Fejlődési paradigmák Szent-Iványi Balázs Világgazdasági Tanszék
A mai óra témái • • • • •
Neoklasszikus növekedéselmélet Klasszikus fejlődésgazdaságtani irányzatok Strukturalista / dependencia iskola Neoliberális ellenforradalom Ma elfogadott elméletek
Neoklasszikus megközelítés • Fejlődés vs. növekedés • Solow modell – a hosszú távú növekedés a termelési tényezők gyarapodásának függvénye • Endogén növekedéselmélet • A fejlődő országok sajátos viszonyai miatt igazán nem érvényes a neoklasszikus modell
1
Klasszikus fejlődésgazdaságtan • Nem egységes iskola, sok irányzat • 2. vh. után alakul ki, 50-es, 60-as évek • Közös vonások: – Fejletlenség belső okainak hangsúlyozása – Fejlődés mint unilineáris folyamat – Keynesiánus ihletettség: az állam kiemelt szerepe – Tőkefelhalmozás a növekedés kulcsa (neoklassz) – Külső segítség kell a fejlődés megindításához
„Bid Push” (Rosenstein-Rodan 1943) • Alapfeltevés: – Egyensúly a gazdaságban, de alacsony jövedelmek mellett – Az egyéni szereplőknek nem éri meg modernizálni
• A kormányzatnak olyan lökést kell adnia a gazdaságnak, amelynek hatására egyszerre sok termelő kezd modernizációba • Eszköz: a gazdaság minden ágára kiterjedő, koordinált szimultán beruházások (külföldi forrásokból)
Fejlődést gátló tényezők • Demográfiai helyzet, túlnépesedés • Kedvezőtlen természeti feltételek • Tőkehiány / korlátozott beruházási lehetőségek • Gyenge humán tőke • Szűk belső piac • Tényezők közti kölcsönhatások
2
„Ördögi kör” elméletek • „Egy ország azért szegény, mert szegény” (Nurske) • A fejlődést akadályozó tényezők magukat újratermelik • Leibenstein: ördögi kör, mint mozgásforma • Myrdal: kumulatív spirálmozgás • Két lehetséges kiút: – Deus ex machina – Belső erőfeszítések kritikus nagysága
Unilineáris fejlődés (Rostow, 1960) 1. Tradicionális társadalom 2. Átmeneti szakasz: kialakulnak a felemelkedés feltételei 3. Felszállás (take-off) 4. Az érettség felé 5. Magas szintű tömegfogyasztás DE a külső feltételek folyamatosan változnak!
A klasszikus elméletek ajánlásai • Nagy hatás a fejlődő világban • Állam kiemelt szerepe a tőkefelhalmozásban • Erőteljes tervezés, dirigizmus (ágazati mátrixok, állami monopóliumok) • Az állam, mint tulajdonos, a gazdaság aktív résztvevője, irányítója • Nagy beruházási projektek adják majd a lökést a fejlődéshez, ezeket külföldi segélyekből kell finanszírozni (pl. Asszuáni gát)
3
Strukturalista /dependencia iskola I. • A belső tényezők helyett a nemzetközi rendszer egyenlőtlenítő hatásaiból indul ki • Gyökerek: lenini imperializmuselmélet • A két iskola nem különíthető el élesen, és a klasszikus fejlődés-gazdaságtannal is gyakran összemossák • P. Baran, R. Prebisch, H. Singer., T. Balogh • Nagy gyakorlati hatás (főleg Latin-Amerikában), de tudományosan igazából sohasem fogadták el!
Strukturalista /dependencia iskola II. • Strukturalisták: – A fejlődők gazdasági szerkezete nem teszi lehetővé a hatékony illeszkedést a világgazdaságba – Prebisch-Singer tétel
• Dependencia iskola – Világrendszer dualizmusa – Centrum erőfölénye, kizsákmányolja a perifériát
• Gazdaságpol. ajánlások: – de-linking – importhelyettesítés – állami irányítás
A 70-es évek válsága • Csalódás a korábbi elméletekben: semmi hatás • Latin-Amerika: az importhelyettesítő stratégiának komoly visszahatásai government failure • Ázsiai kistigrisek sikere: állam vagy piac? • Kiút: – ÚNGR: a tervezés nemzetközi szintre emelése – Állam visszaszorítása
4
Neoliberális ellenforradalom • A piac minden körülmények között hatékonyabb az államnál • „Get prices right!” • Cél: FDI vonzása, exportorientált fejlődés körülményeinek megteremtése, GDP növekedés • A növekedés a társadalmak alsóbb rétegei közt is érezteti hatását, szegénység csökken („trickle down” hipotézis) • Gazdaságpolitikai recept: washingtoni konszenzus (J. Williamson 1993)
A washingtoni konszenzus pontjai 1. Államháztartási fegyelem 2. Közkiadási prioritások 3. Adóreform 4. Pénzpiaci liberalizáció 5. Versenyképes valutaárfolyam 6. Külkereskedelmi liberalizáció 7. Külföldi közvetlen beruházások 8. Privatizáció 9. Dereguláció 10. Tulajdonjog
A WC hiányosságai • Inkább közepes jövedelmű országok esetében lehet sikeres: a legszegényebbek esetében nem csökkenti a szegénységet • Az intézkedés gyakran tovább rontják a legszegényebb rétegek helyzetét • Országspecifikus tényezők figyelmen kívül • Kelet-ázsiai válság (1997) – a WC ajánlásai nem segítenek
5
A ma elfogadott elméletek I. • A fejletlenség oka a koordinációs kudarc – Gazdaságon belül több Pareto hatékony egyensúlyi állapot, nincs megfelelő koordináció a magasabb szint eléréséhez (big push visszaköszön…:-) – A fejlődés tehát e koordináció kialakítását jelenti Æ intézmények kiemelkedő szerepe
• Állam és piac partnersége, feladatmegosztás • Bizonyos tekintetben szintézis
A ma elfogadott elméletek II. • Nem hagyható figyelmen kívül: – Intézmények – kiemelkedik az oktatás és az egészségügy! – Jövedelem és vagyoni eloszlás: az egyenlőtlenség káros (Kuznets-féle fordított U?) – Történelem – útfüggőség! – Környezet: nem csak a természeti
• Fejlődés célja: szegénység azonnali csökkentése a humán képességek és életkörülmények javításán keresztül • Gazdságpolitikai recept: poszt-washingtoni konszenzus (J. Stiglitz)
A poszt-washingtoni konszenzus 1. 1. Tartós növekedés kulcsa az intézményi berendezkedés, kialakítás 2. Kevésbé számít a kormányzat mérete, mint a minősége (good governance) 3. Input-output → visszacsatolás, kiigazítás, adaptálás 4. Erős kormányzat a piaci erők kialakulásáig 5. Piacgazdaságnak megfelelő jogrendszer (!) 6. Hatalom és költségvetés decentralizációja
6
A poszt-washingtoni konszenzus 2. 7. Nem kormányzati szervek, civil szféra tevékenysége kibővítése, erősítése 8. Méltányos jövedelempolitika (pol-i tám.) 9. Belső pénzügyi rendszer intézményei kialakítása, azután (!) fokozatos liberalizáció 10.Regionális kapcsolatok előmozdítása 11.Fejlesztéspolitika alá rendeljük a monetáris és fiskális politikát (IMF-IBRD) 12.Szélesebb konszenzus
A piac és az állam partnersége • Piac: – Termelés és javak allokációja – de az állam ezen változtathat
• Állam: – – – – – –
Fejlődési folyamat megfelelő tervezése Intézményi infrastruktúra Makrostabilitás fenntartása Technológiai fejlődés támogatása Méltányos jövedelemelosztás + hagyományos állami feladatok
• Közös területek: – Fizikai infrastruktúra kiépítése – Oktatás – Egészségügy
Æ Túlmutat az „éjjeliőr állam” felfogásán, de azért messze nem jelent visszatérést az etatista/dirigista szemlélethez!
A tervezés visszatérése • A fejlődés komplex folyamat, az egyes elemeket össze kell hangolni • Poverty Reduction Strategy Papers (PRSP) • Fejlesztés irányainak kijelölése, célok, trendek felvázolása • Indikátorok, monitoring • A partnerország készíti, donorok finanszírozzák – „ownership” • Nem azonos az 50-es – 60-as évek tervezésével!
7
A PWC, mint domináns paradigma • • • • •
BW intézmények elfogadják OECD: International Development Targets ENSZ Millenniumi Nyilatkozata, 8 MDG EU fejlesztési politikája USA Millenium Challenge Account
Ajánlott irodalom • Szentes T., 1999. Világgazdaságtan. Elméleti és módszertani alapok. pp. 673-699. Budapest: Aula Kiadó • Stern, N. – Stiglitz, J., 1997. A Framework for a Development Strategy in a Market Economy. In: Development Strategy and Management of the Market Economy. New York: Oxford University Press. • Meier, G. – Stiglitz, J. (eds), 2001. Frontiers of Development Economics. The Future in Perspective. Washington D.C.: World Bank
8