Gázló 90 bejárás 2007 2007. május 12. Reggel hatkor ébredtünk, de igazából már szerintem olyan három óra óta félig ébren voltam, egyrészt a szemembe világító lámpa, másrészt a szomszédban folyamatosan kukorékoló kanos kakasok miatt. Én, mint vidéki gyökerekkel rendelkezı fıvárosi lakos, eddig úgy tudtam, hogy a tyúkok éjjel alszanak. Nos, ezek a tyúkok teljesen meg voltak zavarodva. Mindenesetre reggelre ott tartottam, hogy rendelek egy vállról indítható rakétát a hatékony pihenés érdekében... Estére talán meg is érkezne... Nem voltam maradéktalanul elégedett a szállással, amirıl nem igazán tehet senki, legalábbis a házigazdák nem. Az egyik szomszédos telken nagyon komoly állattenyésztés folyik, minden részletével (nyílt, szigetelés nélküli trágyadombbal), a hozzá tartozó nagylétszámú legyekkel, amik állandóan éhesek, és nekirepülnek az embernek, berepülnek a házba is... A másik telken valaki szombaton este nyírta a füvet, ami szintén nagyon hangulatos dolog. Hát ilyen ez a Magyarország, a szomszéd simán leszarja (szó szerint) az érdekeket, legyen az közhasznú, közérdekő, vagy az ellentéte. Szóval, reggel hatkor ébresztı, esik az esı. Reggeli, még mindig esik. Hiába a Drei Wetter Taft, sehol a szél vagy a napsütés. Fél tízre valahogy eláll az esı, úgyhogy összeszedjük magunkat és elindulunk. Irány Bakonybél! A Pénzesgyır-Bakonybél útvonal nem kényelmes. Legurulsz egy meredek lejtın, hogy utána kb. háromszor olyan magasra kelljen feltekerni, magára a Somhegyre, illetve annak oldalába. Ez indulásnak elég rossz húzás, nincs idı bemelegedni, kínlódás az egész. A Somhegyrıl legurulunk egészen a Somhegy nevő falu utána lejtı aljára, hogy onnan ismét fel kelljen kapaszkodni Bakonybélbe, hogy onnan a falu központjába megint le kelljen ereszkedni. Nem vicces. Relatív gyorsan megérkeztünk Bakonybélbe, ahonnan ráálltunk a Gázló TT Bakonybélbıl Veszprémbe, hazafelé vezetı útvonalára. A falu utcáin való tekergés után elhagytuk Szentkút kápolnáját és elindultunk felfelé, az Augusztin-tanya felé. Alig keltünk át a patakon, eleredt az esı, megálltunk a fák alatt. Sokan felvették az esıkabátot, Csoki határozottan kijelentette, hogy bár fogalma sincs, merre kell hazamenni, de ı haza akar menni.
Végül tíz percnyi várakozás után alábbhagyott az esızés és mentünk tovább. Néhány perc múlva már el is állt a csapadék, a vizes úton haladtunk felfelé. Ha jól emlékszem, kb. kétszer álltunk meg, hogy megvárjanak minket, de végülis jó tempóban haladtunk felfelé. Az elágazásnál Netudd Mckey elmondta a helyhez főzıdı tudnivalókat, majd haladtunk tovább. Itt több helyen pontosítottuk az itinert és mentünk lefelé Hárskútra. Hárskúton aszfaltra futottunk és elindultunk a lejtın Márkóra. Ezúttal a végsebesség elmaradt, jelentıs ellenszél akadályozott ebben minket, így kb. 62 km/órával suhantunk lefelé.
Márkón lementünk a malomhoz, ahol kielemeztük a helyszínt, és elindultunk visszafelé, immár a Gázló TT harmadik EPjétıl a rendes útvonalon. A patak után átmentünk a mezın, ahol a hegy olyan visszhangot produkált, hogy a csapat hangosabb tagjai percekig élvezkedtek. Bándra érvén kereszteztük a fıutat és bekarikáztunk Herendre. Itt kerestünk valamilyen alkalmas helyszínt, hogy megebédeljünk, végülis a porcelángyárral szemközti épület hátuljában találtunk egy sörözıt, egy toalettet és a közeli Plus-ban be tudott vásárolni, aki nem hozott magával elég táplálékot. Elfogyasztottunk mindent és elindultunk. A város közepén pontosítottuk az itinert, és megindultunk felfelé. Jó régen jártam arra, úgyhogy elıször azt hittem, hogy csak emlékeimben hosszabb az emelkedı, de aztán egy kanyar után elénk tárult az a sunyi egyenes út, amely többször is aljas módon változik, úgyhogy nincs mit tenni, tekerni felfelé. Éva itt eléggé a végét járta, amit nem csodálok, mert ez egy nagyon nehéz szakasz. Ez az út egyébként felvezet a Középsı-Hajag nevő hegyre, ahová az Augusztintanyától az ún. Közép-Hajagi-lénia is ugyanezt teszi. Az egyenes végén a második hajtőkanyarból balra lefelé indul az út, amely a hullámvasúton át vezet a Fodor-tanyához. Ezen a szakaszon a csapat féktelen száguldozásba kezdett, nagyon kellemes volt.
Fodortanya EP
A Fodor-tanya egy bokorcsoport, a forrásból vettünk vizet, megismételtük az egyik régi Gázló egyik régi fotóját, útba igazítottuk GabeR-t és Évát, akik innen rövidítettek Bakonybél felé, majd megnéztük az EP helyérıl az utat, merre vezet és elindultunk.
Keresztezve a Gella-patakot jutottunk el az Öreghálás nevő helyre, ahol egy romos ház található, amely mellett felfelé vezet az út, majd a piros jelzésen lehet a susnyás szakaszt leküzdeni. A technikás ösvény az erdın át vezet, néhol a meredély szélén, majd a Fekete-Sédet kétszer keresztezve mentünk tovább a Szénahordó úton, amely fantasztikus sőrő fenyıerdık közé ékelıdik és végül kivezet egy aszfaltra a Pápavár nevő hegyhez. Innen jó kis aszfaltos gurulás következett a Csollányos völgybe, majd elértük a Királykapu EP helyszínét. Itt Netudd McKey rövidített, mi pedig mentünk tovább a hivatalos útvonalon, amia Csapó hegy oldalán nyíló völgyek, árkok mentén cikázik fel-le. Az utolsó kanyarban található a Witt-emléktábla, mások szerint a Kúrós kilátó, ahol szembejött Netudd Mckey. Így aztán ı is rákerült a csoportképre. Gyönyörködtünk a kilátásban, fotóztunk. Pannonhalma tisztán kivehetı volt.
Innen nagy tempójú gurulás következett Odvaskıpusztáig, az EP színhelyéig. Itt le is zártuk a Gázló útvonal aznapi szakaszát, hiszen innen Bakonybélen át Pénzesgyırbe tartottunk. A Gerence völgyében felfelé tekertünk aszfalton, a
csapat nagyobbik része itt redınyszakadás áldozata lett és turbófokozatba kapcsolt. Vera Jedi és Netudd Mckey a faluban akkor ért utól, amikor felhívtam a bázist, hogy fél óra múlva ott az eleje, kezdhetik melegíteni a vacsorát. Közülük kiálltam a kútnál friss vízért. A kanyar után Vera Jedi hívott a rádión, hogy Netudd Mckey eltőnt, úgy emlékezett, hogy mögötte volt, de mivel én is utolértem anélkül, hogy találkoztam vele, ezért eltőnt. Mindegy, mentünk tovább. A falu végén végül feltőnt az elveszett ember, egy kis utcán jött fel, ami rövidebb, ebbıl adódóan meredekebb is. A Somhegy felé lemaradtam (még mindig nem megy az a sunyi emelkedı), a faluban azonban megálltak a kútnál, úgyhogy beértem ıket. Innen nagyjából együtt haladtunk, ki voltunk rendesen tikkadva. Lefelé suhantunk, beértem Netudd-ot és utolértem Vera Jedit, és együtt fordultunk be a kapun. Az ünneplésünkre összegyőlt tömegnek jiházva próbált felemelt kézzel célbaérni, azonban az elsı kereke egy főcsomón megugrott és csak annak köszönhetıen nem jött nekem, hogy fékeztem egy hatalmasat.
Innentıl kezdıdött az esti buli, nagy röhögések közepette.
Árpi lemosta a bringámat (ezúton is köszönet), ettem, lezuhanyoztam, képeket győjtöttem mindenkitıl és kómásan beestem az ágyba. Búcsút intettem a plafonon alvó legyeknek és már aludtam is. Jó kis túra volt, közel a 80 km távhoz, 10 km/h körüli átlagsebességgel. Nagy munkát végeztünk, hiszen pontosítottuk az itinert, illetve megismertük a rövid táv színhelyeit. Különösen nagy élmény volt a Pápavár-Királykapu-Odvaskıpuszta szakasz, ami szerintem a rövidtáv legszebb része, méltó párja a Cuha-völgynek a hosszú távon. Kaszi, Klaresz, Vera Jedi és jómagam képei itt láthatóak: http://www.flickr.com/photos/azso/sets/72157600214493539/show/ Árpi képei itt: http://www.flickr.com/photos/laszloarpi/sets/72157600215295830/show/ A szakaszhoz kapcsolódó videók pedig a Gázló TT rövid táv sorrendjében: Márkói malom hídja: http://www.indavideo.hu/video/Gazlo_TT_-_Markoi_malom_hidja_EP Herend után: http://www.indavideo.hu/video/Gazlo_TT_-_Herend_utan_1 Fodortanya elıtti száguldás: http://www.youtube.com/watch?v=jlL8oltD53o Bakonybél: http://www.indavideo.hu/video/Gazlo_TT_-_Bakonybel_EP Augusztintanya leendı frissítıpont: http://www.indavideo.hu/video/Gazlo_TT_-_Augusztintanya_FP Augusztintanya után 1.: http://www.indavideo.hu/video/Gazlo_TT_-_Augusztintanya_utan_1 Augusztintanya után 2.: http://www.indavideo.hu/video/Gazlo_TT_-_Augusztintanya_utan_2
