ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Egészségügyi szakdolgozók számára

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Egészségügyi szakdolgozók számára

3. RÉSZ ROSSZULLÉTEK

2

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A tananyag szerzői: Erdélyi Gábor Hornyák István Horváth Károlyné Mátrai István dr. Mezőcsáti Melinda Mendrey Lászlóné Szabó Katalin dr. A tananyagot szerkesztette: Vízvári László A tananyagot véleményezte: Horváth Károlyné Márton Erzsébet dr. A felvételeket készítette: László Márton Szántai Károly AZ „ROSSZULLÉTEK” CÍMŰ TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET AZ E-LSŐSEGÉLY CÍMŰ TÁVOKTATÁSI TANANYAGBÓL KÉSZÜLT.

© EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET, 2005 FELELŐS KIADÓ: VÍZVÁRI LÁSZLÓ, FŐIGAZGATÓ

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változat kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más adathordozó) nem sokszorosítható.

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK

3

1. Bevezetés 1.1. Követelmények 1.2. Tanulási útmutató

4 4 4

2. Rosszullétek 2.1. Belgyógyászati balesetek 2.1.1. Vízbefulladás 2.1.2. Hőártalmak 2.2. Eszméletzavarok 2.3. Nehézlégzések 2.4. Fájdalommal járó állapotok 2.5. Mérgezések

6 6 6 7 9 13 20 25

4


1. Bevezetés Engedje meg, hogy sok szeretettel üdvözöljük a sürgősségi ellátás világában. Ezt a jegyzetet elsősorban egészségügyi szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező szakemberek számára állítottuk össze, nagymértékben építve a korábbi tanulmányaik és eddigi szakmai működésük során megszerzett ismereteikre és tapasztalataikra. Megítélésünk szerint az oxyológia elsősorban szemléletmód, amely elengedhetetlen a progrediáló folyamatok megfordításához. Célunk az, hogy továbbképző programunk során megismertessük Önnel a sürgősségi ellátás leggyakoribb eseteit, és az egyes helyzetekben alkalmazott elsősegélynyújtó feladatokat, tevékenységeket. A jegyzetet olvasva elsősorban azokkal a panaszokkal, tünetekkel ismerkedhet meg, amelyek az akut folyamatokat jellemzik; a pontos diagnózisok helyett olykor pedig meg kell elégednie egy jóval általánosabb csoport vagy iránydiagnózissal is. Végezetül meggyőződésünk, hogy az itt szerzett ismeretek a napi – nem kifejezetten sürgősségi ellátásban végzett – tevékenységére is pozitív hatással, jó eredménnyel lesznek. 1.1. Követelmények Ön a program végére képes lesz: – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

szakszerűen tájékozódni a balesetek helyszínén, megállapítani a veszélyforrásokat és az elsődleges teendőket, a beteg állapotát felmérni és megítélni, újraélesztést (BLS) végezni, egyközös újraélesztésben (X-BLS) közreműködni, újraélesztésnél félautomata defibrillátort alkalmazni, segítséget hívni a mentők számára releváns információk megadásával, elsődlegesen ellátni a sebek és vérzések különböző fajtáit, az áram okozta sérüléseket ellátni, izületi- és csontsérüléseket rögzíteni, több sérült esetén a prioritásoknak megfelelően tevékenykedni, a vízből kimentett beteg ellátását megkezdeni, a hőártalmak következményeit felismerni, és ellátását megkezdeni, eszméletlen beteg számára elsősegélyt nyújtani, nehézlégzéssel küszködő beteg panaszait csökkenteni, a nagy fájdalommal járó sérülések ellátásában segédkezni, mérgezés esetén az elsődleges ellátást megkezdeni előkészíteni a sérültet intubációhoz, segédkezni gyomormosásánál.


5

2. ROSSZULLÉTEK

Bevezetés A sürgősségi kórképek egy igen jelentős részét képezik azok a betegségek, melyek nem járnak külsérelmi nyomokkal, de olykor az életet legalább annyira veszélyeztetik, mint az előző fejezetben taglalt sérülések. Ennek megfelelően a felismerésük jóval nehezebb, és az elsősegélynyújtás is olykor csak a beteg elhelyezésére, és saját gyógyszereinek bevételére korlátozódhat. Ezzel együtt ez a csekélynek tűnő lehetőség is életet menthet, vagy a betegek szenvedéseit csökkentheti. A folyamatok ismertetésében a szaksegély ellátására is kitérünk. Követelmények A modult elsajátítása után Ön képes lesz: – a vízből kimentett beteg ellátását megkezdeni, – a napszúrás következményeit felismerni és kezelni, – az eszméletlen beteg számára elsősegélyt nyújtani, – nehézlégzéssel küszködő betegnek segíteni, – a fájdalommal járó állapotokat felismerni, – intubációhoz előkészíteni a beteget, – gyomormosásban segédkezni, – mérgezés esetén az első ellátási lépéseit megtenni.

2.1. Belgyógyászati balesetek 2.1.1. Vízbefulladás Esetismertetés: Egy 29 éves férfi Gödnél úszott a Dunában. Egy arra haladó csónak evezője fejbe ütötte. A sérülés miatt eszméletét vesztette és elmerült. Az esetet a partról többen látták, két személy beugrott a vízbe, hogy kimentse az áldozatot. Másodpercek alatt sikerült a víz felszínére hozni, és a partra húzni. Lefektették, és a száját kitörölték. A meglévő spontán légzés mellett légzését hallhatóan zavarta a garatjában lévő víz, ezért az oldalára fordították. Így várták a mentőket. Megbeszélés Fokozott a vízbefulladás veszélye abban az esetben, ha valaki nem tud úszni, ha a vízbiztonság nem megfelelő, ha a vízben úszó kimerül vagy úszást nehezítő körülmények (ruházat, lehűlés, alkoholfogyasztás) állnak a háttérben. Ilyenkor a felszínen maradásért küzdő fuldokló kezdetben akaratlagosan visszatartja a légzését, amíg a felszaporodott széndioxidszint – akaratlan légzést kiváltva – az apnoet áttöri. A légutakba és a tüdőbe is víz kerül. A kapkodó légzés közben a fuldokló vizet nyel, hány, eszméletét veszíti, elmerül. Az eszméletlenséget előidéző hatások is fulladást idézhetnek elő a vízben tartózkodó személynél. A hideg víz, életet veszélyeztető reflexek kiváltója lehet. Ismert az ún. „búvárreflex”, mely az arcot, homlokot ért hideg víz hatására asystoliát vagy kamrafibrillációt okoz.

6


A Kratschmer-reflex a gégebemenet felöl glottisgörcsöt és apnoet eredményez. Eszméletlenséget okozhat a vízben elszenvedett trauma (koponya, nyaki gerincsérülés), allergiás reakciók, vagy a vízben hirtelen fellépő betegségek (pl. epilepsziás roham). Esetünkben a fejet ért ütés miatt lett eszméletlen a vízben lévő férfi. A különböző vízi balesetek mentése során megfigyelték, hogy más-más belső elváltozások mutatkoznak az édes vízből, illetve sós vízből kimentett személyeken. Az édes víz ozmózisnyomása miatt gyorsan felszívódik a tüdő nyálkahártyáján keresztül, vérhígulást, ionkoncentráció-változást okozva. Következménye a haemolysis, kálium felszabadulás, később vesekárosodás. A sós víz viszont a vérpályából plazmakiáramlást, tüdőödémát okoz. Elsősegély – – – – – – –

A fuldokló, megfulladt kimentésére csak jól úszó, ilyen irányú képzettséggel rendelkező személy vállalkozzon. Több személy hatékonyabban tudja elvégezni a kimentést, mint az a történetünkből is kiderül. Kimentés közben is ügyelni kell az esetlegesen vízben elszenvedett sérülésekre. A légutakat szabaddá kell tenni, a vízbe fulladt személy légútjaiban iszap, hínár jelenlétére is fel kell készülni, ami a légút-felszabadítást jelentősen megnehezítheti. A tüdőből a víz nem távolítható el. Szükség szerint a mesterséges lélegeztetést mielőbb meg kell kezdeni. Klinikai halott esetében komplex újraélesztést kell kezdeni, és mielőbb segítséget kell kérni. A további lehűléstől megóvandó, a vizes ruházatot el kell távolítani, szárazra törlés után be kell takarni. Jól légző eszméletlen beteget stabil oldalfektetésben (lásd később) kell elhelyezni, célszerű a paramétereit rendszeresen ellenőrizni.

Esetünkben a balesetet szenvedett személyt a légútjainak szabadon tartása érdekében fordították oldalra a segélynyújtók. 2.1.2. Hőártalmak Esetismertetés: Nyári táborozás során, egy 13 éves kislány egész nap a vízben és a parton játszott. Késő délután hányingert, fejfájást érzett, hányt. A felügyelő tanár megmérte a hőmérsékletét, ami 37,2 ºC volt. Lefektették, fejére és végtagjaira vizes borogatást tettek. Hypertherm hőártalmak Azokat a kórfolyamatokat foglalja magában, amelyek során átmenetileg vagy tartósan pozitív hőmérleg alakul ki. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás a szervezetben válaszként perifériás értágulatot és verítékezést indít el. Túlmelegedésre hajlamosítanak egyes betegségek, a párás-meleg környezet, a fizikai megterhelés, az idős kor. Hazai viszonyok között hőártalmak ritkábban fordulnak elő.


7

Hőség-collapsus A leggyakrabban előforduló hőártalom többnyire egyszerű ájulás formájában jelentkezik. Hajlamosíthat a kialakulására az időskor, értágító vagy diuretikus kezelés, alkoholhatás. Ellátás: Az ájultat hűvös, szellős helyen, meglazított ruházattal kell laposan fektetni. A panaszok többnyire beavatkozás nélkül rendeződnek. Folyadékpótlás céljából vizet lehet adni. Napszúrás Az egész testet ért tartós napsugárzás enyhe hyperthermiát kelt. A fedetlen fejet tartósan érő napsugárzás helyi hőmérséklettöbbletet, súlyos esetben serosus meninigitist okoz. Tünetek: fejfájás, kábultság, szédülés, hőemelkedés. eszméletlenség alakul ki, meningealis izgalmi jelekkel. Elsősegély: – – – – –

Súlyosabb

esetekben

láz,

A beteget hűvös, lehetőleg szellős helyen le kell fektetni 30○ -ra megemelt felsőtesttel. Rendszeres hőmérséklet ellenőrzés javasolt. Helyezzünk hideg vizes borogatás a tarkóra. A fejfájás, láz csökkentésére Algopyrin adható. Folyadékpótlás céljából vizet itathatunk a beteggel. Ha a panaszok és a tünetek nem múlnak, mentőt kell hívni. Ilyenkor erőteljesebb lázcsillapítás, kórházi megfigyelés szükséges.

Hypotherm hőártalom Hypothermiáról beszélünk, ha test maghőmérséklete 35 ○C- alá süllyed. A maghőmérsékletet megfelelő eszközzel magasan rectalisan, mélyen oesophagalisan, illetve fülben lehet mérni. Egészséges embereket is (sportolókat, katonákat) lehűt a szervezet energiatartalékait elfogyasztó hideghatás (primer hypothermia). Elősegíti a: – tartós nagyon alacsony hőmérséklet, – megfelelő védőöltözet nélküli tartós hideghatás, – nagy hő-kapacitású hideg közeg (víz). A szervezet a hideghatással szemben a hőtermelési folyamatok fokozásával védekezik. Az elveszített hőt didergéssel pótolja, melynek maximuma 34 ○C-nál jelentkezik. Az elveszített energia miatt a szervezet védekezőképessége kimerül, és 30○C-körül eszméletlen lesz. A halálos ritmuszavarok (pl.: kamrafibrilláció) 28 ○C-körül jelentkeznek. Akár szobahőmérsékleten is felléphet hypothermia a károsodott hőszabályozású és/vagy aktív védekezésre képtelen személyek esetében (szekunder hypothermia). Ennek kialakulására hajlamosító tényezők: – az endokrin betegségek (pl. pajzsmirigy elégtelenség), – az anyagcserezavarok (pl. hypoglycaemia), – intoxikációk: alkohol, gyógyszerek, narcoticumok, – traumák: gerincsérülés, koponyasérülés,

8

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK – –

idegrendszeri okok: cerebrovascularis katasztrófák, időskor-és csecsemőkor.

Ellátás: Minden lehűlt beteget védeni kell a további lehűléstől, ezért a nedves ruházatot távolítsuk el, töröljük szárazra a beteg bőrét, pléddel, alkalmi textíliával takarjuk be a beteget, lehetőleg vigyük (óvatos mozgatással) meleg helyre. Jól kooperáló beteggel itassunk meleg folyadékot. Eszméletlenség esetén az alapvető életműködések megítélése nehezebb lehet a merevebb mellkas, a hideghatásra kialakult izommerevség miatt. Hacsak nem következik be olyan nyilvánvaló körülmény, mely az újraélesztést gátolná (élettel összeegyeztethetetlen sérülés, „csonttá” fagyott test, jegesedéssel a beteg orrában, szájüregében) kezdjük meg az életmentő beavatkozásokat, és mielőbb értesítsük a mentőket. Megkezdett újraélesztés során a halál akkor mondható ki, ha a normális maghőmérséklet elérése után sem tér vissza a spontán keringés. 2.2. ESZMÉLETZAVAROK Esetismertetés: Az utcán egy fiatal nő hirtelen elájul. Bőre sápadt, verítékes, lehelete aceton szagú. A járókelők egy padra fektetik, mentőt hívnak. Irataiból kiderül, hogy évek óta kezelés alatt áll, cukorbeteg. A kiérkező mentőorvos a beteg általános vizsgálata után vércukrot mér, majd 40%-os glükózt ad intravénásan a betegnek. A fiatal nő néhány perc elteltével magához tér, elmondja, hogy rendszeresen inzulint kap, és aznap még nem evett. Megbeszélés Az agy normális működéséhez jó agyi vérkeringésre, oxigénre és cukorra van szükség. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, az agy működése károsodik, eszméletzavar következik be. Az eszméletzavar tehát olyan tünet, amely a központi idegrendszer működésében bekövetkezett változás/ok/, károsodás/ok/ következménye. Az eszméletlenség önállóan is életveszélyt jelent, mert légúti elzáródáshoz, légzési elégtelenséghez, valamint egyéb életet veszélyeztető károsodáshoz vezet. Az eszméletzavar az enyhe aluszékonyságtól a mély eszméletlenségig (kómáig) terjedhet. Az eszméletzavar tudatzavarhoz is vezethet, de tudatzavar eszméletzavar nélkül is kialakul (elmebetegségekben). Az eszméletlen beteg vizsgálata és ellátása – Eszméletlennek tűnő beteghez azonnal hívjon mentőt. – Vizsgálja meg az életjelenségeket. – Az alapvető életfunkciók hiánya vagy elégtelensége esetén azokat haladéktalanul pótolni, ill. helyreállítani szükséges (ld. az újraélesztésről szóló fejezetben). – A halaszthatatlan kimentésre is ebben a fázisban kerül sor. (Vigyázat! A gerinc, főleg a nyaki gerinc sérülésének lehetőségére minden légúti beavatkozás és kimentési kísérlet előtt gondolni kell.) – A jól légző eszméletlen beteget stabil oldalfekvő helyzetbe kell fordítani, amely megakadályozza a nyelv hátracsúszását, az esetleges légúti elzáródást.


9

Stabil oldalfekvés kivitelezése – – – – – – –

Fektesse a hanyatt fekvő beteg közelebb fekvő felső végtagját könyökben felfelé, derékszögben behajlítva a fej mellé. A beteg másik kezével — csuklónál fogva — támassza meg a fejet. A másik kezével húzza fel a túloldali alsó végtagot, térdben behajlítva. Támassza a talpat a földhöz és fogja meg a beteg térdét A térdénél és karjánál megfogott beteget óvatosan fordítsa maga felé az oldalára. A felül elhelyezkedő, behajlított alsó végtagot hozza olyan helyzetbe, hogy az csípőben és térdben derékszögben behajlítva stabilizálja a helyzetet. A felső helyzetű, az alsót keresztező kart igazítsa úgy, hogy a kézfej kerüljön az arc alá, a fej legyen kissé hátraszegve, ugyanakkor az arc kissé lefelé irányuljon. Ha kénytelen sokáig fenntartani ezt a helyzetet, kb. 30 percenként fordítsa át a másik oldalára, hogy elkerülje az alul lévő kar tartós összenyomatását.

80-83. Stabil oldalfekvő helyzet I-IV. pozíció

A beteg további vizsgálata –

A segélyhívás és az életmentő beavatkozások után lehet a további vizsgálatokat megkezdeni! – A beteg testén sérülések (koponya!), tűszúrások, vérzés után kutatunk. – Bőr és nyálkahártyák megítélése: színe, vérteltsége, tapintása, hőmérséklete, szennyezettsége, jellegzetesen száraz, vagy verejtékes volta. – Lehelet szaga is árulkodó lehet: acetonszagú: magas vércukorszint okozta súlyos anyagcserezavar, vizeletszagú: súlyos veseelégtelenség, jellegzetes bűz: alkilfoszfát, benzin okozta mérgezés, alkoholszagú: óvatosságra int, mert a szag nem arányos a központi idegrendszerre gyakorolt hatással!

10


A beteg környezete A közvetlen feltalálási hely, a környezet, számos indirekt információt nyújthat: egyedül, közösségben, közterületen, diszkóban, járműben, pincében (CO2), garázsban (CO), fürdőszobában (CO, CO2, gáz), rendezett, vagy összerombolt berendezésű lakásban található (gázszag, vegyszerszag). Az aktuális ruházat vizsgálata: rendezettség, ápoltság, vizelet-, széklet-, hányadéknyom stb. is információval bír az eszméletlenség okára. Az eszméletzavarok felosztása Az eszméletlenséggel járó állapotokat három csoportba sorolhatjuk: Rövid időtartamú eszméletvesztések Rendszerint már az első észlelés előtt, vagy a vizsgálat alatt a beteg visszanyeri eszméletét. Az eszméletvesztést megelőző tünetek: gyengeség, szédülés, homályosuló látás, émelygéshányás, fülzúgás-csengés, verejtékezés stb., Okai lehetnek, pl. gyógyszerbevétel, sérülés. Előfordul, hogy az átmenetileg magatehetetlen beteg súlyos melléksérüléseket is elszenvedett összeesésekor, vagy légúti elzáródás, félrenyelés (ennivaló, ill. bármilyen tárgy révén, amely előzőleg a szájában volt) okoz potenciális életveszélyt. Leggyakoribb okok: labilis egyének banális ájulása pszichés trauma hatására, tartós álldogálás, magas láz, hőség, menstruáció, terhesség első szakasza, só-és vízvesztés: hányás, hasmenés, fokozott verejtékezés, stb. Tartós eszméletzavarok Néhány percnél több, elhúzódó eszméletvesztések súlyos elváltozásra utalnak. Leggyakoribb okai: 1. A központi idegrendszert elsődlegesen érintő folyamatok: – súlyos koponyasérülés, – az agyi vérkeringés zavarai, – a központi idegrendszeri fertőzések (meningitisek, encephalitisek). 2. A szisztémás keringés összeomlása következtében kialakult eszméletzavarok: – szívritmuszavarok: intolerabilis frekvenciatartományú bradytachykardiák, – tüdőembólia, – súlyos vérvesztés. 3. Anyagcserekómák: – hypoglykaemia (a vércukorszint kritikus lecsökkenése) nemcsak a cukorbetegségben szenvedők esetében fordulhat elő, hanem májbetegeknél, alkoholos állapotban, vércukorszintet csökkentő gyógyszerekkel történt véletlen vagy szándékos mérgezés következtében, – diabéteszes kóma (a vércukorszint kritikus emelkedése), – a só-vízháztartás súlyos zavarai.


11

4. Légzési elégtelenség miatt bekövetkezett eszméletzavarok: Nehézlégzés tartós fennállása esetén az oxigénhiány következtében eszméletlenség alakul ki. A légzési elégtelenség ugyanakkor az eszméletlen állapotok leggyakoribb kísérője. 5. Mérgezések: számos méreg, drog okozhat eszméletvesztést, előfordulási gyakoriságuk eléri az előforduló összes eszméletvesztéses állapotok egyharmadát. 6. Belgyógyószati balesetek: áramütés, vízbefúlás, a test lehűlése a szembeötlő körülmények és tünetek nem okoznak diagnosztikus nehézséget, külön figyelmet érdemel azonban a hypothermia, amely nem mindig kifejezetten hideg környezetben alakul ki. Görcsrohammal járó eszméletvesztések Fokozott görcskészségű egyénen kollapszus is okozhat végtagrángást, típusos epilepsziához hasonló görcsroham azonban nem alakul ki. Sem a beteg, sem a környezete nem tud rendszeresen előforduló, már esetleg kezelés alatt álló ilyen eredetű betegségről. Típusos, teljes testre kiterjedő görcsroham azonban nemcsak epilepsziában szenvedő betegnél alakulhat ki, hanem gyakran a központi idegrendszert ért károsodás miatt úgynevezett „tüneti” görcsroham is létrejöhet. Görcsroham esetén a beteget (különösen a fejet!) védeni kell a sérülésektől, a görcsroham lezajlása után pedig az alapvető életműködéseket meg kell vizsgálni, és az észlelt tüneteknek megfelelően beavatkozni. A roham alatt felgyülemlett habosra vert légúti váladék eltávolítására a légutak felszabadítása érdekében mindig szükség van. A bekövetkező nyelvsérülés miatt a légúti váladék gyakran véres. A görcsroham ismétlődhet anélkül, hogy a beteg eszméletét visszanyerné (status epilepticus). A földre eséskor a beteg sérülést is szenvedhet! A már eszméletén lévő beteg tudata különböző idő alatt tisztul ki. Az előbbiek alapján elmondhatjuk, hogy a görcsrohamon átesett beteg folyamatos felügyeletet igényel mindaddig, amíg a mentők a helyszínre érkeznek. Ha a görcsroham tartósan fennáll, görcsgátlás céljából az orvos első gyógyszerként általában Seduxen injekciót ad a betegnek. A görcsrohammal járó eszméletvesztések okai – – – – – – – – – –

általános keringési zavar - hirtelen perctérfogat-csökkenés, keringési zavar az agy vérellátásában, koponyatrauma, koponyaűri nyomásfokozódás, lázgörcs: csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori, a láz nagysága a meghatározó, nem a kiváltó ok; rövid időn belül ismétlődhet. epilepszia, a központi idegrendszer fertőzéses megbetegedései: meningitisek, encephalitisek, elektromos áramütés, hőártalmak: napszúrás, hőkimerülés, hőguta, mérgezések okozta görcsrohamok: CO, CO2, hypoxiát okozó egyéb gázok; alkohol, metilalkohol (hypoglykaemia révén is);

12

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK foszforsavészter, nikotin, cián, sztrichnin; ólom-tetraetil, szén-tetraklorid, gyógyszerek: aminophenason(!), lidocain, atropine, stb. – hypoglykaemia (koraszülött-, csecsemőkorban különösen gyakori), – hypoxia és/vagy hypercapnia súlyos foka, – alkoholmegvonás, kábítószer-megvonás.

2.3. Nehézlégzés Megbeszélés Az emberi élet alapvető szükséglete a sejtek, szövetek működéséhez szükséges oxigén megléte. A környezet, a légköri levegő megfelelő oxigénkoncentrációja megteremti a lehetőséget, hogy az átjárható, szabad légutakon keresztül a tüdőbe jusson. Az alveo-capillaris diffúzió révén a vérbe kerül, ahol a szállító vörösvértestekhez kötődve minden sejthez eljut. A sejtek falán ismét átlépve képes az oxigénmolekula részt venni az oxidációs folyamatokban. Ha a sematikusan vázolt folyamat bármely helyén zavar keletkezik, az a szöveti oxigenizációzavarához vezet. A tengerszint magasságában a környezeti levegő oxigénkoncentrációja 21%-os. Ha az oxigén helyét más gázok foglalják el, (pl. zárt térben szén-monoxid) a szükséges oxigénfelvétel nem jön létre. A jó gázcseréhez az átjárható légutak elengedhetetlenek. A légút elzáródását okozó folyamatok elégtelenné, lehetetlenné tehetik a levegő áramlását. (pl. légúti idegentest, tónustalan hátraeső nyelv, légúti szűkület trauma, gyulladás miatt, folyadék a légutakban, stb.) A levegő tüdőbe áramlását a légzőmozgások biztosítják. A mellkasi statika sérülése (pl. bordatörés), a légzőmozgások akadályoztatása (pl. betemetődés), idegsérülések (pl. gerincvelő sérülés), a légzőizmok működését, a légcserét zavarja meg. A légzés a központi idegrendszer szabályozása alatt áll. Idegrendszeri változások, károsodások kóros légzéstípusok megjelenését eredményezik. A Kussmaul-légzés hátterében, a szervezetben keletkezett acidózis szerepel. Ilyenkor a beteg szapora, mély légvételekkel légzik, gyakran eszméletlenül. A Cheyne-Stokes-féle légzés hátterében az agytörzs károsodása (pl. stroke), mérgezés, keringési zavar áll. A légző-centrum ingerlékenysége csökken. A beteg kezdeti légzési szünet után egyre mélyülő, majd csökkenő légvételeket végez. Ezután ismét hosszabb-rövidebb légzési szünet következik. A „Gasping” légzés a központi idegrendszer súlyos ártalmára utal. Többnyire terminális állapot közben észlelhető. A beteg ritkán (3-7/perc) egy-egy mély lélegzetet vesz. A sejtek anyagcseréjéhez szükséges oxigén felvételét méreganyagok gátolhatják.

84. A Kussmaul-légzés légzésgörbéje

85. Cheyne-Stokes-féle légzés görbéje


13

Légúti idegentest Felnőttek étkezés közbeni beszéde, vagy hibás légvétele okozhat légúti idegentestet. Segítheti a kórállapot létrejöttét az alkoholos állapot, vagy a nyelést befolyásoló alapbetegségek. Felnőtt légútjának legszűkebb szakasza a hangrés, ezért az idegentest várhatóan itt okoz elzáródást. Csecsemők, kisgyermekek játék közben mindent a szájukba vesznek, és ez légúti elzáródás veszélyét rejti magában. A légúti idegentest eltávolításának meghatározott lépéssora van, amelyet nemzetközi tapasztalatok alapján felnőttek, csecsemők és kisgyermekek részére állítottak össze. A részleges légúti elzáródást okozó idegentest mellett a beteg képes köhögésre, amely elégséges lehet az idegentest elmozdítására. Ilyenkor sípoló hangjelenséget, esetleg nyugtalanságot lehet észlelni a bajbajutottnál. Teljes légúti idegentest mellett sem hangjelenség, sem köhögési képesség nincs. Az áldozat minden erejét a légzésre próbálja fordítani, ugyanakkor gázcsere nincs. A köhögéssel ki nem mozduló részleges és a teljes légúti idegentest eltávolítására kiképzett egészségügyi dolgozó további mellkasi nyomást fokozó eljárásokat alkalmazhat. A mellűri nyomás emelkedése elérhető a megdöntött törzs mellett, a lapockák közé mért ütésekkel, illetve annak sikertelensége után a Heimlich-féle műfogással. Egyik kezét helyezze a has felső részére, a másik keze segítségével végezzen erőteljes, hátra-fölfelé irányuló lökéseket. A Heimlichműfogás veszélyekkel járhat, ezért siker esetén is kórházi megfigyelés szükséges. Előfordulhat borda, tüdő, gyomor, máj, és lép sérülés. (Laikus segélynyújtónak a veszélyek miatt nem oktatandó!)

14


86. Légúti idegentest eltávolítása felnőtt esetén. Folyamatábra


15

Idegen test a felnőtt légútjaiban

ha a beteg légzése kielégítő, szólítsuk fel köhögésre, egyéb nem szükséges, amikor a beteg elgyengül, vagy a légzése leáll, vagy abbahagyja a köhögést, végezzünk 5 erőteljes háti ütést a lapockák közé (álljunk a beteg mellé, a beteg hajoljon előre, egyik kezünkkel támasszuk meg elöl a szegycsonton), ha az idegentest nem távozik, végezzünk Heimlich-féle műfogást, sikertelenség esetén tekintsünk be ismét a beteg szájába, nem látható-e az idegentest, amennyiben a légúti akadály nem szűnt meg, váltakozva ismételjük az előbbi két beavatkozási sorozatot, ha a beteg eszméletlenné válik: - hajtsuk hátra a fejét, tekintsünk bele a szájába, látható akadályt távolítsunk el, - az áll feltolásával a légutakat szabadítsuk fel, - vizsgáljuk a légzést, - kíséreljünk meg 2 hatásos befúvást, - ha a legfeljebb 5 próbálkozásból sikerül befújni, vizsgáljuk a keringést, szükség esetén kezdjünk mellkas-kompressziókat és/vagy lélegeztessük a beteget, - ha hatásos befúvás nem kivitelezhető a legfeljebb 5 kísérletből, kezdjük azonnal a mellkas-kompressziókat (az idegentest kimozdítása érdekében), ne vizsgáljuk a keringés jeleit, 15 mellkas-kompresszió után tekintsünk be a szájba, kíséreljük meg ismét a lélegeztetést; hatástalanság esetén ismételjük a 2:15 ciklust, - amint a befúvás hatásossá válik, figyeljük a keringés jeleit, és szükség szerint folytassuk az életműködések pótlását.

Idegentest a csecsemő légútjaiban Ha a gyermeknek van spontán légzése, csupán támogatni kell őt az elzáródás megoldásában. Csak akkor kell beavatkozni, ha ezek az erőfeszítések sikertelenek és a légzés elégtelen. 1. Ne törölje ki vakon a szájat vagy a felső-légutat, mert ezzel beékelheti az idegen testet, illetve lágyrész sérülést okozhat - Alkalmazzon a hirtelen mellüregi nyomásnövekedés elérésére szolgáló beavatkozásokat, úgymint a mesterséges köhögtetés. - Gyermekeknél alkalmazzuk a háti ütéseket, mellkasi és hasi lökéseket, csecsemőknél csak a háti ütéseket és a mellkasi lökéseket használhatjuk. 2. Végezzen legfeljebb 5 háti ütést - Tartsa a gyermeket hason fekvő helyzetben, helyezze a fejét a mellkasnál lejjebb. - Üssön 5-ször határozottan a hát középvonalába a lapockák közé. - Ha ez nem mozdítaná ki az idegen testet, végezzen mellkasi lökéseket. 3. Végezzen legfeljebb 5 mellkasi lökést - Fordítsa a gyermeket a hátára, legyen a fej a mellkasnál lejjebb. - Végezzen 5 mellkasi lökést a szegycsontra. A mellkasi lökések helye megegyezik a mellkasi kompressziók helyével. A mellkasi lökések határozottabbak és erőteljesebbek, mint a mellkasi kompressziók; gyakoriságuk mintegy 20 lökés/perc. 4. Kizárólag 5 háti ütésből és 5 mellkasi lökésből álló ciklusokat végezzen.

16

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 5. A hasi lökések nem ajánlottak csecsemőkorban, mert a hasi zsigerek bármelyike sérülhet. 6. Ismételje a ciklusokat, amíg a légutak átjárhatóvá nem válnak, és így a lélegeztetés hatásos lesz vagy a gyermek spontán lélegzik. 7. Ellenőrizze a beteg száját5 háti ütés és 5 mellkasi lökés után ellenőrizze a szájat. Gondosan távolítson el minden látható idegen testet. 8. Tegye átjárhatóvá a légutakat (a fejet hajtsa hátra, az állat emelje ki), értékelje újra a légzést, 9. Ha a gyermeknek van légzése, fordítsa oldalára, és ellenőrizze folyamatosan a légzést. 10. Ha a gyermeknek nincs légzése, kíséreljen meg legfeljebb 5 befúvást ahhoz, hogy legalább 2 hatásos légzést érjen el, melyek hatására a mellkas emelkedik, illetve süllyed. Ha a légút még mindig el van záródva, ismételje meg a cselekvési sort.

87. Légúti idegentest eltávolítása csecsemő esetén

Gyermek esetében -

Ismételje a ciklust (1-5), de a mellkasi lökés helyett végezzen 5 hasi lökést. A hasi lökés 5 határozott, felfelé a rekeszizom felé irányuló lökésből áll. Ha a gyermek eszméleténél van, álló helyzetben végezzük a beavatkozást. Térdeljen a gyermek mögé, vagy állítsa egy székre. Az eszméletlen gyermeket hanyatt kell fektetni, és az egyik kéztőt a has felső részének közepére kell tenni. A másik kéz segítségével erőteljesen fölfelé és hátrafelé, a mellkas középpontja felé kell lökni. Ismételje a ciklusokat a háti ütésekkel, a mellkasi és hasi lökéseket váltogatva használja.

Ismételje a ciklusokat, amíg a légutak átjárhatóvá nem válnak, és így a lélegeztetés hatásos lesz, vagy a gyermek magától lélegzik.


17

88. Légúti idegentest eltávolítása gyermek esetén. Folyamatábra

Gégevizenyő Esetismertetés: T. G. 33 éves dohányos nő, torkában szorítást, nehéz légzést, rekedtséget érzett. Panaszai nem szűntek, ezért gégészeti szakrendelésre ment. Az orvos a gége gyulladását, duzzanatát látta, ezért antihisztamin és szteroid adása után kórházba utalta. Kialakulásában leggyakrabban allergia szerepel, de okozhatja sérülés, tumor, a gége gyulladása, illetve gége környéki abcessus is. A beteg kezdetben dagadtnak érzi a torkát, majd a hangja rekedtté válik, utána afóniássá válik. Ezzel párhuzamosan súlyosbodó, stridoros nehézlégzés jelentkezhet. Zavartság, eszméletvesztés után a beteg rövid időn belül meghalhat. Esetünkben a beteg – érezve a kínzó állapotát – maga ment orvoshoz a klasszikus tünetekkel. Szakellátásban az antihisztamin, corticosteroid, Tonogen és oxigén adása a korai fázisban elégséges lehet. Súlyos esetekben a conicotomia lehet a megoldás. A gégefő gyulladása (Epiglottitis) A supraglotticus terület és az epiglottis gyulladása, mely ritkán ráterjedhet a környezetére is, többnyire gyermekkorban fordul elő.

18


A kórképet gyors súlyosbodás jellemzi. A gyermek jellegzetes testtartást vesz fel a légúti átmérő növelése érdekében. Előrehajolva ül, kezeivel elöl támaszkodik, nyakát hátrafeszítve tartja. A tartáshoz légzési sípolás, beszédképtelenség, légzési nehezítettség, nyálfolyás, nyugtalanság, erős torokfájás társulhat. Figyelemfelhívó lehet a gyerekek furcsa „nyeldeklése”. Előrehaladt esetben fulladás, eszméletzavar, a bőr kékes elszíneződése észlelhető. A tünetek észlelése önmagában elégséges a diagnózis felállításához. Az összkép alapján a gyerek súlyos beteg benyomását kelti. Mind a szülők, mind az ellátók törekedjenek a kíméletes kezelésére. Az esetleges sírás gyorsítja a terület duzzadását, a légutak elzáródását. Minden egyéb további provokáció, pl. esetleg szájba tekintési kísérlet, súlyosbíthatja az elzáródás mértékét. Esetismertetés: N. J. 46 éves, asztmával kezelt nő, késő este fulladni kezdett. Meglévő gyógyszereivel többszöri próbálkozás ellenére sem csökkent a megnyúlt, sípoló, nehéz kilégzése. Értesítette szomszédját, aki körzeti nővér, s ő hívta ki az orvosi ügyeletet; addig is leültette a beteget. A betegnek a saját aeroszoljából adott úgy, hogy belégzési fázisban használta a készítményt, majd a levegő néhány másodperces benntartására szólította fel. A megérkező orvos intravénásan további hörgőtágítót, szteroidot adott. A beteg panaszai fél órán belül megszűntek. Megbeszélés A hirtelen keletkező, exspiratoricus dyspnoeval járó roham hátterében többnyire allergiás ok húzódik meg. A bronchusok fokozott simaizom-tónusa miatt a bronchusok lumene jelentősen beszűkül. Faluk ödémásan megduzzad akadályozva a ventilációt. A légzésből kieső bronchusokban sűrű, tapadós nyák rakódik le. A tünetek között kiemelendő a szapora megnyúlt kilégzéssel járó nehézlégzés. Esetünkben a beteg hasonló tünetekkel rendelkezett. A nehézlégzés okozta hypoxia miatt a fulladó gyakran nyugtalan, bőre sápadt, verítékes. A beteg a nehézlégzés miatt ülő – félülő testhelyzetben érzi kielégítőnek állapotát, legfeljebb ebben kell őt segíteni. Saját aeroszoljának használatát segíthetjük. Gyakran szükséges orvosi beavatkozás nebulizált hörgtágítóval, kortikoszteroid, szükség esetén kiegészítő hörgtágító intravénás adásával. Kétségbeesett esetben Tonogen inj. subcutan adása jöhet szóba. A mentők helyszínre érkezésekor mindig, egyébként lehetőség szerint mielőbb oxigént kell adni a betegnek. Heveny bal szívfél-elégtelenség Esetismertetés: Egy 65 éves szívbeteg férfi hajnalban erős fulladásra, verejtékezésre ébredt. Hozzátartozója látva nehézlégzését, halálfélelmét, azonnal mentőt hívott. Megpróbált a beteg Nitromin-sprayt befújni, majd ablakot nyitott. A mentők azonnal oxigént adtak neki, majd vérnyomásmérést követően a nyelv alá további nitrátot adtak. Vénabiztosítás után már intravénásan kapta a beteg az értágítót, mire a nehézlégzés fokozatosan csökkent, a mentők kórházba szállították. A szívbetegségek közül, a bal kamra működésének hirtelen kialakuló kórfolyamata az asztma kardiále, tödőödéma. Hátterében a bal kamrát terhelő folyamatok, heveny hypertensio, akut szívizomgyengeség, illetve veszteség, intolerábilis ritmuszavarok állnak.


19

Esetünkben a magas vérnyomás állt a hirtelen balkamra-elégtelenség hátterében. A beteg nehezen tudja beszívni a levegőt, melyet apró köhécselés, esetleg köpetürítés szakíthat meg (inspiratoricus dyspnoe). A légzést gyakran jól hallható szörtyögő zörej kíséri. Testtartása az előzőekben leírthoz hasonló. Bőre sápadt, verejtékes, viselkedésére a nyugtalanság jellemző. Ezt látta a hozzátartozó is a bemutatott esetben. Az elsősegélynyújtó a beteg leültetését, nyugalomba helyezését tudja először megtenni. A beteg lába lógjon. Amennyiben ismert a betegsége, és rendelkezik is saját gyógyszerrel, annak beadása megkísérelhető. Ezt megelőzően hívjon haladéktalanul szaksegítséget. A szakellátásban oxigén adása mellett értágító, diuretikum, gyakran a fokozott légzési munka csökkentésére morfin adása szükséges. Előrehaladott esetben elkerülhetetlen a beteg intubálása, lélegeztetése (PEEP). 2.4. Fájdalommal járó állapotok A fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amely betegségre hívja fel a figyelmet. A beteget megviseli, ezért gyakran vezető panasz. Egyes esetekben jellegzetes fájdalmat érez a beteg, ilyenkor könnyű a kórfolyamat felismerése. Más esetekben a kórképtől teljesen eltérő, illetve az adott kórformához személyenként változó fájdalomérzés jelentkezik. A fájdalom értékelésekor figyelembe vesszük annak helyét. Ezt többnyire a beteg meg tudja határozni. Egyes esetekben a fájdalom nem a bántalom helyén jelentkezik. Ilyenkor típusos kisugárzási pontok határozhatók meg. A fájdalom erejének meghatározása többnyire a beteg szubjektív panaszaira támaszkodva, és a csatlakozó vegetatív jeleket értékelve lehet behatárolni. A fájdalom jellegét tekintve megkülönböztetünk: – gyulladásos fájdalmat, ami jól lokalizálható, erős, tartós, pulzáló-lüktető jellegű, – spasztikus fájdalmat, ami periódusokban növekszik, sokszor a tűrhetetlenségig, majd alábbhagy, de nem szűnik meg teljesen, – ischaemias fájdalmat, ami a vérellátás szempontjából veszélyeztetett szervben keletkezik, és az esetleges terhelés, vagy érszűkület idejére tart, – disztenziós fájdalmat, ami a testüreg falának feszülése miatt keletkezik, – neuronalis fájdalmat, ami rövid, gyakran ismétlődő, villámszerű és heves, követve a beidegzési határokat. Természetesen a felsoroltak kombinációja is előfordulhat. A következőkben a hirtelen jelentkező fájdalmakat testtájak szerint csoportosítva mutatjuk be. A sérüléses előzménnyel keletkezett fájdalmak csak felsorolásra kerülnek, a hozzájuk tartozó kórformákat a sérülésekről írt részben tekintheti át. Fejfájás A fejfájások egy része neurológiai tünetekkel jár, más fajtájuk e nélkül, hirtelen jelentkezik. A neurológiai tünetek hátterében kisebb-nagyobb koponyaűri nyomásfokozódás áll. Ennek jelei a fejfájás mellett: hányás, kezdetben tachycardia, majd bradycardia, hyperventilatio, görcsrohamok, kitágult pupillák.

20


Az agyrázódás, agyzúzódás, intracranialis vérzés, koponya boltozati-, és alapi törés, arckoponyatörések trauma hatására keletkeznek. A napszúrás, áramütés szintén fejfájást, egyes estekben agynyomás-fokozódást idéz elő. A mérgezések közül a szénmonoxid okoz jellegzetes fejfájást. Fejfájás neurológiai tünetekkel a.) Hypoglycaeémias fejfájás Esetismertetés: N. J. 33 éves, köztudottan cukorbeteg férfi, a munkahelyén gyengeséget, lüktető fejfájást érzett. Munkatársai sápadtnak, verejtékes bőrűnek látták. Kis idő múlva nehezen és zavarosan beszélt. Értesítették az üzemi nővért, aki, észlelve a tüneteket, hamar felismerte a betegséget, és a még eszméletén lévő személlyel cukros oldatot itatott. A beteg rövidesen jobban lett. Legtöbbször a kezelt cukorbetegeken jelentkezik a lüktető fejfájás. Ehhez társul a sápadtság, verejtékezés, kifejezett éhségérzet, izomgyengeség, tudatzavar. Sokszor megtévesztő neurológiai tünetek is jelentkezhetnek. Legtöbbször cukorbetegeknél alakul ki, általában elégtelen táplálékfelvétel következtében a vércukorszint gyors csökkenése. A lüktető fejfájás, ingerlékenység, izomgyengeség, sápadtság, verejtékezés, nyugtalanság, fokozatosan kialakuló tudatzavar jelei hypoglycaemiara utalnak. Az elsősegélyben kooperáló beteggel elsőször cukros folyadékot kell itatni. Ha a beteg nem tud nyelni, glükagon adható. Esetünkben az üzemi nővér sikeresen avatkozott be és cukros oldatot itatott a beteggel. Stroke Vérzéses stroke (agyvérzés) következménye a koponyaűri nyomásfokozódás. Gyakori panasz az egyik oldalra lokalizálodó tompa feszítő fejfájás. Szédülés, hányinger, hányás, látászavar kísérhetik. A féloldali bénulás, beszédzavar gyakori tünet. A segélynyújtó mielőbb hívjon mentőt! A beteget a háta, feje alatt megtámasztva, megemelt felső test-féllel fektesse le. Amennyiben lehetséges, mérje meg a beteg vérnyomását, extrém vérnyomáskiugrás esetén segítsen a betegnek bevenni a gyógyszerét, amennyiben a beteg képes kooperálni az ellátás során. Folyamatos megfigyelés szükséges, hiszen a vérzés progressziójával eszméletlenné válhat a beteg. Meningitisz, encephalitis, meningoencephalitis Ebben az esetben az elsősegélynyújtás a segítséghívásra, a beteg megnyugtatására és megfigyelésére terjed ki. A többnyire állandósuló, feszítő jellegű fejfájás mellett hányinger, hányás, láz, fokozatosan kialakuló tudatzavar, tarkókötöttség a jellemző tünet. A segélynyújtó mielőbb hívjon mentőt, addig szükség szerint végezzen lázcsillapítást, folyamatosan figyelje a beteget.


21

b.) Hirtelen kialakuló fejfájás Glaukómás fejfájás Féloldali, szem körüli, gyorsan kifejlődő, folyamatos, heves fájdalom jellemzi, amely a szemüreg felől kezdődve a homlok-félbe, állkapocsba, tarkóba sugározhat ki. Feltűnő a tág pupilla, a vérbő conjunctiva. A fájdalom megjelenését provokálhatja kávé fogyasztása, vagy a szem sötétben történő megerőltető használata. A rövid idő alatt fellépő látásromlás miatt mielőbb szakorvoshoz kell fordulni. Vasomotoros fejfájás Többnyire a szem-, homlok-, halántéktájra lokalizálódó, pulzáló-lüktető fejfájás. Gyakran kíséri hányinger-hányás. A betegségre hajlamos személyeken jelenik meg a klasszikus migrén, amely bevezető szakát szemkáprázás, látótérkiesés követi. Ezt akár napokig is tartó heves, lüktető fájdalom kísérhet. A beteg, ismerve problémáját, gyógyszereit szükség szerint beveszi. Nem ismert esetekben mielőbb szaksegítséget kell hívni. Mellkasi fájdalom Ez a szívizominfarktus gyanúját felvető leggyakoribb panasz. Számos más heveny kórkép is (az aortafal dissectioja, masszív tüdőembólia) meghúzódhat a hátterében, de a helyszíni alapvető beavatkozásokat lényegesen nem befolyásolják. A légző rendszer, valamint a gyomor-és bélrendszer betegségei is járhatnak mellkasi fájdalommal, sokszor mozgásszervi problémák okoznak mellkasfali fájdalmat. Akut coronarias szindróma Esetismertetés: L. R. 54 éves férfi a munkahelyén egyre fokozódó szegycsont mögötti nyomó fájdalmat érzett, amely a bal vállába, karjába sugárzott. Nem akart feltűnést kelteni, ezért, csak akkor szólt a munkatársainak, amikor már elviselhetetlen volt a fájdalma. A sápadt, verejtékes bőrű férfit lefektették, és hívták az üzemorvost. Az orvos, látva a beteg állapotát és megismerve a kórtörténetet, azonnal mentőt hívott, és 2 puff nitrátot adott a beteg nyelve alá. A mentők oxigént adtak, vénát biztosítottak, EKG-t készítettek, amely az akut infarktus jeleit mutatta ki. Fájdalomcsillapításra kábító fájdalomcsillapítót adtak. A beteget kórházba szállították. Angina pectoris A klinikai tünetegyüttes hátterében a szívizom reverzibilis ischemiaja áll. A vezető tünet a 35 percnél hosszabb, általában fél óránál rövidebb ideig tartó, típusosan retrosternalis vagy epigastrialis fájdalom, esetleg a bal mellkas-félben jelentkező nyomó, égő, szorító, markoló fájdalom. Típusos kisugárzási helyek: a bal vállöv, a bal kar ulnaris oldalán könyökig vagy kisujj végéig, esetleg jobb váll-kar, a jugulum, az állkapocs, a háti gerinc a sternummal szemben. Légszomj, verejtékezés kíséri, egyes esetekben nyálfolyás, böfögés a kísérő tünet.

22


Ellátás: Teljes fizikai, pszichés nyugalom biztosítása, félig ülő testhelyzetben. Nitroglicerin adása. (Ha a beteg rendelkezik már ilyen gyógyszerrel, egy puff adható nyelv alá az aeroszolból, vagy egy tabletta. A nitrát adása a beteg vérnyomását csökkentheti.) Acetilszalicilsav adható azoknak a betegeknek, akiknek a szervezete erre nem érzékenyek. Szívizom infarktus A szívizom kisebb-nagyobb kiterjedésű körülírt elhalását nevezzük szívizominfarktusnak, amelynek közvetlen kiváltó oka a szívizom oxigén igénye és a tényleges oxigénellátás közötti egyensúlyzavar. A leggyakoribb okok között a koszorúsereken átmenő vérellátás elégtelensége, a koszorúserek telődési zavara, a szívizomzat megnövekedett anyagcsere-, ill. oxigénigénye, a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenése szerepel. A legjellemzőbb tünet ez esetben is az anginánál leírt mellkasi fájdalom, mely általában 30 percnél hosszabb ideig, de gyakran órákig is eltart. Esetünkben a férfinek először volt élete folyamán ilyen fájdalma. A fájdalom intenzitása erősebb a megszokott anginás fájdalomhoz képest, és nitrát adása sem enyhíti. Ellátás: A segélynyújtó mielőbb hívjon mentőt. Ügyeljen arra, hogy a beteg lehetőleg feküdjön le számára kényelmes testhelyzetben. Minimális fizikai terhelés is az állapot gyors súlyosbodását idézheti elő! A körülményektől függően minél, előbb adjunk oxigént. A beteg saját gyógyszerének alkalmazását (nitrát aeroszol a nyelv alá) segítsük, lehetőség szerint előtte mérjünk vérnyomást (100 Hgmm-es szisztolés vérnyomásérték alatt nitrátot nem kaphat a beteg!). A mentők kiérkezésekor a segélynyújtó hasznos segítség lehet a vénabiztosítás céljából alkalmazott infúzió összeszerelésében, az acetilszalicilsav tbl. adásának előkészítésében. Az ellátást hatásos fájdalomcsillapító adása egészíti ki. A mellkasi aorta dissectioja A retrosternalis fájdalom, ütésszerű, inkább tépő, szaggató jellegű. A dissectió előrehaladtával a fájdalom mind inkább elviselhetetlenebb. A dissectio kiterjedtségétől függően hipovolaemias sokk alakulhat ki. Ellátás: azonnali mentőhívás mellett lehetőleg minél előbb adjunk oxigént a betegnek. Fektessük le és nyugtassuk meg. Tüdőembólia Az elzáródás pillanatában ütésszerű, heves retrosternalis fájdalom mellett, nagyfokú diszpnoé jelentkezik. A bőr hűvös, verejtékes, szürkés sápadt. A nyaki vénák teltek, panganak. A beteg eszméletét veszítheti, teljes elzáródás fennállásakor azonnal meghalhat. Az embolus többnyire a nagyvérkör vénák trombusaból származik. A trombus leszakadását váratlan mozdulat, esetleg erőltetett hasprés idézheti elő. Ellátás: Klinikai halál esetén komplex újraélesztés. Ha az állapota megengedi, félig-ülő helyzetben kell a beteget elhelyezni; oxigént adni orrszondán keresztül; kábító


23

fájdalomcsillapítót kell kapnia, majd a sokk kezelés céljából folyadékpótlás szükséges, továbbá elengedhetetlen a ritmuszavarok kezelése. Nyelőcső eredetű fájdalmak Retrosternalis, a mellkas mélyén érzett, néha a hátba is kisugárzó fájdalom, amely mindig nyeléskor jelentkezik. Okként refluxoesophagitis, diverticulum, krónikus alkoholisták esetében oesophagitis említhető. Pleuritis sicca A mellhártya fibrines gyulladása miatt légzés közben szúró mellkasi fájdalmat érez a beteg. Ellátás: szaksegítséget kell hívni, majd ülő-, félig ülő testhelyzetbe segíteni a beteget, lehetőség szerint minél hamarabb adjunk oxigént. Spontán légmell Esetismertetés: N. J. 35 éves villanyszerelő munka közben egy hirtelen mozdulatot követően, erős mellkasi fájdalmat, nehézlégzést érzett. Megfelelően lélegezni csak ülve, támaszkodva tudott. A mentők félig ülő helyzetben oxigéninhaláltatás és fájdalomcsillapítás mellett szállították mellkassebészeti osztályra. Hirtelen kialakuló, szúró mellkasi fájdalom, melyhez diszpnoé, orthopnoe, cianózis társul. Esetünkben egy hirtelen mozdulat után jelentkeztek a felsorolt tünetek. A beteg megsemmisülés-érzésről számol be, pulzusa szapora, vérnyomása csökken. Ellátás: elhelyezés fájdalomcsillapítás.

félig-ülő

helyzetben,

oxigéninhaláció

orrszondán

keresztül,

Hasi fájdalom A nem sérüléses eredetű akut hasi katasztrófa hátterében gyulladás, üreges szerv átlyukadása vagy elzáródása, akut vérellátási zavar áll. Gyomor-, nyombélfekély perforáció Többnyire ismert fekélybetegség az alapja a hirtelen késszúrásszerű, nem szűnő epigastrialis fájdalomnak. A beteg a fájdalomtól összegörnyed, hasa deszkakemény. Tuba ruptura Méhen kívüli terhesség miatt hirtelen kialakuló heves alhasi fájdalom, sápadtság, verejtékezés jellemzi. Fekvő helyzetben egy ideig rendezett a keringés, azonban a sokk jelei rövid időn belül észlelhetők.

24


Appendicitis acuta A tompa, görcsös fájdalom epigastrialisan kezdődik, majd a McBurney-ponton folytatódik a hullámzó intenzitású fájdalom. Hányinger, hányás, hőemelkedés, tachycardia a társult tünetek. A has kezdetben puha, később défense érezhető. Veseköves roham Az érintett oldali vesetáj görcsös, a hasba, lágyéktájba sugárzó fájdalma mellett hányinger, hányás, haspuffadás jelentkezik. A görcsroham alatt a beteg bőre szürkéssápadt, verejtékes. Görnyedt kényszertartással igyekszik a terület fájdalmát oldani. Ennek az oka lehet az uréterbe jutott vesekő, esetenként megtört uréter. Epeköves görcsroham A görcsös fájdalom a jobb bordaív alatt jelentkezik, az azonos oldali lapocka felé sugározva. Hányinger, hányás, bevont nyelv, haspuffadás jellemzi. A tünetek epekőre utalnak. A görcsös fájdalmat zsíros, kiadós étkezés válthatja ki. Ellátás: A köves görcsroham az esetek egy részében szájon át bevett fájdalomcsillapítóval (Algopyrin) és görcsoldóval (No-Spa) csillapítható. Ellenkező esetben a segélynyújtó hívjon segítséget. Retentio urinae Szúró, görcsös hasi fájdalom, kínzó vizelési inger, tapintható nagy hólyag a jellemző tünet. Jellemzően idősebb férfiak prosztatahipertrófiája, illetve tumora az ok. Végtagembólia Hirtelen jelentkező csillapíthatatlan végtagfájdalom mellett a perifériás pulzus tapinthatatlan. Az érintett végtagrész az éptől élesen elhatárolódóan sápadt, márványozottan elkékült, hűvös. A segélynyújtó azonnal hívjon mentőt. Kényszertartással járó fájdalmak Ferde nyak. Legtöbbször reggelre keletkezik a fej-nyak kedvezőtlen tartása miatt. Előidézheti még megfázás (huzat) is. A fej kényszertartásban, a nyak izmai görcsösek, fájdalmasak. Lumbago. Deréktáji fájdalom a vezető tünet, amely mozgásképtelenséget okoz a betegnek. Ischiasnak hívjuk, ha az alsó végtagokba sugárzó fájdalom a domináns panasz. Amennyiben a fájdalom jelentős: mozgáskorlátozottságot, ill. mozgásképtelenséget okoz, valamint neurológiai eltéréssel társul, hívjon szaksegítséget az elsősegélynyújtó.


25

2.5. Mérgezések Esetismertetés: A szomszéd lakásba nem tudnak hazamenni a szülők, pedig a 17 éves gyermekük otthon tartózkodik, a zárban belülről benne van a kulcs. Lakatos segítségével jutnak be az otthonukba, és ott a földön eszméletlen állapotban találják a lányukat. Ruházatán hányadék nyomai láthatók, pupillái szűkek, légzése felületes. Az asztalon búcsúlevél, a szemétben több üres gyógyszeres fiola. Mentőt hívnak. A szervezetbe jutott méreg különféle károsodást és tüneteket okozhat. A károsodás érintheti a központi és/vagy a vegetatív idegrendszert, a légző rendszert, a szívet, a keringési rendszert, a gyomor- és bélrendszert, a májat és a vesét. Jellemző heveny tünetek: -

Eszméletzavar, eszméletlenség: leggyakrabban nyugtató és altató hatású gyógyszerek, kábítószerek, szén-monoxid, oldószerek, alkohol okozza. Görcsroham (rángógörcs): okozhatják különféle gyógyszerek, vegyszerek, szénmonoxid. Tudatzavar, hallucinációk: kábítószerek, alkohol, atropin, atropinszerű anyagot tartalmazó növények, oldószerek okozhatják. Rendszertelen, gyors vagy lassú szívverés (szívritmuszavar): gyógyszerek, vegyszerek, egyes mérgező növények válthatják ki. Nehézlégzés: különféle gázok, füst belégzése válthatja ki. Hányás, hasmenés, hasi fájdalom: vegyszerek lenyelése, étel- vagy gombamérgezés, egyes gyógyszerek okozhatják. Felmaródások a szájban: maró szerek lenyelése válthatja ki. Szűk pupillák: egyes kábítószerek (morfin, heroin), növényvédőszerek (alkilfoszfátok) okozhatják. Tág pupillák: egyes kábítószerek (kokain, amfetamin), atropin, atropinszerű anyagot tartalmazó növények változtatják el.

Egyes nagyon veszélyes mérgek a szervezetbe jutást követően azonnal, vagy néhány percen belül halált okoznak! Váratlanul kialakuló tünetek észlelésekor mindig gondoljunk mérgezésre is, akkor is, ha a beteg környezetében talált nyomok nem utalnak egyértelműen mérgezésre! Mérgezettek ellátása Szólítsa meg a beteget, és figyelje meg a reakcióit. Ha megszólításra válaszol, kérdezzük meg, hogy - mi történt, - hogyan lett rosszul (bevett, lenyelt vagy belélegzett-e valamilyen mérgező anyagot), - mi a panasza? Hívjon mentőt a mérgezett további ellátása érdekében! A mentő megérkezéséig vigyázzon a betegre, ha eszméletlenné válik, a 2. pont szerint folytassa a beteg ellátását.

26


Marószerek (savak, lúgok) lenyelése esetén próbáljon meg a beteggel vizet itatni a méreg felhígítása érdekében. Bőrre került mérgező anyagot bőséges folyóvízzel mossa le. Eszméletlen mérgezett beteg ellátása Ha a megszólításra nem válaszol, a beteg eszméletlen. Ekkor azonnal hívjunk mentőt! Amíg a mentő megérkezik: - biztosítsunk a szabad légutakat, eszközös légút biztosítás, - ellenőrizzük a légzést • ha jól lélegzik, fordítsuk stabil oldalfekvő helyzetbe a beteget, • ha nincs légzés, kezdjük meg a lélegeztetést - ellenőrizzük a keringést • ha van keringés, folytassuk a lélegeztetést • ha a keringés jeleit nem észleljük, kezdjük meg a mellkas-kompressziókat, és váltakozva pótoljuk a légzést és a keringést. Eszközös légút biztosítás Eszméletlen mérgezettnél eszközös légútbiztosítás szükséges, optimálisan endotrachealis intubációval. A beteg intubálásához az alábbiak előkészítése szükséges: - laringoszkóp, - endotrachealis tubus (megfelelő méretben), - tubusrögzítő (összeharapás gátló), - szívó, szívókatéterek, - Lidocain spray, - lélegeztető ballon.

89. Laringoszkóp-készlet

Nyugtató- és altatószer-mérgezés Gyógyszermérgezések leggyakrabban a nyugtató- és altatószerekkel elkövetett öngyilkossági kísérletek következtében fordulnak elő. A beteg járása bizonytalanná válik, könnyen elesik, emiatt megsérülhet; majd aluszékonnyá válik, súlyos esetben mély eszméletlenség alakul ki. A légzőközpont bénulása következtében a légzés leáll, ami a beteg halálához vezethet, de gyakoribb, hogy a légutak elzáródása miatt fellépő fulladás a halál közvetlen kiváltó oka. Ellátás: - az eszméletlen beteg esetében a légút biztosítása; nem kielégítő légzés esetén lélegeztetés - eszméleténél levő betegnél hánytatás, gyomormosás Gyomormosás Gyomormosáshoz az alábbiak előkészítése szükséges: - gyomormosó szonda, összekötő üvegcsővel, hosszabbító csővel és tölcsérrel, - testmeleg víz (legalább 10-20 liter), 90. A gyomormosás eszközei

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK -

27

vödör a tiszta víz számára, egy kb. 500 ml űrtartalmú edény a víz meregetésére, egy nagyobb edény (lavór) a gyomorból leengedett folyadék felfogására.

Eszméletlen mérgezettnél a gyomormosás csak intubáció után történhet! Súlyos mérgezésnél elengedhetetlen a vénabiztosítás, ehhez infúzió összeállítása szükséges. A beteg monitorozása (pulzus, vérnyomás, EKG, oxigén-szaturáció) is feltétlenül szükséges, ha a vitális funkciók károsodására kell számítanunk. Alkilfoszfát-mérgezés Az alkifoszfát a növényvédő szerek közül a leggyakrabban használt rovarölő szer. Az acetilkolin-eszteráz enzimet bénítja; a paraszimpatikus idegvégződésekben és a központi idegrendszerben az acetil-kolin felszaporodik, és paraszimpatikus izgalom tünetei alakulnak ki. Az alkilfoszfátok lenyelve, belélegezve, illetve a bőrön keresztül is jól felszívódnak. A mérgezés előfordulhat véletlenül, permetezés közben, ha a munkabiztonsági előírásokat nem tartják be, de sokkal súlyosabb formában jelenik meg, ha öngyilkossági szándékkal a szert töményen lenyelik. Tünetek: szűk pupillák, nyálfolyás, hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, lassú pulzusfrekvencia, eszméletlenség, görcsroham. Ellátás: - eszméletlen mérgezettnél légútbiztosítás (intubáció), nem kielégítő légzés esetén lélegeztetés, - gyomormosás, - bőséges infúzió adása, - antidotum: atropin, - ha a méreg a bőrre került, bőséges folyóvízzel, szappannal kell a beteg bőrét lemosni. Heroinmérgezés Félszintetikus morfinszármazék. Drogfogyasztók körében fordulhat elő a túladagolás. Tünetek: - kóma, - izomgyengeség, - légzésdepresszió, légzésbénulás. Ellátás: - légútbiztosítás, lélegeztetés - antidotum: Naloxon. Szénmonoxid-mérgezés A véletlen mérgezések kategóriájába tartozik. Tökéletlen égés (rosszul szellőző kémény, rossz gázkészülék használata) kapcsán keletkezik, illetve autók kipufogógáza tartalmazza. Mivel a szén-monoxid színtelen, szagtalan, csak a kialakuló tünetekből és a helyszínen talált körülmények alapján következtethetünk a mérgezésre. Tömeges mérgezésre utal, ha egy lakásban többen tartózkodnak, és hasonló (szénmonoxid mérgezésre jellemző) tünetek kíséretében lesznek rosszul. Próbáljuk megkeresni a mérgezés forrását!

28


A mérgezés súlyossága a belélegzett gáz koncentrációjától és a belégzés időtartamától függ. Tünetek: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, izomgyengeség, zavartság, eszméletlenség, izomgörcsök. Ellátás: - A legelső teendő a beteg kimentése a gáztérből. Fokozottan ügyeljünk saját magunk védelmére, lakásban történt mérgezésnél először nyissunk ki minden ajtót, ablakot, csak ezt követően vigyük szabad levegőre a mérgezettet. Hívjuk segítségül a tűzoltóságot, ha a kimentés számunkra is veszélyes lehet (eszméletlen szén-monoxidmérgezett veszélyes gázkoncentrációt jelenthet!). - Eszméletlen betegnél légútbiztosítás, lélegeztetés szükséges. - Antidotum: oxigén! Összefoglalás: A fenti fejezetben azokkal a leggyakoribb kórképekkel ismerkedtünk meg, melyek nem feltétlenül járnak külső sérüléssel. Összefoglalásként röviden áttekintjük, hogy mit kell tenni az egyes esetekben: - vízbefullás (kimentés, átjárható légutak, lélegeztetés), - napszúrás (hideg vizes borogatás, folyadékpótlás, fájdalomcsillapítás), - eszméletlenség (átjárható légutak, stabil oldalfekvés), - légúti idegentest (idegentest eltávolítás, lélegeztetés), - fulladó beteg (átjárható légutak, félig ülő helyzet, saját gyógyszereinek beadása), - hasi fájdalom (felhúzott lábakkal történő elhelyezés), - marószer mérgezés (vízitatás, nyugalomba helyezés), - gázmérgezés (kimentés a gáztérből, átjárható légutak, lélegeztetés).


29

Önellenőrző kérdések 1. Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat az elsősegélynyújtó tevékenységeket, amelyeket a hőség okozta ájulás, ill. napszúrás esetén alkalmazhatunk: folyadékpótlás, hideg vizes borogatás, nyugalomba helyezés, fejfájás-csillapítás, szabad légutak biztosítása. 2. Tegye sorrendbe a vízből kimentett beteg ellátásának lépéseit: a.) stabil oldalfekvés b.) vizes ruházat eltávolítása c.) mesterséges lélegeztetés d.) légút felszabadítás e.) életjelenségek vizsgálata 3. Mit okozhat a „búvár reflex”? Válassza ki az alábbi felsorolásból a helyes választ! a.) apnoet b.) fejfájást c.) szívmegállást d.) köhögést 4. Párosítsa a alábbi tüneteket és kórképeket! Ha a lehelet: a.) acetonszagú b.) vizeletszagú c.) bűzös, vegyszer szagú

… magas vércukorszint okozta súlyos anyagcserezavar … alkilfoszfát mérgezés … súlyos veseelégtelenség

Megoldás: 5. Csoportosítsa az eszméletvesztés okait! a.) Rövid időtartamú eszméletvesztések: b.) Tartós eszméletzavarok: c.) Görcsrohammal járó eszméletvesztések: napszúrás, banális ájulás, magas láz, hőség menstruáció, hányás, koponyasérülés, idegrendszeri fertőzés tartós álldogálás 6. Párosítsa az alábbi tüneteket és kórképeket! A lehelet szaga a.) aceton szagú b.) vizeletszagú c.) bűzös vegyszer szagú

alkilfoszfát mérgezés súlyos veseelégtelenésg cukorbetegség

30


7. Válassza ki az alábbi felsorolásból, hogy hol található a felnőtt légútjaiban a legkisebb keresztmetszet! - torok,

- légcső,

- hangrés,

- orrüreg

8. Melyik megállapítás hamis az alábbi állításokból! – Asztmás rohamban a légzés szapora és megnyúlt kilégzésű. – A gégefőgyulladásra jellemző a feltűnő nyeldekelés. – A gégevizenyőt ritkán okozza allergiás megbetegedés. – A részleges légúti elzáródást okozó idegentest mellett a beteg képes köhögésre. 9. Mire alkalmazzuk a Heimlich-féle műfogást? Válassza ki a felsorolásból! a.) b.) c.) d.)

Gépkocsiból történő kimentés esetén Idegentest eltávolításánál Félig ülő helyzet kialakításánál Vízből mentésnél

10. Melyik légzési nehezítettség fordul elő akut asztmás rohamnál? Válassza ki a helyes választ az alábbi felsorolásból! a.) b.) c.) d.)

Kussmaul- légzés Kilégzési nehezítettség Belégzési nehezítettség Gasping légzés

11. Párosítsa a jellegzetes fájdalmakat és a hozzájuk tartozó kórképeket! a.) epeköves roham b.) veseköves roham c.) gyomorfekély d.) spontán légmell e.) koszorúsér betegség

… étkezés előtt jelentkezik … a hasba, lágyéktájba sugárzó fájdalma … bal mellkasfélben nyomó, szorító, markoló fájdalom … Hirtelen kialakuló, szúró mellkasi fájdalom … görcsös fájdalom a jobb bordaívek alatt

12. Melyik fájdalomtípusra jellemző az alábbi megállapítás: A fájdalom, periódusokban növekszik, sokszor a tűrhetetlenségig, majd alábbhagy, de nem szűnik meg teljesen. a.) gyulladásos b.) spasticus c.) ischemias d.) distensios e.) neuronalis 13. Párosítsa az egyes fájdalom-típusokat és kísérőjelenségeit! a.) Vasomotoros fejfájás b.) Mellkasi fájdalom c.) Pleuralis fájdalom

McBurney -pont nyomás érzékeny bal kézbe, vállba sugárzó fájdalom a bőr márványozottan elkékül

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS- ROSSZULLÉTEK d.) Hasi fájdalom e.) Végtagfájdalom

31

szemkáprázás köhécselés

14. Milyen mérgezés feltételezhető az alábbi tünetek esetén? Párosítsa a kórképeket és a tüneteket! a.) altatószer-mérgezés b.) alkilfoszfát- mérgezés c.) szén-monoxid- mérgezés … Szűk pupillák, nyálfolyás, hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, lassú pulzusfrekvencia jellemzi. … A mérgezett járása bizonytalan, könnyen elesik, és emiatt megsérülhet, majd aluszékonnyá válik, súlyos esetben mély eszméletlenség alakul ki. … Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, izomgyengeség, zavartság, eszméletlenség, izomgörcsök alakulnak ki 15. Párosítsa az alábbi tüneteket az egyes mérgezéstípusokkal! a.) b.) c.) d.) e.)

eszméletzavar tudatzavar nehézlégzés tág pupillák hányás, hasmenés

kokain, amfetamin kábítószerek, alkohol étel- vagy gombamérgezés nyugtató és altató hatású gyógyszerek gázok, füst belégzése

Gyakorlati feladat Írja le egyik saját betegségélményét, amelyet fájdalom kísért! - jellemezze a fájdalmat, - írja le a betegséget, - ismertesse, hogyan oldotta meg a problémát!

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Egészségügyi szakdolgozók számára

Recommend Documents