HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI OLVASÓKÖRÖK TÖRTÉNETE

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX

361

HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI OLVASÓKÖRÖK TÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

VÉKONYNÉ KOVÁCS GABRIELLA

Bevezetés

A

tanulmány Hajdúböszörmény olvasóköreinek történetét, működését szeretném felvázolni, valamint az olvasóköri könyvtárak működéséről, állományáról, taglétszámáról hiteles képet nyújtani. A két világháború közötti gazda-és olvasóköröket kutatva, meglehetősen gazdag hagyományokkal találkoztunk. A különféle olvasókörök, egyletek, népkörök, gazdakörök stb. viszonylag magas számát több tényező eredményezte. Egyrészt, mivel a népművelődésről nem intézkedett a közoktatásihoz hasonló törvény, a társadalom maga kényszerült egyesületeket létrehozni, amelyek jól-rosszul elvégezték a népművelődési feladatokat. Másrészt a körök nagyrészt politikai szervezeteket pótoltak, mivel nálunk – a feudális beütésekkel tarkított társadalmi berendezkedés miatt – nem voltak szilárd szervezettel jól működő alapszervezetekkel rendelkező pártok. Mindezek a megállapítások elsősorban természetesen a falusi településekre vonatkoznak.1 A parasztság életkörülményei tehát a két világháború között sem javultak, sőt több tekintetben még rosszabbá váltak. Iskolázottságuk, műveltségük messze elmaradt a többi osztályétól. De a parasztság – legalábbis egy része – mégis szeretett volna olvasni, és olvasott is, különösen a 30-as évektől, noha sokuk olvasmányait a hagyományos kalendáriumok mellett az olcsó ponyvaregények szolgáltatták, tehát az általuk is megvehető regények. Az olvasói igényeket nem elégítették ki a népkönyvtárak könyvei, melyek a parasztság lelkivilágától gyakran távol álltak. Ezért is alakult sok olvasókör, mely saját könyvtárral rendelkezett. A körök könyvtárának állományát főleg az a szempont szabta meg, mennyi és milyen olcsó könyveket lehetett a szerény tagdíjból és a bálok jövedelméből beszerezni. Az olvasókörök a legtöbb esetben szegények voltak, csak kevés művet tudtak beszerezni, de azt a keveset jól válogatták ki. Jókai, Mikszáth, Anatole France, Zola, Tolsztoj, Gorkij regényei mellett Engels, Marx, Kautsky könyveit is igyekeztek beszerezni. Ebben az

1

Gazdakörök és olvasókörök a két világháború között / Kiss Jenő. In: Magyar Könyvszemle, 1959. – p. 176-182.

362

Vékonyné Kovács Gabriella: Hajdúböszörményi olvasókörök története…

időben a népkönyvtárak mellett az olvasókörök képviselték a korszak könyvtári kultúráját. Négy jelentős hajdúböszörményi olvasókör megalakulása Az olvasókörök a város közép és szegényebb rétegeit tömörítették. Az olvasókörök elnevezései az utca megjelölésén kívül (Nánási utcai Olvasókör), a társadalmi, foglalkozási hovatartozást is elárulta (Fazekas Gábor Iparos Olvasókör). A parasztságot tömörítő olvasóköröket, esetenként polgári jelzővel illették (Szekeres utcai Polgári Olvasókör). Hajdúböszörményben az egyletek nyilvántartó könyve alapján a következő olvasókörök működtek:2 Olvasókör neve Hajdúböszörményi Iparos Olvasókör Keresztyén Olvasókör Szabadelvű Pártkör Szekeres utcai Polgári Olvasókör Temető utcai Polgári Olvasókör Folyó utcai Nyilvános Polgári Olvasókör Fehértói körúti Polgári Olvasókör Szoboszló utcai Polgári Olvasókör Debrecen utcai Polgári Olvasókör Újváros utcai Polgári Olvasókör Külvárosi Polgári Olvasókör Fazekas Gábor Iparos Olvasókör Nánási utcai Olvasókör Bocskay Olvasókör Bem József utcai Polgári Olvasókör

Alakulásának időpontja 1878. V. 05. 1884. XII. 01. 1891. I. 11. 1902. I. 1902. XII. 24. 1903. I. 25. 1903. IV. 26. 1904. I. 02. 1905. III. 05. 1905. XII. 03. 1905. XII. 17. 1924. I. 13. 1924. XII. 08. 1925. XII. 17. 1930. XII. 07.

Hajdúböszörményben, az 1920-1930-as években alakult olvasóköröket két csoportra lehet osztani. Az egyik csoport főképp a földműveléssel foglalkozó embereket tömörítette, ezek a Nánási utcai Olvasókör, a Bocskay utcai Olvasókör, valamint a Bem József utcai Polgári Olvasókör. Ezen olvasókörökkel kapcsolatban az alakuló közgyűlési jegyzőkönyvek, illetve az alapszabályok és a megszűnésükkel kapcsolatos alispáni iratok maradtak fenn. Működésük ezen iratok alapján vázolható fel. A másik csoport célja – ahova a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör tartozott – az iparos osztály működésének előmozdítása. Az olvasókör működése, élete bővebben bemutatható, mivel a jegyzőkönyveken és alapszabályokon kívül, fennmaradtak az olvasókör 1935-1945 között keletkezett iratai is.

2

HBML. IV.B. 921. 1.


363

Mind a négy olvasókör esetében rendelkezésre állt az alakutó közgyűlési jegyzőkönyv. Az alakuló közgyűlés megtartásának elengedhetetlen feltétele volt, hogy azt a Rendőrkapitányság engedélyezze. Fazekas Gábor Iparos Olvasókör Fazekas Gábor Iparos Olvasókör, az 1878-ban alakult Iparos Olvasókör jogutódjaként jött létre. Így a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör, 1924. január 13-án tartott alakuló közgyűlése, egyben az Iparos Olvasókör évi rendes gyűlése is volt, mely 91 tag részvételével tartatott meg. A közgyűlés tárgya volt a hajdúböszörményi Iparos Olvasókörnek, „Fazekas Gábor Iparos Olvasókörré” való átalakulása, és az új egyesület alapszabályának megalkotása és elfogadása. Az álalakulást az elnök a következő képen terjesztette elő: „Az olvasókörnek évtizedeken át tevékeny és szorgalmas tagja néhai idős Fazekas Gábor az olvasókörnek végrendeletileg nagy értékű ingatlant hagyományozott, azon feltétel mellett, hogy az iparos olvasókör az ő nevét viselő olvasókörré alakuljon át. Minthogy az örökség megnyílt, s minthogy az olvasókör mindaddig, míg az alakulás meg nem történt a vagyont át nem veheti – indítványozom, hogy a „Hajdúböszörményi iparos olvasókör” „Fazekas Gábor iparos olvasókörré” való átalakulást határozatilag mondja ki.”3 A jelenlévők az átalakulást egyhangúlag kimondták. Szükségessé vált ugyanakkor az 1878-as alapszabály, a mai rendeleteknek és viszonyoknak megfelelő átdolgozása, melyet Dr. Kovács Márton városi főügyész elkészített és felolvasott. A közgyűlés az alapszabályt elfogadta és elrendelte, hogy terjesszék fel a Belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett. Megválasztották az újonnan alakult Fazekas Gábor Iparos Olvasókör tisztikarát, akik a következők lettek: „Elnöknek Kovács Bálint urat, alelnöknek Török Imre urat, titkárnak Brassay Zoltán urat, jegyzőnek B. Kiss Mihály urat, pénztárosnak Becski Gyula urat, ügyésznek Dr. Kovács Márton urat, háznagynak Kovács Mátyás urat, könyvtárosnak Fekete Béla urat, ellenőrnek Mikó Imre urat, számvizsgálókul Felker Mihály, Kis Lajos és Marjai Antal urakat.”4 Valamint választottak 23 választmányi és 7 póttagot. Az elnök javaslatot tett a tagsági díjjak megállapítására, melyet a következőkben határoztak meg: „Közgyűlés az alapító tagsági dijjakat évi 50.000 a rendes tagsági dijjat 20.000 a pártoló tagsági dijjat pedig 10.000 Koronában állapítja meg mely összegek félévenként előre fizetendők.”5 Nánási utcai Olvasókör A Nánási utcai Olvasókör alakuló gyűlését 1924. december 8-án tartották, melyen 49-en voltak jelen. Bertalan Imre a következő szavakkal nyitotta a közgyűlést: „Ber3

HBML. IV.B. 921. 3. Fazekas Gábor Iparos Olvasókör alakuló közgyűlési jegyzőkönyve 1924. január 13. Uo. 5 Uo. 4

364


talan Imre tanító üdvözli a nagy számmal megjelent, s a kör létesítését óhajtó egyéneket, biztatja őket, hogy továbbra is maradjanak meg erős férfias akarattal a szép és nemes tervűk mellett, mert bizony a magyar embernek még sokat kell olvasnia és tanulni, hogy helyét a művelt népek közt megálhassa.”6 A közgyűlés feladata volt továbbá, a tisztikar megválasztása, mely a következőkből állt: egy elnök, két alelnök, egy jegyző, egy pénztáros, egy könyvtáros, tíztizenkét választmányi tag, négy-öt póttag, két-három számlálóbizottsági tag, egy ellenőr valamint egy gazda. A jelenlévők a következő személyeket választották a tisztikarba: „Szálkai Márton gazdálkodó indítványára egyhangú szavazattal elnökké Bertalan Imre ref. tanító, alelnökké Ó Szabó Márton és Oláh Antal, jegyzővé Győri István, pénztárossá ifj. Torma Bálint, könyvtárosnak Lévai Márton, ellenőrnek G Szabó Imre, választmányi tagokká: G. Szabó János, Tóth Sándor, Tóth István, Orbán Imre, Tóth János, Sőrés Imre, Tasnádi Sándor, Fehér Gábor, Szekeres Imre, Fehér Sándor, Varga Imre, Kiss Sándor. Póttagokul Gerőczi Miklós, Mátyus Sándor, Király Zsigmond, Szálkai Márton. Számláló bizottságba: ifj. Kiss Gábor, ifj. Tóth Sándor és Hegedűs János, ellenőrré G Szabó Imre, körgazdának Gargya Mihály választattak meg.”7 A közgyűlés másik fontos feladata volt az alapszabály elkészítése, melyet meg kellett küldeni a Belügyminiszternek, mert a kör csak úgy kezdhette meg működését, ha alapszabályát jóváhagyták. A következő közgyűlésre 1925. január 19-én került sor, amikorra is elkészült az alapszabály, melyet a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyott. Bocskay utcai Olvasókör A Bocskay utcai Olvasókör alakuló közgyűlésére, 1925. december 17-én került sor, ahol 62-en voltak jelen. A közgyűlés a bemutatott alapszabálytervezetet mindenben lefogadta, és jóváhagyás végett beterjesztette. A 2. napirendi pont szerint megválasztották az alapszabály szerinti vezetőséget, akik a következők voltak: „Elnök Andorkó Sándor, alelnökök Varga Imre, P. Nagy Sándor, titkár Kocsis Gábor, ellenőrök Molnár Imre, Kovács István, pénztáros Bíró Ferenc, jegyző Tóth Gergely, könyvtáros Bodnár István, körgazda Jónás Sándor, választmányi tagok Jánosi Demeter, Fülep Imre, Takács Imre, ifj. Szabó Imre, Kovács Antal, S Tóth János, id. Láda Péter.”8 Bem József utcai Polgári Olvasókör A Bem József utca 22 sz. alatti Pártonkívüli Polgári Olvasókör alakuló közgyűlését 1930. december 7-én tartotta. Ezen közgyűlésen 44-en voltak jelen, de a tagnévsorból kiderült, hogy összesen 61 tagot tartottak nyilván.

6

HBML. IV.B. 921. 3. Nánási utcai Olvasókör alakuló közgyűlési jegyzőkönyve 1924. december 8. Uo. 8 Uo. Bocskay utcai Olvasókör alakuló közgyűlési jegyzőkönyve 1925. december 17. 7


365

Az elnök a megjelentek üdvözlése után a gyűlést a következő szavakkal nyitotta meg: „Ismerteti az Olvasókör megalakulása érdekében Bácsi Imre háztulajdonos sokoldalú fáradhatatlan munkásságát, megnyerő önfeláldozását, amellyel lehetővé tette az Olvasókör sikeres felállítását. Ha több ilyen Bácsi Imréje lesz az Olvasókörnek úgy a siker nem maradhat el.”9 Az olvasókör működését Bácsi Imre által 3 évre bérbe adott szoba-konyhás házban kezdte meg, melynek bérletéről így rendelkeztek: „Első évben, ha ötven rendes tagja lesz az Olvasókörnek, akkor 30 pengő bérletet fizet az Olvasókör. Ha pedig a 60-at is meghaladná a tagok száma, úgy 40 pengő lesz a lakbér első évben. A második és harmadik évben – ha megerősödhetik az Olvasókör úgy 80-80 pengő lenne a lakbér.”10 Az alapszabály tervezetet, a Belügyminisztériumba felküldendő jóváhagyás végett egyhangúlag elfogadták. A kör költségvetése a következőképpen alakult: „1., lámpára = 2 pengő. 2., ivóedényre = 5.pengő. 3., takarításra = 8.pengő. 4., tűzifára = 20.pengő. 5., petróleum világításra = 10.pengő. 6., helyi lapra = 8.pengő. 7., más lapra = 4.pengő. 8., írószerekre = 5.pengő. 9., pénztári napló és egyéb nem láthatókra = 7.50 pengő. 10., egy drb. háziseprűre = 50 fillér. Összesen = 70 pengő.”11 Az elnök javaslatot tett a népművelési előadások tartására, melyeket hetenként vagy kéthetenként tartanának. Dr. Molnár István helyi főgimnáziumi tanárt és H. Fekete Péter polgári leányiskolai igazgatót, az előadások tartásáért tiszteletbeli elnöknek választottak meg. Az olvasókör tisztviselőinek a következőket választották meg: „Elnök: L. Szabó Márton, alelnökök: L. Szabó Imre, Csorba János, ügyész: Dr. Sembery Miklós, jegyző: Fodor Gábor, pénztáros: Boros Márton, ellenőrök: Gaál Imre, Kis Varga Sándor, könyvtáros: Andorkó Sándor, körgazda: Bácsi Imre, választmányi tagok: Oláh Imre, Barkó Márton, Bertalan Imre, Szél Imre, Fegyveres Gábor, Andorkó Péter, Makai Antal, L. Szabó Antal, Boros Imre, Oláh Antal, L. Szabó Lajos, Nagy Lajos, póttagok: Kathy Antal, Kiss Lajos, Kocsis Gábor, Kocsis Lajos.”12 A közgyűlésen döntöttek a népkönyvtár dolgában, mellyel megkeresték a Földművelésügyi Minisztériumot. A tisztikaron belül az elnök szükségesnek látta az ügyészi funkció felállítását, melynek betöltésére Dr. Sembery Miklós ügyvédet kérte fel, aki a tagsági díjak behajtása esetén keletkezett ügyekben, jogi tanácsadással, vagy az esetlegesen előforduló peres ügyekben állt az olvasókör rendelkezésére. A hajdúböszörményi olvasókörök alapszabályai Az alakuló közgyűlés fontos feladata volt, az alapszabály megalkotása és elfogadása, mivel az olvasókörök alapszabályhoz kötött működését, a Belügyminisztérium 9 HBML. IV.B. 921. 3. Bem József utcai Polgári Olvasókör alakuló közgyűlési jegyzőkönyve 1930.december 7. 10 Uo. 11 Uo. 12 Uo.

366


77000/1922. számú rendelete írta elő, mely azt is meghatározta, hogy mit tartalmazzon az alapszabály. Ezért az olvasókörök alapszabályai nagy részben azonosak, de működésük szempontjából alapvető dokumentumok. Az alapszabály feltüntette a kör lényeges adatait: címét, székhelyét, működési területét, hivatalos nyelvét és pecsétjének leírását. A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör pecsétjének szövege például, tartalmazta az alakulás évszámát „1878” és a címváltozás évszámát „1924” is. Ezt követően meghatározta az egyesület célját, a cél elérését szabályozó eszközöket, valamint rendelkezett az egyesületi vagyonra vonatkozólag. Tartalmazta a tagság felvételének, jogainak, kötelezettségeinek, megszűnésének módozatait, továbbá rendelkezett a közgyűlésről, a választmányról, számlálóbizottságról, tisztikarról és tisztviselőkről. A mezőgazdasági olvasókörök alapszabályai a kör célját a következőképpen fogalmazták meg: „A város minden, de főkép földmíveléssel foglalkozó lakosságának a kör igényelte műveltségi fokra való emelése. A tisztességes magaviselet, illemtudás, a kölcsönös megbecsülés által a jó viszonyt fenntartani. Alkotmányunknak a földmivest érdeklő nevezetesebb részeit a néppel megismertetni. Az intenzívebb gazdálkodást elősegítő, ismeretterjesztő olvasmányok ismertetése. Erejéhez képest mindent megtenni, hogy a földmives nép nevelését, művelődését minél előbb vigye a politika teljes kizárásával.”13 A politikamentességet minden olvasókör hangsúlyozta. Az iparos olvasókör így rögzítette a kör célját: „a hasznos társalkodás előmozdítása, az erkölcs nemesítés, a szakértelem fejlesztése, munkásság és szorgalomra való ösztönzés, szóval az iparos osztály művelődésének előmozdítása.”14 A mezőgazdasági olvasókörök céljaik elérését szolgáló eszközöket így határozták meg: „A mezei munka megszűntével, november hótól-áprilisig hetenként legalább egyszer felolvasást, vagy szabad előadást tart. Ilyen előadás tartására tanítókat, ügyesebb, a gazdálkodásban kiváló egyéneket kér fel. Könyveket, folyóiratokat és hírlapokat olvas.”15 Ezekre az olvasókörökre jellemző, hogy főleg a téli és tavaszi időszakokban tartottak felolvasásokat, amikor a mezőgazdasági munka szünetelt, és az embereknek több szabadidejük volt. Az iparos olvasókör, a cél elérését szolgáló eszközöket ekképpen fogalmazta meg: „Könyvtár, folyóiratok, hírlapok, ismeretterjesztő felolvasások, időnkénti értekezések minden az iparos osztályt közvetlenül érdeklő tárgyak felett, esetleg az iparos szakmába vágó dolgokra pályadíjak kitűzése.”16 Az alapszabályok, az egyesületi vagyonra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaztak. A Nánási utcai Olvasókör alapszabálya szerint, a kör vagyonát a tagok által fizetett évi 5 korona tagsági díj képezte, míg ez az összeg a Bem József utcai és a Bocskay utcai Olvasókörök esetében évi 2 – 2 pengő volt. Az Iparos Olvasókör vagyonát a következő tételek képezték: az olvasókör ingatlanainak bérbe- illetve haszonbérbe adás útján befolyt jövedelmek, tagsági díjak, esetleges adományok és alapítványok.

13

HBML. IV.B. 921. 3. Alapszabályok Uo. Uo. 16 HBML. IV.B. 921. 3. Alapszabályok 14 15


367

Abban az esetben, ha az olvasókör feloszlana, a tagdíjakból megmaradt öszszeget szegény sorsú elemi iskolai tanulók segélyezésére fordítanák. A könyvtár, feloszlás esetén a Hajdúvármegyei Népnevelési Egyesület kezelésébe megy át, melyet köteles átadni, egy esetleg szervezés alatt álló olvasókörnek, mely Belügyminiszter által jóváhagyott alapszabállyal rendelkezik. A berendezéseket nyilvánosan adják el, melynek összegét a helyi rokkant egyesületnek adnak át. Az alapszabály igen részletesen tárgyalta a tagok felvételének, jogainak, kötelezettségeinek, valamint a tagság megszűnésének kérdéseit. Az olvasókör tagjai rendes, illetve tiszteletbeli tagok lehettek. Rendes tagok voltak, akik az évi tagsági díjat befizették. Rendelkeztek, hogy kik nem lehettek az olvasókör tagjai: „erkölcsi tekintetben kifogásolható, szülői, gyámi vagy gazdai felügyelet alatt álló tanulók.”17 Tiszteletbeli tagja lehetett az olvasókörnek az az egyén, aki: „az Olvasókörben való, odaadó hasznos működésével magát erre érdemesítette.”18 Az Iparos Olvasókör tagjai alapító, rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok voltak. A kör tagja lehetett minden hajdúböszörményi fedhetetlen előéletű, önálló magyar állampolgár. Alapító tag lehetett az, aki a mindenkori évi közgyűlés által megállapított összeggel hozzájárult a kör működéséhez. Rendes tag lehetett, minden fedhetetlen előéletű iparos és kereskedő, aki a közgyűlés által megállapított évi tagsági díjnak, 3 éven át történő fizetésére kötelezte magát. Pártoló tag lehetett minden fedhetetlen előéletű polgár, aki rokonszenvezett az iparos érdekekkel, s az évi tagdíjnak ugyancsak 3 éven át történő befizetésére kötelezettséget vállalt. Tiszteletbeli tag volt az, akit az általános, vagy az olvasókör körül szervezett érdemeiért a választmány javaslatára a közgyűlés megválasztott. A felvételre jelentkezőnek belépési nyilatkozatott kellett aláírnia, mely tartalmazta a felvételre jelentkező nevét, foglalkozását, lakását és a felvételre jelentkezés napját. Ezenkívül szükséges volt még a választmány két tagjának ajánlása. Az olvasókör tagja csak magyar állampolgár lehetett. A tagfelvételre jelentkezők névsorát legalább 14 nappal a választmányi ülés előtt a hirdetőtáblára nyilvánosan ki kellett függeszteni. Az egyesületek tagfelvételi könyvet vezettek, mely tartalmazta a felvételre ajánlott tagok nevét, foglalkozását, lakását, jelentkezésének napját, valamint a választmánynak, a felvétel tárgyában hozott határozatát és annak dátumát. Nem vették fel tagjaik közé azt, akit tiltott szerencsejáték miatt a bíróság jogerősen elítélt, vagy akit ugyanezen ok miatt, már valamilyen más egyesületből kizártak. A rendes tagok indítványozási és szavazati joggal rendelkeztek, valamint a közgyűlési és választmányi gyűlések jegyzőkönyveit bármikor megtekinthették. Díjtalanul használhatták a könyvtárat, szabadon olvashatták az újságokat és folyóiratokat, a házirendben meghatározott időben. Minden tagnak jogában volt az egyesületbe bárkit vendégül bevezetni, de a tag vendégéért felelős volt. A Bem József utcai Olvasókör alapszabálya részletesen foglalkozott a kártyajátékok szabályaival. Bármilyen kártyajátékot csakis az e célra berendezett helyiségben volt szabad játszani. Nem volt szabad a helyiséget elzárni a kártyajátékban részt nem vevő tagok elől, tilos volt titkos be- vagy kijárati ajtóval ellátni. A kártyajátékban nagykorú, vagy önálló keresettel bíró egyesületi tag vehetett részt, vendég nem lehetett résztvevő, de még a helyiségben sem tartózkodhatott. A hatóságok által 17 18

Uo. Uo.

368


megállapított zárórán túl, minden kártyajáték játszása tilos volt, kivéve, ha a Belügyminiszter a kártyajáték zárórán túli játszásra engedélyt adott. A kártyajátéknál a tagoktól csak azokat a játék- vagy helypénzeket volt szabad beszedni, melyeket az egyesületi közgyűlés által hozott – és a Belügyminiszter engedélyével jóváhagyott – határozat állapított meg. A játékpénzből nyert jövedelmet az egyesület alapszabályában meghatározott célra használhatták fel. A kártyajátékokkal kapcsolatban a következő tilalmakat hozták: „A játék a szokásos klub, kaszinói keretet meg nem haladhatja. Tilos ezért felhajtó alkalmazása és minden olyan tevékenység, amely a kártyajátéknak oly méretű mesterséges fejlesztésére irányul, mely akár közvetlenül, akár közvetve az egyesületnek vagy tagjainak üzérkedését teszi lehetővé, amely úgy az egyesület jó hírnevét, mint tagjainak erkölcsi és anyagi érdekeit veszélyezteti, vagy pedig amely által az egyesület működése az alapszabályban kitűzött czélnak elhanyagolásával, főként a kártyajátékok játszásában merül ki. Tilos az egyesület ellenőrzésére hivatott hatósági közeg ellenőrzése, kötelessége teljesítésében bármilyen módon megakadályozni, avagy az ellenőrzést lehetetlenné tenni.”19 A tagok kötelesek voltak az alapszabálynak és a házirendnek magukat alávetni. Erkölcsi kötelességük volt a kör erkölcsi, szellemi tevékenységének megóvása, és a komoly, felnőtt tisztességtudó emberhez méltó viselkedés. A tagsági díjat két egyenlő részben voltak kötelesek megfizetni. Az első félévben belépők egész évit, míg a második félévben belépők csak félévi díjat fizettek. A mezőgazdasági olvasókörök esetében a tagsági díj éves összege, olvasókörönként 2 és 5 pengő között változott. Az iparos olvasókör tagsági díja az 1924. évi jegyzőkönyv szerint a következő képen alakult: alapító tagoknak 50.000, rendes tagoknak 20.000, pártoló tagoknak pedig 10.000 Korona. A tagság a következő esetekben szűnt meg: ha a tag kilépett, elhalt, elköltözött a városból, törlés vagy kizárás által. A kilépést november első hetében, írásban kellett bejelenteni az elnöknek. Ebben az esetben a kilépés a következő év január 1től hatályba lépett. Törlés akkor következett be, ha valaki a tagsági díjat a felszólítás ellenére sem fizette be, ekkor a választmánynak joga volt a hátralékost a tagok sorából törölni. Azokat a tagokat, akik az alapszabályt szándékosan és ismételten megszegték, vagy a többség határozatának nem vetették alá magukat, az elnök által megintették. Aki magát a tagságra érdemtelenné tette, arról a választmány titkos szavazással döntött a kizárással kapcsolatban. Kizárták azokat a tagokat is, akiket tiltott szerencsejáték miatt a bíróság, vagy más büntető hatóság jogerősen elítélt. Az alapszabályok részletesen szabályozták az olvasókörök szervezeti felépítését. A kör kormányzását, illetve minden ügyét a közgyűlés, a választmányi gyűlés, a számlálóbizottság és a tisztikar végezte. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés volt, mely az összes tagot magába foglalta, és kétféle lehetett ú.n. rendes és rendkívüli. A rendes közgyűlést, évente egyszer, minden év első hónapjában – de legkésőbb február első felében – összehívták. Rendkívüli közgyűlést – indokolt esetben – az elnökség hívhatott össze a választmány határozatára, vagy 10 rendes tag írásban beadott kérelmére. A közgyűlésen, a tisztikaron kívül, csak a rendes tagok vehettek részt, akik tanácskozási és szavazati joggal bírtak, választók és választhatók voltak. Mindenkinek joga volt az előterjesztett tárgyhoz legalább egyszer hozzászólnia, ha más jelentkező nem volt, 19

HBML. IV.B. 921. 3. Alapszabályok


369

egy személy többször is beszélhetett. A szavazás felállással történt, egyenlő szavazat esetén az elnök szava döntött. A közgyűlés akkor volt határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 1/3-a megjelent. A tagok 2/3-os jelenlétére volt szükség alapszabály módosítás, más egyesületbe való beolvadás, valamint az egyesület feloszlása tárgyában összehívott közgyűlés határozatképességéhez. Amennyiben a tagok nem jelentek volna meg határozatképes számban 8 – 30 napon belül – ugyanazon tárgysorozat mellett – újabb közgyűlést kellett összehívni, amely már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes volt. A közgyűlés döntött az olvasókört érintő minden fontos kérdésben. Tárgyalta az elnök éves jelentését, megválasztotta a tisztikar, a választmány, a számlálóbizottság tagjait és póttagjait, egy éves időtartamra. Ezen kívül a közgyűlés tárgyalta a költségvetést és a zárszámadást, döntött a választmány hatáskörét meghaladó, fontos szerződésekben, különösen az egyesület vagyonát érintő jogügyletekben, és felülbírálta a választmány megfellebbezett határozatait. Megtárgyalta a tagok indítványait, módosította az alapszabályt, más egyesülettel való egyesülést, felszámolást és ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában határozatot hozott. A mezőgazdasági olvasókörök választmánya, a kör tisztviselőin kívül 12 rendes és 4 póttagból állt, akiket egy évre választottak. A választmány tagjai voltak: az elnök, a két alelnök, jegyző, pénztárnok, könyvtáros, körgazda és az ellenőr. Ezzel szemben az Iparos Olvasókörben a választmány elnökből, alelnökből, tisztikarból, 24 rendes és 8 póttagból állt. A választmány tagjai voltak: elnök, alelnök, titkár, ügyész, jegyző, pénztáros, ellenőr, háznagy, könyvtáros. A választmányi tag tisztsége megszűnt, ha a választmányi gyűlésekről háromszor igazolatlanul elmaradt. Ekkor helyére póttagot kellett behívni. Rendes választmányi gyűlést negyedévenként, a hónap első hetében tartottak. Rendkívüli gyűlést az elnök, vagy 6 tag írásban beadott kérésére bármikor tarthattak, illetve összehívhatták a gyűlést, halasztást nem tűrő fontos esetekben, amikor azt az olvasókör érdeke megkívánta. Az érvényes határozathozatalhoz a tagok 1/3-os jelenléte volt szükséges. A mezőgazdasági olvasókörök választmányának hatáskörébe tartozott: a tagok felvétele, kirekesztése, tagsági illeték behajtása és törlése, a kör vagyonának felügyelete, alkalmas helyiségről való gondoskodás, hírlapok és könyvek megrendelése, helyettes tisztviselők kinevezése és a közgyűlési határozatok foganatosítása. Az Iparos Olvasókör választmányának hatáskörét így fogalmazta meg: „Őrködik az iparos olvasókör anyagi, szellemi és erkölcsi érdekei felett, gondoskodik a pénz hasznos elhelyezéséről, a tisztviselők felett őrködik, azokat szükség esetén hivataluktól felfüggeszti, s helyökbe az évi közgyűlésig másokat alkalmaz. Ha valamely tag botrányosan, vagy erkölcstelenül viseli magát, azt az olvasókörből kizárja.”20 A választmányi gyűlésekről jegyzőkönyvet kellett felvenni, melyet az elnök által kijelölt, két jelenlévő tag hitelesített. Az olvasókörök vagyonuk kezelésének felülvizsgálatára 3 tagból álló számlálóbizottságot választottak, melynek tagjai egyidejűleg más tisztséget nem tölthettek be és a választmánynak sem lehettek tagjai. A számlálóbizottság tagjait az évi rendes közgyűlésen választották meg, egy évre. Bármikor megvizsgálhatták a pénzkezelést, az évi zárszámadást, évente egyszer, a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, naplókat kötelesek voltak megvizsgálni, és az eredményről a közgyűlésnek jelentést 20

HBML. IV.B. 921. 3. Alapszabályok

370


tenni. Amennyiben évközben valamilyen szabálytalanságot észleltek, jelenteni kellett az elnökségnek, fontosabb esetben, a külön összehívandó rendkívüli közgyűlésnek. A tisztikar és annak hatáskörét szintén az alapszabály határozta meg. Az elnök a kör képviselője, közgyűlési és választmányi gyűléseket hívott össze, ezeket vezette, egyenlő szavazatok esetén, szavazatával döntött. Ügyelt az alapszabály és a házirend szigorú betartására. A két alelnök segítette az elnököt működésében, és ha az elnök nem tudta ellátni feladatát, helyettesítették őt. A mezőgazdasági olvasókörökben a jegyző vezette a közgyűlések és választmányi gyűlések jegyzőkönyveit, intézte a kör írásbeli ügyeit, valamint az iratokat rendben és tisztán megőrizte. Az Iparos Olvasókörben ezt a feladatot megosztották, a titkár: „Végzi a kör levelezéseit, őrzi az irattárat és a pecsétet, végzi a jegyzővel a kör összes szellemi munkáit, felügyeletet gyakorol az összes ügykezelésre.”21 A jegyző: „A titkári teendők végzésében segédkezik, köz- és választmányi gyűléseken a jegyzőkönyvet vezeti.22 A pénztáros az olvasókör vagyonát kezelte, melyről számadást vezetett. Évvégén évi számadást, negyedévenként kimutatást terjesztett be a pénztár állásáról. Az ellenőr a pénztáros munkáját ellenőrizte, és a pénzkezelésért anyagilag, vele együtt felelős volt. A könyvtáros hatáskörét az alapszabály a következő képen határozta meg: „A könyvtáros a választmány által megrendelendő könyveket és hírlapokat a pénztárossal együtt meghozatja, a könyvtárt leltár mellett nyilvántartja és gondozza. A választmánynak a könyvtár rendezésére és kezelésére vonatkozó utasításokat teljesíti, a könyvtár állásáról félévenként a választmánynak jelentést tesz. Hetenként az általa megjelölt órában könyvosztást tart.”23 A mezőgazdasági olvasókörök esetében a körgazda felügyelt a rendre és a tisztaságra. Gondoskodott a felszerelésekről, világításról, tüzelőanyag beszerzéséről. Az Iparos Olvasókörben ezt a feladatot a háznagy látta el, kinek feladatait így rögzítették: „A választmány által kidolgozott házirend értelmében felügyeletet gyakorol az olvasókör helyiségeinek rendben és tisztán tartására, őrködik a kör leltározott ingóságainak épségben tartásáról, közgyűlés és választmányi határozat alapján eszközli a beszerzéseket, végül gondoskodik arról, hogy a körben az általános illem és tisztesség követelményei betartassanak és át ne hágassanak.”24 A Bem József utcai Olvasókör és az Iparos Olvasókör alapszabályaiban olvashattunk az ügyész teendőjéről, melyek a következők voltak: a hátralékos tagsági díjakat behajtotta, eljárt az esetlegesen támadt peres ügyekben, ingyenes jogi tanácsokat adott a tagoknak. Az ügyész a választmány hivatalos tagja volt. A tisztviselők munkájukért fizetést nem kaptak. Tisztségüket ingyen és díjmentesen, a legjobb tudásuk szerint látták el. A Belügyminiszterhez kellett felterjeszteni az alapszabály módosítás, más egyesületbe való beolvadás, az egyesület feloszlása, és ez esetben a vagyon hova fordítása tárgyában hozott közgyűlési határozatot.

21

Uo. Uo. Uo. 24 HBML. IV.B. 921. 3. Alapszabályok 22 23


371

Az olvasókörök alapszabályainak hivatalos záradéka a következőket mondta ki: „Azokban az esetekben, ha a kör az alapszabályokban előírt czélját és eljárását be nem tartja, hatáskörét túllépi, államellenes működést fejt ki, a közbiztonság ellen és a közrend ellen is súlyos vétséget követ el, vagy a tagok vagyoni érdekeit veszélyezteti, a m. kir. Belügyminiszter ellene vizsgálatot rendelhet el, működését felfüggesztheti és végleg fel is oszlathatja.”25 Művelődési, szórakozási lehetőségek a hajdúböszörményi olvasókörökben Az olvasókörök célul tűzték ki a lakosság műveltségének emelését, a hasznos társalkodást, a kellemes szórakozás elősegítését. Ennek érdekében hozták létre könyvtáraikat, ahol lehetőség volt a könyvek kölcsönzésére, hírlapolvasásra, beszélgetésekre és felolvasások tartására. Több esetben tartottak – főleg a téli időszakban – népművelődési- és szabadelőadásokat. Melyek megtartására papokat, tanítókat, ügyesebb, a gazdálkodásban kiváló egyéneket kértek fel. Ezeknek a népművelődési előadásoknak a témájáról, illetve időpontjáról a korabeli sajtó tájékoztatott. Voltak olyan olvasókörök melyek keretében különböző önművelő, önképző körök alakultak, ilyenek voltak a színjátszó csoportok is. Az olvasókörök felvállalták a nép szórakozásának elősegítését is, ennek érdekében teaesteket, bálokat, majálisokat, táncesteket szerveztek, esetenként vacsorával egybekötve. Könyvtárak A könyvtári nyilvántartások – beiratkozási, kölcsönzési napló, katalógus – nem maradtak fenn, így nem állapítható meg, hogy milyen könyveket, folyóiratokat, hírlapokat rendeltek meg és olvastak a körök tagjai. Bizonyos szempontból kivételt képez a Bem József utcai Polgári Olvasókör, mivel részére a Magyar Királyi Földművelésügyi Miniszter 1932. Márciusában egy 110 kötetes gazdasági népkönyvtárat adományozott. A miniszter az állomány átvételével, kezelésével, kapcsolatban az alábbi módon rendelkezett: „A könyvek átvételéről, a könyvjegyzék sorszámainak és a kötetek számának feltüntetésével három példányban haladéktalanul jegyzőkönyv veendő fel. A jegyzőkönyv egyik példánya hozzám felterjesztendő, a második példány az egyidejűleg értesített Hajdú vármegyei gazdasági felügyelőségnek küldendő meg, a jegyzőkönyv harmadik példánya pedig megőrzés céljából a Címnél marad. Egyben felhívom Címet, hogy az általam jóváhagyott, csatolt népkönyvtári kezelési szabályzatot a könyvtár helyiségében függessze ki és gondoskodjék arról is, hogy az ugyancsak idemellékelt keménytáblás könyvjegyzék a könyvtár helyiségében mindenki által könnyen hozzáférhető módon helyezzék el. A könyvtárkezelő köteles a kiadott könyvekről az olvasó nevének és foglalkozásának feltüntetésével pontos jegyzéket vezetni, hogy ily módon a könyvek forgalmáról és azok olvasóiról bármikor tájékoztatást nyújthasson. Az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőséget utasítottam, hogy a Cím részére adományozott gazdasági 25

Uo.

372


népkönyvtár forgalmát időközönkint ellenőrizze, s ez alkalommal a fenti jegyzék pontos vezetéséről is szerezzen meggyőződést.”26 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban e könyvjegyzék nem volt fellelhető, de az Országos Levéltárban végzett kutatásaim során kiderült, hogy abban az időben több községnek, városnak adományoztak ilyen „110 kötetes népkönyvtárat”. Az iratokból megállapítható volt, hogy minden egyesületnek, olvasókörnek, faluszövetségnek ugyanazokat a műveket utalták ki. Így ezeket a könyveket kapta meg a tápióbicskei faluszövetség fiókja is. A könyvjegyzék mellett a minisztérium megküldte a Gazdasági Népkönyvtár kezelési szabályzatát is. A könyvek főleg mezőgazdasági jellegűek voltak, növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, takarmányozással, állategészségüggyel foglalkoztak. A könyvcsomag néhány szépirodalmi művet is tartalmazott, melyek között megtalálható volt, Arany János: Toldi, Petőfi Sándor: János vitéz, Jókai Már: Az új földesúr, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, Gárdonyi Géza: Egri csillagok című műve is.27 A könyvek jegyzékét és a könyvtár kezelési szabályzatát az 1. Függelék tartalmazza. Az olvasóköri könyvtárakkal kapcsolatban még a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör esetében találhatók adatok. Igaz itt könyvjegyzék nem állt rendelkezésre, de a kör irataiból bizonyos képet kaphatunk a könyvtár életéből. A könyvtár 1935. évi működéséről Kapusi Márton könyvtáros a következő jelentést tette: „Olvasásra kiadott 51 könyvtári óra alatt, 966 személynek 2133 kötet könyv. A könyvtár állománya a 20 kötet szaporulattal együtt 670 művet 760 kötetben foglal magába. Könyvet ajándékoztak: Bereczky Lajos 2 kötet, Jenei András 2 kötet, Farkas Sándor 2 kötet, Nagy Sándor 3 kötet, Kéky Lajos nyomdász 3 kötet könyvet. Az ajándékozók cselekedete szolgáljon példaadásul és illesse őket hálás köszönet.”28 Arra vonatkozó adat, hogy ezek a személyek milyen könyveket adományoztak az olvasókörnek nem található adat. 1936-ban Dr. Cholnoky Jenő levélben ajánlotta 5 kötetes, több mint 3000 oldalas illusztrált művét, mely a Föld felszínét ismertette meg az olvasóval, a Sarkvidéktől a forró égövi esőerdőkig. Az 5 kötetes műről a szerző készített egy ismertető füzetet, melyet minden költéség és kötelezettség nélkül bárki megkaphatott. Arra vonatkozóan nem volt adat, hogy akár az 5 kötetes mű, akár az ismertető megtalálható volt-e az olvasókör könyvtárában.29 1938-ig megtalálható volt a kör könyvtárában A nagyra termett című színdarab gyűjtemény, melyet egy kereskedősegéd vett ki szereptanulás céljából, de a könyvet a felszólítás ellenére sem szolgáltatta be.30 A könyv későbbi visszakerülésére nincs utalás. Ennek ellenére az 1938-as év kiemelkedő volt jelentősen gyarapodott az állomány. Ezt a gyarapodást segítette elő az a 10 kötet közhasznú tartalmú könyv is, melyet Mikó József könyv és papírkereskedő adományozott a könyvtárnak.31 Ugyancsak ebben az évben kerültek a könyvtárban a Dr. Burger Menyhértné által adományozott könyvek, melynek nagyságát nem említették. Szintén ebben az évben újabb könyvszekrényeket szereztek be, megkezdték az elhasználódott könyvek javí26

HBML IV.B. 905/b. 230. 3529/1932. MOL K. 184. 1933-64.t. 10.214/1933. 28 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára (továbbiakban HBML.Hb.) X.63. 1. 13/1936. 29 Uo. 18/1936. 30 Uo. 40/1938. 31 Uo. 41/1938. 27


373

tását, valamint egy könyvjegyzék készítését. Mindezekről az 1939-ben készített jelentés így számolt be: „Könyvtárunk a múlt évben nagyobb átalakuláson ment át. A Dr. Burger féle könyvekkel, valamint a könyvtárunkba összegyűlt, de ezideig forgalomba be nem osztott újabb szerzeményekkel és az egyesek által ajándékozott könyvekkel annyira megszaporodott a könyvállomány, hogy annak elhelyezésére újabb könyvszekrényekről kellett gondoskodni. Itt meg kell emlékezni özv. Dr. Burger Menyhértnének egy minden dicséretet megérdemlő, fennkölt lélekre valló azon cselekedetéről, hogy néhai férje iparospártoló szellemét követve, a könyvek elhelyezését egy szép, üveges elejű könyvszekrény ajándékozásával könnyebbítette meg. Több kisebb nagyobb akadály elhárítása után, s még több utánjárással, végre elkészülhetett a szükséges befogadó képességű könyvszekrény is, mely a régiekkel, és az előbb említett ajándék könyvszekrénnyel együtt teljesen elegendő a jelenlegi könyvek elhelyezésére. Sok dolgot adott a könyvtárnokoknak a rendezés és átcsoportosítás nagy munkája. A könyvek szortírozása, a rongáltak beköttetése, sorszámozása, új leltár készítés stb.stb. Továbbá, most van folyamatban egy könnyen áttekinthető könyvjegyzék készítése, melyet kinyomtatás után néhány fillérért mindenki meg fog kapni. Természetesen az átszervező munkák idejére a könyvek kiadását be kellett szüntetni, s ha ez az idő, különféle akadályok végett kissé hosszúra is nyúlt, ma már nincs messze az az időpont, mikor a könyvtár átalakulva és felfrissülve – szinte megkétszereződve – az olvasók rendelkezésére fog állni.”32 1939-ben – a kör anyagi helyzetére való tekintettel – nagyobb számú újabb könyvvel nem gyarapodott az állomány. Az 1941. februárban készült jelentés a következőkről tájékoztatott: „A könyvtár állománya 964 kötet, ebből kikölcsönöztetett az elmúlt évben 1622 darab, késedelmi díjakból pedig befolyt 6.90.”33 Az 1942-ben készített jelentésben a könyvtár 1941 évi működésére vonatkozóan a következő adatokat tartalmazta: „Igen szép fejlődő formát mutat fel a könyvtárunk is. Kb. 1000 kötet könyvből az elmúlt évben 1085 kötetet vittek ki a tagok olvasásra.”34 1943- áprilisában kelt levél szerint az olvasókörnek több mint 2000 kötetes gazdag könyvtára volt, és 16 különféle napi- és hetilapot, folyóiratot járatott.35 A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör, 1944. április 17-én megtartott választmányi ülésének jegyzőkönyve a következőkről tájékoztatott, a könyvtár megrendeléseivel kapcsolatban: „A magyar nő” könyv megrendelése, fedezet nincs. „Légoltalmi közlemények” megrendelve, helyette a Nyári lapok beszüntetendők. Tolnai lemondani, Futárt megrendelni.36 A könyvtár, állományának fejlesztésére adományokat is kapott. Egy ilyen adományról ad hírt a Hajdúböszörmény és Vidéke című lap.

32

HBML.Hb. X. 63. 1. 8/1939. Uo. 1941 Titkár évi jelentése 1940-ről 34 Uo. 1942. március 8. 35 Uo. 87/1942. 36 Uo. 1944 33

374


„Az Iparosok szilveszter estje. Az Iparos Olvasókör jól sikerült batyus bál keretében vett búcsút az ó-esztendőtől. A szilveszter est alkalmából a kör könyvtára javára adakoztak: N. N. 7,62 p., dr. Gaál Mihály, F. M. és K. F. 5 – 5, B. Kiss Mihály, Répánszky Imre 1 – 1 pengőt, Szabó István 50 fillért. Az adományokat köszönettel nyugtázza az elnökség.”37 A könyvek és hírlapok beszerzésére fordított összegekről az éves zárszámadások nyújtanak bizonyos képet.38 Év Könyvre Hírlapra Összesen 1935 201.72 1936 52.82 181.63 234.45 1937 1938 61.76 210.18 271.94 1939 74.56 203.35 277.91 1940 előirányzat 30 220 250 1941 1942 34 195.90 229.90 Az 1937-es és 1941-es évekre vonatkozóan, semmilyen adat nem volt fellelhető. Az 1940-ben csak előirányzott összegre volt utalás a tényleges ráfordításra nem. A könyvbeszerzésre fordított összegek 1939-ig némi emelkedést mutatnak, majd 1940-től kezdődően szinte a felére csökken a beszerzési költség. A hírlapok vásárlására fordított összegek közel azonosak voltak. A zárszámadások adataiból kitűnik, hogy lényegesen nagyobb összeget fordítottak hírlapok beszerzésére, mint a könyvekére. Önképző kör A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör keretén belül, 1936. augusztus 31-én megalakult a „Csokonai Iparos Önművelő Csoport” A csoport az olvasókör felügyelete alatt, de saját tisztikarának vezetésével kívánt működni. A jegyzőkönyvben rögzítették célkitűzéseiket is: „Az iparosság szellemi emelése, hazafias irányba, melyet nyilvános szerepléssel kíván elérni.39 A Csokonai Iparos Önképző Kör 23 taggal alakult meg, és elnöknek Major Imrét választották. Az önképző kör működése sikeres volt, taglétszáma, a következő év végére, 54 főre emelkedett, melyből 15 nő és 39 férfi volt.40 Az Iparos Olvasókör 1938. június 5-6-án erdei kirándulást (juniálist) rendezett, ahol a résztvevők szórakoztatásáról az Önképző Kör gondoskodott, kultúr- és tréfás számok előadásával, valamint kilátásba helyezett egy rögtönzött táncmulatságot is.41

37

Hajdúböszörmény és Vidéke 1929. január 5. HBML.Hb. X. 63. 1. 39 HBML.Hb. X. 63. 1. 27/1936. 40 Uo. 1937. XI. 30. 41 Uo. 23/1938. 38


375

Az 1938-ról készült jelentés a Csokonai Önképző Kör munkáját elismerően dicséri: „Ezen szűkebb körű csoportnak a célja az, hogy az iparosságnak, közelebbről a Kör haladni vágyó kultúrszomjas tagjainak kultur délutánok, vagy műsoros estek rendezésével egyrészt kellemes szórakozásról gondoskodjanak, másrészt magas tudásokkal kiválogatott darabokkal a szép iránti érzéküket emeljék és ismeretüket a rohanó idő haladásával párhuzamban tartsák. Ennek a célnak az Önképzőkör, kiváló vezetősége és tagjai révén tökéletesen meg is felelt. Fáradhatatlan szorgalmukkal sikerült 2 ízben ízléses és magas nívójú műsor keretén belül, olyan műsoros estet rendezni, amelyre még a mai napig is a legnagyobb szeretette és örömmel emlékszik vissza minden résztvevő. Ezen kívül a szokáshoz híven rendezett 4 kultúr délutánt is.”42 Az Önképző kör működése nem volt folyamatos, az 1941. februári jelentés tudósított a kör ismételt működéséről: „A Csokonai Önképző Kör az elmúlt évben ismét megkezdte működését Mezey Zoltán irányítása mellett, igen szép eredménnyel és előadásaink sok esetben annyira látogatottak, hogy nagy termünk bizony kicsinek bizonyult.”43 1941-ben a következő adatok találhatók a működésre: „Egyesületünk kebelében működő „Csokonai Önképző” kör, Mezei Zoltán iparos társunk vezetésével, mint a múlt évben, úgy most is működését gyönyörűen, szebbnél szebb előadásokkal remekelte, több előadáson a nagyterem kicsinek bizonyult, mert nem fért be az érdeklődő közönség, tartottak 16 kultúr délutánt, 1 majálist, 2 műsorral egybekötött tánczestéjt”44 Az Önképző Kör sikeres munkája 1942-ben megszakadt. Ezt támasztja alá, Szabó Sándor alelnök jelentése is: „1943 évben önképző körünk semmiféle tevékenységet nem fejtett ki. 1942. május hó 24 óta szünetel. Tagjaink nem jelentkeztek, tehát így nem bírunk működni”45 Szórakozás, tánc A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör életének egyik fontos mozzanata volt, fennállása 50. évfordulójának megünneplése, ezt az eseményt is táncmulatsággal zárták. A Hajdúböszörmény és Vidéke, így adott hírt a közelgő eseményről: „Az Iparos Olvasókör jubileuma. A hajdúböszörményi Iparos olvasókör a folyó évben 50 esztendei fennállását ünnepli. 1878. szept. 1.-én erősítette meg a minisztérium alapszabályát s azóta megszakítás nélkül állandóan hivatásának él, nevezetes és számottevő szolgálatot téve a magyar kultúra, az iparos osztály szakképzése tekintetében. Az emlékezetes évfordulót méltóképpen óhajtja az Iparos Olvasókör megünnepelni, s buzgó tevékenység munkálkodik úgy a vezetőség, mint a tagok s általában a helybeli iparosok részéről abban az irányban, hogy a múltról való megemlékezés az iparos osztályhoz és e nevezetes kultúrintézmény hivatásához méltó keretek között történjék.46 42

Uo. 8/1939. Uo. 1941. Titkár évi jelentése 1940 évről 44 HBMLHb. X. 63. 1. 1942. március 8. 45 Uo. 1944. január 13. 46 Hajdúböszörmény és Vidéke 1928. augusztus 18. 43

376


Az ünnepséget szeptember 2-án tartották meg, melynek eseményeiről szintén beszámolt a lap. „Az Iparos Olvasókör ötven éves jubileuma. A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör a múlt vasárnap ünnepelte meg félévszázados fennállásának évfordulóját. Reggel ünnepi istentiszteleten vettek részt a tagok a Bocskay-téri templomban, hol Szolnoky Gerzson lelkész mondott szép beszédet. Fél 11 órakor díszgyűlés volt a városháza dísztermében, hol igen nagy számmal vettek rész a társadalom minden rétegéből. A díszgyűlést dr. Somossy Béla polgármester díszelnök nyitotta meg, mely után Szoleczky karnagy lendületes vezetésével a Törekvés Dalkör énekelte el a Magyar Hiszekegyet. Az énekszám után Almássy Márton vallástanár mondott hazafias nagy tetszést keltő beszédet. Majd Sólyom Ferenc, az egyesület tb. jegyzője tartott felolvasást az ötvenéves működésről, melyben helyenként találó humor csillant meg. A jól összeállított kis munkát Máthé József elnök indítványára a városi levéltárban fogják elhelyezni, s így az utókornak megőrizni. A felolvasás során nagy tisztelettel emlékeztek meg az örökös és tiszteletbeli tagokról, a Fazekas-családról és arról a négy öreg iparosról, kik az egyesület alakításában is részt vettek, s megérték a kör félszázados fennállását. Dr. Somossy Béla polgármester záróbeszédében őszinte megelégedéssel szólt az iparosság megértő együtt haladásáról, mely az utóbbi időben éreztette is áldásos hatását. Nagy éljenzést keltő beszéde után Máthé József elnök mondott köszönetet azoknak, kik a díszgyűlés programját gazdagították szereplésükkel. Az ünnepélyt Himnusz zárta be, melyet a Törekvés Dalkör énekelt a közönséggel együtt. Délben díszebéd volt 150 terítékes a Tisza István-Ház dísztermében, este 8 órai kezdettel pedig reggel 4 óráig tartó táncmulatság felezte be az iparos társadalom nevezetes ünnepélyét.”47 A hajdúböszörményi olvasókörök megszűnése, feloszlatása A Bocskay utcai, a Bem József utcai, valamint a Nánási utcai olvasókörök feloszlatása az egyesületek nyilvántartásának kiigazítása alkalmából került először szóba. Hajdúböszörmény Megyei Város Polgármestere az egyesületek nyilvántartása tárgyában határozatott hozott: „Az egyletek nyilvántartásának kiigazítása alkalmával arról győződtem meg, hogy a „Bocskay utcai” a „Bem József utcai” a „Nánási utcai” olvasókörök nem fejtenek ki működést, illetve, hogy azon utcákon egyáltalán nincsenek olvasókörök. Felhívom ennélfogva fenti olvasókörök volt elnökeit, hogy hívjanak össze közgyűlést, s azon hozzanak határozatot, hogy kívánják-é az olvasókörök további fenntartását, vagy pedig azt feloszlatják. Amennyiben a vezetésük alatt állott olvasókörök működését továbbra is folytatni kívánná, az esetben a tisztikart alakítsa meg, az alapszabály szerinti szerveket válassza meg. Ha pedig működését tovább folytatni nem kívánná, az esetben hozzon a közgyűlés a feloszlás tárgyában alapszabály szerű határozatot.”48 A M. kir. államrendőrség hajdúböszörményi kapitánya, 1935. április 3-án kelt levelében, a következőket válaszolta: „Alapszabály nélkül működő kört találtam a Külsőhadházi ucca 31 szám alatt „Bocskai olvasókör” 47 48

Hajdúböszörmény és Vidéke 1928. szeptember 8. HBMLHb. V.B. 74/c. 4185/1942.


377

név alatt. Ez a kör a jelzett házszám alá a múlt év november hó végén vagy december elején kötözött és azóta ott működött egészen e hó elején történt bezárásáig.”49 A Bem József utcai Polgári Olvasókör és a Nánási utcai Olvasókör vagyonáról, 1937. május 27-én jegyzőkönyvet vettek fel. A Bem József utcai Olvasókör vagyonát képezte: ”110 db. Könyv a M. kir. Földművelésügyi Miniszter úr által 46.915.IX/1932.F.M. szám alatt adományozott 1 db. szekrénnyel 100 P. értékben”50 A Nánási utcai Olvasókör vagyonát képezte többek között: „A hajdúmegyei népnevelési egyesület útján használatba kaptunk 59 db. könyvet, mely szintén az őrizetünkben van.”51 A Polgármester jelentése az Alispán felé a következőkből állt: „Megállapítottam továbbá, hogy a „Bem József utcai Olvasókör” a Bem József utcán nem működik, ott helyisége nincs. Az olvasókör elnökét felhívtam, hogy jelentse be hozzám, miért nem működik az olvasókör, ha nem akar tovább működni, hívjon össze közgyűlést, melyen a feloszlatás, vagy tovább működés tárgyában hozzon a közgyűlés határozatot és a határozatot hozzám terjessze be. Felhívásomnak L. Szabó Imre nem tett eleget. Hivatalból leendő feloszlását javaslom, az olvasókör vagyonára vonatkozó számvevői jelentést csatolom. A „Nánási utcai Olvasókör” már évek óta nem fejt ki alapszabályszerű működést, megválasztott tisztikara nincs. Ezért ezen olvasókörnek hivatalból leendő feloszlatását szintén javaslom, annál is inkább, mert az olvasókör elnökénél felvett jegyzőkönyvben, maga az elnök is kéri annak feloszlatását. Minthogy fenti egyesületek már évek óta nem fejtenek ki alapszabályszerű működést és tevékenységük újrafelvételére, illetve feloszlatásuknak közgyűlési határozattal való kimondására általam eredménytelenül hivattak fel, hivatalból leendő feloszlatásukat tartom a legcélszerűbbnek, annyival is inkább, mivel városunkban több hason czélu egyesület működik, amelyekbe az érdekeltek (120-30 taglétszám) törekvéseiknek érvényesítését megtalálhatják. A feloszlatás kimondása esetére javaslom, hogy a Bem József utcai és Nánási utcai olvasókör használatára kiadott könyvtár, illetve könyvek a „HONSZ” hajdúböszörményi csoportjának adassanak ki használatra.”52 1936. április 20-án jegyzőkönyv készült a m. kir. Belügyminiszter úr által feloszlatott Bem József utcai Olvasókör vagyonának, a hajdúböszörményi rokkant egyesület részére történő átadás-átvétel alkalmából. A rokkant egyesület megbízottjai kijelentették, hogy a Bem József utcai Olvasókör vezetőjétől a Honsz részére adományozott 110 db. könyvet, 1 db. könyvszekrénnyel együtt, 1935. December 22én átvették. A Polgármester a kör feloszlatása után utasította a leveltárnokot, hogy az olvasókört az egyesületek nyilvántartásából törölje. A Nánási utcai Olvasókör feloszlatása tárgyában, 1940. februárjában ismét az Alispánhoz fordult, és kérte, – mivel az olvasókör már hosszú évek óta nem feltett ki működést – hogy a feloszlatás iránt, hivatalból újból tegyen előterjesztést. 1942. márciusában a Belügyminiszter úr, rendeletével a Nánási utcai Olvasókört feloszlatta. Az 1942. áprilisában kelt jegyzőkönyv, az olvasókör könyvtárának megállapítása tárgyában a következőket tartalmazta: „Az egyesület tulajdonát képezi 57 darab különböző népművelési könyv, melyek ezidő szerint nevezett Szekeres Imre volt 49

Uo. Uo. Uo. 52 HBML.Hb. V.B. 74/c. 4185/1942. 50 51

378


könyvtárnok őrizete alatt vannak”53 Az olvasókör vagyonát szintén a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége hajdúböszörményi csoportjának adományozták. A Fazekas Gábor Iparos Olvasókör, voltaképpen nem oszlott fel, hanem 1945. április 15-én tartott közgyűlése kimondta az Ipartestülettel való egyesülést. Az olvasókör székháza, jogutódként szintén az Ipartestület használatába került.54 Az olvasókörök működésével kapcsolatban elmondható, ugyan művelődési céllal alakultak meg, de ezt a célkitűzésüket fokozatosan elvesztették, és helyette inkább a szórakoztatási igények kielégítésére törekedtek. Ezek a kártyázásban, biliárdozásban, tekében, a bálok tartásában nyilvánultak meg. Egyre kevesebb lett a taglétszám, sokan nem tudták fizetni a tagdíjakat, így kevesebb lett a bevétel is. Ebből a kevés pénzből, így minimális összeget fordítottak könyvek vásárlására, hírlapok, folyóiratok beszerzésére.

The History of Reading Circles in Hajdúböszörmény between the World Wars Gabriella Vékonyné Kovács There were four reading circles in Hajdúböszörmény that were founded and were active in the period between the two world wars. On the one hand, these reading circles performed the task of educating the people; on the other hand, they substituted political organizations as well. Reading circles may be divided into two main groups: one organized people dealing with farming, while those in the other aimed at the furtherance of the class of tradesmen. The reading circles operated on the basis of by-laws adopted at their statutory meetings. The by-laws preserved the major facts on the reading circle, including their name, address, official language, and seal. In addition, the by-laws also formulated the objectives of the reading circle, contained provisions on the assets of the association, the admission of members, their rights and obligations, and regulated the organizational structure. The aim of the reading circles was the raising of the public’s level of education, as well as providing their entertainment opportunities. For this purpose, libraries were set up, people’s education and free lectures were held. Some reading circles formed selfeducation and self-training groups, such as theatrical groups. They also undertook the task of providing entertainment opportunities, and organized balls and dance parties.

53 54

Uo. Uo. IX. 209. 10. 200/1945.

HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI OLVASÓKÖRÖK TÖRTÉNETE

Recommend Documents