ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, BÖLCSŐDE, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT NEVELÉSI KÖZPONT
ESÉLYEGYENŐSÉGI HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV
VÁROSI ÓVODA 2008.
CÍME: 5052, ÚJSZÁSZ BACSY-ZS.ÚT 16 ________________________ 1
I. A determináltság komplex értékelése I.1. Az intézményegység működési területének gazdasági és társadalmi helyzete Újszász város Jász-Nagykun-Szolnok Megye nyugati szélén, Szolnoktól 18 km-re fekvő, Pest megyével határos település, amely a Zagyva jobb partján, a Tápió torkolatában épült ki. A szolnoki agglomeráció belső övi települései, közé tartozik. A települést érintő 32. számú főközlekedési út biztosítja a közúti összeköttetést a megyeszékhellyel és Jászberénnyel. Újszász fontos vasúti csomópont. A település 1997-ben nyerte el a városi címet, tagja a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulásnak. Újszászt a kistérségen és régión belüli periférikus fekvése, a központi régió közeli kistérségei felé a közlekedési infrastruktúra alacsony kiépítettsége és a gazdasági kapcsolatok hiánya – egyoldalúsága torz térbeli kapcsolatrendszerbe kényszeríti. A város az önhibáján kívül forráshiányos települések problémáival küzd. A településen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Az aktív keresők közül a MÁV, a mezőgazdasági és a kereskedelmi – pénzügyi szolgáltatások foglalkoztatják a legtöbb embert, de számottevő a kényszervállalkozók, s az eljáró munkavállalók aránya (Szolnok, Jászberény, Budapest stb.). A gazdasági problémák mellett társadalmi problémák is jelentkeznek: − munkanélküliség Megyei viszonylatban ugyan kedvezőek a mutatói, de a város számára nehéz, megoldandó feladat, megterhelő szociális kiadásokkal annak ellenére, hogy kisebb eredményeket hoztak a sikeres munkahelyteremtő pályázatok. Gond, hogy a regisztrált munkanélküliek nagy része képzetlen, vagy alacsonyan képzett, s a közhasznú, közcélú és közmunkaprogramokban foglalkoztatottak kevéssé motiváltak, s nincs megbízható adat a fekete és szürkegazdaságban foglalkoztatottakról. A m unkanélküliség, alacsony iskolázottság m iatt- több év átlagát alapul véve- az óvodába felvételt nyert gyerm ekek 50% -a hátrányos helyzetű, s ebből 30-35% -a halm ozottan hátrányos helyzetű. A kétkeresős családm odell 20-25% -os, az egy, aktív keresős további 20-25% , am i a szociális alapból foglalkoztatottakat is m agába foglalja. M indezek alapján m agas a szociális-, m unkanélküli segélyben részesülők, valam int a m unkaviszonnyal nem rendelkező szülők aránya. − a település lakosságának gazdasági, szoció- és szubkulturális különbségei, ezek területi egyenlőtlensége A helyi társadalom mintegy 10 %-átalkotja a cigány kisebbség, számuk folyamatosan emelkedik. A helyi cigányság nagy része a település északi részén, részlegesen szegregálódva él, a törzsgyökeres, jobb módú és iskolázottabb családok pedig a város frekventáltabb részeire költöztek, költöznek. ________________________ 2
A lakókörnyezet, e réteg vonatkozásában, vegyes képet mutat (rendezetlen udvarok, rossz lakáskörülmények, megfelelő lakáskörülmények, rendezett vagy rendezetlen udvarok – jól felszerelt, már-már luxuslakások, rendezett környezet). A kisebbségi lakosok közül mindössze 10-15 főnek van bejelentett munkaviszonya, sokan segélyből élnek, 40-45 fő munkanélküli ellátásra, 25-30 fő GYES-re jogosult.
(Szolnoki
Kistérség Többcélú Társaság Zagyva menti Integrált Központ felmérési adatai). Jelentős az alkalmi munkát, idénymunkát vállalók száma is. A cigány kisebbség szám ának növekedése, s a dem ográfiai m utatói alapján a m ultikulturális és kisebbségi nevelést, s a pedagógiailag determ inált szocializációt a társadalm i, lakóhelyi együttélés konszolidálására, bizonyos norm ák betartására és elfogadására kell irányítani.
−
Népességi adatok Domográfiai mutatók Lakónépesség száma
6739 fő
Állandó népesség száma
6785 fő
Állandó népességből 0 – 2 évesek száma
190 fő
Állandó népességből 3 – 5 évesek száma
203 fő
Állandó népességből 6 – 14 évesek száma
667 fő
Állandó népességből 15 – 18 évesek száma
324 fő
Állandó népesség változása 1990 – 2006-ig
-42 fő
− a lakossági le és eltelepülése A letelepülési tendenciának, a megyeszékhelyről történő kiköltözés esetén, két jellemzője van: o zöldövezetes, nyugodt családi házas lakókörnyezet igénye; o alacsonyan kvalifikált családok ún. szociális alapú letelepedése (kisebb értékű ingatlan, könnyebb megélhetés). A kisebbségi letelepedés is két okra vezethető vissza: o rokoni szálak miatti letelepedés, ingatlan – telek vásárlás; o ideiglenes letelepedés – bejelentkezés- a más településen elkészülő „szocpolos” ingatlan felépüléséig, családi problémák megoldásáig.
Az eltelepülés, elköltözés a megyeszékhely, illetve a környező települések, valamint a nagyvárosok irányába jellemző. Ennek kísérő jelensége még, hogy a felsőfokú tanulmányokat befejező fiatalok 1 – 2 %-a tér vissza szülővárosába, s a bejáró dolgozók nagy része (főként fiatalok) a munkahelyüket biztosító településre költöznek. ________________________ 3
M indezek m eghatározó tényezők a város közoktatási intézkedési, fejlesztési stratégiájának kialakítása szem pontjából, valam int rugalm asságot, a változások nyom on követését, a cél- és feladat-m eghatározások racionalizm usát követelik m eg. A város településfejlesztési koncepciója 2004-ben került elfogadásra – melyet lakossági felmérés előzött meg – ez legfontosabb fejlesztési irányként az oktatási intézmények rekonstrukcióját tartalmazza.
Az Európai Uniós források bevonásával, ROP és HEFOP pályázatok, valamint címzett állami támogatás elnyerése nyomán 2004 – 2007. között megvalósult: •
a Bajcsy úti óvoda rekonstrukciós bővítése;
•
a Bölcsőde rekonstrukciós bővítése;
•
a Kossuth úti általános iskola rekonstrukciós, majd 2 ütemben új épületszárnnyal történő bővítése;
•
a Kertvárosi településrészen található iskolaépület rekonstrukciós bővítése – amiben jelenleg a három alsós osztály mellett, két óvodai csoport és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat is működik – valamint;
•
a Középiskola részleges rekonstrukciója.
Az összesen 1 milliárdot meghaladó infrastukturális beruházások mellett, az intézmények szakmai munkájának színvonalasabbá tétele érdekében további pályázatok benyújtására került sor. A fenntartó önkormányzat, a város vezetői – a fentiekben említett forráshiány- helyi adók, ipar és egyéb gazdasági tevékenység minimális jelenléte alapján – jól ítélik meg, hogy a pályázati forrásokra maximálisan támaszkodnia kell a fenntartható fejlődés, fejlesztés érdekében, s e területen kiemelkedő eredményeket érnek el, érünk el. A város vezetői és az oktatásirányítási szakemberek az intézményfejlesztések mellett az ésszerű, racionális gazdálkodás szemléletét érvényesítve kezdték meg a helyi oktatási rendszer átalakítását. A bölcsőde, az óvoda, és általános iskola önálló intézményeiből, közös igazgatású közoktatási
intézményként
2005-ben
létrehozták
az
Újszászi
Nevelési
Központot.
Ezt
a
költségmegtakarítás mellett, olyan szakmai szemlélet indokolta, mint az átmenet zökkenőmentessé tétele,
a
városban
élő
gyermekek
fejlődésének
folyamatkövetése,
egységes
nevelési
–
személyiségfejlesztési elvek érvényesítése. Az esélyegyenlőség biztosítása, az intézmények közötti szakmai és költséghatékonysági különbségek kezelése, ami a fenntartó és az intézményrendszer szereplőinek összefogását, együttgondolkodását hívta életre. Az elért – példaértékű – eredmények ellenére az önkormányzat tagjai, s az oktatásért felelős szakemberek, pedagógusok, szolgáltatást igénybevevők további megoldásokat keresnek a kihívásokra, a fejlesztésre, a pedagógiai munka megújítására, úgymint az integrációs-, integrált-, kisebbségi ________________________ 4
nevelés, kompetencia alapú tanítási - tanulási folyamat, vagy az élethosszig tartó tanulás megalapozása. Sajnos az intézményrendszer néhány elemében még nem képes megfelelni az európai elvárásoknak, a működés, szervezeti keretek egy-egy eleme magába hordozza a differenciákat és előrevetíti az esélyhátrányok újratermelődését. A modernizációs folyamatban további erőfeszítésekre van szükség a településre jellemző problémák, a megváltozott elvárások, szükségletek, igények alapján. A Városi Óvoda az Újszászi Nevelési Központ egyik intézményegysége, két feladat-ellátási hellyel. A Bajcsy-Zs. Út 16. szám alatti épület a város központjában található. 2006. márciusában került átadásra ezt az impozáns, XXI. századi, uniós előírásoknak megfelelő, minden igényt kielégítő, nagyon jól felszerelt óvodaépületet, melyben hét óvodai csoport működik. Az óvodaépület akadálymentes, 2007ben az Év akadálymentesített épülete kitüntető címet is elnyerte. Objektív, tárgyi feltételei, felszereltsége maximálisan biztosítják a minél sokoldalúbb személyiségfejlesztést, az integrált nevelést, az óvodai integrációs program megvalósítását, az esélyteremtő óvodapedagógiai munka végzését. A ROP-s pályázat eredményeként az esztétikus berendezési, használati tárgyak mellett, maximális a fejlesztőjáték – eszköz ellátottság is. Ugyanezen pályázat szakmai tartalmáért, s annak megvalósításáért
újabb
elismerésben, kitüntetésben részesült az önkormányzat,s ezzel együtt az intézményegység. A z új óvodaépület két 3-3 csoportos tagóvoda összevonását tette lehetővé,csoportbővítéssel, a teljes körű beóvodázás érdekében. E nnek alapján az elm últ években m inden óvodai felvételi igényt ki tudtunk elégíteni, elégíteni , így az évközbenit is.( szülői kérés, illetve a Családsegítő és G yerm ekjóléti Szolgálat javaslata alapján.). M ásik, nagyon fontos feltétel is biztosítottá vált az óvodai összevonással,csoportbővítéssel, hiszen a településnek a B ajcsy Z s. úthoz közeleső körzetében él a cigány és hátrányos helyzetű családok 85% -a, am i a bővítésig a szegregáció veszélyét vetette fel. A hét csoportba történő elhelyezés az integrált nevelés, integrációs óvodai fejlesztő program m egvalósításához kapcsolódó törvényi előírásoknak el írásoknak m egfelelő egfelel összetétel kialakítását teszi lehetővé. lehet vé. Az óvodaépület udvara jól felszerelt, bár méreteit tekintve nem ideális. Folyamatosan végezzük a parkosítást, fásítást, hogy minél jobb környezeti feltételeket teremthessünk, s mérsékeljük az építkezés szükségszerű velejárójaként jelentkező kedvezőtlen hatásokat. A beépített udvari játékok mellett, számtalan mobilizálható sport- és mozgásfejlesztő eszköz áll rendelkezésre az udvari szabadidős tevékenységek tartalmasabbá tétele, az egészséges életmódra – testi nevelésre, a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. A mozgásra inspiráló, esztétikus udvari környezet lehetőséget biztosít a természetes mozgásra, mezítláb járásra, napfürdőzésre, udvari kútjaival a folyadékszükséglet higiénikus – egészségügyi előírásoknak megfelelő biztosítására. A kertvárosi településrészen a két óvodai csoport 2008 szeptemberétől működik korszerű, modern és jól felszerelt épületben. A lehetőségekhez mérten jól elkülönül az óvodai élettér az épületen belül, s
________________________ 5
kívül. A két csoportnak közös öltözője, mosdója van, de a csoportszobák ideális méretűek, esztétikusak, jól felszereltek. Itt is rendelkezésre áll orvosi- és tornaszoba. Kisebb gondot a raktározás, s felnőtt kiszolgáló helyiségek hiánya, mérete okoz. Az óvodarész külön bejárattal, térburkolatú udvarrésszel, valamint lekerekített óvodaudvarral rendelkezik. Parkosítással, talajrendezéssel, beépített játékok telepítésével, a mobilizálható játékok rendszere használatához szükséges feltételeket megteremtésével az elkövetkezó időszakban fogjuk biztosítani, hogy udvari élet feltételei is ideálissá váljanak. Ebben a két csoportban is nagyon sok játék és fejlesztő eszköz áll rendelkezésre a minél sokoldalúbb személyiségfejlesztésre, sajátos nevelési igény kielégítésére, a hátránykompenzációra. A városban, a nevelési központ intézményegységeként egy óvoda van, így a körzethatárok kialakítása nem törvényi előírás. A feladat-ellátási hely választhatósága biztosítja a szabad óvodaválasztást Tény azonban, hogy gondot okoz, nem is annyira a hátrányos helyzetű, inkább a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megoszlása a két feladat-ellátási hely között, ami a szülők meggyőzésével, a helyi járatú busz közlekedés igénybevételével, másik óvoda épületbe történő felvétellel kezelhető. A Bajcsy úti óvodán belül pedig, csoportok közötti áthelyezésekkel a szülők meggyőzésével igyekszünk mérsékelni a HHH gyermekek aránytalan megoszlását, ami az un. óvónő választás, ismeretségi körre épülés nyomán alakult ki. Term észetesen ezen intézkedések nem zökkenőm entesek, s az elkövetkező időszakban is valószínűsíthető problém át jelentenek, m elynek m egoldása kom oly feladat lesz a törvényi előírások betartása, s az esélyegyenlőségi intézkedési tervben m egfogalm azott elvárások alapján is. A sajátos nevelési igényű gyermekek megoszlása a férőhelyekhez viszonyítva arányosnak mondható.
A városban szociális térkép nem készült. A rendelkezésre álló intézményegységi adatok szerint, 18 – 22 év közötti életkorú a szülők 35 %-a, 23 – 30 év közötti 50 %-a, 31 – 40 év közötti 14 %-a, 40 év feletti 1 %-a. A többségi társadalomhoz tartozó családoknál legjellemzőbb a két gyermekes 65 %, 20 %nál a három, 15%-nál az egy gyermekes családmodell. A kisebbségi rétegnél ez mutató az alábbiak szerint alakul: 80 % három vagy több, s ebből 8 % 6-7, 10% kettő, 2 % az egy gyermeket vállalók aránya. Elenyésző az özvegy, vagy egyedül élő, elvált szülős modell. Jelentős az élettársi kapcsolatban élők száma – ez esetekben nem ritka a gyakori élettársváltás – amibe mindkét fél, vagy az egyik élettárs saját gyermeke mellé, közös gyermeket vállalnak. Meglepően nagy számban van jelen a különélési nyilatkozattal megbontott házassági viszony, általában közös lakáshasználat mellett. A szingli életforma nem jellemző a városban. Összességében elmondható, hogy a gyermekek túlnyomó többsége így, vagy úgy, jól vagy rosszul, de kétszülős családmodellben nevelkedik, él. ________________________ 6
Óvodai intézményegységünk évekkel ezelőtt felismerte a városra jellemző társadalmi helyzetből adódó sajátosságokat, problémákat, nehézségeket. Tudatos, célirányos pedagógiai munkával feladatként kezeljük az esélyegyenlőség, prevenció, kompenzáció, tehetséggondozás kérdését. Alternatív programokkal, folyamatos és átgondolt innovációval, sajátos nevelési gyakorlattal igyekszünk megfelelni a kor kihívásainak, a társadalmi, önkormányzati, szolgáltatást igénybevevői elvárásoknak. Maximálisan törekszünk arra, hogy olyan befogadó és elfogadó óvodai környezetet és légkört teremtsünk, hogy az eltérő társadalmi, gazdasági háttérrel, szoció- és szubkulturális mássággal érkező gyermekek önmagukhoz képest folyamatosan fejlődjenek, minden lehetőséget és támogatást megkapjanak, egyéni fejlődésükhöz az esélyegyenlőség biztosításával. Nyugodt, szeretetteljes, toleráns, de következetességet se nélkülöző, biztonságot nyújtó, gyermekcentrikus légkörben az aktuális fejlettségi szintet, életkori sajátosságot figyelembe véve a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, a mindenki sikeres–értékes valamiben alapelv rendezőelvkénti kezelésével. A település jellegéből adódóan, a gazdasági és társadalmi változások az országra jellemző módon alakították a városban élő családok helyzetét, s domborítottak ki egy-egy sajátos problémát. A településen számottevően nem változott a munkanélküliség, a be- és eltelepülés mutatói közel azonosak. Megfigyelhető a településen a gyermekvállalás iránti hajlandóságban az egzisztenciális helyzethez kapcsolt tudatosság, de jellemző a túl korai tudatosságot nem tükröző, s nagyon gyakori az ún. a megélhetési forrásként vállalt, vagy szubkulturális sajátossággal magyarázható. A családok helyzete, stabilitása nagyon változó képet mutat, a gyermekek szociális háttere sokszínű, eltérő.
1.2. Demográfiai mutatók alakulása a településen
Megnevezés
Fő
Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből 0 – 5 évesek száma Állandó népességből 6 – 14 évesek száma Állandó népességből 15 -18 évesek száma Állandó népességből 18 év felettiek száma Állandó népességszám változása 1990 – 2006-ig
6739 6785 393 667 324 5401 -42
A roma kisebbség, népességen belüli aránya, a 90-es évektől növekvő tendenciát mutat. Az 1992-es felmérés szerint, 240 roma lakos élt Újszászon, napjainkban ez 700-800 főre emelkedett. Pontos adat, tulajdonképpen a vegyes házasságok számottevő aránya miatt, nem áll rendelkezésre. 1998 óta ötfős cigány-kisebbségi önkormányzat látja el érdekképviseletüket.
________________________ 7
Az intézményegységhez, óvodai ellátáshoz kapcsolódó demográfiai adatok
Újszászon Beköltöző Összesen
Születések száma, alakulása 2005. 2006. 2007. 52 53 54 10 8 7 62 61 61
2008. 61 6 67
Óvodáskorú népesség Megnevezés Állandó népességből 3-5 éves Állandó népességből 6 – 14 éves
Fő 203 667
Az óvodai intézményegységben ellátott gyermekek létszámának alakulása Nevelési év Fő
2005/2006.
2006/2007.
2007/2008.
2008/2009.
214
228
234
240
Az óvodai létszámadatokhoz kapcsolódó fontos információ, hogy a statisztikai férőhelyek száma 225 fő (25 fő x 9 csoport), de az óvodáskorú népesség teljes körű beóvodázásának biztosítása érdekében a fenntartó ezt, az alapító okiratban, 270 főben maximalizálta (30 fő x 9 csoport).
Az óvodai intézményegységben a felvett gyermeklétszám növekvő tendenciát mutat, ennek oka: •
a településre, 1-2 évre beköltöző családok gyermekeinek óvodai felvétele;
•
más településről bejáró gyermekek növekvő száma (integrált nevelés – kijelölt intézmény; objektív feltételek – szakmai munka eredményessége);
•
a születések közel azonos száma;
•
a folyamatos beiskolázási modell elfogadottá, igénnyé válása a szülők körében, illetve a mérési eredmények tükrében, s az intézményegység azon törekvésének érvényesülése, hogy lehetőségekhez mérten iskolakészült gyermekek kezdjék csak meg tanulmányaikat.
A városi esélyegyenlőségi intézkedési tervben elvárásként fogalmazódik meg a teljes körű beóvodázás. A fenti adatok azt mutatják, hogy a statisztikai férőhely feletti gyermeklétszámmal működik az óvoda, ennek ellenére a teljes körű beóvodázásra lehetőséget látunk, s erre törekszünk. ________________________ 8
A Városi Óvoda, mint intézményegység 9 csoportos, s mindegyik családi szervezésű. Részben osztott, osztott csoportszervezési formát is szerettünk volna bevezetni - a szülői igényfelmérés alapján-, de a megvalósítás szakaszában erős szülői ellenállásba ütköztünk. Mindezek alapján a vegyes életkori szervezési forma megtartása mellett kívánjuk biztosítani továbbra is a heterogén csoport összetételt, amit az alábbi összesítő adatok befolyásolnak:
Megnevezés
Fő
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma Azon gyermekek száma, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, s a szülők halmozottan hátrányos helyzetről nyilatkozatot tettek Azon gyermekek száma, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, s a szülők halmozottan hátrányos helyzetről nem tettek nyilatkozatot
498
246
252
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos nyilvántartások gyakorlata Újszászon problémát vetett fel. A meglévő információk egyrészt az oktatási intézmények, másrészt az önkormányzat kezelésében voltak, valamint problémát jelentett az is, hogy a szociális és oktatási ágazatban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fogalma eltérő. Az intézkedési terv a nyilvántartás törvényi előírás szerinti egységesítéséről és kezeléséről rendelkezik. Tény, hogy a beóvodázási támogatás bevezetése a szülők nyilatkozattételi felelősségét növelni fogja, emellett a teljes körű beóvodázási elvárás teljesítésére is pozitív hatást gyakorol. A településen élő veszélyeztetett óvodáskorúak száma 2007/2008-ban 6 fő volt, 2008/2009-ben a statisztikai adatszolgáltatás időpontjában 2 fő, jelenleg 5 fő.
A veszélyeztetettség okai a szülők
életmódjára, anyagi problémáira vezethetők vissza elsősorban. Az óvodába járó gyermekek szülei közűl 27 %-a nyolc osztályt, vagy ennél kevesebbet végzett, 56 %-uk középfokú (érettségi, szakközép, technikum, szakmunkásképző), 17 %-uk pedig felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. E z a szülőkkel kialakított partneri együttm űködésre, az elvárások – igények differenciáltságára hívja fel a figyelm et, m elyet a nevelőtestület úgym ond felkészülten kezel.
________________________ 9
1. 3. Települési közoktatási hálózatban betöltött szerepének bemutatása a közszolgálatok elérhetősége szempontjából
Közszolgálatok elérhetősége
Közszolgáltatás megnevezése
Helyben
Helyben más Más településről kijáró településen és pedig… szakemberek. Havonta (km) hány alkalom
Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás KÖZOKTATÁSI SZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás, X fejlesztés Korai fejlesztés, gondozás X Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, Szolnok pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS Családsegítő Szolgálat X Gyermekjóléti Szolgálat X Bölcsőde X Családi napközi Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁS Családok átmeneti otthona
Egyéb módja
Szolgáltatás ellátatlan
X
X X X
Újszász város megfelelő intézményi ellátottsággal rendelkezik. A közoktatási intézményi feladatok, közoktatási szakszolgálatok (egy kivételével), s a gyermekjóléti szakszolgáltatások helyben biztosítottak. Kivételt képez a házi gyermekfelügyelet és a családok átmeneti otthona, valamint a családi napközi. A nevelési központ óvodai intézményegységében biztosítottak az ezen életkorban kötelezően előírt közszolgáltatások. Az óvodások számára, mindkét feladat-ellátási helyen helyben vehetik igénybe a szülők/gyerekek a közszolgáltatásokat a Nevelési Központ Egységes Pedagógiai Szakszolgálatánál alkalmazott, vagy az óvodában dolgozó szakemberek segítségével (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytestnevelés, fejlesztő-pedagógus) ill. vásárolt többlet szolgáltatással.
________________________ 10
Kimutatás a településen élő óvodáskorú népességről, az óvodáztatásról
Településen élő óvodás gyermekek száma
E b b ő l
Sajátos nevelési igényű 7 fő 8/10
Összesen 267 fő
HH/HHH 135/74 fő
244 240 4
130/69 130/69 -
184
98/54
8/9
56 6
32/15 3/2
0/1 1
7
4/2
Óvodába jár Helyben Más településre eljáró Feladat-ellátási helyen Bajcsy-út 16. Iskola út 8. Óvodáskorú, de bölcsödés. Otthon, ill.ideiglenes lakóhelyen van
-
-
Az óvodásba járó gyermekek 52 %-a hátrányos helyzetű, 27 %-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodai intézményegység a hátrányos helyzetű gyermekek0,3 %-át nem részesíti óvodai nevelésben, míg a HHH gyermekeknek 2,89 a %-át. Óvodai felvételi kérelmet nem utasítottunk el, a szülő nem kérte gyermeke óvodai elhelyezését személyes megkeresésünk után sem. Leggyakoribb magyarázatként arra hivatkoznak, hogy: •
nem szobatiszta, nem tud rendesen beszélni/nem óvodaérett
•
nincs rendes ruhája, így pedig nem járathatják/rétegen belüli rivalizálás, kiközösítés, „lenézés”/
•
kicsi még, nem óvodába való/túl féltés/
•
nem akar járni, rossz, csavarogni szeret/értékrend és nevelés./
A településen a bölcsődei gondozás egészségügyi okból történő további igénybe vételére lehetőség van, amivel élnek is a szülők, így az érintett gyermekek közül 6-7 fő bölcsődei ellátásban részesül. A városi Esélyegyenlőségi intézkedési terv ismeretében az óvoda feladata e gyermekek beóvodázásának szorgalmazása. Tény, hogy a létszámadatok, a teljes körű beóvodázás, az óvodai ellátás minél hosszabb ideig történő igénybevétele, vagyis az esélyteremtő közoktatás megteremtésére való törekvés szükségessé teszi a tudatos, jól szervezett és eredményes Óvodai integrációs fejlesztő program megvalósítását. Az óvodai intézményegység Helyi Nevelési Programja az ONEP előírásait, az integrált nevelés és a kisebbségi nevelés és az óvodai integrációs nevelés irányelveit is figyelembe véve arra irányul, hogy alternatív programokkal, különböző játékba integrált egyéni, mikrocsoportos és csoportközi foglalkozásokkal, projekt pedagógiai módszerrel illetve a bevezetésre kerülő Kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazásával kezelni tudjuk az egyéni különbségeket, csökkentsük a hátrányokat. ________________________ 11
Kiemelten kezeljük a kooperativitást, tapasztalatszerzést, cselekvést, változatos – színes – élethelyzethez igazodó tevékenységi körök megvalósítását ,s e mellett a mozgás, elemi alapkészségek fejlesztését, szoció- és szubkulturális másság elfogadását, a gyermekben szunnyadó tehetség, sikerpont megtalálását. Nagy hangsúly helyezünk a szociális, erkölcsi kompetenciákra, egészséges életmódra és életvitelre nevelésre. Óvodai nevelésben részesülő gyermekek létszáma
Nevelési év 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009.
Összlétszám
Hátrányos helyzetű
214 228 234 240
94 100 126 130
Halmozottan hátrányos helyzetű
Átmeneti és tartósan állami nevelésbe vettek
70 69
1
A táblázat adatai tükrözik, hogy az óvodai felvételt nyert gyermekek számával arányosan nő a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ez alátámasztja azt, hogy a célcsoport körében igény van az óvodai ellátásra, intézményes nevelésre és, hogy az óvoda maximálisan igyekszik eleget tenni az esélyteremtésre irányuló elvárásoknak. A speciális feladatellátás e téren nagyon tudatos, célirányos és komplex fejlesztésre irányuló differenciált és egyéni bánásmódot alkalmazó összetett, pedagógiai munkát követel meg a nevelőtestülettől. Ez a törekvés eddigi munkánkban is fellelhető, a projektpedagógiával
megalapozzuk a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetését,
amely jól beilleszthető eddigi óvodai gyakorlatunkba, s lehetőséget biztosít a kulcskompetenciák fejlesztésére, ami jelen helyzetben az eredményesebb személyiségfejlesztést fogja szolgálni. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya a település egész közoktatási rendszerének problémája, melyet nehezítenek a földrajzi elhelyezkedéshez kapcsolódó lakóhelyi szegregációk.
2. Az intézmény általános bemutatása 2.1. Az intézmény feladat-ellátási jogi és szervezeti kerete
Az intézmény neve: Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Központ Az intézmény címe: 5052, Újszász Kossuth út 13. OM-azonosító: 200626 ________________________ 12
Működés szervezeti kerete: közösigazgatású közoktatási intézmény/ 2005. augusztus 1./ Fenntartó: Újszász Város Önkormányzata Az intézmény intézményegysége: Városi Óvoda 5052, Újszász. Bajcsy-Zs. út 16
Feladat-ellátási hely Bajcsy-Zs. Út 16. Iskola út 8.
Csoportok Férőhely száma 7 175 2 50
Helyi Nevelési Program Nevelőtestület által készített komplex program, helyi sajátságokhoz igazodó alternatív elemekkel
________________________ 13
Specifikumok 4H - értékközvetítés • környezet- és természetvédelem • népszokás, néphagyomány ápolás • szabadidő hasznos eltöltése • egészséges életmódra nevelés Mozgáskotta – mozgás alapú komplex játékos fejlesztés • komplex személyiségfejlesztés • pszichés hátrányok leküzdése • játékos mozgásfejlesztés Kedvesház • szoció- és szubkulturális másság kezelése • bizalom, tolerancia, kooperativitás fejlesztése • beszélgető kör, Kethano szabályok kisebbségi kultúra és hagyományápolás Projektpedagógia • komplex ismeretnyújtás/bővítés • élményalapúság • életszerűség • tevőlegesség • együttműködés a családokkal, megfelelő kompetenciákkal, rendelkező segítőkkel Integrált nevelés • inkluzív befogadás • habitáció, rahabilitáció Hátránykompenzáció – eltérő fejlettségi szintekhez igazodó fejlesztés • egyéni fejlettségen, hozott ismereteken alapuló differenciált, célirányos fejlesztés Óvodai integrációs program: Szervezési feladatok Nevelőtestület együttműködése Pedagógiai munka kiemelt területei Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Együttműködés kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel
2.2. Infrastrukturális háttér: eszköz, ingatlan és humánerőforrás Feladat-ellátási hely Bajcsy-Zs. Út 16.
Feladat-ellátási hely Iskola út 8.
Feltételrendszer A város központjában, részben családias környezetben, kereskedelmi egységek, közhivatal és az általános iskola szomszédságában, forgalmas helyen helyezkedik el az egyszintes, modern, óvodai célra készült épület. Udvara jól felszerelt, beépített és hordozható játék és sportszerek, pihenő padok és asztalok biztosítják a változatos, színes udvari élet szervezését. Minden csoportszobához külön gyermeköltöző, mosdó tartozik. Modern, jól felszerelt melegítőkonyha biztosítja a HACCP-s előírások betartását. A folyosók esztétikusan, főként gyermeki munkákkal, de figurálisan díszítettek. A csoportszobák berendezése, díszítése változatos, az óvodapedagógusok kreativitását, ízlésvilágát tükröző. A csoportöltözők esztétikusak, s e mellett a szülők tájékoztatásának funkcióját is betöltik. A csoportszobák eszközellátottsága optimális, szembetűnően sok a fejlesztő, manipulációs, kooperativitást segítő játék, amely a ROP-s pályázathoz is kapcsolódó tudatos pedagógiai törekvést fejezi ki. A csoportszobák és a kiszolgáló helyiségek a gyermekek méreteihez igazodó, praktikus és új bútorzattal ellátottak. Az öltözőkben vagy mosdókban egész alakot láthatóvá tevő tükrök, jellel ellátott fésűtartók vannak elhelyezve. A mosdókban törölköző és fogmosó pohár tartók állnak a gyermekek rendelkezésére, s minden mosdóban van zuhanyzó, s egy kivételével, minden csoportszobában kézmosási lehetőség, illetve a gyermekek folyamatosan kielégíthetik folyadékszükségletüket is ily módon.
Feltételrendszer A település kertvárosi részében (a vasúton túl) modern, 2007-ben iskolai céllal készült épületben, csendes és nyugodt, családi házas környezetben található. Az épületben a két óvodai csoportnak külön bejárat, leválasztott óvoda rész van kialakítva. A folyosó esztétikusan díszített, mindkét csoport öltözőjeként funkcionált. A mosdót is közösen használják a csoportok. A csoportszobák felszereltsége az eszköznorma előírásainak maximálisan megfelel. A szerepjáték, egyéb játékfajták eszközei biztosítottak, s tükrözik a célirányos, tudatos programokhoz igazodó irányultságot. A lekerített óvodaudvar tereprendezés, parkosítás stádiumában van. A csoportszobák berendezési tárgyai nem újak, de esztétikusak. A fogmosó és törölköző tartó, valamint a gyermekfektetők beszerzésére került sor. A csoportokban rendelkezésre állnak egész alakot mutató tükrök, mozgásfejlesztő, készség és manipulációs játékok mellett bábok, mesekönyvek, vizuális tevékenység eszközei. Esztétikus és tartalmas játéktevékenységre ad lehetőséget a leválasztott, zsindelytetős babaszoba.
Tárgyi feltételek Az eszközt / létesítményt használó
Eszköz/létesítmény
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel tornaszoba öltöző vízöblítéses wc tanári szoba
darab
építés/ felújítás/ beszerzés éve
gyermekek, tanulók száma
HH / HHH gyermekek, tanulók száma
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma
2 2006 2008
60 -
35 -
20 -
9 -
1 2006 8 2006-2008 33 2006-2008 1 2006
187 240 240
92 130 130
56 69 69
9 10 10
2 2
________________________ 14
Az óvoda, illetve az iskolaépületben elhelyezett óvodai csoportszobák világosak, tágasak, 50 m2 alapterületűek. Hét csoportnak különálló öltözője, vizesblokkja van, ami a gondozási feladatokhoz optimális feltételeket biztosít. A fennmaradó két csoport közös folyosóval, vizesblokkal rendelkezik, de ez is lehetővé teszi a kapcsolódó feladatok ellátásának objektív feltételeit, körültekintő szervezőmunkával. Az alábbi kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik még az intézményegység: Bajcsy-Zs. Út 16. − 1 tálalókonyha, − 3 felnőtt öltöző / zuhanyzási lehetőséggel, − 2 felnőtt mosdó / WC, − 1 orvosi szoba, − 1 elkülönítő szoba, − 1 vezetői iroda, − 1 ügyviteli iroda, − 2 takarító-, tisztítószer raktár, − 1 raktár, − 1 könyvtárszoba, − 1 vizuális szoba, − 1 lift, − 2 mozgáskorlátozott WC, − 1 közösségi tér (összenyitható csoportszobák). Iskola út 8. − 1 tisztító-, takarítószer raktár, − 1 nevelői szoba / felnőtt öltöző, Iskolával közösen használt helyiségek: 1 tálalókonyha, 1 tornaszoba, 1 fejlesztőszoba, 1 orvosi szoba 1 aula / közösségi tér Humánerőforrás a nevelési központ óvodai intézményegységében
Óvodai csoport megnevezése Hamupipőke Hófehérke Kisvakond Maci Margaréta Méhecske Nyuszi Süni Tulipán Összesen
Óvodapedagógus (fő)
Pedagógiai munkát segítő (fő)
2 2 2 2 2 2 2 2 2 18
1 1 1 1 1 1 1 1 1 9
________________________ 15
Pedagógiai asszisztens, kisebbségi közhasznú foglalkoztatott 0,5 0,5 1
További, ún. egyéb beosztású alkalmazottak
Óvodai Alkalmazott (fő)
Igazgató Függetlenített intézményegység vezető (kt. óraszám – 6 óra) Gazdasági egységvezető Óvodatitkár Ügyviteli dolgozó Gyógypedagógus Logopédus Pszichológus Felmentési idejét töltő óvodapedagógus Karbantartó Takarító ( határozatlan idejű kinevezéssel ill. közhasznú foglalkoztatott) Összesen
Egységes Pedagógiai Szakszolgálatnál alkalmazott, de az óvodai munkába bekapcsolódó (fő)
Intézményi alkalmazott (óvodai feladattal) (fő) 1
1 1 1 1 1 1
2 2 3
3
4
Az óvodapedagógusok mindegyike rendelkezik a munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, így felsőfokú óvóképzőt, vagy főiskolát végeztek. A városi helyzetértékelés is leszögezi: a nevelőtestület fogékony az újra, a fejlődésre. Munkájukat az innovációra, eredményességre törekvés jellemzi. A pedagógiai munkát segítő szakemberek az intézményegységben
Megnevezés Gyógypedagógus Logopédus Pszichológus Fejlesztőpedagógus Gyermekvédelmi felelős Egyéb (gyógytestnevelés) Közoktatási vezető (szakvizsga) Pedagógiai szak (egyetem)
Ellátásban érintett évfolyamok vegyes életkor 5-6-7 évesek vegyes életkor 4-5-6-7 évesek
Szakemberek száma (fő)
Heti órakeret
Ellátott tanulók száma
1 (EPSZSZ) 1 (EPSZSZ) 1 (EPSZSZ) 1
8 15 4 10
5 42 4/6 20
1
8
130
vegyes életkor
1
6
28
vegyes életkor
2
-
-
-
1
-
-
-
________________________ 16
2.3. Az intézményegység pedagógusainak módszertani képzettsége
Megnevezés Romológia Kedvesház program Kedvesház program Tanulási és magatartászavarok felismerése és kiscsoportos terápiája Számítástechnika Számítógép felhasználó és kezelő Mozgáskotta program (nevelőtestületi továbbképzés) Projektmenedzsment DIFER mérés Kompetencia alapú óvodai programcsomag Belgyógyászati gyógytestnevelés szakvizsgát adó képzés (jelenleg) Fejlesztőpedagógia Projektpedagógia alkalmazása az óvodában (nevelőtestületi képzés) Kooperatív tanulás, tanulási technikák alkalmazása az óvodában
Létszám (fő) 4 4 1
Képzés időtartama 60 órás akkreditált képzés 30 órás akkreditált képzés 60 órás akkreditált képzés
2
120 órás akkreditált képzés
5 1
40 órás akkreditált képzés 160 órás képzés
16
12 órás továbbképzés
1 3 1
120 órás akkreditált képzés 30 órás akkreditált képzés 30 órás akkreditált képzés
1
160 órás akkreditált képzés
1
szakvizsgát adó képzés
19
15 órás képzés
2
30 órás képzés
1
30 órás képzés
Érzelmi intelligencia, érzelmi nevelés
A módszertani képzések tükrözik, hogy óvodai intézményegységünk nevelőtestülete a sajátosnak mondható szociális – szubkulturális problémákra, továbbfejlesztésre, alapos és sokoldalú módszertani kultúrára helyezi a hangsúlyt. Az óvodai intézményegységünk helyi nevelési programjának mottójaként szereplő Rudolf Steiner idézet pregnánsan kifejezi a nevelőtestület mentalitását, hit- és felelősségvállalását: „A nevelés m űvészet, a gyerm ek, m int útját kereső vendég érkezik m eg hozzánk, akinek akarata, érzése és gondolkodása a jóságot, az igazságosságot és igazságot tartalm azza. A gyerm ek a gazdag jövőből érkezik, ránk bízva önm agát. A mi dolgunk a védelm ezés, odafigyelés, kísérő figyelem , és a vigaszt nyújtó bizalom , az okos szeretet, s a felelősség felvállalása.” Ennek értelmében arra törekszünk, hogy: • Életre szóló hasznos képességeket, alapkompetenciákat fejlesszünk, értelmes, szilárd szokásokat alakítsunk ki. • Tapasztalatot, információt, tudást közvetítsünk, illetve mindezek megszervezésének – birtokba vételének mikéntjére és hogyanjára rávezessük a gyermekeket. • Mások iránti tiszteletre, bizalomra neveljünk, követésre érdemes életmintákat közvetítsünk. • Egyforma mértékben törődjünk a test – lelki egészséggel, a helyes életritmus és életvitel kialakításával, az egyéni és közösségi szükségletek kielégítésével úgy, hogy csoportjaink a pedagógiailag determinált szocializáció színterei legyenek, s egyre hatékonyabban együttműködjünk a családokkal. ________________________ 17
Nevelésünk gyermek- és személyiségközpontú, melyet a családias, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésével a gyermek pozitív személyiségjegyeinek – megnyilvánulásainak előtérbe állításával, a megelőlegezett bizalommal erősítünk meg. Fontosnak tekintjük a pozitív tartalmú, hiteles interakciókat minden irányban, s a helyes konfliktuskezelési technikák alkalmazását, elsajátítatását. A játékot a gyermekek legalapvetőbb és elsődleges tevékenységének tekintjük, erre építjük tudatos, egyéni, aktuális fejlettségi szintet, hozott tudást figyelembe vevő, érdeklődést és motiváltságot fenntartó célirányos fejlesztő munkánkat. A nevelőtestületünk kész arra, hogy szakmai eredményeit, alternatív programjait úgymond közkinccsé tegye, így a megyei szakmai hetek programjához való csatlakozás mellett, évente 8-10 alkalommal szakmai tapasztalatszerzésre biztosítunk lehetőséget érdeklődő óvodák, nevelőtestületek részére.
2.4. Az intézményegységben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése.
ROP-2.3.1 – épület rekonstrukció, korszerűsítés, tárgyi, objektív feltételek. Bútorzattal, felszereléssel, fejlesztő eszközökkel történő ellátás. Szakmai program – integrált nevelés, integrációs felkészítés stratégiai tevének, programelemeinek kidolgozása Mozgásfejlesztés – udvari játékeszközök és tornaszobai eszközök vásárlása Művészeti nevelés és kézművesség – művészeti szoba kialakítása (bútor, eszköz) Anyanyelvi és olvasóra nevelés – könyvtárfejlesztés, könyvvásárlás Gondozás feltételeinek javítása – fektetők, törölköző tartók vásárlása, Integrációs óvodai program megvalósítása – fejlesztő eszközök, játékok, szakkönyvek, továbbképzések és szakmai szolgáltatások, illetve egyéb felszerelések vásárlása. Gyermekbarát óvodai csoport kialakítása. Feladatellátás anyagi elismerése. Teljesítménymotiváció a nevelőtestületen belül – munkatársak anyagi elismerése Projektpedagógia az óvodában – nevelőtestület szakmai és módszertani kultúrájának fejlesztése A ROP-2.3.1 pályázat nem csak az óvodai környezeti feltételeket tette ideálissá, de a kiemelt feladatként szereplő integrált nevelés, integrációs felkészítés eszközrendszerét is, a célirányosan, magas színvonalon kidolgozott és megvalósított szakmai program mellett. A mozgásfejlesztés, testi nevelés kiemelt területe a megvalósuló óvodapedagógiai munkának, melyet az udvari, illetve a mobilizálható és tornaszobai felszereltség folyamatos bővítése is prezentál. Az intézményegységben folyó pedagógiai munka sokszínűségét – s azt a nevelőtestületi törekvést, hogy minden gyermek találja meg a számára legszívesebb végzett, legvonzóbb tevékenységet – bizonyítja a művészeti szoba kialakítása, könyvtárfejlesztés, projektpedagógia bevezetése, a kompetencia alapú óvodai program csomag megvalósításának felvállalása.
________________________ 18
2.5. Az intézményegység helyi nevelési programjának további célfeladatai
Óvodai nevelés keretei, tevékenység körei
Megnevezés Egészséges életmód
Játék
Játékba integrált cselekvő tanulás
Cél • szükségletek kielégítése, • jó közérzet biztosítása, • egészséges életvitel és életritmus, • megfelelő testi fejlődés. • komplex személyiségfejlesztő hatásának maximális kihasználása
Játék- és élethelyzetben komplex, projektrendszerű, cselekvéses, kompetencia alapú tanulás biztosítása
• • • • • • • • • • •
Munka
Saját szükséglet kielégítéséhez, közösségért végzett feladatok elvégzéséhez szükséges készségek, tulajdonságok kialakítása
• •
Feladat gondozás, testi szükséglet, mozgásigény kielégítése, egészségvédelem, edzettség, egészséges környezeti feltételek. megfelelő környezeti feltételek, légkör, öntevékenység, szabadság tiszteletben tartása, játéköröm átélése. értelmi erők, elemi alapkészségek fejlesztése, megismerési vágy, kíváncsiság, motiváltság megőrzése, tanuláshoz való pozitív viszony megalapozása, tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése, prevenció, kompenzáció, differenciálás, esélyegyenlőség lehetőségek, eszközök biztosítása, megfelelő légkör, támogató segítségnyújtás
Alapelvünk: •
A gyermekek jogaiból, személyiségéből, szükségleteiből, aktuális fejlettségéből kiindulva változatos tevékenységre, önállóságra, gyermeki kezdeményezésre, valós „élethelyzet” megoldására lehetőséget biztosító óvodai élet megszervezése.
•
Szeretetteljes, derűs, nyugodt, családias, biztonságos, érzelmi kötődést segítő, elvárható gyermeki önfegyelmet feltételező légkör kialakítása, amelyben a játék elsődlegességét, az érdeklődés meghatározó szerepét, tapasztalatszerzés és cselekvés értékét hangsúlyozzuk.
•
Gyermekek pozitív személyiségjegyeinek kiemelése, megerősítése, énkép – önérték érzet kialakításának elősegítése, másság elfogadására és tiszteletbe tartása, toleranciára neveléssel. ________________________ 19
•
Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekvédelmi munkára, annak érdekében, hogy a gyerekek mindenek feletti jogát tiszteletbe tartva, minden eszközzel a prevenciót, az esélyegyenlőséget, kompenzálást helyezzük előtérbe.
Nevelési célunk: •
A 3-6-7 éves gyermekek sokoldalú, lehetőségekhez mérten legharmonikusabb fejlődésének biztosítása a nevelés keretei, tevékenységformái alapján, gyermekcentrikus, életkori és egyéni sajátosságokat, eltérő fejlődési ütemet figyelembe vevő célirányos pedagógiai munkával.
•
Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges testi-, szociális-, értelmi képességek, kompetenciák egyénre szabott, adottságokhoz, képességekhez mért optimális fejlesztése.
Gyermekképünk: Olyan gyermekek nevelése, akik nyitottak, érdeklődőek, fogékonyak a szépre – jóra, érzelmi gazdagság, természetes kíváncsiság, felfedezési vágy jellemzi őket. Jól tájékozódnak környezetükben, ismerik városunkat, óvják, védik és csodálják a természetet. Megfelelő önbizalommal, önértékeléssel, társértékeléssel,
toleranciával,
konfliktuskezelési
technikákkal
rendelkeznek,
s
képesek
a
kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra, s szeretnek óvodába járni.
Kiemelt figyelmet fordítunk: •
minőségirányítási, minőségbiztosítási feladatokra;
•
bölcsőde – óvoda – iskola átmenet problematikájára;
•
szülőkkel kialakított együttműködésre, partneri viszonyra;
•
szocializációs hetek megszervezésére (szülős beszoktatás, szokások / szabályok, közösségi szocializáció…);
•
változatos, színes gyermeki és családi programokra;
•
kirándulásokra, élményszerző sétákra, erdei óvodára, természetjárásra, kulturális és művészeti programokra;
•
PR tevékenységre, partnerközpontúságra, szervezetfejlesztésre;
•
mérésre, értékelésre, folyamatszabályozásra;
•
kapcsolattartásra (társintézményekkel, civil szervezetekkel, egészségügyi szervek, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat…);
•
a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásra (rajzverseny, egészségügyi vetélkedő, műsorok, szereplések, versmondó és sportversen – más település által szervezett…).
•
a kisebbségi nevelésre, kultúra ápolásra, identitástudatra. ________________________ 20
3. Az IKT eszközök alkalmazása a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés. 3. 1.
Az intézmény hardver és szoftver feltételei Az informatikai feltételek megteremtése napjainkban már elengedhetetlenül szükséges az
intézményi működéshez, a kor elvárásainak megfelelő információszerzéshez. Az intézményegység rendelkezik korszerű, internet lehetőséget biztosító számítógéppel, ami biztosítja: − a nyilvánosságot, weblapot, amit megbízásos szerződés alapján rendszergazda készít, − belső levelezési rendszer működtetését, − naprakész információ szerzést, − fejlesztő program készítését. Sajnos a két óvodai feladat-ellátási hely között nincs informatikai kapcsolat, mivel az Iskola út 8. szám alatti óvodai rész nem rendelkezik számítógéppel, internetes kapcsolattal. A Bajcsy úton a számítógépet elsősorban az óvodatitkár és az intézményegység vezető használja teljes körűen, az óvodapedagógusok alkalmanként a nevelőmunkához való felkészülésre, tervezésre, információ szerzésre. A nyomtatott formátumok elkészítését – Bajcsy úton – színes, tintasugara nyomtatóval végezzük. Rendelkezünk digitális fényképezőgéppel, projekttoros kivetítéshez a nevelési központtól kapunk segítséget.
3.2. Az intézményegység pedagógusainak informatikai felkészültsége Informatikai képzettség Számítógép kezelő – használó Pedagógus továbbképzés (informatikai téma) 30-60 órás
Fő 1 5
Az infokommunikációs eszközzel való ellátottságot tovább kell bővíteni, s a kertvárosi óvodai részben is biztosítani kell a feltételeket. A digitális tartalmak megismerése esetleges, mivel nem pedagógiai rendszerbe beépített. Alkalmanként találkoznak a gyerekek fejlesztő-oktató játékokkal és mesehősökkel az interaktív CDromok használatakor, egyéni és mikrocsoportos formában. A digitális tartalmak megismerésére a tanköteles gyermekeknek van lehetőségük szervezett formában. Az óvoda-iskola átmenet programelemeként ugyanis a második félévtől játékos számítástechnikai foglalkozásokon vesznek részt, szaktanári vezetéssel az általános iskola szaktantermében. Ez az időszakos lehetőség
________________________ 21
tulajdonképpen biztosítja, hogy azok a gyerekek – zömében hátrányos helyzetűek – is megismerkedjenek a számítógéppel, akiknek otthon nem áll rendelkezésre ez az eszköz.
3. 4. Informatika alkalmazása egyéb területen Az utóbbi években a projektpedagógiához kapcsolódóan nemcsak a honlapon jelentetünk meg képeket egy-egy óvodai eseményről, óvodai tevékenységekről, hanem a projektmódszer kapcsán, nyomtatott formában a faliújságokon is, a szülők tájékoztatása érdekében. A szülői értekezleteken még ritkán, belső továbbképzésen, értekezleten, szakmai napon gyakrabban élünk a prezentáció, projekttoros kivetítés lehetőségével. A gyermekek részére gyakran jelenítünk meg nyomtatott formátumú számítógépes képeket, feladatlapokat, melyeket a szabadidős tevékenységeken, egy-egy téma feldolgozásnál használnak fel. A szülők tájékoztatására szolgáló anyagokat, meghívókat, projektterveket stb. is számítógépes formátumban jelenítjük meg, az adminisztratív, dokumentációs anyag mellett.
4. Az intézményi szolgáltatások eredményessége A mérés, értékelés, indikátorszám a minőségbiztosítással párhuzamosan jelent meg a közoktatásban, s egyre dominánsabbá válik. Az óvodának alapvető feladata a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, személyiségük olyan irányú fejlesztése, amely az iskolatanulmányok megkezdésére alkalmassá teszi őket. Az óvodai intézményegységünkben évek óta törekszünk arra, hogy számszerűsíthetővé – racionálisan értékelhetővé tegyük a fejlettség, fejlődés mutatóit. A mérések életkorhoz kötöttek, s lefedik az óvodapedagógia sarkalatos pontjait. − Személyiséglapon rögzítjük minden betöltött életévben a gyermek aktuális fejlettségét az óvodai nevelés, a személyiségfejlődés domináns kompetenciaterületei szerint. A hozzárendelt értékek nyomán kimutatható a gyermek aktuális fejlettségi szintje, az adott korosztály csoport és óvodai átlaga. − Minden nevelési évben év elején és végén elvégezzük az állapotmérést, a mérés eredményeinek %-os mutatói jelzik a fejlettséget, stagnálást, fejlődést egyéni, életkori, csoport és óvodai átlagban. − Bevezetését tervezzük a fejlődés nyomon követési lapnak, ami az állapot mérést úgymond kiváltja, s a hozzárendelt értékekkel a fejlődés nyomon követhetővé válik. − Az iskolaérettséget a Preffer mérőteszt rövidített változatával végeztük az elmúlt években. A teszt számszerűsíthető, standard értékei nemcsak a gyermek, gyermekek iskolakészültségi szintjét tükrözik, de a szakirodalmi anyag alapján az országos átlaghoz való viszonyítást is lehetővé teszi. Ezen, régebbi mérések kapcsán megállapítható, hogy az óvodások fejlettségi ________________________ 22
szintje az átlagos értékhez hasonló szórást mutat. A gyerekek 70 %-a sorolható a kiváló, illetve jó iskolakészültségi szintet mutatók közé, s ebből a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 40 %. A gyerekek 20 %-a megfelelő szintet érte el, itt a hátrányos helyzetűek aránya 60 %. A fennmaradó 10 %-nyi gyermek nyilvánvaló hátránnyal kezdi meg iskolai tanulmányit, itt közel azonos arányú a hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyermekek száma.
Szociális helyzet HH, HHH Normál Összesen
100 - 90 8 14 22
Preffer mérés % intervallumának jelölése %-ban 89 - 80 79 - 70 69 - 60 9 9 2 12 6 2 21 15 4
59 2 1 3
A 2007-es beiskolázási adatokat tartalmazza a táblázat azon gyerekeket számba véve, akik megkezdték iskolai tanulmányikat. A három 50 % alatti teljesítmény mutatójú gyermekek közül kettő SNI-s, egy pedig BTM-s, de további óvodai nevelés igénybe vételére életkoruk miatt nem volt lehetőség. A 2008/2009-es nevelési évtől a DIFER mérést alkalmazzuk, így a nevelési év elején a tanköteles korú gyermekek diagnosztizáló vizsgálatát végezzük el, a második félév kezdetén pedig, az iskolaérettséget mérjük ezzel a mérési módszerrel. Gyakorlat óvodai intézményegységünkben, hogy nevelési tanácsadói vizsgálatra terjesztünk fel minden tanköteles korú gyermekek, s további egy évig óvodai nevelésben csak így részesülhetnek – SNI-ek kivételével – ami valamilyen mértékben hatást gyakorol a szülők beiskolázási mentalitására, s a további fejlesztést célirányossá teszi.
Az óvodai „szolgáltatások” eredményességét a gyermekek, szülők, alkalmazottak körében elvégzett partneri elégedettségi vizsgálat is minősíti. Érintettek köre Elégedettség Gyerekek − szívesen, örömmel járnak óvodába (játék, barátok), − érzelmileg kötődnek az óvónőkhöz, − sok érdekes dolgok történik, sokat tanulnak, − kedvelik a mozgásos tevékenységeket, − az udvaron szívesen tartózkodnak, − konstruálás, barkácsolás a legkedveltebb tevékenységek
Elégedetlenség − nem szeretnek több ételféleséget, − ének/énekes játékok és vizuális tevékenységek nem kerültek a kedvelt tevékenységek közé, − egymás testi bántalmazása, erőszakos megnyilvánulások
________________________ 23
Igény − még több játék, − igazi állatok, − udvari hinták, csúszdák, medence
Érintettek köre Szülők
Elégedettség − szülős beszoktatás, óvodába lépés előkészítése, − gyermekek fejlődése, − programok, tájékoztatás, − óvónők, dajkák személyisége, munkája, − óvodaépület
Elégedetlenség − szülőtársak viselkedése, hozzáállása, − fejtetvesség, − vegyes csoportok, − készségfejlesztés eredményei, − matematikai tapasztalatszerzés,
Alkalmazottak
− csoportlétszámok, − helyi nevelési program, − vezetők munkája, − jó munkahelyi légkör, − objektív, tárgyi feltételek
− gyerekek neveltségi szintje, − feszített munkatempó, − adminisztrációs feladatok növekvő tendenciája, − sok a kötelező óraszámon kívüli elfoglaltság
Igény − közösségi szocializáció, − iskolára felkészítés, − neveltségi szint, − anyanyelvi nevelés, − nyílt nap (kijelölt időpontban), − osztott csoportok, − étrend − továbbképzés, − szakképzés
A partneri elégedettségi vizsgálatot minden év áprilisában végzünk. A gyermekek körében manipulatív, képi szemléletes ún. varázstündér teszttel, a szülők és alkalmazottak körében kérdőívvel. A vizsgálatban minden 4 évet betöltött kisgyermek részt vett, az alkalmazottaknál teljes a lefedettség, a szülők 60-70 %-a adja le a kitöltött kérdőívet. Az osztott csoportokra való szülői igény évek óta visszatérő kérdés. A megvalósítást azonban nem támogatják. A szülőkben erős még mindig az igény a direkt óvodai tanulásra, amit ily módon közvetítenek. A gyerm ekek neveltségi szintje a szülők és alkalm azottak körében is problém ás terület. A z együttgondolkodás, saját kom petenciába tartozó felelősségvállalás és a szeretetteljes, de következetes nevelés eredm ényességet hozhat. Tény, hogy a gyerekek szeretnek óvodába járni, kötődnek a felnőttekhez, társaikhoz, a szülők alapjába véve elégedettek az óvodával, az alkalmazottak munkájával.
4.2. Eredményesség a beóvodázási, beiskolázási adatok tükrében A beóvodázási arány magas, 94 %-os a településen. Minden felvételre jelentkező, s beóvodázásra javasolt gyermek óvodai ellátását biztosítjuk. A gyermekek 90 %-a három, vagy több évet jár óvodába. A hiányzások aránya magas, ami főként betegségből, előre megbeszélt távollétből adódik. Az elmúlt években egyre ritkábban fordult elő, hogy rendszertelen óvodába járás, indokolatlan hiányzás miatt felszólítást kellett eszközölnünk. Az intézmény kihasználtsági mutatója a felvett gyermeklétszámhoz viszonyítva 70-75 %-os évek óta, amihez a betegségeken kívül az is hozzájárul, hogy az iskolai szünetek idején, illetve a nyári időszakban a gyermeklétszám drasztikusan lecsökken. ________________________ 24
Évközben az elköltözések, illetve beköltözések, ki- és beiratkozások aránya közel azonos. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint kisebbséghez tartozó gyermekek beóvodázási aránya 92 %-os, s már 3 éves kortól jellemző, illetve ezt megelőzően 25 % bölcsődébe is jár. Az 5 évesek beóvodázása 100 %-os a városban. A tanköteles korú gyerekek közül további egy évig óvodai nevelésben részesült: − 2006/2007-ben 23 fő, − 2007/2008-ban 22 fő, − 2008/2009-ben 17 fő. Az óvodába maradó gyermekeknél nem mutatható ki eltérés a szociális – családi körülmények szemszögéből. Nevelési tanácsadói vizsgálatra prezentív jelleggel és iskolaérettségi vizsgálat céljából terjesztünk fel gyerekeket. Arányuk magas, s az esélyegyenlőségi intézkedési terv szerint is csökkentendő, de mindenképpen azt is bizonyítja, hogy odafigyelünk az óvodásokra, s a szülőkkel is el tudjuk fogadtatni, hogy a gyermekek érdeke az időbeni szakember által végzett speciális fejlesztés, megsegítés.
4.3 Társadalmi szerepvállalás, kiemelten a HH, HHH, illetve az SNI tanulók esélyegyenlőségének biztosítására Az óvodai intézményegységünk évek óta kiemelt figyelmet fordít az intézményes nevelés népszerűsítésére, a pedagógiailag determinált szocializáció, személyiségfejlesztés jelentőségének hangsúlyozására, a családokkal történő együttműködésre, a szemléletformálásra, a másság elfogadására, a kisebbséggel való konfliktus-mentesebb együttélésre. A fenntartó önkormányzattal közösen a helyi sajátosságok, problémák ismeretében minden pályázati lehetőséget kihasználunk arra, hogy a gondozás – nevelés – oktatás objektív, tárgyi feltételeit, humánerőforrását biztosítsuk. A településen élő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának egységesebbé, folyamatos fejlődésének követhetőbbé tétele érdekében hozta létre a fenntartó az Újszászi Nevelési Központot a bölcsőde, óvoda, iskola összevonásával, ami 2008. szeptemberétől Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal bővült. A nevelési központ, s az óvodai intézményegység fontos szerepet tölt be a település életében. Fő feladatunk a felnövekvő nemzedék nevelése, de e mellett jelentős társadalmi szerepünk is van. Jövőt építünk, szemléletet formálunk, értékrendet képviselünk, értékorientációt támogatunk, városi rendezvényeken aktív részt veszünk, lokálpatriotizmust erősítünk, környezet- és természetvédelemre, óvásra adunk példát többek között. ________________________ 25
A városi óvodai intézményegységben jelentős a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű , s az SNI-s gyermekek száma. Az intézményegységünk helyi nevelési programjában meghatároztuk az integrált nevelés, integrációs felkészítés cél-, feladat-, és követelményrendszerét. Rendelkezünk az integrációs óvodai programhoz kapcsolódó tevékenységtervvel, kidolgoztuk – team munkára építve – a programelemek megvalósításához kapcsolódó óvónői kompetenciákat, kiemelt és mindennapi feladatokat. A HHH-s gyermekek törvényi előírásnak megfelelő csoportonkénti elosztása is nehéz feladat, míg a HH-s gyermekeké szinte megoldhatatlannak tűnik. Az integrációs óvodai programot előírás szerint igyekszünk megvalósítani: − egyéni fejlesztési terv / fejlesztés, − együttműködési megállapodások / együttműködés, − család és óvoda kapcsolata − óvoda-iskola átmenet − belső/külső hospitálások − kiemelt területek-befogadás, szocializáció, anyanyelvi nevelés, multikulturális nevelés, kooperatív tanulás, érzelmi intelligencia… − IPR-s támogatás felhasználása − önértékelés, elemzés, PCDA folyamat érvényesítése − nevelőtestületi együttműködés Az intézmény alapító okiratban meghatározott feladata az integrációs felkészítés mellett, a kisebbségi és az integrált nevelés. A kisebbségi nevelés magyar nyelven folyik, a Kedvesház alternatív program szellemében, a hagyományápolás feladatainak felvállalásával. Az integrált nevelést inkluzív módon valósítjuk meg. Biztosított a szakember ellátottság. A szülők, ha nem is könnyen, de elfogadják a sajátos nevelési igényű gyermekek többiekkel történő együttnevelését. Az óvodapedagógusok a szakemberek útmutatásait, tanácsait figyelembe véve törekszenek arra, hogy az SNI-s gyerekek szocializációját, fejlődését, másságának elfogadását segítsék.
5. Problémák, szükségletek bemutatása 5.1. Az intézményegység szintjén megjelenő hiányok, szükségletek összegzése. Az óvodai intézményegységünk, már önálló intézményként, a 2001/2002-es nevelési évtől intenzív innovációs folyamatot indított el. Tudatosan építettük ki helyi, alternatív programelemekkel megerősített, pedagógiai rendszerünket, óvodai gyakorlatunkat az országos alapdokumentumok figyelembe vételével, a helyi sajátosságokra, problémákra fókuszálva. ________________________ 26
A szervezeti összevonás nem csak strukturális változásokat hozott, de a költséghatékonyabb működés előirányzása mellett szemléletváltást is eredményezett, s növelte az együttműködési igényt . A szakmai önállóság megtartása mellett olyan, mindenki által elfogadott, társadalmi kihívásokra és elvárásokra rugalmasan reagáló egységes pedagógiai szemléletet, fejlesztési stratégiát kell, kellett kidolgozni, megvalósítani, ami a felnövekvő nemzedéket nevelő intézménykomplexus létjogusultságát, minőségi munkáját, elért és elérhető eredményeit prezentálja. Az igazgatótanács, vezetőtestület, minőségirányítási csoport közös döntései, a fenntartó által több dokumentumban megfogalmazott elvárások a napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos változó munkaerő – piaci igényekhez való alkalmazkodást helyezik előtérbe. E célok eléréséhez az szükséges, hogy a hangsúlyt az alapkészségek és kulcskom petenciák fejlesztésére helyezzük át. Az intézményegységben sok mindent megtettünk a fejlesztések során a humánerőforrások koncentrálására, új ismerek megszerzésére, a módszertani kultúra megújítására. Tény azonban, hogy a nevelőtestület 4-5 tagjára volt jellemző, hogy akkreditált, vagy szakképesítést adó ún. hosszabb szervezett továbbképzésen vegyen részt. A helyben szervezetteken – romológia, Kedvesház, projektpedagógia – a testület tagjai nagyobb affenitást mutattak.
Jelen pillanatban azonban, mindenkibe tudatosult, hogy minél több pedagógust kell helyzetbe hozni a további innovációhoz. Az eredményes minőségi, elvárásoknak megfelelő pedagógiai munkához elengedhetetlenül szükséges, hogy akkreditált képzések formájában korszerű pedagógiai, módszertani ismeretekhez juthassanak. A z integrációs óvodai fejlesztéshez, az integrált és kisebbségi neveléshez korszerű tudásra van szükség. A nevelőtestületünk – a kompetencia alapú óvodai programcsomagban – eddigi innovatív törekvéseinek komplex, rendszerszemléletű továbbfejlesztését, egységbe foglalását, a kidolgozatlan területeinek fókuszba állítását és az élethosszig tartó tanulási folyamat megalapozásának járható, megvalósítható metodikáját látja. M indezek alapján, s a helyi sajátosságokat is figyelem be véve, a kom petencia alapú program csom agot be kívánjuk vezetni. A befogadó pedagógia, az érzelm i-, erkölcsi nevelés, óvoda-iskola átm enet, a játék szerepének újra gondolására, új szem lélet kialakítására, illetve szem léletform álásra kell törekedni. Mindez a differenciálást, a minden gyermek más szemléletet, az értékek mentén történő nevelést, az intézményfokok folyamatjellegét, a játék pszichikus funkciókra gyakorolt hatásának fontosságát emeli majd ki. Ezáltal eredményesebb lesz a játékba integrált, cselekvéses, tapasztalati úton történő ismeretszerzés, elemi alapkészség és kompetenciafejlesztés. ________________________ 27
A humánerőforrás fejlesztése mellett, az infokommunikációs technológiák kialakítása, azok pedagógiai tevékenységbe történő beépítése, fejlesztő hatásának érvényesítése is szükséges az intézményegységben .
Igény a közösségi szocializációnak, a gyermekek közösségi nevelésének, gyermekek egymáshoz való viszonyának, az iskolára felkészítésnek, anyanyelvi nevelésnek az eredményesebbé tétele, szülőkkel való kapcsolattartásnak a bővítése, gyermekek neveltségi szintjének optimálisabbá tétele. Elvárás a környezettudatos nevelés, egészséges életmód kialakítása és az egészséges táplálkozás szokásainak erősítése, értékközvetítés, társadalmi szocializáció elősegítése.
5.2. Az intézményegység fejlesztési céljai A városi óvodai intézményegységben szükséges az innováció, a komplex fejlesztés megvalósítása − a gyerekek szociális háttere, − a megváltozott igények, − az óvoda-iskola átmenet zavartalanabbá tétele miatt is. Az általános iskolában, nyertes HEFOP pályázattal, bevezették a kompetencia alapú oktatást, így az átmenet zavartalanabbá tétele, a felkészítés – alapozás tartalmi megújulást igényel. Az intézményegység objektív feltételei, eszközellátottsága optimális, ami a megvalósítást úgymond megkönnyíti. Az intézményegység pedagógusai között megnőtt az önképzési igény. Mindezt az intézményegység továbbképzési terve is tartalmazza, amit a testület véleményének maximális figyelembe vételével készítettünk el. Az intézményegységben szakmai munkaközösség működik az alternatív programok összefogására, minőségbiztosítási csoport a partnerközpontú működésre, IPR-s projektmenedzsment és teamok az óvodai integrációs nevelés megvalósítására. Nevelési központon belül a bölcsődei, általános iskolai intézményegységekkel közös programtervet valósítunk meg, az átmenetek „kezelésére”, s közös szakmai napokat, tanácskozásokat szervezünk. Az intézményegységünk eddigi projektjeivel is bizonyította innováció iránti elkötelezettségét, a nevelőtestület együttműködési készséget (szocializációs hetek; Micimackó családi sportnap, hídépítés a család és óvoda között; játszóház, Juniális; Erdei óvoda). 5.3. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai Az intézményegység – több területű, alternatív programokkal kibővített, számtalan szervezési formában megvalósuló megújulási törekvést tükröző óvodapedagógiai munkáját – a kompetencia alapú nevelés középpontba állításával kívánja egységesíteni ________________________ 28
A szülői igényként
megfogalmazott,
klasszikus
értelmű
tanulást,
eddig is
mellőztük
óvodapedagógiai munkánkból, s a kompetencia alapú programcsomag megvalósításának hozadékaként úgy ítéljük meg, – a szülők megfelelő tájékozottsága mellett – hogy ez már igényként sem fog megjelenni. Az óvodai programcsomag bevezetésével folytatható, racionálható és kiegészíthető az a pedagógiai fejlesztés, amit eddig is végeztünk. A programcsomag alapelvei, cél- és feladatrendszere, elemei, és eszközrendszere jól
harmonizál
a determinált
szocializációval,
az
egészséges
életmód
és
mozgásfejlesztéssel, a játékba integrált projektrendszerű – kooperatív tanulásszervezéssel. Az új elemek, eszközök, módszerek pedig, a kompetencia alapú fejlesztés előtérbe állításával a megváltozott igények kielégítésében, s az egyéni fejlesztési utak hatékonyabb megtalálásában vezetnek majd eredményre.
5.4. Az intézményegység szakmai munkára vonatkozó tervei, és ezek rendszere (beépítve a társadalmi szerepvállalására vonatkozó elképzeléseket is)
Célok
Tevékenységek (jelen célok érdekében folyatatott tevékenységek)
Beóvodázás elősegítése
Tájékoztató anyag készítése, bölcsődések látogatása az óvodába, meghívás a Juniálisra – családi napra, leendő óvodások szüleinek szülői értekezlet tartása, óvodáskorú gyermekek adatainak megkérése.
Befogadás / elfogadás hatékonyságának növelése
Szocializációs hetek, szülős beszoktatás, rugalmas befogadási idő.
Tervezett tevékenységek
„Gyere vár az óvoda” rendezvény, programsorozat. Célzott családlátogatás – kapcsolatfelvétel. Hatékony „párbeszéd” a fenntartóval – demográfiai mutatók, népesség-nyilvántartási adatok, HH-s, HHH nyilatkozatok, nyilvántartások – hivatalos névsor. Egyénre szabott befogadási idő meghatározása. Szülős beszoktatás elvárás kénti megfogalmazása és egységes érvényesítése. Igény- és véleményfelmérés a befogadással, óvodai neveléssel kapcsolatosan. A nevelőtestületi képzéssel az óvodapedagógusoknak az integrált neveléssel kapcsolatos ismeretei mélyülnek, s képessé válnak az inkluzív befogadás alapszemléletének gyakorlattá tételére.
________________________ 29
Eredményességi mutatók (a célok megvalósulnak, ha a hozzárendelt sikerkritériumok/a fejlődés eredményei teljesülnek A programon az érintett szülők nagytöbbsége részt vesz, növekszik a hátrányos helyzetű és etnikai kisebbséghez tartozó családok részvételi aránya. Teljes körű beóvodázási mutatót folyamatosan elérjük.
Tervezett befogadással, szülők felkészítésével a folyamat zavartalanabbá válik. A szülők igényeinek figyelembe vételével a partnerkapcsolat, együttműködés kialakul, a párbeszéd jellemzővé válik, s nevelési elvek, irányok közelítenek egymáshoz. Az óvodapedagógusok mentalitása, attitűdje szemmel láthatóan pozitív irányba változik.
Célok
Tevékenységek (jelen célok érdekében folyatatott tevékenységek)
Tervezett tevékenységek
Eredményességi mutatók (a célok megvalósulnak, ha a hozzárendelt sikerkritériumok/a fejlődés eredményei teljesülnek
Partneri kapcsolat erősítése a családokkal és attitűdök értékrendet formáló tartalmi változásának elősegítése befolyásolása
Rendhagyó szülői értekezlet: „Beszéljük meg” családlátogatás, szülős ún. családi programok tájékoztatása, felkérések, napi beszélgetések, előadások.
Prezentációval, ötletességgel, szituációs játékkal tervezett szülői értekezletek. Konkrét tájékoztatás – programelemek értékeit gyermek-szülői viszonylatban. Szülők bevonása a napi programokba. Bizalomépítő napi beszélgetés. Jól átgondolt, megalapozott tájékoztatás a gyermek fejlettségi szintjéről
Kompetencia alapú nevelés bevezetése
Belső képzések, szakirodalom áttanulmányozása, internetes anyagok.
Esélyegyenlőség biztosítása, eredményes inkluzív nevelés
Esélyegyenlőségi helyzetelemzés – intézkedési terv – IPR program, menedzsment, teamok. IPR program és tevékenységi terv-egyéni fejlesztés, szülői tájékoztatás.
Helyi nevelési program átdolgozása, innovációs fejlesztés
Programelemeket tartalmazza az intézményi alapdokumentum. Az innováció több területen történik.
Központi, módszertani képzésen való részvétel, Programcsomag megvásárlása. Kompetenciaterületi mentortanácsadó igénybe vétele. A módszertani képzésen felkészülnek a pedagógusok, gyakorlaton keresztül az érintett célcsoporthoz tartozó gyermekek együttnevelésére. IPR szaktanácsadó segíti a megvalósítást, fenntarthatóságot. A team munka eredményeként megfelelően kidolgozott programelemekkel bővülnek helyi nevelés dokumentumai. A szakmai vezető hatékony közreműködésével az érintett pedagógusok racionalizálják a fejlesztés irányát, cél- és követelményrendszerét. Az intézményi folyamat szaktanácsadó segítséget nyújt abban, hogy a szervezeti kultúrába, folyamatba, alapdokumentumokba beépüljön az integrációs, inkluzív, kompetenciafejlesztő
A szülők részvételi aránya 20 %-kal nő. Mit- hogyanmiért teszünk; játékba integrált tanulás elfogadottá válik, szülői igényként nem jelentkezik a „tanulás”. A szülők növekvő arányban vesznek részt a napi programokban felkérés alapján úgy, hogy minden szülőt igyekszünk megszólítani, helyzetbe hozni. A napi kötetlen, de mégis célirányos beszélgetések gyakorlottá válnak. Konkrét ismereteik lesznek a szülőknek a gyermekek mért, rögzített fejlődéséről. Az érintett pedagógusok alkalmassá válnak a programcsomag megvalósítására, szakmai vezetői feladat ellátására, s minden csoportba történő alkalmazására. Eredményesebbé, hatékonyabbá válik a differenciált nevelés, egyéni fejlesztés, 5 %-kal javul az érintett gyermekek mérési eredménye, zavartalanabbá válik a közösségi szocializáció. Egységes szemlélet, gyakorlat alakul ki a kompetencia alapú nevelés mentén, megtartott programelemekkel. Célirányossá, tudatossá válik az innováció az integráló nevelési, integrált nevelési területekhez kapcsolódóan és a kiegészítő anyag alkalmazásában. A szervezeti kultúra változásai eredményesebbé teszik a megvalósítást, fenntarthatóságot. A dokumentumok prezentálják a tartalmi módszertani változást. A partnerek, fenntartó elégedettségi szintje 5 %-kal nő.
________________________ 30
A sajátos nevelési igényű gyermekeknek megfelelő, elfogadó, fejlesztő hatású környezeti feltételeinek biztosítása
Elfogadás, közösségi szocializáció, speciális fejlesztés megszervezése – csoportban megszervezett fejlesztés, tanácsadás.
Kompetencia alapú nevelés kiterjesztése
Hospitálások, bemutató foglalkozások, munkaközösségi, nevelőtestületi, vezetői értekezletek.
Inklúzió, integráció teljes körű feltételrendszerének megteremtése
Képzéseken való részvétel, team megbeszélések, munkaközösségi foglalkozások, csoporthármas megbeszélések (óvónőkdajka).
Óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessé tétele
Kidolgozott folyamatszabályozás. Egymás szakmai munkájának megismerése, visszajelzés.
program. Az intézményegység sajátosságai alapján támogatja az új oktatásszervezési módok alkalmazását, a fenntarthatóságot. A képzésen résztvevő pedagógus megismeri a befogadás gyakorlatát, elméletét. Képessé válik ennek megvalósítására, szakmai információk – módszerek – gyakorlatok átadására, az IPR mentor, IPR menedzsment, szakemberek segítségével. Jó gyakorlatok gyűjtemény, prezentáció, kiadvány , módszertani „példatár” közkinccsé tétele. Szaktanácsadók, mentor tanácsadó segítségének igénybevétele. Kapcsolódó további akkreditált képzések (más forrásból). Nevelőtestületi képzések – képzésen résztvevők ismeretanyagának átadása, információáramlás biztosítása.
A folyamatszabályozás átgondolása, programkínálat mellett a fejlesztésben, el- és befogadásban való szakmai együttműködés. DIFER mérés, kompetencia mérés eredményeinek megbeszélése, a differenciáltságot, játékosságot feltételező tanulási folyamat megszervezésére. Folyamatszaktanácsadó segítségének igénybe vétele.
________________________ 31
Az SNI-s gyerekek megfelelő környezetben nevelődnek. Természetessé válik minden szinten a másság felé fordulás, tolerancia, elfogadás. SNI-s gyermekek kontrollvizsgálati eredménye mérhető fejlődést mutat. Az óvodapedagógusok megismerik a kompetencia alapú programcsomagot, nevelést, képessé válnak a horizontális tanulásra, együttműködésre, adaptálásra. Műhelymunka alakul ki az intézményegységben, s a támogató együttműködés erősödik. Kialakul az inklúzió légköre, testület tagjai saját kompeteciájukat fejlesztik. El- és befogadó neveléssel, egyénidifferenciált kompetencia alapú fejlesztéssel biztosítják, hogy minden gyermek önmagához viszonyítva a lehető legoptimálisabb iskolakészültségi szinttel kezdje meg tanulmányait. Elemi alapkészségek fejlettségi mutató 5 %-nál magasabb értéket mutatnak. A gyermekek „életútja”, vagyis tanulási és személyiség és kompetencia fejlesztése folyamattá válik, rendszerszemlélettel valósul meg, amely végigkísérhető a visszajelzés – visszacsatolás erősítésével.
Feladatunk azt a folyamatszabályozott, módszertanilag megújuló stratégiát megkeresni, amivel még eredményesebben, hatékonyabban, célirányosabban és előírásszerűbben valósíthatjuk meg az esélyteremtéshez,s az óvodai integrációs programhoz kapcsolódó pedagógiai munkát. Mindezt úgy, hogy a gyermekek önmagukhoz képest folyamatosan fejlődjenek, élményekkel gazdagodjanak, találják meg a számukra vonzó – érdekes – sikeres tevékenységeket. Kidolgoztuk az iskola- óvoda átmenet folyamattervét, s ezt szakmailag tovább kívánjuk mélyíteni . Hatékonyan együttműködünk a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, egészségügyi szervekkel, civil szervezetekkel, kisebbségi önkormányzattal, melyeket folyamatosabbá és érdemibbé lehet tenni. Programjainkhoz szponzorokat találtunk, s szülők támogató hozzáállására is számíthatunk. Törekszünk az inkluzív integrációra, az egyéni bánásmód és a tényleges differenciálás eredményes megvalósítására, amit a kompetencia alapú programcsomag alkalmazása még sikeresebbé tehet. A másság kezelése, a toleranciára nevelés a szociális kulcskompetenciák fókuszba állításával új tartalmat kap. Az integrációs fejlesztő program és integrált nevelés megvalósítási folyamatában kiemelt jelentőségűvé válik a megváltozott pedagógus szerepállás, az innovációt magába foglaló szakmai kulturázottság, felkészültség, a pozitív pedagógus személyiségjegyek kidomborítása, a hitelesség,s a hivatástudat.
A szakmai munka tartalmi fejlesztésének középtávú terve Tanév 2008/2009.
Kiemelt feladat
Résztvevők, felelősök
Kognitív kulcskompetenciák - tudásszervező, - tudás feltáró, - gondolkodási, - tanulási Szociális kulcskompetenciák - kommunikatív, - proszociális, - együttélési, - érdekérvényesítő Személyes kulcskompetenciák - önvédő, - önellátó, - önismerő, - önfejlesztő,
Vezetőtestület, szakmai innovációt segítő team, DIFER mérést végzők, munkaközösség vezető, óvodapedagógusok Munkacsoportok, óvodapedagógusok.
2011/2012.
Nyelvi kulcskompetenciák
Szakmai munkaközösség, munkacsoportok, óvodapedagógusok.
2012/2013.
Óvoda – iskola átmenet
Vezetőtestület, Óvoda-iskola átmenetet segítő team, óvodapedagógusok.
2009/2010.
2010/2011.
Munkacsoportok, óvodapedagógusok.
________________________ 32
Mérés – értékelés DIFER index mutatói 5 %-al javulnak, erősödik a tanuláshoz való pozitív viszony, javul az iskola készültségi mutató 10% Szociometriai mérésekben csökken a peremhelyzetű gyerekek száma. Közösségi élet zavartalanabbá válik, a gyerekek egymás közötti viszony javul. Minden gyermek megtalálja önmagát a csoportban. Önállóbbá, döntésképessé válnak. Reálisabb lesz önismeretük. A tudásvágy, érdeklődés, motiváltság, kitartás kidomborodik. Verbális kommunikációban mérhető változás lesz. Szókincs, kifejezőkészség fejlődik, kulturálttá válik. Beszédkedv nő. Iskolakészültségi szint mérési eredményei 10 %-kal javulnak. Csökken az óvodába visszamaradó gyermekek száma.
Újszász, 2008. 12. 14.
Záradék: A helyzetértékelést a nevelőtestület és a szülői választmány megismerte, véleményezte, és egyhangúlag elfogadta.
………………………………….. Szabóné Balogh Etelka intézményegység vezető
________________________ 33