Iktatószám: Előadó:
6230-20/2015.
Tárgy: Töttös, Mohács-Töttös 22kV-os gerincvezeték
Geresics Angéla
97-122.
dr. Jeges-Varga Ferenc
rekonstrukciójának
sz.
oszlopok előzetes
között vizsgálati
eljárása KÜJ: 100 170 346 KTJ: 102 577 508
HATÁROZAT Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. (7626 Pécs, Búza tér 8/a., a továbbiakban: Kérelmező) által a tárgyi ügyben benyújtott kérelem és az ESPA Kft. (2525 Bajna, Őrhegy-alja 4., a továbbiakban: Tervező) által elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként
megállapítom, hogy a Töttös, Mohács-Töttös 22kV-os gerincvezeték 97-122. sz. oszlopok között rekonstrukciójával kapcsolatban környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység megkezdéséhez vezetékjogi engedély megszerzése szükséges.
I. A közreműködő szakhatóságok állásfoglalásai A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/3474-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Tárgyi témában elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a megvalósításból jelentős hatások nem várhatók. A hatáskörünkbe tartozó szakkérdések vonatkozásában környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek.”
II. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Kérelmező által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjakon és eljárási illetékeken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezetvédelmi és természetvédelmi
hatáskörben
eljáró
Baranya
Megyei
Kormányhivatal
(a
továbbiakban:
Környezetvédelmi Hatóság) nem rendelkezett. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
2 A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de a Környezetvédelmi Hatóságnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóságok állásfoglalásai, illetve végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 125.000 forint, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00299585-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A
Környezetvédelmi
Hatóság
a
befizetési
igazolást
elektronikus
úton
is
fogadja
a
[email protected] e-mail címen.
INDOKOLÁS A Kérelmező 2015. március 27. napján a tárgyi ügyben előzetes vizsgálati kérelmet nyújtott be a Déldunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez, mint a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjéhez, valamint kérelméhez csatolta a Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentációt 2 nyomtatott példányban, valamint 1 példány elektronikus adathordozón. A Tervező az előzetes vizsgálati dokumentációt elkészítő szakértő – a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti – szakértői jogosultságát igazolta. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 3. számú melléklet 76. pontja [„villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) légvezetéknél 20 kV-tól”] alapján előzetes vizsgálat, és a Környezetvédelmi Hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Kérelmező az eljárás indításakor hatályban lévő környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. számú mellékletének I. fejezete 49. pontja szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjének felhívására megfizette. A Kérelmező a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. számú melléklet 12.9.4. pontja alapján a talajvédelmi hatóság szakhatóság
közreműködéséért
az
50.000
forint
összegű
Környezetvédelmi Hatóság jogelődjének felhívására megfizette.
igazgatási
szolgáltatási
díjat
a
3 A Kérelmező az érintett települések önkormányzat jegyzői, mint a helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóságok, valamint a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000-5.000 forint, a közegészségügyi hatóság, és az örökségvédelmi hatóság szakhatósági közreműködéséért az Itv. 29. § (1) bekezdése szerinti 3.000-3.000 forint összegű eljárási illetéket a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjének felhívására lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság jogelődje a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a R. 3. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárás megindulásáról szóló közleményt, továbbá a R. 3. § (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerint illetékes település (Majs, Töttös) jegyzőinek. A Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 2015. április 3. napján kelt, 379-7/2015. számú iratában arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjét, hogy az eljárás megindulásáról szóló közleményt a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatalban (7759 Lánycsók, Kossuth u. 3.), valamint Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Majsi Kirendeltségén (7783 Majs, Kossuth L. u. 199.) 2015. április 3. napján közhírré tette. A dokumentációba való betekintés ügyfélfogadási időben a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjénél (7759 Lánycsók, Kossuth u. 3.) és Aljegyzőjénél (7783 Majs, Kossuth L. u. 199.) biztosította. A Bólyi Közös Önkormányzat Hivatal Jegyzője 2015. április 7. napján kelt, 562-2/2015. számú iratában arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóság jogelődjét, hogy az eljárás megindulásáról szóló közleményt hivatalában 2015. április 7. napján közhírré tette. A dokumentációba való betekintés hivatali időben a műszaki csoportnál, valamint Töttös Önkormányzati Hivatalban biztosította. Az eljárás során hatályba lépett a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, melynek 29. § (1) bekezdése alapján 2015. március 31-ével a Környezetvédelmi Hatóság jogelődje beolvadással megszűnt, jogutódja a Baranya Megyei Kormányhivatal. A jogutódlásra tekintettel az eljárás 2015. április 1-jével a Környezetvédelmi Hatóság előtt folytatódott. A Környezetvédelmi Hatóság – figyelemmel a Ket. 44. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra – a 2015. április 1-jén hatályba lévő a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/3474-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Főosztály tárgyi ügyben 6230-10/2015. számú – 2015. április 27. napján érkeztetett – megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján az előzetes vizsgálati
4 hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz
tisztítása
biztosított-e,
vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban,
illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A szakhatósági megkeresésben a Felügyelőség megadta a tárgyi előzetes vizsgálat dokumentációjának (készítette: ESPA Kft. H-2525 Bajna, Őrhegy-alja 4. dátum: 2015. március) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációt áttanulmányoztam és az alapján a korábban hivatkozott szakkérdések tekintetében a következőket állapítottam meg. A hálózat rekonstrukcióra az elöregedett oszlopok miatt kerül sor. Az új nyomvonal eltér a régi 2
nyomvonaltól. A rekonstrukció során 3x95 mm AASC légvezeték épül 3406 m nyomvonalhosszban, 36 db vasbetonoszlopon elhelyezve. Az építés vízhasználatot nem igényel, szennyvízkezelési, csapadékvíz vonzata nincs. A létesítés vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sérti. A tervezett tevékenység emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. A kivitelezési munkálatok, üzemelés a felszíni és felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A létesítmény felszíni és felszín alatti vizekkel nincs közvetlen kapcsolatban, a terület vízgazdálkodására sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nincs hatással. A rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként benyújtott 2014. október hónapban összeállított előzetes vizsgálati dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg.” A Környezetvédelmi Hatóság továbbá a Kr. 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdés tekintetében a vélemények megadása céljából a kérelem elbírálásába bevonta a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Járási Földhivatalát, a Baranya
5 Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát és a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát. Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztálya a BAF/993-3/2015. számú véleménye alapján, az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadható, a beruházással kapcsolatban kifogás nem merült fel. Véleménye indokolásában előadta: „A rendelkezésre álló dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a 22 kV-os közcélú légvezeték oszlopainak bontása és építése a Majs 094/27-32, 084/46-48, 084/89,91-93, 084/102-103, 072/1 hrsz.-ú és a Töttös 048, 050/2, 052/6 hrsz.-ú, szántó művelési ágú ingatlanokat érinti. A gerincvezeték 97-121. sz. oszlopai egy másik nyomvonalon 97-132. sz. oszlopok besűrítésével kerülnek kiváltásra. Az oszlopok áttört gerincű vasbeton oszlopok, gallér alapozással kerülnek elhelyezésre. Az oszlopok építése és bontása során történik talajmozgatás, a gépek mozgásából taposási kár keletkezik, azt a lehető legkisebb területre korlátozzák. A beruházás során a letermelt humuszréteg hasznosításra kerül. Az értéktelen altalajt feltöltési célra hasznosítják. A keletkező hulladékot a területről elszállítják. Az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett technológia maradéktalan betartása biztosítja a talajvédelmi követelmények érvényre juttatását, ezért a beruházás ellen talajvédelmi szempontból kifogás nem merült fel. A talajvédelmi hatóság a más célú hasznosítási eljárásban és a villamosenergia-ipari építési engedélyezési eljárásban szakkérdést vizsgáló hatóságként működik közre. Ha az engedélyezési eljárások során a talajvédelmi véleményben foglaltakat betartják, a tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merülhet fel.” „A szakkérdés megvizsgálásáról szóló véleményt a Tfvt. 43. §., 48. § (1) és (3) bekezdése alapján adtam ki.” A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a BAR/006/0638-2 ügyiratszámú véleményében rögzítette, a létesítmény megvalósítása ellen – közegészségügyi szempontból – kifogás nem merült fel. A Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Járási Földhivatali Osztálya a 10.0722/2015. számú véleményében termőföldvédelmi szempontból az alábbiakat állapította meg: „A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (továbbiakban: Tfvtv.) 10. § (1) bekezdése alapján termőföldet más célra hasznosítani az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet. A Tfvtv. 9. § (1) bekezdés a) pontja szerint termőföld más célú hasznosításának minősül a termőföld olyan időleges, vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra ideiglenesen, vagy véglegesen alkalmatlanná válik. A hatáskörömbe tartozó kérdéseket megvizsgálva megállapítottam, hogy a „Töttös, Mohács-Töttös 22kv-os gerincvezeték 97-122. sz. oszlopok között rekonstrukciójának előzetes vizsgálati eljárása” hivatalom részéről földvédelmi szempontból nem kifogásolt, mivel a termőföld más célú hasznosítását lehetővé tévő engedély kiadása folyamatban van.”
6 Tájékoztatása szerint, a Kérelmező, mint igénybevevő megbízásából a KAPOS PROJEKT Villamos Szolgáltató Kft. (7400 Kaposvár, Bárczi G. utca 5.) 2015. március 27. napján a Töttös, Mohács - Töttös 22 kV-os gerincvezeték 97-122. számú oszlopai között a hálózat átépítése céljából az alábbi táblázatban foglalt
ingatlant
érintően
kezdeményezte
a
termőföld
időleges
más
célú
hasznosításának
engedélyezését. Művelési ág
Minőségi osztály
Terület (m )
Ak
Igényelt 2 terület (m )
Igényelt Ak
Majs 094/32
szántó
2.
9540
44,74
430
2,02
Majs 094/31
szántó
3.
1213
4,63
8
0,03
Majs 094/30
szántó
3.
2247
8,58
14
0,05
Majs 094/29
szántó
3.
782
2,99
5
0,02
Majs 094/28
szántó
2.
1159
5,44
52
0,24
Majs 094/27
szántó
2.
6220
29,17
72
0,34
Majs 084/48
szántó
2.
9651
45,26
449
2,11
Majs 084/46
szántó
2.
4697
22,03
844
3,96
Majs 084/47
szántó
2.
18968
88,96
1403
6,58
szántó
3.
4390
16,77
852
2,22
szántó
2.
16305
76,47
373
1,75
szántó
3.
18212
69,57
508
1,94
szántó
5.
5017
11,79
284
0,67
Majs 084/91
szántó
5.
7674
18,03
252
0,59
Majs 084/92
szántó
3.
9208
35,17
184
0,70
5.
22106
51,95
325
0,76
Helyrajzi szám
Majs 084/89
2
Majs 084/93
szántó
3.
41960
160,29
640
2,44
Majs 084/102
szántó
3.
40233
153,69
530
2,03
Majs 084/103
szántó
3.
111361
425,4
1045
3,99
szántó
5.
69731
163,87
810
1,90
szántó
6.
59225
92,39
649
1,01
Majs 072/1
szántó
4.
97958
323,26
211
0,70
Töttös 048
szántó
3.
253919
969,97
2482
9,48
szántó
4.
60000
198,00
808
2,67
szántó
5.
150000
352,50
2068
4,86
7 Töttös 050/2
Töttös 052/6
szántó
3.
330739
263,42
2122
8,10
szántó
4.
160000
528,00
2244
7,41
szántó
5.
110000
258,50
368
0,86
szántó
3.
329333
1258,05
3977
15,19
23739
84,62
Összesen:
Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a BA-04D/EO/472-2/2015. iktatószámú nyilatkozata alapján a tárgyi ügyben tervezett munkák jelenlegi adataik szerint sem műemléket, illetve műemléki területet, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érintik, így nincs feltétele az előzetes vizsgálati eljárással kapcsolatban. A Környezetvédelmi Hatóság a R. – 2015. április 1-jétől hatályos – 1. § (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára, a 6230-12/2015. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a területileg érintett települések jegyzőit. A jogsegélykérelem szerinti a jegyzőktől kérte, adják meg az arra vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat, hogy a tevékenység összhangban
van-e
a
helyi
környezet-
és
természetvédelemmel
kapcsolatos
önkormányzati
szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Környezetvédelmi Hatóság a R. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyzők figyelmét arra is, hogy jogsegélyükhöz mellékelhetik a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményüket is A Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 562-4/2015. számú végzésben a belföldi jegsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: „Tárgyi villamos hálózat Töttös községet érintő rekonstrukciója nem ellentétes Töttös község településrendezési tervével, a beruházás helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint.” A belföldi jogsegélyt Töttös Község Önkormányzata módosított 13/2005. (XII.19.) Ök. rendeletével elfogadott helyi építési szabályzata figyelembevételével teljesítette. A Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 196-4/2015. számú belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint adta meg: „A kérdést hivatalom az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. megbízásából eljáró KAPOS-PROJEKT VILL. Kft. kérelmére a vezetékjogi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan vizsgálta, és 2015. április 7én kelt előzetes szakhatósági állásfoglalást adott ki a villamosenergia-ipari építési engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII.23.) Kormányrendelet 4. mellékletében meghatározott hatáskörben eljárva. Ez alapján a tervezett
beruházás
a helyi
építésügyi követelményeknek
megfelel, a helyi
településrendezési tervvel, a helyi természetvédelmi előírásokkal nem ellentétes, a tervezett tevékenység esetén egyedi tartalmi követelménye előírására nem került sor. A korábbi eljárás során a tervező által készített műszaki leírás, a mellékelt KPV-2014/19/Á, KPV2014/19/1 - 5 rajzszámú nyomvonalrajzok, valamint a jelen megkereséssel hivatalomhoz továbbított előzetes vizsgálati dokumentáció és mellékletei alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység
8 jelentős környezeti hatással nem jár, Majs Községi Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 1/2005.(II.2.) számú rendeletének (a továbbiakban: HÉSZ) vonatkozó rendelkezéseivel nem ellentétes. Majs Községi Önkormányzat a HÉSZ-en kívül egyéb, helyi környezet- illetve természetvédelmi előírásokat tartalmazó rendeletet nem alkotott. A rendelkezésre bocsátott dokumentáció 5. sz. melléklete tartalmazza az érintett területre vonatkozó szabályozási terv térképi részletét, mely alapján megállapítható, hogy az építéssel érintett területek Má-1 általános mezőgazdasági terület besorolással szerepelnek, melyre az HÉSZ szerint az alábbi előírások vonatkoznak: „Mezőgazdasági terület 14.§ (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része. (2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a vonatkozó törvényi előírások rendelkezéseit figyelembe kell venni. (3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. (4) A területen csak a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés, termékfeldolgozás és –tárolás) építményei –és kivételesen lakóépület- helyezhetők el. (5) A mezőgazdasági terület a) Általános mezőgazdasági (Má), és b) Kertes mezőgazdasági (Mk) övezetbe sorolható” A
HÉSZ
teljes
szövege
elérhető
az
önkormányzat
Önkormányzatok/Dokumentumok/Önkormányzat
honlapján
Majs/Rendeletek
(www.majs.hu menü
alatt)
címen
az
illetve
a
településszerkezeti tervvel együtt megküldésre került a rendelet 2009. évi módosítását követően 2009. június 10-én a környezetvédelmi hatóság részére is.” A belföldi jogsegélyben foglaltak alapján Majs Községi Önkormányzata a helyi építési szabályzatáról szóló 1/2005.(II.2.) számú Önkormányzati rendeletét a 4/2009.(II.15.) számú Önkormányzati rendeletben módosította. A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva a következőket állapította meg: • A tervezett beruházás célja és a tevékenység jellemzői: • A tervezett tevékenység a Mohács-Töttös 22 kV-os közcélú gerincvezeték 97-es és 122-es számú oszlopai között a hálózat átépítése. A rekonstrukciót a hálózat állapota (elöregedett, állagukban jelentősen leromlott oszlopok) indokolja.
9 • A rekonstrukció folyamán a Mohács-Töttös 22 kV-os közcélú gerincvezeték 97-es és 121-es számú oszlopai között az oszlopok, szerelvényeikkel együtt elbontásra kerülnek. • A 97-es és 122-es számú oszlopok között a létesítendő, újnyomvonal eltér a régi nyomvonaltól. Az új oszlopok számozása 97-től 132-ig történt, mely az oszlop besűrítésből. • A tervezett tevékenység helye és területigénye: –
A tervezett nyomvonal Majs és Töttös települések közigazgatási területét érinti. A tervezett 20 kV-os légvezetékes hálózat nyomvonalhossza: 3406 fm.
–
A tervezett nyomvonal súlyponti EOV koordinátái: X: 063.410 Y: 612.905
• A megvalósítás tervezett időszaka: •
A villamosenergia-ellátó 20 kV-os szabadvezeték építésének tervezett időpontja: 2015. II. félév. A hálózatépítés időtartama: kb. 1-2 hét.
•
Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: –
A tervezett rekonstrukció országos jelentőségű védett természeti területet, az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó területeket és tájképvédelem szempontjából kiemelten kezelendő területeket nem érint. A tárgyi vezetékszakasz áthalad a Majsi-tározótó felett, mely terület része az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 2. § 24. pontja által meghatározott országos ökológiai hálózat övezetének, azon belül ökológiai folyosó.
–
Az OTrT. 2. § 26. pontja szerint az ökológiai folyosó a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy
megszakított
élőhelyek,
élőhelysávok,
élőhelymozaikok,
élőhelytöredékek,
élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. –
A tervezett beruházás nem érint tájképvédelem szempontjából kiemelten kezelendő területeket és védett természeti területet sem. A beruházás egy meglévő vezeték rekonstrukciója, ezért tájvédelmi szempontból nem okoz további negatív hatást, mivel a vezeték látványa eddig is terhelte a környezetet és a környezetében számos egyéb meglévő légvezeték található.
–
A védett madarak a környező erdőkből a szántóföldek felé haladva előszeretettel használják a vezetéktartó oszlopokat pihenésre és táplálkozásra, a Majsi-tározótó körül nagyobb egyedszámú megjelenésükre lehet számítani. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. § (5) bekezdése szerint az elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása,
kínzása,
elpusztítása,
szaporodásának
és
más
élettevékenységének
veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
10 –
A tárgyi vezetékrekonstrukció nem veszélyezteti a vadon élő madarakat, amennyiben a védett madarak áramütés elleni védelme biztosított. Az előzetes vizsgálati dokumentációban a leírtak szerint a hálózat kialakításakor madárvédelmet biztosító burkolatokat (a kereszttartókra elhelyezhető madárvédő szigetelő papucs) és az áramkötésekhez burkolt vezetéket terveznek. A feszítő oszlopokon az átkötések burkolt vezetékkel készülnek. A transzformátor állomás leszálló vezetéke burkolt vezetékkel készül. A vízszintes elrendezésű oszlopkapcsoló felett madár-kiülő kerül elhelyezésre. Ezek a tervezett intézkedések természetvédelmi szempontból megfelelőek és elfogadhatók.
–
A Környezetvédelmi Hatóság a tervezett tevékenység hatásait megbecsülte és megállapította, hogy az - a kivitelezés okozta átmeneti zavaráson túl, amennyiben madárbarát kialakítással történik - a védett természeti értékekre és területekre, valamint az ökológiai hálózat biológiai kapcsolataira nincs negatív hatással.
–
A Környezetvédelmi Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat természet- és tájvédelmi szempontból a Tvt. és az OTrT. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálta
•
Zajvédelmi szempontból megállapítható: –
Az előzetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészében rögzített építési technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás mértéke a megengedett zajvédelmi követelményértékeket várhatóan nem haladja meg.
–
Az
építési
munkálatokhoz
kapcsolódó
közúti
szállítás
forgalomnövekedéséből
eredő
zajkibocsátás az előzetes vizsgálatok alapján nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét. –
Az üzemelési időszakban várható zajkibocsátás mértéke a megengedett zajterhelési határértékeket nem haladja meg, a zajvédelmi hatásterület nem érint védendő létesítményt, így az üzemeltető részére zajkibocsátási határérték megállapítása nem szükséges. Az üzemeléshez szállítási forgalom nem kapcsolódik.
–
A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján történt.
•
Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: –
A tervezett tevékenység nem okoz többletterhelést az érintett területek levegőminőségében, légszennyező pontforrás nem épül.
–
Az építési tevékenység során nem várható jelentős levegőterhelés, a diffúz porkibocsátás műszaki intézkedésekkel minimalizálható.
–
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség kialakulása nem várható.
11 –
A
Környezetvédelmi
Hatóság
az
előzetes
vizsgálati
dokumentációban
foglaltakat
levegőtisztaság-védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével vizsgálta. •
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: -
A tervezett tevékenység során esetlegesen keletkező hulladékok kezelése szabályszerűen tervezett.
-
Felhívjuk a figyelmet, hogy a tevékenység során esetlegesen keletkező hulladékokról a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31-32. §-ai szerint kell gondoskodni, továbbá a hatályos jogszabályok szerint nyilvántartást kell vezetni, és adatot kell szolgáltatni.
-
A Környezetvédelmi Hatóság a hulladékgazdálkodási szakági vélemény kialakítása során a Ht. 4. §-a, a 31. § (1) és (5) bekezdéseit vette figyelembe.
Összességében megállapítható, hogy a Környezetvédelmi Hatóság és az egyéb szakkérdéseket vizsgáló szervezeti egységei, valamint az eljárásba bevont szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem találtak a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Környezetvédelmi Hatóság a beruházáshoz kapcsolódó konkrét előírásait a vezetékjogi engedélyezési eljárás során adja meg. E határozat jogerőre emelkedését követően a vezetékjogi hatósági eljárás lefolytatható, a vezetékjogi engedély birtokában a tevékenység megkezdhető. Az üggyel kapcsolatban a Környezetvédelmi Hatósághoz, továbbá a Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez, valamint Bólyi Közös Önkormányzat Hivatal Jegyzőjéhez az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Környezetvédelmi Hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1) bekezdése és a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Környezetvédelmi Hatóság a döntést a Ket. 71. § (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A határozatot a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja: 2015. június 16. A határozat levételének napja: 2015. július 2. Továbbá a R. 5. § (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett Jegyzőkkel, akik – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztatják a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a
12 határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak
(tulajdonos,
használó,
vagyonkezelő,
stb.)
engedélyének,
hozzájárulásának
beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Kr. 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Környezetvédelmi Hatóság illetékességi területéről a Kr. 2. számú melléklete rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok állásfoglalásai és végzései ellen önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a Díjr. 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének I. fejezet 49. pontja, valamint a 2. § (4)-(5) és (7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2015. június 11. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
Schwarcz Tibor főosztályvezető
13
Kapják: 1. E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. „tv” 7626 Pécs, Búza tér 8/a. 2. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (email) 3. HNYR (helyben) 4. Zöld Pont Iroda (helyben)/web (közzététel céljából: www.kormanyhivatal.hu/hu/baranya) 5. Irattár Hivatali kapun keresztül kapják: 6. Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya 7. Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály 8. Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi Járási Hivatal Járási Földhivatala 9. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály 10. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „tájékoztatásul” 11. Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (Majs község vonatkozásában) közzététel céljából is 12. Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (Töttös község vonatkozásában) közzététel céljából is
