HOGYAN HIVATKOZZUNK? SEGÍTSÉG BEADANDÓ DOLGOZATOK, ÉVFOLYAMDOLGOZATOK, SZAKDOLGOZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
DR. GYŐRY CSABA
Formátum: 12pt-os betűtípus, másfeles sorköz, sorkizárt.
Szerkezet: Igyekezzünk a dolgozatnak átlátható struktúrát adni. A fejezetcímekre rápillantva már legyen világos annak elolvasása nélkül is, hogy a dolgozat miről szól.
Hogyan idézzünk? A beadott dolgozatok egyik leggyakoribb hibája, hogy a szerző nem megfelelő formátumban idéz, vagy (khm…) elfelejt idézni. Ha valaki ilyesmit a szakdolgozatában követ el, a diplomáját kockáztatja, évfolyamdolgozat és beadandó dolgozat esetén pedig az elégtelen jegyet. Észrevenni az ilyesmit pedig nem bonyolult: az oktató a saját témáinak magyar szakirodalmát bizonyosan ismeri, így gyorsan ismerősnek csenghet egy-egy szövegrész, ráadásul sokszor az is nagyon árulkodó, ha a hallgató egy-egy bekezdés erejéig hirtelen olyan szaknyelvet kezd beszélni, amit a dolgozat egészének stílusából és nyelvezetéből kitűnően biztosan ismer. Hogyan is kell tehát idézni? Elfelejteni például biztosan nem szabad: ej mi a kő tyúkanyó kend! Ezt ugyanis nem mi írtunk, hanem Petőfi Sándor. Nem elég az sem, ha szó szerint idézünk, de ezt nem jelezzük idézőjellel, például, ej mi a kő tyúkanyó kend (Petőfi, 1993), mert ebben a hivatkozási formában ez annyit jelent, hogy Petőfi is mondott valamit a tyúkanyóról, de az ej mi a kő tyúkanyó kend félmondat a saját gondolatunk. Hasonlóképpen helytelen az is, ha nem a teljes idézetet tesszük idézőjelbe, hiszen ej mi a kő tyúkanyó –ahogy Petőfi is mondja – „kend” (Petőfi 1993).
Hivatkozások: A hivatkozásoknak sokféle formátuma létezik, így nincs olyan rendszer, ami önmagában helyes vagy helytelen volna. Helytelen azonban az, ha egy adott rendszert nem konzekvensen követünk (pl. lábjegyzeteket keverünk végjegyzetekkel). Figyelni kell azonban arra, hogy a folyóiratok (így jogi folyóiratok is) nagy része támaszt formai követelményt a leadandó írásokkal szemben – ha az írást egy folyóiratnak szeretnénk elküldeni, érdemes utánanéznünk, hogy vannak-e formai kívánalmaik. Ugyanígy sok egyetemnek illetve tanszéknek az évfolyam- és szakdolgozatokkal kapcsolatban is vannak előírt követelményei. 1
HOGYAN HIVATKOZZUNK? SEGÍTSÉG BEADANDÓ DOLGOZATOK, ÉVFOLYAMDOLGOZATOK, SZAKDOLGOZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
DR. GYŐRY CSABA
Az alábbiakban az egyik leggyakoribb és legegyszerűbb hivatkozási rendszer, az ún. Harvardrendszer egyik formáját ismertetem. A rendszer lényege, hogy a hivatkozás rövid formátumban (név, évszám, oldalszám) a szövegben (tehát nem lábjegyzetben) szerepel, ezeket a hivatkozásokat pedig az írás végén található irodalomjegyzék oldja fel. 1. Hivatkozás a következőképpen (Propp 1999), illetve ha van oldalszám is (Propp 1999: 133-145). 2. Két szerző esetén legyen kötőszóval (Smith és Wesson 1958). 3. Ha létezik és ismert a korábbi kiadás is (Kis [1888] 1971). 4. Elképzelhető még, hogy „adott esetben ez is előfordul" (idézi Rácz 2005: 14). 5. Néha szerepel a mondatban a szerző neve, jó példa erre Heisenberg említett könyve (1925).
Táblázatok, ábrák: A táblázatokat és ábrákat főszövegben kell szerepeltetni, a forrásukat pedig mindig meg kell jelölni.
Lábjegyzet, végjegyzet: A lábjegyzetbe vagy végjegyzetbe csak a főszöveg gondolatmenetébe nem illő, de feltétlenül megemlítendő gondolatokat, érveket, agy fogalmi tisztázások kerüljenek. A gyakori és hosszú lábjegyzetelés, mivel eltereli a figyelmet, akadályozza a főszöveg megértését. A hosszas lábjegyezetek/végjegyzetek kerülendők. Sajnálatos vonása a magyar jogtudományi publikációk egy jelentős részének a kiterjedt lábjegyzetelés 1.
1
A lábjegyzetetelés történeti vonatkozásairól hasznos áttekintést nyújt: Werner von Klinkenhoffer: Anmerkungen zur Grundrisse der historischen Entwicklung der Fussnotennutzung Band I -III. Berlin, Duncker & Humblot, 1963. A lábjegyzetelés bolgár történetéhez lásd: бележки под линия на мощностите в България. мощностите в България, ългари. Érdekes Cogwall megjegyzése, miszerint a lábjegyzetelés megjelenése a X. századi könyvkészítése egyik – a korban sokat támadott, ehhez lásd: Maximus Dickus: Ad infernum cum adnotationibus. Szöveghű kiadás: Bibliotheca scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana . Band XXVIII. De Gruyter Saur, Tübingen, 2005. – nem szándékolt „technikai” következménye. Cogwall: Footnotes. Chicago University Press, 2007. A koraközépkori könykészítésről vö.:Hegel/Schelling/Hörderlin: Schwabische Buchbinderei im frühen Mittelalter.Mit einem neunen Anhang: Kahnfahrten auf dem Neckar und sonstige Sachen. Unsere gemeinsame Zeiten als Zimmernachbarn. Evangelische Stift Tübingen, 1804.Az ilyen lábjegyezetésnek az eredeti forrásokat hivatkozó történettudományi (így jogtörténeti és római jogi) és filológiai munkákban lehet létjogosultsága, de ennél sajnos sokkal gyakrabban alkalmazzák. Ilyenkor sokszor csak azt hivatott szemléltetni, hogy mi mindent olvasott és mennyire okos a szerző. Az utóbbit azonban a főszöveg színvonalából, érveléséből lehet leginkább leszűrni, és nem a lábjegyzetek mennyiségéből.
2
HOGYAN HIVATKOZZUNK? SEGÍTSÉG BEADANDÓ DOLGOZATOK, ÉVFOLYAMDOLGOZATOK, SZAKDOLGOZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
DR. GYŐRY CSABA
Szöveges jogesetek: Külön bekezdésben, szimpla sorközzel, az egész bekezdés duplán behúzva, egy üres sor előtte, egy üres sor utána. Ha a példa konkrét jogesetre alapul, akkor a hivatkozást a bekezdés végén, zárójelben tüntessük fel (BH 2001.146) G. neves artista, aki késdobálással keresi a kenyerét. Már több mint egy évtizede hibátlanul végzi a mutatványt, amikor is egy este eltalálja a partnernőjét, aki – mivel a kés a nyaki ütőerét sértette meg – még a mentő kiérkezése előtt elvérzik. Megállapítható-e G. felelőssége partnerének haláláért? Változtat-e az eset büntetőjogi értékelésén az, ha a baleset nem egy előadáson, hanem a nyugdíjas artisták díszvacsoráján történt, ahol a tíz éve visszavonult G. és valamikori partnernője az spontán ötlettől vezérelve, emlékektől fűtve, nosztalgiázás céljából kísérelték meg újra bemutatni régi nagy számukat?
A szövegközi kiemelésre a dőlt betűket kérjük használni.
A dolgozat végén a „Hivatkozott irodalom" alcím kérjük feloldani a hivatkozásokat az alábbi formában: 1. Hivatkozás a kiadvány egészére: (a) Szerző (-k) (év): Cím. Kiadás száma. Kötet száma. Kiadó. (Terjedelem, Sorozat címe, kötet száma). Amin, Samir (1976): Unequal Development. Monthly Review Press. (b) A háromnál több szerző által írt mű Neveik (szerk) (éve): címe. Kiadás száma. Kötet száma. Kiadó. (Terjedelem, Sorozat címe, kötet száma). Meadows, D.H. - Meadows, D.L. - Randers, J. - Behrens, W.B. (szerk.) (1972): Limits to Growth. Universe. 3
HOGYAN HIVATKOZZUNK? SEGÍTSÉG BEADANDÓ DOLGOZATOK, ÉVFOLYAMDOLGOZATOK, SZAKDOLGOZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
DR. GYŐRY CSABA
(c) Időszaki kiadványok Cím. Szerzőség. Kiadás. A részegység megjelölése (keltezés és/vagy sorszám). Megjelenés helye: kiadó, éve. (Sorozat címe, kötet száma). 2. Hivatkozás a kiadvány egy részére (a) A tanulmány /cikk/ szerzője (szerzői) (éve): A tanulmány /cikk/ címe. In: A tanulmánykötet címe. A tanulmánykötet Szerk.: Neve. Kiadás száma. Kötet száma. Kiadó. (Terjedelem, Sorozat címe, kötet száma). Arrighi, Giovanni - Silver, Beverly J. (2001): Workers North and South. In: Socialist Register 2001. Szerk.: Panitch, Leo - Leys, Colin. Merlin. (b) A folyóiratcikk szerzője (éve): A cikk címe. In: A folyóirat címe, Vol. Évfolyam., No. Kötet száma.: Cikk terjedelme (-tól -ig). Easterly, William (2001): The Lost Decades: Developing Countries. In: Journal of Economic Growth, Vol. 6., No. 2.: 135-157. (c) Megjegyzés: Időszaki kiadványok esetében a részegység számozását a lehető legteljesebben kell megadni. (év. köt. sz.) Külföldi kiadványoknál a részegységet az eredeti nyelven kérjük (Bd., Abt., Heft vagy H., Stück, vol., č.). 3. Internetes hivatkozás: (a) Gál István László: Molnár Csaba ügye a Fővárosi Ítélőtáblán. Döntés az ORFK Pénzmosás Elleni Osztálya Vezetőjének vesztegetési ügyében. In: Jogesetek Magyarázata. 2010. Vol. 2. No 2.:33-38 Interneten: http://www.jema.hu/article.php?c=31 (Letöltve: 2012.11.25.). (ha lehet eredeti kiadás éve, ha nem, akkor a letöltésé)
4. Jogesetek hivatkozása: A jogeseteket rendelkező részének lényegét (ha ismert esetről van szó, az ügyet akár informális nevén is nevezve) a főszövegbe foglaljuk bele, a hivatkozás hivatalos formátumban pedig lábjegyzetbe kerüljön. Ahogy azt a 2002-es hídfoglalás kapcsán indult eljárásban a 4
HOGYAN HIVATKOZZUNK? SEGÍTSÉG BEADANDÓ DOLGOZATOK, ÉVFOLYAMDOLGOZATOK, SZAKDOLGOZATOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
DR. GYŐRY CSABA
Fővárosi Bíróság megállapította, a közérdekű üzem működésének jelentős megzavarása akkor is megállapítható, ha az elkövetési magatartás folytán az üzem ugyan jelentős zavar nélkül képes tovább működni, azonban ám a fennakadás meghatározott ideig és széles körben kihat a szolgáltatás jellegére és az azt igénybe vevők körére. 2
2
Fővárosi Bíróság 27.Bf.9094/2008/4. sz. végzés
5