ÁLTALÁNOS ISKOLA ECSER OM- azonosító: 032 496 2233 Ecser, Rákóczi u. 1-3. Tel/Fax: 06- 29- 335- 164; e-mail:
[email protected]
ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT 2008
„A GYERMEKKOR SORÁN MINDIG VAN EGY PILLANAT, AMIKOR KINYÍLIK AZ AJTÓ, ÉS BELÉP RAJTA A JÖVŐ” (GRAHAM GREENE)
A SZABÁLYZATOT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ALKALMAZOTTAI 2008. JANUÁR 28-ÁN ELFOGADTTÁK
2
TARTALOM TARTALOM
OLDAL
I. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
3
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ CÉLOK, ÉS AZ EZEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
5
FELÜLVIZSGÁLAT
8
FELELŐSÉGI VISZONYOK
11
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLET ADATKEZELÉSI HOZZÁJÁRULÁS
12
II. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
13
ALAPELVEK EGYÜTTMŰKÖDÉS
14
A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT BIZTOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGEINK A HÁTRÁNYOS, VESZÉLYEZTETETT TANULÓK PROBLÉMÁINAK KEZELÉSE
16
A GYERMEK FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ OKOK MEGSZÜNTETÉSE
20
A TANULÓI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
21
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
26
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27
3
I. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az Általános Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben működő közalkalmazotti tanács az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény 36. §-ának rendelkezése értelmében az alábbi esélyegyenlőségi tervet fogadja el. Az esélyegyenlőségi terv hatálya
Ez az esélyegyenlőségi terv 2008 február 01-től 2010. augusztus 31-ig hatályos.
Az esélyegyenlőségi terv hatálya kiterjed az intézményben minden közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező valamennyi dolgozóra.
A közalkalmazottak foglalkoztatási helyzetének elemzése Alkalmazotti létszám
29 fő
Ennek megoszlása (2008. január)
Szerződés szerint Határozott idejű szerződéssel Határozatlan idejű szerződéssel
28 fő
Férfi
1 fő
Iskolai végzettség szerint 8 ált. vagy kevesebb
2 fő
Szakmunkás
2 fő
Középiskola
1 fő
Felsőfokú
25 fő
Nem szerint Nő
4 fő
24 fő
Családi állapot szerint Hajadon, nőtlen Házas o
2 fő 18 fő
két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott
5 fő
4
Elvált o
tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló közalkalmazott
Özvegy
6 fő 1 fő 0 fő
Kor szerint 40 évnél fiatalabb korú
13 fő
40 évnél idősebb
16 fő
Nyugdíjas (előnyugdíj)
2 fő
Fogyatékkal élő
1 fő
A hátrányos helyzetbe kerülhető közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzetét az alábbiak jellemzik:
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. sz. mellékletében előírt garantált illetményt minden közalkalmazott megkapja.
A garantált illetmény feletti különféle juttatásokban az érintettek is az intézmény dokumentumaiban (tantárgyfelosztásban, éves munkatervben, szervezeti- és működési szabályzatban, kollektív szerződésben) meghatározott mértékben és módon részesülnek. Ezeket, az alapvető dokumentumokat minden esetben a nevelőtestület véleményezi, vagy fogadja el, így az érintett csoportok tagjai is befolyással lehetnek az említett dokumentumokban meghatározottakra.
A hátrányos helyzetbe kerülhető közalkalmazottak munkakörülményei megegyeznek a többi közalkalmazott munkakörülményeivel.
Az érintett közalkalmazottak továbbképzése az iskola továbbképzési programjában és éves beiskolázási tervében meghatározottak szerint történik, melyet a nevelőtestület fogad el.
A gyermekneveléssel kapcsolatos kedvezményeket a munkáltató minden érintett számára biztosítja.
5
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ CÉLOK, ÉS AZ EZEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
Az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó célok
egyetlen munkavállaló se kerüljön hátrányba munkavégzése során neme, életkora, családi helyzete, származása vagy egészségi állapota miatt,
a szakmai, pedagógiai szempontok figyelembe vétele mellett az iskolai munka megszervezésénél (elsősorban a kötelező órák és a kötelező órán kívüli feladatok meghatározásánál) tekintettel kell lenni a közalkalmazott nemére, életkorára, családi helyzetére, származására vagy egészségi állapotára,
biztosítani kell, hogy a hátrányos helyzetbe kerülhető csoportok közalkalmazottai bérezésükkel, képzésükkel, illetve gyermekneveléssel összefüggő kedvezményükkel kapcsolatosan felmerülő kérdéseikkel, észrevételükkel közvetlenül az iskola igazgatójához és az intézményben működő közalkalmazotti tanács elnökéhez fordulhassanak
Intézményünkben az esélyegyenlőséget az alábbi módon kívánjuk megvalósítani
Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód Az intézmény a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza egyes munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed o
a munkaerő felvételére,
o
az alkalmazásnál,
o
a feltételek, a jövedelmek, juttatások, képzés, továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására,
o
valamennyi, a foglalkoztatással összefüggő kérdésre.
o
a munkavállalók bármi nemű, különösen koruk, nemük, családi és egészségi állapotuk, nemzetiségük, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, szexuális irányultságuk diszkriminációjára (kivételt képez ez alól a foglalkoztatás jellegéből, természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esete!).
A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve, nem alkalmas minden létező különbség megszüntetésére, amely előfordulhat a munkavállalókkal alkalmazása során. Ennek
6
enyhítésére az iskola olyan pozitív és rugalmas intézkedéseket igyekszik kidolgozni, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának megőrzését, értékesebbé tételét.
Az emberi méltóság tiszteletben tartása A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. Az intézmény a saját és a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételek, munkakörülmények, munkahelyi légkör kialakítására törekszik, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez, és megerősödéséhez hozzájárulnak.
Partneri kapcsolat, együttműködés Az intézmény vezetője a foglakoztatási viszony keretében is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében átlátható, kölcsönös előnyökön alapuló szerződéses viszonyokat alakít ki.
Társadalmi szolidaritás Foglalkoztatás vagy más, társadalmilag hasznos tevékenység során minden munkavállaló, kortól, nemtől, nemzetiségtől, vallástól, családi és egészségi állapottól függetlenül egyformán értékes a társadalom számára. Mindannyiunk érdeke a társadalmi szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit.
Az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó célok megvalósulásának érdekében
Az intézményi esélyegyenlőségi tervet, az azt elfogadó feleknek minden tanév elején (szeptember 15-ig) felül kell vizsgálniuk, különös tekintettel a hátrányos helyzetbe kerülhető csoportok tagjainak meghatározására, valamint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó célok, és az ezek eléréshez szükséges eszközök szükséges változtatásaira.
A hátrányos helyzetbe kerülhető csoportok tagjai minden tanév elején írásban vagy szóban közölhetik kéréseiket, észrevételeiket az iskola igazgatójával o
a tantárgyfelosztással,
o
az órarend összeállításával,
o
a nevelői ügyeleti beosztással,
o
a kötelező órán kívüli feladatok, megbízatások meghatározásával,
o
képzésükkel, továbbképzésükkel, továbbtanulásukkal,
o
munkakörülményeik alakulásával
7
kapcsolatos kérdésekben. Az így felmerülő kérések, észrevételek elfogadásáról – a szakmai, pedagógiai szempontok figyelembevételével – az iskola igazgatója az intézményben működő közalkalmazotti tanács elnökének egyetértésével dönt. Az előző időszak esélyegyenlőségi terve végrehajtásának elemzése szerint az ott kitűzött és megvalósult célok egy része egyszeri feladat, más része állandó folyamat. Az utóbbiak a következők:
Az egyenlő bánásmód betartása Álláshirdetések, pályázatok megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásánál az intézmény vezetője nem tesz különbséget kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából. Az igazgató a munkavállaló kiválasztásánál az adott munkakörhöz szükséges készségeket, képességeket és jártasságot veszi kizárólag figyelembe. Ennek érdekében a legjobb jelölt kiválasztásához kikéri az esélyegyenlőségi felelős véleményét is. Az intézmény lehetőséget biztosít a panasztételre a következő módokon: o
Az egyenlő bánásmód megsértése, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás vélelme esetén a munkavállaló a Közalkalmazotti Tanácshoz fordulhat.
o
A Közalkalmazotti Tanács elnöke a panaszt az esélyegyenlőségi felelős véleményezésével együtt 8 napon belül a munkáltató elé tárja.
o
A panasz a munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb 8 napig a kifogásolt intézkedés végrehajtása nem lehetséges.
o
Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba (Az esetleges költségekről egyedi megállapodást kell kötni.).
o
Az eljárás eredményéről a munkavállalót a Közalkalmazott Tanács elnöke tájékoztatja.
A munkakörülmények javítása, különös tekintettel a pályakezdők, a nagycsaládosok, a 40 év feletti és a fogyatékkal élő munkavállalók helyzetére A munkáltató vállalja, hogy a munkakörülményeket lehetőségei szerint úgy alakítja, hogy az folyamatosan elősegítse az idősebb korúak, a fogyatékkal élők, a pályakezdők és a nagycsaládosok problémamentes munkavégzését, fizikai, szellemi képességeik és lehetőségeik kiteljesedését. Minden munkavállalót segít az egészséges életmód kialakításában és fenntartásában.
A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása
8
A szakképzett és alkalmazkodó képes munkaerő számának növelése érdekében a munkáltató biztosítja a tanulás lehetőségét minden munkavállaló számára. A munkáltató a munkavállaló továbbképzési, fejlődési igényeit folyamatosan átvizsgálja, a lehetőségekkel összehangolja. Ennek érdekében az intézmény minden évben beiskolázási tervet készít, amelyben külön hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű munkavállalók képzésére. A tervet egyezteti az esélyegyenlőségi felelőssel.
A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése A munkáltató egyénre szabottan tájékoztatást ad a nyugdíjba készülő/menő munkavállalónak a lehetőségeiről, és amennyiben módja van, a nyugdíjazás után csökkenő óraszámban, részmunkaidőben tovább is foglalkoztatja.
A családos munkavállalók számára a jogszabály által megengedett, maximális kedvezmények biztosítása o
Beiskoláztatási támogatást nyújt a jogszabályban meghatározott keretek között, a Kollektív Szerződés szerint.
o
Biztosítja a munkavállalók gyermekei számára a szakmai gyakorlat, diplomamunka-írás, szakmai konzultáció, Internet-hozzáférés lehetőségét.
o
A gyermeket/gyermekeket nevelő és egyedül nevelő munkavállalók munkaidő óra -beosztásánál figyelembe veszi más nevelési-oktatási intézmények nyitva tartását.
o
Túlmunkaidő elrendelésénél a munkavállalót min. 48 órával előbb tájékoztatja.
9
FELÜLVIZSGÁLAT A felülvizsgálatkor alkalmazott szempontrendszer:
Az esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósulása.
Általános célok (megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása, partneri kapcsolat, társadalmi szolidaritás, méltányos és rugalmas bánásmód) megvalósulása.
Az intézmény dolgozóinak hivatalos panasz emelésének száma érdeksérelem miatt.
A munkahelyi viszonyokban bekövetkezett változások mértéke mind a fogyatékkal élő kollégák és tanulók, mind az egyéb hátrányos helyzetben levők iránt.
Konkrét végrehajtott intézkedések o
esélyegyenlőségi felelős kinevezése
o
egyenlő bánásmód betartása: -
az alkalmazottak éltek e panasszal hátrányos megkülönböztetés miatt,
-
a munkavállalók kiválasztásánál negatív megkülönböztetés előfordult e.
A 40 év feletti és fogyatékkal élő munkavállalók helyzetének javítása érdekében tett intézkedések, programok.
A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. (A munkakör ellátását segítő és a szakmai előmenetelhez hozzájáruló képzési, továbbképzési terv elkészült-e, és az azokban való részvétel a törvényben előírtak, a gazdasági lehetőségek alapján, a munkavállalókkal egyeztetve történt-e.)
A nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése (A nyugdíjas kort elért munkavállalók folyamatosan, csökkent óraszámmal tovább dolgozhatnak, amennyiben ezt a jogszabályok és az egyéb körülmények lehetővé teszik.)
Családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése o
Rendkívüli családi esemény esetén az intézmény biztosítja a munkahelyről való távolmaradás lehetőségét.
o
Mind az órarend kialakításánál, mind az esetleges időszakon túli munkavégzés elrendelésénél az intézmény vezetése tekintettel van a munkavállalók családi helyzetére.
10
Az esélyegyenlőségi tervben nem szereplő, de megtörtént intézkedések
Az új belépők segítésére esélyegyenlőségi felelős kinevezése o
Az elmúlt (felülvizsgált) időszakban az új munkavállalók beilleszkedését, pontos és problémamentes munkáját kijelölt felelős segíti.
o
Az esélyegyenlőségi felelős feladata az írásos dokumentumok (Pedagógiai Program, SZMSZ, Kollektív Szerződés, Esélyegyenlőségi Terv, stb.) és az adminisztratív feladatok (naplóírás, helyettesítési napló vezetése, stb.) megismertetése, és az új (többször pályakezdő) kollégák bevezetése az iskola mindennapi életébe.
o
Az esélyegyenlőségi felelős munkája az általa vezetett „naplóban” nyomon követhető.
Tartós távollét (betegség, baleset) esetén hosszú távú, állandó helyettesítés A betegállományba kényszerült munkavállalók helyettesítését szakszerű helyettes segítségével kell megoldani. A visszatérő kollégák felépülésük után zökkenőmentesen folytathatják munkájukat.
Visszatérés a GYED-ről A GYED-ről visszatérők problémamentes fogadásának megoldása.
11
FELELŐSSÉGI VISZONYOK Az Esélyegyenlőségi Terv elkészítésért, megvalósításáért az intézmény igazgatója felel. Az esetleges panaszos ügyek kivizsgálásáért, az ellenőrzési jogkörrel rendelkező Közalkalmazotti Tanács a felelős. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az esélyegyenlőségi terv kihirdetéséről az elfogadást követő tizenöt napon belül a munkáltató köteles gondoskodni. A munkáltató köteles az alábbi helyiségekben elhelyezni az esélyegyenlőségi terv egy-egy példányát, hogy a közalkalmazottak bármikor tanulmányozhassák:
iroda,
nevelői szoba,
iskolai könyvtár.
Ecser, 2008. január 28.
Szeverné Csekei Csilla igazgató
Pappné Horváth Katalin közalk. tan. elnöke
12
MELLÉKLET A közalkalmazottak azon csoportjainak tagjai, akiknél az esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósításához a munkáltatónak olyan különleges személyes adatokat kell ismernie, amelyek nem szerepelnek a közalkalmazotti alapnyilvántartásban – a mellékletben szereplő adatkezelési hozzájárulás kitöltésével –, önkéntesen, írásban közölhetik a szükséges különleges személyes adataikat a munkáltatóval. A munkáltató az így megismert különleges személyes adatokat csak az esélyegyenlőségi terv időbeli hatályának végéig kezelheti. 1.sz. melléklet ADATKEZELÉSI HOZZÁJÁRULÁS Alulírott, …………………………………….. közalkalmazott tudomásul veszem, hogy a faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi, és etnikai hovatartozásra, illetve az egészségi állapotra vonatkozó adatok különleges személyes adatok, így azokat munkáltatóm csak önkéntes adatszolgáltatásom alapján kezelheti. Tudomásul veszem, hogy csak abban az esetben részesülhetek az esélyegyenlőségi tervben foglalt intézkedésekben, ha hozzájárulok különleges személyes adataim nyilvántartásához és kezeléséhez. Ezen adataim nyilvántartása, kezelése csak az adatvédelmi törvény szigorú betartásával lehetséges. Tájékoztatom munkáltatómat, hogy
etnikai hovatartozásom alapján …………….. származású vagyok
……………..… miatt fogyatékos vagyok
A fentiek alapján hozzájárulok, hogy munkáltatóm fenti adataimat az esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatosan nyilvántartsa, kezelje. Kelt: ………………….…………. aláírás
13
II. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA Minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. ALAPELVEK A tanító, tanár pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi módon köteles a gyermeket oktatni, nevelni:
Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva.
Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.
Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal.
Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és működését.
Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.
A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben történjen; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsa ki.
A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, illetve napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön.
A tanuló joga, hogy testi. érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön.
Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és
14
megszűntetését.
Az iskola pedagógiai programján belül a nevelési programnak kell szabályozni: o
a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
o
a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
o
a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot.
Az iskolának biztosítania kell a tanulók napközbeni ellátását a napközi otthon és a gyermekétkeztetés megszervezésével.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A tanulók fejlődése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval,
gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal,
polgármesteri hivatallal,
gyermekorvossal,
a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT BIZTOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGEINK A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását:
a felzárkóztató foglalkozások,
a tehetséggondozó foglalkozások,
az indulási hátrányok csökkentése,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
a családi életre történő nevelés,
a napközis és a tanulószobai foglalkozások,
15
az iskolai étkezési lehetőségek,
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
a szülőkkel való együttműködés,
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek
előkészítő (fejlesztő) osztály;
a kis létszámú első osztály;
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a nívócsoportos oktatás;
a napközi otthon;
a tanulószoba;
az egyéni foglalkozások;
a felzárkóztató foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata;
a továbbtanulás irányítása, segítése.
A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek
előkészítő (fejlesztő) osztály;
a kis létszámú első osztály;
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a nívócsoportos oktatás;
a felzárkóztató órák;
a napközi otthon;
a tanulószoba;
a diákétkeztetés;
a felzárkóztató foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
16
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
a családlátogatások;
a továbbtanulás irányítása, segítése;
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;
az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
A HÁTRÁNYOS, VESZÉLYEZTETETT TANULÓK PROBLÉMÁINAK KEZELÉSE Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
meg kell keresni a problémák okait,
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A megelőzés célja, hogy
megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy meggátolják;
másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása A feltárás célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A feltáró tevékenységnek a következő területekre kell kiterjedni:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
meg kell keresni a problémák okait,
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
17
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek.
A veszélyeztetett vagy hátrányos helyzet megállapítása A problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek nem sorolhatók azonos kategóriába. A tanuló hátrányos helyzetét valamely környezeti tényező (többnyire a tanuló egészségügyi állapota, vagy a család iskolázottsági, jövedelmi helyzete) okozza, melynek következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége. A veszélyeztetettség következményeként a tanuló személyiségének károsodása várható.
Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az o
akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve
o
akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló – a hátrányos helyzetű tanulókon belül – az o
akinek a szülője, illetve szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás vagy a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, illetve
o
akit tartós nevelésbe vettek.
Veszélyeztetettség A veszélyeztetettség, olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Azokat a gyerekeket tekintjük veszélyeztetettnek, akiknek a személyiségfejlődését valamilyen károsodás fenyegeti. A gyermeki személyiség fejlődésének károsodást többféle ok – akár egyszerre is – előidézheti. Egyértelmű veszélyeztetettséget jelent: o
a gyermek folyamatos fizikai bántalmazása,
18
o
a gyermek agresszív, brutális magatartása,
o
csavargás, éjszakai kimaradás, szökés otthonról,
o
deviáns tevékenységet folytató csoporthoz való tartozás,
o
a kábítószert, alkoholt fogyasztó gyermek,
o
a bűnöző gyermek,
o
a gyermekkorú szexuális kapcsolatai, szexuális bántalmazása, a prostitúció,
o
az öngyilkossággal fenyegetőző, önagressziót, öngyilkossági kísérletet elkövető gyermek,
o
a szülők megakadályozzák, hogy a beteg gyermek orvosi kezelésben részesüljön,
o
a gyermeket a szülők nem engedik iskolába,
o
a hajléktalan gyermek,
o
a folyamatosan éhező gyermek,
o
a hozzátartozó nélküli gyermek,
o
a deviáns életmódot folytató családok gyermekei,
o
a lelki terror alatt élő gyermek.
Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket vagy fiatalt, aki családjában, vagy környezetében (iskolában, kortárs csoportban, lakókörnyezetében) o
Ismétlődő vagy tartós fizikai bántalmazásnak van kitéve: Az a gyermek vagy fiatal, akit a családtagjai vagy a környezetében élők folyamatosan vernek. Jelei: -
külsérelmi nyomok,
-
védekező reakció, ha közelednek hozzá (pl. ha meg akarják simogatni), akkor összerezzen,
o
agresszív viselkedés (verekedés, rongálás, állatkínzás, önagresszió).
Ismétlődő vagy tartós lelki bántalmazásnak van kitéve: Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai, környezete folyamatosan csúfol, megaláz, megszégyenít; a szeretettől megfosztja; szóval durván bántalmazza; akinek önbizalmát rombolja; és akinek sem öröméről, sem bánatáról nem vesz tudomást. Jelei: -
dac,
-
önbizalomhiány,
19
-
magába fordulás,
-
bandakapcsolat,
-
a közösség ügyei nem érdeklik,
-
túlzott ragaszkodás,
-
bizalmatlanság,
-
csúfolja, megalázza, megszégyeníti nála gyengébb társait,
-
alacsony frusztrációtűrés,
-
mindig felhívja magára a figyelmet rosszasággal, rongálással, a tanítási óra zavarásával.
o
Szexuális zaklatásnak, erőszaknak van kitéve: Az a gyermek vagy fiatal, akinek családtagjai vagy a környezetében élők szexuális témájú képeket, könyveket mutatnak, filmet vetítenek; akit illetlen helyen fogdosnak, simogatnak; arra kényszerítenek, hogy illetlen helyeken hozzájuk érjen; megerőszakolnak; prostitúcióra kényszerítenek. Jelei:
o
-
visszahúzódás,
-
összerezzen, ha hozzá akarnak nyúlni,
-
alhasi fájdalmak, vérzés,
-
külsérelmi nyomok,
-
koravén attitűd (öltözködés, smink),
-
kihívó viselkedés.
Elhanyagolásnak van kitéve: Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai nem megfelelően gondoznak (ritkán fürdetnek, hiányosan öltöztetnek, nem megfelelően táplálnak); akit nem ösztönöznek az iskolába járásra, tanulásra; akinél betegség esetén nem biztosítják az orvosi ellátást, a gyógyulás feltételeit; akire egyáltalán nem figyelnek, nem foglalkoznak azzal, hol, mikor, és kikkel barátkozik, tölti szabadidejét. Jelei: -
sápadtság, köhögés,
-
ápolatlanság, rüh, ótvar,
-
aluszékonyság,
-
iskolai igazolatlan hiányzás,
-
túlzott ragaszkodás (pl. pedagógushoz),
20
o
-
kéreget a mások tízóraijából,
-
bandakapcsolat,
-
mindig fázik (fűtött helységben sem veszi le a kabátját),
-
a szülők egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az iskolával,
-
a házi feladat állandó hiánya, gyakori bukás,
-
alkohol, drog fogyasztása, bűnözés, lopás, rongálás, dohányzás.
Fejlődésében családja, illetve közvetlen környezete károsan befolyásolja: A család és a környezet értékei, normái jelentősen eltérnek a társadalmi értékektől, normáktól (drog, alkohol, bűnözés, öngyilkosság a családban, közvetlen környezetben), és ezzel negatív mintául szolgálnak a gyermeknek, ezért a gyermek szocializációja problémás. Jelei:
o
-
alkoholfogyasztás,
-
dohányzás,
-
lopás,
-
drogfogyasztás,
-
öngyilkossági kísérlet,
-
bandakapcsolat,
-
szexuális deviancia.
A veszélyeztetettséget okozó problémákat nem ellensúlyozza semmi: A gyermeknek sem a családjában, sem a környeztében nincs olyan személy, aki a gyermek számára biztonságot teremtene, érzelmi támaszt nyújtana; nincs olyan intézmény, ami a családra és a környezetre hatást gyakorolna annak érdekében, hogy az előzőekben ismertetett bántalmak megszűnjenek.
A GYERMEK FEJLŐDÉSÉT VESZÉLYEZTETŐ OKOK MEGSZÜNTETÉSE Az iskola, illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésében. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézménynek együtt kell működnie a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az
21
intézmény szervezeti és működési szabályzata szabályozza a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendjét. Amennyiben az intézmény veszélyeztetettségre utaló jelet észlel, értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az oktatási intézmény az alábbi szempontok alapján, írásban jelzi problémáját a gyermekjóléti szolgálatnak:
A tanuló adatai (név; születési helye, ideje; anyja neve; apja neve; testvérei; lakcím, telefon, iskola neve, osztálya, osztályfőnöke neve, az iskolai gyermekvédelmi felelős neve).
A megoldásra váró probléma.
Az iskola eddigi intézkedései.
A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések.
A TANULÓI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:
22
Iskolánk az első évfolyamot megelőzően elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő gyermekek számára kis létszámú, előkészítő (fejlesztő) jellegű, az iskolai tevékenységre felkészítő osztályt szervez. Az előkészítő (fejlesztő) osztályba a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakvéleménye alapján a város egész területéről kerülnek beiskolázásra a gyermekek. Az előkészítő (fejlesztő) osztály feladata, hogy segítsen átvezetni a kisgyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskola kötöttebb életébe, megalapozva ezzel a gyermek első osztályba kerülését.
Az első évfolyamon a tanköteles korú, szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú első osztályt szervez az iskola. A kis létszámú első osztályba a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakvéleménye alapján a város egész területéről kerülnek beiskolázásra a tanulók. A kis létszámú első osztály alapvető feladata, hogy az idejáró tanulók a tantervi minimum szinten feleljenek meg az első évfolyam végére előírt követelményeknek.
A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Az 5-8. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi – a magyar nyelv és irodalom, illetve a matematika tanítása az osztálytól eltérő nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra. Az egyes évfolyamokra járó tanulók a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakat legalább három (gyenge - közepes - jó) nívócsoportban tanulják.
A nívócsoportos oktatás alapvető feladata a gyengébben teljesítő tanulók felzárkóztatása, illetve a tehetséges, a jobb eredményeket elérő tanulók gyorsabb, eredményesebb fejlesztése.
Tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik.
Hagyományőrző tevékenységek
Diákönkormányzat
23
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthonos csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A napközi otthon az általános iskolai nevelés és oktatás szerves részeként hozzájárul a tanulói személyiség fejlesztéséhez, az egészséges életmódra neveléshez, a gyermekek érzelmi életének gazdagításához. Családias légkörével helyes közösségi szellemre szoktat. Alapvető feladata, hogy segítse a tanulók mindennapos felkészülését a tanítási órákra. Tanulási technikákat, módszereket nyújt és gyakoroltat. Segíti a lemaradókat, utat mutat a tehetségeseknek.
Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. o
Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
o
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetősége-
24
inek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segíthetik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Szabadidős foglalkozások
25
A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek
Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal.
Előkészítő (fejlesztő) osztály indítása.
Kis létszámú első osztály.
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.
Nívócsoportos oktatás felső tagozatban.
Felzárkóztató órák és foglalkozások.
Napközi otthon.
Tanulószoba.;
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.
Családlátogatások.
A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
26
A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a nívócsoportos oktatás;
a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,
a tehetséggondozó foglalkozások;
a iskolai sportkör;
a szakkörök;
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás segítése.
SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az intézmény esélyegyenlőségi ügyeinek felelőse a GYIV-felelős. Munkáját közalkalmazotti viszonyban végzi. Az esélyegyenlőségi felelős munkáját az intézmény igazgatója felügyeli, illetve ellenőrzi. Feladatait munkaidőben látja el. (Munkája a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel elismerhető.) Feladatai:
Részt vesz családlátogatásokon a veszélyeztető okok feltárása érdekében.
A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti és segíti a gyermekjóléti szolgálatot.
A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményez.
Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
Segíti és összehangolja az intézmény pedagógusainak esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységét.
Rendszeresen figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét.
Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos
27
helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat.
Minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel.
Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.
A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szervez.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az Esélyegyenlőségi Terv nyilvános. A dokumentum a tanári szobában, az igazgatói irodában az iskolai könyvtárban és az iskola honlapján megtekinthető. Az Esélyegyenlőségi Tervet az aláíró felek a 2008. február 01-től 2010. augusztus 31-ig tartó időszakra fogadják el. A következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje: 2010 június 01. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden szervezeti egységére, dolgozójára, különös tekintettel kiemelt célcsoportokra, ill. a munkáltatói jogkört gyakorló közalkalmazottakra, mint a tervben foglaltak végrehajtásának felelőseire. Az esélyegyenlőségi terv kihirdetéséről az elfogadást követő tizenöt napon belül az intézmény igazgatója köteles gondoskodni. Ecser, 2008. január 07.
Szeverné Csekei Csilla igazgató
Pappné Horváth Katalin közalkalmazotti tanács elnöke