EME 180
FOLYÓIRATOK.
n é p n e v ü k n e k is. Sebestyén abból, hogy a kabarok neve nyomtalan maradt, azt következteti, hogy ezekre a l k a l m a z t á k a
határőrt jelentő
így aztán meg volna fejtve az is, hogy a székelyek
székely
miért
nem
elnevezést,
voltak
soha-
sem magyarok. Sebestyén szerint egyszerűen azért, mert a
honfoglaláskori
a későbbi
népet
Arpádkóri
taktika
előhadakúl
mindig
idegen
és
alkalmazott.
Arra a kérdésre, hogy a mai Székelyföldön mikor települtek le : az a válasza, hogy Erdély elfoglalásakor. Ezt ma Szent István korára teszik, tehát a székelyek is akkor vándoroltak át a bihari végekről, a. hol Erdély elfoglalása
után
m á r nem lett volna semmi szerepük. — Ebben foglalhatjuk össze a. lapokból értesülés alapján Sebestyén székely-elméletét. Egész terjedelmében nem fekiivén előttünk (az Ethnographia f. é. 1—2 füzete mindössze
a kérdés irodalmát át-
tekintő első közleményt hozván), esak azt a megjegyzést tehetjük rá, „szék",
„szik"
hogy
a
szóból származtatást ismerjük m á r a X V I . sz. Szamosközi (nem
Szamosi!) óta H u n f a l v i n
át Rétbyig és T a g á n y i i g ; a kabar-származtatás elmé-
lete a Pauleré. H o g y Sebestyén mivel viszi előbbre a kérdés megoldását, ezután t ű n i k ki. Azt hiszszük — az ő szavaival élve — hogy ,,a magyarázók ötletessége még m i n d i g nincs vele k i m e r í t v e ! " —
A régi
jó
világból
(Kolozsvár 200 év előtt) ez. a. Gyalui
egy szellemes kis korfestő történeti elbeszélést írt, melyben a kolozsvári életet
néhány
ecsetvonással
igen
találóan
XVII.
jellemzi.
Farkas sz.
régi
Eredetileg
a
Kolozsvár tárczájában jelent meg, s k ü l ö n n y o m a t b a n (:!() 1.) —
Merza
Gyula:
„Sv&jczi
képek*
ez.
kedves úti rajzok keretében, élénkítve kedélyes
a.
tavalyi
epizodok,
utazását
írja
le
szellemes megjegy-
zések és jellemző összehasonlítások áltat. —
Vsemelházi
Chernel
István,
a ki
nem
rég
„Útazás
végvidékeire" cz. szép m u n k á j á v a l vívott ki méltó elismerést, lábszánkózás
kézikönyvé*-t
írta meg, hogy ennek
a
Norvégia
legújabban
norvég
rA
sportnak
ná-
l u n k is mennél több barátot szerezzen. (781. 1.) K a p h a t ó Lampel R. Budapesten t forintért )
Folyóiratok. Az Akadémiai
Értesítő
j a n . (85.) füzete
tagjainak névsorát. Utána Fayer
közli
az
Akadémia
belső
László közli - Bevezető t a n u l m á n y az lSl.'J-iki
büntetőjogi javaslatokhoz" ez. akadémiai felolvasását. Vadnuy tesz a tavalyi Kóezán-pálvázatról; hat magyar
történeti
Károly jelentést
dráma
melyek k ö z ü l egy sem üti meg egészen a mértéket, l'ecz
küldetett
be,
Vilmos, Konstantinos
Porph. után megállapítja, hogy Á r p á d n a k 5 fia s ezektől 5 férfi unokája volt. A febr. (81).'! fűzetben Horváth
Géza közli
felett tartott akadémiai emlékbeszédét. székfoglaló értekezésének febr. füzeteiben.) E z u t á n
Erivaldszky
Setillii
Emil
János
kültag
természettudós
közzéteszi
bevezetését. (A székfoglalót lásd a. Nyelvőr Volt
György. „Az egyházi
szláv
nyelv
hazája
magyar honfoglalás" ez. értekezésének kivonatos ismertetése következik. I g n á c z kivonatban
akad. jan. és és a Kuncz
közli. „ Az állami ö n k o r m á n y z a t " ez. székfoglaló értekezését,
EME FOLYÓ ÍRATOK. A Századok
ISI
j a n . (1.) füzetében Fraknói
1. Mátyással szemben
trónkövetelőül fellépett
14.r>8.
Vilmos leírja az Anna
királyi
Albert kir. leánya és Vilmos szász berezeg neje volt, történetét. Ede kiadatlan okmányok alapján néhány érdekes
adattal
ban,
hercegnőnek,
pótolja
magyar hírlap, a Magvar Kurír eddig ismert történetét. Stessel
ki
Wertheimer a
második
József kiigazítja
és kiegészíti az „Osztrák-Magyar M.onarchiá"-nak Sopron és Mosón vármegyék leírását és történetét tárgyaló czikkét. Wertner
Kde megállapítja Garam-Miko-
lai Hasnak, V. István ifjabb király országbírójának újabb történeti irodalom ismertetése, új
könyvek
genealógiáját.
jegyzése s
Azután
vegyes
az
közlések
következnek. Az Archeológiai
Értesítő
febr. (1.) számában Reinecke
kíséretében ismerteti a magyarországi szkytha régiségeket. mutatja a lierzovia (Xsidovin) községben talált szobrocskát.
Lehóczky
l'ivadar
a
Gábor be-
római bronzsisakot
mező-kászonvi
(Beregmegye)
talált üveg, ezüst, gyöngy és borostyánkő emlékeket, ismerteti Kemény
P á l IS. ábra
Téglás
és
és
bronz-
gót
sírban
m u t a t j a be.
bajos több új adatot közöl a kassai dóm X I V . — X V I . századi törté-
netére vonatkozólag,
tívóh
mának falképeit. Nagy
István a gömörmegyei H i s n y ó róni. kath.
templo-
Géza pedig az ezredévi kiállítás hadtörténelmi emlékeit
ismerteti. Levelezés, irodalom, vegyesek stb. A Maf/tfur
Történeti
Életrajsok
jan. ( X I I I . évf. 1.) füzetében
Antal megkezdi (írót' Széchenyi István életrajza
második kötetét.
Széchényi életének l s l ö — I S . közti eseményeit tárgyalja. A
E
nagy
Zic.hy
füzetben
események-
ben gazdag élet s a mozgalmas idők kiválóan szép leírását Széchenyi, Barabás által olajba festett arczképének s naplója utolsó l a p j á n a k másolata
díszesítik,
mint önálló képek; a szöveg közé nyomva 21. arczképet (Ferencz József főiig. I X . Pius, Br. Vav Miklós, Sonisicb Pál, Szalay László, Br. Herényi Zsigmond, Szentkirályi Mór stb.) és több fényképfelvételt t a l á l u n k . A Történelmi
Tár
jan.—apr.
(I.—II.)
(berezeg Odeschalchi Arthurj okleveleket közöl
kettős
füzetében
család
levéltárából, melyek közül egy nehánv minket erdélyieket érdekel. Beke
Antal
kolozs-monostori
Vegyesek közt
Veres
konvent
levéltárának
berencsi
Szeréin!
Majthénvi
a
a
regestáit
közli
1117—1461-ig.
Endre kolozsvári ötvös czéh,szabályokat közöl a
A
XVÍfl.
sz. közepéről. A. Tarul czímertani Petrovay
és
múlt évi 4. füzetében sphragistikai
emlékeit
Varjú
Elemér az
ismerteti
1!)
országo:;
pecsétrajz
kiállítás
kíséretében.
György befejezi az Ilosva.v család történetét, l ó . ezímerrajzzal;
Makii-y
Dezső pedig a Csanád-nemzetség Watí'a és Bogvoszló vonalainak leszármazását. Wertner
Rezső a Osák-nemzetség szlavóniai ágának történetét és leszármazását
ismerteti. A heraldikai társaság m ú l t évi működését ismertető titkári jelentéssel s jegyzőkönyvekkel záródik be a. fűzet. A Földrajzi
Köziemént/ek
I. füzetében a szerkesztő közli
névsorát. A társulat tagjainak száma 181)7. elején István Magyarország népesedési mozgalmait földi népesedési
mozgalmakkal.
Latinovica
összesen : 593. —
ismerteti, Géza
összehasonlítva
igen
érdekesen
a
tagok tianusz a
kül-
írja le a
EME 182
FOLYÓIRATOK.
Maharadsák
honában,
Ceylon
szigetén
és Elő-Kelet-Indiában
tett
utazását.
Végül az ú j a b b expedicziók ismertetése, külföldi statisztika s vegyesek állanak. — A II. füzetben Téglás
Gábor ismerteti
köttetéseit időszámításunk
kezdetén.
Dácia
Lasz
és Moesia
földrajzi
Samu a „ d a c a " után
össze-
kivonatban
közli Bonnel de Mézieres franezia tudós megfigyeléseit arra nézve, hogy miként válnék müvelhetővé a franezia Szahara? ITanusz
István
bemutatja a
tenger kikutatására küldött osztrák expediezió által elért után az ú j a b b
gazdag
szakirodalom
ismertetése,
Vörös-
eredményeket. Ezek
vegyesek s
jegyzőkönyvek
következnek. Az Erdély kezők. Czirbusz Solymásy
18!H>. évi 10 -12. fűzetének
nevezetesebb czikkei a
követ-
Géza ..Hegyen-völgyön" ez. a. leírja a radnai havasok vidékét,
A d o l f a liucsecset, Derzsi
Kovács
széki Lobogó hegyet és környékét. Jancsó
Ferencz
pedig
az
udvarhelv-
Benedek ismerteti Mankó Vilmos,
nak, a „Székelyföld" írójának életét. Szúdeczky
L-ijos „A kolozsvári Báthori-
ház legendája" czímü czikkében megállapítja a hagyomány és história alapján, hogy e ház a fejedelmeknek nem tulajdon palotája, hanem csak rendes szállása volt, a ház Kakas István tulajdona volt. IC ház a inai
Kzathmáry-féle
ház, a
főtér keleti oldalán, közel a Közép-utcza sarkához. — A fűzetet csinos kivitelű képek díszesítik A Mayyur díjat tűz
ki
Nyelvőr
valamely
jan. (1.) füzetében a szerkesztőség három
helyi
nyelvjárás
leírására,
hogy
pálya-
ezzel is ébressze
nyelvinívelés hazafias irányú törekvése iránt az érdeklődést. Setülii
a
Emil meg-
kezdi ..Egy történetelőtti hangviszony" ez. akadémia, székfoglaló értekezésének közlését. Ponori
Thowrowk
Emil Ihering ,.l)er Zweek im líeclit" ez. művének
az udvariasságról szóló érdekes szakaszát
ismerteti. Melich
hagyatékából német jövevény szokat közöl. Joannovics
János, Szarvas (1.
György meghatározza,
hogy a „föltételez" igét miféle jelentésben és alakban kell használni. irodalom
ismertetése,
nyelvújítási
adatok
s magyarázatok
után
A szak-
végül
egy
moldvai szomorú magyar népdalt találunk. — A febr. (2.1 fűzetben Tóth
Béla
szólásokat magyaráz. Setülii
Emil befejezi „Egy történetelőtti hangviszony" ez.
akad.
Farkas
székfoglalóját.
vizsgálja. Asbóth
Széli
a
-szavatos"
szó eredetét
ben közzétett ..Német jövevényszók" ez. közleményére. Gézától közzétett színé,szeti szótárt bővítgeti. következnek.
Az
és
jelentését
Oszkár észrevételeket tesz Melich Jánosnak a januári füzet-
„Egyveleg"
ez.
rovatban a
egyaránt érdekes közlemény Kardos
Albert
Wolfí' Béla a Harmat
Ezután irodalom s más vegyesek historicusokra és nyelvészekre
„Horváth
István
feltámadt"
ez.
rövid ezikke, melyben elítéli Ferenczi Gyula debreczeni tanár nyelvészkedését, ki tanári
székfoglalójában
népek neveit minden
a Kr. előtti 2000. év táján élt
tüzetesebb
indokolás
PhUoloyiai
Közlöny
nélkül
sznmer
magyar
és
akkád
szavakkal
hozza
rokon i összeköttetésbe. Az Egyetemes
jan.
(I.) füzetében
Némethy
Géza Euhemerus tanainak a sibyllai jóslatokban található nyomairól értekezik. Pecz
Vilmos Konst. Porphvr. után megállapítja Árpád családjának nemzedék-
rendét Taksonyig. Radó
Antal olasz kútfők alapján ismerteti a X V I I . századi
EME 183
FOLYÓIRATOK.
olasz irodalom
egy
eddig
kevés
figyelemben
Michelangelo Buonarroti-nak életét. Banka, Aristophaneséből. Prikkel Binder
részesült
munkásának,
Piacid szó játékokat
Marián a ,,kocsi" szó magvai' eredetét
Jenő érvekkel támogatja abbeli kétségét,
donított „Magahitt kalmár" ez. költeményt
az akadémiában
tartott
magyar
mythologia
magyar fordítója:
emlékbeszédét.
Ra-dó
Barna
Antal
Ignác/,
Vári
ismertetését.
Jakab megkezdi ,,A magyar vonatkozású német történeti
népénekek
újabb
(.">.) füzetében Fináczy
philol.
Gusztáv
a
Géza orvos
ismerteti
Miehelangelot, mint drámaírót, lvrikust és szatyraköltőt.
cz. kiválóan érdekes közleményét. Heinrieh
mint
Némethy
a. Medici-könyvtárban levő Nazianzi Gergely eodexének
tóan foglalkozó két
tulaj-
csakugyan Csokonai írta volna. —
A Vegyesek közt különösen érdekes K. L. nek „A közli Horatius, Juvenalis s Vergilius
mutatja ki.
hogy a Csokonainak
görögpótló tantárgy' ez. közleménye. — A felír. (2.) füzetben felett
ifjabb
közöl Aran v
ifjabb
Rezső folytatja Bleyer í 551-ig"
Toldi-kén léssel beha-
programmértekezést ismertet. — A
Ernő előadja a folyóirat 20 éves
márcz.
történetét.
Hegedűs
István Aristophanes „ Madarai'-t és az ó-attikai vígjátékot ismerteti.
Sebestyén
Károly ..A görög gondolkodás kezdetei" ez. alatt közli sajtó alatt levő hason hí czímű művének bevezetését, mely müve a Sokrates előtti görög philosophiával foglalkozik. Bleyer
Jakab folytatja a magyar vonatkozású s 1551. előtt létre-
jött német történeti népénekek
bemutatását és ismertetését.
vonatkozással Illésy Jánosnak e folyóirat m ú l t évi deez.
Kardos
füzetében
Albert megjelent
czikkére — Balassa Bálint és Dobó Krisztina viszonyát vizsgálja. Kropf
Lajos
hozzá szól még egyszer a kocsi szó eredetéhez. Irodalom, vegyesek s könyvészet zárják be a, fűzetet. Az Irodalomtörténeti
Közlemények
I. füzetében Badics
megkezdi akad. székfoglaló értekezésének, az első magyar
Ferenc/,
irodalomtörténetíró,
l'ápay Sámuel élete és működése történetének közlését. Tóth
Rezső
ismerteti
Ludas Matyi írójának, Fazekas Mihálynak életét és költészetét. Szilády ismerteti és közli azon pasquillust ,.melyet emberekről, főkép magáról Brandenburgi és Csáki István cantio
apollogieáját.
lőol-ben
az
erdélyi
vester János irodalmi működéséhez. Ferenczi
Dézsi
Lajos
Borovszky
Fábián
Gábor
Samu Kölesei egy levelét s Czékus
Az Erdélyi
Gazda
Gazda ságtörténelmi
írtak,
Heyden
adalékul
Svl-
Zoltán is ú j adatokkal vet világot
az iskolai színjáték és Felvinczy György történetére. Récsey József,
udvari
Katalinról és Csáki Istvánról
- Az adattárban
Holtaid nürnbergi iskolamester gyermeki beszélgetéseit közli, ú j
leveleit Paintnerhe/,, Lévay
Áron
főbb
Viktor, Révai Miklós
leveleit
Édes
Alberthez,
László Jászay P á l naplóját közli.
m u l t évi ( X X V I I I . évf.) utolsó füzetében „ E r d é l y i
Szemle"
cz. a. egy
új és állandó
Erdély mezőgazdasága, ipara és kereskedelme m ú l t j á b ó l
rovatot
nyitott,
fennmaradt
az
történeti
adatok egybegyűjtésére és közzétételére. E rovatban eddig a következő czikkek jelentek meg. Az 18%. lő. sz. lian Szádeczky
Lajos a Székely Oklevéltárból
közli Györgyó-Újfalu törvényét a mezei kártevők megbüntetésére 1581-ből. Endre az E. M. E. kézirattárából közli a szamosfalvi gazdaság az
uradalomra
vonatkozó
naplójegyzeteit
Veress
tiszttartójának
1589. és 1590. bői. — Az idei
I.
EME 184
SZAKOSZTÁLYI KRTKSITŐ.
számban ifj. Lészay Ferenez két oklevél alapján ismerteti azokat a módokat és eszközöket, a melvek segélyével igyekeztek földe-saraink a miilt században jobbágyaik számát növelni. Szádeczky Lajos az 1. és II. számában a fogarasi Boér család leveles tárából ismerteti és közzéteszi Bethlen (íábor utasítását fogarasi ndvarbírája számára, melyből a nagy fejedelmet mint tapasztalt és takarékos nagybirtokost ismerjük meg. A I E-i le számban még Barabási István közli nemes Simon Mihály deésfalui gazda béreskönyvét l(J!)!i -ü-l-ből. A Petőfi Múzeum 12 — 4'). számában Ferenezi Zoltán ismerteti Petőfi eltűnésének irodalmát, megkezdi a ..l'ctrovicsék Félegyházán" ez. czikkének közlését. Azután mutatványokat közöl az újabb angol Petőfi-fordításokból. Szász Zsombor, Birger Sehőldström után ismerteti a svéd Petőfi-bibliographiát. Végűi repertórium a Petőfi-literaturához s vonatkozások Petőfire s vegyesekolvashatók a gazdag tartalmú fűzetben. A Magyar Könyvszemle ISIM!, évi I, fűzetéhen Kanyaró Ferenez a Melius idejében keletkezett fontosabb prot. vitairatokat ismerteti, köztük Kolozsvári Basilius István, Thordai Sándor András és Csázmai István erdélyi írók műveit. Th&ly Kálmán olasz forrás után ismerteti a budai mufti könyvtárát az 1084. és ll!8 ). évekből. Esztegár László az egyetemes repertórium fontos kérdését tárgyalja. Herzfclder A. Rezső befejezi Kolozsvári ('/.-mentes János ötvös könyvének közlését ; Zolnai Gyula, pedig nyelvészeti jegyzeteket csatol ahoz. Végűi irodalom és vegyes közlemények következnek. A Protestáns Szemle jan. (1.) számában Földváry László a X V I I . század közepén élt Paksi K. György, dunainelléki ref. püspök éltét és működését ismerteti. Csíky Lajos az állam és egyház viszonyát fejtegeti a keresztyénség nyolez első századában. Ruszkay (íyula Furrer ntáii arról értekezik, hogy vajon felelő:-e a keresztyén vallás a ker. népek botlásaiért"' A febr. (2.) fűzetben Stromp László Melaneliton születésének négyszázados fordulója alkalmával egy szép czikkben emlékezik meg róla, Germánia praeeeptoráról. Csíky Lajos folytatva fejtegeti az állam és az egyház viszonyát, Jansz Vilmos Oomenius müvei alapján ismerteti annak az akadémiai oktatásra vonatkozó elveit. Irodalom s a beküldött könyvek jegyzéke zárják be mindkét füzetet. •V. h.
Szakosztályi
Értesítő.
Az »Erdélyi Múzeum-Egylet . bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztálya f. évi február hó 21-én (vasárnap) d. e. 11 ómkor a Városháza tanácstermében dr. Szamosi János elnöklete alatt felolvasó ülést tartott, melyen szép számú közönség volt jelen. Felolvasást tartottak: J)r. Csengeri János \ Propertius költészetéről; Veress Endre\ Izabella királyné Oppelnben tartózkodásáról; 7)r. Gyalui Farkas:
Apróságokat olvasott fel Vajda Jánosról.
F j tagokúi jelentkeztek és felvétettek : Me.rza Gyula az Erdélyi Kárpátegvlet pénztárosa és Tóth Jenő tanárjelölt Kolozsvárt (aj. a titkár).