EK RENDELETE (EMAS 1) Európai Közösség Tanácsa

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER

„a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a ¾ ¾ ¾ ¾

tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat,

amelyek a kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására és felülvizsgálatára irányulnak.”

1

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER KIÉPÍTÉSÉSNEK ÉS MŰKÖDTETÉSÉSNEK ELŐNYEI

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/1993/EK RENDELETE (EMAS 1)

A folyamatos javítás lehetőségén túl a környezetmenedzsment rendszer kiépítésének és működtetésének további szempontjai lehetnek a következők:

Európai Közösség Tanácsa

KÜLSŐ SZEMPONTOK: − a vállalati image, goodwill javítása, − megfelelés a külső és belső érdekelt felek elvárásainak (az ökológiai problémát általában a vállalaton kívüli érdekelt felek képviselik), BELSŐ SZEMPONTOK: − rendszerszerű működés, − megfelelés a jogszabályi előírásoknak, − a jelentős környezeti hatások értékelése, − a korábbi üzemzavarok, balesetek értékelése, − a meglévő környezeti gyakorlat felülvizsgálata, − a jövedelmezőség javítása, − egyértelmű felelősség, − a környezettudat javítása.

2

1836/93/EK sz. rendelete

„amely lehetővé teszi az iparvállalatok önkéntes részvételét a Közösség környezetmenedzsment és audit rendszerében” (1993. június 29.) 3


(EMAS: Eco-Management and Audit Scheme)

4






„amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében”

„amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében”

(2001. március 19.)

(2009. november 25.) 5

6

1

A RENDSZER BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI

A PDCA ciklus

ELKÖTELEZETTSÉG

ELŐZETES ÁLLAPOTFELMÉRÉS

Tervezés Intézkedés

KÖRNYEZETI POLITIKA

Végrehajtás

TERVEZÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS

Ellenőrizés

BEVEZETÉS ÉS MŰKÖDTETÉS ELLENŐRZŐ ÉS HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG 7

8

Szervezet Szervezet környezeti politikája

A rendszer bevezetése

Előzetes környezeti felülvizsgálat Környezeti program

Rendszer bevezetése

Vizsgálat

Környezeti audit

ISO 14001 Jogszabályi megfelelés

Audit ciklus legfeljebb 3 évente

Környezeti célok

Környezeti nyilatkozat

Alkalmazottak részvétele

Hitelesítés

Akkreditált Környezeti Hitelesítő

Környezeti nyilatkozat Közlemény a részvételről

Környezetvédelmi Hatóság Akkreditálás rendszere

Közvélemény Illetékes Testület

Környezeti teljesítmény

Nyilvántartás CEN

Bizottság

Tagállam

Választmány

Szabványok

9

10

11

12

KOMMUNIKÁCIÓ AZ EGYES RÉSZTVEVŐK KÖZÖTT

Európai Unió

Akkreditált Környezeti Hitelesítő Akkreditáló Testület

Tagállam Illetékes Testület Környezetvédelmi Hatóság

Hitelesítendő Szervezet

2

13

14

15

16

17

18

3

19

20

Az ISO 14000 modellje

EMAS

A környezeti tényezők A termék környezeti rangsorolása teljesítményének leírása A környezeti A termék környezeti tényezők beillesztése teljesítményének a terméktervezésbe javítása és fejlesztésbe

Javítsd

Tervezd meg

Ellenőrizd Hajtsd végre

Forrás: emas.kvvm.hu

HAZAI JELZET

ISO 14001

ISO 14004

MSZ EN ISO 14004:2005

segítő módszerek általános irányelvei

ISO 14005

MSZ EN ISO 14005:2005

KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak

ISO 14010

MSZ EN 14010

ISO 14011

MSZ EN ISO 14011

SZABVÁNY JELE

ISO 14014

ISO 19011 KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást

ISO 14012 ISO 14013

MSZ EN ISO 14012

Az ISO 14020 Környezeti címkézés, nyilatkozatok ISO 14063 Környezeti kommunikáció

A szervezetek környezeti A környezeti teljesítés teljesítésének figyelemmelleírása kísérése

Az ISO 14030 A környezeti teljesítés értékelése

A rendszerműködés Információszerzés a hatékonyságának környezetirányítási figyelemmel rendszerkísérése hatásosságáról

Az ISO 19011 A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása

22

AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA

SZABVÁNY CÍME

Környezetközpontú irányítási rendszerek. MSZ EN ISO Helyette: Követelmények és alkalmazási irányelvek 14001:2005

ISO 14062 Környezeti design

környezeti teljesítésről

21

AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE

Információszerzés a termék Kommunikáció környezeti a környezeti tényezőiről teljesítésről Kommunikáció a

Az ISO 14040 Életciklus értékelés

ISO 14015 ISO 14020 ISO 14021 ISO 14022

A környezeti audit irányelvei. Általános elvek A környezeti audit irányelvei.Auditeljárások. A KIR auditja A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai

23

SZABVÁNY CÍME Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések Környezeti címkézés. Általános alapelvek minden típusú címkézéshez Környezeti címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) Környezeti jogcímek - Fogalmak és meghatározások

Környezeti címkézés - Szimbólumok

ISO 14023

Környezeti címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei

ISO 14024

Környezeti címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások

ISO 14031

Útmutató a környezeti auditálás vezetéséhez

HAZAI JELZET

A környezeti teljesítés értékelése 24

4

AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE

SZABVÁNY CÍME

HAZAI JELZET

ISO 14032

Folyamatos fejlesztés

A környezeti teljesítés értékelése iparágak szerint

ISO 14040

MSZ EN ISO 14040

Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek

ISO 14041

MSZ EN ISO 14041

Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés

ISO 14042

Életciklus-értékelés. Az életciklus alatti hatások értékelése

ISO 14043

Életciklus-értékelés. Az életciklus javítás vizsgálata

ISO 14062

Környezetorientált formatervezés

ISO 14063

Környezeti kommunikáció

Vezetőségi átvizsgálás

Környezeti politika Tervezés

Ellenőrzés

Bevezetés és működtetés

25

26

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER

Az ISO 14001 szabvány modellje

Általános cél: a környezetvédelem támogatása a gazdasági-társadalmi szükségletekkel összhangban.

Intézkedés Folyamatos fejlesztés

Jogszabályi megfelelés Környezeti politika

Input

Folyamatos javítás


Szennyezés megelőzés

Környezeti politika

Ellenőrzés

ISO 14001 EMAS

Tervezés Ellenőrzés

Tervezés Bevezetés és működtetés

Környezeti teljesítmény

Output 27

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE A szabvány olyan környezeti politika kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti politika "tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket."

Végrehajtás

28

4.2 Környezeti politika A környezeti politikát a szervezet felső vezetése határozza meg. A szabvány olyan környezeti politika kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti politika: •megfelel a szervezet tevékenységei, termékei és szolgáltatásai jellegének, körének, és környezeti hatásainak, •elkötelezettséget tartalmaz a folyamatos fejlesztésre és a környezetszennyezés megelőzésére, •elkötelezettséget tartalmaz a rájuk vonatkozó jogszabályok követelményeinek, valamint a szervezet által a környezeti tényezők vonatkozásában vállalt egyéb követelményeknek a teljesítésére,


29

30

5


4.2 Környezeti politika A környezeti politika továbbá -

• Környezeti tényezők

•adjon keretet a környezeti célok és előirányzatok megfogalmazásához és felülvizsgálatához,


•legyen dokumentálva, bevezetve és fenntartva, •ismertetve legyen minden olyan személlyel, aki a szervezetnél vagy annak megbízásából dolgozik,

Tervezés

•legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára.

31

32

4.3 Tervezés

4.3 Tervezés

4.3.1. Környezeti tényezők

4.3.1. Környezeti tényezők

“A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t

“A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t

a) amely(ek) kimutatja(ák) termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti tényezőit, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyeket befolyásolni tud, figyelembe véve a tervezett vagy az új fejlesztéseket és az új vagy módosított tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat,

b) amelyekkel meg tudja határozni, hogy mely tényezőknek van, vagy lehet jelentős hatásuk a környezetre (azaz a jelentős környezeti tényezőket). A szervezetnek dokumentálnia kell és naprakész állapotban kell tartania ezt az információt. 33

34

Követelmények azonosításának forrásai

4.3 Tervezés 4.3.2. Jogszabályi és egyéb követelmények

Magyar közlöny

A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t, amellyel/amelyekkel

Kormányzati honlapok

a) azonosíthatóvá és hozzáférhetővé teszi a környezeti tényezőire vonatkozó, alkalmazható jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, b) meghatározza, hogy mennyiben vonatkoznak ezek a követelmények a szervezet környezeti tényezőire.

Szakmai szövetségek

CD jogtár

Jogszabályok

Szakmai kiadványok

Internet

Folyóiratok Civil szervezetek

35

36

6


4.3.3. Célok, előirányzatok és programok „A szervezet hozzon létre vezessen be és tartson fenn dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat a szervezet érintett funkcióihoz és szintjeihez(...)

• Környezeti tényezők • Jogszabályi és egyéb követelmények • Célok, előirányzatok és programok

A célok alapján meghatározott előirányzatok (amennyiben lehetséges számszerű követelményként meghatározva) pl. az alábbiak lehetnek:


→ A felhasznált nyersanyagok és energiahordozók x %os csökkentése.

Tervezés

→ → A transzformátorok zajkibocsátásának adott dBvel való csökkentése. → Y-%-os hulladék újra használat, v %-os hulladék hasznosítás.

37

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT PROGRAM TERVEZÉSE

4.3.4. Környezetközpontú irányítási program

Tervezés

Idő

• Feladatok • Felelősök

38

Ssz. Intézkedési fázis Felelős Költség

Feladatok

Határidő

1. 2. 3. • Költségek

• Kockázatok

39

4.4 Bevezetés és működtetés

40

4.4 Bevezetés és működtetés A megvalósítandó illesztési területekre vonatkozóan tekintsük a következő területeket:

A rendszer hatékony működéséhez alapvetően arra van szükség, hogy a szabvány követelményeinek megfelelően kiépített rendszer illeszkedjen a vállalat már meglévő és működő általános menedzsmentrendszerébe.

¾ a meglévő vállalati politikák, ¾ a működő vállalati kommunikációs rendszer, ¾ a vállalati oktatás, képzés rendszere, ¾ a vállalat szervezeti rendszere, a szervezethez kapcsolódó vezetői és végrehajtói hatásköri és felelősségi rendszer,

Csak így valósítható meg - kihasználva a rendszerszerű működés előnyeit - a környezeti kérdések, problémák hatékony kezelése.

¾ a hatályos, működéssel szabályozások,

Az illeszkedést a meglévő menedzsment rendszer, illetve annak alrendszerei minden elemével meg kell valósítani.

kapcsolatos

egyéb

¾ a meglévő mérő- és megfigyelőrendszerek, ¾ a hatályos, a működéssel kapcsolatos egyéb dokumentumok. 41

42

7


4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.1. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör

• Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör

A szabvány elvárása, hogy a vezetőség biztosítsa a környezetközpontú irányítási rendszer kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások elérhetőségét. Az erőforrásokba beletartoznak az emberi erőforrások, a szakmai jártasság, a szervezeti infrastruktúra, valamint a műszaki és a pénzügyi erőforrások.

Környezeti politika Tervezés

Meg kell határozni, dokumentálni és ismertetni kell a szerepeket, a felelősségi köröket és a hatásköröket,


43


44


4.4.1. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör

4.4.2. Felkészültség, képzés és tudatosság

A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés “jelöljön ki egy meghatározott vezetőségi képviselőt, akinek minden más

A szabvány elvárása, hogy minden munkavállaló, - akinek tevékenységéből adódóan lényeges hatással van, vagy lehet az egyes környezeti elemekre, rendszerekre részesüljön megfelelő képzésben.

felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: • biztosítva legyen a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek bevezetése és fenntartása e nemzetközi szabvány követelményeinek megfelelően, • jelentést tegyen a környezetközpontú irányítási rendszer

A vállalatnál folyó környezetvédelmi oktatás rendjét eljárásban kell szabályozni.

eredményeiről a felső vezetőségnek az átvizsgáláshoz, beleértve a fejlesztésre tett javaslatokat.

45

46

KÉPZÉS, OKTATÁS



4.4.2. Felkészültség, képzés és tudatosság A szabvány a következő követelményt támasztja: A vállalat “hozzon létre és tartson fenn eljárásokat, amelyek által alkalmazottai vagy tagjai minden egyes funkcionális részlegben és minden egyes szinten tudatában legyenek,

KÉPZÉSI, KOMPETENCIA IGÉNY MEGHATÁROZÁSA

• milyen jelentősége van annak, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek,

KÉPZÉS VÉGREHAJTÁSA

• melyek a lényeges környezeti hatások - a meglevők és a lehetségesek -, amelyek az ő munkájukból erednek, továbbá hogy milyen környezeti előnyök származnak abból, ha az illető személy teljesítése javul,

KÉPZÉS VÉGREHAJTÁSÁÁNAK ELLENŐRZÉSE

• mi a szerepük és felelősségük abban, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek, beleértve a felkészülést vészhelyzetekre és a reagálási követelményeket, • milyen következményei lehetnek annak, ha eltérnek az előírt operatív eljárásoktól.”

KÉPZÉS HATÉKONYSÁGÁNAK FEJLESZTÉSE 47

48

8


4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.3. Kommunikáció


A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását.

• Felkészültség, képzés és tudatosság • Kommunikáció


A szabvány követelménye, hogy a szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t • belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között

Tervezés

• azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá.


A szervezet döntse el, hogy kíván-e külső kommunikációt folytatni jelentős környezeti tényezői tárgyában, és ezt a döntését dokumentálja. 49

Példa: kommunikáció külső érdekelt felekkel

50

Példa: kommunikáció belső érdekelt felekkel

Lehetséges példák külső kommunikációra: Környezetvédelmi jelentés készítése és nyilvánosságra hozatala (érdekelt feleknek), Nyílt nap szervezése a gyárterületen és az üzemekben, Nyilatkozattétel a helyi médiában, Környezeti politika csatolása a cégismertetőhöz, A tanúsítvány másolatának eljuttatása a vevőkhöz, tulajdonosokhoz, befektetőkhöz.

Lehetséges példák belső kommunikációra: A környezeti teljesítmény alakulásának ismertetése a dolgozókkal, A működés környezetbiztosságát növelő dolgozói technológiai újítás felkarolása, Az audit eredményeinek eljuttatása a vizsgált terület dolgozóihoz, Az alapvető tudnivalók kifüggesztése az üzemi faliújságon.

51


4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.4. A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja


A rendszer dokumentációja tartalmazza:

• Képzés, tudatosság és kompetencia • Kommunikáció • A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja • A dokumentumok kezelése

52

• a környezeti politikát, célokat és előirányzatokat,


• a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területének leírását,

Tervezés

• a környezetközpontú irányítási rendszer fő elemeinek és ezek kölcsönhatásainak leírását és hivatkozásokat a kapcsolódó dokumentumokra, • a szabvány által megkövetelt beleértve a feljegyzéseket, valamint


53

dokumentumokat,

• a szervezet által meghatározott olyan dokumentumokat, amelyeket szükségesnek tart a jelentős környezeti tényezőivel kapcsolatos folyamatok eredményes tervezésének, és szabályozásának biztosításához.

54

9

KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER DOKUMENTUMAI

A környezeti kézikönyv a környezetmenedzsment rendszer alapdokumentuma.

K KÖRNYEZETI POLITIKA A vezetés környezettel kapcsolatos irányvonala

A környezeti kézikönyv szerepe:

KÖRNYEZETI CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK A környezeti politika lebontása célokra és előirányzatokra

Összefoglalja a környezetmenedzsment alapelveket, követelményeket és feladatokat,

KÖRNYEZETI KÉZIKÖNYV Fontosabb követelmények, feladatok, hatáskörök, felelősségek a környezeti menedzsment rendszerben

vonatkozó

Egyértelműen tisztázza a rendszer kiépítésével és működtetésével kapcsolatos feladatok és felelősségek személyekhez rendelését,

KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK A szabvány szerinti feladatok végrehajtási folyamatának részletes szabályozása KÖRNYEZETI ELŐÍRÁSOK, EGYÉB SZABÁLYZATOK A környezetvédelemmel és a környezetmenedzsment rendszerrel kapcsolatos követelmények, előírások (például: jogszabályok, hagyományos belső szabályozások)

Alapot jelent a környezetmenedzsment rendszer további dokumentumainak (eljárásleírások, munkautasítások, szabályzatok, egyéb előírások) és bizonylatainak kidolgozásához,

KÖRNYEZETI PROGRAM A célok megvalósítására (termékre, projektre) vonatkozó konkrét gyakorlat, erőforrások és tevékenységi sorrend részletes leírása KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS UTASÍTÁSOK A környezetvédelmi tevékenységek végrehajtási módjának szabályozása (például: ellenőrzési-, hulladékkezelési utasítások, munkaköri leírások) BIZONYLATOK, FELJEGYZÉSEK ÉS NYILVÁNTARTÁSOK Információrögzítési és -nyilvántartási rendszer a környezeti információk gyűjtésére, rögzítésére, követelmények teljesítésének igazolására (például: vizsgálati jegyzőkönyvek, nyilvántartások)

rendszerre

A belső auditálás és a külső tanúsítás elsődleges dokumentuma, 55

KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK

A szervezet egészére kiterjedő érzékenységgel és hatással bír.

56

JELLEGZETES KÖRNYEZETVÉDELMI ELJÁRÁSOK

A környezetvédelmi eljárások általános felépítése:

♦ Környezeti tényezők azonosítása, értékelése és nyilvántartása

Az eljárás célja

♦ Környezeti célok, előirányzatok és program(ok) meghatározása

Az eljárás hatálya

♦ Környezetvédelemmel kapcsolatos jogi és egyéb követelmények nyilvántartása

A használt fogalmak meghatározása

♦ Környezeti oktatás, képzés ♦ Kommunikáció a külső és belső érdekelt felekkel

Az illetékesség és felelősség meghatározása

♦ A dokumentumok kezelése

Az eljárásban szabályozott folyamat leírása

♦ Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

Dokumentálás

♦ Figyelemmel kísérés és mérés

Hivatkozások kapcsolódó környezetvédelmi dokumentumokra

♦A

Az eljárás kiadásának, módosításának, elosztásának előírásai

nemmegfelelőségek

kezelése,

valamint

helyesbítő

és

megelőző

tevékenységek

Mellékletek (folyamatábrák, bizonylatok stb.)

♦ Program és eljárás a rendszer időszakos belső auditjára. 57


58


4.4.5. A dokumentumok kezelése

4.4.5. A dokumentumok kezelése A dokumentumok kezelésének általánosságban tehát a következők:

A szabvány követelménye eljárások kialakítása és fenntartása a szabványban megadott dokumentumok kezelésére.

szabályai

A szervezetnek biztosítania kell, hogy: ¾a dokumentumok azonosíthatóak legyenek a megfelelő szervezettel, részleggel (divízióval), funkcióval, tevékenységgel és/vagy közvetítő személlyel,

A dokumentáció legyen egyértelmű, azonosítható, kiadásának és módosításának ideje pontosan rögzített (dátummal ellátva).

¾a dokumentumokat időszakosan felülvizsgálják, szükség esetén módosítsák és kiadás előtt az arra illetékesekkel jóváhagyassák,

A dokumentációt meghatározott ideig kell megőrizni. Az elavult dokumentumokat a kiadás és felhasználási helyekről vissza kell vonni.

¾a megfelelő dokumentumok naprakész változata rendelkezésre álljon minden olyan területen, ahol a rendszer hatékony működése szempontjából lényeges műveleteket végzik,

59

¾az elavult dokumentumokat azonnal eltávolítsák minden olyan pontról, ahol kiadták és ahol felhasználták azokat.

60

10

A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE


AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Erőforrások, szerepek …

C TÁ EN M KU DO

IÓ

• Jóváhagyott ?

• Felkészültség képzés és tudatosság

• Utolsó módosítás dátuma ?

• Dokumentáció

• Azonosítható ?

• A dokumentumok kezelése

• Kommunikáció Környezeti politika

• A működés szabályozása • Átvizsgált / Aktualizált?

• Felkészültség és reagálás vészhelyzetekben

• Rendelkezésre áll ?

Tervezés Bevezetés és működtetés

• Elavult példányok kivonása 61


62


4.4.6. A működés szabályozása

4.4.6. A működés szabályozása

A szabvány azt a követelményt támasztja, hogy a szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak.

További elvárás, hogy •a szervezet határozza meg a működési kritériumokat az eljárásokban, továbbá •hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárásokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások azonosított jelentős környezeti tényezőire nézve, és ismertesse a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal, beleértve az alvállalkozókat is.

Ezért kívánja meg a szabvány, hogy hozzon létre, vezessen be és tartson fenn dokumentált eljárás(oka)t olyan esetek kezelésére, amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, a céloktól és az előirányzatoktól, 63

64


4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.7. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

• Figyelemmel kísérés és mérés A szabvány követelménye, hogy a szervezet •hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t, amelyekkel felismeri a környezetre esetleg hatással levő potenciális vészhelyzeteket és baleseteket; valamint az eljárás(ok) arra is térjen(ek) ki, hogy miképpen kell ezekre reagálni, •reagáljon a bekövetkezett vészhelyzetekre és balesetekre, és előzze meg vagy csökkentse az ezek során bekövetkező környezeti hatásokat. A szervezet időszakonként vizsgálja felül, és ha szükséges, módosítsa felkészültségét a vészhelyzetekre és reagálási eljárásait, különösen balesetek vagy vészhelyzetek bekövetkezése után.

Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés

65


66

11

4.5. Ellenőrzés

4.5. Ellenőrzés

4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés

4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés

A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t mindazon műveletei fő jellemzőinek rendszeres figyelemmel kísérésére és mérésére, amelyeknek jelentős hatásuk lehet a környezetre. Az eljárások tartalmazzák, a teljesítmény figyelemmel kísérésére, az érintett műveletek szabályozottságára és a szervezet környezeti céljainak és előirányzatainak megfelelőségére vonatkozó információk dokumentálását.

A

szervezet

biztosítsa,

hogy

kalibrált

vagy

hitelesített berendezést használjanak a figyelemmel kíséréshez és méréshez, ezeket karbantartsák, és az ezekre vonatkozó feljegyzéseket megőrizzék.

67

4.5 Ellenőrzés

68

4.5 Ellenőrzés

4.5.2. A megfelelőség kiértékelése

4.5.3. Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység

4.5.2.1. A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a rá vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés időszakos kiértékelésére. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről.

A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t a bekövetkezett és a lehetséges nemmegfelelőség(ek) kezelésére, valamint a helyesbítő és a megelőző tevékenységre. Az eljárás(ok) határozzon (határozzanak) meg követelményeket:

4.5.2.2. A szervezet értékelje ki az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést, mely kiértékelést összekapcsolhatja a jogszabályi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó, a 4.5.2.1. szakasz szerinti kiértékeléssel, vagy kidolgozhat erre külön eljárás(oka)t. A szervezet őrizzen meg feljegyzéseket az időszakos kiértékelések eredményeiről.

a) a nemmegfelelőség(ek) azonosítására és kijavítására, valamint tevékenységek végzésére azok környezeti hatásának csökkentéséhez, b) a nemmegfelelőség(ek) megvizsgálására, az ok(ok) meghatározására és megfelelő tevékenységekre, megismétlődésük elkerüléséhez, 69


4.5 Ellenőrzés 4.5.3. Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység

• Figyelemmel kísérés és mérés • A megfelelőség kiértékelése

c) annak kiértékelésére, hogy kell(enek)-e a nemmegfelelőségek megelőzésére irányuló tevékenység(ek) továbbá megfelelő tevékenységek bevezetésére azok bekövetkezésének elkerüléséhez,

• Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység Környezeti politika • A feljegyzések kezelése

d) a megtörtént helyesbítő tevékenység(ek) és megelőző tevékenység(ek) eredményeinek feljegyzésére, valamint e) a megtörtént helyesbítő megelőző tevékenység(ek) átvizsgálására.

70

Tervezés Ellenőrző és helyesbítő tevékenység

tevékenység(ek) és eredményességének

71


72

12

4.5 Ellenőrzés

4.5 Ellenőrzés

4.5.5. Belső audit

4.5.5. Belső audit

A szervezet biztosítsa környezetközpontú irányítási rendszere auditjának tervezett időközönkénti elvégzését azért, hogy

A szervezet tervezzen meg, hozzon létre, vezessen be és tartson fenn auditprogramo(ka)t, figyelembe véve az érintett művelet(ek) környezeti jelentőségét és az előző auditok eredményeit. Olyan auditeljáráso(ka)t hozzanak létre, vezessenek be és tartsanak fenn, amelyek tartalmazzák

a) megállapítsa, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer 1) megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve e nemzetközi szabvány követelményeit,

a) az auditok tervezésével és végrehajtásával, az eredmények jelentésével és az audithoz tartozó feljegyzések megőrzésével kapcsolatos felelősségeket és követelményeket,

2) megfelelő-e a bevezetése és fenntartása, valamint b) információt szolgáltasson a vezetőségnek az audit eredményeiről.

b) az auditkritériumoknak, az audit területének, gyakoriságának és módszereinek meghatározását. 73

74

4.6 Vezetőségi átvizsgálás

4.6 Vezetőségi átvizsgálás A vezetőségi átvizsgálás bemenete tartalmazza: a) a belső auditok eredményeit, valamint a jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés kiértékelését,

A felső vezetőség tervezett időközönként vizsgálja át

a

szervezet

környezetközpontú

irányítási

rendszerét, hogy biztosítsa a rendszer folyamatos alkalmasságát,

megfelelőségét

és

b) a külső érdekelt felektől származó közlés(eke)t, beleértve a panaszokat,

eredmé-

c) a szervezet környezeti teljesítményét,

nyességét. Az átvizsgálás térjen ki a fejlesztési

d) a célok és előirányzatok teljesülésének mértékét,

lehetőségek értékelésére és a környezetközpontú

e) a helyesbítő és megelőző tevékenységek helyzetét,

irányítási rendszer módosításai szükségességére, beleértve

a

környezeti

politikát,

valamint

f) a korábbi vezetőségi tevékenységeket,

a

környezeti célokat és előirányzatokat. A vezetőségi

átvizsgálásokból

származó

g) a változó körülményeket, beleértve a szervezet környezeti tényezőivel kapcsolatos jogszabályi és egyéb követelmények alakulását, valamint

átvizsgálásról készült feljegyzéseket meg kell őrizni.

h) a fejlesztési javaslatokat. 75

76


A Deming ciklus Előirányzott környezeti teljesítmény

Folyamatos fejlesztés


Ellenőrzés

Terv. Csel.


Terv.

Tervezés

Csel. Terv.


Csel.

77

Aktuális környezeti teljesítmény

Csin. Ell.

Csin. Ell.

Csin. Ell.

ato am y l Fo

s zté jles e f s

78

13

EK RENDELETE (EMAS 1) Európai Közösség Tanácsa

Recommend Documents