. 33. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ülésének vezetése HHSZ 17. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Országgyűléshez érkezett beadvány HHSZ 137. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kiadása hatáskörrel rendelkező bizottságnak HHSZ 137. § (1) . . . . . . . . . . . . . . Országgyűléshez érkezett iratok felolvasása Ogytv. 5. § (1) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Országgyűlési Könyvtár Ogytv. 124/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Országgyűlési Napló fogalma HHSZ 158. § 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Országos jelentőségű ügyben felszólalás HHSZ 18. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önálló indítvány előterjesztőjének távolléte Ogytv. 39. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megtárgyalására rendkívüli ülés összehívása HHSZ 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . – napirendre tűzése rendkívüli ülésen HHSZ 16. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önálló indítványok HHSZ 27. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önálló indítványról Házbizottság állásfoglalása Ogytv. 11. § (1) c) . . . . . . . . . . . . . . . . Összegző jelentés HHSZ 46. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jelentés HHSZ 93. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jelentés benyújtása HHSZ 46. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jelentés benyújtása HHSZ 93. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegző módosító javaslat HHSZ 46. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslat HHSZ 93. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összehangolása bizottságok működésének Ogytv. 2. § (2) h) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

22 41 146 147 144 144 38 38 27 148 24 24 24 42 19 41 43 131 131 22 148 159 43 50 43 43 51 24 63 94 63 94 62 94 20

219


2016.09.20. 11:42:25


Összehívása alakuló ülésnek Alaptörvény 3. cikk (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság ülésének HHSZ 110. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság ülésének HHSZ 112. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Bizottsági elnöki értekezletnek HHSZ 119. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésének elnapolás tartama alatt Ogytv. 36. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésének kötelezően elnapolás tartama alatt Ogytv. 36. § (2) . . . . – Országgyűlés ülésének rendzavarás miatti félbeszakadás után Ogytv. 51. § . . . . – rendkívüli ülésnek HHSZ 128. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendkívüli ülésnek HHSZ 128. § (2) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendkívüli ülésnek HHSZ 128. § (3) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendkívüli ülésnek HHSZ 129. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendkívüli ülésnek Ogytv. 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendkívüli ülésnek bizalmatlansági indítvány miatt HHSZ 129. § (1) a) . . . . . . – rendkívüli ülésnek köztársasági elnök lemondása miatt HHSZ 128. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összehívásra vonatkozó kérelem tárgya Ogytv. 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összevont vita HHSZ 62. § (3) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38 102 102 105 48 48 118 113 114 114 115 42 115 113 42 75

P Paritásos bizottság Ogytv. 17. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottság Ogytv. 24. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Politikai nyilatkozat fogalma HHSZ 158. § 22. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nyilatkozatra vonatkozó javaslat tárgyalása HHSZ 82. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . Politikai vita HHSZ 86. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

27 31 159 89 91

R Rend fenntartása bizottsági ülésen Ogytv. 52. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésén Ogytv. 45–51. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendes ülésszak Ogytv. 32. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendje ülések közvetítésének Ogytv. 59. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendkívüli ügy HHSZ 18. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendkívüli ülés Ogytv. 35. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 128. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 128. § (2) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 128. § (3) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 129. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása Ogytv. 35. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása bizalmatlansági indítvány miatt HHSZ 129. § (1) a) . . . . . . . . . . . . – összehívása köztársasági elnök lemondása miatt HHSZ 128. § (1) a) . . . . . . . .

121 116 41 129 43 42 113 114 114 115 42 115 113

220


2016.09.20. 11:42:25


Rendkívüli ülésszak Ogytv. 35. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendkívüli ülésszakon benyújtott interpelláció HHSZ 121. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtott kérdés HHSZ 121. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendreutasítás Ogytv. 48. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rendzavarás miatt elnöki szék elhagyása Ogytv. 51. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozás felfüggesztése vagy berekesztése Ogytv. 51. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Részletes vita lefolytatásának bejelentése HHSZ 32. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – lezárása HHSZ 45. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – napirendre tűzése HHSZ 43. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Részletes vitája költségvetési törvényjavaslatnak HHSZ 92. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . Részletes vitáról szóló bizottsági jelentés benyújtása HHSZ 45. § (6) . . . . . . . . . . . . . Részletes vitát lefolytató bizottság HHSZ 43. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárásban HHSZ 62. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat HHSZ 45. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat HHSZ 92. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat HHSZ 105. § (10) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat HHSZ 105. § (12) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat benyújtása HHSZ 45. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Részletesvita-szakasz lezárulása HHSZ 45. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megkezdésének ideje HHSZ 43. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szabályai HHSZ 43–45. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

42 107 107 116 118 118 53 61 60 94 61 60 75 61 94 100 100 61 62 60 60

S, Sz Sajtónyilvánosság bizottsági ülésen Ogytv. 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sajtónyilvánosságról állásfoglalás Ogytv. 11. § (1) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Soros jegyző fogalma HHSZ 158. § 23. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sorrend jegyzők között Ogytv. 5. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés alelnökei között Ogytv. 3. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sorrendje azonnali kérdések órájában feltett kérdéseknek HHSZ 126. § (1) . . . . . . . . – felszólalásoknak általános vitában HHSZ 36. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációnak HHSZ 122. § (1)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérdésnek HHSZ 122. § (1)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mandátumvizsgálati eredmény közlésének HHSZ 9. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sürgős eljárásban való tárgyalás kérésének tilalma HHSZ 91. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . Sürgős tárgyalás HHSZ 60. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elrendelésének lehetősége félévente HHSZ 60. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – esetén általános vita megkezdésének napja HHSZ 60. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . Sürgősség elrendelésének támogatása HHSZ 60. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sürgősségi javaslat HHSZ 60. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – indokolása HHSZ 60. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

127 24 159 22 20 111 55 107 107 39 93 73 74 73 74 73 73

221


2016.09.20. 11:42:25


Szabályozása tájékoztatásnak Ogytv. 59. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabályszerűsége indítványnak HHSZ 29. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megbízólevélnek HHSZ 8. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakértő alkalmazása bizottsági ülésen Ogytv. 40. § (4)–(5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalása bizottsági ülésen Ogytv. 40. § (4)–(5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – meghívása bizottsági ülésre Ogytv. 40. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétele bizottsági ülésen Ogytv. 40. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számítása határidőnek Ogytv. 72/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számítógépes lista szavazás eredményéről Ogytv. 56. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazási lista nyilvánossága Ogytv. 56. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazás (záró) előtt elnapolásra vonatkozó javaslat HHSZ 51. § . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazás bizottságok közös eljárása során HHSZ 118. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – eredményének kihirdetése Ogytv. 2. § (2) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – két részletben HHSZ 48. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – két részletben HHSZ 49. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – két részletben HHSZ 50. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – két részletben HHSZ 55. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – két részletben HHSZ 56. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kétséges eredménye HHSZ 25. § (4)–(7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárás elrendeléséről HHSZ 62. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – köztársasági elnök lemondó nyilatkozata felett HHSZ 128. § (1) a) . . . . . . . . . . – megismétlése HHSZ 25. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megismétlése titkos szavazásnál HHSZ 26. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendje HHSZ 24–26. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazatszámláló gép alkalmazásával HHSZ 25. § (2) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – személyesen Ogytv. 28. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazása bizottsági elnöknek bizottsági ülésen HHSZ 116. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazási lista (számítógépes) nyilvánossága Ogytv. 56. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazásra vonatkozó szabályok megszegése Ogytv. 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazásról igazolatlanul távol lévő tiszteletdíja csökkentésnek végrehajtási szabályai Ogytv. 11. § (1) j) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazategyenlőség titkos szavazásnál HHSZ 26. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazati arány egyes döntéseknél Ogytv. 61/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jog Bizottsági elnöki értekezleten HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jog Házbizottságban Ogytv. 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – joga nem képviselő bizottsági tagnak Ogytv. 23. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – joga szószólónak a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában Ogytv. 29. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szavazatszámlálás kézfelemeléssel történő szavazásnál Ogytv. 5. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselő-választásnál Ogytv. 6. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

130 51 38 50 50 50 50 145 124 124 68 105 19 66 67 67 70 70 47 75 113 47 47 46 46 36 104 124 117 25 47 134 105 25 30 37 22 23

222


2016.09.20. 11:42:25


Szavazatszámlálás gép alkalmazásával HHSZ 25. § (2) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – testület titkos szavazásnál HHSZ 26. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Személyazonosság megállapítása Ogytv. 138. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Személyében érintett hozzászólása HHSZ 20. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Személyes érintettség HHSZ 20. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválaszolása interpellációnak Ogytv. 42. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválaszolása kérdésnek Ogytv. 42. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – részvétel bizottsági ülésen Ogytv. 20. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – válaszadás azonnali kérdések órájában Ogytv. 43. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – válaszadás kérése Ogytv. 43. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Személyi javaslat bizottsági véleményezése Ogytv. 44. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szemléltetés Ogytv. 38/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szabályainak megszegése Ogytv. 49. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szabályainak megszegése Ogytv. 51/A–52. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervezeti és működési szabályzat házelnöki rendelkezésben történő kiadása Ogytv. 124. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szó megvonása Ogytv. 46. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megvonása Ogytv. 47. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megvonása Ogytv. 48. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megvonása Ogytv. 49. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgáltatása könyvtárnak, muzeális intézménynek Ogytv. 124/A. § . . . . . . . . . . . . . . . Szónoki emelvényről való felszólalás HHSZ 23. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szószóló szavazati joga a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában Ogytv. 29. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szöveg kiigazítása bizottság jegyzőkönyvében HHSZ 134. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyvében HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyvében HHSZ 132. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szubszidiaritás elvének érvényesítése HHSZ 142. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vizsgálata Ogytv. 71. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szünet elrendelése HHSZ 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elrendelése HHSZ 50. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

46 47 153 45 45 106 106 28 110 110 112 48 117 118 147 116 116 116 117 148 46 37 128 125 126 143 142 45 67

T Tagja Bizottsági elnöki értekezletnek HHSZ 119. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Házbizottságnak Ogytv. 12. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – nemzetiségeket képviselő bizottságnak Ogytv. 22. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztatás albizottság megalakulásáról Ogytv. 21. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató HHSZ 89. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztató médiatartalom-szolgáltatóknak Ogytv. 59. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszautasított interpellációról HHSZ 121. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

105 25 30 29 92 130 106

223


2016.09.20. 11:42:25


Támogatása független képviselő törvényjavaslatának tárgysorozatba vételére irányuló kérelmének HHSZ 58. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselő által benyújtott kivételességi javaslatnak HHSZ 61. § (2) . . . . . . . . . . . – képviselő által benyújtott sürgősségi javaslatnak HHSZ 60. § (2) . . . . . . . . . . . . – módosító javaslatnak HHSZ 45. § (3) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sürgősség elrendelésének HHSZ 60. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszautasított iromány benyújtója kérelmének HHSZ 29. § (5) . . . . . . . . . . . . . Tanácskozás nyelve Ogytv. 38/B. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanácskozási jog Házbizottság ülésén Ogytv. 13. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanácskozási joga bizottsági ülésen házelnöknek Ogytv. 2. § (3) b) . . . . . . . . . . . . . . . . Tanácskozási joggal részt vevő bizottsági ülésen Ogytv. 40. § (1)–(4) . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés zárt ülésén Ogytv. 57. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanácskozóképesség bizottságban Ogytv. 27/C. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyalás elnapolása HHSZ 22. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időkeretben HHSZ 37. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyalása határozati javaslatnak HHSZ 80. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációnak HHSZ 122–123. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációnak Ogytv. 42. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérdésnek HHSZ 124. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérdésnek Ogytv. 42. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – politikai nyilatkozatnak HHSZ 82. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényjavaslatnak HHSZ 33–72. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyalási szabályai bizottságnak HHSZ 107–118. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szünet elrendelése HHSZ 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szünet elrendelése határozathozatal közben HHSZ 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szünet időtartama HHSZ 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyaló bizottság fogalma HHSZ 32. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megjelölése HHSZ 41. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyaló bizottsága beszámolónak HHSZ 83. § (1), (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyra térés és a szó megvonása Ogytv. 46. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgyra térésre felszólítás Ogytv. 46. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgysorozat fogalma HHSZ 158. § 24. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgysorozatba vétel iránti kérelem ülésszakonként HHSZ 58. § (7) . . . . . . . . . . . . . . Tárgysorozatba-vételi kérelem HHSZ 58. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgysorozaton maradó előterjesztések HHSZ 157. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgysorozatra kerülése képviselői törvényjavaslatnak HHSZ 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . – Kormány törvényjavaslatának HHSZ 31. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – köztársasági elnök törvényjavaslatának HHSZ 31. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Társelnöke vizsgálóbizottságnak Ogytv. 24. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartalma képviselőcsoport megalakulásáról szóló bejelentésnek HHSZ 12. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

73 74 73 61 74 52 48 26 20 50 126 33 45 56 88 107 106 109 106 89 53 101 45 45 45 53 59 90 116 116 159 72 72 157 72 53 53 31 39

224


2016.09.20. 11:42:25


„Tartózkodom”-mal szavazás HHSZ 24. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Távolléte előterjesztőnek Ogytv. 39. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előterjesztőnek HHSZ 46. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előterjesztőnek HHSZ 58. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslat benyújtójának HHSZ 44. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Távolléte esetére helyettes bizottsági tag HHSZ 109. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – helyettes bizottsági tag Ogytv. 20. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Távollevők jegyzéke Országgyűlés üléséről HHSZ 14. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tekintély megóvása (Országgyűlés) Ogytv. 2. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tekintélyt sértő (Országgyűlés) kifejezés használata Ogytv. 48. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . Testület korelnök, korjegyző megbízólevelének vizsgálatára HHSZ 8. § (2) . . . . . . . . Téves szöveg kiigazítása bizottsági jegyzőkönyvben HHSZ 134. § (3) a) . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyvében HHSZ 131. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés jegyzőkönyvében HHSZ 132. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Típusa indítványnak HHSZ 27–28. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tiszteletdíj csökkentése igazolatlanul távollevőnek Ogytv. 11. § (1) j) . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottsági ülésről távollévőnek Ogytv. 107. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Házbizottság által Ogytv. 107. § (2)–(3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tisztség (közjogi) betöltőjének megválasztása Ogytv. 44. § (1)–(1a) . . . . . . . . . . . . . . . Tisztségre történő új jelölés Országgyűlés tisztségviselői esetében Ogytv. 6. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tisztségviselő (házelnök, alelnök, jegyző) felmentése Ogytv. 10. § (1) d) . . . . . . . . . . . . – (házelnök, alelnök, jegyző) felmentése Ogytv. 11. § (1) m) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – (háznagy) felmentése Ogytv. 2. § (1) j) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztása HHSZ 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztása Ogytv. 6–9. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztása alakuló ülésen HHSZ 13. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megválasztása alakuló ülésen Ogytv. 6–7. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választás eredménytelensége Ogytv. 6. § (6)–(7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – választás megismétlése Ogytv. 6. § (6)–(7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tisztségviselője Országgyűlésnek Ogytv. 1. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Titkos szavazás HHSZ 26. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – eredményének megállapítása HHSZ 1. mell. 3.2.–3.3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – eredményének megállapítása Ogytv. 5. § (1) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – lebonyolításának rendje HHSZ 1. mell. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megismétlése HHSZ 26. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módja HHSZ 26. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Titkos szavazásnál szavazategyenlőség HHSZ 26. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazatszámláló bizottság Ogytv. 5. § (1) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szavazatszámláló testület HHSZ 26. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Titkos szavazásról készült jegyzőkönyv aláírása HHSZ 26. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . .

46 50 63 72 61 101 28 41 19 116 39 128 125 126 51 25 146 146 112 23 24 25 20 40 22 40 22 23 23 19 47 162 22 161 47 47 47 22 47 47

225


2016.09.20. 11:42:25


Titkos szavazással megválasztása közjogi tisztség betöltőjének Ogytv. 44. § (1a) . . . . . – megválasztása tisztségviselőnek Ogytv. 6. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Titokvédelmi szabályok HHSZ 135. § (2) e) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tolmácsolás magyar nyelvre Ogytv. 38/B. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Több bizottság közös eljárása HHSZ 118. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvény (elfogadott) aláírása Alaptörvény 6. cikk (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – aláírása HHSZ 57. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvény elveinek meghatározása HHSZ 59. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvényalkotásért felelős alelnök megbízatásának megszűnése Ogytv. 10. § (1)–(1a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvényalkotási bizottság eljárásának kezdeményezése HHSZ 46. § (4) . . . . . . . . . . . . – elnökének szavazati joga HHSZ 119. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – feladatainak ellátása költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során HHSZ 91. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felkérése az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére HHSZ 79. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – hatásköre Ogytv. 21/A. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jelentése a köztársasági elnök – az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényről szóló – átiratáról kialakított álláspontjáról HHSZ 78. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jelentése az Alkotmánybíróság határozatáról kialakított álláspontjáról HHSZ 79. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése HHSZ 76. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kijelölése HHSZ 78. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása Ogytv. 21/A. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő módosító javaslata HHSZ 71. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvényalkotási program benyújtásának határideje Ogytv. 38. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Törvényjavaslat benyújtása HHSZ 31. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – fogalma HHSZ 158. § 25. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – indokolása Ogytv. 28. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – készítésére felkérés Ogytv. 15. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megvizsgálása kijelölt bizottság által HHSZ 44. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megvizsgálása vitához kapcsolódó bizottság által HHSZ 44. § (2) . . . . . . . . . . . – sürgős tárgyalása HHSZ 60. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyalása két fordulóban HHSZ 59. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgysorozatba kerülése HHSZ 58. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgysorozatba vétele képviselőcsoport vezetőjének kérésére HHSZ 58. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tartalmi elemei HHSZ 31. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszavonása HHSZ 66. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – visszavontnak tekintése HHSZ 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

112 22 129 49 105 71 71 73 23 62 105 93 87 29 86 88 84 86 29 80 48 53 159 36 27 60 61 73 73 72 72 53 77 45

226


2016.09.20. 11:42:25


Törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege HHSZ 73. § (4) c) . . . . . . – az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított, egyeztetési eljárásra megküldött szövege HHSZ 73. § (4) b) . . . . . . . . . . . . . . Törvényjavaslatok tárgyalásának sorrendje azonos tárgy esetén HHSZ 33. § . . . . . . . Túlterjeszkedő módosító javaslat bizottságtól HHSZ 70. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslat fogalma HHSZ 42. § a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslat kizárása nemzetiségeket képviselő bizottságtól HHSZ 45. § (4) . . . . . . . – javaslat tárgyalására vonatkozó bizottsági javaslat HHSZ 72. § . . . . . . . . . . . . . . – javaslat törvényalkotási bizottságtól HHSZ 71. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – javaslatról döntés HHSZ 70. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

82 82 53 79 60 61 81 80 79

U, Ú, Ü Új jelölés eredménytelen tisztségviselő-választás esetén Ogytv. 6. § (7) . . . . . . . . . . . . . Új tisztségviselő választása Ogytv. 8. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Uniós tervezettel kapcsolatos eljárás HHSZ 139–145. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kapcsolatos eljárás Ogytv. 63–68. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Utolsó hozzászólás vita lezárása után HHSZ 39. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyrendi javaslat fogalma HHSZ 158. § 26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyában felszólalás HHSZ 19. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyrendi javaslathoz felszólalás HHSZ 19. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülés (alakuló) összehívása Alaptörvény 3. cikk (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülés (bizottsági) nyilvánossága Ogytv. 58. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – közvetítése Ogytv. 59. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 110. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 112. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetése HHSZ 113. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülés (Országgyűlés) berekesztése Ogytv. 51. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnapolása Ogytv. 36. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnapolása köztársasági elnök által Ogytv. 36. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elnapolásának időtartama Ogytv. 36. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felfüggesztése Ogytv. 51. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időtartama alatt bizottsági ülés HHSZ 108. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időtartamára javaslat Ogytv. 11. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőkönyvének nyilvánossága Ogytv. 56. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – közvetítése Ogytv. 59. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – megnyitása Ogytv. 2. § (2) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – napirendjére javaslat Ogytv. 11. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása házelnök által Ogytv. 2. § (2) e) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása házelnök által Ogytv. 35. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

23 23 137 137 59 159 45 45 38 127 129 102 102 103 118 48 48 48 118 101 24 124 129 19 24 19 42

227


2016.09.20. 11:42:25


Ülés rendjének megzavarása Ogytv. 55. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – rendjére ügyelés Ogytv. 2. § (2) f ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – résztvevői Ogytv. 39. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tanácskozási nyelve Ogytv. 38/B–38/D. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetése HHSZ 17. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vezetésében közreműködés Ogytv. 5. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülés alatti bizottsági ülésezés tilalma HHSZ 108. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülésen ismertetése közjogi tisztségre jelöltről véleménynek Ogytv. 44. § (3) . . . . . . . . . – jelenlét Ogytv. 28. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelező részvétel Ogytv. 39. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelező részvétel Ogytv. 42. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kötelező részvétel Ogytv. 43. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülésezés rendje bizottságban HHSZ 108. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülésezése bizottságnak Országgyűlés ülése alatt HHSZ 108. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottságnak Országgyűlés ülésszaka alatt HHSZ 108. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . Ülésnap napirendje fogalma HHSZ 158. § 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülésnapok várható száma Ogytv. 33. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülésre meghívott Ogytv. 40. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülésszak Ogytv. 32. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 128. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 128. § (2) c) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása HHSZ 129. § (1) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása Ogytv. 2. § (2) e) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – összehívása Ogytv. 35. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ülésszakok közötti összehívása bizottságok ülésének HHSZ 112. § (1) . . . . . . . . . . . Ünnepi események előkészítése Ogytv. 11. § (1) e) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ünnepi ülés Ogytv. 35/A. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üresedés miatt listáról kijelölt képviselő megbízólevelének benyújtása Ogytv. 30. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

124 19 49 48 43 22 101 112 36 50 106 110 101 101 101 159 41 50 41 113 114 115 19 42 102 24 47 38

V Válasz azonnali kérdésre Ogytv. 43. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációra HHSZ 122. § (6)–(7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációra HHSZ 123. § (3)–(5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – interpellációra Ogytv. 42. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérdésre HHSZ 124. § (1) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Válaszadás elhalasztása interpellációra Ogytv. 42. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Választása bizottság tagjának, elnökének Ogytv. 28. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – közjogi tisztség viselőjének Ogytv. 44. § (1)–(1a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – miniszterelnöknek Ogytv. 44. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

110 108 108 108 109 108 36 112 112

228


2016.09.20. 11:42:25


Választása tisztségviselőnek Ogytv. 6. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselőnek Ogytv. 28. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Választási iratok a mandátumvizsgálathoz HHSZ 8. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Választhatóság bizottságba Ogytv. 28. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tisztségviselővé Ogytv. 28. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Végrehajtása Országgyűlés Hivatala költségvetésének Ogytv. 2. § (2) m) . . . . . . . . . . . Véleménynyilvánítás tilalma nyilvános ülésen Ogytv. 55. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Versengő indítványok” (azonos tárgyú törvényjavaslatok) HHSZ 33. § . . . . . . . . . . . . Vezérszónoki felszólalás HHSZ 36. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vezérszónoki felszólalási rend HHSZ 36. § (2)–(4), (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vezetése bizottság ülésének HHSZ 113. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Bizottsági elnöki értekezletnek HHSZ 119. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – Országgyűlés ülésének HHSZ 17. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vezetője képviselőcsoportnak HHSZ 3. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Viszonválasz interpellációra adott válaszra Ogytv. 42. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárás során HHSZ 63. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Viszonválasza Kormánynak politikai vitában HHSZ 86. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaküldése törvénynek köztársasági elnök által Alaptörvény 6. cikk (5) . . . . . . . . . . . – köztársasági elnök által HHSZ 78. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszaküldött törvénnyel kapcsolatos eljárás HHSZ 78. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszautasítása interpellációnak HHSZ 121. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – irománynak HHSZ 29. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kérdésnek HHSZ 121. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszavonása interpellációnak HHSZ 122. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – módosító javaslatnak HHSZ 66. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényjavaslatnak HHSZ 66. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszavontnak tekintendő előterjesztés HHSZ 22. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Visszavontnak tekintendő interpelláció HHSZ 122. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vita köztársasági elnök lemondó nyilatkozata felett HHSZ 128. § (1) a) . . . . . . . . . . . Vita lezárása HHSZ 39. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – bizottságban HHSZ 115. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselői javaslatra HHSZ 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – képviselői javaslatra bizottsági ülésen HHSZ 115. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . – után előterjesztő hozzászólása HHSZ 39. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – után felszólalás HHSZ 39. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – után képviselőcsoport tagjának felszólalása HHSZ 39. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . Vita lezárásának feltétele HHSZ 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vita nélkül döntés a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról HHSZ 11. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – általános vitát követő határozathozatalról HHSZ 67. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . – egyedi határozat közzétételéről HHSZ 80. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

22 36 38 36 36 20 124 53 55 55 103 105 43 34 108 76 91 86 86 86 106 51 106 107 77 77 45 107 113 58 104 58 104 59 59 59 58 39 78 88

229


2016.09.20. 11:42:25


Vita nélkül döntés egyeztetési eljárásról HHSZ 73. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – felszólalási időtartam meghosszabbításáról HHSZ 54. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . – házszabályi rendelkezésektől való eltérésről HHSZ 65. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . – hosszabb időkeret megállapításáról HHSZ 47. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – időkeretben való tárgyalásról HHSZ 37. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kivételes eljárásban tárgyalásról HHSZ 62. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – mulasztó tárgyaló bizottság ügyében HHSZ 68. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – napirend kiegészítéséről HHSZ 76. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – napirendi javaslat megváltoztatására tett javaslatról és a napirendi javaslatról HHSZ 15. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról HHSZ 22. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . – politikai nyilatkozat közzétételének módjáról HHSZ 82. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . – részletes vita határidejének megállapítására költségvetési törvényjavaslat tárgyalásában HHSZ 92. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – sürgős tárgyalás elrendeléséről HHSZ 60. § (7) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – személyi döntésre vonatkozó határozatról HHSZ 87. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . – szó meg nem adása esetén HHSZ 20. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szó meg nem adása esetén HHSZ 35. § (8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – szó meg nem adása esetén HHSZ 38. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tárgyaló bizottság felkéréséről beszámoló tárgyalása során HHSZ 85. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő módosító javaslat szabályszerűségéről HHSZ 70. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – túlterjeszkedő módosító javaslat szabályszerűségéről HHSZ 71. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – ügyrendi javaslatról HHSZ 19. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – vita lezárásáról HHSZ 39. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás elhalasztásáról HHSZ 51. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárószavazás megtartásáról HHSZ 51. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – zárt ülésen hozott határozat közzétételéről HHSZ 80. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . Vita nélkül igazolása mandátumnak HHSZ 9. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vitához kapcsolódó bizottság HHSZ 32. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vitája zárószavazás előtti módosító javaslatnak HHSZ 54. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vitás kérdések egyeztetése Országgyűlés működésével kapcsolatban Ogytv. 11. § (1) d) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizsgálata bizottságnak saját elhatározásból Ogytv. 27/A. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizsgálata megbízólevélnek HHSZ 8. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizsgálóbizottság elnevezése Ogytv. 24. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozása Ogytv. 24. § (1)–(2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – létrehozására irányuló határozati javaslathoz módosító javaslat Ogytv. 24. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

82 70 77 64 56 75 78 84 42 45 89 94 74 92 45 55 58 91 79 81 45 58 68 68 88 39 53 69 24 32 38 31 31 31

230


2016.09.20. 11:42:25


Vizsgálóbizottság tagja Ogytv. 24. § (4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – társelnöke Ogytv. 24. § (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tevékenységéről szóló jelentés tartalma Ogytv. 26. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vizsgálóbizottságra vonatkozó külön szabályok Ogytv. 24–27. § . . . . . . . . . . . . . . . . . .

31 31 32 31

Z, Zs Zárószavazás HHSZ 50. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – egységes javaslatról HHSZ 50. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elhalasztás tilalma költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során HHSZ 96. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elhalasztása kivételes eljárásban HHSZ 64. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elhalasztásának lehetősége HHSZ 51. § (6) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – elhalasztásáról döntés HHSZ 51. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előtti módosító javaslat HHSZ 53. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előtti módosító javaslat benyújtása HHSZ 53. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előtti módosító javaslat benyújtásának határideje HHSZ 53. § (4) . . . . . . . . . . . – előtti módosító javaslat vitája HHSZ 54. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – előtti módosító javaslatról döntés HHSZ 55. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – második egységes javaslatról HHSZ 50. § (2) b) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényjavaslat benyújtott szövegéről HHSZ 50. § (2) a) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – törvényjavaslat módosított szövegéről HHSZ 50. § (2) c)–d) . . . . . . . . . . . . . . . Zárószavazást előkészítő módosító javaslat HHSZ 52. § (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – benyújtásának határideje HHSZ 52. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zárszó HHSZ 38. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zárszó HHSZ 39. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zárszó HHSZ 47. § (9) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zártláncú audiovizuális rendszer Ogytv. 59. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zárt ülés (bizottsági) jegyzőkönyve HHSZ 135. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – résztvevői Ogytv. 58. § (3) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – tartásának tilalma Ogytv. 58. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Zárt ülés (Országgyűlés) résztvevői Ogytv. 57. § (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – jegyzőkönyvének minősítése HHSZ 132. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . – kezdeményezése Alaptörvény 5. cikk (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

67 67 95 76 68 68 69 69 69 69 70 67 67 67 68 69 58 59 65 129 128 128 127 126 126 126

231


2016.09.20. 11:42:25


2016.09.20. 11:42:25

IDŐKERETEK, IDŐTARTAMOK, HATÁRIDŐK, GYAKORISÁG* PERC EGY PERC

A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő és – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a szószóló bármikor, egyperces időtartamban ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő egyperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. [HHSZ 19. § (1) bekezdése] Az interpelláció elmondására három perc, a válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. [HHSZ 123. § (1) bekezdése] (Azonnali kérdések órájában) A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszonválaszra van joga. [HHSZ 126. § (3) bekezdése] KÉT PERC

A miniszter (napirenden kívül) legfeljebb ötperces felszólalásra jogosult. Ebben az esetben észrevétel céljából a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja kétperces hozzászólásra kérhet szót. [HHSZ 18. § (3) bekezdése] Az a képviselő vagy szószóló, akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette, jogosult kétperces időtartamban az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelenteni a házelnöknek. [HHSZ 18. § (8) bekezdése]

* Dőlt betűvel, zárójelben a megértést segítő szerkesztői megjegyzések találhatók.

233


2016.09.20. 11:42:26


A képviselő vagy a szószóló kérelmére az ülést vezető elnök – ha azt indokoltnak ítéli – személyes érintettség miatt engedélyezheti a személyében érintett képviselő, illetve szószóló felszólalását minden kötött tárgyalási rendű vitában. Ilyen felszólalásra a napirenden kívüli felszólalás elhangzása után vagy a napirendi pont tárgyalása végén kétperces időtartamban kerülhet sor. [HHSZ 20. § (1) bekezdése] (Időkeretes tárgyalási rendben) Vita közben a kétperces hozzászólásokat bele kell számítani az időkeretbe. [HHSZ 37. § (2) bekezdés e) pontja] A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából első alkalommal a 36. § (2)–(5) bekezdése, majd a 36. § (6)–(7) bekezdése szerinti felszólalásokat követően a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd c) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő vagy szószóló kétperces hozzászólásra kérhet szót. [HHSZ 38. § (4) bekezdése] Ezen (a 47. § (6) bekezdésében megjelölt) felszólalások közben kétperces hozzászólásokra nem kerül sor. [HHSZ 47. § (6) bekezdése] Ha az Országgyűlés a zárószavazást elhalasztotta, akkor a zárószavazás elhalasztását kezdeményező a zárószavazás ülésnapjának megjelölésével indítványozhatja, hogy a zárószavazás megtartására – a (3) bekezdés szerinti határidőre is figyelemmel – azon az ülésen kerüljön sor, amelyen a zárószavazás elhalasztása megtörtént. Erről az Országgyűlés – a javaslattevő legfeljebb kétperces időtartamban előadott indokainak meghallgatása után – vita nélkül határoz. [HHSZ 51. § (4) bekezdése] A tárgysorozatba vétel tárgyában az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló, majd c) a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő legfeljebb két-kétperces időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb kétperces időtartamban válaszolhat. [HHSZ 58. § (6) bekezdése] (Kivételes eljárásban, az összevont vita során) Vita közben a kétperces hozzászólalásokat bele kell számítani az időtartamba. [HHSZ 63. § (3) bekezdése] (Túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtása esetén) Az Országgyűlés a részletesvita-szakasz lezárultát követően vita nélkül dönt arról, hogy az (1) bekezdés szerinti módosító 234


2016.09.20. 11:42:26

I D Ő K E R E T E K , I D Ő TA RTA M O K , H ATÁ R I D Ő K , G YA KO R I S Á G

javaslat valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges-e. A döntést megelőzően a túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat. [HHSZ 70. § (2) bekezdése] (A törvényalkotási bizottság által megfogalmazott vagy az általa szükségesnek tartott változtatásokkal fenntartott túlterjeszkedő módosító javaslat esetén) Az Országgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a (2) bekezdés szerinti módosító javaslat megfelel-e a 70. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltételnek. A döntést megelőzően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. A bizottsági felszólalásokat követően az előterjesztő kétperces időtartamban felszólalhat. [HHSZ 71. § (3) bekezdése] A kérdés benyújtására és megválaszolására a 121–122. § és a 123. § (1)–(4) bekezdése rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre. [HHSZ 124. § (1) bekezdés b) pontja] (Azonnali kérdések órájában) A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. [HHSZ 126. § (3) bekezdése] Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó ötperces időtartamban ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az egyes képviselői felszólalások időtartama nem haladhatja meg a két percet. [HHSZ 138. § (1) bekezdése] Az (1) bekezdés szerinti felszólásokra az Országgyűlés döntését indítványozó képviselő csoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő, majd a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó legfeljebb két-kétperces időtartamban válaszolhat. [HHSZ 138. § (2) bekezdése] 235


2016.09.20. 11:42:26


HÁROM PERC

Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt (döntésképtelenség esetén), a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb háromperces hozzászólása után határoz. [Ogytv. 13. § (7) bekezdése] (Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során) A (2)–(3) bekezdésben foglalt felszólalásokat követően a kijelölt bizottság által kijelölt előadó foglalja össze a bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. Ezután a vitához kapcsolódó bizottság által kijelölt előadó ismerteti a vitához kapcsolódó bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra tárgyaló bizottságonként összesen hat perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, három percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 47. § (4) bekezdése] (Zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája során a törvényalkotási bizottság által kijelölt eladó és – ha van ilyen – a kisebbségi vélemény előadója után) A vitában ezt követően a független képviselők összesen háromperces időtartamban szólalhatnak fel. [HHSZ 54. § (3) bekezdés c) pontja] Az interpelláció elmondására három perc, a válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. [HHSZ 123. § (1) bekezdése] NÉGY PERC

(Túlterjeszkedő módosító javaslat benyújtása esetén) Az Országgyűlés a részletesvita-szakasz lezárultát követően vita nélkül dönt arról, hogy az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges-e. A döntést megelőzően a túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 70. § (2) bekezdése] (A törvényalkotási bizottság által megfogalmazott vagy az általa szükségesnek tartott változtatásokkal fenntartott túlterjeszkedő módosító javaslat esetén) Az Országgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy a (2) bekezdés szerinti módosító javaslat megfelel-e a 70. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltételnek. A döntést megelőzően a törvényalkotási bi236


2016.09.20. 11:42:26


zottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen négy perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, két percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 71. § (3) bekezdése] Az interpelláció elmondására három perc, a válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. [HHSZ 123. § (1) bekezdése] Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor a kijelölt bizottság által kijelölt előadó, a kisebbségi vélemény ismertetője, az interpelláló képviselő, az interpellált, képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő négy-négyperces időtartamban szólalhat fel. [HHSZ 123. § (5) bekezdése] ÖT PERC

A miniszter (napirenden kívül) legfeljebb ötperces felszólalásra jogosult. [HHSZ 18. § (3) bekezdése] Rendkívüli ügyben az ülés első – többnapos ülés esetén annak első két – napján az ülésnap kezdetekor a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja (napirenden kívül) legfeljebb ötperces időtartamban felszólalásra jogosult. [HHSZ 18. § (5) bekezdése] Az (5) és (9) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces hozzászólásra kérhet szót. [HHSZ 18. § (10) bekezdése] Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő, c) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd d) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – ha nemzetiségi képviselő nem szólalt fel – az elsőként szólásra jelentkező szószóló legfeljebb öt-ötperces időtartamban még felszólalhat. [HHSZ 39. § (2) bekezdése] (Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során) Az (5) bekezdés alapján felszólalók a 37. § (2) és (4)–(7) bekezdése szerinti időkeretes rendben fejthetik ki álláspontjukat azzal, hogy képviselőcsoportonként legkevesebb öt percet kell biztosítani. [HHSZ 47. § (6) bekezdés a) pontja] 237


2016.09.20. 11:42:26


(Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során) Az (5) bekezdés alapján felszólalók a 37. § (2) és (4)–(7) bekezdése szerinti időkeretes rendben fejthetik ki álláspontjukat azzal, hogy a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló számára legkevesebb öt percet kell biztosítani. [HHSZ 47. § (6) bekezdés b) pontja] Az összegző módosító javaslatról – a (2) és a (8) bekezdésében foglalt kivétellel – az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. A döntést közvetlenül megelőzően – ha a 47. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint nem mondott zárszót – az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője öt-ötperces időtartamban nyilatkozhat arról, hogy egyetért-e az összegző módosító javaslattal. [HHSZ 48. § (1) bekezdése] A második összegző módosító javaslatnak a fenntartott módosító javaslattal összefüggő pontjairól az Országgyűlés a 47. § szerint vitát folytat azzal, hogy az ott meghatározott felszólalók legfeljebb öt-ötperces időtartamban fejthetik ki álláspontjukat és a tárgyaló bizottság nem állít előadót. [HHSZ 49. § (1) bekezdése] A második összegző módosító javaslatról – a (3) és az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. A döntést közvetlenül megelőzően – ha az előterjesztő a 47. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint nem mondott zárszót – az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője öt-ötperces időtartamban nyilatkozhat arról, hogy egyetért-e a második összegző módosító javaslattal. [HHSZ 49. § (2) bekezdése] A zárószavazás elhalasztásáról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a javaslattevő legfeljebb ötperces időtartamban ismertetheti a kezdeményezés indokait. [HHSZ 51. § (2) bekezdése] (Zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája során a törvényalkotási bizottság által kijelölt eladó és – ha van ilyen – a kisebbségi vélemény előadója után) A vitában ezt követően a képviselők képviselőcsoportonként öt-öt perc időtartamban szólalhatnak fel. [HHSZ 54. § (3) bekezdés a) pontja] (Zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája során a törvényalkotási bizottság által kijelölt eladó és – ha van ilyen – a kisebbségi vélemény előadója után) A vitában ezt követően a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló ötperces időtartamban szólalhatnak fel. [HHSZ 54. § (3) bekezdés b) pontja] (Zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája során a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó és – ha van ilyen – a kisebbségi vélemény előadója után) 238


2016.09.20. 11:42:26


A vitában ezt követően az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pont esetében az európai parlamenti képviselő – a 35. § (2) bekezdése szerinti megkülönböztetésnek megfelelően, amennyiben közvetlenül jelentkezett – ötperces időtartamban szólalhatnak fel. [HHSZ 54. § (3) bekezdés d) pontja] A zárószavazás előtti módosító javaslatról az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt. Szavazás előtt az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője ötperces időtartamban nyilatkozhat, hogy egyetért-e a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadásával. [HHSZ 55. § (1) bekezdése] A tárgysorozatba vétel tárgyában az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló, majd c) a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő legfeljebb két-kétperces időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb kétperces időtartamban válaszolhat. [HHSZ 58. § (6) bekezdése] (Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő) Az egyeztetési eljárásra irányuló kezdeményezésről az Országgyűlés a törvényjavaslat zárószavazását megelőzően vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a kezdeményező és – ha nem a Kormány a kezdeményező – a Kormány képviselője legfeljebb öt-ötperces időtartamban felszólalhat. [HHSZ 73. § (2) bekezdése] A normakontroll-javaslat plenáris ülésen való tárgyalása a normakontroll-javaslat, a normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés, valamint a normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat megvitatásából áll. A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót, majd – ha azt nem a Kormány terjesztette elő – a Kormány képviselője tíz-tízperces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tíz perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, öt percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 76. § (10) bekezdése] A normakontroll-javaslat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszonválaszra van joga. A felszólalások időtartama a viszonválasz és a (11) bekezdés a) és b) pontja esetében nem haladhatja meg a tíz-tíz, a (11) bekezdés c) pontja esetében az öt percet. [HHSZ 76. § (12) bekezdése] Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először 239


2016.09.20. 11:42:26


az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó ötperces időtartamban ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. [HHSZ 138. § (1) bekezdése] HAT PERC

(Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során) A (2)–(3) bekezdésben foglalt felszólalásokat követően a kijelölt bizottság által kijelölt előadó foglalja össze a bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. Ezután a vitához kapcsolódó bizottság által kijelölt előadó ismerteti a vitához kapcsolódó bizottság állásfoglalását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra tárgyaló bizottságonként összesen hat perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, három percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 47. § (4) bekezdése] HÉT PERC

Amennyiben a törvényalkotási bizottság összegző jelentést nyújt be, a vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 47. § (2) bekezdése] (A zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitájában) Az (1) bekezdés szerinti vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 54. § (2) bekezdése] (Kivételes eljárásban) Az összevont vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője szólal fel tizenöt-tizenöt perces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 63. § (2) bekezdése] 240


2016.09.20. 11:42:26


A Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolója általános vitájában a nemzetiségeket képviselő bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a nemzetiségeket képviselő bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója az előterjesztő, illetve a Kormány képviselőjének felszólalását követően felszólalhat. E felszólalásokra összesen tizenöt-tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 84. § (5) bekezdése] NYOLC PERC

(Kivételes eljárásban) A független képviselők összesen nyolcperces időtartamban szólalhatnak fel. [HHSZ 63. § (3) bekezdése] (Kivételes eljárásban) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló felszólalására nyolcperces időtartam áll rendelkezésre. [HHSZ 63. § (3) bekezdése] TÍZ PERC

Az előterjesztő (3) és (9) bekezdés szerinti felszólalására együttesen, illetve a Kormány képviselőjének (3) bekezdés szerinti felszólalására tíz-tíz perc áll rendelkezésre. [HHSZ 47. § (10) bekezdése] (Kivételes eljárásban) Az előterjesztőnek a határozathozatal előtt tízperces viszonválaszra van joga. [HHSZ 63. § (3) bekezdése] A normakontroll-javaslat plenáris ülésen való tárgyalása a normakontroll-javaslat, a normakontroll kezdeményezését előkészítő jelentés, valamint a normakontroll kezdeményezését előkészítő módosító javaslat megvitatásából áll. A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót, majd – ha azt nem a Kormány terjesztette elő – a Kormány képviselője tíz-tízperces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tíz perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, öt percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 76. § (10) bekezdése] A normakontroll-javaslat előterjesztőjének a határozathozatal előtt viszonválaszra van joga. A felszólalások időtartama a viszonválasz és a (11) bekezdés a) és b) pontja ese241


2016.09.20. 11:42:26


tében nem haladhatja meg a tíz-tíz, a (11) bekezdés c) pontja esetében az öt percet. [HHSZ 76. § (12) bekezdése] A Költségvetési Tanács elnökét meg kell hívni az Országgyűlés azon ülésére, amelyen a (4) bekezdés szerinti módosító javaslatok vitájára és döntéshozatalára kerül sor. A Költségvetési Tanács elnöke az előterjesztői zárszót megelőzően a Házbizottság által meghatározott, de legalább tízperces időtartamban felszólalhat. [HHSZ 97. § (5) bekezdése] (Egyházként történő elismerésre irányuló eljárás során) A vallásügyekkel foglalkozó bizottságnak a határozathozatal előtt tízperces viszonválaszra van joga. [HHSZ 105. § (8) bekezdése] TIZENÖT PERC

A felszólalások Házbizottság által meghatározott időtartama nem lehet kevesebb az általános vitában tizenöt percnél. [HHSZ 38. § (1) bekezdés a) pontja] A napirendi pont előterjesztője, valamint a Kormány képviselője tizenöt perces időtartamban a vitában bármikor felszólalhat. [HHSZ 38. § (2) bekezdése] A (vita lezárását követő) felszólalásokat követően az előterjesztő tizenöt perces időtartamban zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra. [HHSZ 39. § (3) bekezdése] Amennyiben a törvényalkotási bizottság összegző jelentést nyújt be, a vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 47. § (2) bekezdése] (A zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitájában) Az (1) bekezdés szerinti vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 54. § (2) bekezdése] (Kivételes eljárásban) Az összevont vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője szólal fel tizenöt-tizenöt perces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény 242


2016.09.20. 11:42:26


előadója szólal fel. A bizottsági felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 63. § (2) bekezdése] A Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolója általános vitájában a nemzetiségeket képviselő bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a nemzetiségeket képviselő bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója az előterjesztő, illetve a Kormány képviselőjének felszólalását követően felszólalhat. E felszólalásokra összesen tizenöttizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 84. § (5) bekezdése] HÚSZ PERC

(Időkeretes tárgyalási rendben) A kormánypárti és az ellenzéki képviselők között az időkeret felét a képviselőcsoportok között egyenlően, a másik felét – a nemzetiségek érdekeit, jogait nem érintő napirendi pont esetében az ellenzéki képviselők közé számítva a nemzetiségi képviselőket is – a képviselők számával arányosan kell felosztani, képviselőcsoportonként legkevesebb húsz percet biztosítva. [HHSZ 37. § (2) bekezdés d) pontja] (Időkeretes tárgyalási rendben) A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő vagy szószóló számára legkevesebb húsz percet kell biztosítani, ami nem számít bele az időkeretbe. [HHSZ 37. § (2) bekezdés g) pontja] A politikai vita a Kormány képviselőjének negyvenperces nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány képviselőjének húszperces viszonválaszával zárul. [HHSZ 86. § (4) bekezdése] (Titkos szavazás során) A képviselőknek legalább húsz perc áll rendelkezésükre, hogy leadják szavazatukat. (HHSZ 1. melléklet 2. pont 2.3. alpontja) (A köztársasági elnök választása során) A szavazatok leadására negyven perc, az értékelésre egy jelölt esetében húsz perc, két vagy több jelölt esetében negyven perc áll rendelkezésre. (HHSZ 4. melléklet 2. pont 2.1. alpontja)

243


2016.09.20. 11:42:26


HARMINC PERC

A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót harmincperces időtartamban, ezután – ha az előterjesztő nem a Kormány – a Kormány képviselője ugyanilyen időtartamban. [HHSZ 36. § (1) bekezdése] A felszólalások Házbizottság által meghatározott időtartama nem lehet kevesebb az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történő vezérszónoki felszólalás esetén harminc percnél. [HHSZ 38. § (1) bekezdés b) bekezdése] Az előterjesztő – közvetlenül az általános vita lezárását követően – harmincperces időtartamban zárszót mondhat, amelynek során válaszolhat a vitában elhangzottakra. [HHSZ 38. § (3) bekezdése] (Kivételes eljárásban) A képviselőcsoportok álláspontjukat harminc-harmincperces időtartamban fejthetik ki. [HHSZ 63. § (3) bekezdése] Az Országgyűlés a 93. § (1) bekezdése szerinti összegző jelentés és összegző módosító javaslat vitáját a 47. § szerint folytatja le azzal, hogy a vitában kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságnak az összegző jelentés ismertetésére kijelölt előadója – a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva – és a kisebbségi vélemény ismertetője – a tárgyaló bizottságokban írásban megfogalmazott kisebbségi véleményeket is összefoglalva – szólal fel. E felszólalásokra összesen hatvan perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, harminc percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 94. § (1) bekezdése] (Egyházként történő elismerésre irányuló eljárás során) Az összevont vitában elsőként a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, majd a Kormány képviselője szólal fel harmincharmincperces időtartamban. [HHSZ 105. § (8) bekezdése] NEGYVEN PERC

A politikai vita a Kormány képviselőjének negyvenperces nyilatkozatával kezdődik, és a Kormány képviselőjének húszperces viszonválaszával zárul. [HHSZ 86. § (4) bekezdése] (A köztársasági elnök választása során) A szavazatok leadására negyven perc, az értékelésre egy jelölt esetében húsz perc, két vagy több jelölt esetében negyven perc áll rendelkezésre. (HHSZ 4. melléklet 2. pont 2.1. alpontja) 244


2016.09.20. 11:42:26


HATVAN PERC

Az Országgyűlés a 93. § (1) bekezdése szerinti összegző jelentés és összegző módosító javaslat vitáját a 47. § szerint folytatja le azzal, hogy a vitában kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságnak az összegző jelentés ismertetésére kijelölt előadója – a tárgyaló bizottságok véleményét is összefoglalva – és a kisebbségi vélemény ismertetője – a tárgyaló bizottságokban írásban megfogalmazott kisebbségi véleményeket is összefoglalva – szólal fel. E felszólalásokra összesen hatvan perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, harminc percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 94. § (1) bekezdése] Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban azonnali kérdések tárgyalására legalább hatvan percet kell biztosítani. [HHSZ 125. § (1) bekezdése] KILENCVEN PERC

Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpellációk és kérdések, illetve az interpellációk vagy kérdések tárgyalására legalább kilencven percet kell biztosítani. (HHSZ 120. §)

ÓRA EGY ÓRA

Az Országgyűlés ülésén történő szemléltetést a Házbizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a Házbizottság ülésének megkezdése előtt egy órával nyújtható be. [Ogytv. 38/A. § (2) bekezdése] Bizottsági ülésen a szemléltetést az országgyűlési bizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a bizottsági ülés megkezdése előtt egy órával nyújtható be. [Ogytv. 38/A. § (3) bekezdése] A képviselőcsoporthoz tartozó képviselő a képviselőcsoport vezetőjét előzetesen tájékoztatja a plenáris ülésről való távollétéről. A képviselőcsoport vezetője és a független képviselő a távollétről szóló értesítést legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával juttatja el a házelnöknek. [HHSZ 14. § (3) bekezdése] Legkésőbb az ülés megnyitását megelőzően egy órával a Kormány, a képviselőcsoport vezetője vagy öt független képviselő indokolással ellátott írásbeli javaslatot nyújthat be a házelnöknek a napirendi javaslat módosítására. [HHSZ 15. § (4) bekezdése] 245


2016.09.20. 11:42:27


A köztársasági elnök és a Kormány tagja országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülésnap kezdetekor napirenden kívül felszólalhat. A felszólalási szándékot – ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik – legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával be kell jelenteni a házelnöknek. [HHSZ 18. § (1) bekezdése] A felszólalási szándékot a képviselőcsoport vezetőjének legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelentenie a házelnöknek. [HHSZ 18. § (6) bekezdése] Az a képviselő vagy szószóló, akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette, jogosult kétperces időtartamban az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban be kell jelenteni a házelnöknek. [HHSZ 18. § (8) bekezdése] A törvényjavaslat általános vitájához hozzászólásra a) legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat általános vitája szerepel, írásban a képviselőcsoport vezetője – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében a nemzetiségi képviselő és a szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke – útján, független képviselők esetében közvetlenül, b) a vita során közvetlenül, gombnyomással kell jelentkezni a soros jegyzőnél. [HHSZ 35. § (1) bekezdése] Ha az Országgyűlés a napirend elfogadásának ülésnapját új napirendi pont tárgyalásával egészíti ki, az írásban történő felszólalásra jelentkezés határideje a napirend elfogadását követő egy óra. [HHSZ 35. § (5) bekezdése] (Általános vita során) Több előterjesztő az előterjesztőt megillető felszólalási jogokat egymás között megoszthatja. A felszólalási jog megosztásáról az előterjesztők – legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a felszólalással érintett vita szerepel – írásban tájékoztatják a házelnököt, ellenkező esetben a felszólalási jog megosztására nem kerülhet sor. [HHSZ 35. § (11) bekezdése] (Időkeretes tárgyalási rendben) Ha a) a képviselőcsoport vezetője, b) öt független képviselő vagy c) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi ponttal összefüggésben a nemzetiségeket képviselő bizottság tagjainak legalább kétharmada az ülés megnyitása előtt egy órával kéri, a rendelkezésére álló, a (2) bekezdés alapján megállapított időkeretet – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a kétszeresére kell emelni. [HHSZ 37. § (4) bekezdése] 246


2016.09.20. 11:42:27


A törvényalkotási bizottság eljárását legkésőbb azon ülés megnyitása előtt egy órával lehet kezdeményezni, amely ülés tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel. [HHSZ 46. § (4) bekezdése] A törvényalkotási bizottság elnöke az egységes javaslatot legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája szerepel. [HHSZ 46. § (12) bekezdése] Ha a törvényjavaslat előterjesztője nem tud részt venni azon a bizottsági ülésen, amelynek tervezett napirendjén az általa benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről szóló döntés szerepel, annak elhalasztását legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban kezdeményezheti a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elnökénél. [HHSZ 58. § (3) bekezdése] Az indokolással ellátott sürgősségi javaslatot legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával lehet benyújtani. [HHSZ 60. § (1) bekezdése] A kivételes eljárást a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő – vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde – a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza. [HHSZ 61. § (3) bekezdése] (Kivételes eljárásban) A törvényalkotási bizottság legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával nyújthatja be összegző jelentését és összegző módosító javaslatát, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat összevont vitája szerepel. [HHSZ 62. § (11) bekezdése] Az előterjesztő legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az általa benyújtott törvényjavaslat általános vitájának a lezárása, írásbeli indítványával kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés az általános vita lezárását követően, ugyanazon az ülésen döntsön a törvényjavaslat elfogadásáról. [HHSZ 67. § (1) bekezdése] (Beszámoló tárgyalása során) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határozati javaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság és nem került sor módosító javaslat benyújtásra sem, az Országgyűlés az együttes általános vita lezárását követően a határozati javaslat elfogadásáról határoz, kivéve, ha a beszámolót tárgyaló bizottság – legkésőbb azon ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a határozati javaslat zárószavazása szerepel – úgy nyilatkozik, hogy kijelölt bizottságként részletes vitát kíván lefolytatni. [HHSZ 84. § (7) bekezdése] 247


2016.09.20. 11:42:27


(Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződésekre vonatkozó eljárás során) Ha a törvényjavaslatot érintően nincs vitához kapcsolódó bizottság, és módosító javaslat benyújtására sem került sor, az általános vitát a zárószavazás követi, kivéve, ha a kijelölt bizottság – legkésőbb azon ülésnap megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat zárószavazása szerepel – úgy nyilatkozik, hogy a törvényjavaslatról kijelölt bizottságként részletes vitát kíván folytatni. [HHSZ 102. § (6) bekezdése] (Egyházként történő elismerésre irányuló eljárásban) A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz módosító javaslatot legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával lehet benyújtani, amely ülés napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslat, illetve határozati javaslat összevont vitája szerepel. [HHSZ 105. § (4) bekezdése] Azon az ülésnapon, amelynek napirendjén vagy tervezett napirendjén az azonnali kérdések órája szerepel, legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy az általa megjelölt képviselők az általa megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessenek fel. [HHSZ 125. § (2) bekezdése] KÉT ÓRA

Az ülést vezető elnök saját döntése alapján, továbbá a Kormány képviselőjének vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére a napirendi pont tárgyalása közben vagy az önálló indítvány határozathozatala során egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama – az ülést vezető elnök döntésétől függően – legfeljebb két óra lehet. (HHSZ 21. §) HÁROM ÓRA

A törvényalkotási bizottság a zárószavazás előtti jelentését és a zárószavazás előtti módosító javaslatát legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt három órával nyújtja be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája szerepel. Ezt követően a törvényalkotási bizottság további zárószavazás előtti módosító javaslatot nem nyújthat be. [HHSZ 53. § (4) bekezdése] A módosító javaslatok előterjesztésére nyitva álló határidő nem lehet kevesebb, mint a kivételes eljárást elrendelő döntés meghozatalát követő három óra. [HHSZ 62. § (4) bekezdése]

248


2016.09.20. 11:42:27


NÉGY ÓRA

A politikai vita tárgyalására a 37. § alkalmazásával időkeretet kell szabni; az időkeret négy óránál kevesebb nem lehet. [HHSZ 86. § (4) bekezdése] NYOLC ÓRA

(Egyházként történő elismerésre irányuló eljárásban) A (8) bekezdés szerint meghatározott időkeret egynél több vallási tevékenységet végző szervezetet érintő törvényjavaslat és határozati javaslat tárgyalása esetén sem lehet hosszabb nyolc óránál. [HHSZ 105. § (8)–(9) bekezdése] TÍZ ÓRA

Az általános vita időkeretét a képviselőcsoport vezetője vagy legalább öt független képviselő írásbeli kérelmére nem lehet a) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat esetén tíz óránál, b) a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén tíz óránál, kevesebben meghatározni. [HHSZ 37. § (3) bekezdés a) és b) pontja] TIZENKÉT ÓRA

Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet legkésőbb az Országgyűlés ülésének napirendjén feltüntetett – interpellációkat tárgyaló – ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 12 óráig benyújtottak. [HHSZ 122. § (4) bekezdése] A kérdés benyújtására és megválaszolására a 121–122. § és a 123. § (1)–(4) bekezdése rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: csak az a kérdés tárgyalható, amelyet a kérdések napirendi pontját tartalmazó ülésnapot megelőző munkanapon 12 óráig benyújtottak. [HHSZ 124. § (1) bekezdés a) pontja] TIZENHÁROM ÓRA

Az interpellációk képviselőcsoporton belüli elhangzási sorrendjét a képviselőcsoport vezetője azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig jelentheti be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén az interpellációk tárgyalása szerepel. [HHSZ 122. § (2) bekezdése] 249


2016.09.20. 11:42:27


A nemzetiségi képviselők vagy szószólók az általuk feltett kérdéseket a benyújtásuk időpontja szerinti sorrendben – egymást váltva – mondhatják el, kivéve, ha az érintett nemzetiségi képviselők vagy szószólók az ettől eltérő sorrendre irányuló megállapodásukat azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig bejelentik, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a kérdések tárgyalása szerepel. [HHSZ 124. § (2) bekezdése] TIZENÖT ÓRA

Az általános vita időkeretét a képviselőcsoport vezetője vagy legalább öt független képviselő írásbeli kérelmére nem lehet a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál tizenöt óránál kevesebben meghatározni. [HHSZ 37. § (3) bekezdés d) pontja] TIZENHAT ÓRA

A törvényjavaslathoz képviselő módosító javaslatot azon ülés napirendjének elfogadását követő harmadik munkanap 16 óráig nyújthat be, amely ülés napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel. [HHSZ 41. § (1) bekezdése] HUSZONNÉGY ÓRA

A (bizottsági ülés összehívására vonatkozó) kérelmet legkésőbb az ülés javasolt időpontját huszonnégy órával megelőzően el kell juttatni a bizottság elnökéhez. [HHSZ 112. § (1) bekezdése] Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet a bizottság elnöke a bizottsági ülést követő huszonnégy órán belül írásban megküld a házelnöknek és a Kormánynak. [HHSZ 140. § (9) bekezdése] HARMINC ÓRA

Az általános vita időkeretét a képviselőcsoport vezetője vagy legalább öt független képviselő írásbeli kérelmére nem lehet a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat) tárgyalásánál harminc óránál kevesebben meghatározni. [HHSZ 37. § (3) bekezdés c) pontja]

250


2016.09.20. 11:42:27


NEGYVENNYOLC ÓRA

Az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot legkésőbb az ülést megelőző 72 órával, ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, legkésőbb az ülést megelőző 48 órával korábban közzé kell tenni. [Ogytv. 34. § (2) bekezdése] A megfontolásra visszaküldött törvény vitájára a köztársasági elnököt legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt 48 órával meg kell hívni, amely ülés tervezett napirendjén a tárgyalás szerepel. [HHSZ 78. § (6) bekezdése] HETVENKÉT ÓRA

Az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot legkésőbb az ülést megelőző 72 órával, ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, legkésőbb az ülést megelőző 48 órával korábban közzé kell tenni. [Ogytv. 34. § (2) bekezdése]

NAP EGY NAP

A (2) bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőzően egy nappal – amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul – jelezni kell. [Ogytv. 38/B. § (3) bekezdése] Ha a képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, egy napon belül bejelentést tehet az Országgyűlés jegyzőihez. A kihirdetett szavazási eredményt ez nem módosítja. [HHSZ 25. § (7) bekezdése] (Titkos szavazás során) A munkacsoport a szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján betűszektoronként leszámolt és bélyegzővel felülbélyegzett zárt borítékokban helyezi el a szavazólapokat, valamint a képviselői névjegyzékeket és az üres borítékokat. (HHSZ 1. melléklet 1. pont 1.2. alpontja)

251


2016.09.20. 11:42:27


EGY MUNKANAP

Az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az összegző módosító javaslatról vagy a második összegző módosító javaslatról történő szavazást követő hét első munkanapján kerülhet sor. [HHSZ 51. § (3) bekezdése] Amennyiben a részletesvita-szakaszban nem érkezett a törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat, vagy a törvényalkotási bizottság a törvényjavaslat tárgyalását összegző módosító javaslat benyújtása nélkül fejezte be, az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az annak elrendelését követő hét első munkanapján kerülhet sor. [HHSZ 51. § (5) bekezdése] EGY ÜLÉSNAP

A felfüggesztés első ülésnapja a felfüggesztésről való döntés napját követő ülésnap. [Ogytv. 50. § (7) bekezdése] Rendkívüli ügyben az ülés első – többnapos ülés esetén annak első két – napján az ülésnap kezdetekor a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb ötperces időtartamban felszólalásra jogosult. [HHSZ 18. § (5) bekezdése] Az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt a tárgyaló bizottság a részletes vitát nem tűzheti napirendjére. [HHSZ 43. § (2) bekezdése] Az előterjesztő a sürgősségi javaslatában javasolhatja, hogy a törvényjavaslat részletes vitájának lefolytatása érdekében a tárgyaló bizottság az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülésezhessen. [HHSZ 60. § (3) bekezdés e) pontja] (Egyházként történő elismerésre irányuló eljárásban) A törvényjavaslat és a határozati javaslat részletes vitáját a vallásügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le a 44. § (1) és (3)–(4) bekezdése, valamint a 45. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése megfelelő alkalmazásával. A részletes vita lefolytatása érdekében a vallásügyekkel foglalkozó bizottság – a határozathozatali időszak kivételével – az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülésezhet. [HHSZ 105. § (6) bekezdése] Az egy ülésnapon elhangzó interpellációk egy napirendi pontot képeznek. [HHSZ 122. § (1) bekezdése] 252


2016.09.20. 11:42:27


Az egy ülésnapon elhangzó azonnali kérdések egy napirendi pontot képeznek. [HHSZ 125. § (1) bekezdése] KÉT NAP

(Köztársasági elnök választása) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. [Alaptörvény 11. cikk (5) bekezdése] Rendkívüli ügyben az ülés első – többnapos ülés esetén annak első két – napján az ülésnap kezdetekor a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb ötperces időtartamban felszólalásra jogosult. [HHSZ 18. § (5) bekezdése] Az előterjesztő a sürgősségi javaslatában javasolhatja, hogy a törvényjavaslat általános vitája az általa megjelölt ülésnapon, de legkorábban a benyújtást követő két nap elteltével megkezdődhessen. [HHSZ 60. § (3) bekezdés a) pontja] (Költségvetési törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó eljárásban) Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat benyújtása esetén az előterjesztő a 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatást legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét második napján adja meg. [HHSZ 92. § (6) bekezdése] A költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről a 92. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldésétől számított két napon belül összegző jelentést és összegző módosító javaslatot nyújt be. [HHSZ 93. § (1) bekezdése] A bizottsági tagok több mint felének írásbeli kérelmére a bizottság ülését össze kell hívni. A kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet. A kérelmet legkésőbb az ülés javasolt időpontját huszonnégy órával megelőzően el kell juttatni a bizottság elnökéhez. Az elnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő két napon belüli időpontra kell az ülést összehívnia. [HHSZ 112. § (1) bekezdése] HÁROM NAP

Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg. [Alaptörvény 21. cikk (5) bekezdése] 253


2016.09.20. 11:42:27


A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét legkésőbb a megszűnést követő harmadik napon bejelenti az Országgyűlés elnökének. [HHSZ 5. § (3) bekezdése] Az előterjesztő legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét harmadik napján írásban tájékoztatást ad arról, hogy a) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt mely módosításokkal ért egyet, b) az a) pont szerinti tájékoztatást a törvényalkotási bizottság ülésén fogja szóban előterjeszteni vagy c) nem tesz az a)–b) pont szerinti nyilatkozatot. [HHSZ 46. § (1) bekezdése] Az átdolgozott egységes javaslatot a 46. § (10)–(11) bekezdése szerint kell legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő harmadik napon benyújtani. [HHSZ 48. § (3) bekezdése] A törvényalkotási bizottság a (6) bekezdés szerinti határozathozatalt követő három napon belül benyújtja az összegző módosító javaslat és a fenntartott módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét. [HHSZ 48. § (7) bekezdése] Az átdolgozott második egységes javaslatot a 46. § (10)–(11) bekezdése szerint kell benyújtani legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő harmadik napon. [HHSZ 49. § (4) bekezdése] Ha a törvényt az Országgyűlés nem a törvényjavaslat benyújtott szövege, az egységes javaslat, a második egységes javaslat, az átdolgozott egységes javaslat vagy az átdolgozott második egységes javaslat szövege szerint fogadta el, az előterjesztő az elfogadott törvény szövegét – kézjegyével ellátva – a törvény elfogadásának napjától számított három napon belül megküldi a házelnöknek. (HHSZ 57. §) Az előterjesztő a) a (3) bekezdés szerinti indítványok zárószavazás előtti módosító javaslattal módosított szövegét, b) ha az Országgyűlés a 48. § (2) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során az összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegét, vagy c) ha az Országgyűlés a 49. § (3) bekezdése szerinti kérés alapján megtartott szavazás során a második összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, a törvényjavaslatnak a második összegző módosító javaslat elfogadott pontjaival módosított szövegét három napon belül nyújtja be, azt a házelnök továbbítja a Kormánynak az egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében. [HHSZ 73. (4) bekezdése] 254


2016.09.20. 11:42:27


A zárószavazást legkorábban a) a Költségvetési Tanács Gst. 25. § (3) bekezdése szerinti véleményének beérkezését, vagy b) a Gst. 26. §-a szerinti esetben a véleményezésre nyitva álló határidőnek a házelnök által megállapított eredménytelen elteltét követő három nap után az 50. § alapján kell megtartani. [HHSZ 96. § (1) bekezdése] A zárószavazás az (1) bekezdés szerinti határidőt követő három napon belül megtartható, ha az előterjesztő írásban nyilatkozik, hogy nem kíván a 97. § (1) bekezdése szerinti zárószavazás előtti módosító javaslatot benyújtani. [HHSZ 96. § (2) bekezdése] A 95. § szerinti indítványhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot kizárólag az előterjesztő nyújthat be az 52. §-ban meghatározott okból. Ilyen módosító javaslatot a Költségvetési Tanács Gst. 25. § (3) bekezdése szerinti véleményének beérkezését vagy a Gst. 26. §-a szerinti esetben a véleményezésre nyitva álló határidőnek a házelnök által megállapított eredménytelen elteltét követő három napon belül lehet benyújtani. [HHSZ 97. § (1) bekezdése] A hitelesített jegyzőkönyvet három napra közszemlére kell tenni. [HHSZ 131. § (3) bekezdése] (Zárt ülés jegyzőkönyve) A képviselő vagy más felszólaló a minősített jegyzőkönyv közszemlére tételét követő három napon belül a nyilvántartónál megtekintheti a jegyzőkönyvet és kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. [HHSZ 132. § (6) bekezdése] HÁROM MUNKANAP

A törvényjavaslathoz képviselő módosító javaslatot azon ülés napirendjének elfogadását követő harmadik munkanap 16 óráig nyújthat be, amely ülés napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel. [HHSZ 41. § (1) bekezdése] Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet legkésőbb az Országgyűlés ülésének napirendjén feltüntetett – interpellációkat tárgyaló – ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 12 óráig benyújtottak. [HHSZ 122. (4) bekezdése] ÖT NAP

Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvé255


2016.09.20. 11:42:27


telétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. [Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése] Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. [Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése] A törvényjavaslat benyújtása és azon ülés napirendjének elfogadása között, amely ülés napirendjén az általános vita megkezdése szerepel, legalább öt napnak kell eltelnie. [HHSZ 34. § (1) bekezdése] Az Országgyűlés az elfogadott törvénnyel kapcsolatos normakontroll-javaslatról a záró szavazást követő öt napon belül határoz. [HHSZ 76. § (9) bekezdése] ÖT MUNKANAP

Ha a képviselő a rá vonatkozó, az (1) bekezdés alapján hozott döntéssel nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő esedékes tiszteletdíja az (1) bekezdés alapján hozott döntésben megállapított mértékben csökken. [Ogytv. 51/A. § (4) bekezdése] Ha a képviselő a rá vonatkozó, a (2) bekezdésen alapuló javaslattal nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a (14) bekezdés alkalmazásával az Országgyűlés dönt. [Ogytv. 51/A. § (5) bekezdése] A (9) bekezdés szerinti kérelem a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját követő öt munkanapon belül nyújtható be. [Ogytv. 51/A. § (12) bekezdése] A visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – a visszautasítástól számított öt munkanapon belül kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Az állásfoglalás meghozataláig a visszautasított iromány nem tárgyalható. [HHSZ 29. § (4) bekezdése] 256


2016.09.20. 11:42:27


HAT NAP

Az általános vita legkorábban a törvényjavaslat benyújtását követő hatodik nap elteltével kezdhető meg. [HHSZ 34. § (1) bekezdése] Sürgős tárgyalás úgy rendelhető el, hogy az elrendelés és a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak el kell telnie. [HHSZ 60. § (6) bekezdése] HAT ÜLÉSNAP

Az Országgyűlés az 50. § (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását a második alkalommal hat ülésnapra függesztheti fel. [Ogytv. 50. § (5) bekezdés a) pontja] NYOLC NAP

Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg. [Alaptörvény 21. cikk (5) bekezdése] A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia. [Ogytv. 35. § (1) bekezdése] (Országgyűlés ülésének elnapolása) Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – köteles az Országgyűlés ülését összehívni. [Ogytv. 36. § (2) bekezdése] Az a képviselő, akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek. [Ogytv. 53. § (4) bekezdése] Ha a jogszabály rendelkezéseit az országgyűlési őr elöljárója sérti meg, az országgyűlési őr közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a jogszabálysértést az Országgyűlési 257


2016.09.20. 11:42:27


Őrség parancsnoka követi el, a házelnöknél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett a jogszabálysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről – a bejelentés kézhezvételétől számított – nyolc napon belül tájékoztatni. [Ogytv. 135. § (5) bekezdése] Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül írásban nem kéri a napirendi pont további tárgyalását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni. [HHSZ 22. § (2) bekezdése] KILENC ÜLÉSNAP

Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását a harmadik és minden további alkalommal kilenc ülésnapra függesztheti fel. [Ogytv. 50. § (5) bekezdés b) pontja] TIZENEGY MUNKANAP

Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett. [Ogytv. 42. § (9) bekezdése] TIZENHÁROM NAP

A költségvetési törvényjavaslat általános vitája legkorábban a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követő tizenhárom nap elteltével kezdhető meg. [HHSZ 92. § (1) bekezdése] TIZENNÉGY NAP

A politikai vitát az Országgyűlés az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg. [HHSZ 86. § (2) bekezdése] TIZENÖT NAP

A Házbizottság – egyéb jogkövetkezmény hiányában – bármely tagjának kezdeményezésére a 48. § (3) bekezdésében, a 49. § (4) bekezdésében, az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül elrendelheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentését. A tiszteletdíj csökkentésre vonatkozó döntésben 258


2016.09.20. 11:42:27


meg kell jelölni annak okát, valamint – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is. [Ogytv. 51/A. § (1) bekezdése] A Házbizottság – egyéb jogkövetkezmény hiányában – bármely tagjának kezdeményezésére az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését. A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó javaslatban meg kell jelölni annak okát, valamint – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is. [Ogytv. 51/A. § (2) bekezdése] A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) vagy (5) bekezdés szerinti kérelméről annak beérkezését követő tizenöt napon belül dönt. Ha a képviselő a kérelmében indítványozza, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselőt meghallgatja. [Ogytv. 51/A. § (6) bekezdése] Ha a képviselő a bizottsági ülésen a) felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, vagy b) az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi, az országgyűlési bizottság javasolhatja a képviselő kizárását a bizottsági ülés hátralévő részéből, illetve az országgyűlési bizottság üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítését követő tizenöt napon belül a Házbizottságnál kezdeményezheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó, 51/A. §-ban meghatározott eljárás megindítását. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is. [Ogytv. 52. § (2) bekezdése] Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve – ha a kérését legalább öt képviselő támogatja – bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. [Ogytv. 61. § (5) bekezdése] Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra vonatkozó szabályokat a következő 259


2016.09.20. 11:42:28


eltérésekkel kell alkalmazni: a lemondó nyilatkozat feletti vitát és szavazást legkésőbb a lemondó nyilatkozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtartani; ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni. [HHSZ 128. § (1) bekezdés a) pontja] Az Országgyűlési Naplót a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a képviselőknek, a szószólóknak, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton, elektronikus adathordozón vagy kinyomtatva, valamint a megyei, fővárosi könyvtáraknak, az állami egyetemek könyvtárainak és a nyilvános könyvtári ellátást vállaló felsőoktatási könyvtáraknak – az általuk megjelölt módon – elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón. [HHSZ 131. § (5) bekezdése] A jelentést az indokolt vélemény megküldésére vonatkozó, a Jegyzőkönyvben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt. [HHSZ 142. § (3) bekezdése] A jelentést a kifogás megtételére vonatkozó, az EUSZ-ben, illetve az EUMSZ-ben meghatározott határidőre figyelemmel kell benyújtani. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés annak benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt. [HHSZ 144. § (3) bekezdése] HUSZONNYOLC NAP

A politikai vitát az Országgyűlés az indítvány benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg. [HHSZ 86. § (2) bekezdése] HARMINC NAP

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze. [Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdése] A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. [Alaptörvény 11. cikk (1) bekezdése] 260


2016.09.20. 11:42:28


A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a képviselők vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatával (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. [Ogytv. 4. § (7) bekezdése] A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc napra – elnapolhatja. [Ogytv. 36. § (1) bekezdése] Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon. [Ogytv. 42. § (4) bekezdése] Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve – ha a kérését legalább öt képviselő támogatja – bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz. [Ogytv. 61. § (5) bekezdése] ( Jogorvoslat) Az (1) bekezdés alapján a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni. [Ogytv. 142. § (2) bekezdése] A tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság a kijelölést követő harminc napon belül határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. A harmincnapos határidő számításánál a rendes ülésszakok közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. [HHSZ 58. § (2) bekezdése] Ha a törvényjavaslat előterjesztője nem tud részt venni azon a bizottsági ülésen, amelynek tervezett napirendjén az általa benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről szóló döntés szerepel, annak elhalasztását legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával írásban kezdeményezheti a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elnökénél. Ilyen indítvány esetén a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság legkésőbb a (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követő harminc napon belül határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. [HHSZ 58. § (3) bekezdése] Ha a bizottsági tagok legalább egyötöde írásban bizottsági meghallgatást kezdeményez, a bizottság a meghallgatás napirendre vételéről a kérést követő harminc napon belül dönt. A határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. [HHSZ 114. § (4) bekezdése] 261


2016.09.20. 11:42:28


(Titkos szavazás során) A szavazólapokat és a névjegyzék eredeti példányát az Országgyűlés Hivatala erre kijelölt szervezeti egységének páncélszekrényében kell elhelyezni és harminc napig megőrizni úgy, hogy az illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. Harminc nap után a szavazólapokat a munkacsoport megsemmisíti, a névjegyzéket pedig az iratkezelési szabályoknak megfelelően továbbítja. (HHSZ 1. melléklet 4. pont 4.1. alpontja) HATVAN NAP

A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. [Alaptörvény 11. cikk (1) bekezdése] Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb a törvény vis�szaküldésétől számított hatvan napon belül napirendjére tűzi. A hatvannapos határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet, valamint – a rendkívüli ülés vagy a rendkívüli ülésszak ülésének napirendjén nem szereplő indítványok tekintetében – a rendkívüli ülés vagy ülésszak időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. [HHSZ 78. § (1) bekezdése] KILENCVEN NAP

Ha valamelyik képviselő határozati javaslatot nyújt be annak megállapítása iránt, hogy a köztársasági elnök a feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotban van, a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) kijelölt bizottságként az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság jár el, b) a határozati javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, c) ha a döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott határidőben nem hozható meg, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni. [HHSZ 128. § (2) bekezdése]

262


2016.09.20. 11:42:28


HÉT Az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot legkésőbb az ülést megelőző 72 órával, ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, legkésőbb az ülést megelőző 48 órával korábban közzé kell tenni. [Ogytv. 34. § (2) bekezdése] Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. [Ogytv. 42. § (1) bekezdése] Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására. [Ogytv. 43. § (1) bekezdése] A részletesvita-szakasz a törvényjavaslat általános vitájának lezárását követő héten nyílik meg. [HHSZ 43. § (2) bekezdése] Az előterjesztő legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét harmadik napján írásban tájékoztatást ad arról, hogy a) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt mely módosításokkal ért egyet, b) az a) pont szerinti tájékoztatást a törvényalkotási bizottság ülésén fogja szóban előterjeszteni vagy c) nem tesz az a)–b) pont szerinti nyilatkozatot. [HHSZ 46. § (1) bekezdése] A módosító javaslatok értékelésére és az állásfoglalás kialakítására legkorábban a részletesvita-szakasz lezárulta utáni héten kerülhet sor, ha az előterjesztő az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti tartalommal tesz nyilatkozatot, az (1) bekezdés c) pontja szerinti tartalmú nyilatkozat esetén ezt az időbeli korlátozást nem kell alkalmazni. [HHSZ 46. § (2) bekezdése] Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén az összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontjáról külön szavazzon. [HHSZ 48. § (2) bekezdése] Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén a második összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, 263


2016.09.20. 11:42:28


bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés a második összegző módosító javaslat legfeljebb három pontjáról külön szavazzon. [HHSZ 49. § (3) bekezdése] Az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az összegző módosító javaslatról vagy a második összegző módosító javaslatról történő szavazást követő hét első munkanapján kerülhet sor. [HHSZ 51. § (3) bekezdése] Amennyiben a részletesvita-szakaszban nem érkezett a törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat, vagy a törvényalkotási bizottság a törvényjavaslat tárgyalását összegző módosító javaslat benyújtása nélkül fejezte be, az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az annak elrendelését követő hét első munkanapján kerülhet sor. [HHSZ 51. § (5) bekezdése] (Zárószavazást előkészítő módosító javaslat) Az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat legkésőbb annak a hétnek az utolsó munkanapján nyújtható be, amelyen az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról. [HHSZ 52. § (2) bekezdése] (A költségvetési törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó eljárás során) Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat benyújtása esetén az előterjesztő a 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatást legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét második napján adja meg. [HHSZ 92. § (6) bekezdése]

HÓNAP EGY HÓNAP

Az Országgyűlés – az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül – kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. [Ogytv. 71. § (3) bekezdése] HAT HÓNAP

Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő – tekintet nélkül a tagság megszűnésének módjára – függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-tagsága megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat. [HHSZ 2. § (5) bekezdése] 264


2016.09.20. 11:42:28


FÉL ÉV A 37. § (4) bekezdésnek megfelelő kérelmet félévente a) minden képviselőcsoport legfeljebb három alkalommal nyújthat be, b) független képviselő aláírásával három alkalommal támogathat, c) nemzetiségi képviselő és szószóló aláírásával két alkalommal támogathat. [HHSZ 37. § (5) bekezdése] Sürgős tárgyalás elrendelésére félévente legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor. [HHSZ 60. § (5) bekezdése] Kivételes eljárás elrendelésére félévente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor. [HHSZ 61. § (5) bekezdése]

ESEMÉNYNAP ELSŐ

A házelnök a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz. (Ogytv. 9. §) A házelnök felmentése napján az Országgyűlés megválasztja az új házelnököt. [Ogytv. 10. § (3a) bekezdése] (Országgyűlés tisztségviselőjének megbízatásáról történő lemondása) A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a tisztségviselői megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg. [Ogytv. 10. § (4) bekezdése] Az állandó bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg. [Ogytv. 19. § (2) bekezdése] Kezdőnap az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezik. [Ogytv. 72/A. § (3) bekezdése] Rendkívüli ügyben az ülés első – többnapos ülés esetén annak első két – napján az ülésnap kezdetekor a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb ötperces időtartamban felszólalásra jogosult. [HHSZ 18. § (5) bekezdése] 265


2016.09.20. 11:42:28


Az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt a tárgyaló bizottság a részletes vitát nem tűzheti napirendjére. [HHSZ 43. § (2) bekezdése] Az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az összegző módosító javaslatról vagy a második összegző módosító javaslatról történő szavazást követő hét első munkanapján kerülhet sor. [HHSZ 51. § (3) bekezdése] Amennyiben a részletesvita-szakaszban nem érkezett a törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat, vagy a törvényalkotási bizottság a törvényjavaslat tárgyalását összegző módosító javaslat benyújtása nélkül fejezte be, az elhalasztott zárószavazás megtartására legkorábban az annak elrendelését követő hét első munkanapján kerülhet sor. [HHSZ 51. § (5) bekezdése] Az előterjesztő a sürgősségi javaslatában javasolhatja, hogy a törvényjavaslat részletes vitájának lefolytatása érdekében a tárgyaló bizottság az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülésezhessen. [HHSZ 60. § (3) bekezdés e) pontja] Az előterjesztő legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az általa benyújtott törvényjavaslat általános vitájának a lezárása, írásbeli indítványával kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés az általános vita lezárását követően, ugyanazon az ülésnapon döntsön a törvényjavaslat elfogadásáról. [HHSZ 67. § (1) bekezdése] (Egyházként történő elismerésre irányuló eljárásban) A törvényjavaslat és a határozati javaslat részletes vitáját a vallásügyekkel foglalkozó bizottság folytatja le a 44. § (1) és (3)–(4) bekezdése, valamint a 45. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése megfelelő alkalmazásával. A részletes vita lefolytatása érdekében a vallásügyekkel foglalkozó bizottság – a határozathozatali időszak kivételével – az Országgyűlés ülésének időtartama alatt, valamint az ülés első ülésnapján az ülésnap megnyitása előtt is ülésezhet. [HHSZ 105. § (6) bekezdése] (Titkos szavazás során) A munkacsoport a szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján betűszektoronként leszámolt és bélyegzővel felülbélyegzett zárt borítékokban helyezi el a szavazólapokat, valamint a képviselői névjegyzékeket és az üres borítékokat. (HHSZ 1. melléklet 1. pont 1.2. alpontja)

266


2016.09.20. 11:42:28


MEGELŐZŐ

Az (1) bekezdés szerinti összegző módosító javaslat és a költségvetési törvényjavaslat egybeszerkesztett szövegét az előterjesztő ellenjegyzéssel ellátva – legkésőbb a 47. § (1) bekezdése szerinti vitát megelőző napon – nyújtja be. [HHSZ 93. § (2) bekezdése] A második összegző módosító javaslat és a költségvetési törvényjavaslat egybeszerkesztett szövegét (a továbbiakban: második egységes költségvetési törvényjavaslat) az előterjesztő ellenjegyzéssel ellátva – legkésőbb a 49. § (1) bekezdése szerinti vitát megelőző napon – nyújtja be. [HHSZ 93. § (3) bekezdése] Az interpellációk képviselőcsoporton belüli elhangzási sorrendjét a képviselőcsoport vezetője azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig jelentheti be, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén az interpellációk tárgyalása szerepel. [HHSZ 122. § (2) bekezdése] A kérdés benyújtására és megválaszolására a 121–122. § és a 123. § (1)–(4) bekezdése rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: csak az a kérdés tárgyalható, amelyet a kérdések napirendi pontját tartalmazó ülésnapot megelőző munkanapon 12 óráig benyújtottak. [HHSZ 124. § (1) bekezdés a) pontja] A nemzetiségi képviselők vagy szószólók az általuk feltett kérdéseket a benyújtásuk időpontja szerinti sorrendben – egymást váltva – mondhatják el, kivéve, ha az érintett nemzetiségi képviselők vagy szószólók az ettől eltérő sorrendre irányuló megállapodásukat azt az ülésnapot megelőző munkanapon 13 óráig bejelentik, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a kérdések tárgyalása szerepel. [HHSZ 124. § (2) bekezdése] (Köztársasági elnök választása, lemondása esetén alkalmazandó eljárás) Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább öt képviselő – legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon – írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni. [HHSZ 128. § (1) bekezdés c) pontja] KÖVETŐ

Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett. [Ogytv. 42. § (9) bekezdése] 267


2016.09.20. 11:42:28


A felfüggesztés első ülésnapja a felfüggesztésről való döntés napját követő ülésnap. A felfüggesztés időtartamának számításakor az ülésszakok közötti szünetet figyelmen kívül kell hagyni. [Ogytv. 50. § (7) bekezdése] Ha a határidő utolsó napja nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkanapra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le. [Ogytv. 72/A. § (4) bekezdése] Az összevont vitára legkorábban a kivételes eljárás elrendelését követő ülésnapon kerülhet sor. [HHSZ 63. § (1) bekezdése] A szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat tárgyalását a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy a) a 34. § (1) bekezdése szerinti határidőt nem kell alkalmazni, b) a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslat kiegészítő részletes vitáját az azt benyújtó tárgyaló bizottság és – külön kijelölés nélkül – a kijelölt bizottság folytatja le, c) más bizottság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti döntést követő napon jelentheti be, hogy a szabályszerű túlterjeszkedő módosító javaslatról kiegészítő részletes vitát kíván lefolytatni. [HHSZ 70. § (4) bekezdése] A normakontroll-javaslat előterjesztője az elfogadott normakontroll-javaslatban foglalt szövegszerű indítványt – kézjegyével ellátva – az elfogadását követő napon megküldi a házelnöknek. [HHSZ 76. § (14) bekezdése] Az 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával megszavazott törvény normakontrolljának kezdeményezése esetén az előterjesztő az elfogadott törvény szövegét – kézjegyével ellátva – a kezdeményezés benyújtását követő napon megküldi a házelnöknek. (HHSZ 77. §) UTOLSÓ

A határidő az utolsó napon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő végén, az Országgyűlés ülésezése idején az ülésnap végén jár le. [Ogytv. 72/A. § (5) bekezdése] Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén az összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés az összegző módosító javaslat valamely pontjáról külön szavazzon. [HHSZ 48. § (2) bekezdése] 268


2016.09.20. 11:42:28


Legkésőbb azt az ülést megelőző hét utolsó munkanapján, amely ülés tervezett napirendjén a második összegző módosító javaslatról történő határozathozatal szerepel, bármely képviselőcsoport vezetője, valamint az előterjesztő írásban kérheti, hogy az Országgyűlés a második összegző módosító javaslat legfeljebb három pontjáról külön szavazzon. [HHSZ 49. § (3) bekezdése] (Zárószavazást előkészítő módosító javaslat) Az (1) bekezdés szerinti módosító javaslat legkésőbb annak a hétnek az utolsó munkanapján nyújtható be, amelyen az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról. [HHSZ 52. § (2) bekezdése] HARMADIK

A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét legkésőbb a megszűnést követő harmadik napon bejelenti az Országgyűlés elnökének. [HHSZ 5. § (3) bekezdése] A törvényjavaslathoz képviselő módosító javaslatot azon ülés napirendjének elfogadását követő harmadik munkanap 16 óráig nyújthat be, amely ülés napirendjén a törvényjavaslat általános vitájának lezárása szerepel. [HHSZ 41. § (1) bekezdése] Az előterjesztő legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét harmadik napján írásban tájékoztatást ad arról, hogy a) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt mely módosításokkal ért egyet, b) az a) pont szerinti tájékoztatást a törvényalkotási bizottság ülésén fogja szóban előterjeszteni vagy c) nem tesz az a)–b) pont szerinti nyilatkozatot. [HHSZ 46. § (1) bekezdése] Az átdolgozott egységes javaslatot a 46. § (10)–(11) bekezdése szerint kell legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő harmadik napon benyújtani. [HHSZ 48. § (3) bekezdése] Az átdolgozott második egységes javaslatot a 46. § (10)–(11) bekezdése szerint kell benyújtani legkésőbb a zárószavazás elhalasztását követő harmadik napon. [HHSZ 49. § (4) bekezdése] Az Országgyűlés csak azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet legkésőbb az Országgyűlés ülésének napirendjén feltüntetett – interpellációkat tárgyaló – ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 12 óráig benyújtottak. [HHSZ 122. § (4) bekezdése]

269


2016.09.20. 11:42:28


HATODIK

Az általános vita legkorábban a törvényjavaslat benyújtását követő hatodik nap elteltével kezdhető meg. [HHSZ 34. § (1) bekezdése]

GYAKORISÁG EGY

A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – leg feljebb harminc napra – elnapolhatja. [Ogytv. 36. § (1) bekezdése] A zárószavazás elhalasztására egy döntési javaslatnál legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. [HHSZ 51. § (6) bekezdése] Független képviselő által benyújtott tárgysorozatba vétel iránti kérelmet egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathat, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította. [HHSZ 58. § (8) bekezdése] KÉT/HÁROM

Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását a) a második alkalommal hat ülésnapra, b) a harmadik és minden további alkalommal kilenc ülésnapra függesztheti fel. [Ogytv. 50. § (5) bekezdése] A 37. § (4) bekezdésnek megfelelő kérelmet félévente a) minden képviselőcsoport legfeljebb három alkalommal nyújthat be, b) független képviselő aláírásával három alkalommal támogathat, c) nemzetiségi képviselő és szószóló aláírásával két alkalommal támogathat. [HHSZ 37. § (5) bekezdése] (Határozati javaslat tárgyalása során) A (4)–(5) bekezdés szerinti tárgysorozatba vétel iránti kérelmet a nemzetiségeket képviselő bizottság ülésszakonként legfeljebb három alkalommal, kizárólag azon a rendes ülésszakon nyújthat be, amelyen a határozati javaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította. [HHSZ 81. § (6) bekezdése] 270


2016.09.20. 11:42:28


(Bizottsági elnöki értekezlet) Az értekezlet szükség szerint ülésezik, de rendes ülésszakonként legalább három ülést tart. [HHSZ 119. § (3) bekezdése] NÉGY

Kivételes eljárás elrendelésére félévente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor. [HHSZ 61. § (5) bekezdése] (Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárásban) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjai legalább kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményezhet a megjelölt európai uniós tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni. [HHSZ 140. § (3) bekezdése] HAT

Tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal, kizárólag azon a rendes ülésszakon nyújthat be, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította. [HHSZ 58. § (7) bekezdése] Sürgős tárgyalás elrendelésére félévente legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor. [HHSZ 60. § (5) bekezdése]

DÁTUMOK A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a képviselők vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatával (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. [Ogytv. 4. § (7) bekezdése] Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (Ogytv. 32. §) (Értelmező rendelkezések) Félévente: a január 1.–június 30. és július 1.–december 31. közötti rendes és rendkívüli ülések vagy ülésnapok időtartama. (HHSZ 158. § 7. pontja) 271


2016.09.20. 11:42:28

LÉTSZÁMARÁNYOK ÉS HATÁRSZÁMOK* LÉTSZÁMARÁNYOK EGYÖTÖD

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. [Alaptörvény 11. cikk (2) bekezdése] Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. [Alaptörvény 21. cikk (1) bekezdése] Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti. [Ogytv. 24. § (2) bekezdése] A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. [Ogytv. 35. § (1) bekezdése] (Országgyűlés ülésének elnapolása) Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – köteles az Országgyűlés ülését összehívni. [Ogytv. 36. § (2) bekezdése] A képviselő által benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges. [HHSZ 61. § (2) bekezdése] A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára – az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben – az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. [HHSZ 86. § (1) bekezdése]

* Dőlt betűvel, zárójelben a megértést segítő szerkesztői megjegyzések találhatók.

272


2016.09.20. 11:42:28

L É T S Z Á M A R Á N Y O K É S H ATÁ R S Z Á M O K

Az ülésszakok között az országgyűlési bizottságok – az eseti és vizsgálóbizottságokat kivéve – akkor tartanak ülést, ha azt a Házbizottság, a házelnök vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. [HHSZ 108. § (3) bekezdése] Ha a bizottsági tagok legalább egyötöde írásban bizottsági meghallgatást kezdeményez, a bizottság a meghallgatás napirendre vételéről a kérést követő harminc napon belül dönt. A határidő számításánál az ülésszakok közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. [HHSZ 114. § (4) bekezdése] A köztársasági elnök jelölésének érvényességéhez a képviselők legalább egyötödének az 1. függelék tartalmi elemeinek megfelelő írásbeli ajánlása szükséges. (HHSZ 4. melléklet 1. pont 1.1. alpontja) EGYHARMAD

Az országgyűlési bizottság napirendjének elfogadása után az országgyűlési bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. [Ogytv. 27/C. § (3) bekezdése] (Bizottsági elnöki értekezlet) Az értekezlet döntéseit szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez tagjai több mint felének, tanácskozóképességéhez tagjai több mint egyharmadának jelenléte szükséges. [HHSZ 119. § (5) bekezdése] KÉTÖTÖD

(Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárásban) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjai legalább kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményezhet a megjelölt európai uniós tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni. [HHSZ 140. § (3) bekezdése] TÖBB/KEVESEBB MINT FELE

Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van. [Alaptörvény 5. cikk (5) bekezdése] Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezések egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik. [Alaptörvény 5. cikk (6) bekezdése] 273


2016.09.20. 11:42:29


(Bizalmatlansági indítvány elfogadása vagy elutasítása) Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. [Alaptörvény 21. cikk (2) bekezdése] (Bizalmi szavazás) Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. [Alaptörvény 21. cikk (3) bekezdése] Az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. [Ogytv. 27/C. § (1) bekezdése] A kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges. [HHSZ 62. § (1) bekezdése] A bizottsági tagok több mint felének írásbeli kérelmére a bizottság ülését össze kell hívni. [HHSZ 112. § (1) bekezdése] (Bizottsági elnöki értekezlet) Az értekezlet döntéseit szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez tagjai több mint felének, tanácskozóképességéhez tagjai több mint egyharmadának jelenléte szükséges. [HHSZ 119. § (5) bekezdése] MINŐSÍTETT TÖBBSÉG

Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezések egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik. [Alaptörvény 5. cikk (6) bekezdése] Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el. [Ogytv. 65. § (6) bekezdése] A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl – szóbeli indokolást ad az Országgyűlésnek, ha az általa képviselt álláspont eltért az Országgyűlés állásfoglalásától. Ha az eltérés olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, az indokolás elfogadásáról az Országgyűlés dönt. [Ogytv. 67. § (2) bekezdése] 274


2016.09.20. 11:42:29


Ha a szavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a módosító javaslat fenntartásáról, az összegző módosító javaslat külön szavazásra kért pontjairól, illetve az összegző módosító javaslatról a szavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. [HHSZ 48. § (8) bekezdése] (Vita és döntés a második összegző módosító javaslatról) Ha a szavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a szavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. [HHSZ 49. § (5) bekezdése] Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. Az elfogadáshoz szükséges minősített többség hiányában a 21. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülést vezető elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet. [HHSZ 50. § (3) bekezdése] Ha a szavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazás előtti módosító javaslatról a szavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. [HHSZ 55. § (2) bekezdése] Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. [HHSZ 56. § (3) bekezdése] SZÓTÖBBSÉG

(Bizottsági elnöki értekezlet) Az értekezlet döntéseit szótöbbséggel hozza. [HHSZ 119. § (5) bekezdése] SZÜKSÉGES TÖBBSÉG

(Az Országgyűlés tisztségviselőinek választása során) Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő, vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. [Ogytv. 6. § (2) bekezdése] Ha a házelnök, alelnök, jegyző megválasztásához a (2)–(3) bekezdés alapján sincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. [Ogytv. 6. § (6) bekezdése] 275


2016.09.20. 11:42:29


Az Országgyűlés a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell. [HHSZ 59. § (2) bekezdése] KÉTHARMAD

Ha a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi ponttal összefüggésben a nemzetiségeket képviselő bizottság tagjainak legalább kétharmada az ülés megnyitása előtt egy órával kéri, a rendelkezésére álló, a (2) bekezdés alapján megállapított időkeretet – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a kétszeresére kell emelni. [HHSZ 37. § (4) bekezdés c) pontja] ÖSSZES KÉPVISELŐ KÉTHARMADA

A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [Alaptörvény E) cikk (4) bekezdése] Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [Alaptörvény S) cikk (2) bekezdése] A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. [Alaptörvény 5. cikk (1) bekezdése] Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. [Alaptörvény 11. cikk (3) bekezdése] A képviselők kétharmadának szavazata szükséges a) az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában meghatározott esetben, b) az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés d)–f ) pontja szerinti – megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglalt esetben, c) a Kúria elnöke megbízatása – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)–f ) pontja szerinti – megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, d) az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, 276


2016.09.20. 11:42:29


e) az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, f ) az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, g) az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, h) a 37. § alapján az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához. [Ogytv. 61/A. § (1) bekezdése] JELEN LÉVŐ KÉPVISELŐK KÉTHARMADA

A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [Alaptörvény T) cikk (4) bekezdése] Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. [Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése] A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztésére irányuló javaslatról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt. [Ogytv. 51/A. § (14) bekezdése] A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges a) a 77. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez, b) a 29/A. § (4) bekezdése alapján annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához, c) település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben, d) a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, e) a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, f ) a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, 277


2016.09.20. 11:42:29


g) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, h) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint, i) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, k) a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, l) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, m) a Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, n) a Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti – megszűnésének megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, o) a Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, p) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben, q) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztásához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, r) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja megbízatása – a Nemzeti Emlékezet Bizottságá ról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (1) bekezdésének e)–g) pontja szerinti – megszűnésének megállapításához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. [Ogytv. 61/A. § (2) bekezdése] Az Országgyűlés a sürgős tárgyalás elrendeléséről – az előterjesztő által megjelölt tartalommal – vita nélkül dönt. A sürgősség elrendeléséhez a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [HHSZ 60. § (7) bekezdése] 278


2016.09.20. 11:42:29


A túlterjeszkedő módosító javaslatot benyújtó tárgyaló bizottság javaslatára a 70. § (3)–(7) bekezdését, a törvényalkotási bizottság javaslatára a 71. § (4)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni, ha ahhoz az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával hozzájárul. (HHSZ 72. §) A politikai nyilatkozat elfogadásához a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [HHSZ 82. § (2) bekezdése] A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, de csak akkor bővítheti ki, ha ezzel a bizottság jelen levő tagjainak több mint kétharmada egyetért. [HHSZ 114. § (2) bekezdése] NÉGYÖTÖD

Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen lévő képviselők legalább négyötödének szavazatával, vita nélkül úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása, illetve döntéshozatala során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér. [HHSZ 65. § (1) bekezdése] VÁLTOZÓ

Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. [Ogytv. 17. § (1) bekezdése] Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek. [Ogytv. 17. § (4) bekezdése]

HATÁRSZÁMOK ELSŐKÉNT

Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb háromperces hozzászólása után határoz. [Ogytv. 13. § (7) bekezdése] A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót. [HHSZ 36. § (1) bekezdése] 279


2016.09.20. 11:42:29


A vezérszónoki felszólalások után az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kap szót. A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező független képviselőt megelőzően a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő kap szót. [HHSZ 36. § (4) bekezdése] Az elsőként szólásra jelentkező független képviselő után kap szót – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért szószóló, ha a nemzetiségi képviselő (4) bekezdés szerinti felszólalására nem került sor. [HHSZ 36. § (5) bekezdése] A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából első alkalommal a 36. § (2)–(5) bekezdése, majd a 36. § (6)–(7) bekezdése szerinti felszólalásokat követően a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd c) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő vagy szószóló kétperces hozzászólásra kérhet szót. [HHSZ 38. § (4) bekezdése] Ha az indítványhoz valamennyi képviselőcsoportnak, az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek, valamint – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselőnek vagy szószólónak lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább öt képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. [HHSZ 39. § (1) bekezdése] Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, a) képviselőcsoportonként egy képviselő, b) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében az elsőként szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő, c) az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, majd d) a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – ha nemzetiségi képviselő nem szólalt fel – az elsőként szólásra jelentkező szószóló legfeljebb öt-ötperces időtartamban még felszólalhat. [HHSZ 39. § (2) bekezdése] Amennyiben a törvényalkotási bizottság összegző jelentést nyújt be, a vitában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 47. § (2) bekezdése] 280


2016.09.20. 11:42:29


A zárószavazás előtti módosító javaslat vitájában elsőként a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó, majd – ha a törvényalkotási bizottságban van kisebbségi vélemény – a kisebbségi vélemény előadója szólal fel. E felszólalásokra összesen tizenöt perc áll rendelkezésre oly módon, hogy amennyiben van kisebbségi vélemény, hét percet annak kifejtésére kell biztosítani. [HHSZ 54. § (2) bekezdése] A tárgysorozatba vétel tárgyában az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő legfeljebb két-kétperces időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb kétperces időtartamban válaszolhat. [HHSZ 58. § (6) bekezdés c) pontja] (Kivételes eljárásban) Az összevont vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője szólal fel tizenöttizenöt perces időtartamban. [HHSZ 63. § (2) bekezdése] (Elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményező eljárás) A vitában álláspontját a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett képviselő ismertetheti. [HHSZ 76. § (11) bekezdés c) pontja] (Egyházként történő elismerésre irányuló eljárás) Az összevont vitában elsőként a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, majd a Kormány képviselője szólal fel harminc-harmincperces időtartamban. A képviselőcsoportok álláspontjukat a 37. § szerint meghatározott időkeretes tárgyalási rendben fejthetik ki. A vallásügyekkel foglalkozó bizottságnak a határozathozatal előtt tízperces viszonválaszra van joga. [HHSZ 105. § (8) bekezdése] Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor a kijelölt bizottság által kijelölt előadó, a kisebbségi vélemény ismertetője, az interpelláló képviselő, az interpellált, képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő négy-négyperces időtartamban szólalhat fel. [HHSZ 123. § (5) bekezdése] Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó ötperces időtartamban ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az egyes képviselői felszólalások időtartama nem haladhatja meg a két percet. [HHSZ 138. § (1) bekezdése] 281


2016.09.20. 11:42:29


EGY KÉPVISELŐ

Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb háromperces hozzászólása után határoz. [Ogytv. 13. § (7) bekezdése] A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. [Ogytv. 24. § (5) bekezdése] A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. [HHSZ 2. § (3) bekezdése] A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő és – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a szószóló bármikor, egyperces időtartamban ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő egyperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. [HHSZ 19. § (1) bekezdése] A vezérszónoki, valamint a (4)–(5) bekezdésben meghatározott felszólalásokat követően a hozzászólások további sorrendjét az ülést vezető elnök akként határozza meg, hogy lehetőség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó képviselő kapjon szót, mindig más képviselőcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező független képviselő kap szót. [HHSZ 36. § (6) bekezdése] A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében, ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő, majd a következő szólásra jelentkező független képviselő, őt követően a következő szólásra jelentkező szószóló kap szót. [HHSZ 36. § (7) bekezdése] A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából első alkalommal a 36. § (2)–(5) bekezdése, majd a 36. § (6)–(7) bekezdése szerinti felszólalásokat követően képviselőcsoportonként egy képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. [HHSZ 38. § (4) bekezdés a) pontja] 282


2016.09.20. 11:42:29


Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, képviselőcsoportonként egy képviselő, legfeljebb öt-ötperces időtartamban még felszólalhat. [HHSZ 39. § (2) bekezdés a) pontja] A tárgysorozatba vétel tárgyában az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után képviselőcsoportonként egy képviselő legfeljebb két-kétperces időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb kétperces időtartamban válaszolhat. [HHSZ 58. § (6) bekezdés a) pontja] Független képviselő által benyújtott tárgysorozatba vétel iránti kérelmet egy képviselő kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathat, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság elutasította. [HHSZ 58. § (8) bekezdése] (Elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményező eljárás) A vitában a képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő ismertetheti. [HHSZ 76. § (11) bekezdése] Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor a kijelölt bizottság által kijelölt előadó, a kisebbségi vélemény ismertetője, az interpelláló képviselő, az interpellált, képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő négy-négyperces időtartamban szólalhat fel. [HHSZ 123. § (5) bekezdése] Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó ötperces időtartamban ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. [HHSZ 138. § (1) bekezdése] HÁROM KÉPVISELŐ

Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték. [HHSZ 2. § (2) bekezdése] Megszűnik a képviselőcsoport, ha a 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a tagjainak száma három fő alá csökken. [HHSZ 5. § (1) bekezdés b) pontja] 283


2016.09.20. 11:42:29


NÉGY KÉPVISELŐ

Független képviselő által benyújtott és a tárgysorozatba vételre kijelölt bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a törvényjavaslatot benyújtó független képviselő akkor kérheti, ha kérelmét legalább négy képviselő támogatja. [HHSZ 58. § (8) bekezdése] ÖT KÉPVISELŐ

Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve – ha a kérését legalább öt képviselő támogatja – bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. [Ogytv. 61. § (5) bekezdése] Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat. [HHSZ 2. § (1) bekezdése] Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma – a 2. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével – öt fő alá csökken. [HHSZ 5. § (1) bekezdés a) pontja] A visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – a visszautasítástól számított öt munkanapon belül kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Az állásfoglalás meghozataláig a visszautasított iromány nem tárgyalható. [HHSZ 29. § (4) bekezdése] A visszautasított iromány benyújtója – ha kérését legalább öt képviselő támogatja – az Országgyűlésről szóló törvény 61. § (5) bekezdése szerint kérheti az Országgyűlés döntését. Az Országgyűlés döntéséig a visszautasított iromány nem tárgyalható. [HHSZ 29. § (5) bekezdése] Az általános vita időkeretét a képviselőcsoport vezetője vagy legalább öt független képviselő írásbeli kérelmére nem lehet a) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására irányuló javaslat esetén tíz óránál, b) a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány esetén tíz óránál, c) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat) tárgyalásánál harminc óránál, d) a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál tizenöt óránál kevesebben meghatározni. [HHSZ 37. § (3) bekezdése] Ha az indítványhoz valamennyi képviselőcsoportnak, az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőnek, valamint – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont 284


2016.09.20. 11:42:29


esetében – a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselőnek vagy szószólónak lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább öt képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását. [HHSZ 39. § (1) bekezdése] Ha a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemond a megbízatásáról, a nyilatkozatára a határozati javaslatra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a lemondó nyilatkozathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, de bármely képviselőcsoport vagy legalább öt képviselő – legkésőbb az e napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtti napon – írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását; ilyen javaslat esetén először e javaslatról kell szavazni. [HHSZ 128. § (1) bekezdés c) pontja] HUSZONÖT KÉPVISELŐ

A képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz legalább huszonöt képviselő támogató aláírása szükséges. [HHSZ 60. § (2) bekezdése] VALAMENNYI KÉPVISELŐ

A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság munkájában részt vegyen. [Ogytv. 17. § (2) bekezdése] A (6)–(7) bekezdés szerinti sorrendet addig kell folytatni, amíg minden szólásra jelentkező képviselő és szószóló meg nem kapta a szót. [HHSZ 36. § (8) bekezdése] Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat. [HHSZ 86. § (1) bekezdése] (Köztársasági elnök választása során) Minden képviselő egy jelöltet ajánlhat. (HHSZ 4. melléklet 1. pont 1.2. alpontja) KÉPVISELŐCSOPORT

Ha közös indítványban a képviselőcsoportok vezetői nem tudnak megállapodni és a legnagyobb létszámú képviselőcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb mandátummal rendelkező valamennyi képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. [Ogytv. 6. § (3) bekezdése] 285


2016.09.20. 11:42:29


(Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása során) A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második – újabb eredménytelen szavazás esetén a soron következő – legnagyobb létszámú képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. [Ogytv. 6. § (7) bekezdése] Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. [Ogytv. 17. § (1) bekezdése] Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet, ha az országgyűlési bizottság erre engedélyt ad, felszólalhat. [Ogytv. 40. § (5) bekezdése] Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. [Ogytv. 42. § (1) bekezdése] Valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell, hogy a képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel. [Ogytv. 43. § (1) bekezdése] A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást foglal. [Ogytv. 61. § (3) bekezdése] Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. [HHSZ 1. § (2) bekezdése] A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. [HHSZ 2. § (3) bekezdése] A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő és – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében – a szószóló bármikor, egyperces időtartamban ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő egyperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. [HHSZ 19. § (1) bekezdése] Két vagy több képviselőcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban az ilyen vezérszónoki felszólalás ideje sem haladhatja meg az egy képviselőcsoport számára meghatározott időtartamot. A vezérszónoki időtartamban egy képviselőcsoport több, egymást követő szónokot is állíthat. [HHSZ 36. § (3) bekezdése] 286


2016.09.20. 11:42:30


Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező független képviselő kap szót. [HHSZ 36. § (6) bekezdése] A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont esetében, ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy szólásra jelentkező képviselőnek lehetősége volt a felszólalásra, a bejelentkezési sorrendben következő szólásra jelentkező nemzetiségi képviselő, majd a következő szólásra jelentkező független képviselő, őt követően a következő szólásra jelentkező szószóló kap szót. [HHSZ 36. § (7) bekezdése] A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából első alkalommal a 36. § (2)–(5) bekezdése, majd a 36. § (6)–(7) bekezdése szerinti felszólalásokat követően képviselőcsoportonként egy képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az ülést vezető elnök engedélyezi. Ha az ülést vezető elnök nem adja meg a szót, a képviselő vagy a szószóló kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határoz. [HHSZ 38. § (4) bekezdés a) pontja] Ha az Országgyűlés a vitát lezárta, képviselőcsoportonként egy képviselő legfeljebb öt-ötperces időtartamban még felszólalhat. [HHSZ 39. § (2) bekezdés a) pontja] A tárgysorozatba vétel tárgyában az előterjesztő legfeljebb ötperces felszólalása után képviselőcsoportonként egy képviselő legfeljebb két-kétperces időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb kétperces időtartamban válaszolhat. [HHSZ 58. § (6) bekezdés a) pontja] (Elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményező eljárás) A vitában a képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő ismertetheti. [HHSZ 76. § (11) bekezdése] Az interpellációra adott válaszról szóló bizottsági jelentés plenáris tárgyalásakor a kijelölt bizottság által kijelölt előadó, a kisebbségi vélemény ismertetője, az interpelláló képviselő, az interpellált, képviselőcsoportonként egy képviselő, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő négy-négyperces időtartamban szólalhat fel. [HHSZ 123. § (5) bekezdése] Ha a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásával kapcsolatban az Országgyűlés döntését kérik, a plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel ötperces időtartamban. Ezt követően a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság által kijelölt előadó ötperces időtartamban ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját 287


2016.09.20. 11:42:30


képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Az egyes képviselői felszólalások időtartama nem haladhatja meg a két percet. [HHSZ 138. § (1) bekezdése] (Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárásban) Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság az Országgyűlésről szóló törvény szerinti egyeztetés keretében a kijelölt állandó bizottság véleményének ismeretében alakítja ki az európai uniós tervezettel kapcsolatos állásfoglalását. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a bizottságnak az állásfoglalás kialakításáról szóló zárt ülésére meghívja a kijelölt állandó bizottság elnökét, valamint képviselőcsoportonként egy szakértőt is. [HHSZ 140. § (5) bekezdése]

288


2016.09.20. 11:42:30

HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK

Recommend Documents