Iktatószám: JN/MEFFO/00397-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya a Jászautó Centrum Kft.-t (székhely: 5137 Jászkisér, Apáti u. 1. adószám: 13532114-2-16, a továbbiakban: Társaság)
kötelezi
- arra, a nyitva tartási időről írásban tájékoztassa a fogyasztókat, jól látható helyen.
- arra, hogy a jegyző által hitelesített jogszabályban foglaltaknak megfelelő vásárlók könyvét, jól látható és elérhető helyre rakja ki.
- arra, hogy a jogszabályban foglaltak szerint a Békéltető Testületről és a fogyasztói jogviták intézésének módjáról, azaz a jogorvoslatokról írásban, jól látható módon tájékoztassa a fogyasztókat.
- arra. hogy a jogszabályban foglaltak szerint a termékek és szolgáltatás ténylegesen fizetendő áráról, díjáról tisztán olvashatóan egyértelműen, írásban tájékoztassa a fogyasztókat.
2
- arra, hogy tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatásától, különös tekintettel a fogyasztóknak nyújtott garanciára vonatkozó tájékoztatások tekintetében.
A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
Kötelezem továbbá a Társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a hatóságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse.
A jogerősen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése, és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-a értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
3
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztályánál (5000 Szolnok, Indóház út 8.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az NFH a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 Ft. Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni.
4
INDOKOLÁS
Eljárási cselekmények
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya 2016. május 10. napján helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a Jászautó Centrum Kft. által üzemeltetett 5137 Jászkisér, Apáti u. 1. szám alatti „Jászautócentrum” elnevezésű egységében.
A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett 000605 számú jegyzőkönyv alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
A nyitvatartási időről semmilyen tájékoztatás nem került kihelyezésre.
Vásárlók könyvével nem rendelkeztek a helyszínen.
Nem került tájékoztatás kihelyezésre a Békéltető Testület előtti fogyasztói jogvita rendezéséről, a Testület elérhetőségeiről.
5 Sem a szolgáltatások díjáról, sem az alkatrészek eladási és egységáráról nem került kihelyezésre tájékoztatás. Ez összesen 6 fajta szolgáltatás és 200 db bontásra váró autó alkatrészeinek árát érinti.
Az alábbi megfogalmazású tájékoztatás került kihelyezésre: „Tisztelt Vásárló! Hozott alkatrész minőségéért, beszerelésért nem vállalunk garanciát” Ez a tájékoztatás jogsértő és igen megtévesztő mivel 20.000 Ft felett végzett javító, karbantartó szolgáltatásra 6 hónap jótállást, garanciát kell vállalni a jogszabályban foglaltak szerint.
Fentiek alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya az ügyben 2016. május 10. napján eljárást indított és az eljárás menetével kapcsolatosan tájékoztatta a Társaságot a helyszínen hagyott jegyzőkönyvben, hogy ügyében nyilatkozat-tételi jog illeti meg.
A Társaság az ellenőrzés során nyilatkozatában előadta, hogy hogy a vásárlók könyve elszakadt és az új hitelesítése folyamatban van. Előadták, továbbá, hogy fejlesztés alatt van egy új webes ártájékoztató, készletnyilvántartó és számlázó program fejlesztése, mely az idei év végéig kerül kiépítésre.
Az alábbi jogszabályhely(ek) figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
A kereskedelemről1szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.) 6 § (2) bekezdése szerint a kereskedő köteles
6
a) az üzlet nyitvatartási idejét az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni;
b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
Kertv. 5 § (4) bekezdése szerint az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.
Az Fgytv. 14. § (1) bekezdés szerint a fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
A (3) bekezdés szerint az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
Az (5) bekezdés szerint a termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
7 Az Fgytv. 17/A. § 1a) pontja szerint a tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén, a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 6 § (1) i) pontja szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1 § (1) bekezdése szerint, ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a Mellékletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás), és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli. A jótállásból eredő jogokat a szolgáltatás tárgyát képező dolog (a továbbiakban: dolog) tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.
A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a Társaság nem tájékoztatja a fogyasztókat a nyitva tartásról, illetve fogyasztói jogvita Békéltető Testület előtt rendezéséről, a Testület elérhetőségeiről. Nem rendelkeznek folyamatos számozású, a jegyző által hitelesített vásárlók könyvével. A szolgáltatások díjairól és az értékesítésre szánt alkatrészek ténylegesen fizetendő eladási és egységárárról nem került tájékoztatás kihelyezve írásban, beazonosítható módon. A fenti kormányrendelet értelmében személygépkocsik, motorkerékpárok, karbantartása és javítása
8 esetén 20.000 Ft feletti díj esetén a Társaság köteles 6 hónap jótállást vállalni az elvégzett szolgáltatásra. Az a tájékoztatás, miszerint a hozott alkatrész beszerelésére garanciát nem vállalnak igen tisztességtelen és megtévesztő, mivel köteles 6 hónap jótállást vállalni.
A Társaság által megsértett jogszabályhelyek:
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a Társaság megsértette
a kereskedelemről1szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 5 § (4) és 6 § (2) bekezdésében, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 14 § (1), (3) és (5) valamint 17/A § (1a) bekezdésében, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 6 § (1) i) pontjában,
foglaltakat.
A döntésem meghozatala során a mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe:
Az Fgytv. 47. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása
9 során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
illetve értékesítését,
g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
h) a 16/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,
i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.
10
Az Fgytv. 47. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.
Az Fgytv. 47. § (3) bekezdése szerint jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.
Az Fgytv. 47. § (4) bekezdése alapján az (1) és (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
A vállalkozásnak a www.e-beszamolo.im.gov.hu oldalon közzétett éves beszámolójából megállapítottam, hogy a Társaság összes foglalkoztatotti létszáma 2 fő, éves nettó árbevétele 9.440.000 Ft. Ezen létszám- és gazdálkodási adatok értelmében a vállalkozás a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételével kis/középvállalkozásnak minősül.
A fentiekre tekintettel az Fgytv. 47. § (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdése, valamint a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltak alapján szabtam ki a szankciót.
11
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. § (1) bekezdése alapján a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.
A Kkvtv. 12/A. § (2) bekezdése szerint nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha
a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be,
c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy
d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor,
e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. (KKV vállalkozás esetén a kötelező bírságkiszabási szempontok)
12
Döntésem során az alábbi mérlegelési szempontokat vettem figyelembe:
Az Fgytv. 46. § (6) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megvizsgálhatja a Ket. 94. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét e törvény 14. § (1) bekezdése és a 14. § (5) bekezdése esetében a termék eladási ára és egységára vonatkozásában, továbbá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésének első mondata és a 6. § (2) bekezdés b) pontja esetében. Ezen esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során nem vizsgálhatja a Ket. 94. §-ában szabályozott eljárások alkalmazásának lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül.
A Társaság kis/középvállalkozásnak minősül, így az Fgytv. 46. § (6) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel voltam a jogkövetkezmény meghatározása során az alábbiak szerint.
Az Fgytv. 47. § (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg.
A jogsértés súlya tekintetében: A jogsértéssel érintett fogyasztók száma: A jogsértés bizonyíthatóan egy fogyasztót érintett, amely a jogsértés alapesete, így enyhítő körülményként nem értékelhető.
13
A fogyasztók érdekei sérelmének köre: A nyitvatartási idő feltüntetésének elmulasztása révén a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő érdeke sérül, mivel ennek hiányában a vásárló nem rendelkezik információval arról, hogy az üzletet mely időpontokban keresheti fel.
A vásárlók könyve hiánya súlyosan sérti a fogyasztók érdekérvényesítéshez való alapvető jogát. A vásárlók könyve ugyanis egy olyan alapvető panasztételi fórum, amelybe a fogyasztók a helyszínen bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. Amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget ezen jogszabályi előíráson alapuló kötelezettségének, akadályozza a fogyasztót e jogának gyakorlásában.
A vállalkozás köteles pontosan megadni, hogy a fogyasztó egyet nem értése esetén mely hatóság, bíróság illetve békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Ennek hiányában a vállalkozás sértette a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz fűződő érdekét, mivel az esetleges kifogástétel esetén a fogyasztónak egyéb úton kell ezt az információt beszereznie.
A tájékoztatáshoz való érdek sérelme állapítható meg, ugyanis a fogyasztók alapvető joga, hogy megismerhessék a fogyasztói döntés előtt a termékek pontos, érvényes eladási árát, amelynek mértéke mindenképpen befolyással van a fogyasztók ügyleti döntésére. A vállalkozás az eladási ár és egységár feltüntetésének elmulasztásával a termék forgalmazásával összefüggő alapvető követelményt sértett meg, továbbá sértette a fogyasztók tájékoztatáshoz való alapvető érdekét, hiszen a termék eladási ára és egységára olyan lényeges információ, amely a fogyasztót vásárlási szándékának kialakításában döntően
14 befolyásolja. Ezért fontos, hogy az eladási árról a vásárlókat írásban egyértelműen, olvashatóan és könnyen beazonosíthatóan tájékoztassák. Az egységár az áruválasztást könnyíti meg a fogyasztó számára a különböző gyártók azonos termékei, illetve az azonos gyártók különböző kiszerelési egységű termékeinél. Ennek ismeretében a fogyasztó eldöntheti, hogy anyagi helyzetének melyik árfekvésű termék a megfelelőbb. Mindez jelentős szempont a fogyasztó számára az ügyleti döntése meghozatala során. Mindezekre tekintettel fontos, hogy az eladási- és egységárról a vásárlókat írásban egyértelműen, olvashatóan és könnyen beazonosíthatóan tájékoztassák. Emellett a megfelelő ártájékoztatásnak, azért is kiemelkedő jelentősége van, mert annak elmaradása a gazdaságilag kiszolgáltatott fogyasztók ügyleti akaratát torzíthatja, melynek következtében a fogyasztók vagyoni érdekei is tovább sérülhetnek.
A fogyasztók szavatossági és jótállási jogai alapvető fogyasztói jogosultságnak tekinthetők. A fogyasztó a törvény keretei között választhat a Ptk. által biztosított szavatossági jogosultságok közül. A vállalkozás a törvényileg biztosított egyes szavatossági jogok kizárásával sérti a fogyasztók tájékoztatáshoz való érdekét. Ezen túlmenően a fogyasztók jogérvényesítéshez való érdekének sérelme is megállapítható, mivel a fogyasztó a tájékoztatásként kapott szavatossági, illetve jótállási jogok alapján dönt arról, hogy mely jogát gyakorolja az áruval, szolgáltatással kapcsolatban annak meghibásodása esetén.
A jogsértő magatartás kiterjedtsége: A jogsértés bizonyíthatóan egy esetben valósult meg, amely a jogsértés alapesete, így enyhítő körülményként nem értékelhető.
A jogsértéssel érintett áruk értéke: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges.
15
A jogsértő állapot időtartama: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges.
A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása: Figyelembe vettem, hogy a vállalkozás terhére ugyanezen jogsértő magatartás ismételt tanúsítása a határozathozatal napjáig nem állapítható meg.
A jogsértéssel elért előny tekintetében figyelembe vett mérlegelési szempontok: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges.
Fentiekre tekintettel a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltakra figyelemmel a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mellőztem, és a fent megjelölt mérlegelési körülmények figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
Felhívom a Jászautó Centrum Kft. figyelmét, hogy az ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály ismételt megsértése esetén a Társaság terhére fogyasztóvédelmi bírság szabható ki.
16 Mindezekre tekintettel a Társaság számára a jogsértő magatartás folytatását megtiltottam annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson.
Záró rendelkezések:
A meghatározott cselekmény végrehajtásának elmulasztása esetén jogkövetkezményeket a Ket. 61. §-a, 134-136. §-ai alapján határoztam meg.
irányadó
Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá a Ket. 71. § (1) bekezdésben és a 72. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a Fgytv. 45/A. § (1)-(3) bekezdéseiben, a Kertv. 9 § (2) bekezdésén, valamint az Fttv. 10 § (1) bekezdésén, továbbá a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1)-(2) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörömben és a Ket. 21. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti illetékességi ok alapján eljárva hoztam meg.
Az e határozat elleni jogorvoslati lehetőséget az Fgytv. 48/A. §-a, a Ket. 96. §-a, 98. § (1) és (1a) bekezdése, valamint 99. § (1) bekezdése és 102. § (3) bekezdése szabályozza.
A határozat elleni fellebbezési illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módjáról a 73. §-a rendelkezik.
17
Kelt: Szolnok, 2016.
Kapják: 1. Jászautó Centrum Kft. 5137 Jászkisér, Apáti u. 1. Jogerő után: 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 3. Irattár
