EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Az általános alapjogi tesztek dogmatikája
doktori értekezés
TÉZISEI
Témavezető: Dr. Kukorelli István DSc, egyetemi tanár
Budapest, 2014
I. A kutatás céljának összefoglalása Az alapjogok korlátozásának megengedhetőségéről jellemzően alkotmánybíróságok, nemzeti bírói fórumok és felsőbíróságok, valamint nemzetközi egyezmények alapján létrehozott bírói testületek hoznak döntést – e döntések közös jellemzője, hogy azok rendszerint a jogviták eldöntésének hagyományos megközelítésétől eltérő vizsgálati módszeren alapulnak. A módszer az egyes bírói fórumok gyakorlatában nagyfokú hasonlóságot mutat, azok rendszerint hasonló fogalmak és hasonló összefüggések értékelésére alapítják érvelésüket. Az alapjogok korlátozásának megengedhetőségéhez kapcsolódó vizsgálati szempontok minden esetben zárt logikai egységet képeznek – ez adható meg az alapjogi teszt fogalmával. Lényeges körülmény, hogy a vizsgálat minden esetben egy, az alapjogok védettségét rögzítő, elsőbbséget élvező jogi katalógus (alkotmány, vagy más emberi jogi dokumentum) rendelkezéseinek és az alapjog korlátozását megvalósító norma összevetésén alapul. Az alapjogi tesztek alkalmazásának másik sajátossága, hogy az alapjog korlátozásának megengedhetőségéről szóló döntés mindig csak adott kontextusban értelmezhető: a vizsgálat kimenetelét egyrészt jelentős mértékben a körülmények határozzák meg, másrészt adott alapjog korlátozása többféle célkitűzésre tekintettel, számtalan módon megvalósulhat – az új körülmények tehát minden esetben új vizsgálatot tesznek szükségessé. A bírói fórumok által lefolytatott vizsgálat eseti jellege ugyanakkor távolról sem jelenti a jogvédelem kiszámíthatatlanságát: az alapjogi tesztek által biztosított érvelési keretben megadhatók az egyes jogok olyan – az alkotmányszövegből, vagy más, elsőbbséget élvező dokumentumból levezethető – tartalmi sajátosságai, amelyek a későbbi döntéseknek is irányt szabhatnak. Hasonlóképpen, a vizsgálati szempontrendszer is mutathat bizonyos állandóságot: bár a vizsgálat módszere alapvetően a bírói jogértelmezés során formálódik, és annak hangsúlyai akár azonos bírói fórum esetében is változhatnak, ebben a dinamikában a vizsgálat keretei és az annak sarokpontjait jelentő fogalmak jelentése rendszerint kiszámítható. A fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy az alapjogi tesztek alkalmazása minden esetben következetes és ellentmondás-mentes lenne a bírói gyakorlatban. Sok esetben a következetlenségek és az érvelés meggyőző jellegének elégtelensége vezetnek oda, hogy az egyes döntésekkel elégedetlen szerzők azt vitatják a jogirodalomban, hogy a vizsgálati módszer, vagy annak meghatározott elemei egyáltalán alkalmasak-e az alapjogi konfliktusok feloldására. A nemzetközi jogirodalomban éles vitákat kiváltó, az alapjogi tesztek vizsgálati módszeréhez kapcsolódó problematika természetesen a magyar jogéletben sem ismeretlen.
2
A kutatás elsődleges célkitűzése, hogy az alapjogi tesztek alkalmazásához kapcsolódó módszertani kérdéseket tisztázza. A vizsgálat homlokterében az alapjogokat korlátozó normák megengedhetőségének vizsgálatára vonatkozó általános módszer áll – nem tér ki tehát az elemzés egyes jogokhoz kapcsolódó speciális tesztek alkalmazására, sem pedig a bírói fórumok tesztektől független, más lehetséges megközelítéseire. Az egyes bírói fórumok az általános alapjogi tesztekkel összefüggésben is esetenként eltérő érvelési struktúrát követnek és különböző módszertani megközelítéseket alkalmaznak – e különbségek természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a kutatás során sem. Ezzel együtt az alapjogi tesztek egyes elemei funkciójuk alapján azonosíthatók valamennyi bírói fórum gyakorlatában – az elemzés erre tekintettel az általános alapjogi tesztek lehetséges vizsgálati lépéseit önállóan vizsgálja. Az egyes vizsgálati lépések funkciójának tisztázása egyúttal az alapjogi teszt, mint módszer megfelelő és következetes alkalmazásának lehetőségét is kínálja. Ennek megfelelően kerül sor az alapjogkorlátozás alapjául szolgáló, lehetséges jogalkotói célkitűzések vizsgálatára, a célkitűzés és a jogkorlátozás választott eszköze közötti összefüggés elemzésére, a jogkorlátozási eszköz lehetséges minősítésének tárgyalására, valamint a jogkorlátozás hatására vonatkozó átfogó vizsgálat elemzésére – utóbbi a legtöbb bírói fórum gyakorlatában az arányosság szempontjával írható le. Az alapjogokat korlátozó normák megengedhetőségére vonatkozó vizsgálat esetenként más szempontokkal is kiegészülhet: az elemzés ezek közül azokra tér ki, amelyek – a fentiekhez hasonlóan – a tartalmi vizsgálathoz sorolhatók. Az alapjogi tesztek rendeltetésének vizsgálata azokra az összefüggésekre tekintettel indokolt, amelyek a jogi érvelés sajátosságaihoz, valamint az alapjogok korlátozásának megengedhetőségéről döntést hozó bírói fórumok közjogi szervezetrendszerben elfoglalt pozíciójához kapcsolódnak. A fentiekhez érdemes hozzátenni, hogy az egyes vizsgálati szempontok önmagukban nem értékelhetők: abban az értelemben zárt rendszert alkotnak, hogy a megfelelően alkalmazott alapjogi teszt érvrendszerében valamennyi funkcionális elemnek meg kell jelennie, a vizsgálat egyes részmegállapításai pedig meghatározott logikai keretben, a megelőző vizsgálati lépések eredményén alapulnak. Az elemzés átfogó célkitűzése a fentiekkel összefüggésben azon módszertani követelmények azonosítása, amelyek – az egyes vizsgálati lépések funkciójára és az alapjogi tesztek rendeltetésére is figyelemmel – az általános alapjogi tesztek szakszerű és következetes alkalmazásának alapját jelentik. A megfelelően alkalmazott vizsgálati módszer ebben az összefüggésben olyan keretet kínálhat az érvelés számára, amely az alapjogi konfliktusokban meggyőző, igazolható és elfogadható döntésekhez vezet.
3
II. A feldolgozott források és a kutatás módszere Az elemzés alapjául szolgáló kutatási módszer több elemből tevődik össze. Az elemzés elsődlegesen az alapjogi teszteket modellező és az azokhoz kapcsolódó vitákat közvetítő nemzetközi és hazai jogirodalmi források feldolgozására épít. E munkák jelentős része alkotmányjogi megközelítést alkalmaz, azon írások azonban, amelyek az alapjogi konfliktusok
feloldásának
lehetséges
módszerét
az
alapjogokra
vonatkozó
átfogó
elméletekből vezetik le, szükségképpen a jogbölcselet vagy a politikai filozófia felől közelítenek. Arra törekedtem ugyanakkor, hogy az elemzés megőrizze alkotmányjogi nyelvezetét és megközelítési módját – más tudományterületek szempontjaira csak annyiban tértem ki, amennyiben azok ismertetése az alapjogi tesztek egyes elemeihez kapcsolódó módszertani viták megértéséhez szükséges. Az alapjogi tesztek egyes vizsgálati lépéseinek elemzése során hasonlóképpen nem tértem ki az adott módszertani kérdés vizsgálatának más tudományterületek (filozófia, logika, jogszociológia, politikatudomány, közgazdaságtan, játékelmélet) irányából alkalmazható megközelítési módjaira. Az alapjogi tesztek alkalmazásához kapcsolódó módszertani követelmények azonosítása természetesen nem lehetséges a bírói gyakorlat elemzése nélkül. Arra törekedtem, hogy az elemzés során elsősorban azon bírói fórumok gyakorlatára térjek ki, amelyek a legnagyobb hatással vannak a vizsgálati módszer alakítására. Ebben a vonatkozásban a német Szövetségi Alkotmánybíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága és a kanadai Legfelső Bíróság gyakorlata számít kiemelkedő jelentőségűnek, elsősorban arra tekintettel, hogy igazodási pontként is értékelhető megközelítési módjuk kimutatható más bírói fórumok gyakorlatában is. Az előbbiektől eltérő, ugyanakkor többé-kevésbé következetesen alkalmazott értelmezési kerete következtében az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bíróságának gyakorlata a jogirodalomban számos esetben hivatkozási és viszonyítási pontként szolgál – ilyen módon az alapjogi tesztekhez kapcsolódó vizsgálati módszer egyes elemeinek funkcionális vizsgálata keretében is indokolt arra kitérni. A fentiek mellett természetesen kellő figyelmet érdemel a magyar Alkotmánybíróság szükségességiarányossági teszt alkalmazásához kapcsolódó gyakorlata is. Egy módszertani elemzés nem vállalkozhat arra, hogy átfogó képet nyújtson bármelyik bírói fórum gyakorlatáról – az összehasonlító módszer alkalmazása elsősorban annak feltárásában jelent segítséget, hogy milyen tényezők befolyásolják az alapjogi tesztek kialakítását, módosítását, vagy recepcióját. Az elemzés ennek megfelelően az öt bírói fórum
4
gyakorlatából elsősorban az alapjogi tesztek formálásában jelentős szerepet játszó, vagy éles szakirodalmi vitákat kiváltó eseteket dolgozza fel. A kutatás dogmatikai karakterét a dogmatika hagyományos felfogása adja, amelynek megfelelően az elméleti tisztázás elsősorban a meglévő tapasztalatokon alapul és célkitűzése a gyakorlat formálása. Az elemzés következtetései ennek megfelelően a vizsgált bírói fórumok gyakorlatán és az azokat értékelő szakirodalmi források, valamint a vizsgálati módszertant formáló elméleti munkák megállapításain alapulnak. A módszertani követelmények elméleti tisztázása pedig elsősorban az alapjogi tesztek alkalmazásán alapuló joggyakorlat számára kíván hasznosítható megoldásokat nyújtani. III.1. A tudományos eredmények összefoglalása Az értekezés első fejezete tisztázza a kutatás alapjául szolgáló értelmezési keretet. Ennek megfelelően sor kerül az alapjogok korlátozásához kapcsolódó fogalmak jelentésének feltárására, az alapjogkorlátozási klauzulák funkciójának és típusainak meghatározására, valamint
az
alapjogkorlátozás
megengedhetőségére
vonatkozó
vizsgálat
általános
jellemzőinek tisztázására. Az első fejezetben három, eltérő történeti háttérrel rendelkező vizsgálati módszer, az arányossági típusú teszt, a kategorizáló megközelítés és az általános ésszerűségi vizsgálat általános bemutatására, valamint az ezeket meghatározó (az alkotmányos kultúrához köthető) kontextus vizsgálatára is sor kerül. Az alapjogi tesztek vizsgálati szempontjainak részletes elemzése során szükségképpen e sajátosságokat is indokolt figyelembe venni. A jogalkotói célkitűzés vizsgálatának módszerét önálló fejezet tárgyalja. Ennek keretében kerül sor az alapjogok korlátozásához vezető, elfogadható célkitűzések normatív meghatározottságának, valamint a lehetséges célkitűzések (más alapjogok védelme vagy különböző közérdekű megfontolások) jogirodalomban és a bírói gyakorlatban kimutatható különbségeinek tárgyalására. A célvizsgálat módszerének vizsgálatához kapcsolódóan az elemzés elkülönítetten vizsgálja a jogalkotói célkitűzés azonosításának és minősítésének szakaszát, valamint a kapcsolódó módszertani kérdéseket. A célvizsgálat elsődleges funkciójaként az elemzés megállapítása szerint kimutatható, hogy az alapjogok önkényes korlátozásának szab gátat. A vizsgálat eredménye egyúttal viszonyítási pontként szolgál az alapjogkorlátozás megengedhetőségének tartalmi vizsgálata során: további vizsgálati lépéseit a bírói fórumnak a célvizsgálat megállapításaihoz kell igazítania. A célkitűzés minősítése tartalmi jellemzők megadása vagy alkotmányos értékekkel történő összevetése útján
5
pontosabbá teheti a fogalomhasználatot az alapjogi teszt további vizsgálati lépései során – e megközelítés alkalmazása esetén tehát a vizsgálat a bírói fórum érvelésének cizellálásában is szerepet játszik. A jogalkotói célkitűzés és a jogkorlátozási eszköz közötti kapcsolat vizsgálatáról szóló fejezet elsősorban a jogirodalomban (az arányossági típusú tesztekhez kapcsolódóan) az alkalmasság (más megközelítésekben: ésszerű kapcsolat) fogalmával leírható vizsgálati szempont elemzéséhez kapcsolódik. Bár a vizsgálati szempont nem jelenik meg szükségképpen elkülönített formában az érvelésben (arra sok esetben a jogkorlátozási eszköz minősítéséhez kapcsolódóan kerül sor), az elemzés következtetése szerint a jogalkotói célkitűzés és a jogkorlátozási eszköz közötti összefüggés értékelése önálló funkcióval rendelkezik az alapjogi teszt érvrendszerében. Az összefüggés értékelésére irányuló vizsgálat jellegét tekintve elsősorban tényvizsgálatként értékelhető – ebből következően annak elsődleges funkciójaként is a ténybeli tévedések kiszűrése azonosítható. A vizsgálat abban is jelentős szerepet játszik, hogy a bírói fórum adott kontextusban feltárhassa a jogkorlátozás eszközének
tényleges
hatásait,
működési
sajátosságait
a
jogalkotói
célkitűzéssel
összefüggésben – e megállapítások pedig a vizsgálat későbbi szakaszaiban is megjelenhetnek az érvelésben. A jogkorlátozási eszköz vizsgálatának lehetséges módszertanát önálló fejezet tárgyalja. Ennek keretében külön tartalmi egységben kerül sor a jogkorlátozási eszköz azonosításához és minősítéséhez kapcsolódó módszertani kérdések tárgyalására. Utóbbival összefüggésben az egyes bírói fórumok gyakorlatában eltérő megközelítések mutathatók ki: az alternatív eszközök összehasonlításán és a legkevésbé korlátozó eszköz kiválasztásán alapuló megközelítés mellett (amely az arányossági típusú tesztekhez kapcsolódik), jelen van a bírói gyakorlatban a jogalkotói célkitűzéssel szorosabb kapcsolatban álló eszköz választásának követelménye, valamint (elsősorban az amerikai, kategorizáló megközelítéshez kapcsolódóan) az alkalmazott teszt típusától függően változó követelmények érvényesítése. A jogkorlátozási eszközök vizsgálatának elsődleges funkciójaként a korlátozás lehetséges mértékének csökkentése, azaz adott kontextusban, a korábban elfogadhatóként minősített jogalkotói célkitűzéssel összefüggésben túlzónak tekinthető korlátozások kiszűrése azonosítható. A vizsgálat fontos szerepet játszik abban is, hogy a normatív értékelő érvek megjelenjenek az alapjogi teszt érvkészletében. Az arányossági vizsgálat módszerét tárgyaló fejezet kitér azokra az elméleti megközelítésekre is (elsősorban az alapjogok optimalizációs követelményként, valamint feltétlen érvényesülést követelő szabályként történő felfogásának különbségeire), amelyek 6
alapvetően meghatározzák a vizsgálat módszerét. A bírói gyakorlat alapján és az alapjogi teszt felépítését tekintve elkülöníthető egymástól az önálló arányossági vizsgálat, a más vizsgálati szakaszok alá rendelt arányossági vizsgálat, valamint az implicit arányossági vizsgálat. Elkülönült tartalmi egység tárgyalja az arányossági vizsgálat, valamint az annak keretében elvégzett
mérlegelés
módszertani
nehezézségeit,
továbbá
a
lehetséges
alternatív
megközelítéseket. Az arányossági vizsgálat elsődleges funkciójaként a konkuráló értékek egymásra tekintettel történő értékelése emelhető ki. Az értékelés együtt jár a konfliktusban részes alapjogok (és más legitim megfontolások) jellemzőinek feltárásával és a konfliktus adott körülményekre tekintettel történő feloldásával. Az alapjogi konfliktus feloldása ilyen módon az arányossági vizsgálat önálló funkciójaként is azonosítható. Míg az alapjogi tesztek megelőző vizsgálati lépései alapvetően előkérdéseket tisztáznak az ehhez vezető érvelésben, az arányossági vizsgálat közvetlenül a konfliktus feloldására és a jogvita eldöntésére irányul. Ez a funkció – távolabbi megközelítést alkalmazva – a jogkorlátozás hatásának átfogó minősítéseként is leírható. Amennyiben a bírói fórum kellő körültekintéssel alkalmazza az alapjogi tesztet, és tisztázza a vizsgálat során felmerülő előkérdéseket, úgy a jogvita eldöntése – az arányossági vizsgálat keretében – helyes következtetésen alapulhat. Önálló fejezet tárgyalja azokat a további vizsgálati szempontokat, amelyek esetenként megjelennek az egyes bírói fórumok gyakorlatában és egyidejűleg az általános alapjogi tesztek tartalmi vizsgálati elemeihez sorolhatók. Ennek megfelelően kimutatható, hogy az alapjog lényeges tartalmának érintettségére vonatkozó vizsgálat lehetséges, de nem szükségszerű eleme az alapjogi tesztnek. A fogalomhoz kapcsolódó, eltérő jogirodalmi és gyakorlati megközelítések ellenére kimutatható, hogy az önálló jelentéstartalommal bír az általános alapjogi tesztekhez kapcsolódó érvkészlet alkalmazásában: a vizsgált alapjog egy jellemző vonására, arra a rétegére mutat, amelyet alkotmányosan elfogadható módon nem érinthet az alapjog-korlátozás. A lényeges tartalom feltárása számos módszertani nehézséget vet fel, az elemzés egyik következtetése szerint ugyanakkor annak legbiztosabb útja, ha azt a bírói fórum bekapcsolja az általános alapjogi teszt érvkészletébe. A vizsgálat önálló funkciójaként elsősorban az adott jog tartalmi sajátosságainak rögzítése azonosítható, arra tekintettel, hogy az alapjog milyen módon tölt be garanciális szerepet az egyén szabadságának államhatalommal és másokkal szembeni érvényesítésében. Az elsősorban az Emberi Jogok Európai Bíróságának érvkészletében megjelenő tagállami mérlegelési jogkör – a lényeges tartalom fogalmához hasonlóan – meghatározott esetekben szintén a tartalmi vizsgálati elemekhez sorolható. A fogalom lehetséges megközelítései közül ugyanakkor indokolt a strukturális és a szubsztantív megközelítés különválasztása. Ezek közül az utóbbi 7
tekinthető a tartalmi vizsgálathoz szervesen kapcsolódó szempontnak, amennyiben arra a mozgástérre utal, amellyel a tagállamok az Egyezmény jogkorlátozási rendszerében foglalt szempontoknak megfelelően élhetnek – ebben a vonatkozásban tehát a formula felhívása önmagában mérlegelés eredményét tükrözi. Az általános alapjogi tesztek rendeltetésének vizsgálatáról szóló fejezet az alapjogi tesztek alkalmazásának tágabb kontextusát vizsgálja. Ennek megfelelően az alapjogi tesztek általánosan elfogadottnak tekinthető, formális funkciója mellett kimutatható azok tartalmi funkciója is. Részletesebb elemzést követően a formális funkcióhoz sorolható a bírói döntés igazolhatóságának erősítése, a jogértelmezés megfelelő keretének biztosítása mind az alkotmányos normákhoz, mind pedig a vizsgálat tárgyát képező előírásokhoz kapcsolódóan, valamint az érvelés átláthatóságának, ellenőrizhetőségének támogatása. Az előzőek mellett az általános alapjogi tesztek tartalmi funkciójához sorolható elemek közül az alapjogvédelem meghatározott szintjének biztosítása és az egyéni jogvédelem hatékonyságának erősítése, a jogállamiság és az abból levezetett értékek védelme, valamint a demokratikus döntéshozatal támogatása emelhető ki. Az elemzés következtetése szerint az alapjogi tesztek körültekintő alkalmazása tartalmi alapon erősítheti a bírói döntések legitimációját.
III.2. A kutatási eredmények hasznosíthatósága
Az általános alapjogi tesztek alkalmazásához kapcsolódó, funkcionális sajátosságokra is figyelemmel lévő módszertani követelmények tisztázása – a kutatás átfogó célkitűzésével összhangban – elsősorban ahhoz járulhat hozzá, hogy az alapjogok korlátozásának megengedhetőségéről döntést hozó bírói fórumok világos érvelési keret alkalmazásával, ellenőrizhető következtetésekre alapíthassák megállapításaikat. A tisztázás hasonlóképpen hozzájárulhat ahhoz, hogy az alapjogok védelmében szerepet játszó más fórumok (bírói, ombudsmani típusú és hatósági fórumok) az általános alapjogi tesztekhez kapcsolódó vizsgálati szempontrendszer elemeinek felhívásával vizsgálatuk során pontosabban tárhassák fel az előttük fekvő alapjogi konfliktusokat. A kutatási eredményei tehát – annak dogmatikai karakterével összhangban – elsődlegesen a jogalkalmazás gyakorlatában hasznosíthatók. Az sem érdektelen szempont, hogy az általános alapjogi teszt megfelelően tisztázott vizsgálati szempontjai – ideális esetben – a jogalkotás előkészítési szakaszában is megfelelő alkotmányos zsinórmértékként szolgálhatnak. Arra is van példa a nemzetközi gyakorlatban, hogy meghatározott esetekben már a törvényalkotás bizottsági szakaszában sor kerül az
8
alapjogokat esetlegesen korlátozó törvénynek az alapjogi teszt szempontrendszere szerinti vizsgálatára. Az alapjogi tesztek alkalmazásához, vizsgálati szempontjaihoz kapcsolódó éles elméleti viták gyújtópontja sok esetben az egyes fogalmak tisztázatlansága, vagy eltérő értelmezése – a fogalmi és módszertani tisztázás ilyen módon a vitatkozó álláspontok pontosabb megértéséhez is hozzájárulhat. Az általános alapjogi teszt alkalmazásához kapcsolódó módszertani követelmények tisztázása természetesen további kutatásoknak is alapja lehet – ilyen módon vizsgálható a jövőben az egyes alapjogok tartalmi jellemzői megjelenítésének kérdése az érvelésben, valamint az általános alapjogi tesztektől eltérő, meghatározott jogokhoz kapcsolódó speciális tesztek kialakításának és alkalmazásának módszertana.
9
IV. A disszertáció témakörében készült tudományos közlemények jegyzéke
Nyomtatásban megjelent közlemények
POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az alapjogi teszt újrafogalmazása In: Jogtudományi Közlöny 2014/1. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az alapjogi tesztek rendeltetése In: Alkotmánybírósági szemle 2013/2. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Megismerhető-e az alapjogok lényeges tartalma? In: Magyar Jog 2013/12. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az európai és az amerikai alapjogvédelmi gyakorlat kapcsolata In: NAGY Marianna (szerk.): Jogi tanulmányok 2010. I-III. Ünnepi konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából. 2010. április 23. ELTE Állam- és Jogtudomány Kar, Budapest, 2010. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Pillanatkép az Emberi Jogok Európai Bíróságának szükségességi tesztjéről In: DEZSŐ Márta – KUKORELLI István (szerk.): Ünnepi kötet Sári János egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére Rejtjel, Budapest, 2008. Konferencia előadások
POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Reconsidering the role of the principle of proportionality Rethinking the Boundaries of Public Law and Public Space – Inaugural Conference of the International Society of Public Law (European University Institute, Florence, 26-28. June 2014) POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: Az alapjogi teszt, mint a közös európai alkotmányos hagyomány része Összehasonlító alkotmányjogi konferencia (PPKE JÁK, Budapest, 2014. április 24.) POZSÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán: The principle of proportionality in the legal reasoning about human rights Legal argumentation and legal reasoning – Legal Research Network Summer School and Conference (Université Lille Nord de France, Lille, 9-11. September 2013)
10
