2009. február
GAZDÁLKODÓK FIGYELMÉBE Az SPS rendszer bevezetésére nem kerül sor a 2009. évi támogatás-kérelmezés során. A gazdálkodók a támogatásokat a 2008 évihez hasonlóan a SAPS, TOP-UP rendszerben igényelhetik elektronikus formában, azonban a kérelem már az un. Egységes támogatási kérelem lesz, amelynek lényege, hogy mintegy 17 jogcímere vonatkozóan kerül kialakításra az adatlap. A történelmi bázisjogosultságok 2009 évben továbbra is a TOP UP kifizetések alapjául szolgálnak, hasonlóan a 2008 évi kifizetésekhez. A 2009 évi TOP UP támogatási összegek mértéke (amely kifizetésére 2010. január - 2010. június között kerülhet sor) még nem ismertek. A Kölcsönös Megfeleltetés elıírásait ettıl függetlenül 2009. január 1-tıl be kell tartani, illetve a lehetıségekhez képest a gazdálkodónak az elıírt dokumentációkkal rendelkeznie kell.
XV. évfolyam 2. szám
A cél kettıs: megelızni a leépítéseket, ha ez elkerülhetetlenné válik, akkor az érintett munkavállalók újbóli munkába helyezését támogatjuk. 1./ A regionális munkaügyi központok kezelésében lévı, „A munkahelyek megırzéséért” elnevezéső program A program forrása a Munkaerı-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretében válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft, amelynek terhére 2009. december 31-ig lehet kötelezettséget vállalni. A program megvalósítói a regionális munkaügyi központok. Pályázni február 3-tól lehet. A programban történı részvételt a regionális munkaügyi központ kezdeményezi úgy, hogy az átmeneti gazdasági visszaesés következtében létszám-leépítési szándékról tájékoztatást nyújtó, illetve a csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentı munkaadóval felveszi a kapcsolatot és tájékoztatást nyújt a programba kerülés lehetıségérıl. Együttmőködési szándék – azaz a munkáltató munkahely megtartási hajlandósága – esetén a munkaügyi központ a munkaadóval közösen munkaerı-piaci programot dolgoz ki.
Forrás :MAK
KILENC SZMM-PROGRAM 2009-BEN A MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉRE ÉS TEREMTÉSÉRE
Támogatható tevékenységek: - Munkahelymegırzı bértámogatás foglalkoztatás képzés - Részmunkaidıs lehetséges igénybevételével - Leépített munkavállalók újra elhelyezése bértámogatással -
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségével a válság kezdete óta folyamatosan győjti a leépítési szándékra vonatkozó bejelentéseket és ezek figyelembe vételével elıkészítette és meghirdette az egymásra épülı elsı munkahelymegırzı és munkahelyteremtı programjait.
Elbocsátással elhelyezését szolgáltatások
fenyegetett munkavállalók szolgáló munkaerı-piaci
2./ Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kezelésében lévı mindhárom munkahelymegırzı támogatási program elindult.
AGRÁRKAMARAI HÍREK
2. oldal
- A foglalkoztatottság megırzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál, - A gazdasági visszaesés következtében elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését közvetlenül elısegítı munkaerıpiaciszolgáltatások támogatása, illetve - A gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztık újra elhelyezkedésének támogatása más munkáltatónál elnevezéső programokra folyamatosan lehet benyújtani a pályázatokat november 5-ig. A programok keretében nyújtott támogatásokra 5,95 milliárd Ft áll rendelkezésre. Az elsı pályázók kérelmét február 9-én bírálja el az OFA Kuratóriuma. 3./ Központi program
munkahelymegırzı
támogatási
E program keretében a jelentısebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése elızhetı meg, biztosítva a munkavállalók hosszabb távú továbbfoglalkoztatását, a foglalkoztatási szerkezet átalakulását, illetve az esetlegesen leépítéssel fenyegetett munkavállalók munkahelye fennmaradásának koordinált segítését. A programra fordítható 700 millió Ft január 26. óta rendelkezésre áll, felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely ırizhetı meg. A program révén azok a regionális munkaügyi központok kaphatnak központi forrás-kiegészítést, amelyek illetékességi területén 2009. év folyamán olyan csoportos létszámleépítést terveznek végrehajtani, melyek az adott térség vonatkozásában jelentısnek tekinthetık, a térség munkaerıpiacát rendkívül hátrányosan érinthetik, ugyanakkor a munkahelymegırzı támogatással az elbocsátások elkerülhetıvé válnak, azaz munkahelymegırzést célzó támogatások megítélését indokoltnak tartják. 4./ Részmunkaidıs foglalkoztatás lehetséges igénybevételével
képzés
A Kormány a jövı héten dönt a már elindított OFA program tapasztalatai alapján indítandó programról, melynek forráskerete 20 milliárd Ft. A program a piacszőkülés következtében átmeneti teljesítménycsökkenésre kényszerülı vállalkozások számára teszi lehetıvé teszi a munkaerı megtartását, a munkavállaló számára lehetıséget kínál új szakképesítés megszerzésére, illetve a kulcskompetenciák (nyelv, informatika) fejlesztésére.
2009. február
A támogatás két részbıl áll: – az érintett munkavállaló munkavégzéssel nem töltött, kiesı munkaidejére jutó ténylegesen kifizetett bérköltség 80%-a, – a képzés költségének 80%-a. 5./ Járulékkedvezmények a Munkaerıpiaci Alapból A kis- és középvállalkozások foglalkoztatás-bıvítése esetén 1 év járulékmentesség érvényesíthetı. A támogatás általánosan alkalmazható a létszámleépítéssel érintett munkavállalók esetében is. (A pályakezdık START kártyájának finanszírozása is). A hátrányos helyzető térségekben élı személyek foglalkoztatását kiemelten lehet ösztönözni a létszámot növelı munkáltatók esetében. A kiegészítı járulékkedvezmény alapján 2010-tıl kötelezettséget lehet vállalni abban az esetben, ha a munkáltató legalább 3 évre START Extra kártyás munkavállalót alkalmaz. Rendelkezésre álló forrás 5 milliárd Ft. 6./ TÁMOP projektek Európai Uniós forrásból 31,5 milliárd Ft áll rendelkezésre, amely a TÁMOP 1.1 (hátrányos helyzetőeket és rehabilitációs járadékosokat támogató) és TÁMOP 1.2.1 (START-Plusz és STARTExtra) programok elıfinanszírozására szolgál. 7./ A Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete 2009. évi támogatásokra 5 milliárd Ft áll rendelkezésre a Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretébıl. 8./ A munkahelymegırzés mellett a munkahelyteremtés támogatása is fontos szerepet tölt be a foglalkoztatási szint megırzésének, növelésének állami eszközökkel történı támogatásában. A Munkaerıpiaci Alap Irányító Testülete döntött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. évi munkahelyteremtı csomagjának indításáról. A vállalkozások 2009. február 2-ától 2,25 milliárd Ft keretösszeg erejéig pályázhatnak foglalkoztatás bıvítés esetén támogatásra. 9./ Aktív munkaerı-piaci programok A kormány további 37 milliárd forintot különít el aktív munkaerı-piaci programokra, melyek pontos
AGRÁRKAMARAI HÍREK
3. oldal
felhasználásáról a válságkezelı intézkedések tapasztalatai alapján késıbb döntenek. Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Sajtótitkárság
TÁJÉKOZTATÓ A TÉLI IDİJÁRÁS NÖVÉNYTERMESZTÉST ÉRINTİ HATÁSAIRÓL
A téli kemény fagyok hatásai Igazi kemény hideg köszöntött be 2008 decemberének utolsó dekádjában. Az éjszakai hımérséklet általánosan -10 Co alá süllyedt, nem egy helyen elérte a -20 Co-ot is. Hó jelentıs mennyiségben sem ezt az idıszakot megelızıen, sem közben nem hullott, így vékony hótakaróról csak az ország északi és keleti tájain beszélhetünk, máshol gyakorlatilag hótakaró nem védte az ıszi vetéseket. Ez az idıjárás uralkodott tartósan, egészen 2009. január 14-ig. Akkor enyhülés következett ónos esıvel, ami 2 napra jégpályává változtatta az utakat, de jégréteg vonta be a növényeket is. Ezt követıen maradt az enyhe idıjárás, éjszakai fagyok nélkül, nappal +5 - +10 Co-os hımérsékletekkel. Elıször is tisztázni kell, hogy ez nem rendkívüli idıjárás. A sokéves megfigyelés szerint a tél leghidegebb idıszaka a január elsı két hete. Ilyenkor nem ritka a -10 Co alatti hımérséklet. Ezt támasztja alá az is, hogy az említett idıszakban nem dıltek meg hideg rekordok. A tél elsı szakaszában nem hullott csapadék, vagy csak helyileg és kis mennyiségben. Ennek megfelelıen hótakaró csak kevés helyen védte az ıszi vetéseket, s ott is csak vékony rétegben. A vizsgált idıszak idıjárása nem okozott komoly kárt a telelı növényállományban. Az ıszi árpa és ıszi búza nemesítés javította a fajták télállóságát, s ezeket vetik a termesztık. Hótakaró nélkül is kibírják a növények a -20 Co-os hımérsékletet, a két növényfajt összevetve az ıszi árpa kissé kevésbé viseli el a komoly téli fagyokat. Nagyban függ a télállóság a növények fejlettségétıl, kondíciójától, a teleléshez optimális állapot elérésétıl. Az ıszön jó minıségő magágyat készítettek a termelık, s idıben vetették el a magvakat. A növények gyorsan keltek, egyenletes állomány alakult ki, s november végére elérték a
2009. február
teleléshez optimális állapotot. Az ıszi búza 10 % alatti területi hányadán megkésett a vetés, itt nem fejlıdött kellıen a növényállomány, bár egészen december közepéig megfelelı idıjárás segítette azt. Ezeken a területeken számíthatunk az állomány megritkulására. A jól fejlett állományoknál a hideghatás enyhe tüneteit láthatjuk, a növények levélzete kicsit „összeesett", de ez önmagában még nem okoz terméskiesést. A növényi károsítók jelenleg nem aktívak, kivéve a mezei pocok népességet, amely ilyenkor is károsít. Az ıszön megjelentek a helmintospóriumos foltosság és a gabona lisztharmat tünetei a táblákon. E kórokozók telelı képleteit gyérítette a tartós hideg, de ez korántsem oldja meg a tavasz növényvédelmi gondjait. A kártevık közül meg kell említeni a levéltetvek ıszi betelepedését a táblákba, s viszonylag tartós károsítását, s az ezzel járó vírusterjesztést. A vírusok tevékenysége, a tartós fagy és némi termesztés technológiai hiba miatt egyre több sárguló ıszi árpa táblát lehet látni. A mezei pocok népességét nem csökkentette a száraz hideg, károsításával továbbra is számítani kell. Az ıszi káposztarepce állományok sajnos nem ilyen kiegyenlítettek. Augusztus végén száraz idıjárás uralkodott, ezért nem lehetett jó minıségő magágyat készíteni. Aki erıltette a korai vetést, annak lassan kelı egyenetlen állomány lett az eredménye, amely a telelés idıszakára - köszönhetıen a hosszú ısznek már túlfejlett. Mások kivártak a vetéssel az ıszi csapadékig, ezek az állományok már a vetésnél megkéstek, s ezt az elmaradást a telelésig nem tudták teljesen behozni. Az ıszi káposztarepce igényes a teleléshez optimális állapot elérésére, ami 8-11 leveles állapotot jelent. A kevésbé fejlett, vagy nem megfelelı kondícióban levı növényállomány nagyobb mértékő fagykárt szenvedhet, ez a vetésterület 5-7 %ára érvényes. A másik véglet a túlfejlett állomány, amelynél a hajtáscsúcs is károsodhat, ez a vetésterület 5 %-os hányadán -fıleg az alföldi táblákon - lehetséges. Most a táblák többségén a külsı borító leveleken lehet a fagykár tüneteit látni, de a hajtáscsúcs nem sérült. Ehhez hozzájárult az is, hogy a termelık, felismerve a túlfejlıdés veszélyét, ıszi regulátor hatású növényvédı szeres kezelést alkalmaztak. A repce károsítói közül ısszel tömegesen jelent meg a repcebolha, majd rövid idı elteltével a repcedarázs lárvája. Kártételük a növények kondícióját rontotta, illetve foltos pusztulást okozott, emiatt a termelık védekeztek a kártevık ellen. Az ısz második felében jelent meg a repceperonoszpóra, éppen csak tüneti szinten, és a fómás levélfoltosság és szárrák, ami
AGRÁRKAMARAI HÍREK
4. oldal
gyenge kárt okozott. A kórokozók rontották a növényállomány kondícióját, amely negatívan hat a télállóságra, de fellépésük sem területi arányban, sem a fertızés erısségében nem volt jelentıs, így lényegesen nem befolyásolják a növényállomány telelését. Természetesen a kórokozók és az említett kártevık tevékenysége is leállt a fagyos idıszakban. A mezei pocok itt is aktív, már foltos kipusztulást okozott és még további, folyamatos kártétele várható. A kártevıvel erısebben fertızött térség az Alföld, de a Dunántúlon is észlelhetı a népesség emelkedése. Az ültetvények mélynyugalmi állapotban vannak, ebben az állapotban elviselik a -20 Co-os hideget, akár tartósan is. Természetesen ezt befolyásolja az ültetvény kondíciója, a vesszık ıszi beérése. Fagykárra csak a leromlott állapotú, illetve a múlt évben túlterhelt ültetvényekben kell számítani, bár a vesszık beérését segítette a hosszan tartó ısz. A telelı károsítók közül a hidegre érzékenyebb mediterrán-szubtrópusi fajok (tipikusan a gyapottok bagolylepke) nagyobb arányú pusztulása várható, illetve a honos károsítók egyes telelı alakjai is károsodnak. Ennek ellenére a tavaszi várható károsítás jelentıs csökkenésérıl korai lenne beszélni. Nagy kérdés volt, hogy a hideg idıszak végén jelentkezı ónos esı, s a következtében kialakuló jégpáncél mit okoz a növényállományoknál, lesz-e kipállás. Szerencsére az ónos esı csak 2 napig tartott, így miatta károsodás nem alakult ki. A következı napok enyhe idıjárása és a több napos esı valamit pótolt a tél addig elmaradt csapadékából. Forrás: FVM
TÁJÉKOZTATÁS A 2008. ÉVI CI. TÖRVÉNYBEN FOGLALT NEMZETI AGRÁRKÁR-ENYHÍTÉSI RENDSZERRİL ÉS A KÁRENYHÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL A törvény célja a mezıgazdasági termelık befizetésébıl és az állam ezzel legalább azonos összegő költségvetési támogatásából keletkezı pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizetı mezıgazdasági termelık körében az elemi kár okozta károk részbeni megtérítésére. Az egyes feladatokat az agrárkár-enyhítési szerv, valamint az agrárkármegállapító szerv látja el.
2009. február
A gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minısülı mezıgazdasági termelık e törvény erejénél fogva a használatukban lévı termıföld alapján kötelesek részt venni a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben. A mezıgazdasági ıstermelınek minısülı mezıgazdasági termelık a használatukban lévı termıföld alapján szabad választásuk szerint vehetnek részt. Kárenyhítı hozzájárulás fizetésére köteles: a) a gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minısülı mezıgazdasági termelı, b) az a mezıgazdasági ıstermelınek minısülı mezıgazdasági termelı, aki kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezettséget vállal, ezt közokiratba, vagy magánokiratba foglalt nyilatkozattal teheti meg A mezıgazdasági ıstermelınek minısülı mezıgazdasági termelı közokiratba, vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt nyilatkozattal határozatlan idıre kötelezettséget vállalhat kárenyhítési hozzájárulás fizetésére. A nyilatkozat legkésıbb az egységes kérelem (u.n. területalapú támogatási kérelem) jogszabályban meghatározott benyújtási határidejéig tehetı meg. A nyilatkozat elfogadásáról az agrárkár-enyhítési szerv dönt. A kárenyhítési hozzájárulás mértéke a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezıgazdasági termelı használatában levı: a) szılı és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2000 Ft, b) egyéb termıföldterület után évenként és hektáronként 800 Ft. Befizetés módja: A kárenyhítési hozzájárulás szerint kiszámított összegét a tárgyév június 30-áig banki átutalással, a befizetı azonosítására alkalmas módon, a regisztrációs szám és az adószám vagy az adóazonosító jel megadásával kell befizetni az agrárkár-enyhítési szerv külön jogszabályban meghatározott számlájára. Határidıben történı befizetésnek kizárólag az agrárkárenyhítési szerv számláján tárgyév június 30-áig jóváírt összeg tekinthetı. A meg nem fizetett
AGRÁRKAMARAI HÍREK
5. oldal
kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minısül! Az állam évenként a központi költségvetési forrásból az összes kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezıgazdasági termelı által befizetett kárenyhítési hozzájárulással legalább azonos összegő támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi forrásaihoz. A Kormány nyilvános határozatban dönthet az összes kárenyhítési hozzájárulást meghaladó összegő többlet költségvetési hozzájárulás biztosításáról. A kárenyhítı juttatásra való jogosultság feltételei: • kárenyhítési hozzájárulást határidıre maradéktalanul befizette; • agrárkár-megállapító szervhez (MGSzH) a káresemény bekövetkezésétıl számított tíz napon belül bejelentette; • kárenyhítı juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervhez a tárgyév október 20-áig beérkezett; • az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítı juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervtıl legkésıbb a tárgyév november 10-éig beérkezett; • termıföld alapján akkor lehet megállapítani, ha az a kár bekövetkezésekor és a kárenyhítı juttatásra vonatkozó igény benyújtásakor is a használatában volt; • kárenyhítı juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával egyidejőleg köteles bejelenteni az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra biztosítóval történt szerzıdés kötését, valamint e szerzıdés alapján az igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Tárgyévet megelızı év október 1-jétıl a tárgyév szeptember 30-áig bekövetkezett elemi károkat kell figyelembe venni. Kárenyhítı juttatás összegébıl, annak legfeljebb 90%-áig a tárgyévben elıleg fizethetı ki. További információk a kamarai tanácsadóknál érhetık el. e-mail:
[email protected] Forrás: MAK
TÁJÉKOZTATÁS A szılıültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozó szabályozásról A rendelet értelmében szılıültetvény szerkezetátalakításának és -átállításának az alábbi
2009. február
tevékenységek minısülnek: fajtaváltás, ültetvény áttelepítése, ültetvény támrendszerének létesítése, ültetvény támrendszerének korszerősítése. Ezen tevékenységekre támogatás igényelhetı. A támogatás igénybevételének elıfeltétele, hogy az illetékes hegyközségi tanács Borvidéki tervet készítsen. A Borvidéki terv tartalmazza: - azon szılıfajtákat, amelyekre támogatás igényelhetı, - azon termıhelyeket, ahol a szerkezetátalakítás végrehajtható, - a szerkezetátalakítás végrehajtása során kialakítható minimális tıszámot, - a szerkezetátalakítás végrehajtása során kialakítható minimális és maximális sortávolságot, - a szerkezetátalakítás végrehajtása során kialakítható minimális és maximális tıtávolságot, - a szerkezetátalakítás végrehajtása során kialakítható mővelésmódokat, - azokat a területeket, ahol a tıkeállomány az adott borpiaci évre vonatkozó Borvidéki terv elkészítésének évét megelızı tizenöt évben 30%nál nagyobb mértékő pusztulást szenvedett a téli fagykár miatt. A támogatás igénybevételéhez a Borvidéki terv alapján Egyéni tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a termelı nevét, ügyfél-regisztrációs számát, a támogatásba bevonandó ültetvény helyét és nagyságát, a támogatás keretében megvalósítandó tevékenységek típusát, a végrehajtás borpiaci évben megjelölt határidejét. Az Egyéni tervben szerepeltetni kell a hegybíró arra vonatkozó igazolását, hogy az Egyéni terv megfelel a Borvidéki tervben foglaltaknak. Nem igényelhetı támogatás az olyan ültetvényre, - amely tekintetében a telepítést vagy a támrendszer létesítését, illetve korszerősítését a kérelem benyújtását megelızı borpiaci év elıtt kezdték meg, - amelyre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelızı 10 borpiaci éven belül szerkezetátalakítási támogatást vettek igénybe, - amelyre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelızı 10 borpiaci éven belül nemzeti forrásból finanszírozott telepítési támogatást vettek igénybe, - amely termıhelyi kataszterbe nem sorolt területen van, - amely a szılı ültetvénykataszterben nem nyilvántartott, - amely nem borvidékbe sorolt településen fekszik, - amelyet nem érvényes telepítési engedély alapján telepítettek, - amely tekintetében a kérelem nem felel meg a Borvidéki tervnek.
AGRÁRKAMARAI HÍREK
6. oldal
A már befejezett tevékenységre vonatkozó támogatási kérelmeket, illetve a még be nem fejezett tevékenységekre vonatkozó elızetes kifizetés iránti kérelmeket egy eredeti példányban postai úton az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához kell benyújtani.
-
2009. február
A támogatási kérelmet jogcímenként külön-külön kell benyújtani. A kérelmek a benyújtás sorrendjében kerülnek elbírálásra. Benyújtási határidı: az adott végrehajtási idıszakot követı szeptember 5-e, az 1.,3.,6. jogcímek esetében az adott végrehajtási idıszakot követı szeptember 15-e.
A kérelmeket 2009. április 30-ig lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: - a kérelmezett területre vonatkozó Egyéni tervet, - a kérelmezett területre vonatkozó harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát, - valamennyi földtulajdonosnak a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerkezetátalakításhoz hozzájárul, - a telepítési engedély másolatát. A támogatást csak a legalább 0,2 ha nagyságú, egy használó kezelésében lévı, összefüggı területre lehet igénybe venni. Fajtaváltás és ültetvény áttelepítése esetén a minimális tıszám 3300 db, ültetvény támrendszerének létesítése és korszerősítése esetén 2300 db hektáronként. A szerkezetátalakítás során kialakítható sortávolság nem lehet kevesebb 2 méternél, illetve több 3,5 méternél, a tıtávolság pedig nem lehet kevesebb 0,6 méternél, illetve több 1,2 méternél. Az egyes mőveletek elvégzését, annak szakszerőségét, illetve az adott mőveletre igényelt támogatási összeg jogosságát az MVH a helyszíni ellenırzés alapján állapítja meg. A befejezett tevékenységekre vonatkozó támogatási kérelmek az elbírálás sorrendjét illetıen elınyt élveznek az elızetes kifizetés iránti kérelmekkel szemben. Az MVH a kérelmeket beérkezési sorrendben bírálja el. A támogatás kifizetésének határideje a kérelem benyújtásának borpiaci évét követı borpiaci év október 15e. A rendelet elérhetı a www.fvm.hu honlapon. Kun Róbert Ügyfélszolgálati tanácsadó
MEGJELENT a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 10/2009. (I. 15.) MVH KÖZLEMÉNYE az egyes méhészeti támogatások igénybevételének feltételeirıl A támogatások igénybevételének feltételei: -
Támogatási kérelmet regisztrált ügyfél nyújthat be.
Támogatási jogcímek: 1. A méhészeti képzés országos koordinálása, valamint méhegészségügyi ismeretek győjtése és terjesztése A támogatást az OMME igényelheti. A támogatási keretösszeg a 2008/2009 évi idıszakra legfeljebb 100 000 Euro. 2. Regionális rendezvények, kongresszusok szervezése és az azokon való részvétel, nemzetközi rendezvényen való részvétel, elméleti ismeretterjesztés A támogatás igénybevételére az adott program szervezıje, nemzetközi rendezvényen való részvétel, valamint a szaktanácsadó-hálózat ismeretbıvítése esetén az OMME jogosult. A támogatás keretösszege a 2008/20009. évi végrehajtási idıszakra legfeljebb 180 000 Euro. A rendezvény költségviselı szervezıje köteles a rendezvény idıpontjáról, idıtartamáról, valamint annak helyszínérıl az MVH-t elızetesen értesíteni a B1043 Rendezvény-bejelentı lapon legkésıbb a rendezvény idıpontját megelızı 5. munkanapig beérkezıen. 3. Szaktanácsadó-hálózat mőködtetése A támogatás igénybevételére az OMME jogosult. A támogatás keretösszege a 2008/2009. évi végrehajtási idıszakra legfeljebb 480 Euro. 4. Bemutató méhészetek látogatása A támogatásra az OMME, illetve tagszervezetei jogosultak. Támogatás keretösszege a 2008/2009 évi idıszakra legfeljebb 40 000 Euro. A támogatási kérelem kérelmezınként több alkalommal is benyújtható. 5. Varroa atka elleni gyógyszeres védekezés A támogatási keretösszege a 2008/2009 évi idıszakra legfeljebb 2 150 000 Euro. A támogatási kérelmet a kérelmezı székhelye/lakhelye szerint illetékes megyei MVH kirendeltséghez kell benyújtani legkésıbb 2009. április 6-ig .
7. oldal
AGRÁRKAMARAI HÍREK
6. Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítási rendszere kialakításának és fenntartásának támogatása A támogatás keretösszege a 2008/2009 . évi idıszakra legfeljebb 90 000 Euro. A támogatást igénybevételére a OMME jogosult. . 7. Vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzése A támogatást méhészeti tevékenységet végzı ıstermelı, egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az általuk létrehozott szövetkezet, illetve elismert vagy elızetesen elismert termelıi csoport veheti igénybe. Több eszközre igényelhetı támogatás, és eszközönként külön támogatási kérelem benyújtása szükséges. A támogatás keretösszege 2008/2009 évi idıszakban legfeljebb 340 000 Euro.
2009. február
A támogatás keretösszege legfeljebb 60 000 Euro. 12. Méhegészségügyi és környezet-terhelési monitoring-vizsgálat elvégzésének támogatása A támogatást az OMME igényelheti. A támogatási kérelem több alkalommal nyújtható be. Támogatás kizárólag abban az esetben igényelhetı, ha a monitoring-vizsgálati eredmények összefoglalója legkésıbb 2009. augusztus 31tıl az OMME honlapján elérhetı, valamint a méhészeti szaklapban 2009. év során történı megjelentetés tényét a kiadó leigazolja A támogatás keretösszege 2008/2009 évi idıszakra legfeljebb 40 000 Euro. Az elıírt formanyomtatványok és dokumentumok benyújtásának helye: Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1385 Budapest 62. Pf. 867.
8. Méz fizikai-kémiai tulajdonságai elemzése A támogatást az OMME igényelheti. A támogatás kerete a 2008/2009 évi idıszakra legfeljebb 40 000 Euro. A támogatás mértéke a méz mintavételének, vizsgálatának és a vizsgálati eredmény közzétételének költsége.
Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetében az MVH az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, amit legkésıbb 2009. október 1-ig kell teljesíteni. A támogatási feltételek teljesítését az MVH az adminisztratív ellenırzések mellett helyszíni ellenırzés keretében is vizsgálhatja.
9. Méhcsaládok számának szinten tartása A támogatás igénybevételére az a méhészeti tevékenységet végzı, OMME tagsággal rendelkezı ıstermelı, egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogosult, aki/amely a Magyar Méhtenyésztık Országos Egyesülete tagjaitól, minısített törzscsaládtól származó párzott, petézı méhanyát, párzatlan méhanyát, anyabölcsıt vásárol.
Rendelet és a szükséges nyomtatványok elérhetısége: http://www.mvh.gov.hu
A támogatás keretösszege legfeljebb 220 000 Euro. A támogatási kérelem jogvesztı benyújtási határideje 2009. augusztus 3-a. 10. Újkori nosema-kór járványtana, valamint a védekezés lehetıségei tanulmányozásának támogatása A támogatást az OMME igényelheti. Támogatási kérelem egyszeri alkalommal nyújtható be. A támogatás keretösszege legfeljebb 10 000 Euro. Támogatás kizárólag abban az esetben igényelhetı, ha a kutatási eredmények összefoglalója legkésıbb a kérelem benyújtásának idıpontjától az OMME honlapján elérhetı, valamint a szakmai lapban történı 60 napon belüli megjelentetés tényét a kiadó leigazolja 11. Fenológiai és meteorológiai méhészetimegfigyelıhálózat kialakításának és mőködtetésének támogatása A támogatást az OMME igényelheti, és a támogatási kérelem több alkalommal nyújtható be.
Kovács Veronika Ügyfélszolgálati tanácsadó
TÁJÉKOZTATÁS Megjelent a 15/2009. (II. 02.) MVH Közlemény az EU környezetvédelmi, állatjóléti és –higiéniai elıírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás keretében vállalt beruházások befejezésére rendelkezésre álló határidı megállapításáról, a kifizetési kérelem határidın túl történı benyújtásához kapcsolódó szankciókról, valamint a 2008. évre jóváhagyott beruházások átütemezésének lehetıségérıl Az MVH a beruházások megvalósítása céljából határidıt állapít meg azon ügyfelek számára, akik valamely, 2008. évre vállalt, és az MVH által határozattal jóváhagyott beruházás típust 2009. január 31-ig hetvenöt százalékot meghaladóan, de nem száz százalékban valósítottak meg és a határidı módosítására vonatkozó igényt a 2009. január 31-ig benyújtott kifizetési kérelemben jelezték.
AGRÁRKAMARAI HÍREK
8. oldal
A meghosszabbított határidı a 2008. évre vállalt beruházások befejezésére: 2009. március 31. A kifizetési kérelem késedelmes benyújtása esetén minden egyes késedelmes munkanap után 1% levonásra kerül abból az összegbıl, amelyre a határidıig benyújtott kérelme alapján jogosult lett volna az ügyfél. Ezen szankció alkalmazására a kifizetési kérelem benyújtási határidejének leteltét követı elsı munkanaptól, azaz 2009. február 3-tól kerül sor. Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, azaz a kifizetési kérelmet 2009. február 27-e után adja postára az ügyfél, a kérelem elutasításra kerül. A támogatási döntésrıl szóló határozatban jóváhagyott beruházások indoklással, egyszeri alkalommal átütemezhetık. Tekintettel arra, hogy a 2009. év a támogatás utolsó éve, átütemezés esetén • az állatjóléti és –higiéniai célú támogatás igénybevétele esetén a megvalósítás határideje 2009. május 1., • a környezetvédelmi célú támogatás igénybevétele esetén a legkésıbbi teljesítés ideje pedig 2009. november 1. Legkésıbb ezen idıpontokig kell postai úton beküldeni az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségére. A közlemény elérhetısége: http://www.mvh.gov.hu/wps/portal/!ut/p/_s.7_0_A/7_0_CH? WCM_GLOBAL_CONTEXT=/wps/wcm/connect/MVH_hu/K ozlemenyek3/K20090202001-15-2009-mvh További információk a kamarai tanácsadóknál érhetık el. Poczkodi Renáta Ügyfélszolgálati tanácsadó
2009. február
A 2008/2009. intervenciós idıszak kukorica felajánlás második szakaszára is a 119/2008. (X.13.) MVH Közlemény rendelkezései vonatkoznak, ennek megfelelıen a felajánlást a Közlemény 2. mellékletét képezı I0148 számú formanyomtatványon kell megtenni. Az MVH a második szakaszban érkezett felajánlásokat hetenkénti bontásban veszi figyelembe. Adott heti felajánlásnak minısül, ha az ajánlat megfelelı módon és tartalommal péntek 12 óráig beérkezett az MVH felajánlás helye szerint illetékes kirendeltségére. Amennyiben a felajánlás hiánypótlásra szorul, akkor az adott felajánlás csak a hiányok pótlása hetében történt felajánlások között vehetı figyelembe. A második szakaszra vonatkozó benyújtási határidı 2009. január 25.-én kezdıdött. Az ezt megelızıen postára adott kukorica felajánlásokat az MVH elutasítja. A benyújtás a heti ciklusok figyelembe vételével 2009. május 31-ig folyamatos, amennyiben a felajánlott mennyiségek nem érik el az elıírt 700 000 ezer tonnás mértéket. Amennyiben egy adott héten a felajánlott mennyiség – az összes korábban elfogadott mennyiséggel együtt – az Európai Unió összes tagországa tekintetében eléri vagy meghaladja az elıírt mértéket, akkor a második felajánlási idıszak is lezárul. Az MVH az ezt követıen beérkezett felajánlásokat elutasítja. A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 14/2009. (I. 26.) számú és a 119/2008. (X. 13.) számú közleményeinek elérhetıségei: http://www.mvh.gov.hu/wps/wcm/connect/resources/file/eb 6fc6413835daa/142009mvh.pdf?MOD=AJPERES http://www.mvh.gov.hu/wps/wcm/connect/resources/file/eb c3bb405f400f5/119 2008.pdf?MOD=AJPERES
Oláh István Ügyfélszolgálati Tanácsadó
TUDNIVALÓK a kukorica 2008/2009. gazdasági évben történı intervenciós felvásárlásának második szakaszáról a 14/2009. (I.26.) számú MVH Közlemény alapján Az Európai Uniós szabályozás értelmében, ha a 2008/2009. gazdasági év elsı szakaszában a kukorica felajánlások az összes tagország tekintetében nem érik el a 700.000 tonnát, akkor meg kell nyitni a felajánlás második szakaszát. Mivel a 2008. november 1. és 2008. december 31. közötti elsı szakaszban az Európai Unió összes tagországa tekintetében a kukorica felajánlások összmennyisége nem haladta meg a 700.000 tonnát megnyitásra kerül a második szakasz. A megnyitás napján még felajánlható mennyiség: 172.377 tonna.
A HAZAI SERTÉSÁGAZAT FEJLİDÉSI KILÁTÁSAI V. rész A sertéshús-feldolgozás helyzete Magyarországon A hazai húsfeldolgozó ipar (marha- és sertésvágás, feldolgozás, azaz a TEAOR 1511. és 1513. szakágazatok, baromfifeldolgozó vállalatok nélkül) az élelmiszeripar legnagyobb árbevételt adó szakágazata. Az AKI adatai szerint a döntıen sertést feldolgozó elsı tíz vállalat az ágazat árbevételébıl 41%-kal, az exportékesítésbıl 82%-kal részesedett 2006-ban. A húsfeldolgozásban a koncentráció EU összehasonlításban közepesnek, a legfejlettebbekhez viszonyítva alacsonynak tekinthetı. A húsiparban a külföldi tıke jelenléte is igen
AGRÁRKAMARAI HÍREK
9. oldal
szerény, a külföldi tulajdon jegyzett tıkébıl való részesedése messze elmarad az élelmiszeripar átlagára jellemzı 52%-os szinttıl. 2006-ban a külföldi tıke részesedése 19% volt és a sertésfeldolgozás fıként magyar tulajdonban maradt. Az AKI 2005. évi vágóhídi kapacitásfelmérése alapján Magyarországon sertésvágást összesen 103, sertésdarabolást 72 telephelyen végeztek. A kapacitás évi 8,5 millió darab sertés vágását tette volna lehetıvé. A 2005. évi adatok alapján 4 millió darab sertést vágtak le, így a vágókapacitás kihasználtsága 47%-os volt. (Az AKI vágási statisztikája szerint a hazai vágóhidakon 2006-ban összesen 4,5 millió sertést vágtak le az import élıállatokkal együtt). Ugyancsak a 2005. évi vágóhídi kapacitásfelmérés szerint a sertésdaraboló kapacitás 432 ezer tonnát tett ki, ugyanakkor 219 ezer tonna hús darabolása történt meg, a vonal kihasználtsága 51%-ot mutatott (2. táblázat). A vágóhidak száma az elmúlt években a szigorú EU elıírásoknak való megfeleléshez szükséges többletráfordítások és jövedelmezıségi problémák miatt egyharmadával csökkent. Az EU csatlakozást megelızı évben még 484 vágóhíd mőködött, 2007-ben már csak 327. A hazai sertésfeldolgozó vonalak kapacitásának alakulása (2005)
Tevékenység Sertésvágó vonal Sertésdaraboló vonal Szalámigyártás Szárazkolbászgyártás Töltelékáru gyártás
Mértékegység 1000db/év tonna/év tonna/év tonna/év tonna/év
Kapacitás 8 566 432 151 41 341 94 396 293 374
Tevékenység
Feldolgozott Kapacitásvagy kihasználási termelt mutató, mennyiség % Sertésvágó vonal 4 005 46,8 Sertésdaraboló vonal 219 232 50,7 Szalámigyártás 14 098 34,1 Szárazkolbászgyártás 26 761 28,4 Töltelékáru gyártás 123 620 42,1 Forrás: AKI Statisztikai Osztály [2006] Alacsony a szalámi- és kolbászvonalak kihasználtsága (28, illetve 34%), a töltelékáru-gyártásé viszont magasabb (42%). Magyarországon nagykapacitású (500 db/óra) sertésvágóhídról csak a kiskunfélegyházi Hungary-Meat Zrt. esetében beszélhetünk. 2005-ben a legjelentısebb sertésvágó kapacitással rendelkezı megyék sorrendben Bács-
2009. február
Kiskun, Hajdú-Bihar, Somogy, Baranya, Veszprém, Csongrád és Békés voltak. A sertésvágó vonal termelése csökkenı sorrendben: Hajdú-Bihar, Somogy, Bács-Kiskun, Baranya, Veszprém, Gyır. Békés és Csongrád megyében a jelentıs kapacitások ellenére alacsony volt a termelés 2005-ben. A kihasználtság is komoly szórást mutatott: Bács-Kiskun 36%, Békés 30%, Csongrád 11%, HajdúBihar és Veszprém 55%, Baranya 65%, Somogy 74%. Sertésvágással Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében 12 telephelyen foglalkoztak, Békés, Baranya, és Csongrád megyében 9 telephely rendelkezett vágási jogosultsággal 2005-ben. Az egy telephelyre jutó éves sertésvágó kapacitás csökkenı sorrendben: Veszprém (83 db/óra), Somogy (79 db/óra), Bács-Kiskun (62 db/óra), Csongrád (53 db/óra), Hajdú-Bihar (49db/óra). A legjelentısebb sertésdaraboló kapacitások Baranya, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Veszprém, Borsod-AbaújZemplém és Békés megyében voltak. A sertésdaraboló vonalon a termelés csökkenı sorrendben: Baranya, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplém, Somogy, Hajdú-Bihar, Pest és Békés megye. Ennél a tevékenységnél is alacsonynak mutatkozott a termelés. Sertésdarabolással 7 telephelyen foglalkoztak Hajdú-Bihar és Pest megyében, 5 telephelyen történt darabolás Baranya, Somogy, JászNagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében, míg a többi megyében a daraboló üzemek száma 5 alatt volt. Az 1 telephelyre jutó éves daraboló kapacitás Heves megyében volt a legmagasabb, de 10 ezer tonna fölött volt Veszprém (13, 6 ezer tonna), Baranya (12 ezer tonna), Békés (11,6 ezer tonna) és Borsod-Abaúj-Zemplém megyében (10 ezer tonna). A legnagyobb sertésállománnyal Hajdú-Bihar megye rendelkezett, és itt vágták a legtöbb sertés is, összesen 615 ezer darabot. Hajdú-Bihar megyérıl elmondható, hogy a sertésállomány, a vágó és daraboló kapacitások országos megoszlásának tekintetében itt volt a legkedvezıbb az elsıdleges feldolgozás összhangja. A megyében a vágóvonalak kapacitáskihasználtsága 53%, míg a daraboló vonalaké 43% volt 2005-ben. A sertésvágó vonalak és a darabolók megyénkénti kapacitásmegoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a kapacitások Hajdú-Bihar megye mellett még Heves, valamint Békés megyében voltak összhangban. A sertéslétszámot tekintve meghatározó szereppel bírt Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye is 2005-ben. Annak ellenére, hogy Békés megye hagyományos sertéstartó övezet, mindössze 135 ezer sertést vágtak le 2005-ben. A vágás, darabolás kapacitásmegoszlása egyenletesnek tekinthetı. A kapacitáskihasználtság a vágóvonalaknál 29%, a darabolásnál 32% volt 2005-ben. A sertéshús vertikum versenyképessége, piacon maradása az elsıdleges feldolgozás fázisában dıl el. Ezen a területen jelentıs különbségek észlelhetık a
AGRÁRKAMARAI HÍREK
10. oldal
nemzetközi adatok és a hazai helyzet között. Fontos megemlíteni, hogy elsısorban a legfejlettebb húsvertikummal rendelkezı országokat vizsgáltuk, az európai átlag szervezettsége és koncentrációja elmarad ettıl a szinttıl. Az elkövetkezı években azonban a várhatóan erısödı verseny kiteljesíti azt a folyamatot, amelynek során csak az életképes, elsıdleges feldolgozást végzı társaságok maradhatnak a piacon. Az elsıdleges feldolgozás stratégiaalakító szerepét az magyarázza, hogy a készítménygyártó társaságok különösebb probléma nélkül és gyorsan átállhatnak az import alapanyag feldolgozására, ha a hazai alapanyag nem felel meg nekik. Kizárólag a versenyképes feldolgozóipar, illetve a magas hatékonyságú, koncentrált elsıdleges feldolgozók képesek a megfelelı információk eljuttatására a mezıgazdasági termelık felé az egészséges termelési szerkezet kialakítása érdekében. Forrás: MAK
TÁBLATÖRZSKÖNYV Lehetıség nyílt táblatörzskönyv beszerzésére. Mivel a táblatörzskönyv vezetése kötelezı és az EU csatlakozás után feltehetıleg az ellenırzés is szigorúbb lesz, célszerő annak beszerzése. A Tolna Megyei Agrárkamara megszerkesztette a táblatörzskönyv formáját, és amennyiben igény van rá, le is gyártatják. A nagysága A/3-as oldal, kartonborítású, 50 lapos, ára: 1.500 Ft/db. Kérjük, jelezzék igényüket az Agrárkamara felé (Kovácsné Novek Adrienn – 46/562-243).
SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY A Földmővelésügyi-és Vidékfejlesztési Miniszter 106/2004. FVM rendelete értelmében a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok és igazolások kiállítása az agrárkamarák feladata. Kiadásával kapcsolatban Kovácsné Novek Adrienn a 46/562-243 – as telefonszámon ad tájékoztatást.
JOGSZABÁLYFIGYELİ A Magyar közlöny 2009. JANUÁR-FEBRUÁR hónapban megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai
2009. február
1/2009. (I. 9.) FVM Európai Mezıgazdasági rendelet Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehetı támogatások részletes feltételeirıl szóló 9/2008. (I. 24.) FVM rendelet módosításáról 2/2009. (I. 16.) A vadgazdálkodáshoz kapcsolódó FVM rendelet tevékenységek csekély összegő (de minimis) támogatásáról szóló 27/2008. (III. 12.) FVM rendelet módosításáról 3/2009. (I. 16.) A szılészeti és borászati FVM rendelet adatszolgáltatás rendjérıl és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, valamint a termıföldre vonatkozó elıvásárlási és elıhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 55/2006. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról 4/2009. (I. 16.) A kölcsönös megfeleltetéssel FVM rendelet összefüggésben egyes agrártárgyú rendeletek módosításáról 5/2009. (I. 27.) A baromfikeltetı állomások FVM rendelet üzemeltetésének engedélyezésérıl és mőködésüknek rendjérıl szóló 121/2007. (X. 18.) FVM rendelet módosításáról 6/2009. (I. 27.) A szılıültetvények kivágásához FVM rendelet nyújtott támogatás feltételeirıl szóló 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendelet módosításáról 7/2009. (I. 30.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló FVM rendelet 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról az agrárágazatban 8/2009. (II. 4.) A Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és FVM rendelet a LEADER helyi akciócsoportok részére az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet keretében nyújtott támogatás részletes feltételeirıl szóló 141/2008. (X. 30.) FVM rendelet módosításáról 9/2009. (II. 18.) A földmővelésügyi és vidékfejlesztési FVM rendelet miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl szóló 134/2004. (IX. 15.) FVM rendelet módosításáról