Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.28.) önkormányzati RENDELETE A települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános szabályok A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján szabályozza a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat, illetve az önkormányzat által nyújtandó egyéb szociális célú támogatásokat. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyöshalász községi Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre. (2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.
II. Fejezet Általános szabályok 3. § E rendelet alkalmazása során a Szoctv. 4. §-ban meghatározott értelmező rendelkezések az irányadóak. 4.§. (1) A Szoctv-ben meghatározott szociális feladat- és hatáskörök: a) az önkormányzat képviselő-testületét, b) az önkormányzat Szociális Bizottságát, c) az önkormányzat polgármesterét illetik meg.
(2) Az átruházott hatáskörökre az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2008.(II.21.) önkormányzati rendelet vonatkozó melléklete az irányadó. III. Fejezet Eljárási szabályok 5. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A szociális hatáskört gyakorló szerv tájékoztatást nyújt a) a Szoctv. szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról, b) a Szoctv.–ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárás kérdéseiről. (3) A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte. (4) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a 6-8. §-ok határozzák meg. (5) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. 6. § (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet az önkormányzat Polgármesteri Hivatalában kell előterjeszteni. A kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, vagy írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt. (2) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni: a) munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás, b) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata, c) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény, d) családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás, e) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet,
2
vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata, f) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozat, g) bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződés, h) ösztöndíjról a közép-vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat, vagy a kifizető igazolása, i) amennyiben az ellátást kérő jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés, j) az a)-i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás. (3) A rendkívüli támogatás esetében a jövedelemszámításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 7. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Polgármesteri Hivatal megkeresheti: a) az állami adóhatóságot, b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, c) az igazolást kiállító szervet, d) a munkáltatót, e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a gyermekjóléti központ, a védőnő, továbbá a gyermek-és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is. (2) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. Amennyiben már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően már készült környezettanulmány, úgy a döntés során azt lehet alapul venni. (3) Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. (4) A szociális igazgatási eljárás, költség-és illetékmentes. (5) A polgármester döntése ellen Gyöngyöshalász Képviselőtestületéhez lehet a fellebbezést benyújtani.
község
Önkormányzat
(6) E rendelet eltérő rendelkezései hiányában a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 8. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a – 7. §. (1) bekezdése szerint hozott – határozat alapján a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási előadójának a feladata, aki: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;
3
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. (2) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. (3) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik. (4) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére. (5) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani. (6) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani. 9. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát évente egy ízben felül kell vizsgálni. (2) A felülvizsgálat előkészítését a jegyző végzi el.
IV. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 10. § A pénzbeli települési támogatás formái: a) települési lakhatási támogatás, b) települési gyógyszertámogatás, c) települési ápolási támogatás d) települési temetési támogatás; e) rendkívüli települési támogatás. Települési lakhatási támogatás 11. § (1) Települési lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) Lakhatási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. (3) A lakhatási kérelemhez csatolni kell a következő nyilatkozatokat, dokumentumokat: - a lakásban tartózkodás jogcíméről; - a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról; - annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre a támogatást igénylik; - a háztartásban előrefizetős gáz-vagy áramfogyasztást mérő készülék került felszerelésre; - a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló irat; 4
- bérlakásban vagy albérletben élő személy esetén a bérleti szerződés; - a háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyait tanúsító igazolások a kérelem benyújtását megelőző hónapról (munkaviszony, nyugdíj, családi pótlék, stb.); - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló igazolás; - alkalmi munkából származó jövedelem esetén nyilatkozat annak összegéről; - munkanélküli személy esetén a Munkaügyi Központnál történt regisztrációról szóló hatósági bizonyítvány. 12.§ (1) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (2) A támogatás feltételeire és összegére a Szoctv. 38.§. (3)-(8) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni. A támogatást a kérelem beadási hónapjának első napjától kell megállapítani. (3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési lakhatási támogatásra való rászorultságát. 13. § (1) A települési lakhatási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselőtestületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt. (2) A támogatás összegét havonként azonos mértékben lehet megállapítani. (3) A települési lakhatási támogatást havi rendszerességgel, maximum 12 hónapra lehet megállapítani. (4) Az egy hónapra megállapított települési lakhatási támogatás maximális összege 10.000,Ft. 14. § A Képviselő-testület a települési lakáshatási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg: a) tiszta legyen aa) a kérelemmel, illetve az ellátással érintett lakás vagy a ház (a továbbiakban: ház), ab) a ház udvara, kertje, ac) a ház kerítéssel - kívül - határos területe, a járda, b) a ház állag megőrzése biztosítva legyen, c) a ház olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot, d) a ház vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.
5
15. § A 14. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni. 16. § A jegyző a 14. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel a meghatározott kötelezettségek teljesítésére. Települési gyógyszertámogatás 17. § (1) A települési gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A polgármester kérelemre települési gyógyszertámogatást állapít meg a kérelem benyújtása hónapjától egy év időtartamra annak a Gyöngyöshalászon állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező és bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személynek, akinek a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, b) egyedül élő esetén a 220%-át, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíjminimum 20 %-át. (3) Nem állapítható meg a támogatás annak a személynek, aki az Szoctv. alapján érvényes közgyógyellátással rendelkezik. (4) A támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (5) A támogatásra való jogosultság egy évre kerül megállapításra. Kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15 nap. (6) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: - a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelemigazolását, - a háziorvos igazolását, a kérelmező havi rendszeres vagy esetenkénti gyógyító ellátásairól. A gyógyszertámogatás összege 18.§ A támogatás összege: az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 10.000,-Ftot.
6
Települési ápolási támogatás 19.§ (1) Ápolási támogatás annak a hozzátartozónak állapítható meg, annak aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, amennyiben: a) az ápolt tartási, illetve öröklési szerződéssel nem rendelkezik, b) az ápolt és az ápolást végző közeli hozzátartozó gyöngyöshalászi bejelentett lakcímmel rendelkezik, c) az ápolt nyilatkozata szerint a településen élő közeli hozzátartozói között nincs olyan személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül, és az ápolási teendőket képes ellátni, d) az ápolást végző személy munkaviszonnyal rendelkezik, és igazoltan keresetkiesése keletkezik, ha az ápolási teendők ellátása miatt munkaviszonyát megszünteti vagy fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. (2) Települési ápolási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegét, egyedül élő esetén pedig annak 150%-át. 20. § (1) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, - és annak összeg meghaladja az ápolási díj összegét - de nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, (2) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha: a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. 7
(3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. 21.§ (1) Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (2) A települési ápolási támogatás folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási támogatás összege 22. § A támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a. Települési temetési támogatás 23. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a gyöngyöshalászi lakos, aki gyöngyöshalászi elhunyt temetéséről gondoskodik, és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, a) ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg; b) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg. (3) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy b) a temetési költségek utólagos megtérítésére. (4) A támogatás összegét kérelmenként maximum az igazolt temetkezési költség 10%-ában kell megállapítani. (5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. (6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. (7) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.
8
(8) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Rendkívüli települési támogatás 24. § (1) A Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt rendkívüli települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A létfenntartást veszélyeztető, vagy a rendkívüli élethelyzet különösen: a) családot ért elemi kár, b) ha a családban kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él, c) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult, d) ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült, e) az előre nem tervezett, váratlan kiadás, f) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, ha annak díja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át meghaladja, g) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, i) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul, j) a családban történt haláleset, k) gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele, l) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik. 25.§ Támogatásban csak azt a személyt lehet részesíteni, a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át (37.050-Ft); b) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg. 26.§ El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy a) az elemi kárt szándékosan idézte elő, b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt. 9
27.§ (1) A rendkívüli támogatás iránti kérelem benyújtásakor a családot ért elemi kár kivételével – a segély alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően csatolni kell: a) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott igazolást, b) a büntetés-végrehajtási intézet igazolását, c) az érintett egészségügyi intézmény igazolást, d) a váratlan költségekről szóló igazolást, e) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről szóló, az érintett egészségügyi szolgáltató igazolását, f) a táv-vagy gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolását, vagy számláját, egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló számlát, g) a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset nem Gyöngyöshalászon történt, h) a születési anyakönyvi kivonatot, i) a gyámhivatali határozatát, j) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról, k) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást és számlát, l) a bölcsődei elhelyezést igazoló, a bölcsőde által kiadott igazolást és számlát, m) a várandósságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet, n) az egészségügyi szolgáltatások, ellátások szükségességét igazoló, a védőnői szolgálat, illetve az egészségügyi intézmény által kiállított javaslatot, az egészségügyi intézmény által kiállított igazolást. o) a temetés költségeiről szóló számlák eredeti példányát. (2) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről a polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. (3) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon. (4) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére. (5) A rendkívüli települési támogatás alkalmanként adható, melynek összege maximum a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszöröse. 28.§ (1) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a polgármester jövedelemre tekintet nélkül települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt évi 1 alkalommal. (2) A segély összege maximum az öregségi nyugdíjminimum ötszöröse lehet. (3) E rendelkezés alkalmazása szempontjából rendkívüli méltánylást érdemlő eset lehet az elemi kár, betegség, alkalmanként jelentkező többletkiadások. 10
(4) Amennyiben a kérelemből vagy az eljárás során kiderül, hogy az önkormányzati segélyre közüzemi díjak, intézményi térítési díjak fizetése céljából van szükség, döntés születhet a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalásáról. 29. § Jövedelempótló támogatás (1) A polgármester jövedelempótló rendszeres támogatást állapít meg annak a Gyöngyöshalász közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és ott életvitelszerűen élő, aktív korú személynek, aki a) legalább 30 %-os mértékben egészségkárosodottnak minősül és az egészségkárosodottsága mértéke nem éri el az 50 %-ot, vagy munkaképesség csökkenésének mértéke legalább 40 %os és a munkaképesség csökkenésük mértéke nem éri el az 50 %-ot, b) gyermeket vár és terhessége 12. hetét betöltötte, c) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll és az állami foglalkoztatási szervvel a kérelme benyújtását megelőző két éven belül legalább egy év időtartamig együttműködött, feltéve, hogy a saját maga és a családjának megélhetése nem biztosított, azaz, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át. (2) Fogyasztási egység az (1) bekezdés alkalmazásában a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, b) a házas-vagy élettárs arányszáma 0,9, c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, e) az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. 30.§ (1) Nem állapítható meg a jövedelempótló rendszeres támogatás, ha a kérelmező személy a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít,
11
g) köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy h) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban, vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, i) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, j) aktív korúak ellátásában részesül, k) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat is, l) az Szt. 4. § (1) bekezdés j) pontja szerinti keresőtevékenységet folytat, m) akinek a jövedelempótló rendszeres támogatás visszafizetési kötelezettsége fennáll és a családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnal rendelkezik. 31.§ (1) Meg kell szüntetni a jövedelempótló rendszeres támogatásra való jogosultságát annak a személynek, a) akire vonatkozóan az (3) bekezdés a) -m) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett, vagy b) aki a 9. § szerinti együttműködési kötelezettségét megszegi, vagy c) a támogatásra való jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Polgármesteri Hivatalnak, vagy d) aki a b) pontban foglaltakon túl, a támogatás folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan egy éven belül ismételten megszegi. Ebben az esetben a rendszeres támogatás ismételten a támogatás szegszűntetésétől számított 3 hónapig nem állapítható meg, vagy e) aki a támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatásra való jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Polgármesteri Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosultatlanul felvett rendszeres támogatást vissza kell követelni, vagy f) aki keresőtevékenységet folytat – kivéve egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt, vagy háztartási munkát végez -, a keresőtevékenység első napjától, vagy g) a jövedelempótló rendszeres támogatásra való jogosultság felülvizsgálata során az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy h) a jövedelempótló rendszeres támogatásra való jogosultság felülvizsgálata eredményeként arra nem jogosult, vagy i) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betölti, vagy j) aki azt kérelmezi. (2) Az aktív korú személy részére a jövedelempótló rendszeres támogatásra való jogosultság a megszűntetéstől számított 36 hónapon belül – ide nem értve a (4) bekezdés d), e) és g) pontja szerinti megszűntetési eseteket – az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak. (3) Az (4) bekezdés e) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.
12
V. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 32. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. Köztemetés 33.§. 1) Kérelemre a polgármester a Szoctv. 48. §-a alapján gondoskodik Gyöngyöshalász közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást éremlő körülmények fennállása esetén mentesítheti. (3) Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy megfelelően igazolja, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg. 4) A család, a közeli hozzátartozó és az egyedül élő fogalmára az Szt. 4. §
VI. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 34. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formát: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés. (2) A jegyző az ellátás igénybevételét megelőzően az étkeztetés esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet vizsgálja. (3) A családhoz tartozó közeli hozzátartozóként a Ptk. 685.§ b) pontja szerinti személyeket és az élettársat kell figyelembe venni.
13
(4) A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján – tárgyévre szóló érvényességgel – igazolást ad ki az (1) bekezdés szerinti jövedelemről. (5) Ha az igazolást a jegyző a család bármelyik tagjára vonatkozóan kiállította, az igazolás étkeztetés igénylésekor a jövedelemvizsgálat során figyelembe vett további személyek esetében is felhasználható. (6) A jövedelemvizsgálatot étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően, kéri a jegyzőnél. (7) Ha a jegyző a kérelmező családjának jövedelmi helyzetét az igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtását megelőzően is vizsgálta, a három hónapnál nem régebbi adatok a jövedelmi rászorultság vizsgálatánál felhasználhatóak. (8) Az igazolás kiállításának alapjául szolgáló tényekben bekövetkezett változás a tárgyévben a kiadott igazolás érvényességét nem érinti. Évközi jövedelemcsökkenés esetében az igazolás kiállítása ismételten kérelmezhető. 35.§ (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért –a családsegítés kivételével- térítési díjat kell fizetni. (2) A térítési díjat a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) e jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni. (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, a) aki jövedelemmel nem rendelkezik, b) étkeztetés esetében, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. (4) A személyi térítési díj összege –önkormányzati intézmény esetén- a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. (5) A személyi térítési díj összege a megállapítása időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy a térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
14
Étkeztetés 36. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat: a) aki kora, b) egészségi állapota, c) fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, d) szenvedélybetegsége, e) hajléktalansága miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni, és tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs, valamint tartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik. (3) Szociális étkeztetésben az részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 250%-át, vagy az egyedül élőnek a jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 300 %-át nem haladja meg. (4) Térítésmentesen részesülhet étkeztetésben az, aki semmiféle rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori, legkisebb összegének 110%-át. (5) A szociális étkeztetés iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője nyújthatja be a Polgármesteri Hivatalhoz. A kérelem előterjesztése mellé mellékelni kell a külön jogszabályban előírt kitöltött formanyomtatványokat, jövedelemnyilatkozatot, továbbá nyilatkozatot arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. (6) A szociális étkeztetés igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban megállapodást köt az Önkormányzattal.
37. § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melyet havonta utólag kell megfizetni. Ha az étkeztetésre jogosult személy valamely napokon nem kívánja igénybe venni a szolgáltatást, akkor azt legalább két nappal korábban írásban be kell jelentenie a Szent Anna téri Óvoda és Konyha élelmezésvezetőjénél. Ennek elmulasztása esetén csak a 3. igénybe nem vett naptól kezdődően mentesül a térítési díj fizetése alól. (2) A szociális étkezésért fizetendő térítés mértékét külön rendelet határozza meg. (3) Koránál fogva megfelel az 53.§ (2) bekezdés a) pontjának a 70. életévét betöltött igénylő, ettől fiatalabb igénylő esetében az, akinek az egészségi állapotát a háziorvos igazolja. (4) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint - önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud; - átmeneti, vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotú. 15
(5) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni a súlyosan fogyatékos személyt, aki a súlyos fogyatékosságát a Szoctv. 65/C. § (6) bekezdése szerint igazolja. (6) Pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségét a kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja. (7) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. 38. § (1) Az önkormányzat étkeztetési feladatát a Szent Anna téri Óvoda konyhája útján látja el. (2) Az ellátás módja lehet: a.) étkezés saját erőből történő elszállítása, b.) étkezés házhoz szállítása kiszállítással a Polgármesteri Hivatal részéről annak, akinek egészségi állapota indokolja. Házi segítségnyújtás 39. § Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, (ház körüli munka alatta a lakóházba való bejutást biztosító munkát kell érteni pl.: járda letisztítása, síkosság mentesítése) c) veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (2) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. (3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (4) A gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság működik. (5) A szakértői bizottság a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
16
(6) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. (7) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a (3) bekezdés szerint kezdeményezni kell. 40. § Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a Gyöngyös Körzete Kistérség Társulása útján látja el.
Családsegítés 41. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
17
42. § Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait Gyöngyös Körzete Kistérség Társulásának Kistérségi Humán Szolgáltató Központja útján látja el.
VII. Fejezet Hatályba léptető, vegyes és záró rendelkezések 43. § (1) Gyöngyöshalász községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2008.(II.21.) önkormányzati rendelete alapján a 2015. február 28. napja előtt jogerősen megállapított lakásfenntartási támogatás és a 2015. február 28. napjáig folyamatban lévő méltányossági közgyógyellátások esetében a 2015. február 28. napjáig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az Szoctv. 2015. március 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján megszűntetésre kerülő aktív korúak részére megállapított rendszeres szociális segély esetében, amennyiben a kérelmező a megszűntetést követő 30 napon belül az e rendelet szerinti jövedelempótló rendszeres támogatásra való jogosultság iránti kérelmet nyújt be a Polgármesteri Hivatalhoz, abban az esetben a jövedelempótló rendszeres támogatás kezdő napja 2015. március 1. Gyöngyöshalász, 2015. február 10. Pásztor János polgármester
Dr. Simon Petra jegyző
Záradék: A rendelet kihirdetve 2015. február 28. napján
Dr. Simon Petra jegyző
18
