ENERGIÁRA ÉPÍTÜNK

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION

Alapítva: 1908 FOUNDed: 1908

Energiatárolás – költség helyett A villamosenergia-átvitel üzembiztonsága az elmúlt időszakban Hazai és nemzetközi energetikai helyzetkép Megszakítók 1. rész Nagyfeszültségű

ENERGIÁRA ÉPÍTÜNK www.ovit.hu

Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2015.12. 02. 2015. IV negyedévében közzétett, az elektrotechnika szakterületeit érintő magyar nemzeti szabványok Kiugróan sikeres évet zárt a paksi atomerőmű Siker útján a MODULO? – a magyar buszgyártás

109. évfolyam

2 0 1 6 /1-2

www.mee.hu

elektrotechnika_V20_V50_1_2.pdf 1 2015.05.26. 15:13:29

+DQüDIHV]ĂOWVçJ{ Új túlfeszültség-védelmi eszközök az OBO-tól 0HJăMXOWNĂOVüçVPHJQ÷YHOWWHOMHVïWPçQ\ ăMPRGXOÛULVUHQGV]HUć9çV9VRUR]DWMHOćWăOIHV]ĂOWVçJOHYH]HWüND]2%2WøO $]ăMVRUR]DWGLQDPLNXVOHYÛODV]WøHJ\VçJJHORSWLNDLÛOODSRWMHO]üYHOçVV]ÛPRVHJ\çE SUDNWLNXVUçV]OHWPHJROGÛVVDOUHQGHONH]LN

2013. június 24-én nyitotta meg kapuit a Zipernowsky Tudományok és Művészetek Háza a Bartók Béla út 33. szám alatt. A Ház megnyitásával új távlatok nyíltak a magyar fiatalok vizuális és természettudományi képzésének támogatására. A Ház megálmodói, támogatói már rég elkötelezték magukat a minőség,

,VPHUMHPHJD]ăMWăOIHV]ĂOWVçJYçGHOPL HV]N÷]÷NHWD]LQWHUQHWHQYDJ\NçUMH Q\RPWDWRWWNLDGYÛQ\XQNDW ZZZRERKXvLQIR#RERKX

a jó ízlés, a sikeresség és az elérhetőség biztosítása mellett. Most végre alkalom nyílt e célok gyakorlati megvalósítására is, az evopro csoport hosszú távú társadalmi felelősségvállalási stratégiájának meghatározó elemeként. Ennek színtere a Zipernowsky Ház, Újbuda formálódó Kulturális Városközpontjában. A névadás nem véletlen. A transzformátor egyik feltalálója és a váltakozó áram apostola, Zipernowsky

C

Károly a Magyar Tudományos Akadémia levelező

M

tagjaként főként az oktatásra és a tudományos köz-

Y

életben való aktív részvételre fordította figyelmét. A

CM

MY

CY

Zipernowsky Ház megálmodója, Mészáros Csaba így fogalmazott a megnyitón: „… az emberek okosak. Ott érvényesülnek, ahol van elegendő feladat. Az evopro

CMY

csoport nagyon-nagyon sokat tesz annak érdekében,

K

hogy legyenek érdekes feladatok Magyarországon. Az érdekes feladatért bárki visszajön külföldről. Az érdekes feladathoz persze kell egy cég is, kellenek szervezetek, akik a biztonságot tudják jelenteni. Ma ennek megteremtése az össztársadalmi feladat az állam és a vállalkozói szféra számára.”

Zipernowksy Tudományok és Művészetek Háza 1114 Budapest, Bartók Béla út 33. ZipernowskyHaz http://www.zipernowskyhaz.hu

Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Tóth Judit Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György

Tartalomjegyzék 2016/1-2

CONTENTS 1-2/2016

Tóth Péterné: Beköszöntő ............................................. 4

Éva Tóth: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETIC

Dr. Hartmann Bálint: Energiatárolás – költség helyett érték .......................................................... 5

Dr. Bálint Hartmann: E-storage: shifting from cost to value

Szendy Dániel – dr. Baksa János: A villamosenergia-átvitel üzembiztonsága az elmúlt időszakban ......................................................... 7

Dániel Szendy – dr. János Baksa: Transmission network’s operational reliability in the last years

Hárfás Zsolt: Hazai és nemzetközi energetikai helyzetkép ............................................................................. 10

Zsolt Hárfás: Survey of the national and international energetic situation

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Dr. Madarász György Attila: Megszakítók 1. rész Nagyfeszültségű megszakítók . ...................................... 15

Dr. György Attila Madarász: Circuit-breakers Part 1: High-voltage circuitbreakers

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Dr. Novothny Ferenc – Kádár Aba – Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2015.12. 02. ........................................................................... 20

Dr. Ferenc Novothny – Aba Kádár – Csaba Arató: Protection against Electric Shock Committee Meeting on 02.12. 2015.

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATIONS

Kosák Gábor: 2015. IV negyedévében közzétett, az elektrotechnika szakterületeit érintő magyar nemzeti szabványok . ......................................................... 22

Gábor Kosák: The list of Hungarian National Standards in the field of electrical engineering announced in the fourth quarter of 2015

TECHNIKATÖRTÉNET

HISTORY OF TECHNOLOGY

Nagy István: 110 éve indult útjára a nagyváradi villamos ........................................................ 25

István Nagy: Tram-line in Nagyvárad started 110 years ago

HÍREK

NEWS

Tóth Éva: Hannover Messe 2016 . ................................. 6

Éva Tóth: Hannover Messe 2016

Lepp Klára: YuMi® - a kétkarú robot az ABB-től .............................. 9

Klára Lepp: YuMi® - the robot with two arms made by ABB

Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: 788-0520 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-42

FAM pályázat . ....................................................................... 14

FAM Competition

Kiss Árpád: Elektromos autóval a szmog ellen ....... 28

Árpád Kiss: By e-car against the smog

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ....... 29

Dr. János Bencze: News of Energetics

Kimpián Aladár: Nagy egyenfeszültségű villamosenergia-átvitel Európában – 2. rész Az északtengeri német szélparkok építés-szerelése ................................................................... 30

Aladár Kimpián: High voltage current (HVDC) transmission in Europe 2. part. Germany’s offshore wind farms in the North Sea

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Mayer György: Bővült az OAH feladatköre .............. 32

György Mayer: The scope of OAH’s duties increased

Kiugróan sikeres évet zárt a paksi atomerőmű . ........................................................... 32

Last year was exceptionally successful at Npp Paks

Stratégiai megállapodást kötött az MVM ................... 32

MVM concluded a strategic agreement

Dr. Kiss László Iván: Gyorstöltő rendszerek villamos autóbuszok részére ... 33

Dr. László Iván Kiss: Rapid charging systems for electric buses

Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

kft. · evopro hungexpo · mvm ovit · obo bettermann Kft. ·

Akkumulátoros autóbuszok Bécs egyes vonalain ... 33

Battery supplied buses on the bus-lines of Vienna

Peredi Ágnes: A 2015. évi Gábor Dénes díjak átadása ....................... 34

Ágnes Peredi: Gábor Dénes Prizes 2015 were given out

Dr. Gáti József: BARK Nemzetközi Bejczy Nap 2016 . ............................ 35

Dr. József Gáti: BARK International Bejczy Day 2016

Tóth Éva: Bővíti létesítményeit az RHK Kft. ............... 35

Éva Tóth: Increasing premises at RHK Ltd.

Siker útján a MODULO? – a magyar buszgyártás . ................................................. 36

MODULO - the Hungarian bus manufacturing - is on the way of success?

Sajtótájékoztató a GE Veresegyházi telephelyén..... 37

Pressconference in GE premises at Veresegyház

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Dr. Kádár Péter: Student Paper Contest . .................. 24

Dr. Péter Kádár: Student Paper Contest

Lepp Klára: Új helyszínekkel színesedik az Infoshow palettája .... 38

Klára Lepp: Infoshow program appears on new scenes

NEKROLÓG ........................................................................... 38

OBITUARY

Kedves Olvasó! Alig léptünk még át a 2016-os esztendőbe, de most hirtelen arra döbbenhetünk, olyan gyorsan peregtek le a napok, hogy észrevétlenül itt van már a február vége. Az egyik évindító sajtótájékoztató vagy évértékelő követte a másikat, olyan sok meghívásnak kellett eleget tennünk, hogy a napi munkára szinte alig maradt idő. Természetesen öröm és megtiszteltetés, hogy fontosnak tarják a lapunkat és azt, hogy beszámoljunk a sokakat érintő hírekről, információkról. Még mielőtt teljesen elmerülnék a jelen eseményeiben, mindenekelőtt szeretném megköszönni a sok jókívánságot azoknak, akik az ünnepnapok alatt is gondoltak ránk, üdvözlőlappal vagy e-mailben köszöntöttek minket, de sajnos egy informatikai probléma miatt nem tudtam viszonozni a figyelmességüket. Jó visszatekinteni az elmúlt év sikereire, és arra, hogy a kollégák kitüntetéseiről, jeles eseményekről, évfordulókról, szakmai sikerekről számolhattunk be. Köszönjük azok segítségét, akik támogatták a munkánkat, feledtetve így a nehézségeket.

nagy odafigyelést megkívánó munka, amely végül egy jól érzékelhető eredményhez vezet. Már az első idei Infoshow is lezajlott, a vándorgyűlést szervező bizottság is megkezdte előkészítő munkáját. Összeálltak a szakmai témakörök, melyről a lapszám mellékletében olvashatnak. A MEE a fiatal szakemberek utánpótlása érdekében több szinten kíván tevékenykedni. Az Elektrotechnika egyik következő tematikus száma ezt a témát járja majd körül. Az idei év a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tisztújításának az éve, ezen a területen is megkezdődtek az előkészületek. A februárnak volt egy rendkívül kedves és sikeres eseménye, ez pedig a 23-ik MEE-bál volt a Hotel Flamencóban. Több mint 130 vendég töltött el egy tartalmas estét és éjszakát, búcsúztatva a farsangot. A szokásos színes összeállításunk helyhiány miatt kimaradt ebből a lapszámból, de majd pótoljuk. Ezzel köszönök el most kedves Olvasóinktól, kívánva azt, hogy ez az év is legyen olyan sikeres az egyesület számára, mint amilyen az elmúlt esztendő volt. Maradjanak hűséges olvasóink, bízva abban, hogy e lapszám gazdag tartalmában is találnak értékes információkat.

Mostanság egyre gyakrabban csörög a telefon, és kérdezik, hogy miért nem érkezett meg a lap januári száma. Sokaknak még nem természetes, hogy az év első lapja 2014-től január-február összevont számaként jelenik meg. Tulajdonképpen ennek információs értéke van, mert ez is hasznos visszajelzés arra, hogy olvasóink kedvelik és várják az Elektrotechnikát. Reméljük, hogy visszatérve a Magyar Postához, kevesebb probléma lesz a kézbesítéssel is. Az év nem csak máshol indult lendületesen, az egyesületnél is elindultak azok az előkészítő és kevésbé látványos alapozó munkák, amelyek egy-egy sikeres rendezvényhez, konferenciához és a vándorgyűléshez vezetnek. Akár tanfolyamról, akár jegyzetkiadásról, vagy a honlapunk szerkesztéséről van szó, valamennyi rendkívül alapos és

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Tóth Péterné főszerkesztő

Energetika Dr. Hartmann Bálint

Energiatárolás – költség helyett érték A World Energy Council tanulmánya Az elmúlt években tapasztalt gyors költségcsökkenés, valamint a kapacitások és hatásfokok terén megfigyelhető jelentős fejlődés hatására a világ energiaiparát magával ragadta az energiatárolás és annak ígérete, hogy az megoldást jelenthet a változékonyan termelő megújuló energiaforrások minden rendszerintegrációs problémájára. A számos nagyratörő vízió mellett ugyanakkor kevesebb hangsúlyt kapott az energiatárolást sikeressé tehető üzleti modellek kidolgozása és megértése. A World Energy Council (WEC) energiatárolással foglalkozó tudáshálója (Knowledge Network Energy Storage) 2016 januárjában jelentette meg tanulmányát, mely ezt a hiányosságot próbálja meg orvosolni. A jelentés fő üzeneteinek egyike, hogy a túlzottan leegyszerűsített, egységköltség alapú összehasonlítás számos esetben viheti tévútra a döntéshozókat. Ennek oka, hogy a különböző költségmodellek jelentősen eltérhetnek a tekintetben, hogy miként határozzák meg az energiatároló üzemét, illetve hogy milyen üzleti modellbe szeretnék illeszteni az eszközt. A tanulmány a költségek új szemléletű összehasonlítása révén rávilágított a tárolás nyújtotta többletértékek fontosságára is. Following rapid cost reductions and significant improvements in capacity and efficiency, the global energy sector is captivated by the promise of being the “game-changer” which could contribute to solving the volatility challenge of wind and solar electricity generation. Whilst there is plenty of visionary thinking, business models are not always fully understood and there are not many studies on cost data. The Knowledge Network Energy Storage of the World Energy Council (WEC) has published its report in January 2016, which seeks to fill this gap. A key conclusion is that a narrow focus on levelised cost alone can be misleading. Throughout the cost modelling process, the same issues repeatedly emerged, namely the importance of defining the business model under consideration and how the storage plant was being operated. Although the report focused on cost, it led to a number of insights on the value of storage.

kisütési mélység, illetve természetesen a tároló névleges teljesítménye és kapacitása. A kiinduló feltételezések között az erőmű, illetve az általuk termelt és eltárolt villamos energia költségei zérus értékkel kerültek a modellbe, a súlyozott átlagos tőkeköltség (Weighted Average Cost of Capital – WACC) pedig 8%-os. A tanulmány két alkalmazási lehetőséget vizsgált, ezek a következők voltak: A naperőművekhez illesztett energiatároló vizsgálatára felvett modell napi rendszerességű, 6 órán keresztül zajló töltéssel és kisütéssel számol. Ennél a tipizált alkalmazásnál a legversenyképesebb technológiák esetén az LCOS 50-200 €/MWh tartományon mozog napjainkban, míg 2030-ra előretekintve a jelenleginél lényegesen szélesebb azon technológiai paletta, amely a 100 €/MWh határ alá kerülhet. Különösen nagy fejlődés várható az akkumulátoroktól. A szélerőművekhez illesztett modell esetén kétnapos periódusokra használható tárolás került kiválasztásra, összesen 24 órányi töltéssel és kisütéssel. Már a vizsgálatok kezdetén is jól látható volt, hogy ezekhez az igényekhez kevés technológia felel meg igazán jól. A naperőműves alkalmazáshoz képest magas egységköltségek adódnak, melynek oka kettős. Egyrészt az LCOS mutató érzékenyebb az egységnyi idő alatt végrehajtott töltés-kisütés ciklusok számára. Másrészt a szélerőművek esetleges termeléskiesésének pótlása az optimálistól eltérő kapacitásteljesítmény arányokat tesz szükségessé a tárolóknál. A kutatás során végzett vizsgálatok rávilágítottak annak fontosságára, hogy az LCOS-mutató használata esetén elengedhetetlen az üzemeltetés pontos meghatározása. Ugyanakkor amennyiben az előzőekben leírt két hipotetikus alkalmazás sajátosságaitól eltekintünk, az eredmények alátámasztották, hogy az energiatárolási technológiák döntő többségénél a költségek jelentős csökkenésével számolhatunk 2015 és 2030 között. A legnagyobb esés az akkumulátorok mellett az érzékelhető és látens hőtárolás, illetve a szuperkondenzátorok piacán várható. Akkumulátoroknál ez a tanulmány 2015-ös készítésekor felvett 100-700 €/MWhról akár 50-190 €/MWh közé történő csökkenést is jelenthet 2030-ig, ami a tartomány felső határát nézve 70%-ot meghaladó csökkenés. A legkisebb változást – nem meglepő módon – a szivattyús-tározós erőművek, illetve a sűrített levegős tárolás esetén mutatják a számítások; mindkét technológia kellően kiforrott már napjainkban is.

1. ENERGIAKÖLTSÉG-MÉRŐSZÁMOK A különböző energiatermelési technológiák költségeinek összehasonlítására elterjedten alkalmazott mérőszám az élettartam során termelt energiára vetített egységköltség (Levelised Cost of Electricity – LCOE). A munkacsoport ennek analógiájára használta az energiatárolás egységköltségét (Levelised Cost of Storage – LCOS), mely a vizsgálatok során két, a jövőben várhatóan elterjedő alkalmazásra került meghatározásra: nap- illetve szélerőművek rendszerintegrációjának támogatására használt energiatárolóra. Az LCOS nagyságát így jelentősen befolyásolja a mindennapi üzem, a jellemző

5

1. ábra Egységköltségek (LCOE) 2015-ben és 2030-ban (WEC)

2. MÓDSZERTANI KIHÍVÁSOK A tanulmány készítése során számos módszertani nehézséggel szembesült a munkacsoport. Az elsődleges cél a költség-

Elektrotechnika 2 0 1 6 / 1 - 2

modell és az energiatároló mögötti gazdasági és költségszámítás módszertan átláthatóságának és érthetőségének javítása volt. A folyamat során világossá vált az is, hogy az LCOS alkalmazása sem nélkülözi a nehézségeket, azonban az előnyök sora is hosszú: • A mérőszám az energiatárolással is foglalkozó energiaipari vállalatoknál egyre szélesebb körben használt; jellemzően megújuló erőműves projekteknél kerül előtérbe, de nem kizárólagosan. • Azzal, hogy az energiatárolás és az energiatermelés költségeit hasonló viszonyítási alapokra helyezi, lehetőséget teremt az egyes technológiák nyújtotta értékek összehasonlítására. • Az LCOS értéke összevethető a lehetséges bevételekkel, legyen szó átlagos árrésekről vagy különböző támogatási mechanizmusokról. Ugyanakkor nem tekinthetünk rá másként, mint egy viszonylag durva közelítésként, mely megmutatja, hogy mekkora bevétel esetén van egyáltalán esély a projekt megtérülésére.

2. ábra A világ országaiban üzemelő energiatárolós projektek száma 2015 júniusában (WEC) Világos narancs: 1-3 projekt, Narancs: 4-10 projekt, Világoskék: 11-40 projekt, Kék: 41-100 projekt, Sötétkék: 100+ projekt (Amerikai Egyesült Államok) Fontos kitérni arra is, hogy a tanulmány során alkalmazott költségmodell két olyan kihívást is támasztott, melyek egyszerű megújulós projektek esetén nem feltétlenül jelentkeznek: • Az energiatárolás egységköltsége bizonyos mértékig önkényesen kerül meghatározásra, hiszen az adott idő alatt eltárolt, illetve hálózatba táplált villamos energia mennyisége döntően függ az üzemeltetés jellegétől. • Az energiatárolás egységköltségeire vonatkozó becslések nem teljes körűek, nem terjedhetnek ki ugyanis az üzleti modell részletes elemzésére. Míg az LCOE alkalmazásának nagy előnye, hogy az erőmű-beruházás megtérülését egy jól körülhatárolható termék (villamos energia) értékesítésétől várjuk, addig a tároló által nyújtott többletszolgáltatások (pl. rugalmasság) nem vagy csak nagy pontatlansággal árazhatók.

3. KÖLTSÉG HELYETT ÉRTÉK A tanulmány legfontosabb tapasztalatai a következők: • Az energiatárolók gazdasági elemzése kontextusból kiragadva egyaránt önkényes és hiányos folyamat. Az egyes alkalmazásokat csak eseti elbírálás alapján érdemes értékelni. • Az energiatárolási technológiák és a hozzájuk kapcsolódó iparág éretlensége miatt a költségek nagy változékonyságot mutatnak. A megújuló energiatermelés térnyerése várhatóan tovább növeli a tárolás iránti igényt, így az akkumulátorok gyártásának fejlesztése és a méretgazdaságosság hatása folyamatos költségcsökkenést tesz lehetővé az előttünk álló években. • A szakma lelkesedése az energiatárolás kapcsán indokolt, de téves indíttatású: a költségcsökkenés szükséges, de nem elegendő feltétele az alkalmazásnak. A fontos mérőszám a költségek és bevételek függvényében meghatározható érték. Az energiatárolás értékét ugyanakkor eltérően határozzák meg a piaci szereplők, legyen szó belső, külső vagy elkerült költségekről. • Az iparág költségközpontú szemlélete két okra vezethető vissza. Az egyik a megújulós projektek öröksége, melyek zöménél önmagában az LCOE vizsgálata elegendő lehet egy projektdöntés meghozatalához, hiszen a különböző politikai mechanizmusok eliminálják a bevételi források bizonytalanságát. A másik a villamosenergia-piacok fejletlensége, mely nagyban nehezíti, hogy az energiatárolás által nyújtott rugalmasságot megfelelően értékeljük vagy monetarizáljuk. Az egységköltség kizárólagosságába vetett hit sok esetben magyarázat az energiatárolással kapcsolatos üzleti modellek gyengeségére is, melyek félreértésekre adhatnak okot és rossz üzleti döntéseket eredményezhetnek. • Össztársadalmi szempontokat figyelembe véve az energiatárolás hozzáadott értékét az adja, hogy képes a szolgáltatás minőségének és megbízhatóságának javítására, legyen szó a végfelhasználóknak biztosított szünetmentes ellátásról, megnövelt szabályozási tartományról vagy black-start képességekről. Ebben a kontextusban a nagy megbízhatóság fontosabb a magas költségeknél.

Dr. Hartmann Bálint A WEC Knowledge Network Energy Storage tagja MEE–tag [email protected]

Hírek

Hannover Messe 2016

Az évente megrendezésre kerülő vásár idén április 25-29. között várja látogatóit. A rangos eseményen az elektrotechnika, az ipari automatizálás, hajtástechnika, a robotika, a folyamatirányítás, a kutatás-fejlesztés, innovatív technológiák, beszállítói tevékenység és az energetika legújabb eredményeivel találkozhatnak a látogatók. A 100 országból érkező 200 000 látogató mintegy ötezer kiállító cég újdonságait és szolgáltatásait láthatja. Az idei partnerország és díszvendég az Amerikai Egyesült Államok lesz. A rendezvények nagyszerű lehetőséget kínálnak vezető amerikai


cégekkel való kapcsolatfelvételre. A Hannoveri Vásárnak ezúttal egyedülálló eseménye lesz, mert ünnepélyes keretek között Barack Obama és Angela Merkel fogják megnyitni a kiállítást. Egy újdonság, a 11-es pavilon oldalszárnyában berendezett kiállításrész, a Tech to You hivatott arra, hogy az alkotás örömével a német fiatalokat műszaki pályára csábítsa. Sikerpéldákon keresztül mutatják be a kétnapos konferencia keretében, hogy a nőknek is van nem is akármilyen helye, pozíciója az iparban. Megjegyezzük, hogy a főszervező Deutsche Messe AG az ötödik legnagyobb vásárközpont: legutóbb például 133 vásárt, illetve kongresszust szerveztek meg világszerte, mintegy negyvenezer kiállító és csaknem négymillió látogató kíséretében. Tóth Éva

6

Energetika

Szendy Dániel, dr. Baksa János

A villamosenergia-átvitel üzembiztonsága az elmúlt időszakban A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a jogszabályi feladatainak eleget téve minden évben rendszeresen értékeli a villamosenergia-átvitel üzembiztonságát, és ellenőrzi a minimális minőségi követelmények teljesítését. A Hivatal értékelése szerint az átviteli hálózatot üzemeltető Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (a továbbiakban: Rendszerirányító) 2014-ben is teljesítette a számára előírt követelményeket és évek óta biztosítja az átviteli hálózat üzembiztos működését.

illetve ennek hiányában a Határozat szerinti bírságolást vonhat maga után. c) A követelmények értékelése a beszámolási év, és az azt megelőző két év, azaz összesen három év adatainak számtani átlaga alapján történik. Ennek eredményeként a hároméves átlagok szerinti értékelés egy-egy kiugró év hatását tompítja, megfelelően árnyalja.

2. A minimális minőségi mutatók számítása, előírt értékei A Határozat C. mellékletében találhatóak a mutatók számításának módszerei: • Kiesési mutató: A nem szolgáltatott villamos energiának a rendelkezésre álló villamos energiára vonatkoztatott hányadosa [MWh/GWh — ‰]. • Távvezeték összeköttetés átlagos rendelkezésre nem állása:

The Hungarian Energy and Public Utility Regulatory Authority (hereinafter: HEA) meeting its legal requirements evaluates the transmission network’s operational reliability and controls the fulfillment of the minimum quality requirements annually. Based on the evaluation of HEA the Hungarian Independent Transmission Operator Company Ltd (hereinafter: Transmission Operator) as operator and owner of the transmission network met the prescribed requirements also in 2014 and has ensured the reliable operation of the transmission network for years.

Az átviteli hálózat főbb elemeinek (távvezetékek, hálózati összeköttetések) rendelkezésre nem állása [‰].

1. Bevezetés A jelen cikk a villamosenergia-átvitel üzembiztonságának általános szempontjairól, valamint az ehhez kapcsolódó minimális minőségi követelmények teljesítéséről kíván rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatást nyújtani, bemutatva egyidejűleg a minimális minőségi mutatók számításának módját (azok mutatóit, módszereit), ismertetve az elmúlt öt éves időszak adatait, különös tekintettel a 2014. december 1-jén bekövetkezett üzemzavari eseményekre. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 159. § 13. pontja alapján a Hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében meghozott határozatban állapítja meg a minimális minőségi követelményeket. A törvényi előírásnak megfelelve a Hivatal 1087/2012. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) meghatározta a villamos átviteli hálózat üzembiztonságára vonatkozó „Minimális minőségi követelmény”-eket. A követelmények nem megfelelő teljesítése esetén akár bírság kiszabására is sor kerülhet. A minimális minőségi követelmények meghatározásának és értékelésének általános szempontjai megállapításakor az alábbiakat kell szem előtt tartani: a) Az előírt értékek ösztönözzenek az üzemeltetési biztonságnak a megfelelő színvonalon tartására, illetve annak szükség szerinti elérésére. A minimális minőségi követelmények teljesítésének értékelésére kettő mutatószám került kijelölésre, melyek a következők: aa) Kiesési mutató ab) Távvezeték-összeköttetés átlagos rendelkezésre nem állása b) A minimális minőségi követelmények túllépése a külön jogszabályban1 megfogalmazott előírások szerinti szankciók,

7

ahol: TRnéves Az átviteli hálózat főbb elemeinek (távvezetékek, hálózati összeköttetések) rendelkezésre nem állásának éves összes ideje [óra] N A figyelembe vett hálózati elemek (távvezetékek, hálózati összeköttetések) száma [db] A TRN mutató számítása során figyelmen kívül kell hagyni: • a nem üzemeltető kérésű és érdekű kikapcsolásokat, még akkor is, ha a kikapcsolás alatt az üzemeltető is végez a berendezéseken munkát, • azokat a kikapcsolásokat, amelyekre egyedi, rendszeresen nem ismétlődő nagy munkák miatt kerül sor, • azokat az üzemi eseményeket, amelyek rendkívüli körülmények fellépése miatt következtek be, (pl. tűzeset, árvíz, szélvihar, földrengés vagy egyéb természeti csapás) és a Hivatal a Rendszerirányító által készített évközi jelentés (illetve kérelem) alapján rendkívüli eseménynek elismerte. A mutatók előírt értékei: • Kiesési mutató: A hároméves átlag ne legyen rosszabb, mint 0,7‰. • Távvezeték-összeköttetés átlagos rendelkezésre nem állásának mutatója: A hároméves átlag ne legyen rosszabb, mint 6‰.

3. A minimális minőségi mutatók elmúlt 5 éves adatai A Hivatal a Rendszerirányító működési engedélyében előírt adatszolgáltatási kötelezettségének keretében nyújtott adatszolgáltatás alapján minden évben (jellemzően tavasz végén, nyár elején) értékeli a mutatók alakulását. A Hivatal az értékelését iparági konzultáció után véglegesíti, majd közzéteszi a hivatalos honlapján (www.mekh.hu). A kiesési mutató az elmúlt 5 évben az alábbiak szerint alakult: 1 2007. évi LXXXVI. törvény alapján (VET) 96. § 3a. bekezdése és a 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 91 §-a alapján


4. Rendkívüli időjárás okozta üzemzavarok az átviteli hálózaton Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban következtek be olyan rendkívüli időjárási események hazánkban, melyek jelentős károkat okoztak a villamos hálózatokon. Ezek közül az alábbi - kiemelt - üzemzavari események történtek az átviteli hálózaton: Az átviteli hálózati távvezetékek esetében 2013. március 14-i rendkívüli időjárás következtében a (Munkács) Ország-

1. ábra Kiesési mutató az elmúlt 5 évben Az ábrán is jól látható, hogy a Rendszerirányító a kiesési mutató tekintetében megfelel a Hivatal határozatában foglalt előírásoknak. Annak érdekében, hogy az egyes évek kiugró adatai tompuljanak, ne mutassanak kiugró torzulást a Hivatal a korábban említett hároméves átlagot veszi figyelembe az értékelése során.

Munkács Országhatár (OH)– Sajószöged 400 kV-os távvezeték (2013. március 14-15.)

2013. március 14-15-én távvezeték sodrony jegesedése 2. ábra Távvezeték összeköttetés átlagos rendelkezésre nem állás mutató az elmúlt 5 évben A 2014-es év értékelés során ez a hároméves átlag (20122014) érték 0,0605‰ volt. A távvezeték-összeköttetés átlagos rendelkezésre nem állás mutató az elmúlt 5 évben az alábbiak szerint alakult: Az ábrán is jól látható, hogy a Rendszerirányító a távvezeték-összeköttetés átlagos rendelkezésre nem állását meghatározó mutató tekintetében is megfelelt az előírásoknak. Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes évek kiugró adatai ne mutassanak szélsőséges eltérést, a Hivatal ebben az esetben is a hároméves átlagot veszi figyelembe az értékelése során. A 2014-es év értékelés során ez a hároméves átlag (20122014) érték 3,486‰ volt. Ennek a mutatószámnak a megállapításánál azonban fel kell hívni a figyelmet arra a lényeges körülményre, hogy a 2013. március 14-én és a 2014. december 1-jén bekövetkezett üzemzavari események nem kerültek be a számításba, mivel a Rendszerirányító kérelme alapján a Hivatal felmentést adott az üzemzavari események kapcsán kieső rendelkezésre nem állás időtartamának beszámítása alól. A felmentésre azért kerül sor, mert a szakértői vizsgálat (az ennek keretében elvégzett statikai vizsgálatok, továbbá Országos Meteorológiai Szolgálat adatai és véleménye) során egyértelműen megállapításra került, hogy olyan rendkívüli időjárási körülmények okozták az üzemzavarokat, melyekre a legnagyobb gondosság és előrelátás mellett sem készülhetett fel a Rendszerirányító.


Ócsa-Zugló 220 kV-os távvezeték (2014. december 1-2.)

Albertirsa-Göd 400 kV-os távvezeték (2014. december 1-2.) határ (OH) - Sajószöged 400 kV-os távvezeték szakaszon több oszlop is kidőlt, illetve súlyosan megsérült. A (Munkács) Országhatár (OH) – Tiszalök és Kisvárda-Sajószöged közös oszlopsoron haladó 220 kV-os távvezetéken is több oszlop kidőlt, illetve számos megsérült. Az üzemképtelenné vált (Munkács) Országhatár (OH) Tiszalök és Kisvárda - Sajószöged 220 kV-os távvezetékek

8

Energetika

tartós hiánya miatt Kisvárda és Tiszalök alállomások ellátásbiztonságának növelése érdekében az üzemviteli személyzet ideiglenes távvezetékeket alakított ki. Fontos kiemelnünk, hogy a rendkívüli időjárási körülmények és az átviteli hálózaton jelentkező sérülések ellenére a távvezetéki üzemzavarok mellett az átviteli hálózati alállomások villamosenergia-ellátása mindvégig biztosítva volt. Az átviteli hálózati távvezetékek esetében 2014. december 1-2. napján, a rendkívüli időjárás következtében az Albertirsa-Göd I.-II. 400 kV-os távvezetékek több oszlopa és az Ócsa-Zugló 220 kV-os távvezeték számos oszlopa kidőlt, megsérült. A villamosenergia-átviteli rendszer működése a károk ellenére folyamatos volt. Az üzemzavar következtében üzemképtelenné vált távvezetékek 2015 nyarának elejére ismét üzembe kerültek. A Rendszerirányító a fent említett két üzemzavari esemény alatt is mindvégig megfelelt az N-1 elvnek2, amely nagyban köszönhető az alaphálózat hurkoltságának. A fent említett hasonló esetek elkerülése, a károk megelőzése, illetve a káreseményekre történő megfelelő felkészülés érdekében a Hivatal szükségesnek tartotta egy olyan átfogó iparági együttgondolkodás elindítását, melynek fő célja, hogy a hálózatok minél ellenállóbak legyenek ezeknek az egyre gyakrabban előforduló rendkívüli időjárási körülményeknek. Az első iparági konzultációra 2015. március 25-én került sor még a Hivatal II. János Pál pápa tér 7. szám alatti székházában. A konzultáción a Rendszerirányító és az elosztói engedélyesek szakemberei mellett részt vettek a független tervező irodák szakértői is. Üzemi Szabályzat definíciója: n-1 elv [vagy biztonság] A VER olyan kialakítása, hogy az átviteli hálózat egyszeres hiányállapotában sem felhasználói kiesés, sem az üzemben maradó hálózaton túlterhelés, illetve feszültség-, frekvenciazavar nem lép fel. A kiesés után üzemben maradó rendszer továbbra is kielégíti az előírások szerinti műszaki követelményeket. 2

Az Engedélyesek és a Hivatal a megbeszélésen megállapodtak abban, hogy az Engedélyesek egyeztetett megoldási javaslatokat küldenek majd a Hivatal számára. A Hivatal folyamatos konzultációt tervez ezen felvetésekkel, megoldási javaslatokkal kapcsolatban. Az érintett szereplőkkel együttgondolkodva a Hivatal továbbra is keresi a hosszú távú, átviteli és elosztó hálózat egészére vonatkozó megfelelően gazdaságos és ellátásbiztonsági egyensúlyt biztosító megoldási lehetőségeket. Sajnos úgy tűnik, hogy a szélsőséges időjárási események, melyek mind az átviteli rendszerirányító, mind az elosztói engedélyes vonatkozásában komoly kihívást jelentenek, egyre gyakrabban lépnek fel, és ennek hatékony kezelésére mindnyájunknak közösen fel kell készülnünk. /Megjegyzés: a jelen cikk a szerzők által készített, az elmúlt időszak eseményeinek tájékoztató jellegű összefoglalása, és nem tekinthető a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hivatalos állásfoglalásának./

Szendy Dániel Rendszerirányítási, engedélyezési és szabályozási ügyintéző Villamosenergia-ipari Felügyeleti és Engedélyezési Osztály, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal MEE-tag [email protected]

dr. Baksa János

jogász Villamosenergia-ipari Felügyeleti és Engedélyezési Osztály, Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal [email protected]

Hírek

YuMi® – kétkarú robot az ABB-től

Az ABB Kft. látványos rendezvény keretében mutatta be a magyar piacon a világ első, valóban együttműködő, kétkarú robotját, YuMi®-t. A rendezvény helyszíne a Magyar Elektrotechnikai Múzeum udvarán lévő TESLA klub volt. A megnyitó során Tanja Vainio az ABB Kft. ügyvezetője közölte a résztvevőkkel, hogy YuMi név az angol te és én szavak rövidítésével keletkezett, és az együtt dolgozó két félre utal. Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete szerint kollégáinknak vannak bosszantó szokásai (pl. pletykálkodás, időhúzás) melyekkel - YuMi®, aki véleménye szerint csakis nőnemű lehet a pontosságának, több feladaton egyszerre hatékonyan munkálkodásának köszönhetően – biztosan nem rendelkezik. Tanja Vainioval közösen avatták fel a bemutatott robotot. Az innovatív, együttműködő, emberbarát, kétkarú robot új lehetőségeket nyit meg az ipari automatizálás terén elsőként a fogyasztói elektronikai ipar rugalmas és agilis gyártási igényeinek feleljen meg. A robot látási és tapintási képességekkel is rendelkezik: két karjának, rugalmas kezeinek, univerzális és kamerán alapuló alkatrész-pozicionálójának, valamint korszerű, mozgásvezérlő rendszerének köszönhetően kiválóan alkalmazható minden apró alkatrész összeszerelő környezetben.

9

YuMi® – kétkarú robot YuMi® az ember és a gép közötti kommunikációs felületek széles skálájával kompatibilis, köztük az ABB kézi vezérlő egységével, ipari kijelzőkkel, kereskedelemben kapható táblagépekkel és okostelefonokkal. A későbbiek során fokozatosan forgalomba kerülnek majd a piac többi szegmensét kiszolgáló változatok is. YuMi® nemzetközi piaci bevezetésére 2015. április 13-án került sor Németországban, amikor is a világ legnagyobb ipari technológiai vásárának számító Hannover Messe-n debütált a szakmai közönség előtt. Lepp Klára


Hárfás Zsolt

Hazai és nemzetközi energetikai helyzetkép Az atomenergia és a megújuló energiaforrások feltétlenül szükségesek a globális klímavédelmi célkitűzések elérése érdekében. Így a szakemberek egyetértenek abban a nagyon fontos technikai és gazdasági kérdésben, hogy e két energiatermelési-mód továbbra is fontos szerepet fog játszani a villamosenergia-termelésben és jelentősen hozzá fog járulni az európai gazdaság dekarbonizációjához. De ezzel szemben a megújuló energiaforrások támogatóinak döntő része csak egy atommentes világot tud elképzelni a jövőben. The nuclear and renewable energy are absolutely needed to achieve the global climate and energy objectives. Experts agree in the more important technical and economics questions that these two modes of energy production will continue to play an important role in electricity production and will make a major contribution to de-carbonising the European economy. But the majority of renewable energy supporters can imagine a nuclear-free world in the future. Az elmúlt hetekben és hónapokban a hazai és a nemzetközi közvélemény többször szembesült azzal a véleménnyel, hogy a Paks II. beruházás úgymond „rossz döntés volt”, mivel soha nem térül meg és amúgy sem lesz szükség a jövőben az új blokkok által termelt villamos energiára. E vélemény szerint a megújuló energiaforrásoké a jövő, hiszen egyre több épül, egyre nagyobb teljesítményekkel. Ugyanakkor a megújulók alkalmazásával kapcsolatos egyéb lényeges körülményről nem esik szó, hogy pl. a beépített teljesítményeken kívül nagyon fontos gazdasági szempontok és rendszerírányítási kérdések is szerepet játszanak. Németországot a hazai és a nemzetközi zöld mozgalmak még mindig követendő példának tartják, mivel meglátásuk szerint ott már sikerült is a „zöld átállás”, bár a lényeges tények és információk természetesen ebben az esetben sem hangzanak el. Gyakran hallani azt is, hogy Paks II. nagyon drága lesz, de ezen állítások valós gazdasági számítással nincsennek alátámasztva. Egyes ellenzők pedig a nemzetközi tender elmaradásával kapcsolatban fogalmaznak meg folyamatosan aggályokat.

Nukleáris váltóállítás az Európai Unióban Az Európai Parlament 2015. december közepén megszavazta „Az európai energiaunió felé” c. állásfoglalást (2015/2113 (INI)), amely egy olyan „európai energetikai víziót” mutat be, amelyben - bizonyára a zöld szervezetek és politikusok legnagyobb bánatára - egy nagyon határozott váltóállítás figyelhető meg az atomenergia irányába. Úgy tűnik, hogy az uniós döntéshozók felismerhették a megújuló energiaforrások túlzott alkalmazásával és támogatásával járó negatív gazdasági és műszaki hatásokat is. Hiszen pl. az állásfoglalás 145. pontja „felhívja az atomenergiát kivezető tagállamokat annak biztosítására, hogy azt azonos ellátást biztosítani képes, valamint a termelés és elosztás közös rendszerének stabilizálásához hozzájáruló energiatermelési móddal váltsák fel.” Emellett pedig az állásfoglalás további fontos megállapításokat tesz az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban.


„143. megjegyzi, hogy 2014-ben az atomenergia adta az uniós energiamix1 27%-át, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia több mint felét, hogy a 132 uniós atomerőműből2 2050-re 130-nak a leszerelése esedékes, ami jelentős hiányt eredményez az uniós villamosenergia-szerkezetben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és alapterhelési villamos energia terén, elismeri, hogy noha néhány tagállam úgy döntött, hogy felhagy az atomenergiával, más tagállamok nemzeti és uniós energetikai és éghajlat-változási célkitűzéseik elérése érdekében új atomenergetikai projekteket kívánnak végrehajtani, és felkéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy az Unió ehhez – az uniós belső piaci és versenyszabályok szerint – nyújtson felhatalmazó keretet azon tagállamok számára, amelyek új atomenergetikai projekteket kívánnak megvalósítani;” „144. megjegyzi, hogy az atomenergia az európai energiarendszer egyik legfontosabb alkotóeleme, amely alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, egyidejűleg korlátozza az importtól való függőséget, biztosítva az állandó villamosenergia-ellátást, amely kiszolgálhatja a belső piacot és szilárd alap lehet egy olyan energiarendszerhez, amelybe a megújuló energiák fokozatosan bevezethetőek;” Megjegyzés (több pontatlanság is van a megfogalmazásban): 1. Az eredeti angol szövegben „electricity mix”, azaz „villamosenergia-mix” kifejezés szerepel. Így a magyar fordításba sajnálatos módon az „energiamix” került. 2. A mondatrész megfogalmazása nem túl pontos, hiszen nem 132 atomerőmű üzemel Európában, hanem 132 nukleáris blokk. Mindezek pedig egyértelműen rámutatnak arra, hogy a többi, atomenergia mellett elkötelezett ország mellett már az Európai Unió is felismerte azt, hogy a nukleáris alapú villamosenergia-termelés nélkülözhetetlen eleme a villamosenergia-rendszernek. Hiszen az atomenergia egyidejűleg képes megfelelni a versenyképességi, ellátásbiztonsági és klímavédelmi globális célkitűzéseknek is. A dokumentum pedig azt is világosan jelzi, hogy „az energiamix megválasztása, meghatározása tagállami hatáskör”, azaz ezt a szuverén jogot senki, semmilyen körülmény között nem sértheti meg.

Fokozódó hazai kiszolgáltatottság 2015-ben újabb történelmi rekordott döntött a hazai fogyasztásban a villamosenergia-import, valamint a Paksi Atomerőmű termelésének a részaránya is. Éves szinten a villamosenergia-fogyasztás 43,75 TWh értékéből a hazai termelés 30,06 TWh-t, ebből a paksi termelés 15, 83 TWh-t (a hazai termelés 52,7 százaléka), az import villamos energia pedig 13,69 TWh-t képviselt. Mindez pedig azt jelenti, hogy a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,29 százaléka importból, 36,2 százaléka pedig nukleáris energiából származott. Fontos azt is kiemelni, hogy a bruttó villamosenergia-fogyasztás közel 2,7 százalékkal növekedett az előző, 2014. évi értékhez képest. Év közben már számos előjele volt a „rekodnak”, hiszen pl. 2015. április 9-én (17 h környékén) a hazai fogyasztás döntő, 56,48 százaléka importból származott. 2015. július 7-én (15.45 h környékén) pedig az import csúcsot döntött, hiszen 3232 MW volt a nettó behozatal. 2015. július 8-án (12.45 h környékén) pedig a hazai villamosenergia-szükséglet értéke

10

Energetika

A fenti tények rámutatnak arra, hogy Magyarország évről-évre fokozódó importfüggősége miatt egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe fog kerülni. Éppen ezért nemzeti érdekünk az, hogy a jövőben a hazai villamosenergia-fogyasztás döntő részét idehaza, hazai erőművek állítsák elő. Ezáltal megfelelve az ellátásbiztonság, klímavédelem és versenyképesség hármas célkitűzésének is.

Paks II. gazdasági és nemzetközi vonatkozásai A paksi beruházás ellenzői a projekt megtérülésével kapcsolatban folyamatosan aggályokat és kételyeket fogalmaznak meg. Emellett pedig to1. ábra A hazai villamosenergia-fogyasztás, termelés és import megoszlása vábbra is arra számítanak hogy az Európai Unió 2009-2015 között Forrásadat: MAVIR majd „tiltott állami támogatást” talál a projektben. Sokszor elhangzik az a kijelentés is, hogy „a paksi bővítés elérte a 6456 MW 15 perces bruttó átlagcsúcsértéket, amely megtérüléséhez úgymond a jelenlegit két-háromszorosan megazt is jelentette, hogy ez az érték meghaladta a 2007-ben haladó áramárra van szükség”. A valóság azonban teljesen mért 6320 MW nyári csúcsot is. A 6456 MW csúcsértékhez más. Kormányzati nyilatkozatok szerint Paks II. termelési 2990 MW import (Paks 2 bruttó beépített teljesítménye csak 2400 MW lesz) villamos energia társult, így az adott időben 46,3 százalékra adódott az import részaránya. Klímavédelmi szempontból pedig nem túl előnyös módon, de az import villamos energiát főként lengyel, ukrán és cseh széntüzelésű erőművek biztosították. A hazai megújuló energiaforrások pedig ös�szességében 2,44 TWh villamos energiát termeltek, amely a bruttó villamos energia fogyasztás 43,75 TWh értékéhez viszonyítva 5,58 százalék részarányt képvisel. Az egyes megújulók termelését megvizsgálva megállapítható, hogy 54 százalékos aránnyal a legtöbbet még mindig a biomassza biztosította. A szélenergia 27, a napenergia pedig csak 0,4 százalékot biztosított a megújulók által megtermelt 2,44 TWh villamos energiából.

3. ábra A hazai szélerőművek 2015. évi hektikus villamosenergia-termelése Forrásadat: MAVIR

2. ábra A hazai megújuló energiaforrások villamosenergia-termelése 2015-ben (kWh) Forrásadat: MAVIR A szélerőművek - a beépített teljesítményt és megtermelt villamos energia mennyiségét figyelembe véve - éves szinten csak 23 százalékos kihasználtsággal tudtak energiát termelni. Így a beépített 329,3 MW szélerőművi teljesítmény (3. ábra) a valóságban csak átlagosan 73,3 MW teljesítményt képviselt. A szélerőművek teljesítménye pedig a MAVIR adatszolgáltatása alapján -5,84 MW és 306,65 MW között folyamatosan, hektikusan változott.

11

egységköltsége a teljes, 60 éves üzemidőre számolva 15-17 Ft/kWh (50-55 euró/MWh) körül lesz. A 2014. februárjában – az orosz-magyar egyezmény megkötését követően - elvégzett saját gazdasági számításaim is azt mutatják, hogy a teljes üzemidőre vonatkozó termelési egységköltség (2014. februári adatokkal számolva) közel 17 Ft/kWh-ra adódik. Ez a költség már tartalmaz egy 60 fillér/kWh költségelemet is, amely Paks II. jövőbeli hulladékkezelési/kiégett fűtőelem kezelési költségeinek a finanszírozását hivatott biztosítani. A számítás bemutatja azt is, hogy a 21 éves hiteltörlesztési időszakot követően eljön majd a beruházás „aranyvége”, hiszen az utolsó 39 évben – mai árakon számolva – már csak közel 9 Ft/kWh maradhat a két új paksi blokk termelésével kapcsolatos összes költség.

A hazai számítások mellett nemzetközileg is igazolható Paks II. létjogusultsága. Példa erre a 2015. augusztus 31-én a Nemzetközi Energia Ügynökség és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által publikált „Projected Costs of Generating Electricity – 2015” c. kiadvány is. A két nemzetközi szervezet egyértelműen bemutatja azt, hogy alaperőművi termelést biztosító gáz-, szén- és atomerőművek, de akár még a


megújulókkal is összehasonlítva a teljes üzemidőre vonatkozó kalkuláció esetén az atomerőművek által termelt villamos energia a legversenyképesebb. 2015. december 22-én pedig a hazai kormányzat nyilvánosságra hozta a Rothschild bankház által készített elemzést, amely szintén azt igazolja, hogy „a Paks II bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőke, a tőke kamatai, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is.” Végül, de nem utolsó sorban érdemes elgondolkozni egy kicsit, hogy ha az atomenergia ennyire „brutálisan drága”, akkor miért kötelezi el magát egyre több ország olyan új blokkok építése mellett, amelyek garantált üzemideje 60, azaz hatvan év. Paks II. gazdasági megítélése szempontjából pedig igencsak fontos a 40 százalékos hazai beszállítói lehetőség, a költségvetési plusz bevételek, valamint az átlag 4,5 százalékos hitelkamat, amely szintén rendkívül előnyös Magyarország számára. Hozzátéve azt is, hogy az orosz hitel eredményeképpen egy olyan beruházási lehetőséget kapunk, amelynek GDP növelő, munkahelyteremtő és versenyképességet növelő hatása lesz.

támogatásokra is szükség van. Ugyan a klímavédelmi célok elérése érdekében a megújuló energiaforrásokra és atomenergiára egyaránt támaszkodni kell, de a megújulók valós megítélése érdekében szükséges megvizsgálni a hazai és a nemzetközi gazdasági aspektusokat és a műszaki vonatkozásokat is. Magyarországon, 2014-ben a Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) keretében a megújuló energiaforrások 48,96 milliárd Ft támogatási összeget kaptak, amely azt is jelenti, hogy a fajlagos, átlagos megújulós támogatás 20,47 Ft/kWh, az átlagos átvételi ár pedig 32,78 Ft/kWh értékre adódott. A KÁT rendszerben fel- és leszabályozási energiára is szükség van, mivel a tényleges termelés (értékesítés) szinte minden esetben eltér az előre megadott menetrendtől, ezért azt ki kell egyenlíteni. Így 2014-ben a kiegyenlítő energia költsége 4,6 milliárd forintra adódott, amelyből a pótdíjak (szabályozási, tervezési, módosítási) csak 879 millió forintot tettek ki. Ugyanakkor 2015-ben ez a költség már 5,98 milliárd forintra emelkedett, amelyből a pótdíjak szintén csak egy töredéket, 425 millió forintot jelentettek. Természetesen ezt a költséget

Nagyon sokszor felmerül az orosz-magyar egyezménnyel kapcsolatban az, hogy hazánknak nem volt „joga” azt megkötni, hiszen kizárólag csak egy nemzetközi tender keretében lehetett volna kiválasztani a szállítót. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországnak jogában állt ezt az egyezményt megkötni. Másrészről, ha figyelemmel kísértük az elmúlt hetek és évek történéseit, 4. ábra A kiegyenlítő energia fajlagos költsége primer energia források szerint a akkor egy olyan globális tendenciát láthatunk, portfólió hatás és a szabályozási pótdíj figyelembe vételével 2015. 01-09. hó hogy a nemzetközi tenderek helyett inkább Forrásadat: MAVIR egyedi megállapodásokat kötnek az egyes országok az új nukleáris kapacitások építése érdekében. Példa erre Finnország, hiszen egyedi megállapodással is ki kell fizetni az egyéb, pl. a KÁT mérlegkör, az értékesítés az új Hanhikivi-1 atomerőmű megépítésére szintén az orosz kiadásai mellett, amely költségeket szintén egyfajta támogafelet választották. 2016. január végén pedig már az első „katásnak lehet tekinteni. pavágás” is megtörtént a telephelyen. Ugyan az egyes energiaforrások kiegyenlítő energia szükséglete változó, de a 4. ábra rámutat arra, hogy 2015. első ki2016. január középén pedig egy újabb Európai Uniós taglenc hónapjában a biomassza termeléshez kWh-ként csak 36 állam, Csehország is kinyilvánította azt, hogy a világ többi fillérrel, az időjárásfüggő széltermeléshez pedig 5,32 forinttal országához hasonlóan nem fognak tovább „kísérletezni” a kellett hozzájárulni a költségviselőnek. A 2016-ra vonatkozó tenderrel és versenytárgyalás nélkül fogják kiválasztani a megújuló átvételi árak pedig továbbra is 31,77 - 38,36 Ft/kWh tervezett új cseh atomerőmű szállítóját, azt az egyetlen szál(ÁFA nélkül) közötti értékek. A KÁT átadási átlag ár az előrejellítót, aki műszakilag és gazdaságilag a legjobb ajánlatot adja. zések szerint pedig közel 50 Ft/kWh lesz. Lenka Kovačovská cseh ipari miniszterhelyettes azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy egy olyan stratégiai partnerre KÁT átadási ár: Az átvételre kötelezettek részére szétosztott, (szállítóra) van szükségük, amely maga is érdekelt abban, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia adott hónapra hogy az új beruházás határidőben elkészüljön az előzetesen megállapított elszámolási ára, a korrekciók figyelembevételével. megállapodott költségkeretben belül. Továbbá nemzeti érdekként a miniszterhelyettes azt is megfogalmazta, hogy a A megújuló energiaforrások megítéléséhez kiegészítésképszállítónak részt kell vállalnia a kockázatviselésben, valamint pen azt is érdemes hozzátenni, hogy ha a teljes üzemidejőt fejlesztenie és bővítenie kell az cseh ipart annak érdekében, vizsgáljuk, akkor pl. egy naperőmű, vagy szélerőmű parkot hogy az adott cég globális projektjeibe is be tudjanak kapegy új, 3+ generációs blokk 60 éves üzemideje alatt közel hácsolódni. Ha jobban belegondolunk, akkor ezeknek a feltéromszor újra kell építeni, mivel a nap- és szélerőművek életteleknek jelen pillanatban kizárólag csak egy globális szállító tartama átlagosan csak 15-20 év. tud megfelelni.

Megújuló energiaforrások VS. támogatás!? A paksi beruházás ellenzői nem szívesen beszélnek róla, de a megújuló energiaforrások létéhez elengedhetetlen - állami közvetett és közvetlen - beruházási, átvételi és egyéb


A zöld Németország

Közkedvelt példa a megújuló energiaforrások térnyerésének alátámasztására Németország, ahol a nap- és szélerőművek beépített teljesítménye a 2005-ös 20,44 GW teljesítményről 2015 végére 80,85 GW-ra emelkedett. Ez a közel négyszeres

12

Energetika

hogy az „kényszerexport” a megújulós termelők bizonyos időszakokban történő túltermelése miatt. Természetesen ez a „kényszerexport” jelentős szabályozási feladatot is generál a szomszédos országok rendszerirányítói számára. Az időjárásfüggő nap- és szélerőművek termelése időben folyamatosan, hektikusan változik. Ennek szemléltetésére szolgál a következő két diagram, amely 2016. első napján mutatja a németországi nap- és szélerőművek teljesítményét. A naperőművek esetében az látszik, hogy 0.00 és 7.00 óra között 0 MW volt a teljesítmény, 8.00h-tól pedig az erőművek teljesítménye kö5. ábra A németországi erőművi kapacitások és a villamosenergia-termelés 2015. zel 4.000 MW-ra növekedett, majd folyamatosan évi megoszlása Adatforrás: Fraunhofer ISE csökkeni kezdett. Ezt követően, 17.00h-tól a teljesítmény ismételten 0 MW-ra esett vissza. A vanövekedés valóban példa nélküli, de a valós helyzet szakmai, lós helyzet megértéséhez érdemes kiemelni azt, hogy a napgazdasági értékeléséhez szükséges bemutatni azt is, hogy a erőművek összes teljesítménye 39,48 GW, azaz 39 480 MW! megújulós termelés felfutásával egyidejűleg számos negatív Mindez azt jelenti, hogy január első napján a déli órákban a következménnyel is számolni kell. naperőművek csak legfeljebb 10 százalékos kihasználtsággal tudtak villamos energiát termelni! 2015-ben a németországi erőművek beépített teljesítménye közel 183 GW (100%), az erőművek által megtermelt villamos energia teljes mennyisége pedig mintegy 550 TWh (100%) volt. A beépített teljesítményből a nap-és szélerőművek 80,84 GW (44%) teljesítményt képviseltek, amelynek eredményeképpen e két időjárásfüggő megújuló közel 121 TWh villamos energiát termelt, azaz a németországi villamosenergiatermelés 22 százalékát a nap- és szélerőművek állították elő. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy 2015ben a német villamosenergia-termelés döntő, közel 66 százalékát továbbra is a szén-, atom- és gázerőművek állították elő. A megújuló energiaforrások – főleg az időjárásfüggők – jelentős hatással vannak a villamosenergia-rendszerre is. A naperőművek és a szélerőművek csak akkor termelnek villamos energiát, ha süt a nap, illetve fúj a szél. Ellenkező esetben a villamosenergia-igények döntő részét továbbra is fosszilis, atom és egyéb erőművek termelik meg. Többször előfordul az is, hogy a német erőművek által termelt villamos energia nem elegendő a fogyasztás teljes kielégítéséhez. Ebben az esetben pl. Franciaországból importálnak egy kis (atom)energiát. A német villamosenergia-exportról továbbra is elmondható,

7. ábra A németországi szélerőművek teljesítménye 2016. január első napján Forrás: EEX Transparency Platform

8. ábra A németországi villamosenergia-termelés összetétele 2016. január első napján Forrásadat: EEX Transparency Platform

Január első napján a német szélerőműveknek is „visszafogott volt” a termelése a viszonylagos szélcsend miatt. A beépített 41 360 MW teljesítményből a „csúcs” 8200-8300 MW volt, amely abban a pár órában közel 20 százalékos kihasználtságot jelentett.

6. ábra A németországi naperőművek teljesítménye 2016. január első napján Forrás: EEX Transparency Platform

13

A 7. ábra jól szemlélteti, hogy január első napján a német szélerőművek összesen mennyi villamos energiát tudtak megtermelni. A 8. ábrából egyértelműen kitűnik, hogy a legtöbb energiát továbbra is a széntüzelésű és az atomerőművek biztosították. Ez pedig számszerűsítve azt jelenti,


oka az, hogy éves szinten Németország 22-23 milliárd eurót költ a megújulók támogatására, amelyet végső soron a fogyasztó fizet meg. Ha pedig megvizsgáljuk a beépített nap- és szélerőművek teljesítményének fokozatos növekedését és térnyerését, akkor azt is láthatjuk, hogy az emelkedő beépített teljesítmények emelkedő villamos energia árakat is eredményeztek, azaz a megújulók térnyerése és a villamosenergia-árak között egyértelmű a kapcsolat. 2005 és 2015 között a nap- és szélerőművek teljesítményének közel négyszeres növekedésének hatására a német háztartási villamosenergia-ára közel 65 százalékkal (10. ábra) emelkedett.

9. ábra Az európai háztartási villamos energia árak alakulása 2015-ben Forrásadat: Eurostat (2016.01.06)

10. ábra A németországi erőművi kapacitások és a villamosenergia-termelés 2015. évi megoszlása Adatforrás: Fraunhofer ISE hogy az adott napon megtermelt 1,255 TWh (100%) villamos energiából a nap- és szélerőművek csak 0,137 TWh-t (10,9%) tudtak biztosítani, azaz a termelés mintegy 90 százalékát továbbra is a fosszilis, az atom és egyéb erőművek termelték meg. Ezen tények is rámutatnak arra, hogy kizárólag megújuló energiaforrások alkalmazására nem lehet egy ország villamosenergia-ellátását alapozni. A németországi túlzott megújulós fejlesztések és támogatások pedig oda vezettek, hogy jelenleg egy német háztartási fogyasztó csaknem 30 eurocentet (9. ábra), azaz mintegy 95 forintot fizet 1 kWh villamos energiáért, ennek pedig alapvető

Magyarország nincs és nem is lesz olyan energetikai helyzetben, hogy bármilyen energiatermelési-módról egyszerűen lemondjon. Így a két új paksi blokk mellett továbbra is szükség van a megújuló energiaforrások fejlesztésére és egyéb erőművek építésére is. Magyarország egyre növekvő villamosenergia-importja miatt pedig egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, ezért különösen fontos új erőművek építése, amelyre a MAVIR tanulmánya is egyértelműen felhívta a figyelmet. Hiszen a tanulmány szerint 2030-ig 8600 MW új erőművi kapacitás is megépülhet hazánkban, amelyből a paksi két új blokk csak 2400 MW-ot fog képviselni. Éppen ezért feltétlenül szükség lesz további erőművek építésére is (pl. megújuló, gáz, stb.) annak érdekében, hogy a 2030-as években a hazai erőművek biztonságosan ki tudják majd szolgálni a villamosenergia-igényeket.

Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök Atomenergia Info szakértője MEE-tag [email protected]

Pályáz ati felhívás

fam Bizottság pályázati felhívása A kis-, közép- és nagyfeszültségű FAM szerszámok átvételi és periodikus felülvizsgálatát végző FAM Laboratórium minősítés megszerzésére 2016 évre. A 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 2.§ (2) b) pontja a FAM Bizottság feladatává teszi a FAM tevékenységhez használt eszközök vizsgálatát végző vizsgálólaboratórium minősítését. A Bizottságnak a minősítést a Szabályzat 4. pontja szerint a FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végző laboratóriumokra kell elvégeznie. A Bizottság a feladatának ellátásához elkészítette a kis-, közép- és nagyfeszültségű FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végezni kívánó laboratóriumok felszereltségére és tevékenységére vonatkozó Ajánlásokat, amelye(ke)t


a [email protected] e-mail címen történő jelentkezés után a FAM Bizottság megküld a pályázónak. Kérünk minden olyan gazdálkodó szervezetet, aki 2016. április 1-től FAM eszközök átvételi és/vagy periodikus felülvizsgálatát végző FAM Laboratóriumot kíván működtetni, úgy az említett rendelet 4. pontjának megfelelően nyújtsák be pályázatukat (írásban és elektronikusan) a vizsgálni kívánt szerszám és/vagy eszköz csoport feltüntetésével és a minősítendő vizsgáló laboratórium rövid bemutatásával 2016. január 15-ig a FAM Bizottsághoz (MEE-FAM Bizottság 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. e. vagy [email protected]). A minősítést a FAM Bizottság egy évre adhatja, ezért azt évente meg kell ismételni. A pályázat beérkezése után a minősítés elnyerését a FAM Bizottság az Elektrotechnika című folyóiratban közzéteszi és erről közvetlenül írásban is tájékoztatja a minősítést elnyert laboratóriumo(ka)t. Budapest, 2015. december 18. FAM Bizottság

14

Villamos berendezések és védelmek Dr. Madarász György Attila

Megszakítók

1. rész: Nagyfeszültségű megszakítók A megszakító a villamosenergia-ellátás- és felhasználás egyik alapvető készüléke. Szerkezeti kialakítása nagy változatosságot mutat. Egy adott konstrukció általában jellemző az adott feszültségszintre és áramra. A cikk az áramkörök megszakításának általános alapelvein túl elsősorban a nagyfeszültségű, váltakozó áramú megszakítók jellemző kialakításait és működését tárgyalja, kitérve a környezeti hatásokra és fejlődési irányokra. The circuit breaker is a basic switching device of the electric power supply and utilization. There exists a great variety of its design, which is usually characteristic to a voltage and current range. In this paper in addition to the general principle of circuit interruption, the characteristic feature, design of high voltage a.c. circuit breakers are presented. Environmental effects and development trend are also discussed.

1. BEVEZETÉS A megszakító olyan mechanikus kapcsolókészülék, amely üzemszerű áramköri viszonyok mellett az áram bekapcsolására, vezetésére és megszakítására, valamint az üzemszerűtől eltérő, meghatározott áramköri viszonyok (mint például zárlatok) esetén is az áram bekapcsolására, meghatározott ideig való vezetésére és megszakítására alkalmas. Csoportosításuk történhet áramnem szerint és névleges feszültség szerint: áramnem szerint megkülönböztetünk váltakozó áramú, illetve egyenáramú megszakítókat; feszültség szerint nagyfeszültségű, középfeszültségű, illetve kisfeszültségű megszakítókat. A következőkben elsősorban az 50/60Hz-es váltakozó áramú energiaátviteli hálózatokon alkalmazott nagyfeszültségű, váltakozó áramú megszakítók tulajdonságait tárgyaljuk, amelyeknek névleges feszültsége 52 kV vagy afeletti. Röviden kitérünk a váltakozó áramú megszakítók alkalmazására nagyfeszültségű egyenáramú hálózatokon.

Az elektrotechnika tudományterületei A MEE Szakmai és Tudományos Bizottság cikksorozata

területén miért alkalmazunk többnyire mechanikus, ívmegszakítással működő kapcsolókészülékeket. Lehetséges még az érintkezők szétválását úgy vezérelni, hogy az az áram nullaátmenetekor vagy annak közelében történjen (szinkronmegszakítás). A váltakozó áramú ív megszakítása a villamos ív újragyulladásának megakadályozását jelenti az áram nullaátmenete után. Az ív áram nullaátmenetekor az érintkezők közötti feszültség gyorsan növekedni kezd a hálózat szórt kapacitásaiban tárolt töltések kisülése folytán. Ez a kisülés a vezetékek induktivitása miatt nagyfrekvenciás áram- és feszültséglengések formájában megy végbe. Az érintkezők között megjelenő meredeken emelkedő feszültség an ún. visszaszökő feszültség (VSF). Ugyanakkor az érintkezők között az áram nulla-átmenetekor jelenlévő forró, szabad ionokat és elektronokat tartalmazó villamosan vezető ívplazma gyorsan hűl, villamos vezetőképessége csökken. Tovább hűlve a forró gáz szigetelővé válik és a villamos szilárdsága növekszik. A villamos ív újragyulladása akkor következik be, ha: a) a visszaszökő feszültség a még villamosan vezető ívplazmán áramot (maradékáram, utóáram) hajtva át elegendő energiát termel, hogy megállítsa a hűlést (termikus újragyulladás); b) a már szigetelő állapotú ívplazma villamos szilárdsága lassabban nő, mint a visszaszökő feszültség, és így villamos átütés következik be (dielektromos újragyulladás). A sikeres ívmegszakítás (az ív újragyulladásának elkerülése) tehát az ívplazma hűtésével, illetve a villamos szilárdságnak a hűtésen kívül még egyéb módon való növelésével érhető el. Az alkalmazható módszerek erősen függenek a feszültség és áram nagyságától, valamint a kapcsolódó áramkör sajátosságaitól.

3. NAGYFESZÜLTSÉGŰ MEGSZAKÍTÓK ÍVOLTÁSA A nagyfeszültségű váltakozó áramú megszakítókat elsősorban az energiaátviteli hálózatokon alkalmazzák. Az ilyen megszakítók többségében a villamos ív oltása gáz közegben

2. AZ ÁRAMKÖR MEGSZAKÍTÁSA A valóságban bármilyen árammal átjárt áramkör megszakítására (érintkezők szétválasztására, feszültségmentesítésére) csak árammentes esetben kerülhet sor. Az „árammentes” állapot különféle módon valósulhat meg. Váltakozóáram esetén félperiódusonként az áram megszűnik (egyenáram esetén az áram nullaátmenetét mesterségesen, rendszerint egy ellenkező előjelű áramimpulzus alkalmazásával érjük el). Ekkor a feladat az áram ismételt újraindulásának megakadályozása. Ez általában egy speciális soros áramköri elem beiktatásával történik, amely képes ellenállását a jó vezető és a jó szigetelőképesség között változtatni. Ilyen speciális „áramköri elem” a villamos ív, illetve a félvezető. A kettő közül a villamos ív az, amelyik legalább két nagyságrenddel tökéletesebb szigetelést biztosít, és mechanikusan záródó érintkezővel kombinálva zárt állapotban jóval kisebb a vezetési vesztesége. Mindez talán érthetővé teszi, hogy az energiaellátás- és átalakítás

15

1. ábra Nagyfeszültségű megszakító szűkületében égő ív szerkezete


történik. Ez igaz a régebben igen elterjedt, olajos megszakítókra, ahol az ív megszakítása az olajból felszabaduló, nagyrészt hidrogén tartalmú gázokban megy végbe, valamint a sűrített levegővel működő légnyomásos megszakítókra is. Manapság a kiváló szigetelő és ívoltó tulajdonsággal bíró kénhexafluorid (SF6) gázzal működő megszakítóknak a 72 kV-nál nagyobb feszültségszinten még nincs igazi versenytársa. A következőkben az SF6 gázban történő ívmegszakítást tárgyaljuk. Az ívoltás folyamata az 1. ábrán követhető. Az érintkezők szétválása során keletkező nagy hőmérsékletű ív tengelyirányú gázáramban ég egy vagy két, hőálló anyagból készült, rendszerint teflon (PTFE) alapanyagú fúvókában. A nagy nyomású és sebességű gáz egyik feladata az, hogy az ívelés során az igen magas hőmérsékletű ívet elszigetelje a szerkezeti részektől. Közeledve az áram nullaátmenetéhez az ív keresztmetszete, majd a hőmérséklete is csökken, és az áram nullaátmenetekor egy forró, nagyrészt ionizált gázokból álló csatorna marad az érintkezők között. Hogy azután mi történik, az nagymértékben függ a maradék ívplazma hőmérsékletétől és az áram nullaátmenete után a visszaszökő feszültség (VSF) jellegétől. Kis áramoknál a plazma hőmérséklete alacsony (2a. ábra), ezért az villamos szigetelőként viselkedik. Ekkor csak dielektromos ívújragyulladás lehetséges, ha a VSF elég nagy. Nagy áramoknál a magasabb hőmérsékletű maradék ívcsatorna villamosan vezető marad, és a visszaszökő feszültség hatására egy ún. maradék- vagy utóáram fog folyni (2b. ábra). Az ily módon létrejövő energiabetáplálás ellensúlyozhatja az ívcsatorna hűlését, amikor is az ív termikusan újragyullad. Ez a helyzet akkor fordul elő, ha a visszaszökő feszültség kezdeti meredeksége igen nagy, (például távvezetéken a megszakítóhoz közeli, ún. kistávolságú zárlatok esetében). A hálózatokon előforduló különféle üzemi és zárlati áramok ívmegszakítása

azonban többnyire dielektromos jellegű a mérsékeltebb kezdeti meredekségű visszaszökő feszültség miatt. Azonban ha az érintkezők között kb. 1500 K feletti gázhőmérséklet alakul ki, a villamos szilárdság jelentősen csökken (3. ábra), és átütés következtében az ívmegszakítás sikertelen lesz.

4. MEGSZAKÍTÓK SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA A nagyfeszültségű megszakítót három összetartozó szerkezeti egység alkotja: oltókamra, hajtás és burkolat. Az oltókamra a hajtásával és burkolatával szerves egységet alkotva képezi a megszakítót, amelyre adott tulajdonságok, például a megszakítóképesség értelmezhető. A nagyfeszültségű megszakítók oltókamrái nagy hasonlatosságot mutatnak. Közös jellemzőjük a gáz oltóközeg, amely többnyire SF6 vagy SF6 tartalmú gáz. A sokféle megoldás közül a legelterjedtebb, ugyanakkor korszerűnek tekinthető oltókamrák működési elvét mutatjuk be. Az ún. „puffer” típusú oltókamránál a gázt egy mozgó henger és az álló dugattyú sűríti össze. A henger együtt mozog az egyik ívhúzó érintkezővel. Így az érintkezőnyitás pillanatában nagy nyomású, áramló gáz hűti az ívet. Az ív rendszerint PTFE (teflon) alapanyagú hengerszimmetrikus fúvókában ég (1. ábra), melynek szűkülő-bővülő alakja (Laval-cső) biztosítja a torlódásmentes áramlást. Az ív hűtéséhez és az áram nullaátmenete utáni kellő villamos szilárdság eléréséhez nagy nyomás és áramlási sebesség szükséges, amelyhez a mechanikai energiát a megszakító hajtása biztosítja. Mivel az ívben uralkodó nagy hőmérséklet következtében a tömegsűrűség nagyon kicsi, ezért az ív az áramló gáz számára gyakorlatilag átjárhatatlan és dugóként viselkedik. Nagy zárlati áramok esetében fellépő ún. „termikus eldugulás” a megszakító-képesség határát jelenti. Ekkor a hajtás ereje nem elegendő az érintkező gyors nyitására, illetve a gázkiáramlás hiányában a sűrítő kamrában fellépő igen nagy nyomás ellensúlyozására. Csökkentendő a megszakító hajtási energia iránti igényét, a villamos ív hőenergiáját használják fel különféle módon. A legelterjedtebb megoldások a következők:

2. ábra Ívjellemzők kis áramnál (a) és kistávolságú zárlati áram nulla-átmenetekor (b)

4. ábra A hibrid-puffer oltókamra működése a) az érintkező nyitása után b) az áram nulla-átmenete előtt

3. ábra Az SF6 gáz kritikus redukált villamos térerősségének (E/p) hőfokfüggése homogén villamos térben


A 4. ábrán látható „hibrid puffer” megoldásnál kettős kiáramlást alkalmaznak. Nagy áramoknál az ívben létrejövő túlnyomás a forró gázt az érintkező-tartó cső palástján található nyílásokon visszanyomja a sűrítő kamrába, megnövelve annak nyomását. Az érintkezők további távolodása és a sűrítő henger elmozdulása következtében a nyílás a dugattyú mögé kerül, és az intenzív kétirányú gázáramlás hatásosan segíti a megszakítást. [4. ábra], [5. ábra]

16

Villamos berendezések és védelmek

A megszakító hajtás feladata az oltókamra egyszeri vagy többszöri ki- és bekapcsolása. Nagy energiaigény esetén a hidraulikus hajtás, míg a kisebb energiaigény esetén a rugóerő-tárolós mechanikus hajtás alkalmazása a jellemző. A hidraulikus erőátvitelt rugós vagy pneumatikus (gázrugós) energiatárolóval is kombinálják.

5. ábra Az önoltású oltókamra felépítése és működése nagy áramnál Az 5. ábrán látható a továbbfejlesztett ún. „önoltású” ívoltó kamra felépítése. Kis áramoknál a termikus és sűrítő kamrák közötti szelep nyitva van. Az oltókamra ekkor úgy működik, mint az előzőekben leírt „puffer” oltókamra. Nagy áramoknál az ív által gerjesztett nagynyomású forró gáz visszaáramlik a termikus kamrába. A termikus és sűrítő kamra közötti szelep ilyenkor lezár, és így megakadályozza a gáz visszaáramlását a sűrítő kamrába. A sűrítő kamrában a nyomás túlságos növekedését egy túlnyomásszelep akadályozza meg. A dugattyús sűrítőre tulajdonképpen azért van szükség, mivel kisebb áramoknál az ív által gerjesztett nyomás nem elegendő az ív oltásához. Az önoltású megszakítók lényeges eleme a megfelelő alakú és anyagú fúvóka. Nagy áramértékeknél a forró ívplazma majdnem teljesen kitölti a fúvókát. Az ívből kiinduló sugárzás hatására a főként teflonanyagú fúvókából tetemes mennyiségű gáz szabadul fel, melynek tulajdonságai közel állnak az SF6-éhoz. Ez a gáz nagy áramoknál visszaáramlik a termikus kamrába, megnövelve a gáznyomást. Az „önoltás” azt jelenti, hogy a gerjesztett gáz mennyisége, nyomása arányos az árammal. Ily módon az ív oltásához szükséges energiához a hajtás mechanikai energiáján kívül az ív hőenergiája, valamint a teflonban lekötött kémiai energia is hozzájárul. A gázképződést elősegíti a teflonhoz kevert, rendszerint molibdén tartalmú adalék. Ezzel a korszerű megoldással a megszakító hajtás energiaigénye nagymértékben csökkenthető.

6. ábra A vezérelt motoros hajtás (ABB) működési elve és felépítése

17

7. ábra Szabadtéri (live-tank) két oltókamrás megszakító egység potenciálvezérlő kondenzátorral (Maxwell Technologies)

8. ábra 500kV-os, 63kA zárlati megszakítóképességű, SF6 gázos (dead-tank típusú) fémtokozott megszakító (Siemens)


A fejlődés a rugóerő-tárolós mechanikus hajtások alkalmazásának irányába mutat. Egyre nagyobb energiájú ilyen hajtás készül. Alkalmazásuk egyik indoka a működési idők kisebb szórása és a környezeti hatásoktól, pl. hőmérséklettől való kisebb függőség. Ez utóbbi tulajdonságok lényegesek az ún. vezérelt vagy szinkronmegszakítás megvalósításához. Ez utóbbihoz manapság legjobb megoldásnak a vezérelt motoros hajtás ígérkezik, melyben a motor közel fél fordulatot téve működteti az oltókamra érintkezőjét (6. ábra). Táplálása villamos energiatárolóból történik és működési jellemzői (út-idő, sebesség) programozhatóak. Általános célú alkalmazásának a magas ára szab határt.

mechanikus rugóerő-tárolós hajtások még a legnagyobb névleges feszültség- és áramtartományokban is. A kettős mozgású érintkező szerkezetek alkalmazása a hajtási energiaigény csökkentésének egyik eszköze. Az eddigi „álló” érintkező ellenkező irányban mozdulva nagyobb érintkező szétválási sebességet eredményez. Csak az egyik érintkező mozgatásával ugyanez a szétválási sebesség jelentős többletenergiát igényelne a hajtástól. Egy korszerű nagyfeszültségű oltókamra működése követhető a 9. ábrán. A kettős mozgás nemcsak az ívhúzó érintkezőkre, hanem az áramvezető érintkezőkre is vonatkozik. Ezzel elérhető, hogy a hajtás által közvetített elsődleges elmozdulás lerövidül, ami további energiamegtakarítást eredményez.

A nagyfeszültségű megszakítók burkolata készülhet szigetelőanyagból vagy fémből. A szabadon álló megszakítók porcelán, kompozit vagy szilikongumi szigetelésű burkolattal (live tank típus), illetve földelt fémburkolattal (dead tank típus) készülnek. Ezen kívül elterjedt a földelt, fémtokozott, SF 6 -gázszigetelésű kapcsolóberendezésben (GIS) elhelyezett 1 vagy 3 oltókamra a tokozáson kívüli hajtással.

Magyarországon ma nagyfeszültségű megszakítók fejlesztése két cégnél, a Hyundai Technologies Center Hungary Kt.-nél és a CG Electric Systems Hungary Zrt.-nél történik, gyártás pedig a CG tápiószelei gyárában folyik.

5. FEJLŐDÉSI TENDENCIÁK Az ipari centrumok, a nagyvárosok világszerte növekvő energiaigénye egyre nagyobb feszültségű és nagyobb zárlati teljesítményű hálózatok megépítését eredményezi. Ennek megfelelően a kiszolgáló eszközök, mint pl. a megszakítók, teljesítményének is növekedni kell. Manapság a megszakítók névleges értékeinek felső határa: 5000/6300 A névleges áram; 63/80 kA zárlati megszakító képesség; 800/1200 kV névleges feszültség. A nagyobb névleges feszültségeken az egy vagy két oltókamrás megszakító egységeket sorba kötik (live tank típus) (7. ábra), illetve a megszakítón belül kötnek sorba 2 vagy 3 oltókamrát (dead tank típus) (8. ábra). Több sorba kötött oltókamra (egységkamra) esetén a velük párhuzamosan kötött kondenzátorok (grading capacitor) gondoskodnak az oltókamrák közötti egyenletes feszültségeloszlásról (7. ábra). Mivel a kondenzátorok ára az oltókamráéhoz mérhető, ezért a fejlődés az egyre nagyobb névleges feszültségű, kapacitás nélküli oltókamraegységek kifejlesztésére irányul. A megszakítók meghibásodásának jellege nagyrészt mechanikai eredetű, ezért a fejlesztés a mozgó alkatrészek számának és mechanikai igénybevételük csökkentésére törekszik. Az újabb tervezésű oltókamrák kisebb működtető energiát igényelnek, ezért alkalmazhatók az egyszerű,

6. KÖRNYEZETI SZEMPONTOK Az SF6 gáz erős „üvegházhatása” (24 000-szerese a CO2-nak) miatt intenzív kutatások folynak annak helyettesítésére. A megszakítókban az SF6 gázt villamos szigetelőként és ívoltó gázként egyaránt használjuk. A CO2 gáz kísérleti alkalmazására megszakítóban 2004ben került sor Toshibánál. Mivel a CO2 hőkapacitása kb. 1/4-e az SF6-énak, ezért az önoltású típusú megszakítónál nagyobb kamranyomások jönnek létre az SF6-hoz képest. Ennek következtében a kistávolságú zárlati ívoltóképesség hatásosabb, mint SF6 gázban. A szigetelőképesség viszont csak kb. 1/3-a az SF6-énak. Ez a szigetelési távolságok és így a méretek növekedésével jár, amit részben ellensúlyozni lehet a nyomásnöveléssel. Mindebből következik, hogy gázszigetelésű tokozásban és nagyobb feszültségeken nem gazdaságos a CO2 gáz alkalmazása. Ennek tükrében érthető az ABB CO2 gázos szabadtéri megszakítójának 72,5/84 kV-os névleges feszültsége. Figyelemre méltó a működés -50 °C alsó hőmérséklethatára. Ez a jobb hidegtűrő képesség érthető, mivel a CO2 forráspontja 1,5-szer alacsonyabb az SF6-énál.

10. ábra Egy kínai 245kV-os kétszeres megszakítású vákuum oltókamra prototípus. (hossz: 1.3m, átmérő: 260mm, súly: 70kg)

9. ábra Egy korszerű oltókamra konstrukciója és működése: zárt állapot – ívhúzás - nyitott állapot (forrás: Wikipédia)


Nagyfeszültségű vákuummegszakítókat Japánban 132 kV-os hálózaton már 30 éve használnak. 145 kV-os névleges feszültségű japán vákuummegszakító kereskedelmi forgalomban is kapható. A fejlődés az egyre nagyobb feszültségű egységoltókamrák irányába mutat (10. ábra). A 72,5/84 kV feszültségtartományban számos gyártmány található a piacon. Ebben a feszültségtartományban a nagyfeszültségű vákuummegszakító az SF6-osnak versenyképes alternatívája lehet. Szabadtéri kivitelben az oltókamra többnyire szilikonolajban helyezkedik el, amelynek a villamos szilárdsága összemérhető

18

Villamos berendezések és védelmek

1. Táblázat. SF6-os és vákuummegszakítók összehasonlítása SF6-os megszakítók Jellemzők: Érintkező fogyás Zárlati megszakítások száma Villamos élettartam Mechanikai élettartam Működtető energiaigény

Ívenergia

puffer típus

Vákuum- megszakítók

önoltású típus

Cu/Cr érintkezők Nagyon kicsi (a fémgőzök az érintkezőkön kicsapódnak)

Kicsi (a kis ívenergia miatt)

10…50

10…50

30…100

5 000…10 000

5 000…10 000

10 000…20 000

az oltókamrán belüli vákuuméval. A szabadtéri kivitelű (live tank típusú) megszakító burkolata rendszerint kompozit vagy szilikongumi. A 7.1 táblázatban egy összehasonlítás található az SF6-os és vákuummegszakítók jellemzői között. A vákuumos árammegszakítás legszélesebb körű alkalmazási területe a középfeszültség, ezért részletes ismertetésükre a „Középfeszültségű megszakítók” című fejezetben kerül sor.

Az alacsony környezeti hőmérséklet hatására az SF6 gá5 000…20 000 5 000…20 000 10 000…30 000 zos megszakítókban az SF6 gáz elérheti a forráspontját és részKicsi (a sűrített gázt Nagyon kicsi (kis tömegű ben kicsapódik. A maradék leNagy (a gáz részben az ívenergia érintkezőket kell rövid úton csökkent sűrűségű gáz pedig elsűrítése miatt) hozza létre) mozgatni) veszti villamos szilárdságát. Ezt elkerülendő, vagy csökkentik az Nagyon kicsi (ívfeszültség Kicsi (ívfeszültség 150..200V; forró SF6 oltókamra üzemi gáznyomását, 50..100V; fémgőz jó villamos gáz jó villamos vezető) ami teljesítmény-romlással jár, vezető) vagy alacsonyabb forráspontú gázkeveréket alkalmaznak. Az SF6 gázhoz rendszerint N2 vagy CF4 gázt kevernek, amellyel a gázelegy forráspontja csökkenthető. Az adalék arányának növekedésével azonban csökken mind a villamos szilárdság, mind a kistávolságú zárlati megszakítóképesség (11. ábra). Megfigyelhető, hogy a zárlati megszakítóképességre a CF4 gáz arányának növelése csak kevéssé hat.

7. ÖSSZEFOGLALÁS A nagyfeszültségű megszakítók fontos szerepet töltenek be a biztonságos energiaellátásban. Habár elsődleges feladatuk a biztonságos működés, a fejlődésük hajtóereje mégis a gazdaságos előállítás és működtetés. A nagyfeszültségű megszakítók többsége SF6 ívoltó gázzal működik. Alsóbb feszültségszinteken megfigyelhető a vákuummegszakítók terjedése. 11.a ábra Gázkeverékek villamos szilárdsága az SF6-éhoz viszonyítva a térfogat arány függvényében [1]

A nagyfeszültségű váltakozó áramú megszakítók alkalmazása az egyenáramú energiaátvitelben újra az érdeklődés előterébe került. Jellemző a félvezető eszközökkel kombinált „hibrid” megoldások alkalmazása. Ezek tárgyalása azonban meghaladja a jelen cikk kereteit. Irodalomjegyzék: [1] Niemeyer L.: CIGRE Guide for SF6 gas mixtures. CIGRE technical brochure 163 Aug. 2000

Dr. Madarász György Attila a MEE Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály elnöke MEE–tag [email protected]

11.b ábra Gázkeverékek kistávolságú zárlati megszakító-képessége az SF6-éhoz viszonyítva a térfogatarány függvényében [1]

19


Biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2015. december 2.

Az Érintésvédelmi Munkabizottság 278. ülésén dr. Novothny Ferenc vezetésével az Egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt az egyenpotenciálú hálózatba való bekötésről, a hegesztő gépek időszakos vizsgálatáról és a bankautomaták áramütés elleni védelmének felülvizsgálatáról kapcsolatos kérdésekre.

1.) DARAI ISTVÁN kérdése: Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány kimondja, hogy a nagy kiterjedésű fémtárgyakat kiegészítő egyenpotenciálú hálózatba kell kötni. Ezt úgy kell értelmezni, hogy pl. egy bálázó gépet, ami fémvázzal, és fém, érinthető külső borítással rendelkezik, a tápkábelben lévő védővezetőn kívül még egy a géptestre kötött kiegészítő EPH-ba kötéssel is el kell látni? VÁLASZ: A villamos meghajtású gépek, berendezések testére a PEvédővezetőt kell csatlakoztatni! A nem villamos szerkezeteket, azaz az idegen fémszerkezeteket kell egyenpotenciálra hozni a villamos szerkezetek testével, amelyeknél fennáll annak veszélye, hogy idegen feszültség alá kerülhetnek és ezeket az ember áthidalhatja. Új szereléseknél ezért a fogadó szinten a fő földelősínről indul a PE-vezető a villamos szerkezetek testére, a védő egyenpotenciálra hozó vezető az idegen fémszerkezetekre, mindkettő sugaras hálózati bekötésekkel. A következő szintre csak egyetlen zöld-sárga színű védővezető megy a szinti elosztó PE-sínjére. Innen kell bekötni a szinten levő villamos szerkezeteket egy PE sugaras kialakítású vezetékrendszerrel, és az idegen fémszerkezeteket kiegészítő védő egyenpotenciálra hozó vezetékekkel! Miután a felsőszinti elosztótábla PE-sínjére közös PE-egyenpotenciálra hozó vezető érkezett, ezért a kiegészítő egyenpotenciálra hozó vezető „akár testről”, „akár idegen fémszerkezetről” indulhat. Természetesen nem szó szerint, hanem sorkapocs vagy sín segítségével úgy, hogy a szerkezet elvitelekor a védővezető folyamatos maradjon. A válasz kérdésére összefoglalóan az, hogy villamos szerkezetre PE-vezető, idegen fémszerkezetre egyenpotenciálra hozó vezető, vagy kiegészítő egyenpotenciálú vezetőt kell csatlakoztatni. A földelő berendezések és védővezetők létesítésének részletes szabályait, a kereszt- metszetekre vonatkozó előírásokkal is, az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány tartalmazza. (Lásd a szabvány B mellékletének ábráját!) 2.) LENCSE GÉZA (ATLANTI-SZERSZÁM Kft. Szeged) kérdése: Milyen jogosultság kell ahhoz, hogy a cégük által forgalmazott, illetve javított villamos hegesztő berendezések időszakos biztonságtechnikai vizsgálatokat elvégezhessék?


VÁLASZ: A villamos hegesztő berendezésre – mint minden más villamos fogyasztóra – nem terjed ki az érintésvédelmi és az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálati kötelezettsége (kivéve érintésvédelmi szempontból: a villamos kéziszerszámokat és a hordozható törpefeszültségű biztonsági transzformátorokat). A hegesztő berendezések biztonságos működésének időszakos ellenőrzéséről a 143/2004.(XI.22.) GKM rendelettel kiadott Hegesztési Biztonsági Szabályzat 8. fejezete intézkedik, illetve annak 8.1.-8.3. pontjai. A 8.1 pontja felsorolja az elvégzendő vizsgálatokat és azok gyakoriságát. A 8.2. pont szerint: A biztonságos működés ellenőrzésének ki kell terjednie legalább a biztonsági funkciók működésének és szerkezetépségének vizsgálatára. A 8.3. pont határozza meg azt, hogy kivégezheti el a 8.1. pontban foglalt vizsgálatokat: E „vizsgálatok elvégzésére legalább középfokú szakirányú szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal, e feladattal megbízott személy vagy akkreditált intézmény jogosult.” Villamos hegesztő berendezések esetén ez legalább középfokú erősáramú villamos szakirányú szakképesítést vagy ilyen szakemberekkel rendelkező akkreditált intézményt jelent! 3.) KOMÁROMI LÁSZLÓ (DIABOLD-Magyarország Kft.) a bankautomaták üzemeltetésével kapcsolatban, azok áramütés elleni védelmének vizsgálatáról érdeklődik. Átfogó tájékoztatást kért: milyen végzettség szükséges, milyen szakvizsgák szükségesek, mi az eljárás menete? VÁLASZ: • Az áramütés elleni védelem felülvizsgálatát a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló módosított 14/2004.(IV.19.) FMM. rendelet 5/A.§-a írja elő. • Az ellenőrzések, illetve felülvizsgálatok végzéséhez szükséges szakképzettségeket is jogszabályok határozzák meg, így: – 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet: Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről. A rendelet 1. § (1) bekezdése szerint: A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek csak az ott megjelölt képesítéssel, szaktanfolyami képzettség birtokában végezhetők. – 50/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a 2012. évi Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). – 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet határozza meg részletesen a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések – így az épületvillamossági szerelő, illetve a villanyszerelő szakképesítés és a ráépülő kiegészítő felülvizsgáló képesítések – szakmai és vizsgakövetelményeit. • A felülvizsgálatok műszaki tartalmát Kisfeszültségű villamos berendezésekről szóló MSZ HD 60364 szabványsorozat egyes szabványai határozzák meg, így különösen a MSZ HD 60364–1; MSZ HD 60364–4-41; MSZ HD 60364–5-54 és MSZ HD 60364–6 jelű szabványok, valamint a sorozat 7. részének szabványai. • Ha sürgős, rövid határidős munkával kapcsolatban szükséges ez a vizsgálat, akkor azt ajánljuk, hogy a vizsgálatokat erre képesített, szabványossági felülvizsgálóval rendelkező vállalkozóval végeztesse el. Ha hosszú távon gondolkoznak e vizsgálatok végzéséről, és a műszaki, karbantartó stábjukban van erre alkalmas erősáramú végzettségű személy, javasoljuk beiskolázni felülvizsgálói tanfolyamra. Erről a MEE titkárságán minden további információt megadnak.

20

4.) KRUPPA ATTILA a MEE Tűzvédelmi Munkabizottság vezetője a 2014-es, új OTSZ-szel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmünket, hogy a meglévő, régi épületek tűzvédelmi osztályba sorolása nincs rendezve. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) honlapján erről a következők a következők olvashatók: Jelenleg a 2014. évi OTSZ. 10.§ … 12.§-ában szereplő kockázati osztályba való besorolást a „meglévő, régi építményeknél nem kell elvégezni addig, amíg ezek átalakítására nem kerül sor!” Továbbá: „A Tűzvédelmi Szabályzatokat az új OTSZ-nek megfelelően át kell dolgozni, …de csak a használati előírások vonatkozásában. A tűzveszélyességi osztályba sorolás csak az anyagok esetében marad meg, a helyiségek, tűzszakaszok stb. tűzveszélyességi osztályba sorolását a Tűzvédelmi Szabályzatból törölni kell. Hatósági ellenőrzés során ennek megfelelően kell eljárni.” (Lásd: BM OKF honlap: Gyakran Ismételt Kérdések 8. és 48. sor. Frissítve: 2015. 08. 07.) Összefoglalva: Jelen állapotban sem a meglévő régi építményeknek, sem az azon belüli helyiségeknek „hivatalosan nincs érvényes” tűzveszélyességi osztálya! A kialakult helyzet természetesen fenntarthatatlan, a megoldása nehéz, ezért gyors válasz nem várható az OKF-től. VÁLASZ: A MEE Érintésvédelmi Munkabizottsága tudomásul veszi a tájékoztatást. Ha ebben a rendezetlen időszakban az erősáramú berendezések vagy a villámvédelem szabványossági felülvizsgálatára kerül sor, véleményünk szerint a meglévő, régi létesítmények esetében a felülvizsgálónak a 2014-es OTSZ 277.§ (4) és (5) bekezdése szerint kell eljárni: „A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmények (OTSZ és szabványok) szerint történik. A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása.” Tehát a felülvizsgálónak el kell fogadnia azt a besorolást, amit az üzemeltető neki ad. (A besorolás elkészítése nem a villamos szakember feladata!) Egy villamos berendezésnek biztonsági szempontból általában elegendő a létesítése idején érvényes előírásoknak megfelelnie. Időszakos szabványossági vizsgálat esetén az általunk felülvizsgálandó berendezések még minden esetben a régi előírások hatálya alatti időben létesültek, tehát a régi besorolás szerinti megállapítások helyesnek (törvényesnek) tekinthetők. (A felülvizsgálóknak ajánlatos figyelemmel kísérni a folyamatosan változó jogszabályokat, előírásokat!) Új berendezés első felülvizsgálatánál a tűzvédelmi tervben megadott besorolások az irányadók. 5.) NOVOTHNY FERENC az ÉV Munkabizottság vezetője szabványváltozásra hívta fel a figyelmet. A Magyar Szabványügyi Testület 2011 februárjában kiadta a nagyfeszültségű berendezések áramütés elleni védelmével foglalkozó „1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények földelése” című MSZ EN 50522:2011 jelű szabványt, a korábbi MSZ172-2 és MSZ 172-3 jelű magyar szabványok helyett. Az új szabvány egybe szerkesztve tárgyalja a nem közvetlenül és a közvetlenül földelt nagyfeszültségű berendezések áramütés elleni védelmét – ezzel korábban két különálló magyar szabvány foglalkozott. Természetesen a szabvány alapját képező fizikai jelenségek nem változtak, mégis az európai szabvány jelentős mértékben különbözik az eddig alkalmazott magyar szabványoktól szemléletben,

21

tárgyalási módjában és módszereiben. A szabvány gyakorlati alkalmazása komoly mérnöki tudást és szakmai tapasztalatokat igényel. Az európai szabvány kiadásával egyidejűleg visszavonta az MSZT az e témával foglalkozó korábbi magyar szabványokat az MSZ 172-2 és az MSZ 172-3 jelűeket. Az MSZ 172-es szabványsorozat jelenlegi állapota: • MSZ 172-1:1986 +1M:1989 Visszavonva! Érintésvédelmi szabályzat. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések Érvényes volt: 1987. április 1. – 2003. február 1. • MSZ 172-2:1972 Visszavonva! Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések Érvényes volt:1973. szeptember 15. – 1994. július 1. • MSZ 172-2:1994 Visszavonva! Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések Érvényes volt:1994. július 1. – 2013. november 1. • MSZ 172-3:1973 Visszavonva! Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések Érvényes volt: 1974. május 1. – 2013. november 1 • MSZ 172-4:1978 Változatlanul érvényes szabvány! Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú berendezések Az érvényesség kezdete: 1979. június 1. A visszavont szabványok nem érvényesek, de szükség esetén alkalmazhatók! A korábbi létesítések biztonsági megfelelőségét ezek segítségével kell elbírálni, ezen kívül az EN/HD szabványokban nem szabályozott részletkérdéseket ezek alapján lehet megoldani – ha ezek nem ellenkeznek az érvényes EN/HD-k előírásaival (pl.: az MSZ 172-1 esetében). Mindazok a megoldások, amelyeket az új, érvényben lévő szabvány nem említ (tehát alkalmazását nem írja elő, vagy nem tiltja), megengedettek voltak a korábbi szabványok kötelező alkalmazásának idején is. A szabványoktól eltérő megoldások alkalmazása előtt azonban gondosan meg kell vizsgálni, hogy nemcsak a létesítés időpontjában, hanem a berendezés teljes élettartama során megvalósul-e a szabványelőírásokkal egyenértékű biztonsági szint, azaz az ilyen megoldás nem okoz-e később baleset- vagy tűzveszélyt, illetve nem csökkenti-e a berendezés üzembiztonságát. Ezért az ilyen megoldások alkalmazása a létesítő szakember részéről fokozott előrelátást és elővigyázatosságot igényel. *** Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését az újesztendőben, 2016. február 3-án, szerdán du.14.00 órakor tartotta. 2016-ban a Munkabizottság a következő napokon a tartja a további üléseit: április 6-án, június 1-jén, október 5-én és december 7-én, mindig szerdai napon, du 14.00 órakor a MEE központi székhelyén: 1075 Budapest, VII. kerület Madách Imre út 5. III. emeleten a nagytárgyalóban. Az emlékeztetőt összeállította: Arató Csaba

Kádár Aba, lektor

Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető


Szakmai előírások Kosák Gábor

A 2015. IV. negyedévében közzétett elektrotechnikai magyar nemzeti szabványok Összeállítás a Szabványügyi Közlöny számai alapján (MSZT) A következő felsorolás a szabvány alkalmazási területének rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szabványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg; az ezt követő felsorolás a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A felsorolásban *-gal jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. A szabványok teljes listáját az MSZT Szabványügyi Közlönyben a Nemzeti szabványok közzététele, visszavonása, helyesbítése fejezetek tartalmazzák. Magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások MSZ EN 60529:2015 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP-kód) (IEC 60529:1989) E szabvány a 72,5 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű villamos gyártmányok burkolata által nyújtott védettségi fokozatok osztályozására vonatkozik. E szabvány tárgya a villamos gyártmányok burkolata által nyújtott védettségi fokozatok meghatározása, azaz a személyek védelme a burkolaton belüli veszélyes részek érintésével szemben, a burkolaton belüli berendezés védelme szilárd idegen testek behatolásával szemben, a burkolaton belüli berendezés védelme a behatoló víz károsító hatásával szemben. E szabvány tárgya továbbá ezeknek a védettségi fokozatoknak a jelölése, az egyes kódokra vonatkozó követelmények, valamint a szabvány követelményeinek teljesülését igazoló vizsgálatok. Ez a szabvány az (A1 módosítást tartalmazó) 2001 évi magyar nyelvű szabvány és A2 módosítása egybeszerkesztett változata. Az A2 módosítás legfontosabb változtatása a víz káros mértékű behatolása elleni védettségnél egy újabb fokozat, a 9. nagy nyomású és nagy hőmérsékletű vízsugár ellen védettség bevezetése. MSZ HD 60364-4-42:2015 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-42. rész: Biztonság. Hőhatások elleni védelem (IEC 60364-4-42:2010, módosítva) Az IEC 60364 sorozatnak ez a része a villamos berendezések személyeknek, állatoknak és javaknak a villamos szerkezetek által okozott hőhatásokkal, illetve tűzveszély esetében a villamos berendezésből származó lángok átterjedésével szembeni védelmi intézkedéseket tartalmazza. A villamos szerkezetek, köztük a biztonsági berendezések biztonsági funkciójának leromlása elleni intézkedéseket is meghatározza. Ez a szabvány az 2011 évi magyar nyelvű szabvány és A1 módosítása egybeszerkesztett változata. Az A1 módosítás a végáramkörökben kialakuló átívelések hatásai elleni intézkedéseket teszi hozzá a szabványhoz és a B mellékletben tájékoztatást ad az átívelésérzékelő eszközökről.

Angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül) *MSZ EN 13032-4:2015 Fény és világítás. Fényforrások és lámpatestek fotometriai adatainak mérése és ábrázolása. 4. rész: LEDlámpák, -modulok és -lámpatestek MSZ EN 50156…..:2015 Kemencék villamos berendezése és kiegészítő berendezések című szabványsorozat-1, *-2 jelzetű részei MSZ EN 50223:2015 Helyhez kötött elektrosztatikus szórókészülék szálasanyagokhoz. Biztonsági követelmények

éghető

*MSZ EN 50341-2-9:2015 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű szabadvezetékek. 2-9. rész: Nagy-Britannia és Észak-Írország nemzeti előírásai (NNA) (az EN 50341-1:2012 alapján) *MSZ EN 50342-7:2015 Indító ólomakkumulátorok. 7. rész: Motorkerékpár-akkumulátorok általános követelményei és vizsgálati módszerei *MSZ EN 50502:2015 Vasúti alkalmazások. Gördülőállomány. Villamos berendezések trolibuszokon. Biztonsági követelmények és áramszedő rendszerek MSZ EN 50588-1:2015 Közepes teljesítménytranszformátorok 50 Hz-re, legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségig. 1. rész: Általános követelmények *MSZ EN 50629:2015 Nagy teljesítménytranszformátorok energetikai jellemzői (Um > 36 kV vagy Sr ≥ 40 MVA) *MSZ EN 50632…..:2015 Villamos motoros kéziszerszámok. Pormérési eljárás című szabványsorozat *-1, *-2-1, *-2-22 jelzetű részei MSZ EN 60061…..:2015 Lámpafejek és lámpafoglalatok, valamint a csereszabatosságukat és biztonságukat ellenőrző idomszerek című szabványsorozat -1:1993/A51, -2:1993/A48, -3:1993/A49 jelzetű részei MSZ EN 60063:2015 Ellenállások és kondenzátorok ajánlott számsorozatai (IEC 60063:2015) MSZ EN 60068-2-58:2015 Környezetállósági vizsgálatok. 2-58. rész: Vizsgálatok. Td vizsgálat: Felületre szerelhető eszközök (SMD) forraszthatóságának, fémezésoldódási ellenállásának és forrasztási hőállóságának vizsgálati módszerei (IEC 60068-2-58:2015) *MSZ EN 60076-19:2015 Teljesítménytranszformátorok. 19. rész: A bizonytalanságok meghatározásának szabályai a teljesítménytranszformátorokon és fojtótekercseken végzett veszteségmérések során (IEC/TS 60076-19:2013, módosítva) MSZ EN 60079…..:2015 Robbanóképes közegek című szabványsorozat -19:2011/A1, -29-2 jelzetű részei MSZ EN 60115…..:2015 Elektronikus berendezésekben használatos, állandó értékű ellenállások című szabványsorozat -1:2011/A11, *-8-1 jelzetű részei


22

MSZ EN 60118-0:2015 Elektroakusztika. Hallókészülékek. 0. rész: A hallókészülékek teljesítményjellemzőinek mérése (IEC 60118-0:2015) MSZ EN 60172:2015 Vizsgálati eljárás zománcozott és szalagtekercselésű tekercselőhuzalok hőmérsékleti indexének meghatározására (IEC 60172:2015) MSZ EN 60286-2:2015 Elektronikai alkatrészek csomagolása automatikus szereléshez. 2. rész: Egyoldalas kivezetésű alkatrészek hevederes csomagolása (IEC 60286-2:2015) *MSZ HD 60364-5-53:2015 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-53. rész: A villamos eszközök kiválasztása és szerelése. Kapcsoló- és vezérlőberendezések *MSZ HD 60364-7-730:2015 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-730. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Belvízi hajók szárazföldi villamos csatlakozásainak szárazföldi egységei MSZ EN 60384…..:2015 Elektronikus berendezésekben használatos, állandó értékű kondenzátorok című szabványsorozat -23, -8, -9 jelzetű részei MSZ EN 60398:2015 Villamos fűtést és elektromágneses feldolgozást alkalmazó berendezések. Általános teljesítőképesség-vizsgálati módszerek (IEC 60398:2015) MSZ EN 60404…..:2015 Mágneses anyagok című szabványsorozat -5, *-8-1 jelzetű részei MSZ EN 60519-1:2015 Villamos fűtést és elektromágneses feldolgozást alkalmazó berendezések biztonsága. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60519-1:2015) MSZ EN 60601…..:2015 Gyógyászati villamos készülékek című szabványsorozat -1-6:2010/A1, -1-10:2008/A1, -1-11, *-1-12, -2-3, -2-6, -2-8, -2-10, -2-11, -2-16, -2-17, -2-26, -2-33:2010/A1, -2-36, -2-37:2008/A1, -2-47, -2-52:2010/A1, -2-54:2009/A1, *-2-62, *-2-63, *-2-64, *-2-68 jelzetű részei

MSZ EN 60968:2015 Beépített előtétes fénycsövek általános világítási célra. Biztonsági követelmények (IEC 60968:2015, módosítva + COR1:2015, módosítva) *MSZ EN 61000-6-7:2015 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 6-7. rész: Általános szabványok. Az ipari területeken alkalmazott, biztonsággal (működési biztonsággal) kapcsolatos funkciókat ellátó rendszerek berendezéseinek zavartűrési követelményei (IEC 61000-6-7:2014) MSZ EN 61010-031:2015 Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. 031. rész: Villamos mérési és vizsgálati célú kézi mérőszondák biztonsági előírásai (IEC 61010-031:2015) *MSZ EN 61189-2-721:2015 Villamos anyagok, nyomtatott áramköri lapok és egyéb ös�szekötési struktúrák és összeállítások vizsgálati módszerei. 2-721. rész: Összekötési struktúrák anyagainak vizsgálati módszerei. A rézzel bevont lemezek relatív dielektromos állandójának és veszteségi tényezőjének mérése osztott oszlopú dielektromos rezonátor használatával, mikrohullámú frekvencián (IEC 61189-2-721:2015) MSZ EN 61347-1:2015 Lámpaműködtető eszközök. 1. rész: Általános és biztonsági követelmények (IEC 61347-1:2015) *MSZ EN 61760-4:2015 Felületi szerelési technológia. 4. rész: A nedvességre érzékeny eszközök osztályozása, csomagolása, címkézése és kezelése (IEC 61760-4:2015) MSZ EN 62047…..:2015 Félvezető eszközök. Mikro-elektromechanikus eszközök című szabványsorozat *-15, *-16, *-17 jelzetű részei *MSZ EN 62056-1-0:2015 Villamosfogyasztásmérés-adatcsere. DLMS/COSEM sorozat. 1-0. rész: Az okos mérés szabványosítási keretrendszere (IEC 62056-1-0:2014) MSZ EN 62135.....:2015 Ellenállás-hegesztő berendezés című szabványsorozat -1., -2. jelzetű részei

MSZ EN 60627:2015 Diagnosztikai röntgenképalkotó berendezések. Általános célú és mammográfiás, szórt sugárzás elleni rácsok jellemző adatai (IEC 60627:2013)

MSZ EN 62220-1-1:2015 Gyógyászati villamos készülékek. Digitális röntgenképalkotó készülékek jellemzői. 1-1. rész: A detektív kvantumhatásfok meghatározása. Röntgenfelvételezéshez használt képreceptorok (IEC 62220-1-1:2015)

MSZ EN 60695-11-20:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-20. rész: Vizsgálólángok. Vizsgálati módszerek 500 W-os lánggal (IEC 60695-11-20:2015)

MSZ EN 62271-3:2015 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 3. rész: Az IEC 61850-en alapuló digitális interfészek (IEC 62271-3:2015)

MSZ EN 60885-3:2015 Erősáramú kábelek villamos vizsgálati módszerei. 3. rész: Extrudált szigetelésű erősáramú kábelhosszakon végzett részleges kisülési mérések vizsgálati módszerei (IEC 60885-3:2015)

MSZ EN 62321-6:2015 Bizonyos anyagok meghatározása elektrotechnikai termékekben. 6. rész: Polibrómozott bifenilek és polibrómozott difenil-éterek polimerekben, gázkromatográfiás tömegspektrometriával (GC-MS) (IEC 62321-6:2015)

MSZ EN 60940:2015 Útmutató információk a kondenzátorok, ellenállások, tekercsek és teljes szűrőegységek alkalmazásához, az elektromágneses interferencia elnyomására (IEC 60940:2015)

MSZ EN 62386-201:2015 Digitálisan címezhető világítástechnikai illesztőegység (interfész). 201. rész: A működtetőeszköz egyedi követelményei. Fénycsövek (0. eszköztípus) (IEC 62386-201:2015)

23


MSZ EN 62493:2015 Világítóberendezések értékelése az elektromágneses tér emberi szervezetre gyakorolt hatása szempontjából (IEC 62493:2015) *MSZ EN 62559-2:2015 Alkalmazási esetek módszertana. 2. rész: Az alkalmazási esetek, a szereplő- és követelménylisták sablonjainak meghatározása (IEC 62559-2:2015) *MSZ EN 62570:2015 Mágneses rezonanciás környezetben használt orvostechnikai eszközök és egyéb biztonsági részegységek jelölésének bevett gyakorlata (IEC 62570:2014) *MSZ EN 62670-2:2015 Fotovillamos (PV-) koncentrátorok (CPV). A teljesítőképesség vizsgálata. 2. rész: Fogyasztásmérés (IEC 62670-2:2015) *MSZ EN 62733:2015 Elektronikus lámpaműködtető eszközök programozható alkatrészei. 1. rész: Általános és biztonsági követelmények (IEC 62733:2015) *MSZ EN 62756-1:2015 Világításvezérlés digitális adatátvitelhez. 1. rész: Alapkövetelmények (IEC 62756-1:2015) *MSZ EN 62811:2015 Kisülőlámpák váltakozó és/vagy egyenfeszültségről táplált elektronikus működtetőeszközei (a fénycsőelőtétek kivételével). A kisfrekvenciájú négyszöghullámú üzemeltetés működési követelményei (IEC 62811:2015) *MSZ EN 62841-1:2015 Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények (IEC 62841-1:2014 + 2014. májusi helyesbítés, módosítva)

Helyesbítések: A CENELEC a következő magyar nyelven közzétett nemzeti szabványkiadványok forrásdokumentumához adott ki helyesbítést, amelyek beszerezhetők az MSZT szabványboltban. Emellett a helyesbítés szövegét a Szabványügyi Közlöny is tartalmazza (a helyesbítés a magyar nyelvű szabványba be lett építve). MSZ EN 60309-1:1999/A1:2007, Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60309-1:1999/A1:2005, módosítva) MSZ EN 60335-1:2013, Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60335-1:2010, módosítva) MSZ EN 60335-2-30:2013, Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-30. rész: Helyiségfűtő készülékek követelményei (IEC 60335-2-30:2009) Nemzeti elektrotechnikai szabványok visszavonása A következő nemzeti szabványokat az MSZT közvetlen utód nélkül visszavonta: MSZ 1166, PVC-szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig című szabványsorozat (a visszavont szabványsorozat alkalmazási területét nem közvetlen utódként az MSZ EN 50525 szabványsorozat tartalmazza) MSZ 16040, Sztatikus feltöltődések című szabványsorozat MSZ 16041, Sztatikus feltöltődési mérések című szabványsorozat MSZ-09-10.0236:1978, Bányabeli erősáramú villamos hálózatok, fogyasztók és áramforrások feszültségei, hálózati rendszerei és érintésvédelmi módjai

*MSZ EN 62878-1-1:2015 Eszközökbe ágyazott hordozóanyagok. 1-1. rész: Termékfőcsoport-előírás. Vizsgálati módszerek (IEC 62878-1-1:2015)

MSZ-09-10.0297:1986, Bányabeli munkahelyi berendezések. A villamos energiaellátás és vezérlés általános biztonsági követelményei

MSZ EN 80601…..:2015 Gyógyászati villamos készülékek című szabványsorozat -2-30:2010/A1, -2-58, *-2-60 jelzetű részei

MSZ EN 60598-2-6:1995, Lámpatestek. 2. rész: Kiegészítő követelmények. 6. főfejezet: Izzólámpás lámpatestek beépített transzformátorral

Egyesületi élet

Student Paper Contest „Student Paper Contest – Hallgatói Előadás/Cikk Verseny”-t szervezett a MEE Óbudai Egyetem Kandó Szervezete, a MEE Mechwart András Ifj. Szervezet, az IEEE HS Villamosmérnökök Magyarországi Egyesülete és az Energetikai Szakkollégium (ESZK). A megmérettetésen egyéb szakmai célból és alkalomból elkészült szakmai cikkek szerepeltek. A verseny eredményhirdetését az Elektrotechnikai Múzeumban tartottuk 2015. dec. 8-án. A 14 dolgozatból a következő helyezések születtek:

1. hely Táczi István: Energiatárolóval megvalósított vezérlési stratégiák a decentralizálódó villamosenergia-rendszer támogatására (BME) 1. hely Tóth Zoltán: Transzformátor diagnosztika UHF részkisülés méréssel (BME) 2. hely Veres Dániel: Impulzusgenerátor nagyfeszültségű kondenzátorának vizsgálata idő- és frekvenciatartományban (BME) 2. hely Pintér László: Villamos autók hálózatra vett hatásainak modellezése (BME) 2. hely Ferkó Krisztián, Lesták Márk, Hajdú Péter: Eltérő típusú akkumulátorok állapotelemzése mérések és modellek segítségével (ÓE) 3. hely Lőrik Ádám: PFC áramkörök áttekintése és készítése (ÓE) Hárman a nyertesek közül részt vehettek a zágrábi IEEE hallgatói csoport által szervezett energetikai konferencián Zágrábban (Zagreb Energy Conference – ZEC of IEEE Croatia Zagreb Student Branch), December 10-11-én. dr. Kádár Péter


24

Technikatörténet Nagy István

110 éve indult útjára a nagyváradi villamos Bevezető Nagyvárad életének fontos tényezője a villamosközlekedés. A régi váradiaknak többet jelentett egy mindennapos közlekedési eszköznél. Ez abból is kitűnik, hogy sokan jóleső érzéssel nosztalgiáznak olyan képeslapokat vagy képeket nézegetve, amelyek a múlt század hangulatát idézik fel, és a legtöbb felvételen ott a fapados piros villamos is. Ez a jármű mindig az itt élők büszkesége volt, bizonyítva, hogy a váradiak nincsenek lemaradva sem Kolozsvártól, sem Debrecentől. Több mint száz évvel ezelőtt próbálhatták ki a lakosok először az új közlekedési eszközt. Most pedig idézzük vissza a múltat, és kövessük végig szemelvényesen a nagyváradi villamosközlekedés történetét.

Lóvasúti tervek, gőzüzemű teherszállítás A kiegyezés után a város rohamosan fejlődik. Beindul a gyáripar, kereskedelem és egyre nagyobb igény mutatkozik a városi tömegközlekedés megszervezésére is. A helyi sajtó 1868-ban közölte először a lóvonatú vasút tervét, ami viszont sohasem valósult meg. 1872-ben Eisner Jakab és Hoitsy Gyula tervezetet nyújt be a Magyar Királyi Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumnak lóvasúti teher- és személyszállításra. Bár ez a projekt sem lett kivitelezve, nagy vonalakban mégis meghatározta a később megépülő hálózat nyomvonalát. 1879-ben Schlesinger Mór és Csizmadia Géza szintén lóvasútra nyújt be tervezetet, ám ez is kudarcot vallott. Az erős ipari érdekeltség előtérbe helyezte a városi vasúti teherszállítás megvalósítását a személyszállítással szemben. Így az első városi hálózat csak teherforgalmat bonyolított le. 1880-ban a Magyar Általános Földhitelintézet Rt. pályázattal jelentkezik gőzvontatású teherforgalom megvalósítására. A nagyvasúti kapcsolattal rendelkező normál nyomtávú tehervágány kulcsfontosságú volt a gyártelepek és kereskedelmi egységek áruforgalma és a város fejlődése szempontjából. Rövid időn belül megalakult a Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vaspálya Társaság, amely 275 000 forint összköltségből megépíti a városi hálózatot, és 1882. augusztus 28-án beindítja a vasúti teherszállítást. A déli városrészt behálózó infrastruktúra 5,3 kilométer kezdeti hossza Várad-Velencén csatlakozott a rendező pályaudvarhoz. Közvetlenül átadása után ehhez kapcsolódott magán iparvágánnyal néhány korabeli, a város akkori és későbbi életét meghatározó vállalkozás, mint: Léderer- és Kálmán-féle Szeszgyár; Schlesinger olajprés; Rosenthal gőzmalom; László gőzmalom. A gördülő állományt két kisméretű tramway típusú Krauss gyártmányú közúti vasúti gőzmozdony alkotta, amelyek közel ötven éven keresztül zakatoltak Várad utcáin. Idővel egyre több ipari létesítmény kapcsolódott a fővonalhoz. A századfordulóra a rendszert egy szárnyvonallal bővítik. Ekkor a teljes vágányhálózat hossza 6,7 kilométert tett ki, a lebonyolított átlagos havi forgalom pedig 33 300 tonna volt. 1884-ben hozzákezdtek a Nagyvárad – Belényes – Vaskóh (Oradea – Beiuș – Vașcău) vasútvonal megépítéséhez, amelynek a Várad-Velence – Rontó (Rontău) – Félixfürdő szakaszát 1885. május 14-én adták át. Felhasználva ezt a vonalat, a Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vaspálya Társaság 1896 júniusában beindította a városközpontból a Félixfürdőbe

25

közlekedő járatát a MÁV-tól bérelt személykocsikkal. A szerelvényeket a fentebb említett kis gőzmozdonyok továbbították. A járatok szezonálisak voltak, kiszolgálva a fürdők forgalmát.

Villamosítás és az első villamos A Nagyváradi Gőzmozdonyú Közúti Vaspálya Társaságnak nagyon fontos volt a villamosenergia-termelés beindítása a városban, mivel ettől függött a sokkal hatékonyabb és környezetbarát villamos teherszállításra való átállás, nem is beszélve a villamos személyszállítás tervének régebbről fogva halogatott véghezviteléről. Annak érdekében, hogy megnyerje a villamosításra kiírt pályázatot, a vaspálya társaság felajánlotta Sertésvásár téri telkének egy részét a megépülésre váró villanytelep számára, amely 1903 decemberében meg is kezdte a működést. Az elbírálásra beérkezett okmányok alapján 1905. február 14-én a Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium szakemberei 3.608/1905/III szám alatt kiadták az engedélyokiratot Nagyvárad villamos személy- és teherszállításának kialakítására. A közzétett engedélyokirat érvényessége 1966. július 31-ig szólt, amikor is az üzemet Nagyvárad városának kellett volna átvennie. Az építési költséget 2 100 000 koronában állapították meg. A gőzmozdonyú vasút villamosítása után a részvénytársaság neve is megváltozott. Az új elnevezést a cég 1906. február 25-én megrendezett közgyűlésén szavazták meg: Nagyváradi Városi Vasút Részvénytársaság (a továbbiakban NVV). Az NVV a létesítmények építésével és a beszerzésekkel a Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaságot bízta meg, és 500 darab, egyenként 100 000 korona névértékű részvényben fizette ki. A járművek megvételére összesen 428 000 koronát fordítottak. Így kialakult a kocsipark kezdeti kapacitása: tizennégy motorkocsi; két villamos mozdony; négy fékes teherkocsi; egy tornyos szerelőkocsi; egy tolólétra. A Sertésvásár téren (ezen a helyen napjainkban zöldség- és gyümölcspiac található) megépítették a villamos kocsiszínt. A Siemens Schuckert Werke elektromos berendezésekkel felszerelt gépes kocsikat a győri vagongyártól rendelték meg. A két kisméretű villamos mozdony az aradi Weitzer vagongyárban épült meg. Az elektromos áramot két darab egyenként 185 kilowatt teljesítményű Ganz áramátalakító konverter termelte, amely a közeli villanytelep géptermébe lett beszerelve. A váltóáramú motorral hajtott generátor 550 volt feszültségű egyenáram előállítására volt képes.

1906 - A lakosság nagy örömmel fogadja az első villamost (korabeli képeslap) 1906. március elején megindulnak az esti próbajáratok, amit a lakosság nagy izgalommal fogadott, majd 1906. április 25-én ünnepélyes keretek között megindul az első villamos,


amiről a sajtó pátoszos stílusban a következőképpen tudósít: „Zöld gallyakkal ékesítve jelentek meg a tegnapi hajnalon a villamos kocsik, mintha glóriás hősök tartották volna bevonulásukat a kultúra új városába, körülvéve a rajongók egész seregétől… A tegnapi reggelen szárnyra kelt az első villamos kocsi. Két irányból, a Nagyteleky és a Kert utca felől a vasút felé”. Kezdetben három vonal szolgálta ki az utazóközönséget. 1906. augusztus 1-jén beindul a villamos üzemű teherszállítás is. Meg kell jegyeznünk, hogy a Kolozsvári úti vonal egy szakaszán a személyforgalom a régi gőzüzemű tehervágányt használta, osztozva az igen intenzív teherforgalommal. Ez a helyzet egészen 1994-ig állt fenn.

A villamosok sikere – dinamikus fejlődés minden nehézség dacára A hálózat rohamosan fejlődik és a járműállomány is gyarapodik nyolc győri motorkocsival és hat pótkocsival. Emellett a vállalat beszerez két nyári, nyitott pótkocsit is. Az első világháború kezdetekor huszonkét motorkocsi, hat csukott pótkocsi, két nyári pótkocsi, két villamos mozdony és hat gőzmozdony volt üzemben, valamint a vállalat tulajdonában levő tehervagonok gazdagították a gördülőállományt. A betűkkel jelölt viszonylatok 1911-re kiegészülnek az F vonallal, amely a déli városrészt kapcsolta a személyforgalomba. A Nagyváradi Városi Vasút Rt.-vel párhuzamosan megalakult az Őssi – Várad-velencei Helyi Érdekű Vasút, amely gőzüzemű teherforgalmat bonyolított le Őssi puszta és Nagyvárad közt a Lóvásár tér (ma Splaiul Crişanei lakópark) mellett megépülő vonalán, amely a Rhédey kertnél (ma Bălcescu park) kapcsolódott az NVV tehervágány hálózatához. A forgalom 1907-ben indult meg. Megalakulását követően ez a vállalkozás a Belényes - Vaskóh Vasúttársaság tulajdonába került, és az NVV felügyelte a forgalmat. A fejlődést az első világháború állította meg. Az alkatrészés munkaerőhiány miatt a meglevő járműállomány 1918-ra nagyon rossz állapotba került. A kocsiknak csak a fele volt üzemképes állapotban. A Román Királyság ideje alatt a Nagyváradi Városi Vasút Rt. a Căile ferate orășeneşti Oradea Mare S.A. (röviden CFOM) nevet kapta. A vállalat anyaországi beszerzési forrásai megszűntével saját erőből kellett fenntartsa magát. Kemény munkával a működésképtelen szerelvényeket teljesen helyreállította, sőt új kocsik építését tűzte ki célul. Eleinte csak kocsiszekrényt készítettek, majd elektromos berendezéseket is sikerült létrehozniuk a meglevők mintájára. 1940-ig a vállalat műhelyében megépít hét motorkocsit és egy villamos mozdonyt. A második világháború előtt az állomány huszonhét motorkocsiból, hat pótkocsiból, két nyári pótkocsiból és négy villamos mozdonyból állt. 1926-ban a villamosvasút táplálására egy Resicabányán gyártott 270 kW–os áramfejlesztőt szereltek be a villanytelep üzemcsarnokába. Alapvető korszerűsítésnek minősült 1927-től a sínhálózat hegesztése, amit elektro-thermit rendszerrel végeztek, a munkálatok több évig tartottak. Ugyanebben az évben az Őssi HÉV -et bekebelezte az NVV. A szakaszt villamosították, és beindították a személyforgalmat is. Megjegyzendő, hogy az Ő betűvel jelölt vonalra külön díjszabás volt érvényben. Új viszonylatok létesítését is tervbe veszik, ám ezek a gazdasági válság, a fennálló politikai és gazdasági helyzet következtében csak részben épülnek ki. A nehézségek dacára 1933-ra a város már hét vonallal rendelkezett. Az 1940-es visszacsatoláskor a város nyolc vonallal rendelkezett.


A Nagyváradi Városi Vasút Rt. hálózati térképe 1940 (a Révai nagy lexikona Nagyvárad térképe alapján) A személyforgalomra használt vonalhálózat hossza 19 km. A tehervágány hálózata meghaladta a 20 km-t, amihez több mint 30 vállalat kapcsolódott saját iparvágánnyal. A teljes vágányhossz 41,2 km-t tett ki. Ebben az időszakban a járműpark további kocsik építésével bővült. A háborús megszorítások, a zsidó alkalmazottak elbocsátása és a sok dolgozó besorozása által keletkezett nehézségek ellenére is komoly fejlesztéseket vittek véghez. A megépített villamosok egyre jobban eltértek az előző járművektől; létrehozták a nagyváradi altípust, ahogyan Debrecenben nevezték az oda került egykori NVV kocsikat. 1942-ben a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. megrendelésére három motorkocsit építenek. A meglévőktől eltérően ezek négy oldalablakosak voltak és több kisebb újítást is alkalmaztak rajtuk. 1943-ban még három járművet építenek. 1944-ben elkészül a leghosszabb és legmodernebb immár légfékes gépeskocsi. Az állomány több darabját is modernizálják. Az indító ellenállásokat a kocsi tetején helyezik el és a tető első és hátsó homlokfalát lekerekítik. A Debrecent ért légitámadás a Debreceni Helyi Vasút járműállományában is nagy kárt okozott. Az NVV műhelyében a hajdúváros több sérült kocsiját is megjavították. A súlyosan megrongálódott sínautóbuszokat is Váradra szállítják. Ezek mellett, az NVV három saját motorkocsit, két pótkocsit és egy korábban Budapestről beszerzett villamos mozdonyt is átküld a cívisvárosba. 1944-ben Nagyváradon a gördülő állományt harminhárom közúti vasúti személykocsi, tíz pótkocsi, négy villamos mozdony, negyvenöt nagyvasúti fedett teherkocsi és öt nyitott teherkocsi képezte. A második világháborúban a Nagyváradot ért két légitámadás és a front átvonulása a villamosokban kevés kárt okozott, viszont a pálya komoly sérüléseket szenved az Árpád vezér (ma Ştefan cel Mare) és Kolozsvári úton, illetve a visszavonuló német csapatok felrobbantják a Szent László és Bémer teret összekötő vashidat.

A kommunizmus kora Az államosítással 1948-ban a vállalat beolvad a városi közművekbe, vagyis az I.C.O.-ba (Întreprinderea Comunală Oradea), és ezzel elveszíti önállóságát. Ebben az időszakban két új vonalat építenek és elkezdik átszervezni a tizenegy vonalra bővült hálózatot, amely eddig a városközpontból ágazott el sugárirányban. A kitűzött tervezet egy majdani körgyűrű kialakítását célozta meg. Továbbá terv születik a villamosközlekedés felváltására autóbuszokkal és/ vagy trolibuszokkal. Mégis a város vezetői a villamosközlekedés megtartása mellett döntenek. Az 1927-es autóbuszközlekedés

26

üzemeltetésének kudarca után majd csak 1956-tól szervezik meg újra a város autóbuszforgalmát. Az 1950-es évek elejére a harminchat darab Ferenc József-i korból származó, többnyire modernizált és saját gyártású favázas villamosok már nem tudták kiszolgálni az utazóközönség igényeit. Fontossá válik a járműpark frissítése. A craiovai Electroputere gyártól nagy befogadóképességű négytengelyes motorkocsikat rendelnek, amelyeket korszerű felfüggesztésük miatt pullmannak becéztek a lakosok. 1954-ben saját műhelyükben megépítenek még egy villamos mozdonyt. Az 1960-as évek elején a Bukaresti Villamos Járművek Vállalattól (Întreprinderea de Tramvaie Bucureşti-I.T.B.) kisméretű, kéttengelyes motor- és pótkocsikat is vásárolnak. Így tehát a kocsipark hatvanhárom motorkocsiból, huszonhat pótkocsiból és öt villamos mozdonyból állt. 1952-ben a villamos vontatás energiaellátását biztosítandó megterveznek egy új egyenirányító állomást, amit az évtized végéig két szovjet gyártmányú higanygőzös egységgel látnak el. Ebben az időben összesen öt darab szovjet gyártmányú RMNV-500 amper típusú készülék biztosította a hálózat 600 V egyenárammal való ellátását.

A nagy átalakulás A város urbanisztikai terve nem hagyott helyet a belvárosban kanyargó villamosoknak. Gazdaságos, a lakótelepeket összekötő, nagy befogadóképességű szerelvényekre volt szükség. A Rogerius és Nufărul lakónegyedek, valamint a város nyugati részén megépített hatalmas ipartelep forgalmának ellátása volt a cél. A nagyszabású építkezésekkel és a város arculatának megváltozásával az 1960-as évektől elkezdik felszámolni a belvárosi vonalakat. Ezzel párhuzamosan 1972 és 1982 között új pályaszakaszokat alakítanak ki a lakótelepek felé. A Rét városrész magánházait eltörlik a föld színéről és kialakítják a

1975-től kezdve a vállalat Temesvárról rendel Timiş 2 típusú nagy befogadóképességű pótkocsis villamosokat. Lassan az egész kocsiparkot kiselejtezik, és erre a modellre cserélik. Első lépésben az öreg favázas kocsiktól szabadulnak meg, melyek közül még egy ideig párat pótkocsivá alakítva üzemeltetnek. Az 1980-as évek közepén leállítják a kis befogadóképességű I.T.B. kocsikat is, pótkocsijait a pullmanok mögé beosztva használják. A város déli részén új kocsiszínt építenek és a régi telephelyet 1989-ig felszámolják.

XX. század villamosai a XXI. században A temesvári főműhely bezárását követően az alig 20 éves Timișek alkatrész-utánpótlás hiányában maradtak. A nem megfelelő karbantartás és a szűkös anyagi keretek az 1990-es évek közepére az állomány teljes elhasználódásához vezetett. A pálya állapota is sok kívánnivalót hagyott maga után. 1994-től Németországból vásárolnak használt pótkocsis Tatra T4D és csuklós Tatra KT4-es villamosokat. Ezeknek a szerelvényeknek a kora is meghaladja a 20-30 évet, de az ottani karbantartás, főjavítások messzemenően felülmúlták a hazai lehetőségeket. Az utolsó Timișt 1998-ban vonják ki a forgalomból. Ekkortól megint egységes, immár Tatra járműállománnyal rendelkezik a közlekedési vállalat.

Az ígéretes jövő Új korszak köszöntött Nagyvárad villamosközlekedésébe, amikor 2007-ben a város vezetése úgy döntött, hogy Bécsből vásárol tíz darab Siemens ULF 151-es alacsonypadlós új villamost. Ez a beruházás óriási anyagi terhet és többletmunkát rótt a városra. A pálya szélét egész hosszban módosítani

1987 - Pullman vasvázas villamos – háttérben az egykori kereskedelmi csarnok épülete (saját készítésű fénykép) 1972 - Ingajáratban közlekedő Siemens favázas kocsi a valamikori Széles utcai vashídon (saját készítésű fénykép) Decebal sugárutat. Itt alkalmaznak először a pálya kialakításánál paneles technológiát. 1986-tól életbe lép a jelenleg is használatos forgalmi rend, aminek gerincét a városközpontot körülölelő kettős gyűrű képezi. Az óramutató járásával megegyező irányba közlekedő villamosok fekete, az ezzel ellentétes irányba közlekedők pedig a piros jelzést viselik. 1970-ben a Nagyállomással szemben megépült az új 1000 amperes AEG gyártmányú szilíciumos egyenirányító állomás, amit 1975-ben kibővítettek egy újabb azonos teljesítményű készülékkel. Emellett 1982-ig kialakítanak négy 2x1500 amperes, szovjet gyártmányú szilíciumdiódás egységet a város különböző pontjain. A jelenleg is üzemelő berendezések ös�szesen 14 000 amper áramerősséget biztosítanak.

27

2008 - Bécsi ULF Siemens Nagyvárad főterén (saját készítésű fénykép)


kellett, emellett be kellett rendezkedni ezeknek az igényes és sokkal bonyolultabb gépeknek a karbantartására is. A lakosok ugyanúgy, mint száz évvel korábban, ismét megcsodálták az új járművet. Az uniós projektek keretében a telephelyen mechatronika laboratórium épült, egy korszerű karbantartó rendszer megszervezését ígérve. Egyidejűleg mérőkocsit és új tornyoskocsit is beszereztek. A pálya nagy részét teljesen újjáépítették, néhol új nyomvonalat és divatos füves szakaszt kialakítva. A váltókat ismét automatizálták, ezzel megszűnt a kézi váltás. Megalkották a GPS-es járműkövetési rendszert, a megállókat elektronikus utastájékoztató kijelzőkkel látták el. Emellett bevezették az e-ticketing rendszert is, vagyis az utasok utazókártyákkal rendelkeznek. Így lehetővé tették az utasforgalom pontos követését. Nagyszabású terveket is kitűztek új vonalak építését célozva meg, valamint egy új remíz létrehozását határozva el.

A múlt emlékei

megmaradt a három legrégebbi, 1905-1906-os egyedi építésű villamos mozdony. Ezeket 1994 nyarán a villamosított tehervágány-hálózat felszámolásakor elszállították a Helyi Közszállítási Vállalat (Oradea Transport Local) főépületének belső udvarára, ahol 22 éven át mostoha körülmények között tárolták. Szakosított művelődési intézmények és civil szervezetek kezdeményezésére 2006-ban, 2009-ben, valamint 2011-ben mindhármat szobormozdonyként restaurálták. Kettőt országos védettség alá helyeztek. Ezek közül az egyiket kiállították a belvárosban.

Zárszó Nagyvárad mindenkori villamosközlekedése a város történetének szerves része. Ennek fejlődése és olykor hanyatlása, a pozitív és negatív változások nagyban meghatározták a város arculatát és a lakosok mindennapos életében is fontos tényezőként játszottak szerepet. Őrizzük tehát múltunkat, hogy az elkövetkező nemzedékek is megismerhessék az egykori Nagyváradot. Irodalomjegyzék [1] Magyar Országos Levéltár Z 1602 - Magyar Vasúti Forgalmi Rt. levelezése [2] Magyar Országos Levéltár Z 1641 - Nagyvárad Városi Vasút iratai [3] Liviu Borcea [et al.]: De la o stație la alta (Megállótól megállóig). Oradea, Editura Arca, 2006 [4] Hochhauser Ronald: Contribuţii documentare privind industria de fabrică la Oradea în perioada 1848-1948 (Adalékok Nagyvárad 1848-1948 közötti gyáriparának történetéhez), Oradea, Editura Muzeul Ţării Crişurilor, 2010) [5] Makai Zoltán, Zétényi Zsigmond: 100 éves a villamosítás Nagyváradon. Nagyvárad, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar Megyei Szervezete, 2003 [6] Nagy István [et. al.]: Álmában csönget egy picit, Partiumi füzetek, 2006 [7] http://istvan.home.ro/

1984 - Tehervonatot továbbít az öreg villamos mozdony (saját készítésű fénykép)

Nagy István helytörténész, gimnáziumi tanár Nagyvárad [email protected]

Más európai városban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a nosztalgiavillamosok üzemeltetésére. Sajnos Nagyváradon nem őriztek meg egy régi villamost sem az utókor számára. A negatív társadalmi szokások nem tartották fontosnak a közlekedéstörténet ápolását. Mégis, a csodával határos módon,

Hírek

Elektromos autóval a szmog ellen Amennyiben az elektromos autók jobban elterjednek Magyarországon, annak komoly hatásai lehetnek a levegő tisztaságának megőrzésében is. Ez az egyik üzenete annak az akciónak, amelyet Sárváron indítottak el novemberben. Az idősebbek és a betegek telefonon hívhatják házhoz azt az elektromos autót, amely ingyenesen szállítja őket gyógykezelésekre a helyi fürdőbe. A fürdőzőket ingyenesen viszik az elektromos Nissannal az ország egyetlen huszárkiállítására is. A sofőrök huszár díszegyenruhába öltözve vezetik az autót. Többek között ezzel a huszárvágással próbálnak jó példát mutatni azoknak a településeknek, ahol tenni szeretnének a szmogos levegő ellen – mondta Vancsura Miklós, a helyi fürdő igazgatója. A bemutatón szóltak arról is, hogy az elektromos autók töltéséhez a helyszínen kihelyezett autó töltő oszlophoz hasonlókat célszerű lenne országszerte, de legalább a dunántúli régióban egyre több helyen felszerelni. Tapasztalatuk szerint egyre több nyugati turista érkezik hibrid, vagy teljesen elektromos autóval, ami célszerűvé tenné ezt a javaslatot. Kiss Árpád Forrás: OTS


28

Hírek Energetikai hírek a világból Dr. Bencze János Afrika 10 milliárd dollárt kap megújuló energia hasznosításának növelésére

Az autógyártó cég 2020-ig 13 új modellt készít el részben hibrid- részben tisztán villamos hajtással, ezáltal 40 százalékra növelve a jelenlegi 13%-ot villamos hajtású flottájában - tájékoztatott Mark Field, a cég elnök-vezérigazgatója- A terv érinti a gyorstöltővel ellátott új villamos hajtású Focus modellt is. Forrás: Bloomberg/10 Dec 2015

Hogyan kell egy atomerőművet leszerelni

Angela Merkel német kancellár, a 2011. évi japán cunamit követően - amely a fukusimai erőművet súlyosan megkárosította - , azt a döntést hozta, hogy belátható időn belül le kell állítani a németországi atomerőműveket. A közel öt évvel ezelőtti döntést követően teljes lendülettel folynak az előkészületek. A leszerelés teljes költségét 84 milliárd amerikai dollálra becsülik. Forrás: Bloomberg/10 Dec 2015

A francia kormány és kilenc másik csatlakozó ország megerősítették azon kötelezettségüket, amely szerint 2015 és 2020 között 10 milliárd amerikai dollárt biztosítanak Afrikának a megújuló energia hasznosításának elősegítése érdekében. A nevezett országok: Kanada, Franciaország, Anglia, Németország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok, Svédország, Hollandia és az Európai Unió közösen összefogva gondoskodnak az összeg rendelkezésre állásáról, amely jelentős segítséget nyújt az afrikai fejlődő országoknak az energiaiparuk olyan irányú fejlesztéséhez, amely már nem járul majd hozzá a globális felmelegedéshez. Forrás: Business Report/8 Dec 2015

Terna lett az EU legnagyobb áramszolgáltatója

Terna az olasz villamosipari átviteli rendszerirányító felvásárolta az olasz vasutak villamos áramellátó rendszerét 574 millió € ért. Így ennek eredményeképpen egy mintegy 7510 km hosszú nagy- és ultra nagy feszfeszültségű átviteli hálózattal rendelkezik, amelyhez 350 villamos alállomás is tartozik. Ezzel Terna – független rendszerirányító - 13%-al nagyobb villamos energiarendszert tudhat magáénak, mint Európa bármely hálózata. Forrás: Britaly Post/11 Dec 2015

Dél-Korea nyilvánosságra hozta azon tervét, hogy felgyorsítja „zöld autóinak” értékesítését A Dél-Koreai Köztársaság 2015. december elején nyilvánosságra hozta azon tervét, hogy a következő öt éves ciklusban jelentősen növelni kívánja a környezetbarát autóinak számát és arányát, a közlekedésben. Hiszen az autógyártók által gyártott kocsik káros-anyag kibocsátását a nemzetközi hatóságok egyre szigorúbban ellenőrzik. A kormányzat szándéka az, hogy biztosítsa a hibrid-, az elektromos hajtású és a hidrogén tüzelőanyag-cella táplálású autók számának a növelésével az autógyártók által történő kibocsátás csökkenése 2020-ra elérje a 20%-ot. Nyilatkozta a tervről a Kereskedelmi-, Ipari- és Energetikai Minisztérium szóvivője.

Egy milliárd dolláros kínai tőkével épül villamos hajtású autógyár az amerikai Nevada államban

Kínai hátterű villamos hajtású gyár – azzal a vízióval, hogy forradalmasítja a közúti közlekedést – bejelentette azon tervét, hogy Las Vegas szomszédságában 1 milliárd dollár befektetéssel üzemet épít. A Kaliforniai székhelyű, „Faraday Future’s” nevű vállalkozásnak eddig még gyártmánya nem volt, tehát az építendő zöldmezős beruházási területen, nem csak gyártani, hanem (amerikai mérnökök közreműködésével) fejleszteni is akar. A cég a legkedvezőbb adózási feltételek miatt választotta. Nevad államot. Forrás: Washington Post/10 Dec 2015

Integrált energiatárolók az USA-ban

Az „energiatárolás” mint olyan egy igen széles fogalomkört, technológiai megoldási módozatokat ölel fel. Elsődleges célja, hogy a villamos energiát, a különböző fogyasztói csoportok számára egy későbbi időpontban való felhasználás céljára tárolja. Megjegyzendő, hogy a mobiltelefonunkhoz, és a laptopunkhoz is használunk energiatároló eszközt. Hasonlóan az előzőekhez szükséges energiatároló egységeket használnunk otthoni energiaellátásunkhoz, autónkhoz és villamos erőműveinkhez is. Az energiatárolás segítséget nyújt a villamos hálózaton a csúcsidőben azzal, hogy amikor kisebb a fogyasztás, a többletet tárolni tudjuk, és szükség esetén ezt a tárolt energiát hasznosítjuk. A tárolás technikájával rengeteget takaríthatunk meg az erőművek és az átviteli hálózatok építésénél. Energiatárolók továbbá azzal a haszonnal is járnak, hogy csökkenthető alkalmazásukkal a káros anyag kibocsátás, mert jelentősebb mértékű megújuló energiaforrás vonható be az villamosenergiatermelésbe. Forrás: CAP/7 Dec 2015

Forrás: The Wall Street Journal/8 Dec 2015

A Ford 4,5 milliárd dollárt költ a villamos autók fejlesztésére

Az amerikai Ford Motor Co. bejelentette, hogy 4,5 milliárd dollárt költ a szabályozó hatóságok nyomására, a villamos hajtású autók fejlesztésére, annak ellenére, hogy az üzemanyagok ára amerikában tartósan igen alacsony marad, és emiatt nem biztos, hogy a piac „díjazni” fogja az új technológiát.

29

Dr. Bencze János MEE-tag [email protected]


Hírek Energetikai hírek a világból

23. ábra A BorWin Beta platform megérkezik a felállítás helyére, a képen bal oldalt látható BorWin Alpha platform mellé [9].

Kimpián Aladár

Nagy egyenfeszültségű villamosenergia-átvitel Európában

2. rész Az északi-tengeri német szélparkok építés-szerelése és telepítése II. A 800 MW-os BorWin Beta, valamint az 576 MW-os HelWin Alpha és a 690 MW-os HelWin Beta AC/DC platformok építés-szerelése és telepítése. Construction and placing of the 800 MW BorWin Beta, the 576 MW HelWin Alpha and the 690 MW HelWin Beta AC/DC platforms.

A jelen cikksorozat 1. és 2. részével kapcsolatban fölmerült, hogy miért kell az Elektrotechnika folyóiratban ilyen terjedelemben foglalkozni logisztikai-hajózási-gépészeti tervezési kérdésekkel. A szerzőnek az a válasza, hogy itt egy gyökeresen új erőmű-építési technológia bemutatásáról van szó, amelyet a villamos szakembereknek éppúgy kell ismerniük, mint saját villamos szakterületüket ahhoz, hogy tárgyszerűen és hitelesen tudjanak állást foglalni a megújuló energiahordozók egyre inkább közbeszéd témájává váló kérdésében. Gondoljunk pl. egy SF6 szigetelésű kapcsolóberendezést tervező villamosmérnökre, akinek figyelembe kell vennie, hogy mi a különbség berendezésének szolid szárazföldi vagy viharos, nedves tengeri körülmények melletti üzemeltetése között.

22. ábra A BorWin Beta 800 MW-os AC/DC platform útban a felállítás helyére. A 6 db emelő csőláb kb. 35 m magasra nyúlik ki a felső szintből [9].


24. ábra A szintén kitolható lábú úszódaru a befejező munkákat végzi a BorWin Beta platformon, amely már üzemi helyzetében, saját kitolt lábain áll [9]. A BorWin Beta 800 MW-os AC/DC platform helyét néhányszor 10 m-re a BorWin Alpha platformtól jelölték ki. A helyszínre juttatás és a felállítás technológiája – eltérően a többi (HelWin, SylWin és DolWin) szélparkok AC/DC platformjaiétól – a következő volt: a 73×51×35 m méretű, 10 000 t tömegű, hermetikus alsó részű, úszásképes platformot szárazdokkban építették össze. Elkészülte után a dokkot elárasztották, a platformot pedig uszályként elvontatták a felállítás helyszínére. Itt a függőleges irányt és pontos tengelytávolságot tartva az SSCV Thialf levert a tengerfenékbe 6 db Ø2,5 m-es csőcölöpöt úgy, hogy amikor a 4 db vontatóhajó a platformot föléjük állítja, annak lefelé kitolható 6 db csőlába pontosan illeszkedjék a cölöpökhöz. Ezután a cölöpökre támaszkodó csőlábakat lefelé kitolva, a platform üzemi helyzetébe emelkedik, kb. 20 m-rel a tenger szintje fölé [9]. A Helgoland-szigetektől 20 km-re ÉNy-ra helyezkedik el a HelWin 1 szélpark, melynek HelWin Alpha 576 MW-os AC/DC egyenirányító platformja Wismar balti-tengeri kikötőváros szárazdokkjában készült, ahonnan úszva-vontatva jutott el a telepítés helyszínére. A hétszintes, 75×50×23 m-es, 12 000 t tömegű „doboz” magában foglalja a ± 250 kV kimenő feszültségű IGBT-s (szigetelt bázisú bipoláris tranzisztoros) egyenirányítót és tápláló transzformátoraikat, az SF6 gázszigetelésű, nagyfeszültségű, váltakozó áramú kapcsolóberendezést és a komplett szekunder technikát. A platform rácsos csőszerkezetű alépítményét a 23 m mélyen lévő tengerfenékre sül�lyesztés után Ø3,2 m-es, 8 cm falvastagságú levert csőcölöpökkel rögzítik a fenékhez. A helyszínre érkezve a négy vontatóhajó a négy sarokra kötött vontatókötéllel úgy pozicionálja a platformot, hogy a 6 db kitolható emelőoszlop pontosan illeszkedjék az alépítmény 6 db cölöpének felső fészkébe. Ezután az emelőoszlopok alsó végét összekötik az alépítmény felső pontjaival, majd a platform a 6 db oszlop mentén önmagát felemeli-felcsörlőzi 20 m-rel a tenger szintje fölé [10]. A 690 MW-os HelWin Beta AC/DC egyenirányító platformot közvetlenül a HelWin Alpha platform mellé telepítik, és a kettő között hidat készítenek, hogy a felügyelő-karbantartó személyzet könnyen átjárhasson egyikből a másikba.

30

29. ábra A HelWin Beta platform lesüllyesztett alépítménye (balra) és a rögzítő csőcölöpök leverése hidraulikus cölöpverő kalapáccsal (jobbra) [11].

25. ábra A HelWin Alpha AC/DC platform még az összeszerelés színhelyén, a wismari száraz-dokkban [10].

30. ábra Miután a Thialf két daruja együtt felemeli a 10 000 tonnás HelWin Beta platformot, a kék vontatóhajó kihúzza alóla az uszályt, majd a Thialf odaviszi a vízből kiálló, csőcölöpökkel már rögzített alépítményhez és ráhelyezi a platformot [11]. 26. ábra A szerelés befejezése után elárasztják a szárazdokkot, és az úszó HelWin Alpha plat-formot kivontatják a nyílt tengerre. Az emelőoszlopok 40 m-re nyúlnak ki a fedélzet síkjából. A helyszínre érkezve a négy vontatóhajó pozicionálja a platformot a rögzített alépítmény fölé, majd megkezdődik az emelőlábak kinyomása és ezzel a platform felemelése [10].

27. ábra A HelWin Alpha platform már saját lábain áll, 20 m-rel a tenger szintje fölött [10].

31. ábra Hasonló négyágú horga van a Thialf 7100 tonnás darujának is [11].

32. ábra A Thialf áganként 2000 t teherbírású kötélzete, a hosszabbításra szolgáló 2000 tonnás lánczárral (seklivel) [11].

28. ábra A HelWin Beta platform az uszályon, útban a helyszínre. A Thialf 4 készlet emelő kötélzetét (piros nyíl) és a ferde emelőerők vízszintes összetevőit felvevő 2 db segédszerkezetet (zöld nyíl) már előre felszerelték a „doboz” tetejére [11]. A 10 000 tonnás, 99×42,5×26,5 m-es HelWin Beta platformot uszályon vontatják a helyszínre, ahol a 14 200 t teherbírású Thialf két daruja fölemeli az uszályról, majd annak félrevontatása után a Thialf „odasétál” az előre elhelyezett és csőcölöpökkel lerögzített alépítményhez, és a platformot ráhelyezi [11].

31

33. ábra A Thialfnak ilyen körülmények között is helyt kell állnia [8]. Folytatjuk... Kimpián Aladár, MEE-tag Elektrotechnika 2 0 1 6 / 1 - 2

Hírek Mayer György

Bővült az OAH feladatköre Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatásköre jelentősen bővült 2015-ben, az atomtörvény módosításával a hivatalhoz kerültek a sugárvédelem hatósági feladatai, valamint általános építésügyi hatósági és építésfelügyeleti jogkört kapott a nukleáris létesítmények és radioaktív hulladéktároló biztonsági övezetében elhelyezkedő építményeknél - hangzott el többek között a hivatal január közepén tartott évindító sajtótájékoztatóján. Ezzel együtt folyik a paksi kapacitásfenntartási projekt előkészítése, a paksi atomerőmű hármas blokkjának üzemidő-hosszabbítása és a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója a feladatok kibővülése kapcsán jelezte azt is, hogy a kormány határozata alapján a hivatalnál jelentős emberi erőforrás-fejlesztésre nyílt lehetőség. Az OAH a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen megkezdte egy ösztöndíjrendszer kidolgozását is, amely segíteni fogja a magyar diákok képzését a hazai és az elFichtinger Gyula, az OAH főigazgatója ismert orosz, nukleáris képzést adó egyetemeken. Január 1-től a hivatal hatáskörébe kerültek többek között az ionizáló sugárzások elleni védekezés hatósági feladatai. A döntéssel mintegy 4000 új engedélyes került az OAH-hoz. Valamint az OAH-nak általános építésügyi hatósági és építésfelügyeleti jogköre lett a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetében elhelyezkedő építményekre, korábban kizárólag a nukleáris célú sajátos építmények felügyeletét látta el. Hullán Szabolcs főigazgató-helyettes a tájékoztatón elmondta, hogy folyik a paksi kapacitásfenntartási projekt előkészítése. A hivatalnak jelentős feladatai vannak, a telephelyvizsgálati és -értékelési engedély birtokában. Az MVM Paks II. szervezete megkezdte a program végrehajtását. Az Országos Atomenergia Hivatal átfogó ellenőrzés keretében értékelte, hogy az atomerőmű-fejlesztő társaság hogyan teljesíti a feladattal kapcsolatos követelményeket. A közel 10 ezer oldalas dokumentáció feldolgozását megkezdték. Tavaly év végén beérkezett a paksi atomerőműtől a hármas blokkra vonatkozó üzemidő-hosszabbítási kérelem – jelezte Hullán Szabolcs. Többéves intenzív előkészítő munkát követően az elmúlt években megtörtént az 1. és 2. blokk üzemidejének meghosszabbítása 2032-ig, ill. 2034-ig. A 3. és 4. blokk üzemeltetési engedélye a 30 éves tervezett üzemidő leteltével 2016. 12. 31-én, illetve 2017. 12. 31-én hatályát veszti. Mindezekkel párhuzamosan folyik a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) bővítése. Az atomerőmű kiégett fűtőelem-kazettáinak átmeneti tárolására szolgáló létesítmény 21-24 számú kamrái 2017-re készülhetnek el, az összesen előirányzott 33 tároló-kamrából. A sajtótájékoztatón Vincze Árpád főosztályvezető még bemutatta, hogy a nukleáris védettség terén továbbra is a világ élvonalában vagyunk. A kibervédelemre kidolgozott módszer a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett fórumokon elismerést váltott ki. Az Országos Atomenergia Hivatal nemzetközi elismertségét mutatja, hogy 2015-ben a hivatal


látta el az Európai Nukleáris Védettség Területén Kompetens Hatóságok Szövetségének (ENSRA) elnökségi feladatait. Jelentős a nemzetközi figyelem is hazánk iránt. Az idei év tavaszának kiemelt eseménye lesz a NAÜ Veszélyhelyzeti Felkészültség Felülvizsgálata (Emergency Preparedness Review – EPREV), amelynek keretében a NAÜ átfogó értékelést készít Magyarország nukleárisveszélyhelyzet-kezelési felkészültségéről. Fotók: Kiss Árpád

Stratégiai megállapodást kötött az MVM Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a Megyei Jogú Városok Szövetsége az energiahatékonyság javítására fordítható, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési források minél eredményesebb felhasználása érdekében. Az MVM a szakmai támogatáson túlmenően tízmillió forintos támogatást is nyújt a szövetségnek – hangzott el az MVM székházában február 9-én tartott ünnepélyes aláíráson. Csiba Péter a megállapodás aláírásakor elmondta, hogy az MVM a jövőben komoly súlyt kíván fektetni az innovációra, a megújuló technológiák fejlesztésére, ennek keretében növelni kell a háztartások, a kis- és nagyvárosok energiahatékonyságát. Az MVM többek között ezzel az együttműködési szerződés aláírásával is szeretne ehhez hozzájárulni. A cégcsoport célja, hogy egyre több város mondhassa el magáról, hogy energia-hatékonyan működik . A megyei jogú városok energiahatékonysági fejlesztéseit szeretnék elősegíteni, ezen belül az e-mobilitást és az okos városok koncepcióját támogatják az MVM több évtizedes tapasztalatával Szita Károly, a szövetség elnöke szerint - aki ezen az aláíráson a 23 megyei jogú város kétmillió lakosát képviselte. Fő cél, hogy ezzel is garantálni lehessen az ellátás biztonságát, a kiszámítható és megfizethető árakat, valamint elősegítsék, hogy úgymond „zöld városokká” válhassanak.

Kiugróan sikeres évet zárt a paksi atomerőmű Termelési, ezzel együtt teljesítmény kihasználási rekordot ért el tavaly a Paksi Atomerőmű. Az előző évinél, 1,2 százalékkal több, 15834,4 GWh villamos energiát termeltek, ezzel a hazai villamosenergia-termelés 52,7 százalékát állították elő, ez a teljes hazai villamosenergia-szükséglet 36,2 százaléka - hangzott el a társaság tavalyi évet értékelő február eleji budapesti sajtótájékoztatóján. Hamvas István

32

vezérigazgató elmondta azt is, hogy a biztonsági mutatók további javulása mellett idén az atomerőmű blokkjai már az új, 15 hónapos üzemeltetési ciklussal működnek. Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke többek között azt mondta, hogy a szakemberek kiváló munkáját jelzi, hogy az atomerőmű adta a hazai villamosenergia-termelés közel 53 százalékát, ezzel garantálva az ország energiaellátásának biztonságát. Magyarország egyetlen atomerőművének hatékony működése garancia az olcsó áramra, ezt egyedül az MVM csoporton belül tudja igazán stabilan, biztonságosan és sikeresen biztosítani. Hamvas István vezérigazgató szerint rekord évet tudhat maga mögött a Paksi Atomerőmű, 2015-ben ugyanis több villamos energiát állítottak elő, mint eddigi működése során bármikor. Elmondta, hogy a tavalyi évben az atomerőmű teljesítmény-kihasználása 90,4% volt, ezzel pedig dobogós helyen állnak a hasonló nukleáris blokkok rangsorában. A biztonságosság és hatékonyság növelése folyamatos célkitűzés az atomerőmű számára, ennek jegyében az idei évben megkezdődik a dízelgenerátorok üzem közbeni karbantartásának bevezetése, illetve a turbinák rekonstrukciója is. A turbinák átalakításával 30 MW-al nő majd az erőmű kapacitása. A biztonság mellett továbbra is szem előtt tartják a gazdaságos és környezetkímélő üzemelést – hangsúlyozta

dr. Kiss László Iván 

Akkumulátoros autóbuszok Bécs egyes vonalain A Bécs belvárosában található három buszvonal közül kettőn (2 A, 3 A) – a szűk utcák miatt- kiskapacitású autóbuszok közlekednek. Ezeket a gázüzemű járműveket olyan elektromos hajtású buszokra cserélik ki, amelyeknél a fűtés és a klíma is villamos megoldású. Az új buszoknak számos feltételnek kell megfelelnie, így pl. a gázűzemű buszokkal azonos nagyság, kapacitás és kényelem, valamint a töltés nélküli napi távolságnak legalább 150 km-nek kell lennie. Az elektrobuszt a trolibuszéhoz hasonló áramszedővel látták el, amellyel az a villamoshálózat 600 V-os feszültségével 25 m-es kétpólusú vezetékszakaszról töltheti. A buszban levő átalakítóval tölthetők a LiFe cellák. Az átalakítás és a töltés vezérlése az újonnan fejlesztett Siemens egységgel történik. A buszt 3F szinkronmotor hajtja, melynek tartós teljesítménye 85 kW, csúcsteljesítménye 150 kW. Az energiaforrás 187 egység LiFe cella, melynek összkapacitása 96 kWh. A busz-végállomásokon a feltöltés max. 15 perc, az átlagos töltési időtartam 2-8 perc. Minden forduló után a töltési állapot 80 – 95 %-os. A töltés teljesítmény 60 kW, az áram 90 A. A buszgarázsban a töltési paraméterek 15 kW, ill. 25 A. E mellett az éjszakai „pihenőn” az akkumulátorokat nappali hőfokon tartják. Az új töltési rendszerrel, amely szerint a LiFe cellákat még télen is csak max. 20 %kal sütik ki, el lehet érni, hogy a LiFe cellák élettartama egy-két évről négy-öt évre emelkedjen. Az elektrobusznak villamos fékezése is van. A LiFe cellákba történő visszatáplálással a hajtóenergia kb. 20 százaléka nyerhető vissza. A 2015. évre vonatkozó osztrák energiaárakkal számolva az elektromos buszok üzemi és karbantartási költségeinél a gázüzemű buszokéhoz viszonyítva kb. 15-20 százalékos költségmegtakarítás lesz elérhető. Az új buszoknál a

33

Fotó: Kiss G. Péter

dr. Kovács Antal, Csiba Péter, Hamvas István Hamvas István– Megkezdődött a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése az Országos Atomenergia Hivatal engedélyével.. Ez a projekt valamivel több, mint 4 milliárd forintba került és háromnegyed év alatt megtérül. Ezzel párhuzamosan folytatódik az üzemidő hosszabbítási program is. A biztonságos működésre további garanciát jelent, hogy az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) február közepétől újabb vizsgálatot végez el a Paksi Atomerőműben. Ugyancsak a biztonságos működés fenntartását szolgálja, hogy folytatódik a fukusimai balesetet követően lefolytatott célzott biztonsági felülvizsgálat (CBF) által leírt intézkedések végrehajtása. Ez a program 2018-ra fejeződik majd be. Mindezek révén az atomerőmű hosszú távon garantálhatja az alacsony áron és biztonságosan előállított villamos energiát – hangsúlyozta a vezérigazgató. Mayer György megbízhatóságra várhatóan jellemző lesz az, hogy az eddigi két éves próbaidő alatt egyetlen LiFe cellát sem kellett kicserélni, a villamos motor és az átalakító nem igényel karbantartást. Az „Alé electric” busz várható sikerét az is bizonyítja, hogy Brémában, Prágában, Brno-ban és Krakkóban is már sikeresen kipróbálták. A bécsi teljes belvárosi vonalakon (2 A, 3 A) történő teljes kiépítésről pedig azt várják, hogy évente 300 tonnával csökkentik a CO2 kibocsátást. Az e&i heft 3.2015. száma „ Batteriebus bei den Wiener Linien” cikke alapján tömörítve

Gyorstöltő rendszerek villamos autóbuszok részére Az új Siemens HPC (High Power Chargen) gyorstöltőállomások az elektrobuszok és a nagy méretű hibrid járművek töltésére is egyaránt alkalmasak. Egy ilyen rendszerrel az egymás után beálló több busz (pld .végállomáson, vagy csomópontokban) is egy óra alatt feltölthető, mivel a közös töltőelektronika a buszokon kívül helyezhető el. Ezáltal a buszközlekedés pontossága betartható. A töltés a busz, ill. a járművek tetején elhelyezett áramvételező síneken keresztül egy kis alapterületet elfoglaló, a töltendő jármű magasságához beállítható daruszerű állványról történik. A mozgatható állvány a járművek fülkéjéből is digitális kommunikációval vezérelhető. A HPC rendszerhez a járművön négy tetőérintkező szükséges melyek két párhuzamos könnyűsúlyú sínen vannak és a már átalakított egyenáramot a busz akkumulátorához vezetik. A Siemens az állványt, a töltőberendezést és a járművekre szerelhető síneket is szállítja, de a városi hálózathoz történő csatlakozást is vállalja. A HPC az elektromobilitási ISO 15118 kommunikációs szabvány és az EN újonnan fejlesztett 61851-23 Modus 4 protokoll alapján készül. Így ez a töltéshez kidolgozott nyitott rendszer teljesen független a járművek típusától, vagy gyártójától. Információk: Siemens AG Österreich, Siemensstrasse 90, 1210 Wien


A 2015. évi Gábor Dénes-díjak átadása „Nem tudjátok megjósolni a jövőt, de képesek vagytok feltalálni azt” – idézte Gábor Dénest az Országgyűlés elnöke, Kövér László a Parlament felsőházi termében megtartott ünnepségen, ahol átadták az idei Gábor Dénesdíjakat.

energiahatékony és környezettudatos építési és tervezési megoldásokat hozzon létre. Kifejlesztett egy dinamikus energetikai, komforttechnikai és áramlástani szimulációkkal támogatott eljárást pluszenergia mérleggel rendelkező épületek tervezéséhez. A libanoni Charaf Hassan villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense az általa létrehozott és irányított szoftverfejlesztő szakmai műhely eredményeiért, és azok mintegy száz vállalatnál történt hasznosításáért kapta az elismerést. Mérnök-közgazdász, aki 1996 óta a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék munkatársa, jelenleg habilitált egyetemi docens. A mobilalkalmazások fejlesztésének nemzetközi

Fotó: Tóth Éva

Vágúlyhelyi Ferenc, dr. Varjú György, prof. dr. Gyulai József


Fotó: Tóth Éva

Pálinkás József, Mészáros Csaba, dr. Gyulai József szinten is elismert alakja. Irányításával jött létre a BME-n mind a hazai, mind a nemzetközi környezetben is elismert Alkalmazott Informatikai Csoport. Mészáros Csaba villamosmérnököt a magyar kutató-fejlesztő és gyártó-termelő kapacitások fejlesztésében végzett sikeres, innovatív szervezői tevékenységéért, valamint a több országban is sikeres Evopro Holding Zrt. vállalat létrehozásáért díjazták. A magyar központú nemzetközi vállalatcsoport portfóliójának főbb pillérei: a mérnöki szolgáltatások, az innovációs fejlesztések és az informatikai megoldások. Mészáros Csaba az elektromos mobilitás elkötelezett magyar képviselője, aki magyar innovációkkal képzeli el a jövőt, a töltőktől a fizetési rendszerekig. Kazi Károly villamosmérnök, a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. ügyvezetője a magyar elektronikai ipar fejlesztésében végzett sokirányú szakmai és társadalmi tevékenységéért vehetett át kitüntetést. Vezetése alatt a BHE mára közel százfős, a világpiacon is jól ismert hightech céggé és Magyarország legnagyobb űripari vállalatává nőtte ki magát. A Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíjban Várszegi Kristóf idén Várszegi Kristóf, a BME hallgatója részesült a „Kézmozgatási szándék detektálása EEG-jel alapján” című kutatásáért. A fiatalember gondolatvezérelt pótvégtagot készít olyan sérült embereknek, akik balesetben vagy betegségtől veszítették el végtagjukat. Peredi Ágnes

34

Fotó: Peredi Ágnes

Gábor Dénes 1971-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat a holográfiában és az informatikában elért eredményeiért. A róla elnevezett díjat 1989-ben hozta létre a NOVOFER Távközlési Innovációs Zrt. jogelődje azzal a céllal, hogy fokozott erkölcsi elismerést nyújtson és elismertetést biztosítson a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kreatív, kutató, fejlesztő, oktató vagy tudományos, illetve alkotó tevékenységet végző műszaki-gazdasági szakembereknek és menedzsereknek. 2015-ben a 27. alkalommal kiosztott díjat tízen kapták meg. Addig összesen 203-an részesültek benne az IT-távközlés, a gépipar, az energetika, a vegyészet és a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és a biotechnológia világából. Gábor Dénes-életműdíjban részesült a kuratórium döntése alapján dr. Varjú György villamosmérnök, a BME professor emeritusa is, több mint öt évtizede folytatott áldozatos felsőoktatási és kutatási tevékenységéért. Ipari kutatási tevékenysége során behatóan foglalkozott a kábelvonalak méretezési kérdéseivel. Fő kutatási területe a villamos hálózatok és a távközlő összeköttetések elektromágneses összeférhetősége. A díjkiosztó ünnepségen tartott rövid beszédében elmondta kívánságát: „A következő 20-30 év a megújuló energiákból elosztottan termelő kiserőművek energiarendszerbe való integrálásának időszaka lesz. Ennek fő kérdése az ellátásbiztonság folyamatos fenntartása. Ez a bizonytalan rendelkezésre állású megújulókkal termelt energiának és jól szabályozható, centralizált nagy erőművekben, a magyar viszonyok között alapvetően atomerőműben termelt energiának egyensúlyával érhető el. Kívánom, hogy ennek az egyensúlynak a szükségességét fogadja el és egységesen támogassa a szakma (beleértve a képzést), a politika és a társadalom.” Gábor Dénes-díjat kapott Kistelegdi István építészmérnök, a Pécsi Tudományegyetem tanára, aki levédett Energiadesign módszerével az intelligens építési technológiák fejlesztéséhez és kivitelezéséhez járult hozzá. A Pécsi Tudományegyetemen megalapította az Energiadesign tanszéket és kutatócsoportot azzal a céllal, hogy fenntartható,

Bővíti létesítményeit az RHK Kft. „Nagyon sűrű, de igen eredményes évet zár az RHK Kft. idén” – értékelte a 2015-ös esztendőt Dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója. „A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladéktárolóban újabb felszín alatti tárolókamrák bányászati kialakításával végeztünk, valamint átadtuk új látogatóközpontunkat is, ami az igen nagyszámú érdeklődő miatt vált szükségessé. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját újabb modullal bővítjük, hogy az atomerőműből érkező elhasznált fűtőelemeket folyamatosan és biztonságosan tudjuk fogadni. Mindemellett a Nyugat-Mecsekben november közepén megkezdtük annak a kutatóároknak a kialakítását, amely a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó, több évtizedes programunk egyik fontos, földtani vizsgálatához szükséges” – nyilatkozta a társaság vezetője. A kívánt ütemben haladnak a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) létesítményfejlesztési és tárolókapacitás-bővítő programjai. A nem atomerőművi hulladékokat fogadó, püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban idén elindult a biztonságnövelő program második szakasza. A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT) idén 90 betonkonténerben, összesen 810 hordó, a paksi atomerőműből származó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak le végleges helyükre, a felszín alatti tároló 1-es számú kamrájába. Ezzel párhuzamosan pedig elkészült a harmadik és a negyedik kamra bányászati kialakítása is.

Igazán látványos fejlesztés történt a felszínen is, hiszen július elején megnyílt a modern, interaktív látogatóközpont, de november elejétől már a felszín alatti bemutatótér is fogad érdeklődőket. Az egyre bővülő NRHT-ba a 2008-as átadása óta, közel nyolcvanötezer szakmai és laikus vendég érkezett a világ szinte minden tájáról, de az új látogatóközpont is már közel ezer érdeklődőt fogadott. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába idén 270 darab kiégett fűtőelemet helyeztek el, így jelenleg összesen 8347 darab elhasznált fűtőelem található a meglévő 20 kamrában. Az atomerőmű igényei szerint modulszerűen bővíthető létesítményben jelenleg 4 újabb kamra kialakítása zajlik, átadásuk 2017-ben várható. A társaság felügyelete alá tartozik még a Baranya megyei Kővágószőlős közelében található Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB), ahol szintén számos fejlesztés történt. Az uránipar és -bányászat okozta környezeti hatások felszámolását végző szakemberek elsődleges feladata a helyi vízbázis védelme, az ehhez szükséges technológiai rendszerek modernizálása folyamatosan zajlik. Az RHK Kft. számára, tevékenységéből adódóan, igen fontosak a lakossági kapcsolatok. Éppen ezért, a szakemberek ebben az esztendőben is számos ismeretterjesztő programot szerveztek az érintett térségekben, együttműködésben a környező településeket tömörítő társulásokkal. A társaság az idén is elvégeztette kétévente szokásos közvélemény-kutatását, amelynek eredményei azt mutatják, hogy tevékenységének társadalmi elfogadottsága továbbra is igen magas, köszönhetően a rendszeres tájékoztató munkának és a tárolók biztonságos üzemeltetésének. Tóth Éva

BARK Nemzetközi Bejczy Nap 2016

Dr. Bejczy Antal (†) előadása az Óbudai Egyetemen

Prof. dr. Bejczy Antal fizikus, az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA Jet Propulsion Laboratory vezető kutatójára, a California Institute of Technology professzorára, az Óbudai Egyetem tiszteletbeli doktorára, a nemzetközi űrkutatás és robotika kiemelkedő személyiségére emlékezve az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központja a névadó születésnapját, január 16-át a BARK Nemzetközi Bejczy Napjává nyilvánította.

A megemlékezésre 2016-ban január 18-án, hétfőn, 9:00 órai kezdettel a Bejczy Antal iRobottechnikai Központban (1032 Budapest, Kiscelli u. 78-82.) a szakmai munkáját bemutató előadásokkal került sor, melyhez kapcsolódik a neves kutató tevékenységét eredeti dokumentumokkal és tárgyi emlékekkel bemutató Bejczy Antal Kiállítás ünnepélyes megnyitása. Ez alkalommal először hirdette meg az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ és a Hallgatói Önkormányzat a Bejczy Antal Hallgatói Publikációs Díj pályázatot.

35

A tiszteletbeli doktori diploma átadása A Publikációs Díjra a 2015-ben megjelent vagy beküldött angol, illetve magyar nyelvű tudományos dolgozatok, publikációk szerzői nyújthatják be összeállításukat. A pályázaton csak olyan művek vehetnek részt, amelyek szerzője BSc-, MSc-, illetve PhD-hallgató, és a cikk témája kapcsolódik a Bejczy Antal által művelt témakörökhöz, így az űrkutatás, a robotika, az irányításelmélet, a szabályozás tudományterület valamelyikéhez. A pályázati határidő: 2016. január 6. 12.00. A cikkeket e-mailben kell elküldeni a [email protected] címre, feltüntetve a szerzők nevét, képzési formáját, a cikk megjelenési helyét (vagy tervezett megjelenését), valamint röviden indokolva a téma kapcsolódását Bejczy Antal tudományos munkájához. dr. Gáti József


Siker útján a MODULO? – a magyar buszgyártás Nemzetközi elismerések Nemzetközi innovációs díjat nyert a kompozit busz A MODULO buszcsaládot a legnagyobb kompozit ipari szervezet, a JEC kategórianyertesként innovációs díjban részesíti az önhordó, moduláris felépítésű, teljes kompozit váz miatt, melyet a magyar evopro tervezett és az orosz NCC gyárt.

JEC Innovációs Díj 2016

28 kategóriában hirdetett nyertest a világ legnagyobb kompozit iparági szereplőket képviselő szervezete a JEC Innovációs Díj program keretében. Az 1998-ban alapított program célja, hogy felkutassa, díjazza és ismertesse a leginnovatívabb kompozit megoldásokat világszerte. A döntési szempontok, mint a műszaki kiválóság, a piaci potenciál, a szakmai együttműködés, a gazdasági és környezeti hatás, valamint az eredetiség alapján sikerült minden kategóriában a legkiválóbb termékeket díjazni. Az innovációs díj nemzetköziségét jól mutatja, hogy a győztesek között európai, amerikai és ázsiai pályázók is vannak.

Innováció a buszgyártásban

A Maform stúdió formatervei alapján készült járműhöz a magyar evopro mérnökiroda által tervezett és az orosz NCC által tökéletesített gyártási technológia eredményeként az üvegszál-kompozit, szendvicsszerkezetű, vékony keresztmetszetű, önhordó váz egyedülálló megoldást kínál a buszgyártásban. A moduláris felépítés költséghatékony sorozatgyártást tesz lehetővé, továbbá ugyanazon modulfajtákból különböző méretű járművek ragaszthatók össze ugyanazzal a gyártási eljárással. A díjnyertes vázszerkezet előnyei között kiemelt fontosságú, hogy ultrakönnyű, ezáltal kisebb fogyasztású és kevesebb károsanyag-kibocsátású jármű építhető belőle; az önhordó kompozit váz korrózióálló, így alacsonyabbak a karbantartási költségek is. A moduláris felépítésnek köszönhető költséghatékony és gyors gyártás versenyelőnyt jelent a hagyományos fémvázas buszokhoz képest.

Magyar pályázat kapott fődíjat a Minőség-Innováció nemzetközi versenyen

Az elismeréseket január 27-én, szerdán este adták át Tallinban az Észt Minőségügyi Szervezet 25. éves fennállását ünneplő jubileumi rendezvényen. A kis- és középvállalkozások kategóriában az Evopro Bus Kft. MODULO moduláris felépítésű autóbuszcsaládja kapta a Minőség-Innováció nemzetközi pályázat fődíját - közölte az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB). A fődíjas Evopro Bus Kft. járművének utastere szinte teljesen alacsonypadlós, magas utazási komfortot biztosít, üzemeltetési költségei alacsonyak, a különleges ajtóelrendezésű, megnövelt tengelytávú, teljesen kompozit könnyűszerkezetes önhordó kocsitest, teljes mértékben magyar fejlesztés. A szabadalommal is rendelkező autóbuszcsalád 2015-ben a Magyar Termék Nagydíjat is elnyerte. A Minőség-Innováció nemzetközi pályázatot a finn államelnök kezdeményezésére a finn minőségügyi szervezet 2007ben indította a versenyképesség növelését és az életminőség javítását eredményező vevőorientált teljesítmények évenkénti elismerésére nemzeti és nemzetközi szinten.

„Új korszak nyílik a főváros közösségi közlekedésében

… amelynek nyertesei a budapestiek, a magyar ipar és a buszgyártás” –hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter, amikor a tárca húsz magyar gyártású, elektromos meghajtású midi autóbusz, és az üzemeltetéshez szükséges töltőállomások beszerzéséről írt alá támogatási szerződést a BKV Zrt.-vel. Varga Mihály hozzátette: „a magyar buszgyártás így lehetőséget kap arra, hogy újra a világ autóbuszgyártásának élvonalába kerüljön.” Az elektromosjármű-fejlesztésről szóló megállapodást a tárcavezető és Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója írta alá 2015. december közepén. Az elektromos buszok

A MODULO busz

Ragasztógépben

Széria vázak

MODULO busz Párizsban a JEC World Show kiállításon

A díjnyertes termékek március 8-tól 10-ig tekinthetők meg a JEC World Show kiállításon Párizsban, mely az iparág legtámogatottabb és legnagyobb seregszemléje, mintegy ötször akkora, mint bármely más, kompozit témában szervezett szakvásár. A nyertes MODULO buszból a látogatók a 8 méteres, tisztán elektromos hajtású járművet vehetik majd közelről szemügyre, amely a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) számára készült. A díjátadó ünnepségre március 8-án 17 órakor kerül sor, ahol a díjnyertesek rövid előadás keretein belül mutatják be termékeiket és a gyártáshoz alkalmazott technológiát.


Bolla Tíbor, Varga Mihály, Mészáros Csaba

36

beszerzéséhez és az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges költségvetési forrást hazánk széndioxid-kvóta értékesítésének bevételei biztosítják.

A BKV májusig 20 új, magyar gyártású, tisztán elektromos autóbuszt helyez forgalomba.

A tavasszal üzembe álló alacsonypadlós, 2 tengelyes buszok

egy feltöltéssel 200 kilométert tudnak megtenni, és 52 ember egyidejű szállítására alkalmasak. Az evopro fejlesztette könnyű kompozit szerkezetnek és a Siemens legmodernebb állandó mágnesű elektromotorjának köszönhetően a világ egyik legkisebb fogyasztású elektromos busza jött létre. Az új zöldbuszokat a Mabi-Bus Kft. gyártja, a hajtástechnológiát a Siemens Zrt. biztosítja. Tóth Éva!

Sajtótájékoztató a GE Veresegyházi telephelyén A GE Magyarország veresegyházi gyárában 2016. január 19-én tartott sajtótájékoztatót John G. Rice, a GE globális alelnöke, Peter Stracar, a közép- és kelet-európai régió vezérigazgatója és Joerg Bauer a GE Magyarországi elnöke, abból az alkalomból, hogy a GE társaság január elején hozta nyilvánosságra a korábban az Alstomhoz tartozó európai cégeit érintő átszervezési terveit.

John G. Rice

Peter Stracar

Joerg Bauer

eurót. A GE reményei szerint a döntéshozók az Alstom által kifejlesztett Arabella gőzturbina technológiát választják majd. Ez a technológia a világ több atomerőművében is működik már, sőt ilyen épül a szintén a Roszatom által fejlesztett finnországi reaktorban is. A sajtó munkatársai gyárlátogatáson is részt vettek. A GE Power teljesen digitalizált veresegyházi gyára 35 milliárd forintos beruházással épült fel 2001-ben és jelenleg összesen 1 200 főt foglalkoztat. A GE veresegyházi gyára többek között ipari gőzturbinák szuperötvözetekből készült alkatrészeinek gyártását és felújítását, kis és közepes méretű gázmotoros és gázturbinás erőművek összeszerelését és tesztjét végzi.

Üzemcsarnok Újságírói kérdésre válaszolva, Joerg Bauer, a cég magyarországi leányvállalatának elnöke elmondta, bíznak abban, hogy a General Electric (GE) és az Alstom novemberben lezárt fúziója miatt az elbocsátandó magyarországi dolgozóknak tudnak a GE más üzletágaiban munkát találni. Ez azért is reális, mivel a cég folyamatosan fejleszti magyarországi tevékenységét. Álláspontja szerint ez mindössze negyven embert érinthet. John G. Rice, a GE alelnöke arról beszélt, hogy a magyarországi leányvállalatot is bevonják a cég új stratégiai fejlesztésébe, a digitális gazdaság erősítésébe. Egyelőre azonban az ipari ágazat a legerősebb: a hazánkban alkalmazott több mint tízezer emberből kilencezren valamelyik termelőüzemben dolgoznak. Közülük 1200-an abban a veresegyházi üzemben, amely kis erőművek előállítására szakosodott. A cég reményei szerint ez a gyáregység is kiveheti a részét a Paks II. atomerőmű fejlesztéséből – erősítette meg John G. Rice. Az alelnök látogatásának nem titkolt célja volt az is, hogy felhívja a magyar döntéshozók figyelmét a GE energia-üzletágára. (Már azért is, mivel az Alstom korábban vegyesvállalatot alapított a Roszatommal, az AtomEnergoMash pedig GE felvásárlása után is működik tovább.) Ennek érdekében John G. Rice szerdán, január 20-án az MVM felső vezetőivel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt. Nem kis üzletről lenne szó, hiszen a beruházáson belül a turbinasziget előállításának költsége elérheti a 3 milliárd

37

Üzemcsarnok Jelentős magyarországi munkaerejére és erőforrásaira támaszkodva a GE készen áll olyan nagyszabású infrastrukturális projektekben való részvételre, mint a Paks 2 beruházás. A világon működő 489 atomerőművi blokkból 27-be (30%) GE-Alstom turbinatechnológia kerül majd beépítésre. ARABELLE TM, az egyik legkorszerűbb atomerőművi gőzturbina-technológia. A GE-Alstom az egyetlen olyan vállalat, amely minden reaktortípushoz tervez és gyárt turbinaszigeteket. Tóth Éva Üzemcsarnok képek a szerző felvételei


Egyesületi élet 2016-ban új helyszínekre is eljut az InfoShow A 2015/16-os InfoShow eddigi megállóit töretlen érdeklődés kísérte országszerte. Már öt állomásra jutott el a „Villamos felülvizsgálatok - Épületek villamos berendezéseinek biztonsága” témájú kiállítással egybekötött előadás-sorozat. 2016-ban Kecskeméten, Esztergomban és Zalaegerszegen is találkozhatnak már az érdeklődők a rendezvénnyel.

Csáfordi Ferenc győri MEE szervezet házigazdája (fotó: Lepp Klára MEE)

Közönség a kiállításon (fotó: Lepp Klára MEE) Mucsi Gyula EMOSZ, köszöntő (fotó: Lepp Klára MEE) Az állandó kiállítók és előadók – mint a C+D Automatika Kft., Dehn+Söhne GmbH.+CO. KG, Eaton Industries Kft., ELMON Kft., Hensel Hungária Kft., OBO Bettermann Kft., a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. és WAGO Hungária Kft. – mellett lehetőséget kapnak a kizárólag kiállítóként jelen lévő vállalkozások, nagykereskedések és médiapartnerek is a vásárlóikkal, közönségükkel, üzleti partnereikkel történő találkozásra.

Érdeklődő közönség (fotó: Novák Ernő EMOSZ)

Előadások (fotó: Lepp Klára MEE) Újdonságként interaktív előadással, oltási bemutatóval is készülnek a cégek az egész napos program során. A szünetekben az előadókkal történő konzultáció lehetőséget ad a regisztráció során megkapott kvíz kérdéseinek

mélyebb megvitatására. A tesztet a nap végén hibátlanul megoldók között hasznos tombolanyeremények kerülnek kisorsolásra. Így a résztvevők nemcsak értékes szakmai tapasztalatokkal és az előadások anyagának elérhetőségével távoznak a rendezvényről. A 2016-os év elején további három helyszínen várjuk az érdeklődőket. Február 23-án Esztergom, március 10-én Debrecen és március 22-én Zalaegerszeg ad otthont a rendezvénynek. Jelentkezzen online a www.infoshow.hu oldalon, előzetes regisztráció esetén DÍJTALANUL! Lepp Klára

Nekrológ

Medgyesi György 1930 - 2016

Életének 86. évében elhunyt Medgyesi György, az MVM Országos Villamos Teherelosztó Diszpécser Szolgálatának volt vezetője, akire mindenki, aki ismerte, Gyuri bácsiként emlékezik. 1930. május 19-én született Budapesten. 1953-tól az MVM jog-


elődjének, az Erőmű Trösztnek a diszpécsere, innen áthelyezéssel az 1963-ban megalapított MVM Tröszthöz került. 1971-től az Országos Diszpécser Szolgálat vezetője, 1988-tól az MVM szervezeti keretei között működő Országos Villamos Teherelosztó igazgatóhelyettese 1992-es nyugdíjazásáig. Nyugdíj mellett is dolgozott, 1994-től az MVM kereskedelmi osztályának szakértője, később az export-import osztály főtanácsadója volt. 1979-ben kiváló munkájáért miniszteri elismerésben, 1989-ben 40 éves jubileumi jutalomban részesült. Emlékét megőrizzük! Kommunikációs Igazgatóság

38

2015-2016 ORSZÁGOS RENDEZVÉNYSOROZAT

Az országos rendezvénysorozat folytatódik 2015-16-ban is Minőségi villanyszerelés

Villamos felülvizsgálatok - Épületek villamos berendezéseinek biztonsága A rendezvénysorozat célul tűzi ki, hogy az üzemeltetésben résztvevő szakemberek mindennapi munkáját segítse, útmutatást adjon a felelősségteljes minőségi munkavégzéshez, naprakész információt adjon a vonatkozó jogszabályi, szabványosítási háttérről. Az előadások lehetőséget nyújtanak a szakmai ismeretek frissítésére, az épületek villamos berendezéseinek villamos felülvizsgálatával kapcsolatos folyamatok összefoglalására. A résztvevők számára az előadások között önköltséges büfé ellátást biztosítunk. Regisztráció a helyszínen 9.00 órától.

A hallgatóság részvétele előzetes online regisztráció esetén díjtalan. További részletek, regisztráció: www.infoshow.hu Az egyes helyszíneken hasonló tematika alapján bonyolítjuk a rendezvényt. A tervezett program az alábbiak szerint alakul:

Tervezett Program* 9.30-tól 16.00-ig

Előadás címe

Előadó

Cég

Bemutatkozás

MEE helyi vezető

Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE)

Szakmai környezet, aktuális jogszabályi változtatások, szabványmódosítások összefoglalója

Mucsi Gyula

Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (EMOSZ)

Tervszerűen, egyszerűen

Roderman József

WAGO Hungária Kft.

Hogyan védekezzünk a kondenzvíz képződés ellen?

Pásztohy Tamás

Hensel Hungária Villamossági Kft.

Kávészünet Villám- és túlfeszültség-védelem felülvizsgálatának elméleti és gyakorlati kérdései

Dr. Kovács Károly

DEHN+SÖHNE GmbH.+Co. KG

Okos műszerválasztás bölcs felülvizsgálóknak

Furján Attila

C+D Automatika Kft.

Az új OTSZ és a Villamos TvMI hatása a villámvédelem létesítésére, felülvizsgálatára

Kruppa Attila

OBO Bettermann Kft.

Ebédszünet Bemutatkozás

Mucsi Gyula

Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (EMOSZ)

Felülvizsgálat a világítástechnikában

Pankasz László

ELMON Hungária Kft.

Biztonsági világítás létesítése, felülvizsgálata

Fehér Tamás

Eaton Industries Kft.

Intelligens megoldások lakossági és ipari fogyasztók részére a villamosenergia-elosztásban

Kozma László

Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt.

Előadásokhoz kapcsolódó kiállítás megtekintése, tombola eredményhirdetés *A változtatás jogát fenntartjuk

HELYSZÍNEK: 2016. március 10. Debrecen

2016. március 22. Zalaegerszeg

Kiállítások, ahol építőipar és otthonteremtés együtt van.

CONSTRUMA OTTHONTEREMTÉSI KIÁLLÍTÁSI CSOKOR 4. Nemzetközi megújuló energia szakkiállítás

35. Nemzetközi építőipari szakkiállítás

2016. április 6-10.

5. Otthonteremtési szakkiállítás

5. Dísznövény és kertépítészeti szakkiállítás és vásár

programod van

$V]DNPDOHJQDJ\REEKD]DLIyUXPDDPHO\D]pStWĘLSDULpSOHWgépészeti, otthonteremtési témák teljes spektrumát lefedi. • Fókuszban az otthonteremtéssel kapcsolatos aktuális újdonságok: innovatív építési és épületgépészeti megoldások, támogatási OHKHWĘVpJHNpVDOHJIULVVHEEGHVLJQWUHQGHN 3iO\i]DWtUiVLpStWpVLMRJLWDQiFVDGiVHOVĘNp]EĘO

$FVRNRUWRYiEELNLiOOtWiVD (J\LGHMĦNLiOOtWiV %ĘYHEELQIRUPiFLy ZZZFRQVWUXPDKX

7HWĘWpUEHpStWpVLEHPXWDWyJD]GDJV]DNPDLSURJUDP g.2&,7
)ĘWiPRJDWy

Kiemelt médiapartner:

ENERGIÁRA ÉPÍTÜNK

Recommend Documents