VII.
évfolyam.
B u d a p e s t , 1897. évi d e c z e m b e r hó 15 én.
100
(646 ) szaru.
9 0
K Ö Z - ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Az országos m. gazdasági egyesület tágjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
A Z OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Szölőszeti és borászati tanfolyam. Budapest székes-főváros és vidéke szőlőbirtokosai részére. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ugyismint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja a földmivelésügyi miniszter ur Ö Nagyméltósága anyagi s erkölcsi támogatása mellett 1898. évi január hó 10— 29-ig tartó időközben a Köztelek (Üllői-ut 25. sz.) nagy termében három hetes szölőszeti ésborászati tanfolyamot rendez. Részvétel. Á tanfolyam nyilvános s igy azon bárki részt vehet, ha felvétel czéljából idején jelentkezik. ; Minden jelentkező egy számmal ellátott igazolványt kap, amely őt a nagyteremben az ugyanazon számmal ellátott szék állandó használatára jogositja. Áz igazolvány kiállításáért nem egyesületi tagok 5 forint dijat fizetnek. Egyesületi tagoknak az igazolvány kiállítása díjmentes. Jelentkezés. A tanfolyamban résztvenni szándékozók személyesen vagy levél utján jelentkezhetnek; január hó 6-ig az Országos Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál Budapest, Köztélek, (Üllöi-ut 25. sz.) Nem tagok levélbeli jelentkezései csak ugy vétetnek figyelembe, ha az igazolvány kiállítási dija, azaz : öt forint egyidejűleg beküldetett. Az ülőhelyek a jelentkezés sorrendjében fognak kiszolgáltatni. A tanfolyam tárgyai. A szőlők trágyázása. Előadó: Cserháti Sándor a magyar-óvári gazd. akadémia tanára. Szőlőtelepítés és mivelés. Előadó: Engelbrecht Károly magyar kir. szölőszeti és borászati főfelügyelő. ..
Megjelenít miiéi szeriái és szombaton.
(nfmmmüíí)
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B n d a p e s t (Köztelek), f r i l ő i - ü t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Szénkénegezés ós a szőlő rovarellenségei. Előadó: Jablonowski József a m. kir. rovartani állomás főnöke. Borkezelés. Előadó : Dr. Kosutány Tamás a magy.-óvári gazd. akadémia tanára. A szőlő növényellenségei. Előadó: Mezey Gyula a magyar-óvári gazd. akadémia tanára.
Hizott állatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1898. évi április hó 2., 3. és 4-dik napján díjazással egybekötött hizott állatvásárt rendez Budapesten, a székesfővárosi marhávásártér istállóiban. Hizlalással foglalkozó gazdatársainkat tisztelettel felkérjük, hogy a hizott állatvásárra előkészületeiket megtenni s azon lehetőleg résztvenni szíveskedjenek. Az állatok díjazására igen értékes állami, városi, egyesületi és egyéb dijak és érmek állanak rendelkezésre. A hizott állatvásárra felhozható: lúzott szarvasmarha, juh, sertés és hizott baromfi. A vásáron résztvenni szándékozók bejelentéseiket 1898. márczius lió 15-ig küldhetik be az OMGÉ. titkári hivatalához, mely az érdeklődőknek levélbeli megkeresésére a vásár tervezetét és á szükséges bejelentési iveket megküldi. A rendező-bizottság.
Nagy Mihály csurgói lakost felkérem lakhelyének pontos czimét beküldeni, hogy eredetiben beküldött bizonyítványait visszaküldhessük, mert a posta Csurgón nem tudta kézbesíteni.
Földmivelésügyi költségvetés. Az állam tevékenységének kétségkívül leghűbb tükre az állami költségvetés, amelyben számszerű adatokban nyernek kifejezést a kormányzat czéljai, törekvései, tényei és működésének esz-
közei. Csak természetes ennélfogva, hogy a mezőgazdaságnak évről-évre súlyosbodó helyzete, mely az államkormányzat fokozottabb gondoskodását igényeli, az állami költségvetésben is fokozottabb igényeket támaszt, növekedő összeget kiván általános helyzetének javulása érdekében. És nem lehet eltagadni azt, hogy a mezőgazdaság válsága által előidézett súlyos helyzet, a mezőgazdasági köröknek az utóbbi években érdekeik érvényesítésére kifejtett határozottabb állásfoglalása és a földmivelésügyi kormánynak czéltudatos jóakarata a földmivelésügyi költségvetésnek évről-évre való emelkedését idézték elő, amely az 1898-ik évre már 16.781,727 frt bevétellel szemben 18.479,464 frt kiadási tételt tüntet fel, ami a költségvetés kiadási tételének az 1897. évre megállapított kiadási tételével szemben összesen 1.697,737 frt többletet jelent. Ebben a többletben a nyugdijak, átmeneti kiadások és beruházások összegét leszámítva, a rendes kiadások a tárcza ügykörét tényleg szolgáló tulajdonképpeni hasznos kiadások összege 758,790 frttal szerepelnek. A kiadási tételeknek emelkedése, ha még a beruházásoknak összegét is hozzávesszük, egészben 888,218 frtot tesz ki. A földmivelésügyi költségnek ily jelentékeny emelkedése mindenesetre csak örvendetes jelenség, mert mutatja, hogy a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetének javítása tekintetében a kormányzat maga is nemcsak érzi, de teljesiti kötelességét, amidőn ilyen aránylag nagy öszszegeknek az előirányzatával igyekszik feladatai megoldását biztosítani és Darányi miniszter elismerést érdemel, hogy az
T e r m é n y e k értékesítésére é s
Erétakarmányok beszerzésére kitűnő bel-
és külföldi összeköttetések folytán készséggel ajánlkozik a
MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, Budapest, V , Alkotmány utcza 31. M a i számunk 16 oldal.
1750 eléje tornyosuló nehézségek . daczára fokozatosan megvalósítani igyekszik azokat a kivánságokat, amelyeket a gazdaközönség, helyzetünk javítása érdekében a kormányzattal szemben támaszt. A költségvetés kiadási tételeinek emelkedése több-kevesebb részben e kormányzati ágazat majdnem összes rész leteire^kiterjed, mégis ennek jelentékeny része négy föágazat között oszlik meg, amelyek egyszersmind jelzik azokat a főirányokat, amelyekben a földmivelésügyi kormányzatnak a mezőgazdaság helyzetének javítására irányuló tevékenysége eminenter megnyilatkozik. A földmivelésügyi kormányzat tevékenysége már a jelen, még inkább a jövő évi költségvetés szerint a mezőgazdasági szakismeretek terjesztése és általánosítása tekintetében jelentékenyen fokozódik. Nem emlitve azt, hogy a rendszeres és magasabb gazdasági szakotatási intézmények] kibővítése és fokozatos fejlesztése, kellő számú tanerőkkel és megfelelő berendezésekkel való felszerelése jelentékeny áldozatokat vesz igénybe, a kormányzat a kevesebb miveltségü, de a mezőgazdasági haladás terén leginkább elmaradt néprétegek gazdasági kiképzésére 76,200 frt költséget vett fel. Ezen jelentékeny összegnek a feladata, hogy abból a népies téli tanfolyamok rendezése, az elemi ismétlő iskolákban mezőgazdasági irányú előadások és ebből a czélból néptanítók és lelkészek kiképzése eszközöltessék. Bizonyos az, hogy az állami támogatás sehol hasznosabb befektetést nem képezhet és biztosabb gyümölcsöket nem teremhet, mint épen a szakértelem emelése terén, Népünk hátramaradottsága sehol sem szembeszökőbb, mint a mezőgazdasági szakértelem terén, amelyből pedig a nemzet legtöbb tagjának kellene boldogulnia. Nem lehet eléggé helyeselni, hogy a földmivelési miniszter felismerve a kor kívánalmait, és meghallgatva a mezőgazdasági érdekeltek ezirányu javaslatait, a nép gazdasági oktatását oly melegen és hathatósan felkarolja. Ennek helyességét és szükségét már maga az az egy tény fényesen beigazolja, hogy a mult évben első évben megkezdett téli tanfolyamokat és előadásokat 32,000 legnagyobbrészt kisgazda látogatta. Ámde nagyon helyes, hogy ezen időszaki tanfolyamokkal meg nem elégedve, a miniszter már az elemi oktatásba bevezetni akarja a mezőgazdasági oktatást és e czélra az elemi iskolák tanítóképző intézeteiben és a papnevelő intézetekben is gazdasági tanárokat rendszeresít, akiknek hivatása a növendékek ezirányu kiképeztetését szolgálni. És helyes utat követ a miniszter akkor is, amidőn a nép gazdasági szakértelmének emelésére irányuló működésében a gazdatársadalmat segítő társául fogadja és a nép között élő gazdasági egyesületeket bizza meg az időleges téli tanfolyamok és előadások rendezésével. Ezzel nemcsak kormány-
KÖZTELEK, Í897. DECZEMBER HO
15
zati ténykedését könnyíti meg, hanem a gazdasági egyesületeknek egyik fő működési körét nagyban kiszélesíti és irányítja. Meg vagyunk győződve "róla, hogy a földmivelésügyi miniszter a nép gazdasági oktatására czélzott valóban széleskörű intézkedései nemcsak a mezőgazdasági szakértelem fejlesztésére lesznek általános jó hatással, hanem más, különösen erkölcsi tekintetben is jelentékeny szolgálatokat fognak tenni a közjólét emelésének, mert ezen időleges gazdasági tanfolyamok a legjobb ellensúlyozói már a kisgazdákat is iníicziált szoc.zialisztikus izgatásoknak. A népies szakoktatás kiterjesztésével, amely ugy a szakértelem, valamint egy tisztultabb erkölcsi felfogás kiképzödése tekintetében a legalsóbb néprétegek gazdasági boldogulását van hivatva előmozdítani, elég szoros összefüggésben állanak a mezőgazdasági munkáskérdés és az alföldi szoczialisztikus mozgalmak. Az arató munkások sztrájkját megakadályozni és általában a nálunk eddig kivált a munkások által annyira negligált szerződés szentségét és betartását a képviselőházban most tárgyalt mezőgazdasági munkástörvény van hivatva biztosítani. Ámde ez a kérdésnek csak egyik része. Szükséges, hogy a munkásnép a kellő felvilágosítással egyrészt kivonassák az izgatók hatása alól, másrészt, hogy a munkáselemeknek tényleg fennálló bajai orvosoltassanak, nehéz helyzete, mely a mezőgazdaság súlyos helyzetéből folyik, enyhitessék. A miniszter e két czél megvalósításának kezdetére a jövő évi költségvetésbe 155,000 frtot vett fel. Ezen összeget a miniszter a következőkép tervezi felhasználni. Mindenekelőtt kiterjeszti a mult évben szervezett munkásközvetitést, hogy azt minden, munkaadó és minden munkás könnyen és gyorsan igénybe vehesse. Ezáltal a munkakereső munkások foglalkozáshoz, a gazda munkáshoz juthasson, még ha saját vidékünkön ezt éppen nem vagy csak nehezen is érhetnék el. Megkezdeni óhajtja a miniszter a hosszább ideig egy helyben szolgált jó magaviseletű cselédeknek jutalmazását, s igv a tekintélyesebb anyagi jutalmak adásával előmozdítani óhajtja a munkásnép erkölcsi színvonalának és felfogásának emelkedését és ellensúlyozza a munkások körében folyó izgatást, mely a társadalmi és állami anarchiának kezdetét jelenti. De a munkásnép szellemi szükségleteinek kielégítésére, különös tekintettel a szoczialisztikus irodalom ellensúlyozására, jó könyvek, röpiratok és munkás újság kiadását is tervezi, hogy a munkásnép ismereteinek szerzését és szellemi szórakozását a sajtó utján a kívánatos irányba terelje és abban megtartsa. Legjelentékenyebb részét a fenti összegnek 100,000 frtot óhajt a miniszter a községi segélyalapok és a segítő egyesületek létesítésének támogatására fordítani. Bizonyos, hogy sajátos viszonyaink között, kivált az Alföldön, téli
100. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM, időben, midőn a munkásnak alig van némi keresete, személyi hitel hiányában a munkásnép az-uzsora karjaiba kénytelen magát vetni és a télen megélhetése érdekében, mig csak a jövő nyáron kiérdemelni remélt keresményét eladni. A gazdasági munkásnak ez a helyzete a munkásra és a munkaadóra egyaránt káros: az a munkás, a ki potom áron eladja jövő évi keresményét, nemcsak anyagilag vészit, de a reménytelenségben könynyelmüvé is lesz; a munkaadó meg csak felületes munkát és hiányos kötelességteljesítést yárhat attól a munkástól, akinek keresete már előre el van adva, Meg kell tehát adni a módot, hogy a megszorult munkás, ha nem is díjtalanul^ de a legkisebb kamat mellett kapjon kölcsönt. Erre a czélra akarja a miniszter a segélyegyleteket alapita.ni. Nekünk azonban, ugy látszik, hogy ezek mellett a községi hitelszövetkezeteknek hasonló feladataik vannak és amidőn a miniszter szándékait helyeseljük, egyúttal felhívjuk figyelmét, Vhogy a hitel-, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek iránt is hasonló jóindulatot tanúsítson, mert ezeknek, a szövetkezeteknek a feladata a kisebb gazdáknak segítségére menni, akik pedig hasonló rossz helyzetben vannak, mint a mezőgazdasági munkások és akiken annál inkább szükséges ezen eszközökkel is segíteni, mert hisz az elégedetlenség és a szoczialisztikus velleitások a munkásoktól a kisgazdák körébe is átterjedve, mindnagyobb tért kezdenek foglalni. A harmadik jelentékenyen kimagasló iránya a költségvetésnek, amelynek czélja a mezőgazdasági, termelés fokozása, a kísérleti ügynek számottevő felkarolása. Nem lehet helye i t a kísérletezés fontossága felöl disszertálni, sem annak elmaradottságát fejtegetni. Tisztában van ezzel minden magyar gazda, éppen azért sürgették az ÓMGE. is, a gazdakongresszusok is a kísérleti ügynek erösebb istápolását. A földmivelésügyi miniszter már a jelen évben, még inkább azonban a jövő évi költségvetésben nemcsak a meglévő intézmények bővítése és fejlesztése, hanem egészen uj intézmények létesítésére is jelentékeny összegeket vett fel, amelyek a fokozatos fejlődést és előrehaladást biztosítani vannak hivatva. így, hogy röviden felemlítsük, a m.-óvári növénytermelési és növényélettani kísérleti állomás, a budapesti állatélettani kísérleti állomások további fejlesztése, valamint a debreczeni dohánykisérleti. állomás megnyitása, továbbá Budapesten egy gyapju-kondiczipnáló intézet és egy tejgazdasági kísérleti állomás felállítása terveztetik. Valamennyi sürgős szükséget képéz "immár. Ezeken kivül a kísérleti ügy fejlesztésének kétségkívül jelentékeny eszközét fogja képezni a kisérletügyi központi bizottság, amely e téren hivatva van a miniszternek szaktanácscsal és konkrét javaslatokkal szolgálni. A negyedik nagyszabású tervezete a
100. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M . miniszternek az állattenyésztés, a havasiés tejgazdaságok érdekében nyilvánul. E czélra a költségvetésben 640,631 forint vétetetett föl, ami az 1897. évivel szemben 304,203 frt emelkedést jelent. Kétségtelen, hogy az egyoldalú szemtermelés helyét, mindinkább az állattartással kombinált okszerűbb mezőgazdaság foglalja el, állati terményeink folyton növekedő arányban vesznek részt a nemzeti termelés emelésében. Egyrészt tehát a nyilványuló szükséglet, de másrészt az 1894. évi XII. mezőgazdasági törvény határozott rendelkezései is megkívánják, hogy kivált a tenyészállatok beszerzése tekintetében a kormány a köztenyésztésnek segítségére siessen. Szükséges ezért a kerületi állattenyésztési felügyelök szaporítása, hogy a köztenyésztés megfelelő irányban folyjék, másrészt a megfelelő tenyészállatok beszerzésére az állattenyésztési félmilliós alapon kivül is áldozatokat hozni. De szükséges eddig elhanyagolt jelentős tenyésztési ágazatokat is talpra állítani. Ezek közé tartozik a baromfitenyésztés és a havasi gazdaság. Az előbbinek a czéljaira egy baromfitenyésztési felügyelői állás és a gödöllői koronauradalomban egy baromfitenyésztő mintatelep szervezése, az utóbbi tekintetében pedig a munkácsi uradalom bérbevétele s ott egyrészt a beregi ruthén népnek olcsó földbérlethez való juttatása, másrészt a havasi gazdálkodásnak -Okszerű bevezetése terveztetik. Ha tekintetbe vesszük, hogy Kárpátjaink havasai minőség és fekvés tekintetében semmivel sincsenek mögötte az alpesi havasoknak, egyedül az okszerűtlen kihaszaálás miatt hasznot jóformán alig eredményeznek, ezen termelési ág felkarolása és emelése jelentékeny előnyöket igér.
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 15. talma alatt és támogatásával önállóan működjenek. Ezek a szaktudósitók egyes külföldi államokban, különösen Amerikában régóta rendszeresítve vannak s az illető államok termelésének fejlesztésére, kivitelének és forgalmának emelésére jelentékeny szolgálatokat tesznek és igy remélhető, hogy ezen intézmény rendszeresítése a magyar mezőgazdaságra is jótékony hatással lesz. Ezek azok a főbb irányok, amelyek a földmivelésügyi költségvetésből a magyar mezőgazdaság ügyének előmozdítása érdekében kiemelkednek. Ha megemlítjük még, hogy a költségvetés egyéb részeiben is több-kevesebb emelkedés konstatálható és hogy amint a költségvetést kisérő indokolás szövegéből látszik a miniszter a gazdatársadalmi erőknek a mind szélesebb körű felkarolását és felhasználását igyekszik a maga részéfe biztosítani, végül, hogy az egész költségvetést egy oly szellem lengi át, amelyből látszik az őszinte törekvés és az igaz j ó akarat a mezőgazdaság ügyeinek a költségvetés által való előmozdítására, elismeréssel viseltethetünk Darányi miniszter iránt és csak azt kívánjuk, hogy a törvényhozás és a minisztertanács" is érdeme szerint méltányolja e törekvéseket és a most megkezdett tervek és munkálatok folytatásához és betetőzéséhez a kellő eszközöket a j ö v ő ben is adja meg. Sz. Z. .
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kiilnsáa.
Néhány adat az idei czukorrépatermelésró'l,
1751
eke után 6—8 éves leány s fiúgyermekek ha ladnak a barázdán végig, kezűkben' csorbult köcsögöt tartva, s abban szedik össze a barázdába felszínre került pajort s másféle kukaczot. A teliszedett edényért kapnak 50 kft, különben pedig 15—20 kr napszám jár. Persze még sikeresebb á szedés, ha a gyermekeket délben felváltják. A tavaszi földmunka a tiszta földön a Howaod boronával való elegyengetésből áll, ha pedig nagyon taraczlcos a föld, ugy inkább megextirpálják s az igy kihúzott taraczkokat kosarakba szedik. A hol pedig laposabb a fekvésű s keményebb a föld, ott a megmaradt rögöket tányéros rögtörővel zúzatják szét. Vetés előtt sima hengerrel járatják meg a földét, részint azért, hogy a vetőmag egyenlő mélyen kerüljön a talajba, részint pedig az okból, hogy lenyomatván a talajt, ennek a boronával megbontott hajcsövességet helyreállítsák s a talajban rezervált téli nedvesség egy részét a csirázó maghoz juttassák. Igy elérik a vetés egyénlő kelését. A vetés 30 cm. sortávolra történik s magyar holdankint 15—18 kg.-nyi magot vetnek el ugy, hogy a vetőkapákra a súlyokat nem rakják fel. A magot (wanzlebeni) a sárvári czukorgyár adja. A vetés ugy márczius 10-ike táján szokott megindulni s az egyes majorokban oly időközökben hajtatik végre, hogy a vetésben 5—6 nap legyen különbség oív czélból, hogy a legfontosabb munka a sarabolás és egyezés ne torlódjon össze, hanem a fejlődés szerint rendes időben történhessék meg. Igy körülbelül hetenként csak 80 haldat vetnek el egy-egy majorságban. A csírázás után 14 nappal, amidőn a sorok még látszanak, megindul a „Planet"-toló kapával való sarabolás. Ekkorra már cserepes is a talaj, a hajcsövességre sincs akkorra szükség, a gyomok is kizöldültek már, tehát meg kell törni a talaj kérgét. Nem érdektelen kép, amidőn 40—50 leány halad mezítláb minden második soron, maga előtt tolva az ügyes kézi szerszámot. A munkások azért vannak minden 2-ik sorba beállítva, mert így egymást nem gátolják és egy vonalba haladhatnak. Mehetnének ferde sorba, libamódra is, de így nem oly gyors az ellenőrzés s több felügyelő kell, mig egyenes sorba állítva 10 munkásra számítanak egy hajdút — ezek mögött a majorgazda, avagy írnok .áll,
Ö Ha az utolsó néhány év gazdasági A Kárpátok előhavasai hivatva van- szaklapjait, vagy a földmivelésügyi^ miniszternak a legvirágzóbb állattenyésztés üzésére inek a vetesek állásáról szóló jelentéseit" olvassuk, nem kerülheti el figyelmünket, hogy a A czukorrépára a fejlődés első időszakáés arra, hogy ugy mint ma Svájcz és hazai czukorrépatermelés közül a magbeszerStájer havasai a legnemesebb tejelő- zéstől kezdve a bewaggonirozásig oly sok ano- ban kell legjobban ügyelni, ilyenkor nem szabad a költséget kimélni. Ezen ügyes kézi; marha-export tenyésztöhelyeit képezik, mália merül fel, hogy akaratlanul is feltámad szerszámmal egy-egy erős leány naponta a Kárpátok legalább hazánk ebbeli szük- jbennünk ama kérdés, vájjon kifizeti-e magát e 1"4—2*5 m. holdat sarabol fel. A gép ára, a ségleteit évtizedek múlva fedezni, tudják. termény produkálása. Ha pedig megfigyeljük, gyárból hozatva 9'50 frt, de legnagyobb részét hogy a százféle baj s kartelek daczára is minVégül különösen ki kell emelni a dig több és több gazda' szerződik a répaszálli- az uradalmi kovácsmühelyben készítették, a költségvetés azon tételét, amely külföldi •tásra, ugy a czukorrépatermelés jövedelmező- mikor is 4'50 frtba került egy darab. Oly. gyorsan dolgoznak ezen kézi saraboló géppel, gazdásági szaktudósitóknak . alkalmazását ségének hite kél bennünk. A balaton-szent-györgyi béruradalom 500 hogy 1 m. hold sarabolása taraczkos földön tervezi. Áz OMGE. évek. előtt tett felterm. holdon termel czukorrépát a vasmegyei- 40 krba, tiszta földön 15 krba kerül." Qyomos jesztést a földmivelésügyi és a közös czukorgyár részére. A mult termelési évfolya- helyek megsaraboltatnak azonnal másodszor is, külügyminiszterhez, hogy a diplomácziai mon 3 izben. tekintettem meg á gazdaságot és ugyanekkor a taraczkot összeszedve, kosárba képviselet kiegészítéséül a reánk akár a valóban .sok érdekes dolgot figyelhettem meg; rakva a tábla szélére kihordják s ott elégetik.. sok dologról pedig az ottani gazdatisztnek Ilyen munka m. holdanként 50 krajczárba kivitel, akár a termelés tekintetéből érkerül. dekkel bíró külföldi államokba mező- szives felvilágosításait jegyezhetem ide* kiegéÁprilis elejére szépen látszanak már a. szítésül, s a répatermelők okulására. gazdasági szaktudósitók alkalmaztassanak, A talaj jó minőségű s jó erőben lévő .sorok — de látszik azokon már a rovarkár is. akiknek feladata legyen az illető kül- vályog, körülbelül 25 cm.-ig, azon aluT .már Itt van, ritkábban a dögbogár álczája s tömeföldi államok termelési, értékesítési és kissé homokos természetű. -Az elővetemény gesebben az orrmányos. Már a sorók megjelenésekor tudja minden felügyelő — az ispántól forgalmi viszonyait tanulmányozni és őszi,., melynek talaját azonnal felszántják. Az hasznosítás végett esetleg javaslatok kísé- őszi szántás október második hetétől kezdve lefelé a hajdúig — hogy azt "kell megfigyelni, indul meg előhántóval ellátott Sack-ekével, s mily folton lépett fel a rovar, avagy '•— és ez retében is a kormány utján a gazdarendesen 24 cm,..mélységre történik. Inkább • még lényegesebb — hol van a bevonuló mesközönség tudomására hozni. gyéje az ormányosnak? Ha ezek meg vannak, keskenyebb barázdákat forgatnak azért, hogy megindul a. rovar elleni védekezés. A dögEzeket a külföldi szaktudósitókat a tél fagya minél nagyobb felületét érhesse a óhajtja most a miniszter rendszeresíteni talajnak. . E talajon tehát nincs szükség mé- bogár álczáját ugy gyűjtik össze, hogy hullott lyebben járó turó-ekékre, mert tapasztalat sze- állatot ökölnyi darabokra felkonczolnak s azougy, h o g y a saját tárczája terhére anélrint emiitett eke a jelzett mélységre is meg- kat a répasorok közt pár ölnyi távolságra elkül, hogy az illető külföldi diplomácziai szórják. A döghuson összegyűlő dögbogár álteszi a kellő/hatást. képviselethez, (szövetség, konzulátus) Már az őszi szántás alkalmával kezdődik czákat. 5—6 "nap multán- összeszedik és tűzbe beosztva lennének, mégis azoknak ol- áz ellenségek elleni védekezés. Ugyanis minden dobják.
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 15.
100. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM kerül. Nem hiába görnyéd azonban a rendmunkás, mert 1 m. hold megegyezése már 4—8 frtba. kerül. Május közepén történik a kapálás kézi Planett-géppel,, de már most kapáló késekét rakva fel reája.
143. ábra. Gr. Wass Albert 2 Előbb azonban már varjak és csókák is sokat elpusztítottak az ilyen garnirunggal ellátott falatokból. Az esett birkának a béldarabjai is jő szolgálatot tesznek, mint fogóporcziók! Az orrmányos ellen, ha kisebb mértékben, meghatározott helyeken fordulnak elő, szedetéssél védekeznek. Ha nagyobb mértékben lép fel, ugy mérgezik s pedig az elején 2'5%-os rovarinnal, amennyiben az a zsenge leveleket nem támadja meg, mig később, ha a levél már erősebb, 3°/o-os klórbariummal permetezik közönséges permetezőgéppel a sorokat. Előbbivel a munka költsége m. holdanként 2 — 3 5 kr, melyhez hozzáadandó az egy holdra szükséges 3 hl. folyadék ára. A klórbariumból 120—200 liter fogy holdanként. A rovarinoldatot többször fel kell kavarni, mert az üledéket képez és eldugaszolja a permetező-
hónapos bikái. lyukat. Ha idején észrevették az inváziót, kevesebbe kerül a mérgezés, mert csak a foltokat permetezik, de ha az egész tábla el van telve, ugy azt egészen meg kell permetezni. Április 4—8-ka táján következik az egyezés. Ezen fontos munkát, a teknő vakaróhoz hasonló kis kézi kapával (moticskával) végeztetik, melynek a nyele 25 cm. hosszú, tehát csak oly méretű, amennyire a sorban a répát meghagyják. Ezen kurta szerszámmal bizony közel kell ám hajolni a zsenge palántasorhoz, amikor a feleslegeseket kivágja a munkás. Ezt a moticskát oly ügyesen kezeli a könnyen görnyedő rendszakmányos, hogy még a sürün nőtt rászákat is ezzel távolítja el, csak egy szálat hagyva meg helyén. Ilyen kis kapa házilag készítve a bérurodalomnak 4 krjába
Ennek kcltsége a sarábolás költségének felével j többé : kerül s a munkaképesség is felényi munkásonként. Alig hogy kiértek azon. ban a planettosok a tábla szélére, már újból a kezökbe adnak egy valóságos ékalaku kézi kapát, melylyel újból beállnak a tábla elején, hogy a répa körül a földet 15 cm. mélyen (tehát alaposan * mélyen) felkapálják. Ezen munka m. holdanként' 3—5 frtba kerül. Ha még van idő — ha más jelentékenyebb gazd. munka nem hátráltatja — ugy a sorokat ugyanazon kézi Pianettel, töltögető késekkel szerelvén azt fel, fel is töltik. De ezen munkát nem mindig hajthatják végre. Ezek után egész a szedésig feléje se néznek a czukorrépának. A szedés szept. elején indul meg. Ezen munkát előbb környékbeli napszámosok végezték, amikor is l m. hold felszedése 20—24 frtba került. Szakmányos vendekkel kötvén azonban előnyös munkaszerződést, a béruradalom ma ezen unalmas s fárasztó műnkéért 12—14 frtot fizet. A szedés alkalmával 8—10 férfimunkás a cseh répaszedő villával halad végig a sorokon, gyorsan melléje szúr a répának s kissé kiemeli a földből. Friss földben csak kezével nyomja le a villát, de száraz földben lábával is reá nehezedik a villa taposó ágára. Ez a munka nagyon gyorsan halad. Utánnuk kétannyi munkásnő halad, akik a kiemelt répát a levélbokornál fogva kihúzzák s kisebb csomókba összehajigálják. Ezeket ismét követik a, kevésbé fürge idősb munkások, kik letelepednek egy-egy répacsomó köré pl. négyen és a mig hárman bicsakkal a répát takarítják meg a földtől és mellékgyökerektől, elébe teszik a negyediknek, aki jókora pengéjű késsel ellátva, élő gillotin módjára lefejezi a répákat gyorsan és nagy ügyesen. Előtte két kosár áll, az első csapással levágja a levélbokrot az első kosárba, a másik gyors csapással lekapja a répa zöld fejét, amely már a második kosárba hull. A vasúton való szállítás szinte meseszerűen könnyű és átrakható mezei vasúttal történik. A birtok hosszában állandóan le van rakva a sin ; ebből kiágazólag rakják le a sineket a répatáblán oda, ahova akarják. A tisztító helytől 2o lépésnyi hosszút mennek csak a kosaras munkások a lőrékig. Az ezzel való szállítás, illetve égy vasúti waggon megtöltése 1 - 1 - 2 0 frtba kerül. A gyár a béradatomnak 1 q. fejelt répáért 85 krt fizet, tekintet nclkül a czukortartalomra, miután a vetőmagot maga adja, csak azt köti ki, hogy a czukorrépa ne kerüljön frissen trágyázott talajba. 25% szeletet a gyár visszaad, de miután ujabban répahulladékot jobban megbecsülik, nem tartanak igényt szeletre, hanem megkérik annak az értékét s ilyenformán 1 q. tisztított répáért 1 frtot kapnak. Magyar höldankint 95— 160 q. tisztítóit répa terem, átlagban 127 q. s így 1 m. hold nyers jövedelme ugyanannyi forint. Nem lesz talán érdektelen, ha kikeressük hozzávetőleges számítással a tiszta jövedelmet. Kiadásokat képeznek:
144. Csákó telién (szül, 1886, május 16.) gróf Wass Albert gulyájából,
Tarlótörés . . . . . . . . Öszi szántás . . . . . . . Pajorszedés . . . . . . . Tavaszá extirpálás . . . . . . Hengerezés . . . . . . . . Vetőmag Vetési munkák . . . . . . . I-ső planettozás . . . . . . II-ik „ . . . . . . . Taraczkirtás, orrmányos . . . ' Egyezés munkája Kézi kapálás Töltögetés . . . . . . . .
. . .
3"20 450 0-30 2^20 2'00 4'30 3.— . . ' 0"30 0-40 . 1"3Ó 6'— 5'— 3"—
frt , „ „ „ „ „ „ „ „ „ ,, „
100. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM. Szedés, tisztítás, fejelés . . . . Vasúthoz szállítás Földbér . . . . . . . , . Egy m. holdra összes kiadása
KŐZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 15.
1753
13'— frt 1.— „ 8'— „ 57'40frt.
Ezen összeget ha levonjuk a 127 frtnyi nyers j övedelemből, marad tisztán 69'50 frt átlagban; gyenge termés esetén 37*50 frt s jó termés után 102'50 frt. De ha még ezen összegek Vs-ét leszámítjuk beruházásokra (rakható vasút stb.) s a, felszerelés amortizáczió ára stb., ugy az átlag 55 60 frt, a gyenge eredmény 30 frt s a jó termés után 80 frt lesz a tiszta nyereség. Ha most itt . egy m. hold értékét 230 frtra tesszük, ugy ezen összeg kamatozása átlagban 24%, minimumban 13%, maximumban 34% lesz a czukorrépatermelés révén. De van azonkívül még mellékjövedelme is a czukorrépatermelésnek. Említettük, hogy á répa tisztogatásakor a késes munkás a levél bokros fejét külön kosárba csapja le, mig a zöld fej egy másik kosárba jut. Ezen hulladékok a béruradalomban igen jól értékesülnek a takarmányozásban. A levélnélküli zöldfejet azonnal feltakarmányozzák tak. répa helyett a szarvasmarha istállóban, a levél bokros fejtetőt azonban köz. zsombolyai módra bekazalozzák 6 m; hosszú és 3'5 m. széles kazlakban. Ezeket nyersen egész 2'm. magasságig rakják fel s lassanként megterhelvén 40 cm. vastag földréteggel felényire sülyed. Oldalai szabadok, s jó lenyomtatással legfölebb 25 cm.-nyire romlanak meg. Közelében époly kellemes szag üti meg orrunkat, mint a szálas zsombolyai kazalnál. Az ilyen takarmány februárig is el tart. Ha tehát e két hulladék értékét is pénzben számitanók, ugy egy hold jövedelme még inkább növekednék. Csérer Lajos.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Gróf Wass Béla mező-záhi gulyája. A A mai gazdasági viszonyok között alig van jövedelmezőbb, mint a helyes irányú állattenyésztés és különösen városoktól távolesői vidékeken, hol a tejet értékesíteni nem lehe^ és így a nyugati fajták tartása kevésbé indokolt, nem lehet helyesebb gazdasági rendszert képzelni sem, mint az értékes és megbecsülhetetlen magyar-erdélyi szarvasmarha o,kszerii— tiszta vérben való tenyésztését. Hogy a magyar-erdélyi szarvasmarha igen értékes igavonó állát, az bebizonyított tény, és hogy epnek erdélyi jellege, mily keresett, abból tűnik ki legmeggyőzőbben, hogy számtalan alföldi uradalom szerzi be igásökörállományát eydélyi vásárokon. Ha végignézzük hazarészünk különböző vidékeinek állattenyésztését, ha látjuk, hogy mily nagyon el van már koresositva a szép erdélyi jelleg a nép kezén levő értékes anyagnál, valóban igen elszomorító tapasztalatokra jövünk és sokkal nagyobb elismeréssel adózunk azon jelesebb tenyészeteknek, melyek ezen értékes állományt tiszta vérben fenlartják nemesítik és a közjó, a közvagyon megmentésére, egyeseknek és községeknek alkalmat adnak arra, hogy a maguk tenyészetének nemesítésére szerezhetnek jó tenyészanyagot. Az erdélyi jelleg fentartását, tiszta vérhen való tenyésztését talán sehol sem látjuk hazarészünkön czéltudatosabban, nagyobb szorgalommal és szakértelemmel fentartva, mint gróf Wass Béla mező-záhi uradalmában. Valóban nagy élvezet gazdaembernek e:;t a gulyát megnézni, hol selejtes egy sincs és hol a sok korrekt állat láttára önkénytelen tisztelettel hajlunk meg a hibátlan tenyésztés és jeles tenyésztő előtt. Erdélyben ez a gulya az
ábra. Pajkos bika (szül. 1893 márcz. 20.) gróf Wass Albert gulyájából. állattenyésztés terén — bátran mondhatom —missziót teljesít. De nézzük hol és hogy neveltetik a jeles állomány, mely valamennyi állatkiállitáson, melyen megjelent, az első dijakat, a legnagyobb kitüntetéseket vitte haza szakszerű tenyésztőjének. A mező-záhi uradalom kb. 2000 holdas, szarvasmarhatenyésztésre kiválóan alkalmas gazdag legelőkkel megáldva, melyek mind oldalos fekvésüek és igen egészségesek, mi abból látható, hogy betegedési eset ritka, járvány pedig sohasem pusztított a gulyában. A gulya alapíttatott 1850—51-ben. Alapitója Wass Albert, különös szeretettel viseltetvén a szarvasmarhatenyésztés iránt és mert tudatával bírt annak, hogy egy kifogástalan állatállományra milyen jövő vár, költséget és
fáradságot nem kiméivé törekedett egy tisztavérü magyar-erdélyi gulya felállítására, mely czélját, hogy mily tökéletesen valósította — bizonyítja a jelenlegi állomány. Kezdetben 6 db tehenet vásárolt a nagysármási híres Teleky gulyából, mely eredetileg a Sennyey és Csáky gulyákból származott. Később több jónevü tenyészetből vásárolt, így gróf Pejácsevics rumai gulyájából,' mely a Jankovics-féle szlavóniai és a herczeg Esterházy-féle ozorai gulyából származott. A bikákat eleinte különböző jelesebb tenyészetekből vásárolta, később mikor már az állomány egy bizonyos egyöntetűséget mutatott s saját tenyészetéből tartott bikákat. De mert egynémely állatnál a hát és far állása nem elégítette ki tenyészirányát, 1880-ban gróf Almásy Kálmán sarkadi gulyá-
146. ábra Gr. Wass Albert ökörfogata.
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 15
1754 jából vásárolt egy bikát „Galamb'-ot, melylyel a czélt teljesen el is érte és a hát egyenessége és a far hosszúsága semmi kivánni valót nem hagyott hátra. Az 1885. évi országos kiállításon Vojnics Simontól a szabadkai gulyából vásároltatott egy bika „Sugár", inkább a magasság és testtömeg nevelésére és Sugár utódainál az eredmény szembetűnő volt. A'záhi gulya teheneinél a marmagasság 145—155 cm., a törzs hossza 150—175 cm. A kolozsvári első kjállitáson dicsérő oklevelet nyert tehén marmagassága (szalaggal mérve) JL51 cm., törzshossza a vállszögtől a fargumóig 172" cm., a mellkas mélysége 87 cm., a mellkas kerülete 19Ó cm., a far hossza csípőtől fargumóig. 57 cm., a far szélessége pedig a csípők között 62 cm. volt. E méretekhez véve, hogy az egész állománynál a fej arányos, a homlok széles, dus, göndör szőrözettel, sugár szarvakkal, melyek töve fehér, hegye fekete, • a nyak széles, egyenes, szépen lebenyelt, a már telt és kiemelkedő, a hát egyenes és széles, a kötés jó, a far egyenes és jól izmolt, továbbá a tör^s mély, dongás, mely jól álló telt konczu és erős csánku, egyenes végtagokon nyugszik, végre hogy a szőrözet fehérdarvas színű, tagadhatatlan, hogy a legszebb fajta jellegű állományt látjuk. Ezen állomány valamennyi állatkiállitáson, melyen bemutattatott, mindig kitüntettetett és első dijakát nyert, igy a kolozsvári állatkiállitáson : 18&2. évi kiállításon: 2 éves bikáért I. dij tehénért I. „ 1893. évi kiállításon: —3 éves bikákért I. dij I. 1—2 fejős tehén 1894; évi kiállításon :' í felüli bika —3 éves bika 1—2 tehén I. s, üsző 2—3 éves I. „ torda- aranyosi dij 1886. évi kiállításon: tehén és borjúval II. dij tehén II. „ 1888. évi kiállításon: 3 éven felüli bika II. dij fejős tehén I. „ 1890. évi kiállításon: 2 éves bika I. „ 6 éves tehén III. „ 7 éves tehén II. „ 9 éves tehén I. 2 éves üsző II. „ 3 éves üsző III. „ 1891. évi kiállításon: 2 éves bika gulyabeli tehénért fejős tehénért 2 éves üszőért 1892. évi kiállításon : gulyabeli tehén fejős tehénért fejős tehénért 3 éves üsző tehénért 1805. évi kiállításon:. 2—3 éves bikáért tehénért í. dij
20 db arany 30 „ „ 25 db arany 15 „ „ 25 „ „ 30-db arany 15 ' „ „• .10 ,, „ 15 „ „
a tehenek között van és meddőség nem is fordul elő, felüződik minden tehén előbb vagy később és igy az ellés sem időhöz kötött. Télen a tehenek kényelmes jó istállóban vannak, hol sásos réti - szénán — lóher — vagy más takarmányon tartatnak — minden pár állat között a gerendára kötéllel felfüggesztett kősó van, mit szabadon nyalhatnak és ami megvan ugy az ökrök, mint a növendék állatoknál is. A borjú 4—5 hetes korig naponta 3-szor szopik féltejet, azontúl, mig a tehén el nem apaszt 2-szer szintén, féltejet, t. i. 2 ' bimbót. A tágas istállóban szabadon vannak a nagyobbak elkülönítve a kisebbektől, hol egyik jászólban mindig jó széna vagy zöld takarmány áll, a másikban a zab és árpadarát kapják kor szerint naponként és fejenként 0'5 litertől 2 literig, nyáron pedig közvetlen az istállók mellett bőséges legelőn vaamak, amikor is reggel ós este, kihajtás előtt ós behajtás után kapják meg a póttakarmányt. A bikaborjuk kor szerint évi 3 időszakban heréltetnek, a megfelelők megmaradnak és választás után is póttakarmányt kapnak, mig a kiheréltek a tinógulyába mennék és nyáron bő legelőn, télen tengeri szár, szalma és kevés sásos szénával tartatnak. A heréltek, betöltött 4-ik évük után fogatnak járomba és 10—12 éves korukban adatnak el, amikor is még mindig igen jó áron kelnek el, átlag 360 - 400 páronként. 2 darab, Záhon nevelt és házilag hizlalt ökör súlya leméréskor egyik 877, a másik 785 kiló volt. A bikaborjuk 2 éves korukig mindig kapnak zabpóttakarmányt télen, mig 2V2 éves korban tenyésztésre bocsáttatnak, a szükséglet szerint az uradalomban, nagy magán és közIgy 18887ban gróf Teleki Domokos egy 10 hónapos bikáért 150 frtot fizetett, a tordai bikanevelőtelep 3 drb 12—14 hónaposért átlag 180 frtot, egy darab 2V2 évesért pedig 300 frtot adott. Bede Károly egy 2 éves bikáért .250 frtot adott. 1896:dik évben eladatott az uradalomból 15 drb 2— 2lk éves bika 4800 írtért, átag 320 forinton. 1897. évben eladatott '2V2 éves: Dél-Oroszország részére Gróf Teleki Lászlónak . Lószay Ferencznek . . Köztenyésztésre . . .
dicsérő oklevél 70 frank
100 150
Az ezredéves kiállításon pedig nagy díszoklevelet nyert 3 tehén, 3 borjú, 2 bika és 4 ökör kiállításával. , Ezekben vannak felsorolva azon dijak, melyeket a gulya rövid idő alatt' nyert és ezekhez számithatjuk azon számos dicsérő oklevelet, mely tulajdonos gróf urnái látható. Nézzük most miként van a gulya nevelve : A magtehenek nyáron bő legelőn járnak, hol kellő itató helyről gondoskodva van és a kősó a delelő helyeken minden időben ki van téve, azt szabadon fogyasztják, • a bika mindig
1 drb 500 forintért, 1 „ 400 „ 1 400 „ 5 „ 1375 „
E bikák tehát mind magas áron keltekel. Az üszők három éves korukban bocsáttatnak először bika alá és ha leellenek, daczára hogy a. borjuk fél tejet kapnak — átlag, 4—5 liter tejet adnak a tehenek, de ismerek a záhi gulyából származott oly tehenet, is, mely rendesen fejve napi átlagul 10—12 liter tejet megad. Selejtes vagy számfeletti fiatal tehén ritkán adatik el ős ha esetleg eladó, megveszik tenyésztők 180—220 írton, hanem az öreg számfeletti tehenek eladatnak, melyekért kis tenyésztők 150—180 frtot örömest fizet. ~ A tenyésztésről magántörzskönyv vezettetik, a borjú születésekor a balfülén W jegyet, mig szopik a jobb pofán a születési év utolsó számát, a nyak balfelén pedig az anya törzskönyvi számát kapja, a tehenek a bal szarvon a folyó számot 100:ig (ökrök ezt nem kapják)| a' jobb szarvon pedig GW jegyet kapnak. Egészben véve elmondhatjuk, hógy á gulya tenyésztője a haladás utján a határt elérte, vde nem lépte tul és kitűnő igás ökröt, takarmányt jól értékesítő, edzett, szép állományt nevel, mely nincs keverve idegen fajtákkal és nem husmarha, hanem tiszta erdélyi jellegű, megbecsülhetetlen állatállomány, mely nemcsak a tulajdonosnak hozza meg fáradságának és szakismeretének jutalmát, hanem a közvagyon előmozdítására való kitűnő szolgálatáért, hazarészünk gazdaközönsége, örömmel és hálával néz e tenyészet virágzására.
100. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Ezekben van röviden előadva a mezőzáhi gulya tenyésziránya, melyhez még csak az állomány mai létszámát kívánom csatolni: Az állomány 1897. évi junius 1-én volt: Öreg tehén . . . 50 darab 3 éves üsző . . 22 „
öreg bika jármos ökör, szopó borjú, "Összesen 283 darab. És hogy e szép számhoz az egyes alakokról is fogalmunk legyen, mellékelt fényképekre utalom a t. olvasót, mely mint disze az állomány az uradalomnak, azok fényképe díszítheti .a gazdasági irodánk falát. Nem mulaszthatom el végezetre Gönczy Mihály gazdatiszt urnák, ki mint állattenyésztő, maga is sok kitüntetést nyert és mint a gulya szakszerű kezelője, maga is osztozik tulajdonos gróf dicsőségében, elismerésemet fejezni ki, megköszönve azon szívességet, mely szerint ezen adatok összegyűjtésében segédkezni szives vala; vajha több tenyésztő sorakoznék hazánkban ezen irány követéséhez. Albin Béla.
GAZDASÁGI
ÁLLATTAN.
Rovatvezető: Jablonowski József.
A rovarkárok terjedésének meggátlásáról." (&) Már JablonowsTci, a rovartani állomás főnöke, egy — az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által rendezett é3 a Köztelken tartott előadása keretében kézzelfoghatólag bebizonyította, hogy a mezőgazda önkéntelenül maga járul legközvetlenebbül ahhoz, hogy a rovarellenségek milliói tért nyernek szaporodásukhoz s maga nyújtja a legkedvezőbb módot arra, hogy az elszaporodott ellenségeknek életföltételeit biztosítsa. Ez a szomorú körülmény adja magyarázatát annak, hógy a helyenkint folyamatba vett védekezési eljárások teljesen eredménytelenek s merem jósolni, hogy minden igyekezet sikertelen' lesz mindaddig, amig a gazdálkodás oly mederbe nem terelődik, amely az egyoldalú szemtermelést hajójából kiveti. Mint gyakorlati ember, aki nemcsak a felvidék, de az Alföld gazdálkodás viszonyait is, teljesen ismerem, állításomat a következőkben akarom bebizonyítani. Eltekintve a gazdálkodás egyéb ágaiban előforduló rovarkároktól, a magyar gazda szé- , mes terményeinek legnagyobb rovarellensége a hesszeni tégy, a frit légy és a gábonafütó boqár lárvája. Hogy ezen ellenségek nem uj keletűek, az régi dolog s mi öregebb gazdák, akik nem csupán a beteg vetés sárgulását kisértük figyelemmel, hanem kutattuk az okozatot is: mert ezen vószédelmes pusztítókat ismerjük azóta, amióta gazdálkodunk. A hesszeni legyet 1887ben gróf Esterházy egyik gazdaságában észleltük s Taschenberg könyve, mivel azidőben magyar szakkönyvünk e nemben még nem volt, kellő utmutatást adott arra nézve, hogy mit tegyünk annak a meggátlására. Búzánk elpusztult, de a következő évben, mert csak október elején kezdtünk vetni, vetéseink teljesen mentesek voltak ezen ellenségtől. 1884 őszén egy barsmegyei uradalomban észleltem a hesszeni légy csapásszámba menő pusztításait és késői
100. SZAM. 7-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 15
vetéssel itt is sikerült elejét venni elterjedésé- • kodunk: oly sok szempont állja útját a védenek. 1891-ben az Alföldön találkoztam vele és; kezésnek, oly sok privát érdeket érint a megitt is a korai szeptemberi vetéseket dézsmálta oldás módozata, hogy bátran állithatom újra, meg erősen. Amit azonban a felvidék modern hogy a legegyszerűbb megoldása a dolognak gazdálkodási módjával sikérült elérnem, azt az az okszerű gazdálkodás terjedése. alföldi, rablógazdálkodás meg nem engedte. R. Buffy Pál. Amit én a körülmények megengedhető eszközeivel ellensúlyoztam, azt vagy a szom-I szédom gazdálkodása tette tönkre, vagy a kényszerítő viszonyok belesodortak abba, hogy Rovatvezető: Zalka Zsigmond. magam is hozzájáruljak ezen veszedelmes ellenség _ terjeszkedéséhez. És a 90 es évek teli vannak az Alföld Wiborghs-foszfát. panaszával. Hol itt, hol amott jelentkezik Istencsapásként a baj. Egész határok mennek , = A mütrágyaféleségek hatásának felismetönkre, vagy annyira megtizedeli terméseiket, rése egyidejűleg azok elterjedését is biztosította. hogy a terméseredmény a minimumra száll Kezdetben bár lassan terjeszkedtek, de folyton alá. És itt nemcsak az olcszerütlenség játsza a folyton hódítottak maguknak teret, mig végre főszerepet, hanem nagyrészt a tudatlanság is. " elvitázhatatlan hatásukról mind szélesebb körMert az Alföld paraszt gazdája mindent a be ,meggyőzve a gazda közönséget, mai általá„dorótféreg"-nek tulajdonit. Ha pedig nem ta- nos alkalmazásukat vivták ki maguknak. Előlálja a drótférget, akkor ráhagyja, hogy „va- • szőr a csontra, mint foszfortartalmu anyagra lami eszi a vetést". Tavaszkor, midőn a hesz- irányult a gazda figyelme majd különféle szeni légy tavaszi generácziója meggyengiti a guánókkal ismerkedett meg s indította meg bütyköt s a szárba induló buzaszál letörik, ezt annak óriási mérveket öltött szállítását. Az „gólyataposásnak" hivja. Ugyanígy vagyunk a. ember kutatási szelleme azonban még ezeknél frit-légygyel is. A gabonafutó bogár lárvája sem állapodott meg, tovább haladt, megvizsegy folton kezdi; a következő évben már hold- gálta a kőzeteket, miközben a föld gyomrát számra megy a buzakár. sem kímélte meg, megvizsgálta az érczeket, Miként föntebb emiitettem, a mit a Fel- midőn mindezek alkatáról meggyőződést szerföldön megtehetünk, azt az Alföld gazdálkodása zett magának, czéljaira leendő felhasználását kizárja. A felföld gabonatermelése 50—65%-ra fürkészte, mely munkáját, hogy siker kisérte, tehető, a többi a kapásnövények s takarmány- bizonyítja a Thomas-salak s a szóban forgó nemüek részére marad. Az őszi vetés 25—30% Wiborghs-foszfát. A felvidéki gazda 30—35 holdon tart egy pár Svédországban a gazdasági akadémia igavonót, a melyet szántásnál páronkint is „Experimentafeld" nevű kísérleti terén (Stokhasználhat, mert a talaj szelídebb állapota holm mellett) ismertem meg e foszfáttrágyát, megengedi. Ezt á 25—30% őszit fele erővel mely valószínűleg hivatva van nem csak hazávégezheti, szemben az alföldi gazdával, a ki, jában, de a külföldön is felvenni a versenyt a ha tart is 35—40 holdon egypár igavonót, de szuperfoszfáttrágyákkal. Mindez ideig az irodaaz Alföld szívós nehéz talaján tisztességes lom nem foglalkozott a trágyanemmel, valamint munkát csak 4 ökörrel végezhet. Az alföldi a kereskedelemnek sem képezte tárgyát, de gazda vet 70—90% szemes terményt, ebből kísérlet tétetett vele Svédország gazdasági 50—65% az őszi. Mi ennek a következménye ? akadémiájának kísérleti terén s az elért fényes Először is kénytelen egy szántásba vetni; eredményeket legközelebb egész terjedelmük2. igen gyakran buza után búzát, 3. kénytelen ben közölni fogom tisztelt olvasóimmal. Leia vetést már szeptember elején kezdeni, hogy helye Svédország északirészén Lapplandon a kívánt területet az ősz folyamán elvethesse Gellivarán a Malmbergct nevü gazdag vasérczs a legszomorúbb következménye pedig az, telepen van. E hegyek oldalán közvetlen felhogy ha a korai vetések kikelnek, azok telis- színen a vas majdnem tiszta állapotban, belteli vannak hesszeni fritlégygyel. Az alföldi sejükben ^ pedig apatit apró kristályai között gazda tehát önkéntelenül csinál csalogató ve- elrejtve fordul elő óriási tömegben. A vasúti téseket, a mely korai vetések tavaszkor rajon- vonal kiépítése óta e telepnek jelentékeny kint ontják a hesszeni legyek millióit. Legyen szerepe jutott; nagy részvénytársaság alakult szives kedves olvasóm visszagondolni, honnan oly czélból, hogy a természetnek ezen bő adokerül elő a legtöbb panasz az Alföldről? Oly mányát megfelelő alakba hozva világpiaczra helyekről, a mélyek: határában homokosabb vigye. Mindamellett, hogy a vas oly óriási vagy lazább vegyületü talaj is akad, tehát a tömegben lelhető, szóbanforgó helyen számos hol a korai vetés -biztosabban kél, 2. . ott, a nehézségek is merülnek fel, melyek legyőzésével hol még nyaralnak, onnan jő a legtöbb panasz eleve tisztába kellett jönni az intéző köröknek, őszkor s még több tavaszkor. így az apatittal kevert vásérczből vas csak azon A szívósabb, kötöttebb székesvegyüíetü esetbén állitható elő jövedelemmel, ha a határok csak akkor jajdulnak föl, ha a korai gyártásnál nyert apatit mellékterméket valami őszi vetés idején esős idő van, amely azok uton-módon értékesíteni tudjuk. Dr- Wiborghs kelését előmozdítja. Legkevesebb a panasz, ha foglalkozott e fontos kérdés megoldásgval s száraz az ősz s az elvetett mag későn csi- melyet ugy vélt megoldani, hogy az apatitban (C Ca 0)s Pa 0b)3 + C a FJa) levő foszfort a És hogy állunk a tarlóval az Alföldön ? növények által felvehető alakba hozza, miáltal Kint az alföldi gazdának még nem ment vé- egy becses műtrágyát nyer, mely által az rébe az a közmondás, hogy: "„őszi szántás apatit legelőnyösebben értékesül. De meg tudjuk^ féltrágya". De ki sem vihető, hogy tavaszi hogy a foszfor jelenléte bizonyos mennyiségben veteményei alá a földet őszkor szárítsa meg, befolyásolja a vas fizikai minőségét, mért is ha az időjárás korábban veti ki az ekéjét a a gyártás technikájának egyik czélja amúgy földből, mert a mig a fagy engedi, az alföldi is a felesleges foszfort a vasból kivonni. A ember mindig vet. Ennek aztán a következ- foszfornak eltávolítása által tehát mindkét ménye, hogy a kizöldült tarló alkalmas tenyész- czélnak eleget teszünk. helye a hesszeni légynek s ha tavaszra tenA vasérczben'15% apatit és földpát kegerinek szánta a tarlót, a hesszeni légy tavaszi veréket találunk mely 15%-nák 83%-a apatit generácziójának Szent-György napig elég ideje és 17% földpátból áll. A mágneskő Fea Oi kis marad arra, hogy a bábból szárnyra keljen s zöldeskék szemcsékben ül az apatit apró krispetéit az őszkor megkímélt vetésekre lerak- tályai között s vele lazán összefüggő igen tethassa. szetős külsejü, könnyen málló tömeget képez, Egyöntetű védekezési eljárásról tehát melyből dr. Wiborghs a következő módon álnem beszélhetünk s bár közérdekről s nem- lítja elő a foszfát trágyát. A vasércz zúzógépekben összeaprittatik, zetgazdaságilag közvagyonról beszélhetünk, a midőn a védelmi eljárások kiviteléről gondos- majd egy másik készülékbe kerül, hol mágnes-
GAZDASÁGI IPAR.
1755
dobra hullva, a vas szemcsék mágnes által kivonatnak s a dob másik oldalán, a válaszfal mögött gyűlnek össze, mig az apatit s egyéb, a mágnes vonzóerején kivül eső részek a válaszfal előtt hullanak le. Az ily uton nyert apatit azonban még vérkövet tartalmaz, melyből iszapolás utján tisztíttatik meg. Az ekként megtisztított apatitkeverék azután megőröltetik s körülbelül 30% natriumkarbonáttal, (szódával) kevertetik össze, majd lángkemenczébe jut, hol mintegy 1000° izzittatik a tömeg. E hőmérséklet mellett cserebomlás jön létre, melynek egyik terméke a növények által felvehető kettős foszfát, melyet előállítója után méltán Wiborghs-foszfátnak neveznek.' A Wikorghs-foszfát ezen izzítás után összeálló tömeget képez, mely csekély vastartalmánál fogva gyenge világos-sárga színű; a benne levő vas azonban nem válik hátrányára, hanem azon tulajdonságánál fogva, hogy vasoxiddá válva a növények előnyös tápszerét képezi, határozottan előnyére válik. Ezen összeálló tömeg finom porrá töretik, illetve őröltetik s mint finom testszinü anyag jut a gazdák kezéhez. A Wiborghs-foszfát 30% (P2 Oi) foszforsav-anhydridot tartalmaz, melyből 28% értékesül a növények által. Oíy trágyanemről van szó, mely majdnem mégegyszer oly magas vizben oldható foszforsavtartalommal bir, mint a csontliszt szuperfoszfát. Az eddigi megállapítás szerint daczára a foszfát jelzett értékének, a részvénytársaság elhatározta a foszfátot oly árban forgalomba hozni,mint a hogy a Thomassalak foszforja fizettetik meg, vagyis sokkal olcsóbban a csontliszt-szuperfoszfátnál. A társaság még az ősz folyamán megkezdte munkáját s hogy mily nagy reményt füz a foszfát sikeréhez, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mindjárt az első évben 10,000 tonna foszfát gyártására ugy rendezi be a gyárat, hogy azt a 3-ik évben 3000 vaggon műtrágya gyártására is könnyen ki lehessen bővíteni. A részvénytársaság kísérletezés czéljából a mezőhegyesi m. kir. áll. ménesbirtok igazgatóságának, úgyszintén a keszthelyi gazfl. tanintézetnek is fog küldeni Wiborghs-foszfátot, mely a megejtett kísérletek utján valószínűleg nálunk is igazolni fogja, nagy foszforsavtartalma után jogosan várható jelentékeny termésfokozó hatását. A stokholmi gazd. akadémia kísérleti terén már a mult évben tett kísérletet dr. Nilson ezen műtrágyával s eredményül azt nyerte, hogy mig teljesen ugyanazon körülmények kőzött a Thomassalak alig számbavehető mértékben fokozta a termést, ugy mennyiség mint minőség tekintetében a trágyázatlan növények termésével szemben, addig, a Wiborghs-foszfát hatalmasan emelte azt. Dr. Nilson volt szives és rendelkezésemre bocsátotta a végzett kísérleteiről vezetett pontos jegyzeteit, melyekből meggyőződtem, hogy a Thomassalak, csontliszt szuperfoszfát és Wiborghs-foszfáttal végzett kísérleteknél "számos esetben a csontliszt szuperfoszfát és Wiborghs foszfát hatása egyenlőnek bizonyult, több esetben azonban utóbbi határozottan 1—2% ama fölé emelkedett. Az első évben elért eredmények után ez évben nagyszabású kísérletek végeztetnek az uj műtrágyával a kísérleti tér vegytani osztályánál. Épp ottlétem alkalmával fogott dr. Nilson a kísérletek pontos keresztülviteléhez s szives útbaigazításai alapján' szerencsés voltam az ó kísérleteinél követett,., felette érdekes és tanulságos eljárásait behatóan tanulmányozhatni. Ö kísérleteinek egyrészét mintegy 300 drb.25 cm. átmérőjű és 50 cin. magas üveghengerekben végzi, melyeket az ország jellegzetes talajnemeiből tölt meg. Minden egyes talajnemen gabonanemüekkel és répával tétetik a foszfát trágyákkal összehasonlító kísérlet. Az üveghengerben, a növények a nedvességet cső segélyével részben aiuíról, -részben felülről nyerik,
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 15.
1756 E czélra kizárólag esővíz használtatik fel, mely czélból a háztetőről lecsurgó esővíz felfogására, illetve, összegyűjtésére egy czementezett gyüjtőmedencze szolgál, honnét szivattyú segélyével a padiásón levő tartányba emeltetik a viz, miáltal lehetővé van téve, hogy az egész laboratórium egyszersmind vízvezetékkel legyen ellátva. Az üvegedények síneken tolható, kiskocsikon állanak, ugy, hogy az idő viszontagságai elől azok minden nehézség nélkül gyorsan védett helyre'hozhatók. De nemcsak edényekben végeztetik ily irányú kísérlet, hanem számos parczéllán is. Az aratás után nyert eredmóket, annak idején közölni fogom. ' Jólehet, hogy mint első fecske jelenek meg a gazdasági szakirodalom e terén, de még vagyok a látottak alapján győződve, hogy rövid idő multával bővebben foglalkozunk e figyelmet érdemlő műtrágyával. Fáber Sándor.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések.
kérem velem tudatni, hogy részint sőre-ökör-,, részint éves süldők etetésénél, mily arányban lehetne á borsót felhasználni vegyítve korpával! és kukoriczadarával, avagy magában is leltet. : etetni ? és hogy a fentjegyzett árak szerint a. j tápérték hogy viszonylik egymáshoz. Pély. S. 581. sz. kérdés. Egy erdészlak után, a. mely arra szolgál, hogy az erdökezelő erdész; benne lakjék, tartozik-e az uradalom adót fizetni? Továbbá egy hasonló épület, amely csak 7 éve, hogy felépült, adó alá esik-e és tartozík-e az uradalom folyamodni az iránt, hogy egy oly épület, amelyben különféle alkalmazottak laknak, 10 évig adómentes maradjon?' Soósd. K. S.532. sz. kérdés. Egy uradalomnak marha- j állománya részére nagyobb mennyiségű darára | lévén szüksége, oly darálógépet óhajt besze- j rezni, mely egy 8 lóerejü lokomobillal hajtva, naponta minimum 50 métermázsa lisztes darát legyen képes készíteni. Kühne Ed§ „Rapid^ja, Graepel Hugó „Albionja", a Malomipar részvénytársaság Schweitzer-féle daráló- és őrlője, Clayton kőmalmai és Corbetts féle darálójáról vannak kezeimben ajánlatok. Felkérem azon gazdatársaimat, kik már ilyen gépekkel dolgoztattak, szíves felvilágosítást nyújtani, melyik gép állítja elő a legfinomabb lisztes darát aránylag legkevesebb fentartási költséggel. Pázmánd. Ny. F.
526. sz. kérdés. Gazdaságomhoz l k óra járásnyira van e g y czukorgyár, onnan akarok melásszet hozatni s kapom métermázsáját 3 frt ,50 krért. Etetni akarnám hizó és fejős tehenekkel. Van e annak és milyen tápereje s hogyan legjobb használni? Lőrinczi. ~ K. I. 533. kérdés. Mi a legczélszerübb, de egy527. sz. kérdés. Egy kezem alatt szol- szersmint legjutányosabb hizlalási mód egy gáló cseléd ezelőtt 3 hónappal egy tehenet gazdasági burgonya szeszgyár mosléka mellett? Tájékozásul szolgáljon, hogy egy ökörre adott el a csákovári országos vásáron. A vevő később — anélkül hogy eladót erről értesí- körülbelül 50 liter moslék — ezenkívül volna még rendelkezésre takarmányrépa, buza és tatette volna — a tehenet állatorvossal megvizsgáltatta, ki azt állítólag tuberkulózis be- vaszi polyva, árpa és zab szalma, vörös és lutegségben szenvedőnek találta; erről állator- czernaszéna, végül még 300 mm. tavalyi kukovosi bizonyítvány állíttatott ki, melynek alap- ricza. Kérdés, mily arányban kellene ezen taján vevő az eladót — ismét minden értesítés karmányokat 3 időszak alatt alkalmazni? Korompa. Gr. Ch. R. és felszőlilás nélkül —bepörölte. Eladó ennek folytán fentnevezett község járásbíróságához 534. kérdés. Lehet-e a juhmételyt gyómegidéztetvén, ott őt — azzal az indokolás- gyítani, minő gyógyszert, darabszám után mily sal, hogy vevő őt az esetről annak idején egy- mennyiségben keli e betegség ellen haszszerű levélben értesítette, (amit azonban eladó nálni? L. P. soha sem látott) — a tehén visszavételére és a felmerült költségek viselésére elmarasztalFeleletek. ták. Igazságos-e ezen itélet? tartozik-e az eladó a tehenet visszavenni, ha őt az állítólagos Egy mezőgazdasági szeszgyár nyersbajról a törvényes határidőn jóval kívül (t. i. anyag kihasználása. (Észrevétel az 508. sz. 3 hó után) értesítették. M. S. kérdésre adott 2-ik feleletre.) Kempner Ernő 528. sz. kérdés. Gazdaságomban 40 rossz urnák az 508. számú kérdésre adott feléletébe karban levő 8—9 éves 5 q. átl. sulyu ökör vagy iráshiba, yagy pedig nyomdahiba csúlett kimustrálva és felhizlalásra bekötve. szott be, amennyiben is a,közölt nyersanyag Rendelkezésemre áll: jóminőségü zabosmennyiségekből szesznyereményül olyan szám bükköny 600 q., középminőségü vöröshere jön ki, amelyik az . elméleti szesznyereményt 250'q., vörösoberndorfi répa 1200 q., sárga(71 "6 1%-ot) igen megközelíti, holott ismeretes, és veres köles 150 g., takarmányárpa 50 g., hogy még a legtökéletesebben berendezett székelytengeri 50 q., és lóbab 50 q., különféle szeszgyárakban, a legkitűnőbb vezetés mellett polyva tetsző mennyiségében. A szükséges sem sikerül 61 — 63 1% szesznél -többet egy napraforgóolajpogácsát beszerezhetem 560 kr kg. keményítőből előállítani. Kempner ur szeárban. rint ugyanis 56 q. 15-4%-os burgonya, 240 kg. Szíveskedjék velem tudatni, miként árpa és 40 kg., zab ad 700 liter abszolút lenne legfanácsosabb emiitett takarmányokból szeszt, A feldolgozott nyersanyagokban leene: 100—120 napi hizlalásra adagolni, esetleg a 56 q. burg. a 15'4°/o = 8624 kg. keményítő vereshere mellőzésével. '240 kg. árp. ' á 605al44'6kg. Varannó-Csemernye. W. A. 40 „ zabbank 5 3 % . = 21"2 „ „ 529. sz. kérdés. Cselédházat építek 2 . Összesen 1027-6 kg; keményítő, : konyhával; egyiknek hossza 3"21 m. , széle: tehát a szesznyereség lenne 1 -kg. keményítőre 2'65 m., ezen fog főzni 2 család; másiknak 700: 1027-6 = 68'1 1 %,: amely eredmény tel-" hossza 4 21 m., széle : 2'65 m., ezén fog főzni —a—d. 4 család; minthogy a méretek nem nagyok.— jes lehetetlens'g. . , nyitott tűzhelyek alkalmazása bajos Volna; Fiatal fák megvédése a nyulak ellen. tisztelt gazdatársaimhoz fordulok útbaigazítás 2-ik felelet az 519. sz. freVdé^e.) Majdnem minden végett — miféle : tüzelő- lenne alkalmazható kerttulajdonos aggodalommal tekint a közeledő helyesen s a czélnak megfelelősn a fenti mótél felé; mert a nyulak garázdálkodása ellen retek között? még a sodronykerités, de még a deszkakerítés Alsó-Rajk. K. J. sém védi meg kellőén és biztosan. A keríté530. sz. kérdés. Vidékünkön nagyobb- sek csak akkor, nyújtanak biztonságot, ha a mennyiségü vadborsót kaphatni, métermázsáját környéken illetve a kerítések körül hófúvás 3 frtjával, míg a nyers kukoricza ára 5 frt, elő nem szokott fordulni, mert az esetben
100. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. tényleg nem. lehet a kerítés mellett oly magas hó, hogy azon át a nyulak kényelmesen a kertbe ne sétálhassanak. De hát nincs is mindenki azon helyzetben, hogy gyümölcsösét vagy nagyobb terjedelmű kertjét bekeríthesse. A legtöbb esetben tehát módról kell gondoskodnunk, hogy fácskáinkat megvédjük a nyulak ellen. Van igen sok reczept erre s ujabban iparvállalatok is keletkeztek a gyümölcsfákat védő köpenyek gyártására, mely köpenyek léczből vagy nádból készülnek s. eltekintve azt, hogy a czélnak igen megfelelnek mégis egy nagy hibájuk van és ez az, hogy drágák s így szegényebb sorsuak éppen nem, mások meg csak igen meggondolva fognák alkalmazni. A sok reczept-közül két védekezési módot ajánlok, melyet igen sok kiváló kertész és gazda talált jónak s használat igen gyakori. Az első a szalmával való bekötése a fáknak és pedig a magas törzsüeknél 120 cm. magasságig. A lekötés gyorsan megy ós igen egyszerű. Zsupszalmával függőleges irányban körülrakatik a fa törzse, oly vastagon, hogy a kéreg alóla ki ne lássék s minden 20—30 cm. távolságra alulról számítva fölfelé zsupszalmával készült kötéllel erősen le lesz kötve a szalmatakaró. A szalma igen jó védőanyag, mivel mint köztüdomásu a nyul a szalmához még a legnagyobb éhsége alatt sem nyul. A második védekezési mód a fácskák bemeszelésében áll. Ez egyszerű s olcsó eljárás. Veszünk oltott • meszet, kevés sárgaagyagot, marhaepét és marhavért s ezen négyféle anyagból sürü kenőcsöt készítünk s ezzel bekenjük a fácskák törzsét 120 cm. magasságig, a törpe fácskáknál pedig 120 cm. magasságig a galyakat is. Ezen keveréket azért kell sűrűen a fák kérgére mázolni, nehogy az könnyen lemosassák róluk az eső által, a midőn, a nyul mégis kikezdheti a fát. Egyébként ez meglehetős biztos szer, mert a nyul minden állati bőrtől undorodik s kitűnő szaglása lévén, távol tartja magát az állati szagú anyagoktól. Rudenburg azt irja, hogy a mult télen több ezer gyümölcsfával beültetett területen a fenti kenőcscsel bekent fák közül egyetlen egyet sem kezdtek ki a nyulak. Ezen kenőcsanyag azonkívül igen jó szer a férgek, mohok és zuzmók ellen is, sőt a fák fagyási sebek ellen is többé-kevésbé védve vannak és pedig azért, mert a kenőcs fehér szine a napsugarakat nem szedi fel oly intenziven. A fáknak bekenése tiszta száraz időben késő őszszel vagy a tél elején történjen. Végre még megemlítem, hogy ezen anyag nemcsak gyümölcsfák, hanem minden . más fa megvédésére is alkalmas s- alkalmazását ajánlom. —y.—l. Mivel gyakorlati gyümölcstermelök nem egyszer azt tapasztalták, hogy a szalmát a nyulak letépik a fákról és a fa kérgét tönkre teszik, másrészről meg a gyökértőnél az egerek rágják körül a fakérget; mivel továbbá a vastag kenőcs csak addig nyújt védelmet, a mig azt egy sebes eső le nem mossa, ennél fogva — tapasztalatból beszélek — mint biztos eljárást csak a náddal vagy tövissel való bekötözést ajánlom ismételten is. Rovatvezető. Foszforsavas mészadagolás. (Felélet az 523. sz. kérdésre.) Nem hallottunk, nem olvastunk arról soha, hogy a foszforsavas mész kóros csontkinövéseket idézne fel, sőt inkább lazává és kóros exostosisokra fogékonynyá az oly állat csontszövete lesz, amely a táplálékban nem jut elég ilyen mészhez. Ennélfogva a foszforsavas meszet pl. takarmánycsontliszt alakjában bátran adhatja kérdésttevő állatainak még nagyobb adagokban is, amennyiben a szervezet által fel nem használt fölösleg az ürülékekben eltávolodván a trágyába jut s azt javítja. A maximalis adagok völnának: hizó-
100. SZÁM; 7-IK ÉVFOLYAM. állal oknak . ha moslékon vagy. répaszeletén élnek, naponta • és. fejenkint 200 grm ; lovaknak, tejelő- és vemhestelleneknek s . hasaskoczáknák. (ha, szabályos: takarmányon:.: élnek) 100 grm ; csikóknak, borjuknak, sertéseknek, juhoknak 50 grm; baromfiaknak daraborikint 20—30 grm. Ez adagok fele vagv '..vada képezi a közepes és kis adagot. A -takarmányesont-lisztnek métermázsája Béésben (Carl Brockmánnál TI/1 Kaiser-Józsefstrasse Nr. .27.) 9 frt. Budapesten a „Hungária" műtrágya gyárban tavaly 50 kiló 12 frt. 5: kiló 2 frt volt. Hogy most mennyi, nem tudom. Tessék ott kérdést intézni. ri. Yédőojtások sertésvész ellen. (Felelet az 524. sz. kérdésre.) Lapunkban ismételten szó volt arról, hogy a Magyarországon végzett kísérletek arra az eredményre vezettek, hogy a sertésvészből kigyógyult állatok vérsavója bizonyos esetekben immunizálja a még egészséges sertéseket a természetes fertőzéssel szemben. A legújabb • tapasztalatokból folytatólag az látszik kiderülni, hogy a savó akkor hatékony, ha olyan sertésektől származik, melyek nem sertésvészben, hanem sertéspestisben vagy sertéskolerában voltak, betegek. (A két kóralak különbségeit a Köztelek egyik száma ismertette.) Az ilyen vérsavónak is azonban a hatása csak bizonyos feltételek alatt érvényesül; akkor t. i., ha az illető sertés a pestisben vagy kolerában súlyosabban volt beteg és ha felgyógyulása óta nem mult el még hosszú idő. Minél súlyosabb volt ugyanis a betegség, annál több immunizáló anyag (antitoxin) képződött az illető betege vérében. Ezek az anyagok azonban lassankint kiküszöbölődnek a testből és ezzel az azelőtt hatásos savó fokozatosan vészit a hatékonyságából. Ezekből tehát az következik, hogy a vérsavóval való védőojtás igen is jó eredménynyel vehető igénybe azon feltétel alatt, hogy a savó erre alkalmas állatból vétetett. Minthogy azonban a savó hatékonyságának pontosabb meghatározására ezidőszerint még nem rendelkezünk megfelelő módszerrel, azért az ojtás eredményét nem is lehet előre megállapítani, illetőleg ez az ojtási módszer nem feltétlenül biztos. A most folyamatban levő ojtások ezért csak kisérletszámba mennek és mindig mint ilyenek itélendők meg. Másfelől a vérsavó beojtásával létesített •immunitás az eddigi tapasztalatok szerint nem tart hosszú ideig, vagyis csak aránylag rövid időre védi meg az állatokat a természetes fertőzésser szemben. Ez az idő pontosan még szintén nem ismeretes, de aligha hosszabb három hónapnál. Erre való tekintettel a szóban levő .védojtásokat csak akkor ajánlatos .igénybevenni, lia a járvány a falkában már fellépett, vagy pedig már nagyon fenyegető a megfertöztetés veszélye. Ahol ezek a viszonyok nem forognak fenn, vagyis vészmentes vidéken egészséges falkák beojtására ezek a védőojtások nem ajánlhatók. Az ojtványanyag megküldése iránt különben a földmivelésügyi minisztérium állategészségügyi. osztályába kell a megkeresést az adatok pontos feltüntetésével intézni. Az ojtást bármely állatorvos végezheti előírás szerint és a sertések bármely korban beojthatók. —yHagyma-etetés. (Felelet az -625. sz. kérdésre.) A hagymatermesztésről rövid, de tájékoztató felvilágosítást nyújt L. Huilber: „Konyhaherti magvak termelése" stb. czimü müve. (Megrendelhető az erdélyi gazd. egyl. Eolozsvártt. Ára 50 kr.) A hagymafélék általában, de különösen az éti hagymák, az emberi és állati táplálkozásbari fűszereknek s illetőleg izgató, az emésztést elősegítő anyagoknak tekinthetők s mint ilyenek annál inkább előnyösen adhatók kis mértékben takarmányokba keverten, mert tápláló, hatásuk is van, sőt némelyek közülök — pl. a foghagyma — féregüző is.
KÖZTELEK, 1897. DDCZEMBER HO 15. A szagos és csipős hagymától, az állatok csak kezdetben idegenkednek,. ha. megszokták, nyersen is szívesen fogyasztják azokat más takarmányokban. A hagymák szagát. és csipős izét egy olaj adja, mely hasonló a mustár sinapis-ához s főalkatrésze allvlsulfocyanid. Csípősségét és* szagát részben elveszti a hagyma, ha főzik, vagy sütik s. különösen a foghagyma, .czibére alakjában már nem kellemetlen izü és szagú moslékot szolgáltat darakeverékben sertéseknek. ri— Melasszeeletés. (Felelet az 526. sz. kérdésre.) A melassze — különösen ujabb vizsgálati adatok ítélve •— kitűnő takarmányát képezi a tejelő ős bizó állatciknak, mert nagy adagokban is — egyéb tápszerek kíséretében — hátrányok nélkül nyújtható s táplálóértékéhez képest olcsó levén, nagy haszonnal jár etetése. E lapok közelebbi számában egy czikk fog erre vonatkozólag „Adatok a takarmányozás gyakorlatához" czimen megjelenni; azt tehát kérdésttevő figyelmébe ajánlván, itt a következők elmondására szorítkozom. A czukorgyártás ezen hulladéka aszerint, hogy milyen tartalmú volt a répa, amelyből a czukor előállíttatott és hogy milyen volt a gyártási eljárás, más és más összetételű. Középszámitáss il azonban van 100 részben: '
Viz Hamu Fehérje Légenytelen anyag
.
18:0% 10'3°/o 11-8% . . 59'9%
'
A viztől és ásványi anyagoktól eltekintve, ugy légenytartalmu, mint légenytelen anyagai mind emészthetők, következésképp 100 kiló melasszenak takarmányozási pénzértéke szemben 350 kr piaczi árával, körülbelül 630 kr, ami mutatja, hogy valóban nagy haszonnal fordítható állatok táplálására. Eddig némely bajoktól félvén, csak a következő adagokban nyújtották a melasszét frissiben, polyvával, szecskával s egyéb alkalmas anyagokkal keverten fejenként és naponta: Hizó marháknak . . . . 5 kiló Tejelő marháknak . . . Va „ Meddő és hizó juhnak . . 100—200 gramm Igás marhának 2 kiló Igás lónak . . . . . . 1 B Ujabban, különösen hizó és tejelő marhának nagyobb adagokban is adják, mégpedig darafélékkel s olajpogácsákkal, vagy éppen tőzeggel keverten s ez anyagok segélyével u. n. melasszepogácsát is. előállítanák, belőle, tudtommal eddig csak külföldön, oly czélból, hogy tartós,, nem romló formában legyen beszerezhető. A tőzeggel kevertben 80% melassze és 20°/o tőzégliszt van s a következő tartalmú: íégenyes anyag . 9'0% czukor . . . . 405% . zsir 05%
1757
Szavatosság güinőkóros tehénért. (Felelet az 527. sz. kérdésre.) Általános joggyakorlatunk szerint az eladó gümőkor esetén a beteg állatot 30 napon belül visszavenni tartozik, de csak akkor, ha a baj felfedezésétől számított* 8 nap alatt a vevő őt erről kellőleg értesiti s a baj fenforgását birói szemlével igazolja. A kérdésnek azon részébe, hogy.egy konkrét per során a bíróság mit vett igazoltnak és mily alapon, "nem bocsátkozhatunk s a biró eljárásáról kritikát nem mondhatunk. Arra való á felebbezés. Sz. F. Házadómentesség. (Félelet az 531. sz. kérdésre.) . 1. Törvény szerint csak az emberi lakásul nem használható gazdasági épületek és a szoros értelemben vett gazdasági cselédlakok mentesek a házadótól. Minthogy az uradalmi erdőt kezelő erdész nem cseléd, az általa lakásul használt épület hazadó alá esik. 2. Minden újonnan emelt épület 10 évig az állami házadótól mentes; a 7 év előtt épült házra tehát ez a kedvezmény még 3 évig fennáll. , - 3. Az 1868. évi XXII. t.-cz, 23. § án alapuló házadómentesség egészen független a czéltól, amelyre az épület használtatik. Akár egy, akár több alkalmazott lakjék is a házban, ha az nem cselédlak és igy eo ipso nem adómentes, a tulajdonos tartozik a 10 évi adómentesség . megadását a kir. pénzügyigazgatóságnál legkésőbb az építés befejezlét követő 6 hét alatt kérni. (1886. XXV. t.-cz. 1. §.)
V E G Y E S E K , Mai számunk tartalma:
Oldal Szőlőszeti és borászati tanfolyami — Hizott állatvásár. — Nagy Mihály. 1749 Földmivelésügyi költségvetés. ... 1749" Növénytermelés. Néhány adat az idei ezukorrépatermelésröt. Csérer Lajos — — — - - 1751 Állattenyésztés. Gróf Wass Béla mező-záhi gulyája. Albisi Béla. 1753 Gazdasági állattan. A rovarkárok terjedésének meggátlásáról. K. Ruffy Pál. 1754 Gazdasági ipar. Wiborghs-foszfát.. Fáber Sándor. ... 1755 Levélszekrény.. .1 1756 Kereskedelem, tőzsde. 1759 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juh vásár. — Párisi juhvásár. - — 1760 Szerkesztői üzenetek. 176*0
F i g y e l m e z t e t é s . Gyakran megesik, hogy kérdésttevö t. előfizetőink a „Szerkesztői üzenetek" között adott feleletet tudomásul nem veszik Miután a leveles Ebből a kísérletekből ítélve, veszély nélkül szekrény rovatában csakis olyan kérdényújtani lehet naponta és fejenkint: sek és feleletek közöltetnek, amelyek álHizó marhának . . . . 5 kg. talánosabb érdekkel birnak, kérjük a t. Tejelő marhának . . . . 1 „ kérdésttevőket, hogy a szerkesztői üzeIgás marhának . . . . 2 „ . neleket is figyelemmel kisérni szíveskedLónak . . . . . . . lVs „ Juhnak, hízóban . . . . 05 „ jenek, ahol gyakran a levelesszekrénybe Sertésnek 1.00 kg. súlyra . 0 5 „ »zánt kérdések is elintézést nyernek.
Egyéb anyagokkal való keverését és nyújtását illetőleg'tájékozást nyer kérdésttevő az imént jelzett közleményben s itt végül csak azt jegyzem meg, hogy a melasszét kezdetben nem szívesen eszik az állatok, később azonban nagy kedvvel fogyasztják shogy növendék- és tenyészállatokra. nézve még nincs eléggé kipróbálva az anyag, de arra már az imént ismételten is felhozott közleményben példát fog látni, hogy a melasszeetetés hasas ős szoptatós teheneknél aránylag nagy adagokban sem jár veszélylyel.
U j fölüadómunkálatok szerkesztése. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének tagj^, megkeresést intézett a szövetséghez, hogy a pénzügyminisztériumhoz a kataszteri részletes felmérés folytán készített uj adómunkálalok szerkesztése, illetve a földrészleteknek uj osztályba sorozása tárgyában tett felterjesztését illetőleg, pártolólag feliratot intézzen a pénzügyminiszterhez. A Szatmármegyei gazdasági egyesület és a szövetség végrehajtó-bizottságának -feliratása a pénzügyminiszter a
1758 következőket tudatja leiratilag: Az 1875. évi VII. t.-cz. 53-ik §-ában, illetve az 1886. évi XXII. t.-cz'. 2-ik §-ának 5 pontjában, valamint az 5. §-ában felsorolt esetekben szükségessé vált uj földadómunkálatok szerkesztése körül követett eljárás ellen felmerült panaszok folytán ismételten figyelmeztetem a czimet, hogy az uj munkálatok szerkesztése alkalmával az idézett ^törvényszakaszok értelmében csakis a változott földrészletek mivelési'ágai és minőségi osztályai állapitandők meg újból. Az észlelt eltérő eljáfós megszüntetése czéljából egyúttal kijelentem, hogy figyelembe veendő változásoknak csakis: 1. az adótárgyváltozási, 2. az állandó jellegű művelési ág változási esetek, 3. az egyes földrés_zleteknek az 1875. évi VII. t.-cz. alapján megejtett osztályba sorozás életbe lépte után a törvényes adókedvezményekre igényt megállapító valamely költséges befektetés folytán beállott javulása tekintendők. Az egyes földrészletekre nézve eredetileg megállapított osztályok, . az itt felsorolt eseteken kivül, meg nem változtathatók. Georgikon kör. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet kebelében fennálló „Geor-. gikon-körben" e hó folyamán felolvasást tartottak Mihók Sándor II. éves hallgató a sepröczirok termeléséről, aki dicséretet aratott, továbbá Uhl Aurél III. éves hallgató, a talaj struktúrájáról. Csérer Lajos s. tanár indítványára előadónak az érdemkönyvbe iktatandó az elismerés. A tárgyhoz hozzászólottak Mihók Sándor Wahrmann Sándor, Baitéz Lipót, Székács János és Laki Béla hallgatók. A Baisraegjei Gazdasági Egylet közgyűlése. A Barsmegyei Gazdasági Egylet deczember 1-én tartotta Kherndl János elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. 1896. évi zárszámadás elfogadása és a jövő évi költségvetés megállapítása után a földmivelési minisztérium által felolvasások vándörtanitói előadások és tanulmányi kivándorlásra adott 1000 frtból megszavaztatott 500 frt felolvasási tiszteletdijakra, 300 frt egy mezőhegyes! tanulmányi kirándulására és 200 frt a felolvasásoknál felmerülő. költségekre. A közgyűlés ezúttal az alapszabályokon is változtatásokat tett, — a gazdatisztek tagsági dija évi 3 frtban állapíttatott meg — s e megyéből való eltávozásuk esetére tagságuk megszűnik. Következelt ezek után azon egyezmény tárgyalása, amit Kherndl János — a garamvölgyi czukorgyárral kötött meg — a kisgazdák érdekében. — E szerint azért, hogy a kisgazdák bizalmatlansága leküzdessék, jövőben a czukorrépaátvételi állomásokon — a gazdasági egylet bizalmi férfiai fogjak ellenőrizni a mázsáíást. Kilátásba helyeztetett továbbá, hogy a kisebb gazdák ..a nagyobb birtokosoknak fizetett répaárakat is megkapják. A szövetségbe lépett gazdasági egyletek végrehajtó-bizzttságba, Rudhyánszky Títus választatott be. A téli gazdasági előadások prtjgrammja következőkben állapíttatott meg. Vándor előadásokat fognak' tartani: Leidenfrost Károly. Muravek János két helyen, Levatich László 4 helyen, Ordódy Endre a mezőrendőri törvényből két helyen, Zongor János 4 helyen, itj. Rudnyánszky Titus ugyancsak a mezőrendőri törvényből 1 helyen és Vörös Gyula 1 helyen, Truszka t. b. főbíró két helyen. Ezen vándorelőadások a kisgazdák számára fognak megtartatni. Léván az intelligenczia részére is fognak előadások tartatni és pedig következő programmal: Ordóégné Majláth Gizella a baromfitenyésztés irányeszméiről, — Balog János a lótenyésztésről, Leidenfrost Tódor a zöldtrágyázásról, Moravek jsv János a salétrom oldatos trágyázásról és a műtrágyázásról általában, Ordódy Lajos a vetőgépekről és az állattenyésztés irányelveiről, Bernhard Rezső a szőlők felújításáról., Ezenkívül lesznek még Léván gazdasági előadások, amiket a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek rendeznek. . És pedig január hóban a magyar-óvári gazdasági akadémia tanárai fognak 2—3 napon át szakelőadásokat tartani. A
100. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KŐZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 15.
ü KINEK
közgyűlés ezután elhatározta a kormányhoz intézendő feliratnak elkészítését, hogy állatSorsjegyei és értékpapírjai vannak, járvány esetében, ne mindjárt egy egész megye területére kiterjedő zárlat állapíttatnék meg, ha- Értékpapírjainál el akarja kerülni a veszteségeket, Sorsolásokról pontosan tájékozva akar lenni. nem egy szakértők által megállapítandó körzetre korlátozlatnék az. A párisi kiállításon való e Pénzügyi, tőzsdei és biztosítási ügyekben megbízható informácziókat óhajt, megyebeli résztvevés tervezetének kidolgozása egy bizottságnak adatott ki. Abraktakarmány szállítási kedvezmény idejének meghosszabbítása. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leiratában arról értesiti a gazdasági egyesületeket, hogy tekintettel az idei rossz termés következtében fenforgó kedvezőtlen gazdasági viszonyokra, a földmivelésügyi m. kir. miniszter megkeresésére a következő abraktakarmányok: korpa, olajpogácsa, PÉNZÜGYIUTMUTATÓ árpadara, kukoíiczadara és malomkonkoly neltéklettel, utóbbi az' egyedüli sorsolási lap Magyar205/o-os kedvezményes szállítása, nemcsak a ságon, melyet mint M E G B Í Z H A T Ó szakközlönyt f. év deczl 31 ig, hanem továbbra is visszai belügyi, pénzügyi'és kereskedelemügyi minisztériumok vonásig, de legkésőbb 1898. év deczember 31-ig marad érvényben, a fennebb emiitett Előfizethetni legczélszerübben postautalványnyal. leiratokban megszabott feltételek és módozatok, valamint az ugyanott körülirt igazolási Egész évre csak eljárás mellett. frt és *) Czukorrépa termelés az Egyesültkiadóhivatalában, ®50 kr. Államokban. Az amerikai Unió néhány államában házhoz hordva VII., Dohány-utcza 68. a czukorrépatermelést törekednek felkarolni, különösen Kaliforniában, hol .a répa czukbrtar" Mutatványszámok ingyen és bérmentve. ' talmát 16%-ra mondják, de New-York és. Colorado államokban is közeledik a terv megvalósulásához, mert már több helyen kezdettek S zakértő szőlőművelésre czukorgyárakat építeni. Az Egyesült-Államokban jelenleg 409000 tonna czukrot állítanak elő, evvel szemben pedig 1700000 tonna nyers czukrot importálnak. Hozzávetőlegesen kiszámították, hogy a mostani lakosság czukorszlikségletének előállítására Louisiana czukornád termésén kivül 1 millió holdon termelt répa l v a s m á n y u l az ü n n e p e k r e lenne szükséges; ha e czélra 1 millió hold ötermelésének mu most búzát termő területet használnának fel, .... v„„lti ára 3 frt.), mely tetemesen csökkenne az Egyesült-Államok eddigi lagy album alakú oldalon, 36 O ábra és fényképpel, SO kiváló magán szölStelep tanulságos leírásával, buzatultermelése, ami mindenesetre kedvezően, tuek az 1898. évre szőlő BORÁSZATI NAPTAHT, befolyásolná jelenlegi búzaárainkat. i - A ..nÖRASZATI LAPOK" kiadóhivatala Budapest (Köztelek), Üllöi-út 25. sz. Előfizetési ára 'Hibaigazítás. Az 502. sz. feleletben, a égy évre 5 frt; félévre 2 frt 50 kr. 6-ik bekezdésben magas viz-tartalom helyett' zsir-tartalom szedetett. Bár magától érthető e nyomdahiba, felhívjuk reá a kérdésttevő figyelmét. A gabonaüzlet és gabonauzsora. Mega „Little-Giant darálógép" emlékeztünk már arról, hogy az idén több ízmelyen mindennemű magvat sőt tengerit csutkával ben fordult elő, hogy mezőgazdák előre eladván is a legegyszerűbb módon lehet darálni. termésüket, a rossz aralás folytán szállítani képesek nem voltak. A temesmegyei kubini Á r a t e l j e s f e l s z e r e l é s s e l 53 f o r i n t . járásban 900 kisgazda igy előre eladta termését A daráló szerkezete olyan, hogy az a járgányt is alacsony árban, -a melyen most nem szállít, a magában foglatja. vevők pedig mai árat véve alapul, perrel követelik a szállítást. A beperelt gazdák most S Z Ü G S uz^oravétsóg miatt följelentést adtak be a Budapest, VI., Nagimező-utcza 68. sz. vevők ellen, sőt pártjukra állott a temesmegyei közigazgatási bizottság is, mely éz"ügyben az igazságügyminiszterhez tett fölterjesztést, A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 11-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen Miklós Ödön elnöklése alatt a ' tagok szép száínmal vettek részt. Az elnöki megnyitó után felolvastatott az ügyvezető-titkár jelentése az egyesület folyó évi működéséről s pénztári állapotáról, beterjesztetvén egyúttal az 1898. évi költségelőirányzat is. A közgyűlés a jelentést megelégedéssel vette tudomásul saz 1898. évi költségelőirányzatot elfogadván, dr. Tnrnay Gyula és Orczy Gyula indítványára Miklós Ödön elnöknek az egyesület ügyeinek buzgó és tapintatos vezetéáeért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Megválasztattak alelnöknek : Bay Barnabás, igazgató-választmányi tagoknak Bárczay István, Gröber József, Jekkelfalussy Andor, Khon Gábor, báró Badvánszky Géza, Badvány István, Munk Soma, Stein Zsigmond és Sztanés ezek hajtásához alkovics .János. Miklós Ödön elnök előterjesztékalmas járgányokat olsére az egyesületnek a Gazdasági Egyesületek csó árban, telji Országos Szövetségébe való belépése, s a losság mellett szállit: szövetség alapszabályai Függelékének az egyesület alapszabályaihoz csatolása egyhangúlag S z ű c s Z s i g m o n d , elhatároztatott. Budapest, VI., Nagymezo-utcza 68. sz.
a Pénzügyi Hirlap
I
BORÁSZATI LAPOK
£egjo€§
daráló
Zsigmond,
Sisőrendii gyártmány. Szecskavágó-gépek.
ÍOÖ
SZAM. 7-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÖ
lő
1759
hús pörkölt v40—52, sertéshús szerb szalonnával 40 — Említésre méltó eladás nem történt. Készrozs gyengébb volt, minőség szerint 8'30— 48—, szalonna nélkül 40—51, sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) 52—58, sonka nyers 1 kg. 35 frt Pest paritással kelt. el. 60—80, füstölt belf. csonttal 0-7—0-9, csont nélkül 0'90 Árpa jobb fajtákban szilárd. Budapesti gabonatőzsde. —1-—, sonka füstölt külf. csont nélkül 1- 1-20, Tengeri ugy ó, mint uj áruban szilárd. szalonna sózott 1 q 50 0-752 0, füstölt 55—57-0, sertésZab tartott. (•Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi zsír bordóval 530—54'0, hordónélkül 52-0—52-0, kolbász Határidők lanyha Newyork és a készárupiacz ezég jelentése.) , füstölt 60—72, szalámi belföldi 150 elégtelensége folytán gyengén indul'ak, később azonban nyers 1 kg. Az időjárás a hét kezdetével enyhe és száraz yételre megszilárdultak. — 180, külföldi , malacz szopós élő 1 db —• , volt, mig később borús és esős idő következett be. A tisztított 70—95. . Következő kötések történtek. hét végével az ország minden részéből erősebb havaBaromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 11.30, zásokat jelentettek és igy végre a vetések is védő Köttetett. Déli zárlat. csirke 0 7Q—l'O, kappan hizott 1-30—2-—, sovány —.— takaró alá jutottak. A vízállás rendkívül alacsony, —•—, récze hizott 180—2'80, sovány 1-20—1-80, tud 11-72—11-79 •— 11-78—79 daczára annak a Budapest alatt lévő hajórakományok, Tavaszi buza hizott 3-50—6-50, sovány 180—3 —, pulyka hizott 2 20 9-10 910—12 bár erő megfeszítéssel még beérkezhettek. Külföldön őszi buza . . - 4 50, sovány 0" 0 —. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt Őszi rozs . . az időjárás nagyobbára esős volt. 0-75^-1-—, 1 kg. , csirke 1 db 0-50—060, 1 kg, •8'58 8-58—60 A külföldi piaczokon a viszonyok alig változtak. Tavaszi rozs , kappan hizott 1 db 0-60—1-10, 1 kg. — — • — , — 6-33-35 A fogyasztás továbbra is csak gyenge bevásárlásokat Tavaszi zab . récze hizott 1 db 070—1-30, 1 kg. 40-60, félkövér 1 db eszközöl, a spekuláczió pedig tartózkodó. Élénkebb te0:40—0-85, lud hizott 1 db 2-50—3, 1 kg. 0-44-0'50 vékenység csupán Amerikában uralkodott, a hol a Nov. tengeri. . félkövér 1 db 1-20—2-—, 1 kg. 37—42, pulyka hizott 5-34-5-38'— 5-38-39 téli vetések állása felöl beérkezett kedvezőtlenebb hirek Uj tengeri . 1 db 1-80—3-—, 1 kg. 45-70, félkövér 1 db 1-20—2-—, • • 12-10-20 és a látható készletek e héten bekövetkezett nagyobb- Uj repeze . , 1 kg. 40—60, ludmáj 1 db 20—1-—, 1 kg. 1-50-1-90, mérvü apadása jobb vételkedvet eredményeztek, melyluÜzsir 1 kg. 70—0 90, idei liba 1 db —•—•—. nél az árak is gyorsabban emelkedtek. Csupán a hét vége felé lett a hangulat valamivel csendesebb. A konSzeszüzlet. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-50—1-20, csuka 0-40 tinentális piaczókon nem észlelhettünk javulást. Angliá- 1 - - , ponty (dunai) 0'40— 1'—, süllő —• •—, keban az árak tartottak maradtak, mig a franczia piaSzesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselőcsege —• , márna 0-30—0 60, ezompó 0-40—0-50, ezokon a behozatali szükséglet daczára inkább csökkenő tudósítása.) angolna 0" 0'—, apró kevert 0-08—0-35, lazacz -, volt az irányzat. Németország, Belgium, Németalföld és, pisztráng —• •—. A szeszüzletben a hét elején változatlan iránySvájczbaa a forgalom tartott árak mellett korlátolt zat uralkodott és az árak a multheti zárlatjegyzés Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0-08—0-10, szerint záródnak. Finomított szeszben a hét elején va0-—, tejföl 028—0-35, Nálunk ugyancsak csendes a hangulat a kenyér- lamivel jobb kereslet uralkodott és az ára 55'75 —56 lefölözött 0-05—0-08, tejszin 0magvakban is csak a legutóbbi napokban volt élén- frton kelt el azonnali szállításra. Élesztőszesz azonnali tehénvaj (tea) 1 kg. 1-10—1-40,1. rendű 0-80—1-—, II. r. 0'—, Margarin I. rendű kebb forgálom. Az árak ugy buza, mint a többi czik- szállításra 55-50 frton kelt el nagyban, és 56-50 frton 0'40— 60'—, olvasztott 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0'16—0-22, juhkekben csak nehezen tarthatták magukat. kicsinyben. ,'emmentüró , liptói 0-54—0-56, juhsajt 0' Az üzleti hét részleteiről következőket jelentthali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-65—0-70. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyershetjük: Buza a hét kezdetével alig talált érdeklődésre. A szesz e hétnek elején valamivel élénkebben volt kiLiszt és kenyérnemü. Fehér kényét-. 1 kg. frt malmok továbbra is nagyon korlátolt lisztüzletre való nálva, de változatlan bécsi és budapesti kontingens 0-16—0-22, barna kenyér 0-14—0-18, rozskenyér 0-10 nyersszeszjegyzések folytán az árak változatlanul jetekintettel teljesen tartózkodóak voltak és gyenge for—0-11. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —"—, 1 —•—, galom mellett az árak olcsóbbak lettek. A tengerentúli A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17 75— állandóan magasabb jegyzések teljesen hatástalanok Toiás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 44-50—45"0 maradtak és csak később eredményeztek jobb vétel- 18-— frt. Bécsi jegyzés 18-40—18-60 frt kontingens nyersn. oszt. (1440 db.) 38—42, meszes 35-0—36, orosz tojás kedvet a mi azonban nemhogy az árak javulásával, 100 db. —, tea tojás 34'—, törött tojás 2-1Ő—2-50. hanem — elég rendkívüli jelenség gyanánt — további szeszért. Prágai jegyzés 54" 54-13 frt adózott burgoárcsökkenéssel volt kapcsolatos. Ennek magyarázata Hüvelyesek. Lencse • magyar 1 qfrt 14—18, stokeabban található, hogy az eladásra kerülő nagyobbára nyaszeszért. 28—36, borsó héjas magyar 6-5—12-—, koptatott Trieszti jegyzés 10 25—10-50 frt kiviteli szeszért. raui most beérkező hajóáru tulajdonosai, nem akarják az magyar 14—18, külföldi 20—24, bab fehér apró 7—12, áttelelés koczkázatát átvállalni és sietnek az alkalmat 90°/o tartályokban. nagy 6—14, színes 9—14. Akivitel e hétnek elején szünetelt. felhasználni, hogy árujokon túladhassanak. A spekuláZöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2. 4'—, 1 q Vidéki szeszgyárak közül: Nagyvárad, Lúgos, czióban nincs bizalom a jövő áralakulása iránt, és ta2-0—3'0, Petrezselem 100 kötés 35"—, 1 q 5'0—5*0 vaszig az eladással nem akar várni. A multhétkez viszo- Arad, Losoncz, Baja változatlan, "a többiek 13 krral zeller 100 drb V) 2-—, karalábé 0-8—1-2 vöröshagyma nyítva az árveszteség 15 kr. mm.-ként, a forgalom olcsóbban zárulnak. 100 köt. 610-—, 1 q 3-50—5'—. foghagyma 100 köt. 00.000 .mm. a hozatalok 120.000 mm.-t tesznek ki. Budapesti zárlatárak e héten-. Finomított szesz Rozs kezdetben még megfelelő — multheti ára- 55 75—56.25 frt, élesztőszesz 55"50—56 — frt, nyers-, -10—20, 1 q 15-0—18-0, vörösrépa 100 drb 1-—M—, fehérrépa —, fejeskáposzta 2 0—5'0, kelkáposzta 100 drb kon volt értékesíthető, a hangulat később azonban el- szesz adózva 54.75—55-25 frt, nyersszesz adózatlan lanyhult és a vevők tartózkodó álláspontot foglaltak el. 14-50—15.— frt, denaturált szesz 19 50—19.75 frt. 0-50—2-0, vörös káposzta 4'0—6-— fejessaláta 00-—, kötMt saláta — 0—, burgonya, rózsa 1 q 2-— Az árak igy ca. 10 krral csökkentek és minőség szerint Kontingens nyersszesz —. ;—. sárga 2-30—3'—, külföldi —•—•—, fekete retek 100 8.40—50 frtnál több helyben és Budapest távolságában Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül 2-50, •—,, átvéve nem volt elérhető. Gyengébb minőségű áru egy- budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel- drb 0-60—1-40, uborka nagy salátának 100 db—•—, savanyitott —•—••—, savanyítani va,Ió 100 db —• általán csak nehezen adható ei. lett értendők. zöld paprika 0" 0"—, tök főző 20—40, zöldbab 0Árpa (takarmány és hántolási czélokra) gyenge 0-—, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —••—, fejtett 1 lit. forgalom mellett ártartó. Gyárosok épugy mint hizlalók —•—, tengeri 100 cső —• •—, karfiol 100 db 8-0—10, helyben illetve Kőbányán átvéve 6. 6.35 forintot paradicsom 1 kg. 0-0-—, spárga —• •—, torma fizettek. Állomásokon átvéve jobb minőségű áru ugy az A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban export, mint belföldi számlára továbbra is jó érdeklő(en gros) eladott élelmiczikkek árairól. désre talált, a kínálat azonban lényegesen gyengült s a Gyümölcs. Fajalma 1 qfrt18—35, köz. alma 12—18, forgalom ennélfogva korlátoltabb ; a délivasut mentén Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezefajkörte 2b—30, közönséges körte 10—18, szilva magva8. 9.25 frt, felvidéki áruért 7. 8.— forint, tisza- tének jelentése 1897. deczember hó 11-éről. váló 0-——0-—, vörös —, aszalt 18—24, cseresnye faj vidékí áruért 5.75—6.80 frtotfizettekállomásokon átvéve, —, közönséges —, meggy faj , közönA forgalom a hét utolsó napjaiban megélénkült Zab gyengébben vplt kínálva, a kereslet azonban séges , ringló , baraczk kajszin , szintén mérsékeltebb. Az árakban alig van változás és és daczára a tetemes beküldéseknek, — általában tar- őszi ———, dinnye görög nagy 100 db — ,. kicsi tott árak mellett — az elhelyezés elég gyorsan volt szín és tisztaság szerint a forgalomban volt 6000 mm.-ért , sárga faj —• •—, 1 kg. közönséges lehetséges. 6.10-6.35 frtotfizettek.Jó minőségű áru 6.50 forintig szőlő 1 kg. 0-30—0-45, csemege — - , dió (faj, papirNyulak nagy tételekben 1.10—1.15 frttal adattak, jegyez. héju) 24—28, közönséges 18—24, mogyoró 22—34, Tengeri elszállítási czélokra továbbra is jó ke- kisebb vételeknél 1.20—J.30 frt. Fáczánok élénken ke- gesztenye magyar 8—14, olasz 14—18, narancs messiresletnek örvend, a tulajdonosok lényegesen felemelt resve párja 3 írttól 3.20 frtig, fogoly párja 1.80—1.90 nai 100 db 1-2—2'0, pugliai —'—•—, mandarin 1-80— követelései azonban az üzlet forgalmát megnehezítik. frt. Szarvas 40 kr, őz 60 kr egészben kg.-ként. Vadlúd 2-—, czitrom 0 80—1'—, füge hordós 1 q 17—18, kodarabja 1.40 frt, vadkacsa 60—70 kr. Ó áru, melyből a készletek tetemesen csökkentek, szorús 1820, datolya 42—50, mazsolaszőlő 40—70, Vágott baromfifélékben élénk az üzlet. Vágott egres 1 lit. .——, eper 1 kg. 6.20-6.30 frt között adatot el helyben. Dohos áru 5.— — kr. frton kelt eb Uj tengeriért a tiszavidéki állomásokon kövér liba 48—52 kr, pulyka 52—54 kr, kacsa 54-56 4.75—4.90 frt, a Bánátban 4.40—4 60 frt és a Bácská- kr kilónként, kappanok 90—1.10 forint darabja. Fűszerek és italok. Paprika 1. rendű 1 q. frt ban — Újvidék távolságában — 4.60 frt körül fizettek. 35—52, II. rendű 18—30, csöves 30-30—, (száHusüzlet lanyha, főkép pedig vidéki ser:éshusárak Román áru (üj) Predeál és Verciorován 3.50—75 frton a nagy felhozatalok miatt ismét estek, egészben 44—48 rított) . köménymag , boríókamag kelt el transito és á 4.25 frt elvámoltan. . mák 1 q. frt 18—26, méz csurgatott 0"25— kr kg.-ként. Szopós, malaczok keresettek, kilója 85 kr. , Olajmagvak: Káposztarepezében e héten sem Birkahús csak igen gyengén keresett; kg.-ként 24 krt 0-40, sejtekben 1 kg. 0 40—0-70, szappan szín volt forgalom. Jegyzéseink inkább névlegesek jó mi- alig lehet'elérni. közönséges ————, fehérbor asztali palaczkban 1 lit. nőségű áruért 13. 13.50 frt, gyengébb 12.50—13.— Gyümölcsüzlet élénk, fajalma 35—40 kr, körte 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi frt. Bánáti repeze 12. 12.75 frt. Gomborka kb. 10.50— pálinka palaczkban 0'——0"00, ásványvíz palaczkban 30—45 kr. Nagy papirhéju dió 30 kr, apró közönséges 12.— frt, vadrepeze kb. 5.50—6.25 frt, lenmag 10.75 frt20—25 kr. Budapesten. Hideglmsrásár az Orczy-uti élelmi piaezon. 1897. Vajban élénk a kereslet, árak változatlanul tarHüvelyesek: Babban a hangulat továbbra is csendeczember 14-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság tottak. , des ; a vételkedv korlátolt és igy üzlet nem fejlődött. Ab jelentése a , Köztelek" részére). Felhozott Budapestről Élő' hal gyérebben fogyott. Baja-Zombor 7.25 frtot, törpe babért Félegyházán 8.— 49 árus 127 db sertést, 2 árus 19 db süldőt, 5148 kg. frtot, barna babot (dunamenti) 6.75 frtot jegyzünk. friss hust, 474 kg. füstölt hust, 5172 kg. szalonnát, Köles változatlanul 4.90—5.— forinton jegyez. 1675 kg. hájat és kg. kocsonyahúst. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen Vetőmagvak: Vöröshere változatlan csendes. MiVidékről és pedig a szokott községekből 56 db nőség szerint bánáti 30. 33.— frt, durvaszemü tése. Budapest, 1897. decz. 13-áa. sertés. felvidéki áruért 37.-42.— frtot fizetnek. Lucztrnát csak Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser-' Ilus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt ' 46—56 szórványosan kínálnak és hazai termésű áru 40.—45.— tésbus 4 kg. 5C—56, 1 q 4800-5000, süldőhus 1 kg. frton jegyez. Muharmag 5.50—75 frtot ér el helyben. II. oszt. 40-46,. III. oszt. 30-40, eleje I. oszt. 40—52 II. oszt. 34-40, III. oszt. 30-34, borjúhús hátulja I. 52—60, 1 q 5000-5800, füstölt sertéshús 1 kg. 60—68, Bükköny helyben 5.50—75 frton jegyez. , oszt. ŐO— 64, II. oszt. 50—60, eleje I. oszt. 50—56, II 1 q 5600—6400, szalonna zsirnak 1 kg. 60 , 1 q oszt. 44—50, birkahús hátulja I. oszt. 30—36, II. oszt. 5800 , füstölt szalonna 1 kg. 58—62, 1 q 5400— . Napi jelentés 1897. deczember lé. 28—30, eleje I. oszt. 24-34, II. oszt. 20—24, bárány 6000, háj 1 kg. 56 , 1 q 5400 , disznózsír 1 eleje 1 db —.—•—, hátulja —• •—, sertéshús magyal kg. 60—62, 1 q 5800- 6000, kocsonyahús 1 kg. 25—32, Készbuza ma gyengén volt kinálva, a malmok szalonnával elsőrendű 1 q 48—50 0, vidéki 40—48, sza- 1 q —-— azonban nagyon kevés vételkedvet mutattak, elkelt ..füstölt sonka 1 kg. 60—68, 1 q lonna nélkül elsőrendű 50-54, vidéki 43—50, sertésliéhány ézer'mm. és az árak gyengék maradták. krig.
KERESKEDELEM,TŐZSDE
1760
KÖZTELEK,
1897. DECZEMBER
E ö Í5.
Hideglmsvásár a -Gara»y-téri élelmi piaczon. , Löwinger Sal. Nyőgér ... ... 26 — — — 1897. decz. 14-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Löwinger József," Sárvár 28 — 27 — jelentése a „-Köztelek" részére.) F,elhozott Budapestről Neumann testvérek, Arad 40V2 — 36— 41 árus 54 db sertést, — árus 10 db süldőt, 2000 kg. Rudnyánszky G., Felső-Átrak... 23 — 21 — friss hust, 300 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, 400 kg. Stefany testv., Bécs-Ujhely „.21 — — — hájat. Vidékről és pedig a szokott helyekről — árus Windisch József, Zákány 26 — 21 — 168 db sertés, kg. friss hus. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss serErdélyi liizó ökrök. Eladók: téshús 1 kg. 54-64, 1 q 47( >- SOS siildöhus 1 kg. Br. Bors és tsa, M.-Vásárhely... 39 . — 37 — 56—60, 1 q 4900—5000, füstölt sertéshús í kg. 60—72, — — — 1 q szalon i - jS, 1 q 5400— Farkas & Mendl, Szászrégen. ... 33 — — — 5500, füstölt szalonna 1 kg, 64»-80, 1 q , háj Farkas & Illyés, Marosvásárhely 32 1 kg. 60—62, 1 q , disznózsír 1 kg. 62—64, Német hizó ökrök. Eladók: 1 q — — , , kocsonyahús 1 kg. 36—44, 1 kg. Blau testvérek, Temesvár 41 —.39 — , füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q krig. Deutsch testv., Brünn ... 39 — 38 — Budapesti takarmányrásár. (IX. kerület Mester- Gyár-részv.-társaság, Arad 4lVa — 39Va — utcza, 1897. decz. 14. & székesfőv. vásárigazqatStágHacker Miksa, Sopron 3» — 35Va — jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokoít Holzer Károly, Floridsdorf. — — — községekből 125 szekér réti széna, 70 szakér muhar, Józsefvárosi spirituszfinomitó- 23 35 zsupszalma, 30 szekér alomszalma, — szekér takargyár, Temesvár 4-2 — 39 — mányszalma, — szekér tengeriszár — szekér egyéb Neumann testvérek, Arad 42 — 37 — takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, kCles stb.) és Kálmán, Nagyvárad 43'/2 — • .40Vji — 1500 zsák szecska. A forgalom közép. Árak q-knt a Lederer Löwinger Ignácz, Jánosháza ... 397a — 38 — következők: réti széna 220—290" muhar u] 230—260, Malota Vincze. Slavicin ... ... 31 — — — zsupszalma 140—160, alomszalma 110—130, egyéb 31 — — — takarmány , lóhere , takarmány- Pialek Márton, Winau 40 — 36 — szalma —tengeriszár , luezerna , Pollak Miksa, Arad 40V» — 38Ys — - — , sarjú - — , szalmaszecska,. 170—190, széna Seidl és Bader, Pohrlitz Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy . «j , zabosbükköny —— . Összes a vesztegvásár szombaton tartassák meg. Igy tehát a kocsiszám 275, suly 275,000 kg. tüdővész és a száj- és körömfájás miatt elzárt területről való állatok szombaton a vesztegvásáron adódhatnak el. Az állatoknak pénteken kell megérkezniük. Állatvásárok. A cs. kir. alsó-ausztriai helytartóság rendelete Budíii;esti szurómarhavásár. Deczember hó 14-én szerint nov. 18-tól a következő vidékek záratnak el: A székesjevárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Tüdővész miatt: Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony, ielentése. Szepes, Trencsén és Turócz megyék, továbbá PestFelhajtatott: 117 drb belföldi, db galicziai, Pilis-Solt-Kiskun megyének gödöllői és váczi járása és Pozsony sz. kir. város. drb tiroli, 51 db növendék élő borjú, 25 db élő Száj- és körömfájás miatt: Alsó-Fehér, Bácsbárány; 22 drb belföldi, 198 drb galicziai, 16 drb Bodrog, Hunyad, Torda-Aranyos, Nógrád és Szeben tiroli, 113 drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb megyék, Kecskemét és Kolozsvár sz. kir. városok. ölött bárány, — drb élő kecske. A borjuvásár lassú lefolyású volt. Bécsi sertésvásár. 1897. decz. 14-én. (SchleifelÁrak a következők: Élő borjuk: belföldi 16—24'— der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Közírtig, kivételesen — frtig dbonkint, 34—44 frtig, kivé- teleit" részére). telesen 45 frtig súlyra, növendék borjú frtig, Felhajtás: 5672 lengyel, 5486 bakonyi sertés. kivételesen — frtig dbonkint, 21- -22 frtig súlyra. Az üzlet lanyha. Ölött borjú : belföldi 48—85, tiroli 56—58 frtig, galiÁra kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélcziai 46—56 frtig, növendék borjú frtig dbkint, kül : prima 42—42'bO kr, kivételesen — kr, közepes ölött bárány —•—•— frtig, bécsi ölött borjú 52- 60, kiv. 37—41—kr, süldő 28—38 kr. — frtig súlyra. Élő bárány 8—8-50 frtig, kivételesen írtig Bécsi szuróinariiavásár. 1897. decz. 9-én. Felélő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü 3489 borjú, 1877 élő sertés, 2622 kizsigerelt Budapesti juhvásár. 1897, deczember hó 13-án. (A hozatott: sertés, 460 kizsigerelt juh, 540 bárány. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság A borjú-, és sertésüzletnél az irányzat lanyha jelentése a „Köztelek" részére). volt. Az előbbenieknél kilónkint 2—4 krajczár, utóbFelhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 35, feljavított biaknál 2 kr esés állott be. Kizsigerelt 'sertések és iuh —, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány , rosszabb minőségeknél a későbbi órákban még nagyobb íecske —, szerbiai —, angol keresztezés —, ro- yolt az árlianyatiás. -"•'••-••••' durvaszőrü 427 db. Árak kilogrammonkint: -kizsigerelt borjú 30—42 kr., prima 44—52 kr., primissima 54—38 kr., élő borjú Birkavásár lassú lefolyású. volt. kr., prima kr., primissima (—) Árak a következők : Belföldi hizlalt ürü —: frtig páronkint, — 20 frtig 100 kiló élősúly szerint, kr., fiatal sertés 32—42 kr., kizsigerelt sertés nehéz 46—51 kr., süldő 40—50 kr., kizsigerelt juh 28—38 kr., feljavított juhok •—, kiv. 0 frtig páronkint, —-0, kiv. — frtig súlyra, kisorolt kosok —___—•—, kiv. bárány páronkint 4—12 kr. — frtig páronkint, —, kiv. — frtig súlyra, kiverő Bécsi juhvásár. 1897. deczember 9-én. Felhajtás juhok —' , bárány ——, kecske ——0'—, szerbiai 0-— , angol keresztezés , romániai j —, 310 db juh. durvaszőrü 6- -12 frtig páronkint, 100 kiló után — frt. A vásár teljesen üzlettelen, árak még nem jegyezhetők. Bécsi vágómarhavásár.] 1897. decz. 13. A bécs Árak : export juli páronként —• .—, raczka marha- és huspénztár jelentése. ———•—, selejtes'juh 0íri. Összes felhajtás 4674 db. Ebből magyar 3287 db, galicziai 541 db, bukovinai 102, németországi 744 db, Hizott 2648 db, legelő 581 db, fiatal 1445 db, ökör Szerkesztői üzenetek. 3.365 db, bika 469 db, tehén 683 db, bivaly 157 db. A szombati vesztegvásárra 355 drb hajtatott fel. A felhajtás a mult hetinél 600 dbbal nagyobb volt. Az üzlet a Vásár kezdetén nehézkesen indult meg, a lanyha irányzat nem annyira a nagyobb felhajtásnak, mint inkább a rossz minőségeknek és a kedvezőtlen időjárásnak tudható be.'A délutáni órákban az üzletek megkötése nagy árvisszaesést mutatott: prima minőségnél lVa frtot, a többi minőségeknél 2 frt, sőt azon felül is. A vásár vége felé még néhány száz db eladatlanul maradt. Arak: prima magyar 37—39-50 (40-50) frt, szekunda 32—30 frt, tertia 27—31 frt. Galicziai prima 37. 39.— (—•—) frt, szekunda 33—36 frt, tertia 28—32! frt. Német príma 40—42-50 (-'.—), szekunda 34—39, tertia 30—33 frt. Konzervökrök . 20-—28'— é. s., rosszabb minőségű —— frt é. s. Bika 20—-31*— (—) frt é. s., tehén 19—29~ frt é.s,, bivaly 16—20'— frt ó. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden P/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) .
K. F. urnák. „Néhány szó a haszonbéri szerződésekről" ez'.' közleményét' sajnálatunkra néni h^szn^l: hattuk. ' ' ', '•' 1 P. Z. prnak, LB-íɧgK. B. Ipáiét illetékes e^tézés végett' az Agrár-bankhoz tettük át, ahonnan direkte méltóztatik megkapni a tájékoztató nyomtatványt. Kalácsai tiszttartóság. A Rázsó Imre jelentése még nem jelent meg. Megjelenéséről s' a megszerzés módjáról annak idején a „Köztelik" olvasói'. értesítve, •lösznek. . Á. K. urnák, Munkácp. .Véleményünk szerint nincs jógezime árra, hogy költségei megtérit'e.sét fyfrfn telhesse, .mert az utazás első sorban az Ön érdekében volt szükséges és mert a költségek megtérítését senki sem igerte.^ ^ ^ A felelet a \.Közte\ek?
•
ÍÓO. SZÁM. 7-lk É f f l O L Y Á É f s
vészben vagy serléskolerában betegedtek meg, de erről határozottabban csak a kórjelenségek tüzetesebb isme* rete alapján lehet nyilatkozni. Ha az állatorvos sertésvésznek mondja a betegséget, ugy részünkről nem látunk okot arra, hogy véleményében kételkedjünk és a kezelés iránt is csak ő tehetne ez esetben, javaslatot. 6. 0. urnák, Terebend. Az 1868. évi LIII. t.-cz. 19. §. szerint csak mnpiliMnos és nem, elkerülhetlenül szükséges munka tilos. Ha . tehát valaki szükség által szorítva sürgős mezei munkát vasárnap végeztet, nem büntethető, ha előleges engedélyt erre nem is kért. A mondottak szerint ön tehát nyugodtan bevárhatja az ügy tárgyalását, csak arról gondoskodjék, hogy a sürgős szükség fenforgását bizonyítani is 1udja. Biztosítási díjengedmények visszatérítése. Akir. kúria ismételten állást foglalt amaz elv mellett, hogy hasonló esetekben'a díjengedmény a biztosító társaságnak kártérítés czimén- visszafizetendő, mert ha a szerződés a keresk. törv. 485. §-ának 4. pontjában foglalt okból szűnt meg, azt kétségtelenül a biztosító fél okozta. (Kir. kúria 311/93. Dt. XXXV. 308.) A jelen esetben legfölebb abba lehet kapaszkodni, hogy az engedmény annak fejében adatott, hogy. a' biztosítás több évre terjed, három év pedig már megfelel a több fogat Sz. Gy. urnák, Monostor. Hanna, árpa, velőmag,, a f. évi orsz. sörárpakiállitás katalógusa nyomán a következő gazdaságoktól szerezhető be: Ivánka Oszkár Marczali gazdasága (Nógrádmegye).. Cz'oher testvérek Kajsza (Nyitramegye). Tavarnoki báró Stummer Sándor, uradalma Nagy-Bodok (Nyitram.). Rudnyánszky György Felső-Attrak (Nyitram.). Karsai Vilmos és néhai Karsai Albert örökösei Puszta-N.-Telek (Pestm.). GrófDessewffy Aurél uradalma Büd-Szt.-Mihály. — A budapesti kir. központi távirdaraktárban levő elhasznált, távirdasodronyok. gazdasági czélokra. mérsékelt áron a következő feltételek mellett adatnak el: 1. A sodronyt szőlőmüve-, lési, - kertészeti vagy más gazdasági, czélra igénylő gazdasági egyesületek vagy gazdák folyamodványaikat a kereskedelemügyi minisztériumhoz intézzék. Azonban kijelentendő á czél, melyre a sodrony kéretik s továbbá a távirdai raktár, hol az illető a sodronyt átvenni kívánja. 2. A kérvényhez xcsatolandó az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, vagy a megyei gazd. egyesületnek, esetleg a közgazdasági előadónak 50'krajczáros bélyeggel ellátott igazolványa arról,,hogy a sodrony mi czélra szükségeltetik. 3: A kérvények '.mindig a? illető év január havában nyújtandók: be. 4. Az elhasznált távirdasodronyok háromféle vastagságban ^kapható®? - a) 5 .milliméter átmérővel 100 kg. ára 9 forint.' b) 41/2 V „ ' 100 „ „ 9 ,, „ 100 „ 10 „ . c) 3 „ . Ezer folyóméterre szükséges az 5 milliméteresből" 155 kg,, a 4V? mm,'bői' 125 kg., a 3 mm;Jből 55 kg. Az
Orsz. magy. srazd. egyesület tulajdona.
Az egyesületi tanács Jelügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E, szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás.
I Elsőrangú hazaigyárt
mán/.
Magyarország legnagyobb és egyeíüli gazdasági g é p g y á r a mely a gazdálkodáshoz szükséges
mai számában jpn- Ifem- rajtunk nnflt a késedelem., M T s s s s e s "Tfcfl amiért egyébként szíves elnézését kérjük, , gazdasági gépeket gyártja. P. h. urnák, Ozegléd'. Nem' hivatásunk ugyan sorsjegytuilakozódásokra piegfelelni, de tekintettel árra, hogy ön czeglédi lakos, privát passzióból kigusztáltuk a Rendelések megtétele előtt kérjük minden Egyeseladások : Magyar liizó ökrök. Eladók : húzások eredményeit. Sajnos, nem méltóztatott nyerni szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk 1 egy fabatkát sem, amiért is fogadja a szerkesztőség fordulni. Ár Ár élénk részvételét. Gyárrészvénytársaság, Arad ... 39Vs — 341/a • — : Bács-Feketehegy. A közölt leirás Cs. ©y. urnák, Részletes árjegyzékkel .Grübitsch ... .... 27 — — — ból csak általában emésztési zavarokra lehet következGrunwald & Co., Budapest ... 37 — 34 — I és s?akszerü felvilágosítással díjmentesen szoltetni, de ezek okáról, illetőleg á'betegség:t»laj3ojtópeni Lederer & Kálmán, Nagyvárad 40 — 37V» - — Löwinger 1., Jánosháza 30 — 27>/2 — természetéi öl az adatok gépírni felvilágosítást sepr nyújtanak. Mindenesetre lehetséges, hogy az állatok sertés-
1761
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 15.
100. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .
KOSZEN
Tokodi, Dorogi és Ebszönyannavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka A és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek száritására,
| >
W J T
összes gazdasági ipari és házi czélokra leg-ki-tű.n.őbTB m i n ő s é g - b e n l e g - ] u . t á a y o s a . ' b " b a a m
M
^
W
/E
W
• • . i r n l F l ^ Í m M
á
B 5
[ M M
M ^ f m l m l F l J
W
kaph.ató
kőszén-nagykereskedőnél,
M
B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 8 0 . sz.
A. cs. és kir. szab. Hitelintézet k ő s z é n - o s z t á l y á n a k vezérképviselete.
Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, B U D A P E S T E K , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1884. Avbnil. Rlnii*: T E L E K I G é n gróf. Alelnök: C 8 Í T O S 8 T Béla. IgazyaUsági tagok: tNDüiSRY CkZk gróf, BUJANOTICS SÁNB03, BESSEWFFT ABISTIB, PÍ'SPÖKV EMU BIBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI K Ál. MÁN, SZIMSSY ZOLTÁN, SZÖNYl ZS16B0M), TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: s z ö i r n Zrtitmond.
Fuehs Hermáim W T
tejgazdasági edények gyára
47eo
B U D A P E 8 T , VI., Szondy-utcza 35. sz. Edény gyártmányaim ugy ségben, mint ár tekintetében nos elismerésben részesülnek.
Az O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint híven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
minőáltalá-
Rendes vevőim közül felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet', a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot.
épület és á t a l á n y ( p a u s c h a l ) b i z t o s i t á s n á l rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. M T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, IO°/o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut .) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019 r. kir. államvasutak Igazgatósága.
Hirdetmény.
_ . pia-Magyarország-, Szeibia, liulgária cs Törökország között. ' i Az Ausztria-Magyarország, Szerbia,_ Bulgária és Törökország közötti közrétlen árufoi lomban 1898. érl^anu^ ,fkagz4iHt4s|r° érvényes áUalán?s "és ktilön határoSmányokat, v mint szab> déIi vasáttársaság (osztrák vonalai nak a szerb, bolgár és keleti vasutak állomásaival való forgalmára fryfnyes II rfsz, 1 füzet. Györ-Sopron-Tbe^furtf'vasulTé^a cs.' kir.8'száb. déU vasúttársaságom^™/ vomlakfálTomásai hó l-nsf éCivéoVesJ2?aSf azS'f'év? fa'nuárhőTtóTTr^ 'l893. í v ™ hő 1-töi érvényes IV. füzet összes pótlfkaik ai együtt hatályon kivül helyeztetnek. Az uj díjszabások az eddig írvényes dijsíabásokkal szemben megváltozott és pedig rész felemelt, részben leszállitott díjtételeket tartalmaznak. A 111. és IV. füzetben foglalt kivételes szabások közül a 21. számú ^zóda stb.)22. sz.^(borgany stb.) Myételeg díjszabások, teUntt nyesfa ll^szám^Wvételea dlfsTab^íép^mely ^ ^ o n k U ^ ^ ^ ^ M ^ u t S S f n ^ t o rész'l^füzltébe uj kivételes dijszal A fent jelölt díjszabásokkal egyidejűleg a uevozett u,.í.iunii..u » idiuib«ui .. lényegesen módosító uj üzletszabályzat lép életbe, mely állal az 1891. évi május hó 1-től érvényes üzletszabályzat pótlékaival együtt hatályon kivül helyeztetik, ' " igazgatóságainál példányonkint a^kö'vetkező árai oo kanhatók* a^szat letszabályzat 'péjdányai ugyancsak a részes pSlyákrál 2 füzet pedig példányonkint 2 koron " ' Budapest, 1897. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyúttal többi részes vasutak nevében is.
Bérbeadandó birtok.
Biharmegyében fekvő, IVagy-Ifarsány községházához tartozó, gazdasági- épületekkel kellően felszerelt, mintegy 1626 k a t . h o l d t e r i i l e t ü , l e g n a g y o b b r é s z t j ó minőségű s z á n t ó f ö l d b ő l álló
Tamási i puszta
gy°rE4r,Ardijszatbá™n.
fg:
I v A
I IS' • T
nagyban és
1899. s z e p t . 3 0 - t ó i h a s z o n b é r b e a d ó . Értehezhetni
Dr. Márkus László ü g y v é d n é l
sí*
4810
Nagyváradon.
31
kicsinyben.
Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
Eladó Báró
angol telivér BÁNFFY
ALBERT
mén. válaszuti
ménesében eladó:
3 d a r a b a n g o l teli-srér J?V„ é - s
Sl|
3
é v e s e k .
Értekezhetni Válaszúton a tulajdonosnál.
m é n .,4848
KÖZTELEK,
1 0 0 . SZÁM. 7 - i k É V F O L Y A M .
1897. DECZEMBER HÖ 15.
6. £einüaas,tfreitiergi. S. ajánlja, mint hosszú évek sora óta specialista teljes
szeszfőzde-it
mezőgazdasági
szeszfinomitóit és élesztő gyár berendezéseit, ugyszinte minden egyes és szakmába vágó gépeit és eszközeit,
GŐZGÉP-KAZÁMOKA
T,
Á r j e g y z é k é s feöltséervetés I n g y e n . ' M A G Y A R O n S Z Á G B A N S Z Á M O S nEFEKESTCZIJB..
Minden rendelés FRAMCO
'Ált Bordáit, puha, elpusztithatat-
Az általánosan kedvelt és elterjedt kitűnő minőségű, mély . fekete, fénytelen, kellemes érdességü,, gyorsan száradó és maradandó /s /. o Itt t :i b In in n s. ;i í
mmm
Álbion
Álbion
$
#
m
14
$ 3267
m
daráló-gépei
'
a legjobbak. Kapható
Oraepel Hugónál,
küldetik-
sor Sxives figyelembe!
fljjgf
!
rm m m
Budapest, V., külső váczi-ut 46.
vailászok, erdészek stb. részére.
Genua-Cords
Árjegyzék
Bársony chester.jószinü
a gazdaságnál szokásos bárminemű és nevű, uj é? régi irásfelületek befeketitésére szállít, használatra készen frt 1.80 és 3.50 kros bádogszelenczékben (tartalma »/* és.e/4 klgr.) az előállító
GRESCHIK GYULA, LŐCSÉN (Szepesvm.)
Továbbá: 1 drb táblamázeeset 60 kr. 1 palaczk legfinomabb higitott piros vonalbúzó-festék vonalhuzóecsettel 35 kr. Láda, szállítólevél és csomagolás 20 kr. Szállítás utánvét vagy készpénz beküldése mellett. Legczélszerübb a könnyen kiszámítható összeget, melyhez a csomagolási költség csatolandó, pénzutalványon előre beküldeni. Nagy vagy évi szállításoknál a bérmentesítésen felül tetemes árengedmény. Prospektusokat számt. elimcréssel és ajánlással ingyen. Törvényesen védett.
és
bérmentve.
A
készletben 71 szin, 21 minőségben I frt 02 krtól 3 frt 20 krig. Vadász-lenszövet 3 5 krtól, vízmentes 59 krtól felfelé. VadászUden vízmentes 2 frt 20 krtól, Vad ás zmelton 2 frt 20 kr. Jagdtweed 2 frt 50 krtól, vízmentes 2 frt 60 krtól. Vadászköper 3 frt 30 krtól, Vadász trikót 4 frt 10 krtól feljebb. Civil- öltönyszövetekben a gyűjtemény 450-en felüli nagy mintán a legjobbat _ nyújtja . Posztó, Buokskin, Kammgarn, Clieviot stb.-ben. Minták portomentesen küldetnek. 30 frton felüli rendelmények után a vám ellenében 10°/o Rabatt. 4453
"BaSl
ingyen
mesterséges borok szóló 1894. éri III. tönénjtzitt, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatotokat ellátva, egy füzetben.
Hüotailö telepítése. Irta: Rácz Sándor.
Nr. 123
Ára I frt 50
kr.
készítésének forgalomba hozatalának tilalmáról szóló
Törvény. Magyarázó jegyzetekkel ellátta:
Dr. Lónyay Ferencz. A r a
SO
Icr.
Tenyészállat-eladás. Özv. G r ó f F o r g á c h S á n d o r n é ő méltósága Pethő-Szinnyei uradalmában tiszta v é r b e n tenyésztett és az országos törzsk ö n y v i t bevezetett f a j t e h e n é s z e t é b ő l a következő tisztavérfi
simmentháli és allgaui tenyészállatok kerülnek eladásra: Az állat
>.|
Telivér simmentháli
1 Ella —269 — 2 Amanda —270— ,3 Csinoska — 283— 4 Ibir —242— .'5 Csorgó —306—
neme
tehén e. h. üszó bika
Jév |
hó
tehén'
43
e. h. üsző
10 Ibla —237-
„„
| nap
1894'májas július 1895 1893 januar 1896 május
'
,
Telivér allgaui
1 Aquina —216— 2 Delice —219— Páva —77— _. Irma —29— 5 Friderika —206— 6 Wara —190— 7 Dalia —205— .8 Líra —209—
Származása
Született
neve
1886 1887
? május 1884 október 1894 február márczius február márczius «
junius
.
6 14 9 15 30
apja
anyja
Borjazása várható J
év J
nap
hó
Uran^is (imp.) . Emília —22-t1897 deczembér yranus imp. Anicskó —121— 1898 január üranus imp. - Csipke — 185— április — — Iphigenia —150— Dagobert Csicsóné —92— Ibir
-?; 1898 Impo rtált ? Impo rtált 21 Matador .Panna —17— 29 Ilona — 10— ? 6 Odó Fatma —64— 22 Odó Werona —22— j 4 Odó" Dianna —5— 3 Odó Lukrétia —108— Eulália —227— Ibis —224— 12 Herakles
_
április május január május ápril május
__
20 596 •146 lí 475 •138 11 472 . 143 — •710 152 — 435 135
„
„
_
_
Ára
Jegyzet
frt kr. 350 350 — 350 400 — 2-szer nyert ,1-ső 275 —
dijat .
'' 20 470 134 125 23 435 139 115 28 528 144 140 507 142 135 - anyaméhében importált '*' 17 430 138 150 15 '462 136 200 -E K 498 141 3 >0 — 12 515 • 140 200 .431 137 200 -
_ 193 115
J 12 Badarka — 293— 20 Mephistó Blondine —231 — 13 Herberdna —296— — — — 27 Mephistó 14 Hunia —298 — 1897 január — Hiaczinth —228— — 25 Mephistó 15 Erna —299— — — .. 25 Mephistó Éűencz — 236— 16 Mi tini ári —267— bika 1895 november 11 Herakles — — — Múzsa —149— .17 Herczeg —268 — — — deczember 10 Mephistó Hancsa —151— '18 Hunyor —277— 1896 február — 2- Mephistó Hiacinte —228— ' — 1 19 Nunczius —279— . . junius Mephistó Numia —134— || — Bővebb fölvilágosítást készségesen nyújt az uradalmi jószágfelügyelöség Pethő-Szinyén u. p. BöSd, vasúti állomás Kassa
„
fi
_
75 197 1 14 75 — 165 109 75 — 176 110 75 — 465 139 200 — I-ső dijat nyérté ' 448 138 200 — ) díszoklevéllel lettek 460 141 200 ,) kitüntetve 410| 133 175 -E| vagy Regete-Ruszka.
BIDLŐ, u r a d a l m i
felügyelő.
100. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK. 1897. DECZEMBER HO 15.
1763
KIS HIRDETÉSEK.
Hirdetési ár 15 szóig 80 kr., szó S kr., feltűnő betűkkel 4. 1 minden beiktatásnál 30 ki
Csak mezőgazdák c
CsaU oly levet. kre válaszolnak, melyekbei válaszra szükséges levélbélveget vagy levelezőlapot küldenek. Kérjiilt mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kladóhivatalunkbaküldik, (jeligés hirdetés ezimét nem közölhetiatoljan
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
Gazdasági (3) éves
növendék ökör és üszö. borjakat mepételre ajánlató KLEIN É S S P I T Z E R t/ügy. a 'mezőgazdaság, va-
Segédtiszt Ság részére!8páfy^liabtnakan6t-
4689
Ispáni
kévekötelek vöröstarka
tinót
Beltenyésztés
portiilitelek
:er. _Andrássy-ut 73. sz. II. em, yázaü^h^táridői^^aponként1^
ő csász. és kir. Fensége Jéatsef föherczeg és Ő királyi Fensége Fülöp Szász-CoburgGothai hepczeg udv ilynál díjtalanul megszerezszállítója
6 m/m vastag, 200 e/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemiieket ajánl legjutányosabb árakon
víinden ajánlattevőről felté'tá'íf ht°nyi k pt^ly4zbat'
kiadóhivatal továbbit.
nyészkan, kisjenői faj ; 4 mezi hegyes! magyar fajú 2 éves tí nyészbika. Tudakozódások tiszttartósághoz intézendők. ÖKor ugy igázási, mint hizStásdozélra nagyon alkalmas,
tanszerkészitőgatóságának anyag és leltár beszerzési' (AV.) szakosztályához
magolás í
.egkésöbb 1897. évi doczemb 10-én déli 12 óráig a magy i •.. ' 1
Eladó
A.z igazgatóság.
ÁLLATOL
Jó gazda,
Nyulakat Felsőhlb ímentes fiatal embe
v e s z bármily menyinyiségb'en a vad idény bármely szakában
legmagasabb áron Gazdatiszt, izr., gazdaságban telj s, mielőbbi belépésre 6
Kovács
Lajos,
vad kiviteli üzlete K E C S K E M É T . Sűrgö'nyczim : Kovács Kecskemét.
VEGYESEK,
Megjelent
Birtok eladás. Szép vadászat. Budapestről öt rom állomáshoz harmincz perczlegelő" el, szép erdővel, gazdag vadállománynyal eladó Nagy belsőség, bét szobás urilak, parkkal nagy és szép gyürnölkö.lil ültetve. Közvetitők nem dijaztatnak. Czim a kiadóhivaI»
Birtokeladás
szabadlegelő, lakház és gazdasági épületekkel, okvetlen elaségeltetik, mert bankteher rajta
szágos^egyesmet^ ajánlja a t. nak állásközvetítő osztályánál bejelentett tagjait elhelyezésre. Az ez ügyben való fölvilágosi-. Jlezögazd. és erdészettel fogUlkozék ^ nyugdíjintézete. Eszés özvegyi dijra, mezőgazda-
3SSS2S
ÁLLÁST KERESŐK.
emlősök és madarak természethü,művészi ós tartós kltömésére. Jutányos árak. Az állatok friss állapotban rtendíík he
ber^kfkét' dött. Állását bármikor elfoglal-
előnyben
B U D A P E S T , li. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036
lOo/oTa^tf
évigVenagyatílf8kii
Fölíimivcs végzett gazda, kiszoliszt, a gazdaság, szőjő^jártas^éyi gyakorlattal,'
praeparatoriuma
Bács-Cséb. 4741
Gyökeres szölőojtványok
z állást bármikor^ elfoglal]
Dr. Lendl Adolf,
4.Z ajánlatok kizárólag az e
áUamilag ^segélyezett ^szőlőojt-
Alföldi uradalomba gazdasági kerestetik. Fizetés 460 frtli (ütés, világítás. Czirn á k
V
iriapok^ az^igazgatóság^anyag
Intézete
végzett, intelligens egyén, éviprajissalbir.melyetjőbii
ben^éslesür^jánlatoka6^! Nyitraszegl gazdasághoz, .1. p
ségénok eleget tett, gazdasági
A magyar királyi államvasutak igazgatósága 1899. év végéig szükséges ráspoJyok,
BELLÁN MÁTYÁS
Gazdasági segéd.
ktpüft tffilbilil'sssiéa gazda sági belső és külső dolgokba jártassággal bír, azonnaLfelvé
olcsón eladó. HENRIK IGNÁCZ bérlő, Szalónak, Vasmegye.
két holdíengeri föld) nap kás^ós ftttés._Ozim e lap
Eladó János úr nagylángl
is belsőséggel, ySéf Abaujmegyében,
41/2 m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 drboi 7 frtért Ugyanily
katouaságot kiszolgált osaiádoi ' sitékűt nyújtó"1- ijónirássaT,é°í izszám), u. p. Német-Sigh
Magy kir államvasutak.
iis-Czelli keresMft. Megrendelések egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak.
vallású 30^éyelf'í'g'Saság teendőkben is tökéletesen képzett^gazdatiszt, nos^ állást is
Földmiresis!« ©lát
Szőlő-gazdaság, magas fekvésű immúnis hc legjobb fajtákkal beültetve, 2 Összesen 80 Ml, - nagy prés ház; pincze, istálló, vinozellé
Rövid utmutatás __ . _arehia minden helyére. Csomagolás ingyen. STRAUSS LAJOS varrógépszétkiilciési áru'láza. egyesületének szállítója: IV., Margarethenstrasse 12/iIu. Örömömre szolgál értelitott Werfheim varrógéppel teljesen meg vagyok elé-
g a z d a s á g i könyvviteli nyomtatványokhoz.
rörleszt. kölcsön földbirtokokra.
a
A r a S30 Ui". Portómentesen 25 kr.
Megrendelhető a „KÖZTELEK" kiadóhivatalánál.
" mondhat fel. Csekely mattal t/ike is törlesztetik, ionyolltás 14 nap alatt, nvertálás belyeg es illetékmml kSltsáí. nden felvilágosítás dijtaBeküldendS C!,a ki, a ingatlan- és JelzálogI Forgalmi-Intézet, Bndapest. Váozi-kSrut 89. \mely hatóságait es a legte-
í
KÖZTELEK. 1897. DECZEMBER HÖ 15.
1764
Bérszántás gözekével.
- =
A legújabb eredeti Fowler-féle Componnd soickíkltcl talajmivelésre vállalkbzik 3171
W O L F F ERNŐ gözszántási vállalkozó, B-udapest,
A
Kelenföld,
zalatimai
Foinrler-telep.
kéai&ovand
ipar
r.
t.
100. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
„HAZAI P0KRÓCZ0K" = -
anagyérdemtt gazdaközönség figyelmébe ajánlva! Czégiink a legnagyobb uradalmakés állami intézmények (méntelep) állandó szálliSója! Nagyobb szükségletnél; eredeti nagy • ságu mintákkal szolgálunk; a székesfőváros legnagyobb pokrócz telepe; gyári árak; 1 drl>. közön s. strapa pokrócz, barna alap, 2 oldalcsikkal 110/160 cm. 1-35; 125/180 cm. 190; 145/190 cm. 2-60. 1 drl>. # P » k r . (erős minőségű) 120/160 cm. 2-25; Í40/170 cm. 3'20; 160/190 cm. 4"30. 1 drh. sima szürke vagy # gyapjú pokrőcz, 120/160 cm. 260; 140/175 cm. 3-80; 160/190 cm. 4'95. 1 drl». u r a d a l m i pokrőcz, sima szürke alap, 2 kék oldalcsikkal 140/200 cm. 4-20; 160/210 cm. 5;20; 180 225 cm. 6 90. 1 drl>. méntelepi pokrócz, szürke vagy barna alap, körüskörül bordűrrel, 140/190 cm. 4-60 ; 160/205 cm. 5'90. 1 drlb. duplavaslagságu „oroszpokrőcz" szürke alap, 2 kék, fekete vagy színes oldalcsikkal, 140/195 cm. 6 50; 160/200 cm. 8'40. 1 drlb. e r d é l y i hosszúszőrű pokrőcz, szürke, fekete, kék, zöld vagy bordó színben, 130/160 cm. 6-80; 150/18 cm. 58'80; 160/190 cm. 10"60; 170/210 cm. 13-40; 180/230 cm. 15-50. Szolba pokrőczok mtrje, apró vagy nagyobb # 120 cm. szél 1'45; 140 cm. 1-95; 160 cm. 2 45; 180 cm: 3'20; 200 cm. 3'85. 30 írton felüli rendelések bérmentve. Szállítás ulánvét mellett. B U D A P E S T , IV., K á r o l y - k ö r u t 8 6 .
„SZŐNYEflBAZ" kénsav- és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű
MŰTRÁGYÁIT a t. cz. saziaközSnscg b. figyelmébe.
Árajánlatokkal készséggel szolgál a
t, IV., Bécsi-utcza 5, MAGY. KIE. ÁLLAMVASUTAK.
Hirdetmény. :ÍS i'org'iiloi.i. II. rús/. I. dijs/al.Asi füzet élotbeléptotése.
éggel a H. rígí™*gdl|wabasi mfetTpbéletbefmtTy ígye^ ^ 1-181 vlsazaTOIl4ai'r vaM érvé"VB! itolásí díjtételeket taitalmaz. ^ . Ezen díjszabás a gácsk igazgatóságainál példányon: 0ranBudapestS,Z1897. novcm m dlj'azl
3fCern Sló6ert
Budapest,
V. ker
, Váczi
út
26
I Dúsan felszerelt raktárt tart a következő kiváló minőségű czikkekből:.
I Hengerelt rúd és idomvas, S^roncsta'sfsz^Sr^iak-" I keret- és U-vas, gerenda stb.
'2, mindenféle méretben. I TTAÍMAMAU és összekötő darabok; légszesz- és vizveÜOVaCSOIt CSOVeK, zetéki cső, sajtócső, ktitcső, forrcső, I fúrócső stb. I A ^ Í a Ü . . ^ „ 1 . vízvezetéki- és csatornázási czélokra, valamint U n i O H CSOVeK, mindennemű felszerelési tárgyak víz-, 1 légszesz- és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb. VM aI? különlegességek saját gyáramból, mint: marók, WZwrSáOiQli0&, dörzsárak, csavarmetszők, fúrók, csigafúró, csavarmetsző, csővágó,, csösatu stb. Árjegyzékek bérmentve és ingyen. 4070
a magy. kir. államvasutak igazgatósága.' j
MALOMIPAR
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer
rendszer.)
Budapest. VI. ker.y Gyár-utcza 48. szám alatt.
Szabadalmazott Schweitzer-féle mai-, maink a mezőgazdaság terén igen fontos ujitást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaőrlésre: a gazdaságban e malmokkal szükség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, mig az örlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: 1. Csekély hajtóerő szükséglet, a. Rendkívüli nagy munkaképesség. 3. Kitűnő minőségű őrlemény. 4. Kiválóan tartós, javításra nem szoruló szerkezet. 5. Igen egyszerű kezelés.
" Részletes leírással, árjegyzékkel és felvilágosításokkal szívesen szol-
,Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
