Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ)

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ)

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

PÉCS 2011 1

I. BEVEZETÉS I. 1. Törvényi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt 2003. június 23-án módosította a magyar Országgyűlés. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően intézményünk megalkotta helyi Intézményi Minőségirányítási Programját (a továbbiakban IMIP vagy MIP). A Ciszetrci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium helyi Minőségirányítási Programja tartalmazza: • az intézményi minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert, • az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket, • az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Részlet a közoktatási törvény módosításából: „A közoktatási intézmény feladatai: hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. - Az intézményi irányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. - Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. - Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.” A törvényi előírásnak megfelelően az intézmény kialakítja partnerközpontú minőségirányítási programját. E feladatok teljesítéséhez lehetséges közvetlen partnereink: - az intézményben dolgozó pedagógusok, - az intézmény alkalmazotti köre, - az intézményben neveltek, diákok szülei, - az intézményben neveltek, diákok, - az intézménnyel kapcsolatban álló óvodák, mint a bejövő tanulók kibocsátó intézményei, - a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, mint a kimenő diákok legfontosabb fogadó intézménye, valamint a város (és megye) katolikus és más középiskolái. Az intézmény közvetett partnerei: - Katolikus Pedagógiai Szervezési Továbbképzési Intézet - Egyházmegyei Katolikus Iskola Bizottság - Tankönyvkiadók - Családsegítő Szolgálat (az intézmény orvosa és a védőnő) - a városi Nevelési Tanácsadó - az intézménnyel kapcsolatban álló egyházak - sportegyesületek, ahol diákjaink egyesületi tagok - egyéb művészeti iskolák - kulturális intézmények A MIP stratégiai alapdokumentuma az intézmény működésének.

2

I. 2. Az intézmény bemutatása Intézményünk 1991 és 2007 között formálódott négyféle nevelési-oktatási tevékenységet végző három különböző, de egymás mellett elhelyezkedő telephelyen működő, intézményegységekből álló közös igazgatású, összetett intézménytípussá. Óvodánk 1954-től állami óvodaként, majd 1991 óta a Miasszonyunk Női Kanonokrend fenntartásával működött és fogadja a gyermekeket. A Miasszonyunk Női Kanonokrend által alapított és fenntartott Árpádházi Szent Margit Katolikus Általános és Zeneiskola 1999-ben talált otthonra a Szent István tér 10. számú épületben, az óvoda szomszédságában. 1851. júliusában Pozsonyból tizenkét szerzetesnővér érkezett Pécsre, hogy megkezdje a tanítást az akkori rendházban, a Miasszonyunkról elnevezett Kanonokrend szellemiségét követve. A mi - 1999-ben újraindított - keresztény iskolánk célja a fenti hagyományokat követve az új idő igénye szerint: az igaz értékek közvetítése az evangélium szellemében. 2004-ben pedig az óvoda és iskola között elhelyezkedő kollégiumot is visszakaphatta a Rend az önkormányzattól. 2006. decemberében a Miasszonyunk Női Kanonokrend főnöknőjének - † Maróti Jolán M. Assumpta nővér - halálával nevelési és oktatási intézményei jogfolytonosan a Ciszterci Rend Zirci Apátságának fenntartása alá kerültek, amelyek ezt követően közös igazgatásúvá szerveződtek. A nevelő és oktató munkát: az óvodai program, az általános iskolai kerettanterv, az alapfokú művészetoktatási program, valamint a katolikus iskolák kollégiumi programja alapján végezzük. Katolikus intézményünkben dolgozó nevelők munkája küldetés. Egyfajta apostoli tevékenység, amely szükséges és egyúttal igazi szolgálat a társadalom javára. A társadalmi normáknak való megfelelés minden közoktatási intézmény kötelessége. Az intézmény dolgozói nem csupán a társadalom által megkívánt normáknak akarnak megfelelni, hanem munkánkkal a világi kötelességeken túl az egyház törvényei, a keresztény erkölcsi elvek, Jézus tanításai és a Tízparancsolat szellemében kívánunk dolgozni. Mindezek megvalósítása érdekében munkánkat folyamatosan magas színvonalon kell végeznünk. Az elvárásoknak való megfelelés a szervezet minden tagjánál belülről fakadó motiváció meglétét kívánja meg. A folyamatos magas színvonalú munka tudatos, átgondolt tevékenységet igényel. Az állandó külső és belső kontroll, a partneri igények kielégítése, az önértékelések, a szervezet működését, a működés mind magasabb színvonalát eredményezik. Ehhez nyújt segítséget és támogatást katolikus intézményünk minőségpolitikája és minőségirányítási rendszere. Az IMIP az intézmény minden használója javát szolgálja. A dolgozók számára szavatolja elsősorban munkájuk biztonságát, az őszinte, nyílt munkahelyi légkört, a konfliktusok számának csökkenését, a nyugodtabb munkafeltételek megteremtését, a döntések megalapozottságát és a tudatos munkát. Partnereink számára biztosítja a nyitottságot, az átlátható és színvonalas nevelőmunkát, a biztonságos környezetet a gyermek számára, a személyes problémákkal való foglalkozást, a partneri együttműködést és segítségnyújtást a nevelésben.

3

II. MINŐSÉGPOLITIKA II. 1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA Stratégiai irányvonal, a minőségirányítás rendszerének elveit jelenti, amit a felső vezetés hivatalosan kinyilvánít a minőségre vonatkozóan. Olyan tevékenység, melyben intézményünk folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, az egyház, a rend, a tanulók, a szülők valamint a pedagógusok igényeinek kielégítése céljából. Minőségpolitikánk a küldetésnyilatkozaton és a jövőképen alapul: a jelent a jövővel összekötő cselekvéssor, amit minőségügyi szempontból alapelvként értelmezünk. Célunk, hogy színvonalas, keresztény értékrenden nyugvó, EU-konform neveléssel és oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket és zenei alapképzést nyújtsunk gyermekeinknek, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, vallásában elmélyülő, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósíthatjuk meg. Iskolai specialitásaink: angol és német nyelv oktatása tagozati formában, alapfokú zeneoktatás, speciális számítástechnikai oktatás, iskola-kóstolgató foglalkozás, hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrálása, valamint sokféle szabadidős tevékenység, melyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Valljuk, hogy a zene olyan személyiségformáló és készségfejlesztő erővel bír, ami semmi más nevelési eszközzel nem pótolható. Minden gyermeknek esélyt szeretnénk adni zenei tehetségének, képességének kibontakoztatásához. Ezért olyan iskolát működtetünk, ahol az igényes zenei nevelés és az aktív zenei tevékenység alapfeladatként jelenik meg pedagógiai programunkban. Célunk, hogy minél több zenét szerető és értő, hangverseny-látogató, a maga örömére muzsikáló fiatal kerüljön ki az iskola falai közül. Biztosítjuk kiemelkedő képességű növendékeink felkészülését a zenei pályára, és a szereplési alkalmak sokaságát élményközpontú minőségi oktatás keretében. „Mindenkinek használni, senkinek sem ártani!” – jelmondata régi hagyományokkal rendelkező, újrainduló intézményünk alapító fenntartójának (Miasszonyunk Női Kanonokrend). Arra törekszünk, hogy a környék óvodái, iskolái, kollégiumai és zeneiskolái valamint a katolikus intézmények között kivívjuk előkelő helyünket, hírnevünket öregbítsük, és a megszerzett tudásunkat a régióban továbbadjuk. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a keresztény erkölcsi, társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Intézményünkben a minőség első feltétele az a keresztény és szakmai elkötelezettség, melyet a szervezet minden tagjának önmagában kell hordoznia, és a közösség minden tagja lelkiismereti kötelességnek kell, hogy tekintsen, amit ki-ki saját szerepe és feladatköre szerint valósít meg. Ez mind az evangélium szellemében kell, hogy megvalósuljon, mely egy olyan tanúságtétel, amely Jézus jelenlétét sugározza mindennapi életünkben.

4

Az intézmény működésében minőségügyi alapelvként jelentkezik: - keresztény értékek közvetítése; - a gyermeki személyiség teljes körű kibontakoztatása; - partnereink elvárásainak való maximális megfelelés; - szakmai felkészültség, felelősségtudat, megbízhatóság; - megfelelő személyi és tárgyi feltételek megléte; - a folyamatos fejlesztések fontossága; - a minőségközpontú szemléletmód; Hívószavak Fontosnak tartjuk:

    

Vállaljuk, hogy:



  

Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk: Felelősek vagyunk:

Intézményünk kinyilvánítja, hogy: Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy

        

Tartalom a keresztény nevelést; a korszerű, jól használható tudományos és művészeti ismeretek oktatását; hogy átadjuk a magyarság hagyományainak ápolását és a hazaszeretet; hogy intézményünk egységben kezeli a gyermek-szülő-család hármas egységét; a szociális érzékenység kialakítását; a karitatív mozgalom iránti érdeklődést. az óvodától kezdve az általános iskola befejezéséig lehetőséget kínálunk a családoknak gyermekük iskoláztatására a kereszténység szellemében; módszertani megújulással dolgozunk; a kollégium nyugodt, segítőkész, de szigorúan és elvárásokkal élő hátteret ad; segítjük, hogy kialakuljon a környezettudatos magatartás, a teremetett világ megbecsülése. az intézményhasználók és a partnerek elégedettségét. a gyermekek testi-lelki fejlődéséért; a felzárkóztatásért; a tehetséggondozásért; az önálló, társadalomba beilleszkedő személyiségek kialakulásáért; a biztonságos munkakörülményekért. a küldetésnyilatkozat szellemében folytatja munkáját. a pedagógiai program optimálisan valósuljon meg; megfeleljünk a fenntartó elvárásainak.

Fenntartói elvárások és feladatok: A fenntartó az általa biztosított feltételek mellett megkívánja az intézmény törvényes, szakszerű és gazdaságos működését; a dolgozóktól a szakmai elkötelezettség mellett a lelki elhivatottságot. Az általa kinevezett vezetőség, nevelőtestület és kiválasztott munkatársi közösség teljesítse be a katolikus nevelés küldetését, a katolikus nevelés feladatait és minőségi munkájuk által végezzen missziós tevékenységet.

5

II. 2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGCÉLOK "Csodálatos dolog a szeretet, Uram. Minél többet osztok szét belőle, annál több marad belőle nekem." /Prohászka/

A fenntartó elvárásaira épülő minőségi célok: - A keresztény értékek közvetítése érdekében az intézmény minden dolgozója részt vesz lelki gyakorlatokon, továbbképzéseken. - Az önképzés fontos részeként tekintjük a hitbeli ismereteink gyarapítását, hit-életünk elmélyítését. - Törvényes, szakszerű és gazdaságos működés. Szervezetünk saját magával szemben támasztott elvárásaira épülő minőségi célok: - Nyitott, őszinte kapcsolatrendszer kialakítása az intézmény dolgozói körében, melyben ismereteink, tapasztalataink gyarapodhatnak. - A tagintézmények közötti kapcsolat továbbépítése, elmélyítése a nevelőtestületek szorosabb együttműködésével, közös programok szervezésével. - Pedagógiai kultúránk folyamatos fejlesztése. - Egységes nevelési követelményrendszer kialakítása. A partnereink igényeire épülő minőségi célok: - Szeretetteljes és családias légkör kialakítása, amelyben a gyermek jól érzi magát. - A szülők igényeinek mind teljesebb megismerése, és elvárásaiknak beépítése nevelő munkánkba. - Folyamatos információcsere az elért eredményekről. - Az információáramlás hatékonyságának növelése. - Külső partnereink elégedettségének folyamatos fenntartása. " Nagy bölcsesség és sok szeretett kell ahhoz, hogy az embereket úgy vegyük, ahogy vannak, és nem úgy, ahogy mi szeretnénk. " / Szent Ágoston /

ÓVODA Célunk, hogy valamennyi gyermek szívesen jöjjön óvodába, itt biztonságban és jól érezze magát. Érezzék, hogy szükség van rájuk, számon tartjuk őket. Egész napunkat az egymás felé fordulás, a szeretet hassa át. Elítéljük /felnőtt, gyermek/ a hangos, durva, agresszív magatartást /a rosszallás mindig a tettre és nem a gyerekre vonatkozik/. Személyes példával igyekszünk elöl járni a szeretetben, türelemben, megértésben. Törekszünk a jó kapcsolat kialakítására, gyermek és gyermek, gyermek és felnőtt, felnőtt és felnőtt között. A szülőkkel jó kapcsolatot alakítunk ki: a szülők partnerek a nevelésben, ismerik az óvoda életét, tevékeny részesei, bizalommal fordulnak hozzánk, megosztják velünk örömeiket, problémáikat. Minden gyermek képességeinek megfelelően fejlődjék, legyen lehetősége a továbbfejlődésre, pozitívumainak kibontakoztatására. Tanuljunk meg örülni, hálát adni azért, amink van, a szépet, a jót, az értéket keresni, megtalálni mindenben, mindenkiben. Az óvodában eltöltött évek eredményeként kiegyensúlyozott, érzelmekben gazdag, megfelelő ismeretanyaggal rendelkező gyermekeket indítsunk az iskolába. -

A keresztény szellemiség közvetítése, az érzelmi, szocializációs és értelmi fejlesztés, valamint az erkölcsi nevelés erősítése. Óvodánk nevelési célja a 3-6 ill. 7 éves gyermekek harmonikus, sokoldalú fejlődésének segítése az életkori és egyéni differenciált fejlődési ütem figyelembevételével.

6

-

-

Családias légkör és derűs hangulat megteremtése. A különféle tevékenységek, lehetőségek és tapasztalatok gyűjtése, illetve a testi és lelki szükségletek kielégítése, a fogyatékossággal való együttélés. Identitástudatuk alakítása. Célunk, hogy a gyermek felelősségtudata, a jó kritikai érzéke, érdeklődése, testi, lelki fejlettsége megalapozzák az iskolai nevelést. Célunk, hogy a szülők ismerjék pontosan az óvodai munkánkat és segítsék azt ötleteikkel, hogy az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészítse. Biztonságos környezet kialakítása, melyben a gyermek szabadon és veszélyek nélkül mozoghat. Az udvar rugalmas talajjal való teljes beborítása, a csoportszobák bútorzatának cseréjének folytatása, fejlesztése. A modern technikai eszközök megismertetése játékos formában a gyermekekkel, számítógépek beszerzése.

ÁLTALÁNOS ISKOLA - Intézményünk a gyermekeket segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. - A keresztény értékrend megismertetése a nevelés, a tanítás, a szentségek felvétele és a liturgiába való aktív bekapcsolódás által. - Az intézményhasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága. - A tanítás folyamatában korszerű ismereteket közvetítsünk, az alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszük. - Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítsunk ki. - Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkáljuk. - Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlesszük a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. - Az általános iskola –az óvodához kapcsolódóan – ápolja a magyarság hagyományait, ünnepeink megismertetését, átörökítését, élővé tételét. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (anyanyelv, történelem, magyarságtudat). - Tehetséggondozás, felzárkóztatás. - Biztosítsa a sajátos nevelési igényű gyerekek képességük szerinti fejlődését. - Kölcsönösen hasznos partneri kapcsolatok. - Jól felkészült, eredményes módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes tantestület. - Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben, elégedettek munkakörülményeikkel. KOLLÉGIUM - A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók keresztény személyiségnek fejlesztése, kibontakoztatása, szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésnek segítése. - A Ciszterci Szent Margit Kollégium katolikus intézmény, amely céljának tekinti a keresztény értékrend kialakítását. Ennek alapvető feltételeként elvárja az értékrendhez való pozitív hozzáállást minden diák és nevelő részéről. Az iskolával együtt támogatja mindazoknak a felekezeteknek a működését, amelyek párbeszédet folytatnak a katolikus

7

-

egyházzal. Az intézményi szervezettel összhangban számukra is biztosítja a részvételt a kollégium programjainak kialakításában. A célokat a katolikus kollégiumok számára közzétett „Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában” foglaltak alapján fogalmazzuk meg:

A tanulási motiváció fejlesztése: - a tanulási kedv fejlesztése, helyes, hatékony tanulási szokások kialakítása; - az élethosszig tartó tanulás szükségességének tudatosítása, az ehhez szükséges tanulástechnikai ismeretek elsajátítatása; - az adottságoknak megfelelő tanulmányi eredmények elérése; - felzárkóztatás, esélyegyenlőség biztosítása; - tehetséggondozás, a továbbtanulás feltételeinek javítása; - az élet és pályakezdés sikerének hatékonyabbá tétele; A tanulók személyiségének tudatos fejlesztése: - a keresztény értékrend iránti fogékonyság kialakítása; - helyes önismeret kialakítása; - a hitéleti elkötelezettség elfogadása, tudatos gyakorlása; - a társas kapcsolatokban: empátia, tolerancia, kooperáció hatékonyságának erősítése; - az értékelő-ösztönző rendszer motivációjának biztosítása; - a támogató tanár-diák viszony minőségének javítása; - a konstruktív életvezetésre való alkalmasság kialakítása; - az egészséges életmód iránti belső igény kialakítása; - a kultúra iránti igényesség kialakulásának elősegítése; A környezeti nyitottság megteremtése: - más kollégiumokkal, iskolákkal, diákszervezetekkel való kapcsolat bővítése; - a hasznos szabadidő eltöltés városi lehetőségeinek megismertetése; - a hagyományok iránti fogékonyság kialakítása; Az együttélés szabályainak betartása: - a kollégium működését meghatározó szabályzók elfogadtatása, tudatosítása és alkalmazása; - a működési dokumentumok (SZMSZ, Házirend, Napirend, Kollégiumi Nevelési Program) folyamatos elvárásokhoz és jogszabályokhoz igazítása; ZENEISKOLA - A művészetoktatási cél csak évekig tartó rendszeres és folyamatos oktatás és nevelés eredményeként valósulhat meg. - Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása. - Pedagógiai irányelvek megvalósításának alapvető feltétele, hogy a zenepedagógusok kellő szakmai jártassággal, anyagismerettel, pszichológiai és pedagógiai tudással rendelkezzenek. Mindenek előtt jól képzett, a munkájuk iránt elkötelezett, elhivatott pedagógusokra van szükség. A képzés és továbbképzés szerepe tehát meghatározó az új minőségi kultúra elterjesztése szempontjából. - A vezetőségnek törekednie kell a tanárok munkájának mélyebb, átfogóbb megismerésére, segítő szándékú, pozitív emberi kapcsolat kialakítására. Kiemelt fontosságú az új és a kezdő tanárokkal való rendszeres foglalkozás. Óralátogatások, tapasztalatcserék, a

8

-

-

-

munkaközösségekben való aktív részvétel megkönnyítik a beilleszkedést, az alapmódszerek elsajátítását, a tanszaki elvárások teljesítését. Az oktatás színvonalának emelése érdekében, oktató-nevelő munkánkban a differenciális elvét kívánjuk érvényesíteni:  A gyermek képességeihez, fejlődési tempójához igazodó oktatási program és értékelő rendszer kialakításával.  A kor elvárásaihoz és a helyi igényekhez igazított tantervi követelményekkel.  A teljesítmény-hangsúlyos szemlélet helyett élményközpontú zenei neveléssel.  A tanulók különböző adottságait, képességeit, körülményeit, lehetőségeit figyelembevevő differenciált oktatási struktúra kialakításával.  A tehetséggondozás leghatékonyabb formája az egyénre szabott, foglalkozási időkeretben és módszerekben teljesen a gyermek egyéni jellemzőinek ismereteire építő rendszeres tanórai, egyéni foglalkozás.  A tehetséggondozás szempontjából rendkívül fontos a korai fejlesztés korosztályoknak megfelelő módszerek kidolgozásával és alkalmazásával.  Hangszeres növendékeink évente 2-3 alkalommal, a kiemelkedőbbek számos alkalommal szerepelnek hangversenyeken, készülnek fel versenyekre. Az elméleti képzés színvonalának javítása érdekében:  A hangszeres oktatáshoz jobban igazodó, helyi tantervi program kimunkálása, a differenciálás elvének figyelembevételével.  Népdal kincsünk, népi hagyományaink, népszokásaink, gyermekjátékaink megismertetése kapjon nagyobb hangsúlyt a tananyagban. Ezzel a honismereti oktatást kiegészítve segítjük a gyermekek nemzeti identitásának kialakulását.  El kell érni, hogy a szolfézs óra, a gyermek számára élményt nyújtson, örömteli elfoglaltság legyen. A zeneiskola megtartó képességének szempontjából a társas zenének kiemelt szerepe van. Célul tűztük ki önálló zenei élet megteremtését. Ehhez a kínálat bővítése, a hangszerpark fejlesztése, megfelelő szaktanári ellátottság, fogadókészség szükséges. Az intézmények tanárai és a zenetanárok kölcsönösen érdeklődjenek egymás munkája iránt, látogassák egymás rendezvényeit. A kiemelkedő képességű zeneiskolai tanulók szerepléseit tervezzék be a közismereti órák, foglalkozások programjába, egyéb rendezvények szervezésébe.

9

II. 3. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

A minőségirányítási program alapján működtetni az intézményt Az intézményi minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése Pedagógiai Program felülvizsgálata, beválásának vizsgálata

Az elkészült program alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere

Helyzetértékelés; Ellenőrzési, mérésértékelési rendszer; Fejlesztési terv, fejlesztési mutatók; Partneri elégedettség értékelése, partnerek elégedettségi szintje Eredményesség, hatékonyság vizsgálata. Ellenőrzés, értékelés. Beválás-vizsgálat.

Igazgató, helyettesek, minőségirányítási vezető.

A pedagógiai program éves lebontása, önértékelési rendszer kidolgozása

A pedagógiai program végrehajtásának értékelése, reális helyzetkép

A humán erőforrás hosszútávú tervének elkészítése

A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi munka. Regisztrálható eredmények. Végrehajtották a korrekciót.

Folyamatszabályozás, Fejlesztési területek minőségközpontú elemzése; partnerekkel való kapcsolattartás módjainak kidolgozása, újraértelmezése Továbbképzési terv, Pedagógusok kompetenciájának növekedése. beiskolázási terv korrekciója; Jelentkezés, elfogadás, szükség szerint

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Évente Folyamatosan

Eredmény Önértékelés Felelős: Igazgató

Igazgató, helyettesek, minőségirányítási vezető.

Legalább 3 évente Felelős: Igazgató

Igazgató, helyettesek, minőségirányítási vezető.

Évente

F.: Igazgató helyettesek

Igazgató. helyettesek

Hatályos rendelet szerint

F.: Igazgató

(teljesítményértékelés alapján)

10

Intézményen belüli együttműködés

Kölcsönös kapcsolat kialakul, állandósul;

Intézmények közötti együttműködés

Kölcsönös kapcsolat kialakul, állandósul;

Kapcsolattartás a szülőkkel, fenntartóval, partnerekkel

Egységes szemlélet alakul ki a szülői ház és intézmény között

Költséghatékony gazdálkodás; csoport- és osztálylétszámok kialakítása; férőhelykihasználtság tekintetében A feladatok ellátásához szükséges eszközellátás áttekintése, biztosítása

Törvény szerinti csoport- és osztálylétszámok, optimális férőhely-kihasználtság

Potenciális baleseti források felülvizsgálata; Hibák kijavítása

Biztonságos környezet, helyiségek, felszerelések

Funkcionális fejlesztéssel a teljes ellátás megközelítése; Az intézkedési terv időarányos teljesítése.

Intézményegységek tantestületei közötti közös programok Társintézményekkel szakmai tapasztalatcsere; közművelődési intézménnyel, egészségügyi, gyermekjóléti intézményekkel, Szülői értekezletek, Fogadóórák, Családlátogatás, Szülői fórumok, Új eljárások bevezetése Statisztikai adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása, Az egy pedagógusra jutó tanuló számának aránya, Pályázatírás Költségvetés, pályázatok, alapítvány útján fejlesztő eszközök, eszközök beszerzése, cseréje

Igazgató, Helyettesek,

Folyamatosan

F.: Igazgató helyettesek

Igazgató, Helyettesek, szakmai közösségek

Folyamatosan

F.: Igazgató helyettesek

Igazgató. helyettesek, SzMK vezető, pedagógusok

Tanév rendje szerint

F.: Igazgató helyettesek

Igazgató, Beiskolázás Gazdaságvezető, időszaka igazgatóhelyettesek Évenkénti felülvizsgálat

F.: Igazgató

Igazgató, helyettesek, gazdaságvezető,

Felülvizsgálat évente Felelős: helyettesek, igazgató Aktualitás szerint Felelős: Igazgató helyettesek

Udvarok, kiszolgáló Igazgató, helyiségek, termek Helyettesek, balesetvédelmi körüljárása, Karbantartók jegyzőkönyv

Igény, lehetőség szerint, folyamatosan

2 havonta, illetve, ha hibát tapasztalnak, bejelentenek

11

ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG A speciális területek szabályozottak, a törvényi követelményekből adódó feladatok: Feladatok Sikerkritériumok, várható Módszerek, eljárások eredmények

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Nevelési évben folyamatosan

Eredmény Önértékelés

A helyi igényekből fakadó, az óvoda szakmai sokszínűségének további megőrzése, megvalósítása

A sokszínű programok alkalmazásával, működtetésével megalapozzák és elősegítik a gyermekek továbbhaladását

Önállóan, helyben készített, Óvónők, adaptált minden készséget, dajkák képességet fejlesztő programok

Az iskola-készültség kritériumainak elérése érdekében a 3-5 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése Hátrányos helyzetűek körében a óvodáztatási arány növelése; Esélyegyenlőség megteremtése; A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai étkeztetésének biztosítása

Az óvodáskor végére elérik az iskolai munkához, az iskolai élethez szükséges fejlettséget; 100%-os kiszűrési arány

A teljes korosztály teljeskörű beóvodáztatása; Iskolai életmódra felkészítő foglalkozások

Óvodai ig.h., Folyamatos, az Felelős: óvónők, pedagógia iskolakezdés előtt Óvodai ig.h. szakszolgálatok minden év február munkatársai

Szociokulturális hátrányok csökkenése; Rendszeres óvodába járás elérése; A fejlesztésekkel egyenlő esélyek biztosítottak; Egyéni fejlesztési programok készülnek.

Speciális programok adaptálása, készítése, megvalósítása; Egyéni bánásmód; Gyermekvédelmi feladatok hatékony működtetése

Óvodai ig.h., óvónők, gyermekvédelmi felelős; családsegítő központ munkatársa

A nevelési év megkezdése előtt, illetve közben folyamatosan

Minden nevelési év végén Felelős: Óvodai ig.h.

Gyermekek ingyenes étkeztetése

Statisztikai nyilvántartások elemzése

Óvodai ig.h., óvónők, gyermekvédelmi felelős

Igény szerint Havi értékelés

Negyed évenként Felelős: Óvodai ig.h.

Minden nevelési év végén Felelős: Óvodai ig.h.

12

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között

Óvoda-iskola kapcsolata, Megfelelő iskolaválasztás; Az óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése

Beiskolázási adatok, nyilvántartások; Információk átadása a követelményekről, lehetőségekről

Óvodai ig.h., Iskolai ig.h., óvónők, tanítók

Szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás egészségügyi, közművelődési intézmények dolgozóival való kapcsolat

Óvodai ig.h., óvónők, szülői munkaközösség, védőnők, családsegítő központ munkatársa, közművelődési szervező

Kapcsolattartás Naprakész információkkal szülőkkel, fenntartóval, rendelkeznek az érintettek a patronálóval, kapcsolódó gyermekekről intézményekkel

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Iskolai nyílt nap és előkészítése

Eredmény Önértékelés

Folyamatosan

Felelős: Óvodai ig.h.

Felelős: Óvodai ig.h. Iskolai ig.h.

13

ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG Feladatok

Sikerkritériumok várható eredmények

Módszerek, eljárások

A NAT és a kerettantervek felhasználásával készített pedagógiai program jogszabály szerinti bevezetése Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése; Változó elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás Kulcskompetenciák, Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése

Tudatos tervezés; Tantárgyi követelményeknek való megfelelés a helyi tanterv alapján

Tervezés éves lebontásban; Ellenőrzés, értékelés

Az idegen nyelvi órák hatékonysága nő; Az informatika eszközként funkcionál a 8. évfolyam végén

Innovációs programok, Szakmai intenzív képzési szakaszok közösségek, beépítése szaktanárok, tanítók

Továbbhaladáshoz szükséges kompetenciák, alapismeretek, alapkészségek alkalmazás szintű ismerete a 8. évfolyam végére

Tanulási módszerek tanítása

Tanítók, Évenként a félévi napközis nevelők, értékelés szaktanárok alkalmával

Differenciált, egyéni személyiség és készségfejlesztés tanórán és tanórán kívül - szakkörök, önképzőkörök

Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők

Hátránykompenzáció, Egyéni tanulási út esélyteremtés biztosított; Versenyeken eredményes szereplés

Felelősök, közreműködők

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Igazgató, A Pedagógiai igazgatóhelyettes, Programban szakmai meghatározottak közösségek szerint vezetői, szaktanárok Évenként a tanév végi statisztika alapján

Eredményértékelés

Külső szakértő

Év végi beszámoló F.: Ig. h.

Határidő: minden év febr.15. F.: Ig. h.

Év közben folyamatosan, Nyáron táborban

14

Feladatok

Sikerkritériumok várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

Tankötelezettség teljesítése Napközbeni, napközis ellátás biztosítása

Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosított Nincsenek csellengő gyermekek, A másnapi tanórákra biztosított a felkészülés

Igazgató

Pályaorientáció, pályaválasztás segítése

Tanulók, szülők naprakész információkat kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanulási döntéshez

Hatékony tanulási módszerek Együttműködés a közművelődés munkatársaival: a szabadidő hasznos eltöltése érdekében Intézmények együttműködése pályaválasztási tanácsadó; önismereti tesztek, iskolalátogatások, továbbtanulási orvosi vizsgálat

Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint

Egészséges életmód, közösségi tanulói tevékenységek, szociális érzékenység, magatartás és viselkedéskultúra alkalmazása a mindennapi életben is szokássá válik.

Mindennapos testmozgás, osztálykirándulások, diákönkormányzati tevékenységek; iskolaegészségügyi ellátás megszervezése, közéletiségre nevelés a diákönkormányzat munkájában

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő A tanév során

Eredményértékelés

Határidő: aug. 31. F.: Igazgató Határidő: minden tanév vége F.: Ig. h.

Napközis nevelők, osztályfőnökök, könyvtáros

Tanév folyamán, táborokban

Osztályfőnökök,

Folyamatosan, 5-8ig minden évfolyamon

Határidő: minden tanév vége F.: Ig. h.

Igazgató, nevelőtestület, szülői munkaközösség, védőnő

Folyamatosan 1-8. évfolyamon

F.: Ig. h.

15

Feladatok

Sikerkritériumok várható eredmények

Módszerek, eljárások

Felelősök, közreműködők

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztése, hátrányos szociális, kulturális helyzetének csökkentése

Esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése; Felkészítés a továbbtanulásra, továbbtanulásuk kiszélesítése, szorgalmazása Elfogadott, egységes lesz a törvényi változások miatti korrekció után Pontos ismeret az eredményességről, haladási irányokról, a pedagógusok munkájáról

Integrált oktatás; speciális programok tervezése, átvétele

Igazgató helyettes, osztályfőnökök, napközis nevelők, szaktanárok

Tantárgyak követelményrendszere, a közoktatási törvény alapján

Igazgató, szaktanárok, tanítók

Szaktárgyi és attitűd mérések, értékelése; Tanórai munkák, választható foglalkozások ellenőrzése, értékelése

Igazgató ellenőrzési tervének megfelelően szakmai közösségek vezetői, osztályfőnökök

Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója A folyamatos, évenként tervezett belső ellenőrzés, Mérés-értékelés

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Egész tanév alatt

Eredményértékelés

Határidő: minden tanév félévkor és év végén F.: Ig. h. Határidő: aug. F.: Igazgató

Bemenet, folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban

F: Igazgató

16

KOLLÉGIUM Feladatok

Sikerkritériumok, várható Módszerek, eljárások eredmények

Felelősök, közreműködők

A bennlakásos intézményben a saját és az iskolák pedagógiai programjához igazodó feltételeinek megteremtése, javítása

A személyi és tárgyi feltételek a minőséget szolgálják (komfortosság, otthonosság)

Kötelező tanulási idő, csoportos foglalkozás, Választható szabadidős foglalkozások, A tanulókkal való egyéni személyes foglalkozás

Kollégiumi ig.h., Nevelőtanárok,

Tehetséggondozás, hátrány-kompenzáció, Esélyegyenlőség megadása, Személyiség-fejlesztés, A szabadidő hasznos kitöltése

Tanulási idő hatékony kihasználása, Egyéni, személyes napirend kialakulása, Optimális időbeosztás, Tanulás szórakozás-pihenés helyes aránya

Az érdekérvényesítési nevelési feladatok végrehajtása, Sajátos nevelési feladatok szín-vonalas megvalósítása

Kollégiumi diákönkormányzat működtetése, Nevelőtanár-diák viszony a kölcsönös bizalmon alapul

Tanulás tanítása, Egyéni tanulási módszerek, szokások, stratégiák kialakításának segítése, Önismereti tréningek, Személyiség-fejlesztő foglalkozások, Szabadidő szervezése, Kollégiumi körök, Kulturális és sport-tevékenység Szokásrendszer kialakítása, Egészséges életmód, Magatartás- és viselkedés-kultúra, Alkalmazkodás, Közéletiségre, közösségi életre nevelés

A kollégium A nyári szünet idején bevételeinek használják - kiadják, bérbe növelésére, a hatékony adják a kollégiumot működésre

A szorgalmi időn túli kihasználtsági formák megteremtése

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidők évente

Eredményértékelés

Kollégiumi ig.h., Nevelő-tanárok, Kollégiumi DÖK vezetője, Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

félévenként

F.: Igazgató, Kollégiumi ig.h.,

Igazgató, Kollégiumi ig.h., Nevelőtanárok, Diákönkormányzati tagok, DÖKvezetője Igazgató Gazdasági vezető

évenként

F.: Igazgató, Kollégiumi ig.h.,

Évenkénti felülvizsgálat, hosszabb távú tervezés

F.: Igazgató, Gazd. vezető

F.: Igazgató, Kollégiumi ig.h.,

17

ZENEISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG Feladatok Tandíjkedvezmények kérelme I. félévi térítési díj beszedése Törzslap összesítő, órarend, napló, munkatervek leadása Statisztika Félévi hangszeres vizsgák Elégedettségi mérés: szülő, tanuló, ped.

Felelős Főtárgy tanárok

Módszer, eljárás Nyomtatvány kiadása, elbírálása Számlák kiadása

Határidő Beiratkozás lőtt 2-3 héttel Beiratkozáskor Szeptember 21-ig

Főtárgy tanárok Ig. h.

Éves feladatokat átfogó munkatervek elkészítése Kitöltés Éves munkatervi beosztás alapján Kérdőíves mérés, Összefoglaló beszámoló készítése Felvételi kiírás szerint

Beiskolázó növendékek felvételi vizsgája Hangszeres felvételi meghallgatások Hangszeres és kötelező tárgyi vizsgák Hangversenyek Ünnepek - Szent Cecília - Adventi - Tavaszi Növendék Hangszerbemutató

Főtárgy tanárok Ig. h. Főtárgy tanárok Ig. h.

Felvételi kiírás szerint Éves munkatervi beosztás alapján

Felvételi kiírás szerint Május második felében

Tehetséggondozás, felzárkóztatás

Főtárgy tanárok

Főtárgy tanárok Gazd. vez. Főtárgy tanárok

Ig. h. Főtárgy tanárok Ig. h. Ig. h.

OM rend. szerint Január második felében Az ált. iskolának megfelelően Felvételi kiírás szerint

Főtárgy tanárok Ig. h. November December Május Április Egyénileg szükség szerint

Folyamatosan

18

III. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Az ábra – rendszerszemléletben -, egy a teljes intézményi működést átfogó, PDCA logikának megfelelő, ciklikusan fejleszthető körfolyamatot mutat be.

Logikai fázis

P

Az intézményi működés folyamatának főbb területei Intézményvezetés, stratégiaalkotás: információ-bázis kezelése-elemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása, stratégiai célhierarchia, funkcionális akciótervek kidolgozása, IMIP létrehozása. Végrehajtás, beavatkozás.

D

Bemeneti területek.

Kimeneti területek. Mérés, értékelések területe. C

A

Kontrollmechanizmusok működtetése.

Példák - a teljesség igénye nélkül - a lehetséges folyamataira Pedagógiai Program megalkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata. Éves munkaterv és funkcionális akciótervek készítésének folyamatai. IMIP, alkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata. Partnerazonosítás. Folyamatszabályozás, eljárások kialakítása és szabályzata: (partnerazonosítás). Infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai. Beiskolázási, felvételi rendszer működési folyamata. Munkaerő kiválasztásának és betanításának folyamata. Képzések, továbbképzések folyamata. Panaszok kezelésének folyamata. Partnerek elégedettségének mérési folyamata. Tanulók mérésének, értékelésének folyamata. Intézményi önértékelés folyamata. Vezetői ellenőrzés folyamata (int. működés). Vezetői értékelés folyamata. Belső audit folyamata ( MIR működése ). Kommunikációs folyamatok. Dokumentáció kezelési folyamata.

III. 1. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJAI A minőségirányítási rendszer működtetésével folyamatosan feltárja az intézmény működésének erősségeit, a működésben rejlő problémákat, a szervezeti konfliktusok forrásait, a szervezeti kultúra jellemzőit, változtatandó tényezőit, a pedagógiai munka és a szervezeti működés erősségeit és fejlesztendő területeit, a vezetés irányító munkájának hatékonyságát. Ebben nagymértékben támaszkodik a fenntartó, a partnereinek véleményére, igényeire, az intézményi önértékelés eredményeire. Az intézmény az alkalmazotti kör teljes bevonásával folyamatosan keresi a problémák megoldásait, a fejlesztési lehetőségeket, megtervezik és végrehajtják azokat az intézkedéseket, melyek a minőségpolitikában megfogalmazott fejlesztési célok alapján a szervezet folyamatos fejlődését biztosítják. Az intézmény folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a változtatások hatásait.

19

III. 2. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER SZERVEZETI ELEMEI Az intézmény szervezeti struktúrája Az intézmény szervezeti életében kiemelt szerepet kapnak a minőségirányítási csoportok. A minőségfejlesztési munka szervezése két szinten folyik az intézményben:  Egyrészt tervezési, mérési, ellenőrzési és szervezési feladatokat irányító és elemzéseket végző makro-kör,  másrészt a kisebb csoportra bomló (óvoda, általános iskola, kollégium, zeneiskola, szervezeti kultúra, intézményfejlesztés) és a makro kör tagjai által vezetett mikrokörök. Makro-kör: A makro kör lényegében a minőségirányítási kör vezetőjéből és az intézményvezetőség tagjaiból szerveződik. E kör vezetője előkészíti azokat a terveket, amelyek alapján a hosszabb és rövidebb távú minőségfejlesztési céljainkat megvalósíthatjuk. A makro kör szervezi az irányított önértékelési folyamatát, a tantestület és a dolgozói kollektíva számára döntés előkészítő munkát végeznek, javaslatot tesznek stratégiai célkitűzéseink módosítására, belső folyamataink szükséges változtatásaira. Ez a csoport tesz javaslatot az intézményi munkatervhez kapcsolódóan a minőségfejlesztési feladatokra, a minőségi keresetkiegészítés felhasználására, kijelöli a mikro körök feladatait, az azokban résztvevők körét, a feladatok elvégzésének határidejét, a kapcsolattartás formáit, és az elvégzett feladatok dokumentálásával megbízott személyeket. Fontos feladata: Szervezeti kultúra. A négy intézményrészben folyó tevékenység összhangjának elemzése, a szükséges korrekciók előkészítése. Intézményfejlesztés. Az intézményegységek pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzések tárgyi feltételeit elemzik. A pályázati források folyamatos figyelemmel követésével, projektek előkészítésével segítik az intézmény egész munkáját. Az egyes mikro-körök és feladataik: M1. Az óvodai nevelő munka eredményességét mérő csoport. Az óvodai felvétel, beiratkozás előkészítését, az óvoda nevelési programjának megvalósulását, a szülői elégedettséget mérik. M2. Az általános iskola. A beiskolázási arányok javítását célzó programok kidolgozása és lebonyolítása, nevelő-oktató tevékenység folyamatainak és az elért eredmények elemzése a feladata. M3. Kollégium. A kollégiumban folyó nevelő tevékenység folyamatainak elemzése a feladata. M4. Zeneiskola. A zeneiskolában folyó tevékenység folyamatainak elemzése a feladata.

20

III. 3. A MINŐSÉGPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ VEZETÉSI FELADATOK III. 3. 1. Támogató szervezet A minőségfejlesztési program végrehajtásáért az igazgató felelős. Munkájának segítése érdekében létrehozta a támogató szervezetet, amely a következő tagokból áll: • igazgatóhelyettesek; • minőségirányítási vezető (a minőségfejlesztési kör vezetője); • az éves munkatervben kijelölt feladatokhoz megbízott mikro-kör; • az intézkedési tervekben megnevezett kollégák, akik a megállapított munka elvégzésért a minőségi bérpótlékból kerülhetnek díjazásra; III. 3. 2. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége A Minőségirányítási Program kialakításakor figyelembe kell venni a közoktatási törvény 40.§. követelményeit, a fenntartó, valamint a partnerek igényeit és elvárásait. Az intézmény vezetősége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: - a partnerek igényeinek és elvárásainak teljesítésében az intézmény minden szintjén; - a minőségpolitika meghatározásában, betartásában, a minőségcélok elérésében, rendszeres felülvizsgálatában; - a működéshez szükséges erőforrások biztosításában; Vállalja:

-

a kiépített rendszer folyamatos tökéletesítését, a partneri elégedettség megtartását, javítását, új partnerek megnyerését.

Az intézmény munkatársai felelősséget vállalnak az IMIP megvalósításáért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden dolgozó joga és kötelessége a szolgáltatások bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenség felismerésekor azt a hatáskörrel rendelkezőknek jelezni, a megszüntetésre javaslatot tenni. III. 3. 3. Az intézmény jogszerű és hatékony működésének garantálása Az intézmény vezetése a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, a pedagógiai program három évenkénti felülvizsgálatával, az éves munkaterv elkészítésével, és a 4 évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával biztosítja a minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása A vezetés folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó külső jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, határozatok, valamint a belső szabályozók hozzáférhetők legyenek az alkalmazottak számára, azokat megismerjék és betartsák.

21

Intézmény külső és belső működésének szabályzói: Szabályozó jogi dokumentum megnevezése KÜLSŐ CD Jogtár @ elektronikus formában Oktatási Közlöny @ elektronikus formában Közalkalmazotti jogállásról szóló törvény

Elérhetőség

Felelős

Igazgatói iroda Igazgatói iroda Igazgatói iroda

Oktatási törvény

Igazgatói iroda, ig.helyettesi irodák Igazgatói iroda, gazdasági hivatal Igazgatói iroda

Igazgató Igazgató Igazgató, gazd.vezető Igazgató, helyettesek Igazgató, gazd. vezető Igazgató

Munka törvénykönyve Fenntartó és ágazati szintű rendeletek BELSŐ Közalkalmazotti Szabályzat Pedagógiai program Minőségirányítási program Minőségüggyel kapcsolatos szabályozások SZMSZ Házirend Etikai kódex HACCP Élelmezési szabályzat

Igazgatói és helyettesi irodák, könyvtár, nevelői szobák Igazgatói és helyettesi irodák, könyvtár, nevelői szobák Igazgatói és helyettesi irodák, könyvtár, nevelői szobák Igazgatói és helyettesi irodák, könyvtár, nevelői szobák Igazgatói és helyettesi irodák, könyvtár, nevelői szobák

Igazgató, helyettesek

Gazdasági hivatal Gazdasági hivatal

gazdaságvezető gazdaságvezető

Igazgató, helyettesek Igazgató, helyettesek Igazgató, helyettesek Igazgató, helyettesek

Az intézményben az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése: A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át és a működést befolyásoló legfontosabb információkat a faliújságon teszi közzé. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, azt havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestületek elé tárja, egyéb esetekben az összdolgozói értekezleten ismerteti. Igazgatóság heti rendszerességgel ülésezik. Emellett az érdekképviseleti szervek részére az újonnan megjelenő jogszabályokat, és annak a munkavállalók és a diákok érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásait az igazgatóság utasításai alapján ismerteti. Az intézmény belső szabályzóinak önellenőrzése jogi szempontból a Közoktatási önellenőrzési kézikönyv kritériumai alapján történik. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg: A vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Az intézmény vezetője az érdekképviseleti fórumok számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

22

III. 3. 4. A vezetés területei (Az intézmény minőségindikátor rendszere) Az intézmény irányítása - jogszabályok betartása és betartatása - a vezetés fő feladatai - belső kapcsolatok szervezése - döntési folyamatok működtetése - külső kapcsolatok tervszerűsége, rendszere - gazdálkodás Az intézmény infrastruktúrája: felszereltsége, állapota - az épületek kora, állaga - az óvodai-, kollégiumi szobák, termek, szaktantermek - könyvtár, nyelvi labor állapota, számítógépterem - sportolási lehetőségek - technikai felszereltsége - informatikai felszereltsége - taneszközök, segédletek Humán tényezők - nevelt gyermekeink létszámának alakulása - szociokulturális összetétel - nevelőtestület jellemzői: a létszám, szakképzettség szerinti megfelelősége, életkor és nem szerinti megoszlás, továbbképzésekben való részvétel (külső, belső), stabilitás, fluktuáció A pedagógiai munka tervezése, minősége - a pedagógiai program, helyi tantervek, helyi nevelési programok elfogadása, módosítása, értékelése - célok megfogalmazása - szükséges eszközök biztosítása - pedagógiai innovációk - a feladatok adaptálása a partnerek elvárásaihoz A pedagógiai munka eredményessége - iskolakezdéshez szükséges képességek - tanulmányi eredmények - beiskolázási, beiratkozási eredmények - továbbtanulási eredmények - versenyeredmények és egyéb szereplések - hátrányos helyzetűek, SNI tanulók felzárkóztatásának és a tehetséggondozás eredményei - a belső értékelési rendszer megállapításai - a külső mérések eredményei (standard) - helyi mérési eredmények - kommunikációs (hagyományos és informatikai) készségek - magatartás és attitüdvizsgálatok Szervezettség az intézményben - órarend megfelelőssége - tanóra pontos kezdése - a tanórák időkeretének kihasználása - a tanórán kívüli foglalkozások megtartása 23

- hiányzások (igazolt-igazolatlan) - helyettesítések - rendezvények forgatókönyv szerint - informáltság Diákélet az intézményben – tanulói közérzet - érdeklődés és képességnek megfelelő foglalkozások választéka (szabadon választható órák, tehetséggondozásai és felzárkózási formák) - szabadidős közösségi tevékenységek - a tanulói, diákönkormányzati jogok érvényesülése - önkifejezési lehetőségek - biztonság, rend, higiéna Nyitottság a környezetre - nyílt napok - ünnepek, ünnepélyek (egyházi és profán) - kiállítások a tanulók munkáiból - versenyek szervezése - továbbképzések szervezése - kirándulások - kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel - kulturális rendezvények látogatása (színház, múzeum, hangverseny, kiállítás) Kapcsolatok: Az intézmény és a helyi társadalom kapcsolata - fenntartóval - szülőkkel - tanulókkal - tanulók és tanulócsoportok között - tanár-diák - tanár-iskolavezetés - nevelőtestületen belüli kapcsolatok - az intézmény imázsa a településen és a körzetben - elégedettségi mutatók - a következő iskolafok visszajelzései - PR tevékenység Intézményi klíma - hiányzások az alkalmazottaknál - hiányzások a tanulóknál - a tárgyi környezet tisztasága, esztétikuma - fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárások (gyerekeknél, alkalmazottaknál) - káros szenvedélyek - az intézményhez való ragaszkodás a régi diákok, tanulók, pedagógusok, családok körében

24

III. 4. A MINŐSÉGPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK TERVEZÉSI FELADATAI III. 4. 1. A MIP működtetésének terve Minden tanévet megelőző augusztus hónap végéig az intézmény megalkotja az évi minőségfejlesztési tervét. Az intézmény a 2007-ben, a KPSZTI által végzett komplex intézményellenőrzés megállapításait tekinti kiinduló állapotnak (nullállapot). - melléklet Mérések rendje: • dátumok, határidők, felelősök megjelölése Értékelések rendje: • félévi, év végi záró értekezlet • a minőségindikátorok követése Minden tanév vége: • elemzés • új feladatokra javaslattétel • esetleges szerkezeti módosítások • minőségindikátorok rögzítése III. 4. 2. A MIP kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok Feladatfejlesztés

Időskála

Az intézményvezetés személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést. Biztosítja a dokumentumok elkészítését, azok felülvizsgálatát.

1 év

Összehangolja az intézményi dokumentumok tartalmát. A partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása.

Bemenet - források, Kimenet információk eredmények, dokumentumok Meglévő Egységes dokumentumok, dokumentum-rendszer munkaértekezletek, szakmai közösségi Működő, szabályozott foglalkozások. tervezés

Felelősök funkciói

Alkalmazotti kör összejövetelei.

Gazdasági vezető

Új igénymérések készítése. 1 év

A partnerekkel folytatott kapcsolattartás folyamatba szervezése. Strukturált tervezés kiépítése. Tervezési szintek összehangolása. 1 év

PP

Igazgató és helyettesei Szakmai közösségek vezetői

Igazgató és helyettesei

SZMSZ A kapcsolattartás meglévő elemeinek kibővítése, szerződések.

Éves munkaterv

Az iskolaújság felelős szerkesztője

Sajtó Szakmai közösségi Egységes, Igazgató munkatervek szabályozott stratégiai és operatív intézményi Fenntartói előírások munkaterv Kibővített iskolavezetés Minisztérium éves előírásai Szakmai közösségek vezetői Versenynaptár, rendezvénynaptár Megyei Pedagógiai Intézet programja

25

Mérési, értékelési rendszer egységbe foglalása, a külső mérések beépítése a helyi értékelési rendszerbe.

1 év

Mérési anyagok

Feldolgozott, értékelt Szakmai közösségek mérési anyagok, vezetői meghatározott Részletes vizsgaterv és vizsgaszabályzat fejlesztési irányok Intézményvezetés Ajánlott, illetve kötelezően előírt mérések Intézményi dokumentációk

Az ellenőrzési területek és szintek konkrét meghatározása. 1 év Az ellenőrzések céljának és módszereinek rögzítése.

Óralátogatások

Szükséges korrekciók

Összefoglalt, Az intézmény folyamatba szervezett gazdasági vezetője, ellenőrzési terv és igazgató beszámoló

Neveltek és alkalmazottak dokumentumai Szabályzatok Házirend

A MIR folyamatainak leírása, szabályozása, eredményeinek rögzítése a szükséges beavatkozások beépítése.

1 év

SZMSZ, PP Belső szabályozók, dokumentumok, értekezletek jegyzőkönyvei, iskolavezetés dokumentumai

A teljes MIR megalkotása, működtetése

Igazgató, tantestület

III. 4. 3. Az intézmény működésének tervezése Célja: A működés szabályozottságának, átjárhatóságának és tervszerű működtetésének biztosítása. A tervek struktúrájának kialakítása és egymásra épülése biztosítja a stratégiai tervezés megvalósítását. Az intézmény stratégiai terveit - pedagógiai program, minőségirányítási program - és az éves operatív tervet (intézményi munkaterv) - az igazgató készíti. A stratégiai és operatív tervezés Stratégiai tervezésen értjük az intézmény működését hosszú távon meghatározó dokumentumok (pedagógiai program, minőségpolitika, minőségfejlesztési program) elkészítésének rendjét, tartalmát és ezek egymáshoz való viszonyát. A stratégiai tervezés legfontosabb elemei: - előretekintés a jövőbe, - kreativitás, - rugalmasság. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű az IMIP és a Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket, a hosszú távú céljainkat, és leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves terv (operatív) a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az éves tervezés kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség és meghatározza az ebből adódó feladatokat. Az éves munkaterv elkészítésének rendje fejlesztendő feladat.

26

Stratégiai tervezés - folyamatszabályozás A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása. A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. A folyamat leírása: 1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 3 évenként történik. Első lépésként az intézmény vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített intézményvezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató nevelőtestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén, nevelőtestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot az SZM ülésén ismertetjük, a DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. December közepén az intézményvezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a nevelőtestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti a fenntartóhoz elfogadásra.

27

Felelősségek és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Felelős Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Csoportvezetők Csoportvezetők Igazgató Munkacsoportok vezetői Igazgató, DÖK vezető Igazgató Minőségi kör vezetője Igazgató Igazgató Igazgató

Érintett Nevelőtestület Kibővített isk. vez. Munkacsoportok Nevelőtestület Munkacsoport tagjai Munkacsoport tagjai Nevelőtestület Nevelőtestület Iskolaszék, SZM, DÖK Iskolavezetőség Minőségi kör tagjai Nevelőtestület Szülők, gyerekek, tantestület Fenntartó

Informált Nevelőtestület Nevelőtestület Igazgató Igazgató

Nevelőtestület Igazgató

Nevelőtestület

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve A HPP módosításra szoruló területe, folyamatai Megalakult munkacsoportok listája A területekhez rendelt munkacsoportok Módosító javaslatok, kiegészítések Kiegészített PP

Kitöltő/készítő Kibővített isk. vezetőség

Megőrzési Megőrzési hely idő Minőségügyi 1év kézikönyv

MinőségMinőségügyi irányítási vezető kézikönyv MinőségMinőségügyi irányítási vezető kézikönyv Munkacsoportok Minőségügyi kézikönyv Munkacsoportok Minőségügyi kézikönyv

Másolatot kap Munka-csoportok

1év

Igazgató

1év

Igazgató

1év

Igazgató

5 év

Könyvtár, igazgatói iroda

28

Az intézmény éves munkatervének elkészítése - folyamatszabályozás -

A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az intézmény nevelő-oktató munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A folyamat leírása: 1. Az igazgató tájékoztatja a tagintézmények vezetőit a tanévre vonatkozó célkitűzéseiről, elvárásairól. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 2. Az igazgatóhelyettesek tájékoztatják a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 3. Az alakuló értekezleten az igazgató tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 4. A fentieket figyelembe véve a tagintézmények nevelőtestületei, a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelős elkészíti éves munkatervüket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a tagintézmények nevelőtestületei, a szakmai közösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy két napon belül az igazgatóhelyettesek, a szakmai közösségek vezetői összeállítják és írásba foglalják a szakmai közösségek és a tagintézmények terveit. 7. Ezután a tagintézmények, a szakmai közösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a tagintézmények, a szakmai közösségi munkatervek alapján elkészíti az intézmény feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a szakmai közösségi tervekkel összhangban az igazgató elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az intézmény éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 30-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában és az ig. helyetteseknél.

29

Felelősségek és hatáskörök Felelős Igazgató

1.

8.

Igazgató Igazgató igazgatóhelyettesek, szakmai közösségek vezetői, igazgatóhelyettesek, szakmai közösségek vezetői, igazgatóhelyettesek, szakmai közösségek vezetői, Igazgató

9.

Igazgató

10.

Igazgató

11. 12. 13. 14.

Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Érintett igazgatóhelyettesek, szakmai közösségek vezetői, gy. és ifj. véd felelős, DÖK vezető Tantestület Tantestület Tantestület

Informált Tantestület

Tantestület

-

Tantestület

Igazgató

igazgatóhelyettesek, szakmai közösségek vezetői, gy. és ifj. véd felelős, DÖK vezető igazgatóhelyettesek, szakmai közösségek vezetői, igazgatóhelyettesek, szakmai közösségek vezetői, gy. és ifj. véd felelős, DÖK vezető Tantestület Iskolatitkár

-

-

-

Tantestület Fenntartó, szülő -

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat Kitöltő 1. Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv-vezető

2. Órarend

Igazgatóhelyettesek

3. DÖK és ifj. védelmi munkaterv 4. Szakmai közösségi tervek 5. Feladatterv 6. Mérési terv 7. Program 8. Tájékoztatási rendszer 9. Az intézmény munkaterve

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Dosszié (jegyzőkönyv-tár) Igazgató-helyettesi iroda Igazgatói iroda

1 tanév

-

2 tanév

Tanárok

1 tanév

-

Igazgatói iroda

1 év

Igazgató

Igazgatói iroda

1 év

Igazgató

Igazgatói iroda

1 év

Igazgató és igazgatóhelyettesek Igazgató

Igazgatóhelyettesi iroda Min.ir. kézikönyv

1 év 1 év

Szakmai közösségek vezetői Szakmai közösségek vezetői Szakmai közösségek vezetői Szülők, alkalmazotti közösség -

Igazgató

Igazgatói iroda

1 év

Fenntartó

DÖK vez., ifj. védelmi vezető Mk. vezetők

30

III. 5. A MINŐSÉGPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MÉRÉSI, ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI FELADATOK III. 5. 1. Vezetői ellenőrzés Célja: Jogszabályoknak, belső szabályzatoknak, normáknak való megfelelési vizsgálat. A meglévő állapotok, folyamatok követelményekhez, előírásokhoz, normákhoz való ténymegállapító viszonyítása. A célokat és folyamatokat gátló tényezők feltárása, azok kiküszöbölése és a felelősségek megállapítása. Az ellenőrzés alapelvei: - objektív - tervszerű - következetes - törvényességnek megfelel - folyamatos - dokumentált - nyilvános Az intézmény belső ellenőrzését kiegészíti a fenntartó szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzése. Az ellenőrzési rendszer az intézmény működésének egészére - pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra – terjed ki. A ellenőrzések főbb területei: Törvényességi ellenőrzés dokumentumai: Tanügyi dokumentumok: - Alapító okirat - SZMSZ - Házirend - Tantárgyfelosztás - Órarend - Naplók - Tanuló nyilvántartás - Vizsgák dokumentumai - Versenyek dokumentumai - Törzskönyv, Bizonyítványok - Foglalkozási naplók: A megtartott foglalkozások bizonylatának számít; a tanulói hiányzások vezetése - Helyettesítési naplók - Irattár - Az iktatás rendje: (az előírásoknak megfelelően), az iratkezelés, a selejtezés a szabályozásnak megfelelően. Munkáltatói dokumentumok: - Munkaerő-gazdálkodási terv: A fenntartó által meghatározott időtartamra, az intézkedési tervnek megfelelően. Évente elkészítendő az esetleges módosulások bejegyzése (folyamatos aktualizálás). - Személyi anyagok - Továbbképzési terv/Beiskolázási terv végrehajtása - Jegyzőkönyvek: Minden olyan alkalomról, amelyet jogszabály előír és amelynek ellenőrzésére későbbiekben sor kerül. - Nevelőtestületi határozatok tára - Minden döntésről, melyet jogszabály vagy az intézményi SZMSZ a nevelőtestület döntési hatáskörébe utalt.

31

Pedagógiai munka: - Munkarend, munkafegyelem - Ügyelet, tanóra védelme, tanári dokumentáció (napló, ellenőrzési, értékelési, tervezési stb). - Munkatervek – Szakmai közösségi, tanmenetek, DÖK, minőségfejlesztési program stb. intézményi szinten az intézkedési tervnek és a pedagógiai programnak megfeleltethetően. - A pedagógiai folyamat - A pedagógiai programban megírtak szerint, a helyi vezetői tervezés alapján, a fenntartó által kért területeken is. - Szaktárgyi munka eredménye - A mérések tükrében, az érdemjegyek, az osztályozás, ill. a pedagógiai programban megjelölt, onnan az éves munkatervben is megjelenített célok tükrében. - A DÖK működése - A szükséges szabályzatok, ill. a működés adminisztrációja. - Mérések/értékelések - A készülőben lévő mérési tervnek megfelelően, amennyiben már vannak trendek is, azoknak az értékelése. - Eredményesség, hozzáadott érték. - Értékelés, osztályozás - A pedagógiai program és a szaktárgyi munkaközösség munkaterve, szabályozása alapján; a jogi szabályozásnak és a helyi szabályozásnak megfelelően. - Szakkörök, fakultációk – Adminisztrációja, anyagi fedezete; a kitűzött célokhoz képest az eredményessége; a résztvevők elégedettsége szempontjából. - Rendezvények, hagyományok ápolása. - A pedagógiai programban tett ígéretek megvalósulása - A pedagógiai program időarányos megvalósítása. Gazdálkodás: (Pénzügyi csoporttal együtt): - Eszköz- és anyagnyilvántartás - Ha számítógépes a nyilvántartás, két biztonsági másolatot el kell tenni minden alkalommal - Leltár – Leltározási tevékenység és szabályozás - Költségvetés (időarányosan) - Személyi és dologi részeket évente két alkalommal; az arányos felhasználás vizsgálata - Személyi kiadások vizsgálata - Dologi kiadások vizsgálata - Bevétel – kiadás vizsgálata - A státuszhoz tartozó bértömeg vizsgálata - Az óraadókra felhasznált bér – (nem lehet több, mint az iskola státuszaihoz tartozó bértömegből megmaradó!) - Külső szerződések/Megbízási szerződések vizsgálata - Szabad kapacitás hozama (Ft) - Túlórák elszámolása - Naplókkal, helyettesítési naplóval, tantárgyfelosztással összhangban legyen, formailag a MÁK által kiadott elszámoló-lapon megjelenítve - Táppénzes helyettesítések - Dokumentációjával párhuzamosan - Tankönyv-támogatás nyilvántartása - Étkeztetés (ingyenes stb.) nyilvántartása A igazgató az intézmény megfelelő/jó működéséért felelős, így elsősorban segítője az intézmény munkájának. A feladatkörében nem az ellenőrzés kapja a meghatározó szerepet, de az irányíthatóság megkövetelte mértékben ez is jelen van a tevékenységében törvényalkalmazó. Állandó, átfogó helyzetképpel rendelkezik az intézményegységekről, mely információkat nem csak ellenőrző munkával szerzi meg.

32

Az információgyűjtés módszerei, lehetőségei:  Munkaközösségi beszámolók  Tantárgyfelosztás  Értekezletek (jegyzőkönyvei)  Statisztikai adatok  Vezetői értekezletek (jegyzőkönyvei)  Megbeszélések (jegyzőkönyvei)  Tapasztalat-cserék  Foglalkozás- és óralátogatások  Partnerek visszajelzései  Területileg illetékes egyházközség Minőségügyi ellenőrzés: Az intézmény vezetése munkaterv szerint évente legalább egyszer, de szükség esetén többször felülvizsgálja a következőket:  fenntartói elégedettség  partneri elégedettséget, panaszokat  belső helyzetelemzési eredményeket  erőforrások helyzetét  szolgáltatások hatékonyságát, megfelelőségét  helyesbítő, megelőző intézkedéseket  változtatások szükségességét  erőforrások fejlesztését  szolgáltatások fejlesztését (A vezetőségi átvizsgálás után a hozott intézkedéseket dokumentálja.) Ellenőrzési feladatok rendszere: Ki ellenőriz? Kit,mit? Pedagógiai Program Helyi tanterv

igazgató Ig.h-k.,

Milyen Milyen módszerrel? gyakorisággal?

Keletkezett dokumentum

Évente egyszer Évente egyszer

Dokumentumelemzés feljegyzés Összehasonlító elemzés feljegyzés

Félév, év vége

Statisztika elemzés trendvizsgálat Dokumentumelemzés

Jegyzőkönyv

Dokumentumelemzés

feljegyzés

Trendvizsgálat

Jegyzőkönyv

Tanév vége havonta

Trendvizsgálat Dokumentumelemzés Megfigyelés, konzultáció

Jegyzőkönyv Naplóbejegyzés

negyedévente

Összehasonlító elemzés, Napló, ellenőrző konzultáció

Szakmai köz. vez.

Tanulmányi eredmények Tanév végi tantárgyi felmérések Dolgozatok, témazárók Versenyeredmények

Igazgató, Ig.h-k. Ig.h.-k

Sporteredmények Magatartás és szorgalom

Szakmai köz. vez.

Az osztályok, az egyes tanulók tanulmányi eredménye

Szakmai köz. vez. Szakmai köz. vez.

Igazgató, Ig.h-k. Ig.h.-k, osztályfőnök, az osztályban tanítók Ig.h.-k, Osztályfőnök, szaktanárok,

Minden tanév jún. első hete Minden tanév május vége Tanév vége

feljegyzés

33

Nagyobb rendezvények

Aktualitás szerint Megfigyelés

feljegyzés

Évente négyszer

Dokumentumelemzés, óra és foglalkozáslátogatás Megfigyelés, Dokumentumelemzés

feljegyzés

Dokumentumelemzés

feljegyzés

Szakmai köz. vez.. Évente kétszer

Dokumentumelemzés

feljegyzés

Osztályfőnökök,

Megfigyelés, Dokumentumelemzés Megfigyelés

feljegyzés

Ig.helyette-sek, Havonta Intézményi titkár Ig. helyettes Félévenként

Dokumentumelemzés

feljegyzés

Foglalkozás-látogatás

feljegyzés

DÖK segítő tanár,

Hetente

Helyszíni szemle

feljegyzés

Gazdasági Havonta vezető, élelmezésvezető Igazgató, Havonta Ig.h-k Igazgató, Havonta gazdasági vezető

Helyszíni szemle

feljegyzés

Dokumentumelemzés

feljegyzés

Dokumentumelemzés

feljegyzés

Gazd. vezető, igazgató

Félévente

Dokumentumelemzés

feljegyzés

Gazd.vezető

Félévente

Dokumentumelemzés

feljegyzés

Gazd.vezető

Félévente

Dokumentumelemzés

feljegyzés

Dokumentumelemzés

Jegyzőkönyv

Ig.h.-k, Osztályfőnök, Szakmai köz. vez..

Pedagógusok munkája

Igazgató, Ig.h.-k Szakmai köz. vez..

Egyéb felelősök munkájának értékelése Tanmenetek, munkatervek, foglalkozási tervek, egyéni fejlesztési tervek Tanulók írásbeli munkája Felzárkóztatás, fejlesztés helyzete Munkaközösség munkája Pedagógiai adminisztráció Napközis és szakköri foglalkozások Tantermek, szaktantermek rendje

Igazgató, Ig.h.-k

Évente kétszer

Igazgató, Ig.h.-k,

Szeptember 30. ill. havonta

feljegyzés

Szakmai köz. vez..

negyedévenként

Szakmai köz. vez..

Ig. helyettesek

Félévente

feljegyzés

Szakmai köz. vez..

Étkezés rendje Gazdálkodási utalványozás Vásárolt eszközök, anyagok nyilvántartása Térítési díjak megállapításának helyessége Étkezési díjak szedése, nyilvántartása, elszámolása Szigorú számadású nyomtatványok Diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok

Intézményi titkár, Minden év gazdasági vezető szeptember

34

III. 5. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a csoportfoglalkozásokra, a tanítási órákra és az azokon kívüli foglalkozásokra is. Alapvetően a követelmények betartása és betartatása kerül előtérbe. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét az ellenőrzési terv tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - szakmai közösségek vezetői Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik, havi látogatási terv alapján. A szakmai közösségek vezetői ellenőrzik a feladatokat a szakmai közösség tagjainál szaktárgyukkal összefüggő területeken. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival közösen beszélik meg. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell félévkor és év végén. Kiemelt ellenőrzési szempontok: - a pedagógusok munkafegyelme - a foglalkozások, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága - a csoportszobák, tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja - a gyermek-pedagógus kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása - a nevelő és oktató munka színvonala a foglalkozásokon : - előzetes felkészülés tervezés - foglalkozás, tanítási óra felépítése és szervezése - foglalkozáson, tanítási órán alkalmazott módszerek - a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyéniségéből adódó magatartása a tanítási órán - a foglalkozás, az óra eredményessége, a követelményeinek teljesítése - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás

35

III. 5. 3. Vezetői értékelés Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. Alapelvei: - fejlesztésre irányul - a stratégiai céloknak való megfelelés - hatékonyság és eredményesség - nyilvános elváráson alapul - mérhető - koherens a fenntartói intézkedési tervvel Az értékelés területei: - humán tényezők (vezető, pedagógus, alkalmazott, tanuló) - a tartalmi munka dokumentumai - infrastruktúra - költségmutatók - pedagógiai munka eredményessége - az intézmény partnerek értékelése Elismerési és szankcionálási eljárások: - jutalom, rendkívüli feljebb sorolás, pótlékemelés, kereset-kiegészítés, kitüntetésre felterjesztés, cím és bérpótlék adása - jutalom megvonás, várakoztatás a kategóriában, fegyelmi eljárás Az intézmény kialakítja a dolgozók ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit és rendjének szabályozását. Az egyéni, a csoportos, az intézmény egészét érintő teljesítményértékelések meghatározott normákhoz (célok, feladatok célértékei), munkaköri leírásokhoz és a kritériumokhoz való viszonyítások alapján történik. 2007. tavaszán a törvényi előírásoknak megfelelően elkészült és elfogadásra került a Pedagógus Teljesítmény Értékelésének Szabályzata, mely a SZMSZ mellékleteként megtalálható. 2008-ban a törvény módosult és III.5.6. Teljesítményértékelés címen kerül be további fejezetként. III. 5. 4. Az intézményi értékelés belső rendje Az igazgató megtervezi és biztosítja az intézmény belső működésének rendjét. Az intézmény szervezeti felépítésének pontos leírását az érvényben lévő Pedagógiai Program és SZMSZ tartalmazza. A szervezeti felépítés a hatékony működés megvalósítását szolgálja, amely lehetővé teszi az információk kétirányú áramlását intézményen belül. Célunk, hogy az intézmény irányítása átlátható struktúrában történjen és mindenki tisztában legyen saját feladatával. Az intézmény irányítási struktúrája: Heti egy alkalommal az igazgató irányításával az igazgatóság ülést tart, (esetenként kibővített formában). A vezetőségi ülések biztosítják az információcserét, minden a minőségirányítást

36

érintő kérdésben. Az igazgató és minőségirányítási vezető között a napi kommunikáció szóbeli. A kapcsolódó információk szóban terjednek, a panaszok és fejlesztési javaslatok esetén írásos feljegyzés formájában. Éves értékelés - folyamatszabályozás Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. 1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2. Júniusban a szakmai közösségek vezetői, a DÖK és Ifjúságvédelmi felelős, a Minőségirányítási vezető, az intézkedési tervek felelősei, a „A Mindenkinek Használni” Iskola Alapítvány elnöke elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik a statisztikákat és beszámolnak az aktuális statisztikai adatokról. 2.a Június első hetében a szakmai közösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum elemzéssel ellenőrzi a feladat tervek, célkitűzések megvalósulását. 4. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe. Felelősségek és hatáskörök: A lépés tárgya

Felelős

Érintett

Informált

1. 2. 3. 4. 8.

Igazgató Területek felelősei Igazgató Területek felelősei Igazgató

Területek felelősei Tantestület Igazgató helyettesek Tantestület Fenntartó

Tantestület Igazgató -

A dokumentumok és bizonylatok rendje: A bizonylat megnevezése

1. Éves beszámolók 2. Jegyzőkönyv

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

Területek felelősei

Beszámoló-tár

1/2 év

Igazgató

Iktató

1év

-

Iktató

1 év

Fenntartó

Felkért jegyzőkönyvvezető 3. Az iskola éves Igazgató beszámolója

37

Az intézmény ellenőrzési, értékelési rendszerének összefoglalója

GYERMEKEK

TERÜLET

mérési pont

ELLENŐRZÉS módszer gyakoriság

Tanulmányi munka

belső ell. szerint esetenként

dokumentum- havonta elemzés

Versenyeredmények

tanév végi értékelés

elemzés

Vizsgák

év vége

Magatartás

Fegyelmi ügyek

folyamatos, osztályozó értekezlet folyamatos, osztályozó értekezlet esetenként

Jutalmazások (motiváció)

munkaterv szerinti

Belső mérések

tanmenet szerint év végén esetenként

Szorgalom

Külső mérések

évente

dokumentáció napló, ellenőrző összesítések, jegyzőkönyvek jegyzőkönyv

óralátogatás, megbeszélés

folyamatos, feljegyzés negyedévente, félévente óralátogatás, folyamatos, feljegyzés megbeszélés félévente, negyedévente dokumentum- esetenként jegyzőkönyv elemzés, megbeszélés óralátogatás, rendszeres feljegyzés, dokumentumnapló elemzés

felelős

felelős

dokumentáció ellenőrző, napló, bizonyítvány

szaktanár

írásbeli, szóbeli, gyakorlati írásbeli, évente szóbeli, gyakorlati igazgató félév, év vége, önértékelés, félévente, ig.h. negyedévente megbeszélés negyedévente igazgató félév, év vége, önértékelés, félévente, ig.h. negyedévente megbeszélés negyedévente igh. félév, év vége megbeszélés félévente

jegyzőkönyv

szaktanár

jegyzőkönyv

vizsgáztató

napló

osztályfőnök

napló

osztályfőnök

jegyzőkönyv

igazgató

igazgató félév, ig.h., év vége szkv.

ofi folyamatos, ig.h. tanmenet igazgató szerinti félév, év vége igazgató versenyek igh. szkv. igazgató vizsga ig.h.

dokumentum- folyamatos elemzés évente

napló, jegyzőkönyv

ig.h.

írásbeli

jegyzőkönyv

ig.h.

esetenként

mérési pont

ÉRTÉKELÉS módszer gyakoriság

tanmenet szerint év végén esetenként

szóbeli, írásbeli

eseti, tanmenet szerinti, félévente évente

önértékelés, dokumentum elemzés írásbeli, szóbeli

félévente, évente

jegyzőkönyv

igazgató, ig. h.

rendszeres, évente

napló jegyzőkönyv

írásbeli

eseti

jegyzőkönyv

szaktanár, szakmai köz. vez. ig. h.

38

PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI

Tanmenet, program Tankönyv, taneszköz

IX. 10.

Pedagógusok munkája

munkaterv szerint

Szakmai közösségi munka

munkaterv szerint

Házirendek

folyamatos

Ügyeleti rendszer

folyamatos

SZMSZ, PP végrehajtása

ig. utasítás szerint

IX. 15., II. 15.

dokumentumelemzés dokumentumelemzés, megbeszélés óralátogatás, dokumentumelemzés óralátogatás, iskolai elemzés, beszélgetés iskolabejárás, óvodabejárás, kollégiumi szemle, óralátogatás, dokumentumelemzés dokumentumelemzés, beszámoltatás jogszabály és dokumentum elemzés

évente

tanmenet

ig.h.

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félévente

ig.h.

munkaterv szerint

rendelések, leltári jegyzőkönyv feljegyzés, napló

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

igazgató félév, ig.h. év vége szkv. igazgató tanév vége ig.h.

beszélgetés, félévente dokumentu melemzés önértékelés évente

feljegyzések

igazgató

munkaterv szerint

napló, feljegyzés

jegyzőkönyv

igazgató ig.h.

folyamatos

feljegyzés

igazgató évente ig.h.

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

igazgató

folyamatos

feljegyzés

igazgató évente ig.h.

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

igazgató

3 évente

feljegyzés

igazgató 3 évente

beszámoló

3 évente

jegyzőkönyv

igazgató

félév, év vége félév, év vége

39

III. 5. 5. Mérés Célja: Az értékelés azon eleme, amely az objektív tényeken alapuló folyamatos fejlesztés alapja Pedagógiai mérések Külső mérés – országos standard Belső mérés – belső szakember vagy külső standard Mérések – óvoda Téma

Célcsoport

Időpont

Ki végzi

Eszköz, módszer

Dokumentálás

A gyermekek iskolára való felkészültsége

gyermekek

Évente

óvónők

Interjú

Határozat, jegyzőkönyv

DPT teszt

Gyermekek

Évente

óvónők

teszt

Határozat, jegyzőkönyv

Szülők és

Évente

óvónők

kérdőív

jegyzőkönyv

Int. vez.

kérdőív

jegyzőkönyv

/beszédkészség, rajz, figyelem, mozgás/ Elégedettség mérése

/házirend, étkezés, programok, közösség gyerekek A dolgozók komfortérzése

Dolgozók

Felhasználás, értékelés, helyesbítés, megőrzés

3 évente 3 évente

A minőségfejlesztő munka kezdetén az intézményünk meghatározta a mérendő területeket, a mérés módszereit, eszközeit, mérések gyakoriságát. A méréseket meghatározott rendszer szerint végezzük. A mérések eredményeit felhasználjuk a pedagógiai és a működési fejlesztések meghatározásához. Területei: Pedagógiai mérések: Gyermekek mérése: Alkalmazott módszerek és eszközök: - Irányított és spontán megfigyelések - anamnézis - feljegyzések - bemeneti, korcsoportonkénti és kimeneti mérések - tesztek A mérések eredményeit a gyermekekről készült egyéni fejlesztési naplóban rögzítjük és dolgozzuk ki az egyénre szabott fejlesztéseket. Belső mérések: A minőségi teamek végzik a belső elégedettségi méréseket. A pedagógusok elégedettségét és a technikai dolgozók elégedettségét. A méréseket évente elvégezzük, és az eredményeket felhasználjuk, hogy munkánk hatékonyságát növelni tudjuk. Partneri igény és elégedettségi mérések: Fenntartó elégedettsége Szülők elégedettsége: Új szülők, iskolába menő gyermekek szüleinek mérése. Külső partnerek elégedettsége: Iskolai beilleszkedés és kapcsolat mérése.

40

Belső mérések – Általános iskola Az iskolai nevelő-oktató munka mérései: A mérés, információgyűjtő eljárás a nevelési-oktatási folyamatot, az ellenőrzést, értékelést segítő tényfeltáró tevékenység. Szerepe, lényege a minél objektívebb információnyerés a pedagógiai folyamatokba való pontos és szakszerű beavatkozás céljából. A tanulók tevékenysége A tanulók iskolai és osztályközösségben végzett munkája A helyi tantervben előírt követelmények teljesítése

A tanulók folyamatos munkája Diagnosztizáló mérés Logikai, gondolkodási készségek mérése informatika tanulásához Idegen nyelvi szint mérése Országos Kompetenciamérés (Külső mérés)

Eszköz, módszer

Rendszeressége

Ki végzi?

megfigyelés

folyamatos

osztályfőnökök minden nevelő

témazáró felmérés

minden osztályban a tanmenetek szerint

év eleji és végi felmérések: olvasás-szövegértés, nyelvtan-helyesírás, matematika testi fejlettség megfigyelés formatív értékelés (feleltetés, dolgozat) DIFER teszt feladatlap Szóbeli és írásbeli teszt Teszt-füzet

tanítók szaktanárok

minden évfolyamon tanév elején és végén

folyamatos havonta legalább egyszer

tanítók szaktanárok

Bevezető szakasz elején: 1.o. 2.o. végén

tanítók, fejlesztő pedagógus, logopédus tanítók, informatikát tanító pedagógus

3.o. végén idegen nyelvet tanítók 6. és 8. évfolyamokon a Telephelyi matematika eszköztudást és koordinátor a szövegértési képességet és a megbízott méri, felmérésvezetők a 4. évfolyamon pedig a képességek és készségek életkor-specifikus diagnosztikus mérésére kerül sor

Az iskolai beszámoltatás, mérés, ellenőrzés formái – rendje - korlátai: klíma, elégedettség mérése - iskolai - szülői, tanulói tanulói készségek, képességek mérése

SWOT analízis kérdőív diagnosztika beszámoló vizsga pótvizsga témazáró felmérés felelet

3 évente évente tanév végén írásbeli/szóbeli tananyag témakör végén írásbeli tanítási napokon írásbeli/szóbeli

független vizsgabizottság előtt 1 héttel előtte köteles tájékoztatni a pedagógus tanítványait napi 2 írásbeli számonkérésnél több nem megengedett

41

Belső mérések – kollégium Téma

Célcsoport

Időpont

Elégedettség vizsgálat

Kollégiumi közösség

Elégedettség vizsgálat

Szülők, 5 évente kollégiumhasználók

DÖK célmérés Kollégiumi közösség

4 évente

Ki végzi

Kollégiumi

Eszköz, módszer

Teszt

Gépi adatrögzítés

Feldolgozás, garfikus összhasonlító elemzés, PP módosítás

Teszt

Gépi adatrögzítés

összhasonlító elemzés, PP és NP módosítás

Teszt/inetrjú

Gépi adatrögzítés,

Elemzés, szabályzó módosítás

ig.h.

1 évente

Kollégiumi ig.h.

DÖK vezetés

Dokumentálás Felhasználás, értékelés, helyesbítés, megőrzés

Nyomtatott verzió Tanulási motiváció, feltételek

Kollégiumi közösség

Szocializáció

Új kollégisták

Január

DÖK-nevelők Teszt/inetrjú

Gépi adatrögzítés, Nyomtatott verzió

December

Nevelők

Elemzés, házirend, napirend, minősítési rendszer korrekció

Teszt

Nevelői munkatervben

Egyéni probléma megoldás, korrekció

Felzárkóztatás, Kollégiumi foglalkozás közösség

Szeptember Nevelők

Felmérő lap

Éves foglalkozási tervben

Egyéni kötelező és szabad programok meghatározása

Hitéleti Kollégiumi szokásrendszer közösség

1 évente

Nevelők, DÖK

Kérdőív

Nevelési tervben

Hozzárendelés az intézményi vallási neveléshez

Neveltségi helyzet

Kollégiumi közösség

1 évente

Nevelők

Interjú

Nevelési tervben

Nevelés tervezés, egyéni korrekció

Tanulmányi helyzet

Kollégiumi közösség

¼ évente

Nevelők, DÖK

Írásos Értékelő lap dokumentáció alapján

Statisztika

Tanulók

1 évente

Fenntartó, Gépi könyvvizsgáló nyilvántartás

(külső mérés)

Nyomtatott formátum

Minősítési korrekció (kategória) Finanszírozás ellenőrzés

42

Mérések - zeneiskola Elégedettség mérése - iskolai - szülői, tanulói Tanulói készségek, képességek mérése

kérdőív zeneiskolai vizsga

évente félévi és év végi elméleti/gyakorlati

Vizsgabizottság előtt

III.5.6. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A 2008. évi LXI. törvényben foglaltaknak megfelelően az Intézményi Minőségirányítási Programban a teljesítményértékelés rendszerét nemcsak a pedagógusokra, hanem minden alkalmazottra ki kell terjeszteni: vezetőkre, pedagógusokra, technikai dolgozókra. A Kjt. 40.§ (1) bekezdése szerinti esetekben a közalkalmazottakat minősíteni kell. A közoktatási dolgozók (pedagógusok) minősítésének a teljesítményértékelés lesz az alapja. A Kjt. 40.§ (11) szerint az IMIP-nek tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatot ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, ill. alkalmatlan eredménnyel zárul. Ennek megfelelően továbbra is alkalmazzuk teljesítményértékelési rendszerünket, azzal a kiegészítéssel, hogy az eredményeket átfordítjuk számszerű értékelésre, amelynek összesítésekor a 138/1992. vhr. 8.§-a szerinti pontozást és százalékhatárok szerinti minősítést alkalmazzuk: kiemelkedő minősítés 3 pont megfelelő minősítés 2 pont kevéssé megfelelő 1 pont nem megfelelő 0 pont A minősítés eredménye: 80-100%= kiválóan alkalmas 60- 79% = alkalmas 30-59% = kevéssé alkalmas 0-29% = alkalmatlan Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. Teljesítményértékelésünk célja a fejlődésorientáltság, mely a vezető és a beosztott közötti kommunikáción, a célok teljesülésének nyomon követésén és az elégedettség mértékének folyamatos visszacsatolásán alapul. A hangsúly a teljesítmények javításán és a személyes fejlődésen van.

43

A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működés során olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az intézményt azáltal, hogy:  teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, a nem vezető beosztású pedagógusokkal, valamint a nem pedagógus dolgozókkal szemben,  összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg  biztosítja a dolgozók fejlődését A teljesítményértékelés és minősítés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol:  a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt  meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet,  meg kell ítélni adott munkatárs alkalmasságát, további foglalkoztathatóságát (figyelembe véve a Kjt.40.§-ban 1-3 pontban foglaltakat)

Az intézményműködés elemzése és értékelése minőségügyi szempontból: Az intézmény vezetése az IMIP szempontjai szerint megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát a partneri elvárások és a hatékonyság kritériumai alapján. III. 6. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS A folyamat leírása: Az intézmény irányított önértékelése az intézmény összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra - folyamatok szabályozottsága - folyamatos fejlesztés alkalmazása Felhasznált módszerek: -

dokumentumelemzés kérdőív teszt

Lépései: 1.Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2. Dokumentumelemzés. 3. Klímateszttel való vizsgálat. Résztvevői: Az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség – reprezentatív kiválasztással.

44

1. A vezetői kör meghatározta az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, - az intézmény folyamatairól. 2. Majd számba vette és ütemezte az elvégzendő feladatokat, döntést hozott a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározta a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézmény vezetői (igazgató, ig. helyettesek) kérdőív alapján megtörtént a vezetői önértékelés. 4. A vezetői kör elvégezte a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározta a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgáltba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészítette annak összefoglaló elemzését. 6. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészítette az irányított önértékelés végső összesítését. 7. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán került sor. 8. Ezután a vetetői kör összeállította a probléma-listát, kijelölte a fejlesztendő területeket.

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezés 1. Céllista 2./1 Munkajelentés 2./2 Szempontlista 3. Vezetői kérdőív 4. Kérdőívek klímavizsgálathoz 5. Összegzés a klímavizsgálatról 6. Összefoglaló az irányított önértékelésről 7. Közösségi találkozó jegyzőkönyve 8. Probléma-lista

Küldő / készítő

Megőrzési hely

Vezetői kör Projektvezető Projektvezető Igazgató, igazgató helyettes Vezetői kör

Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár

Megőrzési idő 5 év 5 év 5 év 5 év

Minőségügyi irattár

5 év

Vezetői kör

Minőségügyi irattár

5 év

Vezetői kör

Minőségügyi irattár

5 év

Projektvezető

Minőségügyi irattár

5 év

Vezetői kör

Minőségügyi irattár

5 év

Másolatot kap

45

Irányított önértékelés Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya

Felelős

1. Az önértékelés céljainak meghatározása 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése 3. A vezetői önértékelés elkészítése

igazgató Projekt vezető Intézményi programfelelős

4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése

Intézményi programfelelős

5. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése 6. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 7. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről 8. Probléma-lista összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése

Intézményi programfelelős Értékelő team Intézményi programfelelős Igazgató Intézményi programfelelős Intézményi programfelelős

Érintett

Informált

Vezetői kör Vezetői kör + támogatói kör Intézményfelelős Igazgató, igazgatóhelyettesek Vezetői kör Intézményfelelős Igazgató Vezetői kör Aktív mag (munkatársi kollektíva) Vezetői kör

Tantestület Tantestület Vezetői kör + aktív mag

Vezetői kör

Alkalmazotti közösség Intézményfelelős Aktív mag

Vezetői kör

Aktív mag Tantestület --

46

III. 7. PARTNERAZONOSÍTÁS, PARTNEREK IGÉNYEINEK, ELÉGEDETTSÉGÉNEK MÉRÉSE Intézményünk meghatározott rend szerint vizsgálja a közvetett és közvetlen partnerek igényeit és elvárásait olyan mértékben, hogy tudatosan figyelembe vehesse ezeket céljai kijelölésénél, feladatai meghatározásánál. III. 7. 1. Kommunikáció a belső partnerekkel Intézményi kommunikáció Igazgatóság Az intézmény irányítását az igazgató az Igazgatóság segítségével végzi, amely rendszeresen és szükség szerint ülésezik. Az Igazgatóság összehívásáról az igazgató gondoskodik, de rendkívüli esetben bármely tagja kérheti. Az Igazgatóság megállapodásainak, határozatainak végrehajtásáról az igazgatóhelyettesek gondoskodnak. Nevelőtestület Intézményegység szintű értekezletekre általában havonta kerül sor, de negyedévente biztosan. A kijelölt feladatokat az igazgatóhelyettesek, a szakmai közösségek vezetőinek koordinálásával a pedagógusok végzik. A feladatok elvégzéséről szóbeli vagy írásos beszámoló készül. Szakmai közösségi beszámolóra félévente kerül sor írásos formában, melyek tartalmának összegzése az igazgatóhelyettesek feladata. A félévi és év végi nevelőtestületi értekezletekről készült jegyzőkönyv dokumentálja részben a nevelőtestület, részben a fenntartó számára az elvégzett feladatokat. Tanulók közössége Az igazgató az igazgatóhelyettesek segítségével részben az osztályfőnökök illetve a szaktanárok útján ad tájékoztatást a tanulóifjúságot érintő feladatokról. Évente legalább két alkalommal az egész tanulóközösséget összehívja tájékoztatás céljából intézményi nagyságrendű kérdéseket illetően. A tanulók több csatornán keresztül (osztályfőnök, szaktanárok, igazgatóhelyettesek, intézményi titkár), illetve a diákönkormányzatok segítségét igénybe véve kérhetik személyes és közösségüket érintő ügyeik intézését. Szülők közössége Beiskolázási tájékoztatási és tanulmányi eredményességi szülői értekezleteken (évente két alkalommal), fogadóórákon és egyedi esetekben különféle formában (e-mail, levél, telefon, személyes jelenlét) kérhetnek és kaphatnak tájékoztatást részben egyedi, valamint intézményi szintű eseményekről. Területfelelősök (könyvtáros, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Szükség szerint, de évente legalább két alkalommal beszámolnak végzett tevékenységükről a nevelőtestület előtt. Folyamatos munkájukban támaszkodnak a pedagógusok kéréseire, javaslataira és biztosítják az információ eljutását az intézmény vezetőihez a legmegfelelőbb megoldás érdekében.

47

III. 7. 2. A partneri igény és elégedettségmérés folyamatleírása A folyamattal foglalkozó csoport két évenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 1. lépés A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 2. lépés A vezetői csoport évente (április) az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 3. lépés A csoport évente (április) azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 4. lépés A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 5. lépés A kérdőívek begyűjtése után a „kérdőíves” csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 6. lépés Intézményen belül (évente, május) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a beszámolót az alkalmazotti közösség számára. 8. lépés A folyamat értékelése. Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése

Kitöltő / készítő

Megőrzési hely

1. Partneri adatbázis 2. Elégedettségi kritériumok

Igazgató frissíti támogató csoport

Minőségi kézikönyv Minőségi kézikönyv

3. Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérésére 4. Az igényfelmérésben résztvevők listája 5. Az eredmények összegzése 6. a.) Tantestületi összefoglaló b.) Éves teljesítmény értékelése c.) Rövid összefoglaló

támogató csoport

Minőségi kézikönyv

Megőrzé Másolatot kap -si idő 2 év 2 év Kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport vezetője 5 év Kérdező csoport

Támogató csoport

Minőségi kézikönyv

2 év

„kérdőíves” csoport

Kérdőíves csoport Támogató csoport Támogató csoport támogató csoport

Minőségi kézikönyv Irattár Irattár Minőségi kézikönyv

2 év 2 év 2 év 2 év

Támogató csoport Támogató csoport Támogató csoport Irattár

48

IV. A MIP FELÜLVIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE, KORREKCIÓJA A helyi Minőségirányítási Program 2011. szeptember 1-én lép hatályba. Az éves MIP értékelésére minden tanév végén kerül sor. A kötelező felülvizsgálat időpontja: 2014. május A MIP felülvizsgálatát az intézmény vagy a fenntartó által felkért szakértő végzi. A szakértő javaslatai alapján a MIP korrekciójára az igazgató tesz javaslatot, a minőségirányítási vezető segítségével. A felülvizsgált és javított helyi Minőségirányítási Programot a teljes alkalmazotti kör hagyja jóvá. IV. 1. A MIP NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az elfogadott MIP-et mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, így felkerül az intézmény honlapjára, illetve leadjuk a könyvtárba, hogy minden érdeklődő olvashassa. Az intézmény minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: a fenntartónál az irattárában; a könyvtárban; az igazgatónál; az igazgatóhelyetteseknél

IV. 2. DOKUMENTÁLÁS A MIP dokumentuma a minőségpolitikai nyilatkozat és a minőségfejlesztési rendszer (MIR). A minőségpolitika dokumentálását a minőségirányítási vezető irányításával az intézményi titkár végzi. Az intézmény minőségügyi dokumentumait a minőségügyi feljegyzések alapjául szolgáló belső használatra szánt, egyedileg kidolgozott, egységesített formanyomtatványok egészítik ki. A minőségirányítási rendszer fenntartásával, működtetésével kapcsolatos összes dokumentumot számítógépes adathordozón archivált formában tárolják, gondoskodnak a bizalmas kezeléséről.

49

Kiegészítésül: Az intézmény minőségirányítási programja folyamatosan bővíthető. A felmerülő problémák kezelésére új szabályozások készülhetnek. Az esetleges jogszabályi változások is folyamatosan befolyásolhatják terjedelmét, ezért készült mobilizálható lapokkal és elektronikus formában.

Záró gondolat: „…, döntéseinkért, tetteinkért, szavainkért és mulasztásainkért is felelősséggel tartozunk a helyi vezetésen, a bennünk bízó szülőkön, neveltjeinken át egyenesen Istennek. Magatartásunk krisztusi alapja, hogy nem béresek vagyunk, hanem pásztorok, ami a minimálisan, jogilag számonkérhető, kivédhető feletti kicsiny többletérzékenységet, többletodaadást, többletmunkát jelent. Ettől a kicsinytől lesz egészen más minden az általunk berendezett világban, mindennapi környezetünkben. Nem felejtjük, hogy végső prémiumunk Isten ingyenes ajándékaként a magunk és mindnyájunk üdvössége, amely boldogsággal, derűvel tölt el, és erőt ad, olykor meg is edz.” (Részlet a ciszterci nevelés alapelveiből.)

50

ZÁRADÉKOK A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása

Az intézményi Minőségirányítási Programot (IMIP) az intézmény nevelőtestülete 2011. június 21-én tartott értekezletén jelenlévő tagjainak 100 %-os szavazatával elfogadta. Kelt: Pécs, 2011. június 21. Késmárki Tiborné igazgató

Az Intézményi Minőségirányítási Programot (IMIP) a fenntartó jóváhagyta. Kelt: Zirc, 2011. június 24.

Dékány Árpád Sixtus O.Cist. zirci apát

51

A Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) alapdokumentumait az alábbi szervezetek véleményezték, elfogadásra javasolták, illetve elfogadták. Az intézményi Minőségirányítási Programot (IMIP) az intézmény óvodai nevelőtestülete 2011. június 17-én tartott értekezletén jelenlévő tagjainak 100 %-os szavazatával elfogadta. Kelt: Pécs, 2011. június 17.

Udvariné Gyenes Rita óvodai igazgatóhelyettes

Kopjár Gézáné az óvoda képviselője

Az intézményi Minőségirányítási Programot (IMIP) az intézmény általános iskolai nevelőtestülete 2011. június 20-án tartott értekezletén jelenlévő tagjainak 100 %-os szavazatával elfogadta. Kelt: Pécs, 2011. június 20.

Mendly Márta általános iskolai igazgatóhelyettes

Szabadkainé Tolnay Adrienn az általános iskola képviselője

Az intézményi Minőségirányítási Programot (IMIP) az intézmény zeneiskolai nevelőtestülete 2011. június 15-én tartott értekezletén jelenlévő tagjainak 89 %-os szavazatával elfogadta. Kelt: Pécs, 2011. június 15.

Mendly Márta általános iskolai igazgatóhelyettes

Norgauer Eszter a zeneiskola képviselője

Az intézményi Minőségirányítási Programot (IMIP) az intézmény kollégiumi nevelőtestülete 2011. június 21-én tartott értekezletén jelenlévő tagjainak 100 %-os szavazatával elfogadta. Kelt: Pécs, 2011. június 21.

Horváthné Csepeli Ilona kollégiumi igazgatóhelyettes

Szabóné Bauer Ibolya a kollégium képviselője

52

Az intézmény Szülői Munkaközösségei a Minőségirányítási Programot (IMIP) véleményezték és elfogadásra javasolták. Pécs, 2011. május 24.

Pintérné Franyó Lívia az iskolai Szülői Munkaközösség elnöke

Zsolnainé az óvodai Szülői Munkaközösség elnöke

Az intézmény diákönkormányzatai a Minőségirányítási Programot (IMIP) véleményezték és elfogadásra javasolták. Pécs, 2011. június 6.

Kovács Szabina az általános iskola diákönkormányzatának elnöke

Schmidt Klaudia a kollégium diákönkormányzatának elnöke

53

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS I. 1. Törvényi háttér I. 2. Az intézmény bemutatása

2 2 3

II. MINŐSÉGPOLITIKA

4

II. 1. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA Az intézmény működésében minőségügyi alapelvként jelentkezik Fenntartói elvárások és feladatok

4 5 5

II. 2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGCÉLOK ÓVODA ÁLTALÁNOS ISKOLA KOLLÉGIUM ZENEISKOLA

6 6 7 7 8

II. 3. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK ÓVODA ÁLTALÁNOS ISKOLA KOLLÉGIUM ZENEISKOLA

10 12 14 17 18

III. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

19

III. 1. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJAI 19 III. 2. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER SZERVEZETI ELEMEI Az intézmény szervezeti struktúrája Makro-kör Az egyes mikro-körök és feladataik

20 20 20 20

III. 3. A MINŐSÉGPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ VEZETÉSI FELADATOK III. 3. 1. Támogató szervezet III. 3. 2. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége III. 3. 3. Az intézmény jogszerű és hatékony működésének garantálása III. 3. 4. A vezetés területei (Az intézmény minőségindikátor rendszere)

21 21 21 21 23

III. 4. A MINŐSÉGPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK TERVEZÉSI FELADATAI III. 4. 1. A MIP működtetésének terve III. 4. 2. A MIP kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok III. 4. 3. Az intézmény működésének tervezése Stratégiai tervezés Éves munkaterv elkészítése

25 25 25 26 27 29 54

III. 5. A MINŐSÉGPOLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MÉRÉSI, ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI FELADATOK 31 III. 5. 1. Vezetői ellenőrzés 31 III. 5. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 35 III. 5. 3. Vezetői értékelés 36 III. 5. 4. Az intézményi értékelés belső rendje 36 III. 5. 5. Mérés 40 III. 5. 6. Teljesítményértékelés 43 III. 6. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS

44

III. 7. PARTNERAZONOSÍTÁS, PARTNEREK IGÉNYEINEK, ELÉGEDETTSÉGÉNEK MÉRÉSE III. 7. 1. Kommunikáció a belső partnerekkel III. 7. 2. A partneri igény és elégedettségmérés folyamatleírása

47 47 48

IV. A MIP FELÜLVIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE, KORREKCIÓJA

49

IV. 1. A MIP NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA IV. 2. DOKUMENTÁLÁS

49 49

Kiegészítés

50

Záró gondolatok

50

ZÁRADÉKOK

51

Tartalomjegyzék

55