-
r
9
-
ítáhuzJc /cészü&e*t+.,. ”
Gondolhatta volna-e a szép barnaszemü- paraststlányks .és a. mindig komoly, szigorú úrfi9 hogy titkolt* édes ölelésükből uj . Írével ajándékozzák meg a magyar irodalmat? Láttak-e valamiféle megkülönböztető9 figyelmestető jelet % a szokatlanul nagyméretű és hangú' csecsemőn. az udvaron tipegő* kerekéz.essü,: szoknyás 'fi-ueakáia* a magasranott* minden iránt, érdeklődő kamaszon* a csen des* zárkózott*•koraérett gimnazistán?. Vártök-e-tőle valami újat és nagyot * támogatták-e terveit*' s hittek-e benn©? 'Kernt Az e g e m családból csak egy romantikus lelkű* de katonás modorú* mélyen csalódott* sokat olvasott* „s a politika iránt 'hevesen érdeklődő* ..késő vénségéig vállfűzőben járó asszony *'■ Rádiós Mária* a szere- tett nagyanya bízott-Gyulában® 5 • ’. Ez a Rad'ics Mária agy Dalmáciából Várpalotára származott selyemkereskedőnek S« Józsefnek' volt a leánya® Az öreg Rádiós ké sőbb postakocsikkal fuvarozóit * a gond nélkül nevelt® gyermekeit*Máriát és Jánost* mig egy-napon engedelmes* okos lovai - holtanhozták hasa a gazdát®
1846 nemcsak hazánk* de a Krúdy család.életében is felejthetétlen'dátum# Idősebb Krúdy Gyula fiskális* akkor még fiatal' . legényke* honvédtisztként szolgált® Egy Győrben rendezett bálon* amelyre' messze környékről kocsival hozták a lányokat.*,ismerke dett meg a 'tizenhatéfceteadőe, kékszemtl*.feketeíiaju Rádiós Máriá val, A heveév.érmérsékletü katona aég aznap, megkért® a szép* okos leány kesét* A szülők ellenezték a hirtelen jött szerelmet* a fiatalok azonban hamarosan* mégpedig igen regényes módon- tá„ bori pappal* katonai zászló alatt.- megesküdtek® Akkor szokás volt, különösen fiatal házasoknál* hogy a katonák magukkal hoz-. ■ ták á feleségüket, is* - Így kerültek-a-komáromi várba® Nagymama' is szívesen beszélt később az ottani életükről* é arról* hogy a többi asszonnyal együtt markotányosnő volt® A katonákat kínálták s'ziverősitő és melegítő italokkal® Az asszonyok nemcsak gondozták a katonákat.* hanem buzdítot ták is őket* ha elcsüggedtek.. Kossuth* [Damjanich* 'Klapka* Gari baldi neveit a kis Gyula nagyszüleitő?, hallja először*'.t'olük ta nul meg értük, lelkesedni* hazáját forrón szeretni* a- negyvennyol cas hősöket tisztelni, Áz;aranylepkés petróleumlámpa barátságos fényénél nagyapa és nagyanya versenyeztek a mesélésben."Az"egész' népes család érdeklődéssel hallgatta, a sokszor hallott történe teket, Nagyapa* fején kedves török sapkájával, néha mérgesen veri az asztalt* ha mondanivalója. úgy kívántai *Ha az a kutya Görgey Krúdy Gyula-, leánya. Krúdy Zsuzsa, életrajzot ir édesapjáról. Ennek első-részletét lapunk számára rendelkezésre bocsátotta és itt jelenik meg először.
-IQakkor 1© nem teszi a fegyvert®e*" A nagyszülők ilyenkor egészen megfiatalodnak* átszellemülnek* Ez legkedvesebb témájuk® Felet tük negyvennyolcban megállt az idő® - Azután hogy is volt nagyapa, mikor bujdosnia kellett? — kérdezi az egyik* Idősebb Krúdy szívesen meséli ©1, mint bujt el üldözői elől egyszer egy padláson, ahol a kémény mögé menekült, a osak sovány, szikár termete mentette meg. Máskor egy szénakazalba rejtőzött, a bár összevissza dőfködtek kardjukkal a kaz lat, - szerencsére-nem találták ©1* . y Hagy apa., aki Kógrádből származott,, s haláláig paládos ki ejtéséé! beszelt, testvéröecs® volt.© legendás Krúdy Kálmánnak, a k i 'l'iksaá-thut is mégihlette* Kálmán a szénszál, kékszeíü honved'tiszt, a szabadságharc ^bukása után betyár lett,,. ; Betyár lett, mert bujdosni kényszerült, s nem'akart kül földre szökni, Betyár lett, mert kedve volt a kalandos., veszélyes élethez, Betyár'lett^ mért embereivel - voltak vagy'negyvenen bosszút ©kart állni az árulókon, hitszegőkön, a^©csovicaokon. Betyár lett, iáért az Így szerzett pénzből akarta támogatni a kül honban sínylődő honfitársait* Űribetyárnak nevezték nemcsak a családja miatt, hanem az éri “is.» mert a rabolt pénzből egyetlen fillért a@a tartott még magá nak, Külföldre küldte az emigránsoknak,és emberei között osztot ta szét. Még az ennivalót-,-.ruháját is hazulról kapta, ©mikor ha tehette, ha zsandár nem volt a közelben ■- hazalopakodott* '> leánytestvérei és öreg-édesapja ölelték szivükre'ezt'© ve szedelmes legényt, ©kinek'halála is olyan regényes volt,; amilyen élete. Amikor egyszer kedvesétől a azép rozgonyi csárdásáétól Ssuzskétól jött ely unokafivére, riválisa, a császárnak behódolt ■ Pacaoley Feri -agyonlőttél fölük hallott először a kis Gyula a Krúdy család eredetéről- is* Ok Beatrice udvartartásával jöttek •ez olasshonből* Akkor még e-vel Írták a nevükéte A XVIX-ik szá zadban kapták meg- a -magyar nemességet, a családi kutyabőr.tanú ságai szerinte A család egyik ága- Kágyadban maradt, mig a. másik a Nyírségbe származott® A legifjabb Gyula -már itt Nyíregyházán,' ;egy náaf edel.es, é-issshangos, kisablakos hasban született, de azuj házban' a sárgafalu Káliéi utca 40-ben nevelkedett* Ez a-ház nem csak téglából, méssből, d@ könnyből is- épült* Ahogy irja: ^Gyűlö lettel néztem a házra, amelyben én is laktam, hisz anyám, verej téke, kin ja-, -sóhajtása'/ volt beépítve a kockakövek közé®'* - Itt ' hordta a-maltert egy, szép, s'ötéthaju, szabályos areu, ottani sze gény hentes leánya,-'-Csákányi Juliska® Id© szegődött, hogy' leg alább .-a..'távol-bél láthassa az urfit, aki miatt elkergették szol gálatából., ;-s. akinek; 4 - gyermekét rejtett© szive alatt- • Bizony nehéz-,volt az ut., a nagy .családi háborúk tarkítot ták -.mig befogadták a leányt a házba, melyét"*.oly buzgón segített építeni* * u" x \.s - ; . 'Sgy őszi napon, 1078 október, 21-én született meg a korán jött, vegyes- érzelmekkel várt.kis jövevény - legifjabb Krúdy Gyula*- . .-A nbm mindennapi méretű csecsemő átható sírása messzire el•hallatszott*. Már. hathónapos- korában- megállította kiáltozásaival az ablak alatt elballagó Krassnay polgármestert, mintha csak f e - --
— XI .™» I.elégségre akarná "'fonni az elhanyagolt utak miatt® Az öreg Bfögdorfer Jánosnak, a nyíregyházi főjegyzőnek belekapaszkodott a szakállába, mikor az' mutatóujját a szájába akarta dugni# 'Fitkonideozné-. bábaasszony ujját megharapta*- CsfűÉhamar ismertté tette magát a szomszáóságban erőszakos ordíiozásaival a jőtor*» ku gyerek,.aki előbb ébredt, mint a kakasok*«*
Amint már totyogni tudott, egyre anyja nyomában akart len ni, görcsösen fogra'szoknyáját* így naponta többszőr is bejárták a családi házat* A bosszú, földszintes, sárga épület öt f eb ét kére tes ablaka szobából állt* A kapa .melletti szélső szoba vélt az ügyvédi, iroda, ahol mindig muskotály dohány illata tériéngett* Ebből nyílott a "vlsitszoba”, ma|d aa ebédlő, melyet ké sőbb a kis Gyula birtokolt® Az ebédlőből nyíló .udvari szobát a szülők hálószobának használták® Az ötödik szoba lett a.gyerek szoba - a Krúdy csemeték tanyája* /Júlia tiz gyereket ssült m évek folyamán, akik közül bét maradt életben*/ Az iroda előtti széles beüveggzett tornác volt s kliensek várószobája, melyet nagy tejüveg'ajtó választott el a lakás többi részétől* Júlia, ' aki kitünően tudott szlovákul, sokszor beszélgetett el ® tanyasi, tirpák gazda 'ügyfelekkel* Az iroda dísze & pipatőrlum volt, ahol az apa gyönyört ki-' szívott tajtékpipái sorakoztak, a, majolika dohány-tartó és dohányszita mellett* Itt tanyázott B,arto© bácsi, az ügyvédi i m O k p skinegyv©nnyoleban a hadnagy®ágig "vitte*, Barics bácsi többhyiré fi-' dibusz készítéssel foglalta el magát és a köpőládába céloégátott* Egyformán goromba volt a tiszádadai, vagy tiszalökl szűrös fiákkal,
hogy "hol éo merre találhatják -meg az igazi Kraáyt /aki Összeférhetetlen -természe te és politikai elvei miatt, még a függetlenségi érzelmű"nyír egyházán is mindig változtatta lakhelyét a városban/*A szülői ház dísze a “vizit szoba*5 volt, piros- selyemmel "bevont garnitúrájával és Beregszászy-féle zongorájával* melyen olyan szépen játszott apa, akit öccse Béla,-egy feltűnően csi nos, fekete fip. - •fuvolán kísért® Az ablak előtti virágpolcok már február X6-ára, Julianna napra megteltek jácintokkal* Kint, a hatalmas udvar végében volt a. konyha,' cselédszoba, istálló,
-
12
-
kocsisain. Az udvar közepén modern tornafelszerelés a gyermekek számárai hinta és nyugté® Az udvar végiben és a város szélén szőlő és gyümölcsöskertje is volt a családnak* A házhoz virágos kerteoskék, kőrisfalugasok, a háztetőn átnyúld vén ©perfák, or gonabokrok, gömbakácok, füráőház, moSHÍkonyha, dieznéől, baromfiSÍ, kamrák, pincék, galambdúcok is tartoztak* A rendre és biz tonságra mindig kát-három kutya is felügyelt* A sok-sok közül egy gyönyörű farkaskutya, a fióké, egy kis tacskó,. az ámor, egy bátor, erős, névrokonához mélté Hektór és-egy Szerda nevű tarka puli volt különösben emlékezetes* /Sz utóbbi onnét nyerte „a- ne vét, hogy egy szerdai hetivásárkor került a házhoz*/ Az épület végében, külön háztartással, lakással, mellék-' helyiségekkel élt a nagymama, Hadics Mária, aki negyvenessten'dős korában, huszonnégyévi házasság irtás, haláláig tartó, szen vedélyes szerelemmel a' szivében vált el örökösen hütlénkédő fér jétől *a gróf"-tói, ahogy becézték* Hadics- Mária két szobája csodálatos szépen volt berendez ve, Aranypirós fotelek, indiai kendők, kázsmirok, selymek’a szé keken* 'A falakat híres festők müvei borítottáki ÉembrahdCés má sok-; 'Sok’ fára festett képet'"'is őrzött* A. sarokban embernyi kí nai'vázák* A%kisebbik szobában falusias búbos kemencével fűtött*. A kis Gyula órákig érdeklődéssel nézte a lángoknak a szoba menynyesetére- vetődött árnyékait, fekhelyéről, a k i s törökdiványrél* ’ •A f-ÜggŐlásroa alatt példátlan komolysággal olvasta újságait a nagymama* 0 nem igen volt ismerős nyíregyházán, többnyire csak otthon-élt szobáiban, vagy a ház mögött elterülő és magas pa lánkkal elkerített kertjében* Szivében mindvégig megmaradt vár palotainak és' a Bakony zúgását szerette.volna.hallani* - H a d i c s ■Mária nem mindennapi nő** volt* Ez á többnyire-szőtlan, nyugodt, büszke, boldogtalan, sokat olvasott, hevesen politizáló, _-rendet, fegyelmet tárté asszony igen tudott szeretni* lankadatlan sze relemmel imádta elvált fénjét, .akire egész életében oly nagyon . .féltékeny volt* Akinek azonban olyan nagy szive volt, hogy a vá ros valamennyi, ,valamirevaló asszonynépe mind-mind "befért® 1 szép..Ste.mné tráfikosnétől • egy-egy átutazó .színésznőig, s JelIáig. a zongoratanárnőig, kinek haja mindig nedves a fésülködéstől* Hangosan n e v e t e t t * mint egy vidéki primadonna* Huncut né zésű,. tréfás lány volt* I vidéki városban ő volt a hölgy! kacérság Is a nagyvilági raffinéria* Íz a Jella később arról volt ne vezetes, h o g y "egy ideig egyszerre udvarolt- neki a három generá ciós az- idősebb, az ifjabb és a'legifjabb Krúdy Gyula® Á nagyapa igazi, s legtartósabb szenvedélye azonban Húsaik Karolin volt, egy kisiparos’tizenhat esztendős, szőke leánya, válásának lég- ' főbb oka® . A válás miatt•évekig nem beszélt egymással a két Krúdy, és fia* Csak később, .mikor .az unokák, már nagyobbak lettek, j:árf'haza- a nagyapa, de céak. 'titokban,'- mert -Humik Karolin.igen féltékeny volt rá* /Gsöbö-rből-vö.dörbe .került®/ ’Sz a .jómegjelenésü,"ürálkódni vágyó, cselédsorból felemel kedett , szőkekontyu',-fehérbőrű gaz'dasszeay, akit a családi gyön gédség ■”Stűért.Eárlá"-nak mondott, erősen tartotta a nálánál harminc évvel idősebb "grófot”* 8 mert tudta róla, hogy-'gyermek korában elvesztett kiá&ányát .még'mindig nem’felejtette el, egy rokonkislányt vett magukhoz, akit később adoptáltak is* Időn-’
ként messzire hangzó veszekedések: hallatszottak a címerrel éke** sitett nádfedeles lakból® "A gróf*! még he tv©^esztendős korában is okot szolgáltatott , hogy "Stuart Mária” edényt törjön miatta * A nagyapát nagy örömmel fogadták Eaáics Mária lakásában -"az álsé házban”* Mária kinálgattá, a szinte repdeeett férj© és fia között* Nagyapa, mint mindig, elbájold,*szellemes, kitűnt előadó, szeretetreméltó társalgó* Nagyanyátj, mint régén -'ffiarie i kémak szélit ja® fagyapa magas, szikár, sötéthaju, tüzes fe kete sz®mű® Közveti®nP kellemes modora ;sok barátot-, kérlelhetet len, heves politikai állásfoglalása számos ellenséget szerez^ : neki* Egyébként "fogas” ügyvédnek hívják, .ami. és.zbeli képessé® geire,, ''l@ anyagi "igényeire is mutat* ügy családi' anekdóta sze rint egyszer egy kliense sokalva a honoráriumot, megjegyeztes "hát van lelke © tekintetes' urnák ennyit kérni?® "hiiek®léiek, - hát én miből élsk?9í - válaszolta® Nagyapa, ha err® a legkisebb ok kínálkozott, szívásén ká romkodott* Mérsékeltebb politikai állásponton lévő fiával is gyakran összeszólalkozott a-szenvedély®® öreg# Nem bírta d ki csinyes kedélyeskedő, polgári zamatu- légkört* "levegő kell ne kem* megöltök az aprólékos gondjaitokkal, kulináris mon.daniva® 1éltokkal, örökös bizalmatlanságotokkal, folytonos gyanúsítá saitokkal .és főlég az elviselhetetlen féltékenységeddel Mari," - mondta méltatlankodó, sértődött hangon# Pedig a hitvesi hű ségről rendkívül egyéni felfogása- volt® Megunt hajlékából csu® áli la csg&á&i elmert vitt© magával® életét a,nők szolgálatában Ite/'de értett is a nőkhöz az öreg.Krúdy# A galambmellü és ké~ .kesbajaszkáju Fánlka ás a ropogós, kívánatos 5termié trafikosnékat .csaknem mindennap, felkereste# "ügy sohasem láttam moso lyogni nőket, mint nagy atyámra ragyogtak fel®®8* A "gróf*1 is 'cipelte a'családi port, ©milyen a legtöbb ma gyar családnak volt akkoriban# A Babics-féle milliókat akarták [email protected] Arad városától, a ez ügyben Nagy Ivánnal levele® zett# "Ezért, lett nagyatyám és atyám'is ügyvédi ugyanosak fis kálist szándékoztak nevelni belőlem is « téli estéken a szél és tűz zúgása mellett megjelentek a Bafcdes milliók#**" Badios Mária válása után igen magányos.lett# Megkeaiénye® dett, mozdulatlan arccal kötögetett-vagy olvasgatott az'ablak® nále Mikor jött az alkonyat, hosszan a .kertbe nézett# fiaira Bélára, Gyulára, később a kié Gyulára büszke, de általában sen kit.-. sem szeretett elvált férjén M v i ü u Ahogy, jm&nak®telnek az 'évek, á'kis:-Gyula férkőzik, legközelebb szivéhez# Íz az idege® nőkkel sokszor"hűvös, tartózkodó, kimért modora' asszony, orosz-® Iánként védte a hozzá igen hasonló magatartása, gyermekeit nagy ; szigorúsággal nevelő fiától''legkedvesebb, tlnokájót* Brr® elég. gyakran sor került* Anya és az .őt.imádó fia egyetlen összeüt® közőst ..pontja a kis Gyula nevelése vélt# (Tudta-a kis betyár,, hol kell elbújnia, ha' valami' rosszfát tett a tűsre© . Ifjabb Krúdy-Gyula, az apa, olyanformán rendest© be éle tét, mint keleten az urak*. Családjának tisztelt,- sőt rettegett parancsol#ja® Egyenes termetű, mindig a legutolsó -divat szerint öltöző# -Savall áros passziói voltak.# Szeretett kártyázni és oi® gányozniv Legszívesebben Benozi Gyulát hallgatja- a Betyár kávé® házban,;Hagyarork#g akkori legjobb prímását# Játékát bőkezűen jutalmazza# Kállay András főispin instenációján, ©mikor három
S
*
-
14
-
napig muzsikáltál' magának a Sóstón, ezresbankóval fizet® így nö velte ő is a Bémczi ..vagyont* A banda tagjainak gyakran és szí vesen ajándékoz finom rókáiból® Piké mellény, gombos cipő, pincs kalap, -fodros bidermsiér ingek, nyakkendők",''Hatalmas- fehér zseb kendők cseréltek igy könnyedén gazdát® Keveset iszik,, s akkor is kocsisbort, duhajkodni pedig nem látta senki® Inkább otthonülő,' kimondhatatlanul komoly® Nevetni talán -sohasem nevetne ttV/ Sokat dolgozik, hogy nagyszámú családját jómódba tarthassa eX® Gyakran'megfordul a debreceni Arany Bikában is® Nőügyei dísz**: krétebbek, mint az öreg Krudynak® Sokáig és' szívesen, 'ropogtat ja á szivarokat a- Főtéren Jakubovits* Fánál boltjában, Udvarol . a szép Rózsakért! vendéglősnének, s Jella is be-basurran az irodájába® Júlia bár tudja ezeket, bölcsen nem.vesz róla tudo mást, a változatlanul rajong uráért® ’ “Az apámra, az urra,* gavallérra,--a nagyszerűre' büszke vol tam lányos házaknál Minden nő'.előbb volt szerelmes belé, min den férfi-barátom'neki köszönhettem*-* • 'jobb és- drágább ember nem volt. nála*® . 5 a otthon volt, tudomány©évkönyveket olvasgatott,- vagy zott,' Szépen játszott, jő mesterektől- tanult -Debrecen-'. ben® 'Vasárnap délutánonként sokszor kirándultak gyümölcsőskertjükbe. Ilyenkor a gyerekek saját., pontfogasukkal mehettek.® A z étkezéseknél apa áz asztalfőn almán, szertartásosan "ül® Hagyja, hogy kiszolgálják® Maga mellé mindig legkisebb-gyes mákét engedi, aki u,n, “DeeiVbesi /magas szék/ ül az asztalnál, .Júlia, bár'mindig két-három ■nőoseléd .segédkezik, csak-akkor'' eszik, ha m^r mindnyájanjől laktak*.-' /A" cselédek' családtagok* ként é l j e k héluk, Júlia többnyire szegény-rokonait vette.a • házhoz^ '.akikkel 'tegeződött,/-' -' . A szobából komoly, néma- főbiceentéssel távozik a fiatal Krudy-lrodá jába’« Bz a hely tabu®'Gyerek csak akkor teheti b© á'lábát, ha hivatja® Ekkor pádig rendszerint büntetésből, Gye rekeit sokszor megveri, de imádja őket® Akármilyen későn "jön- ••• "-haza, bemegy hozzájuk. Megnézi, hogy jttöm lázasak-e» nem lyukafe■e a ’cipőjük? Júliához kedves, figyelmes® 5tjtazni 'viszi Olaszon*-szágba, a létrába, de csak Gyula fia érettségije előtt veszi el feleségül. Ki tudja., hogy-miért'nem előbb? Júlia nemcsak sz.ép, hanem Igen-tanulékony, alkalmazkodó* okos nő-. Jő megfigyelőképésségü, ssinea,. csillogd fantáziájú, szórakoztató .i^éld.-/Ezt a --nem mindennapi képzelőerőt tőle örökölte fia®/ Dolgos, -szorgalmas háziasszony, aki sohasem ül munka nélkül, CHa már mindent" elvégzett, as ®*lilik-nem illik“ o, könyvet forgatja,..“Olyan csendes, bzelid volt anyám, mintha mindigJcsellói' sorban rolna. a.,háznál,. -Pihenni sohaseia láttam őt, Versenyt dolgozott'-a- sbbigálőlányokkal® Hajnalban kelt, a nagymosásnál első volt,, a konyhán forgolódott,"' ■mindönkihez csak' jő szava volt,”- . ;; • Júliának a r a n y o s j ő szive is volt. Sohasem, felejtette el, hogy ő is .szegény bőrből’'s^árzazik®-Lakott hozzájuk közel egy ■ •koldusszegény /asztalos nyele- gyermekével, 'Ezeketa gyérekeket' odaszoktatta a -házhoz «r.Ott játszottak napestig a 'Krúdy -gyérekekkéig akiktől, ruhájukat.- Is- -örökölték. Bár vendégszerető há« # u k mindig 1 észen .állt &• vendégek fogadására® - aránylag kéve-: 'ben. jártak hozzájuk,. Érmék- oka részben a fiatal'Krúdy félté-
-
15
-
konyaégé, a másik oka pedig az, hogy bár a ház urát mindenütt szikesen'látták a hivatalokban, szórakozóhelyeken, a kaszinóban* feleségének nem. tudták megbocsátani egyszerű, származásét® Lenéz* ték az egykori cselédlányt® Júlia fiúgyermekeit, s különösen az ©Isészülött Gyulát „ Jobban kényeztette a lányoknál, Csinyjeiket elhallgatta az ap juk , nagyanyjuk előtt® Kezelési kérdésekben került többnyire összeütközésbe anyósával és férjével® A kis Gyula’erős és gyorsan növő fiúcska volt. Valóságos kis Herkules, mindig egy fejjel magasabb kortársainál® A tágas* vadszőlővel befuttatott verandán hajtogatta pattogós ostorával/ búgó csigáját, majd búzával etette galambjait® főkből, vagy lé* pes vesszőből készült csapdával vadmadarakat fogdosott* Papír*' sárkányokat eregetett* Le egyre gyakrabban pillantgat ki a kerí tésen,, a szarkalábakkal,' violával, muskátlival beültetett kert* bői* Érdeklődési köre gyorsan tágul* Már nemcsak lakóháza* csa ládja érdekli* hanem a szomszédság.* m . utca népe. s akkor fejlődő szülővárosa® Korán# sőt túl korán e'$zf©veszi & Sas kocsmában ve rekedő talyigásokat* Ezeket később felnőtt korában is nagy ér deklődéssel figyeli*. Oigányfiu barátjával a Sajtosra jár" szarka fészket keresni, szerelmespárokat meglesni. Megfigyeli, hogy szü letésnapja körül megjönnek a hosszadalmasan csurgó Őszi esők® Ilyenkor a házőrző kuvaszok sem mennek túl a kerítésen* Minden kinek meg van a házban a munkája* A színben javítják a kocsit* a szerszámokat. Megérkezett a zergetollas tiroli is, káposztát gyalulni * Megigazítják az ablakokat, ajtókat* Kiseprlk a kály hákat, kürtőket. Friss, tarkánszőtt háziszőnyeggel vonják be a szobák padlóit. Eljött az ideje a korai lefekvéseknek, j’óizü ol vasásoknak, a Hocambols és más hatvankötetes regényeknek, az atyafiságos levelezéseknek, naplóÍrásnak® Az utcákat feneketlen sár, majd hó borítja, s a család szívesen üldögél el a nagy ebédlőasztal körül® A kis Krúdy Gyula rendkívüli -testi és szellemi adottságai hamarosan megmutatkoztak* Alig ötesztendős* amikor iskolába ad ják. Édesapja kézenfogva vezeti a város másik oldalán fekvő'ele* mi népiskolába, ahová azután igen szeret járni® Egy alkalommal egy hatalmas, madzagrakötött bugylibicskával tér haza - valószí nűleg csereüzlet révén jutott hozzá* Júlia össze-vissza csókol ta* wfe vagy az én kis nyíri bicskásom” becézgeti* Ugyancsak meg hat ottan észlelte, hogy fia néhány iskolatársával besurrant nagy apja •dolgozószobájába. Itt Gyula hirtelen kirántott egy fiókot, - úgy látszik jól megfigyelte, nagyapó hová rejtett© el drága ereklyéjét, egy barna foltos foszladozó gyolcsdarabkát. Áhítat tal magasba emelte "lássátok, e z Garibaldi vér©*1. As erős képzelő erejű, heves érzelmi életet élő kisfiú lá zadozva, féltékenyen, bosszuterveket forralva vett© tudomásul testvérei születését* A legjobban akkor még az .anyjához ragasz kodott. Nem akart senkivel sem osztozkodni rajta® S hogy mennyi re érintette, mikor egy-egy újszülött miatt egy időre nagyany jához "száműzik", bizonyítja a "Történet a kis öregről” c, írá sa is* - A sok együttlét végül is oly szoros barátságot terem® tett közte és nagyanyja közt, hogy rajongó szeretetét most már felé sugározta legerősebben® Ahogy nőtt-növekedett a kisfiú, úgy ismerkedett .meg a világgal, szükebb hazájával a szép Nyír séggel. A Nyírséggel, ahol a legtovább volt agaruk, vizslaka-
-
16
-
tyájuk a tönkrement gavalléroknak. Ahol mindenki a múltjából akart megélni, hogy apja, nagyapja volt valaki. Máshol már föleszméltek, rájöttek, hogy vége a régi világnak, s dolgozni kell. Itt még mindig valami csodára vártak,, Követválasztástól, a lutritól, valamilyen előnyös házas ságtól remélték sorsuk jobbrafordulasót• Építették fantaszti kus légváraikat, s folytatták családjuk régi-régi perét. Táncol tak, kártyáztak, ittak-ettek, párbajoztak, vetélkedtek, barátkoz tak, kurjongattak, csak dolgozni nem akartak. . A káliéi utca nagy eseménye volt,.amikor, egy Eiroska nevű kisasszonyt egy hajnalon az ablakon, át szöktettek meg®'Is- min denkinek annyira'tetszett, hogy szökni, vagy szöktetni akart ezután. ”Olyan regényes volt nyíregyháza akkortájban, mintha nem is a krumplitermo Szabolcs vármegyében volna, hanem vala hol Andalúziában." A kis Gyula, aki akkoriban még nem töltötte be tizedik évét, hogy kivegye a részét az általános nyíregyházi regényességből, a Bujtos-liget fatörzseibe, a Hépkert lócáiba, saját és képzeletbeli nők monogrammját.vésegette, miközben agy érezte, hogy egykor szerelem miatt fog meghalni. így napon a vörösarcu Hentsr Antal vármegyei várnagy pa rancsára, vasláncokkal elzárták a piacteret® Iá© engedély* nél kül többi belépni nem lehetett. A városházán pedig megkezdődött a tiszaeszlári pör tárgyalása* A városban Puczér /Mikeez/ Jóska antiszemitavezér izgatására' gyűlések, macskazenék, tüntetések, verekedések, ablak beverések kezdődtek. Több 3 © kellett a gye- ■ rekeknek, akik szívesen résátvesznek minden felfordulásban./ Hő sünk is vagy száz ablakot bevert, szerencsére éppen akkor kövez nék a Káliéi .utcát, volt -ott kő elég* A mulatság addig tartott míg buzgóságában saját ablakaikat is beverte, áldásos működésé re az apai nádpálca tett pontot.
