GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
HÁZIRENDJE
Módosította:
Krekk Mária igazgatóhelyettes
Készítette és jóváhagyta: Molnár György igazgató Hatályba lépés időpontja: 2013.március 26.
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető rendelkezések ......................................................................................................... 3 Jogok és kötelességek ............................................................................................................ 4 A tanulók jogai .................................................................................................................... 4 Tanulói jogok gyakorlása..................................................................................................... 4 A tanulók kötelességei hogy: ............................................................................................... 5 Az iskola munkarendje ......................................................................................................... 6 Az iskolában porta szolgálat működik: ................................................................................ 6 A szolgálat feladata ............................................................................................................. 7 Beosztás időpontjai:............................................................................................................. 7 Tanulói beosztás: ................................................................................................................. 7 Tanórák rendje: ................................................................................................................... 7 Az iskolai kulcsok felvételének szabályozása: ..................................................................... 8 A tantermek nyitvatartási rendje: ......................................................................................... 8 Óraközi szünetek ................................................................................................................. 8 Általános működési szabályok ............................................................................................. 9 Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok ..................................................................... 9 A diákélet mindennapi kérdései ....................................................................................... 9 Egészségvédelem................................................................................................................. 9 Balesetvédelem.................................................................................................................... 9 Helyiségek használati rendje...............................................................................................10 Vagyonvédelem, kártérítés .................................................................................................10 Egyéb előírások ..................................................................................................................11 Ellenőrző könyv .................................................................................................................11 A hetesek kötelességei ........................................................................................................12 Késés ..................................................................................................................................12 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek ..............................................12 Tanulmányi kötelezettségek................................................................................................14 A tanuló fegyelmi felelőssége................................................................................................14 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ................................................................14 Az iskolai büntetések formái...............................................................................................15 Fegyelmező intézkedés: ......................................................................................................15 Fegyelmi büntetés: .............................................................................................................16 Dohányzás büntetése ..........................................................................................................16 A tanuló anyagi felelőssége ................................................................................................16 A tanuló munkájának elismerése .........................................................................................17 Tanulmányi jegyek .............................................................................................................17 Magatartás jegyek...............................................................................................................17 Szorgalmi jegyek ................................................................................................................17 Jutalmazások ......................................................................................................................18 Egyéni jutalmazások ...........................................................................................................18 A jutalmazások formái: ...................................................................................................18 A jutalmak formái:..........................................................................................................18 Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: ......................................................................................................18 Osztályközösségek jutalmazásai .....................................................................................18 Hivatalos ügyek intézésének rendje ....................................................................................19 Záró rendelkezések...............................................................................................................19 Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék ................................................................19 MELLÉKLETEK.................................................................................................................21 2
Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége!
A Házirendet: az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Ezen házirend:
a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CIC. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 ( VIII.31.) EMMIrendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült; az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak.
Az Intézmény adatai
neve: GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA székhelye: 3300 Eger, Mátyás király út 165. alapító szerve: ”Az Egri Számítástechnikai és Rehabilitációs Szakképzésért” Alapítvány
Az iskola nagyobb tanulóközösségei
a tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 25 %-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. 3
Jogok és kötelességek A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján.
Az iskola minden tanulójának joga, hogy:
színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés), rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, igény szerint vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, szabad idejében munkát vállalhasson, egyéni, közösségi problémák megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny) kérheti átvételét más iskolába.
Tanulói jogok gyakorlása
Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskola Diákönkormányzat (IDB) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (IDB) keresztül érvényesíthetik jogaikat. 4
A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 30 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Diákkör létrehozását 20 fő tanuló kezdeményezheti. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.
Az iskolába beiratkozott tanulók a Nemzeti köznevelési törvény 46. § (3) bekezdése a)-h) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.
A tanulók kötelességei, hogy:
betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, tisztelje társait és az iskola dolgozóit, védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, A tanulók az iskolai ünnepélyeken (pl. szalagavatón, a ballagáson és az érettségi vizsgákon) ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. Tanulóinknak 10 perccel a tanóra kezdete előtt kell az iskolában megjelenniük. A késés elbírálása a tanár hatáskörébe tartozik. Tanműhelyi gyakorlat idejére a megfelelő védőruha viselése kötelező. Tanítási idő alatt a tanuló az iskolát csak az osztályfőnök tudtával és engedélyével hagyhatja el. A tanulók az órák alatt viselkedjenek fegyelmezetten, óraközi szünetekben kerüljék a hangoskodást, ügyeljenek a tisztaságra, viselkedjenek és beszéljenek kulturáltan. Mulasztás: Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló: előzetesen engedélyt kapott, beteg volt és 5
a háziorvos vagy szakorvos azt igazolja, hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozáson részt venni. Ha a tanuló iskolába jövetele után egy héten belül nem igazolja távolmaradását, mulasztása igazolatlan. A tanulóknak egy tanévben az igazolt és az igazoltan mulasztása együttesen nem haladhatja a tanévenkénti 250 tanítási órát, ezen belül az igazolatlan órák száma max. 30 tanóra lehet. ”Lyukas” óra esetén a hetes az igazgatónak vagy a helyettesének, illetve az iskolatitkárnak jelenti a tényt, az óra megkezdésétől számított 5 percen belül. Az iskola területén (valamennyi helység és udvar) és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken alkoholt fogyasztani dohányozni tilos! Az iskolába és azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanuló, aki-az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint- egészségre ártalmas szerek ( alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem léphet be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétét igazolatlannak tekintjük. A tanműhelyben és a számítógéptermekben csak tanári felügyelet mellett dolgozhatnak. A tanműhelyben és a számítógépteremben az oda vonatkozó munka és balesetvédelmi előírásokat a tanulók ismerjék meg és maradéktalanul tartsák be. Tanórákon a mobiltelefon használata tilos: számítógépteremben tanórán kívül is. A számítógéptermekben étkezni tilos. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál kést, fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. Tanulóink jogaikat felelősséggel, kötelességeik teljesítésével összhangban gyakorolják és tartsák magukra nézve kötelezőnek az iskola házirendjét.
Az iskola munkarendje A munkarend meghatározásánál alapvető szempont, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített előírások. Az iskola, éves munkarendjét a tantestület, és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév elején kell meghatározni.
Az iskolában porta szolgálat működik: Felnőtt felügyelet mellett a mindenkori 9. osztály tanulóinak kivételével 2 fős külön beosztásban rögzítve tanulói portaszolgálat működik.
6
A szolgálat feladata: (külön leírásban szabályozva): A tanítási szünetekben a szolgálatot teljesítő tanulók segítik a szünet idejére beosztott tanárok felügyeleti munkáját. Az iskola épületébe belépni kívánó idegeneket segítik a keresett személy megtalálásában. Becsengetés után érkező tanulók nevének felírása, kilépni kívánó tanulók engedélyének ellenőrzése A kiadott kulcsok kiadásának vezetése (ki, mikor, melyik kulcsot vitte el és hozta vissza) Napi eseményfüzet vezetése, a szolgálat után annak iskolatitkárnak történő leadása.
A szolgálat mulasztásának következményei:
A porta szolgálatot nem vagy nem megfelelően teljesítő, továbbá a porta szolgálat dokumentálására szolgáló füzetet rongáló tanuló az alábbi fokozatú szankcióban részesül: 1. esetben: osztályfőnöki figyelmeztetés 2. esetben: igazgatói figyelmeztetés 3. esetben: fegyelmi eljárás
Beosztás időpontjai: 730 órától 1330 óráig
- nappali rendszerben:
Tanulói beosztás:
A tanulók kettes csoportokban, napi váltással kerülnek portai beosztásba. A beosztás ideje alatti dolgozatokat a tanulóknak kötelességük (arra az időre a portai szolgálatot felfüggesztve) megírni A portaszolgálat működtetése és ellenőrzése első szinten az érintett osztály osztályfőnöke a felelős.
Tanórák rendje:
Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 óra és 1500 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 - 20 perc. A tanítás helye az iskola épülete, udvara, a városi sportpálya, valamint a tanműhely. A tanítás ideje a munkanapok délelőttje. A tanórán kívüli foglakozásokat 13.00 órától 19.00 óráig
7
Az iskolai kulcsok felvételének szabályozása: Az iskolai épület bejárati kulcsát külön engedély nélkül felveheti: - az igazgató, a gazdasági vezető, iskola titkár
A titkárság kulcsát külön engedély nélkül felveheti: - az igazgató, iskola titkár, a gazdasági vezető, a takarító
A szaktantermek kulcsát külön engedély nélkül felveheti: - A szaktantermek kulcsának felvétele a szaktanár órai megkezdése előtt engedélyezett - A szaktantermeket tanórán kívül, beleértve a szüneteket is zárt helyiségként kell kezelni.
A tantermek nyitvatartási rendje:
- A tantermeket a takarító minden reggel 730 –órakor kinyitja, bezárása napközben pl. testnevelési óra esetében a takarító feladata. - A délelőtti tanítás végén a tanterem bezárása a portán elhelyezett órarend ellenőrzése mellett a takarító feladata. A tanítás általában 800 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt, várja fegyelmezetten tanárát. Az épület 755 órakor zárásra kerül, aki ezután érkezik, elkésőnek minősül. A portás az erre a célra rendszeresített füzetbe felírja a későn érkezők nevét. A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni. Három késés igazolatlan órát von maga után.
Óraközi szünetek
Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek), jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola épületét az utca felé nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel. A szaktantermekben csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a pénztárban vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles szünetben lehívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel. Az iskola tanulói étkezését az ital és étel automata kínálata segíti.
Általános működési szabályok Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel. Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet. Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. Ha a tanulónak a tanírási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét. A számítógép terem sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnök vagy igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével lehet elhagyni (kilépő). A diákélet mindennapi kérdései
Évente minimum egyszer diák fórum megtartására van lehetőség, ami a közös tájékoztatással a tájékozottságot segíti elő. Az iskola fogadóórát tart minden hónap első kedd 16 órától 17 óráig. A fogadó órán minden tanár, osztályfőnök és az igazgató a szülők és a tanulók rendelkezésére áll, amikor is bármilyen tanulással vagy egyéb egyéni vagy csoportos problémák megbeszélésére van lehetőség. Tanévnyitó és félév záró osztályonkénti szülői értekezleten széleskörű tájékoztatást ad az iskola a célokról, az oktató-nevelő munka eredményeiről.
Egészségvédelem
A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van.
Balesetvédelem
Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak, amelynek írásos nyoma kell legyen, felelőse érintett szaktanár és az osztályfőnök. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának.
9
Helyiségek használati rendje
A tanulók és a dolgozók csak és kizárólag az iskola helyiségeket használhatják, valamint az udvaron körülhatárolt iskolai területen tartózkodhatnak. A tanóra szerint a kijelölt időben és a meghatározott feladatokra használhatók a helyiségek. Nem a feladattal összefüggésben, szándékos rongálás során keletkező károkért a károkozó az iskolával szemben anyagi felelősséggel tartozik. Minden egyéb a helyiségek használati rendjével kapcsolatos előírásokat az iskolai SZMSZ szabályozza.
Vagyonvédelem, kártérítés
A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett.
10
Egyéb előírások
Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Abban az esetben, ha a tanuló a tanórán mobiltelefonját használja, a szaktanár elveheti tőle és megőrzésre átadja azt az iskola igazgatójának, aki személyesen adja azt vissza a kiskorú tanuló szülőjének / gondviselőjének. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén, pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A különböző energia italok fogyasztása káros hatással van a tanuló egészségére, ezért az iskolán belül a 0,5 és 1 literes készítmények fogyasztása tilos. A diákok által az iskolában, iskolai eszközökkel előállított termékek az iskola tulajdonát képezik.
Ellenőrző könyv
Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Az iskola elektronikus naplón keresztül is tartja a kapcsolatot a szülőkkel, gondviselőkkel. Az elektronikus napló hozzáférési jogosultságát minden tanuló a tanév 1. napján megkapja. A szülők, gondviselők minden tanév 1. szülői értekezletén kapnak hozzáférési jogosultságot. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék.
11
A hetesek kötelességei
A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kultúrált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot és a hiányzók nevét. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. Távozáskor leoltják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. Az osztálynaplót csak a tanár kezelheti, viheti az osztályterembe, vagy a tanári szobába. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.
Késés
A késés a becsengetés utáni illetve első óra előtt 5 perc utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelesség-teljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!
Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek
Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Tartós távolmaradás esetén távozási engedélyt az iskola igazgatójától a tanköteles tanuló esetén a szülő, tankötelezettség végeztével a tanuló kérhet előzetesen. A személygépjármű vezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti és vezetési gyakorlat óráit a tanuló az iskolai kötelező órarendjéhez igazítva tervezze úgy, hogy azokkal átfedés ne legyen, ebből adódóan kötelező iskolai tanóráiról ne hiányozzon. Ha az átfedés valamely nyomós indokból fennáll, akkor a tanuló írásos kérelmet ad be az iskola igazgató-
12
jának a távolmaradás engedélyezésére, melynek elfogadásáról az igazgató a szaktanár bevonásával dönt. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, nem tanköteles korú tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik (20/2012 ( VIII.31.) EMMI rendelet; Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola, tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt (tanulót) levélben értesítenie kell. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori késés egy igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell: 3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartás jegy max.: 4 lehet 8 óra esetén osztályfőnöki intés a magatartás jegy max.: 3 lehet 12 óra esetén igazgatói intés a magatartás jegy max.: 2 lehet 20 óra esetén tantestületi megrovás a magatartás jegy max.: 2 lehet. Ha a nem tanköteles korú tanuló az igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát (egy tárgy esetén az ötöt) az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a tanulót törölni kell az iskola tanulóinak sorából, kivéve a tanköteles korúakat. A 2010. évi LXVI. törvény családok támogatásáról 15. § alapján: „Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva 13
a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre, b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.” Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő, ha a tanuló rendelkezik a pedagógiai programban adott tárgyra minimálisan előírt érdemjegyek számával (db). Amennyiben egy tantárgyból a tanuló eléri a 30%-os hiányzást és a pedagógiai programban adott tantárgyra előírt minimális érdemjegyet (db) nem szerezte meg a félév során, nem osztályozható e tárgyból. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.
Tanulmányi kötelezettségek
Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012 ( VIII.31.) EMMI rendeletben; meghatározott mértéket: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy a osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: félévkor: január 1-2. hete ( az időpont függ a mindenkori félév lezárásának idejétől) a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje. Az osztályozóvizsga követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza. Osztályozó vizsgára jelentkezni a nevelési és tanulmányi igazgatóhelyettesnél lehet. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
A tanuló fegyelmi felelőssége A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
Az iskola a tanulók fegyelmezésével kapcsolatban a 2011. évi Nemzeti köznevelési ( CXC ) 58 §-t tartja irányadónak. A fegyelmezési eljárás során a 20/2012 ( VIII.31.) EMMI rendeletben; leírt szabályait alkalmazzuk.
A tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy 14
a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének
büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái
szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmezetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg, a hatályos jogszabályok figyelembe vételével.
Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:
Fegyelmező intézkedés:
szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés: o Osztályfőnöki figyelmeztetés (3 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (5 magatartási vétség, 5 ellenőrző könyv hiány, 10 felszereléshiány) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. o Igazgatói figyelmeztetés. írásbeli intés: o Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. o Igazgatói intő. megbízás visszavonása. 15
Fegyelmi büntetés:
megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés az évfolyam másik osztályába, áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, kizárás az iskolából.
A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az Igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során Az 1993. évi LXXX. törvény 76. § szerint kell eljárni.
Dohányzás büntetése
A tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: első esetben igazgatói írásbeli intés, a harmadik eset után a tantestület fegyelmi tárgyalást hívhat össze, ismétlődés esetén a tantestületi dönt akár a tanuló eltávolításáról is.
A tanuló anyagi felelőssége
Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gazdasági vezető javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a előírásainak megfelelően az iskola pert indít!
16
A tanuló munkájának elismerése
A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár a tantárgyi követelményrendszerében meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.
Tanulmányi jegyek a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni 4 jó a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni 3 közepes a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkal2 elégséges mazni a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja 1 elégtelen alkalmazni 5 jeles
Magatartás jegyek 5
példás
4
jó
3
változó
2
rossz
fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el
Szorgalmi jegyek
5
példás
4
jó
3
változó
2
hanyag
legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít) legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás) tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)
Jutalmazások
Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.
Egyéni jutalmazások
A jutalmazások formái:
osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért 1-3. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.
A jutalmak formái:
könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél.
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:
kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom hiányzásmentes tanév versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel az iskola érdekében végzett tevékenység kiemelkedő sporttevékenység
Osztályközösségek jutalmazásai Automatikusan jár jutalom szabadnap (időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik) annak az osztálynak, amely teljesíti az alábbi feltételek egyikét: bukásmentes félév, ha egyúttal a hiányzás átlagosan nem haladja meg a heti óraszámot (az igazolatlan hiányzás az átlagban ötszörös szorzóval szerepel), kevés hiányzás, ha a félévben a tanítási napok harmadánál kevesebb napon van hiányzó, és a hiányzás átlagosan nem haladja meg a heti óraszámot (az igazolatlan hiányzás az átlagban ötszörös szorzóval szerepel). A tantestület mindkét fenti esetben eltekint egy-egy hosszan beteg tanuló hiányzásának (min 150 óra hiányzás) beszámításától.
18
Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. 3. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak félfogadási időben kereshetik fel. 4. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni. Szülő előre egyeztetett időpontban illetve fogadóórákon kereshetik fel a pedagógusokat.
Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, a tanáriban, az igazgatóiban és a tantermekben bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék A Házirendet a nevelőtestület 2013. szeptember 30-án elfogadta. ....................... ....................... ....................... ....................... ....................... ....................... ....................... ....................... ....................... .......................
....................... ....................... ....................... ....................... ....................... ....................... ....................... ....................... ....................... .......................
A Házirend életbelépésének időpontja visszamenőlegesen: 2013. szeptember 02.
................................................ Krekk Mária mb. igazgató
19
2013. szeptember 26-án az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.
................................................ Kanalas Klaudia aláírás
Záradék: A házirendet a fenntartó 2013. szeptember 30-án ……/2013....... szám alatt jóváhagyta.
................................................ aláírás
20
MELLÉKLETEK
21
1. számú melléklet
Csengetési rend
Nappali rendszer esetén Hétfőtől – péntekig: 1. óra 800-845 2. óra 855-940 3. óra 950-1035 4. óra 1045-1130 5. óra 1150-1235 6. óra 1245-1330 7. óra 1340-1425
Levelező rendszer esetén Hétfőtől – péntekig: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra
22
1400-1445 1455-1540 1550-1535 1555-1640 1650-1735 1745-1830
2. számú melléklet
Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtári állomány nagyobbik hányada olvasóteremben használható, kisebbik része kölcsönözhető. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Olvasóteremben használható a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 5. nap. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. A könyvtár hetente kedden és csütörtökön 1330-tól 1530-ig időpontban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. A szaktanárok külön beosztás szerint a könyvtárban ügyeletet tartanak, mely alatt a tanulók könyvet kölcsönözhetnek.
23
3. számú melléklet
Számítógéptermi rend 1.
A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását a nyilvántartó füzetbe történő beírása mellett a szaktanár engedélyezheti.
2.
Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. A diákok csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A géptermi szolgáltatást csak az iskola diákja veheti igénybe. A gépterem helyiség áramtalanításáért az engedélyt kiadó szaktanár a felelős.
3.
A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért az engedélyt kiadó szaktanár a felelős.
4.
A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS!
5.
A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS!
6.
A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik.
7.
A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak az iskolai rendszergazda végezhetnek.
8.
A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni.
9.
Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.
10.
A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell az iskolai rendszergazdának illetve az igazgatónak.
11.
A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat.
12.
Tilos: a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 24
13.
Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt, rendszergazdát illetve iskola igazgatóját.
14.
A fentiek alapján a számítógépterem rendjéért és szabályszerű használatáért az illetékes szaktanár és az iskola rendszergazdája, anyagilag és erkölcsileg felel.
A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.
25
4. számú melléklet
A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok
1.
Az igazgató minden év április 15.-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak (középiskolában tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is).
2.
A tájékoztató tartalmazza: hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni.
3.
A tanuló május 20.-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.
4.
Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.
5.
A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását.
6.
Kiskorú tanuló esetén, tizennegyedik életévét követően a tantárgyválasztás jogát a szülő, gyermekével közösen gyakorolja.
26
5. számú melléklet
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei Magyar nyelv és irodalom 7. évfolyam Írásbeli: egyszerű mondat komplex elemzése: mondatrészei: hozzárendelő, alárendelő és a mellérendelő szintagmák fajtái. Az egyszerű mondat szerkezeti rajza (ágrajz készítése). Helyesírás. Szóbeli: 1. Kölcsey Ferenc: Himnusz - memoriter és elemzés 2. Vörösmarty Mihály: Szózat - memoriter és elemzés 3. Mikszáth Kálmán novelláinak v. regényének elemzése 5. Kortárs gyermekirodalmi alkotás olvasása és elemzése
8. évfolyam Írásbeli: az összetett mondat. Az alárendelés és a mellérendelés: a tagmondatok közötti viszony fajtái. Helyesírás: a szóösszetételek írásának szabályai (különírás – egybeírás) A központozás szabályai. Szóbeli: 1. A Nyugat meghatározó költői (Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső) 2. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regényének elemzése 3. Tamási Áron Ábel a rengetegben c. regényének elemzése 4. Karinthy Frigyes Tanár úr kérem – az irodalom határterületei: képregény készítése Nyelvi előkészítő évfolyam Írásbeli: Szövegtan: a jelentésbeli és a grammatikai kapcsolóelemek felismerése, tételmondat, fókuszmondat, szövegtagolás. Leíró nyelvtani ismeretek: mondattan (egyszerű és összetett), alaktan különös tekintettel az igeragozás rendszerére. Helyesírás – kapcsolva az igeragozáshoz. Szóbeli: 1. Irodalomelméleti ismeretek: műnemek és műfajok, verselési módok, rím, 2. Kötelező olvasmány: Lugosi Viktória: Ajvé 3. A műelemzés elvének alkalmazása: novellák és versek elemzése
9. évfolyam Írásbeli: Kommunikáció: sajtóműfajok (hír, cikk, riport, interjú, kommentár); leíró nyelvtani ismeretek: hangtan, alaktan, szófajtan, mondattan – komplex feladat; helyesírás. Szóbeli: 1. Ókori eposzok: Homérosz: Odüsszeia 2. Ókori tragédia: Szophoklész: Antigoné 3. A Biblia 4. A reneszánsz irodalom: Janus Pannonius és Balassi Bálint költészete 5. Az angol reneszánsz színjátszás: Shakespeare 6. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
10. évfolyam Írásbeli: Az érvelés: módszerei, érvelési hibák, szónoklat, ismertetés, ajánlás. Helyesírás. Jegyzetelés, szövegszerkesztés menete. Szóbeli: 1. Berzsenyi Dániel hazafias ódái, Kazinczy Ferenc, a nyelvújító és Berzsenyi Dániel 27
2. 3. 4. 5. 6.
Katona József: Bánk bán Puskin: Anyegin Petőfi Sándor: Forradalmi és látomásköltészete Arany János balladaköltészete Jókai Mór: Az aranyember
11. évfolyam Írásbeli: Stílusrétegek, stíluseszközök, stílusárnyalatok – szövegelemzések. Gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos szövegalkotás. Szóbeli: 1. Madách Imre: Az ember tragédiája 2. Ady Endre: Világháborús költészete 3. Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond novella-irodalma 4. Kosztolányi Dezső: Édes Anna 5. Babits Mihály: Számadásversei
12. évfolyam Írásbeli: Nyelvtörténeti korszakaink, nyelvemlékeink, nyelvtípusok összehasonlítása, az agglutináló magyar nyelv változásai, nyelvújítás, nyelvpolitika. Szóbeli: 1. Modernség a XX. század első évtizedeiben (világirodalom) 2. József Attila költészete 3. Radnóti Miklós költészete 4. Örkény István Egyperces novellák 5. Kertész Imre: Sorstalanság – irodalom határterületei: regény és film 6. Egy szabadon választott kortárs író művészetéről 7. Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Történelem Az osztályozó vizsgán cél annak a mérése, hogy a jelölt hogyan mennyire van birtokában az ismeretszerzési és feldolgozási képességeknek, a szóbeli és írásbeli kifejezőképességeknek, hogyan tud tájékozódni térben és időben. Ezen képességeket az adott évfolyam tananyagának ismertén keresztül mérjük és értékeljük.
Hatosztályos képzés: 7. évfolyam Az őskor korszakai és régészeti emlékei, az ókori Kelet birodalmai és kultúrája, az ókori Görögország, az ókori Róma, a kereszténység kialakulása és elterjedése
8. évfolyam Korai feudalizmus. Társadalom, gazdaság, kultúra. Érett feudalizmus. Társadalom, politika, gazdaság. A feudális Magyarország kialakulása. Árpádok. Anjouktól az ország három részre szakadásáig.
9. évfolyam Nagy földrajzi felfedezések és hatásuk. Reformáció. Vallás, társadalom, kultúra. Kormányzati alternatívák Európában. Török kor. Erdély. Hódoltság. Királyi Magyarország. A török kiűzése, 28
a Rákóczi szabadságharc. Demográfia és gazdaság a XVIII. századi Magyarországon. Felvilágosult abszolutizmus Európában és Magyarországon. Tudomány és kultúra Európában a XVIII. században. Forradalmak Európában és Európán kívül. Ipari forradalmak.
10. évfolyam A XIX. Század eszméi. A Szent Szövetség kora Nemzetté válás kora. Reformkor Magyarországon. Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc. Nemzet és egységállamok létrejötte
11. évfolyam Nagyhatalmi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Dualizmus kora Magyarországon. Az I. világháború és következményei. A két világháború közötti világ. Magyarország a két világháború között.
12. évfolyam Bipoláris világ, nemzetközi szervezetek. Magyarország 1945-1989. Rendszerváltás, mai magyar demokrácia. Az EU története és szervezeti működése. Helytörténet
Négyosztályos képzés 9. évfolyam Őskor és ókori Kelet. Ókori Görögország. Ókori Róma. Korai feudalizmus Európában. A magyar nép története az államalapításig.
10. évfolyam Az érett középkor Európában. A Magyar Királyság az Árpádok alatt. A késő középkor Európában. Magyarország az Anjouktól Hunyadi Mátyás haláláig. Kora újkor (1490 – 1721). Magyarország a Jagellóktól a Rákóczi szabadságharcig.
11. évfolyam A Felvilágosodás kora (1721-1789). Magyarország a Habsburg Birodalomban (1711-1790). A polgári átalakulás kora (1789-1848). Polgári átalakulás kezdetei Magyarországon. (17901847). Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-49). Nemzetállamok és nagyhatalmi politika (1849-1914). Magyarország 1849-1914. A dualizmus kora (1867).
12. évfolyam Az I. világháborútól a gazdasági válságig (1914-1933). Magyarország 1914-1931-ig. Trianon (1920). A világ a II. világháború végéig (1933-1945). Magyarország 1931- 1945-ig. A világ és Magyarország 1945 után. Jogi alapismeretek. Állampolgári ismeretek. Gazdasági ismeretek.
Matematika 7. évfolyam Arányos következtetések, százalékszámítás, műveletek azonos alapú hatványokkal, algebrai kifejezések, egyenletek egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel. Tengelyes és középpontos tükrözés. Szimmetrikus alakzatok. Háromszög és nevezetes négyszögek szerkesztése. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Négyszögek és a kör kerülete, területe. Halmazelmé29
let, műveletek halmazokkal. Sorba rendezési problémák. Lineáris függvények. Henger és hasáb felszíne és térfogata.
8. évfolyam Hatványozás, nevezetes azonosságok. Szöveges feladatok (helyértékes, geometria, fizikai, keveréses, együttes munkavégzés). Halmaz, logika, kombinatorika, statisztikai alapfogalmak. Négyzetgyökvonás, Pitagorász-tétel alkalmazása. Kúp, gúla, gömb hálója, felszíne és térfogata. Műveletek vektorokkal, eltolás. Egybevágósági transzformációk és középpontos hasonlósági transzformációk. Függvények (lineáris, abszolútérték, másodfokú, négyzetgyök, fordított arányosság függvénye).
9. évfolyam Halmazműveletek, logikai szita, intervallumok. Hatványozás, nevezetes azonosságok, műveletek algebrai törtekkel. Oszthatóság, lnko. és lkkt. Függvénytranszformációk (lineáris, abszolútérték, másodfokú, négyzetgyök, fordított arányosság függvénye, egészrész- törtrész fgv.). A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Pitagórász-tétel, Thalesz-tétel. Négyszögek és sokszögek. Egyenletek egyenlőtlenségek megoldása. Egybevágósági transzformációk. Statisztika.
10. évfolyam Négyzetgyökvonás és n. gyökvonás alkalmazása. Másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség és egyenletrendszerek megoldása, gyöktényezős alak, Viete-formulák, négyzetgyökös egyenletek. Kerületi és középponti szögek, Párhuzamos szelők tétele, Arányossági tételek a derékszögű háromszögen. Alakzatok hasonlósága, terület és térfogat arány. Szögfüggvények ismerete, öszszefüggések a hegyesszög szögfüggvényei között, trigonometrikus egyenletek, megoldása. Kombinatorika és valószínűség számítás.
11. évfolyam Törtkitevőjű hatvány, exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek egyenletrendszerek. Skaláris szorzat, sinus- cosinus-tétel, trigonometrikus egyenletek. Két pont távolsága, két vektor hajlásszöge, szakasz adott arányú osztáspontja. Egyenes helyzetét jellemző adatok, egyenes, kör egyenlete, és kölcsönös helyzetük. Kombinatorika, gráf. Műveletek eseményekkel, valószínűség klasszikus modellje, binomiális eloszlás.
12. évfolyam Számtani, mértani és vegyes sorozatok. Kamatszámítás. Testek térfogata és felszíne (hasáb, gúla, henger, kúp, csonka gúla, csonka kúp, gömb). Rendszerező összefoglalás: halmaz, gráf, logika, függvények, algebrai kifejezések, egyenletek egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek, vektorok, trigonometria, koordinátageometria, kombinatorika, valószínűség számítás, statisztika, sík és térgeometria).
Szakiskola 9. évfolyam Arányos következtetések, százalékszámítás, műveletek azonos alapú hatványokkal, algebrai kifejezések, egyenletek egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel. Oszthatóság, lnko. és lkkt. Műveletek racionális és valós számkörben. Tengelyes és középpontos tükrözés. Szimmetrikus
30
alakzatok. Háromszög és nevezetes négyszögek szerkesztése. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei.
10. évfolyam Halmaz, logika, kombinatorika, statisztikai alapfogalmak. Négyzetgyökvonás, Pitagorász-tétel alkalmazása. Függvények (lineáris, abszolútérték, másodfokú, négyzetgyök, fordított arányosság függvénye). Henger és hasáb felszíne és térfogata. Hatványozás, nevezetes azonosságok.
11. évfolyam Halmazműveletek, logikai szita, intervallumok. Négyzetgyökvonás és n. gyökvonás alkalmazása. Másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség és egyenletrendszerek megoldása, gyöktényezős alak, Viete-formulák, négyzetgyökös egyenletek. Szögfüggvények ismerete, összefüggések a hegyesszög szögfüggvényei között
12. évfolyam Négyzetgyökvonás és n. gyökvonás alkalmazása. Másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség és egyenletrendszerek megoldása, gyöktényezős alak, Viete-formulák, négyzetgyökös egyenletek. Kerületi és középponti szögek, Párhuzamos szelők tétele, Arányossági tételek a derékszögű háromszögen. Alakzatok hasonlósága, terület és térfogat arány.
7.évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel, eseményeket mesél el; megértési probléma esetén segítséget kér; részt vesz egyszerő párbeszédben, beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; egyszerő, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerő közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerő, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerő információt közvetítı szöveget ír.
8.évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegbıl fontos információt kiszőr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegbıl 31
kikövetkeztetni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; egyszerő mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket feltesz, eseményeket elmesél; megértési probléma esetén segítséget kér; egyszerő párbeszédben részt vesz; fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerő történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníti. A GULNER GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2008. Angol nyelv 4-8. évfolyam Íráskészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerő közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerő, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerő információt közvetítı kb. 50 szavas szöveget ír; kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.
9.évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb.100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb.100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb.100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb.150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb.150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni.
10. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
32
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.
11.évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni;
12.évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelen-
től elkülöníteni; kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni: Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktú-
rákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; megértési, illetve 33
kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni.
Kémia 7. évfolyam Fizikai és kémiai tulajdonságok, gázok, folyadékok és szilárd anyagok, a halmazállapotváltozásokat kísérő energiaváltozások. Energiaforrások, ásványi szenek, mesterséges szenek, a földgáz és a kőolaj, megújuló energiaforrások. Az oldatok, az oldatok töménysége, kapcsolódó számítások. Az atomok és elemek, az anyagmennyiség, az atom felépítése, az elektronfelhő szerkezete,az atomszerkezet és a periódusos rendszer. Kémiai kötések, a kémiai reakció, reakcióegyenletek, kapcsolódó számítások.
8. évfolyam A nemesgázok, a hidrogén. Halogénelemek, a hidrogén-klorid. A VI. főcsoport, a víz, vizes oldatok kémhatása, a hidrogén-peroxid, fontosabb kénvegyületek. Az V. főcsoport, az ammónia, a salétromsav, a foszforsav, a műtrágyák. A IV. főcsoport, fontosabb szénvegyületek, a szilícium és vegyületei. A fémek általános jellemzése. Korrózió, korrózióvédelem. Az alkálifémek, az alkáliföldfémek, a természetes vizek keménysége, vízlágyítás. Az alumínium, alumíniumgyártás. A vas, vasgyártás. A rézcsoport és a cinkcsoport.
9. évfolyam Az atom felépítése, az elektronburok szerkezete. A kvantumszámok, az elektronhéjak kiépülése a periódusos rendszer. Kapcsolódó számítások. Anyagi halmazok, halmazállapotok, Avogadro törvénye, számítások. Az oldatok, oldatkoncentrációk, számítások. Rácstípusok. Kolloidkémiai alapfogalmak. Hess tétele. A reakciósebesség, kémiai egyensúly. Sav-bázis reakciók, pH, számítások. Redoxi reakciók. Galvánelemek, elektródpotenciál. Elektrolízis, Faraday törvényei, számítások.
10. évfolyam A szénatom vegyületképző sajátságai, a szénvegyületek csoportosítása. Az alkánok, a kőolaj és a földgáz. Kapcsolódó számítások. Az acetilén. Aromás szénhidrogének. Alkoholok, fenolok, éterek. Aldehidek, ketonok. Karbonsavak, észterek, gliceridek. Szappanok, mosószerek. Aminok, heterociklusos vegyületek, amidok. Szénhidrátok, aminosavak, nukleinsavak. Műanyagok
Biológia 34
7. évfolyam 1. A trópusi esőerdők éghajlati jellemzői - az esőerdők földrajzi elhelyezkedése - az esőerdők növényei / liánok, orchideák / jellemzői - Dél-amerikai esőerdők állatvilága / kolibri, bőgőmajom, madárpók, papagáj, anakonda,jaguár / jellemző sajátosságai - tápláléklánc a trópusi esőerdőben 2. Az afrikai szavannák csoportosítása, éghajlati viszonyai, növényzetének jellemző sajátosságai. - szavannák állatvilága / antilop, zebra, csimpánz, nílusi krokodil/ tulajdonsága, életmódja - tápláléklánc a szavannán 3. A sivatagos területek éghajlati viszonyai, jellemző sajátosságai, földrajzi elhelyezkedése - a púpos teve tulajdonsága, életmódja, jelentősége az ott élő emberek mindennapi életében - növényvilág / datolyapálma, kaktuszok / 4. Mediterrán területek növényvilága / paratölgy, libanoni cédrus, nemesbabér, citrom, narancs/ - csak felsorolásszinten 5. Távoli tájak termesztett növényei / teacserje, kávéfa, kakaófa, banánfa, gyapot / - csak felsorolás szinten / 6. A tajga = fenyő öserdő – földrajzi elhelyezkedése, éghajlati viszonyai, jellemző növényei a fenyők jellemző tulajdonságai, fenyőtipusok ismerete -fogalmak: nyitvatermő, örökzöld, tűlevél, gyanta, toboz virágzat, egylaki növény - állatvilága / siketfajd, farkas, hiúz, barnamedve / tulajdonsága, életmódja - tápláléklánc a tajgán 7. Élet a tundrán – földrajzi elhelyezkedése, éghajlati viszonyai, jellemző növényei – moha, rénszarvaszuzmó - rénszarvas jellemzői, tulajdonsága, jelentősége a tundrán élő emberek mindennapi életében 8.Sarkvidékek élővilága – jegesmedve, császárpingvin életmódja, jellemzői - tápláléklánc a sarkvidéken 9. Tengerek élővilága – a tenger jellemzői / fényviszonyok, hőmérséklet, nyomás alakulása / - plankton fogalma, jelentősége - barnamoszat jelentősége - állatvilág: / szivacsok, csalánozók, kék bálna, fehér cápa, tonhal, hering / jellemzői, életmódja / - tápláléklánc a tengerben 10. Életközösség fogalma, élőlények tűrőképességének értelmezése és ez alapján az élőlények csoportosítása – szűktűrésű fajok, tágtűrésű fajok Életközösségek felépítése – táplálkozási piramis alkotása és értelmezése Anyagforgalom megvalósulása az életközösségben Természetes és mesterséges életközösség különbözősége és jellemző sajátosságai 35
Talaj, víz, levegő szennyezése – környezetvédelem 11. Élőlények rendszerezése – faj fogalma, rendszertani kategóriák ismerete / faj, osztály, törzs / - prokarióták – baktériumok életmódja, alak szerinti csoportosítása - eukarióták - amőba, papucsállatka, zöldszemes ostoros részei, életmódja, szaporodása, jelentősége - Moszatok és gombák törzse / kalapos gomba részei, életmódja, szaporodása, ehető és mérges gomba különbözősége / - Mohák és harasztok törzse / moha részei, jelentősége, erdei pajzsika felépítése, szaporodása / fogalom- virágtalan növények - Nyitvatermők és zárvatermők törzse – fogalom-meghatározás, nyitva és zárvatermő Zárvatermők törzsén belül → egyszikűek osztálya ↓ kétszikűek osztálya / különbözőség ismerete – virágfelépítés, szár, levél erezése, gyökérzet, csírázás szempontjából / fajok besorolása az adott rendszertani kategóriába - Szivacsok és csalánozók törzse / a törzs jellemzői, állatok életmódja / - Gyűrűsférgek / földi giliszta / és puhatestűek / éti csiga / törzse – a meg jelölt állatok tulajdonsága, testének részei, életmódja, szaporodása - Ízeltlábúak törzse / rovarok, rákok, pókok osztályának ismerete, fajok besorolása az adott rendszertani kategóriákba / - Gerincesek törzse / halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök osztályának ismerete, fajok besorolása, az adott rendszertani kategóriákba /
8.évfolyam 1. Miből épül fel testünk?- szerveződési szintek ismerete - tápanyagok csoportosítása és jellemzői - vitaminok csoportosítása és jellemzői 2. Az emberi sejt felépítése, a sejtalkotók szerepe – DNS jelentősége 3. Emberi szövetek jellemzői 4. Testünk váza – mozgás szervrendszer építő elemei, csöves csont és izület felépítése, mozgásszervi betegségek és azok megelőzése. 5. A bőr alkotó részei és képletei, bőrbetegségek felsorolása, személyi higiénia 6.A táplálkozás szervrendszere – a táplálék útja, tápanyagokat bontó enzimek ismerete, szerepe. Emésztőszervi betegségek felsorolása, azok megelőzése. Egészséges táplálkozás jelentősége. 7. A légzés, mint gázcsere. A levegő útja, léghólyagok jelentősége. Légzőszervi betegségek és azok megelőzése. Légzőszervet károsító tényezők. 8. A keringés rendszere. A vér feladata, a szív felépítése, kis-és nagy vérkör. Keringési betegségek és azok megelőzése. Káros szenvedélyek okozta keringési elváltozások ismerete. 36
9. A kiválasztás szervrendszere, a vese felépítése. Kiválasztó szervi betegségek és azok megelőzése. 10. Életfolyamatok szabályozása. Központi idegrendszer, az agyvelő és a gerincvelő részei. Idegsejt felépítése, receptorsejtek feladata. 11. Feltétlen és a feltételes reflex lényege, kérgi központok ismerete. 12. Érzékszervek szervrendszere és működése és az ezzel kapcsolatos betegségek ismerete, azok megelőzése. / szem, fül felépítése, a nyelv, a bőr, az orr jelentősége – ingerek csoportosítása / 13. Idegrendszeri betegségek ismerete, azok megelőzése 14.A hormonrendszer szervei és az általuk termelt kémiai anyagok ismerete, hormonális elváltozások, betegségek. 15. A szaporodás élettana. Szaporító-szervrendszer felépítése, működése. A megtermékenyítés lényege. Nemi hormonok működésének lényege. Személyi higiénia előtérben tartása a nemi szervekkel kapcsolatosan. Nemi betegségek elkerülése, megelőzése. 16. Az ember életszakaszai csak felsorolás tekintetében. 17. Fertőzések, járványok. A kettő közötti különbség ismerete, fertőző és járványtípusú betegségek felsorolása.
9. évfolyam: 1. A bioszféra fogalma, a hozzá tartozó élő és élettelen tényezők jelentősége. 2. Prokarióta, eukarióta egysejtűek különbözősége és jelentősége a Földi élet kialakulásában. Az eukarióta sejt fogalma, részei, a sejtalkotók feladata. 3. Növényi és állati szövetek felsorolása, különbözősége, szövet fogalma és azok funkciói. 4. A rendszerezés kategóriái – ország, törzs, osztály, faj. / a faj fogalma / Élőlények: növények, állatok besorolása a fent megjelölt rendszertani kategóriákba. adott növény- és állatfajok ismerete, életmód, táplálkozás, szaporodás tekintetében - gombák törzse / kalapos gomba testfelépítése, életmódja, szaporodása, jelentősége/ - moszatok, zuzmók törzsén belül, moszatok jelentősége a vízi élővilágban, indikátor növények - mohák részei, jelentősége, szerepe, szaporodása - valódi szövetes növények – harasztok, nyitva-és zárvatermő növények testfelépítése, fogalom meghatározások / nyitva-és zárvatermő, a kettős-megtermékenyítés lényege, a mag szerepe, jelentősége a szaporításban, a mag belső felépítése 5. Termések csoportosítása – fajnévhez kapcsolódóan
37
6. Fotoszintézis folyamata az önfenntartás szolgálatában. 7.. Virágok szerepe a fajfenntartásban – egyivarú, kétivarú virág fogalma / egyszikű és kétszikű virágok felépítése / 8. Férgek közül a földigiliszta testfelépítése és jelentősége a talaj porhanyításában. 9. Puhatestűek két osztálya / kagylók, csigák / jellemzői, testfelépítése, életmódja, szaporodása, légzése stb. / - fogalom – zsigerzacskó, köpeny, bőrizomtömlő 10. Ízeltlábúak törzsén belül – rovarok, pókok, rákok osztályának összehasonlítása, példával fajnévvel igazolva. /testrészek száma, életmód, szaporodás stb. / 11.. Gerincesek törzsén belül az 5 osztály ismerete és azok jellemzői / halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök / konkrét példával, fajnévvel igazolva, jellemezve/ 12. Homo sapiens fogalma, a ma élő ember és az emberszabású majmok összehasonlító anatómiai / élettani / sajátosságai. Az emberi rasszok és azok jellemzői 13. Az Evolúció fogalma, Charles Darwin munkássága. 14. Az emberré válás folyamata a Homo sapiens, sapiens kialakulásáig
15.A bioszféra és az ökológia fogalma, jelentősége Fogalmak: Tűrőképesség Természetes szelekció Populáció Üvegházhatás Globális felmelegedés Ózon Környezetszennyezés / talaj, víz, levegő / Szerveződési szintek Antibiózis, versengés, ragadozás, szimbiózis, parazitizmus fogalmának ismerete, konkrét példával igazolva Táplálkozási lánc, táplálkozási piramis alkotása és jelentősége a biológiai egyensúlyban, az anyag-és energiaforgalom megvalósulásában
10. évfolyam 1. A sejt szerkezete, felépítése, sejtalkotók szerepe, jelentősége. A sejt anyagai. 2. Sejtosztódás – mitózis, meiózis lényege. A sejt építő és lebontó folyamatainak lényege. / sejtlégzés, fotoszintézis, biológiai oxidáció/ 3. Az emberi bőr részei, a bőr szerkezete, bőrbetegségek és azok megelőzése. A helyes bőrápolás a személyi higiénia megvalósításában..
38
4. A mozgás szervrendszer csontjainak ismerete felsorolás tekintetében. Csöves csont és izület felépítése. Mozgásszervi betegségek és azok megelőzése. 5. A táplálék útja. Emésztőenzimek szerepe, az emésztés folyamata, lényege. Az egészséges táplálkozás jelentősége. Emésztőszervi betegségek és azok megelőzése. Alaptápanyagok, vitaminok, kiegészítő tápanyagok csoportosítása. 6. A levegő útja, légúti betegségek és azok megelőzése. 7. Keringéshez tartozó szervek, a szív felépítése, a vér feladata. Kis- és nagyvérkör. A vér festékanyagának, a hemoglobin jelentősége. Vércsoportok, Rh-faktor. Keringési betegségek ismerete, azok megelőzése. Káros szenvedélyek hatása a keringésre. 8. A kiválasztó szervrendszer. A vese felépítése és funkciója. A nefron jelentősége, Működésének lényege. Kiválasztó szervi betegségek és azok megelőzése. 9.A férfi és a női nemi működés. Szaporító szervrendszer részei. Petefészkek, herék szerepe, jelentősége, az általuk termelt hormonok milyen másodlagos nemi jellegeket alakítanak ki. A testi higiénia előtérben tartása. 10. Fogamzásgátló módszerek, eszközök ismerete, nemi betegségek, és azok megelőzése. A megtermékenyülés lényege, a szülés lényege. Emberi életkorok. 11. Belső elválasztású mirigyek felsorolása, az általuk termelt hormonok ismerete, azok szerepe, hatása. Hormontermelés okozta betegségek ismerete. 12. Idegi szabályozás lényege, csoportosítása. Az idegsejt részei, a receptorsejtek feladata. Kérgi központok felsorolása. A reflex fogalma, csoportosítása, lényege. Idegrendszeri betegségek ismerete, megelőzése. 13. Érzékszervek rendszere / szem, fül részei, nyelv, orr, bőr jelentősége az érzékelésben / Ingerek csoportosítása az érzékszervek rendszerében. Érzékszervi betegségek és elváltozások. 14. Örökléstan. A DNS jelentősége, kromoszómák szerepe. Az öröklődés törvényei: Mendel szabályok, intermedier és a domináns recesszív öröklésmenet lényege Kromoszómákhoz kötött betegségek megjelenése. A mutáció lényege, hatása a DNS-re, a kromoszómákra. Előnyös, hátrányos mutációk következményei.
Földrajz 7. évfolyam Földtörténet, kontinensek földrajza (Afrika, Amerika, Ausztrália és Óceánia, Ázsia, Sarkvidékek)
39
8. évfolyam Európa természeti földrajza, Európa országainak gazdaságföldrajza, Magyarország természeti földrajza, Magyarország társadalom- és gazdaságföldrajza
9. évfolyam A környezet ábrázolása, csillagászati földrajzi ismeretek, a geoszférák földrajza (kőzetburok, levegőburok, vízburok), a földrajzi övezetesség
10. évfolyam Általános népesség-, település- és gazdaságföldrajz, a világgazdaság jellemzése, az Európai Unió regionális földrajza, Magyarország társadalmi – gazdasági jellemzői, globális problémák
Fizika 7. évfolyam Ismerje a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását. Oldjon meg egyszerű feladatokat a sebességgel kapcsolatban. Soroljon fel mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat. Értelmezze a tömeg fogalmát. Ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét. Ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni az iránymennyiség fogalmát. Ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat, az erő forgató hatását. Ismerje fel a hatás–ellenhatás törvényét, az erő–ellenerő fogalmát. Ismerje a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket. Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. Ismerje a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. Folyadékok és gázok nyomását értelmezze, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatát ismerje. Arkhimédész 5 törvényének felismerése kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt. Elemezze az úszás, merülés, lebegés jelenségét sűrűségviszonyokkal. Magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő- és élettelen világban, ill. a környezetvédelemben. Tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. Tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját. A belsőenergia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni.
8. évfolyam Egy test elektromosan semleges és az anyagszerkezeti magyarázata. A testek elektromos állapota és fajtái. Vezetők és a szigetelők közötti különbségek és példák. Elektromos áram fogalma. Áramerősség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, mérése. Elektromos áramkör részei, áramirányok. Feszültség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, mérése. Soros és párhuzamos kapcsolás. Elektromos ellenállás fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége. Egyszerű számításos feladat megoldása az áramerősség, feszültség és ellenállással kapcsolatban. Elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége. Elektromos teljesítmény fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége. Elektromos áram hatásai a gyakorlati életben. Váltakozó áram és egyenáram fogalma. Egyszerű számításos feladatok az elektromos munka és elektromos teljesítménnyel kapcsolatban Fényforrás fogalma, csoportosítása. Fény terjedési sebessége. Fény visszaverődésével és a fény törésével kapcsolatos alapvető jelenségek, törvények. Síktükörben látott kép. Síktükör, homo40
rú- és domború tükör, domború- és homorú lencse használata a gyakorlati életben. Tudjanak egyszerű optikai eszközök felsorolni. Látás feltétele. Fehér fény és a szivárvány.
9. évfolyam A mozgásról általában. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás, a vektor. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. A szabadesés. Nem nulla kezdősebességű, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. Egyenletes körmozgás. Számításos feladatok megoldása. A tehetetlenség törvénye, Newton I. törvénye. A lendület, a lendület megmaradása. Mozgásállapot-változások, az erő fogalma. Newton II. törvénye. Az erők mérése, az erők összegzése. Erő-ellenerő, Newton III. törvénye. Nehézségi erő, súly, súlytalanság. Külső erők. A forgatónyomaték. Egyszerű gépek, a lejtő. A szilárd testek alakváltozásai. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. A bolygók mozgása, a Naprendszer. Az általános tömegvonzás. Mesterséges égitestek mozgása. Számításos feladatok megoldása. A munka, a munkavégzés fajtái. Az energia. A munkatétel. A teljesítmény és a hatásfok. Számításos feladatok megoldása.
10. évfolyam A belső energia. A fajhő. A gázok nyomása zárt térben. A gázok hőtágulása. Az ideális gáz. Az egyesített gáztörvény. A hőtan első és második főtétele. Halmazállapot-változások (olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás) Hőterjedés. Folyadékok viselkedése hőmérsékletváltozáskor. Szilárd testek hőtágulása. Számításos feladatok megoldása. Elektrosztatika. Elektrosztatikai alapjelenségek. A Coulomb-törvény. Az elektromos térerősség, elektromos erővonalak. Munkavégzés, elektromos feszültség. Vezetők az elektromos térben. Kapacitás, kondenzátorok. Elektromos áram. Áramerősség fogalma. Ellenállás, Ohm-törvény. Elektromos munka, teljesítmény, Joule-hő. Soros- és párhuzamos kapcsolások. Áramforrások jellemzése. Vezetési jelenségek különböző anyagokban.
Ének-zene hat évfolyamos képzés 7. évfolyam Középkor egyházi és világi zenéje Reneszánsz zene. Giovanni Pierluigi Palestrina, Josquin des Prez és Lassus munkássága Barokk zene. Monteverdi, J. S. Bach, Vivaldi és Lully élete Zeneelmélet, ritmusértékek, zenei alapfogalmak. Népdalok stílusjegyei, régi stílusú népdalok
8. évfolyam Bécsi klasszikus zeneszerzők munkássága (Haydn, Mozart és Beethoven) Romantikus zene (Verdi, Puccini, Rossini, Wagner,Strauss, Schubert, Schumann, César Franck, Hector Berlioz munkássága) Magyar romantikus zene (Erkel és Liszt művei és munkássága) Zeneelmélet, előjegyzések, hangnemek. Új stílusú népdalok jellemzői.
9. évfolyam XX. sz. zenei irányzatai, kortárs művészet (Kodály, Bartók, Schönberg, Berg, Sztravinszkij és kortárs zeneszerzők élete Jazz jellegzetes műfajai, könnyűzene napjainkban. Táncok a zenetörténetben Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök. 41
Négy évfolyamos képzés 9. évfolyam Őskor, ókor és középkor zenéje Zenei korszakok jellemzői (Reneszánsz, Barokk, Bécsi klasszika, Romantikus, XX. sz. és a kortárs zene) Népzene stílusjegyei Zeneelmélet (ritmusértékek, előjegyzések, hangnemek és hangközök)
Informatika 7. évfolyam Gyakorlati Weblapszerkesztés ; Egyszerű, egyoldalas alapműveleteket tartalmazó feladat (színek, képek, szövegek, linkek) ; Prezentáció ; Egyszerű alapműveleteket tartalmazó feladat (színek, szövegek, képek)
8. évfolyam Gyakorlati Táblázatkezelés; Egyszerű táblázat elkészítése (formázás, szum, átlag, min, max. fgv.); Adatbázis kezelés ; Egytáblás adatkezelő feladat (importálás, egyszerű lekérdezések, jelentése)
9. évfolyam Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit.; Legyen elképzelése a legújabb kommunikációs jelenségeknek és az adatkezelési, kapacitások növekedésének társadalmi hatásairól.; Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását.; Ismerje az illetéktelen szoftverhasználat fogalmát. Tudja, hogy az adatok jogtalan eltulajdonítása erkölcstelen. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét.; Tudja, hogy a vírusok hatalmas kárt okozhatnak. ; Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet.; Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).; Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.; A digitalizált (bináris) jelek mennyisége és a tárolóeszközök kapacitása mérhető.; Ismerje az alapvető érzékelhető jelfajták digitalizálhatóságát.; Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.; Ismerje a számítógép részeit és perifériáit.; Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit.; Tudja üzembe helyezni a számítógépet.; Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit, valamint működésük fontosabb fizikai alapjait.; Ismerje a szoftver fogalmát, fajtáit.; Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét.; Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket.; Tudjon állományokat megkeresni.; Ismerje és tudja használni az állománykezelő parancsokat.; Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. ; Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési, működési módját valamint a védekezés eszközeit, módszereit.; Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele, töredezettség-mentesítés.; Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szol42
gáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.; Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani.; Ismerje a program kezelő felületét.; Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni.; Tudjon dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni.; Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.; Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, oldal). ; Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. ; Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni.; Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. ; Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni.; Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (fejléc, lábléc, lapszámozás, margók, …); Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit.; Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni.; Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.; Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni.; Tudjon körlevelet készíteni.; Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.
10. osztály Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait. Tudjon eligazodni, tájékozódni a könyvtár funkcionális tereiben. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje a szépirodalom és az ismeretközlő irodalom rendezettségét, rendszerét.; Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.; Ismerje a könyvek szokásos tartalmi egységeit. Tudja megkülönböztetni a különböző időszaki kiadványokat. Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.; Ismerje a katalógus fogalmát. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert (magyar) kereső-programokat használni.; Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani.; Ismerje a program kezelő felületét.; Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon.; Tudjon egyszerű bemutatót, elektronikus faliújságot, elektronikus hirdetőtáblát készíteni.; Tudja az általa tanult grafikai programot indítani.; Ismerje a program kezelő felületét.; Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni.; Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni.; Tudjon képeket bevinni a számítógépbe, azokat képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.; Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.; Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.; Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.; Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat.; Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (öszszeg, átlag, maximum, minimum).; Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni.; Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Tudja, hogy képlet, függvény másolásakor a cellakoordináták hogyan változnak.; Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.; Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között.; Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó).; Ismerje a nyomtatási kép és nyomtatás kapcsolatát.; Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont beilleszteni.; Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. 43
Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.
11. osztály Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait.;Ismerje és alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Netikett. Ismerjen és tudjon használni egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani, csoportosítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon névjegyzéket készíteni. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje a News és IRC szolgáltatásokat. Ismerje az Internet címzési rendszerét. Ismerje az URL szerkezetét. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon állományt letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon html dokumentumot menteni, betölteni és nyomtatni. Tudjon weblap címeket könyvjelzőben tárolni. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Ismerje a weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, mozgóképek, hanganyag, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, szám, dátum, logikai, pénznem); milyen adat tárolására alkalmasak, hosszuk, velük végezhető műveletek. Tudjon az ismert adatbázis-kezelő programban létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni, az előírt kapcsolatokat definiálni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni, kimenteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni egy vagy több adattáblából egyszerre. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést készíteni. Tudjon kultúráltan adattáblákat nyomtatni. Tudjon adott jelentésformákat kialakítani és nyomtatni.
12. osztály lásd. 9-11. évf. követelményei
Közgazdaságtan 9. évfolyamon A tanulók ismerjék az alapvető fogalmakat (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), sorolják fel a termelési tényezőket, mutassák be a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsák a javakat. A tanulók mutassák be a gazdasági szereplőket és kapcsolataikat. A tanulók legyenek képesek felsorolni az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. A tanulók sorolják fel a háztartás feladatait, bevételeit és kiadásait, értékeljék a háztartás pénzgazdálkodását, tudják kiszámítani a háztartás bevételeit, kiadásait, megkülönböztetni a háztartás munkavállalói és jövedelem felhasználó kapcsolatrendszerét.
10. évfolyamon 44
A tanulók legyenek képesek jellemezni a vállalkozások és más gazdasági szereplők kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti vállalkozást és a nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat és tulajdonságaikat. A tanulók ismerjék és használják a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, legyenek képesek áttekinteni a munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. A tanulók ismerjék a költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, kapcsolatukat az eredménnyel.
11. évfolyam A tanulók mutassák be a közgazdaságtan alapkategóriáit, elemzési módszereit, a piac működési mechanizmusát, a kereslet-kínálat törvényét, a hasznosság szerepét a fogyasztói döntésekben. Értelmezzék a teljes-, átlag- és határtermék függvények közötti összefüggést, az üzemszüneti és fedezeti pont lényegét, a profitmaximum elérésének feltételeit tökéletes verseny, illetve monopólium esetén, a tényezőpiac sajátosságait, a származékos kereslet lényegét, a határtermékbevétel és a tényező-határköltség fogalmát, szerepét az optimális tényező felhasználásban. Ismertessék a külső gazdasági hatások szerepét, az állami beavatkozás szükségességét, az externáliák fogalmát, fajtáit, internalizálásának szükségességét és lehetséges módjait. Tegyenek különbséget a magán- és közjavak között. Ábrázolják a keresleti, valamint a hasznossági függvényeket, a közömbösségi térképet, a költségfüggvényeket, az üzemszüneti és fedezeti pontot. Alkalmazzák a Marshall-keresztet, mint elemzési eszközt. Alapképletek segítségével alapadatokból egyszerű feladatokat oldjanak meg. Elemezzék egy termelési tényező keresletét és kínálatát rövid és hosszú távon.
12. évfolyam A tanulók mutassák be a mikro- és makro szemlélet közötti különbséget, a makrogazdaság szereplőit és piacait, a jövedelemáramlás formáit és kategóriáit, a kibocsátás nemzetközi mutatóit. Ismertessék az árupiaci kereslet tényezőit, a fogyasztási és megtakarítási függvényt, a beruházások szerepét, a modern pénzrendszert, a kétszintű bankrendszer működését, a pénzteremtés mechanizmusát, a pénzkereslet tényezõit, a pénzpiac hatását a kamatláb alakulására, valamint az árupiaci kínálat tényezőit, a munkapiac szerepét a kínálat alakulásában. Mutassák be a nemzetgazdasági problémákat (növekedés, munkanélküliség, infláció) és okaikat. Határozzák meg az állam feladatait, a fiskális és monetáris politika eszközrendszerét, hatását, jellemezzék a gazdaságpolitika fõ irányait. Ismertessék a külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmakat (munkamegosztás, komparatív előnyök, valutapiaci fogalmak), a külkereskedelem politika fogalmát, irányait, eszközrendszerét, az export és import hatását az egyensúlyi jövedelemre, a külkereskedelmi és fizetési mérleg fogalmát, szerkezetét, a legfontosabb nemzetközi szervezeteket.
Társadalomismeret és etika 11. évfolyam A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését! Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben! Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett! Értse és értelmezze felelősségét a maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért! Ismerje meg Magyarország intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok okainak felismerésére, az erkölcsi kérdések felvetésére.
Rajz és vizuális kultúra 45
7. évfolyam A tanuló legyen képes adott elemzési pontok szerint műalkotásokat összehasonlítani, legjellemzőbb stílusjegyeket felismerni. Koronként három- három alkotást tudjon felismerni. Megfigyelés után legyen képes téri, formai, tónusviszonylatokat megítélni, rajzban és szóban is megfogalmazni. Ismerje a Monge-vetület, az axonometrikus szerkesztés és perspektíva alapjait, egyszerű testcsoportot tudjon az adott térábrázolási rendszerben ábrázolni.
8. évfolyam A tanuló ismerje a művészettörténeti korszakok, stílusok alapvető jellemzőit. Legyen képes kortárs művészi alkotást értelmezni. Legyen jártas téri, formai színtani elemzésben. Rendelkezzen az ábrázolási konvenciók alapjaival. Tudjon vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Tudjon tárgyat tervezni, ismerje a vizuális nyelvet. Legyen tisztában a média alapvető megjelenési formáival, hatáskeltő eljárásaival.
Művészettörténet 9. évfolam A művészetek kezdetei; Az őskor művészete; A természeti népek művészete; A rajzoló művészet kialakulása; Az ókor művészete; Az ókori egyiptom; Az ókori görög művészet; Az ókori róma művészete; A hellénizmus
10 évfolyam A középkor művészete A román kori művészet; A reneszánsz; A gótika; Az újkori művészet; Az újkori könyvművészet; A modernizmus kezdetei; A modernizmus könyművészete
11. évfolyam A szecesszió művészete; A jugend stílus; Az európai izmusok; Az impresszionisták; A kubizmus; A szürrealizmus; Az izmusok keveredése; A szocialista realizmus
12. évfolyam A képzőművészet ágai: a rajzművészet és grafika; festészet; a szobrászat; Az iparművészet; A könyvművészet; A könyvkötés művészete
Viselkedéskultúra 9. évfolyam A zónák , amik körülvesznek; A köszönésformák; A bemutatkozás; A bemutatás szabályai; Társadalmi zóna; Nyilvános zóna; Mit közlünk és hogyan; A tegezés , magázás; A verbális közlés; A nonverbális közlés; Az öltözködés; A higénia és ápoltság; Öltözködés hétköznap; Öltözködés ünnepeken rendezvényeken; Étkezési szokások; Protokol ismeretek
Pályaorientáció 9. évfolyam Pályaismeret; Pályakép; Pályatükör; A pálya és személyiség;Az önismeret; A reális én kép; A képességek szerepe a pályaválasztásban; A család hatása a pályaválasztásra; A külső hatások; 46
Az iskola hatása a pályaválasztásra; A pályamódosítás; A munkaerő piac; A munkanélküliség; Az állás interjú; Az álláshirdetés
10. évfolyam Az önéletrajz típusok; Az állásinterjú; A pályázati munkák; Az önálló vállalkozás; A kényszer vállalkozás; Viselkedés a munkahelyen; A munkaidő; A szabadság; Beosztott és vezető; A vezetői felelősség; A műszaki pályák; A humán pályák; A szolgáltatási szektor
Nyomdaipari alapismeretek 9. évfolyam: A gondolatrögzítés kezdetei; Az írás előzményei; Az írás fejlődése; A hangírás; Az európai írás fejlődése; A könyv alakjának kialakulása; Gutenberg találmánya; Gutenberg élete; A magyar nyomdászat kezdetei; A reneszánsz nyomdászata; A barokk hazai könyvművészete; A reformkori magyar könyv
10. évfolyam A tipografiai mértékrendszerek; Átszámítás tipográfiai mértékrendszerből, méterrendszerbe; A tipografiai forma meghatározói; A kézírat; A papírméretek; A hagyományos szedési eljárások; Az elektronikus szövegelőállítás; A nyomtatók
11. évfolyam A fényérzékeny anyagok; A film levilágítók; A lézer főbb jellemzői; A nyomdaipari eredetik; Az eredetik jelemzése; A színes képeredetik;Elektronikus képeredetik; Az eredetikkel szemben támasztott követelmények
12 évfolyam A könyv részei; A címnegyedív; A folyamatos szövegrész; A könyv járulékos részei; A folyóirat jellemzői; A napilap jellemzői; A nyomtatás kivitelezés szerint; Az akcidens nyomtatványok; A tipográfiai megformálás elemei; Egyéb nyomdatermékek; Ügyviteli nyomtatványok; Csomagoló anyagok
Testnevelés Az osztályozó vizsga képességszintjeinek követelményei különbözőek fiúk és leányok számára, melyhez kidolgozott táblázatunk van. Minden évfolyamon teljesíteni kell: 30m-es futás, 60m-es futás, 1200m-es futás, medicinlabda dobás, karhajlítás, 4 perces felülés, helyből távolugrás, magasugrás, távolugrás, kislabdahajítás,
7. évfolyam Kézilabda: labdavezetés, átadás, kitámasztás, felugrásos kapuralövés Torna: talaj: gurulóátfordulás (előre-hátra), terpesz (előre -hátra), tarkóállás, fejállás szekrényugrás: guggolóátugrás 4 részes szekrényen, gerenda: felugrás-lépések-mérleghomorított leugrás, gyűrű: alaplendület. Atlétika: távolugrás, kislabdahajítás, 60m-es futás, Kötélmászás.
47
8. évfolyam Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztás, felugrásos kapuralövés,büntetődobás Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, szekrényugrás: guggolóátugrás 4 részes szekrényen, gerenda: felugrás-lépések-mérlegterpeszleugrás, korlát: alaplendület, lebegőfüggés, leugrás., gyűrű: alaplendület. Atlétika: magasugrás lépőtechnika, kislabdahajítás 3-as lépésritmusban, 60m-es futás, Kötélmászás.
9. évfolyam Kosárlabda: elindulás, megállás, felvételi pályán labdavezetés. Röplabda: kosár-alkarérintés, érintések kör közepén állva, nem léphet ki a körből. Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás szekrényugrás: guggolóátugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás-3-as lépés, érintőlépés -mérleg-leugrás, korlát: alaplendület, saslengés 5db, gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, leugrás. Atlétika: magasugrás lépő vagy hasmánt technika vagy távolugrás, kislabdahajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. Kötélmászás,
10. évfolyam Kosárlabda: önindítás, jobb – baloldalról fektetett dobás, Röplabda: alsó nyitás, felső nyitás, páros gyakorlatok Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, tigrisbukfenc Szekrényugrás: guggolóátugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás-3-as lépés, érintőlépés -mérlegforduló-leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, hátsófüggés, bicskaleugrás. Atlétika:flopp magasugrás vagy távolugrás guggolótechnika, kislabdahajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. Kötélmászás, fiúknak függeszkedve.
11. évfolyam 48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak. Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapuralövés, falrapassz, kapura lövés Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, tigrisbukfenc, cigánykerék szekrényugrás: guggolóátugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak, fiúknak hosszában., gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés -mérlegforduló-leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre bicskaleugrás. Atlétika: magasugrás vagy távolugrás tetszés szerinti technika, kislabdahajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy 2000m-es futás.
12. évfolyam 48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak. 48
Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapuralövés, falrapassz, kapura lövés, átlövés, húzás Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura loves, átadás, kezelés, Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, tigrisbukfenc, cigánykerék, fejen átfordulás, szekrényugrás: guggolóátugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak, fiúknak hosszában terpeszátugrás, gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés, érintőlépés, gurulóátfordulás előre mérlegforduló-leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, hátultámasz, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre terpeszleugrás. Atlétika: magasugrás vagy távolugrás tetszés szerinti technika, kislabdahajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy 2000m-es futás.
0957-06 Nyomdaipari minőségbiztosítás Első Tanév (144 óra) 234/1.1/0957-06 Papírgyártás 234/1.2/0957-06 Papírtulajdonságok 234/1.3/0957-06 Festék 234/4.0/0957-06 Kiadványszerkesztés, formakészítés 234/4.1/0957-06 Nyomdászat fejlődésének története 234/4.2/0957-06 Kiadványszerkesztés 234/4.3/0957-06 Formakészítés
Második Tanév 234/2.0/0957-06 Nyomdaipari segédanyagok 234/2.1/0957-06 Nyomtatás segédanyagai 234/2.2/0957-06 Formakészítési anyagok 234/2.2/0957-06 Formakészítési anyagok 234/3.0/0957-06 A kötészet anyagai 234/3.1/0957-06 Speciális kötészeti anyagok 234/5.0/0957-06 Nyomtatás 234/5.1/0957-06 Íves nyomógépek szerkezeti elemei 234/5.2/0957-06 Tekercs-nyomó gépek speciális szerkezeti elemei 234/5.3/0957-06 Nyomtatás technológiája 234/6.0/0957-06 Könyvkötészet 234/6.1/0957-06 Könyvkötészet 234/7.0/0957-06 Minőségbiztosítás 234/7.1/0957-06 Minőségügyi ismeretek 234/7.2/0957-06 Formakészítés minőségi követelményei 234/7.3/0957-06 Nyomtatás minőségi követelményei 234/7.4/0957-06 Könyvkötészet minőségi követelményei
0958-06 Nagyüzemi könyvgyártás Második tanévben 234/1.1/0958-06 Nagyüzemi könyvgyártási technológiák 49
234/1.2/0958-06 A vágás technológiája// 234/1.3/0958-06 A hajtogatás technológiája 234/1.4/0958-06 Az előzékelés technológiája 234/1.5/0958-06 Az összehordás technológiája 234/1.6/0958-06 A cérnafűzés technológiája 234/1.7/0958-06 Ragasztókötés technológiája 34/1.8/0958-06 Könyvtest-kikészítés technológiája/ 2234/1.10/0958-06 Tábla-összeállítás technológiája 34/1.9/0958-06 Tábla anyagainak szabása 234/1.11/0958-06 Táblakikészítés technológiája 234/1.12/0958-06 A beakasztás technológiája 234/1.13/0958-06 Préselések, szárítások technológiája 234/1.14/0958-06 Könyvnyílás-beégetés technológiája 234/1.15/0958-06 A csomagolás folyamata
0960-06 Kötészeti gépek Második tanévben 234/1.1/0960-06 Vágó-, szabógépek működése, beállítása, kezelése/ 234/1.2/0960-06 Hajtogatógépek működése, beállítása, kezelése 234/1.3/0960-06 Előzékelőgépek működése, beállítása, kezelése 234/1.4/0960-06 Összehordógépek működése, beállítása 234/1.5/0960-06 Cérnafűzőgépek működése, beállítása, kezelése 234/1.6/0960-06 Ragasztókötő gépek működése, beállítása, kezelése 234/1.7/0960-06 Prések fajtái, kezelésük 234/1.8/0960-06 Könyvtest kikészítő gépek működése, beállítása, kezelése 234/1.9/0960-06 Könyvtábla-készítő gépek működése, beállítása, kezelése 234/1.10/0960-06 Beakasztógépek működése, beállítása, kezelése 234/1.11/0960-06 Könyvgyártó gépsorok fajtái, működésük, beállításuk, kezelésük
234/1.0/0956-06 Általános munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelem 234/1.1/0956-06 Munka- és balesetvédelmi előírások Munkavédelem célja, alapfogalmai; Munkavédelem szervezeti és jogi kérdései; A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei; Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények; Foglalkozás-egészségügy – foglalkozási ártalmak és megbetegedések; A balesetek fajtái, a munkabaleset; Elsősegélynyújtás alapesetei 234/1.2/0956-06 Környezetvédelem A környezet fogalma; A környezetvédelem feladata; A környezetvédelem jogi szabályozása; A környezetvédelem irányítása, ellenőrzése; A gazdálkodó szervezetek kötelességei a környezetvédelem területén; A környezetvédelem módszerei; A környezetvédelem eszközei; A környezetvédelem fő területei és az egyes területek fő feladatai 234/1.3/0956-06 Tűzvédelem 50
A tűz elleni védekezés jogforrása, feladatai és szervezetei; Általános tűzvédelmi ismeretek; Égéselméleti alapismeretek, tűzoltási módok, oltóanyagok, tűzoltó eszközök és tűzoltó készülékek 234/2.0/0956-06 Speciális munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelem 234/2.1/0956-06 A formakészítés munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelme Munkavégzés számítógépes környezetben; A számítógépes munkahely kialakításának ergonómiai szempontjai; Foglalkozási ártalmak és megelőzésük számítógépes munkavégzés során; A formakészítés környezetvédelmi kérdései; A formakészítés tűzvédelmi kérdései 234/2.2/0956-06 A gépterem munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelme Egészségügyi előírások a nyomdaiparban; Általános munkavédelmi szabályok az ívnyomó gépteremben; Munkavédelmi szabályok a gépmester kéziszerszámainak használatánál; A nyomógépek veszélyforrásai; Elektromos veszélyforrások; A gépterem környezetvédelmi kérdései; A gépterem tűzvédelmi kérdései 234/2.3/0956-06 A kötészet munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelme Egészségügyi előírások a nyomdaiparban; Általános munkavédelmi szabályok a könyvkötészeti műhelyekben; Munkavédelmi szabályok kézi könyvkötő szerszámok használatánál; Drótfűzőgépek veszélyforrásai; Ívvágógép veszélyforrásai; Egyéb kötészeti gépek veszélyforrásai; A könyvkötészet környezetvédelmi kérdései; A könyvkötészet tűzvédelmi kérdései Feladat értelmezése
1. tananyagelem 233/1.1/2583-09 Feladat pontosítása
A kapott kiadványszerkesztői komplex feladatot pontosítja a megrendelővel, az elvárásokat, határidőket, minőségi követelményeket írásban rögzíti.
A feladatot részfeladatokra bontja, azok elvégzését ütemezi.
Az általa el nem végezhető részfeladatokra (fotózás, dobszkenner használata, levilágítás, proof készítés) munkatársakat, szükség szerint alvállalkozókat akár szerződéssel bevon
51
A feladat elvégzéséhez a háttértáron elegendő üres helyet biztosít, az adatok, munkafájlok tárolásához szükséges könyvtárszerkezetet kialakítja, azokba a digitálisan kapott adatokat elhelyezi.
2. tananyagelem 233/1.2/2583-09 Bemeneti adatok kezelése
A megrendelőtől kapott analóg és digitális bemeneti adatokat (szöveg, kézirat, fotók, rajzok, vázlatok, művészi eredetik, minőségi, mennyiségi, tipográfiai elvárások) rendszerezi, minőségüket ellenőrzi, szükség szerint pótlást, pontosítást kér.
Kép-és szövegintegráció elmélet Tördelés elmélet 233/2.0/2585-09 1. tananyagelem 233/2.1/2585-09 A tördelés előkészítése
13. évfolyam: Nagy terjedelmű kiadványok; Kimenetek; Oldalak (lapok) és rétegek palettái
14. évfolyam: Billentyűkombinációk; Állományok megnyitása, mentése és az automatikus biztonsági mentés; Állományok konvertálása; Preferenciák (beállítások)
2. tananyagelem 233/2.2/2585-09 A tördelés munkafolyamata
13. évfolyam: A szöveg bevitele; Állományok fogadása eredetiként; Szöveg bevitele billentyűzéssel; Szövegszerkesztő programok alkalmazása; Állományok mentése, másolása, törlése, archiválása; Az oldalak (layout) beállításai; Az új dokumentum beállításai; Margók, hasábok és hasábközök; Automata szövegdobozok; Oldalak és oldalpárok (spreads)
52
14. évfolyam: Kijelölés és kiválasztás (select and target); Oldalszámozás, élőfej; Szakaszok és szakaszbeállítások; Mesteroldalak és az öröklés; A rétegek fedési sorrendje; Oldalpárok vágólapterülete; Vonalzó, segédvonalak, segédvonalháló; Rétegek; Automatikus igazodás új layout-hoz; Mintagyűjtemény (libraries)
3. tananyagelem 233/2.3/2585-09 Tördelési segédeszközök
13. évfolyam: Szövegformázás; Elválasztások, kizárási beállítások; Nyelvek és kivételszótárak; Egysoros, soksoros kizárásszámítás
14. évfolyam: Optikai margókiegyenlítés; Speciális karakterek bevitele; Sortávolság és betűvonalháló; Kiskapitálisok és ligatúrák; Tabulátorok és vonalazások; Egyedi formázás, formázás stíluslapokkal; beágyazott stílusok; Egalizálási, alávágási beállítások;Stílusok, stíluslapok létrehozása, alkalmazásai (bekezdés, karakter, objektum, vonal, szín, nyomtató)
4. tananyagelem 233/2.4/2585-09 Kimenetek
13. évfolyam: A háromszínnvomás elmélete; A színrebontás elmélete, a háromszínnyomás problémái A színegyensúly beállítása
14. évfolyam: Digitális rácsképzés, felbontás, rácsozási mód. rácspont alakok; Rácssűrűség, a nyomtatható árnyalatok száma, a fekete színkivonat rácselforgatása; A moaré elmélete, digitális rácselforgatás
Képfeldolgozás
6. TANANYAGEGYSÉG 53
233/1.0/2584-09 1. tananyagelem 233/1.1/2584-09 Alapismeretek Digitalizálás 13. évfolyam: Az eredetik feldolgozásra alkalmasságának megítélése; Nyomatról szkennelt digitális kép jellemzői; Icc-profil alkalmazása; A szkennelés beállításai; Mentési stratégiák
14. évfolyam: 2. tananyagelem 233/1.2/2584-09 Digitális adatok fogadása Kapott digitális fájlok (.doc, .ppt, .pdf stb.) képeinek kinyerése, a képek jellemzőinek; beállítása, a mentésük képeredetiként; Használhatatlan kapott eredetik esetén a problémát az illetékes (munkatárs, főnök megrendelő) felé jelzi, pótlást kér
7. TANANYAGEGYSÉG 1. tananyagelem 233/2.1/2584-09 Pixelgrafikus programismeret 13. évfolyam: Kijelölő eszközök használata, műveletek kijelölésekkel; Rétegek használata, rétegműveletek, szövegrétegek; Festőeszközök, beállításaik, festési módok, minták, áttűnések; Maszkok és csatornák használata, maszk és kijelölés, gyorsmaszk
14. évfolyam: A kép retusálása, pixelhalmazok jellemzőinek megváltoztatása; Szöveg a képen, műveletek szövegekkel, szövegréteg műveletei; Szűrők használata, élesség növelése, speciális hatások, összhatásmódok; Vektoros rajzoló eszközök használata, vágógörbék használata háttér kitakarása; A kép konvertálása, előkészítése duplex nyomáshoz; A kép méretezése (mód, felbontás, méret), exportálása (formátum) a kiadvány jellegének megfelelően; Színkezelő profilok használata
8. TANANYAGEGYSÉG 1. tananyagelem 233/3.1/2584-09 Vektorgrafikus programismeret 13. évfolyam: Vonalzó, segédvonalak, rács használata, beállításaik, műveleteik; Az eszköztár eszközei, beállítási lehetőségeik, használatuk; Bézier-görbék rajzolása, módosítása, műveletek görbékkel; Körvonal és kitöltés tulajdonságai, szín, színátmenet, minta, stílus; Alakzatok transzformációi; A színbeállítás lehetőségei, színkezelés 54
14. évfolyam: Pixeles képek importja, vektorizálása, beágyazása, pixeles és vektoros szűrők használata; Rétegek használata, rétegműveletek, összhatásmódok, átlátszóság; Szöveg bevitele, szövegműveletek, karakter és bekezdésjellemzők beállítási lehetőségei; Táblázatok, diagramok készítése, importja, beállításai, speciális lehetőségek; Nyomtatási beállítások, exportálási lehetőségek
9. TANANYAGEGYSÉG 1. tananyagelem 233/4.1/2584-09 Képpont jellemzése, autotípia 13. évfolyam: A pixeles és vektoros illusztráció különbözősége, jellemzői; A vonalas és árnyalatos illusztráció különbsége, eltérő feldolgozási módja, jellemzői; A fotó jelentősége, a gradációs görbe; Reflexió, transzmisszió, opacitás, denzitás, árnyalati terjedelem; Az árnyalatszám csökkenése a feldolgozás során; Az autotípia szükségessége, a rácsra bontás elmélete, üveg és érintkezőrács
Kiadványszerkesztés (11. évfolyam) Rajzolás vektorgrafikus programmal; Körvonalak (path); Vonal- és kitöltésjellemzők; Keretek; Bézier-görbék, csomópontok és segédpontok; Vonaljellemzők és sarokhatások; Kitöltő minták; Toll- és ceruza-szerszámok; Pontok és körvonalak szerkesztése; Szöveg átalakítása körvonalakká; Körvonalak kombinálása; Bittérképes kép konvertálása vektorgrafikussá; A szöveg bevitele; Állományok fogadása kéziratként; Szöveg bevitele billentyűzéssel; Szövegszerkesztő programok alkalmazása; Állományok mentése, másolása, törlése, archiválása; A tördelőprogram munkaképernyője; Lebegőablakok, paletták; Eszköztár Méretezések palettája; Karakterek és bekezdések palettái; Színminták palettája (swatches); Stílusok palettája; Navigátor palettája; Oldalak (lapok) és rétegek palettái; Billentyűkombinációk; Állományok megnyitása, mentése és az automatikus biztonsági mentés; Állományok konvertálása; Preferenciák (beállítások)
Termelésszervezés és irányítás
236/1.1/0969-06 Gyártás műszaki előkészítése A termelésirányítás utasítása alapján megtervezi a gépterem termelési folyamatát; Bemeneti alrendszer; Átalakító alrendszer; Kimeneti alrendszer; A gyártmánytervezés célja; A gyártmánytervezés szempontjai; A gyártmánytervezés helyszínei; A gyártástervezés szempontjai
236/1.2/0969-06 55
Gyártás technológiai tervezése A munkatáska technológiai utasítása szerint a munkát kiosztja a nyomógépre; Ellenőrzi a színterhelést, szürkeegyensúlyt Induló ívet aláír; Gyártás-technológia tervezés fogalma; A technológiai tervezés fázisai; A gyártandó termék strukturális elemzése; A technológiai lebonyolítási terv készítése
236/1.3/0969-06 Termékhez szükséges anyagmennyiség meghatározása Előkészítteti a papírokat minőség, méret és nyomógép szerint megvágva; Biztosíttatja a nyomtatáshoz szükséges festéket; A nyomómű és a nyomóforma kezeléséhez szükséges segédanyagokról gondoskodik
236/1.4/0969-06 Termékhez szükséges munkaidő meghatározása Elvégzi a gépterem adminisztrációját; Érvényesíti a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat;Programozási norma; Norma megállapítási módszerek; A gyártási idő és a technológia összefüggése
Munkatervezés és –szervezés 1142-06 A munkajog alapismeretei A tanulók ismerjék a munkaszerződés fogalmát, kritériumait, a munkaviszony létesítés és megszüntetés módjait. Ismerjék a munkavállalók jogait és kötelességeit, a munkafeltételek változtatásának, továbbá a munkaügyi viták rendezési módjait
A munkahely és a környezet védelme A tanulók ismerjék a munka-, a tűz-, és a környezetvédelem alapfogalmait (EU szabványok) Tudják a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit. Alkalmazzák a munkavédelmi előírásokat (érintésvédelem, védőfelszerelés). Ismerjék az elsősegélynyújtás alapjait
Minőségbiztosítás A tanulók ismerjék a minőségbiztosítási szabványokat, és eljárásokat
1142-06 Számítógép kezelés Alapképzés 9-12 osztályban Irodai alkalmazások elméleti alapjai Az MS Office programcsomag használata. Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbáziskezelés Prezentációkészítés
1. Szakmai tanév 56
Az információtechnológia alapja; Operációs rendszerek elmélete(gyakorlata); Internet és intranet;Az elektronikus levelezés alapfogalmait (e-mail cím szerkezete és felépítése,protokollok), egy levelező program működése, beállításai."; Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít; Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ; Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel; Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ; Hálózati alapismeretek, szabványok, címzésrendszerek; Hálózati eszközök haszmálata; LAN- és WANhálózatokat használ; Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért; Tevékenységét dokumentálja; Szoftverhasználati jogokat alkalmaz; Informatikai alapfogalmak; Számrendszerek, számábrázolás; Bináris logika; A mikorszámítógép felépítése; Információtechnológia alapfogalmai; Hálózati alapfogalmak; Hálózati architektúrák ; Az internet címzésrendszere IPv4; A NETBIOS névrendszer; A WINS kiszolgáló feladata; A DNS névrendszer ---------------------------félév----------------------------------A DHCP szolgáltatás rendszere; A TCP/IP modell felépítése; Hálózati eszközök használata, beállítási; Adatátvitel a mikroszámítógép egységei között; Jelátalakítás;Szoftverek csoportosítása, generációk, szoftver licenszek; Az operációs rendszer; A fájlrendszer típusai, felépítése; Operációs rendszerek telepítése, alapbeállításai; Szoftverek telepítése; Perifériák telepítése, kezelése; Az elektronikus levelezés, kliensek használat, netikett; WEB használat; Internetes kártevők, védekezési módok
2. Szakmai tanév A számítógép kezelés gyakorlati feladatait, tapasztalatait a tanulók a szorgalmi időszakban a gyakorlati munkakörnyezetükben fejlesztik tovább.
Szakrajz 1.Tanév Alapfogalmak A műszaki rajz tartalma, célja, feladata; Rajzeszközök és alkalmazásuk; A szabvány szerepe és fontossága; Rajzi alapismeretek alkalmazása. A rajzlapok jellemzői, feliratmező rajzlapok tájolása és arányai; A szabványírás Síkmértan Vonalzó csúsztatással előállítható szögek; Síkidomok szerkesztése; A kör és részeinek szerkesztése; Thalész tétele; Sokszögek szerkesztések Térmértan A vetület és képsík szerepe; Vetítési módszerek; A háromképsíkos rendszer; Az amerikai vetítési módszer Ábrázolási módok Képsíkrendszer; Test vetületei; Vetületi ábrázolás ---------------------------félév----------------------------------Ábrázolási folyamat bemutatása két és háromképsíkban; Perspektívikus és axonometrikus ábrázolás Méretarány, méretvonal rajzi méretezés Méretezés szabályai A metszet és a nézet fogalma A metszeti ábrázolás; Metszetek jelentősége; Metszetek alkalmazása; Részmetszet és kitörés; Lépcsős metszetek; Befordított metszetek
1174-06 Számítógép Javítás 57
1. Szakmai tanév Tesztprogramokat futtat, archivált adatokat visszatölt, távfelügyeletet ellát; A berendezés műszaki jellemzőit méri, műszaki dokumentációt olvas és értelmez; Segédanyagok, szűrők, alkatrészek állapotát ellenőrzi, szükség esetén cseréli azokat; Berendezések állapotát ellenőrzi, karbantartói méréseket végez, portalanít, tisztít; Hibát behatárol, hibás alkatrészt/egységet a helyszínen javítja, vagy cseréli, selejtezi; Javított, cserélt egység vagy berendezés működését ellenőrzi; Hálózati passzív elemek felszerelését ellenőrzi, átviteli hálózati berendezéseket átveszi; Nyomvonalat kialakít, aktív és passzív elemeket csatlakoztat; Berendezést felszereli, installálja, teszteli; Berendezést a megrendelőnek átadja 2. Szakmai tanév A tanulók megismerik a számítógépes hálózati eszközök működésének alapjait, a legelterjedtebb technológiákat, szabványokat; A tanulók telepítik és konfigurálják a különböző számítógép és hálózatfelügyeleti programokat és segédprogramokat, majd segítségükkel tipikus felügyeleti feladatokat hajtanak végre; A tanulók részletesen megismerik a számítógép és hálózatfelügyelet különböző részeit, a legelterjedtebb technológiáit, szabványait
1142-06, 1174-06 Számítógép hálózatok 2. Szakmai tanév Hálózati alapismeretek, szabványok, címzésrendszerek; Hálózati eszközök; "A tanulók megismerik a számítógépes hálózati eszközök működésének alapjait, a legelterjedtebb technológiákat, szabványokat"; Hálózati telepítés és konfigurálás; Feltelepítik a kliens operációs rendszerek leggyakrabban használt hálózati szolgáltatásait (fájl- és nyomtatómegosztás)."; Bevezetés a számítógép és hálózatfelügyeletbe Hálózatkiépítési gyakorlatok Hálózati alapfogalmak; Hálózati architektúrák; AZ OSI modell felépítése, jelentősége; A fizikai réteg jellemzői, átviteli közegei; AZ adatkapcsolati réteg jellemzői; Közeghozzáférési módszerek; A hálózati réteg jellemzői; Hálózati eszközök használata, beállítási; Az internet címzésrendszere; A felsőbb rétegek feladatai ---------------------------félév----------------------------------Hálózati megosztás; A TCP/IP modell felépítése; A NETBIOS névrendszer; A WINS kiszolgáló feladata; A DNS névrendszer; A DHCP szolgáltatás rendszere; Hálózattervezés, kivitelezés; Hálózati távfelügyelet
1142-06 Számítógép kezelés Alapképzés 9-10 osztályban Irodai alkalmazások elméleti alapjai Az MS Office programcsomag használata. Szövegszerkesztés; Táblázatkezelés; Adatbáziskezelés; Prezentációkészítés 1. Szakmai tanév Az információtechnológia alapjai; Operációs rendszerek elmélete(gyakorlata); Internet és intranet; Az elektronikus levelezés alapfogalmait (e-mail cím szerkezete és felépítése,protokollok), egy levelező program működése, beállításai."; Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít; Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ; Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel; Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ; LAN- és WAN-hálózatokat használ; Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért; Tevékenységét dokumentálja; Szoftverhasználati jogokat alkalmaz; Informatikai alapfogalmak; 58
Számrendszerek, számábrázolás; Bináris logika; A mikorszámítógép felépítése; Információtechnológia alapfogalmai; Adatátvitel a mikroszámítógép egységei között; Jelátalakítás ---------------------------félév----------------------------------Parancssori fáljkezelés BATCH programozás, algoritmusok; Szoftverek csoportosítása, generációk, szoftver licenszek; Az operációs rendszer; A fájlrendszer típusai, felépítése; Operációs rendszerek telepítése, alapbeállításai ; Szoftverek telepítése; Perifériák telepítése, kezelése; Az elektronikus levelezés, kliensek használat, netikett; WEB használat;Internetes kártevők, védekezési módok
2. Szakmai tanév A számítógép kezelés gyakorlati feladatait, tapasztalatait a tanulók a szorgalmi időszakban a gyakorlati munkakörnyezetükben fejlesztik tovább.
1173-06 Számítógép szerelés 1. Szakmai tanév A tanulók megismerik a számítógépek alapvető felépítését, illetve demonstrációkon; megfigyelhetik az összetevők működését.; Ismereteket szereznek az adatátviteli módszerekről, különböző jellemző konfigurációkat ismernek meg.; Operációs rendszerek telepítés és konfigurálás; Szoftveres környezet;Az operációs rendszer felületének beállításait, a felhasználói profilkezelést, valamint az alkalmazói és segédprogramok finombeállítását, működésük elméletét ismerik meg.; Meghatározza a pontos konfigurációt; Kiválasztja a megfelelő eszközöket, hardver-optimalizálást végez;Összeszereli a számítógép konfigurációt;Elvégzi a kábelek csatlakoztatását, rögzítését az alaplaphoz és a házhoz; Elvégzi a hardver és szoftver teszteket;Telepíti a perifériákat; Telepíti a vírusvédelmi, a személyes tűzfal és az egyéb irodai és alkalmazási szoftvereket; Telepíti az operációs rendszert; Telepíti a drivereket; Frissíti a firmware-t; Beszerelik a hálózati kártyát, fizikailag csatlakoztatják munkaállomásukat, majd; telepítik és konfigurálják a hálózati drivereket és protokollokat (Legalább két típusú kártya, két operációs rendszert) Feltelepítik a kliens operációs rendszerek leggyakrabban használt hálózati szolgáltatásait (fájl- és nyomtatómegosztás), majd azokat konfigurálják, működésüket optimalizálják; Számítógép házak típusi, felépítése, tartozékai; Tápegységek típusai, működése, kábelezés; Az alaplap felépítése, elemei, csatlakozásai; CPU foglalatok, típusai, szereléstechnikája; A BIOS szerkezete, beállításai, BIOS update; A merevlemezes tárolók felépítése, működése, típusai; A RAID technológia; A memória felépítése, működése, típusai ---------------------------félév----------------------------------Hajlékonylemezes tárolók felépítése, működése, típusai;Optikai tárolók felépítése, működése, típusai;Elektronikus tárolók felépítése, működése, típusai Média eszközök: Videókártya felépítése, működése, típusai; Hangkártya felépítése, működése, típusai; Monitorok felépítése, működése, típusai; Megjelenítők (projector) felépítése, működése, típusai Periféria eszközök: A nyomtatók felépítése, működése, típusai; A színek számítógépes világa; A billentyűzet felépítése, működése, típusai; Az egér felépítése, működése, típusai; A szkenner felépítése, működése, típusai; Egyéb eszközök: webkamerák, Számítógép összeszerelési gyakorlatok 2. Szakmai tanév A számítógép szerelés gyakorlati feladatait, tapasztalatait a tanulók a szorgalmi időszakban a gyakorlati munkakörnyezetükben fejlesztik tovább. 59
Gyártáselőkészítés I. 234/1.0/0955-06 Gyártáselőkészítés 234/1.1/0955-06 Rendelésfelvéte A nyomdaipari gyártás bemeneti tényezői; A kéziratok fajtái; A kéziratokkal szemben támasztott követelmények; A kézirat mennyiségi és minőségi jellemzői; A kézirat gyártásba vétele, alkalmasságának megítélése;A képeredetik fajtái; A képeredetikkel szemben támasztott követelmények; A képeredetik minőségi jellemzői; A képeredetik gyártásba vétele alkalmasságának megítélése; A megrendelővel való kapcsolattartás szabályai
234/1.2/0955-06 Terméktervezés Nyomtatványtípusok jellemző sajátosságai; Különböző nyomtatványok alakjának, szedéstükrének, betűtípusának, a könyvtáblának, a borítónak stb. megtervezése, műszaki paramétereinek meghatározása
234/1.3/0955-06 Anyaggazdálkodás A nyomdaipari anyagok csoportjai;Az anyagok kereskedelmi (mennyiségi és minőségi) jellemzői; Anyaggazdálkodás
234/1.4/0955-06 Nyomdaipari technológiák A nyomdaipari termékek előállításának lehetőségei; Különböző technológiai lehetőségekkel rendelkező nyomdatípusok; Terméktípusok és technológiák összefüggései
Kézi könyvkötés/elmélet/ 234/1.0/0959-06 Kézi könyvkötés 234/1.1/0959-06 A könyv felépítése, a könyvkötésfajták A könyv részeinek megnevezése fél- és egészborítású könyv esetén; Kötésfajták az ívek egyesítési módja szerint; Kötésfajták a tábla és a könyvtest kapcsolata szerint; Kötésfajták a tábla konstrukciója szerint; Speciális kötések
234/1.2/0959-06 A könyvkötés fejlődéstörténete Az írás kialakulása, az íráshordozók fejlődése; A könyv mai formájának kialakulása; Gutenberg találmánya és hatása a könyvkötészetre; A művészettörténeti korok könyvkötészeti stílusai; A fontosabb könyvkötő gépek fejlődése
234/1.3/0959-06 A könyvkötő műhely berendezése, gépei A könyvkötészet bútorzata; A kézi kötészetben használt ívvágógép, lemezvágó olló; A kötészetben alkalmazott prések; A kézi aranyozó prések; A könyvkötészet kézi szerszámai; Speciális kisgépek
234/1.4/0959-06 A könyvkötészeti anyagok technológiai tulajdonságai Belívpapírok, előzékpapírok, borítópapírok tulajdonságai: szálirány; hajtogathatóság; ragaszthatóság; méretváltozások nedvességfelvételkor, nedvességleadáskor Fűzőanyagok könyvkötészet-technológiai tulajdonságai
60
Könyvkötővásznak, velúrok, műbőrök, bőrök könyvkötészet-technológiai és felhasználói tulajdonságai
234/1.5/0959-06 Hamisbetáblázású könyv készítése A könyvtest készítése kézi és gépi művelettel: az ívvágás;az ívhajtogatás és ívpréselés; az előzék- és mellékletragasztás, préselés; az ívösszehordás, préselés; a kézi fűzési módok; a könyvtestgerinc préselése, ragasztása; a könyvtest háromoldali körülvágása A könyvtábla készítése kézi műveletekkel: az anyagszabás; a könyvtábla összeállítása, préselése, szárítása; a könyvtábla kikészítése kézi szerszámokkal és aranyozó préssel A könyvtest kikészítés műveletei: a könyvtestgerinc gömbölyítése, ereszreverése; a metszésfestés, aranymetszés; a jelzőszalagozás; a sapkázás, hüvelyezés; az oromszegőzés A könyvkikészítés műveletei: beakasztás; a könyv préselése, szárítása; a könyvnyílás kidolgozása; a minőség ellenőrzése; a védőborítás; a csomagolás
234/1.6/0959-06 Betáblázott kötések készítése Az ívvágás; Az ívhajtogatás és ívpréselés; Az előzék- és mellékletragasztás, préselés; Az ívösszehordás, préselés; A fűzés előkészületei; A kézi fűzési módok A fűzés utáni műveletek: az előzék leragasztása; a könyvtestgerinc préselése, ragasztása; a könyvtest körülvágása ívvágógépen; a könyvtestgerinc gömbölyítése és ereszreverése; a könyvtest metszésfestése; a könyvtest jelzőszalagozása, oromszegőzése Előkészítés a betáblázáshoz: anyagszabás; kasírozás; zsinegvégek előhúzása A betáblázás A borítás: a borítás előtti műveletek; a borítóanyag szabása,; a borítás művelete (fél- és egészborítás esetén); préselés, szárítás A borítás utáni műveletek A táblalemez tükrözése Az előzékpapír leragasztása, préselése, 24 órás szárítása A könyv díszítése Minőség-ellenőrzés
234/1.7/0959-06 Használt könyvek újrakötése A használt könyv szétszedése;A hibák, sérülések javításai; Az előzékelési módok; A kézi fűzés fajtái; A fűzés utáni műveletek; A könyvtest vágása; A könyvtest gömbölyítése, ereszreverése; A könyvtest metszésfestése; A könyvtest jelzőszalagozása, oromszegőzése és gerinckasírozása; A könyvtábla anyagainak szabása; A könyvtábla készítése (1/2 és 1/1 borítással); A könyvkikészítés műveletei; A ragasztókötéssel készült könyv újrakötésének sajátosságai
234/1.8/0959-06 Ügyviteli nyomtatványok kötészete Az ügyviteli nyomtatvány fogalma, felosztása A darabolós nyomtatványok feldolgozása A garnitúra: fogalma; készítése kézzel, egyedi géppel; nyomtatás-garnitúrakészítés célgéppel 61
A tömb: fogalma készítése kézzel (kartonfedélbe ragasztva); lapösszehordógép szerkezete, működése és beállítása; perforálógép szerkezete, működése és beállítása; biegelőgép szerkezete, működése és beállítása; a drótfűzőgép szerkezete, működése és beállítása A félkemény kötés: fajtái a készítés műveletei (elöl behajtás nélkül): könyvtestkészítés; betáblázás, préselés, szárítás; borítás, préselés, szárítás; háromoldalas vágáscímkézés;csomagolás A spirálozás művelete A kézi és gépi kasírozás műveletei
234/1.9/0959-06 Különleges kötészeti munkák Az üzleti könyv készítése; Az üzleti könyv fogalma, jellemző jegyei; Az üzleti könyv tervezése; A könyvtest készítése; A gerinclemez készítése; A betáblázás; A borítás; Az előzék beragasztása; A fotó- és bélyegalbumok készítése; Az albumok csoportosítása; Az albumtestek készítése; Az albumtábla készítése, díszítése; Az albumtest és az albumtábla összeépítése; A díszdobozok készítése; A dobozok felosztása (anyaguk és felhasználásuk alapján) A díszdobozok készítése: anyagszabás; a doboz építése; a doboz borítása és díszítése A paspartura készítés műveletei A paspartura fogalma; Méretkivágás; Az összeragasztás műveletei; Kasírozás fogalma, anyagai, eszközei, műveletei
Kézi könyvkötés gyakorlata 234/2.0/0959-06 Kézi könyvkötés gyakorlata 234/2.1/0959-06 A könyvkötő műhely berendezése, gépei Ívvágó gép; Kézi lemezolló; Könyvkötő kések, hántolókés; Ollók; Könyvkötő csontok; Varróláda; Tű, ár; Asztali prések; Gerenda és aranyozó prés; Fa- és vaskalapács; Könyvkötő deszkák; Szél- és felületkenő gép; Drótfűző gép; Sorperforáló gép; Bígelő gép; Kézi aranyozó gép;Magasnyomó formák (rézbetű és díszítőelemek); Betűszorító; Aranyozó kéziszerszámok (lénia, nyelesgörgő, stb); Bordafogó; Vasalótuskó; Anyagtároló és szállítóeszközök
234/2.2/0959-06 A könyvkötészeti anyagok technológiai tulajdonságai Papírkezelés: stószolás; síbolás; számolás Szabási műveletek; Kézi hajtogatások; Ragasztók;Növényi eredetű ragasztók készítése, tulajdonságai, alkalmazási területei; Állati eredetű ragasztók készítése, tulajdonságai, alkalmazási területei; Szintetikus ragasztók kezelése, tulajdonságai, alkalmazási területei; Ragasztófelhordás különböző anyagokra; Anyagösszeilesztés; Szárítás követelményei, szárítási módok
234/2.3/0959-06 Hamisbetáblázású könyv készítése a könyvtest háromoldali körülvágása; A könyvtábla készítése kézi műveletekkel: az anyagszabás; a könyvtábla összeállítása, préselése, szárítása; a könyvtábla kikészítése kézi szerszámokkal és aranyozópréssel A könyvtest kikészítésének műveletei: 62
a könyvtestgerinc gömbölyítése, ereszreverése; a metszésfestés, aranymetszés; a jelzőszalagozás; a sapkázás, hüvelyezés; az oromszegőzés A könyvkikészítés műveletei: beakasztás; a könyv préselése, szárítása; a könyvnyílás kidolgozása; a minőség ellenőrzése; a védőborítás; a csomagolás A könyvtest készítése kézi és gépi művelettel: az ívvágás; az ívhajtogatás és ívpréselés; az előzék- és mellékletragasztás; az ívösszehordás; a cérnafűzés; a könyvtestgerinc ragasztása és préselése; a könyvtest vágása A könyvtábla készítése kézi műveletekkel: az anyagszabás; a könyvtábla összeállítása, szárítása; a könyvtábla kikészítése kézi szerszámokkal és géppel A könyvtest készítése kézi és gépi művelettel: az ívvágás; az ívhajtogatás és ívpréselés; az előzék- és mellékletragasztás, préselés; az ívösszehordás, préselés; a kézi fűzési módok; a könyvtestgerinc préselése, ragasztása
234/2.4/0959-06 Betáblázott kötések készítése Az ívvágás; Az ívhajtogatás és ívpréselés; Az előzék- és mellékletragasztás, préselés; Az ívösszehordás, préselés; A fűzés előkészületei; A kézi fűzési módok A fűzés utáni műveletek: az előzék leragasztása; a könyvtestgerinc préselése, ragasztása; a könyvtest körülvágása ívvágógépen; a könyvtestgerinc gömbölyítése és ereszreverése; a könyvtest metszésfestése; a könyvtest jelzőszalagozása, oromszegőzése Előkészítés a betáblázáshoz: anyagszabás; kasírozás; zsinegvégek előhúzása Az előigazítás műveletei A betáblázás: anyagszabás; a gerinclemez felhúzása és préselése; a betáblázás művelete A borítás: a borítás előtti műveletek; a borítóanyag szabása; a borítás művelete (fél és egész borítás esetén); préselés, szárítás. A borítás utáni műveletek; A táblalemez tükrözése; Az előzékpapír leragasztása, préselése, 24 órás szárítása; A könyv díszítése; Minőség-ellenőrzés
234/2.5/0959-06 Használt könyvek újrakötése A használt könyv szétszedése; A hibák, sérülések javításai; Az előzékelési módok; A kézi fűzés fajtái;A fűzés utáni műveletek; A könyvtest vágása; A könyvtest formázása; A könyvtest metszésfestése; A könyvtest jelzőszalagozása, oromszegőzése és gerinckasírozása; A könyvtábla anyagainak szabása; A könyvtábla készítése (1/2 és 1/1 borítással); A könyvkikészítés műveletei; A ragasztókötéssel készült könyv újrakötésének sajátosságai
234/2.6/0959-06 Ügyviteli nyomtatványok kötészete Az ügyviteli nyomtatvány fogalma, felosztása; A darabolós nyomtatványok feldolgozása A garnitúra: fogalma; készítése kézzel; készítése egyedi géppel; nyomtatós-garnitúrakészítés célgéppel A tömb: fogalma; készítése kézzel (kartonfedélbe ragasztva); lapösszehordógép szerkezete, működése és beállítása; perforálógép szerkezete, működése és beállítása; biegelőgép szerkezete, működése és beállítása; a drótfűzőgép szerkezete, működése és beállítása A félkemény kötés: fajtái 63
a készítés műveletei (elöl, behajtás nélkül): könyvtestkészítés; betáblázás, préselés, szárítás; borítás, préselés, szárítás; háromoldalas vágás; címkézés; csomagolás A spirálozás művelete; A kézi és gépi kasírozás műveletei
234/2.7/0959-06 Különleges kötészeti munkák Az üzleti könyv készítése; Az üzleti könyv fogalma, jellemző jegyei; Az üzleti könyv tervezése; A könyvtest készítése; A gerinclemez készítése; A betáblázás; A borítás; Az előzék leragasztása; A fotó- és bélyegalbumok készítése; Az albumok csoportosítása; Az albumtest készítése; Az albumtábla készítése és díszítése; Az albumtest és az albumtábla összeépítése; Az üzleti könyv készítése; Az üzleti könyv fogalma, jellemző jegyei; Az üzleti könyv tervezése; A könyvtest készítése; A gerinclemez készítése; A betáblázás;A borítás;Az előzék beragasztása; A fotó- és bélyegalbumok készítése; Az albumok csoportosítása; Az albumtestek készítése; Az albumtábla készítése, díszítése; Az albumtest és az albumtábla összeépítése; A díszdobozok készítése; A dobozok felosztása (anyaguk és felhasználásuk alapján) A díszdobozok készítése: anyagszabás; a doboz építése; a doboz borítása és díszítése A paspartura készítés művelete; A paspartura fogalma; Méretkivágás; Az összeragasztás műveletei; Kasírozás fogalma, anyagai, eszközei, műveletei
Tipográfia 233/2.1/0971-09 Szövegfeldolgozás elmélete A formakészítés helye, szerepe a nyomdaipari technológiában.; A nyomtatványkészítés folyamata.; A formakészítés jelentősége a teljes technológiában; Tipográfiai mértékrendszer, picapontrendszer, összefüggésük a mértékrendszerrel.; Betűfokozatok elnevezése, méretmegadás, soremelés.; Szövegszedési szabályok. Behúzás, kimenet, fattyúsor.; Sorvégi elválasztások, szóközök kialakítása. Írásjelek (kötőjel, zárójel, idézőjel, paragrafusjel).; Rövidítések, felsorolások.; Ligatúrák. Sortávolság és betűvonalháló.; Kiskapitálisok és ligatúrák.; Tabulátorok és vonalazások.; Egyedi formázás, formázás stíluslapokkal; beágyazott stílusok. ; Egalizálási, alávágási beállítások.
233/2.2/0971-09 Írás kialakulása, fejlődése, betűtípusok Az írás fejlődése, betűtípusok.; A latin írás kialakulása; A könyvnyomtatás feltalálása, Gutenberg munkássága; Könyvnyomtatás Magyarországon; Tótfalusi Kis Miklós munkássága; Tipográfiai építőelemek, hatáskeltők, arányok; A nyomdai betűtípusok csoportosítása, a csoportok jellemzői; Betűtípusok összehasonlítása, betűanatómia, betűtalpak, vonalvezetés, harántvonalak; Kis és nagybetűk, szélesség és magasság aránya, vonalvastagságok aránya, betűk tengelye; A szövegek számítógépes adatábrázolása;A betűkép digitális tárolásának módjai; PostScript alapú betűtárolási megvalósítások: fontok típusai; Korrektúralevonatok készítése; A korrektúra végrehajtása az állományokban; Változatok kezelése
233/2.3/0971-09 A tipográfia alkalmazása A nyomdabetű és a tipográfia kapcsolata; A betűcsaládok, betűváltozatok; A betűtípus kiválasztásának szempontjai; A betűk keverhetősége; A betűtípusok olvashatósága; A tartalom és a forma összhangja; A betű és az illusztráció kapcsolata; Címbetű, szövegbetű, betűfokozat megválasztása; Akcidens nyomtatványok; Akcidens nyomtatványok meghatározása, fajtái; Az egyes nyomtatványfajták kialakítása; Táblázatok; Táblázat cím, fej, láb szedésének szabályai; 64
Menetrendek; Önálló nyomtatvány táblázatok; Ügyvitelt segítő nyomtatványok: kartotékok, számlák, szállítólevelek tipográfiája
233/2.4/0971-09 Kiadványok tipográfiai jellegzetességei A könyv tipográfiája; A könyv formai, tartalmi felépítése; A könyv alakja, szedéstükre; A címés a szövegbetű megválasztása; Különböző típusú könyvek kialakítása; Szöveges-, illusztrációs-, verseskönyvek, színművek tördelése, tördelési szabályok; Folyóiratok fajtái, tördelésük; A folyóirat fogalma, fajtái;Folyóirat-oldalpár kialakítása; A borító kialakítása, hirdetések; Folyóiratok tördelése; A napilap jellegzetességei; A napilap fogalma, felépítése;Alakja, szedéstükre, hasábok, hasábközök;Címek, szövegbetű-hirdetések; Cikkek hasábjainak elhelyezése, képek; Napilapok tördelése
233/2.5/0971-09 Csomagolóanyagok tipográfiai jellegzetességei A szoftverekben alkalmazott színrendszerek; A CIM (Computer-Integrated Manufacturing) alkalmazása lehetőségei a nyomdai; termelésben, szabványai, állományformátumai; Csomagolóanyagok jellegzetességei; Stancoló formák tervezése
233/3.1/0971-09 Kiadványok tipográfiai vázlata Papírméretek, margóarányok, szedéstükör; Hasábok, hasáb közök;Jellegzetes betűtípusok; Arculattervek, logók, emblémák; Kifutó és kilógó képek, szövegek képek elforgatása; Szövegrészi tagolások, vonalak, keretek, iniciálék, tipográfiai hatáskeltők, színek; alkalmazása; Hirdetésterv, plakátterv; Oldal, oldalpár terv, címlapterv
Gyártáselőkészítés II. 236/2.1/0955-06 Szakmai számítások Kiadvány terjedelmények meghatározása; Papírsúlyszámítás; Hozalék; Nyomási idő számítása
236/2.2/0955-06 Termelésprogramozás A gyártási folyamatok térbeli és időbeli elhatárolása; A különböző részfolyamatok összehangolása; A termelés menetének időrendi megtervezése és előírása
236/2.3/0955-06 Termelésprogramozás/gyakorlat Szoftverkezelés, az alábbi feladatokra: Árajánlatkészítés; Gyártáselőkészítés; Kapacitástervezés; Készlet- és anyaggazdálkodás; Termeléskövetés; Szállítás; Utókalkuláció; Számla
Színtan 233/5.1/2584-09 Szín, színkeverés, színrendszerek Színtani alapfogalmak; A spektrum színei; A színlátás fiziológiája; Színinger; Színérzet; A szín jellemzői; Grassmann törvények; Additív és szubtraktív színkeverés; A fény és festék alapszínek; Komplementer színpárok, metamer színek; Az Itten-féle színkeverés, színkör, színkontrasztok; Fényforrások színhőmérséklete, színmérés és eszközei; Színrendszerek: CIE 1931, CIE színgömb, az RGB színtér, a CMY és CMYK színtér; Direkt színek; Direkt színek, fizikai színminták; Pantone színskálák; Direkt színek; Színmódok, képformátumok
Web programozás 166/3.1/1167-06; 166/3.2/1167-06; 166/3.3/1167-06; 166/3.4/1167-06; 166/3.5/1167-06; 166/3.6/1167-06; 1. szakmai tanév 65
A tanulók megismerik a webhely tartalmának tervezési kérdéseit, mennyiségi és minőségi igényfelmérés kérdéskörét, igazodást a látogatók böngészőjéhez. Megismerik az elrendezés tervezési kérdései mellett, a belső tartalom létrehozásának feladatait is. Megismerik a Javascript alkalmazási lehetőségeit. A tanulók gyakorlatban is megismerik a Webhely tartalmának tervezési kérdéseit, mennyiségi és minőségi igényfelmérés kérdéskörét, igazodást a látogatók böngészőjéhez. Megismerik a Javascript alkalmazási lehetőségeit, egyszerű szkripteket készítenek. A tanulók megismerik a web kiszolgálók telepítését, konfigurálását, tartalom és Helpdesk szolgáltatás feladatát. Portálrendszer telepítése, konfigurálása, kezelése. A tanulók megismerik a web biztonság feladatait, konfigurálását, tartalomszolgáltatás védelmét, és jogi szabályozását. Eddigi ismereteikre építve web kiszolgálót telepítenek és konfigurálnak, feltöltik tartalommal, karbantartják, Helpdesk szolgáltatást végeznek. A tanulók gyakorlatban is megismerik a web biztonság feladatait, konfigurálását, tartalomszolgáltatás védelmét, hozzáférések szabályozását.
Web programozás 166/2.2/1167-06; 166/2.3/1167-06; 166/2.5/1167-06; 166/2.6/1167-06 1. szakmai tanév A tananyagelem célja Web lapok készítésének elméleti alapozása, a HTML felépítésének, elemeinek megismerése. A tanulók megismerik a HTML alternatíváit (pl. Adobe Acrobat) és alkalmazásuk lehetőségeit, a PDF dokumentumok és a Web kapcsolatát. A tanulók megismernek egyéb leíró nyelveket (XML, XHTML) is. A tananyagelem célja, hogy a tanulók gyakorlatban alkalmazzák HTML elméleti ismereteiket. Tervezzenek és készítsenek Web-lapokat. Ismerjék meg a HTML alternatíváit (pl. Adobe Acrobat) és alkalmazásuk lehetőségeit. PDF dokumentumokat készítenek, szerkesztenek, publikálnak. A tanulók megismerik egy korszerű web programozás alapjait, (Java, .NET) szintaxisát, vezérlőszerkezeteit, osztályok fogalmát, definicióját. Megismerik az OOP alapjait. Megismerik a Java és a HTML kapcsolódását. A tanulók megismerik a korszerű web programozás alapjait (php). Programozói környezetét, fejlesztői környezetet telepítenek, konfigurálnak. Egyszerű web programokat, appleteket készítenek, és beillesztik HTML dokumentumokba.
Web kezelés 166/2.1/1167-06; 166/2.4/1167-06 1. szakmai tanév A tananyagelem célja az Web böngészőkről eddig elsajátított gyakorlati ismeretek elmélyítése A tanulók megismerik a legalább két különböző böngésző program szolgáltatásait, telepítését, konfigurálását. Megismerik a multimédiás beépülő (plug-ins) programokat, azok szolgáltatásait, telepítését, továbbá a valósidejű multimédia szolgáltatásokat (audió, videó) Megismerik továbbá a böngészők Java támogatását. A tanulók megismerik legalább egy látványalapú Webszerkesztő program telepítését, konfigurálását és használatát. Interaktív, multimédiás elemeket tartalmazó Webes dokumentumokat készítenek Kiegészítő rajzolóprogramokat használnak. Flash-szerkesztőket használnak. Megismerik a VRML lehetőségeit, működését, a szerzői eszközöket.
Szoftvermenedzsment 166/2.0/1143-06 1. szakmai tanév 66
A tanulók a projektirányításnál megismert fogalmakat átültetik a szoftverek területére. A tanulók megtanulják kiválasztani a fejlesztő és tesztelő eszközöket. Megismerik az integrált fejlesztői környezet jellemzőit, a CASE-eszközöket, valamint az optimalizálásra szolgáló eszközöket. A tanulók megismerik a szoftver értékelés szempontjait (felhasználóbarát, hatékony, hordozható, könnyen módosítható stb.) Tisztázzák a szoftverek minőségbiztosításával kapcsolatos alapfogalmakat Megtanulják a szoftverek életciklusának állomásait. A tanulók megismerik az üzembehelyezési dokumentáció készítését, az installálás menetét Megtanulják, hogyan kell egy ügyfelet betanítani a szoftver kezelésére, a további kapcsolattartásra, valamint a garanciális javításokat megítélni, és elvégezni.
67