GYÜMÖLCSTERMELŐK TÉLI TOVÁBBKÉPZÉSE

GYÜMÖLCSTERMELŐK TÉLI TOVÁBBKÉPZÉSE

A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia különszáma

2013 február–március

Mikrobiológiai csúcstechnológia a gyümölcstermesztésben

BactoFil

®

talajbaktérium készítmény

Egészséges lombozat, jobb fagytűrés és termékenyülés, korábbi érés, valamint több és jobban tárolható termés... A BactoFil és az Algafix ezt nyújtja dióhéjban. További információ: Őszi Tibor [email protected] • mobil: 30 210 3813 AGRO.bio Hungary Kft. 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 21. tel./fax: 94 313 609

www.agrobio.hu

Algafix

®

mikrobiológiai lombtrágya

3

Tisztelt Olvasó! Az immár többéves hagyománnyal rendelkező, a gyümölcstermesztők számára szervezett téli továbbképzésre az idén is több helyszínen (Keszthely, Újfehértó, Kecel) kerül sor. Az eddigi tapasztalatok alapján ezek a rendezvények igen hasznosak, ami indokolttá teszi, hogy még szélesebb körben legyenek hozzáférhetők. A programok részben azonos témákról, azonos előadókkal zajlanak, de mindegyik helyszínnek van sajátossága. A kertlátogatások során más-más fajok állnak a középpontban. Az előadások igen sok oldalról: gazdasági, termesztéstechnikai, növényvédelmi, szaktanácsadói szemszögből mutatják be a gyümölcstermesztés szépségeit, feladatait és problémáit. A rendezvények előadásaiban a témák felkészült szakértői és nyugat-európai vezető szakemberek működnek közre. Ebben a változó világban nehéz éveket éltünk meg az ágazatban mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. Fontos tény, hogy a Miniszterelnök Úr tavaly az OMÉK kiállításon kijelentette, hogy „Magyarország minden ellenkező híresztelés ellenére mezőgazdasági ország”. Ezt követően januárban elkészült a Darányi terv, amiben a kertészet mint fontos mezőgazdasági terület jelent meg. A FruitVeB széleskörű előkészítő munka során elkészítette a zöldség-gyümölcs ágazat stratégiáját, amit a Mezőgazdasági bizottság Kertészeti albizottsági ülésén megtárgyalt, és ami várhatóan még ez évben a Kormány elé kerül. Fölgyorsultak az események, felértékelődött az ágazat.

Kiadja és terjeszti: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szalmaközi Szervezet a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft-vel együttműködésben Szerkesztőség: 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Tel.: 36 1 381 1020 Fax: 36 1 209 1697 E-mail: [email protected] Szerkesztőbizottság: Dr. Bittsánszky János elnök, dr. Apáti Ferenc társelnök, Fodor Zoltán, Ferencz Anita, dr. Mártonffy Béla

Főszerkesztő: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta Tördelés: Marossy Attila A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia különszáma A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget

A kertészet érték- és munkahelyteremtő képessége összhangban van a kormányzati célkitűzésekkel, miután a mezőgazdaságon belül az egyik legnagyobb kézimunka igényű ágazat. Általánosan elfogadott, hogy a kertészet a leggyorsabban, legnagyobb mértékben fejleszthető, a legtöbb értéket tudja előállítani, a legtöbb munkaerőt tudja foglalkoztatni. A tervek megvalósításához elég feszített program elé nézünk. Ennek tudatában még fontosabb, hogy a gyümölcstermelők széles rétege hozzáférjen a korszerű szakmai ismeretekhez. Nagyon fontos lépés a szerkezet-átalakítás, mert elmaradtunk a világtól. 2008-2012 között 4000 ha telepítés valósult meg, ebből 800 ha-t önerőből és 3200 ha-t támogatással telepítettünk el. 2020ig éves szinten legalább 3000-3500 ha új telepítés lenne szükség ahhoz, hogy gyümölcstermelésünk 1,2 millió tonnára emelkedjen. Ennek megvalósítása 60-70 md Ft támogatási összeget igényelne. Mindez indokolja, hogy a gyümölcstermesztés preferált terület legyen a következő költségvetési időszakban. Ahhoz, hogy ebben a bonyolult gazdasági helyzetben, amiben jelenleg a világ és Európa él, ne csupán illúzió legyen az eltartóképesség, a munkahelyteremtés és az áruellátás, ezeket a fejlesztéseket meg kell valósítani. Ennek elengedhetetlen része a képzés és a folyamatos továbbképzés. Dr. Mártonffy Béla elnök, FruitVeB  A rendezvény a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. közös szervezésében valósul meg.

Tartalom s t r at é g i a

A gyümölcságazat stratégiája 2014-2020-ra………………………………………………………… 4 a g r á r p o l i t i k a , o k tatá s

A közös európai agrárpolitika alakulása…………………………………………………………… 5 A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos oktatás és kutatás a Georgikonon………………………… 5 f a j ta h a s z n á l at

A fajtaoltalom rendszere az EU-ban………………………………………………………………… 6 Fajtainnovációk hazánkban és az EU-ban…………………………………………………………… 6 Fajta- és alanyhasználat újdonságai Ausztriában…………………………………………………… 7 Az integrált termesztési rendszerek tanúsítása, működése Ausztriában…………………………… 7 Fajtahasználat termelői, kereskedői szemmel……………………………………………………… 8 v í z h a s z n á l at, ü lt e t v é n y v é d e l e m

A káros időjárási hatások elleni védekezés és a gazdaságosság összefüggései………………… 10 A kiadvány megjelenését a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) támogatja.

Tápanyag-utánpótlási lehetőségek fásszárú növénykultúrákban……………………………… 10 öntözés

Öntözéstelepítés gyümölcsös ültetvényben……………………………………………………… 11 Aktualitások a növényvédő szerek használatának engedélyezésében………………………… 12 i n t e g r á lt n ö v é n y v é d e l e m Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Almatermésűek integrált növényvédelme……………………………………………………… 13 A csonthéjasok integrált növényvédelmi technológiája………………………………………… 14

G y ü m ö l c s t e r m e s z t ő k T é l i T o vá b b k é p z é s e 2013

A Zö l d s é g - G y ü m ö lc s P i ac é s t e c h n o ló g i a k ü lö n s z á m a

4

s t r at é g i a

A gyümölcságazat stratégiája 2014-2020-ra Amennyiben 7 év alatt 24.500 hektár korszerű, új gyümölcsültetvény létesül és ezzel együtt legalább 35.000 hektár piaczavaró, idős ültetvény kerül kivágásra, az a jelenlegi termelői árakon számítva is 60 milliárd Ft összegű éves új érték előállítását jelenti az ágazat számára a fejlesztési ciklus végén. A 2014-20 közötti időszakra az Európai Unió új Közös Agrárpolitikával készül. Erre a költségvetési időszakra a pénzek elosztásának egyszerűsítése van tervbe véve. A Vidékfejlesztési Minisztérium arra készül, hogy az ország 100%os hatékonysággal használja fel a magyar vidék fejlesztésére szolgáló forrásokat. A VM kérésére a FruitVeB meghatározta a célkitűzéseket, és vállalta, hogy megfogalmazza az elérésükhöz szükséges feltételrendszert. Az új költségvetési ciklushoz új startégiára van szükség. Hazánkban, ebben az időszakban a kormányzat kiemelt, stratégiai területnek tekinti a kertészetet, és fejlesztéséhez számít a szakmaközi szervezet javaslataira. Ezt a lehetőséget nem szabad kihasználatlanul hagyni. Az ültetvények Magyarországon megértek a cserére. Rossz a fajtaszerkezet, a művelési rendszer. Elmaradott az infrastruktúra, kevés az öntözéssel, jéghálóval ellátott ültetvény. Komplex fejlesztésekre van szükség. Az elmúlt 15 évben a gyümölcsültetvények fejlesztése nem történt meg. Az EU-ba való belépés előtt, 1997-2003 között a minden áron történő telepítés volt jellemző. A következő 10 évben nem volt kutatás-fejlszetési tevékenység. Ezek az ültetvények ugyan még teremnek ma, de a klímaváltozásnak való kitettség és védekezési képesség hiánya miatt nem kellő hatékonysággal. A csatlakozás után a belső piac igénytelensége is egycsapásra megváltozott, így az alacsony költségekhez igazodó alacsony termesztési színvonal már nem felel meg az igényeknek, a biztonságnak és a hatékonyságnak. A jelenlegi helyzet tehát versenyhátrányt jelent. A változatatáshoz a piaci igényekből kell kiindulni, számba véve emellett a meglévő ültetvények életkorát és állapotát, a telepítési támogatások lehívásának tapasztalatait. Ez utóbbi inkább gátat, mint segítséget jelentett az elmúlt években a bürokratikus pályátzati rendszer miatt. A sorra kerülő telepítéseknél a kiépítendő infrastruktúra már nem képzelhető el öntözés, fagyés jégvédelem nélkül a megfelelő minőség és hozam eléréséhez. A 2014-2020 közötti időszakra a FruitVeB a zöldség-gyümölcs ágazat stratégiájához készített javaslatában megjelölte azokat a perspektívikus fajokat, amelyeket érdemes támogatni. Ezek közé tartozik az alma, a körte, a meggy, a cseresznye, a kajszi, az őszibarack, a szilva, a dió, a szamóca. Almaültetvényeinkből mindössze 6-8 ezer hektár ítélhető korszerűnek és hosszú távon is

versenyképesnek, ahol el tudják érni a legalább 35-50 t/ha-os fajlagos hozamokat és a legalább 70-80%-os étkezési alma arányt. Jövőképünk szerint az újonnan létesített ültetvényekből mintegy 8-9 ezer hektár lesz korszerű, legalább 80-90%-ban étkezési almát előállító ültetvény, és 3,5-4,5 ezer hektár az ipari célültetvény vagy – közel fele-fele arányban ipari és étkezési almát előállító – ún. „kettős hasznosítású” ültetvény. A körténél 2020-ig terjedő időszakban mintegy 1700 hektár ültetvény kivágását valószínűsítjük, így a megmaradó 800 hektár felület mellé a 2014-2020-as időszakban 400 hektár új körteültetvény létesítése szükséges. Az almatermésűeknél tehát a tervek szerint 83,6 milliárd Ft értékű fejlesztés valósul meg 26,8 milliárd Ft támogatási igény mellett. Ennek eredményeként a várható piaci lehetőségeinket kielégítő, illetve kihasználó, az egész európai piacon versenyképes ültetvények jönnek létre. A fejlesztések hatásaként 2020-ra kialakuló 20-22 ezer hektár almaültetvény-, valamint 1,2 ezer hektár körteültetvény-felületen évente mintegy 40 milliárd Ft termelési érték állítható elő, és 11 millió munkaóra foglalkoztatást biztosít. A csonthéjasok közül gazdasági szempontból – megtermelt mennyiség/előállított érték arányában – jelenleg a meggy a legjelentősebb gyümölcsfajunk. Az értékesítés alapvető feltétele megfelelő mennyiségű minőségi áru, a minimum szükséges 60-80 ezer tonna termelés szinten tartásához 15 tonna/ha átlagmennyiséggel számolva 2020-ig legalább 3000-3100 ha új árutermelő felületre van szükség. Számításaink szerint ez az új telepítések esetén 50%-os támogatás mellett valósítható meg. Ekkora felület támogatásigénye az 1,82 milliárd Ft, ami kiegészítendő az infrastrukturális beruházások tekintetében 2,6 milliárd forinttal (75%-os támogatást feltételezve), azaz az összes támogatás igény 4,4 milliárd forint. Fontosnak tartjuk, hogy a támogatást csak megfelelő fajtaválasztás és előírt termesztéstechnológia betartása esetén vehessék igénybe a pályázók. Magyarország friss cseresznyéből nettó exportőr. A cseresznyepiac polarizálódott, kis gyümölcsméretekből túlkínálat van, ezért elkerülhetetlen, hogy technológiai innovációval – öntözéssel, ritkítással – Magyarország a 28-32 mm-es méretű gyümölcs piacát célozza meg. Fajtakínálatunk lehetőséget ad 55-75 napos piaci jelenlétre, ami kitűnő lehetőség számunkra. 2020-ig tehát


legalább 600 ha elsősorban intenzív technológiai elemekkel felszerelt új cseresznye ültetvény telepítése indokolt az étkezési piacon, és további 100-150 ha az ipari alapanyag igény kielégítésére. Az intenzív, étkezési célú ültetvények öntözése és takarása alapvető követelmény. A faj beruházási igénye az elkövetkezendő fejlesztési ciklusra 530 millió forint, az infrastrukturális fejlesztésekre 2,2 milliárd forint, azaz összesen 2,73 milliárd forint. A kajszibarack a leghangsúlyosabban fejleszthető csonthéjas fajunk. A kajszi elvárható termésátlaga az új telepítésekben Magyarországon 15 tonna hektáronként. 2020-ig legalább 2000 ha új árutermelő felületre van szükség. Az étkezési árutermeléshez mintegy 1600 ha felület telepítése szükséges infrastruktúrával – 100%-os öntözöttséggel – illetve további 400 ha feldolgozóipari alapanyag céllal, azaz összesen mintegy 2000 ha. Számításaink szerint ez az új telepítések esetén 50%-os támogatás mellett valósítható meg a hosszabb távú termelési stratégia érdekében, aminek a támogatásigénye 1475 millió Ft, az infrastrukturális beruházásokra pedig 3,2 milliárd forint (75%-os támogatást feltételezve), azaz összesen 4,7 milliárd forint. Az őszibaracknál a gazdaságtalan területek gyorsított felszámolásával közelíteni kell a 20-25 t/ ha feletti termésátlaghoz. A jelenleg megtermelt árumennyiség szinten tartásához étkezési áru előállítási céllal legalább 750 ha, ipari áru előállítási céllal pedig 850 ha új ültetvény eltelepítésére van szükség 2020-ig. Ez a nagyságrend az új területekre vetítve 1,2 milliárd Ft támogatási igényt jelent 7 év távlatában, aminek infrastrukturális támogatási igénye 2,1 milliárd forint, azaz mindösszesen 3,3 milliárd forint. A szilva esetében van leginkább igény a termelők körében az intenzitás növelésére, hiszen a gazdaságos termeléshez az ingadozó termelés mellett, a termelés intenzitását legalább 25, de inkább 30 t/ha-ra kellene növelni. Az ehhez szükséges ültetvényfelület létesítése étkezési és ipari célültetvényekben, intenzív termesztési rendszerekben, korszerű technológiával és fajtákkal szükséges. A jelenleg megtermelt árumennyiség szinten tartásához étkezési áru előállítási céllal 1800 ha, ipari áru előállítási céllal pedig 100 ha új ültetvény eltelepítésére van szükség 2020-ig. Az új telepítések vonatkozásában ez 960 millió forint és infrastrukturális elemekre 3,2 milliárd forint, azaz mindösszesen 4,16 milliárd forint támogatást jelent 7 év távlatában. A dió külpiaci helyzete kedvező, globális termelése és külkereskedelme egyaránt nő. Magyarország dióterülete a 2000-es évek eleje óta fokozatos növekedést mutat. Az 1000-1500 tonna nagyméretű héjas diót az elvárt 3 t/ha átlagterméssel kalkulálva 600-800 hektáron lehetne előállítani. Étkezési árualap előállítási céllal 2020-ig így összesen legalább 1500 ha dió eltelepítése szükséges. Ez a nagyságrend az új területekre vetítve 940 millió forint támogatási igényt jelent 7 év távlatában (50%-os támogatottságot feltételezve), infrastruktúra szempontjából pedig 470 millió forintot (75% támogatottság mellett), azaz összesen 1,41 milliárd forintot. FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottság


5

A g r á r p o l i t i k a , o k t at á s

A közös európai agrárpolitika alakulása Az Európai Unió a 2013-2020-as költségvetési időszakra az általánosan kitűzött stratégiai célok elérése érdekében a Közös Agrárpolitikában is változtatásokat hajt végre, amelyhez átdolgozza a korábbi agrártámogatási rendszert. Mivel az új intézkedések a zöldség- és gyümölcstermelők támogatását is érintik, ezért fontosnak tartjuk, hogy tájékoztatást adjunk a termelők számára a készülődő támogatási rendszerről, amelynek alapelvei már kirajzolódtak. A következő hétéves periódusra szóló intézkedés és támogatási csomag uniós szintű elfogadása a közeljövőben várható, hazai alkalmazására pedig ez év végig – jövő év elejéig sor kerül. Az EU fenntartja a korábbi stratégiai célkitűzéseit, amelyek értelmében olyan fenntartható és dinamikus vidéki gazdaságot szeretne elérni, amely versenyképes a világpiacon, tiszteletben tartja a környezetre, az élelmiszer-biztonságra és az állatjóllétre vonatkozó szigorú előírásokat. Az EU folytatni kívánja az uniós mezőgazdaság támogatását úgy, hogy: tükrözze az európai társadalom igényeit és elvárásait, mozdítsa elő a biztonságos, jó minőségű termékeket kínáló, ugyanakkor a környezet védelmét és az állatjóllétet

is biztosító fenntartható mezőgazdálkodást, nyújtson támogatást a társadalmat közjavakkal ellátó gazdálkodóknak összetett feladatuk ellátásához, mozdítsa elő a növekedést és a munkahelyteremtést a vidéki térségekben, járuljon hozzá ahhoz, hogy a mezőgazdasági szektor versenyképesebbé és innovatívabbá váljon, és képes legyen reagálni a világpiaci kihívásokra, egyszerű és átlátható szabályok alapján működjön.

A várható támogatási intézkedések és a támogatás igénylésének feltételei az alábbi eszközökből állnak: Közvetlen kifizetések formájában történik az alaptámogatás, a környezetbarát intézkedések, a hátrányos természeti adottságú területek, a fiatal termelők, a kistermelők támogatása, a termeléstől függő támogatás. A piacirányítási mechanizmusok közül a válságtartalék, a kvótarendszer megszűntetése, az iskolagyümölcs és iskolatej program bővítése, a termelői és szakmaközi szervezetek szerepe kap hangsúlyt. A vidékfejlesztés keretében a tudásátadás és az innováció előmozdítása, a versenyképesség növelése, az élelmiszer-ellátási lánc megszervezésének és a kockázatkezelésnek előmozdítása játszik majd fontos szerepet. De kiemelt jelentőségű az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, az erőforrás-hatékonyság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése, a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése, a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben. Dr. Sidlovits Diána, BCE 

A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos oktatás és kutatás a Georgikonon Több szinten valósul meg a képzés. A felsőoktatási szakképzések átalakulásával továbbra is folytatjuk a szőlész-borász felsőfokú oktatást, és új szakként jelentkezik a kertészmérnök asszisztensek képzése. A Kertészmérnök BSc alapképzésünk négy szakirány válaszhatóságával folyik, amely mellett az idei évtől lehet jelentkezni a Szőlész-borász BSc alapképzésre is. Az alapképzés után már harmadik éve lehetőség nyílik a hallgatóknak a Kertészmérnök mesterszakon is tovább képezni magukat. Ennek elvégzése után legjobb hallgatóink egyetemünk Doktori Iskolájában is folytathatják tanulmányaikat, kutató munkájukat. A Kertészeti Tanszék fennállásának 65. évfordulója a tavalyi évben volt. Jeszenszky Árpád egyetemi tanár, az első tanszékvezető a meglévő kísérleti telepeken széles körű kutatómunka kialakításán dolgozott. Minden fontosabb kertészeti ágazatban kutatási témákat indított el. A gyümölcstermesztés kutatásának történetében Cserszegen létrejött egy 153 típusból álló füge gyűjtemény, ahol már keresztezéseket is végeztek. Az 50-es évek-

A Pannon Egyetem 216 éves múlttal rendelkező, jelenlegi Georgikon Karán nagy hagyománya van a kertészeti képzésnek. A Georgikonból 1886-ban kerültek ki először „kertészmérnök” végzettségű hallgatók, napjainkban pedig, pontosan 200 évvel később, 2006-ban diplomázott az első kertészmérnök évfolyam a Georgikonon újjászerveződött kertészmérnök főiskolai szakon. ben indult – politikai indíttatásból – a citrusfélék gyorsított termőre fordítása vegetatív szaporítással és az árokban történő termesztése a Cserszegtomajon lévő kísérletben. Lényeges kutatási munka folyt az őszibarack fajtavizsgálatok, a honosítás, a keresztezéses nemesítés és a koronaformák kidolgozása területén, Ferdinánd Dezső irányításával. 1979-ben egy körtegénbank létesítéséről született döntés, amely Keszthelyen, a zalai termőkörzetben 1981-ben indult meg, ahol 256 körtefajtát telepítettek el. Számos


hazai tájfajta, illetve külföldről begyűjtött fajta található meg a gyűjteményben. Jelenleg is folyamatosan végzünk vizsgálatokat a fajtákon, amelyek főként a szabadtermékenyülésre, a virágzás fenológiájára, a virágzási erélyre, a virág morfológiai paramétereire irányulnak. Az érési idő kezdetétől, annak lejegyzése mellett gyümölcsvizsgálatokat is végzünk. Mérjük a gyümölcsök átmérőjét, hosszát, tömegét, beltartalmi értékeit és a gyümölcsöket alakjuk szerint a Göndörné által leírt csoportokba soroljuk. A körtegénbankban 2006-ban észleltük először az Erwinia amylovora fertőzést, mely azóta is sok gondot okoz a fajták megőrzésében. Kísérleteinkben kidolgoztuk a fajták in vitro fenntartásának feltételeit, melyeket folyamatosan fejleszteni kívánunk. Az utóbbi négy évben kapcsolódtunk be konzorciális kutatás keretében az extrém időjárási paraméterekre figyelve a jégháló alatt lévő ültetvények és a rajtuk lévő termés vizsgálatába. Kocsisné Dr. Molnár Gitta egyetemi docens, Pannon Egyetem, Georgikon Kar 


6

F a j t a h a s z n á l at

A fajtaoltalom rendszere az EU-ban A Magyar Gyümölcstermelők Szövetsége, a FruitVeB Gyümölcstermelői Főbizottsága és a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. decemberben konferenciát szervezett a szaporítóanyagok használatáról. A rendezvény fő előadója a CIOPORA képviselője, Domique Thevenon volt. Az ő előadása alapján állítottuk össze az alábbi beszámolót. A növénynemesítés bonyolult és költségigényes feladat, ezért a gyümölcsfajták oltalmát több európai szervezet biztosítja. A CIOPORA-t (európai nemesítői szervezetet) 1961-ben alapították az UPOV-hoz (új növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi unió) hasonlóan. A szervezet fő szakterülete a fajták szellemi tulajdonának – a nemesítői jogok, szabadalmak, márkák – védelme. 25 országban 129 tagja van, a tagok 80%-a dísznövény nemesítő, jelenleg nincs magyar tag. A szervezet képviselői arról konzultálnak a kormányokkal, hogy a törvénynek mit kell tartalmaznia a nemesítői jogok és a fajták megfelelő védelme érdekében. Évente mintegy 13 ezer fajtabejelentés érkezik hozzájuk, aminek kb. 5% a gyümölcs. A nemesítők évente 23 millió eurót fizetnek be a szervezet kasszájába. A fajtaoltalom díja 900 euró (2013-tól ez a díj 650 euró), a DUS vizsgálat díja 5-10 ezer euró között van, mivel a vizsgálat 2-4 évig is eltarthat. A fajtaoltalom fenntartására évente 300 eurót kell befizetni, így az összes költség 25 évre vonatkoztatva 13 400-18 400 euró. Gyümölcsök esetében a fő fajok az őszibarack, a kajszibarack és a szilva fajtái, de jelentős még a szamóca, alma és a málna is.

Az utóbbi tíz évben az ehető gyümölcsök és diófélék importja az EU-27 tagállamában 8 ezerről 13 milliárd euróra nőtt, ami igen erőteljes növekedés. A behozatal 60%-a 6 országból (Dél-Afrika, Costa Rica, Argentína, Chile, Brazília és Törökország) történik. Az import folyamatosan növekszik, ezért fontos, hogy a fajtaoltalom ezekben az országokban is jól működjön. Alma esetében Kína a legjelentősebb előállító, ott körülbelül 50% az oltalmazott arány. A világban megtermelt alma 67%-a UPOV-tagországokból (növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi unió) származik. Chile az almatermelésének 56%-át, Dél-Afrika 46%-át, Argentína 18%-át exportálja. Kínából is jelentős import érkezik az EU-ba, de ez az ország termelésének mindössze 4%-a. Az oltalmazás során a nemesítői jogdíj függ az ültetvény intenzitásától, a fajtától, összességében előnyös. Ehhez azonban a lánc minden tagjának be kell tartani a szabályokat, biztosítani kell az oltalmat a fajta számára. A nemesítőnek világos licenc-szerződésre van szüksége, védenie kell a saját fajtáit. A faiskoláknak meg kell szerezni a megfelelő licenc-szerződést, hogy ennek megfelelően végezzék a szaporítást, ennek

megfelelően értékesítsenek, illetve egy esetleges törvénysértés esetén a nemesítőt tudják támogatni. Tehát csak legális forrásból származó szaporítóanyagot érdemes használniuk. A termesztőnek és a kereskedőnek is tudnia kell, hogy a vásárolt fajta oltalom alatt áll. A fajtákat a hivatalos fajtanév alatt kell forgalmazni! A nemesítőnek meg kell térüljön a befektetése, hogy folytatni tudja a munkáját, ezért a nemesítői jogoknak le kell fedni a fajta fő termékeit. Kötelező kiterjednie minden növényi részre, ami a fajta szaporítására alkalmas. A gyümölcsnél a betakarított termés a fajta legfontosabb része, mert a bevétel a gyümölcs forgalmazásából származik. Az EU csak korlátozottan védi a terméket, ha a termék illegális ültetvényből származik. Ha valamely termés esetében a nemesítő nem tudja a jogait érvényesíteni, akkor felléphet ez ellen, mivel nem kapta meg az eladott fák után járó jogdíjat. Az oltalomnak a későbbiekben a feldolgozott termékekre is ki kell terjednie. A piac átláthatósága szempontjából fontos a fajtanév használata, szaporítóanyagtól a betakarított gyümölcsig. Az új fajták kön�nyebben termeszthetők, tetszetősebbek. Egy oltalmazott fajta „elbírja” a jogdíjat, a megtérülés magasabb, mint a befektetés. A hatékony oltalom a becsületes faiskolásokat is támogatja, megelőzi a tisztességtelen kereskedelmet. Ferencz Anita, FruitVeB 

Fajtainnovációk hazánkban és az EU-ban A fajta szerepe az ültetvényekben meghatározó, már tervezéskor a gyümölcs értékesítési iránynak megfelelően választják ki a telepítésre szánt fajtákat. Számos fajta áll a telepítők rendelkezésére, nehéz kiválasztani a legjobbakat, amelyek minden szempontból megfelelőek lesznek az adott körülmények között. A nemesítők munkája arra irányul, hogy minél jobb fajtákat állítsanak elő. A nemesítési célok között szerepel elsősorban a betegségekre való fogékonyság csökkentése, a pultontarthatóság növelése a frissfogyasztásra szánt fajtáknál, a gyümölcsméret növelése (vagy éppen csökkentése) és az érési időszak meghosszabbítása. Fontos nemesítési cél a pl. kajszi esetében az érésidő széthúzása, a húskeménység és a fagytűrés javítása. Az őszibarack fajták nemesítési céljai között fontos szempont az alacsony savtartalom, a fehér gyümölcshús, a nem-olvadó hús-

állomány. Az őszibarackfajták között „divatfajták” is vannak, mint például a lapos barackok, bár ez az irány már lecsengőben van. Speciális nemesítési cél cseresznyénél az öntermékenység megteremtése és a repedésre való érzékenység csökkentése, szilvánál a vírusrezisztencia kialakítása.

Jelentős nemesítő műhelyek a világon

Cseresznye Csehország – Kordia, Korvik, Kassandra, Christiana; Németország – Regina, Tamara, Justyna; Kanada, Summerland – Stella, Sumpaca, Lapins, Sumtare; USA, California – Firm Red, Giant Red; Washington Állami Egyetem – Glacier, Chelan. Meggy Újfehértó – Petri, Éva: frissfogyasztásra és feldolgozásra; Oblacsinszka, Erika: kicsi


gyümölcsméret, feldolgozásra (pl.: konyakmeggy), Bosnyák típusú meggyek – VN sorozat: magas antocián tartalmú, erősen festőlevű fajták. Szilva Németország – két igen jelentős szilvanemesítő műhely van: a Hohenheim-i és a Geisenheim-i Kutatóintézet. Kiváló fajták kerültek ki az elmúlt években: Hanita, Tegera, Jojo, Haganta és a „Top sorozat”: Toptaste, Topfirst, Topand Plus. Ezeknél a fajtáknál a nemesítési célok között szerepelt az öntermékenység kialakítása (pl.: Jojo), a nagy gyümölcsméret és a kései érésidő (pl.: Haganta, Topend Plus). Pernesz György dr. Szani Zsolt M. Deák Szilvia NÉBIH, Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztály 


7


Fajta- és alanyhasználat újdonságai Ausztriában Steiermark -ban a gyümölcstermesztés mintegy 8000 ha-ra tehető, amelyből 6000 ha-t az almatermésűek képviselnek, 1500 ha-t a bodza és a bogyós gyümölcsök és mindössze 500 ha-t a csonthéjasok. A termőfelület legnagyobb részét jégvédőháló takarja. A legjelentősebb termőtáj az Alpok délkeleti lábainál fekszik, dombvidék. E fekvés miatt az ültetvények virágfagykároktól viszonylag jól védettek. Az éves 800-1000 milliméter közötti csapadékszint miatt öntözés nem szükséges. A gyümölcsök értékesítése többségében négy jelentős termelői értékesítő szervezeten (OPST, OGS, Futura és Beerenobstgenossenschaft) keresztül történik. A csonthéjasokat a frisspiacon értékesítik, így a minőségi árutermelésre helyeződik a hangsúly. A cseresznyefelület növekszik, az őszibarack termelése stabil, a szilvatermelés csökkenőben van. A kajszitermelés számára a klíma nem megfelelő, így jelentős a fapusztulás.

A cseresznyetermelésben a leggyakrabban használt alany a GiSelA 5, a fő fajták a Kordia és a Regina, mellette a Bellise, Canada Giant, Giorgia, Grace Star, Samba, Satin, Schneiders és a Syvia fajtákat termesztik. A szilvatermelés az alacsony piaci árak miatt jelentős nyomás alatt van. Az étkezési céllal termesztett fő fajták a Cacanska

A Regina az egyik fő cseresznyefajta Ausztriában (Fotó: Thomas Ripplinger)

lepotica, a Jojo, a Pitestean, a Topfive, a Tophit, a Toptaste. Az őszibarack esetében a Redhaven dominál, mellette említésre érdemes a Princess, a Royal Gem, a Royal Glory és a Vistarich. A csonthéjasokat: a cseresznyét és a barackféléket nagyon gyakran a termelők közvetlenül értékesítik. A fogyasztók ezeknél a fajoknál készek a termelőkhöz elmenni, hogy jobb és frissebb áruhoz jussanak, hiszen a nem utóérő gyümölcsök esetében – ízviláguk miatt – a teljes érettség fogyasztói szempontból komoly vonzerő. Dr. Leonhard Steinbauer, Versuchsstation für Obst und Weinbau „Heidegg”, Ausztria 

Az integrált termesztési rendszerek tanúsítása, működése Ausztriában

Az AMA Gütesiegel (minőségpecsét) az integrált termesztés mezőgazdasági követelményein alapszik, az Osztrák Környezetvédelmi Program keretein belül. Az AMAG.A.P. termelési előírásai úgy kerültek kialakításra, hogy a gazdaságok tanúsítása 2004. óta a GLOBALG.A.P. nemzetközi irányelveinek is megfeleljen. Bár ma már magától értetődő, hogy az egészséges friss zöldségfélék egész évben rendelkezére állnak, az élelmiszereink biztonságos volta újra és újra megkérdőjeleződik. Ez az egyik oka annak, hogy az AMAG.A.P. levélés termésmintákból ellenőrzéseket végez helyi ellenőrzések, szermaradvány-értékek vizsgálatán keresztül. Ezeket az ellenőrzéseket az AMA-Marketing által jóváhagyott tanúsító szervezetek végzik el. A szermaradvány-monitoring dinamikus, szúrópróba szerinti mintavételi terven alapszik, és kétlépcsős rendszerben került kialakításra: 1. lépcső: a levélanalízis próbáknak a vegetációs időszakban az a célja, hogy az elvégzett, rendeltetésszerű szerhasz-

nálat még ugyanabban az időszakban kerüljön ellenőrzésre; 2. lépcső: a késztermékek ellenőrzésének az a célja, hogy közvetlenül az értékesíthető termékek szermaradvány-értékei kerüljenek ellenőrzésre, a 396/2005/EK rendeletnek megfelelően. A szermaradék-adatbázis eredményeit és kiértékeléseit alapul véve az AMA-Marketing hatékony kockázati menedzsmentet működtet, ami gyors reagálást tesz lehetővé, mind a szúrópróbaszerű vizsgálatok mennyiségét, mind a próbák módozatát illetően. A szermaradvány-monitoring eredményei és az AMA minőségpecsét keretin belül az AMA nagy hangsúly fektet partnereire. Céljuk, hogy sok ellenőrzési eredmény legyen a kiértékelési hálózatban (pl. a szermaradék-csökkentő és felügyeleti programban, a résztvevő élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatokban, a licenc-tulajdonos és a szermara dék-monitoringban, az AMA-minőségpecsét programon belül), hogy a növényvédő szermaradékok rizikója a jövőben még inkább kimutatható legyen az értékesítésben.


Az AMA-minőségpecsétet csak az a zöldség-gyümölcs és burgonya viselheti, amely az I. minőségosztály és az AMAG.A.P. szigorú követelményeinek is megfelel. Ezeknél a termékeknél a magas minőség a tárolás után is megmarad, mivel mind az elosztóközpontok, mind a csomagolóházak és az élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatok is szerződésszerűen benne vannak a programban, ennek megfelelően független tanúsító szervezeteken keresztül helyszíni ellenőrzés alatt állnak (vertikális minőségbiztosítás). Az AMA-minőségpecsét előírásai a termelés minden pontján magas és követhető termékminőséget képviselnek. A tanúsított termékek felelősségteljes és értékkímélő termelési módszere és biztonsága nem kétséges! Stefan Kunze, AMA Marketing GmbH 


8


Fajtahasználat termelői, kereskedői szemmel A piaci követelmények állandóan változnak, korunk gyümölcstermesztőinek napról napra alkalmazkodni kell ehhez, új, kiváló áruértékű fajtákat kell termesztésbe vonni, olyanokat, melyet nagy termésbiztonságúak is egyben. Gyümölcs fajtahasználatunk jelenleg nem korszerű. Mit kell tenni, hogy ezen változtassunk? A fajtahasználat korszerűsítésének két módja lehetséges: hazai nemesítésű új fajták elterjesztésével, és perspektivikus, külföldi fajták adaptációjával, vagy ha lenne hazai nemesítés, termesztésbe vonásukkal. Ehhez meg kell vizsgálni a fajon belül a fajták arányát, az érési időszak tágíthatóságát (még korábbi, még későbbi fajták), az érési sor bővítésével, illetve a jelenlegi érési időszakon belül a választékbővítés lehetőségét. Perspektivikusak azok a gyümölcsfajták, amelyek a külföldi tapasztalatok alapján nagy valószínűséggel hazánkban is nagy termésbiztonsággal és kiváló gyümölcstulajdonságokkal rendelkeznek. A továbblépésre fajonként eltérő lehetőségek adódnak. Az almatermésűeknél alma – hazai nemesítés nincs, külföldi klub-fajták, védett fajták, körte – külföldi fajták, birs – hazai tájfajták (?), külföldi fajták (pl. Cydora Robusta). A csonthéjasoknál meggy – hazai fajták, cseresznye – hazai és külföldi fajták, szilva – külföldi, esetleg hazai tájfajták, kajszibarack – külföldi fajták, őszibarack – külföldi fajták.

Alma Magyarországon a 2000-es évek elején telepített alma ültetvények 20%-a adja az étkezési minőségű alma 80%-át. Az ekkor bekerült fajták a Gala Galaxy, a Braeburn Schneider, a Fuji Kiku 8, a Jonagored Supra, a Golden Reinders, a Pinova, a Red Chief és a rezisztensek közül a Topaz. Ezek a fajták mára bizonyítottak, beváltak, de közben eltelt tizenöt év, és nem történt nagyobb ívű fejlesztés. Ma Nyugat-Európában nagy felületen termesztett fajták: a Gala-k közül a Cherry Gala, egy jól szineződő klón, valamint a Brookfield Gala. Két keresztezés is említésre méltó: a Rubens, amely a Gala és az Elstar utódja, illetve a Mairac, amely svájci nemesítésű és a Maigold és a Gala utódja. A Jonagoldok közül ma a legjobbnak mondott a Red Prince, mely szinte teljesen piros. A rezisztens fajták egyre nagyobb teret hódítanak. Körte A körte fajtaválasztékában nem sok változás történt. Az elmúlt évtizede-

ket három fő fajta határozta meg a Vilmos, a Bosc kobak és a Packhams Triumph. Az utóbbi időkben a piaci keresletet – ezáltal a telepítési kedvet – a nagyáruházak folyamatos igénye és az Erwinia (tűzelhalás) nevű betegség mozgatta meg. Olaszországban a nemesítők új fajták létrehozásával megpróbálták széthúzni az éréssort: ilyen pl. a Carmen, amely korai érésű, minden tulajdonságában hasonlít a Vilmosra, de szép piros fedőszínnel rendelkezik és jól tárolható. Németországban is jelentkeztek új fajtákkal: ilyen pl. az Uta, melynek egyik szülője a Bosc kobak, ez megjelenésén is látszik, azonban nagyobb méretével, termőképességével és ellenállóságával megveri a szülőfajtát.

Carina, piros héjú körte (Fotók: Palesits Faiskola)

Birs Hazánkban két fő fajta határozza meg a faiskolák fajtaválasztékát: a Konstantinápolyi és a Bereczki birs. Történtek telepítések két szerb fajtával, a Vranjával és a Leskovácival, amelyek viszont nincsenek Magyarországon vírustesztelt, certifikált minőségben, csak Németországból lehet beszerezni. Az elmúlt években romlott a helyzet az Erwinia amylovorának köszönhetően, amire a birs különösen érzékeny. Megjelent azonban a magyar faiskolákban a Németországban nemesített Erwiniarezisztens Cydora Robusta fajta. Nagy gyümölcsű, tetszetős és öntermékeny, tehát porzófajta nélkül telepíthető. Meggy A világ meggytermesztő országaiban egy-egy meghatározó fajta, fajtakör uralkodik. Németországban a Schattenmorelle, Franciaországban és az USA-ban a Montmorency, Délkelet- és Közép-Európában pedig a Pándy fajtakör a legnépszerűbb. Napjainkban az Érdi bőtermő (Pándy-hibrid!) 35, egyesek szerint inkább 40%-ban, a tiszántúli tájfajták (elsősorban az Újfehértói fürtös, a Debreceni bőtermő


és a Kántorjánosi 3) szintén ilyen arányban vannak jelen a hazai ültetvényekben. A fennmaradó pár százalékon a Cigánymeggy klónok és az egyéb fajták osztoznak. A jelenlegi helyzet nagyjából elfogadható! Nincs értelme külföldi fajták termesztésbe vonásának. Magyaroszágon a Redhaven dominál

Cseresznye A mérsékelt égövben szinte mindenütt termeszthető faj. Hazánkban, az ország déli részén a korai, extra-korai fajtákat preferálják (Bigarreau Burlat, Valerij Cskalov porzóval, Rita, Vera stb.). Az ország nyugati felében a kései fajták, mint a Katalin, Regina, Techlovan terjednek. Emellett szinte az egész országban népszerű a Carmen. A magyar hibridek mellett nagy lehetőség van a külföldről honosított fajtákban, jók a kanadai nemesítésűek is. Perspektivikus: Tamara, Regina, Sweethearth, Giant Red, Firm Red, stb. Szilva Az ökológiai adottságoktól, a felhasználás irányától és a hagyományoktól függ a fajtahasználat. Hazánkban az elmúlt telepítési hullámban a vírusellenálló cacaki fajták (C. lepotica, C. rana és C. rodna), a Stanley, a President és a Bluefre játszott jelentős szerepet. A japán szilvával voltak próbálkozások, de jelentősen nem terjedt el. Kajszibarack A kajszi adaptációs képessége kicsi, termeszthetősége északi határán vagyunk. A kajszit termesztő országok legtöbbje helyi fajtákkal dolgozik. Itthon a Magyar kajszi fajtakör és az Óriás kajszik uralták a termesztést az elmúlt évtizedekben. A Magyar kajszi klónok jelenleg is kiváló beltartalmi értékkel bírnak, de frisspiacra kevéssé alkalmasak. Helyükbe lépett a franciáktól a Bergeron, majd ezt több más védett, frisspiaci fajta követte: a Goldrich, Orangered, Pinkcot, Kioto stb. A kajszinál nagy lehetőség van az érési idő széthúzására. A jövőben a telepítéseket az eladási célok szerint kell végezni. Őszibarack Magyarországon az elmúlt évtizedekben a sárga húsúak szinte teljesen leváltották a fehér húsú fajtákat (pl. Champion). Uralkodóvá vált a világon is népszerű Redhaven és a Suncrest, a legújabb fajták kaliforniai nemesítésűek. Tesztelni kell a külföldi fajtaújdonságokat, mert őszibarack termesztésünkben ez a jövő! Hazai nemesítés ennél a fajnál sincs. Palesits Zsolt, Rácz Szabó Róbert Palesits Faiskolai Kft., BCE Kísérleti Üzem és Tangazdaság 


Agrometeorológiai állomások növényvédelmi, fagyvédelmi, idÔjáráselÔrejelzési feladatokra is

Napelemes mûködés Internetes, telefonos adatkommunikáció Tetszôleges szenzorfelszereltség Fagyvédelem, növényvédelem, öntözésmanagement, több helyszínes csapadékmérés, helyi hálózatok Agrárin Kft. 8646 Balatonfenyves, Kossuth u. 60/1. Tel.: +36-85-460 735 • Mobil: +36-20-4283 070 • Mail: [email protected] www.agrarin.hu • www.metos.hu • www.agrarshop.hu

10

V í z h a s z n á l at, ü lt e t v é n y v é d e l e m

A káros időjárási hatások elleni védekezés és a gazdaságosság összefüggései A kertészeti szektorban – csakúgy, mint a mezőgazdaság más ágazataiban – uniós csatlakozásunk óta egyértelműen érzékelhető módon jelentősen élesedett a versenyhelyzet. A hosszú távon fennmaradni szándékozó gyümölcstermesztő vállalkozásoknak évről-évre egyre többet kell teljesíteniük ugyanazért az eredményért, a szinten maradásért, aminek okai szerteágazóak, de jelentős mértékben köszönhető az egyre szélsőségesebbre és kedvezőtlenebbre forduló időjárási hatásoknak is. A káros időjárási jelenségek közül a legnagyobb veszélyt a jégesők és a tavaszi fagyok jelentik, melyekről talán nem túlzás kijelenteni, hogy a korszerű, magas technológiai színvonalon művelt ültetvényekben a termelés eredményét leginkább korlátozó tényezővé váltak. A fagyvédelem tekintetében nagyvonalakban megállapítható, hogy a jövőben várhatóan a fagyvédelmi öntözés, a szélgépek, a paraffingyertyás hőtermelés és a Frostbuster, illetve Frostguard alkalmazásának van realitása. A fagyvédelem szempontjából leghatékonyabb módszernek a korona fölötti fagyvédelmi öntözés tekinthető, de nagy hátránya és korlátja az óriási vízigény. A paraffingyertyás hőtermelés hatásfoka talán vetekszik ezzel, de fajlagosan a legdrágább módszerről van szó. A Frostbuster/Frostguard a legjobb ár-érték

arányú módszer lehet (tehát hatásfokához képest fajlagosan a legolcsóbb), de a hatékony működés pontos feltételei még nem tejesen tisztázottak. A szélgépek hatékonyak, de hatásfokukhoz képest talán a legdrágábbak. Tökéletes módszer tehát nincs, mindegyiknek van valamilyen nagyon komoly hátránya vagy korlátja. Biztos azonban, hogy gazdaságosan csak nagy áruértékű ültetvényekben alkalmazhatók, ahol a hektáronkénti potenciális árbevétel legalább 2-4 millió Ft, ez alatt nem sok esély van a gazdaságos működtetésre. A jégesők elleni védekezésben üzemi szinten mindössze két lehetőség van: a jégháló és a jégvédelmi ágyú. Előbbi egy nagyon drága, de stabil megépítés esetén szinte biztos védelem a jégeső ellen, míg utóbbi ára adott esetben tizede, huszada a jéghálóénak, de tudományosan nem bizonyított, és jelenleg bizonytalan hatásfokú módszernek tekinthető. A jéghálóról a magyarországi klimatikus adottságokat figyelembe véve azt lehet mondani, hogy az esetek többségében a fekete háló tűnik perspektívikusabbnak. Élettartama és most már gazdaságossága miatt is a betonoszlopos támrendszer alkalmazása ma már több előnyt nyújt, mint a faoszlopos. Az is bizonyos, hogy egy jéghálós almaültetvényre – tekintettel arra, hogy ez a mikroklí-

A fekete jégháló vált be leginkább

mát, a fák generatív és vegetatív viselkedését is befolyásolja – teljesen más rendszerként kell tekintenünk, mint egy jégháló nélkülire. Más kell, hogy legyen alatta a fajta, a tőtáv, adott esetben a sortáv, a koronaalakítás metódusa, a termés- és növekedésszabályozás, a növényvédelem. Legyen bármilyen rendszerről is szó, az a legfontosabb, hogy néhány százezer forint megtakarítása árán ne kockáztassuk meg a rendszer nagy terhelés alatti összeomlását, tehát ne a támszerkezet teherbírásán spóroljunk. A jégvédelmi ágyúk tapasztalataiból már 2-3 éves hazai eredmények állnak rendelkezésre, de ezek sem az alkalmazó vállalkozások számában, sem az időtáv tekintetében nem tekinthetők reprezentatívnak, és nem szolgálhatnak a hatékony működés bizonyítékaként. Mindössze annyi bizonyos, hogy az eddigiekben ezek nem vallottak kudarcot, és az alkalmazó vállalkozások ez idáig elégedettek a működésükkel. Dr. Apáti Ferenc, adjunktus, Debreceni Egyetem AGTC 

Tápanyag-utánpótlási lehetőségek fásszárú növénykultúrákban A szélsőséges klíma, a nehéz gazdasági helyzet, a szűkülő piaci lehetőségek korlátozzák a sikeres termesztést. Az öntözés és a tápoldatozás nem kérdés egy intenzív ültetvényben, de a jelenlegi helyzetben sok termelő fél a befektetéstől, az újtól, sokszor nehezen kap megalapozott szakmai választ a technológiai kérdésekre. A fásszárúak tápanyag-utánpótlásakor ügyelni kell a megfelelő arányokra, mivel sokszor nem a tápelem mennyiségével, hanem az arányokkal van gond. A tápelemek felvételéhez víz jelenléte szükséges, ami öntözés nélkül elképzelhetetlen! E két tényező szétválasztása szakmai szempontból nehéz, de a tápelem-utánpótlásnak több formája is lehet: alaptrágyázás, telepítés előtti tápelem-feltöltés; állományban, nyugalmi időszakban tápelem-pótlás; állományban, vegetatív időszakban tápanyag-utánpótlás; lombtrágyázás. A fásszárú növények intenzív tápanyagfelvételi időszaka tavas�szal és nyár végén a gyökérfejlődéssel függ össze. Az élettani tulajdonságok jellemzők az elemek szállításánál. Nagyon fontos az A Zö l d s é g - G y ü m ö lc s P i ac é s t e c h n o ló g i a k ü lö n s z á m a

inaktív és aktív ion-transzport fogalma, a xylem és phloem sajátosságainak ismeretében. A következő kérdésekre keressük a választ kerekasztal beszélgetés formájában: Melyik kultúrákban, hogyan pótoljuk a tápanyagokat? Mit használjunk a tápelemek pótlására (szerves, szervetlen, egyéb)? Kell-e tápoldatozni a gyümölcstermő növényeket? Mi a tápoldatozás technológiai háttere? Mi a tápoldatozás műtrágyáinak jellemzői? Mit, mivel keverjek, keverhetőségek alapszabályai? Kell-e EC, pH szabályozás? Milyen fenológiai fázishoz, melyik elemet válasszam? Melyek a növények fiziológiai jellemzői tápanyag felvételkor? Van-e ionantagonizmus? Kaponyás Ilona szaktanácsadó, Tész-Ész Nonprofit Kft.  G y ü m ö l c s t e r m e s z t ő k T é l i T o vá b b k é p z é s e 2013

11

Öntözés

Öntözéstelepítés gyümölcsös ültetvényben Az öntözés az egyes gyümölcskultúrákban nem kérdés, de a tapasztalatok összegyűjtése rendkívül fontos. A évi csapadék mennyisége és eloszlása indokolja az öntözést, és meteorológiailag alátámasztott a szárazodási folyamat ténye is. Az öntözéshez a vízforrások megválasztása az elsődleges kérdés, honnan, milyen minőségű és mennyiségű víz álljon a rendelkezésre. Az ökológiai, talajtani hatások és természetesen a gazdaságossági kérdések is jelentősen közrejátszanak az öntözés tervezésében.

Milyen szivattyút, szűrőt, tápoldatozót, automata vezérlést válasszunk? (Fotók: B.B.)

Több szempontból fontos az árutermő kultúrák vízpótlása: a vízfelvétel szempontjából, a mikroklímatikus változások miatt (előnyök-hátrányok), az öntözésnek alternatív haszna is van (fagyvédelem, színező öntözés), a tápelem felvétel is változik az öntözés hatására. A következő kérdésekre keressük a választ kerekasztal beszélgetés formájában: Milyen növényt, milyen talajon, hogyan öntözhetünk? Hogyan kezdjünk az öntözés megvalósításához? Milyen engedélyek szükségesek ehhez, mennyi az átfutási idő? Mi a választott öntözési mód előnye és hátránya? Milyen „vízforrást” válasszunk? Milyen gyakorlatot és tudást igényel a tervezés és a kivitelezés?

Milyen öntözési módot válasszunk?

Kivitelezés után, milyen feladatokat kell

megoldani a működtetés és karbantartás során? Milyen költségekkel lehet számolni? Kaponyás Ilona szaktanácsadó, TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. 

Öntözésben otthon vagyunk ! Gyümölcsös, Fólia és Üvegház Teljes öntözés tervezése, pályázat írása és kivitelezése !

Kérje ingyenes helyszíni felmérésünket! Hívjon bizalommal ! Telefon: 06-30-916-3352 Sziklai Gábor

Email: [email protected] Super Net™ UD

37

Csepegtető öntözés

2011/ n o v e m b e r – d e c e m b e r

Mikroöntözés

Párásítás,hűtés

Gyümölcsös öntözés

Zö l d s é g - G y ü m ö lc s  p i ac é s T e c h n o l ó g i a

12

I n t e g r á lt n ö v é n y v é d e l e m

Aktualitások a növényvédő szerek használatának engedélyezésében A 2000-es évektől kezdődően a növénytermesztési folyamat valamennyi eleme által okozott környezeti kockázat megítélése a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap. Az EU növényvédelmet érintő szabályozásában is változások következtek be. Megjelent az 1107/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, és a 2009/128/EK parlamenti és tanácsi irányelv a növényvédő szerek fenntartható használatáról. Ennek értelmében minden tagállamnak ki kellett dolgoznia a Növényvédelmi Cselekvési Tervet. Ebben Magyarország konkrét célokat, intézkedéseket és ütemterveket határozott meg növény-egészségügyi biztonságának fenntartására úgy, hogy a lehető legkevesebb növényvédő szert használja fel. A kockázatcsökkentő intézkedések előírásával a növényvédő szerek használatából eredő humán-egészségügyi és környezeti kockázat csökkentése, illetve alacsony szinten tartása a cél, továbbá az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzése annak érdekében, hogy csökkenjen a növényvédő szerek használatából eredő kockázat. A Növényvédelmi Cselekvési Terv tehát a növényvédőszer-használatból

adódó kockázatok mérséklését és az okszerű, szakszerű használat általánossá tételét tartja szem előtt. A peszticid irányelvben a növényvédő szerek által okozott mindennemű kockázat csökkentését rögzítették. Ez kiterjed a talaj, a vízek, a hasznos, sőt a közömbös élőszervezetek védelmére, a kijuttató gépek ellenőrzésére is. Csak megfelelő képzettség és engedélyek birtokában lévő személy végezheti a tevékenységet, vehet részt a növényvédő szerek forgalmazásban. A lakosság tájékoztatása annak tudatosítását szolgálja, hogy mindez az emberi egészség védelmében történik. A fogyasztókat érő kockázatok csökkentése a biztonságos élelmiszer-előállítás révén valósítható meg. A légi permetezés kockázatának csökkentése érdekében csak indokolt esetben, engedély birtokában és szakirányító felügyeletével lehet a mezőés erdőgazdaságban levegőből növényvédő szert kijuttatni. A Nemzeti Cselekvési Terv megvalósítása során előtérbe kerül az alacsony kockázatú növényvédő szerek használata, továbbá az integrált növényvédelem, a biológiai növényvédelem és a biogazdálkodás ösztönzése. A különösen aggályos növényvédő szerek kiváltása, felhasználásuk csökkentése, illetve a kezelések számának csökkentése, alternatív technológiák kidolgozása és alkalmazásuk elősegítése szintén az akcióprogram része.

Integrált növényvédelem

Fotó dr. Gabi Geza

A peszticidek fenntartható használatáról rendelkező 2009/128/EK irányelv 14. cikke (4) leírja, hogy a tagállamok nemzeti cselekvési tervükben leírást adnak arról, miként biztosítják, hogy a III. mellékletben foglalt integrált növényvédelmi alapelveket 2014. január 1-jéig valamennyi hivatásos felhasználó végrehajtsa. Az integrált elvek alapján végzett növényvédelmi tevékenység jelenleg egy célprogram az AKG-ban [61/2009. (V. 14.) FVM rendelet], ami 2014-től a hivatásosok számára kötelező lesz. Nagyobb hozzáértést, szaktudást igényel. Az integrált növényvédelemmel szemben elvárás, hogy nagy mennyiségű, kiváló minőségű, egészséges és biztonságos termékek előállítását segítse elő, minél kisebb peszticid terheléssel! A megvalósítás során rendkívül fontos a terület kiválasztása, a vetésváltás alkalmazása, a fajta megválasztása (ellenállóság). Csak ellenőrzött szaporítóanyag hasz-


nálható, és körültekintően kell megválasztani a vetési, ültetési és betakarítási időt, az optimális tőszámot, a térállást. Fokozott figyemet kell fordítani a talaj-előkészítésre, a tápanyag visszapótlására, az ápolási munkákra: a metszésre, a zöldmunkákra, az öntözésre. A védekezési lehetőségek közül valamennyi nem kémiai és nem GM védekezést ki kell használni. A károsítók bizonyos csoportjai esetében célszerű megelőző védekezést folytatni. Ahol elegendő terület áll rendelkezésre, ott ökológiai folyosók, erdősávok, a hasznos szervezetek számára fa- és cserje-csoportok kialakítását érdemes tervezni és kialakítani. A hulladékokat pedig ártalmatlanítani szükséges.

Meteorológiai állomás Balatonvilágoson a növényvédelmi előrejelzés szolgálatában (Fotó: B.B.)

Az integrált növényvédelem alapkövetelménye a helyes mezőgazdasági gyakorlat és a növényvédelmi előrejelzés alkalmazása. Célja pedig a helyes mezőgazdasági gyakorlat általánossá tétele. Ennek keretében a szelektív növényvédő szerek használatát kell elősegíteni. Ez azt jeleni, hogy elsőbbséget kap a természetes szabályozó mechanizmusok kihasználása: ragadozó, parazitoid fajok tevékenységének a segítése, továbbá a specifikus, nem széles hatásspektrumú készítmények. Előtérbe kell kerüljenek a rovarfejlődés szabályozó hatóanyagok (pl. kitinszintézis gátló, juvenoid stb.), a károsítóban kialakuló rezisztencia késleltetésének módszere, a biológiai növényvédő szerek (pl. Bacillus thuringiensis), csalogatóanyagok alkalmazása (pl. tömegcsapdázás) vagy a légtértelítéses módszer alkalmazása molyok ellen. Védeni kell a beporzó rovarokat a különösen kockázatos hatóanyagok felhasználásának a korlátozásával, valamint ökológiai folyosók biztosításával. JORDÁN LÁSZLÓ elnökhelyettes-igazgató, NÉBIH, Növény-,Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 


13


Almatermésűek integrált növényvédelme Az európai fogyasztói igények változása a gyümölcsösökben alkalmazott növényvédelmet nagymértékben átformálja. A fejlett országokban erősödő elvárás, hogy a fogyasztók asztalára kimutatható szermaradványtól mentes gyümölcs kerüljön, és ez a gyümölcstermesztés minden technológiai elemére hatással van. A hazai gyümölcsösökben a növényvédelem gyakran ötletszerű vagy hagyományok által befolyásolt, de gyakran a tökéletességre való törekvés miatt a védelem is túlzott mértékű. A technológia többi eleméhez hasonlóan hagyományosan berögződött technológiai fogásokat alkalmaznak, és nem veszik figyelembe megfelelő mértékben a klimatikus, vagy a populációs változásokat az ültetvényekben. Nem ritkák azok az üzemek sem, ahol a növényvédelem eltúlzott, ami bizonyos esetekben ellentétes hatást fejt ki. Az indokoltnál erősebb hatású vagy szélesebb hatásspektrumú készítményeket alkalmaznak, amelyek a kártevők mellett a hasznos szervezetek egyedszámát is oly mértékben lecsökkenthetik, ami tovább nehezíti a növényvédelmi helyzetet egy ültetvényben. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a specifikus anyagok, és a nem növényvédőszer jellegű aktív vagy passzív növényvédelmi eljárások. Azaz, a klasszikus növényvédelmi eljárások mellett egyre fontosabbá válik: a rezisztens fajták alkalmazása a gombakórokozók ellen,

a kártevők ültetvénybe jutásának, vagy felszaporodásának gátlása, megkönnyítő fito technikai fogások alkalmazása.

a növényvédelmet

Hazai specialitás a mozaikszerű ültetvényszerkezet, azaz, hogy a legkorszerűbb ültetvényektől néhány méterre találhatóak elhanyagolt gyümölcsösök. Ennek megszűntetése érdekében drasztikus beavatkozásra van szükség, amely a támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alkalmazásával képzelhető el. A hazai gyümölcstermesztésben a növényvédelem az egyik legkorszerűbb ismeretekkel rendelkező szakág. Hazánk kiváló klimatikus adottságokkal rendelkezik a szermaradványmentes gyümölcs előállításhoz. Okszerűbb növényvédelmi rendszerrel nyugati színvonalú ültetvényvédelem valósítható meg. Szentpéteri Tamás szaktanácsadó, Fruttamas Kft. 

Korszerű almáskert Dél-Tirolban (Fotó: B.B.)

NÉMET ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS PIACI ÁRINFORMÁCIÓK a FRUITVEB-től A magyar frisspiaci zöldség-gyümölcs export jelentős része Németországban kerül értékesítésre, az ott kialakuló piaci árak nagy hatást gyakorolnak a hazai zöldség-gyümölcs termelői árakra is. A német exportpiaci információk jelentőségére való tekintettel a FruitVeB 2013. év januárjában indította el a német zöldség-gyümölcs piaci árinformációs rendszerét, amelyet a Németországban működő, agrárágazati statisztikák és elemzések készítésével foglalkozó AMI (Agrarmarkt Informations-Gesellschaft GmbH) szakmai közreműködésével készít el. Az árinformációk a 6 legnagyobb német zöldség-gyümölcs nagybani piacról (Hamburg, München, Berlin, Stuttgart, Köln, Frankfurt) napi rendszerességgel gyűjtött adatok, amelyek valamennyi frisspiaci zöldség-gyümölcs termékre kiterjednek. A FruitVeB a német zöldség-gyümölcs piaci információkat hetente három alkalommal (hétfő, szerda, péntek) dokumentum formájában, elektronikus úton, „zárt” webfelületén teszi közzé, illetve letölthetővé a rendszer előfizetői részére. Az ötoldalas dokumentum táblázatokat tartalmaz, amelyekben a terméknek/fajtának a származása, kiszerelése és nagybani piaconkénti bontásban az ára szerepel.

KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSI LEHETŐSÉG 2013. MÁCIUS 28-ig A német zöldség-gyümölcs piaci árinformációs rendszer kedvezményes előfizetői díja: 1.250 Ft + ÁFA/hó/termékkör (zöldségfélék vagy gyümölcsfélék)

A FruitVeB német zöldség-gyümölcs piaci árinformációs rendszer bemutatkozó anyaga és a megrendelőlap a www.fruitveb.hu weboldalon letölthető. G y ü m ö l c s t e r m e s z t ő k T é l i T o vá b b k é p z é s e 2013


14


A csonthéjasok integrált növényvédelmi technológiája Az integrált növényvédelem az agrotechnikai, mechanikai, biológiai, és kémiai módszerek megfelelő kombinálása azzal a céllal, hogy a károsítók egyedszámát a gazdasági kárt okozó szint alá csökkentsük.

Az előadás témája a csonthéjas növények termelése során alkalmazott komplex technológia megismertetése fajonként, fenológiai stádiumonként. Természetesen konkrét szerekről nem feltétlenül kell beszélni, hanem

Keleti cseresznyelégy hazai elterjedése. A fertőzött gyümölcsöt, valamint az értékesítésből visszamaradt termést meg kell semmisíteni

Az előadás kitér az elmúlt évek fontosabb károsítóinak (kajszi pusztulás, antraknózis, cserebogár pajorok) rövid ismertetésére, és az ellenük való védekezés lehetséges módjaira. Fontos megemlíteni az új jövevényeket is (keleti cseresznyelégy, foltos szárnyú muslica), melyekkel számolni kell majd az elkövetkező időszakban. Keleti cseresznyelégy. Az élelmezésegészségügyi várakozási idő betartása miatt a védekezés nehezen oldható meg

Fontos megjegyezni, hogy a termesztéshez komplex technológia szükséges, hiszen fogyasztóbarát és környezettudatos módon a mai károsító-kihívásokkal szemben csak a módszerek együttes alkalmazásával tudjuk felvenni a harcot. Figyelni kell arra is, hogy technológia védje a hasznos szervezetek búvó-, táplálkozási- és szaporodási helyeit, és segítse elő a beporzó rovarok felszaporodását. A termesztésnek alapvető eleme kell legyen a növényvédelmi megfigyelés, előrejelzés, így a beavatkozások mindig okszerűen történnek meg.

az elvekre, szempontokra szükséges helyezni a hangsúly. Kiemelünk néhány fontosabb nem-kémiai eljárást: a terület megválasztása, a megfelelő fajta és alanyválasztás hasznossága, a légtértelítés, a faragacs, a törzsfestés alkalmazása, a különféle biológiai készítmények hatásai, valamint a talajművelés helye, fontossága, és ismertetjük ezen eljárások gyakorlati tapasztalatait. Fontos megemlíteni a gyomirtási eljárásokat is: alapvető fontosságú a terület tisztántartása, hiszen a csonthéjas kultúrák nem szeretnek „gyomban állni”.

A növényvédelem sarkalatos pontja a kijuttatás, a kijuttató berendezések megfelelő volta, hiszen mindenki számára fontos, hogy a kezelések célt érjenek. A kalibráció, a permetező gépek beállításai, az alkalmazott lémennyiség alapvetően meghatározza a növényvédelem sikerességét. Végezetül az előadás a tápanyagellátás sajátosságairól, a speciális igényekről, a gyakorlati tapasztalatokról is szól. A növény egészségét nagymértékben befolyásolja a helyes, harmonikus tápelem-ellátottság. A mostani klimatikus viszonyok (aszály, túl sok csapadék, jég, fagy) mellett a növénytáplálás még hangsúlyosabb szerepet kell kapjon a termesztésben. Antyipenkó Beáta szaktanácsadó 

A zöldség és gyümölcs ágazat helyzete Magyarországon – Bulletin 2012 A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az  Zöldségfélék: paprika, paradicsom, dinnye elmúlt évekhez hasonlóan 2012. év végén is publikálta évértékelő kiadványát, félék, káposztafélék, gyökérzöldségek amelyben átfogó adatokat és elemzéseket közöl a magyar agrárgazdaság, ezen belül (sárgarépa, petrezselyem, gumós zeller), a zöldség-gyümölcs ágazat aktuális termelési és nemzetgazdasági helyzetéről. A 32 hagymafélék, nagymagvúak (csemegekuoldalas színes kiadvány a témához kapcsolódó európai uniós adatok mellett több évre korica, zöldborsó, zöldbab), torma, uborka visszamenőleg tartalmaz statisztikai adatokat a magyar zöldség-gyümölcs termesz-  Gombafélék tés területi és termelési volumenéről, valamint külkereskedelmi mérlegéről, emellett  Gyümölcsfélék: alma, körte, csonthéjabemutatja az előző évi zöldség-gyümölcs ágazati árumérleget és a feldolgozóipari sok (kajszibarack, őszibarack, szilva, csenyersanyagfelvásárlási adatokat. A táblázatok és grafikonok mellett a kiadvány a resznye, meggy), bogyósok (szamóca, 2012. év legfontosabb nemzetközi és hazai zöldség-gyümölcs ágazati eseményeit málna, szeder, ribiszke, bodza), dió szövegesen is ismerteti. Egy átfogó piaci körkép után a tájékoztató anyag a hazai Az olvasó a kiadványból a hazai zöldtermesztésben meghatározó fajokat külön-külön is elemzi, amely során az adott faj ség-gyümölcs ágazatban évek óta fontos szerepet 2012. évi nemzetközi és hazai termelési tapasztalatait – pl. időjárás hatása, termőte- betöltő marketing programokról (pl. Iskolagyümölcs Program, 3X3 Zöldség-Gyümölcs rületek elhelyezkedése, termelt mennyiség, stb. – és az adott év értékesítési lehetősé- Fogyasztásösztönző Program) is tájékozódhat. geit – pl. piaci árak, export-import adatok, stb. – mutatja be. A bemutatott zöldségA FruitVeB évértékelő kiadványáról bővebben a www.fruitveb.hu gyümölcsök között szerepel: weboldalon található további információ. A Zö l d s é g - G y ü m ö lc s P i ac é s t e c h n o ló g i a k ü lö n s z á m a


Védjük a termést, a termelőt és a környezetet az integrált és ökológiai növényvédelem szakértője

Isomate®-Isonet® - feromon légtértelítés

a gyümölcs- és szőlőmolyok ellen

Madex® – rovarölő szer az almamoly ellen DiPel® ES – rovarölő szer lepkehernyók ellen Novodor® FC – rovarölő szer burgonyabogár ellen Neem Azal® T/S – felszívódó, rovarölő szer aknázómolyok és liszteskék ellen Naturalis® L – rovarölő szer liszteskék és takácsatkák ellen Trichoplus® – biológiai védelem lepkekártevők ellen peteparazitákkal Prev-B2TM – különlegesen sokoldalú narancsolaj alapú bór lombtrágya Alginure® – ellenálló képesség fokozó növénykondicionáló szer Biocont® előrejelzési eszközök – feromon- és színcsapdák kártevők rajzásmegfigyelésére Bővebb információ:

Kőrös Tamás (tel.: 20/5514 442, e-mail: [email protected]): gyümölcs, szőlő szaktanácsadás: Pest-, Bács-Kiskun-, Csongrád-, Békés-, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves-, Nógrád megyék és Dunántúl.

Pecznyik Béla (tel.: 20/4963 823, e-mail: [email protected]): zöldségfélék, szaktanácsadás:

Pest-, Bács-Kiskun-, Csongrád-, Békés-, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves-, Nógrád megyék és Dunántúl. Ujvári István (tel.: 20/5757 281, e-mail: [email protected]): gyümölcs, szőlő, zöldségfélék, szántóföldi- és dísznövények szaktanácsadás: Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Borsod-Abaúj-Zemplén és HajdúBihar megyék. Ordasi Lajos (tel.: 20/411 0781, e-mail: [email protected]): szántóföldi növények szaktanácsadás: Közép- és Nyugat-Magyarország.

Wuxal® Boron Max Prémium kategóriás szuszpenziós lombtrágya

Egyik a másik nélkül mit sem ér…

A bór felvétele több más elem jelenlétéhez kötött. A Wuxal® Boron Max használata esetén azért garantált a bór maradéktalan felvétele, mert az ehhez szükséges többi tápelem is rendelkezésre áll. Fel hasz ná l á s el őtt ol va ssa e l a c í mké n ta l á l h a t ó h a sz n á l a ti utasítást!

www.kwizda. hu

GYÜMÖLCSTERMELŐK TÉLI TOVÁBBKÉPZÉSE

Recommend Documents