Médiafelügyeleti Főosztály Iktatószám: MN/6019-4/2012. Tárgy: kiegyensúlyozottsági elbírálása Ügyintéző: személyes adat
kérelem
HATÁROZAT
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a CivilMédia Nonprofit Kft. képviseletében eljáró személyes adat , a továbbiakban: Kérelmező) részéről a Személyes adat által képviselt Hír Televízió Zrt. médiaszolgáltató (1033 Budapest, Szentendrei út 8993., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) „Hír TV” állandó megnevezésű csatornáján 2012. február 9-én 9 óra 7 perces kezdettel sugárzott „Keresztmetszet” című műsorszámával szemben 2012. február 20-án benyújtott kiegyensúlyozottsági kérelem alapján indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. A Hivatal az ügyintézési határidő túllépése miatt a jelen határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, vagyis 3000 Ft-ot, azaz háromezer forintot megfizet a központi költségvetésnek. E határozat ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom utca 23-25.) benyújtandó halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. A fellebbezést a Médiatanács annak kézhezvételét követő negyven napon belül bírálja el. Indokolás A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 166. §-a értelmében az eljárásra az Mttv. 181. §-ban meghatározott eltérésekkel az Mttv. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései alkalmazandók. A Kérelmező 2012. február 20-án postára adott, a Hivatalhoz 2012. február 23-án érkezett beadványában a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt hatósági eljárást kezdeményezett a Médiaszolgáltató „Hír TV” állandó megnevezésű csatornáján 2012. február 9-én 9 óra 7 perces kezdettel sugárzott „Keresztmetszet” című műsorszám miatt. A Kérelmező szerint a kérdéses műsorszám „Hallgattassék meg az egyik fél!” című, a brit The Guardian című napilap gyöngyöspatai diszkriminációval és a helyi roma lakosság szegregációjával foglalkozó cikkében foglalt állítások valóságtartalmát vizsgáló riportfilmje sértette a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában és az Mttv. 12. §-ában foglalt sokoldalú, hiteles, pontos és tárgyilagos tájékoztatás követelményét, ezért kiegyensúlyozatlan
volt. A kiegyensúlyozott tájékoztatásra tekintettel a Kérelmező az Mttv. 181. §-a szerinti hatósági eljárást kezdeményezett, és kérte a Hatóságot, hogy kötelezze a Médiaszolgáltatót álláspontjának közzétételére. A Kérelmező előadta, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően 2012. február 10-én a Médiaszolgáltatóhoz fordult, akitől kérte álláspontjának közzétételét. A Kérelmező csatolta kérelméhez a Médiaszolgáltató részére megküldött kifogás kézhezvételét igazoló postai feladóvevény másolatát. Az Mttv. 184. § e) pontja alapján a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatását érintő kifogások kivételével a Hivatal jár el a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét érintő panaszok tekintetében. Tekintettel arra, hogy a felpanaszolt műsorszám a JBE médiaszolgáltatónak és közszolgálati médiaszolgáltatónak nem minősülő Médiaszolgáltató által üzemeltetett „Hír TV” állandó megnevezésű csatornán került adásba szerkesztésre, a kérelem elbírálására a fentiek alapján a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A Hivatal a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv. speciális eljárási szabályokat ír elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén lefolytatott eljárásra. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése értelmében „a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti - közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges.” Az Mttv. 181. § (3) bekezdése szerint „a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál.” A Hivatal megállapította, hogy az Mttv. 181. § (3) bekezdésében meghatározott, a 2012. február 9-én sugárzott műsorszámmal kapcsolatos hatósági eljárás megindítására nyitva álló tíznapos határidő 2012. február 19-én, illetve a Ket. 65. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ezt követő munkanapon, vagyis 2012. február 20-án járt le. Tekintettel arra, hogy a Kérelmező kérelmét 2012. február 20-án adta postára, az eljárási határidő megtartásra került. A Kérelmező által csatolt, a Médiaszolgáltatóhoz fordulás tényét megfelelően igazoló feladóvevénymásolat szerint az Mttv. 181. § (2) bekezdésében meghatározott hetvenkét órás határidő ugyancsak megtartásra került, így a kérelem érdemben elbírálható. A Kérelmező szerint a műsorszám gyöngyöspatai riportfilmje sértette a hiteles, pontos és tárgyilagos tájékoztatás követelményét, ennek megfelelően kiegyensúlyozatlan volt. A Kérelmező az Smtv. 13. §ában és az Mttv. 12. §-ában foglalt szabályok megsértése miatt a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésének megállapítását, és az üggyel kapcsolatos álláspontjának a Médiaszolgáltató általi közlésére kötelezést kérte a Hatóságtól. A Kérelmező álláspontját az alábbiakra alapozta. A 2012. február 9-én 9 óra 7 perces kezdettel sugárzott „Keresztmetszet” című műsorszám első riportfilmje a brit The Guardian című napilap gyöngyöspatai tudósításában foglalt, a faluban megvalósuló faji illetőleg nemzetiségi alapú diszkriminációval és szegregációval, valamint a roma lakosságok ért inzultusokkal kapcsolatos állítások valóságtartalmát igyekezett feltárni.
2
A Kérelmező szerint a riport az egyik álláspont képviselői közül megszólította az önkormányzat vezetőit valamint a helyi iskola igazgatóját és a testnevelő tanárt, míg a másik oldalon csupán a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője kapott szót. A Kérelmező szerint a „másik fél” reprezentációja nem volt teljes, mivel az ügyben érintett, a faluból való távozása miatt elérhetetlen roma származású asszony, illetve általában véve a helyi romák, valamint a The Guardian szerkesztősége nem kapott szót. A Kérelmező szerint a televíziós stáb a Társaság a Szabadságjogokért (a továbbiakban: TASZ) korábbi irodájának címére vonult ki, jóllehet a szervezet onnét több mint két hónapja új, a társaság honlapjáról megismerhető címre költözött. Az így készített vágóképek hozzájárulnak ahhoz, hogy a TASZ-ról a sajtó megkeresésére nem válaszoló, hanyag szervezet benyomása alakulhasson ki a nézőben. A Kérelmező szerint a tudósítás több olyan, a romákra vagy azok nagyobb csoportjára vonatkozó állítást is közölt, amelyek kapcsán a közvetlenül érintettek ugyancsak nem mondhatták el véleményüket. Ilyen volt például azon kijelentés, mely szerint a helyi cigányság felének elege volt az eddig folytatott életmódból, és szeretnének visszatérni a munka világába. Hasonlóképpen, az úszásoktatást és az interaktív táblát bemutató riportrészletek is akkor váltak volna hitelessé, ha bemutattak volna olyan roma származású gyerekeket, akik részt vesznek ezen foglalkozásokon. A Kérelmező szerint az egysíkú vágástechnika is kiegyensúlyozatlanná tette a műsorszámot, mivel a kisebbségi önkormányzati képviselő nyilatkozott először, majd a riport más résztvevői cáfolhatták állításait. A Kérelmező szerint „csúsztatás” a helyi iskola igazgatójának a The Guardian iskolában történő megjelenésével kapcsolatos állítása is. A Kérelmező szerint ugyanis az igazgató kijelentésének első fele úgy is érthető, hogy az igazgató engedélyével és tudtával nem járt (másként járhatott) az újságíró. A második mondat ismét kettős értelmezést engedett: e kijelentés szerint a riporter vagy egyáltalán nem járt az iskolában, vagy úgy nem járt, hogy beszélt volna az igazgatóval, mint érintettel. A Kérelmező szerint a riport az iskolai szegregáció kérdésében látszólag az ombudsman állásfoglalását is cáfolja, úgy, hogy annak módjában sem áll álláspontját ismertetni. A Kérelmező szerint az, hogy a kisebbségi önkormányzati elnök nem nyilatkozik saját gyermeke iskoláztatásával kapcsolatban, azt sugalmazza, hogy ez a vád (ti. az úszásoktatás során jelentkező szegregáció) is megalapozatlan. A Kérelmező szerint a kabinetfőnök kanadai bűncselekményekkel kapcsolatos mondatai indokolatlanok a riport szempontjából, és csupán a nézői sztereotípiák előhívását célozzák. A Kérelmező szerint visszás a térfigyelő kamera bemutatása is. A zaklatási ügyben indult büntetőeljárás ugyanis még nyomozati szakban van, az önkormányzat kabinetfőnöke ugyanakkor kijelenti, hogy a térfigyelő kamera felvételeinek tanúsága szerint nem történt bűncselekmény. A Kérelmező szerint kiegyensúlyozatlanságot eredményezett az a körülmény is, hogy a település vezetését ért vádakra választ adó személy, a kisebbségi önkormányzat elnöke a lányával kapcsolatos kijelentései eredményeképpen maga is szavahihetetlenné válik. A Kérelmező szerint még súlyosabb volt a kiegyensúlyozatlanság a vizuális megjelenítés, az előítéleteket erősítő stigmatizált felvételek szintjén. A Kérelmező szerint a The Guardian-nel és a TASZ-szal összefüggésben elhangzott, a faluban megindult pozitív folyamatok hátráltatását célzó tevékenységüket sugalmazó mondatok kapcsán az érintettek nem fejthették ki álláspontjaikat. A Kérelmező álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH 253/2007. számú határozatára is, mely szerint a kiegyensúlyozottság szempontjából nem elegendő csupán a releváns álláspontokat összegyűjteni és bemutatni. A tájékoztatáshoz való jog sérül, ha a műsor összességében
3
sztereotípiákat közvetít, és nem teszi lehetővé a nézőknek, hogy megalapozott döntést hozhassanak a kérdésben. A Kérelmező szerint a fentiek alapján sérült az Smtv. 13. §-ában és az Mttv. 12. §-ában foglalt kiegyensúlyozottság követelménye. A jogsértés miatt a kérelmező az Mttv. 181. §-a szerinti eljárás lefolytatását, és álláspontjának a Médiaszolgáltató általi közlésére kötelezést kérte a Hatóságtól. A Hivatal MN/6019-2/2012. számú, 2012. március 14-én kelt végzésében a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján értesítette a Médiaszolgáltatót, hogy a kérelemben érintett műsorszámmal kapcsolatban 2012. február 20-án hatósági eljárás indult. A Hivatal a Ket. 51. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Mttv. 155. § (5) bekezdése alapján fenti végzésében kötelezte a Médiaszolgáltatót arra, hogy amennyiben a Kérelmező által a Médiaszolgáltató részére 2012. február 10-én megküldött kifogásra reagált, a Médiaszolgáltató álláspontját tükröző válaszlevelet a végzés kézhezvételétől számítva haladéktalanul juttassa el a Hivatalnak. A Médiaszolgáltató 2012. március 21-én kelt, a Hivatalhoz 2012. március 23-án érkezett nyilatkozatában megfelelően igazolt jogi képviselője útján jelezte, hogy a Kérelmező kifogására válaszlevelet nem küldött, így azt csatolni sem tudja. A Hivatal a rendelkezésre álló adatok, különösen a kérelem alapján és a műsorszám megtekintését követően az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. A 2012. február 9-én 9 óra 7 perces kezdettel sugárzott „Keresztmetszet” című műsorszám első, 9 óra 8 perckor kezdődő riportfilmje a brit The Guardian című napilap gyöngyöspatai tudósításában foglalt állítások valóságtartalmát igyekezett feltárni. A 9 óra 20 perces kezdettel sugárzott második riportfilm a Máltai Szeretetszolgálat által felállított, a roma gyerekek óvodai és iskolai beilleszkedését segítő monori gyerekházról tudósított. Jelen eljárás tárgyát a kérelemmel érintett első riportfilm alábbiakban rögzített tartalma képezi. A műsor készítői az alábbiakkal vezették fel a riportot. Narrátor: „Szegregáció az iskolában, kirekesztés a mindennapokban, Kanadába vágyó családok. Erről számolt be egy brit napilap újságírója egy Göngyöspatáról szóló tudósításban. De vajon mennyi ebből az igazság? A brit Guardian tudósítója egy tízgyermekes családanya szavaira alapozta cikkét, aki néhány nappal később eltűnt a településről.” A riport a helyi önkormányzat kabinetfőnöke álláspontjának közzétételével folytatódott. Személyes adat (Gyöngyöspata önkormányzatának kabinetfőnöke): „A Guardian-cikk által állított dolgok szinte kizárólag valótlanságok. Amiket ő leír a gyöngyöspatai vezetéssel, a polgármesterrel és a komplett vezetéssel, illetve a magyar kormánnyal kapcsolatban is, azok mind valótlanságok. Itt a hivatalban a polgármester úrral beszéltek, őt faggatták, és utána pedig tudomásunk szerint a helyi cigányságot keresték fel.” Riporter: „A cikkben az egyik állítása az volt a Személyes adat -nak, hogy őt december végén, karácsony előtt megtámadták, és ez volt az egyik indoka, hogy innen el kell neki mennie.” Személyes adat : „Itt ez a híresztelés Személyes adat részéről arról szólt, hogy itt feketeruhás emberek négyen-öten őt megtámadták, kővel bedobták az ablakát, és ehhez hasonló cselekmények történtek.” A riportfilm készítői a cigány kisebbségi önkormányzat képviselőjét kérdezték a történtekről. Személyes adat (a gyöngyöspatai cigány kisebbségi önkormányzat elnöke): „December 22-én, nem egyből, másnap értesítettek arról, hogy ennek a háznak a külső teraszon lévő ablakát betörték. A 4
továbbiakban pedig, a következő hetekben sajnos napi szinten zaklatásokra panaszkodtak. Cserepeket dobáltak, ablakokat zörgettek, ajtókat, ilyen ijesztgetés történt.” Riporter: „Kik voltak?” Személyes adat : „Nem tudjuk. Ez az ügy jelenleg nyomozási szakban áll, tehát várjuk mi is a fejleményeket.” A riport a falu egyik utcáján készült felvételek bemutatásával folytatódott. Személyes adat : „A valóságban, amint itt látjuk, egy térfigyelő kamera mindent huszonnégy órában rögzít. Ez a térfigyelő kamera felvétel egyáltalán nem támasztotta alá ezt az állítást.” Riporter: „És ezen látszott, hogy akkor nem történt itt semmi?” Személyes adat : „Természetesen. Ezek abszolút alátámasztották azt, hogy Személyes adat állítása nem felel meg a valóságnak. A kamera látószöge alkalmas arra, hogy ellásson háromszázhatvan fokot. Tehát ezzel ő nem volt tisztában, amikor ezt a bejelentést tette.” A faluról készült vágóképek bemutatását követően a település jegyzője kapott szót, majd Személyes adat és Személyes adat jutott ismételten szóhoz. Riporter: „Az újságírónő egy helyi nőnél vendégeskedett a cikk szerint. Szerettük volna megkeresni, de mondta Ön az előbb, hogy már nem érdemes. Mi történt ővele?” Személyes adat (Gyöngyöspata Önkormányzatának Jegyzője): „Igen. Személyes adat úgy tudjuk, hogy szombaton tíz kiskorú és fiatalkorú gyermekével buszra ült, és ismeretlen helyre távozott. Ezt hétfő reggel az iskola megerősítette, hogy a gyermekek nem jelentek meg az iskolában. A távolmaradásuk okáról nem tudunk.” Személyes adat : „Annyit tudok róluk, hogy elhagyták a települést. Azt, hogy hol tartózkodnak, hogy merre vannak, azt nem tudom. Mielőtt elment, beszéltem a Személyes adat -nel, és közölte, hogy nem bírják tovább, hogy napi szinten zaklatják őket, és hogy máshova szeretnének elköltözni.” Személyes adat : „Annyit lehet tudni, hogy Személyes adat , az élettárs korábban, tavaly talán szeptember-októberben Kanadába távozott.” Személyes adat : „A Kanadában lévő cigányok között különféle emberkereskedelem és egyéb bűncselekmények történtek. Információink szerint az itt lakó úriember az egyik tanú ebben az ügyben, illetve az egyik elszenvedő alanya ennek a bűncselekmény sorozatnak.” Riporter: „Egyszerűen el nem lehet képzelni azt, hogy valaki, aki még a faluból sem volt kint, mondjuk repülőjegyet szerez. Tehát valakinek a támogatása kell…” Személyes adat : „…Én erre azt válaszoltam Önnek, hogy teljes mértékben az nem lehet igaz, hogy még Gyöngyöspatáról sem tette ki a lábát…” Riporter: „…Ezt írták a cikkben…” Személyes adat : „…Hát lehet, hogy ezt írták a cikkben, de személyes adat -nak a sógornőjei, a sógorai Pesten élnek.”
5
Személyes adat : „Azt is hallottuk a roma nemzetiségű lakosainktól, hogy februártól hetvennyolcezerre csökkent Kanadába Budapestről a repülőjegy ára, és helyi hírek szerint még további tíz család szándékozik elhagyni Gyöngyöspatát.” Személyes adat : „Ha arról lenne szó, hogy külső segítséget kap, amire tetszik utalni, én ezt teljes mértékben kizártnak tartom. Azért tartom kizártnak, mert hogy ha így lenne, jelen pillanatban is vannak olyan gyöngyöspatai romák, akiknek igazából célja az, hogy Kanadába menjenek. És hogy ha ilyen segítség lenne, akkor úgy én gondolom, hogy ezek az emberek már elmentek volna.” Ezután ismételten a faluról készült vágóképek voltak láthatóak, majd a riportfilm az alábbiak szerint folytatódott. Személyes adat : „Itt is látszik, nem igaz, hogy a helyi cigányságnak nincs más választása, mint hogy Kanadába menjen. Amit itt mögöttem látunk, ezt a területet is már a munkaprogram keretében kerítették el. Itt egy minta állattartó telep fog megvalósulni már a tavasszal. Azon a hátsó területen, ahol az oszlopok látszanak, zöldség, növény, fűszernövény és gyógynövény termesztése fog folyni, szintén elsősorban a helyi piacra.” Személyes adat : „Ott egy brigádvezetői állást töltöttem be, amely abból állt, hogy nyolc plusz egy fő. Volt ilyen négy brigád, és maga a munkáltatónk sok esetben megnehezítette a munkakörülményeket. Azt tapasztaltuk, hogy mindenféleképpen meg akarja nekünk nehezíteni, és mindenféleképpen arra megy ki a dolog, hogy mi azt a munkafázist ne bírjuk ki, azt a konkrét négy hónapot, és minél hamarabb adjuk fel.” Személyes adat : „Nem igaz, hogy nem tudnak dolgozni, ez hazugság. Tudnak dolgozni, ha akarnak. Csak utána az a kérdés, hogy ezzel hogyan akarnak élni a továbbiakban. Van, aki úgy van, hogy letudom a közmunkát, mert utána majd kapom a segélyt, ha nem hívnak be újra. Van, aki meg azt mondja, hogy nem, nekem munka kell, én ki akarok emelkedni.” Rövid vágóképek adásba szerkesztését követően az önkormányzati ügyintézéssel kapcsolatos problémákról esett szó. Személyes adat : „Többen arról panaszkodtak, hogy szintén megadott időpontra keresték fel az önkormányzatot, és más ügyekre való hivatkozással azonnali hatállyal kitessékelték őket az önkormányzat épületéből.” Riporter: „Én úgy tudom, hogy sorszámrendszert vezettek be.” Személyes adat : „Sorszámrendszer, ha fel tetszik menni most, és meg tetszik látni a dobozokat, ezek a dobozok léteznek az önkormányzatnál. De a benne lévő sorszámok nem.” Az önkormányzat épületében készült felvételeken Személyes adat és Személyes adat reagált a hivatali ügyintézéssel kapcsolatos sérelmekre. Személyes adat : „A sorszámos rendszer bevezetésre került, és…” Személyes adat : „…A legcsodálatosabb az, hogy a hetes ajtó elfogyott, mert eltűntek a hívókártyák, és a hetes ajtót feltépte az egyik ügyfelünk, és ezzel jött be.” Személyes adat : „…Tulajdonképpen folyamatosan pótolnunk kell, hiszen folyamatosan tűnnek el. Harminckét darab tűnt el egy hét alatt.”
6
Személyes adat : „A rendet is szolgálja az, hogy kevesebb napon, még intenzívebben fogadjuk az ügyfeleket. A hívószám pedig azt segíti elő, hogy mint például egy pénzintézetben – mi azok nem vagyunk –, ne egymás nyakába lihegve, és egymás ügyeiről hallva intézzük az ügyeket.” Ezt követően a helyi általános iskolában és uszodában készült vágóképek, majd az iskola igazgatójának és testnevelő tanárának véleménye, illetve a kisebbségi önkormányzat képviselőjének álláspontja került adásba. Személyes adat (a Nekcsei Demeter Általános Iskola igazgatója): „Úgy aggatták ránk ezt az apartheid jelzőt, hogy mindeközben az iskolában az én tudomásommal vagy engedélyemmel nem is járt ettől az újságtól semmiféle újságíró. És nem tekintem hiteles újságírásnak azt, ha valaki, anélkül, hogy járt volna a helyszínen és beszélt volna az érintettekkel, le meri ezt írni. A nyár folyamán egy pályázat keretében jutottunk hozzá mindösszesen hat darab interaktív táblához, amelyeket természetesen a józan érvek mentén szét kellett osztani az iskolában. Mivel tizenhat tantermünk van, természetes, hogy nem jut mindenhová.” Riporter: „Az iskolában a cikk szerint apartheid van.” Személyes adat : „Hát, szó mi szó… Itt szeretnék utalni egy ombudsmani vizsgálatra, mely két alkalommal is megállapította a magas fokú diszkriminációt, amely abból áll, hogy többségében a romákat elkülönítik, és más feltételek biztosítása mellett oktatják őket.” Személyes adat : „Az interaktív táblát gyakorlatilag mindenki használhatja, hiszen azok az osztályok, azok a tanulócsoportok, akiknek a termében nincsen ilyen tábla, azok is vándorolnak, előfordulnak ezekben a tantermekben, és haszonnal használjuk velük is. Én például magam is itt tartom a kémia óráimat olyan osztályok esetében is, akiknek a termében nincs interaktív tábla. Tehát ez nem akadály.” Személyes adat (testnevelő tanár): „A cikkben az szerepel, hogy az iskolánk egyes tanulói nem vehetnek részt az úszásoktatáson. Azok a tanulók nem vesznek részt az úszásfoglalkozásokon, akik megfázás vagy egyéb betegségek miatt hiányoznak, illetve akik nem hoznak úszásfelszerelést.” Személyes adat : „Igen, a szülők jöttek ilyen fajta panaszolással is, hogy nem minden esetben vehetik igénybe az úszásoktatást.” Riporter: „Önnek a gyereke például járhat?” Személyes adat : „Hát, erre nem szeretnék válaszolni, mert ez személyiség… [zavartan] Mert ez már nem a cigány kisebbségi önkormányzat elnöki titulusához tartozik. Tehát, mint hogy az én lányom hova jár és milyen osztályba és milyen csoportba, erről nem szeretnék beszélni.” Riporter: „De jár?” Személyes adat : [zavartan] „Mármint mit?” Riporter: „Úszásoktatásra.” Személyes adat : [zavartan] „Uram, még egyszer megismétlem, erre nem szeretnék válaszolni.” A The Guardian-nel folytatott elektronikus levelezésről készült képek bemutatása alatt az alábbiak hangzottak el. Narrátor: „A The Guardian többszöri megkeresésünk után szerkesztőségi közleményben védte meg tudósítóját. Szerintük Személyes adat jogászokat, akadémikusokat is megkérdezett, beszélt a falu 7
cigány és nem cigány lakosaival, járt az iskolában és az osztálytermekben. Az intézményt pedig telefonon és magyar nyelven írt e-mailben is megkereste.” Riporter: „Személyes adat -vel Ön egyáltalán nem találkozott?” Személyes adat : „Én nem találkoztam vele. Egy megkeresés volt, amelyben jelezték, hogy fognak küldeni a postaládánkba egy cikket, amelyet majd véleményezhetek. Elérhetőséget nem voltak hajlandóak megadni magukról, és a cikk pedig nem érkezett meg.” Személyes adat : „Igenis, a helyi cigányságnak mintegy fele már azt mondta, hogy igen, elég volt az eddig folytatott életmódból, és szeretnének másként élni. Azon az úton elindulni, amit mi is szeretnénk. A munka világába visszatérni, egy becsületes, jól élhető faluban élni. És ezek az emberek, akiket a TASZ és egyéb ilyen jellegű szervezetek felszítanak ez ellen, igenis, hátráltatják a munkánkat.” Ezt követően egy belső felvételen Személyes adat , egy kisgyermek, és egy kitakart arcú személy volt látható. A felvételek alatt az alábbiak hangzottak el. Narrátor: „A Társaság a Szabadságjogokért helyszínen tartózkodó aktivistája, aki egyik interjúnk felvételét is megnézte, letagadta, hogy a TASZ-hoz tartozik.” A riportfilm végén az alábbi narráció alatt egy kaputelefon névlistája, illetve az azon szereplő „TASZ/HCLU” felirat volt látható. Narrátor: „A szervezettel pedig többszöri próbálkozásra sem sikerült interjú időpontot egyeztetni.” A Médiaszolgáltató munkatársának kihangosított telefonján elhangzott sípszó és szöveg, illetve a Médiaszolgáltató munkatársának szavai zárták a riportfilmet. Mobiltelefon: „A hangjelzés után hagyjon üzenetet, vagy ha faxot szeretne küldeni, nyomja meg a hármas gombot.” A Médiaszolgáltató munkatársa: „Hát ennyi.” A kiegyensúlyozott tájékoztatás előírása a sajtó közérdekű feladatainak felismeréséből fakad. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye azt írja elő a médiaszolgáltatók részére, hogy amennyiben egy általuk közérdeklődésre számot tartó eseményről tájékoztatást nyújtanak, akkor annak a tájékoztatásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie. A szabály alapján a közösséget érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket. Egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat kell a közönség számára összegyűjteni és bemutatni, ezzel lehetővé téve, hogy megalapozott döntést hozhasson a vitatott kérdésben, így szolgálva a demokrácia eszméjét. Az Mttv. 181. §-a által szabályozott hatósági eljárásban kizárólag az adott műsorszámban elhangzott, közzétett tájékoztatást érintően vizsgálható a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága, vagy éppen annak hiánya. A kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. A médiaszolgáltatókat nem terheli tájékoztatási kötelezettség, azaz – a szerkesztői szabadságra tekintettel – a saját belátásuk szerint dönthetik el, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről számolnak be, az esemény bemutatása érdekében mely információkat szerepeltetik műsorukban, kiket szólaltatnak meg.
8
A Hivatal a tényállás teljes körű tisztázását követően, a kifogásolt összeállítás tartalma alapján megállapította, hogy abban minden releváns álláspont, szembenálló nézet megjelenítésre került, így a műsorszám kapcsán nem sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye. Az eljárás tárgyát képező riportfilm a brit The Guardian című napilap gyöngyöspatai tudósításában foglalt állítások valóságtartalmát igyekezett feltárni. A cikk alapvetése, miszerint Gyöngyöspatán a romákat hátrányos megkülönböztetésben részesítik, kirekesztik, s ezért a romák közül többen Kanadába utaztak vagy kívánnak utazni, vagyis a kirekesztést alátámasztó „vitaindító” álláspont a riport felvezetőjében bemutatásra került. A riportban ezt követően az újságcikk alapvető megállapításait cáfoló és igazoló álláspontok hangzottak el. A Kérelmező szerint a riport az egyik (a hátrányos megkülönböztetést cáfoló) álláspont képviselői közül megszólította az önkormányzat vezetőit valamint a helyi iskola igazgatóját és a testnevelő tanárt, míg a másik, (a diszkrimináció létét megerősítő) oldalon csupán a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője kapott szót. A Kérelmező szerint a „másik fél” reprezentációja nem volt teljes, mivel az ügyben érintett, a faluból való távozása miatt elérhetetlen roma származású asszony, illetve általában véve a helyi romák, valamint a The Guardian szerkesztősége nem kapott szót. Tekintettel azonban arra, hogy valamennyi, az ügyben felmerülő lényeges ellentétes álláspont bemutatásra került, a Kérelmező ezen kifogása nem állja meg a helyét. A műsorszámban egyfelől megszólaltak az önkormányzati vezetők és a pedagógusok, másfelől, a kisebbségi önkormányzat vezetőjének beszámolója révén a nézők megismerhették az esetleges falubeli zaklatások sértettjeinek álláspontját. A faluból távozni kényszerülő családanya álláspontja tehát a kisebbségi önkormányzat vezetőjének tolmácsolásában megfelelő részletességgel bemutatásra került. A The Guardian – a családanya álláspontjával megegyező – véleménye ugyancsak megismerhető volt a riportból. A www.tasz.hu internetes oldal tanúsága szerint a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és jogfejlesztő civil szervezet célja, hogy bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. A TASZ fő tevékenysége a jogvédelem, jogfejlesztés, és a nyilvánosság tájékoztatása illetve mozgósítása. Tekintettel arra, hogy a kérdéses riportfilmben valamennyi releváns álláspont (a roma származású lakosok zaklatását, diszkriminációját és szegregációját, továbbá a falubeli közmunkaprogram eredményességét alátámasztó illetve cáfoló vélemények) bemutatásra kerültek, a TASZ álláspontja közzétételének elmaradása a fentiekben kifejtett indokok alapján nem vezetett a műsorszám kiegyensúlyozatlanságához. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) számú határozatában kimondta, hogy a kiegyensúlyozottság megvalósulásához elegendő lehet az is, ha egy ellentétes álláspont megjelenik, illetve, ha érzékeltetik, hogy létezik ellentétes álláspont. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye tehát nem jelenthet egyfelől másodpercre pontosan kiszámított egyenlőséget az egyes vélemények bemutatásakor, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósításához elegendő másfelől az egyes (eltérő) nézeteket megjeleníteni, nem szükséges az eltérő nézetek képviselőit személyesen is megszólaltatni. Az adott helyzetben a szerkesztő választhat valamely nézet több képviselője közül, de indokolt esetben (például az ellentétes oldalról érkező riportalany hiányában) akár maga a riporter vagy az újságíró is elvégezheti a kiegyensúlyozás feladatát, az eltérő álláspont. A kérdéses műsorszám tartalma alapján a Hivatal megállapította, hogy a kisebbségi önkormányzati elnök minden, a műsorszámban érintett kérdésben kifejthette az érintettek álláspontját. A riportfilm szerkezetileg a The Guardian, az önkormányzat tisztségviselői, a kisebbségi önkormányzati elnök, majd ismételten az önkormányzati kabinetfőnök és/vagy jegyző álláspontja bemutatásának metodikáját követte. A műsorszámban megemlítésre került továbbá, hogy két ombudsmani jelentés is visszásságokat tárt fel a gyöngyöspatai diszkriminációval kapcsolatban. A műsorszámban tehát minden releváns álláspont az ellentétes álláspontra reflektálva került bemutatásra. A Médiaszolgáltató – a személyesen érintett család elérhetősége hiányában – a helyi roma közösség képviseletére egyébként is jogosult, a megfelelő információk birtokában lévő személyt szólaltatta meg.
9
A Kérelmező utalt rá, hogy a riportfilm a The Guardian által felvetett vádakat megerősítő CKÖ elnök szavahihetőségét kívánta aláásni akkor, amikor a riporter Személyes adat leányának az úszásoktatáson való részvételi lehetőségéről kérdezte. A kérdés feltevését követően a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke láthatóan zavarba jött, amely zavar forrása illetve eredete a műsorszámban látottak és elhangzottak alapján nem állapítható meg egyértelműen. A CKÖ elnök az úszásoktatással kapcsolatban annyit állított, hogy a szülők panaszai szerint a roma származású gyermekek „nem minden esetben vehetik igénybe az úszásoktatást”. Ezen állítást, vagyis a roma származású gyermekekkel szembeni eseti diszkriminációt mindenesetre sem nem cáfolná, sem nem igazolná annak tisztázása, hogy egy konkrét személy (Személyes adat leánya) esetében megvalósul-e a hátrányos megkülönböztetés. Ebben a tekintetben tehát a Kérelmező által felvetettek és a műsorszámban megvalósuló kiegyensúlyozottság vagy kiegyensúlyozatlanság kérdése nem állnak összefüggésben. A Kérelmező szerint a TASZ-szal kapcsolatos vágóképek hozzájárulnak ahhoz, hogy a TASZ-ról a sajtó megkeresésére nem válaszoló, hanyag szervezet benyomása alakulhasson ki a nézőben. A Kérelmező által felvetett kérdés, nevezetesen az, hogy a TASZ-szal, a szervezet esetleges hanyagságával kapcsolatban milyen kép vagy benyomás alakulhatott ki a nézőkben, nem tárgya az Mttv. 181. §-ában szabályozott eljárásnak. Amennyiben a TASZ megítélése szerint a riportfilm nyomán jogai sérültek, jóhírneve csorbát szenvedett, illetőleg a társaságot egyéb vagyoni vagy nem vagyoni kár érte, úgy az érintett a megfelelő fórumtól, azaz a polgári bíróságtól kérheti a sérelem orvoslását. A Kérelmező szerint a tudósítás több olyan, a cigányokra vagy azok nagyobb csoportjára vonatkozó állítást is közölt, amelyek kapcsán a közvetlenül érintettek ugyancsak nem mondhatták el véleményüket. A Hivatal e körben ismételten hivatkozik az Alkotmánybíróság említett határozatára, mely szerint a kiegyensúlyozottság megvalósításához elegendő az egyes eltérő nézeteket megjeleníteni, nem szükséges az eltérő nézetek képviselőit személyesen is megszólaltatni. Az ombudsmani jelentéssel kapcsolatban a Hivatal megállapította, hogy a riportfilm tárgya a gyöngyöspatai diszkrimináció illetve szegregáció kérdése, és nem maga az ombudsmani vizsgálat volt. A vizsgálat észrevételeinek részletes ismertetése, illetve az Ombudsman személyes megnyilatkoztatása a szerkesztői szabadság elvére is figyelemmel nem volt elvárható a Médiaszolgáltatótól, és ezen lépések megtételének elmaradása – lévén, hogy az ombudsmani álláspont lényege ismertetésre került – nem vezetett a műsorszám kiegyensúlyozatlanságához, sőt, a vizsgálat eredményeinek megemlítése valójában kiegyensúlyozottá tette a riportfilmet. A Kérelmező szerint „csúsztatás” a helyi iskola igazgatójának a The Guardian iskolában történő megjelenésével kapcsolatos állítása is. A Kérelmező szerint ugyanis az igazgató kijelentésének első fele úgy is érthető, hogy az igazgató engedélyével és tudtával nem járt, másként azonban járhatott az iskolában az újságíró. Az iskolaigazgató által elmondottak alapján valószínűsíthető, hogy a kétértelmű szavak mögött az igazgató bizonytalansága áll, amennyiben maga sem biztos abban, hogy tudtán kívül megfordult-e a cikkíró az iskolában. Mindazonáltal a Hivatal megállapította, hogy az igazgató (bizonytalan) és a The Guardian (határozott), az iskolában történt megjelenéssel kapcsolatos álláspontja egyaránt megjelenítésre került. A Kérelmező szerint visszás a térfigyelő kamera bemutatása is: annak ellenére, hogy a zaklatási ügyben indult büntetőeljárás még csak nyomozati szakban van, az önkormányzat kabinetfőnöke kijelentette, hogy a térfigyelő kamera felvételeinek tanúsága szerint nem történt bűncselekmény. A Hivatal e vonatkozásban megállapította, hogy a kérdésben mindkét releváns, szembenálló (a zaklatások megtörténtét igazoló és az azt cáfoló) álláspont bemutatásra került. A Kérelmező szerint a vizuális megjelenítés és a sztereotípiákat erősítő vágóképek szintjén is megvalósult a kiegyensúlyozatlanság. Az Eurostat 2008-as, az egy főre jutó GDP adatok adatai alapján közzétett jelentése szerint a húsz legszegényebb uniós régió közül négy Magyarországon található, a 10
legszegényebb hazai régiónak Észak-Magyarország számít az uniós átlag 40 százalékával. Az északmagyarországi régió Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét foglalja magában. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek roma kisebbséghez tartozó személyek. A legnagyobb magyarországi kisebbség száma 2001-ben 190 046 volt, a romáknak a három északi megyében a legnagyobb a népességük. A fenti adatok alapján a Hivatal megállapította, hogy a realitást tükrözi a Médiaszolgáltató által a Heves megyei Gyöngyöspatán készített, az összeállítás illusztrációjaként felhasznált képsorokban roma rasszjegyeket viselő személyek, elhanyagolt környezet, romos házak, roma származású lakosokat mutató vágóképek bemutatása. A falut elhagyó család kanadai bűncselekményekkel kapcsolatos esetleges érintettségének tisztázása pedig a konkrét ügy körülményeinek feltárását és az események jobb megértését szolgálja, és nem a nézők előítéleteinek felélesztését, erősítését célozza. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy a falut elhagyó családanya élettársa a bűncselekmények sértettjeként, és nem terheltjeként került megjelölésre. A Kérelmező szerint a The Guardian-nel és a TASZ-szal összefüggésben elhangzott, a faluban megindult pozitív folyamatok hátráltatását célzó tevékenység kifejtését sugalmazó mondatok kapcsán az érintettek nem fejthették ki álláspontjaikat. A Hivatal szerint azonban a riportfilm apropója éppen az ominózus újságcikk, kiindulópontja éppen a gyöngyöspatai szituáció brit újság által ábrázolt képe. A műsorszám tehát pontosan azáltal vált kiegyensúlyozottá, hogy a The Guardian állításait alátámasztó és cáfoló álláspontokat mutatta be, vagyis a brit médium ismételt, külön megkeresése és megszólaltatása nem volt indokolt. Tekintettel továbbá arra, hogy az ügyben az ellentétes álláspontok a fentiekben részletesen kifejtettek szerint bemutatásra kerültek, a műsorszám kiegyensúlyozottságának megvalósításához nem volt szükséges az egyik vagy másik oldal álláspontját osztó további szereplők – így a TASZ – megszólaltatására. A The Guardian és a TASZ tevékenységét érintő kritikai megjegyzések, vagyis a két szervezetet ért esetleges polgári jogi jogsérelmek kapcsán a Hivatal hivatkozik az e körben a fentiekben kifejtettekre. Összességében a Hivatal megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a releváns álláspontokat több érintett megszólaltatásával, illetve az érintett álláspontjának egyéb módon történő ismertetésével bemutatta. A fentiek alapján a Hivatal a rendelkező részben rögzítettek szerint határozott, azaz a kérelmet annak alaptalansága miatt elutasította. Az eljárásra irányadó ügyintézési határidő az Mttv. 181. § (3) bekezdése értelmében 15 nap, mely 2012. március 6. napján lejárt. Az ügyintézési határidőbe a Ket. 33. § (3) bekezdés c) pontja alapján nem számít be a Hivatal MN/60192/2012. számú, a fentiekben hivatkozott, 2012. március 14-án kelt végzése meghozatalától a Médiaszolgáltatónak a végzésben foglalt kötelezésre tett nyilatkozatának a Hivatalhoz 2012. március 23-án történő megérkezéséig terjedő idő. A Hivatal a fentiek alapján megállapította, hogy az ügyintézési határidőt kilenc nappal túllépte, ezért a Ket. 33/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye. Az Mttv. 165. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Hivatal határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján és a 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztési helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul, az illetékmentességről az Mttv. 181. § (6) bekezdése rendelkezik.
11
Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, 2012. március 24. Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából dr. Pap Szilvia főosztályvezető
Kapják: 1. személyes adat
12
