DOKUMENTÁCIÓ ÉPÍTÉSI MUNKÁKHOZ

Paks Város Önkormányzata

Tel: +36-75/500-526

7030 Paks, Dózsa Gy. u. 55-61.

Fax: +36-75/519-082

Magyarország

E-mail: [email protected]

DOKUMENTÁCIÓ ÉPÍTÉSI MUNKÁKHOZ

Vállalkozási szerződés a KEOP-1.2.0/09-11-2011-0013 azonosító számú projekt megvalósítási szakaszában a paksi szennyvíztisztító telep bővítésének és fejlesztésének kivitelezési munkáira, valamint a szennyvíztisztító telep felújítása, korszerűsítése kiviteli terveinek elkészítésére /A FIDIC PIROS KÖNYVES SZERZŐDÉSES FELTÉTELEK SZERINT/

Projekt megnevezése, száma: A paksi szennyvíztisztító telep bővítése és fejlesztése KEOP-1.2.0/09-11-2011-0013 EU-KA finanszírozás

3. KÖTET MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

Ajánlatkérő: PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (7030 Paks, Dózsa Gy. u. 55-61.)

2013. április

A paksi szennyvíztisztító telep bővítésének és fejlesztésének kivitelezési munkái, valamint a szennyvíztisztító telep felújítása, korszerűsítése kiviteli terveinek elkészítése DOKUMENTÁCIÓ 3. KÖTET – MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

TARTALOMJEGYZÉK 3/1. kötet Általános Megrendelői követelmények 3/2. kötet Műszaki követelmények

2/2. oldal


Tel: +36-75/500-526


Fax: +36-75/519-082

Magyarország




Projekt megnevezése, száma: A paksi szennyvíztisztító telep bővítése és fejlesztése KEOP-1.2.0/09-11-2011-0013

EU-KA finanszírozás

3/1. KÖTET ÁLTALÁNOS MEGRENDELŐI KÖVETELMÉNYEK Ajánlatkérő: PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (7030 Paks, Dózsa Gy. u. 55-61.)

2013. április

A paksi szennyvíztisztító telep bővítésének és fejlesztésének kivitelezési munkái, valamint a szennyvíztisztító telep felújítása, korszerűsítése kiviteli terveinek elkészítése DOKUMENTÁCIÓ 3/1. KÖTET – ÁLTALÁNOS MEGRENDELŐI KÖVETELMÉNYEK

A 3. kötet felépítése A Műszaki előírások az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 3. rész illetve az 1. sz. melléklet szerint kerültek megfogalmazásra A Vállalkozó műszaki feladatait és kötelezettségeit leíró Műszaki előírások két fő részből állnak, úm: 3/1. kötet Általános Megrendelői követelmények 3/2. kötet Műszaki követelmények

2/83. oldal


Tartalomjegyzék 1. A MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVI ALAPJAI .......................................4 1.1 A projekt célja ...........................................................................................................................4 2. ALAPADATOK ÉS OKIRATOK .............................................................................................................6 2.1 Szennyvíztelep bővítés és fejlesztés rövid ismertetése ............................................................6 2.2.A projekt alapdokumentációi....................................................................................................6 3. MEGRENDELŐ ELŐÍRÁSAI A TERVEZÉSI FELADATOKRA VONATKOZÓAN ........................................8 3.1. Elvárások a dokumentációkkal szemben: ................................................................................8 3.1. Kiviteli tervek ........................................................................................................................8 3.2. Megvalósulási dokumentáció .............................................................................................11 3.3. Próbaüzemi zárójelentés ....................................................................................................12 3.4. Végleges kezelési és karbantartási utasítás........................................................................13 3.5. A Létesítmény élettartama ....................................................................................................13 4. A VÁLLALKOZÓ SZEMÉLYZETE ........................................................................................................14 4.1. Vállalkozó kulcsszemélyzete ..................................................................................................14 4.2. A Vállalkozó irodája ................................................................................................................14 5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS .....................................................................................................................15 5.1. Minőségbiztosítási dokumentáció .........................................................................................15 5.2. Környezetvédelem .................................................................................................................15 6. MUNKA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM .....................................................................................................16 6.1 Munkavédelmi oktatás ...........................................................................................................17 6.2. Oltások ...................................................................................................................................17 6.3. Tűzvédelem ............................................................................................................................17 7. TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK ...................................................................................................................17 8. ÍRÁSOS JELENTÉSEK .......................................................................................................................17 9. KIVITELEZÉS ....................................................................................................................................19 9.1. Munkaterület átadás-átvétel .................................................................................................19 9.2. Építési napló ...........................................................................................................................20 9.3. Kitűzés ....................................................................................................................................20 9.4. Közművezetékek feltárása .....................................................................................................20 9.5. Bontások ................................................................................................................................21 10. KÉPZÉS, BETANÍTÁS......................................................................................................................21 11. ÜZEMPRÓBÁK, MŰSZAKI ÁTADÁS, PRÓBAÜZEM ........................................................................21 11.1. Üzembehelyezést megelőző próbák ....................................................................................22 11.2. Nyomáspróba....................................................................................................................22 11.3. Csatornák vízzárósági vizsgálata .......................................................................................23 11.4. Gépészeti berendezések vizsgálatának főbb elemei ........................................................23 11.5. Elektromos berendezések vizsgálatának főbb elemei......................................................23 12. MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL .........................................................................................................23 12.1. Műszaki átadás-átvételi eljárás............................................................................................23 12.2. Próbaüzem ...........................................................................................................................24 1. sz. melléklet Fontosabb jogszabályok – törvények, rendeletek................................................26 2. sz. melléklet SZABVÁNYJEGYZÉK ...............................................................................................28 3. sz. melléklet Építési/létesítési engedélyek ................................................................................34 4. sz. melléklet Üzemeltetési engedély módosításai ....................................................................71 3/83. oldal


1. A MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVI ALAPJAI A Megrendelő (Általános és Műszaki) követelményeinek célja meghatározni a projekt tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos Megrendelői elvárásokat. Ajánlatkérő által jelen dokumentációban minden magadott adat és információ tájékoztató jellegű, azok pontosságáért felelősséget nem vállal. Vállalkozónak a projekt megvalósításához (tervezés + kivitelezés) szükséges valamennyi adat és információ ellenőrzése kötelessége, ennek elmaradásából vagy nem kellő körültekintéssel végzett ellenőrzéséből eredően Ajánlatkérővel szemben semmilyen igény nem érvényesíthető.

1.1 A projekt célja A tárgyi szerződés Paks városában jelenleg üzemelő szennyvíztelep bővítésének és korszerűsítésének megvalósítására irányul, amely „A megbízó által megtervezett magas- és mélyépítési munkák szerződéses feltételei Általános feltételek, FIDIC Red book, First Edition: 1999 ISBN 2-88432-022-9 magyar nyelvű fordítása / Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége, Budapest, 2005 második kiadás / ” általános feltételei szerint valósul meg. Általános követelmény, hogy a Vállalkozó által kiviteli tervek formájában megtervezésre kerülő Létesítmény műszaki specifikációját az alábbi sorrend szerint alkalmazandó műszaki előírásokra való hivatkozással kell meghatározni. .. az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok .. európai műszaki engedély, vagy közös műszaki előírások .. egyéb nemzetközi szabványok .. európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlások .. egyéb nemzeti szabványok .. nemzeti műszaki engedélyek és nemzeti műszaki előírások. Mindazon műszaki és minőségi jellemzők esetén, ahol az alkalmazott anyagokkal, gépekkel és berendezésekkel szemben támasztott követelményeket már jelen közbeszerzési műszaki leírás is meghatározta, a Megrendelő műszaki előírásainak minden ilyen hivatkozását a „vagy azzal egyenértékű” kiegészítéssel együtt kell értelmezni és elfogadni az ajánlattételi szakaszban. Az ajánlattételi szakaszban a Vállalkozó tehát egy adott megrendelői műszaki és minőségi követelmény biztosítására a tender tervben meghatározottal funkcionalitásában, kapacitásában legalább megegyező vagy annál jobb, de eltérő anyagot, gyártmányt is választhat, alkalmazhat, de a hivatkozottal való egyenértékűségét minden ilyen esetben neki magának kell bizonyítani az ajánlati dokumentációba (ajánlatba) történő becsatolással, melyet a Megrendelő/Mérnök hagy jóvá. Amennyiben az egyenértékűséget az ajánlattevő nem tudja igazolnia, akkor az ajánlat érvénytelen. Ha ajánlattevő az ajánlattétel során eltér a dokumentációban szereplő anyagok, szerkezetek, berendezések gyártmányától, típusától, úgy az ajánlattevőnek az ajánlati dokumentációba (ajánlatba) a dokumentációban kiadott nyilatkozat minta kitöltésével nyilatkoznia kell az eltérésről, illetve az általa alkalmazott anyagok, szerkezetek, berendezések jellemző tulajdonságait, paramétereit (pl.: méret, teljesítmény, fogyasztás, stb.) bemutató dokumentumokat (forgalomba hozatali engedélyek, magyar nyelvű termékleírások,) is be kell nyújtani, az egyenértékűséget az ajánlattevőnek kell bizonyítania, melyet a Megrendelő/Mérnök hagy jóvá.

4/83. oldal


Ha az ajánlattevő az ajánlatadás során ezen gyártmányoktól, típusoktól nem tér el akkor erről kell nyilatkoznia. A megvalósítás (kivitelezés) szakaszában csak előre nem látható esetekben (pl: nem gyártják már a kiírt anyagot, gépet, berendezést; stb.) van lehetőség egyenértékű anyagok, gépek, berendezések megajánlására. A benyújtandó ajánlat tartalmi követelménye: Az Ajánlat minden elemének tartalmában és formájában meg kell felelnie az Eljárást megindító felhívásban rögzítetteknek, valamint az Általános Megrendelői és Műszaki követelményeknek.

5/83. oldal


2. ALAPADATOK ÉS OKIRATOK A projekt tervezési alapadatai és alapdokumentációi a Dokumentáció 5. kötetében rendelkezésre bocsájtott VIZITERV ALBA Kft. által (Tervszám: 132) a pályázat előkészítésének 1. fordulójában készített „PAKSI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP BŐVÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE KEOP-1.2.0/1F-2008-023„ megnevezésű tendertervben - valamint szintén a VIZITERV ALBA Kft. által készített vízjogi létesítési engedélyezési tervben, komposztáló és gépház valamint a kiszolgáló épület építési engedélyezési tervében és a létesítési/ építési engedélyekben - vannak részletesen kidolgozva, meghatározva. A projekt alapdokumentációjaihoz tartozik a Támogatási Szerződés és annak mellékletei is Az alapdokumentációk megtekinthetők az ajánlatkérő www.paks.hu/szennyviztelep/kozbeszerzes/ internetes oldalán. A Dokumentáció, így a jelen kötet is a KEOP-1.2.0/09-11-2011-0013 azonosító számú projekt megvalósítási szakaszához kapcsolódik.

2.1 Szennyvíztelep bővítés és fejlesztés rövid ismertetése Paks város szennyvíztisztító telepe a várostól dél-délnyugati irányban a Duna jobb partján a 024 és 023/27 hrsz-ú területen fekszik. A telep jelenleg 5400 m3/d + 100 m3/d TFH hidraulikai kapacitású. mechanikai tisztítósor (gépi rács és homokfogó) biológiai tisztítósor (3 párhuzamos + 1 kombinált műtárgy), iszapkezelés (ülepítés, víztelenítés és iszapszikkasztás) történik. A technológia elavult a kisebb hidraulikai terhelés mellet sem teljesíti a tisztított vízre előírt paramétereket. A projekt megvalósítása során a meglévő elavult tisztítási technológia teljes egészében felhagyásra kerül. Az új technológia 3 párhuzamos tisztítási sorral működő tömbösített műtárgyban kerül megvalósításra. A II. ütemben készült meglévő biológiai sor átalakítása során kiegyenlítő-puffer medence készül. A kiszolgáló épület részbeni átalakítás és felújítás után eredeti funkciójában üzemel tovább. A telep területén belül meg kell valósítani a víztelenített iszap komposztálására szolgáló létesítményeket. A telep belső közmű vezetékei részben felhasználásra kerülnek a szükséges átépítésekkel és bővítésekkel. A fejlesztés a telep jelenlegi kerítés határain belül megvalósítható, területbővítésre nincsen szükség. Ajánlattevő feladata a projekt megvalósításához szükséges kiviteli terveinek elkészítése, a terv készítés időszakában a tervező koordinációkon való jelenlétének biztosítása, a projekt teljes körű megvalósítása, a megvalósítás során a szükséges tervezői művezetés biztosítása, a vízjogi létesítési engedélyben előírt 6 hónapos próbaüzem szakmai irányítása. A projekt megvalósítása során biztosítani kell a telep egyidejű zavartalan működését. A kiszolgáló épület felújítási munkáinak ütemezése során figyelembe kell venni, hogy az épületben lévő labor üzemelését is fenn kell tartani.

2.2.A projekt alapdokumentációi A tervezést megelőzően a Vállalkozónak meg kell ismernie és a tervezés során figyelembe kell vennie a Megrendelő számára kötelezettséget jelentő dokumentumokat, amelyeket a Projekt elfogadott alapdokumentációinak kell tekintetni.

6/83. oldal


Engedély fajtája Vízjogi létesítési engedély ügyiratszám: 29484/2009, iktatószám: 32419/10 29484/2009 ügyszámú és 32419/10 iktatószámú vízjogi létesítési engedély módosítása Ügyszám: 6940/2012, iktatószám: 49860/2012 Építési engedély iktatószám: 550-5/2010 fedett-nyitott komposzttároló és gépház fedett-nyitott komposzttároló és gépház építésére vonatkozó 550-5/2010 számú építési engedély meghosszabbítása iktatószám: 1737-2/2012 Komposzttároló és gépház építést engedélyező határozat (Engedély) hatályának meghosszabbítása Iratazonosító: IR-000049511/2013 Iktatószám: TO-04D/40/135-12/2013

Jogerőre emelkedésről szóló levél Iratazonosító: IR-000094046/2013

engedélyező hatóság

érvényességi idő

Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

2012. április 28.

Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Helyes KÜJ szám: 102821019 Helyes KSH szám: 15733500-8411-321-17 a 6940/2012 ügyszámú és 69721/2012 iktatószámú Határozat alapján)

2014. április 28.

Dunaföldvár Város Jegyzője, mint I. fokú Építésügyi hatóság

2012. április 02.

Dunaföldvár Város Jegyzője, mint I. fokú Építésügyi hatóság

2013. április 02.

Tolna Megyei Kormányhivatal SZEKSZÁRDI JÁRÁSI HIVATAL

2014. április 02.

JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA

Iktatószám: TO-04D/40/135-13/2013

Építési engedély Ügyiratszám: 1038-1/2010 kiszolgáló épület átalakítási munkáira Kiszolgáló épület átalakítására vonatkozó 1038-1/2010 számú építési engedély meghosszabbítása Ügyiratszám: 1195-10/2012 Szennyvíztisztító telep kiszolgáló épület átalakítását engedélyező határozat (Engedély) hatályának meghosszabbítása Iratazonosító: IR-000081578/2013

Simontornya Város Jegyzője, mint I. fokú Építésügyi hatóság

2012. február 19.

Simontornya Város Jegyzője, mint I. fokú Építésügyi hatóság

2013. február 19.

Tolna Megyei Kormányhivatal SZEKSZÁRDI JÁRÁSI HIVATAL

2014. február 19.

JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA

Iktatószám: TO-04D/40/113-15/2013

A fent felsorolt engedélyek és annak meghosszabbításai, módosítása jelen kötet 3. számú mellékletében találhatók.

7/83. oldal


3. MEGRENDELŐ ELŐÍRÁSAI A TERVEZÉSI FELADATOKRA VONATKOZÓAN A Vállalkozó feladatai általánosságban: A Vállalkozó feladata az előzmények, okiratok, dokumentumok és a Létesítmény jelenlegi állapotából kiindulva az összes szükséges tervezési, vizsgálati, kivitelezési munkák és próbák határidőben és I. o. minőségben történő elvégzése, amelynek eredményeképpen a projekt és a szerződés céljai teljesülnek. A Vállalkozó kötelessége minden olyan dokumentum, terv elkészítése, engedély beszerzése és átadása a Megrendelőnek, amely a Létesítmények megépítéséhez, használatbavételéhez, rendeltetésszerű üzemeltetéséhez, biztonságos működtetéséhez szükséges. A jelen követelményekben megadott és az átadott engedélyekben és hozzá tartozó tervekben szereplő minden méretet, méretezési, magassági és egyéb adatot a kiviteli tervek készítése során Vállalkozónak ellenőrizni, szükség esetén helyszíni méréssel pontosítani kell, valamint a kiviteli tervekhez szükséges minden további adatot saját költségére kell beszerezni. Az alábbi tervezési munkák elvégzése és tervdokumentációk – a vonatkozó jogszabályok és a Magyar Mérnöki Kamara előírásai, valamint a szakmai szokások szerinti, Mérnök/Megrendelő(üzemeltető) általi jóváhagyás utáni – elkészítése kiemelt követelmény: - Tervezéshez, építéshez szükséges kiegészítő vizsgálatok és mérések (kiegészítő geodéziai mérések, kiegészítő geotechnikai vizsgálatok) - Az próbaüzem megkezdéséhez szükséges szennyvíz átkormányzásra, valamint az új kiegyenlítő medence üzembe állítására vonatkozó átállási terv - Teljesörű kiviteli tervdokumentáció - A munkavégzéshez szükséges egyéb tervek (pl. technológiai utasítások, organizációs, dúcolási, víztelenítési, munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonsági és egészségvédelmi, stb. tervek) - A próbaüzemi terv és ideiglenes kezelési karbantartási utasítás - Megvalósulási dokumentáció - Az üzembehelyezéshez, használatba vételhez szükséges engedélyezési dokumentációkhoz adatszolgáltatás (megvalósulási terv, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek lsd. 3.2 pont) - Próbaüzemi zárójelentés és Végleges Kezelési és karbantartási utasítás

3.1. Elvárások a dokumentációkkal szemben: 3.1. Kiviteli tervek A kiviteli tervdokumentációt az alábbi kötetjegyzék szerint kell elkészíteni a vonatkozó jogszabályok, illetve a Magyar Mérnöki Kamara előírásai szerint, a Mérnökkel, illetve a Megrendelővel való jóváhagyás mellett: Szennyvíztelep bővítés általános tervek átnézeti és elrendezési helyszínrajz műszerezett technológiai folyamatábra próbaüzemi terv ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás Az általános tervnek tartalmaznia kell a szennyvíztisztító telep összes a projekt keretében megvalósítandó létesítményére vonatkozóan a felsorolt munkarészeket. műtárgyak és gépház építési tervei műszaki leírás

8/83. oldal


kitűzési helyszínrajz alapozási tervek építési tervek (alaprajzok, metszetek, homlokzatok) meglévő műtárgy átalakítási terv mérnök által szükségesnek tartott részlettervek , csomóponti tervek (azon tervrészletekre, melyek szakszerű kivitelezése és a kivitelezés ellenőrzése csak nagyobb léptékű tervből lehetséges) konszignációk (asztalos, lakatos, stb..) technológiai gépészeti tervek (tartalmazza a kiszolgáló épületbe kerülő berendezések tervét is) műszaki leírás gépek, berendezések, csővezeték tervek mérnök által szükségesnek tartott részlettervek (azon tervrészletekre, melyek szakszerű kivitelezése és a kivitelezés ellenőrzése csak nagyobb léptékű tervből lehetséges) gép és berendezés lista épületgépészeti tervek műszaki leírás alaprajzok függőleges csőtervek mérnök által szükségesnek tartott részlettervek (azon tervrészletekre, melyek szakszerű kivitelezése és a kivitelezés ellenőrzése csak nagyobb léptékű tervből lehetséges) elektromos és irányítástechnikai tervek ( tartalmazza a kiszolgáló épületbe kerülő vezérlő tervét is) műszaki leírás műszer és kábellista erősáramú berendezések terve gyengeáramú berendezések terve világítási tervek (beltéri és kültéri) villám és érintésvédelem udvartér műszaki leírás udvartéri vezetékek helyszínrajza belső út és térburkolat terve Komposztáló létesítmények építési tervek műszaki leírás kitűzési helyszínrajz alapozási tervek építési tervek (alaprajzok, metszetek, homlokzatok) mérnök által szükségesnek tartott részlettervek , csomóponti tervek (azon tervrészletekre, melyek szakszerű kivitelezése és a kivitelezés ellenőrzése csak nagyobb léptékű tervből lehetséges) konszignációk technológiai terv műszaki leírás csurgalékvíz elvezetés helyszínrajz hossz-szelvény mérnök által szükségesnek tartott részlettervek , csomóponti tervek (azon tervrészletekre, melyek szakszerű kivitelezése és a kivitelezés ellenőrzése csak nagyobb léptékű tervből lehetséges) elektromos tervek

9/83. oldal


műszaki leírás világítási tervek villám és érintésvédelem Kiszolgáló épület felújítási tervek műszaki leírás építési tervek (alaprajzok, metszetek, homlokzatok) mérnök által szükségesnek tartott részlettervek , csomóponti tervek (azon tervrészletekre, melyek szakszerű kivitelezése és a kivitelezés ellenőrzése csak nagyobb léptékű tervből lehetséges) konszignációk (asztalos, lakatos, stb..) épületgépészeti tervek műszaki leírás alaprajzok függőleges csőtervek mérnök által szükségesnek tartott részlettervek , csomóponti tervek (azon tervrészletekre, melyek szakszerű kivitelezése és a kivitelezés ellenőrzése csak nagyobb léptékű tervből lehetséges) elektromos és irányítástechnikai tervek műszaki leírás gyengeáramú berendezések terve világítási tervek (beltéri és kültéri) villám és érintésvédelem A kiviteli terv részeként Vállalkozónak el kell készítenie az Átállási tervet, melynek tartalmazni kell az átállási folyamat szöveges ismertetését és fázis rajzokon (helyszínrajzon ábrázolva) kell bemutatnia az átállás egyidőben elvégzendő feladatait (műtárgyak, vezetékek, ideiglenes kapcsolatok, lezárandó kapcsolatok…. ). Minden időben elkülönülő átállási lépésre külön rajz kell készüljön. A kiviteli tervdokumentációt – amennyiben ezt jogszabály illetve a Magyar Mérnöki Kamara nem írja elő- a tervek használatához szükséges és elegendő méretarányban kell elkészíteni. (M=1:100, 1.50, 1:20) Az elkészült kiviteli terveket 1 pld nyomtatott és 1 pld .dwg formátumú digitális állományban kell a Mérnök számára jóváhagyásra benyújtani. Jóváhagyásra benyújtható – az ajánlat részét képező megvalósítási műszaki ütemtervhez illeszkedőenteljes szakági dokumentáció vagy annak olyan része – pl. egy kivitelezési hely vagy műtárgy önállóan végezhető munkafázisára vonatkozó - melynek kivitelezésre való alkalmassága önállóan is megítélhető. A tervdokumentációnak minden rajzot és információt olyan kidolgozottsággal és tartalommal kell tartalmaznia, amely a jóváhagyáshoz szükséges és elégséges. A Mérnök az átadott terveket 21 napon belül felülvizsgálja és a dokumentumon aláírásával jóváhagyja. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a szerződésben foglaltaknak vagy a vonatkozó szabványoknak, műszaki előírásoknak Mérnöknek jogában áll azt visszaküldeni jelezve, hogy mely része nem megfelelő. Vállalkozó - a Mérnökkel egyeztetett módon – a javítást köteles elvégezni és jóváhagyásra a javított változatot 30 napon belül ismételten benyújtani. A végleges kiviteli tervet 2 pld nyomtatott és 2 pld digitális formátumban (dwg) kell szállítani a Megrendelő részére. A tervezési feladat részét képezi a tervezői művezetés biztosítása. A Vállalkozó által foglalkoztatott szaktervezőknek az alábbi feladatokat kell ellátni tervezői művezetés keretén belül :

10/83. oldal


   

a kiviteli terv készítése alatt – a végső és teljes mérnöki jóváhagyásig- a kivitelezési koordinációkon való részvétel a tervekkel kapcsolatos értelmezési kérdésekben magyarázattal szolgál Mérnök vagy megrendelő kérésére a helyszínen megjelenik és a vitás műszaki kérdésekben állást foglal, a szükséges tervjavítást vagy kiegészítő terveket elkészíti A tervezői művezetés során a tervező a műszaki ellenőrrel együttműködve a tervei megvalósulását ellenőrzi az alábbiak szerint: - a tervező művezetési szolgáltatást a vállalkozási szerződés érvénybe lépésétől a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezéséig, lezárásáig (átadás-átvételi igazolás kiadásáig), - a tervező, a szükséges időközben - a megállapodás szerinti időben vagy 3 nappal korábbi értesítés szerint - megjelenik az építési helyszínen, és szemrevételezés útján megismerkedik a bemutatott építési területen a kivitelezés menetével és minőségével, hogy általánosságban megállapítsa: a kivitelezés oly módon történik-e, hogy a készülő létesítmény majd megfelel a tervben foglaltaknak. (E tevékenység nem jelenti azt, hogy a tervező kimerítően és folyamatosan ellenőrizné az elkészült vagy készítés alatt álló munkák mennyiségét és minőségét.) - a helyszíni szemlék alapján, mint tervező tájékoztatja az építtetőt, vagy képviselőjét a kivitelezés menetéről és minőségéről, és e minőségben törekszik arra, hogy megóvja az építtetőt a hibás vagy hiányos kivitelezéstől; - a tervező a vállalkozónak (alkalmazottainak, alvállalkozóinak és más építési vállalkozó személyeknek) közvetlenül nem adhat utasítást, nem irányítja munkájukat; - a tervezői művezetés keretében a tervező nem folytathat tervezési tevékenységet a tervjavítás és a kiegészítő tervek elkészítésének kivételével; - a tervezői művezetés keretében a tervező nem folytathat építési-műszaki ellenőri tevékenységet, - a tervező megvizsgálja és véleményezi a vállalkozó által előterjesztett műhelyterveket, anyagmintákat, a szerződéstől eltérő kivitelezési megoldásokat, de csak a vállalkozó által előterjesztett adatok összhangja és a tervezési koncepcióval való egyezés szempontjából és mértékéig; - az építtető/Megrendelő vagy a vállalkozó írásban kifejezett kérésére állást foglal az építtető/Megrendelő és a vállalkozó között felmerülő vitás kérdésekben; a tervező ilyen állásfoglalásában pártatlan marad; - a tervező az építési helyszínt munkaidőben bármikor megtekintheti, a kivitelezési munkák ellenőrzéséhez az általa készített tervek és az építési (és felmérési) napló(k) a helyszínen rendelkezésére állnak. A tervező, a tervezői-művezetési szolgáltatásoktól függetlenül részt vesz a műszaki átadás-átvételi eljárásban, és nyilatkozik, hogy a munkarész vagy a létesítmény a terv szerint készült-e el; mely nyilatkozat a műszaki átadás-átvételi eljárás helyszíni szemléin nyert tájékozottságon, a műszaki ellenőr ajánlásán, a vállalkozó által szolgáltatott adatok, valamint a hatóságilag és a vállalkozási szerződésben előírt vizsgálatok eredményén alapul.

3.2. Megvalósulási dokumentáció A Szerződés Feltételek szerint a megvalósulási dokumentációt a Vállalkozónak kell elkészíteni. A megvalósulási dokumentáció része a megvalósulási terv és egyéb dokumentációk. A megvalósulási terv a kiviteli tervdokumentációra épül. A kiviteli tervdokumentáció minden részét, szakági tervlapját tartalmazza, ahol pedig pótmunkára került sor, az ezt bemutató kiviteli terv részletességű tervkiegészítés is a részét képezi.

11/83. oldal


A megvalósulási dokumentáció részét képezik a megvalósult létesítmények bemérési tervei, épületek esetében Földhivatali átvezetésre alkalmas épületfeltüntetési vázrajz. Mellékelni kell a jóváhagyott minőségbiztosítási terv alapján végzett minősítő vizsgálatok bizonylatait a tervben előírt formában, a beépített berendezések és gépek magyar nyelvű használati utasításait, valamint garancia leveleit. Megvalósulási terv részletes tartalma: Szennyvíztisztító telep - Javított kiviteli terv (minden szakágra vonatkozóan) - Tételes vagyonleltár (műtárgyak, vezetékek, típus, méret, gyártási számok, átmérő, hossz) - Gépek, berendezések listája (beépítés helye, db, típus/járókerék, gyári száma, mérete, anyaga, teljesítménye (kW), csatlakozások mérete) - Gépészeti megvalósulási terv, M=1:25 helyszínrajz minden vezetékkel és műtárggyal, eredeti és magyar nyelvű gépkönyv, minősítési bizonyítvány, gyári teszt papírok, adattáblák) - Elektromos megvalósulási tervek, áramkörrajzokkal, bemérési, érintésvédelmi és villámvédelmi jegyzőkönyvekkel, minősítő okiratokkal - Irányítástechnikai rendszer megvalósulási tervek - Tartalék- és pótalkatrészek, speciális szerszámok listája - Minőségbiztosítási dokumentáció (minőségellenőrzési vizsgálatok jegyzőkönyvei, mérési jegyzőkönyvek) - Megfelelőség igazolások - Próbaüzemi terv - Ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás A megvalósulási dokumentációt az előzetes műszaki átadás-átvételi eljárásra kell összeállítani és 2 pld nyomtatott és 2 pld digitális (pdf.) formában átadni. Az előzetes műszaki átadás átvétel megkezdésének feltétele a megvalósulási dokumentáció Mérnök által történő jóváhagyása.

3.3. Próbaüzemi zárójelentés A próbaüzemet az engedélyező hatóság által a vízjogi létesítési engedélyben jóváhagyott próbaüzemi terv alapján kell lefolytatni. (Az engedélyt a Dokumentáció tartalmazza.) A próbaüzemi zárójelentés az alábbiakat kell tartalmazza:  A tisztítótelep és technológiájának bemutatása, különös tekintettel a technológiai elemek beállítási lehetőségeire  A tisztítótelepre érkezett szennyvíz mennyisége a próbaüzem ideje alatt. A napi értékek statisztikai feldolgozása. Óracsúcsok bemutatása. Jellemző napi lefolyási görbék munkanapokon és hétvégén.  A tisztítótelepre érkezett szennyvíz minősége, statisztikai feldolgozásban bemutatva. Az ebből számolt jellemző szennyezőanyag-terhelési adatok bemutatása.  A tisztítótelepről elfolyó, tisztított szennyvíz minősége, statisztikai feldolgozásban bemutatva. Az ebből számolt jellemző szennyezőanyag-eltávolítási hatásfokok bemutatása.  A próbaüzem alatt mért és számolt technológiai paraméterek bemutatása és korreláltatása egymással, a terheléssel, a tisztítási hatékonysággal. (pl. eleveniszap-koncentráció, Imhoff-érték, Mohlmann-index, iszapterhelés, reaktor-hőmérséklet, oldottoxigén-koncentráció)  A tisztítótelepen a próbaüzem alatt képződött hulladékok mennyisége. A képződött fölösiszap esetében a szárazanyag-tartalom bemutatása.

12/83. oldal


 A tisztítótelepen a próbaüzem alatt felhasznált energia mennyisége. Az elektromos energia fogyasztás vetítése szennyvízmennyiségre, a jellemző terhelési viszonyok között.  A tisztítótelepen a próbaüzem alatt felhasznált ivóvíz mennyisége.  A tisztítótelepen a próbaüzem alatt felhasznált vegyszerek mennyisége. A vegyszerfogyasztás vetítése szennyvízmennyiségre, a jellemző terhelési viszonyok között.  A próbaüzem alatt felhalmozott üzemeltetési tapasztalatok, továbbá a felmerült üzemzavarok és megoldásuk szöveges bemutatása.

3.4. Végleges kezelési és karbantartási utasítás A próbaüzemi tapasztalatokat is figyelembe véve, a Szerződés Feltételek alapján a Vállalkozónak el kell készítenie a Végleges kezelési és karbantartási utasítást. Ennek – a teljesség igénye nélkül – a következőket kell tartalmaznia: - az üzemeltetési eljárás általános leírása, beleértve a beszerelt berendezések ellenőrzésére vonatkozó leírást; - karbantartási utasítás a rendszeres és a megelőző jellegű karbantartások esetére, beleértve a rendszeres karbantartások gyakoriságát, a hibakeresés sémáját, problémamegoldást, a szétszerelési, javítási, és összeszerelési eljárást, a kijelölés, a javítás és az ellenőrzés esetére; - a műszerek, az ellenőrző és automata berendezések működtetésének előírásait normál üzemállapotban lépésről lépésre lebontva, beleértve a folyamatábrát, az ellenőrző műveleteket, az adatok lekérdezését, megjelenítését és kinyomtatását, a teljesítményellenőrzést, a válaszlépéseket riasztás vagy hibajelzés esetén, a működési paraméterek megváltoztatását, valamint a kézi adatbevitelt; - biztonságtechnikai utasítások, továbbá a vegyszerek tárolására és kezelésére vonatkozó utasítások; - vészleállítás utáni újraindítás. A végleges kezelési (üzemeltetési) és karbantartási utasítást a próbaüzemi zárójelentéssel együtt kell átadni a Mérnöknek 4 nyomtatott pld-ban és 1 pld digitális (pdf.), valamint 1 pld-ban szerkeszthető formátumban (.doc, .xls).

3.5. A Létesítmény élettartama A Vállalkozónak a szerződés szerinti munkákat, a Létesítményt úgy kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az és annak egyes részei az alábbiakban megadott élettartamokon keresztül alkalmas legyen az előírt teljesítmény- és minőségi követelményeknek megfelelő működésre. Mélyépítési Létesítmény, beleértve a vb. műtárgyak, csővezetékek, egyéb betonszerkezetek és aknák építését Épületek

Gépészeti és elektromos berendezések, beleértve a kábeleket és a villamos kapcsoló berendezéseket Irányítástechnika, műszerezés és automatika

A 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, A 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, A 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a 12/1988 (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, A 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb,

13/83. oldal


Meglévő és megmaradó felújított. mélyépítési Létesítmény, beleértve a csöveket, az aknákat és egyéb műtárgyakat, ill. utakat

A 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM , és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb,

4. A VÁLLALKOZÓ SZEMÉLYZETE 4.1. Vállalkozó kulcsszemélyzete A Vállalkozó kulcsszemélyzete az eljárást megindító felhívásban megkövetelt és nevesített szakemberekből, valamint azokból a munkák megkezdését követően megnevezendő személyekből kell álljon, akik a különböző tervezésre és kivitelezésre vonatkozó jogszabályok szerint a munkavégzéshez szükségesek. Vállalkozó a felhívásban megkövetelt személyek közül köteles kiválasztani és a Munkakezdő jelentésben megjelölni helyszíni képviselőjét. A Munkakezdési jelentésben kell megnevezni a Megrendelő részére az alább felsorolt szakembereket is. - Munkavédelmi Koordinátor - Tűzvédelmi felelős - Környezetvédelmi felelős - Minőségbiztosításért felelős vezető (amennyiben az ajánlatnak nem képezte a részét)

4.2. A Vállalkozó irodája A Vállalkozó köteles az elkerített munkaterületen belül független felvonulási épületként a kivitelezési munkák megkezdése előtt legalább 5 nappal, helyszíni irodát létesíteni. Az irodát az Átadás-Átvételi Igazolás kiadásáig szükséges fenntartania. Az iroda kialakításának, üzemeltetésének és felszámolásának költségei a Vállalkozót terhelik. Az iroda felszereltségének legalább olyan színvonalúnak kell lennie, hogy abban: - a Vállalkozó erre kijelölt személyzetének munkájához megfelelő munkakörülmények álljanak rendelkezésre, - tartalmazza a szükséges szociális helyiségeket, - a Vállalkozó szerződéses dokumentumai biztonsággal tárolhatók legyenek, ez biztonsági záras, tűzbiztos elhelyezést jelent, - tartalmazzon a Mérnök számára külön önálló legalább 30 m2 területű irodát, - az irodában a Vállalkozónak biztosítani kell a telefon és internet kapcsolatot, - tartalmazzon 10 fő részére tárgyalásra alkalmas helyiséget. A Megrendelő horizontális vállalásaival összhangban a Vállalkozónak a projekt megvalósítása során az alábbiakat kell teljesítenie: Környezetvédelem: - a szerződés teljesítése során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése és a papírfelhasználás, valamint a keletkezett hulladék csökkentése érdekében a felek közötti kommunikáció elsősorban elektronikus úton történjen. A szerződés teljesítése során a dokumentálás is elektronikus adathordozókon történjen, nyomtatott formában csak a végleges, a felek által elfogadott utolsó verziók kerüljenek kinyomtatásra, ha ez nem lehetséges, akkor papíralapon valósítsa meg a feladatot úgy, hogy a nyomtatás során a kétoldalas nyomtatás aránya legalább 30% legyen. A nyertes ajánlattevőnek köteles vállalni, hogy a megbízás ellátása során a nyomtatáshoz legalább 15%-ban újrahasznosított papírt használ. A papírtakarékosság érdekében a nyomtatók alapbeállításánál környezetbarát szerkesztési elveket kell alkalmazni (minimális margó, minimális fehér hely, kisebb betűméret, természetesen az olvashatóság szem előtt tartásával), a használt lapokat szelektáltan kell gyűjteni, a tonereket, tintapatronokat újra kell tölteni.

14/83. oldal


-

-

az irodahelységét köteles a zöld iroda követelményeinek megfelelően használni. Ezen előírás teljesítés során a fenti pontban felsoroltakon túl köteles az iroda természetes megvilágításának lehetőségét kihasználni, szelektív hulladékgyűjtésre és a településen kijelölt helyen történő elhelyezésére, használaton kívüli helyiségek villany világításának és munkavégzésre nem használt eszközök (pl. számítógépek, fénymásolók) kikapcsolására a Vállalkozónak a kivitelezés során a létesítés, építés ideiglenes helyigényének és hatásterületének minimalizálására kell törekednie.

5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 5.1. Minőségbiztosítási dokumentáció A Vállalkozónak a szerződés teljesítését Minőségirányítási rendszerben kell végezni ennek dokumentumait az ajánlatával együtt – az eljárást megindító felhívásban rögzített módon - kell benyújtania. Minőségellenőrzés Vállalkozónak az Dokumentáció részét képező 3. kötetben megfogalmazott Megrendelő által elvárt minőségű teljesítését bizonylatokkal alátámasztva igazolnia kell. A szükséges vizsgálatokat Mintavételi és Minősítési tervben kell meghatározni, melyet a Vállalkozónak a szerződés hatálybalépését követően kell elkészítenie, és a Munkakezdési jelentéssel együtt kell benyújtania a Mérnöknek jóváhagyás céljából. A Mintavételi és Minősítési Tervnek tartalmaznia kell a Létesítmény minden termékként közvetlenül be nem építhető részét és minden építési munkafázist, amelyhez a Vállalkozónak hozzá kell rendelnie a következő információkat: - Sorszám - Építési munkafázis megnevezése - Mintavételi gyakoriság - Mintavételért és vizsgálatokért felelős személy megnevezését - Vizsgálat, mérés és amennyiben létezik szabványának megnevezése - Előírt minőségi követelmény - Dokumentálás módja A Tervet táblázatos formában MS Excel vagy ezzel egyenértékű alkalmazásban kell elkészíteni. A termékként beszerzésre és beépítésre kerülő anyagok, szerelvények, berendezések stb. megfelelőségét tanúsító Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatok és Megfelelőségi Tanúsítványok a hozzájuk tartozó Műszaki Specifikációval együtt a Létesítmény megvalósulási dokumentációjának részét kell képezzék. A beépített szerkezetek, gyártmányok érvényes ÉME engedélyét a Mintavételi és Minősítési terv mellékleteként be kell csatolni.

5.2. Környezetvédelem A Vállalkozónak a szerződés teljesítése során úgy kell eljárni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, veszélyeztesse. Vállalkozó az általa használt építési területet, közvetlen környezetét és az anyagszállítási utakat köteles tisztán tartani . A használat során keletkezett szennyeződés nem lépheti túl a jogszabályban megengedett értékeket.

15/83. oldal


Az építési munkahelyen, a felvonulási területen és egyéb építéssel érintett területről a felszíni vizeket megfelelő módon el kell vezetni, gondoskodni kell a munkaárkok és munkagödrök vízzel szembeni megóvásáról. Az építési és bontási hulladékok kezelését a 45/2004 (VII.26.) BM-KvVM együttes rendeletnek megfelelően kell elvégezni. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékot környezetszennyezést kizáró módon gyűjteni. A keletkező települési és nem hasznosítható termelési, inert hulladék csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át, illetve hulladéklerakóra szállítható ártalmatlanítás céljából. Vállalkozó csak kifogástalan állapotú, megfelelően karbantartott és ellenőrzött gépekkel végezheti az építést. A gépek a vonatkozó jogszabályokban rögzített határérték alatti szennyezőanyag kibocsátásúak lehetnek csak. A meghibásodott, csöpögő stb. gépek a munkából kivonandók. A kivitelezésnél használt vegyszereket, kenőanyagokat, üzemanyagokat, stb. a vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelően kell tárolni és használni. A maradék anyagokat össze kell gyűjteni, és veszélyes anyagként kell kezelni. Az előírtak be nem tartása miatt keletkezett bármilyen kárt a Vállalkozónak saját költségén a jogszabályok keretei között a lehető legrövidebb időn belül el kell hárítania, az erre visszavezethető kivetett bírságokat meg kell fizetnie. Vállalkozónak úgy kell kiviteleznie, hogy a hatályos rendeletekben előírt zaj,- és rezgésterhelési határértékeket nem lépheti túl. A megengedett zajszint nappal (06-22 óra között) 45 dB(A) éjszaka 35 dB(A).

6. MUNKA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a Vállalkozó felelőssége. A Vállalkozónak a szerződés végrehajtása során mind a tervezés mind az építés során be kell tartania “az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt minimális munkavédelmi követelményeket. Már a tervezés szakaszában ki kell jelölnie és a Munkakezdő jelentésben a Megrendelőnek be kell jelentenie a Munkavédelmi Koordinátorát, aki a kivitelezés során is közreműködik. A kiviteli tervdokumentációnak tartalmaznia kell egy biztonsági és egészségvédelmi fejezetet, aminek többek között az adott munkák vonatkozó veszélyforrásait és az ellenük foganatosított vállalkozói intézkedéseket részletesen tartalmazniuk kell. Vállalkozó köteles tájékozódni a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó minden olyan kötelezettségről, melynek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. Tájékoztatást ad: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 http://www.ommf.gov.hu Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Cím: 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. Telefon: 1/301-2900

16/83. oldal


Fax: 1/301-2903 http://www.mbfh.hu Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Cím: 1097 Budapest, Gyáli u. 2-6. Postacím: 1437 Budapest, Pf. 839. Telefon: 1/476-1100 Telefax: 1/476-1390 http://www.antsz.hu

6.1 Munkavédelmi oktatás A kivitelezés megkezdésének feltétele a Vállalkozó személyzetének munkavédelmi oktatása, amit a megfelelő formanyomtatványon igazolnia kell. A Vállalkozónak a munkavédelmi tervben foglalt esetekben és rendszerességgel a munkavédelmi eligazításokat és oktatást meg kell ismételnie. A Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy alvállalkozói irányában vállalt kötelezettségei továbbadásra kerüljenek, azok betartásáért felelős. Így meg kell győződjön arról, hogy alvállalkozói betartják és alkalmazzák a munka- és egészségvédelmi előírásokat, a személyi védőeszközöket viselik, oktatásban részesültek. A próbaüzem megkezdése előtt munka-, és tűzvédelmi bejárást kell tartani az illetékes hatóságok (és az üzemeltető képviselőinek) jelenlétében. A próbaüzem szakmai irányítása számára megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkező olyan személyzetet kell a Vállalkozónak biztosítani, akik a szükséges orvosi ellenőrzésen átestek és a szükséges oltásokat megkapták. A Vállalkozónak az üzemeltető által kijelölt kezelő személyzetet is ki kell oktatnia minden munka- és egészségvédelemmel összefüggő feladatra.

6.2. Oltások A Vállalkozónak a szennyvíztelep kivitelezéséhez gondoskodnia kell arról, hogy a helyszínen dolgozó személyzete, munkavállalója - alkalmazott alvállalkozók munkavállalója - érvényes tetanusz-tífusz védőoltással rendelkezzen.

6.3. Tűzvédelem A Vállalkozó a tervezés során köteles a tűzvédelemre és a robbanásveszélyes környezetre vonatkozó tervezési előírásokat betartani. A kivitelezés során felel a kivitelezésre vonatkozó munkavédelmi, tűz- és balesetmegelőzési előírások betartásáért, a szükséges tűzoltó berendezések helyszínen tartásáért. A Vállalkozó személyzetét a munkavédelmi oktatáshoz hasonló szabályok szerint tűzvédelmi oktatásban kell részesítse.

7. TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK A Vállalkozó köteles az építés alatti tájékoztató tábláról [191/2009. Korm. rendelet 5. § (6)] gondoskodni. A tájékoztató tábla elhelyezésének módját a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 10 nappal a Megrendelővel egyeztetnie kell.

8. ÍRÁSOS JELENTÉSEK A Vállalkozó munkája során a Szerződéses Feltételek szerint írásos előrehaladási jelentéseket kell készítenie. Ezek a következők: - Munkakezdési,

17/83. oldal


-

Havi előrehaladási Próbaüzemet lezáró, értékelő jelentés

Az előrehaladási jelentések minimális tartalma a (FIDIC 4.21.) pontban rögzítettek szerint, illetve az alábbi táblázatban alapján Jelentés Munkakezdési jelentés

Havi előrehaladási jelentés

Próbaüzemet lezáró jelentés

Tartalmi követelmények A Vállalkozó kulcsszemélyzetének elérhetőségi adatai Mintavételi és Minősítési Terv Üzemelő létesítmény esetén az építést korlátozó, szabályozó tényezők Megvalósítási ütemterv Munkaterület határai (helyszínrajzon) Számlázási ütemterv

Leadásának határnapja A szerződés hatálybalépésétől számított 28. nap

A szerződés hatályba lépésétől számított 42 nap Előrehaladás az ütemtervek alapján Kivitelezés ideje alatt Változások az Ütemtervben és a Fizetési havonta tárgyi hónapot Ütemtervben követő 7. munkanapig Módosítások a szerződés szerinti műszaki tartalomban (változtatási utasítás vagy javaslat) Vállalkozó személyzetének összetétele, létszáma, helyszínen lévő eszközei Fényképdokumentáció Minőségbiztosítási dokumentumok Rendkívüli események A hatósági engedélyben szereplő A próbaüzem befejezését követelményeknek való megfelelés igazolása követő 21 napon belül A szerződés szerinti teljesítmény követelményeknek való megfelelés igazolása

A jelentések magyar nyelven a dokumentálás szabályai szerinti (Szerződéses Feltételek) formátumban kell elkészíteni. A jelentéseket a fent jelzett határidőben a Vállalkozónak e-mailben és 1 pld nyomtatásban dokumentáltan kell átadnia a Mérnöknek. A véglegesített jelentésből, amit a Vállalkozónak a Mérnök észrevételeit követő 3 munkanapon belül kell elkészíteni, 1 elektronikus (.pdf formátumban) és 6 nyomtatott példányt kell a Mérnöknek átadnia. Vállalkozónak már Ajánlatában be kell mutatnia a projekt - megvalósítás műszaki - ütemtervét, melynek jóváhagyása a Munkakezdési jelentés elfogadásával történik. Az ütemtervet a kivitelezés időszakában minden olyan esetben felül kell vizsgálni amikor – műszaki, időjárási vagy egyéb okokból – szükségessé válik.

18/83. oldal


9. KIVITELEZÉS 9.1. Munkaterület átadás-átvétel A kivitelezési munka megkezdésének feltétele a Munkaterület átadás-átvételi eljárás lefolytatása, erre a feleket a Mérnök, vagy a Megrendelő hívja össze a Vállalkozó értesítése alapján. Az eljárásra a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül sor. Ahol a munkaterület közterületet érint, ott a munkaterületen mindennemű tervezett tevékenységet előzetesen egyeztetni kell a terület kezelőjével, meg kell ismerni és a munkák során figyelembe kell venni előírásaikat, szabályozásukat és meg kell hívni őket az átadás-átvételi eljárásra. A Vállalkozó a Munkakezdési Jelentéshez csatoltan többek között benyújtja Ütemtervét és az általa igénybe venni kívánt Munkaterület határait. A véglegesített Ütemterv és a Munkaterület határainak véglegesítését követően a Megrendelő a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja az Ütemtervben jelzett kivitelezési időpontra. A munkaterület akkor alkalmas az építésszerelési munkák elvégzésére, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja. A Megrendelő felelős azért, hogy a kivitelező részére átadott munkaterületre – az üzemeltetőn kívül - harmadik személy ne érvényesíthessen olyan jogos igényt, mely az építésszerelési munkák elvégzését akadályozza. A munkaterület átadás – átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az építési napló melléklete, de a már megnyitott Építési Naplóban is rögzíteni lehet. A munkaterület átadásáról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - Az átadás – átvételi eljárás helyét, idejét, a jelen lévő képviselők nevét, beosztását, címét, telefonszámát, - A munkaterület pontos fizikai határait és az elhatárolás módját, - Azokat a korlátozásokat, amelyeket mint a szerződés teljesítéséhez szükséges és nélkülözhetetlen munkákat csak az Üzemeltető szervezet végezhet, vagy csak szakfelügyeletével végezhetők, ezek feltételeit, - A résztvevő, érintett feleknek a munkaterületnek a munkavégzésre való alkalmasságára utaló nyilatkozatát, feltételeiket, - Vállalkozónak a munkaterületen belül saját magának kell biztosítani a szociális helyiségeket és irodát, a szükséges közműkapcsolatokat Az eljárás során szükség szerint tisztázandó további kérdések: - Felvonulási és anyagtárolási és építési terület kijelölése - A Vállalkozó területhasználati igénye, területhasználati feltételek - Az építéshez szükséges közműigények, csatlakozási pontok az elszámolás módja Megrendelő a víz és elektromos energiát belső hálózatáról a Vállalkozó által létesített - mindkét fél részéről hitelesnek elfogadott - almérők alkalmazásával tudja biztosítani. Amennyiben az elszámolás módjában felek nem tudnak megegyezni Vállalkozónak közvetlenül a közmű szolgáltatóval kell megállapodnia. - Forgalomterelési, irányítási feltételek A végzendő munka egyéb különös követelményei Az átadást követően a Vállalkozónak kell gondoskodni: - a munkaterület elkorlátozásáról, őrzéséről, - a kötelező figyelmeztető jelzések elhelyezéséről. A munkák befejezése után a munkaterületen a vállalkozó által létesített felvonulási és ideiglenes melléklétesítményeket el kell bontani, a terület állapotát az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítani.

19/83. oldal


A szennyvíztisztító telep - mint üzemelő létesítmény - területén az alábbi különleges feltételeket kell figyelembe venni: - az építési területet az üzemelő telep résztől ideiglenes kerítéssel kell elválasztani - a szennyvíztelepen dolgozó Vállalkozó munkavállalóinak létszámát, a beközlekedő gépkocsik és egyéb munkagépek rendszámát heti előrejelzésben kell leadni - a meglévő kiszolgáló épületet csak a Megrendelő/üzemeltető előzetes hozzájárulása esetén lehet igénybevenni - a telep területén az üzemelő létesítmények kezelésének lehetőségét Vállalkozónak mindenkor biztosítani kell - munkavégzés műszak beosztását Megrendelő/üzemeltető nem korlátozza - a munkaterületen Vállalkozó tulajdonát képező anyagok vagyonbiztonságáért Vállalkozó felel - az üzemeltetési állapotban szükséges minden változtatást – műtárgy kizárás, szennyvíz kormányzás, – csak az Üzemeltető végezheti, az egyéb üzemelő műtárgyakat és létesítményeket érintő átkötések előzetes egyeztetés alapján történhetnek péntek, szombat és vasárnap kivételével. - a munkaterület átadási jegyzőkönyvben rögzíteni kell, melyek azok a feladatok amiket csak az Üzemeltető végezhet el.

9.2. Építési napló A Vállalkozónak az építési kivitelezési munkákról építési naplót kell vezetnie. Az építési napló vezetését „az építőipari kivitelezési tevékenységről” szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szabályozza. A jogszabályban foglaltak a megrendelői követelmények része, a Vállalkozóra nézve kötelező. Egyebekben az alábbiak szerint kell eljárni. Az építési naplóba bejegyzést a Megrendelő, annak helyszíni képviselője (általában a Műszaki ellenőr építési műszaki ellenőr), továbbá Vállalkozó (építésvezető, felelős műszaki vezető), egyes esetekben a Tervező, valamint (a külön jogszabályban meghatározott esetekben) az építés-felügyelet, továbbá az építésügyi (létesítési) hatóság és az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv tehet. A Vállalkozó köteles az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az építési naplót egy eredeti és két másolati példányban kell vezetni. Az eredeti példány a Vállalkozót, egy másolati példány pedig a Megrendelőt (képviselőjét a Mérnököt, ill. építési műszaki ellenőrét) illeti meg.

9.3. Kitűzés A Vállalkozó felelős a kitűzésekért és köteles minden jelet, határkövet, vagy a kitűzéshez használt egyéb tárgyakat védeni és gondosan karbantartani., károsodás esetén a mérést megismételve pótolni. A kitűzést –amennyiben az helyi kitűzési rendszerben korrekt módon nem végezhető el- EOV koordináta rendszerben kell elvégezni. Helyi kitűzési rendszer alkalmazása esetében kitűzési terv készítendő, melyet a Mérnöknek előzetesen jóváhagyásra át kell adni. Kitűzési terv csak részletes geodéziai felmérésen alapuló tervezési alaptérkép felhasználásával készülhet és ebben az esetben is referencia pontokat a későbbi ellenőrizhetőség érdekében meg kell adni.

9.4. Közművezetékek feltárása A kivitelezés megkezdése előtt a Vállalkozó köteles feltárással, vagy egyéb közvetlen módon (vizsgálat, mérés és kitűzés) meggyőződni a különféle közművezetékek és technológiai vezetékek helyzetéről az

20/83. oldal


építéssel igénybevett területen és annak közvetlen környezetében. A feltárások a Megrendelő/üzemeltető képviselőjének jelenlétében történhetnek. Ha a földmunkák készítése során a Vállalkozó esetleg felderítetlen föld alatti vezetéket tár fel, a szükséges intézkedés érdekében azonnal értesítenie kell a Mérnököt és a Megrendelőt/Üzemeltetőt, és meg kell tennie a baleset és kár elkerüléséhez szükséges megelőző intézkedéseket. A Vállalkozónak a munkákat alapvetően úgy kell végeznie, hogy az építés helyén és annak közelében lévő vezetékek ne sérüljenek. Amennyiben azokat megsérti, akkor a Vállalkozónak azt haladéktalanul a Megrendelőnek/Üzemeltetőnek be kell jelenteni, a javítás csak az üzemeltető jóváhagyásával és ellenőrzése mellett, egyes esetekben csak az Üzemeltető által történhet meg.

9.5. Bontások Mivel a kivitelezés során bontási munkákra is sor kerül, a bontott anyagok és a törmelék elszállításáról és előírtaknak megfelelő elhelyezéséről a Vállalkozónak kell gondoskodnia. A bontást csak jóváhagyott Bontási terv alapján lehet elvégezni, engedélyhez kötött bontási tevékenység esetében pedig az engedélynek rendelkezésre kell állnia. A szennyvízkezelési technológia elbontásra kerülő vasbeton műtárgyainak szerkezete veszélyes hulladéknak minősülhet, melynek elhelyezési költségét az egyösszegű árban számításba kell venni. A bontás során az adott műtárgy teljes szerkezetét, minden részét el kell bontani, beleértve az alapokat is. Ha a bontások során a terveken nem szereplő idegen tárgy kerül kitakarásra, az ilyen tárgyak és dolgok kitakarását követően a bontási munkát fel kell függeszteni és a Mérnököt azonnal értesíteni kell, aki dönt a szükséges intézkedésekről. Vállalkozó felelős minden olyan kárért, amely abból ered, hogy a Mérnök értesítése és jóváhagyása nélkül munka közben feltárt tárgyat, dolgot bontott el, és abból harmadik személynek kára származott. Vállalkozónak a munkát azonnal fel kell függesztenie, a munkát végző személyzetet biztonságos védőtávolságon kívül kell helyeznie és a Mérnököt, valamint az illetékes hatóságot (rendőrség) értesítenie kell, ha lőszert, robbanásveszélyes vagy más veszélyes anyagot vagy ezekre hasonlító tárgyat tár fel, vagy ezek jelenlétére utaló jelet, jelzést talál. Az ilyen megelőző biztonsági intézkedések elmulasztásából származó kárért Vállalkozó felel.

10. KÉPZÉS, BETANÍTÁS A Vállalkozónak szerződéses kötelessége az Üzemeltető alkalmazottait a megvalósított tisztítástechnológia üzemeltetésére betanítani. A betanítás alapját az „Ideiglenes kezelési karbantartási utasítás” adja, melyet a vállalkozó a kiviteli tervek részeként készít. Az oktatásnak mindenre kiterjedőnek kell lenni: (technológia, gépészet, villamos berendezések, automatika, munkavédelem, karbantartási igények). Az Üzemeltető a szakirányoknak megfelelő képzettségű dolgozókat biztosít a betanításhoz. Az elméleti és gyakorlati betanítás tényét jegyzőkönyvvel tanúsított záróvizsgával kell dokumentálni. A képzés megtartásának segédeszközeit a Vállalkozónak kell biztosítania. A képzéseknek és a sikeres vizsgáknak a próbaüzem tervezett kezdési időpontját megelőzően legalább 7 nappal be kell fejeződnie.

11. ÜZEMPRÓBÁK, MŰSZAKI ÁTADÁS, PRÓBAÜZEM Első lépésben minden gépészeti és villamos berendezésre el kell végezni az üzembe helyezést megelőző, ellenőrző, funkcionális próbákat, amelyek megmutatják, hogy a Létesítmény egyes részei külön-külön megfelelően működnek és biztonságosan üzembe helyezhetők. (forgatási próbák), majd az üzembe helyezéskori próbákra, amelyek magukba foglalják a meghatározott üzemeltetési próbákat, és azt mutatják be, hogy a Létesítmény egésze minden meglévő működtetési feltétel mellett képes biztonságosan és megbízhatóan üzemelni (72 órás üzempróba).

21/83. oldal


Ezt követően kerülhet sor az előzetes műszaki átadási eljárás lebonyolítására A próbák harmadik része a próbaüzem, amely azt mutatja be, hogy a Létesítmény – amely az üzembehelyezéskori próbák tanúsága szerint – egészként is üzemképes, és a szerződésnek megfelelően üzemel, azaz képes a szerződésben rögzített paraméterek és elvárások betartására. A kivitelezésre vonatkozó szerződés szerinti átadás-átvételi eljárásra és az igazolás kiadására a próbaüzem sikeres lezárását követően kerül sor.

11.1. Üzembehelyezést megelőző próbák A rendszer minden berendezésének üzemképességét, biztonságos üzemét a Vállalkozónak külön-külön kell ellenőriznie. Mélyépítési műtárgyak és vezetékek vizsgálatának főbb elemei - nyomáspróbák, - víztartási próbák (föld visszatöltése előtt), - tisztavizes próbák, - levegőztető medencékben pezsgetési próba, A „pezsgetési próbát”a medencébe elhelyezett légbevivő elemek felett minimum 40 cm-es vízborítás biztosítása mellett lehet megtartani. Szemrevételezéssel ellenőrizni kell valamennyi levegőztető elem működőképességét valamint azt, hogy nem áll fent a levegőztető rendszer csővezetékeinek szivárgása. A műtárgy vízzárósági próbáját még a földvisszatöltés illetve rézsűépítés előtt el kell végezni. A műtárgy víztartási vizsgálatát, az MSZ EN 12390-8:2001 szabvány előírásai szerint kell lefolytatni. Vízzárónak tekinthető a műtárgy, ha az üzemi víznyomásnak kitett felületén 24 óra alatt legfeljebb 0,2 liter/m2 víz szivárog át. A vízzárósági vizsgálatot megelőzően, a műtárgyat használatba venni tilos! A műtárgy elkészülte után, helyszíni szemlét kell összehívni, ahol a Megrendelő/üzemeltető képviselői meggyőződhetnek arról, hogy a műtárgy az előírásoknak és az engedélyezett terveknek megfelelően építették meg. A műtárgy szemrevételezésének biztosításáról, a műtárgyba való lejutásról a kivitelezőnek kell gondoskodni!

11.2. Nyomáspróba A nyomáspróba előtt ellenőrizni kell: - a csőkötéseket, - a tartószerkezeteket, - a csatlakozások zárását, - a vezeték hőtágulásának lehetőségét, - a vezeték légtelenített állapotát, a vezetékürítés lehetőségét, Nyomáspróbára vonatkozó előírások: - a nyomáspróba előtt a földbe fektetett csővezetéket a kötések között földdel kell terhelni; - fagyveszély esetén a nyomáspróbát megkezdeni nem szabad, és a csővezetéket le kell üríteni; - a feltöltéshez használt víz hőmérséklete legyen közel azonos a csővezeték hőmérsékletével - nyomáspróbára kijelölt csőszakasz lezárására használt szerelvény ismételten felhasználható. - A csővezetékek nyomáspróbáját az adott cső névleges nyomásánál nagyobb, a vezetéken szállított közegtől és a vezeték fajtájától függő, szabványokban meghatározott nyomásértékre kell megnyomni. A vizsgálat paramétereit (időtartam, megengedhető nyomásveszteség, stb.) és a cső megfelelőségének kritériumait az adott vezeték kiviteli terveiben kell majd rögzíteni.

22/83. oldal


11.3. Csatornák vízzárósági vizsgálata A csatornák vízzárósági vizsgálatát az "MSZ-EN 1610:2001 Vízügyi létesítmények. Zárt szelvényű gravitációs csatornák" szabvány szerint kell elvégezni. A vizsgált csatornaszakaszokat vízzel fel kell tölteni. Miután a vizsgált szakaszon lévő betonaknák telítődtek vízzel, a csatornát legalább 24 órán át, 2 m-es vízoszlopnyomás alatt kell tartani. A 2,0 m a csőtetőtől számítandó. Ezen idő alatt vízelfolyás nem engedhető meg.

11.4. Gépészeti berendezések vizsgálatának főbb elemei -

beszerelésre és rögzítésre vonatkozó általános vizsgálatok, gépészeti és villamos berendezések közös vizsgálata, berendezések teljesítményvizsgálata (pl. szivattyúk, adagolók, stb.), villamos energiát szolgáltató egység beüzemelése a hatóságok közreműködésével, gépek gyári előírás szerinti üzempróbái, az egyedi gyártású emelőberendezések esetében terhelési próba

11.5. Elektromos berendezések vizsgálatának főbb elemei -

a berendezések és biztonsági berendezések vizsgálata szemrevételezéssel, áramkörök üzemi állapotoknak megfelelő vizsgálata, továbbá a védő áramkörök és berendezések, valamint a jelző áramkörök és berendezések működtetése, szigetelési ellenállásmérés, villámvédelmi és érintésvédelmi mérések elvégzése és jegyzőkönyvezése, frekvencia és feszültség mérés a gyűjtősín rendszeren a Megbízó képviselője által jóváhagyott megfelelő magyar szabvány alapján, indítási próbák, a fázisjavító berendezés Megbízó követelményeinek megfelelő értékre történő beállítása, kábelleltár meglétének ellenőrzése.

12. MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL 12.1. Műszaki átadás-átvételi eljárás Az előzetes műszaki átadás-átvételi eljárás időpontját a Vállalkozó készrejelentése alapján a Megrendelő vagy képviselője tűzi ki és hívja meg az érintetteket. Az eljárás célja a próbaüzem feltételeinek igazolása, az eljárást követően annak megkezdése. Az előzetes műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyv készül. Az előzetes műszaki átadás-átvételi eljárás és az ezt megelőzően a Mérnöknek átadott megvalósulási dokumentáció bizonyítják, hogy az adott Létesítmény, szakasz, rész építés-szerelési munkái elkészültek, a beépített gépek, berendezések üzemképesek. Az előzetes átadás-átvételi eljáráson ki kell kérni a meghívott hatóságok képviselőinek nyilatkozatait, amelyek pozitív vélemény esetén azonosak lehetnek a szakhatósági hozzájárulással. Az előzetes műszaki átadás-átvételi eljárást egyebekben a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján kell lefolytatni. Az eljárás megkezdésének feltétele a Vállalkozó által elkészített megvalósulási dokumentáció Mérnök által történ jóváhagyása , az eljárás részeként kell a dokumentációt a 3.2 pontban rögzített példányszámban – végleges elfogadott formájában - átadni. Az előzetes átadás-átvételi eljárás során jegyzőkönyvbe vételre kerülnek a Létesítmény és az átadott megvalósulási dokumentáció hiányosságai.

23/83. oldal


A sikeres előzetes műszaki átadás-átvétel napján – ha ennek feltételei adottak – a Vállalkozónak meg kell kezdenie a próbaüzemet.

12.2. Próbaüzem A próbaüzem menetére és tartalmára vonatkozóan – az alábbi általános követelmények figyelembevételével, azokat magába építve - a Vállalkozónak Próbaüzemi tervet és ideiglenes kezelési utasítást kell készítenie, melyet a megvalósulási dokumentációval együtt át kell adnia a Mérnöknek. A próbaüzemet a Próbaüzemi terv és a kezelési utasítás szerint kell lefolytatni, a végleges Kezelési és Karbantartási Utasítást pedig a próbaüzem tapasztalatai alapján kell elkészíteni. A próbaüzem időtartama a vízjogi létesítési engedély szerint 6 hónap. Ha az előzetes műszaki átadás-átvételi eljárás sikeresen megtörtént és valamennyi berendezésnek, gépnek megvan a vizsgálati bizonylata, a terhelés nélküli próbákat azokon a Vállalkozó sikeresen lefolytatta, dokumentálta, az Üzemeltetőnek a Vállalkozó irányítása mellett 6 hónapon keresztül kell az adott technológiát üzemeltetni – az üzemeltetővel kötött együttműködési szerződés alapján – a Próbaüzemi terv és utasítás alapján, a Mérnök a Megrendelő/Üzemeltető szervezet előzetes írásos értesítését követően. A technológiának a 6 hónapos időtartamon belül valamennyi kiegészítő berendezéssel együtt kell üzemelnie, a telepre beérkező teljes szennyvízmennyiség megtisztítására. A próbaüzem során a tisztítási rendszerbe csak a meglévő kombinált műtárgy átalakításával létrejött kiegyenlítő medence integrálható. A próbaüzem időszakában annyi mintavétel és laborvizsgálat elvégzése szükséges, ami a hatóság által jóváhagyott próbaüzemi tervben elő van írva és elegendő a technológia teljeskörű beállításához. A próbaüzem utolsó harmadában akkreditált laboratóriumban bevizsgált minimálisan 3 db méréssel kell Vállalkozónak bizonyítani a tisztított víz előírt paramétereinek való megfelelést. A próbaüzem során végzett vizsgálatok eredményeinek az értékelését, és az üzemeltetési tapasztalatokat a Vállalkozónak havi részjelentésben és próbaüzemi zárójelentésben kell összefoglalnia. A próbaüzemi időszak alatt felhasznált energia és vegyszerköltség, személyi költségek a jelenlegi üzemeltetői létszám mértékéig az Üzemeltetőt, a próbaüzemi beállításhoz és a próbaüzem lezárásához szükséges vizsgálatok, többletként jelentkező vegyszer- és energiaköltségek, valamint a próbaüzem irányítás személyi költsége a Vállalkozót terheli. A szennyvíztisztító telep jelenlegi felhasználásai: - elektromos energia: 1,39 kWh/tisztított szennyvíz m3 - elektromos energia díja: 30,2 Ft/kWh + ÁFA - vegyszerfelhasználás: polielektrolit 0,73 Ft/tisztított szennyvíz m3 A próbaüzem irányítása során Vállalkozónak biztosítani kell átlagosan heti 1 alkalommal technológusi felügyeletet (szükség esetén gyakrabban), a további napokon szükség szerint telefonos kapcsolattartással. A próbaüzem irányítója rendszeresen ellenőrzi az üzemviteli adatokat, elvégzi a szükséges technológiai beállításokat, gondoskodik az üzemeltető által biztosított kezelő személyzet szakszerű betanításáról valamint az igazoló mérések elvégzéséről/elvégeztetéséről. A Vállalkozónak a Próbaüzem során teljesítenie kell a vonatkozó hatósági engedélyben (vízjogi létesítési engedély) a próbaüzemre és az üzemeltetésre vonatkozó hatósági elvárásokat, előírásokat, időtartam, vizsgálatok, dokumentálás vonatkozásában. A Vállalkozónak a hatósági előírások teljesítését követően 21 napon belül el kell készítenie a próbaüzemi jegyzőkönyveket és mindazon dokumentumokat, amelyek a létesítmény üzemeltetési és használatbavételi engedélyének megszerzéséhez szükségesek. Vállalkozónak kötelessége a fent felsoroltakon kívül minden olyan dokumentáció és információ átadása Megrendelő/Üzemeltető részére, mely az üzemeltetési engedély megszerzéséhez szükséges. Az engedély kiadásához szükséges teljes dokumentáció összeállítása és az engedély megkérése Üzemeltető feladata. A próbaüzemet sikertelennek kell nyilvánítani, ha az alábbiak közül valamelyik körülmény fennáll: - nem alkalmas a bejövő szennyvíz kezelésére annak mennyiségéből vagy minőségéből adódóan,

24/83. oldal


-

nem alkalmas a tisztítási követelményeknek megfelelő tisztított szennyvíz előállítására, nem felel meg valamely biztonsági követelménynek, előírásnak, nem felel meg valamely engedélyben, vagy jogszabályban rögzített környezetvédelmi előírásnak, üzemeltetési és karbantartási utasítások alkalmatlanok, egészségügyi, biztonság, munkavédelmi utasítások, információk elégtelensége, nem megfelelő engedélyek, a Megrendelő személyzete számára betanítást nem nyújtottak,

A próbaüzemet és az átállást úgy kell végezni, hogy a telep folyamatos üzeme és megfelelő tisztítási hatásfoka biztosított legyen.

25/83. oldal


1. sz. melléklet Fontosabb jogszabályok – törvények, rendeletek

A felsorolt jogszabályok érvényességének ellenőrzése Vállalkozó feladata.

Törvények 

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról



2000. évi LXXX. Törvény az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről és a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről



1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről



1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról



1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről

Korm. rendeletek 

306/2011 (XII.23) Korm. rendelet a levegő védelméről



191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről



104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól



164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről



213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről



201/2001.(X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről



98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről



21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról



253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről,

Miniszteri rendeletek -

4/2011. (I.14.) VM rendelet A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

-

45/2011 (XII.7.) BM rendelet A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkoztatási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól

-

28/2011. (IX.6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

26/83. oldal




4/2011 (I.14.) VM rendelet a levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről



6/2009. (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről



27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról



18/2008. (XII.3.) SzMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról



24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a vízügyi biztonsági szabályzat kiadásáról



143/2004. (XII.22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról



45/2004 (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól



28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól



14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről



3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól



4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről



3/2002 (II.8) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről



14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről



25/2000. (IX. 30.) EÜM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról



65/1999. (XII.22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségügyi követelményeiről



61/1999. (XII. 1.) EÜM rendelet a biológiai kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről



27/1995. (VII.25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról



5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról



11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről



12/1988 (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről

27/83. oldal


2. sz. melléklet SZABVÁNYJEGYZÉK Általános előírások a megvalósítás során alkalmazandó szabványok vonatkozásában: A kivitelező köteles a munkaterület kialakítása, az ideiglenes melléképítmények elhelyezése, a kivitelezés (építési eljárás, technológia, minőségbiztosítás, stb.), valamint a vizsgálat (mintavételezés, minősítés) során - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - a nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, - egyéb nemzeti szabványok és nemzeti műszaki tanúsítványok, - bármely egyéb szabvány figyelembe vételével eljárni. A kiviteli tervben egyértelműen meg kell jelölni, hogy a tervdokumentáció milyen szabványok figyelembe vételével készült. Az alább felsorolt szabványokat Vállalkozónak ellenőriznie kell !

MSZ EN 12255 sorozat MSZ EN 1085 MSZ ISO 6107 sorozat MSZ EN 752 sorozat MSZ 29:1986 MSZ 32-(1,2,3):1979-1980 MSZ EN 3-3:1994 MSZ EN 58:1992 MSZ EN 10.220:2003 MSZ EN 10.002:1994 MSZ EN 10.255:2005 MSZ EN 10.255:2005 MSZ EN 124:1999 MSZ 135-1:1981 MSZ 142:1987 MSZ 149-1:1983 MSZ 149-2:1983 MSZ 149-3:1983 MSZ 149-4:1983 MSZ 149-5:1983 MSZ 151-1:2000 MSZ 151-8:2002 MSZ EN 165:2006

Szennyvíztisztító telepek Szennyvíztisztítás. Fogalom meghatározások Vízminőség. Fogalom meghatározások Települések vízelvezető rendszerei Általános rendeltetésű, varrat nélküli acélcsövek Közvilágítási feszített vasbeton oszloptörzsek Hordozható Tűzoltó készülékek Bitumenes kötőanyagok mintavétele Varrat nélküli acélcsövek méretei és számított tömege Fémek mechanikai vizsgálata Csőmenetvágásra alkalmas méretű acélcsövek Vastagfalú csövek Csőmenetvágásra alkalmas méretű acélcsövek, Normál falu csövek Közlekedési területeken alkalmazott aknafedések Bitumenes lemezek, Mintavétel és vizsgálatok Alumínium és ötvözött alumínium, Csupaszhuzalok villamosipari célra, Általános műszaki előírások Erősáramú vezetéksodronyok Általános műszaki követelmények és vizsgálatok Erősáramú vezetéksodronyok, Alumínium vezetéksodrony Erősáramú vezetéksodronyok, Ötvözött alumínium vezetéksodrony Erősáramú vezetéksodronyok, Acélerősítésű alumínium vezetéksodrony Erősáramú vezetéksodronyok, Acélerősítésű ötvözött alumínium vezetéksodrony Erősáramú szabadvezetékek. 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai Kisfeszültségű szabadvezeték létesítési előírásai Személyi szemvédőeszközök fogalmai

28/83. oldal


MSZ 2364 MSZ EN 169:2000

MSZ 2364 MSZ 2364 MSZ 172-2:1994 MSZ 172-3:1973 MSZ 172-4:1978 MSZ EN 196-1:196 MSZ 236:1982 MSZ IEC 269-4:1990 MSZ 274 (1-4):1997, 1985 MSZ EN 62305-1:2006 MSZ 275-(1, 2, 3, 6): 1980 - 1986 MSZ 275-3:1981/ 1M:1985 MSZ EN 288-3:1998 MSZ EN 10279:2000 MSZ EN 10080:2005 MSZ EN 60529:2001 MSZ 595-2:1994

MSZ 793:1998 MSZ EN 60598-2-3:2003 MSZ EN 60694:2000 MSZ EN 934-2:2002

MSZ 982:1987 MSZ EN 934-6:2002 MSZ 1040-4:1986 MSZ 1166-11:2003 MSZ 1319:1998 MSZ EN 3-1:1999 MSZ 1580-1:1978 MSZ 1585:2001 MSZ 2364-(100÷714):2002

Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések Személyi védőeszközök hegesztéshez és hasonló tecnológiákban alkalmazható szűrőinek áteresztési követelményei és kiválasztás elvei Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű közvetlen földelt berendezés Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű kis zárlati áramú berendezések Cementvizsgálati módszerek Acél aknakeret és aknafedél Kisfeszültségű biztosítók, Kiegészítő követelmények félvezető eszközök védelmére szolgáló biztosító betétekre Villámvédelem Erősáramú szabadvezetékek szerelvényei Hegesztési utasítás és a hegesztéstechnológia jóváhagyása fémekre. 3. rész: Technológiai vizsgálatok acélok ívhegesztésére Melegen hengerelt U-acél Melegen hengerelt betonacél Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok Építmények tűzvédelme Építőanyagok csoportosítása éghetőségük alapján és előírás a kis gyulladáspontú anyagok alkalmazására Ipari bitumenek Bitumen for industrial use Lámpatestek 2-3- rész: Kiegészítő követelmények Nagyfeszültségű kapcsolókészülékek, általános előírásai Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektáló harcshoz. 2. Rész: Betonadalékszerek. Fogalom meghatározások és követelmények Hidegen alakított betonacélhuzal Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektáló harcshoz. 6. Rész: Mintavétel, megfelelőség értékelés, megjelölés és cimkézés Tűzoltó készülékek javítás és készenlétben tartás PVC szigetelésű vezetékek legfeljebb 450/750 V névleges feszültségig Erősáramú szigetelt vezetékek és kábelek általános előírásai Hordozható tűzoltó készülékek Nagyfeszültségű kapcsolókészülékek, Fogalom meghatározás Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezések számára

29/83. oldal


MSZ EN 1610: 2001 MSZ EN 1340:2003 MSZ 2282:1980 MSZ 2283-1980 MSZ 2284:1980 MSZ EN 771-5:2004 MSZ EN 771-5:2004 MSZ 2509-2:1989 MSZ 2509-3:1989 MSZ 2509-4:1989 MSZ EN 12350-(1-7): 2001 MSZ EN 12390-(1-8): 2001 MSZ 2873:1986 MSZ EN 13480-3:2002 MSZ 3554:1979 MSZ 3741.1985 MSZ EN 196-7:1991 MSZ 4702-2:1997 MSZ 4713-2:1984 MSZ 4715-4:1987 MSZ 4715-6:1972 MSZ 4715-7:1972 MSZ 4737-1:2002 MSZ 4781-(1,2,3): 1980-1987 MSZ 4851-(1-5):1988-1991 MSZ 4852:1977 MSZ 5761:1987 MSZ 6442.1979 MSZ 7487-1:1979 MSZ 7487-2:1980 MSZ 7487-3:1980 MSZ EN ISO 12944-3:2000 MSZ 7658-2:1982 MSZ 7658-3:1982 MSZ ISO 8501-1:1995 MSZ ISO 8501-1:1998 Suppe: 1997 MSZ EN 21512:1995 MSZ 9693-(1-6):1978-1987 MSZ 9996-1:1986

Szennyvízelvezető vezetékek és csatornák fektetése és vizsgálata Előregyártott beton útszegély elemek Hatlapfejű nagyszilárdságú feszítőcsavar Hatlapfejű nagyszilárdságú feszítőanya Alátét nagyszilárdságú feszítőcsavarhoz és feszítőanyához Műkő. Fogalom meghatározások Mükő. Előre gyártott elemek Útpálya szerkezetek teherbíró képességének vizsgálata CBRvizsgálat Útpálya szerkezetek teherbíró képességének vizsgálata, Tárcsás vizsgálat Útpálya szerkezetek teherbíró képességének vizsgálata, Behajlás mérés A friss beton vizsgálata A megszilárdult beton vizsgálata Csővezetékek névleges, üzem- és próbanyomása Acél csővezetékek szilárdsági számításai Kábeltégla égetett anyagból Fokozott követelményű spirálvarratos acélcső Cementek A beton alapanyagainak munkahelyi vizsgálata Általános előírások Megszilárdult beton vizsgálata. Mechanikai tulajdonságok roncsolásos vizsgálata Megszilárdult beton vizsgálata. A beton alakváltozása Megszilárdult beton vizsgálata. Cementtartalom, adalékanyag szemmegoszlása Különleges cementek 1. rész: Szulfátálló cementfajták Vezetéktartó vasbeton és feszített vasbeton oszlopok Érintésvédelmi felülvizsgálatok Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése Hegesztett síkháló vasbetonszerkezetekhez Acélszerkezetek ömlesztőhegesztéssel készített kötéseinek és szerkezeti elemeinek gyártási követelményei Közmű és egyéni vezetékek elrendezése közterületen Fogalom meghatározások Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen Elhelyezés a térszint alatt Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszint felett Szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme Építőipari mérettűrések Pontossági osztályok Építőipari mérettűrések. Technológiai és funkcionális tűrések Acélfelületek előkészítése festék és hasonló termékek felhordása előtt Festékanyag vizsgálata Talajjavító anyagok Aszfaltok vizsgálata Fogalom meghatározások

30/83. oldal


MSZ 9996-2:1984 MSZ 9996-3:1984 MSZ EN 12591:2000 MSZ EN 10025-1:2005 MSZ EN 10025-2:2005 MSZ EN 10083-1: 1994+a1:2000 MSZ EN 10025-1:2005 MSZ EN 10210-(1-2):2006 MSZ EN ISO 10320:2000 MSZ 11307-1:1983 MSZ 11307-2.:1983 MSZ 11413-1:1977 MSZ 11413-5:1977 MSZ 12172:1998 MSZ 1228-I:1999 MSZ 13010-(1-9) sorozat MSZ 13017-(1,2,3,4): 1983 MSZ 13207:2000

MSZ EN 13725:2003 MSZ 14043-3:1979 MSZ 14043-4:1980 MSZ 14043-5:1980 MSZ 14043-6:1980 MSZ 14043-7:1981 MSZ 14043-9:1982 MSZ 14043-10:1982 MSZ 14043-11:1983 MSZ 14399:1990 MSZ 14800 sorozat MSZ 15033:1979 MSZ 15034:1979 MSZ 15105:1965 MSZ 15958-1:1987 MSZ EN 991-1:2003 MSZ EN 991-1:2003

Aszfaltok vizsgálata. Mintavétel Aszfaltok vizsgálata. Vastagságmérés Bitumen és bitumenes kötőanyagok. Az útépítési bitumenek minőségi követelményei Melegen hengerelt termékek ötvözetlen szerkezeti acélokból. Műszaki szállítási feltételek (tartalmazza az A1:1993 módosítását is.) Nemesíthető acélok. 1. rész Nemesacélok műszaki, szállítási feltételei Melegen hengerelt hegeszthető finomszemcsés szerkezeti acélok melegen hengerelt szerkezeti zárt idomacélok ötvözetlen és finom szemcsés acélból Geotextiliák és rokon termékeik. Helyszíni azonosítás Úttervezési rajzok. Általános követelmények és rajzjelek Úttervezési rajzok. Közművek és vezetékek Gáztömörség és vizsgálata. Általános előírások Gáztömörség és vizsgálata. Gázelosztó vezetékek Díszfaiskolai termékek kertépítésre és közterület fásításra Építési tervek, építésszerkezeti tervrajzok általános követelményei Építési állványok Készelemes könnyűállványok Erősáramú kábelvonalak 0,6/1 kV-tól 40/69 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiváltása, fektetése és terhelhetősége Levegőminőség. A szagkoncentráció meghatározása dinamikus olfaktometriával Talajmechanikai vizsgálatok. Szemeloszlás meghatározása Talajmechanikai vizsgálatok. Konzisztenciahatárok Talajmechanikai vizsgálatok. A talaj anyagsűrűség Talajmechanikai vizsgálatok. A talajt alkotó fázisok térfogat- és tömegarányai Talajmechanikai vizsgálatok. A talajok tömöríthetőségének és tömörségének vizsgálata Talajmechanikai vizsgálatok. Szerves-anyag tartalom meghatározása Talajmechanikai vizsgálatok. A talajvíz szulfátion tartalmának és pH értékének meghatározása Talajmechanikai vizsgálatok. Az eredmények összefoglalása Technológiai , műveleti, kezelési és karbantartási utasítások munkavédelmi követelményei Tűzállósági vizsgálatok Beton és vasbeton szerkezeti fogalmak és meghatározások Kő építőelemek és szerkezetek terminológiája Építőipari földmunka Üzemben gyártott vasbeton nyílásáthidalók. A minőség ellenőrzése Habarcsok. Habarcs fajtái és jelölésük Habarcsok. Vizsgálati előírások

31/83. oldal


MSZ 16030-1:1988 MSZ 16099:1988 MSZ 17212:1984 MSZ 17305:1983 MSZ EN ISO 12944-5:2000 MSZ 18150-1:1998 MSZ 18280:1980 MSZ 18281:1979 MSZ 18282 sorozat MSZ 18288 –2:1984 MSZ 18288 –4:1984 MSZ 18288 –5:1981 MSZ 18289-(1-5):1978 MSZ 18289-6:1979 MSZ 18289-7:1980 MSZ 18291:1978 MSZ 20210-1-5:1982 és 1983 sorozat MSZ 21854:1990, MSZ 21854:1990/ 1M: 1993 MSZ 21854: 1990 / 2M:1994 MSZ 21854:1990/ 3M:1994 MSZ 21854: 1990/ 4M:1995 MSZ 21854:1990/ 5M:1995 MSZ EN ISO/IEC 17050-1:2004 MSZ EN ISO/IEC 17050-2:2005 MSZ EN 60204-1: 1995 MSZ-04-803-1:1990 MSZ-04-803-5:1989 MSZ-04-803-8:1990 MSZ-04-803-9-1990 MSZ-04-803-10:1990 MSZ-04-803-18:1990 MSZ-04-803-21:1990 MSZ-04-804-1:1989 MSZ-04-804-2:1990 MSZ-04-805-1:1990 MSZ-04-900:1989

Előregyártott vasbeton és feszített beton elemek. Vizsgálat és minősítés Öntöttvas aknakerék és aknafedél Építményszerkezetek korrózióvédelmének alapelvei Munkavédelem. Anyagmozgatási munkák általános biztonsági követelményei Acél felületek korrózióvédelme atmoszferikus igénybevétel esetén festék- és kombinált bevonatrendszerekkel A környezeti zaj vizsgálata és értékelése Építési kőanyagok alapfogalmai Építési kőanyagok kőzettani megnevezése és osztályai Építési kőanyagok mintavétele és vizsgálati rendszere Építési kőanyagok szemszerkezeti és szennyeződési vizsgálata

Építési kőanyagok időállóság vizsgálata

Zúzottkő A környezeti levegő tisztasági követelményei

Gyártók megfelelőségi nyilatkozatának általános kritériumai. (ISO/IEC Guide 22:1966) Gépek, berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei 1. rész. Általános előírások Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőműves szerkezetek Építő- és szerelőipai épületszerkezetek. Helyszínen készített beton és vasbeton szerkezetek Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Víz elleni szigetelések Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vakolatok Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületgépészeti hőszigetelő szerkezetek Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületlakatos szerkezetek Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Festett bevonatok és tapéták Építő és szerelőipari csővezetékek, szerelvények. Légtechnikai vezetékek és berendezések Építő és szerelőipari csővezetékek, szerelvények. Épületgépészeti csővezetékek Építő és szerelőipari villamos vezetékek és berendezések. Építmények villamos vezetékei és szerelvényei. Munkavédelem. .Építőipari munkák általános biztonságtechnikai követelményei.

32/83. oldal


MSZ-04-901:1989 MSZ-04-902:1983 MSZ-04-904:1983 MSZ-04-905:1983 MSZ-04-963-1:1987 MSZ-04-965:1984 MSZ-10-197:1982 MSZ-10-303-1981 MSZ-10-304:1981 MSZ-10-310:1986 MSZ-10-311:1986 MSZ 20370:2003 MSZ EN ISO 1461:2000 MSZ EN ISO 9606-2:2005 MSZ EN ISO 15607:2004 MSZ EN 10297:2000

Munkavédelem. .Építőipari földmunkák, dúcolások és alapozások biztonságtechnikai követelményei. Munkavédelem. Épületszerelési munkák biztonságtechnikai követelményei. Munkavédelem. Beton és vasbeton munkák biztonságtechnikai követelményei. Munkavédelem. Építőipari bontási munkák biztonságtechnikai követelményei. Munkavédelem. Építőipari gépek biztonságtechnikai követelmények. Munkavédelem. Építőipari gépek telepítési követelményei. Vízügyi gépek, gépi berendezések munkavédelmi minősítése. Vízügyi létesítmények, Beton- és vasbetonszerkezetek és műtárgyak. Vízügyi létesítmények Rézsűburkolatok és támfalak. Vízügyi létesítmények Épületen kívüli nyomás alatti vízszállító csővezetékek. Vízügyi létesítmények Zárt szelvényű gravitációs csapadék- és szennyvízelvezető csatornák. Általános tájvédelem. Tüzihorganyzással kialakított bevonatok kész vas- és acéltermékeken Követelmények és vizsgálati módszerek. Hegesztők minősítése . Ömlesztőhegesztés 2. rész Fémek hegesztési utasítása és hegesztés technológiájának minősítése. Általános szabályok Melegen hengerelt U szelvényű idomacél

33/83. oldal


3. sz. melléklet Építési/létesítési engedélyek

34/83. oldal


35/83. oldal


36/83. oldal


37/83. oldal


38/83. oldal


39/83. oldal


40/83. oldal


41/83. oldal


42/83. oldal


43/83. oldal


44/83. oldal


45/83. oldal


46/83. oldal


47/83. oldal


48/83. oldal


49/83. oldal


50/83. oldal


51/83. oldal


52/83. oldal


53/83. oldal


54/83. oldal


55/83. oldal


56/83. oldal


57/83. oldal


58/83. oldal


59/83. oldal


60/83. oldal


61/83. oldal


62/83. oldal


63/83. oldal


64/83. oldal


65/83. oldal


66/83. oldal


67/83. oldal


68/83. oldal


69/83. oldal


70/83. oldal


71/83. oldal


72/83. oldal


73/83. oldal


74/83. oldal


75/83. oldal


4. sz. melléklet Üzemeltetési engedély módosításai

76/83. oldal


77/83. oldal


78/83. oldal


79/83. oldal


80/83. oldal


81/83. oldal


82/83. oldal


83/83. oldal


Tel: +36-75/500-526


Fax: +36-75/519-082

Magyarország




Projekt megnevezése, száma: A paksi szennyvíztisztító telep bővítése és fejlesztése KEOP-1.2.0/09-11-2011-0013 EU-KA finanszírozás

3/2. KÖTET MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

Ajánlatkérő: PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (7030 Paks, Dózsa Gy. u. 55-61.)

2013. április

A paksi szennyvíztisztító telep bővítésének és fejlesztésének kivitelezési munkái, valamint a szennyvíztisztító telep felújítása, korszerűsítése kiviteli terveinek elkészítése DOKUMENTÁCIÓ 3/2. KÖTET – MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A 3. kötet felépítése A Műszaki előírások az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 3. rész illetve az 1. sz. melléklet szerint kerültek megfogalmazásra A Vállalkozó műszaki feladatait és kötelezettségeit leíró Műszaki előírások két fő részből állnak, úm: 3/1. kötet Általános Megrendelői követelmények 3/2. kötet Műszaki követelmények

2/36. oldal


TARTALOMJEGYZÉK

1. Szennyvíztisztító telep bővítés ismertetése ....................................................................................5 1.1 Méretezési alapadatok ..............................................................................................................5 1.2 Tervezett technológia rövid ismertetése ...................................................................................5 1.2.1 Szennyvíztisztítás ................................................................................................................5 1.2.2. Építészeti kialakítás .........................................................................................................10 1.2.3. Épületgépészeti munkák .................................................................................................11 1.2.4. Elektromos ellátás és irányítástechnika .........................................................................11 1.2.5. Közművek.........................................................................................................................11 2. Építés kivitelezési előírások ...........................................................................................................12 2.1 Bontási munkák .......................................................................................................................12 2.2 Földmunkák .............................................................................................................................13 2.3 A kitűzés követelményei ..........................................................................................................13 2.4 Földkiemelés, munkagödör, munkaárok kialakítása ...............................................................13 2.5 Depónia készítése ....................................................................................................................14 2.6 Dúcolás.....................................................................................................................................14 2.7 Víztelenítés ..............................................................................................................................15 2.8 Földvisszatöltés és tömörítés ..................................................................................................15 2.9 Betonozási munkák ..................................................................................................................16 2.9.1. Beton- és vasbeton szerkezetek anyagai .........................................................................16 2.9.2 Betonacélok ......................................................................................................................16 2.9.3. Zsaluzat és állványzat.......................................................................................................17 2.9.4. Beton és vasbeton szerkezetek építése...........................................................................17 2.9.5. Szerelőbeton ....................................................................................................................18 2.9.6. Betonozás kedvezőtlen időjárási körülmények között ....................................................18 2.9.7. Utókezelés .......................................................................................................................19 2.9.8. Beton felületek javítása ...................................................................................................19 2.9.9. Bebetonozandó acélszerkezetek és egyéb elemek .........................................................19 2.9.10. Földvisszatöltés ..............................................................................................................19 2.9.11. Betonfelületek felületképzése .......................................................................................19 2.10. Acélszerkezetek ....................................................................................................................19 2.10.1. Szerkezeti acélok ...........................................................................................................20 2.10.2. Hegesztés .......................................................................................................................20 2.13. Falazott szerkezetek .............................................................................................................21 2.14. Lapos tető kialakítása ...........................................................................................................21 2.14.1. Hőszigetelő réteg ...........................................................................................................21 2.14.2. Csapadékvíz elleni szigetelés .........................................................................................21 2.15. Burkolatok, felületképzés .....................................................................................................21 2.15.1. Homlokzat burkolatok ...................................................................................................21 2.15.2. Vakolatok .......................................................................................................................22 2.15.3. Aljzatok ..........................................................................................................................22 2.16. Nyílászárók ............................................................................................................................22 2.16.1. Belső nyílászárók: ..........................................................................................................22 2.17. Festés, mázolás .....................................................................................................................22 3/36. oldal


2.18. Elektromos munkák ..............................................................................................................23 2.18.1. Villamos berendezések ..................................................................................................23 2.18.2. Hálózattal szemben támasztott követelmények ...........................................................23 2.18.3. Forgógépekkel szemben támasztott követelmények: ...................................................24 2.18.4. Csatlakozókkal szemben támasztott követelmények ....................................................24 2.18.5. Felülvizsgálatok ..............................................................................................................24 2.18.6. Villamos elosztók ...........................................................................................................25 2.18.7. Erőátviteli és jelátviteli kábelezés..................................................................................25 2.18.8. Épületvilágítás ................................................................................................................26 2.18.9 Földelésvédelmi rendszerek ...........................................................................................26 2.18.10. Villámvédelmi rendszer ...............................................................................................26 2.19. Irányítástechnikai munkák ....................................................................................................26 2.20. Csővezeték építés .................................................................................................................27 2.20.1 Ágyazat, földvisszatöltés, tömörítés ...............................................................................27 2.20.2. Csőanyagok minőségi követelményei ...........................................................................27 2.20.3. Csövek illesztése és szerelése: .......................................................................................28 2.20.4. Gravitációs KG PVC csatornák........................................................................................28 2.20.5. PE (KPE) nyomócsövek ...................................................................................................29 2.20.6. Tisztító aknák .................................................................................................................29 2.21. Gépészeti munkák minőségi előírásai ..................................................................................30 2.21.1. Szivattyúk .......................................................................................................................30 2.21.2. Adagoló szivattyúk .........................................................................................................31 2.21.3. Fúvógépek......................................................................................................................31 2.21.4. Keverők ..........................................................................................................................32 2.21.5. Rács berendezés ............................................................................................................32 2.21.6. Szerelvények ..................................................................................................................32 2.21.7. Karimák és kötések ........................................................................................................32 2.21.8. Csővezetékek és idomok................................................................................................33 2.21.9. Csőtartók........................................................................................................................33 2.22. Épületgépészeti munkák minőségi követelményei ..............................................................33 2.22.1. Vízellátás és csatornázás épületen belül .......................................................................33 2.22.2. Fűtés-temperálás ...........................................................................................................33 2.22.3. Mesterséges szellőztetés ...............................................................................................33 2.23. Útépítés.................................................................................................................................34 2.24. Növényültetés .......................................................................................................................35 Melléket: Üzemeltetői nyilatkozat ................................................................................................36

4/36. oldal


1. Szennyvíztisztító telep bővítés ismertetése 1.1 Méretezési alapadatok A tisztítótelep szennyezőanyag-eltávolítási kapacitását az alábbi adatok alapján került meghatározásra: KOI = 940 g/m3 BOI5 = 610 g/m3 TKN = 70 g/m3 NH4-N = 62,5 g/m3 TP = 14 g/m3 Lebegőanyag = 360 g/m3 A tisztítótelep hidraulikai kapacitása: csatornahálózaton érkező nyers szennyvíz: beszállított TFH: Qh, max= 360 m3/h Qh, átl= 150 m3/h tervezett tisztító kapacitás :

3500 m3/d 100 m3/d

36600 LEÉ

Az elvárt tisztított szennyvíz paraméterek Az elvárt tisztítási paraméterek a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 29484/2009 ügyiratszámú és 32419/10 iktatószámú, 2010. április 8.-án kelt határozata alapján: pH 6.5-9.0 KOI ≤ 125 mg/l BOI5 ≤ 25 mg/l TN ≤ 55 mg/l TNinorg ≤ 50 mg/l NH4-N ≤ 20 mg/l TP ≤ 10 mg/l Lebegőanyag ≤ 35 mg/l SzOE ≤ 30 mg/l Coliform szám ≤ 10 CFU/cm3 A tisztított szennyvíz befogadója: Duna 1528+200 fkm szelvénye sodorvonali bevezetéssel. 1.2 Tervezett technológia rövid ismertetése 1.2.1 Szennyvíztisztítás A kivitelezés a Paks 024 és 023/27 hrsz-ú ingatlanon működő szennyvíztisztító kerítésén belül történik.

5/36. oldal


A jelenleg működő tisztítási technológia műtárgyai teljes mértékben felhagyásra, részben elbontásra kerülnek. A szennyvíztisztítást továbbiakban az új tömbösített vasbeton műtárgyban elhelyezetett technológia végzi. A technológia ismertetése a szennyvíz útja szerint az alábbi: Mechanikai tisztítás A két nyomóvezetéken, a város felől érkező szennyvíz a telepen építendő tolózáraknában egyesül és innen kerül bevezetésre a biológiai műtárgy Ény-i oldalán megépített gépház födémszintjére elhelyezett gépi tisztítású dobrácsra. A rács tisztító mechanizmusa automatikus, vízszintről vezérelt. A rács pálcaköz, 5mm. A maximálisan rávezethető szennyvíz térfogat-áram: 360 m3/h A szállítócsiga hajtómotor N= 1,1kW, kézi tisztítású megkerülő ág 10mm pálcaköz A kifogott rács-szemét egy szállítócsigán és rácsszemé présen konténertérbe kerül. A rácsról a szennyvíz a tangenciális homokfogó berendezésre folyik tovább. A zsompban összegyűlő homokot szállítócsiga emeli ki és továbbítja a homokgyűjtő konténerbe. Biológiai tisztítás A mechanikailag szűrt szennyvíz előlevegőztető medencébe folyik gravitációsan. Az előlevegőztető medencékbe durvabuborékos, SS-20 típusú levegőztető elemek kerülnek beépítésre A levegőt a rács-homokfogó helyiség padlószintjével azonos szinten megépített Fúvógépház #2 jelű helyiségben telepített fúvó-gépegységek biztosítják. Légszállítási jellemzőjük: Q=120m3/h, p=700mbar beépített gépek: 1 üzemi + 1 meleg tartalék Az egyes levegőztető elemeket ellátó ágvezetékbe egy-egy zárószerelvény, valamint az átáramló levegőmennyiség szabályozására szolgáló fojtó szerelvény van beépítve. Az előlevegőztető medencébe érkező szennyvíznek azon része, amely meghaladja a biológiai sorok terhelhetőségének mértékét a kiegyenlítő medencébe folyik. A kiegyenlítő a meglévő II. ütemben épített kombinált műtárgy átalakításával és felújításával jön létre. A kiegyenlítő medencéből a szennyvíztelep alacsony terhelésű időszakában szivattyú emeli vissza a szennyvizet az előlevegőztető medencébe. A szivattyúk főbb jellemzői: Q=150m3/h H= 10m N= 9,0 kW beépített gépek: 1 üzemi + 1 meleg tartalék Az előlevegőztető medencéből három párhuzamosan működtetett tisztító vonalra vezetjük a szennyvizet., melyek felépítése és gépi berendezései azonosak A továbbított szennyvíz mennyiségének mérésére egy-egy nyílt vályúba épített „Parchall” mérőcsatorna szolgál. A továbbvezetett víz az anoxikus I., anaerob, majd az anoxikus II. elnevezésű medencéken halad keresztül gravitációsan, az egyes medencéket elválasztó rekeszfalban kialakított, megfelelő méretű falnyílásokon keresztül. 6/36. oldal


Mindhárom medencében a megfelelő áramlási viszonyokat azonos típusú, 1,3kW –os hajtómotorral szerelt, merülőmotoros keverők biztosítják. Beépített gépekhez 1 db közös hidegtartalékot kell biztosítani. Az aerob 1. és aerob 2. párhuzamosan kapcsolt levegőztető medencékben zajlik a szerves anyag oxidációja a medencék fenéklemezén rögzített finombuborékos levegőztető elemek által bejuttatott levegővel. A Fúvógépház#1-ben telepített fúvók biztosítják a szükséges levegő mennyiséget. A fúvók frekvenciaváltós fokozatnélküli fordulatszám szabályozással üzemelnek, Légszállítási jellemzőjük: Q=1180m3/h, p=700mbar beépített gépek : 3 db üzemi + 1 db meleg tartalék Az aerob 2. medencékbe telepített recirkulációs szivattyúval biztosított a belső recirkuláció az anoxikus II. medencébe kötve. A szivattyúk főbb jellemzői: Q=150m3/h H= 0,5m N= 2,2 kW beépített gépek : 3 db + 1 db hideg tartalék A folyásirány szerint második levegőztető medence végén, a medence teljes szélességében végigfutó bukóvályún keresztül távozik a szennyvíz a tisztítás-technológia következő elemét reprezentáló hosszanti átfolyású utóülepítő medencébe. A szennyvíziszapot a medence peremen gördülő kocsi-szerkezetre épített –egyedi gyártásúszívókotró távolítja el beépített Q= 100m3/h teljesítményű búvárszivattyú segítségével. Az iszap mindhárom ülepítő medencénél egy-egy, a medence hosszanti oldala mentén futó gyűjtő-vályúba jut. beépített gép : 3 db kotró + szivattyú + 1 db hidegtartalék a szivattyúból Az iszap egy közös iszapaknába kerül, ahonnan szivattyú juttatja vissza a recirkulációs iszapot az osztóberendezésen keresztül az anoxikus I. jelű medencékbe. A szivattyúk főbb jellemzői: Q= 300 m3/h H= 7,3 m N= 9 kW beépített gépek : 1 db üzemi + 1 db meleg tartalék Az osztóberendezésből motoros működtetésű tolózárakkal kiválasztva lehet a fölös iszapot az iszapsűrítő I. és II. medencékbe fejteni. Az utóülepítő medencék vízfelszínén összegyűlő uszadékot a kotróberendezés a habaknába továbbítja ahonnan szivattyúk juttatják az iszapsűrítők valamelyikébe. A szivattyúk jellemző adatai: Q= 44m3/h H= 9,0m N= 3,44kW beépített gépek : 1 db üzemi + 1 db meleg tartalék Az utóülepítő medencékből a tisztított szennyvizet perforált vízelvezető cső-rendszer vezeti a fertőtlenítő végátemelő medencébe, ahonnan nyomott vezetékkel jut a meglévő tisztítottvíz elvezető vezetékre csatlakozva a befogadóba. A szivattyúk jellemző teljesítmény adatai: Q= 50l/s 7/36. oldal


H= 4,8m N= 9,0kW beépített gépek : 1 db üzemi + 1 db meleg tartalék A végátemelő szivattyúk közelében helyezkedik el az iszapvíztelenítő prés tartozékaként leszállításra kerülő prés-mosóvíz szivattyú mely az iszapvíztelenítő préshez biztosítja a nagynyomású mosóvizet. A szivattyú vezérlése a prés vezérlő egységéről történik. A présmosóvíz szivattyú főbb jellemzői: Q= 6,0m3/h H= 60m N= 2,2kW beépített gép: 1 db üzemi Iszapkezelés Az iszapsűrítő medencék fogadják az uszadékot és a fölösiszapot. A sűrítő medencékben elhelyezett durvabuborékos levegőztető elemek működtetésével kettős célt lehet elérni. A betározott iszap homogenizálása kézzel működtetett durvabuborékos levegőztetéssel történik. A levegőellátást a Fúvógépház 2.-ben üzemelő fúvók biztosítják. A sűrítő medencékből a különvált iszapvizet három különböző szinten beépített kézi működtetésű szerelvényekkel ellátott dekantáló vezeték segítségével lehet elvezetni a csurgalékvíz gyűjtőbe. Az iszapot iszapfeladó szivattyú továbbítja a 12 m3/h kapacitású szalagprésre. A préselés előtt az iszaphoz polieketrolitot kell adagolni. A por alakú vegyszer a prés gépházban elhelyezett 1 m3/h kapacitású PE oldó berendezésbe kerül az adagolás szivattyúval történik. Az iszapfeladó szivattyú főbb jellemzői: Q= 15,0m3/h H= 30m N=3 kW beépített gép: 1 db üzemi + 1 db meleg tartalék PE adagoló szivattyú főbb jellemzői: Q= 1,0m3/h H= 30m N= 0,75 kW beépített gép : 1 db üzemi A víztelenített iszap egy surrantón keresztül jut le az iszap bekeverő térbe, ahonnan azt a komposztáló technológia gépegységei szállítják el további feldolgozásra. Vegyszerek A vegyszergépház tartalmazza a technológia által igényelt különböző vegyszerek oldására, adagolására és tárolására szolgáló, az előírásoknak megfelelően kialakított tereket. A vasklorid oldat adagolását ellátó egység áll, egy 3m3 hasznos térfogatú, kármentővel ellátott PP. anyagú tartályból, valamint a hozzá kapcsolt adagolószivattyúkból. A szivattyúk az Anaerob#2 jelű medencékbe adagolják a technológia által meghatározott mennyiségben és gyakorisággal az itt betározott vegyszer-oldatot. Az adagoló szivattyúk főbb jellemzői: 8/36. oldal


Q= 7,6 l/h H= 34m N= 0,11kW beépített gépek : 3 db üzemi A hypo adagolására 1m3 hasznos térfogatú IBC tartályokban tárolt vegyszer-oldat tartály, valamint az ehhez kapcsolt adagolószivattyú szolgál. A tartály kármentővel rendelkezik. A fertőtlenítő vegyszer adagolására csak a szakhatóság által előírt időszakban és időtartammal kerül sor. Az adagolószivattyú főbb jellemzői: Q= 17l/h H= 34m N= 0,248kW beépített gépek : 1 db üzemi Komposztálás A bekeverőtérbe juttatott szennyvíziszapot szalma struktúr anyaggal kell összekeverni. A szalmát a tömbösített műtárgy mellett kialakított szabad területen lehet tárolni, majd a bálabontógéppel fellazítva a víztelenített iszaphoz keverni. Az érlelő téren prizmákban történik a kevert anyag érlelése a kész komposztot a könnyűszerkezetes tetővel rendelkező komposzt tárolóban lehet tárolni az elszállítás idejéig. A komposztálás nyitott és fedett terein keletkező csurgalékvizek a csurgalékvíz ülepítő és átemelő műtárgyba kerülnek gravitációs vezetékekkel. Innen szivattyú emeli a vizet a tisztítási technológia elejére. (rács) A szivattyúk főbb jellemzői: Q= 49m3/h H= 8m N= 3,44kW beépített gépek : 1 db üzemi + 1 db hidegtartalék A technológiai gépészeti berendezések körében Vállalkozónak az alábbi tartalék és pótalkatrészeket kell biztosítani: iszapvíztelenítő prés szalag 1 db szivornyás kotró hajtómű 1 db levegőztető elem 10 % vegyszer szivattyú típusonként 1 db keverő típusonként 1 db csigaszivattyú állórész 1 db gépi rács csigalevél tisztító kefe 1 db Kézi oldottoxigén-mérő kültéri használatra, automatikus 1 db hőmérséklet kompenzálással (0-10 g/m3 mérési tartomány)

9/36. oldal


1.2.2. Építészeti kialakítás A tervezett létesítményeket az üzemelő szennyvíztelep jelenlegi kerítésén belül oly módon kell elhelyezni, hogy kivitelezés közben a szennyvíztisztítás zavartalanul folyhasson, az üzemeltetés biztonságos feltételei adottak legyenek. A meglévő műtárgyak a továbbiakban a végleges technológiai tisztítási sor részét nem képezik közülük elbontásra kerül az  iszapbekeverő tér  iszapágy  iszapvíztelenítő gépház és berendezései Azon meglévő műtárgyak, melyek helyén nincs építési tevékenység felhagyásra kerülnek, bontásuk nem jelen projekt tárgya Az új tisztítási technológia tömbösített vasbeton műtárgyban helyezendő el, a födémen hagyományos falazott technológiájú lapostetős gépház építménnyel. Az építményben fúvógépház, kapcsolóterem és technológiai gépterem létesül. A műtárgyat rézsűs földfeltöltéssel kell körülvenni. A technológiai medencék esetében előírás, hogy minden medence mobil szivattyúval leüríthető legyen. A kiülepedés veszélyes terekben a megfelelő lejtbetonokat kell alkalmazni. A meglévő kiszolgáló épületben el kell bontani a jelenlegi rács és homokfogó berendezést csatlakozó vezetékeikkel együtt. Az új műtárgyak tartószerkezeti terveinek elkészítéséhez felhasználandó a dr. Wagner és fiai Kft. által 2009. évben készített talajmechanikai szakvélemény. Amennyiben szükséges a szakvélemény kiegészítése annak elkészíttetése a kiviteli terv részeként Vállalkozó feladata. A komposztáló létesítményei beton térburkolatok (szalmatároló és komposzt bekeverő és érlelő tér), a kész komposzt tárolására 1.020,27 m2 alapterületű fedett-nyitott tér készül. A tároló tér 3 oldalról az acélhaj beton alaplemez szélén készülő 1,5 m magas vasbeton támfallal van körülvéve. A LINDAB (vagy azzal egyenértékű) könnyűszerkezetes nyitott csarnok alátámasztása a támfalon kívül önállóan történjen. A meglévő kiszolgáló épületet a tender tervben rögzített műszaki tartalomnak megfelelően kell átalakítani és felújítani. Az átalakítás során kialakításra kerül a szabvány szerinti fekete-fehér öltőző blokk, csizmamosó, pihenő étkező külön a szennyvizes ágazatnak és külön a laboregységnek. A szennyvízkezelői munkavállalók és labor dolgozók által használt épületrész az átalakítás során teljes egészében elválasztásra kerül. Készül gépjármű tároló illetve az emeleti rácsgépház helyén iroda és diszpécser központ. A felújítás során új burkolatok készülnek, a régi nyílászárók cseréje kell megtörténjen illetve a teljes épület külső Dryvit rendszerű hőszigetelő vakolatot kap. A kiviteli munkák folyamán folyamatosan kell biztosítani az épületben lévő funkciók (elsősorban a labor) működését, ezért az átalakítási és felújítási munkák csak szakaszosan ütemezhetők. Az új tisztítási sorokra történő szennyvíz átkormányzást követően lehetséges az üzemelő kombinált műtárgy leűrítése, fertőtlenítése után annak építészeti és gépészeti átalakítása. Meglévő vasbeton falak műszaki állapotát a leürítés után meg kell vizsgálni és a szükséges felületi javításokat el kell végezni. Az épület belső csapadékvíz levezetéssel rendelkezik. A burkolatok cseréje előtt a csapadékvíz levezetőket fel kell tárni, és azokat is cserélni kell.

10/36. oldal


1.2.3. Épületgépészeti munkák A meglévő kiszolgáló épület átalakítása, felújítása kapcsán a belső víz és csatornahálózat, fűtési rendszer átépítésre kerül. A természetes szellőzéssel nem rendelkező helyiségek mesterséges szellőztetése kiépítendő. A fűtési rendszer esetében a hőleadók és vezetékek a kazánházban a meglévő előremenő és visszatérő vezetékekre csatlakoznak, a kazán megfelelő cseréje nem szükséges. A vízbekötés változatlan a keletkező szennyvíz új gyűjtővezetéken keresztül az Atomerőművi átemelőbe jut. A tömbösített műtárgyban kialakított gépészeti helyiségekben elektromos temperáló fűtés készül, a fúvógépházaknak pedig mesterséges szellőztető rendszer építendő ki. 1.2.4. Elektromos ellátás és irányítástechnika A szennyvíztechnológia számára beépített gépi berendezések elektromos igényét a jelenlegi transzformátor biztosítani tudja. A telep főelosztója a tömbösített műtárgyon elhelyezkedő épület vezérlőjébe kerül át. Az új elosztószekrénybe történő átkötés feltétele a meglévő elosztók megszüntetésének. Az átalakítás után a kiszolgáló épületben csak a világítási elosztók maradnak. A kiszolgáló épületbe kerülő szerelvények és lámpatestek IP 20, míg a technológiai terekbe kerülő szerelvények és lámpatestek IP 54 védelemmel ellátottak legyenek. A vezetékek a technológiai terekben kábelcsatornában, a kiszolgáló épületben falba süllyesztett műanyag védőcsőben szereltek. Minden gép, berendezés valamint nagy kiterjedésű fém szerkezet EPH hálózatba kötendő, az épületeken kívül villámvédelmi rendszer építendő ki a szalmatároló térhez is. Műszerezés:  szint távadó: a kiegyenlítő medencében, fertőtlenítő-átemelő medencében, iszapsűrítő medencékben, és a TFH feladóban  indukciós áramlásmérő: a bejövő nyers szennyvízre (rácsgépház)  oldott oxigénmérő: távadó aerob medencékben  ph távad : TFH feladóban  redox potenciál távadó: TFH feladóban  automata mintavevő berendezés: előlevegőztető medence és fertőtlenítő-átemelő Irányítástechnika: A telepen jelenleg két megjelenítő rendszer működik. Az egyik a hálózaton lévő átemelők számára van fennaratva, a másik SCADA rendszer kell az új technológia vezérlését ellássa. A PC-k az új – emeleti – diszpécser szobába kerülnek át és ezt követően vezeték nélküli kommunikációval tartják a kapcsolatot a berendezésekkel. Vállalkozó feladata vezérlő rendszer áttelepítése az új diszpécser központba, a WIFI kommunikáció kiépítése, valamint a vezérlő program elkészítése. A program készítése során az üzemeltetővel szoros egyeztetés szükséges a meglévő rendszerek integrálása érdekében. 1.2.5. Közművek A szennyvíztelep külső közműcsatlakozásai – víz, elektromos energia és út- biztosítottak. A telepen belül a szükséges telepi vezetékeket, a műtárgyak megközelítéséhez szükséges megfelelő teherbírású utakat és térburkolatokat, térvilágítást kell megvalósítani.

11/36. oldal


Az új létesítmények megépítése előtt a meglévő közmű és technológiai vezetékek feltárandók, a meglévő technológia működéséhez szükséges vezetékek ideiglenes jelleggel kiváltandók, ezek az üzembe helyezés után lezárandók. A régi vezeték rendszer (közmű és technológiai ) az üzembe helyezés után felhagyandó. A felhagyott vezetékek szakszerű lezárása Vállalkozó feladat. Új vezeték építés: vízvezeték tűzcsappal 246 fm D110 KPE , 1 db tűzcsap kiszolgáló épület szennyvíz csatorna vezeték 105 fm DN 150 KG PVC tisztítottvíz nyomóvezeték 123 fm D400 KPE csurgalékvíz gyűjtővezeték és nyomóvezeték 30 fm DN 110, 5 fm DN 150, 33 fm DN 200, 45 fm DN 300 KG PVC , 13 fm D90 KPE csapadékvíz csatorna 155 DN 200 és 33 fm DN 300 KG PVC

1.2.6 Alkalmazott anyagokkal szembeni követelmények: -

-

-

a betonszerkezetek az állékonysági követelményeken kívül a szennyvíz korrozív hatásának ellent kell álljanak, megfelelő vízzáróságot biztosítsanak külön vízzáró bevonat nélkül a járófelületek, fedlapok, hágcsók vagy létrák a nyers szennyvíznek vagy szennyvízgőznek kitett helyeken korrozióálló acélból KO 1.4301 egyéb helyeken tüzihorganyzott acélból készülhetnek a falazott szerkezetek feleljenek meg a hőtechnikai és páradiffuziós elvárásoknak, párlecsapódás nem engedhető meg a vizes helyiségek belső padló és falburkolata hidegburkolat mely a használati és higiéniai követelményeknek kell megfeleljen (csúszásveszély, takarítási igény) a nyílászárók temperált vagy fűtött helyiségek esetében hőszigetelt kivitelben készüljenek a technológiai vezetékeknek (nyers szennyvíz, iszapvezetékek, levegővezetékek és vegyszervezetékek) anyaga feleljen meg a szállított közeggel szembeni ellenállási követelményeknek, alkalmazandó anyagok KO 1.4301 vagy a megfelelő anyagú (KM PVC, KPE vagy PP) műanyag vezeték az udvartéri vezetékek gravitációs vezeték esetében KG PVC, nyomott vezeték esetében KPE anyagú is lehet a szivattyúkat a szállított közegnek megfelelően anyagminőségben kell kiválasztani csak olyan gép, berendezés típus alkalmazható, mely Magyarországon megfelelő szervízhálózattal rendelkezik

2. Építés kivitelezési előírások 2.1 Bontási munkák A bontott anyagok és a törmelék elszállításáról és előírtaknak megfelelő elhelyezéséről a Vállalkozónak kell gondoskodnia. A meglévő szennyvízkezelési technológia elbontásra kerülő vasbeton műtárgyainak szerkezetét elbontás előtt be kell vizsgáltatni, mely vizsgálati eredmény alapján eldönthető, hogy az egyes szerkezetek veszélyes hulladéknak minősülnek-e? A Vállalkozónak az árajánlatában számolni kell az elszállításon és az újrahasznosításon túlmenően az ártalmatlanítás és elhelyezés költségeivel is.

12/36. oldal


A bontás során az adott műtárgy teljes szerkezetét, minden részét el kell bontani, beleértve az alapokat is. Meg kell határozni a keletkező hulladékok mennyiségét. Ha ez a mennyiség meghaladja az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. mellékletében megadott küszöbértéket, akkor be kell nyújtani a rendelet 2. sz. mellékletének megfelelő építési hulladék tervlapot. 2.2 Földmunkák A munkák megkezdése előtt a műtárgyak és csővezetékek helyéről el kell távolítani minden növényzetet, valamint elbontani és eltávolítani minden egyéb idegen anyagok és szerkezetet. A földmunkák megtervezése során a Vállalkozónak figyelembe kell vennie a talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatok során meghatározott konkrét talaj- és talajvízjellemzőket, valamint a meglévő telepi vezetékek helyzetét is. A földmunkatervet úgy kell elkészíteni, hogy azon vezetékek melyeknek az építés ideje alatt is üzemelni kell megfelelő védelemmel legyenek ellátva. Az olyan földműveket, földmunkákat, amelyek műszaki jellemzői valamely műtárgy, vagy szerkezet követelményeivel is kapcsolatban állnak (pl. ágyazattömörség), az adott műtárgy és szerkezet kiviteli tervlapjain is szerepeltetni kell. Vonalas Létesítmény esetén a földmunka-jellemzőket a műtárgyra vonatkozó specifikus követelményeknek megfelelően kell meghatározni és a műtárgy tervlapjain szerepeltetni. 2.3 A kitűzés követelményei A földmunkák, műtárgyak, építmények és vezetékek kitűzését Vállalkozó végzi saját felszereléssel, illetve anyagokkal, vagy megfelelő szakcéggel végeztetheti. A kitűzés történhet helyi endszerben vagy EOV koordináták alapján is. A kitűzési adatokat a munkával érintett területen kívüli pontokkal, vonalakkal is biztosítani kell, amelyek létesítése, megóvása, rögzítése, illetve pótlása a Vállalkozó feladata. A kitűzést a Mérnökkel ellenőriztetni kell. Az alappontok adatait, helyzetét a Vállalkozónak az Építési napló mellékletét képező mérethelyes vázlaton kell rögzítenie és azt a munkaterületen kell tartania. Az alappontok elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy azok a munka folyamán mindvégig sértetlenül maradhassanak. Ezeket a munka befejezéséig sértetlenül meg kell őrizni. Gépi földmunkáknál a kitűzések állandósítását, biztosítását, ill. megismétlését olyan módon kell elvégezni, hogy azokat a munkagépekről is jól lehessen látni. Kitűzési pontosság: - Magassági értelemben: 1 cm - Vízszintes értelemben: 1 cm 2.4 Földkiemelés, munkagödör, munkaárok kialakítása A Vállalkozó a lehető legnagyobb gondossággal járjon el és teremtsen meg minden szükséges előfeltételt, hogy megakadályozza a földanyag lecsúszását és leomlását a munkagödör és a töltések oldaláról. A földmunkák a talaj- és talajvízviszonyok, valamint a talaj fejtési osztályai alapján, az építési körülményeket is figyelembe véve bármely megengedett módszerrel végezhetők úgy, hogy azok más tevékenységeket (munkavégzés, közlekedés) ne zavarjanak, az üzemelő vezetékekben kárt ne okozzanak és feleljenek meg a biztonsági és munkavédelmi előírásoknak. A földkiemelés során a cső ágyazati szintje illetve az alapozási sík alatti kiemelés „aláásás” nem megengedett. 13/36. oldal


A munkahelyeket, munkaárkokat úgy kell kialakítani, hogy azokban a lefolyó csapadékvíz kárt ne tegyen. Az árkokat az esés irányával szemben haladva kell kinyitni, biztosítva a vízelvezetés zavartalanságát. Gáttal, terelőárokkal, és más - helyszínnek megfelelő - megoldással gondoskodni kell a munkaárok és munkagödör felszíni vizektől való védelméről. Ha a csatornákból, nyílt árokból, alap- vagy munkaárokból, valamint alapgödörből, kútból és aknából kitermelt földet a kitermelés mellett kell lerakni, vagy elteríteni, akkor a lerakott anyag és az árok, vagy gödör széle között a bevágás mélységétől és anyagától, valamint a kirakott talajmennyiségtől és a kirakott anyag minőségétől függően padkát kell hagyni. A padka méreteit a tervezésnél kell meghatározni, de ez a méret 0,5 m-nél kisebb nem lehet. Megcsúszás és omlás esetén a Vállalkozónak külön költség felszámítása nélkül ki kell javítani a károsodott földmunkát. A kijavított földmunkákat a Mérnökkel – Építési napló bejegyzéssel – el kell fogadtatni. A szállított vagy a munkagödörből kitermelt anyagokat az előírt módon deponálni kell a földmunkatér mellett olyan távolságra, hogy a balesetmentes munkavégzést ne veszélyeztesse. 2.5 Depónia készítése Az építési munkák során kiemelt, és a későbbi földvisszatöltés miatt a helyszínen tartott földmennyiséget a Vállalkozó köteles - rendezett módon - depóniákban tárolni. A depónia hajlásszöge feleljen meg a tárolt talaj belső súrlódási szöge alapján számítható, biztonságosan állékony rézsű hajlásszögének. A kialakított depóniák elhelyezése és méretei nem akadályozhatják a kivitelezést és a szennyvíztelep üzemszerű működését. 2.6 Dúcolás A munkagödröket és munkaárkokat csak a kiviteli tervben a Mérnök által jóváhagyott meghatározott dúcolással lehet biztosítani. A munkaárok típusának és a megtámasztás módjának megválasztásakor a figyelembe kell venni: - a talajmechanikai előírásokat, - a földmunkák céljára rendelkezésre álló szabad terület nagyságát, - a tervezett vezetékek építéséhez, elhelyezéshez szükséges szabad tér biztosíthatóságát, - az építés forgalmi igényeit, illetve az ebből a munkaárokra jutó terhelés nagyságát, - a földmunkákkal érintett területen elhelyezkedő, az építési munkákkal veszélyeztetett meglévő létesítményt, - közlekedési utat, - közműveket, A terhek, földnyomások számítása során figyelembe kell venni a munkaterület melletti építési forgalomból származó dinamikus és statikus terheléseket is. A dúcolat biztosítsa továbbá a megtámasztott földtömeg, vagy építmény állékonyságát, illetve a munkahelyen dolgozók testi épségét, és a kitermelt anyag eltávolíthatóságát a munkaterületről, illetve azt, hogy a kidúcolt munkatérben a munka elvégezhető legyen. A minimális munkaárok fenékszélesség 80 cm lehet. A munkagödör kiemelésénél vagy függőleges falban zártsorú dúcolást, vagy dúcolás nélkül 1:1 vagy 1:1,5 rézsűhajlású ( a talajmechanikai adottságok alapján) munkagödröt kell alkalmazni. Munkagödör, munkaárok szélét a szakadólapon belül megterhelni csak abban az esetben szabad, ha a dúcolást a terheléstől származó ezen többlet igénybevételre is méretezték. Az árok szélén 0,50 m széles sávot (padkát) mindenképpen szabadon kell hagyni. A dúcokat, dúckereteket közlekedésre, fel- és lejárásra, anyag fel- és leadására használni tilos. 14/36. oldal


2.7 Víztelenítés A munkaterületet egyéb előírások hiányában mentesíteni kell a felszíni és talajvizektől. A földmunkák végrehajtásához olyan technológia alkalmazható, mely az adott talaj- és talaj víz feltételek mellett a munkák végrehajtási idejére a szükséges vízmentes körülményeket biztosítani képes. A munkagödörből a beszivárgott csapadékvizet, illetve talajvizet el kell távolítani. A víztelenítésre kerülő munkaterületen összefüggő víztükör a víztelenítéskor nem jelentkezhet. A víztelenítés következtében a talajban káros kiüregelések és fellazulások sem keletkezhetnek. A munkagödör víztelenítési, illetve vízelvezetési módját a Mérnökkel jóvá kell hagyatni. A víztelenítés folyamatosságát, és a víztelenítéshez szükséges berendezéseket a Vállalkozónak kell biztosítania. A Vállalkozónak meg kell győződnie arról, hogy: - milyen talajvízszintek várhatók az építkezés ideje alatt, - a várható talajvízszintek a terepszint alatt vagy a terepszinten vannak, - milyen áramlások és vízszintek várhatók, - milyen a talaj és az altalaj állapota, A rendelkezésre álló illetve a Vállalkozó által szükség szerint kiegészített részletes geotechnikai szakvélemény alapján kell eldönteni, hogy az építési területen a munkálatok idejére szükséges-e lehetséges-e, illetve célszerű-e- a munkagödör, munkaárok víztelenítése, valamint milyen víztelenítési módot kell alkalmazni. A Vállalkozó feladata a műtárgyak felúszás elleni védelmének megoldása az építés ideje alatt. 2.8 Földvisszatöltés és tömörítés A Vállalkozó köteles minden segédeszközt - dúcolást, zsaluzatot stb. - a technológiai előírások szerint a földvisszatöltés során eltávolítani. A visszatöltésre való engedély feltétele, hogy a Mérnök a megépített műtárgy, alapozás minőségét és a munkagödör állapotát elfogadja. Az építmények melletti földvisszatöltést csak akkor lehet megkezdeni, ha a megépített szerkezet a földterhelésből és a tömörítésből származó dinamikus terhelés felvételéhez szükséges teherbíró képességet már elérte, illetve a víztartási próbák sikeresen lezajlottak. Visszatöltéskor a talaj víztartalma az optimális érték körül legyen. A talajt legfeljebb 25 cm vastag rétegenként szabad visszatölteni és tömöríteni, ha ettől másképp nem rendelkezik a műszaki terv, de 10 cm-nél nagyobb rögök és fagyott talaj nem építhető be. A visszatöltött földet minimum Trγ. = 90%- ra tömöríteni kell. A tömörségi fokot vizsgálattal kell bizonyítani. A visszatöltésre nem kerülő földet a Vállalkozónak el kell szállítania. Csak azt a földet lehet visszatölteni, melynek minősége kielégíti a visszatölthető földre vonatkozó követelményeket. A visszatöltésre kerülő talaj minősége az eredeti kiemelt talaj minőségénél nem lehet rosszabb. Ahol az alapsík alatt nem megfelelő földet vagy egyéb anyagot találtak, azt ki kell emelni, és el kell szállítani. A talajhiányt megfelelő töltésanyaggal kell feltölteni (talajcsere), és legalább Trγ. = 90%-ra kell tömöríteni. Ha a Vállalkozó úgy látja, hogy valamely anyag szennyezett, akkor erről a Mérnököt haladéktalanul informálni kell, aki eldönti, hogy az adott anyagot szennyezettnek kell-e tekinteni, vagy sem. A munkagödörbe, munkaárokba nem tölthető vissza: - szerves anyag - puha agyag, iszap, átázott talaj - 1.550 kg/m3 - nél kisebb száraz térfogatsúlyú anyag - fagyott talaj

15/36. oldal


építési törmelék hulladék olyan anyag, vagy talaj, amely szennyezőanyag tartalmánál fogva szennyezheti a talajt, vagy a talajvizet A visszatöltéshez felhasználandó anyag a műtárgy, vezeték körüli 0,50 m-es környezetben nem tartalmazhat kődarabokat. Általánosságban olyan talaj használható feltöltéshez, amely: - száraz térfogatsúlya 1.550 kg/m3 (MSZ 14043-7:1981) - konzisztencia indexe 0,5 (MSZ 14043-4:1980) - szerves-anyag tartalma kisebb, mint 3 % (MSZ 14043-9:1982) A Vállalkozó a megfelelőség tanúsítási követelmények, illetve a Minőség ellenőrzési terv szerint az előírt gyakorisággal köteles ellenőrizni a visszatöltött talaj, vagy ágyazat tömörségét és dokumentálni a vizsgálatok eredményét. -

2.9 Betonozási munkák 2.9.1. Beton- és vasbeton szerkezetek anyagai Minden teherhordó beton- és vasbetonszerkezet kiviteli tervét csak a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet alapján tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el. A meglévő és megmaradó beton- és vasbetonszerkezetek állapotát meg kell vizsgálni, ahol szükséges a megfelelő vízzáróság, korrózió elleni védelem és tartósság biztosítása érdekében a szükséges beavatkozásokat el kell végezni (bevonatképzés, javítás). Az alkalmazott bevonatnak a felület stabilizálásán kívül biztosítani kell a megfelelő vízzáróságot illetve az agresszív közegnek való ellenállást. Az építési munkák során csak megfelelőség-tanúsítással bizonylatolt minőségű készbeton alkalmazható . A keverőtelepről származó, mixerben beszállított betonkeverékek esetében el kell végezni a minőségvizsgálatokat legalább heti rendszerességgel, ezen felül a keverőtelep üzemeltetőjének minden szállítmány esetében nyilatkoznia kell a felhasználásra került anyagok minőségéről. Teherhordó szerkezet valamint technológiai medencék építéséhez helyszínen kevert beton nem alkalmazható. Beton helyszínen történő készítésére csak kisebb mennyiségű és tartószerkezeti funkciót el nem látó szerkezet esetén, rendkívüli esetben, és csak a Mérnök előzetes hozzájárulásával van mód. Ez esetben a Vállalkozónak a beton készítésére (technológia), a felhasznált adalék- és kötőanyagok, keverővíz, vegy- és adalékszerek fajlagos mennyiségére és minőségére vonatkozó adatokat Technológiai Utasításban kell bemutatnia. A betonjellemzőket akkreditált intézményben kell vizsgálni. 2.9.2 Betonacélok Csak az MSZ 339:1987 szerinti B 60.50 min. betonacél használható. A betonacélok szabvány által előirt minősítő vizsgálatát és minősítését a gyártó garantálja. Vállalkozó a kivitelezés során csak megfelelő minősítést elért, gyártói tanúsítvánnyal rendelkező betonacélt használhat. A betonok acélbetéteinek periodikus betonacélokból vagy hegesztett hálókból kell állnia, kivéve, ha a terveken más van feltüntetve. Az eltérő típusú és méretű betonacélokat földszennyeződésektől mentesen, tartóállványokon vagy támaszokon kell tárolni. A betonacélt védeni kell a kedvezőtlen külső behatásoktól, a szerkezetbe való elhelyezéskor mentesnek kell

16/36. oldal


lennie a szennyeződésektől, reverétegtől, leveles rozsdától, festéktől, olajtól, vagy egyéb idegen anyagtól. Minden betonacélt gondosan meg kell tisztítani minden zsaluzatolajtól, ami rákerülhetett a szomszédos munkák kivitelezésekor. A már egyszer meghajlított betonacélt nem szabad a korábbi hajlítás helyén újrahajlítani. A betonacélok és hegesztett hálók toldása megengedett, ha ez a terveken fel van tüntetve, vagy ha szükséges. A betonacélok és a hegesztett háló toldását a szabvánnyal összhangban kell elvégezni. Minden betonacélt pontosan a tervrajzokon feltüntetett módon kell elhelyezni és rögzíteni, majd abban a helyzetben kell tartani a betonozás során. A betonacélok előírt betonfedését műanyag távtartókkal vagy rögzíthető beton pogácsákkal kell biztosítani. Egyéb követelményeken túlmenően a betonacélokat oly módon kell rögzíteni, hogy elbírja az önsúlyát és minden olyan terhelést, ami ránehezedhet az építés során anélkül, hogy elmozdulna, lehajlana, vagy bármilyen mozgást végezne. A betonacélok takarása feleljen meg a vonatkozó szabvány és a kiviteli terv előírásainak. Minden vasszerelést, miután a helyére rögzítették, meg kell szemlélnie, és át kell vennie a Mérnöknek. A betonozás csak a Mérnök engedélyével kezdhető meg. 2.9.3. Zsaluzat és állványzat A zsaluzat legyen megfelelő kialakítású és kivitelű ahhoz, hogy káros alakváltozások nélkül elviselje a friss beton súlyát, és az egyéb hatások okozta terheléseket. A zsaluzat legyen megfelelően zárt, hogy a víz és a habarcs ne folyjon ki a betonból. A fazsaluzatot jó minőségű fából kell készíteni. A zsaluzathoz alkalmazott faanyag legalább 25 mm vastag legyen! A zsaluzat betonnal érintkező felületeinek simának, a csatlakozásoknak pedig zártnak kell lenniük. A zsaluzatot vonalban és síkban pontosan rögzíteni kell, a csatlakozásoknál hasadékok nem lehetnek. A zsaluzatot úgy kell kitámasztani, hogy a helyét elmozdulás és deformáció nélkül tartsa meg a betonozás és a beton tömörítése közben. Minden csatlakozás vagy vízszintes, vagy függőleges legyen, hacsak a beton végső alakja ezt másként nem kívánja meg. A kizsaluzást úgy kell végezni, hogy a betonban károsodás ne történjék. A helyszínen betonozott különféle szerkezetek esetére a betonozás és a kizsaluzás közötti minimális időtartamokat az MÉASZ ME-04-19:1995 tartalmazza. A zsaluzat akkor távolítható el, amikor a beton olyan mértékben megkötött, hogy zsugorodási repedések már nem keletkezhetnek, és nem állhat elő semmilyen sérülés vagy deformáció. A betonsérüléseket a Vállalkozónak a Mérnök jóváhagyásával, saját költségén kell kijavítania. A faanyagok és acél elemek méretei, fajtája és minősége, az állványzat alapozásának módja és az állványzat elemei közötti minden kapcsolat feleljen meg a statikai számításoknak, az állványzati tervnek, és a faszerkezetekre és acélszerkezetekre vonatkozó érvényes szabványoknak. A kész állványzatnak olyan szerkezetűnek kell lennie, hogy a szerkezet leengedhető, emelhető és szétszerelhető legyen. Az állványzatot a betonozás előtt szintezni kell, és betonozás közben a süllyedést lécekkel mérni kell. 2.9.4. Beton és vasbeton szerkezetek építése A fejezet (a betoncsöveket kivéve) valamennyi beton, vasbeton szerkezetre vonatkozik. Ezeket a szerkezeteket a kiviteli terveknek megfelelően kell elkészíteni. A statikai tervek készítésénél figyelembe kell venni, hogy a vízzáró szerkezetek estében a repedés tágasság 0,2 mm-nél nem lehet nagyobb. A keverőtelepnél és a beépítés helyén, de még a beépítés előtt vett mintákon roskadás vizsgálatot kell végezni. A megengedettnél alacsonyabb értékű roskadás esetén a beton beépítése szigorúan 17/36. oldal


tilos, és a Mérnök által engedélyezett helyre kell elszállítani. Friss betonból próbatestek mintavételét az MSZ 4798-1 szerint kell elvégezni. A próbatestek nyomószilárdságának meghatározásához az MSZ 4798-1 alapján kell eljárni. A beton bedolgozása • Betonozási munkát csak a Mérnök engedélyével lehet elkezdeni. • A betont a Mérnök által jóváhagyott betonkeverő telepről a betonozás helyszínére úgy kell szállítani, hogy a keverék ne szennyeződjön, ne szegregálódjon és anyagveszteség se keletkezzen. Az eltakarásra kerülő beton felületen észlelt hiányosságokat a Vállalkozónak saját költségén kell kijavítania. A földdel eltakarásra kerülő szerkezeten m2-ként legfeljebb öt, egyenként legfeljebb 500 mm2-nél nem nagyobb felületi hiány engedhető meg, ha a betonacél előírt betontakarása biztosítva van, és a csorbulás mélysége a 10 mm-t nem haladja meg. Észlelt fészkes szerkezetet a Mérnök által jóváhagyott módon kell javítani. A Vállalkozónak a keverőtelepen biztosítania kell a mixerek soron kívüli kiszolgálását. A mixerkocsik számát a bebetonozandó szerkezet építési üteme határozza meg. A folyamatos betonozást megfelelő biztonsággal garantálni kell. A műtárgy valamely részét vagy egységét folyamatos művelettel kell betonozni. Megszakítást a Mérnök engedélye nélkül nem lehet megengedni. Ahol a betonozást meg kell szakítani, ott megfelelő elővigyázatossággal biztosítani kell, hogy a korábban bedolgozott betonhoz a későbbi megfelelően kössön. Ahol a műtárgy egy részének vagy egészének betonozásakor az egymást követő betonozási műveletek között több mint egy óra késedelem történt, ott a csatlakozást az arra vonatkozó előírások betartásával munkahézagként kell kezelni. A tervezett munkahézagokat a kiviteli tervben fel kell tüntetni. A betont vízszintes rétegekben kell bedolgozni, amelynek vastagsága vasbeton esetén maximum 30 cm. A betont elhelyezés után merülő vibrátorral, vagy zsalu vibrátorral alaposan tömöríteni kell. Minden hozzáférhető helyen belső vibrátort kell alkalmazni. Külső vibrátor csak a nem hozzáférhető helyeken alkalmazható. A bemerülő vibrátorok frekvenciája bemerített állapotban nem lehet kisebb 7000/perc értéknél. A vibrálást nem szabad közvetlenül vagy a vasaláson keresztül átvinni olyan betonrészekre vagy rétegekre, amelyek már olyan mértékben megkötöttek, hogy a vibráció hatására már nem tudnak plasztikusan viselkedni. A bemerülő vibrátorok alkalmazásánál ügyelni kell arra, hogy a zsaluzathoz csatlakoztatott vasalások és szerelvények ne mozduljanak el, és hogy ne sérüljön meg a már megkötött beton és a zsaluzat belső felülete. 2.9.5. Szerelőbeton Szerelőbeton réteget kell elhelyezni minden vasbeton alaptest, alaplemez alá, és mindenütt, ahol a tervek azt előírják, vagy ahol a Mérnök azt elrendeli. A szerkezeti betonozás megkezdése előtt a szerelőbeton réteget be kell nedvesíteni, hogy az a friss betonból ne vonjon el vizet. 2.9.6. Betonozás kedvezőtlen időjárási körülmények között Nem szabad betonozni: - nagy esőben, - amikor a levegő hőmérséklete 2°C alá esik, - amikor a beton hőmérséklete 30°C fölé emelkedik, - amikor az adalék felülete, vagy az a felület, amelyhez a betonozás történik, jeges. Hideg évszakban, és amikor a hőmérséklet várhatóan +5°C alá csökken, a Vállalkozó köteles a beépített betont megfelelő hő védelemmel ellátni. 18/36. oldal


Ilyenkor a Vállalkozó zárja körül a szerkezetet olyan módon, hogy a körülzárt térben a levegő és a beton hőmérsékletét három napon keresztül + 15°C fölötti hőmérsékleten lehessen. A betonozástól számított hét napon keresztül a betont védeni kell a nedvesség elvesztésétől, a gyors hőmérsékletváltozástól, esőtől és folyóvíztől, mechanikus sérülésektől, és a levegőben szálló por és homok általi szennyeződésektől. 2.9.7. Utókezelés A kész betonfelületeket 1 napos koruktól minimum 12 napon át folyamatosan nedvesen kell tartani. A nedvesítésnél az első két napon erős vízsugár nem alkalmazható. 2.9.8. Beton felületek javítása Az átalakításra kerülő beton műtárgy felület javítása előtt leürítendő és a felület fertőtlenítendő. A beton felület szemrevételezése során kell megállapítani az esetleges sérülések mértékét és meghatározni azok javítási módját. Amennyiben a felületen fellazult részek tapasztalhatók, a fellazult részt maradéktalanul el kell távolítani és a javítást ezután lehet elvégezni. A javítás módszerét az alkalmazott anyagokat a műtárgy szemrevételezését követően a tönkremenetel függvényében a tervező bevonásával kell meghatározni. Szükség esetén a medence teljes felülete vízzáróság biztosításához speciális bevonattal kezelendő. A bevonati rendszert (pl. KESTON vagy azzal egyenértékű) a gyártó előírásainak szigorú betartásával kell felhordani. A javítást a Mérnök által jóváhagyott technológia és ellenőrzés mellett kell elvégezni 2.9.9. Bebetonozandó acélszerkezetek és egyéb elemek A bebetonozandó összes acélszerkezetet és egyéb elemet, Vállalkozónak a Mérnök engedélye alapján, és a terveknek megfelelően kell elhelyezni és rögzíteni. 2.9.10. Földvisszatöltés Ha a Mérnök másképp nem rendelkezik, a betonszerkezetek körüli és fölötti földvisszatöltést a betonozástól számított 15 napon belül nem szabad elvégezni. A földdel érintkező felületeket szigetelni kell. 2.9.11. Betonfelületek felületképzése Hacsak nincs másféle előírás, vagy a Mérnök másképpen nem rendelkezik, minden látszódó betonfelületet, közvetlenül a bedolgozás után le kell simítani. Azokat a pályalemezeket, lemezeket és falak felső felületeit, amelyek sem szerkezettel, sem feltöltéssel nem lesznek eltakarva, saját levükben el kell simítani. A simítást közvetlenül a betonozás után kell elvégezni, mielőtt még a beton megkötött volna. A már lesimított felületeket az utókezelés ideje alatt mindenféle rongálódástól meg kell védeni. Az utókezelést olyan gondosan kell végezni, hogy a zsugorodásból vagy hőhatásból keletkező repedések tágassága 0,2 mm-nél kisebb legyen. 2.10. Acélszerkezetek Az acélszerkezeteknek ki kell elégíteniük az érvényes és vonatkozó szabványok előírásait. A kiviteli terveknek szükség esetén a gyártásra, mind a szerelésre vonatkozó részletterveket és a technológiai terveket tartalmaznia kell. A gyártásra vonatkozóan a kiviteli terveknek a következőket kell tartalmazniuk: - a szerkezet minden legyártandó részét úgy részletezve, hogy a gyártási műveletek megfelelően és pontosan elvégezhetők legyenek, 19/36. oldal


-

a gyártás módját, a vizsgálatok és mérések módszerét és idejét, egyes munkafolyamatok technológiáját és toleranciáját, a korrózióvédelem módját.

A méreteket és alakhelyességet műszeres méréssel kell igazolni. A Vállalkozó feladata a szerkezeteket beszerelése, és végleges beállítása. Az előírt vonalvezetést és magassági szinteket, összhangban a tervekkel és a szerelésre vonatkozó Műszaki Előírások követelményivel, műszeres méréssel kell igazolnia. A Vállalkozónak kell gondoskodnia acélszerkezetek beszereléséhez szükséges állványzatról, és neki kell szolgáltatnia minden olyan szerszámot, gépet és berendezést, beleértve a szerelőtüskéket és fűzőcsavarokat is, melyek az acélszerkezetek mozgatásához és szereléséhez szükségesek. A gépészeti berendezések szerkezeti elemként anyagukban korrózióálló acélból kell készíteni. Fázishatár (víz- levegő) környezetbe beépítésre kerülő szerkezeteket és a vegyi hatásoknak kitett szerkezeteket, fokozott korrozív közegeknél rozsdamentes acélból kell készíteni. Erős koptatóhatásnak kitett szerkezeteket szintén rozsdamentes acélból kell készíteni. Közepesen erős, vagy nagyon erős korróziós veszélyeztetettségű nagy nedvességtartalmú és agresszív szennyeződéseket tartalmazó közegnél szintén rozsdamentes acélt kell alkalmazni. Korrózióálló acélokat ausztenites szövetszerkezetű csoportból kell választani a korrozívítású osztályba sorolás alapján. Különböző anyagminőségek párosításánál izoláló szétválasztásokat kell alkalmazni az elektrokorrózió kialakulásának megelőzése érdekében. A korrózióálló kötő elemek anyagminősége: A2 ill. A4 kell legyen. A védőkorlátokat, függőleges háttámaszos hágcsó, nyitható fedlapokat, ha szennyvízzel, iszappal közvetlen érintkeznek vagy azok kipárolgásai közvetlenül érhetik, akkor 1.4301 minőségű korrózióálló acélból, ha szennyvízzel, iszappal vagy azok kipárolgásaival közvetlenül nem érintkeznek tüzihorganyzott acélból kell készíteni. A komposzttároló csarnokszerkezete LINDAB rendszerű –vagy azzal egyenértékű – acélvázas szerkezet. A szerkezet szerelése a gyártó előírásai alapján történhet. A csarnok szerkezet színe egyezzen meg az engedélyezési tervekben szereplőkkel. 2.10.1. Szerkezeti acélok El kell végezni az összes acélanyag tűzihorganyzását: Tűzibevonatok vastagsága acéllemezen 80 ľ, acélcsavarokon 55 ľ. Acélszerkezetek korrózió védelme szerves és fémes bevonattal: A felület előkészítését gépi csiszolással, vagy homokszórással elvégezni. A bevonatokat a helyszínre szállítás előtt a gyártó helyen kell felhordani. A helyszínre szállítás közben a bevonatokban keletkezett sérüléseket a beépítés előtt ki kell javítani. 2.10.2. Hegesztés Az egyedileg előregyártásban vagy a helyszínen készített acélszerkezetek hegesztéséhez Vállalkozónak hegesztési tervet kell készítenie, melynek a hegesztett kapcsolatok megfelelő

20/36. oldal


minőségben történő elkészítéséhez szükséges összes lényeges előírást és intézkedést kell tartalmaznia. A tervnek az alábbiakra kell kitérnie: - hegesztési eljárás technológiája - hegesztők minősítése - hegesztési varratok roncsolásmentes vizsgálatának módszere - vizsgálatok száma 2.13. Falazott szerkezetek A falazott szerkezetek tervezésével kapcsolatosan betartandók az általános építészeti méretezési előírások. A kész falazatnak homogénnek, függőlegesnek, síknak, tömörnek, teherhordásra alkalmasnak kell lennie. A falazóelemek közötti kapcsolatot habarccsal kell biztosítani. Az esetlegesen hézagos habarcsréteget utólag ki kell kenni. Az elkészült falazat feleljen meg a hő- és páratechnikai előírásoknak és szabványoknak. A falazatba törött, hibás elemek nem építhetők be. 2.14. Lapos tető kialakítása 2.14.1. Hőszigetelő réteg A tető szükséges lejtését lejtbetonnal kell kialakítani. Minimális lejtés 3 %. A hőszigetelés elhelyezése előtt párafékező réteget kell 1 rtg-ben teríteni, melyet 10 cm-es átfedéssel kell a felületre teríteni , toldásait össze kell ragasztani és az attikára felhajtani. A hőszigetelő réteget mechanikai úton kell rögzíteni, táblánként 1-1 db rögzítő elemmel. 2.14.2. Csapadékvíz elleni szigetelés A hőszigetelő rétegre 2 rtg-ben kell a csapadékvíz szigetelést elkészíteni. Alkalmazandó üvegszövet hordozó rétegű elsztomer modifikált bitumenes lemez. A szigetelőlemezt az attika felületre legalább 10-12 cm magasságban fel kell hajtani. Az attikai fal mentén ékelemet kell beépíteni, az ékelem 6/6 cm legyen. Az első réteg ragasztással csak a szegélyeknél rögzítendő lángolvasztással (50-200 cm szélességben). A második szigetelő lemez teljes felületén lángolvasztással rögzítendő. A rögzítés során ügyelni kell arra, hogy légzárvány ne alakuljon ki, valamint a rétegek toldása nem eshet egybe. Az elkészült szigetelést 5 cm vtg. mosott kavicsréteggel kell leterhelni a széleken egy-egy sor járdalappal megerősítve. 2.15. Burkolatok, felületképzés 2.15.1. Homlokzat burkolatok Az épület jellegű felépítmények egy részénél a homlokzat, lábazati követelményeknek is megfelelő, méretezett hőszigeteléssel ellátott burkolattal legyen burkolva. Más létesítmény esetében méretezett hőszigeteléssel ellátott, fém szendvicspanel vagy szerelt fémlemez burkolat legyen. A burkolatrendszer álljon ellen ütésnek, fénynek, időjárásnak és csapóesőnek. A színező réteg (vékony vakolat) színe egyezzen meg az engedélyezési tervekben szereplőkkel.

21/36. oldal


2.15.2. Vakolatok A belső helyiségekben vakolt felület alakítandó ki. A falaknál nedves vagy száraz vakolati rendszerek alkalmazhatóak.. A vakolandó falfelület gondosan megtisztítandó és előkészítendő. Minden vakolt felületet gondosan kell simítani, egyenletesség biztosítása érdekében. 2.15.3. Aljzatok Az aljzat lehet: - közvetlenül terhelhető szerkezeti beton - cementből, finom és durva szemcséjű adalékból készített, acélsimítóval simított, felületi érdesítéssel ellátott (vasalt) aljzatbeton. Az aljzat minimális szilárdsági követelménye: C16. 2.16. Nyílászárók A nyílászárók feleljenek meg a szabványok előírásainak, valamint az azokban előírt vizsgálatoknak. A Vállalkozó a nyílászárók minőségi tanúsítványát be kell mutassa a Mérnöknek. A nem megfelelő minőségű vagy tulajdonságú nyílászárók nem építhetők be. Külső nyílászárók A bejárati ajtók a biztonságtechnikai követelményeket kielégítő kialakításúak legyenek. Az ajtók, keretek álljanak ellent a deformációknak, és a szélnyomás elleni ellenállásuk olyan legyen, hogy 1200 Pa szélnyomás és 600 Pa szélszívás mellett ne engedjen meg légáthatolást, és emellett normál használatuk ne legyen gátolva. A temperált vagy fűtött helyiségek esetében a nyílászárók hőszigetelő kivitelűek legyenek . Személybejárati ajtók : hőszigetelt műanyag ötkamrás szerkezetű, öt pontos zárószerkezettel, leemelés biztos pántolással Garázskapu : hőszigetelt fém, öt pontos zárószerkezettel, leemelés biztos pántolással Ablakok : hőszigetelt műanyag ötkamrás szerkezetű, üvegezés 1,1 W/m2K hőátbocsátású, öltözőknél és vizesblokkoknál az üvegezés belátásgátlású legyen. 2.16.1. Belső nyílászárók: A belső ajtók gyári felületkezeléssel ellátott aluminium illetve fa nyílászárók legyenek, a helyiség funkciójához és esetlegesen korrozív belső levegőjéhez igazodva. Az ajtók küszöb nélküliek, félbiztonsági zárszerkezettel és belátást gátló üvegezéssel készüljenek. Az ajtókat vaktokba kell helyezni, hogy azokat a válaszfalazásnál későbbi fázisban lehessen felszerelni. Az ajtók feleljenek meg a tűzvédelmi előírásoknak. 2.17. Festés, mázolás A festési munkák előtt a vakolt felületeket glettelni kell a teljesen sima felület elérésére törekedve. A belső vakolt felületek festési munkáit megfelelő diszperzittel kell végezni 2, illetve 3 rétegben a gyártó által előírt vastagságban. Festési munka végzendő az összes vakolt falfelületen és mennyezeten, legyen vakolt vagy nyersbeton felület. Minden festési munkát a vonatkozó Minőségbiztosítási Előírásnak megfelelően, a gyártó utasításaival összhangban kell elvégezni. Az anyagokat az eredeti gyári kiszerelésben, a külső-, illetve belső munkáknak megfelelő minőségben kell a helyszínre szállítani.

22/36. oldal


2.18. Elektromos munkák 2.18.1. Villamos berendezések A villamos berendezéseket, erőátviteli és jelátviteli rendszereket, irányítástechnikát I. osztályú minőségben kell elkészíteni, az érvényben lévő szabványokban elírt követelmények betartásával. Vállalkozónak biztosítani kell egy olyan dokumentációt, amely ismerteti a létesítménnyel kapcsolatos rendszeres felülvizsgálatokat, teszteket és karbantartásokat, beleértve azok gyakoriságát és minőségét. Ahol szükséges egyfázisú, háromvezetékes váltakozó áramot kell használni. Egyéb, például háromfázisú csatlakozóaljzatok stb. táplálására három fázisú, öt vezetékes váltakozó áramot kell használni, azaz három fázis, nulla és földvezeték. A hálózatot közvetlen és közvetett védelemmel kell ellátni. Közvetlen érintkezés elleni védelem lehet: - feszültség alatt lévő részek védelme szigeteléssel, - védőfallal vagy burkolattal való védelem, - elérhető távolságon kívülre való helyezéssel való védelem. Közvetett érintés elleni védelem lehet: - tápforrás automatikus leválasztása, - II. osztályú berendezés vagy ekvivalens szigetelés használata, - nem-vezető helyszín, - földelés nélküli helyi ekvipotenciális kötés, - elektromos leválasztás. A veszély megakadályozására vagy megszüntetésére olyan eszközt kell biztosítani, amellyel nem automatikus módon leválasztható és lekapcsolható az elektromos létesítmény, vagy elektromos meghajtású berendezés, illetve gép. A leválasztásra szolgáló összes eszközt jól láthatóan jelezni kell, pl. azon áramkör jelölésével, amelyet az adott eszköz leválaszt. 2.18.2. Hálózattal szemben támasztott követelmények - TN rendszernél nem szabad egypólusú kapcsolót bekötni a nulla vezetőre, - a biztosítókat és a megszakítókat a hibaállapotban általában keletkező maximális feszültségkülönbségre kell választani, - a túláram elleni védőeszközök mindegyikét úgy kell kiválasztani, hogy azok elektromos áramütés elleni védőeszközként is szolgáljanak, - a csatlakozóaljzatok táplálása; a földelési hiba hurokimpedanciája minden csatlakozóaljzatnál olyan legyen, hogy a leválasztás 0,4 másodpercen belül megtörténjék, - rögzített berendezések tápellátása; a földelési hiba hurokimpedanciája minden alkalmazási pontnál olyan legyen, hogy a leválasztás 5 másodpercen belül megtörténjék, - az áramlekapcsoló eszközök le kell tudják választani az áramkör összes áram alatt lévő vezetékét, - az áramlekapcsoló eszközök mágneses áramkörében lévő feszültség alatt lévő áramköreit burkolat védje, - a névleges üzemi maradékáram (amperben) és a földelési hurokimpedancia (ohmban) szorzata nem lehet nagyobb 50-nél,

23/36. oldal


-

az áramlekapcsoló eszközök függetlenül működjenek a különválasztott kiegészítő táplálásoktól, az áramlekapcsoló eszközt más berendezések mágneses mezőin kívül kell elhelyezni, hacsak nem igazolták, hogy működésüket nem befolyásolja a közelebbi elhelyezés, az áramlekapcsoló eszköz károsodás nélkül viselje el a terhelés oldali rövidzár esetén fellépő hő és mechanikai behatásokat.

2.18.3. Forgógépekkel szemben támasztott követelmények: - a motorok indítására, gyorsítására és áramellátására szolgáló összes áramköri berendezés, beleértve a kábelezést is, legyen alkalmas a motor megfelelő szabvány szerint mért névleges teljes terhelési áramának elviselésére, - a csúszógyűrűs illetve a kommutátoros indukciós motorok tápellátását biztosító áramköröket úgy kell méretezni, hogy megfeleljenek az indítási, és a teljes terhelési feltételeknek, - minden elektromotort vezérlőberendezéssel kell felszerelni, amely magában foglalja a motor túláram elleni védelmét, hacsak a motor nem úgy készült, hogy még leállított forgórész állapotban sem következhet be túlmelegedés vagy más káros hatás, - minden motort olyan eszközzel kell felszerelni, amely megakadályozza a feszültségesés vagy kimaradás miatti leállás utáni automatikus újraindulást, ha a motor váratlan újraindulása kárt okozhat. - amennyiben szükséges a rövidre zárt forgórészű aszinkron motorok fordulatszám szabályozását frekvenciaváltóval kell megoldani 2.18.4. Csatlakozókkal szemben támasztott követelmények - csatlakozó dugó egyik érintkezőjét sem lehet kapcsolatba hozni a hozzá tartózó csatlakozóaljzat egyik feszültség alatt lévő érintkezőjével sem, amíg a dugó bármely másik érintkezője szabadon van, - csatlakozó dugó egyik érintkezőjét sem lehet kapcsolatba hozni az azonos létesítményen belül más dugóhoz készült csatlakozóaljzatfajta egyik feszültség alatt lévő érintkezőjével sem, - a csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok védőérintkező csatlakozással ellátott, nem megfordítható típusúak kell legyenek, - kisfeszültségű áramköröknél a csatlakozódugók és aljzatok feleljenek meg az adott berendezésre vonatkozó szabványoknak, - ha a csatlakozóaljzatot függőleges falra vagy más szerkezetre szerelik fel, a padlótól vagy a munkafelülettől olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minimális legyen a csatlakozóaljzat, a hozzá tartozó csatlakozó dugó és a légvezeték mechanikus sérülésének veszélye a dugó behelyezésekor, használatakor vagy kihúzásakor. 2.18.5. Felülvizsgálatok Minden létesítményt elkészültekor, valamint feszültség alá helyezése előtt felül kell vizsgálni, és tesztelni kell a jelen fejezet követelményei szerint. Villamos berendezések ellenőrzése és tesztelése 24/36. oldal


- megfelelnek-e a vonatkozó szabványoknak, - megfelelően választották ki és szerelték össze, - sérülésmentesek, és nem veszélyeztetik a biztonságot. A vonatkozó szabványok (MSZ EN 62271-200, MSZ EN 60529, MSZ EN 60073) betartásával tesztelni kell a: végső áramköri vezetők folytonosságát, védővezetők folytonosságát, beleértve a fő és kiegészítő ekvipotenciális kötéseket is, földelő elektróda ellenállását, szigetelési ellenállást, helyszínen készült szerelvények szigetelését, elektromos leválasztás védelmét, építés során készült védőfal vagy burkolat általi védelemet, nem vezető padlók és falak szigetelését, polaritást, földzárlat impedanciáját, áramvédő eszközök és hibafeszültség által működtetett védelmi eszközök működését, áramkörök elektromos elválasztását. Amennyiben valamelyik teszt szerint hiba van, akkor a hiba javítása után a tesztet meg kell ismételni, és azon megelőzők teszteket is, amelyek eredményét a talált hiba befolyásolhatta. 2.18.6. Villamos elosztók A szabadtéri és beltéri fő- és alelosztóknak a környezeti behatásoknak megfelelő védettségűeknek kell lenniük, a korrozív technológiai terektől elhatároltan kell elhelyezni. Minden alelosztóban mérni kell a pillanatnyilag felvett teljesítményt, villamos fogyasztást, feszültséget, amit a PLC programon keresztül a folyamatirányító rendszer regisztrál. A kezelő szervek tartós felirattal legyenek ellátva, és könnyen, ill. egyértelműen legyenek kezelhetők. A vezetékek csatlakoztatása tömítetten történjék, és szekrényen belül az erek kifejtése és bekötése előírásszerű számozással legyen ellátva. A gépek, berendezések számára biztosítani kell a kézi indítási és leállítási lehetőséget is. A kézi indítás nyomógombbal történjen, melyet az alelosztó előlapján kell szerelni. Az elosztókban 30 % tartalék helyet kell biztosítani. A berendezésekhez vezérlőköri tiltókapcsolókat kell kiépíteni. Az elosztókban ki kell építeni hálózati oldalról a túlfeszültségvédelmet. 2.18.7. Erőátviteli és jelátviteli kábelezés A kábelek fektetése és vonalvezetése a szabványokban előírtak szerint történjék. A mechanikai védelemről minden esetben gondoskodni kell. A kábeleket, vezetékeket a beazonosíthatóság miatt a megfelelő jelzésekkel kell ellátni. - a kábelek anyaga réz lehet - a korrozív légterű helyiségekben és műtárgyakban a kábeltartó szerkezetek műanyagból vagy rozsdamentes acélból készülhetnek, egyéb helyeken megfelel a tüzihorganyzott acél vagy műanyag - több kábel azonos nyomvonalon történő vezetése esetén kábeltálca alkalmazandó

25/36. oldal


-

az erős és gyengeáramú kábeleket egymástól elszigetelten, ha lehetséges külön nyomvonalon kell vezetni, közös nyomvonal esetén a nyomvonal két szélén kell csoportosítani őket.

2.18.8. Épületvilágítás A mesterséges megvilágítással rendelkező helyiségekben a munkafolyamathoz szükséges megvilágítási értékeket káprázásmentesen kell biztosítani. Minimális fényerősségszintek: - vezérlőterem - 500 lux, - elektromos és mechanikai berendezéseket tartalmazó helyiségek - 300 lux, - műhelyek - 300 lux, - irodák - 500 lux, - laboratóriumok - 1000 lux, - folyosók és általános célú területek - 200 lux, - vészvilágítás - elegendő világítás ahhoz, hogy áramkimaradás esetén is minden épületet ki lehessen üríteni, - kültéri, burkolattal ellátott felületek - 20 lux, - kültéri berendezések környezete (szelepek, mérőműszerek stb. körül) - 50 lux. 2.18.9 Földelésvédelmi rendszerek A vasbeton alapszerkezetbe ki kell alakítani egy betonalap-földelőt d10 köracélból, amit a felszínig ki kell vezetni a főelosztónál, valamint a villámhárító levezető pontjánál. Ehhez a ponthoz kell csatlakoztatni az épület földelővezetékeit és az elosztó földelési pontját. Ehhez a ponthoz csatlakoztatni kell minden nagy kiterjedésű fém tárgyat és fém vezetékeket, valamint minden olyan berendezést, ami üzemszerűen nem, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülhet. 2.18.10. Villámvédelmi rendszer A villámvédelmi rendszert az MSZ EN 62305 és egyéb vonatkozó szabványok előírásainak megfelelően kell megtervezni. 2.19. Irányítástechnikai munkák A szennyvíztelepen kizárólag csak szennyvíztisztítási technológiához kifejlesztett –speciális közegnek ellenálló – műszerek építhetők be. A mérőműszerek tartószerkezete gyári és UV álló minőségű lehet. Olyan műszerek alkalmazhatók, melyeknek alkatrész ellátása biztosított és Magyarországon szervízhálózattal rendelkeznek. A műszerek jelkábelei legyenek teljesen árnyékoltak és az elosztó felöli oldalon földeltek. A műszerek áramellátása 24 V egyenáram, vagy 230V váltóáram, ahol szükséges a 230 V-os váltóáramú működtetés legyen szünetmentes tápegységgel ellátott. A földelési rendszer legyen önálló. A felszerelt berendezések védelmi fokozata IP 65. Az irányítástechnikai rendszernek illeszkedni kell az üzemeltető jelenlegi rendszeréhez. A folyamatirányító program (SCADA) alapállapotban automatikus üzemmódban működjön, az aktuális állapotot folyamatábrán jelenítse meg , ezeket naplózza készítsen trendeket és nyomtassa ki. Meghibásodás –vagy igény – esetén a kézi üzemmódra való átállás lehetősége biztosított legyen. A program legyen alkalmas a fontos technológiai berendezések (szennyvíz feladó

26/36. oldal


szivattyúk, rács, fúvó, centrifuga) állapotfigyelésére a karbantartási tervek és meghibásodási statisztikák készítésére. 2.20. Csővezeték építés 2.20.1 Ágyazat, földvisszatöltés, tömörítés A kitűzés a magyar szabvány szerint történik, a helyi terepviszonyok figyelembe vételével. A csőzónában a vezetékek fölé 30 cm magasságig mindenhol az ágyazattal megegyező minőségű homokos kavics kerüljön. Az ágyazat tömörségi foka Trγ. 90%. Az ágyazati anyag összeállt rögöktől mentes legyen. Ágyazat szemcsés anyagból Dmax 12 mm. Minden tervezett vezeték fölötti földvisszatöltést csak sikeres nyomáspróba ill. vízzárósági próba után lehet elvégezni. Visszatöltéskor a talaj víztartalma az optimális érték körüli legyen. A föld visszatöltéskor a Vállalkozó köteles minden segédeszközt-dúcolást, zsaluzatot stb. a munkagödörből a visszatöltés mértékével megegyező ütemben fokozatosan eltávolítani. A visszatöltésre való engedély feltétele, hogy a Mérnök a megépített létesítmény - vezeték, műtárgy, vb. megerősítés, akna, ívidom, kitámasztás, stb. - állapotával elfogadja. Visszatölteni csak kő és szerves anyag mentes szemcsés talajokat szabad. A visszatöltésbe fagyott talaj nem építhető be. A visszatöltésre kerülő talaj minősége az eredeti kiemelt talaj minőségénél nem lehet rosszabb. A visszatöltött talajt Trγ. 85%-ra tömöríteni kell. Út alatt a felső 50 cm szükséges tömörségi foka Trγ. 90-95%. A terítési rétegvastagság maximális értéke 20 cm lehet. A tervekben megadott tömörségi értékeknél kisebb érték nem fogadható el. A tömörítéshez fa- vagy könnyűfém anyagú, legömbölyített szélű kézi döngölők alkalmazhatók. A csőzóna tetejétől (50 cm csőtető felett) már könnyű gépi döngölők használata is megengedett. Nehéz döngölő és vibrációs gépek használata csak 1,0 m földtakarás elérése után engedhető meg, figyelembe véve a csőgyártó Műszaki Feltételeiben rögzítetteket is. A tömörítést úgy kell végezni, hogy a beépített csövekben, kötésekben kár ne keletkezzék. 2.20.2. Csőanyagok minőségi követelményei A tervezett vezeték építésekor a kivitelezésre, anyagminőségre és a vezeték elhelyezésére érvényes szabványok előírásait, az egyes anyagokra és szerkezetekre vonatkozó technológiai előírásokat, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi törvényeket, rendeleteket, szabványokat, és az egyéb vonatkozó előírásokat be kell tartani. Az alkalmazott csőanyag megválasztásánál figyelembe kell venni a talajok általános korróziós mutatóit, speciális szennyezettségét, pH értékét, valamint a bennük áramló szennyvíz, vagy a talajvíz esetleges agresszivitását, korrózivitását. A csövek minőségét az adott anyagra vonatkozó szabványok, valamint műszaki irányelvek és feltételek szabályozzák. Az alkalmazott csőanyaggal szembeni követelmények az alábbiak: - a csővezeték feleljen meg a földterhelés és a közúti igénybevételeknek, - a talajvizes szakaszokon, a cső üzemen kívüli, leürített állapotában se jelentkezzen felúszás, - a csővezeték érdességi együtthatója az átemelőknél beépítendő szivattyúk szükséges emelőmagasságát befolyásolja, ezért a tervezett csőanyagtól való eltérés csak a Mérnök jóváhagyásával engedhető meg,

27/36. oldal


-

-

az alkalmazott csőanyag károsodások nélkül legyen képes alkalmazkodni az esetleges későbbi építések, tereprendezések miatti földtakarás változásokhoz, és az ezekből adódó egyenetlen talajmozgásokhoz, a tervezett vezetékek fölött min. 0,8 m takarást kell biztosítani, az elkészült vezetéket, mint eltakarásra kerülő szerkezetet, minősíteni kell

2.20.3. Csövek illesztése és szerelése: A csövek illesztését szakképzett munkásoknak kell készíteni, a megfelelő előírásoknak és követelményeknek megfelelően. Szerelés előtt valamennyi csőelemnek, kivéve a szerelőgödörbe nyúló részeknek, szilárdan kell feküdniük az aljzaton. Az illesztés előtt valamennyi felületet, főként a tömítő illesztőgyűrű felületét, meg kell tisztítani a szennyeződésektől. Különös figyelemmel kell elvégezni a homok-, és kavicsszemcsék eltávolítását az illesztőfelületekről. Az illesztett csővégre, és az illesztőelem belső felületére a csőanyagnak megfelelő, a csőgyártó cég által forgalmazott kenőanyagot kell felvinni. DN 400 méretig elvégezhető a csövek kézi illesztése (kézi szerszámokkal). DN 400 feletti méretnél a csöveket feszítővas, szorítóeszköz vagy hidraulikus prés segítségével illesztik egymáshoz. Feltétlenül törekedni kell a csövek megsérülésének elkerülésére. A csővégeket nem lehet pontterhelésnek kitenni, és megfelelő segédeszközt kell alkalmazni. 2.20.4. Gravitációs KG PVC csatornák A tervezett csatornák az MSZ EN 1401-1 szerint gyártott PVC anyagú, SDR 41 (SN 8 gyűrűmerevségű) csősorozat szerinti tokos, gumigyűrűs illesztésű csövekből és idomokból épüljön. A csatornacsövek és idomok legyenek teljesen vízzáróak, az esetleges agresszív talajokkal és a szennyvízben előforduló mikroorganizmusokkal szemben ellenállóak. A beépítendő csövek forgalmazójának rendelkeznie kell azokkal az engedélyekkel, amelyek alkalmazásukhoz szükségesek. A PVC csövek sajátos fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságuk miatt a szállítás, tárolás és anyagmozgatás terén is eltérő feltételek biztosítását igénylik. PVC csövek alkalmazásakor az alábbi előírásokat be kell tartani: - a csöveket 90 nap szabadon történő tárolást követően takarással kell megvédeni az ultraibolya sugárzástól, úgy hogy a csövek szellőzése biztosított legyen, - a csövek felületét óvni kell a karcolódástól, és egyéb sérülésektől. Éles tárgyak használata a csövek rögzítéséhez a tárolás, szállítás vagy mozgatás során egyaránt kerülendő, - a csöveket meg kell óvni a kereszt- és hosszirányú deformációtól. Ez a csőrakatok magasságának megfelelő megválasztásával (átmérő és falvastagság függvényében), illetve vízszintes és függőleges megtámasztásával és egyenletes felfektetésével biztosítható. A csöveket legcélszerűbb a gyári csomagolásban (kalodában) tárolni és szállítani. Amennyiben erre nincs lehetőség a telep- vagy munkahelyi (építési helyszín) körülmények miatt, úgy a csövek ömlesztve is tárolhatók. A tokokat az egyenletes felfekvés biztosítása érdekében túl kell nyújtani a csődepónián. A tárolás jól előkészített, egyenletes sík felületen történjen 1-1,5 m-ként párnafákkal alátámasztva,

28/36. oldal


-

-

a csöveknél az ütésszerű behatásokat kerülni kell. A csövek lerakásakor azok dobálása tilos. A csöveket főleg tokjukkal a földön nem szabad húzni. A munkaárokba a csöveket tilos ledobni, azokat kézzel vagy nehezebb csövek, ill. nagyobb árokmélység esetén kötéllel, esetleg emelőgéppel kell lerakni, ill. leereszteni. a csövek mozgatása, szerelése 0°C - +5°C hőmérséklet alatt a ridegedési hajlam miatt kerülendő,illetve csak nagy körültekintéssel végezhető.

2.20.5. PE (KPE) nyomócsövek Vállalkozó minőségi bizonyítvánnyal köteles igazolni a műanyag csövek használatra való alkalmasságát. A nyomóvezetékek PN 6 nyomásfokozatú csövekből és idomokból (PE 80, SDR 17,6) megépíthetők. A csövek szerelése (hegesztése) csak szakképzett kivitelező által végezhető. A csövek szerelésére vonatkozóan a gyártó előírásait is be kell tartani. A csövek szerelésénél betartandó általános szempontok: - hibás és szennyezett csövet beépíteni nem szabad, - csődaraboláskor a vágási felület sima legyen, - varratdudorok a csővezeték belső oldalán nem lehetnek. A csövek mozgatásánál, szállításánál, raktározásánál, beépítésénél betartandó általános szempontok: - a csöveket sík területen kell raktározni úgy, hogy éles, hegyes tárgyak ne sérthessék meg, - rakodáskor fém (pl. lánc) közvetlenül ne érintkezzen a műanyaggal, - alacsony hőmérsékleten (0°C alatt hőmérsékleten a PE cső rugalmassága csökken, ezért mozgatáskor illetve fektetéskor nagy gondossággal kell eljárni, - a PE csövek szabadon történő hosszabb idejű tárolását napfénytől elzárt helyen kell (pl. fóliával takarva) megoldani, - a csöveknél az ütésszerű behatásokat kerülni kell, a csövek lerakásakor azok dobálása tilos. A csöveket a földön nem szabad húzni. A munkaárokba a csöveket tilos ledobni, azokat kézzel vagy nehezebb csövek illetve nagyobb árokmélység esetén kötéllel, esetleg emelőgéppel kell lerakni, ill. leereszteni. - a gyártó előírásainál betartandók a gyártási-szerelési igények, különös tekintettel az alátámasztási, megfogási és kompenzálási előírásokra, - betartandók a kötések kialakítására vonatkozó hegesztési vagy ragasztási, és az összehúzási előírások, A polietilén csövek egymáshoz és idomaikhoz való illesztését elektrofittinges hegesztéssel kell megoldani. Hegesztéseket csak megfelelő minősítéssel és jártassággal rendelkező hegesztők végezhetnek. 2.20.6. Tisztító aknák Aknát kell alkalmazni: - vízszintes és magassági iránytörésnél, - ágvezetékek, (gerincvezetékek) csatlakozásánál.

29/36. oldal


Az aknák előregyártott anyagában vízzáró vasbeton elemekből készülhetnek. Az aknák alsó részét kamrának kell kiképezni. Az aknakamra 2,00 m-ig legalább 80 cm-es belméretű; 2,00 mélység felett legalább 100 cm belméretű legyen. A felmenő aknagyűrűk belmérete 80 illetve 100 cm, a felső szűkítő belmérete 60/80, illetve 60/100 cm legyen. Ahol a talajmechanikai szakvélemény agresszív talajvizet jelez ott az aknákat S54-es cement alkalmazásával kell legyártani az talajvízben lévő SO4 (mg/l) mennyiségének megfelelő szulfátálló betonból. Az aknába bekötő csatornák, az akna belső falfelületéből ne álljanak ki . Beton akna és műanyag cső találkozásánál akna bekötőidom alkalmazása szükséges, amely a csőnek megfelelő tömítés mellett ą2o-os elhajlást engedélyez, így az esetleges aknamozgás nem okoz törést. Az akna fedlap minimum 600-as méretű, gömbgrafitos minőségű, széles felfekvő peremű, cserélhető csillapító betétes, a keretben tökéletesen felfekvő, könnyen kezelhető, csuklós felnyíló szerkezettel rendelkező, hosszú élettartamú, megfelelő referenciával rendelkező, D 400 terhelési osztályú legyen. A lejutást az aknákba alumínium létrával kell biztosítani. 2.21. Gépészeti munkák minőségi előírásai Általános szempontok A kiválasztott berendezéseknek üzembiztosnak a kitűzött technológiai célnak hosszútávon megfelelőnek kell lennie. A Vállalkozónak biztosítani kell a gépi berendezések karbantartás és javítás céljából történő kiemelhetőségét és mozgathatóságát. A beépítésre kerülő termékre vonatkozóan előzőleg be kell szerezni a gyártó cég által kiadott alkalmazás technikai kézikönyvet, és a benne foglaltakat a termék alkalmazásakor maradéktalanul be kell tartani. A beépített berendezést referenciával és magyarországi szervízhálózattal bíró gyártó szállítsa, és rendelkezzék a Magyarországon szükséges engedélyekkel. A korróziónak kitett felületek védve legyenek, és legalább 5 évet felújítás nélkül elviseljenek. A gépészeti berendezések szennyvízzel és/vagy szennyvíziszappal közvetlenül érintkező acél elemei, alkatrészei KO.33 1.4301 vagy annál jobb minőségű korrózióálló acélból legyenek. A berendezés kialakítása és anyagminősége feleljen meg a vonatkozó előírásoknak. Általában a szennyvizet és iszapot szállító nyomás alatti csövek KO 33 (1.4301), vagy KPE anyagból készülhetnek a gravitációs csatornacsövek (a telt szelvénnyel működő vezetéket nem lehet gravitációs vezetéknek tekinteni abban az esetben sem, ha a teltszelvény nem szivattyúval kifejtett nyomásfokozás hatására jön létre) KG PVC anyagúak. A vegyszervezetékek anyagát a szállított közeggel szembeni kémiai ellenállóság határozza meg, lehet PE vagy PP: A levegővezetékek anyaga KO 33 (1.4301) lehet. Minden műanyag nyomóvezeték nyomásfokozata PN10. A KO csövek hegesztését védőgázas módszerrel kell elvégezni, a szerelvény és berendezés csatlakozásoknál laza karimákkal. Ahol szükséges gumikompenzátort kell alkalmazni. 2.21.1. Szivattyúk A berendezéssel szemben támasztott követelmények: - legyen alkalmas kommunális szennyvíz dugulásmentes szállítására, és a vízhozamra vonatkozó munkapontjuk a 25-75%-os tartományba essen, 30/36. oldal


-

sorozatban gyártsák, és legyen csereszabatos a vele azonos típussal, a motor legyen védve túlmelegedés ellen (H vagy F hő-osztályba tartozzon), kettős csúszógyűrűs wolfram-karbid tömítő rendszerrel legyen szerelve, nedves-teres elhelyezéskor a vezetőcsövek és az emelőszerkezet segítségével a műtárgy leürítése nélkül, akadálymentesen kiemelhető, és elszállítható legyen, a szivattyú tömege biztosítsa a vízzárást a nyomócsonknál, a szivattyú olyan NPSH értékkel rendelkezzen, hogy a teljes szállítási tartományban kavitáció mentesen tudjon működni, a szivattyúnak stabil munkapontja legyen abban a szállítási tartományban, ahol működik, a szivattyú frekvenciaváltóval is tudjon működni, motorhűtése biztosított legyen, viselje le a 10 /h feletti kapcsolási számot kopás és korrózióálló anyagból készüljön rendelkezzen kábelrögzítéssel, védett legyen kábelkihúzás ellen ne igényeljen járulékos hűtést legyen öntisztító kivitelű.

2.21.2. Adagoló szivattyúk A berendezéssel szemben támasztott követelmények: - legyen alkalmas szállítandó közeg szállítására, és a munkapontjuk a 25-75%-os tartományba essen, - sorozatban gyártsák, és legyen csereszabatos a vele azonos típussal, - a szivattyú frekvenciaváltóval is tudjon működni, motorhűtése biztosított legyen, - a szivattyú lökethossza, vagy löketszáma szabályozható legyen, - kopás- és korrózióálló anyagból legyen, - ne igényeljen járulékos hűtést, - az adagolás táv működtethető legyen - tudjon fogadni 4-20 mA-es jeleket és impulzus jeleket is - kopás és korrózióálló anyagból készüljön - rendelkezzen kábelrögzítéssel , védett legyen kábelkihúzás ellen. 2.21.3. Fúvógépek A berendezéssel szemben támasztott követelmények: - feleljen meg az igényelt levegőszállítási feladatnak, - legyen rugalmasan szabályozható, a frekvenciaváltóval széles határok között 25-60 Hz között működtethető legyen, - automatikus indítású és üzemeltetésű legyen, felügyelet nélkül, - zaj- és rezgésszintje feleljen meg a hatályos munkavédelmi és jogszabályi előírásoknak - a visszacsapó szelep rozsdamentes anyagú legyen. - hűtése zárt ajtó és zajszigetelő burkolat esetén is biztosított legyen. A beszívott levegő hőmérséklete 35°C. A beszívott léghőmérséklet közvetett (burkolat alóli) beszívása esetén a burkolat alól vett levegőre értendő, vagy közvetlen beszívás esetén, amikor a burkolaton kívülről vezetik a fúvóra a levegőt, a burkolaton kívül értendő, 80% relatív páratartalom mellett. - olajmentes levegőt szolgáltasson, - a gyártó szállítsa a működéshez szükséges tartozékokat.

31/36. oldal


2.21.4. Keverők A berendezéssel szemben támasztott követelmények: - feleljen meg az igényelt feladatnak, - legyen alkalmas szennyvíz közegben való működésre, - az előírt áramlási sebességet működő légbevitel mellett is garantáltan képes legyen biztosítani, - legyen leürítés nélkül állítható és kiemelhető, - a tereket ülepedés-mentesen keverje át, - kopás- és korrózióálló anyagból legyen. 2.21.5. Rács berendezés A berendezéssel szemben támasztott követelmények: - kis energiaigénnyel rendelkezzenek, - kopás- és korrózióálló (KO 1.4301) anyagból legyenek, - fagyás és fagyveszély ellen legyen védett, téliesített kivitelű (rácsszemét prés is) amennyiben kültéri telepítésű - a karbantartás és szerelés elvégzéséhez a rács könnyen kiemelhető vagy kifordítható - legyen, - a rács vezérlését helyi automatika működtesse a térfogatáramról vagy a vízszintről vezérelve, - túlterhelés ellen saját védelemmel rendelkezzen, - téli üzemben is zavartalanul és dugulásmentesen üzemeljenek. 2.21.6. Szerelvények - névleges nyomásuk alkalmazkodjék a beépítési hely nyomásviszonyaihoz - a szennyvíz szabad átáramló keresztmetszetében lerakódást előidéző szerkezeti elem nem lehet - motoros működtetés esetén legyen ellátva túlterhelés elleni védelemmel - a motoros szerelvények áramkimaradás esetére legyenek alkalmasak kézi működtetésre - szelepek esetében a DN50 és ennél nagyobb szelepek karimásak, vagy karimás kötésbe foghatók legyenek - a tolózárak háza öntöttvas lehet a zárólap WNr. 1.4301 anyagú - a tolózárak esetében ha közvetlenül nem érhető el vagy víz alatti beépítésű hosszabbító szárral kell szerelni - pillangószelep háza öntöttvas, belső tömítés EPDM - gömbcsapok anyaga illeszkedjen a csővezeték anyagához (lehet acél szerelvény vagy műanyag). 2.21.7. Karimák és kötések - méreteik igazodjanak az MSZ 2911 és csatlakozó szabványaihoz, - nyomásfokozatuk igazodjon a szerelvényhez, - feleljenek meg az MSZ 2944 szerinti minőségi követelményeknek (méretek, tűrések, megjelölés, anyagminőség, felületminőség, korrózióvédelem, záró elem mozgatás, tömörség, tömörzárás, átvétel, csomagolás, szállítás), - befalazó karimáknál megengedett a szabványtól való eltérés,

32/36. oldal


-

-

a karimák, kötések anyaga, illetve a csavarok a beépítési környezetnek megfelelőek legyenek, vagyis azonos minőségű anyagból, mint amely vezeték csatlakoztatására szolgálnak (pl. KO csőhöz nem alkalmazható horganyzott csavar és karima, csak KO minőségű.) tömítéseik feleljenek meg az MSZ 2971 sorozat szerint a kommunális szennyvíz, illetve levegő közegeknek (anyagminőség, vizsgálat, minősítés).

2.21.8. Csővezetékek és idomok - szennyvízzel és/vagy szennyvíziszappal közvetlenül érintkező vezetékek és idomaik KO.33 1.4301 vagy annál jobb minőségű korrózióálló acélból legyenek - egyéb vezetékek a szállított közegnek ellenálló műanyagból is készülhetnek - átmeneti idomaik legyenek koncentrikusak, és min. 2 D hosszúak. 2.21.9. Csőtartók - legyenek alkalmasak a fellépő erők kompenzálására, - a csőtartók anyaga a beépítési környezetnek megfelelő legyen, - agresszív szennyvízgőzzel telített térben az anyagminőség KO 1.4301 - a betonelemeknek, azok teherbírását figyelembe véve, adják át a terheléseket. 2.22. Épületgépészeti munkák minőségi követelményei 2.22.1. Vízellátás és csatornázás épületen belül A vízvezeték javasolt anyaga PE, szükséges helyeken szigeteléssel ellátva. Szabadon szerelt vízvezeték csak alárendelt gépészeti terekben elfogadott, ez esetben a szükséges elfagyás elleni védelemről gondoskodni kell. A technológiai terekben a vízvezeték visszafertőződését meg kell gátolni vagy vízszál megszakítással vagy légbeszívó szelepes kifolyók alkalmazásával. Az elkészült vízvezeték rendszert nyomáspróbának kell alávetni. Az ivóvíz hálózatot fertőtleníteni kell és a műszaki átadás-átvételi eljáráshoz negatív vízmintát kell mellékelni. A víz vizsgálata akkreditált laboratóriumban történhet. A technológiai terekben a szükséges helyeken vízvételi lehetőséget kell biztosítani a takarításhoz is. A szennyvízcsatorna hálózat anyag KGPVC. A vizes helyiségekben padlóösszefolyót kell elhelyezni. 2.22.2. Fűtés-temperálás A kiszolgáló épület helyiségek fűtéséről –a meglévő rendszer átalakításával- gondoskodni kell. A fűtési energia tartályos gáz, a meglévő kazán felhasználásával. A szerelés előtt a rendszer teljes mértékben leürítendő és kitisztítandó. Radiátorok felszerelését követően a hideg vizes nyomáspróba után kell felfűteni a rendszert a maximálisan engedélyezett hőmérsékletre, és ismét tömítettségi ellenőrzést kell tartani. Azon technológiai helyiségeket melyben az elhelyezett berendezések vagy vegyszerek fagyveszélyesek - gépház- elektromos temperáló fűtésről - minimum 5 0C – kell gondoskodni. 2.22.3. Mesterséges szellőztetés Azon helyiségeknél, melyeknél a természetes szellőzés nem megoldott vagy technológiai okokból fokozott légcsere szükséges gondoskodni kell a megfelelő szellőztető rendszer kiépítéséről.

33/36. oldal


A szellőztető egységekkel szembeni elvárások: - a ventillátorok korróziónak ellenálló anyagól készüljenek ahol a kondenzációs víz lecsapódása miatt erre szükség van - a magas páratartalmú és kondenzálódni képes levegőt szállító radiálventillátorokat el kell látni leeresztő kifolyóval - a ventillátort úgy kell megválasztani, hogy az igényelt teljesítményt teljes ventillátornyomásnál hozza létre - a ventilátor és az csővezeték között rugalmas csatlakozást kell létesíteni - centrifugál ventillátorok esetében mind statikailag, mind dinamikailag kiegyensúlyozott járókereket kell használni, mely mentes a nemkívánatos rezgéstől és zajtól. 2.23. Útépítés A szennyvíztisztító telepen a műtárgyak körüljárhatóságát, a szállítási útvonalakat utakkal kell biztosítani. Az utak szilárd burkolatúak legyenek, a méretezésnél „C” teherbírási osztályt kell figyelembe venni. A pályaszerkezetbe csak előzetesen minősített anyagot lehet beépíteni. Az új utak pályaszerkezete az alábbi lehet: - tömörített altalaj - szemcsés ágyazat - aszfalt felületi záróréteg A meglévő burkolatok –amennyiben azok a kivitelezés során megsérülnek, rongálódnak- javítása az eredeti szerkezettel azonos módon javítandók. Új burkolat építése esetén az úttükör felületét 50 cm vtg-ban Trγ 95 %-ra kell tömöríteni. A földmű felszínén a teherbírási érték nem lehet kevesebb, mint 20 MN/m2. A szemcsés ágyazat egyenletes megjelenésű, talajszennyeződéstől mentes legyen. Az ágyazat tömörsége Trγ 95 %-, a megkövetelt teherbírás minimum 50 MN/m2 legyen. Ágyazatként homokos kavics, zúzottkő egyaránt alkalmazható a helyi adottságoknak megfelelően. Zúzottkő alkalmazása esetén a földmű teherbírási képessége 50 MN/m2 legyen. Az egyes rétegekre vonatkozó gyártási utasításokat a Vállalkozónak kell elkészítenie és a Mérnökkel jóvá kell hagyatnia. A gyártó részére az utasítást oly módon kell összeállítani, hogy az abban szereplő értékek – a gyártás, a mintavételek és a vizsgálatok során – folyamatosan tarthatók legyenek. Hosszabb szállítási távolság esetén, valamint hideg időben az aszfaltkeveréket a kihűléstől óvni kell. A keverék gyártási hőmérsékletének túlemelése tilos. Az út-pályaszerkezeti rétegeket a jóváhagyott kiviteli tervben előírt szélességgel, vastagsággal és keresztirányú eséssel kell megépíteni. A beépített rétegek felülete egyenletes minőségű, azonos megjelenésű legyen. A terítési sávok összedolgozásánál, valamint azok egyéb felülethez való csatlakozásánál anyaghiányos hely, hézag nem lehet. Az adott réteg beépítését a beépítendő réteg alatti réteg megfelelő felület-előkezelése, valamint a hibák kijavítása után a Mérnök engedélyével lehet elkezdeni. Vállalkozó köteles az általa elvégzett munkák és a felhasznált anyagok minőségét tanúsítani, ennek módját és gyakoriságát a Mintavételi és Minősítési dokumentációban meghatározni. . A helyszíni vizsgálatokat az útügyi előírásokban előírt gyakorisággal kell elvégeztetni, és erről a Mérnököt is értesíteni. Mérnök a vizsgálatokra vonatkozóan folyamatos ellenőrzéssel tartozik. 34/36. oldal


Amennyiben az eredmények az előírt követelményeket nem elégítik ki, a Vállalkozónak – a Mérnök által jóváhagyott módon – haladéktalanul intézkednie kell a hiba kiküszöbölésére. 2.24. Növényültetés A műtárgyak körüli rézsűs földfeltöltés felületét, valamint az építés után zöldfelületként maradó területrészeket füvesíteni kell. Vállalkozó kötelezettsége az első kaszálás elvégzése is. A füvesítendő területeket a szennyeződésektől (törmelék, kő stb) meg kell tisztítani, a szükséges talajlazítást el kell végezni. Az előkészített felület lokális mélyedéseket, gödröket nem tartalmazhat. A rézsükre 20 cm vtg-ban kell humuszban gazdag termőföldet teríteni. A gyepvetés 5 dkg/m2 fűmagszórással történjen.

35/36. oldal


Melléket: Üzemeltetői nyilatkozat

36/36. oldal

DOKUMENTÁCIÓ ÉPÍTÉSI MUNKÁKHOZ

Recommend Documents