Fejér Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció 2018-ig
Összeállította:
Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2016.
Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság tagjai 2016. január 1. - 2018. december 31. közötti időszakban MFKB elnök: Dávid Lajos
Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
MFKB Tagok: Buday Attila
Fejér Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
Budai Angéla
Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács
Fülep Adrienn
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság
Lászlóné Kenyeres Krisztina
Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács
A Fejér Megyei Szakképzés Fejlesztési Koncepció – 2018. időszakig összeállítását az NFA-KA-NGM-1/2015/TK szerződés támogatta. A koncepciót elfogadta a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2016. november 28-i ülésen. Készítette: Németh János Schindler Rózsa Szerkesztette, lektorálta: Dávid Lajos Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elérhetősége: Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Gazdaság Háza 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. telefon: +36-22-510310 e-mail:
[email protected] internet: www.fmkik.hu
2
3
4
Tartalomjegyzék Bevezető .............................................................................................................................................. 7 1. Megyei helyzetelemzés .................................................................................................................. 11 1.1. Fejér megye gazdasági környezete ............................................................................................. 11 1.2. A munkaerő-piaci környezet ...................................................................................................... 14 1.3. A társadalmi-demográfiai környezet .......................................................................................... 15 1.4. Fejér Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése, feladatainak bemutatása .......................... 16 2. Az oktatási rendszer helyzete Fejér megyében .............................................................................. 17 2.1. A Fejér Megyei Szakképzés-fejlesztési Stratégia koncepcionális megalapozása ...................... 17 2.2. A 2011. évi CXXXVII. szakképzésről szóló törvény 2015. évi és 2016. évi LXVI. törvény szerinti változásai............................................................................................................................... 22 2.3. A szakképzés jellemzői Fejér megyében .................................................................................... 26 2.4. Fejér megye súlya az oktatási rendszerben (Helyzetelemzés) .................................................... 30 2.5. Fejér megye iskolarendszerű OKJ-s képzési kínálata ................................................................ 39 2.6. Pályaorientáció, pályairányítás, pályakorrekció ......................................................................... 40 2.7. Munkaerő-piaci térkép ................................................................................................................ 40 3. Szakképzési trendek, kihívások, feladatok .................................................................................... 41 3.1 A stratégiai illeszkedés szempontjai ............................................................................................ 41 3.2. Fejér megye stratégiai céljai, megyei programok ....................................................................... 45 4. Megyei szakképzési elvek, célok, fejlesztési stratégia .................................................................. 48 4.1.A változások indokai ................................................................................................................... 48 4.2 A megyei szakképzés SWOT analízise ....................................................................................... 50 4.3.A megyei szakképzés küldetése................................................................................................... 52 4.4. A megyei szakképzés-fejlesztés átfogó céljaiból levezetett stratégiai célok és feladatok .......... 53 5. Szakképzés - kitörési pontok, akcióprogramok ............................................................................ 63 Mellékletek ........................................................................................................................................ 68
5
6
Bevezető Új koncepciót, új feladatokat és célkitűzéseket meghatározva állította össze a Fejér Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepciót 2018-ig tartó időszakra vonatkozóan a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság. A 2016. január 1-től új bizottsági összetételben működő MFKB úgy ítélte meg, hogy új feladatokat, célkitűzéseket határoz meg egy újonnan kidolgozott koncepcióban, figyelembe véve a jelentős jogi, társadalmi, gazdasági és környezeti változásokat, amelyek a szakképzés struktúráját és tartalmát is lényegesen befolyásolják. A koncepció elkészítése során rendező elvként a 2016. novemberig hatályos jogszabályokat, adatokat vettük figyelembe. Az adatok lezárása november 28-ával datálódik. Jelen koncepciót az MFKB 2016. november 28-i bizottsági ülésen fogadta el. Az új, 2018-ig tartó időszakra vonatkozó Fejér Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció elkészítésében közreműködő szervezetek és szakértők: Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara, Dunaújvárosi Szakképzési Centrum, ECHO Szociológiai Kutatóintézet Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Fejér Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság, Székesfehérvári Szakképzési Centrum, Videoton Holding Zrt. Szakértők: Buday Attila- Fejér Megyei Kormányhivatal, Foglalkoztatási Főosztály Budai Angéla – Videoton Holding Zrt. Fülep Adrienn - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság Lászlóné Kenyeres Krisztina – Dunaújvárosi Egyetem Fülöp Ilona - Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara 7
Németh János- szakképzési és felnőttképzési szakértő Schindler Rózsa-szakképzési és felnőttképzési szakértő Sipos Éva - Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Turcsányi Sándorné – Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium A 2011. évi CXXXVII. Szakképzési Törvény (Szt.) 81. § - 83. § szabályozza a megyei fejlesztési és képzési bizottságok feladatkörét és összetételét. A jelenleg hatályos Szt. 83. § szerint a bizottság létszáma 5 fő. Az MFKB elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel 3 éves időtartamra. Jelen koncepcióban bemutatott Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság mandátuma 2016. január 1-jétől 2018. december 31-ig érvényes. Előzmények: A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB) a szakképzésről szóló 2011. évi CXXXVII. törvény alapján 2012. október 01-én kezdték meg működésüket. A megbízatás 3 évre szólt, 2015. december 31-ig. Ezen időszakban a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 7 fővel működött. A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013-ban készítette el a 2020-ig szóló középtávú szakképzés-fejlesztési koncepcióját, és azóta is az abban megfogalmazott megyei szakképzési jövőkép, célkitűzések szerint dolgozik. A bizottság a 2013-ban íródott koncepció elfogadásakor úgy döntött, hogy a folyamatosan változó jogszabályokra, rendeletekre való tekintettel a rugalmasság elvét alkalmazva, a koncepciót folyamatosan felülvizsgálja és a mindenkori jogszabályi környezethez, feltételrendszerhez igazítja. Fejér Megyei Szakképzés Fejlesztési Koncepció – 2020-ig szóló koncepció felülvizsgálata megtörtént: 2014. évben és 2015. évben. Átvezetésre kerültek a magyar szakképzés fejlesztését érintő lényeges változások. A 2016. január 1-től új bizottsági összetételben működő MFKB - figyelembe véve a jelentős jogi, társadalmi, gazdasági és környezeti változásokat - új feladatokat, célkitűzéseket határoz meg egy újonnan kidolgozott Fejér Megyei Szakképzés Fejlesztési Koncepcióban 2018-ig tartó időszakra vonatkozóan.
8
Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság feladatai:
Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények összhangjának érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, tanácsadó és javaslattevő
testület.
Közreműködik
a
munkaerő-piaci
információk,
foglalkoztatási,
foglalkoztathatósági adatok gyűjtésében, feldolgozásában, prognózisok készítésében. A Bizottság feladatai közé tartozik a szakmaszerkezeti döntési javaslat összeállítása, a következő évekre vonatkozó szakképzési irányokra, beiskolázási arányokra, szakközépiskolai ágazati képzésekre
vonatkozóan,
kormányrendeletben
továbbá
a
meghatározott
Szabóky
Adolf
ösztöndíjra
Szakképzési jogosító
Ösztöndíjról
szóló
szakképesítésekre,
a
hiányszakképesítésekre történő javaslattétel. Ezeket a feladatokat a korábbi években a bizottságok regionális szinten látták el (Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság). 2012. október 1-jétől a Szt. törvény 81-83. §-a határozta meg az MFKB által elvégzendő megyei feladatokat, melyek bővültek a regionális szinten történő működéshez képest. Közülük az egyik kiemelt fontosságú a megyei szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozása. A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013-ban készítette el a 2020-ig szóló középtávú szakképzés-fejlesztési koncepcióját, és azóta is az abban megfogalmazott megyei szakképzési jövőkép, célkitűzések szerint dolgozik. A Bizottság által felvázolt koncepció hátterét képezte és képezi az Európai Unió által megfogalmazott „Európa 2020” nevű 10 évre szóló növekedési stratégia. Az MFKB koncepcióban szereplő feladatok teljesítését minden évben elemeztük, értékeltük, aktualizáltuk a törvényi, rendeleti, intézmény-szerkezeti változásokat, átvezettük és meghatároztuk a szervezeti és egyéb változásokból, új szabályokból és előírásokból keletkező feladatokat. A Bizottságnak és a szakképzés rendszerében résztvevő valamennyi szereplő munkájának kifejtett erőfeszítései azonban nem hoztak elégséges eredményt a legfontosabb területen, a gazdálkodók munkaerő igényéhez jobban igazodó, megfelelő létszámú, területi elhelyezkedésű, piacképes tudással dolgozni tudó szakemberek képzésében, biztosításában.
9
A 2016-os esztendőnek, mind a szakképzés újabb fordulatokat hozó évének fő célkitűzése és feladata a munkaerő-piaci igények és a szakképzési rendszer hatékonyabb és célspecifikus összehangolása. Ennek jogszabályi, szervezeti feltételei adottak, illetve folyamatosan kerülnek elfogadásra. A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a 2016. évi újonnan történt alakuló ülésén számba vette a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény előírásait, abban meghatározott feladatokat, és a törvényi előírásokon kívül az alábbi célkitűzéseket határozta el: -
Fejér megye versenyképességi növekedését elősegítő új szakképzési feltételrendszer működésének
elősegítésére
teendő
intézkedések
megfogalmazása
az
együttműködő
partnerszervezetekkel; -
A Szakképzési Centrumokkal, a hozzájuk tartozó szakképzési iskolarendszerrel, a gazdálkodókkal való együttműködés elősegítése;
-
A gyakorlatorientált, duális képzésben résztvevő gyakorlati képzőhelyek számának növelését célzó intézkedések megfogalmazása;
-
A duális képzés elősegítése a felsőoktatásban;
-
A Szakképzési Centrumok és tagintézményeik önállóságának, mozgásterének kiszélesítésében való részvétel biztosítása,
-
A „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióban foglaltak megvalósításának támogatása,
-
Az MFKB-k hatáskör bővítésére javaslattétel, annak érdekében, hogy a gazdálkodók/vállalatok elvárásaira épülő döntéshozás történjen, például a hiányszakképesítések vonatkozásában.
10
1. Megyei helyzetelemzés 1.1.
Fejér megye gazdasági környezete
A legfrissebb megállapításokat szolgáltató „Top100+300 – Fejér megyei gazdasági értéktára” című kiadvány kimutatása szerint (NAV, KSH adatai alapján) Fejér megye gazdaságát 2016. I félévben is az ipar növekvő teljesítménye határozta meg. A megye ipari jellegét jelzi, hogy minden egyes Fejér megyei lakosra az országos átlag kétszeresének megfelelő ipari termelési érték jutott. A megyei beruházások értéke elsősorban a feldolgozóipari vállalkozások miatt nőtt, az invesztíciók döntő részét gépbeszerzések tették ki. Csökkent viszont az építőipar teljesítménye, ennek ellenére az ágazatban foglalkoztatottak száma nőtt. A megye munkaerőpiacát a magas foglalkoztatási szint jellemzi: kissé nőtt a megye gazdasági szervezeteinél alkalmazásban állók száma, ugyanakkor az üres álláshelyek adatai szerint a járműipar, az élelmiszeripar és a kereskedelem küzd jelentős munkaerőhiánnyal. 2016. június 30-án 62 372 Fejér megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetet tartottak nyilván, melyeknek kilenctizedét (57 531) vállalkozásként, további 6,8 százalékukat nonprofit szervezetként jegyezték be. A vállalkozások héttizedét önálló vállalkozóként vették nyilvántartásba, a munkavégzés jellege szerint 35 százalékuk fő-, 49 százalékuk mellékfoglalkozás keretében dolgozott. A társas vállalkozások közül a kft-k a legelterjedtebbek, 7 tizedük ezt a társasági formát választotta. A megyei vállalkozások csaknem teljes egészében 10 fő alatti vállalkozások, a 250 fő felettiek száma pedig mindössze 47. Minden ötödik vállalkozás mezőgazdasági tevékenységet végzett, további 16 százalékuk az ingatlanügyleteket, 10-10 százalékuk pedig a kereskedelmet és a tudományos és műszaki tevékenységet jelölte meg főtevékenységnek. Közülük a kereskedelem kivételével mindenütt bővült a vállalkozások köre, legnagyobb arányban (3,3 százalékkal) a mezőgazdaságban. Ipar 2016 első félévében a Fejér megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelésének értéke 1080 milliárd forint volt, 8,4 százalékkal magasabb volumenű, mint egy évvel korábban. A megye minden egyes lakosára 2,8 millió forint termelési érték jutott, az országos átlag kétszerese. A területi rangsorban (Budapestet is beleértve) Fejér megye a nyolcadik legmagasabb termelési volumen-növekedési ütemet érte el. A megye ipari termelésének döntő része, 1059 milliárd forint a feldolgozóiparból származott, amelynek termelési volumene összességében 9
11
százalékkal emelkedett. Ágazatainak többségében a termelés meghaladta a 2015 első félévit, csak a gépeket, gépi berendezéseket előállító cégeknél történt visszaesés. A csaknem kizárólag exportmegrendelésre dolgozó elektronikai iparban a folyamatos kapacitásbővítő beruházásoknak köszönhetően 45 százalékkal, a járműiparban pedig 5,2 százalékkal nőtt a kibocsátás volumene – előbbi termelési értéke 225 utóbbié 214 milliárd forintot tett ki. A villamos berendezések termelési volumene néhány vállalkozás tevékenységi körének változása miatt a többszörösére ugrott. Az ipari termelőkhöz június végéig 1094 milliárd forint nettó árbevétel folyt be, csaknem a tizedével több, mint 2015 első félévében. A bevétel négyötödét az export adta, amelynek volumene 12 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A belföldi értékesítésből ezzel szemben 2,2 százalékkal kevesebb, 191 milliárd forint bevételt könyvelhettek el a megye iparvállalatai. A gumi-, műanyag-, építőanyagiparban 15, a fa-, papír- és nyomdaiparban 6,8, a kohászati és fémfeldolgozó ágazatcsoportban pedig 4,4 százalékkal csökkent a hazai eladásokból származó árbevétel. Beruházások A megyei székhelyű gazdasági szervezetek új beruházásainak értéke meghaladta a 79 milliárd forintot, ami összehasonlító áron mintegy 20%-os növekedést jelent 2015 azonos időszakához képest. A tárgyieszköz-állomány növekedés jelentős része ezúttal is a feldolgozóipari vállalkozásokhoz köthető: az előző évinél tizedékével nagyobb volumenű, 48 milliárd forintértékű beszerzéseik a megye nemzetgazdasági beruházásainak 61%-át tették ki. A feldolgozó iparon belül változatlanul a közúti járművek alkatrészeinek gyártásával foglalkozó vállalkozások költöttek a legtöbbet, 17,7 milliárd forintot új eszközökre, ami az egy évvel korábbinak a másfélszerese. Fejlesztéseik szinte kizárólag új gépek és berendezések vásárlását jelentette. A fém alapanyagok gyártásával foglalkozó vállalkozások 7,1 az elektronikai termékek előállítói 6,1 milliárd forint értékben beruháztak. Az adminisztratív szolgáltatások ágban a nemzetgazdasági beruházások összege meghaladta a 10,5 milliárd forintot: a 2015. évi bázisidőszak hétszeresét kitevő invesztíciók elsősorban egy nemzetközi vállalatcsoport kapacitásnövelő projektjéhez kapcsolódtak. A kereskedelemben közel 5,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, másfélszerese az egy évvel korábbinak. Az összeg túlnyomó része a külföldi érdekeltségű kiskereskedelmi vállalkozásokhoz
kapcsolódott,
amelyeknek
12
a
jelentős
eszközbeszerzések
mellett
ingatlanvagyonukat is számottevően gyarapították. A mezőgazdaságban 3,2, a szállítás és raktározás ágában 2,3 az ingatlanügyletek területén 1,7, az építőiparban 1,3 milliárd forintot tettek ki. Építőipar, lakásépítés 2016 első felében a Fejér megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési értéke 15,1 milliárd forint volt, ami a magyarországi építőipari termelés 3,0 százalékát jelentette. A megyei építőipari cégek teljesítményének volumene 9,9 százalékkal csökkent egy év alatt. A két építményfőcsoport közül az épültek építésének teljesítménye 18 százalékkal esett vissza, az egyéb építményeké nem változott számottevően. A termelési volumen visszaesésének ellenére az építőiparban foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi 3,6 ezerről 3,9 ezerre nőtt. Az épületépítések visszaesésénél az ágazati bontás szerinti adatok is jól mutatják: a főtevékenységként a lakó- és nem lakó épületek szerkezetépítését végző szervezetek termelési volumene 27, a szintén főként az épületépítéshez kötődő szaképítési munkákat (épületgépészeti szerelések, befejező építés, bontási munkák) végzőké 11 százalékkal csökkent. Utak, vasút, közművek építésével foglakozó cégeknél élénkülés volt tapasztalható, teljesítményük 4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A tárgyidőszakban kötött új szerződések értéke háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz képest, főként közműberuházásokra kaptak megrendeléseket az építőipari cégek. A 2016 első félévi szerződésállomány 5,5-szerese az egy évvel korábbinak, amiben szintén meghatározó szerepet játszanak a közműépítésekre kapott többletmegrendelések. Keresetek A 2016. január-júniusi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos bruttó keresete 246 ezer forint volt Fejér megyében. A kereseten felüli juttatásokat (többek között az étkezési, lakhatási, a ruházati vagy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést) is magába foglaló munkajövedelem havi átlagos összege 261 ezer forintot tett ki. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (164 ezer forint) az országos átlagban, nagyobb mértékben, 8,7 százalékkal nőtt és a fővároson kívül csak Győr-Moson-Sopron
13
és Komárom-Esztergom megyében volt magasabb. Ezzel együtt a nettó átlagkereset közel 8 ezer forinttal elmaradt az ország átlagától. A megye költségvetési szerveinél 147 ezer, a versenyszférában 169 ezer forint volt a nettó kereset. Egy fizikai munkakörben dolgozó átlagosan havi 129 ezer forintot, még egy szellemi foglakozású 227 ezer forintot vitt haza.
1.2. A munkaerő-piaci környezet A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási rendszerében az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér megyében a 2015. decemberi zárónapon 11.740 fő álláskereső szerepelt, mely létszám valamivel több, mint egytizeddel (1.334 fővel) kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál. 2016. első félévében az alkalmazásban állók száma nőtt, átlagosan 121 ezren dolgoztak a megfigyelt szervezeteknél. A megyében élő 15-74 éves lakosság munkanélküliségi rátája (2,9%) Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye után a 3. legalacsonyabb érték volt. Fejér megye népessége 417.651 fő volt 2015. év elején, mely egy év alatt 0,4%-kal, tovább mérséklődött. A megye lakosságának 68,5%-a 15-64 év közötti. Év elején Fejér megyében az öregedési index 118,7 %, alacsonyabb az országos mutatónál. Az év elején 300,4 ezer fő, vagyis a lakosság két-harmada tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. Átlagosan 198 ezer gazdaságilag aktív, 15-64 éves személy élt a megyében. Az aktivitási arány 68,5%, amely a megyék rangsorában a 6. legmagasabb érték. Átlagkeresetek 2016. első félévében a Fejér megyei székhelyű legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél átlagosan 121 ezren álltak alkalmazásban, 1,1%-kal többen, mint az előző évben. A versenyszférában és a költségvetési szervezeteknél is többen dolgoztak. A nagy foglalkoztató ágak közül a kereskedelemben, az egészségügyben, az oktatásban, az adminisztratív szolgáltatások területén, valamint a szállítás és raktározás ágazatban bővült a létszám, az iparban és a közigazgatásban viszont kevesebben dolgoztak, mint egy éve. A havi bruttó átlagkereset (246 ezer forint) az országos átlagot meghaladó mértékben, 7,1%-kal nőtt, és a fővároson kívül csak Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében volt
14
magasabb. A kereseten felüli, egyéb munkajövedelmek az összes jövedelemnek átlagosan 5,7%-át képezték, összegük elérte a havi 15 ezer forintot. A havi nettó átlagkereset 164 ezer forintot tett ki, ezen belül a fizikai munkakörben foglalkoztatottak 129, a szellemi foglalkozásúak 227 ezer forintot vittek haza átlagosan. 1. számú ábra: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettő átlagkeresete
Forrás: www.ksh.hu
1.3.
A társadalmi-demográfiai környezet
Az előzetes adatok szerint 2016. I. félévben Fejér megye természetes népességfogyása lelassult, a megye népessége június végéig 758 fővel csökkent. Június végéig 1817 gyermek született és 2575en hunytak el. A születések száma 17 fővel nőtt, a haláleseteké 263-fővel csökkent 2015. első félévéhez képest. A házasságkötések száma kedvezően alakult: a félév során összesen 896 pár járult anyakönyvvezető elé, 10%-kal több, mint egy évvel korábban.
15
1. számú táblázat: a KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) 2015.I-III. negyedév Fejér megye
Közép-dunántúli régió
Országosan
Népesség száma (ezer fő)a)
323,7
821,1
7536,5
Foglalkoztatottak (ezer fő)
198,0
495,1
4264,8
Alkalmazásban állók (ezer fő)b)
120,5
282,4
2886,6
Munkanélküliek (ezer fő)
6,6
21,5
292,7
Gazdaságilag aktívak (ezer fő)
198
516,6
4557,5
Gazdaságilag inaktívak (ezer fő)
119,1
304,6
2979,0
Aktivitási arány (%)
68,5
62,9
60,5
Foglalkoztatási arány (%)
68,5
60,3
56,6
Munkanélküliségi ráta (%)
2.9
4,2
6,4
Megnevezés
Forrás: KSH
1.4.
Fejér Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése, feladatainak bemutatása
A Fejér Megyei Kormányhivatal munkáját, 12 szakmai főosztály keretében látja el 2015. április 1jétől. Ez idő óta végzett közszolgálati feladataival és a bevezetett változásokkal csökkentették az ügyintézési határidőket, átalakították az engedélyezi eljárásokat. Bevezették az objektív határidőt, ami az jelenti, hogy a bürokráciacsökkentő változtatásoknak köszönhetően az ügyek jelentős része két hónapon belül lezáródik. Tevékenysége
kiterjed
a
foglalkoztatás,
az
élelmiszerlánc-biztonsági,
földművelésügyi,
népességügyi, gyám-és igazságügyi, családtámogatási, társadalombiztosítási, munkavédelmi-és munkaügyi, műszaki, közlekedési, fogyasztóvédelmi, építésügyi, földhivatali, környezetvédelmi ügyekre. A Fejér Megyei Kormányhivatal hatáskörei, közszolgálati feladatai, a szakképzés irányítását is érintően 2017. január 1-jétől változnak, melyeket az eddigi eredményekre épülő, még hatékonyabb szervezeti, szakmai rendszerben, munkamegosztásban fognak végezni.
16
2. Az oktatási rendszer helyzete Fejér megyében 2.1.
A Fejér Megyei Szakképzés-fejlesztési stratégia koncepcionális megalapozása
Oktatás és képzés 2020. (ET 2020) Az „Oktatás és képzés 2020” Európai Uniós dokumentum az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés új stratégiai keretrendszere, amely elődjén, az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramon alapul. Közös stratégiai célkitűzéseket biztosít a tagállamok számára, többek között e célkitűzések eléréséhez szükséges elveket, valamint közös munkamódszereket fogalmaz meg. Azaz Európa megalkotta az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés 2020-ig szóló stratégiáját, melyben a szakképzés központi szerepet játszik. A szakképzésre meghatározott, 2020-ra elérendő ambiciózus célok, valamint a szakképzésfejlesztési stratégia a 2011-2014-es, valamint 2014-2017-es időszakban elvégzendő feladatok támogatják e stratégia megvalósítását. A technológia, a politika és a társadalom változásai olyan szakképzést kívánnak meg, amely megfelel a munkaerőpiac szükségleteinek és rugalmasan képes követni annak változásait. 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában magasabb szintű képesítésre lesz szükség, az állások felében felső-középfokú vagy posztszekunder végzettséget fognak megkövetelni. Sok ezek közül szakképesítés. Általában véve a munkahelyek – beleértve az elemi foglalkozásokat – egyre több szakértelmet igényelnek. A
stratégiai
alapdokumentum
a
tagállamok
a
szakképzésre
vonatkozóan
az
alábbi
referenciaértéket fogadták el: 1./ A felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban A felnőttek – különösen az alacsony képzettségűek – egész életen át tartó tanulásban való részvételének növelése céljából:
2020-ra biztosítani kell a felnőttek átlagosan legalább 15 %-ának az egész életen át tartó
tanulásban való részvételét. 2./ A felsőfokú végzettség iránti megnövekedett keresletnek köszönhetően, valamint ezzel párhuzamosan a szakoktatás és szakképzés egyenrangú jelentőségét elismerve:
17
2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 év közöttiek aránya érje el legalább a
40 %-ot; 3./ Annak érdekében, hogy az oktatást és a képzést korán elhagyók száma csökkenjen, az oktatásukat és képzésüket befejező tanulók száma a lehető legmagasabb legyen:
2020-ra az oktatást és a képzést korán elhagyók arányát 10 % alá kell csökkenteni.
Fejlesztendő területek tehát, új benchmarkok fejlesztése a következő területeken:
Mobilitás
Foglalkoztathatóság
Nyelvtanulás
A célkitűzések kijelölik a nyolc kulcsfontosságú szakpolitikai területet is, azaz
igazságosabb oktatási és képzési rendszer biztosítása;
az oktatási és képzési hatékonyság előmozdítása;
az egész életen át tartó tanulás megvalósítása;
a fiatalok elhelyezkedéséhez szükséges készségek elsajátításának a támogatása;
az iskolai oktatás korszerűsítése;
a szakképzés korszerűsítése (a koppenhágai folyamat);
a felsőoktatás korszerűsítése (a bolognai folyamat);
a foglalkoztathatóság megteremtése.
„Szakképzés a gazdaság szolgálatában” A Kormány 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozata a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról A szakképzési rendszerrel szemben megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő fejlesztési célok a következő három témakör köré csoportosíthatók: a) A gazdaság igényeinek kiszolgálása: a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése, kibocsátása;
18
b) A duális képzés erősítése: a képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek bővítése, a duális képzési formában részt vevők számának emelése; c) A szakképzési rendszer jobbítása: a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének javítása.
A magyar szakképzés jövőképe 2020-ra A „szakképzési centrumok” kialakítása. A „szakképzési centrumok” az adott térség
1.
gazdasági folyamataival összhangban biztosítják a szükséges munkaerő utánpótlását. Megerősödik a duális képzés, ezáltal biztosítva, hogy a végzett szakmunkások és
2.
technikusok gyakorlatorientált, naprakész tudással rendelkezzenek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, növelve a szakképzés presztízsét. Az
3.
ágazat
specifikus
szabályozás
megvalósulását
követően
reálisan
várható
a
tanulószerződések számának emelkedése. A tanulószerződés alapján nyújtható tanulói támogatási, illetve a szakiskolai tanulmányi
4.
ösztöndíjrendszer kiszélesítésével több tanuló vesz részt a szakképzésben. Szakképzés és a felsőoktatás közötti jogszabályokban meghatározott átjárási lehetőségek
5.
mindkét irányba biztosítják az átlépést a különböző oktatási rendszerek között. Minden szakképzési tanulmányi ágból lehetővé válik a felsőoktatás irányába történő
6.
továbblépés. Hatékony pályaorientációs rendszer segíti majd az általános iskolai tanulókat a
7.
képességeiknek és alkatuknak megfelelő továbbtanulási irány kiválasztásában. Az új típusú HÍD programok révén a korábban lemorzsolódó tanulók is szakképesítést
8.
szereznek. A pedagógusok az egyetemi és főiskolai tanulmányok alatt felkészítést kapnak a
9.
szakképzésben és felnőttképzésben történő oktatásra is. 10.
A szakképzési pedagógus életpálya - modell kialakításával gyakorlati oktatók elismert és
megbecsült tagjaivá válnak a pedagógus közösségnek. Ennek érdekében a szakképzési reform főbb beavatkozási területei, melyeket figyelembe kell venni.
19
A duális képzés erősítése, kiszélesítése:
a képzés szerkezetének javításával,
a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetek számának növelésével.
A szakképző iskolák vonzóbbá tétele A gazdaság igényeinek kiszélesítése- a szakképzés beiskolázási mutatóinak javítása. A szakképzésben oktató tanárok és szakoktatók sajátos életpálya-modellje a pedagógusok előmeneteli rendszerében. A pályaorientációs, pályaválasztási rendszer megújítása. Pályakövetés. A szakképzés és a felsőoktatás rendszerének közelítése. A
felnőttek
munkaerő-piaci
alkalmazkodóképességének
javítása,
felnőttoktatásban/felnőttképzésben való részvételük ösztönzése. A felnőttoktatásban folyó szakképzés megújítása. A szakképzési rendszer fejlesztése.
Magyarország stratégiája az Élethosszig tartó tanulásról (LLL). Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020.
A stratégiai célok elérése érdekében az alábbi főbb faladatokat definiálta: a) A gazdaság hosszú,- közép- és rövidtávú igényeit tükröző szak- és felnőttképzési igények előrejelzésének fejlesztése, b) A pályaorientációs, pályaválasztási, és a felnőtt pályakorrekciós tevékenység fejlesztése, az utánpótlást biztosító önálló programok kidolgozása, c) Az iskola- munkahely átmenetet segítő programjainak kidolgozása, a fiatal munkavállalók beilleszkedésének támogatása, d) Az
Országos
Képzési
Jegyzék
(OKJ)
követelményrendszerének
áttekintése,
korszerűsítése, e) A felnőttképzés minőségbiztosításának fejlesztése, a kamarai akkreditáció feltételeinek megteremtése,
20
f) A vizsgáztatás rendszerének átalakítása, regionális vizsgaközpontok létrehozása, akkreditált kamarai vizsgahelyek hálózatának létrehozása (ezen belül szakmai szempontból kiemelkedő prioritású:) 1.
Regionális vizsga- és módszertani központok létrehozása.
2.
A tulajdonság kompetenciák mérésének megszüntetése a felnőttképzésben.
3.
Szakterületenként állandó összetételű, regionális vizsgabizottságok létrehozása.
4.
Kamarai vizsgabiztosi rendszer a felnőttképzésben.
g) A kötelező ismeretmegújító, ismeretkorszerűsítő rendszer kialakítása, h) A mestervizsgáztatás rendszerének kiterjesztése, korszerűsítése és illesztése a kamarai továbbképzési rendszerhez, i) A kamara és a felsőoktatás kapcsolatrendszerének fejlesztése, j) A kamarai szervezeti, szolgáltató és informatikai rendszer fejlesztése, a működtetés finanszírozása, Európai egyeztetés a szakképzés fejlesztéséről. Rigai Nyilatkozat, mint a 2020-ig tartó időszak legfontosabb szakmai kihívásai. A Rigai Nyilatkozatot elfogadó tagállamok, így Magyarország is, 2020-ig öt területet kell, hogy kiemelt figyelemmel kísérjenek. Ezek a következők: 1. A vállalatoknál történő, munkaalapú gyakorlati képzés elterjesztésének további fejlesztése, támogatása. 2. A felnőttek és tanköteles korú fiatalok szakképzési rendszerének további minőségi fejlesztése. 3. Rugalmasabb rendszerű, könnyebben megkezdhető és folytatható szakképzések kifejlesztése, kiegészítve egy hatékony tanácsadási és az egyéni tudást értékelő szolgáltatási rendszerrel. 4. A napi munkavégzéshez szükséges készségek, kompetenciák fejlesztésének megerősítése a szakképzési kerettantervekben, és az ilyen tanfolyamok kínálatának növelése.
21
5. A szakmákat oktató tanárok, szakoktatók, a segítő mentorok és gyakorlati szakemberek képzésének és továbbképzésének rendszerszerű megközelítése, fejlesztése, számukra hatékony tanulási lehetőségek biztosítása. A fenti célokat a hazai szak- és felnőttképzési szakpolitika is magáénak vallja, megvalósításuk a következő fejlesztési időszak kiemelt feladata.
2.2. A 2011. évi CXXXVII. szakképzésről szóló törvény 2015. évi és 2016. évi LXVI. törvény szerinti változásai A gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés megteremtése csak a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, annak tartalmi változásokat hordozó strukturális változásával érhető el. A Kormány 2015. februári döntése megnyitotta a lehetőséget arra, hogy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az egyidejű és összehangolt módosítása a szakképzést folytató iskolatípusok átalakítása mellett olyan fenntartói szerkezetet vezessen be, amely az iskolarendszerű szakképzést új alapokra helyezi és a gazdaság, valamint az oktatási rendszer összehangolt fejlesztését valósíthatják meg. A közelmúltban lezajlott jogszabályi változások a fenti elképzelések megvalósításához igazodik. Szakképzést érintő legfontosabb változások: Új szakképzési intézménytípusok, új szakképzési feladat ellátási struktúra kialakítása és bevezetése: szakképzési centrumok, (2015. 07.01.) 2016/17. tanévtől a jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, (4+1 éves képzés), (2016.09.01.) jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul, (3+2 éves képzés), (2016.09.01.) jelenlegi speciális szakiskola szakiskolaként működik. A második szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzésének ingyenessége. Duális képzés erősítése, gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítása,
22
Tanulószerződési és együttműködési megállapodási rendszer szabályainak pontosítása (2015. 06. 01.). Gyakorlati oktatókra vonatkozó képesítési előírások esetén alternatív lehetőség biztosítása (2015.09.01.). Modulzáróvizsgák központi szervezési lehetőségének bevezetése (2016.01.01.). Köznevelési
pedagógus
életpálya
modellhez
illeszkedő
szabályok
kialakítása
a
szakképzésben (2016.09.01.). A tanulószerződés-kötési lehetőség kiterjesztése a felnőttoktatásra. A szakmai érdekegyeztetési, javaslattételi fórumok összetételének módosítása (NSZFT, MFKB, NKB). A szakképzési rendszer további változásai a hatályos jogszabályok tükrében A szakképzési rendszert érintő 2015-ös jogszabály-módosítások csak az első lépést jelentették a gazdaság, a munkaerőpiac és a szakmatanulást választók igényeit kielégíteni képes intézményrendszer kiépítése felé. Annak érdekében, hogy a kormány, és az időközben az átalakítási folyamatban fontos szerepet játszó Köznevelési Kerekasztal által közvetített elképzelések minden eleme a helyére kerüljön, 2016-ban is szükség volt és van további jogszabályi változásokra. A szakképző iskolákban 2016. szeptemberétől immár az új struktúrával (szakközépiskola, szakgimnázium) kezdődött meg a tanév. Ehhez kapcsolódóan már 2015-ben megkezdődött az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) felülvizsgálata, majd 2016-ban (25/2016. (II.25.) Korm. rendelet) sor került annak módosítására is. Szakértői javaslatokra az egyes ágazatokban meghatározásra kerültek azok a rész-szakképesítések és szakképesítések, melyeket a szakgimnáziumot a 2016/2017-es tanévben megkezdő tanulók a szakgimnáziumi érettségi keretében megszerezhetnek. Az OKJ-módosítással összefüggésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) irányítása alatt korszerűsödtek az egyes szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai dokumentumok
(szakmai
követelménymodulok,
szakképzési kerettantervek) is.
23
szakmai
és
vizsgakövetelmények,
A szakképző iskolai struktúra átalakulásával egyidejűleg módosult az ún. hiányszakképesítések megszerzésére irányuló képzésekben részt vevő tanulók számára létrehozott ösztöndíjrendszer is. A sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében a törvénymódosítás lehetővé tette, hogy ők a második szakképesítésüket is a képzési igényeikhez, sajátosságaikhoz jobban illeszkedő nappali rendszerű oktatásban szerezhessék meg. A gyakorlati képzést érintően több változást hozott a módosítás. Egyrészt, lehetőség van arra, hogy a gyakorlati képzési idő 5%-át a tanuló – a komplex szakmai vizsgára való megfelelő felkészülés érdekében - az iskolai tanműhelyben töltse. Ezen túlmenően – a tanulók valós gazdasági körülmények közt folyó duális képzésének biztosítása érdekében – bevezetésre került, hogy a 9. évfolyamos tanuló szintvizsga letétele nélkül, kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben töltheti le az előírt szakmai gyakorlatot. A kevesebb tanulót képző kis - és középvállalkozások közreműködését segíti elő az a módosítás, amely alapján a gyakorlati képzést fő tevékenységként végző gazdálkodó egyidejűleg 12 fő tanulót foglalkoztathat. A második szakképesítés ingyenes megszerzése lehetőségének bevezetésével jelentősen bővült a felnőttoktatásban részt vevők száma, melynek következtében új oktatásszervezési, humánerőforrás-politikai kérdések, lehetőségek merültek fel a szakképzésben. Szintén a szakképzésben fennálló szakelméleti oktatóhiány kezelésére szolgáló korrekció, hogy a 2016 szeptemberétől induló szakközépiskolák szakképző évfolyamain tanító, valamint a szakgimnáziumokban szakmai elméleti tárgyakat oktató szakemberek egyetemi végzettség nélkül is végezhessék tanári tevékenységüket. Ezekben az iskolában ugyanis jelenleg is jellemzően főiskolai végzettségű szakemberek végzik megfelelő színvonalon a munkájukat. A szakképzés gazdaság igényeivel történő összehangolását biztosító szakmaszerkezeti döntésre vonatkozó szabályozás is kiegészítésre került, a 2017/2018-as tanévtől kezdődően a szakmaszerkezeti döntésről szóló kormányrendelet külön fogja kezelni a nappali rendszerű
24
oktatásra és a felnőttoktatásra vonatkozó beiskolázási kereteket, lehetőségeket, valamint a 2017/2018-as tanévtől kezdve keretszámok kerülnek meghatározásra a szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésekre is.
A köznevelési hídprogramokból kiváló Szakképzési Hídprogramban a 2016/2017. tanév kezdésétől válnak jogosulttá a részt vevő tanulók és pedagógusok – felmenő rendszerben – ösztöndíjra illetve pótlékra a kijelölt szakképző iskolákban. A 25/2016. (II.25.) az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló Kormányrendeletben foglalt változások. Struktúrát érintő változások és azok következményei: A 2015. évi LXVI. törvény 2016. szeptember 01-től megváltoztatja a szakgimnáziumi 9-12. évfolyamokon a szakmai és közismereti képzések arányát. Ennek alapján e képzési időszakban a szakmai képzés aránya emelkedik, mintegy 600-700 óra képzési többlet lehetőség jelenik meg. A köznevelési törvény módosítása alapján a szakgimnáziumokban az érettségi vizsga keretében szakképesítést is szereznek az érettségizők. A tartalom és óraszám egybevetése esetleges képzési idő csökkenéshez vezethet. Felnőttképzésben egyes szakképesítések (30 db rész-szakképesítés és 135 db szakképesítés és szakképesítés- ráépülés esetében a minimális képzési idő csökkenése. Új, speciális tudást biztosító szakképesítések, szakképesítés-ráépülések jelennek meg a gépészet, az informatika, a vegyipar, a villamosipar területén. Ágazatok száma, ágazatok megnevezése változott. Szakmacsoportok megnevezése, száma változott. Új szakképesítések jelennek meg, mások törlődtek. Pontosítások az adatokban: azonosítási szám, a képzés munkarendje, megnevezés, jelmagyarázat.
25
2.3.
A szakképzés jellemzői Fejér megyében
Fejér megyében két szakképzési centrum működik az egyik Székesfehérváron, a másik Dunaújvárosban. Megnevezésük: Székesfehérvári Szakképzési Centrum, Dunaújvárosi Szakképzési Centrum. A két centrum összesen 18 intézmény fenntartásáról gondoskodik. A magán fenntartású intézmények száma megyénkben 20. A Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában 3 mezőgazdasági képzést folytató intézmény működik. A megyei intézmények fenntartónkénti megoszlását az I. számú melléklet mutatja. 2016/2017-es tanévben a szakképző intézmények képzési szerkezetének strukturális változásairól beszélhetünk. Szakközépiskola
szakgimnázium (4+1 éves képzés)
Gimnáziumi végzettséggel továbbra is 2 éves szakmai képzés szakközépiskola (3+2 éves képzés)
Szakiskola
Érettségi megszerzése a szakképzettség beszámításával. A diákok számára mindkét esetben a képzés során érettségi és OKJ szakképesítés megszerzése is letehetővé válik és megnyílik a lehetőség a felsőfokú képzésre, továbbképzésre is. A 2015. évi LXVI. törvény 2016. szeptember 01. napjától megváltoztatja a szakgimnáziumi 9-12. évfolyamokon a szakmai és a közismereti képzések arányát. 2016. szeptember 01. napjától a szakképzési évfolyamokon, iskolarendszerű képzések – bizonyos képzések esetében - a 2016. január 01. napján hatályos OKJ-hoz kiadott kerettantervek szerint is indíthatók a szakmaszerkezeti döntés figyelembevételével. (OKJ rend. 9. § (11) bek.) A szakgimnáziumok 9. évfolyamain induló iskolarendszerű képzések kizárólag a 2016. szeptember 01. napján hatályos OKJ-hoz kiadott kerettantervek szerint indíthatók. (OKJ rend. 9.§ (12) bek.)
26
2. számú táblázat: OKJ változások Szakképesítések
Régi OKJ (db)
Új OKJ (db)
Részszakképesítés (21, 31, 51)
152
201
Szakképesítés (32, 34, 52, 54, 62)
289
340
Szakképesítés ráépülés (33, 35, 53, 55)
200
219
Forrás: NSZFH Köznevelési és szakképzési hídprogramok A 2015/16-os tanévben a Köznevelési Hídprogramok azoknak a tanulóknak kínálnak lehetőséget tanulmányaik folytatására, akik: az általános iskola elvégzése után nem jutottak be középfokú oktatási intézménybe (HÍD I.), nem fejezték be az általános iskolát, de már betöltötték 15. életévüket (HÍD II.). A HÍD II. 10 hónapos: 7 általános iskolai befejezett osztályuk van. A tanulók tanúsítványt kapnak, amely alapfokú iskolai végzettséget igazol. A HÍD II. 20 hónapos: 6 általános iskolai befejezett osztályuk van. A képzés során közismereti és szakmai oktatásban részesülnek, rész-szakképesítésről szóló szakiskolai bizonyítvány kapnak. 2016. szeptember 1-jétől a Köznevelési Hídprogramok szakképzési ága
Szakképzési
Hídprogram néven a szakképzési törvény szabályozási körébe került. Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj Ez idáig csak a szakiskolai tanulók kaphattak a kormányrendeletben kiadott szakmákban szakiskolai ösztöndíjat, de a jövőben a szakgimnáziumban tanulók is jogosultak a juttatásra az adott tanévre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott hiány-szakképesítésekben. Az ösztöndíj tanulmányi eredményük alapján az államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben
27
részt vevő tanulók részére első szakképesítés esetén nyújtható. Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani a tanév első félévében, valamint az előző tanévet lezáró év végi bizonyítványban, a tanév második félévében a félévi értesítőben szereplő tantárgyak osztályzatainak számtani átlagaként meghatározott tanulmányi átlageredmény alapján. A szakgimnáziumi tanulmányokat folytató tanulók kétféle esetben és időben jogosultak a szakiskolai ösztöndíjra: - az érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó hiányszakképesítésnek minősülő szakképesítés esetében a szakmai vizsgára felkészítő 13. évfolyamon, - az érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához nem tartozó hiányszakképesítésnek minősülő szakképesítés esetében a szakmai vizsgára felkészítő 14. évfolyamon. Valamennyi jogosult tanuló a tanulmányait lezáró szakmai vizsga utolsó vizsgarésze vizsgaidőszakának végéig jogosult az ösztöndíjra. Nem részesülhet ösztöndíjban az előírt tanulmányi eredményt el nem érő tanuló: - aki az adott félévben, az azt megelőző félévben szakközépiskolai és szakiskolai tanulmányok esetében 2,51, - szakgimnáziumi tanulmányok esetében 3,01 alatti tanulmányi átlageredményt ért el vagy valamely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani a tanév első félévében az előző tanévet lezáró év végi bizonyítványban, a tanév második félévében a félévi értesítőben szereplő tantárgyak osztályzatainak számtani átlagaként meghatározott tanulmányi átlageredmény alapján. Az ösztöndíj mértéke szakközépiskolai vagy szakiskolai tanulmányok esetében az első szakképzési évfolyam első félévében egységesen havonta 10 000 forint. Az II-es számú melléklet tartalmazza az elmúlt évek hiány-szakképesítéseit. Az elmúlt 7 év összehasonlítása alapján megállapíthatjuk, hogy a hegesztő, a villanyszerelő, a kőműves és a szerszámkészítő minden évben szerepeltek a kiemelt szakképesítések között. A gépi forgácsoló, a szociális ápoló és gondozó egy év kivételével, szintén az ösztöndíjas képzések körét gyarapította.
28
3. számú táblázat: Ösztöndíj rendszer Tanulmányi átlag
Szakközépiskola
Szakgimnázium
4,51 és 5,0 között
35.000,- Ft
50.000,- Ft
4,01 és 4,5 között
27.000,- Ft
40.000,- Ft
3,51 és 4,0 között
20.000,- Ft
30.000,- Ft
3,01 és 3,5 között
15.000,- Ft
20.000,- Ft
2,51 és 3,0 között
10.000,- Ft
-
Forrás: NSZFH Mezőgazdasági képzést folytató intézmények strukturális változásai A Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium új tagintézménnyel bővült. Az eddig KLIK fenntartású Fejér Megyei Eötvös József Szakképző Iskola és Kollégium 2015 szeptemberétől a Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Szakképző Iskolája és Kollégiuma néven folytatja oktatási tevékenységét.
29
2.4.
Fejér megye súlya az oktatási rendszerben (Helyzetelemzés)
A megyében több, mint 50 intézményben folyik szakképzés. Az elmúlt két év, állami és nem állami fenntartású intézmények által beiskolázottak létszámát a III. számú mellékletben látható, amiből megállapítható, hogy a tanulólétszám a 2014/2015-ös tanévhez képest 9,4 %-el csökkent a következő tanévben. A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a gépészet, a kereskedelemmarketing, az egyéb szolgáltatások, a mezőgazdaság szakmacsoportokban markáns csökkenés látható, viszont az oktatás, a szociális szolgáltatások, az építészet és az ügyviteli szakmacsoportban érzékelhető növekedés tapasztalható. A Dunaújvárosi és a Székesfehérvári Szakképzési Centrum a szakközépiskolai ágazataira, szakképzési évfolyamaira felvett tanulóinak számát a IV. számú melléklet (a centrumok által szolgáltatott adatok alapján) tartalmazza. A 2016/2017-es tanévben szakközépiskolába 1554 fő, szakiskolába (beleértve a felnőttoktatás területét is) 2462 fő, illetve HÍD - programban 69 fő kezdte meg tanulmányait. A táblázat adatait elemezve a következő megállapítások tehetők. A Székesfehérvári Centrum fenntartásába tartozó intézményekben nem történt beiskolázás szociális, képző-és iparművészet, közlekedés szakmacsoportokba. Dunaújvárosban könnyűipar, élelmiszeripar és földmérés ágazatban nem indultak képzések. A térség gazdasági húzóágazatában (gépészet) a beiskolázottak száma a többi ágazathoz képest meghaladja az átlagot. A Földművelésügyi Minisztérium fenntartása alá besorolt három intézmény összesített adatokat szolgáltatott, így a mezőgazdaság és a vendéglátás szakmacsoportban 2016/2017-es tanévre 289 főt iskoláztak be. Összességében megállapítható, hogy a 2016/2017-es tanévben Fejér megyében az állami fenntartású intézmények tekintetében összesen 4374 fő tanuló kezdte el középfokú tanulmányait. Kamarai garanciavállalás 2015-ben bevezetésre került a kamarai garanciavállalás, amely szerint a köztestületi gazdasági kamara vállalja és garantálja a tanulók számára a megfelelő vállalati, egyéb, gazdálkodói, gyakorlati képzőhelyet.
30
A kamarai garanciavállalás a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítését és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza meg. A kamarai nyilvántartásban engedéllyel rendelkező gyakorlati képzőhelyek biztosítják a szakgimnáziumi
és
szakközépiskolai tanulók szakmai gyakorlati
képzését.
A kamarai
garanciavállalás rendszere jelentős mértékben elősegíti, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, vállalati környezetbe, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. A garanciavállalás és az egységes nyilvántartásba vételi rendszer bevezetése erősítette a szakiskolákkal és a gazdálkodó szervezetekkel történő partneri együttműködést. Az iskolai kapcsolattartókkal és intézményvezetőkkel történő sikeres együttműködés hozta magával, hogy a kamarai garanciavállalás rendszerében, a szakképzés tanulóinak megközelítőleg 80 %-a szakmai gyakorlatot gazdálkodó szervezeteknél kihelyezett formában teljesíthetik. Az iskolai tanműhelyben csupán egy-egy szakma esetében folyik képzés, mint például kőműves, hidegburkoló, ács, festő, mázoló és tapétázó asztalos, női-férfi szabó és hegesztő.
Mestervizsga Mesterek a duális képzésben, a mestereknek kiemelt szerepük és felelősségük lesz a jövő generációjának oktatásában. A mesterek jelentős szerepet kaptak 2015. szeptember elsejétől a duális képzésben. A vállalatoknál, vállalkozásoknál a tanulók gyakorlati képzését, oktatását elsősorban mesterek végezhetik. A szakmák mesterei kiemelt szerepet kaptak a jövő generációjának oktatásában. A mestervizsgáztatás a gazdasági kamarák feladata, kompetenciája. A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődést. A mesterré válás, a vele járó tudás és a rang miatt értékes. „Mestere a szakmájának!” – használjuk régóta a szólást elismerésül arra a személyre, aki foglalkozásának kiemelkedő művelője, átlagot felülmúló hozzáértője. A mester cím, amelyet mesteravatáson átadott mesteroklevél bizonyít, presztízst jelent és számos gyakorlatigényes szakmában vállalkozás működtetéséhez is szükséges. A magyar szakképzési reformban, a duális képzésben új szerepet kapott a MESTER. Vállalati környezetben a tanulókat elsősorban MESTEREK oktathatják. Fejér megyében összesen 331 fő szakember szerzett mesteroklevelet 2015 évben. Ebből a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 158 fő, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara 120 fő
31
vállalati szakember mesterképzését szervezte meg európai uniós és hazai forrás támogatással. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - az agrár és élelmiszeripari szakképesítések vonatkozásában négy szakmát érintően 2015-ben 53 fő részére, 2016-ban 10 fő részére biztosította a mesterképzést és a mestervizsgáztatást. A mesterszakmák kiválasztása a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően, a gazdaság igényeinek figyelembevételével történt. A döntéskor a hiányszakmák is előtérbe kerültek, két hiányszakmában – gépi forgácsoló, villanyszerelő – is indult mesterképzés. Tanulószerződések számának alakulása A szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése szervezetnél a tanuló és a szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető, a nappali rendszerű oktatásban és valamennyi munkarendben megszervezett felnőttoktatásban is. A Fejér megyei gyakorlati képzőhelyek által megkötött tanulószerződések száma 2016-ban 2945 db, ebből a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által megkötött tanulószerződések száma 1403 db, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara által megkötött tanulószerződések száma 1063 db és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatósága által megkötött tanulószerződések száma 479 db. A megyében az együttműködési megállapodások tekintetében a következőképpen alakult (2016.06.30. adat) összes együttműködési megállapodások száma: 1055 db, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 921 db, Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara: 87 db, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság 47 db. A tanulószerződések száma 2005. évtől jelentős mértékben növekedett, amely 2012-ben minimális mértékben csökkenő tendenciát mutatott, majd elindult a szakképzési törvényi átalakításának köszönhetően a tanulószerződések számának emelkedése. A mezőgazdasági, élelmiszeripari szakmacsoportokban a tanulószerződések száma fokozatos emelkedést mutatott. 2015. évben 283 tanulószerződés volt a NAK Fejér Megyei Igazgatóságának nyilvántartásában. A NAK 2015 óta segíti az agrár középfokú duális képzésben résztvevő, NAKtagsággal rendelkező gyakorlati képzőhelyeket azzal, hogy a képzést vállaló gazdálkodók igényeire alakított, teljes körű felelősségbiztosítási konstrukciót dolgozott ki, és ezen felül át is vállalja a csoportos tanulói felelősségbiztosítás költségét. 2016. szeptembertől ez a szolgáltatás kiterjesztésre
32
került a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő iskolai tangazdaságokra, valamint a felsőfokú duális képzésben résztvevő gyakorlati képzőhelyekre is. Legnagyobb arányban, a szerződéskötők 33%-a lovász, illetve lótartó- és tenyésztő, illetve 18 %-a pék szakképesítés gyakorlati képzésére írtak alá tanulószerződéseket. 2014-ben első alkalommal köthettek saját tanulóikkal tanulószerződéseket a Földművelésügyi Minisztérium (korábban Vidékfejlesztési Minisztérium) által fenntartott iskolák tangazdaságaik révén. A duális képzésben résztvevő gyakorlati képzőhelyek A duális szakképzés alapvető céljának megvalósulását elsőként a gyakorlati képzőhelyek biztosítják azáltal, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati-gazdálkodói környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el az általuk választott szakképesítést. Fejér megyében 2016 évben a duális képzésbe bekapcsolódott vállalkozások/gazdálkodó száma 433 db, amely a szakképzésben 519 db gyakorlati képzőhelynek „számít”. A gazdasági kamarák minősítik és ellenőrzik a duális képzésbe bekapcsolódott gyakorlati képzőhelyeket. Az ellenőrzések célja a gyakorlati képzés minőségének folyamatos biztosítása, fenntartása. Az ellenőrzések a személyi és tárgyi feltételeken túl a képzés minőségére, az azt befolyásoló környezetre, a képzőhelyen folyó oktatói, nevelői munka eredményességének megállapítására, valamint a képzést befolyásoló közvetett feltételek vizsgálatára irányulnak. A gyakorlati képzést folytatni szándékozó gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba történő felvétele kérelem benyújtásával indul az illetékes területi gazdasági kamarákhoz. A területi kamara a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, ha a kérelmező rendelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A nyilvántartásba vétel miatt induló ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a kérelmező megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek, alkalmas-e a tanuló gyakorlati képzésének ellátására, a tanuló szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítésére, tudja-e biztosítani a képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az adott szakmában. A nyilvántartást vezető területi kamara – közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint – egy ún. bevezető ellenőrzés keretében győződik meg a feltételek meglétéről. Bevezető ellenőrzés
33
a tanulóképzés rendszerébe újonnan belépő cégnél történik, illetve, ha már egy belépett cég új szakmát szeretne a képzési profiljába beilleszteni. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy a szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább 2 éves szakirányú gyakorlattal rendelkezik.
Azon szakképesítések tekintetében,
amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, a duális képzésben szakoktatóként mestervizsgával rendelkező szakember tevékenykedhet. Az oktatónak büntetlen előéletűnek kell lennie. A mestervizsga letételének követelményei alól néhány kivételes esetben felmentést ad a 2016. évben hatályban levő 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvényt ( 31. §.). Köztes ellenőrzés azoknál a cégeknél lehetséges, ahol a bevezető ellenőrzés óta hosszabb idő telt el, vagy létszámmódosítást igényelnek a korábban már felvett szakmákban. 2016. évben Fejér megyében mindösszesen 226 db bevezető és 168 db köztes ellenőrzés valósult meg a duális képzési rendszerben résztvevő gazdálkodó szervezeteknél. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóságánál 2016. novemberéig 34 bevezető, 22 évközi ellenőrzés, a Dunaújváros Kereskedelmi és Iparkamaránál 17 bevezető, 71 köztes és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál 175 bevezető és 75 köztes ellenőrzés valósult meg. Az V. számú melléklet tartalmazza a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe tartozó gyakorlati képzőhelyek listáját. Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) Az MFKB keresletvezérelt szakképzési rendszer kialakítása érdekében „A munkaerő-piaci szereplők az iskolarendszerű szakképzés koordinációjában” című projekthez kapcsolódóan a „Szakiskola 2016” elnevezésű program, keretében 251 db kérdőívet kérdezett le. 2016-ban a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szakmaszerkezeti javaslatát - a szakképzési törvény előírásai szerint - a 2017/2018-as tanévre vonatkozó szakképzési irányaira, beiskolázási arányaira, a hiány-szakképesítésekre, szakközépiskolai ágazatokra, valamint az iskolarendszeren kívüli állam által elismert képzésekre tette meg. Támogatott szakképesítések 39 db, korlátozottan támogatott 127, nem támogatott 115 db.
34
2. számú ábra: Iskolarendszerű szakképesítésekre tett javaslat
Iskolarendszerű szakképesítésekre tett javaslat Támogatott
Korlátozottan támogatott
Nem támogatott
39 db 115 db 127 db
Forrás: FMKIK/MFKB adatok A szakközépiskolai ágazatoknál hasonló kategóriákra tett javaslatot a Bizottság. A korlátozás nélküli kategóriában 9, a korlátozottan támogatott kategóriában 24 és a nem támogatottban 4 ágazatnál tett javaslatot a Bizottság. 3. számú ábra: Szakközépiskolai ágazatokra tett javaslat
Szakközépiskolai ágazatokra tett javaslat Támogatott
Korlátozottan támogatott
4 db
Nem támogatott
9 db
24 db
Forrás: FMKIK/MFKB adatok Idén 25 db hiány-szakképesítést határozott meg a Bizottság. Ebből 20 db szakiskolai szakképesítés, melyből 5 db női szakma kellett, hogy legyen. A további 5 szakképesítésnek pedig az érettségire épülő szakképesítések közül kell kikerülnie, melyből 2 db lett a női szakma. A hiányszakképesítések köre nem csak a támogatott szakképesítések közül kerülhet ki, hanem a magasabb 35
keretszámokkal korlátozottan támogatott kategóriából is. Az előző évekkel ellentétben idén nem csak a szakiskolai szakképesítéseket lehetett hiány-szakképesítésnek javasolni, hanem az érettségire épülő (52-es, 54-es szintkódú) szakképesítések is megjelenhettek ebben a kategóriában (I. sz .melléklet: hiányszakmák évenkénti bontásban). Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés tekintetében 609 szakmából 384 támogatott és 225 nem támogatott képzésre tett javaslatot a Bizottság. A Bizottság nem kapott megfelelő indoklást arra vonatkozóan, hogy 2016/2017-es tanévre tett javaslataiból a térség gazdasági igényeit megjelenítő gépi forgácsoló szakképzést ösztöndíjas (hiányszakmai) státuszt nem kapott.
Szintvizsgáztatás A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírtaknak megfelelően szintvizsgát szervez. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara illetékességi területén a szintvizsgák 2016. február 12. és június 9. között, 10 szakképző iskola bevonásával, az előírásoknak megfelelően zajlottak le. A 2015/2016. tanévre a szintvizsgáztatásba bevont és résztvevő iskolák által előzetesen megadott tanulói létszám 700 fő volt, akikből 505 fő tett vizsgát. A vizsgák szakma szerinti összetételét tekintve, a 25 szakmából legkevesebben kárpitos és ács szakmában, legtöbben hegesztő szakmában szintvizsgáztak a tanulók. A szakmák szerinti megoszlását a 4. számú ábra mutatja.
36
4.számú ábra: Szintvizsgázott tanulók szakmák szerinti megoszlása FMKIK illetékesség
Forrás: FMKIK adatok
2016-ban a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamaránál 497 fő jelentkezett, ebből pedig 357 fő tett szintvizsgát. A legtöbben cukrász, pincér, hegesztő, kőműves és hidegburkoló szakmában. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóságánál 138 fő jelentkezett szintvizsgára, melyből 115 fő tanuló tett sikeres vizsgát. A szakképesítéseket vizsgálva virágkötő, kereskedő vizsgán 10 fő, lovász vizsgán 11 fő, mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó vizsgán 11 fő, pék vizsgán 18 fő, húsipari termékgyártó vizsgán 7 fő, édesipari termékgyártó vizsgán 27 fő, mezőgazdasági gépész vizsgán 10 fő, gazda vizsgán 21 fő volt jelen. Dualitás elvének érvényesülése A szakképzésben A duális képzés nem új keletű fogalom a magyar szakképzésben. Lényege röviden úgy fogalmazható meg, hogy az elméleti képzés a szakképző iskolákban, a gyakorlati képzés viszont külső gyakorlati képzőhelyeken valósul meg. A gazdaság és az állam a feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek figyelembevételével osztoznak, miközben folyamatosan együttműködnek.
Az Szakképzési törvényben (továbbiakban Szt.) megfogalmazott alapelvek,
figyelembe véve a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióban megfogalmazott ezzel kapcsolatos stratégiai céljait (gyakorlatorientált tudás, lemorzsolódás csökkenés a „munka”
37
által, Kamarai garanciavállalás, a képzőhelyek számának és a képzési lehetőségeknek a bővítése, „ágazat specifikus” tanulószerződések lehetőségének kialakítása, szakközépiskolai gyakorlati képzés arányának a növelése,) egyértelműen a duális képzés erősítését tűzték ki célul. Azaz: Szt. 1. § (3) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni. (4) A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni. (5) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az a törvényben meghatározott szakképzési feladatokból eredő kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni. A szakképzés irányításában az állam meghatározó szerepe továbbra is megmaradt, de a kamara nagyobb szerephez jutott, ami egyben kihívást és nagyobb felelősséget is jelent. A változások jogszabályi hátterét a 2012. január 1-jétől hatályba lépett új szakképzési törvény, az új szakképzési hozzájárulási törvény, a 2011-2013. években megjelent, szakképzéshez kapcsolódó kormányrendeletek, az „SZVK” rendeletek és a kerettantervekről szóló miniszteri rendelet biztosította. A 2015. 06. 12-én megjelenő 2015. évi LXVI. törvény által módosított szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény a duális szakképzés minél szélesebb körű meghonosításához járul hozzá. Az alább felsorolt lényegesebb változások 2015. 09. 01-jén léptek hatályba. Így a szakképzési hozzájárulás támogatási célrendszere kiterjed a nemzeti felsőoktatási törvényben meghatározott duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzésre. A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett számára nagyobb lehetőség nyíli a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházás költségeinek bizonyos összegű elszámolhatóságára. A törvénymódosítás lehetőséget ad arra is, hogy a nem főtevékenységként gyakorlati képzést végző valamennyi vállalkozás számára tanműhely fenntartási célú, emelt összegű normatíva álljon rendelkezésre.
38
A felsőoktatásban A műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik. A duális felsőoktatás a felsőoktatási intézmények és az érintett iparvállalatok együttműködésén alapuló, gyakorlatorientált képzés, a minőségi elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező fiatal szakemberek képzését szolgáló modell. Az intézmény és a vállalat mind a képzési területeken, mind a képzés időtartamán osztoznak: •
a felsőoktatási intézmény elsősorban (de nem kizárólagosan) a hallgatók elméleti, a
vállalatok pedig a gyakorlati képzést végzik; •
a vállalatnál eltöltött idő el kell, hogy érje az intézményi szakaszok összes idejének legalább
80%-át. Ezt az arányt 7 félévre vonatkozóan kell értelmezni. Fejér megyében, 2016-ban az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karára, a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusára valamint a Dunaújvárosi Egyetemre jelentkezhettek a felvételizők duális képzés keretén belül. Az VI. számú melléklet felsorolásszerűen tartalmazza a megyei egyetemek vállalati partnereit.
2.5.
Fejér megye iskolarendszerű OKJ-s képzési kínálata
A Székesfehérvári és a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum valamint a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő intézmények a VII-es mellékletben található képzési palettával rendelkeznek.
39
2.6.
Pályaorientáció, pályairányítás, pályakorrekció
A pályaorientációs feladatokban együttműködő partnerek az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmények, a szakképző iskolák, az iskolafenntartók, foglalkoztatási főosztályok, pedagógia szakszolgálatok a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás nyújtásán kívül a különböző szervezetek osztályfőnöki,
szülői
értekezletek, üzemlátogatások
szervezésével
segítik
a
pályaválasztást. Az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szolgáltatás magában foglalja a pályainformációnyújtást, a pályaválasztási tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a professzionális pályatanácsadást, a foglalkoztatási és munkába állási tanácsadást, a pályakorrekciós tanácsadást és a kompetenciák fejlesztését,
amely segíti
a
szolgáltatást
igénybe
vevő pályaválasztását,
továbbtanulását, az egész életen át tartó tanulását és a munka világába történő bekapcsolódását az alapfokú iskolába történő felvételtől a munkaerőpiac elhagyásáig.
2.7.
Munkaerő-piaci térkép
A VIII-as számú melléklet tartalmazza a Fejér Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának
az
álláshelyek
alakulására,
a
létszámbővítésre vonatkozó adatait.
40
csoportos
létszám-leépítési
bejelentésekre,
3. Szakképzési trendek, kihívások, feladatok 3.1 A stratégiai illeszkedés szempontjai Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra
Magyarország immár fokozottabban fordulhat az európai felzárkózás felé. A felzárkózásban kitüntetett szerep jut a fejlesztéspolitikának, amely Magyarországon a 2014-2020-as időszakban – összhangban a már elfogadott vagy a jelenleg is formálódó uniós és hazai tervdokumentumok és szakpolitikai dokumentumok fejlesztési irányaival – öt középtávú fő nemzeti prioritásra és az azokat az uniós finanszírozási elképzeléseket összegző, a Partnerségi Megállapodás szempontjából összefűző átfogó nemzeti fejlesztési célra épül. Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban a változások kritikus tömegéhez vezessenek el, az átfogó nemzeti fejlesztési célhoz az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban kijelölt öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kapcsolódik, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása
A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottsága által összeállított stratégiájának alapjait a következő stratégiai dokumentumok adják:
41
„Oktatás és képzés 2020.” (ET 2020). „Szakképzés a gazdaság szolgálatában”. A Kormány 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozata a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról. Magyarország stratégiája az Élethosszig tartó tanulásról (LLL). Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020. Rigai Nyilatkozat, mint a 2020-ig tartó időszak legfontosabb szakmai kihívásai. Európai egyeztetés a szakképzés fejlesztéséről. A 2013. évi LVII. törvény koncepciója, filozófiája. Digitális Oktatási Stratégia. A Kormány 1442/2016. (VIII. 17.) Korm. határozata az Irinyi Terv végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről. Industrie 4.0: Kihívások és lehetőségek a hazai ipar számára. Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra . Magyar szakképzés jövőképe 2020-ra. Ezekben a stratégiai dokumentumokban foglaltak adják annak lehetőségét, hogy megfogalmazzuk a magyar szakképzés jövőképét. A magyar szakképzés jövőképe 2020-ra 1. A „szakképzési centrumok” kialakítása. A „szakképzési centrumok” az adott térség gazdasági folyamataival összhangban biztosítják a szükséges munkaerő utánpótlását. 2. Megerősödik a duális képzés, ezáltal biztosítva, hogy a végzett szakmunkások és technikusok gyakorlatorientált, naprakész tudással rendelkezzenek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, növelve a szakképzés presztízsét. 3. Az
ágazat
specifikus
szabályozás
megvalósulását
tanulószerződések számának emelkedése.
42
követően
reálisan
várható
a
4. A tanulószerződés alapján nyújtható tanulói támogatási, illetve a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer kiszélesítésével több tanuló vesz részt a szakképzésben. 5. Szakképzés és a felsőoktatás közötti jogszabályokban meghatározott átjárási lehetőségek mindkét irányba biztosítják az átlépést a különböző oktatási rendszerek között. 6. Minden szakképzési tanulmányi ágból lehetővé válik a felsőoktatás irányába történő továbblépés. 7. Hatékony pályaorientációs rendszer segíti majd az általános iskolai tanulókat a képességeiknek és alkatuknak megfelelő továbbtanulási irány kiválasztásában. 8.
Az új típusú HÍD programok révén a korábban lemorzsolódó tanulók is szakképesítést szereznek,
9. A pedagógusok az egyetemi és főiskolai tanulmányok alatt felkészítést kapnak a szakképzésben és felnőttképzésben történő oktatásra is. 10. A szakképzési pedagógus életpálya- modell kialakításával gyakorlati oktatók elismert és megbecsült tagjaivá válnak a pedagógus közösségnek.
Az Európa 2020 stratégia 2016–2020 közötti időszak 6 prioritása a következő:
releváns és magas szintű ismeretek és kompetenciák a foglalkoztathatóság, az innováció, az aktív polgári szerepvállalás és a jóllét érdekében (például kreativitás, kezdeményezőkészség és kritikus gondolkozás);
befogadó oktatás (pl. a tanulók egyre növekvő mértékű sokszínűségének kezelése), egyenlőség, megkülönböztetés mentesség és a polgári kompetenciák javítása (pl. kölcsönös megértés és a demokratikus értékek tisztelete);
nyitott és innovatív oktatás és képzés, többek közt a digitális kor vívmányainak teljes körű kihasználása révén;
a pedagógusok határozott támogatása (pl. a toborzási, kiválasztási és képzési folyamatok fejlesztése, valamint a folyamatos szakmai fejlődés biztosítása révén);
43
a készségek és a képesítések átláthatósága és elismerése a tanulási célú és a foglalkozási mobilitás
elősegítése
érdekében
(pl.
a
szakképzés
európai
minőségbiztosítási
referenciakerete révén);
fenntartható beruházás (többek között az európai beruházási tervben rejlő lehetőségek feltérképezése), az oktatási és képzési rendszerek teljesítménye és hatékonysága.
A Közép-Dunántúl Intelligens Szakosodási Stratégiája Az Európai Bizottság egyik kiemelt célja, hogy Európa minden régiójában készüljenek intelligens specializációt szolgáló kutatási és innovációs stratégiák annak érdekében, hogy az EU Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon. Az intelligens specializáció keretében azonosítani kell minden ország és régió egyedi jellemzőit és értékeit, egyben rá kell mutatni az egyes régiók versenyelőnyeire, és fel kell sorakoztatni a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az EU tagállamoknak és régióiknak eszközeik és képességeik alapján meg kell határozniuk azokat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innovációs potenciáljukhoz. Ez a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is jelenti. A fentiekre építve készült el a Közép-dunántúli Régió intelligens szakosodáshoz, tágabb érelemben regionális innovációhoz kapcsolódó helyzetét értékeli, valamint megfogalmazza a célokat, ezek elérését támogató prioritásokat és fejlesztéspolitikai eszközöket. A RIS3 stratégia épít egyrészt az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakot meghatározó stratégiai irányaira, másrészt a magyarországi K+F+I stratégiai dokumentumaira. Emellett felhasználja és továbbfejleszti azt a szempontrendszert, amely a régió 2004-ben elkészült első Innovációs Stratégiájában és Akciótervében, valamint a RIS 2010-ben aktualizált változatában megjelenik.
44
3.2.
Fejér megye stratégiai céljai, megyei programok
GINOP-5.2.1-14 Ifjúsági Garancia projekt (IGR) A projekt célja, hogy valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Fejér megyében a rendelkezésre álló forrás 1, 297 milliárd forint. A bevonandó ügyfelek létszáma 1.310 fő, melyből 800 főnek foglalkoztatási támogatásban kell részesülnie. A programból történő kilépés után 6 hónappal az ügyfelek legalább 30%-nak, foglalkoztatásban kell lennie. A képzés idejére keresetpótló juttatást nyújtanak. Bértámogatás keretében a hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatás után legfeljebb 6+3 hónapos konstrukció keretében a bér és költségeinek 70%-át támogatják. A projektből lakhatási támogatásra is van lehetőség, amikor a lakóhelyüktől távol munkát vállaló fiatalok a bérelt lakóingatlan bérleti díjához kapnak segítséget a foglalkoztatási szolgálattól, ennek maximális mértéke 100.000 Ft/hó, legfeljebb egy évig. 5. számú ábra Az Ifjúsági Garancia fokozatos bevezetése Magyarországon
Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Az esélyegyenlőséget egyébként úgy is biztosítják a projektekben, hogy az egyes projektek célcsoportjai valamennyien hátrányos helyzetűek, akiknek a munkaerő-piaci integrációját kell elősegíteni, vagy megvalósítani, hogy a munkaerő piacon egyenlő esélyekkel jelenhessenek meg.
45
Ez a GINOP 5.1.1. „Út a munkaerő-piacra” projektnél jobban látszik, mert ott 7 célcsoport is van. Megjelennek az 50 év felettiek, a kismamák. 4. számú táblázat Célcsoportok
Célcsoportok: álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak A program szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek (a felsorolás nem jelent prioritást) Alacsony iskolai végzettségűek (Legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 1. 1-2 szakképzés nélkül.) 2. 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 3. 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket 4. egyedül nevelő felnőttek 5. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek **(a munkanélküliségben töltött 6. időtartamba az álláskeresés és a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama is beszámítható) 7. Megváltozott munkaképességű személyek 8. Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak 9. Inaktívak Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
Terület- és településfejlesztési Operatív Program Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodások (paktumok) a szubszidiaritás elve mentén, a lehető
leghatékonyabb
eredményeket
biztosító
helyi
szinten
létrejött
több
szereplős
együttműködések, melyek elsődleges célja az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. A Terület és településfejlesztési Operatív Program TOP 5.1.1. felhívás keretében benyújtott pályázat eredményeként valósul meg a „Foglalkoztatási-gazdasági együttműködések és szolgáltatások fejlesztése Fejér megyében” című konzorciumi pályázat, amely a Fejér Megyei Önkormányzat, a Fejér Megyei Kormányhivatal és az Echo Innovációs Műhely konzorciumi
46
együttműködésében valósul meg. Ehhez kapcsolódóan létrejött közel 30 partner bevonásával és együttműködésével: Fejér Megyei Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Fórum. Alapelv: a vidéket és a városokat együttesen kell fejleszteni. A Terület és településfejlesztési Operatív Program TOP 6.8.2-15. „Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és város térségben” című pályázati felhívásra létrejöttek Székesfehérváron és Dunaújvárosban helyi foglalkoztatási együttműködések. A fent nevezett 3 projekten felül további 6 járási hatókörrel bíró projekt kerül megvalósításra Fejér megye területén. A 6 járási projekt keretében tervezetten a megyében legalább 210 fő számára biztosítható valamely képzési formában támogatás, annak érdekében, hogy növeljük esélyeiket a nyílt munkaerőpiacra való be-illetve visszakerülésükben. A 9 TOP projektből területi lefedettségben elkülönül a Megyei projekt, amely a megye egészére kiterjedően végzi tevékenységét, egyben egy ernyőszervezeti funkciót ellátva, azonban területi lehatárolása a támogatási eszközök tekintetében nem terjedhet ki Székesfehérvár Járás és Dunaújváros Járás területére. Ennek oka, hogy a két megyei jogú város (Székesfehérvár és Dunaújváros) önálló projekt keretében, azonban szoros együttműködésben valósítja meg azonos támogatási eszközrendszerrel működtetett munkaerőpiaci programját. A projektek célja minden esetben a helyi igényeken alapuló, helyi megoldásokat kínáló munkaerőpiaci komplex program kialakítása, amely magával hozza a helyi képzési lehetőségek biztosítását is. A támogató felhívásban megfogalmazott elvárása alapján nem kizárólagos cél az OKJ
képesítést
biztosító
képzések
támogatása,
hanem
előnyben
részesíti
mind
a
kompetenciafejlesztésre irányuló felzárkóztató képzéseken, mind a betanító jellegű képzéseken való részvétel biztosítását. További kiemelt célként határozta meg, ahol a helyi igények ezt igazolják, a duális képzések elindítását és támogatását.
47
4. Megyei szakképzési elvek, célok, fejlesztési stratégia 4.1. A változások indokai A Szakképzési és a Köznevelési Törvény 2015. 2016. évi módosításai az intézményi struktúrára és azok tartalmára vonatkozóan a már említett módosításokat vezette be. Mindezen változásokat indokolja: 1) Az iskoláskorú létszám folyamatosan fogy, benne a szakképzés aránya jelentősen csökken. 6. számú ábra az óvodás gyermekek és a tanulók számának alakulása nappali képzésben
Forrás: www.orszaggyules.hu 2) Az iskolákban nagyon magas a korai iskolaelhagyók aránya. Ez a Közép-dunántúlon is 10 % feletti. Őket már nagyon nehéz visszavezetni a munkaerőpiacra. 7. számú ábra korai iskolaelhagyók aránya nemek és régiók szerint, 2015.
Forrás: www. orszaggyules.hu 48
3) Ebből a létszámból jelentős mértékű az SNI-s tanulók száma. A Közép-dunántúlon ez közel hatezer fő, ami a tanulói létszám 5,4 %-a. 8. számú ábra SNI-s tanulók száma és aránya az általános iskolákban, régiók szerint
4) A helyzetet nehezíti a Szociális és Gyermekvédelmi törvény hatálya alatt megállapított hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Jól látható, hogy a szakképzésben résztvevő tanulókat ez mennyire érzékenyen érinti. Adódik a feladat is, hogy a tanulók felkészítésére nagyon felkészült pedagógusokra és oktatókra van szükség. 9. számú ábra a HH és a HHH tanulók aránya
Forrás: www. orszaggyules.hu
49
A megyei szakképzés SWOT analízise
4.2
A következőkben a SWOT négy dimenziója alapján a legkiemelendőbbnek tartott tényezőket soroljuk fel (az egyes elemeket súlyozva, rangsorolva, a következőkben ennek megfelelő fontossági sorrendben): Erősségek
Az oktatás/nevelés teljes vertikuma jelen van, alapfoktól a felsőfokig.
A megye oktatási intézményeinek száma és kapacitása a keresletet kielégíti.
Az iskolarendszeren kívüli szakképzés és felnőttképzés jelenléte.
Kamarai támogatás a szakképzésben.
Sokrétű szakmaszerkezet a képzésben.
Gyengeségek
A szakképzés és a munkaerő-piaci szereplők közötti együttműködés, koordináció, a családok számára nyújtott tájékoztatás és orientáció nem megfelelő eredményessége.
A szakmunka presztízsének leértékelődése az elmúlt években.
A képzés nem a munkaerőpiacra fókuszál (szemléletmódban, szakirányban is).
A szakképzési rendszer rugalmatlan, nem alkalmas a szakmai kompetenciák kialakításához és fejlesztéséhez szükséges alapkompetenciák hiányának pótlására.
A szakképzés bemenetét jelentő, az alapképzésből kilépő tanulók alapvető készségei
(szövegértés, számolás, önkifejezés stb.) nem adnak kellő alapot a XXI. század kihívásainak megfelelni képes, a változásokra, az átképzésekre, továbbtanulásra nyitott szakemberek képzéséhez.
A szakképzésben magas a lemorzsolódási arány.
A megye szakképzési intézményeinek területi lefedettsége egyenlőtlen
A szakmai képzés tárgyi feltételei lemaradnak a gazdaság technikai-technológiai fejlettségi szintjétől (korszerű gépek hiánya).
50
Lehetőségek
Megyei szinten az oktatás, képzés stratégiai kiemelt értékként való kezelése.
A munkavállalói (munkaerőpiac által igényelt, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés szempontjából hasznosítható) alap-kompetenciák fejlesztésének beépítése a szakképzésbe, felnőttoktatásba (kommunikáció, kreativitás, együttműködés, érzelmi intelligencia, szociális kompetenciák, felelősségvállalás, stressz-tűrés, hosszú távú szemlélet és gondolkodás).
A pályaválasztás elősegítése a szakmunka iránti érdeklődés növelése érdekében.
Szakmai elméleti és gyakorlati oktatók felkészítése, új pedagógiai, didaktikai, oktatásmódszertan fejlesztése (a generáció-váltás követelményeinek figyelembe vétele).
A szakképzésben részt vállaló, gazdasági szereplők közötti együttműködés tartalmának kiszélesítése a gazdasági elvárásokhoz.
A szakképzési rendszer centralizálásának folyamatában rejlő lehetőség biztosíthatja a problémák egységes kezelését.
Kamarai koordináció a szakképzési reform megvalósításában.
Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás: egyénre szabott pályaorientáció, egységes intézményi rendszerének kialakítása.
A szakképzés reformja és a gazdaság változása a munkaerőpiacot állítja középpontba.
A képzőhelyek minősítési rendszerének kialakítása.
Hiány-szakképesítések számának emelése.
Veszélyek
A jogszabályok, keretfeltételek gyors és követhetetlen változása.
A képzési rendszer fejlesztésének lemaradása a gazdaság számára versenyhátrány, korlátozza a gazdaság fejlődési lehetőségét és a foglalkoztatás növelését.
A térségre jellemző a szakképzett munkaerő hiánya és az alacsony kvalifikációt igénylő munkahelyek magas száma.
Bizonyos ágazatokban a tartós szakember-hiány állandósulása (pl. gépi forgácsoló, CNC).
A szakképzésben érintett gazdasági szereplők közötti együttműködési képesség, készség alacsony szintje.
51
A megyei szakképzés intézményeiben hiányzik a korszerű technikákat, technológiákat alkalmazó feltételrendszer.
Az (állami) iskolafenntartók/iskolák változással szembeni érdektelensége, tehetetlensége.
A gyakorlati képzést folytató cégek szakképzéssel foglalkozó munkatársai nem rendelkeznek naprakész információval a képzés lebonyolítására.
A megyei szakképzés küldetése
4.3.
Ebben azokat az értékeket, preferenciákat fogalmazzuk meg, amelyeket a jövőben irányadónak tekintünk önmagunk, és ezen keresztül – remélhetőleg – a képzési folyamat minden érintettje számára: A/) A képzés tartalmának, eredményének értékei
A munka és a szakma becsülete.
Tárgyi tudás, szakértelem és maga a tudás becsülete.
A szociális kompetenciák, együttműködési készség fejlesztése.
Megbízhatóság, egyéni felelősségvállalás és döntési képesség.
Gyakorlatias szemlélet, problémamegoldó képesség fejlesztése.
Folyamatszemlélet és rendszerszemlélet.
B/) A képzés rendszerének, folyamatának értékei Felelősségtudat és munkakultúra kialakítása már az oktatás során. Az oktatási intézmény struktúrát rendszerként kell kezelni. A tanulók motivációjának növelése. A képzés középpontjába a tudás-és munkaalapú, innovatív gazdaság munkaerőigényét kell állítani. A gazdaság versenyképességének támogatása. Az alapképzés stabilitása az átjárhatóság/ átláthatóság moduláris jelleg erősítésével. Mentori hálózat kiépítése. Felkészítés az egész életen át tartó tanulásra.
52
C/) A képzési folyamat külső és belső érintettjeivel kapcsolatos értékeink Felelősségvállalás a képzési rendszer egészéért. Aktív részvétel a képzésben. Együttműködés. Érdekeltség.
4.4. A megyei szakképzés-fejlesztés átfogó céljaiból levezetett stratégiai célok és feladatok A; rendszere 1/) cél: A szakképzés szakma-struktúrájának rugalmas igazítása és igazodása a munkaerőpiaci igényekhez a) A szakmai képzés fejlesztésének támogatása, a szakképzés tudás-intenzív, „intelligens” irányú fejlesztése b)
Rugalmas szakképzési struktúra kialakítása és fenntartása
c) Az intézményrendszer szervezeti háttérének átalakítása a duális képzésnek megfelelően d) A munkaerőpiac szereplőinek aktívabb, minél nagyobb számú és szélesebb körű bevonása és részvétele a képzésben 2/) cél: A képzés tartalmának munkaerő-piaci fejlesztése, a tartós foglalkoztathatóság biztosítása a) A gyakorlati képzés hangsúlyának megteremtése az alapvető elméleti képzés mellett (duális képzés) b) A képzés minőségének fejlesztése – a képzés tartalmának kompetencia-alapú, majd tanulmányi eredményalapú reformja c)
A képzési programválasztásban a szakképzés súlyának növelése
d) Egységes és jól definiált be- és kilépési feltételek meghatározása
53
3/) cél: A szakképzés vonzóbbá tétele a) Hatékony, a szakképzésre erőteljesebben fókuszáló pályaorientációs/pályakorrekciós rendszer kiépítése és működtetése b) A szakképzés presztízsének növelése c) Ösztönzés a jó tanulmányi eredményre d) A
szakmai
képzés
utáni
érettségi
bizonyítvány
megszerzése
lehetőségének
hangsúlyozása, erősítése, a képzettségi szint egymásra épülését biztosító transzparens rendszer biztosítása a térségben 4/) cél: Intézményesített, hatékony együttműködés a képzés/szakképzés érintettjei között a) Az információk/adatok széles körű összegyűjtése és hasznosítása, információs rendszer és adatbázis kialakítása és felhasználása a döntés előkészítésben b) A döntéshozók, fenntartók, szakképző iskolák valamint a munkaerőpiac szereplői közötti egyenrangú, konstruktív együttműködés kialakítása 5/) cél: A társadalmi funkció, szociális szempontok érvényesítése a) Az „ifjúsági garancia” megteremtése b) A demográfiai helyzet nyomon követése a szakképzés irány/arány döntéseinek kialakításakor c) A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és foglalkoztathatóvá tétele 6/) cél: Stratégiai hangsúlyok a felnőttképzésben B) Leírása: A szakmai képzés lényegi feladata a gazdasági fejlődés támogatása és szolgálata annak eszközrendszerével,
kiemelten
a
munkaerőpiac
igényeihez
igazodni
tudó
szakemberek
tudásdeficitjének pótlásával, szakmai, módszertani kultúrájuk fejlesztésével, azaz a folyamatos képzés megteremtésével.
54
Ehhez egyrészt a középfokú képzés egészén belül növelni kell a szakképzésben résztvevők arányát (figyelembe véve a gazdaság munkaerő-igényének képzettségi szintek szerinti szerkezetét), másrészt a szakképzésen belül annak szakma-szerkezetét, (MFKB szakmaszerkezeti javaslatai!). Ez egyaránt szolgálja a térség gazdasági fejlesztéséhez szükséges jobb munkaerő-igazodást, ezáltal a képzés hatékonyságát és az intézményrendszerben végzettek foglalkoztathatóságát, elhelyezkedési esélyeinek javulását. A munkaerő-piaci adatok azt jelzik, hogy szakmai végzettség megszerzésével szignifikáns növekedés tapasztalható a foglalkoztatottsági esély és a jövedelemszint emelkedése között. Azaz a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kinyilatkoztatott célja a szakképzés fejlesztés olyan irányának alakítása, amelynek eredményeként a szakképzésben végzettek képesek tartósan megfelelni a térség munkaerő-piaci igényeinek. Ezért fontosnak tartjuk az érettségi vizsgával együtt a piacképes szakképzettség megszerzésének lehetőségét biztosító intézménystruktúra működtetésének támogatását. A fenti stratégiai célok érdekében teljesítendő feladatok: 1/) cél: A szakképzés szakma-struktúrájának rugalmas igazítása és igazodása a munkaerő-piaci igényekhez a/) A szakmai képzés fejlesztésének támogatása, a szakképzés tudás-intenzív, „intelligens” irányú fejlesztése:
a tudásigényes, komplex feladatok elvégzésére felkészítő minőségi szakmai képzés súlyának növelése, a „kiválóság” elérése, a szakma mestereinek pályára állítása, ilyen irányú kamarai/klaszter-osztályok indítása,
a szakmai fejlesztés irányának akár rövid, akár hosszú távú meghatározásakor mindig számolni kell azzal, hogy a térség differencia specifikuma annak a kétpólusú gazdasági jellemzőnek a párhuzamos jelenléte, hogy a megye gazdaságában egy időben minimum szükség van a csúcstechnológiát ismerő és alkalmazni tudó munkaerőre és az egyszerűbb, „összeszerelő”, „betanított”, mechanikusan végezhető, monoton munkát végző munkaerőre is,
az MFKB irány-arány döntéseinél ezek mérlegelése döntő jelentőségű kell, hogy legyen.
55
b/) Rugalmas szakképzési struktúra kialakítása és fenntartása:
a gazdaság szereplői részéről nagyobb aktivitás és elkötelezettség szükséges a rövidebb és hosszabb távú igények, szakmai trendek megfogalmazásában, közvetítésében. El kell érni, hogy a kis- és közép vállalkozások is jelezzék jövőbeli szakemberigényeiket, fejlesztési elképzeléseiket, a lehetséges hiány-szakmákat, akár
kisebb létszámigény esetén is, hogy
jobban megalapozott és adatokkal hitelesen alátámasztott MFKB döntés születhessen,
legyen nagyobb lehetősége annak, hogy az MFKB fenti megalapozottságú döntése befolyásolhassa az ennek
megfelelő szakirányú és volumenű osztályok, szakirányoknak
megfelelő képzések indítását, biztosítva a rugalmasság elvét
a szak-struktúrában,
a
szakirányok szervezésében, a kapacitások elosztásában a gazdasági igényekre való rugalmasabb reagálást, a transzparencia elvének érvényesülését a képzést, a továbbképzést, a posztgraduális képzést, felnőttképzési kapacitás tervezést is beleértve,
a szakmai mobilitásra, életen át tartó tanulásra felkészítés a tanulók körében; a szakmák közötti átjárhatóság feltételeinek megteremtése a képzés rendszerében,
összességében el kellene érni ezekkel az intézkedésekkel azt, hogy a vállalatok stratégiai időhorizontja (kb. 3 év) és a szakképzés kibocsátási rugalmassága, reakció-ideje szinkronba kerüljön egymással.
c/) Az intézményrendszer, szervezeti háttérének átalakítása a duális képzésnek megfelelően:
a duális képzésnek az iskola melletti meghatározó pillére a gyakorlati képzés, melynek szerepe döntő kell, hogy legyen a szakmai képzési struktúrában. Ez csak akkor valósítható meg, ha szoros a szakmai kapcsolat az iskola és a gyakorlati képzőhely között, valamint a kiegészítő tanműhelyi foglalkozások a korszerű igény kielégítésére képesek,
a nemzetközi tapasztalatok alapján a duális képzés céladekvált adaptálása a hazai körülményekre.
56
képzőhelyek feletti, központi gyakorlati képzőhely/ek/ kialakítása, mint a szakképzési intézményrendszer részei (ide értve a háttér-infrastruktúrát is) a jelentős anyagi beruházást igénylő szakmai gyakorlati képzés megteremtéséhez elengedhetetlenek,
a képzőhelyek kialakításánál egyaránt kell törekedni a magas technológiai igények kielégítésére és az egyszerűbb szolgáltatói, kézműves szakmák képzőhelyeinek kialakítására, fenntartására,
a tanulószerződés intézménye, mint rendszerelem bővítése folyamatos működtetése és fejlesztése, duális képzési modell támogatója.
d/) A munkaerőpiac szereplőinek aktívabb, minél nagyobb számú és szélesebb körű bevonása és részvétele a képzésben:
a gyakorlati szakemberek intenzívebb bevonása a tananyag-fejlesztésbe,
a gyakorlati szakemberek, gyakorlati képzőhelyek oktatóinak intenzívebb bevonása a szakiskolai képzésbe és továbbképzésbe. a gyakorlati képzés funkcionális hatékonyságának ellenőrzése, biztosítása.
2/) cél: A képzés tartalmának munkaerő-piaci és kompetencia-alapú fejlesztése, a tartós foglalkoztathatóság biztosítása a/) A gyakorlati képzés nagyobb hangsúlyának megteremtése az alapvető elméleti képzés mellett (duális képzés tartalmi vonatkozásai)
szakmai elméleti és gyakorlati kompetenciák tanulási eredményalapú fejlesztésének arányát előmozdítani a gyakorlati képesség- és készség-fejlesztés felé,
megfelelő felszereltségű és felkészültségű gyakorlati helyek megfelelő számban (szakmaszerkezetben) való biztosítása a képzési tartalomfejlesztés érdekében.
b/) A képzés minőségének fejlesztése – a képzés tartalmának kompetencia alapú, majd tanulmányi eredményalapú reformja: a kompetenciák komplex szakmai – munkaerő-piaci fejlesztése, az életen át tartó tanulásra való felkészítés érdekében,
a Kamara elkötelezett az iránt, hogy képzés tartalmában a kompetenciák komplex fejlesztése erősödjön, valamint érdekelt a magas osztály-létszámok csökkentésésében, részben az oktatás
57
eredményességének növelése miatt, részben a szociális szempontok érvényesítése, a hátrányok kompenzálási lehetőségeinek megteremtése miatt,
feladatunk annak segítése, hogy a szakképzésben résztvevők között az eredményes vizsgát tevők arány növekedjék, a sikertelenség okainak feltárása mellett, valamint és törekvés ezek feloldására,
a tanulási motiváció, szakma iránti elkötelezettség erősítése,
a szakmai képzés tartalmában szakmaorientált nyelvoktatásnak, a gazdasági/vállalkozási alapismeretek oktatásának is helye kell, hogy legyen a foglalkoztathatóság növelése okán,
a gyakorlati képzés elméleti és pedagógiai ismereteinek biztosítása, a gyakorlati képzők felkészítése (mester-képzés).
c/) A képzési programválasztásban a szakképzés súlyának növelése: az általános iskola elvégzését követően, valamint az érettségit követő továbbtanulásban egyaránt növekedjen a szakképzésben való részvétel aránya
a képzés szerkezetének a hosszabb távú gazdasági-munkaerő-piaci igényekhez közelítése: a szakképzés és az érettségi utáni szakképzés képzésen belüli arányának növelése,
új, általános gimnáziumi osztályok indításának korlátozása, szigorú és mindenkire kötelező belépési feltételek érvényesítése,
a gimnáziumi érettségi melletti vagy azt követő szakképzés támogatása.
d/) Egységes és jól definiált be- és kilépési feltételek meghatározása: A képzés különböző szintjei és formái egységesen és egyértelműen megkövetelt módon határozzák meg a minimális, egyenszilárdságú bemeneti feltételeiket, elvárás-rendszerüket.
fenntartói szabályozás az egyes iskolatípusok felvételi rendszerében,
a szakmai képzésnél legyen a szakmai- és vizsgakövetelményekben is meghatározott szakmai alkalmassági vizsgálat.
3/) cél: A szakképzés vonzóbbá tétele . a/) Hatékony, a szakképzésre erőteljesebben fókuszáló pályaorientációs/pályakorrekciós rendszer kiépítése és működtetése:
58
a pályaorientáció/pályakorrekció erősítése a pályaorientációs felvilágosítás és tanácsadás erősítése az általános iskola és az érettségi utáni szakmaválasztás területén is,
a
tanulók,
családok
tájékoztatása
a
képzőhelyekről,
szakmákról
és
a
szakmák
követelményeiről, munkaerő-piaci helyzetéről és jövőképéről,
szakmák, életpályák bemutatása,
a tanulói önismeret fejlesztése,
a FIT és a pedagógiai szolgáltató hatékonyabb kihasználása,
a tanárok munkaerő-piaci ismereteinek folyamatos formálása, pályaorientációs szakemberek bevonása/alkalmazása alsó- és középfokon is, ezek hatékony működtetésére vonatkozó fenntartói elvárások megfogalmazása az alsó- és középfokú graduális képző iskolákra vonatkozóan ,
széleskörű kamarai tájékoztatás a gyakorlati képzés lehetőségeiről (előnyök, elvárások); személyes megkeresés, ismeret-terjesztés,
szakmai fórumok képző cégek gyakorlati oktatóinak – képzés, továbbképzés,
pozitív példák, gyakorlati bemutatók – az érdeklődés felkeltése és a lehetőségek bemutatása,
sikeres fiatal szakemberek életpályájának bemutatása az általános és középiskolák végzés előtt álló tanulói előtt,
a
pályaválasztással/pályairányítással/pályakorrekcióval
foglalkozó
szétdarabolt,
jelenleg
többszereplős, esetenként átfedéssel dolgozó szervezetek/szervek egységes intézményi keretek közé szervezése. b/) A szakképzés presztízsének növelése
a szakmai tanulmányi versenyek elismertségének, a kiemelt helyezést elérők szakmai erőfeszítésének jobb elismerése, figyelembe vétele a további vizsgák, továbbtanulási lehetőségeknél, beszámítás lehetősége,
a gyakorlati képzőhely is érezzen felelősséget azért, hogy milyen képet alakít ki a tanulókban az adott szakmáról, annak körülményeiről és lehetőségeiről,
a fiatalok karrierút-választásában a szakképesítéshez vezető út választása jelentsen prioritást.
c/) Ösztönzés a jó tanulmányi eredményre
megfelelő értékelési, rangsorolási és ösztöndíj-rendszer kialakítása a tanulóévek alatt,
59
kamarai támogatási, elismerési rendszer kialakítása.
d/) A szakmai képzés utáni érettségi bizonyítvány megszerzése lehetőségének hangsúlyozása, erősítése,
a képzettségi szint egymásra épülését biztosító transzparens rendszer biztosítása a térségben.
4/) cél: Intézményesített, hatékony együttműködés a képzés/szakképzés érintettjei között a/) Az információk/adatok széles körű összegyűjtése és hasznosítása, információs rendszer és adatbázis kialakítása és felhasználása a döntés-előkészítésben:
a tanulók tájékoztatása jogaikról és kötelezettségeikről; a tanulók felnőttként kezelése, aktív bevonása a gyakorlati munkába, különböző programokba,
szoros kapcsolattartás az egyes szakmai területek adatgazdáival a naprakész statisztikai adatokhoz való hozzájutás, valamint a döntéshozatalba való visszacsatolás érdekében, (az alapképzés kibocsájtási statisztikája,szakképzési centrumok, egyéb középfokú oktatási intézmények beiskolázási struktúrája, számai, felsőoktatás, felnőttképzés meghatározó, jellemző strukturált statisztikája),
a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) elfogadtatása a szakképző iskolák és a gazdálkodó szervezetek körében,
a munkáltatói igények szervezett és irányított megismerése kulcsfeladat.
b/) A döntéshozók, fenntartók, szakképző iskolák valamint a munkaerőpiac szereplői közötti egyenrangú, konstruktív együttműködés kialakítása:
a pályaorientációval kapcsolatos feladatok eredményes ellátása érdekében a pályaorientációban érintett szervezetek hatékonyabb együttműködése,
az iskolai szereplők és a munka világának szereplői (szakmák képviselői) gyakoribb találkozásának megteremtése.
a céges gyakorlati képzőhelyek és az iskolák közötti együttműködés sokkal szorosabbra fonása,
kamarai koordináció a szakképzés gyakorlati képzőhelyeinél, személyi, tárgyi feltételeiknek folyamatos ellenőrzése az szakképző iskolák bevonásával,
60
széleskörű egyeztetés a gazdaság szereplőivel a stratégiai lehetőségekről, tervekről, jövőbeli programokról az irány/arány döntések meghozatala előtt, Fontos a Kamara szerepének folyamatos erősítése a szakképzés szereplői közötti összhang megteremtésében; kamarai koordináció a szereplők aktivizálásában, együttműködésében.
5/) cél: A társadalmi funkció, szociális szempontok érvényesítése a/) Az „ifjúsági garancia” megteremtése: az európai törekvésekkel összhangban minden fiatal, tanuló számára meg kell keresni és találni a képességeinek megfelelő helyet a képzési rendszerben, a végzést követően pedig – lehetőleg ugyancsak egyénre szabottan – elő kell segíteni az elhelyezkedést vagy gyakornoki munkát, továbbtanulást, b/) A demográfiai helyzet nyomon követése a szakképzés irány/arány döntéseinek kialakításakor:
a munkaerőpiac állapota miatt gyengébb elhelyezkedési esélyekkel rendelkezők támogatása,
c/) A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és foglalkoztathatóvá tétele:
az alacsony iskolázottságiak és a szegénységnek és társadalmi kirekesztettség kockázatának közvetlen kitett gyermekek, illetve az ilyen családból érkezők, a munkaerőpiacról kiszorult, vagy annak peremén élő romák iskolarendszeren belüli differenciált kezelése.
a célcsoportban az oktatáshoz szükséges alap- (kulcs-) kompetenciák, a személyes és szociális kompetenciák fejlesztés,
a hátrányos helyzetű egyének és csoportok felzárkózását segítő komplex (szociális-, foglakoztatási-, képzési) intervenciók támogatása, illetve a támogatás módszertani kultúrájának kialakítása.
6/) cél Stratégiai hangsúlyok a felnőttképzésben
61
A kamara a felnőttképzési rendszer olyan irányú megváltoztatását kezdeményezi, ami
jobban igazodik a gazdaság szakmai és területi strukturális igényeihez, biztosítja a gazdasági szereplők által elvárt, időben változó, minőségi szakember- utánpótlást,
a ráfordítások optimalizálása mellett biztosítja a munkaerő szakirányú kiképzését, átképzését, megteremti a munkavállalók folyamatos és szervezett utánképzésének feltételeit,
a képzésbe bekapcsolódók számára, - megszerzett képességeik beszámításával, optimális szellemi, idő és pénz ráfordítás mellett – növeli a munkahelyszerzési, megtartási esélyeket, önálló vállalkozások létrehozását.
megteremti a kamara új típusú, jelentősen növekvő feladatellátásának humán feltételeit, elősegíti – a gazdaság elemi igényeit kielégítő – a gyakorlatias nyelvi és IT ismeretek fejlesztését.
A fent megfogalmazott alapvető célok érdekében biztosítani kell, hogy a térség felnőttképző intézményei ugyanolyan minőségű képzést garantáljanak, mint a graduális szakképzési intézmények (szakképesítések egyenértékűsége), a megrendelők/ a cégek elvárásainak a pontos kiszolgálása, a felnőttképzés hatékony minőségbiztosításának kialakítása és működtetése, a Kamara által létrehozott és működtetett „Felnőttképzők Fóruma” aktuális információkkal, módszertani felkészítőkkel járuljon hozzá a felnőttképzés minőségének javításához.
62
5.
Szakképzés - kitörési pontok, akcióprogramok
A vállalati versenyképesség szempontjából kihívás a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. Térségünk fejlődésének már nem a tőkehiány, nem a pénzhiány, vagy éppen a piac hiánya a legnagyobb akadálya, hanem a munkaerő hiánya. Versenyképesség szempontjából kulcskérdés a munkaerő rendelkezésre állása, kulcskérdés a gazdaság elvárásainak megfelelő szakképzés. A jövő növekedési lehetősége: az emberi tudás és a kreativitás, fókuszba kerül az oktatási rendszer fejlesztése. A szakképzési rendszert érintő 2015-ös és 2016-os jogszabályi módosítások megteremtették, javították a magasabb minőségi szintet előre vetítő szakképzési rendszer kialakítását, a szakmatanulás
többlépcsős
lehetőségét,
a
gazdaság
munkaerő-piaci
igényét
kiszolgáló
intézményrendszer új rendszerének kiépítését, megvalósítását. Ezt szolgáló első eszköz volt a szakképzés
irányításának
egy
„kézbe”
kerülése,
a
szakképzési
centrumokhoz
tartozó
tagintézmények önállóságának visszaállítása, növelése, a duális képzés középszintű elterjesztésére tett intézkedések sora, felsőoktatási intézményekben történő kibontakoztatása, a gyakorlati képzés támogatásának továbbfejlesztése. Kormányzati és kamarai célkitűzés a duális szakképzés megerősítése és kiszélesítése. Ez egyrészt megvalósulhat a szakiskolai tanulók létszámának növelésével, másrészt a duális képzésben résztvevő vállalati arány növelésével. Magyarországon a duális szakképzésben a cégek részvétele jelenleg még nagyon alacsony, 2 %-ra becsülhető. A térség gazdasági potenciálja lehetővé teszi, hogy duális képzés struktúrájának további kiterjesztését, a munkahelyeken történő gyakorlati, szakmai képzésben résztvevők számának jelentős növelését. Fontos célkitűzés, hogy minél több vállalat bekapcsolódjon a gyakorlatorientált képzésbe (legyen szakképzés, vagy felsőfokú képzés). Ehhez szükség van a társadalmi felelősségvállalás további erősítésére és kormányzati oldalról további ösztönző eszközök bevezetésére; elkötelezettség az iránt, hogy képzés tartalmában a kompetenciák komplex fejlesztése erősödjön, valamint
63
érdekeltség megteremtése a munkaerőpiac - üzleti szféra - elvárásai és az oktatási, képzési rendszer között,
a szakképzés fejlesztés olyan irányának alakítása, amelynek eredményeként a szakképzésben végzettek képesek tartósan megfelelni a térség munkaerő-piaci igényeinek és képesek az innovatív gazdasági potenciálban rejlő kihívások kezelésére is.
A kamarai garanciavállalás fokozása, kiszélesítése lehetővé teszi az abban résztvevő gazdálkodók, munkaadók jobb és hatékonyabb ösztönzését.
A térség gazdálkodóinak elvárása a szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek további bővítése és növelése, az ingyenessé vált második szakképesítés megszerzésének lehetősége ezzel a szakmaváltás elősegítése, az ösztöndíjak emelésével a tanulók hiányszakmák felé orientálása. Az ösztöndíjas szakmák kiterjesztése a keresett szakmák területére, a ténylegesen szinte nélkülözhetetlen szakmákban történő képzésekre terjedjen ki, mint például a fémipar, építőipar, élelmiszeripar, épületgépészet, az ipari szolgáltatások.
a szakképzési centrumok, mint képzési és szolgáltató központok, feladatrendszerük bővülése okán nagyobb hangsúlyt fektessenek tanulóik idegen nyelvi, alkalmazott informatikai tudásának
bővítésére, személyi, tárgyi feltételeik megléte okán a felnőttképzésbe,
felnőttoktatásba
való aktív bekapcsolódásra,
de az életpálya tanácsadási tevékenység
megszervezésére is;
a centrumok hálózati jellegű lehetőségüket jobban használják ki a gyors reagálásra, a hatékonyság módszertani megerősítésére, vállaljanak nagyobb szerepet a felnőttképzésben. Használják ki az új szakképzésben rejlő lehetőségeket, az új szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai képzések, továbbképzések teljes körű bevezetésére törekedjenek, eleget téve ezzel a gazdaság ezen területén jelentkező igényének kielégítésére (pl. gépjármű vezető, kis- és középvállalkozói ügyintéző, mérlegképes könyvelő stb.). Hasznosítsák az új tanulási utakban (HID programok);
A kamaráknak, a gazdálkodóknak, a szakiskoláknak együttműködve lényeges növekedést kell elérni a tanulószerződések kiterjesztésében az eddig preferált évfolyamokon kívül az alacsonyabb évfolyamokon is. Ennek érdekében bővíteni szükséges a kamara által delegált szakemberek,
a
gyakorlati
képzőhelyek
64
kétszintű
ellenőrzésében
résztvevő,
a
szintvizsgáztatásban, a szakmunkás vizsgáztatásban közreműködő, szakértők, mesterjelöltek és mesterek képzését, továbbképzését, mestervizsgára való felkészítését, megteremtve ezzel a tanulók gyakorlati képzőhelyen történő fogadásának feltételeit, a tanulószerződések növekedését. Bővíteni szükséges az „un” mestervizsgához kötött szakmák körét, amikor a vállalkozás gyakorlásának feltétele a „mester cím” birtoklása.
a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentésére, a szakmai képzésben való aktív részvételüket biztosító egyszerűsítések kezdeményezésében.
a szakképesítést szerzők tudásszintjének bővítéséhez a szakképző intézményekben az eddiginél felkészültebb és elkötelezettebb oktatókra, szakemberekre van szükség, aminek érdekében lényeges feladat a szakmai, pedagógiai munka színvonalának, eredményességének javítása, az új kihívásokhoz igazodó módszertani kultúra megismertetése.
A szakképzés intézményeiben a nagyarányú lemorzsolódás 20-25%-ra történő csökkentéséhez szükséges a lemorzsolódás csökkentését célzó komplex módszertani projekt megvalósítása (GINOP 6.2.3.).
A kimenet-szabályozott szakmai képzés színvonalemeléshez szükséges további beavatkozási pontok:
az OKJ-ben szereplő szakképesítési rendszer folyamatos felülvizsgálata az adekvát munkaerőpiaci igényhez való igazodás feltétele;
az üzemi, üzemek feletti tanműhelyek kialakításához, fejlesztéséhez központi pályázati pénzek biztosítása;
az SZKTV hazai és nemzetközi versenyekre való kamarai, munkahelyi, iskolai felkészítés hatékonyságának további javítása, eddigi eredmények, díjak számának megtartása, növelése, bővítése;
a térségben pályaorientációs/pályairányítási tevékenységgel foglalkozók (kormányhivatal, FMKIK, gazdálkodók, fenntartók, szakiskolák) által végzett feladatok koordinálása, összehangolása, partneri együttműködés továbbfejlesztése, intézményrendszerének kialakítása;
65
-
A Kamara szakképzéssel kapcsolatos feladatainak hatékonyabb, eredményesebb végzése érdekében
MKIK-nál kezdeményezi az egységes megyei szakképzési adatbázisok létrehozását, az egységes adatszolgáltatást, a pályakövetési rendszer megvalósulását (pl. szakképző intézmények száma, megoszlása, oktatott szakmák száma, megoszlása, oktatott tanulók száma, megoszlása stb.);
Az MFKB-k évenkénti szakmaszerkezeti javaslatának elkészítésénél a hatáskör bővítését kezdeményezi, a helyi, egyeztetett megyei DÖNTÉSI jogkör megadását a javaslati jog helyett.
Országosan elindított, futó, új, kiemelt projektek -
GINOP-6.1.2. Digitális szakadék csökkentése (20.4 milliárd Ft)
-
GINOP-VEKOP/15. Részvétel az OECD felnőttek képesség és kompetencia programjában (1.1 milliárd Ft)
-
GINOP-6.2.2-VEKOP/15. A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése (1.5 milliárd Ft)
Tervezés alatt álló projektek 2016. -
GINOP-6.15. Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára (10 milliárd Ft)
-
GINOP-6.16. Munkahelyi képzések támogatása mikro, kis- és közép vállalatok munkavállalói számára (20 milliárd Ft+2.6 milliárd Ft)
-
GINOP-6.1.3-VEKOP 8.5.1. Idegen nyelvi képzések fejlesztése (15 milliárd Ft+2.5 milliárd Ft)
-
GINOP-6.1.4. Munkaerő piaci kulcskompetenciák fejlesztése (2.5 milliárd Ft)
66
-
GINOP-6.2.4-VEKOP/16. A XXI. századi szakképzés és felnőttképzés, valamint tartalmának fejlesztése (7 milliárd Ft)
-
GINOP-6.2.3-VEKOP 8.6.3. A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése (8,75 milliárd+1,3 milliárd Ft)
A szakképzés fejlesztéséről 2015 júniusában lezajlott európai egyeztetés a 2020-ig tartó időszak legfontosabb, oktatásban lezajló szakmai kihívásait foglalta össze. A Nyilatkozatot elfogadó országok szerint a szakképzés rendszerét tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy a képzés jobban illeszkedjen a folyamatosan változó munkaerő-piaci elvárásokhoz. Csak így lehetséges a foglalkoztatás fenntartása és a társadalmi befogadás erősítése. Európa versenyképessége csak akkor őrizhető meg, ha a kontinens minden országában megfelelő lesz a szakképzési színvonala. A hazai szak- és felnőttképzési szakpolitika is magáénak vallja az Európa 2020 Stratégia kidolgozásánál megfogalmazottakat (koncepciónkban is utalunk az öt kiemelt területre), megvalósításuk a következő fejlesztési időszak kiemelt feladata, így a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzés-fejlesztési politikájának is ez a meghatározó eleme.
67
Mellékletek I./ számú melléklet: Fejér megyei intézmények fenntartónkénti csoportosítása Székesfehérvári Szakképzési Centrum Székesfehérvári SZC Árpád Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Székesfehérvári SZC I. István Szakgimnáziuma Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Székesfehérvári SZC Hunyadi Mátyás Szakgimnáziuma Székesfehérvári SZC Jáky József Szakgimnáziuma Székesfehérvári SZC Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Székesfehérvári SZC Perczel Mór Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Székesfehérvári SZC Váci Mihály Ipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Székesfehérvári SZC Vörösmarty Mihály Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Székesfehérvári SZC Fejér Megyei Vajda János Gimnáziuma és Szakgimnáziuma
Dunaújvárosi Szakképzési Centrum
Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Bánki Donát Gimnáziuma és Szakgimnáziuma Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Hild József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Lorántffy Zsuzsanna Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
68
Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Rudas Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma Dunaújvárosi
Szakképzési
Centrum
Szabolcs
Vezér
Gimnáziuma
és
Szakgimnáziuma
Pusztaszabolcs
Magán fenntartású intézmények
Adu Vállalkozói Szakgimnázium, Szakközépiskola és Gimnázium Aranykéz Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium Dél-Balatoni Idegenforgalmi és Közgazdasági Szakközépiskola Epona Spanyol Lovas Szakközépiskola és Kollégium Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Felcsúti Letenyey Lajos Szakközépiskola és Szakiskola Gárdonyi Géza Szakképző Iskola Gorsium Művészeti Szakgimnázium Gyermekház Iskola Hang-Szín-Tér Művészeti Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Kálvin János Református Gimnázium, Általános Iskola és Szakiskola Kodolányi János Gimnázium és Szakgimnázium Pannon Oktatási Központ Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola
69
Pentelei Molnár János Mentálhigiénés Általános Iskola és Szakképző Iskola PILLICH FERENC AKADÉMIA Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Rajkó-Talentum Alapfokú Művészeti Iskola, Zeneművészeti és Táncművészeti Szakgimnázium TANEXT Akadémia Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Előkészítő Szakiskola Teller Ede Szakgimnázium és Szakközépiskola Ybl Miklós Szakközépiskola és Szakgimnázium
Egyházi fenntartású intézmények
Dunavecsei Református Kollégium Bella István Általános
Iskola, Szakközépiskola és
Szakgimnázium Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium és Szakközépiskola Kálvin János Református Gimnázium, Általános Iskola és Szakiskola
Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő intézmények
FM Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Velence FM Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Eötvös József Szakképző Iskola és Kollégium, Seregélyes FM Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Székesfehérvár
70
Klebersberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézmények Dunaújvárosi Rosti Pál Gimnázium, Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskola Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, Székesfehérvár Móri Gárdonyi Géza Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Arany János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Székesfehérvár Bicskei József Attila Általános Iskola és Szakiskola, Bicske Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Sárbogárd Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium, Martonvásár Fejér Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Velence Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Forrás: KIR-STAT
71
II./ számú melléklet Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjas szakképesítések az elmúlt 7 év tükrében 2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
2017/2018
1. 2. 3.
Gépi forgácsoló
Gépi forgácsoló
Gépi forgácsoló
Gépi forgácsoló
Gépi forgácsoló
Gépi forgácsoló
Hegesztő
Hegesztő
Hegesztő
Hegesztő
Hegesztő
Mezőgazdasági gépész Hegesztő
Villanyszerelő
Villanyszerelő
Villanyszerelő
Kőműves
Kőműves
Kőműves
Villanyszerelő Kőműves és hidegburkoló
Villanyszerelő
4. 5.
Villanyszerelő Kőműves és hidegburkoló
Szerszámkészítő
Szerszámkészítő
Szerszámkészítő
Szerszámkészítő
Szerszámkészítő
6.
Ács-állványozó
Ács-állványozó
7. 8.
Lótartó-és tenyésztő
Szociális gondozó
Ács Szociális gondozó és ápoló
Ács Szociális gondozó és ápoló
Abroncsgyártó Szociális gondozó és ápoló
Szociális gondozó és ápoló
Hegesztő
Géplakatos Épületgépészeti berendezés- és csőhálózat rendszerszerelő
Ipari gépész
Ipari gépész
Férfiszabó
Ipari gépész
Ipari gépész
Villanyszerelő
Húsipari termékgyártó
Húsipari termékgyártó
Ipari gépész
Épületgépészeti rendszerszerelő
Dísznövénykertész Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő
Dísznövénykertész
Bútorasztalos
Húsipari termékgyártó Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő
Asztalos
Asztalos
Húsipari termékgyártó
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Kőműves és hidegburkoló Kőműves és hidegburkoló Szerszámkészítő Elektromos gép- és készülékszerelő
Gyakorló ápoló
Útépítő Gyakorló ápoló
Dísznövénykertész
Festő, mázoló, tapétázó
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló
Gyakorló mentőápoló
Műanyagfeldolgozó
Karosszérialakatos
Gyakorló mentőápoló Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó
19.
Ruhaipari technikus Gépgyártástechnológiai technikus
Forrás: FMKIK/MFKB adatok
72
Épület- és szerkezetlakatos
Gyártósori gépbeállító
Laboratóriumi technikus
Magyar Közlöny 225. szám (2013.12.31)
Szociális gondozó és ápoló
Eladó
Festő, mázoló, tapétázó
Magyar Közlöny 158. szám (2012.11.28.)
Szerszámkészítő
Útépítő
17. 18.
20.
Asztalos
Autószerelő Gépgyártástechnológiai technikus Mezőgazdasági gépész
Magyar Közlöny 2015. Magyar Közlöny 2016. évi évi 13. számában Magyar Közlöny 2015. évi 164. számában (2015.02.10) 149. szám (2015.10.13) (2016.10.25.)
III./ számú melléklet Az elmúlt két év, állami és nem állami fenntartású intézmények által beiskolázottak létszáma Szakmacsoport
Egészségügy Egyéb szolgáltatás Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Gépészet Informatika Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Környezetvédelem Közgazdaság Közlekedés Mezőgazdaság Művészet Oktatás Szociális szolgáltatások Ügyvitel Vegyipar Vendéglátás-turisztika Összesen
2014/2015-ös tanulólétszám
2015/2016-os tanulólétszám
89 110 130 118 153 89 611 53 328 52 28 53 132 163
56 31 100 88 202 58 494 82 198 59 22 118 137 123 116 94 76 79 8 428 2569
18 49 31 515 2722
Forrás: KIR-STAT
73
IV./ számú melléklet a Dunaújvárosi és a Székesfehérvári Szakképzési Centrum szakközépiskolai ágazati, szakképzési évfolyamaira és HÍD-programba felvett tanulóinak száma a 2016/2017-es (a centrumok által szolgáltatott adatok alapján)
Ágazat megnevezése I. III. IV. V. IX. XI. XII. XIII. XVI. XVII. XXI. XXII. XXIII. XXIV. XXV. XXVI. XXVII. XXVIII. XXX. XXXVII. XXXV. XXXVIII.
Egészségügy Szociális Pedagógia Képző- és iparművészet Gépészet Villamosipar és elektronika Távközlés Informatika Építőipar Könnyűipar Közlekedés Közlekedésgépész Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Vendéglátóipar Turisztika Szépészet Sport Földmérés Rendészet és közszolgálat
Normál nappali ( Dunaújvárosi SZC) 13 9 9 12 49 21
35
51
70 47 28 186 63 22 0 36 99 63 69 70 35 35 39 38 18 60
468
1086
86
10 13 44 17 23 19 33 21 38
Összesen
Normál nappali (Székesfehérvári SZC) 73
1554
74
Normál nappali (Dunaújváros)
nappali nappali (Székesfehérvár)
1/9
1/9 1/11
Ács Államháztartási ügyintéző (Felnőttoktatás) Állattenyésztő és állategészségügyi technikus Ápoló
6
Asztalos
21
1/13 1/15
13
Férfiszabó Festő, mázoló, tapétázó Fodrász Fodrász Kozmetikus Fotográfus és fotótermékkereske dő Gépgyártástechnol ógiai technikus Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló gyakorló mentőápoló Hegesztő Húsipari termékgyártó Ipari gépész Irodai titkár (Felnőttoktatás) Járműfényező
1/11
esti
nappali
esti
1/11 1/13 1/15 1/13 1/15 1/9 1/11
1/13
1/15
6
9
26 25
16
11
28 9
18 11
Autótechnikus CAD-CAM informatikus CNC gépkezelő cukrász/szakács csecsemőés gyermekápoló Édesipari termékgyártó egészségügyi asszisztens Eladó Elektromos gép és készülék szerelő Elektronikai technikus Élelmiszeripari technikus Épület- és szerkezetlakatos Épületgépész technikus Erősáramú elektrotechnikus
1/13
Felnőttoktatás (Székesfehérvár)
20
Asztalos Automatikai technikus Autószerelő
Cukrász
Felnőttoktatás (Dunaújváros)
Normál
0 30 21 27
23
20
11
30 9
8 38
45
53
11
2
9
74
11
17
5 10
23
14
0 13
9
21 5
16 2
9
6
10
11
30 9
23 40
56
14
16
28
29 17
75 24
28
32
21
31
12
12
5
11
20 11
Normál
Felnőttoktatás (Dunaújváros)
Normál
nappali (Dunaújváros)
nappali nappali (Székesfehérvár)
1/9
1/9 1/11
Gyakorló ápoló
1/13 1/15
1/13
1/11
esti
Felnőttoktatás (Székesfehérvár) nappali
esti
1/11 1/13 1/15 1/13 1/15 1/9 1/11
16
28
1/15
29
gyakorló mentőápoló Hegesztő
1/13
17 24
28
32
21
31
12
11
Húsipari termékgyártó Ipari gépész Irodai titkár (Felnőttoktatás)
20
Járműfényező
12
5
21
8
Kárpitos
9
4
kereskedő
0
Karosszérialakatos
12
Kis- és középvállalkozáso k ügyvezetője I Kisgyermekgondoz ó, -nevelő
12
Kozmetikus
12
Kőműves és hidegburkoló környezetvédelmi szakméréstechniku s Közpf. és gázh.rendsz.szer. Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Közszolgálati ügyintéző
11
137
15
21
6
10 19
8
10
18
27
17
13
0
Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző logisztikai ügyintéző
42
16 0
Magasépítő technikus Mechatronikus karbantartó
46 27
20 36
Mezőgazdasági technikus Női szabó
12
2
8
Pék Pénzügyiszámviteli ügyintéző Pincér
24 30
pincér/vend.eladó Ruhaipari technikus
Számítógép-szerelő karbantartó
17
39
9
29
76
0
Sportedző (a sportág megjelölésével) Szakács
16
0 25
17 19
23
6
31
22
Normál nappali (Dunaújváros)
nappali nappali (Székesfehérvár)
1/9
1/9 1/11
1/13 1/15
pincér/vend.eladó Ruhaipari technikus
nappali
esti
1/11 1/13 1/15 1/13 1/15 1/9 1/11
0 25
17 19
23
Szárazépítő
1/13
1/15
22
31
6 8
Szerszámkészítő
25
21
10
14
15
Vegyész technikus
27
12
Vendéglátásszervez ő vendéglátásszervez ő-vendéglős
22
0
22 0
Vendéglátó eladó Villanyszerelő
1/11
esti
0
Számítógép-szerelő karbantartó
Szociális gondozó és ápoló T ejipari szakmunkás Vállalkozási és bérügyintéző
1/13
Felnőttoktatás (Székesfehérvár)
29
Sportedző (a sportág megjelölésével) Szakács
Felnőttoktatás (Dunaújváros)
Normál
26
14 22 308
35 243
17
13
514 333
21
9
Összesen
282
2462
77
156
26
104
31
13
49
318
38
Normál Normál nappali ( Dunaújváros nappali (Székesfehérvár SZC) SZC) SZH/1 SZH/1 1/9 1/9 (szakképzési (szakképzési (szakiskola) (szakiskola) hídp.) hídp.)
OKJ szakma megnevezése
3134105
Élelmiszer-, vegyiáru eladó
3154301
Famegmunkáló
12
2158201
Szobafestő
12
3154109
Tejtermékgyártó
21 542 02
Textil termék összeállító
22 542 02
Textil termék összeállító
31 582 01
Csőhálózat szerelő Építményzsaluzat és fémállvány szerelő
31 582 02 21 582 01 31 582 02
9
12
9 6 9
Szobafestő részszakképesítés Építményzsaluzat és fémállvány szerelő 9
Összesen
36
0
24
69
Forrás: Székesfehérvári és Dunaújvárosi Szakképzési Centrum, Földművelésügyi Minisztérium
78
V./ számú melléklet Nyilvántartott gyakorlati képzőhelyek listája a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
Gazdálkodó szervezet neve "Gemini I." Kft. "Ker-Bont" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. "Nagy Rol-And" Kft. "Pék-Sereg" Kft. "Safetrend"Kft. 222 SM 226. sz. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. 30.sz.üzlet 34. COOP ABC 3K2002 Fémipari Kft. A és M 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi bt. A és V Magyarország Kft. A FELCSÚTI UTÁNPÓTLÁS NEVELÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY Abidán Kft. Accor-Pannonia Hotels Szállodaüzemeltető Zártkörűen Működő Részvénytársaság Ádám-Go Kft. Adient Hungary Kft Agárdi Autójavító Kft. Agárdi Farm Kft. Agrometál-Food-Tech Kft. AIKSZ PLUSZ Asztalosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Korláltolt Felelősségű Társaság AIKSZ Zrt. Alba Fitter Kft. Alba Jeans Kft. Alba Mobili Bútoripari Kft. Alba Regia Gast Kft. Alba Regia Kézilabda Sportegyesület ALBA-GEL Kft. Alba-Kerékvár Kft. ALCOA-KÖFÉM Kft. Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. Alföldi Gyula e.v. Alpha-Vet Kft. Altex 99 Szolgáltató és Építő Kft. ALUFE FÉMSZERKEZETI KFT.
79
36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.
Alu-Spán Kft. Amplio Automatika Kft. Annamajori Kft. Vegyesbolt Aphrodité Fodrászat Ara Étterem Kft. (Bormúzeum Étterem) Aranykéz Tanoda Art Signa Kft. Asztalosipari Kereskedelmi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Autó Bartex Kft. Autó Végh Szervíz Kft. AutoCarma Szervíz Korlátolt Felelősségű Társaság AUTOTA-MESTER Kft. AVI-FORG Ipari Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság B.C.Impex kft Babovill Villamosipari Szolgáltató Kft. Báder Fogadó BAK Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Baker Street Kft. Bakonyiné Hoffart Erika Balance-99. Zrt. Balogh Lászlóné e.v. Balogh Center Bányató Vendéglő Kft. Barbara Varrószalon Baricza Krisztián Baroni-Ferr kft. Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola Beat Duo Kft. Don Pepe Pizzéria Beat Fehérvár Gast Kft. Bebó 2010 Kft. Béd Gabriella Bence ABC, GabexFood Kft. Berger-Klímatechnika Kft. Bergő-Hezso Kft Best Western Plus Lakeside Hotel B-H Precision Szolgáltató Kft. Bicskei MG. Zrt. Bioszalon Bitter-Szűcs Bt. BMG Autó Kft. Boda Gyula
80
76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116.
Borbár Borostyánné Mohai Orsolya Breznovics Pálné Bubenik Autószervíz Gábor László e.v. Budai és Társa Kft. Building Star Factory Kft. Bus-Service Kft Buzai Árpád CAD-Szer-08. Kft CDP Ács Bt. Citro-Car Fehérvár Kft. Codebar Bt. Atrium Agárd ColumbusMcKinnon Hungary Kft. Compar'97 Kft. Continus Nova Kft. COOP Szolnok Zrt. CSE-RI Vendéglátóipari Kft Csillag-Otthon Szolgáltató Bt. Csordás Zsolt e.v. Csurgai-Horváth Ágnes Csuta Zsolt e.v. Csutora Étterem DÁFI Kft. Danger Project Kft. DBS Kft. Delta-F Kft. Denso Gyártó Magyarország Kft D-Fehérvár Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Diák-Navigátor Iskolaszövetkezet Dizi-Therm Kft. Dobosné Halmágyi Viktória Dolomit 2002 kft. Dombos Krisztián Domján János Don Pepe Pizzéria Dörömbözi Kft. Dr. Szabadkai Ügyvédi Iroda Dr.Lőrinczné Buzás Aranka Dreska Mihály Dunántúli-5Határ Kft. Duplex N-Zs Kft.
81
117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156.
Eating Royal Kft. Édes Pihenő Idősek Otthona Nonprofit Kft. ÉGJK Kft. ÉGT Élelmiszeripari Gépgyártó és Technológia Szerelő Kft. ELME Automatika Kft. Emapot Team Kft. EmersonProcess Management Magyarország Kft. Ertl Faipari Kft. Erzsike Cukrászda Etyeki Príma Áruház EUDEAL Plusz Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Eurest Kft. Éva - Kriszta Kft. Evolt Kft Ezerjó Étterem Kft. F&Z Pizzéria Kft. FAGITEX-V Kft Falusi Bolt Kft. 12.Sz.Bolt Falusi Tető Kft. Family-Vill Bt. Faragó Attila Farkas Bede József FEHÉR ABLAK Kft. Fehérép Kft. Fehérplatán Kft Fehérvár Gast Kft. Fehérvár Travel Kft. Fehérvárcsurgói Vadászház Fehrer Hungaria Kft. Fejér Food Kft. Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház FEJÉR-B.Á.L. Zrt Fémhatás Kft. FÉNY-LAND 2006 Kft. Ferdinánd János autószerelő mester FERTILIA Kft. FHL BJÖRN Hungary Kft. Fiers Mechanika Ipari Szolgáltató Kft. Fincsi Étterem Cukrászda FIX Autószervíz Korlátolt Felelősségű Társaság
82
157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195.
Fm-i Fényképész Szövetkezet FMSZGYEOK Móri telephelye FMSZGYEOK Sárbogárdi Telephelye Fodor András Fodor és Molnár Kft. Fogadó az Öreg Préshez Kft. Fortuna Bt. Fravino Kft. FRIMO HUNGARY IPARI, TECHNIKAI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Fülöp István Galaktika Kft. Garzon Bútor Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Gastro-Best Kft. Gázmodul-Weisz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Gealan Kft Gellért Shop Bt. Gengi-Autó Bt Gestamp Hungária Kft. GIGA 2003 Kft. Gócza Lászlóné e.v. Gócza Veronika GOOD-BAU Kft. Greguss István Zoltán Gre-Sa Bt. Gróf Dental Kft. GRUNDFOS MAGYARORSZÁG GYÁRTÓ KFT Gulyás Csárda Gyenes Krisztián HaidingerAutószervíz Kft Hajlakk fodrászat Halla Visteon Hungary Kft. Hani Gábor Hanon Systems Hungary Kft. Harmadik FORRÁS-COOP Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft. Három Sziget Kft. Hedent Fogorvosi Szolgáltató Bt. HEGLAK-AIR Kft. Herczeg Zsolt
83
196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236.
Hogenádler Kitti (Angel Szépségszalon) Hóman Cukrászda Horgász-ker Bt. HorseTruck Kft. Horváth Autódoktor Kft Horváth és Társa Mór Horváth Gábor Horváth Viktor e.v. Hotel Juventus HT International Kft. HTM Magyar-Osztrák Ipari,Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. Hufnágel János Hungary Honey Kereskedelmi és Szolgáltató kft. Huszár Szerszám és Készülékgyártó Kft. Ifjú Ferenc Ignácz Szervíz Kft. IK Járműtechnika Kft. IK Metál Kft. IK Szereléstechnika KFT. ILLAVILL-SZER Kft. Inex-Inter Kft. Ingókő Étterem Innosoc Kft. Inotai Chef Vendéglátó és Szolgáltató Kft. InoxTechnology Kft. Iski Gyöngyi ITV ALBATECH Kft. IVANICS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Jalsóvszky és Társai Fogtechnika és Szolgáltató Bt. Jámbor Attila Jánosi Tibor Női Fodrászat JNB-Autó Kft. Johnson Controls Mór Bt. Juhászné Nagy Marietta Kálmán József e.v. Kántor Mechanika Kft. Karanicz Kornél ev. Karszer-96 Kft. Kék-TóÉtterem Kerámia Plusz Kft. Keszi és Társa Kft.
84
237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276.
KGL Bau Kft. KIKSZ Kft. KIS HAVANNA Kft. Kiskulacs Vendéglő Kiss József Kiss László Kiss Metal Kft. KNYKK Zrt. Alba Volán telephely Konstans Klub Kft. Kontaktker Kft. Koriforg Kft. Koriforg Kft. Korona Kereskedelmi és Vállalkozási Zrt. Korona Sörház Kft Korzó Étterem Kovács Elemérné Kovács Hajnal KOV-KA Kft. Kozma János Istvánné Kőnig Kft. Köszi Kft. 14. sz. ABC Középnyugat -magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Krine Kft. Langmáhr Kft. Lara 2 Bt László Csabáné László Vill Kft. Lencsés 2001 Kft. Lendvai-Villker Kft. Lene Kft. Lincz és Társa Kft. Lipóti Pékség és Kávézó Logi-Cad Bt. Logsol Kft. Lovas Vendéglő Kft. LUCULLUS 3 Kft. M és M Technik Kft. Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság MAGYARMET Finomöntöde Kft.
85
277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314.
Majár Tibor Malou-Pro Kft. Márkus Lászlóné e.v. Martin Gastro Kft. Matpal Kft. Matripharma Kft. MÁV VAGON Kft. Mayer Gergely Mayer-Vill Kft Mecsek Füszért Zrt. Media Markt Székesfehérvár Kft. Mentavill Kft. Mestervill-Fodor Villanyszerelő, Karbantartó és Szolgáltató Kft. Mészáros Bt. Kereskedelem és Ipari Szolgáltatás Mészáros és Mészáros Ipari,Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mészáros Gasztro Kft. Metal-Hydro Kft. METRO Kereskedelmi Kft. Mezei Adél Mézes Varázs Kft. Mignon Cukrászipari és Kereskedelmi Kft. Mikó Józsefné e.v. Minőség és Megbízhatóság Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ML AUTÓ Kft. Modus Kft. Mogul Autó Kft. MONO-A Vill Kft. Mór Városi Önkormányzat Ellátó Központja Mór Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Motor MechanicAutószervíz Korlátolt Felelősségű Társaság Mózes-Vill Bt. Nagy Durranás Gázszervíz Kft. Nagy és Társa Kft. Nagy János e.v. Nagy Zoltán Nagy-Team 2007 Kft Novotel Székesfehérvár Novozánszky Csaba (140. Coop ABC)
86
315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354.
Növénytermesztési Főágazat Nyikos Család Kft. Osz-Car Kft. ÖFH-BAU Kft. Öko-22 Kft. PACAI KFT. Pakole Trade Kft. PakoleGáztech Kft Pálinkás Team Kft. Palkovics Trans Kft. PALLÓ & DESZKA KFT. Pataki-Asztalos Kft. Pátria Kávéház Pauer Ágnes PCPRO-ALBA Kft Pedro Söröző Kft. Petróczi Gáborné Pfiffer Bútor Mór Kft. P-Form Kft. PIGNUS Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Pince Étterem Pintér Szerviz Kft. PiroÉp-Gép-Szer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Pisch Ferenc Pisztráng Kemping Planing&Trading Kft Plant-Orient 2002 Kft Pokol Pince Étterem Polgármesteri Hivatal Aba Polyax Kft Porto VinoÉtterem Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Prekoncept-Event Kft. PROCAR Kft. Promosz Kft. Publo Pub Kft. Pudelka Tető Kft. Pupp Ferenc Puskás Ferenc Sport Hotel Nonprfit Kft. Pusztaszabolcsi Agrár ZRT
87
357. 358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368. 369. 370.
Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Randevú Cuki Kft. RATHGEBER MAGYARORSZÁG IPARI ALKATRÉSZGYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT Regia Home Kft. Reizer Krisztián Rente Alexandra Rexmill Kft. Ring Catering Kft. Ristomar Kft. Rókusfalvy Fogadó Rostási Hagyományos Konyha Kft. Róthné Szegfü Katalin Sántha Ferencné SAPA Profiles Kft Sárbogárdi Vagyonhasznosító Szövetkezet Sárépszer Kft.
371.
Sárvári Asztalosipari Szolgáltató És Kereskedelmi Kft.
355. 356.
372. 373. 374. 375. 376. 377. 378. 379. 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386. 387. 388. 389. 390.
SASA.COM Kft. Sáskáék Kft. Schwanner Róbert Schwarzkopf Szalon SewsÉtterem Simon István e. v. SINKA és SINKA Járműgyártó és Karosszériajavító Kft. SODEXO Magyarország Kft. Sol Tours Utazási Iroda SOMA_VILL Termelő és Szolgáltató Betéti Társaság Somogyi T+E Kft. Csavar és Gazdabolt Spa-Audit Spar Magyarország kft. Sprecakné Mezei Márta SRE PanoramaOffices Kft Steidl János e.v. Stexi-Car Autófényező Kft. Stone Café Kft. STRASSZER AUTOSYSTEM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
88
391. 392. 393. 394. 395. 396. 397. 398. 399. 400. 401. 402. 403. 404. 405. 406. 407. 408. 409. 410. 411. 412. 413. 414. 415. 416. 417. 418. 419. 420. 421. 422. 423. 424. 425. 426. 427. 428. 429. 430.
StrikeBowling Center Kft. SZ.G. Bt. Szabadi-Autójavító Bt. Szabó Kisgépcentrum Kft. Szabó Zoltán Szaki Elektro Bt. Szántó Anna Szárcsa Bt. Szatmári Melinda Sze-Bo Office Kft. Szegletkő General Kft. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézmény Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Napraforgó Bölcsőde Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. Széphő Zrt. Szerform Kft. Szerkarb Kft. Szervízcentrum Fehérvár Kft. SZIL-FA 3000 Szolgáltató Kft. Szűts Tibor Autószervíz és Autósbolt Takács Jenő kárpitos egyéni vállalkozó Tanai Balázs Tánczos Attila Csaba Tárlat Étterem Team-Föld Mérnöki Iroda Kft. Technospring Kft. Telkesné Handler Kornélia Temesváry Gyógyszer Forgalmazó Bt. Tempo ABC Áruház 172.sz. TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. Tigerdent Kiss László e.v. TIP-TOP Áruház Tó-Ház Kft. Tom Market Tomaredo Bt. Tordasi Csárda Tornyai Szücs Mária Tóth István Tóth-Fűtéstechnika Kft. Török cukrászda
89
431. 432. 433. 434. 435. 436. 437. 438. 439. 440. 441. 442. 443. 444. 445. 446. 447. 448. 449. 450. 451. 452. 453. 454. 455. 456. 457. 458. 459. 460. 461. 462. 463. 464. 465. 466. 467. 468. 469.
Törsök Andrea Triarco Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft. TRIMETRIK Műanyagipari, Mérnöki és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Truck-Trailer&Parts Kft. Ugrics és Szabó Kft. Üveg-Ásvány Kft. Vagyóczki Gyula VálvölgyeGastro Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. Váradi József e.v. Vásártér Vasipari és Szolgáltató Kft. Veiz-Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Kft. Vendégváró Vendéglő KKT. Vibroteam Gyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Vibroteam Kft. Videoton Autoelektronika Kft. VIDEOTON AUTÓELEKTRONIKA KFT. Videoton EAS Kft. Videoton Holding Zrt. EAS Vállalat Videoton Preciziós Szerszámgyártó és Kereskedelmi Kft. VIGÁF 95 Kft. Vígvári Rendszerház Kft Vincotech Hungária Kft. Vinkler Tamás Vitai László e.v. VIVBER Kft. VRS Part Hotel Kft. VT METAL ALKATRÉSZGYÁRTÓ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. VT Plastic Gyártó Kft. VTES Korlátolt Felelősségű Társaság VVSI Nonprofit Kht. WalzerÉtterem WM Market Kft. WolfAuto Kft. Zámbó Cukrászda Kft. Zámbó-Ker Kft. ZAMIA Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft. Zángóné Kulcsár Edit ZoviSolar Kft. Zugor Jenő
90
470. 471.
Zsigmond Attila ZsoroCar Kft.
Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamaránál nyilvántartott gyakorlati képzőhelyek listája 1. 2.
ADONYI-GYROS KFT. Alba Volán Zrt.
3. 4.
ALDI Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt. ALLINFER MEDIA Kft.
5. 6. 7. 8. 9.
AMPER HUNTER Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. András Sándor ASHA KFT. BÁJICS Kft Berczeli Gabriella
10.
Biamár Nemzetközi Áruszállító Kft.
11. 12. 13. 14. 15. 16.
26. 27.
Bölcsődék Igazgatósága Dunaújváros Café Master Kft. Cserepes Gyula Csillagdomb Oktatási Alapítvány D.E.Á.K. Irányítástechnikai Kft DataConfess Kft. DESSZERT-LABOR Kereskedelmi gyártó és Szolgáltató Kft. Dunaferr Sportegyesület Duna-learning Kft DUNATRADE COMPUTER KFT. Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Dunaújvárosi Főiskola Diák Sportegyesület Dunaújvárosi Főiskola- Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft. Dunaújvárosi Szuperinfó Kft Edelmann Istvánné Egyesített Szociális Intézmény és Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthona Engyel Andrea
28.
EUROPA MAX Hitelközvetítő és Szolgáltató Kft.
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
91
29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
FÖDÉM 2001 Kereskedelmi és Építőipari Kft. Gacsályi Gáborné Gaszler Marianna H+H Meloni Kft. Hírverzum Kft Hufnágel és Kósa Kft Interion Mikro Bt
36. 37.
Jankovich -Kúria Rendezvény -és Turisztikai Központ Jobbcar Kft
38. 39. 40.
JYSK Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság KAR-KOF Kft. Kastaly Csaba Tamásné
41. 42.
Kavics- Ker Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kéring és Társai Kft
43. 44. 45. 46. 47. 48.
KERNÁCS és KERNÁCS KFT. Kiss Anita-Maystar Kozmetika Kiss Józsefné Kovács Zoltán Középnyugat -magyarországi Közlekedési Központ Zrt. KULCSKER VASBOLT
49. 50. 51. 52.
LANZS 2013 Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft. László Norbert Mecsek Füszért Zrt. MéDiaNet IT Zrt
53. 54.
MICZO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Modern Lift Kft
55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64.
Mozicentrum Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Neo Computers Informatikai Zrt. NINUSKA KFT. NOVIKA Cukrászati és Szolgáltató Bt. Országos Mentőszolgálat Pallér Építő és vállalkozó Kft PARTI-GARÁZS Gépjárműjavító Kft. PERGOLA 21 KFT. Pikto-Szorg Bt. Pintes Étterem Vendéglátóipari Kft.
92
65. 66.
Pomóthy Attila Pomy-ker Kereskedelmi és Szolgálató Kft
67. 68.
PÖRGŐ-ARIZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Processing 2000 Szolgáltató Bt.
69. 70. 71. 72. 73.
Prodams Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Rácalmási Polgármesteri Hivatal SFM Vendéglátóipari Kft. S-FORG Alkatrészgyártó Kft. SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.
74. 75. 76. 77.
Szent Pantaleon Kórház Rendelőintézet Dunaújváros SZPANO-HÚS KFT. SZPITI Kereskedelmi és Vendéglátóipari Korlátolt Felelősségű Társaság TÁBI-GASTRO KFT.
78.
TASZ GT Gépjárműjavító és Szolgáltató Kft.
79. 80. 81. 82.
TILLA-TRANS Nemzetközi Árufuvarozási Kft. Tonka Pál Tóth Attila Tözsu-Plan Energetikai és Oktatói Kft
83. 84. 85. 86. 87.
TTQ Market Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Turul Autószervíz Kft. Varga Mihály Vendmarket Kft. Vidák Info Kft. ZSODA-REÁL Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
88.
Forrás: ISZIIR rendszer VI./ számú melléklet Felsőoktatási duális képzés – vállalati partnerek
93
ÓBUDAI EGYETEM ALBA REGIA MŰSZAKI KARÁN
Gépészmérnök alapszak
Adient Hungary Kft. (korábban: Johnson Controls Mór Bt.) Alufe Fémszerkezeti Kft. Amplio Automatika Kft. Arconic-Köfém Kft. (korábban Alcoa-Köfém) Coca-Cola HBC Magyarország Kft.. Denso Gyártó Magyarország Kft Emerson Process Management Magyarország Kft. Flextronics International Kft. GIGA 2003 Kft. Grundfos Magyarország Gyártó Kft. Hanon Systems Hungary Kft. Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. Sapa Profiles Kft. Simon István EV. SZÉPHŐ Székesfehérvári Épületfenntartó és Hőszolgáltató Zrt. VIDEOTON: VTES Kft., VT Asyst Kft., VT Plastic Gyártó Kft, VT Precíziós Kft. Xomox Magyarország Kft.
94
Mérnökinformatikus alapszak
Adient Hungary Kft. (korábban: Johnson Controls Mór Bt.) Amplio Automatika Kft. Arconic-Köfém Kft. (korábban Alcoa-Köfém) Emerson Process Management Magyarország Kft. IBM DSS Kft. Simon István EV. Xomox Magyarország Kft.
Műszaki menedzser alapszak
Adient Hungary Kft. (korábban: Johnson Controls Mór Bt.) Alufe Fémszerkezeti Kft. Amplio Automatika Kft Sapa Profiles Kft. Simon István EV. VIDEOTON: Videoton Holding Zrt., VT Asyst Kft., VT Plastic Gyártó Kft. Xomox Magyarország Kft.
95
Villamosmérnök alapszak
Adient Hungary Kft. (korábban: Johnson Controls Mór Bt.) Amplio Automatika Kft E.on Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Flextronics International Kft. Grundfos Magyarország Gyártó Kft. Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. Mentavill Kft. Sapa Profiles Kft. Simon István EV. VIDEOTON: Videoton Holding Zrt., VTES Kft., Videoton EAS Kft., VT Asyst Kft., VT Autóelektronika Kft.
Mechatronikai mérnök alapszak
Adient Hungary Kft. (korábban: Johnson Controls Mór Bt.) Adu Alba Kft. Amplio Automatika Kft. Denso Gyártó Magyarország Kft. GIGA 2003 Kft. Karsai Holding Zrt.
96
Sapa Profiles Kft. Simon István EV. VTES Kft. Xomox Magyarország Kft.
DUNAÚJVÁROSI EGYETEM
Gazdálkodás és menedzsment
Balatoni Hajózási Zártkörűen működő Részvénytársaság
Gépészmérnök
Balatoni Hajózási Zártkörűen működő Részvénytársaság Budapesti Közlekedési Zrt. Büttner és Társai Szerszámelemgyártó és Kereskedelmi Kft Ecotech Közép-Európai Technológiai és Innovációs Nonprofit Közhasznú Zrt.
Mérnökinformatikus
Balatoni Hajózási Zártkörűen működő Részvénytársaság
97
Budapesti Közlekedési Zrt. DORSUM Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zrt.
Anyagmérnök
Budapesti Közlekedési Zrt. Ecotech Közép-Európai Technológiai és Innovációs Nonprofit Közhasznú Zrt.
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, SZÉKESFEHÉRVÁRI ALAPKÉPZÉSEK
Gazdálkodás és menedzsment
Emerson Process Management Magyarország Technológiai
Műszergyártó és Kereskedelmi Kft.
Pannonjob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
Otto Fuchs Hungary Kft.
Praktiker Építési és Barkácspiacok Magyarország Kft.
98
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.
Videoton Holding Zrt.
Forrás: http://gazdalkodastudomany.uni-corvinus.hu http://www.uniduna.hu/ http://amk.uni-obuda.hu
99
VII./ számú melléklet a Székesfehérvári és a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum valamint a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő intézmények képzési palettája Szakma megnevezése
OKJ száma
Általános ápolási és egészségügyi asszisztens
52 720 01
Ács
Szakma megnevezése
OKJ száma
3458201
Faipari technikus Famegmunkáló
54 543 01 3154301
Államháztartási ügyintéző
54 344 04
Férfi fodrász - borbély
52 815 03
Ápoló
55 723 01
Férfiszabó
34 542 04
Asztalos
34 543 02
Festő, mázoló, tapétázó
34 582 04
Autóelektronikai műszerész Automatikai technikus
54 525 01 5452301
Fodrász
54 815 01
Autószerelő
54 525 02
Gáz- és hőterm.ber.szer.
35 582 01
Autótechnikus
55 525 01
Gazda
34 621 01
CAD-CAM informatikus
54 481 01
Gazdasági informatikus
CNC gépkezelő
35 521 01
Fotográfus és fotótermékkereskedő 54 810 01
54 481 02
Gépgyártástechnológiai technikus
54 521 03
Cukrász
34 811 01
Gépi forgácsoló
34 521 03
Családi gazdálkodó
34 814 01
Gyakorló ápoló
54 723 02
Csecsemő- és gyermekápoló
55 723 02
Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló
54 723 03
Csőhálózat szerelő
31 582 01
Gyakorló mentőápoló
54 723 01
Dísznövénykertész
34 622 01
Hegesztő
34 521 06
Divatstílus tervező
54 761 02
Húsipari termékgyártó
34 541 03
Informatikai rendszergazda
54 481 04
Édesipari termékgyártó
34 541 01
Egészségügyi asszisztens
54 720 01
Informatikai rendszerüzemeltető
54 481 06
Eladó
34 341 01
Ipari gépész
34 521 04
Irodai titkár Járműfényező
54 346 03 34 525 03
Elektromos gép és készülék szerelő 34 522 02 Elektronikai műszerész 34 522 03
100
Elektronikai technikus
54 523 02
Élelmiszer-, vegyiáru eladó
3134101
Karosszérialakatos
34 525 06
Kárpitos
34 542 05 54 341 01 34 622 02
Építményzsaluzat és fémállvány szerelő Épület- és szerkezetlakatos
31 582 02 34 582 03
Épületgépész technikus
54 582 01
Erősáramú elektrotechnikus
54 522 01
Kereskedő Kertész Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I.
Szakma megnevezése
OKJ száma
Szakma megnevezése
OKJ száma
Kisgyermekgondozó, -nevelő
54 761 02
Ruhaipari technikus
52 542 01
Kistermelő élelmiszer-előállító, falusi vendéglátó
34 541 08
Sportedző
54 813 02
Kozmetikus
54 815 02
Szakács
34 811 04
Kőműves és hidegburkoló
34 582 08
Szállítmányozási ügyintéző
54 841 04
Környezetvédelmi szakméréstechnikus
55 850 02
Számítógép-szerelő karbantartó
34 523 02
Környezetvédelmi technikus Központifűtés és gázhálózatrendszerszerelő
54 850 01
Szárazépítő
34 582 10
3458209
Szerszámkészítő
34 521 10
Közszolgálati ügyintéző Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző
54 345 01
Szobafestő részszakképesítés
21 582 01
Szociális gondozó és ápoló
34 762 01
Magasépítő technikus Mechatronikai technikus Mechatronikus karbantartó
54 582 03 54 523 04 34 523 01
Tejipari szakmunkás
34 541 10
Textil termék összeállító Turisztikai szervező
21 542 02 54 812 03
Mezőgazdasági gépész
34 521 08
Útépítő és fenntartó technikus
54 582 05
Műbútorasztalos
35 543 01
Vállalkozási és bérügyintéző
54 344 02
Női szabó Pedagógiai és családsegítő munkatárs
34 542 06
Vasútépítő technikus
54 582 06
54 140 02
Vegyipari technikus
54 524 02
Pék
34 541 05
Vendéglátásszervező-vendéglős
54 811 01
54 841 11
101
55 345 01 35 345 01
Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pincér
54 344 01 34 811 03
102
Vendéglátó eladó Villanyszerelő
34 811 05 34 522 04
Virágkötő és kereskedő
34 215 04
VIII./ számú melléklet Álláshelyek alakulása Romló pozíciójú foglalkozások, szakmák 2016. év végéig tervezett munkaviszony megszűnések nagyságcsoportjai szerint
Keresett foglalkozások, szakmák 2016. év végéig a tervezett létszám felvételek nagyságcsoportjai szerint
Keresett foglalkozások, amelyeknél pályakezdők felvételét tervezik 2016. év végéig
100 fő és több
100 fő és több
100 fő és több
Gumitermékgyártó gép kezelője
Gumitermékgyártó gép kezelője
Mechanikaigép-összeszerelő
Mechanikaigép-összeszerelő
Műanyagtermék-gyártó gép kezelője
Egyéb termék-összeszerelő Műanyagtermék-gyártó gép kezelője
50 - 99 fő között
50 - 99 fő között
50 - 99 fő között
Egyéb termék-összeszerelő
Villamosberendezés-összeszerelő
Villamosberendezés-összeszerelő
Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Szemétgyűjtő, utcaseprő
20 - 49 fő között
20 - 49 fő között
20 - 49 fő között
Szemétgyűjtő, utcaseprő
Szabó, varró
Villamos-berendezés összeszerelő
Autóbuszvezető
Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője
Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója
Egyszerű ipari foglalkozású
Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője
Autóbuszvezető Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Kézi csomagoló
10 - 19 fő között
10-19 fő között
10 - 19 fő között
Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője
Forgácsoló
Gépészmérnök
Fémfeldolgozó gép kezelője
Kárpitos
Egyéb máshova nem sorolható feld. ipari gép kezelője
103
Kézi csomagoló
Ipari tevékenységet folytató egység vezetője
Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású
Fémfeldolgozó gép kezelője
Ipari tevékenységet folytató egység vezetője
Targoncavezető
5-9 fő közötti
5-9 fő közötti
5-9 fő közötti
Egyszerű ipari foglalkozású
Épület-, építménybádogos
Kézi csomagoló
Háztartási takarító és kisegítő
Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr
Bútorasztalos
Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr
Gépészmérnök
Forgácsoló
Lakatos
Kereskedelmi ügyintéző
Forgácsoló
Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású
Húsfeldolgozó
Kőműves
Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője
Szakács Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő Háztartási takarító és kisegítő Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Villamosmérnök (elektronikai mérnök) Bolti eladó Cukrász Húsfeldolgozó Bútorasztalos Lakatos Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Konyhai kisegítő
Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
104
Egyéb termék összeszerelő
IX./ számú melléklet Fejér Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció jogszabályi környezete azaz a szakképzés és felnőttképzés működését meghatározó jogszabályi környezet: Törvények
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,
2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról,
2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,
2011.évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról,
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről,
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól,
2012. évi CLXXXVIII. törvény egyes köznevelési intézmények állami fenntartásba vételéről,
2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az
azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról.
2016. évi LXXX. törvény az oktatást szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Kormányrendeletek és - határozatok
280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról
105
323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről,
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról,
217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól
230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről,
121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról ,
314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési megállapodásról ,
315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól ,
393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról,
562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról,
319/2014. (XII.13) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról 88/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet,
106
88/2015. (IV.9.) Korm. rendelet
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló
202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet, valamint az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról,
25/2016. (II.25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról,
237/2016 (VIII.2.) egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról (150/2012. (VII.6.) Kr. valamint az ezzel összefüggő 2017/2012. (VIII.9.) „modul” Kom.rend.),
1198/2011. (VI. 17.) Korm. határozat a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására vonatkozó koncepcióról ,
1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről ,
1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozata a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról.
A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) a 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozattal került elfogadásra.
1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról,
1040/2015. (II.10.) Korm. hat. a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról,
2012 2015. (XII.29.) Korm. határozat a Digitális Jólét Programról
1442/2016. (VIII. 17.) Korm. határozat az Irinyi Terv végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről.
107