Exportösztönzési lehetőségek Gérnyi Gábor határon túli programok koordinátora
„Élhető holnapért” Szakmai Konferencia Csíksomlyó, 2012. október 26.
Állami exportösztönzés területei Komplex tevékenységi kör: • Külgazdaság-politikai szakmai irányítás (Külgazdasági stratégia) • Befektetés-ösztönzés (külföldi közvetlen tőkebefektetések „elnyerése”) • Külpiaci promóció (rendezvények, vásárok, delegációk) hivatalosan támogatott exporthitelezési tevékenység
• Kockázatvállalás • Finanszírozás → erre specializálódott intézmények: exporthitel ügynökségek (ECA) Nemzetközi környezet: • WTO Szubvenciós kódex • OECD Megállapodás (CIRR kamatfeltétel)
egyenlő feltételrendszer az államok között = az exportőrök versenyezzenek, ne az állami támogatások! .
2
Az exportösztönzés állami rendszere
Állami kockázatvállalás és/vagy finanszírozás nyújtása annak érdekében, hogy az exportképes, elsősorban kis és közép-vállalkozások • minél teljesebb mértékben ki tudják aknázni külpiaci lehetőségeiket, • biztosítani/növelni tudják külpiaci versenyképességüket, ezzel segítve munkahelyek megőrzését/létrehozását, a nemzetgazdaság fejlődését
Olyan kockázatok vállalása és/vagy finanszírozás nyújtása, amelyeket a kereskedelmi bankok/biztosítók nem tudnak felvállalni kockázatvállalási képességük/készségük hiánya miatt .
3
Megváltozott külgazdasági körülmények Múlt (válság előtt) • Globális, univerzális bankhálózatok • Bő likviditás • Magas kockázatvállalási hajlandóság • Hitelezési expanzió
Mi szükség az állami exporthitel ügynökségekre ?
Jelen (válság → valóság) • Fókusz a kulcs piacokra, régiókra, ügyfelekre, tevékenységekre • Szűkülő, egyben dráguló források • Növekvő tőkekövetelmények, kockázati költségek • Csökkenő hitelezési hajlandóság Egyre nagyobb szerepet kell betöltenie az exporthitel ügynökségeknek! 4
Változások az Eximbank-MEHIB életében •
A 2012. május 8-án elfogadott törvény alapján a két intézmény a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került.
•
2012. június 15-től közös menedzsment az Eximbank és a MEHIB élén.
•
A szervezeti integráció mellett a két intézmény jogilag megmarad, egy közös brand, az
„EXIM” égisze alatt működnek tovább. •
Az integráció célja gazdaságpolitikai ösztönző eszközként működni:
az exporttevékenységgel foglalkozó magyar cégek igényeinek felmérése és becsatornázása a fejlesztési folyamatokba, azok kielégítése koherens termékekkel.
•
Az új üzleti stratégia fontos eleme, hogy széleskörű együttműködést valósítsunk meg leendő és új partnereinkkel:
– Kereskedelmi bankok (refinanszírozási keretek további bővítése hazai és nemzetközi piacokon),
– Közvetlenül is el tudjuk érni a bevonni kívánt exportőröket, a kkv szektor szereplőit (HITA, kamarák, ipartestületek, Kárpát Régió Üzleti Hálózat) 5
Jelentős expanzióhoz igazodó költségvetési lehetőségek
2013-ban: • • • •
A költségvetés által garantált forrásoldali keret megemelése 320Mrd Ft-ról 1200 Mrd Ft-ra; A kereskedelmi és hitelfedezeti garanciakeret megemelése 80Mrd Ft-ról 350 Mrd Ft-ra; A kamatkiegyenlítési költségvetési keret 6,5 Mrd Ft-os összege felülről nyitottá válik; A nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állományának globállimit kerete 500 Mrd Ft.
6
Jelenlegi termékpaletta I. - Kockázatátvállalás ALAPANYAG-BESZERZÉS → TERMELÉS → ÉRTÉKESÍTÉS → ÁRBEVÉTEL REALIZÁLÁSA
Export előfinanszírozás
Export utófinanszírozás
- MEHIB biztosítás gyártási kockázatokra (önköltség megtérítése) - Eximbank hitelfedezeti bankgarancia (exportőr cégkockázatának megosztása)
- MEHIB biztosítás nyitva szállításra - MEHIB vevőhitel biztosítás - MEHIB szállítói hitel biztosítás - MEHIB követelésvásárlás biztosítás
Eximbank kereskedelmi bankgaranciák (tender, előleg, teljesítési stb.)
7
Jelenlegi termékpaletta II. - Finanszírozás ALAPANYAG-BESZERZÉS → TERMELÉS → ÉRTÉKESÍTÉS → ÁRBEVÉTEL REALIZÁLÁSA
Export előfinanszírozás
Export utófinanszírozás
Közvetett refinanszírozás (CIRR)
Közvetett refinanszírozás (CIRR)
Közvetlen export előfinanszírozó hitelek: • rulírozó jellegű • középlejáratú fix kamatozású (CIRR)
Közvetlen vevőhitel konstrukciók leszámítolási konstrukciók: ● szállítói hitel ● forfetírozás kötött segélyhitel
8
Jelenlegi termékpaletta III. - Összegzés
• Nem-piacképes országbeli vevők fizetési kockázatának átvállalása (75-95%-ig) (nyitva szállítás esetén is). • Magas ország-, illetve bankkockázatok átvállalása (95-100%-ig). • Exportőrök cégkockázatának megosztása a kereskedelmi bankokkal (50-75%-ig). • Kereskedelmi bankgaranciák (tender, előleg, teljesítési stb.) vállalása ésszerű biztosítékok mellett, illetve kockázatos relációkba. • Nemzetközileg versenyképes, fix kamatozású (CIRR alapú) forrás biztosítása: – kkv-k, illetve nagyszámú kkv-t foglalkoztató vállalatok exporthoz kapcsolódó forgóeszköz igényének finanszírozásához elsősorban hazai kereskedelmi bankokon keresztül, – külföldi vevők, illetve azok bankjai részére magyar áruk/szolgáltatások megvásárlásának finanszírozásához.
9
CIRR ̶ OECD referencia kamatláb (Commercial Interest Reference Rate) Hivatalosan támogatott exporthitelek legkisebb kamatlába. Az OECD Titkárság által kerül havonta meghatározásra államkötvények hozama alapján. A teljes futamidőre előre meghatározott fix kamatláb. (2 éven túli futamidő, törlesztés egyenlő részletekben, legalább 6 havonta)
EUR CIRR: 1,28% p.a. (2-5 éves törlesztés esetében – 2012. 11. 14-ig) USD CIRR: 1,34% p.a. (2-5 éves törlesztés esetében – 2012. 11. 14-ig)
10
Jövőbeni irányok, bővebb termékpaletta A klasszikus termékek (előfinanszírozás, utófinanszírozás, garancia és biztosítás) kiegészítéseként alternatív, új pénzügyi eszközök kidolgozása a kereskedelemfinanszírozásban kialakult űr betöltésére, jogszabályi módosítás révén létrejövő lehetőségek alapján: – Nagy exportőrök beszállítóinak finanszírozása (beszállítói láncok), – Exportcélú beruházások finanszírozása, – Exportcélú EU támogatások önerejének finanszírozása és/vagy előfinanszírozása, – 2 évnél rövidebb lejáratú generális termék bevezetése, – Projektfinanszírozás, – Beszállítói hitelgarancia nyújtása, – Import hitelgarancia nyújtása, – Befektetési hitelgarancia nyújtása. 11
A bővülés célországai
A Külgazdasági Stratégiával és a Wekerle Tervvel összhangban:
• Kelet-Közép-Európa, különösen a Kárpát-medence országai • FÁK országok (Oroszország, közép-ázsiai, illetve kaukázusi államok) • Kína, Délkelet-Ázsia országai (India, Korea)
• Közel-Kelet és Észak-Afrika egyes államai (pl. Törökország, Szaúd-Arábia)
12
Az Eximbank és a MEHIB küldetése a Wekerle Terv végrehajtása érdekében
Az Eximbank és a Mehib célja, hogy a Wekerle Tervben foglalt stratégiai szerepvállalásnak megfelelően ösztönözze a hazai tulajdonú vállalkozások
nemzetközi piacokon való szerepének növekedését, erősítse a különös tekintettel a kárpát-medencei gazdasági kooperációk kialakítására.
Készek vagyunk megvizsgálni, hogy az általunk nyújtott szolgáltatásokkal milyen módon segíthetjük elő a térségben tervezett projektjeik megvalósulását. 13
Projekt kerestetik Célunk, hogy konkrét projekt lehetőségek feltárása érdekében hatékony együttműködést alakítsunk ki a regionális gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő szervezetekkel:
• • • • •
Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kamarák Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Széchenyi Programiroda Üzleti tanácsok
14
Magyar export termékforgalom megoszlása a régióba tartozó országok között
Forgalom, millió HUF
Románia
Szlovákia
Ukrajna
Horvátország
Szerbia
Szlovénia
Románia
4 500 000
100%
4 000 000
90%
3 500 000
80%
Szlovákia
Ukrajna
Horvátország
2007
2008
Szerbia
Szlovénia
70%
3 000 000
60%
2 500 000
50% 2 000 000
40%
1 500 000
30%
1 000 000
20%
500 000
10%
0
0% 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2005
2006
2009
2010
2011
A magyar termék exportforgalom a régióban a 2009-re lecsapódó gazdasági válság okozta visszaeséstől eltekintve folyamatos bővülést mutat. Az országokat tekintve Románia és Szlovákia a felvevőpiaca a régióba irányuló magyar export több mint 60 %-ának. 15
A régió országaiba irányuló, EXIMBANK által támogatott exportügyletek Szerződések volumenének megoszlása export célországonként 2007-2012
• A szerződések megoszlása alapvetően igazodik az adott országokba irányuló export megoszlásához.
Horvátország Románia
Szerbia
• Az évente megkötött exportfinanszírozó szerződések értéke a válság 2008-as kirobbanását követően visszaesést mutat.
Szlovénia Ukrajna
Megkötött exportfinanszírozó szerződések éves szinten Vol. millió HUF
•A 2011-12-es év trendfordulót jelez a kárpát-medencei régióba irányuló exportfinanszírozás tekintetében.
Szlovákia
45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2007
2008
2009
2010
2011
2012* 16
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
17