HAJÓZÁS MEGHATÁROZÁSA

Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék

Horváth Gábor

HAJÓZÁS MEGHATÁROZÁSA Közlekedési alágazatok: • • • • • •

közúti közlekedés vasúti közlekedés légi közlekedés VÍZIKÖZLEKEDÉS csővezetékes szállítás városi közlekedés

• • • • •

vízen való átkelés vízi sportok, hobbi élmény-utazás szállítások egyéb (pl. szolgálati cél)

Mikor válasszuk?

Mikor ne válasszuk?

hajó(kormány)pártiak

ellenzék

előnyök

Közlekedéstan

Milyen célra használjuk?

hátrányok

Hajózás


Horváth Gábor

HAJÓZÁS FELTÉTELEI Mi szükséges a közlekedéshez? Pálya

Jármű

Energia

Munkaerő Létesítmény

Végrehajtó szervezet

Szabályozás

Hajózási vállalatok

Hajózást irányító szervezetek, jogszabályok

És a vízi közlekedéshez? Vízi utak

Hajók

Erőforrás, meghajtás

Hajós személyzet

Kikötők stb.

A vízi közlekedés fogalma: Személyek, dolgok helyváltoztatása • • •

Közlekedéstan

vízi utak vízi járművek hajózásra képesített személyzet

egyidejű igénybevételével

Hajózás


Vízi utak

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.


Felszíni vizek szerepe a partok közötti kapcsolatokban %

Védelem

100


Utazás Szállítás

V

H

K R

C

I

techn.fejl.

Víziutak közlekedési sajátosságai Folyók Közlekedéstan

Tavak

Tengerek Hajózás


Vízi utak

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.


Fogalmak


úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló - úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő (2000. évi XLII. Törvény a víziközlekedésről) - úszólétesítmény hajó: belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszómunkagép és a tengeri hajó (57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről)

Csoportosításuk Haj.terület

Kategória

Kialakításuk

Ép. anyag

Rendeltetés

Haj.mód

Gép

Személyzet Meghajtás

Szempontok Konstrukció

Közlekedéstan

Hajózás


Vízi utak

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.


Ellenállások leküzdése Hajózásnál Energiaforrások

Természetes

Mesterséges

Fogyó

tüzelő- hasadó anyagok

gőz, áram, üzemanyagok

Nap, áramlatok, gravitáció, izomerő

Megújuló


?! Perp.mob. ?!

Meghajtás Erőgép Energiaátalakítás (motorok)

Hajóhajtások

Közlekedéstan

+ / 0

Erőátviteli berendezés Hajtóerőképzés (propulziós művek)

Természetes

Mesterséges

Hajón belül

evező, vitorla

motor, sugármű

Hajón kívül

áramlatok, ereszkedés, vontatás (emberi, állati)

gépi vontatás (parti, vízi) Hajózás


Vízi utak

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.


Csónak, nyilvántartásra nem kötelezett vízi sport eszköz vezetése: • • • • •

14. életév (gépi hajtású vízijármű esetében 17) úszni tud vezetési gyakorlat vízi közlekedés szabályainak és Ká vízterület sajátosságainak ismerete

Munkahelyek a hajón

eF


fF hF

Lt

Hajóra lépés feltétele: Hajós Szolgálati Könyv

Gh

(18 év, PAV, illeték)

Úszólétesítmény vezetéséhez, valamint azon fedélzeti, gépüzemi szolgálati vagy segédszolgálati feladat ellátásához rendeletben meghatározott hajózási képesítés szükséges. (15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről)

Közlekedéstan

Hajózás


Vízi utak

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.

Belvízi Gépüzemi

Fedélzeti

Közlekedéstan

gépüzemvezető géptiszt gépkezelő

hajóparancsnok I. fedélzeti tiszt kishajó-vezető (kisgéph., szolgálati, vitorlás) úszómunkagép-vezető géphajókormányos gépnélküli hajó-vezető (uszálykormányos, tutajvezető) révész (komp vagy révcsónak vezetője) II. fedélzeti tiszt kormányos veszélyes áru szállítási szakértő belvízi hajózási rádiótelefon kezelő kishajóvezető (12 főnél több utas) személyhajózási szakértő elsősegélynyújtó légzőkészülék-kezelő

Hajózási vállalatok Tengeri

gépüzemvezető, második géptiszt gépüzemi őrszolgálatért felelős géptiszt géptéri őrszolgálat tagja elektrikus


hajóparancsnok első tiszt navigációs őrszolgálatért felelős tiszt rádiókezelő (ált. vagy korl.) navigációs őrszolgálat tagja túlélési járműkezelő

Képesítéshez kötött szolgálatok a hajón Hajózás


Vízi utak

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.


Hajózást irányító szervezetek, Hajózási létesítmények: jogszabályok kikötők, hajójavító, üzemanyagtöltő, szertár, hajóút-fenntartási, forgalomirányító Kikötő – ideértve a veszteglőhelyet is – a hajózási hatóság engedélyével létesíthető, bővíthető, tartható üzemben és szüntethető meg. (2000. évi XLII. Törvény a víziközlekedésről) kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik veszteglőhely: általában fuvarban lévő, valamely műveletre várakozó járművek elhelyezésére alkalmas terület, ahol elvileg bármely módon – parthoz kötve vagy horgonyon - lehetséges a kikötés lekötő: olyan veszteglő hely, ahol alapvetően lehorgonyozva állhatnak a járművek, így egyben a horgonyzóhely megfelelője is móló: a kikötők hullámok elleni védelmére – általában kőből – épített, legtöbbször járható műtárgy, amely a hajók kikötésére is szolgálhat (pl.: Balaton északi kikötők mólói) Közlekedéstan

Hajózás


Vízi utak

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.


Hajózást irányító szervezetek, jogszabályok dokk: műszaki értelemben a hajók elkülönítésére, szárazra emelésére szolgáló, karbantartási célt biztosító terület vagy úszómű (az angolszász kereskedelmi használat a kikötőhellyel azonosan is értelmezi)

hajóállomás: személyhajók kikötésére szolgáló hely, lehet bázisállomás vagy vonali megállóhely rakpart: rakodási feladatok ellátására kiépített nyíltvízi partszakasz rakodó: a kikötő egy adott árutípus rakodására specializált területe (pl.: gabonarakodó, olajrakodó)

terminál: mögöttes, nyílt tárolótérrel rendelkező rakodó (pl.:konténerterminál, ro-ro terminál) kikötőhely (vagy hajóállás): egy hajó számára kijelölt (számozott) terület a rakodón vagy hajóállomáson telelő: téli kikötő, a jegesedés vagy egyéb leszerelés miatti üzemen kívüli időszakban védelmet nyújtó, biztonságos öblökben kijelölt tároló hely menedékhely: útközben kialakuló veszély források – mint viharos szél, jégzajlás, hullámverés – ellen átmeneti védelmet nyújtó, többnyire nem kiépített hely, mellékágakban, sarkoknál, öblökben stb. (pl.: al-dunai Kossava-lekötők) Közlekedéstan

Hajózás


Vízi Hajók Erőforrás, Hajós Kikötők Hajózási utak meghajtás személyzet stb. vállalatok 1813 Bécs-Budapest: „Áruval terhelt hajóknak vontató állatok felhasználása nélkül vízfolyás ellen vezetésének találmánya…” 1817 Bécs: Carolina gőzös bemutatása (Bernhardt Antal)

Horváth Gábor


Eszék – Pest közötti alkalmi vontatások

1820 Pest – Óbuda átkelő járat 1829 DGT Első Duna-Gőzhajózási Társulat (DGT) 1847 Első Magyar Tisza-Gőzhajózási Társaság (Széchenyi I.) 1856 Párizs Dunai hajózás szabadsága 1865 Győri Gőzhajózási Társaság (gabonaszállítás) 1871 Egyesült Magyar Gőzhajózási Társulat (5 magyar cégből) 1888 Magyar Államvasutak Hajózási Vállalata (Baross G.) 1894 Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) 1928 Csepeli Vámmentes és Szabadkikötő 1936 Magyar Királyi Duna-Tengerhajózási Részvénytársaság (DTRT) 1946 Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság (MESZHART) 1955 Magyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART) Közlekedéstan

Hajózás


Vízi utak

Közlekedéstan

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.



Hajózás


Vízi utak

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.


Nemzetközi szervezetek International Maritime Organization (IMCO, 1982 London)


ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága United Nations Economic Commission for Europe (UNECE) Központi Rajna Bizottság Central Commission for the Navigation of the Rhine (CCNR) 1815 Bécs, székhely: Strasbourg

1868 Mannheimi Acta

Duna Bizottság Danube Commission (DC) 1948 Belgrádi Egyezmény székhely: Budapest

Alapelveik: • szabad hajózás biztosítása • a hajózás fellendítése • a hajózás fenntartható fejlődésének elősegítése • a hajózás egységes szabályozása

Hazai szervezetek Nemzeti Fejlesztési Minisztérium / Légi és Víziközlekedési Főosztály / Víziközlekedési Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság / Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal / Hajózási Főosztály struktúrája: • Kikötői Osztály • Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály • Hajózási Engedélyezési-Ellenőrzési Osztály • Hajózási Képzés és Vizsgafelügyeleti Osztály Közlekedéstan

tevékenységi köre: • hajózási létesítményekkel és kikötőkkel kapcsolatos hatósági feladatok • úszóműves kikötőkel kapcsolatos hatósági feladatok • tevékenységi engedélyek kiadása • hajószemlék Hajózás


Vízi utak

Hajók


Horváth Gábor

Hajós személyzet

Kikötők stb.


belvízi hajózás

Európai jogszabályok


Európai Szabályzat a Belvízi Hajózásról (European Code for Inland Navigation – CEVNI, 1985) Az európai belvízi hajózásról nemzetközi biztonsági előírásai:

• Belvízi Hajók Műszaki Követelményei (2006/87/EC Direktíva) • Európai Megállapodás a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról (ADN) (European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways)

Budapesti Egyezmény a Belvízi Árufuvarozási Szerződésről (Budapest Convention on the Contract for the Carriage of Goods by Inland Waterway – CMNI, 2000)

Hazai jogszabályok 2000. évi XLII. Törvény a víziközlekedésről

ÉN V EL M S ZE

K E Y

57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről (HSZ) 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról 219/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet a folyami információs szolgáltatásokról Közlekedéstan

Hajózás


Vízi utak

Hajók

Horváth Gábor


Hajós személyzet

Kikötők stb.


HAJÓZÁS


Multidiszciplináris SZAKMA ! Megjelenése a tantervben Bsc: Közlekedéstan Közlekedési üzemtan II. Közlekedéstechnika I-II-II. Komplex projektek Hajózási ismeretek

Msc: Közlekedési üzemtani elemzések Közlekedési komplex projekt Víziközlekedés

KIEMELTEN VESZÉLYES ÜZEM !

Közlekedéstan

Hajózás

HAJÓZÁS MEGHATÁROZÁSA

Recommend Documents