FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása (TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001) kiemelt program megbízásából.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Tartalom
I.
BMSZKI Origóc Nappali Centrum – aktivizációs programok.............. 1
II.
TÁMASZ Alapítvány – foglalkoztatási programok............................ 24
III. Léthatáron Alapítvány – Munkaerı-piaci szakképzés / Közhasznú foglalkoztatás........................................................................... 74 IV.
Savaria Rehab-team – „Kapaszkodó”, a társadalmi befodadás és megújulás programja................................................................. 96
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
I. A BMSZKI ORIGÓC NAPPALI CENTRUM AKTIVIZÁCIÓS PROGRAMOK
1
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Tartalomjegyzék Elızmények ...............................................................................................................3 Gyakorlati megvalósítás...............................................................................................6 Csoportvezetıi feladatok meghatározása ....................................................................6 Feladatok elosztása..................................................................................................6 Toborzás ................................................................................................................7 Tematika meghatározása..........................................................................................7 Szociális munka hozzákapcsolása ..............................................................................7 Eszközök beszerzése ................................................................................................8 Nyílt csoport, zárt csoport .........................................................................................9 Csoportfolyamatok lezárása ......................................................................................9 Dokumentáció .........................................................................................................9 Tapasztalatok........................................................................................................ 10 Hatások................................................................................................................ 14 MELLÉKLETEK........................................................................................................... 18
2
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Elızmények Az Origóc Nyitott Pince 2007 októberében nyitotta meg kapuit az ügyfelek elıtt. Nekünk,
szociális
munkásoknak
is
új
feladatot
jelentett
a
munkánk
során,
hogy
délutánonként csoport foglakozásokat tartsunk. A célunk az volt, hogy ügyfeleinknek olyan programokat nyújtsunk, amiben ık is aktívan részt tudnak venni, kinyilváníthatják véleményeiket, megbeszélhetik nézetkülönbségeiket, ezzel is fejlesztve kommunikációs és problémamegoldó képességeiket, egyszóval aktivizáljuk ıket. A
csoportfoglalkozások
kialakítása
során
elsıdleges
szempont
volt,
hogy
olyan
programokat találjunk ki, amelyben korlátok nélkül mindenki részt tud venni, ne legyen olyan tényezı, ami miatt valaki kiszorul egy tevékenységbıl. Célcsoportunk fıként az utcán és éjjeli menedékhelyen alvó emberek lettek, mivel neki kevesebb lehetıségük van részt venni ilyen foglalkozásokon, mint az átmeneti szállókon élıknek, de nem zártuk ki ıket sem a csoportokon való részvételbıl. A csoportok mőködtetése mellett a szokványos melegedı funkciónkat is fent kell tartani, hogy folyamatos minden szolgáltatás elérhetı legyen, ezért délutánokra tettük e csoportok idıpontját,
amikorra
is
befejezıdnek
a
fürdések
és
mosások.
Délelıtt
mindenféle
szolgáltatást igénybe vehetnek az ügyfelek, (reggelizés, ételmelegítés, fürdés, mosás, hajvágás)
ezek
befejeztével
kezdıdhetnek
a
programok.
Mivel
minden
csoportnak
meghatároztuk, ki a felelıse, így a kapuk azon ügyfeleinknek is nyitva maradnak, akiknek délután lenne szüksége a csoporton kívüli tevékenységre, van elég szociális munkás ahhoz, hogy
nekik
is tudjunk
segítséget
nyújtani. A
konyhát
egész
nap
lehet
használni
ételmelegítésre, kávéfızésre, nem korlátoztuk a nyitva tartását. Mivel nem tettük kötelezıvé a csoportokon való részvételt, így mindig akadnak külsı szemlélıdık is. Fontos megemlíteni, hogy e délutáni foglalkozásokkal nem az volt a célunk, hogy idevonzzuk azokat, akiknek más teendıjük lenne, ügyeik intézésében kellene elırehaladniuk és ahelyett töltsék nálunk idejüket, hanem azokat szerettük volna aktivizálni, akik rendszeresen elıfordulnak nálunk, és már nem gondolják úgy, hogy ık megfelelnének egy munkahelyen, vagy helyt tudnának állni a munkaerıpiacon, iskolában. Célunk önbizalmuk erısítése, énképük helyreállítása, önismeretük fejlesztése volt. A csoportok célja mindenképpen az volt, hogy elınyökhöz juttassuk ügyfeleinket ezen foglalkozásokon keresztül. Fontos szempont volt, hogy a mindennapi rutinból kizökkentsük ıket, valami újat hozzunk be életükbe. Valami olyan feladatot adjunk nekik, vagy adjanak saját maguknak, egymásnak, amin elgondolkodnak, tovább gondolhatják még a csoport után is, és még késıbb is visszajöjjön beszédtémaként. Nehéz volt olyan foglalkozásokat 3
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
kitalálni, ami nem igényel plusz szakértelmet. A csoportozásnak nagy veszélye, hogy elıjöhetnek olyan témák, reakciók, amit lehet, hogy szociális munkásként nem vagyunk képesek kellıképpen lereagálni, kezelni. Ezért mindig olyan témát választunk, ami még nem túl mély, de mégis felszakíthat olyan gondolatokat, amiért érdemes megtartani a délutáni programot. Egy kötetlenebb beszélgetés során sokkal könnyebben nyílik meg az ügyfél, mint íróasztal mögött, papírok felett ülve. A célok között szerepel ez is, hogy más körülmények között, más szerepben, az ügyfél partnernek érezve bennünket beszélgessen velünk. A csoportok kialakításakor figyelembe vettük az eddigi tapasztalatinkat, észrevételeinket azzal kapcsolatban, hogy mit figyeltünk meg, mivel szeretik ügyfeleink idejüket tölteni a melegedıben, mi az, amiben kedvüket lelik, úgy hogy az hasznukra is válik, fejlesztik vele magukat, alkothatnak. Legfıképpen a motiváció elısegítése fontos, hiszen a mindennapos kudarcok átélése után fontos, hogy legyen miért elırelépniük. Sokan vannak, akiknek csak fel kell idézni, hogy milyen is az, amikor sikerélményük van, mi az, amiben jók tudnak lenni. Vannak ügyfelek, akiknek a mindennapi étel megszerzése, beengedéskor a bejutás az éjjeli menedékhelyre, egyenlı a küzdelemmel, hiszen sokszor elıfordul, hogy már lecsúszik mindenrıl, amit természetesen kudarcként él meg, és nem jut energiája másra gondolni, mint ezekre. Persze elsıdlegesek a fizikai igények kielégítése, és ezek nélkül nem is tud tovább menni egy másik szintre, ahol esetleg már más fajta igényi is felszínre jöhetnének. Az adott csoportfoglalkozások minden héten meghatározott napon vannak, meghatározott idıintervallumban,
de
elengedhetetlen,
hogy
rugalmasak
legyünk,
hiszen
mindig
elıfordulnak csúszások a mosásban, fürdésben. Fontos megemlíteni, hogy a 2008-as év alatt a csoportok napjai is megváltoztak, különbözı felszerelések és teremfoglalási okok miatt. Hétfıi napokon az elsı idıkben a játékcsoportot tartottuk, amit aztán az év vége felé át tettünk péntekre. Keddi napokon tartjuk a film klubot. Szerdán nincsen csoportunk. Csütörtökön kézmőves foglakozás van, és pénteken egy beszélgetıs csoport van, aminek témáira elıre felkészülünk. Ügyfeleink részére fontos a rendszeresség ténye is, az erre való rászoktatás. Minden egyén számára, hajléktalanok esetében pedig különösen fontos a napirend, ami ad egy keretet és egy kis stabilitást tud nyújtani az életükben. Megszokják, hogy az adott napon, adott idıben kell jönni, és tudják, mire számíthatnak. A csoporton való részvétel, a csoportban való szereplés is segít képet kapniuk magukról. Fontos, hogy középpontban vannak, vagy csöndben meghúzódnak hátul. Ez párhuzamot képezhet, hogy az
életben is milyen szerepben mozgnak. Teret ad annak, hogy
4
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
visszajelzéseket
kapjanak
véleményüknek.
Ezekbıl
magukról, sokat
viselkedésükrıl,
tanulhatnak,
hogyan
jobban
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
tudunk
hangot
odafigyelhetnek
adni
magukra,
alkalmazhatják a késıbbi életükben. Megtaníthatja ıket, hogy egy munkahelyen hogyan kell viselkedni, hogyan mondja el, fejezze ki nem tetszését anélkül, hogy annak negatív következményei legyenek. A beszéd választékosságában is visszatükrözıdhet mindez. Figyelmeztetést kaphatnak, hogy mit illik és mit nem illik mondani. Egymás között nem úgy beszélnek, mint mondjuk egy munkahelyen, ahol vannak megfelelési kényszerek, amit nem csak a munkában, hanem viselkedésben, beszédben is teljesíteni kell. Finom módszerekkel kaphatnak visszajelzést, hogy mit csinálnak jól és mit nem. Felkészülési lehetıséget ad minderre, megtanulhat megfigyelni másokat, hogy ık hogyan beszélnek komoly témákról, egymás véleményeit meghallgathatják. Kellı fokú türelemmel, igaz lassan, de tanulhatnak saját magukról. Akármilyen csoportról is beszélünk, az egyén viselkedése megváltozik, amikor nem egyedül van, hanem tartozik valakikhez.
5
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Gyakorlati megvalósítás Csoportvezetıi feladatok meghatározása Egy csoport elindításánál a csoport vezetıjének komplett feladatkört kell ellátnia, ami a következı feladatokat tartalmazhatja:
- a foglalkozások módszeres megtervezése, megszervezése a legapróbb részletekig, lehetıleg elıre meghatározott idıtartamra (foglalkozások meghirdetése, terjesztése, hogy az információ eljusson a célcsoporthoz) - a csoport irányítása folyamatában is, és a foglalkozás alatt is - a csoporton belüli folyamatok figyelése - összehangolás a melegedı többi szolgáltatásával idıben és térben - a csoport koordinálása, a megfelelı irányba terelése - a csoport ideológiájának megfogalmazása - célok megfogalmazása, meghatározása - szakértelem híján kompetens szakember felkutatása, meghívása - a csoportbizalom megteremtése - keretek meghatározása mind idıben, mind anyagilag - résztvevık kezelése, motiválása - javaslatok, észrevételek fogadása, kezelése - ügyfelek bevonása, toborzása - eredmények mérése, visszajelzések figyelembe vétele - tapasztalatok megosztása - eszközök beszerzése, ezek anyagi hátterének felkutatása - a foglakozások lezárása - elégedettségi kérdıív elkészítése, kitöltése, értékelése - adminisztráció vezetése
Feladatok elosztása A csoportvezetıi feladatok elosztása során fontos szempont, hogy ki milyen tapasztalattal rendelkezik, milyen kapcsolatrendszere van, milyen témában érzi hozzáértınek magát, mi áll hozzá a legközelebb. Ki mit tud vállalni. A kompetencia kérdése is meghatározó. A csoportok elosztása és az azon belüli feladatok megosztása az elsı feladatok között kell, hogy szerepeljen.
6
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Toborzás A csoportok elindításakor az elsı fontos tényezı, hogy hogyan hívjuk fel az emberek figyelmét erre a lehetıségre. Megfelelı tájékoztatás az idıpontokról, pontos tájékoztató a csoportok témájáról. Fel kell mérni, hogy mire van szükség, ki milyen témakörben érdekelt. Fontos elmondani a határokat, megfelelı tájékoztatást adni a keretekrıl, idıtartamról, hogy mire lesz lehetıségük. Milyen fajta csoportozásról lesz szó, mennyire lehet becsatlakozni, milyen szabályokkal, feltételekkel indul. Fontos meghatározni, hogy kik lehetnek a résztvevık, ha erre szükség van.
Tematika meghatározása Strukturáltan, elıre meghatározott témákat feldolgozva kell elindítani a csoportokat. Egy meghatározott idıtartamra kel tervezni, mindig felkészülve az adott témából. A célokat meg kell határozni, lefektetni a szabályokat, feladatokat, leírni, hogy késıbb is tisztán lehessen követni a folyamatot, kinek mi a dolga. Fontos átgondolni, hogy mit lehet megvalósítani a gyakorlatban is, átgondolni, hogy mennyire teljesíthetıek a feladatok a vezetı és a tagok részérıl is. Számításba venni az esetleges kudarcokat is.
Szociális munka hozzákapcsolása A szociális munka során ügyfeleinkkel ki kell alakítani egy mélyebb, bizalmas viszonyt. Ez legkönnyebben úgy érhetı el, ha nem csak hivatalos beszélgetés során, hanem kicsit „könnyebb” szituációkban is kapcsolatba lépünk velük. A foglalkozások során a szokásostól eltérı élethelyzetben kerülünk kapcsolatba, ami jobban teret ad nekik arra, hogy megnyíljanak. A csoportozás során az ügyfél is más szituációban van, el kell helyezkedni a csoportban, meg kell nyilvánulnia valamilyen módon. Rövid idın belül kiderül, hogy központi személy lesz, vagy inkább meghúzódik a háttérben. Fontos, hogy bármilyen attitőddel érkezı csoporttagot megfelelıen kell kezelni, oda kell figyelni arra, hogy ne legyen elnyomva senki, és mindenki ugyanolyan eséllyel tudjon szerepelni. Azzal, hogy az ügyfelünk jobban meg tud nyílni, a szociális munkásnak is megkönnyíti munkáját, több információt
tudhat
meg
róla,
és
nagyobb
tudás
birtokában
több
eszköze
van
a
segítségnyújtásra. A csoporton belüli munka teret ad az embereknek a véleménynyilvánításra, visszajelzéseket kaphat viselkedésére, segítségül szolgálhat a további kommunikációjában. Olyan szituációba is kerülhet, ahol meg kell felelnie, ezt itt gyakorolhatja, irányítást is kaphat ehhez. Elıfordulhatnak viták, ahol érvelni kell, és jól fogadni az ellenérveket, megfelelıen reagálni arra.
7
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Mindenképpen olyan alapul szolgálhat ez a tér, ahol elınyökhöz juthat, akár a mindennapi életben, kipróbálhatja saját magát, a társas viselkedést gyakorolhatja. A csoportokon való részvételekbıl számos elınye származhat. Leghasznosabb úgy gondolom az angol óra volt, mivel nem sok lehetıségük nyílik a nyelvtanulásra, még ha csak rövid ideig is tartott. Hasznos dolognak tartották a nyelvtanulást, mivel szerintük is elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv alapfokú ismerete, akármilyen munkáról is legyen szó. A kézmőves foglalkozásokon megtanulhattak néhány technikát, hogy hogyan lehet teljesen értéktelen dolgokból használati vagy dísztárgyat készíteni. A Tetrapackos dobozból készített pénztárcák nagyon elnyerték tetszésüket, amibıl aztán alkalmi munkavállalói kiskönyvvel pénzhez is tudtak
jutni.
Néhány
alkalommal
adományruhákból
kiválogatott
szatyrokat,
pólókat
batikoltunk, amit azóta is viselnek ügyfeleink. Lehetıségük nyílt használni a varrógépet, amit egyik kollégánk hozott be és ajánlott fel segítségül, amit ügyfeleink igen aktívan használtak is. Ennek kapcsán kiderült, hogy sok ügyfelünknek van varrónıi képzettsége, amin szintén tovább gondolkodhatunk, hogy miket lehetne felhasználni az ı tudásukat. Több ügyfelünk igen tehetséges a rajzolás, festés terén, készítettek a melegedı születésnapjára ajándékot nekünk, ami azóta is a helyiségünk éke. A Karácsony eljövetelével mindig lehangoltabbá válnak ügyfeleink. A 2008-as évben sikerült egy nagyobb fát beszereznünk, amire ügyfeleink gyártották a díszeket, mézeskalácsot főztek, s aztán ık is díszítették fel a fát. Nagyon családias hangulatban zajlott le az a délután, sokan megköszönték, hogy lehetıségük volt részt venni ebben, hiszen sokaknak hiányzik a családias légkör.
Eszközök beszerzése Egyik legmeghatározóbb kérdése a foglalkozások megtartásának, hogy milyen anyagi forrásból
tudjuk
mőködtetni
azokat.
Mennyi
pénzbıl
lehet
gazdálkodni,
az
milyen
szükségletekre elég. Milyen tárgyi feltételek állnak rendelkezésünkre, miket kell még beszerezni. Anyagi források nélkül milyen úton tudunk hozzájutni a kellékekhez, vagy esetleg
pénz
hiányában
mit
tudunk
megvalósítani.
Honnan
értesülhetünk
pályázati
lehetıségekrıl, ezeket mire lehet elkölteni. Anyagi segítség nélkül az ismerısök útján lehet a legkönnyebben eszközökhöz jutni, és saját magunk körül is körbe kell nézni. Interneten is próbáltunk szponzorokat keresni, és rá is találtunka a Lélegzet Alapítványra, akik a Zöld Levél Program keretében az udvarunk kizöldítésében adtak igen nagy anyagi és szakmai segítséget. A Retextil munkatársai-akiket egyik kolléganınk ismerısei útján találtunk meg- ötleteiket hozták el nekünk ingyen, segítettek ügyfeleinket belevonni a munkába hasznos tanácsokkal, ötletekkel láttak el minket.
8
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A kézmőves csoport aktivitását a Vagyunk Otthontalan Mővészek Egyesületének két tagja is támogatta. İk is ötleteikkel járultak hozzá mőködésünkhöz, megmutattak és megtanítottak különbözı technikákat. A csoportfeladatok elosztásánál meg kell határozni, hogy ki vállalja az eszközök beszerzését. Ezt lehet csoportonként is, de egy „közös” anyagbeszerzı is lehet. Elengedhetetlen, fıleg, ha pályázati pénzbıl szerezzük be az anyagokat, hogy pontosan nyilvántartást vezessünk róla, hogy mennyit és mikor költöttünk el belıle. Felvehetjük egy olyan szervezettel a kapcsolatot, aki esetleg támogatást nyújtana a felmerülı költségekben, vagy készíthetünk termékeket újrahasznosítható anyagokból, akkor csak a környezetünkben kell körbetekinteni és máris számos dolog alapanyagához hozzájutunk.
Nyílt csoport, zárt csoport Foglalkozásaink alkalmával tarthatunk nyílt és zárt csoportot is. A kettı közötti különbséget fontos hangsúlyozni, és ennek függvényében betartani is. A zárt csoport: egymással rendszeresen találkozó, állandó tagokból álló nevelési célra szervezett és a csoportvezetı részvételével mőködı csoport. A nyílt csoport: olyan nevelési célra szervezett és a csoportvezetı részvételével mőködı csoport, amelynek tagjai változhatnak, esetleg alkalmanként visszatérhetnek. Célszerő a csoportok indulása elıtt megfogalmazni, hogy mi is a cél, ezt milyen csoportokkal lehet megvalósítani, a résztvevık el tudják-e fogadni a nyílt vagy zárt csoportok részvételével kapcsolatos szabályokat. Természetesen mindig lehet változtatni a folyamat során, ha arra van igény. Melegedınkben a nyitott csoportok mőködtetése mellett döntöttünk, ami lehetıséget ad a kezdetben bizalmatlan klienseinknek is, hogy menet közben bekapcsolódjanak.
Csoportfolyamatok lezárása A csoportfoglalkozásokat minden alkalommal le kell zárni. Ennek több módját lehet használni, de célszerő egy zárómondattal befejezni. Ekkor bármelyik résztvevı jelezheti véleményét, észrevételeit, kifejezheti érzéseit. Mindig teret kell adni a vélemények kifejezésének. Fontos, hogy próbáljuk meg úgy lezárni, hogy senkiben ne maradjanak negatív érzések, ne úgy menjen el, hogy nem mondhatta el a véleményét.
Dokumentáció A
foglalkozása
dokumentációja
elengedhetetlen.
Hasznos,
ha
már
a
kezdetektıl
dokumentálva van minden csoporttal kapcsolatos információ, költségek, résztvevık száma, minden alkalommal jelenléti ív. 9
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Pontos vezetés esetén kiváló statisztikát lehet belıle készíteni. Ki tudjuk elemezni belıle, hogy milyen ügyfélkör vett részt legtöbbször a foglalkozásokon, melyik a legnépszerőbb, melyiket szerették a legjobban. Ezen kívül még hasznos a további munkák elıkészítésében, anyagilag is megmutathatja a szükséges keretet, tudunk belıle elıre tervezni. A csoportokra érdemes jelenléti íveket készíteni, dátummal és a csoport nevével ellátni, így mindig nyomon követhetık papíron is. Ezeket össze kell győjteni és elrakni, beszámolókhoz igen nagy segítségül szolgálhat.
Tapasztalatok A csoportvezetések elosztásánál közre játszott a kollégák érdeklıdési köre, ki mit vállalt, kinek milyen ismeretei, tapasztalatai, kapcsolatai voltak az adott témában. A feladatok megosztásakor figyelembe kellett venni számos tényezıt, ami komplettebbé tette ezen programokat, és nem feltétlenül a maga a beszélgetéshez és tevékenységhez kapcsolódott. Ezek közé tartozik az adminisztráció, a kellékek beszerzése, tárgyi feltételek elégséges megléte, ennek megszervezése, és a munkafolyamat figyelése, különbözı tanulságok levonása, megbeszélése, statisztika készítése. Fontos eleme a délutáni programoknak, hogy kellıképpen odafigyeljünk az ügyfelektıl kapott visszajelzésekre, amit késıbb közösen megbeszélünk. Nem szabad rájuk erıltetni, még akkor sem, ha mi nagyon hasznosnak gondoljuk, hiszen értük van elsısorban. Munkánk elején, az elsı megbeszélések alkalmával megosztottuk egymás között a csoportok vezetését. Hárman dolgoztunk a melegedıben, három csoport indult útjára. Minden csoportvezetı vállalta, hogy heti rendszerességgel elıre felkészül a következı alkalomra, beszerzi a szükséges kellékeket, átgondolja a munkafolyamatot. Fontos, hogy mindhárman a „saját” programjainkra figyeltünk oda, így mindenkinek csak arra kellett koncentrálnia. Saját maga tudta követni a programokat, tudott együtt dolgozni, gondolkodni az ügyfelekkel. Természetesen nyomon követtük egymás foglalkozásait is, hiszen elıfordul, h egyikünk nem tud jönni. Fontos, hogy egy konkrét ember volt a kontaktszemély, akinek lehetett jelezni az igényeket és véleményeket. A munkaprogram meghatározásakor nem egy évre elıre terveztünk, átlagosan egy hónapra tudtuk meghatározni, hogy mik is a tervek. Mindig jöttek új gondolatok, de fontos, ezekre fel is tudjunk készülni. A tervezés szerves részét képezte munkánknak. Sok elımunkálatot igényelnek az effajta motivációs programok. Mivel a melegedınk megnyitásával párhuzamosan elindultak a délutáni munkálatok is, nem tudtuk, hogy mire számítsunk ügyfeleink részérıl. Nem tudtunk felkészülni, hogy a programok milyen létszámmal fognak indulni, milyen érdeklıdésre készüljünk. Ez a fajta munka új volt ügyfeleinknek és új volt nekünk is. Tapasztalatokkal nem nagyon bıvelkedtünk, de ügyfeleink igényei felé nyitottak voltunk, együtt alakítottuk az elfoglaltságokat. 10
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Nagyon
aktív
részvétellel
visszajelzéseket
kaptunk,
indultak aztán
a
persze
foglalkozások,
az
ügyfelek
jöttek
az
igények
sorban
részérıl is.
A
pozitív
csoportok
beindításakor dilemmát okozott számunkra, hogy mi lesz azon emberekkel, akik nem vesznek részt a csoportokon, nyitott vagy zárt csoportokat indítsunk útjára. Olyan koncepcióval indultunk, hogy csak az tartózkodjon nálunk délután, aki közremőködik a foglalkozásokon. Zavarónak érezhetik a „kívülállókat” azok, akik éppen benne vannak egy beszélgetésben, játékban. Ez a stratégia megdılni látszott, sok ügyfél érdeklıdött, de sokan csak megfigyelıként vettek részt, amirıl nem feltételül gondoltuk, hogy rossz lehet. A csoportban, mint az életben ugyanúgy vannak, akik központban szeretnek lenni, vannak, akik inkább hátrébb húzódnak, de attól ugyanolyan értékes résztvevık maradnak. Három csoport indult el a nyitáskor: játék csoport, filmklub és kézmőves csoport. Késıbb egy portugál gyakornok segítségével 3 hónapon keresztül sikeresen lezajlott egy angol tanfolyam is, ami csupán azért ért véget, mert haza kellett utaznia a tanítónak. Ügyfélkörünknek ez nyerte el legjobban tetszését. Mivel érzékeltük, hogy mennyire szerettek nyelvet tanulni, és fıleg, hogy mennyire hasznos is ez számukra, szerettük volna, ha a nyelvi órák folytatódnak. Ismét egy önkéntes segítı személyében találtunk rá a tanárunkra egy hölgy személyében. Azonban személyes okok miatt nem tartott tovább pár alkalomnál közös munkánk. Terveink között szerepel, hogy minél hamarabb sikerüljön találni egy új segítıt, aki taníthatná ügyfeleinket idegen nyelvi ismeretekre.
A csoportok között a legnagyobb elıkészületet a kézmőves foglalkozás igényelt. Az év folyamán több segítı is akadt, aki új ötleteket hozott be a munkánkba, ezzel javítva minıségét, és hangulatát a csoportunknak. Fı szempont volt figyelembe venni az adott évszak adott ünnepeit, alkalmait, lehetıséget biztosítva, hogy megfelelı díszítéseket, használati
tárgyakat
készítsenek
maguknak.
Legtöbb esetben melegedınk ékeit készítették el, amiket azóta is ırzünk, és lehetıségeinkhez mérten ki is állítunk.
Az elıkészületek során mindig elıre
megbeszéltük az ügyfelekkel és kollégákkal, hogy mit amihez
javarész
ık
adták
az
ötleteket.
is
fogunk Segítıink,
készíteni
következı
ötletadóink
között
alkalommal, megjelentek
alapítványok, szervezetek, de a Vagyunk Otthontalan Mővészetek Egyesületének két tagja is
11
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
részt
vett
foglalkozásinkon
új,
kreatív
ötletekkel
segítve
sorstársaik
bevonását.
foglalkozásainkba. A kapcsolat azóta is megmaradt velük. Egy másik inspiráló projekt is kialakítódott melegedınkben a kézmőves csoportból kiindulva. Újrahasznosítható anyagból, ivóleves dobozból készítettek pénztárcát klienseink, amibıl egy alapítványon keresztül, alkalmi munkavállalói kiskönyvvel anyagilag is támogatva lettek. Ez a projekt több hónapon keresztül tartott, és a lehetıségektıl függıen meglehet, hogy újraindul. Ez nagyban motiválta ügyfeleinket a munkavállalásra, 4 fı vett részt folyamatosan ebben, akik azóta már átmeneti szállón élnek és rendszeres munkával rendelkeznek.
A filmklub a másik olyan elıkészületet igénylı foglalkozás, amihez kellıképpen át kellett gondolni, hogy melyik is az a film, ami megmozgatja ügyfeleinket, de mégis élvezhetı majdnem mindenki számára. Nehéz volt megállapítani, hogy a filmek témájában milyen komolyságig mehetünk el. Ügyfeleink aktívan részt vettek filmjeink kiválasztásában, nemegyszer elıfordult, hogy ık maguk hoztak. A filmek megtekintése után beszélgetések alakultak ki különbözı témákban, kisebb-nagyobb csoportokban, amik a jövıre nézve is hasznukra
válhat.
Elıjöhetnek
olyan
témák,
amikben
egyáltalán
nem
jártasak,
új
információkhoz juthatnak, képessé válhatnak véleményüket megfelelıen megfogalmazni, stb. A film kiválasztásánál elıfordult, hogy ötletet merítettem az Addictus referensi elıadáson megnézett filmekbıl, és azok közül is választottam.
Néhány a megtekintett filmek közül: - Csudafilm - Álmaimban Argentína - Az ígéret megszállottja - Míg tart a bor és friss a rózsa - Binjip - Harry Potter - Fülledtség - Hair - A mindenható - A múlt árnyai - A halál ára - A pokol konyhája - Én, Pán Péter - Garden State - Lökött Jane - 300 - Asterix és Obelix
-
Fegyvernepper Horgász a pácban Ötödik elem Rosszfiúk Fınök inkognitóban Sztracsatella Bőnvadászok Bérgyilkos a szomszédom Sose halunk meg Mindenható A hazugsággyáros Csinibaba Emelt fıvel Jane Eyre Hóbortos hétvége Legényanya Taxi 12
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
-
Csontdaráló
-
Disturbia
A játék csoport a szociális munkás és ügyfél közötti kötetlenebb beszélgetésre ad alkalmat. Más
szituációban
tud
mesélni magáról, sokkal barátságosabb légkörben tud
hangot
adni
véleményének, elıjönnek olyan oldalai, amiket
egy
íróasztal
mögött ülve lehet, hogy soha
nem
ismernénk
meg. A játék alkalmával nem
érzik
azt
különbséget,
amit
átlagos
nap
igen.
A
folyamán
a egy
folyamán délutánok
lehetıségük
nyílik ping-pongozni, sakkozni, kártyázni, tollaslabdázni, számos társasjátékkal játszani. Az eszközök nagy részét pályázati pénzbıl vásároltuk, de kaptunk adományba is, és mindenki lehetıségeihez mérten járult hozzá a csoportok létre jöveteléhez. Ügyfeleinktıl is érkezett hozzájárulás.
13
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A nyertes csapat
Hatások Valamennyi ügyfél saját döntése alapján, nem rábeszélésre vett a részt a foglalkozásokon. Fontos elv, hogy ne kényszerítsük rá ıket a részvételre, nem tesszük kötelezıvé. Mindegyik csoportunk nyíltan zajlik, akárki csatlakozhat hozzá, be lehet kapcsolódni közben is. Egyedül az angol tanfolyamot tettük direkt külön terembe, hiszen az komolyabb odafigyelést kíván. Az angol tanulásnál tartottuk fontosabbnak a folyamatos részvételt, hiszen együtt tanulnak, óráról órára készülnek az anyaggal, nem szerencsés kimaradni. Helyhiány miatt nem tudtuk megoldani állandó jelleggel, hogy a foglalkozások külön teremben legyenek, emellett, mint már említettem fontosnak tartjuk a külsı megfigyelıket, szemlélıdıket, akik nem aktívan vesznek részt. Meghozhatja viszont a kedvét, ha látja, hogy mi történik. A kézmőves csoport kezdéseinél általában senki nem akar alkotni, de amint egy valaki odaül mellénk, jönnek a többiek érdeklıdve, s késıbb már ık is leülnek, s dolgoznak velünk. A foglalkozások vége rendszerint egy záró beszélgetés, ki mivel szeretne foglalkozni a következı alkalommal, kinek milyen ötlete van, ki mihez ért. Mindenki teret kap, hogy elmondja véleményét akár pozitív, akár negatív. Jelezheti, hogy következı alkalommal eljön-e. 14
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Nagy fluktuáció volt jellemzı a csoportokra, nem volt állandó résztvevıi köre. Ez alól kivétel a filmklub, aminél megfigyelhetı volt, hogy kialakult egy kisebb mag, akik mindig nálunk maradnak a filmnézésre. Mivel mindenki számára új feladatnak bizonyult a csoportmunka, (mind az ügyfeleknek, mind nekünk) szerettük volna, ha mindenképpen kapunk visszajelzéseket. Erre mind szóban, mind írásban lehetıségük volt az ügyfeleknek a csoportok végén és késıbb is. Létrehoztunk egy ötletládát, amibe belerakhatták véleményüket, ötleteiket, és nemcsak a csoportokról, hanem egyéb másról is. Minden hónap végén készült a foglalkozások részvételi adatiról statisztika. A nyári hónapokban a- jó idınek köszönhetıen- és annak is, hogy melegedınk a pincében van, csökkent a résztvevık száma. Ezen idıszakokban amúgy is kevesebb a forgalom, kevesebben veszik igénybe a melegedı más szolgáltatásait is. A hideg idı közeledtével ismét növekedett a látogatottság. A csoportokon résztvevı ügyfelek jobban megnyíltak szociális munkásaik felé. Meg lettek támogatva
erısségeikben,
egyáltalán
elıhozódott
belılük,
hogy
miben
jók,
a
hiányosságaikat pedig próbáltuk csökkenteni. Motiváltabbá váltak a munkába állás iránt, hatékonyabban tudják kifejezni magukat, minden egyéb ügyeik intézésében önállóbbak tudnak
lenni.
Fontos,
hogy
észlelik
magukban
a
hiányosságaikat,
és
problémáik
megoldásához mernek segítséget kérni. Az egyéni és csoportos beszélgetések során is azt jelezték vissza, hogy hasznosak ezek a foglakozások, kevés lehetıségük nyílik beszélgetni az aktuális hírekrıl, nehézségeikrıl. Megpróbáljuk ıket minden fontos információval ellátni, ami ügyeik intézéséhez, munkába állásukhoz, szálláshoz jutásukhoz szükséges és az élet egyéb terén felmerülı problémáihoz nyújthat segítséget. Az Álláskeresı Iroda munkatársainak köszönhetıen minden reggel megkapjuk az aktuális kigyőjtött álláshirdetéseket, amit még nyitás elıtt kitőzünk a faliújságra. Az ügyfelek ennek nagyon örülnek, hiszen hamarabb juthatnak hozzá a telefonszámokhoz, és nagyobb eséllyel indulnak a munka elnyerésére. A Menedékprogramnak köszönhetıen nyomon tudjuk követni,
hogy
mennyi
ügyfelünk
veszi
igénybe
az
Álláskeresı
Irodát.
Pályázati
lehetıseinknek köszönve ügyfeleink nem csak állást tudnak keresni, hanem lehetısük nyílik különbözı tanfolyamok elkezdésére, általános és középiskolai tanulmányaik befejezésére. Sokan szeretnének élni ezzel a lehetıséggel a melegedınkbıl is. Ehhez hozzájárul persze, hogy aktív, szoros együttmőködés szükséges a szociális munkással, és a képzésekért felelıs
15
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
munkatársunkkal. Ez növeli ügyfeleink foglalkoztathatóságát, nagyobb terük nyílik az életben és a munkaerıpiacon is. Több eséllyel találnak számukra megfelelı állást. Elengedhetetlennek tartom megemlíteni, hogy milyen pozitív következménye lett annak, hogy elindultak nálunk a csoportfoglalkozások. A kézmőves foglalkozások alkalmával Veronika kollégámnak köszönhetıen meghívtuk a Retextil Alapítvány két munkatársát, akik hasznos és kreatív tanácsokkal láttak el minket. Megmutatták, hogy hogyan lehet üres, tetra-packos dobozokból pénztárcát készíteni. A Cökxpon Ambient Társaság részérıl Fehér Zoltán és Veronika munkatársunk elkezdett ötletelni, hogy hogyan lehetne foglalkoztatni az ügyfeleket. Ebbıl az kerekedett, hogy amennyiben a melegedı ügyfelei vállalják, hogy készítenek pénztárcákat, és a melegedı biztosítja a helyet és az eszközöket, akkor ez a társaság megrendel tılünk pénztárcákat, és a kliensek alkalmi munkavállalói kiskönyvvel fizetést kapnak a munkájukért. Az alapítvány és mi is szorgalmasan neki kezdtünk a Tetrapackos dobozok győjtésének, hogy meglegyen a kellı számú alapanyag. A munka elindulása elıtt szerzıdésben lettek meghatározva a feltételek, ki mit vállal és mit tud biztosítani, kik az együttmőködı partnerek, és hogy ki a felelıs és a kapcsolattartó a melegedı és az alapítvány részérıl. Beindult a termékek gyártása, kézmőves foglalkozás keretén belül készültek a szebbnél szebb alkotások, rá sem lehetett ismerni, hogy mibıl is vannak ezek a pénztárcák. Négy hölgy vállalta el a munkát, ami 2-3 hónapon keresztül zajlott. 200 darab pénztárcára érkezett megrendelés. A pénztárcák darabjáért 210 forintot kaptak ügyfeleink és 250 forintért értékesítették egy vásárban. A másik és a legnagyobb fejtörést okozó problémának az tőnt, hogy miként lehetne az udvarunkat, - ami szinte csak betonból áll – megszépíteni, kellemesebb környezetet varázsolni. Szerettünk volna virágokat, padokat, egy kicsit „zöldebbé” tenni. Munkatársunk interneten próbált keresgélni olyan szervezetek után, akik ebben segíthetnének minket. Rá is talált a Lélegzet Alapítvány Zöld Levél programjára. Ez a program egy egyéves városzöldítı program része, aminek az volt acélja, hogy minél több zöld felületet hozzanak létre és tegyenek rendbe az V-VII. kerületben, illetve Újlipótvárosban. Kollégám fel is vette a kapcsolatot velük, elmondta, hogy mit szeretnénk, tudnának-e ebben támogatni minket. Az alapítvány munkatársai kijöttek, megnézték, hogy mirıl is lenne szó. Közölték, hogy meg kell írni a pályázatot, de nem csak 1-2 növényre, hanem meg lehetne valósítani, hogy az egész belsı udvart beültessék virágokkal. Munkatársam és az alapítvány kollégája megírták a pályázatot, ami kb. 1 millió forintra szólt. Ki kellett számolni, hogy mi is fér bele ebbe az összegbe. A tervek elkészítését és az ültetéssel járó munkálatok levezénylését Dr. Kristin
16
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Faurest vállalta önkéntes munkában. A pályázatot megnyertük. Az eszközök szállításában és a kerti munkálatok elkészítésében jelentıs kedvezménnyel segített a Garden 2000 Bt. A kert létrehozásában,- ami a föld és a tégla lehordását, virágok ültetését foglalta magában - az ügyfeleink kivették a részüket. A munkálatok 3 napig tartottak. Közösen ültettük a növényeket, mely ismét jó lehetıséget teremtett a kötetlenebb beszélgetésre. Két nagy téglafalú virágtartó készült és több fából készült virágágyás is, mely alkalmas futónövények ültetésére is. A következı növények kerültek udvarunkra, melyek tartalmaznak főszer- és gyógynövényeket is:
-
Japán juhar
-
Harangláb
-
Szívvirág
-
Zergevirág
-
Primula
-
Hunyor
-
Páfrányfélék
-
Citromfő
-
Izsóp
-
Kerti iszalag
-
Trombitafolyondár
-
Borostyán
A nyári melegben kitőnı lehetıségünk nyílt kimenni a kertbe, szedni egy kis citromfüvet, és frissítı teát készíteni belıle. Ügyfeleink azóta is rendben tartják, locsolják a kertet, jobban vigyáznak környezetükre. Hangulatosabbá vált a kertünk, kellemesebb élményt nyújt kimenni és a padon ülve beszélgetni velük. A kert kiépítését követıen ünnepélyes átadás történt, amit egy kis üdítıvel és szendvicsekkel ünnepeltünk meg ügyfeleinkkel együtt.
17
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
MELLÉKLETEK KÉZMŐVES CSOPORT
A KÉZMŐVES CSOPORTON MEGJELENT ÜGYFELEK MEGJELENÉSE ÉS SZÁMUK HAVI BONTÁSBAN
30 25 20 15
CSOPORTON RÉSZTVETT ÜGYFELEK SZÁMA
10
CSOPORTON VALÓ MEGJELENÉSEK SZÁMA
5 0
S S S S R R R IS U US ER ER ER Á IU IU IL JU B BE B UÁ B LI N C ZT Á N RU M M M R PR M JÚ TÓ B JÚ Á Á US JA TE K VE CE M G P FE E O O U E D N A SZ
A kézmőves csoportot 2008-ban összesen 65 fı látogatta meg. Ebbıl 37 fı éjjeli menedékhelyen tölti éjszakáit, 22-en közterületen alszanak, 6 fı pedig egyéb helyen éjszakázik. 28 férfi és 37 nı érdeklıdött.
18
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A KÉZMŐVES CSOPORTOKON RÉSZT VETT ÜGYFELEK ALVÁSI SZOKÁSAI HAVI LEBONTÁSBAN:
14 12 10 ÉJJELI MENEDÉKHELY
8
KÖZTERÜLET EGYÉB HELY
6
Nİ FÉRFI
4 2 0 N JA
R UÁ
UÁ BR FE
R ÁR M
CI
US
LI RI ÁP
S
US ÁJ M
N JÚ
IU
S L JÚ
S IU S GU AU
U ZT
S
R BE EM PT E SZ
O
Ó KT
R BE NO
BE M VE
R CE DE
R BE M
FILMKLUB A FILM KLUBON MEGJELENT ÜGYFELEK MEGJELENÉSE ÉS SZÁMUK HAVI BONTÁSBAN:
60 50 40 30
CSOPORTON RÉSZT VETT ÜGYFELEK SZÁMA
20 10 0 JA
N
U
Á
R F
E
B
R
U
Á
R Á M
R
C
IU
S Á
P
R
IL
IS M
Á
J
U
S J
Ú
N
IU
S J
Ú
L
IU
S
A
19
U
G
U
S
ZT
U
S
S
Z
E
P
TE
M
B
E
R K O
T
B Ó
E
R
N
O
V
E
B M
E
R
D
E
C
E
M
B
E
R
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
2008-ban a filmklubon összesen 188 fı vett részt. Ezen ügyfelekbıl 105 éjszakáit éjjeli menedékhelyen tölti, 65 közterületen, és egyéb helyen pedig 18. Az egyéb kategória tartozik az átmeneti szálló, ismerıs, éjszakai járatokon alvás és az albérlet. Közülük 97 férfi és 91 nı.
A FILM KLUBON RÉSZT VETT ÜGYFELEK ALVÁSI SZOKÁSAI HAVI LEBONTÁSBAN
35 30 25 ÉJJELI MENEDÉKHELY
20
KÖZTERÜLET
15
EGYÉB HELY
10
FÉRFI
Nİ
D
EC
EM B
ER
ER
ER TÓ B
ER B
O VE M B N
O K
G U SZ TU S
SZ EP TE M
S
LI US A
U
JÚ
N
IU
S JÚ
ÁJ U
PR
M
S IU
Á
M
ÁR
C
U R FE B
JA
N
U
Á
ÁR
R
0
IL IS
5
20
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÁTÉK CSOPORT
A JÁTÉK CSOPORTON MEGJELENT ÜGYFELEK MEGJELENÉSE ÉS SZÁMUK HAVI BONTÁSBAN
30 25 20 15
CSOPORTON RÉSZTVETT ÜGYFELEK SZÁMA
10
CSOPORTON VALÓ MEGJELENÉSEK SZÁMA
ER
R
B E EC D
VE M O N
M
B
B
E
ER
ER TÓ PK
S TE SZ EP
G US U A
M B
ZT U
S
S
U
IU
LI JÚ
JÚ N
JU S M Á
S
IL IS Á
PR
IU
U
C R M Á
R FE B
JA N
U
Á
Á
R
0
R
5
A játékcsoportot 2008-ban 49 fı látogatta meg. Ebbıl 28-an férfiak, 21-en nık. 22-en töltik éjszakáikat éjjeli menedékhelyen, 12-en közterületen, 15-en pedig egyéb helyen.
21
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A JÁTÉK CSOPORTON RÉSZT VETT ÜGYFELEK ALVÁSI SZOKÁSAI HAVI LEBONTÁSBAN
14 12 10 ÉJJELI MENEDÉKHELY
8
KÖZTERÜLET EGYÉB HELY
6
Nİ FÉRFI
4 2 0 JA
Á NU
R U BR FE
ÁR M
C ÁR
S IU
IL R ÁP
IS M
US ÁJ
JÚ
U NI
S JÚ
LI
US G AU
ZT US
US
B M TE EP SZ
ER O
Ó KT
R BE NO
R BE M VE
B EM C DE
ER
ANGOL CSOPORT
Angol óra 9 alkalommal volt 2008-ban. A részvételek aránya igen különbözı. 35 fı látogatta meg azt a csoportot, 12 férfi és 8 nı.
6 5 4 3
Fİ
2 1 LO M LK 9. A
8. A
LK
A
A
LO M
O M LA 7. A
LK
A LK 6. A
LK
A
A
5. A
LK 4. A
LO M
LO M
LO M
LO M 3. A
LK
A
A LK A 2.
1.
A
LK
A
LO M
LO M
0
22
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
CSOPORTOK EGYMÁSHOZ VALÓ ARÁNYULÁSA
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 K LU B FI LM
K
ÉZ
M Ő V
JÁ TÉ
ES
K
CS
CS
O P
O P
O R T
O R T
Fİ
120 100 80 ÉJJELI MENEDÉK HELY
60
KÖZT ERÜLET EGYÉB HELY
40
Nİ FÉRFI
20
23
LU B K M FI LM
E ŐV ZM K É
JÁ TÉ
K
S
CS
C SO
O P
O R T
PO R T
0
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A CSOPORTOKON RÉSZT VETT ÜGYFELEK SZÁMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
60 50 40 játék csoport
30
kézmőves csoport film klub
20
A
VALÓ
be r de ce m
r
no ve m be r
ok tó be
sz ep te m
au g
CSOPORTOKON
be r
us
s
us zt
jú liu
jú ni us
s
áj us m
áp ril i
m
fe b
ja nu
ru ár
ár
0
ár ci us
10
MEGJELENÉSEK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA
90 80 70 60 50
JÁTÉK CSOPORT KÉZMŐVES CSOPORT
40
FILM KLUB
30 20
R BE
ER EC D
VE O N
EM
M B
E B KT Ó
ZE P S
O
TE M
BE
ZT U S GU U A
R
R
S
S LI U JÚ
JÚ
N
IU
S
S ÁJ U M
IS IL PR Á
CI U M Á
R
U R FE B
JA
NU
Á
ÁR
R
0
S
10
24
II. A TÁMASZ ALAPÍTVÁNY FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMJAINAK BEMUTATÁSA
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Tartalomjegyzék Elızmények........................................................................................ 27 Paradigmaváltás ................................................................................................................................ 27 Munkára felkészítı csoport megalakulása............................................................................... 28 TÁMASZ mőködési rendjének változása a paradigma váltás jegyében....................... 28 Foglalkoztatással összefüggı pályázatok megjelenése...................................................... 30 Már lezárult projektek ..................................................................................................................... 31 HEFOP 2.2. projekt keretében hajléktalanok munkaerı-piaci belépését segítı módszer kidolgozása, szakemberek képzése, felkészítése........................................... 31 Biztos Munka Program ................................................................................................................ 31 Szükségletfelmérés .......................................................................................................................... 32
Kialakítás ........................................................................................... 40 A Támogatott Foglalkoztatás........................................................................................................ 40 Egyéni szint ......................................................................................................................................... 42 Kapcsolatfelvétel ........................................................................................................................... 42 Elsı beszélgetés ............................................................................................................................ 42 Felmérések ...................................................................................................................................... 44 Stratégia alkotás ........................................................................................................................... 49 Felkészítés ....................................................................................................................................... 51 Munkahely feltárás ....................................................................................................................... 54 Betanítás .......................................................................................................................................... 55 Utókövetés....................................................................................................................................... 57 Csoportos szint .................................................................................................................................. 59 Motiváció fenntartó és készségfejlesztı................................................................................... 60 Dolgozói csoport ................................................................................................................................ 60
Mellékletek......................................................................................... 61
26
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Elızmények Paradigmaváltás A hajléktalan ellátás területén jelentıs paradigmaváltás történik, mely a hajléktalan ellátást, a segítıi munkát merıben új alapokra helyezi. A Módszertani csoport szakmai munkáját ez a paradigmaváltás határozza meg, valamint ennek terjesztése a régió hajléktalan ellátó szervezeti körében. A paradigmaváltás lényege, hogy az eddigi megtartó, ártalomcsökkentı attitődöt a kiútkeresés, a hajléktalanságból való kilábalás igénye váltotta fel. Az intézményközpontú gondolkodást felváltja a személy-, szolgáltatásközpontú gondolkodás. Mindezt a már meglévı intézményrendszerre támaszkodva, a meglévı szolgáltatások mellett.
+
Megtartás, ártalomcsökkentés
Hajléktalanságból kiút, integráció
+
Fedél, étkezés stb. biztosítása
Komplex segítségnyújtás
helyett
Intézményközpontú
Személyre szabott, egyéni
Már régóta elfogadott szakmai megállapítás, hogy a hajléktalanság problémáját nem csupán a lakástalanság, vagy a biztonságos, kiszámítható jövedelem hiánya okozza, hanem komplex módon kapcsolati zavarok, az idı és tér strukturálatlansága hozzájárul a szélsıségesen nehéz szociális élethelyzet fennmaradásához. A
szemléletbeli
változás
alapja,
hogy
a
hajléktalanságból
kivezetı
út
komplex
segítségnyújtást igényel a szakemberek részérıl, aminek alappillérei az önálló lakhatás megteremtése, a foglalkoztathatóság és foglalkoztatottság elérése, tartós fennállásuk érdekében a folyamatos segítés életvitelben. A
komplex
segítségnyújtás alappillérei:
az
foglalkoztatottság, foglalkoztathatóság elérése.
27
önálló lakhatás megteremtése, valamint
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Munkára felkészítı csoport megalakulása A paradigma váltás megértése és átgondolása kapcsán szembesült a TÁMASZ Alapítvány szakmai gárdája azzal, hogy nincs szakmai koncepciója technikai ismerete a foglalkoztatásra való
felkészítés
megvalósításához.
Elsı
lépcsıként
létrehozta
a
munkára
felkészítı
csoportot, melynek az volt a feladata, hogy pótolja ezt a hiányosságot. A csoport tagjai az Alapítvány egységeibıl (utcai szolgálat, nappali ellátás, férfi-nıi menedékhely, férfi-nıi átmeneti szálló) delegált azon szakemberek voltak, akik vállalták, hogy hajlandóak többletmunkát végezni ennek a területnek a megismerése céljából.
A csoport alapvetıen három célt tőzött ki maga elé. Elsı és legfontosabb feladatának tekintette, hogy megfelelı szakma- technikai módszert dolgozzon ki a hajléktalan kliensek munkaerı-piaci pozíciójának javítására. Másodsorban a csoport figyelemmel kíséri az Alapítvány kliensei körében a munkaügyi helyzet változásait. Ennek eredményeit megossza az Alapítvány vezetésével, és javaslatokat tegyen a helyzet javítására. Harmadsorban a munkacsoport figyeli azokat a pályázatokat, amik a fenti célok elérésében segíthetnek, és segíti ezen pályázatok megírását.
A munkacsoport vezetıje elızıleg az értelmileg akadályozottak nyílt munkaerı-piaci elhelyezésében bevált un. Támogatott Foglalkoztatás (továbbiakban TF) területén szerzett tapasztalatokat. Miután a csoport tagjai részletesen megismerték a TF mőködését az értelmileg
akadályozott
célcsoportnál,
döntöttek
arról,
hogy
ezt
a
munkamódszert
alkalmazzák a hajléktalan kliensek esetében. Ehhez természetesen szükség volt a program a célcsoport specifikumainak figyelembevételével történı átalakítására. Ehhez jött segítségül a HEFOP 2.2. pályázat, aminek köszönhetıen a TF átalakítása úgy történt meg, hogy az rögtön az Alapítvány, a munkacsoportban nem résztvevı dolgozói számára is elérhetı legyen. Elkészült egy 150 órás digitális tananyag, amely gyakorlatiasan mutatja be a TF lépéseit, illetve munkaügyi és pszichológiai segítséget nyújt a kliensekkel való munkához.
TÁMASZ mőködési rendjének változása a paradigma váltás jegyében A munka megkezdésének már az elején kiderült, hogy ez a munka más készségeket, képességeket igényel a segítı szempontjából is, mint az eddigi gyakorlatuk volt. Az új, konkrétan megfogalmazott célok, a mérhetı eredmények újdonságok voltak a klienseknek és segítıknek egyaránt. A munkacsoport tagjai az elızıekben megszokottnál sokkal gyakrabban tartottak esetmegbeszélıt, melyek intenzitása, mélysége is megnövekedett.
28
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Felmerült annak az igénye, hogy a szociális munkások munkaköre – a megváltozott igények okán - módosuljon. Kevesebb szervezési, az intézmények napi mőködéséhez szükséges feladatot kapjanak, és többet lehessenek a klienseikkel. Az is felmerült, hogy a szociális munkások külön csoportot alakítsanak az Alapítványon belül. Ennek elınye, hogy a segítı – ellátástól függetlenül tud segítıje maradni a kliensének, – a jelenlegi gyakorlatban új ellátáshoz
kerülve a
kliens új segítıhöz
kerül
– illetve a
közös munka
kapcsán
egységesebbé, kiszámíthatóbbá válik az ellátás. Az Alapítvány mőködésébıl következıen azt a lehetıséget nem sikerült biztosítani, hogy a szociális segítık egy csoportban dolgozzanak (így nem lenne biztosítható a részlegek zavartalan mőködése), de a szociális munkások új munkarendben dolgoznak. A munka hatékonyabbá tétele érdekében a munkára felkészítések zömét az átmeneti szállókon végzik. Így ennek a szervezeti egységnek a mőködését alakította át leginkább az új paradigma a következıképpen. A kliensek az átmeneti szállót egy felvételi eljárás keretében vehetik igénybe. A jelentkezéseket a nappali ellátórendszernél kell megtenni. A jelentkezéshez motivációs levelet kell mellékelni, ezt egy elsı interjú követi. A felvételi eljárás során három szakember dönt az átmeneti szállóra történı beköltözésrıl. A beköltözést követı egy hónapban kell a segítınek és kliensének – a megfelelı felmérések után – egy stratégiai tervet készíteni. A terv mellett prezentálni kell cselekvési tervet is. Ezeket az un. Értékelı megbeszélésen az intézmény vezetıje által delegált személy hagyja jóvá. Az értékelési folyamat hathavonta ismétlıdik. Így nyomon követhetı a segítı folyamat hatékonysága. Megváltozott az átmeneti szállón dolgozók feladatmegosztása is. Az éjszakai mőszakban dolgozók nem visznek esetet. Nappali mőszakban dolgoznak az asszisztensek. Az İ feladatuk a napi rutin ellátása, illetve a segítı folyamat segítése. A szociális munkás felelıs a segítı kapcsolatért, İ irányítja az asszisztensek munkáját a segítı folyamatban. A szociális munkásnak kell elfogadtatni az Alapítvány vezetésével a stratégiai célokat. Az értékelések elıtt a szociális munkások
29
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Foglalkoztatással összefüggı pályázatok megjelenése A paradigma váltás szerinti szakmai munka támogatását az elérhetı nemzetközi és hazai pályázati források biztosítják. Már a Nemzeti Fejlesztési Terv is nagy hangsúlyt fektetett a foglalkoztatás, a munkaerı-piaci elhelyezkedést elısegítı programok támogatására: a foglalkoztatás elısegítését célzó munkamódszerek kialakításával, valamint a szociális szakemberek képzésével és felkészítésével. A TÁMASZ Alapítvány HEFOP 2.2. projekt keretében dolgozta ki a hajléktalanok munkaerıpiaci belépését elısegítı módszert, melynek alapját a Támogatott Foglalkoztatás (TF) adja. A kialakított módszert, az alkalmazáshoz szükséges elméleti ismereteket (Munkaerı-piaci ismeretek; Pszichológia; A segítés technikája) az Alapítvány 20 dolgozója sajátította el a projekt során létrehozott távoktatási rendszer használatával. Az Európai Unió támogatásával az Új Magyarország Fejlesztési Terv akciótervei között szintén fontos szerep jut olyan programok támogatásának, melyek a foglalkoztatás elısegítését célozzák. A hazai támogatások között jelentısek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány elérhetı forrásai. A TÁMASZ Alapítvány az OFA felhívásaira reagálva teremtette meg a hajléktalanok munkára felkészítésének, a nyílt munkaerı-piaci esélyt növelı, belsı munkavállalását biztosító infrastruktúrát, egy mosoda és üvegmosó telephely megépítésével. Az Alapítvány itt saját ellátottjainak biztosít folyamatos munkalehetıséget. Az OFA-HÁP (Hajléktalanok átmeneti foglalkoztatása) pályázati program keretében egy szerzıdött külsı cég adja a munkát a hajléktalanoknak – és ez már a nyílt munkaerı-piac. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Hajléktalanokért Közalapítvány Biztos Munka Program felhívására reagálva 10 fı hajléktalan foglalkoztatása valósult meg 4 külsı munkaadó együttmőködésével – szintén a nyílt munkaerı-piacon. A nem teljes körő felsorolásból is kitőnik, hogy a paradigmaváltásnak megfelelı szakmai munkamódszer, a hajléktalan emberek foglalkoztatása, foglalkoztathatóságuk, munkaerıpiaci „értékük” növeléséhez számos pályázati forrás érhetı el, legyen szó konkrét munkahelyteremtésrıl infrastruktúrával, munkába közvetítésrıl, a munkavégzésre való alkalmasság
megteremtésérıl,
növelésérıl,
az
ezekhez
szükséges
szociális
munka
támogatásáról, a szociális munkához szükséges feltételek megteremtésérıl, a szakemberek felkészítésérıl. A fenti pályázatok adta lehetıségeket kihasználva Alapítványunk minden szükséges feltétellel rendelkezik a hajléktalanok foglalkoztatásának, foglalkoztathatóságának növelése érdekében.
30
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
A már lezárult programok tapasztalatait felhasználva alakítjuk a még megvalósítás alatt álló programokat, folyamatosan bıvítjük, javítjuk a kidolgozott módszert.
Már lezárult projektek HEFOP 2.2. projekt keretében hajléktalanok munkaerı-piaci belépését segítı módszer kidolgozása, szakemberek képzése, felkészítése 2006 ıszén nyílt pályázati lehetıség a TF módszerének adaptálására hajléktalan emberek munkaerı-piaci belépése érdekében. Addigi ismereteink és tapasztalataink azt mutatták, hogy
a
szakemberek
felkészületlenek,
készségekkel, képességekkel, melyeket
nem
rendelkeznek
használni
azokkal
tudnak, amikor
az
ismeretekkel,
hajléktalan
ember
munkába állítását célozzák. A program keretében digitális formában elkészült tananyag a szakemberek tudását, készségeit bıvítette. Elképzelésünk szerint a segítınek – munkája célját tekintve – a szociális munka speciális módszerének ismeretén kívül alapvetı ismerettel szükséges rendelkeznie
az
egyéni
és
csoportos
pszichés
folyamatok
sajátosságairól
(egyéni
szocializáció, fejlıdéslélektan, munka és pályaszocializáció), a munkaerı-piac alapvetı szabályairól, támogatási lehetıségekrıl valamint a munkaerı-piaci szolgáltatásokról. Ez alapján 3 modulban csoportosul az összesen 120 órás tananyag: •
Pszichológia – 50 óra
•
Munkaerı-piaci ismeretek – 20 óra
•
A segítés technikája – 50 óra
A képzést online, interaktív formában valósítottuk meg, ez minden résztvevınek a mai napig elérhetı, folyamatosan frissíthetı.
Biztos Munka Program A program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Hajléktalanokért Közalapítvány támogatásával
valósult
meg,
a
hajléktalan
ellátásban
elérhetı
legelsı,
közvetlenül
foglalkoztatás támogatására irányuló pályázati projektként. A Biztos Munka Programban alkalmaztuk legelıször az elıbbi képzés során kialakított TF módszert, mely 10 hajléktalan ember külsı cégeknél történı munkavállalását tette lehetıvé. Remek munkatapasztalat volt ez mind a kliensek, mind a szociális munkások számára, és nem utolsó sorban a munkaadók, mint a nyílt munkaerıpiac szereplıi számára. A program részletes bemutatása a 3. fejezetben kerül ismertetésre, tekintettel arra, hogy a módszer
31
gyakorlati
megvalósításának
elsı
lépcsıfokát
jelentette,
átesett
minden
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
„gyermekbetegségen”, számtalan tapasztalatot szereztünk általa a TF módszer javításához, és hasonló programok megvalósításához.
Szükségletfelmérés A
foglalkoztathatóság
munkatársai
fontosnak
javítását
célzó
tartották,
komplex
hogy
a
program
szolgáltatási
tervezésekor rendszer
az
valós
Alapítvány helyzet-
és
szükségletértékelésen alapuljon. Ennek érdekében igényfelmérést végeztek, mely az Alapítvány klienseire terjedt ki. Felhasználták a korábbi években végzett vizsgálatok eredményeit1, valamint a szakmai munka statisztikai adatait. Ezen kívül áttekintették az ellátási terület munkaerı-piaci sajátosságait, adatait, a munkaerı-piacról kiszorult csoportok jellemzıit. A felmérések összességében valamennyi ellátó részleg klienskörét elérte, a nappali ellátórendszertıl kezdve a bentlakásos ellátási formákat igénybe vevıkig. A tanulmányban már említésre került, hogy a foglalkoztathatóság javítását célzó munka leginkább az átmeneti szállókon lakó hajléktalanokat célozza, tekintettel arra, hogy a még meglévı képességeik, készségeik alapján ık a legesélyesebbek a társadalmi beilleszkedéshez szükséges foglalkoztatottságuk megtartásában. Nem szabad azonban kizárni a programból azokat a hajléktalanokat, akik más ellátási formát vesznek igénybe. A FACT Kutatóintézet által végzett szociológiai vizsgálat alapján ugyanis a pécsi hajléktalanok legtöbbször a nappali ellátórendszert veszik igénybe. „A megkérdezettek 83%-a többször is megfordult a Nappali Melegedın, 85%-uk pedig a Népkonyhán.”2
Munkaerı-piaci gyorsjelentés Munkanélküliség tekintetében Észak –Magyarország és Észak- Alföld után Dél-Dunántúl rendelkezik a legrosszabb mutatókkal, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított munkanélküliségi ráta 8% körül mozog. Egy betöltetlen álláshelyre 26 munkanélküli jut. Régión belül a munkanélküliségi ráta növekvı tendenciát mutat. A TÁMASZ Alapítványhoz - fıként a téli idıszakban - Baranya megye szinte egész területérıl érkeznek
kliensek.
A
Baranya
megyei
statisztikákból
kitőnik,
hogy
a
regisztrált
1
A pécsi hajléktalanok helyzete, avagy az ingyen ebéd ára (Belsı tanulmány, TÁMASZ Alapítvány, 2006.) Elégedettségi vizsgálat a nappali melegedın (TÁMASZ Alapítvány, 2006.) Elégedettségi vizsgálat (FACT Kutatóintézet, 2007.) Helyzetkép Pécs Belvárosában 2008. május-június (TÁMASZ Alapítvány felmérése a belvárosi hajléktalanokról, 2008.) 2 Elégedettségi vizsgálat (FACT Kutatóintézet, 2007.)
32
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
munkanélküliek közt több férfi található (9956 fı), a munkanélküliséggel leginkább sújtottak korcsoport szerint a 30-39 évesek (5331 fı), iskolai végzettség szerint 8 általánost (7506 fı) és szakmunkásképzıt (6002) végzettek. A FACT Kutatóintézet vizsgálatának adataiból a következı adatok ismertek: „A vizsgálatba vont hajléktalanok közül 24 fı (9,4%) rendszeres, 49 fı (19,1%) alkalmi munkát végez. A többségnek (183 fı, 71,5%) semmiféle munkája nincs.”3
A hajléktalanok, mint a munkaerı-piacról kiszorultak A hajléktalanság 70%-a Pécsett 25-54 év közötti korosztály között oszlik meg. 18-24 közötti korosztály állami gondoskodásból kikerült fiatalokat takar, akik a korábbi intézményrendszer hiátusaiból adódóan nem a mai társadalmi elvárásokhoz igazodva szocializálódtak. Ez körülbelül 10%. Ezalatt értjük a régi gyermekotthonok ellátásmódját, ahol a magas létszám miatt a fiataloknak nem volt lehetıségük megtanulniuk, kipróbálniuk olyan élethelyzeteket, melyek mentén képesek lennének eligazodni, és boldogulni a mai társadalomban. A másik korcsoport a 40-50 közötti korosztály. İk a szocialista rendszer változásainak „áldozatai”. Korábbi munkásszállók lakói, vagy bányák dolgozói, melyek megszőnésével jövedelem, és hajlék nélkül maradtak. 55 év feletti korosztály a klientúra 20%-át teszi ki. Pécsi viszonylatban nık és férfiak aránya az ellátásban 20% és 80%. Iskolai végzettségüket tekintve 50% rendelkezik 8 osztállyal ebbıl elenyészı számának van valamilyen okj-s szakképesítése, 30% szakmunkás, és a maradék 20% középfokú illetve annál magasabb iskolai végzettségő.
A hajléktalanság 70 %-a nem, vagy csak minimális jövedelemmel rendelkezik, ami legtöbb esetben alkalmi munkából származik.
Hajléktalan emberek körében nem elsıdleges oka a munkanélküliségnek pusztán a tényleges munkalehetıség hiánya. Hiába rendelkezik már munkahellyel annak megtartása, illetve az onnan való tovább lépés elérése sokkal nehezebb feladat. Fel kell tárnunk azokat a területeket, szükségleteket, melyek egyénileg gátolják az egyént abban, hogy bekerüljön, illetve stabilan bent is tudjon maradni a munkaerıpiacon.
3
Elégedettségi vizsgálat (FACT Kutatóintézet, 2007.)
33
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
A szükségletek kielégítéséhez 2 szereplı kell. Egyrészt a munkahely, mely biztosítja a munkavégzés feltételeit, illetve a munkáltató rendelkezik „valamilyen személyiséggel”, melybe
nem
minden
esetben
lehet
beavatkozni,
az
interperszonális
kapcsolatainak
mőködtetésében. A másik szereplı az egyén, akinek képessé kell válnia (képessé kell tenni) a társadalom minden objektív és szubjektív viszonyaihoz való alkalmazkodásra. Eddigi munka tapasztalata, hogy a munkáltatók rendkívül elıítéletesek a hátrányos helyzetet tekintve. Sok múlik a munkáltatókkal való személyes kapcsolat kialakításán. A munkában gátló tényezı a régió munkaügyi adottsága. Kevés a munkahely. Nem minden esetben kompatibilis a megszerzett továbbképzés a munkaerıpiac adottságaival.
A munkavállalás feltételei eddigi felmérések alapján 2 csoportra bonthatóak. Egyrészt szükség van bizonyos anyagi erıforrásokra, mely a munkavállalás kezdeti nehézségeit enyhíteni tudják. Ez azt jelenti, hajléktalan ember esetében, aki nem rendelkezik tartalékokkal, hogy elıre nem képes megfinanszírozni a munkába járás tárgyi feltételeit önmaga számára, miközben a munkavállalással kieseik a neki járó ellátások igénybevétele alól.(Nem tud a népkonyhán étkezni, mert dolgozik, de ételt nem tud a maga számára vásárolni, mert fizetéséhez csak a ledolgozott hónap végén jut hozzá.) Másrészt az egyén mentális felkészületlenségre. Hiányosak a társas kapcsolatok, a támogató környezet. Gyakran tapasztalható aktív korú klienseknél a rendkívül rossz egészségi állapot, mint gátló tényezı.
Korábbi vizsgálatok eredményei Az
elmúlt
3
szükségleteikrıl,
évben
számos
belsı
motivációjukról,
a
felmérés
készült
szolgáltatásokkal
a
kliensekrıl,
való
állapotukról,
elégedettségükrıl.
A
helyzetértékelés során az Alapítvány munkatársai kigyőjtötték a munkavállalásra és lakhatásra vonatkozó legfontosabb eredményeket. A nappali melegedı szolgáltatásait igénybe vevık felmérésébıl az alábbi adatokat szükséges megemlíteni:
„A
megkérdezettek
43%-a
gondolja
úgy,
hogy
szüksége
lenne
valamiféle
továbbképzésre a hajléktalanságból való kilábalás elısegítésére, de senki nem jár ilyen képzésre, és senki nem is keresett ilyen képzést az elmúlt 6 hónapban. A megkérdezettek 88%-a szeretne fizetett munkát vállalni, és ehhez 81%-uk segítséget
34
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
is elfogadna. Felkészítı programon a munkát vállalni szándékozóknak 75 %-a venne részt szívesen.”4
„Mi az, amire szükség lenne, de nincs a Támasz Alapítványnál? A kérdésre érdemben választ adók csoportja 140 említésben fogalmazta meg, mire lenne szükség a Támasz Alapítványnál.
Lakáshoz, lakhatási lehetıségekhez jutáshoz nyújtott támogatásra vonatkozó említések aránya 17,1% (24 említés). - lakás, lakhatás - olcsó albérlet (20 ezer Ft-ig) - lakáshoz jutásban segítsenek - a lakhatásban nem segítenek, adhatnának egy kertet, ahová építkezhetnénk - lehetıség, hogy elhagyott lakásokat, házakat fel tudjanak újítani - albérlet támogatás - albérlet - szoba+konyha”5
„Az
említések
munkához
harmadik, relatíve legnagyobb
jutás
támogatását
szolgáló
súlyú
csoportja
erıfeszítések
az
elhelyezkedést,
intenzitásának
növelésére
vonatkozott, az említések súlya 16,4% (23 említés). -
hulladékszedés
központilag
(valószínőleg
munkára
gondol
–
a
kérdezıbiztos
megjegyzése) - munkalehetıség - albérletintézés (hogy ki tudjon kerülni a hajléktalanságból, az utcáról nem tud elmenni dolgozni) - munkába állító program - munkaközvetítés - nem tudnak segíteni a szociális ügyek intézésében - olyan munkahelyet közvetíteni, ahol fizet a munkaadó és bejelentett a munka - telefonálási lehetıség munkakeresés céljából - olyan munka amit bír a lába - munkahely biztosítása”6
4 5
A pécsi hajléktalanok helyzete, avagy az ingyen ebéd ára (Belsı tanulmány, TÁMASZ Alapítvány, 2006.) Elégedettségi vizsgálat (FACT Kutatóintézet, 2007.)
35
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Az eddigi adatok ismeretében készült kérdıíves vizsgálatok mind a foglalkoztatásra, mind a lakhatásra való képességeket, motivációt mérték.
Foglalkoztatás A mellékletben szereplı kérdıívek kérdései a munkavállalási szándék valamint az egyén társas
kapcsolatainak
feltérképezésére
irányultak.
A
válaszadás
önkéntes
volt,
a
felmérésben 110 fı vett részt.
A kliensek átlagosan 80%-ban vállalnának részt minden közösségi és munkára felkészítı programban egyaránt. A felmérés eredménye így pozitívan értékelhetı. A kérdıívet kitöltık közül 96 férfi, és 14 nı. Kor szerinti megoszlás: 18-24 év között 3 fı, 25-54 év között 79 fı, 55 év feletti 28 fı. Az eredmények szerint a kliensek 47%-a alacsony iskolai végzettségő, és 50%-a 2 évnél régebb óta veszi igénybe az Alapítvány valamely intézményét, illetve szolgáltatását.
Az éjjeli menhelyet igénybevevı 63 válaszadóból 27 elégedettek jelenlegi helyzetükkel, míg 36-an lépnének tovább, ha lenne rá lehetıségük. A számok arányaikat tekintve ugyanezt mutatják az ellátórendszer többi intézményénél is.
A Nappali melegedı esetében 22 elégedettek, és 33-an lépnének tovább, átmeneti szálló esetében 11-en elégedettek, és 30-an lépnének tovább, és az utcai szolgálat esetében 6-an elégedettek és 8-an lépnének tovább.
A
szolgáltatásokat
tekintve
a
kliensek
szerint
legnagyobb
szükségük
a
tárgyi
szolgáltatásokra van, mint például orvosi ellátás, étkezés, tisztálkodás, szállás, és viszonylag magas a segítıi beszélgetésekre is az igény 110 fıbıl 67 fı jelezte eziránti szükségleteit.
A válaszadók 29%-a szerint a munkahely hiány okozza az elhelyezkedés sikertelenségét. 25%-ban hivatkoznak a rossz egészségügyi állapotra, és 16% illetve 25% látja az elıítéletekben, illetve saját hozzáállásában a sikertelenség okát. A saját hozzáálláson belül csak néhányan jelöltek meg tényleges önhibát, mint például az alkoholizmus, vagy az érdektelenség.
6
Elégedettségi vizsgálat (FACT Kutatóintézet, 2007.)
36
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A „Hogyan lehetne ezen segíteni?” kérdésre 110 fıbıl 44 fı válasza a munkahelyteremtés volt.
De
válaszként
szerepel
a
magasabb
jövedelemszerzési
lehetıség,
és
a
kapcsolatrendszer hiánya, illetve annak javítása is. A vizsgálatból egyértelmően kiderül, hogy a kliensek a legtöbb esetben önhibájukon kívüli okokat találnak sikertelenségük túlélésére. Ennek következtében nagy jelentısége kell, hogy legyen a szociális munkának arra vonatkozóan is, hogy képesek legyenek saját hiátusaik felmérésére, belátására, mert a változtatásra csak mindezek után van lehetıség.
Lakhatás A lakhatási készségek és motiváció feltérképezése a korábbi támogatott lakhatási programok tapasztalatai alapján került bemutatásra. A lakhatási programban a Dél-dunántúli régióból összesen 73 fı vett részt. Ebbıl 70% férfi, 30% nı.
Bérlemény típusát tekintve 66 fı albérletet, 7 fı pedig szobát bérelt. A programból összesen 33 fı esett ki, ebbıl10 nı, és 23 férfi. A kiesés okai között szerepelt 1 fı esetében a szenvedélybetegség 2 fı esetében anyagi probléma, 12 ember nem mőködött együtt a szociális munkással, 1 fınél állapotromlás következett be. 1 fı családi konfliktus miatt, 1 fı magatartási probléma miatt, a támogatási keret vége miatt 6 fı, és halálozás miatt 4 fı esett ki a programból.
A Kliensek elégedettségét kérdıív segítségével vizsgálták az Alapítvány munkatársai. A programmal kapcsolatosan 22 állításra nézve a kliensek saját magukra jellemzıen jelöltek igaznak (több állítást is megjelölhettek). Az alábbi táblázat mutatja, hogy a megadott állításokat hányan tartják önmagukra nézve igaznak.
„A programba való jelentkezéskor elegendı információt kaptam a
32
programmal kapcsolatban A beköltözés elıtt megismerkedtem a fıbérlıvel
28
Az intézmény segítséget nyújtott a beköltözéshez.
6
A jövedelmem rendszeres, de a lakhatás költségeire nem elegendı.
21
Sok bizonytalanság volt bennem a programmal kapcsolatban, mert
1
nem kaptam elegendı információt, amikor jelentkeztem. Az albérletkeresésben és a lakás kiválasztásában a szociális munkás
37
18
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
segítséget nyújtott. Lakókörnyezetem, szomszédjaim tudják, hogy korábban hajléktalan
20
voltam. Lakásbérleti szerzıdésbıl saját példányt nem kaptam.
6
A lakásbérleti szerzıdés elkészítésében részt vettem.
25
Szálláslehetıségem megtartásához feltételként szabták a programban
14
való részvételt. Jelenleg van elegendı jövedelmem, de bizonytalan, hogy meddig.
14
Az albérletet önállóan választottam ki.
20
Úgy érzem elegendı rendszeres jövedelemmel rendelkezem ahhoz,
19
hogy a programban részt vegyek. Társaimmal kerestünk albérletet.
8
A szociális munkás javasolta a programban való részvételt.
25
A költözés elıtt én nem találkoztam a fıbérlıvel.
2
A lakásbérleti szerzıdést aláíratták velem, de a tartalmát pontosan
1
nem ismerem. Lakókörnyezetem semmit sem tud rólam.
5
Megválaszthattam, hogy kikkel költözök együtt.
16
Rendelkezem saját példánnyal a lakásbérleti szerzıdésbıl.
25
Magam oldottam meg a költözést.
24
Kijelölték, hogy kik költöznek egy lakásba.
1
Kérdıívet összesen kitöltık száma
33”
Második mérési eszköz a megfigyelési szempontsor. Kliensekkel folyó közös munka kiindulópontja a felmérés, mely során megismerhetı az egyén aktuális szociális és mentális helyzete egyaránt. Ennek eszközei: elsı interjú, intelligencia teszt, próbamunka… stb. A felmérés eredményinek láthatóvá tételéhez kidolgozásra került egy kérdéssor, melynek megválaszolásával
láthatóvá
válik
az
aktuális
állapot,
illetve
ennek
következtében
megalkotható egy stratégia terv a fejlesztésre vonatkozóan. A kérdések részletesen vizsgálják a társadalmi szerepvállaláshoz szükséges kritériumokat az egyén szintjén. Mint ÖNÁLLÓSÁG, ANYAGI HELYZET, PÉNZBEOSZTÁS, TÁRSAS KAPCSOLATI KÉRDÉSEK, MUNKAMEGFIGYELÉS.
38
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Összegezve Az eddigi felmérések és szakmai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hajléktalan lét nem kizárólag az anyagi erıforrások hiányából adódik. Nagy hangsúlyt kell helyezni a segítıi kapcsolat kialakítására, az egyéni motivációk feltérképezésére. A fiziológiai szükségletek kielégítésén túl elsısorban a társas kapcsolat kialakítási, pénzkezelési, kommunikáció javítására vonatkozó szükséglet kielégítési módszereket kell kidolgozni, hogy az egyéni esetkezelés hatékonysága növekedjék. A Kliensek elımenetelét az önálló lakhatás, és munkavállalás tekintve elmondható, hogy az anyagi támogatáson túl a hangsúlyt az egyéni fejlesztésre kell helyezni, ami többlet idı befektetést igényel a segítıtıl.
A kliensek olyan szinten szakadtak el a többségi társadalom életformájától, hogy nem tapasztalják a különbséget. Másik magyarázó elv az ıket ért krízis megoldásában rejlik. A hajléktalanságot követı lelki krízis megoldása a regresszió lett. Általánosan kijelenthetı, hogy a saját fizikai és lelki állapotuk feletti felelısségvállalás alacsony szinten marad. Ennek növelése elsıszámú feltétele bárminemő változásnak. Az interperszonális kapcsolatok terén a nappali melegedı munkatársainak tapasztalatai jelentısen eltérnek a kérdıívekben kapott válaszok adataitól. A munka során nagyon ritkán lehet találkozni azokkal a kliensekkel, aki igénybe tudnak venni baráti és/vagy rokoni kapcsolatot problémáik kezeléséhez. Ennek az eltérésnek az oka eredeztethetı a kliensekkel való kapcsolat nem megfelelı minıségébıl, nem kellı mélységébıl. Másik oka lehet az eltérésnek a „bajság” különféle értelmezése, és/vagy a válaszokban megjelenı vágyak megjelenése.
39
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Kialakítás A Támogatott Foglalkoztatás „A Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás (TF szolgáltatás) olyan személyre szabott munkaerõ-piaci szolgáltatás, amely mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára széleskörő, hosszú távú támogatást nyújt. A Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás célja, hogy a sérült emberek emberi méltóságuk megtartásával - egyéni szükségleteiknek megfelelõ, személyre szóló segítség mellett normál munkahelyen, az elvégzett munka értékének megfelelõ fizetésért dolgozhassanak.” (forrás: www.salvavita.hu)
„Munkamódszerünk a Támogatott Foglalkoztatás, mely egy speciális munkaerı-piaci szolgáltatás. Ez a személyre szóló és átfogó segítség arra irányul, hogy a hajléktalan személyek – személyre szabott segítség mellett – normál munkahelyen, az elvégzett munkáért járó normál fizetésért dolgozhassanak. A támogatott foglalkoztatás filozófiája öt alapvetı emberi jogra épül: 1. Mindenkinek joga van arra, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák 2. A szabad választás joga mindenkit megillet 3. Mindenkinek joga van emberi kapcsolatok kiépítéséhez és a közösségek életében való egyenrangú részvételhez. 4. Mindenkinek joga van a társadalmi életben való aktív részvételre. 5. Mindenkinek joga van a helyi közösségekben való integrált élethez.
A TF tehát nem csupán a rehabilitáció új módszere, hanem olyan értékorientált módszer, amely alapvetıen azokon az alapelveken nyugszik, amelyek szerint minden személy a társadalom teljes jogú tagja. A Támogatott foglalkozás gyökere a normalizációs elv, mely többek között azt is kimondja, hogy minden állampolgárnak joga van fizetett munkára, továbbá a társadalomban való teljes életre. A hajléktalan emberek egyenjogúsága a munkaerıpiacon azon alapszik, hogy ık is rendelkeznek olyan képességekkel, amelyek lehetıvé teszik, hogy személyes segítséggel normál munkahelyen, nem hajléktalan kollégák között is megállják a helyüket. A támogatott Foglalkoztatás abból indul ki, hogy a hajléktalan embereket is ugyanazok az indítékok motiválják a munkavállalásra, mint minden más embert.
40
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
-
Minden
ember maga
akar
rendelkezni
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
és döntéseket
hozni
az
életét
érintıkérdésekben; ehhez megfelelı információra és személyes segítségre van szüksége. -
A jó döntéshez fontos a sokféle perspektíva.
-
A döntéshozatal fontos kiindulópontja a személyes motivációja céljai, vágyai, erısségei, nem csak a gyengeségek megléte illetve jellege.
-
Az ember fejlıdése sohasem zárul le . Mindenki élete végéig képes tanulni.
-
Minden embernek fontos a pozitív visszajelzés, erısíti önbizalmát, segíti a fejlıdésben.
-
A hajléktalan emberek is keresik a módját, hogy megismerjenek másokat, barátságok és kölcsönös kapcsolatok kialakítására törekszenek.
-
Minden embernek vannak egyéni problémái, ezért egyéni megoldásokra is szükség van.” (Támogatott foglalkoztatás Sz. Dávid, Móricz, Dávid, Salva Vita Alapítvány, 2000)
A TÁMASZ Alapítvány munkatársai a Támogatott Foglalkoztatás módszerét a hajléktalanság állapotában lévı emberekre adaptálták. Amikor a hajléktalan ember munkába állítását célozzuk, az akadály a szociálisan nehéz élethelyzet, kapcsolattartási zavarok, idı és tér struktúrálatlansága
és
a
társadalmi
kirekesztıdés,
elıítéletek
miatt
hiúsul
meg
foglalkoztatásuk. A TÁMASZ Alapítvány munkatársai a Támogatott Foglalkoztatás módszerét felhasználva hajléktalanok háromszintő felkészítési rendszerét dolgozták ki az elmúlt években. A három szint: egyéni szintő felkészítés, csoportos szintő felkészítés, valamint a motiváció és készségfenntartó szintő foglalkozás.
41
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Egyéni szint Kapcsolatfelvétel Ismertetik kliensükkel a szolgáltatást és az abban való részvétel feltételeit. Elsısorban az átmeneti szállón élı klienseinket vonjuk be a programba, de a nappali melegedı egyes kliensei is bevonhatók. Az İ esetükben arra is remény van, hogy a program kapcsán vesznek igénybe magasabb szintő ellátást, például, bekerülhetnek az átmeneti ellátásba.
Elsı beszélgetés Melyben elsı interjús technikával információt szereznek munkatársaink a kliens életútjáról, kapcsolatrendszerérıl. Itt próbálják kiszőrni a jelentkezık közül a motiváltakat. Sikeres esetben ez az interjú a jó segítı kapcsolat alapja. Az elsı interjú eddig ismertetett körülményei és általános szabályai mind érvényesek a Támogatott Foglalkoztatás elsı interjújára. Az egyetlen különbség abban található, hogy az általános interjúnál nagyobb hangsúlyt fektet a kliens foglalkoztathatóságra való alkalmasságára, a munka világáról szerzett tapasztatára, a munkavállalással kapcsolatos ismereteire, a munkához való hozzáállására, motiváltságára. Fontos már az elsı interjúban megtudnunk, •
van-e szakmája,
•
dolgozott-e szakmájában,
•
milyen jellegő munkákat végzett,
•
hány év munkatapasztalata van,
•
hány munkahelye volt,
•
milyen élmények érték a munkahelyein,
•
dolgozott-e több mőszakban, vállalna-e több mőszakos állást
•
ha váltott, miért váltott munkahelyet,
•
ha volt komolyabb konfliktusa munkatársakkal, fınökökkel, milyen okot tulajdonít neki,
•
ha elbocsátották, ha felmondott, miért tette azt
•
mióta nem dolgozik
•
hogyan éli meg a munkanélküliséget
•
fontos-e és miért fontos neki hogy dolgozzon
•
milyen
munkát
vállalna
szívesen
–
ezzel
kapcsolatos
elképzelései
mennyire
42
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
reálisak/irreálisak •
ha életkorából kifolyólag nem volt még munkahelye, fontos megtudnunk, milyen elképzelései vannak a munkáról, volt-e családtag, barát munkahelyén, látta-e ıket dolgozni, milyen munkára érzi képesnek/alkalmasnak magát, mivel foglalkozna szívesen, dolgozna-e a szakmájában stb. Ha nincs szakmája, ezek az információk akkor fontosak számunkra.
•
A kliens a tájékoztatás során már kapott információt arról, hogy a program magában foglal olyan elemeket, mint a próbamunka – ami a felmérés része, és amiért nem kap ellenszolgáltatást – érdemes az ezzel kapcsolatos attitődjére is rákérdeznünk.
Érdemes a megtudni kívánt információk megszerzése érdekében tájékozódó kérdést feltenni Pl.: Milyen munkákat végzett eddig?. Ezután a válasz tartalmának és minıségének függvényében alakítjuk a további kérdéseket. Vannak kérdések, amiket nem érdemes feltenni a már megkapott információk ismeretében, és vannak aktuálisan felmerülı kérdések, amik a válaszok függvényében tőnnek fontosnak.
Törekedni kell arra, hogy a kliens szabadon beszélhessen a tapasztalatairól, élményeirıl, de oda kell figyelni, hogy minden lényeges terület szóba kerüljön. Kerülendı a sérelmekbe, részletekbe való túlzott belemerülés megengedése, ilyenkor a beszélgetést az eredetileg célzott mederbe ajánlatos visszavezetni.
Jól vezetett interjú esetén világos és megfelelıen cizellált képet kapunk kliensünk munkával való kapcsolatáról, és ennél jóval többrıl is. Az interjú célja éppen az, hogy nemcsak konkrét információkat tudunk meg belıle, mintha pl. kérdıívet töltenénk ki.
Az interjúval olyan komplex benyomást szerzünk a kliensrıl, melybıl tájékozódhatunk intelligenciájáról,
temperamentumáról,
kommunikációs
képességérıl,
motivációjáról,
probléma- és indulatkezelésérıl, kudarctőrı képességérıl, hárításairól, stb.
Az itt szerzett benyomások részét fogják képezni a TF további lépéseinek. Ezek az információk
képezik
alapját
munkahelyfeltárásnak is.
43
a
felmérésnek
és
az
egyéni
stratégiának,
valamint
a
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Felmérések Melyben különféle tesztek segítségével és élethelyzetekben történı megfigyelésekkel információhoz jutnak szakembereink a kliens munkavállalási képességérıl, alkalmasságáról. Ebben egy az Alapítvány szakmai teamje által kidolgozott un: diagnózist és a MAWI tesztet, és a próbamunka gyakorlatát használjuk eszközként.
1. Diagnózis: A szociális diagnózis a hajléktalan emberek szociális helyzetének, állapotának felmérését célozza. A vizsgálat négy területre terjed ki: pénzbeosztás, önállóság, kapcsolatok, munkavégzés. Az önállóság vizsgálatakor arra vagyunk kíváncsiak, hogy önállóságát célszerően, a célnak megfelelıen használja-e az élet különbözı területein. Ennek megfelelıen a diagnózis során részletesen vizsgált kérdések is megjelennek ebben a blokkban, pl. pénzbeosztásra vonatkozó önállóság, munkavégzés témaköre, de a kapcsolatokra vonatkozó információk is. A diagnózis eme blokkjában feltett kérdések mindössze a vizsgált személy önállóságára fókuszálnak: •
Környezetre való igényesség: A diagnózis méri a kliens környezetére, illetve saját magára való igényességét. Vizsgálja, hogy milyen szinten képes önállóan megfelelni ennek az alapvetı elvárásnak, mely az élet minden területérıl érkezik.
•
Bevásárlás, étkezés: Nagyfokú önállósságot mutat, ha a kliens önmaga képes hatékonyan, rendszeresen gondoskodni mindennapi szükségleteinek kielégítésérıl. Rendszeresen vásárol élelmiszert, tisztítószereket, ruházatot.
•
Munka: Ebben a blokkban a korábbi munkahely keresésére vonatkozó információkat győjtjük össze, kitérve a munkahely keresés körülményeire, technikáira. Például, minél többféle technikát tud alkalmazni kliensünk, annál nagyobb fokú az önállósága. A késıbbi stratégia tervezésekor így, ez nem fejlesztendı területnek fog számítani.
•
Vitás esetek – konfliktus helyzetek, kommunikáció: Megmutatja, hogy konfliktusait képes-e önállóan rendezni, vagy külsı segítséget igényel ehhez.
•
Itt nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen minıségben oldja meg a felmerülı vitás, konfliktusos helyzeteket, és milyen módszert vagy attitődöt használ ehhez, hanem mindössze a kliens önállóságára vonatkozóan szeretnénk informálódni.
•
Információszerzés:
Az
információszerzés
a
világban
való
tájékozódás,
a
tulajdonképpen
a
társadalomban való visszailleszkedés elengedhetetlen része. •
Az
élet
legkülönfélébb
területeirıl
szerzett
információ
társadalommal való kapcsolat megléte, a változásokhoz való alkalmazkodás feltétele.
44
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Árulkodó információt jelent kliensünkrıl, ha nincs igénye különbözı ismeretek megszerzésére, aktualitásokról való tájékozódásra. Például, nem olvassa az újságban az álláshirdetéseket, nem néz, nem hallgat híradásokat, nem kérdez. •
Társas hierarchia: A témakör kérdései azt vizsgálják, hogy a kliens mennyire irányított saját döntései révén, illetve mennyire kényszeríti másokra akaratát, mikrokörnyezetében milyen szerepeket vállal fel adott helyzetben. Elsısorban a szélsıséges és gyakran alkalmazott viselkedés -, és magatartásformák kerülnek bejegyzésre: pl. a túlságosan irányító, vagy éppen ellenkezıleg, túlzottan behódoló magatartás.
A pénzbeosztásra vonatkozó kérdésekkel a kliens pénzkezelési szokásainak feltérképezését tőzzük ki céljául. A kérdésekre adott igen/nem válaszok megmutatják, hogy a vizsgált személy mennyire képes ésszerően, céltudatosan, elırelátóan kezelni a rendelkezésére álló jövedelmet, azzal a szemlélettel, hogy önfenntartása lehetı leghosszabb távon biztosított legyen. •
Jövedelem formája, mértéke: Tudnunk kell a kliens bevételi forrásait, azok mértékét, gyakoriságát és rendszerességét. Tisztában kell lennünk azzal, hogy rendelkezik-e olyan garantált, biztos jövedelemmel, melyre minden hónapban számítani lehet a körülmények változása esetén is. (pl.: öregségi nyugdíj).
•
Jövedelem
elköltése:
a
megszerzett
vagy
kapott
jövedelem
tervezett,
vagy
alkalomszerő, pillanatnyi igényeket, vágyakat kielégítı elköltése jellemzi-e az adott klienst. Például, átmeneti szállón élık esetében kérdés, hogy teljes jövedelmét a szállóra viszi-e, vagy útközben költ belıle. Fontos arról is képet kapnunk, hogy a kliens készít-e, és ha igen, akkor milyen tervet készít jövedelmének elköltésére vonatkozólag. Ezzel felmérhetı, hogy a jövedelem elköltése mennyire tudatos, mire terjed ki a terv, vagy éppen mi az a fontos elem, amely kimarad belıle. (Ha ismét egy átmeneti szállón élı klienst veszünk például, akkor az ı esetében alapvetı fontosságú,
hogy
a
terv
részét
képezi-e
a
térítési
díj
összege.)
Továbbá
megtudhatjuk, hogy a kliens számít-e váratlan kiadásokra, és, hogy ezekhez képest képes-e módosítani eredeti tervét. •
Kölcsönkérés: Döntı kérdés, hogy ehhez a módosításhoz milyen módszert alkalmaz. Például, átcsoportosít kevésbé szükséges kiadásokból, vagy kölcsönkér. Az elsı megoldás hatékony, ésszerő problémamegoldás irányába mutat, míg az utóbbi inkább fokozza a pénzbeosztási problémákat. A kölcsönkérés rendszeressége,
45
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
mértéke, ezek felmérése rámutat arra, hogy kliensünk akár adósságcsapdába is kerülhet, vagy már került. •
Takarékosság:
Ezzel
párhuzamosan
feltérképezésére is. Vizsgáljuk, hogy
kitérünk milyen
megtakarítási
szokásainak
rendszerességő, milyen
mértékő
megtakarítások jellemzıek: •
Fogyasztói kosár: A pénzbeosztás témakör utolsó szelete kliensünk fogyasztói kosarának megismerése. Tanulmányozzuk, hogy jövedelmébıl mekkora összeget költ hasznos és szükséges és/vagy káros dolgokra, élvezeti cikkekre.
2. A munka megfigyelés, a próbamunka az egyik legtöbb elıkészítést igénylı és legkreatívabb eleme a felmérésnek. Itt elsısorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kliensük milyen
olyan
készségekkel,
képességekkel
rendelkezik,
amik
segítik
abban,
hogy
munkavállaló lehessen, illetve mik azok a készségek, képességek, amik ezt különösen gátolják. A vizsgálat elején egy próbamunkahelyet kell keresnünk, amely lehetıséget ad arra, hogy átfogó ismereteket szerezzünk a kliensünk jelenlegi állapotáról. A kiválasztásnál szerencsés olyan helyet találnunk, ahol a leendı munkavállaló kollégákkal közösen dolgozik. A munka jellege jó, ha hasonlít a kliens által elızetesen elképzelt munka típusához. (Ha a kliens elsısorban utcai fizikai munka, akkor érdemes hasonló munkakört kipróbálni, még ha inkább irodai munkát szeretne, akkor ott érdemes próbálkozni.) A munka nehézségi fokát nem célszerő túl magasan meghatározni, hiszen a kliens nem jó, ha kudarcélménnyel kezdi a munkát. A
próbamunkahelyen
szerencsés
esetben
kliensünk
már
együtt
dolgozik
más
munkavállalókkal. Ha ez másként nem lehetséges, több felkészítésben hasonló ügyfelünket egyszerre vihetjük munkapróbára. Szerencsés, ha a próbamunkahely nem azonos szervezetben van, mint a felkészítés. Ez azért fontos, mert így a kliensünk egy általa nem ismert struktúrába kell, hogy beilleszkedjék. Ennek nehézségeit megtapasztalva van lehetıségünk a felkészítési folyamat kialakítására. (Sok kliensnél tapasztaltuk, hogy az új környezetbe való beilleszkedés nehézségeit agresszív módon fejezte ki. Ennek a viselkedésnek a következményei szinte azonnali elbocsátáshoz vezetnek. Ha már a felkészítés fázisában van lehetıségünk a problémák a kezelésére, sok kudarcélménytıl mentjük meg magunkat és ügyfelünket egyaránt.) Fontos idıt szentelnünk az elsı próbamunka elıtt klienseink felkészítésére. Ennek alaposnak kell lennie. Beszéljük át a munka során felmerülhetı akadályokat, illetve azoknak kezelési
46
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
módját. Erre azért van szükség, mert tapasztalataink szerint a leendı munkavállalók a késıbbi bizalma múlhat azon, hogy sikerül-e a próbamunka során felmerülı problémákat kezelni. Itt tapasztalja meg kliensünk, hogy bízhat-e bennünk. Ha van rá lehetıség, a próbamunkahelyet elıször látogassuk meg közösen és beszéljük át az ott látottakat. Beszéljük át, hogy mikre lesz szüksége a próbamunka során (munkaruha, élelem stb). Ha ezek beszerzése nehézségekbe esik, annak beszerzésében segítséget kell, hogy nyújtsunk. A próbamunka megkezdése elıtt szerencsés a fogadó helyet is felkészíteni látogatásunkra. Tapasztalataink szerint nem elég a vezetıvel tárgyalni, jó, ha a kliensünkkel kapcsolatba kerülı dolgozók is tisztában vannak jövetelünk céljával. (Ezzel sok kényelmetlenséget, félreértést elızhetünk meg. ) Mikor a próbamunka kezdıdik, már a lehetı legnagyobb önállóságot biztosíthatjuk kliensünknek. Ennek
egyik
elsı
jele,
hogy
kérjük
meg
ügyfelünket,
önállóan
érkezzen
a
próbamunkahelyre. Így egyrészt képet kaphatunk arról, hogy pártfogoltunk jól közlekedik-e a városban, másrészt megtapasztalhatjuk, hogy számára ismeretlenek között milyen a kommunikációja, illetve a szociális készsége. Meglátjuk képes-e pontosan érkezni. Gyakori, hogy ilyenkor jóval korábban érkeznek, ilyenkor jó, ha tudjuk ez ugyan olyan jelzés, mintha késnének. A
próbamunkán
megfigyelhetjük,
hogy
pártfogoltunk
milyen
gyorsan
öltözik
át
a
munkaruhába, az öltözés kapcsán képet kaphatunk higiénés állapotáról, ami a késıbbiekben még sok munkát adhat. Miután átöltözött - lehetıleg a munkavezetı kiadja az aznapi munkát. Itt elsısorban az bír számunkra jelentıséggel, hogy kliensünk mennyire érti meg a neki kiosztott feladatot, illetve, ha nem érti kérdez-e. Ha önállóan kell, hogy dolgozzék, a munkája megfigyelése közben jó lehetıségünk van kézügyességének, fizikai erejének, találékonyságának vizsgálatára. A munkakezdést követıen az is kiderül, hogy kliensünk képes-e tartós figyelemre, illetve milyen a kitartása. Ezeknek a szempontoknak a megfigyelése alapján tudjuk a késıbbiekben összeállítani a felkészítési tervet. Ha kliensünk munkatárssal dolgozik, a fentiek mellet lehetıség van a kooperációs képességének a megfigyelésére is. Fontos szabály, hogy kliensünk a szervezet munkarendjét is be kell, hogy tartsa. Figyeljük meg, hogyan viselkedik a szünetekben, reggelinél vagy ebédkor. Figyeljük meg WC-zési szokásait, kultúráltságát, ezzel is sok késıbbi kellemetlenséget elızhetünk meg. Ha ezekben
47
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
a szituációkban nem találja fel magát, próbáljunk segíteni, hiszen a próbamunka alatt nem szerencsés negatív élményeket szerezni. Hosszabb, négy öt napos próbamunkánál már van lehetıségünk arra is, hogy különbözı váratlan szituációkat alakítsunk ki, így tesztelhetjük, hogyan viselkedik kliensünk ezekre a helyzetekre.
Ilyenkor
érdemes
olyan
szituációt
kialakítani
–
természetesen
kellı
elıkészítéssel és nagy óvatossággal -, amelyben a kliensünk nem tudja végrehajtani a kért feladatot. A frusztrált viselkedésbıl is nagyon sok információra tehetünk szert. Minden elvégzett munkanap végén értékelı megbeszélést tartunk. Ennek két elınye is van. Egyrészt segítünk kliensünknek feldolgozni a nap eseményeit, tágítjuk már most problémamegoldási lehetıségeit. Másrészt megalapozhatjuk a késıbbi kapcsolatunkat. Megtanulja ügyfelünk, hogy miként mőködik a segítı kapcsolat, és természetessé válik számára a velünk való együttmőködés. A próbamunka idıtartama egy nap és egy hét között mozog. Ennek ideje múlik a kliens teherbíró képességén, de a fogadó szervezeten is.
A próbamunka adminisztrációs része egy speciálisan felépített megfigyelési szempontsor (lásd melléklet). Javasolt a klienssel tisztázni, hogy a próbamunkáról feljegyzés és dokumentáció készül. Így érzi, hogy nem tárgy, hanem alanya a segítı folyamatnak. A megfigyelés részei: - Térbeli orientáció: •
oda talál
•
ott felismeri a mozgási tereket
- A munkahelyi hierarchia megismertetése. Ennek megértéséhez már a próbamunka elıtt segítünk a klienseinknek. Fontos információ lesz látni, hogy kliensünk miként viselkedik a munkahelyi hierarchia különféle szereplıivel. - A munkahelyi kollektívával való kapcsolatának megfigyelését több kérdéssel is vizsgálja a teszt. - Az önreflexióra képesség
és hajlamosság kulcskérdés a munkavállalásban, ezért
részletesen találunk erre vonatkozó kérdéseket is a tesztben. - A munkavégzés alatt az adott munkakörre megvannak a képességei: •
fizikai erı
•
ügyesség
A tesztet a nap végén a segítı irodájában javasolt kitölteni. Szerencsés a kitöltött lapot meg és átbeszélni kliensünkkel. Így İ is betekintést kap a mi véleményünkrıl, és látja azokat a helyzeteket, amelyek megváltoztatását fontosnak gondoljuk.
48
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A segítı szerepe a megfigyelés során:
- A próbamunka során a segítı már nem aktív. A próbamunkára történı felkészülés idején van lehetısége arra, hogy segítségére legyen kliensének, illetve tisztázza a fogadó szervezettel az elkövetkezı napok feladatait. Ahogy a kliens a munkanapját megkezdi, a segítı megpróbál észrevétlen lenni a munkahelyen. (Természetesen veszélyesnek tőnı helyzetekben beavatkozhat, de szerencsés ezeket inkább megelızni.) 3. MAWI Teszt A MAWI teszt elsısorban az értelmi kompetencia mérésére szolgál. Esetünkben azonban a munkavégzés szempontjából fontosabb információkhoz is juthatunk a teszt kitöltésével. A teszt felvétele során információt szerezhetünk a kliens szövegértésérıl. Megtudjuk, miként viselkedik a jelentkezı versenyhelyzetben, vagy olyan szituációban, ahol egyszerre kell pontosnak és gyorsnak is lennie. Jól megfigyelhetı, hogy milyen a kliensünk kudarctőrése – hiszen a teszt minden feladatát senki sem tudja megoldani.
Stratégia alkotás A szerzett információk alapján egyéni, személyre szabott fejlesztési tervet készítenek, célokkal, feladatokkal és az elérésükhöz szükséges eszközökkel. Ezt egy speciális stáb végzi, melynek a kliensen és segítıjén kívül tagja a programban részt vevı összes szakember, illetve minden olyan külsı szakember is, aki kapcsolatban áll a klienssel. A komplex felmérés elvégzésével, és értékelésével
átfogó képet kapunk kliensünk
képességeirıl, készségeirıl, vagy éppen ezek hiányáról, ami a munkaerıpiacra való bekerülését akadályozhatja. Következı lépésben tehát egy olyan tervet kell készítenünk, ahol mindent szem elıtt tartva, meghatározzuk azokat a feladatokat, amelyek a sikeres munkavállalás megvalósulását készítik elı. Fontos, hogy a feladatok mellé felelısöket is kijelöljünk, illetve idıbeli ütemezést is rendeljünk mellé. Lehetıség szerint ezt a tervet ügyfelünkkel közösen dolgozzuk ki, ha van más, számára fontos segítı személy, akkor lehetıség szerint ı is legyen jelen. Lényeges hogy minden jelentıs szereplı jelen legyen, hogy véleményét elmondva, a közös megállapodásokat elfogadva, a lényegi pontokkal egyetértve magáénak érezze a kialakított stratégiát.
A stratégia kidolgozásának fıbb tényezıi:
1. A kliens közép és hosszú távú céljainak összegzése. Ezek a célok nem vonatkozhatnak az aktuálisan elvégzendı feladatokra, hanem egy irányt 49
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
kell jelölniük, amerre a közös munka során elindulhatunk. Ilyenkor a segítınek a feladata, hogy a klienst reális, és általa végrehajtható feladatok és célok felé irányítsa. Arra kell törekedni, hogy a kliens ki tudja fejezni elképzeléseit, segítsük abban, hogy meglévı ismereteit fölhasználva, és ezeket az általunk összegyőjtött információkkal kiegészítve, valóban az ı céljait fogalmazódjanak meg.
2. A munkavállalás szempontjából releváns tényezık megbeszélése A terv kidolgozásához a segítı összefoglalja a felmérés tapasztalatait, különös figyelemmel a munkavállalás szempontjából releváns tényezıkre, és ehhez a résztvevık hozzáfőzik saját véleményüket, meglátásaikat, tapasztalataikat.
3. Egyéni munkavállalási terv rögzítése A megbeszélés résztvevıi kidolgoznak egy kölcsönösen elfogadott tervet a kliens céljainak eléréséhez, melyben felvázolják a sikeres munkavállaláshoz vezetı feladatokat, felelısöket és a határidıket. Fı cél, hogy alapvetıen szükséges és legfontosabb feladatokat kell meghatározni, melyek mindig alkalmazkodnak ügyfelünk szükségleteihez. A terv elkészítésekor hangsúlyt kell fektetnünk a határidık meghatározására, és azok betarthatóságára, illetve, hogy a célok kliensünk számára konkrétak és elérhetıek legyenek. Fontos, hogy minden érintett elfogadja a tervet, és tisztában legyen saját felelısségével.
4. A szükséges támogatás egyeztetése Azt is figyelembe kell vennünk, hogy melyek azok a lépések, amelyeket a jelentkezı nem képes egyedül megtenni. A TF szolgáltatás lényege, hogy személyre szabottan abban támogassuk a leendı munkavállalót, amire valóban szüksége van. A támogatás akkor lesz a legmegalapozottabb, ha azt az arra legalkalmasabb segítı- partnerszervezet, családsegítı, munkaügyi kirendeltség stb.- nyújtja. Itt a foglakozási tanácsadó szerepe a koordinálás, a lehetséges támogatók felderítése. Természetesen vannak olyan célok is, amelyeket a jelentkezı saját erejébıl is képes megtenni
5. A stratégiai terv rendszeres felülvizsgálata A stratégiai tervet az jellemzi, hogy a munkára való felkészítés során bármikor változhat sıt, törvényszerő, hogy változzon- annak függvényében, hogy a felkészítés folyamatában mit tapasztalunk ügyfelünknél, milyen ütemben haladunk, milyen új információkra teszünk
50
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
szert, milyen új problémákra kell megoldást találnunk. Elengedhetetlen tehát, hogy az terv kitőzött lépéseit rendszeresen (legalább 2 havonta) felülvizsgáljuk, értékeljük és korrigáljuk.
A terv felülvizsgálata azért is szükséges, hogy idırıl idıre ellenırizni tudjuk, valóban a kitőzött cél felé haladunk-e. Nem válhatnak a stratégiában megjelölt lépések öncéllá, mindenképpen a munkavállalás felé kell, hogy vezessenek. Nem szükséges azonban ragaszkodnunk az elsıként kitőzött célhoz, hiszen változások állhatnak be a jelentkezı életkörülményeiben, vagy akár a megcélzott munkakör is változhat, ahogy a jelentkezı önmagával kapcsolatos ismeretei is bıvülnek. Ilyenkor újrafogalmazhatjuk a tervet.
Természetesen elıfordul, hogy erıfeszítéseink ellenére sem sikerül a kitőzött célokat idıre elérni. Itt elsısorban nem a munkakeresés esetleges eredménytelenségérıl van szó, hanem arról, hogy a kitőzött részcél (pl.: kommunikáció javítása, közlekedési lehetıségek feltérképezése stb.) nem valósult meg. Ilyenkor meg kell keresnünk azt a problémát, ami akadályozta a cél teljesítését.
A stratégiai terv kidolgozásának kimenete tehát a sikeres munkavállalás megvalósítását elıkészítı lépések rögzítése.
Felkészítés A stratégiai célok megvalósítása. Itt a segítı és a kliens közösen dolgoznak a stratégiai célok megvalósításán. Ebben a szakaszban próbálják a kliens szociális körülményeit a lehetı legoptimálisabbá tenni a munkavállaláshoz, illetve ekkor próbálják a kliens kommunikációs sémáit is javítani. Ennek a lépésnek a feladata az egészségügyi és mentális rehabilitáció is. Ennek a szakasznak egy speciális részét képezi az alkalmi munkavállalás, melynek keretében a kliens az Alapítvány területein végez rendszeres, de nem teljes munkaidıs munkát. Ezért valamiféle díjazásban is részesülhet (pl. alkalmi munkavállalói kiskönyvvel). Ettıl a szakasztól azt várjuk, hogy az ügyfelek idıorientációja helyre áll, a munka világával kapcsolatos problémákra védett környezetben, segítséggel talál adekvát megoldást. Azt is reméljük, hogy javulhat az alkalmazkodási és kooperációs készsége, mely a hajléktalan életformával sokat romlik.
51
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A felkészítés részelemei:
a., Hivatalos iratok rendezése, beszerzése Akik a munkaügyi kirendeltségeken, vagy más segítı intézményeken keresztül jutnak el hozzánk, azoknál legtöbb esetben a hivatalos iratok, igazolások már rendben vannak, hiszen ezek szükségesek a regisztráláshoz. Akik azonban más módon keresnek meg bennünket, azoknál sokszor hiányosak, vagy egyáltalán nincsenek. Elıfordulnak olyanok is, akiknek még személyi igazolványuk sincs. Fontos figyelembe vennünk, hogy ügyfelünk mindezt mennyire képes önállóan elintézni. Célszerő figyelemmel kísérnünk, ahogy végigjárja a „hivatalok útvesztıit”, hiszen számos tulajdonságáról illetve képességérıl, vagy éppen azok hiányáról kaphatunk képet, melyek a munkavállalás szempontjából fontos információt jelentenek.
Ha ügyfelünk még nincs munkaügyi központban regisztrálva, ezt célszerő mielıbb megtenni, mert ezáltal is nı az esélye a megfelelı munkahely megtalálásának, vagy akár még különbözı jövedelmekre is szert tehet (pl.: rendszeres szociális segély). Egészségkárosodott ügyfél esetében hasznos utánajárni az egészségkárosodás mértékének, mivel akadályozhatja kliensünket a sikeres munkavállalásban, és módosíthatja korábbi terveinket is.
b., Lakhatás megoldása, optimalizálása Mivel fıként állami gondozott, és hajlék nélküli klienskörrıl lévén szó, ezért mindenképp fontos szem elıtt tartanunk a lakhatás kérdését. Ha mindez nem megoldott, elsıdleges feladataink közé kell, hogy tartozzon ennek megoldása, pl. átmeneti szállón, külsı férıhelyen, akinél lehetséges, albérletben. Két szempontból is alapvetı feladat. Egyrészt, mert a munkáltató gyakran bizalmatlan lehet egy „Pécs lakcím nélküli” lakcímkártya láttán, másrészt elengedhetetlen, hogy kliensünk kipihenten, és megfelelı higiénés állapotban tudjon állásinterjúra, vagy munkahelyére járni.
c., Önéletrajzírás Az önéletrajzot általában a felkészítés szakaszában, esetleg már a felmérés vége felé írja meg ügyfelünk, amelyhez a foglalkozási tanácsadó minden szükséges segítséget megad számára. Adódhat olyan kliens, akinek esetében szükség lehet rá, hogy közösen készítsük el az önéletrajzot, ami arra is lehetıséget biztosít, hogy képet kapjunk arról, hogy ügyfelünk mennyire van tisztában élete addigi eseményeivel.
52
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
A
munkavállaláshoz
Alapkövetelmény,
napjainkban
hogy
szinte
számítógépen
elengedhetetlen készítsük
el,
és
a
jól
megírt
érdemes
önéletrajz.
fényképet
is
beleszerkeszteni.
A felkészítés másik pillére az egyéni felkészítés, mely magában foglalja azokat az egyéni képességeket, készségeket, melyek elengedhetetlenek egy sikeres munkavállaláshoz.
Ide tarozik: -
munkavállalási alapkészségek (viselkedésformák), motiváció kialakítása
-
reális önbizalom
-
higiénés elvárások
-
idıstruktúra
-
kapcsolatteremtı készség
-
konfliktuskezelés
-
kooperáció
-
általános szocializáció.
A felkésztés a felmérésen alapul! A felmérés eredményeire épül, ennek függvényében alakul. Mivel a felmérés eredményei minden ügyfélnél más és más, a felkészítés minden esetben EGYÉNRE SZABOTT!
A felmérés során megismert készségek, képességek tájékoztatnak arról, okoz-e gondot az ügyfélnek a higiéniás követelményeknek való megfelelés, az idı strukturálása, a másokkal való együttmőködés.
Már van tudásunk arról, mennyire volt sikeres nála a szocializáció, és annak minısége megfelelı-e a munkába való beilleszkedéshez, milyen gyorsan és pontosan érti meg a rá bízott feladatokat, és hogy mit kezd az esetlegesen kialakult konfliktusokkal.
Ezeknek az ismereteknek a fényében, a fejlesztendı területek ismeretében kezdünk neki a felkészítésnek.
A felkészítés egyénre szabottsága nemcsak azt jelenti, hogy más-más készségekkel találkozunk, hanem azt is, hogy az ezekkel való foglalkozást, az ez által kijelölt munkát olyan módon végezzük, ami az ügyfél személyiségének, a vele való kapcsolatunknak megfelel.
53
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Könnyen elképzelhetı, hogy ugyanaz a probléma – pl. a higiénés problémák – több ügyfélnél is felmerül, mint fejlesztésre szoruló terület, de ugyanazt a célt – a tisztaságot, ápolt benyomást keltést - más formában, más módon közelítjük meg.
Munkahely feltárás Új
munkahely
keresési
technikák
megtanítása,
képesség
és
igény
szerinti
munkahelykeresés.(Önéletrajz írásától kezdve a telefonos kommunikáción keresztül az internet használatáig.) Lehetıség van az állásinterjúkon való speciális kommunikáció gyakorlására is. Ebben a szakaszban már csoportos foglalkozások és feladatmegoldások is vannak, hogy a már kialakult kooperációs készségek a folyamatos gyakorlás folytán fennmaradjanak.
A
MUNKAHELYFELTÁRÁS
szervesen
illeszkedik
abba
a
lineáris
munkafolyamatba, mellyel – az elsıdleges munkaerıpiacon való munkába állítással – elısegítjük ügyfeleink önálló életvitelének, társadalmi beilleszkedésének, integrációjának megvalósulását. Szerepe és fontossága teljes mértékben egyenértékő a többi munkafázissal.
1. Álláskeresési technikák Ha lélekben felkészültünk a munkahely- feltárásra, következhet a munkáltatók felkutatása. Ha végiggondoljuk, hogy ha saját magunk számára kellene munkát keresnünk, a helyzet nagyon nehéz, hiszen a statisztikák szerint az állások kb. 70%-a valamilyen informális csatornán
keresztül
kapcsolatrendszerünkre,
jut
a
tudomásunkra.
mely
segít
minket
a
Gyakran
megfelelı
építkezünk
munkahely
a
saját
megtalálásában.
Nehézség, hogy ügyfeleink legtöbbször nem rendelkeznek ilyenfajta kapcsolatrendszerrel, mely a segítségükre lehet a megfelelı munkahely megtalálásban.
Abból adódóan, hogy az állások nagy része nem kerül nyilvános meghirdetésre. Hanem informális csatornák által töltıdik be, fontos, hogy a munkahely-feltárás során a foglalkozási tanácsadó építsen a kapcsolataira. Ezekre a kapcsolatokra azonban, csak módjával építhetünk, hiszen a személyes kapcsolatot kihasználó megkeresések kockázatosnak bizonyulhatnak. A lehetséges kockázatok a következık: -
az általunk ajánlott munkavállaló nem válik be, és ez rossz fényt vet ránk is;
-
idıvel menekülni fognak elılünk az ismerıseink, mert félnek, hogy megint a kéréseinkkel zaklatjuk ıket;
-
ezek a kapcsolatok hamar kimerülnek, és esetleg éppen egy igazán rászoruló jelentkezı esetében már nem tudunk kihez fordulni.
54
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A megfelelı munkahely megtalálásának másik módja a formálisan meghirdetett ajánlatok figyelemmel kísérése. Itt meg kell említenünk az egyre szaporodó munkaerı kölcsönzı és munkaközvetítı irodák jelentıségét. Ezen irodák elınye, hogy mindig tudnak ajánlani valamilyen munkát, sıt, legtöbbször olyat, ami alkalmas lehet alacsony iskolai végzettségő emberek számára is. Hátránya is éppen ez: azok a cégek veszik igénybe a közvetítıket, amelyek nehezen találnak munkaerıt, és gyakorlatilag folyamatos toborzásra kényszerülnek. Így az itt megjelenı
munkák
általában
a
TF
szolgáltatást
igénybevevık
számára
sem
túl
kecsegtetıek. Az összes formális fórum hátránya azonban, hogy minden álláskeresı ezeket keresi fel elıször, így igen nagy a verseny az itt megjelenı állások megszerzésére.
Álláskeresési lehetıségek: A cégjegyzékek, telefonkönyvek, helyi kiadványok (Kisokos stb.), internetes adatbázisok hasznosak lehetnek, ugyanakkor nem igényel nagy bátorságot a használatuk. Ezek az adatbázisok hasznos információkat tartalmazhatnak - akár a HR - es nevét és címét is megtudhatjuk belılük-, így gyorsan sok céget el tudunk érni a segítségükkel. A legnagyobb sikerrel azonban a legkonkrétabb elképzelések kecsegtetnek: amennyiben a jelentkezı egészen pontosan tudja, hogy milyen munkakört szeretne megcélozni, és akár ı, akár valamelyik ismerıse rendelkezik információval arról, hogy hol lehet olyan jellegő munkát találni, akkor nagyon hatékonyan tudunk munkahelyet feltárni.
Betanítás Akárcsak a többi fázisban itt is az adott ügyfél képességei, készségei, motivációja és szükségletei határozzák meg, hogy milyen mértékő és idejő támogatást igényel a munkába állítási folyamat befejezı szakaszaiban. A betanítás lényege, hogy a segítı addig segíti az ügyfelet, míg ı a munkahelyi feladatait teljesen el nem sajátítja, a munkahelyre be nem illeszkedik.
A betanítás és a beilleszkedés elısegítése számos elınnyel jár az ügyfél, illetve a munkáltató számára: - Lehetıséget biztosít az ügyfélnek, hogy a munkafolyamatot egyéni tempójában sajátítja el. - A munkáltató számára nem jelent teljesítmény kiesést a munkavállaló esetleges munkatempójának lassúsága.
55
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
- A betanítást végzı segítı mintát ad a közvetlen munkatársak számára arra vonatkozóan, hogy milyen módon dolgozzanak együtt egy hátrányos helyzető emberrel. - A segítı megmutatja a munkavállalónak a társadalmilag elvárt, illetve az adott munkahely által elfogadott viselkedési normákat. A betanítás és a beilleszkedés elısegítése során a foglalkozási tanácsadó egyénileg támogatja az ügyfelet a munkafeladatok elsajátításában, a beilleszkedésben és az önálló közlekedés megtanulásában. Ezen túlmenıen, az ügyfél munkába állását megelızıen csoportos tájékoztatást is tarthat a leendı munkatársak számára.
A
munkafolyamat
elsajátításának
elsı
lépéseként
meg
kell
tennünk
a
szükséges
elıkészületeket a betanításra: -
Összegeznünk kell azokat az információkat, amelyek alapján felmerülı nehézségek definiálhatók.
-
Tudatosítanunk
kell
azokat
a
„jó
gyakorlatokat”,
melyek
segítségével
ezek
a
nehézségek áthidalhatók. -
Amennyiben lehetıség van rá, érdemes elıre megismerkednünk a munkahellyel és a leendı munkakörrel, illetve annak elvárásaival.
-
Elınyös, ha a munkahely kijelöl egy személyt, akihez ügyfelünk tartozni fog.
-
A
munkáltató kérésére szükséges lehet
a
kollégák
csoportos
tájékoztatójának
biztosítása is.
A munkahely követelményrendszerének megismertetése: A legtöbb munkahelynek világosan meghatározott elvárás rendszere van, és az ennek való megfelelést minden munkavállalótól megkövetelik. Fontos, hogy még a munkavégzés megkezdése elıtt
tájékozódjunk
errıl. Nehézséget
okozhat
az
informális szabályok
megismerése, de a sikeres beilleszkedés megvalósítása érdekében a betanítást végzı segítınek a lehetı legtöbb infót meg kell szereznie ezen a területen is. Néhány példa: -
-A munkavégzés megkezdése elıtt mennyi idıvel „illik megjelenni”?
-
Hogyan kell öltözködni?
-
-A munkavégzés sorrendje kötött vagy felcserélhetı?
-
Van e lehetıség ebédbefizetésre?
-
Hierarchikus vagy inkább demokratikus a légkör?
-
Baleset esetén mi a teendı?
56
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A konkrét munkafeladatok elsajátításánál a legfontosabb, hogy ügyfelünk pontosan tudja, és meg tudja tanulni, hogy mi a feladata, és azt hogyan kell jól elvégeznie. Ezt egyéni képességeihez mérten különbözı technikákat (például egy emlékeztetı készítése számára a munkafeladatok sorrendjét illetıen) alkalmazva taníthatjuk meg. Egy jó képességő ügyfél esetében a betanítás rövid idıt vesz igénybe, míg egy nehezebben tanuló estében hosszabbat. Fontos, hogy mindig addig tartson, ameddig az ügyfélnek arra szüksége van.
Utókövetés A munkahely hosszú távú megtartásának érdekében a klienssel foglalkozó szakember a munkába állást követıen egy év idıtartamig rendszeres kapcsolatot tart az ügyféllel. A segítés
technikájának
utolsó
szelete
a
munkába
elhelyezett
kliens
„elbocsátása”,
utógondozása. A kliensünkkel kialakított segítı kapcsolat lezárásáról már beszéltünk, akkor a programban való részvételét, a szerzıdéskötés elmaradását helyeztük középpontba, és más segítı szervezethez továbbítottuk ıt. Azokkal a kliensekkel, akik végigjárták a támogatott foglalkoztatás lépéseit, jóval szorosabb kapcsolatot alakított ki az esetet vezetı szociális munkás. Ennek a kapcsolatnak a lezárása, a kliens saját útjára bocsátása is alaposabb elıkészítést igényel. A segítı kapcsolat utolsó szakaszában fokozatosan kerül elıtérbe, hogy kliensünk egy idı után „magára marad”, egyedül kell használnia megszerzett/újratanult képességeit. Hogy mikor kezdjük a kapcsolat lezárását, erre nincs aranyszabály, személyre szabott. Az utógondozástól mindössze annyi választja el, hogy a szociális munkás és kliens közös egyetértése alapján kimondjuk: a közös munka lezárult, a további találkozásokat mindössze konzultációnak tekintjük, mindenféle változási igény nélkül. A kapcsolat lezárásának, az utógondozás tervezésének alapszabályai: -
Mindent a klienssel együtt, saját problémájának és a megoldáshoz vezetı járható utak megtalálásának ı a legjobb szakértıje.
-
Eddigi tevékenység értékelése
-
Fokozatosság, a tényleges lezárás elıkészítése (folyamatos, konkrét verbális jelzések erre vonatkozóan)
-
A kliens reakciójára maximális nyitottság (kliensünk jelzi, ha nem érett a lezárásra)
-
Figyelembe kell venni az egyéni szükségletek, az utógondozás tervét a klienssel meg kell beszélni, és csak egyetértése esetén lehet a tervbe vett intézkedéseket megtenni.
A
támogatott
foglalkoztatás
programban
munkahelyre való beilleszkedést célozza.
57
meghatározott
utógondozás
alapvetıen
a
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A reintegrációhoz vezetı út elemei közül kliensünk a támogatott foglalkoztatás korábbi lépéseiben teljesítette:
-
Lakhatási kérdések megoldása (amennyiben a helyi ellátórendszer lehetıvé teszi, magasabb szintő ellátás igénybe vételének lehetıségét biztosítjuk, pl. fapados éjjeli menedékhelyrıl átmeneti szállóra költözéssel)
-
A munkahelykeresés (a kapcsolatot akkor zárjuk le, amikor kliensünk megtanult számos álláskeresési technikát, illetve tartós (min. fél év) munkaviszony létesítés áll fenn)
-
Iratok beszerzése (szintén megtörtént, jó esetben már a szerzıdéskötés elıtt, hiszen a munkába állás alapfeltétele a személyes iratok megléte)
-
Egyéb hivatalos ügyek elintézése (szerzıdéskötés után végigvonul a közös munkán, az utógondozás keretében is adódhatnak aktuális hivatalos ügyek, de kliensünk jó esetben jártasságot szerzett ügyintézésben is.)
-
Társadalmilag elfogadott normák teljesítése (rendszeres tisztálkodás, megfelelı, tiszta öltözet, napi struktúra)
-
A hajléktalan csoport nyújtotta háttér elıítélet (ezt ismerik a kliensek legjobban)
-
A szociális kapcsolatok rendezése, új kapcsolatok kialakítása
-
Jövıkép kialakítása, reális életcélok megfogalmazása
-
A
munkahelyre
való
beilleszkedéshez
szükséges
feladatok
a
rehabilitációs
intézményre vonatkozó elıírásokhoz hasonlítanak leginkább: -
Közremőködik munkaköri feladatok betanításában (láthattuk már, hogy a szociális munkás akár a klienssel együtt „dolgozik”)
-
Környezet tájékoztatása a kliens befogadására vonatkozóan (ez mind a munkahelyre, mind a lakókörnyezetre vonatkozik, és szintén nem elıször kerül fókuszba)
-
A befogadó munkahellyel való folyamatos kapcsolattartás, amit szintén fokozatosan építünk le. (Fontos, hogy a munkáltatóval való kapcsolattartás is kizárólag addig tartson, amíg feltétlenül szükséges, és minden (!) konzultációt kizárólag a kliens tudtával végezzünk. Ellenkezı esetben kliensünk joggal érezheti, hogy ellenırizzük ıt.)
Végül az utógondozás alapelvei: 1. Elıre meghatározzuk (a klienssel és munkáltatójával együtt) milyen idıközönként keressük meg ıket konzultáció céljából. 2. Fokozatosan ritkítjuk a találkozásokat, mind a klienssel, mind a munkavállalóval.
58
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
3. Folyamatosan értékeljük az elızı találkozó óta eltelt idıszakot. 4. A szociális munkában jól ismert „nyitott kapu” elve: mind a kliens, mind a munkáltató, mind a lakókörnyezet számára lehetıséget biztosítunk a késıbbiekben felmerülı problémák kezelésére.
Csoportos szint A már elhelyezett klienseknél azt a tapasztalatot vonták le a kollégák, hogy ügyfeleink a legnehezebben a munkatársakkal való kommunikációban, szociális beszélgetésekben állnak helyt. Ennek egyik fı oka, hogy a hajléktalan szubkultúrának megvannak a sajátos kommunikációs sémái, beszélgetési témái, és amikor ebbıl kikerülnek, önbizalmuk elvesztik és kerülik a kommunikációt munkatársaikkal. Vannak olyan fejlesztendı területek is, melyek nem oldhatók meg egyéni esetkezeléssel, ezért dolgoztunk ki egy olyan csoportfoglalkozást - még a felkészítés szakaszában -, amelyben lehetıségük van klienseinknek szociális kommunikációs technikák bıvítésére, az asszertív magatartás megismerésére, praktizálására.
Szakembereink a csoportfoglalkozásokon az alábbi fejlesztendı területeket határozták meg: •
Asszertivitás
•
Személyes higiéné
•
Fizikai állóképesség
•
Kitartás
•
Idıorientáció
•
Szabálytartás
•
Olvasás készség
A foglalkozások kétheti rendszerességgel zajlanak. Szakembereink számára is meglepı volt, hogy
klienseink
milyen
csoportfoglalkozásokon.
nagy
Néha
-
motivációval elsısorban
és az
játékos olvasási
kedvvel készség
vesznek
részt
a
fejlesztésekor, ahol
szépirodalmi szöveg feldolgozása történik, igen mély érzelmekkel teli beszélgetések alakulnak ki.
59
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Motiváció fenntartó és készségfejlesztı Sajnos nem ritkán fordul elı, hogy felkészítés és az elhelyezkedés között nagyon sok idı telik el. Ennek oka elsısorban a munkaerıpiac szőkös kínálata, és persze az az elıítélet is, mely szerint hajlék nélküli embert nem szívesen alkalmaznak a munkáltatók. Ebben az idıszakban nagyon sok kliens újra elveszti nehezen visszaszerzett önbizalmát, reményét arra, hogy munkába állhat.
Ezért hoztuk létre a motiváció fenntartó csoportot. A csoport heti rendszerességgel találkozik és valamilyen, a közösség számára hasznos tevékenységet végez. A munka jellege mindig olyan, hogy abban szükség legyen a felkészítés során tanultak gyakorlati alkalmazására. A munka minimum két órát vesz igénybe, és a résztvevık csekély ellenszolgáltatást kapnak. Az aznapi feladat elvégzése után a csoport a csoport vezetıjével megbeszéli az aznapi tapasztalatokat. Így feldolgozzák a frissen szerzett élményeiket.
Az utóbbi idıben ez elsısorban az Alapítvány környékén lévı utcák szeméttıl való megtisztítása volt. A csoport az alapítvány emblémájával ellátott mellényben dolgozik, így a környéken élık pozitív képet láthatnak a hajléktalanokról. Ez fontos az Alapítvány számára, hiszen az itt lakók eddig csak a hajléktalanság negatív képeit látták (rendezetlen emberek, sokszor alkoholosak, sokat szemetelnek). Ennek eredményei már most érezhetıek, a környék lakói és a csoport tagjai között elkezdıdött a kommunikáció. Természetesen csoportnak más szakmai haszna is van. A leendı munkavállalók kooperációs készsége fejlıdik, ami tapasztalataink szerint döntı a munkahely megtartása szempontjából. A rendszeres munkavégzés során praktizálhatják a felkészítés során tanultakat, így nem veszik el a már megszerzett tudás. A munkára felkészítı program komplex segítségnyújtási folyamat, melynek köszönhetıen a hajléktalan emberek valóban hatékony támogatást kapnak munkavállalásukhoz.
Dolgozói csoport Azoknak a klienseknek, akik már sikeresen elhelyezkedtek havi rendszerességgel un: Dolgozói csoportot tartunk. Ezeken a csoportokon átbeszéljük a munkavállalás kapcsán felmerülı nehézségeket, problémákat. A csoportokat csak lazán strukturáljuk, hagyjuk, hogy azok a nehézségek kerüljenek szóba, amik foglalkoztatják a tagokat. (Pl: a munkahelyi hierarchia elfogadása, konfliktuskezelés a munkahelyen, munkahelyi igazságtalanságok…)
Ezen kívül minden alkalommal beszélünk a munkatársakkal való kapcsolatokról és a kereset beosztásáról is. 60
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Mellékletek 1. számú kérdıív 1. Ön milyen programon venne részt szívesen? Karikázza be, melyiket látogatná!(3 félét is bejelölhet) Sport
60 fı
Beszélgetés hírekrıl, irodalomról
50 fı
Beszélgetés önmagunkról
60 fı
Kézmőves programok ( rajz, festés stb.)
20 fı
Újság szerkesztés
10 fı
Filmek megtekintése és beszélgetés
100 fı
Beszélgetések a hitrıl
20 fı
Közös reggeli készítés
60 fı
Egyéb
10 fı
2. Ön napi hány óra foglalkozást igényelne? 1
100 fı
2
70 fı
3
70 fı
4
60 fı
3. Vállalna- e önkéntes munkát ezeken a programokon? Igen
240 fı
Nem
60 fı
4. Szeretne-e a közeljövıben fizetett munkába állni? Igen
270 fı
Nem
30 fı
5. Ha igen, elfogadná- e ehhez a szociális munkása segítségét?
61
Igen
270 fı
Nem
30 fı
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
6. Ha igen, szívesen részt venne –e egy felkészítı programban? Igen
210 fı
Nem
90 fı
7. Szívesen részt venne- e az új napirend és házirend kialakításában? Igen
240 fı
Nem
30 fı
62
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
2. számú kérdıív
Neme: Kor:
Férfi
Nı
18-24
25-54
55-felett
Iskolai végzettség: 8 általános
szakmunkás
technikum
diploma
érettségi
Mióta van kapcsolata a TÁMASZ Alapítvánnyal? 0-5 hónap
6-12 hónap
1év-2év
2 év felett
A TÁMASZ Alapítvány mely intézményeit veszi igénybe? (több válasz is jelölhetı) 1. Éjjeli menedékhely: a.,jól érzem magam itt
b., szeretnék továbblépni (átmeneti szálló, albérlet)
2. Nappali melegedı a.,jól érzem magam itt
b., szeretnék továbblépni (átmeneti szálló, albérlet)
3. Átmeneti Szálló a.,jól érzem magam itt
b., szeretnék továbblépni (albérlet)
4. Utcai szociális Szolgálat a.,jól érzem magam itt
b., szeretnék továbblépni (átmeneti szálló, albérlet)
Milyen szolgáltatásokat vesz igénybe a TÁMASZ Alapítványnál? (több válasz is jelölhetı) 1, hivatalos ügyek intézése 2, orvosi ellátás 3, étkezés 4, szállás 5, tisztálkodás, mosatás 6, csoportfoglalkozások 7, beszélgetés a segítıvel
63
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Szeretne-e bejelentett munkát találni? Igen
nem
Mit gondol, mi okozza az elhelyezkedés sikertelenségét? 1, Kevés a munkahely 2, protekció hiánya 3, Rossz egészégi állapot 4, elıítéletes munkáltatók 5, Saját hozzáállásom, mert…………………………………………………….
Mit gondol, hogyan lehetne ezen segíteni? (Röviden fejtse ki, hogy mire lenne szüksége, ahhoz, hogy dolgozni tudjon.) ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………
64
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Folyamatábra
65
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Adatfelvétel helye:………………………..
Adatszolgáltató neve:…..….….
Adatfelvétel ideje:…………….………... Adatfelvevı neve:…………………………
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Életkor:……………………………… Iskolai végzettség:
ELSİ BENYOMÁSOK
igen
nem
Elsı érkezés: 1. Kísérıvel érkezett 2. Tudja hova jött, mit akar Interjú során: 3. Kerek mondatokban képes válaszolni a kérdésekre 4. Nem várja, hogy kimondják helyette a választ Küllem: 5. Ruházata nem szennyezett 6. Nincs kellemetlen illata 7. Ápolt az arca és a haja 8. Tiszta a cipıje ÖNÁLLÓSÁG Környezetére való igényesség 9. Rendet hagy maga után 10.Ruháit/egyéb holmiját elpakolja 11.Ügyel a tisztaságra Bevásárlás: 12.Egyedül szokott bevásárolni 13.Gondoskodik a mindennapi élelmiszerrıl 14.Gondoskodik a tisztítószerekrıl, tisztálkodó szerekrıl 15.Gondoskodik ruházatról 16.Csak a szükséges mennyiségő mőszaki kütyüt vásárol (infantilizmus) 66
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
17.A mennyiséggel tisztában van (túl sok, túl kevés) Étkezés: 18.Maga készíti el ételét 19.Rendszeresen fogyaszt meleg ételt (meleget meg kell fızni) Pénz: 20.Van folyószámlája 21.Önmaga kezeli a pénzét 22.Az elmúlt 1évben adott fel pénzt postai átutalással (Csekk) 23.Átutalással rendezi, amit kell 24.Nincs hitele 25.Nem volt hitele az elmúlt 5 év során 26.Nem vett fel Provident kölcsönt (Rendszerint lehet következtetni, egy nem végiggondolt döntésre, vagy mások befolyásolására) 27.Hitelrendezés letiltással történik Munka: 28.Van munkája jelenleg 29.Önmaga kereste a munkát (ha most nincs, akkor a korábbit) Munkahely-keresésnél töltsétek ki az alábbi sorokat!!! 30.Munkaügyi központba megy 31.Lakótársaktól érdeklıdik 32.Sajtót böngészi 33.Nem várja, hogy az esetgazda, szoc. munk. keressen neki Vitás esetek, konfliktus helyzetek: 34.Kiáll vélt/valós igazáért
67
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
35.Maga rendezi a konfliktust 36.Nem várja a szoc. szakembertıl a megoldást Kommunikáció: 37.Képes beszélgetéskezdeményezésre 38.Lakótársaival 39.Esetgazdával Együttmőködés: 40.Önállóan is képes dolgozni. 41.Egyedül dolgozik 42.Nem csapódik egy (mindig ugyanazokhoz)
-
személyhez, akitıl segítséget, támogatást vár Felelısség: 43.Nem kerüli a felelısséggel járó szituációkat 44.Tett dolgaiért vállalja a felelısséget Információ-szerzés: 45.Van igénye információkra 46.Rendszeresen olvas újságot 47.Megnézi a TV híradót 48.Ha nem tud valamit, megkérdezi a lakótársait 49. segítıjét 50.Fel tudja dolgozni a megszerzett információt Társas hierarchia 51.Nem hajlamos mások irányítására 52.Nem hódol be túlságosan 53.Nem öncélúak ezek a megnyilvánulások PÉNZBEOSZTÁS 54.Milyen jövedelemmel rendelkezik? bejelentett munkából származó bér
…….Ft/hó
nem bejelentett munkából származó bér
…-.………Ft/hó
68
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
rendszeres szociális segély
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
--…..……...Ft/hó
öregségi nyugdíj
….--.…...…Ft/hó
rokkantsági járadék
…--….……Ft/hó
rokkantsági nyugdíj
…--….……Ft/hó
egyéb jövedelem:
55.Teljes jövedelmét a szállóra „hozza”, fizetéskor, nyugdíjkor stb. 56.Fizetésébıl, nyugdíjából a „hazaúton” nem költ. 57.Képes a jövedelem megszerzésekor önállóan tervet készíteni az elköltésre vonatkozóan. A tervben szerepel: 58.térítési díj 59.bérlet 60.étkezés, élelmiszer 61.gyógyszer 62.megtakarítás 63.váratlan kiadások 64.egyéb: 65.Képes magát tartani ehhez a tervhez végig, önállóan. 66.Segítséggel képes magát tartani ehhez a tervhez végig 67.Jövedelme elegendı, „kitart” a következı jövedelemig. 68.Váratlan kiadások esetén eltér a tervtıl. 69.Ha eltér a tervtıl a kompenzálás érdekében új tervet készít. 70.Ha eltér a tervtıl a kompenzálás érdekében, nem kér
69
……-.……Ft/hó
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
kölcsön. Havi rendszerességgel (egyszer) kölcsönkér, 1-2000 Ft-ot. Havi rendszerességgel (egyszer) kölcsönkér, 3-4-5000Ft-ot. Havonta minimum 2-szer kölcsönkér 500-1000Ft-ot. Havonta minimum 2-szer kölcsönkér 1500-2000Ft-ot.
71.Függetlenül a körülményektıl havi rendszerességgel takarít meg, azonos összeget. 72.A körülményektıl függıen havi rendszerességgel takarít meg, eltérı összeget. 73.Még egy- két hónap sem marad ki a megtakarításból.
74.Jövedelmébıl hasznos dolgokra költ élelmiszerre tisztálkodási, és tisztítószerekre
………….Ft/hó -………….Ft/hó
ruházatra
………….Ft/hó
egyéb
………….Ft/hó
75.Jövedelmébıl nem költ káros dolgokra
dohányra
………….Ft/hó
kávéra
………….Ft/hó
alkoholra
………….Ft/hó
édességre
………….Ft/hó
primır termékekre
………….Ft/hó
telefonra
………….Ft/hó
egyéb
………….Ft/hó
KAPCSOLATI KÉRDÉSEK
igen
nem
76.Nem érzi magát magányosnak Mennyiségi kérdések: Párkapcsolat: 70
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
77.Jelenleg házas 78.Volt házastársa 79.Házastársával tartja a kapcsolatot 80.Házastársa (ha van) nem hajléktalan 81.Házastársa (ha van) albérletben, vagy tulajdonosként lakik 82.Házastársa (ha van) szívességi lakáshasználó Ha nem házas 83.Van tartós párkapcsolata 84.1 évnél régebbi 85.6 hónapnál régebbi 86.1 hónapnál régebbi 87.Volt tartós párkapcsolata 88.Tartja a kapcsolatot volt társával (legalább havonta egyszer) Rokoni kapcsolatok: 89.van rokona 90.Legalább 10 rokont tud felsorolni, akivel havi rendszerességgel találkozik 91.Legalább 5 rokont tud felsorolni, akivel havi rendszerességgel találkozik 92.Legalább 3 rokont tud felsorolni, akivel havi rendszerességgel találkozik 93.3-nál kevesebb rokonnal havi rendszerességgel találkozik 94.Rokonaival levelezni szokott Baráti kapcsolatok: 95.Van barátja 96.Legalább 10 barátot tud felsorolni, akivel havi rendszerességgel találkozik 97.Legalább 5 barátot tud felsorolni, akivel havi rendszerességgel találkozik
71
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
98.Legalább 3 barátot tud felsorolni, akivel havi rendszerességgel találkozik 99.3-nál kevesebb baráttal havi rendszerességgel találkozik 100.
A városban legalább egy barátja van
101.
Barátai közül kevés a hajléktalan
102.
Nincs hajléktalan barátja
Minıségi kérdések: 103.
Az elmúlt egy hónapban nem kért élelmiszert
mástól 104.
Ha kért, kapott élelmiszert
105.
Az elmúlt egy hónapban nem kért kölcsön senkitıl
106.
Ha kért, kapott kölcsön
107.
Az elmúlt egy hónapban nem kért szállást senkitıl
108.
Ha kért, kapott szállást
109.
Az elmúlt egy hónapban nem kért segítséget
munkakeresésben 110.
Ha kért, kapott segítséget munkakeresésben
MUNKAMEGFIGYELÉS 111.
Hamar odatalál a munkahelyre
112.
Alkalomhoz megfelelı ruhát hoz a munkához
113.
Munkaruháját normál idı alatt vette át
114.
Munkaidı alatt használta a WC-t
115.
A WC-t rendezetten hagyta maga után
116.
Gondoskodik a munka közbeni étkezésekrıl
117.
Türelmesen meghallgatja - figyeli – a feladatot
118.
Gyorsan megérti a feladatot
119.
Ha nem ért valamit kérdez
120.
Gyorsan elsajátítja a feladatot
121.
Ha megértette a feladatot, nem igényel segítséget
122.
Ha igényelt segítséget igyekszik önálló lenni
123.
Nem ragaszkodik a segítséghez, amikor arra már
72
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
nincs szükség 124.
Megtalálja a munkát
125.
Tartott munkahelyi szünetet
126.
Szünetben legalább egy beszélgetésben részt vett
127.
Tudta tartani a szünet idıbeli határait
128.
Kudarc esetén újra próbálkozik
129.
Kudarc esetén nem viselkedik szélsıségesen – tett
vagy beszéd 130.
Kudarcot nem próbálja elrejteni
131.
Siker esetén az átlagosnál nem igényel több
visszajelzést 132.
Siker esetén nem reagál túl magára
133.
Pozitív visszajelzésre reagál
134.
Negatív visszajelzésre adekvátan reagál
135.
Negatív visszajelzésre nem reagál szélsıségesen
136.
Ha egyedül hagyjuk, rendesen dolgozik tovább
137.
Ha egyedül hagyjuk, nem pontatlanabb
138.
Nem nyafog sokat
139.
Nem fél az erıs fizikai igénybevételtıl
140.
Szereti és bírja a kézügyességet igénylı
feladatokat 141.
Kooperációra képes
142.
Érti a munkahelyi hierarchiát
143.
Elfogadja a munkahelyi hierarchiát
144.
A munkahelyi vezetıvel udvarias
145.
Legalább kétszer beszélt a munkatársakkal
146.
Legalább egyszer beszélgetést kezdeményezett
147.
Reggelit-ebédet a többiekkel egy térben – asztal-
fogyasztott
73
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Ez a kör Önt ábrázolja.
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Kérem, rajzoljon másik köröket, amelyek kapcsolatait
ábrázolják. Olyan távolságra rajzolja a többi kört, amilyen közelinek érzi magához a másik személyt. Az egymás közötti kapcsolatokat jelölje vonalakkal: 1 vonal (
^
2 vonal ( ^ 3 vonal (
), ha nem túl szoros,
), ha szorosabb
≡ ), ha nagyon szoros.
A vonalak végén nyilakkal jelölheti, hogy a kapcsolatok kölcsönösek- e vagy nem. (
^ ^)
Szociális munkás értékelése - munkaterv:
Erıforrások összegzése (külsı – belsı):
1. Fejlesztendı területek:
2. Egyéb megjegyzés (motivációra
vonatkozó
benyomások,
diagnosztizálás
során
egyéb
elmondott
információk, benyomások, melyek az esetvezetés során fontosak lehetnek)
3. Munkaterv a következı 1 hónapra
74
III. LÉTHATÁRON ALAPÍTVÁNY MUNKAERİ-PIACI SZAKKÉPZÉS KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................... 77 A munkaerı-piaci szakképzés komplex programja................................... 78 A komplex átképzési program négy szakasza ......................................... 80 Rövid beszámolók a képzési program elsı két évfolyamáról ..................... 82 A képzési program tapasztalatainak, eredményeinek összegzése .............. 84 A közhasznú belsı foglalkoztatás programja........................................... 87 Tapasztalatok, összegzés ..................................................................... 95
76
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Bevezetés Az alábbiakban egy közel két évtizedes múltra visszatekintı civil szervezet a hajléktalanok rehabilitációjának
területén
kifejtett
tevékenységeinek,
programjainak
történeti
áttekintésére teszek kísérletet. A szervezet, története során számos olyan saját kutatást végzett, amelyekre alapozottan azután kialakította szakmai alapelveit és intézményei mőködését. Az éppen kiépülı hazai hajléktalan ellátásban, a fedél nélkül élı emberek összetett problémáinak kezelésére irányuló, sok tekintetben máig érvényes és akkor úttörınek számító szakmai irányelveket fogalmazott meg. Az 1990-es évek elején-közepén a hajléktalan ellátás ekkor már mőködı intézményei, elsısorban az utcán élık elhelyezésére koncentráltak, ez azonban sem a szállásokon célok nélkül élı emberek számára, sem az intézményeket fenntartó, finanszírozó államnak sem volt jó. Erre az idıszakra (1993-94 ) jellemzı volt az is, hogy a hajléktalan emberek felé megnyilvánuló társadalmi szolidaritás is csökkeni látszott, hiszen elmúlt már az elsı sokk amelyet az utcán, közterületeken élı emberek látványa okozott a legtöbbekben, ugyanakkor a kilencvenes évek második felében a társadalom egészére hatottak a mindenkit érintı gazdasági megszorító intézkedések, és a riasztóan magas munkanélküliség, is. Szervezetünk ennek az idıszaknak a sajátosságaira, kihívásaira valamint a támogatni kívánt célcsoport igényeire, szükségleteire szabott terveket készített elı és valósított meg annak érdekében, hogy a hajléktalanság, munkanélküliség, alulképzettség egymással szorosan összefüggı problémáira válaszokat találjon. Ez a leírás ezek közül kettıvel foglalkozik:
•
A munkaerı piaci szakképzés komplex programja
•
A közhasznú foglalkoztatás programja
A Twist Olivér és a Léthatáron alapítványok elsısorban hajléktalan emberek segítésére jöttek létre, intézményeikben és egyes szakmai programjaiban ugyan jól elkülöníthetıen mőködtek, de ezek létrehozását, a Mezei György irányításával dolgozó közös szakmai stáb (esetenként külsı szakemberek bevonásával) valósította meg. A két alapítvány az 1990-es évek elején, intézményeinek, a két éjjeli menedékhely és egy átmeneti szálló megteremtésével egyidejőleg a korábbi kutatásainak eredményeit is felhasználva (a Twist Olivér Alapítvány 92-93-as felmérése az utcán élık körében, a létminimum számítások) egy komplex, a hajléktalan életmódból adódó több tényezı kezelését egyszerre célzó, a lakhatást, a munkaerı piaci helyzetet, illetve a mentális problémákat együtt kezelı rehabilitációs program megvalósításába kezdett.
77
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A munkaerı-piaci szakképzés komplex programja Az alapítvány szitanyomó és könyvkötı átképzı tanfolyamokat indított (összesen három évfolyamot)
munkanélküli
hajléktalanok
számára.
A
programban
a
fıvárosi
hajléktalanszállók 18 éven felüli, legalább általános iskolát végzett munkanélküli lakói vehettek részt. A képzés résztvevıi közül a sikeresen vizsgázók szakmunkás képesítést kaptak, ennek eredményeképpen a korábbinál jobb eséllyel jelenhettek meg a munkaerıpiacon A hallgatók mindegyike kapcsolatban állt az Alapítvány valamelyik szociális munkásával, aki segítette a különbözı ügyek intézésében, az aktuális problémák megoldásában, a tanfolyami részvételben és a szakképesítés hasznosításában. Beszélgetéseik során tisztázták, hogy a programban való részvétel mennyiben szolgálhatja a hallgató társadalmi re-integrációját, milyen további lépésekre van ehhez szükség, a közös munka célja a hajléktalanságból kivezetı egyéni út megtalálása. Egy szociális munkás 4-5 fı képzésbe vont ügyfélnek volt segítıje, esetgazdája. A tanfolyamokat (szitanyomó és könyvkötı) 13 fı elméleti és gyakorlati oktató vezette, a program részét képezı mentálhigiénés tréningeket 4 fı pszichológus tartotta. A tanfolyamok ideje 7 hónap, (30 hét) napi 6 óra csoportos foglalkozás és 2 óra korrepetálás, egyéni gyakorlás volt. A könyvkötı tanfolyam 8 hónapos volt, két részbıl állt, az elsı modul után betanított képesítést, a végzéssel pedig szakmát kaptak. Voltak, akik az elsı modul után lemorzsolódtak, kiestek a programból, de a többség 75-80 % eljutott a képzés végéig és sikeres vizsgát tett.
A tanfolyamok elıkészítı munkálatai: •
Költségvetések elkészítése
•
A szociális munka pontos kereteinek kialakítása
•
Oktatási- és vizsgajogosítvány megszerzése az Ipari Minisztériumtól
•
A Fıvárosi Munkaügyi Központ Baross u-i kirendeltségével a munkakapcsolat kialakítása, támogatási kérelem benyújtása
•
A program résztvevıi részére lakás, lakások bérlése
•
A szitanyomó és könyvkötı mőhely kialakítása és felszerelése
•
Elméleti tanterem, öltözı kialakítása.
•
Munkaruha és -cipı beszerzése (adománygyőjtés)
•
A konyhafelszerelés beszerzése (adománygyőjtés) 40 fı egyidejő étkeztetéséhez
•
Szitanyomó és könyvkötı anyagok beszerzése (adománygyőjtés)
•
A képzést vezetı elméleti és gyakorlati oktatók felkutatása 78
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
•
Tematikák, óraterv összeállítása (Szitanyomó és könyvkötı)
•
Kapcsolatfelvétel a két szakmában érdekelt vállalkozókkal, a külsı gyakorlatok megszervezésének érdekében
A célcsoport A képzési program elindítását megelızı felmérések alapján megállapítható volt, hogy a sok ezer fıvárosi hajléktalan alig pár százaléka él bérmunkásként, rendelkezik szerzıdéses munkaviszonyból származó rendszeres, havi jövedelemmel. Kevesen részesülnek rendszeres ellátásban (5%) rendkívül alacsony a regisztrált munkanélküliek száma (30 % alatti), még kevesebben vannak, akik munkanélküli járadékban vagy jövedelempótló támogatásban részesülnek. A felmérés szerint a fıvárosi hajléktalanok többsége (közel 90 %-a) aktív korú munkanélküli. A képzési programmal támogatni kívánt csoport további jellemzıi: •
az állandó, stabil lakóhely, intimszféra, a személyes tárgyak birtoklásának hiánya,
•
az alkalmi munkavégzésre alapozott életforma velejáróiként az idıstruktúra, a rendszeres feladatok hiánya,
•
a napról-napra, szituációról-szituációra való élés, a napi szükségletek kielégítése, (elsısorban az étel, ital, dohány és kávé) a megtakarításra, beosztásra való képesség torzulása
•
egészségkárosodás
•
mentális állapot leromlása (önfeladás, depresszió, alkoholizmus)
•
kapcsolathiány, kiszolgáltatottság
•
ismeretvesztés, készségek elvesztése
•
iratnélküliség (25-30%-nak rendszeresen hiányzik a személyi igazolványa, és nem rendelkezik TAJ illetve adószámmal)
79
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
A komplex átképzési program négy szakasza 1. szakasz: A tanfolyam hallgatóit az alapítvány szociális munkásai toborozták összesen hét fıvárosi menhelyrıl, az alapítványaink már említett intézményein kívül, pl. a Dózsa György és a madridi úti hajléktalan szállókról. A programba bevonni kívántak életútjának feltérképezése volt az elsı feladat (mélyinterjúk készültek valamennyi jelentkezıvel). A személyiség és fizikai állapot felmérése a pszichés állapot feltérképezése a szociális munka eszközeivel történt, a szociális munkás és a kliens közös munkával aktuális problémalistát állít össze, elemzik a problémák okait, összefüggéseit, lehetséges megoldási módjait. A megismerkedés mellett a beszélgetések, segítettek „elültetni” az ügyfelekben hogy helyzetük rendezhetı, ennek
érdekében
tudnak
és
képesek
tenni.
Orvosi
vizsgálat
került
sor
annak
megállapítására, hogy a hajléktalan munkavégzı képessége mennyire változott meg és a változás mennyire tartós. Ennek a szakasznak feladata volt a hiányzó iratok beszerzése és a kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal (regisztráció). Az elsı szakaszt az ügyfél és az alapítvány között létrejött képzési szerzıdés létrejötte zárta le.
2. szakasz: Az utcán vagy éjjeli menedékhelyeken lakók számára olyan lakhatási körülményeket kellett biztosítani, amelyek lehetıvé teszik a rendszeres tevékenységet, a pihenést, a fizikai állapot javulását. Ennek érdekében számukra átmeneti szállón kellet elhelyezést találni, illetve közös „albérletet” biztosítani, lakást bérelni részükre. Az átképzési programba való „becsatlakozással” a résztvevık a korábbi bizonytalan lakhatási körülményeik közül tehát, nagyobb biztonságot nyújtó intézményes elhelyezést nyertek, vagy
a
„kollégiumként”
elhelyezettek
számára,
funkcionáló az
bérlakásokban
intézményhasználatból
kaptak egy
jóval
helyet.
A
bérlakásban
önállóbb
ugyanakkor
felelıségekkel is járó életmód kialakítását akartunk biztosítani, hiszen itt a lakókörnyezetük normáihoz, értékeihez való igazodás is nagy fontosságú volt. Tekintettel arra, hogy a tréning egész napos elfoglaltsággal járt, a résztvevık elestek szokott jövedelemszerzı tevékenységeiktıl (alkalmi munka, győjtögetés, stb.), az elsı átképzési támogatás megérkezéséig elıleget kaptak, valamint minden résztvevı számára napi háromszori étkezést biztosítottunk. Az egészségi állapot lehetıség szerinti javítása érdekében megszerveztük a résztvevık folyamatos
orvosi
gondozását,
az
ehhez
szükséges
gyógyszerek
és
gyógyászati
segédeszközök (fogsor, szemüveg, stb.) beszerzését. 80
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
3. szakasz: A rehabilitáció fı terepe az a programba bevontak számára a mentálhigiénés szakember által tartott csoportos tréning volt, amelyet az egyénre szabott szociális munka egészített ki. A csoportos foglalkozások céljai: a normatartási készségek erısítése, csoportnormák kialakítása, elfogadása, számonkérése, és fokozódó követelmények állítása. Az önbizalom, önismeret fejlesztése. (A csoporttechnikák alkalmazása mellett pszichológiai vizsgálatokra is sor került.) A hajléktalanok többsége alkoholproblémával is küzd. Noha valódi elvonókúrára nem vállalkozhattunk, a probléma kezelésére további egyéni és csoporttechnikákat alkalmaztunk. A csoportvezetık és a szociális munkások a személyiség rehabilitációs tréning során folyamatos együttmőködést tartottak fent. A mentálhigiénés szakemberek feladata volt a kapcsolatnélküli emberek alkalmazkodásának, az alkalmazkodásból, a közös tevékenységbıl, az egymás elviselésébıl fakadó feszültségek kezelése, a konfliktuskezelési technikák megismertetése, gyakoroltatása is.
4. szakasz: A szakmák elméleti és gyakorlati oktatását követıen, az alapszintő ismeretek elsajátítása után, a hallgatók külsı gyakorlóhelyeken, vállalkozóknál, termelı egységeknél való elhelyezése következett. A munkába állás elısegítésére az átképzı tanfolyamok befejezése elıtt „nyílt napot” szerveztünk, ahová meghívtuk a szakma képviselıit, vállalkozókat, "házhoz hozva” ezzel a munkaerıpiacot. Emellett munkahelyeket próbáltunk felkutatni a végzıs hallgatók számára, kapcsolatot kerestünk az iparág képviselıivel, munkakapcsolatot alakítunk ki a szakmai szövetségekkel. Az elhelyezkedéssel, munkába állással nem fejezıdött be a segítı tevékenység. A munkahely megtartása, a tartós lakhatási körülmények fenntartása, ezeknek a gondoknak a megoldásában való segítés és ezek nyomon követése volt a tanfolyam utolsó szakasza. Az alapszintő elsajátítás után vizsgát tettek (I. modul), elméletbıl és gyakorlatból is.
81
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Rövid beszámolók a képzési program elsı két évfolyamáról „1995 ıszén könyvkötı átképzı tanfolyam szervezésébe kezdtünk. A szociális munkások segítettek az érdeklıdıknek annak mérlegelésében, hogy érdemes-e részt venniük a tanfolyamon. A szakmaszerzés, a munkaerı piaci pozíciók javulása mellett sokakat vonzott a bár csekély, de biztos jövedelem. Felhívtuk a figyelmüket arra, hogy az átképzési támogatás összege - a minimálbér 75%-ának 110 %-a, a levonások után 1995-ben mintegy 8600 Ft - csak nyomorszintő megélhetést tesz lehetıvé, próbáljanak meg a tanfolyam mellett munkát vállalni. Szeptember 25-én két csoportban, 36 tanulóval megkezdıdött a képzés elsı, 1996 januárjáig tartó, betanított munkás szintő féléve. Az elsı átképzési támogatások megérkezéséig (december közepéig) a tanulóknak heti 2000 Ft elıleget fizettünk, emellett tanítási napokon fél áron meleg ebédet biztosítottunk. A tanfolyami részvétel önmagában is hozzájárul a társadalmi re-integrációhoz: legalább a tanulmányok idejére perspektívát ad, struktúrálttá teszi a napokat, heteket, feladatot ad, mentális teljesítményeket vár el. Elengedhetetlennek tartottuk ugyanakkor, hogy a hallgatók mindegyike mellett álljon egy-egy szociális munkás, aki segít a tanulást nehezítı, a hajléktalanságot elıidézı vagy a hajléktalanságból eredı problémák megoldásában, a tanulmányok hasznosításában, és akivel közösen hosszú távú célokat, stratégiát lehet kialakítani. Az ısz folyamán négyen lemorzsolódtak. Január közepén 32 hallgató - 25 férfi és 7 nı - tett vizsgát. Átlagéletkoruk 40,7 év. Közülük tizenegynek korábban nem volt szakmája. Mindegyikük úgy tervezte, hogy január után is folytatja tanulmányait, és szakmunkás képesítést szerez.”
„A szitanyomó tanfolyamra 42 hallgató iratkozott be. Kilencen lemorzsolódtak, mind a 33 fı, aki végigjárta a kurzust, sikeres vizsgát tett és szakmunkás bizonyítványt szerzett. A tanfolyam befejezése után közülük 31 fıvel készült - elızetes szempontok alapján részletes, az életút egészét felölelı interjú. A további adatok e 31 fıre vonatkoznak. A hallgatók átlagéletkora 40,5 év; a legfiatalabb hallgató 20, a legidısebb 57 éves, valamennyien férfiak. A Twist Olivér Alapítvány 92-93-as felmérése során az utcán találtak átlagéletkora 43,9 év volt. A hallgatók közül a tanfolyam elıtt csak általános iskolát végzett 6
fı,
nappali
tagozaton
szerzett
középfokú
végzettséget
(szakmunkásképzıt,
szakközépiskolát, gimnáziumot végzett) 18 fı, munka mellett tanult és lett szakképzett vagy betanított munkás 7 fı. Összességében 7 fınek van építıipari, hatnak vasas, négynek szolgáltató, kettınek egészségügyi, egynek élelmiszer-, egynek vegyipari szakképesítése. 82
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Képzettség tekintetében a hallgatók megelızik a hajléktalanok összességét, sıt, az országos népességet is. A 8 osztályt végzettek aránya az országban 36,3 %, a hajléktalanfelmérésekben mindenütt 35 % felett van, nálunk csak 19,4 %; a szakmunkásképzıt jártak aránya a népességben 14,8 %, a hajléktalanok körében 17 és 39,5 % közötti, nálunk 54,8 %. Az érettségizettek aránya a népességben18,5 %, a hajléktalanok között 7-17 %, nálunk 25,8 %. (Az országos adatokat az 1990-es népszámlálásból, a hajléktalanok adatait 1990 és 1993 közötti különbözı felmérésekbıl vettük.) A hallgatók nem dolgoztak mindvégig szakmájukban; fejenként átlagosan 5,3 foglalkozásról számoltak be. A tanfolyam végén az elhelyezkedés elısegítésére összegyőjtöttük a végzettek utolsó munkahelyérıl a MIL-lapokat. A munkáltatók 28 MIL-lapot küldtek meg (egy hallgató nem volt még állásban). A MIL-lapok tanúsága szerint utolsó állásában eredeti képesítése alatti szinten dolgozott 12 fı, azonos szinten 14. Az utolsó munkaviszonyok átlagos idıtartama 635 nap volt, vagyis 1 év 9 hónap, de úgy, hogy huszan egy évnél, öten ráadásul egy hónapnál is kevesebbet töltöttek utolsó munkahelyükön, egy fı viszont több, mint 17 évet. Az utolsó munkaviszony a lehetséges munkaviszony (a nappali tanulmányok befejezésétıl a tanfolyam kezdetéig tartó idıszak) 8 %-át teszi ki. Munkanélküliként - az utolsó állástól a tanfolyam kezdetéig - átlagosan 1629 napot töltöttek a hallgatók, vagyis 4 év 5 hónap 19 napot,
ez a lehetséges munkaviszony 21 százalékát teszi ki. 11 fı volt regisztrált
munkanélküli, 9 jövedelempótlós, egynek éppen a tanfolyam kezdetén járt le a járadéka, egy pedig nem mőködött együtt a munkaügyi központtal. A nem regisztráltak átlagosan 1807 napon át voltak munkanélküliek, vagyis majdnem 5 éven át, így ekkor már nem voltak jogosultak munkanélküli járadékra. A tanfolyamot sikeresen elvégzettek a hajléktalanok átlagánál jobb helyzető rétegbıl kerülnek ki: valamennyien szállón laknak már a tanfolyam kezdetén (ha csak fapadoson is), fiatalabbak, kevésbé régen hajléktalanok, magasabb az iskolai végzettségük.” Az elsı két tanfolyamon a beiratkozottak 58, 79 illetve. 86 %-a tett sikeres szakképesítı vizsgát; a növekvı arány annak tudható be, hogy az elsı tanfolyam után hasznosítottuk a korábbi képzések tapasztalatait. A speciális tanfolyami programok (szociális munka, vállalkozási ismeretek és a hozzá csatlakozó tréning, stb.) elısegítették, hogy a végzettek szitanyomóként (1996-ban 54 %) - munkába álljanak.”
83
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
A képzési összegzése •
program
tapasztalatainak,
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
eredményeinek
A programba jelentkezık elsıdleges motivációja talán az átképzési támogatás valamint a képzéssel járó lakhatás volt, ez menet közben azért érezhetıen a már elért sikereknek is köszönhetıen változott, eleinte kevesebb, késıbb nagyobb rendszerességgel jártak az elméleti és gyakorlati órákra, rendkívül komolyan vették a vizsgát, tanultak és dolgoztak.
•
Már
az
elsı,
szervezési
szakasznak
voltak
értékes
tapasztalatai
és
látható
eredményei – sok a programba bevont ügyfélrıl derült ki, az alap iratok pótlását követıen, hogy valamilyen rendszeres pénzbeli ellátáshoz juttathatók (munkanélküli ellátás, rokkant nyugdíj stb.) •
A
program
második-harmadik
szakasza,
(a
lakhatás
megszervezése
és
a
mentálhigiénés felkészítés) is szakmailag megalapozott, jó elképzelésnek bizonyult, (még az idıközben lemorzsolódottak tekintetében is), függetlenül a program egészének teljesülésétıl. Hiszen, a képzés a résztvevık számára 8-9 hónapon át biztonságot,
nyugalmat
adott,
kikerülhettek
a
megszokott
körökbıl
és
tevékenységekbıl. Ezalatt az idı alatt visszaépülhetett a napi idıstruktúra, a reggel, délben, este, volt idejük a velük foglalkozó szociális és mentálhigiénés szakemberek segítségével valóban „csak önmagukkal foglalkozni”. Ugyanakkor elmondható, hogy sajnos a havi jövedelem beosztásra tett erıfeszítések jóval kevésbé voltak sikeresek, nagyon erıs maradt a hajléktalan életmódban rögzült általában napokban, legfeljebb egy
hétben
való
gondolkodás,
tervezés.
A
havi
beosztásra
való
áttérés
sikertelenségének további oka lehet az erre rendelkezésre álló idı rövidségén túl, az is, hogy a résztvevık jövedelme egyrészt meglehetıen alacsony volt, másrészt olyan adminisztratív problémák is nehezítették ezt a folyamatot, mint az, hogy a munkaügyi kirendeltség az átképzési támogatásokat többször is hibásan, vagy késve küldte meg. Érdekes tapasztalat volt az is, hogy a külsı munkahelyen gyakorlatot szerzık, munkaadójuktól napi vagy heti bérezést kértek. •
Fontos eredménynek
tekinthetık a fizikai és lelki
egészségügyi
vonatkozású
tapasztalatok is. A kilencvenes évek eleji drasztikus pszichiátriai ágyszám csökkentés hatásait valamennyi szociális ellátó intézmény érezhette, a hajléktalan segítı intézmények pedig különösen. Programunkba is számos, depressziós és epilepsziás illetve egyéb pszichés betegséggel élı bekerült, de sajnos a számukra a tanfolyam végeztével védett munkahelyet nem találtunk, így nekik ez legfeljebb egy rövid, 84
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
nyugodt szünetet jelenthetett hajléktalan státusukban. A képzés során a rendszeres orvosi jelenlétnek köszönhetıen derültek ki betegségek és kezdıdhetett meg kezelésük is, néhány esetben ezek a munkaképesség csökkenés megállapításához vezettek késıbb. •
A résztvevık szociális kapcsolataiban is jelentıs pozitív változásokat hozott a program, egy-egy csoporton belül összetartás egyfajta csoporttudat alakult ki, ezek legszebb példái az egymást a tanulásban és a gyakorlati foglalkozásokon segítı megnyilvánulások voltak, ugyanakkor a kohézió kevésbé szerencsés megjelenéseként néhányan tapasztalhatóan más csoportokkal elutasítók voltak. Baráti társaságok jöttek létre, miután a csoportok koedukáltak voltak párkapcsolatok is alakultak a képzés ideje alatt. Akadt a résztvevık között olyan is, aki helyzete megszilárdulását érezve és a programban való sikereitıl felbátorodva, látta elérkezettnek az idıt, hogy felvegye a kapcsolatot a szülıkkel, rokonokkal, vagy volt munkatársaival.
•
A
választott
szakmákkal
kiválasztásánál
a
megtanulható,
eladható
kapcsolatos
szempont
az
volt,
szakmát
tapasztalatok: hogy
tanuljanak,
kis
A
szitanyomó
befektetéssel
ezzel
egy
egyidejőleg
szakma könnyen
vállalkozási
ismereteket is oktattunk. Illúziónak bizonyult azonban az, az elképzelés, hogy az újonnan szerzett szakmai ismeretek mellet a gyakorlatban is sikeres önálló vállalkozóvá váljanak a programban résztvevık. A tanfolyam ideje alatt már 6-8 ember külsı munkahelyen szerzett gyakorlatot, az összes végzıs hallgató közül kb. ugyanennyien
(25-30%)
voltak
azok,
akik
az
új
szakmájukban
tartósan
elhelyezkedtek. •
A könyvkötı képzés sem bizonyult olyan sikeresnek, mint azt eleinte gondoltuk, hiszen a könyves szakma ekkora már teljesen átalakult, leépült – a nagy nyomdák tönkrementek, vagy halódtak. A még mőködı cégeknél hatalmas könyvkötı gépek vették át munkát, az egész könyves szakma teljesen átalakult szervezetileg és technikailag is. A „kézmővességre” nem volt a piacon kereslet, illetve ehhez az újonnan képzetteknek a gyakorlata bizonyult kevésnek. Összességében azért itt is 30% körüli az elhelyezkedettek száma.
A komplex program eredményességének vizsgálatakor az alábbiak összegezhetık: A hajléktalanná váláshoz vezetı és az azt követı (4-5-10) év során kialakult majd rögzült hátrányok leküzdéséhez a programidı 8-9 hónapja kevés a munkaerı piaci és személyes rehabilitáció ennyi idı alatt legfeljebb elindítható. A tapasztalataink szerint a „friss” szakma
85
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
legyen az bármennyire is jól választott és kurrens nem nyújt elég lehetıséget és biztonságot. A munkaerı-szabadpiaci körülményeknek és követelményeknek ezek az emberek a képzés befejezése után még nem tudtak megfelelni, be kellet látni, hogy szükség van a rehabilitációs folyamatban egy további „védett munkahely” szakaszra is. A komplex képzési programot
támogató
munkaügyi
központtal
az
együttmőködés
a
három
év
alatt
folyamatosan változott. Az elsı évben még a képzı intézményt, az alapítványt támogatta, második évben a csoportos képzést és jelentkezést fogadta csak el, harmadik évben már csoportot egyáltalán támogattak, csak egyéneket és az egyének támogatása is igen nehézkesen, rengeteg hibával és problémával járt. Ezek a tapasztalatok és körülmények vezettek el a képzési program végéhez és indították el a szervezetnél közhasznú belsı foglalkoztatás megtervezését.
86
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A közhasznú belsı foglalkoztatás programja A belsı foglalkoztatás, Fıvárosi Munkaügyi Központ, a Foglalkoztatási Tanács, a Fıvárosi Önkormányzat Szociális Alapítványa és a Soros Alapítvány támogatásával 1997-tıl vette kezdetét. A Fıvárosi Munkaügyi
Központtól
15 hajléktalan munkanélküli
közhasznú
foglalkoztatására kaptunk lehetıséget.
A programban foglalkoztatott munkanélküliek és az alkalmazott vagy megbízott szakemberek: A programmenedzsmentben alkalmazottak: 1 fı programmenedzser 1 fı pénzügyi szakember 1 fı adminisztrátor A foglalkoztatni kívánt munkanélküliek: 2 fı raktári segédmunkás 2 fı mosodai munkás 4 fı csomagmegırzı 3 fı karbantartó 1 fı gépkocsivezetı 3 fı ételosztó 1 fı kertész technikus szakmunkás 3 fı kertészeti segédmunkás A foglalkoztatás közvetlen szervezését, irányítását végzı szakemberek: 1 fı munkavezetı 1 fı raktáros, szociális asszisztens 1 fı gondnok Az elıkészítı (rekrutációs, szelekciós, motivációs), a pályaorientációs, és a mentálhigiénés megvalósításában közremőködı szakemberek: 2 fı szociális munkás 1 fı pszichiáter
87
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Az alábbiakban az elmúlt tíz évbıl származó szakmai beszámolók részletei következnek, amelyekbıl a résztvevık számán és összetételén kívül a szakmai tartalom változásai is nyomon követhetıek, és az is, hogy a folyamatosan váltózó támogatási lehetıségek és a szervezet lehetıségei miként befolyásolták a közhasznú foglalkoztatás programját. A beszámolókból kitőnik az is, hogy legalább két korszakra bontható a program történetileg, egy 1997-2002 közötti szakaszra illetve egy 2002-2009 közötti idıszakra.
1997 A programba olyan hajléktalanokat vontunk be, akik az elsıdleges munkaerıpiacon szociális körülményeik,
illetve
személyiségi
állapotuk
miatt
esélytelenek
voltak.
A
belsı
foglalkoztatást elsısorban szociális intézmények üzemeltetésére, karbantartására, illetve új létesítmények kialakítására szerveztük. Pozitív, motivációs erınek szántuk, hogy ezek az emberek munkájukkal hasonló sorsú társaikat jobb életkörülményekhez juttatják. A foglalkoztatási program célja, hogy a rehabilitáció során olyan kedvezı változásokat érjünk el, melynek következtében a program résztvevıi 10-12 hónap múlva eséllyel tudjanak kilépni az elsıdleges munkaerıpiacra. Ekkor a rehabilitációs folyamat még nem szakad meg, hanem a gondozási együttmőködés az önfenntartás szociális ponton kívüli elıkészítésére irányul. Az ezt követı újabb fázis egyre csökkenı szociális támogatással (támogatott lakhatás,
utógondozás)
munkaerıpiacon
dolgozó
még és
mindig a
fenntartja
lakáspiacon
a
kapcsolatot
lakhatási
a
lehetıséget
már
elsıdleges
szerzı
korábbi
együttmőködı partnerrel. Közel fél év elteltével a programban 29 hajléktalan kívánt bekapcsolódni, közülük öten talán a bürokratikus nehézségek, vagy az életmódváltás nehézségeinek felmérése után mégis úgy döntöttek, hogy nem kapcsolódnak be a programba. Hosszabb-kevesebb ideig végül is 24 ember dolgozott. A programba belépık átlag életkora 44 év, ez valamivel magasabb, mint az éjjeli menedékhelyeken mérhetı 39,6 év. A programra jelentkezık több mint fele szakmunkás végzettségő, további 2 embernek érettségije illetve felsıfokú végzettsége volt. Csupán alig több, mint negyedük volt szakképzetlen. Alkalmazásuk elıtt átlagosan 2,5 évet töltöttek munka nélkül, utolsó munkahelyükön átlagosan 13 hónapot dolgoztak. A szakmunkásoknak több mint egyharmada már nem szakmájában, hanem képzettséget nem igénylı munkakörben alulfoglalkoztatott volt. A jelenleg munkaviszonyban állók közül - elızı munkanélküli karrierje miatt - mindenfajta ellátásra jogosulatlan volt több mint a fele. Az alkalmazottak másik felét két kisebb csoportra oszthatjuk - az alacsonyabb jövedelmet jelentı munkanélküli ellátást közhasznú munkára felváltók és az ellátásra ugyan jogosultságot megszerzık, de ennek ellenére ezt
88
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
igénybe nem vevık csoportjára. A program sikerét két elıre látható, de végig nem gondolt eleme erısen befolyásolta: 1. a magas fluktuáció - a munkára jelentkezık fele vagy el sem kezdett dolgozni, vagy egy hónapon belül kilépett (a klasszikus szociális indítékok - mely szerint az elsı fizetésig megélhetésük bizonytalan - nem igazán jöhetnek szóba, hiszen napi háromszori étkezést és ezen felül elıleget kaptak ledolgozott napjaikra), 2. a programban tartósan résztvevık egy része, nyilván gyengébb fizikai állapota miatt is választotta a programot munkaviszonyának. A tartósan bekapcsolódottak mintegy fele munkaviszonyának egynegyed részét betegállományban töltötte. (Az országos átlag alig haladja meg a 10 %-ot.) A hajléktalanság ideje alatt legyengült szervezető emberek olyan egészségkárosodást szenvedtek, melyek szinte mindegyik táppénzes betegnél egyben kórházi kezelést is igényeltek.
1999 A programban résztvevık adatai: Legutolsó bejelentett munkaviszonyuk átlagosan öt évvel korábban volt, egyharmaduknál 5 év felett volt a munka nélkül, illetve alkalmi munkával eltöltött idı. Az utolsó munkahelyrıl azt tudjuk még, hogy átlagosan egy év két hónapig tartott. A programban résztvevık több mint fele kevesebb, mint fél évet töltött ezen az utolsó munkahelyen, ahol sokan már végzettségük
alatti
munkaköröket
láttak
el,
parkettás
takarítóként,
víz-gázszerelı
portásként dolgozik. A program során elképzeléseink szerint a visszagyakorlandó elemek: a strukturált idı, a munkaszervezetben való tevékenység, a munkafolyamatok szervezése, a halasztott szükségletek kielégítése. Úgy gondoljuk, hogy ez a 10-14 hónapnyi védett körülmények között való foglalkoztatás nyithat teret annak, hogy utána reálisan el lehessen dönteni, hogy valaki az elsıdleges munkaerıpiacon kíván elhelyezkedni, vagy ha fizikai állapota annyira megromlott, hogy az elsıdleges
munkaerıpiacon
való
elhelyezkedés
reménytelen,
s
számára
valamely
társadalombiztosítási ellátás igénybevétele merül fel reális lehetıségként
1999-ben
21
munkahelyen
41
fıt
foglalkoztattunk.
A
programba
bekapcsolódók
átlagéletkora 43 év. 26 fı 41 és 50 év közöttiek, 5 fı 50 éves kora után kezdett el nálunk dolgozni. A foglalkoztatottak közül 18 embernek 8 általános iskolai végzettsége volt, 19 embernek szakmunkás végzettsége, kettınek érettségije és kettınek felsıfokú végzettsége volt. Minden második szakma építıipari (10 fı). A 41 emberbıl 7 fı egy teljes évet - 365 napot - dolgozott nálunk. 21 fı a belépésétıl az év végéig a program résztvevıje volt. A 41
89
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
ember átlag 144,5 napot dolgozott a programban. Sikeresnek mondható 22 fı, akik 260 napot, s sikertelennek 19 fı, akik alig több mint egy hónapot - 33,5 napot tevékenykedett. Minél idısebb valaki, annál inkább igyekszik munkahelyét megtartani, azaz annál több az esély,
hogy
a
programban
sikeresen
vegyen
részt.
Ez
munkaerıpiacon való elhelyezkedésének esélyeit is csökkenti.
azonban
az
elsıdleges
A 41 ember munkaviszonya
alatt ledolgozható munkanapok 74 %-a alatt végzett munkát, a munkanapok 14 %-át betegszabadság, 7,8 %-át rendes évi szabadság, 4,1 %-át igazolatlan hiányzás tette ki. A programban résztvevık egyharmada minden munkanapot ledolgozott, valamivel többen (14fı) igazolatlanul is mulasztottak. Minden negyedik munkavállaló - 10 ember - volt hosszabb-rövidebb ideig betegállományban. A programban résztvevık munkaköre az alapítvány mőködésével volt kapcsolatos. Így elınyben voltak azok, akik építıipari szakmával rendelkeztek. 1999-ben közhasznú munkások végezték el az egyik éjjeli menedékhely főtésének korszerősítését, újították fel egy másik éjjeli menedékhely vizes blokkját, készítették el a raktár főtését, alakítottak ki egy csomagmegırzıt. Ugyancsak közhasznú munkások tartották karban az alapítvány négy intézményét.
Ketten
folyamatosan
ételosztó-takarítóként
dolgoztak,
míg
három
gépkocsivezetı elsısorban adományokat győjtött össze és szállított. A munkakörök különbözı mértékben kívánnak meg önállóságot, illetve szakmai hozzáértést. Kezdeti idıben mindenki segédmunkásként kezdett, és személyiségállapotának és szakmai tudásának megfelelıen került nagyobb önállóságot igénylı munkakörbe. A
program
résztvevıi
munkavégzésük
mellett
csoportfoglalkozásokon
értelmezték
munkavégzéssel megváltozott helyzetüket, csoporton belüli konfliktusaikat. A foglalkoztatást megelızte, hogy a program minden egyes résztvevıje egy-egy szociális munkással alakított ki személyes, hosszú távú kapcsolatot. A kapcsolat elıször a hiányzó iratok pótlására és azon feltételek megteremtésére irányult, amelyek lehetıvé tették, hogy munkát
vállalhassanak,
(egészségügyi
problémák
rendezése,
ruházat
kiegészítése,
szálláslehetıségek felkutatása, segélyek intézése, stb.). A
szociális
munkásokkal
való
további
kapcsolat
a
program
utáni,
távlati
célok
megfogalmazására, és azok megvalósítására irányult (jogi problémák rendezése, elıtakarékosság, átképzési tervek, távlati lakhatási célok megfogalmazása, elhelyezkedési tervek, nyugdíjazáshoz munkaviszony igazolások összegyőjtése, orvosi vizsgálatok, stb.)
90
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
2007 A közhasznú foglalkoztatási program indítása A program elindításában – a korábbi évekhez hasonlóan – mint közremőködı és finanszírozó partner az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fıvárosi Hajléktalanok Álláskeresı Irodája nyújtott segítséget. (2008. évtıl a hivatalos elnevezése: „Haller utcai kirendeltség”) Az ÁFSZ-hez benyújtott támogatási kérelem három szakmunkás (szociális asszisztens, festı, sofır) és három segédmunkás státusz finanszírozását tartalmazta 2007. márciusától egy éves idıtartamra. A támogatandó státuszokat határidıre sikerült feltölteni, a leendı munkavállalókkal a szerzıdéseket megkötni. A korábbi éveknek megfelelı gyakorlat alapján az új munkavállalók között szerzıdést kaptak olyan korábbi munkatársak is, akiknek a munkájára az alapítványnak – intézményi érdekekbıl - elengedhetetlenül szüksége volt, vagy akinek a gondozási folyamata ezt indokolttá tette. (4 fı) A programban érintettek fıbb mutatói A program indításakor belépett hat munkavállaló közül mindannyian „felvették a munkát” és az indított csoportból hárman teljesen kitöltötték az egy éves szerzıdésüket. A kilépık következtében a 2007.-évi foglalkoztatási programban mindösszesen tizenkét munkavállaló fordult meg. (Ebbe a számba azok a munkatársak kerültek be, akikkel szerzıdéskötésre került sor és legalább egy munkanapot ledolgoztak) A kilépettek közül: 1 fı büntetés végrehajtási intézménybe került 2 fı „eltőnt”, lemorzsolódott. 3 fıvel közös megegyezés alapján szerzıdést bontottunk. Ez utóbbi kategóriában volt olyan, aki lakhelyet váltott és volt, aki másik munkahelyet talált magának.
A programot befejezı hat munkatársnak kifejezett igénye volt – újraindítás
esetén - a programban maradás. Jellemzı, hogy a programban az elejétıl a végéig kitartó három munkatárs közül mindhárom párkapcsolatban, saját vagy bérlakásban él és már korábban is az alapítvány alkalmazásában állt. A programban résztvevı tizenkét fı közül: 5 fı közös háztartásban élt valakivel, 2 fı valamilyen saját bérleményben, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakott, 4 fı Budapest valamelyik hajléktalanellátó intézményében lakott, 1 fı a Twist Olivér alapítvány Fóti úti intézményében lakott. Az érintett 12 fıbıl négyen voltak negyven év alatti munkavállalók, igaz ebbıl is ketten éppen a korhatáron voltak már amikor munkába álltak. Elmondható, hogy programunkban inkább zömében olyan, ötvenedik életévükön túli munkatársak vettek részt, akik már csak a
91
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
koruknál fogva is hátrányt szenvedtek volna a munkaerıpiacon. Hátrányos helyzetükre – természetesen - ráerısített hajléktalanságuk is. Jellemzıen inkább ık voltak azok, akik hosszasabb munkanélküliség után kezdtek el nálunk dolgozni. A programban foglalkoztatott munkatársak által ellátott feladatok, elvégzett munkák A csoport tagjainak gyors cserélıdése rányomta bélyegét az évre. Munkatársaink közül hárman is voltak, akik alig egy hónapot dolgoztak a programban, de a többi kilépı sem dolgozott egy fél évnél többet. A kilépések következtében a programon belül szinte állandósult a létszámhiány, sıt az augusztusban megüresedı szociális asszisztensi státusz (adományszervezı) a program végéig nem is került feltöltésre. A létszámváltozások a munkaszervezést is rendkívül megnehezítették. A programban résztvevı munkatársak közül: 1 fı általános sofıri feladatokat látott el 1 fı sofıri feladatokat látott el az utcai szolgálatnál 3 fı az Isola ételosztó – takarítói státuszát látta el, 3 fı festıként dolgozott 1 fı adományokat győjtött 4 fı segédmunkásként dolgozott. Munkatársaink többek közt: részt vettek az Isola Éjjeli menedékhely karbantartási munkáiban, a Twist Olivér Alapítvány Fóti út 4. alatti épületének felújításában. Rendkívül értékes munkát végeztek az utcai szolgálat részére vásárolt iroda-faház felújításával és összeszerelésével. (készítette: Zanócz Krisztián)
2008 Az
alapítvány
történetében
11
éves
múltra
visszatekintı
közhasznú
foglalkoztatási
programot idén is elsısorban intézményeink üzemeltetésére, karbantartására, szerveztük. Elsı lépésként 2008. januárban támogatási kérelmet nyújtottunk be, együttmőködı partnerünkhöz az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Haller utcai Munkaügyi Kirendeltségéhez. Ahogyan az elmúlt években is, a cél az volt, hogy az elnyert támogatással, lehetıleg egy teljes év során biztosíthassunk munka lehetıséget hajléktalan munkavállalók részére. A kirendeltség vezetésében az év elején fontos változás történt, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új, ideiglenes vezetıt nevezett ki a munkaügyi központ élére, az összesen 12 fı foglalkoztatását támogató hatósági szerzıdést februárban már az új igazgató hagyta jóvá. A foglalkoztatni kívánt 6 fı segéd és 6 fı szakmunkás bér és járulékainak 80%-os
92
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
támogatásán kívül, munkaeszközök valamint munkaruha beszerzésére kaptunk támogatást a program megvalósításához.
A közhasznú foglalkoztatás program résztvevıinek adatai: A
program
indításakor
a
korábbi
évek
gyakorlatának
megfelelıen
egy
hónap
állt
rendelkezésre, hogy munkavállalókat találjunk a 12 státusra. A résztvevık kiválasztásának feladatát egy fı programvezetı szociális munkás látta el. A belépéskor a foglalkoztatottjaink többsége átmeneti szállókon lakott, összesen 7 fı, közülük 4-en a Twist Olivér Alapítvány fóti úti átmeneti szállóján, a többiek munkavállalói szempontból
bizonytalanabb
lakhatási
lakáshasználat, éjjeli menedékhelyek).
körülmények
közül
érkeztek
(szívességi
Ahogyan a korábbi években, idén is átmeneti
nehézséget jelentett az, hogy az elızı évi már lezárult program résztvevıi közül azokat, akik rövidebb ideig vettek részt a programban és munkájukkal fontos intézményeink mőködését fenntartó feladatokat láttak-látnak el (mint pl. az éjjeli menedékhelyen való takarítás-ételosztás) pótoljuk, illetve az induló programba újra bevonjuk. A 2008-as év során februártól kezdıdıen összesen 30 fı számra nyújtott munkalehetıséget a közhasznú foglalkoztatás, a résztvevık 30%-a lakott a saját intézménynek számító fóti úti átmeneti
szállón,
további
27%-uk
valamelyik
fıvárosi
átmeneti
szálló
lakója
volt,
munkavállalóink 37%-nak a munkába álláskor bizonytalannak mondható lakhatása volt (utca, menedékhely, ideiglenes szívességi lakáshasználat). Megfigyelhetı volt, hogy a munkába állást követıen a foglalkoztatottak több mint 50%-ának lakhatási körülményei változtak pozitív irányban. A résztvevık átlag életkora 46 év volt, átlagosan 4 hónapig dolgoztak a programban, nagyobb fluktuáció (több mint háromszoros) a segédmunkás munkakörben volt tapasztalható, összesen 19 fı, a szakmunkás munkakörökben csak kétszeres volt „forgás” összesen 11 fı dolgozott a 12 hónap során. Érdekes módon a legnagyobb fluktuáció a már említett intézményi szükségletet ellátó segédmunkások körében volt (9fı), a menedékhely takarítói-ételosztói feladataira jelentett a legnagyobb problémát megfelelı, állandó munkavállalót találni. Sajátos különbség mutatkozik a munkában töltött hónapok átlagszámításánál akkor, ha a program indításkor felvett 12 fıt vesszük, ez 3,8 hónap, illetve ha a program lejártakor munkaviszonyban lévı 12 fıt nézve ez a szám már 7 hónap. Világosan látszik, hogy a rövid határidıvel
való
feltöltéskor
bevont,
motiváltságuk,
képességeik,
körülményeik
szempontjából kevésbé vizsgált munkavállalók kisebb számban tudták megragadni program
93
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
kínálta elınyöket, mint a késıbbiekben a fentieket is tekintetbe vevı válogatás során felvett résztvevık. A munkaviszony megszőnésének leggyakoribb oka, 10 esetben a munkavállaló részérıl történı felmondás volt, 5 fı esetében erre a szerzıdést követı elsı hónapban került sor, szinte kivétel nélkül, azért mert a kevésbé kötött, ugyanakkor nagyobb jövedelemmel, és nem utolsósorban napi bevétellel is kecsegtetı építıipari, nem szerzıdéses, alkalmi munka mellet döntött az ügyfél. A másik gyakori oka a munkaviszony megszőnésének a munkáltató a próbaidı alatti felmondása volt, (jellemzıen az elsı 30 napban, de akadt olyan is, két fı, aki, a munkaszerzıdés megkötése után nem vette fel a munkát) kivétel nélkül, minden esetben azért került erre sor mert a munkavállaló nem jelentkezett, eltőnt, közülük a legmagasabb a száma, azoknak, akik utcáról, fapadról, vagy alkalmi szívességi lakáshasználatból jártak be dolgozni.
A programvezetı szociális munkás feladatai: •
A programok mőködtetéséhez szükséges képviselet feladatait látja el, kapcsolatot tart
az
együttmőködı
társszervezetekkel,
munkaügyi
kirendeltségekkel,
állásközvetítı irodákkal stb. •
A közhasznú munkavállalók körében korlátozottan gondozási feladatokat is ellát, kapcsolatot tart és együttmőködik a programban résztvevı ügyfelek lakhatását biztosító
intézményével,
azok
segítı
szakembereivel,
ez
a
gyakorlatban
a
legtöbbször az ügyfelek jellemzı problémáihoz köthetı szociális ügyintézést jelenti. (iratpótlás, szálláskeresésben nyújtott segítség, segélyügyintézés) •
A
programvezetı
szociális
munkás
feladata
a
támogatott
munkavállalók
kiválasztása, az esetlegesen megüresedı munkakörök feltöltése érdekében az álláslehetıségek meghirdetése. •
A közhasznú foglalkoztatási program adminisztrációs feladatai: munkaszerzıdések megkötése, az alapítvány könyvelıjének részére a munkavállalókra vonatkozó dokumentumok elkészítése, valamint munkaügyi kirendeltségeknél bejelentett munkakörökre az állásigény bejelentılapok megküldése.
94
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Tapasztalatok, összegzés 1997-2002 Ebben
az
idıszakban,
szolgáltatásainak
szinte
amely
egybe
folyamatos
esik
a
két
bıvülésével,
alapítvány
feladatait
intézményeinek
tekintve
a
és
közhasznú
foglalkoztatás programja is nagyra nıtt a kezdeti elképzelések, amelyek az alapítványok meglévı intézményeinek karbantartási feladatairól szóltak folyamatosan bıvültek. Ekkoriban jött létre a csomagmegırzı, a VIP Hajléktalan Idısek Otthona, az adományokat kezelı raktár is egyre több munkát kínált a közhasznú munkásoknak, valamint a két Éjjeli Menedékhely és a Rehabilitációs Otthon napi mőködését is a program résztvevıi segítették takarító és ételosztói munkakörökben. A fıvárosi munkaügyi központ mellé belépett támogatóként az újpesti kirendeltség is. Foglalkoztatottjaink valamennyi a szervezetünk által fenntartott intézményének és szolgáltatásának kialakításban és mőködtetésében fontos helyett kaptak. A
közhasznú
foglalkoztatási
programba
ebben
az
idıszakban
jellemzıen
a
saját
intézményeinkbıl kerültek be az ügyfelek, kisebb részt pedig a kirendeltségek által közvetítettek lettek résztvevık. Az elsı három évet követıen jelentkeztek elıször markánsan azok a dilemmák, amelyek a szociális szakmai, a munkáltatói, valamint az intézmény fenntartói szempontok nehezen vagy egyáltalán nem összeegyeztethetı konfliktusairól szóltak. Tapasztalhattuk, hogy az egy évre tervezett „tisztán” szociális együttmőködési megállapodásokat felülírhatják, a fentiekbıl leírt egyéb szempontok. Akadtak olyan (ugyan viszonylag kisszámú 3-4fı) közhasznú, ügyfelek-munkatársak is, akik évekre beragadtak ebbe foglalkoztatásba. A védett, megengedıbb munkahely és az hozzá rendelt természetbeni juttatások az elsı hónapokban ugyan fontos segítséget jelentettek, de a program utolsó három hónapjában a külsı munkahelykeresésben a motivációt is csökkentette, hiszen egy civil foglalkoztató nem vagy nem nagyon veszi a figyelembe speciális szociális szempontokat. Az elsıdleges munkaerıpiacra való kijáratot, és az ott megkapaszkodást tovább nehezítette, hogy a résztvevık végzettségét és vagy végzettség nélküli munkatapasztalataikat tekintve a leggyakoribb szakmák, az építıiparhoz vagy a vendéglátáshoz köthetı szakmák, és ezek sajnos
nagyon
összegezésekor
kis
számban
azonban
kínálnak
legális
megállapítható,
hogy
munkalehetıségeket. képzési
A
programhoz
tapasztalatok hasonlóan
a
foglalkoztatottjaink körében 20-25%-ra tehetı, azoknak az aránya akiknek a helyzete tartósan stabilizálódott és találtak kijáratot a civil és legális foglalkoztatáshoz és legalább
95
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
ennyien
vannak,
akik
számára
ha
idılegesen
is
de
jelentıs
életminıség
javulást
eredményezett programban való részvétel. 2002-2009 A közhasznú foglalkoztatás történetének második fejezete szintén szorosan összefügg a szervezet életében bekövetkezett változásokkal, 2002-ben és 2006-ban is voltak megszőnı intézményeink és szolgáltatásaink, ennek megfelelıen a közhasznú foglalkoztatottak száma is csökkent. Ugyancsak kihatással volt a foglalkoztatási programra az is, hogy a munkaügyi központ támogatási rendszere és gyakorlata is folyamatosan változott, (mára gyökeresen átalakult)
és
ezt
nem
vagy
csak
kis
részben
lehetett
összeegyezetni
az
eredeti
célkitőzéseinkkel. A támogathatóak köre, az eljárások, az adminisztráció, az összegek állandóan változtak, ezért is 2006-tól kezdıdıen újra kellet gondolni a közhasznú munkások szerepét
az
intézményeinkben.
Az
utóbbi
években
a
közhasznú
program
foglalkoztatottjainak szakmák szerinti összetételét csak nagyon kismértékben tudjuk csak befolyásolni, és így a tervezhetı intézményi feladatokhoz hangolni, ezért tulajdonképpen sok esetben az is probléma, hogy a felmerülı szakfeladatokat nem mindig tudják ellátni. A belsı fenntartó, karbantartó jellegő munkavégzés, ugyanakkor nem mindig adott elegendı munkát, ennek ellenpontozására külsıs munkákat is szerveztünk a közhasznúk munkásaink részére. Az elmúlt két-három évben teljesen megfordult a saját ügyfelek illetve a kirendeltség
által
közvetítettek
vagy
más
társintézménybıl
toborzottak
aránya
is.
Szervezetünk foglalkoztatás rehabilitációval kapcsolatos elképzelései a fentiekben leírtak miatt átrendezıdtek, a megváltozott helyzethez igazodtak. Úgy látjuk, azonban hogy az átalakulóban lévı támogatási rendszer és a saját kapacitásunk szőkössége mellet is sok hajléktalan embernek programunk egyet jelent a kevés számú számára is elérhetı munkalehetıséggel. Tudjuk, hogy a mostanára már csak 8-10 hónapra csökkent idı a komoly szakmai eredményekhez kevés, és a korábbi tapasztalatinkból tudhatjuk, azt is, hogy a sokkal hosszabb
idı
a
speciális
rájuk
szabott
körülmények
közötti
munkavégzésben,
hajlamosít(hat) a bent ragadásra. Mégis fontos célkitőzésünk maradt, hogy a mőködı szolgáltatásaink mellet, felhasználva minden idevágó ismeretünket valamilyen korszerő foglakoztatás rehabilitációs programot találjunk ki a most is behozhatatlan hátrányból induló hajléktalan emberek számára. Eddigi ismereteink alapján tudjuk, hogy a témában érintett és segíteni szándékozó civil és állami szereplık (hajléktalanellátók, munkaügyi központok, önkormányzatok stb.) érdekeinek összehangolása szükséges ahhoz, hogy felismerjék, a tüneteket külön-külön kezelı a segítségre szoruló embert nem komplexitásában látó megoldási
kísérletek
kudarcra
vannak
ítélve. 96
Jdhfjsdhfjds
IV. SAVARIA-REHAB TEAM „KAPASZKODÓ” A TÁRSADALMI BEFOGADÁS ÉS MEGÚJULÁS PROGRAMJA
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
Tartalomjegyzék
PROJEKT RÖVID ISMERTETÉSE................................................................................................... 99 MI HÍVTA ÉLETRE A PROJEKTET (a megye munkaerı-piaci helyzete) ...................... 100 A PROJEKT CÉLCSOPORTJAI....................................................................................................... 102 PROGRAM TEVÉKENYSÉGEI ........................................................................................................ 104 PROGRAM ERDMÉNYEI.................................................................................................................. 108
98
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
PROJEKT RÖVID ISMERTETÉSE A projektet a SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedıen Közhasznú Társaság a Humánerıforrásfejlesztési Operatív Program HEFOP 2.3.1-05/1 programja keretében valósította meg. A társaság a pályázatot 2005. évben nyújtotta be, így a munkaerı-piac elemzése 2005. évre, illetve az azt megelızı idıszakra vonatkozik. A projekt eredetileg
Szombathely és
kistérsége területére terjedt ki, de a hatókörét a projektnek a bevonás idıszakában kiterjesztettük Vas megye egész területére. A
projekttel
azoknak
foglalkoztathatóságát
a
hátrányos
kívántuk
növelni,
helyzető akik
embereknek
kikerültek
a
a
képzettségi
munkaerı-piacról
szintét, és
oda
visszalépni nem tudtak. A projektben foglalkoztatással összekapcsolt képzést valósítottunk meg oly módon, hogy az egyén igényeit, képességeit., lehetıségeit figyelembe véve a résztvevık szakmát tanuljanak, képzettségi szintjük növekedjen, foglalkoztathatósági szintjük javuljon, társadalmi befogadásuk lehetıvé váljon.
A programba 22 fı került bevonásra hegesztı (16 fı) és kiadványszerkesztı (6 fı) szakirányban.
A program konzorcium partnerség formájában valósult meg. A konzorciumnak 3 tagja volt. A SAVARIA REHAB-TEAM Kht, mint fıpályázó volt a konzorcium vezetıje. A társaság mőködtette a projektmenedzsmentet, szervezte és irányította az alternatív és integrált képzési és foglalkoztatási projektet, szervezte a toborzást, elvégezte a szőrést, kiválasztást. Mindezeken túl megteremtette a képzés és foglalkoztatás feltételeit, biztosította a pszichoszociális gondozást, szervezte az utógondozást. A Regionális Szociális Forrásközpont Kht., amely szervezet a Szombathely városban és kistérségében támogató szolgálatot és munka asszisztensi programot valósít megsegítette a fogyatékos emberek munkahelykeresését, munkaerı-piaci beilleszkedését, a fogyatékos emberek részére szociális szolgáltatásokat, személyi segítést, személyi szállítást biztosított. A Vastech Kft. a város egyik jelentıs fémipari vállalkozása évek óta együttmőködik a város szakmunkásképzı intézményeivel. Ez a cég biztosította a hegesztı képzésben és foglalkoztatásban résztvevıknek a program teljes idıtartama alatt a foglalkoztatási terepet, valamint tutorok részvételével irányította a munkavégzését.
99
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
MI HÍVTA ÉLETRE A PROJEKTET (a megye munkaerı-piaci helyzete) Az 1990-es évek elején Vas megye gazdasága, túlnyomó részt a külföldi tulajdonú feldolgozóipari nagyüzemek letelepedésének köszönhetıen viszonylag hamar stabilizálódott és az évtized közepétıl már az ipari termelés növekedési pályára állt. A ’90-es évek vége felé, amikor Vas megye ipara a növekedési csúcsot elérte, a megtermelt ipari áruk 83%-át külföldi piacokon értékesítették. A külkereskedelmi forgalom legnagyobb hányadát lebonyolító gépipar részesedése az összes kivitelbıl megközelítette a 80%-ot. A gépipar
az
elıállított
termékek
97%-át
külpiacokon
értékesítette,
ezáltal
rendkívül
kiszolgáltatott volt a világgazdaság alakulásának. A ’90-es évek elejétıl tapasztalható termelésnövekedés üteme 2003. évtıl kezdıdıen mérséklıdött.
A
veszteségek
halmozódásának
elkerülése
érdekében
több
kisebb
–
elsısorban vidéki – üzem bezárt, illetve a még mőködık is korlátozták tevékenységüket, amely
intézkedések
jelentıs
létszám
elbocsátását
eredményezték.
A
kedvezıtlen
külgazdasági körülmények, a liberalizálódó piac legnagyobb vesztesei a textília, bırtermék, lábbeli gyártásával foglalkozó vállalkozások. Az ipari termelési érték több mint héttizedét elıállító gépipar termelési volumene 2004-ben stagnált. A kedvezıtlen gazdasági folyamatok hatására a feldolgozóiparban, azon belül is a könnyőiparban csoportos létszámleépítésekre került sor. 2003-2004. évben Vas megyében összesen csoportos létszámleépítés keretében csaknem 5000 embernek szőnt meg a munkaviszonya. A csoportos létszámleépítések legjelentısebben Szombathelyt és közvetlen vonzáskörzetét sújtották (2141 fı).
MUNAKERİ-PIACI SZÜKSÉGLETEK
Vas megyében a projekt tervezésének idıpontjában megállt a munkanélküliség évek óta tartó folyamatos csökkenése, Vas megye a munkanélküliségi rátát tekintve országosan a 4. helyrıl az 5. helyre esett vissza. Változatlanul magas volt a munkaerıpiacról
különbözı
okok
miatt
távolmaradók
aránya. Egyre nagyobb számba közülük tartósan kiszorultak a
munka
világából,
egy
részük
már
kiesett
az
ellátórendszerbıl, semmilyen ellátással nem rendelkeznek. Arányuk a nyilvántartott munkanélküliek között az elızı évekhez képest – és azóta is – folyamatosan emelkedik. İk elsısorban a szakképzetlenek, a nem piacképes szakmával rendelkezık, a csoportos létszámleépítések „áldozatai”, továbbá a fogyatékkel élık. A kistérség munkaerıpiaca 2005. 100
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
évben egyre erıteljesebben igényelte a szakképzett munkaerıt. A projekt tervezésekor az alacsony iskolai végzettségőeknek, a nem piacképes szakmával bíróknak, a kisebbséghez tartozóknak,
vagy
egészségkárosodottaknak
a
munkaerıpiac
egyre
kevésbé
kínál
hagyományos munkahelyet, munkalehetıséget, ezért szükségessé vált olyan szakmai képzés
szervezése,
amely
nem
csak
szakképzettséget
nyújt,
hanem
a
célcsoport
sajátosságait figyelembe véve kínál lehetıségeket. A
foglalkoztathatóság
javításának
a
hátrányos
helyzetőek
esetében
olyan
integrált
megközelítésen kell alapulnia, amely figyelembe veszi a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetbıl fakadó problémák összetettségét, halmozódását. Az eredményes munkaerı-piaci beilleszkedés segítéséhez a foglalkoztathatóság javítását meg kell elıznie, vagy ki kell egészítenie a képezhetıség javítására irányuló és az egyéni
adottságokhoz,
támogató
szükségletekhez
szolgáltatásoknak.
A
igazodó,
hátrányos
helyzető
célcsoportnak csakis akkor vannak esélyei a munkaerıpiaci
és
társadalmi
integrációra,
ha
olyan
szakképzettséget szereznek, amely a munkaerı-kereslet oldaláról valós igényként jelentkezik, vagy a szociális gazdaságban piacképes foglalkoztatásuk megvalósulhat, új munkahelyek teremthetık. A jelentıs arányban szereplı halmozottan hátrányos helyzető csoportoknál hosszú távú megoldást az alternatív és integrált programok s az atipikus foglalkoztatási formákba való belépés lehetıségének megteremtése jelent Az állam által biztosított aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása (közcélú munka) csak átmeneti megoldást jelent, s tulajdonképpen az egyik segélyezésbıl a másik segélyezési formába történı átlépések sorozatát teszi lehetıvé. A védett munkaerıpiacról az elsıdleges gazdaságba való átlépéshez ennél összetettebb intézkedések szükségesek. Hatékony eredményt a munkatapasztalattal egybekötött szakmaszerzés, és a teljes idıtartam alatti személyre szabott szolgáltatások nyújtása jelenthet. A projekt tervezését a munkaügyi kirendeltséggel együttmőködve egy szükségletelemzés elızte meg, amely szerint 2005. évben – és a projekt megvalósítási idıszakában végig – a legnagyobb kereslet hegesztı, minısített hegesztı szakma iránt jelentkezett. A Munkaügyi Központhoz ezidıtájt 116 fı szakirányú szakképzettséggel rendelkezı munkaerı iránti igényt jelentettek be, továbbá a helyi sajtó állást kínál rovatában szinte naponta jelentek meg a hegesztı szakképzettséget igénylı munkahelyek. A kínálatot növelte, hogy évente átlagosan 30 szakképzett hegesztıt kerestek Ausztriába, a pályázat írásának idıszakában 10 fı ausztriai munkaerıigényt tartanak nyílván. A külföldön munkát végzı cégek közül
101
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
jelentıs a magyar cég, akik külföldön, az Európai Unió – többnyire németajkú – területein végeznek bérmunkát. A Munkaügyi Kirendeltség 2005. évben nem rendelkezett adatokkal arra vonatkozóan, hogy mennyi kiadványszerkesztéssel kapcsolatos állásigényt jelentettek be. A fıpályázó ezzel a szakmacsoporttal elsıdlegesen saját vállalkozásában, a szociális gazdaságban kívánt munkahelyeket teremteni, mégpedig úgy, hogy az önkormányzatok, közintézmények, közhasznú szervezetek, továbbá a lakosság egyedi igényein alapuló kiadványok, szórólapok nyomdai elıkészítését és az együttmőködı partneren keresztül nyomdaipari teljes körő kivitelezését, szerkesztését vállalja fel, így piacot és munkahelyeket teremt. A fenti szükségletek késztették a
társaságot a pályázat benyújtására és a támogatás
elnyerését követıen a projekt megvalósítására.
A PROJEKT CÉLCSOPORTJAI A
projekt
célcsoportja
a
munkaerı-piaci
szempontból
komplex
hátrányokkal
küzdı
munkanélküli emberek különösen: •
alacsony iskolai végzettségő,
•
tartós munkanélküli,
•
nem piacképes szakképzettséggel rendelkezı,
•
roma,
•
megváltozott munkaképességő, fogyatékos emberek
Jellemzıjük A fenti célcsoportok közös jellemzıje, hogy tartósan kiszorultak a munkaerı-piacról, nem piacképes szakmákkal rendelkeznek, a fogyatékos emberek jelentıs része, pedig szakmával nem, esetleg érettségivel rendelkezik. Munkaképességük a rendszeres munkavégzés lehetısége miatt az évek során leépült. A családokban már nem csak egy generációt érintıen, hanem már több generációt érint a munkanélküliség. Pszichés, mentális és egészségügyi állapotuk a kirekesztettség miatt évrıl-évre romlik, gyakran az alkohol rabjává válnak.
Ha
alkalmi
munkára
vállalkoznak
is,
munkájukat
nem
tudják
megtartani,
kiszolgáltatottak a feketegazdaságnak. A fogyatékos emberek nagy része be sem tud lépni a munkaerı-piacra,
segélybıl
élnek
vagy
családjuknak
kiszolgáltatottak.
A
célcsoport
valamennyi tagjáról elmondható, hogy szociális presztízsük alacsony, motivációjuk a folyamatos visszautasítás miatt gyenge, kirekesztıdnek, stigmatizálódtak, ami lehetetlenné teszi a munkaerı-piacra való belépésüket. Az İ társadalmi integrációjukhoz nem elég csak a 102
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
képzés és csak a foglalkoztatás. Az alternatív és integrált programok adnak lehetıséget arra, hogy foglalkoztathatóságuk javuljon, szakképzettségük növekedjen, s a munkáltatók megismerjék elfogadják, s a munkahelyek befogadják ıket.
A kiválasztott célcsoport között nagy arányban voltak jelen a komplex hátránnyal küzdık, akik egyidejőleg több célcsoporthoz is tartoztak. Ez hatványozottan csökkentette integrációs esélyeiket.
A programban résztvevık többsége alacsony iskolai végzettségő, akik szakmával nem rendelkeznek, néhányuknál még az alapfokú végzettség is hiányzott. Sokan közülük soha nem dolgoztak, nem rendelkeztek munkatapasztalattal, azokkal a tudásokkal, készségekkel, amik a munka világában történı belépéshez és bennmaradáshoz szükségesek. Az alulképzett, képzetlen munkaerıvel a gazdaság szereplıi ma már nem tudnak számolni, integrációs esélyeik nagymértékben csorbulnak. Számuk a munkanélküli populációban meghatározó. 2005. évben Vas megyében az összes regisztrált munkanélküli ember 1/3-a alacsony iskolai végzettségő volt. A helyzet még rosszabb azoknál az embereknél, akiknek a 8 osztállyal sem rendelkeznek részükre a munkaerı-piac nem szolgál alternatívákat, ık azok, akik a munka világából tartóan kiszorulnak. Ezért fontos célnak tartottuk a szakmai képzés mellett és azzal párhuzamosan az általános iskola megszerzésének lehetıségét is. Valamennyi programban résztvevı munkaerı-piaci életútját tekintve tartós munkanélküli is volt, az ı esetükben komoly problémát jelentett, hogy a munkanélküliségben töltött idı nemcsak munkaképességük romlását, hanem pszichés, mentális állapotuk romlását is magával hozta. İk azok, akik nem egy esetben a feketegazdaság által kihasznált, megnyomorított munkaerıt jelentették. A célcsoport tagjai között jelen voltak a fogyatékos, a roma származású és a hajléktalan emberek egyaránt.
Az ı munkaerı-piaci beilleszkedésüket tovább nehezítette, hogy
többségük szegreált környezetbe élt.
103
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
PROGRAM TEVÉKENYSÉGEI A képzési és foglalkoztatási program 2006. május 1-én indult. Az alábbi tevékenységek valósultak meg.
Toborzás A társaság elızı projekttapasztalatainkra támaszkodva tudható volt hogy a programba a tervezett létszám (22 fı) bevonásához négyszeres-ötszörös létszámot kell megszólítani. A toborzás során ki kellett dolgozni azokat az elérési módokat, ki kellett azokat a kommunikációs
csatornákat,
igénybe
kellett
venni
az
intézményeket, amelyek segítségével a célcsoportot minél nagyobb hatékonysággal el tudtuk érni. Fontos
kommunikációs
csatornáknak
bizonyultak
Szombathely város, a kistérség és a megye érdekvédelmi szervezetei,
települési,
kisebbségi
önkormányzatai,
munkaügyi szervezetei, a korábbi projektekben résztvevık. Fontos szerepet szántunk a sajtónyilvánosságnak is, ezért több
együttmőködı
szervezet,
önkormányzat
helyi
televíziójában, nyomtatott sajtójában jelent meg a program toborzó hirdetése. A hirdetések során arra törekedtünk, hogy az információk a célcsoport által könnyen dekódolhatók legyenek, ezért kultúrájukat nyelvüket megimerve készítettük el ezeket az anyagokat. A program szórólapját és plakátját elhelyeztük Szombathely város és a kistérség számos pontján, többek között orvosi rendelıkben, települési önkormányzatokon olyan helyeken ahol a program célcsoportja megfordul. A legnehezebben megszólítható a fogyatékos emberek célcsoportja volt. İk a megszerezett jogosultságaikat
féltve
nem
jelentkeztek
a
projektre.
Velük
külön
személyes
megbeszéléseket tartottunk
A célcsoport szőrése, kiválasztása A jelentkezık szőrésére, az elsı interjúk felvételére 8 fıs csoportokban került sor. A kiválasztás során a motivációra, a célcsoportba tartozásra és a képezhetıségre helyezıdött a hangsúlyt, nem a meglévı „lexikális” tudásra. Minden egyes kérdıív, felmérı, amely a szőrésen bevezetésre került a fenti célt szolgálta. A szőrést követıen a felvett adatlapokat a szakmai stáb kiértékelte és a menedzsment elé terjesztette. A döntés követıen kialakult az 104
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
a 22 fıs létszám, akik közül 2006. augusztus 1-vel 16 fı az eljárás szerinti hegesztı, minısített
hegesztı,
6
fı
pedig
a
kiadványszerkesztı
képzésbe kezdhette el tanulmányait. A projekten kívül maradók esetében fontos volt, hogy a jelentkezıket
ne
hagyjuk
magukra.
Részükre
egyéb
lehetıségeket ajánlottunk, a munkaügyi központ képzéseit ajánlottuk részükre, továbbá foglalkoztatási programokba vontuk be ıket.
Képzéshez és foglalkoztatáshoz szükséges feltételek biztosítása A szakmai képzés elindításához szükség volt egy akkreditált képzı intézmény kiválasztására, aki megfelelı kompetenciákkal rendelkezik a képezni kívánt két szakmában, és ismeretei vannak a hátrányos helyzető emberek képzésében. A képzı intézmény kiválasztása után minden oktatót a szakmai stáb felkészítette a célcsoporttal való foglalkozásra, ismertették a célcsoport sajátosságait, kezelési technikákat, módszereket. A
kiadványszerkesztık
képzése
és
foglalkoztatása
a
társaság által részben e program keretében kialakított akadálymentesített munkahelyen valósult meg. Legkésıbb a foglalkoztatás megkezdésének idıpontjáig biztosítani kellett az
akadálymentesített
munkahely
kialakítását,
amelynek
keretében
egy
lift
került
beépítésre. Biztosítani kellett továbbá a foglalkoztatáshoz szükséges kiadványszerkesztı eszközöket (hardver, szoftver) és a megfelelı terepet. Fontos volt a program során, hogy a fogyatékos emberek fizikai állapotát javítsuk, ugyanis nekik gépírásból is vizsgázni kellett. Ezért hetente egy alkalommal gyógytornász, a hét minden napján pedig a gyógytornász által kiképzett kollégák foglalkoztak velük.
Képzés és foglalkoztatás A képzés 2 szakirányban 2006. augusztus 1-vel indult. A képzési programban az OKJ-s képzések mellett a képzést alapozó, elıkészítı ismeretek is beépítésre kerültek. Minden modul lezárását követıen az ismeretek elsajátításáról a hallgatók tanúsítványt kaptak. Az eljárás szerinti hegesztı képzésre ráépült a minısített hegesztı
képzés,
amellyel
a
végzett
résztvevıknek
lehetısége nyílt magasabb státuszú álláshely elnyerése
105
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
Magyarországon, vagy akár külföldön is. A hegesztı képzés során német nyelvet is tanítottunk
azért,
hogy
a
nyelv
ismeret
birtokában
munkavállalási
lehetıségeik
kitáguljanak. A kiadványszerkesztı képzés tananyagtartalmát számítástechnikai képzéssel, gépírási ismeretekkel egészült ki, így nem kellett kizárni azokat a jelentkezıket sem, akik a képzésbe való belépés feltételeinek (pl. számítástechnikai ismeretek és gyakorlat) nem felelnek meg. A kiegészítı és alapismeretek megszerzésérıl a résztvevık tanúsítványt kaptak.
A program során az ismeretszerzés, a gyakorlás és a termelés egymást követıen és egymást kiegészítve, ciklikusan valósultak meg. Fontos volt, hogy a résztvevık saját tapasztalataikat,
ismereteiket
használva
maguk
is
alakítsák
a
képzési
folyamatot,
munkatapasztalatot szerezzenek egy valós piaci környezetben, nem csak egy képzı intézmény zárt rendszerén belül. A piaci cégnél végzett termelés folyamán a résztvevık nemcsak a szakma fortélyait tanulhatták meg, gyakorolhatták, hanem a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jogokkal és kötelezettségekkel (pl.: pontos munkába járás, szabadságok, munkahelyi szabályok) is szembesülhettek. A hegesztı képzés és foglalkoztatás a konzorciumi partnerrel együttmőködve valósult meg. A konzorciumi partner minden egyes
résztvevı
szakmacsoport
mellé
eljárás
egy szerinti
tutort OKJ-s
rendelt.
A
hegesztı
vizsgáját
követıen
szükséges volt egy új partner bevonása a projektben, mivel a konzorciumi partner nem tudott biztosítani megfelelı gyakorlást mindkét
hegesztési
eljáráshoz
(AWI,
CO).
Az
új
partner
biztosította a védıgázas hegesztési eljárást választó résztvevık termelési gyakorlatát. A szakmai fejlıdés elısegítése érdekében a társaság által foglalkoztatott mester is jelen volt a képzés, a gyakorlat és a termelés során, koordinálta a résztvevıket és segített felkészülésüket. Az OKJ-s képzést mintegy kiegészítve, a hiányzó alapismeretek pótlására, felzárkóztatásra; a résztvevık tanulási és munkamotivációinak erısítésére, kulcsképességek fejlesztésére a projekt felzárkóztató munkatársakat foglalkoztatott. A tanulási folyamatban a mesterek az oktatókkal folyamatosan együttmőködve hatékonyan segítettek. A felzárkóztatással, a fejlesztéssel és az ezt kiegészítı pszicho-szociális támogatással a lemorzsolódás esélyét minimálisra lehetett redukálni. A folyamatos támogatás ellenére a képzési és foglalkoztatási szakasz befejezését megelızıen 2 fı morzsolódott le. Egy fı (fogyatékos) egészségi
106
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
állapotának
súlyosbodása
miatt
kényszerült
befejezni
a
képzést,
egy
fınek
pedig
magatartási gondok miatt megszőnt a munkaviszonya. A pszicho-szociális támogatás komplex segítségnyújtás igényelt, amelynek során egyidejőleg kellett szociális, egészségi, s nem egy esetben rendészeti, igazságügyi problémákat, helyzeteket is kezelni. Gyakran nemcsak projektben résztvevınek, hanem annak családjának is segítséget kellett nyújtani. Komoly feladatot jelentett az OKJ-s vizsga letételéhez szükséges iskolai végzettség megszerzése (általános iskola 8 osztály, kiadványszerkesztık esetében az érettségi). Ez a munka mind a résztvevıktıl, mind a felzárkóztató munkatársaktól koordinált, hatékony, használható tudásra épülı oktatást igényelt.
Utógondozás A képzési és foglalkozási szakasz lezárást követıen elkezdıdött a végzett résztvevık munkába helyezése. A hegesztı szakmacsoport résztvevıi Szombathely és környéke fémipari cégeihez, vagy olyan magyarországi cégekhez helyezkedtek el, akik az Európai Unió országaiban végeznek bérmunkát. Ennek köszönhetıen a hegesztık 95%-a az utógondozási szakasz elsı hetében már elhelyezkedett, a kiadványszerkesztık közül 4 fıt a pályázó társaság foglalkoztatott, közülük mindegyik ma is a társaság munkavállalója. Az
utógondozási
idıszakban
fontos
volt
a
munkáltatókkal
történı
folyamatos
kapcsolattartás, az elhelyezkedett résztvevıkrıl információ szerzése a probléma estén azonnali és hatásos beavatkozás érdekében. Fontos volt az elhelyezésen kívül a munkahelyi beilleszkedés, a tartós bennmaradás segítése, munkahelyváltás estén az új munkahelyre történı belépés gördülékenységének elısegítése, a munkavállalók folyamatos nyomon követése, a felmerült jogi problémák kezelése.
107
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
PROGRAM ERDMÉNYEI A projekt keretében 16 fı hátrányos helyzető, tartós munkanélküli, alacsony iskolai végzettségő, illetve nem piacképes szakképzettséggel rendelkezı ember eljárás szerinti hegesztı
/
minısített
hegesztı
szakképzésben,
6
fı
fogyatékos
ember
pedig
kiadványszerkesztı szakképzésben vett részt. A
hegesztı
szakmacsoport
minden
résztvevıje
sikeres
eljárás szerinti hegesztı OKJ-s képesítést szerzett, közülük a képzés végén 12 fı eredményes minısített hegesztı tanúsító vizsgát
tett
(védıgázas,
fogyóelektródás).
A
hegesztı
képzésben résztvevık részt vettek egy 200 órás német nyelv tanfolyamon
is,
munkavállalási
amely
növelte
esélyeiket
is.
Magyarországon A
kívüli
kiadványszerkesztı
szakmacsoport résztvevıi ECDL Start végzettséget és gépíró tanúsítványt szereztek, majd 5 fı sikeres kiadványszerkesztı OKJ-s szakképzettséget szerzett. A képzés és a foglalkoztatási szakasz végére a résztvevık 95%-a (21 fı) a munkaerıpiacon konvertálható OKJ-s szakképzettséggel rendelkezett. A projekt befejezésének idıpontjáig az összes résztvevık 91%-ának (20 fı) volt munkaviszonya.
A projekt eredményeképpen tartós együttmőködés alakult ki a térség jelentı piaci cégeivel. A
munkáltatók
Megismerkedtek
szembesültek a
a
célcsoporttal,
munkafolyamatba
ágyazott
elıítéleteik integrált
mérséklıdtek,
programok
eltőntek.
hatékonyságával,
elınyeivel. A létrejött kapcsolati tıke fontos erıforrása a hasonló pályázatoknak, és lehetıség a hátrányos helyzető emberek integrációjának elısegítésére.
FENNTARTHATÓSÁG
A projekt eredményeképpen a társság tevékenysége kiegészült egy kiadványszerkesztı munkahellyel. A társaságnál továbbfoglalkoztatott résztvevık azóta is (2007. szeptember 1 óta)
folyamatosan
feladatokat
látnak
munkaviszonyba el,
hanem
állnak.
besegítenek
Ma a
már cég
nemcsak egyéb
kiadvány-szerkesztési
munkafolyamataiban
is,
adminisztratív, asszisztensi feladatokba és van olyan aki jelenleg szociális munkás szakon tanul tovább.
108
JÓ GYAKORLATOK A FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSÉRE A HAJLÉKTALAN EMBEREK KÖRÉBEN
TÁMOP-5.3.2-08/1-2008-0001
A társaság 2007. évtıl akkreditált munkahely, alapakkreditációval rendelkezik, ennek keretében 15 új munkahelyet hozott létre. Az elızı és a jelen program tapasztalatait felhasználva 2008-tıl egy hasonló képzési és foglalkoztatási (TÁMOP 1.4.1) projektet menedzsel.
Az
új
projektet
kiadványszerkesztı költséghatékonyságát.
109
kívülrıl
munkatársak
segítik elısegítve
a
KAPASZKODÓ
programban
a
nyilvánosságát
projekt
végzett és