Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja TMI, folytatás

Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja – TMI, folytatás Prof. Dr. Aszódi Attila Boros Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

Tantárgy tematika • De csak a témák biztosak, az időpontok nem… 1 2 3 4 5

09.10. 09.17. 09.24. 10.01. 10.08.

6 7 8 9 10 11 12 13 14

10.15. 10.22. 10.29. 11.05. 11.12. 11.19. 11.26. 12.03. 12.10.

EnKocKomm 6.

Bevezetés. Ipari, energetikai kockázatok. A lakossági elfogadás fő elemei A lakossági elfogadás fő elemei Kockázatok kommunikációja Atomenergia elfogadása Lakossági kommunikáció, kommunikáció a sajtóval Vészhelyzeti kommunikáció – TMI, Csernobil Meghívott előadó 1. Meghívott előadó 2. Meghívott előadó 3. Meghívott előadó 4. Csoportmunka 1. Csoportmunka 2. Csoportmunka 3. Csoportmunka 4., ZH az elméleti anyagból Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI

2

TMI Események - Március 28., 1. nap • Esemény kezdete: 4:00 – Súlyosbodás operátorhibák miatt

• 7:00: telephelyi veszélyhelyzet elrendelése (sugárzási helyzet a segédépületben ill. más helyeken), PEMA, DER, DOE stb. értesítése – NRC értesítése csak ¾ 8-kor (üzenetrögzítő)

• 7:24: általános veszélyhelyzet elrendelése további radiológiai romlás miatt (1 mrem/h a telephelyen kívül) • Első sajtóhír: WKBO rádió 8:25-kor (CB rádión keresztül) -> MetEd tájékoztatás teljes fejetlensége + tagadás – „There’s no danger off-site. No danger to the general public.”

• Riadólánc hiánya: több illetékes is a sajtóból értesült (pl. Harrisburg polgármestere) • 9:15-kor értesítették a Fehér Házat • NRC csapat érkezése az erőműbe • Scranton alkormányzó első sajtótájékoztatója (kisebb ellentmondásokkal) EnKocKomm 6.

Dr. Aszódi A., Boros I., BME NTI

3

TMI Események - Március 28., 1. nap • Sajtóérdeklődés reggeltől (először az AP, majd UPI), újságírók déltől az erőmű közelében • Scranton alkormányzó elismeri a környezeti kibocsátást • Este már a nagy hírcsatornák is beszámolnak a balesetről • Információ hiányában a környező települések vezetése tájékoztatja a lakosságot EnKocKomm 6.


4

TMI Események - Március 29., 2. nap • Javuló műszaki, változatlan radiológiai helyzet • Problémák felgyülemlett radioaktív hulladékvízzel • NRC: a veszély elmúlt a lakosság számára – Tervezett környezetbe bocsátás, majd PR szempontok alapján leállítás…

• Éjjel azonban kiderült, hogy valószínű a komolyabb zónasérülés EnKocKomm 6.


2 szenátor + 1 parlamenti képviselő

5

TMI Események - Március 30., 3. nap • A véletlen egybeesések miatti káosz • Az NRC szerint a radioaktív kibocsátások a segédépületben keletkeznek (pótvízrendszer) + pótvíz táptartály gáztalanító tartályai megtelhettek, emiatt nyithatnak a leeresztő szelepek -> direkt környezeti kibocsátás lehet –

NRC számításai szerint ez 1200 mrem/h felszíni dózisteljesítményt jelenthetne – Mérés: 1200 mrem/h (valójában a pótvíz táptartály gáztalanító szándékos leeresztéséből)

• Az NRC evakuációt javasolt a kormányzónak és a PEMA-nak – Ezt követően teljes káosz a kitelepítést mértéke és szükségessége miatt

• Végül az NRC visszavonta a javaslatot, 5 mérföldes elzárkóztatással • 12:30: A kormányzó emellett a terhes nők és kisgyermekek kitelepítését rendelte el az 5 mérföldes körzetben, és bezáratta az iskolákat EnKocKomm 6.


6

TMI Események - Március 30., 3. nap • MetEd kommunikációs csődje – az újságírók hazugsággal, csúsztatással vádolják • MetEd vezető: „Nem tudom, miért kell maguknak minden egyes dologról beszámolnom, amit teszünk” – teljes hitelvesztés • Lakosság bizonytalanságban a kitelepítés miatt – Pl. Goldsboro lakosságának 90%-a elmenekült – A három érintett megye elkezdte kidolgozni (!) a kitelepítési terveket 10 és 20 mérföldes körzetre is + KI

• A hidrogénbuborék problémája EnKocKomm 6.


7

Hidrogén-robbanás lehetősége

EnKocKomm 6.


8

TMI Események - Március 31., 4. nap • Hidrogénrobbanás lehetősége felmerül – Az viszont már nem jutott el később a lakossághoz, hogy alaptalan volt a félelem

• Hidrogén a primer körben adott, a kérdés, hogy keletkezhet-e mellé kelő mennyiségű radiolitikus oxigén • Az újabb számítások szerint igen, kb. 2 napon belül • Az NRC bejelenti, hogy akár 20 mérföldes körzetben is kitelepítésre lehet szükség • A lakosság jelentős része (egyes becslések szerint a 950 000 fő 25%-a) elmenekül • Jimmy Carter elnök bejelenti, hogy az erőműbe látogat…

EnKocKomm 6.


9

TMI Események – Április 1., 5. nap • A lakosság a PEMA-t keresi a kitelepítéses kérdésekkel, de a központosított kommunikáció miatt nem tudnak segíteni • Az önkormányzatoknak sincs információjuk • Új számítások: nem fog felrobbanni a hidrogén – ezt nem közölték még 2 napig a lakossággal; – Az NRC nem ismerte el számítási hibáját.

• Az iskolák április 4-én nyitottak ki újra • Április 9-én feloldották a részleges evakuálást

EnKocKomm 6.


10

TMI kommunikáció - értékelés • A baleset híre hamar (órákon belül) a sajtóban – bár nem szándékosan • Az első hét során 300-500 újságíró utazott az erőműhöz • A nagy TV-társaságok (ABC, CBS, NBC) átlagosan 200 percet foglalkoztak az eseménnyel (fél év alatt), ezalatt az országos lapokban 45-85 cikk jelent meg • A radiológiai helyzetjelentéseknek csak töredéke minősíthető teljesnek – A szükséges információk: mennyiség, egység, időpont, időtartam, mérés helye, sugárzó anyag fajtája – Összehasonlítási alap gyakran a tüdőröntgen -> nem megfelelő

• Kemény jelentés: a lakosság megismeréshez való joga sérült az esemény során EnKocKomm 6.


11

TMI kommunikáció - értékelés • A Kemény-jelentés ajánlásai (többek között): • A szolgáltatóknak és hatóságoknak szisztematikus veszélyhelyzeti tájékoztatási programot kell kidolgozniuk • A tájékoztatás fő felelőse a szolgáltató • A lakosságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban a tájékoztatási felelős az állami szervezet – Helyi hatóságok tájékoztatása!

• A sajtó információ-igényét ki kell elégíteni, ehhez – megfelelő (műszakilag képzett) szakembereket kell kijelölni – Sajtóközpontot kell kialakítani

• Sajtó részére: képzett riporterek alkalmazása (műszaki és valószínűségi területen)… • Helyi média bevonása a baleset-elhárításba • A lakosságot rendszeresen tájékoztatni kell a normál üzemi sugárzási adatokról

EnKocKomm 6.


12

CSERNOBIL 1986. április 26. Felrobbant a Csernobil atomerőmű 4. blokkja A baleset oka: reaktivitásbaleset (láncreakció megszaladása), a feszabaduló hő hatására gőzrobbanás, majd hidrogénrobbanás, végül grafittűz.

EnKocKomm 6.


13

RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor

1 Urán üzemanyag 2 Hűtőcső 3 Grafit moderátor 4 Szabályozórúd 5 Védőgáz 6 Víz/gőz EnKocKomm 6.

7 Cseppleválasztó/gőzdob 8 Gőz a turbinához 9 Gőzturbina 10 Generátor 11 Kondenzátor 12 Hűtővíz szivattyú

13 Hőelvezetés 14 Tápvíz szivattyú 15 Tápvíz előmelegítő 16 Tápvíz 17 Víz visszafolyás


18 Keringtető szivattyú 19 Vízelosztó tartály 20 Acélköpeny 21 Betonárnyékolás 22 Reaktorépület 14

Az RBMK típus előnyei és hátrányai Előnyök:

Hátrányok:

• Elérhető egységteljesítménynek nincs felső határa • Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül • (Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminőségű plutónium termelésére)

A Szovjetunió a katonai plutónium-termelő reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. EnKocKomm 6.

• Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt • Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki • •

Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály Nincs baleseti szituációkra méretezett védőépület

Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását.


15

A csernobili baleset következményei • A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. • A robbanások és az azokat követő grafittűz az üzemanyag kb. 3,5-4%-át szétszórta a környezetben. • A környezetbe került: – a nemesgázok 100 %-a, – I, Te, Cs 10-20 %-a, – üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3,5 %-a. EnKocKomm 6.


16

A csernobili baleset következményei • Baleset-elhárítás: • Telephelyen: nagy létszámú tűzoltó és elhárító személyzet (likvidátorok, ~60 000, később összesen 600 000 fő) • Jelentős dózisok (134 fő kapott 3 Sv-nél nagyobb dózist) – Kb. 50 halálos áldozat akut sugárbetegség miatt – Növekedett leukémia-kockázat

• Telephelyen kívül: • Legszennyezettebb területek, később a teljes 30 km-es zóna kitelepítése (116 000 fő) – Növekedett pajzsmirigyrák-kockázat a gyermekek esetében EnKocKomm 6.


17

Csernobil – nem műszaki okok • Vezetési-irányítási okok – Kísérlet végzése üzemelő blokkon, előzetes biztonsági elemzés nélkül – Eltérések a kísérleti programtól – Operátorok hajlandóak voltak elvégezni a programtól eltérő beavatkozásokat, biztonsági rendszerek bénítását!

• Társadalmi okok – Hosszú katonai irányítás -> műszaki helyett adminisztratív tiltások – Pu-termelés a cél a tervezés mögött – Túl gyors fejlesztések a nukleáris iparban kellő tesztelés nélkül (pl. RBMK) – Biztonságot megalapozó kutatások mellőzése – Hidegháborús titkolózás

EnKocKomm 6.


18

Csernobil – tájékoztatás Magyarországon •

Első sajtóhír: 1986. április 28. este – –

•

Április 29: Rövid hír a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben az MTI hír alapján –

•

• • • •

30-án rendkívüli kormánybizottság alakult a tájékoztatás irányítására

Április 30-tól hosszabb beszámolók –

•

Magyar Rádió-ban először a baleset híre MTI: „Előre beütemezett karbantartás közben történt egy baleset, megnövekedett a sugárzási szint, amely azóta már helyre is állt, folyik a károk felmérése és a helyreállítás.”

2 halott, környező lakosok kitelepítése említve

Későbbi hírekben sem szerepelnek mérési eredmények, sugárzási adatok, sem a helyszíni elhárítás adatai (pl. kitelepítettek száma) Április 30.: Hazánk légkörében nem növekedett a radioaktivitás Május 1.: Hazánk légterében nem növekedett számottevően a radioaktivitás Május 4.: A magyar légtérben tovább csökken a radioaktivitás Május 6.: Csernobilben eloltották a tüzet.

EnKocKomm 6.


19

Csernobil – tájékoztatás Magyarországon

EnKocKomm 6.


20

Csernobil – tájékoztatás Magyarországon

EnKocKomm 6.


21

Csernobil – tájékoztatás a külföldi sajtóban

• Az első héten 394 cikk az 5 nagy amerikai lapban, 43 TV-beszámoló a 3 nagy csatornánál (kb. felében információ a sugárzási helyzetről) • Fejlődés TMI-hoz képest: hasonlítás a természetes háttérhez

EnKocKomm 6.


22

Csernobil - kommunikáció • Első sajtóhír 36 óra elteltével (kitelepítés Pripjatyban) – Első hivatalos hír 67 óra múlva

• Gorbacsov május 14-én mondott először TV-beszédet • Első nemzetközi sajtókonferencia júniusban • Magyarország: – minden nap összesítő jelentés a mérési eredményekről – a követségeknek – Hazai közvélemény bizonytalansága, nyugati sajtó ellenségessége – Május 21.: sajtótájékoztató a bécsi magyar követségen – Az elhallgatási politika csak a sajtóra vonatkozott, a hazai szakembereket nem tiltották le a témáról EnKocKomm 6.


23

Csernobil - kommunikáció • • • • • •

Nem tartottak sajtótájékoztatókat Hírek csak a TASZSZ-on keresztül Riporterek nem mehettek a 30 km-es zónába Lakossági tájékoztatás csak a kritikus szakasz lezárulta után Szakértők nem szerepeltek a szovjet tömegmédiában (TMI: az első hétben 300 szakértő) Hasonlóságok is voltak TMI-jal (rossz hírek elhallgatása, központosított tájékoztatás, súlyos baleset lehetőségének titkolása, túlzott optimizmus) –

De: hatóság, politika eltérő szerepe

•

Nem tudni, hogy a felsővezetés mit tudott a balesetről (a politikusok valószínűleg nem sokat, da a katonaság, belügy igen) (pl. Gorbacsov)

•

Radiológiai mérések hiánya

•

A kommunikáció irányítása TMI esetén 3 napig hiányzott, Csernobilnál 2 hétig! – – –

A 2 hét alatt teljes hitelvesztés Amatőr rádiósok közvetítése (innen a 2000 halott is) Katonai műholdképek, kivándorolt ukránok hírei

EnKocKomm 6.


24

Csernobil - következmények • TMI-jal együtt megváltoztatták a nyugati nukleáris kommunikációt • Határokon kívüli tájékoztatás fontossága • NAÜ: – INES skála létrehozása – Nukleárisbaleseti gyorsértesítési rendszerek, tájékoztatási egyezmények létrehozása

• Tanulási folyamat a Szovjetuniónak is • Máig tartó hatás a lakossági hozzáállásban, Fukushima előtt Csernobil volt az abszolút viszonyítási pont

EnKocKomm 6.


25

AZ INES SKÁLA EnKocKomm 6.


26

INES skála • Célja: – A nukleáris és radiológiai események kommunikálása a lakosság felé (súlyosság, következmények szempontjából)

• Fejlesztés szempontjai: – Kimondottan a lakosság számára – bonyolult technikai leírások használata nélkül – Nemzetközileg alkalmazható, jól megalapozott, széles körű skála kell

• Terjedelme: – Nukleáris létesítmények eseményei – Radioaktív anyagok és sugárforrások használatával, szállításával, tárolásával kapcsolatos események – Radioaktív sugárforrások vagy csomagok elvesztésével, ellopásával kapcsolatos események, gazdátlan sugárforrások megtalálása (pl. hulladékfémben) – Dolgozók vagy lakosság véletlen túlterhelése orvosi, kutató, vagy oktatási létesítményekben EnKocKomm 6.

Dr. Aszódi A., Boros 27 I., BME NTI

INES skála • 7 szint – 1–3. szint: „üzemzavar” – 4-7. szint: „baleset”

• Besorolás: figyelembe kell venni az esemény hatását – Az emberekre és a környezetre (dózis) – Radiológiai gátakra és a sugárzó anyag feletti kontrollra – Mélységi védelemre

• A biztonsági relevancia nélküli események besorolása: „Skála alatti” / 0. szint EnKocKomm 6.


INES skála • Esemény szintjének meghatározása: – Hatás az emberekre és a környezetre; • Lokalizált vagy széleskörű következmények; • Besorolás a kibocsátott radioaktivitás vagy a személyi dózisok alapján

– Hatás a radiológiai gátakra; • Jelentős aktivitás kibocsátása esetén (jelentős dózisok nélkül) • Mért dózisteljesítmények, vagy a kibocsátott aktivitás alapján

Valós következmények

– Hatás a mélységi védelemre. • Valós biztonsági következmények nélkül, de azok lehetőségével • Különböző besorolási sémák sugárforrásokra, atomerőművi blokkokra és egyéb létesítményekre

29

EnKocKomm 6.

Potenciális következmények


INES skála Csernobil, 1986 Fukushima, 2011

TMI, 1979

Tokai Mura, 1999

Paks, 2003

EnKocKomm 6.


A besorolás szabályai • Minden esemény esetén – Meg kell vizsgálni, mely szempontok alapján lehetséges a besorolás – Besorolás minden szempont szerint – További szempontok figyelembe vétele – Végső besorolás: a meghatározott szintek közül a legmagasabb

• A besorolás korlátai: – Valós következmény nélküli eseményekre max. 3. szint – Nem használható: katonai létesítményekre, orvosi kezelés során bekövetkező túlsugarazásra Fig. 4: General INES rating procedure 31

EnKocKomm 6.


Energia, kockázat, kommunikáció 6. előadás: Az atomenergia alkalmazásának speciális kommunikációja TMI, folytatás

Recommend Documents