Dunabogdány
Rehabilitációs Központ
településfejlesztési koncepció módosítást megalapozó
KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSSEL
2013
1
Jelen dokumentáció feladata, hogy Dunabogdány külterületére tervezett gyógyászati – rehabilitációs fejlesztési szándék (Dunabogdányi Rehabilitációs Klinika) megvalósításához szükséges településrendezési eszköz módosítás környezeti feltételeit tisztázza. A Rehabilitációs Központ létesítését az önkormányzat elviekben támogatja, megvalósításához (az építési engedélyezés elindításához) a településrendezési eszközök módosítása szükséges (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv és HÉSz), mivel a terület jelenlegi szabályozása nem teszi lehetővé a Központ engedélyezését. A megbízás célja, hogy a településrendezési eszközök módosításának elindítását megelőző anyag készüljön, amely tisztázza, hogy a tervezett fejlesztéshez szükséges területfelhasználás-módosításnak van-e olyan környezeti, természetvédelmi, tájvédelmi, ill. egyéb jogszabályi korlátja, ami a módosítást ellehetetleníti. A dokumentáció célja hogy megalapozza az önkormányzati döntést a településrendezési eszközök szükséges módosításának elindításáról. Az érintett terület Natura 2000 védettség alatt áll. A dokumentáció feladata Natura 2000 hatásbecsléssel megvizsgálni és kideríteni, hogy a területfelhasználás-módosítás járhat-e káros hatással a közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre, ill. milyen intézkedéseket igényel, hogy a terület a Natura 2000 közösségi jelentőségű fajainak és élőhelyeinek a jelenlegi állapotnál jobb otthona lehessen.
1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamata A településrendezési terv a település fejlődésének jogi kerete, feladata, hogy a táj-és a településfejlesztési célkitűzések, feladatok és eszközök, s ezáltal a konkrét fejlesztések összhangját elősegítse. A településrendezési tervben lehetővé tett fejlesztések esetében a társadalmi hasznosságot is kell vizsgálni. Nem lehet a társadalom számára hasznos az a tevékenység, amely a társadalom egészét - bizonyos érdekcsoportok érdekeinek kiszolgálása miatt - környezeti-problémák megoldására kényszeríti. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján a településrendezési tervek módosítása során környezeti vizsgálat elkészíttetése szükséges, amennyiben a módosítás Natura 200 területet érint. A környezeti vizsgálat feladata, hogy a településrendezési terv készítésének folyamatát, kimenetelét ellenőrizze, szükséges esetben megváltoztassa, s a jövőbeli környezeti problémák megelőzésének eszköze legyen. Jelen előzetes vizsgálat ezt a célt szolgálja. A környezeti vizsgálat készítése során az alábbi releváns tervek és programok lettek figyelembe véve: – a település jelenleg hatályos szerkezeti terve – az Országos Területrendezési Terv (OTrT) – a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve – érvényben lévő erdészeti üzemtervek A környezeti vizsgálat tematikáját az előzetes véleménykérő levél mellékleteként az államigazgatási szervek 2012. november-december során véleményezték. A tematikát a megkeresett szervek nem kifogásolták. 2
Az előzetes vélemények összefoglalása:
államigazgatási szerv
szükségese környezeti vizsgálat
elfogadjaea tematikát
Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
igen
igen
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
igen
igen
Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság
igen
igen, feltétellel
nem nyilatkozott
nem nyilatkozott
nem
igen
Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítész
észrevételek, megjegyzések
amennyiben a Rehabilitációs Központ ”különleges gyógyterület” besorolást kíván kapni, a környezeti vizsgálatban foglalkozni kell a környzeti elemekben, a környezeti elemek rendszereiben, folyamataiban, szerkezetében és a NAtura 2000 területekben bekövetkező változások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változásokra a környezeti vizsgálat részletesen foglalkozzon a tervezett Rehabilitációs Központ Natura 2000 területekre gyakorolt hatásával, a tájképben, a tájkarakterben bekövetkező változásokkal, a tervezett beruházás helyhez kötöttségével, alternatív helyszínek vizsgálatával a tematika elfogadásának feltétele, hogy hatásbecslési dokumentáció készüljön a módosítással érintett Natura 2000 védettségű területekre a környezeti vizsgálatnak foglalkoznia kell a Dunabogdány I.andezit bánya szeizmikus hatásának biztonsági távolságával, annak a tervezett beruházásra való hatásával az előzetes véleményben taglalt módosítások nem értelmezhetők a település hosszú távú koncepciójaként, nem tudható, hogy a módosítás a meglévő 3
államigazgatási szerv
szükségese környezeti vizsgálat
elfogadjaea tematikát
Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
nem nyilatkozott
nincs ellenvetése
Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály
nem nyilatkozott
nem nyilatkozott
Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Kulturális Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
nem nyilatkozott
igen
nem nyilatkozott
igen
településfejlesztési koncepció mely részét és hogyan kívánja módosítani, és felhívja a figyelmet arra, hogy a Rehabilitációs Központhoz közel már folyamatban van a településrendezési terv módosítása, javasolt az akcióterületek összehangolása észrevételek, megjegyzések
az előzetes véleménykérő levélben leírt tervezett fejlesztés (Dunabogdány Rehabilitációs Központ) területen található üzemtervezett erdő (36H) erdőterületből történő kivételét és más célú igénybevételét nem támogatja az előzetes véleménykérő levélben leírt tervezett fejlesztés (Dunabogdány Rehabilitációs Központ) ellen kifogást nem emel, mivel az igénybevételre kerülő mezőgazdasági területek az átlagosnál gyengébb minőségűek
a véleményt feltétel nélkül megadta, mivel úgy véli, a módosítás során talajvédelmi kérdések nem merülnek fel
2. A településfejlesztési koncepció módosítás indoka, a várható fejlesztés rövid ismertetése A terület tervezett hasznosításával kapcsolatban (Dunabogdányi Rehabilitációs Központ) a beruházó a KDV Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel 2012. február 27-én egyeztetést folytatott le. A Felügyelőség 2012. március 2-án kelt, 5411-4/2012. ikt. számú tájékoztatásában az alábbiak állnak: A tervezett Rehabilitációs Központ épületei kb. 10.000 m2 területen létesülnének. A beruházás során megépítésre kerül egy rehabilitációs központ, a hozzá tartozó szálloda- és a szükséges orvosi ellátó és egyéb kiszolgáló épületekkel. Az épületkomplexum a ami kor elvárásainak megfelelő legmodernebb technológiákat alkalmazza. Ehhez igénybe veszi a földhőt, a környezetben keletkezett biomasszát, a napenergiát, stb. A beruházás célja továbbá „arborétum” és nagyméretű vízfelület (tó) létrehozás illetve tanösvények építése is. 4
A beruházással érintett ingatlanok a HUDI10002 jelű Börzsöny és Visegrádi- hegység nevű különleges madárvédelmi terület részét képezik, továbbá az ingatlanok egy része a HUDI20039 jelű Pilis és Visegrádi-hegység nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület tagja. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett Rehabilitációs Központ létesítése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 84.b. pontja alapján környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység (szálláshely szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen 50 szállásférőhelytől vagy 0,5 ha területfoglalástól település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén), ezért az építési engedélyezési eljárás során meghozott döntést meg kell előzze előzetes vizsgálati eljárás. A terv, vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, mivel az nem szolgálja közvetlenül a Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését, vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban a Natura 2000 területre hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak – a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel – vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A terv akkor fogadható el, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá nem ellentétes a jelölés céljaival, valamint a tervhez közérdek fűződik. A tájékoztatás tartalmazta a jelölő fajokat és élőhelyeket. A tervezett beruházás területétől kb. 500 m-re határozta meg a csódi-hegyi andezitbánya területén ismert uhu fészkelőhelyeket, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a környező mezőgazdasági területek az uhu táplálkozó helyei. A tájékoztatás felhívta a figyelmet arra, hogy a Dunabogdány I.- (Csódi-hegy) – andezit, agyag védjegyű bányatelek határától számított egyedileg meghatározott szeizmikus biztonsági távolság a HÉSz 56. § (1) bek. szerint 2236 m. A felügyelőség tájékoztatása szerint a Rehabilitációs Központ létesítéséhez szükséges elvi hozzájárulást kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén adhatja meg: 1. Előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása során megállapítható, hogy a tervezett beruházásnak nincs jelentős hatása. 2. A hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá nem ellentétes a jelölés céljaival, valamint a tervhez a 10/A § (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik 3. A beruházással érintett terület övezeti átsorolása megtörténik, melyhez Dunabogdány Község Településrendezési Terve és HÉSz módosítása szükséges.
A tájékoztatás óta eltelt idő alatt a tervezett beruházás pontosításokon ment át: A területre tervezett fejlesztés továbbra is Rehabilitációs Központ megvalósítását célozza. Kereskedelmi szálláshely nem kerül kialakításra. A tervek szerint 100 db intenzív orvosi 5
felügyelettel ellátott gyógyászati egység és 110 gyógyászati apartman létesül. A rehabilitációs központ területe nem kerül leválasztásra, elkerítésre a határa mentén. Az épület közvetlen környezetén kívül a központhoz tartozó területeken csak természetközeli fejlesztés és élőhely rehabilitáció tervezett (a szántóterületek természetközeli gyepterületté alakítása, az erdőszéleken bozótos szegélyek létesítése, az erdőterületeken a gyomfajok visszaszorítása). Építési tevékenységgel várhatóan érintett ingatlanok: 0120/1, 0120/9, 0120/10, 0120/11, 0120/12, 0120/17, 0121/1, 0121/2, 0121/8, 0121/9, 0122/2, 0122/8, 0122/9, 0123/3, 0123/4, 0123/5, 0123/14, 0123/15. A fejlesztési célok közül az arborétum létesítése és a nagyméretű vízfelület (tó) kialakítása is kikerült.
A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ tervezett helyszíne
6
3. Környezeti alapállapot 3.1. Tájtörténet
Az első katonai felmérés térképén jól kirajzolódik az országút és a patakok. A patak medre körül legelők húzódnak. A második katonai felmérésen a pataktól északra továbbra is mezőgazdasági területek húzódnak 7
A harmadik katonai térkép sem mutat nagy változást a korábbi állapotokhoz képest.
3.2.Tájszerkezet A település nagy része a Visegrádi-hegység kistáj része, a terület a Vác-Pesti-Duna-völgy kistáj határán helyezkedik el. Dunabogdány felszínét jórészt miocén kori andezittufa és agglomerátum építi fel. A kőkészlet hasznosítására települt a Csódi-hegyi kőbánya. A kistáj ÉNy-DK-i és ÉK-DNy-i fő szerkezeti irányaira a vízfolyások futásirányából következtethetők. A Szentendrei-Duna menti területeket öntésiszap borítja. A településen változatosak a talajviszonyok, képződésükben jelentős szerepet játszott a vulkanizmus és a folyó menti hordalékképződés. A folyó mentén és az egykori ártereken jellemző a humuszos homok, valamint az öntés és réti talajok, helyenként réti csernozjomok. A Visegrádi-hegység erdővel borított területein andeziten, andezittufán kialakult, főként közepes vízháztartású agyagbemosódásos barna erdőtalajok vannak. A Dunára néző domboldalakon, így a módosítással érintett területen is részben löszön kialakult közepes minőségű, közepesen erodált barnaföldek vannak. Az ormokon és hegygerinceken földes és köves kopárok a jellemzőek. A hegyoldalak zonális növénytakarója 200-450 m-es magassági övben a cseres-tölgyes a meredek oldalakon az andezittörmeléklejtő erdő, É-i oldalakon, kisavanyodó, sekély talajokon a rekettyéstölgyes állományai élnek. A tölgyesek fölött a gyertyános tölgyesek és középhegységi bükkösök a jellemzőek. A terület fátlan vegetációját a bokorerdők tisztásain található lejtősztyepprétek jellemzik. Az eredeti vegetáció azonban az évszázados emberi hatásra jelentősen átalakult. A gyepek helyén szántók, egykori zártkertek, szőlők és gyümölcsösök vannak. A hegyoldalon antropogén eredetűek a tölgyesek helyén kialakult irtásrétek. A tervezett Dunabogdányi Rehabilitációs Központ által igénybe vett ingatlanok: 0120/1, 0120/5, 0120/7, 0120/8, 0120/9, 0120/10, 0120/11, 0120/12, 0120/13, 0120/14, 0120/15, 0120/16, 0120/17, 0121/1, 0121/2, 0121/4, 0121/5, 0121/6, 0121/7, 0121/8, 0121/9, 0122/1, 0122/2, 0122/3, 0122/4 , 0122/5, 0122/6, 0122/7, 0122/8, 0122/9, 0123/2, 0123/3, 0123/4, 0123/5, 0123/7, 0123/9, 0123/10, 0123/11, 0123/12, 0123/13, 0123/14, 0123/15, 0123/16, 0123/17, 0123/18, 0123/19, 0123/20, 0123/21, 0124 , 0125/1, 0125/2, 0125/3, 0125/4, 0125/6, 0125/7, 0125/8, 0125/9, 0125/10, 0126, 0127/1, 0127/3, 0127/5, 0127/6, 0127/7, 0127/8, 0127/11, 0127/12, 0127/13, 0127/14, 0127/15, 0127/16, 0127/17
3.2.1. Erdők, fasorok A Rehabilitációs Központ nyugati szegélyén üzemtervezett erdőterületek húzódnak (36G, 36H, 36I, 37A, 37C erdőtagok). A területet érinti a BATrtT kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, az övezetek az üzemtervezett erdők területe alatt húzódnak. 8
3.2.2. Vízfolyások, vízfelületek A Rehabilitációs Központ területe nem érint vízfolyást. A területtől északra a Csódi-patak, délre a Kalicsa-patak húzódik.
3.3. Környezeti alapállapot 3.3.1. Talaj és vízvédelem A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján Dunabogdány részben nitrátérzékeny területen fekszik. A MePAR nyilvántartás alapján megállapítható, hogy a Rehabilitációs Központ tervezett területe nem nitrátérzékeny. A fejlesztéssel igénybevenni kívánt területek között nincs az átlagot meghaladó minőségű mezőgazdasági terület. A Rehabilitációs Központ fűtési energiaellátását várhatóan geotermikus energia felhasználásával (termálvíz hasznosítással) kívánják megoldani. A termálvíz kezelés technológiai tervezése még nem indult el. A területet érinti a Csódi-patak 50 méteres védőtávolsága (felszíni kisvízfolyások védőövezete). A Rehabilitációs Központ területe a Dunabogdány 1.-andezit kőbánya szeizmikus védőtávolságán belül található. A védőtávolság a település teljes közigazgatási területét nagyjából lefedi. A védőtávolságon belüli HÉSz előírások nem zárják ki a Rehabilitációs Központ létrehozását: 9
58. § (1) A bányatelek határártól számított egyedileg megállapított szeizmikus biztonsági távolság 2.236 m. (2) Az övezeten belül valamennyi építmény a megengedett legnagyobb rezgési sebesség vonatkozásában az alábbi paraméterekkel engedélyezhető: Panel és statikailag nem teljes értékű építményekre 5 mm/sec Statikailag kifogástalan építményekre 10 mm/sec Vasbeton, vagy acélvázas építményekre 20 mm/sec (3) Az övezeten belüli ingatlanra vonatkozó építési engedély kiadásakor az építtetőt (tervezőt) a bányaműveléssel járó hatásokról és az építménnyel szemben támasztott statikai követelményekről tájékoztatni kell.
A fejlesztési terület északi része beleesik a bánya védőövezetébe. A védőövezetre érvényes HÉSz előírások nem zárják ki a Rehabilitációs Központ létrejöttét: 57. § (1) A bányatelek határártól számított egyedileg megállapított repeszhatás elleni biztonsági távolság 300 m. (2) A védőövezeten belül valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásba a bányavállalkozót ügyfélként kell bevonni. (3) A védőövezeten belül elsősorban erdőművelés, nem étkezési céllal történő növénytermesztés és állattenyésztés engedélyezhető.
3.3.2. Levegő A Rehabilitációs Központ területen levegőszennyezést okozótevékenység nem folyik. A tervezési területen a kapcsolódó beruházásokkal együtt járó építkezések okozhatnak átmeneti levegőszennyezést.
3.3.3. Zajvédelem A Rehabilitációs Központ területén zajt kibocsátó üzemi létesítmény nem található, a területet közlekedési zaj nem terheli.
3.3.4. Hulladék A területen illegális hulladéklerakás nem látható.
3.3.5. Táji és természeti értékek Dunabogdány település területét érinti -az OTrT övezetei közül -az országos ökológiai hálózat övezete -az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete -a BATrT övezetei közül -a magterület övezete -a puffer terület övezete 10
-az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete A Rehabilitációs Központ területe az ökológiai hálózat puffer területéhez tartozik és része az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetének. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások (OTRT): 14/A. §35 (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
A Rehabilitációs Központ területe a HUDI10002 jelű Börzsöny és Visegrádi- hegység nevű különleges madárvédelmi terület részét képezik, továbbá az ingatlanok egy része a HUDI20039 jelű Pilis és Visegrádi-hegység nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület tagja. Az ingatlanok Natura 2000 érintettsége: 5.2. Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) Különleges Madárvédelmi Területek 5.2.6. Dunabogdány 0120/1, 0120/5, 0120/7, 0120/8, 0120/9, 0120/10, 0120/11, 0120/12, 0120/13, 0120/14, 0120/15, 0120/16, 0120/17, 0121/1, 0121/2, 0121/4, 0121/5, 0121/6, 0121/7, 0121/8, 0121/9, 0122/1, 0122/2, 0122/3, 0122/4 , 0122/5, 0122/6, 0122/7, 0122/8, 0122/9, 0123/2, 0123/3, 0123/4, 0123/5, 0123/7, 0123/9, 0123/10, 0123/11, 0123/12, 0123/13, 0123/14, 0123/15, 0123/16, 0123/17, 0123/18, 0123/19, 0123/20, 0123/21, 0124 , 0125/1, 0125/2, 0125/3, 0125/4, 0125/6, 0125/7, 0125/8, 0125/9, 0125/10, 0126, 0127/1, 0127/3, 0127/5, 0127/6, 0127/7, 0127/8, 0127/11, 0127/12, 0127/13, 0127/14, 0127/15, 0127/16, 0127/17 5.39. Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területek 5.39.4. Dunabogdány 0121/6, 0121/7, 0122/1, 0122/2, 0122/3, 0122/4, 0122/5, 0122/6, 0122/7, 0122/8, 0122/9
3.4. Jelentős hatótényezők, a fennálló környezeti konfliktusok) A területen környezeti konfliktus a változó intenzitású mezőgazdasági művelés és a természetvédelem között lehet, fennálló környezeti konfliktusról nincs tudomásunk. 11
12
4. A településrendezési tervben lefektetett fejlesztések megvalósításának környezeti hatásai, következményei Előzetes tanulmánytervi helyszínrajz (Arch And Arch, 2012): Az előzetes tanulmánytervi helyszínrajz a meglévő természeti és táji adottságokat csak részben veszi figyelembe. Az épület helyének kijelölésénél még nem vette figyelembe a területre nyugatról behúzódó üzemtervezett erdőket. A Rehabilitációs Központhoz tartozó területek eredeti hasznosítási javaslata (arborétum) nem felelt meg a terület természeti, táji adottságainak és nem illeszkedett a Natura 2000 védettséghez. A fejlesztési program az eltelt időben változott, a környezetalakítás elsődleges szempontjává vált a terület élőhelyeinek helyreállítása. A területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai hálózat, Natura 2000 területi nyilvántartásai figyelembe lettek véve. A fejlesztési igényekről és intenzitásokról helyszíni bejárással egybekötött egyeztetés folyt a beruházóval. Az egyeztetés során kialakult fejlesztési program alapján végzett fejlesztések várhatóan nem befolyásolják negatívan a természeti értékeket, amennyiben a megvalósítás és a fenntartás során a természeti értékek védelme megvalósul. A Natura 2000 védelem alatt álló területeket érintő övezeti besorolásmódosítások a KDV Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalása alapján Natura 2000 hatásbecslést igényelnek. A hatásbecslés a környezeti vizsgálat 1. sz. melléklete. A fejlesztési területen elhelyezésre kerülő épület tájbaillesztésére törekedni kell. Az építmények lehetőleg extenzív kialakítású zöldtetővel, csillogásmentes felületekkel kerüljenek kialakításra max. két szinttel. Az épületet ligetes növényállománnyal részben takarni kell. A terület az országos tájképvédelmi övezetbe tartozik, annak előírásait (tájbaillesztés, látványterv készítési kötelezettség, stb.) figyelembe kell venni. A fejlesztési terület nyugati és déli szegélyén meglévő faállomány megtartandó, a különböző zónákra (erdőterületek, fás ligetek, cserjések, magas füves területek, alacsonyan tartandó gyepterületek) a fenntartási, kezelési elvek a természetvédelmi hatósággal egyeztetve kidolgozandók. 13
A terület Natura 2000 védettségeihez illeszkedő fejlesztési irányok:
14
A területet érintő építési övezeti módosítás javaslat - kiegészítő előírásokkal
15
A környezeti elemeket, a természeti, az építészeti és régészeti örökséget negatív hatású fejlesztések nem érik. A mezőgazdasági területek felől érkező porszennyezés csökkentésére a mezőgazdasági táblák határánál javasolt cserjés mezsgyék kialakítása, az intézkedés környezetvédelmi szempontok mellett tájesztétikai és ökológiai célokat is szolgál. A fejlesztésre előírható, hogy ne torzítsa el a térszerkezetet, a meglévő hagyományos tájelemeket fenntartsa. A fejlesztés figyelembe veheti a meglévő és tervezett természetvédelmi területeket és értékeket (Natura 2000 területek, ökológiai hálózat területe). A fejlesztés figyelembe veheti a település területén érvényes védőtávolságokat és védőterületeket. A Csódi-patak 50 m-es védőterületébe az építésre igénybe vehető terület nem lóghat bele, a Dunabogdány 1. andezit kőbánya 300 m-es védőterületére és a 2236 mes szeizmikus védőterületére eső tervezett létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy azok a bányászati tevékenységet ne korlátozzák. A feltűntetett építésre igénybe vehető területsáv a 300 m-es védőterületet nem érinti. A tervezett fejlesztés várhatóan nem generál az emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományaikban – negatív változásokat. Összességében a településfejlesztési koncepció módosítását nem igényli, azzal nem ellentétes. A település környezeti feltételeit és természeti értékeit a tervezett fejlesztés nem veszélyezteti.
5. A fejlesztési és védelmi elképzelések (szándékok) összehasonlítása, a hatályos releváns tervek, programok és rendeletek módosítási szükségessége A településfejlesztési koncepcióval összhangban lévő fejlesztési és védelmi szándékok összhangban vannak. A fejlesztés nem tartalmaz érzékeny, értékes, védendő, védett területek megszűnését, területi csökkenését, állapotromlását okozó fejlesztéseket. A fejlesztés nem generál a település jövőképétől idegen fejlődést. A településrendezési eszközök módosítása, alkalmazása során figyelemmel kell kísérni a környezeti szempontok tényleges érvényesülését.
6. Közérthető összefoglaló Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján a településrendezési tervek készítése során környezeti vizsgálat elkészíttetése szükséges. A településrendezési eszközök módosítását igénylő fejlesztési elképzelés fogalmazódott meg a tervezett Dunabogdányi Rehabilitációs Központ területére, 16
mivel a jelenleg érvényben lévő szabályozás (mezőgazdasági területek) a központ létesítését nem teszi lehetővé. A fejlesztés az érintett terület beépítésre nem szánt különleges terület övezetbe kell sorolódjon. Mivel a terület Natura 2000 védettség alatt áll, a településrendezési eszközök módosításának első lépcsőjében Natura 2000 hatásbecslés készült. A hatásbecslés alapján az érintett terület övezeti módosítása abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a területen meglévő erdők erdőterületként való fennmaradása hosszútávon biztosítható, a tervezett épületek, építmények tájbailleszthetők, a terület jelenlegi tájkarakterét nem változtatják meg. A környezeti vizsgálat és értékelés feladata, hogy a településrendezési terv készítésének folyamatát, kimenetelét ellenőrizze, szükséges esetben megváltoztassa, és a jövőbeli környezeti problémák megelőzésének eszköze legyen. A tervezett módosítás nem ütközik magasabb szintű jogszabályba. A fejlesztés figyelembe veszi a területen tervezett tevékenységeket és építési lehetőségeket befolyásoló védelmi övezeteket. A Rehabilitációs Központ fejlesztés megfelel az érvényben lévő településfejlesztési koncepciónak. A Rehabilitációs Központ területe beépítésre nem szánt különleges terület övezetbe sorolva jöhet létre. Művelésből kivenni csak az építési tevékenységre igénybe vett területrészt kell. A beépítésre nem szánt területen belül az építési tevékenységre igénybe vehető területsávon kívüli területek továbbra is erdőterületként, illetve mezőgazdasági területként tartandók fenn. Ahhoz, hogy a terület természeti értékei fennmaradjanak, élőhelyei fejlődjenek, a területen lévő erdőterületek erdőként való megtartását, természetközeli cserjések és ligetek lehatárolását, és a mezőgazdasági területek gyepként való fenntartását a szabályozási előírásoknak tartalmazniuk kell. A terület élőhelyeire részletes kezelési előírások kidolgozása szükséges.
17
a környezeti értékelés 1 sz. melléklete
Natura 2000 hatásbecslés a Dunabogdányi Rehabilitációs Központ területét érintő településfejlesztési koncepció módosítására
1. Azonosító adatok 1.1. A terv készítőjének a neve, címe, elérhetősége A hatásbecslés készíttetője Dunabogdány Önkormányzata. 1.2. A hatásbecslés összeállításában részt vett személyek és szervezetek: Pagony Táj- és Kertépítész Kft. Vincze Attila okl. táj- és kertépítész vezető tervező K1 01-5089, településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezető tervező TK/1 01-5089, tájvédelmi szakértő SZTjV. Referenciák: Somogy megyei településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2003 Mernye településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész - 2003 Szentbalázs településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2004 Nikla településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2004 Rinyabesenyő településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2004 Csömend településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2004 Somogyvár településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2004 Kéthely településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2004 Kelevíz településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2004 Gölle településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2004 Aktív turizmus fejlesztése a Hanság-Balaton kerékpárút környezetében projekt – 2005 Vése településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész - 2005 Kisgyalán településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2005 Patalom településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész - 2005 Inke településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész - 2005 Hegyalja- Világörökség Megmentéséért Projekt környezetalakítási munkái – 2005-2006 Nagybajom településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2006 Somogyszil településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész – 2006 Gadács településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész - 2006 Mór településrendezési terve zöldfelületi, tájrendezési és környezetalakítási munkarész - 2006 Fővárosi Állat- és Növénykert, élőhely- és gyűjteményrekonstrukciók tervezése – 2008-2012
18
Kecskés Ferenc ELTE TTK biológia-kémia szak Referenciák: MÉTA (Magyarország Élőhely-térképezési Adatbázisa) Észak-Alföld
térségefelelős
2003-2006 -
publikáció: Zs. Molnár, S. Bartha, T. Seregélyes, E. Illyés, Z. Botta-Dukát, G. Tímár, F. Horváth, A. Révész, A. Kun, J. Bölöni, M. Biró, L. Bodonczi, Á. J. Deák, P. Fogarasi, A. Horváth, I. Isépy, L. Karas, F. Kecskés, Cs. Molnár, A. Ortmann-né Ajkai & Sz. Rév (2007): A grid-based, satellite-image supported multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA), Folia Geobotanica 42: 225–247. Budapest-Debrecen vasútvonal Szajol-Püspökladány közötti szakaszát kísérő növényzet felmérésére. 2007 KMOP-3.2.1/B-2008-0002 "Élőhely és gyűjteményrekonstrukció a Fővárosi Állat- és Növénykertben" (2008-2012) Védett növények természetvédelmi célú áttelepítése az m0 autópálya tétényi-fennysíkot érintő szakasz mellől 2009 Biatorbágy-Tatabánya vasútvonal hatástanulmány botanikai része 2012-11-22 M0 déli szakasz hatástanulmány botanikai része 2012
Albert László Vadgazda Mérnök: Sopron, NyMe, 2003 Zoológus: Budapest, ELTE, 2007 Referenciák: PKMK (1996.): A Szentendrei-sziget madárvilága, in.: Merkl Ottó (szerk.): Záró és kiegészítő vizsgálatok a tervezett Duna-Ipoly Nemzeti Park térségében, Göncöl Alapítvány, Vác Selmeczi Kovács Ádám (szerk. (1998.)): A Szentendrei-sziget déli területének madárvilága, PKMK, Budapest Keszegi külszíni fejtés meddőhányójának madártani hatásvizsgálata. Varga Csaba, Albert László - Forgalmas közutak szerepe nádaslakó énekesek költőhely választásában
2. Az érintett Natura 2000 terület 2.1. A Natura 2000 terület neve és kódja, amelyre a terv várhatóan hatással van HUDI10002 Börzsöny és Visegrádi-hegység különleges madárvédelmi terület, HUDI20039 Pilis és Visegrádi-hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A terület státusza: X különleges madárvédelmi terület □ különleges természetmegőrzési területnek jelölt terület □ kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt terület □ jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület X jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület □ különleges természetmegőrzési terület □ kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
19
2.2. Azoknak a közösségi jelentőségű fajoknak, illetve élőhelytípusoknak a felsorolása, amelyeknek valamely állományára vagy természetvédelmi helyzetére a Natura 2000 területen hatással lehet a terv Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi terület Közösségi jelentőségű, jelölő madárfajok: Darázsölyv (Pernis apivorus) Erdei pacsirta (Lullula arborea) Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopus leucotos) Fekete gólya (Ciconia nigra) Fekete harkály (Dryocopus martius) Hamvas küllő (Picus canus) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Kis légykapó (Fidecula parva) Közép fakopáncs (Dendrocopus medius) Örvös légykapó (Ficedula albicollis) Parlagi sas (Aquila heliaca) Uhu (Bubo bubo)
Közösségi jelentőségű madárfajok: Balkáni fakopáncs (Dendrocopus syriacus) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Fehér gólya (Ciconia ciconia) Jégmadár (Alcedo atthis) Kígyászölyv (Circaetus gallicus) Lappantyú (Caprimulgus europaeus) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Vándorsólyom (Falco peregrinus)
Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Élőhelyek Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum) 91M0 pannon cserestölgyesek 9150 a Cephalanthero-Fagion közép-európai sziklai bükkösei mészkövön 8310 nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok 6190 pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetum pallentis) Kiemelten közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változata (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240 szubpannon sztyeppek 9180 lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői 91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők 91G0 pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-val 91H0 pannon molyhos tölgyesek Fajok Közösségi jelentőségű állatfajok: Álolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides) Eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius) Magyar tarsza (Isophya costata) Gyászcincér (Morimus funereus) Nagy hőscincér (Cerambix cerdo) Szarvasbogár (Lucanus cervus) Kék pattanó (Limoniscus violaceus)
Csüngőaraszoló (Phylomentra culminaria) Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Magyar fésüsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Közönséges denevér (Myotis myotis) 20
Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok: Kövi rák (Austropotamobius torrentium) Havasi cincér (Rosalia alpina) Közösségi jelentőségű növényfajok: Szent István szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Kiemelt közösségi jelentőségű növényfajok: Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) Magyar körte (Pyrus magyarica) 3. A terv ismertetése 3.1. A Natura 2000 területre hatással lévő terv bemutatása, céljának meghatározása A településfejlesztési koncepció módosítás célja, hogy Dunabogdány külterületén Rehabilitációs Központ jöhessen létre. A tervezett központ területén jelenleg mezőgazdasági területek,s nyugati szegélyén erdőterületek húzódnak. Az érvényben lévő településrendezési eszközök a területet mezőgazdasági területek övezetekbe sorolja, az övezeti besorolás a tervezett fejlesztési elképzelést nem tudja befogadni.
3.2. A terv mérete, jelentősége, tervezett időtartama A módosítás Hatálya az érintett területre várhatóan hosszútávú. A tervezett módosítás nem idézi elő a településrendezési terv folytonos – többszöri módosítását, a tervezett fejlesztések intenzitásnövekedését. 3.3. A terv térbeli kiterjedése, az általa igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, kiterjedése, térképi ábrázolása A módosítással érintett terület elhelyezkedése a település közigazgatási területén: A módosítással érintett terület a Csódi-hegyi bányától délre helyezkedik el. A belterülettel nem határos. Területe nagyjából 24.5 ha. A módosítással érintett területen tervezett távlati fejlesztések: A
területen Rehabilitációs Központ jön létre. A Rehabilitációs Központ egy épületkomplexumban foglal helyet. Szabad területe természetközeli kialakítású és fenntartású lesz. A Rehabilitációs Központ nem kerül bekerítésre, határai természetes cserjésekkel kerülnek kijelölésre.
A módosítással érintett területek övezeti besorolásának változása: A Rehabilitációs Központ területe beépítésre nem szánt különleges terület övezetbe sorolva jöhet létre. Művelésből kivenni csak az építési tevékenységre igénybe vett területrészt kell. A 21
Ahhoz, hogy a terület természeti értékei fennmaradjanak, élőhelyei fejlődjenek, a területen lévő erdőterületek erdőként való megtartását, természetközeli cserjések és ligetek lehatárolását, és a mezőgazdasági területek gyepként való fenntartását a szabályozási előírásoknak tartalmazniuk kell. A terület élőhelyeire részletes kezelési előírások kidolgozása szükséges.
3.4. A terv kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása (felvonulási létesítmények, anyag-nyerőhelyek, a szállítás vagy egyéb személy- és gépjárműforgalom zavaró hatása stb.) A településrendezési terv módosítással a területen tényleges fejlesztések még nem indulnak el. A fejlesztések megvalósítása környezeti hatásvizsgálattal kiegészített építési engedély köteles tevékenység. Az építéssel járó zavaró hatások minimalizálása az építési engedélyezési eljárás keretében előírható. Az építési tevékenység a javasolt területi lehatárolás alapján közösségi jelentőségű élőhelyet, és fajt nem érint. 3.5. A terv megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése A beépítésre nem szánt különleges területen az építésre igénybe vehető sávon építhető épület a településrendezési terv elfogadását követően építési engedély alapján. A terület feltárásához út kiépítésére lesz szükség. 3.6. A terv hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése A Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület érintett élőhelyei, azok természeti állapota A tervezési területen a közösségi jelentőségű élőhelyek előfordulását a terület földrajzi adottságainak ismeretében (alapkőzet, tengerszintfeletti magasság, stb.), irodalmi adatokra támaszkodva, valamint terepi bejárás és vizuális észlelés útján állapítottam meg. A terület földrajzi adottságai és az irodalmi adatok alapján a 9130 szubmontán és montán bükkösök (Luzulo-Fagetum), 91M0 pannon cserestölgyesek, 9150 a Cephalanthero-Fagion középeurópai sziklai bükkösei mészkövön, 8310 nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok, 6190 pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetum pallentis), valamint a 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változata (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei és a 91H0 pannon molyhos tölgyesek közösségi jelentőségű, illetve kiemelten közösségi jelentőségű élőhelyek előfordulását ki lehetett zárni. A terepbejárás során a fennmaradó három közösségi jelentőségű élőhelytípus - 6240 szubpannon sztyeppek (H3a), 91E0 enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (J5), 91G0 pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeaval és Carpinus betulus-val (K2) – előfordulását sem tudtam kimutatni, illetve ezek maradványfoltjai olyan állapotúak , hogy már nem sorolhatók a fent nevezett kategóriákba. A terület egyes élőhelytípusainak leírásánál a megnevezésük mellett zárójelben feltüntettük az élőhelytípus ÁNÉR 2011 kódját.
22
Egyéb élőhelyek A vizsgált terület erdőfoltjai jellegtelenek, idegenhonos fajokkal, elsősorban fehér akáccal (Robinia pseudo-acacia) terheltek. Az állományok az őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők (RDb) élőhelytípusba sorolhatók. Az erdők eredeti élőhelytípusára, a gyertyános-tölgyesre csak néhány vadcseresznye (Cerasus avium) utal. Az aljnövényzet fajokban szegény, jellemző fajok az erdei ebír (Dactylis polygama), az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), a nedvesebb helyeken a salátaboglárka (Ficaria verna) és a kerek repkény (Glechoma hederacea). A vizsgált terület nagy részét a galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b) élőhelytípus borítja. A cserjések peremi területén főként kökény (Prunus spinosa) beljebb egybibés galagonya (Crataegus monogyna) az állományalkotó. Ritkább a veresgyűrűsom (Cornus sanguinea) és a sóskaborbolya (Berberis vulgaris). A cserjés egy részén öreg, száraz gyümölcsfák találhatók. A cserjések fele záródott, az állományrészben megjelentek a virágos kőris (Fraxinus ornus) egyedei. A vizsgált területet borító gyep egy több évvel ezelőtt történő beszántás után regenerálódó állapotban vannak. Jelen állapotban még a jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC) élőhelytípusba sorolható. Állományalkotó a pusztai csenkesz (Festuca rupicola). Mellette foltonként megjelenik a közönséges tarackbúza (Elymus repens) és a csomós ebír (Dactylis glomerata). A gyep színező fajokban szegény, virágai részint száraz gyepekre jellemző fajok (ezüst pimpó – Potentilla argentea, közönséges párlófű – Agrimonia eupatoria), illetve üde gyep fajok (katáng – Cichorium intybus, vadmurok - Daucus carota). Néhány kisebb foltban megtalálható a magas aranyvessző (Solidago gigantea), e faj terjedését kaszálással vissza kell szorítani. A gyepterület északi része cserjésedik, elsősorban gyepűrózsával (Rosa canina).
23
A Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület közösségi jelentőségű fajai, azok populációinak előfordulása és állapota A tervezési területen a közösségi jelentőségű fajok, illetve azok populációinak előfordulását a terület földrajzi adottságainak ismeretében (alapkőzet, tengerszintfeletti magasság, stb.), irodalmi adatokra támaszkodva, valamint terepi bejárás és vizuális észlelés útján állapítottuk meg. Közösségi jelentőségű növényfajok A Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területről 4 közösségi jelentőségű faj előfordulását jelzi a Natura 2000-es terület leírása: Szent István szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) - nyílt dolomit sziklagyepek fokozottan védett növénye. Élőhelyének ismeretében a tervezett területen előfordulása kizárható. Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) - potenciálisan előfordulhat a vizsgált területen, de az átminősítésre tervezett területen kívül. Egyedei a terepbejárás során nem kerültek elő. Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) - kiemelt közösségi jelentőségű faj. Fokozottan védett, ismert előfordulási helyei, illetve élőhelye alapján előfordulása kizárható. Magyar körte (Pyrus magyarica) - kiemelt közösségi jelentőségű faj. Fokozottan védett, elsősorban cseres-tölgyesekben, illetve azok irtásain előforduló faj. Ismert előfordulása van a Visegrád környékén, itteni előfordulásának potenciális esélye van, de a terepbejárás során egyedei nem kerültek elő. A területbejárások során előkerült a hóvirágnak (Galanthus nivális) két kisebb foltja. E védett faj populációját nem érinti a tervezett változás.
Közösségi jelentőségű állatfajok Az állatfajok jelenlétének megállapításához a terület hosszabb idejű vizsgálatára van szükség. Előfordulásuk lehetőségére elsősorban irodalmi adatokra hagyatkozunk. Ízeltlábúak: Kövi rák (Austropotamobius torrentium) – A vizsgált területen a rák élőhelyéül szolgáló állandó vízfolyás nincsen, így a faj előfordulása kizárható. Álolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides) – Dolomitgyepek faja, így a vizsgált területen való előfordulása kizárható. Eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius) – Árvalányhajas, illetve szálkaperjés erdőspusztarétek faja, így a vizsgált területen való előfordulása kizárható Magyar tarsza (Isophya costata) – A gyepfoltban előfordulása lehetséges. Jelenlétén igazolni nem tudtuk. Gyászcincér (Morimus funereus) – A faj előfordulása a vizsgált területen kizárható, mivel elsősorban idős bükk- és tölgyfákhoz kötődik.
24
Havasi cincér (Rosalia alpina) – Mivel idősebb bükk- és tölgyfákból álló állomány nincsen a vizsgált területen a faj előfordulása kizárható. Nagy hőscincér (Cerambix cerdo) – Előfordulása egyedül a nyugati szegély idős gyümölcsfáiban lehetséges. Szarvasbogár (Lucanus cervus) – Előfordulása egyedül a nyugati szegély idős gyümölcsfáiban lehetséges. Kék pattanó (Limoniscus violaceus) – Előfordulása egyedül a nyugati szegély idős gyümölcsfáiban lehetséges. Csüngőaraszoló (Phylomentra culminaria) – Árvalányhajas dolomitgyepekhez kötődik, így előfordulása kizárható. Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) – Cserjés szegélyeket kedvelő faj, potenciálisan előfordulhat a vizsgált területen, a bejárások során jelenlétét kimutatni nem tudtuk. Magyar fésüsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) – Mivel déli kitettségű tölgyesek, elsősorban tatárjuharos-tölgyesek faja, jelenlétét kizárhatjuk. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) – tápnövényét a vizsgált területről kimutatni nem tudtuk, így valószínű, hogy a lepkefaj sem fordul elő. Gerincesek: Vöröshasú unka (Bombina bombina) – A vizsgált területen állandó vízfolyás, víztest nincsen, így a faj előfordulása kizárható. Közönséges denevér (Myotis myotis) - A faj potenciálisan előfordulhat, a bejárások során jelenlétét kimutatni nem tudtuk. A terület bejárása során egyéb védett fajok előfordulását nem észleltük.
25
Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi terület A felmérés időtartama A költési időszakban 2012. április 14. és augusztus 11. között kilenc alkalommal (2012. április 14., 28., május 12., 26., június 9., 23., július 7., 21., augusztus 11.) jártam kint a területen. Ezt követően szeptemberben (szeptember 15.) és októberben (október 20.) töltöttem egy-egy terepi napot a terület felmérésével. Anyag és módszerek A felmérés során RTM rendszerű revírtérképezést és Dán rendszerű lineáris pontszámlálást végeztem. Eredmények: A Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI100002) különleges madárvédelmi terület közösségi jelentőségű, jelölő madárfajainak ismertetése: Darázsölyv (Pernis apivorus) Erdei pacsirta (Lullula arborea) Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) Fekete gólya (Ciconia nigra) Fekete harkály (Dryocopus martius) Hamvas küllő (Picus canus) Kerecsensólyom (Saker cherrug) Kis légykapó (Ficedula parva) Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) Örvös légykapó (Ficedula albicollis) Parlagi sas (Aquila heliaca) Uhu (Bubo bubo)
Közösségi jelentőségű madárfajok: Balkáni fakopács (Dendrocopos syriacus) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Fehér gólya (Ciconia ciconia) Jégmadár (Alcedo atthis) Kígyászölyv (Circaetus gallicus) Lappantyú (Caprimulgus europaeus) Tövisszúró géibcs (Lanius collurio) Vándorsólyom (Falco peregrinus)
A Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI100002) különleges madárvédelmi terület közösségi jelentőségű jelölő madárfajai előfordulásának, költésének elemzése különös tekintettel a Dunabogdányi Rehabilitációs Központ tervezett megvalósításának helyszínére Darázsölyv (Pernis apivorus) Európa és Ázsia nyugati részének elsősorban déli kitettségű, meleg tölgyeseinek lakója. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti. Hazánkban biztos állományú, rendszeres fészkelő, fokozottan védett madárfaj, áprilistól novemberig figyelhető meg. Fán, gallyfészekben költ. Előfordulása a területen:
26
Főleg a tavaszi-őszi vonulás alkalmával került szem elé. Költési időben egy megfigyelése történt, a terület fölött siklott át a Duna irányába. Költése feltételezhető a hegység magasabb, tölgyessel borított élőhelyein, például a Kalicsán. Erdei pacsirta (Lullula arborea) Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában él, rövidfüvű, galagonyával és vadrózsával ritkásan benőtt domboldalak, erdőirtások lakója, Magyarországon rendszeresen költ, állománya stabil. Március és október között figyelhető meg. Talajon fészkel. Előfordulása a területen: Április, május hónapokban 1-1 észlelés a terület legkeletibb nyúlványában, a tervezett kivitelezési területtől kb. 600 méterre. Költése, revírfoglalása itt feltételezhető. Június folyamán 2 fiatal példányt figyeltem meg itt. Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző madár. Zárt, öreg bükkösökben fordul elő, ahol korhadó, taplós fatörzsekbe vájt odúban fészkel, sokszor taplógomba alatt kialakított röpnyílással. Április-májusban költ. Fokozottan védett madár. Előfordulása a területen: A Pilisben mindössze három helyen fordul elő, költése bizonytalan. Dunabogdány környékén nem figyelhető meg, a felmérés alatt sem mutatkozott. Fekete gólya (Ciconia nigra) Magyarországon ártéri ligeterdőkben, középhegységi erdőkben kis számban, de rendszeresen költ. Fészkét általában fára rakja. Hosszútávú vonuló, hazánkban márciusoktóber hónapokban figyelhető meg. Hazánkban növekvő állományú, fokozottan védett madár. Előfordulása a területen: A felmérés időtartama alatt (2012. április 14.- 2012. október 20.) csupán két alkalommal került szem elé. Ekkor valószínűleg a Szentendrei-sziget északi felében költő egyedeket sikerült megfigyelni, mind a két alkalommal abba az irányba távoztak, illetve siklottak tovább. Fekete harkály (Dryocopus martius) Magyarországon rendszeresen költő, állandó madár, öreg erdők lakója. Középhegységi bükkösök, tölgyesek, hullámtéri erdők, alföldi idősebb erdők, nemesnyárasok vastagabb fáiba vájja ovális bejáratú odúját. Növekvő állományú, védett madár.
27
Előfordulása a területen: A beruházási területen elvétve került szem elé, viszont jellegzetes hangját a vegetációs időben többször hallatta, főleg a környező erdőkből, pl. a Kalicsáról. Hamvas küllő (Picus canus) Magyarország rendszeresen fészkelő, állandó harkályfaja. Ritkás öreg tölgyesek, ligeterdők, idősebb bükkösök széleiben álló, jellemzően korhadt vagy korhadó félben lévő fákba vájja odúját. Hazai állománya stabil, védett madárfaj. Előfordulása a területen: A fekete harkályhoz hasonlóan a beruházási területen elvétve került szem elé, viszont jellegzetes hangját a vegetációs időben, de a téli időszak terepbejárásai alkalmával is többször hallatta, főleg a környező erdőkből, pl. a Kalicsáról. Kerecsensólyom (Saker cherrug) Európában és Ázsiában honos, vonuló példányai eljutnak Afrikába is. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. Hazánkban rendszeres fészkelő. Az állomány egy része itt telel, egy része novemberben délre vonul. Fészke fán, sziklán, valamint magasfeszültségű villanyoszlopokra kihelyezett, mesterséges fészkelőládában, fészektálcán található. Magyarországon növekvő állományú, fokozottan védett madár. Előfordulása a területen: Egy esetben figyeltem meg egy valószínűleg vonuló példányt a Dunához közelebb eső (11-es út és Duna között elterülő) földek fölött. Kis légykapó (Ficedula parva) Magyarországi öreg bükkösök patakmedrei mentén, középkorú és öregebb állományú bükkösök, gyertyánosok kis számú, de rendszeres fészkelő madara. Hazánkban stabil állományú, védett faj. Előfordulása a területen: Dunabogdány környékén nincs ismert pár, a felmérés alatt sem találkoztam a madárral. Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző madár, a hegy és síkvidéki, idős lomberdők, tölgyesek, ártéri erdős helyeket kedveli. Hazai állománya stabil, védett madár.
28
Előfordulása a területen: A beruházást érintő, nyílt területen nem honos, viszont a környező ligetes erdőkben, víkend övezetben megfigyelhető, 1 pár költése ismert a területtől délre. Örvös légykapó (Ficedula albicollis) Hazánkban tölgyesek, bükkösök, elegyes erdők, parkok lakója, fák odvaiban költ. Vonuló, áprilistól októberig figyelhető meg. Állománya stabil, védett faj. Előfordulása a területen: A beruházást érintő, nyílt területen nem került távcső elé, nem honos. Jelenlétére a környező, magasabban fekvő erdős területeken lehet számítani. Parlagi sas (Aquila heliaca) Magyarországon, elsősorban hegyek, hegylábak közelében, valamint ezek lefutásánál található alföldi, jellemzően ürgés, nyulas területeken fordul elő. Hatalmas fészkét erdőkben, fasorokban fára építi. Fokozottan védett faj, örvendetes módon a hazai állománya növekvő. Állandó madár. Előfordulása a területen: A felmérés időtartama alatt (2012. április 14.- 2012. október 20.) nem került szem elé. Uhu (Bubo bubo) Európától Ázsiáig, Japánig előforduló madárfaj, számos alfajjal. Kerüli az emberi településeket, a nehezen megközelíthető sziklás, szakadékokkal szabdalt területeket kedveli, amelyet elszórt fák borítanak. Hazánkban középhegység-peremi kőbányákban, sziklapárkányon, kőtömbök fedezékében, odúban, talajon, az általa kapart mélyedésben rakja le 1-3 tojását. Előfordulása a területen: A beruházással érintett, nyílt területen nem fordul elő, viszont tradicionális fészkelőhelye van a dunabogdányi Csódi-hegy felhagyott bányaudvaraiban. Korábbi évek tapasztalat, hogy bemerészkedik, fészkeléssel kísérletezik a még működő bányaudvarban is, tehát vélhetően az ilyen irányú aktivitás nem zavarja. Sokkal érzékenyebb a célzott zavarásra, fészek, fióka keresésre. Köpetvizsgálatok alapján a közeli szarvasmarha telepre jár táplálkozni, ahol megfelelő mennyiségben van jelen a számára ideális méretű házi patkány. A Csódi-hegyen 1 pár költése ismert.
29
A Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI100002) különleges madárvédelmi terület közösségi jelentőségű madárfajai előfordulásának, költésének elemzése különös tekintettel a Dunabogdányi Rehabilitációs Központ tervezett megvalósításának helyszínére Balkáni fakopács (Dendrocopos syriacus) Magyarországon rendszeres fészkelő, bizonyos kertvárosi övezetben, akár városokon belül parkokban, gyümölcsösökben, út menti erdőszegélyeken él, a nagyobb erdőségeket és Hazai állománya stabil, védett faj.
élőhelyeken, felhagyott gyümölcsösökben, is gyakorinak számít. Kultúrterületeken, fasorokban Kultúrterületekkel határos a fátlan területeket kerüli. Állandó madár.
Előfordulása a területen: A területtel déli irányból határos parcellákon valamint a főút felé lehet egyedeivel találkozni, a kivitelezés tervezett területén, tekintettel annak fátlan voltára nem fordul elő. Az említett területen 1 pár költ. Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Magyarország egyik leggyakoribb költő ragadozó madár faja. Hazánkban rendszeres fészkelő, márciustól októberig figyelhető meg, olykor át is telelhet.. Nádasokban nádszálakból, gyékényből építi fészkét. Állománya stabil, védett madár. Előfordulása a területen: A tavaszi-őszi időszakban volt megfigyelhető néhány alkalommal. A területen nem költ, azt még táplálkozó területnek sem használja. Fehér gólya (Ciconia ciconia) Magyarországon elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken sokfelé előfordul. Előszeretettel fordul elő emberi települések, tanyák, állattartó telepek közvetlen környékén, ahol nagyméretű fészkét tradicionálisan fára, kéményre, viszont napjainkban egyre inkább villanyoszlopra rakja. Hosszú távú vonuló, a telet Dél-Afrikában tölti, nálunk március és október között figyelhető meg. Vizes élőhelyeken, nedves réteken, tarlókon, mezőgazdasági területeken keresi táplálékát. Hazai állománya stabil, a faj fokozottan védett. Előfordulása a területen: Dunabogdányban a fűút mellett hagyományosan fészkel egy pár, akik a környező mezőgazdasági területekre, Duna mellékére, esetenként a Szentendrei-sziget még megmaradt természetes, vizes élőhelyeire, árterületekre járnak ki táplálkozni. A beruházási területen elvétve lehetett velük találkozni.
30
Jégmadár (Alcedo atthis) Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján, valamint állóvizek mentén fordul elő. Fészkelő üregét meredek partfalakba vájja. Hazánkban állandó madár. Magyarországi állománya stabil, védett madárfaj. Előfordulása a területen: Vízfolyás, valamint állóvíz híján nem került a területen szem elé. Kígyászölyv (Circaetus gallicus) Magyarországon márciustól októberig fordul elő. Középhegységeink déli kitettségű tölgyeseiben, ritkás erdőkben és nyílt vadászterületein találkozhatunk vele. A nyílt, napos, facsoportokkal és bozótosokkal ritkán benőtt vidéket kedveli. Fán, gallyfészekben költ. Hazai állománya csökkenő, fokozottan védett madár. Előfordulása a területen: Mivel vegetációs időszakban is sikerült megfigyelni a fajt, feltételezhető költése a területtől nyugatra eső erdőtömbben. A terület fölött a fészkelési időszakban 2 alkalommal húzott át a Duna, illetve az abban az irányban lévő mezőgazdasági földek irányába. Fészkelési időn kívül, kora ősszel, egy alkalommal sikerült megfigyelni, ekkor a Csódi-hegy fölött termikelt. Lappantyú (Caprimulgus europaeus) Az északi részek kivételével szinte egész Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. Költőmadár a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti (transz-szaharai vonuló). Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, ritkásabb elsősorban nyaras erdők, parkok, ligetek, öreg gyümölcsösök, szőlősök, erdőssztyeppek rendszeres fészkelője. A talajon költ. Védett faj, a hazai állománya stabil. Előfordulása a területen: Sem a felmérési időben nappal, sem az egyszeri, késő esti monitoring alkalommal nem sikerült észlelni. Tövisszúró géibcs (Lanius collurio) Szinte Eurázsia egész területén megtalálható. Jellemző élőhelyei a domboldalak galagonyásai, gyümölcsösök, árokszéli bokrok. Hazánkban a Dunántúlon a középhegységek zárt erdeinek kivételével és az Alföld megfelelő élőhelyein mindenütt megtalálható. Jellegzetes magyarországi élőhelyei a domboldalak galagonyásai, folyóárterek szegélyei, mezsgyék, bokorcsoportok, faluszéli kertek, ahol áprilistól októberig megfigyelhető, rendszeres fészkelő. Fészkét bokrokra rakja. Hazai állománya stabil, védett madár.
31
Előfordulása a területen: A területtel délről határos cserjésben, valamint a parcellás víkend övezetben 1 pár van jelen. A nyílt területet táplálkozó területnek, a villanyoszlopokat, de a magasabban lévő ágakat is vártapontnak használják. Vándorsólyom (Falco peregrinus) A vándorsólyom kozmopolita faj, amely megtalálható Európában, Ázsiában, Észak- és DélAmerikában, Afrikában és Ausztráliában Nagy elterjedési területe miatt számos alfaja alakult ki. Magyarországon ritka fészkelő, természetes viszonyok között sziklán költ, napjainkban nagyvárosok házain is megtalálható. Fokozottan védett madár, hazai állománya növekvő. A hazánkban megfigyelhető vándorsólymok nagy része, zsákmányszerzéskor előnyben részesíti a szinte mindenhol fellelhető házi galambot, nem ritkán az erdőkből is bejárnak a városokba vadászni. Előfordulása a területen: Egy alkalommal sikerült megfigyelni vélhetően valamelyik pilisi pár egyik egyedét.
3.7. A terv társadalmi, gazdasági következményeinek leírása A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ megvalósulását az önkormányzat támogatja. A fejlesztéstől a lakosság életkörülményeinek javulását várja (foglalkoztatás növekedése esetleg speciális gyógyászati ellátásokhoz való hozzájutás). A fejlesztés várhatóan gazdasági hasznos is jelent a településnek (iparűzési adó bevételként). 4. A terv kedvezőtlen hatásai 4.1. A várható természeti állapotváltozás leírása a terv megvalósulását követően vagy annak következtében A területen természeti állapotváltozás a fejlesztések megvalósulása miatt nagy mértékben az építéssel igénybe vett területeken lesz (romlás), az építés által nem érintett területeken javulás várható. Az épületek elhelyezésére kijelölt területen Natura 2000 jelölőfaj, vagy élőhely nem található. A tervezett fejlesztések a meglévőnél nagyobb emberi jelenlétet okoznak, de a rehabilitációs központ csendes funkció, mely nyugodt, természeti környezetet igényel. A működtetése nem generál nagy forgalmat (a betegeket a tervek szerint busszal szállítják a Központba, ahonnan többheti tartózkodást követően távoznak. 4.2. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása Az átsorolásra javasolt területrészek a kiemelt természetmegőrzési Natura 2000-es területek határa közelében helyezkednek el. Az építéssel érintett területeket még pár éve szántották, közösségi jelentőségi fajok előfordulását területükön kimutatni nem tudtuk. 32
Az érintett részen közösségi jelentőségű élőhelyek alig található, állománya csak részben természet-közeli állapotú, degradált annyira, hogy már nem közösségi jelentőségű élőhelytípusba tartozik (RDb). A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyeket, illetve a kijelölésre szolgáló fajok populációit kedvezőtlen hatás a területátsorolás után várhatóan nem éri. Az erdőterületek kiterjedése nem csökken, az építési tevékenység erdőterületet nem kell, hogy érintsen. 4.3. A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke A Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület érintett élőhelyei A vizsgált területrészek a Natura 2000-es terület határa közelében helyezkednek el. A hasznosításra tervezett területen közösségi jelentőségi fajok és élőhelyek előfordulását kimutatni nem tudtunk. A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyeket, illetve a kijelölésre szolgáló fajok populációit így kedvezőtlen hatás nem éri. A beépítésre szánt területet úgy kell meghatározni, hogy az erdőterületek és cserjések kiterjedése ne csökkenjen. Az erdők állományában az akác terjedésének visszaszorítása, az akác állomány csökkentése mellett javasoljuk az eredeti élőhely fafajainak visszatelepítését. A galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b) élőhelytípusban a terület állatvilága szempontjából fontos régi gyümölcsfák megőrzése javasolt, mint lábonálló holt fák. Szintén ez okból fontos a kisebb gyepfoltokkal mozaikoló, még nem záródott cserjés részek megtartása mesterséges cserjeirtással. A záródó, virágos kőrises cserjés foltok az erdősülés felé való szukcesszió első lépései, javasoljuk e foltok erdő felé történő fejlődésének nyomonkövetését, esetleg beavatkozással való segítését. A gyepterületeken a teljes mértékű cserjésedést meg kell akadályozni, de a cserjés foltok, gyep-cserje mozaik kialakítása a terület állatvilágának szempontjából előnyös.
A Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI100002) különleges madárvédelmi terület közösségi jelentőségű jelölő madárfajai előfordulásának, költésének elemzése különös tekintettel a Dunabogdányi Rehabilitációs Központ tervezett megvalósításának helyszínére. Darázsölyv (Pernis apivorus) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: A területen még táplálkozni sem láttam, a Központ nem fogja zavarni a néhány száz méterre, talán egy kilométerre költő madarakat. Erdei pacsirta (Lullula arborea) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Revírfoglalása, költése 2012-ban a kivitelezési területtől távol valósult meg. A kivitelezés vélhetően nem fogja negatívan befolyásolni a fajt.
33
Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Nincs a fajra hatással. Fekete gólya (Ciconia nigra) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Ritka vendég a területen, illetve fölötte, táplálkozó területe inkább a Dunához közelebb eső mezőgazdasági földek, vízparti területek, valamint a Szentendrei-szigeten lévő élőhelyek. A beruházás nincs hatással a fajra, illetve a faj egyedeire. Fekete harkály (Dryocopus martius) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: A madár speciális élőhely igénye miatt a beruházás nincs hatással a fajra. Hamvas küllő (Picus canus) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: A madár speciális élőhely igénye miatt a beruházás nincs hatással erre a madárfajra. Kerecsensólyom (Saker cherrug) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Az egyetlen említett esetet leszámítva nem került szem elé kerecsensólyom a környező területeken sem, tehát a faj speciális élőhely igénye miatt a beruházás semmilyen hatással nincs rá. Kis légykapó (Ficedula parva) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Nincs a fajra hatással. Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: A tervezett beruházási terület nagy része nyílt élőhely, ami a harkályoknak nem megfelelő. A környéken 1 pár költése volt ismert, viszont ismerve a madár élőhely igényét, toleranciáját,
34
rugalmasságát (sok esetben házak kertjeiben, akár 1-2 méter magasan is költ), kijelenthető, hogy a beruházás nem fogja ezt a madarat zavarni. Örvös légykapó (Ficedula albicollis) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: A tervezett beruházási terület nagy része nyílt élőhely, ami a harkályokhoz hasonlóan ennek az erdőlakó madárnak sem megfelelő élőhely. A felmérési időszakban nem figyeltem meg, mivel a beruházás a szegélyek faállományát nem érinti, nem lesz a fajra zavaró hatással. Parlagi sas (Aquila heliaca) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Nincs a fajra hatással. Uhu (Bubo bubo) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: A beruházási terület, ha a legközelebbi, délkelet felé néző bányaudvart vesszük alapul kb. 600 méterre található, ugyanakkor a pár a korábbi években a hegy kelet-északkelet felé eső, a szarvasmarha telep irányába nyíló felhagyott udvarban tartózkodott, költött. Kiindulva abból, hogy a korábbi években költéssel próbálkozott a működő bányaudvarban is, véleményem szerint a költőhelytől több mint fél kilométerre lévő beruházás nem lesz negatív hatással az uhu dunabogdányi állományára.
A Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI100002) különleges madárvédelmi terület közösségi jelentőségű madárfajai előfordulásának, költésének elemzése különös tekintettel a Dunabogdányi Rehabilitációs Központ tervezett megvalósításának helyszínére Balkáni fakopács (Dendrocopos syriacus) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: A beruházást érintő, nyílt területen nem honos, viszont a környező víkend övezetben, valamint a főút felé 1 pár költése ismert, a beruházás várhatóan nem lesz negatív hatással a fajra. Barna rétihéja (Circus aeruginosus) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Nincs hatással a fajra.
35
Fehér gólya (Ciconia ciconia) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Mivel a tervezési terület táplálkozó területként sem alkalmas a gólyáknak, illetve a közelben sokkal jobb táplálkozó területeket talál, a Rehabilitációs Központ nem lesz negatív hatással a fajra. Jégmadár (Alcedo atthis) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: A beruházás nincs hatással a fajra. Kígyászölyv (Circaetus gallicus) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Tekintettel arra, hogy kígyászölyvet csak a terület fölött észleltem, nem valószínű, hogy a Rehabilitációs Központ megépítése károsan befolyásolná a fajt. Lappantyú (Caprimulgus europaeus) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: A beruházás nincs hatással a fajra. Tövisszúró géibcs (Lanius collurio) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Amennyiben a tervezett beruházás kivitelezési területe csak a tervekben szereplő területre koncentrálódik, valamint a cserjés élőhely és a táplálkozásra használt nyílt, füves terület megmarad, a Központ nem lesz jelentős hatással a fajra. Amennyiben az üzemeltető vállalja, hogy a terület nyílt, füves voltát megtartja, esetleg néhány példány legelő állatot, elsősorban birkát tart, amelyek folyamatos legelésükkel biztosítják a terület hosszabb távú fenntartását, kezelését, a beruházás akár még pozitív is lehet a tövisszúró gébics, de számos más, füves területeket kedvelő madár számára (hantmadár, cigány csuk). Vándorsólyom (Falco peregrinus) A Dunabogdányi Rehabilitációs Központ hatása a fajra: Tekintettel arra, hogy a környező területeken sem fészkel, valamint hogy táplálékszerzéskor elsősorban repülő madarakat zsákmányol, a tervezett beruházás nem lesz hatással a fajra.
36
Összességében megállapítható, hogy a Natura 2000 területen megtalálható élőhelyek és jelölőfajok természetvédelmi helyzetében a tervezett fejlesztés nem feltétlen okoz kedvezőtlen változást. 5. Alternatív (egyéb ésszerű) megoldások 5.1. A tervező által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) A módosítással érintett területen az alábbi alternatív megoldásokat vizsgáltuk: 1. A teljes terület beépítésre szánt különleges területbe sorolása (ez volt az eredeti tulajdonosi szándék). Az alternatíva elvetésére a magasabb szintű jogszabályok és a Natura 2000 védettség elegendő indokot adtak. 2. A Rehabilitációs Központ beépítésre nem szánt területként történő szabályozása, az építésre használatba vehető területek, az erdőterületként és gyepterületként fenntartandó területek lehatárolásával. Az alternatíva részletes kidolgozása lehetővé teszi a táji, természeti értékek védelmének és a terület használatának összehangolását. Ezen belül vizsgálatuk, hogy megvalósítható-e a fejlesztés az építéssel igénybe vehető terület olyan lehatárolásával ami a kiemelt természetmegőrzési területet nem érinti és alacsonyabb magassági szinten helyezkedik el (0120/1 hrsz), az alternatíva elvetése beruházói döntés eredménye. A Rehabilitációs Központ akkor válhat vonzó célponttá, működése úgy biztosítható gazdaságosan, a betegek épületen belül tartása és a zavartalan természeti környezet fenntartása úgy biztosítható, ha az épület a tájra való kilátással rendelkezik.
5.2. A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása Az alternatív megoldások közül az első kettő megvalósulását kizáró okok az alternatív megoldás leírásánál szerepelnek. 6. A megvalósítás indokai 6.1. A terv megvalósítása szükségszerűségének ismertetése A Rehabilitációs Központ területe beépítésre nem szánt különleges terület övezetbe sorolva jöhet létre, az engedélyezéshez a településrendezési eszközök módosítása szükséges.
37
6.2. A terv megvalósításának szükségszerűségét a következő indokok valamelyike támasztja alá (a kívánt rész megjelölendő) X társadalmi vagy gazdasági természetű kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt nem veszélyeztet) □ emberi egészség vagy élet védelme □ a közbiztonság fenntartása, megőrzése vagy helyreállítása □ a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése □ a fenti kategóriákba nem sorolható, egyéb kiemelt fontosságú közérdek (amennyiben az kiemelt jelentőségű élőhelytípust vagy fajt veszélyeztet) 7. A kedvezőtlen hatások mérséklése A tervezett, illetve javasolt, a terv révén bekövetkező kedvezőtlen hatások enyhítését, csökkentését, mérséklését szolgáló intézkedések A kedvezőtlen hatások mérséklése, enyhítése és csökkentése a fejlesztés építési feltételeinek előírása során dolgozandó ki. 8. Kiegyenlítő (kompenzációs) intézkedések A különleges természetmegőrzési területet az építéssel igénybe vehető terület érinti, ezáltal a potenciális élőhelyek területe itt csökken, de a Rehabilitációs Központ területén lévő szabad területek élőhelyfejlesztésével a csökkenés kompenzálható.
Irodalom: www.herpterkep.mme.hu Borhidi A, Sánta A. szerk. (1999.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. szerk. (2011.): Magyarország élőhelyei – Vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót Haraszty L. szerk. (1984.): Magyarország fészkelő madarai. Natura Kiadó, Budapest
38
