Iktatószám: SO/001/00490-0008/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A VISLI KAPOS KFT. (székhely: 1108 Budapest, Lenfonó u. 8. IV/17.) által forgalmazott Hello Kitty gyermek napszemüveg (azonosító: B 14023, vonalkód: 8 718375537916) forgalmazását az alábbi feltételhez kötöm:
Tüntesse fel a termék függő címkéjén, vagy a csomagolásán, vagy ezek kombinációján magyar nyelven a használattal kapcsolatos korlátozásokat.
A rendelkezésemre álló dokumentumok, nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
A B 14023 azonosítójú, Hello Kitty gyermek napszemüveg esetében nem tüntették fel magyar nyelven a használattal kapcsolatos korlátozásokat.
A Társaság, mint a termék forgalmazója, az alábbiakban hivatkozott jogszabályi előírásokat sértette meg:
A Pftv. 3. § (1) bekezdése szerint csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére.
2
A Pftv. 3. § (2) bekezdése szerint a gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról.
A Pftv. 3. § (3) bekezdése szerint az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba és nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos.
A Pftv. 2. §-ának 6. pontja szerint a forgalmazó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot.
A 765/2008/EK r. 2. cikkének 6. pontja értelmében forgalmazó az a természetes vagy jogi személy az értékesítési Iáncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket.
A Pftv. 4. § (1) bekezdése értelmében a termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
a) a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások,
b) a terméknek más termékre, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt - az együttes használat során ésszerűen várható - hatásai,
c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú, valamint a fogyatékkal élő - fogyasztókra.
A (2) bekezdés szerint, ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus a termék meghatározott tulajdonságai tekintetében biztonságossági követelményeket határoz meg, az e követelményeknek megfelelő terméket az ilyen tulajdonságok tekintetében biztonságosnak
3 kell tekinteni.
A (3) bekezdés alapján a honosított harmonizált szabványban meghatározott biztonságossági követelményeknek megfelelő termék biztonságosságát a szabványban meghatározott tulajdonságok tekintetében vélelmezni kell.
A Pftv. 8. § (3) bekezdése alapján a gyártó köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét.
A Pftv. 8. § (5) bekezdése szerint amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a gyártó köteles mellékelni az ott meghatározott formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.
A Pftv. 11. § (5) bekezdése szerint amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, az importőr a termékhez mellékeli a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven. A mellékelt használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz.
A Pftv. 13. § (1) bekezdése értelmében a forgalmazó a termék forgalmazása során a szakmai gondosság követelményeit betartva jár el.
A Pftv. 13. (2) bekezdése előírja, hogy a forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket, mellékelték hozzá a jogszabály által előírt megfelelőséget igazoló dokumentumot, és amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a használati és kezelési útmutatót, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr eleget tett a 8. § (2) és (3) bekezdésében és a 11. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
A Pftv. 13. § (3) bekezdése szerint ha a gyártó a 8. § (5) bekezdésében vagy az importőr a 11. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni.
4
A Pftv. 13. (4) bekezdésében meghatározottak szerint a forgalmazó a terméket addig nem forgalmazhatja, amíg meg nem győződött arról, hogy a termék megfelel az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak, e törvény előírásainak és más jogszabályoknak.
A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól 6/2013. (I.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: a Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdése szerint az termék biztonságosságát jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány határozza meg.
A (2) bekezdés értelmében, ha a termék biztonságosságának követelményei az (1) bekezdés szerint nincsenek vagy nem teljes körűen vannak meghatározva, a termék általános biztonságossági követelményeknek való megfelelését a
következők figyelembevételével kell értékelni:
a) az (1) bekezdésben említettektől eltérő nemzetközi szabványok, harmonizált szabványok, vagy a
megfelelő európai szabványokat átvevő, önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványok,
b) az abban a tagállamban megállapított szabványok, amelyben a terméket forgalomba hozzák,
c) az Európai Bizottságnak a termékbiztonság értékeléséről szóló iránymutatásokat megállapító
ajánlásai,
d) az érintett ágazatban hatályos szakmai termékbiztonsági követelményrendszer,
e) a tudomány és a technika mindenkori állása szerinti egészségügyi, műszaki-technikai, valamint a
biztonságossággal összefüggő ismeretek,
f) a biztonságossággal összefüggő ésszerű fogyasztói vagy felhasználói elvárások, valamint a szakmai szervezetek által kidolgozott ajánlások.
Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008.
5 (XII. 3.) SZMM rendelet 3. § 14. pontja szerint tájékoztató: a felhasználók számára készített olyan dokumentum, amely – a 3. számú melléklet 1.4. pontjában meghatározottakon túl – tartalmazza
a) a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat, nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó vagy fertőtlenítő anyagok megjelölést, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a védőeszköz védelmi képességét nem befolyásolják, illetve annak anyagaira nem hatnak károsan;
b) az EK típusvizsgálatok műszaki tartalma alapján a különféle típusú kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított védőeszköz védelmi képességet, a védőeszköz védelmi osztályát és az ez által biztosított teljesítményértékeket, a védelmi fokozatot a paraméterek megadásával (a továbbiakban együtt: védőeszköz védelmi szintje), továbbá azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetve használata nem engedélyezhető;
c) a védőeszközhöz felhasznált alkotóelemek, alkatrészek ismérveit, ezek összeillesztési jellemzőit;
d) a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az avulási időt);
e) a védőeszköz biztonságos szállítása szempontjából megfelelő csomagolási módot;
f) a védőeszközön lévő jelképek és az EK-jelölés jelentését;
g) azokat a különleges, a használathoz szükséges, a 3. számú mellékletben felsorolt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeken alapuló ismereteket, amelyek egyes különleges védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához, viseléséhez szükségesek;
A 10. § (2) bekezdés szerint a tájékoztató a védőeszköz tartozéka, amelyet a védőeszközhöz csatolni kell, vagy a csomagolásban kell elhelyezni.
A 11. § (6) bekezdése értelmében a védőeszköz tájékoztatóját a forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban elfogadott hivatalos nyelven kell elkészíteni.
Az 5. § (5) bekezdésének e) pontja alapján a kérelmező köteles valamennyi kategóriába tartozó
6 védőeszköz esetében a védőeszközön az EK-jelölést, illetve az alkalmazott honosított harmonizált szabvány szerinti jelképet elhelyezni, és ezt a tájékoztatóban is feltüntetni.
A szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédőkről szóló MSZ EN ISO 12312-1:2013 sz. szabvány 1. részének általános használatú napszemüvegekről szóló 12. pontja tartalmaz előírást a gyártói tájékoztató tartalmára, mely szerint a szemüveg jelölésére szolgáló függő címkén, vagy a csomagoláson, vagy ezek kombinációján magyar nyelven kell feltüntetni az alábbiakat:
a. a termék azonosítója;
b. c. d. e.
a gyártó vagy forgalmazó adatai; hivatkozás az ISO 12312 szabványra; a szűrő típusa, ha a napszemüveg fotokromatikus és/vagy polarizált; a szűrési kategória lehetőség szerint a szemüveg szárán feltüntetve (fotokromatikus filter esetén mindkét állapotára vonatkozóan); f. szűrő kategória leírását az MSZ EN ISO 12312-1:2003 szabvány 5. táblázata szerinti jelölésekkel és/vagy szöveggel, melynek betűmérete nem lehet kisebb 5 mm-nél; g. használattal kapcsolatos korlátozások, melyek legalább a következőket tartalmazzák:
nem nyújt védelmet a mesterséges fényforrásokkal szemben (pl. szolárium); nem alkalmas a nap közvetlen megfigyelésére;
a. a 4-es kategóriába tartozó szemüvegek, illetve azon szemüvegek esetén, amelyek nem felelnek meg vezetéshez, fel kell tüntetni a „Nem alkalmas vezetés közben és közúti használatra!” jelentésű figyelmeztetést a szabvány által megjelölt ábraként (áthúzott autó szimbólum min. 5 mm-es nagyságban), vagy írott formában; b. ha a fényáteresztő képessége kisebb mint 75% és nagyobb mint 8 % a következő figyelmeztetésnek kell szerepelnie: „Nem alkalmas vezetésre szürkületben vagy éjszaka”; vagy „Nem alkalmas éjszakai vezetéshez vagy rossz fényviszonyokban”. A figyelmeztetést fel kell tüntetni azon fotokromatikus szemüvegeken is, amelyek fényáteresztő képessége világos körülmények között kisebb mint 75%. c. amennyiben releváns, ha a nem megfelelő tisztítószer alkalmazása a napszemüveg sérülését okozhatja.
Kelt: Kaposvár, 2016. Brantmüller Zsoltné Főosztályvezető-helyettes Kapják:
7 1) Visli Kapos Kft., 1108 Budapest, Lenfonó u,. 8/C. IV/17. 2) Irattár
