ORSZÁGOS HIRLAP Elöfizetési ár: Egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr. Egy hónapra 1 frt 20 kr. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr.
II. év.
Föszerkesztö
MIKSZÁTH KÁLMÁN
Szerkesztöség és kiadóhivatal:
VIII. kerület, József-körut 65. szám.
Megjelenik mindennap, hétfön és ünnepnap után is.
Budapest 1898, szombat, november 26-án.
Sötét akta. Nem illik valakinek szemére vetni, hogy vadássza a hatást. Azt bizony legtöbbször vadászni kell, mert a siker nem szokott az embernek csak ugy az ölébe hullani. S a nemzeti párt is jól tette, hogy mindenféle külsöséggel próbálta fokozni a pártközi felirat hatását. Ha tartalmát az utolsó perczig titkolta és a kinyomtatott példányokból egyet jókorán átadott a nemzeti párt jegyzöjének, hogy hatásos felolvasásába belegyakorolhassa magát, abból ugyan nem szabad kázust csinálni. Söt meg kell vallani, hogy a nemzeti párt haditervei közül még egyik sem vált be olyan pompásan, mint ez a mostam. A titokzatosság mindenkit megfogott, ahogy pedig Hock János ezt a felirati tervezetet felolvasta, az egyszerüen mesés. Nem is lehetne ezt másképen tulliczitálni, csak ha a többség Zacconit tudná megnyerni jegyzönek vagy valami még nagyobb komédiást, aki a feliratait eldeklamálja. Kár, hogy a felirat önkényt lefejti magáról azokat a külsöségeket, amelyek neki ma olyan zajos fogadtatást biztositottak. A nyomtatott betü nem. versenyezhet a Hock János hangjával s a nyilvánosság nem pótolja a titokzatosság varázsát. A felirat tehát meglehetösen magára van hagyatva, amikor utjára indul. Nem támogatja egyéb, csak az a pár argumentum, amelyik soraiból beszél. S ezeket már sokkal higgadtabban lehet
Fekete vér. Dráma öt felvonásban, irta J ó k a i Mór; elöadatik a Nemzeti Szinházban november 25-én.
Érdekkel hallgattok ma este a szép regényt, melyet Jókai Mór a "Fekete vér" czimü drámában elmesél. Höse, báró Lenke Simon, ama sötét jellegü emberek egyike, kik a szabadságharcz lezajlása után gyors elhatározással Ausztria szolgálatába szegödtek. Mit neki a nemzet keserves sorsa ! Mit törödik ö a magyarok kiolthatatlan bánatával!! Ö pályát és hatalmat keres. És aki neki ezeket megadja, azzal készségesen szövetkezik. Igy lépett be Lenke báró titkárnak a megyei "fönök" mellé. Ott látjuk hivatalos szobájában az aktákat egy-egy rövid szóval elintézni és a hozzá ellátogató fönök urnak alázatosan udvarolni. Ez a fönök, Lebegut Ottokár egyenes eszü, jólelkü ember, ki, mikor ezerszámra toborzották Ausztriában az "uj rendszer" hivatalnokait, vándorkintornásból fölcsapott megye-administrátornak. Megismerkedvén a viszonyokkal, minden együgyüsége daczára is hamar kitalálta, hogy a magyarok jobb sorsra érdemesek, mint minövel az ég öket sujtotta. Végezte tehát hivatalos teendöit, de nem nyomorgatta az embereket. Most is följelentést kapott valami uj összeesküvésröl, melyet állitólag a titkár-báró féltestvére, gróf Bárdy Zoltán szött azon czélból, hogy uj forradalmat támaszszon az országban. A fönök ismerte a
326. szám.
megrostálni. Mert a köntös teszi ugyan az embert, de nem az argumentumot s mikor a választási visszaélésekröl csendül meg a jól ismert nóta, az embernek körülbelül mindegy lehet, hogy ez felirat formájában történik-e, vagy parlamenti beszédben, vagy ujságczikkben. S annyi bizonyos, hogy a választási visszaélésekröl s minden következményükröl Apponyi Albert szebben beszélt, Bartha Miklós pedig szebben irt, mint ez a felirat. És az egyik többet is mondott, a másik meg többet is irt erröl a régi thémáról, mint ez a felirat. A különbség csak az, hogy a beszéd és az ujságczikk nem voltak közvetlenül a királyhoz czimezve, a felirat igen. De ez a különbség elenyészö, mert a király elött nem titok semmi s külön czimezés nélkül épen ugy tudott a beszédekröl és ujságczikkekröl, mint ahogy tudni fog a felirati tervezetröl is. Mikor a pártközi feliratról az elsö hirecskék kezdtek szállingózni, akkor is megmondtuk már, hogy mennyit tartunk róla. Egy faktum beigazolását s egy tévedés jelentkezését láttuk benne. A faktum az, hogy a nemzeti párt elvesztette az érintkezést az országgal s panaszainak már csak egyetlen utját látja: a trón felé. A tévedés pedig az, hogy ma is ugy képzeli a trónt, mintha légmentesen volna elzárva a nemzettöl és nem tudna a legkisebb és legelszigeteltebb panaszról i s . Pedig báró Bánffy Dezsönek talán épen az a legnagyobb ereje, hogy arról világositotta fel a trónt, ami
a nemzet egészének vagy akármilyen számottevö részének a szivén feküdt. Ez az egészen uj és minden tekintetben öszinte eljárás eredményezte, hogy az uralkodó sorra iparkodott kiszedni a magyar szivekböl a szálkákat s mikor a magyar katonai oktatást elrendelte, számolt a magyar nemzeti multtal is, azonfelül pedig épen most terjeszti ki gondját a külön magyar udvartartás teljesebb kiépitésére is. Aki tehát ilyen nyiltsággal meri szóba hozni a legkényesebb thémákat is a trón zsámolyánál, föl lehet-e arról tenni, hogy kicsi dolgokban titkolózni akarna ? Nem. Könnyebb szivvel semmiröl sem beszélhet egy miniszter az ö urának és királyának, mint amikor csak azt a nagyon természetes dolgot kell elárulnia, hogy vannak, akik megbiznak benne, de vannak olyanok is, akik haragusznak reá. Szerencsére ezek sokkal kevesebben vannak s a kis számukat a nagyobb hanggal iparkodnak pótolni. De szokása ez minden kisebbségnek, ezt még a királyok is tudják róluk. A pártközi felirat pedig alig mond egyebét. S még a választási visszaélésekröl sem tudna beszélni, ha szemérmes óvatossággal azt a magánbeszélgetést nem csempészné argumentumainak élére, amelyet hétköznapon a Dezseöffy-ügynek szokták nevezni. Ez a magánbeszélgetés a forrás, amelyik a felirat panaszait a trónig szeretné vinni. Söt majdnem azt lehetne mondani, hogy ez a magánbeszélgetés viszi az egész feliratot. Csak-
gyanusitott grófot. Tudta, hogy a fiatal gróf végigküzdötte a szabadságharczot és hogy most, visszavonulva jószágaira, csöndes bánatban tölti napjait. A titkár izgatott érdekkel lesi a fönök elhatározását, és egészen le van sujtva, mikor a fönök átadja neki a följelentést azzal az utasitással, hogy mint jelentéktelent, tegye "ad acta." — Nem irná legalább rá fönök ur, hogy "supprimatur.' — Szivesen. És a fönök szelid nyugalommal irja a följelentésre a megsemmisitö szót. A titkárnak egy démoni szikra villan meg szemében. Fogja az okmányt és óvatosan elzárja iróasztala fiókjába. A fönök távozta után jö a titkár anyja, Anna grófné, kinek arczán azonnal meglátszik, mennyire fájlalja fia viselkedését. A fiu lelketlen hidegséget mutat anyja irányában, durva módon utasitja vissza jó tanácsait, és gorombáskodik vele, mert jó bizonyitványt adott a huszárnak, kit a titkár tizenhét évi szolgálat után azért csapott el, mert nem akarta levágatni bajuszát és "reglement-mässig" borotválkozni. Ezeket látván és hallván, aggódva kérdjük magunkban: Ki ez az alávaló canaille, kinek se haza,se testvér, se anya? Micsoda korcs teremtménye az Istennek ez az alávaló gazember, ki a stréberséget föltalálta ösztönböl, és azonnal az ördöngösségig töké-
letesitette? És oly fekete is, mint az ördög. Várjunk csak kissé; mindjárt megtudjuk. Ime jön a czigányprimás, Barkó Pali. Ez nagy muzsikus. És minthogy megtiltották neki, hogy a magyar uraknak a magyar nótákat huzza, inkább hogy lemondjon szelid lelkének kincseiröl, kivándorol. Megy Oroszországba, hová a nálunk járt muszka generálisok számtalan levelekben hivogatják. Hozza is összes iratait a megye titkárához, és kéri, hogy irják bele a paksusba feleségének, a szép Cziterának személyleirását. Mert feleségét is magával viszi. Ennek a czigánynak arcza oly szép fehér, mint az angyalé. Viselkedése pedig olyan, mint egy mult századbeli bölcsész-herczegé. Mily ellentét: ez a füstös báró és az a halavány virtuóz! A titkár tehát irja Czitera signalementj á t : arczböre barna; szemei feketék stb. Irásközben a báró oly mély és ellenállhatatlan vonzalmat mutat a czigányasszony irányában, hogy egészen megbotránkozunk rajta. Valami ösztönszerü, vér- és fajbeli vonzódás ez, mely az ösállátiasság sötét titokzatából száll föl és viszi magával az érzékeket, lebilincselve ellenállhatatlanul. Igy követi a kandur éjszakának idején a macskát, nyávogva és éles körmeivel a háztetö zsindelyeibe kapaszkodva. Micsoda östermészeti kéjsóvárgás . . .? Ah! Megvan ! Hiszen csak imént mondta
ORSZÁGOS HIRLAP
2. oldal. — Budapest, 1898. hogy persze a felirat szerkesztöi nem közönséges müvészettel mentenek ebböl a forrásból. Aranyat, amit a trón elé lehet rakni; homokot, amit a nemzet szemébe lehet hinteni és sarat, amivel a kormányt lehet megdobni. Ez mind kitelik a kis forrásból. Csak igazság nem kerül belöle. Mert régen megczáfolt és régen elcsépelt gravameneket nem tesz igazsággá, akárhányszor melegitik is fel s hogy az ellenzék most feliratban próbálja öket a király elé vinni, ez csak olyan, mint amikor a magyar ember minden törvényes fórum elött elvesztheti a pörét, mégis csak azt hajija: "megyek a királyig, de nem hagyom a jussomat?"
el. S nem lehet azt csak ugy visszaforditani. Akkor minden ellenzék megtehetné, hogy vinné a pörét a királyig, vádolván kormányt és nemzetet, tüsköt és bokrot. Akkor már nem is állanának egyedül a nemzetiségek, melyek szintén csak azt tették, hogy egy vádoló memorandummal a királyhoz appelláltak a nemzet ellen. Akkor minden kisebbségnek igaza lehetne a nemzet ellenére is, mert viszi pörét a királyig. De nem ugy van az. Mint a pártközi felirat mondja, a magyar korona és a magyar nemzet jogai egy forrásból fakadtak s egyaránt szentek. Az egyiknek sértetlensége a másik sértetlenségének föltétele. És akkor mégis szabad olyat képzelni, hogy a korona sérteni fogja a nemzet nagy többségének, az egész nemzetnek jogát? Nagy megtévelyedés ez, s a felirat, mely az elfogadás reménysége nélkül ma illeszkedett az indemnity-vitába, sötét aktája marad mindenha ezeknek az áldatlan idöknek . . .
Az ellenzék sem hagyja a jussát. Jól teszi. Mostanság jóformán egyébbel sem tudta bizonyitani, hogy magyar, csak épen azzal, hogy nem hagyja a jussát. Ezért a trón még alig fordulna el inkább töle, mint ahogy eddig telte. De van ebben a tüntetö appelláczióban valami, ami már nem magyar, amitöl az uralkodó arcza is elborulhat. Az a nembánomság, amelylyel a felirat majdnem visszakinálja az alkotmányt, azt mondván, hogy ez a mai parlamentárizmus vészthozóbb a fejedelmi abszolutizmusnál is. A nemzetnek az a kicsinylése, mely már csak a fejedelemtöl kéri az alkotmány védelmét, mintha a nemzet maga nem is tudná megvédelmezni. Ez uj vonás és csöppet sem magyar. A keserüség, mely az ellenzékben joggal vagy jogtalanul felgyülemlett, nem mentheti ezt az uj vonást és a nemzet számon fogja kérni, hogy az a nyolczvan vagy száz ember minö jogon próbálta öt gondnokság alá helyeztetni. Hiszen az már igazán felfordult világ volna, ha akármilyen elitélt ember egyszerüen gondnokság alá akarná helyeztetni a birót, aki annak rendje és módja szerint elitélte! Ezt az ellenzéket pedig, akárhogyan háborog miatta, maga a nemzet itélte
A képviselöház é s a bécsi jubileum. Miután a kötelezö courtoisie szabályai a magyar képviselöházat is az elé a kérdés élé állitják, hogy miként jelenjen meg ö felsége ötvenéves császári jubileuma alkalmából a gratulánsok sorában, Szilágyi Dezsö ma a pártvezéreket magához kérette, hogy velük megállapitsa azon módozatokat, amelyek mellett a Ház részt venne a jubileumban. Az értekezleten megjelentek: báró Pod-
el Anna grófné, miként szülte ö e második házasságából való fiát. Lenke Simon bárót egy czigány gunyhójában, hol, utközben fájdalmaitól meglepetve, menedéket kellett keresnie. A czigányasszony bizonyosan kicserélte a gyermekeket. Saját purdéját adta a grófnénak és a grófné fiát tartotta meg magának. Ez a Lenke Simon báró megyei titkár tehát a czigány ; és amaz uri finom hegedümüvész ott a sarokban az igazi báró, a grófnénak és második férjének a fia. Ez bizonyosan ugy van. Egy perczig sem kételkedünk többé benne. Különben majd meglátjuk. Hiszen él még az öreg czigányasszony és itt járkál köztük, mint Barkó Pali anyja. Elkövetett hibája daczára is jólelkü asszonynak látszik. Ö fogja az igazságot kideriteni. Lássuk csak! Báró Lenke Simon egy szinésznöt, a szép Corinnát akarja nöül venni, ki a legbefolyásosabb személyiség az országban. Mert a helytartó — ha helyesen vettük ki egyszeri hallás után — szóval az adminisztráczió legföbb intézöje mindent megtesz a kedvéért. Gyanusitják ugyan Corinnát azzal, hogy ö is megtesz mindent ama legföbb hivatalnok kedvéért. De ez Simon bárót nem formalizálja. Ö azért nöül veszi a szinésznöt, mert ez öt felsegitheti még a megyei fönökségre is. A báró bátyja, a grófné elsö házasságából való ama Bárdy Zoltán gróf, kit az összeesküvéssel gyanusitottak és kire nézve a följelentö okmány most a báró iróasztalában van, ellenzi e házasságot. Nagy oka van r á : Corinna az ö szeretöje volt. A gróf tehát a testvéri szeretettöl és a kö-
telességérzéstöl indittatva, eljö a báróhoz és föltárja neki egyenes lélekkel az igazságot. — Hallod, öcsém, Corinna engem szerétett a szabadságharcz kitörése elött. Mig a csatatéren voltam, mig fogságban éltem, lángoló leveleket irt hozzám ; mikor pedig haza érkeztem, hogy nöül vegyem, már ö volt a helytartó sugalmazó szelleme. Az lelketlen, ármányos, ledér asszony. Mondj le róla, ne mocskold be nevedet e házassággal! — Az nem igaz! — pattan fel az ambicziózus terveiben megzavart báró. — Elöre láttam ez ellenvetéseidet. De ime a bizonyiték. E tárczában, melyet im neked átadok, le vannak pecsételve Corinna levelei. Ha jónak véled, visszaadhatod öket neki. És te, édes jó testvérem, hagyd itt ezt a rád méltatlan életet !Jöjj el hozzám! Látod, ott vannak az én nagy birtokaim. Megélünk mi azokon ketten. Légy ur velem ! Térj vissza a szolgaságból családodhoz. Ott a te jó helyed. Nem pedig itt, ez idegen gályában. — Nem; — felel a báró — én itt maradok és nöül veszem Corinnát. E csökönyösséget még azzal tetézi a báró, hogy a lepecsételt leveleket átadja Corinnának. A sértett asszony rettentö haragra lobban és véres boszura határozza el magát. Az igérettel, hogy a bárót nem megye-, hanem kerületi (District) fönökké téteti még, elkéri ama bizonyos összeesküvési följelentést és fölküldi Bécsbe. Gróf Bárdy Zoltán azonban nem éri be a kötelességgel, melyet testvére irányában teljesitett, hanem elmegy a szinésznöhöz is és
POLITIKAI HIREK.
lesz.
A képviselöháznak délelött tiz órakor ülése
A magyar testörség. Egy kellemes hir érkezik Bécsböl, a magyar testörség különválasztásáról és arról, hogy állandóan Budára helyezik át a magyar királyi udvarhoz. Mi azt hiszszük, hogy a jelzett bir félreértésböl keletkezhetett és a valóság alkalmasint, csak annyi lesz, hogy a testörségi alap kezelésének módozatáról folynak tárgyalások, de ezekben sincs még semmi definitivum.
Szombat november 26. maniczky Frigyes, gróf Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Molnár János prelátus, Rakovszky István, Kossuth Ferencz és Justh Gyula. Bartha Miklóst szintén meghivta az elnök, de Bartha Miklós kijelentette, hogy ö és elvtársai megszünvén külön pártot képezni, ö nem elnök s igy az értekezletröl elmaradt. A mai értekezlet csak elökonferenczia jellegével birt, melyen az elnök meggyözödést szerzett arról, hogy az ellenzéki pártok nem fogják zavarni a Háznak egy esetleges, közösen megállapitandó gratuláczióját. A külügyminiszter Budapesten. Gróf Goluchowski külügyminiszter gyakori budapesti tartózkodásai, amelyek politikai körökben az utóbbi idökben kellemesen feltüntek, a jövöben még gyakoriabbak lesznek és a miniszter abban az idöben, amikor a király Magyarországon tartózkodik, majdnem állandóan Budapesten lesz. Nemcsak azért történik ez, mert a külügyminiszter egyszersmind a császári ház minisztere is, hanem föként azért, hogy a magyar kormány a külügyek vezetésébe fokozottabb mértékben befolyhasson és hogy a külügyminiszternek mindig módjában legyen a magyar politikai faktorok véleményéröl közvetlen tudomást szerezni. Pártértekezlet. A függetlenségi és 48-as párt holnap, szombaton délután hat órakor Kossuth Ferencz elnöklése mellett értekezletet tart.
A Rakovszky-Krecsányi-ügy. (A mentelmi bizottság ülése.) Ma délután tárgyalta a mentelmi bizottság Rakovszky István képviselö mentelmi ügyét. A bizottság több órai heves vita után hét szavazattal öt ellenében a mentelmi jog megsértése ellen nyilatkozott. Az értekézléten jelen voltak: Chorin Ferencz elnök, Schmidt Gyula jegyzö, Janicsáry Sándor, Klobusitzky János, Kabós Ferencz, Hentaller Lajos, Molnár Béla, Piukovics József, gróf Zichy Aladár, Sulyovszky Dezsö, Kubinyi Géza, Rohonyi Gyula, Kozma László és Bogyay Máté bizottsági tagok. Chorin elnök megnyitván az ülést, jelenti, hogy Rakovszky István rendörök által történt mentelmi sértést jelentett be a Háznak. Jelenti továbbá, hogy nemcsak Rakovszkyt, de Perczel Béni és Szöts Pál képviselöiket is meghivta, mint akikre Rakovszky hivatkozott. Ezek elöterjesztése után az elnök félolvastatja Rakovszky bejelentését. elmondja neki, hogy mit tett. Kéri a szinésznöt is, hogy ne menjen nöül a báróhoz. E beszélgetés közben kiderül, hogy a gróf és a szinésznö szerelmi viszonya félreértések következtében szünt meg. A gróf azért mondott le Corinnáról, mert hazaérkezve, öt a német föhivatalnok bensö bizalmában látta ; a szinésznö pedig e bizalmas szerepét azért fogadta él, hogy a grófot Olaszországból háza segithesse.. Söt mellékesen még olyasmi is sejthetövé lesz, hogy a nemeslelkü gróf szive még most is sajog a szép; müvésznö után. A kimagyarázás azonban késön jött. Mikor a gróf távozik, a szinésznö ugyan fejéhez kap: "Mit tettem!" — De Bécsben már rendelkeztek: a grófot elfogatják és várfogságra vetik. A bárót pedig kinevezik kerületi fönöknek, aminthogy Corinna igérte; és a báró nöül veszi Corinnát. Csakhogy van még Magyarországon egy jólelkü ember, aki az igazságot tiszteli és hajlandó érte valamit tenni. Ez pedig nem más, mint az a derék német Lebegut, a verklisböl lett megyei fönök. Ez is megirta a maga relátióját Bécsbe. Ott pedig nagyobb hitelt adták a "regime" okos szolgáinak, mint azon magyar araknak, kik saját véreiket üldözni is készek voltak. Az öreg Lebegut közbenlépése folytán levették a bilincseket Bárdy Zoltán grófról és visszaadták neki a szabadságot. Mikor a gróf hazaérkezik, akkor már más szél fuj Magyarországon is. 1860-ban vagyunk. A magyar viselet ujra látható. Az urak atillá-
Szombat november 26.
ORSZÁGOS HIRLAP
Rakovszky István e jelentésen kivül még meg lett sértve, de azért Krecsányi kapitány is heszóbelileg is kijelenti a bizottság elött, hogy maga lyesen cselekedett. a megszólitás Krecsányi kapitány részéröl oly Chorin elnök nyomban erre kifejtette, hogy szokatlanul hetyke volt, hogy reá azt a benyomást az elöadónak elözetesen készitett jelentése jogi tette, mintha a rendör öt provokálni akarta volna. szempontból teljesen tarthatatlan. Szóló megtevön Ugyancsak Krecsányi hasonló módon járt el Witt- a szükséges disztinkcziókat, kifejtette, hogy a mann János és Ivánka Oszkár képviselökkel is. A mentelmi bizottság nem terjeszkedhetik ki a kérbejelentett esetben szóló szerint két minöségben dés egész érdemére, csupán arra szoritkozhatik, van a mentelmi jog megsértve: a Házba való me- hogy a Háznak jelentse: fenforog-e a mentelmi netele gátoltatott meg, de a személyes szabadsága jog megsértése, igen vagy nem ? Szerinte a menis veszélyeztetve volt és megsértetett. t e l m i j o g m e g v a n s é r t v e a jelen Molnár Béla: Azt kérdi, hol viselte magát esetben. Klobusiezky a bejelentett esetben nem Krecsányi kapitány provokativ módon. A kávélátja a mentelmi jogot megsértve. házban vagy az utczán ? Kubinyi Géza az elnök álláspontjára helyezRakovszky. Az utczán. kedik. A tanuk igazolták, hogy Rakovszkyról tudRohonyi Gyula: Megmondta-e a nevét ? ták, hogy képviselö s mint ilyent müködésében s Rakovszky: Nem. Abban a perczben egy a Házhoz való közlekedésében akadályozták. A rendör igazolt. mentelmi jog megsértését konstatáltnak tekinti. Sulyovszky: Mily kifejezést használt KreKabós Ferencz kifejti, hogy a mentelmi jog csányi ? meg lett sértve. Rakovszky: Vezessék elö ! Rohonyi Gyula nem lát mentelmi sértést. Schmidt: Le lön tartóztatva ? Molnár Béla hosszasabban fejtegeti, hogy a Rakovszky: Meg lettem akadályozva sze- mentelmi jog sérelme egyáltalán nem forog fen a mélyes szabadságomban. jelen esetben. Perczel Béni kijelenti, hogy tökéletesen Hentaller Lajos szerint Rakovszky tényleg ugy történt a dolog, ahogy Rakovszky elöadta. le lett tartóztatva. Ha Perczel és Szöts képviselök Szóló a rendörkapitány elöttkinyilatkoztatta,hogy közbe nem lépnek, a rendörség Rakovszkyt bekiRakovszky országgyülési képviselö, Krecsányi kapi- séri. Szerinte tehát mentelmi sértés forog fenn. tány erre fitymálólag intett a kezével: "Az nekem Piukovits József szerint nincs mentelmi mindegy, vezessék elö!" Szóló ezt meg akarta aka- sértés Rakovszky esetében. dályozni, mondván: "Én ezt nem engedem, mert Gróf Zichy Aladár kifejti, hogy nem az a különben én megyek keresztül a kapitány uron." kérdés, minö magatartást tanusitottak Rakovszky és Szólót a kapitány magatartása kihozta sodrából, képviselötársai a rendörkapitány nyal szemben, hade heveskedését és használt kifejezéseit sajnálja. nem az, hogy forog-e fenn mentelmi sértés. Ha a képSzöts Pál : Elöadja, hogy Rakovszky elbe- viselök a rendörkapitányt megsértették, az szerezszélését egy tekintetben kell rektifikálnia. A kapi- zen elégtételt magának illetékes módon. tány annak utána rendelte el Rakovszky elfogaBogyay Máté mentelmi sértést lát fenntását, a mikor ö azt mondta: "Majd megtanitom forogni. magukat" Holló is kijelentette Krecsányi elött, Kozma László szerint nincs mentelmi hogy az illetöRakovszkyképviselö. sértés. Erre a tanuk eltávozván, kezdödött a zárt Sulyovszky a mentelmi jog sértésének ülés. csak kisérletét látja, tehát szerinte a mentelmi jog Chorin elnök általánosságban ismerteti a nincs megsértve. képviselök mentelmi jogát, mire Janicsáry Sándor az elöadó véleményéhez Schmidt elöadó tesz jelentést. Nézete az, csatlakozik. hogy történt támadás és sértés, de ö a mentelmi Az elnök erre a vitát bezárja és elrendeli jog megsértését: nem látja fenforogni. Ezek kije- a szavazást. Elöször szavazott a bizottság Schmidt lentése után Schmidt elöadó egy elöre elkészitett, elöadónak ugynevezett "közvetitö" inditványára, tintával irt véleményt olvasott fel, mely szerint mely két szavazatot kapott. A bizottság ezután Rakovszky mentelmi joga ugyan bizonyos fokig hét szavazattal, öt ellenében ugy döntött,hogy a ban, a hölgyek aranycsipkés fejkötöben és ingvállas, csattos pruszlikban járnak. A német hivatalnokok is engedékenyebbek; a nemzeti eszme ujabb jeleit adhatja, hogy mindig él a magyarok reménykedö lelkében. Bárdy Zoltán hazajött és birtokba vette jószágait; a czigány-primás, Barkó Pali is visszatért külföldi vándorlásaiból, elhalmozva dicsöséggel, kincsekkel és fényes rendjelekkel. Söt még Corinna báróné is, a kerületi fönök neje, titokban a nemzeti tüntetéseket és magyar társadalmi ügyeket támogatja és segélyezi nagy összeg pénzekkel . Csak Lenke Simon báró csökönyös. Az nem enged. A fekete vér, mely benne van, nem világosodik föl semmitöl. Ö "beamter" még most i s ; mint olyan küzd a nemzeti mozgalom ellen és üldöz mindent, ami magyar. Gögje és ostoba kegyetlensége oly magas fokra hág, hogy czigány anyja sem birja tovább türni. Elöáll és felfedi a valót: — Te nem vagy báró; te az én fiam vagy. Ez a primás, a Barkó Pali a báró. Én cseréltelek ki titeket azért, hogy téged, fiamat uri módba hozzalak. Bécsben is megsokalják a czigány-fönök viselt dolgait. Lecsapják Lenke Simont hivataláról; és nyugalomba helyezik Lebegut fönököt is ; természetesen jó nyugdijjal, aminek az öreg ur siketnéma felesége nagyon örül. Végül az eddig Lenke Simonnak nevezett egyéniség maga is megérzi, hogy nem báró. A Bárdy Zoltán gróffal vivandó párbaj alkalmával rettentö félelem fogja el. Gyáván megretirál.
Ez a végsö bizonyiték. És ebben elmondtuk a darab tartalmát, sovány, szintelen kivonatban, aminthogy az ily czikkben máskép nem is lehetséges. Hát a kritika? Kritika! Ki tárt arra igényt, hogy Jókait kritizálja? Nem elég, ha gondolatmenetében elkisérjük, ha eszméit ismételjük ? Sokkal élvezetesebb Jókai magasztos nyomdokait csodálni, mint azokat aprólékos szépészeti érvekkel méregetni. Engedjék tehát meg a birálónak, hogy a költö gazdag babéraiból egy levélkét téphessen és azt, gomblyukba tüzve, a köteles szerénység rendjeléként viselje. Keszler József.
Elöadás után. A darabot igén barátságosan fogadták. A szerzöt kihivták minden fölvonás után ötszörhatszor is. A föszereplök ugyan nem érezték magukat jól szerepeikben; de azért mégis mindnyájan tölük telhetö igyekezettel játszottak és nagymértékben járultak hozzá az est sikeréhez; különösen P. Márkus Emilia, ki Corinna szerepében igézöen szép és elragadóan szenvedélyes volt; aztán Pálffy, Mihályfi, Vizvári és Szigeti Imre. Az egész elöadással meglehetünk elégedve. Csak olyat ne mondanának a szinpadon, hogy cum honores. Hát még mindig nem tudják a Nemzeti szinháznál, hogy a cum kötszót ablativussal construálják ? Hisz ez oly régi dolog. K. J.
Budapest, 1898 — 3. oldal. bejelentett esetben a mentelmi jog nincs megsértve. Chorin elnök utólag bejelenti, hogy miután ö a fennforgó esetben a m e n t e l m i j o g eklatáns m e g s é r t é s é t látja, kéri ezt a j e g y z ö k ö n y v b e vétetni. Hentaller különvéleményt jelentett be. Ezzel a bizottság ülése véget ért. Miután a képviselöház arra utasitotta a mentelmi bizottságot, hogy három nap alatt tegyen jelentést az ügyröl, ezt a jelentést holnap fogják elöterjeszteni. Ennek kapcsán hosszu vita fog megindulni, amely izgalmasnak igérkezik. . A bizottság a határozatát hét szavazattal öt ellen hozta meg. A kisebbséggel szavazott Kubinyi Géza és Kabós Ferencz kormánypárti képviselö is.
Szélcsend. (Az országgyülésböl.)
Szinte hihetetlen: a magyar képviselöházban ismét nyugodt tárgyalások indultak meg. A tegnap megkezdett indemnity-vita ma folytatódott, simán, csöndesen. Künn az utczán még meglátszanak a tüntetések nyomai (Farkas István, a terembiztos, a muzeumkávéház elött még egyre igazolja a képviselöket) de odabenn a teremben már lecsendesedtek a háborgó kedélyek. A sipok, padverö lemezek és "pokoli zaj" elöállitására való más rekvizitumok helyére ismét az argumentumok vagy a vitatkozásnak más kedélyesebb módjai léptek. Az elsö szónok ma gróf Zichy János volt, kinek kedvéért a förendiek karzatán gróf Zichy Nándor és gróf Batthyány Iván, a hölgyek karzatán pedig bájos mágnásasszonyok helyezkedtek el. A fiatal szónok egyébként dicséretes rövidségre törekedett.. Pártja nevében egy határozati javaslatot nyujtott be, amelyben a kormánynak az ismert bizalmatlanság kedvéért megtagadják az indemnity. Most következett az ülés great atractionja. Hódossy Imre beterjesztette a hetek óta hirdetett felirati javaslatot. Tette ezt hosszabb beszéd kapcsán, amelyben körülirta a felirat tartalmát és elmondotta, hogy miért fordulnak az ellenzéki pártok tulajdonképen a királyhoz : mert a királyi hatalomban látják a szabadságok legföbb biztositékát. A felirati javaslat felolvasását H o c k Jánosra bizta, aki élénk hangsulyozással, nagy gesztusokkal és pompás elöadással az ellenzéki padokon erös hatást biztositott az érdekes aktinak. Egyes helyeknél igen zajos helyeslés zugott fel, ott pedig, ahol a király alkotmány szeretetéröl szól a felirat, perczekig éljenezték a királyt. Mikor a jobboldalon egyes helyeken derültséggel kisérték, Horánszky átszólt. — Az nevet legjobban, ki legutoljára nevet. A néppártot pedig annyira fellelkesitette a felirat felolvasása, hogy Rakovszky öt percznyi szünetet kért utána. — N e m l e h e t még, szól az elnök. — Dehogy nem ! Ez egy oly hatalmas momentum volt, hogy nem lehet utána tanácskozni, jegyzi meg Rakovszky, mire az elnök jóizüen nevetve, csakugyan felfüggeszti az ülést. Az ülés második felében Thaly Ferencz rövid beszéde után Wittmann János szólali fel hosszabban. Az egész beszédböl csak a vége volt érdekes, melyben erösebb kaliberü kedélyeskedésekkel illette a kormánypártot. — És ezt nekünk türnünk kell, pattan fel Münnich Aurél. — Arra én ügyelek, hogy a szóló ne lépje tul azt a határt, melyben már sérteget, csititja az elnök Münnicht. De Wittmann csakhamar "ostoba" jelzésel illeti a többséget. Ezért az elnök erélyesen rendreutasitja és amint röviddel rá a Bánffy szolgákról beszélt, egyszerüen m e g v o n t a t ö l e a s z ó t . Két órára járván az idö, mindenki éhes volt és ezért ebböl se zárt ülés, se vihar nem keletkezett, hanem mindenki örült, hogy az ülésnek vége lett, mert különben Wittmann talán még most is beszélne ! . . .
4 . oldal. — Budapest, 1898.
ORSZÁGOS HIRLAP
tételt, hogy a parlament szuverenitásának megtámadása épugy forradalom, mint a felségjog megSzilágyi Dezsö elnök nyomban az ülés meg- támadása. A királynak a nemzet megtámadott jonyitása után a napirendre tér. gát esküje értelmében kell megvédenie ! (Az Indemnity) — Éljen ! Ugy van ! zudul fel a baloldalon viharosan. Gróf Zichy János: Amikor az ellenzék a A vihar csak erösbödik a kormánynak a visszaélések választásából megtépett lobogóval került vissza, azt hitte, hogy az irtó hadjárat után királyi bizalomra való hivatkozása emlitésénél s a kormány nem halad tovább a lejtön. Csalódott. végül viharos taps és éljenzés zug végig az ellenzéken. Az alkotmányt megtépik, letiporják a nemzetet. A felirat az ellenzéket egészen felvillanyozta. A sas lehullott a porba, hogy csuszó-mászó kameleonná változzék. (Tetszés.) A napirend-vita Jobbról egyesek gunyosan nevettek, mire Horánszky kihuzásában provokáczió volt a kiegyezés sietteté- igy szók át a kormánypártra: — Az nevet legjobban, aki utoljára nevet ! sére. A kormány azonban nem nyilatkozott és in— Halljuk a neveket! — kiáltják jobbról. demnitást kért. Pártja nevében kijelenti, hogy elvHock János felolvassa az aláirók hosszu társai óhajtják a kiegyezést, de nem minden áron, hanem csak olyan kiegyezést, mely megfelel Ma- sorát. Csaknem az egész néppárt, Kossuth Ferencz gyarország érdekeinek és a monarchia nagyhatalmi és számos párthive és az egész nemzetipárt irta állásának. (Tetszés a néppárton.) A kormány azon- alá a feliratot. — Szünetet kérünk ! — zugja az ellenzék, ban játszik a kiegyezéssel. Szembe néz azzal a váddal, hogy az ellenzék akadályozza a kiegyezést de Szilágyi arra utal, hogy még csak háromneés visszautasitja azt. Hiszi és reméli, hogy az al- gyed tizenkettö az idö, korai a szünet. kotmány végre régi fényében föltámad. A miniszRakovszky István: De ilyen fontos moterelnök ugyan tegnap fenyegetözött a törvénytelen mentum ! kormányzással. Ennek csak örvend, mert abból az Felkiáltások : Egy felirat beterjesztése után látszik, hogy a hur már legvégsöig meg van fe- kell szünet! szitve. Szilágyi megadja a szünetet. Kálmán Károly : Bár szakadna már meg. (A vita folytatása.) Gróf Zichy János határozati javaslatot nyujt be, mely szerint az indemnitást a kormánypárt Thaly Ferencz : A kiegyezés rendezetlenséiránti bizalmatlanságból el nem fogadja. (Tetszés gével, a Hentzi-ügy fejleményeivel és - a kormány eröszakoskodásaival indokolja az indemnity megbalról.) Hódossy Imre nem fogadja el az indemnity- tagadását. Wittmann János: Neki nincs kedve forceijavaslatot, mert ö és pártja nem talál garancziát a kormány eddigi magatartásában s ezért nem já- rozni az egyezséget oly szövetségessel, amilyen rulhat hozzá az indemnityhez. Hegedüs arra utalt, Ausztria, mikor Lueger, Bécs polgármestere oly hogy a költségvetés megtagadása olyan drasztikus nyilatkozatot tett! (Ugy van! a baloldalon.) A eszköz, melyhez nyulni nem való. Különös felfo- szóló ezután éles szinekkel festi a Bánffy-rendszert. gás azt hirdetni, hogy egy jog csak arra való, Münnich Aurél erre közbeszólt: Ilyen sértéhogy azzal ne éljünk. A Hegedüs által idézett an- seket szabad elmondani? gol iró sem ezt vallja. E fegyver alkalmazása Az elnök: Nem szabad elmondani. De ezek ugyan 17S4. óta szünetel Angliában, de szükség nem egyénileg vannak mondva. A rendszert jelleesetén kellöen kicsiszolva reaktiválnák. mezni mindig szabad volt. De figyelmezteti WittSima Ferencz: Küldjék csak oda Bánffyt mannt, hogy válogassa meg szávait. miniszterelnöknek! Wittmann János ezután ostoba és szemfényHódossy Imre: Anglia parlamentje azóta nem vesztö fogásnak mondja a kormánypárt amaz állinyul ehhez a fegyverhez, mióta ott a parlamentá- tását, hogy az ellenzék veszélyezteti a parlamenrizmus a választások tisztasága által van bizto- tárizmust. sitva s a miniszterek nem fedezhetik magunkat a Az elnök rendreutasitja Wittmannt az ostoba királyi tekintélylyel, hanem saját politikájukkal ér- és szemfényvesztö kifejezésért. demlik ki a többség bizalmát. De ez nálunk nincs Wittmann János: Pusztuljon el ez a parlaigy. A jelenlegi kormányzat teljes, alig leplezett önkény s a hivalkodásig menö eröszakosság. Ilyen menti érdekszövetség, mely a miniszterelnök kormánynyal szemben pártja a legerösebb eszkö- szolgája! Az elnök a szolgája kifejezésért elvonja a zökkel kénytelen küzdeni. (Viharos helyeslés balWittmanntól. felöl.) A kormányt a törvények nemcsak nem kor- szot Horváth Ádám: Akkor alászolgája ! Gyelátolják, hanem még csak nem is feszélyezik. A kormány csak arra valóknak tartja törvényeket, rünk haza. Az ülés két óra után véget ért. hogy azok ellenében saját akaratát érvényesitse, ez a legdrasztikusabb módon jutott kifejezésre a váAz ellenzök felirati javaslata. lasztásoknál. Országszerte hangzott a panasz, hogy A Hódossy Imre által ma benyujtott és 92 a kormány a választásoknál a hivatalos megvesztegetés és eröszak minden eszközével szerezte több- ellenzéki képviselö által aláirt felirati javaslat igy ségét. Ezt a parlamentben adatokkal igazolták, felhozták a három millió forint dolgot. Ezekre nézve hangzik: Felséges császár és apostoli király ! a miniszterelnök személyesen bevallotta, hogy ö egy pártkasszát kezelt és azt egy kormányelnök költségéi Legkegyelmesebb urunk! közé sorolta. Emlékezzünk a Dezseöffy-ügyre. ebben Alkotmányunk sulyos válságában fordulunk Dezseöffy nyilatkozatot tett, hogy öt a miniszterelnök felségedhez, hogy királyi jogainak gyakorlásában a a hivatalos jelölt támogatására szólitotta fel, amit a válságot elháritani kegyeskedjék. Elöidézte ezt felszolgabiró megtagadott, a miniszterelnök szelid séged jelenlegi kormánya, mely törvénytelen cselenyomással, majd pedig intézkedésekkel fenyegetett. kedeteivel és nyilatkozataival nem csupán az alEz a hivatalos eröszaknak, mint kormányzati irány- kotmány egyes intézkedéseit, de magát az alkotelvnek meghonositása. Elméletibe és rendszerbe mány lényegét is megtámadta. szedte a kormány a választási visszaéléseket. Báró Az alkotmány lényege nem abban áll, hogy Eötvös József szavaival élve, aki azt mondotta, választási formák közt létrejött valamely tanácshogy oly miniszter, ki eröszakkal szerez magának többséget, ugy cselekszik, mini a patak, mely a kozó testület müködjék, tágabb vagy szükebb jogmalom kerekeit mozgásba hozza ugyan, de meg- körrel, hanem abban, hogy a nemzet a fejedelemegyütt alkotja a törvényeket és részt vesz a renditi az épület alapját. Igy tesz a jelenlegi kor- mel kormányzat ellenörzésében. Igaz, hogy a nemzet mány is, mely alapjában támadta meg az állam ezt a jogát szabadon választott képviselök által épületét. Minden kisérlet, melyet a választások gyakorolja, de ezek a képviselök csak a nemzettöl tisztasága érdekéhen tettünk, minden intézkedés leszármazott jogczimen teljesitik a törvényhozásban meghiusult. Ezek után csak egy hely Tan még, az ellenörzés feladatait; ami jogot a nemzet képhol orvoslást kereshetnénk, és ez a királyi hata- viselöi gyakorolnak, ami hatalommal birnak, ez lom. Ez legbiztosabb öre állami életünk összes nem az ö joguk, hanem a nemzeté, nem az ö habiztositékainak. Folyamodjunk tehát a királyhoz. talmuk, hanem a nemzeté, az csak delegált jog, Terjesszük panaszainkat a király elé. Mondjuk el átruházott hatalom. Mihelyt a nemzet nem deleö felségének, hogy a kormány veszélyezteti alkot- gálja szabadon a maga jogát és hatalmát, az almányunkat. Ezért benyujt egy felirati javaslatot, kotmány megszünt létezni, akár megtartatnak a elleninditványként, melynek elfogadását kéri. választás formaságai, akár nem.
A képviselöház ülése.
(A felirat felolvasása.) Hock János, a Ház nemzeti párti jegyzöje olvassa fel a feliratot, melyet alább közlünk. Ahol a választási visszaélésekröl szól a felirat az ellenzék felzug: — gyalázat ! A Dezseöffy-ügy emlitése is nagy mozgást kelt sz ellenzéken. Viharos tapssal fogadja az ellenzék azt a
Szombat, november 26. alaptételeken nyugosznak ös abból meritik egész erejüket, hogy a nemzet alkotmányos jogainak gyakorlását szabadon ruházza reá szabadon választott képviselöire. Két eszköz az, amelylyel a nemzeti akarat delegálását a választás formájának megtartása mellett meghamisitják: a pénz és a hatalmi eröszak. Felséged kormánya mind a két eszközt eddig nem ismert mértékben alkalmazza. Tudjuk, hogy alig sikerült valahol a két visszaélést a választásoknál teljesen kiküszöbölni, de ahol az alkotmányos élet öszinteségére sulyt fektetnek, ott a törvényhozás szakadatlan reformtevékenységet fejt ki azok leküzdésére, és a közhatalmak kezet fognak a törvényhozás ezen akaratának megvalósitására. Ilyen komoly és következetes törekvés mellett, többnyire sikerül a választásokat ama visszaélésektöl legalább oly mértékig megtisztitani, hogy ezek csak szórványosan fordulnak elö, és a nemzeti akarat átruházásának öszinteségét alig érintik. Nem igy történt ez hazánkban. Nálunk a törvényhozás ebben az irányban évtizedek óta szünetel, a választási szabadság és tisztaság törvényes biztositékai elégtelenek és még azok sem tartatnak meg hanem a hatóságok legnagyobb része teljes büntetlenség mellett valóságos versenyt fejt ki azok lábbal tiprásában. Ezek az állapotok eddig nem váltak becsületére annak az állandó, — talán ezen a módon állandósitott többségnek, amely magát Szabadelvünek nevezi és uralmát mégis a szabadság elnyomása által tartja fenn. De eddig mindez csak visszaélés volt, palástolt, néha eltagadott, gyakran szépitett visszaélés, melynek elméleti igazolását azonban senki meg nem kisérlette. És amig ez igy volt, addig remélhettük, hogy a választási szabadságnak és tisztaságnak félretett, de meg nem tagadott elve elöbb-utóbb az életben is érvényesülni fog, ös felséged jelenlegi kormánya ezen a téren uj helyzetet teremtett, olyant, amelyre tudomásunk szerint a müvelt világ alkotmányos nemzeteinél elözmény nincs. A kormányelnök ugyanis részint korábbi, részint legutóbb tett nyilatkozataiban kormányzati elvvé és feladattá proklamálta, ugy a választási pénzek összegyüjtését, kezelesét és kiosztását, mint a közhivatali eröszak alkalmazását is a hivatalos jelöltek támogatására. Ugyanis felséged miniszterelnöke azzal a váddal szemben, hogy a kormány feje a kormánypárt választási czéljaira ismeretlen forrásokból pénzöszszeget gyüjtött és kezelt, még pedig olyan menynyiségben, hogy azok másokra, mint a tömeges megvesztegetés céljaira nem is fordittathatnak, nem a pénzgyüjtés és kezelés tényének tagadásával válaszolt, de söt ellenkezöleg, ezt nyiltan beismerte és annak jogosultságát vitatta, és csupán ama pénzek eredetéröl, mennyiségéröl és hovaforditásáról tagadott meg minden felvilágositást, e hallgatással is megerösitvén azt a feltevést, hogy itt óriási, a korrupczió czéljainak szolgált összegekröl van szó. A hivatalos hatalommal való visszaélés tekintetében pedig nyilvánosságra jutott egy beszélgetés, melyben a miniszterelnök az ország egyik közhivatalnokát nyiltan megfenyegette, ha a kormánypárt jelöltje mellett állást nem foglal. Kiderült ebböl a beszélgetésböl, hogy vannak hivatalos jelöltek és hogy a miniszterelnök felfogása szerint ezeknek támogatása a közhivatalnoki állással öszszekötött kötelesség, melynek elmulasztása az illetö közhivatalnokra nézve sulyos következményekkel járhat. És a miniszterelnök ezzel a ténynyel szemben is teljes elismerésben van.
Iparkodik ugyan a ténynek sulyát csökkenteni, de ama beszélgetés tartalma csak egy értelmezést enged: a legmeztelenebb hatalmi presszió szándékát, mely ha a konkrét esetben sikerrel és következményekkel nem járt, egyedül kivételes egyéni és helyi körülménynek köszönhetö; és az ilyen kormányzati befolyást, mely végigjárva az egész hivatali szervezeten, az államhatalom egész sulyával nehezedik a választók szabad elhatározására, felséged miniszterelnöke helyesnek, jogosnak mondja, söt állásának jogai közé számitja. Felséges urunk! Ismételjük, hogy választási visszaélések eddig is nagyobb mértékben voltak, mint a minöben azokat az emberi intézmények általános tökéletlenségével menteni lehetne, megdöbbentö volt már a nyiltan üzött visszaéléseknek az a féktelensége is, mely az utolsó képviselöválaszAz alkotmányos életnek vannak ezenkivül tásoknál a kormányhatalom által az egész vonalon még egyéb törvényei, melyek közt a legfontosab- alkalmaztatott. De uj és hallatlan vakmeröség, melybak egyfelöl a többség akaratának érvényesitésé, lyel a visszaélésböl felséged kormánya elvet és jomásfelöl a kisebbség azon joga, hogy a vitatkozás got kiván fejleszteni. Uj és hallatlan az a theoria, fegyvereit szabadon használva, a többséget meg- mely szerint a kormány és jelesül annak elnöke gyözhesse, vagy a nemzeti közvéleményt meg- hivatva lehet, söt majdnem köteles választási czényerve, többséggé vállhasson. Ezeknek a törvények- lokra pénzt gyüjteni és kezelni, összegeket, menek meg nem tartása sulyos zavarokat idéz elö az lyeknek ugy eredetét, mint hovaforditását sürü alkotmányos életben, de a törvények is csak az homály fedi, ugy, hogy mindkettöhöz a politikai
Szombat, november 2 6 . korrupczió gyanuja tapad; uj és hallatlan az a theoria, mely szerint a kormány hivatalos jelölteket nevezhet meg, ezek támogatását köztisztviselöknek kötelességévé teheti, azokat a tisztviselöket, akik ez állitólagos kötelességnek eleget tenni vonakodnak, megfenyegetheti, exisztencziájukban megtámadhatja és igy a választási szabadságot hivatalosan megfojthatja, és hogy mindez jogos, helyes, állandó szabály és jövöre is követendö példa. Igaz, hogy a visszaélésnek mindkét nemét — saját állitása szerint — nem mint miniszterelnök, hanem mint pártvezér követi e l ; de ennek a megkülönböztetésnek gyermekes volta szembeszökö. Vajjon nem áll-e a pénzt gyüjtögetö pártvezér mögött a közhatalom gyakorlására hivatott miniszterelnök — és vajjon a pártvezér rendelkezik-e a köztisztviselökkel, mint olyanokkal, ha ezt nem a kormányzati hatalomnál fogva teszi? Nem végkatasztrófája-e ez az alkotmányosságnak ? Nem életgyökereit érintik-e ennek az uj kormányzati mizériák ? Képzelhetö-e a nemzet akaratának öszinte átruházása a képviselökre, ha a korrupczió nemcsak büntetlenül, de hivatalosan eszközöltetik és ha a hivatalos jelöltek mellett, a miniszterelnöktöl kezdve az utolsó jegyzöig, a szervezett állami halalom rendszeres nyomást gyakorol a választóközösségre ? Képzelhetö-e, hogy a választók zöme akaratnyilvánitásának függetlenségét megóvja a végrehajtóhatalom azon boszu-hadjáratával szemben, mely mindazokat fenyegeti, akik a hivatalos jelölt ellen szavazni merészelnek? Közigazgatásunknak jelenlegi — bár igen megrontott és egy felelösségnélküli állami omnipotencziához közel hozott — szervezete még lehetövé teszi azt, hogy egyes megyékben, hol a vagyoni függetlenségnek és a szabadsági hagyományoknak kivételesen kedvezö körülményei léteznek és sem a tisztikar nem feltétlen rabja a kormány bármiféle szándékainak, sem a közönség nincs arra disponálva, hogy a közhatalom illetéktelen beavatkozását elfogadja. De ezek a megyék hazánkban, sajnos, a ritka kivételt képezik; a nagyobb városokban pedig a minden rendbeli hivatalnokok és függö exisztencziák a csekély számu választóközönségnek oly nagy hányadát képviselik, hogy a független polgárság akaratának érvényesülése a lehetetlenséggel határos. Ennek folytan a friss lüktetö elem, melyeket a városoknak értelmes és szellemileg mozgékony közönsége más államok politikai életébe bevinni szokott, nálunk egészen hiányzik. De -városokban és" megyékben egyaránt, az ország tulnyomó, legnagyobb részét tekintjük, a hivatalosan szervezett korrupczió és a rendszerré emelt hivatalos presszió a nemzeti akarat öszinte átruházását a nemzet képviseleteire egyenesen lehetetlenné teszi. Ha az alkotmányosság alapeke és lényege ekkép megszünt létezni, mi maradhat akkor fenn annak egyéb törvényeiböl? Semmi más, mint a többség uralma. Ámde a többség uralma csak azon kettös feltétel alatt törvénye a parlamentáris alkotmánynak, hogy benne megtestesüljön az alkotmány tulajdonképeni lényege, a nemzeti akaratnak delegálása a nemzet képviselöire, és hogy korlátot találjon a kisebbség ama jogában, mely szerint ez a nemzetet a szabad diskusszió fegyvereivel magának megnyerhesse és ezáltal többséggé válhasson. Amint az alkotmány ama lényege elveszett, amint nincs szabad átruházása a nemzet jogainak a nemzet képviselöire és amint ez a korlát ledölt és megszünt a kisebbség sikeres küzdelmének még lehetösége i s : akkor a többség uralma, gyökereitöl elszakadva és korlátlan hatalommá fajulva, többé nem parlamentáris elv, hanem az önkényuralomnak legroszszabb fajtája. Csoda-e, ha ilyenkor mind gyakoriabbá válik az az eset, midön a kisebbség a többségi uralom elvét gyakorlatilag meghiusitani iparkodik? Csoda-e, ha olyan többséggel szemben, melynek az alkotmány lényegének megsemmisitésével szerzett; pusztán formai jogczime van, a kisebbség sem tekinti magára nézve irányadónak saját jogköre valódi természetét és korlátait, hanem azt kiterjeszti minden fegyver igénybevételére, melyet a fennálló jogi formák kezébe adnak? Csoda-e, ha az ilyen parlamentet folyfon környékezi az aktiv munkaképtelenség veszélye és ha a megcsontosodott többségi abszolutizmus önönmagát felemésztve odavezet, hogy a többség valódi jogait sem gyakorolhatja többé? Bármily kinos, politikai tekintetben bármily veszélyes is lehessen bizonyos pillanatokban az ilyen helyzet, nem lehet abban fel nem ismerni az erkölcsi igazságszolgáltatásnak egy nemét; föleg azonban nem lehet vele szemben arra az alkotmányra, és arra a parlamentárizmusra hivatkozni, melyböl eltünt a lényeg, az igazság és ezzel az erkölcsi erö. De ha a törvényhozás müködésében nem állanak is elö ilyen zavarok, az abszolut párturalommá fajult parlamentárizmus vészthozóbb magá-
ORSZÁGOS HIRLAP nál a fejedelmi abszolutizmusnál is, mert a szabadság szólamai tovább használva az alkotmányosság üres formáival takaródzik és emellett az állami életnek minden megnyilvánulását, a közhatalmak minden funkczióját önfentartási küzdelmének érdekében megmételyezi, fenséges jogokat ad a törvényekben, de azok gyakorlását az életben csuffá teszi és igy a valótlanságnak olyan légkörét teremti, mely a nemzetböl az erkölcsi érzéket, a törvénytisztelelet, a hatalom tekintélyét, a szabadságért és minden eszményért való lelkesedést kiölni, ellenben a haszonlesést és lelki elsatnyulást, az elfojtott gyülöletet, és a görnyedezö külsö meghajlás és alakoskodás szellemét terjeszteni alkalmas. Felséges urunk! Ilyen a mi alkotmányos életünknek képe, ilyen az a válság, melynek elháritását annál teljesebb jogosultsággal és öszintébb bizalommal kérjük felségedtöl, minél nyilvánvalóbb az a tény, hogy e válság eredete a végrehajtó hatalommal üzött rendszeres visszaélés. Alkotmányunk szerint pedig ezt a végrehajtó hatalmat felelös minisztérium utján felséged gyakorolja és a miniszterek felséged ez uralkodójogából kifolyólag, felséged megbizásából létesitik annak teendöit. Kérjük és reméljük az orvoslátást Felségedtöl, mert a magyar korona és a magyar nemzet jogai egy forrásból erednek, egy jogczimen alakulnak, egyforma erövel birnak, egyaránt szentek ; az egyiknek sértetlensége a másik sértetlenségének feltétele ; az egyiknek gyengülése a másiknak is megingatása, az egyiknek összeroskadása a másikat is romjai alá temetné, az egyiknek feltámadása ép ugy forradalom, mint a másiké. E két jogkör közt a közös jogczim szolidaritást teremtett, melyet megerösödésök vagy gyengülések alakjában — aszerint, amint a szolidaritás törvényeit elismerték, vagy megtagadták — bebizonyit és megerösit a történelem. Valamint tehát a nemzetnek kötelessége volna a megtámadott fejedelmi jogok védelmére egész erejét latba vetni, ugy a királytól is bizalommal várhatjuk, hogy fejedelmi hatalmával meggátolja a nemzet alkotmányos jogainak megtámadását. A mostani támadás pedig nem e jogok némely részlete, hanem azoknak egész lényege és fennállása ellen irányul. És ha felséged királyi esküje értelmében néni türheti el a legcsekélyebb törvény megszegését sem, még kevésbbé nézheti el az egész alkotmány megtámadását, legkevésbbé engedheti pedig meg azt, hogy hütlen tanácsosok a. támadás fegyveréül a királytól reájuk ruházott hatalmat használhassák, és midön ezt teszik, tüntetöleg hivatkozhassanak felséged legmagasabb bizalmára. Ezért tartjuk kötelességünknek, hogy az alkotmánynak válságos helyzetét felséged legmagasabb tudomására hozzuk, hódolatteljesen kérvén felségedet, hogy azt fejedelmi jogkörében orvosolni és ezáltal a közélet nyugalmát helyreállitani kegyeskedjék. Felséged jelenlegi kormányának hivatalban maradása azoknak az alkotmányellenes felfogásoknak szentesitéseként volna értelmezhetö,. melyeket e kormány nemcsak a gyakorlatban alkalmazott, de most már elméletileg is hirdetett és kormányzati elvekké avatott. A nemzet alkotmányos jogai tehát mindaddig veszélyben forognak, mig azoknak a kormány részéröl történt gyakorlati és elméleti tagadása' megtorlásban nem részesült és mig a hatalom az alkotmány megtámadóinak kezében marad. Ily állandó fenyegetés sulya alatt a nemzet képviselöi nem teljesithetik feladatukat azzal a függetlenséggel, higadtsággal és nyugalommal, melyet különösen a most megoldandó nehéz és fontos kérdések igényelnek. Hódolatteljesen kérjük tehát felségedet, állitsa helyre alkotmányunk biztonságát és szentségét, müködésünk nyugalmát és méltóságát azon tanácsosainak eltávolitásával, akik mindezt veszélyeztetik, és kegyeskedjék a kormányzati hatalmat olyan férfiak kezébe adni, akik a korona és a nemzet sérthetetlen jogait egyaránt tisztelik és megóvják.
KÜLFÖLD. A kiegyezés. Az osztrák képviselöház bankés valutaügyi albizottsága ma a bankszabadalom meghosszabbitásáról szóló törvényjavaslatot és a két kormány és a bank közölt a két állam területén létesitendö uj fiókok és a bank tulajdonát képezö ingatlanok és fundus instructus mérlegszerü értéke tárgyában létrejött két egyezményt targyalta. Hosszabb vita támadt, a melynek során Gross és Auspitz képviselök inditványokat tettek. Auspitz azt inditványozta, hogy a törvény a Magyarországgal váló kereskedelmi és váraszövetség megkötéséröl szóló törvénynyel egyidejüleg lépjen életbe: Az inditványokat elvétették, a javaslatot és a két egyezményt pedig változatlanul elfogadták.
Budapest, 1898. — 5. oldal.
Az uralkodó jubileuma. (Távirati tudósitások.)
Közeledik deczember másodika. Ausztriában nagy ünnep lett volna e nap, melyen az uralkodó ötvenesztendös uralkodásának évfordulóját üli meg. A királyné tragikus halála megzavarta az ünnepre készülök terveit és igy szép csöndes, emlékezetes dátum marad majd e nap. Maga az uralkodó is csak ilyennek óhajtja. Nagy szivéröl tesz ujabb tanubizonyságot, midön ö maga ajándékozza meg népeit e napon a legnemesebb emberszeretet által diktált intézkedésekkel. Ilyen az, melyröl ma a prágai félhivatalos ujság hoz hirt. Az uralkodó jubileumáról a következö ujabb értesitések érkeztek. (Ünnep a Reichsrathban.)
Az osztrák képviselöház ma az uralkodói jubileum alkalmából kifejezte hódolatát ö felsége iránt. A máskor oly zajos Házban ma ünnepi hangulat áradt szét. Az ülésen, a Schönerer-csoport tagjainak kivételével, akik tegnap kijelentették, hogy távol maradnak, a Ház összes pártjának valamennyi tagja jelen volt. Néhány képviselö kimentette az elnökségnél elmaradását, köztük többen azzal, hogy nem áll rendelkezésükre fekete ruha. Dr. Fuchs elnök a következö beszédet mondotta : Tisztelt Ház ! Igen tisztelt urak ! Néhány nap választ el attól a pillanattól, amelyben fenkölt urunk, császárunk és királyunk uralkodásának félszázadát betölti. Valóban nagy idö mult el ama nevezetes 1848. deczember 2-ika óta, amelyben urunk és császárunk az olmützi érseki kastélyban a Habsburgok tiszteletreméltó trónjára lépett. Az az ötven esztendö, amely amaz emlékezetes nap óta letelt, császárunk szelid jogara alatt áldásos idö volt Ausztria népeire nézve, de ö reá nézve, aki kegyes kézzel és uralkodói kötelességei iránt való hüséges odaadással uralkodik rajtunk, ez öt évtized korántsem volt az állandó és zavartalan öröm ideje; uralkodói életének ezt az ötven esztendejét nem sugározta be mindig az emberi, boldogság napja. Kemény megpróbáltatásokat, sulyos csapásokat és mindenféle válságokat szánt urunknak és császárunknak a végzet és sok fájdalmas áldozatot követelt töle. De bármit hozott rá az idö változó folyása, bárha a balsors kemény és kérlelhetetlen keze nem egyszer nyult durván és fájdalmasan életébe, a mi lovagias urunk és császárunk soha sem ingadozott. Mindig csodálatraméltó példaképe volt a rendületlen kötelességérzetnek, a birodalom és népei iránt való odaadásnak s a valóban höslelkü kitartásnak az élet minden válságai között. Távol vagyok töle, hogy ebben a magasztos órában császárunk életrajzát mondjam el önöknek és fölsoroljam, mi mindent tett birodalmáért és népeiért. Csak futólag van szerencsém rámutatni arra, hogy Ausztria közéletének, védöerejének, alkotmányos életének, tudományának, müvészetének, irodalmának, kereskedelmének és iparának fejlödését igen nagy mértékben császárjának és királyának köszönheti. Csodálattal és szeretettel, bensö tisztelettel tekintenek ezért Ausztria népei, különösen ezeken a napokon, jubiláló császárjukra és hódolattal teszik lábához bensö hálájuk adóját. De emeljük tekintetünket még magasabbra, föl az Istenhez, az élet és hálál urához, akihez azzal a bensö fohászszal járulunk: Adjon császárunknak még jó hosszu élet-estét örömmel és zavartalan boldogsággal. (Élénk tetszés.) Bizonyára önök is osztoznak, igen tisztelt uraim, azokban az érzelmekben; amelyeknek az imént kifejezést adtam és igy bizonyára örömmel és lelkesen kiáltják velem: Legkegyelmesebb császárunk, királyunk és urunk, I. Ferencz József soká éljen! éljen! éljen! (A Ház háromszoros lelkes Hoch-ban tör ki.) Engedjék meg, uraim, hogy végezetül inditványozzam, hatalmazzák fel az elnökséget, hogy tiszteletteljes üdv- és szerencsekivánatainkat megfelelö alakban alázattal urunk és császárunk elé
6. oldal. -- Budapest, 1898. terjesszem. (Élénk helyeslés.) A Ház felállt és ezzel inditványomat egyhangulag elfogadta. (Élénk tetszés.) A legközelebbi ülés napját irásbelileg fogom közölni és ezzel az ülést berekesztettnek nyilvánitom. (Amnesztia a katonaszökevényeknek.) Prágából távirják: A "Prager Abendblatt" jelenti: Ö Felsége 1. a birodalomtanácsban képviselt királyságok és országok mindazon alattvalóinak, akik ez idö szerint állitás elöl való szökés miatt fogságban vannak, vagy akik ugyanezért a vétségért hosszabb szolgálatra itéltettek, elengedte büntetésük, vagy a meghosszabbitott szolgálat hátralévö részét, hacsak más büntény miatt nincsenek büntetve, vagy bünvádi eljárás alatt továbbá azoknak, akik ellen állitás elöl váló szökés miatt vizsgálat, vagy bünvádi üldözés van folyamatban, vagy akikre ugyanezért a vétségért bünvádi eljárás, vagy a szolgálat meghosszabbitása vár, hacsak más büntény miatt nincsenek büntetve, vagy bünvádi eljárás alatt, elengedte a további vizsgálatot és büntetést, ugyszintén az azzal járó vagy még várható meghoszszabbitott szolgálatot vagy bünvádi üldözést, nemkülönben azoknak is, akikre bünvádi eljárás vagy a szolgálat meghosszabbitása vár, azzal a feltétellel, hogy az amnesztia közzététele után egy éven belül teljesitik sorozási kötelezettségüket és esetleg még köteles szolgálatukat; 2. a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok landwehrszolgálatába tartozó személyeknek, akik a fegyvergyakorlatra való behivóparancs nem teljesitése miatt fogságban vannak, hacsak más büntény miatt nincsenek büntetve vagy bünvádi eljárás alatt, elengedte hátralékos büntetésüket; mindazoknak, akik a fegyvergyakorlatra való behivóparancs nem teljesitése miatt, illetöleg ilyen parancs nem teljesitésével elkövetett szökés miatt vizsgálat vagy bünvádi eljárás alatt vannak, vagy akikre bünvádi üldözés vagy fegyelmi büntetés vár, amennyiben nincsenek más büntény miatt is büntetve vagy bünvádi eljárás alatt, elengedte a további vizsgálatot és büntetést, nemkülönben a bünvádilag üldözetteknek és azoknak, akikre bünvádi üldözés vagy fegyelmi büntetés vár, azzal a föltétellel, hogy az amnesztia kihirdetésétöl számitott egy év alatt az amnesztiának rájuk való kiterjesztését kérik és ha már szökevénynek nyilvánittattak, de mint ilyenek még el nem itéllettek, katonai rangjukról lemondanak. (Ö felsége folyó évi szeptember 20-án kelt legfelsöbb elhatározása.) A legfelsöbb elhatározás végrehajtása czéljából elrendelték, hogy az 1. pont második bekezdésében emlitett személyek sorozási, illetve szolgálati tetelességük teljesitése czéljából egy éven belül illetöségi helyük járási hatóságánál jelentkezni tartoznak, amelynek kötelessége a kellö lépéseket ezen védkötelesek utóállitására nézve megtenni. A 2. pontban emlitett landwehr-személyek, illetve a hadsereg hasonminöségü kegyelmet kapott személyei, ugyszintén az a legénység, amelynek az 1. pont értelmében elengedik a meghosszabbitottszolgálatot, a katonai hatóságoktól kapják a kellö rendelkezéseket.
Picquart üldözése. Páris, november 25. A mai minisztertanácsban Freycinet hadügyminiszter bejelentette, hogy Zurlinden tábornok P i c q u a r t ü l d ö z é s é t r e n d e l t e e l hamisitások és az ország védelmét és az állam kifelé való biztonságát illetö okiratok meg nem engedett közlése miatt. A semmitöszék különben ma folytatta Picquart kihallgatását. Páris, november 25. A Picquart ellen emelt vád a büntetötörvénykönyv 150. §-ára hivatkozik. Ez a szakasz a hamisitást 5—10 évi börtönnel sujtja. Enyhitö körülmények fenforgása esetén egy hónaptól egy évig terjedö fogházat mér a hamisitóra. Ezenkivül hivatkozik a vád az 1886. évi kémtörvényre, amely 2-5 évi fogházzal
ORSZÁGOS HIRLAP és 5000-frankig terjedö pénzbirsággal bünteti azt, aki a nemzeti védelem titkait elárulja. Egyuttal lefokozással is sujtja a törvény azt, akit kémkedés miatt elitélnek. (N. Fr. Pr.) Páris, november 25. Volland szenátor aziránt szándékozik a kormányhoz interpellácziót intézni, vajjon nem lenne-e czélszerü, ha a haditörvényszék tárgyalását Picquart ellen csak a semmitöszék döntése után tartaná meg. A szenátus pártjainak elnökségét holnapra hivják egybe, hogy efölött határozzanak. Páris, november 25. Préssensé igen hangzatos czikkben fölszólitja Francziaország összes értelmiségét, hogy irja alá a Picquart üldözése ellen készült t i l t a k o z á s t . Azt mondja, hogy Picquart-t, a revizió hösies szószólóját épen akkor üldözik, amikor maga a revizió végbemegy. A tiltakozást már eddig aláirta a többi közt Trarieux, Isac, Ranc szenátorok, Duclos, a Pasteur-intézet igazgatója és még sok más tudós és tanár. Labori nagyon bizik abban, hogy a katonai biróság Picquart-t föl fogja menteni ; tegnap egy ujságirónak ezt mondta : — Egész Francziaországban legalább két ember van, aki b i z t o s a n v á r j a ; a f ö l mentö itéletet; ez a két ember: Picquart és én. Biráinknak be fogjuk bizonyitani, hogy a vádbeli dolgok a levegöböl valók. Labori hir szerint a Picquart-pör- végtárgyalásának elhalasztását fogja kérni. Bertulus vizsgálóbiró, aki a Walsin ellen csalás miatt tett följelentés ügyét vizsgálja, az angol hatóságoktör W a l s i n k i s z o l g á l t a t á s á t kérte. Walsin emiatt megszökött Angliából.
TÁVIRATOK. A német császár otthon. Stuttgart, november 25. A német császári páron nem látszott meg a hosszu keleti utazás fáradságainak még a nyoma sem. Ezt állitja mindenki, aki a császári párt láthatta. Csakhogy nagyon kevesen láthatták. A stuttgarti sajtó fel van háborodva a rendörség szigorusága miatt. Egyetlen lap tudósitóját sem bocsátották be a pályaudvarra. A közönséget is teljesen elzárták. Az utazó publikumot egyetlen oldalkapun bocsátották csak be a pályaudvarba — és ezt is csak, a legszigorubb igazolás után. Ugy látszik, nagyon féltik a német császárt anarchista-merénylettöl. A császári pár a pályaudvart egy pillanatra sem hagyta el és csak a württembergi udvarnak volt megengedve apályaudvaron belül tartózkodnia. A kubai kormány lemondása. New-York, november 25. Havannából érkezett távirat szerint a kubai minisztérium tegnap átadta lemondását Blanco tábornoknak. Blanco elfogadta a lemondást, de megkérte a kabinetet, hogy az uj minisztérium megalakulásáig vezesse tovább a sziget ügyeit. A békekötés. Berlin, november 25. Madridból távirják a "Local-Anzeiger"-nek. A regenskirályné elfogadta az A l m a d o v a r miniszter által szerkesztett távirati javaslatot, amelyet még ma elküldenek Montero Rios-nak Párisba. A távirat szövegét az egész kabinet helyesnek és elfogadhatónak találta. Ez a távirat felhatalmazza Montero Riost arra, h o g y a z U n i o f e l t é t e l e i t elf o g a d j a azzal a kikötéssel, hogy a Filippini-szigetekért fizetendö váltságösszeget a szigetcsoporton lakó spanyol gyarmatosoknak juttassa. Egyuttal felkéri a spanyol kormány párisi megbizottját arra is, hogy tiltakozzék az Unio hatalmaskodása ellen.
Szombat, november 2 6 . A béke végleges megkötése után Sagasta lemond és utána Montero Rios fog egy konczentracziós kabinetet alakitani, amelyben a karlistákon kivül valamennyi párt képviselve lesz. Az olasz-franczia szerzödés. Páris, november 25. Az Elyséeben ma minisztertanács volt, amelyen Faure elnök aláirta azt a törvényjavaslatot, amelylyel a törvényhozás jóváhagyja az olasz-franczia kereskedelmi egyezményt. A törvényjavaslatot Delcassé külügyminiszter ma délután terjeszti a kamara elé. Don Carlos. Madrid, november 25. A Fabra-ügynökségnek azt jelentik Bilbaoból, hogy a karlisták mozgolódását szigoruan ellenörzik. Azt hiszik, hogy Don Carlos a békeszerzödés aláirása után kiáltványt fog kibocsátani. Anarchisták. Nizza, november 25. Az "Eclaireur"-nek azt jelentik Rómából, hogy négy anarchista érkezett oda, akik Umberto király ellen merényletet akarnak elkövetni. Az egyik anarchista egy Gianebilla nevü olasz, aki álnév alatt utazik, a másik spanyol, kit az anarchisták közönségesen Protosz-nak hivnak ; a harmadik és negyedik franczia. A londoni rendörség már értesitette a római rendösséget az anarchisták elutazásáról. Páris, november 25. A "Journal"-nak azt jelentik Nantuából, hogy ott állitólag Erzsébet királyné meggyilkolásában való bünrészesség gyanuja miatt letartóztattak egy olasz embert, aki Svájczból jövet Anglia felé tartott. Páris, november 25. Egy nantuai távirat szerint az ott letartóztatott Germani nevü olasz nem büntársa Luccheninek. Germanit Dünkirchenbe vitték és e hó 21-én egy Londonba menö hajóra szállitották, mert 1882-ben kiutasitását rendelték el. Deczember elsején uj elöfizetést nyitunk lapunkra: . Elöfizetési árak: 1 hónapra * . . . . . . . 1 frt 20 kr. - 3; " . , . . . . . . 3 " 50 " !
'6
• n
•
•
•
•
•
•
• • 7 .»
—
v
......4 évre, . . . . . . . . 14 " — " Kérjük azokat a vidéki elöfizetöinket, kiknek elöfizetése november végével lejár, hogy a megujitásról idejekorán gondoskodni sziveskedjenek, nehogy a lap pontos szétküldése fennakadjon. Legczélszerübb erre a lapunkhoz mellékelt postautalványt felhasználni. Most belépö elöfizetöinknek is dijtalanul küldjük meg karácsonykor a KATÁNGHY-NAPTÁRT, mely gazdag tartalmával és müvészi kiállitásával értékes meglepetésül fog szolgálni. Ujonan belépö elöfizetöinknek kivánatra ingyen és bérmentve küldjük meg most folyó nagyhatásu Szerelem nélkül czimü regényünk eddig megjelent folytatásait. Mutatványszámokat készségesen küldünk mindazoknak, kik eziránt hozzánk fordulnak. * Egyben értesitjük a tisztelt hölgyközönséget, hogy az "Országos Hiriap"-nak ezentul divatlapja is lesz, mely "FRANCZIA DlVATLAP" czimen jelenik meg havonkint kétszer. Szolgálatot vélünk tenni lapunk hölgyközönségének azzal, hogy az e l k é p z e l h e t ö l e g o l c s ó b b áron olyan divatujság megszerzését tesszük nekik lehetövé, amely minden magyar nyelven eddigelé megjelent hasonló lapot felülmul. A "Franczia Divatlap" a n ö i - és g y e r m e k d i v a t minden ágazatát a legkisebb részletekig menö gondossággal öleli fel és a legpompásabb, Párisban készült szines képekben mutatja be mindazt, amit a jóizlés és elegánczia a divat terén produkál. A "Franczia Divatlap"-hoz minden hónapban egy e r e d e t i n a g y s á g u legutolsó
Szombat, november 26.
ORSZÁGOS HIRLAP
divatu szabásmintát csatolunk, ami olyan ujitás, mely kétségtelenül a hölgyközönség legnagyobb megelégedésével fog találkozni. mert ez által hölgyeinket esetleg nagy gondtól és munkától kiméljük meg. A "Franczia Divatlap"-ot W o h l Janka kedvelt irónönk szerkeszti, nagy gondot helyezve a s z é p i r o d a l m i r é s z r e is. Lapunk november 27-iki — vasárnapi — számához mellékeljük a "Franczia Divatlap" mutatványszámát, melyet hölgyeink szives figyelmébe ajánlunk. A "Franczia Divatlap" elöfizetési ára kizárólag az "Országos Hiriap" elöfizetöinek Egy évre Fél évre Negyed évre
3 forint, 1 frt 5O kr. 75 kr.
Mutatványszámokat ujévig Ingyen küldünk mindenkinek, aki az 1899. január 1-töl számitandó elöfizetési dijat mar most küldi be hozzánk.
A kiadóhivatal.
HIREK. Lapunk mai száma 16 oldal. — Személyi hirek. Gróf Goluchowski Agenor külügyminiszter és báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter ma Budapeströl Bécsbe érkeztek. — Krieghammer hadügyminiszter Cattaroból Bécsbe érkezett. — A feliratról. Ma a felirat szövege, stilusa dominálta nemcsak a Házat, de a folyosót is. Sokan, a komolyak, azt vélték, még maga a nagy "közlegény" Tisza Kálmán is, hogy a vádakhoz képest a konzekvenczia az lett volna, az országgyülés feloszlatását kérni. Sokan összehasonlitották a hatvanegyediki Deák-féle felirattal és Deák prestigeje egy csöppet se szenvedett ez összehasonlitásban. A könnyüvérübb képviselök élczeket faragtak rá. A szellemes Beöthy Aldzsi váltig izgatott a mamelukok közt : "Ugyan fogadjuk el, hiszen ugy se hiszi el a király." Pedig egy nagyon öszinte része mégis van a feliratnak, a legeslegvége, mely olyan ö n a j á n l k o z á s - f é l e módon hangzik : "Kérjük tehát felségedet, állitsa helyre alkotmányunk biztosságát és szentségét, müködésünk nyugalmát és méltóságát azon tanácsosainak eltávolitásával, akik mindezt veszélyeztetik, és kegyeskedjék a kormányzati hatalmat olyan férfiak kezébe adni, akik a korona és a nemzet szent és sérthetetlen jogait egyaránt tisztelik és megóvják, kik egyébiránt hódolatteljes tisztelettel vagyunk : Hódossy Imre Bartha, Miklós Gróf Apponyi Albert Horánszky Nándor Szentiványi Árpád Gróf Károlyi Sándor stb. Ehhez nem kell kommentár. A király tud annyira magyarul, hogy ezt megértse — csak az a kérdés, megakarja-e érteni. — Lujza herczegnö Purkersdorfban. Lujza kóburgi herczegnö, a szinte elfelejtett szenzáczió hösnöje, akit néhány hónapig Obersteiner tanár Ober-Döblingben levö intézetében gyógyitottak, tegnap Purkersdorfba ment, ahol dr. Rudinger szanatoriumában kezelteti magát. Purkersdorf Bécs közelében fekvö kirándulóhely. — Magyar-barát tüntetések. A turini diákkongresszus kiküldöttei, Ludwigh Rudolf és Wolfner Pál ma érkeztek haza. A kongresszus utolsó ülésén rendkivüli magyar-barát tüntetések folytak le. Chiappori sienai követ azt inditványozta, hogy a kongresszus fejezze ki rokonszenvét és föltétlen ragaszkodását a szabadelvü eszmék és a haladás eszméi iránt, itéljen el minden felekezeti és egyéb visszavonást. Az inditvány mellett elsönek Wolfner Pál emelkedett föl. "A via dei Mille"-vel kezdte. — Van itt Turinban egy kis ház, egyszerü és igénytelen, nekünk magyaroknak drágább mégis Italia áldott földjének minden természeti szépségénél, minden müemlékénél. Legendáink szentelt emlékü höse ebben a házban avatta Turint a mi
Golgothánkká. Árulás volna tehát az ifjuság tradiczióin és árulás Kossuth szent emlékén, ha nem fogadnánk el az inditványt, mely az ö eszméi szellemét tükrözi vissza. Tovább nem folytathatta beszédét, mert az összes kongresszusi tagok óriási éljenzésben törtek ki és tiz perczig éltették Magyarországot és Kossuth emlékét. A trieszti követek hozzásiettek és könyezve csókoltak meg. A románok e jelenet láttára nagybusan eltávozlak. Az inditványt egyhangulag elfogadták. — A trónörökös vadászaton. Nagybecskerekröl táviratozza tudósilónk: Ferencz Ferdinand föherczeg ma délelött tiz órakor Nagybecskerekre érkezett. A zsombolyai állomáson Prónay Jenö föispán és Dellimanics alispán fogadták. Nagybecs kereken a pályaudvaron rengeteg közönség várt rá és megérkezésekor nagy éljenzéssel fogadták. Az állomáson Grandjean polgármester, Dániel Ferencz föszolgabiró és Reitter Oszkár rendörkapitány jelentek meg, amit a föherczeg magyar nyelven megköszönt. Azután kocsin kiment Écskára, ahol gróf Harnoncourt vendége lesz néhány napi vadászatra. — A királyné emléke. Montreuxböl táviratozzák: Egy bizottság elhatározta itt, hogy gyüjtést indit oly czélból, hogy a rózsauton, ahol Erzsébet királyné ö felsége gyakran sétálgatott, emléket állitsanak. Gróf Kuefstein osztrák-magyar követ értesitette a bizottságot, hogy Ferencz József király beleegyezett a terv megvalósitásába. — Maria Terézia királynö emléke. Mária Terézia királyasszony, az egyetem második alapitója halálának évforduló napján, november huszonkilenczedikén délelött tiz órakor az egyetemi templomban ünnepi gyászistentisztelet lesz. Ugyanekkor az egyetem összes fakultásain szünetelnek az elöadások. A budavári koronázó Mátyás-templomban is ünnepélyes gyászistentisztelet lesz. — Vásár — emberhalállal. Nyiregyházáról irja tudósitónk : A szabolcsmegyei Ujfehértó községben országos vásár volt tegnap. Délután verekedés támadt a pecsenye-sütök sátra körül a helypénzszedö és néhány vásáros paraszt közt s a csendörség nyomban közbelépett. Tóth József, a verekedök egyike, megragadta egy csendör szuronyát, mire a csendör leszurta. A legény rögtön meghalt. A véres eset természetesen nagy riadalmat okozott a városban s mikor a holttestet beszállitották a községházára, a nép föllázadt a csendörök ellen és kövekkel dobálta öket. Hiábavaló volt a biró, jegyzö, föszolgabiró csillapitása, még a csendörök fenyegetése is. A parasztok addig dobáltak a csendörökre, mig az örsvezetö tüzet nem vezényelt. Löttek a legények s a golyók nyomában sokan estek el megsebesülve. Három föl se tudott kelni. Ezek talán meg is haltak eddig. Mikor a nép látta, hogy a csendörökkel nem lehet tréfálni, lassankint szétoszlott. A föszolgabiró mindazonáltal táviratozott az alispánhoz katonákért. Éjfél felé érkezett meg egy század huszár, ekkorra azonban már elcsöndesült a falu. Sok embert letartóztattak. A hadbiróság ma ment l e Ujfehértóra, hogy szigoru vizsgálatot tartson a csendörök ügyében. — Kitüntetések. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Tarnóczy Kázmér miniszteri titkárnak az osztálytanácsosi czimet, Egervári Frigyes számtanácsosnak pedig a királyi tanácsosi dijmentesen adományozta. — Az 1144 számu rab. A genfi fegyház kilenczvenötödik számu czellájában van elzárva az 1144 számu rab. Attól a pillanattól kezdve, mikor Luccheni semmiségi panaszát visszavonta, elvesztette a nevét. Csak szám már. Hétfön kisérték át a vizsgálati fogházból az Evechébe, ahol büntetését elszenvedi. Nagy óvatossággal történt a veszedelmes fogoly szállitása. Szigoruan titkolták, hogy mikor kisérik át a fegyházba. Hétfön este, tiz óra után lépett be a vizsgálati fogház felügyelöje Luccheni zárkájába. Az elitélt mélyen aludt. Csak hosszas költögetés után ébredt fel. A fogházfelügyelö rászólt :
Budapest, 1898. — 7. oldal. — Luccheni, magát át fogják most kisérni a fegyházba. Az álmából felzavart ember látszólag nyugodtan fogadta ezt a hirt. — Mindjárt kell mennem ? kérdezte. Az igenlö válaszra kijelentette: — Készen vagyok. A dolog nem zseniroz. Mielött átkisérték volna, levitték az irodába; ahol a fegyház szabályait olvasták fel elötte. A rendkivül szigoru rendelkezések láthatólag leverték Lucchenit. Majd arra figyelmeztette az igazgató, hogy minden évben négyszer fogadhatja ismeröseit, de csak néhány perczre. — A fegyház lelkipásztora, Blauchard abbé, azonban minden héten fel fogja keresni. Humánus, szelid lelkületü ember. Bármiképen vélekedjék is a vallásról, ö mégis barátja és tanácsadója lesz. Szó nélkül hallgatta ezeket a fegyencz, akit aztán átadták öt szuronyos csendörnek. Elöl két lámpát vivö börtönörrel indultak aztán meg a távol esö fegyház felé. Mikor becsöngettek a fegyház kapuján, Luccheni hosszas kutató pillantást vetett a néptelen utczákra. Aztán rántott egyet a vállán és belépett a nyitott kapun, mely mögötte örökre bezáródott. A fegyházban már vártak Lucchenire, akit mindjárt rabruhába öltöztettek. M. Persin, a fegyház igazgatója aztán kijelölte a zárkáját : B. épület, C 95 zárka. A föld alatt, pinczeszerüen fekszik ez a hely. Semmi világosság se hatol be. Hat hónapot fog olt tölteni Luccheni. Csak minden két hétben jut egy-egy fél órára a szabad levegöre. svájczi szokás szerint minden ruhadarabjára széles fekete posztó van varrva. Az életfogytig tartó fegyházra itélt rabok ruháját különböztetik igy meg a többiekétöl. — Szabadkai panama. Szabadkáról irja tudósitónk: A Szabadkán megjelenö "Bácskai Hirlap"-ban november 23-án egy "Pánszláv banda" czimü czikk jelent meg, mely erös hangon itéli el, hogy a város tanácsa pályázat kihirdetés nélkül adta ki a körülbelül nyolczvanezer forintot érö nyomdai munkálatokat az elöbbeni szállitónak. Ez egy Tomics Miklós nevü volt papucsos, ki csakis mint a pánszlávizmus martirja kapta ezt a fényesen jövedelmezö megbizást; a tanácsnak ezt az eljárását a "legvastagabb panamának" (!) nevezi. — E közleményben Mamuzsich Lázár polgármester sértést látván az összes városi tisztviselök ellen: tanácsülést hivott egybe, melyen az emlitett czikkben foglaltakat tárgyalták és melynek folyamán elhatározták, hogy a Tomics-féle számlák átvizsgálására egy hattagu bizottságot küldenek ki, melyet azonnal ki is jelöltek. Az elmaradt pályázatot már kihirdették. — Beomlott alagut A Montbéliardtól másfél kilométernyire levö vasuti alagut tegnap reggel tiz óra tájban harminczöt-negyven méternyi hosszuságban beomlott. A szerencsétlenség kevéssel elöbb történt, mint a Delle-böl Besançon és Belfort felé haladó vonatnak az alaguton keresztül kellett volna haladnia. Az alagutban épen több munkás dolgozott, midön egyszerre fejük fölött fenyegetö recsegést-ropogást hallottak. Nagyobb részük még idejében észrevette a veszélyt és minden baj nélkül kimenekülhetett az alagutból. Két munkást azonban a leomló föld- és kötörmelék sulyosan megsebesitett, egyet pedig teljesen eltemetett. — Az alagut most nagy darabon egészen be van tömve. Emiatt a Francziaország és Svájca közti vasuti forgalom jó részben megszakadt, s a közlekedést csak nagy kerülö-utakon lehet fentartani. Az alagut helyreállitása néhány hétig fog eltartani. — Lázban. Megrenditö családi tragédiáról ad hirt szegedi tudósitónk. Bihari Miklós szegvári földbirtokos felesége tifuszban feküdt nagy lázban. A tizenkilencz éves, finom lelkü és nagyon szép asszony tegnap egy örizetlen pillanatban kiszökött ágyából és kirohant az udvarra. Nem vette észre senki sem. Egyenesen a kut felé tartott és beleugrott. Mikor rájöttek az öntudatlanul elkövetett öngyilkosságra, már akkor késö volt, a szép fiatal asszony meghalt. A szörnyü csapástól lesujtott férj iránt általános a részvét.
8 . oldal. — Budapest 1898.
— Az orleansi herczeg vadászata. Tegnap volt az utolsó föherczegi vadászai az ágyai erdöben. Ez alkalommal az orleansi herczeg egy vaddisznót, egy vadmacskát és két szarvast teritett le. Vadászat után egy meghivott fényképészszel levétette a föherczeg elöbb az egész vadásztársaságot, azután magát az orleansi herczegi párral és régül csak az orleansi herczegi párt. Este fél nyolczkor utaztak el tizenegy napi itt tartózkodás után a fenséges vendégek. Velük utazott Libits jószágigazgató és Unterauer Jozsef titkár is. Bucsuzásra a pályaudvaron Kokas József felügyelö vezetése mellett megjelent az egész uradalmi tisztikar, Kis-Jenö és Erdöhegy községet intelligens közönsége, kiktöl az elutazó vendégek szivélyesen elbucsuztak.
ORSZÁGOS HIRLAP — Eulate admirális fáradtan és kimerülten érkezett hajóm födélzetére. Ruháját por, piszok és vér boritotta; állapota olyan szánalmas volt, hogy magam is megsajnáltam. Odaléptem hozzá, melegen megráztam a kezét és hogy némileg fölviditsam, megkináltam egy szivarral. Bizony csak szerény tiz czentes havanna-utánzat, ugynevezett Key-West-szivar volt. Eulate látván a szivart, kissé habozott elfogadni, de aztán mégis rászánta magát. Majd a zsebébe nyult és egy pompás, valódi havanna-szivart tartott elém, egy remekül sodort, csábitóan ingerlö havannát.
— Fogadja el tölem csérébe emezt, — igy szólt hozzám; — ez az utolsó szivarom, pedig hajóm födélzetén tizenötezer darab volt belöle. — És ezt csak most mondja ön? Miért nem — Gyilkos bányász. Miskolczról táviritozzák: mondta mindjárt? Akkor mindent elkövettünk volna, Kiss Pál parasznyai bányász ma éjjel késsel meg- hogy az ön szép hajóját megmentsük a pusztugyilkolta a feleségét. A gyilkos férj reggel maga lástól! jelentkezett a törvényszéknél. — A kis kivándorlók. Megirtuk tegnap, hogy — Statisztika a diákoknak. A "Statisztikai a fiumei rendörség letartóztatott három fiut, akik Havifüzetek", mely a légtüneti észleletektöl az in- a budapesti gyorsvonattal és kalandos tervekkel gyen-uszodák forgalmáig mindennel foglalkozik, a érkeztek oda. Ma a következö hirt kaptuk a mediákokról esztendökön át nem szól egy betüt sem. rész ifjakról. Farkas Károly rajzoló-növendék, FeAz utolsó szám végre rengeteg statisztikával su- hér Sándor szobrásznövendék és Wirth Hugó kölyosbitott értekezést közöl — a középiskolai tanu- zépiskolai tanuló elhatározták, hogy elmennek vilók osztályzatairól. Itt közöljük e kimutatás quint- lágot látni. Fehér Sándor inditványára betörtek Fehér József gabonakereskedö irodájába, hogy tessencziáját. Az osztályzatok igy estek ki: pénzt szerezzenek. A merész tervekkel eltelt fiuk a gymnasiumban: a reálislkolában: készségesen mentek bele a bünös pénzszerzésbe. 5.585 Jeles = 22.5°/>0 . 2.S6© jeles = 13-5% " ! Szereztek is nyolczvan forintot, két ezüst órát és 7.555 jó = 32.3 9 &13& jé = 23H , revolvert. Ezeket vitték magukkal nagy utjukra. A 9.359 elégs. = 39.3 » 10.616 elégs. == 50-2 w bünös fiuk megsejtették, hogy hamarosan rájönnek 1.265 elégt. = 5.4 " 1.523 elégL = 7J2 a Mennyi öröm és mennyi kétségbeesés szorult a betörésre és a legelsö vonattal Fiuméba indulbele ebbe a nehány számba ! Kétezerhétszáznyolcz- tak. Utközben kétszer is leszálltak, Zákányban és vannyolcz elégtelen ! Tizenkilenczezer kilenczszáz- Zágrábban, mert féltek, hogy elfogják öket Fiuméhetvenöt elégséges ! Ez a gondolat megborzongatja ban, ha azzal a vonattal érnek oda, amelyikkel még azt is, aki régen biztonságban van már a ta- elindultak. A háromszoros jegyváltás nagyon megnárok itélkezéseitöl. Eszébe jut az embernek a viselte vagyoni állapotukat, s a mikor Fiuméba, sok szerencsétlen fiu, aki megosztozott a sok sze- tehát czéljuk elejére értek, már csak tiz forintjuk volt, meg az órák és a revolver. A fiumei rendkundán és elégségesen. örség, mely idöközben értesült a betörésröl, fogva — Nem ok a lopásra. Egy apróbb német tartja a fiukat, amig Budapeströl nem intézkednek városkában játszódott le a napokban ez a mulat- visszaszállitásuk iránt. ságos epizód. Az átutazó fejedelem megüzente a fogházigazgatónak, hogy másnap meg fogja láto= A Zoltán-féle csukamájolaj a legjobb és gatni a fogházat. Pontosan meg is jelent és annak legbiztosabb szer különféle gyermekbetegségek (angolkór,scrophulosis,tüdövész stb.) keletkezésének elháriaz óhajának adott kifejezést, hogy néhány rabbal tására. Üvegenkint 1 frtért kapható Z o l t á n B é l a személyesen szeretne beszélni. A parancshoz hiven, udvari szállitó gyógyszertárában. Budapest, Nagykoronaszám. rögtön hoztak nehány rabot. A fejedelem megkér- utcza 23. dezte az elsötöl: Napirend. — Miért van büntetve ? Naptár: Szombat, november 26. — Római ka— Lopásért. tholikus: Konrád pk. — Protestáns: Konrád. — GöA második, harmadik, negyedik is ezt vála- rög-orosz: (november 14.) Fülöp ap. — Zsidó: Kislev 12, Sabbath Wajeze. — Kap kél: réggel 7 óra szolta. Söt kevés kivétellel valamennyien ugyanazt 6 perczkor, nyugszik: délután 3 óra 57 perczkor. Hold kél: délután 2 óra 36 perczkor, nyugszik: regmondották. A fejedelem kiváncsian kutatta: gel 5 óra 21 perczkor. — Hát lopásért ? Aztán miért lopott ? A horvát miniszter fogad délelött 8—10 óráig. — Éheztek a gyermekeim, meg a feleségem. Nemzeti muzeum: Képtár, nyitva délelött 9—1-ig. Többi tárai, köztük a néprajzi osztály is — Éheztek? (csillag-utcza 15. sz.) 50 krajczár belépödij mellett — Igen és én is velük. tekinthetök meg. — Hm, csodálatos. Éheztek. Ha az ember Kereskedelmi muzeum a városligeti iparcsaréhes, akkor lop? Ez csak nem lehet ok lopásra? nokban nyitva d. e. 9—12-ig és d. u. 3—5-ig. Technologiai iparmuzeum zárva. Ennie kellett volna, ha éhes volt! Szabadalmi levéltár nyitva délelött 9—l-ig. A magyar királyi központi statisztikai hiva— Rablógylikosság. Nagyváradi tudósitónk irja: Tegnap virradóra gyilkosság történt a város tal nyilvános könyvtára és térképgyüjteménye (II. keOszlop-utcza) nyitva hétköznapokon délelött 10—1 közelében levö "Kommendáns"-téren. Bree Vilmos rület, óráig. gyalogos közkatonát valaki megleste, mikor a várDeák-mauzoleum a kerepesi-uti temetöben ból kijön és keresztül halad az elhanyagolt, járat- nyitva este 5 óráig. lan "Kommendáns"-téren. Akkor aztán egy dorongIparmüvészeti muzeum zárva. Az uj országház kupolacsarnoka megtekintgal agyba-föbe verte s miután pénzétöl megfosztotta, belelökte egy kutba. Csak reggel vették hetö 10—l-ig 50 krajczár belépö dij mellett. Muzeumi könyvtár nyitva 9—1 óráig. észre holttestét a gulyások, midön a kutból itatni Egyetemi könyvtár nyitva 9 órától 12 óráig és akartak. Jelentést tettek az esetröl a rendörségnek, 3-8-ig. amely azonnal meginditotta a vizsgálatot. Akadémiai könyvtár nyitva 3—8 óráig— iparmüvészeti társulat állandó bazárja. — Az utolsó szivar. Amerikai lapok irják a nyitva Az 9—l-ig. következö érdekes kis epizódot, mely a spanyolTermészetrajzi gyüjtemények muzeuma amerikai háboru alatt történt: Robley D. Evans, nyitva 10—12-ig. (Muzeum-körut 4.) Rovargyüjtemény a nemzeti muzeumban egyike a legszeretetreméltóbb amerikai hajóskapi- nyitva 9—l-ig. tányoknak, a santiagói tengeri csata után azt a Az egyetemi füvészkert (Üllöi-ut) nyitva reggel: szomoru megbizást kapta, hogy az elpusztult "Vis- 8-tól este 5-ig. Országos képtár az Akadémiában nyitva 9 órától caya" nevü spanyol csatahajó parancsnokát, Eulate délután 1 óráig. A mezögazdasági muzeum a városligeti Széadmirálist, a "Jova" nevü amerikai hajó födélzenyitva délelött 10—l-ig, délután 3—5-ig. tén üdvözölje és kardja átvételével fogságba he- chenyi-szigeten A "Hodoló diszfelvonulás", Eisenhut Ferencz lyezze. A kapitány jelentését, melyet erröl az ak- óriási körképe. Városliget, Andrássy-ut végén, láthatótusról feljebbvalóinak tett, barátai elött a követke- reggel 9-töl este1/25óráig. Belépö dij 50 kr. Gyermekjegy 30 krajczár. zökkel egészitette ki:
Szombat, november 26.
Vége a tüntetésnek. Megfutták a takarodót, elnémult a büszke harczi riadó, a két hadsereg, sebesültjeit ápolva, visszavonult: a háboruzásnak vége van. Hallottuk a lovasrendörség robaját, egy pisztoly dördülését s az ifjuság éljenét és abczugját; láttuk a kardlapozó rendöröket, az eltépett arczképeket és a kordont a Sándor-utczában: most már csak a görügtüz van hátra. Ez sem fog elmaradni. Lesz majd fáklyásmenet, memorandum, felirat s igy egy negyed évig elegendö vezérczikktémája is az "Egyetemi Lapok"-nak, amely nem foglalkozik politikával. Hétfön ujra megnyilnak az egyetem kapui, rendes képét veszi majd fel az alma mater és a tisztelt hallgató urak féléveiket ismét a szigorlatokon fogják elvesziteni, nem a képviselöházban. . . (A tanács határozata.)
A központi egyetem aulájában ma délelött alig volt egynehány ember. Ma ugyan már nem ellenörizték, hogy ki az "igazolt szigorló", de nem is volt erre szükség. Az ifjuság nyilván azt hitte, hogy rendesen folynak már az elöadások és — nem jött el. Aki mégis oda vetödött, nem igen vette észre a kifüggesztett rektori hirdetményt, amely az egyetemi tanács tegnapi rendkivüli ülésén kelt ilyen szöveggel: Hivatkozással a tanulmányi és fegyelmi szabályzat 82. és 83 szakaszaira, figyelmeztetem az egyetemi polgárokat, hogy a köztörvényekbe ütközö viselkedése nemcsak az egyetemnek falain kivül, hanem azokon belül sem esik az egyetemi hatóságok autonom intézkedési körébe, minélfogva, midön az egyetem falain kivül a közhatóságokkal való összeütközések kerülésére és az egyelem falain belül a tanitást akadályozó rend- és csendháboritásról való tartózkodásra intem azon meggyözödésben, hogy az egyetemi ifjuság ezen figyelmeztetésemet a maga jól felfogott érdekében állónak elismerve, szigoruan szemmel fogja tartani : tudatom az egyetemi ifjusággal, hogy az e hónap 23-ával fölfüggesztett elöadások e hónap 28-án ismét megkezdödnek. Biztosan remélem és elvárom, hogy szigorubb rendszabályok foganatositására, nevezetesen az elöadások ujabbi beszüntetésére, és ezzel a jelen egész félévnek veszélyeztetésére ok és alkalom nem fog adódni. Az egyetemi ifjuság által benyujtott sérelmi panaszt az egyetemi hatóság szabályszerü tárgyalás alá fogja venni. Kelt Budapesten, az egyetemi tanács 1898. évi november hónap 24-én tartott rendkivüli üléséböl. Mihálkovics Géza dr., a kir. m. tudományegyetem rektora. (A "brutális" rendörség.) Tegnapelött, egy nappal azután, hogy Splényi báró rendörökkel rontott be az egyetemi körbe, a kör ajtaján egy értesités jelent meg, amelyet Szemenyei Kornél, az egyetemi kör elnöke irt alá. Ez az értesités igy hangzik: "Szemben a rendörség b r u t á l i s és nézetünk szerint, meg nem engedett azon eröszakos rendeletével, hogy az Egyetemi Kör helyiségei lezárandók, kijelentem, hogy a rendelkezést tudomásul nem veszem, s hogy a Kör helyiségei a tagok számára továbbra is nyitva maradnak s csak a nyers eröszaknak engedünk." Báró Splényi Ödön ma délelött maga elé idéztette Szemenyeit és a "brutális" kifejezésért száz forint p é n z b i r s á g r a , esetleg tiz napi, elzárásra itélte s az értesitésnek azonnal való eltávolitását rendelte el. Szemenyei az itélet ellen felebbezett, a hirdetmény eltávolitására azonban kötelezte magát. (Az Ifjuság elégtétele.) Az egyetemi kör bizottsága ma délután folytatta tegnapi ülését és elhatározta ezen, hogy a Szilágyi Dezsönek rendezendö fáklyásmenetre vonatkozólag elöbb megkérdezik Szilágyit. Az egyetemi rektor és tanárok tanácsára akkép változtatták tegnapi határozatukat, hogy képviseletükkel dr. Nagy Dezsö ügyvédét bizzák meg. (Tiltakozó népgyülés.) Holló Lajos és Kubik Béla országgyülési képviselök, Kandó Gyula és Imrey Lajos egyetemi hallgatók ma arra kérték Halmos János polgármestert, hogy engedje meg, hogy vasárnap az állatkerti czirkusz helyiségében a rendöri brutalitá-
Szombat, november 26. sok ellen tiltakozó népgyülést tarthassanak. Serák Károly, az állatkert igazgatója kijelentette, hogy a czirkusz átengedésének nincsen akadálya. A polgármester megigérte, hogy a kérelmet a tanácsban pártolni fogja. Ez azonban félóra mulva fölöslegessé vált. Mert a fökapitány, akit a küldöttség szintén felkeresett, kijelentette, hogy a gyülés megtartását nem engedélyezi. (A fökapitányság nyilatkozata.) A fökapitányság ma is nyilatkozik. Közleménye, a mely ma is eléggé szük szara, igy hangzik: "Egyes lapok azt irják, hogy Splényi rendörtanácsos a tüntetések alkalmával néhány hirlapirót kérve-kért, hogy irják meg lapjaikban, ö csak felsöbb parancsból cselekszik, amikor az egyetem épületébe s az egyetemi kör helyiségébe behatol. Ez légböl kapott koholmány."
SZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET. * Az édes. A minap, amikor a Népszinházban a "Vörös sapká"-t fölelevenitették, elmondtuk, hogy a népszinmü züllését lehetetlen föltartózatni, ha, csak uj vér és uj szellem nem költözik bele ebbe a drámai müfajba. Bokor József legujabb müve, "Az édes", amely ma este került elöször szinre, ezt a feloszlásban lévö zsánert képviseli. Ha az a két nö, aki beleszeret egy és ugyanabba a legénybe, itt véletlenül anya és leány: ez a körülmény mit sem változtat a helyzet ósdiságán. És ha a mese további folyamán az anya lemond a leány javára, miután szándékosan kiábránditja magából a legényt, ez az anyai nagylelküség a cselekményt nagyon rokonszenves és sima mederbe tereli, de azért ez drámailag és poétailag erötlen. A három felvonás során énnek daczára megcsillan sok kedvesség, derü és nem hagyja cserben Bokort a szinpadi ügyessége sem. A közönség igy az ujdonságot nagyon barátságosan fogadta, az ugyancsak Bokor által szerzett dalokat egytöl-egyig megismételtette és a szerzöt a felvonások után többször kihivta. A második felvonásban tetszett egy magyaros intermezzo, amely a hajnal ébredését zenésiti meg igen hangulatosan. Az anyát, akit a darabban "édes"-nek szólitanak, Blaha Lujza játszotta persze csudaszépen, a leányt azonban Blaha Sárika. Nagyon jó volt Vidor, mig Solymosit egy izléstelen kupléjáért a földszint lepiszszegte. m.g. * Miss Mary Halton. Ez a kedves teremtés ma este leirhatatlan lelkesedés mellett énekelte ujra Mimózát a "Gésák"-ban. Mikor elöször énékelte, hosszabb czikkben igyekeztünk öt portraitirozni. A Magyar Szinház nézötere ma is zsufolva volt és Mary Halton ezzel a sok száz fönyi lázas férfi- és asszonytömeggel azt csinálta, amit akart. Vele együtt ringott hullámosan minden test, vele együtt izgett-mozgott és kaczagott mindenki. A Halton-láz ezzel Budapesten elementáris erövel tört ki. * A Rosé-quartett Azt a négy, végtelenül finom zenészt, akik a Rosé-quartettet alkotják, már nagyon vártuk. Ismerjük öket már régebbröl, de ma este, midön ujra hallottuk 5ket a Royalban, lehetöleg még nagyobb tiszteletet keltettek müvészetük iránt, mint eddig. Rosé, Bachrich, Steiner és Hummer: megannyi olyan müvész, akiknek a kamarazene elökelö stilje már a vérükben van. Valódi zenei kékvér mindahány. Müsorukon három klasszikus négyes szerepelt: Haydntól (d-dur), Mozarttól (esz-dur) és Beethoventöl (f-dur). Mi az elsö kettöt hallgattuk meg. A Haydn-négyesben az andantet csodálatosabb ritmikai élességgel és dinamikai egyenletességgel (ez utóbbi a kamarazenében a kényesebb feladat) lehetetlen eljátszani. Vagy mily mesteri módon ritardált ez a négy hangszer a prestoban! A Mozart-féle esz-dur négyes elsö tétele a "Don Juan" költöjének egyik legszebb motivumát tartalmazza; a müvész-társaság valósággal eldalolta ezt nekünk, oly gyöngéd, olvatag édességgel szárnyalt itt a zenéjük. Mi sem természetesebb, mint hogy a menuette elöadása is csupa hangulat, a második rész pikanteriája pedig elragadóan finom volt.
ORSZÁGOS * A Nemzeti szinház tagjai Debreczenben. A debreczeni szinészet százéves jubileuma alkalmából november 27-én diszelöadás lesz, amelyben a Nemzeti szinház müvészei közül Prielle Kornélia, Ujházi Ede, Zilahi Gyula és Somló Sándor vesznek részt. A Nemzeti szinházat dr. Váradi.. Antal képviseli az ünnepélyen. Mint lapunknak táviratozzák, Bulyovszky Lilla, a Nemzeti szinház egykori müvésznöje és Prielle Kornélia már tegnap este Debreczenbe érkeztek. A perronon a fogadó-bizottság várta öket. * Operaház. A "Carmen"-ben holnap, Zilahiné Singhoffer Vilma vendégszerepel, mint Micaela. A czimszerepet ezuttal Ábrányiné énekli.
Budapest, 1898. — 9. oldal. Venczel ("Eladott menyasszony"), mint Xavér ("Bibliás ember") mint Hortensio ("Ezred leánya") és a többi buffo-szerepben, melyben aranyos humorát csillogtathatja! Mint az Operaház önsegélyzö egyletének megalapitója, érdemet szerzett kortársai anyagi jóléte körül is, akik Dalnoki bácsi iránt öszinte tisztelettel, ragaszkodással és szeretettel viseltetnek. És végül kevés szinész mondhatja el magáról, hogy negyven évi müködése alatt elöadás napján s o h a l e n e m m o n d o t t és szinészi törvényszék elött soha sem állott! . . .
TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. A legelsö magyar tenorbuffo. Az Operaház kitünö Mimeje, Dalnoki Béni a jövö hét csütörtökjén ünnepli n e g y v e n é v e s m ü v é s z j u b i l e u m á t . Nemcsak mint müvészt, de mint embert is szereti öt mindenki és ez a szeretet melegen fog megnyilvánulni a csütörtöki jubileumon. Dalnoki Béni l838-ban született Szabadkán, ahol már mint gyermek sok hajlamot és tehetséget mutatott a zene iránt. Midön 1857-ben Havi és Hegedüs társigazgatók jól szervezett opera-társulattal Szabadkára jöttek, Dalnoki Bénit, Róza növérével, a késöbb külföldön is ünnepelt koloraturénekesnövel együtt Gócs Ede karmester ajánlatára háromhavi próbaidöre fizetés nélkül szerzödtették. A próbaidö leteltével két évig mint kardalnok és segédénekes szerepelt a társulatnál. 1860-ban Reszler igazgató elsö lyrai tenornak szerzödtette s elsö nagy szerepe Lyonel volt, "Mártá"-ban. De a fiatal énekes, ki addig anyagi okok miatt még rendszeres énekoktatásban sem részesült, hangjával takarékoskodni nem tudott s ennek folytán a második felvonás végén annyira berekedt, hogy a szerepet helyette Keszler igazgató énekelte végig. Ez anynyira elkeseritette a fiatal kezdöt, hogy végképen le akart mondani a szinészi pályáról, amelyen csak Keszler unszolására maradt. Maga is érezvén az iskola hiányát, fizetéséböl kotta-irásból és szerepezésböl rövid idö alatt anynyit takaritott meg, hogy 1861-ben Bécsbe mehetett, ahol Lewy Richardnál, az akkoriban nagyhirü énektanárnál vett énekoktatást. Suppé ajánlatára Treumann igazgató a fiatal magyar énekest az akkori Quai Theaterhez akarta szerzödtetni elönyös feltételekkel, de ö inkább Follinusz igazgató meghivását fogadta el Kolozsvárra, ahol épen Hollósy Kornélia vendégszerepelt, aki utolsó körutját tette az országban. Dalnoki minden nagy szerepét elöször a bucsuzó nagy müvésznövel énekelte, aki öt a legnagyobb elözékenységgel és jóakarattal támogatta és oktatta. Akkortájt Káldy Gyula, az Operaház jelenlegi igazgatója müködött Kolozsvárott, mint rendezö és karnagy, akinél Dalnoki t ö b b m i n t s z á z s z e r e p e t tanult be. Offenbach bájos operette-jei ez idöben kezdtek nálunk divatba jönni és Dalnoki Magyarországon csakhamar kiváló Offenbach-tenorista hirében állott. Mint opera- és operette-tenor a vidék egyik legkedveltebb énekese lett, ahol felváltva Aradon, Debreczenben, Kolozsvárott, Nagyváradon és Kassán müködött. Kolozsvárott Donadio Bianca vendégszereplése alkalmával Strakosch impreszárió két szereppel (Almaviva és Elvino) körutra hivta Dalnokit, aki azonban családját nem akarta elhagyni. Dalnoki tudniillik idöközben nöül vette Conti Francziskát, a néhány év óta már nyugalomba vonult jeles drámai énekesnöt. A fényes anyagi kilátások daczára megmaradt a magyar szinészetnél. Donadio és Strakosch ajánlatára késöbb meghivták a budapesti nemzeti szinházhoz, ahová 1880-ban szerzödött. Azóta itt müködik, eleinte mint elsö lyrai és segéd-tenor, késöbb az operaházban, mint tenor-buffo, amely szakmának ott ma is elsörangu képviselöje. Legkiválóbb szerepe Mime a Wagner-trilogiában, de hány derült órát szerzett a közönségnek, mint Spärlich ("Windsori vig nök"), mint Benjamin ("Nürnbergi baba") mint
* Hölgyek naptára. A Légrády testvérek kiadásában Szabóné Nogáll Janka szerkesztésében megjelenö a "Hölgyek Naptárá"-nak ezidei kötete ma jelent meg. A csontutánzatu diszes kötésü naptár ezuttal is tartalmas évkönyv, amely a rendes naptári részen kivül gondosan megválogatott czikkeket és verseket közöl. A többi közt vannak benne költemények Szabó Endrétöl, Szabolcska Mihálytól, Czóbel Minkától, Makai Emiltöl és másoktól. A tárczaszerü apróságokat és elbeszéléseket pedig Bodon József, Gyarmathy Zsigáné, Bársony István, Petelei István, Csehov Antal, Tóth Béla, Pekár Gyula, Szabóné Nogáll Janka, Boér Miklós, Malonyai Dezsö, Thury Zoltán, Vértessi Arnold, Tömörkény István és Tutschek Anna irták. A kötet czimlapján Erzsébet királyasszonynak aranyos dombormüvü mellképe disziti. A "Hölgyek Naptára" a Légrády testvérek könyvkiadóhivatalában (váczikörut 78.) 1 frt 80 krért rendelhetö meg. Bérmentes, ajánlott megküldéssel 1 frt 95 krajczár az ára. * Uj naptárak. A Légrády testvérek kiadásában ujabban megjelent a "Kertészeti zsebnaptár" (1 forint 40 krajczár), a "Jegyzéknapló" mindenki számára (1 forint 20 krajczár) és a "Közhasznu zsebnap tár" (24 krajczár), valamennyi változatos tartalommal, csinos kiállitásban. * A magyar könyvtár novemberi sorozata a következö : Moliére: "A fösvény", Jókai Mór: "Fekete vér", Plutarhos : "Perikles életrajza" Arany János kisebb költeményei. Egy-egy füzet tizenöt krajczár. * Minta kis leányok. Segur grófné ismert ifjusági irataiból egy ujabb kötetre valót hozott a könyvpiaczra: a Légrády testvérek könyvkiadóhivatala "Minta kis leányok" czim alatt. A munka aranyvágásu diszkötésben jelent még s a karácsonyi könyvpiacznak diszes és értékes ujdonságát képezi. A kötet ára egy forint ötven krajczár, bérmentes, ajánlott megküldéssel pedig egy forint hetven krajczár. Azok, akik megszerezni óhajtják, forduljanak a Légrády testvérek könyvkiadóhivatalához, váczikörut 78. szám.
FÖVÁROS. (Rendkivüli közgyülés) A székesföváros költségelöirányzatát rendkivüli közgyülésen fogják a törvényhatósági bizottság tagjai tárgyalni. Ez a rendkivüli közgyülés hétfön, november huszonnyolczadikán lesz.
A költségvetés. (A pénzügyi bizottságból.)
A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délután befejezte a föváros jövö évi költségelöirányzatának tárgyalását és letárgyalta a közjövedelmek szaporitására vonatkozó javaslatokat is. Elfogadta a biczikli-adót, a szódavizadót és az iskola-adót. A bizottsági tag urak sem bicziklin nem járnak, ad a város fiakkert, ha valahova menniök kell, sem szódavizet nem isznak, inert drágább italra is telik, az iskola-adó fizetése dolgában pedig majd csak, segitenek a bajon. A javaslatot a jövö héten tárgyalja a közgyülés, itt még nagyon is hozzászólnak majd a pénzügyi bizottság megállapodásaihoz. (A budget) Az utczák és terek jó karban tartásáról, tisztogatásáról, öntözéséröl, a csatornák épitéséröl.
10. oldal. — Budapest, 1898. és fentartásáról, nyilvános parkok létesitéséröl és nagyobb átalakitásáról, templomok javitásáról szóló negyven-ötvenezerforintos tételeket megjegyzés nélkül elfogadták. A régészeti ásatások cziménél Steiger Gyula töröltetni akarja az elöirányzott negyvenezerháromszáznyolczvan forintot, mert nem látni az ásatásból semmit. Szabó Károly tanácsos kérte, hogyha már az összegböl törölnek is, hagyják meg az aquincumi muzeum költségeit. Kun Gyula tanácsos fölemlitette, hogy az amfiteátrum, a Mitraltemplom, a küzdö gladiátor mozaik képe és számos becses lelet igazolja, hogy az ásatásokra forditott összeg nem volt kidobott pénz s ha egyéb haszon nem származik belöle, elég az is, hogy a külföld figyelme ide fordult. Steiger Gyula kérte a bizottságot, hogy redukálja az összeget a felére és utasitassa az ásatásokat vezetö bizottságot, hogy terjessze be az eddig elért eredményekröl szóló kimutatásokat és jelezze a jövöben elérhetö eredményeket. Heltai Ferencz, Halmos János, Rózsavölgyi Gyula fölszólalása után a bizottság a tételt meghagyta.
ORSZÁGOS HIRLAP
Szombat, november 2 6 .
bit azért, mert már amugy is erösen meg van terhelve. Az ötödéves pótlék megszüntetését ellenzi. Weisz Berthold csak a pezsgö és a kártya megadóztatását fogadja ol. Szükségesnek tartja az iskolaadó novelláris uton való módositását, hogy igy mindenki fizesse. Ludvigh János kivánja, hogy mielött a pezsgö-adóra vonatkozó szabályzatot elfogadnák, hallgassák meg a belföldi pezsgögyárosokat is. A kártya-adó ügyét, kéri, adják vissza tanulmányozás végett a tanácsnak. A szikviz megadóztatásának a módjára nézve leghelyesebbnek tartaná, ha a szikvizgép termelöképessége vétetnék alapul, akként, amint az a szeszfözésnél történik. Ez azonban attól függ, hogy a termelöképesség megállapitható-e vagy sem.
adó igazságtalan, megöl egy tisztes ipart és a fövárosnak alig hoz figyelemre méltó hasznot. Mi pedig emellett szomoruan látjuk, hogy ezt az adót is, mint minden sulyos terhet, kizárólag a szegény emberre róják. A gazdagabb néposztály is iszik ugyan szódavizet, de a Hungáriában és az Angol királynéban, ahol egy hatost fizet a két krajczár ára vizért. Ha három krajczár lesz az ára, akkor is csak egy hatost fizet érte. Pedig a gazdag embernek nemcsak több pénze, de több itala is van, mint a szegénynek. Harminczféle drága pezsgöje van, százféle finom bora, cognacja, likörje. Egyiket se bántják, csak a szegény ember e g y e t l e n üditö italát.
Halmos János polgármester megjegyzi, hogy a tisztviselök fizetése eléggé szép ugyan, de abból adóban, nyugdijban sokat levonnak. Csak a saját fizetését hozza föl; ö — mint polgármester — a levonások után, a névleges nyolczszázharminczhárom forint havi fizetése helyett csak hatszáznegyvennégy forintot kap. Igy van ez a többi fizetésekkel. A bizottság ezután az iskolaadó, szikviz(pezsgö) és kerékpáradó behozatalához h o z z á j á r u l t , ajánlva a tanács figyelmébe, hogy a kártyaadó behozatalának a módozatait is tegye tanulmánya tárgyává.
Az is bosszantó, hogy a fövárosnál mindig csak a terhek emelésével és sohase a tékozlások megszoritásával iparkodnak az egyensuly helyreállitására. Pedig legalább ötven helyen lehetne azt az összeget megtakaritani, amit ilyenképen egy ipar megölésével beszedni próbálnak. Csak egyet mondunk ; a föváros valami kétszázezer forint ára gépolajat használ egy évben, és veszi hetven forintjával a mázsáját. A legjobb fajta kenöolaj harmincz-negyven forint a kereskedelemben. Aztán miinek ez az irtózatos sok drága kenöolaj ? Hiszen igaz, a kenés drága, — de okvetlenül olajjal kell kenni ?
A f ö v á r o s i k ö n y v t á r gyarapitására ujból megszavaztak háromezer forintott. A elöre nem látott különféle kiadásokra százezer forint van fölvéve. Heltai Ferencz kevesli az összeget. Weisz Bertlhold, épen ellenkezöleg, még ezt is töröltetné. Heltai megjegyzi erre, hogy A szódaviz-adó. rendkivüli kiadás mindig merülhet fel s ha elöre nem látott czélokra nincs elöirányzat, akkor a Az egész sajtó, az egész közvélemény felzuszükségletet fedezni nem lehet. Halmos János dult, mikor a fövárosnál a szódaviz-adó gondolata polgármester igazat ad Heltainak. Utalást tesz a VIDÉK. német császár és a román királyi pár látogatására, felvetödött és a tanács nem törödve se sajtóval, ami szintén nem volt elörelátható s mintegy het- se közvéleménynyel, komolyan tervbe vette, hogy * (Képviselöi beszámoló.) A keczeli kerület venezer forint kiadást okozott Fenyvessy Adolf a szegényebb néposztálynak ezt az egyetlen italát országgyülési képviselöje, dr. Tarajossy Sándor, szükségesnek tartja a tételü, de növelni nem sze- — a néha fogyatékos tisztaságu káposztásmegyeri tegnap tartotta beszámolóját választói elött. Tizenretné. vizen kivül — palaczkonkint egy krajczárjával négy községböl gyültek össze a választók Hajóson, Deutsch Sándor az összeg töröltetését kéri, megadóztassa. A javaslat már az albizottságok köa kerület központjában. Dr. Tarajossy nagy tetszés ehelyett tétessék esetröl-esetre javaslat — a fölmerülö szükséghez képest — s akkor lehet majd zött barangol. Ma már a pénzügyi bizottság tár- közt beszélt a kiegyezés közgazdasági elönyeiröl. gyalta. Itt-ott azt is pengetik, hogy ne a szóda- Majd az obstrukcziót és annak az országra háramló intézkedni az összeg megszerzése iránt. Steiger Gyula helyesli a tételfölvételét,mert vizet, hanem a pezsgöt vessék adó alá. veszélyeit ismertette. Most a szikviz-gyárosok ipartársulata kér ez az összeg csak tartalék a véletlenül elöforduló, • (A szabadelvü párt gyözelme.) A Nyitramenem mellözhetö kiadásokra. szót; a napokban körlevélben fordul majd a bigyében lefolyt megyebizottsági tagok választása a Lampl Hugó föszámvevö szerint ez az ösz- zottsági tagokhoz — mivelhogy a tanácson kivül szeg csak arra szolgál, hogy legalább egy negyed- az ipartársulatnak is lehet valami csekély mondani szavadelvü párt fényes gyözelmével végzödött. Százévig meg legyen a fedezet, addig, amig a megta- valója a hivatalos aktákban nagyon felmagasztalt nyolcz szabadelvü párti tagot választottak be a várkaritásokból elég pénz folyik be. A tételt elfomegye törvényhatósági bizottságába. A többi páruj adó dicséretéröl. Egyszerüen azt az ajánlatot gadták. tok mindössze huszonkét jelöltet tudtak választani. teszi a tanácsnak, hogy ha a föváros azt hiszi, A k ö z j ó t é k o n y s á g és s z e g é n y ügy cziménél Fenyvessy Adolf fölemliti, hogy hogy a szikviz elbirja ezt a horribilis adót, amelygyakran megtörténik, hogy ugyanaz az egyén több nek párja Európában még az egyedárussági tárTÖRVÉNYKEZÉS. jótékonyczélu intézet támogatását is igénybe veszi. gyak között sincs, akkor a befektetett tökék ellené= Esküdtszéki tárgyalások. Ebben a hónapA polgármester kijelenti, hogy erre a körülményre ben s a j á t i t s a k i a g y á r a k a t , és csi- ban nem lesz több esküdtszéki tárgyalás. Deczemkiterjeszti a figyelmét. náljon, ha tetszik — hatósági szódavizet. Öt évvel ber hónapra hét esküdtszéki, tárgyalás van kiA k ó r h á z i a l a p o k n á l Rácz Károly azelött még négy-öt krajcárjával adta a gyáros tüzve s v a l a m e n n y i t a f ö ü g y é s z s é g i n d i t o t t a . E sajtópörök a következö sorrendés Steiger Gyula kivánják, hogy ezek behatóbb vizsgálat tárgyává tétessenek. Mert csak a Rókus- a szikvizet palaczkonkint, most a gyári ár legfölebb ben kerülnek tárgyalásra: kórház kiadásainál is sok ezer forinttal több van két krajczár. A tanács ebböl azt következteti, hogy Deczember elsején : Reisz József és Tóth Imre most elöirányozva, mint a mennyi a mostani a fogyasztás növekedett, holott öt év óta az ujonnan ellen osztálygyülöletre való izgatás miatt. évre volt. Ötödikén : Molnár Endre és Neumayer Ede ellen alapitott szikvizgyárak egyetlen kivétellel mind elnyilvános rágalmazás miatt. A s z e g é n y a l a p n á l , a kerületi elöl- buktak és a gyárak száma negyvenkettöröl tizenBoross János ellen nyilvános rágaljáróságok utján kiosztandó napi, havi és rögtöni kettöre apadt. A gépberendezés, a közegészség- mazás Tizedikén: miatt. segélyek cziménél Virava József, az Erzsébetváros ügyi hatóság részéröl megkövetelt drága arzénTizenkettedikén: Hay Géza és Kiripolszky István népességét és szegénységét véve tekintetbe, méltá- mentes kénsav, munkabér, kocsi stb. nyolcz- ellen nyilvános rágalmazás miatt. nyosnak és igazságosnak tartaná, ha a tizenháromTizenötödikén: Bolla Jenö és Somogyi János kilencz tizedrészét kötik le a gyári árnak, ami haezer forintot huszezerre emelnék föl. Vaszilievits ellen osztálygyülöletre váló izgatás miatt. János, mint a VII. kerület volt elöljárója, aki is- szon volna, azt elviszik a szódavizes üvegek Tizenkilenczedikén: Mezöfi Vilmos ellen lázitás meri az ottani viszonyokat, tudja, hogy az elö- csempészöi, orgazdái, akik vaggonszámra szállitják és izgatás miatt. irányzott összeg tényleg kevés. Schmiedl Sándor az üvegeket a vidékre. Huszonkettedikén Simonits József ellen osztályVirava javaslatához járul. A bizottság háromezer A tanács tekintélyes összegre számit az uj gyülöletre való izgatás miatt. forinttal többet szavazott meg. ==Hradil Alfonz. A dob-utczai rablógyilkost adóból, holott eddig, ha fél krajczárral próbálták Ezzel befejezték a költségvetés tárgyalását. is emelni a viz árát, óriási csökkenés állott be a tudvalevöleg életfogytig tartó fegyházra itélte a (Az uj adók.) fogyasztásban s le kellett mondani az áremelésröl. kuria, amely a budapesti büntetö törvényszék köÁttérve a behozandó uj adónemekre, S t e i - Most egyszerre egy krajczárral szállna fel a viz télhalálra szóló itéletét megváltoztatta. Csakhogy g e r Gyula föltétlenül helyesli, hogy uj forrásokat teremtsenek az öt százalékos iskolaadóval, a ára, mert egy krajczár volna az adó üvegenkint. Hradilnak Bécsben is van még elintézetlen ügye, szódavizadóval és a bicziklire kivetendö adóval. Eddig nyolcz krajczár volt a viz köbmétere, most ahol egy Slavik Mária nevü asszonyt, akinél éjjeli Midön azonban elfogadja a szódaviz-adót, kivánja, a vizmérö órák alapján tizennégy forintot fizetné- szállást vett, egy kezeügyébe akadt vasruddal hogy a d ó z t a s s á k m e g a p e z s g ö t i s , nek a városnak egy köbmétérért, ami kiválóan al- akart agyonverni. Az asszony az ütéstöl csupán még pedig a franczia és magyar pezsgöt egyaránt elájult, s ezt az alkalmat Hradil arra használta ötven krajczárral palaczkonkint. Nem tartaná hely- kalmas volna arra, hogy huszonnégy óra alatt föl, hogy a- szobában lévö. értékesebb holmikat minden gyárat beszüntessenek. telennek, ha a pénzügyminiszterhez föliratot intézmagával vitte. Néhány bécsi lap nyomán a budanének, a föváros részére esedékes kártyaadó beA köztörvényhatóság alaposan el szokott hozatalát is kérve. bánni az eféle javaslatokkal, s most az ipartársulat pesti lapok i s felemlitették, hogy Hradilt még e Fenyvessy Adolf az iskolaadó tekintetében, a bizottsági tagokhoz fordul, ne engedjék, hogy a hónap végén Bécsbe szállitják, ahol deczember amely m i n d e n k i r e ki lenne vetve, nem re- közjövedelem csekély és problematikus összeggel hónapban tartják meg ellene a végtárgyalást rabményli, hogy a törvényhozás ezt a megadóztatást való emelése végett csödbe vigyenek egy hasznos lás és gyilkosság kisérlete miatt. Amint azonban az állami tisztviselökre is kiterjessze. Javasolja, értesülünk, a budapesti büntetötörvényszéknél erröl hogy szüntessék meg a fövárosi tisztviselöknek és nagyon is költséges ipart, megfosszák a legszeezerkilenczszázban életbeléptetendö ötödéves pót- gényebb népet egyetlen olcsó egészséges élvezeti mitsem tudnak, annyival kevésbbé, mert a bécsi országos törvényszék épen a mult héten intézett lékát. Hartenstein Zsigmond határozottan helyte- czikkétöl. leniti a tisztviselök pótlékának megszüntetését. átiratot a budapesti büntetö törvényszékhez oly Mindezeket egy memorandum fejti ki böven, értelemben, hogy Hradil kiadatását egyelöre nem Rácz Károly a tervbe vett adónemek behozatalához hozzájárul, de sem a kártya-adót, sem amelyet egy fenyegetett ipartestület dolgozott ki. kivánja. Mit is akarhatnának töle ? Még öt évet a pezsgö megadóztatását nem fogadja el, az utób- Ök tudják s nagyon világosan ki is fejtik, hogy ez kimondani rá az életfogytig való fegyház után?
Szombat, november 2 6 .
ORSZÁGOS HIRLAP
= A sári-i biróválasztás. Sáriban kél évvel ezelött a biróválasztást megelözö napon, amikor a szolgabiró a birójelötek neveit felolvasta, az egybegyült falusi nép olyan zendülést csapott, hogy a csendörségnek kellett közbelépnie. Kél választót agyonlöttek, egy pedig megsebesült. A nép azt hitte, hogy a szolgabiró a saját jelöltjei közül akar választani s egyre azt kiabálta : — Ha adót tudunk fizetni, tudunk választani is a saját jelöltjeink közül. Agyon kell ütni a szolgabirót ! . . . Ma volt a választás utójátéka a pestvidéki törvényszék elött. Összesen huszonkét embert vádoltak hatóság elleni eröszak büntettével s harmincznyolcz tanu volt beidézve a tárgyalásra. A vádlottak tagadták, hogy ök eröszakosan léptek volna fel a csendörök és a szolgabiró ellen. R a p c s á k József vádlottól azt kérdezi az elnök, hogy ö mondotta-e azt, hogy agyon kell ütni a csendöröket és a szolgabirót, mert nem a nép emberét jelölik a birói tisztségre. — Nem én, kérem, tekintetes törvényszék, én nem mondtam. Még a szájamat sem tátottam ki. (Zajos derültség.) — Hát azt sem tudja, ki mondta ? — Nem én, kérem, én semmiröl a világon nem tudok. (Derültség.) K o s z t o l á n y i Jánosné, a zendülés egyik áldozatának az özvegye, a biróság kérdéseire azt feleli, hogy az egész biróválasztásból semmit sem tud, csak akkor tudta meg a választás véres kimenetelét, amikor a férjét halva hozták haza. P e t r á n y i Jánosné, akinek férjét szintén agyonlötték, azt mondja, hogy az egész esetnek a szolgabiró jelöltje az oka. - F o r c s e k , a szolgabiró jelöltje következik kihallgatásra, akit az összes vádlottak és a tanuk egy része látható elenszenvvel fogad. Többeket megnevez a törvényszék elött azok közül, akik a csendöröket támadták. Megemliti Ujváry Jánost és Lovászikot, akik szintén benn voltak a tanácsteremben, amikor a csendörök elsütötték fegyverüket és ök is izgatták a népet. A vádlottak egyhangulag szemébe mondják Forcseknek : Hazudik ! Nem igaz! Az elnök figyelmezteti a vádlottakat, hogy ilyen kifejezést nem szabad használni; mire a vádlottak odaállanak Forcsek mellé és öklöket feléje tartva kiabálják: Hazudik ! Nem igaz ! . . . Az elnök csak nagynehezen tudja öket megfékezni. Az elnök több tanu kihallgatása után gyalás folytatását holnapra halasztotta.
a tár-
= Egy pohár s ö r . Az ó-budai Korona-kávé h á z b a n mulatott ez év elején Alfandrisz Ignácz szobafestö, a mellette v a l ó asztalnál pedig K a n doletzek András sörözött a z öcscsével, Istvánnal. Kandoletzék r o m á n u l diskuráltak s Alfandrisz, a k i szintén érti e zengzetes nyelvet, á t s z ó l t hozzájuk. Kandoletzek Istvánnak fölcsillantak a szemei : — Hát te is t u d s z r o m á n u l ? — Tudok biz' é n !
— No már ennek örülök — szólt Kandoletz István — nesze egy pohár sör, idd meg a román nemzet egészségére. — Ne adj annak! — mordult ekkor Kandoletz András az öcscsére, aki meg is hajlott a bátyja tekintélye elött s a sört, amelyre Alfandrisz már csucsoritotta a száját, visszatette az asztalára. Ezzel egyideig nyugalom volt. Amikor utóbb Kandoletz András eltávozott, a korona-téren valaki hátulról nekirohant s három szurást ejtett rajta. A tettesség gyanuja Alfandriszra esett, akit sulyos testi sértés miatt ma vont felelösségre a budapesti büntetö törvényszék. — Én az arczát nem láttam ugyan mondta ma Kandoletz, de a támadó nem lehetett más, mint ö. A törvényszék azonban Kandoletz egyéni véleményét nem tekintette mérvadónak és Alfandriszt bizonyiték hiján fölmentette. = A hamis tanu. Öt éve már, hogy Serly Lajos, aki sokfelé próbált szerencsét, Ó-Budán is szinészdirektoroskodott, tavaly pedig Londonban nyomorgott a zenekarával. Egerváry Gézával, a Vigadó bérlöjével ugy állapodott meg, hogy a Redout-ban tartandó tánczvigalmakra ö adja a zenekarát. Ez azonban csak szóbeli megállapodás volt. Ez alkudozások folyamán Szudy Gyula, aki állandóan árnyék gyanánt kisérte Serlyt, több izben zaklatta Egerváryt, adjon neki egy nyilatkozatot Serly számára oly értelemben, hogy ö az összes
Budapest, 1898. — 11. oldal.
téli vigalmakra szerzödtette a Serly-féle bandát. Ez a nyilatkozat azonban — erösitgette Szudy — semmire sem kötelez, csak épen reklám leszen Serlynek, akit ez alapon más mulatságokra is szivesebben szerzödtetnek. Erre Egerváry kiállitotta a nyilatkozatot, de azzal a figyelmeztetéssel; hogy csakis reklámnak fogják használni. Történt azonban utóbb, hogy Egerváry két estélyre más zenekart hivatott, mire aztán Serly fogta a Szudy által neki átadott nyilatkozatot és 360 forint erejéig bepörölte Egerváryt. A polgári pör folyamán Szudy eskü alatt vallotta, hogy Egerváry a nyilatkozatot semmiféle megszoritással nem kisérte, mire a biróság a bérlöt el is marasztalta a peres összegben. Most Egerváry h a m i s tanuskodás miatt bünfenyitö feljelentést telt Szudy Gyula ellen, akit ma vont felelösségre a törvényszék Agorasztó Péter elnöklése alatt. Kihallgatták a panaszost meg az apósát, Rémi Róbertet, dr. Grosz Sándort és még néhány kifogástalan tanut, akik valamennyien terhelöleg vallottak a vádlott ellen. A törvényszék Szudy Gyulát k é t h a v i fogh á z r a és h u s z forint p é n z b ü n t e t é s r e itélte.
Jegyforgalom 1113,662.000 márka (41,553.000). Egyéb napi esedékességek 511,703.000 márka (+ 44,775.000). Egyéb passzivák 32,172.000 márka (-J1,087.000).
== Felségsértö esernyökészitö. Berlinböl táviratozzák, hogy Oldenburg esernyökészitöt felségsértés miatt h á r o m é v i f o g h á z r a itélték. Az eset nagy feltünést kellett. Oldenburg azzal dicsekedett, hogy a sors arra jelölté ki öt, hogy Vilmos császárt Palesztinából való hazautaztában megölje.
Országos iparegyesület. Az egyesület házi ipari szakosztályának tegnapi ülésén dr. K o v á c s Gyula alelnök jelentést telt a szakosztálynak a müködési programm egyes pontjainak megvalósitása érdekében az elnökség állal tett intézkedésekröl. G a u l Károly a h á z i i p a r i t ö r z s k ö n y v e t teszi szóvá és kivánatosnak mondja, hogy a törzskönyv ujabb adatokkal hivatalos uton kiegészittessék, mire a kereskedelemügyi miniszter figyelme felhivandó volna. Felterjesztés volna továbbá intézendö a kereskedelemügyi miniszterhez egy h á z i i p a r i m u z e u m létesitése ügyében is. R á t h Károly dr., K o v á c s Gyula alelnök és G h y c z y Béla elnök pártoló fölszólalása után a szakosztály mindkét inditványt egyhangulag elfogadja. R á t h Károly felhivja a szakosztály figyelmét a beszterczebányai kamara által a m e g y e i h á z i i p a r i m u z e u m o k létesitése érdekében inditott mozgalomra és javasolja, hogy a kezdeményezö kamarától, átiratban kérjen a szakosztály részletes informácziót. Javasolja továbbá, hogy h ö l g y v á l a s z t m á n y t is alakitson a szakosztály. A szakosztály elfogadja R á t h inditványát és a vidéki háziipari muzeumok kérdésének érdemleges megvitatását egyik következö napirendjére tüzte ki.
A HIVATALOS
LAPBÓL.
Kinevezések. A b u d a p e s t i i t é l ö t á b l a elnöke dr. Balás Dezsö és Vámossy György ügyvédjelölteket a budapesti itélötábla kerületére dijas joggyakornokokká, a l u g o s i p é n z ü g y i g a z g a t ó s á g ifjabb Surányi Lajost a lugosi pénzügyigazgatósághoz dijtalan kezelési gyakornokká, a zombori pénzügyigazgatóság Balázs János szabadkai lakost dijtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki a szabadkai adóhivatalhoz, a nagykárolyi pénzügyigazgatóság Szigethy Lajos középiskolát végzett tanulót a szatmári adóhivatalhoz dijtalan gyakornokká, a nagykikindai törvényszék Kratsák Sándor nagyszentmiklósi lakost a nagyszentmiklósi járásbiróság mellé a szerb és német nyelvekre nézve szóbeli tolmácsolásokra állandó hites tolmácscsá nevezte ki. Pályazatok. (Budapesti Közlöny 272. szám.) Két fogalmazói állásra a zalaegerszegi pénzügyigazgatóságnál, több pénzügyöri fövigyázói és vigyázói állásra a zombori pénzügyigazgatóságnál, több szolgai állásra a pécsi posta- és távirdaigazgatóságnál, kataszteri irattárt kezelö irodatiszti állásra az ungvári pénzügyigazgatóságnál, adótiszti állásra a temesvári királyi adóhivatalnál, végrehajtói állásra a kolozsvári pénzügyigazgatóságnál, irnoki állásra a szatmári törvényszéknél, albirói állásra a pancsovai törvényszéknél, aljegyzöi állásra a nagy-kikindai törvényszéknél van pályázat kihirdetve.
KÖZGAZDASÁG. Közgazdasági táviratok. Gelsenkirchen, november 25. A gelsenkircheni bányatársulat üzemfölöslege a folyó év október havában 753.I96 márka volt; a szeptember havi 744.169 márkával és az 1897. október havi 366:319 márka fölösleggel szemben. Bécs, november 25. Az osztrák Länderbank a következöket teszi közzé : A legutóbbi idöben tárgyalások folytak a Länderbank és a Schuckert és társa-féle nürnbergi villamossági részvénytársaság között a nevezeti banknak a bécsi Schuckertféle gyárban és a bécsi helyi-érdekü vasutakban való részesedése czéljából. A tárgyalások immár határozott megállapodásokra vezettek, amelyeknek formális jóváhagyása a legközelebbi napokban fog megtörténni. Berlin, november 25. A birodalmi bank kimutatása 1898. november 22-ikéröl: A k t i v a : Érczkészlet árfolyamképes német pénzben, aranyrudakban vagy külföldi pénzekben, fontiát 1392 márkával számitva 780,569.000 márka (+ 30,33i000) Birodalmi pénztárjegyek 22,640.000 márka C4-573.000) Más bankjegyek 10,991.000 márka (—4,057.000). Váltók 849,416.000 márka (—17,492.000). Lombard-követelések 77.423.000 márka (— 8,027.000). Értékpapirok 8,248.000 márka (— 437.000). Egyéb aktivák 58,250.000 márka (^- 3,415.000). P a s s z i v a : Részvénytöke 120,000.000 (változatlan). Tartalékalapok 30,000.000 (változatlan).
New-York, november 25. nov. 25. nov. 23. ; cents cents. Buza, deczemberre 74Vs 746/» 4 ' " áprilisra 75 /s 75fl/i " májusra 714/s 717/8 Tengeri deczemberre 387/s 39 Chicago, november 25. Buza deczemberre Tengeri deczemberre
nov. 25. nov. 23. ceoU cents 667/s 67Va 327/a 33V8
Ipar- és kereskedelem.
A próbavágatás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben a próbavágatás dolgában értekezlet volt, amelyen a mészáros-ipartestület, valamint a hentes-ipartestület küldöttei is résztvettek. A föváros képviseletében P r e u s z n e r közvágóhidi igazgató jelent meg. Többek felszólalása után F o r s t e r Géza, az O. M. G. E. igazgatója elöadta, hogy az egyesület ezzel a próbavágatással össze kivánja kötni a különféle fajta marhák vágatását. Ily módon arról is meg lehetne gyözödni, hogy mely állatok alkalmasak a hizlalásra, s hogy a különféle takarmányokkal való etetés következtében mennyit veszit az állat élösulyából. Az adatok összeállitására egy bizottságot küldött ki az értekezlet. A fövárost szintén fel fogják kérni, hogy küldjön ki valakit a bizottságba, amely legközelebb vidékre megy s különféle istállókban szerzi be a próbavágatásra szükséges állatokat. Köbányai sertéspiacz, nov. 25. Magyar elsörendü : Öreg nehéz (páronkint 400 kilogrammon felüli sulyban) 4 7 5 — 4 8 5 kr.-ig. Közép (páronkint 300—400 kilogramm sulyban) 46—47 krajczárig. Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli sulyban) 495—50 fcrig. Közép (páronkint 251 320 klgrig terjedö sulyban) 50—50-5 kr. Könnyü (páronkint 250 klgrig terjedö sulyban; 505—51 , kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgr. felüli sulyban 48-5_49 krajczárig, közép (páronkint 240—260 kilogramm sulyban) 48—485 krajczárig. Könnyü páronkint 240 kilogrammig terjedö sulyban) 47—47'5 krajczárig. Sertéslétszám: 1888. nov. 23. napján volt készlet 36846 darab, nov. 24-én felhajtatott 1043 db,,november 24 lén elszállittatott 350 darab, november 25-ére maradt készletben 37539 darab. Á bizott sertés üzlet irányzata lanyha. Budapesti kpnzum-sertÓ3vásár, nov. 25. A ferenczvárosi petroleum raktárnál levö székesfövárosi konzum-sertésvásárra 1898. nov.- 24-én érkezett 1259-drb..Készlet 458 darab, összes felhajtás 1717 drb. -Elszállittatott budapesti fogyasztásra 961 drb, elszállillallan maradt 756 drb. Napi árak: 120—180 kilós- 4 4 - 5 - 4 7 kr, 220—280 kilós 46—48*5 krajczár, 320—380 kilós 47—49 kr, öreg nehéz 44—47
krajczár, malacz 38—42 krajczár. A vásár hangulata élénk volt.
Pénzügy. A földhitelintézet uj Igazgatója. A Magyar földhitelintézet felügyelö-bizottsága mai ülésében töltötte be az Arany László halálával üresedésbe
került jogi osztályi igazgatói állást. A felügyelöbizottság erre az állásra T i h a n y i Bélát, a földhitelintézet jogügyi elöadóját választotta meg. Tihanyi Béla 1863. óta áll a földhitelintézet szolgálatában.
Közlekedés. A budapest-fiumei telefon. Fiume kormányzója, gróf Szapáry László, értesitette a fiumei városi tanácsot, hogy a kereskedelemügyi miniszter elrendelte a fiumei városi telefonhálózat kettös vezetéküvé való alakitását, még pedig ugy, hogy jövö évben, mihelyt a budapest-fiumei vonal kiépül, a budapesti és a fiumei elöfizetök azonnal igénybe is vehessék. A fiumei hálózat átalakitása folytán szükségessé vált elözetes közigazgatási bejárást a kereskedelemügyi miniszterium deczember 9-ére tüzte ki. A miniszteriumot Vater müszaki tanácsos fogja képviselni. Ezen, az ország leghosszabb telefonhálózatának megnyitásával a kereskedelem megbecsülhetetlen közlekedési eszközt fog nyerni már azért is, mert e romai megnyitása után csak rövid idö kérdése, hogy a vonal Triesztig meghosszabbitassék s igy az ország fövárosa közvetlen telefonösszeköttetést kapjon a monarchia két elsö tengeri kikötöjével.
BUDAPESTI GABONATÖZSDE. Budapest, november 25.
"Vegyenek ibolyát !" Ezt kiáltják az utczasarkon a virágárus aszszonyok. Ragyogó veröfényben uszik a város, kikeleti hangulat van mindenfelé . . . Rossz hangnemben kezdtük! A contremine m o s t m á r csakugyan azt hiszi, hogy a zord évszak — már elmult, hogy az az egy-két nap, amelyen itt is, ott is némi fagyot észleltek, már az egész idei telet markirozza: hogy most neki megyünk egyenesen a tavasznak. Akad ugyan olyik is, aki nem annyira optimista, de az is legalább meg van arról gyözödve, hogy deczemberben nyitva marad még a viziut és hogy ez idö alatt beérkezik az utban levö félmillió métermázsa (sic !) román buza és megtelnek a raktárak télire való gabonával. Ily biztató auspicziumok mellett nekigyürközött megint a baissepárt és tényleg le is nyomták a márcziust buzát 9 forint 76 krajczárig. E pontnál azonban már eröteljes ellentállásra találtak. Vevök mutatkoztak, javithatatlan rajongók, akik azt tartják, hogy ennek a mostani novemberi napsugárnak végre még sem lehet gyarapitó hatása a gazdák magtáraiban levö buzamaradékokra, és ha Románia most tényleg kifosztatja magát teljesen, akkor tavaszszal ez n á l u n k igen érezhetö lesz. Mint minden legapróbb gyengülésnél elöállottak ismét a "véleményvásárlók", -ugy, hogy nemsokára megint füstbe szállt a miniature-árrombolás hatása és este zárol a papirbuza 9 forint 83 krajczárral, tehát még egyenlegként két krajczárral magasabban, mint tegnap. Ugyananyit tesz a rozs és zab árjavulása, amely S forint 57 krajczárral, illetve 6 forint 02 krajczárral z á r u l . Hanem a tengeri, az bizony este 4 forint 90 krajczáron alul nem volt kapható és minden valószinüség szerint csakhamar elhagyja az öt forintos Rubikont, amaz egyszerü okból, mert veszik e határidöt, veszi Bécs, veszi Budapest és vakon követi a spekulácziót a vidék. Délután más czikkben alig is volt forgalom és meghitt barátunk, a márcziusi buza, teljesen "lekerült a napirendröl." A készáruüzletben állandó a pangás. Elkelt vagy 18000 métermázsa buza változatlan áron, nehány vaggon magyar rozs 8.30—S.47 és fél kros áron, 300 métermázsa román rozs 66.65 forinton tranzitó, mig árpa inkább névleg 6.50—6.60 forinton jegyez. Zabért 5.90 forinttöi 6.10 forintig terjedö árakat fizettek. Tengeri természetesen a készáru piaczon is emelkedett árában és prompt árut Budapesten 4.30 forinton helyeztek el. Amerikában tegnap szünetelt a tözsdei forgalom (a közgazdasági távirataink közölt közzétett árfolyamok nem voltak helyesek.) Ma délután csak Párisból érkezett sürgöny 10 centimes-os olcsóbbodást jelezve.
Szombat, november 26.
ORSZÁGOS HIRLAP
12. oldal. — Budapest, 1898.
Raktárház : Buza 45415 mm. Rozs 3756 mm. Zab 2629 mm. Tengeri 202 mm. Liszt 1193 mm. Buza. Tiszavidéki: 100 mm. 80 k. 10.85 SHos: Buza 21000 mm. frton, 100 mm. 79ök. 10.80 frton, 500 mm. 7 9 5 k. 10.80 frton, 100 mm. 79 k. 10.75 frton, 100 Gabonaforgalom: mm. 79 k. 10.75 frton, 400 mm. 78'5 k. 10.70 1898. november 24. frton, 100 mm. 78 k. 10.65 frton, 150 mm. 7 6 4 k. 10.50 frton, 100 mm. 75 k. 10.40 frton, 100 mm. érkezett elszállittatott 73 k. 20.50 frton, mind három hónapra. mot e r m á z s a 56148 buzából. • 300 Pestvidéki : 350 mm. 79 k. 10.70 frton, rozsból • • 963 100 mm. 78-4 k. 10.70 frton, 100 mm. 78*k. 10.60 árpából. • 3222 203 frton, sárga 300 mm. 77-7 k. 10.70 frton, 150 mm. zabból . • 4451 — 77-4 k. 10.50 frton, sárga, 200 mm. 7 7 4 k. 10.55 tengeriböl • 202 — frton, 200 mm. 77 k. 10.40 frton, sárga, 300 mm. 77 k. 10.45 frton, 100 mm. 77 k. 10.60 frton, 100 mm. 73-5 k. 10.— frton, mind a három hónapra. BUDAPESTI ÉRTÉKTÖZSDE. Felsömagyarországi: 100 mm. 77k. 10.40 Budapest, november 25. frton. 100 mm. 75-7 k. 10.40 ftton. Mind három A mai tözsdén szilárd irányzat uralkodott, hónapra. Dunavidéki: 1200 mm. 7 5 4 k. 10.25 fkon, de a forgalom igen csekély volt. Csakis Rimamu2000 mm. 7 3 4 k. 10.75 frton, mind három hó- rányi és államvasuti részvények iránt mutatkozott élénkebb érdeklödés és ezek emelkedö árfolyamon napra. Raktár: 2400 mm. 7 7 5 k. 10.62-5 frton, kerültek forgalomba. A helyipiaczon Czukoripar, három hónapra. Weitzer emelkedett, közuti vasut szilárd, villamos Szerb-. 3000 mm. 78-3 k. 8.80 frton, vasut gyenge irányzatu. transitó. Az elötözsdén : Magyar hitelrészvény 382.50 Zab. 100 mm. Budapesten 6.10 frton, 100 —383.—, Osztrák hitelrészvény 353.30—353.60, mm. Budapesten 6.05 frton, 100 mm. Budapesten Osztrak-magyar államvasut 354.50, Közuti vas6.— forinton 100 mm. 5.90 frton készpénzben. pálya 368.25—369;' Rimamurányi 267—267.50— Rozs. 200 mm.. Budapest par 8.40 frton, 269.40, Hazai bank 109 forinton. készpénzben. A déli tözsdén elölordult kötések: Tengeri. 100 mm. Verseczen 3.52*5 frton, Közuti vasut 369.25, Villamos vasut 224. Magyar 100 mm. Hagykikinda 3.65 frton készpénzben. hitelrészvény 383—383.80, Magyar jelzálogbank Árpa. 100 mm. takarmány Budapest par, 244.— Rimamurányi 269.—269.50, Osztrák hitelrészvény 353.30—353.60, Osztrák-magyar állam6.40 forinton készpénzben. vasut 354.50—355.30, Regále kötvény 100.40 Hazai bank 108.50, Aszfalt 216, Ujlaki tégla 236, Hivatalos készárajegyzések. Weitzer 250, Czukoripar 123—124.50. 100 klgr. 100 klgr. Dijbiztositások: Osztrák hitelreszvenyekben készpénzkészpénz* ára áru holnapra 2.—2.50 forint, 8 napra 4.50—5 frt, deg2 czember utóljára 9.—.9.50 forint. ntölCrtig urtól (tüg •© .2 Délután 1 óra 30 perczkor zárulnak: Elöfordult
készáru-eladások.
Il
ICS ujj fiszavüL
pestvidéki
szerb
10.30 10.40 ld.55 10.65. 10.80 10.85 —.— — .— 10.25 10.35 10.50 10.60 10.75 10.80 —. .— 10.30 10.40 10.55 10.65 10.80 10.85 —. .—
elsörendü 70—72 másodr. tatárra. 60—62 szeszföz. 62—64 sörfözésre 64—66
na
al
74 76 78 80 74 76 "" 78 80 74 76 78 80 —
-u
— másnemü
8.50 8.40 6.50 7.60 8.70
Magyar aranyjáradék Magyar koronajaradék 10I05 I0I20 Magyar hitelrészvény ... . 10.40 10.45 10.65 10.70 Magyar ipar és keresk, bank Magyar jelzálogbank 10JL0 I0.25 Magyar leszámitoló bank 10.45 10.50 Rimamurányi vasmü 10.70 10.75 Osztrák hilelrészvény Déli vasut Osztr.-magyar áUamvasat Közuti vaspálya Villamos, vasut
—
5.50 5.55 5.45 5.50
káposzta — másnemü ——
Hivatalos batáridöjegyzések. Déli ffcsde zárlata Umimuui november 25-én november 24-én árfolyamok pénz im p*j* izü
.oktober —.— . november . márczius 9.80 rozs . október . november —. . . márczius 8.56 tengeri . október . november . május 4.85 zab október —•— é november —.— márczius 5.99 repcze augusztus 12.40
buza
—.— —.— —.— 9.82' 9.80 8.58
8.51
4.86-
4.80
nov. 25.
nov. 24.
119.75 97.80 383.50 100.75 243.75 257.50 269.— • 69.— 855.25 369.— 223,75
191.75 97.80 381.75 100.— 242.— 255.75 266.25 853.10 69.— 353.10 366.25 224.—
Délután 4 órakor zárulnak;
3 9 - 4 1 5.75 6.10
fofcdó 6
8.45 8.-35 6.20 6.80 7.80
10.10 10.25 10.45 10.50 10.70 10.75
9.81
nov. 25.
nov. 24.
353.30 384.10 355.50 257.60 269.— 369.— 228.75
353.10 881.90 352.80 255.75 260.25 366.25
Osztrák hitelrészvény : Magyar Lileiiészvény Osztr.-magyar államvasut Leszámitolóbank Riinamuiányi vasmii Közuti vaspálya . Villamos vasut
TERMÉNY- ÉS ÁRUTÖZSDÉK. Budapest, november 25. Termények változatlan árakon és kis tételekben kerültek forgalomba. . Hivatalos jegyzések. AT 1UO KUO-
graminonkint Pénz Aru
ivT 4.81 —.—
Disznózsir ingyen liordó
6.01 5.99 6.01 12150 12.40 12.50
Elöfordult határidökötések. Délelött. Buza márczius 9.78—77—82— '9.81 forinton, április 9.60 forinton. Rozs márczius 8.55—58-^.57 forinton. Tengeri május 480—85-^87-^486 forinton. - Zab márczius 6.— forinton. Repcze augusztus 12.10—12.50 forinton. • 2 Délután, .ffaza márczius, 9.81r-9.83 .forinton, április 9.61—9.63 forinton. Rozs márczius 8.56—59—8.57 frton. Tengeri május 4 8 6 4.90 forinton.* Zab márczius 6. 6.02. Repcze augusztus 12.40—12.50 forinton. RaktáraiIomáoy : Közraktár: Buza 84900 mm. .Rozs 5200 mm. Árpa 53700 mm. Zab 27100 mm. Tengeri 10500 mm. liszt 9400 mm.
! budapesti vidéki . . magyar la légenszáritott .vidéki, városi lócenszáritott, 4 darabos
fttsfelt . . . " . . BZUK
Kész Ara Zsákkal esy gonjfanlyusrta,
Btn HaláridSn SzUVBÜE Kész ám Innen hord6 BxUvalx Határidöre bgyen. noxdft
liT
r
49.— 49.50 56.—
49.50 50.— 67.—
boszniai, 1897. éri usance-minöség ' -- -120 darabos.
7.25 7.50 9.— 9.50 14.50 « : : 15— 7.— 7.25 usance-minöség 8.75 9.— 100 darabos. 14.25 14.75 85 . . b o s z n i a i , . . ; . . . usance-min. . . . . . . . 120 darabos 7.50 7.75 9 26 9.50 ii v 15.25 85 * 15.50 azerbial/ 7.25 , nsauca-min. 7.50 8.75 9.25 100 darabos 14.50 85 5 15.-szlavóniai. 1897 14.50 15.— szerbiai 1897 . 12.50 18.— szlavóniai szerbiai : . luczerna magyar, 1893 vörös aprószema 1898 vöröskozépszemtt 1693 vwös nagyizeaitt 1898
58.— 45.— 50-51.—. J 6 3 . 48.— 48.—
Szombat, november 2 6 . Budapesti vásárcsarnok.
257.75, Északnyugoti vasut 242.75, Török dohányrészvény 3,23.50. Alpesi bánya 183.10, Májusi Bécs, november 25. Az üzlet szilárd és járadék 101.—, Török sorsjegy 58.75, Német marka a vételkedv kielégitö volt. Köttetett: buza tavaszra 58.97 forint. 9.71—9.70—9.74 forinton, zab tavaszra 6.2o— Frankfurt, november 25. (Zárlat.) 4/2°/o-os 6.27 forinton, tengeri május-juniusra 5.17 forinton, ezüst-járadék 85.30, 4°/o-ós osztrák aranyjáradék 101.50, 4°o magyar aranyjáradék 101.60, magyar rozs tavasza 8.65—S.67 forinton. koronajaradék 97.'90, osztrák hitelintézeti részvény 29S.50, osztrák-magyar bank 767.—, osztrákmagyar államvasut 298.25, déli vasut 61.75, bécsi KÜLFÖLDI ÉRTÉKTÖZSDÉK. váltóár 169.41, londoni váltóár 204-32, Párisi válBécs, november 25. Az elötözsdén kedvezö tóár S05.25, bécsi Bankverein 220.25, Union-bank irányzat mellett egyes helyi értékek emelkedtek, részvény —.—, villamos részvény 132.10, 3°/o mivel a prolongáczió nagyobbrészt be van fejezve. magyar aranykölcsön 87.40, .Alpesi bányarészA déli tözsde szilárd maradt és a zárlat sem vál- vény" 154.—, 42o/o papirjáradék 85.30. Az iránytozott; jóllehet Berlinböl a magánkamatláb emel- .zat szilárd. kedését jelentették. Az elötözsdén : Osztrák liilelrészvóny 353.12 VIZÁLLÁS. —353.35, Anglo-bank . 153.75, Union-bank 290.—, — November 25-én. — Osztrák-magyar államv. 352.82—353.25, Déli vasut 68.75, Tramway 550—560.—, Török dohány 123.50 •3-3 123.75, Alpesi bánya 177. 1§Q.50, Prágai vasipar •Si 3 IS 'lI 912—920, Fegyvergyár 198. 200.—, Májusi járaVizmérés Vizmérés Folli foli« dék 100.95. Osztrák koronajaradék 101.15, Török 4;. czculiiuéto: czentimeter sorsjegy 58.60—5S.S0, liémei márka 58.97 forinton. M.-Szleot Sch&rding TIKI A déli tözsdén : Oszirák liilelrészvény 354.50, Inn + Tisza-Üjlak Passau B Anglo-bank 154.—, Bankverein .261.—, Unipn-bank V.-Namóny Bécs + los :> Csap Pozsony 290.75, Lánderbank 224.—, Osztrák-magyar állam- 188 > > Tokaj Komárom vasut 354.75, Déli vasut 6S.75, Elbevölgyi vasut 070> — 098.> Szolnok (Budiipost 104 > — iaa;> Csongrád , Kicsi 258.—, Észak-nyugoti vasut 242.—. Török dohány061 < — C92,> Szeged 'Paks részvény 125.—, Alpesi bánya 183.20, Májusi jára+ O-IÜ!> .OÜÜ > . Tilol Moháea -oso < 060 > 'Ujvidék Száram Doós dék 100.95, Török sorsjegy 58.75, Német márka Szatmár 039 > ! Zimony + 026 > 58.97,-Fegyvergyár 199 forinton. Laforcza Munkács — 003 > \ Pancsova
KÖLFÖLDl GABONATÖZSDÉK.
Budapest, november25. A vásári forgalom: Hasnál forgalom élénk, árak szilárdak. Barom Snél élénk, árak szilárdabbak. Halban élénk, árak szilárdak. Tej és tejtermékeknél lanyha, árak változatlanok. Tojásnál lanyha, árak csökkentek. Zöldségnél élénk. Gyümölcsnél élénk,árak változatlanok. Ékszereknél csendes. Idojázásboralt, esös. A központi vásárcsarnokban nagyban eladott élelmi czikkek hivatalos árjegyzése a következS : Hus* Marhahus hátulja I. 52—54 frt. IL 48—52 fet Birkahus hátulja I. 33—49 frt, IL 31—38 irt. Borjuhus hátalja L 56—66 frt, IL 50—64 frt. Sertéshus lsörendü 50—52 fii, ««iéki 36—46 frt. (Minden 100 kil ntint) Kolbász füstölt 50—SÖ kr (kilonkint). Sertészsir hordóval 57-0—öS-5 frt {100 küónkint). —Baromfi (élök Tyuk 1 pár 1.00—1.30 frt Csirke 1 pár 0.60—1.20 frt. Lwd hizott ülönkint 50—54 kr. — Külöotélék.Toi&s 1 láda (1440 drb) 390—40.0 frt. Sárgarépa 100kötés 1.60—3.50 irt Petrezselyem 100 kötés 1.40—IJOfrL Lenese m. IÜ9 küó 7—9 frt Bab nagy 100 kiL> 7—ü frt. Paprika I. 100 kilö 30—60 frt, IL 20—39-fiL Vaj I.rendükiiónkintO.H5—0.90 fit. Téa-vaj küónkia 0.95 1.10 frt Burgonya, rózsa, 100 kiló IJüO—U80 frt. i 7 a / a l . Harcsa (élö) 0.60—0.80 frt 1 küöw Csóka (élö) 0.50—0.80 irt 1 kiló. Ponty dunai 0.20—0.40 frt.
Szesz: Budapest, november 25. Finomitott szesz nagyban 54. 54.¥s. Finomitott szesz kicsinyben 54.25—54.50, Élesztö szesz nagyban 54.50 —55.—, Élesztöszesz kicsinyben 55J7s—55.25, Nyersszesz adózva nagyban 53. 53.¥a. Nyersszesz adózva kicsinyben 53.25—53.50. Kyersszesz adózatlan (exknt) 14. 14.50. Denaturált szesz nagyban "21. 21.25. Denaturált szesz kicsinyben 21.50—21.75. Az árak 10.000 literfokonkint hordó nélkül, ab vasut Budapest, készpénzfizetés mellett értendök.
Bécs, november 25. Kontingens nyersszesz azonnali szállitásra 17.70 forintig kelt eL Zárlatjegyzés azonnali szállitásra 17.50—17.80 forint
Praga, november 25. Adózott
Budapest, 1898. — 13. oldal.
ORSZÁGOS HIRLAP
tripplószesz
53.1/8—53.25 forint, adózatlan esess 17-25 forinton azonnali szállitásra kelt el. Trieszt, november 25. Kiviteli szesz tartályokban szállitva román és magyar áru 12 ürt, cseh áru ll.—11.25 forint 90°/o hektoliterenkint nagyban. Brflnn, november 25. Exkontingens szesz Táliozatlanul jegyeztetik.
I
I
Délután 2 óra S0 perczkor jegyeztek : 4-20/s-os papirjáradék 101.—, 4*2%-os ezüstjáradék 100.85, 4«Vo-os osztrák aranyjáradék 120.05, Osztr, koronajáradék 101.25,1860. sorsjegy 140.50, 1864. sorsjegy 197.50, Osztrák lulelsorsjegV 200.—, Osztrák hitelintézeti részvény 354.50, Angol-osztrák bank 154.—, Union-bankrészvény 290.—, Bécsi Bankverein 261.—, Osztrák Lánderbank 224.—, .Osztrák-magyar bank 910/.—, Osztrak-magyar' államvasut 355.50, Déli vasuirészvény 69.—, Elbevölgyi vasut 257.75, Dunagözhajozási részvény 410.—. Alpesi bányarészvény 133.—, Dohányrészvény 124.2-3, 20 frankos 9.55, Császári kir. vert arany 5.72, Londoni váltóár 120.50, Német bankváltó 58.92, Tramway 564.—. Az irányzat szilárd. Bécs, november 25. A déli tözsde zárlata után. jegyeznek: Osztrák hitelrészvény.f 354.37, Anglo-bank 154.25, Bankver., 261.50, Union-bank 200.50. Lánderbank 244—, Osztr.-magyar állam-* vasut 355.50, Déli vasut 6837, Elbevölgyi vasut
Dáziás Orsova Holieuau Horvt Zsolna Vág Szered Érsekujiái Hjilra Sárvár Blba Györ Zákfnj Dráva Eszek Száva M:-Szordan» Zágráb Sziszek Mitrovicza Kulpa Károlyvár. Unna Verbácz Novi Boszua Banjaluka Doboj Ciina Zwornik Kura
+ COC > + 084 > + 040 < 4- 007 <
+j)OS,> + 023 >
+ U4 > — 018 <
+ + + +
CÖ4 > 03C > 040 < 136 <
t «»!>
— oöo|> -010 <
+ ooo >
Laborcza Homonnai Ungvár Uno Onuova Bártfa Bodrog Zomplén Zsolcza Sajó Hernád H.-NómoU B.-Ujfalu B M Seb. Kor. Csucsa Nagyvárad F.-K5rBi Bülunyos Feii. Kör. Borosjoná Kct.-Kir, Békés H.-KOr. Gyoma Gy.-Foliórv. Klaroi Arad Makó K.-lCoatély Temes Temesvár N.-Becsker.
Jeleleriiagfarázala: • = » Jeges fia; fctadt; > = apadt; t — k ó t á
+
— 012 <
+ 010 <
+ 029 < -r- 092 < + 188 < + 032 <
-020> -f-OOU> _ 02G> + 0I5> — 02C > + .010 > — 030 > — 044 < — 154 — 033 > — 026 — 085
Ofelqti; —
alal
M e g j e g y z é s e k : Az ország legnagyobb részében volt csapadék; maximum Selmeczbáuyán 20 mm. A Duna apad, csak Budapest és Drenkovánál mutatkozik jelentéktelen áradás. — A Tisza felsö szakaszán T.-Ujlakig és Száva 'felsö szakaszaikon áradó jellegüek.
Felelös szerkesztö: Kálnoki Izidor.
A budapesti értéktözsde hivatalos árjegyzései 1898. november 25-én. Wmvg$mmz. TésxaT-210 kor.S%r Aradi puig. tkptár. W é n e mm EsdéSyr. m . jebálo^óldlt.. %^ ey *tHm"Batx.-stSace.vesz. j SPfa JStasfszidieni á l t USaittp. Sf I S^yd b i f ö t d b l U i é W, QfiEbálc löldhittimS- uj. Sflk> Témtsöá tisö tkpézczüxr .
An&yjánclék . . ' . . . . • • • KoronaéRéka Jár. adoment. *•/• Koronaört, jár. adómentes 8W(« ISS9- évi államv, ar.-külcsöa 4»ft 1 * » . évi . eatet-köksöa Vaskapu-köles, ar. adömeat. ISIO. e^i nyeremény-kölcsött . S i a e n r lesále-kárt. köir. . . H0rf.-S2ln.Ton " . . . Magyar földteherment. kotr. . H « a T S z I a. .T . o. n- -• • H«aT.-SzIaTon. Tiszai és szesedi Hfer.-fcöles. ArzaTfáiadék, adóm. osstr. . Koronaértéta járadék osztr. . ^llawwamriagTBUSSl. érböl . 1SS0. esész . 1S6O. ölöd .
Elsöbbségek. «•£«
L
0
C ,"* Bolgár i ü a m T . . ." £*/• Szerbiai nyer.-köics. 108 &. 8*ic Cfolfilo.} m
4W> Budapesti lir.kök*. . .
. ienjeiisaj.-r. ^ i vasp. r.-t " OIamos városi rasat; dzpest-pécá Tasot. . d t 1SS9. erüst -aggaáax 4339. ataitf . JsSI St a gf.-&ksöis*. irás. ILtih.
4Pfa ngyanaz e z s s t . • . . . Wm Uagfax n y . vasut I37J- k i b . Vffim m a g f . Tas. elsöbbs. k ö k s .
4PI* . • • « • Temea-bégavöIgT wimaifc. t
Záloglevelek.
Részvények.
ft% Btiváiosi takarékpé ffim Egyes, budap. Kr. lak. c'i* SKbirtokos«& orax. földbit. 4»fs?i'ii
1W25 im -Hedaugrii bankegyesaiet
f é
4?fc AsiidMmk T 4'^I. ngyanax jándékjecT • vm» Magy- löIdMt-mtp«pi«» *'i'<* ogyanax . . . . - . - 4";» ugyanaz szab. és talajjaT. 4>/i^» Magy. helyi faLfiiti 4\c ugrása* koronáért* . . ««;• Magyar jefeüognifeUaak: r
4 ii*;» n g j a n a z
.
.
.
-
.
-
-
-
•^-o ugy. közsL l e 110 fit i s o 4*;» ugyanaz nyer.-kötirénT . • 4* • ugyanaz oszbik fettÜétT. 9*>
T.*
R n K i Mlelbánk . . . FSrions bank T.-táxsaság . áá
f
és pénzr.-bank
liagfar kere^eddmi T.-L Bbgfar takaiékp. k O i k
_ / . MSZ.
W* Magy. 4Wf« ugyanaz 1 4*i» ugyanaz . . «'• Osrfr.-Biagr. bank _ #«.'» PesU hazai e. tk»t 4*;« egy. zálockT. kor. ért. V.*H Pesti m. koesk.
pénz
ára
Állampapirok.
Betránw tmkarfkpéniür ioz Bodaacat Et. ker. takarékpénzt. t 2 i | Ot-Erxsébetró. takarékp. | 84 — tatnzt^Mossz.zálagkáles: ITOI:-
pinz
flfagyar általános tkpénzlár.. • 3 1 6 - 320 Magy. oisz. központi* Ikpénzlác. 002|— 807 PcsU liazai elsö takarékplár.. £200 — 6230 e) Biztositó társaságok. Bécsi biztositó társaság. . . . 210 — 220 Bécsi élet- és jár.-bizt. intézet 270 239 Elsö magyar ált. bizt. társaság- {3253'— &03 Fonciére pesti biztosit* intézet lOJj— 105| Lioyil magyar.: yjszontbiztositó t. 88|— 90 71 Slagyar jég csviszontbiztositó r.-t Nemr. baleset- munkásfaizt. r.-t.; 137!— UO Pannonia viszonlbizt intézet 8 5 0 - 875 á) Ualmob. Concordia gözmalom r . - t . , . . . Elsö budapesli gözmalom' r.-t. Erzsébet gözinalóni társaság . . Luiza gözmalom részv:-tár=áság. Pesti liérigeriHalcnuiársaság . . Pesti molnár ésÉtttok gózin. r.-t.' Peali Yiciöriá-gSznrialom. ." . . t) B á n y á k éa ^y Budápest-szh-ldrinczi téglagyár Egyesült tégia-ésczemeiitgj. r.-l. Északin, egyes- köszénb, os 'P v Felsöinagy, bánya és kohó r.-t. István ttsiagvár részv.-társaüág Kássi-sóiriödrk5ázblr.I;-t.ridl"'elis. Köbányai eöztéglagyár-táráulat. Köszéübánya-és téglagyár r.-t.. Magyar .aspbált•. részr.-táraaság Magyar áit* köszén báript r.-t. . Magyarkeramiát gyár részv.-társ. Salgóiayáni köszénbánya r.-t.. Ujlaki téglagyár cs mészégetö r-t. f)Vasxnövek é s gépgyárak. Elsö jnajy. gazdásági gépgyár.. .Danubius" in. hajó-ea gépgy.r.-t Ganz és t. vasönL és gépgyár. .Nicliolson' gépgyár. . . . . . IUmainurány-sálgót. vasniu r.-t. ScIUick-féle vasönt, és gépgy. r.-t. Weifzer J. gép-ésvaggongy. r.-t.
30069529i170 — 600 — 244i— 143 —
310 700 235I 172 610 2Vi 145 185
88 M 131 10I 102 79 76 26 24 735 730 3351 330 215|— 21B £0 78~ 153 — 15+f 607 605^ 2 3 8 - 237 160 95 175 10? 239 214 250
16S 97 2180 ,110 2S9 217
253
g) KnlSaiSto TiQaUtek .Atbenaeum* irod. é s nyomd. r.-t. 375 Franklin-táisnUt Kosmos-mnintézet. . . . . . . 275 90 P a l l a s " irod. é s nyomdai r.-t Pesti könyvnyomdkrésrT.-társ. 190 1500 Általános Taggonkölcs. társulat Budapesti ált. n l l u n o s s á g l t á n . 63 11 Elsö magyar betOöntode r . - t . 146
380 260 95 195 (1550 6*0 111 147
_
Elsö mágy. gyapjum, és bizt. r.-tElsö jn agyar részvényaetfözöde Elsö magyar sertéshizlaló r.-t.. Elsö magy. szállitási váll.. • • Elsö magyar szálloda r.-t. . . . Elsö pesti spodiirm és csonti, gyFiumei rizsli. és rizskom. gyár. Gschwindt-iéle szeszgyár . . • Köbányai király serfözö . . • • Köbányai polgári sarfözö r.-t- .. Magy. cziikoriparr.-t: Bi elöjogoá Magyar fém- és lámpaáru-gyác Magjai nllamossági r.-t. . - . . Nemzetközi villamossági tár3.. Nemzetközi waggonkölcs. r.-t. » h) Közlekedési vállalatok. Adria m kir. teng. haj. r.-t.;". Budapesti- alagut-társulat. . . Budapesti közuti vaspálya. . . Ugyanaz élv. jegy . Bu'dapesti viliamos várool vasut Bpest-ujpest-r.-palotai villam, v. Elsö os. k. szab. dunagözh. társ. Kassa-oderbergi vasut. ::i i . •' Magyar-gácsországL vasut. . • aiagyar nyugoti vasut:- . • . . ' Máramarosi sóvasut els. rC3ZV. Déli vasut .... . . . - • . • • Osztrák-magyar államvasut. .
áru
140 235 135 1500 465 46 89
430 1340 270 150 2I0 140 15:0 475 431 93|.
133 132 318 602
135); 133]. bO2L 610|.
218
219
420 1315
265
157
369 250 — 223 75 22*95 71 72 445 440 183 213 213
214 214
97 96 69 355 25 353 £0
Sorsjegyek; Baziiika-sorsj. osztr, fólülbély.. Bécsvárosinyer.-kölc3. 1874. én Budavárosi sórsj. osztr, felülö. Jó-sziv egy. sorsj. osztr, feliilb. Magy; vör.-kor. sorej; o. iélülb. Olaszrör.-ker. sorsj. osztr. ilQlb. Osztrák vörös-kerészt sorsjegy. Osztrák' hitelintézeti sorsjegy. PállTy-sorajegy. . . . . •. . • •
Pénznemele 25
Arany
. . . . . . . . ,.-•• 20 frankos vagy 8 i r t o s . . 20 márkás . . . . . . . • Kém. bir. v. egyénért, bankj. 100 O. Franczia bankjegy (100 f r a n k ) .
Váltók árfolyama
(látra) •
2'Wo London 10 font start . . 4°/0 Német bankpiaczok 100 m . . 5°/0 Olasz bankpiaczok 100lira. 2 0% Páris W0 frank . . ; i . 4 /o3vájczibankpiaczokl00 frank &M Szen^étttváz 100 rab. .
6 40
m
go 176 ! _ 64 25
63 25 7010 60 1160 11*90 19 50 20;-. 20} 205 6? 23
.ii!!f
5 70
•8 68 95 47 6C
120 » 58 97 44 45 47 60 47 37 127
75 6 67 11*2 5915 47 80
Szinházi müsorok.
SZINHÁZAK. Budapest, ISSS. szombat, novesifeer 26 VÁRSZINHÁZ.
NIMZETI SZINHÁZ
Évi fcérist 253. Hairt tériét 23Sláscdsz-jr:
Fekete vér.
ZiaiT bé-fet 2 i . HavEfcsilei12.
Az eiváf hatatlanok.
Lcbagnt Ottokár Kiiu'aj Jlárton Vas-liimjei
Lenrivavaé i'ii Tv '^a-^ár i'. ^M árkus MIIUL.VÜ K. Hv-jvesi Lij =. l'jj I. Eio'tr H. Vizvári Györgyné ' Lstabár ?z~{j~ti IL
Kliri3syr u].?ág-.n> Faludi In. jurán fi Árpád Xáiiav B. Karászi Sjjvvi-i Köri'Stneziii Jean, komornyik SsticzLiz Kezdete 7 árakor.
MAGY. KIR. OPERAHÁZ Évi Bérlet I2S. Havi bérlet 14. gitftrtfrré-Stnghofer Vilma assz. vecdégfelléptével
Carmen. Operai 4 felvonásban. Zenéjét szerzette Bizet. Szövegét Mérimée Prosper beszélve után irták Meilhae és H;ili;vy L.. forditotta. Ábrányi EmÉ.
C=. Alszegi Inas
NÉPSZINHÁZ. Blafra Luiza asszony mint vendég Másodszor :
Küzmomiis tét piszfi'Ha. Iria: Pailiörutt. Fariiitiflütai VasEMÜi A-
Kolostorból. Yig-jiték I CtEwinásEKur. M t : Szigeti JozssC
Személyeik: Caralle giá&rö 3Iau:6ifisy Oszkár gróf ©ezsé Ivan,, frrt-1 Pflifilüa Kezdet* T östfanr
VIGSZINHÁZ, 4. szám.
824-
A hálókocsik ellenöre.
Vigjáték 3 fé-I-ranösBaaiL _ M a : Alexandre BiiSür £^^lü&t£
Godefroidl <5YQE£
Lnciean,. rtej;e Rlontépini sjsgsa. Manstóptné Godefeoid!
Személyek: Özregy Pörgéné Sárika^ leánya ~* ~ " Be.tze? Báni Galamb^ Ferkd Hrxsztlty Ben5 "SliniisnesE Axniin .Förje .Péter
Blaha Luiza Blaha 5 . Szabó A. Vidor Tollagi Solymosi Lubinszky Ujvári Kóöer Pista S. Haxmath Vidürné Kezdete T órakor.
KISFALUDY SZINHÁZ.
Otthon. Szinmü. Irta Szndermane Herman. FotidEtotta: Mirtus Miksa. Kezdete T órakor.
i Fekete vér
Bánk bán
Katonák
A baba
Gésák
Az édes
Garasos kisasszony
Vár Szinház
PROPELLER-szálIoda,
©il
GSXSk
Andrássy-ut és Podmaniczky-utcza között. Yan szerencsém a n. é. közönségnek b. tudomására hozni, miszerint fent nevezett czim alatt szállodát nyitottam. Az izlésesen berendezett szobák 8 0 krtöl feljebb állnak a t. közönség rendelkezésére. KtBnö konyha. Pontos kiszolgálás , Kitünö tiszteléttel a szálloda-tulajdonos.
1 következö árok adatnak el.
PFEIFER VILMOS partie-áruháza,
a fö- és székváros legnagyobb áruháza ORLAI SÁNDOR perzsa csász., spanyol kir. ndv. szállitó
Budapest, Koronaherczeg-utcza 8. sz. a következö czikkeket gyári árban
ajánlja:
Nászajándékok, chinai ezüst-áruk, finom bronze-áruk, disz-órák, gyémántutánzatu ékszerek vá!, foglalatban, valódi párisi legyezök, bördiszmüáruk, ezüstbotok, börövek (gürtei), szalag-, bársony-, arany- és fémövek.
Budapest, lfá,ezi-kör>ut 5.
1 vég 30 röfös mmbmr^ vászon 5.60 1 vég 50 röfös romburgi vászon 9.50 1 vég 30 röios rumburgi kanavász . . . . " . 4.75 1 véig 30 röf cbiffon Jó minöségü 4.75 1 vég 30 röf ezémavászon . . 4.50 , 1 Inat személyre fehér damaszt téritek . . _ J 2.50 ; J6 minöségért a régi jó birben fennálló czég kezeskedik.
A feltaláló Dr. Weidinger tanár ur által kizárólag hitelesitett
Weidinger kályhagyár
Heim HL, Budapest és Bécs cs. és kir.
udvari szállitó.
Kitünö hirnevü cs. s Mr. kiz. szab. kályháink
MEIDINCEROFEW Kezdete TFb (icatoc.
MAGYAR SZINHÁZ, Süss RIarf
A gésák
Az édes. Népszinmü 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzette ifj. Bokor József.
Aeneas papa
Hamlet
Hegyar Szin
Népszinház
Vi}*;lubiz
Budapest, VI., Sziv-utcza 52.
Többet észszei...
Személyek: Don José, tizedes Larizza EsGamilIQ Beck Bancaire Várady Betnendado Dalnafci Zunijav hadnagy Kornai Sioraies Mihályi l i l a s Pastia ?onda Carmen Abrányiné Mteaela Singhofer FntsquiÉa Berts Mercedes Payer SL Kezdete 7 órakor.
Vasárnap d. u.|
K kir. Oferafcáz
SzeméEyelk :
Szemelvek: Anna p o r a i Birtiv Zoltáj {frof Lenke Simoa b-ár'"> Coricna. müvésznö Earfa> Pali Czitera, felesébe Pilt Peti
leszefi SziiSáz
Esta
Dr£si» 5 feirocáiban. irta Jókai Si ör.
Szombat, november 2 6 .
ORSZÁGOS HIRLAP
14. oldal. — Budapest, 1898.
Énekes fitéfe 3 fdhr. Éttt BalL FücdL Fám J. Et. és Makaó. E. Zenéjéii azKnzeltte Sttfaey J .
fUlsd-Kerepesi-ut 17- szám.) A keleti pályaudvari (czinkotai) villamos kocsikkal mimriCTi 5 perczben direkt közlekedés. Az ujrendszerü pályatesten legcsekélyebb fagygyal biztos jég. Teljes comforL Idényjegyek 4 frt, diákoknak 3 frt, kisérönek 2 firt, napi belépti jegy 5 0 kr. Családoknál mérséklés. Elöjegyzések a Tattersall irodájában.
EsgErialil Fatnfkx
Dowmsf BdltOHl Ycm-CaS
c zimfestészete és domboruan préselt czimtábla gyártó-telepe
Earoiss
, BUDAPES TE N. ^==zz Iroda: IV. ker., Károly-körut 24. sz.
FTffmfiA
BétenA. KÖZSSB.
Canstamee Ediitii feünlt
Gscté V.
Megrendelések az ország bármely vidékére pontosan eszközöltetnek. •
MaEy/ Seamtaie T "f^f"^ Kezaietie IT és f e l ÖSSSSHZ.
Dohány- és Nyér-utcza sarkid.
Finom nöi fehérnemüeket és
Ma és mindennap hangverseny
menyasszonyi kelengyéket
Hölgy-zászlóalj
jaüimyas átbaji, legnagyobb TáJasztékban ajánl
FLOREÜCA kisasszony ésKaKeneckep) taa^nester vezetése alatt á
lek
Kitünö italok és ételek legmérsékeltebb áron.
Kanitz Ferencz
és Tsa
szepességi vászonraktára
Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza l l .
Számos'látogatást ker SPITZ SJU1U, kávés.
Rumy finom likörök, mézbor és mézlikör.
10 forint
Bárki hideg: nton nJade^ kászcléfe nél^al kttiaö minöségben elöállithat- Dogok. GvaoaütöBl&. i**™*'*lHnbetagniB eüeni szexek. Kezelési kányr é s áriap
Watterich A., Budapest 5. Doháay-nfcza 5. ALAPITTATOTT lana. AMJUtTTATOTT 186B.
hangolása és karbantartása egész é-snpe.
Egyszeri hangolás 2 forint. iajectia.) Igái — Toy j) g tartas as Cjjtü.nife. Cjjtün iEesxletnsk nteEjefe x söiriaüast iEesxletnsk,
Fog 0 HÖS d r . Budapest, Kossuth. lajos-v. 4v Dreber-palota. B^BJBJI Vasár- é s ünn.ejn2Eak>2ii. «r^i^f4-m ^—5-ig. • • • •
BH községjelzö-, utjelzö,- utczatáblákat és házszámokat d o m b o r u a n p r é s e l t wasleanezfeöl, vagy simán erös vaslemezre irva legszebb legtartósabb kivitelben a legolcsóbb árak mellett készit
Spitzer József Sándop
Odtoj-Z. Bires
JuEettle
valódiságban osakis fiókunkban Bueiapesttenp Thomet-u&vsiFj kaphatók.
Sternberg Armin és Testvére cs. és kir. udvari szállitók.
Zongoratermek: KossnihLajos-uica22.(Károly-körutsarkán)
Kew-'X'ork é s Xiouáon az európai szárazföldet sem hagytak kiméletlenül cs igy egy nagy ezüstáru-gyár kényszeritve lön egész keszletét a munkaerönek nagyon csekély megtéritése ellenében eladni. En vagyok felhatalmazva ezen megbizás keresztülvitelére. Ennélfogva mindenkinek megküldöm a következö tárgyakat csupán f r t 6.6.O incgtéritése ellenében, és pedig : . 6 drb legfinomalrt) asztali kést, valódi angol pengével, 6 drb a merik, szabad, ezüst villát egy darabban, 6 drb amerikai szabadalmazott ezüst-evökanalat, 12 drb amerikai szabadalmazott ezüst-kávéskanalat, 1 drb amerikai szabadalmazott ezüst-leyesméröt, 1 drb amerikai szabadalmazott ezüst-tejméröt, 2 drb amerikai szabadalmazott ezüst-tojás-kehelyt, 6 drb angol Victoria-alsótálczát, 2 drb feltünést keltö asztali gyertyatartót, 1 téaszüröt" 1 drb legfinomabb ezukorhintöt. 4 4 drb összesen csak f r t 6.60. ,. A fenti összes 4 4 tárgy ezelött 40 forintba Jcerfllt ea mostezeK f r t 6.60 minimális áron kaphatók. — Az amerikai szabadalmazott ezüst teljesen iehérércz; mely az ezüst-szint 25 évig megtartja, amiért jótállás vállaltatik. A legjobb bizonyiték, hogy ezen hirdetés
nem
alapul, mely szerint ezennel nyilvánosan kötelezem magamat mindenkinek, akinek az áru meg nem felel, az összeget minden akadály nélkül visszatériteni; és senki se mulassza el ezen kedvezö alkalmat,, hogy ezen diazgraraitur4t meg ' nézze, mely •
menyegzö és alkalmi
ajándékul minden jobb háztartás részére kiválóan alkalmas. Kapható csupán:
IL. HIRSCHBBRG's
Hauptagontnr a. verelniffton amer, Patont-Silberwaaranfabrig'en.
. Wien, ll., Renforaniistrasse 19/0 Telephon Hr. 7114. Szétküldés a vidékre utánvéttel vagy az összeg elöleges ba küldésével. Tisztitó jjor hozzá 10 krajozár. Oáak a mellékelt vágrje^ygryel valódi (egészségi erez.) ^ Kivonat a z eULwnerö iratokból.* Küldeményt raeekaptain s meg vagyok eléKedve : kérek még egy küldeményt 6 lit- 60 krért. Kolozsvár, . . Báro Bánlrynó. A küldeményt megkaptam, s azzal megvagyok elegedre, Laid, 1898. szept.' 1. O.' Ohotelc-Onaánas grófnö. A készlett legnajpobb-megelégedései-kaptam; kérek még w r aagfebb küideményt. Budapest, It.. Fö-utcza 7. SrJPaUcezLAlaJas, c s . á> kir. katona
Szombat, november 2 6 .
ORSZÁGOS HIRLAP
Budapest, 1898. — 15. oldal.
ORSZÁG Olyan ujdonságról adunk hirt lapunk tisztelt hölgyközönségének, mely kétségtelenül a legszélesebb körökben fog általános meglepetést kelteni.
a legszebb divatujság, a
Az "Országos Hiriap" Divatlapja. Szerkeszti: A "Franczia Divatlap" ugy szerkesztésében, mint kiállitásában olyan ujitást jelent, mely a diYat-irodalom minden eddigi termékét fölülmulja és a hölgyközönségnek minden elképzelhetö diYatkérdésben olyan tanácsadója, amilyen magyar nyelren eddigelé még nem jelent meg. fi f n U K Z U SlYiltÜip havonkint kétszer, és pedig minden hó 1-én és 15-én jelenik meg.
o c
©
jel
CÖ Ua
© Un
"5 -©« > <» Q
.
*N O
co .2 E "N •2
o c
Ji jffUICZUI P I V 3 I M P terjedelme számonkint 13 oldal. minden, egyes száma egyaránt-kiterjed a nöi divat minden ágára, a g y e r m e k d i v a f r a és a kézimunkákra. nagy és jelesen szerkesztett szépirodalmi és közhasznu rovatot is tartalmaz, valamint minden számban egy folytatólagos regényt ában nyomtatva, évenkint k é t k ö t e t e i a d . közöl, mely fi fTXKBi
Q.
cs "© •ö Li. o o CB 0»
O
Jt fr ji fi
9tV3li3p képes divatrésze teljesen Párisban készfii. számának külsö lapja, továbbá belsö 4. és 5. lapja gyöf y srinnyomatn képekkel lesz diszitve, igy tehát minden szám oldalon tartalmaz szinnyomatn képeket. ?fct*t*i1
fi rTSUCZUI SlVillSp az összes magyar divatlapok közt a legolcsóbb.
Elöfizetési ára évenkint 3 frt 60 kr. félévre 1 frt 80 kr, negyedévre 90 kr,
Kedvezmény sa ORSZÁGOS HIRLAP elöfizetöinek F A Franczia Divatlap elöfizetési ára az ORSZÁGOS HIRLAP elöfizetöinek :
Egy évre 3 frt félévre 1 frt 50 kr. negyedévre 75 kr. Az Országos Hiriap és Franczia Divatlap együttes elöfizetési ára:
Egy évre 17 frt fél évre 8 frt 50 kr. negyed évre 4frt25 kr. 1 hóra 1frt95 kr. az Országos Hiriap kiadóhivatalában Budapest, VIII., József-körut 65. Azok akik már most beküldik a Franczia Divatlapra az elöfizetési dijat, január elsejéig ingyen kapják a megjelenö számokat és elöfizetésük január elsejétöl számitódik.
Szombat, november 26.
ORSZÁGOS HIRLAP
16. oldal. — Budapest 1898.
AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSEI Kiadóhivatal:
Minden szó 2 krajczár. Vastagabb betükböl szedve 4 krajczár
VH. kerület, József-körut 6 5 . szám.
. , . , - « ,
:t pcsie-restanie kéri, akkor minden közlés után még 30 krajczár kincstári belyegilletek is fizetendö. — Czélszerü könnyen kiszámithatja az apróhirdetés árát.
OKTATÁS.
LEVELEZÉS. i Választ soraimra ugyan meg nemi £ j i* ^ en kis ;.-ii:nya M.-téL de mert fcegmap ieEeztem, hojv irok, k-hát szavamat akarom iiefiartami"Olvaiia-e a^'tegnaM lar^t? Nagyn-n széfem kérem, fefelpera. Folyton azon a "par b.üeiiies és feulej^g órán jár eszem. irt már a "birónénak1* ? Ugy-e édes csianiváni, ha mást nem, de ezt megirja ? Választ Tárom a Maáöba .Fekete-* jelige alatt. S 9;2—1 t;21 6S92—1. Imrétöl levele
Elöre fizetendök készpénzben, levélbélyegekben vagy postautalványon.
adására ajánlkozik ugy h á z b a n mint jj házon kivül, a bécsi-konzer-vatóriumot kitünö sikerrel végzett zongoratanárnö. Elsörendü referencziák. — Czime a kiadóhivatalban. 6822—5 fl.™^. ajánlkozik gymnásiumi vagy n | i I-A m **ü
butorozott 2 ablalcos utczai szoba fürdö-
Elegánsan szoba s esetleg zongorahasználattal a Dávid-utczában kiadó. Czim a kiadóhivatalban. w
6830—10
SZOBA KERESTETIK.
LOrrepentOrnaK kereskedelmi iskolai tanulóhoz berendezett udvari szobát keres az Üllöiegv kereskedelmit is végzett joghallgató. Czim a £iadöu t közelében egy orvostanhallgató. LeveMvatalban. 6416—5 leket ,Egyszerü" jelige alatt kér a kiadóhivatal. 6664—12 bármily otthon végezhetö munkát ele _, fogad igen olcsó áron. Srives megSY butorozott szobát a Teréz-körut vagy 2367—1 Gyár-utcza közelében. Megkeresések ár megjövö hiten eEtitazo-na és igem kérlek keresésekét a kiadóhivatalba kér "Megbizható" czimen. jelölésével "Mérnök" jelige alatt a kiadóba kéretnek. «J606—5 v li-tzv oly édes és en^euld naieg, hogy 6678—12 feimehessek hozzád bucsuzni. Üg ve meg fogod emgedmi? ELADÁS. Hiszen ugy sem. fogsz 2—3 hétig Ilittii, aimIEelk. tudom, b'-gv ürüisz, te kis hamis, mi ? Válaszolj mielS'b TitKIADÓ LAKÁSOK. kárpáti fenyöborovicska, valódi, legfikárodnak. 6é56—1 szol)ábo1 é nomabb minöségü., kis üstökben égetett, lriilKfi itoSáPafai s konyha stb. álló ki a tüntetések afailmával egy tis régi, "ö kilö palaczkban 3 .frt 75 kr. Bérmentve, utányétKlllOIl USjöiaiU i a k á s a z v. kerületben T j } kutyuskát vezeEeift és oly Mtam vi- ielL Ganovszky Gosztáv, fenyöborovicska-gözfözöde-tár- Vadász-utczában azonnal kiadó Ugyanott egy mühelyselte magát, kerdeztetikj nem adna-e éEeftjelH magáról, saság Szepcs-Szoiabat (Szepesmegye). 6981—8 nek, vagy raktárnak alkalmas, az utczára nyiló nagy a nagy kutyának ? mm1 pincze is kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 6164—13 fa és szénüzlet, a belvárosban eladó. y csinyem, öta, melyeit e^eirszer mnegCzim a kiadóhivatalba!:. 6918—8 J bántam, nem merek fózeEéiie jöimmii- Megr -i0.' s z o M üviteibeo elönyös részletfizetésre HITEL—PÉNZ. IJüniiödtem érte, bocsásson meg. Hisz már vezeklés az ^ I náthán Ignácz kárpitos- és asztalosbutor egyed. is, hogy egy hét óta nem láttam. Igyekezni fogóik jóvá löraktárában VIL, Erzsébet-körut 23. sz. Árjegyzékek kerestetik 200 frt kölcsön egy jóállásu termi Mbámatr de itétjen könyörületeseni és j ö sziivéveL vidékre ingyen és bérmentve. 7Ü13—8 hivatalnoknak. Levelet a kiadóba kérek lit e helyen remegve várom itéletét. Amufor. SS@2—1 Pontos" jelige alatt. 6784—14 évi 4—50CCfrtforgalommal halá(t levele vam a _ lozás miatt igen olcsó áron eladó. Veimi szándékozók küldjék czimeiket .Gyógyszertár" KÖNYVEK. jelige alatt a kiadóhivatalba. 6872—8re gényeket szeretnék venni könyvtárma HÁZASSÁG. jó karban, 40 forintért sürgösen . eladó. j berendezéséhez. Ajánlatokat a czim és Czim a Idadóhivatalban. 2365—8 L aratnom részére, ki egy esönias,, háziasan neveli, róm. katii. •vaiffiástm áurrafeámre" és tisztitó intézet a Belvárosban, melynek az ár megjelölésével a kiadóhivatalba kérek "Könyvtár" 6262—15 szép bátor- és kelengye felett remSefeziilk, egy Mzltos kitünö forgalma van, halálozás miatt jelige alatt. l| összes müvei kerestetnek olcsó áron megvételre keresettel biró iparost vagy kereskedöit. Kemmriy és igen oicsón átadó. Leveleket a kiadóhivatal közvetit Leveleket a kiadóhivatal közvetit ."Jókai" névvel ellátott levelek ,Árva Gid* jeligére! eüsfara e "IV* jelige alatt. 6902—8 czimen. 6612—15 apboz kéretnek. feTSS—2 városban egy igen jól menö füszer-üzlet ked vezö feltételekkel eladó. Leveleket kérek a kiadöMvatalba lehetöleg minél elöbb .Kassa" jelige ÁLLÁST KERES. KIADÓ BOLTHELYISÉGEK. alatt. 6900—8 It:t7ff Anftaftlri áIIást keres e^ mühelynek, divatszalonnak, ^ emeletes eladó. A ház a Váczi-köruton van helyiségnek, vivótel|a£l|UIIUllUKl p egy kitünö forgalmu kávéházzal. 10.000 frtot remnek, , egyleti sen. Megkereséseket »Ügyes" jelge alatt kördL magániskolának vagy nagy M k é 63SS—3 jövedelmez. Venni szándékozók küldjék be leveleiket a lakásnak nagy helyiség I-sö emeleten kiadóMvatalba "Bérház" jelige alatt. 6898—8 azonnal kiadó. alkalmas vagy idöszalii lapitoz szeidkesziSiil!, vagy Czim a kiadóhivatalban. 3662—17 a társnl ajánlkozik künMoi szakeHmliier. József-körut legnagyobb forazok eicpeáiálását is elvállalja. Ajánlatot a VÉTEL. galmu helyén láadó. Czim a ".Hetilap" czimen kéretnek. 4706-17 k. egy 200—300 holdas birtok adóhivatalban. lehetöleg Budapest közelében. Részletes gy Belváros, élénk forgalmu ! a MadöMvatal továbbit .Birtokos" czimen. j volt, gyorsirás é s gépirasiaB. MiSMfcn helyén olcsó házbérrel. aj; j á r t a s , megfelelö állást k e r e s . Hajlamáé az" á l t ö l á 6904—9 2345—17 Czim a kiadóhivatalban. ingyea i s elfoglaioi. Czime a olcsó áron kerestetik megvételre. Czim üzlet, a Belvárosban, mely kitünöen a kiadóban. 6704—9 megy, szabad kézböl átadó. Szives ÁLLÁST KAPHAT. kiadóhivatalba kérek "Fényképészet" kézikocsi, használt, ölcsó áron.keres- ajánlatokat 6782—17 tetik megvételre. Czim a kiadóhivatal- czim alatt. 6708—9 ban. nincs i kkeresetök. Intelligens egyéoek jövedeüiaeiö fogKÜLÖNFÉLE. lalkozást találnak. Ajánlkozók itt ifcellyiien mapasrata szeKIADÓ SZOBÁK. rekedtségnél vegyen 30 krért Réthymélyesen ¥L, Váczi-könLt 21. IL em. 7. sz. alatt jeféle Pemetefü-czukorkát. 1537—18 lentkezhetnek,, vidékröt pedig irásbeHeg; a 1fff7«lt butorozott szoba, kétablakos, a dohány-utezáhelységböl i s "Munka" jelige alatt I I I V M I I ban, második emeleten, elöszobával, lépcsöhajlandó (2 évestöi czimen. Mzbei küIönbejáratUü, olcsón kiadó. Czim a ki adóhi- , -mm a kezdve) fiu- vagy vatalban. 6920—10 leánygyermeket teljes ellátásra csekély fizetésért el6734—18 egy kényehnes 2-ablakos utczai fogadni. — Czim e lap kiadóhivatalában. kaphat 1-^2 ur intelligens családszoba kiadó, teljes ellátással nagyszabásu iT-odalmi miüre való elöfizetöt gy/Sjiése w w nál az Eötvös-utezában. Czim a áEtal. A jani átok BX. J. 1Ö0" alatt e lap MadSMvattala, egvütt havi 45 forintért Czim a kiadóhivatalban. 6144—10 6766—18 ntján küldendök be. 695®—4 kiadóban.
ritok Szivem.
Joghallgató
M
€gy regi
6yogyszertár,
"Sohase bánja meg
Kerékpár, Vegyészeti
0
fiz emberek ezreip t S S fi
€qy tisztességes család
3i megeknésS hölgyek S ^ s S T S
^Kerepesi-uton
Jö ebédkosztot
fc inek 185 em. hossza óriási Loreley-haja saját találmányu kenöcsöm 14 havi használatától nött meg. Ezt a kenöcsöt a legelökelöbb orvosok mint egyetlen szert ajánlják hajkihnllás ellen, a hajnövés elösegitésére és a hajbörerosbitésére, uraknál elösegiti a szép-erös szakálhiövést és már" rövid használat után ugy a háj, valamint a szakáll természetes-fényt és tömöttséget kap és megóvja ezeket a korái öszüléstöl a legmagasabb korig.
Tégelye 1 frt, 2frt,3 frt és 5 forint. Postai széjjelknldés naponkint a pénz elözetes megküldésé, vagy postautánvéttel a világ minden tájékára a gyárból:
Wien, I., Seilergasse; 7. üfsaatott « ORSZÁGOS HfföJVP körtorgógépén Budapest, VIIU József-körut 65. ssártu