r " CSALÂDI BESZAMOLOK , ~.
1
•
259
MARKOVITS ROZĂLIA HERMAN beszamoloja
es FISCHER
Salaji zsido csalad-melamedok, sakterek, suszterek s... egy halalra itelt tabornok En Markovits Rozalia 1915-ben sziilettem Krasznan, ott eltem 1937-ig amikor ferjhezmentem a maroshevizi (Toplita) Goldner Andorhoz s mint Goldnernet deportaltak 1944-ben a szaszregeni gett6b61. Gyermekem nem voit. Apam Fischer David (Asher David) meghalt 1933-ban Krasznan, ugyanott halt meg anyam Hani (Chana Bracha) sziil. Weil 1944-ben. Salajban (Szilagysagban) laktak testvereim: Fischer Zoltan (Natan Zelig), felesege es ket kislanyuk - Tasnad-Szarvad lakhellyel, mindnyajan odavesztek: s6gornom es gyerekei Auschwitzban, batyam Ukrajnaban, hol hazbontas kăzben a romok eltemettek. Tovabbi harom aldozat voIt: noverem Frida-Feigi es noverem Szidonia (Szidi-Civja), valamint apam novere Regina-Rivka, ki apam hazaban lakott veIiink egyiitt. E beszamol6 ,tarsszerzoje', Fischer Herman (Chajim-Zvi), a haborus viszontagsagok utan 1945. majus 9-en visszatertem Krasznara. Apank sziilei is - Fischer Jiszrael es ChajaSzara - krasznaiak voltak. Apank David, ki foglalkozasra suszter voIt, az elso vilaghaboruban szerzett labsebe miatt nem tudta szakmajat folytatni s halalaig 1933-ban a krasznai hitkăzseg samesze voit. Anyank a szilagycsehi melamed reb Leizer Weil (Lazar) es Beile lanyuk voIt, 1944-ben meghalt hirtelen mikor megtudta, hogy fia Zoltan elesett Ukrajnaban. Tovabbiakban felsoroljuk testvereinket, kăzti.ik elsonek feltestveriinket, - Fischer Irmat (Peri), ki 1902-ben sziiletett apank elso hazassagab61 (anyja neve Es~r Malka voIt). Irma ferjhezment 1922-ben Kirschner Wolf-Zeevhez, kezdetben Krasznan laktak, aztan C1ujra kăltăztek ahonnan a csaladot eldeportaItak. S6gorom felsoreszkeszito voit, a sziilok nem tertek vissza, de harom gyerekiik visszatert. Irma is felszabaduIt, de mikor megakarta menteni egyik lanyat kit egy katona el akart hurcolni s eleje al1t, a katona noveremet fegyverevel halalra sebezte. Gyerekei elmenekiiltek s ott hagytak anyjuk holttestet. Fischer Lajos fiveriink ki 1907-ben sziiletett Krasznan, 1932-ben felesegiil vette Eizikovits Jideszt. Batyank szab6 voIt Nagyikl6don, onnan deportaItak felesegevel s nem tertek vissza. Gyerekiik nem voIt. Fischer ZoItan fiveriink 1909-ben sziiletett, fog-
lalkozasa suszter voit, I940-ben elvette I10nat (csaladi nevet nem tudjuk) es ket kislanyuk sziiletett. Zoli Ukrajnaban voit munkaszolgalatos s 1944-ben kapott felesege ertesitest a Vărăskereszttol, hogy ferje Bondorovka nevu helysegben meghalt. S6gornonk es kislanyai Auschwitz aldozatai lettek. Lakhelyi.ik a deportalasig Tasnad-Szarvad voIt. Noveri.ink Chaja-Szara ki 1912-ben sziiletett Krasznan, 1933-ban ferjhezment Jakabovits Moshehoz, negy evig meg Krasznan laktak, aztan Maroshevizre kăltăztek. Onnan deportaltak anyat es harom gyereket (Eidel-Devora, Szimche-David es Freidit) s
Fischer
Chaja,
firjevel,
harom
gyerekilkkel
"';!Î==='~====~=-="-=""-=-'\ 260 nem tertek vissza. S6gorom ki szab6 voIt, megmeneki.ilts Izraelben haIt meg tfzeves itl€lte utan. J6magam (sziiletesi sorrendben) Rozalia (Rajzi) 1937-ben ferjhezmentem Goldner Andorhoz, ki foglalkozasra karpitos voIt s hazassag utan M. Hevfzen laktunk. Onnan vittek el ferjemet munkaszolgalatra Lengyelorszagba hol vonatăsszeiitkăzes aldozat a lett - a vele lev6 hevfziek beszamol6ja szerint. 1945-ben szabadultam fel Bergen-Belsenben. 1950-ben ferjhezmentem ujra a si.ilelmedi Markovits Judahoz ki szab6 voIt es Izraelben haIt meg 1980-ban.l964-ben alijjaztunk s az6ta Ramat-Elijahu a lakhelyem. Hugunk Fischer Frida-Feigi ki 1919-ben sziiletett Krasznan s varr6n6 voIt, a somly6csehi gett6b61 lett eldeportalva a szilagysagiak ezreivel egyiitt. Ausehwitzban tartottak 1944 novembereig s akkor lett sorsa megpeesetelve a kremat6riumra - ezt a megmenekiilt krasznaiak meseltek. J6magam Fischer Herman - e beszamol6 tarsa - Krasznan sziilettem 1923-ban s a karpitossagot tanuItam ki. Mint zsid6t nem akartak foglalkoztatni es minden alkalmi munkat vallaltam esakhogy a esaladommal maradhassak. Nagybanyara hfvtak be munkaszolgalatra 1944-ben es 1945 majusban szabadultam. Hugunk Fiseher Civje ki 1925-ben szi.iletett Krasznan, hajadon, varr6n6 voIt mikor 1944-ben deportaItak Somly6esehib61. Nem tert vissza. Szekely nevii ismer6siink mutatott egy levelet n6veret61 Svedorszagb61, ahova" a haboru utan keriiIt, hogy a felszabadulas el6tti napon bezsUfoltak egy villamosvagonba 700 lanyt s a szerelvenyt egy romos epi.iletbe tolattak s az epiiletet felrobbantottak. A levelfr6 eletben maradt, de hugunk a szerelvenyen leIte halalat. Kertiink tovabbi adatokat, helysegnevet, hol lettek az aldozatok eItemetve. De par h6napra e level utan jătt ertesftes Svedorszagb6!, hogy a Szekely nevii levelfr6 is meghalt. Tovabbiakban apank testvereir61 s esaladjar61 szamolunk be: Apank lanytestvere Fiseher Rivka-Seindel, ki Szilagy-Keeelen szi.iletett s elvaIt asszony voIt, hazunkban lakott a deportalasig, melyb61 nem tert vissza. Apank lanytestvere Fiseher Eszter, ferjezett Brod Simonne, ferjevel meg 1944 el6tt haltak meg. A Brod hazaspar gyerekei kăvetkez6k: Brad Gerson (Jiszrael-Dov), ki Krasznan szi.iletett 1907-ben, eipesz voIt. Kezdetben Krasznan lakott esaladjaval, majd
Nagyvaradon. Felesege es fiuk Avraham odavesztek a deportaei6ban, az apa visszatert a munkaszolgalatb61, 1946-ban alijjazott Izraelbe, itt ujra megn6siiIt s lanya Eszter valahol kiilfăldăn el. Brod Gerson elvalt feleseget61 es ujra megn6siiIt, Petaeh-Tikvahn lakott Olga nevii felesegevel s ott halt meg 1985 vegen (megjegyzes: Brod Gerson zI. ezen emlekkănyv kezdemenyez6 bizottsagaban voIt). Brod PerI unokatestveriink 1909-ben szi.iletett Krasznan, varr6n6 voIt, ferjhezment Berger Ărmin pekhez es ket lanygyermekiik voIt - az egesz esalad a deportaei6 aldozata lett. Brod Feigi ki 191O-benszi.iletett Krasznan, fels6reszkeszft6n6 voIt - a deportalasb61 nem tert vissza. Tovabbi testver - Brod Simon es (Fischer) Eszter lanya - Chaje-Szara, ki Krasznan sziiletett 1912-ben s varr6n6 voIt, 1936-ban ferjhezment a nagyvaradi Szrulovits Martonhoz es lanygyerekiik sziiletett - a esalad a deportaei6 aldozata lett. Brod Rajzi, ki 1915-ben szi.iletett Krasznan es varr6n6 voIt, hajadon voIt, nem tert vissza a deportaci6b61. Az utols6 Brod-Iany, Mirjam, Bukarestben veszeIte at a habonit, aztan Oradea-ra tert vissza els6 hazassagab61 szi.iletett lanyaval s ujra ferjhezment, Braunstein Aladarhoz - az USA-ban elnek.
Tovabbiakban anyank esaladjar61, a Weil-esaladr6!, szamolunk be: Mint frtuk, nagyapank reb Leizer (Lazar) Weil es nagyanyank Beile Szilagyesehben laktak. Nagyapank melamed voIt, neha a rabbinikus bfr6sag tagja, generaei6k nala tanultak a heber betiivetest.Gyerekeik a kăvetkez6k voltak: Weil Elias, foglalkozasra pek, sokgyerekes esaladapa - a esalad Budapestre kăltăzătt - tovabbi adatok ismeretlenek el6ttiink. Weil M6rie unokatestveriink, ki szab6 voIt, szinten"Szilagyesehben szi.iletett. Hazassagab61 11 gyerek szi.iletett s mivel ci sziil6k fiatalon haltak meg, gyerekeik szetsz6r6dtak Romaniaban es Magyarorszagon. A esalad sorsar61 a haboru folyaman ninesenek adataink, esak azt tudjuk, hogy Weil M6rie ket fia, Weil Salom es Weil David Izraelbe alijjâztak es Beer-Shev6.n helyezk~dtek el. Harmadik fia M6rienak, Bela (nem tudjuk mire magyarosftotta a nevet) nagy karriert futott be a haboru utani magyar hadseregben es tabornoki rangra tett szert. Az 1956-os esemenyek utan Maleter Pal es tarsaival egyiitt ha-
261
A krasznai sakter ki;lanyai
lâlra voit itelve, de a vegen kegyelmet kapott es par ev utan kiszabadult a bort6nbot Lanya a 60-as evekben meglatogatta beer-shevai rokonait. Weil Rivka nagynenenk ki SziIagycsehben sziiletett es varr6no voit, ferjhezment annak idejen Fiilop Adolf borkereskedohoz Szilagycsehben. E hazaspar lânya, Fiilop Seindi. Kasztner Imrehez ment ferjhez, Beer-Shevan lakik. Weil Leibi. ki szinten Csehben sziiletett, Petach-Tikvân lakik felesegevel es fiukkrJ (Rivka es ferje odavesztek a deportaci6ban). Weil Matild-T6bi es ferje, gyerektelenek, Budapesten tiintek el a haboni alatt s nincs adat roluk. Ez voit a Weil-csalad kronikaja. En Fischer Rajzi deportalasbol visszaterve ferjhezmentem Markovits Jeno-Judahoz, ki 1909-ben sziiletett a szilagysagi Also-Varcan, apja Avraham cipesz voit, anyjat Rachelnek hfvtak. Ferjem szabo, a hâboniban munkaszolgalatos voit, elobb Dorogpusztan majd Orkenyben, onnan Nemetorszagba vittek, Reinersdorf, Mauthausen, majd Gtinskirchenben szabadult fel. Ferjem testverei: Markovits Elemer, foglalkozasa cipesz, felesege Gizi - Also- Varca voit a lakheIyiik: Markovits Ete\, ferjnel voit es ket gyereke voIt. Nem tertek vissza. Markovits Jeno-Juda elso felesege Bohm IIonka voIt, ki a szilagysagi Stilelmeden sztiletett 1914-ben, ket kis lanyuk voit, Leah es Anni. Aposa Bohm Herman, szabomester, anyosa Lenke - mindketten szilagysagi csaladok sziilottei. Siilelmeden (Ulmeni)
lakott sogora is, FiilOp Emil es felesege Blanka, szabosaggal foglalkoztak, ugyancsak Salaj-ban lakott Jonas Gizi sogornom is. Az ossze itt emlitett csaladtagok a deportacioban vagy munkaszolgalatban vesztettek eletiiket. Ez egy elagazo Salaj-i (szilagysagi) zsid6 csalâd kronikaja szaz evre visszamenoleg legalabb - mert ime, a csehi nagyapa, Weil Lazar, 1933-ban halt meg 94 eves koraban - szaz ev s mi voit a vegso akkord? Embertelenseg, pusztulas.
Fischer Zivja es Fdjgi Fischer Zaltdn-Zelig
-
kăzepen -
Brad Rajzi
163
JOSHUA WOHLBERG
A WOHLBERG-NEMZETSEG A SZAMOSNAL Salemedt61 Vars6ig Nagyapâm, Jehosua Birch - J6zsef Wohlberg kisvârdai sakter es kântor fia voIt, LitschRosenbaum Mose-Châjim kisvârdairabbi, a "Lechem râv" cimu talmudi mu szerzojenek ifjukori barâtja. Nagyapâm Sauber Jehosua Zelig (a Somkut melletti Bucsumb61) lânyât, Dvorât vette felesegiil. Sauber Jehosua Zelig a "Ktâv Szofer" legjobb tanftvânyai koze tartozott. Tfz even ât tanult a nagy rabbi mellett es utâna sem szunt meg tanulni. A megelhetes terhet felesegere hagyta, o maga ejjel-nappal csak tanuIt. Hangosan tette ezt, ugy, hogy lânyai is hallottâk es maguk is elsajâtftottak ismereteket es val6sâgos Talmud-tud6sokkâ vâItak. Amikor a "Ktâv Szofer" lâtogatâst tett a kornyeken, mert lânyât Deutsch Mendel nâprâdi fOldbirtokos fiâhoz, Râfâelhez adta felesegiil, azt kerte, mutassâk meg neki azt az asszonyt, aki Jehosua Zeliget sziilte. Amikor Jehosua Zelig 92 eves korâban elhunyt, azt mondottâk r6la bucsuztat6i, hogy nem csak a Misna hat rendjet tudta kfviilrol, nemcsak a dontvenyekben es szerzoikben voIt jâratos, hanem heberiil is tudott.
1
A Wohlberg hâzaspâr a 19. szâzad mâsodik feleben a Szamospartjân, Siilelmeden telepedett le, ott sziiletett hârOm fiu,es hârom lânygyermeke. A Wohlbergek kiilonleges szerepet _toltăttek be a hitkozseg eleteben, azert is, mert valamenynyi fiugyermek nagy Talmud-tud6s voIt. Nagyapâm nagy L alaku hâza a falu kozepen, ket utca talâlkozâsânâl epiilt. A hâz egyik szârnyâban voIt az iizlet, amelyben mindent ârusftottak: elelmiszert, edenyeket, epiiletanyagot, szerszâmokat, rovidârut, dohânyt, szeszes italt, petr6leumot stb. A mâsik szârnyban
voltak a lak6szobâk, valamint az âruraktâr. Az egyik szoba teteje egy nagy kerek segftsegevel felnyithat6 voIt, ugyhogy azt iinnepi Szukâ-vâ. lehetett âtalakftani. A nyugati oldalon voIt az istâ1l6 es a pajta. A belso udvaron kozepen, az epiilet mogott voIt a kerekes kut. A "kiilso" udvarban voIt a baromfi61, mogottiik epiiletanyag-raktâr. Az epiilet keleti oldalân nagy zoldegeskert es meg nagyobb gyiimolcsoskert voIt. Ebben a hâzban neveltek hat gyereket, T6râra, hitre es j6 cselekedetekre. Tisztesseges megelhetese voIt a csalâdnak. Amikor csokkenteni kellett a kiadâsokat, ez sohasem ment a gyermekneveles rovâsâra. A tanulâs mindenek felett âllt. A vendeglâtâs es adakozâs a hâzban gyakorolt vallâsos elet szerves tartozeka voIt. Ez az eletm6d a T6ra tanulâsb61, j6cselekedetek gyakorlâsâb61 âllt: "Gyakorold a j6cselekedetet es ne tart6zkodj att61, beleertve az imâdkozâst es az adakozâst". A becsiiletesseg is ide tartozott. A gyerekeket a felebarât irânti kotelessegre neveltek: nem szabad becsapni mâsokat, nem szabad csalni a meresnel, nem szabad pletykâlkodni, râgalmazni, hazudni. Jehosua Birch szfvroham kovetkezteben, fiatalon, 52 eves korâban hunyt el es Siilelmeden temettek el, 1921. szivân h6 13-ân.
* * * Jettl-Irma voIt a legfiatalabb a gyerekek kozott. Kedves, alacsony termetu lâny. Nagyon j6 hangja voIt, eneket elvezet voIt hallgatni. A bâbonyi Wiesel Pinchâszhoz ment felesegiil. A fiatal pâr a lâny sziileinel maradt es IrIna segftett Dvora mamânak a hâztartâsban. Dvora rendkf-
164 vtil okos asszony voIt, 6 iranyitot~a a haz iigyeit. Amikor ferje eletben voit, akkor is 6 vezette az iizletet, mig ferje, mint mondottuk, tanulassaI es a gyermekek nevelesevel foglalkozott. Olyan helyzetet tudott teremteni, amelyben bekesen megfert vejevel, aki sokban ktilonbozott azokt61 az emberekt61, akikhez 6 es csaladja szokott. Az ifju ferj szep, magas ember voIt, a szatmari rebe chaszidja, jaratos a Talmudban, de heves vermersekletii, szels6seges termeszetii, aki lelkesen vitatkozott es mindenkor, mindent mindenkinel jobban tudott es elvetette az asszonyok ona1l6saghoz va16 jogat, f61eg pedig azt, hogy T6raiigyekben kifejezesre juttassak velemenyiiket. Veleszembe allt any6sa, az alacsony termetii, mersekelt "askenaz asszony", Sauber Jehosua Zelig lanya, aki apjat61 tanulta a T6rat es harom Talmud-tud6s fia voit, akik valamennyien baratsagos, emberszeret61enyek voltak, a "Tov T6ra im derech Erec" (Tudas es embertisztelet karoltve j6) iskola tanitvanyai. Mindketten, az any6s es a v6, dominans tipusok voltak es bizonyos vonatkozasban egymassal versengtek a haz vezeteseert. Heves vitak folytak kozottiik mind vallasi, mind vilagnezeti szempontb61, de mindketten tudtak, hol a hatar s egyikiik sem lepte tul azt. Amikor a v6, Pinchasz, ugy velte, hogy valamely kifejezes sert6 lehet, azonnal elnezest kert, elvei fenntartasa mellett. Dvora asszonynak sikertilt fenntartania a hegem6niat a hazban mindaddig, amig sziiksegesnek velte. Peszach es Szukot iinnepen valamennyi gyerek es unoka osszegyiilt a hazban. A nagymama tilt az asztalf6n es minden az 6 akarata szerint t6rtent. Csak oreg napjaira, amikor Pinchasz gyerekei megn6ttek, az 6 ereje pedig fogyott, csak akkor engedte at az uralmat vejenek. A Wiesel hazasparnak negy gyermeke sziiletett: Jehosua-Birch, Ăser-Zelig, David es Eliseva. Valamennyien - az id6s anya, lanya, veje es a gyerekek - Auschwitzba keriiltek es egyikiik sem tert vissza.
* * *
Eszter Wohlberg a desi Weinberger Samuelhez ment felesegiil. Ket gyermekiik voIt, Joszef es Reize-Beile. Weinberger Samuel fiatalon halt meg, ozvegye Strasser Alexanderhez, a "Ktav Szofer" csaladjahoz tartoz6 tokaji rabbi fiahoz ment ujra felesegiil. Neki is ket lanygyermeket sziilt, Malkat es Seva-Rivkat. A csalad Szatmaron lakott a deportalasok idejeig. Csak a legid6sebb fiu, Joszef, menekiiIt meg, alijjazott es Jeruzsalemben telepedett le. Wohlberg Breindl a fels6banyai Nadler Ăron Jehudahoz ment felesegiil. KivandoroItak az Egyesiilt Ăllamokba, ah 01 Ăron-Jehuda sakter es mohelkent miikodott a pennsylvaniai Scranton hitkozsegben. Gyermekeik, Eliseva, Leibe es Sidney az Egyestilt Ăllamokban laknak; legid6sebb fiuk, Nadler Jehosua Birch, alijjazott es csaladjaval Rechovoton telepedett le, a BarHan egyetem e16ad6ja. Fiukat , Michaelt, aki a jeruzsalemi Netiv-Meir jesiva novendeke voIt, katonai szolgalata idejen terrosristak kegyetlen m6don meggyilkoItak a Golan fennsfkon. A Herzl-hegyi katonai temet6ben nyugszik. Wohlberg Cvi (Hersl) a vaci jesivan tanult, a "Maasze Lamelech" talmudikus mii szerz6jenel,majd Szilagysomly6n, Slomo Zalman Ehrenreich jesivajaban, kes6bb Galantan Duschinszki rabbinal, majd Pozsonyban, Akiba Szofer rabbinal. A zsib6i Janovitz Samuel (Ăvraham-Smuel-Bepjamin) lanyat vette felesegiil es egy darabig Zsib6n laktak. Amikor egy roman allami hivatalnok zsid6saga miatt megsertette, levonta a kovetkezteteseket es kivandorolt az Egyesiilt Ăllamokba. Mint iS~Ilfe16 es a vallasi parancsolatokhoz szigoruan'ragaszkod6 jambor zsid6, eb~enazjd6ben nem talalt uj lak6helyen olyan k6ser vagast, amely kielegitette volna igenyeit, epp ezert maga tanulta meg a metsz6i mesterseget, hogy sajat sziiksegleteit ellassa. Kezdetben rendkiviil kemenyen dolgozott mint iiveges, hogy megteremtse a mindennapit. Negy evig gyiijt6tte a penzt, hogy jegyet kiildhessen felesegenek, aki csatlakozott hozza. New Yorkban peldaszerii otthont teremtett, amely mintegy kozpontul szolgalt hajlekta-
165
r
~
1 I
~--
!
"
lanok szamara es "panaszfal" szerepet tăltătte be raszorul6k reszere. Nagyon szerette Amerikat s az ott uralkod6 egyeni szabadagot. Azzal bliszkelkedett, hogy amerikai elete so!an egyetlen egyszer sem kertek t6le szemelyazonossagi igazolvanyt. A "Somrej Hachomot" Kolel kepvisel6je voIt az EgyesliIt Ăllamokban es sokat segitett a raszorul6knak, mind az EgyesliIt Ăllamokban, mint pedig el6z6 lak6helyen. A veszkorszak idejen szerette volna megmenteni csaladtagjait, de ez nem sikerliIt. Viszont sikertilt megmentenie mas zsid6kat, akik nem voltak rokonok. Becsliletessege nem ismert kor1atokat. Egy alkalommal latogatast tettem a "Kolel" irodajâban, melyet 6 vezetett. Megkerdeztem, hogy hasznalhatom-e a telefont nehany helyi beszelgetesre. Engedelyt kaptam, azzal a kikătessel, hogy jegyezzek fel minden beszelgetest. Kes6bb megkerdezte, hany maganbeszelgetesem voIt. Megmondtam: harom. Erre elv6vette penztarcajat es 5 centet fizetett minden beszelgetesert a titkarn6nek es nyugtat kert r6la. Amikor eszrevette meglepetesemet, ezt mondotta: "Nem akarom, hogy ha atkertilăk a masvilagra, azt mondjak r6lam, hogy barmib61 is illetektelenlil hasznot huztam." A haboru utan sikertilt kijuttatnia az EgyesliIt Ăllamokba csaladtagjai kăzlil azokat, akik megmaradtak. Cvi Wohlberg 86 eves koraban hunyt el, negy evvel kes6bb kăvette 6t felesege, Mirjam. Mindketten a New-Jersey-ben lev6 EcChajim temet6ben nyugszanak, amely a hasonnevii hitkăzseghez tartozik s amelynek erdekeben sokat tevekenykedett. Ket lartya, Seva es Chaja, az Egyestilt Ăllamokban mentek ferjhez es ott elnek. Nagybatya~, 'ap.âIn.fivere, Wohlberg JiszraeI Slomo (Izidor) a galantai es pozsonyi jesivan tanult es a zsib6i Wechsler Baruch lanyat, Esztert vette feleseglil. Zsib6n telepedett le, vas- es eptiletanyag kereskedest nyitott. Nyitott hazat vezetett, odaadassal foglalkozott kăzligyekkel es hosszu ideig a zsib6i hitkăzseg elnăke voit. Ebben a min6segeben valasztottak meg a romaniai orszagos ortodox irod a tagjava. Mint a tăbbi
Wohlberg, 6 is ismert voit bekeszereteter61 es bekeltet6 teveRenyseger61 a ktilănbăz6 hitkăzsegek es hitkăzsegi el6ljar6k kăzătt, 0lym6don, hogy sikertilt kiegyezest elernie a klilănbăz6 vitas ligyekben. Szivan h6 13-an edesapja, Jehosua Birch halalanak evfordul6jan kertilt Auschwitzba es meg kadist mondott apja utan, miel6tt a gazkamraba kertilt volna. Harom gyereke tulelte a veszkorszakot. Egyiklik, Jehosua Birch, megrongalt egeszsegi allapotban kertilt ki a halaltaborb61, az Egyestilt Ăllamokban csaladot alapitott, de fiatalon elhunyt es a jeruzsalemi Har Hamenuchot-on helyeztek ărăk nyugalomra. Fia, Jakov-Natan es lanya, Seva (Berger) az Egyestilt Ăllamokban elnek.
A sztil6i haz Apam es mesterem, Wohlberg Ăvraham Zeev (Vilmos) a legfiatalabb voIt fiverei kăzlil. 1896-ban sztiletett Stilelmeden es a helyi elemi iskolaban tanult, parhuzamosan a chederrel. A T6ra alapjait apjat61 Jehosua Bircht61 sajatitotta el. Amikor bar-micva korba kerliIt, a szilagysomly6i jesivaba ktildtek, ahol ket evig tanult Ehrenreich rabbinal, a "Lechem Slomo" cimii mii szerz6jenel. Ezutan kisvardara ment, ahol harom even kereszttil Litsch-Rosenbaum, a "Lechem rav" cimii mii szerz6jenel tanuIt, onnan Pozsonyba kerliIt, Szofer Akiba, a "Daat Szofer" cimii mii szerz6je jesivajaba. Nagy szorgalommal, ejjel-nappal folytatta a tanulast. Mindharom mestere mas es mas m6don tanitotta a T6rat es az istenfelelmet. Apam mindharomt61 tanult es igyekezett gyarapitani ismereteit: Szilagysomly6n chaszidikus elmelylilessel, Kisvardan "askenazi" odaadassal, Pozsonyban a "Tov Tora im derech Erec" jelszava alatt. Valamennyi tanit6mestere ranyomta a belyeget jellemere, mint nagytudasu, jambor, istenfel6 es emberszeret6, kăzszeretetnek ărvend6 ember.
166
Pozsonyban a szent tanulmanyokat megtoldotta profan ismeretekkel is es elvegezte a jesiva me11ett mukăd6 kereskedelmi iskolat, leerettsegizett es kănyvel6i kepesitest nyert. Tanulmanyai befejeztevel visszatert Siilelmedre, ah 01egy ideig kărjegyz6kent mukădătt. Ez a megbizatas _ gyakorlatilag azt jelentette, hogy 6 kepviselte a helyi tanacsot a kăzponti hat6sagok el6tt. Ezt a megbizatast polgari szolgalatkent vallalta, katonai szolgalat helyett. Ebben az id6szakban, 1921-ben, halt meg edesapja, Jehosua Birch, 6 pedig edesanyja segitsegere sietett az iizlet vezeteseben. 1923-ban felesegiil vette a Negiilesti-i (Vadasfalva) Dux Joszef Nina nevu lanyat, annak a Dux Joszefnek dedunokajat, aki a Chatam Szofer idejen a pozsonyi Tiferet Bachurim es "Tmimej Derech" kăzăssegek predikatora voIt. A Dux csalad gyăkerei a spanyolorszagi Don Jicchak Abarbanelig nyultak vissza (innen a Dux elnevezes). Arisztokratikus csalad voIt ez, amelyben az el6kel6seg megfert a T6ra-tanulassal, jamborsaggal, istenfelelemmel, ahogyan ez Pozsonyban szokas voIt. Apam a11and6 kapcsolatban a11t mestereiveI. A pozsonyi rabbi apăm hazassaga alkalmab61 irt szerencsekivanataban a v6legenyt, tanitvanyat "tanit6nknak" nevezte, hangoztatva: "A T6rahoz es minden szent helyre val6 felhivasa alkalmab61 neveztessek tanit6nknak, reb Avraham Zeev ben Reb Jehosua Birchnek". Hasonl6 szăvegu j6kivansagot kapott Rosenbaum kisvardai rabbit61 is.
A
Dux-csalad szeszgyartassal foglalkozott es apam mar el6z6leg megvasarolt egy reszt a Zsib6 melletti Tereznyan lev6 szeszgyarb61 es hazassaga utan egy evig meg ott elt. Ott sziilettem en a csalad els6szi.ilătt fiakent, 1924-ben. Egy evvel kes6bb .Szanfaluba kăltăztiink, ott sziiletett ăcsem, az id6kăzben elhunyt Menachem. Ennek az evnek a vegen sziilei kăzeleben, AIs6-Szivagy es Egerhat kăzătt, megvasarolt egy Rozsina nevu gazdasagot. Ez a gazdasag 52
hektar făldet, lak6hazakat, mez6gazdasagi epiileteket foglalt magaban, valamint szeszgyarat. Csaladunk is ezen hazak egyikeben lakott, amig Egerhatra nem kăltăztiink. Ott egy villa felet bereltiik a Lampel csaladt61. Lampel az egerhati jegyz6 voIt. Halala utan a Fraenkel csalad vasarolta meg a villat es a kări.ilătte elteri.il6 gazdasagot. A Lampel-villat nagy r6zsakert ăvezte, tovabba nagy udvar mez6gazdasagi epi.iletekkel, kocsiszinnel, ista116val, pajtaval, cseledhazakkal, muhelyekkel, nagy malommal, mely az egesz kărnyeket szolgalta. Berelttik ezt a lakast, mert apam, elvi okok~ b61 nem akart hazat venni a galutban, hangoztatva, hogy csak Erec-Jiszraelben hajland6 a11and6 lakasra. Ebb61 a hazb61 ment apam csaknem naponta gyalog a gyarba, mintegy ăt kilometernyi tavolsagra. Szeretett gyalogolni, mint ahogy szeretett a kertben foglalatoskodni es testi munkat vegezni. Nagy dolgoz6szobaja is voIt ebben a hazban, elvalasztva az epi.ilet tăbbi reszet61 ir6asztal, divany, kănyvtar, va11asi es profan targyu kănyvekkel, heber, jiddis, nemet es magyar nyelven. Telefon is volt a hazunkban, ket vona11al, az egyik a postakăzponthoz vezetett, a masik pedig kăzvetlen vonal voIt a gyarhoz. Telepes radi6nk is voIt. Mind a telefon, mind pedig a radi6 ujdonsag voIt abban az id6ben es meg nem voIt elterjedve kărzettinkben. Ez voIt a het b6 esztend6. Az iizlet j61 ment, apam megteremtette otthon mindazt a j6t, am it szi.ileit61es tanit6mestereit61 elsajatitott .. Magantanit6nk is voIt ebben az id6ben: Langsner Jakov-Szimc~a, aki jelenleg Chederan lakik. Akkor veliink lakott otthon es T6rara tanitott, nemet forditassaI. Valamivel kes6bb kezdttink heberiil tanulni. Heber tanarunk, a szilagycsehi rabbi testverăccse, Klein Mose voIt. A sziileimr61 sz616 megemlekezes celjaira Jakov Szimchahoz fordultam es felkertem, irja meg, mire emlekezik apam hazab61. Tăbbek kăzătt ezeket irta: "Edesapad egeszen rendkivi.ili ember voIt, nagytudasu, jaratos a Misnaban es a dăntvenyekben, kitun6 sz6nok, aki megjelent a kiilOn-
267
(
boz6 rendezvenyeken, mint eskiiv6k, bar-micvak, britmilak, gyaszszertartasok. Nagy elmelyiilessel tanult Gemanit. VoItak id6k, amikor hajnali haromkor keIt es felebresztett engem is, hogy kozosen tanuljunk Gemarat reggel hat-het 6raig. Azt mondotta, ilyen napokon erzi a legjobban magat." En mindenkor csak konyvvel a kezeben emlekszem apamra, jartaban-kelteben, fekteben, s6t meg eves kozben is, elolvasott mindent, ami kezeiigyebe keriilt. Naponta szenteIt id6t etikai konyvek olvasasara. Kiilonosen szerette a szefardi Bechaj Ben Joszef "Chovat halevavot" cfmu konyvet, valamint Eliezer Ben Jicchak Papo "Pele joec" cfmu konyvet, Jicchak Âbuhav Haszfardi "Menorat Hamaor" cfmu konyvet es Mose Chajim Luzzato "Moszilat jesarim" cfmu muvet. Szeretett hangosan tanulni, hogy hallja sajat hangjat es ezt sokslOr a gyerekek ha16szobaja mellett tette, "hogy a Gemara hangjai behatoljanak a gyerekek fiilebe es a T6ra hangjaira ebredjenek". BoldoguIt edesanyam nem nagyon ertett egyet ezzeL a m6dszerrel, azonban apam kiilonboz6 bolcs mondasokkal bizonygatta igazat. Apam altalaban szeretett bolcsek mondasaira hivatkozni, mindenre voIt valami idezete bolcseink mondasaib6l. Ezekben latta nemzedekek kulturajanak kvintesszenciajat, az orok igazsagot. Sokat utazgatott bel- es kiilfoldon egyarant, mindenhonnan konyvek tămeget hozta magaval. Addig le nem tett egy konyvet kezeb61, amig ki nem olvasta. Olyannyira szerette a konyveket, hogy minden konyvet kiilon bekottetett, id6nkent hetekig dolgozott nalunk a konyvkot6. Jakov Sziirtcha, a fentebb emlitett levelben meg ezeket irja: "Edesapadnak egy kiilon embere voit, aki bejarta a kornyez6 helysegeket es konyveket vasarolt szamara. Kes6bb lovat. es szekeret is vasarolt apad ennek az embernek, hogy ne kezben kelljen hordania a konyveket. Ez az ember egesz j61 megelt ebb6l. Igaz, apad azert is tette ezt, hogy megelhetest biztositson szamara. Âltalaban rendkiviil b6kezu ember
voIt. Ha meghivtak 6t brit-milara, "szandaknak", vagy eskiiv6re "sosvinnak", a maga zsebeb61 fizette az egesz vendeglatas koltsegeit. Ha gyermekiiket osszehazasit6 sziil6k kozott nezetelteresek meriiltek fel a holOmany kerdeseben, zsebeb61 fizette ki azt a kiilonbozetet, amin a naszszii16k osszevesztek, akkor is, ha jelent6sebb osszegekr61 voIt sz6. A szilagycsehi peksegnek utasitast adott, hogy az 6 szamlajara adjanak szombati kalacsot minden zsid6nak, aki azt keri. Hason16 utasitast adott a helyi meszarosnak is, hogy slOmbatra hust adjon a raslOru16knak, az 6 szamlajara. " Eletelve voIt, hogy a kereget6nek j6szivvel es b6kezuen kell adni. A j6cselekedetek dolgaban anyank segitsegere voIt. Hazunk nyitva allt a vendegek es az orchimok, azaz a vandorok szamara, akik sokslOr csak miertiink kerestek fel ezt a falut. Ezek a "vendegek" ettek-ittak, aludtak nalunk es sokszor kellemetlen emleket hagytak maguk utan, vagy eppen vittek el t6liink. Ez azoriban nem akadalyozta sziileimet abban, hogy tovabbra is adakozzanak. Anyam elelemmel, apam nem egyszer ruhanemuvel, cip6vel is ellatta 6ket, nemcsak maguk, de csaladjuk szamara is. Anyam sokszor maga mosta ki fehernemujiiket, es ha ugy latta, hogy apam nem voIt eleg b6kezu valamelyik "vendeggel" szemben, sokszor utana eredt es a falu vegeig kovette, hogy sajat adakozasaval kip6tolja es meg bocsanatot is kerjen, hogy apam ez alkalommal szuken merte az adomanyt.
* * * Ebben az egerhati hazban sziiletett ket lanytestverem, akik koran elhunytak - Zelda meg csecsem6 koraban, Eliseva pedig 6 eves koraban. Eliseva rendkivtil szep, okos es nagyon j6hangu kislany voIt, verseket is tudott mar szavalni. Halala sulyos gyaszba boritotta a hazat es anyam belebetegedett. Dvora nagymama kisereteben Eur6pa legszebb iidiil6helyeire utalOtt, hogy elfelejtse fajdalmat, de nem tudott vigaszra lelni. E szerencsetlenseg kovetkezteben lakast.
L.
168
valtoztattunk, elhagytuk a szep es kenyelmes villat es szerenyebb lakasba koItoztiink, a falu kozepen, a zsinag6ga kozeleben. Ebben a lakasban anyam ket tovabbi lanygyermeket szi.ilt. Chajat es Leat, akik nemileg elfeledtettek a banatat. Teljes nyugalom uralkodott a hazban, amelyet ugy vezettek, ahogyan vallasos, kulturalt zsid6 esalâdban slOkas. Edesanyam segitseget nyujtott apanknak, mind a haz vezeteseben, mind a gyerekek neveleseben, mind pedig a kultureletben. Szereny, jambor asszony voIt, aki nagyon tigyelt a haz vallasos legkorenek megorzesere. "Ăskenaz" esalad voltunk, de apank tartott nehany ehaszid szokast is, melyet reszben apjat61, nagyapjat61, reszben tanft6mestereitol ărokolt. Fejere huzott, eztisttel dfszftett talittal imadkolOtt, gondosan betartotta az askenaz ritust es nagy elmelyi.ilessel imadkozott. "Rabenu Tam" tefilinnel is imadkolOtt. Szeder este es a "felelmetes napokban" halotti kontOst, "kitlit" oItott. Szombaton es tinnepnapokon eloimadkolOtt a templomban, nagy ahitattal es lelkesedessel. Nagyatyai orokseg voIt ez, mert nagyapja, Joszef, ismert kantor voit Kisvardan. Apam kitiino s6farfuv6 is voIt. Gyakranjart a mikvebe, rendszerint hideg vfzben meri.ilt ala, a szilagysomly6i szokas szerint. Mindez nem tartott nala ot perenel tovabb, mert rendkfvi.il gyors voit. OltOzeke, ki.ilso megjelenese eur6pai voIt, nem riadt vissza mozi, vagy szfnhaz lâtogatasat61, profan konyvek 0lvasasat6l. Sokat olvasott, jaratos voit a klasszikus es modern vilagirodalomban egyarant. A vallasi paranesolatok betartasaban rendkfvi.il szigoru voit, szinte fanatikus es szerette bevonni fiait is a "mievakba" mint peldaul Szuka epftese, peszaehi paszka siitese, az tinnepi esokor osszeallftasa Szukotra, es hasonl6k. Nem tartozott semmifele ehaszid esoporthoz, nem utazott egyetlen rebehez sem, ha alOnban valamely rebe kozelebe keri.ilt, megadta neki a kijar6 tiszteletet. Amikor megkerdeztek tole, hogy kihez tartozik, vagy hogy "veltink vagy, vagy ellentink?", azt valaszolta,
hogy o a szilagyesehi Klein rabbi hfve. Ekkor valamennyien tudtak, hogy mire eeloz. Egyszer felkertek a rabbit, nyilvanftson velemenyt ket ehaszid-udvar kozotti vitaban, amikor is mindket esoport igyekezett hfveket toborozni a maga szamara, ismert nevii rabbik koztil. Egyik kozi.iliik pamfletet adott ki a masik ellen "Vj szent haboru" cfmen es a keziratot elki.ildte Klein Slomo Zalman rabbinak, azzal a keressel, hogy adja hozzajarulasat. A rabbi egyetlen mondattal valaszolt: "nezetem szerint ez nem szent haboru, ha esak nem h6dft6 haboru." Edesapam kozeli barati kapesolatban alIt Klein nibbival. A rabbi tObbszor jart nalunk es apam is tObbszor jart a rabbinal, akivel mindenkor nagy tisztelettel beszelt es "Rebbenak" sz6lftotta, a rabbi pedig, aki gyermekkora 6ta ismerte, beeeneven "Volvl"-nak nevezte. Hasonl6 barati kapesolat alIt fenn apam es a rabbi fiai es vejei kozott, mint Râfael, Weisz evi rabbi, Liehtenstein Joszef Smuel rabbi, Grosinger Simon es Daviddal. Az ut6bbi alijjazott es minden Tu-Bisvat alkalmab61 eree-jiszraeli gyiimolesesomagot ki.ildott nektink s ezt az alkalmat hasznalta fel,hogy Eree-Jiszrael dieseretet zengje.
* * * A "Tiszteld atyadat es anyadat" paranesolatat apam egesz szfvevel es lelkevel betartotta. Hazunk fofalan emlektabla voIt, rajta nagy betiikkel nagyapam Jehosua Bireh neve es elhalalozasanak datuma, mellette pedig nagyapam fenykepe. A tablan olvashat6 voit a sfrfelirat szovege is. Apam eljart nagyapam sfrjahoz es ott imadkolOtt. Edesanyja, nagyanyam, gyak;a~ tett hoszszabb latogatast nalunk es a kapesolat kozte es menye, edesanyam kozott a lehetolegjobb voIt. Apam igyekezett ellatogatni anyjahoz legalabb hetenkent egyszer. Gyakran megtOrtent, hogy gyalog tette meg a nyole kilometeres utat, hogy tanaeskozlOn vele ki.ilonbozo iigyekrol, beleertve iizleti problemakat is. Egy alkalommal nagyanyam azt mondta apamnak: "Miert kerde-
269
zel engem, hiszen felnott ember vagy es jobban kiismered magad iizleti iigyeidben, mint en". Apam ezt felelte: "Biztos vagyok benne, mama, hogy te a legjobb tanacsot adod nekem es fgy nemcsak ja tanacshoz jutok, de micvat is teljesftek." Csaladunk mas tagjai is szfvesen jottek latogataba hozzank es mi orommellattuk vendegiil valamennyiiiket. Egyseges, osszeforrt csalad voIt ez, melynek tagjai szerettek egymast es adott esetben segftseget nyujtottak egymasnak. A csaladtagokon kfviil a latogatak koze tartoztak apam baratai is, rabbik es a hitkozseg mas tagjai. Emberszeretet es a zsidak kozotti osszetartas kapcsolta ossze a kornyek falvainak , zsida lakossagat. Apam hazat, tekintettel apam szemelyi pozfciajara, jatulajdonsagaira, bolcsessegere, tisztessegere, valamifele "Nyugati Falnak" tekintettek es hozza forduItak kiilOnbozo kerdesekkel, kikertek tanacsat, segftseget a legkiilOnbozobb iizleti, csaladi, kihazasftasi iigyekben, valamint a hatasagokkal vala komplikaciak eseten, ugyszinten, ha valamely iigy valasztott bfrasag ele keriilt. Apam mindenkit meghallgatott nagy figyelemmel, tanacsot adott legjobb megertese szerint, esetenkent levelet fogalmazott a hatasagoknak, igenybe vette osszekotteteseit, osszehazasftott fiatal parokat, vagy penzt kolcsonzott. Kesobb Egerhaton kamatmentes kolcsonpenztart letesftett, melynek minden tagja gyorsan juthatott kolcsonosszegekhez. Az egylet vezetosege szombat estenkent tartott iilest, hogy javahagyja a kerelmeket es a penz'.....osszegeket azonnal folyasftotta. . Teadelutanoţ, is voltak Egerhaton, foleg Chanukakor, de mas alkalmakkor is. A beveteleket kiilOnbozo celokra hasznaItak fel, jatekonysagra, vagy cionista alapokra, a Keren Kajemet javara, vagy esetenkent valamely rangosabb vendeg fogadasara. Mar emlftettem, hogy apam nem voit hajlan da allandalakast vasarolni a galutban, mert a megvaItast varta. Ez kifejezesre jutott mas formaban is: lakaszobank keleti falan a Nyugati Falat abrazola kep voit. Tisa-beav napjan apam gyaszoIta a Szentely elpusztulasat, es imadko-
zott, hogy megerhesse annak felepfteset. Tamogatott minden cionista megmozdulast, reszt vett korzeti es orszagos gyiileseken, sok esetben, mint fo szanok. Apolta a heber nyelvet es kitiino, csiszoIt stflusa voit, mert ezt tekintette a zsida kultura kulcsanak. Gondoskodott rala, hogy fiai is tanuljanak heberiil, anelkiil azonban, hogy elhanyagolta volna a jiddist. Szamos jiddis nyelvii konyvet vasarolt es olvasott. Szombatonkent jiddisiil folyt a beszelgetes a csaladban.
* * * Igy csendben, nyugalomban folyt eletiink egerhati otthonunkban, egesz 1934-ig. Akkor sulyos gazdasagi valsag tOrt ki es iizletiink teljesen osszeomlott. Az fratlan szerzodes, amely fennallt a szeszgyarosok es a hatasagok kozott, a hatasagok egyoldalu intezkedese kovetkezteben felborult es veget ert a "bekes egyiitteles" korszaka. Ennek kovetkezteben a legtObb szeszgyar csodbe ment, sot, tulajdonosaikat meg sulyos penzbfrsaggal is sujtottak, amely teljes anyagi osszeomlast vont maga utan. Megkezdodott szamunkra a het sziik e~ztendo. Meg harom evig, azaz 1937-ig Egerhaton maradtunk, kiilonbozo arucikkekkel vala sikertelen kereskedelmi kfserletek kozben, majd atkoltOztiink Szilagycsehre, ahol apam betarsult egy szappangyarba. Megindfta voIt latni, hogy a kornyekbeli kereskedok, akik aja idokben annyi segftseget kaptak apamtal, most igyekeztek minei tobb szappant venni, hogy segftsenek rajtunk, de ez az iizlet sem sikeriilt. A tars as viszony felbomlott, az apam maradek penzet is elvesztette. A tOnk szelere jutottunk. Apam azonban nem csiiggedt, sot, megorizte humorat. Termeszetesen fajt neki, hogy nem jatekonykodhatott, mint ahogyan hozza voIt szokva es nem elhetett tovabb konyvgyiijto szenvedelyenek. Kifele azonban nem mutatta a depresszia jeleit es eletiink normalis mederben folyt tovabb. Menachem testverem es en egy evig tanultunk Slomo Zalman Kleinnal aki nagy Talmud-tudas voit. Ugyanazon neve voit mint a helyi rabbinak, de nem tevesztendo ossze. Ez a
170 Klein visszavonult az tizlett61, amelyet fiainak adott at es egesz idejet unokai tanitasanak szentelte. Nektink "protekci6val" sikertilt elerni, hogy minket is vallaljon. Ezutan Lichtenstein rabbinal, a szilagycsehi Klein rabbi vejenel tanultunk, akit annak idejen a "fiatal rabbi" neven ismertek, kes6bb 6 lett a helyseg rabbija. Ket evig laktunk Szilagycsehen, s ebben az id6szakban ismertetett meg apam ket fontos es szamunkra uj fogalommal - az egyik a chaszidizmus, a masik a Mizrachi. Szilagycsehen voIt egy chaszid templom. Ebben az imahazban f6leg szatmari chaszidok imadkoztak, de akadtak belziek, szaploncaiak, szanziak es masok is. Pentek estenkent neha eljartunk ebbe a "klauzba", hogy magunkba szivjunk valamit a chaszidi lelkesedesb61. Ebben az id6szakban egy liszachar Beer (?) Laufer nevu chaszid rabbi is voIt Szilagycsehen, a hires nadvornai dinasztia tagjai kăztil, akit csodarabbikent ismertek. Neha megjelenttink nala "szăuda slisit"-re, hogy halljunk t6le valamit a "T6ra titkaib61", de f6leg, hogy elvezztik eneket, ktilănăsen a "la ribon olam", valamint a "Văapek jasz amcha migo galuta" cimu dalt kedvelttik, melyre tizszer is visszatert, mig az ebren lev6k elaludtak, az alv6k felebredtek. Ăltalaban azonban Klein Slomo Zalman heIyi rabbihoz jartunk "Szăuda slisit"-re (a chaszidok vezet6je is ugyanezt a nevet viselte) annal is inkabb, mert ez a rabbi szamunkra erthet6 nyelven magyarazta a T6rat, fia, Rafael pedig gyănyăruen enekelt. Ezek a dallamok meg ma, ătven ev elteltevel is ftilemben csengenek. S.zombatonkent gyakran imadkoztunk a Mizrachi templomaban, melyet Silberger Lajos vezetett, "Erec liszraelt a zsid6 nepnek, Izrael T6raja szerint" jelsz6 alatt. Ket evig laktunk Szilagycsehen. MegeIhetes szempontjab61 ez voIt elettink legszomorubb id6szaka, ahogy visszaemIekszem ra. 1939-ben egy rokonainkb61 a116csoport, amelynek szeszgyara volt Nagynyiresen, meghivta apamat, hogy ott dolgozzon. Hivatalosan kănyvel6i allast tăItătt be, gyakorlatilag azonban a tarstulajdo-
nosok bizalmi embere voIt, minthogy azok nem tudtak ktilănbăz6 dolgokban megegyezesre jutni egymas kăzătt es valamennyien megbiztak apamban. Nagynyiresre kăltăzttink tehat, apam, anyam, Menachem ăcsem, Chaja es Lea lanytestvereim es en, veltink pedig a mintegy ketezer kătetb61 a116 kănyvtar. Megelhetestink ismet rendez6dătt, nem eIttink olyan j6m6dban, mint Egerhâton, de nem is nelktilăzttink. Tisztessegesen megelttink. Barhogyan is fordult sorsunk, apam soha nem szunt meg tanulni es olvasni. Apam es kănyvei valamifele egyseget alkottak. Ebben a targyban kiallta a pr6bat a szegenyseg es gazdagsag egyarant. Ebben az id6szakban erte el apam negyvenedik eletevet, ami az "ertelem kora" es valami fekezhetetlen tudasvaggyal vetette ra magat a kabalisztikus es vallas - filoz6fiai targyu kănyvekre. Ekkor kezdte el tanulni a Zohar kănyvet, valamint a "Tevelyg6k utmutat6jat" a Rambamt61, tovabbâ Szaadja Gaon es loszef Albo muveit. Addig az id6pontig apam nem foglalkozott ezekkel a kănyvekkeI, amikor azonban a fentemlitett eletkorhoz ert, ezt mondotta: "Hosszu eveken at vartam, hogy ezeket a kănyveket tanulmanyozhassam, lektizdăttem szenvedelyemet es visszatartottam magam, s most, hogy eljătt az ideje, ne tegyem?" Olthatatlan szomju~ saggal itta mag aba ezeket a muveket es rendkivtil elvezte a zsid6 kuIturanak ezt a tertiletet.
A deportalas Auschwitzba 1940-ben a magyarok bevonultak Eszak-Erdelybe es a zsid6sag helyzete napr61 napra romlott, amig elerkezett a tragikus 1944-es esztend6. 1944. majus 4-en valamennyi nagynyiresi zsid6t 6rizetbe vettek es a helyi iskolaba szallitottak. Ket nap mulva a nagybanyai gett6ba kertiltek, egy h6nap mulva pedig Auschwitzba, ahol szetvalt a csalad, anyam es ket Ianytestverem, Chaja es Lea balra kertiltek, apam, Menachem es en
r I t
,;'
111
jobbra. Meg az elvalasztas el6tt sikeriiIt a sziil6knek bucsut venni es bocsanatot kerni egymast61, mert mar ereztek, habar nem tudtak, hogy ez mar a vegs6 valas. Apam zsebei tele voItak a "Chorev" kiadasu zsebkonyvekkel melyeket utazasai soran vasarolt. Minden aJkalommal, amikor felsz61ftottak benniinket zsebeink kiiiritesere, apam kiemeIt egy-egy ilyen kOQyvet zsebeb61 es a tObbi targy koze dobta, de el6z6leg megcs6kolta es bocsanatot kert. Amikor az utols6 felsz61ftas elhangzott, egyetlen konyve maradt csak, amelyet szeretett volna megmenteni es tanacstalanul tekintett ram. Megkerdeztem: "Apa, nem tudsz megvalni ettol a konyvt61?" - Nem - valaszolta, ez a "Szefer Haikarim", a lenyegek konyve es nem akarok megvalni t6le, mint ahogy nem akarok megvalni a gyokerekt61, de meg az agakt61 sem". Gvatosan kivettem a kezeb61 a konyvet es a tobbi konyvre helyeztem. Megtettem, amire 6 nem voIt kepes. Az egyik barakkba vittek. Szivan h6 ll-ike voIt. Ez azert is emlekezetes szamomra, mert szivan h6 13-an voIt nagyapam, apam apja halalozasi evfordul6ja es apam val6saggal elete kockaztatasaval gyujtOtt egy minjant maga kăre es haIkan, suttogva imadkozott, mondott kadist, talan a Iager osszes zsid6inak neveben, akik akkor mar arvak maradtak. Mar auschwitzi tart6zkodasunk els6 napjaiban tiid6gyulladast kapott apam, magas laza voIt es nagy fajdalmai. A barakkvezet6hoz forduitam, akit61 orvosi segftseget kertem. Valasz heIyettmiriâkett6nknek hatalmas pofont adott. Ekkor tudtam rneg pontâsan.;hogy hova keriiltiink. Egy hettel kes6bb Vars6ba vittek minket. Az egykori gett6 helyen most koncentraci6s tabor allt, meIynek' lak6i a gett6 romjainak eItakarftasaval foglalkoztak. A hasznalhat6 epiiletanyagokat ki kellett valogatni a romok koziil. A kiilonboz6 fajtaju epiiletanyagokat mint teglak, fa, fem stb., kiilon-kiilon halomba kellett rakni. Minden halomnak egyenl6 nagysagunak kellett Ienni, hogy ossze lehessen szamolni a
teglakat, az epiiletfa get. A munka nehez nyek borzaimasak, Mindharman egyiitt munkâba ..
es a vasgerenda mennyisees faraszt6 voIt, a koriilmea viszonyok rettenetesek. laktunk es egyiift jartunk
. Apam egeszsegi allapota egyre romlott. Labai feldagadtak, ajkai kicserepesedtek a lazt61, egesz teste csupa seb es daganat voit. Fiverem es en igyekeztiink elvegezni az 6 munkajat is, azonban maga a munkaheIyre vaI6 kivonulas es a visszateres is eIviseIhetetleniil nehez voIt szamara. Ebben a Szodomaban egy igaz emberre Ieitiink, akivel apam eIs6 Iatasra osszebaratkozott: Grosinger Jakab lli\\:hfvtak.A zsib6i Grosinger Simon testvere voit. Grosinger Simon apam baratja voIt, akit annak idejen a szlovakiai zsid6kkaI egyiitt deportaltak. Amikor Auschwitzba erkeztiink,Jakab mar a tabor regi lak6ja voit, s noha semmifele hivatalos megbfzassai sem rendelkezett, mindenki nagy tiszteiettei viseItetett iranta. 6 mindenkit ismert, 6t mindenki ismerte. 6 beszelt az orvossal, hogy apamat vigyek a lagerk6rhazba es ez meg is tortent. Apam ket-harom hetig tart6zkodott ott. Ebben az id6szakban Grosinger gondoskodott p6teteladagr6I apam szamara es a lehet6segeknek megfeleI6en id6nkent meg is Iatogatta. Gondoskodott arr61 is, hogy kapcsolat letesiiljon koztiink es apam kăzott. 1944julius vegen, amikor a Vorăs Hadsereg Vars6hoz kozeledett es a nemetek eIhataroztak a lager kiiirfteset. Grosinger J akab gondoskodott arr61, hogy apâmat kiengedjek a k6rhâzb61, ami nem voIt kănnyebb, mint bejuttatni. Av h6 3-an, 1944-ben, a reggeli "Appel"-nel bejelentettek, hogy .aki nem tud szaz kilometeres gyalogutat megtenni, alljon ki a sorb61 es jeIentkezzen egy bizonyos helyen. Apam sz6 neIkiil kilepett a sorb61 es elvonszoIta magat a megjeioit heIyre. Grosinger osszecsapta a kezeit es rank sz6It: "Miert engedtetek elmenni?" Abban a pillanat-
ban, minden gondolkodas nelkiil Menachem fiverem es en elhataroztuk, hogy kăvetjiik es a mintegy 400 fobol a116betegcsoport fele tartottunk, melyet mar orseg vett kărlil. A csoportra egy haeftling-orvos ligyelt. Grosinger utanunk szaladt es intett az orvosnak, hogy ne fogadjon el bennlinket. Az orvos "durvan" rank kialtott, hogy az akci6 vezeto SS is megha11ja: Ti csak lustak vagytok es nem akartok dolgozni. Tlinjetek el innen. Az SS-parancsnok azonban kăzbelepett es ugy hatarozott, hogy Menachem testveremet, aki kicsinek, sovanynak es gyengenek latszott, csatolja a csoporthoz - engem pedig korbacslitessel elkergetett. Meg aznap elkezdtlik a gyalogmenetet Dachau iranyaba. Me11ekutakon haladtunk, mert a kiepitett utakat elfoglalta a visszavonu16 nemet hadsereg. Rengetegen .haltak meg utkăzben faradtsagt61, ehsegtol, szomjusagt6l, litlegelesektol es a kisero SS-ek goly6it61. A Vars6b6l kiindult negyezer ember kăzlil alig 2500 erkezett Dachauba valamennyien a felismerhetetlensegig, legyenglilve. Mintha hirtelen mindannyian megăregedtlink volna. Apam es Menachem testverem a betegek es gyăngek csoportjaval egylitt Vars6ban maradt es informaci6k szerint, amelyek egy rokonunkt61 evek mulva jutottak el hozzank, ezeket a
betegeket meg aznap bevittek a "regi tabor" egyik barakkjaba, ah 01 valamennyiliket agyonlottek. Az emlitett rokon egy 35 tagu csoporttal maradt a lagerben. Feladatuk volt teheraut6kra rakni a nemetek felszereleset es elttintetni a lager nyomait. 6 meselte, hogy sohasem fogja elfelejteni a latvanyt, amikor benyitottak ebbe a barakkba es ott talaltak a vert6csaban a legyilkolt betegeket es gyengeket. Az aldozatok kăzlil sokakat felismert, kăztlik apamat, Menachem testveremet, es sajat fiat is. Kăzăs sirba temettek el oket. Ezt a sirvermet mi magunk astuk nehany nappal a lager kiliritese elott, anelki.il, hogy tudtunk volna, mi celt szolgal. Ez is arra utaI, hogy mindezt elore kiterveztek, szisztematikusan es alapossaggal.
* * * Az6ta pe dig elpusztultak varosaink, falvaink, nincs mar bennlik sem zsinag6ga, sem gylilekezet, nincsenek rabbik, nincsenek hitkăzsegek, se sakterek, se k6ser vagas, se ritualis flirdok, elpusztultak, akik igenybe vennek. Nincsenek chederek es tanu16 gyerekek, nincs minjan. Apam tanulasanak hangja is elnemult mar es nem tări meg az ejszaka csendjet. Imadkozasa nem vegyi.il egybe a hajnali kakassz6val. Irgalmas Istenem. Nezd, mit tettek veli.ink! Jitgadal văjitkadas săme raba.
113
BABICS SOSANNA
APA.MROL, A SULELMEDI RABBIROL ES HITKOZSEGEROL Van valami elszomorft6 abban, hogy nem tudom frasban kifejezni, amit erzek, amikor apam alakjat szeretnem ismertetni, aki egy Szamos-menti kis helyseg kozossegenek rabbija voIt; inkabb falu, mint kozseg, a Kolozsvar es Szatmar kozotti vastiti elagazasnal. Ezt nem mint apam lanya mondom, hanem fgy lattak ot sokan masok, akik nyomdokaiban jartak, mert hiszen legendas alak voIt, amit foleg annak az emberi magatartasnak koszonhetett, amely belole aradt. Zsid6- es altalaban emberszeretete alapveto tulajdonsaga voIt, ebben rejlett ereje, ugy is, mint kozossegenek szellemi vezetoje es ugy is, mint csaladfo. Sohasem dorgalt, sohasem predikaIt erkolcsot, nem tett szemrehanyasokat, akar hfveihez, akar csaladtagjaihoz beszeIt emberi magatartasa, erkolcsisege, kedves mosolya voIt az, amely nevelt, vezetett es gatat vetett a zsid6sag es emberiesseg titjar61 val6 leteresnek. Apam, Weisz Cvi (Hers-Hermann) rabbi 1900-ban sziiletett a Csehszlovakia es Lengyelorszag hataran levo Zbor6 helysegben. Apja, Joszef, Zbor6 rabbija voIt. Edesanyja neve Rachel voIt. Messzi tavolb61 keriilt a kis erdelyi kozsegbe, Szilagycsehbe, hogy felesegiil vegye anyamat, Chanat, ki mint Henrietta voIt befrva az anyakonyvbe. Nagybatyam, Klein Samuel (Menachem) rabbi kival6 tanftvanya voIt. Klein Samuel eloszor Sebes-Kellemesszlovakiai kozseg, kesobb pedig Galszecs (Secovce) rabbija voIt es mindket helyen jesivat is vezetett, melyben szamos novendek tanult. Apam, anyai nagybacsim egyik legkedvesebb tanftvanya voIt, annyira, hogy val6saggal osszebaratkoztak. A novendek nemcsak Talmudot, T6rat tanult, amfg elerte a rabbikepesftest, hanem elsajatftotta rabbija j6 tulajdonsagait, magatartasat is, kival6an megismerte a heber nyelvet es mas
ismereteket is szerzett, Jehuda Halevi verseitol a nemet klasszikusokig. Ezek a kotelekek sziiltek meg nagybatyam szfveben a gondolatot, hogy legkedvesebb tanftvanyahoz adja felesegiil htigat, Chanat. A Szilagycsehben megtartott eskiivo utan "hozomanykent" felajanlottak apamnak a siilelmedi rabbi-allast, mely elozoleg nagyapam, Klein Salamon rabbinikus korzetehez tartozott, nehany mas, kisebb kozseggel egyiitt. Ez a "hozomany" nem biztosftott valami fenyes jovedelmet, azonban sziileimnek sikeriilt tartalommal megtOIteniiik ezt a szereny keretet, ami nagy lelki gazdagsagot biztosftott, es hazunk peldakeppe valt azok szamara, akik kevessel is beerik, de a hit tOlti be hazuk levegojet. A foldrajzi tavolsag, amelybol apam az tij kornyezetbe erkezett, bizonyos mentalitasbeli kiilonbseget is jelentett; a zsid6 es nem-zsid6 vilag egyarant idegen voIt szamara, idegen nyelvekkel (roman es magyar), sot meg a jiddis sem voIt ugyanaz amelyhez hozzaszok'ott, a korzet lak6inak szokasair61 nem is beszelve. De ennek ellenere, termeszete lehetove tette a gyors alkalmazkodast, sokan kerestek baratsagat es hamar megszoktak jelenletet. Ugy emlekszem ra, mint aki mindig, mindenkor tanult, mindenkor a nyitott Gemara voIt elotte. A konyv az asztalon maradt akkor is, amikor kikertek velemenyet kiilonbozo vallasi, tilalmi vagy engedelyezesi iigyekben; iizlettarsak jottek hozza, hogy dontson a koztiik levo vitaban, vagy mas vitas kerdesben kertek ki velemenyet. Vegtelen tiirelemmel viseItetett azemberek irant es nem vesztette el tiirelmet akkor sem, amikor a legkiilonbozobb apr6-csepro iigyekkel forduItak hozza. Sohasem tantisftott ttilzott szigortisagot, vagy tiirelmetlenseget a megtevedtekkel szemben, mindenkor segfto kezet nyujtott
'I~~-----_.I 174
~ I I
li
a gyengeknek, az elesetteknek. Ugyanigy viselkedett otthomiban, gyermekeivel szemben is. Felmertilhet termeszetesen a kerdes az 0lvas6ban, hogy talan az apa kepenek idealizalasar61 van sz6, akit hosszu-hosszu evekkel ezel6tt elragadtak a zsid6gyilkosok kezei; talan a fajdalom es a sztil6 utani vagyakozas von dicsfenyt feje kore. De nem ez a helyzet. Nincs bennem mar vagy apam irant, nincs bennem mar fajdalom. Ezek az erzesek nem kepesek ellensulyozni mindazt a szornyuseget, ami vele es a tobb milli6 mas aldozattal tărtent. Es mineI jobban visszagondolok egyszeru es termeszetes emberiessegere, mely ugy aradt bel6le, mint forrasb61 a kristalytiszta viz, csak egy erzes er6sodik bennem: az, hogy vilagga kialtsam a szornyuseget. Az emlekek visszavisznek stilelmedi hazunkba, a harmincas es negyvenes evekbe. Szti16k es nyole gyerek. Vilagos haju, barna szemu apam es kek szemu edesanyam, akinek sotet haja kilatszott a fejkend6 a16l. Anyamnak tehat tfztagu csaladot kellett ellatnia egy kis helyseg rabbifizeteseb61. A legid6sebb fiu, Mendi, nagybatyam, edesapam tanft6mestere nevet viselte, aki nem voIt meg 50 eves, amikor meghalt. En a masodik testver voltam. Utanam kovetkeztek: SuIa, Joszi, Rachel, Jakov, Lea, Gedalja. Mindannyian val6saggallesttik apam szavat. De nemcsak mi, hanem masok is, helyi es kornyekbeli zsid6k jottek hozzank, mint zarandokok valami szent helyre, hogy el6adjak banatukat es aggodalmaikat. Nehez id6k jartak akkoriban es f6leg az ifjak tevelyegtek, nem lattak jov6t maguk el6tt. Apam val6saggal apjukka valt, iranyft6va, akihez mindenki fordulhatott. A szent tanok tanulasara serkentette 6ket, veltik egytitt tanult, megnyitotta el6tttik a zsid6sag osvenyeit, de nem terftette el 6ket profan tanulmanyokt61 sem. Emlekszem a novendekcsoportokra, akik hazunkban tanultak, stilelmedi es kornyekbeli fiatalok voltak, de akadtak kozotttik, akik tavoli videkekr6ljottek. Sok zsid6 ifju hajlott abban az id6ben a kommunizmus fele, es apam 6ket is meghallgatta, beszelgetett veltik, csakhogy ne
tavolftsa el 6ket a zsid6sagt6l. Igyekezett meggy6zni 6ket arr61, hogy nem ez az ut - mert az 6 szemeben Ci6n voIt az ut; ez voIt vagya, ezt hirdette es err61 almodozott. Minket, gyermekeit heberre tanitott, abban a remenyben, hogy eljon az id6, amikor megval6sul az almunk es hasznalhatjuk a nyelvet. Kozossegeb61 sokakat nyert meg - f6leg fiatalokat - a cionista eszmenek es talan sokan akadnak, akik ennek hatasara alijjaztak a haboru el6tt es utan. Nem-zsid6k is bejaratosak voltak hozzank. Furcsa es csodalatra melt6 voIt apam es a magyar reformaţus pap, Topsoni Andras baratsaga. Hosszu 6rakon kereszttil tiltek egytitt es beszelgettek, teol6giar61, filoz6fiar61. Sokszor egytitt setaltak fel-ala az utcan - ket ilyen, ktilonboz6 vilagot kepvisel6, ellentetes figura. Az igazsag az, hogy apam magatartasa nem mindenkinek tetszett, voltak, akik vitattak kapcsolatait a fiatalokkal, valamint a zsid6 vilagon kfvlifa1l6szemelyekkel. Nem neztek j6 szemmel cionista eszmehirdeteset es megbocsat6 magatartasat "lazong6" fiatalokkal szemben. 6 azonban nem tăr6dott ellenfeleivel. Szamunkra otthon apa es tanft6 voIt, nem tul szigoru; s6t id6nkent kirandulni ment veltink, megtanftott vetemenyeskerti munkara. A kicsinyekkel olykor buj6cskat jatszott. T6le kaptam az els6 0lvasnival6 konyvet. Csak egy dologban voIt szigoru: hogy betartsuk a vallasi parancsolatokat, szorgalmas tanul6k legytink, ne hanyagoljuk el a hazi feladatokat. Amikor irodalmat, termeszetrajzot vagy latin nyelvet kellett tanulnunk, mindenkor nagy segitseget jelentett szamunkra. Apam 44, Mendi batyam 18 eves voIt, amikor Auschwitzba vittek 6ket. Mindketten ottmaradtak. Megdobbent6 az az egyszeruseg, ahogyan ezt a tenyt papfrra vetem. Elettik elvagott fonala egy egesz nep eletenek fonala voIt.
* * *
A Szamos-parti Stilelmed helysegben mintegy harminc zsid6 csalad elt. Az eszaknyugatr61 delkeletre tart6 f6ut szelte at a falut, ahol a zsid6 temet6ben lev6 sfrkovek datumai szerint haromszaz even at folyamatosan tartott a zsid6 elet; .el
27S
1.
r \ I
17. szazad elejetol a 20. szazad kăzepeig, azaz 1944-ig, a veszkorszak eveig. Vajon ki tudna fe11ebbenteni a tOrtenelem fatyolat es felfedni alatta a zsid6k vandorlasat ezen az orszaguton, a Szamos menten nyugatr61 keletre, abban a remenyben, hogy biztos talajra leljenek labuk alatt. Ez a biztos talaj azonban csak illuzi6 voit. Mint a tăbbi kărnyekbeli kăzăssegekben, Siilelmeden is bizonyos hatarok kăze szoritkozott a zsid6k megelhetesi lehetosege. Fiiszerkereskedok, gabonakereskedok, textilesek, fa- es deszkakereskedok, szab6k, cipeszek, asztalo.sok, 6rasok, rongykereskedok voltak, de akadt perecsiito, mezeskalacsos, varr6no, marhakereskedo es meszaros is. Vagyonos zsid6 is akadt a helysegben, Tevjovits Jeno iiveggyaros voit, aki a foly6parti homokot hasznaIta fel erre a . celra es munkasain kivi.il nehany mas zsid6 csaladot is eltartott, kăzăttiik ket olyan csaladot, ahol a csaladfo lengyelorszagi meneki.ilt voIt nem ismeretes, mi lett a sorsuk, amikor a veszkorszak elerkezett hozzank is. Nehany csaladot rokoni kapcsolatok fiiztek egymashoz, igy a harO!.l Jakab csalad, ahol a csaladfok testverek voltak, a ket Hener-csalad, a ket Tevjovits csalad, a harom Huber-csalad es masok. Ket kereszteny templom kăzătt, a foly6 fele tart6 utcacskaban voIt lak6hazunk, a rabbicsalad haza. A lakas ăsszesen harom szobab61 es konyhab61 a11t. A lak6szobaban is voit nehany agy, kăzepen pedig a nagyasztal, mely kăriil nemcsak a csalad, de a hitkăzseg elete is zajlott. Apam es tanitvanyai ezt az asztalt iiItek kări.il Talmud-tanulas kăzben, ezen az asztalon etkezti.ink, rajta csinaltuk iskolai feladatainkat is, de ennel az asztalnal iiItek az apamhoz tanacsert, vagy dăntesert fordu16 hivek is, itt targyaltak meg az iizleti konfliktusokat, a hitkăzseg, es altalaban a zsid6k iigyes-bajos dolgait. Ezek a problemak nem lehettek tul sulyosak, ha nem emlekszem rajuk. A sulyos fordulat 1940-ben kăvetkezett be, amikor Hitler es Mussolini Becsben elhataroztak, hogy "visszaadjak" Magyarorszagnak Eszak-Erdelyt, melyhez a mi kis kăzăssegiink is tartozott. A zsid6k nagy illuzi6kat fiiztek a
magyar rezsimhez - az ăregek visszaideztek a Habsburg-uralom napjait, 1919-ig, amikor Erdely Romaniahoz keriilt. A kăzăsseg tagjai magyarajkuak voItak, elonybe helyeztek a magyar kulturat, sot, bizonyos foku magyar patriotizmus is eIt sziviikben, de kiboviilo gazdasagi lehetosegeket is lattak maguk elott, hogy megnyilik az ut nyugat fele. Ezek az illuzi6k azonban nagyon gyorsan szertefoszlottak. Es nem megvaItast, hanem i.ildăzest hoztak magukkal a magyarok, Hitler es Mussolini szăvetsegesei. A magyarok bejăvetele idejen 12 eves voltam, a bat-micva elott, es csak nagy nehezen valt vilagossa elottem, hogy ez a rezsim csaladunk tragediajanak kezdetet jelenti. Apam csehszlovakiai szarmazasu voIt es a roman rezsim idejen is evrol evre meg kellett ujitania tart6zkodasi engedelyet. A roman csendorok parancsnokaval azonban - aki megkapta "jarand6sagat" nagyon j61 elrendezodătt, s az nem zaklatta ot. Att61 kezdve azonban, hogy a magyarok betettek labukat hozzank, nem voltak hajland6k megadni az eves tart6zkodasi engedelyt, irgalmatlanul zaklattak, ujra es ujra kiutasitottak Szlovakiaba es emlekszem, hogy ezekben a negyvenes evekben sokszor h6napokig nem voIt otthon. Ebben az idoben bontakozott ki edesanyam teljes lelki nagysagaban, amikor is nem riadt vissza semmi nehezsegtol, semmi megalaztatast61, csakhogy visszahozhassa apankat a hazhoz es tart6zkodasi engedelyt szerezzen szamara olyan helyen, ahol apam gyakorlatilag mar tizenăt eve lakott. Apam idorol idore hazatert, ujra kiutasitottak es az egesz kezdodătt elălrol. Es ebben az idoben a csalad eltartasanak egesz terhe kis, tărekeny edesanyank vallara nehezedett, akiben azonban egy pillanatra sem tOrt meg a remeny es a hit a J6istenben, aki megsegiti. Hitt benne, hogy at tudja tărni a gonoszsag falat. Erot meritett apai csaladja es a hitkăzseg tagjainak tamogatasab61 is, akik mindenkor mellette voltak megpr6baltatasai idejen. Annak ellenere, hogy apam nem tudta betălteni feladatat, mint a kăzăsseg szellemi vezetoje es nem dănthetett a naponta felmeri.ilo problemakban a
2
------.--' ---~ '""""
..
~"
116
akik a vasutvonal karbantartasaval foglalkoztak. Ezek a munkaszolgalatosok Magyarorszag minden reszet es a zsido tarsadalom minden reteget kepviseltek. Hol talalhattak egy kis vigaszt, ha nem a rabbi hazaban? Sokan kbztiltik vallasosak voltak, akik felnyitottak a "Sasz-kbnyveket" nyit szenvedett. hogy tanuljanak, amikor apank otthon voIt. Edesanyank estenkent meselt nektink, amiEbben az id6szakban hazunk valosagos tanhazza kor lefektetett benntinket. Sajat maga altal kitavaltozott, amikor is szorosan bsszezsUfolva tiltek laIt tbrtenetek voltak ezek, de mindenkor derukbrtil a nagy asztalt es tanulas hangja hallatszott latasrol es remenyr61 tettek tanusagot. Nem a lakasban. A haz ejjel-nappal zsongott, az hianyoztak ezekb61 a mesekb61 a tavoli orszagok alvasi id6 mindannyiunk szamara bsszezsugorohercegei es kiralylanyai, ak~k olyan helyeken dott. Anyank mar jo el6re tudta, mi varhato eltek, ahol szeretet uralkodott az emberek kbszombat reggelenkent, amikor apam hazater a zbtt, nem pedig gyulblet - ahogyan ezt mi templombol es munkaszolgalatosok "sleppje" naponta magunk kbrtillattuk. Nagyon szeretttik kfseri. A munkaszolgalatosok veltink ebedeltek ezeket az esti orakat es mar reggelt61 kezdve szombaton, enekeltek, beszelgettek, vitaztak vartuk, hogy mikor jbn el az ideje, hogy hallgattalmudi problemakrol, egesz sbtetedesig. Lelkihassuk ezeket a megnyugtato meseket, amikor . leg meger6sbdve tertek vissza taboraikba, hogy is igyekezttink nem elaludni, nehogy akar egy ujrakezdjek a nehez heti munkat. A haromszoszot is elveszftstink a mindenkor joval vegz6d6 bas kis lakas esetenkent korhazza is valt a beteg befejezesb61. Ezek a mesek termekenyftettek muszosok szamara, amikor is anyam latta el meg almainkat. 6ket gyogyszerrel es - forro levessel. Azokban a napokban, amikor edesapank Az1944-ig magyar uralom alatt elte1t evek otthon voIt, a haz megtelt tevekenyseggel, jbtmeg nem je1eztek a kbze1g6 szbrnyusegeket. tek-mentek az emberek, bregek, fiatalok egyLengyelorszagi, szlovakiai es nemetorszagi mearant. A magyar uralom nem kecsegtetett szanektiltek is kertiltek hozzank, akik hatborzonmunkra kedvez6 kilatasokkal. A magyarok Hitgato tbrteneteket meseltek. Onmaguk arnyekai ler oldalan harcoltak, s ugyan mit varhattunk voltak ezek az emberek, szbrnyu nyomorban t6ltik? Apank azonban nem tort meg - mint a eltek es varosrol varosra, falurol falura jarva kbzbsseg vezet6je; nem tbrhetett meg es hfveikoldultak elelmet es ruhazatot. Az igazsag az, nek sztiksegtik voIt arra az emberi melegsegre, hogy nem hitttink nekik es sokan voltak, akik a amelyet maga kbrtil terjesztett. Mi, gyerekek tbrtenetekben csak eszkbzt lattak es azt hittc:~k, termeszetesen nem nagyon ertetttik mindazt, hogy csak az a celjuk, hogy felebresszek a ami tbrtenik; voIt valami ismeretlen erzes benreszvetet a mesel6k irant. Homalyosan meg ntink, amelyet nem tudtunk megfejteni: felelem emlekszem egyesekre koztiltik, minket gyerekees remenyseg egytitt. ket azonban eltavolftottak a szobabol, hogy ne A magyar rezsim sajatsagos elmenyeket is halljuk, amit mondanak. Ugy velem azonban, teremtett. Falunk vasuti f6vonal menten fektidt, hogy a feln6ttek is az ismert mondast hangoztatmelyen szamos nemet katonavonat jart. Mi, tak: "Ilyesmi nalunk nem fordulhat eI6", a gyerekek kijartunk a vasutallomasra, hogy neztbrvenytisztel6 magyarok nem engedik meg, ztik a katonakkal es hadfelszerelessel megrakott hogy ilyesmi tbrtenjek naluk. vonatokat, fussunk a szerelvenyek utan, integesApam a negyvenes evek nyari estein is stink a katonaknak, akik edessegeket dobaltak tovabb setalt egytitt a reformatus pappal, ez a nektink. Ehhez az elmenykbrhbz tartozott zsido sajatsagos latvany akkor sem szunt meg. A munkaszolgalatosok jelenlete is a kbrnyeken,
kbzbsseg tagjai kbzott, gyakori tavollete miatt, a hitkbzseg nem hagyta el csaladjat es a sulyos nehezsegek nem tbrtek meg edesanyamat. Mely hitet sikertilt belenk oltani, habar bizony nagyon feltiink az tildbzesekt61, amelyekt61 apank any-
l
.,
177 hosszu fekete kabâtot es szeles karimâju pliisskalapot visel6 rabbi egyiitt setâl a nâla ket fejjel magasabb kereszteny pappal. - mint ket ârny lepegetnek a kivilâgitatlan, sotet utcân, hosszasan beszelgetnek, neha egyik, neha a mâsik tesz egy kezmozdulatot szavai hangsulyozâsâra. Magyar pap es hontalan rabbi a szornyu hâboruban, amely haIâIra itelte a zsid6 nepet, id6nkent karonfogva setâInak. Hogy mi voIt vegtelen beszeigeteseik târgya, nem tudom, apâm sohasem meselte, de azt hiszem, hogy meIy barâtsâg fejl6dott ki kozottiik. *
*
*
A menekiiltek, mint mdndottuk, elmeseltek szornyu torteneteiket, melyeket a fiil nem akart meghallani es a sziv nem akart felfogni semmikepp sem akart felfogni. Es ime, elerkezett 1944 âprilisa, amely a tâvoli szornyusegeket jelen val6sâggâ vâItoztatta. A peszâchi el6kesziiletek ugy folytak, mint minden evben, - pâszkasiites, a lakâs minden zugânak felsikâIâsa, tyukok, Iibâk hizIaIâsa, a kozeled6 iinnep Iâza. Konin jott a tavasz abban az evben, a fâk korân riigyeztek, virâgoztak. Kek matr6zruhât kaptam az iinnepre, testvereim is uj ruhât kaptak. Vj lakkcip6t is kaptam, mint minden evben ilyenkor. Minden szokâs szerint, mintha mi sem tărtent voIna. Nehany nappai az iinnep el6tt kidobolta a kisbir6, hogy mâsnapt61 kezdve a zsid6knak sârga csillagot kell viselni. Mi, gyerekek nem ertettiik meg, hogy pontosan mir61 van sz6, mit jeleot -ez a dolog es a sârga csillagban nem Iâttunk biintetest; vagy megszegyenitest. A legkor azonban egyre romlott, meg jârtunk ugyan iskolâba, de a kereszteny gyerekek mâr nem ugy viszonyuItak hozzânk, mint annak el6tte. De meg akkor sem tulajdonitottunk a dolognak olyan sulyossâgot, mint amilyen val6jâban voIt. Sohasem fogom eifelejteni az 1944-es szeder estet apânk-anyânk asztalânâl. Minden evben voItak vendegeink, most azonban annyian voltak, hogy alig jutott hely mindenkinek. Apâm lelkesen es âhitattal magyarâzta a Hâgâdât, hosszasan, mint amikor csemeget eszik az eme
ber, amelyet nem akar gyorsan lenyelni. Legid6sebb testverem, Mendi, aki azel6tt sohasem mereszelt apâm jelenleteben dGlhânyozni, most cigarettât kert apâmt61, aki eleget tett keresenek es megengedte, hogy az iinnepi asztalnâl dohânyozzon. Mondhatom hogy kellemes legkor uralkodott a szederesten. Meg ejfel utân is az asztal koriil iiltiink, mintha nem akartunk volna megvâlni valamit61, holott eljott a bucsu ideje a bucsu az utols6 szederestet61, amelyet a csalâd meg egyiitt tăltott. Unnepi erzest61 eltelten mentiink lefekiidni. Hogy elaludtam-e, mâr nem emlekszem; nem tudom, hogy a kopogâs riasztott-e fel âlmomb61. Apâm megkerdezte, ki az, mire a vâlasz ez voIt: "Ăllamrend6rseg". Apâm ajt6t nyitott, a rend6rok beleptek. Udvariasak voltak, azt mondtâk, utasftâst kaptak arra, hogy a csalâdot vonaton a megyei szekhelyre vigyek. Apâm kerdesere azt vâlaszoltâk, hogy a parancsot haIadektaianui teijesiteniiik kell es az iinnep kimenetelet sem szabad megvârnunk. Valamennyien felOItăttiik iinnepi ruhâinkat, melyeket el6z61eg helyeztiink az âgyak melletti szekekre - s aheIyett, hogy a templomba mentiink volna, a vasutâllomâs fele tartottunk. Meglepetten lâttuk, hogy milyen nagy tomeg csoportosuIt a hâzunk koriil, zsid6k, nemzsid6k egyarânt. fme a kep: a rabbi es csalâdja tart a vasutâllomâsra, utâna az egesz kozseg, szomszedok, ismer6sok (nem-zsid6k is), valamennyien ott voltak. Apâm es anyâm, sajâtsâgos megjelenesiikkel, gyermekeik kisereteben, feIszâllnak iinnepnapon a vonatra, hogy az ismeretIenbe utazzanak. Hogy hogyan terjedt el a hire a dolognak, nem tudom, de minden âllomâson zsid6k vârtak rânk, integettek nekiink, mintha kirândulni mentiink volna. A megyei szekheIyen, Zilahon, a vârosi fogdâba kiildtek: anyâm es a kisgyerekek kiilon, - apâm es legid6sebb bâtyâm kiilon. Ok a fOldszinten, mi pe dig az eIs6 emeleten voltunk, napkozben neha lâttuk egymâst, de beszelgetni nem tudtunk. Azt is lâttuk, amikor a tobbi fogollyal egyiitt setâlni vittek 6ket az udvarra. A borton zsUfolva voIt, mert
118 szamos zsid6t tart6ztattak le azon a peszaeh tinnepen. Mi voltunk az egyetlen gyerekek es nagyon j61 bantak veltink. Az voIt az erzestink, hogy fogvatart6ink sem tudtak, mit kezdjenek veltink es azt sem, hogy tulajdonkeppen miert kertilttink oda. Nem sokkal kes6bb Zilahr61 atszallftottak Kolozsvarra, onnan pedig Budapestre. Apamat es Mendit megint ktilănvalasztottak, anyam velem es a tăbbi gyerekkel egytitt a n6i bărtănben maradt, ahol veltink egytitt kăzănseges bunăz6k, uteai n6k es masok voltak, akikben azonban lattunkra feleledtek az anyai ăsztănăk es azt sem tudtak, hogyan kenyeztessenek minket, az adott kărtilmenyek kăzătt, hogyan segftsenek rajtunk. De innen is tovabb vittek minket, meghozza Kistaresara, a hfrhedt interna16taborba, amely egy elhagyatott teglagyarban kapott helyet. Nyar voIt es fgy legalabb az id6jaras viszontagsagait61 nem szenvedttink es a fogvatartas kărtilmenyei is kedvez6ek voltak, legalabbis kezdetben, - beleertve az ellatast es a higieniai kărtilmenyeket is. A napok ăsszefolytak, egyszeruen nem tudom, menriyi id6t tăltătttink ott. Arra azonban emlekszem, hogy eionista ifjusagi szervezkedes is voIt, amelynek tagjai igyekeztek lelket ănteni az internaltakba. A pesti hitkăzseg gondoskodott k6ser elelemr61 es ugyanesak a hitkăzseg latott el agynemuvel, pokr6eokkal, kănyvekkel es a gyerekeknek meg jatekszereket is ktildtek. Egy nap kăzăltek, hogy a gyerekeket a pesti arvahazban akarjak elhelyezni. Anyam nem egyezett bele, hogy elvaljunk, illetve a kisgyerekeket mindenkepp maganal akarta tartani es esak en es utanam kăvetkez6 Sajndi-Sula hugom kertilttink oda: Anyam az ăt kisgyerekkel Kistaresan maradt. Apankr61 es Mendir61 soha tăbbe nem hallottunk, nem lattuk 6ket viszont. A kistaresai taborban gyakran tett latogatast dr. Kasztner Rezs6, aki lepeseket tett arra nezve, hogy anyank gyerekeivel egytitt a pesti Kolumbus uteai taborba kertiljăn. Itt gytilekeztek, tăbbek kăzătt azok, akik kes6bb az ugynevezett "Kasztner-esoporttal" Svajeba kertiltek.
Kasztner fgeretet tett edesanyamnak, hogy megkeresi apamat es fiveremet es ha megtalalja, Budapestre viszi 6ket. A Kolumbus uteai taborban talalkoztunk kolozsvari nagybatyammal, Klein Elijahu rabbival, aki az erdelyi vallasos eionista mozgalom egyik vezet6je voIt es ket lanya akkor mar Erec Jiszraelben tart6zkodott. 6, felesege es Magyarorszagon maradt Ianya is esatlakozni kfvantak a Kasztner-esoporthoz. Mi nem indultunk el' a esoporttaI, mert abban remenykedttink, hogy apam es fiverem eI6kertil es Pestre hozzak 6ket s majd megytink egy masik esoporttal - mely azonban vegtil sohasem indult el. Egy darabig meg a Kolumbus uteai taborban voltunk, miutan azonban a nemet 6rseg eltavozott es a nyilasok randalfroztak a kărnyeken, sokan kăztiltink helyesebbnek veltek, ha bemennek a gett6ba. SuIa hugom es en azonban nem a gett6t valasztottuk. A eionista ellenallasi mozgalom ifjai ellattak benntinket kereszteny papfrokkal es oroszok e161menektil6 falusiakkent kezdttink elni a magyar f6varosban "hfv6 katholikusokka" valva. Anyank megtanftott a kereszteny szokasokra, templomba jartunk, leterdelve imadkoztunk. Fiatalabb testvertink, a sz6ke, kekszemu, kereszteny ktilseju Joszi, aki alig 13 eves voIt akkor, mar futarszolgalatot teljesftett a făldalatti mozgalom szamara.
* * * Ime, anyam emleket vetem papfrra, aki Izraelben halt meg 79 eves koraban. Cîmkent ezt adnam: "Cha~a es het-gyermeke." De a legendas Chanaval ellentetben, aki halalaval valt martfrra, az en edesanyam az eletevel hozta meg az aldoza tot. Ez a tărekeny, sovany, pirosareu asszony, patinas rabbiesalad sarja - az eletet mindennel szentebbnek tartotta. 6 maga is kereszteny papfrokkallatta el magat - Orban Janosne nevre sz61tak ezek az iratok - elhagyta a gett6t es elfogadott egy ajanlatot, mely szakaesn6i allast kfnalt egy - katholikus arvahazban. A varos kăzpontjaban voIt ez az arvahaz. Anyank betanftotta kisgyermekeit, hogyan vi-
179
selkedjenek, gondosan figye1rrieztette,' nehogy valami arul6 sz6t ejtsenek ki szajukon, bemagoltatta vellik a kereszteny imakat, melyeket meg kislanykoraban tanult kereszteny baratn6it61 es az iskolaban, ahol minden napot a himnusszal es imaval kezdtek. Hamar hozzaszokott az arvahâzi elethez es mint szakacsn6, szamos elismerest vivott ki maganak, kiilonosen a f6nokasszony kedvelte meg, akinek kedvenc eteleit keszitette. Anyam gyermekeivel manzard-szobaban kapott he1yet es minthogy a gyerekek meg kicsik voItak, igyekezett elharitani, hogy erintkezesbe lepjenek az arvahaz gyerekeivel, nehogy elaruljak magukat. Vasarnaponkent azonban a gyerekekkel egylitt templomba ment es hiv6 'katolikuskent viselkedett. Ketsegtelen, hogy mereszseg es hatalmas lelkier6 kellett ahhoz, hogy napr61 napra, hetr61 hetre, s6t h6napr61h6napra - egesz 1945januarjaig - kitartson es a nagy k6 leessen sziver61. De a viszontagsagok meg nem ertek veget. Amikor bekoszontott a tavasz, eJhatarozta, hogy a csaladdal egylitt visszater szlil6helyere, amely kozben mar ismet Romania lett. Budapest romhalmaz voIt, holttestek hevertek az utcakon, szemet es buz fedte be a varost, zurzavar voIt mindenlitt. Anyam tehat osszeszedett bennlinket, hogy utnak induljunk, abban a remenyben, hogy talan apank 'es a legid6sebb fiverlink kozben mar hazatert. A vasutvonal menten indultunk el, ke1eti iranyba, s id6nkent sikeriilt "trempelnlink", de hatalmas tavolsagokat tettlink meg gyalog is. Mentlink es mentlink - veg nelklil. .. Harom h6nap teIt el, amig megerkeztlink uticelunkhoz, agban a hiu reminyben, hogy talan viszontlatjuk apâmat es testveremet, nagyanyamat, nagynenjeinket es ferjeiket, gyermekeikkel - akik azonban mar valamennYl~n flistte valtak. Lassan-Iassan osszegyultek a megmaradottak es csak akkor valt val6sagga a tragedia merete. Anyam valamennyi visszatert anyjava vaIt.
t l'.• '
Meg jottek vissza Auschwitzb61, mas halaItaborokb61, munkataborokb61, megtorten, elgyotărve, de javareszlik fiatal voIt es az eletakarat hamar talpra allitotta 6ket. Edesanyam nagyban el6segitette talpra allasukat. A tplalkozasok, a sirasok es az aram egyarant a mi hazunkban zajlott, itt talalt levezet6 utat a fajdalom, itt jutott kifejezesre al: orom, hazassag, eljegyzes; edesanyam keszitette a hagyomanyos slitemenyeket 'a brit-mila linnepsegekre is. Meg egyre remenykedett, hogy ferje es legid6sebb fia is a visszater6k kozott lesz - de 6k sohasem tertek VIssza. Vegiil is a lemondas lett urra a remenyseg felett, miutan szemtanuk jottek, akik lattak pusztulasukat. Anyam akkor e1hatarozta, hogy nincs es nem lehet maradasunk ebben a siralomvolgyben. Mi, a ket id6sebb lanytestver, indultunk utnak els6kent es Kvucat Sch'illerben telepedtlink le. Utanunk felkerekedett edesanyam az ot gyerekkel, Konstancaban szallt haj6ra, abban a tudatban, hogy nyitva az ut az orszag fele. 1947-et irtunk, az allam meg nem letezett. A csalad felszallt egy rozoga haj6ra, veglil is egy ciprusi angol internal6taborba kiildtek 6ket, ahol nyo1c h6napot tăItăttek., amig megval6suIt almuk - es partra szallhattak az akkor mar szabad es fliggetlen Izrael allamaban.
* * * Lehetseges, hogy koIt6i lelkiiletu es nagyobb nyelvgazdagsaggal bir6, melt6bb m6don irta volna le "Chana es het gyermeke" tărtenetet. Hiszen olyan voIt ez a tărtenet, mint viharz6 tengeren hany6d6 kis cs6nak, amelyet minden pillanatban az e1merliles veszelY8 fenyeget. Mert hiszen olyan sok voIt az olyan kis cs6nak, amely elmeriilt es olyan keves akadt, mely, mint a mienk, partot ert. Boldog vagyok, hogy legalabb m6domban allt papirra vetni egy ilyen cs6nak tortenetet.
a
L
180
A GARDĂ.NYFALVI Az unokak elbeszelesei es a csaladi monda szerint, az likkapa Szerbiab61 ered. E felteves tObbek kozott egy imakonyvon alapszik, melyet Szarajev6ban nyomtattak a mult szazad elejen s a szokasokhoz hiven, a gyerekek sztiletesi datumai fel voltak benne jegyezve - ai iikkapa neve Tuvia voIt. Sajnos, a II-ik vilaghaboru pusztit6 ttizeben az imakonyv megsemmistilt. A 18-ik szazad vegen, II. J6zsef dekretuma, az Osztnik - Magyar Monarchia zsid6 lakossagat csaladi nev felvetelere kotelezte. Szerbiil Tuvia fitit, Tuvitivicsnak hivjtik s ez lett a csaltid vezetekneve. A nev e formaja az id6k folyaman meg is maradt a csalad egyes againal, mint pl. Tevjovits Eva mostohaapjanal; mas agaknal a konnyebben kiejthet6 Tevjovits nevre alakult at. A 18-ik szazad elejen a csalad tObb aga meghonosult Szilagy megyeben. A nagyapa Tevjovits Aharon-Zeev, mar Gardanyban sztiletett, ahol szorgalmas munkajaval a csaladi boltot megtoldotta erd6- es fOldbirtokkal. Majd felesegiil vette a Morvaorsztigb6l sztirmaz6 tekintelyes Ferencz csaltid ltinytit, Malkat. E csalad egyenes leszarmazottja a hires szol6si Rabbi Smelke testverenek. E hazassag a nemet nyelvtudason is alapult. Tevjovits Aharon-Zeev es felesege, Ferencz Malka, koztiszteletben a1I6 fOld- es erd6birtokos, valamint keresked6 voIt. A hazassagukb61 11 gyerek szarmazott. Nevlik - sztiletesi sorrendben - a kovetkez6k: 1. Az elsosziilătt f6zsef volt. Koran elkerlilt a szlil6i hazt61, az 1900-as evek elejen mar konfekci6lizlete volt Szatmaron. Felesegtil vette Kolb J6zsef Szatmarhegy-i virilista sz616birtokos Szerena nevu lanyat. Vegigklizdotte az els6 vilaghaborut es 1918-ban mint f6torzs6rmester, tObb vitezsegi kitlintetessel szerelt le. Ujb61
TEVJOVITS CSALĂ.D kellett kezdje az eletet es ujszeru foglalkozasi agat teremtett: kivandorlasi, utazasi es kereskedelmi ligynokseget; tObbek kozott kepviselte a Hamburg-American Line es Canadian Pacific haj6tarsasagokat. Hagyomanytisztel6 mizrachista es meggy6z6deses cionista voIt, ugyannyira, hogy els6szlilott fiat (Andrei-Bandi) ivrit elemi iskolaba tanitatta, amely Szatmaron 1920-1924 kozott, Lowenkopf Kalman vezetese alatt mukodott. Tevjovits J6zsef es felesege Kolb Szerena mindvegig Szatmaron laktak. Hazassagukb61 harom gyerek sztiletett: Az elsosziilătt Andrei (Bandi-Jehuda), egyetemi tanulmanyai befejezese utan, 24 eves koraban ona1I6 ligyvedi irodat nyitott (1938) es rovid id6n beltil nagy klienturat szerzett. 1939ben felesegtil vette a Nagybanyan j6tekonysagar61 ismert M6zes csalad lanyat, Evat. Ebb61 a hazassagb61 sztiletett Zsuzsika nevu lanyuk. Sajnos anya es kislanya az auschwitzi gazkamrak aldozatai lettek. A Becsi Dontes Eszak-Erdelyt Magyarorszaghoz csatolta es 1941-ben megkezd6dtek a munkaszolgalatra val6 behivasok. EI's6k kozott a zsid6 intelIektueleket mozg6sitottak. Tevjovits Bandit vasutepit6 szazadba osztottak be. Harom ev kenyszermunka utan, 1944ben deportaltak Mauthausenbe, majd Glinskirchenbe. A bekekotes napjan (1945. majus 9.) felszabadult. Legyengtilve, lelkileg megtOrve, visszajott Szatmarra, ahol csaladja romjain kezdte ujra az eletet; ismet ligyvedi irodat nyitott Szatmaron. Egy ev mulva (1946) megn6slilt, a kolozsvari Hoffmann mernok leanyat Martat (Potyi-Mirjam) vette felesegtil (Romania voIt viv6bajnokn6je). Hazassagukb61 ikerlanyok sztilettek: Jehudit es Tamar. Tizeves varakozas utan, vegre utlevelet kaptak (1958) Izraelbe ahol az eletet ujra kelIett kezdeni. Ket ev megfeszitett munkaval sikerlilt az ligyvedi diploma
281 nosztrifikalasa. Immar harmadszor nyitotta meg iigyvedi irodajat, Tel Avivban. Beilleszkedett az izraeli tarsadalmi es kăzeletbe s az 1960-as evek folyaman kifejtett munkassaga a Bne Brit Rend Nordau-Paholyaban meghozta neki az elnăki tiszt-seget. Nevet Toren-re heberes{tette. Mindket leanya, 1971-ben ferjhez ment: Iehudit Nachum Menkeshez es e hazassagb61 1976-ban sziiletett Ram-Alexander. Tamar ferjhez ment Sapir Moshehoz es ket fiuk van: Elad (1974) Tomer (1978). Mindnyajan izraeli lakosok. Tevjovits J6zsefnek kisebbik fia, Laszl6 (David), a kolozsvari egyetem kemiai fakultasanak diakja voIt, deportalva lett s a felszabadulas e16tti napon a Melki koneentraei6s lagerben eh-halal aldozat a lett. Mikl6s (Moshe), Tevjovits J6zsefharmadik fia, gyerekbetegsegben meghaIt az 1920-as evek elejen. 2. Moricz (Moshe) voIt Tevjovits AharonZeev masodsziilătt fia. Fiatal kora 6ta erd6kitermel6 szakert6 voIt. Miutan ăna116sitotta magat, letelepedett Csuesan, ahol felesegiil vette Berkovits Dalia-Zalit (Erzsi). Hazassagukb61 ket gyerek sziiletett: Em6 (Iezhak), aki gyerekkora-
ban elhalalozott es Joszef. A esalad 13 evet lakott Csuesan, ahol ismert fakitermel6 vallalata voIt a esaladf6nek, majd visszatert Szilagy-megyebe es Doba kăzsegben lakott. 6 se keriilte el a tăbbi zsid6k sorsat - a naei iildăztetes aldozata lett. Joszef (Moriez-Moshe fia) a 30-as evek elejen elhagyta Romaniat es a masodik vilaghaboni alatt mint tengeresz vegighaj6zta a vilagot. Sok viszontagsag utan a haboru vege Del-Afrikaban erte. Bekekătes utan, nehez es kalandos szarazfăldi uton, Afrikan keresztiil, elverg6dătt Palesztinaig. Itt reszt vett a felszabadit6 haboruban mint tengeresz. Tapasztalataval sokban hozzajaruIt szamtalan akei6hoz. Ekkor megval6sult regi alma es Izrael szabad allampolgara lett. A kezdet nehezsegei utan megn6siilt es felesegevel Szaraval vegiil Saar-Haamakim kibueban telepedett le, ah 01 a mai napig kăzszeretetnek ărvendenek. A tengerhez val6 vonz6dasa emlekeiil nevet Toren-re heberes{tette, ami haj6arboeot jelent. 6 voIt az els6 a csaladban, aki heberesitette a nevet. Hazassagukb61 4 gyerek sziiletett: Chanan, Dalia, Moshe es Israel. Az els6sziilătt Chanan
egy csalddi sirkonel mondanak Kddist Tevjovits Izidor es Usi
%81
(1947) felesege Chava. A hazassagukb6l 2 lany es 2 fiu sziiletett: Keren, Chalit, Adar, es Izhar. A masodsziilOtt lany neve Dalia (1948) ki ferjhez ment Rami Ejalhoz. Hazassagukb6l 1 lany es 3 fiu sziiletett: Nirit, Saj, Ron es Tomer. A harmadik gyerek Moshe (1951) es felesege Vera. Hazassagukb6l ket lany sziiletett: Noa es Tai. 3. Lea-Lenke (ferj. Friedmann Farkasne), 1900-ban sziiletett Gardanyban. Huszeves koraban ferjhez ment a szatmari Friedmann Farkashoz, ki egy nagy szallitasi vallalat tulajdonosa voIt es mint kăzeleti ember, lelkes tamogat6ja a Mizrachi mozgalomnak es vezet6 szerepet vitt a hitkăzseg eletebe. Hazassagukb61 ketfiuk sziiletett: Ema (Amnon) es Joszef (1921-22). Em6 (Amnon) gyerekkora 6ta lelkes cionista voIt. A HANOAR HACIONI mozgalomban voIt aktiv. Alig vegezte el iskolai tanulmanyait, huszeves koraban, a zsid6 tărvenyek kăvetkezteben, elvittek munkaszolgalatra. Gatepitest es mas kenyszermunkat vegzett. A haboru befejezese utan a szazada orosz fogsagba esett es ujb6l egy ev kenyszermunkat, nehez kăriilmenyek kăzătt, dolgozott le. Hazaterese utan (1948) răvid id6n beliil
Tevjovits
sikeriiIt neki atlepni a roman hatart, Budapestre erkezve, Izraelnek vette utjat. Els6 id6ben nebez testi munkaval kereste meg kenyeret, miutan mint kănyvel6 - ami a szakmaja voIt nem tudott elhelyezkedni. Megn6siilt 1950-ben, Weisz Mirjamot vette felesegiil, aki szinten Szatman6l szarmazik. Az idak soran a is heberes{tette a nevet Toren Amnonra. Import-export vallalatot letesitett (1958), amely az evek folyaman komoly renomeval rendelkez6 vallalkozassa fejl6dătt. Hazassagukb6l ket gyerek sziiletett: Eszter (1951) es Zeew (1955). Az els6sziilătt Eszter ferjhez ment Menashe Ben-Chaimhoz es 3 gyerekiik sziiletett: Jochaj (1981), Roy (1983) es Assaf (1986). Toren Zeew, miutan elvegezte tanulmanyait, 1987-ben megn6siilt, felesege Szimcha Chaj. Tevjovits Lenke masodik fia Joseph (Salamon), miutan a haborut atveszelte mint munkaszolgalatos, 1948-ban Kanadan keresztiil kivandoroIt Venezuelabaes a mai napig is Caracasban lakik, hol egy nagy konfekci6gyar tarstulajdonosa. Megn6siilt 1949-ben, felesege Steiner Alice, egy szatmari regi cionista csalad sarja. Mindket reszr6l ărăkăIt hagyomany szerint a mai napig
]Ozsej es csatadja
vezeto szerepet toItenek be a venezuelai eionista mozgalomban. E hdzassdgb61 kit ledny szuletett: Judy (Jehudit), sziil. 1958-ban, ferjhez ment Jose-Elias Farag-hoz, Ildnd es Itzhdk (ikrek) es Joel-Abraham (1987) a gyerekeik. A kisebbik lanyuk Jaky ferjhez ment Ernesto Hirseh-hez 1987-ben. 4. Chdnd - Helen (ferj. Simon Belane) e szazad elejen, szinten Gardanyban sziiletett. Igen fiatalon ment ferjhez Simon Belahoz es Zazaron (Nagybanya mellett) laktak. Ez a kornyek hires almatermo videk es Simon Bela ebben a szakmaban ismert szakerto voIt. Hizassagukb61 2 fiugyerek maradt meg, a 3-ik gyerek sziilesenel Helen gyermekagyi lazban meghalr. Mendehem (Simon) voIt az elsosziilott fiu, a II-ik vilaghaboru utan egyediil maradt eletben a esaladb6l. Tanulmanyait a kolozsvari egyetem jogi fakultasan vegezte es a habonl elott mar iigyvedi praxist folytatott. A haborut mint munkaszolgalatos veszelte at. Mikor visszatert Nagybanyara - a haboru utan - ujb61 iigyvedi irodat nyitott. Roviddel alijjazasa elott megismerkedett felesegevel, Judittal es egyiitt jott~k Izraelbe (1950). Rekordido alatt letette a nosztrifikal6 vizsgakat es nemsokara betarsult Tel-Aviv egyik ismert iigyvedi irodajaba es halalaig (1971) praktizalt. 6 alapitotta (es elso elnoke voIt) a "Choma" uj olekat segelyezo penztart, mely a mai napig aldasos munkat vegez. Egyetlen fia, Dov 1952ben sziiletett, majd 1971-ben felesegiil vette Hoehenberg Lindat. Hazassagukb61 kit gyerek szUletett: Ddnit (1974) es Mdtdn (1980). Dr. Dov Simon sziv-atiiIteto szakorvos a jeruzsalemi Hadassa-k6rhazban. 5'--Jona -,,-Jen6kiilon megemlitest erdemel, mert o hii maradt a'-Szilagysaghoz es edesanyjahoz. Nem messze Gardanyt61, Siilelmeden telepedett le. Tevjovits Jeno, mint a siilelmedi iiveggyar megalapit6ja, sok embernek adott kenyeret, kozismert voIt j6tekonysagar61, t6bbek kozott a naei iildozes eloI Lengyelorszagb61 menekiilt zsid6k segitsegere sietett. A Szilagymegyei zsid6sag egyik legjelentosebb kozeleti szemelyisege voIt, husz even at a Szamos-menti
A gardtinyz temeto jobbra Tevjovits Malka es balra T evjovits A haron-Zeev
sirjai
hitkozsegek keriileti elnoke. 6 fektette e keriilet vallasi eletet uj alapokra, atszerkesztve az alapszabalyokat a roman era sziiksegletei szerint. A hidalmasi Naseh esalad Eszter lanyat vette felesegiil. E hdzassdgb61 egyetlen fiu szUletett Alfrid (1923). A esaladot egyiitt deportaltak Ausehwitzba, ahonnan esak Alfred tert vissza (1945) Siilelmedre. Egeszsegileg es lelkileg megt6rve, megpr6baIta, az iiveggyarat a romjaib61 eletre kelteni, de miutan ez nem sikeriiIt, kivandoroIt Sao Paoloba (Brazilia), ah 01 jelentos gazdasagi szerepet tolt be. Felesege, Duci, kit gyerekkel ajandekozta meg: Tamara ferj. Platzman es Thomas. - Mint Edesapja, o is minden nemes zsid6 es eionista eelnak bokezii tamogat6ja. 6. Elijdhu - Emil. Az elso vilaghaboru kit6rese utan a sziiloi hazb61 vittek a hareterre (1914). A haboru alatt a franeia fronton kiizdott, ahol fogsagba esett es esak j6val a bekekotes utân (1920) keriilt vissza Gardanyba. Visszaterese utan nemsokara (1922) megnosiiIt, a Szatmar melletti Peleske kozsegbeli Eidlitz esalad leanyat, Idust vette felesegiil. Hâzassagukb61 egy ldny szUletett, Eva (Chdvd) (1927), sajnos felnevelni nem tudta, mert a haboruban szerzett betegsege folytan 1926-ban elhalalozott. Ozvegye masodszor is ferjhez ment, a esalad tavoli rokonahoz Tuvjavits M6riehoz, aki Evat (Chavat), mint sajat lanyat nevelte fel. A naei iildoztetes nem keriilte el a esaladot, mindnyajukat deportaItak Ausehwitzba. A haborut esak Eva veszelte at es visszatert Szatmarra. Rovidesen
184 ferjhez ment Linder Sândorhoz. Hâzassâgukb61 egy fiu sziUetett: Peter (1946). Alig egy ev utân sikeriilt elhagyniuk Româniât es Venezuelâba telepedtekle, ahol - Caracasban - konfekci6gyâruk voIt. Linder Sândor elete derekân hirtelen meghalt (1965). Ozvegye - Eva - tovâbb is reszt vett târsaival egyiitt a gyâr vezeteseben. Hosszas ozvegyseg utân mâsodszor ferjhez ment Ben C. Halperthez, Los Angelesben elnek, tâmogat6i minden Izraelt megsegito mozgalomhak. Fiuk, Linder Pedro, San Dieg6ban el. 7. Izrdel - /zidor. Mint a tăbbi Tevjovits fiuk, o is Gardânyban sztiletett. Edesapja korai halâla utân, igen fiatalon vette 'ât a birtok es az iizlet vezeteset, legkisebbik huga - Zseni ferjhez meneteleig, aki a csalâdi hâzban maradt. Izidor âtkoltozott a pâr kilometerre fekvo Stilelmed kozsegbe, ah 01kosârfon6 iizemet letesitett. A II-ik vilâghâboru elott megnosiilt, nemsokâra behivtâk munkaszolgâlatra Ukrajnâba. A kegyetlen keretlegenyseg kotelezte a zsid6 munkaszolgâlatosokat, âgyutiizben loveszârkokat âsni s ekkor Izidor a hâtgerincen megsebestilt, als6 teste megbenult. Sanyi occsenek, aki vele volt sikertilt ot egy sebesiiltszâllit6 vonatra feltenni, amely Bukarestbe vitte. A hâboru vegeig a bukaresti katonak6rhâzban kezeltek, de nem sikeriilt talpra âllitani: Visszakiildtek Stilelmedre, mint 100% -os hadirokkantat. Hii âpol6noje, Anna, vele egyiitt Stilelmedre jott s mint elettârsa, elete vegeig odaad6an âpolta. 8. Alexander - Sdndor. A Tevjovits fiuk koztil a legfiatalabb voIt. Foglalkozâsânâl fogva erdokitermelo, mely szakmât a sziilei hâzban elsajâtitotta. Edesapja korai halâla utân, Izidor bâtyjâval egyiitt, edesanyja segitsegere voIt. A nagybânyai Kornreich fakereskedo lânyât vette felesegiil az 1930-as evek elejen. _Desen nyitott faraktârt, amit vezetett, a munkaszolgâlatra val6
behivâsâig. - Ukrajnâban miutân bâtyjât Izidort megmentette a halâlt61, mint tifuszos beteg a Dorosici k6rhâzban - melyet a ,nemetek(?) felgyujtottak - bennegett. Felesege es kislânya Auschwitzban elpusztult. 9. Szdrd - Szeren. A sziiloi hâzban elt, amikor novere Helen (Simon Belâne) gyermekâgyi lâzban elhalâlozott es ket fiatal fiu (Mendi es Erno) ârvân maradt. A csalâd kivânsâgâra es nemely zsid6 szokâshoz hiven, felesegtil ment elozvegyiilt s6gorâhoz, Simon Belâhoz. J6 anya m6djâra felnevelte elhalt noverenek ket fiât. Szinten a nâci tildoztetes âldozatai lettek, ugy Simon Bela mint mâsodik felesege Tevjovits Szeren. 10. Rdehel - Rozsi. Hamar elkertilt a sziiloi hâzt61 es Kolozsvâron lakott, ahol ferjhez ment. Deportâltâk Auschwitzba es nem kertilt vissza. 11. Chdvd - Zseni voIt a legkisebb lâny a Tevjovits csalâdban. Az anya halâla utân es miutân ferjhez ment, hozomânykent a gardânyi csalâdi hâzat kapta, ahol ferjevel es kislânyâval, a deportâlâsig eltek. A Szilâgysomly6i gett6b61 vittek oket Auschwitzba, ahol a kremat6rium âldozatai lettek. A gardânyi Tevjovits csalâd, amely apai reszrol spanyol eredetii - minden val6sziniiseg szerint az inkvizici6 eloI a Balkânra menekiiltek - anyai âgon Nikolsburgb61 indult el az os (1âsd: Reb Smelke: "Egy Gâon elete" cimii konyvet) - apai reszr61 negy generdci6 utdn, anyai reszr61 viszont nyole generdci6 multdn, a mici iildoztetes folytdn het unokdra zsugorodott ossze: 1. Mendehem zf (Helen Chânâ fia) 2. .i!:nd-: rei-Bandi (Joszef fia) 3. Jg,szef (M()ric-Moshe fia) 4. Amnon - ~rn6 (Lenke - Lea fia) 5. Joszef(Lenke - Lea fia) 6. Alfred (Jeno - Jona fia) 7. Eva (Emil - Elijâhu lânya). Szomoru merleg. Zsid6 sors.
:&5
ROTH BERKOVITS DINU
Meg egy csalad, meg ket csalad
Rothne vagyok, lanykori nevem Berkovits Dinu, apamat Berkovits Lazarnak hfvtak, anyamat Eszternek (sziiletett Tevjovits). Hatan voltunk a csalădban, 'ia szUlokon es rajtam kivUl meg hărom fiu. 1944. majus 3-an hurcoltak el benniinket a hfrhedtJ somly6csehi gett6ba; ekkor mar Sanyi batyam munkaszolgalatos voIt. Aztan az ev jtinius 1-jen bezsUfolttak a vagonokba etel es vfz nelkUl, hord6kkal a sziiksegletek elvegzesere. A kovetkeza allomas Auschwitz voit, ferfiak egy csoportban, nak mas csoportban, anyam a gazkamrakba keriilt Erna ocsemmel egyiitt - tizenhat eves voit; kilepett a sorb61 azzal, hogy megy megkeresni anyankat. Egem jobbra iranyftottak es harom nap utan Esztorszagba iranyftottak. Oly kegyetlenek a datumok, mert csak szamok. 1944. augusztusaig erd6irtassal es kerteszettel kfnoztak benniinket, aztan az tit vissza, el6bb Danzigba (3 het) aztan Stutthofba s onnan vastiti kenyszermunkara; mely val6sagos pokol voit egesz 1945. marcius 10-ig mikor az oroszok j6voltab61 megmenekUltem. Err61 a naci vastiti-pokolr61 nem tud az emlekezet napirendre terni meg ma sem: hajnali 3 6rakor sorakoz6, legyengiilten, etleniil, gyorsftott gyalogmenet a vastitig es csak kes6 este vissza a lagerbe. Neha 27 fok mfnusz, de a vegen mar kevesen voItunk akik faztunk, mert alig maradtak akik ttileItek. Utols6 hat hetben mar nem jartunk munkara, a napi kenyeradag 70 gramm voIt s hozza keves hideg krumpli. Danzig mellett szabadultunk fel es majsu 15-en erkeztiink vissza Nagyvaradra, oten voItunk egyiitt, ot lany ki visszatert a pokolb61. Egy elhagyott hâzban melyben elaz6leg nemetek laktak, tert vissza belenk az elet. Az utat vissza egy romaniai zsid6 kiildottseg tette lehet6ve, feladata leven megszervezni a hazaterest. Az en csoportomat Krakk6ban szedtek fel s tettek vonatra. Varadon nem voIt maradasom, tudni akartam csalâdom sorsar61. A vonaton Nagykaroly-. ban talalkoztam a bogdandi Schvartz Adolffal s tale hallottam, hogy leenda ferjem, ki mar a deportaci6 el6tt v6legenyem voit - Roth J6zsef - meg 1944 novembereben visszatert. Mondtam Schvartznak, hogy ne aItasson, mert nem hittem, hogy az eletben meg oromom is lehet. De a j6 hfr igaznak bizonyuIt. S meg mas boldogsag is ert, apam Berkovits Lazar
(Elazar-Juda) es fiverem Sanyi (Jiszrael-Joszef) visszatertek roviddel azutan.
is
De meg mindig apam csaladjanal, Berkovitseknal, tartok. Mi sziileimmel a salaji Szer kozsegben eltiink. Nagyapam reb Jicchak, ki 1935-ben halt meg a zilahi jarashoz tartoz6 Kiriva kozsegben lakott, hol ozvegyen maradt Mirjam. nagyanyam es Berkovits Jakov nagybâtyam voit a tamasza, ki ott lakott sziilei hâzaban Kirivan, felesegevel Gitelel es negy gyermekiikkel - mind a deportaci6 aldozat ai lettek. Apam lanytestvere Eszter Szopor melletti faluba ment ferjhez, Lichtmannhoz - e csalâdb61 harom lany megmenekiilt, a sziil6k es ket fiuk elpusztultak. Masik lanytestvere apamnak, Idu, ki Klein Moshehoz ment ferjhez Di6sadra es negy gyermekiik voit - gyerekeiveI egyiitt a gazkamrakban lelte halalat (ferje visszatertf Apam lanytestvere R6zsi ki a Zsib6 melletti Zsakfalvan eIt ozvegyen 3 gyerekevel, csaladjaval egyiitt elpusztult. fme a szornyu merleg: 13 aldozat. Unokatestvereim kozUl kik eletben maradtak: Lichtmann Blimu csaladjaval Bne-Brakban el, Lichtmann Jolika par evvel ezelatt meghaIt rakbetegsegben Herzlian, Lichtmann R6zsi csaladjaval Karmielen el. Sziil6falumban, Szeren, eIt meg Dornfeld Lazar ki 93 eves voit es ket lanya, Bertu es Kat6. Nagy szeretet voit a ket csalad kozott. Anyam csaladjab61: Tevjovits M6ric es szerettei kik Szatmaron eltek, es Kaimne Tevjovits Berta ki a szilagyi Magyar-Csaholyon elt csalâdjaval - senki sem tert vissza koziiliik, kik oly dragak voItak nekem. Ferjem Roth Joszef a szilagysagi Kusalyon sziiletett, apja Jakab s anyja Mirjam het gyermeknek adtak eletet. Ferjem fivere Jena atszokott Romaniaba es eletben maradt, fivere Avram ki munkaszolgalatos voIt, oly stilyos tud6bajjal keriilt vissza, hogy 1945 augusztusaban belehalt (apam talalta az titon es hazasegftette). S6gornam Roth Irenkevel Stutthofban talalkoztam - a lanycsoportnak mellyel egyiitt voit, a vegen tffusz-injekci6t adtak s mind beleha~t vele egyiitt. S6gorn6m Roth Brandel, ki egy Berger nevu tasnadihoz ment ferjhez, gyermeket a deportaci6 soran sziiIte. Anya es gyermeke nem keriiItek vissza, ferje megmenekUlt. A 17 eves Roth Moshe fagyhalâlt szenvedett a deportaci6ban, mfg a legki-
1\
li
~ '1 "I
286
sebb Roth-gyerek, a 11 eves Ibolyka, Auschwitz âldozata lett. Szerhez k6zeli faluban, Korondon, elt Komhauser Sândor es csalâdja - felesege es negy gyermeke a deportâcioban pusztult el, 6 maga Izraelbe kertilt es itt halt meg. Reszket6 kezzel jegyeztem fel e kronikât mely-
ben majdnem csak egy csalâd szomoru merleger61 van szo. Hasonlo merlegei vannak sok-sok zsido . csalâdnak a Szilâgysâgban es szerte Europâban. Ho; gyan lehet minderr61 fel nem zajlatott lelekkel imi. .
287
ERSZOLOS Tobb mint ketszaz eve, hogy hitkozseg alakult Ersz616son. Hivatalos dokumentumok nem maradtak es a sfrkovek felirataib61 is alig tudunk valamit, mert a deportalas idejen a temet6kertet is feldultak barbar kezek. Igy csupan az oregek elbeszeleseire es a szajhagyomanyra tamaszkodhatunk. Ket imahaz es mikve voIt a falun, melyet nagy talmud-tud6sok lakhattak, hisz a hfres margittai Smuel Zalman rabbi es testverei ils oda jartak hederbe. A hitkozseg alapft6i a Kain testverek. Lajos es lmre voltak, akik a templomot epftettek a
Az E~szolosi Kain
Sandor
-
(PAC AL) mult szazad elejen, s amelyet a veszkorszakban a fenevadak leromboltak. Lajos 35 evig voIt a falu bfraja es 6 voIt az els6 zsid6 Szilagy megyeben, akinek a hat6sagok megengedtek, hogy ingatlant vasarolhasson. A pozsonyi jesivan tanult es ez aztan hagyomany lett a csaladban, a Ktav Szofer tanftvanya voIt. Kain J6zsef mint tenyleges katona, test6r voIt a Burgban. Leszerelt, elvette Klein Zeldat, aki tfz gyermekkel ajandekozta meg. Id6sebb koraban Margittara koltozott, a Feldheim haz-
kăzepso
sorban
harmadik
balrol
;
v
188
ban lakott es a margittai temet6ben pihen hitveseveI egyiitt. Gyermekeik: Kain Dezs6nek esak Klari lanya maradt eletben. Kain Farkas felesege Klein Olga es lanyaik elpusztultak. Fiuk, Sandor esaladjaval egyiitt New Yorkban el. Kain Mihaly es felesege L6ra gyermekeik koziil Imre, Sandor es Sari esaladjaikkal Kanadaban elnek. Kain Sarolta, ferjezett Mohr J6zsefne, ferje es harom gyermekiik elpusztultak a veszkorszakban. Baba lanyuk esaladjaval Los Angelesben el. Kain Berta es ferje Salamon Samuel koran elhunytak. Egyetlen fiuk, Salamon Levi, ki resztvett a pesti ment6 munkaban - ma felese~ gevelPetaeh Tikvan el.Kain Menyhert es felesege Fodor Boske nem tertek vissza. Fia, felesege es esaladja Londonban laknak. Kain Margit ferje Mezei Marto!! evekig a hitkozseg el6ljar6ja voIt. Anei lanyukkal egyiitt deportaltak 6ket. Fiuk J6zsef (Maromra heberesitette nevet) felesegevel Kis Hedivel, Liorne, Vivi lanyukkal Haifan elnek. Lior Meir, tart. f6hadnagy most egyetemi halIgat6. Kain Ilonka, ferjezett Davidovits Lajosne 1924-ben alijjazott es koran elhunyt. Ket fiuk, Eliezer es Menasse az izraeli szabadsaghare h6si halottai. J6na lanyuk gyermekeivel Chileben el. Ugyanott lakik Kain Erzsebet ferjevel Briinder Fereneeel, lanyukkal es unokaikkal. Kain Sandor muvelt talmid ehaeham voIt. Egyetlen a margittai korzetb6l, aki mint szazados vonult be 1914-ben. 6 is, valamint hitvese, Stern R6zsika es esaknem egesz esaladjuk Ausehwitzban maradtak, koztiik lanyuk, Klari es ket kisfia, Ern6 ~s Tibor. Csak Imre es Lajos fiuk tertek vissza. Lajos Tasnadon es Margittan tanult a jesivakon. Felesegevel, Weinberger Ernaval Petaeh Tikvan el, Imre is jesivakon tanult. Chileben el felesegevel es gyermekeivel. Igen tevekeny reszt vesz a ehilei zsid6 kozeletben. A masik esalad feje, Jakab es felesege, Kis
Veronika es nagy esaladja elpusztult a ha1altaborban. Sandor es J6zsef fiaik hazatertek es esaladjaikkal Izraelben elnek. A harmadik Kain esalad feje, Salamon, koran elhunyt. Felesege Gizella es lanyuk Farkasne, ElIa meg a huszas evek elejen alijjaztak. Zoli es Ărpad valamint esaladjaik Ausehwitzban vesztek el. Klein Karoly es egesz esaladja elpusztult. Rosenberg M6r, es felesege BelIa, Rosenberg Bela, felesege es ket fiuk nemjottek vissza. Csak Lasz16 elte tul a veszt es most Izraelben el felesegevel, Sehwartz Magdaval. Odaveszett meg ket Rosenberg esalad, Lajos es Adolf esaladjaval. Senki sem tert vissza koziiliik. Hoffmann Ignae, felesege es kisfiuk Viktor nem tertek vissza. Ida es Eva lanyaik a deportaei6 szenvedeseit6l megtOrve koran elhunytak. Olga, Bandi, Sandor esaladostul Izraelben elnek. Mik16s mar 1939-ben alijjazott. Marton Ferene, felesege Katz Janka es negy szep gyermekiik az ausehwitzi tuz martalekei lettek. Nuszbaumne, lanya es veje Ehrenfeld bojani lakosok odavesztek. Fiuk, Feri es lanyuk, Magda, ferjezett Weiszne, a haboru utan alijjaztak. Gottlieb usztat6i lakos nagy talmid ehaeham, felesege es ket fia nem tertek vissza. Ket lanyuk alijjazott. Ragolski David paealusai lakost egesz esaladjaval egyiitt megoltek a naeik. Meg kell emlitenem, hogy a Dizsir, Bojan, Usztat6 es Paealusa zsid6i- Ersz6l6sre jartak imadkozni. Biiszkesegiink, hogy mar a huszas evekben ket esalad alijjazott falunkb61. Kotelessegnek tartom itt megorokiteni Marosan Ferene roman ember nevet, aki harom hittestveriinket rejtegetett egesz a felszabadulasig. Kemeren tobb zsid6 esalad lakott, koztiik Weisz metsz6, akinek a gyerekei Izraelben elnek. Kain Eliezer, Petaeh Tikva
189
MOZES DEZSO, Tel-Aviv Kisdobai gyokerek Nagysziileim, a kisdobai Lampelek mar 1850 koriil meghonosodott csalad voItak a kozsegben. Nem kutattam, hogy voIt-e valamelyes csaladi kapcsolatuk a tobbi szilagysagi Lampelekkel, ugymint Somly6n, Egerhaton, Boshazan, Benedekfalvan val6szfnuleg igen. Hallottam, hogy egy szilagysagi konyvben a Szamos menti Lampelek meg vannak emlftve szinten abb61 az idob61, amuIt szazad kozeperol. Ez megerosfti azt a feltetelezest, hogy a csalad a muIt szazad elejen jott Erdelybe a morvaorszagi vandorhullammal. Lampel nagyapamnak korcsmaja voIt Kisdoban es a jelek szerint j6 anyagi koriilmenyek kozt eIt ott csaladjaval. A nagymama hat gyereket sziiIt, kik mind ferjhez mentek vagy megnosilltek s mind elkeriiItek Kisdobar61, fgy - Etelka, Hanni, R6za, Berta, Jeno es Pista. Sorsuk - zsid6 sors - fgyalakuIt: Etelka ferjhez ment Salamon Lajoshoz, ki Zsib6n es egesz Erdelyben ismert ital-nagykereskedo voIt s a csalad j6letben eIt. A hazasparnak ot gyermeke voit, kiket szepen felneveltek. Bozsi lanyuk
M 6zes Lajosne, sziU. Lampel Berta
ferjhezment dr. Gazda Odon jarasbfr6hoz Zsib6n es ket gyermekilk voIt. Salamonek Nelly nevu lanya szinten ferjnel voIt es ket gyereket szilIt. A harmadik Salamon lany, Luci, ferjezetlen hajadon voIt. A SaIamon csalad fenti tagjai, sziilok, gyerekek, unokak - mind Auschwitz aldozatai lettek. A ket Salamon fiu, Sanyi, ki epfteszmernok voit a 40-es evekben Bukarestben es Pali, ki jogot vegzett Parizsban, atv'eszeItek a haborut es eletben maradtak. Hanni, Lampelek 2-ik lanya, ferjhezment Jăger Adolf-Abraham zsib6i fOldbirtokoshoz. Harom lanyt neveItek fel - Mariska, Irenke, GIga -, kik mind Kolozsvarra mentek ferjhez es gyerekekkel szaporftottak csaladjaikat. Jăger Abraham es Hanni, lanyaik, unokaik mind a naci Moloch aldozatai lettek. Senki kozillilk nem tert vissza. Raza, Lampelek harmadik lanya, ferjhezment Weisz Ferenchez Kolozsvarra, e hazassagb61 harom fiu szilletett - a Weisz sziilok es Sanyi fiuk, ki
Lampel
J eno
es fel. Etus
L_
190 kozgazdasz voIt, nos, ket gyerek apja, a deportalas aldozatai lettek. Weiszek masik ket fia, Gyula es Bandi, kik mernokok voltak Bukarestben, ott veszelik at a veszelyes idoket es megmenektilnek. Anyam, Berta - a Lampelek 4-ik lanyaapammal, M6zes Lajossal, Desen es Kolozsvart eItek es ot gyerektik voIt: Duci, Jeno, Sanyi, Anci es Dezso. Anyam Berta, fiverem Sanyi es felesege Peszi, valathint felesegem Erzsi es kislanyunk Marika - deportalva lettek. Koztiltik csak Sanyi es felesege maradtak eletben. J6magam Ukrajnaban voltam munkaszolgalaton es csak ket es fel evi szenvedes utan kertiltem vissza. Anei es Jeno testvereim csaladjaikkal Romaniaban veszelik at a haborut, mig noverem Duci, ferje Izs6 es lanyuk Judith Schweizban voltak a veszelyes idokben. Lampel Berta (M6zesne) leszarmazottai, kik megertek a hâboru veget, mind alijjaztak es beilleszkedtek Izrael eletebe, ki civil, ki katonai feladatokat toIt be es reszt vesz az orszag epiteseben. Lampel Jenă Szatmaron eIt felesegevel Etussal es hârom fiugyermektikkeI. Mint jelesen kittintetett
hadirokkant, Jeno es csaladja elkertili a deportalast - a hâzaspar es Miki fiuk Pesten veszelik ât a nehez idoket. Gyuszi fiuk ukrajnai munkaszolgalata soran egy keretlegeny goly6jat61 veszti eletet. Bandi fiuk meg 1939-benalijjazik es mint onkentes megy a Haganaval Olaszorszagba, hol a nemetek ellen harcol. Miki-Moshe, ki Pesten voIt sztileivel a hâboru alatt, ma igen komoly allami pozici6t tolt be Izraelben. A 6-ik Lampel gyerek, Pista, Kolozsvarra no. stiIt, elvette Holl6 Bosket es egy fiuk sztiletett, Gabi. Pista meg a II. vilaghaboru elott Parizsba kertilt s ott veszeli lit a hăborut. Kolozsvlirt maradt feleseget., Bozsit es fiat Gabit eldeportaljak s csak Gabi ket vissza sulyos betegen. Mint apja, Gabi is Parizsba kertil, de utja onnan Izraelbe vezet s itt el csaladjaval, unokaivaI. Ime, elkezdtem a Lampel nagysztilok szep emlekevel es folytattam a beszamol6t sok szorporu tenynyeI. Egy bekes zsid6 hajlek egy szilagysagi faluban, Kisdoban, honnan az ut 35-nek koztiltink milli6k temetojebe, Auschwitzba vezetett. Legyen e par sor jele az emlekezesnek s nem feledesnek.
191
"
A mipradi Rosenfeld es Jemzsalem Mindenki mint a j6tekonysag megtestesit6jet ismerte, kinek eletet a megszoruItakon es szegenyeken val6 ~eleerzes kiserte - apam, David Rosenfeld, birtokot es iizletet kezeIt Napradon, a Szamoson tUli faluban. A hires csengeri rabbi, Reb Usher Anshel Jungreis unokaja voIt, a szent Majer Almasher leszarmazottja, fiatalkorabana nadudvari Jesivan tanult 13 evig. Ejnek idejen, amikor mar mindenki aludt faradtan a napi munkat61, akkor szokta voit apam csomagolni az elelmiszert amit haj6n kiildott Jeruzsalem varosaba. A cfmzett egy szent ember voit, rabbi SmuelLuria, aki ejjel-nappal iilt a szent konyvek felett s a monda az voIt r6la, hogy sose aludt agyban, hanem a fejet az asztalra hajtotta s ugy szuny6kaIt. Neki kiildte apam a ladakat az elelmiszerrel, hogy szetossza a jeruzsalemi raszoruItak kozott. Ez az els6 vilaghaboru ehseges eveiben tortent - s apam kiildte Napradr61 a lisztet, cukrot, rizset, olajat, paszulyt stb. szaraz elelmiszereket. Csak mi tudtuk amit csinalt, bent a hazban, sziik csalâdi korben. Ezenkiviil eItartotta ozvegy n6veret,
- .....~-
ki a faluban lakott s ki fiatalon maradt ozvegyen hat gyerekk~l. Elhalalozott s6gora, SeeIenfreund, kinek rabbi titulusa voit, 'nagy talmid-chuchem voIt, de szegeny voit, nem tudta eleteben sem a csaladjat eltartani - 6 is messzir61 keriiIt ebbe a szilagysagi faluba, a tavoli Papar6l. A zsăkokkal megrakott kocsi vitte az eleImet e csaladnak, de kora reggeI, fejes utan, apam vitte a gyerekeknek a friss tejet. Reb Duved Rosenfeld sok even roshakohol voit Năprădon s odaadăssal vegezte ţozeIeti feIadatat, mindent szivvel-Ielekkel csinălt, csendben. Mikor măr azevek nyomtak vallait, kertiik, hogy lassitsa temp6jat, denem hallgatott rank.Hai:vanoteve~koraban koItozott el az. el6k sorăb61, nagy gyaszba hagyva csaladjat es hitkozseget, mely siratta. A romanpap, dr. Teodor B
A somlyoi ENGEL CSAL.An A csalad alapjait Szilagysomly6n Engel Samuel fektette le az elsa vilaghaţ>oru idejen, miutan a varosba jott felesegevel, Bertaval (heber neven Chaja Breindel) sziil. Klein. Itt a varos egyik legnagyobb fUszer-es vaskereskedeset alapftottak es felviragoztattak s otthonuk tradfcionalisan nagy melegseggel fogadta vendegeit. K6ztudomas szerint az Engel ceg egyediili zsidQ vallalkozas voIt, mely a roman hat6sagokt61 engedelyt kapott egy benzint es petr6leumot arusft6 telep felallftasara a vasuti vonal mellett. Engel Samuel sok even at a helyi hitk6zseg vezetasegi tagja voIt, resztveve mi~dazon intezetekben es kezdemenyezesekben, melyek a k6z6sseg javât szolgaItak. Ennek-folytan sokszor konfliktusba keriiIt ugy a roman mint a magyar hat6sagokkal s veszelyeztette egyeni szabadsagat, iild6z6tt zsid6kert. De a deportalas elatt meg tisztelt es k6zkedvelt ember voIt nem zsid6 k6r6kben is, fgy voIt az a barati kapcsolat amit fenntartott fiatal kora 6ta Iuliu Maniuval, ki a roman Nemzeti Paraszt Part eln6ke voIt es t6bbsz6r6s minisztereln6k, kinek a kozeli Bada'csonyban voIt a kuriaja. A csalad anyja, Berta, hâzaban, asztalanal minden ehezat es rasZoruItat megvendegelt es a 'matan beszeter' elve alapjan utanajart azon raszorultaknak, kik titkoItak rossz helyzetiiket es titokban tamogatta
aket. Vallasos szellem uralkodott hazaban es az emberszeretet szelleme s fgy neveIte a hazaspar gyerekeit is. Gyermekeik: Engel Jolan es ferje Weisz Jena, gyermekeik Ivan es Ocsi - Auschwitzban ieltek halalukat. Engel Miksa es Giza romaniaban haltak meg betegseg utan. Gidaline Engel Ilon meghaIt 1983-ban Jeruzsalemben, betegseg k6vetkezteben - lanya Anik6Chaja ferjevel Dr. Paul Govozenskivel es ket lanyukkal Olaszorszaban elnek. Engel Ema, ki mint munkaszolgalatos Ukrajna borzalmait tulelte, Oradean el (Romaniaban), hol a k6zjavaratevekenykedik. Engel R6zsi, ferje Csengeri Ferenc-Zvi, gyerekeik, unokaik - lasd a Csengeri fejezetet. Engel Gavriel (Gabi) az epfteszeti (sikun) miniszterium k6rzeti vilagftasi es villamossagi mem6ke. E minasegben ketszer a Kaplan-dfjjallett kitiintetve az allameln6k altal. Neki jutott a megtiszteItetes 1984-ben, hogy az egyik faklyat meggyujtsa a Jom Hashoa alkalmab6l. Fia Shmuel, ki nagyapja nevet viseli, a jeruzsalemi Heber Egyetem segedtanara, ki.il6n kikepzese: elektromos agy s kereskedelmi felhasznalasa.
293
Zsid6 csalad a faluban Ratony (romanul Ratin) magyarlakta falu Sz. Kraszna mellett. Egyetlen zsid6 csalad elt itt. A 19-ik szazad vegen jatt ide Kautz Mihâly - talan Jakab voIt a neve heberiil - a tavoli galfciai hires Krakk6b61, a lengyel kiralyok varosab61. Istenfelo vallasos ember voIt. Itt fOldeket vasarolt es j61 megmuveIt birtokot aIlftott fel, valamint borkimerest is tartott. A falu nepe megkedveIte es tisztelettel vette kariil, becsiiIte tiszta jellemet. Meg 1930-ban meghalt. Egyik lanya meg a 20-as evekben alijjazott es Genoszar kibuchoz csatlakozott. Masik lanya ferjhez ment a roman-valk6i Weisz Martonhoz, ki atvette a birtok kezeleset es tovabb fejlesztette s a falusiak ot is nagy becsben tartottak. Valhisos ember leven, szombatonkent Krasznara ment az imara s emiatt eruvot allitott fel a falu es Kraszna kazatt. Fiai a krasznai jesivaqan tanuItak s tulajdonkeppen a Weisz csalad a krasznai hitkazseghez tartozott, mely mint ismeretes, Erdely egyik legvallasosabb kazassegevoIt. Miutan "bejattek" a magyarok 1940-ben, csak a hat6sagi megszorftasok nehezitettek meg a Weisz csalad eletet, a falu magatartasa alig vaItozott. Ravid i.don beliil a hat6sagok elkoboztak a korcsmat es korlatoztak a birtok termeleset. 1944 majusaban a csalad eloszar Krasznara, aztan a somly6csehi gett6ba lett kilakoItatva. Weisz Marton es felesege az auschwitzi pokol aldozatai lettek. Gyerekeik kaziil
negyen eletben maradtak, hârman alijjaztak es Izraelben alapitottak csaladot. Mint kiveteles esetet kel~ megemlfteni, hogy a Weisz csalad ratonyi haza es ing6sagai erintetleniil maradtak ugy ahogy voItak a. deportaci6 elott, a falusiak nem nyultak hozza semmihez. Mikor a csalad tagjai visszatertek a faluba a haboru utan, a hazat lepecsetelve talaltak a magyar hat6sag pecsetjevel. A j6szagot a parasztok tartottak el es visszaadtak tulajdonosuknak. A kazeli Cserese nagy tragedia szinhelye voIt a magyarok "bejavetelevel". E faluban lakott a zsid6 Fried-csalad, a csaladanya az emlftett ratonyi Kautz lanya voIt. Mikor a magyar katonasag a falu hataraba ert 1940-ben, felrobbant az egyik munfci6s kocsi. A magyar parancsnok a falusi romanokat vadoIta s ezek hiaba cafoItak es eskiidaztek artatlansagukra, a magyar katonak verfiirdot rendeztek es lemeszaroItak nyolcvan csaladapat, "megtorlas" iiriigyekent. A meggyilkoItak kazt voItak a Fried csalad ket fia is es ket Silberstein, apa es fiu. A tizenharom eves harmadik fiu, ki szinten megsebesiilt, eletben maradt. Friednet, ki mar azvegy voIt akkor, bir6sag ele allftottak Zilahon azon sulyos vad alatt, hogy ragalmazta es hamisan vadoIta a magyar hadsereget, melynek fiai aldozatai lettek. Egy zilahi reformatus lelkesz kelt az asszony vedelmere s a vegen felmentet-
tek. Weisz Izrael (moshav Nechalim) tanusaga J. J. Kohen feljegyzeseben.