ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN IN THE CARPATHIAN BASIN DR. EMIL BOROS, ZOLTÁN ECSEDI & JÁNOS OLÁH ISBN

ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN


DR. EMIL BOROS, ZOLTÁN ECSEDI & JÁNOS OLÁH

ISBN 978-963-08-9471-5

REFERENCES

531

References

A LONSO, M. (1990): Anostraca, Cladocera and Copepoda of Spanish saline lakes. Hydrobiologia 197: 221–231. A MBRUS A., BÁNKÚTI K. & K OVÁCS T. (1996a): Lárva és imágó adatok Magyarország Odonata faunájához [Larval and imginal data to the Odonata fauna of Hungary]. Odonata – Stadium Larvale 1996 (1): 13–23. A MBRUS A., BÁNKÚTI K. & K OVÁCS T. (1996b): Lárva és imágó adatok a Hortobágy Odonata faunájához [Larval and imginal data to the Odonata fauna of the Hortobágy]. Odonata – Stadium Larvale 1996 (1): 51–68. A MBRUS A., BÁNKÚTI K. & K OVÁCS T. (1998): A Kiskunsági szikes tavak (KNP II.) ismételt komplex állapotfelmérése 1998. – Szitakötők (Odonata). Kutatási Jelentés a KNP Ig. Részére, Kézirat, 1998: 1–16. A NDÓ M. & MUCSI M. (1967): Klimarhytmen im Donau-TheissZwischenstromland. Acta Geographica Szeged 7(1-6): 43-53. A NDÓ M. (1966): Mikroklimaverhaltnisse der sodahaltigen teiche im südlichen teil der grossen tiefefbene. Acta Geographica Szeged 6(1-4): 23–53. A NDÓ M. (1975): A dél-alföldi szikes tavak természetföldrajzi adottságai. Hidrológiai Közlöny 55: 27–35. A NDRÁSSY I. (1952): Nematoden aus der Tropfsteinhöhle „Baradla” bei Aggtelek (Ungarn), nebst einer Übersicht der bisher aus Höhlen bejannten freilebenden Nematoden. Arten. Acta Zool. Hung. 4: 253–277. A NDRIKOVICS S. & MURÁNYI D. (2003): Zoobentosz együttesekről a Szabadszállás–Fülöpszállás környéki fehér szikes vizekben. Állattani Közlemények 10: 251–271. BAGI I. & MOLNÁR ZS. (2011a): B6 – Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak. In: Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.): Magyarország élőhelyei-vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót: 131–135. BAGI I. & MOLNÁR ZS. (2011b): F4 – Üde mézpázsitos szikfokok. In: Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.): Magyarország élőhelyei-vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót: 135–139. BAGI I. & MOLNÁR ZS. (2011c): F5 – Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete. In: Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.): Magyarország élőhelyei-vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót: 135–139. BALMFORD, A., BRUNER, A., COOPER, P., COSTANZA, R., FARBER, S., GREEN, R. E., JENKINS, M., JEFFERISS, P., JESSAMY, V., M ADDEN, J., MUNRO, K., MYERS, N., NAEEM, S., PAAVOLA, J., R AYMENT, M., ROSENDO, S., ROUGHGARDEN, J., TRUMPER, K. & K ERRY T URNER, R. (2002): Economic reasons for conserving wild nature. Science 297: 950–953.

BANKOVICS A. (1983): A Péteri-tó sziki madarainak fészkelésökológiai viszonyai és természetvédelmi vonatkozásai. Puszta 1(10): 103–113. BARANYAI E., FORRÓ L. & HERZIG A. (2004): Artenzusammensetzung und saisonale Dynamik der Cladocera- und CopepodaFauna in künstlichen Natrongewässern. Archives des Sciences 57: 113–120. BAUER N. (2006): Cyperus pannonicus Jacq. a Káli-medencében. Flóra Pannonica 4: 133. BELK, D. (1998): Global status and trends in ephemeral pool invertebrate conservation: Implications for Californian fairy shrimp. In: Witham, C. W., Bauder, E. T., Belk, D., Jr. Ferren, W. R. &. Ornduff, R. (eds.): Ecology, conservation, and management of vernal pool ecosystems. California Native Plant Society, Sacramento: 147–150. BELL, T. & K ALFF, J. (2001): The contribution of picophytoplankton in marine and freshwater systems of different trophic status and depth. Limnol. Oceanogr. 46: 1243–1248. BENCZE SZ. (1990): A táplálékellátás hatása a széki lile (Charadrius alexandrinus) fészkelési viselkedésére. TDK dolgozat, Kézirat, KLTE Debrecen. BENEDEK P. (1969): Heteroptera VII. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae. 17(7) Akadémiai kiadó, Budapest. BERCZIK Á. (1967): Vorkommen einiger Chironomiden aus zwei Natrongewässern. Opuscula zoologica Budapest 7(2): 75–82. BERETZK P. (1947): A szegedi Fehértó madárvilága [The avifauna of the Fehértó near Town Szeged]. Aquila 51–54: 51–58. BERETZK P. (1955): Újabb adatok a Szegedi-Fehértó madárvilágához. 1949–1953 [Recent data on the birds of Lake Fehértó near Szeged. 1949–1953]. Aquila 59–62: 217–227. BERETZK P., K EVE A., NAGY B. & SZIJJ J. (1959): A pólingok gazdasági jelentősége és a hazai populációk rendszertani helyzete. Aquila 65: 89–126. BÍRÓ K. & SPECZIÁR A. (2001): Adatok a Balaton árvaszúnyog (Diptera: Chironomidae) faunájához. Hidrológiai Közlöny 81(5–6): 322–325. BODROGKÖZY GY. & HORVÁTH I. (1974): Study of the indicator role of plant populations of marsh-meadows along the Tisza in the water-household of the environment in the district of Kisköre. Tiscia 9: 43–51. BODROGKÖZY GY. & HORVÁTH I. (1977): Connection between stand pattern and the organic-matter production in the marshlands of the inundation area at Körtvélyes. Tiscia 12: 65–70. BODROGKÖZY GY. (1962): Die Standortökologischen Verhältnisse der halophilen Pflanzengesellschaften des Pannonicum. I. Untersuchungen an den Solontschak-Szikböden der südlichen Kiskunság. Acta Bot. Ac. Sci. Hung. 8: 1–37. BODROGKÖZY GY. (1965a): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. II. Correlation between alkali „Szik” plant

532


communities and genetic soil classification in the northern Hortobágy. Acta Bot. Ac. Sci. Hung. 11: 1–51. BODROGKÖZY GY. (1965b): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. III. Results of the investigation of the solonetz of Orosháza. Acta Biol. Szeged 11: 1–25. BODROGKÖZY GY. (1965c): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. IV. Investigations on the solonetz meadow soils of Orosháza. Acta Biol. Szeged 11: 207–227. BODROGKÖZY GY. (1966): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. V. Results of the investigation of the „Fehértó” of Orosháza. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 12: 9–26. BODROGKÖZY GY. (1970a): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. VI. Effect of the soil-ecological factors on the vegetation of the reserve of lake „Dongér” at Pusztaszer. Acta Biol. Szeged 16: 21–41. BODROGKÖZY GY. (1970b): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. VII. Zonation study along the Bega-backwaters in the Voivodina Yugoslavia. Acta Biol. Szeged 16: 25–41. BODROGKÖZY GY. (1980): Szikes puszták és növénytakarójuk. Békés Megy. Múz. Közlem. 6: 29–50. BOGÁR L. (2003): Magyarország és a globalizáció. Osiris Kiadó, Budapest. BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól I–II. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 249–266. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest. BOROS E. & BIRÓ CS. (1999): A Duna–Tisza közi meszes-szódás szikes tavak ökológiai állapotváltozásai a XVIII–XX. századok időszakában. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 81–105. BOROS E. & FORRÓ L. (1999): A gulipán (Recurvirostra avosetta) potenciális táplálékbázisának vizsgálata és a planktonikus kisrákok jelentősége az alföldi szikes vizekben. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 107–121. BOROS E. & MOCSKONYI ZS. (1993): A goda (Limosa limosa) és a gulipán (Recurvirostraavosetta) táplálkozásökológiai vizsgálata. Partimadár 1: 2–6. BOROS E. & SCHMIDT A. (1987): Faunisztikai adatok a fülöpszállási, és szabadszállási szikes tavak környékéről 1985–86ból. Madártani Tájékoztató 1987 (3–4): 35–40. BOROS E. & SZIMULY GY. (1993): A gulipán költőpopulációjának ökológiai helyzete Magyarországon 1993-ban. Partimadár 1993 (3): 33–39. BOROS E. & VÖRÖS L. (2010): A magyarországi szikes tavak sótartalma és ionösszetétele [Salinity and ionic composition of the Hungarian soda ponds]. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 37–51. BOROS E. (1993): Fészkelő partimadaraink élőhelyválasztásának vizsgálata. Partimadár. 1993 (2): 4–8. BOROS E. (1993a): A gulipán ökológiai helyzete Magyarországon 1992-ben. Partimadár 1993 (3): 27–33. BOROS E. (1993b): Fészkelő partimadarak élőhelyválasztásának vizsgálata. Partimadár 1993 (2): 4–8. BOROS E. (1994): Vonuló és fészkelő partimadár populációk ökológiai értékelése a kiskunsági szikes tavakon 1994-ben. Partimadár 1994 (4): 19–24. BOROS E. (1996): Koegzisztens fészkelő partimadarak monitoringjának eredményei 1992–1995 között. Partimadár 5: 1–9.

BOROS E. (1997a): A Böddi-szék - egy kevéssé ismert alföldi szikes tó jellemzése a Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis) első hazai előfordulása kapcsán. Túzok 2(3): 89–101, 102– 105. BOROS E. (1998): Küszvágó csér (Sterna hirundo) fészkelőhelyek kialakítása a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Partimadár 6–7: 1–8. BOROS E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. Acta Biologica Debrecina 9: 13–80. BOROS E. (2001): Vonuló partimadarak (charadriiformes) speciális táplálékkínálata szikes vizekben. Hidrológiai Közlöny 81(5–6): 332–333. BOROS E. (2002): Partimadarak (Charadrii) potenciális táplálékkínálata és az élőhelykezelés összefüggései kiskunsági szikes gyepterületeken. Aquila 107–108: 15–35. BOROS E. (2002): Szikes tavak. Nemzeti Ökológiai Hálózat 4. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. BOROS E. (2007): Vízimadarak és fontosabb háttérváltozók szerepe fehér szikes vizek trofikus kapcsolataiban [Ph.D. thesis in English: The role of aquatic birds and major background factors on trophic web of turbid sodic alkaline water bodies]. Doktori (Ph.D.) értekezés. Debreceni Egyetem Természettudományi Kar. BOROS E., A NDRIKOVICS S., K ISS B. & FORRÓ L. (2006a): Feeding ecology of migrating waders (Charadrii) at sodic-alkaline pans in the Carpathian Basin. Bird Study 53: 86–91. BOROS E., BÁNFI SZ. & FORRÓ L. (2006b): Anostracans and microcrustaceans as potential food sources of waterbirds on sodic pans of the Hungarian plain. Hydrobiologia 567: 341–349. BOROS E., FORRÓ L., GERE G., K ISS O., VÖRÖS L. & A NDRIKOVICS S. (2008a): The role of aquatic birds in the regulation of trophic relationships of continental soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientarium Hungaricae 54: 189–206. BOROS E., FORRÓ L., GERE G., K ISS O., VÖRÖS L. & A NDRIKOVICS S. (2008a): The role of aquatic birds in the regulation of trophic relationships of continental soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientarium Hungaricae 54: 189–206. BOROS E., NAGY T., P IGNICZKI CS., K OTYMÁN L., BALOGH K. V. & VÖRÖS L. (2008b): The effect of aquatic birds on the nutrient load and water quality of soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54: 207–224. BORSODI A. K., M ÁRIALIGETI K., SZABÓ G., PALATINSZKY M., POLLÁK B., K ÉKI Z., K OVÁCS A. L., SCHUMANN P., TÓTH E. M. (2008): Bacillus aurantiacus sp. nov., an alkaliphilic and moderately halophilic bacterium isolated from Hungarian soda lakes. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology 58: 845–851. BORSODI A. K., POLLÁK B., K ÉKI Z., RUSZNYÁK A., K OVÁCS A. L., SPRÖER, C., SCHUMANN P., M ÁRIALIGETI K., TÓTH E. M. (2011): Bacillus alkalisediminis sp. nov., a novel alkaliphilic and moderately halophilic bacterium isolated from sediment of extremely shallow soda ponds. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology 61: 1880–1886. BORSODI A., K NÁB M., CZEIBERT K., PALATINSZKY M., K RETT G., SOMOGYI B., VÖRÖS L. & M ÁRIALIGETI K. (2010): Diverzitás vizsgálatok Böddi-szék vizének planktonikus baktériumközösségein egy alga tömegprodukció idején. Hidrológiai Közlöny 90: 17–19.

REFERENCES

Borsy Z. (szerk.) (1993): A lösz és a löszterületek formakincse. Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest: 594–616. BOVEN, L., VANSCHOENWINKEL, B., DE ROECK, R. E., HULSMANS, A. & BRENDONCK, L. (2008): Diversity and distribution of large branchiopods in Kiskunság (Hungary) in relation to local habitat and spatial factors: implications for their conservation. Marine and Freshwater Research 59: 940–950. BÖLÖNI J., MOLNÁR ZS., KUN A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei – vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. BRTEK, J. & THIÉRY, A. (1995): The geographic distribution of the European Branchiopods (Anostraca, Notostraca, Spinicaudata, Laevicaudata). Hydrobiologia 298: 263–280. COSTANZA, R., D’A RGE, R., DE GROOT, R., FARBER, S., GRASSO, M., H ANNON, B., LIMBURG, K., NAEEM, S., O’NEILL, R., PARUELO, J., R ASKIN, R., SUTTON, P. & VAN DEN BELT, M. (1997): The value of the world’s ecosystem services and nature capital. Nature 387: 253–260. CRAMP, S. & SIMMONS, K. E. L. (eds.) (1983): The birds of the Western Palearctic. Vol. 3. Oxford University Press, Oxford. CRAMP, S. & SIMMONS, K. E. L. (eds.) (1977): The birds of the Western Palearctic. Vol. 1. Oxford University Press, Oxford. CUTHBERT, I. D. & P. DEL GIORGIO (1992): Toward a standard method of measuring color in freshwater. Limnology and Oceanography 37: 1319–1326. CSABAI Z. (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae). Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest. (Vízi Természet- és Környezetvédelem 15.) CSABAI Z., GIDÓ ZS. &. SZÉL GY. (2002): Vízibogarak kishatározója II. (Coleoptera: Georissidae, Spercheidae, Hydrochidae, Helophoridae, Hydrophilidae). Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest. (Vízi Természet- és Környezetvédelem 16.) CSÁNYI B., GULYÁS P., NÉMETH J. & SKOBRÁK F. (1988): Adatok a Hortobágy felszíni vizeinek kémiai és biológiai állapotáról. In: TÓTH A. (szerk.): Tudományos Kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban. 1976–1985. Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Budapest: 255–275. CSARMANN E. (2008): Ökologie von Amphibien in ausgewählten Lacken des Seewinkels. MSc Thesis. Universität Wien, Wien. CSONGOR GY. (1956): Szeged és környező területek vízi Hemiptera fajainak ökológiája és elterjedése. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1: 121–145. DADAY E. (1894): Adatok az alföldi székes vizek mikrofaunájának ismeretéhez. Math. Természetrajzi Értesitő 12: 10–43. DADAY, J. (1893): Adatok az alföldi székes vizek mikrofaunájának ismeretéhez. Mathem. Természettud. Ért. 12: 10–43. DEMETER L. & STOICESCU, A. (2008): A review of the distribution of large branchiopods (Branchiopoda: Anostraca, Notostraca, Spinicaudata, Laevicaudata) in Romania. North-Western Journal of Zoology 4(2): 203–223. DÉVAI GY. (1977): A magyarországi szitakötő (Odonata) fauna taxonómiája és nomenklatúrai revíziója. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve: 81–96. DÉVAI GY. (1997): Víztér-tipológiai törzsadattár (V-NÉR) In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.) A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási

533

Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 293–298. DÉVAI GY., SZILÁGYI G. & MISKOLCZI M. (1997): Előszó. Acta Biologica Debrecina 8: 11–12. DICK, G. & DVORAK, M. (1994): Vogelparadies mit Zukunft? Ramsar-Gebiet Neusiedler See – Seewinkel. Umweltbundesamt, Wien. DINKA M., ÁGOSTON-SZ. E., BERCZIK Á. & KUTRUCZ GY. (2004): Influence of water level fluctuation on the spatial dynamic of the water chemistry at Lake Fertő / Neusiedler See. Limnologica 34: 48–56. DONNER, J. (1968): Zwei neue Schlamm-Rotatorien aus dem Neusiedler-See, Paradicranophorus sudzukii und P. sordidus. Anz. Math. Nat. Kl. Österr. Akad. Wiss. 10: 224–232. DONNER, J. (1972): Radertiere der Grenzschicht Wasser-Sediment aus dem Neusiedler-See. Sitz. Ber. Österr. Akad. Wiss. Math. Nat. Kl. I. 180: 49–63. DONNER, J. (1979): The rotifera of Neusiedlersee. In: LÖFFLER, H. (ed.): Neusiedlersee: The limnology of a shallow laki in Central Europe. Junk Publ., The Hague: 411–421. DUBGAARD, A. (1996): Economic valuation of recreation in Mols Bjerge. SOM 11, AKF Forlaget. DUCKWORTH, A. W., GRANT, W. D., JONES, B. E. & VAN STEENBERG, R. (1996): Phylogenic diversity of soda lake alkaliphiles. FEMS Microbiol. Ecol. 19: 181–19. DUMONT, H. J. & DE RIDDER, M. (1987): Rotifers from Turkey. Hydrobiologia 147: 65–73. DVIHALLY ZS. & PONYI J. (1957): A Kistelek-környéki szikes vizek összetétele és Crustacea faunája. Hidrológiai Közlöny 37(3): 257–261. DVIHALLY ZS. (1957): Untersuchungen der selektiven lichtabsorption in Natrongewässern vom Gesichtspunkt der Productionsbiologie. Acta Biologica 8: 347–359. DVIHALLY ZS. (1960): Szikes tóvizek kémiai összetételének évszakos változása. Hidrológiai Közlöny 40: 316–323. DVIHALLY ZS. (1971): Die Dynamik der chemischen und optischen Veränderungen in ungarischen Natrongewässern. Sitz.ber. Öst. Akad. Wiss., mathem.-naturwiss. Kl., Abt. I. 179: 193– 203. DVIHALLY ZS. (1999): Hazai szikes vizeink kémiai jellege. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 281–292. ECSEDI Z. & K OVÁCS G. (1994): A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) hortobágyi előfordulásai 1982–1994 között [Occurences of the Red-breasted Goose (Branta ruficollis) in the Hortobágy between 1982 and 1994]. Aquila 101: 207–210, 231–235. ECSEDI Z. & OLÁH J. (2004): Fekete sas Aquila clanga (Pallas, 1811). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged. EDER, E. & HÖDL, W. (1995): Rediscovery of Chirocephalus carnuntanus and Tanymastix stagnalis: new data on large branchiopod occurrence in Austria. IUCN Anostracan News 3(2): 2. EINSLE, U. (1993): Crustacea: Copepoda: Calanoida und Cyclopoida. Süsswasserfauna von Mitteleuropa. 8/4–1. Gustav Fischer Verlag, Hamburg. EINSLE, U. (1996): Copepoda: Cyclopoida. Genera Cyclops, Megacyclops, Acanthocyclops. In: Dumont, H. J. F. (ed.): Guides to the Identification of the Microinvertebrates of the Continental

534


Waters of the World. SPB Academic Publishing, The Hague: 10: 1-83. ELIÁŠ, P. (2007): http://botany.cz/cs/lepidium-cartilagineum/ ELIÁŠ, P. (2009): http://botany.cz/cs/salicornia-prostrata/ ELIÁŠ, P., DÍTEˇ, D. & SÁDOVSKÝ, M. (2003): Rastie Acorellus pannonicus (jacq.) palla na Slovensku? Ochr. Prír. 22: 23–25. ELIÁŠ, P., DÍTEˇ, D., GRULICH, V. & SÁDOVSKÝ, M. (2008): Distribution and communities of Crypsis aculeata and Heleochloa schoenoides in Slovakia. Hacquetia 7(1): 5–20. FARAGÓ S. (1995): Geese in Hungary 1986–1991, Numbers, Migration and Hunting Bags. IWRB Publication 36: 1–97. FEHÉR G. (2010): Kiskunsági fehér és barna vizű szikesek algaflórája. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 121–137. FEKETE G., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F. (szerk.) (1997): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Természettudományi Múzeum, Budapest. FELFÖLDI T., SOMOGYI B., M ÁRIALIGETI K. & VÖRÖS L. (2009): Characterization of photoautotrophic picoplankton assemblages in turbid, alkaline lakes of the Carpathian Basin (Central Europe). Journal of Limnology 68: 385–395. FELFÖLDY L. (1981): A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. FELFÖLDY L. (1987): A biológiai vízminősítés. (4. javított és bővített kiadás) Vízügyi hidrobiológia 16. VGI, Budapest. FERENCZ M. (1965): Beitrage zum Zoobenthos des Weissen-teiches (“Fehértó”) bei Kardoskút. Acta Univ. Szegediensis 11(3–4): 265–269. FERENCZ M. (1967): Beitrage zum Zoobenthos-Untersuchung des Kunfehértó. Acta Univ. Szegediensis 13(1–4): 63–70. FERENCZ M. (1969): Zoobenthosuntersuchungen an ungarischen Natrongewassern. Abhandlung des Natrongewässer-Symposiums, Tihany–Szeged–Szarvas. 14: 303–306. FERENCZ M. (1973): Zoobenthos investigations in the saline waters of the Great Hungarian Plain. Acta Biologica Szeged 19(1–4): 125–137. FERENCZ M. (1977): Zoobethos vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. természetvédelmi területén. Jelentés a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz, Kézirat: 127–132. FINTHA I. (1993): A magyarországi őszi daruvonulás értékelése az elmúlt évek adatai alapján, tekintettel az európai kutatások újabb eredményeire. Aquila 100: 137–150. FLÖSSNER, D. (2000): Die Haplopoda und Cladocera (ohne Bosminidae) Mitteleuropas. Backhuys Publishers, Leiden. FONTANETO, D., DE SMET, W. H. & RICCI, C. (2006): Rotifers in saltwater environments, reevaluation of an inconspicuous taxon. Journal of the Marine Biological Association of the United Kingdom 86: 623–656. FORRÓ L. & BOROS E. (1997): Microcrustacean zooplankton as potential food of Recurvirostra avosetta in sodic waters of the Hungarian Plain. Wetlands International Publication 43: 239–250. FORRÓ L. (1989a): Composition and seasonal changes of the microcrustacean fauna of sodic waters near Fülöpháza (Kiskunság National Park, Hungary). Miscellanea Zoologica Hungarica 5: 33–41. FORRÓ L. (1993): Szikes vizek rákfaunája (Crustacea: Branchipoda és Copepoda). Kandidátusi értekezés, MTM, Kézirat.

FORRÓ L. (2003): A Fülöpszállás–Szabadszállás környéki szikes vizek rákfaunája. Természetvédelmi Közlemények 10: 241– 250. FORRÓ L. & GULYÁS P. (1992): Eurytemora velox (Lilljeborg, 1853) (Copepoda, Calanoida) in the Szigetköz region of the Danube. Miscellanea Zoologica Hungarica 7: 53–58. FORRÓ L. (1988): The occurence of Moina salina Daday, 1888 (Cladocera) in a sodic pan in Hungary. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 80: 47–49. FORRÓ L. (1989b): Moina salina Daday, 1888: Új ágascsápú rák Magyarországon (Crustacea: Cladocera). Állattani Közlemények 75: 151–154. FREEZE, R. A. & CHERRY, J. A. (1979): Groundwater. Prentice-Hall, New Jersey. FREITAG, H. & LOMONOSOVA, M. (2006): Typification and identity of Suaeda crassifolia, S. prostrata and S. salsa: three often confused species of Suaeda sect. Brezia (Suaedoideae, Chenopodiaceae). Willdenowia 36: 21–36. FREITAG, H., WALTER, J., WUCHERER, W. (1996): Die Gattung Suaeda Chenopodiaceae in Österreich, mit einem Ausblick auf die pannonischen Nachbarländer. Ann. Naturhist. Mus. Wien. 98(B): 343–367. GARLAND, J. L. (1997): Analysis and interpretation of communitylevel physiological profiles in microbial ecology. FEMS Microbiol. Ecol. 24: 289–300. GAVIRIA, S. & FORRÓ L. (2000): Morphological Characterization of New Populations of the Copepod Eurytemora velox (Lilljeborg, 1853) (Calanoida, Temoridae) Found in Austria and Hungary. Hydrobiologia 438: 205–216. GAVIRIA, S. (1998): Checklist and distribution of the free-living copepods (Arthropoda: Crustacea) from Austria. Annalen Des Naturhistorischen Museums In Wien Serie B Botanik Und Zoologie. 100(0): 539–594. GEBHARDT, A. (1962): A Mecsek-hegység és környékének Dipterafaunája. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 7: 5–38. GELEI J. (1928): Tricladen aus der Umgebung von Szeged. Acta Biol. Szeged 1(1): 1–17. GELEI J. (1944): Sonderbare plakntonische Hypotrichen in den temporaren Gewässern. XII. Beitrag zur Ciliatenfauna Ungarns. Múzeumi Füzetek 2: 137–157. GELEI J. (1950): Die Marynidae der Sodagewässer in der Nahe von Szeged. Hidrológiai Közlemények 30: 107–120. GELEI J. (1951): Néhány szó a csillósok Trichstomata alrendjének rendszertanához. Ann.Biol.Univ.Hung. 1: 351–360. GLUTZ, U. N., BAUER, K. M. & BEZZEL, E. (1968): Handbuch der Vögel Mitteleuropas. Band 2. Akademische Verlagsgesellschaft, Frankfurt am Main. GLUTZ, U. N., BAUER, K. M. & BEZZEL, E. (1977): Handbuch der Vögel Mitteleuropas. Band 7. Akademische Verlagsgesellschaft, Wiesbaden. GRANT, W. D. (2006): Alkaline environments and biodiversity, in extremophilies In: Gerday, C. & Glansdorff, N. (eds.): Encyclopedia of Life Support Systems (EOLSS) Developed under the Auspices of the UNESCO. Eolss Publishers, Oxford. GULYÁS P. & FORRÓ L. (1999): Az ágascsápú rákok kishatározója. (2. bővített kiadás) Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest. GULYÁS P. & FORRÓ L. (2001): Az evezőlábú rákok kishatározója. (2. bővített kiadás) Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest.

REFERENCES

H AMAMOTO, T. & HORIKOSHI, K. (1992): Alkaliphiles. In: Lederberg, J. (ed.): Encyclopedia of Microbiology. Vol. 1. Academic Press, New York: 81–87. H AMMER, U. T. (1986): Saline lake ecosystems of the World. Dr. W. Junk Publishers, The Hague. HERZIG, A. (1979): The zooplankton of the open lake. In: LÖFFLER, H. (ed.): Neusiedlersee, the limnology of a shallow lake in Central Europe. Dr. W. Junk Publishers, The Hague: 281–335. HERZIG, A. (1984): Fundamental Requirements for Zooplankton Production Studies. Institute for Limnology of the Austrian, Academy of Sciences, Mondsee. HERZIG, A. (1974): Some population characteristics of planktonic crustaceans in Neusiedler See. Oecologia 15: 127–141. HIRVENOJA, M. (1973): Revision der Gattung Cricotopus van der Wulp und ihrer Verwandten (Diptera, Chironomidae). Annales zoologici fennici 10: 1–363. HORIKOSHI, K. (1999): Alkaliphiles: some applications of their products for biotechnology. Microbiol. Mol. Biol. Rev. 63: 735–750. HORVÁTH A. (1950): A Szegedi Fehértó Mollusca faunája. A Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézetének Évkönyve 8: 321–326. HORVÁTH P. (1935a): Egy új Hymenostamata véglény (Microthorax hungaricus nov. spec.) Szeged környékéről. Doktori (Ph.D.) értekezés. Szeged. HORVÁTH P. (1935b): Woodruffia rostrata Kahl Szeged környékéről. Acta Biol. Szeged 3: 222–225. HORVÁTH ZS. & BOROS E. (2010): A magyar asztatikus szikes tavak nyár eleji kisrákegyütteseinek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai felmérése és mennyiségi vizsgálata [Faunistical and quantitative investigation on the early summer microcrustacean (Copepoda, Cladocera) assemblages of the Hungarian astatic soda ponds]. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 153–171. HORVÁTH ZS., VAD CS. F., VÖRÖS L. & BOROS E. (2013a): Distribution and conservation status of fairy shrimps (Crustacea: Anostraca) in the astatic soda pans of the Carpathian basin: the role of local and spatial factors. Journal of Limnology 72: 103–116. HORVÁTH ZS., VAD CS. F., VÖRÖS L. & BOROS E. (2013b): The keystone role of anostracans and copepods in European soda pans during the spring migration of waterbirds. Freshwater Biology 58: 430–440. IVÁNYOSI SZ. A. (1996): A KNP természetföldrajzi környezete. In: TÓTH K. (szerk.): 20 éves a Kiskunsági Nemzeti Park 1975– 1995. Házinyomda Kft., Kecskemét: 17–29. JAKUCS P. (1981): A társulások analitikai és szintetikus bélyegei. In: Hortobágyi T. & Simon T. (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest: 195–199. JERSABEK, C. D. & BOLORTSETSEG, E. (2010): Mongolian Rotifers (Rotifera, Monogononta) – a Checklist with Annotations on Global Distribution and Autecology. Proceedings of the Academy of Natural Sciences of Philadelphia 159: 119–168. JOHNSON, P. W. & SIEBURTH, J. M. (1979): Chroococcoid cyanobacteria in the sea: A ubiquitous and diverse phototrophic biomass. Limnol. Oceanography 24: 928–935. JONES, B. E., GRANT, W. D., DUCKWORTH, A. W. & OWENSON, G. G. (1998): Microbial diversity of soda lakes. Extremophiles 2: 191–200.

535

JOSHI, A., K ANEKAR, P., K ELKAR, A., SHOUCHE, Y., VANI, A., BORGAVE, S. & SARNAIK, S. (2008): Cultivable bacterial diversity of alkaline Lonar Lake, India. Microb. Ecol. 55: 163–172. JUHÁSZ P., K ISS B. & OLAJOS P. (1998): A makroszkópikus gerinctelenek vizsgálata a KNP néhány szikes tavában. Kutatási Jelentés a KNP Ig. részére, Kézirat, 1998: 1–35. JUNGWIRTH, M. (1973): Populationsdynamik und Populationsrate von Branchinecta orientalis (G. O. Sars) in der Birnbaumlacke (Seewinkel, Burgenland) unter besonderer Berücksichtigung derlimnologischen Bedingungen des Gewässers. Ph.D. Thesis, University of Wien, Wien. K ELEMEN J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. (A KTM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 4.) K ERTÉSZ GY. & CZEGLÉDY B. (1985): Taxonomische und okologische Untersuchungen der Plankton-Rotatorien im westlichen Teil des Velenceer Sees, 2. Opuscula Zoologica 21: 83–93. K IRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok [New Hungarian Herbal. The Vascular Plants of Hungary. Identification key]. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. K IRK J. T. O. (1996): Light and photosynthesis in aquatic ecosystems. 2nd edition. Cambridge University Press, Cambridge. K ISS I. (1969): Tömegprodukciót alkotó új Gongrosira változat az alföldi szikes talajok vízfeltöréses területeiről. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1969 (2): 13–29. K ISS I. (1976): Magyarország szikes tavaiban végzett hidrológiai és algológiai vizsgálataim áttekintése. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1976 (2): 51–69. K ISS I. (1976): Magyarország szikes tavainak áttekintése szikes tájcsoportok szerint. Hidrológiai Tájékoztató 16(1): 18–26. K ISS I. (1979): Vízfeltörések szerepe a szikes talajok “tarkasága” kialakításában. Botanikai Közlemények 66(3): 177–185. K OCSIS T. (1999): A jövő közgazdaságtana. Kovász 3(3): 131–164. K OVÁCS G. & TAR J. (2004): Kis lilik. In: ECSEDI Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged. K OVÁCS G. (1984): Az árasztások hatása a Hortobágy madárvilágára. Aquila 91: 163–176. K OVÁCS G. (1988): A Hortobágy madárvilágának ökofaunisztikai vizsgálata 1971–1986. In: TÓTH A. (szerk.): Tudományos Kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban. 1976–1985. Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Budapest: 113– 208. K RAUSE, W. (ed.) (1997): Charales (Charophyceae). Süßwasserflora von Mitteleuropa, vol. 18. Gustav Fischer Verlag, Jena–Stuttgart. K RULWICH, T. A. & GUFFANTI, A. A. (1989): Alkalophilic bacteria. Annu. Rev. Microbiol. 43: 435–463. KUTI L., VATAI J., FÜGEDI U., K ERÉK B., MÜLLER T. & K ALMÁR J. (2009): Agrogeológia. Dura Stódió, Budapest. +CD KUTIKOVA, L. A. (1970): Kolovratki fauni SSSR. Fauna SSSR. (Rotifer fauna of the USSR. In Russian) Nauka, Leningrad. L ANGTON, P. H. & VISSER, H. (2003): Chironomidae exuviae. Key to pupal exuviae of the West Palaearctic Region. World Biodiversity Database CD-ROM Series. Multimedia Interactive Software 1.0., Expert Center for Taxonomic Identification. University of Amsterdam, Amsterdam.

536


LEGÁNY A. (1980): A tiszavasvári Fehér-szik madárvilágának ökológiája [Ökologien der Vogelwelt des Fehér szik’s bei Tiszavasvári]. Aquila 87: 95–109. LÖFFLER, H. (1959): Zur Limnologie, Entomostracen und Rotatorienfauna des Seewinkelgebietes (Burgenland, Österreich). S.– B. Öst. Akad. Wiss. Math.–Nat. Kl. Abt. I. 168: 315–362. LÖFFLER, H. (1961): Beiträge zur Kenntnis der Iranischen Binnengewässer II. Regional-limnologische Studie mit besonderer Berücksichtigung der Crustaceenfauna. Int. Revue ges. Hydrobiol. 46: 309–406. LUKÁŠ, J. (2000): Výskyt niektorých druhov lupen ˇonĞžok (Crustacea, Branchiopoda) na území Zàpadného Slovenska. Folia faunistica Slovaca 5: 87–90. M ÁDLNÉ SZŐNYI J. & TÓTH J. (2009): A hydrogeological type section for the Duna–Tisza Interfluve, Hungary. Hydrogeology Journal 17: 961–980. M ÁDLNÉ SZŐNYI J., SIMON SZ., TÓTH J. & POGÁCSÁS GY. (2005): Felszíni és felszín alatti vizek kapcsolata a Duna–Tisza közi Kelemenszék és Kolon-tó esetében. Általános Földtani Szemle 30: 93–110. M AHUNKA S. (szerk.) (1981): The fauna of the Hortobágy National Park I. Akadémia Kiadó, Budapest. M AHUNKA S. (szerk.) (1983): The fauna of the Hortobágy National Park II. Akadémia Kiadó, Budapest. M AHUNKA S. (szerk.) (1986): The fauna of the Kiskunság National Park I. Akadémia Kiadó, Budapest. M AHUNKA S. (szerk.) (1987): The fauna of the Kiskunság National Park II. Akadémia Kiadó, Budapest. M ARHOLD, K. (2011): Caryophyllaceae. Euro+Med Plantbase – the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. M ARIÁN M. & VARGA B. (1969c): A Pusztaszeri Rezervátum és madárvilága. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969 (1): 229– 256. M AUCHA R. (1933): A víz chemiai összetételének grafikus ábrázolása. Hidrológiai Közlöny 13: 117–124. MEGYERI J. (1959): Az alföldi szikes vizek összehasonlitó hidrobiológiai vizsgálata [Comparative hydrobiological investigations of the sodic waters of the Hungarian Plain]. Acta Acad. Paed. Szeged 1959 (11): 91–170. MEGYERI J. (1959): Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiai vizsgálata. Acta Acad. Paed. Szeged 2: 91–170. MEGYERI J. (1973): Összehasonlító zooplankton-vizsgálatok három szikes tavon (Dongér-tó, Őszeszék, Kakasszék). Acta Acad. Paed. Szeged 2: 63–84. MEGYERI J. (1975): A fülöpházi szikes tavak hidrobiológiai vizsgálata. Acta Acad. Paed. Szeged 2: 53–72. MEGYERI J. (1979): A szikes tavak általános tulajdonságai. In: TÓTH K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest: 155–164. MEGYERI J. (1970): Összefüggések a környezeti tényezők és a szikes vizek mezozooplanktonja között. Hidrológiai Tájékoztató 1: 134–135. MEGYERI J. (1971): Zusammenhänge zwischen den Umweltfaktoren und dem Mesozooplankton der Natrongewässer. S.–B. Öst. Akad. Wiss. Math.–Nat. Kl. Abt. I 179: 279–282. MENZEL, D. W. & CORWIN, N. (1965): The measurement of total phosphorus in seawater based on the liberation of organically bound fractions by persulfate oxidation. Limnology and Oceanography 10: 280–282.

METZ, H. & FORRÓ L. (1991): The chemistry and crustacean zooplankton of the Seewinkel pans: review of the recent conditions. Hydrobiologia 210: 25–38. MEUSEL, H. & JÄGER, E. (1992): Vergleichende Chorologie der Zentraleuropäischen Flora. Band III. Gustav Fischer Verlag, Jena– Stuttgart–New York. MEUSEL, H., JÄGER, E. & WEINERT, E. (1965): Vergleichende Chorologie der Zentraleuropäischen Flora. Band I. Gustav Fischer Verlag, Jena. MIHÁLTZ I. & MUCSI M. (1964): A kiskunhalasi Kunfehértó hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny 10: 463–471. MIHÁLTZ I. (1966): A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. Hidrológiai Közlöny 1966 (2): 74–89. MILE O. & WALTER, J. (2003): A Suaeda Forskål ex Scop. (Chenopodiaceae) nemzetség Magyarországon. Flora Pannonica 1: 29–43. MILE O. (2008): A talajheterogenitás és a növényzet összefüggései szikes területen. Doktori (Ph.D.) értekezés. Debreceni Egyetem Környezettudomány Doktori Iskola, Debrecen. MOLLER P ILLOT, H. K. M. (2009): Chironomidae larvae. Biology and ecology of the Chironomini. KNNV Publishing, Zeist. MOLNÁR B. & KUTI L. (1978a): A Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. területén található Kisréti-, Zab-szék és Kelemenszék-tavak keletkezése és limneológiai története. Hidrológiai Közlöny 58(5): 216–227. MOLNÁR B. & MUCSI M. (1966): A kardoskúti Fehértó vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny 9: 413–420. MOLNÁR B. & MURVAI I. (1976): A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kialakulása és földtani története. Hidrológiai Közlöny 2: 67–76. MOLNÁR B. & SZÓNOKY M. (1973a): A kakasszéki szikes tó keletkezése és vízföldtana. Hidrológiai Közlöny 12: 566–570. MOLNÁR B. & SZÓNOKY M. (1973b): On the Origin and Geohistorical Evolution of the Natron Lakes of the Bugac Region. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1. MOLNÁR B. (1979): A nemzeti park tavainak kialakulása és vízföldtani fejlődéstörténete. In: TÓTH K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest: 155–164. MOLNÁR B. (1980): Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna– Tisza közén. Földtani Közlöny 110: 45–64. MOLNÁR B. (1991): Moderne Lacustrine Calcite, Dolomite and Magnesite Formation in Hungary. Publication of the Department of Quaternary Geology University of Turku, 70. Turun Yliopisto: 1–22. MOLNÁR B. ÉS KUTI L. (1978b): A Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. területén található Kisréti-, Zab-szék és Kelemenszék tavak környékének talajvízföldtani viszonyai. Hirdológiai Közlöny 1978 (8): 347–354. MOLNÁR GY. (1986): Adatok a gólyatöcs (Himantopus himantopus) és koegzisztens fészkelő fajok környezeti igényének és preferenciájának ismeretéhez. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület II. Tudományos Ülése, Szeged, 1986. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 195–208. MOLNÁR V. A., MOLNÁR A., GULYÁS G. & SCHMOTZER A. (2000): Adatok hazai Nanocyperon-fajok ismeretéhez V. Heliotropium supinum L. és Verbena supina L. Kitaibelia 5(2): 289–296. MÓRA A. & DÉVAI GY. (2004): Magyarország árvaszúnyog-faunájának (Diptera: Chironomidae) jegyzéke az előfordulási ada-

REFERENCES

tok és sajátosságok feltüntetésével. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 12: 39–207. MURPHY, J. & RILEY, J. P. (1962): A modified single solution method for the determination of phosphate in natural waters. Anal. Chim. Acta 27:31–36. MUYZER, G., DE WAAL, E. C. & UITTERLINDEN, A. G. (1993): Profiling of complex microbial populations by denaturing gradient gel electrophoresis analysis of polymerase chain reaction-amplified genes coding for 16S rRNA. Appl. Environ. Microbiol. 59: 695–700. MWIRICHIA, R., MUIGAI, A. W., TINDALL, B., BOGA, H. I. & STACKEBRANDT, E. (2010): Isolation and characterization of bacteria from the haloalkaline Lake Elmenteita, Kenya. Extremophiles 14: 339–348. NÓGRÁDI T. (1956): Adatok a Fülöpszállás környéki szikes tavak limnológiájához. Hidrológiai Közlöny 36: 130–137. NOVÁK T. & M ATUS G. (2000): Lepidium crassifolium W. et K. a Hortobágyon. Kitaibelia 5(1): 189–194. OECD [ORGANIZATION FOR ECONOMIC COOPERATION AND DEVELOPMENT] (1982): Eutrophication of waters. Monitoring, Assessment and Control. Final Report OECD Cooperative Programme on Monitoring of Inland Waters (Eutrophication Control), Environment Directorate, OECD, Paris. OLÁH J. (2002): A vidékgazdaság multiplikálása. Valóság 6: 95–103. OLÁH J. & ECSEDI Z. (2004a): Tavi cankó Tringa stagnatilis In: ECSEDI Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 317–318. OLÁH J. (2004): A nemzeti parkok jövője In: ECSEDI Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 82–89. OLÁH J. (2006): Környezetgazdálkodás. III. kötet. Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas. OLAJOS P., K ISS B. & JUHÁSZ P. (1998): A Körös–Maros Nemzeti Park szitakötő (Odonata) faunisztikai kutatása [Faunistical research on the dragonfly (Odonata) of the Kőrös–Maros National Park]. Odonata – Stadium larvale 1998 (2): 61–70. PADISÁK J. (2005): Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. PALLERONI, N. J. (2008): The road to the taxonomy of Pseudomonas. In: Cornelis, P. (ed.): Pseudomonas: genomics and molecular biology. Horizon Scientific Press, Hethersett: 1–18. PAPP L. (1975): Vízilegyek – Ephydridae. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae. 15(6) Akadémiai kiadó, Budapest. P EJLER, B. (1995): Relation to habitat in rotifers. Hydrobiologia 313–314: 267–278. P IGNICZKI Cs. (2005): A széki lile (Charadrius alexandrinus) állományának alakulása Magyarországon a 2000-es évek elején [Status of the Kentish Plover (Charadrius alexandrinus) in Hungary between 2001 and 2004]. Aquila 112: 45–51. P ETKOVSKI, S. (1993): Taksonomsko-morfološka i zoogeografskoekološka studija reda Anostraca (Crustacea: Branchiopoda) jugoslovenskih zemalja. Doktori (Ph.D.) értekezés. University of Novi Sad, Szerbia. P ETRI A., HOLLÓ I. P., NAGY-L ÁSZLÓ ZS. & DEÁK CS. (2012): Délalföldi szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának összehasonlítása. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 141–165.

537

P ETROV, B. & C VETKOVIĆ, D. M. (1997): Community structure of branchiopods (Anostraca, Notostraca and Conchostraca) in the Banat province in Yugoslavia. Hydrobiologia 359: 23–28. P ETKOVSKI (1991): On the presence of the genus Branchinecta Verrill, 1869 (Crustacea, Anostraca) in Yugoslavia. Hydrobiologia 226: 17–27. PONYI J. & DVIHALLY ZS. (1954): Hidrobiológiai vizsgálatok a Kisteleki halastavon. ELTE TTK 1952–53. Tanévi Évkönyve. Tankönyvkiadó, Budapest. PONYI J. (1961a): Az alföldi szikes vizek zoológiai kutatásának helyzete. Állattani Közlemények 68(1–4): 117–124. PONYI J. (1961b): Die Lage der limnologischen Untersuchungen der ungarischen Natrongewässer und deren neueste Resultate. Verh. Internat. Verein. Limnol. 14: 1132–1135. Ponyi J. E. & Dévai I. (1979): The Crustacea of the Hungarian area of Lake Fertő. Opuscula Zoologica 16: 107–127. Rabitsch, W. (2004): Annotations to a check-list of the Heteroptera (Insecta) of Austria. Annalen des Naturhistorische Museum in Wien Serie B Botanik und Zoologie 105: 453–492. RESKÓNÉ N. M. (1999): A Velencei-tó mai arculata és vízminősége. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 175–182. RICHNOVSZKY A. (1970): Adatok az Alföld szikes vizeinek Mollusca faunájáról. Hidrológiai Tájékoztató 1970: 137–139. RICHNOVSZKY A. (1977): Adatok a KNP III. sz. területén található szikes tavak Mollusca-faunájához. Jelentés a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz, Kézirat: 142–146. RICHNOVSZKY A., FERENC M. & K OVÁCS GY. (1978): Malakológiai vizsgálatok az Alföld szikes tavain. Soosiana 6: 67–72. RONG, S., SEGERS, H. & DUMONT, H. J. (1998): Distribution of Brachionidae (Rotifera, Monogononta) in Mongolian waters. Int. Rev. Hydrobiol. 83: 35–310. RUTTKAY A. (1964): Szikes tavak iondinamizmusáról. OMMI Évkönyv 6: 271–290. RUTTNER-K OLISKO, A. (1971): Rotatorien als Indikatoren für den Chemismus von Binnensalzgewässern. Sitz. ber. Öst. Akad. Wiss., mathem.-naturwiss. Kl., Abt. I. 179: 283–298. SÁNDOR I., ECSEDI Z. & A RADI CS. (2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter fair, Balmazújváros – Szeged. SCHEFFER, M. (1998): Ecology of Shallow Lakes. Chapman & Hall, London. SCHMIDT A. (1999): Két kiszáradt szikes tó: Szappanos-szék és Kondor-tó. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 183–187. SCHMIDT A. (2003): Kiskunsági szikes tavak (KNP II) összehasonlító vízkémiai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10: 153–162. SEGERS, H. (2007): Annotated checklist of the rotifers (Phylum Rotifera), with notes on nomenclature, taxonomy and distribution. Zootaxa 1564: 1–104. SEGERS, H., EMIR, N. & MERTENS, J. (1992): Rotifera from north and north-east Anatolia (Turkey). Hydrobiologia 254: 179– 189. SERRA, M. & MIRACLE, M. R. (1983): Biometric analysis of Brachionus plicatilis ecotypes from Spanish lagoons. Hydrobiologia 104: 279–291. SIMON SZ., M ÁDL-SZŐNYI J., MÜLLER I. & POGÁCSÁS GY. (2011): Conceptual model for surface salinization in an overpressuredand a superimposed gravity-flow field, Lake Kelemenszék area, Hungary. Hydrogeology Journal 19: 701–717.

538


SMALLA, K., WACHTENDORF, U., HEUER, H., LIU, W. T. & FORNEY, L. (1998): Analysis of BIOLOG GN substrate utilization patterns by microbial communities. Appl. Environ. Microbiol. 64: 1220–1225. SMAROGLAY F. (1939): Bugac szikes tavai. Doktori (Ph.D.) értekezés. Stephaneum Nyomda, Budapest: 1–36. SOMOGYI B., BORSODI A., CZEIBERT K., K NÁB M., VANYOVSZKI J., M ÁRIALIGETI K. & VÖRÖS L. (2010): Bíborbaktérium-tömegprodukció a Böddi-székben. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 99–111. SOMOGYI B., FELFÖLDI T., SOLYMOSI K., M AKK J., HOMONNAY Z. G., HORVÁTH G., T URCSI E., BÖDDI B., M ÁRIALIGETI K. & VÖRÖS L. (2011): Chloroparva pannonica gen. et sp. nov. (Trebouxiophyceae, Chlorophyta) – a new picoplanktonic green alga from a turbid, shallow soda pan. Phycologia 50: 1–10. SOMOGYI B., FELFÖLDI T., VANYOVSZKI J., ÁGYI Á., M ÁRIALIGETI K. & VÖRÖS L. (2009): Winter bloom of picoeukaryotes in Hungarian shallow turbid soda pans ant the role of light and temperature. Aquatic Ecology 43: 735–744. SOÓS Á. (1963): Heteroptera VIII. Magyarország Állatvilága, Fauna Hungariae. 17(8) Akadémiai kiadó, Budapest. SOÓS N., P ETRI A., NAGY-L ÁSZLÓ ZS. & CSABAI Z. (2010): Anisops sardeus Herrich-Schaeffer, 1849: first records from Hungary (Heteroptera: Notonectidae). Folia Entomologica Hungarica 71: 15–18. SPECZIÁR A., BÍRÓ K. & BÍRÓ P. (2000): A Balaton makrobentoszának felmérése. In: SOMLYÓDI L. & BANCZEROWSKI J. (szerk.): A Balaton kutatásának 1999. évi eredményei. MTA, Budapest: 62–70. SPECZIÁR A. & BÍRÓ P. (1998): Spatial distribution and short-term changes of benthic macrofauna in Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia 389: 203–216. SPRING, S., SCHULZE, R., OVERMANN, J. & SCHLEIFER, K. H. (2000): Identification and characterization of ecologically significant prokaryotes in the sediment of freshwater lakes: molecular and cultivation studies. FEMS Microbiol. Rev. 24: 573–590. STERBETZ I. (1965): A kardoskúti Fehértó madárvilága. Vertebrata Hungarica. 7(1–2): 51–65. STERBETZ I. (1968a): Vadrécék környezetvizsgálata a kardoskúti természetvédelmi területen. Aquila 75: 45–77. STERBETZ I. (1972): A magyarországi vizivad táplálékbázisa. Állattani Közlemények 59: 119–126. STERBETZ I. (1972a): A magyarországi vízivad táplálékbázisa. Acta Zoologica Hungarica 59(1–4): 119–125. STERBETZ I. (1972b): Vízivad. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. STERBETZ I. (1985): Szubfosszilis Mollusca-maradványok Délkelet-Magyarország szikestavain vizsgált vizimadár gyomortartalmakban. Puszta 3(12): 91–96. STERBETZ I. (1988): Parti madarak (Limicolae sp.) táplálkozásvizsgálata a Kardoskúti-Fehértón, Délkelet-Magyarországon. Aquila 95: 142–161. STERBETZ I. (1991): Adatok a Magyarországon védett úszóréce (Anas sp.) fajok táplálkozásához. Aquila 98: 37–45. STERBETZ I. (1992): A havasi partfutó (Calidris alpina) táplálkozása Magyarországon [Food of Dunlin (Calidris alpina) in Hungary]. Aquila 99: 49–57. STERBETZ I. (1993): A sarlós partfutó (Calidris ferruginea) vonulása a Délkelet-Alföldön [Migration of the Curlew Sandpiper

(Calidris ferruginea) in the South-East of the Hungarian Plain]. Aquila 100: 181–188. STERBETZ I. (1994): A nagy póling (Numenius arquata) alfajok állománymozgalmai és táplálkozása Dél-Magyarországon [Movements and feeding of different sub-species of Curlew (Numenius arquata) in southern Hungary]. Aquila 101: 111– 122. STILLER J. (1942): Einige Gewasser der Umgebung von Szeged und ihre Peritrichenfauna. Arch. Hydrobiol. 38: 313–435. SUTHERLAND, WILLIAM J. (2000): The conservation handbook: research, management and policy. Blackwell Science, Oxford. SZABÓ A. (1981): Az ionösszetétel és a mikrofauna kapcsolata szikes kisvizekben. XXIII. Hidrobiológus Napok előadás öszszefoglalója, Tihany. SZABÓ A. (1986): Újabb adatok a szikes ökoszisztémák csillós faunájához. Tessedik S. Tiszántúli Mg. Tud. Napok. Stud. Univ. Sci. Agr. Debr. 17. SZABÓ A. (1997b): Protozoológiai kutatások a HNP szikes biotópjaiban I. A vízi élőhelyek Ciliata faunája. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9. SZABÓ A. (1999): A Kiskunsági Nemzeti Park II. sz. Felső Kiskunsági Tavak területén a komplex állapotfelmérés részeként az egysejtű (protozoa, Ciliata) fauna felmérése. Kutatási Jelentés, Kézirat, Debrecen. SZABÓ S. (1980): Adatok a Felső-Kiskunság vízi puhatestűinek elterjedéséhez és mennyiségi viszonyaihoz. Soosiana 8: 55–64. SZABÓ S. (1990): Malacological observations on the Háromszögi-tó (1978 to 1989). Malakológiai Tájékoztató 9: 31–33. SZABÓ S. (1991): A Háromszögi-tó, mint a Felső-Kiskunság szikes tavainak malakológiai modellterülete. Kutatási jelentés a KNP Ig. részére, Kézirat: 1–19, 1–5. SZABÓ S. (1993): The effect of becoming waterless and experiments of livingplace reconstruction on Mollusca living in the soid laces of Upper Kiskunság. Malacological Newsletters 12: 47–57. SZABÓ S. (1995): A víztelenedés és az élőhely-rekonstrukciós kísérletek hatása a Felső-Kiskunság szikes tavaiban élő molluscákra. Kutatási jelentés a KNP Ig. részére, Kézirat: 1–19. SZABÓ S. (2003): Két évtized a Felső-Kiskunság szikes vizeiben élő Molluscák kutatásában. Természetvédelmi Közlemények 10: 273–288. SZALMA E., BORHIDI A. & MESTERHÁZY A. (2011): A5 – Szikes tavak hínárnövényzete. In: BÖLÖNI J., MOLNÁR ZS. & KUN A. (szerk.): Magyarország élőhelyei – vegetációtípusok leírása és határozója. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. SZÉKELY T., K ARSAI I. & K OVÁCS S. (1993): A széki lile (Charadrius alexandrinus) táplálékkínálata egy közép-magyarországi szikespusztán. Ornis Hungarica 3: 41–48. SZÉPFALUSI J. (1971): Chemische Untersuchungen der Sodateiche im südlichen Teil der Großen Ungarischen Tiefebene. Wien 1971. Mathem.-naturw. Kl., Abt. I. 179(8): 205–223. SZÍTÓ A. (1970): Árvaszúnyoglárvák áttelelésével kapcsolatos megfigyelések és kísérletek. Állattani Közlemények 57(1–4): 157–160. TEREK, J. (1990): New and rare species of rotifer (Rotatoria) in Czechoslovakia. Biol. Bratislava 45: 149–152. TIHANYI G. & TAR J. (2004): A Heliotropium supinum L. és a Verbena supina L. újabb előfordulásai a Tiszántúlon. Kitaibelia 9(1): 223.

REFERENCES

UOTILA, P. (2011): Chenopodiaceae (pro parte majore). Euro+Med Plantbase – the information resource for Euro-Mediterranean plant diversity. V.-BALOGH K. (2009) Oldott szervesanyagok (döntően humianyagok) szerepe a Balaton vízminőségének alakításában. In: BÍRÓ P. & BANCZEROWSKI J.-NÉ (szerk.): A Balaton-kutatások fontosabb eredményei 1999–2009. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest: 21–32. V.-BALOGH K., NÉMETH B. & VÖRÖS L. (2010) Szervesanyagok magyarországi fehér vízű szikes tavakban. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 22: 75–86, 196–200. VALDÉS, B. & SCHOLZ, H.; with contributions from R AAB-STRAUBE, E. VON & PAROLLY, G. (2009): Poaceae (pro parte majore). Euro+Med Plantbase – the information resource for EuroMediterranean plant diversity. VALLENDUUK, H. J. & MOLLER P ILLOT, H. K. M. (2007): Chironomidae larvae. General ecology and Tanypodinae. KNNV Publishing, Zeist. VARGA L. (1929): Rhinops fertőensis ein neues Radertier aus dem Fertő. Zool. Anz. 80: 236–253. VARGA L. (1930): Adatok a Rhinops fertőensis biológiájához. Állattani Közlemények 27: 17–35. VARGA L. (1934): Újabb adatok a Fertő-tó kerekesféreg-faunájának ismeretéhez. Álattani Közlemények 31: 139–150. VARGA L. (1959): Rotatorien des Szelider Sees. In: DONÁSZY E. (ed.): Das Leben des Szelider Sees. Akad. Kiadó, Budapest: 365–378. VÖRÖS L. & BOROS E. (2010): Nodularia willei Gardn. tömegprodukció: a planktonikus és bentonikus elsődleges termelés peremfeltételei egy kiskunsági szikes tóban (Kelemen-szék). Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 139–152, 204. VÖRÖS L. (1987–88): Bakteriális méretű fotoautotrófikus szer vezetek néhány sekély tóban. Botanikai Közlemények 74–75: 141–151. VÖRÖS L., SOMOGYI B. & BOROS E. (2008): Birds cause net heterotrophy in shallow lakes. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54(1): 23–34.

539

VÖRÖS L., V.-BALOGH K. & BOROS E. (2005): Pikoplankton dominancia szikes tavakban. Hidrológiai Közlöny 85: 166–168. VRANOVSKY, M. (1994): Eurytemora velox (Lilljeborg, 1853) (Crustacea, Copepoda), a new immigrant in the Middle Danube. Biologia 49: 167–172. WARREN, J. K. (2006): Evaporites: Sediments, Resources and Hydrocarbons. Depositional chemistry and hydrology. Springer-Verlag, Berlin: 59–136. WATERBURY, J. B., WATSON, S. W., GUILLARD, R. R. L & BRAND, L. E. (1979): Widespread occurrence of a unicellar, marine, planktonic cyanobacterium. Nature 277: 293–294. WETZEL, R. G. & LIKENS, G. E. (1991): Limnological analysis. Springer-Verlag, New York. WILLIAMS, W. D. (1967): The chemical characteristics of lentic surface waters in Australia. A review. In: WEATHERLEY, A. H. (ed.): Australian Inland Waters and their Fauna. Australian Nat. Univ. Press, Canberra: 18–77. WINKLER, H. (1980): Klemenfüße (Branchinecta orientalis) als Limikolennahrung im Seewinkel. Egretta 23: 60–61. WOYNÁROVICH E. (1941): Néhány magyarországi víz kémiai sajátságairól. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 13: 302– 315. YUMOTO, I. (2007): Environmental and Taxonomic biodiversities of Gram-positive alkaliphiles. In: GERDAY C. & GLANSDORFF N. (eds.): Physiology and Biochemistry of Extremophiles. American Society for Microbiology, Washington, DC: 295–310. ZAHRAN, H. H. (1997): Diversity, adaptation and activity of the bacterial flora in saline environments. Biol. Fertil. Soils 25: 221–223. ZHANG, W., M AO, W., XUE, Y., M A, Y. & ZHOU, P. (2001): Diversity of alkaliphilic bacteria in Hailer soda lakes, Inner Mongolia Auttonomous Region of China. Biodivers. Sci. 9: 44–50. ZOUFAL, W., MIKSCHI, E. & HERZIG, A. (1989): Beiträge zur Rotatorienfauna des Seewinkels. BFB-Bericht 71: 177–186. ZSUGA K. (2010): Megyeri János szikeskutatói munkássága. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 22: 19–26.

ECOLOGY AND MANAGEMENT OF SODA PANS IN THE CARPATHIAN BASIN IN THE CARPATHIAN BASIN DR. EMIL BOROS, ZOLTÁN ECSEDI & JÁNOS OLÁH ISBN

Recommend Documents