FELHASZNÁLÓI KITÖLTÉSI SEGÉDLET KÖLTSÉGTÁBLA KITÖLTÉSÉHEZ
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A költségvetési tábla a tervezett projekt költségvetésének, pénzügyi ütemezésének átfogó bemutatására szolgál. Célja, hogy egységes formátumban és szerkezetben mutassa be a tervezett projekt költségtételeit és abból előállítsa a támogatás megítélése szempontjából fontos információkat. A táblázat alapvetően három részre tagolódik: 1. első része a költségek bemutatását és azok indoklását, 2. második része az ütemezést, 3. harmadik része pedig a pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzést tartalmazza. A táblázat kitöltése minden esetben a pályázati felhívás és útmutató követelményeinek megfelelően történik, a táblázatban csak azokat a mezőket kell kitölteni, amelyet a pályázati útmutató, illetve az adott konstrukcióra vonatkozó speciális kitöltési útmutató előír. Általános szabályként a táblázatban a kék és a zöld mezőket kell kitölteni. A kitöltendő mezők között találhatók: • szabadon kitölthető, szöveges mezők; kékkel jelölt mezők (pl. költségtétel megnevezése), • szabadon kitölthető, numerikus mezők; kékkel jelölt mezők (pl. nettó ár), illetve • olyan mezők, ahol a felhasználó legördülő menüből választhatja ki az adott költségtételre vonatkozó szöveges jellemzőt (pl. elszámolhatóság). Ezen utóbbiak világoszöld színnel szerepelnek, és az
nyilak segítségével is lehetőség van a megfelelő érték kiválasztására. A fehér és szürke mezőkben a felhasználó által megadott adatokból automatikusan állnak elő a pályázat költségvetésére vonatkozó számított adatok, mint pl. a különböző összesítések, vagy a pénzügyi és közgazdasági mutatószámok. A táblázat nyomtatási jellemzőit - tekintettel arra, hogy a táblázat rugalmasan használható - a felhasználó állítja be. A nyomtatásnál ügyelni kell arra, hogy minden olyan mező kinyomtatásra kerüljön, amelyet a felhasználó kitöltött, illetve ahol a valamilyen a táblázat által előállított érték szerepel. A fájl egyes funkciói makrók (előre definiált műveletsorozatok) segítségével kerültek kialakításra. Ilyenek pl.: a felesleges üres sorok elrejtését biztosító funkció, vagy egyes táblázatok tartalmát előállító makró. A fájl megnyitásakor a felhasználó Microsoft Excel figyelmeztetést kap arról, hogy a fájl makrókat tartalmaz. Az alapértelmezett beállításokkal telepített Excel programban a makrók futtatása le van tiltva, ezért a makrók használatát a felhasználónak engedélyeznie kell. Az angol nyelvű Office2007-es Excel-lel dolgozó felhasználók számára a megnyitáskor megjelenő figyelmeztetés az eszközsor alatt található:
2
A pirossal jelölt területen belül lévő "Options …" (Beállítások…) gombra kattintva az alábbi párbeszédpanel jelenik meg, ahol az "Enable this content" (Tartalom engedélyezése) pontot választva, és az OK gombra kattintva a CBA XLS fájl teljes funkcionalitással használható.
A projekttel kapcsolatos, a költségvetést is érintő alapadatok kitöltése az "Alapadat" munkalapon történik. Itt a pályázónak a kék mezőkben elvárt információkat kell megadnia, amely alapján tisztázható számos költségvetéssel kapcsolatos kérdés, mint pl. az Áfa elszámolhatósága, a kedvezményezett pénzügyi státusza, stb.
AZ ALAPADATOK MEGADÁSA A pályázatra és a pályázóra vonatkozó alapvető információkat az "Alapadat" lapon kell megadni. "A projekt címe" mező kitöltése értelemszerűen történik, a felhívásnak megfelelően kell legördülő menüből kiválasztani a pályázóra vonatkozó információkat. A kék mezők kitöltésével a file előállítja az elszámolható költségeket, követhetővé válik az adott tétel indoklása és tartalma és előáll a "Beruh utem" lapon az egyes tételek költségnemek szerinti összesítése.
A pályázat költségei között felmerülő Áfa mértékét bemutató táblázatban értelemszerűen az alkalmazott Áfák mértékét kell megjelölni. Azon tételek esetére, amelyeket Áfa nem terhel (pl. bérjellegű költségek) 0% Áfa kulcsot kell megadni. Végezetül az "Alapadat" lapon meg kell adni, hogy a pályázati felhívás és útmutató alapján az elszámolható költségek nem visszaigényelhető Áfa tartalma, elszámolható költségként vehető-e figyelembe (Igen/Nem).
TÉTELES KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSE A költségvetés bemutatása és indoklása a "Koltség adat" munkalapon történik. A munkalapon a beavatkozások költségeit és leírását kell feltüntetni; a különböző tételeket a költségtípusoknak, beavatkozási területeknek megfelelő bontásban kell szerepeltetni a pályázati felhívásban meghatározottak szerint. A különböző tételek költségtípusát legördülő menüből választhatja ki. A lapokon a felhasználó a világoszöld mezőket (legördülő menük) és a
3
kék mezőket használhatja, az összesítő értékeket a fehér mezőkben a táblázat automatikusan számolja. Az egyes sorokban a pályázó adja meg költségtételeket, amelyeket tételes költségvetési sorokban ("Alsor") kell szerepeltetni. Az összesítő "Fősorokat" az adott összesítő alá tartozó tételek ("Alsor") összegzéséből a táblázat automatikusan számolja. A felhasználó az "A" oszlopban legördülő menüből állíthatja be, hogy az adott sor összesítő sor ("Fősor"), vagy tételes költségvetési sor ("Alsor"). A tételes és összesítő költségvetési sorok száma változhat; így lehetőség van a táblázat rugalmas kezelésére, a "Fősorban" az alatta lévő következő "Fősorig" szerepeltetett "Alsorok" összege jelenik meg. Fontos, hogy a "Fősor" csak összegzésre szolgál! Amennyiben a táblázatban már szerepel valamilyen költségvetési sor ("Alsor"), vagy összesítő ("Fősor"), úgy annak a sornak megadása kötelező!
A táblázat kitöltése értelemszerűen az oszlopban megjelölt információk a tételes költségvetési sorokban ("Alsor") történő megadásával történik. A "Beruházási elem" oszlopba a beruházási elem megnevezése kerül, pl. eszközbeszerzés esetén "Számítógép", valamint amennyiben az adott elemet a konzorciumi partner valósítja meg, ugyaneze cellában szükséges feltüntetni a konzorciumi partner nevét is. A következő oszlopban a beruházási elem nettó árát kell megadni. Az "Áfa kulcs" oszlopban az adott tételre vonatkozó Áfakulcsot-t a felhasználó legördülő menüből választhatja ki; a pályázatban szereplő Áfa kulcsokat a pályázó az "Alapadatok" lapon adhatja meg (hiszen az Áfakulcs, pl. oktatási vagy kulturális "termékek" esetében változhat, esetenként, pl. bérjellegű költségeknél 0 is lehet.). A "Számított Áfa" oszlopban az adott tételhez tartozó Áfa nagyságát a rendszer automatikusan előállítja a kedvezményezett által megadott Áfakulcs alapján. Az adott tételhez tartozó bruttó ár a nettó ár és az Áfa összegéből automatikusan adódik. A "Költség besorolás" oszlopban legördülő menüből választhatja ki, hogy az adott tétel milyen költségvetési típusba tartozik. Itt megkülönböztetünk előkészítési, projektmenedzsment, nyilvánosság biztosítása, a megvalósítással kapcsolatos szolgáltatás, "mérnök", ingatlanhoz kapcsolódó jogok, terület-előkészítés, építés és szolgáltatás típusú elemeket. Minden egyes költségvetési sor esetében meg kell jelölni, hogy az adott tétel mely típusba tartozik. A különböző költségtípusok esetében az alábbi speciális követelmények merülnek fel: Előkészítés Amennyiben egyes előkészítő feladatok tartalma külön útmutatóban, jogszabályban, stb. van előírva (pl. Funkcióanalízis, engedélyezési tervek tartalma), úgy a kifejtésnél elegendő a pontos hivatkozás megadása. Ha olyan előkészítési feladat merül fel, amelynek tartalma más helyen nincs szabályozva, úgy a részletes tartalom megadása kötelező a "Beruházási elem részletes kifejtése, szükségességének indoklása" oszlopban és / vagy a "Beruházási elemek" lapon, vagy külön mellékletben. A már elvégzett előkészítési feladatokhoz kapcsolódó számlákat és szerződéseket mellékletként csatolni szükséges. Amennyiben ingatlanvásárlási költség lép fel a projekttel kapcsolatban, úgy az általános mellékletek követelményei szerint kell a költségeket bemutatni és igazolni. Projektmenedzsment Amennyiben egyes menedzsment feladatok tartalma külön útmutatóban, (pl. pénzügyi elszámolás, jelentések tartalma, stb.) jogszabályban, stb. van előírva, úgy a kifejtésnél elegendő a pontos hivatkozás megadása. Ha olyan menedzsment feladat merül fel, amelynek tartalma más helyen nincs szabályozva, úgy a részletes tartalom megadása kötelező a "Beruházási elem részletes kifejtése,
4
szükségességének indoklása" oszlopban és / vagy a "Beruházási elemek" lapon, vagy külön mellékletben. Amennyiben a projekt menedzsmentjét külső szolgáltatás igénybevételével kívánja lebonyolítani, úgy szükséges a menedzsment feladatok mellékletben történő olyan szintű azonosítása, amely alapján az igénybe vett szakértői napok száma egyértelműen igazolható. Nyilvánosság biztosítása Amennyiben a nyilvánosság biztosítása az erről szóló útmutatóban foglaltaknak megfelel, úgy azt a kifejtésnél a pontos hivatkozás megadásával jelezze. Ha a nyilvánosság biztosítását olyan eszközökkel is támogatni kívánja, amely a vonatkozó útmutatóban nincs szabályozva, úgy a részletes tartalom megadása kötelező a "Beruházási elem részletes kifejtése, szükségességének indoklása" oszlopban és / vagy a "Beruházási elemek" lapon, vagy külön mellékletben. Amennyiben a nyilvánosság biztosításának feladatait külső szolgáltatás igénybevételével kívánja lebonyolítani, úgy szükséges a feladatok mellékletben történő olyan szintű meghatározása, amely alapján a tervezett költségek egyértelműen igazolhatók. A megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások Amennyiben az igénybe venni kívánt szolgáltatások az általános és pénzügyi útmutatókban foglaltaknak, illetve jogszabályban vagy egyéb helyen előírtaknak megfelelnek, úgy azt a kifejtésnél a pontos hivatkozás megadásával jelezze. Ha olyan szolgáltatást kíván igénybe venni, amely a vonatkozó útmutatókban nincs szabályozva, úgy a részletes tartalom megadása kötelező a "Beruházási elem részletes kifejtése, szükségességének indoklása" oszlopban és / vagy a "Beruházási elemek" lapon, vagy külön mellékletben. "Mérnök" Amennyiben a tervezett mérnöki szolgáltatások az általános, pénzügyi és a fidic útmutatókban foglaltaknak, illetve jogszabályban vagy egyéb helyen előírtaknak megfelelnek, úgy azt a kifejtésnél a pontos hivatkozás megadásával jelezze. Ha olyan feladat is felmerül, amely a vonatkozó útmutatókban nincs szabályozva, úgy a részletes tartalom megadása kötelező a "Beruházási elem részletes kifejtése, szükségességének indoklása" oszlopban és / vagy a "Beruházási elemek" lapon, vagy külön mellékletben. Ingatlan vásárlás valamint egyéb vagyoni értékű jog A vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó költségek esetében a pályázó költségbecslése elegendő, azonban az indokló-alátámasztó részekben, vagy ha azt terjedelmi korlátok indokolják, külön mellékletként szükséges a költségvetés indoklása. Amennyiben rendelkezésre áll, a pályázathoz a mindenkor elérhető leghitelesebb, a költségekkel kapcsolatos dokumentumokat mellékletként csatolni kell. A költségek alátámasztására minden esetben szükséges a tulajdonjoggal kapcsolatos általános mellékleteket benyújtani. Terület-előkészítés A terület-előkészítés költségeinek indoklására minden esetben tervezői költségbecslés mellékletként történő benyújtása kötelező! A költségtábla kitöltésének alapját tervezői költségbecslés képezi, az abban szereplő tételeket a kiírásnak megfelelő sorokban összegezve kell bemutatni. Építés Az építés költségeinek indoklására minden esetben tervezői költségbecslés mellékletként történő benyújtása kötelező! A költségtábla kitöltésének alapját tervezői költségbecslés képezi, az abban szereplő tételeket a kiírásnak megfelelő sorokban összegezve kell bemutatni.
5
Szolgáltatás jellegű beruházás megvalósítása Amennyiben a tervezett szolgáltatások az általános és pénzügyi útmutatókban foglaltaknak, illetve jogszabályban vagy egyéb helyen előírtaknak megfelelnek, úgy azt a kifejtésnél a pontos hivatkozás megadásával jelezze. Ha olyan szolgáltatást kíván igénybe venni, amely a vonatkozó útmutatókban nincs szabályozva, úgy a részletes tartalom megadása kötelező "Az indoklás és a műszaki adatok bővebb kifejtése" lapon, vagy külön mellékletben. Saját teljesítés esetén mellékletként csatolni kell a saját teljesítésre vonatkozó dokumentumokat.
A "Kedvezményezett Áfa státusza" oszlopban kell kiválasztania, hogy az adott sorban szereplő beruházási elemet illetően a kedvezményezett rendelkezik-e Áfa levonási joggal, vagy sem. A "Számviteli kategória" oszlopban értelemszerűen az adott költségtételhez tartozó számviteli kategóriát kell kiválasztani legördülő menüből. A „Belső korlát szerinti kategória” kiválasztásánál azt kell figyelembe venni, hogy az adott költségtétel mely csoportba sorolható a különböző korlátokkal jellemezhető költségtípusok közül. A pályázó itt is legördülő menüből választhatja ki a megfelelő költségcsoportot. Nem minden elemhez kell hozzárendelni kategóriát, csak ahhoz, amelyre előírások vonatkoznak. A "Beruházási tevékenységhez kapcsolódó funkció" oszlopban kell minden egyes elemre vonatkozóan kiválasztani, hogy az elem mely funkcióhoz tartozik. A fenti információk megadásával a projekttel kapcsolatos soronkénti és összesített tételes költségvetés automatikusan előáll. A "Beruházási elem részletes kifejtése, szükségességének indoklása" oszlop a "Koltseg adat" lapon, az egyes tételekhez hozzárendelve szerepel. A kifejtés és indoklás során a beruházási elemmel kapcsolatos rövid, összegző leírást kell adni, amely általában valamilyen műszaki tartalom, műszaki specifikáció. Itt kell jelezni azt is, hogy az adott beruházási tételre mi célból van szükség, illetve mi indokolja az adott műszaki tartalmat. A tartalmi leírás mellett, vagy ha a leírás és indoklás a pályázati dokumentumban egyéb helyen szerepel, akkor a leírás/indoklás helyett a használó hivatkozhat a pályázati csomag egyéb elemeire is (pl. "lásd még részletesen a Funkcióanalízis xxx fejezete", vagy "lásd építési engedélyezési terv"). A "Csatolandó mellékletek" oszlop kitöltésére akkor van szükség, ha nem áll rendelkezésre elegendő hely az adott beruházási elem részletes leírásához és indoklásához, és a pályázó ezt külön mellékletben tudja csak megtenni, illetve amennyiben ezt a pályázati útmutató előírja. Ebben az esetben a felhasználó tehát külön mellékletet ad be, amely tartalmazza az adott tétel részletes műszaki leírását, illetve a szükségesség indoklását. A költségek besorolásának tárgyalásánál megjelölt mellékletek beadása kötelező (amennyiben a pályázati konstrukcióban az releváns). Ha a pályázó a költségtétel leírása helyett külön mellékletet ad be, úgy azt a "Csatolandó mellékletek listája" mezőben jelezni kell. A költségvetési táblához csatolt mellékletekről külön listát kell készíteni, és csatolni! A táblázat 4 utolsó oszlopában ellenőrzési céllal a beruházási elemre vonatkozó mértékegységet (db, m, m2, stb), a mennyiséget, valamint a nettó egységárat lehet megadni. Majd a nettó ár oszlop a mennyiség és a nettó egységár szorzataként megadja a nettó árat.
6
A PROJEKT ÜTEMEZÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A projekt ütemezésére vonatkozó információkat a "Beruh utem" című összesítő lapon kell szerepeltetni. A táblázat a fentiek szerint automatikusan előállítja a költségek összesítő táblázatát, amely mellett a felhasználó által kitöltendő ütemezési tábla is megjelenik (kék mezők). Az ütemezési táblázatban a kifizetés ütemezésére vonatkozó információkat, tehát az adott félévben tervezett teljesítés szerinti összeget kell megadni. Az ütemezési táblázat kitöltésekor a kék mezőben költségnemenként abszolút értékeket kell szerepeltetni. Az ütemezés pontos elkészítését a táblázatba épített ellenőrző funkciók segítik.
A PROJEKT ÜZEMELTETÉSÉRE, KARBANTARTÁSÁRA ÉS FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A "Maradvanyertek" munkalapon a kék mezők kitöltésével, különböző módszerek alapján adhatja meg a felhasználó az egyes beruházási elemek maradványértékét. Amennyiben a kedvezményezettnek Áfa levonási jogosultsága nincs, csak bruttó összegeket kell szerepeltetni. Az első esetben az adott beruházási elem költségét, üzembe helyezésének évét és élettartamát kell megadni. Ezen adatok alapján az táblázatban az egyes beruházási elemek maradványértéke automatikusan előáll. A második módszer a vizsgálati időszak utáni jövedelemtermelő képesség alapján számolja az adott beruházási elem értéket. A kék mezők kitöltésével (élettartam, működési költségek, megtermelt bevételek) a pénzügyi maradványérték automatikusan előáll. A 3. módszer szerint a felhasználó meglévő piaci tapasztalatai alapján a vizsgált időszak végén becsült piaci értéket adhatja meg. A pályázó választhat az egyes módszerek közt, hogy melyik módszerrel számolja a maradványértéket, de vigyázzon, hogy egy beruházási elem csak egy módszernél szerepeljen. A "Uzem karbant ktg" munkalapon a kék mezőkben projekt üzemeltetési és karbantartási költségeit kell megadni. A működési költségek ezek alapján automatikusan kiszámításra kerülnek. A táblázatba beillesztett értékeket kérjük szövegesen is támassza alá a táblázat alatt kialakított kék mezőben. A "Potlas" munkalapon a főtáblázatban lévő, kék mezővel jelzett adatokat a felhasználónak kell megadnia, amelyből a pótlási különbözet adatai automatikusan előállnak. A Háttérszámítás" táblázatban lévő kék mezőket kitöltve minden egyes egységesen értelmezhető beruházási elemre meg lehet adni a beruházás nagyságát, az élettartamot és az üzembe helyezés évét. A táblázat ez alapján megmondja, hogy mely években esedékes az adott elem pótlása. Ez a táblázat csak segédletként szolgál. A táblázatba beillesztett értékeket kérjük szövegesen is támassza alá a táblázat alatt kialakított kék mezőben. A "Bevetel" munkalapon a kék mezőkben a fenntartási időszakban tervezett bevételeket kell megadni. A bevételeket a projektnek megfelelő megnevezések alá lehet rendezni. A bevételek esetében - ahogy más költségek esetében is - a fejlesztési különbözet módszerét kell követni, tehát azon bevételeket kell feltüntetni, amelyek a projekt eredményeképpen jelennek meg. Az "Önerő, hitel" munkalapon a pályázat megvalósításához szükséges önerőt, illetve az esetlegesen ehhez szükséges hitelt kell bemutatni. Itt a pályázónak éves bontásban kell szerepeltetnie azt, hogy az önerő rendelkezésre bocsátásának ütemezését hogyan tervezi. Amennyiben a pályázó hitelt kíván felvenni az önerő biztosítására, úgy azt a „Hitel” sorban kell
7
szerepeltetni. A táblázatban a hitel törlesztésére vonatkozó információkat is fel kell tüntetni. Ha egyéb idegen forrás is bevonásra kerül a pályázatba, úgy annak tervezett felhasználását is éves bontásban kell bemutatni.
AZ ELŐZŐEKBEN MEGADOTT ADATOKBÓL KÉPZŐDŐ EREDMÉNYEK A "Pénzügyi elemzés" automatikusan előáll.
munkalap
a
fent
megadott
költségekből
és
bevételekből
A „Tanulmany_tabla” lapon azon információk állnak elő automatikusan, amelyek a pályázat mellékletét képező szakmai megalapozó dokumentumnak is részét képezik, így az adatok innen automatikusan átvihetők. A „Belso_arany” lapon a pályázatra vonatkozó belső arányok kerülnek kiszámításra. A táblázatban összesítésre kerülnek a különböző elszámolható beruházási költségek, illetve költségtípusok. A táblázatban az „Alapadatok” lapon szereplő összeg és százalékos korlátoknak megfelelően szerepelnek a tervezett összesített költségek, a pályázónak itt lehetősége nyílik pályázatának belső arányainak ellenőrzésére a kiírásnak megfelelő értékekkel szemben.
A PROJEKT KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Amennyiben azt a pályázati felhívás és útmutató előírja, úgy a pályázat részét képezi a külön útmutatóban megadott módszertan szerint elkészített pénzügyi és közgazdasági költséghaszon elemzés (CBA) is. A pénzügyi összesítő utolsó munkalapjai a költség-haszon elemzés eredményeit hivatottak bemutatni. A költség-haszon elemzési lapokon a számítások végeredményét kell egységes táblázatba foglalva bemutatni, az egyes lapokon megadott összefoglaló táblázatok alatt a részletes számításokat egyéni módszerrel és egyén formátumban lehet szerepeltetni.
A "Közgazdasági hasznok" munkalapon1 a projekttel kapcsolatos, a Pályázati Felhívás mellékletét képező „Útmutató a Funkcióanalízis elkészítéséhez”c. dokumentumban megadott iránymutatások szerinti közvetett, forintban kifejezett, társadalmi- gazdasági-környezeti hasznokat kell bemutatni. A hasznok közül a használónál jelentkező hasznok nem lehetnek a projekt által generált bevételek. Itt olyan példákra lehet gondolni, hogy ha az önkormányzat rendelkezik mezőgazdasági területtel, és azt mondjuk az elvezetett és összegyűjtött csapadékvízzel öntözi aszályos időszakban akkor mekkora a terménytöbblet pénzben kifejezett értéke. Az externális hasznok között olyan hasznokat kell megjeleníteni, amelyek nem a használóknál hanem olyan helyeken jelentkeznek amelyek nincsenek kapcsolatban a használóval. Hogy a mezőgazdaságnál maradjunk, ez például abban jelentkezhet, hogy az elvezett csapadékvíz nem önt el bizonyos területeket, így az elkerült kár az externális hasznok közt jelenik meg. Az egyéb hasznok olyan hasznok melyek a két említett haszon alá nem sorolható be.
1
Közgazdasági munkalapokat csak azoknak a pályázóknak kell kitöltenie, akiknek a beruházása tartalmazza a
következő elemek valamelyikét is: a. Épület átalakítás 100 m2 hasznos alapterület felett , b. Épület bővítés (kizárólag városi jogállású települések, valamint 2000 főt elérő, vagy meghaladó lakónépességű községek esetében támogatható), c. Az eredetitől eltérő alapterületű, kapacitású épület új építése (kizárólag városi jogállású települések és 2000 főt elérő, vagy meghaladó lakónépességű községek esetében támogatható), d. Amennyiben a funkcióvesztett épület hasznos alapterülete eltér az eredeti épületétől.
8
A "Közgazdasági költségek" munkalapon a kék mezőkben kell megadni azokat a korrekciókat melyek levonásával a pénzügyi költségekből a közgazdasági költségek előállnak. Ez legfőképpen a közvetett adókat jelenti, mint például az általános forgalmi adó. Az egyéb feltűntetett korrekciók igen ritkán fordulnak elő, de amennyiben az adott projektre jellemző, akkor kérjük azokat is feltűntetni. A "Közgazdasági elemzés" lapon azon információk állnak elő automatikusan, amelyek a pályázat mellékletét képező szakmai megalapozó dokumentumnak is részét képezik, így az adatok innen automatikusan átvihetők.
9
