BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

– KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM –

HARMADIK EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT!

Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda

2006. augusztus 147.

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

– KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM – HARMADIK EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT!

Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda

1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 50 90 Fax: 1/ 456 50 99 E-mail: [email protected] Ügyvezető igazgató:

Laky Ildikó

Vezető projektmenedzser: Galli Károly Projektmenedzser:

Földi Zsuzsa

Tervezők:

Aradi Renáta Horváth Kinga Gerlach Viktor Guzmics István Veres László Zilahi Sebes Géza

TARTALOM TARTALOM .............................................................................................................................1 1. BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA ......................................................................................................4 1.1. A STRATÉGIA ALKOTÁS MEGALAPOZÁSA ..........................................................................................4 1.1.1. A stratégia alkotás elvi megalapozása ...........................................................................4 1.1.2. Fejlesztési eszközrendszer ............................................................................................7 1.1.2.1. Pályázatok ..........................................................................................................................7 1.1.2.2. Saját források .....................................................................................................................8 1.1.2.3. Hitelek ................................................................................................................................8 1.1.2.4. Vállalkozói források ..........................................................................................................8 1.1.2.5. PPP konstrukciók................................................................................................................8 1.1.2.6. Ingatlanlízing......................................................................................................................9 1.1.3. A program kommunikálása – Társadalmasítás.............................................................10 1.2. SWOT ANALÍZIS...................................................................................................................11 1.3. CÉLFA .............................................................................................................................. ..13 1.4. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA.........................................................................14 1.5. A PROGRAM SZERKEZETE ........................................................................................................16 2. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ..........................................................................................................................19 2.1. I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE............................19 2.2. II. PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK, ILLETVE SZOLGÁLTATÁSOK MEGERŐSÍTÉSE...............................21 2.3. III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS ÉS HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KOMPLEX TÉRSÉGI FEJLESZTÉSE...................23 2.4. IV. PRIORITÁS: INTÉZMÉNYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE...................................................................................................... ..........................24 3. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA.........................................................................................................................27 3.1. I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE............................27 1.1.1. Intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése.27 3.1.1.1. Tevékenység: Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása..............29 3.1.1.2. Tevékenység: Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre .....................................................33 1.1.2. Intézkedés: Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése...38 3.1.2.1.Tevékenység: Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése...........................................40 3.1.2.2. Tevékenység: Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása...44 1.1.3. Intézkedés: Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben. .46 3.1.3.1. Tevékenység: Térségi innovációs központok rendszerének létrehozása .........................50 3.1.3.2. Tevékenység: Kapcsolatépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése.................................................................................................................54 3.1.3.3. Tevékenység: Innovatív (megújuló) energiatermelés és hasznosítás előmozdítása..........57 1.1.1. Intézkedés: Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése.......................................59 3.1.4.1. Tevékenység: Vállalkozói adatbázis létrehozása..............................................................60 3.1.4.2. Tevékenység: Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése...............62

1

2006.09.14.

3.1.5. Intézkedés: A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása .......................................................................................64 3.1.5.1. Tevékenység: Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése...............66 3.1.5.3. Tevékenység: A turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése........................................................................................................................................78 3.1.6. Intézkedés: A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása..........................................................................................................80 3.1.6.1.Tevékenység: Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével.........................................................................83 3.1.6.2.Tevékenység: A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése..........85 3.2. II. PRIORITÁS: A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE, A SZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE......90 3.2.1. Intézkedés: A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása................................90 3.2.1.1. Tevékenység: Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése .....................................................91 3.2.1.2. Tevékenység: Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések..................................................................................................................99 3.2.2. Intézkedés: A közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése............................104 3.2.2.1. Tevékenység: Térségi autóbusz-közlekedés színvonalának javítása, az elővárosi vasúti „ráhordó szerep” erősítése............................................................................................................105 3.2.2.2. Tevékenység: Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése...............................................110 3.2.3. Intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése...............................................118 3.2.3.1. Tevékenység: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése ..................................................119 3.2.3.2. Tevékenység: Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése ......................................................................................................................................................122 3.3. III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS ÉS HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KOMPLEX TÉRSÉGI FEJLESZTÉSE.................125 3.3.1. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás .............................................................125 3.3.1.1. Tevékenység: Felszíni és csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése ........................127 3.3.2.Intézkedés: Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése...........................131 3.3.2.1. Tevékenység: Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése ............................133 3.3.2.2. Tevékenység: Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési körülményeinek fejlesztése ..........................................................................................................137 3.3.2.3. Tevékenység: Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése .....................................................................................................................................139 3.3.3. Intézkedés: Az ivóvízszolgáltatás fejlesztése............................................................143 3.3.3.1. Tevékenység: Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztés ......................................................................................................................................................144 3.3.3.2. Tevékenység: Meglévő vízbázis hasznosítása................................................................146 3.3.4. Intézkedés: Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése ............................................149 3.3.4.1. Tevékenység: Közösségi internet-hozzáférési pontok kialakítása..................................150 3.4. IV. PRIORITÁS: INTÉZMÉNYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE, A MŰKÖDÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSE..................................................................152 3.4.1. Intézkedés: Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése.................................................................................................................152 3.4.1.1. Tevékenység: Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeinek javítása................................................154

2

2006.09.14.

3.4.1.2. Tevékenység: Pedagógiai szakszolgálatok eszköz-, és helyiség problémáinak megoldása, pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása ................................................................158 3.4.2. Intézkedés: Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása....................161 3.4.2.1.Tevékenység: A lakosság egészségi állapotának és az ellátórendszer felmérése és kistérségi egészségterv készítése..................................................................................................162 3.4.2.2. Tevékenység: Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése......................164 3.4.3. Intézkedés: A szociális intézményhálózat térségi fejlesztése ...................................166 3.4.4. Intézkedés: A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése ..............167 3.4.4.1.Tevékenység: Kistérségi elektronikus média fejlesztése.................................................168 3.4.5. Intézkedés: A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése ..................................................................................171 3.4.5.1. Tevékenység: A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése .......................................................................................................................173 3.4.5.2. Tevékenység: A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése .........................................177 4. MELLÉKLETEK ...............................................................................................................181 4.1. A HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROGRAM KÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN LEBONYOLÍTOTT INTERJÚK LISTÁJA........181

3

2006.09.14.

Terra Studio Kft.

Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program

1. BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS ANNAK MEGALAPOZÁSA 1.1.A STRATÉGIA ALKOTÁS MEGALAPOZÁSA 1.1.1.A stratégia alkotás elvi megalapozása A Budaörsi kistérség jövőképe: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a belső területi harmónia1. A fejlődés jellege egyaránt szolgálja a kistérségi, a kistérségen belüli mikro-térségi és települési szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő sajátosságait és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és települési, településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára. A stratégiai cél eléréséhez hat olyan horizontális elv került meghatározásra, amelyek a stratégiai feladatok kidolgozásánál fontos szempontként szerepeltek. Az egyes fejlesztési elvek súlya a tervezés különféle szintjein és a témaköröknek megfelelően változó mértékű, ugyanakkor a fejlesztések működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatósága meghatározó szempont kell, hogy legyen a fejlesztések végrehajtásánál. Az elvek érvényesítésével a program maximálisan törekszik az EU fejlesztési prioritásokhoz történő igazodáshoz, amely a 2007-2013-as programozási időszakban elősegíti a sikeres pályázati szereplést. Az elvek a következők: 1. Gazdasági versenyképesség és foglakoztatás elősegítése – Lisszaboni elvek A fejlesztésben érintett kistérség kedvező gazdaság és közlekedés földrajzi helyzeténél fogva Magyarország gazdaságilag kiemelten fejlett területei közé tartozik. Fontos, hogy a Budaörsi kistérség gazdasága egy minőségorientált fenntartható pályára álljon és a térségen belüli differenciált fejlesztési stratégiával sokoldalúságát bizonyítva nemzetközi szinten fokozza versenyképességét. A kistérségben a foglalkozatás kérdése kevésbé a 1

A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el.

4

2006.09.14.

Terra Studio Kft.


munkanélküliség kapcsán kerül előtérbe, sokkal inkább annak strukturális problémái miatt. A munkaerőpiac és a gazdasági igények harmonizációja a versenyképességet is erőteljesen befolyásoló tényezők, tehát minőségi (strukturális) fejlesztések ezen a területen is elengedhetetlenek. Az elv érvényesítése különösen fontos a gazdaságilag jelenleg vezető pozícióban lévő Közép-Mmagyarországi Régióban, ahol a kiterjedő országos és nemzetközi közúthálózati fejlesztések nyomán más területek is hasonlóan kedvező közlekedésföldrajzi helyzetbe kerülnek, ezáltal csökkentve a Budaörsi kistérség egyedi adottságainak jelentőségét. 2. Partnerség A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, az érintett intézmények valamint gazdasági szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok élénkítését jelenti. A stratégiai és operatív programba foglalt közép- és hosszútávú térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt önkéntes és felelős részvételével zajlik. 3. Többközpontúság - Decentralizáció A Budaörsi kistérség tíz településének egy része rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik térségi vagy mikro-térségi feladatok ellátására. Lényeges, hogy a térségi szinten szervezhető és szervezendő feladatok esetében a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a települések a feladatok decentralizált ellátásában. 4. Működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatóság – Göteborgi elvek A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenységek projektekben leképeződő

megvalósításának

alapfeltételeinek

megfeleljenek.

tevékenységeket

és

feltétele,

projekteket

Ennek

hogy

azok

érdekében

fejlesztési

tervekkel,

a

komplex

fenntarthatóság

az

egyes

intézkedéseket,

illetve

megvalósíthatósági

tanulmányokkal és hatásvizsgálatokkal kell alátámasztani. A fejlesztések fenntarthatósági szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel a Budaörsi kistérségben is, amely a főváros és agglomerációja körül kialakult rekreációs zóna részét képezi. A természeti és építészeti környezet olyan fejleszthető adottságai a térségnek, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez. 5. Esélyegyenlőség A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához.

5

Terra Studio Kft.


Alapkérdés, hogy a kistérség minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül részesüljön azokból, másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenkinek bármely településen él a kistérségben – elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját. 6. Helyi demokrácia erősítése A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt mind települési, mind pedig térségi szinten. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt az erősebb, országos hálózattal rendelkező civil szerveződések tevékenységében nyilvánul meg. Az elmúlt 15 esztendőben a civil szféra professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok területfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének kialakulását. A térségi

programozás

szintjén

a

civil

szféra

erősítése

az

alulról

építkező

kezdeményezések, csoportosulások elvi és gyakorlati (infrastrukturális) támogatását jelenti. A települési önkormányzatok által alkotott társulásnak tevőleges feladata a civilek képviseletének biztosítása a települések, illetve a kistérség fejlesztési vonatkozású döntéseinek meghozatalában. A döntéshozatal mellett a program, illetve projektvégrehajtások esetében is javasolt a teljeskörű társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a helyi társadalomnak lehetőséget kell biztosítani a jelenlétre a projektciklus minden szakaszában. Ezáltal is hatékonyabb lesz az eredmények gyors integrálása a helyi társadalom mindennapi életébe, illetve eredményesebbé válik az esetleges negatív hatások kezelése is. 7. A Program végrehajtásának követése A program végrehajtásának sikeressége érdekében elengedhetetlen annak folyamatos nyomon

követése,

a

végrehajtás

ütemének

és

hatékonyságának

ellenőrzése

(monitoringja) és szükség esetén az operatív elemek – változó kondícióknak megfelelő – módosításainak végrehajtása. A program kiegészítése, módosítása azért is indokolt, mivel a forrásfelhasználás ütemezésének koordinációját lehetővé tevő nemzeti és régiós alapdokumentumok aktuálisan kidolgozás (értékelés, elfogadás) alatt állnak. Ugyanez érvényes a kistérségre vonatkozó egyes ágazati programokra is, melyek tartalmával való összhang alapvető elvárás ezen dokumentummal szemben. A program tehát az európai uniós gyakorlatnak megfelelően a folyamatos monitoring és a visszacsatolások alapján alakuló rugalmas rendszert képvisel.

6

Terra Studio Kft.


1.1.2.Fejlesztési eszközrendszer 1.1.2.1. Pályázatok A célrendszer és fejlesztési prioritások meghatározásánál elengedhetetlen annak figyelembe vétele, hogy a települések és térségek, civil, non-profit szervezetek és kisebb mértékben a gazdaság szereplői továbbra is a pályázati rendszereken keresztül jutnak fejlesztési forrásokhoz. Jelentős feltétele a programban foglalt fejlesztési irányok és az azokon belüli projektek megvalósulásának, hogy a települések önkormányzatai, illetve egyéb térségi szervezetek és vállalkozások rendelkezzenek a projekt finanszírozáshoz szükséges saját forrással. A program tartalmának megvalósulását támogató elsődleges forrás a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, amelynek megalapozása a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. A forrás struktúrája jelenleg kidolgozás, illetve elfogadás

alatt áll, ezért a dokumentumban

feltűntetése nem volt lehetséges. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Közép-Magyarország Régió a II. fejlesztési övezet besorolást kapta Magyarország többi régiójával ellentétben. Ennek megfelelően a régió az országosan kiemelkedő GDP mutatói alapján a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozik. Az elkövetkezendő hét évben a régióknak juttatandó kohéziós források előre, meghatározásra kerülnek, illetve az említett többéves költségvetés évenként csökkenő alapon kerül elköltésre. A kivezetési támogatás

a

Közép-Magyarországi

Régióra

vonatkozóan

2011-ig

fokozatosan

megszűnik. Ennek megfelelően a Budaörsi Kistérségben az ezen forrásokra alapozott fejlesztéseket fontos a tervezési időszak első felére koncentrálni. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Közép-Magyarország Régió a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozik GDP mutatói alapján. Az a tény, hogy 2006-ot követően a Közép-Magyarországi Régió ún. phasing in régió lesz, azt jelenti, hogy az elkövetkezendő hét évben a régióknak juttatandó kohéziós források előre, egyszer és mindenkorra meghatározásra kerülnek, illetve hogy az említett többéves

költségvetés

évenként

csökkenő

alapon

kerül

elköltésre.

Közép-

Magyarországon is a társfinanszírozás felső határa 85%, és mind az ESZA, mind az ERFA vonatkozásában a Konvergencia célkitűzés támogatási területei alkalmazhatók. Ugyanakkor ez nem érinti a Közép-magyarországi régió státuszának megváltozását és a kivezetési támogatás 2011-ig fokozatosan megszűnik (ekkorra éri el a támogatás szintje a Regionális versenyképesség célkitűzés átlagos egy főre jutó támogatásintenzitási szintjét). hogy az EU részéről biztosított pályázati források intenzitása a Magyarországon egyedülálló helyzetben lévő Közép-Magyarországi Régió esetében várhatóan 2010-ben megváltozik (csökken). Ennek megfelelően a Budaörsi Kistérségben érdemes a a fejlesztéseket a tervezési időszak első felére koncentrálni.

7

Terra Studio Kft.


1.1.2.2. Saját források Általában a pályázatok esetén elengedhetetlen önerő biztosítására rendelkezésre álló önkormányzati költségvetési források rendkívül szűkösek. A projektek megvalósulásának esélyeit növelendő fontos, hogy a települések hozzájussanak a kiegészítő és társfinanszírozás különféle forrásaihoz. 1.1.2.3. Hitelek Az utóbbi években a bankok által elérhetővé tett hitelforrások jelentős része az önkormányzati szférát célozza meg. Ez egyrészt lehetővé teszi olyan települési, megyei vagy regionális jelentőségű fejlesztések megvalósítását, melyek régóta szerepelnek az önkormányzatok tervei között, másrészt viszont lehetőséget teremt kisebb, helyi vagy kistérségi fejlesztések megvalósítására is. A banki hitelek lehetőséget jelentenek az önerő finanszírozására, és az utófinanszírozás kapcsán felmerülő likviditási problémák megoldására, elsősorban áthidaló hitelek formájában. Hitelek

igénybevétele

esetén

szükséges

az

adósságszolgálat

teljesítésének

a

megszervezése is, ami ugyan időben eltolva, de saját forrás lekötését jelenti. 1.1.2.4. Vállalkozói források Az önkormányzatok nagyobb projektek (pl. művelődési ház stb. építése, illetve rekonstrukciója) esetén a projektek egyes, üzleti alapon működtethető elemeinek megvalósítására vállalkozókat vonhat be. A vállalkozói tőke bevonása azoknál a projektelemeknél

feltétlen

szükséges,

amelyek

nélkülözhetetlenek

a

befektetés

működéséhez, de az önkormányzatok megvalósításukra nem pályázhatnak és működtetésük is csak vállalkozói keretek között folyhat hatékonyan. A vállalkozói forrásbevonás esetén vizsgálandó, hogy a vállalkozói tőke megtérüléséhez szükséges-e

–

a

működtetési

időszakban

–

önkormányzati

hozzájárulás

a

működtetéshez.

1.1.2.5. PPP konstrukciók A magán források közcélú beruházásokba történő bevonásának napjainkban egyik elterjedt módja az ún. PPP (Public Private Partnership) konstrukciók alkalmazása. A PPP-modellben az állam a közszolgáltatás hosszú távú – jellemzõen 20-30 éves – biztosítását rendeli meg a magánszférától. A magántársaság felelõssége az infrastruktúra tervezése,

megépítése,

működtetése,

valamint

(legalább

részben)

a

projekt

finanszírozása, míg a megrendelő állam és/vagy önkormányzatok szolgáltatási díjat fizetnek. A közszférabeli szerzõdõ fél feladata a projekt definiálása, a szolgáltatás minõségének meghatározása, az árazási politika kialakítása és az ellenõrzési, monitoring feladatok ellátása. A PPP konstrukciók alkalmazása egyrészt jelentősen csökkenti a projektek

önkormányzati

és

állami

forrásigényét, 8

másrészt

adott

ágazatokban,

Terra Studio Kft.


területeken a projektek PPP-vel költséghatékonyabban, rugalmasabb módon és magasabb minőségi szinten valósíthatók meg. 1.1.2.6. Ingatlanlízing Az

ingatlanlízing

megoldást

jelenthet

a

forráshiányos

önkormányzatoknak

a

területszerzés finanszírozási korlátainak áthidalásában. A különböző pénzügyi (a futamidő végén önkormányzati tulajdonszerzést jelentő) és operatív (tulajdonszerzéssel nem járó tartós bérlet) lízing konstrukciók segítségével a lízingelő önkormányzat úgy őrizheti meg likviditását, hogy banki hitelkeretei és egyéb biztosítékai változatlanul fennmaradnak. A lízingdíjak fix, tervezhető költségek, melyek az ingatlan használatával párhuzamosan, ütemezetten jelennek meg. Legtöbb esetben maga a finanszírozott ingatlan a fedezet, ezért további fedezetre nincs szükség.

9

Terra Studio Kft.


1.1.3.A program kommunikálása – Társadalmasítás Az Budaörsi Kistérség Többcélú Társulása Programja egymásra épülő intézkedéseket, tevékenységeket és az ezekhez kapcsolódó projekteket tartalmazza. A programelemek végrehajtása feltételezi a legszélesebb körű társadalmi konszenzust, hiszen a program csak úgy válhat valóban a kistérség minden lakójának javára, ha a helyi társadalom egészében és elemeiben megismerheti a programot és alkalma nyílik a projektek tervezését, végrehajtását követni, illetve befolyásolni. Ennek feltétele, hogy a program dokumentáció minél szélesebb körben váljék hozzáférhetővé a végrehajtásban érintettek számára. Az egyik legszélesebb körben hozzáférhető információforrás a kistérség településein megjelenő helyi sajtótermékek, és más térségi kompetenciájú médiumok, melyekben a program célrendszere, illetve az aktuálissá váló programelemek ismertetése történhet meg. A dokumentum teljes szövegét a programban javasolt kistérségi vonatkozású honlap egyik oldalaként javasolt hozzáférhetővé tenni. Az Internet hozzáférés ugyan egyenlőre korlátozott a háztartásokban a kistérségben a települések egy részében van nyilvános internetes hozzáférés, amellyel biztosított mindenki számára a dokumentum elérhetősége. Mivel a program közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmaz, a támogatási feltételek változásával, új fejlesztési szempontok előtérbe kerülésével a program rugalmas bővítésére, módosítására lehetőséget kell biztosítani. Fontos,

hogy

a

kistérségben

aktív

szakmai

szervezetek

hozzáférhessenek

a

dokumentumhoz (elektronikus formában), hogy kialakítsák stratégiájukat a programhoz történő kapcsolódásukat illetően. A szakmai szervezetek és professzionalizálódó civil szervezetek véleménye és javaslatai mellett a helyi társadalom javaslatainak beépítésére is módot kell adni, amely a Kistérségi Iroda által biztosított fórumokon keresztül érvényesülhet.

10

Terra Studio Kft.


1.2.SWOT ANALÍZIS Erősségek

Gyengeségek

A kistérség kiváló közlekedésföldrajzi adottságokkal A meglévő közlekedési hálózatok, s a ráépülő közforgalmú rendelkezik, a közúti-vasúti közlekedési alágazat közlekedés nem támogatja a kistérség települései közötti megfelelő hálózati ellátottságú és műszaki kiépítettségű; szorosabb együttműködést Az M6 autópálya megépülésével a gazdasági és A kistérségi mellékúthálózat iparterületek további felértékelődése várható minőségű és kiépítettségű

az

átlagnál

rosszabb

A kedvező közlekedésföldrajzi helyzet az EU források A kistérségi belső kohézió hiánya, fellazulása a bevonásával együttesen lehetőséget jelent a logisztikai közlekedésfejlesztés újraértékelését teszi szükségessé szerepkör minőségi erősítésére Az ingázás során is számításba vehető vízi közlekedés A kistérség települései vállalkozásbarát gazdaság- kikötői infrastruktúrája kiépítetlen. fejlesztési politikát folytatnak A települések térségi szinten nem kellően összehangolt Magas a tőkeerős, jelentős számú munkaerőt fejlesztései nem kívánt versenyhelyzetet teremtenek foglalkoztató nagy- és középvállalkozások száma azok között és gyengítik a térségen belüli kohéziót A térségben működő multinacionális vállalkozások A térség szellemi bázisát kihasználó tudásigényes nagykereskedelmi és elosztó központjaikat hozták itt iparágak vállalkozásainak száma viszonylag alacsony létre Annak ellenére, hogy a térségben számos A kistérség területén számos, magas minőségű multinacionális cég telepedett le, K+F bázisuk nem itt infrastruktúrát és szolgáltatásokat kínáló iparterület, épült ki ipari park működik sikeresen A kiemelkedően kedvező képzettségi struktúra nem Létrejöttek a térség innovációs intézményrendszerének helyben hasznosul, hanem a fővárosban bázisai (CHIC, BITEP), erősödik innovációs potenciálja A multinacionális cégek enklávé-szerűen fejlődnek, nem Magas az aktív népesség foglalkoztatottsági aránya alakítanak ki együttműködési, beszállítói kapcsolatokat a helyi vállalkozásokkal A népesség képzettségi struktúrája rendkívül kedvező Nem alakultak ki iparági klaszterek a térségben A kistérség településeinek lakásállománya fiatalos, minősége jóval a Pest megyei átlag felett van Nem alakult ki a térségi multinacionális vállalatok helyi vállalkozásokra épülő beszállítói hálózata A kistérség településein a vezetékes víz és gáz, valamint a villamos energia ellátás hálózatai közel teljes A szennyvíz- és a felszíni vízelvezetés a kistérség több mértékben kiépültek településén nincs megfelelően megoldva, a hálózati kiépítettségben jelentős elmaradások figyelhetők meg A kistérségben kielégítő a kommunikációs infrastruktúra hálózatok lefedettsége A kistérségi vezetékes ivóvízhálózat egyes elemei számos helyen elöregedett állapotban vannak, A kistérség a hazánk legjelentősebb turisztikai rekonstrukciót igényelnek célterületének számító Budapest közvetlen szomszédságában fekszik Nincs internetes nyilvános hozzáférési pont minden településen (Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) A kistérség gazdag népi hagyományokkal, kulturális örökséggel bír, emellett minőségi rekreációs Még mindig jelentősnek mondható a százhalombattai szolgáltatások, rendezvények helyszíne, továbbá Dunai Finomító levegő és vízszennyezése és tetemes értékes termálvíz vagyonnal rendelkezik az égetésből származó levegőszennyezés A Duna mentén jelentős, turisztikai célú fejlesztésekre Az ipari és a közlekedési eredetű környezetterhelés alkalmas területek vannak utóbbi években tapasztalható megnövekedése rontja a rekreációs tevékenységek és a természetközeli A kistérség települései intenzív, elsősorban kulturális turisztikai ágazatok feltételeit jellegű kapcsolatokat tartanak fenn külföldi testvérvárosokkal, A kistérségi turizmust támogató infrastrukturális elemek és hálózatok kiépítetlenek, a szálláshelykínálat hiányos A turizmusfejlesztés szervezeti keretei hiányosak, a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés szintje alacsony, nincs egységes turisztikai arculat

11

Terra Studio Kft.


Lehetőségek

Veszélyek

A Zsámbéki-medence innovációs fejlesztései szoros A multinacionális vállalatok megszűntetik helyi együttműködésre adnak lehetőséget a budaörsi telephelyeiket a makrogazdasági okok és/vagy a kistérségben tevékenykedő innovatív vállalkozások világgazdasági körülmények alakulása miatt számára Az EU-s pénzforrások elmaradása esetén csökken az A logisztikai szolgáltató részéről erős az igény a esély a térség szennyvízkezelési problémáinak közel nagyvárosok közvetlen közelében, közlekedési jövőben történő megoldására csomópontok mentén található telephelyekre Az intenzív K+F tevékenység beindulásának idejére jó A nemzetközi és a belföldi turizmus egyaránt eséllyel elfogynak a kiajánlható területek dinamikusan növekszik, ezzel párhuzamosan növekszik A fenntartható fejlődés szempontjait figyelmen kívül a tőke érdeklődése a turisztikai befektetések iránt hagyó, öncélú közlekedésfejlesztés esetén a növekvő A betelepülő nagyvállalkozások számottevő keresletet tranzit- és célforgalom összes káros hatása a jelentenek a konferenciahelyszínek és a rekreációs kistérséget terheli. szolgáltatások iránt A kistérségi-települési, területi szintű A kistérség közvetlen közelében van Budapest, amely közlekedésfejlesztési szándékok nem találkoznak az Magyarország legjelentősebb rekreációs, turisztikai ágazati fejlesztési tervekkel, egymás kedvező hatását jellegű piaca kioltó fejlesztési elemek valósulnak meg. A térséget érinti a Duna-menti európai kerékpárút- A fokozatosan romló környezeti állapot miatt a turisták hálózat elkerülik a kistérséget Az elővárosi vasút tervezett fejlesztése lehetőséget teremt A Duna-menti fejlesztéseket az árvizek korlátozzák a ingázás minőségének javítására és a közúti forgalom nagyságának csökkentésére. A Közös Duna Program számtalan területen jelent lehetőséget a kistérség számára (pl. vízi személy- és áruszállítás) Az M6 autópálya észak-déli irányú, európai jelentőségű közúti tengelye révén új gazdaságfejlesztési, logisztikai potenciál jelenik meg

12

Terra Studio Kft.


1.3.CÉLFA

Stratégiai

Jövőkép: A Budaörsi kistérségben hosszútávon, magas szinten állandósult növekedést mutató minőségorientált, nagy jövedelemtermelő képességű gazdaság működik és megvalósul a belső területi harmónia*. A fejlődés jellege egyaránt szolgálja a kistérségi, a kistérségen belüli mikro-térségi és települési szintű érdekeket, figyelembe veszi azok eltérő sajátosságait és igényeit. A települések lakosságának, településtípustól független, magas színvonalú életminőségét a térségi alközpontok által hálózatba szervezett és települési, településközi szinten megvalósított intézményi és infrastrukturális rendszer támasztja alá. A Budaörsi kistérség stabilizálja országos szinten kiemelkedő prosperitását és növekedési ütemét, községei és városai egyaránt képesek a Budapest közelségéből adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehető legideálisabb körülményeket megteremteni lakosságuk, a térségben működő vállalkozások, a térségben dolgozók és befektetők számára

célok: I. Teremtődjenek meg a növekedési ütemében fenntartható, jellegében térségi, mikro-térségi adottságokhoz és igényekhez alkalmazkodó, stratégiájában területileg eltérő gazdaságfejlesztés feltételei

III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások elérhetőségi feltételei; váljon intenzívebbé a települések közötti kapcsolattartás, növekedjék a térség településeinek kohéziója

II. Javuljon a vonalas és kommunális infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások színvonala

Részcélok: I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-, illetve minőségorientált gazdasági fejlődés I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok reintegrálása

II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése, a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása

III.1. A bölcsődei szolgáltatás hátterének fejlesztése

II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása

III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználásának racionalizálása

II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok megszűntetése

III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége

II.4. A hulladékgazdálkodás paramétereinek javítása

minőségi

I.4. A térségben magas színvonalú szakképzés biztosítása

II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése

I.5. Az idegenforgalmi potenciálnak a jelenlegi jövedelmezőséget felülmúló, szervezett formában történő kihasználása

II.6. Az információs hozzáférés.

* A kistérséget alkotó települések a lehetőségeikhez képest a legmagasabb fejlettségi szintet érjék el.

13

infrastruktúrához

való

intézményi

III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének javítása III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső kommunikációja

2006.09.14.

Részcélok:

Prioritások: I.4. A térségben magas színvonalú

14

III. 5. Erősödjön meg a kistérség külső és belső kommunikációja

III.4. Az egészségügyi szolgáltatások (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) elérhetőségének javítása

III.3. Az oktatás-nevelés és a kultúra magas színvonalú speciális szolgáltatásainak térségi hozzáférhetősége

III.2. Óvodai és általános iskolai kapacitások kihasználásának racionalizálása

I.. Teremtődjenek meg a növekedési II. Javuljon a vonalas és kommunális ütemében fenntartható, jellegében térségi, infrastrukturális hálózatok és mikro-térségi adottságokhoz és igényekhez szolgáltatások színvonala alkalmazkodó, stratégiájában területileg eltérő gazdaságfejlesztés feltételei III.1. A bölcsődei szolgáltatás intézményi hátterének fejlesztése

II.5. A különösen erős közlekedési terhelésből adódó lég- és zajszennyezés csökkentése

II.4. A hulladékgazdálkodás minőségi paramétereinek javítása

II.3. A települések szennyvízkezelő rendszereivel kapcsolatos hiányok megszűntetése

II.2. A csapadékvíz elvezető és tároló rendszer térségi szintű problémáinak megoldása

II.1. A települések közötti és az agglomerációs reláció fizikai kapcsolatainak megerősítése a közlekedési elérhetőség feltételeinek javítása

I.5. Az idegenforgalomi potenciálnak a jelenlegi jövedelmezőséget felülmúló, szervezett formában történő kihasználása

szakképzés térségi biztosítása

I.3. A helyben foglalkoztatás arányának növelése és a veszélyeztetett foglalkoztatotti csoportok re-integrálása

I.2. A tudás-intenzív gazdasági ágak számának, tevékenységének és térségi kapcsolatainak bővítése

I.1. A helyi lehetőségeknek és igényeknek

Stratégiai célok:

megfelelően területileg elkülönülő mennyiség-,

Terra Studio Kft. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása – Területfejlesztési Koncepció és Program

A mártix azt jelzi, hogy az 1.3 pontban meghatározott részcélokhoz a koncepció alapstruktúráját jelentő prioritások, miként járulnak hozzá. A hozzájárulás mértékét az színárnyalatok jelzik.

1.4.A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. Javuljanak a közintézményi szolgáltatások elérhetőségi feltételei; váljon intenzívebbé a települések közötti kapcsolattartás, növekedjék a térség településeinek kohéziója

Terra Studio Kft.

Budaörs Kistérség Többcélú Társulása –

illetve minőségorientált gazdaságfejlesztés

Területfejlesztési Koncepció és Program

I. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése II. Közlekedési hálózatok fejlesztése a szolgáltatások színvonalának emelése III. Kommunális és hálózati infrastruktúra mennyiségi és minőségi fejlesztése IV. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése

15

Terra Studio Kft.


1.5.A PROGRAM SZERKEZETE Prioritások

Intézkedések

I. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése

I./1. Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése

I./2. Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése I./3. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben

I./4. Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése I./5. A kistérség potenciáljának térségbe értékszemléletű kihasználása

turisztikai tágabb integrált,

I./6. A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása

Tevékenységek 

Hasznosításra szánt vonatkozású átalakítása



Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre



Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése



Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása



Térségi innovációs létrehozása



Kapcsoltépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése



Innovatív (megújuló) hasznosítás előmozdítása



Vállalkozói adatbázis létrehozása



Térségi és tevékenység fórumok szervezése



Turisztikai vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése



Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása



A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szerveztek fejlesztése



Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével



A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése

16

területek

központok

rendezési

rendszerének

energiatermelés

alapon

és

szerveződő

Terra Studio Kft.


II. Közlekedési hálózatok fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése

II./1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása

II./2. A közforgalmú közlekedés szolgáltatás színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése II./3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése

III. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése

III./1. Vízrendezés és vízkárelhárítás III./2. Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése

III./3. Ivóvíz fejlesztése

szolgáltatás

III./4. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése



Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése



Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések



Térségi autóbusz közlekedés színvonalának javítása, elővárosi vasúti ráhordó szerep erősítése



Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése



A kistérségi kerékpárút hálózat kiépítése



A kerékpáros közlekedést támogató infrastrukturális elemek kiépítése



Felszíni fejlesztése



Szennyvízcsatorna fejlesztése



Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési körülményeinek fejlesztése



Kommunális hulladék gyűjtésének elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése



Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztése



Meglévő vízbázis hasznosítása



Közösségi fejlesztése

17

csapadékvíz-elvezető

Internet

rendszerek

hozzáférés

egyéb

rendszerek és

tisztítók

és

feltételeinek

Terra Studio Kft.


IV. Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése

IV./1. Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátás térségi színű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése IV./2. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása



Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeink javítása



Pedagógiai szakszolgálatok eszköz- és helyiség problémáinak megoldása, pedagógiai szakmai szolgáltatások elérhetőségének javítása



A lakosság egészségi állapotának és az egészségügyi ellátórendszer teljeskörű felmérése, kistérségi egészségterv készítése



Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése

IV./3. Készülő részletes Szociális intézményhálózat szükséges! térségi fejlesztése IV./4. A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése IV./5. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése

program

elemeinek

beemelése



A kistérségi elektronikus média fejlesztése, a médiumok együttműködésének ösztönzése



A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése



A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése

18

Terra Studio Kft.


2. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TÖBBCÉLÚ

TÁRSULÁSA

2.1.I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE A különféle földrajzi térségek által biztosított életminőség és ennek megfelelően a lakosságvonzó

és

megtartó

képesség

egyebek

mellett

a

települések

gazdasági

potenciáljának függvénye. Az 1990-es években, az új típusú, neo-liberális struktúrában a magas teljesítő képességű gazdaság kialakulásának feltétele a tőkevonzó képesség magas szintje: a kedvező relatív földrajzi helyzet, kiajánlható területek nagysága, megfelelő összetételű és nagyobb számban rendelkezésre álló munkaerő volt. A Budaörsi kistérség – különösen Budaörs, Törökbálint és Biatorbágy elsősorban Budapest és az M1, M7 autópályák közelségéből adódóan Magyarország legkiemelkedőbb dinamikájú növekedését produkálták. Ez kezdetben elsősorban a kereskedelmi, logisztikai tevékenységű gazdasági szervezetek nagyszámú betelepülését és a lakosságszám rendkívül intenzív növekedését jelentette. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a folyamat az adottságokra alapozva szinte teljes mértékben spontán módon zajlott, nem történt stratégiai tervezés a betelepülő gazdasági szervezetek tevékenység illetve nagyság szerinti összetételére vonatkozó preferenciákról, a munkaerő szerkezetének és az igények összehangolásáról stb. Ennek megfelelően a kistérségre elsősorban a szolgáltató jellegű, alacsony hozzáadott értéket produkáló tevékenységek váltak jellemzővé. Eközben a szuburbanizációs mozgásokkal kiáramló népesség magasabb képzettségi szintjéből fakadó struktúrája egyre kevésbé mutat összhangot a helyi igényekkel. Ennek következtében az indokoltnál jóval erősebb az ingázó népesség aránya. A gazdasági növekedés külföldi, működő tőkebeáramlásra alapozott formája kevésbe volt jellemző a kistérség további hat településén, elsősorban kedvezőtlenebb közlekedésföldrajzi elhelyezkedésük

miatt. A nemzetközi

jelentőségű

úthálózat-fejlesztések

(M0,

M6)

ugyanakkor új prespektívákat nyitnak meg a kistérség délebbi települései előtt, amit érdemes már egy hosszútávú gazdaságfejlesztési stratégia mentén kihasználni. Az elmúlt évek változó gazdasági tendenciái új kihívások (területekkel kapcsolatos speciális igények, helyben kínált szolgáltatások, gazdasági szereplők magasabb fokú szervezettségi szintje) elé állítják a kistérség településeit, amely megkívánja azok egységesebb fellépését a gazdaságfejlesztés területén. Miközben az eltérő adottságú települések eltérő jellegű problémákkal küszködnek, egységes igényként jelentkezik a térség gazdasági struktúrájának minőségi átalakítása. Ennek megfelelően a program gazdasági vonatkozású prioritása két fő elv mentén szervezi

19

Terra Studio Kft.


intézkedéseit: első a növekedés hosszútávú fenntarthatóságának biztosítása, a másik a területi sajátosságok figyelembe vétele mellett a kistérség egységes fellépése. Elsődleges kérdés a gazdasági hasznosításra szánt területek előkészítése és értékesítési stratégiája. A program kiemelt jelentőséget tulajdonít ezen területek alapos rendezési vonatkozású és infrastrukturális előkészítésének, hiszen a területek relatív helyzete mellett egyre fontosabb szemponttá válik az a hozzáadott érték, amit ezek a fejlesztések jelentenek. A többletérték hatással van a betelepülő cég minőségi, tevékenységi paramétereire. Az alaposabb előkészítés – ami kétség kívül befektetésekkel jár – hosszabb távon egy magas hozzáadott

értéket

termelő

gazdasági

szervezet

megtelepedésével

mindenképpen

előnyösebb. Egyre fontosabb az esetleges értékesítési csatornák mellett kialakítani egy olyan térségi szervezettségű rendszert, ami a legmagasabb befektetői szinteken is értékelhetővé teszi a kistérség még kiajánlható területeit. Ennek eszközeként javasolt létrehozni a kistérségi területi katasztert, amely egy csomagban kiajánlva a térségen belül kínálhat területi alternatívákat, ezáltal hozzájárul a befektetők térségben tartásához. A kínálati csomag közvetítéséhez fontos közvetítő partnerek keresése, a rendszeres kapcsolattartás. Az egységes fellépés feltételezi a térségi image kialakítását, ami nem zárja ki a települések specialitásainak hangsúlyozását, sőt azt kifejezetten megkívánja az egyre jobban diverzifikált befektetői igények miatt. A kistérségben a minőségorientált fejlesztések előnyben részesítése alapfeltétele a fenntartható dinamikus gazdaság kiépítésének. A területhiánnyal küszködő településeken ez a kisebb helyigényű, magas hozzáadott értéket közvetítő tevékenységek preferálását eredményezi. Ugyanakkor a területekkel bővebben rendelkező településeken is szem előtt kell tartani a mennyiségi és minőségorientált fejlesztések letelepítésének hosszútávú következményeit. A program ezeken a területeken a szolgáltató és termelő vállalkozásokon belül a hosszútávon piacképes, állandó fejlesztéseket folytató beruházások előnyben részesítését javasolja (logisztikai tevékenység csomagoló, disztribúciós tevékenységgel kiegészítve stb.). A befektető vonzás mellett a program hangsúlyt fektet a helyi kis és közepes vállalkozások életképességének javítására. Elsődleges javaslata, hogy a KKV-k minél nagyobb arányban épüljenek be a multinacionális cégek beszállítói hálózatába. Ezzel olyan célt tűznek ki maguknak, amely folyamatos fejlesztésekre, naprakészségre készteti őket, ezáltal válnak versenyképessé a hazai és nemzetközi piacokon is. Fontos, hogy a helyi KKV-k kihasználják a

térségben

működő

gazdaságfejlesztést

támogató

szervezetek

(kamarák,

Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Pest Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségei), nyújtotta lehetőségeket a képzés, információátadás, forráskeresés, munkaerő „toborzás” kapcsán, ezáltal növelve versenyképességüket a piacon. A dinamikus fenntartható gazdasági hálózatok kiépítésének feltétele a humán erőforrás megfelelő számban és struktúrában történő biztosítása. A kistérségre jellemző nagyfokú „keresztbe ingázás” jelzi, hogy a munkaerő kereslet és kínálat nincs összhangban. Az összehangolás feltétele a keresleti oldal igényeinek pontos ismerete és erre alapozva a

20

Terra Studio Kft.


képzési, átképzési struktúrák folyamatos frissítése. A program nagy jelentőséget tulajdonít a munkaerőpiac szereplőinek rendszeres kapcsolattartására, egyeztetésekre valamint a szakképzés színvonalának és kínálatának folyamatos bővítésére a kistérség terültén. A gazdaságfejlesztési prioritáson belül a program ágazati szintű intézkedésben foglalkozik a turisztikai kínálat tágabb térségbe történő integrálásával, feltételrendszerének fejlesztésével, ami megfelelő forrásallokáció és menedzsment esetén a kistérség egyik jelentős bevételi forrásává válhat. Intézkedések: 1. Gazdasági funkcióra szánt területek hasznosításra történő előkészítése 2. Gazdasági hasznosításra szánt területek térségi szintű menedzselése 3. Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben 4. Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése 5. A

kistérség

turisztikai

potenciáljának

tágabb

térségbe

integrált,

értékszemléletű kihasználása 6. A

humánerőforrás

keresleti

és

kínálati

oldalának

nagyobb

fokú

összehangolása

2.2.II. PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK, ILLETVE SZOLGÁLTATÁSOK MEGERŐSÍTÉSE A lakosság mindennapos helyváltoztatási igényét a közlekedési rendszerek szolgálják ki. A kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése pedig azt a szabadság- és kényelmi fokot nyújtja, amely egy modern társadalom legalapvetőbb ismérve, s ennél fogva nélkülözhetetlen a társadalmi-gazdasági kapcsolatok realizálásában. A közlekedés ezernyi szállal kötődik a társadalom, a gazdaság, a kereskedelem számos funkciójához, kielégítve a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy az elérési viszonyokon, a szállítási lehetőségeken keresztül egyúttal befolyásolja azok fejlődését. A Budaörsi kistérség közlekedésföldrajzi helyzeténél fogva az egyik legfontosabb gazdasági potenciált és életminőséget befolyásoló tényezője az autópályák és vasúti fővonalak jelenléte, valamint a főváros szomszédsága. Az M1-M7-M0-M6 gyorsforgalmi utak az eddigi tapasztalatok szerint számos előnyt jelentenek a térség számára, de tagadhatatlanul akadnak hátrányos aspektusai is. Előnye kétoldalú: egyrészt megkönnyíti a térségben élők mobilitását, másrészt közvetlenül hozza a térségbe - megfelelő ingatlankínálat mellett - a potenciális befektetőket. A programban olyan stratégiai feladatok meghatározása történik, amelyek a gyorsforgalmi utak, a vasúti fővonalak, a Duna, az országos közlekedési csomóponti szerepkör vélt és valós hátrányainak kiküszöbölésére, előnyeinek felerősítésére irányulnak. Ez elsősorban a mobilitást, az ingázóforgalom magasabb színvonalú

21

Terra Studio Kft.


kiszolgálását, a települések tranzitforgalmának csökkentését, a kistérség belső kohézióját erősítő haránt irányú kapcsolatrendszer fejlesztését, a nagy forgalmi terheléshez igazodóan a közlekedésbiztonság fokozását, valamint a környezeti terhelés csökkentését célozza. A prioritás tartalmazza emellett a közforgalmú tömegközlekedéssel, azon belül az autóbusz és az elővárosi vasúti közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat, valamint a települések térségi hálózatba történő szervezését elősegítő alsóbbrendű közúthálózat bővítését. A kistérségi alsóbbrendű közúthálózat sűrűségének növelésével, az északi és déli települések kapcsolatainak javításával nemcsak a közösen, társulási alapon működtetett szolgáltatások és intézmények elérhetősége biztosítható, de hatékonyan támogatható a piaci igényekhez igazodó munkaerő-áramlás. A haránt irányú közlekedési kapcsolatok hiánya (utak, tömegközlekedési viszonylat) éppen a szabad munkaerő mobilitását gátolja, s az ingázóforgalmat a túlterhelt fővárosi irányokra terheli. Fontos tehát, hogy a Budaörsi kistérség települései között a meglévő, de a közlekedés által nem támogatott igényekre válaszul

történjen

a

közlekedési

hálózatok

és

arra

alapozottan

a

közforgalmú

tömegközlekedés fejlesztése. Szintén a települések közötti, térségi szintű hálózatépítés eszközének tekinthető, mégis annak határán mind térben, mind funkcióban túlmutató fejlesztés a kerékpárút-hálózat és annak járulékos infrastrukturális elemeinek (tárolók, beállók stb.) kiépítése. A biztonságos kerékpáros

közlekedés

feltételei

megteremtésének

közép-,

illetve

hosszú

távú

megvalósításának indoka, hogy kettős funkciót képes betölteni a kistérség életében. Egyrészt biztosítja az egymás közelében lévő települések viszonylatában a hivatásforgalmú kerékpáros

közlekedés

feltételeit,

másrészt

térséghatáron

átnyúló

kontinuitással

bekapcsolható a nagytérségi, régiós hálózatokba, amelyek elsősorban turisztikai célokat szolgál és beépíthető a kistérség turisztikai programjába. Intézkedések: 1. A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása 2. A

közforgalmú

közlekedés

szolgáltatás

színvonalának

fejlesztése,

kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése 3. A kistérségi kerékpárút hálózat fejlesztése

22

a

Terra Studio Kft.


2.3.III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS

ÉS

HÁLÓZATI

INFRASTRUKTÚRA

KOMPLEX

TÉRSÉGI

FEJLESZTÉSE

A Budaörsi kistérség rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedésének, kiváló közlekedési kapcsolatainak,

valamint

a

viszonylag

széles

körű

szolgáltatási

ellátottságának

köszönhetően a főváros agglomerációjában hagyományosan egyik legkedveltebb célterület a Budapestről

kitelepülő

lakosság

és

vállalkozások

számára

egyaránt. A kistérség

lakónépessége és a települések lakófunkciójú területe a 15 évvel ezelőtti alapállapothoz képest nagyságrendekkel megnövekedett, ezzel együtt kommunális infrastruktúrára és a szolgáltatásokra vonatkozó mennyiségi és minőségi igények is jelentősen növekedtek. A nagymérvű népességrobbanás bekövetkezte előtti infrastrukturális hálózatoknak a terhelése viszonylag rövid idő alatt jelentősen megnövekedett. Az újabb és újabb területek beépítésével az infrastrukturális hálózatok bővítése sok esetben nem tudott lépést tartani, ami bizonyos kommunális infrastrukturális elemeket illetően (pl. a szennyvízkezelés, vízrendezés) jelentős lemaradások és hiányosságok kialakulásához vezetett. Korunk információs társadalmának fokozatos kiépülésével és a globalizálódó gazdasági viszonyok között a magasabb életminőség biztosításának alapját jelentő kommunális és hálózati

infrastruktúra

fejlesztése

nélkülözhetetlenné

vált

a

települések

versenyképességének megőrzésében. Azok a térségek, melyek nem fektetnek kellő hangsúlyt a kommunális és hálózati (Internet, kábeltelevíziós rendszer) infrastruktúra minél előbbi és minél nagyobb területet érintő – akár megelőző jellegű – kiépítésére, lemaradnak az új társadalmi és gazdasági viszonyok között kialakuló versenyben. A problémák megoldása ugyanakkor egyes esetekben új fajta szemléletet követel meg a települések vezetőitől. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a kistérségi együttműködés keretében megvalósított projektek. A problémák települési szinten kezelt, egyéni megoldásai sokszor nem elég költséghatékonyak, szemben a települési összefogással megvalósított fejlesztésekkel. Ugyanakkor a különböző közszolgáltatások racionális és hatékony ellátása is (pl. a hulladékgazdálkodási rendszerek vagy az ivóvíz-szolgáltatás) csak több településre kiterjedve, illetve megszervezve valósítható meg a legtöbb esetben. Minden esetben célszerű tehát megvizsgálnia a településeknek az adott projektre vonatkozó együttműködési lehetőségeket, és kistérségi, vagy adott esetben néhány település összefogásával létrejövő együttműködés keretében megvalósítani az aktuális fejlesztési elképzeléseket. Különösen akkor, ha ezek a rendszerek a települések, illetve a kistérség határain is átnyúlnak. Jó példát szolgáltatnak erre a Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Projekt, illetve a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszer elnevezésű projekt – mindkettő az NFT II: keretében finanszírozott kohéziós nagyprojektek – melyek a kistérség határain is túlnyúlva együttműködésre késztette az érintett településeket. A probléma sajátos földrajzi összefüggései miatt tipikusan csak térségi összefogással valósítható meg eredményesen a vízrendezés és vízkárelhárítás problémaköre. A települések saját hatáskörében végrehajtott

23

Terra Studio Kft.


fejlesztések mellett a konkrét esetekben tehát a kistérségi összefogással megvalósított fejlesztési projekteknek kell előtérbe kerülniük. A kommunális infrastruktúra fejlesztése mellett lényeges az információs társadalom alapelemének, az internetes hálózatoknak a kiépítése és közösségi szinten elérhető pontjainak kiépítése. Azokon a településeken, ahol széles rétegek számára nem válik elérhetővé az Internet, ott a lakosság többsége nem lesz képes megfelelni az információs társadalom által támasztott kihívásoknak. A közösségi Internet hozzáférés biztosítása hozzájárul az esélyegyenlőség elvének érvényesítéséhez. Intézkedések: 1. Vízrendezés és vízkárelhárítás 2. Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése 3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése 4. Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése

2.4.IV. PRIORITÁS: INTÉZMÉNYI

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZÍNVONALÁNAK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK

TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE

A Budaörsi kistérség Többcélú Társulása együttműködési megállapodása maghatározza azokat a feladat-ellátási rendszereket, amelyek szervezésében aktívan szerepet vállal a Többcélú Társulás. Ezek között humán szolgáltatások: közoktatási ellátás, egészségügyi és szociális ellátás, gyermekjóléti ellátás, közművelődés, illetve közszolgáltatások: közlekedés, településrendezési, településüzemeltetési és kistérségi informatikával összefüggő feladatok. Emellett a kistérségi társulás gondoskodik a pedagógiai szakszolgáltatásról, pedagógiai szakmai szolgáltatásról. A társulási szinten működtetett tevékenységcsoportok szervezése terén komoly előrelépések történtek, ugyanakkor az egyes rendszerek teljeskörű áttekintése folyamatban van, ennek megfelelően a feladatszervezés is leginkább azonnali feladatmegoldó jellegű. A kistérség elindította azt a folyamatot, amelynek keretében a társulási szinten szerveződő feladat-ellátási csoportok programozása történik. A három legfontosabb feladat-ellátási terület közül elsőként a Közoktatás Intézkedési Terv készült el 2005-ben (ebben a verzióban nem szerepel ÉrdÉrd MJV, hiszen akkor még nem volt a társulás tagja. Azóta 2006. április 13.-án kiegészült az Intézkedési Terv, már tartalmazza ÉrdÉrd MJV közoktatását is2. 2006 elején elindult a Kistérségi Egészségfejlesztési Terv elkészítése, amely

adatszolgáltatás

elégtelen

volta

miatt

koncepcionális szintű tervezést tett lehetővé.

2

Várhatóan ez módosul 2006 decemberéig.

24

részleges

helyzetfeltáró

munkát

és

Terra Studio Kft.


A kistérségi átfogó program készítésével párhuzamosan indul a szociális ellátás térségi szervezését alátámasztó program készítése, amely szeptemberre várható. A szakirányú programok egy olyan bizonytalan időszakban készülnek (tek), amelyben a törvényi keretek (önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségeire vonatkozóan) várható változása alapvető befolyással bírnak a meghatározott (meghatározandó) feladatok körére. A kistérségi program negyedik prioritása a már elkészült dokumentumok tartalmát veszi figyelembe, illetve elvi alapvetéseket tartalmaz a szociális ellátás szervezésére vonatkozó programozás kapcsán. A prioritás javasolja további bölcsődei ellátó helyek létrehozását más munkaerőgazdálkodással összefüggő célok elérése érdekében is. Ezen kívül nevelési intézmények működési feltételeinek javításával, szükség esetén kapacitásuk bővítésével tompítani kívánja a jelenleg jellemzően nagyarányú települések közötti ingázást. A fejlesztéseket csakis meglapozott, hosszú távú igényekre alapozva javasolt elvégezni. További fejlesztésre javasolt a pedagógiai szakszolgálati ellátás, elsősorban annak a még hiányt szenvedő településekre történő kiterjesztésével. Fontos feladat a térségben élő speciális nevelési igényű gyerekek állapotának és ezzel nevelési igényeinek felmérése és ezzel a megfelelő intézkedések megtételének előkésztése annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban történjen meg helyi szintű ellátásuk. A program javaslata szerint az egészségügyi ellátás területén a kistérségi alapon szerveződő ellátó rendszernek törekedni kell a lehető legmagasabb fokú integrációra különösen egy olyan speciális helyzetben, ahol a prakszisok döntő hányada magánosított, ahol beindult a szakrendelések működésének magánkézbe adása és ahol rendszeres a nem OEP által támogatott szolgáltatások igénybevétele. Ennek megfelelően javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (modell program) kidolgozása megvalósítása, amelynek alapja az összehangolt ellátásszervezés. Gyermekek védelemmel összefüggő ellátások, valamint a szociális szolgáltatások lakosságszám szerint vannak az önkormányzatokra feladatként megállapítva. Az elvárások és meglévő szolgáltatások listáját összehasonlítva számos hiányosság jelentkezik jelen állapot szerint. Fontos ily módon a hiányosságok feltárása és azok pótlására való felkészülés, ugyankor a várható törvényi módosítások miatt erre az információra alapozva tevékenységeket és projekteket meghatározni nem volna felelős magatartás. Ezt az új törvénymódosítások ismeretében a kistérségi szociális program végzi el, amelynek tartalmát fontos beemelni az egyébként is folyamatos karbantartást igénylő kistérségi programba. Az intézkedés keretén belül ki kell dolgozni a térségi hatékony, gyors és összehangolt információáramlás hátterét. Ennek egyik alapja a már működő kistérségi honlap és a települési televíziók, melyek a térségi információk bázisát képezik. A rendszer a szolgáltatás bővítést

követően

elősegítheti

az

intézményi

szolgáltatások

összehangolását,

kommunikációs csatornát képez a civil szféra irányába, felgyorsíthatja az ügyintézést és növelheti annak hatékonyságát.

25

Terra Studio Kft.


A prioritás keretén belül történik javaslattétel a kistérség kulturális gazdaságának hálózatos fejlesztésére (intézmények és civil szervezetek közös fellépése, programszervezés és marketing) valamint az aktív szabadidő eltöltést lehetővé tevő sportlétesítmények megújítására, valamint egy térségi szabadidős és sport központ kialakítására. Ezáltal a kistérség ez irányú függése a fővárostól csökken, a helyi létesítmények kihasználtabbakká és fenntarthatókká válnak. Fontos, hogy a kistérség, mint a Közép-Magyarországi Régió és egyben az agglomerációs, rekreációs övezet része vonzóvá váljék rekreációs a funkciójában is a főváros népessége számára. Ez kiutat jelenthet olyan kisebb települések számára, amelyek jelenleg elsősorban az ipari és logisztikai létesítmények megtelepítésében látják jövőjük kulcsát. Ha a vidéki örökség megőrzése, a még falusias jellegű községi rangú települések megújítása (településközpontok, helyi falusias tevékenységek) megtörténik, ezen települések számára ez egy alternatív stratégiát is jelenthet a jövőre vonatkozóan. Ennek megvalósítása határozott helyi szándékot, a helyi önkormányzat, a civil szervezetek és a lakosság összefogását feltételezi. 1. Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátás térségi színű fejlesztése, a működés gazdaságosságának erősítése 2. Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása 3. Szociális intézményhálózat térségi fejlesztése 4. A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése 5. A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése

26

Terra Studio Kft.


3. A BUDAÖRSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

TÖBBCÉLÚ

TÁRSULÁSA

3.1.I. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE 1.1.1.Intézkedés:

Gazdasági

funkcióra

szánt

területek

hasznosításra

történő

előkészítése Az intézkedés célja 

Befektetők vonzása a kistérség még rendelkezésre álló, telephelyként hasznosítható szabad területeire



A befektetési környezet (műszaki és humán infrastruktúra) javítása a Budaörsi kistérségben



A befektetés-ösztönzés hatékonyságának javítása



A Budaörsi kistérség ipari és szolgáltató tevékenységeket folytató vállalkozásai telephelyeinek területileg kiegyenlítettebb elhelyezkedésének elősegítése

Az intézkedés indokoltsága A Budaörsi kistérség a rendszerváltás óta az egyik fő célterülete a Magyarországra áramló külföldi működő tőkének. Kezdetben a befektetők vonásához elegendő adottságnak bizonyult a kedvező közlekedésföldrajzi elhelyezkedés és Budapest közelsége. Az elmúlt években országosan egyre több, infrastrukturálisan kitűnően előkészített terület kapcsolódott be a befektetőkért folytatott versenybe és a kistérségben is lendületet vett a területek előkészítése. A területhasznosításra épített fejlődés mesze nem egyformán érintette a kistérség településeit: míg a kistérség északi részén (Diósd, Budaörs, Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy településeken) már alig van befektetők számára kiajánlható telephely, addig a déli

területeken

(ÉrdÉrd

MJV,

Százhalombatta,

Pusztazámor,

Sóskút

és

Tárnok

településeken) még jelentős szabad telephelykínálat áll rendelkezésre. Azon területek (települések), amelyeket az eddigiekben kevésbé előnyös közlekedésföldrajzi elhelyezkedésük miatt kevésbé preferált a vállalkozói tőke, az utóbbi évek és a jelenleg is folyó úthálózat fejlesztések nyomán (M0, M6) a tőke figyelmének homlokterébe kerületek. Ezen élénkülő érdeklődés minél jobban előkészített kihasználása ezen települések további fejlődésének alapfeltétele. A kistérség településeinek hasznosítandó területei jelentős rendezési vonatkozású átalakításokat (belterületbe vonás, átminősítés, tulajdonba vétel, területösszevonás stb.) és infrastrukturális előkészítést igényelnek. A kistérség kijelölt fejlődési irányából eredő megcélzott befektetői kör tevékenysége (innovatív vállalkozások, logisztika) speciális területi előkészítést igényel, a lehető legmagasabb infrastrukturális előkészítettséggel.

27

Terra Studio Kft.


Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretében a betelepülő vállalkozások számára megfelelő telephelykínálatot biztosító új, infrastruktúrával előkészített iparterületek kialakítása, továbbá a meglévő gazdasági hasznosítású területek infrastruktúrájának és szolgáltatásainak a piaci igényeknek megfelelő folyamatos fejlesztése javasolt. Az iparterületek fejlesztése, piacképességének növelése magában foglalja az információk, térségi fejlesztési elképzelések összegyűjtését, stratégiai fejlesztési elképzelések kidolgozását, a tulajdonviszonyok rendezését, valamint az iparterületek infrastrukturális előkészítését. A gazdasági célra hasznosítható terület növelése érdekében szükség van bizonyos ingatlanok belterületbe vonására, átminősítésére, ami egyébként a kistérségre jellemző betelepülési tendencia miatt a lakás célú hasznosítás érdekében is elengedhetetlenül fontos. Indokolt a belterületbe vont terültek funkciójának átminősítése, illetve bizonyos esetekben (ipari park bővítése) a tulajdonviszonyok rendezése is (területvásárlás). Az intézkedés fontos ismérve, hogy a fejlesztésre szánt területek minél kompaktabb módon helyezkedjenek el, ami lehetővé teszi, hogy a terület előkészítése gazdaságilag minél költséghatékonyabban bonyolódjon le. Az intézkedés keretén belül az önkormányzatok beavatkozási lehetősége az újonnan megnyíló fejlesztései területeken kiemelkedő. Terület előkészítési, értékesítési stratégiájuk a településre és a tágabb térségre gazdasági következményekkel jár és ezzel az életminőségre vonatkozó hatása is van. Az intézkedés várható hatása A fejlesztések eredményeképpen tovább nő a kistérség, különösen az eddig kevésbé preferált területek tőkeabszorpciós képessége, növekszik a betelepülő vállalatok száma. A rendelkezésre álló telephelyek magasabb szintű infrastrukturális előkészítettségének és a telephelyek kiajánlásával foglalkozó élénkebb, célirányosan folytatott marketing tevékenység hatására igényesebb, jellemzően magasabb hozzáadott értéket termelő, fejlettebb technológiát

alkalmazó,

korszerűbb

menedzsment

módszereket

és

munkakultúrát

meghonosító vállalkozások telepedhetnek meg tartósan a kistérségben. Az újonnan betelepült vállalatok egyrészt új munkahelyeket teremtenek, másrészt beszállítói és kooperációs lehetőségeket jelentenek a helyi kis- és középvállalkozások számára. Ezzel összefüggésben

megnövekszik

az

önkormányzatok

jövedelme,

ami

a

lakosság

életminőségének javítására, a közszolgáltatások fejlesztésére fordítható. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása



Hasznosításra szánt területek infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre

28

Terra Studio Kft.


3.1.1.1. Tevékenység: Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja a kistérség ipari és szolgáltató telephelykínálatának bővítése új telephelyek kijelölésével és a területek tulajdonviszonyainak rendezésével, ami kedvezőbb feltételeket teremt a további működő tőkebefektetések realizálásához. Különös prioritást élveznek az épülő M6. autópálya (mely a Baltikum és az Adria között húzódó, a TEN hálózat (V. C. Helsinki folyosó) részét képező nemzetközi közlekedési folyosó része) mellett a befektetők számára megnyíló, logisztikailag rendkívül kedvező fekvésű, felértékelődő területek. A kistérség gazdasági hasznosításra szánt területeinek egy jelentős része több személy, vagy szervezet magántulajdonában van, ami megnehezíti a területhasznosítást. A tulajdonviszonyok rendezésével és a szükséges átminősítések, belterületbe vonások elvégzésével

lehetőség

nyílik

ezen

területek

mind

gazdasági,

mind

lakás

célú

hasznosítására. A tevékenység elsődleges célja a befektetések számára rendezett tulajdonviszonyokat kínáló potenciális befektetési területek kínálása. A telephelykínálat bővítése természetesen egyaránt jelenti a barna- és zöldmezős területek hasznosítását. Fejlesztési javaslatok Új településszerkezeti és településszabályozási terv a kistérség csaknem valamennyi településére készült, illetve kidolgozásuk folyamatban van. Amennyiben az önkormányzatok újabb, a tervekben átminősítésre nem kerülő ipari hasznosítású területeket kívánnak kijelölni, a tervek módosítása szükséges, aminek tervezési költségvonzata van. A tulajdonviszonyok rendezése azon területek esetében szükséges, ahol a gazdasági célú fejlesztéseknek akadályát jelentik a vegyes tulajdoni viszonyok. A területek több tulajdonossal folytatott eladási tárgyalásai, az ingatlan megvásárlásának folyamata (átírások), a mezőgazdasági művelésből való kivonás mind hosszadalmas és bonyolult adminisztrációs folyamatokat jelenthetnek. Ezek a feltételek a lehetséges beruházókat elriasztják, és inkább kevesebb egyezkedéssel, adminisztratív akadállyal, időveszteséggel járó telephelyet keresnek beruházásaikhoz. Egyik

megoldásként

az

önkormányzat

területvásárlása

jelentkezik.

Önkormányzati

forráshiány esetén alternatívát a magántulajdonosok és az önkormányzat közötti szerződéses jogviszony kialakítása jelenti, amely egyrészt biztosítja, hogy a jelenlegi tulajdonosok érdekei ne sérüljenek, másrészt viszont lehetővé teszi, hogy a beruházó felé egységes és visszavonhatatlan ajánlatot lehessen tenni. Ezekben a szerződésekben előre rögzíteni kell az eladási feltételeket, például az eladási ár minimumát és maximumát is.

29

Terra Studio Kft.


Fontos, hogy a gazdasági hasznosításra potenciálisan rendelkezésre álló területeket az önkormányzatok szabályozással „levédjék” tehát az ilyen jellegű hasznosításra hosszútávon biztosítsák. A gazdasági hasznosításra szánt területek előkészítésével, kiajánlásával, menedzselésével kapcsolatos

feladatok

ellátására

is

alkalmas

városfejlesztő

szervezet

létrehozása

támogatandó (Érden önkormányzati határozat – 256/2004. XI. 18. ÖK – született városfejlesztő Rt. létrehozásáról). A megvalósítás szereplői 

települési önkormányzatok



tulajdonosok



a Budaörsi kistérség vállalkozásai



potenciális befektetők



Kistérségi Iroda



Érdi Városfejlesztő Rt.

Monitoring Output indikátorok 

A Budaörsi kistérség településeinek szabályozási terveiben kijelölt gazdasági hasznosítású területek nagysága nő



A hasznosításra szánt területek koncentrációja nő



Önkormányzatok

iparterület

használat

tárgyában

kötött

szerződéseinek,

területvásárlásainak száma nő Eredmények 

Javulnak az infrastruktúrával ellátott iparterületek kialakításának és ezáltal a befektetők vonzásának feltételei



Új befektetések érkeznek a területekre



Nő a befektetéseken belül a magas hozzáadott értéket termelő innovatív beruházások aránya

Hatások 

Korszerűbb gazdasági szerkezet alakul ki a kistérségben: nő a szolgáltató szektor és az innovatív gazdasági ágazatok súlya



A kistérségben

kiegyenlítődnek

a

gazdasági

fejlettségben

különbségek 

A kiszolgáló és anyavállalatok koncentráltabban helyezkednek el



Jelentősen nő a kistérségben termelt hozzáadott érték



Nőnek a kistérségben a jövedelmek

A finanszírozás lehetséges forrásai 

önkormányzati költségvetés



jelenlegi területtulajdonosok befektetései

30

meglévő

területi

Terra Studio Kft.




ingatlanfejlesztők befektetései



hitel

31

Terra Studio Kft.


Projektelképzelések, projektek: Projektcso port

Projekt címe

Projektgazda

A projekt Várható Megval megvalósítás költsége ósítás kompetencia(Ft) időtávj szintje a ÉrdÉrd Érd Város és térsége gazdasági Érd MJV Város települési szint 1,5 milliárd Ft MJVpotenciáljának erősítése – Önkormányzat Százhalom kereskedelmi szolgáltató övezet a batta és létrehozása vonzáskörz Budaörs és Budaörsi Szilvás elnevezésű 40ha-nyi Budaörs Város Települési, vonzásterület belterületbe vonása, amelynek Önkormányzat körzete az önkormányzat részéről a települések tulajdonszerzési vonatkozása is van. A közötti törökbálinti fejlesztésekhez együttműködés kapcsolódó területnek kereskedelmi, rekreációs valamint intermodális csomópontként történő hasznosítása lehetséges. Területe a Budaörsön potenciális létrejövő felsőoktatási komplexumnak. Települési Budaörsön a TESCO hipermarkettől Budaörs Város települési szint szint nyugatra eső terület rendezési Önkormányzat vonatkozású átalakítása és ezzel a hasznosíthatóvá tétele. Úthálózat átépítés, élővíz nyomvonalának átépítése. Budaörsön a TESCO hipermarkettől Budaörs Város települési szint keletre eső 4-5 ha gazdasági Önkormányzat felhasználású (egyenlőre külterület) a átminősítése; közlekedésfejlesztési céllal történő hasznosítása Budaörsön a Méhecske utca és Budaörs Város települési szint környékén kb. 10ha terület Önkormányzat belterületbe vonása és szabályozási a terv készítése gazdasági célú hasznosítással Budaörsön az M1-M7 bevezető Budaörs Város települési szint szakaszától északra (Julius Meinl) Önkormányzat közművesítési fejlesztések rendezési a vonatkozású tervezése és végrehajtása: nagynyomású gázvezeték átépítése, új felszíni vízelvezetési rendszerelem beépítése (autópálya alatt), szervízút építése. Budaörs észak-nyugati részén a Budaörs Város települési szint Hídépítő terület és környékén 7ha-s Önkormányzat önkormányzati területszerzés. Itt a a szervízút megépítése és az elővárosi vasút szükségessé teszi szabályozási terv elkészítését. ISC Ipari Park 6ha-s bővítése részben Budaörs Város települési szint belterületbe vonással Önkormányzat a Budaörsön az M1-M7 bevezető Budaörs Város települési szint szakaszától északra eső, kisebb Önkormányzat ingatlanokra bontott gazdasági terület a újrahasznosítása

32

Terra Studio Kft.


ÉrdÉrd MJV: Elvira Kereskedelmi Központ. A Településszerkezeti Terv módosítása szerint az ingatlan várhatóan kereskedelmi-, szolgáltató-, és gazdasági övezet (Gksz-1) lesz. A beruházás megkezdéséhez a módosított Településszerkezeti Terv jóváhagyása, Szabályozási Terv készítése, mezőgazdasági művelés alóli kivonás és belterületbe vonás szükséges. ÉrdÉrd MJV: A Duna-part ás a 6-os főút között fekvő, 62 %-ban Érdhez, 38 %-ban Budapest XXII. kerületéhez tartozó 79,7 ha külterület kereskedelmi-, szolgáltató- és gazdasági övezetté nyilvánítása Százhalombatta: Önkormányzati földterület vásárlás az Ipari Park bővítése érdekében

SASBUSINES S Kft. (Érd)

települési szint

SASAD Rt. (Budapest) és SASBUSINES S Kft. (Érd)

megyei szint

Százhalombatt települési szint a Város Önkormányzat a Herceghalom: gazdasági-szolgáltató Herceghalom települési szint övezet kialakítása, ez jelenleg Önkormányzat részben önkormányzati részben a magántulajdon (34+6ha) Pusztazámor: Ipari övezet kialakítása Pusztazámor országos szint a falu és a hulladéklerakó közötti önkormányzata sávban (ez a terület állami, illetve , ill. magántulajdonban van) magántulajdon osok

3.1.1.2. Tevékenység: Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovatív tevékenységekre A tevékenység célja és indoklása A programban megfogalmazott általános gazdaságfejlesztési célok (korszerű, magas hozzáadott értéket termelő ágazatok arányának növelése, területileg kiegyensúlyozott fejlődés) elérésének elengedhetetlen előfeltétele, hogy a kistérség valamennyi települése olyan telephelykínálattal rendelkezzen, amely képes kielégíteni a vonatkozó befektetői igényeket. A Budaörsi kistérség, különösen a déli rész (ÉrdÉrd MJV és Százhalombatta vonzáskörzete) gazdasági hasznosításra szánt területei között vannak kiépítetlen, illetve hiányos

infrastruktúrájú

területek,

melyek

infrastrukturális

fejlesztése

a

befektetők

vonzásának hatékony eszköze. A közüzemi hálózatok telekhatárig történő kiépítését általában a befektetők elvárják, az iparterületek belső út- és közműhálózatának kiépítése azonban már a beruházó feladata. A fejlesztések elsődlegesnek mondható célterületei az ipari park címmel már rendelkező, ill. a címet megszerezni kívánó területek, ugyanakkor ettől nem minden település koncentrálja fejlesztéseit az ilyen jellegű terültekre, pl. Törökbálint esetében ilyen cél nem fogalmazható meg.. A tudatos infrastrukturális vonatkozású fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy az eddigiekben kevésbé preferált területek úthálózat-fejlesztésből adódó erősödő tőkevonzása

33

Terra Studio Kft.


nagyságrendjét és tevékenységét tekintve is a hosszútávú céloknak megfelelő orientáltságú legyen. A kistérség északi részén (Budaörs, Diósd, Törökbálint és Biatorbágy településeken) a még kiajánlható területek betelepítése mellett a folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések folytatása és az ipari parkok által biztosított szolgáltatási kör folyamatos bővítése, ill. a szolgáltatások minőségének javítása fogalmazható meg fejlesztési célként. Fejlesztési javaslatok A tevékenység keretében a kistérség, különösen annak déli részének ipari és magasabb hozzáadott

értéket

tartalmazó

logisztikai

(csomagolás,

disztribúció

stb.)

kereskedelmi/szolgáltató célra hasznosítható ingatlanjainak infrastrukturális fejlesztése (fizikai, kommunális és távközlési

infrastruktúra kiépítése) valósul meg. A fejlesztések

ütemezésének megfelelően a tevékenység tartalmazza az önkormányzatok által ipari fejlesztésre szánt, a települési rendezési tervekben kijelölt és tulajdonjogilag előzetesen rendezett területekre vonatkozóan a műszaki tervek elkészítését: engedélyezési, kiviteli tervek, beépítési terv javaslat. A tervezett ipari parkok területén legalább egy 20 ha-os, infrastruktúrával ellátott területet szükséges kialakítani, amire az ipari park cím megszerzésére vonatkozó 186/2005. (IX.13.) kormányrendelet kötelezi a tulajdonost. Az ipari park cím elnyerésének egyéb feltételei közé tartozik, hogy a területen legalább 5, összesen min. 100 főt foglalkoztató vállalkozás működjön, illetve rendelkezzen a betelepülésre vonatkozó szerződéssel. (Az ipari parki cím megszerzésétől számított 5 éven belül a pályázó vállalja a betelepülő vállalkozások számának megduplázását, valamint a foglalkoztatottak megötszörözését.) Az ipari parkra megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése szükséges, valamint szükséges támogató nyilatkozatok beszerzése a helyi önkormányzattól, valamint az illetékes regionális, megyei és kistérségi fejlesztési tanácstól. A beruházások első ütemének megvalósítása terület-előkészítési, tereprendezési, építészeti kivitelezési, műszaki felügyeleti, projektmenedzsment és projektkontroll feladatokat foglal magába. Már az infrastrukturális beruházásokkal párhuzamosan meg kell kezdeni a terület betelepítése érdekében a befektetés-ösztönzési marketing tevékenység folytatását, (Lásd 3.1.2. Intézkedés) A fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat (beleértve a marketing feladatok elvégzését is) a települési önkormányzatok, vagy az iparterület fejlesztésére létrehozott menedzsment szervezet látja el. A megvalósítás szereplői •

fejlesztési területtel rendelkező önkormányzatok

•

területtel rendelkező magánszemélyek és vállalkozások

•

ingatlanfejlesztők

•

ipari park menedzsment szervezete

•

műszaki tervező és műszaki ellenőr vállalkozások

34

Terra Studio Kft.


•

kivitelező vállalkozás

•



Nő a Budaörsi kistérség területén a közművel ellátott iparterületek nagysága



Nő az iparterületek fizikai (közúti) infrastruktúra általi feltártságának mértéke



Nő a munkahelyek száma

Eredmények 

Jelentős működő tőke beruházások valósulnak meg



A betelepülő nagyobb vállalkozások további beruházókat vonzanak a térségbe

Hatások 

A beszállítói kapcsolatok erősödnek



Korszerűbb gazdasági szerkezet alakul ki a kistérségben: nő a szolgáltató szektor és az innovatív gazdasági ágazatok súlya



A kistérségben

kiegyenlítődnek

a

gazdasági

fejlettségben

meglévő

területi

különbségek 

Jelentősen nő a kistérségben termelt hozzáadott érték



Nőnek a jövedelmek a kistérségben



Csökken a nagyobb távolságra naponta ingázók száma

A finanszírozás lehetséges forrásai •

önkormányzatok költségvetése

•

vállalkozói tőke

Projektelképzelések, projektek: Projektcsoport

Kistérségi és annak határán átnyúló szint ÉrdÉrd MJVSzázhalombatta és vonzáskörzete

Projekt címe

Projektgazda

Érd Város MJV és térsége gazdasági Érd Megyei Jogú potenciáljának erősítése – Város kereskedelmi szolgáltató övezet Önkormányzata létrehozása, ennek részeként inkubátorház létesítése innovatív vállalkozások számára

35

A projekt Várhat Megval megvalósít ó ósítás ás költség időtávj kompetenc e a ia-szintje (Ft)

települési szint

1,5 milliárd Ft

Terra Studio Kft.


Érd – Budapest XXII. kerület: A meglévő nagytétényi (Budapest, XXII. kerület) Harbor Park logisztikai bázis bővítése érdi területen további beruházásokkal az M6. autópálya második ütemben kiépülő (M0-Érdi tető) szakaszánál

36

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata, Budapest XXII. kerületi önkormányzat

Megyei szint

Terra Studio Kft.


Budaörs és Törökbálint – Biatorbágy határán: vonzáskörzete 36,71 ha belterület hasznosítása kereskedelmi/ szolgáltató tevékenység (nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység) céljára Települési Budaörs ISC Ipari Park 6ha-s bővítése szint belterületbe vonással ÉrdÉrd MJV: A már meglévő ipari park bővítése, logisztikai központ kialakítása (nagytétényi Harbor Park továbbépítése). ÉrdÉrd MJV: Elvira Kereskedelmi Központ. A Településszerkezeti Terv módosítása szerint az ingatlan várhatóan kereskedelmi-, szolgáltató-, és gazdasági övezet (Gksz-1) lesz. A beruházás megkezdéséhez a módosított Településszerkezeti Terv jóváhagyása, Szabályozási Terv készítése, mezőgazdasági művelés alóli kivonás és belterületbe vonás szükséges. Tárnok: A SASTAK Kft. tulajdonában lévő, 5000-10 000m2-es, belterületbe vont terület közművesítése, ipari – kereskedelmi hasznosítása. Pusztazámor: Ipari övezet kialakítása a falu és a hulladéklerakó közötti sávban (ez a terület állami, illetve magántulajdonba hasznosítása van) Törökbálint: Az Égett-völgy területén található 24 hektáros önkormányzati terület kereskedelmi, gazdasági, illetve intézményi hasznosítása Törökbálint – A Köles dűlő 44 hektáros területe egy részének kereskedelmiszolgáltató funkcióra történő hasznosítása Diósd: Az OTP Ingatlanfejlesztő Rt. tulajdonában lévő ipari hasznosításra szánt 26 hektáros területén telekalakítások (folyamatban), a közmű rendszerek kiépítése 3 ütemben. Sóskút: A Sóskúti Ipari Park szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése

37

Budaörs város települési önkormányzata szint

SASTAK Kft.

települési szint

Pusztazámor Országos önkormányzata, szint ill. magántulajdonos ok

OTP Ingatlanfejlesztő Rt.

OTP Ingatlanfejl esztő Rt.

ASI Hungary Kft. (a park jelenlegi üzemeltetője)

ASI Hungary Kft.

2007

Terra Studio Kft.


Herceghalom: Logisztikai központ, kereskedelmi központ és ipari park létrehozása zöldmezős beruházásként a TALENTIS Program keretében Biatorbágy: A Hungaro Commercial Park infrastruktúrájának kiépítése Tárnok: A temető feletti, magántulajdonban lévő 68 804 m2-es terület ipari-kereskedelmi hasznosítása

1.1.2.Intézkedés:

Gazdasági

hasznosításra

Agrogate Rt.

Agrogate Rt.

Biatorbágy Önkormányzata Tárnok önkormányzata

települési szint települési szint

szánt

területek

térségi

szintű

menedzselése Az intézkedés célja 

A Budaörsi kistérség, mint befektetési célterület ismertségének növelése befektetői körökben,



A befektetés-ösztönzés hatékonyságának javítása,



A magasabb hozzáadott értéket termelő minőségi befektetések arányának növelése



Új beruházások megvalósulása a még kiajánlható területeken

Az intézkedés indokoltsága A Budaörsi kistérség az utóbbi két évtizedben a kedvező közlekedés-földrajzi adottságok, a főváros közelsége, a magasan kvalifikált népesség nagy aránya és a vállalkozásbarát gazdaságpolitika révén a befektetők kedvelt célterületévé vált. A rendszerváltás óta a kistérségbe rendkívül nagy mennyiségű külföldi tőke áramlott be, azonban ez túlnyomó többségben az olcsó munkaerőre épülő, alacsony hozzáadott értéket termelő ágazatok betelepülését jelentette. A tudásalapú és technológia-intenzív gazdasági ágak térnyerésével jellemezhető

világgazdasági

szerkezetváltás,

valamint

a

globalizációs

folyamatok

felgyorsulásával egyre élesedő régiók közötti verseny azonban szükségessé teszi, hogy a térség dinamizmusának hosszú távú megőrzése érdekében magas hozzáadott értéket termelő high-tech iparágak betelepülését segítsük elő. Ehhez a Budaörsi kistérség rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik, amit mutat az is, hogy jó néhány innovatív tevékenységet folytató cég már jelen van a kistérségben. Ahhoz azonban, hogy további innovatív befektetők telepedjenek meg a térségben és azok hosszú távon is a kistérségben maradjanak, esetleg innovációs bázisukat, K+F központjukat itt hozzák létre, szükség van az erre irányuló marketing tevékenység erősítésére is. Ezen kívül, elsősorban a kistérség déli területein (ÉrdÉrd MJV és Százhalombatta vonzáskörzetében) jelenleg még van igény hagyományos, a nagy mennyiségű olcsó, szakképzett munkaerőre épülő iparágak és szolgáltató ágazatok vállalkozásainak térségbe vonzására is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy hosszabb távon ebben a térségben is az innovatív, tudásalapú ipari és szolgáltató ágazatok fejlesztése a fő stratégiai fejlesztési irány.

38

Terra Studio Kft.


A kistérség nemzetközi szintű versenyképességének megőrzése érdekében indokolt a kiajánlható területek térségi szintű menedzselése, egységes megjelenése. A sokoldalúság komoly vonzerővel rendelkezik az egyre inkább diverzifikált befektetői körök számára. Ugyanakkor térségi érdek, hogy a befektetők ne az ország egyéb részein keressenek letelepedésre alkalmas területet, ha egy kiszemelt terület a Budaörsi kistérségben nem bizonyul megfelelőnek, hanem a térégben maradjanak, annak határain belül keressenek tovább. Az intézkedés tartalma A potenciális befektetők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a térség rendkívül előnyös adottságokkal rendelkezik (kedvező közúti és vasúti elérhetőség, magasan képzett munkaerő rendelkezésre állása (Lásd: 3.1.6.2. Tevékenység), Budapest kutatóközpontjainak, egyetemeinek közelsége, innovációs központok – BITEP, CHIC, TALENTIS program – működése ill. folyamatban lévő kiépülése a térségben) logisztikai centrumok, tudás-intenzív iparágak,

K+F

alkalmazásával

tevékenység lehetővé

együttműködjenek

telepítése

válik,

hogy

számára. nagyobb

Korszerű

hazai

és

marketing

eszközök

multinacionális

cégek

a helyi vállalkozásokkal, valamint a fővárosi egyetemekkel és

kutatóközpontokkal. A kistérség déli területein ennek ki kell egészülnie a befektetők térségbe vonzására

irányuló

hagyományos

marketing

eszközökkel.

A

sikeres

marketing

tevékenységhez elengedhetetlenül szükség van a kistérség településeinek jelenleginél magasabb szintű együttműködésére. A befektetés-élénkítés érdekében olyan eszközt javasolt alkalmazni, amely alkalmas a potenciális befektetői célcsoportok figyelmének felkeltésére a kistérség iránt, és információs anyagával konkrét befektetési lehetőségek felé irányítja azokat. Ennek szellemében javasolt a Kistérségi Iroda koordinálásával a Budaörsi kistérség gazdasági ingatlan kataszterének – a kistérség ipari és szolgáltató tevékenységre hasznosítható, e célra kijelölt ingatlanok nyilvántartásának – elkészítése illetve elkészíttetése. A gazdasági ingatlan kataszter a befektető- és partnerkeresés eszköze. A kataszter elkészítésével, a potenciális célcsoportok felkutatásával és konkurenciavizsgálattal indulhat el egy komolyabb hatású térségi marketing tevékenység. A marketingtevékenység során a térség egyediségét, a térségre leginkább jellemző, helyi adottságokat és a jellegzetes helyi termékeket kell népszerűsíteni. Különösen ki kell emelni, hogy az M6 autópálya megépülésével a kistérség, különösen a déli rész logisztikai helyzete a jelenleginél is sokkal kedvezőbb lesz, és a sztráda mentén számos új iparterület/kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre hasznosítható terület kialakítására nyílik lehetőség. Az intézkedés keretén belül intenzívebbé kell tenni az ipari és szolgáltató célú befektetésre, ezen belül különösen az innovatív, high-tech beruházásokra szánt területek kiajánlását. A térség befektetési szempontból kedvező adottságainak, vonzerejének hangsúlyozásával növelni kell a befektetési területek ismertségét.

39

Terra Studio Kft.


Az intézkedés várható hatása Az intézkedés megvalósulásának eredményeként tovább növekszik a Budaörsi kistérség befektetői csoportok körében való ismertsége, a potenciális befektetőkhöz eljutnak az alkalmazott marketing kommunikációs csatornákon keresztül a térség kínálta befektetési lehetőségek. Különösen nőni fog annak ismertsége befektetői körökben, hogy a kistérség rendkívül kedvező telephelyekkel rendelkezik innovatív, tudás-intenzív és high-tech ipari és szolgáltató (elsősorban logisztikai) ágazatok beruházásai számára. A befektetés-ösztönzés hatékonysága a változatos marketing eszközök alkalmazásával javul, így a térség továbbra is az országba áramló külföldi működő tőke egyik fő célterülete lesz. Az intézkedés eredményeképpen egyre nagyobb arányban valósulnak meg a kistérségben innovatív, hightech beruházások. A hatékonyabb telephelymarketing hatására megvalósuló befektetések eredményeképpen a helyi magasan kvalifikált lakosság egyre nagyobb hányadban vállal helyben munkát, így mérséklődik az ingázók aránya. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése



Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása

3.1.2.1.Tevékenység: Térségi gazdasági ingatlan kataszter készítése A tevékenység célja és indoklása A gazdasági hasznosítású területek betelepítésének feltétele a lehetőségek ismertetése a megcélzott befektetői körökkel. A Budaörsi kistérségben ezen tevékenység az eddigiekben egyedileg (településenként, illetve kiajánlandó területenként) történt. Ugyanakkor tapasztalat, hogy a felfokozott nemzetközi és hazai versenyben hatékonyabban értékesíthetőek a területileg egy csomagban megjelenő, befektetői tevékenységi körökre specializált gazdasági területek. Ezen tevékenység eszköze az gazdasági ingatlan kataszter. A Budaörsi kistérség mindeddig nem készítette el a településein rendelkezésre álló magán, illetve önkormányzati tulajdonban lévő ipari vagy egyéb gazdasági hasznosításra kijelölt ingatlanok összesítését. A kataszter elsősorban zöld- és barnamezős beruházások céljára hasznosítható ingatlanok (földterületek) adatainak gyűjteményét jelenti, amely megfelelő marketing tevékenység mellett hozzájárul a terület potenciális befektetési célterületei nemzetközi ismertségének növekedéséhez. A tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy a befektetők vonzására irányuló marketing tevékenység – mely jelenleg elsősorban egyedi, települési kezdeményezésekre és személyes kapcsolatokra épül –, kistérségi szintre helyeződjön át, és a települések összefogásával professzionális, a kistérség egészének érdekeit szem előtt tartó marketing tevékenység valósuljon meg.

40

Terra Studio Kft.


A tevékenység célja a befektetők számának növelése, ami közvetett módon hozzájárul a jelenleginél korszerűbb ágazati struktúra kialakulásához és a kistérség gazdasági teljesítőképességének javulásához. Fejlesztési javaslatok A tevékenység keretében javasolt a kiajánlható ingatlanok alapadatait tartalmazó adatbázis létrehozása és annak folyamatos karbantartása. A kataszternek az alábbi három funkció betöltésére kell alkalmasnak lennie: 

az adatok nyilvántartásba vétele,



az időközi változások folyamatos vezetése, és



a nyilvántartás tartalmáról különböző igényeknek megfelelő adatok szolgáltatása.

A Budaörsi kistérség területi ingatlan kataszterének elkészítését maga a kistérségi iroda (vagy a vállalkozói központ menedzsment szervezete), illetve egy általa megbízott szervezet is elvégezheti. A tevékenység két fő fázisra tagozódik: az első lépés az adatbázis előállítása, a második annak feldolgozása és rendszerezése. A különféle nagyságrendű projektek befektetői (legyenek azok hazai, avagy külföldi beruházók) eltérő szempontokat vesznek figyelembe a telephely kiválasztásánál. A nagyobb, 4 ha feletti területű telephelyet kereső befektetők igényeire ma már jellemző, hogy nagyon sok szempontot egyszerre vesznek figyelembe, melyek közül a legfontosabbak a jó közlekedési adottságok, elérési idő (itt akár percek is számítanak) a komplex külső-belső infrastruktúra megléte vagy gyors megépíthetősége, a gyors építési lehetőség, és a foglalkoztatási támogatások megléte. A közepes, 1-4 ha közötti területet kereső befektetők számára a legfontosabb szempontok a komplex külső-belső infrastruktúra megléte vagy gyors megépíthetősége, és a gyors építési lehetőség, míg a kis- és közepes vállalkozások számára nagyon lényeges a szolgáltatások igénybevételének lehetősége (marketing jellegűek is!), az ipari terület bérelhetősége/lízingelhetősége és a komplex infrastruktúra rendelkezésre állása. Fentiek alapján a következő információkat javasolt szerepeltetni a befektetés-élénkítést célzó ingatlan kataszter rendszerében: •

földrajzi fekvés/közlekedési elérhetőség

•

tulajdonviszonyok

•

a terület/épület mérete

•

infrastruktúra

•

telekár/bérleti díj

•

a környezet minősége

•

a megfelelő munkaerő rendelkezésre állása

•

kapcsolódó szolgáltatások színvonala/elérhetősége

•

ipari hagyományok

•

területek fekvésének térképi ábrázolása

•

település szerkezeti terv vonatkozó előírásai

41

Terra Studio Kft.


•

települési szabályozási terv vonatkozó előírásai

A kataszter elkészítésének első lépése a fenti befektetői szempontok figyelembe vételével, illetve az ITD Magyarországgal egyeztetve egy kérdőív összeállítása, amely önkormányzati és magántulajdonú, felépítmény nélküli és felépítményes területek felmérésére alkalmas részekre tagozódik. A folyamat második lépéseként, a visszaérkezett kérdőívek és a CÉGKÓD-TÁR adatbázisa alapján kerül sor az adatbázis összeállítására olyan módon, hogy az adatok könnyen lekérdezhetők legyenek. A kataszter felépítését tekintve egy statikus weboldal struktúráját követi, megtekintéséhez böngésző

programra

van

szükség. A kataszter

információs

anyagának

speciális

strukturáltsága lehetővé teszi a célirányos keresést. A kataszter működésének lényege, hogy egy adott időpontban jellemező állapotot tükröz, tehát folyamatos karbantartást igényel, amit javasolt térségi hatáskörű szervezet gondjaira bízni. Az információs bázis megjeleníthető a kistérség honlapján, terjeszthető CD formátumban illetve közvetítő szervezetek révén (3.4.4. Intézkedés). A megvalósítás szereplői 

kistérségi iroda



az iroda által megbízott szervezet



a Budaörsi kistérség ipari parkjai, inkubátorházai és innovációs parkjai



a települések önkormányzatai



térségi vállalkozások



ingatlantulajdonosok





Elkészül a Budaörsi kistérség gazdasági ingatlan katasztere

Eredmények 

Tovább nő a kistérség tőkevonzó képessége



A befektetők orientálásának (átirányításának) hatására több befektetés valósul meg a kistérség kevésbé fejlett településein



A térségben növekszik a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokba befektetett tőke nagyságrendje

Hatások 

A kistérségben a területi kiegyenlítődés irányába ható gazdasági-társadalmi folyamatok indulnak meg



A térség hosszú távon is megőrzi gazdaságának dinamikáját


költségvetési keret – kistérségi kompetencia

42

Terra Studio Kft.




ingatlantulajdonosok forrásai



ingatlanfejlesztők forrásai

43

Terra Studio Kft.



Projekt címe

Kistérségi és Térségi annak határán gazdasági átnyúló szint ingatlan kataszter készítése

Projektgazda

Budaörs Kistérség Többcélú Társulása

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje Kistérségi szint

Várható költsége (Ft) cca. 3-4 millió Ft

Megvalósítás időtávja 2007

3.1.2.2. Tevékenység: Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja a Budaörsi kistérség, mint gazdasági területi egység ismertségének növelése, és annak marketing eszközökkel történő elősegítése, hogy a lehető legnagyobb számban kerüljenek értékesítésre ipari vagy szolgáltató tevékenységet végző beruházónak a Budaörsi kistérségben még fellelhető használaton kívüli, illetve nem adottságainak megfelelően hasznosított területek. Fontos, hogy a tevékenység eredményeképpen a területek olyan befektetők tulajdonába kerüljenek, akik az ingatlanok hasznosításával a lehető legnagyobb mértékben képesek a helyi gazdaság élénkítésére. A tevékenység szorosan kapcsolódik a beszállítói hálózatok ösztönzésére és a kistérség turisztikai potenciáljának kihasználására irányuló 3.1.4 és a 3.1.5. Intézkedésekhez. Fejlesztési javaslatok A marketing tevékenység során a kistérség valós adottságainak és reális fejlesztési lehetőségeinek felmérésével, az összes érdekelt bevonásával, hatékony marketing eszközök alkalmazásával kell elősegíteni a befektetési célra alkalmas területek kiajánlását. A marketing tevékenységnek ki kell használnia a hagyományos és csak területi hatáskörben érvényesülő marketing eszközöket, ami elsősorban a helyi, illetve regionális hatáskörű nyomtatott és elektronikus sajtóban való megjelenést jelenti. A térségi befektetési lehetőségek Interneten való megjelenése egy szélesebb, nemzetközi befektetői körhöz való eljutást is lehetővé tesz. A befektetési lehetőségek megjelenítése a kistérség honlapjának linkjeként képzelhető el, ahol a turisztikai jellegű vonzerők is megtalálhatók. A befektetési lehetőségeket ismertető specifikus tájékoztató anyagok, kiadványok kiadása és terjesztése egy szűkebb potenciális befektetői körhöz való eljutást tesz lehetővé. A marketing tevékenység részeként elengedhetetlen, hogy a kistérség szakértő képviselői rendszeresen megjelenjenek nemzetközi befektetői fórumokon, és közvetlen módon is kapcsolatokat teremtsenek a lehetséges befektetőkkel. Fontos az ITDH Pest megyei képviseletével

történő

rendszeres

kapcsolattartás,

44

hiszen

a

nemzetközi

hálózattal

Terra Studio Kft.


rendelkező szervezet képes az igényekre azonnal reagálni. Ez a kapcsolat jelenleg egyáltalán nem működik térégi szinten. Települési szinten (pl. ipari parkok) is csupán néhány településre korlátozódik a kapcsolat. Az ITD Hungary CityInvest címen időközönként lehetőséget biztosít az ország három városának nemzetközi megjelenítésére. Az eseményen a külképviseletek képviselői és befektetői csoportok képviselői jelennek meg. Ez lehetőséget jelent a Budaörsi kistérség három városának, megjelenítésére azok specialitásainak megjelenítésével. Az önkormányzatok elsősorban széleskörű kapcsolatrendszerükön keresztül képesek minél több helyre eljuttatni a marketing tevékenység fő eszközének tekintett katasztert. A települési önkormányzatok nem csupán hazai, hanem külföldi kapcsolatrendszerrel is rendelkeznek a Budaörsi kistérségben, amelyek – a települések információi szerint – elsősorban Németországba

és

Romániába

és

Lengyelországba

irányulnak.

A

települési

testvérkapcsolatok ápolását szolgáló találkozók megfelelő alkalmat jelentenek gazdasági, üzleti jellegű megbeszélések megrendezésére, befektetőkkel, potenciális partnerekkel történő találkozók szervezésére. A települések képviselőinek feladata ezen alkalmak kihasználása a promóciós tevékenység végzésére. A tevékenység részeként bevezetésre kerül egy „befektető-átirányítási” mechanizmus. Ha valamely településen már nincs kiajánlható telephely egy adott vállalkozási tevékenység számára, akkor a település önkormányzatának feladata a befektető átirányítása a kistérség egy másik, ilyen tevékenység céljára szabad telephellyel rendelkező településére. A megvalósítás szereplői 




kistérségi iroda



Vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó helyi és megyei, régiós szervezetek



ITD Hungary



EU-s és egyéb nemzetközi képviseletek





A

Budaörsi

kistérség

számos

marketing

eszközt

felhasználva

terjeszti

telephelykínálatát tartalmazó kataszterét 

A kistérség a nemzetközi befektetők közvetítésével foglalkozó szervezetek nyilvántartásába kerül

45

Terra Studio Kft.


Eredmények 

Tovább nő a kistérség tőkevonzó képessége



A térségben nő a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatokba befektetett tőke nagyságrendje

Hatások 

A térség hosszú távon is megőrzi gazdaságának dinamikáját


ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság – Nemzetközi kiállításokon való részvétel támogatása






vállalkozói tőke


Projekt címe

Projektgazda

Kistérségi és Együttműködés Kistérségi Iroda annak határán kiépítése az ITDHátnyúló szint val az elkészülő Kistérségi Ingatlan Kataszter nemzetközi közvetítésére

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje kistérségi szint

Várható költsége (Ft) -


1.1.3.Intézkedés: Az innovatív tevékenységek gazdasági súlyának növelése a térségben Az intézkedés célja 

A kistérség gazdasági struktúrájában a tudásintenzív, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági ágak arányának növelése.



Az innovatív kis- és középvállalkozások, kutatóintézetek, valamint a multinacionális vállalatok kutatási divízióinak térségbe vonzásával a kistérség magasan kvalifikált humán erőforrás potenciáljára és egyetemi kapcsolatrendszerek kiépítésére alapozva egy innovációs bázistérség kialakításának ösztönzése.



A kistérséget északi területeit jellemző extenzív ipartelepítést az innovatív tevékenységeket preferáló, minőségi szemléletű betelepítési stratégia felé orientálni és ezáltal fenntartani a gazdaságnövekedés dinamizmusát.



A Kistérség déli területein az extenzív fejlesztés mellett az innovatív tevékenységeket preferáló fejlesztés biztosítása

46

Terra Studio Kft.




A gazdasági előnyök rövidtávú kiaknázása helyett a hosszú távon dinamikus gazdasági fejlődés ösztönzése.

47

Terra Studio Kft.


Az intézkedés indokoltsága A versenyképesség egyik fontos feltétele, hogy minél magasabb piaci igényeknek legyenek képesek megfelelni a vállalkozások. Ehhez folyamatos fejlesztésekre, új technológiák, innovációk adaptációjára van szükség, ami a termelési hatékonyságot is javítja. A kistérség gazdasági

struktúrájának

hangsúlyos

szektoraivá

a

kedvező

elhelyezkedésnek

köszönhetően a kereskedelmi-szolgáltató, és logisztikai jellegű ágazatok váltak (különösen Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy tekintetében). K+F tevékenységet folytató, innovatív vállalkozás a kistérség tudástőkéjéhez, infrastruktúrájához és az egyetemek közelségéhez viszonyított lehetőségeihez képest relatíve kevés működik a térségben. Ezek jellemzően a Budaörsi Ipari és Technológiai Park és a Közép-magyarországi Innovációs Központ betelepítési filozófiájához kapcsolódva, Budaörsön koncentrálódnak, a kistérség többi településén

a

megjelenésük

szórványos,

elsősorban

olajipar,

gyógyszeripari

és

telekommunikációs ágazatokban jelennek meg. A kistérség adottságai – szellemi erőforrás potenciálja, infrastruktúrája, a főváros közelsége – lehetővé tennék egy innovációs bázis kialakítását a budapesti egyetemekkel való kooperációban. Ennek ösztönzése, egy minőségorientált fejlődés elősegítése a kistérség közös érdeke. Az intézkedés megvalósítását, a gazdasági struktúra minőségi változásainak ösztönzését indokolja a magasan képzett lakosság helyben történő foglalkoztatása, a hozzáadott érték térségben

történő

előállításának

növelése,

valamint

a

korlátozott

mennyiségben

rendelkezésre álló ipartelepítésre alkalmas területek száma. A térségi innovációs fejlesztések számára jó kapcsolódási lehetőséget jelentenek a Zsámbéki-medencében elinduló – a Talentis Program részét képező – innovációs projektek, melyekkel való együttműködések fokozzák a fejlesztések szinergikus hatásait. Az intézkedés tartalma Az intézkedés tartalmazza a tudás- és technológia-intenzív, innovatív vállalkozások térségi betelepítéséhez

nélkülözhetetlen

infrastrukturális

és

szolgáltatási

háttérfeltételek

kiépítésének biztosítását. Az intézkedés keretében javasolt az innovatív vállalkozások, kutatóintézetek számára számtalan előnnyel (főváros szellemi-tudományos bázisának közelsége, a közlekedési infrastruktúra magas színvonala, magasan kvalifikált népesség, nagyvállalatok közelsége) rendelkező térség vonzerőinek tudatos és határozott, hosszú távon fenntartható dinamikus gazdasági növekedést biztosító gazdaságfejlesztési stratégia mentén történő erősítése. Ennek érdekében javasolt az innovatív vállalkozások fejlődésének háttér-infrastruktúrával és szolgáltatásokkal történő támogatása, inkubátorházak és speciális innovációs központok létesítése által. Ezek korszerű irodai és kutatási-információtechnológiai infrastruktúrát biztosítanak a betelepülő innovatív KKV-k számára. Az intézkedés keretében javasolt

48

Terra Studio Kft.


tevékenységek egymásra épülnek, elemeit alkotják egy innovatív vállalkozásokat K+F tevékenységükben és kapcsolatrendszerükben megerősítő fejlesztési láncolatnak. A kistérségben felépülő innovációs intézményrendszer alapszintjét jelentik a létrejövő inkubátorházak, melyek az induló innovatív KKV-knak nyújtott kedvezményes irodabérlettel és szolgáltatásokkal hozzájárulnak egy gyorsan fejlődő, versenyképes, kutatás-, és technológia-intenzív tevékenységet folytató vállalkozási bázis megerősödéséhez. A már versenyképes innovatív vállalkozások tevékenységét segítik infrastruktúrával, adattárral és szerteágazó szolgáltatásokkal a létrejövő innovációs (koordinációs) központok és a kísérleti minőségvizsgáló bázis. A létrejövő térségi innovációs intézményrendszer elemeinek és vállalkozásainak egymással, valamint a fővárosi kutatóintézetekkel, egyetemekkel való szoros kooperációját és a hatékony intézményi együttműködést kapcsolatfejlesztő, közös K+F projekt generáló szolgáltatásokkal javasolt fejleszteni. A megerősödő innovatív vállalkozások speciális beszállítói hálózaterősítő szolgáltatások segítségével képesek lesznek a térség multinacionális és helyi nagyvállalatainak beszállítóivá válni. A térségi vállalkozásokról egységes szempontrendszer szerint információt szolgáltató cégadatbázis jelentené az alapját a partnerkapcsolat--erősítő szolgáltatásoknak, a térségi e-kereskedelemnek, valamint a vállalkozói fórumoknak. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatására versenyképes, hosszú távú gazdasági növekedést biztosító gazdasági struktúra alakul ki a kistérségben. Az intenzív gazdaságfejlesztési ágazatok súlyának növekedésével fenntarthatóvá válik a térség gazdaságfejlődésének dinamizmusa. Az intézkedés hatására növekszik a kistérség területén működő tudásintenzív, innovatív vállalkozások

és

szervezetek,

intézetek

száma,

javul

az

innovatív

vállalkozások

versenyképessége, erősödik kapcsolatrendszerük és piaci pozíciójuk. Erősödik az egyetemek – kutatóintézetek – vállalkozások közötti K+F együttműködés, javul a kutatási eredmények gazdaságban történő hasznosulása. Az innovatív vállalkozások között kialakuló kapcsolati rendszerek komparatív előnyökhöz juttatják az együttműködésben részt vevőket, javítva ezzel piaci versenypozíciójukat. A térség vállalkozásai által előállított hozzáadott érték növekedése javítja a vállalkozások jövedelemtermelő képességét, a magasabb bevételek pedig újabb fejlesztések finanszírozási forrását teremtik meg. Növekszik a magasan kvalifikált lakosság helyben történő foglalkoztatása, illetve javul a helyi foglalkoztatottak

kvalifikáltsága,

a

K+F

szektorban

foglalkoztatottak

aránya.

Ezzel

párhuzamosan csökken az ingázók és emelkedik a Budapestről kijáró dolgozók száma. A kistérség képes lesz a legmagasabban kvalifikált rétegek számára is versenyképes jövedelmet biztosító munkalehetőségeket kínálni. Növekszik a települések bevétele, mely a szolgáltatások fejlesztésére fordítható.

49

Terra Studio Kft.


Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

Térségi innovációs központok rendszerének létrehozása



Kapcsolatépítés a budapesti képzőhelyekkel és kutató központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése



Innovatív (megújuló) energiatermelés és hasznosítás előmozdítása

3.1.3.1. Tevékenység: Térségi innovációs központok rendszerének létrehozása A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja a Budaörsi kistérség innovációs bázistérséggé válása háttérfeltételeinek megteremtése.

Olyan

innovációs

intézményrendszer

kiépítése,

amely

egyrészt

infrastruktúrájával és szolgáltatásaival segíti a kutatási tevékenységet, valamint annak gazdasági hasznosulását, másrészt pedig maga köré gyűjtve az innovatív vállalkozásokat, a vállalkozások

egymás

közötti,

valamint

kutatóintézetekkel,

egyetemekkel

való

kapcsolatrendszerének fejlesztésével növeli az együttműködések és a kutatási tevékenység hatékonyságát. Az innovációs központ kihasználja a budapesti egyetemek, kutatóintézetek, valamint a térség nagyvállalatai köré szerveződő innovációs és technológiai előnyöket. A K+F tevékenység a vállalkozások olyan tevékenységi területe, amely az eredmények jövőben való hasznosulása, illetve a hasznosulás bizonytalansága miatt előfinanszírozást és fokozott támogatást igényel, a vállalkozások piacképessége, kereslethez való rugalmas alkalmazkodása szempontjából viszont elengedhetetlenül fontos. A Budaörsi kistérség kedvező adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a K+F tevékenység egyik hazai bázistérségévé váljon. A főváros, mint tudományos-szellemi központ közelsége, a magasan képzett munkaerő, és a térségre jellemző magas vállalkozási aktivitás, az itt telephelyet létesített multinacionális és nagyvállalatok magas száma olyan adottságok, amelyek megfelelő ösztönzőkkel, innováció orientált fejlesztésekkel az ország egyik innovációs bázisának létrejöttét eredményezhetik a térségben. Ezen ösztönzők egyike lehet az innovációs fejlesztések infrastrukturális háttérfeltételeinek megteremtése egy térségi innovációs központ létrehozásával, amely segítené a tudásalapú, fenntartható térségi gazdasági fejlődést. Fejlesztési javaslatok A tevékenység kertében javasolt a térség innovációs potenciálja fejlesztéséhez szükséges intézményi, infrastrukturális elemek kiépítése. A térség innovációs intézményrendszerének alapelemeit jelentenék: 

az innovatív kisvállalkozások megerősödését támogató inkubátorház létrehozása



a piacképesebb innovatív vállalkozások számára működési teret, infrastruktúrát és szolgáltatásokat nyújtó, valamint a kapcsolatrendszerüket szervező innovációs központok, illetve alközpontok létrehozása

50

Terra Studio Kft.




az innovációs központ tevékenységéhez kapcsolódó kísérleti minőségvizsgáló bázis kialakítása

A K+F intézményrendszer létrehozásának első logikai lépcsőjét a kezdő innovatív vagy fejlett technológiát megvalósító térségbeli kisvállalkozások számára megfelelő környezetet, infrastruktúrát biztosító inkubátorház megvalósítása jelenti. Az inkubátorház kedvezményes irodabérlettel, infrastruktúrával (ipari áram, telefon, fax, sokszorosítási lehetőség stb.), valamint adminisztratív és tanácsadási jellegű szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, audiovizuális szolgáltatások, tolmácsolás stb.) segítené a nagyarányú K+F kiadásokkal terhelt vállalkozások tevékenységének sikerességét működésük kezdeti szakaszában. Az inkubátorház megvalósításának előkészítése kell, hogy tartalmazza az esetlegesen szükséges tulajdonviszony és területrendezési munkákat, szükséges tervelőzmények elkészítését, beszerzését (engedélyezési tervek, kiviteli tervek), megvalósíthatósági tanulmányok készítését stb. (lásd 3.1.1.1. Tevékenység). Inkubátorház létrehozása tervezett Érden, az M6-os autópálya érdi csomópontjánál, egy kísérleti minőségvizsgáló bázishoz kapcsolódóan. Jelenleg a PEA2 keretében az M6-os autópálya melletti területre egy inubátorházat is magában foglaló fejlesztés előkészítő tanulmányai készültek el. Az inkubátorház létrehozása és működtetése önkormányzati szervezeti keretek között történne, nettó 12 800 m² alapterületen. Az érdi inkubátorház projekt részét képezné egy, több mint 31 milliárd Ft-ból megvalósítandó innovációs projektnek, melynek további részeleme lesz egy innovációs koordinációs központ (lásd később), valamint egy minőségvizsgáló bázis és oktatási képzési központ. Inkubátorház létrehozásának másik tervezett helyszíne Herceghalom, ahol a Talentis program keretében, magánberuházásból valósulna meg (a Talentis Business Park területén, 15-20 000 m2-en) az innovatív KKV-kat kedvezményes bérleti díjjal, kisebb műhelyekkel, szolgáltatási csomaggal (központi könyvelés, rendezvényszervezés, konferencia program, finanszírozás szervezés) támogató inkubátorház. A tevékenység keretében javasolt olyan innovációs központok létrehozása, amelyek egyéni és közös kutatási terekkel (irodákkal, laborokkal, műhelyekkel), konferenciatermekkel, a

kutatási-információtechnológiai

infrastruktúra

és

a

kutatások

dokumentációs

háttérbázisának megteremtésével biztosítják a K+F tevékenység végzéséhez szükséges infrastrukturális hátteret. A központ szolgáltatásaival (megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, marketing stratégiák, pályázatok készítése, piackutatás, vállalkozás működtetésével összefüggő tanácsadás, technológiatranszfer, innovációs menedzsment, partnerközvetítés) támogatná a betelepülő vállalkozások K+F tevékenységét, kapcsolatainak kiépítését. Az innovációs központ speciális jellegét a nyújtott szolgáltatások köre, valamint a betelepítési stratégia során előnyben részesített vállalkozási profil és innovativitás adja. Az innovációs központ részét képezné a Budapest nyugati határában szerveződő innovációs térségnek, melynek alapelemeit jelentik a Budaörsi Ipari és Technológiai Park, a Középmagyarországi Innovációs Központ, a térségben működő innovatív vállalkozások, a

51

Terra Studio Kft.


budapesti egyetemek, kutatóintézetek, valamint a térség nagyvállalatai. A kistérségben létrehozandó innovációs központ ezek tevékenységéhez szorosan kapcsolódna, építene ezen intézményekkel való kooperáció nyújtotta lehetőségekre, előnyökre. Az

innovációs

központ

megvalósításhoz létesítmények

működési

szükséges

létrehozásánál

elméleti a

stratégiájának, és

filozófiájának

praktikus

funkciónak

feladatok

leginkább

kidolgozásához,

a

meghatározásához,

a

megfelelő

szempontrendszer

kialakításához jelentős segítséget adhat a gazdag tapasztalatokkal és szertágazó kapcsolatrendszerrel rendelkező budaörsi Közép-magyarországi Innovációs Központ. Innovációs központ létrehozása tervezett Érden a 18893/1 hrsz.-ú terület 15 ezer m2-én. A terület önkormányzati tulajdonban van és a hatályos szabályozás alapján alkalmas innovációs központ létesítésére. Az európai innovációs kutatást segítő koordinációs központ tevékenységéhez kapcsolódna egy technológiai teret, irodákat, kisebb műhelyeket, raktárakat magában foglaló kísérleti minőségvizsgáló bázis. A bázis alapját képező inkubátorház létrehozásához szükséges tanulmányok részben már elkészültek (előzetes megvalósíthatósági tanulmány; műszaki, pénzügyi-gazdasági

megvalósíthatósági

tanulmány;

megalapozó

környezetvédelmi

hatástanulmány; megvalósíthatósági tanulmány). A minőségvizsgáló bázis mintegy 100 ezer m2-es területe (amely a fent említett inkubátorházat is magába foglalná) az M6-os autópálya mellett rendelkezésre álló beépítetlen külterületen kerülne kialakításra. Szerepe az alap- és alkalmazott kutatás eredményeinek vizsgálatánál, tesztelésénél kettős lenne: 1. Egyrészt laboratóriumi funkciók ellátása a kutatásokhoz kapcsolódó kísérletek elvégzésére, modellezésre, kutatási eredmények igazolására. 2.

Másrészt

speciális

gyártóbázisként

is

funkcionálna,

így

alkalmas

volna

prototípusgyártásra, nullszériás termékek előállítására is. A terület nagy része magántulajdonban van, ami szükségessé teszi az ingatlanok önkormányzati kivásárlását (kapcsolódás a 3.1.1.1.Tevékenységhez). Az érdi létesítmények megvalósítása önkormányzati forrásból, európai uniós és központi költségvetési forrásokból, valamint magántőke bevonásával történne. Előkészítés alatt áll Herceghalmon magánberuházással a Talentis Program keretében tervezett 10,2 hektáros innovációs és üzleti negyed, a Talentis Business Park létrehozása. A Talentis Business Park fő alkotóelemei az Inkubátorház, valamint a Technológiai és Innovációs Központ. A Park összesen 55,4 hektáron, több ütemben valósul meg. A fejlesztés első fázisában 10,2 hektáron 90.000 m² szintterület épül fel, amely otthont ad irodáknak, innovációs és technológiai egységeknek, kutatás-fejlesztési és gyártási funkcióknak egyaránt. A Virtuális Innovációs Központ létrehozásával országos és nemzetközi szinten is elérhető innovációs adatbank készül, mely naprakész információt nyújt az egyes kutatóhelyeken, oktatási intézményekben folyó fejlesztésekről, a rendelkezésre álló laboratóriumi

vizsgálati

módszerekről,

eszközökről

52

és

a

szabad

kapacitások

Terra Studio Kft.


igénybevételének módjáról, amely lehetővé teszi a legújabb kutatási eredmények alkalmazását. A megvalósítás szereplői 




egyetemek, kutatóintézetek



CHIC (Közép-magyarországi Innovációs Központ)



INNOREG Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség



Talentis Programiroda



Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány



Vállalkozások





A Budaörsi kistérség több településén létrejönnek innovációs központok



Kísérleti minőségvizsgáló bázis jön létre



Inkubátorházak létesülnek

Eredmények 

Nő a térségi innovatív vállalkozások száma



Javul az innovatív vállalkozások élet-, és versenyképessége



Nő a térségi K+F projektek száma



Emelkedik

a

vállalkozások

–

egyetemek

–

kutatóintézetek

együttműködési

projektjeinek száma és javul az együttműködések hatékonysága 

Nő a kvalifikált munkaerő térségi helyben-foglalkoztatása



Javul a helyben foglalkoztatottak kvalifikáltsága és a fiatal kutatók elhelyezkedési lehetősége

Hatások 

A Budaörsi kistérség gazdasági szerkezetében átstrukturálódás következik be a tudás- és technológia-intenzív K+F tevékenységek javára



A kistérség területén létrejön Magyarország egyik innovációs, kutatás-fejlesztési bázistérsége



A foglalkoztatási

lehetőségek

bővülésével

életminősége A finanszírozás lehetséges forrásai 




vállalkozói tőke

53

tovább

javul

a

térségben

élők

Terra Studio Kft.




BM pályázati forrás - Helyi önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása (2006)



pályázati források


Projekt címe

Projektgazda

Kistérségi és Európai innovációs annak határán kutatást segítő átnyúló szint koordinációs központ és háttérintézményei létrehozása Érden Az Európai Földrajzi Múzeum, Kutató és Dokumentációs Központ létrehozása Érden Talentis Business Park - innovációs központ, inkubátorház, konferenciaközpont létrehozása Herceghalmon

3.1.3.2.

Tevékenység:

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje Érd Város MJV település Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Várható költsége (Ft)

Megvalósítás időtávja

31,2 2008milliárd Ft 2012

Érd Város MJV település Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

3,67 2007milliárd Ft 2010

magánberuházás település

20062009

Kapcsolatépítés

a

budapesti

képzőhelyekkel

és

kutató

központokkal, helyi kutatási bázis fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja a Budaörsi kistérség fővároshoz, mint szellemi-tudományos központhoz való közelségéből adódó előnyök kihasználása, a térség innovatív vállalkozásainak fővárosi egyetemekkel és kutatóintézetekkel, illetve más innovatív vállalkozások kutatási részlegeivel való kooperációjának erősítése, kapcsolatrendszereinek építése. A közös kutatási projektek, innovációs

együttműködések

kockázatmegosztás,

előnyeinek

(információ-,

kapcsolatrendszer-bővítés

stb.)

és

tapasztalatcsere,

kihasználásával

a

közös

tevékenység

hatékonyságának és eredményességnek növelése és ezáltal az innovatív vállalkozások piaci versenypozíciójának erősítése válik lehetővé. A Budaörsi kistérség területén működő innovatív vállalkozások száma a térség innovációs tevékenységeket

támogató

területhasználati,

iparterület

betelepítési

stratégiájának

köszönhetően növekedni fog. Ezek egymással, a térség más vállalkozásaival, a környező kutatóintézetekkel, egyetemekkel való kapcsolatrendszere azonban nem eléggé fejlett. Ennek erősítése, az együttműködés kölcsönös előnyeinek kihasználása az innovációs tevékenység sikeressége érdekében különösen fontos. Fejlesztési javaslatok

54

Terra Studio Kft.


A fejlesztési javaslat, a térség innovációs központj(ai)nak tevékenységéhez kapcsolódva (3.1.3.1. Tevékenység), annak szervezeti keretein belül, a Budaörsi kistérség, illetve annak fővárost is magába foglaló tágabb környezetének innovációs, illetve kutatás-fejlesztési kapcsolatrendszerének szervezésére terjed ki. A szolgáltatás elsődleges célcsoportja az innovációs központban működő vállalkozások köre, közvetett célcsoportja a kistérség innovatív, tudás- és technológia-intenzív vállalkozásainak csoportja . A fejlesztési javaslat komponensei: 

Kapcsolatfelvétel

a

kistérség

innovatív

vállalkozásaival,

kutatóintézetekkel,

egyetemekkel, nagyvállalatokkal, nemzetközi szervezetekkel, valamint a térség innovációs potenciálja szervezésében, erősítésében kulcsfontosságú szerepet betöltő Közép-magyarországi innovációs Központtal (CHIC). 

A kutatási területek, projektek feltérképezése – kutatási projektgyűjtő tevékenység; innovatív ötletek, fejlesztések felkutatása



Partnerkapcsolatot

és

segítségnyújtás

kutatási

a

együttműködést partner

szervező

találásához,

tevékenység közös

kutatási

ellátása: projektek

kialakításához, valamint a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulásához. Az együttműködések szervezése történhet egyedi igények alapján, egyéni projektekkel kapcsolatosan,

valamint

a

tágabb

térség

kutatási-felsőoktatási

szereplőinek

részvételével szervezett fórumokon. 

Közreműködés együttműködési stratégiák kialakításában



Üzleti Angyal Klub működtetése - saját tõkéjüket és kapcsolatrendszerüket a befektetést igénylõ vállalkozás rendelkezésére bocsátó magánbefektetők, üzleti angyalok szervezése (információs adatbázis összeállítása és folyamatos bővítése mind a befektetni szándékozó üzleti angyalokról, mind pedig a projekteket finanszírozásra felajánló vállalkozásokról; konzultációs lehetőség és infrastruktúra biztosítása)



Kockázati tőke szervezése a projektekhez

A kapcsolatépítés kiemelt partnereként javasolt intézmények: 

Közép-magyarországi Innovációs Központ (CHIC)



MOL Rt. Dunai Finomító



Corvinus Egyetem






ITDH

A feladatok ellátása a kistérség területén létrehozott innovációs központok (lásd 3.1.3.1. Tevékenység) működtetését végző szervezeti egység keretében javasolt. A szervezet szoros együttműködési kapcsolatot ápolna és tevékenységében konzultációs – tanácsadási jelleggel részt venne a Közép-magyarországi innovációs Központ (CHIC), valamint az

55

Terra Studio Kft.


innováció-támogatás területén dolgozó szervezeteket hálózattá szervező, összefogó és munkájukat koordináló INNOREG Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség. A megvalósítás szereplői 




vállalkozások,



egyetemek, kutatóintézetek



CHIC (Közép-magyarországi Innovációs Központ)






Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány



ITDH


K+F együttműködési projektek száma a térségben



Innovációs partnerkereső fórumok száma



Összegyűjtött térségi K+F projekttervek száma

Eredmények 

Emelkedik

a

vállalkozások

–

egyetemek

–

kutatóintézetek

együttműködési

projektjeinek száma 

Javul az együttműködések hatékonysága



Javul a kutatási eredmények gazdasági hasznosulása

Hatások 

Erősödik a térség innovációs potenciálja


Vállalkozói tőke



INNOCSEKK – Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap



KMRFT - Baross Gábor Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Program



NKTH – KPI Irinyi János Program - Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs együttműködésének fejlesztése



Önkormányzati költségvetés



BM forrás - Helyi önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása (2006)

56

Terra Studio Kft.



Projekt címe

Projektgazda

Kistérségi és Innovációs Innovációs annak határán szolgáltatások központok átnyúló szint nyújtása a térségi innovációs központok tevékenységéhez kapcsolódóan

3.1.3.3.

Tevékenység:

Innovatív

(megújuló)

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje település

energiatermelés



és

hasznosítás

előmozdítása A tevékenység célja és indoklása A természeti adottságok kínálta lehetőségek optimális kiaknázása és a környezetkímélő technológiák elterjesztése. A gazdasági fejlődés az energiaigényeket folyamatosan növeli. Az energiahordozók nyomott árszintjének mesterséges fenntartása pazarló felhasználási szokások kialakulásához vezetett, melyre az olajár-robbanás hívta fel a figyelmet. A fosszilis energiahordozók emberi léptékben nem megújuló energiaforrások: mennyiségük rohamosan csökken, felhasználásuk során pedig környezetet károsító anyagok szabadulnak fel, melyek napjainkra globális változásokhoz vezettek. A készletek véges volta és a kedvezőtlen környezeti hatások vezettek a megújuló energiaforrások előtérbe kerüléséhez, melyek szennyezőanyag kibocsátás szempontjából igen kedvező tulajdonságokkal bírnak. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia3. Felhasználási lehetőségeik széleskörűek: lakossági , mezőgazdasági, gyógyturizmus, közlekedési, ipari területeken; fűtés,

gőztermelés,

melegvíz-készítés,

szárítás,

aszalás,

villamosenergia-termelés,

motorhajtás céljára. Hasznosítási lehetőségeiket befolyásolja az adott terület földrajzi helyzete, helyi adottságai, a gazdasági környezet, politikai tényezők, technikai és technológiai tényezők és a társadalmi környezet. Fejlesztési javaslatok Megújuló energiákról tájékoztató, ismeretterjesztő kampány folytatása a kistérségi írott és elektronikus médiában. Ennek keretében a helyi újságokban ismeretterjesztő cikkek megjelentetése, a televízióban tájékoztató műsorok sugárzása, a kistérség honlapján pedig információs blokk elhelyezése.

3

Forrás: Regionális Energia- és Anyagtakarékossági Központ - Életfa Környezetvédő Szövetség: ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÉZIKÖNYV Ház- és lakástulajdonosok részére, 1999.

57

Terra Studio Kft.


Fontos, hogy a kistérség közintézményeiben előtérbe kerüljön az alternatív fűtési rendszerek kialakítása, amelyet érdemes pályázati támogatás igénybevételével megvalósítani. A megvalósítás szereplői 

kistérségi iroda




Monitoring Output indikátorok: 

tájékoztató információs füzet elkészítése



információs blokk megjelenítése a kistérség honlapján

Eredmények: 

megújuló energia hasznosítási lehetőségeinek ismerete

Hatások: 

az alternatív energia hasznosításának fokozottabb elterjedése


KIOP 2004 1.7.0.F – Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése



Intelligens Energia – Európa – ATENER



CONCERTO II. – Energiaigény-gazdálkodás és megújuló energiával való ellátás nagy teljesítőképességű közösségekben


Projekt címe

Projektgazda

Kistérségi és ismeretterjesztő, kistérségi annak határán népszerűsítő társulás átnyúló szint tájékoztató anyagok készítése

58

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje kistérségi, települési


Megvalósítás időtávja 2006-tól

Terra Studio Kft.


1.1.1.Intézkedés: Beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzése Az intézkedés célja 

A térségi vállalkozások beszállítóvá válásra való felkészítése, a beszállítóvá válás ösztönzése a beszerzés, termelés és értékesítés különböző fázisaiban.



A térségi vállalkozások egymásról való információinak és a partnerkeresés hatékonyságának javítása



A beszállítói kapcsolatok előnyeinek kihasználásán keresztül a vállalkozások működési hatékonyságának javítása, piaci versenyképességük megerősítése.

Az intézkedés indokoltsága A Budaörsi kistérség élénk vállalkozási aktivitással jellemezhető, a vállalkozások közötti beszállítói kapcsolat-, és együttműködési rendszerek azonban elmaradnak a lehetőségektől. A térségben a vállalkozások közötti együttműködések nincsenek magas szervezettségi fokon, klaszterek és kiterjedt beszállítói hálózatok létrehozására irányuló folyamatok kezdeti fázisban tartanak. Ennek egyik oka, hogy a térségben megtelepedett multinacionális vállalatok jellemzően nem a helyi vállalkozásokból szervezik beszállítói hálózatukat, hanem a már kiépült és bevált kapcsolati rendszerüket működtetik. Ahhoz, hogy a helyi vállalkozások beszállítójukká

tudjanak

válni,

szükséges

mind

a

tevékenységük,

szolgáltatásaik,

munkaszervezési és minőségbiztosítási rendszereik javítása, mind pedig tevékenységük ismertté tétele. A térségi vállalatközi együttműködések és beszállítói rendszerek alacsony fokának és a klaszterek hiányának másik oka a vállalkozások gazdasági kapcsolataiban uralkodó erős versenyelvűség. Vállalkozások közötti együttműködésekből származó előnyök eddig korlátozott mértékben kerültek felismerésre, a vállalkozások többnyire saját szakmai ismereteikre alapozva próbálnak piacon maradni és gazdasági kapcsolataikban elsősorban az erős konkurencia szemlélet érvényesül. Az együttműködések erősítése elsősorban szemléletváltást igényel, amit az együttműködésekből származó előnyök tudatosításával kell kezdeni. Az együttműködések nagyobb fokú specializációt és nagyobb hatékonyságot tesznek lehetővé. Az intézkedés tartalma A vállalkozások együttműködésének, beszállítói hálózatok kialakításának, fejlesztésének ösztönzésére a kistérség elektronikus infrastruktúra-, és tartalomfejlesztési, valamint kapcsolaterősítő rendezvény-szervezési eszközökkel rendelkezik. Az intézkedés keretében javasolt létrehozni egy kistérségi vállalkozói adatbázist, amely megalapozza

a

vállalkozások

egymás

közötti

kooperációjának

és

beszállítói

kapcsolatrendszerének erősödését. A kistérségi vállalkozási adatbázis alapinformációkat szolgáltat a térségben működő vállalkozásokról, megalapozva ezzel a vállalkozási

59

Terra Studio Kft.


kapcsolaterősítő tevékenységet. A cégadatbázis információi alapján lehetővé válik a vállalkozások

beszállítóként

történő

célirányos

kiajánlása,

az

adatbázis

beszállítói

kataszterként való működtetése, melyhez támogatási szándékát fejezte ki az ITDH. A cégadatbázis aktuális információi lehetővé tennék a térségi szervezetek vállalkozásokkal való hatékony kapcsolattartását, amelyre igény jelentkezett, pl. a Pest Megyei Munkaügyi Központ térségi kirendeltségei (érdi, budaörsi kirendeltségek) részéről. A vállalkozások személyes kapcsolatainak építését, a szakmai tapasztalatok és információk kicserélését segíti elő a térségi és tevékenységi-szakmacsoportok szerint szervezett fórumok megrendezése. A Kistréség érdeke, hogy megvalósuljon és hasznosuljon a célok elérésére irányuló tevékenységet folytató szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatására a térség vállalkozásai pontos és aktuális információkkal rendelkeznek egymásról, jobban megismerik egymás tevékenységét, termékeit. Ezen ismeretek elősegítik a térség vállalkozásai közötti együttműködési és beszállítói kapcsolatok erősödését. A helyi vállalkozások beszállítóvá válása, a beszállítói kapcsolatok erősödése piacot teremt a vállalkozások termékei, szolgáltatásai számára, ami javítja a vállalkozások jövedelmezőségi helyzetét, versenypozícióját. Az együttműködésekből származó előnyök – mint a tranzakciós és szállítási költségek csökkentése, a gyors és pontos információáramlás, a tudás folyamatos cseréje, a gyorsabb piaci alkalmazkodás, bizonyos tevékenységek outsourcing-ja, méretgazdaságosság stb. – fokozottan kihasználásra kerülnek. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

Vállalkozói adatbázis létrehozása



Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése

3.1.4.1. Tevékenység: Vállalkozói adatbázis létrehozása A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja egy térségi vállalkozásokról alapinformációkat tartalmazó, egységes szempontrendszer szerint összeállított vállalkozói adatbázis létrehozása és annak beszállítói kataszterként történő működtetése. A tevékenység hozzájárul a térségi beszállítói hálózatok erősítéséhez azáltal, hogy egyszerűbbé teszi a vállalkozásokról való információszerzés folyamatát, lehetővé teszi a célzott partnerkeresést, illetve vállalkozás-kiajánlást. Az adatbázis támogatja a kistérség vállalkozásainak beszállítóvá válását. Az adatbázis egységes szempontok szerint összegyűjtött, egy helyen tárolt és folyamatosan aktualizált vállalkozási adatai segítik a kistérségi társulás, valamint gazdaság-, és vállalkozásfejlesztési szervezetek (ITDH, MVA) és munkaügyi szervezetek (PMMMK) vállalkozásokról való tájékozódását is, a velük való kapcsolattartást és ezáltal a döntések előkészítését és a gazdaságfejlesztési célkitűzések megvalósítását.

60

Terra Studio Kft.


A Budaörsi kistérség jelenleg nem rendelkezik ilyen egységes vállalkozási adatbázissal, ami megnehezíti a tájékozódást, információszerzést és lassítja a döntéshozatali folyamatokat. Fejlesztési javaslatok A vállalkozói adatbázis létrehozása a részleges adatokkal már rendelkező térségi szereplők együttműködésével lehetséges: Pest Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségei, települési önkormányzatok, kamarák, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, települési önkormányzatok. Az adatbázis a kistérség területén működő vállalkozások alapadatait: nevét, címét, elérhetőségeit, tevékenységi körét, vezetőjének nevét, az alkalmazottak számát, a cég éves árbevételét és tulajdonosi struktúráját tartalmazza. Az adatszolgáltatás nem tehető kötelezővé, ezért fontos a feladat megfelelő előkészítése, céljának, fontosságának vállalkozásokkal való előzetes megismertetése. A vállalkozási címlista lehetővé tenné a vállalkozásoknak szóló hírlevelek küldését, és egy olyan információs anyagot jelentene a kistérség vállalkozásairól, amelyhez fejlesztési elképzelések, kapcsolatkeresésre vonatkozó információk stb. is kapcsolhatók. A hírlevél visszacsatolásra módot adó csatornáin keresztül (interaktív oldalalak, e-mail), jelezhetők a vállalkozások adataiban beálló változások. A folyamatosan aktualizált adatbázis beszállítói kataszterként működne, vagyis a céginformációk

partnerkeresésre

kiajánlhatóak

lennének.

A

vállalkozás-kiajánlásba

segítséget nyújtana a beszállítói rendszerek fejlesztésében is gazdag tapasztalatokkal rendelkező ITDH. A vállalkozói adatbázis segítné a Pest Megyei Munkaügyi Központ térségi kirendeltségeinek

munkáját

is

a

munkaerő-piaci

keresleti

oldal

szereplőivel

való

kapcsolattartás és igényfelmérés leegyszerűsítésével, javítva ezáltal a szakképzési – átképzési rendszerek rugalmasságát és hatékonyságát (3.1.6. Intézkedés). Amennyiben az adatbázisban szereplők hozzájárulnak adataik nyilvánosságra hozatalához, javítaná az adatbázis kapcsolatépítésbe, partnerkeresésben betöltött hatékonyságát annak interneten keresztül történő elérése (kapcsolódva a térségi e-markethez – 3.1.4.2. Tevékenység). A megvalósítás szereplői 




kistérségi vállalkozások



Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara



Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alközpontjai



Pest Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségei





Létrejön a kistérségi vállalkozási adatbázis

61

Terra Studio Kft.




Az adatbázisban részt vevő vállalkozások száma

Eredmények 

Bővül a beszállítói hálózatba tartozó KKV-k köre



Javul a kistérség és vállalkozásai közötti kapcsolattartás erőssége és hatékonysága



Javul a kistérségi társulás tagönkormányzatainak vállalkozásokról való információ ellátása



Gyorsabbá és egyszerűbbé válik a kistérség tagjainak vállalkozásokkal való kommunikációja



Jobban előkészített gyorsabb döntéshozás gazdasági ügyekben, pontosabb információk alapján

Hatások 

Javul a helyi kis- és középvállalkozások piaci pozíciója és versenyképessége



Bővül a helyi vállalkozások piaca



Javul jövedelemtermelő képességük








vállalkozások forrásai


Projekt címe

Projektgazda

Kistérségi és Kistérségi vállalkozói annak határán adatbázis átnyúló szint létrehozása

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje kistérségi



3.1.4.2. Tevékenység: Térségi és tevékenység alapon szerveződő fórumok szervezése A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja a kistérség területén működő számtalan vállalkozás egymás tevékenységével való jobb megismertetése, a vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok erősítése,

és

ezáltal

egy

egymással

sikeresen

együttműködő

vállalkozói

réteg

megteremtésének ösztönzése. A kistérség jelentős vállalkozási potenciállal rendelkezik, ezek egymással való kapcsolat-, és együttműködési rendszerei azonban a lehetőségekhez képest nem eléggé fejlettek. A vállalkozások és érdekvédelmi szervezeteik közötti kommunikáció élénkítésére találkozókat javasolt szervezni a vállalkozásfejlesztő szervezetek közreműködésével. A vállalkozói fórumok lehetőséget adnak továbbá arra, hogy a helyi és országos vállalkozásfejlesztésben

62

Terra Studio Kft.


érintett szervezetek képviselői legújabb tapasztalataikat, a hazai gazdaság trendjeit ismertessék a vállalakozókkal, és tájékoztatást adjanak egyéb gyakorlati kérdésekben. Fejlesztési javaslatok A fejlesztési javaslat tartalmazza kistérségi alapon szervezett vállalkozói fórumok megszervezését negyedévi rendszerességgel. A fórumok megszervezésénél a meghívotti kör összeállításához segítséget jelent a létrehozott kistérségi vállalkozói adatbázis (lásd. 3.1.4.1. Tevékenység). A vállalkozói fórumok lehetőséget teremtenek a vállalkozások partnertalálásához, az együttműködési kapcsolatok fejlődéséhez, alkalmasak a személyes kapcsolatok

mélyítésére,

szakmai

tapasztalatok,

információk

kicserélésére,

partnerkapcsolatok kialakítására. A minden vállalkozást egyaránt érintő vállalkozói fórumok mellett bizonyos szakma csoportoknak is speciális szakmai vállalkozói összejövetelek kerülnének megszervezésre. A szakmacsoportok országos, illetve helyi érdekképviseletei ebben segítséget nyújthatnak azzal, hogy szakembereket delegálnak az összejövetelekre. A vállalkozói fórumok megszervezése a szakmai érdekképviseleti szervek feladatát jelenti, ugyanakkorugyanakkor, ha a Társulás tudomására jut a települések vezetőin keresztül egyegy újabb beszállítói hálózatát építő cég letelepedése a Társulás is kezdeményezheti az érdekképviseleti szerveknél egy-egy szakmacsoport fórumának megszervezését, ahol a beszállítóvá válás feltételeivel való megismerkedésre személyes találkozón van lehetőség. Mindezen túl a vállalkozói fórumok keretében megszervezett vállalkozói képzési programok segítenek a vállalkozások beszállítóvá válásra való felkészítésében, a multinacionális vállalatok feltételeinek való megfelelésre való felkészülésben. A megvalósítás szereplői 

kistérségi iroda



kistérségi vállalkozások



Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara



Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alközpontjai


Megrendezésre kerülő vállalkozói fórumok száma (évente)



A fórumok résztvevőinek száma

Eredmények 

Sikeres partnerkeresések száma



Erősödnek a vállalkozások közötti gazdasági jellegű együttműködések



Beszállítói hálózatok, gazdasági klaszterek jönnek létre



Javul a vállalkozások információval való ellátottsága

63

Terra Studio Kft.


Hatások 

Javul a vállalkozások működési hatékonysága



Javul a vállalkozások versenyképessége







Projekt címe

Projektgazda

Kistérségi és Kistérségi vállalkozói annak határán fórumok szervezése átnyúló szint

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje kistérségi



Létszám 2006és előadó költségeit tekintve változó, 50-300 ezer Ft

3.1.5. Intézkedés: A kistérség turisztikai potenciáljának tágabb térségbe integrált, értékszemléletű kiaknázása Az intézkedés céljai •

valósuljon meg a turisztikai vonzerők fenntartható hasznosítása

•

javuljon a kistérség turisztikai kínálatának versenyképessége

•

növekedjenek a turizmusból származó bevételek

Az intézkedés indokoltsága Mind nemzetközi, mind hazai szinten a turizmus látványos fejlődésének lehetünk tanúi. A turizmus a modern társadalmak életében egyre meghatározóbb szerepet tölt be, mivel az egyén szabadidő eltöltésének elsődleges formájává, továbbá az emberek közötti érintkezések és a gazdasági, kulturális kapcsolatok kialakításának eszközévé vált. Ezenkívül a területfejlesztésnek is egyre nagyobb jelentőségű eszköze, hiszen interszektorális, multiplikátor és szinergikus hatásainak köszönhetően jelentős gazdaságélénkítő szereppel bír, illetve nagymértékben hozzájárul a helyi potenciálok kihasználásához és megőrzéséhez. A Budaörsi kistérség nem tartozik a legfrekventáltabb turisztikai célterületek közé, ennek ellenére a turizmus egyes ágazataiban számottevő fejlesztési potenciálok rejlenek. A kistérség számára komparatív előnyt jelent, hogy hazánk legjelentősebb turisztikai desztinációjának, Budapestnek közvetlen szomszédságában, a fővárost övező rekreációs zónában fekszik, s a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióhoz tartozik. Az elmúlt időszakban nagy számban települtek be vállalkozások a kistérség területére, amely – a már

64

Terra Studio Kft.


eddig is jelentős környezetterhelés mértékének további növeléséből adódóan – negatívan érinti a természetközeli turisztikai tevékenységeket, ugyanakkor jelentős keresletet generál a rekreációs és a hivatásturizmus számára. Az intézkedés tartalma A turisztikai potenciálok hasznosításához, és a turisztikai kínálat versenyképessé tételéhez a kistérség turizmusának átfogó fejlesztésre van szükség, ezért jelen intézkedés a Budaörsi kistérség turizmusának komplex fejlesztését valósítja meg. Ennek jegyében a vonzerőket versenyképes

turisztikai

attrakciókká

kell

fejleszteni,

biztosítani

kell

a

megfelelő

fogadóképességet, és a kapcsolódó minőségi szolgáltatásokat, majd ezekre épülve színvonalas

programcsomagok

és

komplex

turisztikai

termékek

kialakítására,

és

népszerűsítésére van szükség. Az adottságok alapján a kistérség turizmusfejlesztési stratégiájának középpontjában a rekreációs tevékenységek, valamint a főváros turisztikai kínálatához való kapcsolódásnak kell állnia. A hangsúlyt a termál- és gyógyturisztikai, a kerékpáros turisztikai, illetve a lovas turisztikai

termékek

fejlesztésére

szükséges

elsősorban

fektetni,

melyek

legfőbb

célcsoportjait a helyi lakosság, a főváros lakossága, valamint a térségbe betelepült nagyvállalatok dolgozói jelentik. A rekreációs turisztikai termékek fejlesztése érdekében biztosítani kell a jelentős termálvízvagyon sokoldalú turisztikai hasznosítását és meg kell teremteni az aktív turizmus feltételeit a sportolási lehetőségek bővítésével, a lovas turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztésével, valamint a kistérségi kerékpárút-hálózat4 kiépítésével. A turizmusfejlesztési tevékenység, illetve marketingtevékenység hatékonyságának növelése érdekében a fejlesztéseket egységes stratégiai mentén, egységes koordináció mellett szükséges megvalósítani, ennélfogva a kistérségi turizmus fejlesztésének és a turisztikai kínálat kiajánlásának megfelelő szervezeti keretek között kell történnie. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés keretében megvalósuló fejlesztések eredményeként növekedni fog a turisztikai erőforrások hasznosításának szintje, amelynek köszönhetően a kistérség gazdaságában felértékelődik a turizmus szerepe. A vonzerők attrakcióvá fejlesztésével, a turisztikai szolgáltatások minőségi szintjének emelésével, illetve színvonalas turisztikai termékek kialakításával javul a turisztikai kínálat versenyképessége, amely a turistaforgalom növekedése mellett a turisztikai bevételek növekedésében is kifejeződik. A fejlesztések jótékony hatásaiból természetesen nemcsak a kistérségbe látogató turisták részesülnek, hanem a kistérség lakosai is, akik több és vonzóbb rekreációs szolgáltatás közül válogathatnak, s akik életminőségének javulásához a helyi természeti és kulturális örökség megőrzésén kívül az új jövedelemszerzési lehetőségek is hozzájárulnak. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 4

A kerékpárút-hálózat fejlesztésével a „Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerősítése” prioritás „A kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése” c. intézkedése foglalkozik.

65

Terra Studio Kft.




Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése



Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása



A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek fejlesztése

3.1.5.1. Tevékenység: Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A turisztikai vonzerőadottságok önmagukban nem képesek jelentős keresletet generálni, de ha attrakciókká, azaz különleges és a piaci igényeket magas fokon kielégítő kínálati elemekké fejlesztik őket, jól eladhatóvá válnak. A turisztikai attrakciók a turisztikai kínálat versenyképességének meghatározó fontosságú tényezői, mivel a turisták adott desztinációt elsősorban annak turisztikai attrakciói miatt keresik fel. Napjainkban a turisták nem csak színvonalas attrakciókat igényelnek, hanem az attrakciókhoz kapcsolódó minőségi szolgáltatásokat és rendezvényeket is, amely szolgáltatások egyfelől tovább emelik az attrakció vonzerejét, másfelől pedig nagymértékben növelik az attrakciók jövedelemtermelő képességét. A Budaörsi kistérség turisztikai potenciáljának alacsony kihasználtsága elsősorban – több egyéb

tényező

mellett

–

a

turisztikai

vonzerők

elhanyagolt

állapotával,

hiányos

infrastruktúrájával, valamint látogatóbarát bemutathatóságának hiányával magyarázható. Jelen állapotukban ezen vonzerők nem képesek felkelteni a turisták érdeklődését, nem építhető rájuk kurrens turisztikai termék. Turisztikai hasznosításuk előfeltétele, hogy a szükséges fejlesztések eredményeként olyan attrakciókká váljanak, melyek egyedülálló látványosságként tudnak megjelenni a térség turisztikai kínálatában. A kistérségben tehát jelenleg kevés turisztikai attrakció található, ugyanakkor több olyan vonzerő is van, amely attrakcióvá fejleszthető, illetve megfelelő feltételek és elképzelések vannak új attrakciók létrehozására. A kistérség turizmusfejlesztésének stratégiai fontosságú eleme, hogy a jelenlegi kínálat mind több új attrakcióval egészüljön ki. A tevékenység célja ezért az, hogy a vonzerőadottságok turisztikai hasznosításának feltételeit megteremtve megtörténjen a kistérség turisztikai vonzerőinek attrakcióvá fejlesztése és bővüljön az azokra épülő szolgáltatások köre. Mindezt az is indokolja, hogy a turisztikai piacon egyre élesedő verseny figyelhető meg, egyre kiélezettebb küzdelem folyik a turisták és a befektetők megszerzésért. Ebben a fokozott versenyhelyzetben a vonzerők fejlesztése, magas minőségű turisztikai termékek kialakítása nélkül nem lehet sikereket elérni. A turisztikai vonzerők fejlesztése mellett fontos a térségben történő több napos tartózkodás feltételeit megteremtő fogadóképesség fejlesztés ezzel a szálláshelyfejlesztés támogatása is. A Budapest kapujában található kistérségben elsősorban nagyobb (legalább 40-50 fő – egy „turistabusznyi”) látogató elszállásolására alkalmas szálláshelyekre jelentkezik igény. A tevékenység megvalósítása a turistaforgalom megnövekedését fogja eredményezni, mellyel lépést kell tartania a fogadóképességnek is, ezért az attrakciókkal egyidejűleg a szállásadás és a vendéglátás minőségi fejlesztésének is meg kell történnie.

66

Terra Studio Kft.


67

Terra Studio Kft.


Fejlesztési javaslatok A Budaörsi kistérségben az előzőekben leírtak a termálvíz széleskörű turisztikai hasznosítását, az érdi minaret, a kastélyok, kúriák valamint az értékes pincesorok rekonstrukcióját és turisztikai hasznosítását, a Régészeti Park, a Magyar Földrajzi Múzeum és egyéb bemutatóhelyek fejlesztését, továbbá a Duna-part turisztikai hasznosítását teszik szükségessé. A Duna-part turisztikai hasznosításának a Közép-Duna-völgy komplex hasznosítási programjához, a „Beszédes Program”-hoz, illetve a Budafok, Tétény, ÉrdÉrd MJV és Százhalombatta Duna-menti területei fejlesztési programjának, a Vallum PotentiaeCampona5 Pa Programhoz illeszkedően kell történnie. A Vallum Potentiae-Campona Program a természeti és építészeti értékekben gazdag, ám mindezidáig jórészt feltáratlan, alulhasznosított Duna menti területek komplex fejlesztési programja, melynek célja a Duna-part Budafok és Százhalombatta közötti szakaszának és az érintett települések Duna menti városrészei természeti értékeinek, történeti és épített örökségének feltárása, megőrzése és fenntartható módon történő, elsősorban kulturális, turisztikai és rekreációs célú hasznosítása. A terület gyors elérését biztosító közlekedési infrastruktúra fejlesztések, barnamezős területek rehabilitációja és városrehabilitációs fejlesztések mellett olyan turisztikai fejlesztéseket is tartalmaz, mint például a Duna menti Európai Népek Múzeuma, a Sina kastély rekonstrukciója, vagy a Beliczay-sziget turisztikai hasznosítása. A Duna-part kistérségbe eső szakaszán leginkább a Régészeti Park szomszédságában található Téglagyári-völgy alkalmas turisztikai célú hasznosításra. A Duna-part turisztikai hasznosításának lényeges eleme a dunai kikötőrendszer kiépítése. Menetrendszerinti személyhajó forgalom lebonyolítására alkalmas kikötők létesítése javasolt Százhalombattán a Téglagyári-völgynél, továbbá Érd-ófalun a Thermál Hotel Liget közelében. A kikötési lehetőségek biztosításával lehetőség nyílik arra, hogy a kistérség bekapcsolódjon a Csepelsziget térségének egyre jelentősebb személyhajó forgalmába, s a főváros környéki hajókirándulások kedvelt megállóhelyévé váljon. Ehhez kapcsolódóan lehetőséget jelent természetvédelmi tematikus utak kiépítése abban az esetben, ha a védett értékek egy-egy hosszabb-rövidebb útvonalra felfűzhetők. A védett és védendő természeti értékek tanösvényeken történő bemutatása az egyik leghatékonyabb módja nem csak a turisztikai kínálat növelésének, hanem magának a védelemnek is. Ez annál is inkább fontos, mert a Budai Tájvédelmi Körzet kiemelt vonzerőt jelent a természetjárók számára. A zöldterületek védelme, a zöldfelület fejlesztés az aktív turizmus lehetőségeinek fejlesztését is jelenti, egyben a helyi lakosság rekreációs lehetőségeit is jelentősen bővíti. A kistérség 5

A Vallum Potentiae-Campona Program a természeti és építészeti értékekben gazdag, ám mindezidáig jórészt feltáratlan, alulhasznosított Duna menti területek komplex fejlesztési programja, melynek célja a Duna-part Budafok és Százhalombatta közötti szakaszának és az érintett települések Duna menti városrészei természeti értékeinek, történeti és épített örökségének feltárása, megőrzése és fenntartható módon történő, elsősorban kulturális, turisztikai és rekreációs célú hasznosítása. A terület gyors elérését biztosító közlekedési infrastruktúra fejlesztések, barnamezős területek rehabilitációja és városrehabilitációs fejlesztések mellett olyan turisztikai fejlesztéseket is tartalmaz, mint például a Duna menti Európai Népek Múzeuma, a Sina kastély rekonstrukciója, vagy a Beliczay-sziget turisztikai hasznosítása.

68

Terra Studio Kft.


központjában Budaörsön egyebek mellett, a Hosszúréti patak völgyének közelében és a Törökugratóhoz kapcsolódóan aktuálisak az ilyen jellegű fejlesztése. Az utóbbi esetben extrém sportolási lehetőséggel is kiegészülve komplex projektet alkot a fejlesztés. A helyzetértékelés tanúsága szerint a budaörsi kistérség települései gazdagok országos és helyi védettségű építészeti értékekben. A helyi védettség alatt álló épületek többnyire a településeken koncentráltan, azok régi (történelmi) központjában helyezkednek el. Budaörs esetében koncentrációjuk (a Templom tér környéki épületegyüttes, illetve a Kőhegy oldalában a présház és pincesor) érdemessé teszi azokat arra, hogy egységes épített környezeti elemként kezeljék azokat őket, és azok megújuljanak. Ezen épített környezetet érintő fejlesztések (városközpont rehabilitáció) alapvetően települési érdekeket szolgálnak, ugyanakkor bizonyos aspektusban kistérségi vonatkozásuk is van. Ez a térségi turisztikai vonzerők gyarapítását szolgálja, amennyiben ezen gazdasági ágban attrakcióként szereltethetők. Egyéb turisztikai attrakciókkal kombinálva a turizmus egyik meghatározó vonzerejévé válhatnak a kistérségben. Hasonló fejlesztések a kistérség többi településén is napirenden vannak és amennyiben végrehajtásuk idegenforgalmi vonzerőfejlesztésnek számít a kistérségi program keretében támogatandók. A kistérség hasznosítatlan, jelentős értéket képviselő műemlék jellegű épületeinek – mint például a Biatorbágyon található Szily-Fáy-kastélynak, vagy az Érden található, 1971-ben elbontott, de középkori pincerendszerét megőrző Sina-kastélynak – hasznosítása magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó, kisebb konferenciák, vállalati tréningek lebonyolítására is alkalmas szálláshelyek kialakításával javasolt. A tevékenység a már meglévő turisztikai vonzerők fejlesztése mellett új turisztikai attrakciók – különös tekintettel a rekreációs célú létesítményekre (mint például termálfürdő, sportközpont, lovarda) – kialakítására is javaslatot tesz, de ezenkívül támogatja egyéb jellegű attrakciók, például tematikus parkok, hagyományőrző kézműves központok, tanösvények, stb. megvalósítását is. A fejlesztési javaslatok nemcsak az állandó, hanem az időszakos jellegű attrakciók, azaz kulturális-, gasztronómiai-, sport- és egyéb rendezvények, vásárok, fesztiválok fejlesztését is tartalmazzák. A turizmus legújabb trendjeinek megfelelően valamennyi fejlesztés esetében hangsúlyos szempontként jelenik meg a fejlesztések látogatóbarát jellege, amely az adott attrakció mindenki számára lehetővé tevő látogathatóságát és az attrakcióhoz fűződő ismeretanyag sokoldalú és élvezetes bemutathatóságát teremti meg. Az attrakciók fejlesztése mellett a kistérségben a fontos a fogadókészség (szálláshelyek) növelése és minőségének fejlesztése. A program olyan projekteket támogat elsősorban, amelyek nagyobb létszámú csoportok (40 fő felett) fogadására tesznek alkalmassá már meglévő szálláshelyeket, illetve amelyek ilyen szálláshelyek létrehozására irányulnak. Ez elsősorban

69

Terra Studio Kft.


a fővárosba autóbusszal érkező turistacsoportok elszállásolásra kistérséget

és

hozzájárul

ahhoz,

hogy

a

turizmusszervezők látóterébe kerüljenek.

70

helyi

turisztikai

teszi alkalmassá a attrakciók

jobban

a

Terra Studio Kft.


A megvalósítás szereplői 

finanszírozó szervezetek (bankok, fejlesztési társaságok, stb.)



vállalkozások



települési önkormányzatok és társulásaik



civil szervezetek



Örökségvédelmi Hivatal



Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság


turisztikai hasznosításba bevont műemléki épületek



fejlesztett bemutatóhelyek



új turisztikai attrakciók

Eredmények 

belföldi vendégforgalom



külföldi vendégforgalom



vendégéjszakák

Hatások 

turisztikai bevételek



a turisztikai szektorban foglalkoztatottak

71

Terra Studio Kft.


Projektelképzelések, projektek:

Projekt csoport

Projekt címe

Duna-part komplex turisztikai hasznosítása (Vallum Potentiae Campona Program) • Duna-menti Európai Népek Múzeuma • Sina-kastély rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása szálloda kialakításával • Motorcsónak- és ÉrdÉrd MJV, jachtkikötő létesítése a Százhalombatt Beliczay-szigeten a és • Tanösvény vonzáskörzete kialakítása a Beliczay-szigeten

Projektgazda ÉrdÉrd MJV Önkormányzata, Százhalombatta Önkormányzata

A projekt megvalósítás kompetencia szintje régió, kistérség, település

Várható költsége


37-44 milliárd Ft

2007-2013

5 milliárd Ft

2007-2013

nem becsülhető

2007-2013

nem becsülhető

2007-2013

12,8 millió Ft

2007

Érd-ófalu dunai személyhajó kikötő létesítése

ÉrdÉrd MJV Önkormányzata

kistérség, település

nem becsülhető

2007-2008

Százhalombatta – Téglagyári-völgy dunai személyhajó kikötő létesítése

Százhalombatta Önkormányzata


nem becsülhető

2007-2008

Régészeti Park bővítése

Százhalombatta Önkormányzata, ÉrdÉrd MJV Önkormányzata


I. ütem 550 millió Ft

2007-2008

II. ütem nem becsülhető

2008-2011

72

Terra Studio Kft.


Budaörsi termálfürdő megépítése

Budaörs város önkormányzata

település

2,5 milliárd Ft

2008-2009

A történelmi városmag védett épületeinek rehabilitációja Budaörsön


település

Nem becsülhető

20010-2013

A Kőhegyen található pincesor megújítása, vendéglátó és turisztikai attrakcióvá történő fejlesztése


település

Nem becsülhető

2010-2013

Budaörsön a Budaörs város Törökugratón 10ha önkormányzata erdő, a felhagyott bánya és a hozzájuk tartotó kisebb területek rehabilitációja: cca. 20ha összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása (belterület!): extrém sportpálya kialakításának lehetősége adott

település

Budaörsön egyéb belterületi erdők (Naphegy, Tűzkőhegy) zöldterületi rehabilitációja


település

Budaörsön a Rómaikori ásatás (villa alapVicus Teuto) bemutató területté történő alakítása a Hosszúréti patak völgyétől északra.


település

A Hosszúréti patak Budaörs város menti 10ha-nyi terület önkormányzata Települési szint rekreációs vonatkozású hasznosítása, vonzerő fejlesztése: Jégcsarnok és Közpark kialakítása

település

Budaörsön a Szilvás elnevezésű 40 ha-nyi terület egy részének rekreációs célú hasznosítása.


település

Budaörsön a Hídépítő terület melletti 7ha-s terület tulajdonszerzése után annak egy részén rekreációs terület fejlesztése.


település

Zöldfelületi fejlesztés az M1-M7 bevezető szakaszától északra: sport és rekreációs


település

73

Terra Studio Kft.


Törökbálint településközpontjának revitalizációja

Törökbálint Önkormányzata

település

Törökbálinton a TóPark rekreációs célú fejlesztése

Törökbálint Önkormányzata

település

1 milliárd Ft

3.1.5.2. Tevékenység: Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása A tevékenység célja és indoklása A turizmus jövedelemtermelő képességének növelése a magas költési hajlandóságú célcsoportok megnyerése és a turistaforgalom növelése mellett a turisták tartózkodási idejének meghosszabbítását is szükségessé teszi. Minél hosszabb a tartózkodási idő, annál nagyobb a turisták költése, hiszen több napos tartózkodás esetén – a helyi bevételeket növelve – szállásra és étkezésre is költenek. Fontos tehát, hogy a kistérségbe látogatók az attrakciók felkeresése után ne hagyják el nyomban a kistérséget, hanem hosszabb időt, akár több napot is eltöltsenek itt. A turistákat azonban csak abban az esetben lehet hosszabb maradásra bírni, ha szabadidejüket tartalmasan tudják kitölteni, amely nemcsak az attrakciók meglátogatásában merül ki, hanem egyéb kapcsolódó programokon való részvételt is magában foglal. A szabadidő tartalmas eltöltésének érdekében ezért a különböző kínálati elemeket (az attrakciókat, a vendéglátók és a szállásadók szolgáltatásait, valamint egyéb turisztikai szolgáltatásokat) komplex programcsomagokba kell foglalni. A programcsomagok azon túlmenően, hogy a térségbe látogatók számára biztosítják a szabadidő tartalmas és változatos eltöltésének feltételeit, kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a kistérség turisztikai kínálata sikeresen integrálódjon tágabb térségének turisztikai kínálatába. A tevékenység mindezek alapján a turisztikai kínálat versenyképességének javítását és a szomszédos térségek turisztikai kínálatához történő kapcsolódás elősegítését célozza komplex programcsomagok kialakításának ösztönzésén keresztül. Fejlesztési javaslatok A tevékenység tematikus utak (művészeti, történelmi, gasztronómiai utak), kerékpáros túrák, lovas túrák, gyalogtúrák, bortúrák, stb. kialakítására, családi, vállalati és egyéb csoportos programok, programcsomagok összeállítására tesz javaslatot a kistérség határain átnyúló turisztikai programokat is beleértve. A tematikus programcsomagoknak elsősorban a kerékpáros turizmus, a lovas turizmus, a borturizmus, illetve a kulturális- és örökségturizmus köré kell szerveződniük, mivel elsősorban ezek a turisztikai ágazatok rendelkeznek térségi szintű potenciállal. A programcsomagoknak az alábbi attrakciókat javasolt felfűzniük:

74

Terra Studio Kft.


Gyalogtúrák Budai Tájvédelmi Körzet Budaörs és vonzáskörzete kiemelt sétaútjai (Budaörs) Torbágy-erdő (Biatorbágy) Biai-erdő (Biatorbágy) Nyakaskő (Biatorbágy) Kőorr (Biatorbágy) Kő-hegy (Biatorbágy) Iharos-erdő (Biatorbágy) Bolha-hegy (Biatorbágy) Ürge-hegy (Biatorbágy) Madárvárta (Biatorbágy) Biai-halastó (Biatorbágy) Peca-tó (Biatorbágy) Törökugrató (Budaörs) Kő-hegy (Budaörs) Kálvária-domb, gejzírkúp (Budaörs) Csiki-hegyek - Kaptárkövek (Budaörs) Róka-hegy (Törökbálint) József-hegy (Törökbálint) Nagy-erdő (Törökbálint) Római-árok (Törökbálint) Kőbánya (Törökbálint) Kastélypark (Pusztazámor)

Kerékpártúrák Budaörs-Törökbálint-BiatorbágyPáty-Budakeszi-Budaörs

Bortúrák Budaörs – Szarkafészek Borház Kft. (Biatorbágy) – Pusztazámor

Biatorbágy-Etyek-HerceghalomZsámbék-Páty-Biatorbágy Budaörs-Törökbálint-BiatorbágyHerceghalom-Zsámbék-PátyTelki-Budakeszi Sóskút-Biatorbágy-HerceghalomZsámbék-Felsőörs-SzomorGyermely Budaörs-Törökbálint-BiatorbágyEtyek-Pusztazámor-Sóskút-ÉrdTörökbálint-Budaörs

Építészeti értékek és látnivalók Viadukt (Biatorbágy) Szent Kereszt-templom romja (Biatorbágy) Szent Anna rk. templom (Biatorbágy) Református templom (Biatorbágy) Szily-Fáy-kastély (Biatorbágy) Sándor-Metternich-kastély (Biatorbágy) Szűz Mária rk. templom (Biatorbágy) Szily-kápolna (Biatorbágy) Helytörténeti Gyűjtemény (Budaörs) Ásatások (Budaörs): Vicus Teuto (Római kori villa alapjai) Régészeti Park Csíki pihenőhely (Árpád kori maradványok feltárása) Ófalu kőíves kapuzatú régi polgárházai (Budaörs) Nepomuki Szent János rk. Templom (Budaörs) Starentanz kápolna (Budaörs) Walla-kastély – Kályhamúzeum (Törökbálint) Majláth-kastély (Törökbálint) Mária-kápolna (Törökbálint) Falumúzeum (Törökbálint) Szűz Mária rk. Templom (Törökbálint) Barcza-kastély (Pusztazámor) Kastélypark (Pusztazámor) Mentler-Barcza-kúria (Pusztazámor) Zámorhegyi Remeteség (Pusztazámor) Víztorony (Herceghalom)

Budaörs-Budakeszi-PátyZsámbék-Tök-Perbál-TinnyePiliscsaba-Pilisvörösvár-Solymár

75

Egyéb turisztikai szolgáltatások és kulturális programlehetőségek Androméda Sportcentrum (Budaörs) Öregtölgy Lovasiskola (Pusztazámor) A Passió Játék a Kőhegyen (Budaörs) Évente megrendezésre kerülő Budaörsi Fesztivál Budaörsi Városháza Rendezvények Jövőben: Zichy Major (Művészeti Kulturális Központ) (Budaörs) Törökugrató – extrém sport pálya, parkerdő (Budaörs)

Terra Studio Kft.


Temetőkápolna (Herceghalom) Kaptárkövek (Diósd) ÉrdÉrd MJV és Szidónia-hegy (Érd) vonzáskörzete Fundoklia-völgy (Érd) Kakukk-hegy (Érd) Sánc-hegy (Érd) Czabai-kert (Érd) Érdi magaspart (Érd) Érdligeti Bercza-kert (Érd) Beliczay-sziget (Érd) Sánc-hegy (Százhalombatta) Horgásztó (Százhalombatta) Öreg-hegy (Tárnok) Új-hegy (Tárnok) Anasztázia-puszta (Tárnok) Benta-patak völgye (Tárnok) Halastó (Tárnok) Kálvária-domb (Sóskút) Kőfejtő (Sóskút)

Érd-Diósd-SzázhalombattaTárnok-Pusztazámor-Sóskút-Érd Budaörs-Budafok-BudatétényNagytétény-Érd-ófaluSzázhalombatta-óvárosDunafüred Százhalombatta-Tárnok-SóskútPusztazámor-Etyek-Biatorbágy

Új-hegy borospincéi (Tárnok) – Szent-Gellért kápolna (Diósd) Sóskút – Diósd – Érd Postamúzeum Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelye (Diósd) Kutyavár (Érd) Fundoklia-völgy (Érd) Minaret (Érd) Szent Sebestyén-kápolna (Érd) II. Lajos Emlékmű (Érd) Sina-kastély (Érd) Szenvedő Krisztus-kálváriakápolna (Érd) Szent Mihály rk. templom (Érd) Plébánia (Érd) Napház Galéria (Érd) Wimpfen-kúria – Magyar Földrajzi Múzeum (Érd) Érd-Százhalombattai földvár (Érd) Óváros (Százhalombatta) Szent István rk. templom (Százhalombatta) Szerb ortodox templom (Százhalombatta) Matrica Múzeum (Százhalombatta) Régészeti Park (Százhalombatta) Bronzkori földvár (Százhalombatta) Szűz Mária rk. templom (Tárnok) Szent Rókus-kápolna (Tárnok) Kőbánya (Tárnok) Kálvária-domb (Sóskút) Andretti-házak (Sóskút) Kisboldogasszony rk. templom (Sóskút) Kőfejtő (Sóskút)

76

Thermál Hotel Liget (Érd) Városi Szabadidő Központ (Százhalombatta) Városi strand (Százhalombatta) Tóth Lovastanya (Százhalombatta) Budai Golf Club (Diósd) Sóskúti Lovas Sport Klub (Sóskút)

Terra Studio Kft.


Kiemelt fontosságú az egy-két napos, hétvégi programok kínálatának bővítése a fővárosi igényeknek megfelelően. A színvonalas attrakciók szűkössége folytán több napos programok kialakítására csak a kistérség határain túli programelemek integrálásával nyílik lehetőség. A kistérség határain átnyúló turisztikai programcsomagok kialakítása megkívánja, hogy megtörténjen a kapcsolatfelvétel a szomszédos térségek turizmusfejlesztésben érdekelt szereplőivel, s hogy a kapcsolatfelvétel után folyamatos és eredményes együttműködés valósuljon meg, különös tekintettel a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesületre, amely az elmúlt években színvonalas programkínálatot alakított ki a Zsámbéki-medencében és térségében, Biatorbágy, Herceghalom és Pusztazámor turisztikai kínálatára is kiterjedően. A dunai

hajókikötő-rendszer

kiépítése

ugyanakkor

a

Csepel-sziget

turisztikai

programcsomagjaihoz történő kapcsolódás lehetőségét teremti meg. A tematikus útvonalak megtervezésébe és kialakításába szükséges bevonni a szakmai szervezeteket és a megvalósításban érdekelt civil szervezeteket is, míg a magánszféra szolgáltatásait is magában foglaló komplex programcsomagok kialakítása utazásszervező, illetve programszervező vállalkozások közreműködésével történhet. Programcsomagok kialakítására egy-egy település által kínált látnivalók fejlesztését követően, települési szinten is alkalom nyílik. Ilyen lehetőséget kínál Budaörsön – a beépített programelemek számától függően – az egy illetve fél-napos időtöltést kínáló sétaút. Ez a komplex program a város – 3.1.5.1. Tevékenység alatt már feltűntetett – attrakciói közül fűz fel jó néhányat egy sétaútvonalra. A szakrális helyeket (belvárosi templom, Kőhegy – Kálvária) összekötő sétaút mentén a város számos védett építészeti értéke található, beleértve a présházak és picék sorát is, ami lehetőséget nyújt egy borkóstolással összekötött pincelátogatásokra is. A sétaútvonal gyalogtúrává bővíthető a Budai Tájvédelmi Körzet felé, illetve egy abban tett túra utolsó, pihenő szakasza lehet. A tematikus utak csoportjába tartózhat a kistérségi ásatások és lelőhelyek felfedezése. Elemei elsősorban Budaörshöz (a Vicus Teuto Római villa-alap, a régészeti bemutatóhely, Csíki Pihenőpark (Árpád-kori romokkal)) és Százhalombattához az országos hírű Régészeti Parkhoz köthetők. A megvalósítás szereplői 




szakmai szervezetek, civil szervezetek



turisztikai szolgáltatók



utazásszervező, programszervező vállalkozások


tematikus utak

77

Terra Studio Kft.




turisztikai programcsomagok

Eredmények 

vendégforgalom



a kistérségbe látogatók átlagos tartózkodási ideje



vendégéjszakák

Hatások 





Projektelképzelések, projektek:

Projekt csoport

Térségi

Projekt címe Dél-Buda környéki borút kialakítása

A projekt megvalósítás kompetencia szintje

Projektgazda Kistérségi Társulás

kistérség


Megvalósí tás időtávja

30 millió Ft

2007-2008

Régészeti feltáró Budaörs és tematikus körút Százhalombatta Budaörs ásatásait és a százhalombattai Régészeti Parkot magában foglalva

Budaörs és vonzáskörzete:

Szakrális pontok és Budaörs város építészeti értékek önkormányzata felfűzése egy sétaútvonalra Budaörsön: (A belvárosi templom és a Kőhegy összekötése a sétaút menti présházak, borozók megtekintése, hagyományőrző népi (kézműves) termékek kirakodó vására

Települési

3.1.5.3. Tevékenység: A turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A Budaörsi kistérségben a turizmusfejlesztési tevékenység hatékonyságának növelését gátolja, hogy a térségi szintű turizmusfejlesztésnek nincsenek meg a szervezeti keretei, és ezáltal a turizmusfejlesztési tevékenység nincs kistérségi szinten összefogva, holott a turizmus jelentős mértékben térségi szinten szerveződő ágazat és fejlesztése térségi szemléletet, térségi koordinációt igényel. A nem megfelelő térségi szintű turizmusfejlesztési tevékenységgel összefüggő probléma a közösségi

marketingtevékenység

elégtelensége,

melyben

szintén

megmutatkozik

a

kistérségi koordináció hiánya. A kistérségnek nincs kialakult egységes arculata, amely

78

Terra Studio Kft.


megkülönböztetné más térségektől és megkönnyítené komplex termékként történő kiajánlását, valamint az alkalmazott marketingeszközök köre és minősége sem szolgálja megfelelően a turisztikai kínálat népszerűsítését. Ebből adódóan a kistérség jelentős hátrányban van más térségekkel szemben, hiszen a sikeres marketingtevékenység a turistákért és a befektetőkért folyó versengés kulcsfontosságú eszköze. A tevékenység a turizmusfejlesztés és a marketingtevékenység hatékonyságának javítását tűzi ki célként, melyet a turizmusfejlesztés szervezeti kereteinek megteremtésén, a turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek megfelelő személyi és tárgyi feltételeinek biztosításán, az együttműködések ösztönzésén, illetve a marketingeszközök szélesebb körű használatán keresztül kíván elérni. Mindezek mellett a tevékenység kiemelt célja, hogy a turizmusfejlesztésben résztvevő szervezetek minél széleskörűbb és minél szorosabb együttműködést valósítsanak meg egymás között, különös tekintettel a fejlesztési források megszerzésére. Fejlesztési javaslatok A turizmusfejlesztés szervezeti kereteinek megteremtése több alternatívát is kínál. A turizmusfejlesztési koordinációs feladatok ellátása megoldható egyrészt a Kistérségi Irodán belül egy menedzsmentszervezet létrehozásával, vagy az ellátandó feladatokkal egy, a Kistérségi Iroda alkalmazásában álló, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szakember bízható meg. Másik lehetséges megoldás lehet egy kistérségi Tourinform iroda létrehozása, vagy a feladatoknak a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesülethez történő delegálása, amely a Zsámbéki-medence, illetve az egyesülethez csatlakozott szomszédos települések által alkotott térség turizmusfejlesztési koordinációs feladatait látja el eredményesen. Az egyesületnek a Budaörsi kistérség településeivel való kibővülése a kistérségnek és az egyesület tagjainak egyaránt érdekében áll: az egyesülethez való csatlakozással

a

Budaörsi

kistérség

számára

megoldottá

válik

a

turizmus

menedzsmentfeladatainak ellátása, míg a térség egésze profitál abból, ha a Budaörsi kistérség és a Zsámbéki-medence térségének turisztikai kínálata együttesen kerül kiajánlásra. Mindhárom esetben elsődleges fontosságú, hogy biztosítva legyenek a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek. A turizmusfejlesztés kapcsán felmerülő menedzsmentfeladatokat ellátó szervezetnek a kistérségi turizmus tervezésének és fejlesztésének koordinációja mellett a forrásszerzés és a marketingtevékenység is feladatai közé tartozik. Amennyiben a koordinációs feladatok a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesülethez, vagy a későbbiek során a Tourinform irodához kerülnek, mindkettejüknek szoros együttműködést megvalósítaniuk a kistérségi irodával, különösen a forrásszerzés tekintetében. A közösségi marketingre kulcsfontosságú feladat hárul a kistérség turisztikai termékeinek a megfelelő

célcsoportokhoz

történő

eljuttatásában.

A

közösségi

turizmus-marketing

menedzselése, illetve a kommunikációs és PR tevékenység tervezése során figyelembe kell venni, hogy a rekreációs turisztikai termékeket legelőször is a főváros lakosságának, illetve a

79

Terra Studio Kft.


térség vállalkozásai körében szükséges

népszerűsíteni. Turisztikai termékektől és

célcsoportoktól függetlenül fontos, hogy kialakításra kerüljön egy egységes turisztikai arculat, s hogy a promóciós anyagok ezen egységes arculat szerint készüljenek. A megvalósítás szereplői 




szakmai szervezetek, civil szervezetek



turisztikai vállalkozások



Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület



Magyar Turizmus Rt.


kistérségi turizmusfejlesztési szervezet



egységes kistérségi arculatú promóciós eszköz

Eredmények 

turisztikai fejlesztési források



turisztikai beruházások



turisztikai marketingtevékenység hatékonysága



kistérség turisztikai kínálatának ismertsége

Hatások 

vendégforgalom








A

területfejlesztésben

érdekelt

intézmények,

valamint

a

civil

szereplők

kapacitásépítése (Regionális Operatív Program 3.1.) 3.1.6. Intézkedés: A humánerőforrás kereslet és kínálati oldalának nagyobb fokú összehangolása Az intézkedés célja 

A jelenlegi, elsősorban strukturális munkanélküliségi helyzet javítása



A veszélyeztetett csoportok munkához jutási esélyeinek növelése



A térség munkaerő bázisának helyben foglalkoztatása

Az intézkedés indokoltsága A Budaörsi kistérség foglalkoztatási helyzete az országban átlagosan mutatkozó helyzettől jóval kedvezőbb állapotot mutat. A munkanélküliségi ráta ennek megfelelően a megyei átlagnál jóval kedvezőbb. A kedvező mutatókra jellemző, hogy a kistértség gyakorlatilag

80

Terra Studio Kft.


munkaerőhiánnyal küszködik ezért jellemzően megjelent a nagyobb számú külföldi – elsősorban Szlovákiából és Romániából származó – munkaerő is. A kistérségben megtelepedő ill. megtelepedni szándékozó termelő vállalkozások körében ismert, hogy a kistérségben és annak környezetében fogytán van a szakképzett munkaerő, ami elrettentheti vállalkozásokat a letelepedésétől. A munkaerő térségen belüli és annak határát átlépő mozgása rendkívül intenzív. Ez a kereslet és kínálat strukturális eltérésének következménye. Jelentős Budapest vonzerejének nagysága elsősorban a magasan kvalifikált munkaerő körében, akik a térségen belül nem találnak képzettségüknek megfelelő munkahelyet. Ugyanakkor a kistérség településein működő vállalkozások munkaereje is jelentős részben „beingázó”. Ennek következtében jelentős napi szintű munkaerő „csere” zajlik. A feszültség oldása a foglalkozatók, munkaügyi központ és a képzőhelyek összehangolt tevékenységének

megszervezését

indokolja.

A

foglalkozatási

helyzetet

különféle

eszközökkel befolyásolni képes térségi szereplők között a párbeszéd akadozó. Míg a munkát keresőkről szinte teljes, a munkaadókról és azok igényeiről rendkívül hiányos információk állnak rendelkezésre, ami akadályozza a keresleti és kínálati oldal összehangolását. Az ingázók és helyben foglalkoztatottak arányának problematikáján túl a térség humán erőforrás tekintetében kiemelt problématerülete az egy munkanélküliség szempontjából kiemelten veszélyeztetett csoportok: egyrészt a 25-35 éves másrészt kisebb mértékben az 50 év feletti korosztály. Az első veszélyeztetett csoportot elsősorban a szülés után elhelyezkedni képtelen kismamák jelentik. Indokolt a kistérségben egy a kereslet-kínálati oldal összehangolását célzó stratégia mentén szerveződő oktató központ létrehozása is. Jelenleg Érden és Százhalombattán vannak szakképző intézmények, amelyek képzési struktúrájuk alapján csak korlátozott mértékben alkalmasak a térségi képzési igények kielégítésére. Az intézkedés tartalma Az intézkedés részeként az alábbi fő tevékenységi irány jelölhető ki: az egyik a munkaerőpiac szereplői közötti párbeszéd és hatékony feladatszervezés érdekében intenzívebb kapcsolat fenntartása, amelynek részben célja a hatékony információcsere, a foglalkoztatók munkaerő igényeinek pontos felmérése és a képzések rugalmas alakításával történő hatékony reagálás. A jelenlegi igényfelmérés szórványos esetleges és csak azon cégekre korlátozódik, akik felveszik a kapcsolatot a munkaügyi központtal, vagy valamilyen más módon kapcsolatba kerül vele. Az intézkedés ezen része ezt az esetlegességet szűnteti meg. A szereplők kölcsönös informálása és ezzel a munkaügyi helyzet alapos ismerete lehetővé teszi a hatékony „rászervezést” azaz a munkaerő kínálat ismeretében a kereslet és kínálati oldal harmonizációját megalapozását.

81

Terra Studio Kft.


Ez az igényeknek megfelelő képzések megszervezésén túl lehetővé kell, hogy tegye a munkanélküliséggel különösen veszélyeztetett csoportok (romák, szülés után munka világába visszatérni kívánó nők, 50 év felettiek) (re)integrálódását. Ennek megfelelően az intézkedés javasolja a foglakoztatásban érintett intézmények, gazdasági

szervezetek

Kirendeltségeinek,

(Pest

munkaadók),

Megyei

Munkaügyi

szakképzésben

Központ

érintett

Budaörsi

szervezetek

és

Érdi

(akkreditált

képzőhelyek, középiskolák) a keresleti és kínálati oldal maximális ismeretén alapuló rendszeres párbeszédét. Ez nem csupán a strukturális problémák részleteinek feltárását szolgálná, hanem a megoldások összehangolását is. A kismamák elhelyezkedési problémáinak megoldása egy másik ellátási terület, a bölcsődei szolgáltatás kiterjesztését, annak munkavállalást lehetővé tévő formáinak elterjesztését igényli (IV. Intézkedés). Az intézkedés tartalmaként térségi szinten támogatott egy térség határain is átnyúló vonzáskörzettel rendelkező szakirányú képzést biztosító középfokú intézmény létrehozása, amely

a

kistérségben

és

Budapesten

már

működő

szakképzéssel

foglalkozó

intézményekkel, valamint a munkaerő keresleti oldalával egyeztetve végezné szakképző tevékenységét nappali tagozatos rendszerben illetve a felnőttoktatás keretén belül. A Pest Megyei Önkormányzat és a kistérség településeinek konzorciumi megállapodásával a Munkaügyi Pályázati Alaphoz benyújtott pályázata alapján kidolgozott fejlesztési terv az intézkedés céljainak megvalósulását irányozzák elő. Az intézkedés várható hatása Az

intézkedés

várható

hatásaként

struktúráját

illetően

összehangolásra

kerül

a

munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala. Ezzel javul a foglalkoztatás térbeli struktúrája is hiszen mind többen találnak helyben munkahelyre, ezáltal tompul az ingázás jelentősége. A munkaügyi egyeztetési tevékenység munkájának pontosabb megalapozásával (teljeskörű kínálati és keresleti felmérés) lehetővé válik a munkaerő keresleti, kínálati oldalának feszesebb összehangolása, lehetőség adódik az ingázók arányának és ezáltal járulékos költségeinek csökkentésére. A

járulékos

fejlesztések

végrehajtásával

csökken

a

veszélyeztetett

csoportok

munkanélkülieken belüli aránya. A középfokú oktatási intézményekben zajló szakmai képzés szorosabb összhangba kerül a térségi igényekkel. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével



A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése

82

Terra Studio Kft.


3.1.6.1.Tevékenység: Munkaerőpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplőinek együttműködésével A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja, hogy a kistérségben tapasztalható strukturális jellegű munkaerő gazdálkodási probléma enyhüljön. A kistérésben nem a magas munkanélküliségi ráta indokolja a munkaerő piac szereplői tevékenységének összehangolását, hanem az a tény hogy a munkaerő képzettségéből adódó kínálati oldal szerkezete gyakorta nem egyezik a keresleti oldal igényeivel. További probléma, hogy a Pest Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségei nem rendelkeznek teljes körű adatbázissal a térség vállalkozásival és azok munkaerőigényeivel kapcsolatban. A munkaerőigények ismerete nélkül a megyei szinten szervezett átképzési, felnőttképzési programok nem fedik le a valós piaci igényeket. Ezért annak ellenére, hogy az egyeztetések folyamatosak a szereplők között és azok a lehető legszélesebb eszköztárat alkalmazzák az egyensúly megteremtéséhez a keresleti és kínálati piac egyensúlyának megteremtéséhez az alkalmazók, munkavállalók, Megyei Munkaügyi Központ és annak kirendeltségei az érdekvédelmi szervezetekés az önkormányzatok nagyobb fokú együttműködésére van szükség. A Budaörsi kistérségben a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolása érdekében tett lépések között szerepel, hogy az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Budaörs) olyan kezdeményezéssel élt a felnőttképzés szervezésére és bonyolítására vonatkozóan, amelynek szakmai, humán erőforrásbeli és infrastrukturális lehetőségei jelenleg is adottak az intézménynél és a szakképzési kínálat kiterjesztését teszik lehetővé. Mindezzel az új szakmák elsajátítását lehetővé tevő képzések válhatnak elérhetővé Budaörsön és így a kistérségben. A munkaerő-piaci egyensúly keresleti és kínálati feszültsége térben is megjelenik, a nagymérvű ingázásban fejeződik ki. Budapest közelségében ez a folyamat teljesen természetes, ugyanakkor a kistérség települési közötti, kistérségre jellemző nagyságrendű munkaerőcsere nem indokolt és komoly strukturális feszültségeket takar. Egyebek mellett probléma, hogy a keresleti és kínálati oldal elvi találkozásakor, a kétkezi munka háttérbe szorulása állandó hiányt generál számos szakmát illetően, pl. a munkaügyi kirendeltség vezetőjének információja szerint szükség lenne számos kőművesre, miközben azok át kívánják képeztetni magukat, pl. biztonsági őrré, illetve miközben igény híján megszűnik a kőműves képzés térség egyetlen szakiskolájában. Emiatt fontos az oktatás alacsonyabb szintjén (általános iskolák felső tagozata) elindítani a képzési irányokkal kapcsolatos tudatformálást, amiben a Munkaügyi Központ kirendeltségei komoly szerepet játszanak és játszhatnak.

83

Terra Studio Kft.


Fejlesztési javaslatok A tevékenység keretében javasolt tehát a munkaerőpiac szereplőinek szorosabb kapcsolattartása, amelynek koordinátora lehetnek a Munkaügyi Központ kirendeltségei, illetve az érdekvédelmi szervezetek. A kölcsönös információcserében akkor válnak a szereplők igazán érdekelté, ha munkájukat ezzel megkönnyítik. A vállalkozások könnyebben jutnak képzett munkaerőhöz és épülnek be egyes beszállítói rendszerekbe; ha képes (ek) hatékony igényfelmérésre a szakmai képzéssel foglalkozó középiskola (ák) beindított szakirányaira megfelelő számban jelentkeznek. A munkaerő-piaci információk csak a vállalkozások egy részről áll rendelkezésre jelenleg és negyedévente frissítésre kerül a munkaügyi kirendeltségek adatgyűjtése eredményeként. Fontos, hogy ebbe az adatgyűjtési körbe a munkaadók minél szélesebb – lehetőleg teljes köre – bekapcsolódjon. A rugalmas képzési átképzési struktúrák kiépítéséhez fontos, hogy a térség gazdasági szolgáltatást végző szereplői (kamarák, ipartestületek, könyvelő cégek stb.), illetve a helyi iparűzési adók kapcsán információval rendelkező önkormányzatok – a munkaügyi központ kirendeltségének koordinálásával – együttesen működtessenek egy igényekre vonatkozó adatbázist. A megyei szinten túl térségi szinten is javasolt a munkaügy egyeztetések folytatása. Az egyeztetések résztvevői a foglakoztatásban érintett intézmények, gazdasági szervezetek – Pest Megyei Munkaügyi Központ Budaörsi és Érdi Kirendeltsége, szakképzésben érintett iskolák, munkaadók, kamarák – akik évente legalább két – a kistérség által kezdeményezett – alkalommal tanácskoznak az aktuális munkanélküliségi helyzetről, a vállalkozások oldalán jelentkező munkaerőigények jellegéről és annak lehetőségeiről, hogy az iskolarendszeren belüli és kívüli képzés ezekre az adottságokra hogyan képes reagálni új képzési ajánlataival. Javasolt legalább egy ülést az aktuálisan következő iskolai év szervezési, előkészítő időszakában megtartani, hogy a javaslatok beépülhessenek a képzési intézmény következő évi „kínálatába”. A megvalósítás szereplői 

Pest Megyei Munkaügyi Központ



Pest Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségei



kamarák



térségi vállalkozások



a térség középfokú szakképző intézményei



a térségben aktív felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek



Kistérségi Iroda

84

Terra Studio Kft.


Monitoring: Output indikátorok 

munkaügyi keresleti adatbázis megvalósulása (összefüggésben a vállalkozói adatbázissal)



rendszeres munkaügyi egyeztetések

Eredmények 

Egyeztetésekre alapozott sikeresen lebonyolított kurzusok száma nüvekszik



A kurzusokon részt vevő és sikeresen elhelyezkedő munkaerő száma növekszik



Megszűnnek a strukturális súrlódások a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala között

Hatások 

Összhangba kerül a munkaerőképzés és vállalkozók részéről felmerülő igény képzési szerkezete, ezáltal csökken a munkanélküliek (különösen a tartós munkanélküliek) száma

A finanszírozás lehetséges forrásai


Projekt címe

Projektgazda

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje



Kistérségi és annak határán átnyúló szint

A kistérségi szintű munkaerő gazdálkodási egyeztetési fórumok szervezése, célirányos, tudatformáló találkozók megszervezése

Munkaügyi Kistérség, központ, megye kamarák és Kistérségi Iroda

Folyamatos, 2007-től minimál folyamatos költségű

3.1.6.2.Tevékenység: A szakképzés közép és felsőfokú szintjének intézményi fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A Budaörsi kistérség számos magas színvonalú képzést biztosító középfokú oktatási intézménnyel rendelkezik, amelyek elsősorban az egyetemi, főiskolai felkészítésben méltó társai a neves budapesti intézményeknek, illetve közgazdasági, informatikai ismereteket oktatnak jelentős sikerrel. Ugyanakkor, a kistérség intézményei nem képesek az igényeknek megfelelő szinten biztosítani a képzést számos – egyébként a térségben keresett – szakmát

85

Terra Studio Kft.


illetően, tehát az ilyen jellegű képzésben részt vevő tanulók jelentős hányada Budapesten végzi tanulmányait, ennek következtében naponta jelentős távolságokat megtéve ingázik. A kistérségben működő termelő vállalatok gyakran jelentős munkaerőhiánnyal küszködnek, aminek részben az is oka, hogy nincs a térségben megfelelő alapfokú szakmai felkészültségű munkaerő, a fiatalok gyakorlati oktatásban nem vagy nem megfelelő színvonalon részesülnek, a fizikai munka (szakmunka) renoméja igen alacsony színvonalon van. Mindemellett hiány mutatkozik a munkaerőpiacon könnyedén értékesíthető felsőfokú szakképesítéssel rendelkező munkaerőből is, amely egy országosan jelentkező probléma. Ennek oka elsősorban, hogy miközben az elmúlt 8-10 évben többszörösére nőtt a diplomások száma, a gazdaság legkülönfélébb területein hiány mutatkozik többféle gyakorlati

munkakör

betöltésére

alkalmas

magas

színvonalon

képzett,

felkészült

szakemberekben: tehát nem feltétlen a csúcs vezetői szinten, hanem a szakmai munkát operatív szinten irányító és magas szinten elvégző szakmailag maximális felkészültséget igénylő szinteken. Erre a csoportra igény mutatkozik a Budaörsi kistérségben letelepedett hazai és multinacionális vállalatoknál is. A hazai felsőoktatás Bolognai Folyamaton6 belül zajló átszervezése teret ad a felsőoktatás átszervezésére, ahol a felsőfokú szakképzés fokozatosan nagyobb teret, lehetőségeket és presztízst kell, hogy kapjon a jelenleginél. Ugyanakkor a lehetőséget kell, hogy teremtsen a felsőoktatás jövőbeni alapszintjébe történő belépésre is. Fejlesztési javaslatok A fejlesztési javaslat egy, a kistérség településeinek egyetértésével, a kistérség középfokú oktatási intézményeivel és budapesti képzőhelyeivel – az átfedések és a felsőfokú képzés elérésének megkönnyítése érdekében – egyeztetett struktúrájú és képzési profilú és térségbeli foglalkoztatási igényekhez igazodó, multi-funkciós középfokú oktatási intézmény létrehozása. Egy olyan intézményé, amely a hagyományos középiskolai képzésen túl speciális képzési profillal is rendelkezik és tevékenységébe bevonja a kistérség gazdasági szereplőit is. Az intézmény elhelyezkedése és képzési hagyományaira alapozva Érd városban MJV-ben Ezen oktatási komplexum a hagyományos középiskolai képzésen túl olyan oktatási profillal rendelkezik majd, amely figyelemmel van, igazodik a térségben jelentkező munkaerő-piaci igényekhez, melyeket várhatóan a város déli határán épülő M6-os autópálya által generált gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató) fejlesztések alakítanak majd. Az oktatási intézmény e 6

Az 1999-ben Magyarország által is aláirt Bolognai Nyilatkozat célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egy egységes Európai Felsőoktatási Térséget hoznak létre, összehangolják és összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszerüket. A felsőoktatás modernizációja tehát nagyrészt a Bolognai Folyamat irányelveinek megfelelően elindult. A Bolognai Folyamat egyik legfontosabb következménye a felsőoktatás jelenlegi intézményi és képzési struktúrájának átalakulása. A képzés három egymásra épülő képzési ciklusból áll. A 6-8 féléves alapképzés (BSc) az első ciklus, mely a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti képzést is biztosít a tanulmányok mesterfokon történő folytatásához. Az MSc képzés 2-4 féléves és két kimenete van: vagy a munkaerőpiac vagy pedig a doktori képzés.

86

Terra Studio Kft.


speciális szakképzés biztosítása révén nemcsak a városban élők, hanem a kistérség többi településén lakó iskolaválasztás előtt álló diák számára is vonzó lehetőséget kínál. Első lépésként sor kerül azoknak a tanulmányoknak, felméréseknek az elkészítésére, melyek a várható demográfiai helyzet feltérképezésével, valamint a foglalkoztatási igények felmérésével segítik az intézmény oktatási profiljának kialakítását. Ezzel párhuzamosan a területbiztosítással járó feladatok

végrehajtását követően sor kerül az

intézmény

megtervezésére, megépítésére, majd következő lépcsőben, de részben az előző tevékenységekkel párhuzamosan biztosításra kerülnek az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek. A középfokú képzés kiemelt kezelése mellett fontos, hogy a felsőfokú szakképzés illetve a felsőoktatás más formái is jelen legyenek a kistérségben. A Budapesti Gazdasági Főiskola jelentős hangsúlyt fektet a felsőfokú szakképzés, az egyetemi alapképzés (BSc) új programjainak kidolgozására, a munkaerőpiacon közvetlen hasznosuló magas színvonalon képzett szakemberek képzésére. A Gazdasági Főiskola és Budaörs város között a képzés egyes formáinak kihelyezésével kapcsolatosan egyeztetések történtek. A projekt kistérségi jelentőségű volna, különösen amennyiben a rajta keresztül magasan képzett fiatal lakosság egyre nagyobb arányban lenne képes munkahely szempontjából is a térségben tartani maradni és azok nem Budapesten keresnék boldogulásukat a munkaerőpiacon. A megvalósítás szereplői 

Budaörs Város Önkormányzata



Érd Város MJV Önkormányzata






Budapesti Gazdasági Főiskola



kistérségben működő jelentősebb, elsősorban termelő nagyvállalatok, amelynek jelentős a munkaerőigénye



továbbtanulási lehetőséget biztosító intézmények



Pest Megyei Önkormányzat


Képzési központ megvalósulása

Eredmények 

A helyi foglalkoztatók munkaerő problémái (mennyiségi és minőségi tekintetben is) megszűnnek.



Csökkennek a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala közötti feszültségek.

Hatások: 

Tovább csökken a munkanélküliség

87

Terra Studio Kft.


A finanszírozás lehetséges forrásai Projektelképzelések, projektek: Projektcsoport

Projekt címe

Projektgazda




Kistérségi és annak határán átnyúló szint Kistérségi feladatokat Érd város MJV ellátó középfokú oktatási intézmény létrehozása Érden Felsőfokú képzés Budaörs beindítása Budaörsön

88

település

1,9-2,1 milliárd Ft

település

nem becsülhető

20072010

Terra Studio Kft.


89

Terra Studio Kft.


•

3.2.II.

PRIORITÁS:

A

KÖZLEKEDÉSI

SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE

HÁLÓZATOK

FEJLESZTÉSE,

A

SZOLGÁLTATÁSOK

7

3.2.1. Intézkedés: A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek javítása Az intézkedés célja 

A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek, kapcsolatrendszerének javítása



A településközi együttműködési csatornák úthálózat általi magasabb színvonalú támogatása, kiszolgálása



A kistérség természeti-környezeti állapotának megőrzése, javítása



A települések tehermentesítése a tranzitforgalomtól



A települések közlekedésbiztonságának növelése



A belterületi utak fejlesztése



A közforgalmú buszközlekedés viszonylatszervezésének úthálózat általi támogatása, kiszolgálása



Az elővárosi vasútközlekedés igénybevételének elősegítése



A közforgalmú tömegközlekedés integrációjának közúthálózati támogatása

Az intézkedés indokoltsága A Budaörsi kistérség kiemelkedően kedvező közlekedésföldrajzi helyzete ellenére a Budapest központú, sugaras rendszerű közúthálózati struktúra minden hátrányát elszenvedi. A kistérség sajátos „tölcsérszerepénél” fogva gyakorlatilag a Dunántúl főváros irányú közlekedésének délnyugati forgalomgyűjtő területe. A hatalmas forgalmi terhelést a kapacitáshatárukat

elért

gyorsforgalmi

utak

nem

képesek

levezetni,

a

kistérség

mellékúthálózata pedig alkalmatlan gyorsforgalmi utak tehermentesítésére. A települések belterületi útszakaszai (néhány kivételtől eltekintve), illetve az alsóbbrendű utak rossz minőségűek (földutak, a meglévő szilárd burkolatú utak állapota). Az intézkedés révén választ kell adni a szuburbanizációs folyamat által gerjesztett közlekedési kihívásokra, illetve a kistérség belső kapcsolatrendszerének hiányosságaira. Az intézkedés tartalma Az intézkedésen belüli tevékenységek keretében számos közútfejlesztési javaslat kerül megfogalmazásra, melyek illeszkednek a kitűzött célokhoz és elősegítik azok elérését. Így hangsúlyosan foglalkozik a csomóponti és egyéb közúthoz köthető fejlesztésekkel, melyek egyrészt közlekedésbiztonsági, másrészt a hálózat kapcsolatrendszerének, a hálózatosság kiteljesedését erősítő szempontok alapján jutnak kiemelt szerephez. Emellett – bár nem kistérségi kompetenciaszint – áttekinti a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket, javaslatot tesz a matricarendszer átdolgozására, már csak a szükséges 7

A fejlesztési javaslatokat tartalmazó térkép a fejezet végén található.

90

Terra Studio Kft.


közúti kapcsolódási lehetőség feltárása okán is. Összefüggéseiben próbál választ adni az egyéni és közforgalmú közlekedés viszonyrendszerében feltárt hiányosságokra, valamint javaslataival illeszkedik az elővárosi vasúti és autóbusz szolgáltatás, valamint a kapcsolódó fejlesztések integrációjához, miközben a környezeti szempontok érvényesítésére is törekszik. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés várható hatásaként kiszélesedik a kistérség települései közötti közúti kapcsolatrendszer, a hálózatosság erősödésével pedig jelentősen könnyebbé válik a települések elérhetősége, miközben lerövidülnek az utazási idők. A települések belterületi szakaszai mentesülnek az átmenő forgalom terhe alól, illetve a minőségi fejlesztések révén komfortosabb utazási feltételeket nyújt a közúthálózat. A kapcsolódó fejlesztések nyomán megnövekszik a közlekedés biztonsága mind a települések belterületén mind, pedig a különösen balesetveszélyes csomópontokban. A közúthálózat hatékonyan lesz képes kiszolgálni az integrált közforgalmú tömegközlekedés által támasztott feltételeket, mely által is érvényesülni fog a fenntartható fejlődés elve. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése



Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos fejlesztések

3.2.1.1. Tevékenység: Az alsóbbrendű közúthálózat bővítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése A tevékenység célja és indoklása A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatrendszer bővítése nemcsak a települések közötti társadalmi-gazdasági kohézió és együttműködés erősítése érdekében fontos, de a kistérség „tölcsér-effektust” magán hordozó közúthálózatának haránt irányú elemekkel való oldását is eredményezi. A kistérség közúthálózatának Budaörs és ÉrdÉrd MJV települések által meghatározott forgalomáramlási súlypontjait új transzverzális irányú utak kiépítésével szükséges

ellensúlyozni, minek következtében éppen ezen központi területek forgalma

csökkenthető. Mivel a meglévő közúthálózat számos szakasza elérte kapacitáshatárát, ezért szükséges új utak kiépítésével, a meglévők korszerűsítésével a hálózatosságot javítani. Fejlesztési javaslatok Autópályák elérését javító csomóponti fejlesztések •Az M7 autópálya tárnoki csomópontja jelenleg csak a Budapest felé, illetve onnan érkező forgalmat szolgálja ki, a balatoni irányt nem. Ezért javasolt a meglévő csomópont átépítése, kibővítése annak érdekében, hogy a tárnoki csomópont teljes értékűvé váljon. A fejlesztés az

91

Terra Studio Kft.


NA Rt. hatáskörébe tartozik, a kistérség, az érintett település, Tárnok a megvalósítás előkészítésében lehet együttműködő partner. •Az M7 autópálya Érd, Iparos úti csomópontja forgalomtechnikailag már nem képes zökkenőmenetesen kiszolgálni az autópályára történő le- és felhajtást, mivel meglévő kiépítettsége okán az érdi becsatlakozás igen körülményes. Folyamatban van a meglévő csomópont átépítése, kiegészítése egy Budapest irányú közvetlen felhajtó ággal. Gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos megállapítások •MO – Az autóút tervezett kapacitását messze meghaladó forgalmat szolgál ki, ezért a kistérséget érintő szakaszán tervezett a 2x3 sávosra történő bővítés. A kistérségen belüli hiányos haránt irányú utak miatt nem csak a tranzitforgalom, de a helyi célforgalom is itt bonyolódik. Az M6 tervezett becsatlakoztatásával az M0 további terhelése valószínűsíthető, ezért a kistérségben szükségszerű az M0-t tehermentesítő, haránt irányú útvonalak biztosítása. •M1-M7 – Az autópályák fő jellemzői megmaradnak, az autópálya-kezelő burkolat rekonstrukciót tervez. •M6 – 2006. júniusában átadásra került az autópálya érdi tető Dunaújváros közötti szakasza, míg az M0-ig tartó szakasz forgalomba helyezése jövő év első felében tervezett. Az autópályával jelentősen tehermentesítődik a 6 sz. főút (melynek útburkolata felújítandó) és az általa érintett belterületi szakaszok. A nyomvonalon tervezett csomópontok a kistérség érdekeit kedvezően szolgálják. •M100 – Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának nagytávú (2034-ig szóló) fejlesztési koncepciójának

nem

végleges

fejlesztési

javaslatai

Százhalombatta/M6-M7-M1-M10/Esztergom(Szlovákia)

között

nyomvonal,

megjelenik mely

egy

elsősorban

Budapest nyugati elkerülését szolgálja, ugyanakkor fontos haránt irányú kapcsolatot jelöl ki, tehermentesítve a kistérségen áthaladó tranzitforgalomtól az M0-t és az alsóbbrendű utakat, belterületi szakaszokat. Az M100 gyorsforgalmi út bizonytalan sorsa, és ennélfogva előre nem kalkulálható idejű megvalósulása miatt egy másik nyomvonalon, településeket elkerülve, főútparaméterekkel kiépített kisebb léptékű útfejlesztéssel szükséges megoldani a haránt irányú kapcsolat kiépítését (l. a közúthálózati fejlesztéseknél). Közúthálózati fejlesztések •Az M7 autópálya 22.995 km szelvényénél lévő, tárnoki csomópont és a 8104 j. út közötti szakasz kiépítése. A 800 millió Ft költséggel, jelenleg is épülő út befejezése 2006. november elejére várható, miáltal Sóskút közvetlen autópálya kapcsolatot nyer, s a főváros irányú közlekedése nem terheli Érd, Tárnok településeket. Az út megépülésével még inkább előtérbe kerül az M7 autópálya tárnoki csomópontjának teljes értékűvé való fejlesztése, hiszen ezáltal a kistérség északi részének (Biatorbágy, Herceghalom), sőt a Zsámbékimedence településeinek is újabb M7 kapcsolati irány jön létre. Az új kapcsolati irány részben tehermentesít az M0 nyugati szakaszát, másrészt fontos elkerülő út szerepe is van

92

Terra Studio Kft.


amennyiben valamilyen baleset, vagy havária következik be és az M1-M0-M7 útvonal ellehetetlenül, bedugul. •

Budaörs: A település történelmi belvárosát kettévágó 1 sz. főút tehermentesítése az M7 autópálya város felőli nyomvonala mellett vezetett, a kereskedelmi-szolgáltató területek feltárását adó szervizút - az Egér úti felüljáró és a Budakeszi csomópont közötti - teljes kiépítésével. Az útfejlesztés nagyobb léptékű területrendezési beavatkozást igényel, de általa egy valóban kritikus forgalmi anomália szüntethető meg, teret engedve a belváros rehabilitációjának.

•

Érd – Százhalombatta városok régi településrészeit összekötő út kiépítése mintegy 4,8 km hosszúságban. A meglévő földút szilárd burkolattal való ellátásával és szélesítésével kiépítendő út 3,4 km-es szakasza ÉrdÉrd MJV, míg 1,4 km-es szakasza Százhalombatta közigazgatási területére esik. Az útfejlesztés elsősorban a két szomszédos település közötti kapcsolatok javításában kiemelt jelentőségű. E fejlesztéshez kapcsolódóan javasolt Százhalombattán kiépíteni egy belső, területfeltáró utat, mely a volt téglagyárnál a tervezett dunai személyforgalmi kikötőt, a régészeti parkot felfűzve köti össze az 51116 j. úttal (az erőmű északi részénél csatlakozva hozzá), s általa a 6 sz. főúti csomópontot. Az új út a lakott területek elkerülésével biztosítja a város kiemelt turisztikai célpontjának elérését.

•

Áttételesen

csomóponti

fejlesztésként,

illetve

elkerülő

útként

is

értelmezhető

Törökbálinton a 8102 j út (Diósdi út) és 81101 j út (Raktárvárosi út) új nyomvonalon történő összekötése. Az összekötő út a volt iparvágány mellett, helyén valósul meg, kapcsolódva egy mobilszolgáltató általi ingatlanfejlesztéshez. Megvizsgálandó ezen út, Raktárvárosi úttól való, iparvágány melletti továbbvezetésével egy új haránt irányú kapcsolat kiépítésének a lehetősége. Ez a nyomvonal a DEPO-nál északra elágazva egyrészt kapcsolódhat Budaörsön az Ibolya utca meghosszabbításával tervezett új autópálya felüljáróhoz, illetve az ahhoz kapcsolódó feltáró úthoz, másrészt nyugati irányú nyomvonala által alkalmas Törökbálint teljes északi elkerülésére. Az út nyomvonala révén a kistérségben egy új belső, haránt irányú kapcsolat jön létre Diósd-TörökbálintBudaörs között. •A Budaörsi kistérség haránt irányú közúthálózatának és kapcsolódó elemeinek javaslata: -

Érd – Százhalombatta közigazgatási határánál épült ki az M6 autópálya egyik csomópontja, mely a 6 sz. főút, illetve 51309 j. út révén Százhalombatta város egyik közvetlen autópálya kapcsolatát adja. Ugyanakkor e csomóponthoz kapcsolódóan javasolt kiépíteni Tárnok felé, a 7 sz. főúttal egy közvetlen összeköttetést is, mely a 81104 j. és a 7 sz. főút csomópontjába csatlakozna. Ugyanezen csomópontba csatlakozik Tárnok, 7 sz. főút mellett, a belterület szélén vezetett szervizút is, melynek tervezése folyamatban van. A szervizút kiépítése a korábban megkezdett fejlesztés folytatása. (A meglévő csomópont már jelen kialakításában sem felel meg a biztonságos forgalmi követelmények, ezért, s az ide csatlakozó, javasolt új útfejlesztések miatt a csomópont komplex rendezésére van szükség – lásd közlekedésbiztonságot javító csomópont-fejlesztéseknél.)

93

Terra Studio Kft.


-

A Tárnok - Százhalombatta összekötő út folytatásaként javasolt Tárnok lakott területét elkerülő út kiépítése az M7 autópálya tárnoki csomópontjáig. Az elkerülő út nyomvonalvezetésénél fontos figyelembe venni, hogy amennyiben a kistérséget átszelő haránt irányú útvonal, illetve a tárnoki M7 autópálya csomópont teljes körűen megvalósul, úgy azon jelentős forgalom várható, ezért törekedni kell Tárnok új beépítésű lakóterületének elkerülésére, azaz külön megvizsgálandó, hogy a meglévő út mennyiben képes a fenti célt szolgálni, hol lehet a jelen nyomvonal felhasználásával, s hol új út kiépítésével számolni. Tárnok településrendezési tervében megjelenik egy új elkerülő út, melynek nyomvonala a belterület délnyugati határa mentén, a lakott területeket elkerülve, a Zámor patakkal párhuzamosan halad, s innen csatlakozik a meglévő autópálya csomóponthoz.

-

A Sóskút, Biatorbágy elkerülését is megoldó haránt irányú útvonalnak az M7 autópálya tárnoki csomópontjától északra eső szakasza kapcsán több változat is számításba jöhet. Ezen alternatívák vizsgálata és kistérségi elfogadottsága programozáson kívüli feladat. E helyt csupán javaslatokat, kapcsolati irányokat lehet megfogalmazni erre vonatkozóan. 1. Engedélyezési eljárás alatt van a Zsámbéki-medencében vezetett, településeket elkerülő új közút, mely a 10 sz. főúttól (Pilisjászfalu) a 1101 j. útig épül ki, tehermentesítve Tinnye, Perpál, Tök és Zsámbék települések belterületét. Az új közút, illetve az 1101 j. út az M1 herceghalmi csomópontjánál érkezik meg a Budaörsi kistérségbe. A javaslat szerint az új közút továbbépítése szükséges az 1 sz. főúttól, a 1101 j. és a 8101 j. utak átépített, körforgalmú csomópontjától, a tárnoki M7 csomópontig, illetve onnan Tárnok elkerülésével az M6 százhalombattai csomópontig. Természetesen adminisztratív

az

út

korlátokra

racionális (megye

nyomvonalvezetése és

régióhatár

nem

lehet

átlépésével

a

tekintettel

megvalósítás

bonyolultabbá válik, hosszabb időt vehet igénybe), ugyanakkor látni kell, hogy a fejlesztés által egyrészt Dávidmajor közúthálózati kapcsolatot kap, másrészt Etyek község északi M1 autópálya felőli és déli elérhetősége a Pusztazámort bekötő, 81107 j. útról és az M7 felől nagymértékben javulni fog. Mindez lehetővé teszi, hogy az új közút általi érintettség okán a Közép-magyarországi és Közép-dunántúli Régió, Pest és Fejér megye közös források kihelyezésével, együttműködve támogassák a projekt mielőbb megvalósulását. 2. A jelenleg kiépítés alatt álló, M7 tárnoki csomópont, 8104 j út közötti útszakasz átadásával egy másik haránt irányú kapcsolat is létjogosultságot nyer a kistérségben. Az új út nyomvonala, a 8104 j. út iménti fejlesztéssel kialakuló, sóskúti csomópontjától indul és fűzi fel ÉrdÉrd MJV észak-nyugati városrészét (Ötvös u.), Idamajort és csatlakozik be a törökbálinti bevásárlóközponthoz (Cora). A kb. 7 km hosszú út a 8104 j úttól meredeken kapaszkodik fel az érdi tetőre, egyes szakaszokon akár 810%-os emelkedővel, majd hasonló eséssel éri el a Hosszúréti-árkot. •Pusztazámor település a regionális hulladéklerakó kiépülésig, illetve az ahhoz vezető autópálya-csomópont és kapcsolódó közút megvalósulásáig zsáktelepülés volt, csupán a

94

Terra Studio Kft.


81107 j. úton volt elérhető Sóskút irányából. Ezt követően a település zsákjellege ugyan megszűnt, de mégis megmaradt egy - a lakosság által is értékelt, az átmenő forgalomtól megkímélt – nyugodt kisközségnek. A meglévő települési környezet olyan értéket képvisel, melyhez ragaszkodnak a helybeliek, és nem támogatják Pusztazámor közúthálózati kapcsolatainak bővítését. Pedig ilyen, térségi érdekeket is hordozó kapcsolatot jelentene a Pusztazámor-Gyúró-Vál összekötő út, mely egyben a Gyúró közigazgatási területén lévő, de Pusztazámorról

könnyebben

megközelíthető,

magánvállalkozásban

üzemeltetett

sportrepülőtér elérését is biztosítja. Az összekötőút valódi térségi szerepe abban az esetben teljesedne ki, ha a gyúrói repülőtér fejlesztése, illetve a tervezett M100 gyorsforgalmi út kiépítése megvalósul. •Herceghalomnál az Agrogate magánlogisztikai központ fejlesztésével kiépült az M1 autópálya csomópontjához való út, ami kapcsolódik egy szilárd burkolatú, 4 m széles magánúthoz. Ez az út a 1102 j. úttal teremt kapcsolatot, s teszi elérhetővé a mezőgazdasági üzemet. Ezen út Telki, Budajenő irányába történő továbbvezetésére már elkészültek tervek, de mivel már nem kistérségi területet érinti, így itt csupán ajánlásként jelenik meg. Feladatot jelent még a meglévő út szélesítése, burkolatának megerősítése, főként a logisztikai tevékenység általi forgalom okán. A

kistérség

valamennyi

településén

vannak

olyan

közlekedésfejlesztési

igények

(területfeltáró, gyűjtő-elosztó, összekötő utak kiépítése, járdaprogram, útrekonstrukció, szilárd burkolatú utak kiépítése), melyek fontos, jellemzően helyi, települési szándékokat testesítenek meg, miközben térségi kapcsolatrendszerben való szerepük kevésbé markáns. Ezek megvalósítása természetesen támogatandó, ugyanakkor a kistérségi program esetükben - a megvalósítás területi egyensúlyát hangsúlyozva – csupán fejlesztési ajánlással élhet, néhány kivételtől eltekintve, nem nevesítve az igényeket konkrétan. -

Biatorbágy belterületét 81106 j. út révén jelentős tranzitforgalom terheli. A Páty irányából érkezők elkerülő útjaként szükséges kiépíteni a vasút melletti szakaszt, hogy azzal a vasútállomás előtt a 1 sz. főútra rá lehessen csatlakozni.

-

Érden a Tárnoki út, Kossuth L. út fejlesztése fontos új, kelet-nyugati irányú kapcsolati elemet jelent a két szomszédos település között, továbbá fontos Érd észak-déli irányú gerincútjainak és a kapcsolódó néhány kiemelt, területfeltáró útjának fejlesztése (pl. Bajcsy ZS., Lőcsei, Felsővölgyi u.). További igény Érd és a XXII.ker. (Nagytétény) határán a 6 és 7 sz. főutak összekötése.

-

Budaörsön új autópálya felüljáró az Ibolya utca meghosszabbításában, melyhez egyrészt csatlakozik a tervezett intermodális közlekedési csomópont feltáró útja (Méhecske u.), 8105 j úti végponttal, a Sport utcai felüljáró és csomópont fejlesztéséhez, másrészt az iparvágány mellett vezetett törökbálinti elkerülő út is csatlakozási pontját adhatja.

-

Diósdon a 7 sz. főút tehermentesítése a Törökbálinti határút fejlesztésével és bekötésével Érden a Bajcsy-Zs. útba.

95

Terra Studio Kft.


•A kistérségi állami kezelési közutak közel fele a ,,nem megfelelő” és ,,rossz” minősítésű kategóriába tartozik, ezért kiemelt feladatot jelent a meglévő hálózat folyamatos rekonstrukciója. Ilyen kiemelten korszerűsítendő utak a 81107 j. Pusztazámor-Sóskút között és a 81106 j. Biatorbágy-Páty között. •Egyes települések belterületi, nem közművesített, illetve üdülőövezeti részein magas a földutak aránya. Ezek szilárd burkolattal való ellátása egyrészt a közművesítési feladatok lezárultával, másrészt a településfejlesztési koncepciók szuburbanizációs folyamatra vonatkozó irányelveinek figyelembevételével történhet meg. Egyéb javaslatok •Az M1 és M7 autópályák fizetősek és átadását követően az M6 is azzá válik, azaz kizárólag a matricarendszerben használhatók a kistérségben, kivéve a Budapestre bevezető díjmentes szakaszokat. A Budaörsi kistérségben az M1 herceghalmi és az M7 tárnoki csomópontjától kell az autópálya használatáért fizetni, miközben jelenleg még nem tudható, hogy az M6–nál melyik csomóponttól lesz díjmentes szakasz. Mindenesetre a kistérségi lakosok számára nem azonosak a feltételek az autópályák használata tekintetében, ezért javasolt vagy az ún. agglomerációs matricarendszer bevezetése, vagy előbbinél kedvezőbb megoldásként a két jelzett csomópontig, illetve az M6 esetében Százhalombattáig kitolni a díjmentesség határát. Nyilvánvaló, hogy mindkét változat túlmutat a kistérségi szereplők mozgásterén, de közös fellépéssel

szükséges

előmozdítani

a

javaslat

köztudatba

való

bekerülését.

Az

agglomerációs matrica előnye, hogy mivel Budapest körül viszonylag nagy területegységet ölel fel, erős lobbiérdekeket tud maga mögé állítani, miközben a területfejlesztés intézményrendszere is érdemben képes támogatni az agglomerációs térséget. Az agglomerációs matrica – területi kötöttségű jellegéből eredően -

jól kalkulálható és

ellenőrizhető bevételt képes biztosítani az üzemeltetőnek. Nem elhanyagolható kérdés azonban, hogy az agglomerációs matrica esetében a meglévő díjmentes szakaszok kezelése miként változik meg, megszűnnek-e és beolvadnak-e az agglomerációs matricarendszerbe ezen szakaszok, avagy – kevéssé hihető kompromisszumként – kiegészítik-e a meglévő rendszert. A matricarendszer ilyen értelmű át- és kidolgozása komplex tervezési feladatot jelent, így nem lehet része jelen munkának. •A fenti gondolathoz kötődően koncepcionális kérdés az is, hogy vajon akkor, amikor általános cél a főváros irányú ingázóforgalom csökkentése, a közutak tehermentesítése az elővárosi vasút fejlesztésével, hogyan illeszkedhet a közlekedésfejlesztési javaslatokba egy olyan

szándék

(agglomerációs

matrica,

díjmenetesség

határának

kitolása),

mely

egyértelműen a gépjármű-forgalom további növekedését generálja. Nyilvánvaló cél, hogy az egyéni közlekedésről mind nagyobb számban térjenek át a magas színvonalú közforgalmú tömegközlekedésre a kistérségi lakosok, ezért mindenekelőtt az elővárosi vasút és a kapcsolódó infrastrukturális feltételek fejlesztése támogatandó, s csak azt követően lehet érdemben az autópálya-használat kérdéskörét felvetni. A megvalósítás szereplői

96

Terra Studio Kft.




GKM, UKIG



Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság



kistérségi iroda



helyi önkormányzatok



Pest Megyei Területfejlesztési Tanács



Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács



Közlekedési felügyelet



MÁV Rt.



Volánbusz



Nemzeti Autópálya zrt.



Közép-dunántúli Régió, és Fejér megye, valamint a szomszédos kistérségek fejlesztési tanácsai



A fejlesztés által területileg illetékes környezet- és természetvédelmi hatóságok



A fejlesztés által területileg érintett erdő- és vadásztársaságok



A fejlesztés nyomvonalán régészeti feltárást végző múzeum



A fejlesztés nyomvonala által kiszolgált vállalkozások, illetve érintett földtulajdonosok


kiépült, új közutak hossza – 50-60 km



korszerűsített közutak hossza – 15-20 km



szilárd burkolattal ellátott önkormányzati utak hossza – 30-50 km



korszerűsített önkormányzati utak hossza – 10-20 km



teljes értékű autópálya csomópont létesül Tárnoknál és átalakul Érden az Iparos úti csomópont

Eredmények 

Javul a kistérség belső elérhetősége, csökkenek az elérési idők (perc).



Csökken a belterületeket terhelő átlagos napi forgalom (ÁNF-jármű/nap).



az agglomerációs matrica beépül a matricarendszerbe vagy,



jogszabályi

módosítást

követően

a

díjmentes

autópálya-szakaszok

meghosszabbodnak a kistérségben 

A közutak minősége javul, a „nem megfelelő” és a „rossz” kategóriába tartozó utak aránya csökken.



Az autóbuszos tömegközlekedés viszonylatai bővülnek.

Hatások 

Csökken a belterületek környezeti terhelése.



Az elérhetőség javulásával erősödik a települések közötti kohézió.



A gépjárművek amortizációja lassul, csökkenek a fenntartási költségek.



Lehetséges negatív hatás, hogy a belterületekről elmaradó forgalom az éppen a tranzitforgalomra alapozó kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások bevételét csökkentheti.

97

Terra Studio Kft.


Projektelképzelések, projektek Projektcsoport


Projekt címe

M7 autópálya tárnoki NA zrt. csomópont fejlesztése M7 autópálya érdi, Iparos úti csomópontjának fejlesztése M7 autópálya tárnoki csomópont és a 8104 j. út közötti szakasz kiépítése (folyamatban) Törökbálinton a 8102 j út (Diósdi út) és 81101 j út (Raktárvárosi út) új nyomvonalon történő összekötése, illetve az iparvágány melletti továbbvezetésével egy új haránt irányú kapcsolat és elkerülő út kiépítése Diósd-TörökbálintBudaörs között. Új külső haránt irányú út kiépítése a 1 sz. főút(Herceghalom) – 8106 j. út (Etyek) – 81107 j. út (Sóskút) – M7(tárnoki csómopont) – 7 sz. főút(Tárnok elkerülő) – M6(százhalombattai csomópont) 8104 j. út (Sóskút)-ÉrdIdamajor-M0(Cora)

Budaörs és vonzáskörzete

Projektgazda

NA zrt.

folyamatban

A projekt Várható megvalósítás költsége kompetencia(Ft) szintje országos műszaki tartalomtól függő országos műszaki tartalomtól függő 800 millió folyamatban Ft

UKIG, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság, Budaörs, Törökbálint önkormányzata

regionális,

UKIG, Magyar Közút Kht. Pest és Fejér megyei Igazgatóság

UKIG, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság A 81106 és 81107 j. utak UKIG, korszerűsítése Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság Budaörsön új autópálya Na zrt., felüljáró az Ibolya utca Budaörs, meghosszabbításában, Törökbálint területfeltáró út önkormányzata (Méhecske u.) 8105 j. útig

98

Megvalósítás időtávja 20072008 20072008 2006

500-600 millió Ft

20072010

országos

2,5-3 milliárd Ft

20072013

országos,

600-700 millió Ft

20082013

megyei, kistérségi

regionális

regionális, megyei

országos, regionális

egyenként 2007200-200 2008 millió Ft műszaki 2008tartalomtól 2013 függő

Terra Studio Kft.


Budaörsön az 1 sz. főút tehermentesítő szervizút az Egér úti felüljáró és a Budakeszi csomópont közötti Sport utcai felüljáró fejlesztése és az ahhoz kapcsolódó Méhecske utcai gyűjtőút kiépítése valamint azok csomópontjainak megépítése. (számos alprojekt lehetőségét tartalmazza) Biatorbágy a 81106 j. út kiváltása a vasút melletti út kiépítésével

Budaörs

kistérségi,

önkormányzata

települési

Budaörs

kistérségi,

önkormányzata

települési

Biatorbágy önkormányzata, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság ÉrdÉrd MJVÉrd – Százhalombatta ÉrdÉrd MJV, Százhalombatta régi településrészeit Százhalombatta és összekötő út önkormányzata vonzáskörzete Érden a Tárnoki út teljes ÉrdÉrd MJV, kiépítése, valamint Tárnok, Kossuth L., Bajcsy Zs., (Törökbálint) Lőcsei, Felsővölgyi u. önkormányzata, fejlesztése Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság Diósdon a 7 sz. főút Érd, Diósd tehermentesítése a önkormányzata, Törökbálinti határút Magyar Közút fejlesztésével és Kht. Pest bekötésével Érden a megyei Bajcsy-Zs. Útba (1,5 km) Igazgatóság

3.2.1.2.

Tevékenység:

Közlekedésbiztonságot

műszaki 2008tartalomtól 2013 függő

műszaki 2008tartalomtól 2013 függő

80-100 millió Ft

kistérségi, települési

450 millió 2008Ft 2010


100-120 2008millió Ft, 2010 valamint műszaki tartalomtól függően


műszaki 2008tartalomtól 2010 függően


javító

és

20082010

a

környezeti

terhelés

csökkentésével kapcsolatos fejlesztések A tevékenység célja és indoklása Az előbbi tevékenységben részletezett fejlesztési javaslatok legtöbbje (pl. belterületi szakaszok

tehermentesítése,

útminőség

javítása)

közvetve

vagy

közvetlenül

a

közlekedésbiztonság javítását is szolgálják. Ugyanakkor látni kell, hogy egyes, a közlekedésbiztonságra lokálisan kedvezően ható fejlesztések eredményeképp az úthálózat más szakaszain, pontjain olyan forgalmi változások indukálódhatnak, melyek kialakulása nem volt számításba véve, de kezelését utólag szükségszerűen meg kell oldani. Ezért például az M6 autópálya átadásával a csomópontokra ráhordó utak esetében (M7 továbbfejlesztett csomóponttal - Tárnok 7 sz. út - M6 szakasz) jelentős forgalom várható, ezért a 7 sz. főúti csomópont fejlesztése kiemelt feladattá válik. Egy csomópont

99

Terra Studio Kft.


biztonságosabbá tétele egyrészt megoldható helyben alkalmazott műszaki beavatkozással (körforgalom, felüljáró, forgalmi lámpás kereszteződés kialakítása, beláthatóság javítása, kanyarodó sáv kialakítása, csomópont áthelyezés stb.), de közvetve az itt áramló forgalom csökkentésével, elvezetésével is érhető el javulás. A kistérség területén áthaladó autópálya és kapcsolódó túlterhelt úthálózat biztonsági vonatkozásai

mellett

számos

olyan

környezeti

hatást

jelent,

amely

a

lakosság

komfortérzetére van kellemetlen hatással. Ilyen hatás például a zajterhelés. A már meglévő zajvédő falak hossza nem elegendő ahhoz, hogy a pálya szomszédságában élők komfortérzetét ne rontsa jelentősen. Emellett a belterületen áthaladó tranzitforgalomnak más káros környezeti hatásai is vannak, mint például a légszennyezés, rezgések általi épületkárok stb., mely hatások a tehermentesítő utak kiépítésével, sebességkorlátozó intézkedésekkel csökkenthetők. Fejlesztési javaslatok Általános csomóponti fejlesztések •Herceghalomnál az 1 sz. főúton az 1101 j. és a 8101 j. utak csomópontjainak átépítése, a két egymáshoz közeli csomópont egyesítésével (körforgalom); •Biatorbágy déli határában a Sóskútra vezető 8104 j. és az Etyekre vezető 8106 j. utak csomópontjának teljes átépítése, a meglévő csomópont kisebb eltolásával, a meglévő engedélyezési terv szerinti kiépítésével; •Biatorbágytól északra, de már Páty közigazgatási területén komplex csomópontfejlesztés az 1 sz. főút és a Pátyra vezető 81106 j. út közötti kapcsolat kiépítése érdekében, mely tehermentesíti Biatorbágy belterületén a 81106 j utat; •Biatorbágy belterületén a 8101 j és a 81106 j. utak csomópontjának a meglévő engedélyezési terv szerinti kiépítése; •ÉrdÉrd MJV -Tárnok közigazgatási határában, a 8104 j. út és a Vadlúd utca csomópontjának rendezése, körforgalom kiépítése. A projekt tervezése folyamatban van. •Tárnok déli belterületi határában, a 7 sz. főút és a 81104 j. út csomópontjának komplex rendezése szükséges, mert egyrészt jelen kiépítettségében nem felel meg a forgalmi követelményeknek, másrészt további, két javasolt út (szervizút meghosszabbítása és Tárnok-Százhalombatta összekötő út) is ebbe a csomópontba csatlakozik. Az optimális csomópont kialakítására külön forgalmi tervet kell készíteni. •

Az elővárosi vasút fejlesztésével a vonatok járatsűrűsége megnő, ezért a kistérség néhány helyen meglévő szintbeni vasúti-közúti átkelőknél állandósuló forgalmi torlódásokkal és fokozott balesetveszéllyel kell számolni. Ezért törekedni kell ezen átkelők lehetőség szerint különszintű kereszteződéssé történő átalakítására. Ilyen jellegű fejlesztés van folyamatban Érden a vasút alatt kiépülő közúti aluljáró kialakításával, de Tárnokon is szükséges a közúti-vasúti szintbeni átkelőkkel kapcsolatos fejlesztések kezdeményezése. Fontos, hogy a programban javasolt, új közutak kiépítésénél már a tervezésnél vegyék figyelembe a szintbeni vasúti kereszteződések elkerülését.

100

Terra Studio Kft.


•

A külön intézkedésben kidolgozott kerékpáros utak, kerékpáros útvonalak, kerékpár sávok kialakítása, kiépítése. A kistérségben jelentős a turisztikai célú mellett a hivatásforgalomból származó kerékpáros közlekedés is, mely komoly balesetveszélyt jelent a túlterhelt közutakon. A kerékpáros forgalom „levétele” a közutakról (külön kerékpárút építése), vagy más megoldásokkal járműforgalomtól való elkülönítése (pl. kerékpársáv kialakítása) javítja a közlekedésbiztonságot. Törekedni kell arra, hogy a fejlesztésekkel optimálisan együttesen legyenek kielégíthetők a hivatásforgalmú és turizmushoz

kapcsolódó

kerékpáros

forgalom

biztonsági

igényei.

(Lásd

3.2.3.

Intézkedés: Kistérségi kerékpárút hálózat építése) •

Közlekedésbiztonsági szempontból kiemelkedő a gyalogosforgalom. Ezért a gyalogos átkelőhelyek biztonságos kiépítése, elsősorban az átmenő forgalommal erősen terhelt útszakaszokon, oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények mellett, vagy kiemelt gyalogos áramlási irányokhoz kapcsolódóan válik indokolttá. Az átkelőhely kialakítás helyére, műszaki tartalmára vonatkozó javaslattételre a mindenkori forgalmi helyzet pontos felmérését követően, külön tervek alapján kerülhet sor. Ugyanakkor a kistérségben indokolt valamennyi településre kiterjedő közlekedésbiztonsági akcióterv kidolgozása, mely alapján a kistérség közösen pályázhat azok megvalósítására.

•

A közlekedés általi környezeti terhelés csökkentésére szintén szükséges a kistérség egészére kiterjedő akcióterv kidolgozása, mely pontosan feltárja az akut problémákat és azokra megfelelő választ kínál. Az egyes településeken felmerülő egyedi problémák közös érdekek menti és pályázati rendszerben való kezelése célszerű. Így például vasút és a lakott területek közötti (pl. Herceghalom 1 km hosszban), vagy a nagy forgalmú közutak és a lakott területek között zajvédő fal kiépítése, vagy a már meglévők felújítása, pótlása ilyen feladat.

•

A gépkocsik belterületi szakaszokon mérhető sebessége gyakorta meghaladja a megengedhető kezdeményeznie

legnagyobb

sebességet,

sebességmérő-jelző

ennek

radarok

okán

a

kistérségnek

kihelyezését

egyes

javasolt belterületi

szakaszokon. •

A tehergépkocsik esetében a 7,5 tonnás korlátozás bevezetése, fenntartása (hasonlóan a Zsámbéki-medence településeihez) csökkenti a zajterhelést és a rezgések általi épületkárosodást. A javasolt tehermentesítő szakaszok is ehhez a célhoz járulnak hozzá.

•A kistérség több településének belterületén vannak olyan forgalmas, balesetveszélyes kereszteződések, melyek forgalomtechnikai eszközökkel való biztonságosabbá tétele támogatandó. E fejlesztések szükségszerűségét a közútkezelő értékeli és önkormányzati szerepvállalás mellett megvalósításában is részt vesz. E fejlesztési igények nagy száma és jellemzően települési érdekek okán a kistérségi programban tételesen nem jelennek meg (a projektelképzelések táblázat néhányat nevesít ezen igényekből!). A megvalósítás szereplői 

GKM, UKIG




101

Terra Studio Kft.




kistérségi iroda












Közlekedési felügyelet



MÁV Rt.



Volánbusz



Nemzeti Autópálya zrt.



Közép-dunántúli Régió, és Fejér megye, valamint a szomszédos kistérségek fejlesztési tanácsai



A fejlesztés által területileg illetékes környezet- és természetvédelmi hatóságok



A fejlesztés által területileg érintett erdő- és vadásztársaságok



A fejlesztés nyomvonalán régészeti feltárást végző múzeum



A fejlesztés nyomvonala által kiszolgált vállalkozások, illetve érintett földtulajdonosok


kiépül 6 közúti csomópont



4 db biztonságosabbá átalakított szintbeni vasúti-közúti átkelő



8 kialakított gyalogos átkelőhely



kiépül és felújításra kerül 10 km zajvédő fal



5 db sebességmér-jelző radar kihelyezése



kidolgozásra kerül egy közlekedésbiztonsági kistérségi akcióterv



kidolgozásra kerül a közlekedés által okozott környezeti terhelés csökkentésére vonatkozó kistérség akcióterv

Eredmények 

Csökken a balesetek száma (db), azon belül a balesetek súlyossága (könnyű, súlyos, halálos).



A főút- és vasútvonalak menti lakóterületek zajterhelése csökken (tartósan 60 dB alatti zajterhelés)

Hatások 

Nő a lakosság biztonság- és komfortérzete.



A zaj- és rezgésártalomra visszavezethető megbetegedések, illetve épületkárok csökkennek.

102

Terra Studio Kft.




Projekt címe

Projektgazda

A projekt Várható Megmegvalósítás költsége valósítás kompetencia(Ft) időtávja szintje regionális, 80-100 millió Ft 2008megyei 2010

Biatorbágy déli határában a Sóskútra vezető 8104 j. és az Etyekre vezető 8106 j. utak csomópontjának teljes átépítése Az 1 sz. főút és a Pátyra vezető 81106 j. út közötti kapcsolat kiépítése.

UKIG, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság UKIG, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság

regionális, megyei

Gyalogos átkelőhelyek kialakítása 8 db

Magyar Közút

kistérségi,

Kht. Pest

települési

Az optimális 2007megvalósítás 2008 műszaki tartalma külön terv alapján, így nem becsülhető 4-5 millió Ft 20072010

megyei Igazgatóság, érintett önkormányzatok Zajvédőfal építése, meglévők felújítása 10 km hosszban Sebességmérő-jelző radarok kihelyezése 5 db

Budaörs és vonzáskörzete

NA Zrt.


kistérség,

kistérségi,

érintett település települési

Közlekedésbiztonsági kistérség akcióterv kidolgozása

kistérségi

Az 1 sz. főúton, Herceghalomnál az 1101 j. és a 8101 j. utak csomópont-jainak átépítése

regionális, megyei

UKIG, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság Biatorbágy belterületén UKIG, a 8101 j. és a 81106 j. Magyar Közút utak csomópontja Kht. Pest megyei Igazgatóság Az 1 sz. főút és a Felső UKIG, határ út kereszteződé- Magyar Közút sében új körforgalmi Kht. Pest csomópont létrehozása megyei Igazgatóság

103

500-600 Ft

millió 20082010

a költségek 2006nem vagy 2008 megegyezés szerint terhelik a kistérséget vagy az adott település önkormányzatát Vállalkozói 2007teljesítési díj 2008 80-100 millió Ft 20082010


30 millió Ft

20082010


30 millió Ft

20082010

Terra Studio Kft.


Új körforgalmi csomópont létrehozása az 1 sz. főút Szivárvány úti kereszteződésénél

UKIG, Magyar Közút Kht. Pest megyei Igazgatóság


30 millió Ft

20082010

Hidépítő telep és környéke: a 8102 j. és az 1 sz. főút találkozásánál új körforgalmi csomópont kiépítése Kamaraerdei út – Vasút út körforgalmú csomópont kiépítése



30 millió Ft

20082010



30 millió Ft

20082010

ÉrdÉrd MJVA 8104 j. út és a Vadlúd UKIG, Százhalombatta utca csomópontjában Magyar Közút és körforgalom kiépítése Kht. Pest vonzáskörzete megyei Igazgatóság Tárnok déli belterületi UKIG, határában, a 7 sz. főút Magyar Közút és a 81104 j. út Kht. Pest csomópontjának megyei komplex rendezése Igazgatóság


30 millió Ft

20082010

regionális, megyei

Különszintű közútiUKIG, MÁV, vasúti kereszteződések Magyar Közút kialakítása Érden, Kht. Pest Tárnokon megyei Igazgatóság


Az optimális 2008megvalósítás 2013 műszaki tartalma külön terv alapján, így nem becsülhető 1-1,5 milliárd Ft 20062013

3.2.2.

Intézkedés:

A

közforgalmú

közlekedés

szolgáltatási

színvonalának

fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése Az intézkedés célja 

A közforgalmú tömegközlekedésben részt vevők számarányának növelése



A járatsűrűség, a menetrend, az utazási költségek optimalizálása



A viszonylatszervezés tekintetében a mindenkori kistérségi igények kielégítése a jelenlegi tömegközlekedési-rendszer felülvizsgálatával



Utasbarát szolgáltatási színvonal kialakítása, illeszkedve a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) céljaihoz



A kistérség belső elérhetőségi feltételeinek, kapcsolatrendszerének javítása



A kistérség természeti-környezeti állapotának megőrzése, javítása



A közforgalmú tömegközlekedés integráció elősegítése

Az intézkedés indokoltsága

104

Terra Studio Kft.


A kistérségben a közforgalmú közlekedési szolgáltatók költség-haszon szempontú, közös érdekeket nélkülöző üzemeltetése miatt térben és időben egyenetlen a szolgáltatási színvonal. A kistérség északi és déli települései között elégtelen a szolgáltatás, csak átszállással, nagy kerülő úton van kapcsolat. Az intézkedés révén biztosítani szükséges, hogy a kistérség lakossága a fővárossal való kapcsolatban az egyéni közlekedéssel szemben a közforgalmú közlekedést helyezze előtérbe. Mindezek eredőjeként a szuburbanizációs folyamatra is kielégítő közlekedési választ kell adni. Az intézkedés tartalma Az intézkedésen belül a kistérség lakossága által igénybe vett tömegközlekedési módok infrastrukturális és a szolgáltatások színvonalát érintő fejlesztése szerepel. Az intézkedés kiterjed az egyes tömegközlekedési módok közötti koordinált üzemeltetési feltételek megteremtésére, valamint megcélozza – jogszabályi és együttműködési keretek mellett egy kistérségi igényeket jobban előtérbe helyező buszközlekedési szolgáltatás beindítását. A helyi és helyközi járatok járatsűrűségének javítása egyeztetés és érdekérvényesítés kérdése, mint térségi kompetencia. Ebben az esetben valóban fontos a települések egységes fellépése, hiszen a térség lakosságának napi munkába járását érintő problémák akkor kapnak igazán hangot. Az intézkedés várható hatása A kistérségben a közforgalmú közlekedés komfortfokozata fokozatosan javul, miközben megvalósul a térségen belüli infrastrukturális alapfeltétele, az egyes közlekedési módok közötti harmonizáció. A közforgalmú közlekedés egyre nagyobb utazóközönséget szállít, tehermentesítve az egyéni közlekedéssel túlterhelt közúthálózatot. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

Térségi autóbusz-közlekedés színvonalának javítása, az elővárosi vasúti „ráhordó szerep” erősítése



Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése

3.2.2.1. Tevékenység: Térségi autóbusz-közlekedés színvonalának javítása, az elővárosi vasúti „ráhordó szerep” erősítése A tevékenység célja és indoklása Az elővárosi vasút fejlesztésével össze kell hangolni a helyi és helyközi járatok szervezését, viszonylatait, hogy megelőzhető legyen a Volánbusz Rt. szolgáltatási színvonalának csökkenése. A kistérségből kifelé, illetve az oda irányuló ingázó forgalom olyan jelentős, ami a közúthálózat túlterhelését eredményezi. A kistérség belső, helyközi autóbusz közlekedését az úthálózat sugaras jellegéhez igazodó viszonylatszervezés jellemzi. A kistérség közforgalmú közlekedésének Budapest irányú egyértelmű és érhető túlsúlyát jelzi, hogy az érdi és budaörsi, két fő tömegközlekedési

105

Terra Studio Kft.


tengely által felfűzött területi egységek között – leszámítva néhány alulreprezentált kapcsolatot - nincs érdemi autóbusz összeköttetést. A kistérség sajátos közúthálózatából eredően nincs olyan buszjárat, mely a kistérség településeit haránt irányban közvetlenül, átszállás nélkül felfűzné. Bár a térségi tömegközlekedési szolgáltató (Volánbusz) partner a helyben felmerülő új igények kezelésében, mégis a kistérségen belüli haránt irányú tömegközlekedési feltételek kedvezőtlenek, miáltal nem nyújt kellő utazási szabadságfokot a helyi lakosságnak. Mivel a területi terveknek, fejlesztési programoknak nincs, vagy csak igen csekély ráhatása van például a tömegközlekedési szolgáltatók tevékenységére, éves fejlesztéseikre, ezért csupán ajánlások fogalmazhatók meg feléjük, illetve olyan feladatokra koncentrálhat, melyek megvalósításában a területi szereplők is hatékonyan részt vállalhatnak. Fejlesztési javaslatok •A kistérségben - e programban is javasolt - jövőben megvalósítandó közúthálózati fejlesztésekhez illeszkedően, előzetes tájékoztatást kell nyújtani, illetve egyeztetéseket kell kezdeményezni a Volánbusszal, hogy a tömegközlekedési szolgáltató időben átértékelhesse a kistérségi településeket érintő viszonylatokat, és rugalmasan alkalmazkodhasson az új területi igényekhez. •A területi, társadalmi-gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan felmerülő, új igényeket elsősorban a Volánbusszal kialakítandó megállapodások keretében szükséges kielégíteni, melyre korábban is voltak és vannak példák a kistérségben. E települési érdekeken túlmutató,

kistérségi

szintű,

vagy

akár

több,

szomszédos

kistérséget

is

érintő

megállapodásokat úgy kell megkötni a szolgáltatóval, hogy amennyiben ez többletköltséget, netán veszteséget jelent a szolgáltatónak, úgy ahhoz az érintett önkormányzatok, különböző területfejlesztési tanácsok, vállalkozások hozzájárulása is számításba vehető legyen. •A közforgalmú tömegközlekedésre vonatkozó jogszabályi keretek8 közötti kiemelt feladatot jelent a kistérségen belüli vállalkozói alapú szolgáltatás megszervezése, mely nem ellentétes a Volánbusz szolgáltatói, gazdasági érdekeivel. Lényege a javaslatnak, hogy a kistérség települései között, vagy településen belül olyan viszonylatokon is lehetőség legyen igénye venni menetrend alapján rendszeresen közlekedő buszjáratot, ahol a Volánbusz ilyet nem indít. Az igényekhez igazított kapacitású buszok (pl. mikrobusz) nemcsak kiegészíthetik a Volánbusz menetrendi hiányosságait, de rugalmas viszonylatszervezése révén a települések közötti, illetve településen belüli, jelenleg nem ellátott területeken is biztosítható lesz a szolgáltatás. Így például a nagyobb belterületi települések központjától távolabb fekvő, új lakóterületeken, vagy ahol hosszabb gyaloglási idővel érhető el a legközelebbi buszmegálló, vasúti megállóhely, vagy az intézmények. (Nyilván pl. Érd esetében a helyi járatok, illetve viszonylatok bővítésének lehetősége összefüggésben van a település szilárd burkolatú útjainak hiányával.) Ide kapcsolható az oktatási intézmények elérését biztosító iskolabuszprogram kistérségi érdekek mentén való kiszélesítése is. 8

A közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. tv. és a 49/2001. évi KöViM rendelet

106

Terra Studio Kft.


•A fentiekkel összefüggésben az autóbuszos tömegközlekedés esetében cél a helyi és helyközi közlekedés szigorú korlátjainak fellazítása, illetve a jogszabályi kötöttségek újragondolása. •Mind a Volánbusszal kötendő, mind a vállalkozási alapú szolgáltatás beindításához és versenyképes üzemeltetéséhez (alacsony viteldíj biztosítása) célszerű normatív alapú támogatás nyújtása az önkormányzatok részéről. (Bár települési szintű az érintettség, de nem mindegyik település képes ezen arányosított költségeket kigazdálkodni, ezért megyei, régiós szintre kell emelni a támogatás kérdését. Mivel a probléma nem csupán a Budaörsi kistérségben van jelen, ezért program szinten külön célszerű kezelni.) Javaslat költsége a kiírás tartalmától és a beérkezett árajánlatoktól függ, az esetleges ártámogatás mértéke pedig a szolgáltatóval történő megállapodás kérdése. •A szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges a különböző közlekedési módok (busz-vonat-hajó) integrációját elősegítő járatracionalizálás, a kapcsolódó autóbuszállomások, megállóhelyek kulturált állapotának megteremtése és fenntartása, ami magában foglalja még a pontos jelzések rendszerét, az olvasható és értelmezhető menetrend kihelyezést, esőbeállókat ülőhellyel, rendszeresen ürített szemetesládák kihelyezését is, továbbá tekintettel van a mozgáskorlátozottak egyedi igényeire. Javasolt, hogy a kistérségre jellemző, egységes látványelemek és formavilág jelenjen meg a felújított megállóknál. •A különböző közlekedési módok integrációjának keretében biztosítani kell a vízi személyszállítás feltételeinek megteremtésével összefüggésben Százhalombattán és Érden tervezett kikötők autóbusszal való elérhetőségét. Az ingázók igényeihez igazított hajó és autóbusz menetrendek harmonizációjával biztosítható, hogy kikötőfejlesztések érdemben hozzájárulhassanak a főváros irányú közlekedés javításához. Az érdi és százhalombattai kikötőfejlesztések fontos elemei a kistérség turizmusfejlesztésének is, lehetővé téve a helyi vonzerők Budapest felőli elérését. •Fontos,

hogy

a

közlekedésfejlesztéshez

kistérség

vállaljon

illeszkedően

a

aktív szolgáltató

szerepet

az

elővárosi

járatracionalizálási,

vasúti

menetrend-

összeállítási folyamatában és az új megállóhelyek területi elhelyezésében. Ezen felül, – ami nyilván nem a térségi szereplők, hanem a szolgáltatók kompetenciája – elengedhetetlen a szolgáltatási színvonal emeléséhez az irányításrendszer modernizálása és az autóbuszállomány folyamatos korszerűsítése, tisztán tartása. •Fontos kistérségi érdek, hogy a szolgáltatóval együttműködve létre jöjjenek az integrált közforgalmú tömegközlekedést alapjait jelentő intermodális közlekedési csomópontok. Az Érden folyamatban lévő komplex közlekedésfejlesztési projekt mellett szükséges a kistérség M1 autópálya, Bp-Hegyeshalom vasúti fővonal által rajzolt tengelyen is egy az érdihez hasonló tartalmú, intermodális közlekedési csomópont kialakítása. E fejlesztésre elsősorban Budaörs javasolt, mely településen a településszerkezeti terv területet is biztosít a 8105 j. út és az M1/M7 autópálya szegletében. Az új autóbusz végállomás, vasúti megállóhely, P+R parkoló új intermodális közlekedési csomópontot jelöl ki. Javasolt, hogy Biatorbágyon, Tárnokon is egy intermodális alközpont létesüljön, mely a Budaörsi kistérség haránt irányú, új viszonylatainak és a Zsámbéki-medence kapcsolatrendszerében tölthet be fontos

107

Terra Studio Kft.


szerepet. A Zsámbéki-medence és a Budaörsi kistérség határán lévő Herceghalom településen indokolt a közforgalmú tömegközlekedés háttér-infrastruktúrájának fejlesztése, a javasolt biatorbágyi intermodális alközpont létesítéséhez és szolgáltatásához kapcsolódóan. A Budaörsi kistérség határán túlmutató fejlesztés több települést is érint a szomszédos kistérségben (pl. Budajenő, Tök, Zsámbék, Páty stb.), illetve kiemelt közlekedési tengelyhez (M1, 1 sz. főút, vasúti fővonal) illeszkedik, így jelentős közforgalmú csomóponti szerepe van. •A kistérséget érintő új viszonylatok szervezésénél elsősorban olyan hiányzó haránt irányú, a fő utasáramlási tengelyeket összekötő járatok indítása szükséges, mely a belső kapcsolatrendszer megerősítését szolgálja. Így indokolt az Érd-Diósd-Törökbálint-Budaörs viszonylat

és

a

Zsámbéki-medence-Biatorbágy-Tárnok-Százhalombatta

viszonylat

megszervezése az ehhez a témához készült szaktanulmány alapján, figyelembevételével. A viszonylatok átszervezésénél külön figyelemmel kell lenni a 4-es metró fejlesztésére, valamint

az

elővárosi

vasút

kiszolgálására

az

újonnan

kialakítandó

intermodális

csomópontok kapcsán. •Az autóbusz-közlekedés minőségi színvonalának javításához szükséges a menetidő betartását

elősegítő

forgalomtechnikai

beavatkozások

ésszerű

keretek

közötti

megvalósításának támogatása. Így egyes szakaszokon javasolt gyorsabb haladást megengedő buszsávok kialakítása. Emellett az éjszakai járatok érdi kiterjesztése is támogatandó, természetesen a BKSZ-el való külön megállapodás keretében. A megvalósítás szereplői 

kistérségi iroda






GKM



MÁV, Volánbusz, Budapesti Közlekedési Szövetség



közlekedési hatóságok









helyi vállalkozások



a fejlesztések által érintett földtulajdonosok


kiépül az érdi és budaörsi intermodális közlekedési csomópont, illetve a biatorbágyi és tárnoki alközpont



megköttetnek a Volánbusszal, vállalkozókkal a szolgáltatói megállapodások az új viszonylatok beindításáról (3-5 vonalon)



korszerűsített buszmegállóhelyek – 15-20 db

Eredmények

108

Terra Studio Kft.




Beindul a kistérséget érintően, 3-5 új, haránt irányú és egyéb térségi, települési érdekeket kiszolgáló viszonylat (pl. Érd-Diósd-Törökbálint-Budaörs és a Zsámbékimedence-Biatorbágy-Tárnok-Százhalombatta között)



Az elővárosi forgalomban az autóbuszos személyszállítás részaránya megnő az egyéni közlekedés rovására.



A kistérség településeiről csökken a haránt irányú átlagos utazási idő (perc).



Csökken a különböző közlekedési módok közötti gyalogos átjárhatóság ideje (perc).



Csökken a buszmegállók gyalogos elérési ideje



A szolgáltató korszerűsítési programjának eredménye, hogy csökken az autóbuszállomány átlagos kora (év).

Hatások 

Csökken a környezeti terhelés.



Javuló a járatkihasználtság által nő a Volánbusz, a személyszállító vállalkozások gazdasági eredménye.



A

közlekedési

feltételek

javulásával

erősödik

a

szuburbanizáció,

nő

az

ingázóforgalom. 

Kisebb ütemben nő a kistérségi közutak átlagos napi forgalma (ÁNF-jármű/nap, %).



Csökken a közúti balesetek száma.



A tevékenység szolgáltatások

végrehajtásának elérhetősége

javul

hatására és

a

a

kistérségi

térség

szinten

lakosságára

működtetett vonatkoztatott

kihasználtsága növekszik. 

A települések közötti tömegközlekedés megszervezésével, mind a települések közötti munkavállalási célú ingázás mind pedig az informális személyes kapcsolattartás gördülékenyebbé válik.



Projekt címe

A budaörsi intermodális közlekedési csomópont, illetve a biatorbágyi és tárnoki alközpontok létesítése, Herceghalmon háttérinfrastrukturális fejlesztés Az autóbuszállomások, megállóhelyek kulturált felújítása

Projektgazda

BKSZ (MÁV, Volánbusz, érintett települések)

BKSZ (Volánbusz, érintett települések)

109

A projekt Várható Megmegvalósítás költsége valósítás kompetencia(Ft) időtávja szintje országos, A pontos 2013regionális műszaki 2015 tartalom ismeretének hiányában nem becsülhető


Egy megállóhely becsült átalakítási költsége 2-5 millió Ft

2008

Terra Studio Kft.


3.2.2.2. Tevékenység: Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A budaörsi kistérség a főváros szuburbanizációs zónája. Az egyes közlekedési módoknak a helyben lakók – kiemelten főváros irányú – ingázását kellene kiszolgálni, azonban a közúti hálózat kapacitáskorlátjai miatt állandósult forgalmi dugók alakulnak ki. Ugyanakkor a kistérség maga is nagyszámban biztosít foglalkoztatási lehetőséget, így a befelé irányuló ingázás, illetve helyváltoztatás mértéke is egyre jelentősebb. A közúti forgalmi anomáliákat elsősorban a főváros szűk keresztmetszetű „befogadóképessége” okozza, ezért hiába a kistérség kiváló gyorsforgalmi ellátottsága, a forgalomáramlási problémáknak lényegében kistérségen kívüli okai vannak. Nyilvánvaló, hogy ezen az áldatlan állapoton mindenekelőtt az ingázók vasútra történő „áthelyezése” javítana,

így

a kistérség programjában külön tevékenységként kell

megjeleníteni az elővárosi vasút fejlesztését. Mindezt annak tudatában kell megtenni, hogy a vasútfejlesztés nem a kistérségi szereplők kompetenciája9. A fejlesztési költségek nagyságrendjéből fakadóan a beruházások végrehajtása a MÁV feladatköre, ebből következőleg jelen programban csupán fejlesztési igények és ajánlások fogalmazhatók meg, azok konkrét megvalósulása túlmutat a területi szereplőkön. A kistérségi szereplők – főként az önkormányzatok - vasútfejlesztéshez kapcsolódó, kiegészítő feladatai azonban nem elhanyagolhatók,

hiszen

a

beruházásokhoz

szükséges

területek

biztosításával,

a

településrendezési kérdések ilyen értelmű harmonizálásával, a vasútállomások környékének és

elérhetőségének

elfogadottságának

fejlesztésével,

biztosításával

a

beruházások

hathatósan

elő

kommunikációjával,

tudja

segíteni

a

MÁV

társadalmi elővárosi

vasútfejlesztési törekvéseit. Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése Budapest és a Budaörsi kistérség településeinek alapvető, közös érdeke. Minőségi elővárosi vasúti szolgáltatás mindenekelőtt a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) keretein belül, a Volánbusszal együttműködve valósítható meg. A vasúti szolgáltatáson túlmenően szükséges egyéb, kiegészítő beruházások (P+R parkolók, utazási komfortjavító intézkedések stb.) megvalósítása is. Fejlesztési javaslatok és kapcsolódó projektek a minőségi elővárosi vasúti szolgáltatás megteremtéséhez szükséges: •

az ütemes menetrend mellett biztosított megfelelő járatsűrűség; A csúcsidőhöz igazodóan cél a 15-20 percenkénti járatsűrűség bevezetése.

•

a kiszámíthatóságot megalapozó pontosság;

9

A vasútfejlesztés témájában a kistérségi kompetencia elsősorban a vasútállomások, vasúti megállóhelyek elővárosi forgalomhoz illeszkedő korszerűsítésében jelenhet meg, melyben a MÁV-al közösen indulhatnak források megszerzéséért.

110

Terra Studio Kft.


A közforgalmú közlekedés szolgáltatói között a területi igényekhez igazodó, a fejlesztésekre

rugalmasan

reagáló,

folyamatos

menetrend-harmonizáció,

abban

folyamatos, aktív térségi szerepvállalás. •

a korszerű, tiszta, kényelmes elővárosi járműpark üzemeltetése; A MÁV az elővárosi járműpark modernizálását az új motorvonatok forgalomba állításával biztosítja.

•

a vasútállomásoknál, vasúti megállóhelyeknél a biztonságos fel- és leszállási körülmények; A vasútállomások, vasúti megállóhelyek esetében peronok felújítása, meghosszabbítása, a gyalogos forgalom nem szintbeni elvezetésének megoldása, szükséges műtárgyrekonstrukció.

•

a közlekedési módok közötti gyors gyalogos átjárhatóság, intermodalitás; Az intermodális közlekedési csomópontok lényege éppen az átjárhatóság egy helyen való megvalósításának biztosítása, ahol komplex szolgáltatás keretében lehetőség van a busz- és a vasútállomás, a gépkocsi és kerékpár-parkolók 5 perces gyaloglási idővel elérésére, valamint különböző kereskedelmi, vendéglátó-ipari és intézményi egységek is találhatók. (pl. Érd intermodális központ.)

•

a vasútállomás kedvező elérhetősége a ráhordó forgalom megfelelő irányításával; Része a közúthálózat egyéni és közforgalmú autóbusz közlekedés igényeihez szabott fejlesztése, az autóbusz viszonylatok irányított szervezése, a kerékpárutak kiépítése, a gyalogosforgalom biztonságos kiszolgálása.

Kapcsolódó projektek (A munkarész kidolgozásához felhasználásra kerül a MÁV által készített Elővárosi projektfüzetek vonatkozó részei.) •A kistérség legnagyobb, folyamatban lévő elővárosi vasútfejlesztési programja Érden kezdődött meg a Bp.-Székesfehérvár és Bp.-Pusztaszabolcs vonalakhoz kötődően. A MÁV elővárosi rekonstrukciós programjának vonatkozó elemei: -

új beszerzésű villamos motorvonatok üzembe állítása;

-

pályarehabilitáció, műtárgyépítés, ezen belül ÉrdÉrd MJV és Tárnok között második vágány kiépítése;

-

Érd alsó és Érd felső megállók aluljáró-rendszerben történő összekötése, illetve külön szintű vasúti-közúti kereszteződés kialakítása a Diósdi útnál;

-

vasútállomások, vasúti megállóhelyek rekonstrukciója (Érd alsó, Érd felső állomás és az érdligeti megállóhely), valamint a XXII. kerületi Bartók Béla úton egy új megállóhely létesítése, felújítják és akadálymentesítik az állomásépületeken kívüli utasforgalmi területeket, befedik a peronokat;

-

az utastájékoztatási rendszer korszerűsítése;

-

új P+R parkolóhelyek kialakítása;

A várhatóan másfél évig tartó fejlesztés összköltsége 4,6 md Ft. Ez a komplex fejlesztési csomag kapcsolódik az érdi intermodális közlekedési csomópont eddig megvalósult

111

Terra Studio Kft.


projektjeihez, mint az érdi buszpályaudvar áthelyezése Érd alsó vasútállomás mellé, illetve egy 500 férőhelyes P+R parkoló kialakítása. A fejlesztések által létre jövő új sétálóutca jelentős ingatlanfejlesztéseknek adhat teret •Az érdihez hasonló elővárosi vasútfejlesztési elképzelés, illetve az ahhoz kapcsolódó intermodális közlekedési csomópont kialakítása Budaörsön is megfogalmazódott. A város fejlesztési koncepciója és településrendezési terve is tartalmazza azt a szándékot, miszerint a meglévő Bp-Hegyeshalom fővonalból egy nyíltvonali kiágazással (kb. az Agip benzinkút magasságában), illetve egy az M1/M7 alatt átvezetett alagút kiépítésével, majd a tervezett szervizúttal párhuzamosan vezetve, egy új vasútvonal épülne meg, mely új vonal aztán a meglévő iparvágányhoz csatlakozna vissza az M1/M7 csomópontjának közelébe. A projekt keretében a meglévő iparvágány teljes felújításával, illetve a 8102 j. út mellett továbbvezetett, új vasúti pálya kiépítésével Budakeszi vasúti elérhetősége is biztosíthatóvá válik. Az elővárosi vasútfejlesztés keretében két új vasúti megállóhely is létesül Budaörsön. Az egyik, a tervezett intermodális közlekedési csomópont helyén, azaz a 8105 j. út felüljárójától nyugatra eső és az autópálya által határolt területen, kapcsolódva az ott kialakítandó autóbusz-állomáshoz, valamint a P+R parkolóhoz. A másik, felszín alatti megállóhely az autópálya északi oldalán, a bevásárlóközpontoknál létesül. A megállóhelyek esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy azok egymástól való távolsága meghaladja az egy kilométert. A fenti fejlesztés átalakítja Budaörs, illetve a kistérség egész közlekedési rendszerét. Látni kell, hogy megvalósításában nyilvánvalóan még a magán tőke támogatásával sem képes az önkormányzat, a kistérség érdemben előre lépni a MÁV támogató szándéka nélkül. Mivel azonban a projekt agglomerációs kihatással is bír, ezért a megye, s a régió is tevékenyen képes elősegíteni a megvalósulását. Szakmai álláspont szerint az új, Budakeszit is felfűző vasútvonalon elővárosi menetrendi közlekedés csak abban az esetben folytatható, ha Budaörstől Kelenföldig egy harmadik vágány is kiépül, mert a meglévő két vágány nem képes kiszolgálni az ütemes menetrend szerinti elővárosi és a jelentős távolsági vasúti forgalmat egy időben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nagysebességű vasútnak is külön pályát kell kiépíteni, akkor látható, hogy a sűrű beépítettség okán igen körülményes lehet a fejlesztés helybiztosítása, illetve rendkívül megnöveli annak költségeit. Természetesen ez olyan léptékű fejlesztés, melynek e programban való megjelenítése ugyan szükségszerű, de érdemi ráhatással nem bír annak megvalósíthatóságára. •Az elővárosi vasútfejlesztés részeként fogalmazódott meg a törökbálinti DEPO-raktárváros motorvonatokkal való kiszolgálása Kelenföldről, az oda irányuló ingázók szállítására, a meglévő iparvágány felhasználásával. •A biztonságos vasútüzem ellátása érdekében a martonvásári, pusztaszabolcsi és tatabányai elővárosi vasúti menetrendeket úgy kell kialakítani, hogy azok a kistérségben szerves egységet képezzenek, miközben számolni kell a jelentős távolsági forgalommal is. A menetrendi struktúra ilyetén kialakítása a közösen érintett pályaszakaszok, illetve a fogadó pályaudvarok kapacitása miatt is szükséges. A Déli pu. szűk keresztmetszete miatt a

112

Terra Studio Kft.


Kelenföldi pályaudvar fejlesztése (újabb peronok kiépítése) előfeltétele az elővárosi vasút fővárosi fogadóképességének biztosításához, illetve a 4-es metró kiszolgálásához. A MÁV elővárosi projektfüzetei szerinti javaslatok a vasútállomások, vasúti megállóhelyekre vonatkozóan: Nagytétény-Érdliget megállóhely: az alacsony utasforgalom miatt a fejlesztési terv a megállóhely megszüntetésével számol. Érdliget megállóhely: A tervi javaslat a meglévő peron megemelését és 270 m-re való meghosszabbítását, a peronaluljáró létesítését, valamint esőbeállók telepítését tartalmazza. P+R parkoló kialakítására a volt megállóhelyi épület helyén van mód. Érd alsó állomás: a tervezett második vágány kiépítésekor az állomási funkciók megszüntetésre kerülnek, és a szolgálati hely megállóhellyé kerül visszaminősítésre. Érd-felső megállóhely: A rekonstrukció során a peronok megemelésére kerül sor. A Diósdi úton közúti aluljáró épül, ezzel a peronok megközelítése is különszintűvé válik. Az utasforgalmi létesítményt, az aluljáró létesítése miatt el kell bontani, de a projekt az aluljáróval összehangolt új megállóhelyi épület létesítését is tartalmazza. Érd állomás: Az állomás átépítése az EIB IV. projektcsomag része, mely tartalmazza a szigetperonok és peronaluljáró kiépítését, az új állomási biztosítóberendezés elhelyezését, az épület teljes rekonstrukcióját. A P+R parkoló alakítható ki a felvételi épület oldalán a kiszolgáló út és a MÁV határ között. A gyalogos aluljáró kiépítése is tervezett. Tárnok állomás: A fejlesztési terv számol a rakodási létesítmények megtartásával, és az állomás keresztirányú bővítése miatt a felvételi épület elbontásával.

Az átépítés során

szigetperonok létesülnek gyalogos aluljáróval. A 150 férőhelyesre tervezett P+R parkoló a meglévő folytatásában építhető az üzlethelyiség mögötti még szabad vasúti területen. Százhalombatta állomás: Szigetperonok és peronaluljáró létesítése, burkolatjavítás jelent feladatot, mert mind P+R, mind autóbuszos kapcsolat kialakítása megoldott. Dunai Finomító állomás: Mivel utasforgalma igen alacsony csupán a peronok kisebb burkolatjavítása esedékes. Budaörs állomás: A peronburkolat töredezett, hiányos, teljes felújítása indokolt. Az alacsony utasforgalom miatt peronaluljáró építése, illetve a felvételi épület teljes felújítása későbbre halasztható. P+R parkoló a felvételi épület és a rakodó között alakítható ki, de az előtér melletti vasúti területek hasznosításával is lehet helyet biztosítani a melléképületek elbontásával. Törökbálinti megállóhely: A fejlesztése az elmúlt időben megtörtént, újabb kapcsolódó igény nem merült fel. Biatorbágy állomás: A vonali rekonstrukció során új felvételi épület létesült, de az utasforgalomhoz képest túlméretezett épület ma már felújításra szorul. A P+R parkoló a közúti aluljáró útjához csatlakozva építhető ki, továbbfejlesztési lehetőséggel. Az állomási előtér jól kiépített 6 állásos autóbuszmegállóval, mely a felvételi épület elegendő kapacitása mellett alkalmas egy intermodális alközpont kialakítására.

113

Terra Studio Kft.


Herceghalom állomás: A peronaluljáró csak végfeljárós rendszerben és szabvány alóli felmentési engedéllyel helyezhető el. Ha a peronaluljáróra eltérési engedély nem adható, akkor az állomás teljes átépítésével, a pályageometria megváltozatásával kell számolni. Felmerült Simon tanyánál lévő útkeresztezésnél egy új vasút megállóhely létesítése. Ebben az esetben Herceghalom állomáson a személyforgalom megszüntethető, és a ma geometriai okból kedvezőtlen vágánykapcsolat módosítható. MÁV területek rehabilitációja A MÁV és a kistérség közös feladatát jelenti a vasút melletti területekre, a vasúti megállóhelyek, utasperonok korszerűsítésére vonatkozó táj- és településképi rehabilitációs program kidolgozása. Ennek keretében felül kell vizsgálni a vasúti területek hasznosítási lehetőségeit, a visszataszító látványelemek (szemét, elhagyott eszközök, hátsókert lomok, gaz, grafitifelületek stb.) felszámolása, eltakarása céljából önkormányzati kezelésbe vonását annak érdekében, hogy a vonaton utazók a térségen áthaladva kedvezőbb benyomást kapjanak, javuljon az általános komfortérzet. Ide tartozó feladat a megállóhelyek környezetében

utasbarát

intézkedések

(épületfelújítás,

kerékpárőrzők,

vizesblokkok,

zöldfelületek, területrendezés) végrehajtása. A programnak ki kell térni a települési szabályozási

tervek

módosítási

szükségességére,

illetve

a

programban

foglaltak

megvalósíthatósági feltételeire, és a feladatra bontott költségek becslésére. MÁV területek hasznosítása A meglévő MÁV területek jelentős fejlesztési potenciált jelentenek a vasúttal érintett települések számára, amennyiben azok közös megállapodás alapján a vasútüzemből kivonásra, majd értékesítésre, vagy a MÁV-al közös projekt keretében hasznosításra kerülnek. Településfejlesztési és rendezési szempontból célszerű az érintett települések esetében, akár kistérségi kezdeményezésként áttekinteni, hogy mekkora, jelenleg MÁV kezelésében lévő területek vonhatók ki a vasútüzemből anélkül, hogy ellehetetlenítené a biztonságos szolgáltatást. Az így „nyert” területek fontos fejlesztési célterületet képeznek, illetve bekapcsolhatók az elővárosi vasútfejlesztés program egyéb elemeibe (P+R, B+R, állomás-megállóhely bővítés). A fenti területek övezetátsorolása területrendezési feladat, ezért ezen kezdeményezéseket a helyi rendezési tervekben kell megjeleníteni.

114

Terra Studio Kft.


Nagysebességű vasútvonal Az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) megjelenik egy Pest megyét és így a kistérséget kelet-nyugati irányban átszelő nagysebességű vasútvonal (2003. évi XXVI. tv. 1/5. számú melléklet) a Hegyeshalom/Rajka-Budapest-Kelebia tengely mentén a IV. sz. Helsinki folyosó, hazai szakasza részeként. A nagysebességű vasútvonal természetéből kifolyólag a meglévő vasútvonaltól eltérő pályát használ, s a kistérségben várhatóan nem lesz megállóhelye. Mindezért inkább – főként területbiztosítási – problémát vet fel, közvetlen közlekedési szempontú haszna a kistérségben nem valószínűsíthető. Az agglomerációs rendezési terv szerinti nyomvonala Biatorbágytól délre lép be a kistérségbe, s az M1/M7 csomópontnál érkezik Törökbálint, Budaörs határtérségébe, ahonnan a meglévő fővonal mellett halad Kelenföld irányába. A kistérségi program a nagysebességű vasútvonal tekintetében nem kompetens, a bizonytalan idejű megvalósulása okán csupán említés szintjén jelenik meg, azonban később az érintett településeknek a vasúti pályának területet kell biztosítani a rendezési tervükben, amennyiben ez még nem történt meg. Ugyanakkor a településeknek figyelemmel kell lenni arra, hogy jelen, vagy közel jövőben tervezett területfelhasználási szándékaikkal ne lehetetlenítsék el, vagy tegyék többszörösen drágábbá a majdani vasútfejlesztést. A megvalósítás szereplői 

kistérségi iroda






GKM



MÁV, Volánbusz, Budapesti Közlekedési Szövetség



közlekedési hatóságok









helyi vállalkozások



a fejlesztések által érintett földtulajdonosok


kiépül az érdi és budaörsi intermodális közlekedési csomópont, illetve a biatorbágyi és tárnoki alközpontok



a vasútállomások és megállóhelyek mellett kiépülő P+R parkolók, összességében 1000-1200 férőhellyel



felújított vasútállomások és megállóhelyek száma 10 db



kiépül a Budaörs-Budakeszi közötti új vasútvonal



kidolgozásra kerül a vasúti területekhez kötődő táji- és településképi rehabilitációs program

Eredmények 

Megindul az ütemes menetrend szerinti elővárosi vasúti közlekedés.

115

Terra Studio Kft.




Az elővárosi forgalomban a vasúti személyszállítás részaránya megnő mind az egyéni közlekedés, mind közforgalmú tömegközlekedésen belül az autóbusz rovására.



A kistérség településeiről csökken a főváros irányú átlagos utazási idő (perc).



Csökken a különböző közlekedési módok közötti gyalogos átjárhatóság ideje (perc).



Csökken a MÁV vasútüzemi területe a különböző célú hasznosítások következtében.

Hatások 

Csökken a környezeti terhelés.



Javul a vasúti személyszállítás (MÁV) gazdasági eredménye.



A

közlekedési

feltételek

javulásával

erősödik

a

szuburbanizáció,

nő

az

ingázóforgalom. 

Kisebb ütemben nő a kistérségi közutak átlagos napi forgalma (ÁNF-jármű/nap, %).



Csökken a közúti balesetek száma.



Új fejlesztési területek jönnek létre.

116

Terra Studio Kft.






Projekt címe

Az elővárosi vasútfejlesztéshez kapcsolódó beruházások megvalósítása Érden – intermodális közlekedési csomópont kialakítása Az elővárosi vasútfejlesztéshez kapcsolódó beruházások megvalósítása Budaörsön – intermodális közlekedési csomópont kialakítása, új vasúti kapcsolat kiépítése Budakeszivel A MÁV és a kistérség közös feladatát jelenti a vasút melletti területekre, a vasúti megállóhelyek, utasperonok korszerűsítésére vonatkozó táj- és településképi rehabilitációs program kidolgozása A MÁV elővárosi projektfüzetek alapján: 1. Bp-Pusztaszabolcs elővárosi vonalon 2. Bp-Székesfehérvár elővárosi vonalon 3. Bp-Komárom elővárosi vonalon

Projektgazda

BKSZ (MÁV, érintett települések)

A projekt Várható megvalósítás költsége kompetencia(Ft) szintje országos 4,5-5 milliárd Ft



országos

A pontos 2013műszaki 2015 tartalom ismeretének hiányában nem becsülhető


regionális, megyei, kistérségi

4-6 millió Ft 2007

46 milliárd Ft 95 milliárd Ft 30 milliárd Ft

117

20102013 20102013 20102013

Terra Studio Kft.


3.2.3. Intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése Az intézkedés célja: •

a helyi közlekedésben növekedjen a kerékpározás szerepe

•

csökkenjen a települések környezeti terhelése

•

bővüljenek a helyi lakosság rekreációs lehetőségei

•

javuljanak az aktív turizmus infrastrukturális feltételei

Az intézkedés indokoltsága A környezettudatos gondolkodás térnyerésével és a rekreációs tevékenységek iránti érdeklődés megnövekedésével párhuzamosan az elmúlt időszakban a kerékpáros közlekedés népszerűsége ugrásszerű megnőtt, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a kerékpáros közlekedés a leginkább környezetbarát közlekedési mód, mivel csökkenti a gépjárműforgalmat és ezen keresztül a levegő- és zajszennyezést, s egyszersmind energiamegtakarítással jár. A kerékpáros közlekedésnek amellett, hogy kedvező hatással van a környezetre, és az életminőségre, számos pozitív gazdasági vonatkozású hozadéka is van, melyek közül kiemelkedik a turizmus fejlődéséhez való hozzájárulása. A Budaörsi kistérségben is egyre nagyobb igény mutatkozik a kerékpáros közlekedés iránt, azonban a kistérségben hiányosak a kerékpáros közlekedés fejlődésének infrastrukturális feltételei. A települések nagy része rendelkezik egy-egy kerékpárút szakasszal, de azok nem alkotnak egységes hálózatot, a nagy forgalom, mint baleseti veszélyforrás pedig elrettenti a kerékpárosokat a közutakon való kerékpározástól. A kerékpárút-hálózatot elsősorban a helyi társadalom helyi közlekedési igényeinek kielégítése és aktív kikapcsolódása érdekében szükséges kiépíteni, mégis bázisát jelentheti az eredeti funkciót megőrző, de igény szerint az aktív turizmust is szolgáló fejlesztéseknek. Az intézkedés tartalma Az intézkedés a kistérségi kerékpárforgalmi rendszer kiépítésére irányul, magában foglalva a kerékpárút szakaszok, valamint a kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítését is. Az intézkedés a kerékpárút-hálózat kiépítéséhez szükséges tervezési tevékenység (megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek elkészítése) támogatását is megvalósítja. Az intézkedés várható hatása A kerékpárforgalmi hálózat kialakítása javítja a települések elérhetőségét, kedvező hatással van a forgalom biztonságára, és csökkenti a környezet motorizációs terhelését, mely utóbbinak a környezetileg nagymértékben terhelt Budaörsi kistérség vonatkozásában kiemelt jelentősége van.

118

Terra Studio Kft.


A kistérségi kerékpárút-hálózat kiépülésének hatására csökken a helyi gépjárműforgalom, miáltal csökken a lakott területek zaj-és rezgésterhelése, valamint a közúti balesetek száma. Az egészséges életmód feltételeinek javulása az előzőekkel egyetemben a helyi lakosság életminőségének javulásához járul hozzá. Az intézkedés megvalósulásával nemcsak a helyi lakosság környezetbarát közlekedési feltételei javulnak, hanem a kerékpáros turizmus infrastrukturális háttere is megteremtődik. A kerékpárutak kiépítésével a nehezen megközelíthető, mindeddig feltáratlan, azonban turisztikailag értékes területek is bevonhatóvá válnak a turisztikai hasznosításba. A kerékpárút-hálózat kiépülésének köszönhetően bővül a kistérség turisztikai kínálata, fellendül a kerékpáros turizmus, melynek következményeként növekednek a turizmusból származó bevételek. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek •

Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése

•

A kerékpáros közlekedést támogató egyéb infrastrukturális elemek kiépítése

3.2.3.1. Tevékenység: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése A tevékenység célja és indoklása A gépjárműforgalom mérséklésének, valamint az aktív életmód és a kerékpáros turizmus feltételei javításának igénye a kistérség valamennyi települését felfűző, a regionális és nemzetközi kerékpárforgalmi hálózatokhoz (EURO Velo) kapcsolódó kistérségi kerékpárúthálózat kiépítését teszi szükségessé. A tevékenység célja ennek megfelelően a kistérség lakosságának közlekedési igényeit kiszolgáló és a turisztikai céloknak is megfelelő, a kistérség egészét behálózó kerékpárúthálózat

kiépítése

az

egykori

Dél-Budakörnyéki

kistérség

területére

elkészített

10

kerékpárforgalmi hálózat fejlesztési tanulmányterv alapján. Fejlesztési javaslatok A tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési javaslatok a bel- és külterületi kerékpárút szakaszok hálózatelvű kiépítését irányozzák elő. A források szűkössége folytán a kistérség kerékpárút-hálózata várhatóan szakaszonként, több ütemben fog megvalósulni, ezért kiépítését egy kistérségi szintű, átfogó fejlesztési terv mentén szükséges megvalósítani, hogy az egyes nyomvonal szakaszok a megvalósítás után egységes és összefüggő rendszert alkossanak majd. Ezen átfogó kistérségi kerékpárúthálózati fejlesztési terv szerepét praktikusan a 2003 év végén elkészült, konkrét nyomvonalterveket tartalmazó tanulmánytervnek kell betöltenie. Minthogy a tanulmányterv az egykori Dél-Budakörnyéki kistérség területére készült, melybe nem tartozott bele Biatorbágy és Herceghalom, el kell készíteni a térségi kerékpárút-hálózat e két települést érintő szakaszának pontos nyomvonalát kijelölő tanulmánytervet is. 10

TANDEM Közlekedéstervező Mérnökiroda Kft.: Dél-Budakörnyéki kistérségi kerékpárforgalmi hálózat tanulmányterve, Budapest, 2003

119

Terra Studio Kft.


A tanulmányterv elkészítése óta egyes településeken a nyomvonalak kisebb módosítása vált szükségessé. A módosított, új nyomvonalaknak alkalmasaknak kell lenniük a településen belüli helyi igények, a regionális kerékpárforgalmi igények, továbbá a nemzetközi túra kerékpározási igények egyidejű kielégítésére. A kerékpárút-hálózat nyomvonalainak lehetőleg el kell kerülniük a nagy gépjármű forgalmú útpályákat, illetve át kell haladniuk a települések

belterületén,

érintve

a

közintézményeket,

iskolákat,

kereskedelmi

létesítményeket, és fel kell fűzniük a természeti, történelmi és kulturális értékeket. Mindemellett fontos szempontként jelenik meg a már meglévő hálózati elemekhez, valamint a távlati úthálózati és kerékpárforgalmi hálózati elképzelésekhez való illeszkedés. A tervezett kerékpárút-hálózatnak több irányban is kapcsolódnia kell a szomszédos térségek kialakított, illetve fejlesztés alatt álló kerékpárforgalmi nyomvonalaihoz, kiváltképp az EURO Velo európai hálózathoz. Javasolt kerékpáros útvonalak: A kerékpáros útvonalak fejlesztése magukban foglalják mind a kijelölést, mind a kiépítést. Az útvonalakon belüli egyes szakaszok pontos műszaki tartalmára vonatkozó javaslatok a hivatkozott tanulmánytervben jelennek meg. A kistérségen belüli észak-déli irányú útvonalak (Budakeszi, illetve Budapest felől) jellemzően Érden koncentrálódnak, s innen ágaznak szét a fő közlekedési tengelyek mentén. Emellett hangsúlyos szerepe van a haránt irányú kapcsolati elemeknek a kerékpáros közlekedésben is, s ennek megfelelően több útvonal is szerepel a fejlesztési javaslatok között. Fő kapcsolati irányok a kerékpáros útvonalakon: •

Budakeszi – Budaörs (8102 j. út mellett) / Budaörs belterület – Bp. XI. ker. csatlakozás a meglévő hálózathoz

•

Budaörs – Törökbálint (I. kapcsolati irány a 8105 és 81101 j. – Raktárvárosi út mellett; II. kapcsolati irány a 8102 j. út mellett)

•

Törökbálint – Diósd

•

Törökbálint – Érd részben a 8103 j. út mellett – Tárnok (több kapcsolati iránnyal a két település között) – Martonvásár 7 sz. főút mellett

•

Bp. XXII. ker. Nagytétény – ÉrdÉrd MJV (I. kapcsolati irány vasút mellett Érd központ; II. kapcsolati irány Duna part mentén) – Százhalombatta (több kapcsolati iránnyal a két település között) – Ercsi

•

Tárnok – Pusztazámor – Etyek

•

Százhalombatta – (Érd)Tárnok – Sóskút – Biatorbágy – Herceghalom – Zsámbékimedence / Bicske

•

Törökbálint – Érd – Tárnok – Sóskút – Biatorbágy - Törökbálint



120

Terra Studio Kft.













Közlekedési Felügyelet



Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség


kerékpárút szakaszok

Eredmények 

kerékpárutak hossza



kerékpárút-hálózatba bekapcsolt települések

Hatások 

balesetek



közutak átlagos napi gépjárműforgalma



a kistérség turisztikai bevételei



vendégforgalom

Projektelképzelések, projektek: Projekt csoport

Térségi

Projekt címe

Projektgazda




Kistérségi kerékpárúthálózat kiépítése

Kistérségi Társulás

kistérség

2,1 milliárd Ft

2007-2013

A térségi kerékpárúthálózat Biatorbágyot és Herceghalmot érintő szakaszainak nyomvonalát kijelölő tervek elkészítése

Biatorbágy Önkormányzat a Herceghalom Önkormányzat a

település, kistérség

3 millió Ft

2007

121

Terra Studio Kft.


3.2.3.2. Tevékenység: Kerékpáros közlekedés kiegészítő infrastrukturális elemeinek kiépítése A tevékenység célja és indoklása A kerékpáros közlekedés elsődleges infrastrukturális feltételét természetesen a jól kiépített kerékpárút-hálózat jelenti, azonban a kerékpározás egyéb kiszolgáló létesítményeket is igényel, melyek vonzóbbá teszik a kerékpár használatát a mindennapokban. Ezek a létesítmények a kerékpárok biztonságos tárolását és megőrzését, a kerékpárosok tájékoztatását, illetve a nagyobb távolságú kerékpározás esetében a pihenési lehetőséget biztosítják. A tevékenység célja, hogy a kistérségi kerékpárforgalmi hálózat mentén kerékpártárolók és pihenőhelyek kialakításával, útjelző táblák kihelyezésével növelje a kerékpáros közlekedés népszerűségét. Fejlesztési javaslatok A

kerékpárok

kulturált

közintézményeknél, attrakcióknál

a

és

biztonságos

vasútállomásokon

jelentenek

problémát,

tárolhatóságának és

ezért

hiánya

legfőbbképp

buszállomásokon,

illetve

a

kerékpártárolók

tevékenység

a

a

turisztikai és

kerékpármegőrzők létesítését javasolja ezeknél a létesítményeknél. A közintézményeknél és a turisztikai látnivalóknál rövid idejű tárolást lehetővé tevő tárolók, míg a vasútállomásokon és buszállomásokon hosszabb idejű tárolást lehetővé tevő tárolók kialakítása javasolt. A szabadidős céllal kerékpározók jellemzően nagyobb távolságokat tesznek meg, útjukat kisebb-nagyobb pihenőkkel szakítják meg, ennélfogva a kerékpárutak mentén olyan pihenőhelyek kialakítására van szükség, ahol esőbeálló, utcabútorok, kerékpár tároló hely, hulladékgyűjtő, ivóvíz vételező hely és higiénés helységek szolgálják a kerékpárosok kényelmét.

Ilyen

pihenőhelyek

létesítése

javasolt

Érd-Ófaluban

a

termálfürdőnél,

Százhalombattán a Régészeti Parknál, Tárnokon a horgásztónál, Sóskúton a kőfejtőnél, Biatorbágyon a viaduktnál és Budaörsön a bevásárló központoknál. A kerékpárosok

tájékozódása

érdekében

fontos

teendő

a

megfelelő

útirányjelző

táblarendszer, illetve a turisztikai tájékoztató táblarendszer kiépítése is. A táblarendszer kialakítása mellett a jelentősebb csomópontokban és a fontosabb kerékpáros célpontoknál térképházak létesítésével szükség megkönnyíteni a kerékpárosok tájékozódását. A megvalósítás szereplői 










Magyar Állami Vasutak



Volánbusz

122

Terra Studio Kft.



kerékpártároló



kerékpármegőrző



kerékpáros pihenőhely



tájékoztató tábla

Eredmények 

kerékpárral közlekedő helyi lakosok



kerékpáros turisták

Hatások 

közúti kerékpáros balesetek



közutak átlagos napi gépjárműforgalma



a kistérség turisztikai bevételei



vendégforgalom

Projektelképzelések, projektek: Projekt csoport

Térségi

Projekt címe

Projektgazda




Kerékpáros pihenőhely kialakítása Érd-ófaluban


Település, kistérség

50 millió Ft 2007-2013

Kerékpáros pihenőhely kialakítása a Régészeti Parknál



50 millió Ft 2007-2013

Kerékpáros Kistérségi pihenőhely kialakítása Társulás a Tárnoki horgásztónál


50 millió Ft 2007-2013

Kerékpáros pihenőhely kialakítása a Sóskúti kőfejtőnél



50 millió Ft 2007-2013

Kerékpáros pihenőhely kialakítása a biatorbágyi viaduktnál



50 millió Ft 2007-2013

Kerékpáros pihenőhely kialakítása a budaörsi bevásárló központnál



50 millió Ft 2007-2013

123

Terra Studio Kft.


Zsámbék Zsámbék K íg

A Budaörsi kistérség közúthálózat főbb fejlesztési javaslatai

yós p.

Mány Mány

Csabdi Csabdi

Páty Páty

Budakeszi Budakeszi

Herceghalom Herceghalom

Budapest Budapest



Bicske Bicske B ia i-

Budaörs Budaörs

tó

Biatorbágy Biatorbágy

Felcsút Felcsút

Etyek Etyek

 Törökbálint Törökbálint

Alcsútdoboz Alcsútdoboz íz

Be nta

i -p or

Kavicsos-tó

Tárnok Tárnok

Gyúró Gyúró



Taksony Taksony

Alsónémedi Alsónémedi

tL ló p

DU NA

ász ata

Dunavarsány Dunavarsány

k

Sukoró Sukoró

Ráckeresztúr Ráckeresztúr

Szigetcsép Szigetcsép Majosháza Majosháza

útminőségjavító beavatkozás csomópontfejlesztés Kápolnásnyék Kápolnásnyék

Szigethalom Szigethalom

en Sz

Nadap Nadap

Tököl Tököl

.

Kajászó Kajászó út tervezett gyorsforgalmi

at cs a-

Százhalombatta Százhalombatta

sz Ti a-

10 0

Dunaharaszti Dunaharaszti n Du

M Martonvásár Martonvásár

tervezett térségi jelentőségű utak Pázmánd Pázmánd Baracska Baracska tervezett helyi jelentőségű utak

sa t .

Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós

Tordas Tordas

JELMAGYARÁZAT

li -c

Halásztelek Halásztelek

Vál Vál

Vereb Vereb

Gy á

.

Vértesacsa Vértesacsa

Diósd Diósd

Érd Érd

m Zá



A

li -v

Tabajd Tabajd

D UN

Vá

Sóskút Sóskút

Pusztazámor Pusztazámor

Ercsi Ercsi Szigetújfalu Szigetújfalu

124

Dé

leg yh

á zi

ta v

Délegyháza Délegyháza Áporka Áporka

ak

T ERRA ST UDIO KFT . 2006

Terra Studio Kft.


3.3.III. PRIORITÁS: KOMMUNÁLIS

ÉS

HÁLÓZATI

INFRASTRUKTÚRA

KOMPLEX

TÉRSÉGI

FEJLESZTÉSE

3.3.1. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás Az intézkedés célja: A fejlesztési intézkedés célja a lehetséges jövőbeni természeti katasztrófák kialakulásának elkerülése, az egyes településeket érintő felszíni vízfolyások által jelentett árvízveszély csökkentése, illetve a csapadékvíz- és belvízkárok lehetőségek szerinti megelőzése. Az intézkedés indokoltsága: Napjainkban egyre inkább jellemzővé válik szélsőséges időjárási viszonyok kialakulása, melyek egyik gyakori jelensége a rövid idő alatt lehulló, rendkívül nagy mennyiségű csapadék előfordulása. Az ilyen rendkívüli csapadékok okozta helyi vízkár eseményei ráirányították a figyelmet arra, hogy az emberi élet és a településeken felhalmozódó egyre nagyobb nemzeti érték védelme érdekében az önkormányzati vízgazdálkodási feladatokon belül nagyobb hangsúlyt kell adni a települési vízrendezési feladatoknak és ezen belül a megelőzést szolgáló fejlesztéseknek, illetve rekonstrukciós munkáknak. A víz okozta vis major esetek lehetőségek szerinti kezelésére előre fel kell készülni, ezért a jövőbeli, súlyos következményekkel járó esetek elkerülése érdekében feltétlenül szükséges a fejlesztési intézkedésbe foglalt vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok elvégzése. A kisebb-nagyobb dombokkal, völgyekkel tagolt kistérségi tájon a mélyebben fekvő településrészek, illetve települések számítanak a felszíni vízelvezetés szempontjából a legkényesebb területeknek (pl. Tárnok, Érd, Budaörs, stb.). A kistérségre jellemző egyre növekvő beépítés, a burkolt felületek méretének növekedése a csapadékvíz földbe történő elszivárgásában, illetve elszikkasztásában résztvevő természetes zöldfelületek méretének jelentős lecsökkenését eredményezi. Ez a folyamat a lehulló csapadék területi lefolyását gyorsítja, következésképpen lecsökken a zöldfelületi elszivárgásra jutó idő, ami tovább fokozza a mélyebb részeken összegyűlő felesleges csapadékvizek okozta problémákat. Az intézkedés tartalma: Az intézkedés megvalósítása során a jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszerek további kiépítése, valamint a meglévő hálózatok fejlesztése történik. Ugyancsak a vízkárelhárítás jegyében kerül sor árvízcsúcs csökkentő tározók, valamint ideiglenes elárasztásra alkalmas száraz szükségtározók, illetve záportározók létrehozására a kistérség adott településein. A felszíni vízfolyások medreinek rendezése és megtisztítása szintén a vízkárelhárításvízrendezés kérdéskörébe tartozik, ez is tartalmi részét képezi a fejlesztési intézkedésnek. A kistérség vízkárelhárítási, csapadékvíz-elvezetési, illetve vízrendezési problémájának megoldását ugyanakkor célszerű komplex módon kezelni, és térségi összefogás keretében

125

Terra Studio Kft.


végrehajtani. Már ez irányba mutató kezdeményezésnek fogható fel a kistérségi társulás által elfogadott határozat, melyben a tagtelepülések a kistérségi irodát bízták meg azzal a feladattal, hogy a közös, a kistérség egészére vonatkozó tervezési folyamatot előkészítse, illetve megszervezze. Vagyis a kistérség felszíni vízelvezetési problémáinak megoldására szakmai koncepciót, programot és cselekvési tervet dolgoztasson ki. Az elkészítésre váró tanulmánytervnek egy olyan, a kistérség teljes területére vonatkozó vízrendezési és vízkárelhárítási tervnek kell lennie, amely fejlesztési tervdokumentum megvalósíthatósági tanulmány szinten, településekre lebontva tartalmazza a kistérség csapadékvíz-elvezetési, illetve a felszíni vízfolyásokat érintő szabályozási (pl.: víztározó-építések, patakmedertisztítás és rendezés, stb.), fejlesztési feladatait. Kiemelten fontos szempont a tervezés során, hogy a tervek a kistérség vízfolyásainak teljes vízgyűjtőterületére készüljenek, ami adott esetben azt is jelenti, hogy a terv területi lefedettsége a Budaörsi kistérség határain átnyúlik, és a szomszédos mikrotérségeket is érinti. Erre azért van szükség, mert a felszíni vizek természetes rendszere rendkívül összetett,

a

felső

szakasz

részei

meghatározó

kihatással

vannak

az

alsóbb

szakaszrészekre, ezért a teljes folyamatot csak komplex módon, teljes összefüggésében lehet kizárólag eredményesen kezelni. Jelenleg tart az egyes települések által már elkészítetett különböző tanulmánytervek kistérségi

iroda

általi

összegyűjtése. A komplex

tervezés

során

az

ezekben

a

tervdokumentumokban szereplő elképzeléseket kell összehangolni, az egyes vízgyűjtők teljes területére összerakni, úgy, hogy egy logikusan összeillesztett és felépített, az aktuális viszonyokhoz illeszkedő rendszerré álljanak össze. A kistérség településeinek eredményes vízrendezése és vízkárelhárítása tehát csakis kizárólag ilyen módon, térségi kitekintésben és összefogás keretében valósulhat meg. Ráadásul a kistérségi együttműködésben tervezett projektek végrehajtására, az egyedül induló településekhez viszonyítva nagyobb eséllyel lehet pályázati támogatást nyerni. Első lépésben tehát a kistérségi vízrendezési és vízkárelhárítási tanulmánytervet kell elkészíttetni, majd ennek felhasználásával lehet az elvi vízjogi engedélyes tervet összeállítani. Ezután a vízjogi létesítési engedélyes terv előállítása következik, a konkrét kivitelezési terveket pedig már a kivitelező vállalkozással célszerű megcsináltatni. Az intézkedés várható hatása: A fejlesztési intézkedés megvalósításának eredményeképpen a települések vízkár veszélyeztetettsége lecsökken, ezzel együtt a természeti erők iránti kiszolgáltatottságuk mértéke mérséklődik. A lakók vagyonbiztonsága növekszik, valamint a lakókörnyezet rendezettebbé, kulturáltabbá válik. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenység: Felszíni és csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése

126

Terra Studio Kft.


3.3.1.1. Tevékenység: Felszíni és csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése A tevékenység célja és indoklása: A fejlesztési tevékenység célja a települések csapadékvíz-elvezető rendszereiben tapasztalható kiépítettségi és működési hiányosságok megszüntetése. Célként fogalmazódik meg annak elérése, hogy a kistérség valamennyi településén és utcájában valamilyen típusú vízelvezetési objektum vagy megoldás álljon rendelkezésre, illetve működjön. További cél a feliszapolódott, feltöltődött befogadó vízfolyások medrének eredeti állapotba történő visszaállítása, illetve rendbetétele, ezzel a patakmedrekben összegyűlő és oda bevezetett felszíni vizek mederbe történő befogadásának a biztosítása. Továbbá a felszíni vízfolyásokon levonuló árhullámok csúcsvízhozamának csökkentése, valamint a hirtelen felgyülemlő felszíni és csapadékvíz többletek biztonságos módon, megfelelő helyre történő elvezetése. A kistérség településeinek többségében komoly problémák figyelhetők meg a csapadékvízelvezető csatornákat, árkokat illetően. Ilyen közműveket ugyan a kistérség valamennyi településén építettek, azonban ezek állapota, burkoltsági foka számos helyen nem kielégítő, illetve alacsony. Emellett kiépítettségi hiányosságok is mutatkoznak a kistérség szinte valamennyi

településén. A települési

vízgyűjtők

(pl.

Érden)

átereszeinek

szűk

keresztmetszete és a mederfenék szintproblémái szintén fokozzák a gondokat. A


rendszerek

kiépítettségi

és

működési

problémáját

az

önkormányzatok egyénileg próbálják a tőlük telhető módon, kisebb-nagyobb kiépítésekkel, javítgatásokkal kezelni. A hiányosságok teljes körű megszüntetése, a probléma megnyugtató megoldása azonban kistérségi összefogás keretében valósulhat meg leginkább, közösen megnyert pályázati támogatással. A megfelelő csapadékvíz-elvezetés érdekében tehát a fenti állapotokat mielőbb szükséges rendezni, vagyis a csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése különösen aktuális, kistérségi kezelésben megoldásra váró feladat. Általánosságban megállapítható, hogy mindig a befogadó vízfolyások felől kell elkezdeni a felszíni vízelvezetési rendszerek rendbetételét. A kistérség felszíni vízfolyásainak medre számos helyen és több településen is hordalékkal telítődött, ami az árvízveszély növekedését eredményezi. Ennek megszüntetésére a patakmedreket ki kell kotorni, meg kell tisztítani a felhalmozódott hordaléktól, vagyis vissza kell állítani a meder előző állapotát. Ezért a befogadó felszíni vízfolyások medrének rendezése elengedhetetlen feltétele az eredményes vízkárelhárítási tevékenységnek. A Hosszúréti-patak rendezetlensége és a patak fővárosi szakasza vízszállító képességének korlátozottsága miatt a többletvizek patakba történő bevezetését a Vízügyi Igazgatóság szigorúan szabályozza, illetve korlátozza. Ezért a patak Budaörsi és Törökbálinti mellékága vízrendezésének, a további ingatlanfejlesztések során jelentkező többlet csapadékvizek patakba történő bevezethetőségének elengedhetetlen feltétele árvízcsúcs-csökkentő tározók építése. Emellett a patakon kialakuló árvizek elkerülése, illetve az ellenük való védekezés érdekében is szükség van a kistérség ezen településein a patakágak vizének felduzzasztásával létrejövő víztározók kialakítására. Az így létre jövő tavak hasznosítása

127

Terra Studio Kft.


más célokat is szolgálhat (pl. mezőgazdasági öntözés, rekreáció), többfunkciós szerepet betöltve ezáltal. Az alacsonyabban fekvő települések (pl. Tárnok) esetében száraz zöldtározók létesítése jelenthet megoldást az árvízi problémára. A községben az elmúlt évtizedben több alkalommal fordult elő jelentősebb árvízkár. Ezért nagy szükség van a településen a szükségtározóként működő, időszakosan elárasztott területek kijelölésére, illetve az ilyen funkciót betöltő (általában rét és legelőként használt földek) ideiglenes tározóhelyek kialakítására a Bentapatakon kialakuló árvizek elvezetésének céljából. A napjainkban egyre inkább jellemző heves esőzések során rövid idő alatt lehulló extrém csapadékmennyiségek, valamint a települési csapadékvíz-elvezető rendszerek szűkös kapacitása időszakosan elárasztott záportározók kialakítását is indokolttá teszik a kistérség szinte valamennyi településén. Fejlesztési javaslatok: A

tevékenység

keretében

ki

kell

építeni

a

hiányzó


csatornaszakaszokat, illetve árkokat. Át kell építeni a nem megfelelő átereszeket, átfolyókat, átemelőket, valamint a kistérség minden településén folytatni kell, illetve meg kell szervezni a rendszerelemek folyamatos karbantartását és tisztítását. Kiemelten fontos a meglévő árkok, csatornák rendszeres karbantartási munkája. Hiába jól kiépített egy vízelvezető rendszer, ha a feliszapolódás vagy a kiöntött szemét, építési törmelék akadályozza a rendszer normális működését. Ebből a szempontból különösen érzékenyek a beépített műtárgyak, a nem megfelelően karbantartott átereszek például könnyen eltömődhetnek, ami súlyos problémák kialakulásának okozója lehet. Általánosságban megállapítható, hogy nem az a cél, hogy a közterületekre hullott csapadék minél nagyobb része elvezetésre kerüljön a befogadókba, hanem az, hogy minél nagyobb része a talajba szivárogjon el, mint természetes állapotban. Ennek érdekében a lehetőségekhez képest előnyben kell részesíteni a szikkasztó árkokat, illetve az átereszek átfolyási keresztmetszetének megfelelő megválasztásával kell csökkenteni az árkok vízelvezető képességét. Ugyanakkor szabályozni szükséges a telkekre hullott csapadékvíz közterületre történő kivezetését is. Célként fogalmazódik meg a csapadékvíz minél nagyobb részének a visszatartása házi összegyűjtéssel, magán szikkasztók előírt kialakításával. Új utcák nyitásakor törekedni kell a rétegvonalakkal párhuzamos vonalvezetésre, megakadályozva ezzel a nagyesésű árkok kialakulását, amelyek rendkívül gyorsan vezetik le a vizet az egyébként is túlterhelt völgyalji befogadókba. A rétegvonalakkal párhuzamosan vezetett utcák esetében övárkok kialakítására van lehetőség. Ezek építésének az a szerepe, hogy a fentről érkező csapadékvizeket felfogják és a rétegvonallal párhuzamosan elvezessék egy alkalmas befogadóba. Építésükkel tehermentesíthető egy rendszer, mivel át lehet vezetni a vizet egy másik befogadóba. A

vízmosásokat

nem

szabad

ötletszerűen

feltölteni,

nem

kell

mindenáron

a

megszüntetésükre törekedni, hanem inkább azokat rendezett, bejárható és ezáltal fenntartható állapotba kell hozni.

128

Terra Studio Kft.


A belterületi vízfolyások, nyílt belvízcsatornák és állóvizek meder és partrendezése a kármegelőzési funkción túlmenően olyan alapvető települési infrastruktúra is, amely az egészséges lakókörnyezet színvonalát emeli, településesztétikai jelentősége meghatározó. Ezért a fejlesztés végrehajtása során a biztonsági szempontok előtérben tartása mellett célszerű turisztikai megfontolásokat is figyelembe venni, és ennek megfelelően kialakítani a patakmedret és környékét (pl. tanösvények, sétálóutak kiépítése). Természetesen a kivitelezésre

vonatkozó

elképzelések

véglegesítésekor

a

biztonsági

szempontok

mindenképpen elsőbbséget kell, hogy kapjanak, de nem szabad, hogy csak ez a szemlélet határozza meg a megfelelő megoldások megtalálását. A patakmedrek leburkolásának gyakorlata ezért nem javasolt, a kritikus pontokon (a nem kielégítő vízszállítóképességű szakaszokon) azonban ez néha elkerülhetetlen. Ugyanakkor más, kevésbé árvízveszélyes helyeken, szakaszokon elégséges beavatkozást jelenthet a patakmeder eredeti állapotának kotrással és tisztítással történő visszaállítása, egy természetközeli állapot kialakításával. A mederrendezés során olyan burkolatokat kell tervezni, amelyek biztosítják a felszíni- és a talajvíz kommunikációját, valamint a természet közeli élőhelyek kialakulását és fennmaradását. A települések egyes pontján, a gyorsabb lefolyás megkönnyítése céljából a patakok burkolt mederben folynak, ezek állapotát és az esetleges további kiépítés lehetőségét meg kell vizsgálni. A patakmedrek oldalfalai is több helyen megerősítésre és/vagy magasításra szorulnak. Az árvízcsúcs-csökkentő tározók kialakítása zsiliprendszerrel kiegészített völgyzáró gátak építésével történik. A Hosszúréti-patak vízrendszerének rendezése című elvi vízjogi engedélyezési terv részletesen vizsgálta a tározási lehetőségeket a patak vízgyűjtőterületén. Topográfiai szempontból megfelelő és még beépítetlen terület, ahol a tározókat ki lehetne alakítani, azonban már alig található a patak térségében, ezért nagyon fontos, hogy a leendő tározók helyére ne legyen más célú hasznosítás kijelölve. Budaörs szempontjából a Pistályréti tározó megépítése lenne a legsürgősebb, mivel ez jelentős árvízcsúcs-csökkentő hatással járna. Azonban a tervezett tározó területének egy részét már feltöltötték, így kérdésessé vált itteni kialakítása. Törökbálint szempontjából a Dulácska-pusztai tározó megépülése jelentene jelentős vízkármegelőzési intézkedést. A tározók kialakítása először a földterületek megszerzésével kezdődik, ami adott esetben nagymértékben megemelheti a létesítési költségeket. Az érintett önkormányzatok feladata, hogy a települési szerkezeti tervekben már a vízrendezési tanulmánytervekben meghatározott céloknak megfelelően szerepeltessék a vízügyi objektumok megvalósítására kijelölt területeket. A kistérség területén belül az alacsony lejtésű, mélyen fekvő területen elhelyezkedő Tárnokon tervezik zsilippel működő, ideiglenes elárasztású szükségtározók kialakítását. Záportározókat a nagy burkolt felületet igénylő létesítmények környezetében célszerű létrehozni, de szükség esetén bárhol ki lehet ezeket alakítani, ahol a vízelvezető rendszer kapacitása nem elégséges és van erre alkalmas terület.

129

Terra Studio Kft.


A megvalósítás szereplői: 

kistérségi iroda,



települési önkormányzatok,



szakmai tervező vállalkozás,



kivitelező vállalkozás,



a települések lakói,



KÖDU-VÍZIG,



területtulajdonosok

Monitoring: Output indikátorok: 

vízelvezető-csatornák és árkok, vízügyi műtárgyak (pl. átereszek) száma nő, minősége javul,



kikotort, kitisztított és rendezett patakmedrek hossza nő,



árvízcsúcs-csökkentő tározók száma nő



szükségtározók, záportározók száma, befogadó készsége nő. Eredmények:



A befogadó vízfolyások fogadókapacitása növekszik,



A patakmedrek megtisztulnak, kulturáltabb, rendezettebb formába kerülnek.



Bizonyos mértékig szabályozhatóvá válik a levonuló árvizek vízhozama,



Lehetővé válik a mederből kilépő árvizek és a csapadékvíz-elvezető rendszerből kilépő belvizek megfelelő helyre történő elvezetése. Hatások:



A csapadékvíz-elvezetési települési rendszerek működése jelentős mértékben javul, hatékonyabbá válik.



Az árvizek és belvizek kialakulásának veszélye csökken, a lakókörnyezet minősége, valamint a települések környezetbiztonsága javul.

A finanszírozás lehetséges forrásai:

130

Terra Studio Kft.


Projektelképzelések, projektek: Projektcsopor t

Projekt címe

Projektgazda

A megvalósítás kompetenciaszintje




A Budaörsi kistérség vízrendezési és vízkárelhárítási tanulmányterve

Budaörs Kistérség Többcélú Társulásának Kistérségi Irodája

Kistérségi szint

cca. 8-10 millió Ft

rövid távon, egy éven belül

A Budaörsi kistérség felszíni vízelvezető művei üzemeltetésének kistérségi szintű megszervezése

Kistérségi Irodája és az ÉTV Kft.

Kistérségi szint

Az

elkészítendő

kistérségi

vízrendezési

és

2006-2007

vízkárelhárítási

tanulmánytervben

meghatározásra kerülő műszaki megoldások és tevékenységek projektjeinek kell majd itt szerepelniük, mint további konkrét projektek. 3.3.2.Intézkedés: Szilárd és folyékony hulladék kezelésének fejlesztése Az intézkedés célja: Az intézkedés célja a kistérségben keletkező folyékony hulladék jogszabályoknak megfelelő, környezetbarát módon történő kezelésének elérésével a kistérségi környezet további szennyezésének megszüntetése, a természeti értékek megőrzése, illetve a lakókörnyezet minőségének a javítása. A szilárd hulladék kezelés alapvető infrastrukturális hátterének megteremtése, annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási folyamat kulturált körülmények között, megfelelő keretek

biztosításával

történhessen.

Továbbá

a

hulladékgazdálkodási

tevékenység

racionálisabb és hatékonyabb működésének a kialakításával a hulladékgazdálkodási rendszer

átalakítása

az

újrahasznosítási

szempontok

erőteljesebb

érvényesülése

érdekében. Az intézkedés indokoltsága: A Budaörsi kistérség több településén (Sóskút, ÉrdÉrd MJV, Tárnok és Diósd) a szennyvizek kezelése nem megfelelően megoldott. Sóskúton egyáltalán nincs kiépített közcsatorna, míg a további három településen a csatornázottság mértéke meglehetősen alacsony. Ugyanakkor a Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési és -tisztítási Projekt az utóbbi három települést érinti, ezért a nagyobbrészt EU-s pénzekből, a tervek szerint az évtized végére megvalósuló kohéziós nagyprojekt ezen települések szennyvízkezelési gondjait meg fogja oldani. A bruttó 75 milliárd Ft összköltségű beruházást az EU Kohéziós Alapja mintegy 80-85 %-ban támogatja. A dél-budai térségen belül a Budaörsi kistérségben a projekt Érd, Tárnok, Diósd, Budaörs és Százhalombatta településeket érinti. A projekt keretében megépül

131

Terra Studio Kft.


342 768 fm. gravitációs csatorna, 13 540 fm. nyomócső, 22 385 fm. nyomott csatorna és 21 db átemelő. A projekt keretében épül meg a dél-budai regionális szennyvíztisztító telep. Tartalmazza továbbá a meglévő érdi, budaörsi szennyvíztisztító telep megszüntetését, rekultivációját, Budakeszin új szennyvíztisztító telep építését a régi telep megszüntetését, rekultivációját, valamint a százhalombattai szennyvíztisztító telep korszerűsítését. Sóskút azonban racionális okokból kifolyólag nem vesz részt a projektben, így a településen a szennyvizek környezetbarát módon, az előírásoknak megfelelően történő kezelése továbbra is égető problémaként jelentkezik. A lakosság által a községben épített különböző magán csatornapótló létesítmények sok esetben nem felelnek meg a hatályos építési előírásoknak, és ezekből a folyékony hulladék el tud szivárogni. Az ily módon elszikkasztott szennyvizek a talajt, a felszín alatti és a felszíni vizeket egyaránt szennyezik. A kistérség területén a csatornázottság hiánya mellett ugyancsak jelentős problémaként jelentkezik, hogy a már megtisztított szennyvíz minősége adott településeken (Érden, Herceghalmon, a Budaörsi szennyvizet tisztító törökbálinti telepen és Százhalombattán) nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Erre a több településen is jelentkező problémára a fentiekben már említett Dél-Budai Regionális Projekt keretében ugyancsak megvalósuló szennyvíztelep-rekonstrukciók és –kiváltások szintén megoldást fognak jelenteni. Ez alól az egyedüli kivétel Herceghalom, amely települést az említett fejlesztés nem érinti. A községben működő szennyvíztisztító-telep hatékonysága nem megfelelő, nem képes teljesíteni a hatósági normákat, vagyis jelenleg környezetszennyező módon üzemel. Megállapítható tehát, hogy a kistérség adott településein a csatornázottság hiányából, vagy technológiai hiányosságokból fakadó szennyvízkezelési problémák vannak. Ezeken a településeken a jelenlegi szennyvízkezelési mód rendkívül környezetszennyező és –károsító folyamat, amely nagymértékben veszélyezteti a térség meglévő természeti értékeinek, életkörnyezetének megőrzését. Ezért a kistérségben keletkező folyékony hulladék EU-s normáknak is megfelelő, környezetbarát módon történő kezelését az e téren még jelentős lemaradásokkal küzdő kistérségi településeken is mihamarabb ki kell alakítani. A kistérség több településének szilárd-hulladék kezelésében vannak olyan szegmensek (pl. az állati tetemek kezelése vagy a szelektív hulladékgyűjtés), ahol jelentős hiányosságok és lemaradások tapasztalhatóak, illetve van olyan, a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó közszolgálati tevékenység (gyepmesteri teendők ellátása), ami nem működik megfelelően, vagy nincs kulturáltan megoldva. A kistérség harmadik legnagyobb városában, Százhalombattán jelenleg nincsenek meg a feltételei

a

település

hosszú

távú


tevékenységének,

a

hulladékelhelyezés hosszú távon nem biztosított. Ezért a probléma megoldásával foglalkozni kell, melyre a helyi önkormányzatnak természetesen már kialakult elképzelései vannak. Bizonyos településeken (Tárnokon, Pusztazámoron és Sóskúton) a hulladékgazdálkodási tevékenység nem elég hatékony, mivel az újrahasznosítási szempont nem tud kellőképpen érvényesülni ezeken a helyeken (bár Sóskúton 2006-ban a tervek szerint az első szelektív gyűjtősziget telepítésére sor kerül). Egy eredményes és hatékony térségi, illetve helyi

132

Terra Studio Kft.


hulladékgazdálkodás megvalósítása tehát a települések alapvető érdeke, amit a kistérség minden településén érvényesíteni kell, hiszen ez a lakosság életkörülményei javításának is egyik elemi feltétele. Az intézkedés tartalma: A fejlesztési intézkedés keretében a szennyvízkezelés kistérségi infrastruktúrájában fellelhető kiépítési hiányosságok és elmaradások megszüntetésére kerül sor. Az intézkedés megvalósítása folyamán a kistérség csatornával eddig még nem rendelkező településén, Sóskúton kiépül a közcsatorna-hálózat, valamint a rendszer kiszolgálására saját tisztítótelep létesül. Az alapokról induló, teljesen új beruházás mellett, az intézkedés egy már létező és évtizedek óta Herceghalmon működő szennyvíztisztító-telep technológiai átalakítását is magában foglalja. Kistérségi együttműködésben kerül megoldásra az elhullott állati tetemek és kóbor állatok begyűjtése és elhelyezése. A fejlesztési intézkedés további tartalmi részébe tartozik különböző hulladékkezelési létesítmények létrehozása, valamint technológiai gépek és berendezések beszerzése. Az intézkedés várható hatása: Az intézkedés megvalósulásának eredményeképpen megszűnik a környezet jelentős mértékű szennyezése, illetve a felszín alatti és felszíni vizek veszélyeztetettsége. Ezáltal a térség természeti értékei nem károsulnak, a települések lakókörnyezeti minősége javul. A feltételek megteremtésével, valamint az újrahasznosítási szempont érvényesülésével egyrészt a racionális hulladékgazdálkodás hosszú távon biztosítottá válik, másrészt pedig a tevékenység

hatékonysága

is

javul. A kistérségi

összefogásnak

köszönhetően

a

hulladékgazdálkodási tevékenység szervezettebbé válik, ezáltal színvonala emelkedik, ami a lakosság életkörülményeinek javulását eredményezi. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: 

Egyedi szennyvíztisztító rendszerek fejlesztése



Kommunális hulladék gyűjtésének és elhelyezésének infrastrukturális fejlesztése



Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési körülményeinek fejlesztése

3.3.2.1. Tevékenység: Szennyvízcsatorna rendszerek és tisztítók fejlesztése A tevékenység célja és indoklása: A fejlesztési tevékenység célja egyrészt Sóskút község szennyvízkezelési problémájának környezetbarát

módon

történő,

hosszú

távra

szóló

megoldása,

a

település

közszolgáltatásokban e téren meglévő hiányosságának a megszüntetése. Másrészt ugyancsak célként fogalmazódik meg annak elérése, hogy a herceghalmi tisztító képes

133

Terra Studio Kft.


legyen teljesíteni az előírt vízminőségi kritériumokat, megszüntetve ezzel a környezet további szennyezését, valamint az önkormányzat bírságfizetési kötelezettségét. A 25/2002. (II.27.) számú Kormányrendelet szerinti besorolás alapján Sóskút azon települések

közé

tartozik,

amelyek

területén

a

települési

szennyvizek

közműves

szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését, legkésőbb 2010. december 31-ig meg kell valósítani. A 7/2005. (III. 1.) számú KvVM rendelet szerinti besorolás alapján Sóskút a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A település környezetében a föld hévíz-forrást rejt, melynek hasznosítására Érden termálvizes fürdőt építettek. A Sóskúton keletkező szennyvizek nem megfelelő módon történő helyi kezeléséből adódóan a felszíni és a felszín alatti vizek fokozatosan elszennyeződnek, ami a fürdőt ellátó hévíz forrását is veszélyeztetheti. A községi szennyvizek elszivárgása ugyanígy veszélyforrást jelent a közeli érdi sasvárosi ivóvízbázisra. Mindezekből kifolyólag a szennyvízkezelési rendszer kiépítése a településen minden szempontból indokolt és sürgősen megoldásra váró feladat. A Herceghalmon működő szennyvíztisztító-telepet 1999-2000-ben építették át az illetékes vízügyi szakhatóság által jóváhagyott tervek alapján. 2001-től indult el a próbaüzem, azonban a tisztító a mai napig nem képes a megfelelő vízminőség kibocsátására, a telep tisztítási hatékonysági foka nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. A rekonstrukciót végző Ökofilter Kft. három évig próbálkozott a rendszer javításán a próbaüzem alatt, de nem sikerült

a megengedett határértékeket

elérni, ezért

a cég

felhagyott

a további

kísérletezgetéssel. Így a próbaüzem lezáratlan maradt, a tisztítót hivatalosan nem adták át. Ugyanakkor a telep azóta is folyamatosan működik, bár erre szóló engedéllyel jelenleg sem rendelkezik, és a település bírságot kénytelen fizetni az előírásoknak nem megfelelő minőségű tisztított víz kibocsátásért. Ezért feltétlenül szükséges a környezetet folyamatosan terhelő és szennyező objektum teljes átalakítása, amit minél előbb végre kell hajtani. Annál is inkább, mivel a 7/2005. (III. 1.) számú KvVM rendelet szerinti besorolás alapján Herceghalom a felszín alatti víz szempontjából érzékeny települések közé tartozik. Fejlesztési javaslatok: A sóskúti beruházás megvalósítására elméleti szinten kezdetben négy variáció is számításba jött. Ezek közül kettő a szomszédos településeken (Biatorbágy és Pusztazámor) működő szennyvíztisztítókra való rácsatlakozást, egy pedig a Sóskúton összegyűjtött szennyvíznek a leendő Dél-Budai Regionális Szennyvíztisztítóba történő átvezetését jelentette volna. A negyedik verzió a településen megfelelő helyen kijelölt, saját tisztítótelep építését tartalmazza. A helyi önkormányzat az összes lehetséges változat alapos megvizsgálása után hozta meg döntését, melynek értelmében a község területén saját szennyvíztisztító-telepet

134

Terra Studio Kft.


hoznak létre. Hosszabb távon, az üzemeltetési költségeket is figyelembe véve ez a megoldás kínálkozott a leggazdaságosabbnak. A telep helyének az önkormányzat a saját tulajdonában lévő, a 8107-es jelű közút, a Benta-patak és az M7-es autópálya közötti területrészt jelölte ki, amely már a település elfogadott szabályozási tervében is így szerepel. A kijelölt helyre az illetékes hatóság elvi vízjogi engedélyt adott. Sóskúton tehát a szennyvíztisztítás egyedi, alternatív módon történő helyi megvalósítása jöhet számításba. Az egyedi, alternatív szennyvízkezelési megoldások alkalmazása ugyanakkor nem tekint vissza régi hagyományokra az országban, vagyis a működésükről szóló tapasztalatok, adatok még nem állnak nagy mennyiségben rendelkezésre. Az újabb és újabb módszerek hatékonyságának, gazdaságos üzemeltetésének bizonyítottsága még a hazai szakemberek körében sem teljes körűen, általánosan elfogadott. A néhány hazai alkalmazás mellett, leginkább külföldi példák tapasztalataiból lehetséges a technológiára és a működésre vonatkozó információk beszerzése. Mindemellett az egyedi megoldások között talán a legelterjedtebb rendszer, amikor a hagyományos közcsatorna-hálózat kiépítéséhez egyedi, alternatív tisztítási módot alkalmazó, gyökérzónás technológiával működő központi tisztítómű kapcsolódik. Fontos szempont a kivitelezés során, hogy a tisztítórendszer modulszerűen kialakított, bővíthető legyen, mivel a település lakónépesség-száma mintegy tíz éven belül várhatóan megduplázódik (kb. hatezer fő lesz), azaz jelentős többlet kapacitásigényre lehet számítani a jövőben. A Herceghalmi Önkormányzat tervei között elsősorban egy technológiailag teljesen átalakított, a jelenlegi kapacitással (460 m3/nap) megegyező teljesítményű, korszerű szennyvíztisztító kialakítása szerepel a jelenlegi telep helyén. Mivel várhatóan pár éven belül a település lélekszáma megduplázódik, ezért a rekonstrukció modulrendszeres kialakítást kell, hogy jelentsen. A település vezetése egy 10-15 éves konstrukcióban gondolkodik, a kivitelezést és az üzemeltetést is egy szakmai befektetőnek adnák koncesszióba. Ez ügyben már több tárgyalást is lefolytattak, többek között a jelenlegi üzemeltető, ÉTV Kft-vel is. Megegyezés azonban eddig még nem született. A hosszabb távú üzemeltetés szempontjából racionálisabb megoldásnak kínálkozik a településen összegyűjtött szennyvíz biatorbágyi tisztítóba történő átvezetése. A telep, mivel jelenleg csak kb. 40 %-os kihasználtsággal működik, képes lenne fogadni az idevezetett folyékony hulladékot. A két település közös érdeke lenne a beruházás megvalósulása, mivel a biai telep racionálisabb kihasználása révén fajlagos költségmegtakarítás lenne elérhető. Az érintett önkormányzatok tárgyaltak már a beruházásról, de itt sem született még döntés. Ugyanakkor mindenképpen célszerű lenne alaposabban megvizsgálni ezt a kérdést. Egy megvalósíthatósági tanulmány keretében kell összehasonlítani a szóba jövő műszaki lehetőségeket, és ennek tükrében kell meghozni a végső döntést. Az így kiválasztott műszaki megoldásra kell aztán a vízjogi engedélyes terveket elkészíttetni.

135

Terra Studio Kft.



Sóskút Község Önkormányzata,



Herceghalom Község Önkormányzata,



kivitelező és üzemeltető vállalkozás


kiépül

a

közcsatorna-hálózat,

alternatív

szennyvíztisztító-telep

Sóskúton,

technológiailag átalakított szennyvíztisztító Herceghalmon. Eredmények: 

Sóskúton a magán derítők használata megszűnik, a jogszabályok által előírt, környezetbarát módon történik a szennyvizek kezelése.



Herceghalmon a tisztító képes lesz teljesíteni az előírt határértékeket, így az önkormányzat bírságfizetési kötelezettsége megszűnik. Hatások:



Sóskúton megszűnik a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése, ezáltal megőrződnek a helyi természeti értékek, javul a lakókörnyezet minősége.



A település felértékelődik, népességmegtartó és –vonzó képessége javul.



Herceghalmon a Békás-patak környezeti terhelése jelentősen csökken, ezáltal vize tisztább lesz, a lakókörnyezet minősége javul

A finanszírozás lehetséges forrásai: Projektelképzelések, projektek: Várható A megvalósítás Megvalósítás költség kompetenciaszintje időtávja e (Ft)

Projektcsopor t

Projekt címe

Projektgazda


Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési és -tisztítási Projekt

Budapest Főváros Önkormányzat a

Kohéziós nagyprojekt

bruttó 75 milliárd Ft

2007-2010

Sóskút Község Önkormányzat a

Települési szint

cca. 1 milliárd Ft

közép távon, 4 éven belül

Herceghalom Önkormányzat a

Települési szint

cca. rövid távon, 1200-250 2 éven belül millió Ft

Települési szint

Sóskút szennyvízkezelési rendszerének kiépítése A herceghalmi szennyvíztisztító rekonstrukciója

136

Terra Studio Kft.


3.3.2.2. Tevékenység: Gyepmesteri szolgáltatás, illetve az elhullott állati tetemek begyűjtési körülményeinek fejlesztése A tevékenység célja és indoklása: A fejlesztés célja, hogy a kistérségben elhullott állatok tetemei, valamint a gazdátlan, kóbor állatok begyűjtése és elhelyezése a jogszabályi előírásoknak megfelelően, kulturált módon, megszervezett formában történjen. A kistérség számos településén, különösen Pusztazámoron, Tárnokon, Sóskúton, Diósdon és Biatorbágyon ennek az önkormányzati feladatnak az ellátásával (gyepmesteri teendők) kapcsolatban problémák vetődnek fel. A települések a feladat megoldását vagy saját hatáskörben intézik, vagy külsős vállalkozót bíznak meg ellátásával, ami nem teljesen a hatályos jogszabályoknak megfelelő. Hosszú távon azonban nincs megfelelően, rendezett formában megoldva a kérdés. Emellett rengeteg a kóbor állat a térségben, és mivel a kistérség sűrű és rendkívül forgalmas úthálózattal

rendelkezik,

ezért

nagyon

gyakoriak

a

kisállatok

elütésével,

illetve

elpusztulásával járó balesetek. Az előírásoknak megfelelően kialakított sintértelep létrehozása magas költségekkel jár, többek között ezért sem létesült a kistérség minden településén ilyen telep, viszont a kérdéssel valamennyi önkormányzatnak foglalkoznia kell. A kóbor, gazdátlan kutyák száma a térségben több százra becsülhető, ezzel szemben a kistérségben jelenleg működő három telep csak mérsékelt számú állat befogadására képes, vagyis állandó kapacitásbeli gondokkal küzdenek. Ezekre a fenti problémákra az érintett településeknek mielőbb megoldást kell találniuk, melyet közös összefogással, térségi szinten képzelnek el. Fejlesztési javaslatok: Sintértelepek létrehozása alkalmával gyakran állati-menhely kialakítására is sor kerül. Az önkormányzatok jogszabály által előírt feladata kizárólag a gyepmesteri tevékenység ellátására vonatkozik, azonban az állatvédő egyesületek tiltakozásainak eredményeképpen gyakran állatmenhelyeket is létesítenek a sintértelepek szomszédságában. Ez történt a közel múltban Érden is, ahol a menhelyi részt közhasznú alapítvány működteti az önkormányzati támogatással vállalkozói üzemeltetésbe adta. Jelenleg a kistérség területén három sintértelep működik (Érden, Törökbálinton és Százhalombattán). Ugyanakkor a jelenlegi jelentős kapacitásbeli problémák következtében mindenképpen szükséges ezeknek a már működő telepeknek a bővítése. Emellett ugyancsak meg kell vizsgálni annak a kérdését, hogy esetleg hol volna még célszerű ilyen telepeket létrehozni. Mivel a gyepmesteri tevékenység ellátásába az állati tetemek begyűjtése és elszállítása is beletartozik, ezért a fejlesztési tevékenység által érintett, sok tekintetben egymással összefüggő két problémát egymástól nem elválasztva, hanem együttesen kell kezelni. Az állati tetemek elhelyezésére szolgáló valamikori dögkutakat a környezetvédelmi előírások szerint fel kell számolni, ami a települések számára azt jelenti, hogy a kijelölt helyre történő

137

Terra Studio Kft.


elszállításig az állati hullák ideiglenes, megfelelő körülmények közötti tárolását meg kell oldaniuk. Ebből kifolyólag az e téren hiányossággal küszködő településeken hűtött gyűjtőkonténerek beszerzése indokolt. Az elhullott állati tetemek előírások szerinti kezelését biztosító hűtőkonténerek beszerzése azonban költséges beruházás, ami az egyes önkormányzatok anyagi lehetőségeit sok esetben meghaladja. Ugyanakkor a kihasználtság szempontjából gazdasági okokból sem éri meg önmagában egy relatíve kis lélekszámú település számára a beruházás végrehajtása. Mindazonáltal a magas kialakítási költségek miatt, valamint e fajsúlyos probléma általános, több településre is kiterjedő jellegéből adódóan kistérségi együttműködés keretében célravezető leginkább a beruházások megvalósítása. Első lépésben el kell készíttetni azt a kistérségi tanulmánytervet, amely a helyzetfeltárásából kiindulva meghatározza a kistérségi projekt végrehajtásának módját és pontos részleteit. Meg kell vizsgálni, hogy milyen feltételek teljesülése esetén (pl. állatorvosi) valósítható meg egyáltalán kistérségi szinten a tevékenység, hogy a kistérségben hol legyenek kialakítva gyűjtőpontok: A tanulmánynak szükséges kitérnie többek között az ügyeleti rendszer megszervezésére, a kistérségi ellátás szervezeti felépítésére, stb.. A tervdokumentum készítése során fontos szempont az egyes érintett települések közötti folyamatos egyeztetés, a kistérségi konszenzussal elfogadott, legjobb megoldás megtalálása érdekében. Az egyeztetések koordinálásában nagy szerep jut a kistérségi irodának. Ezután az engedélyes tervek elkészíttetése következik, majd az engedélyek birtokában támogatás elnyeréséért lehet pályázni a megvalósításra. A megvalósítás szereplői: 

kistérségi iroda,






a kistérségben alkalmazott gyepmesterek,



szakmai tervező vállalkozás, kivitelező vállalkozás,



Állategészségügyi Szolgálat


kibővített és újonnan létrehozott sintértelepek



hűtött gyűjtőkonténerek kihelyezése Eredmények:



kistérségi szinten megszervezésre kerül a gyepmesteri közszolgálat,



csökken a kóbor állatok száma a kistérségben,



az állati tetemek begyűjtése megfelelő időben és módon történik. Hatások:



a gyepmesteri szolgálat színvonala és hatékonysága, ezáltal a lakókörnyezet minősége a kistérség minden településén javul.

138

Terra Studio Kft.


A finanszírozás lehetséges forrásai: Projektelképzelések, projektek: Projektcsopor t

Projekt címe

Projektgazda


Budaörs A gyepmesteri Kistérség Kistérségi és szolgáltatás Többcélú annak határán kistérségi Társulásának átnyúló szint ellátásának Kistérségi tanulmányterve Irodája

3.3.2.3.

Tevékenység:

Kommunális

Kistérségi szint

hulladék



cca. 1 millió rövid távon, Ft egy éven belül

gyűjtésének

és

elhelyezésének

infrastrukturális fejlesztése A tevékenység célja és indoklása: A

fejlesztési

tevékenység

céljaként

a

kistérségi


rendszer

újrahasznosításra való törekvés jegyében történő átalakítása, ennek érdekében a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenység hosszú távra történő biztosítása fogalmazódik meg. 2009-ben már csak a környezetvédelmi követelményeknek maradéktalanul megfelelő lerakó működhet hazánkban. Ebből kifolyólag, mivel nem teljesíti azokat az előírásokat, melyeket a jogszabály követelmény-rendszere előír, a százhalombattai kommunális hulladéklerakó működési engedélye 2008. december 31-én lejár. Emellett szabad lerakási kapacitás is csak eddig az időpontig áll rendelkezésre, tehát ezt követően mindenféleképpen más hulladékkezelési lehetőséget kell keresnie a város önkormányzatának. Az aktuális jogszabályok hangsúlyos alapelve, hogy a lerakás helyett a hulladékok újrahasznosítására kell törekedni, azaz olyan hulladékkezelő létesítményeket kell létrehozni, amelyek a hulladékok minél nagyobb hányadának újrahasznosítását biztosítják. A hulladékkezelés tekintetében tehát továbbra is elsődleges cél a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, amit a szelektív gyűjtés bevezetése, ezáltal az újrahasznosítás lehetőségének megteremtése tesz lehetővé. Ez a szándék bizonyos hulladékok esetében (pl. a biológiailag lebomló szervesanyag-hányad csökkentésének a mértéke) már konkrét jogszabályi előírásban fejeződik ki. Ez a körülmény tehát a hulladékgazdálkodási rendszer alapvető átalakítását teszi szükségessé a kistérség valamennyi településén. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv értelmében a szelektív kommunális hulladékgyűjtés arányát az összes hulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi 3%-ról 35-40%-ra kell növelni. Lerakásra csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhet.

139

Terra Studio Kft.


Fejlesztési javaslatok: Az előzőekben vázolt körülmények és tendenciák következtében a kistérség adott településein a jövőben a következő hulladékgazdálkodási infrastruktúra kiépítésével kell számolni: Hulladékkezelő létesítmények: komplex (mechanikai-biológiai) előkezelő mű, komposztáló, válogatómű, inert-hulladék kezelő, hulladékátrakó Szelektív gyűjtési létesítmények: hulladékgyűjtő sziget, hulladékudvar A kistérség mindegyik településének rendelkeznie kell saját, vagy több település összefogásával elkészített közös hulladékgazdálkodási tervvel, az abban meghatározott fejlesztési lépéseket követve kell, a jogszabályoknak való megfelelés érdekében az adott településen szükséges beruházásokat végrehajtani. A szelektív hulladékkezelést a papír, műanyag, fém, üveg, biológiailag lebontható alkotókra és a veszélyes hulladékokra kell megvalósítani, úgy, hogy a hulladék hasznosítható elemei kerüljenek vissza a termelésbe. Maga a folyamat több részfeladatból tevődik össze, és ezek csak együttesen, összehangolva képesek a kívánt eredményt, vagyis a szelektív gyűjtés sikeres bevezetését elérni. Egyrészt hulladékgyűjtő szigetek és udvarok kialakítása történik konténerek kihelyezésével, másrészt megszervezésre kerül ezeknek a speciális formájú konténereknek a rendszeres ürítése. Harmadrészt pedig az egész folyamat támogatására és serkentésére, a lakosság körében való tudatosításának elérése, a környezettudatosság növelése érdekében PR tevékenység megvalósítására, illetve marketing eszközök (pl. kisebb tájékoztató kiadványok terjesztése, vagy szemléletformáló és tájékoztató programok szervezése) alkalmazására van szükség. Egy adott településen a zavartalan szelektív gyűjtés érdekében, a megfelelő területi lefedettséghez 1.000 lakosonként lehet számolni egy gyűjtősziget kihelyezésével. Természetesen abban az átmeneti időszakban, amíg a lakosság körében és tudatában a szelektív hulladékgyűjtés alapeszméje nem válik széles körben általánossá, és a kommunális szilárd hulladék gyűjtési folyamata nem lesz rutinszerűen szelektíven történő folyamat, addig az önkormányzatok a gyűjtőszigetek számának fokozatos növelését rendszeres igénykövetés mellett, a kihasználtság mértékéhez igazíthatják. A regionális lerakóban elhelyezett települési szilárd hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése a zöldhulladék szelektív gyűjtésével, a szerves hulladék komposztálásával és hasznosításával érhető el. A zöldhulladék felhasználásának ugyanakkor, a komposztálás mellett egy másik módja hulladékégető erőműben történő hasznosítása. A megújuló bioenergiaforrások (pl. energiaerdők, energiafüvek, stb.) hasznosítási arányának a növekedése világszinten megfigyelhető tendencia. Ezt a folyamatot a kistérségben is el kell

140

Terra Studio Kft.


indítani, illetve fel kell gyorsítani, ezért a jövőben az ilyen típusú energiahordozók nagyobb arányú felhasználására kell törekedni. Az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló a „Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer” elnevezésű tervezett nagyprojekt Tárnokot, mint gyűjtési körzetközpontot, és Diósdot valamint Budaörsöt érinti. A nagyprojekt keretében az érdi mikrotérségben keletkező hulladékok kezelésére Tárnokon egy komplex mű létesítését tervezik, mely magában foglalja a válogatóművet, a mechanikai-biológiai előkezelőt, az inert hulladékok kezelésére alkalmas létesítményeket, valamint a zöldhulladék komposztálására alkalmas teret. A tervek szerint e térségben történik majd meg a zsámbéki térség hulladékainak feldolgozása is, ezért Tárnok a tranzitközponti funkciók mellett gyűjtőközponti szerepet is be fog tölteni. A telephelyi létesítmények kialakítása mellett a kohéziós nagyprojekt a térségi hulladékgazdálkodási rendszer működésének biztosítását szolgáló technológiai gép és berendezés beszerzést is tartalmaz. A Budaörsi kistérség három települése (Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy) csatlakozott a mintegy 44 milliárd forintos beruházással, főleg uniós forrásokból tervezett Duna-Vértes Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítése elnevezésű projekthez. A rendszert a tervek szerint Fejér megye északkeleti részén, Komárom-Esztergom megyében és Pest megye nyugati részén építenék ki. A projekt gesztortelepülése Tatabánya, ahol a tervek szerint hulladékégető és biogázerőmű létesül. A megépülő rendszer húsz évig biztosítaná a Társulás 84 településének területén élő közel félmillió ember hulladékának feldolgozását. A szelektív gyűjtés érdekében a Társulás területén 432 gyűjtősziget és 24 hulladékudvar létesülne, valamint 2,5 millió köbméterrel bővítenék a tatabányai és a bicskei lerakók kapacitását, illetve foglalkoznának a zöldhulladék komposztálásával és az építési törmelék elhelyezésével is. A fő cél egy olyan komplex hulladékgyűjtési, -kezelési, -hasznosítási, -ártalmatlanítási rendszer kiépítése, mely az EU direktíváknak megfelelően biztosítja a rendszerhez csatlakozott településeken képződő szilárd hulladék korszerű, környezetbarát kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását az alábbiak szerint: •

Szelektív

gyűjtés

teljessé

tétele,

gyűjtőszigetek,

hulladékudvarok

telepítése,

komposztáló-telepek, valamint inert hulladékkezelők létesítése; •

EU-szabványnak megfelelő edényzet beszerzése;

•

Korszerű gyűjtést és szállítást biztosító célgépek használata;

•

Átrakó

állomások,

hulladékválogató

üzemek

berendezések, feldolgozók telepítése; •

Illegális lerakók felszámolása;

•

Régi lerakók rekultivációja;

•

Szennyvíziszap kezelésének megoldása;

•

Monitoring hálózat kiépítése, üzemeltetése.

141

létesítése,

hulladékhasznosító

Terra Studio Kft.


A Budaörsi kistérség területén a projekt keretében Biatorbágyon egy hulladékudvar, míg Törökbálinton 2 db hulladékudvar, egy hulladék-átrakó és egy komposztáló-telep létesítését tervezik. Százhalombattán a település 2008. december 31-ig engedéllyel rendelkező lerakójának kiváltása céljából, valamint a városi hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása érdekében az Önkormányzat már az idén, 2006-ban megkezdi távlati hulladékgazdálkodási programjának saját forrásokból történő megvalósítását. Ennek keretében ez évben egy hulladékudvart létesítenek, folytatásképpen pedig 2008-ig tervezik megépíteni a várost kiszolgáló hulladékátrakót. Eredetileg egy komposztáló telep kialakítása is szerepelt a tervek között, de ezt a beruházást egyelőre elvetették. A megvalósítás szereplői: 




szakmai tervező vállalkozás,



kivitelező vállalkozás,



Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,



Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,



Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,



Nemzeti Fejlesztési Hivatal,



Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás



Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Vagyonkezelő és Közszolgáltató Rt.


hulladékkezelő létesítmények száma nő,



technológiai gépek és berendezések színvonala javul Eredmények:



A


tevékenység

során

intenzíven

érvényesül

újrahasznosítási szempont, a lerakásra kerülő hulladék mennyisége csökken. 

Az eredményes hulladékgazdálkodás feltételei hosszú távra biztosítottá válnak. Hatások:



javul a hulladékgazdálkodás hatékonysága,



csökken a környezeti terhelés,



javul a lakókörnyezet minősége.


142

az

Terra Studio Kft.




Projekt címe

Projektgazda

„Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer”




Országos szint

EU Kohéziós Alap: 21,3 milliárd Ft Kormányzati társfinanszírozás: 10,65 milliárd Ft Önk. saját forrás: 3,55 milliárd Ft Összesen: 35,5 milliárd Ft

közép távon, 2007-2013 között

Regionális szint

kb. 44 milliárd Ft

közép távon, 2007-2013 között

Települési szint

kb. 5.5 millió Ft felmerülő működési költségek 2.5 millió Ft

rövid távon, 12 éven belül

Települési szint

Kb. nettó 120130 millió Ft

rövid távon, 2008-ig bezárólag

Polgárdi Város Önkormányzata

Duna-Vértes Tatabánya Regionális Megyei Jogú Hulladékgazdálkodási Város Rendszer Önkormányzata A szelektív ÉrdÉrd MJVhulladékgyűjtés Pusztazámor Százhalombatta bevezetése és Tárnok és Pusztazámor és községek vonzáskörzete Tárnok önkormányzatai településeken Százhalombatta hulladékTelepülési gazdálkodási SZÁKOM Kft. szint rendszerének átalakítása Kistérségi és annak határán átnyúló szint

3.3.3. Intézkedés: Az ivóvízszolgáltatás fejlesztése Az intézkedés célja: A fejlesztés célja a kistérség településein elérhető vezetékes ivóvízellátás megfelelő színvonalú, hosszú távra szóló biztosítása, illetve a megnövekedett kistérségi ivóvízigény maradéktalan kielégítése, a kistérségben rendelkezésre álló kihasználatlan vízbázisok kitermelése, valamint a szükséges hálózati fejlesztések végrehajtása által. Az intézkedés indokoltsága: A lakosság részéről a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízszolgáltatás igénye a legalapvetőbb emberi szükségletek közé tartozik. Ennek biztonságos módon, hosszú távra történő biztosítását minden települési önkormányzatnak meg kell oldania. A közszolgáltatás ellátásakor ugyanakkor, elsősorban a rendelkezésre álló helyi, kistérségi természeti erőforrások kihasználására, illetve ezek minél gazdaságosabb hasznosítására kell törekedni, ami gyakran csak térségi együttműködés keretében valósítható meg. A főváros agglomerációjához

tartozó

Budaörsi

kistérség

szinte

valamennyi

településének

lakónépesség-száma az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, amely tendencia várhatóan a közel jövőben is folytatódik majd. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a kiváló telephelyi adottságokat kihasználva a vállalkozások kistérségbe történő nagyarányú 143

Terra Studio Kft.


betelepülése is zajlik. Az így jelentkező többlet vízigények maradéktalan és biztonságos kielégítése érdekében tehát, célszerű és egyben indokolt is a térségben elérhető vízbázisok minél teljesebb mértékű, racionális módon történő hasznosítása. Az intézkedés tartalma: A fejlesztés keretében a kistérség adott településein rendelkezésre álló, kihasználatlan vízbázisok kitermelésére kerül sor. Ennek eredményeképpen kibővül a mikrotérségi ivóvízszolgáltatási együttműködés Százhalombatta és ÉrdÉrd MJV térségében, valamint Herceghalom település a saját, 2 évvel ezelőtt bezáratott kútjainak kitermelését kezdi meg újra. A vízbázisok hasznosítása, illetve az ivóvízszolgáltatás minőségének a javítása érdekében ugyanakkor szükség van bizonyos műszaki fejlesztések végrehajtására is. Az intézkedés várható hatása: A fejlesztés megvalósulásával a kistérségi ivóvízellátás minősége javul, és hosszú távra megoldódik a növekvő kistérségi ivóvízigények biztonságos kielégítése. A térségben található helyi természeti erőforrások hasznosításának mértéke javul. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: Hálózati rekonstrukcióval egybekötött mikrotérségi ivóvízszolgáltatás Meglévő vízbázis hasznosítása

3.3.3.1. Tevékenység: Hálózati rekonstrukcióval egybekötött térségi ivóvíz szolgáltatás fejlesztés A tevékenység célja és indoklása: A fejlesztési tevékenység célja egy olyan vízellátó rendszer kiépítése, mely Százhalombatta biztonságos vízellátása mellett, az Érd és térségének történő kibővített vízátadást is lehetővé teszi. Százhalombatta tulajdonában olyan víztermelő létesítmények vannak, melyek többlet kapacitását rentábilisan ki lehet használni a térség (Érd és környéke) vízellátási gondjainak megoldására. A kedvező adottságok mellett ugyanakkor, az üzemeltetési oldalról komoly problémák is jelentkeznek a jelenlegi vízszállító távvezetékek elöregedése miatt. Az utóbbi években gyakran fordult elő csőtörés, és a kibontásnál előrehaladott korróziót lehetett észlelni. Az Ercsiben található vízbázis kútjaitól jövő távvezetékek egyike ugyanakkor azbesztcementből készült, melyben fenn áll a veszélye a rákkeltő azbeszt kioldódásának. Százhalombatta és körzete vízellátási rendszerének vízbázisa az Ercsi kavicsterasz, aminek északi részén jelenleg 12 db, egyenként 2.100-2.500 m3/nap víztermelésre alkalmas, a város tulajdonában lévő kút található. Ugyan a kútsorból jelenleg kb. 15.700 m3/nap vízmennyiség termelhető ki, azonban meg van a reális lehetősége annak, hogy a kavicsterasz potenciális víztermelési kapacitásából (40.000 m3/nap) a közeljövőben már mintegy 20.000 m3/nap álljon rendelkezésre Százhalombatta és környéke vízellátásához.

144

Terra Studio Kft.


Konkrét célként fogalmazódik meg, hogy a jelenleg Százhalombattán felhasznált 7.700 m3/nap és az Érdre már jelenleg is átadott 5.000 m3/nap mennyiségeken túl még potenciálisan rendelkezésre álló további, közel 7.000 m3/nap kitermelhető vízmennyiség az Érdi térség, ezen belül különösen Tárnok, Sóskút és Pusztazámor települések vízellátását javítsa. Fejlesztési javaslatok: A Százhalombattai Önkormányzat tulajdonában lévő SZÁKOM Kft. 2003-ban adott megbízást a Mélyépterv Kft.-nek a „Százhalombatta város és környezete vízellátásának fejlesztési és vízminőség javító programja” néven futó projektjének elvi vízjogi engedélyezési tervének és megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítésére, mely dokumentáció 2004 elejére készült el. Még ugyanennek az évnek a végére az említett vállalkozás a három fázisra ütemezett projekt I. ütemére a vízjogi létesítési engedélyezési tervet is elkészítette. A tervekben megszületett megoldások kiválasztásánál az egyik legfőbb szempont az volt, hogy Százhalombatta és az Érdi térség vízellátásának megoldására több ütemre bontható projektet és ezekhez kapcsolódó pályázatokat lehessen előkészíteni. Az ütemezés fő szempontja pedig a lehetőleg legkorábban megvalósítható üzleti célú vízátadás, majd az ezáltal termelt eredményből a következő ütemek folytatása, részbeni finanszírozása volt. I. ütem: A MOL telepről indítva egy új, kb. 360 m3/óra teljesítményű szivattyúüzemmel táplált, mintegy 18 km hosszúságú, új (D 400 KM-PVC) expressz nyomóvezeték kiépítése Érd Mecseki úti tározóig. A vonal egyelőre az Ercsiről feladható vízmennyiséghez igazodva kb. 3.500 m3/nap mennyiségig lenne kihasználva (az új vonal végső teljesítménye kb. 7.000 m3/nap). II. ütem: Az Ercsi Vízbázis kútjaitól a MOL telepi SZÁKOM vízműig terjedő tranzitvezeték felújítással egybekötött fejlesztése, annak érdekében, hogy a kúttelepről a teljes kitermelhető vízmennyiség (Q=20.000 m3/nap) a vízmű-telepre, illetve a kb. 7.000 m3/nap vízmennyiség az Érdi térségbe eljuthasson (kiegészítve a kutak berendezéseinek szükséges felújításával). A százhalombattai hálózat áteresztőképességének a fokozása. III. ütem: Vas-mangántalanító létesítése a MOL területén lévő SZÁKOM Vízműnél.

145

Terra Studio Kft.



SZÁKOM Kft.,



ÉTV Kft.,



a projektben érintett önkormányzatok (Százhalombatta, ÉrdÉrd MJV, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Ercsi),



kivitelező vállalkozások

Monitoring: Output indikátorok: újonnan kiépített

ivóvíz-vezetékek és

a hozzájuk kapcsolódó gépészeti

berendezések (pl. szivattyúk, vízmennyiségmérő akna, lengésvédelmet biztosító légüstház, vas-mangántalanító berendezés, stb.) Eredmények: Kb. 7.000 m3/nap vízmennyiség átadása Érd és térségének, ezzel Tárnok, Sóskút és Pusztazámor települések közvetlenül Battáról lesznek ellátva. Ezzel a megoldással nemcsak az említett, hanem további, Érdről ellátott települések vízellátása

is

kedvezőbben

alakul.

A

Százhalombattát

ellátó

elavult

azbesztcement vezeték kiváltása. Hatások: Érd és térségének vízellátási gondjai megoldódnak. Százhalombatta vízellátása biztonságosabbá válik. A finanszírozás lehetséges forrásai: Projektelképzelések, projektek: Projektcsoport

Projekt címe

Projektgazd A megvalósítás a kompetenciaszintje

Százhalombatta város és ÉrdÉrd MJVkörnyezete Százhalombatt vízellátásának SZÁKOM Kft. a és fejlesztési és vonzáskörzete vízminőség javító programja

Kistérségi szint

Várható költsége (Ft) A három ütem összesen cca. 3 milliárd Ft


rövid távon, 12 éven belül

3.3.3.2. Tevékenység: Meglévő vízbázis hasznosítása A tevékenység célja és indoklása: A fejlesztés célja a Herceghalmon rendelkezésre álló vízbázis újrahasznosításával az ivóvíz minőségének a javítása, valamint a vízszolgáltatás díjának a csökkentése.

146

Terra Studio Kft.


Herceghalom település 2 db fúrt kúttal rendelkezik, melyek együttes vízhozama 800 m3/nap vízmennyiség. Ez a saját vízbázis biztosította éveken keresztül a község vízellátását. A kutak egészségügyi határértéket meghaladó fluorid tartalma miatt azonban az ÁNTSZ a kitermelést 2004. január 1-től nem engedélyezte. Azóta a község ivóvízigényét az Északdunántúli Regionális Vízműtől, Tatabánya felöl távvezetéken keresztül érkező víz szolgálja ki. A váltás óta a vízdíj ára jelentősen megemelkedett, ráadásul a jelenlegi ivóvíz meglehetősen kemény is. Ezért az olcsóbb és lágyabb ivóvíz elérése érdekében indokolt a helyi vízbázis újrahasznosításának kezdeményezése. Az önkormányzat a beruházást és vele együtt az üzemeltetést is koncesszióban képzeli el, erre írta ki a közbeszerzési eljárást. Érdeklődés volt a pályázat iránt, többen kiváltották a felhívást, de végül egyetlen egy pályázat sem érkezett be. Az önkormányzat természetesen a jelenlegi rendszer üzemeltetőjével, az ÉTV Kft-vel is megkezdte a tárgyalásokat, ezidáig azonban megegyezés az ügyben nem született. Fejlesztési javaslatok: A kutak újbóli megnyitását, illetve a helyi vízbázis kitermelését lehetővé tevő műszaki fejlesztésekre az önkormányzat vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, mely 2007. március 31-ig érvényes. Az engedélyes tervekben a kutak helyreállítása (tisztítása) és egy, a kitermelt ivóvíz fluorid-tartalmát lecsökkentő, víztisztító berendezés üzembeállítása szerepel. A megvalósítás szereplői: 

Herceghalom Község Önkormányzata,



ÉTV Kft.,



szakmai befektető vállalkozások,



ÉDV Rt.


2 db helyreállított kút, víztisztító-berendezés Eredmények:



A település kútjai újra kitermelhető állapotba kerülnek.



Az így kitermelt víz fluorid-tartalma az egészségügyi határérték alá csökken, ezáltal emberi fogyasztásra alkalmassá válik a helyi vízbázis.



Olcsóbb és lágyabb ivóvizet kapnak a község lakói. A rendelkezésre álló helyi természeti erőforrás hasznosul. Hatások:



Az ivóvízszolgáltatás minősége és biztonsága javul. A lakosság közműterhei mérséklődnek.

147

Terra Studio Kft.



148

Terra Studio Kft.


Projektelképzelések, projektek: Projektcsopor t Települési szint

Projekt címe

Projektgazda

Herceghalom A herceghalmi Község kutak Önkormányzat újrahasznosítása a

A megvalósítás Várható kompetenciaszintje költsége (Ft) Települési szint

cca. nettó 70 millió Ft

Megvalósítás időtávja rövid távon, 1 éven belül

3.3.4. Intézkedés: Közösségi Internet hozzáférés fejlesztése Az intézkedés célja Az intézkedés célja az esélyegyenlőség biztosítása a technológiákhoz való hozzáférés terén. Az intézkedés indokoltsága Egy térség versenyképessége nagyon sok tényezőn múlik, melyek egyike a kommunikációs infrastruktúra jelenléte. Az információs kor kínálta lehetőségek kihasználásához a technológia hozzáférhetősége elengedhetetlen. Az olcsó és gyors internet hozzáférés az eEurope2000 program egyik fő eleme; a Nemzeti Szélessávú Stratégia célkitűzései szerint pedig a szélessávú internetpenetráció (100 lakosra jutó szélessávú előfizetések száma) 2008 végére el kell érje az EU átlagát, 2013 végéig pedig az EU 15 átlagát11. A korszerű technológia ismeretének hiánya gyakran eredményezi, hogy a felhasználók nem ismerik a bennük rejlő lehetőségeket. A szélessávú internet-hozzáférés lehetőségének biztosítása a felhasználás széles körű elterjedését önmagában nem eredményezi, ugyanis hosszú távon is valószínűsíthető, hogy lesznek olyan felhasználók, akik műszaki vagy anyagi okok miatt nem tudnak otthonukból internetezni. Mindenkinek lehetnek azonban olyan ügyei, melyek hatékony elintézéséhez szükséges az internet, ezért fontosak a lakosság rendelkezésére álló nyilvános és közösségi hozzáférési pontok. Az intézkedés tartalma Az intézkedés a közösségi internet-hozzáférési lehetőségek körének bővítését tartalmazza, hozzáférési pontok kialakítását azokon a településeken, ahol ilyen még nem létesült. Az intézkedés várható hatása A közösségi internet-hozzáférési pontok biztosítják ezen a téren az esélyegyenlőséget, kiszélesítik a lehetőségeket a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek számára, lehetővé teszik a társadalmi-gazdasági folyamatokba való aktívabb bekapcsolódást.

11

Forrás: Sere Péter főosztályvezető előadása Békéscsaba, 2005. augusztus 18.

149

Terra Studio Kft.


Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

Közösségi internet-hozzáférési pontok kialakítása

3.3.4.1. Tevékenység: Közösségi internet-hozzáférési pontok kialakítása A tevékenység célja és indoklása Az intézkedés célja az esélyegyenlőség biztosítása a technológiákhoz való hozzáférés terén. Országos szinten a közösségi internet-hozzáférés biztosítása érdekében indult 10 évvel ezelőtt a teleház program, majd 2004-ben az eMagyarország pontok kialakításának programja. A Budaörsi kistérségben jelenleg Budaörsön teleház és hat településen 12 ePont működik. A lefedettség azonban nem teljes körű: teleház sem és ePont sem található Pusztazámoron, Sóskúton, Tárnokon és Törökbálinton. A közösségi pontokon túl léteznek feltételesen használható internetező helyek, mint pl. a Százhalombattai Ifjúsági Klub, amely tagjai számára térítésmentes hozzáférést biztosít; és internet kávézók is, amelyekben ugyan bárki hozzáférhet a világhálóhoz, ám segítséget nyújtó szakértő személyzet nélkül a teljesen kezdők számára nem biztosítanak megfelelő körülményeket a tanuláshoz. Fejlesztési javaslatok Minden településen legalább egy, szélessávú hozzáféréssel rendelkező, megfelelően felszerelt közösségi hozzáférési pont kialakítása. Ezek az információs kultúrához és szolgáltatásokhoz biztosítják a lakossági hozzáférést, és egyben a térségi információs hálózat csomópontjait is jelentik. A tudásházak felvállalhatják a helyi információs központ szerepét is, részt vehetnek az információs társadalomra való felkészítésben (oktatás, továbbképzés), biztosíthatják az infrastruktúrát a távtanuláshoz, távmunkához, szerepet vállalhatnak a közösségi élet szervezésében és alkalmasak hagyományos irodai szolgáltatások nyújtására is. Fontos, hogy a szolgáltatásokat a helyi lakosság kedvező feltételek mellett vehesse igénybe és a helyszínen – szükség esetére – rendelkezésre álljon hozzáértő segítő. A funkciók koncentrálása érdekében és a feladatok komplexitása miatt célszerű a közösségi hozzáférési pontokat a művelődési házzal és/vagy könyvtárral egy épületben és funkcionálisan is egybekapcsoltan elhelyezni. A nyilvános és közösségi hozzáférési pontok hálózatának

bővítésébe

az

iskolák

is

bekapcsolódhatnak

eszközparkjukkal. A megvalósítás szereplői 

önkormányzatok



civil szervezetek

150

a

rendelkezésre

álló

Terra Studio Kft.



minden településen legalább egy, szélessávú internet kapcsolattal rendelkező közösségi hozzáférési pont

Eredmények 

munkahelyteremtés



távmunka infrastrukturális hátterének megteremtése

Hatások 

növekszik a lakossági felhasználás aránya



javul az esélyegyenlőség



javul az információkhoz való hozzáférés lehetősége



munkahelyteremtés (távmunkahely)



távoktatási centrumok kialakulása


IHM pályázatok



regionális pályázatok



NFT HEFOP 4.2 – akadálymentesítés



NFT HEFOP 1.3 – távoktatás



NFT HEFOP 3.5 – távoktatás



NFT HEFOP 2.3 – távmunka

Projektelképzelések, projektek: Projektcsoport Projekt címe

Kistérségi és közösségi annak határán hozzáférési átnyúló szint pontok kialakítása

Projektgazda

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje települési település önkormányzatok (Pusztazámoron, Sóskúton, Tárnokon és Törökbálinton)

151



közösségi 2006hozzáférési pontok 2007. létesítése 10 millió Ft/db (építkezés nélkül) – meglévő intézménybe és kiépített hálózatra telepítve a költségek a berendezés árára csökkenthetők: munkaállomásonként 165-315 ezer Ft (112-140 ezer Ft/számítógép + szoftver 0-125 ezer Ft + 50 ezer Ft/számítógépasztal és szék)

Terra Studio Kft.


A Budaörsi kistérség főbb kommunális és

Páty Budakeszi hálózati infrastruktúra fejlesztési javaslatai

 Herceghalom B ia itó

Budaörs

Biatorbágy



Etyek



Törökbálint

Sóskút Pusztazámor

ta

p. rimo

n Be

Zá



 

 Diósd 

Érd



  

Tárnok

Gyúró

Halásztelek

Tordas

Százhalombatta

valamennyi településére kiterjedően: Kajászó A1 -kistérség Vízrendezési és vízkárelhárításai tanulmányterv 2 - Gyepmesteri szolgáltatás kistérségi ellátásának terve t en Sz

sz ló Lá

Települési projektjavaslatok: 3 - Dél-Budai Regionális Szennyvízelvezetési és -tisztítási Projekt 4 - Egyéb szennyvízkezelési javaslat 5 - Hulladékgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos javaslat 6 - Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése 7 - Ivóvíz szolgáltatásfejlesztési javaslat RIORITÁS NTÉZMÉNYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK 8 - Vízbázis-hasznosítás ta pa

k

Baracska 3.4.IV. P : I

 

Tököl

Szigethalom

DU NA

Martonvásár JELMAGYARÁZAT

SZÍNVONALÁNAKTERRA ÉS STUDIO ELÉRHETŐSÉGÉNEK KFT. 2006 Ráckeresztúr Szigetcsép TÉRSÉGI SZINTŰ FEJLESZTÉSE, A MŰKÖDÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSE Majosháza

3.4.1. Intézkedés: Bölcsődei és a közoktatás intézményi alapellátásának térségi színű fejlesztése12 Az intézkedés célja

A Budaörsi kistérség Közoktatási Intézkedési Terve 2005 novemberében került elfogadásra, jelen program intézkedései és tevékenységei összhangban vannak az intézkedési terv tartalmával. 12

152

Terra Studio Kft.




Bölcsődei

ellátás

fejlesztésén

keresztül

a

kismamák

munkába

állásának

megkönnyítése 

Alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális és eszközállományának fejlesztése



Minden térségben élő speciális nevelési igényű gyermek helyben, lehetőség szerint integrálva tanulhasson és eljussanak hozzájuk a pedagógiai szakszolgálatok



A térség pedagógusai szakmai segítséget kapjanak

Az intézkedés indokoltsága A Budaörsi kistérség társulási szerződésében egyebek mellett a gyermekjóléti ellátás (ide tartozik a bölcsődei ellátás) és a közoktatás ellátása is a többcélú kistérségi társulás feladatellátási rendszerébe sorolódik. A társulási szerződés alapján a kistérségi társulás a kistérség egészére kiterjedően gondoskodik a közoktatási ellátási feladatok közül a pedagógiai szakszolgáltatásról,

pedagógiai

szakmai

szolgáltatásról,

az

e-tanulás

adatbázis

létrehozásáról, bevezetéséről és működtetéséről. A kistérségben jelenleg hiány mutatkozik bölcsődei ellátás területén, amely gyakran akadályát képezi a fiatal anyák elhelyezkedésének. Az óvodai ellátás infrastrukturális háttere kielégítő, ugyanakkor a fiatalos korösszetétel és növekvő népesség várhatóan további igényeket támaszt az óvodai ellátó-helyek irányában. Ugyanez a trend jellemzi a kistérség általános iskoláit, amelyek között jellemzően nagy az átjárás. Ennek részben az intézmények szintjén jelentkező eltérő specialitás és minőség az oka. A kistérség településein a demográfiai folyamatok ugyan a népességnövekedés felé hatnak, mégis ez eltérő mértékben jelentkezik a hagyományos agglomerációs céltelepüléseken és az attól távolabb fekvő településeken. Ennek megfelelően a térségi feladatszervezés racionalizálhatja az intézmények kihasználtságát és elkerülhetővé teheti a felesleges kapacitások létrehozását, miközben más települések képesek lennének az igényeknek megfelelni. A kistérségben problémát jelent a speciális nevelési igényű gyermekek ellátása. A kistérség nem rendelkezik pontos adatokkal számukat, igényeiket illetően. Fontos ellátásuk térségi szinten szervezett és racionalizált fejlesztése. A pedagógiai szakszolgáltatások (nevelési tanácsadás, logopédiai szolgálat) elérhetősége jelenleg közelíti a teljes lefedettséget, 2005 három településen nem volt elérhető a nevelési tanácsadás. Logopédiai szakszolgálat mindenhol elérhető, ugyanakkor indokolt az óraszámok emelése. Pedagógiai szakmai szolgáltatások hátterében lévő országos intézmény jelenleg hiányzik ennek pótlása kistérségi szintű érdek. Az intézkedés tartalma Az intézkedés tartalmaként javasolt további bölcsődei ellátó helyek létrehozása, illetve rugalmasabb

ügykezelői

hátteret

feltételezve

azok

egy

épületkomplexumban

való

elhelyezése az óvodákkal, ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy a bölcsőde, mint a

153

Terra Studio Kft.


szociális ellátó rendszer része nagyon szigorú követelményeket támaszt a működtetés feltételeiként13. Az intézkedésen belül szükséges elvégezni a hiányos, illetve elavult infrastrukturális hátterű oktatási intézmények működési feltételeinek javítását, szükség esetén kapacitásuk bővítését. Ezeket csakis megalapozott hosszú távú igényekre alapozva javasolt elvégezni. Az intézkedésen belül további fejlesztésre javasolt a pedagógiai szakszolgálati ellátás, elsősorban annak a még hiányt szenvedő településekre történő kiterjesztésével – ezt mindenképpen kistérségi keretek között javasolt megszervezni. Az intézkedés tartalmát képezi a térségben élő speciális nevelési igényű gyerekek állapotának és ezzel nevelési igényeinek felmérése és ezzel a megfelelő intézkedések megtételének előkésztése annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban történjen meg helyi szintű ellátásuk. Mivel megszűnt a megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet indokolt a korábban annak hatáskörébe tartozó tevékenységek magasabb szinten történő újjászervezése és térségi szintű igénybevétel lehetőségének biztosítása. Ez nem kistérségi kompetencia, ugyanakkor fontos, hogy az illetékes minisztérium felé az igény közvetítésre kerüljön. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatására tovább javul a kistérségi feladatellátás körébe tartozó közoktatás ellátási színvonala, javul az intézmények infrastrukturális feltételrendszere. A települések egyes intézményeinek fejlesztésével és az általuk biztosított szolgáltatások körének bővítésével (pl. speciális nevelési igényű gyerekek képzése) minimálisra csökken a szolgáltatások települési nagyságrendtől vagy státusztól függő elérhetőségi különbsége és csökken a jelenleg jellemző települések közötti nagyfokú átjárás mértéke. Ezen kívül bizonyos szolgáltatási formák (bölcsőde) kiterjesztésével közvetve kiváltható a veszélyeztetett csoportok körében a munkanélküliség. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeinek javítása



Pedagógiai szakszolgálatok eszköz-, helyiség és státuszproblémáinak megoldása, pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása

3.4.1.1. Tevékenység: Bölcsődei és közoktatási intézmények működési feltételeinek javítása és speciális nevelési igényű gyerekek képzési feltételeinek javítása A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja tovább bővíteni és minőségi paramétereiben fejleszteni a meglévő alapfokú oktatási intézményeket, annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban vegyék igénybe helyben a szolgáltatásokat és ne a szomszédos települések, illetve Budapest 13

Az óvoda csak elzártan, külön egységként működhet az intézményen belül az udvari tartózkodás is elkülönítést igényel.

154

Terra Studio Kft.


intézményeiben növekedjen indokolatlanul a létszám, ami az intézményfenntartással kapcsolatos konfliktusokhoz vezet (-het). További cél, hogy a térségben élő gyerekek függetlenül mentális illetve fizikai állapotuktól (eltekintve a szélsőségesen súlyos esetektől) a lakhelyükön vagy annak közvetlen közelében érjék el a speciális igényeiknek megfelelő oktatást, lehetőség szerint integrált rendszerben. A vélhetően speciális nevelési igénylő gyerekek vizsgálta több hónapot vesz igénybe, ami hátrányosan érinti a gyerekek fejlődését. Fejlesztési javaslatok A bölcsődék kialakításában komoly térségi összefogást feltételezve érdekelté tehetők bizonyos olyan multinacionális és hazai cégek, ahol nagyobb számban foglalkoztatnak (vagy foglalkoztathatnának) kisgyermekes anyákat. A cégekre jellemző rövidtávú gondolkodás és profitmaximalizálás csökkentheti az ilyen projektek megvalósítási esélyeit. A kistérségben jelenleg Biatorbágy esetében válik esedékesség bölcsőde építése, mivel a hatályos jogszabály szerint minden 10 000 fő feletti településen ennek biztosítása kötelező. Bölcsődei elhelyezés lehetséges bizonyos óvodák esetlegesen szabad csoportszobáiban, ami különösen a bölcsődei ellátásra már nem részesülő, de nem óvodaérett gyerekek számára lehet egy jó megoldás. A kistérségben reális igény az óvodák bővítése, illetve újak építése. Konkrét projektek Herceghalmon (csoportszoba és tornaszoba), Törökbálinton (hat csoportos óvoda építése további tagóvodai kb. 30 fős átmeneti férőhely kialakítása úgy, hogy esetlegesen ennek későbbi felszabadulásával a szintén feszítő bölcsődei hiányt lehetne enyhíteni), Budaörsön (100 fős óvoda megépítése, két óvoda épület teljes átépítése), Diósdon (óvodaépítés) formálódnak. Érden a felső-parkvárosi városrész területének ellátására tervezett Darukezelő utcai oktatási-nevelési komplexum a tervek szerint egy 6 csoportos óvodát is magában foglal majd. Az általános iskolai fejlesztések körében ÉrdÉrd MJV tekintetében kiemelendő, közvetlenül megvalósítás előtt álló projekt a Gárdonyi Géza Általános Iskola felújítása. Említhető továbbá a már említett Darukezelő utcai oktatási-nevelési komplexum fejlesztési elképzelése, amely a tervek szerint egy 16+8 tantermes általános- és középiskolát is magában foglal majd. Hasonlóan általános iskola bővítés és felújítás előtt áll Budaörs is, ahol a kapacitás bővítése az érintett általános iskola jelenlegi területén már nem képzelhető el. Megépítés előtt áll egy 24 tantermes általános iskola. Az iskolának korábban helyet adó két épület hasznosítására elképzelések vannak. Mindkettő a közoktatással függ össze. Egyik épületben egy kistérségi vonzáskörzettel rendelkező alapfokú művészeti iskola működtetésére a másik épület alkalmas egy óvoda és bölcsőde működtetésére. A sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyerekek számának feltárása egészségügyi szakemberek bevonásával valósulhat meg és erre épülhet fel egy kistérségi szintű fejlesztési program, ami kifejezetten ennek a csoportnak az ellátását célozza. Fontos, hogy amellett,

155

Terra Studio Kft.


hogy a felméréshez különféle szakemberek (gyógypedagógusok, pszichológusok stb.) részvétele ajánlott ne csak a kistérségi intézményeket látogató gyerekek kerüljenek számbavételre, hanem azok is, akik a speciális ellátásokat nem helyben veszik igénybe, hanem pl. Budapesten. Javasolt – igényként jelentkezik – az elhúzódó vizsgálati idők miatt a gyerekek vizsgálatának megoldása kistérségi feladatellátásként14. A megvalósítás szereplői 




helyi oktatási intézmények



helyi cégek


bölcsődék száma nő



óvodák zsúfoltsága csökken

Eredmények 

több gyermek helyezhető el helyi oktatási intézményekben



csökken a gyerekek települések közötti mozgásának nagyságrendje



a helyi oktatási intézmények alkalmasakká válnak a speciális nevelési igényű gyerekek fogadására, azok nem kényszerülnek Budapestre ingázásra

Hatások 

Növekszik a munkába visszatérő kismamák száma, csökken az ez okból munkanélküliek száma (ellátásra jogosultság lejártával)

A finanszírozás lehetséges forrásai: •

Beruházás a XXI. Századi Iskolába Hitelprogram Irányító hatóság: Magyar Fejlesztési Bank Rt. A „Közoktatásról” szóló törvény szerinti, közoktatási célú ingatlan - számviteli jogszabályok

szerinti

-

beruházás,

felújítás

és

rekonstrukció,

A

forrás

érvényességének kezdete: 2005. április 21. •

Közoktatási szervezetek közszolgáltatási támogatása A támogatás célja a közalapítványok, alapítványok, társadalmi szervezetek, közhasznú társaságok által fenntartott közoktatási intézmények közszolgáltatói tevékenységének, működésének támogatása. A pályázat célja, hogy támogassa az intézmények sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, magatartási, tanulási, beilleszkedési

nehézségekkel

küzdő

gyermekek,

tanulók

egyénre

szabott

fejlesztésével, integrációjával kapcsolatos tevékenységét. Célja továbbá a rászoruló gyerekek,

tanulók

közszolgáltatásokhoz

esélykülönbségének csökkentése. 14

Közoktatási Intézkedési Terv, 2005.

156

történő

hozzáféréssel

összefüggő

Terra Studio Kft.


Kiíró: Oktatási Minisztérium Beadási határidő: 2006. szeptember 30. Projektelképzelések, projektek: Projektcsoport

Projekt címe

Budaörs és Új 100 férőhelyes vonzáskörzete óvoda építése (építési engedélyeztetése folyamatban van) 24 tantermes általános iskola építése – az 1-es számú általános iskola áthelyezésével Az 1-es számú iskola áthelyezésével felszabaduló épület egy részében alapfokú művészeti iskola létrehozása ÉrdÉrd MJV és Darukezelő utcai vonzáskörzete oktatási-nevelési komplexum fejlesztése, amely a tervek szerint egy 16+8 tantermes általánosés középiskolát Települési szint Az 1-es számú iskola áthelyezésével felszabaduló épület egyéb részében óvoda és/vagy bölcsőde kialakítása

Projektgazda

Budaörs

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje Települési önkormányzat

Budaörs

Települési önkormányzat

Budaörs


ÉrdÉrd MJV


Budaörs


157



300400millió Ft

2007.09 01.

1,5-2 milliárd Ft

2008.09.01.

2007-2010

Terra Studio Kft.


Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola szintráépítéssel történő bővítése A Gárdonyi Géza Általános Iskola felújítása Herceghalmon csoportszoba és tornaszoba kialakítása az óvodában Általános iskola felújítása Herceghalmon Törökbálinton hat csoportos óvoda építése 30 fős tagóvoda létrehozása (átmeneti férőhelyes) Bölcsődefejlesztés és rekonstrukciós bővítés

Budaörs


ÉrdÉrd MJV


Herceghalom


Herceghalom


Törökbálint


Törökbálint

települési önkormányzat

Törökbálint


Zimándy Ignác Általános Iskola konyhájának HACCP rendszerű konyha felújítása, bővítése. Ugyanitt tornaterem tetőhéjalás cseréje 60 férőhelyes bölcsőde építése Biatorbágyon Általános iskola átalakítása Óvoda bővítése

Törökbálint


Biatorbágy


Sóskút

Települési önkormányzat Települési önkormányzat Települési önkormányzat

Sóskút

II. Rákóczi Ferenc Tárnok Általános iskola bővítése

2006-2007

3.4.1.2. Tevékenység: Pedagógiai szakszolgálatok eszköz-, és helyiség problémáinak megoldása, pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányának pótlása A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja, hogy a kistérség minden településén elérhetőek legyenek a térségi feladatellátásban vállalat pedagógiai szakszolgálatok, amelyek jelenleg ellátatlanok: Herceghalom, Pusztazámor, Biatorbágy. A nevelési tanácsadás mellett a logopédiai szakszolgálat működik mindenhol a térégben, ugyanakkor óraszámaik nem mindenhol

158

Terra Studio Kft.


megfelelőek

az

ellátandó

gyermekek

számához

képest.

A

legnagyobb

hiány

Százhalombattán, tapasztalható (2005), emellett minimális óraszámot érintő hiány van Törökbálinton, Diósdon és Tárnokon. Pedagógiai

szakszolgálat

egyedül

Százhalombattán

van

a

megyei

intézmény

megszűnésével a többi település ellátatlan. Fejlesztési javaslatok A tevékenységen belül javasolt a nevelési tanácsadó szolgálattal el nem látott települések bevonása a térségi ellátó rendszerbe. Javasolt az igényeknek megfelelő számban növelni a logopédiai szolgálat óraszámait esetleg olyan települések ellátásának terhére, amelyeknél az óraszámok nincsenek kihasználva. Fontos a térségi szintű igények közvetítése a pedagógiai szakmai szolgáltatások hiányáról, illetve helyi megoldást keresni a hiányzó szolgáltatások pótlására. A szükséges szolgáltatások: A pedagógusok képzésének, továbbképzésének segítése; a tanulmány és tehetséggondozó versenyek szervezése; szaktanácsadás; az intézményekben folyó oktatónevelő munka eredményességének mérése, értékelése; tanügyi igazgatási segítségnyújtás. A 3.4.1.1. pontban javasolt speciális igényű gyerekekkel kapcsolatos felmérést követő speciális oktatási programok beindításának feltétele a pedagógusok továbbképzése, amelyhez a pedagógiai szakmai szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulhatnának. A megvalósítás szereplői 

Alapfokú oktatási intézmények


minden településen elérhetővé válik a nevelési tanácsadás szolgáltatása



a logopédiai szolgáltatás óraszáma minden településen a kívánatosra nő



pedagógiai szakmai szolgáltatásokat végző intézmény alakul v. szolgáltat a kistérségben

Eredmények 

minden településen kielégítő színvonalon és számban folyik logopédiai szolgáltatás



megoldódik a jelenlegi hiány a pedagógiai szakmai szolgáltatások terén

Hatások 

A kistérségben dolgozó pedagógusok szakmai segítséggel tovább javítják az oktatás nevelés színvonalát a térség oktatási intézményeiben


Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Alapítvány

159

Terra Studio Kft.



Projekt címe

Projektgazda

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje Kistérségi Iroda kistérségi szint

Kistérségi és Pedagógiai annak határán szakszolgálat átnyúló szint létrehozása v. annak szorgalmazása Nevelési tanácsadó Kistérségi Iroda kistérségi szint szolgálat teljes térségi kiterjesztése

160



Terra Studio Kft.


3.4.2. Intézkedés: Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítása15 Az intézkedés célja 

Az egészségügyi szolgáltatások térben a lehető legközelebb álljanak rendelkezésre az azokat igénybe vevő lakosokhoz



Szükségletekre alapozódó ellátórendszer alakuljon ki



Területileg kiegyenlített legyen a szolgáltatások lefedettsége



A térség speciális helyzetéből adódó egészségügyi kihívásaira való felkészültség elérése

Az intézkedés indokoltsága Szükséges a költség hatékony és fenntartható egészségügyi ellátó rendszer kiépítése különösen azon átmeneti időszakban, amíg az elavult egészségbiztosítási rendszert felváltja egy hatékonyabb országos biztosítási hálózat, amellyel a jelenleg már privatizált járóbeteg ellátó intézmények teljesen önfenntartóvá válnak. Az egészségügyi ellátás térségi szintű (át)szervezését indokolja a fenntarthatóság és költséghatékonyság elve, az átszervezés azonban nem valósulhat meg a jelenlegi helyzet pontos ismerete nélkül. A helyzet jelenti a térségben élők egészségi állapotának, demográfiai összetételének tehát az igényeknek az ismeretét, valamint az ellátó rendszer infrastrukturális és humán erőforrás ellátottságát. Budaörsi kistérség esetében figyelembe kell venni a Budapest közelségét, amelynek intézményei komoly ellátási alternatívát jelentenek, ezzel nagymértékben befolyásolják a hagyományos „kereslet-kínálat” viszonyrendszer relevanciáját, hiszen itt a kínálat kiegészül a budapesti intézményekkel. Indokolt erősíteni az együttműködést információs kapcsolatokat az alap- és szakellátás között is, mivel ezek hiánya jelenleg jelentős többletterhet ró a szakellátó intézményekre és a betegekre is (fölösleges utazások, járulékos költségek stb.). Mindezen igények és racionális átalakításokat szükségességének tudatában indokolt szem előtt tartani az EU elvárásait, amely működést nem csak beruházást támogat. Az intézkedés tartalma Az intézkedés elsődleges tartalmi eleme egy lehető legrészletesebb állapotfelmérés a kistérség lakosságának egészségügyi ellátást befolyásoló jellemzőiről. Emellett az egészségügyi állapotot befolyásoló ellátási rendszer elemeinek és kapcsolatrendszerének, kihasználtságának elemzése következik. Az adatok ismeretében az intézkedés részeként elvégezhető egy program mélységű egészségterv elkészítése, amely konkrét beavatkozási területek és projektek megnevezésére is alkalmas.

A kistérségi programmal párhuzamosan készült a Budaörsi kistérség Egészségfejlesztési Terve (Europ-Med Kft.) –problémafeltáró, koncepcionális jellegű munka. Jelen intézkedés ezen terv javaslatait foglalja rendszerbe, azzal teljes mértékben összhangba készült. 15

161

Terra Studio Kft.


A kistérségi alapon szerveződő ellátó rendszernek törekedni kell a lehető legmagasabb fokú integrációra különösen egy olyan speciális helyzetben, ahol a prakszisok döntő hányada magánosított, ahol beindult a bizonyos kevésbé eszközigényes szakrendelések kiszervezése és ahol rendszeres a nem OEP által támogatott szolgáltatások igénybevétele. Javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer kialakítása, amelynek alapja az összehangolt ellátásszervezés. Ez magában foglal egy integrált kistérségi adatbázist, integrált kistérségi információs rendszert, ennek alapját képező info-kommunikációs rendszert, valamint képzési rendszert. Emellett elengedhetetlen elem a lakossági kapcsolattartás, amely a prevenciós programok egyik fő előfeltétele. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés várható hatásként javul a kistérség házi és szakorvosi ellátása. A feladatok integrált térségi szervezésével nem alakulnak ki indokolatlan kapacitások, de ellátásbeni hiányosságok is minimalizálódnak. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

A lakosság egészségi állapotának és az ellátórendszer felmérése és kistérségi egészségterv készítése



Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése

3.4.2.1.Tevékenység: A lakosság egészségi állapotának és az ellátórendszer felmérése és kistérségi egészségterv készítése A tevékenység célja és indoklása A Budaörsi kistérség területén a házi és szakorvosi ellátás országos viszonylatban magas színvonalon szervezett. A kistérség minden településén van háziorvos és házi gyermekorvos is, emellett egyre több településen megjelentek különféle szakorvosi szolgáltatások (mozgó szakorvosi szolgálat). A kistérségben három szakrendelő van, amelyből kettő (Budaörs, Százhalombatta) privatizálása mát megtörtént a harmadik esetben (ÉrdÉrd MJV) pedig napirenden van. Cél ugyanakkor, lehetőség teremteni arra, hogy a szakellátás minél közelebb valósuljon meg a betegekhez. A jelenleg jellemző viszonylag magas színvonalú ellátás ellenére számos feszültség van a rendszerben, amely eltérő mértékben érinti az alapellátást, a szakellátást, gyermek és ifjúsági egészségügyi ellátást stb. A kistérségben csak akkor képzelhető el a lakosság egészségi állapotából eredő igényekre alapozott megfelelő térségi szintű feladatszervezés, amennyiben a valid adatokkal rendelkeznek a programozók mind az egészségügyi ellátás keresleti, mind pedig a kínálati (feladatellátó) oldaláról. Ezek az információk jelenleg nem állnak rendelkezésre.

162

Terra Studio Kft.


Fejlesztési javaslatok A tevékenységen belül javasolt egy átfogó, felmérés elkészítése a lakosság egészségi állapotáról, a lakosság szolgáltatások igénybevételére irányuló térbeli mozgásairól, szokásaikról. Budapest közelsége ebben az esetben jelentős „torzitást” okoz a rendszerben, mert a lakosság jelentős hányada nem jelenik meg a helyi rendszerben. Ez tévesen arra engedhet következtetni, hogy nincsenek ellátandó problémáik, holott budapesti illetve magán prakszisokban veszik igénybe a betegek a vizsgálatokat, kezeléseket. Fontos, hogy ismert legyen a szakellátó helyek kihasználtsága. Fontos annak ismerete, hogy esetleges kihasználatlansága az alacsony igényszinttel, vagy más esetleg az ellátás színvonalát érintő jellegzetességekkel van összefüggésben. Csak ebben az esetben indokolható rendelési idő csökkentése stb. A helyzet pontos feltárása nem csupán a regisztrált ellátott esetekre terjed ki, és nem csupán kérdőíves felmérést jelent, hanem számos interjúra ezzel informális információkra is szükség van a való kép megismeréséhez. A vizsgálatra alapozva javasolt egy átfogó feladatterv elkészítése, amely a koncepcionális iránymutatáson túl már konkrét fejlesztési feladatokat is tartalmaz. Egy széleskörű helyzetismerettel rendelkező program képes megalapozni nagyobb horderejű döntéseket mint pl. egy kistérségi központú fekvőbeteg ellátó hely létrehozását. A megvalósítás szereplői 

kistérségi iroda



megbízott tervezők






háziorvosok



térségi szakrendelők


Kistérségi szintű egészségtervet megalapozó felmérés elkészül, amelyre alapozva elkészül a kistérség egészségterve (részletes feladat-meghatározás)

Eredmények: 

A speciális egészségterv meghatározza azon operatív szintű feladatokat, amelyek alapján a fejlesztések elindíthatók

Hatások: 

A kistérségi egészségügyi ellátóhelyek a lehető legmagasabb színvonalon képesek elvégezni a lakosság házi és szakorvosi ellátást és indokoltan fekvőbeteg ellátását is.

163

Terra Studio Kft.



Projekt címe

Projektgazda

Kistérségi és Budaörsi kistérség Budaörsi annak határán egészségterve Kistérség átnyúló szint Többcélú Társulása

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje Kistérség



3.4.2.2. Tevékenység: Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése A tevékenység célja és indoklása A közszolgálatok szervezését illetően egyre inkább igazolódik az az irányelv, hogy a bizonyos feladatok ellátása hatékonyabban szervezhető kistérségi, mint települési szinten. Ez az általános megalapítás vonatkozik az egészségügyi ellátórendszerre is. A lakosok egészségi állapotának megismerése, azok rendszerben kezelése, az eszközök beszerzése, minden egyes településen és minden egyes ellátóhelyen nem költség hatékony, ugyanakkor a fajlagos ráfordítások a bekapcsolt szereplők számának növekedésével csökkenek. Fejlesztési javaslatok Az integrált rendszerben történő gondolkodás a meglévő kapacitások, épületek emberek, műszerek használatának árszervezését jelenti és csak indokolt esetben eredményez újabb beruházásokat. Sokkal inkább a feladatok erőforrások racionalizált használatával a kiadások csökkentéséhez vezet. Az integrált rendszer a szereplők feladatainak magas szintű összehangolását jelenti és olyan hosszabb távon beérő fejlesztéseket takar mint egy integrált kistérségi adatbázis kiépítése (ez a lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatokat tartalmazza), folyamatos értékelő monitorizáló tevékenység az ellátóknál (integrált kistérségi információs rendszer), térségi info-kommunkációs hálózat kiépítése (a rendszer működtetéséhez elengedhetetlen infrastrukturális háttér kiépítése, amely lehetővé teszi az információ áramlását. A rendszer továbbá magában hordozza a szakemberek képzési, képzésszervezési lehetőségét. Az integrált rendszer fontos ismérve hogy a lakosság körében minél szélesebb körű elfogadást nyerjen, hiszen ha nem értik azt „kimenekülnek a rendszerből”. Az integrált rendszer hatékonyabban képes megszervezni és lebonyolítani térségi szinten prevenciós programokat. A tevékenységen belül szakmailag indokolt az ún. csoportprakszisok létrehozása, amely egy–egy szakterületen érintett alap- és szakellátásában részt vevők (orvosok, ápolók, gyógytornászok, védőnők, stb.) tartós együttműködését jelenti. Indokolt továbbá a családi orvosi rendelők eszközparkjának továbbfejlesztése elsősorban kézi diagnosztikai és informatikai eszközökkel. A kistérségben hosszútávon várható hogy a magyarországi tendenciának megfelelően az időskorúak aránya növekedni fog, emiatt a krónikus betegek ellátásának bővítése indokolttá 164

Terra Studio Kft.


válik. Ez elsősorban a fekvőbeteg ápolási ellátás fejlesztését jelenti, tehát ápolási otthonok, ápolási intézetek létrehozását és működtetését indokolja. A megvalósítás szereplői 

a kistérségi egészségügyi ellátórendszer szereplőinek teljes köre





megvalósul az Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer



csoportprakszisok jönnek létre



ápolási otthonok jönnek létre

Eredmények •

Egészségügyi ellátás költséghatékonysága javul

•

Javul az egészségügyi ellátás szolgáltatási színvonala

Hatások •

Javul a térség lakosságának egészségi állapota


Projekt címe

Kistérségi és Integrált annak határán Egészségi átnyúló szint kiépítése Települési szint

Kistérségi Rendszer

Érdi megyei kórház és ápolási otthon létrehozása Érdi új egészségügy központ létrehozása zöldmezős beruházásként – szakorvosi rendelőintézet, amely alkalmas egynapos műtétek elvégzésére is Projektelképzelés: hosszabb távon délnyugat területeket ellátó fekvőbeteg gyógyintézet létrehozása Érden

Projektgazda

A projekt Várható megvalósítás költsége kompetencia(Ft) szintje Budaörsi Kistérség nem Kistérség becsülhető, tartalom függő Érd, megyei Megyei jogú 3,4 milliárd jogú váross és város Ft a Pest Megyei Önkormányzat

165


20082010

Terra Studio Kft.


3.4.3. Intézkedés: A szociális intézményhálózat térségi fejlesztése A Budaörsi kistérség 2006. szeptemberi határidővel készítteti el a társulás szociális ellátórendszerére vonatkozó részletes helyzetértékelését és fejlesztési programját. Az anyag részletekbe menően elemzi a szociális ellátórendszert, beleértve az ellátásra vonatkozó szerződések bonyolult rendszerét is. Ezen dokumentum

programot

tartalmazó részében, a szociális ellátórendszerrel foglalkozó alfejezet csak intézkedés szinten tárgyalja a szociális intézményhálózat térségi fejlesztésének hátterét és főbb irányait.

Ennek

kidolgozása

elsősorban

a

Pest

Megyei

Szociális

Szolgáltatásszervezési Koncepcióval összhangban történt."A Budaörsi kistérség 2006 szeptemberi határidővel készítteti el a társulás szociális ellátórendszerére vonatkozó fejlesztési

programját.

Tekintettel

arra,

hogy

időközben

az

önkormányzatok

feladatellátó köre és kötelezettsége is várhatóan módosul az alábbi programelem csak intézkedés szinten tárgyalja a szociális intézményhálózat térségi fejlesztésének hátterét

és

főbb

irányait,

amelyeket

elsősorban

a

Pest

Megyei

Szociális

Szolgáltatásszervezési Koncepcióval összhangban történik.

Az intézkedés célja 

A térség szociális szolgáltatási alanyainak lehető legmagasabb szintű ellátásának biztosítása



A települések jövőbeni ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok maximális hatékonyságú

megszervezése,

az

ebbe

nem

tartozó

szolgáltatások

egyéb

csatornákon keresztül történő megszervezése 

Az ellátást biztosító intézményrendszer fejlesztési irányainak kijelölése

Az intézkedés indokoltsága A várhatóan újjászervezés előtt álló rendszerek nem hagyhatják figyelmen kívül a kiemelt célcsoportokat, amelyek az elkövetkező években (évtizeden) az ellátás fő alanyai lesznek. Két fontos európai és hazai tendencia veendő figyelembe: az egyik az öregedő társadalom, a másik pedig a fogyatékkal élők növekvő számaránya. Ez a két csoport várhatóan meghatározó ellátandó célcsoportot jelent már a közel jövőben is. Az

önkormányzatok

feladat-ellátási

kötelezettségének

változásával

–

várhatóan

szűkülésével szociális területen egyre komolyabb szerep hárul majd a civil szervezetekre, akik már jelenleg is – akár önkormányzatokkal szerződéses viszonyban állva – számos feladatot hajtanak végre. Részben

ennek

következtében

megnő

a

szociális

alapszolgáltatások

jelentősége.

Ugyanakkor a szakosított intézményi ellátások is várhatóan nagyobb számban fognak magán, illetve non-profit alapú rendszerben működni.

166

Terra Studio Kft.


Az ellátórendszer működtetése egyre inkább a társulási formák kialakulását preferálja, miszerint a kisebb települések számára is lehetővé válik egy széleskörű ellátórendszer biztosítása. A Budaörsi kistérség szociális ellátórendszerének társuláson belüli megszervezése érdekében már az eddigiekben is számos lépés történt. A közös tevékenységek három területre terjednek ki: megállapodás szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok ellátásáról (családsegítség, házi segítség, támogató szolgálat), ez bizonyos települési relációkat érint; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatás (minden települést érinti); megállapodás hajléktalan ellátásról (esetenként, ha igénybe veszik az önkormányzatok). Az intézkedés tartalma Gyermekek számára személyes gondoskodást nyújtó ellátások, valamint a szociális szolgáltatások lakosságszám szerint vannak az önkormányzatokra feladatként megállapítva. Az elvárások és meglévő szolgáltatások közötti települési szinten jelentkező különbségek orvoslásra számos, térségi alapon szerveződő együttműködés született az eddigiekben. 2006-ban települési szinten megtörtént a szociális ellátórendszer felmérése a hiányosságok feltárása és ezzel a hiányosságok pótlására való felkészülés. Ugyanakkor, a várható törvényi módosítások miatt erre az információra alapozva tevékenységeket és projekteket meghatározni nem volna felelős viselkedés. Ezt a törvénymódosítások ismeretében a kistérségi szociális program végzi el, amelynek tartalmát fontos beemelni az egyébként is folyamatos (évenkénti) felülvizsgálatot igénylő kistérségi programba.

3.4.4. Intézkedés: A kistérség belső és külső kommunikációjának megerősítése Az intézkedés célja 

A települések és a kistérség szervezeti-működési hatékonyságának növelése a gyors és naprakész információáramlás hátterének biztosításával.

Az intézkedés indokoltsága A versenyképesség egyik fontos eleme a terület imázsa, melynek alakításában jelentős szerepet kap a kommunikáció. Az elektronikus és írott médiában való megjelenés a térségmarketing fontos elemévé válhat gazdasági és turisztikai területen egyaránt. A települések

egyedi

kínálatának

összehangolásával

a

kistérség

lehetőségei

teljes

komplexitásukban jelenhetnek meg az érdeklődők előtt. Az internetes tartalomszolgáltatás azonban nem csak marketingeszköz, hanem a modern közigazgatás rendkívül fontos része. Az önkormányzati adatvagyon közérdekű részének interneten való megjelenítésével a mindenki számára elérhető és hasznosíthatóvá válik, hozzáférhetővé tehetők a kormányzati és önkormányzati működésre, döntésekre vonatkozó adatok, információk. Kistérségi összefogás keretei között integrálhatók az elektronikus ügyintézés moduljai is, melyeket így azon települések lakosai is hasznosíthatnak, ahol ezek

167

Terra Studio Kft.


bevezetésére forráshiány miatt csak később kerülhetne sor. Ezzel a fejlesztés és a fenntartás is költséghatékonyabbá válik. Az

intézmények

közötti

együttműködés,

kooperáció

elősegíti

a

szolgáltatások

összehangolását, tapasztalatcserét, együttműködést és a gazdaságos fenntartást. Az intézményközi és lakosság felé irányuló kommunikáció fejlesztéséhez a kistérségi információs portál megfelelő hátteret nyújthat.

Az intézkedés tartalma Az intézkedés keretén belül ki kell dolgozni a térségi hatékony, gyors és összehangolt információáramlás hátterét. Ennek egyik alapja a már működő kistérségi honlap és a települési televíziók, melyek a térségi információk bázisát képezik. A weboldal kapcsolódási pontokat tartalmaz a már létező tematikus oldalak egy részéhez (települések, ipari parkok), egyben a kistérségi marketing fontos részét képezi. Bővítést követően elősegítheti az intézményi szolgáltatások összehangolását, kommunikációs csatornát képez a civil szféra irányába, növeli az ügyintézés hatékonyságát és felgyorsítja azt. A térségben működő televíziók műsorai szintén az információszolgáltatás fontos elemét képezik, az intézkedésen belül ezek teljes térségi szintű vételét is szükséges biztosítani. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés elősegíti a több települést érintő szolgáltatások területi összehangolását, ösztönzi a civil társadalom aktív részvételét a döntési folyamatokban, hozzájárul a partnerség erősítéséhez. A térségmarketing pedig lehetővé teszi a még alulhasznosított potenciálok kiaknázását. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

kistérségi elektronikus média fejlesztése

3.4.4.1.Tevékenység: Kistérségi elektronikus média fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja a kistérség településein a működési hatékonyság növelése és a társadalmi kohézió erősítése az információs csatornák fejlesztésével. A kistérségben helyi televízió Budaörsön, Érden, Százhalombattán (Halom TV) és Törökbálinton (TB TV) sugároz. (Biatorbágyon helyi képújság működik.) A Halom TV adását online is lehet követni honlapján keresztül. Műsorai között a Kitekintő Kistérségi magazin is szerepel, amely a tágabb térség eseményeivel, történéseivel is foglalkozik. Sugárzott formában vételi körzete 10-15 km, kábelhálózaton is fogható a kistérségből Diósd, ÉrdÉrd MJV, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok településeken, optikai

168

Terra Studio Kft.


kábeleken

összeköttetésben

állnak

Dunaújváros,

Székesfehérvár

és

Veszprém

településekkel, melyekkel napi hírműsort készítenek. Az internetes tartalmak fejlesztése az önkormányzatok vonatkozásában fontos feladat; a kistérség önkormányzatai rendelkeznek honlappal, de ezek többsége nem használja ki az interaktivitás lehetőségét. Az internetes tartalomszolgáltatás eszköze a weblap, amely információt közöl és lehetővé teszi az interaktivitást is, ez által biztosítva a lakosság közéletben való aktív közreműködésének lehetőségét, helyi civil szervezetek bevonását az új véleménynyilvánítási formák meghonosításával.

Az interaktivitás elősegíti a kistérségi

társadalmi szervezetek közötti együttműködést és véleménycserét, valamint lehetővé teszi a széleskörű társadalmi részvételt a programok kialakításában és megvalósításában. Az interneten való megjelenés, tartalomszolgáltatás komplex, aktív térségmarketinget is lehetővé tesz, mellyel elősegíthető a kistérség idegenforgalmának növekedése és melyet az EU is megfogalmazott elvárásai között az eEurope2005 programjában. A weboldalak ezen túl hozzájárulhatnak a térségi vállalkozók ismertségének, ez által forgalmának növekedéséhez, a potenciális beruházók, befektetők pedig célirányosan tájékozódhatnak a kistérség adottságairól. A weboldalakon kialakításra kerülő nyilvános címtárak mellett linkekkel a nyilvános országos ágazati címtárakhoz lehet kapcsolódási pontokat lehet létrehozni. Fejlesztési javaslatok •

A térségben működő televíziók egyes adásainak átvétele-átadása vagy a vételi körzet bővítése, mellyel biztosítható, hogy a kistérséget érintő információk a teljes kistérség területén foghatók legyenek. Később, amennyiben erre megalapozott igény merül fel, egy magasabb szintű együttműködés keretében közös kistérségi televízió működtetésére kerülhet sor.

•

Közhasznú információk internetes megjelenítése, a Budaörsi kistérség internetes honlapjának fejlesztése, a létező honlapok portálrendszerré való összekapcsolása és a portálok működtetési és szervezeti kereteinek kialakítása. A portálrendszerré való összekapcsolással elérhető, hogy átlátható és könnyen kezelhető infokommunikációs infrastruktúraalkalmazási csomag jöjjön létre, amely csatlakoztatható a felsőbb szintű (megyei, nemzeti) kormányzati rendszerekhez. A rendszer működtetése javasolt a már létező, településenként önállóan kialakított rendszerek összekapcsolásával, melyhez az egyes egységek egymással való kompatibilitása rendkívül fontos. 

A honlapokon a jelenleg elérhető tartalmon túl mindenképpen jelenjen meg: 

regisztrációval vagy anélkül hozzáférhető nyilvános adatbázisok,



pályázatok,

169

Terra Studio Kft.




települési szinten túlnyúló hatáskörű intézmények, közművek és egyéb szervezetek szolgáltatásai,



on-line újságok, hírlevél



minden, az ott élők életét érintő helyi, regionális vagy országos információ és kapcsolódási pontokat kell létrehozni a legfontosabb információs forrásokhoz. (A közölt információk aktualitása érdekében törekedni kell az eltérő

szintű

hírek

ismétlésének

elkerülésére,

hiperhivatkozások

alkalmazásával érdemes az eredeti forráshoz irányítani az érdeklődőt). •

Település

és

térségmarketing.

Célszerű

a

kistérség

oldalán

egységesen

megjeleníteni az idegenforgalmi, gazdasági információkat. 

Szerepeljen a térség és a települések történelme, nevezetességei, kulturális és sport lehetőségei, szállás- és vendéglátóhelyei, eseményei, rendezvényei (eseménynaptár), idegenforgalmi térképe.



A kistérési oldalon térítésmentesen lehetővé kell tenni a térség civil szervezetei és vállalkozói számára a megjelenést (elérhetőség, tevékenység, saját weboldalra hivatkozás elhelyezése).



Befektetői információk rendszerezett megjelenítése, befektetői ingatlankataszter hozzáférhetővé tétele. Ezt követően központi gazdaságfejlesztő szervezetek (pl. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Kereskedelmi és Iparkamara, ITD) adatbázisaiban, honlapján hivatkozás elhelyezésének kezdeményezése.

•

Levelezés, ügyfél-fórum lehetőségének biztosítása. A lakosságot tájékoztató rendszerek mellett fontos, hogy interaktív, párbeszédes rendszer is kialakításra kerüljön (fórum) és fontosnak ítélt kérdésekben véleménynyilvánító szavazás indítására legyen lehetőség. A lakossági igényektől függően kistérségi hirdetőfal is működtethető.


kistérségi társulás



önkormányzatok, intézmények



közszolgáltatók



civil szervezetek



vállalkozások


1 db kistérségi honlap fejlesztése Eredmények:



információszolgáltatás



aktív településmarketing

170

Terra Studio Kft.


Hatások: 

tájékozottság növekedése



idegenforgalom, gazdasági élet fellendülése



lakossági részvétel fokozódása a közügyekben



hatékony és gyors intézményközi együttműködés



költségcsökkentés

A finanszírozás lehetséges forrásai •

IHM pályázatok

•

regionális pályázatok


Projekt címe

Projektgazda

A projekt Várható megvalósítás költsége kompetencia(Ft) szintje Kistérségi és A kistérségben érintett kistérségi a műsorok annak határán működő helyi önkormányzatok készítőitől, átnyúló szint televíziók adásainak szolgáltatótól átadása-átvétele függően változó a portállal kapcsolatos kistérségi kistérségi 20-50 millió követelményrendszer társulás Ft (tartalom, biztonság, hozzáférés) kidolgozása technikai megvalósítás

Megvalósítás időtávja 20062007.

2006.

3.4.5. Intézkedés: A kistérség kulturális és aktív szabadidő-eltöltést szolgáló infrastruktúrájának fejlesztése Az intézkedés célja 

Tovább fejlődjenek a kulturált szabadidő eltöltés feltételei



Csökkenjen a települések lakosságának ezirányú függése a fővárostól



A kistérség települései Budapest rekreációs zónájában vonzó célpont legyen a főváros lakossága számára, ezáltal a kisebb települések alternatív fejlődési stratégiái és megfogalmazódhatnak

Az intézkedés indokoltsága A Budaörsi kistérség lakosságának szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos lehetőségeinek intézményesített formái Budapest közelségéből eredően nagyrészt a fővároshoz kötődnek. Ugyanakkor egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a települések lakossága helyben is hozzájusson a kulturális és az aktív, egészséges életmódot segítő szolgáltatásokhoz. A helyi

171

Terra Studio Kft.


„kulturális gazdaság” fejlődése szemmel látható és bizonyos elemei már (pl. a budaörsi színház) nem csupán a helyi lakosságot szolgálja, hanem rendszeres látogatói vannak a környező településekről és a fővárosból is. A kistérségben a városok mellett a községekben, pl. Törökbálinton is megjelentek azok fejlett infrastruktúrával rendelkező kulturális intézmények, amelyek alkalmasak nagyobb horderejű, fejlett színpadtechnikát igénylő rendezvények lebonyolítására. A térségben működő nagyobb kulturális intézmények jelenleg többnyire önállóan szervezik saját és vonzáskörzetük lakossága számára a programokat (színházi előadások, egyéb előadóestek, koncertek, gyermekprogramok) és adnak helyet a helyi civil szervezetek által szervezett programoknak. A jelenlegi szervezési metódus szerint minimális, illetve nincs egyezetés a településeken működő intézmények között a programok összehangolására vonatkozóan ennek megfelelően nincs közös promóció sem. A településeken a szabadidő hasznos eltöltésére alternatívát kínáló civil szervezet programjain (foglakozásai) is szinte csak település szinten ismertek és döntően helyiek látogatják. Ezek vonzás területe kiterjeszthető volna a környező települések lakosságára is. A településvédelemmel, hagyományos tevékenységek felelevenítésével foglakozó civil szervezetek megfelelő támogatottsággal elősegítetik hogy a kisebb települések megtalálják azt az alternativ fejlődési útvonalat, amely a hosszabb távon a táji, települési értékek megőrzésével kínál megélhetést és prosperitást a település számára. A sport és egyéb aktív szabadidős tevékenységek eltöltésére alkalmas objektumok a városokban állnak rendelkezésre megfelelő színvonalon. A községekben elsősorban az iskolai sportlétesítmények kínálnak lehetőséget a felnőtt lakosság számára is. A kistérségben hiány van uszodából, illetve nincs nagyobb területi jelentőségű versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítmény. Miközben magánberuházásokként szaporodnak az elsősorban nem helyi lakosság számára készülő golfpályák és az ezekkel összefüggő szabadidő központok. Az intézkedés tartalma Az

intézkedés

keretében

javul

a

kisebb

települések

kulturális

létesítményeinek

infrastrukturális és szakmai színvonala. Javasolt ennek érdekében a jelenleginél még nagyobb mozgásteret adni a civil szervezetek számára, amelyek a kisebb költségvetési lehetőségekkel rendelkező önkormányzatokkal együttműködve képesek az intézmények szakmai irányítására. Az intézkedésen belül előtérbe kerül a meglévő kulturális intézmények közötti erőteljesebb kapcsolattartás, ami lehetővé teszi a közös programszervezés mellett a közös PR tevékenységet is. Javasolt, hogy váljon ismertebbé és ezáltal jobban elérhetővé a települések helyi programkínálata a kistérségen belül. Ez vonatkozik a kulturális intézmények rendszeres programjaira csakúgy, mint a települések évenként megtartott szabadtéri rendezvényeire. Az aktív szabadidő eltöltés feltételének javítása érdekében a települések lakossága által támasztott infrastrukturális igények kielégítése terén egyre inkább annak minőségi aspektusa

172

Terra Studio Kft.


kerül előtérbe. A „megöröklött” szabadtéri sportlétesítményeken a pályák, az öltözők felújítása, bővítése több településen is indokolttá vált. Szükséges mindemellett egy – illetve eltérő funkciók esetén két – kistérség gazdasági presztízséhez illő sportlétesítmény megvalósítása, amely alkalmas a térségi és annak határán túlnyúló szinten versenyek lebonyolítására. Az intézkedés várható hatása Az intézkedés hatásaként növekszik a kulturális intézmények kölcsönös látogatottsága, nő az intézmények kihasználtsága. A kistérség programjai ismertebbé válnak annak határán belül és kívül is. A települési vonzáskörrel rendelkező szabadtéri rendezvények időben és térben összehangolva a tágabb térség turisztikai programkínálatába is beépülhetnek, ezáltal erősítve a Budapest körül található rekreációs övezet ezen nyugati, dél-nyugati övezetének belső és kifelé is ható vonzerejét. Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek 

A kistérség kulturális intézményeinek és rendezvényszervezőinek együttműködése



A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése

3.4.5.1. Tevékenység: A kistérség kulturális intézményeinek infrastrukturális és programfejlesztése A tevékenység célja és indoklása A tevékenység célja a kistérségi kulturális intézmények, igényekkel harmonizáló fejlesztése, mind infrastrukturálisan, mind pedig a programkínálat tekintetében. Cél a nagyobb fokú együttműködés elérése, annak érdekében, hogy az intézmények kihasználtsága rentábilissá tegye azok működését. A programkínálat bővítésére vonatozóan már történtek lépések, ugyanakkor a programok „átjárhatósága” csak kisebb mértékben valósult meg. Nincs közös marketing – ez elsősorban az egyes települések programlehetőségeinek kiajánlására korlátozódik és egy-két hónapos, illetve idényszerű rendszerben működik. A tevékenység nem tartja elsődlegesnek, hogy minden kulturális igényt kielégítsen kistérség, hiszen ez bizonyos rendezvényeknél nem volna rentábilis és valóban Budapest intézményeihez kötődik. Ugyanakkor fontos, hogy a helyi kínálat a lehetőségeknek megfelelően

minél

változatosabb

legyen,

akár

több

helyszín

egyeztetett

programstruktúrájában is. Fontos eleme a kultúrának a hagyományőrzés, ami a hagyományos épületegyüttesek megőrzése mellett a tevékenységek felelevenítését és életben tartását is jelenti. Fejlesztési javaslatok A kulturális gazdaság programkínálat bővítésének előfeltétele, hogy legyenek meg azok az intézmények, amelyek alkalmasak azok befogadására és lebonyolítására. A települések korábban rendelkeztek ezekkel, de a fenntartáshoz szükséges források híján a működtető

173

Terra Studio Kft.


önkormányzatok többsége bezárta azokat. Jelenleg folyamatban van újjáélesztésük. Működtetésükre már nem csak az önkormányzat jelent alternatívát, hanem a civil szervezetek és a piaci szereplők is. A szponzorálás lehetősége is adott a számos tőkeerős vállalat jelenlétéből adódóan.

174

Terra Studio Kft.


A kistérség központjában Budaörsön működő Színházi egy épültben található a Művelődési Házzal. A színház sikeresen működik és időszerűvé vált egy új színházépületbe költöztetése. A jelenlegi épület ezzel teljesen az egyéb kulturális funkcióknak adható át. A kulturális szolgáltatások magas színvonalú ellátásához az épületkomplexum bővítésére van szükség. A két intézmény magas színvonalú működtetésének feltétele egyéb alternatív módon is megteremthető. A városban egyenlőre ez a megoldás mutatkozik a legmegfelelőbbnek. Fontos fejlesztési elem hogy magasabb szinten történjen az intézmények programjainak összehangolása, kölcsönös megismertetése, közös fellépés történjen annak érdekében, hogy a térségen belül is megvalósítható programok igénybevételére ne feltétlenül a fővárosba utazzanak a helyi lakosok. Amennyiben a kistérségi kultúrintézmények legalább évi egy-két alkalommal egyeztetik program-naptárukat, kiderül, hogy milyen programtípusokból van túlkínálat, melyekből van hiány térségi szinten. Az intézmények egymás között lehetőségeiknek és felszereltségüknek megfelelően mérlegelhetik, hogy ezek mely településeken valósíthatók meg, milyen médiumokon keresztül történjen meg ezek kölcsönös promóciója. A finanszírozás kölcsönösen egyeztetett forrásait igénybe véve javasolt egy szezonális kistérségi, illetve annak határán árnyúló programajánló, amely a nyári turisztikai szezonban a helyi lakosság és ide látogató vendégeket szolgálná, míg a csendesebb téli időszakban a helyi népességét. Termesztésen a több térségi intézmény kölcsönös igénybevétele akkor lehetséges, amennyiben a kistérségen belüli közlekedés infrastrukturális és szolgáltatói háttere is tovább fejlődik és erre lehetőséget ad. A tevékenység elválaszthatatlan a turisztikai programkínálat bővítésének céljaitól és eszközeitől, a két terület csak addig különül el, amíg a kínálat vonzereje megáll a települések határán. Lehetőség van azonban arra, hogy kistérségi összefogással az eddig csak települési jelentőségű – elsősorban nyári – rendezvények kinőjék magukat és a környékbeli országos jelentőségű programok mellett, azok kiegészítőjeként vagy kellően megerősödve azok nélkül is megállják helyüket a turisztikai programkínálatban. A megvalósítás szereplői 




Kistérségi Iroda



a kistérség kulturális intézményei



programszervezők



turisztikai szervezetek



kulturális tevékenységet folytató civil szervezetek

Monitoring

175

Terra Studio Kft.


Output indikátorok: 

Kistérségi programajánló megvalósulása



A

térségi

kulturális

intézmények

programkínálatának

összehangolása:

feladatmegosztás, közös marketing Eredmények: 

A kulturális intézmények látogatóinak átjárása nő



Az intézmények és rendezvényeik látogatottsága nő



Nagyobb költségvetésű vonzó programok valósulnak meg az intézmények és önkormányzataik összefogásával Hatások:



Budapest

kulturális

vonzerejét

jobban

képes

ellensúlyozni

a

kistérség

programkínálata A finanszírozás lehetséges forrásai Projektelképzelések, projektek: Projektcsoport

Projekt címe

Projektgazda



Kistérségi és annak határán átnyúló szint Kistérségi kulturális programfüzet ill. programkínálatot tartalmazó alkalmi kiadvány kiadása Zichy Major: Térségi jelentőségű kulturális központtá (komplexummá) történő átalakítása Új színház megépítése Budaörsön Települési szint Művelődési Ház Bővítése Budaörsön Közösségi ház létesítése Új kultúrotthon létesítése

települési kiadás önkormányzatok gyakoriságától és a kiadvány minőségétől függ Budaörs város Települési önkormányzata

Budaörs város Települési önkormányzata Budaörs város Települési önkormányzata Pusztazámor Sóskút

176


Terra Studio Kft.


3.4.5.2. Tevékenység: A kistérség sportlétesítményeinek fejlesztése A tevékenység célja és indoklása A Budaörsi

kistérség

népességszámának

növekedése

számos

infrastrukturális

és

szolgáltatásokat érintő fejlesztést indukált az utóbbi időben. A településeken az aktív szabadidő eltöltést lehetővé tevő fejlesztések az eddigiekben elsősorban magánerős beruházásokon keresztül valósultak meg. Ezek a lovagló clubok, golf clubok kulturált környezetben várják a kikapcsolódni vágyókat. Ezek a szolgáltatások azonban a magasabb jövedelmű célközönség számára jöttek létre és kevésbé a napi szintű kikapcsolódásra, aktív pihésre vágyó helyi lakosság számára. A közösségi aktív szabadidős infrastruktúra a legtöbb településen megújításra szorul, mert jelen állapotában nem elégíti ki a lakosság sportolásra vonatkozó igényeit. Az alapinfrastruktúrákon (focipályák, futópályák, öltözők) túl, térségi szinten hiány mutatkozik uszodai szolgáltatás terén. Annak ellenére, hogy Százhalombatta rendelkezik uszodával a kistérség északi felében a hiány egyre égetőbb. Ez akkora volumenű beruházást jelent, amit már térségi összefogással érdemes és szükséges megvalósítani. Ugyancsak fontos, hogy a kistérség

Budapest

vonzáskörzettel

közelségében

rendelkező

rendelkezzen

sportkomplexummal,

legalább amely

egy

több

településnyi

jelentősebb

nézői

befogadóképességgel fedett és szabad téri pályákkal is rendelkezik, és ami alkalmas térségi, esetleg annál nagyobb jelentőségű versenyek lebonyolítására is. Fejlesztési javaslatok A tevékenység fejlesztési javaslatai közé tartozik, hogy a közösségi sportlétesítmények infrastruktúrájának minőségi paraméterei javuljanak és igény szerint bővüljenek minden településen. Indokolt esetben lehetőleg PPP megoldás igénybe vételével – ez azokon a településeken aktuális, ahol nagyobb számú tőkeerős befektető van már jelen – magasabb technikai színvonalat képviselő sportcsarnokok létrehozása is indokolt. Ilyen jellegű beruházás van előkészülőben, pl. Biatorbágyon. A meglévő infrastrukturális elemek felújítása van napirenden Tárnokon és Sóskúton. Sportpálya áthelyezés és járulékos épület infrastruktúra megépítése indokolt Diósdon. A tevékenység kistérségi vonatkozású eleme egy uszoda-fürdő és sport komplexum létrehozása Budaörsön. A projekt tartalmaként Budaörs területén fedett uszoda létesítése tornacsarnokkal, időszakos használatú külső medencékkel is szerepel. A térségi fontosságú komplexum az alábbi paraméterekkel rendelkezik: versenymedence kétoldali lelátó, két 1214 személyes szauna, két kisebb tornaterem és kondicionáló terem, külső létesítmények: úszómedence, gyermekmedence, pezsgőmedence, tornacsarnok, 3 füves teniszpálya, étterem. Az uszoda alkalmas a kistérség településein működő iskolák úszásoktatásának lebonyolítása mellett a térség lakosságát is ellátni a szolgáltatással.

177

Terra Studio Kft.


Érden hasonló a város és közvetlen vonzáskörzetét szolgáló létesítmény van tervbe véve. A projekt keretében az M7-es autópálya közelében egy több szabadtéri sportpályát (focipálya, atlétikai pályák) magában foglaló, lelátókkal és a szükséges kiszolgáló létesítményekkel ellátott sportcentrum kerülne kialakításra. E sportcentrum alkalmas a legkülönfélébb szabadtéri

sportversenyek,

tömegsportrendezvények,

valamint

kulturális

események

lebonyolítására. A két új térségi vonatkozású létesítmény jellegében és célközönségében eltérő sajátosságokkal rendelkezik, tehát kistérségi szinten jól kiegészítik egymást. Százhalombattán a meglévő sport és rekreációs létesítmények (sportcsarnok, uszoda, fürdő) esetében sokkal inkább a város sport, kulturális és idegenforgalmi lehetőségeinek bővítése kapcsán kerül előtérbe, intézményi rekonstrukcióval összekötve a FŐNIX alprogramhoz kapcsolódóan. Törökbálinton tervek születtek a Dulácska-major területén felépítésre kerülő sportcentrumról, amely játékcsarnokot és uszodát is magában foglal. A játékcsarnokot az NSH partnerségével PPP konstrukcióban (50%bekerülési érték államilag támogatott), míg az uszoda beruházást az önkormányzat költségvetéséből 2007. december 31.-ig kívánjuk megvalósítani. A kistérség minden települése célul tűzte ki, hogy a kulturált szabadidő-eltöltés feltételeként a sportolási lehetőségek infrastrukturális háttere jelentősen javuljon. Ezen komplexumok tervezésekor figyelembe javasolt venni, a helyi szükségleteket, a fenntartás költségeit és azt a tényt, hogy a kistérség minden települése rendelkezni fog hamarosan a megfelelő szolgáltatásokkal. A település igényeit meghaladó létesítmények fejlesztését javasolt csak speciális funkciók és kellő pénzügyi fenntarthatósági megalapozottság mellett végrehajtani. A megvalósítás szereplői 




helyi nagyobb cégek



sport clubok



Kistérségi Iroda


Megvalósul a kistérség települései sportlétesítményeinek megújítása és indokolt mértékű bővítése



Létrejön kistérségi jelentőségű, versenyek szervezésére is alkalmas nagyobb nézői befogadó képességű uszoda és sportcentrum, szabadtéri sportkomplexum Eredmények:



A települések lakossága magasabb színvonalú kultúrált sportolási lehetőségekhez jut hozzá

178

Terra Studio Kft.


Hatások: 

A sportolási lehetőségek hozzáférhetősége elősegíti a lakosság általános egészségi állapotának javulását

A finanszírozás lehetséges forrásai Projektelképzelések, projektek: Projektcsoport

Projekt címe

Kistérségi és Uszoda-fürdő-sport annak határán komplexum átnyúló szint létrehozása, a Hársfa utcában . Jégcsarnok felépítése a Hosszúréti patak melletti területen. ÉrdÉrd MJV és Térségi szabadtéri vonzáskörzete sportcentrum kialakítása Érden Települési szint Sportpálya kiegészítése futópályával és öltözővel Sportcsarnok építése 25X45 m-es labdapályával és 1000 fős tribün jellegű nézőtérrel 25 m-es uszoda megépítése

Projektgazda

Budaörs

A projekt megvalósítás kompetenciaszintje települési

Budaörs

települési

Érd MJV város Önkormányzata


Megvalósítás időtávja 20072010 20092010

800 millió 2007– 1 2013 milliárd Ft 20072013

Biatorbágy

települési

Biatorbágy

települési

20072013

Biatorbágy

települési

20072013

települési

2007.2013

települési

20072009

Sportpálya Diósd áthelyezése a település központból és a járulékos épületek megépítése Sportkomplexum Herceghalom megépítése futballpálya (futó pálya), multifunkcionális labdajáték pálya, három pályás tenisz (település igényeit meghaladó kapacitásokkal)

179

Terra Studio Kft.


Sport és Sóskút szabadidőközpont kialakítása: a sportpálya és öltöző felújítása, kiegészítése labdapályával Tornacsarnok építése Tárnok

települési

20072013

települési

20072013

Dulácska-major területén sportcentrum (játékcsarnokkal uszodával) megépítése.

Települési

Törökbálint és

180

700 millió

20072008

Terra Studio Kft.


4. MELLÉKLETEK 4.1.A HELYZETÉRTÉKELÉS

ÉS PROGRAM KÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN LEBONYOLÍTOTT INTERJÚK

LISTÁJA

Név:

Szervezet:

Titulus:

Interjú időpontja:

Vágó Csaba

Budaörs Polgármesteri Hivatala

kabinetvezető

06.03.31.

Csík Edina

Budaörs Polgármesteri Hivatala

főépítész

06.03.31.

Dr. Döcsakovszky Béla

Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

polgármester

06.03.23.

Kovács Tibor


városi főmérnök

06.03.23. 06.06.02.

Dr. Mile Orsoly


pályázatkészítő munkatárs

06.03.23.

Dr. Benedek László

Százhalombatta Polgármesteri Hivatala

polgármester

06.03.30.

Dr. Tüske László

Százhalombatta Polgármesteri Hivatala

alpolgármester

06.03.30.

Dr. Palovics Lajos

Biatorbágy Polgármesteri Hivatala

polgármester

06.03.22. 06.05.18.

Spéth Géza

Diósd Polgármesteri Hivatala

polgármester

06.03.23. 06.05.31.

Schnaider László

Herceghalom Polgármesteri Hivatala

polgármester

Pál Gábor

Herceghalom Polgármesteri Hivatala

műszaki előadó

Pátrovics Benedek

Pusztazámor Polgármesteri Hivatala

polgármester

06.03.21. 06.06.02.

König Ferenc

Sóskút Polgármesteri Hivatala

polgármester

06.03.23. 06.05.17.

Dr. Újházi Miklós

Sóskút Polgármesteri Hivatala

jegyző

06.05.17.

Dr. Gergely István

Tárnok Polgármesteri Hivatala

polgármester

06.05.17.

Csima László

Tárnok Polgármesteri Hivatala

főépítész

06.05.17.

Turai István

Törökbálint Polgármesteri Hivatala

polgármester

06.03.22.

Molnár Tibor


polgármesteri referens

06.03.22.

Papp Béla


alpolgármester

181

06.03.22.

06.05.17.

06.05.16.

Terra Studio Kft.


Interjú időpontja:

Név:

Szervezet:

Titulus:

Molnár Tibor


polgármesteri referens

06.05.16.

Nánay Éva


főépítész

06.03.22.

Pákozdy Dénes


beruházási főtanácsos

06.05.16.

Dancsecs Richárd

ELMŰ Zrt.

körzeti munkatárs

06.04.05.

Ódor István

ÉTV Kft.

szolgáltatási főmérnök

06.04.12.

Kakuk András

ÉTV Kft.

vízágazatvezető

06.04.12.

Domaföldi Zsolt

COMPOSTAL Kft.

ügyvezető igazgató

06.04.12.

Román Károly

Építési hulladék feldolgozó

ügyvezető

06.04.12.

Csige Imréné

TIGÁZ Zrt.

hálózatfejlesztési előadó

06.04.12.

Jónás József

SZÁKOM Kft.

közmű főmérnök

06.05.19.

Vajda László

SZÁKOM Kft.

kommunális főmérnök

06.05.19.

Németh László

SZÁKOM Kft.

gyepmester

06.06.02.

Polgárné Májer Ildikó

Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Centrum Kft.

ügyvezető igazgató

06.04.13.

Vágóné Bőcs Etelka

Pest Megyei Munkaügyi Központ Budaörsi kirendeltség

kirendeltség-vezető

06.06.07.

Kulcsár Sándorné

Pest Megye Polgármesteri Hivatala Szociális és Gyermekvédelmi Főosztály

szociális osztályvezető

06.06.02.

Kilián Csaba

ITD Hungary Befektetésösztönzési Igazgatóság

igazgató

Dr. Vajer Péter

Europ-Med Kft.

igazgató

06.06.01.

országgyűlési képviselő

06.06.06.

szakmai titkár

Zsámbéki Medence Idegenforgalmi Egyesület

06.06.19.

régész

Matrica Múzeum és Régészeti Park

06.06.19. 06.06.2122

Keller László Mátyás Irén dr. Vicze Magdolna

182

06.06.01.

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

Recommend Documents