EURÓPAI PELLET TANÁCS Fűtés céljára szolgáló fapellet tanúsítási eljárásának kézikönyve Az EN 14961-2. számú EU-normához igazítva 2011.04.01-i állapot
1
TARTALOM 1 HÁTTÉR ÉS CÉL.................................................................................................4 2 NORMATÍV UTALÁSOK..................................................................................... 5 3 FOGALOMTÁR.....................................................................................................6 3.1 Licenctulajdonos ................................................................................................. 6 3.2 Nemzeti pelletszövetségek ................................................................................ 6 3.3 Licencadó.........................................................................................................6 3.4 Tanúsítóhelyek.....................................................................................7 3.5 Rendszerfenntartó ................................................................................................7 3.6 Feltüntetett ellenőrző helyek és vizsgálati laboratóriumok ...................................7 3.7 Tanúsított tulajdonosok....................................................................... 7 4 TANÚSÍTÁSI RENDSZER.......................................................................... 7 4.1 Áttekintés ......................................................................................................... 7 4.2 Gyártás tanúsítása ................................................................................. 8 4.2.1 Megbízás gyártásellenőrzésre ............................................................... 8 4.2.2 Gyártás vizsgálata ............................................................................................. 8 4.2.3 Tanúsítvány kiállítása...................................................................... 10 4.2.4 Gyártásellenőrző vizsgák ............................................... 10 4.3 Kereskedelem tanúsítása......................................................................... 11 4.3.1 Kérelmezési eljárások .................................................................................... 11 4.3.2 Tanúsítvány megadása.......................................................................... 11 4.4 Fellebbezési eljárások ................................................................................. 12 4.5 Tanúsítvány érvényessége................................................................................ 12 4.6 Lényeges változtatások .............................................................................. 13 4.7 A tanúsító védjegy használata............................................................ 13 4.8 Megjelölés.............................................................................................. 14 4.9 Rendszertartományok.................................................................................... 14 4.10 Visszakövethetőség....................................................................................... 14 4.10.1 Azonosítószám........................................................................... 14 4.10.2 Tartalékminták .................................................................................... 16 4.11 Rendszeres és rendkívüli vizsgálatok .......................................... 16 4.12 Kifogásolási eljárások ............................................................................ 16 4.13 Díjazási rend ............................................................................................ 17 5 TERMÉKMINŐSÉG ......................................................................................... 18 6 TARTÓSSÁGI KÖVETELMÉNYEK......................................................... 18 7 MINŐSÉGBIZTOSÍTÓ MENEDZSELÉS .............................................................. 19 7.1 Gyártás ..................................................................................................... 19 7.1.1 Üzemi technikai berendezések és üzemi folyamatok......................... 19 7.1.2 Legyártott mennyiségek bejelentése......................................................... 20 7.1.3 Minőségellenőr .............................................................................. 20 7.1.4 Belső dokumentáció ........................................................................... 20 7.1.5 Saját ellenőrzés ....................................................................................... 21 7.2 Kereskedelem.............................................................................................. 22 7.2.1 Technikai üzemi berendezések és üzemi folyamatok......................... 22 7.2.2 Minőségellenőr .............................................................................. 24 7.2.3 Belső dokumentáció........................................................................... 24 7.2.4 Saját ellenőrzés ....................................................................................... 25
2
8 Feltüntetett ellenőrző helyek és laboratóriumok ........................................ 25 8.1 Regisztrációs feltételek ....................................................... 26 8.2 Kérelem kiállítás ............................................................................................... 26 9 NYERSANYAG KÖVETELMÉNYEK................................................................. 26 9.1 Préselési segédanyagokra vonatkozó követelmények.................................. 27 9.2 Pelletre vonatkozó követelmények................................................................ 28 10 Tanúsító védjegy…................................................................................ 30 1. Melléklet: A faanyag jellegű biomassza EN 14961-1 norma szerinti osztályozása…………….....32 2. Melléklet: A nem ipari felhasználásra szánt EN 14961-2 norma szerinti fapellet részletezés…….33 3. Melléklet: Javasolt vizsgálati módszerek az üzemen belüli mintavételhez és minőségbiztosításhoz 34
3
1. HÁTTÉR ÉS CÉL Az alább ismertetett, pelletre vonatkozó tanúsítási rendszer célja a világosan definiált, minőségileg magas értékű, olyan pellettel történő ellátás, amely a kereskedelmi forgalomban található pelletégető berendezésekben hatékonyan hasznosítható. Az értékesített pellet tartósan magas minőségének szavatolása érdekében, eme rendszer keretén belül az előállított pellet, illetve ennek előállítási és logisztikai folyamatai egyaránt tanúsításra kerülnek, egy termék és egy rendszer tanúsítási jellegzetességeinek összekapcsolása révén. Az ENplus-A1, ENplus-A2 illetve az EN-B nevű kategóriák három pelletminőségi osztályt határoznak meg, amelyek lényegében az európai EN 14961 számú norma 2. része előírásainak („Szilárd biotüzelőanyagok – anyagrészletezések és – osztályok – 2. rész: A nem ipari felhasználásra szánt fapellet“1) felelnek meg. A tanúsítási rendszer a következő lényeges pontokat tartalmazza:
Pelletgyártás és minőségbiztosítás követelményei Termék követelményei (EN 14961-2) Megjelölés, logisztika és közbenső tárolás követelményei Vevőknek történő kiszállítás követelményei
A belső minőségmenedzselésre vonatkozó előírások garantálják, hogy a meghatározott termékkövetelményeket betartják. A technikai berendezésekre, üzemi folyamatokra és dokumentációra vonatkozó követelmények átláthatóvá teszik a gyártási eljárást és a problémák gyors felismeréséhez és kiküszöböléséhez kell vezessenek. Ezeknek az előírásoknak a megfogalmazása az ISO 9001 és az FprEN 15234-2 aktuális tervezete alapján történt. Az Európai Biomassza Szövetségen (European Biomass Association – AEBIOM) belül szerveződött Európai Pellet Tanács (European Pellet Council – EPC) fenntartotta az ENplus rendszerre érvényes licencjogokat, a rendszerfejlesztő Német Pelletintézettel (Deutsches Pelletinstitut – DEPI) meglévő szerződése alapján. Az EPC ezeket a jogokat azoknak a nemzeti pelletszövetségeknek tovább fogja adni, amelyek a mindenkori országukban vagy földrajzi körzetükben az ENplus bevezetését szervezik. A tanúsítási rendszer függetlenségét az akkreditált tanúsítóhelyeknek EN 45011 sz. norma szerinti bevonása szavatolja.
1
Nem ipari felhasználásra azok a tüzelőanyagok minősíthetők, amelyek kisebb fűtőberendezésekben, például háztartásokban, műhelyekben és nyilvános épületekben kerülő felhasználás céljából vannak meghatározva.
4
2. NORMATÍV UTALÁSOK EN 14774-1, szilárd biotüzelőanyagok – nedvességtartalom meghatározása – szárítás – 1. rész: összesített nedvességtartalom – referenciaeljárás EN14774-2, szilárd biotüzelőanyagok – nedvességtartalom meghatározása – szárítás – 2. rész: összesített nedvességtartalom – egyszerűsített eljárás EN 14775, szilárd biotüzelőanyagok – hamutartalom meghatározása FprEN 14778, szilárd biotüzelőanyagok – mintavétel prEN 14780, szilárd biotüzelőanyagok – mintaelőállítás EN 14918, szilárd biotüzelőanyagok – fűtőérték meghatározása EN 14961-1:2010, szilárd biotüzelőanyagok – tüzelőanyagrészletezés és tüzelőanyagosztályok – 1. rész: általános követelmények EN 14961-2:2011, szilárd biotüzelőanyagok – tüzelőanyagrészletezés és tüzelőanyagosztályok – 2. rész: fapellet nem ipari használatra EN 15103, szilárd biotüzelőanyagok – töltési tömörség meghatározása FprEN15104, szilárd biotüzelőanyagok – a teljes szén-, víz- és nitrogéntartalom meghatározása – műszeres eljárás EN 15210-1, szilárd biotüzelőanyagok – pellet és brikett mechanikus szilárdságának meghatározása –1. rész: pellet FprEN 15289 szilárd biotüzelőanyagok – a teljes kén-, és klórtartalom meghatározása FprEN 15297 szilárd biotüzelőanyagok – nyomelemek meghatározása – As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mn, Mo, Ni, Pb, Sb, V és Zn prEN 15234-1, szilárd biotüzelőanyagok – tüzelőanyagok minőségbiztosítása – 1. rész: általános követelmények prEN 15234-2, szilárd biotüzelőanyagok – tüzelőanyagok minőségbiztosítása – 2. rész: fapellet nem ipari használatra prEN 16127, szilárd biotüzelőanyagok – pellet és hengeralakú brikett hosszának és átmérőjének meghatározása ISO/IEC 17025 (2005): vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok kompetenciájára vonatkozó általános követelmények EN ISO 9001 (2008): minőségmenedzselési rendszerek – követelmények EN 14588, szilárd biotüzelőanyagok – terminológia, megnevezések és leírások EN ISO/IEC 17025, általános kritériumok különböző típúsú ellenőrző szervek működéséhez ISO 3310 (2001): elemzés-szűrés; technikai követelmény és vizsga EN 45011, általános követelmények azokra a szervekre vonatkozólag, amelyek terméktanúsítási rendszereket működtetnek CEN/TS 15370: szilárd biotüzelőanyagok – hamu olvadási jellemzői meghatározásához szükséges eljárás ÖNORM M7137 (2003): Holzpellets – vevőket érintő pellettárolási követelmények
5
3. FOGALOMTÁR További pelletre vonatkozó fogalmak és leírások az EN 14588-ban vannak feltüntetve 3.1 Licenctulajdonos Az ENplus védjegy licenctulajdonosa a pellettartományban az Európai Biomassza Szövetség (AEBIOM). Az ENplus licencadásáért az Európai Pellet Tanács (EPC) felel, amely az AEBIOM keretén belül van megszervezve. 3.2 Nemzeti pelletszövetségek A nemzeti pelletszövetségek olyan szervezetek, amelyek a mindenkori országukban vagy földrajzi körzetükben a pelletipar érdekeit képviselik és az AEBIOM-mal olyan licencszerződést kötöttek, amely nyomán az ENplus licencnek minősített cégekhez történő továbbítására felhatalmazást nyertek. 3.3 Licencadó Pelletgyártó vagy pelletkereskedő az ENplus kereskedelmi jelének használati licencét egy olyan nemzeti szövetségtől kaphatja meg, amely a cég székhelyének vagy tevékenységének helyet adó országra nézve illetékes. Amennyiben egy ilyen jellegű szervezet nem létezik, a licencet az AEBIOM közvetlenül is kiadhatja. Az Európai Pellet Tanács – az ügyvezetője által képviselve – kezeli az AEBIOM megbízásából az összes licencvonatkozású ügyet. Amennyiben egy nemzeti szövetség felszámolásra kerül vagy licenc használati jogát visszavonják, az érintett országban lévő licenc használók az érvényes licencjogukat közvetlenül és azonnal az AEBIOM-tól szerzik meg, kivéve, ha az ENplus követelményekkel fennálló konformitás nincs szavatolva. 3.4 Tanúsítóhelyek A tanúsítóhelyek biztosítják a tanúsító rendszer függetlenségét és ellenőrzik a folyamatokat. Teljesíteniük kell az EN 45011 követelményeit és az Európai Akkreditációs Egyesület (EA) valamelyik tagja által akkreditáltaknak kell lenniük vagy rendelkezniük kell egy, az EA-val kötött akkreditációs megállapodással. A nemzeti pelletszövetségeknek lehetőségük van az országukban vagy körzetükben működő tanúsítóhelyeket kiválasztani és azokkal eggyüttműködni. Ezek a tanúsítóhelyek az EPC hivatalos weboldalán (www.pelletcouncil.eu) fel kell legyenek tüntetve. 3.5 Rendszerfenntartó Amennyiben csoportos tanúsítás valósul meg, a tanúsító rendszert egy rendszerfenntartó hozza létre. Ezt a rendszert egy független, akkreditált tanúsítóhely
6
vonja ellenőrzése alá. A kiválasztott rendszerfenntartó és tanúsítóhely egyaránt fel kell legyen tüntetve az EPC / ENplus hivatalos weboldalán. 3.6 Feltüntetett ellenőrző helyek és vizsgálati laboratóriumok A feltüntetett ellenőrző helyeknek az EN ISO 17020 vagy EN 45011 alapján, a vizsgálati laboratóriumoknak az EN ISO 17025 alapján kell akkreditáltaknak lenniük és az EPC által annak hivatalos weboldalán feltüntetésre kerülnek. Akkreditációs keretüknek tartalmaznia kell az EPC által elfogadott részletezéseket. Csak a feltüntetett ellenőrző helyek és vizsgálati laboratóriumok számára engedélyezett az ENplus tanúsításában való részvétel. 3.7 Tanúsított tulajdonosok A tanúsított tulajdonosok a pelletágazat vállalkozásai, melyek pelletet állítanak elő vagy azzal kereskednek és a tanúsítóhellyel/ rendszerfenntartóval meglévő szerződésüknek megfelelően kötelesek az ENplus-tanúsító rendszer határozatait figyelembe venni. Ők a jelen kézikönyv határozatai alapján minősülnek tanúsítottnak.
4. TANÚSÍTÁSI RENDSZER 4.1 Áttekintés A tanúsító program lényeges elemei a következők: A fapellet, valamint a logisztikai rendszer európai normákkal egybevetett konformitásának vizsgálata és igazolása (a pelletnek a vevők tulajdonába kerüléséig), az ebben a kézikönyvben felvázolt speciális követelmények figyelembevételével. Előírások az üzemen belüli minőségmenedzselés számára (üzemi berendezések és folyamatok, a munkatársak képesítése, dokumentációs kötelezettségek, belső minőségellenőrzés). Tanúsító folyamat és külső ellenőrzések, licencadás és –visszavonás, panasz esetén történő eljárás. 4.2 Gyártás tanúsítása A kérelmező tanúsítás iránti kérelmet nyújt be az illetékeshez, aki a kérelemkiállító országa és székhelye szerinti rendszerfenntartó vagy tanúsítóhely. A rendszerfenntartó vagy tanúsítóhely a teljes kérelemdokumentáció beérkezésétől számítva 2 hónapon belül bírálja a kérelmet el. Benyújtáshoz szükségesek:
7
Engedélyezési kérelem Ellenőrzési szerződés egy akkreditált vizsgálóhellyel Az első vizsgálat ellenőrzési- és vizsgálati beszámolója 2011-ben történő jelentkezés esetén egy, a DINplus szerint elvégzett vizsgálatról történő beszámoló első beszámolóként kerül elfogadásra. Ezenkívül benyújtásra kell kerülnie hamu olvadási jellemzői meghatározásához szükséges eljárásról készített elemzés, amely 3 hónapnál nem régebbi. Az engedélyezéstől számítva 12 hónapon belül a rendszerfenntartó vagy a tanúsítóhely részére az első vizsgálatról szóló beszámolót ennek a tanúsító programnak megfelelően be kell nyújtani. 4.2.1 Felkérés gyártásellenőrzésre A kérelmező ellenőrzési szerződést köt egy, az EPC által nyilvántartott akkreditált vizsgálóhellyel és azt megbízza a vállalkozása első vizsgálatával. 4.2.2 Gyártás vizsgálata Az akkreditált és nyilvántartott vizsgálóhely az üzemben évente egyszer vizsgálatot tart, mely során a következő pontokat kell megvizsgálni, illetve a kérelemkiállító részéről igazolni: Nyersanyag: szilárd biotüzelőanyagok származásának és forrásának EN 14961-2 szerinti osztályozása (1. táblázat, EN 14961-1, lásd 1. függelék) Amennyiben a nyersanyag nem egyetlen kapcsolódó fűrészüzemből származik, fel kell tüntetni a nyersanyag származási helyét és a beszállítókat az EN 14961-1 szerinti 1. táblázat alapján. Préselési segédanyagok2 fajtája, pontos leírása és mennyiségi megjelölése – használat esetén Nyersanyagtároló típúsa és alkalmassága Termelési berendezések: technikai berendezések alkalmassága magas minőségű fapellet gyártása céljára, különösképpen a kisméretű apríték és idegen anyagok vágására alkalmas berendezések. Berendezések tisztasága Terméktároló típúsa és alkalmassága. (7. fejezet alapján): belső üzemi kézikönyv és/vagy gyártási utasítások, képzési igazolások (belső és külső), reklamációs sajátosságok stb. Termelés saját ellenőrzése, vizsgálati készülékek alkalmassága és állapota, tartalékminták menedzselése Termékek megjelölése (lásd 4.9. fejezet); kiegészítésként használható az EN 15234-2 (termékmegjelölés) Az első- és az utána következő ellenőrzések alkalmából az akkreditált vizsgálóhely munkatársainak a következő helyi feladatokat kell megoldaniuk: 2
A préselési segédanyag feljavítja a tüzelőanyag minőségét (pl. az égési sajátosságokat), csökkenti a károsanyag-kibocsátást vagy hatékonyabbá teszi a termelést
8
Mintavétel gyártásból/tárolóból, a mintavétel helyszínének leírása, ill. fényképes dokumentálása; a mintavételnek az EN 14778 alapján kell megtörténnie (mintavétel elemzése egy feltüntetett vizsgálati laboratórium által) Saját, üzemen belüli mintavétel belső minőségellenőrzés céljából, adott esetben képzés a reprezentatív mintavételben, az újítási javaslatokat is beleértve (Megjegyzés: a saját vizsgálat céljából végzett mintavételnek nem kell az EN 14778 szerint történnie) A saját ellenőrzés céljára kifejlesztett vizsgálati eljárasok alkalmasságának megállapítása A gyártási folyamat dokumentációjának és a minőségmenedzselésnek ellenőrzése; az akkreditált vizsgálati helynek bizalmasan kell mindezt a dokumentációt kezelnie, ami nem adható oda egy harmadik fél számára (ez alól kivételt képeznek a rendszerfenntartó vagy tanúsítóhely részéről felmerülő kérések). Az akkreditált vizsgálóhely képviselőjének biztosítani kell a szabad bejárást az üzem egész területén és rendelkezésére kell bocsátani az összes szükséges információt. A vizsgálatot végrehajtó személynek a vett mintákat be kell csomagolnia, a csomagokat le kell pecsételnie és a vizsgálati laboratóriumhoz történő eljuttatásról kell gondoskodnia. Az első vizsgálatról készített beszámolót (a laboratóriumi eredményeket belefoglalva) a cégnek és másolatként a rendszerfenntartó / tanúsítóhely részére tovabbítani kell. Amennyiben az ellenőrzés vagy a laboratóriumi vizsgálat csekély mértékű eltérést mutat ki, az akkreditált vizsgálóhely egy utólagos határidőt állapít meg, melyen belül a kérelmezőnek az akkreditált vizsgálóhellyel szemben alkalmas kijavító intézkedések meghozatalát kell igazolnia. Súlyos hiányosságok esetén, ezek kiküszöbölése után teljeskörű vizsgálatot kell lefolytatni. Súlyos hiányosságok alatt, melyek tartósan a termékminőséget befolyásolhatják, mindenekelőtt az alkalmatlan nyersanyag valamint a hiányos termelési- és tárolási berendezések értendők. A súlyos hiányosságok közvetlenül vagy közvetett módon befolyást gyakorolhatnak a funkcionális-technikai viszonyulásra. 4.2.3 Tanúsítvány kiállítása A rendszerfenntartó / tanúsítóhely vizsgálja a meglévő konformitást az ENplus tanúsító irányvonalakkal az engedélyezési kérelem és az akkreditált vizsgálóhely vizsgálati jelentésében szereplő információk alapján (egy minta laboratóriumi vizsgálatának eredményeit is beleértve). A kérelemről hozott pozítiv döntésről tájékoztatja a rendszerfenntartó / tanúsítóhely a kérelmezőt, elküldi számára a licencszerződést és felszólítja a licencdíj kiegyenlítésére. A licencdíj kifizetése és az aláírt szerződés visszaküldése után valósul meg a tanúsítás az azonosítószámmal és érvényességi határidővel ellátott okirat /tanúsítvány megküldése révén.
9
A vállalkozást az összes tanúsított tulajdonossal együtt egy nyilvántartásba veszik, melynek a nemzeti szövetségek és az EPC honlapjain megfelelő módon megjelenítésre kell kerülnie. 4.2.4 Gyártásellenőrző vizsgák Az akkreditált vizsgálóhelynek minden termelőegységet évente kell az ebben a kézikönyvben megfogalmazott követelményeknek megfelelően ellenőriznie. Az ellenőrzésre bejelentés nélkül is sor kerülhet. A tanúsítási rendszerben a licencadónak (nemzeti szövetségeknek vagy az EPC-nek) az eszközölt újításokat és változtatásokat (normák, minőségmenedzselés, stb.) a pelletgyártó berendezés minőségmenedzselése felelőseinek tudomására kell hoznia. Amennyiben a megismételt ellenőrzés az üzemben vagy a laboratóriumban az ENplus előírásait tekintve hiányosságokat vagy eltéréseket mutat ki, az akkreditált vizsgálóhelynek a tanúsított tulajdonost haladéktalanul tájékoztatnia kell. Csekély mértékű eltérés esetén az akkreditált vizsgálóhely egy utólagos határidőt állapít meg (legfennebb 10 hét), melyen belül a kérelmezőnek kijavító intézkedések meghozatalát kell igazolnia. A rendszerfenntartót / tanúsítóhelyet nem kell tájékoztatni. Súlyos hiányosságok esetén az akkreditált vizsgálóhelynek a tanúsított tulajdonost és a rendszerfenntartót / tanúsítóhelyet haladéktalanul tájékoztatnia kell. A rendszerfenntartó / tanúsítóhely jogosult a hiányosságok kiküszöbölése után egy teljes ellenőrzés elrendelésére. Súlyos hiányosságok alatt, melyek tartósan a termékminőséget befolyásolhatják, mindenekelőtt az alkalmatlan nyersanyag valamint a hiányos termelési- és tárolási berendezések értendők. 4.3 Kereskedelem tanúsítása Az értékesítési lánc összes kereskedője az ENplus irányvonalai szerinti tanúsított tulajdonos kell legyen. Ez a feltétel alól kizárólag azok a kereskedők mentesülnek, akik zsákos árut forgalmaznak, valamint azok, akik a felhasználó vevőknek eladott fizikai szállítmányt már tanúsított tulajdonos kereskedőktől szerzik be. Az ENplus irányvonalai szerinti tanúsított tulajdonos vállalkozások által megbízott spedíciós és tárolással foglalkozó cégeknek nem kell saját maguknak tanúsított tulajdonos státusban lenniük. Ezeket illetően viszont a kereskedőnek a rendszerfenntartó / tanúsítóhely felé bejelentési kötelezettsége van, éppúgy mint saját szállítójármű vagy tároló esetében. 4.3.1 Kérelmezési eljárások A kérelmező engedélyezési kérelmet nyújt be a licencadóhoz (az EPC vagy a nemzeti szövetség) és továbbít egy saját nyilatkozatot a rendszerfenntartó / tanúsítóhely felé, amelyben leírja a termelési eszközeit és a minőségbiztosítási intézkedéseit. A rendszerfenntartó / tanúsítóhely 2 hónapon belül elbírálja a kérelmet.
10
A kérelemről hozott pozitív döntés esetén a kérelmező a rendszerfenntartóval / tanúsítóhellyel szerződést köt, amely utóbbinak lehetőséget biztosít arra, hogy szükség esetén akkreditált laboratóriumon kereszül vizsgálatot rendeljen el. 4.3.2 Tanúsítvány megadása A rendszerfenntartó / tanúsítóhely a kérelmi dokumentáció alapján megvizsgálja a tanúsítás irányvonalaival fennálló konformitást. A pozitív döntésről a kérelmezőt értesítik. A nemzeti szövetség vagy az EPC felé történő licencdíj kifizetésének igazolása és az aláírt licencszerződés visszaküldése esetén következik a vállalkozás azonosítószámával és érvényességi határidővel ellátott okirat /tanúsítvány megküldése. Ezenkívül a vállalkozást az összes tanúsított tulajdonossal együtt egy nyilvántartásba veszik, amely a nemzeti szövetség vagy EPC honlapján nyilvánosságra kerül. 4.4 Fellebbezési eljárások A rendszerfenntartó / tanúsítóhely felé a következő döntések ellen nyújthat a kérelmező és a tanúsított tulajdonos írásos fellebbezést be:
A kérelmezett tanúsítás megtagadása Új ellenőrzések elrendelése Rendkívüli vizsgálatok elrendelése A belső ellenőrzések keretében végrehajtandó gyakori vizsgálatok elrendelése A tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása A kifogásolások nyilvánosságra hozatala (lásd 4.5)
Fellebbezésnek csak akkor adható hely, ha a kérelmező vagy a tanúsított tulajdonos írásban érvényre juttatja, hogy a megtámadott döntés őt a megillető jogaiban sérti. A fellebbezésről két héten belül hoz írásos döntést egy, a nemzeti szövetségnél vagy az EPC-nél felállítandó egyeztető szerv. A fellebbezésről hozott döntésben nem vehetnek részt azok a személyek, akik a megtámadott döntés meghozatalában jelentős szerepet kaptak. 4.5 Tanúsítvány érvényessége A nemzeti szövetség / az EPC és az illetékes tanúsítóhely határozzák meg a tanúsítvány érvényességi idejét. A tanúsítási rendszer rendelkezései tudatos megsértésének vagy a megállapított hiányosságok – az ezek kiküszöbölését célzó többszöri felszólítás ellenére – tartós fennállásának esetén a nemzeti szövetségnek / az EPC-nek a tanúsítványt záros időtartamra fel kell függesztenie vagy a tanúsító védjegyéről szóló szerződést fel kell mondania és a rendszerfenntartót / tanúsítóhelyet, a tanúsítványnak ill. a védjegy használatának a tanúsított tulajdonostól történő visszavonására fel kell szólítania.
11
Amennyiben a tanúsított tulajdonos több telephellyel rendelkezik, a tanúsítvány ill. a védjegy használata arra a telephelyre vonatkoztatva függeszthető fel, ahol a hiányosságokat megállapították, midezek kiküszöböléséig. A tanúsított tulajdonos egyéb telephelyéről származó pellet tanúsított áruként továbbra is forgalomba hozható. A tanúsítvány vagy a licenc visszavonása esetén a vállalkozás a tanúsítást és a licencet egy év letelte után ismételten kérelmezheti. A nemzeti szövetség / az EPC jogosult az interneten keresztül a visszásságokról megfelelő módon tájékoztatni és ezen belül az érintett tanúsított tulajdonost megnevezni. 4.6 Lényeges változtatások A tanúsított tulajdonosnak a lényeges változtatásokat a rendszerfenntartónak / tanúsítóhelynek haladéktalanul jelentenie kell. Lényeges változtatásoknak minősülnek a technikai berendezéseknél valamint az üzemi folyamatokban és szervezésben végrehajtott változtatások, melyekről az ENplus iránti kérelemben adatokat kell szolgáltatni. 4.7 A tanúsító védjegy használata A tanúsítvány birtokbavételével a tanúsított tulajdonos megszerzi a jogot a termékei megjelölésére szolgáló, a mindenkori minőségosztálynak megfelelő tanúsító védjegy használatára és a reklámcélokra. A védjegyet kizárólag és közvetlenül csak a tanúsított áruval ill. szolgáltatással (szállítás, tárolás) kapcsolatban szabad felhasználni. Amennyiben a nem tanúsított áru előállítása és kereskedelme is fennáll, a tanúsított tulajdonosnak el kell kerülnie a látszatát is annak, hogy a teljes árukészlet tanúsítvánnyal rendelkezik. A tanúsító védjegy csak az ENplus tanúsított áruról kiálított számlán tüntethető fel. Ha ugyanazon a számlán ENplus tanúsítvánnyal, illetve ezzel nem rendelkező pellet is található, a tanúsítvánnyal rendelkező pellet külön kimutatásra kerül. A tanúsító védjegyet a vállalkozás azonosítószámával egybe kell kapcsolni. A vállalkozás azonosítószámával történő összekapcsolás nélküli védjegy használat a nemzeti szövetség / EPC engedélyéhez kötött. Az ENplus irányvonalak szerinti tanúsítvánnyal nem rendelkező és az ennek megfelelő pellettel fizikai kontaktusba nem kerülő kereskedők a tanúsító védjegyet nem használhatják. Kereskedés az ENplus-al megjelölt zsákos áruval tanúsítvány tulajdonlás nélkül engedélyezett. A kereskedők az olyan árujukat, amely valamelyik tanúsított tulajdonos beszállítójuk azonosítószámával van kombinálva, ENplus tanúsított áruként, írásos formában vezethetik fel a számláikra és szállítóleveleikre. 2011-ben és 2012-ben a kereskedők a DINplus tanúsítvánnyal és az ENplus tanúsítvánnyal rendelkező pelletet kevert állapotban értékesíthetik – a keveréknek maximum 30% DINplus és minimum 70% ENplus tanúsított pelletet kell tartalmaznia – és ezt az árujukat ENplus tanúsított pelletnek nyilváníthatják.
12
4.8 Megjelölés Az ennek a rendszernek az alapján tanúsítványt elnyert pellet mindegyik áruegységét a következő adatokkal kell ellátni: „Fapellet” valamelyik minőségosztálynak megfelelően (ENplus-A1, ENplus-A2, EN-B) Tanúsító védjegy (zsákos áru esetén) Tanúsítvány-azonosítószám (lásd a 4.10.1. fejezetet, zsákos áru esetén meg kell adni a gyártó számát vagy opcionálisan egy kereskedő általános számát) Tömeg (kg vagy t) Átmérő (6 mm vagy 8 mm) Megjegyzés: szárazon tárolni Megjegyzés: Felhasználás csak engedélyezett és alkalmas tüzelőberendezésekben Ömlesztett áru esetén a szállítójármű rendszámát dokumentálni kell 4.9 Rendszertartományok A termelő- és szállítólánc minden szereplője szavatolja a tanúsított pellet minőségét a maga felelősségi tartományában. Szolgáltatók igénybevétele esetén a megrendelő felelős ennek a tanúsítási rendszer szabályainak betartásáért. A végső termékfelhasználóhoz, vevőhöz, a számára létrehozott tárolóba a pelletbefúvócső képez kapcsódási pontot.
4.10 Visszakövethetőség A visszakövethetőség rendszere a saját ellenőrzést és a minőségbiztosítást szolgálja, hogy selejtes pelletmennyiségek felfedezése esetén a felelős kilétét kiderítse. Az azonosítószámokon és a résztvevő szereplők belső dokumentációja kiértékelésén keresztül kinyomozhatóak a lehetséges hibaforrások. Szükség esetén a gyártónál / szállítónál tárolt tartalékmintákat vizsgálólaboratóriumban elemezni kell és adott esetben a panasztevő mintájával össze kell hasonlítani.
4.10.1 Azonosítószám
13
A végfelhasználók azonosítószámait tartalmazó rendszer segítségével minden egyes szállítmánynak visszakövethetőnek kell lennie a logisztikai lánc különböző tagjain keresztül. A kérelemkiállítással egyetemben a vállalkozás ennek a rendszer bevezetésének a szándékát is kinyilvánítja. A tanúsítóhely minden termelés és kereskedő részére egy azonosítószámot ad, amely a szállítólevélen feltüntetésre kerül. Amennyiben a gyártó több termelőegységet üzemeltet, vagy egy kereskedő több kereskedőtől vagy termelőtől szerez be pelletet, az érintett kérelmezhet egy általános számot. Ezáltal a tanúsított, külünböző eredetű pellet összekeverhető. A belső dokumentációs rendszernek mégis szavatolnia kell a selejtes pelletszállítmányok visszakövethetőségét és képesnek kell lennie a tárolt tartalékminták segítségével a problémaforrás beazonosítására. A tanúsítvánnyal, tárolási kapacitással és szállítójárművekkel nem rendelkező kereskedőknek kooperálniuk kell az ennek a rendszernek megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező kereskedőkkel. Tanúsítvánnyal rendelkező kereskedők tanúsítvánnyal nem rendelkező cégek tárolási kapacitásait és járműveit sajátjuként jelenthetik be. Ammenyiben, egy pelletgyártó bérpelletgyártást végez, minden tanúsított ügyfél számára saját azonosítószám szükségeltetik. Ennek a számnak a tulajdonosának oly módon kell a bérgyártót regisztrálnia, mintha az a saját termelőegysége lenne. Zsákos áru esetén a csomagoláson fel kell tüntetni a gyártó azonosítószámát vagy az általános számot. Zsákos áru esetén csak a gyártó számát (vagy alternatívaként egy kereskedő általános számát) nyomtatják a csomagolásra. Panasz esetén a végfelhasználó a nemzeti szövetséghez fordulhat. Minden szállítmánynál, az azonosítószámok együttesen egy szállítási azonosítószámot képeznek a szállítóláncban található cégek számára. Ez a szállítólevélen feltüntetésre kerül, hogy adott esetben a szállítmány útját lehessen visszakövetni. Amennyiben a különböző eredetű szállítmányok egymástól elkülönített tárolása nem lehetséges, a pelletkereskedőnek egy általános számot kell kérelmeznie. Az első két számjegy az országra utal, amelyben a pelletet előállították illetve amelyben a gyártónak vagy kereskedőnek a székhelye található. ISO 3166-1-alpha-2 megfelelésű országkódokat kell használni. A 2010-ben DEPI tanúsítványt szerzett cégek a német ENplus kézikönyvben indítványozott számkódokat 2014 végéig használhatják. Az összekapcsolt ötszámjegyű számokat egy üresen hagyott pozíció révén egymástól elválasztják. Az országkód utáni három számjegy az országban lévő mindenkori tanúsított tulajdonosra utal. A 001-től 300-ig terjedő számokat mindig a gyártók, a 301-től 999-ig terjedőket pedig a kereskedők kapják. Az alábbi példa, egy szállítólevélen található azonosítószám arra utal, hogy a pellet a 012-es számú osztrák gyártótól származik és a 344-es számú német kereskedő által lett szállítva. AT012DE344
14
4.10.2 Tartalékminták A végfelhasználóknak történő kiszállítás alkalmából a tanúsított tulajdonosnak a mechanikai szilárdság esetleges későbbi vizsgálatai céljából tartalékmintát kell vennie a szállítójárműrakodás közben. Kiszállítási naponként legalább 1,2 kg pelletet kell eltárolni. Ha ugyanazon a napon több mint 3 jármű szállít pelletet ki, a mintamennyiség járműveként legalább 0,5 kg-ra és 1,5 kg-ra/nap (min. 3 jármű mintavétele/nap) csökkenhet. A dátumot, a pellet minőségét, a szállítmány nagyságát és a szállítójármű rendszámát dokumentálni kell. A tanúsított tulajdonosnak a tartalékmintákat legalább 9 hónapig szakszerűen el kell tárolnia. 4.11 Rendszeres és rendkívüli vizsgálatok A pelletgyártóknak a kötelező évenként egyszeri ellenőrzésnek alá kell vetniük magukat. Ezenfelül a rendszerfenntartó / tanúsítóhely vagy a nemzeti szövetség rendkívüli vizsgálatot rendelhet el, például ha nagyobb számú reklamáció érkezett be. A tanúsítvány megszerzésétől számított egy éven belül a kereskedők ellenőrzésének meg kell történnie. Ezután öt évenként kell legalább egyszer ellenőrzésen átesniük. Minőségi hiányosságok esetén kiegészítésként rendkívüli vizsgálatot rendelhetnek el. Súlyos hiányosságok esetén az akkreditált vizsgálóhelynek a tanúsított tulajdonost és a rendszerfenntartót / tanúsítóhelyet haladéktalanul tájékoztatnia kell. Ebben az esetben a rendszerfenntartó / tanúsítóhely jogosult a hiányosságok kiküszöbölése utáni teljeskörű vizsgálat lefolytatásának elrendelésére. Súlyos hiányosságok alatt, melyek tartósan a termékminőséget befolyásolhatják, mindenekelőtt az alkalmatlan nyersanyag valamint a hiányos termelési-, tárolási és logisztikai berendezések értendők. Tudatos szabálysértés esetén a 4.5. fejezetben található szabályozás érvényes. 4.12 Kifogásolási eljárások A vevők vagy másodlagos szereplők panaszainak a rendszerfenntartó / tanúsítóhely az azonosítószámok alapján dokumentált szállítási lánc vizsgálata alapján jár utána. Ezen belül ellenőrzésre kerül a résztvevő szereplők üzemen belüli dokumentációja. Reklamációnak akkor adnak helyet, ha a tárolótér kialakításáról szóló előírások be lettek tartva. Ausztriában az ÖNORM M7137. határozatai érvényesek. Németországban a DEPV tárolótérbrosúrájának ajánlásai érvényesek mindenkori megfogalmazásukban.
15
Svájcban a propellets.ch tárolótérbrosúrájának ajánlásai érvényesek mindenkori megfogalmazásukban. Ezenkívül legalább az egyiknek az alábbi két feltétel közül meg kell felelni: Egy, az összes érintett (vevő, pelletkereskedő, karbantartó/szerviztechnikus) jelenlétében közösen vett mintát megvizsgált egy akkreditált vizsgálati laboratórium és az nem felel meg a jellemző kémiai és fizikai értékeknek (lásd 9. fejezet). Az átlagos finomhányad3 a tárolóban meghaladja a 8%-ot. A tárolótér az utolsó feltöltés időpontjában teljesen ki volt ürítve, azóta a pelletmennyiség max. 20%-a lett kivéve.
4.13 Díjazási rend A tanúsított tonnában kifejezett pellet licencdíjának nagyságát – kereskedelmi vagy gyártott árujellegtől függően – a nemzeti szövetségek határozzák meg és hozzák nyilvánosságra. A vizsgálat és tanúsítás költségeit a pelletgyártó közvetlenül a vizsgáló intézményekkel és a tanúsítóhellyel számolja el. Amennyiben egy országban székhellyel rendelkező vállalkozás gazdasági egységei más országokban szereznek tanúsítványt, amelyekben az ENplus-t nemzeti szövetség vezette be, az erre az országra érvényesítendő használati díjak a székhelyszövetség által az érintett nemzeti szövetség felé kerülnek továbbításra. Amennyiben a pelletgyártók az árut közvetlenül a végfelhasználóknak értékesítik, a termelésre és a kereskedelemre vonatkozó használati díjakat egyaránt ki kell egyenlíteniük. Kereskedői tevékenységhez is engedélyt kell szerezniük. A tanúsítvánnyal, saját szállítójárművekkel és tárolóhelyiséggel nem rendelkező kereskedők tanúsítvánnyal rendelkező szállítóvállalkozás vagy kereskedő azonosítószáma segítségével adhatnak el árut, mindemellett ez utóbbi szereplők látják el a logisztikát. További szabályozás a 4.7. fejezetben található. A licencdíjak elszámolási alapját képező mennyiségi adatokat a licenctulajdonosok vizsgálata folyamán az ellenőrző helynek kell ellenőriznie.
5 TERMÉKMINŐSÉG Ennek a rendszernek a keretén belül háromféle pelletminőség tanúsítása valósul meg, amelyek a felhasznált nyersanyagok és pelletsajátosságok tekintetében különböző igényeknek felelnek meg. Ezek lényegében az EN 14961-2 osztályainak felelnek meg. ENplus-A1 ENplus-A2 EN-B 3
Az összes finomrészecske < 3,15 mm.
16
A releváns minőségi paraméterek, a megfelelő értékhatárok valamint a beépítendő nyersanyagokról szóló előírások a 9. fejezetben vannak bemutatva. Az ENplus tanúsítványnak a pelletre vonatkozó követelményei az EN 14961-2-től az alábbi pontokban térnek el: Nyersanyagbázis (Az ENplus tanúsítvány B osztályában vegykezelt faanyag használata nem megengedett) A hamu olvadási jellemzőinek meghatározása kötelező (az EN 14961-2-ben választható alapon áll). A hamulágyulás hőfokának meghatározásához felhasznált hamut 815 oC fokon kell előállítani. Az EN-B osztályú pellet nem kezelhető zsákos áruként.
6 TARTÓSSÁGI KÖVETELMÉNYEK Tanúsított gyártóknak a nyersanyagforrásokat dokumentálniuk és az ellenőrző helyet a nyersanyagösszetevők vonatkozásában tanúsított forrásokból (FSC, PEFC) informálniuk kell. Az ellenőrző hely ezeket az információkat az éves vizsgálati jelentésbe belefoglalja és a nemzeti szövetségnek továbbítja. Az üvegházhatású gázok csökkentése fontosságának tükrében a pelletgyártóknak 2012-től a gyártás során keletkezett üvegházhatású gázmennyiség nagyságáról adatokkal kell szolgálniuk. E célból felhasználhatóak az EPC által nyilvánosságra hozott standard értékek. Ezenkívül lehetőség nyílik saját, a mindenkor felhasznált energiahordozók számbavételén és a pelletgyártó berendezés energiafelhasználásán nyugvó elemzések elvégzésére. Ez esetben az éves ellenőrzésben benne foglaltatik a megadott CO2 kibocsátás megállapítása.
7 MINŐSÉGBIZTOSÍTÓ MENEDZSELÉS Ebben a fejezetben a belső minőségbiztosító menedzselésre vonatkozó irányelvek vannak megadva. Ezeknek a konkrét valóra váltása messzemenően a tanúsított tulajdonosokra van bízva. Az EN 15234-2-es norma megjelenése után ennek követelményeit az ENplus rendszerbe integrálják. Addig az FprEN 15234-1 szolgálhat irányvonalként. Alternatívaként bevezethető egy, az ISO 9001 alapján álló minőségbiztosító menedzselési rendszer.
17
7.1 Gyártás 7.1.1 Üzemi technikai berendezések és üzemi folyamatok A termelőhelynek a következő feltételeket kell teljesítenie: Rendelkeznie kell a magas értékű pellet előállításához, rakodásához és adott esetben csomagolásához szükséges alkalmas technikai berendezésekkel. Ezek működését és állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Az új beszállítóktól származó nyersanyag alkalmasságát (árubeérkezési ellenőrzés) az előállító igazolásán vagy saját ellenőrzésen keresztül meg kell vizsgálni (pl. a hamu- és nitrogéntartalom, a hamulágyulás vizsgálata). A pellet alapját képező nyersanyagoknak idegen anyagokkal történő szennyeződését – pl. talajjal, kaviccsal, és gabonával – és az előállított pellet szennyeződését egyaránt ki kell zárni. A munkafelületeket, silókat és szállítóberendezéseket tisztasági ellenőrzéseknek kell rendszeresen alávetni és adott esetben meg kell tisztítani. Ez vonatkozik az idegen járműveknél végzett minden egyes rakodásra, mindameddig nem kizárólag pelletszállításra szakosodott járművekről van szó. A vizsgálat felelőssége azt a vállalkozást terheli, amelyik a pelletet átadja. Mindez szerződésben másképpen is szabályozható. Minden egyes pelletrakodásnál adottnak kell lennie egy működőképes, rendszeresen karbantartott berendezésnek a finomhányad elválasztása céljából. Minden egyes rakodás előtt a pelletet maximum 1 w- % finomhányad nagyságra kell rostálni (ettől eltérő kétoldalú megállapodások létrejötte a kereskedelemmel lehetséges). A pelletnek esővel vagy hóval történő kapcsolatba kerülését a nedvességfelvétel elkerülése érdekében meg kell akadályozni. Kondenzvíz képződését is lehetőleg ki kell zárni. A különböző minőségű pelletfajták (ENplus-A1, ENplus-A2, EN-B, nem ENplus tanúsított pellet) összekeverhetőségét üzemi folyamatok és/vagy térben elválasztott tárolási lehetőség biztosítása révén ki kell zárni. A gyártási folyamat zavarai esetén, az ezek észleléséig legyártott selejtes pellet mennyiségét fel kell mérni. Az ilyen pellet nem kerülhet tanúsított áruként forgalomba. A javítási és karbantartási munkálatok után a gyártott pelletet üzemen belüli minőségvizsgálatnak kell alávetni. Az összes dolgozónak a megkövetelt minőségi igények megismerésének céljából a minőségellenőr által nyújtott képzésben évenként részesülnie kell. A vállalkozásnak rendelkeznie kell saját alkalmas vizsgálóműszerekkel és eszközökkel, valamint az előállított pellet vizsgálatához megfelelő ismerettel.
18
7.1.2 Legyártott mennyiségek bejelentése Minden hónap második péntekén az előző havi legyártott pelletmennyiséget a nemzeti szövetségnek statisztikai célból be kell jelenteni. Ehhez a nemzeti szövetség által bevezetett piacmonitoring rendszert kell igénybe venni. A bejelentett adatok és a vállalkozásnál meglévő feljegyzések közötti azonosságot a vizsgálat folyamatában le kell ellenőrizni. 7.1.3 Minőségellenőr A cégvezetőségnek egy tapasztalt munkatársat minőségellenőrré kell kineveznie. A kinevezett személynek kell a rendezett belső dokumentációt biztosítania és ő felelős a tartalékminták eltárolásáért valamint adott esetben a saját ellenőrzés lefolytatásáért. A megbízott munkatársnak ismernie kell a különböző üzemi folyamatoknak az előállított pelletre gyakorolt hatását és a többi munkatársat a tevékenységi területük függvényében képezie kell. Ezenkívül, a gyártási folyamat zavarai esetén ő a kollégái számára kijelölt kapcsolattartó. A minőségellenőr egyes ellenőrzési- és dokumentációs feladatokat más munkatársakra átruházhat. Ez esetben a felelős munkatársat be kell tanítania és a rendezett átadásról gondoskodnia kell.
7.1.4 Belső dokumentáció A minőségellenőrnek kell a rendezett dokumentációt és az üzemi folyamatok kiértékelését biztosítania, melyek az előállított pellet minőségére kihatással vannak. A dokumentációnak a következő egyenkénti pontokat kell magába foglalnia: Nyersanyagbeszállítás (dátum, mennyiség és szállító neve; préselési segédanyagok esetén az anyag fajtája) Árukiszállítás (dátum, minőségkategória, mennyiség és vevő neve), az alkalmazott járművek vagy idegen szállítók és a szállítmány, amely a járművel utolsóként szállítva lett – mindameddig nem kizárólag pelletszállításra szakosodott jármű került használatra – valamint a hozzátartozó tartalékminták leírása. Préselési segédanyagok hozzáadása (Fajta: vegyi összetétel adatlapja, valamint adagolás) Tanúsítvánnyal rendelkező és azzal nem rendelkező pellet előállítása: (időszak, minőség, mennyiség) A gyártási folyamat lényeges zavarai (dátum, zavar típúsa, elhárítási intézkedések, a nem tanúsítható pellet mennyisége és tartózkodási helye). Átfogóbb javító és karbantaró munkálatok, melyek a pelletminőség megváltozásához vezethetnek (dátum, munkálatok jellege).
19
Munkatársak továbbképzése a különböző üzemi folyamatok pelletminőségre történő kihatásáról (dátum, jelenlévők, tartalmak). Az egyes munkatársak felelősségi területei. Saját ellenőrzések (dokumentáció és az eredmények kiértékelése). Vevők panaszai (dátum, vizsgálat eredményei, adott esetben hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések). A dokumentációt állandóan az aktuális állapotban kell tartani és a cégvezetőségnek rendszeresen be kell mutatni. Ezért ajánlott egy műszakkönyv vezetése. Az észlelt hiányosságokat haladéktalanul a felelős munkatársak tudomására kell hozni és meg kell szüntetni. 7.1.5 Saját ellenőrzés A gyártónak az előállított pellet minőségét rendszeresen ellenőriznie kell, hogy a termékkövetelményeknek eleget tegyen és nagyobb selejtes szállítmányok legyártását elkerülje. A következő táblázatban megjelenített paramétereket naponta legalább egyszer ellenőrizni kell. A pelletminőséget érintő megalapozott kételyek esetén az akkreditált ellenőrzőhely az ellenőrző vizsgálatok vagy a rendkívüli vizsgálatok keretén belül gyakoribb belső ellenőrzéseket írhat elő. Az ellenőrzések gyakorisága a következő képlettel (FprEN 15234-2) számolható ki: N minták darabszáma 24 órán belül napok éves munkanapok t éves pelletmennyiség tonnában Példa N=10/220*√50 000/10 = háromszor 24 óránként A vizsgálatokat az EN 14961-2 szerinti vizsgálati normák alapján kell elvégezni. Alternatívaként az EN normáknak megfelelő, azonos értékű eljárások alkalmazhatóak.
is
7.2 Kereskedelem 7.2.1 Üzemi technikai berendezések és üzemi folyamatok A tárolásnál és a végfelhasználóknak történő kiszállításnál a következő feltételeket kell teljesíteni: Magas minőségű pellet tárolására és/vagy szállítására alkalmas technikai eszközökkel kell rendelkezni. Ezek működését és állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A munkafelületeket, silókat, szállítóberendezéseket és a szállítójárműveket tisztasági ellenőrzéseknek kell rendszeresen alávetni és adott esetben meg kell tisztítani. Mindez vonatkozik az idegen járművek rakományára is, amennyiben nem kizárólag ENplus-A1 vagy ENplus-A2 kategóriájú pellet szállítására szakosodott járművekről van szó. A vizsgálat felelőssége azt a
20
vállalkozást terheli, amelyik a másképpen is szabályozható.
pelletet átadja.
Mindez szerződésben
Paraméter Töltési tömörség (BD)
Vizsgálat helyszíne Gyakoriság Gyártást követően, Műszakonként legalább betárolás előtt egyszer Nedvességtartalom (M) Gyártást követően, Műszakonként legalább betárolás előtt egyszer Mechanikus szilárdság Gyártást követően, Műszakonként legalább (DU) betárolás előtt egyszer Hossz (L) Gyártást követően, Műszakonként legalább betárolás előtt egyszer Finomhányad (F) A rakodást megelőző Műszakonként legalább legutolsó ponton egyszer A pelletnek esővel vagy hóval történő kapcsolatba kerülését a nedvességfelvétel elkerülése érdekében meg kell akadályozni. Kondenzvíz képződését is lehetőleg ki kell zárni. A különböző minőségű pelletfajták (ENplus-A1, ENplus-A2, EN-B, nem ENplus tanúsított pellet) összekeverhetőségét az üzemi folyamatok tudatos tervezése és/vagy térben elválasztott tárolási ill. szállítási lehetőség biztosítása révén ki kell zárni. Ha az érintett tárolóból a végfelhasználóknak pelletet kell szállítani, akkor ennek rendelkeznie kell egy rostáló/tisztító berendezéssel a finomhányad elválasztása céljából a szállítójármű rakodását megelőzően. A szitálás után a finomhányad maximum 1 súlyszázaléknyi lehet. Járművek vagy járműrészek a finomhányad elválasztás megismétlése nélküli átrakása/újrarakása nem megengedett. A felrakott pellet hőmérséklete nem haladhatja meg a 40°C fokot (FprEN 15234-2). A kiszállító jármű vezetőjének a rakodásnál szemrevételezéssel meg kell győződnie a pellet minőségéről. Tartalékminták vétele a végfelhasználónak szállított ömlesztett áruból (lásd 4.10.2) A magánvevőknek részrakományt szállító silójárműveknek rendelkezniük kell hitelesített fedélzeti/mobil mérlegrendszerrel. A szállítójárművet el kell látni súrlódásmentes kihordórendszerrel – azaz a nyomócsőnek a súrlódás csökkentése érdekében rétegborítással kell rendelkeznie és a csőelemek illesztésénél nem lehetnek éles szegélyek a pelletfolyás irányába. A silójárműveknek rendelkezniük kell a befúvó levegő elszívására szolgáló szerkezettel. A végfelhasználónak történő kiszállításnál ellenőrizni kell a szállítóberendezés és a tároló felmerülő hiányosságait (pl. hiányzó pellet ütközésvédő vagy kedvezőtlen csőív). A tároló töltöttségi állapotát feltöltés előtt meg becsülni. A tárolótér nyilvánvaló hiányosságait vagy a meglévő porfelhalmozódást a szállítólevélen dokumentálni kell és az esetleg jelen lévő ügyfél által igazolni kell.
21
A végfelhasználónak történő kiszállításnál ki kell tölteni egy adatlapot, amely a kiszállítás minőségére vonatkozó lényeges részleteket tartalmazza. Ez a szállítólevélbe befoglalható. A végfelhasználókkal kapcsolatban álló járművezetőknek évenként legalább egyszer üzemen belüli képzésen kell résztvenniük. 7.2.2 Minőségellenőr A cégvezetőségnek egy tapasztalt munkatársat minőségellenőrré kell kineveznie. A kinevezett személynek kell a rendezett belső dokumentációt biztosítania és ő felelős a tartalékminták eltárolásáért valamint adott esetben a saját ellenőrzés lefolytatásáért. A megbízott munkatársnak ismernie kell a különböző üzemi folyamatoknak az előállított pelletre gyakorolt hatását és a többi munkatársat a tevékenységi területük függvényében képezie kell. Ezenkívül, a gyártási folyamat zavarai esetén ő a kollégái számára kijelölt kapcsolattartó. A minőségellenőr egyes ellenőrzési- és dokumentációs feladatokat más munkatársakra átruházhat. Ez esetben a felelős munkatársat be kell tanítania és a rendezett átadásról gondoskodnia kell. A minőségellenőrnek ezenkívül évenként legalább egyszer külső minőségbiztosítási képzést kell elvégeznie. 7.2.3 Belső dokumentáció A minőségellenőrnek kell a rendezett dokumentációt és az üzemi folyamatok kiértékelését biztosítania, melyek az előállított pellet minőségére kihatással vannak. A dokumentációnak a következő egyenkénti pontokat kell magába foglalnia: Árubeszállítás (dátum, pelletminőség [ENplus-A1, ENplus-A2 vagy ENB], mennyiség és a beszállító neve) Árukiszállítás (dátum, minőségkategória, [ENplus-A1, ENplus-A2 vagy EN-B], mennyiség és vevő neve, a szállítmány eredetének számító tároló, az alkalmazott járművek vagy idegen szállítók és a szállítmány, amely a járművel utolsóként szállítva lett – amennyiben nem kizárólag pelletszállításra szakosodott jármű került használatra). A tárolás és a szállítás problémái (dátum, probléma jellege, kihatás a pelletminőségre, a probléma megszüntetéséért tett intézkedések, az alacsony értékű pellet mennyisége és tartózkodási helye). Átfogóbb javító és karbantaró munkálatok, melyek a pelletminőség megváltozásához vezethetnek (dátum, munkálatok jellege, esetleg egy igazolás arról, hogy a szemrevételezés során nem voltak felfedezhető rendellenességek vagy egy igazolás a probléma megszüntetéséért tett intézkedésekről, valamint az alacsony értékű pellet mennyisége és tartózkodási helye). 22
Saját ellenőrzések (dokumentáció és az eredmények kiértékelése, lásd 7.2.4). Végfelhasználónak történő kiszállítás (pellet minősége a rakodásnál, rendellenességek valamint a tároló maradék készletének becslése, silójárművel történő kiszállításnál a befúvónyomást és a tömlő hosszát dokumentálni kell). Az egyes munkatársak felelősségi területei. Munkatársak továbbképzése a különböző üzemi folyamatok pelletminőségre történő kihatásáról (dátum, jelenlévők, tartalmak). Vevők panaszai (dátum, hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések). 7.2.4 Saját ellenőrzés A minőségellenőr felelős a forgalmazott pellet minőségének rendszeres ellenőrzéséért, a termékkövetelményeknek való megfelelés érdekében. Az ellenőrzés kiterjedése és módja rá van bízva. Alapvető elvárás tőle a tárolt pellet és a tárolóberendezés hetenkénti szemrevételezése. Ez a tartalékminták alapján (lásd 4.10.2) is elvégezhető. Az ellenőrzéseknek egy korábban kidolgozott ellenőrzési tervnek megfelelően kell megtörténniük, a végrehajtást és az eredményeket dokumentálni kell.
8 Feltüntetett ellenőrző helyek és laboratóriumok Az EPC által listán feltüntetett ellenőrző helyek minősített szervezetek, melyek a technikai berendezéseket és a pelletgyártók meg a kereskedők belső minőségmenedzselését ellenőrzik. Az EPC minősített laboratóriumokat is feltüntet, melyek a pelletminőséget elemzik. A létesítmények listája az EPC honlapján található meg: www.pelletcouncil.eu 8.1 Regisztrációs feltételek Egy feltüntetett ellenőrző helynek az EN ISO 17020 vagy EN 45011 szerinti vizsgálatok elvégzésére kell akkreditáltnak lennie. A vizsgálók név szerint fel kell legyenek tüntetve és a pelletgyártó berendezések vizsgálatában legalább kétévnyi tapasztalattal kell rendelkezzenek. A hasonló területen – például a faiparban – tevékeny tapasztalt vizsgáló szakemberek csak a pelletgyártásban jártas személy kíséretében kerülhetnek elfogadásra. Az ezeknek a követelményeknek megfelelni nem tudó vizsgálóknak el kell végezniük egy, az EPC által megfelelőnek elismert képzést. A feltüntetett vizsgálóknak legalább kétévenként részt kell venniük egy, az EPC által szervezett nemzetközi vizsgáló-workshop műhelymunkájában. Az ellenőrző helyek akkreditációs keretének tartalmaznia kell egy, az EPC által elfogadott juttatást. Amennyiben egy ilyen akkreditáció még nem áll rendelkezésre, az akkreditáció megszerzésére irányuló megfelelő kérelmet félre kell tenni. Ezután egy határidős jegyzékbe vétel következhet.
23
A pelletet vizsgáló laboratóriumoknak a vizsgálati normákra vonatkozó EN ISO 17025 alapján, az EN 14961-2 szerint kell akkreditáltnak lenniük. Laboratóriumok együttműködése a pelletminták elemzése során megengedhető. 8.2 Kérelem kiállítás A listára kerülést megcélzó ellenőrző helyek az EPC felé formális kérelmet nyújtanak be. A kérelemben megjelenítésre kerülnek a pellettermelés és pelletkereskedők ajánlott vizsgálói a képesítésükkel egyetemben. Ellenőrző helyként a listán történő feltüntetés éves fizetendő díja 1000 euró. A listára kerülést megcélzó laboratóriumok az EPC felé formális kérelmet nyújtanak be, amely az EN 14961-2 vizsgálati normáira vonatkozó meglévő akkreditációkat tartalmazza. Laboratóriumként a listán történő feltüntetés éves fizetendő díja 500 euró.
9 NYERSANYAG KÖVETELMÉNYEK A táblázatban feltüntetett, az EN 14961-1 szerinti faanyagfajták nyersanyagként engedélyezettek a pelletgyártás számára. Az ettől a normától eltérő, az EN-B minőség részére vegykezelt fa használata nem megengedett. Nem vegykezeltnek minősül az a faanyag, melyet a feldolgozás előtt kívülről faanyagvédőszerrel rovarkárosítás (pl. lineatus) ellen kezeltek, amennyiben a 2. táblázatban megtalálható értékhatárok betartása biztosított. A fűrészüzemekben primér faanyagból történő termelés során felhasznált kenőanyagok, enyv és más segédanyagok nyomokban megengedettek, ha a pellet összes kémiai paramétere világos módon értékhatáron belül marad és ha jelentéktelen mennyiségekről van szó. A nyersanyagokra vonatkozó nemzeti jogi követelményeknek eleget kell tenni. 1.táblázat: Pelletgyártáshoz engedélyezett faanyagfajták (lásd I. függeléket is)
ENplus A1 1.1.3 Rönkfa
ENplus A2 1.1.1 Teljes fa gyökérmentes
EN B 1.1 Erdei- és ültetvényfa valamint egyéb frissen vágott fa
1.1.3 Rönkfa 1.2.1 Nem vegykezelt faipari hulladék
1.1.4 Erdei ágfa 1.2.1.5 Kéreg
1)
1.2.1 Nem vegykezelt faipari 2) hulladék 1.3.1 Nem vegykezelt használt 3) faanyag
1.2.1 Nem vegykezelt faipari hulladék 1)
Erdőgazdálkodási tevékenységből és parafahulladékból Az EN-B osztályban vegykezelt fa használata nem megengedett. 3) Bontott fa nem megengedett. A bontott fa építmények bontásából származó faanyag. 2)
24
9.1 Préselési segédanyagokra vonatkozó követelmények Az égés hatékonyságát és a tüzelőanyag minőségét javító, a károsanyag-kibocsátást csökkentő préselési segédanyagok vagy pótanyagok az össztömeg maximum 2%-át tehetik ki. A felhasznált préselési segédanyagok és pótanyagok fajtáját (anyag és kereskedelmi név) és mennyiségét dokumentálni kell. A gyártás után, de még a végfelhasználók tárolójába történő kiszállítás előtt felhasznált pótanyagokat is dokumentálni kell. A víz és a gőz nem minősül pótanyagnak, ennek a meghatározásnak az értelmében. A termelés és a szállítás hatékonyságát javító préselési segédanyagként és pótanyagként a primér mező- és erdőgazdaságból származó kémiailag nem megváltoztatott termékek használhatók. 9.2 Pelletre vonatkozó követelmények A 2. táblázatban vannak a pelletminőség megítélésére szolgáló fontosabb paraméterek feltüntetve, melyek ennek a tanúsítási rendszernek a keretén belül jelentőséggel bír. A közölt normákban szereplő vizsgálati eljárásokat a külső vizsgálatoknál kell alkalmazni. Az EN 14961-2 normában (lásd 2. függelék) a hamu olvadási jellemzőinek a megállapítása csak ajánlott. Ezzel szemben az ENplus tanúsítás esetében a hamulágyulás hőfokának (DT) meghatározása és az értékhatár betartása kötelező. A prEN 15370-től eltérően, a hamulágyulás hőfokának (DT) meghatározására felhasznált hamut 815 oC fokon kell előállítani és a hamulágyulás hőfokát (DT) közölni kell.
25
2.táblázat: Lényeges minőségparaméterek és megfelelő értékhatárok, a normák végleges hatálybalépéséig érvényesek a megfelelő előnormák. Paraméter
Egység
ENplus-A1
Átmérő (D) Hossz (L) Nedvességtartalom (M)
mm mm szállítási állapot, w-% száraz bázison
6 (±1) vagy 8 ±1) 3) 3,15 ≤ L ≤ 40 ≤10
Hamutartalom (A)
w-% száraz
≤ 0,7
Mechanikus szilárdság (DU)
w-% ar
≥ 97,5
Finomhányad, F (< 3,15 mm)
w-% ar
Pótanyagok
w-% száraz
Fűtőérték (Q)
MJ/kg ar
1)
1)
1)
ENplus-A2
B
Vizsgálat alapja EN 16127 EN 16127 EN 147741 vagy 2
≤ 3,0
EN 14775 (550 oC)
2)
≤ 1,5 4)
≥ 96,5
4)
EN 152101
<1
EN 152101
≤2 w-% fajtát és mennyiséget meg kell adni
lásd 8.4
5)
16,5≤Q≤19
5)
16,3≤Q≤19
5)
16,0≤Q≤19
EN 14918
Töltési tömörség (BD) kg/m3 ≥ 600 EN 15103 1) Nitrogéntartalom (N) w-% száraz ≤ 0,3 ≤ 0,5 ≤ 1,0 EN 15104 1) Kéntartalom (S) w-% száraz ≤ 0,03 ≤ 0,04 EN 15289 1) Klórtartalom (Cl) w-% száraz ≤ 0,02 ≤ 0,03 EN 15289 1) Arzéntartalom (As) w-% száraz <1 EN 15297 1) Kadmiumtartalom w-% száraz EN 15297 (Cd) 1) Krómtartalom (Cr) w-% száraz EN 15297 1) Réztartalom (Cu) mg/kg EN 15297 1) Ólomtartalom (Pb) mg/kg EN 15297 1) Higanytartalom (Hg) mg/kg ) EN 15297 1) Nikkeltartalom (Ni) mg/kg EN 15297 1) Cinktartalom (Zn) mg/kg EN 15297 0 Hamu olvadási C ≥ 1 200 ≥ 1 100 EN 15370 jellemzői (DT) 4) 1) ar = szállítási állapot, nyers állapotban számításba véve (nyers tüzelőanyag megállapítása [max. 10 w-%] ), száraz = száraz bázison (nedvességmentes állapotban). 2) Az átmérőosztályt meg kell adni (D06 vagy D08) 3) A pelletmennyiség maximum 1%-a hosszabb mint 40 mm, max. hossz 45 mm. 4) Az EN 14961-2 szerint a hamu olvadási jellemzői tájékoztatóak (önkéntes alapon). Az ENplus tanúsítás számára a hamulágyulás hőfokhatárát meg kell állapítani és be kell tartani. E célból a hamut 815 oC fokon kell előállítani. 5) Az ENplus és EN 14961-2 torrifikált pelletet nem foglal magába. Ezért a nettó fűtőérték maximum 19 MJ/kg (szállítva) korlátozott értékű lehet.
26
10 Tanúsító védjegy A védjegy nagyságának legalább 15 mm-nek kell lennie. A tanúsító védjegy egyik lényeges eleme a tanúsított tulajdonos azonosítószáma. Ezt a védjegy közvetlen közelében kell feltüntetni. Az azonosítószám nagysága nem lehet kisebb a védjegy nagyságának egyötödénél és legalább 1,5 mm-es méretűnek kell lennie (Arial 10-es írásjegy). A védjegyet az itt bemutatott színvariációk egyikében vagy monokrómban kell megjeleníteni. A tanúsító védjegyet a vállalkozás azonosítószámával összekapcsolják. A vállalkozás azonosítószámával történő összekapcsolás nélküli védjegy használat a nemzeti szövetség / EPC engedélyéhez kötött.
Az ENplus-A1 minőségkategóriának megfelelő tanúsító védjegy Az ENplus-A2 minőségkategóriának megfelelő tanúsító védjegy Az EN-B minőségkategóriának megfelelő tanúsító védjegy
1. Melléklet: A faanyag jellegű biomassza EN 14961-1. norma szerinti osztályozása 2. Melléklet: A nem ipari felhasználásra szánt EN 14961-2. norma szerinti fapellet részletezése 3. Melléklet: Javasolt vizsgálati módszerek az üzemen belüli mintavételhez és minőségbiztosításhoz
27
1. Melléklet: A faanyag jellegű biomassza EN 14961-1 norma szerinti osztályozása 1.1 Erdei- és ültetvényfa valamint egyéb frissen vágott fa
1.2 Melléktermék és faipari hulladék
1.3 Használt fa
1.1.1 Teljes fa gyökérmentes
1.1.1.1 lombos 1.1.1.2 tűlevelű 1.1.1.3 gyorsnövésű cserje 1.1.1.4 bokor 1.1.1.5 Elegy és keverék 1.1.2 Teljes fa gyökérrel 1.1.2.1 lombos 1.1.2.2 tűlevelű 1.1.2.3 gyorsnövésű cserje 1.1.2.4 bokor 1.1.2.5 Elegy és keverék 1.1.3 Rönkfa 1.1.3.1 lombos 1.1.3.2 tűlevelű 1.1.3.3 Elegy és keverék 1.1.4 Fakitermelési hulladék 1.1.4.1 friss/zöld lombos (lombbal) 1.1.4.2 friss/zöld tűlevelű (tűlevéllel) 1.1.4.3 tárolt, lombos, 1.1.4.4 tárolt, tűlevelű 1.1.4.5 Elegy és keverék 1.1.5 Csutak/gyökér 1.1.5.1 lombos 1.1.5.2 tűlevelű 1.1.5.3 gyorsnövésű cserje 1.1.5.4 bokor 1.1.5.5 Elegy és keverék a 1.1.6 Kéreg (erdőgazdálkodási tevékenységből) 1.1.7 Kiválogatott fa kertekből, parkokból, utcarendezésből, szőlősökből, gyümülcsösökből 1.1.8 Elegy és keverék 1.2.1 Nem vegykezelt faipari 1.2.1.1 kéregmentes, lombos hulladék 1.2.1.2 kéregmentes, tűlevelű 1.2.1.3 kérges, lombos 1.2.1.4 kérges, tűlevelű a 1.2.1.5 kéreg (ipari tevékenységből) 1.2.2 Vegykezelt faipari 1.2.2.1 kéregmentes hulladék, rost és faanyagot 1.2.2.2 kérges a tartalmazó anyagféleség 1.2.2.3 kéreg (ipari tevékenységből) 1.2.2.4 rost és faanyagot tartalmazó anyagféleség 1.2.3 Elegy és keverék 1.3.1 Nem vegykezelt fa 1.3.1.1 kéregmentes 1.3.1.2 kérges a 1.3.1.3 kéreg 1.3.2 Vegykezelt fa 1.3.2.1 kéregmentes 1.3.2.2 kérges a 1.3.2.3 kéreg 1.3.3 Elegy és keverék
1.4 Elegy és keverék
28
2. Melléklet: A nem ipari felhasználásra szánt EN 14961-2 norma szerinti fapellet részletezése Osztály /Elemzési módszer
Egység
A1
A2
B
1.1.3 Rönkfa 1.2.1 Nem vegykezelt faipari hulladék
D06, 6 ± 1; 3,15 ≤ L ≤ 40 D08, 8 ± 1 3,15 ≤ L ≤ 40 M10 ≤ 10
1.1.1 Gyökérmentes egész fa 1.1.3 Rönkfa 1.1.4 Fakitermelési hulladék 1.1.6 Kéreg 1.2.1 1 Nem vegykezelt fahulladék D06, 6 ± 1; 3,15 ≤ L ≤40 D08, 8 ± 1; 3,15 ≤ L ≤40 M10 ≤ 10
1.1 Erdei- és ültetvényfa valamint egyéb frissen vágott fa 1.2 Melléktermék és faipari hulladék 1.3 Használt fa D06 6 ± 1; 3,15 ≤L ≤ 40 D08 8 ± 1; 3,15 ≤ L ≤ 40 M10 ≤10
A0.7 ≤0,7 DU97.5 ≥97,5
A1.5 ≤1,5 DU97.5 ≥97,5
A3.0 ≤3,0 DU96.5 ≥96,5
F1.0 ≤1,0
F1.0 ≤1,0
F1.0 ≤1,0
≤2 w-% fajtát és mennyiséget meg kell adni Q16.5, 16,5≤Q≤19 or Q4.6, 4,6≤Q≤5,3
≤2 w-% fajtát és mennyiséget meg kell adni Q16.3, 16,3≤Q≤19 or Q4.5, 4,5≤Q≤5,3
BD600 ≥600
BD600 ≥600
≤2 w-% fajtát és mennyiséget meg kell adni Q16.0, 16,0≤Q≤19 or Q4.4, 4,4≤Q≤5,3 BD600 ≥600
w-% száraz
N0.3 ≤0,3
N0.5 ≤0,5
N1.0 ≤1,0
w-% száraz w-% száraz mg/kg száraz
S0.03 ≤0,03 Cl0.02 ≤0,02 ≤1
S0.03 ≤0,03 Cl0.02 ≤0,02 ≤1
S0.04 ≤0,04 Cl0.03 ≤0,03 ≤1
mg/kg száraz
≤0,5
≤0,5
≤0,5
mg/kg száraz mg/kg száraz mg/kg száraz
≤10 ≤10 ≤10
≤10 ≤10 ≤10
≤10 ≤10 ≤10
mg/kg száraz
≤0,1
≤0,1
≤0,1
mg/kg száraz
≤10
≤10
≤10
Eredet és forrás EN 14961-1
N
O
a
b
Átmérő, D és hossz L , prEN16127
mm
Nedvességtartalom, M, EN 14774-1, EN 14774-2
Szállítási állapotban w-% nyers állapotban számításba véve w-% száraz szállítási állapotban w-% w-% szállítási állapotban
R
M
A
T
Í
V
Hamu, A, EN14775 Mechanikus szilárdság, DU, EN 15210-1 Finomhányad az áruáta-dást megelőző legutolsó ponton, ill. kisebb (20 kg-ig) és nagyobb zsákos áru érkezésekor (a becsoma-golásnál vagy a végfel-használóknak történő kiszállításnál ), F, prEN 15210-1 c Pótanyag
Fűtőérték, Q, EN 14918 Töltési tömörség, BD, EN 15103 Nitrogéntartalom, N, prEN 15104 Kéntartalom, S, prEN 15289 Klórtartalom, Cl, prEN 15289 Arzéntartalom, As, prEN 15297 Kadmiumtartalom, Cd, prEN 15297 Krómtartalom, Cr, prEN 15297 Réztartalom, Cu, prEN 15297 Ólomtartalom, Pb, prEN 15297 Higanytartalom, Hg, prEN 15297 Nikkeltartalom, Ni, prEN 15297
w-% száraz
szállítási állapotban, MJ/kg vagy kWh/kg kg/m3
29
Cinktartalom, Zn, prEN 15297 Informatív: d Hamu olvadási jellemzői , prEN15370
mg/kg száraz 0 C
≤100 meg kell adni
≤100 meg kell adni
≤100 meg kell adni
a
A pellet tényleges átmérőosztályát (D06, D08) meg kell adni A pelletmennyiség maximum 1 w-%-a lehet 40 mm-nél hosszabb, max. < hossz 45 mm. c A termelést, szállítást vagy az égést segítő pótanyagfajták (pl. préselési segédanyagok, salakképződést gátló anyagok vagy más járulékok mint keményítő, kukoricaliszt, burgonyaliszt, növényi olaj,…) A gyártás után, de még a végfelhasználók tárolójánál történő lerakodás előtt felhasznált pótanyagokat is azonos módon meg kell adni. d Minden jellemző hőmérsékletet – induló hőmérséklet a zsugorításnál (SST), lágyítási hőmérséklet (DT), félgömbhőmérséklet (HT), cseppfolyósító hőmérséklet (FT) oxidáló körülmények között – meg kell adni b
3. Melléklet: Javasolt vizsgálati módszerek az üzemen belüli mintavételhez és minőségbiztosításhoz 1 MINTAVÉTEL A mintavétel és a mintaelosztás a külső vizsgálatok keretén belül az EN 14778-1 (mintavétel) és az EN 14780 (mintaelőállítás) szerint történik. Mivel az idevágó normákban alkalmazott eljárások nagyon költségesek, a következőkben a belső elemzések számára alkalmas egyszerűsített eljárások kerülnek bemutatásra. A részmennyiségeket lehetőség szerint a gyártási/tárolási folyamatban lévő áruanyagból kell kivenni, mert ily módon lehet a teljes szállítmány minőségét legjobban leképezni. Az egyes elemzések számára történő mintaelosztás során is ügyelni kell arra, hogy az egyes részminták a teljes szállítmány minőségét leképezzék. A részmintákat egy kis mintalapáttal kell kivenni, ezáltal biztosítva, hogy a finomhányad is elemzésre kerüljön.
(A) mozgatott áruból Legalább öt egységmintának mindenkor 4kg-os tömegben kell kivételre kerülnie. Ügyelni kell arra, hogy az egyes anyagkivételek között mindig legalább 20 kg-nyi anyag haladjon át az anyagkivétel helyén. Az egységmintákat alaposan össze kell keverni és kúp alakban fel kell halmozni. A kúpot ezt követően laposra kell nyomni és egy merőlegesen tartott lapáttal négy egyforma részre kell osztani. Az eljárást addig meg kell ismételni, amíg a mindenkori vizsgálathoz szükséges mintanagyság megközelítőleg létrejön. Ügyelni kell arra, hogy az összes részminta ugyanazt a minőséget mutassa ki.
30
(B) legyártott áruból Legalább öt egységmintának mindenkor 4kg-os tömegben kell az ömlesztett áru különböző pontjain kivételre kerülnie. Zsákos árunál egy egységmintát mindig egy zsákból kell kivenni. Az egységmintákat alaposan össze kell keverni és kúp alakban fel kell halmozni. A kúpot ezt követően laposra kell nyomni és egy merőlegesen tartott lapáttal négy egyforma részre kell osztani. Az eljárást addig meg kell ismételni, amíg a mindenkori vizsgálathoz szükséges mintanagyság megközelítőleg létrejön. Ügyelni kell arra, hogy az összes részminta ugyanazt a minőséget mutassa ki. 2 FINOMHÁNYAD (F) ÉS MECHANIKUS SZILÁRDSÁG (DU) A tömeget egy körülbelül 1,2 kg-os minta határozza meg. Ezt követően a finomhányadot egy 3,15 mm-es rostával az ISO 3310-1 alapján el kell választani. Az EN 15210-1 szerinti kézi szitálásnál arra kell ügyelni, hogy egyrészt az összes finom részecske el legyen választva, másrészt hogy a mechanikai igénybevétel nyomán újabb finomhányad ne keletkezzen. Ez azáltal elérhető, amennyiben a mintát egy 40 cm-es átmérőjű szitában 5-10 körkörös mozdulattal rázzák. Ezt követően a megszitált részecskéket meg kell mérni. A finomhányadot (F) a következőképpen kell kiszámolni: mA F= ------------- * 100 mE mE - minta tömege a szitálás előtt [g] mA - megszitált részecskék tömege [g]
A mechanikai szilárdság kapcsolódó meghatározása az EN 15210-1 figyelembevételével történik. Először a szitált pellettből két részmintát kell alkotni egyenkénti (500 ± 10) tömeggel, melyeket meg kell mérni. Ezeket egymásután a mérőkészülék vizsgálókamrájába kell tenni, amely (50 ± 2) percenkénti fordulatszámmal forog. 500 fordulat után a dobot ki kell üríteni és a finomhányadot újból le kell szitálni. Ezután kerül sor a hátramaradt pellet súlymérésére és a mechanikai szilárdságnak alábbi képlettel történő meghatározására: mA DU = ------------ * 100 mE DU - mechanikai szilárdság [%]
31
mE - az előszitált pellet tömege az eljárás előtt [g] mA - a megszitált pellet tömege az eljárás után [g]
A két részminta vizsgálatának eredményéből kell a középértéket kiszámítani. Alternatív eljárások: A mechanikai szilárdság megállapítására alternatív módon az alábbi, Lignotester tesztkészülékkel lefolytatott eljárást is lehet alkalmazni A finomhányadot a kopás meghatározása előtt kézi irányítással az EN 152101szerint egy 3,15 mm-es szita segítségével az ISO 3310-1 alapján el kell választani. 100 g 0.5 g pelletet kell megmérni és a Lignotester-ben 60 másodpercre 70 mbar alatt légnyomásnak kitenni. Végezetül a pelletet meg kell mérni és a kopást %-ban ki kell számolni. A középértéket 5 megállapítás eredményéből kell kiszámítani. A Lignotester porszűrőjét legalább minden harmadik igénybevétel után ki kell cserélni. mE - mA AR = ------------------------ * 100 mE AR…..kopás w-%-ban mE…. az előszitált pellet tömege az eljárás előtt [g] mA…. az előszitált pellet tömege az eljárás után [g] A mechanikai szilárdság 100% - AR. A kopást más módszerekkel is meg lehet határozni, melyek ugyanazokat az eredményeket célozzák meg. Megjegyzés: A megállapítástól elvárt eltérés alapján a középérték eltérését egy kopás értékhatárától 0,2%-ig terjedően el kell fogadni. 3 TÖLTÉSI TÖMÖRSÉG (BD) A töltési tömörség megállapítása az EN 15103 figyelembevételével történik. Egy meghatározott átmérő-magasság mérettel rendelkező ötliteres mérőedénybe 200-tól 300 mm-ig terjedő magasságból pelletet kell ömleszteni, amíg az edény megtelik és egy ömlesztett kúp képződik. Ezt követően az edényt 150 mm-es magasságból a pellet összetömörítése érdekében egy kemény felületre le kell ejteni. A felesleges anyagot egy léccel le kell simítani, a nagyobb üres tereket ki kell tölteni és a pellettömeget tartóba kell helyezni. A töltési tömörséget (BD) a következő képlet alapján kell kiszámolni: (m2 - m1) BD = ------------------V BD - A töltési tömörség m1 – az üres tartó tömege [kg] m2 – a megtöltött tartó tömege [kg] V – a mérőhenger nettó térfogata [m3]
32
Ezt követően a mintaanyagot ki kell önteni és a maradék pellettel össze kell keverni a művelet megismétlése előtt. A két mérés eredményéből kell a középértéket kiszámítani. 4 NEDVESSÉGTARTALOM (M) A nedvességtartalom megállapítása az EN 14774-2 szerint történik. Először meg kell állapítani az igénybevett mintatartó tömegét (0,1 g-os pontosság). Ezt követően a tartót legalább 300 g pellettel meg kell tölteni és újból meg kell mérni. A mintát a szárítóban (105 ± 2) °C fokon a tömegállandóság eléréséig kell szárítani. A szárítóból történő kivétel után 15 másodpercen belül a tömeget újra meg kell mérni (forró állapotban), ezután lehet a nedvességtartalmat a következő képlettel megállapítani:
(m2 - m3) M = ----------------------- * 100 (m2 - m1)
wf - nedvességtartalom [w-%] m1- az üres szárítótartó tömege[g] m2 - a szárítótartó és a minta tömege a szárítás előtt [g] m3 - a szárítótartó és a minta tömege a szárítás után [g]
33
