Félidős értékelés Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének 2007. január – 2008. április
Félidős értékelés
Értékek Reform Párbeszéd Jövő „A reformok megvalósítása a demokráciáért és egy európai parlamentáris rendszerért„ „A kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása a partnerségért és a toleranciáért” „Békekötés környezetünkkel méltányosságot a jövő generációival szemben„
Részletek Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének székfoglaló beszédéből Strasbourg, 2007. február 13.
2
«Köszöntő Pillantás az elért eredményekre... 15 hónapnyi megfeszített munkát követően 2008 áprilisában Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke hivatali idejének feléhez érkezett. Úgy tűnik, hogy ez megfelelő pillanat arra, hogy áttekintsük az elnök megbízatásának első felében elért eredményeket, valamint arra, hogy megvizsgáljuk milyen messzire jutott az általa kitűzött célok elérésében. Miután 2007. január 16-án, a szavazás első fordulójában 450 szavazattal és abszolút többséggel elnökké választották, Hans-Gert Pöttering február 13-án megtartotta székfoglaló beszédét a Parlament korábbi elnökeinek, valamint az Európai Tanáncs és az Európai Bizottság elnökének jelenlétében. A Parlament Elnöksége által 2007. márciusban tartott ülésen az elnök javaslatot tett a Parlamentben megvalósítandó igazgatási átalakítás részletes programjára, amelyet „La Hulpe-i menetrendként” ismernek.
« A tétlenség, a közömbösség lenne a lehető legnagyobb hiba, amit elkövethetnénk »
Jose Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulál Pöttering elnöknek. Strasbourg, 2007. január 16.
Pöttering elnök, Székfoglaló beszéd, 2007. február 13.
Ezt hamarosan egy, a Parlament belső eljárásainak és munkamódszereinek – mind a plenáris ülés, mind pedig a bizottságok szintjén történő– átalakítására vonatkozó részletes felhatalmazás követte, amelyet az Elnökök Értekezlete a javaslat megtétele után jóvá is hagyott. Azóta is arra törekszünk, hogy e célkitűzésekre összpontosítsunk. Ez a félidős értékelés az elnök és csapata által e program megvalósítása során és a főbb célkitűzések elérése érdekében teendő további lépések meghatározása terén tett előrehaladást kíséri figyelemmel. Ezek a következők: – Egy új szerződésről való megállapodás létrehozása – Az éghajlatváltozás elleni küzdelem – A kultúrák közötti párbeszéd támogatása – A közel-keleti békefolyamat európai alkotóelemének meghatározása – Az Európai Parlament belső munkájának átalakítása – A „La Hulpe-i menetrendben” való előrehaladás a Parlament forrásainak jobb kihasználása érdekében – A jogalkotás tökéletesítésének ösztönzése.
Pöttering elnök megtartja székfoglaló beszédét. Strasbourg, 2007. február 13.
Remélem, hogy az olvasók a félidős értékelést egy folyamatban lévő fontos munka értékes mérlegének tartják majd. Klaus Welle
3
Pöttering elnök Angela Merkel német kancellár és Jose Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnökének társaságában a német EUelnökség programjának ismertetésén Strasbourg, 2007. január 17.
Tartalom Köszöntő I. Egy új alapszerződés felé: Az Európai Unió felkészítése a 21. századra A berlini nyilatkozat Az Európai Unió új alapjairól szóló megállapodás szorgalmazása A Parlament kormányközi konferencián való teljes körű részvétele Az Alkotmányszerződés érdemi részének sikeres megőrzése Az új Lisszaboni Szerződés gyors ratifikálásának és hatálybaléptetésének támogatása Az új alapszerződés hatékony végrehajtásának biztosítása
II. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem: hogyan békéljünk meg a természettel? Az európai uniós szintű sürgős fellépés szorgalmazása Az EU energiacsomagjának elfogadása gyorsított eljárás alkalmazásával Továbblépés az éghajlatváltozás elleni küzdelemben Az ügy elterjesztése a világban
III. Kultúrák közötti párbeszéd: A kultúrák sikeres együttélésének előmozdítása 2007: A kultúrák közötti párbeszéd évének előkészítése 2008: A kultúrák közötti párbeszéd európai éve - események az Európai Parlamentben Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés
IV. A közel-keleti kezdeményezés: Az európai tapasztalat segítségül hívása Hivatalos látogatás a Közel-Keleten 2007 májusában Az európai tapasztalat segítségül hívása a béketeremtés és az együttműködés terén A közel-kelettel foglalkozó munkacsoport létrehozása az elnök vezetésével Prominens közel-keleti vendégek az Európai Parlamentben
V. Az Európai Parlament reformja: a koordináció és a munkamódszerek javítása A parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport létrehozása A Parlament munkatervének naprakésszé tétele A plenáris ülések struktúrájának fejlesztése A Parlament politikai célkitűzéseinek előmozdítása A bizottsági munka és az intézményközi kapcsolatok javítása
VI. A „La Hulpe-i menetrend” és azon túl: Új eszközök az új kihívásokra Az Európai Parlament jogalkotó munkájának korszerűsítése Az Európai Parlament kapcsolata a polgárokkal Az Európai Parlament kivetítése a világ felé A parlamenti „elő-csúcstalálkozók” felé Részvétel a G8-házelnökök folyamatában
VII. A jogalkotás tökéletesítésére irányuló menetrend: Európa hitelességének növelése
Következtetés
4
I. Egy új alapszerződés felé: Az Európai Unió felkészítése a 21. századra „Annak biztosítása, hogy az Alkotmányszerződés érdemi része, beleértve az értékekről szóló fejezetet, jogi és politikai valósággá váljon ... a következő európai parlamenti választásokra” (Hans-Gert Pöttering, székfoglaló beszéd) Az Elnök a kezdetektől fogva egyértelművé tette, hogy legfontosabb célkitűzése az Alkotmányszerződés tervezetének Franciaországban és Hollandiában, 2005-ben tartott két népszavazáson való elutasításából eredő válság megoldása, és egy új szövegről való megállapodás szorgalmazása, amely tartalmazná a kibővült Európai Unió 21. századra történő felkészítéséhez szükséges reformokat. Az Európai Parlament az intézményi reformról szóló állásfoglalásaiban újra és újra egyértelműen hangsúlyozta, hogy a Ház határozottan támogatja az Alkotmányszerződés-javaslat érdemi részének megőrzését, nevezetesen a dokumentumban megfogalmazott döntéshozatali folyamat és az értékek kifejezésének tökéletesítését. Pöttering elnök, Merkel kancellár, Barroso elnök és Steinbrüch német pénzügyminiszer a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulóján Berlin, 2007. március 25.
Elnökének képviseletével az Európai Parlament építő szerepet játszott a mérlegelési időszakot követő folyamat egészének során, a Római Szerződés 50. évfordulóját lezáró berlini nyilatkozattól, a megegyezéshez szükséges közös alap meghatározására tett erőfeszítéseken keresztül egészen a 2007 őszén tartott kormányközi konferencia utolsó szakaszáig. Az Európai Parlament álláspontjának határozottságát és következetességét a Parlament kulcsfontosságú szereplői közötti élénk és bizalomteljes együttműködés biztosította. Az Elnök rendszeresen egyeztetett az Alkotmányügyi Bizottság elnökével és koordinátoraival, valamint azok főelőadóival. A képviselőcsoportok vezetői mozdították előre a folyamatot és gondoskodtak az Elnökök Értekezletének szükséges támogatásáról. Jómagam az elnöki kabinet vezetője, José Pachecóval, az Akotmányügyi Bizottság titkárságának munkatársával, a Parlament „serpáiként” vettünk részt egy új alkotmányos megállapodás előkészítésén.
Pöttering elnök, José Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint a tagállamok parlamenti házelnökei a római Sala degli Oriazi e Curiaziban, ahol 1957. március 25-én aláírták a Római Szerződést. Róma, 2007. március 23.
5
A berlini nyilatkozat A 2007. március 25-i berlini nyilatkozat aláírásának alkalmából rendezett ünnepség a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat jelentős eseménye volt. Az Európai Parlament képviseletében, Pöttering elnök tevőlegesen vett részt a nyilatkozatról folytatott tárgyalásokon, amely nyilatkozat lényeges mérföldkő a Lisszaboni Szerződésként ismert reformszerződésről folytatott tárgyalások sikeres kimenetele felé vezető úton.
«Míg a Római Szerződést 1957-ben a kormányok és diplomaták ülésén írták alá, ... örömömre szolgál, hogy az Európai Parlament közvetlenül megválasztott elnökeként az Európai Unió polgárait képviselhetem ma itt, Berlinben.» Pöttering elnök A berlini nyilatkozat aláírása alkalmából rendezett ünnepség 2007. március 25.
Pöttering elnök az uniós intézmények három vezetőjének egyike volt, aki aláírta az egyezményt, részvétele világos jele annak az újkeletű felfogásnak, amely az Európai Parlamentet az Európai politikai rendszerben résztvevő egyenrangú szereplőnek tartja.
Az Európai Unió „új alapjairól” szóló megállapodás szorgalmazása
Az EU három intézményének elnöke a berlini nyilatkozat aláírásának alkalmából rendezett ünnepségen Berlin, 2007. március 25.
Az elnök – tagállamokban tett hivatalos látogatásai alkalmával –, valamint az Alkotmányügyi Bizottság kulcsfontosságú tagjai kihasználtak minden lehetőséget arra, hogy megerősítsék az Európai Parlament szerződésreformról kialakított álláspontját, és kifejtették annak szükségességét, hogy az Európai Uniót lássák el mindazokkal a modern eszközökkel, amelyek segítségével harcba szállhat kontinensünk új és sürgető kihívásaival, valamint hangsúlyozták egy új alap létrehozásának szükségességét annak érdekében, hogy az európai szinten végzett munkánk az elkövetkező 2009-es európai választások előtt megvalósulhasson.
« Az Európai Unióban rejlik a globalizáció kihívásaira adandó válasz; az Unió a jövő problémáira adandó megoldások kidolgozásának eszköze.» Pöttering elnök Holland parlament 2007. április 12.
Hollandia kritikával élt a sikertelen népszavazást követő újabb konszenzuskereséssel kapcsolatosan. A holland parlament európaügyi bizottsáainak közös tanácskozásán felszólalva az Elnök hangsúlyozta, hogy az európai megoldások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy számos, az egyes országok határait átlépő sürgető kérdéssel foglalkozni lehessen, így például az engergiabiztonság szavatolásával, az éghajlatváltozással, a terrorizmussal és az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel, az európai gazdaság versenyképességének javításával, valamint az európai polgárok életminőségének jobbá tételével. Pöttering elnök, a Miniszterek Tanácsának elnökségét felváltva betöltő országok parlamenti házelnökeivel együtt két közös parlamenti találkozót hívott össze, amelyre az Európai Parlament és a 27 tagállam (és a tagjelölt országok) nemzeti parlamentjei gyűltek össze azzal a céllal, hogy fenntartsák a szerződések reformjának lendületét az egész Unióban. Az első ilyen ülésre az Európai Tanács 2007. júniusi ülése előtt került sor, míg a másodikra nem sokkal a Lisszaboni Szerződés aláírása előtt, ezáltal hangsúlyozva a folyamat parlamenti dimenziójának fontosságát.
6
Pöttering elnök a holland miniszterelnökkel, Peter Balkenendével találkozik Hága, 2007. április 12.
A megállapodás eléréséhez vezető úton lényeges lépésnek számított 2007 májusában a portugál Sintrában José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Hans-Gert Pöttering, a Parlament elnöke, José Socrates portugál miniszterelnök, az Európai Tanács jelenlegi és jövőbeli hivatalban lévő elnökei, Angela Merkel német kancellár és Janez Janša szlovén miniszterelnök részvételével megrendezett ülés. Mind Sintrában, mind pedig azt követően, az Európai Tanács 2007 júniusában megrendezett ülésén Hans-Gert Pöttering erőteljesen védelmezte az Alkotmányszerződés, és különösen az alapjogi charta érdemi része megőrzésének szükségességét, még akkor is, ha az Alkotmányszerződés esetleg más formát ölt. Pöttering elnök, José Socrates portugál miniszterelnök és az Unió soros elnöke, Luis Amado portugál külügyminiszter, valamint Enrique Baron Crespo, Elmar Brok és Andrew Duffa, a kormányközi konferencia európai parlamenti képviselői a nem hivatalos EUcsúcstalálkozón Lisszabon, 2007. október 8.
A kormányközi konferencián való teljes körű részvétel Sintrában az Elnök kezeskedett az Európai Parlament kormányközi konferencián (IGC) való teljes körű, a korábbi két megfigyelő helyett három tényleges képviselővel való részvételéről. A kormányközi konferencián az Európai Parlament képviselői pozitívan járultak hozzá a végeredmény biztosításához, és sikerült meggyőzniük a tagállamokat arról, hogy fogadják el a Parlamentnek az európai parlamenti helyek jövőbeli elosztására tett javaslatát (egyetlen apró változtatással, amely szerint Olaszország eggyel több helyhez jut). A kormányközi konferencia sikeres lezárását követően a 27 tagú EU állam- és kormányfői elfogadták az új reformszerződés végleges változatát az Európai Tanács soros portugál elnöksége által rendezett 2007. októberi lisszaboni ülésén. Az Európai Parlament elnöke meghívást kapott a csúcstalálkozó valamennyi eseményére, ami egyértelmű elismerése a Parlament egész folyamatban való pozitív részvételének, és ami a Parlament európai intézményközi keretrendszerben betöltött szerepének további erősödését jelzi.
Az Alkotmányszerződés érdemi részének sikeres megőrzése Ez az eredmény az Európai Unió egésze számára figyelemre méltó teljesítmény volt, de különösen az Európai Parlament számára, amelynek sikerült teljesítenie az Alkotmányszerződés érdemi részének megtartására irányuló központi célkitűzést. A 2007. december 13-án, Lisszabonban aláírt új szerződés megőrzi az eredeti alkotmánytervezetben foglalt alapvető reformokat és értékeket. Az Európai Uniót új pályára helyezi és sokkal nagyobb fokú demokráciát biztosít a döntéshozatal valamennyi szintjén. José Socrates portugál miniszterelnök és az EU Tanácsának soros elnöke üdvözli Pöttering elnököt a nem hivatalos EU-csúcstalálkozón. Lisszabon, 2007. október 8.
Pöttering elnök a szerződés aláírása alkalmából rendezett ünnepségen Lisszabonban Lisszabon, 2007. december 13.
7
Az Európai Parlament polgáraival együtt az új szerződést jellemző, megerősödött európai demokratikus elszámoltathatóság fő haszonélvezőjévé válik. Az együttdöntési eljárás lesz az európai jogalkotás általános eljárása, amely közel az összes politikai területet lefedi majd, ideérte a közös agrárpolitikát, a halászati politikát és külkereskedelmet. A költségvetés terén az Európai Parlament végre teljes egyenlőséget élvez a Tanáccsal az uniós kiadásokat illetően
Továbbá az eredetileg 2000-ben elfogadott, az Európai Unió alapját képező értékeket meghatározó alapjogi charta átdolgozott és frissített változata jogilag kötelező erejűvé válik. Ahogyan azt Pöttering elnök az Európai Tanács júniusi ülésén hangsúlyozta, a charta az Európai Parlament számára az európai alapszerződések reformjáról szóló valamennyi megállapodás alapvető részét képezte.
«Az Európai Unió az értékek közössége, nem valamiféle haszontalan társaság. Értékeink az alapjogi chartában jutnak kifejezésre. ... Az Európai Unió alapját képező értékek jogilag kötelező erejű elismerése ... Európa önbecsülésének kérdése.» Pöttering elnök Az Európai Tanács ülésén tartott beszéd 2007. június 21.
Az Európai Parlamentnek e tekintetben is sikerült keresztülvinnie terveit. A három fő európai intézmény – a Bizottság, a Tanács és a Parlament – elnöke 2007. december 12-én ünnepélyesen kihirdette az alapjogi chartát az Európai Parlament strasbourgi üléstermében. Az Európai Parlament képviselői által a kormányközi konferencián javasolt és a politikai pártok vezetői által jóváhagyott ünnepség célja az volt, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a dokumentumra, és hogy kifejezze az európai jogalkotók erős elkötelezettségét a polgárok alapvető jogai iránt.
Pöttering elnök szól az ülésteremben lévőkhöz az alapjogi charta ünnepélyes kihirdetésén Brüsszel, 2007. december 12.
Végezetül, de nem utolsósorban az új alapszerződés azt jelenti, hogy az európai parlamenti választások kimenetele fogja képezni annak az Európai Parlamentnek tett európai tanácsi javaslatnak a jogalapját, amely arról szól, hogy kit kellene az Európai Bizottság elnökének megválasztani. A Bizottság elnökének jóváhagyása mellett megválasztása is az Európai Parlament rögzített joga.
Az alapjogi charta aláírása alkalmából rendezett ünnepség Hans-Gert Pöttering elnök, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, José Socrates portugál miniszterelnök és az Unió soros elnöke, Luis Amado portugál külügyminiszter, valamint Inigo Mendez de Vigo, Elmar Brok és Jo Leinen európai parlamenti képviselők részvételével Brüsszel, 2007. december 12.
8
Az új Lisszaboni Szerződés gyors ratifikálásának és hatálybaléptetésének támogatása Éppen ebből és sok más okból kifolyólag is fontos annak biztosítása, hogy a Lisszaboni Szerződést az Európai Unió 27 tagállamában 2009. január elsejéig gyorsan ratifikálják. Az Elnök határozottan hangoztatta véleményét, amely szerint az új alapszerződésnek a 2009-es európai választások előtt történő hatálybaléptetése marad a legfontosabb célkitűzés.
Pöttering elnök találkozik a lengyel miniszterelnökkel, Donald Tuskkal Brüsszel, 2007. december 4.
Nicolas Sarkozy francia elnök a három uniós intézmény elnökével és Javier Solana főképviselővel a francia nemzeti ünnepen Párizs, 2007. július 14.
« Nincs több vesztegetnivaló időnk, ha az előttünk álló hatalmas kihívásokkal kell szembenéznünk. Gondoskodnunk kell arról, hogy az emberek visszanyerjék Európába vetett bizalmukat.» Pöttering elnök Székfoglaló beszéd 2007. február 13.
Az Európai Parlament nevében az Elnök minden adandó alkalmat megragad arra, hogy rávilágítson az európai polgárok számára az új Lisszaboni Szerződésben foglalt reformok előnyeire, arra, hogy a reformok milyen módon teszik lehetővé az Európai Unió számára a konkrét eredmények elérését számos politikai területen, és hogy miért fontos a mielőbbi ratifikáció biztosítása a tagállamokban. Az Elnök találkozott az új lengyel miniszterelnökkel, Donald Tuskkal és a francia elnökkel, Nicolas Sarkozyvel, hogy megvitassák a saját országukban történő ratifikálás kérdését. Tavasszal eredményes hivatalos látogatásokat tett az Egyesült Királyságban, Dániában és Írországban, találkozott mind a kormány, mind pedig az ellenzék vezetőivel, és hangsúlyozta a parlamentek általi gyors ratifikáció fontosságát.
Az új alapszerződés hatékony végrehajtásának biztosítása
Pöttering elnök az Egyesült Királyságban tett látogatásán találkozik Őfelsége II. Erzsébet királynővel (Fotó: PA Photos) London, 2008. február 27
A ratifikációs folyamattal párhuzamosan az elnök külön hangsúlyt fektetett az új alapszerződés gyakorlati végrehajtásához kapcsolódó kérdésekre, mivel néhány reform további intézkedéseket kíván, amelyeknek megvalósíthatóaknak kell lenniük akkor, amikor az új alapszerződés hatályba lép. Az elnök további sürgősen megválaszolandó kérdéseket tett fel az Európai Tanács elnökének. Ide tartozik például a konzultációs eljárásról az együttdöntési eljárásra való átállás a folyamatban lévő ügyek kapcsán, a kettős szerepet betöltő kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő kinevezési eljárása, az új európai külügyi szolgálat felállítása, a kiigazítási folyamat folytatása a komitológia területén, a jogi aktusok kezelése, a jogalkotás hatékonyabb tervezésének lehetősége az európai intézmények között, az Európai Tanács jövőbeli elnökének szerepe az Európai Parlamenttel kapcsolatban, az Európai Tanács (mint új uniós intézmény) és az Európai Parlament kapcsolata, valamint a Bizottság elnökjelöltje kiválasztásának új konzultációs folyamata. Ezen különböző témák jelentőségét figyelembe véve az Elnökök Értekezlete felhatalmazta az Elnököt arra, hogy folytasson tárgyalásokat a többi intézménnyel a lisszaboni stratégia végrehajtásához kapcsolódó intézményközi kérdésekről. Ehhez segítséget nyújt az Európai Parlament a kormányközi konferencián részt vevő három képviselője – Enrique Baron Crespo, Elmar Brok és Andrew Duff –, valamint Dagmar Roth-Behrendt, a reformmal foglalkozó munkacsoport elnöke.
Pöttering elnök és a dán külügyminiszter, Per Stig Møller az elnök dániai látogatásán Koppenhága, 2008. április 2.
9
Klaus Welle
II. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem: Hogyan békéljünk meg a természettel? „Nemcsak beszélnünk kell az éghajlatban bekövetkezett drámai változásról, hanem – partereinkkel együtt a világban – meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket, amelyeknek határozott érvényt is kell szereznünk, mielőtt túl késő lenne” (Pöttering elnök, székfoglaló beszéd, 2007. február 13.) Mandátumának legelején, 2007 januárjában Pöttering elnök kiállt az Európai Parlamentnek az éghajlatváltozás és az energiakérdés problémáinak – mind az Európai Unióban, mind világszerte történő – kezelésére vonatkozó elkötelezettsége mellett. Határozottan hangsúlyozta a közös fellépés sürgősségét azzal kapcsolatban, amit talán az egyik legtovább tartó környezeti, társadalmi, egészségügyi, gazdasági, sőt biztonsági kihívásnak tart, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie.
Az európai uniós szintű sürgős fellépés szorgalmazása «Az európai kontinensen sikerült országaink között tartós békét kötni. Most pedig azzal az óriási feladattal állunk szemben, hogy megbékéljünk saját bolygónkkal. ... A globális felmelegedés riasztó méreteket ölt, az ember hozta létre és csak gyorsul.»
Kerekasztal-megbeszélés az Európai Parlamentben az energiáról és az éghajlatváltozásról Brüsszel, 2007. március 1.
Pöttering elnök Keio Egyetem, Japán 2007. február 13.
Hangsúlyozva a jelen generáció arra vonatkozó morális kötelezettségét, hogy utódaik és a világ számára fenntartható jövőt biztosítsanak, az Elnök tevőleges szerepet vállalt abban, hogy uniós szinten előremozdítsa az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az Európai Tanács 2007. márciusi ülése előtt az elnök kerekasztalmegbeszélésre hívta az Európai Parlamentbe az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel és az energiaügyekkel foglalkozó biztosokat. Az elnök nemzetközi szakértőkkel is találkozott, így például Sir Nicholas Sternnel, az éghajlatváltozás közgazdasági hatásáról szóló Stern-tanulmány szerzőjével, azzal a céllal, hogy a legnagyobb jártasságot és tudást szerezze meg a témában. Pöttering elnök intenzív megbeszéléseket folytatott Rádzsendra K. Pacsaurival, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (IPCC) elnökével, aki az Egyesült Államok korábbi alelnökével, Al Gore-ral együtt 2007-ben kapott Nobel-békedíjat azokért az erőfeszítéseikért, amelyeket azért tettek, hogy felhívják a figyelmet globális felmelegedésre. A megbeszélés arra a rendkívűl szűk időkeretre összpontosított, amely rendelkezésre áll a világméretű intézkedések megtételére és az éghajlatváltozás legrosszabb következményeinek visszafordítására.
10
Pöttering elnök üdvözli Sir Nicholas Sternt az Európai Parlamentben Brüsszel, 2007. március 6.
Pöttering elnök találkozik Rádzsendra K. Pacsaurival, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának elnökével Brüsszel, 2008. március 26.
«Az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemcsak politikai kihívást jelent vezetőink számára, hanem morális kötelezettség is. Ha nem cselekszünk azonnal, akkor olyan problémát okozunk, amelyért a jövő generációinak hatalmas árat kellene fizetnie.» Pöttering elnök Beszéd az Európai Tanács tavaszi ülésén 2007. március 8.
Az Európai Tanács 2007. márciusi tavaszi ülésén tartott beszédében az Elnök nagy hangsúlyt fektetett az éghajlatváltozásra. Kérte, hogy 2020-ra tegyék kötelezővé az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30%-os csökkentését, valamint hogy kötelező célként határozzák meg, hogy ugyanakkorra az energiaelőállítás 25%-a megújuló energiaforrásokból történjen. Hangsúlyozta egyértelmű meggyőződését, hogy morálisan elfogadhatatlan, ha társadalmunk a rövid távú gazdasági haszon előnyeit úgy élvezi, hogy közben a hatalmas hosszú távú gazdasági, egészségügyi és környezeti költségeket a jövő generációira terheli rá.
A Tanács tavaszi csúcstalálkozója Brüsszel, 2007. március 8.
Az EU energiacsomagjának elfogadása gyorsított eljárás alkalmazásával Az Európai Bizottság által 2008. január 23-án javasolt, az energiaügy és a környezetvédelem területeit érintő jogalkotási intézkedéscsomag a részletes politikai válasz a 2007. márciusi csúcstalálkozón megkötött politikai megállapodásra. Ez az „energiacsomag” a kibocsátáscsökkentésre, a megújuló energiára, a szén-dioxid kivonására és a kibocsátás-kereskedelmi rendszer felülvizsgálatára vonatkozó intézkedéseket tartalmaz.
« Az „energiacsomag” mihamarabbi elfogadása hitelesség kérdése, mivel az Európai Uniónak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepe nem csupán a célok megfogalmazásában merül ki.» Pöttering elnök Koppenhágai Egyetem 2008. április 1.
Az Európai Parlament mint társjogalkotó most látott hozzá a csomag egyes jogalkotási javaslatainak megvizsgálásához. A Parlament, valamint az előtérben elhelyezkedő környezetvédelmi és energiaügyi bizottság döntő helyzetbe kerülhetnek akkor, amikor kulcsfontosságú politikai megegyezéseket kell elérni a nehéz döntéseket igénylő kérdésekben. A rendelkezésre álló idő rövidebb, mint általában, hiszen az Európai Parlament számára fontos, hogy még az ötéves ciklus 2009 júniusi lejárta előtt kifejthesse véleményét, és hasonlóképpen lényeges az Európai Unió számára, hogy az ENSZ 2009 decemberében, Koppenhágában megrendezendő éghajlat-változási konferenciája előtt kézzelfogható eredményeket mutasson fel.
11
Ezért Pöttering elnök javaslatára a képviselőcsoportok vezetői megbízták a bizottságokat azzal, hogy 2008 decemberéig zárják le tanácskozásaikat annak érdekében, hogy elegendő időt biztosítsanak a képviselőcsoportok és a Tanács között folytatandó tárgyalások számára, hogy még az európai parlamenti választások előtt időben véglegesítsék a csomagot.
Továbblépés az éghajlatváltozás elleni küzdelemben Az elnök komolyan hozzájárult ahhoz, hogy minden figyelmet az éghajlatváltozás felé fordítson, és hogy növelje ennek a komoly kihívásnak az átláthatóságát, és ismertebbé tegye azt az Európai Parlamentben megrendezett eseménysorozatokon, fórumokon és egyéb megmozdulásokon. 2007. április 11-én a Parlament volt a számos országban televízión közvetített Energy Globe díjátadó gála házigazdája, ahol fenntartható forrásokat és alternatív energiaforrásokat használó innovatív projekteket mutattak be. Ez egy olyan széles kör által figyelemmel kísért esemény volt, amelyet 2008 májusában újra megrendeznek.
«A tétlenségért sokkal többet kell fizetni, mint a jelenleg szükséges intézkedésekért. Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a gazdasági ésszerűség is megköveteli. Az Európai Unió alacsony szénfelhasználás felé való vezetése valódi lehetőségeket nyújt a növekedés és a jobb versenyképesség számára.» Pöttering elnök Az Energy Globe díjátadó gála megnyitója 2007. április 11.
Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság 2007. áprilisi Európai Parlament általi felállítását követően, Pöttering elnök azonnal kiterjedt eszmecserét kezdeményezett a bizottság tagjaival azért, hogy még a 2007 decemberében Balin megrendezett ENSZ-konferencia előtt előremutató intézkedéseket határozzanak meg. Múlt októberben az elnök egy éghajlatváltozásról szóló közös parlamenti találkozót vezetett (az Európai Parlament és a 27 tagállam nemzeti parlamenti képviselőinek részvételével), amelynek az volt a célja, hogy növeljék a probléma megértését, valamint hogy közös és összehangolt megközelítést dolgozzanak ki az egész Unióban. Az Elnök a tagállamokban tett hivatalos látogatásai során is rendszeresen felvetette e témát. Hamarosan Grönlandra látogat a jég felgyorsulóban lévő olvadására való összpontosítás további fenntartása érdekében. Az elnök ugyanakkor pozitív példával akart előállni a kibocsátás saját házunk táján történő csökkentésének módjára, és szorgalmazta az Európai Parlament épületeinek és tevékenységeinek (szén-dioxid-kibocsátás) környezetre gyakorolt hatásáról szóló átfogó felülvizsgálat elkészítését. Ennek eredményeképpen az Elnök és a Főtitkár aláírta az Európai Parlament hivatalos környezetvédelmi politikáját: Az EP elkötelezte magát a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) által meghatározott „önkéntes” célok elérésére, és mára a Parlament épületeiben használt villamos energia 100%-ban megújuló energiaforrásokból származik.
Pöttering elnök az Energy Globe díjátadó gála házigazdájaként Brüsszel, 2007. április 11.
Olvadó jég a sarkvidéken (Fotó: Shawn Marshall, www.nsf.org)
Az Európai Parlament környezettudatossá tétele
12
Ebben a hónapban az Elnök hidrogénüzemú autót fog tesztelni a tiszta technológiák által kínált lehetőségek bemutatására, valamint annak érzékeltetésére, hogy azoknak kulcsfontosságú szerep jut az alacsony szénfelhasználású gazdaság felé vezető úton. Ahogyan azt már az Európai Tanács 2007. márciusi tavaszi ülésén tartott beszédében hangsúlyozta, az ökoinnováció, valamint az új és tiszta energetikai technológiák kifejlesztésének előmozdítására tett komoly európai erőfeszítések valódi lehetőséget nyújthatnak a növekedés és a jobb versenyképesség számára.
Az ügy elterjesztése a világban Sajtótájékoztató a G8-házelnökök találkozóján Berlinben Berlin, 2007. szeptember 8. (Fotó: Deutscher Bundestag por Hermann J. Müller)
A globális felmelegedés az Európai Parlament elnöke nemzetközi látogatásokon folytatott megbeszéléseinek és nemzetközi fórumokon tett nyilatkozatainak központi része.
« Az Európai Unió ígéretet tett arra, hogy elvezeti a világot egy Kiotó utáni, kötelező célkitűzéseket tartalmazó átfogó megállapodás felé. Rajtunk a világ szeme a koppenhágai konferencia előtt.» Pöttering elnök Koppenhágai Egyetem 2008. április 1.
Pöttering elnök találkozik Jaszuo Fukuda japán miniszterelnökkel Tokió, 2008. február 6.
2007 szeptemberében az Európai Parlament elnökét első alkalommal hívták meg Berlinbe a G8-országok parlamenti házelnökeinek éves találkozójára, ahol hangsúlyozta a globális együttműködés sűrgősségét az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Kiemelte az Európai Parlament e kérdésben játszott pozitív szerepét, valamint azt, hogy hozzájárult a kötelező célokról szóló megállapodás mihamarabbi eléréséhez az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén. Az elnök részt fog venni a G8-házelnökök 2008-ban megrendezendő következő találkozóján Japánban, ahol újfent vitát tartanak a kérdésről a koppenhágai ENSZ-konferencia előtt. Ez év februárjában Jasuzo Fukuda japán miniszterelnökkel Tokióban folytatott párbeszédében az elnök azokra az erőfeszítésekre helyezte a hangsúlyt, amelyeket a világ legnagyobb gazdaságainak kell megtenniük egy közös megközelítés kiépítésének érdekében. A rákövetkező héten New Yorkban az ENSZ közgyűlése által szervezett külön vitán „Az éghajlatváltozás kezelése: Az ENSZ és a világ erőfeszítései” témájában szólalt fel.
Pöttering elnök felszólal az ENSZ-nek a „Szembenézni a kihívással: Az éghajlatváltozás terén kialakított partnerségek ” témájában folytatott kerekasztal-beszélgetésén New York, 2008. február 11. (Fotó: UN Photo/Devra Berkowitz)
13
Ezen események alkalmával Pöttering elnök meglepetéssel tapasztalta, hogy az ENSZ és tagállamai nagymértékben elvárják az Európai Uniótól, de különösen az Európai Parlamenttől, hogy a koppenhágai konferencia előtt vállaljanak vezető szerepet egy Kiotó utáni, átfogó és kötelező érvényű, Kínát, Indiát, Oroszországot és az Egyesült Államokat bevonó keretrendszer létrehozásában.
Az Elnök az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésén mondott beszédében jelezte, hogy az elvárásoknak való megfelelés érdekében fontos, hogy az Európai Unió kifejezze eltökéltségét és elkötelezettségét azáltal, hogy a kibocsátás csökkentésére és a megújuló energiaforrások támogatására irányuló, saját maga által felállított célkitűzéseit megvalósítja.
« Ha partnereinket rá akarjuk bírni arra, hogy vegyenek részt egy globális és kötelező érvényű keretrendszerben, akkor eredményeket kell felmutatnunk.» Pöttering elnök Koppenhágai Egyetem 2008. április 1.
Ez év márciusába,n a Koppenhágai Egyetemen tartott előadásában – abban a városban, ahol a döntő jelentőségű 2009-es ENSZ-konferenciát rendezik az éghajlatváltozás új stratégiája létrehozásának céljával – az elnök emlékeztette a hallgatóságot arra a szűkös időkeretre, amely a globális fellépés megvalósítására áll rendelkezésre. Hangsúlyozta, hogy most kell cselekedni, hiszen legfeljebb 7-8 év áll rendelkezésre a globális felmelegedés legsúlyosabb következményeinek elhárítására. Karen Fredsgaard
14
Megcsináljuk? Bob, a Mester és Pöttering elnök válasza: Természetesen." Brüsszel, 2007. június 13.
III. Kultúrák közötti párbeszéd: a kultúrák sikeres együttélésének előmozdítása „Európa jövője nagymértékben attól függ, hogy sikerüle sikeres egymás mellett élést kialakítani a kultúrák és vallások között az Európai Unióban, az Európai Unió és szomszédai, elsősorban az arab és iszlám világ között. ... Nekünk is mindent meg kell tennünk azért, ... hogy a kultúrák és vallások közötti párbeszéd Európa védjegyévé váljék" (Pöttering elnök székfoglaló beszéde 2007. február 13.) A 2008-as évet azzal a céllal nyilvánították a kultúrák közötti párbeszéd évévé, hogy előmozdítsák a mélyebb megértést a napjainkban jelenlévő sokféle kultúra között, az Európai Unión belül és annak határain túl is. Az év során számos rendezvényre és konferenciára kerül majd sor európai szinten és a 27 tagállamban annak érdekében, hogy közös erőfeszítéssel közelebbi kapcsolatot és kommunikációt alakítsanak ki a különböző kultúrák és vallások között, és hogy ezáltal intellektuális és kulturális hidat alakítsanak ki a Földközi-tenger térségében, Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika között.
«Az iszlám és a kereszténység közötti konfrontáció eszméje egyszerűsítő és félrevezető. A civilizációk összecsapásának nem kell bekövetkeznie. Nyilvánvalóan gyakran vagyunk tanúi különböző értelmezések ütközésének, de a párbeszéd és az eszmecsere nagymértékben hozzájárulhat e félreértések eloszlatásához.»
Az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés elnökségi ülése Tunisz, 2007. március 17.
Pöttering elnök Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés Tunisz, 2007. március 17.
Hans-Gert Pöttering a kultúrák közötti párbeszédet tette mandátuma egyik fő prioritásává. Az Elnökök Értekezlete támogatta az elnököt arra irányuló kezdeményezésében, hogy a kultúrák közötti párbeszéd a parlamenti tevékenységek széles körében megjelenjen az e témának szentelt európai év során. Ugyanakkor a kultúrák közötti párbeszédet nem különálló és korlátozott kezdeményezésnek szánták, hanem olyan folyamatos megközelítésnek, amelyet a jövőben minden (regionális, nemzeti, európai és globális) szinten követni kell. A kultúrák ilyen folyamatos párbeszéde létfontosságú a békés együttélés és a kölcsönös megértés ösztönzése szempontjából az Európai Unión belül és azon kívül egyaránt. Ilyen jellegű állandó és rendszeres párbeszéd segítségével jobban megismerhetjük egymást, megtanulhatjuk tisztelni a másik különbözőségét és remélhetőleg megtanulunk erős és egymásban bízó partnerekként együttműködni.
15
2007: a kultúrák közötti párbeszéd évének előkészítése Mandátuma első felében az Elnök tevékenységeit a kultúrák közötti párbeszéd témája fémjelezte az Európai Parlamentben és külföldi látogatásai során egyaránt. Minden hivatalos látogatás alkalmával sor kerül egy vagy több találkozóra az adott ország kisebbségeinek képviselőivel is. Például Olaszországban az Elnök fiatal bevándorlókkal találkozott a Szent Egyed közösségben. Hollandiában tárgyalt a Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal, amely hét etnikai csoportot képvisel, és a kormány tanácsadó testületeként működik. Bulgáriában megbeszéléseken vett részt a romák képviselőivel, míg Lengyelországban eszmecserét folytatott a zsidó közösség tagjaival. A Parlament elnöke a Tanács és a Bizottság elnökével együtt vezette a vallási közösségek (katolikus, ortodox, anglikán, muszlim és zsidó) vezetőivel folytatott párbeszédet az Európai Unióban és hozzájárult, hogy az új dimenziót kapjon. Erre a találkozóra 2007 májusában került sor és évente megismétlik majd. 2008-ban az eseményt május 5-én tartják.
Pöttering elnök fiatal bevándorlókkal találkozik a Szent Egyed közösségben Róma, 2007. március 20.
« A párbeszéd segítségével megpróbálhatjuk kiemelni mindazt, ami közös bennünk, és hangsúlyozhatjuk közös értékeinket – mindenekelőtt az emberi méltóságot és az emberi jogokat.» Pöttering elnök Az európai vallási vezetők találkozója Brüsszel, 2007. május 5.
Az összejövetel célja a kölcsönös megértés, bizalom és tisztelet előmozdítása, valamint az európai kihívásokkal kapcsolatos közös megközelítés megvitatása.
Pöttering elnök a Hollandiai Nemzeti Kisebbségi Tanács képviselőivel találkozik Hága, 2007. április 12.
Az Elnök tavaly októberi romániai útján Nagyszebenben (Sibiu/Hermannstadt), a 2007-es év európai kulturális fővárosában is látogatást tett, és politikai vezetőkkel tárgyalt a különböző közösségek közötti kapcsolatokról. Az idei évben hasonló látogatást tervez Liverpoolba, a 2008-as év európai kulturális fővárosába. A mandátuma kezdetén megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban az Európai Unión kívül tett hivatalos látogatásainak célországai között az elnök prioritással kezeli a szomszédos arab és muszlim országokat. Mostanáig Egyiptomban, Algériában, Marokkóban, Tunáziában, Jordániában és a Palesztin Területeken tett látogatást. Az Elnök Izraelben is járt, ahol felszólalt a Knesszet előtt. Mindegyik látogatás bővelkedett az interkulturális jellegű eseményekben, például Algériában az Elnök találkozott a katolikus érsekkel és az Iszlám Főtanács elnökével.
Párbeszéd a vallási közösségek vezetőivel Brüsszel, 2007. május 5.
Az Elnök emellett minden lehetőséget megragadott, hogy találkozhasson a kultúrák közötti párbeszédben és a közösségek közötti együttműködésben érdekelt civil szervezetekkel Brüsszelben, és másutt az EU tagállamaiban. Tavaly novemberben például az Európai Parlamentben találkozott Afganisztánban, Thaiföldön, Malajziában, Szingapúrbam, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken működő, a közösségek közötti kapcsolatok helyi szintű projektjeit támogató és a radikális iszlám ellen küzdő iszlám nem kormányzati szervezetekkel. Hivatalos látogatás Egyiptomba, sajtótájékoztató Dr. Ahmed Fathi Szurúrral, az egyiptomi Népi Gyűlés (parlament) elnökével Kairó, 2008. február 24.
16
Az Elnök emellett számos vallások közötti kezdeményezésnek nyújtott támogatást szerte az Európai Unióban. Tavaly decemberben fiatal katolikus, zsidó és muszlim cserkészek kezéből vette át a Betlehemből Strasbourgba, az Európai Parlamentbe érkezett „Békelángot”. Az ünnepség, amely során dalokat hallhattunk mindegyik részt vevő vallási közösség hagyományaiból szimbolikus kiállás volt a kultúrák közötti párbeszéd jelentősége és céljai mellett, mindössze néhány nappal az e témának szentelt európai év hivatalos megnyitása előtt.
Pöttering elnök átveszi a Békelángot Strasbourg, 2007. december 10.
2008: a kultúrák közötti párbeszéd európai éve – tevékenységek az EP-ben 2008. január 8-án az Elnök az Európai Bizottsággal és a Miniszterek Tanácsa új szlovén elnökségével együtt Ljubljanában (Szlovénia) útjára indította a kultúrák közötti párbeszéd európai évét. Az ebből az alkalomból tartott beszédében az Elnök kiemelte, hogy az Európai Parlament nagy jelentőséget tujadonít a kultúrák közötti párbeszéd európai évének, amit még erősebb és szélesebb körű politikai elkötelezettségként kell értelmezni abban az irányban, hogy az interkulturális kérdéseket az Európai Unió politikáinak szerves részévé tegyék. Pöttering elnök egy sor stratégiai kezdeményezést terjesztett a Parlamentben az Elnökök Értekezlete és az Elnökség elé, a Parlamentnek a fenti témának szentelt európai év rendezvényein való aktív részvételének előmozdítására.
Pöttering elnök és a Tanács soros elnöke, Janez Jansa szlovén miniszterelnök megnyitják a kultúrák közötti párbeszéd európai évét Ljubljana, 2008. január 8.
Az Elnökök Értekezlete megállapodott abban, hogy több prominens személyiséget kell felkérni, hogy az Európai Év keretében beszédet intézzen a plénum előtt. Januárban a szíriai főmufti, Ahmed Badreddín al-Hasszún sejk szólalt fel Strasbourgban a Parlament előtt. A remények szerint Simon Peresz izraeli elnök és a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász idén nyáron egyaránt látogatást tesznek a Parlamentben. A Dalai Láma az év vége felé szólal majd fel a plénum előtt.
«A párbeszédnek a toleranciára és az igazságra kell épülnie. A tolerancia nem azt jelenti, hogy mindent és bármit el kell fogadni. A tolerancia azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk egymás meggyőződését és elveit.» Pöttering elnök üdvözli a szíriai főmuftit, Ahmed Badreddín al-Hasszún sejket az Európai Parlamentben Strasbourg, 2008. január 15.
A kultúrák közötti párbeszéd filmfesztiváljának hivatalos megnyitója Brüsszel, 2008. február 13.
17
Pöttering elnök A kultúrák közötti párbeszéd évének megnyitása Ljubljana, 2008. január 8.
Február 13-án az elnök megnyitotta a kultúrák közötti párbeszéd egész évben tartó filmfesztiválját, amelynek a Parlament ad otthont, és amely olyan, az Európai Unió minden pontjáról érkezett filmeket mutat be, amelyek többek közöt a kulturális és egyéni identitás, az integráció, a bevándorlás és a békés egymás mellett élés témájával foglalkoznak. A bemutatásra kerülő filmeket az európai kulturális intézetek hálózata (EUNIC) választotta ki. Az év során speciális afrikai és arab heteket tartanak az Európai Unióban azzal a céllal, hogy közelebbi ismeretséget alakítsanak ki és jobb megértést tegyenek lehetővé a gazdag és sokszínű kultúrával rendelkező arab és a szubszaharai afrikai országokkal. A tradicionális politikai és gazdasági témák mellett ezek a rendezvények különféle –művészet, zene, irodalom, mozi, konyhaművészet és sport – szemszögekből mutatják majd be a két régió kultúráját és eredményeit.
Az Európai Parlament szintjén tett erőfeszítésekkel párhuzamosan az Elnök helyi szinten is komoly hangsúlyt fektet a kezdeményezések előmozdítására. E célból azt javasolta az Elnökök Értekezletének, hogy hozzanak létre évente kiosztandó Kultúrák Közötti Párbeszéd Díjat (amelyet első ízben az e témának szentelt európai év végén ítélnek majd oda) a civil társadalom részvételének bátorítására a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítását célzó új projektekben. Az Elnökök Értekezlete támogatta a javaslatot. Pöttering elnök másik nagy fontosságú projektje a speciális ifjúsági EuroMedScola ülés, amelyre az Európai parlamentben kerül majd sor az év során. A már létező, az európai országok diákjainak részvételével zajló EuroScola rendezvény most első ízben fogad vendégeket tíz Euromedországból is.
« Együtt kell a kölcsönös megértésen és közös értékeinken alapuló intellektuális és kulturális hidat építenünk.» Pöttering elnök A kultúrák közötti párbeszéd évének megnyitása Ljubljana, 2008. január 8.
A mintegy 100 fiatal keresztényt, zsidót és muszlimot átfogó kezdeményezés célja, hogy a megértés és a barátság segítségével hidakat építsen a jövőbeli polgárok között, valamint hogy kibővítse az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés keretében folyó párbeszédet.
Pöttering elnök látogatása a kiotói Kiyomizu-dera templomban Kiotó, 2008. február 7.
Gondoskodnunk kell a jövőről: az EuroMedScola keretében 100 fiatal keresztény, zsidó és muszlim találkozik az Európai Parlamentben Strasbourg, 2008. március 12.
18
Az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés «A „párbeszéd” szó jelentésáramlást, a partnerek közötti kölcsönös kommunikációt jelent. A mi párbeszédünknek itt az EMPA-ban is ezt az intenzív eszmecserét kell céloznia. Minden ülésünk valamiképpen hozzájárul ehhez a párbeszédhez: építsük fel aktív vitával a párbeszéd hagyományát.» Pöttering elnök Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés Ülés, Tunisz, 2007. március 17.
Az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés a barcelonai folyamat parlamenti dimenziója, amelyben az Európai Unió tagállamai, a muszlim országok és Izrael parlamentjeinek, valamint az Európai Parlamentnek a választott képviselői találkoznak rendszeresen a mindannyiukat érdeklő és érintő ügyek megvitatására. Ez az egyetlen parlamenti szerv, ahol palesztinok és izraeliek egymás mellett ülnek, és amely egységes platformot alkot a kultúrák és vallások közötti kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében. Dimitrious Sioufas, a görög parlament és az EMPA elnöke üdvözli Pöttering elnököt Athén, 2008. február 28.
Az Európai Parlament elnöke egyúttal saját jogon a Parlamenti Közgyűlés alelnöke, és Pöttering elnök a mandátuma kezdetén elkötelezte magát, hogy az EMPA-val való együttműködést tevékenysége középpontjába helyezi. 2008. március 28-án Pöttering urat a Parlamenti Közgyűlés elnökévé választották a következő évre. Megválasztása ékesen bizonyítja azt az EMPA-ban rejlő potenciált, hogy keretet biztosítson az Európai Unió és mediterrán szomszédai közötti együttműködéshez. Pöttering elnök már a tavalyi évben kezdeményezte, hogy a kultúrák közötti párbeszédet tegyék a Parlamenti Közgyűlés munkájának egyik fő kérdésévé. Ekkor már kezdett kialakulni az EMPA-fórum új perspektívája a kultúrák közötti párbeszéd európai éve során. A Parlamenti Közgyűlés szerepe mostantól érzékelhetőbbé és valószínűleg hatásosabbá válik majd e téren.
« Nekünk, itt összegyűlt parlamenti képviselőknek párbeszédet kell kialakítanunk a kultúrák között, valamint elő kell mozdítanunk a kölcsönös tiszteletet és az emberi jogok feltételek nélküli védelmét.» Pöttering elnök Székfoglaló beszéd az EMPA elnökévé való megválasztása alkalmából Athén, 2008. március 28.
Az Elnök felkérte továbbá a Parlamenti Közgyűlést, hogy lépjenek túl a szavak politikáján és dolgozanak az olyan gyakorlati kérdéseken, mint a mediterrán térség egyetemének megalapítása, a közös tudományos kutatás előmozdítása, valamint a különböző kulturális háttérrel rendelkező civil társadalmak közötti tapasztalatcserét és kapcsolatokat megkönnyítő fórumok megszervezése.
19
Március 28-án, megválasztását követő székfoglaló beszédében Pöttering elnök kiemelte az EMPA egyéves elnöki mandátumának politikai prioritásait, erősen hangsúlyozva a kultúrák közötti párbeszédet és a közel-keleti békefolyamatot. Javasolta, hogy ez év őszére ütemezzenek be egy különleges EMPA-ülést a Közel-Kelettel kapcsolatban, amely lehetővé tenné, hogy a Parlamenti Közgyűlés időben benyújthassa ajánlásait az év során később megrendezni tervezett Euromediterrán csúcstalálkozóra.
«Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a demokrácia és a parlamentarizmus fontosságát a régió fejlődése szempontjából. A hatékonyságot, a jogállamiságot és a fenntartható fejlődést nem lehet elérni demokrácia és parlamenti képviselők nélkül.» Pöttering elnök Az Európai Tanács tavaszi ülésszaka Brüsszel, 2008. március 13.
Az Elnök kifejezte abbéli szándékát, hogy – megerősített jogalappal – törekedni fog az EMPA szorosabb bevonására az új „Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért” elnevezésű kezdeményezésbe, valamint arra, hogy nagyobb elismerést harcoljon ki az EMPA parlamenti dimenziója számára. Mivel a még gyermekcipőben járó Parlamenti Közgyűlés most lép a konszolidáció szakaszába, az Elnök felvetette, hogy növelhetnék az EMPA ajánlásainak hatását, amennyiben azokat rendszeresebben a barcelonai folyamat miniszteri ülései előtt fogadnák el, valamint javasolta, hogy bővítsék az EMPA szervezeti erőforrásait. Ezek a célkitűzések komoly támogatást kaptak az EMPA athéni ülésének résztvevőitől. Ciril Štokelj
20
IV. A közel-keleti kezdeményezés: az európai tapasztalat segítségül hívása „Célom, hogy látogatást tegyek az Európai Unió szomszédságában fekvő arab országokban... és előmozdítsam a Közel-Kelettel folytatott, valamint az Izrael és az arab világ közötti párbeszédet. ... Meg vagyunk győződve arról, hogy Izrael és Palesztina népét összeköti a közös emberi méltóságuk... és egyforma joguk van a saját államukban élni” (Pöttering elnök székfoglaló beszéde, 2007. február 13.)
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke és Pöttering elnök Gáza, 2007. május 29.
Az Elnök komoly elkötelezettséget vállalt arra, hogy az aktív parlamenti diplomácia és a kultúrák közötti konstruktív párbeszéd részeként pozitív módon járuljon hozzá a közel-keleti békefolyamathoz, valamint hogy fokozza az Európai Parlamentnek az érintettek között játszott közvetítő szerepét. Pöttering elnök azt akarta, hogy az Európai Unión kívül tett legelső hivatalos látogatása a Közel-Keletre vezessen, mivel a régió drámai módon testesíti meg mandátumának egyes kulcsfontosságú prioritásait. Ide tartozik a béke és a stabilitás megteremtése Európa szomszédságában, közös értékeink, valamint az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása, továbbá a párbeszéd és a kölcsönös megértés javításának szükségessége.
Hivatalos látogatás a Közel-Keleten 2007 májusában A Közel-Keleten tett látogatása alkalmából Pöttering elnök a Palesztin Hatóság (köztük Abbász elnökkel) és az izraeli kormány vezetőivel (Olmert miniszterelnököt is beleértve) egyaránt találkozott Gázában, mindössze néhány nappal a Hamász hatalomátvétele előtt.
« A nemzetközi jog mindannyiunkra nézve kötelező. Nem lehetséges béke igazságosság nélkül.» Pöttering elnök felszólal a Knesszetben Jeruzsálem, 2007. május 30.
Pöttering elnök Beszéd a Knesszet előtt Jeruzsálem, 2007. május 30.
A Knesszet előtt mondott beszédében az Elnök üdvözölte az Európai Unió és Izrael között kialakult új bizalmat és fokozott kétoldalú együttműködést. Kifejezte továbbá, hogy megérti az ország határainak biztonságával kapcsolatos igényt, ugyanakkor emlékeztette Izraelt, hogy a nemzetközi jog kötelező érvényű mindenkire nézve, és kiemelte, hogy az új biztonsági intézkedések nehézségeket okoznak a határ másik oldalán élő embereknek.
Pöttering elnök az izraeli miniszterelnökkel, Jehud Olmerttel találkozik Jeruzsálem, 2007. május 30. (Fotó: Mojse Milner/az izraeli kormány sajtóirodája)
21
A jövőbeli párbeszéd reményében az Elnök hivatkozott az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésre (EMPA). Egyértelművé tette, hogy a Közgyűlés nem valamiféle „euro-arab klub”, és felszólította Izraelt, hogy tegyen eleget a Parlamenti Közgyűlés teljes jogú tagjaként rá háruló szerepnek és kötelességeknek. A Közel-Keleten tett látogatás utolsó részét az Elnök Jordániának szentelte, ahol találkozott Abdullah királlyal, aki az arab nemzetek és Izrael közötti elismert közvetítőként kulcsfontosságú szerepet játszik a békefolyamatban. Mindent egybevetve az Elnök látogatása megerősítette őt abbéli meggyőződésében, hogy az Európai Parlamentnek páratlan lehetősége van hozzájárulni a közel-keleti béke- és fejlődési folyamathoz. Az érintettek egyre nyitottabbak az iránt az ötlet iránt, hogy az európai intézmények nagyobb szerepet játsszanak a megoldás megtalálásában, és a parlamenti elem a kormányok közötti hagyományos diplomácia üresen maradt szerepét betöltve különösen fontos lehet ebben a folyamatban.
Pöttering elnök meglátogat egy iskolát a Kalandia menekülttáborban Ciszjordánia, 2007. május 28.
Az Elnök térségben tett látogatása abba a folyamatba illeszkedik, amelyet az elmúlt tizenöt hónapban minden szinten igyekezett továbbfejleszteni. Ide tartozik, hogy számos kétoldalú találkozón vett részt nem csupán Izraelt és a Palesztin Hatóságot, hanem az Arab Ligát, az ENSZ-t, a kvartettet és más feleket képviselő kulcsfontosságú tárgyalópartnerekkel is. Ezek a találkozók jól illeszkednek az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésben végzett munkájához is, ahol 2008 márciusában elnökké választották.
Az európai tapasztalat segítségül hívása a béketeremtés és az együttműködés terén
Pöttering elnök sétát tesz a Kalandia menekülttábor fala mentén Ciszjordánia, 2007. május 28
Az Elnök meg van győződve arról, hogy európai polgárokként sokat tanulhatunk a második világháborút követő békefolyamat során szerzett tapasztalatainkból. Az európai integrációs folyamat sikere, amely során egykori ellenségek nyújtottak kezet egymásnak, szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakítása és közös fejlesztések segítségével megtanultak együtt élni és dolgozni, kétségtelenül releváns példa a régió számára. A béke előmozdításának kiemelkedő fontosságú módja a feleket hozzásegíteni ahhoz, hogy magas fokú kölcsönös függőséget alakítsanak ki, és sorsukat közösen alakítsák.
«A háborús évszázadok után a korábbi ellenségek a jog érvényesülését helyezték a hatalomra való törekvés elé, és nem fordítva, ezzel a béke, a kölcsönös tisztelet és együttműködés útját választva. Az európai integráció 50 éve lehetővé tette, hogy alapvetően újrafogalmazzuk a biztonsággal kapcsolatos felfogásunkat, mivel a bizonság nem egymás ellen irányuló, hanem közösen értelmezendő fogalom.»
A római szerződések aláírása békés és virágzó jövő felé indította el Európát Róma, 1957. március 25.
Pöttering elnök Beszéd a Knesszet előtt Jeruzsálem, 2007. május 30.
Látogatását követően az Elnök több stratégiai kezdeményezést terjesztett az Elnökök Értekezlete elé a Közel-Kelettel kapcsolatban, amelyek célja az Európai Parlament nagyobb mértékű bevonása a béke- és fejlesztési folyamatba.
Pöttering elnök a Jad Vasem emlékhelyen Jeruzsálem, 2007. május 29.
22
A Parlament valóban új fórumot biztosíthat egy minél több érdekelt felet felölelő párbeszéd számára és hozzájárulhat a megbékélés, a gazdasági fejlődés és a demokrácia előmozdítását célzó stratégiákkal kapcsolatos új politikai gondolkodás kialakításához. Ezt a megközelítést 2007 októberében hagyták jóvá. E proaktív stratégia részeként Pöttering elnök 2007 novemberében rendkívüli ülésre hívta össze az Elnökök Értekezletét annak megvitatására, hogy Európa miként járulhat hozzá a közel-keleti békefolyamathoz. Az ülés célja az volt, hogy számbavegyék az annapolisi nemzetközi konferencia előtti helyzetet, valamint segítsenek az EUintézmények közös álláspontjának kidolgozásában. Pöttering elnök, Javier Solana és a PSE képviselőcsoport elnöke, Martin Schulz az Elnökök Értekezletének a Közel-Keletről szóló rendkívüli ülésén Brüsszel, 2007. november 20.
Az Elnök üdvözölte Javier Solanát, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, valamint Benita Ferrero-Waldner külügyi biztost a képviselőcsoportok vezetőivel folytatott közös megbeszélésen. Az európai intézmények most első alkalommal tettek igazán komoly erőfeszítéseket egy fontos külpolitikai konferenciára való közös felkészülésre.
A Közel-Kelettel foglalkozó munkacsoport létrehozása az Elnök vezetésével «Nem szabad engedni, hogy az annapolisi folyamat pusztán a telepesítési politika fedezésére szolgáljon. ... A mozgás szabadságának biztosítása nélkül Gázában és Ciszjordániában nem gondolhatunk a stabil palesztin állam létrehozására. A biztonság nem csupán katonai dimenzióból áll; a biztonságot csak akkor lehet megteremteni, ha Izrael és Palesztina népe között kölcsönös tisztelet alakul ki. A biztonság a megbékéléssel kezdődik.» Pöttering elnök A közel-keleti helyzetről tett nyilatkozat az EP plenáris ülésén Strasbourg, 2008. március 10.
Az Elnök javaslata alapján új, az Elnökök Értekezletének és a Külügyi Bizottságnak felelősséggel tartozó, a Parlament e kérdéssel foglalkozó legfontosabb tisztséviselőit tömörítő európai parlament munkacsoportot hoztak létre egy új, átfogóbb megközelítés kidolgozására a térséggel kapcsolatban. A 24 tagú munkacsoport 2008 februárjában kezdte meg a munkáját az Elnök vezetésével.
Jonas Gahr Store norvég külügyminiszter, Pöttering elnök, Jean-Pierre Jouyet francia európaügyi miniszter és Tony Blair, a Kvartett különleges megbízottja Brüsszel, 2008. március 25.
23
2008. március 25-én a közel kelettel foglalkozó új munkacsoport találkozott a palesztin állam támogatásáról folytatott nemzetközi adományozói konferencia ellenőrzési csoportjával. A Kvartett különleges képviselője, Tony Blair volt brit miniszterelnök a francia és norvég kormány, valamint az Európai Bizottság képviselőivel együtt mélyreható megbeszélést kezdett az európai segélyeknek a rászorulókhoz való eljuttatásának módjáról, valamint több nagyobb lélegzetű kérdésről a térség kilátásaival kapcsolatban.
«A költségvetési hatóság egyik ágaként az Európai Parlament lépéseket tesz majd annak biztosítására, hogy az általunk a térség számára felajánlott pénz ne menjen veszendőbe. Az összes érdekeltnek meg kell értenie, hogy az Európai Unió nem fog tétlenül állni és nézni, hogy pénzügyi szolidaritásának eredményeit katonai akciókkal tegyék tönkre.» Pöttering elnök Az Európai Tanács tavaszi ülésszaka Brüsszel, 2008. március 13.
Amint azt párhuzamosan az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésén is hangsúlyozta, Pötering elnök elmondta, hogy jelentős pénzügyi támogatásra és az Európai Unió szélesebb körű bevonására van szükség a Közel-Keleten. Kiemelte annak szükségességét, hogy az Európai Parlament az EU költségvetési hatóságának egyik ágaként vállaljon erősebb, hosszú távú politikai elkötelezettséget a térséggel kapcsolatban, és tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy pénzügyi nagyvonalúsága egyértelműen meghatározott célt szolgáljon, és érzékelhető hatást gyakoroljon a helyszínen.
Pöttering elnök és Tony Blair, a Kvartett különleges képviselője elnököl a Közel-Kelettel foglalkozó munkacsoport ülésén Brüsszel, 2008. március 25.
Az ülés nyomon követéseként az Elnök bejelentette, hogy az Európai Parlament 2008 őszén nemzetközi konferenciának ad majd otthont a határokon átívelő együttműködésről a közel-keleti régióban. A kezdeményezés egy kicsi, de érzékelhető lépésekből álló sorozat egyik eleme lesz, amely sorozat célja a térségben uralkodó helyzet, különösen pedig a palesztinok mindennapi életének jobbítására irányuló célzott projektek végrehajtása.
Prominens közel-keleti vendégek az Európai Parlamentben A munkacsoport hozzájárulását több prominens személy meghívásával egészítik ki, akik felszólalnak majd a Parlament plénuma előtt. A jordániai király 2007. decemberi látogatását követően az Elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete jóváhagyta, hogy e kiemelt vendégek közé Simon Peresz izraeli elnököt és Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét egyaránt hívják meg.
« Ha aktív elkötelezettséget vállalunk és folyamatosan párbeszédre törekszünk, hivatalos békefolyamat sem várat magára sokáig.» Pöttering elnök Az Elnökök Értekezletének rendkívüli ülése a közel-keleti helyzetről Brüsszel, 2007. november 20.
Ezek a kezdeményezések az Európai Parlament Közel-Kelettel kapcsolatos új megközelítésének részét képezik. Ezek a lépések nem szükségszerűen járnak majd azonnali eredménnyel. Inkább egy hosszú távú, az európai és parlamenti perspektíva által kínált különleges lehetőségre épülő stratégia összetevőiként kell felfogni őket. E kezdeményezések sikeréhez sok türelemre és kitartásra lesz majd szükség, de hozzájárulhatnak a béke megteremtéséhez az elkövetkező években. Alexandre Stutzmann
24
II. Abdullah bin al-Husszeinnek, a Jordán Hasimita Királyság uralkodójának látogatása az Európai Parlamentben Strasbourg, 2007. december 12.
V. Az Európai Parlament reformja: a koordináció és a munkamódszerek javítása „Nekünk, az Európai Parlament képviselőinek is készen kell állnunk intézményünk megreformálására. ... Sok tennivaló van még hátra. Ezért javaslatot nyújtok be a képviselőcsoportok elnökeinek az Európai Parlament munkamódszereinek átfogó reformjáról.” (Pöttering elnök székfoglaló beszéde, 2007. február 13.)
Az Európai Parlament központi épülete Strasbourgban
Az Európai Parlament hatáskörének fokozatos növekedése – egy túlnyomórészt tanácsadó jellegű szervből teljes jogkörű jogalkotási intézménnyé válása – 1979 óta jelentős következményekkel járt a Parlament belső felépítésére és az ügyek intézésének módjára is. Jelenleg a Parlament az Európai Unió politikáinak több mint kétharmada terén közös döntéshozói jogkörrel rendelkezik a Miniszterek Tanácsával. Az új lisszaboni szerződéssel ez az arány csaknem 95%-ra emelkedik majd. A Parlament gyakorlatilag egyenrangú státuszba kerül a Tanáccsal az EU kiadásainak minen területén, és valamilyen formában végre vétójogot szerez az EU harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodásaival kapcsolatban.
A parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport létrehozása Dagmar Roth-Behrendt képviselő asszony és Pöttering elnök egy sajtótájékoztatón Strasbourg, 2008. január 16.
Az Európai Parlament új elnöke megbízatása legelején felismerte, hogy annak érdekében, hogy társjogalkotóként és a költségvetési hatóság egyik ágaként a Parlament eleget tudjon tenni növekvő kötelezettségeinek, kívánatos és szükséges felülvizsgálni a parlamenti tevékenységekkel kapcsolatos munkamódszereket. Ennek megfelelően az Elnök az Európai Parlament belső reformját kiemelt helyre sorolta mandátumának munkatervében. 2007 februárjában Pöttering elnök a képviselőcsoportokkal folytatott intenzív eszmecserét követően részletes javaslatot tett a reformra vonatkozólag, a Parlament következő években végzett munkája koherenciájának, hatékonyságának és láthatóságának növelése érdekében. A javaslat alapján az Elnökök Értekezlete létrehozta a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoportot. A képviselőcsoportok vezetőinek személyes képviselőiből álló, Dagmar Roth-Behrend képviselő asszony vezette munkacsoport havonta legalább egyszer ülésezik a Parlament munkamódszereinek javítására (a plénum és a bizottságok szintjén egyaránt) irányuló konkrét javaslatok megvitatására. A parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport kidolgozta a reform ütemtervét, amely három szakaszból áll. Általánosan véve ezek az alábbiakat célozzák: i) jobban strukturált és élettelibb plenáris ülések biztosítása; ii) a bizottsági munka hatékonyságának javítása, előrelépés a jogalkotás és az intézményközi kapcsolatok javítása terén; és iii) a 2009 utáni, többek között a bizottságok számával, a képviselői mandátumok hosszával, valamint az Elnökök Értekezlete és az Elnökség szerepével kapcsolatos problémák kezelése.
25
A Parlament munkatervének naprakésszé tétele Az Elnök parlamenti reformra irányuló kezdeményezése már eddig is fontos változásokat eredményezett a Parlament munkamódszereiben. Több nagyobb reform már végrehajtásra került. E folyamat egyik korai, de fontos lépése volt, amikor tavaly nyáron a képviselőcsoprtok elnökei az Elnökök Értekezlete keretében elfogadták az éves parlamenti munkaterv új szerkezetét. E változtatás célja a rendelkezésre álló idő optimális felhasználása, valamint a plenáris ülés, a bizottságok és a képviselőcsoprtok munkájának jobb koordinálása.
Tony Blair meglátogatja Pöttering elnököt annak választókerületében Osnabrück, 2007. március 25. (Fotó: Uwe Lewandowski)
Az új munkatervet 2008 eleje óta használjuk. Az új munkaterv lehetővé teszi, hogy további bizottsági üléseket hívjanak össze a képviselőcsoportok ülései számára elkülönített hetek elején és végén, továbbá a választókerületi munka számára elkülönített hetek számát négyről hétre növelték. Az új, türkizkékkel jelölt hetek jóvoltából több idő áll majd a képviselők rendelkezésére a régiójuk polgáraival való közvetlen kapcsolattartásra és/vagy a munkájukhoz kapcsolódó utazásra.
A plenáris ülések struktúrájának fejlesztése A munkacsoport ezután áttért a Parlament plenáris üléseinek refomjára, és olyan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek célja – a munkacsoport megbízatásának szövege szerint) „az élettelibb és érdekesebb viták előmozdítása… (és) a média parlamenti viták és határozatok, valamint azok hatása iránti érdeklődésének növelése”.
«E kulcsfontosságú változásokkal a parlamenti reformfolyamat első szakasza sikerrel lezárult. A Parlament plenáris üléseit jobban kellene strukturálni, vitáinkat pedig élettelibbé és érdekesebbé kell tenni. Hamarosan a képviselők és a civilek egyaránt élvezhetik a munkamódszereink fontos változásainak előnyeit.» Pöttering elnök Európai Parlament Brüsszel, 2007. október 25.
2007. október 25-én a képviselőcsoportok vezetői egyhangúlag elfogadták a Parlament havi üléseinek átszervezésével foglalkozó munkacsoport által előterjesztett átfogó javaslatokat. E módosítások 2008 elején léptek életbe. Január óta a Parlament strasbourgi plenáris ülései több, a „kiemelt viták” számára egyértelműen meghatározott időintervallumra vannak osztva. A fontosabb jogszabályokkal kapcsolatos vitákra jelenleg általában kedd délelőtt és délután kerül sor, míg a főbb politikai vitákat szerda délelőtt, az aktuális kérdések vitáját pedig szerda délután tartják. A fontosabb jogszabályokról és az egyéb, abszolút többséget igénylő határozatokról jelenleg kedden és szerdán délben tartanak szavazást. A viták és a szavazások közötti kapcsolat javítása – az EP-eljárások médiabarátabbá tétele – érdekében a fontos kérdések vitáit jelenleg lehetőség szerint közvetlenül az érintett szavazás előtti időintervallumra ütemezik. Jó példa volt erre a Lisszaboni Szerződésről szóló, ugyanazon délelőtt tartott vita és szavazás.
26
A munka elvégzése: a Parlament átszervezi plenáris üléseit
Fontos újítás a plenáris ülés kiemelt vitáira vonatkozó háromhavonkénti témaprogram kidolgozása. Ezt az Elnökök Értekezlete havonta aktualizálja. Jelenleg legalább egy hónapos „gondolkodási idő” áll rendelkezésre az együttdöntési eljárás alá tartozó bármely bizottsági jelentésről szóló (első olvasatbeli) szavazás és a plenáris ülésen való szavazás között. Ez több időt biztosít a képviselőcsoportok számára a bizottsági munka eredményeinek áttekintésére és a jelentés megvitatásának megfelelő előkészítésére. Hosszabb felszólalási idő áll az előadók számára, hogy reagálhassanak a felvetésekre vagy lezárhassák a vitát. A képviselőknek is sokkal nagyobb lehetősége van a viták során arra, hogy az elnöktől jelentkezés alapján szót kapjanak.
José Manuel Durao Barroso ismerteti az Európai Parlamenttel a Bizottság éves politikai stratégiáját
A kérdések óráját illetően támogatunk egy új megközelítést annak érdekében, hogy ez az eljárás lendületesebb és hatékonyabb legyen, és ezáltal mind a Tanács, mind a Bizottság elszámoltathatósága növekedjen a Parlament felé. E havonkénti eszmecsere témáinak kijelölésére tárgyalások folynak a Tanáccsal. A Bizottság a Parlament reformstratégiájára válaszul már elfogadott felülvizsgált belső iránymutatásokat a kérdések óráján belüli tömörebb válaszadás és a plenáris ülésen teendő rövidebb nyilatkozatok ösztönzése érdekében. Az Alkotmányügyi Bizottság jelenleg iránymutatásokat dolgoz ki a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett, írásbeli választ igénylő kérdésekre vonatkozóan.
A Parlament politikai célkitűzéseinek előmozdítása A Parlament politikai célkitűzései összehangoltságának és láthatóságának fokozása, valamint az uniós intézmények közötti jogalkotási tervezés javítása érdekében a plenáris ülésen több időt kell szentelni a Bizottság éves politikai programozási ciklusának. Évente két nagyobb vitára kerül sor: az elsőre, amely az Európai Bizottság éves politikai stratégiájáról (ÉPS) szól, tavasszal, a másodikra a Bizottság éves jogalkotási és munkaprogramjának (ÉJM) közzététele előtt, kora ősszel. E márciusi és szeptemberi vitára az ÉPM-ről szóló, a Bizottság általi közzétételét követő utólagos éves decemberi vita mellett kerül sor.
Parlamenti bizottság munka közben
A bizottsági munka és az intézményközi kapcsolatok javítása E fontos változások véghezvitele után a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoport munkájának következő szakaszába lépett, lehetőségeket keresve a parlamenti bizottságok munkamódszereinek, a Parlament mint a Tanács melletti társjogalkotó teljesítményének, valamint a jogalkotás tökéletesítésével kapcsolatos számtalan kérdés kezelési módjának tökéletesítésére. Az Európai Parlament befolyásának növekedése miatt fontos, hogy az intézmény erőfeszítéseit a Tanáccsal közös jogalkotói szerepére összpontosítsa. Ebből következően a saját kezdeményezésű jelentésekkel kapcsolatos munkát a lehető legnagyobb hatás érdekében koncentráltabbá kell tenni. A munkacsoport ezért javaslatot tett a saját kezdeményezésű és a nem jogalkotási jelentések pontosabban meghatározott kategóriáira. Részletes javaslatait az Elnökök Értekezlete 2007. december 12-én hagyta jóvá.
27
A továbbiakban e jelentéseknek öt kategóriája létezik, amelyek mindegyikének jóváhagyására külön kritériumok érvényesek. Ezek a következők: i) jogalkotási saját kezdeményezésű jelentések; ii) stratégiai jelentések; iii) nem jogalkotási saját kezdeményezésű jelentések; iv) éves tevékenységi és ellenőrzési jelentések; és v) végrehajtási jelentések. Az e jelentésekkel kapcsolatos kontingensszabályokat szükség szerint felülvizsgálták. Az utolsó három jelentésfajta megvitatására a plenáris ülésen egyszerűsített eljárás szerint kerül sor, és módosításukhoz vagy képviselőcsoportok vagy 40 képviselő alternatív állásfoglalása szükséges. A szabályok megfelelő módosítását az Alkotmányügyi Bizottság készíti elő. A munkacsoport jelenleg a Parlament társjogalkotói szerepét vizsgálja felül, amely a Lisszaboni Szerződés várható hatálybalépése után még nagyobb jelentőségű lesz. A megvitatandó kérdések között szerepel a bizottságoknak nyújtott egyértelműbb iránymutatás szükségessége arra vonatkozóan, hogy az első olvasat előtt miként folytathatnak tárgyalásokat a Tanáccsal. A jogszabályoknak a Tanács és a Parlament általi elfogadására jelenleg a leggyakrabban alkalmazott eljárás, az úgynevezett „első olvasatban elért megállapodások” terén tapasztalt óriási növekedés ezt igen időszerűvé teszi.
Közös cél: A parlamenti munka hatékonyságának növelése
A munkacsoport a jogalkotás tökéletesítésével kapcsolatos kérdéseket is vizsgál (lásd lentebb a VII. részt). Ezek tárgya annak biztosítása, hogy az intézményközi kérdésekben – így az egyszerűsítés, a komitológia, a hatásvizsgálatok és a nem kötelező érvényű jog terén – valódi előrelépés történjék egy olyan időszakban, amelyben a Parlamentet a jogalkotás minden szakaszába be lehet és be kell vonni, a kezdetektől egészen a végrehajtásig. Összességében a plenáris ülések megszervezési módjára vonatkozó reformok a bizottsági munkával kapcsolatos kezdeti változtatásokkal együtt jelentős előrelépést jelentenek az elnöki reformmenetrend megvalósítása felé. A munkacsoport következő jelentésének közzététele után a hangsúly rövidesen más kérdésekre helyeződik át. Anthony Teasdale
28
VI. A „La Hulpe-i menetrend” és azon túl: Új eszközök az új kihívásokra „Új szövetségre van szükség az európai polgárok és az európai uniós politikai intézményeik között. A polgárok Európája és az európai intézmények hitelessége egymás feltételei.” (Pöttering elnök székfoglaló beszéde, 2007. február 13.) Azóta, hogy képviselőit első alkalommal 1979-ben választották meg közvetlenül, az Európai Parlament befolyása folyamatosan nő. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Parlament politikai és jogalkotói befolyása még inkább megnő. Ezáltal megszűnik az Európai Unió demokráciadeficitjének egyik fő forrása, de egyszersmind hatalmas felelősséget is ró az intézményekre és képviselőikre. A megnövekedett felelősséghez való alkalmazkodás érdekében alapvetően fontos, hogy az Európai Parlament racionalizálja tevékenységét, és megtalálja a módozatait annak, hogy költséghatékony módon megfeleljen a mai és a jövőbeli gyakorlati és szervezeti követelményeknek. A csaknem 1,5 milliárd eurós költségvetésével és több mint 5000 alkalmazottjával a Parlamentnek modern, professzionális szervezetként kell működnie, amely a közigazgatás legszigorúbb követelményeinek is megfelel. Az úgynevezett „La Hulpe-i menetrend” célja annak feltárása, hogy a szervezeti adottságokat miként lehet a legjobban a képviselők és a polgárok elvárásainak megfeleltetni, és hogyan lehet maximalizálni a politikára és jogalkotásra gyakorolt befolyásunkat.
A Parlament elnökségének ötletgyűjtő ülése La Hulpe-ben La Hulpe, 2007. március
Pöttering elnök nagy jelentőséget tulajdonít e menetrendnek, amely biztosítja, hogy a Parlament személyzetét és pénzügyi erőforrásait a lehető legjobb hatás elérésére használják fel. 2007 márciusában a Parlamentnek az alelnökökből és a quaestorokból álló elnökségét La Hulpe-ben hívta össze egy ötletgyűjtő ülésre, hogy megvitassák azon politikai irányvonalakat, amelyek e célkitűzés elérését a legjobban segítik. A jövőbeli jobbítások gyújtópontjaként három fő irányt határoztak meg, és az elnök megbízatási idejének első felében mindhárom területen jelentős előrelépéseket sikerült elérni.
« A Parlament személyzete és pénzügyi erőforrásai elosztásának korszerűsítése, hogy mind a képviselőket, mind a polgárokat kiszolgáló, világszínvonalú igazgatási szervvé váljunk.» Pöttering elnök Székfoglaló beszéd Strasbourg, 2007. február 13.
Az Európai Parlament jogalkotási tevékenységének korszerűsítése Az Európai Parlament már ma is központi politikai szerepet tölt be az európai jogalkotás alakításában. Az együttdöntési eljárás körébe tartozó ügyekben a végső politikai kompromisszum egyre gyakrabban az Európai Parlamentben születik meg. A Parlament jogalkotás-formáló képességének további növelése és a jogalkotási folyamatban elért teljesítményének fokozása érdekében határozat született az európai parlamenti képviselők rendelkezésére álló, ezt szolgáló támogatás megerősítéséről.
29
Az Európai Parlamentnek modern és professzionális szervezetként kell működnie tevékenységének racionalizálása révén.
A hatékony jogalkotás részben attól függ, hogy a képviselők számára jogalkotási feladatkörük ellátása és a mindennapi parlamenti munka során mennyire biztosítottak és elérhetők a jó minőségű politikai elemzések. Tavaly tavasszal az Elnökség elvi jóváhagyását adta a parlamenti könyvtárban rejlő lehetőségek fejlesztését, valamint politikai ügyekre vonatkozó elemzési és kutatási képességének növelését célzó új elemző szolgálat létrehozásához. Azóta az e kezdeményezéshez szükséges pénzügyi erőforrásokat az ez évi költségvetésben biztosították, és a projekt végrehajtása 2008 áprilisában megkezdődik. A Parlament elnöksége határozott továbbá arról is, hogy további tolmácsolási szolgáltatást biztosít a képviselők számára jogalkotási és költségvetési folyamatokkal kapcsolatos ad hoc üléseken, hogy a hivatalos bizottsági üléseken kívül jobban tudjanak kommunikálni. Erre vonatkozóan a forrásokat már elkülönítették, és 2008 májusában kísérleti projekt indul.
Több tolmácsolás, több információ az európai parlamenti képviselők számára
A Parlamenten belüli jogalkotás tökéletesítését célzó erőfeszítésekkel párhuzamosan Pöttering elnök nagy hangsúlyt fektet a 27 EU-tagállam, valamint a szomszédos országok nemzeti parlamentjeivel fenntartott kapcsolatok megszilárdítására is. A megerősített együttműködés értékes eszköze a politikai kihívások együttes megvitatásának, a bevált gyakorlatok cseréjének, valamint a nemzeti szinten egységesen végrehajtott európai jogszabályok biztosításának. Az Európai Parlament épületében szinte minden EU-tagállam nemzeti parlamentje rendelkezik már képviselettel a kétirányú információáramlás megkönnyítésére. Az elnök nagy jelentőséget tulajdonít a kulcsfontosságú ügyekben tartott közös parlamenti találkozóknak, és a bizottságok különböző formában folytatnak fokozott párbeszédet. Az együttműködést a tavaly októberben elfogadott további költségvetési erőforrások erősítik.
Az Európai Parlament kommunikációja a polgárok felé A Parlament polgárok felé történő hatékony kommunikációja, különösen a 2009-es választások előtt, rendkívüli jelentőséggel bír. E tekintetben hatékonyan kell használni a Parlament rendelkezésére álló eszközöket, és újakat is ki kell fejleszteni. Az Elnökség folyamatosan keresi a tagállamokban működő külső tájékoztatási irodák szerepének megerősítésének lehetőségeit, és új kommunikációs eszközök bevetését mérlegeli.
A polgárok tevékenységünk középpontjába helyezése: Modern feladatmeghatározás a Parlament külső tájékoztatási irodái számára
30
2007 első felében a tájékoztatási irodák feladatmeghatározását felülvizsgálták, azzal a céllal, hogy tevékenységeik középpontjába a polgárokat helyezzék. A cél az Európai Parlament tevékenységei láthatóságának növelése, valamint ezen irodák elérhetőségének javítása volt az épületek jobb megválasztása, polgárbarátabb nyitvatartási idők, és közösen használt épületek esetén az Európai Bizottságétól elkülönülő európai parlamenti arculat révén. Ezenfelül az egyes országok európai parlamenti képviselőit mint „multiplikátorokat” jobban bevonnák az irodák tevékenységébe, különösen a választási kampánystratégia kapcsán. Több nagy kommunikációs projekt van folyamatban, így a Web-TV, új audiovizuális létesítmények, valamint az új brüsszeli látogatóközpont. Ez utóbbi tudományos bizottsága első alkalommal 2008 januárjában ült össze, hogy biztosítsa a látogatóközpont kiállítási programjára vonatkozóan a legmagasabb szintű akadémiai és tudományos követelményeket. Ezen új eszközöknek a következő, 2009 júniusában esedékes európai parlamenti választások előtt időben működniük kell.
Ezen eszközök között a Web-TV projekt kritikus jelentőséggel bír, mivel az internetes televíziók használóinak gyorsan bővülő csoportja számára információk széles körét tegye elérhetővé az Európai Parlamentről, annak képviselőiről és tevékenységeiről. Élőben sugárzott műsorok és minidokumentumfilmek kombinációját nyújtja majd. A prototípus tavalyi bemutatását követően a projektet 2008 februárjában jóváhagyták, és a szükséges pénzeszközöket is biztosították a számára. Jelenleg kísérleti szakaszban van, és 2008 nyarára a projektnek teljesen működőképesnek kell lennie. Az európai értékeket és integrációt elősegítő kezdeményezések ösztönzése érdekében az Elnökség általában véve a polgárok, különösen pedig a fiatalok – erőteljes európai és határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos – kiemelkedő tevékenységeinek díjazására több új díj alapításáról is határozott. Az Európai Újságíródíj az európai ügyek és intézmények jobb megértéséhez való különleges hozzájárulásra hívja fel a figyelmet, míg az Európai Polgár-díj a civil társadalomból érkező hozzájárulásokért adható. A fiatalok európai szerepvállalása annál is fontosabb, mivel ők képviselik földrészünk jövőjét. Az elnök javasolta az Aacheni Nemzetközi Nagy Károlydíj Alapítványnak egy közös „Európai Ifjúsági Nagy Károly-díj” létrehozását, amelyet kiemelkedő infjúsági kezdeményezésért ítélnének oda. A javaslatot elfogadták, és az első versenyt 2008 januárjában hirdették meg. Az egyes tagállamok nemzeti zsűrije választja ki a nemzeti jelöltet, majd az európai zsűri dönt az európai győztes személyéről. Ő veheti majd át elsőként az Ifjúsági Nagy Károly-díjat az Aachenben, április 29-én tartandó ünnepélyen.
« Az európai történelemre való emlékezés helyéül és azon jövő helyéül kellene szolgálnia, amelyben európai identitásunk tovább növekedhet.»
Pöttering elnök az Európai Parlament Modell résztvevőivel Bulgáriában Szófia, 2007. április 20.
Pöttering elnök Székfoglaló beszéd Strasbourg, 2007. február 13.
Az Európai Parlamenttel, valamint az európai gyökereinkkel és értékeinkkel kapcsolatos, a nagyközönségre irányuló kommunikáció egyik másik újszerű projektje az „Európai Történelem Háza”, amelyre Pöttering elnök 2007. februári székfoglaló beszédében tett javaslatot. Az Európai Történelem Házát olyan hellyé alakítanák ki, ahol az európai polgárok felhasználóbarát módon megismerkedhetnek az európai integrációval, és a bennünket egyesítő közös értékeket és eszméket illetően tudatosabbá válhatnak. Kiállítóhelyként, tájékoztatási és dokumentációs központként működne – modern, interaktív és soknyelvű módon. Az Elnök számára kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a Ház politikai függetlensége biztosítva legyen, ami mind az Európai Történelem Háza tudományos hitelességének, mind pedig a nagyközönség általi elfogadottságának előfeltétele. Idén március elején a független szakértői bizottság Brüsszelben ült össze, hogy megvitassa és elkezdje kidolgozni e projekt részletes koncepcióját. A végleges határozat 2009 elejére várható, és a tervek szerint a ház a 2014-es európai parlamenti választások előtt megkezdhetné működését.
31
Az Európai Történelem Háza független szakértői bizottságának alapító ülése Brüsszel, 2008. március 3.
Az Európai Parlament kivetítése a világ felé Növekvő jogalkotási hatáskörével párhuzamosan jelentősen kihangsúlyozódott az Európai Parlament szerepe és arculata a külső kapcsolatok területén is. A Parlament jelenleg központi szerepet játszik az emberi jogok értékei és a demokrácia melletti fellépésben, és világszerte egyre nagyobb mértékben tekintik jelentős és értékes partnernek.
« A szorosabb szupraregionális együttműködés felé csak parlamenti, demokratikus határozatok alapján lehet előrelépni… Egy élő demokrácia nem nélkülözheti az ellenőrzést és az ellensúlyokat.» Pöttering elnök EU–Afrika csúcstalálkozó 2007. december 8.
A La Hulpe-i kihelyezett ülés következtetései alapján Pöttering elnök igen nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok erőteljesebb parlamenti dimenziójának előmozdítására, valamint a Parlament és partnerországok demokratikusan megválasztott képviselői közötti szorosabb együttműködés szorgalmazására. Jelentős lépés ebbe az irányba a „parlamenti elő-csúcstalálkozók” bevezetése a rendes végrehajtói szintű EU-csúcsok mellett, a világ minden táján megtalálható partnerekkel, valamint Pöttering elnök részvétele a G8-országok parlamenti házelnökeinek értekezletein.
A parlamenti „elő-csúcstalálkozók” felé Pöttering elnök azon kezdeményezése, hogy az elmozdulás az úgynevezett parlamenti elő-csúcstalálkozók megszervezése felé történjék, központi elemét képezi az elnök azon általános célkitűzésének, hogy a parlamenti dimenziót az Európai Unió külkapcsolatainak szerves részeként fejlessze. Az előcsúcstalálkozók célja egy parlamenti álláspont kialakítása és eredményes hozzájárulás az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóira való felkészüléshez más országokban és régiókban működő kollégáikkal közösen.
« A hatékonyságot, a jogállamiságot és a fenntartható fejlődést nem lehet elérni demokrácia és parlamenti képviselők nélkül.» Pöttering elnök Az Európai Tanács tavaszi ülésszaka 2008. március 13.
Az elnök határozottan hisz abban, hogy a harmadik országokbeli választott képviselőkkel való parlamenti együttműködés fejlesztése nagy jelentőséggel bír a nemzetek közötti jobb megértés elősegítésére, illetve a demokrácia és az emberi jogok értékeinek előmozdítására irányuló erőfeszítéseink során. Ebben az értelemben a parlamenti dimenzió kiegészíti a végrehajtói és kormányszintű tevékenységeket.
32
Ezt a koncepciót a gyakorlatban először a tavaly decemberi Európai Unió– Afrika csúcstalálkozón alkalmazták. A végrehajtói szintű csúcstalálkozó előtti napon, december 7-én ugyanabban a városban Pöttering elnök és a Pánafrikai Parlament elnöke, Gertrude Mongella vezette le az első parlamenti előcsúcstalálkozót. Az elnök nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy Európa és Afrika népeinek közös, szilárd demokratikus és parlamenti vázra épülő stratégiára van szüksége.
« Ültessük el ma a demokrácia fáját, és egyúttal biztosítsunk népeink számára nagyobb beleszólást a kormányközi együttműködés terén is.» Pöttering elnök EU–Afrika elő-csúcstalálkozó 2007. december 7.
Ezért kérte a Pánafrikai Parlament, az Európai Parlament és a nemzeti és regionális parlamentek teljes körű, intézményes bevonását a szoros partnerségbe. Az elő-csúcstalálkozó a két elnök által a másnapi EU–Afrika csúcstalálkozón ismertetett közös nyilatkozattal zárult, amely meghatározta a politikai irányvonalakat az előttünk álló kihívások közös megoldására.
Pöttering elnök és a Pánafrikai Parlament elnöke, Gertrude Mongella a parlamenti előcsúcstalálkozón Lisszabon, 2007. december 7.
Miután felkérték, hogy a végrehajtói szintű EU–Afrika csúcstalálkozón is tartson beszédet, Pöttering elnök beszédében ragaszkodott ahhoz, hogy sürgős szükség van az afrikai parlamentek, valamint a Pánafrikai Parlament megfelelő pénzügyi és logisztikai támogatására ahhoz, hogy a demokratikus rendszerben szerepüket teljes mértékben el tudják látni. Az első alkalommal szervezett előcsúcstalálkozó sikeresnek bizonyult, és a jövőben a harmadik országokkal vagy regionális tömbökkel tartandó EU-csúcstalálkozók előtt hasonlók növekvő mértékben fogják követni. Az Európai Unió külkapcsolatai parlamenti dimenziójának fejlesztésének céljából Pöttering elnök emellett kezdeményezte, hogy a Parlament adjon helyet a nyugat-balkáni országokkal tartandó közös parlamenti találkozónak. A 2008. május 26–27-re tervezett találkozón a 27 EU-tagállam, valamint valamennyi nyugat-balkáni ország nemzeti parlamentjeinek képviselői vesznek majd részt. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke szintén jelen lesz.
Csoportkép az EU–Afrika csúcstalálkozóról Lisszabon, 2007. december 8.
Részvétel a G8-házelnökök folyamatában « Az együttműködés Önök, az Önök parlamentjei és az Európai Parlament között elengedhetetlenül fontos és közös érdekünk. Sokkal több, mint puszta protokollkérdés.» Pöttering elnök G8-házelnökök csúcsértekezlete 2007. szeptember 8.
2007 szeptemberében az Európai Parlament elnökét első alkalommal hívták meg, hogy vegyen részt a G8-országok – a világ leggazdagabb iparosodott nemzetei – parlamenti házelnökeinek éves találkozóján. Ebből az alkalomból az a határozat született, hogy az Európai Parlament a jövőben valamennyi találkozóra és tevékenységre állandó meghívást kap.
33
G8-házelnökök csúcsértekezlete Berlin, 2007. szeptember (Fotó: Deutscher Bundestag, Hermann J. Müller)
Míg az Európai Unió nemzetközi szerepét már 1981-ban elismerték azáltal, hogy az akkori G7 végrehajtói szintű csúcstalálkozóin az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke részt vett, az Európai Parlament eddig nem jelent meg. Az Elnök sikeresen érvelt amellett, hogy az 1970-es évek óta a Parlament közvetlenül megválasztott intézménnyé vált, és fokozatosan jelentős jogalkotási hatáskörre tett szert. A G8-folyamat keretében jelenleg tárgyalt globális kérdések közül számos olyan politikai terület szerepelt, amelyek esetében fontossága a nemzeti parlamentekéhez mérhető. Az Európai Parlament G8-folyamatba való bevonásának biztosítása az elnök jelentős vívmánya volt a Parlament és nemzetközi szintű szerepének láthatósága szempontjából. Az elnök várakozással tekint a szeptemberben, Japánban megrendezendő idei ülés elé. Thomas Subelack
34
VII. A jogalkotás tökéletesítésére irányuló menetrend: Európa hitelességének növelése „A jogalkotás tökéletesítésére irányuló menetrend hozzájárulhat a hitelességhez azáltal, hogy biztosítja a demokratikusabb felügyeletet, az átláthatóságot, a nemzeti jogba való megbízható átültetést, … a hatásvizsgálatokat és a jogi szövegek egyszerűsítését” (Pöttering elnök, székfoglaló beszéd, 2007. február 13.) Az Európai Parlament elnöke kezdettől fogva elkötelezte magát az Európai Unió jogalkotásának tökéletesítésére irányuló menetrend előmozdítása mellett. Központi jelentőséget tulajdonít a jogalkotás tökéletesítésére irányuló menetrend kiigazításainak ahhoz, hogy Európát közelebb hozzuk a polgárokhoz, és teljesítsük a lisszaboni stratégia keretében vállalt növekedési és foglalkoztatási kötelezettségeket.
« A jogalkotás tökéletesítése alapvetően fontos Európa polgárokhoz közelebb vitele és a lisszaboni stratégia megvalósítása szempontjából.» Pöttering elnök Az Európai Tanács tavaszi ülésszaka 2007. március 8.
Irányítása alatt az Európai Parlament valóban nagyobb figyelmet szentel a jogalkotási folyamat egészének, az őt megelőző és az őt követő szakaszokban egyaránt. Ez azt jelenti, hogy olyan kérdésekre is nagyobb figyelmet fordít, mint a jobb jogalkotás-tervezés, megfelelő előzetes konzultációk, a hatásvizsgálatok szisztematikusabb alkalmazása, az egyszerűsítés előtérbe helyezése, a komitológiai folyamat tökéletesebb demokratikus ellenőrzése, valamint az európai jogszabályok gyorsabb és egységesebb átültetése, végrehajtása és betartatása. Az Elnök felkérte a parlamenti reformmal foglalkozó munkacsoportot, hogy keressen innovatív módszereket a jogalkotás tökéletesítésére irányuló menetrend előmozdítására.
Gyors és hatékony jogalkotás: Pöttering elnök, Angela Merkel német kancellár, az Unió soros elnöke az előadó, Paul Rübig európai parlamenti képviselő, Viviane Reding biztos, José Manuel Durao Barroso bizottsági elnök és az Ipari Bizottság elnöke, Angela Niebler európai parlamenti képviselő jelenlétében aláírja a barangolásról szóló rendeletet Brüsszel, 2007. június 27.
35
Pöttering elnök sikerrel ösztönözte a Parlament elnökségét, hogy e kérdéseknek több pénzügyi és személyzeti erőforrást szenteljen, például azáltal, hogy növeli a hatásvizsgálatokkal foglalkozó személyzet létszámát és a szakértői költségvetést annak érdekében, hogy a parlamenti bizottságok a jogszabálytervezetekhez javasolt főbb módosítások következményeit megismerhessék. Az egyszerűsítést illetően az Elnök erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy elérje az Európai Bizottság beleegyezését, hogy új jogszabályra irányuló javaslat esetén az „átdolgozás” legyen az alkalmazandó módszer. Ez azt jelenti, hogy az egyértelműség érdekében minden új javaslatot össze kell vonni a területen hatályos jogszabályokkal. Ha ez nem mindig lehetséges, akkor a hatályos jogszabályokat hat hónap elteltével „kodifikálni” kell (azaz egy szöveggé kell összeolvasztani). A Bizottság végül erőfeszítéseket tesz arra, hogy minden év februárjában, éves politikai stratégiájában (ÉPS) előre jelezze, melyek az egyszerűsítéssel kapcsolatos tervei.
Ami a komitológiát illeti, az Elnök hozzájárult ahhoz, hogy a Bizottság, majd utóbb a Tanács beleegyezzen, hogy az együttdöntési eljárás keretében elfogadott valamennyi hatályos jogszabályt egy összetett „kiigazítási eljárás” szerint módosítsa. Ennek célja annak biztosítása, hogy a Parlament komitológiai területen szerzett új ellenőrzési jogkörét ne csupán az új jogszabályokra, hanem a már elfogadott mintegy 250 jogszabályra is alkalmazni lehessen. Az európai jogszabályok átültetését, végrehajtását és betartatását illetően az Elnök jelentős nyomást gyakorol a tagállamokra – mint ahogyan az Európai Tanács 2007. márciusi ülésszakán is tette –, hogy megfelelési táblázatokat tegyenek közzé, amelyek tartalmazzák az irányelvekben és az azok végrehajtását célzó nemzeti intézkedésekben foglalt kötelezettségeket.
« A jogalkotás tökéletesítéséhez az uniós döntéshozatal újfajta megközelítése szükséges.» Pöttering elnök Az Európai Tanács tavaszi ülésszaka 2007. március 8.
A jogalkotás tökéletesítésére irányuló menetrend jelentős változást jelent az Európai Unió működési módját illetően, és a legjobban fokozatosan, valamennyi európai intézmény együttes bevonásával érhető el. A következő nagy lehetőséget az jelenti majd, hogy az új Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a jogalkotás-tervezés jelentősége megnő. Az Elnök nézete szerint a Parlament és a Tanács között újfajta bizalmi viszonyt lehet és kell kialakítanunk, továbbá át kell ültetnünk a gyakorlatba az összehangolt jogalkotás-tervezés elvét, amely mellett a Tanács öt évvel ezelőtt, a jogalkotás tökéletesítéséről szóló intézményközi megállapodásban elkötelezte magát. Antonio Preto
36
VIII. Összegzés: Fontos előrelépések történtek, de még hosszú előttünk az út 2008 márciusában az Európai Parlament fennállása 50. évfordulójának ünneplése alkalmat adott arra, hogy leltárt készítsünk mindarról, amit az Európai Parlament az európai demokrácia fejlesztése terén elért azon ötven év alatt, amely az egykori Parlamenti Közgyűlés 1958 márciusában, a strasbourgi Maison de l’Europe-ban tartott első ülése óta eltelt. Az Európai Parlament az évek során egyre nagyobb befolyásra tett szert, és jelenleg egy valódi európai parlamentáris demokrácia szívét képezi, ami még akkor is elképzelhetetlennek tűnt, amikor 1979-ben első alkalommal választották meg közvetlenül. Ez az évforduló fontos szimbolikus esemény volt, amely rávilágított a Parlament mint az európai polgárok hangjának szerepére. A Hans-Gert Pöttering által európai parlamenti elnöki mandátumának megkezdésekor ismertetett cselekvési program célja az volt, hogy az európai politikaformálás központjában közelebb hozza egymáshoz a polgárokat és választott képviselőiket, és hogy a demokratikus folyamatok és a demokratikus ellenőrzés megfelelő helyet kapjanak az EU intézményi keretrendszerében. A félidőhöz érve nyilvánvaló, hogy Pöttering elnök jelentős előrelépést ért el a maga számára meghatározott célkitűzések megvalósításában. Az Európai Parlament meg tudta erősíteni az Európai Unió intézményi keretrendszerének demokratikus összetevőjeként betöltött szerepét, és előre tudta lendíteni a politikai menetrendben szereplő főbb pontokat, nem utolsósorban az éghajlatváltozás és a kultúrák közötti párbeszéd kérdését. Ugyan hosszú utat kell még bejárni az Elnök céljainak megvalósításához, az eltelt 15 hónap biztos alapot teremt az elkövetkezendő hónapokban teendő további lépések számára. Az Európai Parlament ötvenedik évfordulójának megünneplése Strasbourg, 2008. március 12.
Jobb életet építünk a jövő generációi számára Strasbourg, 2008. március 12.
Ez a félidős értékelés jó alkalom arra, hogy áttekintsük az előttünk álló kihívásokat. Az európai polgárok Pöttering elnök két és fél éves hivatali idejének vége előtt nem sokkal megválasztják az új Európai Parlamentet. A 2009. évi európai parlamenti választások végső demokratikus próba elé állítják a Parlament munkáját. Azt kell célként kitűznünk, hogy az elmúlt tizenöt hónapban elért eredmények és előrelépések – továbbá a hivatali idejének második feléhez szükséges elkötelezettség és energia – a nagyobb választói részvétel és az EU fejlődő politikai rendszere egyetlen közvetlenül megválasztott összetevőjének szerepével és hatókörével kapcsolatos nagyobb megbecsülés vonatkozásában meghozzák az eredményeket. Az Európai Unió számos kihívással néz szembe, és ezek között igen sürgetőek is vannak: éghajlatváltozás, energiabiztonság, terrorizmus és szélsőségesség, globális szegénység, gazdasági reform. Még soha nem volt nagyobb szükség az e kérdésekkel és egyéb kérdésekkel kapcsolatos európai szintű cselekvésre. Az Európai Parlament az új Lisszaboni Szerződés révén több lehetőséget kap arra, hogy hozzájáruljon a megoldások kereséséhez. A Parlamentnek be kell bizonyítania, hogy fel tud nőni a lehetőséghez és a kihíváshoz. Feladatunk, hogy bebizonyítsuk, hogy az Európai Unió képes a valódi emberek mindennapi élete számára látható hozzáadott értéket biztosító, konkrét cselekvésre. Be kell bizonyítanunk, hogy a Parlament képes javítani a polgárok életminőségét és hozzájárulni a jövő generációinak jobb életéhez, és ténylegesen ezen fáradozik. Ha az előttünk álló hónapokban ez sikerül, kitűnő esély van arra, hogy a 2009-es európai parlamenti választások fontos fordulópontot jelentsenek azáltal, hogy az Európai Unióban zajló politikai döntéshozatal és viták terén az Európai Parlament az eddiginél gyakrabban és központibb szerepet kap. Astrid Worum
37
A kabinet munkatársai
Kabinetvezető: Klaus WELLE
Kabinetvezető-helyettes: Ciril ŠTOKELJ
Assziszten: Christine KUHNERT
Assziszten: Rosa-Maria LICOP CABO
Elnöki Hivatal Az Elnök titkára: Marie-Jeanne SMEETS
Assziszten: Nina SJÖBERG
Tanácsadó: Johann Friedrich COLSMAN
Assziszten: Bettina STURM
Protokolltitkár: Lilian PHILLIPS
Különleges tanácsadó: Gerard BOKANOWSKI
Assziszten: Alexander KOTTMANN
Assziszten: Clara GONIN
Stratégia és politikai testületek Csoportvezető: Anthony TEASDALE
Tanácsadó: Astrid WORUM
Tanácsadó: Thomas SUBELACK
38
Assziszten: Claire MEYER
Assziszten: Monique BRASSEUR
Uniós belső politikák Csoportvezető: Antonio PRETO
Asszisztens: Cristina MUDU
Tanácsadó: Johann Friedrich COLSMAN
Asszisztens: Bettina STURM
Tanácsadó: Eschel ALPERMANN
Asszisztens: Janeta DUFFY
Tanácsadó: Karen FREDSGAARD
Külső politikák Csoportvezető: Ciril ŠTOKELJ
Tanácsadó: Alexandre STUTZMANN
Tanácsadó: Ana FERNÁNDEZ PERLES
39
Asszisztens: Rosa-Maria LICOP CABO
Asszisztens: Malin LUNDBERG
Sajtó Csoportvezető: Katrin RUHRMANN
Asszisztens: Daniela BÜHRIG
Tanácsadó: Jesús GÓMEZ
Tanácsadó: Jörg-Dietrich NACKMAYR
Tanácsadó: Robert GOLANSKI
Asszisztens: Sławomir ROGOWSKI
Tanácsadó: Fearghas Ó BÉARA
Belső szervezet Csoportvezető: Sjef COOLEGEM
Asszisztens: Clara GONIN
Segédhivatalnok: Walter DOLL
Segédhivatalnok: Jakub KAMINSKI
Segédhivatalnok: David SINNOTT
Segédhivatalnok: Agnieszka STALEWSKA
Gépkocsivezető: Peter JAGER
Gépkocsivezető: Marinus van GREUNINGEN
Kiadja az Európai Parlament elnökének kabinetje Felelős szerkesztő: Klaus Welle, kabinetvezető Szerkesztő: Astrid Worum Fotók (egyéb megjelölés hiányában): Az Európai Parlament Audiovizuális Szolgálata
40
