ÚTIKÖNYV
Csíkszentimre földrajzi jellemzése Csíkszentimre az Alcsíki-medence bal oldalán, a Déli-Hargita alatt helyezkedik el. Az Alcsíki-medence nyújtott körte alakú, szélessége 10 km, hosszanti tengelye 18 km. Felszínét főként az Olt alakította, áradásaival egyenletesre töltve a mélyedéseket. Az Olt mind mélyebbre vágta be magát a laza üledékbe, az évezredek folyamán 5 teraszt kialakítva. Alcsík sűrűn lakott vidék. A medence kiöblösödő térsége alkalmas volt az emberi települések elszaporodására. Alcsíkon 20 település helyezkedik el a Tusnádfürdői szorostól – Csíkszeredáig Y betűt formálva. Ezek a települések két csoportra oszthatók aszerint, hogy hol helyezkednek el, vannak hegylábi és magas teraszi falvak, valamint az Olt árterében, a mocsaras részre települt falvak. Csíkszentimre az ártéri falvak közé tartozik. Csíkszentimre 11 km-re délre található Csíkszeredától. A 12-es országos úton haladva, a csíkszentkirályi letérő után a 123-as megyei úton lehet megközelíteni a települést. Vasútállomása is van a községnek. Csíkszentimre közvetlen szomszédai Csíkszentkirály és Csíkszentsimon községek. A községet az Olt folyó észak-dél irányban szeli át, és osztja két nagy részre: Bedecs van a jobb parton (a főút mentén), és Oltelve a bal parton (Olton túli részek). Oltelve több részből áll: a főút mentén (Csíkszentkirály felől) van Felszeg; Sándorszeg már a főútról letérve folytatódik, összekötve Felszeget, Alszeg és Pálszeg falurészekkel. Csíkszentimre folyóvizei: a Rege pataka a Tiva patakával Felszegen, Bánya pataka és Kövesárok pataka Pálszegen és Sándorszegen, míg Vermet pataka Alszegen folyik, és Konc pataka a bedecsi részen – az Olt vízgyűjtő területéhez tartoznak. Az Olt folyását többször szabályozták a Csíki-medencében. Az 1872-, 1876és 1889-es árvizek után, 1892 tavaszán megkezdett szabályozások következtében a korábbi Olt-árok helyén a Csíki-medencében egy kanyargós Nagy-Olt és egy egyenes Kicsi-Olt medre húzódott. Az 1970-es években újabb szabályozási munkálatokra került sor. A lecsapolási, szabályozási és gátépítési munkálatok során a kanyarulatokat levágva egyenesítették az Olt folyását - az árterét átalakították művelhető területté. Csíkszentimre alaprajza alapján szabálytalan, szerteágazó település, ahol a falutest az Olt völgyének vonalát követi, valamint a mellékvizek mentén húzódik, több utcás, ill. „szeges” falu: Bedecs a központ, és mellette elkülönülő falurészek: Pálszeg, Felszeg, Alszeg és Sándorszeg (Oltelve). Az Olt folyó felett két híd biztosítja a kapcsolatot a két falurész között. Az Alcsíki-medencében az Olt medrének alacsony lejtése és a gyenge vízelvezető feltételek miatt a folyó vízhozamát nehezen „nyeli el”, így aztán az árterület túl nedves. A falut körbevevő növényzetet elsősorban az ártéri nedves kaszálórétek alkotják, melyek nagy biodiverzitással rendelkeznek. Mivel ezekre jellemzőek az időszakos tócsák (elsősorban tavasszal), így sok ritka növény- és állatfajjal rendelkeznek.
Történelem Az írásos forrásokat megelőző időszak történései a régészet segítségével elevenedhetnek fel előttünk. A Csíkszentimre területén előkerült legrégebbi régészeti lelet egy, a neolitikumból maradt balta, melyet Sándorszegen találtak. Bronzkori és vaskori leleteket több helyen is találtak a régészek: Kishegynél, Zöldfáknál, a Henter-kúria környékén, valamint Somotnál. A i.e. IV. századig dák, kárp és gót törzsek váltották egymást hosszabb-rövidebb ideig. A kora- és késő középkori település feltételezhetően a mai falu helyén/alatt feküdhetett. Előkerültek 14. századi leletek is vasútállomás környékén, valamint az orvosi rendelő előtt. Ennek azért is van jelentősége, mivel a település nem szerepel az 1333-1335-ös pápai tizedjegyzékben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetett már akkor is itt település, csak azt, hogy nem volt egyházas, templomos falu. A tizedjegyzékbe ugyanis, XXII. János pápa tizedszedői olyan egyházközségeket jegyeztek fel, amelyeknek az évi jövedelme 2 márkánál, azaz 8 aranynál nagyobb volt. Feltételezhető tehát, hogy voltak szegényebb egyházak is, amelyek így nem kerültek be az adófizetők névsorába. A település 14. századi létére utalnak a település mellett, a Vermend pataktól délre, a mezőben magányosan álló Margit kápolna falfestményei is, melyek a 14. században készültek. Ez is azt mutatja, hogy ha nem is volt egyházas falu, a településben az egyházi életnek így kézzel fogható nyoma is maradt a 14. századból. Írásos emlékekeben a falu az 1567-es 25 dénáros adóösszeírás jegyzékében jelent meg először. Itt külön szerepel Bedechij (Bedecs) 26 kapuval, és Zent Emreh (Szentimre) 30 kapuval. Azt hogy hány háztartás tartozott egy portához/egy kapuhoz nehéz lenne megállapítani, de az biztos, hogy a porták számánál jóval nagyobb volt a népesség a településen. Ebben a jegyzékben az 1333-35-ös öszszeírás 17 településével szemben, már 54 csíki falu szerepel. Érdekes tény, hogy Csíkszentimre a középkor folyamán két különálló részként jelenik meg: Bedecs és Szentimre részekkel. A Szentimre rész magába foglalta Oltelvét – az Olton túli szegeket, tízeseket: Felszeget, Sándorszeget, Alszeget és Pálszeget, melyek még ma is viselik e tízesneveket.
Római katolikus templom műemlékegyüttese, 18. század Az 1770-es években épült, a Szent Imre herceg tiszteletére felszentelt római katolikus templom. A diadalívre festett 1777-es évszám valószínűleg a befejezés és felszentelés évét jelöli. Az írott emlékekben szereplő korábbi templom maradványa az eddigi ismeretek szerint a harangtorony két alsó emelete lehet. A teljes egészében barokk stílusú templom tereit, a sokszögzáródású szentélyt, a nyugati karzatos hajót, és a sekrestyét fiókos dongaboltozat, míg az északi bejárót, és a déli oldalra épített keresztkápolnát csehsüveg boltozat fedi. A harangtorony 35,3 méter magas. A keresztkápolna falában található Henter Ádám Csík-, Gyergyó és Kászonszéki főkirálybíró latin feliratos síremléke, amelyet felesége, Petki Nagy Borbála és fia Henter Antal állíttatott 1781-ben. A templomot kerítő kőfal a műemlékegyüttes része, keleti és nyugati bejáratainak oromfalát volutás díszítéssel alakították.
Kőkeresztes emlékoszlop, 18. század Timár Tamás és neje által állíttatott, 4 méter magas, andezitből faragott valószínűleg fogadalmi oszlop, későbarokk stílusjegyekkel. A több darabból összerakott emlékmű részei: kétlépcsős kőalap, csavart mintás és tulipán díszítésű oszloptest, sima négyzetes talpazattal, amelyen a vésett felirat is található, gazdagon díszített fejezet és korpusszal végződő kereszt, amelyet oldalról két, alakos faragvány egészít ki. Korábbi sérülések és javítások jelei láthatóak, a feliratozás vége megsemmisült. Az emlékoszlop a Római Katolikus Egyház tulajdona.
Szent Margit római katolikus kápolna, 14. század A település Alszeg nevű végétől 1,5 km-re, a Vermed patak egyik teraszára épült római katolikus kápolna antióchiai Szent Margit tiszteletére. Az 1957-ben felfedezett freskók alapján korát a 14. századra becsülik a szakemberek. A faliképeken két töredékes jelenet ismerhető fel: a Szenvedő Krisztus (oldalán Szűz Mária és Szent János) és az Angyali üdvözlet. Ezeken kívül még van egy töviskoronás Krisztus fej, a bejárat mellett jobbról látható. A középkori eredetét igazolja a déli homlokzaton található két keskeny, résszerű, háromszög záródású ablaka és nyugati bejáratának gótikus ajtókerete. A helyiek úgy tartják, hogy a Margit kápolnát Tankó Margit építette, akinek ezen a helyen birtokrészei voltak. A romosodó kápolnát 1970-ben újították fel, a hiányzó ajtót és ablakokat pótolták, a téglapadlót újrarakták. A Margit kápolna a római katolikus egyház tulajdona.
Henter-kúria műemlékegyüttes, 17-19. század A műemlékegyüttes az udvarházból és a kúria kapuból áll. A Henter-kúria felújítás alatt álló, barokk épület, 17. századi alapokkal. A sepsiszentiványi származású Henterek építették a 18. század elején. Ebben az épületben fogadtak hűségesküt az alcsíki nemesek az osztrák császárságnak, a SICULICIDIUM leverése után. A mai formáját a 19. század eleji átépítés során kapta. Művészi értéket képvisel a faragott tornácoszlopa, amely az erdélyi reneszánsz díszítés maradványa, történelmi értéke a tornác oromfalában található családi címer. A barokk kapu az egykori birtok bejáratához épült a 19. század első felében, jobb oldalán a birtokot kerítő kőfal maradványaival. A műemlékegyüttes jelenleg a község tulajdona.
Csíkszentsimon Csíkszentsimon község, Csíkszentimrétől délre, az Alcsíki-medence délnyugati részén fekszik. A község, a többi csíki településhez hasonlóan, a több falut kiszolgáló plébániatemplom védőszentjéről, Szent Simon apostolról kapta a nevét; Csatószeg falu pedig a Csató személynévből lett elnevezve.
Csíkszentsimon történelmi értékei A csatószegi templom: Eredetileg két falut szolgált ki ez a templom. Az 1333-1335. évi pápai tizedjegyzékben Csatószeg nem szerepelt, hiszen a mocsaras területen fekvő Csíkszentsimon helyett a szomszédos, magasabb Csatószegre építették a közös templomot Szent Simon és Júdás tiszteletére. Az eredeti templom román stílusban épülhetett, és feltehetőleg a 13. században már állt. Ezt követően a templom előbb gótikus átépítésen, majd barokkos átalakításon esett át. A templomot 1771-ben alakították át barokkosan, és a tornyát 1846-ban építették újjá. A mai csíkszensimoni templom aránylag fiatal, és „barokk ízű”. 1840-ben építették, és Szent László király tiszteletére szentelték fel. A templom helyén előzőleg egy kápolna állt. Endes kúria: Az innen származott Endesek, a történelem során Csík életében fontos szerepet játszottak. Az 1800 körül épült kúriában jelenleg óvoda működik, azelőtt kultúrházként is használták. Tulajdonosa a szentsimoni közbirtokosság, az Endes családtól vásárolták meg a két világháború között. A barokk stíluselemeket magán hordó épület a csíki székely parasztház nagyobb példánya, amelyet a Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tart nyilván. A csíkszentsimoni Endesek családja Csíkszentsimonból származik. Barcsay Ákos, aki rövid ideig (1558-1560) Erdély fejedelme volt, 1659. június 15-én, Szászsebesen adott nemességet a csíkszentsimoni Endes Miklós és atyja, Bálint számára. Akasztottak temetője: Csíkszentsimon és Csatószeg között félúton, az arra járó figyelmét 8 kőkereszt vonja magára, amelyek magányosan állnak a szántóföldön. Az itt élők Akasztottak temetőjének nevezik ezt a helyet. Barabás Márton csatószegi plébános (1936-1965) a település Domus Históriájában jegyezte le, hogy a más vallásúak és az öngyilkosok számára a két falu között, a „határparlagon” jelöltek ki temetkezési helyet. Orbán Balázs is írt erről a helyről: „az Olt bal partján, a Gőgös nevű helyen nagy sírhalom emelkedik, hol a hagyományok szerint azok temettettek el, kik a kereszténység felerőszakolásakor vívott csatákban estek el”.
Csíkszentkirály Csíkszentkirály Erdély keleti részén, a Hargita és Csíki-havasok által körülzárt Alcsíki-medencében helyezkedik el, Csíkszeredától nyolc kilométerre. Nevét első szent királyunkról, Szent Istvánról kapta, így szinte biztosra kijelenthetjük, hogy a névadás 1083, Szent István szentté avatása után és 1192 – Szent László szentté avatása előtt történt, mivel 1192-től már pontosítják, hogy melyik szent királyunkról van szó. Csíkszentkirály területe azonban a névadást megelőzően jóval korábban lakott terület volt, a falu Csík régészeti lelőhelyekben egyik leggazdagabb területe. A faluban, kedvező fekvésének, az Olt folyónak, valamint a területén található borvízforrások sokaságának köszönhetően már az újkőkortól kezdődően találunk az ember jelenlétét igazoló tárgyakat, eszközöket. Csíkszentkirály első ismert írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben történik Sancto Rege néven. Az erdélyi fejedelemség megalakulásától kezdődően, a Csíkszentkirályon élő Andrássy és Bors primor családoknak köszönhetően községünk neve számos birtokadományozási, birtokperes és egyéb dokumentumban megjelenik. A jelenlegi közigazgatási besorolás szerint Csíkszentkirály Hargita megyéhez tartozik. Temetőkápolna: A Csíkszentkirály déli bejáratánál található temetőben áll az Úr-kápolna. A XVIII. században romlásnak indult kápolnát 1822-ben Bors Barabás alcsíki királybíró építteti újra. Eredeti építési idejére a kő ajtókeretbe vésett 1517-es évszám utalhat, azonban építéstörténetének tisztázására régészeti ásatásra lenne szükség. Szent István-ház: Az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején épült Szent István Ház eredetileg a falu katolikus iskolájaként működött. Az 1892. évben felépített Népiskola működésbe helyezése után a Szent István ház az egyházközségi alkalmazottak szolgálati háza volt. A romossá vált épületet 2009 – 2010-ben sikerült újjáépíteni. Népiskola: 1892-ben épült az egyház tulajdonát képező és a magyar anyanyelvű oktatást biztosító Népiskola, három tanteremmel, tanítói lakással és tanácsteremmel. Az első világháborút követő impériumváltás után valóságos hadjárat indult a felekezeti oktatás ellehetetlenítése céljából. 1923-ban állami iskolát nyitottak a katolikus iskola mellé. Az 1989-es politikai fordulatot követően az egyház visszakapta tulajdonjogát egy ingatlan fölött. Az iskola történetének egyik legfontosabb állomása a 2007-es esztendő. Hosszas tárgyalások után a Népiskola épülete hosszúlejáratú bérleti szerződéssel az önkormányzat használatába került. A bérbeadást követően a polgármesteri hivatal teljes külső- és belső felújítást végzett az épületen. A Bors-kúria kapuja: Feltehetően a Bors udvarházzal egyidőben, 1585-ben épült kőkapu vakolatdíszei az 1798-as javításhoz köthetőek. A népies barokk stílusjegyeit viselő motívumok egy látványos épületet eredményeznek.
Csíksomlyó Erdély leghíresebb búcsújáróhelye, a római katolikus székelyek és csángók vallási központja Csíksomlyó, az egykori Csobotfalva és Várdotfalva között alakult ki, a ferencesek által alapított templom és kolostor körül. Az 1333-1335-ös pápai tizedjegyzékben már megjelent Somlyó neve, de itt gyűjtőnévként szerepelt (Csobotfalva és Várdotfalva). Később, az 1567-es 25 dénáros adóösszeírásban már külön jegyezték a plébániához tartozó településeket (Csobotfalva, Csomortán, Várdotfalva, Taploca és Szereda). A 15. század elején telepedtek le a ferences barátok Csíksomlyón. 1442-1448 között építették az első, gótikus stílusban készült kolostorukat és templomukat, amelyet Sarlós Boldogaszszony tiszteletére szenteltek fel. A templom építésében a hívek mellett Hunyadi János erdélyi vajda is segítséget nyújtott hálából a székelyek segítségéért a marosszentimrei csatában. Az egykori kolostor emlékét őrzi a mostani kolostor falába beépített gótikus ablakkeret a pincében és egy gótikus portálé az alsó folyosón. A kolostor mai alakjában az 1773-1779-es években épült. Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a 16-17. században a sorozatos tatár betörések idején. A régi templomot az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és a tetőzet teljesen leégett. Kijavították és ebben az alakjában egészen 1802-ig fennállott. Akkor lebontották és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök. Az ide látogató zarándokok célja elsősorban a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor, amely hársfából készült 1515-1520 körül, reneszánsz stílusban. 2,27 m magas, és az alkotója nem ismert. Feltehetően a legnagyobb kegyszobor a világon. Forrás: www.csiksomlyó.ro
Felcsík és Középcsík Földrajzilag a Csíki-medence három részre oszlik: Felcsíki-, Középcsíki és Alcsíki-medencékre, melyeket a Bogáti- és a Zsögödi-szorosok választanak el egymástól. A Bogáti-szorostól északra, Balánhavasig tartó rész Felcsík. Ugyanakkor, a Csíkszereda fölötti részt - Felcsíkot, a Csíkrákosig nyúló Kőd alacsony hegyháta két részre osztja: a Kődön felüli rész a szűkebben vett Felcsík, míg a többi (Csíkrákos – Csíkszereda közötti részek) Középcsík. Ez alapján Felcsíkhoz tartozik: Balánbánya, Csíkszentdomokos, Csíkjenőfalva, Csíkszenttamás, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras. Középcsík települései: Lóvész, Ajnád, Csíkszentmihály, Vacsárcsi, Csíkrákos, Csíkszépvíz, Göröcsfalva, Csíkborzsova, Csíkszentmiklós, Madéfalva, Csíkcsicsó, Csíkdelne, Csaracsó, Csíkpálfalva, Csíkcsomortán, Csobotfalva, Csiba, Csíkszereda, Fitód, Hosszúaszó, Csíkszentlélek, Csíkmindszent, Zsögödfürdő. Alcsík települései: Pottyond, Csíkménaság, Ménaságújfalu, Csíkszentgyörgy, Csíkbánkfalva, Kotormány, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csatószeg, Csíkcsekefalva, Csíkkozmás, Csíkverebes, Tusnád, Lázárfalva, Újtusnád, Tusnádfürdő. Felcsík és Középcsík fontosabb látnivalói közül megemlíthetjük: • A madéfalvi veszedelemnek emléket állító emlékmű – Siculicidium. • A rákosi/göröcsfalvi erődtemplom. • A dánfalvi fekete kerámia és a festékes szőttes. • A karcfalvi erődtemplom. • Csíkszentdomokoson a Márton Áron emlékműve; a néprajzi múzeum és tájház. • Balánbányáról érdemes az Egyes-kő fele kirándulni. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADki-medence
Gyilkos-tó A Gyilkos-tó Erdély egyik legszebb torlasztava, amely 983 m tengerszint feletti magasságban található, Gyergyószentmiklóstól 25 km-re. A tó természetes völgyelzáródás útján jött létre 1837-ben. Ekkor, a nagy esőzések következtében a Békás-patak fölött magasló Gyilkos-kő egy része beszakadt, elzárva a patak folyását. Érdekességei közé tartoznak a tóban konzerválódott fenyőfák, amelyek a víz különleges kémiai összetételének köszönhetően maradtak meg. Napjainkban a fatörzsek csonkjai hátborzongató látványt nyújtanak. A Gyilkos nevet onnan kapta, hogy a néphagyomány szerint a hirtelen feltöltődő tóban nyájak és pásztorok lelték halálukat. A hagyomány szerint az ő vérük festette vörösre a tó vizét (valójában a befolyó patakok hordaléka festi vöröses színűre a tó vizét). A Gyilkos-tótól sokan a gyalogos utat választják a Békás-szoros fele (4 km). Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A1s-szoros_%E2%80%93_Nagyhagym%C3%A1s_Nemzeti_Park
Békás-szoros A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgye. A Hagymás-hegységben, a Békás-patak völgyében kialakult tektonikus eredetű szurdokvölgy hossza kb. 5 km és 1971-ben nyilvánítottak védetté. A szorosban az országutat 2-300 m magas meredek sziklafalak szegélyezik, amelyek a hegymászók kedvelt célpontjai. A Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Parkot 1990-ben létesítették. A nemzeti park geológiai, geomorfológiai, paleontológiai és tájgazdasagi sajátosságainak, valamint a biológiai sokféleségének köszönhetően jelentős értéket képvisel. A védettségét tekintve a park 78%-a fokozottan védett terület, míg 22%-a védett terület. A nemzeti park területének legnagyobb részét lucfenyőerdők borítják, de vannak itt vegyes erdők, szubalpesi legelők és kaszálók, valamint fajgazdag, ritka és bennszülött növényfajokkal borított mészkősziklák. A park endemikus növénynyel is rendelkezik, a békási csűdfűvel (Astragalus pseudopurpureus), mely csak itt található meg a világon. Továbbá számos ritka és védett növényfaj is megtalálható itt. Állatvilága is gazdag fajokban. A magas hegyek állatai közül megemlíthetjük a zergék létét, amelyeket az 1960-as években telepítettek vissza. Területén található természeti rezervátumok: a Békás-szoros (két megye osztozik a területén: Hargita és Neamţ) és a Gyilkos-tó; a Súgó szoros; a Likas zsomboly; valamint a Nagyhagymás-Feketehagymás-Egyeskő. Forrás: http://cheilebicazului-hasmas.ro/hu/atractii.php
Gyimesek Csíkszeredától 30 km-re, Csíkszépvíz után a Tatros völgyében, – amely átjárót képez Erdély és Moldva között – van a csángók földje, a Gyimesek. A Gyimesek Hargita megye leghosszabb településfüzére (25 km), a Tatros eredetétől a Boros-patakig. E hosszanti településfüzér több völgyi és havasi szórványból áll. A Gyimesek a 17. század végétől kezdett állandó jellegű emberi település színhelyévé válni. Itt nem találhatók ún. tömör falvak, csak tanyatelepek, ezek pedig „patakokra”, „patakvölgyekre” oszlanak, melyek sokszor egy-egy családnév után kapták nevüket. A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre. A csángó elnevezés is ezzel hozható összefüggésbe, hiszen „elcsángáltak” (elmentek) a közösségtől. Tankó Gyula adatai szerint 1763-ban, a madéfalvi veszedelem előtt, 278 család ment át a hágón. A gyimesi csángók a székely paraszti műveltség archaikus vonásait őrizték meg népi kultúrájuk zárt helyzetéből adódóan. Kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik. Települések a Gyimesekben: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk, Kóstelek, Magyarcsügés, Háromkút Egerszék, valamint az Egerszéktől lefelé, az Úz-völgye és a tőle északra eső Csobányos völgye. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyimes http://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/Gyimesek.html http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3464
Tusnádfürdő Tusnádfürdő az Alcsíki-medence déli részén, a Csomád hegység lábánál fekvő városka. A település helyszínén levő mocsaras területet eredetileg Beszédmezőnek hívták. 1861-ben használta először dr. Ottrobán Nándor egy leírásban a Tusnádfürdő nevet. A legenda szerint Tusnádfürdő kialakulását, a fürdő-kiépítés folyamatát az indította el, hogy 1842-ben egy pásztorfiú véletlenszerűen meggyógyult a helyi ásványvíztől. 1845-ben Tusnád, Verebes, Kozmás és Lázárfalva vezetői, Élthes Lajos gazdálkodó vezetésével egy hat tagú részvénytársaságot alapítottak. Bérbe vették a falvak tulajdonában levő területet és felépítették a Püspökházat és a Fogadóházat. 1852-ben ifj. Ferenc József ittjártakor elrendelte a fürdőtelep mielőbbi újjáépítését. Ezt követően készültek el a svájci stílusban épített villák – gr. Mikes Benedek kezdeményezésére. Tusnádfürdő 1934-től vált le Nagytusnádtól, és turisztikai jellegének köszönhetően 1968. május 27-én városi rangot kapott. Napjainkban Románia legkisebb városa. Látnivalók a város környékén: • Az 1872-ben épült Ludmilla kilátó. • 1883-ban báró Apor Károly közbirtokossági elnök áttal építettett Apor bástya, amely kilátóként és pihenőhelyként szolgált. • 1882-1893 között kialakított Csukás-tó, amelyet az 1920-as években szabadtéri strandként használtak. • 824 m magasságban elhelyezkedő Sólyomkő-természetvédelmi rezervátum. • A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp, amelyek egy vulkán iker krátereiként működtek többezer évvel ezelőtt. A 950 m magasan kialakult tó természeti ritkaság, hiszen Délkelet-Európa egyetlen vulkáni krátertava. A tőzegláp területén a jégkorszaki maradványnövények teszik különlegessé a helyet.
Kovászna megye Hargita-megye délkeleti szomszédja, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje Kovászna-megye. A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-Háromszéki-medence foglalja el. A megye legfontosabb folyóvizei az Olt és a Feketeügy, amelyek Háromszék (Sepsi-, Kézdi és Orbai-székek) meghatározó folyói. A megye székhelye Sepsiszentgyörgy. A Brassótól 33 km-re fekvő város, már a 19. századtól a székelység jelentős kulturális központja lett. Itt hozták létre a székelyföldi hagyományokat bemutató Székely Nemzeti Múzeumot, melynek épülete Kós Károly egyik leglátványosabb alkotása. A település egyik legrangosabb iskolája a Székely Mikó Kollégium, amely 1859-ben alakult. A mai épület gr. Mikó Imre adományából épült 1870-1893 között. Ugyanakkor, a mai Megyei Könyvtár épülete 1823ban épült, és mivel itt volt egykor a vármegyeháza, 1848 novemberében, a Háromszéki Honvédelmi Bizottság előtt, itt mondta Gábor Áron, hogy „Lészen ágyú!” A középkori városrészben látható a 14-15. századi református vártemplom, amely a mai, gótikus formáját az 1547-es átépítés során kapta. A ma látható torony 1829-ben épült. Forrás: Farkas Zoltán és Sós Judit: Erdély, a váradi kávéházaktól a hófödte Hargitáig. Jel-Kép Kft., Budapest, 2007. 280-282 o.
Kézdivásárhely Kézdivásárhelyt leggyakrabban „a vargák városa” vagy a „céhek városa” jelzővel illetik. Érdekessége, hogy a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. Sepsiszentgyörgytől 30 km-re, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik.1 A belváros eklektikus épületei és a trapéz alakú főterén álló épületeket elválasztó úgynevezett udvarterek (kapualjakból nyíló keskeny sikátorok) sajátos hangulatot árasztanak. A házakat szecessziós stílusú kovácsoltvas kapuk díszítik. A város neve is mutatja, hogy elsősorban a fejlett kézművesiparáról, valamint az itt tartott vásárokról volt híres. A város Céhtörténeti Múzeuma az egykori hagyományos céhek, kézművesek életébe enged betekinteni. Ugyanakkor, a különböző népviseletekbe öltöztetett babák segítségével Erdély és a csángók különböző néprajzi területeinek a sajátos viseletével is megismerkedhetünk (247 beöltöztetett baba). Az 1848-1849-es szabadságharc idején Gábor Áron itt öntötte a rézágyúit, Túróczi Mózes egykori házában.2 Források: 1 http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely 2 Farkas Zoltán és Sós Judit: Erdély, a váradi kávéházaktól a hófödte Hargitáig. Jel-Kép Kft., Budapest, 2007. 299-301 o.
A gelencei műemléktemplom Kézdivásárhelytől kilenc kilométerre, délre található a gelencei Szent Imre-templom, amely napjainkban a Világörökség részét képezi. A templom legnagyobb részét – a szentélyt, a templomhajót és a kapukat – a 13. században építették a tatárjárás után, román stílusban. Később gótikus hálóboltozatot kapott a szentély (a 16. században), a hajó kazettás mennyezetét (103 kazetta) virágos minták díszítik (17. sz.), majd barokk jegyekkel is gazdagodott. A különböző stílusok elemei harmonikusan keverednek. A templom belső falán több töredékes freskó látható. Ezek közül a legjobb állapotban a Szent László legenda ábrázolása maradt meg az 1330-as évekből. A Szent László-legenda alatt Jézus életéből vett jelenetek, ill. Jézus szenvedéstörténetének jeleneteit láthatjuk. Ezek a képek a 15. század elején készülhettek.
Büdösfürdő A csíkszentimrei Büdösfürdő Csíkszentkirálytól 14 km-re, a Nagyos patak mentén haladva, majd átkelve az Előhágón, a Hargita gerincen 1100-1250 m tengerszint feletti magasságban található. A Dél-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe. A Hargita hegységben a vulkáni tevékenységhez kapcsolódó széndioxidos, helyenként kénhidrogént tartalmazó száraz mofetta (gázemanációk) sajátos természetes gyógytényezőt képez. Gázömléseiről (mofetta) nevezetes üdülőhely, itt vannak a Hargita hegyvonulat legerősebb (99 százalék széndioxidot tartalmazó) gázömlései, amit reumás és érszűkületes tünetek kezelésre használnak. Büdösfürdőn három mofetta várja a gyógyulni vágyókat. A 2-es számú mofetta beépült az új kezelőközpont épületébe. A mofetták gyógytényezőit 1920 óta hasznosítják, de csak 1960 óta épült ki az üdülőhely. A büdösgödör gázai (különösen a radon) élénkítik a szervezet anyagcseréjét, szabályozzák a központi idegrendszer funkcióit. Az elmúlt években sok ezer ízületi és reumás betegnek adta vissza egészségét. A felelőtlen iparosítás tipikus példája, az üdülőhelyen 1970 – 1980 közt működő higany-szulfid vagy cinóberbánya, amely súlyos sebeket hagyott a vadregényes táj küllemén. A természet az elmúlt 30 év alatt kezdte begyógyítani teljesen az ember által okozott sérüléseket. Emellett a környéken az utóbbi két évtizedben hatalmas erdőkitermelések voltak. Büdösfürdőtől délre található a Bánya és Vermed patak forrásvidéke, ahol kisebb borvizes, gázömléses lápok terülnek el, amelyeket régen szintén használtak kezelési célra. Ezek botanikai és geológiai védett területek, amelyek növényzete hasonló a Lucs tőzegláp növényzetéhez. Csíkszentimre község Polgármesteri Hivatala helyi érdekeltségű turisztikai övezetté szeretné nyilvánítani a szentimrei Büdösfürdőt.
Mofetták I. sz. MOFETTA (Szolfatára) A kénes – szénsavas gázfürdő előzetes orvosi vizsgálat és orvosi javaslat alapján a következő betegségekben ajánlott: JAVASOLT: • reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) • magas vérnyomás (hypertonia) • ízületek degeneratív kopásai, meszesedések • porckorong és hasonló természetű ortopéd műtétek utáni kezelés társítására • anyagcserezavarokhoz társuló krónikus ízületi panaszok • gerincízületi gyulladások nyugalmi stádiumában • gyulladásos bőrkeményedés (sclerodermia) • nem fekélyes bőrbetegség társult – kezelésére NEM JAVASOLT: • terhesség • rosszindulatú daganatok (tumorok) • minden akut gyulladásos folyamat valamint akut és krónikus fertőző betegség • tüdőasztma • hirtelen fellépő ájulási rohamok • nyitott nagy sebek, lábszárfekély • röntgenkezelés (radioterápia) 6 hétig • krónikus alkoholizmus, toxikózisok TILOS A GYEREKEKNEK A GÁZFÜRDŐBE (MOFETTÁBA) BEMENNI!
II. sz. MOFETTA A kénes – szénsavas gázfürdő előzetes orvosi vizsgálat és orvosi javaslat alapján a következő betegségekben ajánlott: JAVASOLT: • hipertónia (magas vérnyomás) • gyulladásos ízületi valamint gerincbetegségek (diszkusz) nyugalmi szakaszában • reumás eredetű mozgásszervi betegségek, kopások, ízületi meszesedések • másodlagos ízületi betegségek gyulladásmentes stádiumában • baleseti törések, ortopéd műtétek utókezelése kiegészítéseként • krónikus nőgyógyászati betegségekben NEM JAVASOLT: • terhesség • rosszindulatú daganatok • keringési zavart okozó szívbetegség, érrendszeri betegségek • érgyulladás (endarteritisz) • minden akut gyulladás • minden fertőző megbetegedés • aktív fekélyek • veseelégtelenség • mélyvénás trombózis • nyitott nagy sebek, lábszárfekély, nedvező ekcéma • hirtelen fellépő ájulási roham • krónikus alkoholizmus, toxikózisok TILOS A GYEREKEKNEK A GÁZFÜRDŐBE (MOFETTÁBA) BEMENNI!
III. sz. MOFETTA A kénes – szénsavas gázfürdő előzetes orvosi vizsgálat és orvosi javaslat alapján a következő betegségekben ajánlott: JAVASOLT: • hipertónia (magas vérnyomás) • gyulladásos ízületi valamint gerincbetegségek (diszkusz) nyugalmi szakaszában • reumás eredetű mozgásszervi betegségek, kopások, ízületi meszesedések • másodlagos ízületi betegségek gyulladásmentes stádiumában • baleseti törések, ortopéd műtétek utókezelése kiegészítéseként • krónikus nőgyógyászati betegségekben NEM JAVASOLT: • terhesség • rosszindulatú daganatok • keringési zavart okozó szívbetegség, érrendszeri betegségek • érgyulladás (endarteritisz) • minden akut gyulladás • minden fertőző megbetegedés • aktív fekélyek • veseelégtelenség • mélyvénás trombózis • nyitott nagy sebek, lábszárfekély, nedvező ekcéma • hirtelen fellépő ájulási roham • krónikus alkoholizmus, toxikózisok TILOS A GYEREKEKNEK A GÁZFÜRDŐBE (MOFETTÁBA) BEMENNI!
A mofetta használata A mofetta legkedvezőbb hatását kúraszerű alkalmazásában fejti ki. Az ajánlott kúra 10-15 kezelésből áll, évente maximum háromszor. Belépünk a gödörbe (ahogy a helyiek mondják), amelyben víz helyett színtelen, szagtalan, levegőnél nehezebb CO2 gáz van. A bőrön keresztül bejutó gáz hatására a fokozott vérkeringés bársonyos melegséget idéz elő. A gáz, úgy mint a levegő a ruházaton is áthatol, ezért könnyű, kényelmes, pamut vagy más természetes anyagú öltözet szükséges. Jó gyógyulást kívánunk!
Büdösfürdői Ifjúsági Napok Már 13 éve kerülnek megszervezésre Büdösfürdőn a Büdösfürdői Ifjúsági Napok. Az esemény minden napját érdekes programok töltik ki. Már hagyománnyá vált a zenés-táncos megnyitó a fúvószenekar és a táncosok jóvoltából. Nem maradhat el a büdösfürdői félmaraton sem, amelyre évről évre egyre többen jelentkeznek. Az estéket szórakoztatóvá helyi és külföldi énekesek, zenekarok műsora teszi. A rendezvény célja megszólítani a kikapcsolódni vágyó fiatalokat és idősebbeket, egyaránt, akik Büdösfürdő szerelmesei. Dátum: augusztus utolsó hétvégéje vagy szeptember első hétvégéje
A büdösfürdői fekete áfonya A fekete áfonya sok hasznos összetevője mellett tartalmaz „neomirtillint”, úgynevezett „növényi inzulint”, valamint olyan karotinoid vegyületeket, melyek javítják az éjszakai látást. Bélhurut, enyhe hasmenés elleni háziszer. Fogyasztása javasolható diabetes-, felső légúti megbetegedések-, epe-húgykő-problémáknál, reuma, ekcéma, pszoriázis, ateroszklerozis, vérnyomásproblémák esetén. A fekete áfonya leveleit, terméseit a népi gyógyászatban ma is használják. A leveleknek vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó és köhögéscsillapító hatásuk van. A leveleket teának elkészítve a termést pedig frissen, vagy szárítva esetleg teaként vagy gyógypálinkának elkészítve, fogínygyulladás, gyomorbajok, epe-és hólyagproblémák valamint hasmenések esetén isszák.
Csíkszentimrei Büdösfürdő és környéke
borvízforrás
kisüzlet
mofetta
Csíkszentimrei Büdösfürdő
Borsáros láp – Csíkszentkirály Az Alcsíki-medence egyik fő nevezetességének számítanak a nátrium, magnézium, kálcium és hidrokarbonát tartalmú borvizes források. Ezek, amellett, hogy jó minőségű ivóvizet biztosítanak, jellegzetes élőhelyeket alakítottak ki, ahol sok ritka növény- és állatfaj talál ma is menedékre. Különlegességük, hogy az ásványvízből kicsapódó limonit helyenként forráskúpokat hoz létre, vagy szétterül a forrás környékén, vöröses bevonatként, amit a helyiek borsárnak neveznek, innen kapta nevét a Borsáros láp is, amely jelenleg két különálló részből, a Vízkertből és az Omlásaljból áll.
A Borsáros különleges kincse az apró termetű törpenyír (Betula humilis), amelynek valaha legnagyobb romániai populációja élt itt. Jégkori maradványnövény, amely a lápok kis fájaként a tundrák növényzetét idézi meg.
Akárcsak a többi nyírfaj, váltivarú: porzós virágai az ágak végén barkákba tömörülnek, a termősek a rövidhajtásokon apró füzéreket alkotnak. Jelenleg 20-30 példánya él a rezervátumban, jórészük alig látszik ki a magas kórós növényzetből.
2014-ben elindult a láp szakaszos helyreállítása valamint kijelölése és a tanösvény megépítése. Fotók: Imecs István, Szabó Anna
Natura 2000 A Natura 2000 az Európai Unió által támogatott ökológiai hálózat, mely Európa természeti örökségeit hivatott megőrizni. Az Alcsíki-medence Natura 2000 terület ROSCI0007 2693 hektáron fekszik Hargita megye délkeleti részében, ahol a következő községeket érinti: Csíkszentkirály (Csíkszentkirály falu), Csíkszentimre (Csíkszentimre falu), Csíkszentsimon (Csatószeg és Csíkszentsimon falvak) és Tusnád (Verebes, Nagytusnád és Újtusnád falvak). Csíkszentimre község területén a Olt árterének nedves kaszálói bővelkednek értékes növényfajokban és élőhelyekben. A védett állatfajok közül a leglátványosabb az eurázsiai hód (Castor fiber), amelyet 10-15 évvel ezelőtt telepítettek vissza az Olt folyó vízrendszerébe. Az általa épített gátak, várak, sőt maga az állat is megfigyelhető a Margit-kápolna mellett lévő Vermed patakán az egész év folyamán. Szöveg és fotó: Imecs István
Egyesületek „SZENT IMRE HERCEG EGYESÜLET” - nyugdíjaskorú, tevékeny személyek által alapított szervezet. Az egyesület tagjai rendszeresen részt vesznek a község területén zajló rendezvényeken, színdarabokkal, énekes előadásokkal készülnek a rendezvényekre. Kirándulásokat szerveznek. Részt vesznek a Helyi Termelők vásárán házi készítésű termékekkel, általuk készített kézimunkákkal (horgolt, szőtt, kötött munkákkal). Turista csoportoknak kürtőskalácsot, fánkot és egyébb finomságok elkészítését hajlandóak bemutatni. Elnök: Bartalis Mária Telefon: +4 0751 605 367 Székhely: Csíkszentimre, 582, Hargita megye, Románia, 537271 SZENT IMRE NÉPFŐISKOLA EGYESÜLET (SZINE) – Csíkszentimre Község és az „ARANY JÁNOS ” Általános Iskola valamint a Csíkszentimrei Közbirtokosság által létrehozott egyesület. Az egyesület céljai közt szerepel rendezvények, táborok és hétvégi programok szervezése, ifjúsági tevékenység, hagyományaink megőrzése, más egyesületek segítése, kapcsolattartás testvértelepülésekkel, felnőttképzés, helyi értékek felkutatása, közösségszervezés. Megjelent kiadványok: Csíkszentimre értékei. Elnök: Szabó Ágoston Email:
[email protected] Telefon: +4 0747 673 039 Székhely: Csíkszentimre, Főút 587, Hargita megye, Románia, 537271 Web: www.nepfoiskola.ro
CSÍKSZENTIMREI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓK EGYESÜLETE (CSOTE) - régóta van Csíkszentimrén önkéntes tűzoltóság, de a mostani formában 2004-től kezdődött el a szerveződés. Jelenleg hivatalosan bejegyzett egyesület keretében működik az alakulat. A tűzvédelem a fő tevékenységük, emellett az alakulat tagjai rendszeresen részt vesznek tűzoltóversenyeken, képzéseken, valamint évente felkeresik a község minden háztartását és tűzmegelőzési felvilágosítást tartanak. Tűzoltóparancsnok: Bocskor András Elnök: Gecse Csaba Alelnök: Keresztes Tibor Email:
[email protected], Telefon: +4 0741 492 829 Székhely: Csíkszentimre, 552, Hargita megye, Románia, 537271 Web: www.tuzoltok.ro
„CSÍKSZENTIMREI LILIOM” EGYESÜLET - A csíkszentimrei „ARANY JÁNOS” Általános Iskola egyesülete 2011-ben alakult, a pedagógusok és az iskolások szülei jóvoltából. Az egyesület céljai közé tartozik: a tehetséges iskolások számára ösztöndíjak adományozása, a testvériskolákkal való kapcsolattartás, a gyermekek közös táboroztatása, pályázatok pedagógusok továbbképzéseinek szervezésére, támogatására, különöző versenyek szervezése, a helyi és nemzeti, kulturális értékek ápolása, környezetvédelmi tevékenységek támogatása, kezdeményezése, stb. Az egyesület tagjai rendszeresen részt vesznek a „Csíkszentimrei Sokadalom” falunapokon előadásokkal, versenyek szervezésével. Elnök: Táncos Viktória Telefon: +4 0742 850 689 Székhely: Csíkszentimre, 539, Hargita megye, Románia, 537271
CSÍKSZENTIMREI SASOK SPORTKLUB – 2005-ben magánszemélyek által megalapított sport-egyesület, 2010-től hivatalosan bejegyzett egyesület. A sportklub amatőr felnőtt jégkorongcsapattal részt vesz bajnokságokon. 2011 óta benevez a felnőtt amatőr csapat az Erdélyi Független Amatőr Jégkorong Ligába is. Az U10-es és U12-es gyerek hokicsapatok a Román Hokiszövetség által rendezett hivatalos bajnokságokban vesznek részt, mint leigazolt játékosok. A SASOK- sportklub télen szabadtéri jégkorongpályát működtet, amelyen edzések és közkorcsolyázás zajlik. Elnök: Jakab Károly Email:
[email protected] Telefon: +4 0748 293 061 Székhely: Csíkszentimre, Sándorszeg 396, Hargita megye, Románia, 537271 Web: www.sasok.ro
CSÍKSZENTIMREI TÖVISKE SPORTKLUB – Csíkszentimre Polgármesteri Hivatala, az „ARANY JÁNOS” Általános Iskola és a „SASOK” Sportklub által létrehozott egyesület. Az egyesület célja a község lakosságát bevonni különböző sportágak gyakorlásába, például labdarúgás, atlétika, kézilabda, aikidó, dzsúdó; sportesemények szervezése; más egyesületekkel való együttműködés és legfőbb célja a nagypályás labdarúgó csapat működtetése. Elnök: Pál István Email:
[email protected], Telefon:+4 740 002 214 Székhely: Csíkszentimre, Főút 588, Hargita megye, Románia, 537271
Népi mesterségek Népi mesterségeink megőrzése mindig fontos volt számunkra. Hogyan is lehet ezt megvalósítani a leghatékonyabban? A gyakorlatban hódolni a mesterségnek, megélhetésként alapozni rá és lehetőséget biztosítani minden érdeklődőnek a kipróbálásához.
A kedves idelátogatók elbarangolhatnak Csató Sándor kovácsműhelyébe, ahol a hagyományossá vált patkók és más fém eszközök mellett megcsodálhatjuk a kovácsmester művészien elkészített kovácsoltvas kapuit, dísztárgyait is. Hogyha valakinek kedve kerekedik ki is próbálni ezt az ősi magyar mesterséget, a műhelyben erre is lehetősége nyílik. Elérhetőség: Csató Sándor, Csíkszentimre, Alszeg 308 sz., tel.: +4 0742 280 238
Hogyha már megpatkoltuk a lovakat, már csak egy hintó kell elébe, hogy körbe kocsizzunk Csíkszentimrén. Ehhez Nagy József portájára kell ellátogatnunk, aki őrzi a régi kerekes mesterség titkait, emellett még hintókészítéssel is foglalkozik. A kedves kíváncsiskodó vendéget nagy szeretettel körbevezeti a faluban saját készítésű kocsiján. Elérhetőség: Nagy József, Csíkszentimre, Főút 561 sz. tel.: +4 0266 347 225
A nagy fáradtság után, hogyha a kedves látogató megéhezett, betérhetünk Borbély Ignác udvarába, ahol házi kenyérsütés folyik. Előző bejelentkezés alapján a kedves látogató is kaphat egy kötényt és máris nekiláthat a dagasztásnak. A kemény munka után megkóstolhatja a gőzölgő friss házikenyeret. Elérhetőség: Borbély Ignác, Csíkszentimre, Pálszeg 227 sz., tel.: +4 0744 564 460
A gyógyító szentimrei méz Szinte az összes ásványi anyagot tartalmazza, amely az emberi szervezet működéséhez szükséges. Természetes eredetű, nem melegített, nem manipulált. Baktériumölő hatását enzimei, magas káliumtartalma és aromaanyagai biztosítják. A kiváló minőségű méz előállítására ad lehetőséget az a változatos növényvilág, amely az erdő alatti szentimrei kaszálókon megtalálható. Egy négyzetméteren nagyon sok növényfajta él, ezért olyan kiváló a méhek termelte méz. Elérhetőség: Gál Frigyes, Csíkszentimre, Felszeg 9 sz., tel.: +4 0749 285 708
Hagyományt, színt és ízlésvilágot tükröző festékesek, rakottasok a Vaszi manufaktúrában A festékesek, a szőttesek a háziipar szövött termékei, amelyek jellemzőek tájegységünk népművészetére. A kelmék egyik fajtája, amely két egymásra merőleges fonalrendszerből: a hosszanti lánc és a keresztirányú vetülék fonalból épül fel. Ennek a két fonalrendszernek a fonalai szabályos rendszer szerint alul-felül keresztezik egymást a kötéspontokban. A kötésmód befolyásolja a szőttes megjelenését és tulajdonságát. A népi szőtteseket kézi szövőszéken állítják elő a Vaszi manufaktúrában. A felhasznált anyagok különböző vastagságra összesodort természetes anyagok: gyapjú, len, kender. Felhasználási területük: • háztartási textíliaként: törülköző, konyhai kendő, abrosz, lepedő, zsák stb., • lakástextíliaként: függöny, takaró, ruházkodásban a népviseleti ruhák készítésénél. Elérhetőség: Vaszi Borbála, tel.: +4 0742 141 281
Csíkszentimre község területén levő kereskedelmi egységek VEGYES ÜZLETEK KELET K.F.T. – vegyes üzlet cím: Csíkszentimre Pálszeg utca 227 szám COM-FAZI K.F.T. – vegyes üzlet cím: Csíkszentimre Pálszeg utca 255 szám GÁL L-M ILDIKÓ Egyéni vállalkozó – vegyes üzlet cím: Csíkszentimre Alszeg utca 326 szám SZÁNTÓ ÉVA Egyeni vállalkozó – vegyes üzlet cím: Csíkszentimre Bedecs utca 551/A ZOLIND-TRANS K.F.T. – vegyes üzlet cím: Csíkszentimre Bedecs - Fő út 585 szám BEPIDO IMPEX K.F.T. – vegyes üzlet cím: Csíkszentimre Bedecs - Fő út 677 szám TANKO HAJNAL Egyéni vállalkozó – vegyes üzlet cím: Csíkszentimre Felszeg - Fő út 714 szám
IPARI ÜZLET TOPCOMHOLLO K.F.T. – ipari üzlet cím: Csíkszentimre Bedecs - Fő út 580 szám
VIRÁGÜZLETEK BOBIN IMPEX K.F.T. – virágkereskedés cím: Csíkszentimre Alszeg utca 304 szám PÁL L-S ERZSÉBET Egyéni vállalkozó – virágkereskedés cím: Csíkszentimre Bedecs - Belső utca 453 szám LUKÁCS NOÉMI Egyéni vállalkozó – virágkereskedés cím: Csíkszentimre Bedecs - Fő út 622
BÁROK COM-FAZI K.F.T. - bár cím: Csíkszentimre Pálszeg utca 255 szám AMNESYA K.F.T. -bár cím: Csíkszentimre Bedecs - Fő út 677 szám SIM BÁR cím: Csíkszentimre Bedecs - Fő út 690 szám TIM BÁR cím: Csíkszentimre Felszeg - Fő út 715 szám
Szálláslehetőségek Büdösfürdőn MOFETTA Panzió Az új gyógyközponttal szemben, a források tövében lévő tisztáson épített panzió, várja a vendégeit. Kínálatunk a kezeléseket igénybevevőkön túl mindenkinek szól, aki élvezni akarja a Büdösfürdő nyugalmát, gyógyító levegőjét. Nem csak alvóhelyet kínálunk, hanem az „otthon” érzését. Ezért a panzió építésénél, ahol csak lehetett, természetes anyagokat használtunk. A gyógyulást, pihenést, kikapcsolódást segíti a hangulat, a kínált szolgáltatások. Annak érdekében, hogy a gyógyulásnak fizikai korlátai se legyenek, a földszinti szobák teljesen akadálymentesek (nincs küszöb és zuhanytálca). Minden stúdiószobához tartozik egy teakonyha, és fürdőszoba, valamint kényelmes terasz. A földszinti szobáknak két bejárata van, így akik nem kívánnak másokkal találkozni, kívülről közelíthetik meg közvetlenül a szobákat. A szobákban televízió, internet; a konyhában mikró, teafőző és hűtő, egészíti ki a komfortot. Az étkezés megkönnyítése érdekében, a földszinten hangulatos étkező várja az éhezőket. Menü rendszerű, melegítőkonyhás étkeztetéssel biztosítható a teljes ellátás. A felkínált ételek házi termékek felhasználásával készülnek a faluban. Így a csíkszentimrei ízekkel ismerkedhetnek meg vendégeink. A panzióban 8 stúdiószobában várjuk vendégeinket. A szobák kétszemélyesek, akár franciaággyal akár két egyszemélyes ággyal. Az emeleti szobák pótágyazhatóak, és két szobához külön-külön hálószoba is tartozik, a gyerekes családok számára. Az alagsorban wellnessben kényeztethetik magukat vendégeink. Szauna, csobbanó medence, masszázskád, konditerem és egy csendszoba biztosítja a felüdülés lehetőségét. A mindenkor rendelkezésre álló hideg-meleg víz a helyi forrásokból biztosított, de rendelkezésre áll ivókút minden folyosón, ahol borvízzel olthatja szomját vendégünk. A szennyvíz biológiai lebontórendszerbe kerül, így a környezetterhelést is kiküszöböltük. Vendégeink számára rövid kirándulásokat szervezünk gyalog vagy járművel a környékbeli természeti látványosságok, illetve a környékbeli természetrajzi, folklór- és népművészeti, helyi szokások és különlegességek megismertetésére. Célunk egy tájház létrehozása a csíki székelyek mesterségeinek megismerése és megtanulása céljából. A panzió üzemeltetője a Turul Srl. Elérhetőségeink: magyarul: mofettapanzio.szentimreibudos.hu,
[email protected], telefon +3 6205 555 507, románul: mofettapanzio.szentimreibudos.ro,
[email protected] angolul: mofettapanzio.szentimreibudos.eu,
[email protected] Mert természetesen gyógyulni jó! A Turul csapata
Szálláslehetőségek Csíkszentimrén GYOPÁRKA Panzió Csíkszentimrén a Fő út mellett található az 509. szám alatt. A panzió 6 darab többágyas szobával rendelkezik. Érdeklődés, szobafoglalás, szállás információ a +4 0744 246 874-es telefonszámon. Kapcsolattartó személy: Bodó Mária
BALLÓ Kulcsosház Csíkszentimrén a Fő út mellett található az 504. szám alatt. A panzió 7 darab többágyas szobával rendelkezik. Érdeklődés, szobafoglalás, szállás információ a +4 0744 849 240-es telefonszámon. Kapcsolattartó személy: Balló Erzsébet
FALUSI Szálláshely Csíkszentimrén a Templom utcában található az 526. szám alatt. A panzió 3 darab többágyas szobával rendelkezik. Érdeklődés, szobafoglalás, szállás információ a +4 0740 436 702-es telefonszámon. Kapcsolattartó személy: Adorján Magdolna
KELETI Vendégház Csíkszentimrén Pálszegben található a 227. szám alatt. A panzió 4 darab többágyas szobával rendelkezik. Érdeklődés, szobafoglalás, szállás információ a +4 0744 564 460-as telefonszámon. Kapcsolattartó személy: Borbély Ignác
Tartalomjegyzék Csíkszentimre földrajzi jellemzése ............................................................. 3 Történelem ................................................................................................. 5 Római katolikus templom műemlékegyüttese, 18. század ........................ 6 Kőkeresztes emlékoszlop, 18. század ........................................................ 6 Szent Margit római katolikus kápolna, 14. század ..................................... 7 Henter-kúria műemlékegyüttes, 17-19. század .......................................... 7 Csíkszentsimon .......................................................................................... 8 Csíkszentkirály ........................................................................................... 9 Csíksomlyó ............................................................................................... 10 Felcsík és Középcsík ................................................................................ 11 Gyilkos-tó ................................................................................................. 12 Békás-szoros ............................................................................................ 13 Gyimesek ................................................................................................. 14 Tusnádfürdő ............................................................................................. 15 Kovászna megye ...................................................................................... 16 Kézdivásárhely ......................................................................................... 17 A gelencei műemléktemplom ................................................................... 18 Büdösfürdő ............................................................................................... 19 Mofetták ............................................................................................. 20-22 A mofetta használata ............................................................................... 23 Büdösfürdői Ifjúsági Napok ...................................................................... 24 A büdösfürdői fekete áfonya .................................................................... 25 Térkép: Csíkszentimrei Büdösfürdő és környéke ...................................... 26 Térkép: Csíkszentimrei Büdösfürdő .......................................................... 27 Térkép: Csíkszentimre környéke ............................................................... 28 Borsáros láp – Csíkszentkirály ............................................................ 30-32 Natura 2000 ............................................................................................. 33 Egyesületek ......................................................................................... 34-39 Népi mesterségek ............................................................................... 40-42 Csíkszentimre község területén levő kereskedelmi egységek .................. 43 Szálláslehetőségek Büdösfürdőn ............................................................. 44 Szálláslehetőségek Csíkszentimrén .................................................... 45-48
Csíkszentimre Község Polgármesteri Hivatala Csíkszentimre, Főút, 588 szám, Hargita megye, Románia, Irányítószám: 537271 Telefon: +4-0266-347099, Fax: +4-0266-347099, e-mail:
[email protected], web: www.csikszentimre.ro
Ingyenes anyag. Készült a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség támogatásával. 2014 Jelen anyag tartalma nem feltétlenül azonos az Európai Unió hivatalos álláspontjával.