MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215. TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL:
[email protected]
BUDAPEST, VII., ERZSÉBETVÁROS VÁROSLIGETI FASOR - BAJZA UTCA DAMJANICH UTCA - ROTTENBILLER UTCA LÖVÖLDE TÉR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI H A T Á S T A N U L M Á N Y
BUDAPEST, 2012. DECEMBER HÓ
1
MEGRENDELŐ:
BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET, ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÖLTSÉGVISELŐ:
ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL
GENERÁLTERVEZŐ:
MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT.
TERVEZŐK:
örökségvédelem
Frankó Ákos
régészet
Gyuricza Anna
Mercedes és Tsa. Bt.
NKÖM: 8166-5/2009.
………………… …………………
2
3
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG Adorjánné dr. Gyuricza Anna Szakértői Eng. sz: Sz-56/2008 Budapest, 2012. november 27.
1. VIZSGÁLAT A régészeti örökség vizsgálatát a Mű-Hely Tervező és Tanácsadó Zrt. (1065 Budapest VI. Bajcsy Zs. u. 31.) megbízásából Budapest, VII. kerület, Városligeti fasor- Bajza utca- Damjanich utca- Rottenbiller utca- Lövölde tér által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéhez szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítéséhez végeztük. A régészeti örökség leírásánál az ide vonatkozó szakirodalmat, a helyszíni szemle tanulságait használtuk fel.
a) Történeti leírás, régészeti örökség, az örökségi értékek elemzése A szabályozási tervvel érintett területről a szakirodalomból régészeti leletet nem ismerünk. A BTM Régészeti Adattárának topográfiai adatbázisa a szabályozási terv alá vont területről régészeti adatot nem őriz. A vizsgált terület leletnélkülisége, illetve ismert régészeti lelőhely hiánya nem meglepő, ha figyelembe vesszük a terület mai földrajzi viszonyainak kialakulása előtti időkből származó vízrajzi jellegzetességeit. A területnek a régészet tárgykörébe utalt (1711 előtt idők) történetére vonatkozóan segít eligazodni az a térkép, mely Budapest történetének 1972-ben megjelent kötetéhez készült, és a fellelhető térképek és adatok összedolgozásával megrajzolta a pesti városrész domborzati-vízrajzi képét. Ebből kitűnik, hogy a középkori Pest városfalán túl terjedő területek mocsaras, vízjárta, a Duna mellékágai által szabdalt területek voltak, ahol csak elvétve emelkedett ki néhány homokdomb, illetve dűne. A mai VI. és VII. kerületre szinte teljes egészében ez az állapot volt jellemző a XIX. századi árvízmentesítési munkálatok megkezdése előtti időkig. A középkorból visszafelé haladva az időben, a területet a középkori városból kivezető nagy útvonalak elkerülték, tehát sem út, sem útmenti létesítmények előkerülésével nem lehet itt számolni. A korábbi, népvándorlás-kori, illetve római kori barbár korszakot tekintve, a földrajzi-vízrajzi környezet itt nem kedvezett emberi megtelepedésnek.
4
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
1. ábra
5
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
b) Védettségek:, területi és egyedi A vizsgálat alá vont területen egyedi régészeti védelmet élvező régészeti lelőhely nem található.1 A területnek a történeti korokban rekonstruált domborzati-vízrajzi képe alapján régészeti szempontból nincs olyan része, melyre a kulturális javak védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv-ben meghatározott régészeti besorolásokat alkalmazni lehetne.
c) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében A vizsgált terület teljesen beépített. Közintézményekkel: - különösen a Városligeti fasor menténreformátus egyházközség temploma és parochiája, Baross Imre Artistaképző Szakiskola, volt BM kórház a Városligeti fasor és Bajza utca által határolt negyedben, valamint lakóépületekkel elfedett, a köztes területek burkolattal vagy növényzettel fedettek. A terület állapotáról az egyik legkorábbi információt a XVIII. század végi első katonai felmérés nyújtja. A koraújkorban terjeszkedő Pest határárkán (a mai Rottenbiller utca vonala) túl egységes nagy vízjárta területet ábrázolnak, melyet legelőként használtak.
2. ábra
1
A Bp. Főv. Kormányhivatala Műemlékvédelmi és Régészeti Örökségvédelmi Szakigazgatási Szerve által vezetett központi hatósági nyilvántartással az egyeztetés folyamatban.
6
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Az 1830-as években2 a már kiépült Városliget és az Árokvonalnak nevezett határvonal között a zöldséges és szőlőskertek között még mindig legelőként használták a vizsgált területet.
3. ábra
1870-ben3 a Lövőház fölött már az egész tömb díszkertként működött.
A XX. században sűrűn beépült területről ma már a régészet hagyományos módszerével, a terepbejárással adatot gyűjteni nem lehetne, de a korábbi építkezések földmunkáinak negatív régészeti eredményei sem valószínűsítenek ide régészeti lelőhelyet egyetlen történeti korból sem.
2
A volt városároktól (mai Rottenbiller utca–Lehel tér) kifelé eső terület áttekintő térképe, 1836. Fabó Beáta-
Holló Szilvia Budapest régi térképei III. 2006. 3
A Városligeti fasor és a mai István út (Szövetség utca–Dózsa György út) közötti terület szabályozási terve, 1870
körül Fabó Beáta- Holló Szilvia Budapest régi térképei III. 2006.
7
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
4. ábra
2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK a) Településhálózati és területhasználati, és beépítettségi változás A megszűnt volt BM kórház hasznosítását lehetővé tévő övezeti változtatások
3. HATÁSELEMZÉS a) A tervezett beavatkozás hatása a régészeti örökség elemeire Az FSZKT módosításban a kórház területének lakóövezetté átsorolása földmunkával járó építési tevékenységgel nem jár, a változtatás adminisztratív jellegű, régészeti-történeti érdekeket nem érint. Az átsorolás következtében várható beruházási tevékenység a meglévő épületek hasznosítását célozza, így ez sem érint régészeti-történeti érdekeket.
8
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
b) Régészeti emlékek feltárhatóságának megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Bár azt teljes bizonyossággal kimondani nem lehet, hogy egy bizonyos területen régészeti objektum előkerülése kizárt, jelen esetben a terület topográfiai elhelyezkedése alapján mai ismereteink nem támasztják alá a terület bármilyen fokú régészeti érintettségét. A területen az 1. a) pontban vázolt adatok alapján csak szórványként, vagy váratlan leletelőfordulásként jelentkezhet régészeti emlék. Az esetleg előforduló leletet a területileg illetékes múzeumnál (jelen esetben Budapesti Történeti Múzeum) be kell jelenteni.
4. ÖSSZEFOGLALÓ A területen földrajzi-topográfiai elhelyezkedése okán, valamint az eddigi történeti adatok alapján jelen ismereteink szerint nem várható régészeti objektum vagy lelet előkerülése, ezért a szabályozási tervben nem tartjuk szükségesnek örökségvédelmi előírás beiktatását régészeti szempontból.
5. NYILATKOZAT Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II.20) NKÖM rendelet 6 § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint a nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel.
9
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG Frankó Ákos művészettörténész NKÖM műemlékvédelmi szakértő (Iktsz.: 8166-5/2009.)
1. VIZSGÁLAT: Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgyát képező tömb Budapest Duna balparti városrészében, az 1882-ben4 Terézvárosra és Erzsébetvárosra osztott történeti Terézváros erzsébetvárosi részén, annak É-i határa mentén, a Városligeti fasorra fűződve helyezkedik el.
a) történelem: Nagy Lajos „A Terézváros kialakulása” című munkájában a pesti Külváros – pontosabban Külvárosok – kialakulásának az okairól a következőket írja: „Jóllehet a polgárság a pesti határban minden művelhető földet lefoglalt magának, s ezen kívül még pusztákat is béreltek, s így a földművelés és az állattenyésztés sokkal nagyobb méretű volt, mint a Rákóczi-szabadságharc előtt, mégsem ez vezetett közvetlenül külváros-alapításra. A vásárok jelentőségének növekedése, a Kúria Pestre való helyezése, tehát Pestnek forgalmi központtá való alakulása, az ipar és kereskedelem erősödése és ezzel párhuzamosan a földművelésnek, szőlőművelésnek és állattenyésztésnek az adott szűk keretek között való viszonylag nagyméretű kifejlődése – és mindezek következményeként a város lakosságának növekedése és differenciálódása – együttvéve ezekben találjuk meg a külváros alakulásának okait, s a külváros fejlődésének meghatározóit (kerékkötőit és lendítőit). A város növekvő számú lakossága 1730 körül már nem fért el a város falai között, s ennek a jelenségnek a felismerése vezette a városi tanácsot arra a gondolatra, hogy a mai Józsefváros területén, a Horváth Mihály tér környékén házhelyeket osszon ki. Így alakult ki az úgynevezett Lerchenfeld, Pest első külváros települése, ahol már 1733-ban 91 ház állott. A város falain kívül való letelepedés azonban a tanács kezdeményezése nélkül is, a lerchenfeldi településsel egyidejűleg megindult. A kertek között minden rendszer nélkül, itt, majd ott (in denen gartten in keinen ordnung sondern bald da, bald dort) – bár eléggé lassú ütemben megkezdődött a település. Az 1733-ban elkezdett külvárosi telekkönyvben a 91 lerhenfeldi házon kívül már 11 olyan házat is nyilvántartottak, amely a később felső külvárosnak nevezett területen volt.”5 „A lakosság számának gyarapodása a természetes szaporodáson felül a város fejlődésének mind társadalmilag, mind topográfiailag igen jelentős tényezője lett. A tanács nem tudta megakadályozni a külváros építkezéseinek folytatását, s így az új házak felépítése mind a Lerchenfelden, mind a kertek között, s később a szántóföldek és a majorságok területén is zavartalanul folyt, bár kissé hullámzó ütemben. A külvárosi házak száma 1726 és 1769 között 865-re emelkedett, ebből a Terézvárosban 366 volt.
4 5
Budapest Lexikon. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. I. kötet. 393. oldal. Nagy Lajos: A Terézváros kialakulása. Tanulmányok Budapest Múltjából. XI. Budapest, 1956. 100.
10
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A külvárosi házak építése a további években, ha nem is ilyen gyors ütemben, de tovább folytatódott. Mivel a belvárosban ekkor már minimális az új telkek keletkezésének száma – pl. 1772 és 1781 között csupán nyolccal emelkedett – ezért érthető, hogy a külvárosban az 1769-es 865 házzal szemben 1781-ben már 1111 házat találunk, 1792 körül pedig 1176-ot. Ebből Terézváros területén az 1769-es 366-tal szemben 1792 körül 193-mal több, tehát 559 ház állott. A század végén már Terézváros volt Pest legnagyobb külvárosa. Ugyanis a többi 619 ház két külváros, a Ferenc- és a Józsefváros között oszlott meg. A terézvárosi házaknak az összes külvárosi házakhoz viszonyított arányszáma egyébként az egész század folyamán fokozatosan emelkedett. A külvárosi lakosság lélekszámára, s városrészenkénti megoszlására a XVIII. századból nincsenek adataink. A XIX. század első éveiből való adataink azonban világosan mutatják, hogy nemcsak a házak számából lehet következtetni arra, hogy a Terézváros a legnagyobb külváros, hanem a lakosság számával is lehet azt bizonyítani. A Terézváros lakosságának száma 1806-ban már csaknem elérte a belvárosét, s messze felette áll a József-, de még inkább a Ferenc- és Lipótvárosénak.”6 A XVIII. század utolsó évtizedeire a Váci- és Kerepesi utak között legyezőszerűen kiépült Terézváros keleti irányban a mai Liszt Ferenc tér, Jókai utca vonaláig terjedt. E vonaltól kifelé majorságok terültek el. „A szántóföldek művelésének megkezdésével és telekkönyvezésével egy időben történt a majorságok kiépítése és telekkönyvezése is. Az 1718-ban elkezdett telekkönyvben 73 majorságot tartottak nyilván, s ebből 26 volt a Terézváros területén. A majortelkeket, hasonlóan a kertekhez és szántóföldekhez, kezdetben általában ingyen adományozta a magistratus. Például 1716-ban kaptak a pesti szerviták ingyen egy majortelket téglavetővel együtt. 1718-ban Chenu Anatol, Mohr Szevér, 1723-ban Herzog Ádám stb. Hogy a majorságok közül valamelyik a Rákóczi-szabadságharc előtt is létezett és közben elpusztult néhány majorság helyén épült volna fel, arra nincsen adatunk. A 26 terézvárosi majorság közül 16 a Rákos-árok vonala mellett állott, kb. a mai Almásy tér és Nyugati pályaudvar közötti területen. Ezek voltak a helymeghatározóként sokszor emlegetett felső majorságok, szemben a mai Józsefváros területén volt alsó majorságokkal. A Király utcától északra elterülő részen a XVIII. században kizárólag majorságok voltak, melyeket a XIX. században osztottak fel házhelyekké. Ezeknek a majorságoknak sorát ekkor csak a mai Aradi utca vonala szakította meg. Az Aradi utca vonalával már 1718-ban találkozunk Zwerch gasse néven. A Terézváros e része utcahálózatának kialakulását azonban még a XIX. században is jelentősen befolyásolta ezeknek a vízszintesen tagolódó, tehát a mai Jókai utca vonalára dűlő majorságoknak a fekvése. A majortelkeknek ezen a városhoz közelebb eső részén építették fel a gazdasági épületeket. A telkek kisebbi részét udvarnak használták, a többi részét kertnek, rétnek vagy szántónak. Az itteni majortelkek viszonylag elég nagy terjedelműek voltak, néha jóval nagyobbak, mint a szomszédságukban fekvő szántóföldek. A 22. majorság területe például 7 hold volt. Ebbe természetesen bele kell számolni az akkor még szabályozatlan Rákos-árok áradásai következtében a majorságok területén levő mocsaras részeket is. Az árok és a mocsaras részek melletti területek viszont kitűnő rétek voltak még a Rákos-árok 1750 körül történt szabályozása után is, és jelentősen emelték a majorságok értékét.”7
6 7
i. m: 102-103. oldal. i. m.:107. oldal.
11
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A XVIII. század végére, a XIX. század elejére a Felső-Külváros, vagy ahogyan 1777 óta nevezték, Terézváros utcaszerkezetét az ÉK-i irányban kifutó és a rájuk merőleges keresztutcák hálózata jellemezte. A Terézváros utcahálózatának fő szerkezeti tengelye a Király utca volt, amely, mint Siklóssy László találóan megállapította, „...látszólag volt csak sugárút. Ez nem kívülről jött, hanem belülről, a Hajóhíd- s a Nagyhíd utca (Deák Ferenc utca) folytatásaképp. Eredetileg dűlőút volt, amely a város külső részébe, a későbbi Városerdőbe, majd Városligetbe vezetett. A terézvárosi települőknek főcéljuk lévén belesimulni a belső városrészek kereskedelmi életébe, a belváros és Lipótváros alkotta tompaháromszög száraiba telepedtek le, a Király-utca mentén, amely egyenesen a forgalmi gócpontba vezette őket.”8 „A 18. század utolsó éveiben a Terézváros határán alakították ki – a Mária Terézia rendeletére ültetett erdőből – az első pesti közkertet, a polgárság és a köznép számára létesített Stadtwäldchent (Városliget). „A városi tanács ezt a „városerdőt” 1799-ben 24 évre bérbe adta Batthyány József esztergomi érseknek és örököseinek, azzal a kötelezettséggel, hogy az érsek a terület fásítását és parkosítását folytatja, a „pesti lakosok számára egy sétáló helyet” készít; a város pedig kötelezte magát, hogy a Városerdőbe vezető utat kiépíti és két oldalát az érsek által adományozandó fákkal beülteti. A Városerdő kiépítését az érsek a szerződés megkötése után azonnal el is kezdte. A Batthyány család mérnöke, Witsch Rudolf a mai városliget helyén levő mocsarat lecsapolta. A mocsár helyén keletkezett a mai Városliget-tó. A további kiépítés azonban Batthyány érseknek még a szerződéskötés évében keletkezett halála miatt abbamaradt.(…) A bácsi Prater mintájára elképzelt tájkert kialakítása a későbbiekben a városra, pontosabban az 1808-ban létrehozott Szépítő Bizottmányra, a Verschönerungs Commissionra maradt.(….) A város eleget tett a szerződésben vállalt kötelezettségének. Az Altstadt határán lévő Neue Markt Platztól (ma Deák Ferenc tér) induló, a Terézvárost átszelő, a Városliget irányába futó Király utca folytatásaként megépítette az utat a Városliget határáig. 1800-ban, kevéssel a Városliget telepítésének kezdete után a Teréz-külváros és a Városliget közötti területet felparcellázták, 200 telket alakítva ki. A Teréz-külváros, illetve annak külső része, a Pacsirtamező, azaz Lerchenfeld az árokvonalig terjedt, ami megközelítőleg a mai Felső erdősor, illetve Rottenbiller utca vonalán húzódott. Az árokvonaltól délnyugatra feküdt telkek terézvárosi telekkönyvi számokat kaptak, míg az északkeleten fekvőket városligeti számon regisztrálták. Az újonnan parcellázott terület észak felé a mai Podmaniczky utcáig, délre az István útig terjedt. A területnek a középvonalában jelölték ki a szénapiactól (ma Deák Ferenc tér) induló, a Terézvárost délnyugat-északkeleti irányban átszelő király utca folytatásában a Városligeti fasor helyét.”9 „Az 59 fasori telek kialakítása egységesen történt. A telkek 12 öl(…) utcai frontot kaptak, mélységük egységesen 100 öl lett, területük tehát 1200 négyszögöl; volt két utcai frontjuk, egyik a fasorra, a másik az északi, illetve déli szomszédos párhuzamos utcára, a Grosse Johannes gasséra (Nagy János, ma Benczúr utca), illetve az aussere Dreitrommelgasséra (Külső Három dob, ma Damjanich utca). A négy szélső telek területe tért el csupán a szabályostól, azok a telkek három utcára nyíltak, a határoló utcák vonalához igazodva némileg nagyobbak lettek 1200 négyszögölnél, és alakjuk sem volt szabályos téglalap.”10
8 9 10
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest. Budapest, 1931. Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 140. oldal Gábor Eszter: Az Andrássy út körül. Osiris//Budapest Főváros levéltára/2010. 99-100. oldal. i. m.: 101. oldal.
12
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
„A Városligetbe – akkori nevén Stadtwäldchenbe – a városból a Király utca folytatásaként kivezető út két oldalára – mint erről Witsch Rudolf, a fasorok telepítője is tudósított, fákat ültettek. Így jött létre a városligeti fasor, a Stadtwäldchen Alle 1800-ban. Eredetileg négy sor fát telepítettek, nyárfákat és vadgesztenyét.(…) Leyrer 1803-ban könyvecskéjében csak nyárfasort említ, ami jelentheti azt, hogy az ő ottjártakor még nem volt kiültetve a két vadgesztenyesor, de lehet, hogy csak nem fordított rájuk figyelmet.(…) Franz Schams 1821-ben a kettős nyár- és gesztenyefasorról írt.(…) Podmaniczky Frigyes emlékiratában megemlékezett arról, hogy 1830 rendkívül hideg telén, József nádor rendeletére kivágták a fasor „sudaras nyárfáit”, és a fákat tüzelőnek kiosztották a szegények között. (….)..Ezután ültethettek ki négy újabb gesztenyefasort a kipusztított nyárfasor helyébe, és lett a fasor hatsoros.(….) A későbbi leírások már mind csak a fasori gesztenyesorról emlékeztek meg.(…) A Városligeti fasor villasora létrejöttekor a városon kívül, de annak közvetlen közelében helyezkedett el, és a város belterületén lakó polgárok pihenését szolgálta – mai fogalmaink szerint nyaralóövezet volt. A város növekedése és átalakulása az évtizedek során a környező területeket is a városhoz kapcsolta. A Terézváros külső területén fekvő majorságokat és a városligeti Weigartent (szőlőskerteket) a városi hatóság utcákkal tagolta, ezt követően területüket a tulajdonosok építési telkekké osztották. A szőlőskertek helyén az 1860-as években rövid életű, laza beépítésű külvárosi negyed alakult ki. Az 1867. évi kiegyezést (…) követő évtized nagy gazdasági fellendülése azt a vidéket teljesen átalakította. Itt indult meg az 1870-es évtizedben, a Pest modernizációját elindító városrendezési tevékenység. Ennek keretében a Terézváros területét átvágták egy széles, a párizsi Champs Élysées mintájára elképzelt útvonallal – ez volt a Sugárút (1885-től Andrássy út).(…) A Sugárút külső szakaszán villák épültek, de már nem nyaralók, hanem állandó lakásul szolgáló polgári villák, mint az a Gründerzeit európai nagyvárosaiban szokásos volt. Az a régi városligeti villasor…ma már nem létezik. A közelében épült Andrássy út hatására modernizálódott, és fokozatosan átadta helyét a mai Városligeti fasornak. Az 1873 előtti épületek közül ma mindössze három áll, jelentősen átépített formában.”11 Az Andrássy út, illetőleg a városrész kiépülésének és átépülésének hatásai a vizsgált tömbben az 1880-as évektől12 kezdve jelentkeznek. Az 1880-as évekkel kezdődő kiépülés – tulajdonképpen a tömb első nagy építési periódusa – az első világháború kitörésével zárul. Ez alatt a három és fél évtized alatt alakul ki a tömbre mindmáig jellemző területhasználat, a városias, nagyvárosias lakófunkció, a Városligeti fasor mentén felépített szanatóriumokkal az egészségügyi funkció (dr. Helczer Manó Fasor szanatóriuma a Városligeti fasor 9. sz. alatt, épült 1894-1903 között13, a Therapia Szanatórium a Városligeti fasor 11. sz. alatt, épült 1886-1887-ben14, a Grünwald szanatórium a Városligeti fasor 13. sz. alatt, épült 1905-1906-ban15), az oktatási funkció (iskola a Rottenbiller utca 43-45. sz. alatt épült 1890-ben16), az egyházi funkció (református templom és iskola a Városligeti fasor 5-7. sz. alatt, épült 1911-1913-ban17) a beépítési mód, valamint az eklektika és a szecesszió stílusa által meghatározott építészeti arculat is.
11 12 13 14 15 16 17
i. m.: 103. oldal. Déry Attila: Pest építészeti topográfiája III. VI-VII. kerület. Terézváros–Erzsébetváros. TERC Szakkönyvkiadó, Budapest, 2006. i. m.: 633. oldal. i. m.: 634. oldal. i. m.: 634. oldal. i. m.: 539. oldal. i. m.: 632. oldal.
13
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A tömb mai formára való kiépülésének második jelentős periódusa az 1930-as évek második fele volt. 1936-ban nyitották meg a Bajza utca Damjanich utca és Városligeti fasor közötti szakaszát18, melynek DNy-i oldalára, a Bajza utca 2-8. sz. alatti telkekre a dr. Kotsis Iván által 1936-ban készített tömegvázlat alapján egységes beépítésű, nagyvárosias jellegű, modern funkcionalista stílusú házsor19, míg a Bajza utca 10. sz. alatti telekre Fischer József tervei alapján, szabadonálló beépítésben egy modern, funkcionalista stílusú, kétemeletes, lapos tetővel fedett villaépület épült20. A tömb harmadik nagy építési periódusa az egészségügyi funkció fejlesztéséhez kapcsolódik. „A későbbi BM Kórház kezdetben Korvin Ottó Kórház néven, a Quittner Zsigmond által épített Dr. Herczel Manó Fasor Szanatóriumában (Városligeti fasor 9.) kezdte meg működését 1949-ben, 80 ággyal. 1951-re – a „B” épület átadásával – belgyógyászattal, sebészettel és nőgyógyászattal rendelkező, 200 ágyas intézménnyé fejlesztették. A későbbiekben a Glück-féle szanatórium (Városligeti fasor 11.) és a Grünwald szanatórium (Városligeti fasor 13.) épületei is beolvadtak. Az 1953-ban megalakult Belügyminisztérium révén a kórház már a BM teljes személyi állományának és közvetlen családtagjainak intézeti ellátását biztosította. A Honvédséggel történt megállapodás alapján, a bővülés következő lépéseként összevonták a kórház mellett fekvő Honvéd Rendelőintézettel, amelyben a Mosonyi utcából átköltözött, 1954-ben létrehozott BM Központi Rendelőintézet kapott helyett. Az 1969-es egyesítéssel létrejött létesítmény neve BM Korvin Ottó Kórház és Szakorvosi Rendelőintézet lett. Még 1968-ban nyílt meg a „C” épület, az új hatemeletes kórházi hotelszárny, ahová az intenzív ellátást is nyújtó Kardiológiai Osztály került. Továbbá itt került elhelyezésre a sebészet, a központi laboratórium, a röntgen, az Izotóp Osztály (1969-től az osztály pajzsmirigy funkció vizsgálatokat is végez), az ultrahang (1968. szeptember 30-tól, Magyarországon először a BM Korvin Ottó Kórház és Rendelő szülészeti osztálya kezdett ultrahang diagnosztikával foglalkozni.), és az újonnan létesült Urológiai Osztály is. Ennek eredményeként a kórházi ágyak száma további 200-zal emelkedett meg. 1971-ben a BM Egészségügyi Intézetek, 1977-től BM Korvin Ottó Kórház és Intézményei névre módosult a kórház neve….1981-ben nyitották meg a „D” épületet, amiben az új, korszerű intenzív részleg és légkondicionált műtőblokk mellett új helyet kapott a Patológiai Osztály, a központi sterilizáló és központi laboratórium. 1984-től a kórház rendelője a BM Központi Kórház és Intézményei Szakorvosi Rendelőintézete nevét viselte. Ebben az évben alakították ki az urológiai lézer-műtőt, majd 1985-ben a Sebészeti Osztály részeként az 1985 májusában később önálló osztállyá vált Érsebészeti részleget. A felújított röntgen-osztályon angiográfiás vizsgálatok végzésére alkalmas részleg is helyet kapott. 1991-ben ebben az épületben nyílt meg a CT, s ezzel kialakult az intézmény központi részének végleges formája.”21 1970 körül, a Damjanich utca 10. sz. telekre épített modern, funkcionalista lakóházzal tovább bővült a tömb lakófunkciója is.22 A rendvédelmi dolgozók egészségügyi ellátását szolgáló kórházat 2007-ben bezárták.
18 19 20 21 22
Budapest Lexikon. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. I. kötet. 105. oldal. Szerk: Ferkai András: Pest építészete a két világháború között. Budapest, 2001. 170-173. oldal. i. m.: 173-174. oldal. http://honvedkhkonyvtar2012.wordpress.com/about/ Déry Attila: Pest építészeti topográfiája III. VI-VII. kerület. Terézváros–Erzsébetváros. TERC Szakkönyvkiadó, Budapest, 2006. 147. oldal.
14
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Az 1783-1785. évi I. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.
15
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Lipszky János: Plan der beym König(lichen) freyen Hauptstädte Ungerns Ofen und Pest seiner Kaiserl(ichen) Hoheit den Erzherzog Joseph Palatin von Ungern, 1810. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.
16
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
B. Blaschnek: Buda és Pest az 1838. évi árvíz idején. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.
17
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Buda, Pest és Óbuda térképe 1857 körül. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.
Az 1860-1861. évi II. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.
18
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Halácsy Sándor: Buda-Pest főváros Duna balparti beltelkeinek átnézeti térképe. 1872. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.
19
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Budapest 1937. évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.
20
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
b) természet, táj, tájhasználat – településhálózati és településszerkezeti összefüggések: A vizsgált térség – és tágabban, a Duna folyó bal partja - földrajzilag a Pesti hordalékkúp-síksághoz tartozik. „A kistáj 98 és 251 m közötti tsztf-i magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt futóhomokformák uralják, a magasabb teraszokon a fiatalabb, alacsony teraszokkal egy szintre kerültek, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedenceszerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek… A kistáj alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, s egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan ÉNy-DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag éppen ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékekre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. terasza átmenő, felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, lösz-szerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint az idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg.”23 A tervezési terület, illetőleg annak tágabb térsége eredetileg, a XVIII. században, mezőgazdasági funkcióval bírt, kertövezet – szőlőskertek övezete –, majd egy ideig laza beépítésű nyaralóövezet volt. A nyaralóövezet átalakulása, városiasodása24, mai formára való alakulása az Andrássy út kiépítésének eredménye. Györffy György a Pest-Buda kialakulását megrajzoló könyvében a két országos jelentőségű és nagy forgalmú közút, a Váci és Hatvani országút között elhelyezkedő területnek két olyan régi, középkori eredetű útjáról tesz említést, amelyek egykoron településhálózati jelentőséggel bírtak. Az „….egyik út Nyírre, azaz Palotára vitt (a Dohány utca-Ajtósi Dürer sor vonalán), a másik Párdira (a Rákóczi útEgressy úti irány mentén).”25 A történeti Terézváros fő szerkezeti tengelye, a XVIII. században életre kelt Király utca, folytatásában a mai Városligeti fasor elődjével tulajdonképpen Pest város az ÉK-i vidékére, illetve a Városligetbe kivezető útvonal volt, településközi szerepéről nem tudunk.
23
24 25
Szerk.: Dr. Marosi Sándor – Dr. Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. I. kötet. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest, 1990. 33-35. oldal. Gábor Eszter: Az Andrássy út körül. Osiris//Budapest Főváros levéltára/2010. Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig. Akadémiai Kiadó, Budapest (1997).
21
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
c) településkép és utcaképek:
Bajza utcai utcakép a Damjanich utca felől.
Átlátás a Damjanich utcáról a református templomra.
Damjanich utcai utcakép ÉK felől.
Átlátás a Damjanich utcáról a református templomra.
Kilátás a Damjanich utca sarkáról Ny felé.
Damjanich utcai utcakép.
Damjanich utcai utcakép.
Rottenbiller utcai utcakép.
22
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Damjanich utcai utcakép DNy felől.
Rottenbiller utcai utcakép a Jósika utca felől.
Rottenbiller utcai utcakép DK felől.
Rottenbiller utcai utcakép a Lövölde tér felől.
Városligeti fasori utcakép DNy felől.
A református templom főhomlokzata ÉNy felől.
Kilátás a Bajza utcából DK felé.
Az evangélikus templom Ny felől.
23
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Kilátás a Lövölde térről a Városligeti fasorra.
A Városligeti fasor 9. sz. épület.
Bajza utcai utcakép ÉNy felől.
A Bajza utca DNy-i térfalának a részlete.
A Bajza utca DNy-i térfala.
Bajza utca 10. sz. épület homlokzata.
24
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A Bajza utca DNy-i térfalának a részlete.
Bajza utcai utcakép.
A tömb beépítése. Fotó forrása: www.googlemaps. com
25
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A tömb település- és utcaképi megjelenését alapvetően a határoló utcák növényzete és az előkertek, valamint a telkek zöldje, az előkertek előtt húzott, áttört kerítések, a beépítési mód, illetőleg az egyes épületek tömegformája, magassága és homlokzatának vagy homlokzatainak építészeti kialakítása határozzák meg. Az utcai növényzet három oldalon, a Lövölde téren és a Városligeti fasorban, továbbá a Damjanich utcában meghatározó látványelem, míg az előkertek és a telekbelső zöldje a Városligeti fasorban és a Bajza utcában válik hangsúlyossá. A tömb a Damjanich utcai és Rottenbiller utcai oldala zártsoros beépítésű, a tömb sarkait – a Bajzaés Damjanich utcai sarkot, a Damjanich- és Rottenbiller utcai sarkot, valamint a Rottenbiller- és Lövölde téri sarkot – erőteljes tömegű, eklektikus és modern funkcionalista stílusú, fszt+3, fszt+4, és fszt+6 emelt magas épületek hangsúlyozzák ki. Magasságát tekintve visszafogottabb ugyan, csak fszt+1 emeletes, de változatos tömegformálású épület – az egykori Grünwald szanatórium – terül el a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán is. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a szecessziós stílusú épületet még a Bajza utca 1936. évi megnyitása előtt, 1905-1906-ban építették.26) A tömb Városligeti fasori oldala mentén és a Bajza utca felső, hosszabb szakszán előkertes és zársoros, de nem összeérő beépítés helyezkedik el – ezeken a részeken az utcaképben, a növényzet mögött hangsúlyos látványelemként jelenik meg az épületek mozgalmas tömegformája is. A tömbbelső beépítésének látványa az utca felől csak a néhány nyíláson át, Damjanich utca 8-10. sz. alatti részlegesen beépített telek felől, a Bajza utca 8. és 10. sz. telken álló beépítések közötti szűk résen, valamint a Bajza utca felső részén, de távolabbról, az utca DK-i oldaláról tárul fel a szemlélő számára. Különösen izgalmas látvány tárul fel a Damjanich utca 8-10. sz. alatti, részlegesen beépített telek felől, ahonnan a Városligeti fasor 3-5. sz. alatt emelkedő református templom hátsó frontjára és mozgalmas tömegére pillanthatjuk meg. Az utcai homlokzatok kialakításában – a Damjanich-, Rottenbiller- és Városligeti fasor mentén – az eklektikus építészet stílusjegyei a meghatározók. A szecesszió rangos emléke az Árkay Aladár által tervezett református templom és parókia a Városligeti fasor 5-7. sz. alatt. Figyelemre méltó és meghatározó épületei a Bajza utcai utcaképnek a 2., 4., 6., 8., magasodó fszt+5 emelet magas, visszafogott homlokzati kialakítású, modern, funkcionalista stílusú bérházak és a 10. sz. alatt található ugyancsak modern, funkcionalista stílusú villaépület is.
d) településszerkezet és területhasználat: A tervezési terület a történeti Terézváros – 1882-től Erzsébetváros – XVIII. századi eredetű fő utcájának, s egyben annak egyik fő szerkezeti tengelyének, a Király utcának a folytatásában húzódó és a Pest városa által a XIX. század legelején kialakított, Városligetbe kivezető, széles és fásított Városligeti fasorra fűződik fel. Ugyancsak a XIX. század eleji szabályozás eredménye a tömböt a DK-i oldalán határoló Damjanich utca széles és egyenes nyomvonala is.
26
Déry Attila: Pest építészeti topográfiája III. VI-VII. kerület. Terézváros–Erzsébetváros. TERC Szakkönyvkiadó, Budapest, 2006. 634. oldal.
26
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A tömb Ny-i határát képező Rottenbiller utca ÉNy-nak hajló és Szív utcába torkoló nyomvonalát az 1838. évi jeges ár során romba dőlt Pesti Lövölde pótlására a Pesti árokvonal belső részére, a Városligeti fasor D-i oldalára 1840-ben felépített új, de a régi Lövöldét lemásoló épület27 elhelyezése jelölte ki. A tömb Ny-i sarkán, a Király utca és a Városligeti fasor között elterülő Lövölde tér mai, szabályos, szimmetrikus formáját az 1890-ig működött Lövölde elbontása után nyerte, míg a Bajza utca Városligeti fasor és Damjanich utca közötti szakaszának megnyitására csak 1936-ban került sor. A kezdetben mezőgazdasági, majd rövid ideig nyaralófunkciójú térség mai területhasználata tulajdonképpen három menetben – a XIX. század végén, XX. század elején, a Bajza utca megnyitását követően, az 1930-as évek második felében, illetőleg 1945 után, az 1960-1970-es években – alakult ki. Az első menetben, a XIX. század végén, XX. század elején az akkor még Damjanich utca, Rottenbiller utca, Városligeti fasor, Aréna út által határolt tömb DNy-i részén elterülő térség Városligeti fasori oldalára, kihasználva az útvonal jelentőségét, egészségügyi funkciók, a korban oly divatos szanatóriumok, míg a Damjanich utcai és Rottenbiller utcai oldalra városi, nagyvárosi jelegű lakófunkció települt, mely közé oktatási funkció, iskola (Rottenbiller utca 4345.) és egyházi funkció, református templom és parókia (Városligeti fasor 3-5.) ékelődött. A második menetben, a Bajza utca 1936. évi megnyitását követően, az utca D-i, alsó felén kialakított 5 db kisméretű telekre négy bérház és egy villa épült. A harmadik menet területhasználati változásait alapvetően az 1945 után államosított és összevont szanatóriumok kórházzá történő felfejlesztése, illetve a szanatóriumokból kialakított BM Korvin Ottó kórház fejlesztése és több ütemben történt bővítése határozta meg, melynek következtében az egészségügyi funkció egyre nagyobb területet foglalt el a tömbben és új épületek felépítésével besűrűsödött a beépítés is. 1970 körül a lakófunkciói bővítésére is sor került. A rendvédelmi dolgozók ellátására létesített kórház az 1989. évi rendszerváltást követően közkórházként működött, majd 2007-ben bezárta kapuit, s ezzel megszűnt a tömbben az egészségügyi funkció.
e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok; - TELEKSZERKEZET, TELEKHASZNÁLAT: „Az 59 fasori telek kialakítása egységesen történt. A telkek 12 öl(…) utcai frontot kaptak, mélységük egységesen 100 öl lett, területük tehát 1200 négyszögöl; volt két utcai frontjuk, egyik a fasorra, a másik az északi, illetve déli szomszédos párhuzamos utcára, a Grosse Johannes gasséra (Nagy János, ma Benczúr utca), illetve az aussere Dreitrommelgasséra (Külső Három dob, ma Damjanich utca). A négy szélső telek területe tért el csupán a szabályostól, azok a telkek három utcára nyíltak, a határoló utcák vonalához igazodva némileg nagyobbak lettek 1200 négyszögölnél, és alakjuk sem volt szabályos téglalap.”28 Ez az eredetileg mezőgazdasági hasznosítású szabályos, két utcára nyíló, átmenő telkekből álló telekszerkezet később megosztásra került – megfelezték a telkeket –, a Rottenbiller utca mentén, az árokvonalon belül eső területet az utcára merőleges hossztengelyű
27 28
Budapest Lexikon. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. II. kötet. 41. oldal. Gábor Eszter: Az Andrássy út körül. Osiris//Budapest Főváros levéltára/2010. 101. oldal.
27
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
rendszerben osztották fel. A mai telekszerkezet telekösszevonások és megosztások révén alakult ki. A Budapestet ábrázoló 1937. évi térképről jól kivehető, hogy a XIX. század végi XX. század eleji beépítésekhez, elsősorban a Városligeti fasori oldalon a szanatóriumok elhelyezéséhez, így a 9. sz. alatt felépített dr. Helczer Manó Fasor szanatóriumához, a 13. sz. alatt felépített Grünwald szanatóriumhoz, de a 3-5. sz. alatti telken emelt református templom és parókia elhelyezéséhez is két telket vontak össze, míg az 1936. évben megnyitott Bajza utca DNy-i alsó felének beépítéséhez telekosztást alkalmaztak, egy telekből öt kisméretű telket alakítottak ki. A mai telekszerkezet 1949 után, a rendvédelmi dolgozók számára alapított kórházi fejlesztések eredményeként jött létre. Az egyes telkekre jellemző telekhasználat a rajta álló beépítés funkciójához igazodik. A Rottenbiller utca 8-10. sz. telek beépítetlen része a lakóház parkolójaként funkcionál.
- BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÜLETTÍPUSOK: Mint fentebb már említettük, a tömb mai beépítése három menetben alakult ki. A mai beépítés nagyobbrészt a XIX. század nyolcvanas éveitől az első világháborúig tartó három és fél évtizedben született meg. A Damjanich utca és a Rottenbiller utca mentén, a Lövölde tér DK-i oldalán emelkedő városias, nagyvárosias jellegű, zártsoros beépítésű, U alaprajzú és zártudvaros, fszt+1 és fszt+3, illetve fszt+4 emelet magasságú, a földszinti zónában esetenként üzleteket magukba foglaló lakóépületeket, a Rottenbiller utcai iskolát, valamint a Városligeti fasor előkertes, részben zártsoros beépítésű szanatóriumait, illetőleg a református templomot ez alatt a három és fél évtized alatt építették fel. Az 1936-ban megnyitott Bajza utca alsó, DNy-i oldalán emelkedő nagyvárosias jellegű, „előkertes”, fszt+5 emelet magas, modern, funkcionalista stílusú lakóépületeket és a 10. sz. alatti, szabadonálló beépítésű villaépületet az utca megnyitása után építették. A 1945 után, a harmadik építési periódusban elsősorban a lakófunkció növelése és a kórházfejlesztés, illetve az azt szolgáló beépítések domináltak, amelynek eredményeként még sűrűbb lett a tömb beépítése.
f) védettségek: műemléki védelem (területi és egyedi védettség) – g) az örökségi értékek elemzése: MŰEMLÉKI VÉDETTSÉG Egyedi védelem: Városligeti fasor 5-7. – hrsz.: 33509/1. – Református templom és parókia. TERÜLETI VÉDELEM: Műemléki környezet: Városligeti fasor 5-7. – hrsz.: 33509/1. – Református templom és parókia műemléki környezete. Kijelölt műemléki környezet hiányában „a kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény 40. §-a értelmében „A védetté nyilvánított műemlékkel… közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek.”
28
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
FŐVÁROSI VÉDELEM: Egyedi védelem: nincs. Területi védelem: nincs. VÁROSKÉP SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK: BVKSZ 2. sz. melléklete szerint (Fővárosi összérdek) I. Településrészek: 8. VI., VII. kerület: Dózsa György út – Damjanich utca – Rottenbiller utca – Szív utca – Felső Erdősor utca – Benczúr utca – Délibáb utca által határolt terület II. Útvonalak: 29. VI., VII. kerület / Király utca – Lövölde tér – Városligeti fasor A városkép, növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából védett közparkok, terek, kertek, temetők, fasorok: D) Fasorok: 62. Bajza utca 63. Damjanich utca 64. Városligeti fasor
Az Árkay Aladár (1868–1932) által tervezett, műemléki védelem alatt álló református templom és parókia a XX. század eleji magyar építészet egyik legjelentősebb alkotása. „A tervezési megbízást 1911-ben kapta meg. A református istentisztelet prédikációközpontúsága már évszázadok óta kimunkálta a sajátos kívánalmaknak megfelelő templombelsőt, amelynek lényege a szószék központi elhelyezése. Az Árkay által szervezett, görög kereszt alaprajzú, kupolával fedett tér erre alkalmas. A görög kereszt egyik szárának nyílásában elhelyezett szószék a három másik szárhoz és a központi térhez viszonyítva centrális elrendezésű. A belső térhatás lenyűgöző, és egészen különleges levegője van. A kupolát hordó hatalmas hevederívek ellenére is a térlefedést szinte nem érezni, az mintegy lebeg a tér fölött. A templom sajátos levegőjét a belépéskor elsődlegesen érzékelt tiszta fehérség és ezt a fehérséget fokozó jó világítás adja. A jólvilágítottság elsősorban a görög kereszt száraiban levő karzatok fölötti nagy bevilágító ablakoknak köszönhető…. A templombelső tiszta, derűs hangulatával ellentétben a külső megjelenése inkább borongósba hajló, ami a nagyobbrészt kőből épített homlokzat befeketedéséből adódik. Ez a patinás ódonság azonban nem árt az egyébként szándékoltan is a magyar középkorral rokonságot vállaló összmegjelenésnek. A templom homlokzata aszimmetrikus. A magas, ugyancsak a középkorra utaló, oromzatos középrészhez egyik oldalon erőteljes, tömör, hegyes gúla alakú sisakban végződő, a másik oldalon alacsony, hengeres lépcsőtorony csatlakozik. A templomtest lefedése két egymást keresztező, magas nyeregtetővel történik, amely a kupolát is magába foglalja. A homlokzat leglátványosabb részea főbejárat, amely főformájában ugyan a magyar romanikára jellemző hangsúlyos templomkapukat idézi, a felületét borító színes geometrikus majolikadíszítés azonban egészen különleges modern 29
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
hatást áraszt. A templomot körbejárva sok rendkívüli műgonddal megoldott finom építészeti részletet fedezhetünk fel. Maga az utcai kerítés, illetve annak bejárati kapuja a vasművesség különlegességei közé tartozik. A fakapuk a népi faragóművesség hagyományait továbbvivő remekek. A templomhoz kapcsolódó emeletes épületszárnyban lelkészi hivatal és lakások vannak. Ennél a kert felé hátrahúzott épületszárnynál érződik ismét a középkornak adott tiszteletadás.”29
MEGTARTÁSRA JAVASOLT ÉPÜLETEK:
29
Bajza utca 10. – hrsz.: 33505. – Lakóépület. Városligeti fasor 9. – hrsz.: 33505. – Fasor szanatórium. Városligeti fasor 13. – hrsz.: 33505. – Grünwald szanatórium.
Főszerk.: Aradi Nóra: A magyarországi művészet története. Szerk.: Németh Lajos: Magyar művészet 1890-1919. I. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. 370-371.
30
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében: A XVIII. századi eredetű Király utca és a mai Felső erdősor, illetve Rottenbiller utca vonalán egykoron húzódó árokvonal metszéspontjának K-i szegletében elhelyezkedő tömb – és az árokvonaltól a Városliget felé eső vidék is – eredetileg mezőgazdasági funkciójú kertövezet, majd rövid ideig lazán beépített nyaralóövezet volt. Mai területhasználatának kialakulása az Andrássy út 1870-es évektől elkezdett kiépítésének hatására a XIX. század nyolcvanas éveitől kezdődött el. A városias, nagyvárosias lakófunkció letelepedésével egy időben oktatási funkció, iskola (Rottenbiller utca 4345.), egészségügyi funkció, dr. Herczel Manó Fasor Szanatóriuma (Városliget fasor 9.), Glück Ignác Vízgyógyintézete, majd Therapia Szanatórium (Városliget fasor 11.), Grünwald-szanatórium (Városligeti fasor 13.), nem sokkal később egyházi funkció, református templom és parókia (Városligeti fasor 5-7.) települt a területre. A XX. század elejére kialakult területhasználatban 1945 után „csak annyi változás történt”, hogy a Városligeti fasor mentén elhelyezkedő szanatóriumok összevonásával kialakított Korvin Ottó kórház, később BM Korvin Ottó Kórház és Szakorvosi Rendelőintézet, majd 1971-ben BM Egészségügyi Intézetek, 1977-től pedig BM Korvin Ottó Kórház és Intézményei egyre nagyobb területet „harapott” ki és épített be a tömb területéből. Az egészségügyi funkció a kórház 2007. évi bezárásával szűnt meg.
A tömb területhasználatának területi állapota a kulturális örökség összefüggésrendszerében közepesre értékelhető.
31
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TARTALOMJEGYZÉK
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ................................................................................................................ 4
RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG ......................................................................................................................................................... 4 1. VIZSGÁLAT ...................................................................................................................................................................... 4 A) TÖRTÉNETI LEÍRÁS, RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG, AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE ...................................................................... 4 B) VÉDETTSÉGEK:, TERÜLETI ÉS EGYEDI ..................................................................................................................................... 6 C) TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉS-RENDSZERÉBEN ............................... 6 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK ............................................................................................................................................ 8 A) TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TERÜLETHASZNÁLATI, ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS ...................................................................... 8 3. HATÁSELEMZÉS .............................................................................................................................................................. 8 A) A TERVEZETT BEAVATKOZÁS HATÁSA A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG ELEMEIRE ............................................................................. 8 B) RÉGÉSZETI EMLÉKEK MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI .................... 9 4. ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................................................................................. 9 5. NYILATKOZAT ................................................................................................................................................................. 9
ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ............................................................................................................................................................ 10 1. VIZSGÁLAT:................................................................................................................................................................... 10 A) TÖRTÉNELEM: ...................................................................................................................................................................... 10 B) TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK: ............................. 21 C) TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK: ............................................................................................................................................ 22 D) TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT: .................................................................................................................. 26 E) TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK; ................................. 27 F) VÉDETTSÉGEK: MŰEMLÉKI VÉDELEM (TERÜLETI ÉS EGYEDI VÉDETTSÉG) – G) AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE:............. 28 MEGTARTÁSRA JAVASOLT ÉPÜLETEK: ............................................................................................................................... 30 H) TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN: ............................. 31
TARTALOMJEGYZÉK .......................................................................................................................................................... 32
32