Építéstörténeti kutatási dokumentáció

1.

ÍJ

,7 _I v 1i ..!.

()-j2.~~,\

ÖRÖKSÉGVÉDELMI TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. maii. [email protected] HERITAGE CONSERVATION AND SERVICE LTD. 1117 Budapest, Galambóc u. 35. Mobil: 30-2215894

Építéstörténeti kutatási dokumentáció Budapest XIV. ker. Állatkerti körút 14-16. szám (hrsz.29753) alatti Ingatlanon elhelyezkedő Bábos pajta áthelyezéséhez készített Állapotrögzítő dokumentációhoz

Készítette:

Szécsi Zsolt okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök Él-03-0104 Szakértői

nyilvántartási szám: 21-0036

2016. augusztus

Örökségvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft

1117 Budapest, Galambóc u. 35.

Tartalom:

1. Leírás 2. Történet Telektörténet Építéstörténet 3. Helyreállítási javaslat 4. Archív tervek, fotó dokumentáció

Örökségvédelmi Te rvező és Szolgáltató Kft


1. Leírás

1.1.Jellege: Közösségi épület. Épült 1910 után . Korábban színház, majd az 1920-as évek végétől dodgemként funkcionált, a Vidám Park 2013-ban történt bezárásáig. A szabadon álló, fa szerkezetű csarnok épület később,

szintén fából készült toronnyal egészült ki. A II. világháború után az épület két

véghomlokzatát átalakították, illetve az egyik oldalon további helyiségek kerültek kialakításra, továbbá a tető új héjalást kapott. Az épületben jelenleg a volt Vidám Park egyéb játékainak elemeit tárolják.

1.2. Műemléki védettség: Törzsszám:

15988

Azonosító:

11813

EOV koordináták:

Y:652988 X: 241785

Védési jogi aktusok:

21/1997. (VII. 29.) KTM-MKM határozat

Státusz:

Nyilvántartott műemléki érték

1.3. Épület általános adatai:

Cím:

Budapest XIV. kerület, Állatkerti körút 14-16.

Helyrajzi szám:

29753

Beépítés módja :

szabadon álló

Szintszám:

földszintes csarnoképület

Védettség:

műemlék

Területi védettség:

műemléki jelentőségű

Építés ideje:

1910 után

Tervező :

nincs adat

Az épület rendeltetése:

Közösségi épület, volt színház, majd dodgem

Tulajdonviszony:

Magyar Állam

Közmű

teljes

ellátottság:


területen (MJT) áll


1.4.Az épület leírása:

1.4.1.

Külső

homlokzatok:

A favázas csarnoképület eredeti homlokzatát az 1917-ben készült Dragon féle rajz ábrázolja. A későbbi

átalakítás során elbontásra kerültek az eredeti homlokzati szerkezetek és a

tetőhéjalás .

A

homlokzat jelenleg egyedi acél lakatosszerkezetű üvegezett portálszerkezet, a Róbert Károly körút felől

falazott. Az utolsó szerkezeti traktusban monolit vasbeton födémszerkezet is beépítésre került,

hogy az így kialakított terekben a dodgem funkcióhoz kötődő üzemtechnológiai helyiségek kerülhessenek kialakításra. A

tetőhéjalás

követően

az átépítést

francia palafedést kapott. A csarnok

épülethez csatlakozó, eredetileg az ÉNy-i fal mellett elhelyezett, favázas szerkezetű torony jelenleg a DNy-i oldalon áll.

1.4.2.

Belső

kialakítások:

A nagy fesztávú csarnok fa

szerkezetű,

íves alulfeszített rácsos tartókból áll, két oldalon páros

faoszlopokkal. A falak mellett beton peron húzódik végig. Az egykori dodgem pálya mélyített, homokkal feltöltött. A falazott homlokzat alsó részén két vasajtón keresztül lehet az üzemi területre belépni, illetve vas

lépcső

vezet az emeleti kiszolgáló helyiségekbe nyíló két, szintén vas ajtóhoz.

1.4.3. A tartó- és épületszerkezetek ismertetése: Az épület favázas szerkezetű, alulfeszített fő tartókkal. A fő tartószerkezete a 7. db, 5,03m-ként elhelyezkedő, kettős keretlábakra támaszkodó, alul íves, felül nyeregtetős kialakítású fa keretállások

sora. Ezekre a keretállásokra a felső szaruzatra ültetett fa szelemensort támasztottak, erre teljes felületű deszkázatot, és azbesztcement rombusz hullámpalafedés került elhelyezésre. A ke retállások kettős keretlábainak belső oszlopai között fesztávolság 18,58m, a kettős keretlábak közötti távolság 90cm. A keretállások

kettős

oszlopai közöl a

kül ső

oszlopok mérete 18/ 24cm, a

belső

oszlopok

keresztmetszete 21/24cm. A belső oszlopok csarnok felőli oldalához az alsó részen 16/20cm-es oszlopcsonkot is hozzáfogtak. A kettős oszlopokat 2,20m és 5,00m magasságban 10/ 17cm-es fogópárok fogják össze. Ezek a közül a felső

fogópárok az alsó ívtartót, a két oszlopot, és a

felső

egyenes szarut, valamint az oszlop és az

egyenes szaru közötti külső könyök kapcsolatát is közrefogják.). Az épület Hungária körút felőli végéhez részben falazott, részben

acélszerkezetű,

kétszintes fejépü letet építettek, melynek

oldalfalába beépítették az utolsó keretállást. A 36,41 *23,87m befoglaló méretű jelenlegi épület eredetileg 1,0-1,0m -el keskenyebb lehetett, és kb. 5,0m-el rövidebb volt. Magassága az ereszvonalnál S,89m, a gerincnél ll,63m.



A keretállások keretsarkainak külső oldalán 45°os könyökök támasztják alá a konzolosan túlnyúló felső

szarufákat. Eredetileg a homlokzati szerkezetek a keretlábak külső síkján futottak, ezt később a

homlokzat átalakításakor áthelyezték a szarufák végéhez. Az épület jelenlegi alapozása nem ismert, alapfeltárás nem készült. A kor szokásának megfelelően, mivel ekkor már építettek beton, illetve vasbeton szerkezeteket, valószínűleg beton pontalapokkal alapoztak.

2. Történet:

2.1. Telektörténet: A Városliget építéstörténete: Európa egyik legnagyobb városi közparkját Budapesten alakították ki a Városligetben, melynek története a XVIII. századra vezethető vissza . A megközelítőleg 120 hektáros terület a Duna hordalékából keletkezett, melyre agyagos homok rakódott. Az így kialakult területet Ökördűlőnek nevezték. Mária Terézia látogatása a királyi pompa és az európai kultúra, gazdag főúri kíséret megjelenését jelentette a Pesten . Történeti források igazolják, hogy tárgyalásokat folytatott Pest város vezetőségével, hogyan lehetne Pestet Magyarország fővárosává kiépíteni. Ennek részeként 1755-ben elrendelte, hogy a mocsaras területet fűzfával telepítsék be, de mivel nem kezelték, továbbra is elhanyagolt maradt. Mátyás óta ez volt a vidék legnagyobb fatelepítése. Nemcsak az erdőtörvény sürgette a mai Városliget területének fásítását, hanem egészségügyi követelmény is volt. Városesztétikai és gazdasági

jelentősége

a fásításnak még nem került

előtérbe,

mert a pesti polgárok környékük szépségével meg ekkor keveset törődtek. Mikor azonban II. József nemcsak megújította Mária Terézia erdőtörvényét, hanem annak végrehajtását szigorúan megkövetelte, sőt ellenőriztette is, újabb fásítások következtek, s ekkortól Új Városerdőnek

kezdték nevezni a területet. Ettől az időszaktól beszélhetünk a Városligetről, mert ez a

céltudatos telepítési akció tekinthető a mai Városliget megalapításának. Ebben az időben persze nem ezt a nevet viselte, mert német lakosság saját anyanyelvén Stadtwald-nak, vagy Stadtwaldchennek nevezte. 1785-ben Lechner Tóbiás polgármestersége alatt kezdődött a futóhomok megkötése akácfákkal. 1799-benBatthyány József esztergomi érseknek adta Pest városa haszonbérbe a Ligetet. Ekkor kezdődtek meg a területrendezési munkák Witsch Rudolf tervei szerint. A bérleti jog a hercegprímás korai halála után öccsére, Tivadar grófra szállt, aki nem sok figyelmet szánt a Liget fejlesztésére. A város ezért 1805-ben visszavette a területet. 1813-ban az 1808-ban József nádor vezetésével megalakult a Szépítő Bizottság (Bizottmány) pályázatot írt ki a Liget rendezésére.



„A város minden osztálya számára egyaránt hasznos és kellemes mulatóhelyet kell teremteni.". József nádor az elhanyagolt Városerdőből nagy műgonddal készített parkot akart teremteni. Az

első

díjat Heinrich Nebbien (1778-1841) nyerte, „a helynek megfelelő és a kivitelre legalkalmasabb

tervet készítette el". (1. ábra) A Szépítő Bizottság 1817-ben a tervet 300 arannyal díjazta. A Liget építésének érdekében Nebbien felajánlotta a pályadíjat, és a díjtalan

művezetést.

Nebbien a terveken kívül szöveges anyagot is csatolt a pályaműhöz. Nebbien nagy gonddal felmérte a területet (1.161.729 négyzetméter),

talajminőség-,

növényvizsgálatot készített, alapos helyszíni

szemléket tartott. A korábban Witsch mérnök által készített cvikker formájú tavat kellemes alakúvá alakította két szigettel. 1817-ben, miután a

Szépítő

Bizottság kivitelezésre is elfogadta a terveket,

megindultak Nebbien vezetésével a parképítési munkák, melyek 1830-as évekre fejeződtek be. A Városligetet az 1860-as évektől kezdték nagy tömegek látogatni, de még nem rendszeresen, hanem csak egy-egy híresebb mutatványos vagy más nagyobb esemény alkalmából. „ Ünnepnapokon a szegényebb családok magukkal hozva az ételt és italt, letelepednek az árnyékos fák alá s a nagyterjedelmű virányos mezőkön különféle játékot s mulatságot űznek, a kintornák mellett

táncolnak,

sőt

hintáznak kocsiban, még a

levegőben

is repdesnek, míg a gyermekek, dajkák,

szakácsnék, szobalányok és imádóik a körjátékok (Ringelspiel) forgásaiban szédítik a fejüket." (Vahot Imre, 1864) 1862-ben megindultak az omnibuszok. 1863-ban szükségessé vált a tó tisztítása, mivel ekkor még csak az

esővíz

és a talajvíz táplálta. Az

elkövetkező

évtizedekben az eddig egységes

parkból újabb és újabb létesítményeknek szakítottak ki területeket. 1866. augusztus 9-én nyitották meg az Állatkertet. Ezt megelőzően a Liget legtávolabbi északi egytized részén Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris és még néhány állat-, és növény barát 30 évre bérbe vettek több mint 31 holdat a növény botanikus

kertből.

Az épületeket Skalniczky Antal és Koch Henrik készítették. Kis tavat is

kialakítottak a területen. 1872-ben létrejött az Állat- és Növényhonosító Társulat. 1869-től járt lóvasút a Ligetben, de ugyanebben az évben alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet is. A Liget egyre népszerűbb

lesz, a korszak

költői

is foglalkoznak vele. Magyar Elek a „Pesti históriákban" pontos

leírását adja a Liget 1880-as éveinek az állapotáról. A Városliget

növekvő népszerűsége

szorosan

összefüggött Budapest népességének többszörösére növekedésével, hiszen amíg az 1870-es évek előtt

csak gazdagok éltek a Liget közelében, addig 1900-ban a parkot már több tízezres népesség által

lakott,

sűrűn

beépített terület vette körül.

A Városliget további Országgyűlés

fejlődését

az határozta meg, hogy két nagy kiállítás helyszínének jelölték ki. Az

1883-ban hozott törvényt a Városliget Stefánia út (ma Olof Palme sétány) - Hermina út

és a tó által határolt területére tervezett 1885. évi Országos Általános Kiállításról. Főépülete, az Iparcsarnok (Ulrich Keresztély, Kohn János) a Városligeti fasor tengelyébe, a Körönd mögött nyíló főbejárattal

szembe épült.



Előtte

nagy, téglány alakú, szabályos virágágyásokkal beültetett parkrésszel, az ún. korzóval, amely

alapvetően

eltért a liget egészének

eredendően

tájképi kialakításától. A rondó közepébe

szökőkutat

építenek, és dekoratív virágkiültetést. 1882-85 között a Stefánia utat, az arisztokraták kedvelt lovaglóútját, átvezették a Ligeten. Ezt, valamint az Erzsébet fasort, az István (mai Ajtósi Dürer sor) és a Hermina utat makadám burkolattal látták el, a sétautakat pedig kavicsozták. Az 1885-ös Kiállításra elkészült a kocsikorzó. A kiállítás a Stefánia úttól keletre terült el, sajnálatos módon közel 800 fa esett áldozatul az építkezéseknek, annak ellenére, hogy némi szándék volt a fák megmentésére. Ekkor vágták ki a Stolz-féle eperfákat, a Batthyány-féle telepítés akác és platánfáit, a Nebbien-féle hársfaligetet, valamint

őshonos fűz-,

és nyárfákat, jegenyéket.

70.000 négyzetméter nagyságú területet építettek be. 108 épület készült, amelyből 105 ideiglenes volt. Ekkor épült a Közlekedési Múzeum legrégebbi épületszárnya. A régi Műcsarnok Pfaff Ferenc alkotása is 1885-re készült el. (2. ábra) A kiállítás bezárását

követően

három épület maradt meg. Az lparcsarnokból Kereskedelmi Múzeum

lett, a Királypavilont Gerbeaud Emil bérelte, majd az Ezredévi Kiállítással kezdődően melegkonyhás éteremmé bővítve üzemeltette a cég a II. világháborúig. A kiállítási Műcsarnokról hamar kiderült, hogy végleges képzőművészeti kiállító-teremnek nem alkalmas. 1894-95 között épült fel a Hősök terén álló végleges

Műcsarnok.

A rá tíz évre megrendezett millenniumi kiállítást 1896-ban szintén a Városligetben rendezték meg, amely közel 55 hektárt foglalt el. történeti

főcsoportja

Ebből

az

időből

való a

Mezőgazdasági

Múzeum

elődje,

a kiállítás

(Vajdahunyadvár). Alpár Ignác tervezte, a magyarországi építészeti stílusok, és

ismert épületek motívumainak bemutatásával. Ekkor épült az Ős-Budavár nevű vigalmi negyed a mai Vidám Park helyén. (4. ábra) A Ligethez szorosan kapcsolódik a Hősök tere, ahol az 1896-ra felépített Műcsarnokkal

szemben 1900-ban kezdték építeni a

Szépművészeti

Múzeumot

(mindkettőt

Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervezte). Az Ezredéves Emlékművet 1896-1905 között építették Zala György és Schickedanz Albert tervei alapján. Az egyes szoborfülkékben a századforduló neves szobrászai örökítették meg a magyar történelem jeles alakjait. A Széchenyi fürdő építése több ütemben történt. 1878-ban Zsigmondy Vilmos melegvizet tárt fel a területen. Három évtizedig ideiglenes

fürdő működött

egy régi épületben, melyet 1913-ban váltott

föl végleges gyógyfürdő. A strandfürdő kiépítése 1927-ben fejeződött be. A Budapesti Tavaszi Árumintavásár 1907-ben költözött a Pesti Vigadóból az lparcsarnokba. 1924 októberében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arról határozott, hogy a

következő

évben

nemzetközi vásárt rendeznek. Az elhatározást segítette, hogy 1925-ben megalakult a Vásárvárosok Nemzetközi Szövetsége, az UFI, amelynek Budapest alapító tagja lett.



A Vásáriroda az igényes katalógus mellett 16 nyelven, sok százezer példányban jelentetett meg különböző

plakátokat, prospektusokat, mGvészi kivitela Budapest ismertetőket, s megszervezték ezek

eljuttatását a világ minden tájára. Az első BNV-t 1925. április 18-án a kormányzó nyitotta meg. Műcsarnokot

A vásár az lparcsarnokon kívül a

és a

Mezőgazdasági

Múzeumot is igénybe vette,

továbbá számos ideiglenes pavilont is építettek. 9000 m2 területen 18 főcsoportban helyezték el a termékeket. Az 1930-as évek elejére a gazdasági válság elérte a BNV-t is, a recesszió 1934-ig tartott. Az 1942-es háborús vásárt három év szünet követte. A II. világháborúban 1944 egyik augusztusi vasárnapján szőnyegbombázás okozott óriási pusztítást a Ligetben. 1945 őszén a Récsei buszgarázs szolgált a BNV helyszíneként, 1946 tavaszán az „ Ipar a mezőgazdaságért" című vásárt az Állatkertben rendezték meg. A budapesti vásár 1947 őszén tért vissza a Ligetbe, és a következő évben visszanyerte korábbi méreteit, gazdagságát is. Az 1949-es vásárra épült fel a lebontott Iparcsarnok területén a Petőfi csarnok, amelyet az 1960-as években jelentősen kibővítettek. A Rákosi korszakban 1955-ig nem tartottak vásárokat a Ligetben. Ezt követően

azonban

megkezdődött

a Budapesti Ipari Vásár töretlen

fejlődésének

korszaka, és egyre

nagyobb területet hasítottak ki a Ligetből. 1962-ben a Nemzetközi Vásárok Szövetsége visszaállította a magyar tagságot, így ismét BNV néven lehetett vásárt rendezni. A vásár népszerűsége folyamatosan nőtt, de a ' 70-es évek elején világossá vált, hogy a Liget alkalmatlan ekkora vásár megrendezésére,

ezért 1974-ben a BNV elköltözött. Nyomai máig látszanak, egyrészt maradtak irodaépületek, áll még a Pántlika bisztró, illetve a Petőfi csarnok. 2001-ig állt a volt osztrák pavilon, melyben a Körszínház, majd a Globe Színház

mű ködött.

1951 nyarán az MDP Titkársága döntött a Felvonulási tér

kialakításáról az április 4., május 1. és november 7. alkalmából tartandó díszszemlék, illetve felvonulások számára. Úgy határoztak, hogy Sztálin szobrát a Városligeti fasor torkolatával szemben a Dózsa György út járdaszegélyétől 75 méterre állítják fel, az utat pedig 360 méter hosszan 85 méteresre szélesítik. A szobrot 1951. december 16-án avatták fel. A Felvonulási tér kialakítása 1952. december 21.-én zárult le. A Dózsa György úton megszüntették a villamosközlekedést, a síneket felszedték és az egész tér új burkolatot kapott. A munkák során harmadába vágták a Nebbien féle Rondót (Körönd), amely 130 éven át volt a park fontos eleme. Kivágtak 16 nagy és 30 kisebb fát, és lebontottak több épületet is. Közülük a

legjelentősebb

a

Damjanich utca torkolatában álló Regnum Marianum templom volt, amely 1925-31 között épült fel Kotsis Iván terve szerint. Kevésbé monumentális, de építészeti kvalitása miatt jelentős épület volt a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán állt Városi Színkör, amely Vágó József és Vágó László terve szerint 1908-ban épült fel a korábban itt állt, favázas nyári színház helyén. 1912-től Budapesti, 1935-től

Erzsébetvárosi, 1945 -től Szabad Színház néven működött . A harmadik lebontott épület a

Szkalnitzky Antal terve szerint 1869-ben felépített lóvasút végállomás volt.



1956. október 23-án Budapest népe ledöntötte a Sztálin-szobrot. Talapzata azonban 1958-tól három évtizedig a pártvezetők tribünjeként üzemelt, 1974-től kissé modernizálva. Mögötte a Rondó szökőkútja

az 1980-as évekig működött. 1965-ben a tér Műcsarnok felőli végén a Pátzay Pál Lenin-

szobrát állították fel. 1969-ben a Regnum Marianum templom helyén a Tanácsköztársasági emlékművet

(Kiss István) avatták fel. Nem véletlenül itt, hiszen a templom felépítésének eredeti célja

a Kommünbő l történt felszabadulás iránti hála kifejezése volt. A BNV kiköltözése után a korszak jeles kerttervezőinek

a közreműködésével (dr. Krizsán Zoltá nné, Baraczka Katalin, Kecskésné Szabó Ildikó,

Csorba Vera, Killer István) felújították a Ligetet. A munka az 1970-es évek legnagyobb

fővárosi

zöldfelületi beruházása volt.



2.2.A Dodgem építéstörténete:

A korábban színház, majd dodgem - utolsó

működési

periódusában ún. Lézerdodgem - épülete a

korábbi Vurstli, illetve az ős-Budavára nevű szórakoztató intézmények területén létesült Angol Park egyik fő látványossága volt. A Városligetben az 1800-as évek elején jelentek meg a mutatványosok, majd a terület fokozatosan alakult át szórakoztató parkká. Kezdetben mutatványosok, lacikonyhák, céllövöldék szórakoztatták az embereket. A Vurstli működésének kezdete 1810-re tehető, amikor Grossinger Leopold az első hosszabb, két évre szóló bormérési engedélyt megkapta, amely mellé, üzlete fellendítése érdekében lóhajtású körhintát építtetett. A korábban csak ünnepek alkalmával használt területre egyre-másra települtek le a elsőként

különböző

szórakoztató bódék és sátrak. 1838-ban Wexlehner Sebestyén kapott

állandó letelepedési engedélyt. Az 1800-as évek második felében egy

egyszerű,

lóhajtású

óriáskerék is állt a sok kisebb bódé mellett. 1885-ben, az Országos Kiállítás felépítése miatt a Vurtsli a mai Széchenyi Fürdő helyére költözött, majd az Állatkert 1912-es bővítés ekor, illetve 1926-ban, a Széchenyi strandfürdő építése kapcsán

terű lete jelentősen

csökkent.

Az Ős-Budavára az 1896-ban nyílt Ezredéves Kiállítás részeként felépített szórakoztatókomplexum volt, mely az akkor a Hermina útig terjedő Állatkerttől bérelt területen állt 1896 és 1910 között. A fából és

gipszből

1910-ben lebontásra került. Az akkori igazgató Friedmann Adolf a Hermina út túlsó

oldalán új üzletbe kezdett. A telkek tulajdonosaival három évig, 1910. november 20-ig tartó bérleti szerződést

kötött. Ekkor épült a favázas nyári varieté, kabarészínház, kávéház, zenepavilon és

különböző vendéglő.

A komplexum azonban hamar állagromlásnak indult, illetve kezdeti varázsát is

hamar elvesztette, ezért 1907-ben bezárták, majd lebontották az épületeket. A terület zömét visszacsatolták az Állatkerthez, másik részét padig a Széchenyi fürdő építése miatt korábbi helyükről kiszoruló mutatványosok kapták meg, az akkor a vasútig tartó Hermina úttól az Állatkertig terjedő keskeny sávon. 1906-ban a mutatványosokat a Népligetbe szándékoztak kiköltöztetni, ez azonban nem valósult meg. 1908-ban a mutatványostelepet a már lebontásra ítélt Ős-Budavára te rületére tervezték áttelepíteni, a Széchenyi fürdő bővítése miatt. Miután az Állatkert csődbe ment, működtetését

a

főváros

átvette, továbbá a Kis Vidám Park és az akkor a vasútig nyúló Hermina út

közötti részt elcsatolták az Állatkerttől és a mutatványosoknak adták bérbe. Egy új utcát is létrehoztak benne, ez a Vidám Park bezárásakor is létezett a Körhinta és a Barlangvasút

előtti

sétány

formájában. Nem hivatalos neve a Mutatványosok Utcája lett. A területre új mutatványosok is betelepültek, legfontosabb közülük a Bajorországból áttelepült Meinhardt testvérek voltak, akik a területen új szórakoztató központot alakítottak ki, amely 1912-ben Angol Park néven nyitotta meg kapuit. Meinhardték új játékok létesítésébe kezdtek a területen, az akkor már

működő

sárkányvasút

mellett megnyílt a sikló, az amerikai magasvasút, az elvarázsolt kastély, Dodgem .



A faszerkezetű épü leteket Dragon Ervin építész tervezte. Az Angol park területén továbbá éttermek, varietészínpad,

söröző

illetve Ródlipálya is

(Alpesi Falu), lokál is üzemelt. A Parkban lehetett

működött.

Míg a Vurstlit ekkor már végképp a

először

kimenős

görkorcsolyázni,

bakák, cselédek, egyéb

szegényebb osztályba tartozó emberek látogatták, a módosabb urak és hölgyek inkább az elegánsabb Angol Parkba jártak. Az intézmény eleinte rendkívül jól ment, majd a harmincas években a szélére került. Ennek ellenére a háború alatt is nyitva tartott. Az Angol Park neve az

idők

cs őd

folyamán

többször változott. A nagy háború idején felvette a Nemzeti Park nevet, de egyes területeit a Hadi Park névvel is említik. Az Őszirózsás forradalom alatt Nemzeti Park, a Tanácsköztársaság alatt Néppark,

1942-től

Hungária park, a háború után egy ideig Májuskert volt. A II. világháborúban sok működött

játék megsérült, ennek ellenére tovább intézmény. Az 1950-es államosítást

követően

az akkor már szovjet fennhatóság alá került

a területet összevonták a Vurstlival, amely a 2013-ban

bekövetkezett bezárásig Vidám park néven üzemelt.

A Meinhardték tulajdonába került területen álló, akkori nyári színpad épületének Parkszínpaddá való bővítéséhez

1917-ben kaptak a

székesfővárosi

„ étteremmel kapcsolatos táncteremmé"

történő

tanácstól engedélyt. 1920 novemberében újabb, átalakításért folyamodtak, amely engedélyt 1922-

ben ideiglenesen megadtak számukra, azzal a kikötéssel, hogy

következő

év végéig lebontják a

hozzáépített toldalékokat. 1923-ban újabb kérvényt adtak be a tervek módosítására, amelyet még abban az évben megkaptak, továbbá a korábbi bontási kötelezettséget is törölte a hatóság. Az Angol Park 1923-as helyszínrajzán az épület Békeszínpadként került feltüntetésre, 21. számmal (14. ábra). Meinhardt 1927. január 11-én a városvezetőségnek írt levelében kifogásolja, hogy a mutatványos telepen újonnan nyitott Reymetter-féle dodgem lemásolja az ő játékát, rontva az dodgem

működött

ő

üzletét. Ekkor már

az épületben (18. ábra). Az 1928-ból származó helyszínrajzon 19. szám mutatja a

Dodgem épületét, amelyhez 20-as

jelölésű

„ Buffet" csatlakozik {16. ábra). Az Angol Park 1933-as

állapotát bemutató ábrázoláson látható csarnok, a mellette álló toronnyal együtt

egyértelműen

azonosítható, 19-es számmal jelölve (17. ábra), amelyet a Dragon Ervin-féle, 1917-es

tervből

ismerünk (15. ábra). Az épület az 1960-as években „Kis Troli" néven volt ismert (19. ábra). Legjelentősebb

átalakításon az 1970-es években ment át, amikor a

külső

vas és üveg

szerkezetű

falazatot kapott, a tetőhéjalást lecserélték, illetve a belső tétben vasbeton falazattal az üzemeltetésnek helyet adó kisebb helyiségeket alakítottak ki (21. ábra).

Örökségvédelmi Te rvező és Szolgáltató Kft


3.

Helyreállítási javaslat

Jelenleg az épület, külső látványában ugyan nem tükrözi az eredeti állapotot, azonban a többszöri átalakítás - a korábbi oromfalak elbontása, a tetőhéjalás

külső

vas-, illetve üveg szerkezet kialakítása, új

készítése, a belső tér egy részének elfalazása, valamint kisebb helyiségek leválasztása -

ellenére leglényegesebb eleme, a belső, favázas csarnokszerkezet változatlan állapotban fennmaradt. Az Állatkert bővítése következtében az épület a közeljövőben elbontásra kerül.

Javasoltjuk az épület eredeti szerkezeti elemeinek

megőrzését,

valamint új helyen

történő

bemutatását. Megőrzendő elemek: a belső fa tartószerkezet, valamint az ahhoz tartozó felső, vas feszítőrendszer. A másodlagosan készült, műemléki szempontból értéktelen elemek: külső, vas szerkezetű,

üvegezett falazat, tetőhéjalás, betonozott belső peron, valamint a belső terek

leválasztására szolgáló vasbeton falazatok, illetve az azokhoz tartozó nyílászárók megsemmisíthetők. A megőrzendő fa-, illetve vas tartószerkezet elbontása a mellékelt konszignáció alapján

végezhető

el.

A bontást és visszaépítést végző kivitelező cég kiválasztásánál javasoltjuk figyelembe venni a korábbi, műemléki

épületek helyreállításában való jártasságot.

A visszaépítés helyszíne: Szabadtéri Néprajzi Múzeum (2000 Szentendre Sztaravodai út Hrsz.6886) Az eredeti tartószerkezet áthelyezése mellett szükséges a meglévő archív rajzok, dokumentumok alapján újonnan megtervezett külső falazat és tetőhéjalás elkészítése. Jelen dokumentáció mellett értékleltár, részletes építészeti felmérés, konszignáció, farestaurátori-, illetve faanyagvédelmi szakvélemény készült, a tervezett bontás és áthelyezés szakszerű előkészítése érdekében.



4.

Archív tervek, fotó dokumentáció

,

„

l"i\k .1

1. ábra. Nebbien terve a Városligetre

,.

-

!. ·:; „

-

n:iur~~": r

1

-·· 2. ábra.Budapesti országos kiállítás és a városliget helyszínrajza [Budapest térképeinek katalógusa 3822]



j ' ~ •

·...

. ..

.

'' '•

-1 f

-.

.. „. ...

1

''·....

3.ábra Városliget 1886-ban

\..

•

&

'

e. l '- „• ' . '

! '

•

4. ábra. 1884. Szerző: Heuffel Adolf . A Városliget egy részének térképe a fafajták f eltüntetésével [Budapest térképeinek katalógusa 3789)


1117 Budapest, Ga lambóc u. 35.

S.ábra. A Milleneumi kiállítás térképe

"

11'\IV~

\ 11

n. Kt • •1, tZI ••:.

,-

11t.r1.,,,., t!n~HN\

1 te.>:.„~tr• tL „.~

... .\..„ ~ O'l·ot '

~t:..„„W!

ll

lt

.,'b;rl.'T

6. ábra. A Milleneumi kiállítás térképe



;·! ..

~~„;

, . -;„/ ··

'.

'~

7. ábra Városliget 1896-ban

8. ábra Városliget 1905-ben



9. ábra Rade Károly Liget terve 1928

.":.~

„,.·•

-

·~ ..

~

. "'-

r

·-

.„--·

'\

,, ..·· '·

~

„ • •„ ...

„.

„ ••

.. "···

r-

-

..

. -.....-_::'·'"" - ,....-- - - ·

„

:~: .......~,

'

~ ·~~

·~

:.:::·-=-

·~ - ~ ~

„„„

,,: . . ..... . . ....\\

.·

t.~9" .•:;..~· ,_. / . • .l.

10. ábra Városliget térképe 1941-ből



11. ábra Az első országos kiállítás metszetrajz 1885-ből

u

t...P• • \1 i 4'1tt h• \ 1 •••

7 t• , ..., • • " l Ifi'-

.„.'

"' 12. ábra. A Városliget térképe 1886-ból. A bal felső részen látható az Ős-Budavára, illetve a későbbi Széchenyi fürdő helyén álló Vurstli



13 ábra. 1920-as rajz a területről, az 1781-es telken a 10. számmal jelölt, korábbi „Parkszinház" épülete látható (fenn pirossal jelölve, jobbra lenn ugyanaz felnagyítva)

' 14. ábra. Az Angol Park 1923-as helyszínrajzán az egykori „Békeszínpad", később Dodgem épületét 21. szám jelöli (Budapest Főváros Levéltára)



•

•„

,..,..... ··""'·

..... "

•'•"

15. ábra. Az épület 1917-es terve. Készítette Dragon Ervin



-~.

I

f

..,

16. ábra. A 19. számú Dodgem épülete az 1928-ból származó rajzon

•

t

17. ábra. Az Angol park 1933-as állapotát bemutató helyszínrajzon 19. szám jelöli a Dodgem épületét, valószanűleg a mellette elhelyezett tornnyal (Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár)


1117 Budapest, Galambóc u. 35 .

18. ábra. 1926 után készült felvétel a Dodgem belső teréről (Országos Széchényi Könyvtár)

19. ábra . Az 1960-as években az ún. Kis troli játék működött az épületben



20. ábra. Az épület megmaradt eredeti belső favázas tartószerkezete

21. ábra. A „Lézerdodgem" épületének DNy-i homlokzata 2016-ban



Építéstörténeti kutatási dokumentáció

Recommend Documents