Galgagyörk Község Önkormányzatának
ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2008.
TARTALOM
1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.4. 2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.6. 2.7. 3. 4. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.
Bevezetés Galgagyörk község általános helyzetképe Természeti, gazdasági környezet jellemzői Társadalmi környezet, a népesség alakulása A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői A roma népesség helyzete Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők Időskorúak helyzete A foglalkoztatási jellemzők Intézményi infrastruktúra Közoktatás Közművelődés Sport, egészséges életmód Szociális védelmi rendszer jellemzői Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások jellemzői Az Esélyegyenlőségi Program kiemelt célja A program célkitűzéseiből adódó feladatok Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatos intézkedések A program érvényessége, hatálya A program értékelése, felülvizsgálata A program módosítása A program nyilvánosságra hozatala
egyéb
1. Bevezetés Az esélyegyenlőség a társadalom számára fontos érték. Segíti elérni azt a célt, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatások elérésére, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, milyen a származása vagy anyagi helyzete, illetve kora. Az egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezéseire, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira, az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény IV. fejezete tartalmazza a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot, melynek célja: az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, civil szervezetek és magánszemélyek feladata. A 2003. évi CXXV. törvény 35. § értelmében a települési önkormányzat – a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célokkal összhangban – helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, a célok eléréséhez szükséges feladatokat, forrásokat és a végrehajtáshoz szükséges határidőket. Fentiek figyelembe vételével Galgagyörk Község Önkormányzata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében megfogalmazta Esélyegyenlőségi Programját. 2. Galgagyörk község általános helyzetképe 2.1. Természeti, gazdasági környezet jellemzői Galgagyörk Pest megye egyik északkeleti községe, a Galga völgyében terül el, a Cserhát hegység lábánál. A település közigazgatásilag önálló, a lakosság száma - 2008. január 1-i állapot szerint - 1088 fő, lakóépületek száma 360, a község alapterülete … ha.
Infrastrukturális ellátottsága: villanyhálózat, telefonhálózat, egészséges ivóvíz, gázhálózat, csatornahálózat kiépített a településen, a belterületi utak 80 %-a pormentesített, járdák nagyrészt kiépítettek. Közeli városok: Aszód /20 km/, Gödöllő /35 km/, Budapest /60 km/, Vác /30 km/. A közlekedés MÁV, VOLÁN eszközök igénybevételével, vagy egyénileg személygépkocsival történik. A településen a mezőgazdasági és az egyéni vállalkozások biztosítják a lakosság jelentős részének megélhetését, azonban rengetegen ingáznak a munkába járás során. Egyéb munkalehetőség az önkormányzati intézményekben biztosított. Az önkormányzat intézményei: Polgármesteri Hivatal 2681 Galgagyörk, Rákóczi u. 12. Gárdonyi Géza Általános Iskola Rákóczi u. 6. Liget Óvoda Kállói u. 2. Veres Pálné Művelődési Ház és Könyvtár Rákóczi u. 12. Egészségügyi vállalkozóként végzik a házi orvosi, a gyermekorvosi és a fogorvosi feladatokat, melyeket a szomszédos községekkel együtt, egy körzetként látnak el. Kereskedelmi ellátottsága az alapvető élelmiszerek tekintetében megfelelő, ezenfelül egy háztartási és festékbolt üzemel. Magánszálláshely tekintetében a magántulajdonban lévő Ibrányi-kastély mint magánszálláshely működik. Egyéb vendéglátóhely (cukrászda, kocsma, presszó) több is üzemel. A település földrajzi környezete, a lakosság törekvő hozzáállása határozza meg a település arculatát. 2.2. A népesség alakulása A lakosság száma fogyó tendenciát mutat. A fiatalok jelentős része megfelelő munkalehetőség hiányában ingázik, majd munkahelyéhez közeli településre költözik. Ezt a folyamatot nehezen lehet megállítani, vagy lassítani. 2.3. A hátrányos helyzetű csoportok jellemzői 2.3.1. A roma népesség helyzete
A roma lakosság a település össznépességének kb 15 %-a. Minden roma családra jellemző, hogy ha több generáció él is egy lakásban, de rendelkeznek lakással. A lakások egy kisebb része felújításra szorul. A tualjdonviszonyokat tekintve sajnos megállapítható, hogy régen elhunyt személyek örököseitől zsebszerződéssel megvett ingatlanokban élnek, vagy egy-egy megüresedett házban önkényes lakásfoglalóként jelentek meg, és kilakoltatás híján ott is maradtak. Körükben sajnos sok családnál jellemző a munkanélküliség. Az asszonyok az általánossá vált 3-4 fős gyereklétszám miatt nem is törekszenek munkavállalásra. A szociális segélyezettek száma jelentős. A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. Az iskolában az évfolyamot ismétlők száma nem jelentős, az összes tanulói létszám … %-a. A 8 osztályt végzettek közül 100 % továbbtanul. Sajnos nem mindenki jut el a szakmunkás illetve az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Ennek zömmel egyéni hozzáállás az oka. Településünkön cigány kisebbségi önkormányzat is működik. Élelmiszer és ruhasegély formában támogatják a rászorulókat, valamint hangszervásárlásra irányuló tervekkel rendelkeznek, és évek óta egy cigány tánccsoportot működtetnek kultúrájuk megőrzése céljából. A nyári szünetben a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek részére megszervezzük 30 napra az étkeztetésüket általában felmelegíthető élelmiszer formában. A Bursa Hungarica ösztöndíj program bevezetésével szintén az arra rászoruló szociálisan hátrányos helyzetben lévő felsőfokú hallgatók tanulási esélyein próbálunk segíteni. 2.3.2. Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos, minimális számban vannak vakok, és gyengénlátók, illetve értelmileg fogyatékosak. A fogyatékkal élők legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. Helyzetüket az teszi elviselhetővé, hogy szinte mindannyian családban élnek. Az egyedül élők esetében a falu közössége, a közvetlen lakókörnyezet segítséget nyújt. Önkormányzatunk hangsúlyt fektet a prevenció elvére, a fogyatékosságot okozó betegségek, balesetek megelőzésére, a nyugodt, biztonságos élettér kialakítására.
E pozitívumok hozzájárulnak ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű emberek a munkájukon keresztül a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat. 2.3.3. Idős korúak helyzete A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét alacsony nyugdíjjal rendelkező özvegy nők alkotják. A településen nem alakult ki szociális gondozói, vagy falugondnoki hálózat, ugyanis a településen a család, illetve a rokonság összefogása jelentős, biztosítják az idős, egyedül álló szülő ellátását, gondozását. Az Önkormányzat az óvodai főzőkonyháról biztosítja az arra igényt tartók számára a napi meleg étkezés lehetőségét. 30-40 fős létszámmal Nyugdíjas Klub működik a településen. Az ő összejöveteleikhez támogatást nyújt az önkormányzat azzal, hogy térítésmentesen biztosítja rendezvényeinek infrastrukturális hátterét. A Nyugdíjas Klub jelentős szerepet vállal a községi rendezvények szervezése, lebonyolítása során. Ezen túlmenően a jól összeszokott közösség saját források feltárásával igyekszi anyagilag magát fenntartani. 2.4. Foglalkoztatási jellemzők A település lakossága egyrészt helyi vállalkozásokból más része ipari és egyéb tevékenységekből szerzi jövedelmét. A mezőgazdasági vállalkozás, egyéni vállalkozás jelentős mértékben jelen van a lakosság körében. Egyéb megélhetési lehetőséget az önkormányzati intézmények, a közeli városok munkalehetőségei biztosítanak. A munkanélküliek száma a cigány kisebbség körében jelentős, mivel többen az általános iskola nyolc osztályát sem végezték el. A munkaügyi központ számos eszközzel igyekszik az elhelyezkedést támogatni (pl. képzések szervezése, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb). 2.5 Intézményi infrastruktúra Közoktatás A közoktatási feladatok alapellátását 8 évfolyamos, 8 osztályos általános iskolában, a nevelési feladatokat 2 csoportos napközi otthonos óvodában oldjuk meg. Mindkét intézményben nemzetiségi (szlovák) oktatás folyik minden korcsoport számára. Egyik intézményben sincs szegregáció. Az általános iskolában integrált oktatás is zajlik képzett pedagógusok közreműködésével. Tanórák után biztosítjuk a rászorulók részére a napközi ellátást. A tanórán kívüli programok minden tanuló részére azonos feltételekkel
állnak rendelkezésre. A HHH-s gyermekek érdeklődési körüknek megfelelően igénybe is veszik. 2.5.1. A közművelődés Községünkben jelenleg önkormányzati fenntartású közművelődési intézményként Művelődési Otthon és a hozzá tartozó Könyvtár működik, melynek az infrastrukturális ellátottság miatt az utóbbi években az Általános Iskola ad otthont. A könyvtár állományának gyarapításához éves költségvetésében az önkormányzat évről-évre keretet biztosít, valamint pályázatokon veszünk részt. A Művelődési Otthon teret ad a különböző rendezvényeknek, önálló költségvetési intézményként nem működik. A lakosság kulturális igényei rendkívül differenciáltak. Mindezekből adódóan, az elmúlt évtizedekben sajátos kulturális arculata alakult ki a községnek, ami azt jelenti, hogy a nevelési és oktatási intézmények, a községi könyvtár, a civil szervezetek és az egyházak is jelentős részt vállalnak a közművelődési feladatellátásban. Így a településhez kötődő, hagyományos kulturális rendezvények alakultak ki, amelyek sokszínűvé, pezsgővé, változatossá teszik a kulturális életet. A községi események, rendezvények, ünnepek megünneplésében is részt vesznek az említett intézmények, a Polgármesteri Hivatal koordinálásával. 2.5.2. Sport, egészséges életmód Községünkben hagyománya van a focinak, emellett a felső tagozatos diákok kézilabda edzésen is részt vehetnek, most van kibontakozóban a boksz, mint a Sportkör által patronált új sportolási lehetőség a gyermekek körében. A sportolásra teret nyújt az Általános Iskola tornaszobája, valamint a sportpálya, mely az önkormányzat, a sportolók közös összefogásával igyekszik a sportoláshoz megfelelő környezetet nyújtani az érdeklődők számára. 2.6.
Szociális védelmi rendszer jellemzői
Az önkormányzat biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket (rendszeres szociális támogatás, normatív támogatás, ápolási díj, szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyek, temetési segély, étkezési segély, beiskolázási segély, közgyógyellátás (méltányossági), rendkívüli gyermekvédelmi támogatás).
2.7.
Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások jellemzői
Életminőségünk fejlesztésének alapja az egészség megőrzése. Az egészségügyi alapellátás keretében: házi orvos, gyermekorvos, fogorvos, fiókgyógyszertár, védőnő áll rendszeresen a betegek rendelkezésére. Rendelési időn kívül, valamint hét végén orvosi ügyelet biztosítja az ellátást. Az önkormányzat célkitűzése, hogy az egészségügyi alapellátást 1 épületben biztosítsa, megfelelve az ÁNTSZ előírásainak, valamint a fogyatékkal élők számára. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat speciális tevékenységstruktúrája kiegészíti a nevelési-oktatási intézmények munkáját, ugyanakkor támogatja és segítséget nyújt a sajátos családi, kamaszkori problémák megoldásában. 3. Az Esélyegyenlőségi Program célja A fenti jellemzőket, valamint a 2003. évi CXXV. törvény előírásait figyelembe véve, önkormányzati Esélyegyenlőségi Programunk célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő püspökhatvani polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megőrzésével, megtartásával. Ezen belül: Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése. Összehangolt együttműködés a foglalkoztatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenység-rendszerben. Egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. A mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeli juttatásokhoz, valamint a különböző közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. 4. A program célkitűzéseiből adódó feladatok A feladat megnevezése: A hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetének javítása. A feladat leírása: Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Pest Megyei Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségével. Az önkormányzat támogatja a munkahelyteremtő beruházásokat, vállalkozásokat, különösen a nők, a 40 éven felüliek, a csökkent munkaképességűek, munkavállalási esélyei növelésének érdekében. Határidő: Folyamatosan
A feladat megnevezése: A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése, korszerűsítése. A feladat leírása: Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása a jogszabályok és helyi lehetőségek figyelembe vételével az intézményvezetők bevonásával, saját, illetve pályázati források felhasználásával. Egészségügyi alapszolgáltatások tárgyi feltételeinek korszerűsítése. Művelődési ház személyi és tárgyi feltételeinek javítása Határidő: 2012. június 30. A feladat megnevezése: Az esélyegyenlőség szemléletét megteremtő és javító községi programok megvalósításának támogatása. A feladat leírása: A község polgárai számára ismertető anyagok, tájékoztatók kiadása a helyi média bevonásával (kábel TV, újság, intézmények hirdetőtáblája, honlapok). Programok, rendezvények támogatása, melyek előmozdítják az Esélyegyenlőségi Program célcsoportjainak társadalmi integrációját. Tájékoztatás az esetleges jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeiről. Határidő: FOLYAMATOS A feladat megnevezése: A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése. A feladat leírása: Az önkormányzat megteremti az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Támogat minden, a célcsoportoknak az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutást segítő eszközbeszerzési pályázatot. Lehetőséget biztosít olyan információs pontok kialakítására, amelyek biztosítják az eszközökkel nem rendelkező polgárok hozzáférését az internet-hálózathoz. Határidő: FOLYAMATOS. Feladat megnevezése: Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban. A feladat leírása: Kiemelt feladatként kezeli a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók diszkriminációmentes, szegregációmentes nevelésének-oktatásának megvalósítását. Határidő: FOLYAMATOS. 5. Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 5.1. A Program érvényessége, hatálya
Érvényes visszavonásig. Személyi- és területi hatálya kiterjed a fenntartó önkormányzat képviselőtestületére, és az önkormányzat által működtetett minden intézményre, valamint civil szervezetekre. 5.2. A Program értékelése, felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselőtestület két évente felülvizsgálja. A program teljes – minden fejezetére kiterjedő – értékelését a képviselőtestület 2012. december 31-ig végzi el. 5.3. A Program módosítása Jogszabályi változások, illetve indokolt változtatás esetén a program módosítására javaslatot tehet: A képviselőtestület bármely tagja, Galgagyörk Község polgármestere, jegyzője A képviselő-testület bizottságai, Az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetők útján. Civil szervezetek a képviselőik útján A Program módosítását a polgármesterhez beterjesztett módosítási javaslattal kérhetik. Az Esélyegyenlőségi Programot, illetve annak módosítását a képviselő-testület határozatban fogadja el. A programról, illetve program módosításáról az intézményeket és a lakosságot a Képviselő-Testület által megbízott személy tájékoztatja. 5.4. A Program nyilvánosságra hozatala Galgagyörk Község Esélyegyenlőségi Programja nyilvános. A község honlapján megtekinthető. Papíralapú formátumban hozzáférhető: - Polgármesteri Hivatal- 2681 Galgagyörk, Rákózi u. 12. Galgagyörk, 2008. május 10. ……………………………… Polgármester Záradék:
Galgagyörk Község Képviselő-testülete az Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját 34/a/2008. sz. határozatával elfogadta.