BUDAPEST FOVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZO KFT BUDAPEST, VÁROSHÁZ U POB: 1364 BUDAPEST, PF TEL.: , FAX:

BUDAPEST FOVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZO KFT. 1052 BUDAPEST, VÁROSHÁZ U. 9-11. POB: 1364 BUDAPEST, PF. 338. TEL.: 3175-318, FAX: 3173-296

SZENTENDRE HÉV VÉGÁLLOMÁS ÉS TÉRSÉGE (RÓZSA UTCA - DÓZSA GYÖRGY ÚT – DUNAKANYAR KÖRÚT - VASÚTI VILLASOR - KOZÚZÓ UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ)

SZABÁLYOZÁSI TERV

BUDAPEST, 2008. JÚLIUS 24.

Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

1

Budapest Fováros Városépítési Tervezo Kft.

Tel.: 3175-318

SZENTENDRE, HÉV VÉGÁLLOMÁS ÉS TÉRSÉGE (RÓZSA UTCA - DÓZSA GYÖRGY ÚT – DUNAKANYAR KÖRÚT – VASÚTI VILLASOR – KOZÚZÓ UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ)

SZABÁLYOZÁSI TERV

Tsz.: I-425-3/2008 Településrendezés:

Közlekedés:

Közmuvek: Energiaellátás: Zöldfelület és környezetvédelem: Altervezo: Víziközmuvek

Albrecht Ute irányító tervezo TT1 01-0517/06 Rektor Árpád Cseh András

………………………………..…..

Peto Zoltán TRk-T 01-2321 Gál Balázs Pogonyi Ádám

………………………………...….

Peto László EN-korlátozott, GO-T 01-9743

...........................................…....

Pogány Aurél K1 01-5060/05

……………………………….…...

Fodor Sarolta VZ-T 01-4016

……………………………….…...

……………………….…..…….... ……………………….…..……....

………………………………...…. ………………………………...….

Munkatársak:

Cseh Ildikó, Dudásné Elek Teréz, Kissné Somos Judit, Ujváriné Barabás Ágnes

Ügyvezeto:

Albrecht Ute

……………………………………

A tervdokumentáció a BFVT Kft. tulajdona, a tervezok szellemi alkotása, melyet a Megrendelo csak a szerzodésben foglaltak szerint használhat fel.

Budapest, 2008. július 24.


2


Tel.: 3175-318

TARTALOMJEGYZÉK Elozmények, a tervezés célja 1. VIZSGÁLAT 1.1. Városrendezési vizsgálat 1.1.1. Településszerkezeti összefüggések 1.1.2. Övezeti rendszer 1.1.3. Tervi elozmények 1.1.4. Tulajdonvizsgálat 1.1.5. Jelenlegi területhasználat 1.1.6. Épületvizsgálat 1.1.7. Érdekfeltárás 1.2. Közlekedési vizsgálat 1.2.1. Településszerkezeti összefüggések 1.2.2. övezeti rendszer, szabályozás 1.2.3. Tervi elozmények 1.2.4. Közúthálózat vizsgálata 1.2.5. Tömegközlekedési hálózat vizsgálata 1.2.6. Parkolási vizsgálat 1.2.7. Gyalogos-és kerékpáros közlekedés 1.3. Közmuvizsgálat 1.3.1. Vízellátás 1.3.2. Csatornázás 1.3.3. Villamosenergia-ellátás 1.3.4. Gázellátás 1.3.5. Távközlés 1.4. Környezetvédelmi és zöldfelületi vizsgálat 2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5. 2.1.6. 2.2. 2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.3.4. 2.3.5. 2.4. 2.4.1. 2.4.2. 2.4.4. 2.4.5. 2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Városrendezési javaslat Tervezési koncepció – távlat Tervezési koncepció – rövidtáv Településszerkezeti terv módosítási javaslata Környezetalakítási javaslat Szabályozási javaslat Elovásárlási jog Örökségvédelmi hatástanulmány Közlekedési javaslat Településszerkezeti összefüggések Közúthálózat Tömeg-közlekedési hálózat Parkolás Gyalogos-kerékpáros közlekedés Közmuellátás Vízellátás Csatornázás Gázellátás Táv-és hírközlés Környezetvédelmi és zöldfelületi javaslat Levegominoség Zajterhelés Talaj-és felszín alatti víz, potenciális szennyezések, hulladék Zöldfelületek

3. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TERVIRATOK Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

Oldalszám: 4 4 4 4 5 8 17 18 18 19 20 20 20 20 22 22 23 23 23 24 25 27 27 28 29 34 34 34 36 36 37 37 38 38 41 41 41 42 43 43 44 44 46 48 49 50 50 50 50 51 52 3


Tel.: 3175-318

Elozmények, a tervezés célja A HÉV végállomás és térségére vonatkozóan már többször felmerültek fejlesztési szándékok. A Szentendre kapujának is nevezheto terület jelen formájában nem elég méltó a város presztízséhez, helyi potenciálja viszont vonzza a különféle gazdasági befektetoket, továbbá a kistérség szempontjából is igen kiemelt helyzetben van. Mindezek miatt szükségessé vált egy összefüggo térségre vonatkozó, részletes vizsgálatokon és felméréseken alapuló településrendezési terv elkészítése, amely a terület jövobeni fejlesztéseihez megfelelo, átgondolt, szintetizált alapot nyújthat. Jelen tervezési munkát cégünk közbeszerzési eljárás keretében nyerte meg, a megbízó Szentendre Város Önkormányzata. A BFVT Kft. már 2006. év folyamán készített szabályozási tervet a tervezési terület egy részére vonatkozóan, azonban a Képviselo-testület 2006. július 25.-i ülésén úgy döntött, hogy a területen tapasztalható összetett problémahalmaz és a megoldandó feladat komplexitása miatt nagyobb térségre szükséges a tervezést kiterjeszteni. A megnövelt területen a tervezés elsodleges célja a HÉV és Volán pályaudvarok környékének rendezése intermodális csomópont kialakítása érdekében, a korszeru utasforgalmi rendszerek feltételeinek megteremtése, P+R parkoló helyének meghatározása, városi és kistérségi funkciók számára terület biztosítása, a területen jelentkezo elsosorban gazdasági-kereskedelmi célú ingatlanfejlesztések összeegyeztetése. A tervezési folyamat több szakaszból áll. Elso ütemben készült a helyzetelemzés, amelynek egyik fo feladata a területen jelentkezo fejlesztési igények feltárása volt. A problémaelemzést II. ütemben a teljes területre készülo programterv követte. Az azóta a területen érdekeltekkel történt egyeztetések alapján az önkormányzat úgy döntött, hogy a programba foglaltakat figyelembe véve a szabályozási terv két ütemben készüljön. Jelen dokumentáció a rövidtávon megvalósítható fejlesztéseket tartalmazza elso ütemként. Tartalmazza természetesen a teljes területre készített vizsgálati dokumentációt és távlati programjavaslatot is. A szükséges várospolitikai döntések meghozatalát követoen elkészülhet - jelen szabályozási terv jóváhagyását követoen - a távlati fejlesztést lehetové tevo szabályozási terv dokumentációja.

1.

VIZSGÁLATOK

1.1. Városrendezési vizsgálat 1.1.1. Településszerkezeti összefüggések A tervezési terület Szentendre déli részén, a település Belváros városrészétol délre található. A terület városi és kistérségi szempontból egyaránt kiemelt jelentoséggel bír. Az itt található HÉV végállomás a település egyik – a Belváros után - legismertebb helyszíne, közlekedési szempontból mondhatnánk a legfontosabb, hiszen Budapest felol a városba tömegközlekedéssel érkezo emberek számára Szentendre kapuja. A Dunakanyar települései felé közlekedok számára fontos átszállóhely a szintén itt található Volán autóbusz-pályaudvar. A területet keletrol az 11. számú foút (Dózsa György út – Dunakanyar körút), a többi irányból pedig három települési jelentoségu közút (Vasúti villasor, Kozúzó utca, Rózsa utca) határolja. Szentendre Város településszerkezeti terve (készítette: Muhely Rt., jóváhagyva a 143/2002. (VIII. 07.) Kt. sz. határozattal) a vizsgált területet az alábbi területfelhasználási egységekbe sorolja: – Lk 1,5 jelu, Kisvárosias lakóterületbe tartozik a Dózsa György út mentén, a terület dél-keleti részén található tiszti lakótelep. – Lke 0,6 jelu, Kertvárosias lakóterület fekszik a terület északi részén a Vasúti villasor, a Római temeto utca mentén. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

4


Tel.: 3175-318

Gksz 1,0 jelu, Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek találhatók a terület több részén, elsosorban a Dózsa György út mentén és a végállomások térségében. – Gipe 0,6 jelu, Ipari egyéb, gazdasági terület fekszik a Kozúzó utca térségében, a terület nyugati felén. – K-KZ 0,2 jelu, Különleges közlekedési területbe tartozik a HÉV és Volán végállomások területe, a terület középso és észak-keleti része. (A területfelhasználási egységek jelében szereplo szám az adott maximális szintterület-suruséget mutatja.) –

1.1.2. Övezeti rendszer Szentendre Város 32/2004 (VIII. 30.) számú Önkormányzati rendelettel jóváhagyott szabályozási terve (készítette: Muhely Rt., jóváhagyva a 32/2004. (VIII. 30.) Önk. sz. rendelettel) az alábbi övezeteket alkalmazza a tervezési területre vonatkozóan: – Lk-K jelu, kisvárosias lakóterület, – Lke-08, Lke-09 jelu, kertvárosias lakóterületek, – Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 jelu, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek, – Gipe-3 jelu, egyéb ipari gazdasági terület, – K-KZ jelu, nem közlekedési területen lévo közlekedési építmények területe, – Z-2 jelu, közpark. A szabályozási terv tervezési területre vonatkozó további jelölései: – Tervezett szabályozási vonal érinti a területet a Vasúti villasor, a Kozúzó utca és a Rózsa utca mentén, valamint a Szabadkai utca és a HÉV végállomás környezetében. – A HÉV végállomástól nyugatra, a kereskedelmi létesítmények mögött kizárólagos használat területe került lehatárolásra 250 parkoló céljára. – A terv a HÉV fovágányoktól számított 50-50 méteres közlekedési védotávolságot jelöl. – Védett mély fekvésu terület a tervezési terület nagy része. – A tervezési terület északi részét 3 db ismert régészeti terület érinti. Szentendre Város helyi építési szabályzatának a tervezési területen kijelölt építési övezetekre vonatkozó fobb eloírásai: Az Lk-K jelu építési övezetre: – Elhelyezheto: § a kialakult építménymagassághoz igazodó tetotérbeépítés (tetotéri lakások, legfeljebb F3T szint), § közösségi célú (a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, egyházi, egészségügyi, szociális és oktatási) építmények, (legfeljebb F1T szint), de az építési övezet területének (az építési övezetben fekvo telkek összterületének) beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot. – Nem helyezheto el: § többszintes parkolóház § önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármuvek és az ilyeneket szállító jármuvek számára § különálló kiegészíto épületek. – Az Lk jelu lakóövezetek területét teljes közmuvesítéssel kell ellátni. Az Lke-08, Lke-09 jelu építési övezetekre: – Elhelyezheto: § lakóépület (telkenként legfeljebb két lakás), § a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

5


Tel.: 3175-318

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, csak az OTÉK 31. § (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el, § sportépítmény csak az OTÉK 31. § (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el, § a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézmuipari és egyéb gazdasági építmény. Nem helyezheto el: § szálláshely szolgáltató épület, a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével § egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület § önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármuvek és az ilyeneket szállító jármuvek számára. Az Lke jelu lakóövezetek területét legalább részleges közmuvesítéssel kell ellátni. A keletkezo szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig – zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerzodéssel igazoltan, vagy – a szikkasztáshoz megfelelo teleknagyság esetén – korszeru szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával is megoldható. A közcsatorna megépítését követo 1 éven belül az ingatlanokat kötelezo rácsatlakoztatni a kiépített hálózatra. A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése az Lke jelu lakóövezetek területén megengedett. Az Lke-09 jelu építési övezet területén építési engedély csak a teljes közmuhálózat megvalósulása, a felszíni vizek rendezése és a területrol történo elvezetése a befogadóba, a területen lévo közutak alaprétegének kiépítése, valamint 80 férohelyes parkoló kiépítése és Szentendre Önkormányzata részére történo tulajdonba adása után adható. § §

–

–

– –

A Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 jelu építési övezetekre: – Elhelyezheto építmények: § mindenfajta nem jelentos zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, § a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, csak az OTÉK 31. § (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el, § igazgatási, egyéb irodaépület § sportépítmény, § egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, csak az OTÉK 31. § (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el, § egyéb közösségi szórakoztató épület, csak az OTÉK 31. § (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezheto el. A Gipe-3 jelu építési övezetre: – Elhelyezheto építmények: § nem zavaró hatású ipari épület, § az energiagazdálkodás és a településgazdálkodás építményei, § a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezhetok el, § oktatási, egészségügyi és szociális épületek csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében eloírtak betartása esetén helyezhetok el. – A gazdasági területek építési övezeteinek területén szennyvizet kibocsátó építmény csak teljes közmuvesítéssel helyezheto el. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – szakhatósági hozzájárulással – a zárt, közcsatornás csapadékvíz csatorna kiépítéséig, átmeneti megoldásként megengedett. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

6


Tel.: 3175-318

A K-KZ jelu építési övezetre: – Elhelyezheto építmények: § közlekedési építmény, § szolgálati lakás, § kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény – elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel, § kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület – elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel, § szociális épület, § kizárólag a muködéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, – Nem helyezheto el önálló lakóépület. – A különleges területeken az építési övezetek területét teljes közmuvesítéssel kell ellátni. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése - szakhatósági hozzájárulással - átmeneti megoldásként megengedett. – A különleges területek építési övezeteinek területén szolgálati lakás, illetve szolgálati lakóépület csak a fo rendeltetési funkció kiegészítéseként építheto.

Lk-K

Kialakult állapot

Lke-08

oldalhatáron álló

900

30

4,5

0,45

50

Lke-09

szabadon álló

720

30

5,0

0,45

50

Gksz-1

szabadon álló

2000

35

7,5 (3,5)*

0,8

30

25,0

35,0

Gksz-2

szabadon álló

K (1000)

40

5,0

0,6

35

20,0

30,0

Gksz-3

szabadon álló

1500

40

7,5

0,8

20

25,0

30,0

Gipe-3

szabadon álló

2000

35

7,5

0,5

25

25,0

50,0

K-KZ

Megjegyzés

mélysége (m)

Kialakítandó új telek legkisebb szélessége (m)

Legkisebb zöldfelület (%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Beépítés módja

Övezeti jel

Az építési övezetek építési telkeinek kialakításakor figyelembe veendo paraméterek:

szabadon álló

K (1000)

10

7,5*

0,2

40

14,0 (16,0) 14,0 (16,0)

25,0

30,0 20,0

35,0

*- min. ép. mag.

(Közlekedési ter.) * legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelheto

A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó. „K” – kialakult állapothoz igazodó

A Z-2 jelu övezetre: – A zöldterület övezeteinek területén építmény csak teljes közmuvesítéssel helyezheto el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. A tervezett fásított köztereket és közparkokat KRT (Közterület rendezési terv) alapján kell kialakítani.


7


–

– – –

–

Tel.: 3175-318

Zöldterületen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet igénybe vevok számára eloírt parkoló-férohely helyezheto el. (Terepszint alatti parkoló létesítése esetén annak tetofödémét – legalább 50 cm-es talajfeltöltéssel ellátott – tetokertként kell kialakítani.) Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet. A terület – a döntoen zöldfelülettel kialakított – pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. Elhelyezheto építmények: § pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenohely, tornapálya, gyermekjátszótér, csónakház), § vendéglátó építmény – elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel, § hírlap és virágárusító pavilon, § a terület fenntartásához szükséges épület. Az övezetben § a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, § a legkisebb zöldfelület mértéke: 80%, § a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, § 2.000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

Szentendre Város Önkormányzat Képviselo-testülete 20/2007. (IV.03) Önk. sz. rendeletével a tervezési terület egy jelentos részerere változási tilalmat rendelt el. A tilalmat a 14/2008. (IV.15.) Önk. sz. rendelettel módosította, az ún. HÉV és környéke szabályozási terv módosítással érintett terület ingatlanjai közül a 381 és 382 hrsz-ú. ingatlanokat a tilalom már nem érinti. 1.1.3. Tervi elozmények Szentendre városfejlesztési stratégiája (Készítette a Mu-Hely Rt. Elfogadva a 40/2001. (III. 13.) Kt. sz. határozattal.)

A városfejlesztési stratégia egyik legfontosabb céljaként határozza meg a város kistérségi szerepének növelését, amely lehetoséget ad Budapest vonzásának csökkentésére. Ennek érdekében számos funkció erosítése szükséges Szentendrén. Az alábbi stratégiai feladatok érintik jelen tervezési területet, ill. közvetlen környezetét: – Kistérségi gazdasági központ (vállalkozási területek kijelölése a Kozúzó utca környékén) – Kistérségi kereskedelmi központ (Komplex kereskedelmi kínálat biztosítása, bevásárló helyek létesítési lehetoségeinek elokészítése) – Kistérségi egészségügyi központ. Másik fontos stratégia cél „a lakható város”, amelynek megteremtése a szentendrei polgárok közös érdeke. Nemcsak a lakók, hanem a munkavállalók, vállalkozók szempontjából is, mert a minden ötödik szentendrei a vendégekbol él. A tervezési terület vonatkozásában is meghatározó, ide tartozó közlekedésfejlesztési feladat a nyugati tehermentesíto út kiépítése, ami lehetové tenné a belso területek forgalomcsökkentését, a 11-es út városi szakasza pedig „foutcává” válhat az Ady Endre úttól a Dózsa György útig. Szentendre a kultúra és a muvészetek városa a harmadik fo célként fogalmazódott meg. A város kulturális értékei (múzeumok, galériák, iskolák, rendezvények) túlmutatnak a régió vagy az ország határain. Az értékek védelme és megorzo fejlesztése, a minoségi színvonal fejlesztése a város minden lakójának érdeke. A tervezési terület szempontjából ez a cél közvetve érinti a területet. A turisták nagy része tömegközlekedéssel (HÉV-vel) érkezik a városba, ezért a végállomás környezetének színvonalas kialakítása elengedhetetlenül szükséges a jövoben.


8


Tel.: 3175-318

A vállalkozók városa, a gazdagodó város, a negyedik stratégiai cél. Meghatározó szektor a turizmus, ugyanakkor a városban élo szellemi potenciál kihasználása ennek megfelelo városfejlesztést indokol. A magas színvonalú, környezetet nem, vagy csak alacsony mértékben terhelo tevékenységek megtelepedése elosegíti a gazdaság más szektorainak fejlodését is szinergikus hatásaival, a szolgáltatásoktól az oktatáson keresztül a környezetvédelemig. Ennek keretében vállalkozói park létrehozása tervezett, ahol a fejlodo kisvállalkozók telephelyei kerülhetnek elhelyezésre, gazdasági növekedésük érdekében, a lakókörnyezet zavarása nélkül. Erre alkalmas helyszín lehet a tervezési terület közepén található VSZ Rt. területe, amely jelenleg önkormányzati tulajdonban áll. Kivonat Szentendre város településrendezési terve prioritási javaslatok c. rajzból (Muhely Rt., 2000.)

Dumtsa Jeno városfejlesztési stratégia (Készítette: dr. Dietz Ferenc polgármester, 2007.)

Az anyagban meghatározott stratégiai célok: – Szentendre legyen a kultúra városa! – Szentendre legyen okos város! – Szentendre legyen zöld város! – Szentendre legyen megújuló város! – Szentendre legyen együttmuködo város! A fenti célok köré csoportosított prioritások közül a tervezési területhez kapcsolható javaslatok kivonatként az alábbiak:


9


Tel.: 3175-318

„OKOS VÁROS A gazdasági élet fellendítése A helyi vállalkozások számának növekedésével egyre nagyobb az igény arra, hogy a gazdasági élet szereploi egy külön a számukra kialakított iparterületen szolgálják ki ügyfeleiket, illetve végezzék napi tevékenységüket, egy olyan területen, ahol a kibocsátott zaj és a teherforgalom nem zavarja a lakosság nyugalmát. Feladatok címszavakban: o a gazdasági infrastruktúra fejlesztése o ipari övezetek fejlesztése, vállalkozópark létrehozása o új iparágak meghonosodását szolgáló infrastrukturális fejlesztések, a befektetés-ösztönzés, befektetés-marketing muködtetése. A cél a gazdaságfejlesztés, az innováció, a tudásintenzív ágazatok fejlesztése, a kis- és középvállalkozások infrastruktúrájának, valamint a településgazdálkodásnak és a közszolgáltatásnak a fejlesztése.” „ZÖLD VÁROS A környezeti terhelés csökkentése A tömegturizmus növekedését nem követte az infrastruktúra fejlesztése. Fontos feladatunk a közlekedés által okozott környezeti terhelés (zaj, rezgés, levegoszennyezés) csökkentése, a környezetbarát közlekedés arányának növelése minél több kerékpárúttal a fo közlekedési utakon, fa-, és cserjesorok telepítésével, a tömegközlekedés optimalizálásával, fejlesztésével. A közlekedés átalakítása a kötelezo rendezoelvek mentén kell, hogy történjen: a közlekedok biztonsága, a járdák akadálymentesítése, a gyalogosok védelme, gyalogátkelohelyek felújítása és építése, egyes területek forgalmának korlátozása, a tömegközlekedés fejlesztése, gyalogjárdák és kerékpárutak építése, a közlekedésben részt vevo jármuvek biztonsága, a jármuvek muszaki állapotát veszélyezteto utak és úthibák kijavítása, burkolatrekonstrukció, a parkolás rendezése. Fontos a közlekedés környezetének biztonsága, a forgalom élo és épített környezetet terhelo hatásainak csökkentése. Lényeges feladat a dunakanyari és pilisi kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése. A fo cél a biztonságos kerékpárutak kiépítése, tárolók tervezése, kialakítása, információs táblák kihelyezése, kerékpárral kapcsolatos szolgáltatások elosegítése. A távolabbi célok között szerepel a helyi kerékpárút csatlakoztatása a térségi és a nemzetközi kerékpárút-hálózathoz. Hatékony lehet szemléletformáló programok rendezése a kerékpározás népszerusítésére (pl. a nemzetközi autómentes napon, szeptember 22-én stb.). A fásítás, bokrok, sövények telepítése a forgalmas közutak mentén összhangban áll a „zöldprogram”-ban megfogalmazott törekvésekkel, a zöldfelületek növelésével. Célunk a környezeti állapot javítása, önkormányzati intézkedési terv kidolgozása, a motorizáció visszaszorítása, a forgalomcsillapítás, az indokolt mértéku sebességkorlátozás, gyalogos zóna kialakítása, a közlekedésbiztonsági szempontból kritikus területek áttervezése, átalakítása, az egyre népesebb fiatal korosztály biztonságának megteremtése. A tervek között szerepel védett gyalogátkelohelyek kialakítása az iskolák környezetében és a 11-es foút csomópontjainak átalakítása is.” „MEGÚJULÓ VÁROS Szakorvosi rendelointézet A Szentendre Szakorvosi Rendelointézet mintegy huszonöt kilométeres sugarú körzetben látja el a szakorvosi feladatokat. A demográfiai elorejelzések szerint az ellátandó lakosok száma töretlenül növekedni fog. Ahhoz, hogy a szakorvosi rendelointézet hosszú távon biztosítsa Szentendre és vonzáskörzete számára a korszeru, színvonalas járóbeteg-szakellátást, valamint a dolgozók számára a biztonságos munkakörülményeket, át kell gondolnunk a tennivalókat. A projekt megvalósításával Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

10


Tel.: 3175-318

(„intézményellátás” vezérprojektünk keretében) korszeru, színvonalas szakellátás biztosítható, mely több tízezer ember orvosi ellátását oldja meg. Az egészségügyi ellátás racionalizálása keretében a Rendelointézetet a belvároson kívül eso helyszínen, tömegközlekedéssel jobban megközelítheto helyen, a HÉV-végállomás közelében létesítendo egészségügyi centrumban helyezhetjük el. A fo feladat az egészségügyi ellátás korszerusítése Szentendre és a Kistérség vonatkozásában, a kistérség ellátásának javítása, az ezzel kapcsolatban felmerülo problémák megoldása. E területen a kistérségi szintu fejlesztés és együttmuködés az egyik legfontosabb irányvonal.” „EGYÜTTMUKÖDO VÁROS Kistérségi találkahely A szentendrei HÉV végállomás az agglomeráció északi térfelének, azaz a Dunakanyar és a pilisi térség lakóinak átszállóhelye. A munkaképes lakosság jelentos része a fovárosba ingázik nap mint nap. El kell érnünk, hogy megfelelo színvonalú legyen a HÉV környéke, komfortos érzés legyen a kistérség „kapuján”, Szentendrén átutazni, itt tartózkodni. Kiemelendo fejlesztési célok: o Kistérségi központok telepítése (térségi alközpont) o Szentendre Szakorvosi Rendelointézet áttelepítése o Önkormányzati funkciók telepítése – ügyfélszolgálat, okmányiroda o Kereskedelmi szolgáltató beruházások (városrész megújítás) ösztönzése o Kistérségi zöldségpiac létesítése. A beruházás az alábbi fejlesztéseket tartalmazza: o A pályaudvari épületek megújulása o Parkolók az utazóközönségnek (P+R) o Közpark fejlesztése, revitalizációja.” HÉV és VOLÁN pályaudvar korszerusítése (építészeti tervek) (Készítette: Hajnal Építész Iroda Kft.)

2001. májusában Szentendre Város Önkormányzata a BKV RT.-vel, valamint a VOLÁNBUSZ RT.-vel közösen pályázatot írt ki a szentendrei HÉV végállomás fogadóépületének és környékének korszerusítésére. A pályázatot a Hajnal Építésziroda Kft. nyerte meg. A cég megbízást kapott az engedélyezési tervek és a kiviteli tervek elkészítésére. 2002. szeptemberében az engedélyezési terv, 2003. januárjában a komplett kiviteli terv is elkészült. A beruházó nagy léptéku, ~ 2 x 1 m befoglaló méretu modellt is megrendelt. Az építészeti koncepció szerint nagy méretu (45 x 180 m), 7,5 m magas, közel vízszintes hajlásszögu üvegteto rendszer alá érkeznek a HÉV szerelvények, melyekrol a le- és fel-, illetve az átszállás a VOLÁN buszokra a fenti eloteto alatt történik. A régi állomásépület elbontását javasolták, helyére megnövelt alapterülettel – a földszinten kereskedelmi funkciókat is kielégíto – új épületet terveztek. Elbontásra javasolták a pályaudvarnak a 11-es foúthoz közeli területén lévo árusító pavilonokat is. A tulajdonosoknak az új foépület földszintjén lenne módjuk üzletet nyitni. A pavilonok helyén parkot alakítottak ki, rendezett zöldfelülettel, pihenorészekkel. A családiházas beépítésu területekhez az új aluljárón keresztül biztosították a gyors átjutást. A VOLÁN buszok fölé a nagy üvegtetohöz közvetlenül kapcsolódó kisebb belmagasságú üvegtetot javasoltak. (Hajnal Zsolt 2007. július 25.-ei tájékoztató levele alapján.)


11


Tel.: 3175-318

Szentendre Belváros Koncepció (Készítette az ECORYS Kft. 2005.)

A Belváros Koncepció a tervezési terület vonatkozásában a HÉV végállomás környezetére ad konkrét javaslatokat. A fejlesztési javaslat a jövoképet az alábbi elemekre építi: 1. A terület kapjon térségi alközponti szerepet, amely nem csupán Szentendrét, hanem kisebbnagyobb mértékben a mögöttes kistérséget is szolgálja, közlekedési, kereskedelmi/szolgáltató, adminisztratív és közösségi funkciókkal. 2. A területen várhatóan erosödni fog a napi ingázáshoz kapcsolódó forgalom, amit egyfelol a háttérterületek lakosságszám növekedése, másfelol a HÉV várható fejlesztése – 5-ös metróvá – egyaránt valószínusít. 3. A területen épüljön ki minél optimálisabb kapcsolatokkal egy ún. intermodális csomópont, ahol a közlekedési eszközváltás napi többszöri rutinjához szervesen kapcsolódnak a megfeleloen odatelepített funkciók. 4. A terület kapjon szerepet a Belváros tehermentesítésében, amennyiben egyes közösségi funkciók idetelepítése révén a Belvárosba gépkocsival érkezo látogatók száma csökkenhet. 5. A terület hosszabb távon kapjon szerepet az alvóváros jelleg csökkentésében, amennyiben egyes munkahelyi funkciók megtelepítésével részben oldható Budapest vonzása. 6. A terület új épületegyüttese határozza meg a térség karakterét, rendezze a városképet, alakítsa ki Szentendre új belváros-kapuját! A területre kidolgozott javaslatokat egy kereskedelmi potenciálelemzés elozte meg, amely megállapította, hogy a bovítheto kereskedelmi alapterület a vonzáskörzetben becslések szerint mintegy 18-19.000 m2. Az anyagban szereplo területhasználati javaslat lényege a HÉV állomás vágányainak és peronjainak racionalizálása. Valószínusíti, hogy a végállomáson a két vágány használata elegendo marad, az Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

12


Tel.: 3175-318

üzemi vágányok megszüntetésével számol. Javasolja a vágányok hosszának csökkentését, a vonatok megállóhelyének visszahúzását mintegy 40 m-el. Az így kialakítható keresztirányú gyalogostengely a leendo épületegyüttes legfobb szervezo tengelye. A P+R szolgáltatás jelentos javításával számol, hogy az eszközváltás vonzó legyen a térségbol Budapest felé haladó autósok számára. A fejlesztési terület keleti felén ezért mintegy 250 fh. kapacitású parkoló terület kialakítását javasolja, mely a késobbiekben – parkolólemez építésével – 500 fh. kapacitásúra bovítheto. A vasúti peronok egyfelol a buszállomáshoz, másfelol a P+R területhez kereskedelmi funkciókkal kiegészített utasforgalmi átjárókkal kapcsolódhatnak. A Belváros felé induló gyalogosforgalom kapcsolatának javítására a jelenlegi aluljáró helyett széles átjáró kiépítését javasolja, amely a mai posta elotti „park” helyén kialakítandó süllyesztett térre érkezik. Az együttesben a meglévok mellett új funkciók megjelenése kívánatos. A közösségi funkciók (ügyfélszolgálat, egészségügyi intézmények) megjelenése a területen egyszerre szolgálhatja a Belváros tehermentesítését és az alközpont erosítését. Új funkciónak tekintheto a területen az irodai/munkahelyi funkciók megjelenése. A központ kiépülésével, erosödésével, valódi városközpont jellegének egyértelmu kialakulásával párhuzamosan e funkció létjogosultsága feltétlenül noni fog.


13


Tel.: 3175-318

HÉV állomás - Dózsa György út – Pannónia utca – Telep utca – 379/1 hrsz.-ú telek által határolt területre vonatkozó szabályozási terv (Készítette a BFVT Kft. 2006., nem került jóváhagyásra)

A Dózsa György út melletti 382 hrsz.-ú ingatlanon található Volán telephelyen jelentkezo funkcióváltási igény indokolta a hatályos szabályozási terv módosítását. A területen egy bevásárlóközpont és egy üzemanyagtölto állomás elhelyezését tartalmazta a terv. A tervezés folyamán kiderült, hogy az új funkciók, valamint a Dózsa György út túloldalán található rendorség és további két lakótelek megközelítésére egy új közlekedési csomópont kialakítása is szükséges. A tervben a bevásárlóközpont telkén egy F+1+tetoelmelet szintes épületegyüttes kialakítása szerepelt, a pinceszinten parkolókkal, a teton pedig tetokerttel és terasszal (bruttó szintterület mintegy 15.000 m 2). Az üzemanyagtölto állomás telkén pedig egy földszintes foépület elotetovel és autómosó került elhelyezésre. A szabályozási javaslat szerint a jelenlegi (Gksz-1) építési övezet helyett egy új Gksz-12 jelu építési övezet bevezetése szükséges, melynek javasolt mutatói: – min. telekterület: 2.000 m2 – max. beépíthetoség: 45% – max. építménymagasság: 11,5 m – max. szintterületi mutató: 1,0 – min. zöldfelület: 20% A Képviselo-testület 2006. július 25.-i ülésén a munkát városfejlesztési szempontok miatt felfüggesztette, mert nagyobb térségre vonatkozóan kívánta a tervezést kiterjeszteni.

Észak-déli regionális gyorsvasúti vonal I. ütemének megvalósítási tanulmánya Az Észak-déli regionális gyorsvasút a Szentendrei-, a Ráckevei-, és a Csepeli HÉV vonalaknak a pesti belváros alatti összekötésével kialakuló kötöttpályás kapcsolat létrehozását jelenti, melyhez negyedik szárnyvonalként kapcsolódhat még a Budapest-Esztergom vasútvonal (Pilisvörösvárig tartó szakasza) is. A regionális gyorsvasút megvalósítása jelenleg elokészítési fázisban van, ennek részeként megvalósíthatósági tanulmány és azt követoen engedélyezési terv készül (a tervezést a FOMTERV Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

14


Tel.: 3175-318

Zrt. által vezetett konzorcium végzi). Az eddig elkészített megvalósíthatósági tanulmány több megoldási javaslatot tartalmaz az egyes fejlesztések esetében – nyomvonal korrekciók, végállomás átalakítása, stb. - véglegesítésre nem került még sor. A projekt I. üteme a Békásmegyer és Szentendre közötti szakasz felújítását, és a jármupark bovítését foglalja magában. A projekt részletesebb bemutatását a közlekedési vizsgálatok tartalmazzák. VOLÁN pályaudvar területére vonatkozó tanulmányterv A BFVT Kft.-nél 2007. július 10-én tartott tárgyaláson (lsd. terviratok) elhangzott a VOLÁNBUSZ Zrt. képviselojétol, hogy a közlekedési vállalat készíttetett egy tanulmányt a saját területeik hasznosítására. A tanulmány a közlekedési és kereskedelmi funkciók kombinációját tartalmazza. A tanulmányt azóta nem kaptuk kézhez, így annak tartalmát elemezni nem tudtuk. Vasúti villasor mellé tervezett üzletközpont építészeti vázlatterve (Készítette a MUÉP Építomérnöki Kft. 2007.május)

A tervezett üzletközpont az építészeti vázlatterv szerint nem csak a fejleszto Liliom 20 Ingatlan Kft. tulajdonában álló telkeken, hanem önkormányzati és egyéb tulajdonosok telkén kerülne elhelyezésre, a Vasúti villasor menti területen, a HÉV végállomáshoz kapcsolódóan. Az F+1 szintes épületegyüttesben a földszinten és az önkormányzati területek emeleti szintjén mintegy 17.000 m2 (10.000 m2 a Liliom Kft. területén + 7.000 m2 az önkormányzat területén) bruttó szintterülettel rendelkezo üzletház kapna helyet. A Liliom Kft. területén az emeleti szinten a Vasúti villasor felol mintegy 4.000 m2-en közszolgáltatási területek, a mögöttes területen pedig tetoparkoló kerülne kialakításra. Az új létesítmény a Liliom Kft. 25.500 m2-es területén 55%-os beépítési mértéket, 1,2-es szintterületi mutatót és 20%-os zöldfelületi mértéket, az önkormányzat 13.500 m2-es területén pedig 45%-os beépítési mértéket, 1,0-es szintterületi mutatót és 15%-os zöldfelületi mértéket eredményezne.


15


Tel.: 3175-318

Dózsa György út mellé tervezett üzemanyagtölto állomás és bevásárlóközpont építészeti vázlatterve (Készítette a MUÉP Építomérnöki Kft. 2005. július)

A vázlatterv egy bevásárlóközpont és egy benzinkút elhelyezését tartalmazza az egykori Volán Rt. tulajdonában álló telken, a Volán jármutelep területén, a 11. sz. foút melletti területen. A bevásárlóközpont területére azóta új tulajdonos érkezett, más szándékokkal, így a tervet csak az üzemanyagtölto állomás vonatkozásában mutatjuk be. Az ESSO benzinkút négy kútfejes, elotetos kialakítással tervezett, különálló földszintes kezeloépülettel és autómosóval. A terület megközelítése a Dózsa György út felol egy új csomóponton keresztül történne. A kb. 3.000 m2-es területen az új létesítmény 19%-os beépítési mértéket, 0,2-es szintterületi mutatót és 30%-os zöldfelületi mértéket eredményezne.

Dózsa György út mellé tervezett bevásárlóközpont építészeti vázlatterve (Készítette az INVEX Kft. 2007. június)

A tervezett bevásárlóközpont az egykori Volán Rt. tulajdonában álló telken, a Volán jármutelep területén kerülne elhelyezésre, a 11. sz. foút melletti területen, fejleszto a Raiffeisen Ingatlan Zrt. A terv telekalakítással számol, amely során a jelenlegi HÉV területbol mintegy 4.000 m2-t csatolna hozzá a területhez. Az F+1 szintes épületegyüttesben mintegy 20-23.000 m2 bruttó szintterületen kereskedelmi, szolgáltató egységek kerülnének kialakításra, a földszinten kb. 6.000 m2-en INTERSPAR áruházzal. A parkolók az épület alatt, ill. mellette nyitott kialakítású parkolószinten kapnának helyet. A terület megközelítése a Dózsa György út felol egy új csomóponton keresztül történne. A kb. 22.000 m2-es területen az új létesítmény 50%-os beépítési mértéket, 1,0-es szintterületi mutatót és 24%-os zöldfelületi mértéket eredményezne.


16


Tel.: 3175-318

Kiskereskedelmi piaci elemzés Szentendre vonzáskörzetében (munkaközi anyag) (Készítette az ECORYS Kft. 2006. november)

A tanulmány a Raiffeisen Ingatlan Zrt. megbízásából készül. A munkaközi anyag elemzi a vásárlóerot és a jelenlegi kereskedelmi létesítményeket Szentendrén és a vonzáskörzetben. Az anyag véglegesítésénél meghatározásra kerülnek a szabad fejlesztési potenciálok mind a napi bevásárlások, mind az attól eltéro bevásárlások vonatkozásában. Tanulmány az új kistérségi szakorvosi rendelointézetrol (Készítette a Raiffeisen Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.)

Az elozménytervekben szereplo, a HÉV végállomás térségében elhelyezésre kerülo új kistérségi rendelointézet kialakítására vonatkozóan az önkormányzat tanulmányterv készítését rendelte meg a Raiffeisen Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.-tol. A tanulmány meghatározta az idekerülo egészségügyi funkciók körét és területigényét. A tervben szereplo szakrendelok, családorvosi rendelok és gondozóhelyiségek mintegy 6.600 – 9.200 m2 bruttó szintterületen kerülnének kialakításra. 1.1.4. Tulajdonvizsgálat A tulajdonvizsgálatot Szentendrei Önkormányzat adatszolgáltatása alapján végeztük el, a 2007. februári tulajdoni lapok alapján. A tulajdonviszonyokat a mellékelt térkép jól szemlélteti, a telkek dönto többsége társaságok (Kft., Bt., Rt. stb.) tulajdonában, kisebb része magántulajdonban van. A Magyar Állam és a Szentendrei Önkormányzat tulajdonában inkább közterületek állnak. A telkek 4,1%-a a Magyar Állam tulajdona, 9,1%-a magántulajdon, a társasházi tulajdon is ugyanennyi, 10,4%-a a Szentendrei Önkormányzaté és 66,7%-a cégek tulajdonát képezi. Ez utóbbi 36%-a (azaz az összes terület 24%-a) a Budapest Közlekedési Zrt. tulajdonában áll. Az alábbi táblázat a tervezési területen található telkek jogi állapotát mutatja be:


17


Tel.: 3175-318

1.1.5. Jelenlegi területhasználat A tervezési terület a területfelhasználás szempontjából jelenleg igen vegyes képet mutat. A lakófunkció mellett kereskedelmi, gazdasági, üzemi és közlekedési funkciók is megtalálhatók. A terület dél-nyugati részén, a Rózsa köztol északra és délre lévo területen kisvárosias lakóterület található, a tiszti lakótelep, F+2, F+3 szintes társasházakkal beépítve. Az északi részen a Vasúti villasor, Római temeto utca menti területek, valamint a Kozúzó utca északi része kertvárosias lakóterületek, ahol általában a földszintes, oldalhatáron álló beépítés a jellemzo. Az 11-es út mentén és a Vasúti villasor, Dunakanyar körúthoz közelebb eso részén, a HÉV végállomás mellett kereskedelmi létesítmények találhatók, nagyobb alapterületu, földszintes, lapostetos, ill. pavilon jellegu épületekben. Az egyéb ipari területek viszonylag nagy helyet foglalnak el, amelyek a Kozúzó utca és a BKV területe között helyezkednek el. Itt gazdasági tevékenységet folytató társaságok muködnek. A 453/2 hrsz.-ú telken városüzemeltetési telep (VSZ Rt.) üzemel, ahol ideiglenes hulladéktárolás is folyik. A BKV területe a HÉV vágányokkal, kiszolgáló-, muhely- és raktár épületeivel, valamint a végállomáshoz tartozó váró és kiszolgáló épületeivel, építményeivel a közlekedési, közlekedésüzemi terület. Itt került elhelyezésre a BKV Közlekedési Múzeum épülete is. A Dózsa György úttól nyugatra eso területrészén Volán telephely üzemel (382 hrsz.). A Volán a telkét eladta, már csak bérloként használja a területet. Ettol délre építoanyag telep (381 hrsz.), északra használaton kívüli telkek (383, 384 hrsz.) fekszenek. Közcélú zöldterület található a tervezési területen belül az északi részen, a 11 sz. úttól nyugatra, az állomás tér mellett. HÉV végállomás környezete Hétköznapokon rendkívül jelentos és rendezetlen a parkolás a HÉV végállomás környezetében. Itt található bevásárló-parkoló, üzleti ügyet intézo- várakozó és jelentos a „P+R-szeru” tartózkodás is, vegyesen. A csoportos közlekedési eszközök egymás mellett vannak, a kapcsolatuk-, illetve a kialakult gyalogos útvonal nem a legkedvezobb. Szintén közel van vásárlási lehetoség a közlekedési jármuvek végállomásához, azonban a funkciók kedvezotlenül keverednek, a gyaloglási és parkolási felületek rendkívül zavarosak. A jelenlegi élelmiszer áruház mögött „töredezett-parkolótér”, a HÉV állomás mellett lepusztult zöldfelület található. 1.1.6. Épületvizsgálat A vizsgált épületek zöme csarnok-, raktár-, ipari épület, valamint a terület északi és déli részén családiházas, társasházas beépítés található, kis üzletekkel és helyenként földszinti üzleti funkcióval. Az épületek többnyire földszintesek, kis számban F+1, esetleg tetotér beépítésuek. Ettol kivételt képeznek a társasházak, amelyek F+2, F+3 kialakításúak. A családi házak és a társasházak nyeregtetosek, míg az ipari csarnokok épületek zöme lapos tetovel kialakítottak. A telkek jellemzoen nagyok szabadon álló beépítéssel. Ez alól a lakótelkek (500-900 m 2) képeznek kivételt, ahol a beépítés oldalhatáron álló, helyenként tornácos épületekkel, a telek nyugati vagy északi telekhatárára építve. A földszintes, magastetos házak gerincvonalánál az utcára meroleges és azzal párhuzamos kialakítás is megtalálható. Nyeregtetos, kontyolt épület a jellemzo, de néhol sátorteto is látható. Zömmel földszintesek az épületek, általában az újabbak F+T szintesek. A társasházak három viszonylag nagyobb tömbben helyezkednek el jellemzoen nyeregtetovel, F+2, de az egyik F+3 és egy új F+1+T kialakítással. A csarnok-, ipari épületek nagyrészt földszintes kialakítású lapos tetos épületek, szabadon álló beépítéssel.


18


Tel.: 3175-318

Muszaki állapotuk jellemzoen közepes, vagy annál gyengébb, a teljes portfolióra jellemzo az alultervezett karbantartásból, elmaradt felújításokból fakadó jelentos felújítási igény. Leginkább a családiházak között található jó, felújított vagy új épület. A Szabadkai utca mentén ideiglenes, rossz állapotú szállásépületek és hajléktalan szállás található a gazdasági területekbe beékelodve. A terület felosztása a lakótelkektol eltekintve eléggé esetleges, régen kialakult és azóta szétszabdalt, egységes, rendszerezett képet nem mutat. A telkek feltárása is csak ideiglenesen megoldott és sok olyan terület van, ami beépítetlen, elhagyatott és közbiztonságilag sem megfelelo. Valamint olyan nem használt területekkel is lehet találkozni, amelyek hasznosíthatóak, ezáltal karbantarthatók lennének. 1.1.7. Érdekfeltárás Tulajdonosi érdekek feltárása A tervezési folyamat kezdetén, az önkormányzat segítségével, levélben megkerestük a területen tulajdonnal rendelkezoket, hogy írásban nyilatkozzanak a fejlesztési szándékaikról, illetve a szabályozási tervre vonatkozó igényeikrol. Ezekbol igen kevés visszajelzést kaptunk, ezért késobb személyes egyeztetésre hívtuk össze a nagyobb tulajdonosokat, hogy ezúton ismerjük meg szándékaikat. (Emlékeztetoket lásd a terviratok között.)A beérkezett levelek és a személyes tárgyalások eredményeképpen az alábbiakban rögzíthetok a tulajdonosi érdekek: Raiffeisen Zrt.: A Dózsa György út mentén, a Volán jármutelep helyén mintegy 20-23.000 m2 bruttó szintterülettel rendelkezo bevásárlóközpont kialakításának igénye, elsosorban a gépkocsival közlekedok kiszolgálására. Agip: Benzinkút létesítési igény a Dózsa György út mellett, a tervezett bevásárlóközpont szomszédságában. Önkormányzati érdekek feltárása A tervezési folyamat kezdetén az önkormányzati érdekek feltárásához javasoltuk az önkormányzatnak egy munkacsoport összehívását, amely a tervezés során az önkormányzat érdekeit képviselni tudná és munkájával a tervezést segítené. Mivel a munkacsoport nem került összehívásra, ezért az önkormányzati érdekeket az egyéb tárgyalásokon elhangzottak és az elozménytervekben rögzítettek alapján gyujtöttük össze, amelyek az alábbiak szerint foglalhatók össze: o HÉV végállomás és VOLÁN buszpályaudvar környezetének rendezése, megújítása, o P+R parkoló létesítése, o A végállomás közelében kistérségi központ létrehozása: - Szentendre Szakorvosi Rendelointézet áttelepítése, - Önkormányzati funkciók telepítése – ügyfélszolgálat, okmányiroda, - Kereskedelmi szolgáltató beruházások (városrész megújítás) ösztönzése, - Kistérségi zöldségpiac létesítése. o A VSZ Rt. területének közúti feltárása, késobbi hasznosításként kisvállalkozói park létesítése.


19


1.2.

Tel.: 3175-318

Közlekedési vizsgálat

1.2.1. Településszerkezeti összefüggések A térség meghatározó jelentoségu települései a Duna mellett alakultak ki, a közlekedési kapcsolataikat is ennek megfeleloen egy folyóparti út tudta a legegyszerubben biztosítani. A folyóparti utat jelento 11. számú országos foút átszeli Szentendre városát. A nyomvonal érdemben nem változtatható, mivel a várost teljesen elkerülo útvonal – elérheto finanszírozási igény mellett – a Pilis hegység miatt nem építheto. A városon belül szintén nincs alternatíva a jelenlegi nyomvonallal szemben, mivel a Duna felé a védett belváros miatt, a Pilis felé pedig a teljesen beépült – és közlekedési szempontból – amúgy is kedvezotlen adottságú dombvidék miatt nem lehet áthelyezni az utat. Jelenleg a város északi határán belépo forgalom mintegy 14.000 E/nap/2irány, míg a déli határán kilépo forgalom közel 28.000 E/nap/2irány. A 11. sz. foút forgalmának meghatározó része - közel fele - Szentendre városában keletkezik. A domborzatnak a közlekedésben betöltött jelentoségét jól mutatja, hogy a HÉV vonal is csak a síkvidéki területek legészakabbra eso pontjáig, a Vasúti villasorig vezet. A Budapest – Szentendre helyi érdeku vasút (HÉV) végállomás és Szentendre autóbusz pályaudvar által alkotott tömegközlekedési csomópont a legfontosabb közlekedési helyszíne a városnak, (és a kistérségnek) melyet ráadásul érint a 11. sz. foút is. 1.2.2. Övezeti rendszer, szabályozás A vizsgált területet az országos úthálózat elemei közül csak a 11. sz. foút érinti. A település átkelési szakasz vizsgált területre eso részét a belterületi forgalomszabályozással bíró Dunakanyar körút – Dózsa György út jelenti. A foútvonal hálózati besorolása B.III.b.B, mely meghatározza a biztosítandó muszaki paramétereket (legnagyobb emelkedo, sávszélesség, csomóponti távolság….) A vizsgált terület többi határoló útja – Vasúti villasor, Kozúzó utca, Rózsa utca – a települési úthálózat meghatározó útvonalként gyujtoút, a hálózati besorolásuk B.V.C.B. A hatályos HÉSZ a vizsgált területet határoló gyujto utak esetében az építési terület növelését biztosítja az érvényben lévo szabályozással. A Vasúti villasor esetében – szakaszonként eltéroen – 20 m, illetve 18 m erejéig, a Rózsa utca esetében szintén 18 m erejéig. Nagyobbrészt a vizsgált terület felé növekszenek majd a közterületek. A Kozúzó utca esetében a nyugati irányba történo szélesítés után 16 m széles közterület alakul ki. A HÉV vonal esetében – országos eloírás ugyan nem teszi kötelezové – alkalmazásra került a nagy vasúti rendszerhez (MÁV vasútvonalak) hasonló 50-50 m-es védotávolság bevezetése. A védotávolságon belül, a BKV Gyorsvasúti Igazgatóság által általánosan alkalmazott korlátozások észszeruek és összhangban vannak a jelen kor követelményeivel. (Rendszerint lakóházak és melléklétesítmények 12 m-re, egyéb, emberi tartózkodásra alkalmas épületek 10 m-re lehetnek a szélso vágány tengelyétol.) A vizsgált területre a Belvárost lefedo parkolási rendelet nem vonatkozik, így az országos eloírások érvényesek. A Vasúti villasorhoz kapcsolódó nagy kiterjedésu közterületen a hatályos tervek szerint 250 parkoló létesítése szerepel (egyértelmu funkció megjelölése nélkül). 1.2.3. Tervi elozmények Szentendre városfejlesztési stratégiája, Dumtsa Jeno városfejlesztési stratégia A városfejlesztési stratégia alapján került kidolgozásra a környezetérzékenységet preferáló Dumtsa Jeno terv. A koncepciók szempontjából Szentendre városa az urbanizáció szintje, és speciális adottságai okán azon kevés település közé tartozik, ahol az egyes városfejlesztési célkituzésekhez – lakható város, kultúra és a muvészetek városa,… - rendelik hozzá a szükséges közlekedési Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

20


Tel.: 3175-318

beavatkozásokat, fejlesztéseket. A települések nagyobb részénél a közlekedési hálózat fejlesztésétol remélik közvetve, vagy közvetlenül a település egészének a fejlodését. A közlekedési fejlesztések a közúti közlekedés terén három különbözo fejlesztési célt nevesítenek, melyek azonban egymásra is hatással vannak, függenek egymástól. Ezek az alábbiak: • A Nyugati elkerülo út megépítése. Az új útvonal részlegesen tehermentesíti a 11. számú foutat. A Pilisszentlászló felé közúti kapcsolatot biztosító 1116. sz. összeköto út, és a hegyvidéki kiránduló helyeket feltáró 11113. sz. és 11114. sz. beköto utak számára a várost elkerülo útként funkcionál, valamint lehetové teszi a gazdasági területek lakóterületek érintése nélküli elérését. • A 11. sz. út átkelési szakaszának (Ady Endre úttól a Dózsa György utcáig) humanizálásával a foútvonalnak a város „foutcájává kell válnia. • A belváros területén a forgalomcsillapítást tovább kell fejleszteni. Tempó 30-as zónát kell kialakítani. A Duna-partot teljes mértékben mentesíteni kell az autóforgalom alól. A tömegközlekedés fejlesztésének részeként a HÉV végállomást a kor mai igényeinek megfeleloen kell átépíteni. A kerékpáros közlekedést a közúti közlekedés és a tömegközlekedés alternatívájaként, a kistérségi és a városi hálózat kiépítésével kell fejleszteni. A kapcsolódó információs és tárolási feladatok megoldásával. A 11. sz. foút csomópontjait a gyalogos közlekedés szempontjainak figyelembe vételével fejleszteni kell. A vizsgált területre vonatkozóan több konkrét – városrendezési és közlekedési feladatok komplex megoldására törekedo – tanulmány (HÉV és VOLÁN pályaudvar korszerusítése – építészeti terv) és szabályozási terv (HÉV állomás – Dózsa György út – Pannónia utca – Telep utca – 379/1 hrsz.-ú telek által határolt területre vonatkozó szabályozási terv) készült, melyek ismertetését a városrendezési vizsgálatok tartalmazzák. Jelenleg tervezés alatt áll az Észak-déli regionális gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmánya és engedélyezési terve. A projekt I. ütemeként a Szentendre – Békásmegyer közötti szakasz kerülne korszerusítésre, és ezzel egyidejuleg a jármupark is részlegesen megújul. Az Észak-déli regionális gyorsvasút (ÉDR) a fováros, és az építésük idején az agglomerációját képezo települések közötti helyi érdeku vasúti kapcsolatot jelento három vonal pesti belváros alatti összekötését jelenti. A Szentendrei, a Ráckevei, és a Csepeli vonalak összekötésével egy közel 70 km hosszúságú vonal alakul majd ki, melyhez negyedik szárnyvonalként kapcsolódhat a Budapest-Esztergom vasútvonal Pilisvörösvárig tartó szakasza is. A létrejövo ÉDR szerepe három pontban határozható meg: • Közvetlen (átszállás nélküli) kapcsolatot hoz létre az egymástól távol lévo agglomerációs települések (kis térségek között). • Javítja a kapcsolatot Szentedre (valamint a felfuzött települések) és Budapest között. Budapesten minden más metró vonalra átszálló kapcsolatot biztosít. • A fovárosban létrejön egy új, 5. metró vonal. Az ÉDR megvalósulása felé az elso lépést a Szentedre – Békásmegyer vonalszakasz korszerusítése jelenti, melynek során a pálya muszaki paraméterei a V=80 km/h-nak megfeleloen épülnek át. Ezáltal 3-4 perces menetido rövidülésre lehet számítani. A korszerusítés során az áramellátás 1100V-ról 1500V-ra növekszik, és a jármutelepen új tároló épület létesül. A jármutelep vágányhálózata kiegészítésre kerül. A biztonsági berendezés átalakítása lehetové teszi a Szentendre és Békásmegyer közötti szakaszon a 6 perces vonatkövetést is, amennyiben az utazási igények ezt indokolják. A jelenlegi 106m hosszúságú szerelvények helyett távlatban 120m hosszúak is közlekedhetnek. Az utazás vonzóvá tételét a pálya fejlesztésén túl több 10 milliárdos jármubeszerzés is szolgálja majd. A felhasználható források a végállomás nagyvonalú megújítását, városi szövetbe integrálásást egyelore nem teszik lehetové. A BKV és VOLÁN végállomások „intermodális” szemléletu fejlesztésére nem kerül sor. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

21


Tel.: 3175-318

1.2.4. Közúthálózat vizsgálata A vizsgált terület keleti határoló útja a 11. sz. országos foút szentendrei település átkelési szakasza, a Dózsa György út – Dunakanyar körút – Ady Endre út által alkotott útvonal. Az I. rendu foút hálózati szereppel rendelkezo útvonal Dunakanyar körút - Dózsa György út szakasza 2x2 forgalmi sávval rendelkezik. A Dunakanyar körúton lévo fontosabb csomópontokban összehangolt jelzolámpás forgalomirányítás muködik. A detektoros érzékelés alapján muködo vezérlés a Duna korzó csomóponthoz van telepítve. A foút forgalomterhelése a vizsgált terület déli határánál meghaladja a 26000 E/nap értéket. Az egyes csomópontokban a délutáni csúcsidoszakban (1600-1800h) került sor részletes forgalomszámlálásra, mely táblázatos formában kerül bemutatásra. A vizsgált terület északi határát a Vasúti villasor jelenti. A 2x1 forgalmi sávos gyujtoút burkolata a szélessége következtében egyoldali párhuzamos parkolósávként is funkcionál. A gyujtoút feladata hármas: • összegyujti a tole északra eso, alacsony intenzitású lakóterület forgalmát, és kapcsolatot nyújt a Dunakanyar körút felé; • a Kozúzó utca melletti gazdasági területek számára foúthálózati kapcsolatot biztosít; • A Püspökmajori lakótelep számára egy másodlagos kapcsolatot nyújt a Dunakanyar körút felé. Biztosítja a HÉV végállomás és környezete közvetlen elérését. A Vasúti villasor – a szentendrei úthálózat meghatározó elemeihez hasonlóan – forgalmi szempontból zsákutca, a településszerkezet jelenlegi adottságai folytán. A vizsgált terület nyugati határát a Kozúzó utca jeleneti. A 2x1 forgalmi sávos gyujtoút déli szakaszán meroleges felállást biztosító parkolósáv került kialakításra. A gyujtoút feladata, hogy a közvetlenül feltárt területeket kiszolgálja, és a kapcsolódó közterületek – Kozúzó köz, 463 hrsz.-ú közterület forgalmát összegyujtse, és rávezesse a Vasúti villasorra, valamint a Rózsa utcára. A Kozúzó út vízszintes vonalvezetése – a jelenlegi településszerkezet mellett – a sportpálya melletti szakaszon igen kedvezotlen. A vizsgált terület déli határát a Rózsa utca jelenti. A 2x1 forgalmi sávos gyujtoút Gyöngyvirág utcai részénél párhuzamos parkolósáv található. A gyujtoút feladata kettos: • összegyujti a kapcsolódó lakóterületek forgalmát (a gyujto úttól délre lévo alacsony intenzitású beépítéssel rendelkezo Pannónia telepét, és a gyujtoúttól északra lévo ún. tiszti lakótelepét), és kapcsolatot nyújt a Dózsa György út felé; • a Kozúzó utca melletti gazdasági területek számára foúthálózati kapcsolatot biztosít. A Rózsa utca a HÉV vágányokat szintben keresztezi. A Rózsa utca – a szentendrei úthálózat meghatározó elemeihez hasonlóan – forgalmi szempontból zsákutca, a településszerkezet jelenlegi adottságai folytán. A vizsgált terület többi közterülete lakó-kiszolgáló út. A Római temeto utca, a Szabadkai utca és a 463 hrsz.-ú közterület zsákutca. A Rózsa köz a lakótelep belso közlekedését biztosítja. 1.2.5. Tömegközlekedési hálózat vizsgálata Szentendre város tömegközlekedése a vizsgált területre összpontosul. A Budapest-Szentendre HÉVvonal reggeli csúcsidoben 7 perces követési idovel közlekedik. A végállomás utasforgalma csúcsidoben eléri az 1500 utas/óra/befelé haladó irány értéket. (A vonal legterheltebb szakaszán ez az érték eléri a 7500 utas/óra/befelé haladó irány értéket is), a napi forgalom mintegy 15.000 utas nap/2irány. A végállomáshoz kapcsolódik a 21km hosszúságú vonal egyetlen jármu telepe, mely a vizsgált területen belül a legnagyobb szerkezeti egység. A jármutelep részét képezi a Közlekedési Múzeum is. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

22


Tel.: 3175-318

A HÉV végállomás és a 11.sz. foút átkelési szakasza között helyezkedik el a VOLÁN Szentendre autóbusz pályaudvara. Az autóbusz-közlekedés az ellátandó feladat szerint három csoportra oszlik: • Helyi járatok: A városon belüli közlekedést 8 járat szolgálja. • Helyközi járatok: Szentendrét kötik össze a környezo településekkel, kirándulóhelyekkel. 4 járat biztosítja Pomáz, Szigetmonostor, Tahitótfalu-Kisoroszi, Dömörkapu-Lajosforrás elérését. • Távolsági járatok: Budapest Árpádhíd autóbusz-pályaudvar és Szentendre között, illetve Szentendrén túl Esztergom, Visegrád, Surány, Váci rév felé biztosítottak a kapcsolatok (melyek érintik a vizsgált területen lévo Szentedre autóbusz végállomást is). A városon belüli közlekedést szolgáló helyi járatok - mintegy 150 jármu naponta - utasforgalma együttesen eléri a 3.400 utas/nap/2irány értéket. A városon kívüli közlekedést szolgáló járatok mintegy 340 jármu naponta - utasforgalma együttesen eléri a 9.500 utas/nap/2irány értéket. A város és a térség autóbusz forgalmát muszaki szempontból biztosító jármutelep a 11.sz. foút átkelési szakasza mellett, a 382 hrsz.-ú telken helyezkedett el a közelmúltig, a funkció áthelyezésre került a Kozúzó utca térségébe). 1.2.6. Parkolás vizsgálata A vizsgált terület parkolás szempontjából rendkívül változatos. A területet meghatározó HÉV végállomáshoz és VOLÁN pályaudvarhoz P+R rendszeru közparkoló nem tartozik. A HÉV jármutelep parkolási igényét a terület északi oldalán lévo két felszíni parkoló biztosítja. A HÉV végállomása és az autóbusz-pályaudvar területén lévo vendéglátó egységek érdemi parkolási igénnyel nem rendelkeznek, mivel a tömegközlekedési utasforgalom kiszolgálását látják el. A Vasúti villasor déli oldalára telepített kereskedelmi egységek parkolási igényét a Dunakanyari körúthoz kapcsolódó kisebb – a taxiállomást is befogadó – parkoló, valamint a Vasúti villasorhoz kapcsolódó nagyobb felszíni parkoló szolgálja. (Ezek a parkolók P+R funkciót is betöltenek). A Szabadka utca és Római temeto utca melletti lakóterületek esetében a telken belüli parkolás minden esetben biztosított mivel „családi ház” jellegu a beépítés. A Kozúzó utca melletti gazdasági területek esetében a telken belüli parkolás minden esetben megoldható, a rakodás ténylegesen biztosított. Az ügyfélforgalmat a közterületen kiépített parkolók is segítik. A Szabadka utcáról megközelítheto Városi Szolgáltató Zrt. számára is az épület elott kialakított felszíni parkoló biztosítja a várakozási igényeket. A Rózsa utca – 11.sz. foút mellett lévo lakótelep esetében a területen belül – közhasználatú felszíni parkolók és kisebb részben földszinti garázsok biztosítják az igényeket. 1.2.7. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A vizsgált területen belül jelentos gyalogos közlekedés a tömegközlekedési végállomások térségében, valamint a Rózsa utca – katonai foiskola között jelentkezik. A tömegközlekedési végállomások térségében a forgalom három jellemzo irányt határoz meg: • HÉV-végállomás- VOLÁN pályaudvar közötti átszállás, • tömegközlekedési végállomások – belváros közötti forgalom a gyalogos aluljárón keresztül, • tömegközlekedési végállomás és a Vasúti villasor menti kereskedelmi egységek közötti forgalom. A vizsgált területet határoló gyujto utakon és a terület belso lakó-kiszolgáló útjain a gyalogos közlekedés számára általában az egyoldali gyalogos járda rendelkezésre áll. Kerékpárút csak a vizsgált területet keletrol határoló Dózsa György út mellett található. A BudapestSzentendre kerékpárút a Dózsa György út – Telep utca – Pannónia utca – Duna korzó vonalán épült ki, került kijelölésre. A Rózsa utca északi oldalán lévo lakótelepen jelentos a kerékpározási igény.


23


Tel.: 3175-318

1.3. Közmuvizsgálat 1.3.1. Vízellátás Szentendre vízellátását a Duna Menti Regionális Vízmu Zrt. biztosítja a Dunakanyar jobb parti térségi vízellátó rendszerén keresztül. A vízellátó rendszer gépházai és tározómedencéi a város fogyasztásába bekapcsolt fogyasztóinak ellátását megbízhatóan képes biztosítani. A Szentendre Regionális Déli vízbázis - régi és új kútsoraival - Szentendre déli részén a Dunához közeli sávban települt. A déli vízbázis védoidomainak és védoterületeinek hidraulikai modell alapján történo meghatározása 2000. évben megtörtént. A vízbázisból távozó három gerincvezeték számos pilisi települést lát el. A gerincvezetékek közül egy DN 500–as vezeték érinti a tervezési területet: a gerincvezeték a Pannónia-telepet átszelve, az Irányi Dániel utcára fordulva jut a Rózsa utcába, majd a Rózsa utca – Kozúzó utca – Sportterület – Vasúti villasor – Tómellék utca nyomvonalon a Szamárhegyi medence felé továbbítja az ivóvizet. A tervezési terület vízellátásában a Szentendre Északi (Sztradova-patak torkolatánál) és Pap szigeti vízbázisból táplálkozó gerincvezetékek játszanak szerepet. A vizsgált területen két, eltéro nyomásfokozatú zóna hálózata vesz részt az ellátásban. Mindkét zónában az ellátás a Csicserkó (180-as nyomásszintu) vízellátási zónáról biztosított. A magasabb nyomású zóna hálózata – 160 m-es nyomásszintu - a Bükkös-patak magas partja menti területet látja el, míg a déli és délnyugati területek vízellátását a Dózsa György út déli végénél megépített nyomáscsökkenton át az alacsonyabb nyomású – 150-es nyomásszintu – hálózat biztosítja. A hálózati nyomás értéke mindenütt 3,5 – 5,0 bar. A magasabb - 160 m-es - nyomásszintu hálózat foként a Vasúti villasortól északra lévo domboldalon utcáit hálózza be. A kis utcák vezetékei DN 80 méretu ágvezetékek, a Vasúti villasoron nem épültek meg az ágvezetékeket összeköto, körvezetékes rendszeru üzemelést lehetové tevo záró szakaszok. Az Acél utcából indul az a DN 80 ágvezeték szakasz, mely elágazva ellátja egyrészt a Római temeto sor utca ingatlanait, másrészt hosszan déli irányba vezetve a Kozúzó utca és Rózsa utca ingatlanait is kiszolgálja. A magas nyomású hálózat a Vasúti villasor – Attila utca keresztezodésétol rövid ágvezetékkel átnyúlik a bevásárlóközpont melletti régi HÉV végállomás (ma benzinkút) területére. Az alacsonyabb - 150 m-es - nyomásszintu hálózat a vizsgált terület keleti tartományában épült ki a Szentendrei út menti és az ahhoz kapcsolódó alacsonyabb fekvésu területek ellátására. A keleti sáv vízellátásának gerince a Dózsa György út alatt húzódó DN 150-es vezeték. Errol a vezetékrol épült bekötés a HÉV és a 11-es foút közötti lakótelepekre, üzemekre. A foút és a Duna közötti családi házas területen a Telep utca és a Pannónia utca alatt a vízhálózat DN 100 méterrel szolgáltat. A Rózsa utca keleti szakaszának vízvezetéke a Pannónia telep hálózatához tartozik, az ágvezeték mérete DN 80. Az újabb kori iparterületi fejlesztésekhez a Kozúzó utcában (a sportpálya és a Rózsa utca közötti szakaszon) a távvezeték és a „magas” nyomású hálózat mellett DN 200 KPE jellemzokkel kiépült egy harmadik vízvezeték is, mely az alacsony nyomású hálózat része. A vezeték DN 100 KPE mérettel befordul a Rózsa utca nyugati szakasza felé és a jelenlegi beépítés határán véget ér. A gazdálkodó szervezetektol beszerzett vízfogyasztási adatok az alábbiak: Városi Szolgáltató Zrt. (Szabadkai u.) 20 m3/d, a MOL Nyrt. Vasúti villasor melletti üzemanyagtölto állomása 3 m3/d, a GLOBUS TRANS KFT. (Dózsa György u 2.) 12 m3/hó, a HUBERTUSBOR KFT. (Kozúzó u. 7.) 2 m3/nap, a Mediator Kft. (Kozúzó u.) 264 m3/hó és a BKV Zrt. Szentendre Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

24


Tel.: 3175-318

Jármufenntartási telepe a Vasúti villasor mellett 19801 m3/hó, az Astra Szervíz Bt. (Vasúti villasor 6. 1-2 m3/d, a FLOGISTON Kft. (Kozúzó u. 5.) 10-15m3/d, az SCTS Szentendre Ingatlanfejleszto és Ingatlanhasznosító Kft.(Városház tér 4.) 12 m3/d. 1.3.2. Csatornázás Szennyvízelvezetés A város szennyvízcsatorna hálózatát a vízellátás mellett szintén a Duna Menti Regionális Vízmu Zrt. üzemelteti. A településen jelenleg csatornázott területek közül a belvárosban egyesített, a Szamárhegyen kényszeráramoltatású (vákuumos) rendszer, a déli részen elválasztott rendszeru csatornahálózat üzemel. Az északi, északnyugati területeken zárt medencés szennyvízgyujtés és szippantásos elszállítás, illetve szennyvíz-szikkasztásos elhelyezés nagy számban fordul elo. Ezen területeken több, korszeru szennyvíztisztító kisberendezés is található. A települési szennyvízcsatorna hálózat kilenc átemelo teleppel és egy vákuum gépházzal rendelkezik; ezek biztosítják a mélyebben fekvo területekrol érkezo szennyvizek beemelését a szennyvízkezelo telepre. Az 1973 óta üzemelo szennyvíztisztító telep a Szentendrei Duna-ág jobb partján, a Dera–patak feletti magas parton található. A rekonstrukció alá vont telep 14.200 m3/nap mennyiséget képes megtisztítani a II/2 vízminoség-védelmi övezetnek megfelelo határértékre. A tisztított szennyvíz a Duna sodorvonalába van bevezetve. A Szentendre északi területeirol és Leányfalu felol érkezo szennyvizek express nyomóvezetéken a Duna-part nyomvonalán közvetlenül a szennyvíztisztító telepre jutnak, elkerülve a tervezési területet. A vizsgált területre jelenleg két szennyvízátemelo telep esik: a Vasúti villasori és a Rózsa utcai átemelo. A Vasúti villasori (1.sz.) átemelobe nyugati irányból a Vasúti villasoron fektetett DN 400 gravitációs gyujtocsatorna torkollik. Ugyanezen utcaszakaszon második, párhuzamos gravitációs csatornát is fektettek. A Vasúti villasori átemelobe vezették késobb keleti irányból a Római temeto utca és a Szabadkai út szennyvizeit is. Egy harmadik szennyvízbevezetés a sportpálya keleti sávjából érkezik az átemelobe. Az átemelobol DN 200-as szennyvíz nyomóvezeték juttatja a szennyvizet a Kozúzó utcai gravitációs közcsatornába. A Kozúzó utcai gyujtocsatorna DN 400 KPE-bol épült és a Rózsa utca érintésével a Rózsa utcai átemelobe vezet. A Rózsa utcai átemelo a HÉV pálya közelébe települt. Ide vezették a mély fekvésu Rózsa utca keleti szakaszáról és a Pannónia teleprol is a szennyvizet. A szennyvíz nyomóvezetéken a Pannónia telepen átvezetve a Dózsa György úti gyujtocsatornába jut. A Vasúti villasor feletti domboldal szennyvízelvezetésére a lejtos utcák mindegyikén kiépültek a gravitációs szennyvízcsatornák. A csatornahálózat a Vasúti villasoron a Csabagyöngye utca és az Ortorony utca között a ø 30 b, a torkolat felé haladva ø 50 b a méretu és csak szennyvizet szállít,, míg az Ortorony utcától a torkolatig a csatorna már egyesített rendszerben üzemel. Befogadó a Kossuth Lajos utcai ø 50 b egyesített rendszeru szentendrei fogyujto. Ugyanide kötnek be a HÉV végállomás melletti kereskedelmi létesítmények szennyvizei is. A ø 50 b egyesített fogyujto Dózsa György úton halad a szennyvíztisztító telep felé.


25


Tel.: 3175-318

Csapadékvíz elvezetés – árvízvédelem A felszíni vízelvezetés létesítményeit a város területén a Polgármesteri Hivatal kezeli. Ez alól kivétel a 11. foközlekedési út, ott a víztelenítését szolgáló Dózsa György úti csapadékcsatorna üzemeltetoje az Állami Közútkezelo Kht. Pest Megyei Területi Igazgatósága. A tervezési terület közel sík, ebbol kissé kiemelkedik az egyenletes esésu 11.sz. foközlekedési út gerincvonala, mely a HÉV végállomás közúti csomóponttól dél felé haladva belesimul a parti síkságba. A foúthoz csatlakozó terület az úttól nyugati irányban egy árvízi öblözet („Tófenék”) felé, keleti irányban a Duna felé enyhén lejt. A vizsgált terület legmagasabb pontja a HÉV végállomásnál lévo útpont: 106,19 m B.f., míg a legalacsonyabb pont a Rózsa utca – Kozúzó utca keresztezodésénél állapítható meg: 102,06 m B.f. A Vasúti villasor válaszvonal a dombvidék és a sík vidék között. Az utca kis lejtéssel, a domboldalban kissé bevágva a „Tófenék” mélyterület felé vezet. Az útpályában, annak északi szélén kis szelvényu nyílt, burkolt árok húzódik, melyet az utca keresztezodéseknél csoátereszek váltanak fel. A vízelvezetés az árokban és a keresztezodésnél lévo rácsoknál az eltömodések és egyéb fenntartási problémák miatt nem lehet eredményes. A Római temeto utca lefolyástalan sáv, az útburkolatáról lefolyó csapadékvíz elhelyezését térszint alatti szikkasztással oldották meg. A Kozúzó utcában nincs csapadékcsatorna. Az utca burkolatán található víznyelok a szennyvízcsatornába kötnek. A tervezési terület déli határát képezo Rózsa utcai DN 1200-as csapadékcsatorna tulajdonképpen a Szentendre déli részén kiépített belvízlevezeto csatornahálózat legészakibb, közvetlenül a Dunába vezeto ága. A Szentendrétol délnyugatra lévo sík, a hegyek lábáig, illetve a Dera-patakig terjedo terület a „Tófenék, illetve Tó -terület” elnevezést kapta. A mély fekvésu vizenyos területen átvezetett HÉV pálya töltésben halad. A mély fekvésu területen a szabályos geometriai rendben megépített elvezeto árok hálózatot térszint alatti források is táplálják. A tervezési terület nyugati fele ennek a mély fekvésu területnek a szerves része. A Rózsa utcai gyujtocsatorna zárt szelvénye a HÉV pálya keresztezésénél megszakad. A rövid nyílt szakasznál jól látható a vízelvezeto rendszer elhanyagolt állapota. A kis esésu Rózsa utcai csapadékcsatorna a 11. foúttól keletre katonai intézmény területén átvezetve a Dunába torkollik. A torkolatnál árvízvédelmi elzáró mutárgy (zsilipakna) és átemelo is található. A csatorna karbantartásának hiánya a torkolatnál is megmutatkozik. A vizsgált területen a Dózsa György út alatt a 11. foút burkolatának víztelenítésére van kiépítve ø 60as csapadékcsatorna, mely a HÉV végállomás csomópontjától indul és a Rózsa utcai fogyujtobe köt be. A vizsgált terület csapadékvíz elvezetésében a Dózsa György úton húzódó egyesített rendszeru DN 500 –as csatorna is részt vesz. Erre a városi fogyujtore csatlakozik a Vasúti villasor egyesített csatornája, mely a Vasúti villasor forgalmi csomóponthoz közeli, mintegy 50 m-es szakaszáról és a HÉV végállomás körüli építményektol és burkolt felületekrol vezeti el a csapadékvizet. A Telep utca és a Pannónia utca kiépített csapadékvíz elvezetéssel nem rendelkezik. A Duna kb. 8,0 m-es vízszint ingadozása eroteljes hatással van a torkolati szakasz melletti területekre. Az árvizek a Pannónia telep mélyebb fekvésu területeit rendszeresen elöntötték. A terület védelmére vízjogi engedéllyel rendelkezo terv készült, amely a jelenleg érvényes eloírások szerint a mértékadó (104,62-105,06 m B.f.) szint felett 1,0 m-rel határozza meg az elsorendu árvédelmi Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

26


Tel.: 3175-318

védvonal koronaszintjét. Megoldandó feladatkén tartalmazza a terv a Dera-patak torkolati szakaszának visszatöltésezését és az árvízi átemelo bovítését. A településszerkezeti terv a Pannónia utca árvízveszélyes területein építési korlátozás fenntartását javasolja. Ez a terület a levonuló árvizektol nem védett ártér, az itt lévo épületek padlószintjeit sok esetben feltöltéssel emelték az árvízszint fölé. Az árvízszint alatti területeket a mélyvonulatokon át az árvizek levonulásakor elöntheti a víz, de a mélyvonulatokat idoben lezárva eddig minden esetben sikerült a területet megvédeni. 1.3.3. Villamosenergia-ellátás A térség középfeszültségu ellátását 20 kV-os hálózat végzi. A hálózat táppontja a 11-es számú foút mellett lévo Pomáz 120/20 kV-os alállomás. Az állomás a tápenergiát egy kétrendszeru távvezetéken kapja Göd felöl, ami a várost dél felöl kerüli ki. Az alállomásból kiinduló 20 kV-os hálózat egyik kábele a Dobogókoi út mellett éri el a 11-es számú foutat, majd tömbbelsoben folytatódik tovább és a Honvéd utca térségétol északi irányba a Dózsa György út páros oldalán található. Ez a kábel a közelben három 20/0,4 kV-os transzformátort lát el villamos energiával. Az egyik a 9588-as számú a Dózsa György út és Rózsa utca sarkon, a másik a 9210-es számú a Telep utcától délre található, míg a harmadik a 9282-es számú az autóbusz végállomás mellett, a 384-es hrsz.-ú ingatlanon üzemel. Az alállomásból több 20 kV-os szabadvezeték indul ki, amelyek közül ketto a HÉV végállomás térségének villamos energiáját szállítja. Ezek a vezetékek a Rózsa utcát a Kozúzó utca mellett érik el, majd több irányba szétválnak. Az egyik vezeték déli irányba épült ki, amelyrol a Rózsa utcától délre a 9028-as számú transzformátor ellátása történik. A másik a Rózsa utcában üzemel, amelyrol a 9101es és a 9195-ös transzformátorokon kívül a 9101-es-tol kábelen keresztül a HÉV végállomás (SZHV) villamos energiáját szállítja. A harmadikról a Közdulo utca melletti transzformátorok ( a 9155-ös, a 9484-es, a 9037-es és a 0939-es ) megtáplálása történik. A negyedik a Vasúti villasort a Nagybánya utcánál éri el, majd a Vasúti villasoron és a Kozúzó utcában folytatódik tovább és a 9644-es, a 9215ös és a 9077-es számú transzformátorokat táplálja meg. A 9289-es számú transzformátorból kiinduló kisfeszültségu és közvilágítási hálózat a Dózsa György út mellett a tiszti lakótelepen és az autóbusz-pályaudvaron kábelként épült ki, a Telep utcában szigetelt szabadvezeték létesült, míg a Dózsa György úton és a Pannónia utcában csupasz légvezeték található. 1.3.4. Gázellátás A város gázellátását a fováros részére kiépített un. II. számú nagynyomású gázkörvezeték Szentendrén létesített csomópontjában üzemelo gázátadó-állomás biztosítja. Az átadóállomásból kiinduló DN 300mm-es nagyközépnyomású vezeték a város külterületén két gáznyomásszabályzót lát el gázenergiával, amelyekbol DN 200 mm méretu 4 bar-os középnyomású gázvezeték épült ki a város ellátására. Ez a gerincvezeték az Iráni Dániel utcában éri el a Rózsa utcát, ahol két felé ágazik: – Az egyik vezeték a Rózsa utca – Kozúzó utca – Csabagyöngyi utca nyomvonalon épült ki, amelyrol a Vasúti villasoron egy DN 160mm-es vezeték ágazik le és Kossuth Lajos utcában DN 200, mérettel folytatódik tovább. Errol a gerincvezetékrol leágazó elosztóhálózat DN 63-as mérettel épült ki a közeli utcákban. – A másik vezeték a Dózsa György úton DN 200 ill. DN 160 mm mérettel épült ki, amelyik a Dózsa György út és az autóbusz-végállomásból kijövo út között és a Rózsakert lakótelepen egy-egy körzeti gáznyomásszabályzót táplál meg. Az autóbusz végállomásnál lévo nyomásszabályzóból kiinduló kisnyomású gázvezeték a Dózsa György úton, a Rózsa utcában, és a Gyöngyvirág utcában DN 200 mm mérettel épült ki a közelben. Ez a gerincvezeték látja el a Dózsa Gy. út és a Pannónia út melletti fogyasztókat, valamint a Pannónia telepen lévo többszintes épületeket gázenergiával. A Dózsa Gy. úti gerincvezetékrol leágazó DN 110 mm méretu vezeték a 64/1, 64/2 és a 63-as hrsz.-ú ingatlanokon keresztül épült a Pannónia utcáig, ahol már közterületen azonos Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

27


Tel.: 3175-318

mérettel folytatódik tovább. A Pannónia utcából egy DN 90 mm-es vezeték épült ki a Telep utcában, amely csak zsákvezeték, ami nem kapcsolódik a Dózsa György úti vezetékhez. 1.3.5. Távközlés A város vezetékes távközlési és adatátviteli hálózata a Magyar Telecom Rt. üzemeltetésében van. A helyi elofizetoi hálózatot a városban a Kossuth Lajos utca és Dunakanyar körút között lévo 1. számú Postahivatalban lévo HOST típusú központ biztosítja 26-os távhívószámmal. A központból kiinduló 20 muanyag csöves nagy nyílásszámú alépítmény a Dunakanyar körúton érkezik a területre, amely tovább folytatódik a Dózsa György út keleti oldali járdájában. Ebben az alépítményben nemcsak a helyi igényeket biztosító törzskábelek, hanem más központokkal összeköttetést biztosító átkéro réz- és optikai kábelek is húzódnak. A Dózsa György úton a nagy nyílásszámú alépítmény a páros oldalon halad dél felé a 12. számú ingatlanig, ahol az úttestet keresztezve átvált a páratlan oldalra, ahol folytatódik tovább. A Dunakanyar körút felöl történo leágazással nyeri az ellátást a Vasúti villasor és a róla leágazó utcák, valamint a Kozúzó utca, Római temeto utca, Szabadkai út és a Rózsa utca érintett szakaszain a járdák mellett lévo ingatlanok elofizetoi a távközlési ellátást. A helyi elofizetési hálózat ún. kültéri nagy elosztós rendszeru, rézkábeles kiépítéssel. A városközpontban és a lakótelepen az elosztó hálózat alépítményben van elhelyezve a város többi részében önálló oszlopokra szerelt légkábel hálózat biztosítja a helyi elofizetoi igényeket. A nagy nyílásszámú alépítménybol a Pannónia utca felé történo kiágazásban található a térség távközlését biztosító kültéri nagy elosztó. Innen közvetlenül földbe fektetett kábel indul a páratlan oldali járdában, amely megtáplálja az azonos nyomvonalon lévo helyi ingatlanokat ellátó föld feletti légkábel hálózatot. Errol a kábelrol történik szintén légkábelen keresztül a Telep utcai elofizetok ellátása is. Távközlési hálózat építoelemei: A közmu tervlapon egyvonalas rajzjellel ábrázolt távközlési nyomvonalak alépítmény ill. föld feletti (légkábelek) hálózatot jelentenek. Az alépítményes vonalakon lévo számok az alépítmény csöveinek darabszámait (nyílásszámot) adják, míg a betuk azok anyagára utalnak (m= muanyag; b=beton; e=eternit, stb.). A közvetlen földbefektetett kábel PC. Az alépítményhálózatban lévo megszakító létesítmények – törzsirányban nagy befogadóképességu aknák, míg a helyi – elosztó – hálózaton kisebbek, melyek szekrények. Ezen mutárgyak a kábelek behúzásához, ill. szereléséhez nyújtanak lehetoséget. Itt találhatók a hálózatok elágazó pontjai, a kábelek kötéspontjai. A különbözo nyomvonalas létesítmény (elektromos, víz, gáz, stb.) tulajdonviszonyaihoz képest az ún. házi bekötés nem az ingatlan tulajdonosának, ill. kezelojének, hanem a szolgáltató tulajdona. A város kábeltelevíziós hálózatot a Dunakanyar Holding Kft. üzemelteti. Ez a hálózat alkalmas az adatátviteli és internetes hírközlésre is. A területen ez a hálózat az ELMU Rt. oszlopaira van felszerelve a Pannónia utcában, a Telep utcában, amely folytatódik tovább a Dózsa György úton déli irányban.


28


Tel.: 3175-318

1.4. Környezetvédelmi és zöldfelületi vizsgálat Levegominoség A Pilis közelsége és a hegyek irányából ható hegy-völgyi áramlatok kedvezoen befolyásolják a helyi átszellozési viszonyokat. A terület viszonylag közel fekszik a Dunához, így a folyó menti áramlatok is pozitívan hatnak a levegominoségére. A felsorolt kedvezo hatásokkal szemben a forgalmas Dózsa György út szennyezo ellen pólusként hat. A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter 1/2005. (I.13) KvVM rendelete alapján Szentendre és a tervezési terület a „Budapest és környéke” légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Az érvényes légszennyezési határértékeket a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESzCsM-FVM együttes rendelet határozza meg. A levego térségileg enyhén-közepesen szennyezett, azonban a Dózsa György út légszennyezése, mint ahogy az a táblázatból is kiderül, jelentosen megnöveli a terhelést. Határérték túllépés nincsen, azonban foként a nitrogén-oxidok tekintetében, jelentos szennyezéssel kell számolni út mentén. Folytonos vonalforrás (Dózsa György út) szennyezo hatása az úttól 6 méter távolságban: Szennyezo anyag

Szén-monoxid Nitrogén oxidok Kén-dioxid

Szennyezo anyag koncentrációja (µg/m3) 738,72 116,01 2,52

Szennyezo anyag egészségügyi határértéke (µg/m3) 10 000 200 250

A tömböt többi utcájának forgalmából származó légszennyezése meg sem közelíti a határértékeket, az utcák forgalma elhanyagolható. Kommunális eredetu légszennyezéssel, csak a téli, futési idényben kell számolni. A levego parlagfu pollen tartalmára kedvezotlenül hat a HÉV menti parlag területek gyomnövényzete. A Városi szolgáltató Rt. telephelyén lerakott hulladék okozta buzszennyezés, csak lokális szinten érzékelheto, a környezo lakóterületekre nézve nem fejt ki káros hatást. A tervezési területen növényzetének aktív biológiai felülete csökkenti valamelyest a légszennyezés mértékét. Zajterhelés A területre a 8/2002. (III. 12.) KöM-EüM együttes rendelet eloírásai érvényesek. A város helyi zajrendelettel is rendelkezik (18/2001. kgy.). A helyi rendelet alapján a Rózsa utcai lakótelep (379/1 hrsz.-ú ingatlan É-i határvonala-Dózsa György út-Rózsa utca-HÉV által határolt terület), úgynevezett csendes övezetbe tartozik. A Csendes övezetbe tartozó területeken a meghatározott határértékeknél 5 dB-el alacsonyabb értékeknek kell teljesülniük. A zajterhelés a határoló utcák forgalmából származik, a Volán, a BKV és a különbözo egyéb telephelyek idoszakos üzemi zaja (autóbusz forgalom, teherszállítás) eltörpül a tervezési területet keletrol határoló Dózsa György út zajterhelése mellett. Szentendre legjelentosebb közúti zajforrása a Dózsa György út városi szakasza. A tervezési területen elhelyezkedo telkek (Gksz-1, Gipe-3), kertvárosias (Lk-09,08) és kisvárosias (Lk-K) lakóterület övezetbe tartoznak, ezért a lakóterület és a gazdasági terület övezetre vonatkozó zajterhelési határértékek vannak érvényben. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

29


Tel.: 3175-318

Dózsa György út Nappali csúcsórai zajterhelés 12 m az úttól, a lakóépület homlokzat elott 2m-re számítva Közlekedési zaj határérték lakóterületre (kisvárosias, kertvárosias) gazdasági és különleges területre lakótelep csendes övezetére

69,8 dBA *65 dBA *65 dBA 60 dBA

* a közegészségügyi hatóság a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével, indokolt esetben 5 dB, kivételesen 10 dB túllépést engedélyezhet a szükséges feltételek eloírásával

A zajterhelési adatok alapján kitunik, hogy a Dózsa György út zajterhelése jelentosen meghaladja az egészségügyi határértéket. A forgalmas út mentén található lakóterület belso udvaraiban (Rózsa utcai lakótelep) a távolság és az építmények zajárnyékoló hatásának függvényében a zajterhelés csökkentett mértékben érvényesül azonban zajszennyezés mindenképpen jelentos környezeti terhelést ró a vizsgált terület keleti felére. Mindazonáltal lakó övezetben az ilyen mértéku zajterhelés, pszichikailag kedvezotlen hatást eredményez és hosszú távon zavaró. A csendes övezetben található Rózsa utcai lakótelepet két irányból éri a határértékeket jelentosen meghaladó zajterhelés, egyrészrol a Dózsa György út, másrészrol a HÉV felol. A terület zajterheltségéért a HÉV közlekedés kisebb részben felelos, mint a forgalmas Dózsa György út. A HÉV vonal alacsony járatsurusége (maximum 10 szerelvény/óra) révén, az 50 m széles védotávolságon kívül a vasút zajterhelése messze elmarad a határértéktol, így nem jelent határértéken felüli zajterhelést a környezo területekre nézve. Kritikusabb pontot, csak a Rózsa utcai lakótelep HÉV menti lakótömbjei jelentenek, ahol a zajvédo fal ellenére is, egy-egy szerelvény elhaladása esetén zavaró hatású a zajterhelés jelentkezik a lakóépületeknél. Az új lakótelep déli részén a HÉV pályatesttol számítva 20-25 méterre helyezkedik el az elso lakóépület. A területet feltáró többi utca forgalma nem számottevo, a zajterhelés csekély, a határértékeket meg sem közelíti Talaj és felszín alatti vizek, potenciális szennyezések A 219/2004. (VII. 21.) Kr. felszín alatti vízminoség védelmi kategóriái szerint a terület a „Kiemelten érzékeny” kategóriába tartozik. A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek alkategóriái közül az 1aVízbázisvédelmi védoterület besorolás érvényes a területre. A Duna mentén vízbázisok helyezkednek el, melyek fokozott védelmet igényelnek. A város területének szennyezodésérzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint „A” fokozottan érzékeny területek közé tartozik. Az intézkedési szennyezettségi határérték Ci-C1. A talajvízszint viszonylag magasan helyezkedik el, 1-2,5, 2,5-5 m között váltakozik, a talajvízrendszer közvetlen kapcsolatban áll a Dunával és követi a folyó vízszintingadozását. Az egész tervezési terület mély fekvésu, melynek nagy része, kivétel a busz végállomás környékét árvízvédelmi szempontból védett. Az alapkozetét a dunai kavics-homok hordalék réteg adja, ezen alakult ki öntéstalaj, humuszos homok talajréteg. A felso talajréteg erosen bolygatottnak tekintheto és részben mesterséges feltöltés eredménye. A köztisztasági és a higiéniás viszonyok tekintetében közepes minoséguek a közterületek. Elsosorban a jelentos teherforgalmat vonzó telephelyek környezetében kell jelentosebb porszennyezéssel számolni. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

30


Tel.: 3175-318

A végállomás menti bevásárló központ környezetében az eldobált kommunális szemét következtében kedvezotlenek a köztisztasági viszonyok uralkodnak. A hulladék potenciális szennyezo forrás a talajra nézve, és közvetetten akár a felszín alatti vízkészletet is szennyezheti. A lakó és intézmény területeken, csak kommunális hulladék keletkezésérol van tudomásunk, amelynek elszállításáról heti rendszerességgel gondoskodnak. A Volán telephelyen (382 hrsz.) és a városi szolgáltató hulladékudvarában a keletkezo, illetve begyujtésre és átvételre kerülo veszélyes hulladékot a Hulladéktörvénynek és a kapcsolódó rendeletek eloírásainak megfeleloen kezelik. A Városi szolgáltató Rt. telephelyén (453/2 hrsz.) építési törmelék tárolást végeznek. Ugyanezen a telepen hulladékátrakás is folyik. A Dorogi szemétlerakó fogadja a város hulladékát, melynek préselése és konténerekbe töltése a helyszínen folyik. Az évi mintegy 12 ezer tonnányi préselt hulladékot teherautók szállítják a teleprol Dorogra. A teleken muködo autójavító muhely autómosóvá bovítését tervezik. A fejlesztés részekén korszerubb, ülepítos olajfogó tisztító rendszer kerül kiépítésre. A tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás folyamatban van. A vonatkozó környezetvédelmi eloírásoknak megfeleloen történik a telep szennyvizeinek gyujtése, melyet a kistérségi szennyvíztisztító fogad. Zöldfelületek Szentendre – mint a Duna és a Pilis között elterülo város – zöldfelületi szempontból meglehetosen gazdag választékot nyújt. A folyó menti vegyes megjelenésu, ligeterdo-parti sétány, üzemi jellegu területek váltakozásával a zöldfelület különbözo ellátottsági mértékét lelhetjük fel. Beljebb a városmag, mint történeti település, kevesebb zöldfelülettel rendelkezik, majd a kertvárosi térség bovíti az ökológiai és esztétikai értékek kínálatát. Nyugat és észak felé haladva a mezogazdasági területek után a Pilis erdei terülnek el, s képeznek komplex ökoszisztémát, klímax-társulást. A város déli részén, a szukebben vett tervezési térségben – mely a város „fogadó területe” – a zöldfelületi kínálat kisebb, de ezzel együtt itt is összetett képet kapunk. (Megjegyzendo, hogy e közlekedési szempontból eszközváltó térségben, mely másodlagos központot „vonzott” maga köré, reálisan csak az élheto környezetet és a kultúrált megjelenést lehet számon kérni, s a nagyobb kiterjedésu zöldfelületi elemeket a kevésbé frekventált területeken kell biztosítani.) És most a tervterületrol részletesebben. A tervezési terület zöldfelületi ellátottságában szakaszonként és telkenként nagy eltérések mutatkoznak. A telephelyek és gazdasági területek zöldfelületi ellátottsága a funkcióból eredoen jellemzoen kedvezotlenebb, mint a lakóterületeké. A Kozúzó utca keleti oldala mentén elsosorban, telephelyek, irodák és különbözo muhelyek helyezkednek el. Az épületekhez kapcsolódó közlekedési felületeken kívül elsosorban, gyep-cserje foltok és helyenként facsoportok tarkítják a területet. A tömb Rózsa utcához közelebb eso telkein különösen magas a burkolt felületek aránya (456-468 hrsz.). A 473-469/1 hrsz.-ú telkek legtöbbjén magasabb a biológiailag aktív felület arány, azonban a felhagyott intézmény, raktár és irodaépületekhez jellemzoen elvadult kertek tartoznak. A Dózsa György út mentén a Volán telephely (382 hrsz.) gondozott, beállt növényzete összefüggo felületeket alkot. A szükséges burkolt felületeken kívül megfeleloen parkosított a felszín, így a funkció környezetbe illesztésének módját kedvezonek értékeljük. Az örökzöldek, foként az ezüstfenyo, közönséges lucfenyo, tuják jellemzoek a telken, de nagyszámban fellelheto a juhar és a nyírfa is a telephelyen. Egy markáns nemes nyárfasor képez vizuális lehatárolást a 382, a 381. hrsz-ú telkek és a HÉV közlekedési sávjának az irányába. A jól beállt faállomány törzsátméroje átlag 50-60 cm. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

31


Tel.: 3175-318

A telephely 381. hrsz.-ú telkének a zöldfelületi ellátottsága sokkal kedvezotlenebb, mint a szomszédos teleké. Jóformán az egész udvar burkolt, csak az említett nemes nyár fasor és még néhány elszórt faegyed árválkodik az aszfaltfelületen. A 383. hrsz-ú telken mindössze egy zöldjuhar és egy félig kiszáradt diófa áll. Szemlátomást a közelmúltban tisztították ki a telket, amely a növényzet teljes kiirtásával járt együtt. A városi szolgáltató telepen (453/2 hrsz.) és a hozzá kapcsolódó hulladékudvaron intenzíven csak a foépület környezete parkosított. A nagyarányú burkolt közlekedési felületek révén alacsony a terület biológiailag aktív felületeinek aránya. A telephely jellemzo fafajai a nemes nyár és a korai juhar. A tervezési terület közterületi zöldfelületei, minoség és ellátottság tekintetében egyaránt közepesnek mondhatók. A közterületek fásítottsága utcánként és szakaszonként változik. A Vasúti villasor déli oldala mentén, csak elszórtan árválkodik egy-két fa, míg az északi oldalon az Árpád utcától rövidebb-hosszabb juhar, akác, hárs és gesztenye szakaszok keretezik az utat. Különösen értékes, megorzendo értéket képviselnek a Vitéz és Acél utca közti szakaszon álló idos vadgesztenyék. A fák növényegészségügy állapota kiváló, a törzsátméro 100-140 cm között változik. A Kozúzó utca nyugati oldalán oszlopos nyaras és fátlan szakaszok váltják egymást, míg a keleti oldalán elszórtan néhány juhar, akác, koris és egy értékesebb gesztenye áll. A Rózsa utca tervezési területre eso szakaszán mindössze néhány nagyméretu oszlopos nyár árválkodik az a HÉV vonaltól nyugatra eso részen. A keleti felén hosszabb-rövidebb csörgofa, ostorfa és akác fasorszakaszokat találunk. A Rózsa utca és a 11. sz foút sarkán egy nagyméretu parkoló szolgálja ki a lakótelep lakosait. A parkoló rendkívül jó fásított, a növényállomány beállt, a fák koronája lassan összeér és sátrat von a parkoló autók fölé. A fák törzsátméroje átlag 30 cm. Jellemzo fafaj a platán, a hárs és a juhar. A Szabadkai út, mely a Városi Szolgáltató telephely elott egy nagyobb parkolóba torkollik, többnyire fátlan, csak egy rövidebb akác szakasz árválkodik a bevezeto szakaszán. Az említett parkolót cserjékkel tarkított elválasztó sávot, egy hárs és egy szivarfa fasor tagolja. (A fák törzsátméroje átlag 20-25 cm). A Dózsa György út menti különbözo fasorszakaszok nem nyújtanak egységes utcaképet. A Dózsa György út nyugati oldalán északról délre haladva egy nyárfa szakaszt, néhány akácot és a Rózsaköz utcától délre pár értékesebb platánt találunk az út mentén. A platánok törzsátméroje átlag 60-80 cm. A keleti oldal még kevésbé fásított. Rövidebb nyárfaszakasz, illetve a laktanya elott kis ostorfák állnak az út mentén. Érdekes színfoltot jelent az új rendorségi épület elé telepített Ginkgo fákból álló fasorszakasz. A Dózsa György út és az Állomástér bevezeto utcájának találkozásánál egy háromszög alakú közterületi zöldsáv oldja az utcaképet. A gyepes felületen több lucfenyo és nemes nyárfa alkot csoportot egy noi alakot mintázó szobor hátterében. A zöldsáv gondozott képet nyújt. A buszvégállomás felé leágazó út mentén egy egységes csörgofa fasor húzódik, ahol a fák törzsátméroje átlagosan 20-25 cm. A Vasúti villasor, a Római temeto utca és a Kozúzó utca mentén gondozott családi házas lakókertek sorakoznak. A lakók elsosorban dísznövényeket és gyümölcsfákat ültettettek kertjeikbe. Értékes, jól beállt, gondozott növényzet borítja a Rózsa utcai lakótelep társasházainak közös használatú lakókertjét. A biológiailag aktív felületek aránya magas, az épületeken kívüli területeknek csak csekély része burkolt. A kert számos rekreációs és piheno funkciót is hivatott biztosítani, burkolt sportpálya, padok és játszótér is a lakók rendelkezésére áll. A kertberendezési tárgyak jó állapotúak. Változatos növények és teresedések tagolják a házak körüli udvart és színes elokertecskék teszik kellemesebbé az épületek eloterét. A fajösszetétel változatosságát mutatja, hogy korai juhar, hegyi juhar, feketefenyo, lucfenyo, akác, nemesnyár, nyírfa és ostorfa egyaránt díszíti az udvarokat. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

32


Tel.: 3175-318

A Rózsaköz utcától északra fekvo lakótelep régebbi építésu, így a kapcsolódó növényállomány is korosabb, mint a déli lakóterületeken. Az állomás környezetének zöldfelületi és köztéri kialakítása méltatlan Szentendre városához. A végállomás és bevásárló áruház aszfaltburkolatát, mindössze néhány leromlott állagú növénykazetta és egy-két koncepció nélkül elszórt fa díszíti. A bevásárló hely mögötti parkoló mentén, néhány összefüggo, megorzésre érdemes facsoportot találunk. A 30-40 fából álló facsoportot elsosorban vadgesztenyék és korai juharok alkotják. Az innen kiinduló zsákutcát ezüst és nagylevelu hársakból álló fasor kíséri, mely a BKV telephelybe (396 hrsz), illetve egy nagyobb burkolt parkoló felületbe torkollik. A parkolót korai juharokból és idos oszlopos nyarakból álló fasorok keretezik. A bevásárlóközpont hátsó parkolóját érinto 405 hrsz-ú telken, foleg gyepes vegetáció borítja, elszórtan található, csak néhány nyárfa az udvarban. A BKV múzeum kertjének gyepfelületei jól gondozottak. Az elokertben néhány tuja és egy cseresznyefa díszíti a fogadóépület körüli teret. Néhány értékesebb gesztenyefa áll a keleti kerítés mentén. A fák törzsátméroje átlag 20-40 cm. A HÉV vonalat kíséro zárvány területeken a rudeális gyomtársulásokon kívül mindössze néhány zöldjuhar, nemes nyár és akác él. Intenzívebben, csak az északi foépület (396 hrsz.) körül környezet parkosított, ahol tuják, ezüstfenyok, oszlopos nyarak a fuz és nyírek uralják a teret. Az állomás tér és a 11. sz. foút közötti széles közlekedési sávot jól beállt, változatos növényzet díszíti. Jellemzo fafaj az ezüstfenyo, nyírfa, juhar, platán, berkenye és a nyár. A fák törzsátméroje átlagosan 20-40 cm, a növény egészségügyi állapotuk kiváló. Az állomás környéki növényzet legértékesebb egyedei közé egy 1 méter törzsátméroju Cedrus atlanticát, egy koros vadgesztenyét és néhány 60-80 cm törzsátméroju platánt sorolhatunk, melyek 386/2 hrsz.-ú telken elhelyezkedo telephely körül találhatók. Az állomás téren álló feszület hátterében a BKV területen álló 3 vadgesztenye szintén értékes, megorzendo értéket képvisel. A fák törzsátméroje 60-80 cm.


33


2.

Tel.: 3175-318

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

2.1. Városrendezési javaslat 2.1.1. Tervezési koncepció - távlat Szentendre városa a 2001-ben elfogadott városfejlesztési stratégiában az egyik legfontosabb célként határozta meg a település kistérségi szerepének növelését, aminek érdekében számos funkció erosítése szükséges. A tervezési terület adottságai révén alkalmas részt vállalnia a kistérségi • gazdasági központ, • kereskedelmi központ és • egészségügyi központ kialakításában, ill. megerosítésében. A 2005-ben elkészült Belváros Koncepció a tervezési területet intermodális csomópontként és adminisztratív központként határozza meg, a funkcióváltás eszközével. Fentieket és az érdekek elozetes feltárásából származó eredményeket szem elott tartva alakítottuk ki a tervezési koncepciót: 1. HÉV végállomás és VOLÁN pályaudvar korszerusítése A HÉV végállomás Szentendre egyik kapuja, amely jelenlegi állapotában nem méltó funkciójának betöltésére, korszerutlen, komfort nélküli létesítmény. Innen indul, illetve itt száll át az ingázók nagy része. Fentiek miatt a területen feladat a közlekedéssel kapcsolatos létesítmények korszerusítése, tehát • komfortos váróterem, • korszeru jegyárusítás, • fedett peronok, • színvonalas szolgáltatások (vendéglátás, kiskereskedelem) biztosítása az utazó közönség számára; illetve a közlekedési vállalatok dolgozói számára • korszeru munkakörülmények biztosítása. Ezeknek a fejlesztéseknek együtt kell járniuk megfelelo minoségu környezettel, színvonalas – a hely szerepének megfelelo – városképi, építészeti megjelenéssel. Fontos, hogy a BKV és a VOLÁN együttmuködve fejlessze a létesítményeket és korszerusítse az átszállási kapcsolatokat. 2. P+R parkolók kialakítása Az ingázók és az egyéb okokból Budapestre utazókat a végállomás komfortnövelése mellett P+R parkolók létesítésével is lehet ösztönözni a tömegközlekedés igénybevételére. A P+R parkolóknak közel az átszállási pontokhoz kell elhelyezkedniük. Javaslatunk szerint 3 helyen lehetséges P+R kialakítása: • a 11-es út mellett, a VOLÁN és az önkormányzat területén, • a VSZ Rt. és a BKV területén, vagy esetleg, • a Vasúti villasor mellett, új épületegyüttes részeként. 3. Kistérségi alközpont kialakítása A HÉV végállomás által kituno városszerkezeti pozícióban lévo Vasúti villasor menti területen célszeru kialakítani a belvárost tehermentesíto kistérségi alközpontot. PPP projekt keretében, az összes érintett tulajdonossal és fejlesztovel együttmuködve az önkormányzat itt tudja megoldani a kistérségi központi szerepvállaláshoz elengedhetetlen fejlesztéseket: Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

34


• • • • •

Tel.: 3175-318

Szakorvosi Rendelointézet 6.000 – 9.000 m2 Önkormányzati funkciók (ügyfélszolgálat, okmányiroda, stb.) 2.000 m2 Kistérségi piac 7.000 m2 Kereskedelem (kis alapterületu) 8.000 m2 2 (ebbol: 3.000 m a meglévo létesítmények pótlása) Szolgáltatás (posta, gyógyszertár) és vendéglátás 5.000 m2.

4. Vállalkozási területek biztosítása A VSZ Rt. területe jelenleg alulhasznosított, rosszul megközelítheto. Megfelelo közlekedési kapcsolattal a terület alkalmas • a helyi vállalkozások számára megfelelo körülmények biztosítására, • a város számára fontos turistabuszok tárolására. A lakóterülettel határos kizárólag kisvállalkozói területsáv nem zavarja a lakókat. A terület kb. 57.000 m2 gazdasági épület szintterület létrehozását teszi lehetové. Ezzel biztosítható a kistérségi gazdasági központi szerep erosítése. 5. A térség kereskedelmi ellátottságának javítása A terület frekventált városszerkezeti elhelyezkedésébol adódóan természetesen célterület a kereskedelmi fejlesztések számára. Jelen tervnek egyik legfontosabb feladata, az építheto kereskedelmi kapacitás meghatározása, hogy az új fejlesztések valóban a kistérségi központi funkciót megerosítsék és ne a belvárosi kiskereskedelem hanyatlásához vezessenek. Az ECORYS Magyarország Kft. már a Belváros Koncepciójának készítésekor felhívta a figyelmet a térség szabad kereskedelmi kapacitásra és jelen tervezési terület erre való alkalmasságára. 2007. augusztusában készült szakvéleménye szerint összesen mintegy nettó 30.000 m2 területtel a kereskedelem szinte minden szegmensében határoztak meg szabad fejlesztési potenciált (lásd.: „Terviratok”). A szakvélemény szerint a 11-es út mentén, a volt VOLÁNBUSZ jármutelep területe elhelyezkedésénél, megközelíthetoségénél fogva különösen alkalmas bevásárló és szolgáltató központ elhelyezésére, amely koncentrált bevásárlást tesz lehetové, és szortimentje megfelelo kínálatot nyújt a szentendrei vásárlóközönség részére. A bevásárlóközpont muködéséhez szükséges, zömében épület alatt elhelyezett parkoló a városkép zavarása nélkül biztosítható. A fenti 30.000 m2nyi szabad kereskedelmi kapacitáson belül javasolják a jó parkolási lehetoségekkel rendelkezo részen, 18-20 ezer m2 felületen autósforgalomra épülo nagyméretu kereskedelmi egységek kialakítását. A tömegközlekedési csomópont mellett pedig 3-5 ezer m2-en az átszálló forgalomra épülo kereskedelem kiépítését, illetve ezen kívül 7-10 ezer m2-en regionális piac megvalósítását. Fentiek alapján tehát a volt VOLÁNBUSZ jármutelep területen javasolható egy kb. bruttó 20.000 m2 területtel rendelkezo, elsosorban az egyéni közlekedésre épülo bevásárlóközpont létesítése. A tömegközlekedésre épülve további 5.000 m2 új kereskedelmi terület javasolt a Kistérségi alközpont területén, valamint 7.000 m2-en létesülhetne regionális piac. A VOLÁNBUSZ pályaudvar és a HÉV végállomáshoz tartozó közös épületben további 4.000 m2 kereskedelmi terület alakítható ki. A térségre nézve ez összesen bruttó 36.000 m2 fejlesztést jelent a piac területével együtt. A Belváros Koncepció a területen adminisztrációs központ létesítését is javasolta. Felvetheto tehát, hogy a térségben a kereskedelmi túlkínálatot, ill. túlterhelést kivédve, részben irodák kerüljenek elhelyezésre. Korszeru munkahelyteremtéssel, a tercier szektor megerosítésével az ingázók száma is csökkentheto.


35


Tel.: 3175-318

2.1.2. Tervezési koncepció – rövid táv Jelen terv a terület jelentos részén megtartja a ma hatályos terv elemeit. A távlati fejlesztési programban foglaltakat szem elott tartva az új szabályozási elemek teljes mértékben összhangban vannak a távlati tervvel, ennek egy elso ütemeként tekinthetok. 1. A térség kereskedelmi ellátottságának javítása – bevásárlóközpont létesítése a Dózsa György út mentén A 2.1.2. pont alatt részletezett távlati elképzelés elso lépéseként bevásárlóközpont építése tervezett. A 11-es út mentén lévo terület elhelyezkedésénél, megközelíthetoségénél fogva különösen alkalmas bevásárló és szolgáltató központ elhelyezésére. A jó parkolási lehetoségeket is nyújtó területrészen, kb. 20 ezer m2 felületen elsosorban autósforgalomra épülo nagyméretu kereskedelmi egység kialakítható. 2. Vasúti villasor menti lakóterület A jelenleg beépítetlen területre a jelenleg hatályos szabályozási terv Lke-08 jelu építési övezetet határoz meg, amelyen telkenként 2 lakás helyezheto el. Az övezeten belül a szabályozásnak megfeleloen már megtörtént a telekosztás. Megfelelo megállapodások esetén a terület frekventált elhelyezkedése miatt távlatban az intermodális csomóponthoz szorosan kapcsolódó új központ részét is képezheti majd. 3. Kozúzó utca fejlesztése, sportpálya területbovítése A késobbi fejlesztés során kialakításra javasolt gazdasági területek (jelenlegi VSZ Rt. terület) megfelelo megközelítésének, valamint a nyugati elkerülo út optimális kapcsolatának biztosítása érdekében a Kozúzó köz vonalának meghosszabbítása javasolt, amely révén a Kozúzó utca jelenleg „eltolt vonalvezetése” átalakul, és ezáltal a sportpálya területe is bovül. A fejlesztés révén már rövid távon is megoldható a gazdasági területre irányuló forgalom kiiktatása a Római temeto utcából. 4. Rózsa utcai vasúti átjáró mellett lévo 378/5 hrsz-ú telekre vonatkozó javaslat A területen a közelmúltban új lakóépület épült, a HÉV vonallal párhuzamosan garázssor húzódik. Szentendre Város Önkormányzatának hatályos szabályozási tervében a 378/5 hrsz.-ú telken szabályozási vonal 2. szerepel, a terület egy része nem lakóterület, hanem különleges közlekedési terület. Javasoljuk a tervet a kialakult helyzetnek megfeleloen módosítani. 2.1.3. Településszerkezeti terv módosítási javaslata A tervezési terület rendezéséhez, a tervezési koncepcióban megfogalmazottak megvalósításához szükség van Szentendre hatályos szabályozási terve mellett a településszerkezeti tervének módosítására is. A javasolt új létesítmények elhelyezésére több helyen a hatályos területfelhasználási egységen belül nem nyílik mód, továbbá a közlekedési szerkezeti elemeket is javasolt módosítani. Javasolt módosítások: Korrekciós javaslatok merültek fel a terület déli felén, elsosorban a különleges közlekedési területek határán, ahol a változás vagy új fejlesztési szándékból (Dózsa György út menti bevásárlóközpont és benzinkút, K-KZ> Gk), vagy az idoközben végbement változásokból (új lakóépület és garázssor a Rózsa utca mellett, K-KZ>Lk) adódtak. A településszerkezeti terv módosítási javaslatai a Szabályozási koncepció tervlapon is ábrázolásra kerültek, ahol a változás iránya mellett a hozzávetoleges területi méretek is feltüntetésre kerültek. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

36


Tel.: 3175-318

2.1.4. Környezetalakítási javaslat 1. Gazdasági terület a 11-es út mentén A HÉV végállomástól déli irányban új üzemanyagtölto, valamint a térség egyik legjelentosebb fejlesztéseként egy új bevásárlóközpont kb. 20.000 m2 bruttó szintterülettel tervezett. Ez a kereskedelmi létesítmény elsosorban az autós bevásárlást hivatott kiszolgálni. A funkció kiszolgálására egy új közlekedési csomópont kialakítása szükséges, ezért a Dózsa György utat egy szakaszon 27,0 m-es illetve 32,0 m-es szabályozási szélességre szükséges felbovíteni. A Dózsa György út északi szakaszán a hatályos SZT-ben tervezett szabályozás (22,0 m szabályozási szélesség) megtartását javasoljuk. A Gksz-12 jelu építési övezetben a jelenlegi négy ingatlan helyett két telek kialakítása javasolt, a déli részen a bevásárlóközpont, északon pedig a benzinkút és autómosó számára. Ennek feltétele azonban a különleges közlekedési terület csökkentése (kb. 5.060 m2). A bevásárlóközpont telkén egy Mélygarázs+Fszt+1 szintes épületegyüttes kialakítása tervezett, a pinceszinten és részben felszíni parkolókkal. A 11-es út mentén a homlokzati megjelenés a kisvárosias karakternek megfeleloen igényesen alakítandó ki (bejáratok, kirakatok, stb.), a léptéknek megfelelo tagolás biztosítandó. A gazdasági feltöltés a telek HÉV feloli oldalán történne, az épület északi hátsó részén. A teherforgalom csak a tervezett új csomópont felol közelítheti meg a létesítményt, így a leheto legkisebb területen keveredik a személyforgalommal és nem zavarja a környezo beépítést. Az új építési övezet paraméterei alapján a tervezett telkekre az alábbi maximális beépítési értékek adódnak: Telek megnevezése

Telekterület (m 2)

Bevásárlóközpont telke Üzemanyagtölto állomás telke Összesen:

21.988 3.088 25.076

Beépítés (m 2) 10.994 1.544

Beépítés Szintterület Szintterületi (%) (m 2) mutató 50 50

21.988 3.088

1,0 1,0

2. Vasúti villasor menti lakóterület A ma is hatályos szabályozási terv szerint a területen kb. 52 db lakás helyezheto el. 2.1.5. Szabályozási javaslat Az elozoekben bemutatott tervezoi javaslattal összhangban a szabályozás vonatkozásában az alábbi elemek rögzítését tartjuk szükségesnek: • új építési övezet alkalmazása, • tervezett szabályozások, • építési helyek rögzítése a városkép feltárulása szempontjából érzékeny területeken, • építési hely kizárólag a terepszint alatt beépítheto része, • gyalogos foirányok, • a közterületi fasorok rendszere. Tervezett szabályozási vonalat ábrázoltunk az új közterületek vonatkozásában a Kozúzó köz továbbvezetésére. A hatályos szabályozási tervtol eltéro útszélesítés érinti a Dózsa György utat 27,0 m-es és 32,0 m-es szabályozási szélességgel. Egyéb közterületi szabályozást jelöltünk az új létesítmények (bevásárlóközpont, benzinkút) kialakításához szükséges bekötoútra a Dózsa György út irányából. Ezen bekötoút alatt és közvetlen környezetében (8 - 2m–en) kizárólag terepszint alatti beépítés is lehetséges. Az építési helyek a telekhatároktól mérve egyértelmuen beazonosítható módon (kottázva) lettek jelölve. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

37


Tel.: 3175-318

A szabályozási koncepcióban a közterületi fasorok tervezett rendszere is ábrázolásra került, amelyek részben a meglévo fasorok megtartásával és kiegészítésével kerülhetnek majd kialakításra.

12,5

1,0

20

25,0

30,0

Megjegyzés


50

mélysége (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

3000


Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

szabadon álló


Gksz-12


Beépítés módja

Kereskedelmi szolgáltató

Övezeti jel

Sajátos terület használat

Új építési övezet képzése szükséges a tervezett fejlesztések megvalósíthatósága érdekében a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül. Az új övezet javasolt paramétereit a következo táblázat összesíti:

Az építési övezetek vonatkozásában szükségesnek tartjuk az elhelyezheto funkciók körének és méretének szabályozását, továbbá az új épületek kialakítására vonatkozó eloírások (épülettömeg, tagolás, stb.) rögzítését. 2.1.6. Elovásárlási jog Az Étv. 25. § (1) bekezdés szerint a települési önkormányzatot elovásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. Jelen szabályozási terv területén az alátámasztó munkarészben részletezett új „városkapu” kialakításához az elovásárlási jog alkalmazása indokolt. Az önkormányzat ezenkívül meg kívánja szuntetni a többször módosított 10/1999. (III.19.) Önk. sz. rendeletét a városrendezési feladatok megvalósítását biztosító elovásárlási jog megállapításáról. E miatt a szabályozási tervlapon szereplo területek mellett azon ingatlanok listája is szerepel jelen rendelettervezetben, amelyre az elovásárlási jog intézménye már jelenleg is vonatkozik. A 10/1999. (III.19.) Önk. sz. rendelet hatályát veszti.

2.2.

Örökségvédelmi hatástanulmány

Településtörténet A város és környéke több tízezer év óta lakott terület. A II. század elején a rómaiak itt alakították ki a környék védelmi rendszerét. Megerosített katonai tábort építettek, amelynek az Ulcisa Castra nevet adták. Ez Szentendre elso ismert településneve. A rómaiak után a hunok, longobárdok, avarok lakták ezt a vidéket a magyarok bejöveteléig. Az államalapítás idején Szent István a veszprémi püspökségnek adományozta a települést. Szentendre elso, helynév nélküli írásos említése, a veszprémi püspökség 1009. évi alapító oklevelében található. Késobb a várost - a középkori plébániatemplom védoszentjérol - Szent András (Endre) apostolról nevezték el. Bizonyos, hogy a XIIXIII. században már számottevo település a középkori mezováros, felvirágzása azonban csak a XIV. században következett be. Ekkor királyi birtokként kiváltságokat kapott, Esztergom, Visegrád és Buda közelsége is elosegítette fejlodését. Késobb e kiváltságos földrajzi helyzet visszájára fordult: a török hódoltság idoszakában, majd a Buda visszafoglalását megelozo harcokban szinte teljesen elpusztították. A törökök kiuzése után, 1690-ben eloször mintegy 6000 szerb telepedett itt le, akik a szultán hadai elol menekültek, miután a török csapatok ismét elfoglalták Nándorfehérvárt. Késobb, Csernojevics Arzén ipeki pátriárka vezetésével további 40 ezer család érkezett Magyarországra, akiknek ugyancsak fo letelepedési központjuk volt Szentendre. Szentendre mai, jellegzetes városképe a XVIII. században épült ki. A következo évszázad azonban hanyatlást hozott. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

38


Tel.: 3175-318

A városban tuzvészek, árvizek, járványok pusztítottak. Az utóbbi évtizedek jelentos változását hozta a hihetetlenül gyorsan növekvo idegenforgalom, ami a történelmi hangulatú utcáknak, illetve Szentendre muvésztelepének, a számtalan képzomuvészeti múzeumnak és galériának egyaránt köszönheto. A városépítésben elért eredményeiért és a hagyományok megorzéséért 1980-ban Hild-emlékérmet kapott. A XVIII. századból megorzött városképével hazánkban szinte egyedülálló muemléki együttes a belso város. Régészet A tervezési terület észak-nyugati határán található mai HÉV végállomás területén található régészeti lelohely, melynek pontos kiterjedése nem ismert. A lelohelyen oskori és középkori temeto és településnyomok, római kori urnasír található, mely Magyarország Régészeti Topográfiája 7. kötetében a 22. sorszámmal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában 11543 azonosítószámmal szerepel. A KÖH elozetes véleménye alapján a tervezési terület a módosított 2001. évi LXIV. törvény 7.§ 17. pontja értelmében régészeti érdeku területnek minosül. Minthogy a régészeti érdeku területek vonatkozásában a 2001. évi LXIV. törvény csak keretszabályozást tartalmaz, a HÉSZ-be az alábbiakat javasolja a KÖH beilleszteni: Mivel a régészeti érdeku területekrol a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, a tervezési területen bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezheto. E régészeti szakfeladat elvégzésére a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése elott 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal. Szentendre területérol a legelso hiteles régészeti leletek az újkokor idoszakából (neolitikum: i.e. 55003400) kerültek elo. Az újkokor kései szakaszából a lengyeli kultúra népességének hagyatékai kerültek napvilágra a HÉV-végállomásnál. Idoszámításunk elott 1900 táján több hullámban és több irányból újabb népcsoportok jelentek meg a Kárpát-medencében, s a helyi rézkor végi népekkel összekeveredve alakították ki az új, bronzkori népességet. A kora bronzkor (i.e. 1900-1700) elso, önálló kulturális egységének, a Makó kultúrának emlékanyagát képviselik a HÉV-végállomás környékén elokerült seprudíszes fazéktöredékek. Ugyancsak a korai bronzkorban jelent meg az a népcsoport, amely feltunoen egységes és szép kidolgozású edényérol, a harangedényrol kapta elnevezését: a harangedényes kultúra népessége. A harangedényes kultúrához tartozó település részletét tárták fel Pannónia-telepen. A középso bronzkorban (i.e. 1700-1300) a helyi, korai bronzkori muveltségek továbbfejlodésével jött létre a vatyai kultúra. A vatyai kultúra települését és többszáz síros temetojét Pannónia-teleprol ismerjük. A késo bronzkorban (i.e. 1300-800) betelepült hódító népesség új életmódot kényszerített a helyi lakosságra. A földmuvelo-állattenyészto életforma hanyatlása mellett az elozo idoszakhoz képest a bronzmuvesség kiteljesedését, a fémmuves-központok, a kultúra jellegzetes edénytöredékei kerültek elo a HÉV végállomásánál végzett földmunkák során és Püspökmajorban is. A kora vaskori népesség, a késo bronzkori urnamezos kultúrát követo úgynevezett preszkíta (i.e. 800550), majd szkíta (i.e. 550-300) népcsoportok a vas feldolgozásának tudományával új korszakot nyitottak a Kárpát-medence történetében. Késo vaskori kelta település idoszakához köthetoek a Püspökmajor és a HÉV végállomás területén gyujtött cseréptöredékek is. Egy késo kelta település részleteit tárták fel a szentendrei Cementgyár Dózsa György úti telepén. A lakó- és egyéb gödrök, vermek leletanyaga: szürke, kihajló peremu táltöredékek, orsógombok, fenokotöredék, kézimalom a késo kelta idoszak jellegzetes lelet-együttese. A III. századból ismertek szarkofágtemetkezések a Dózsa György utca környékén.


39


Tel.: 3175-318

Egyéb kulturális örökségi elemek Muemlék A területen muemléki védettségu épület, építmény nem található. Régészet A tervezési területen több ismert régészeti terület van lehatárolva. A területre készülo régészeti szakvélemény önálló régészeti fejezetként kerül dokumentálásra. Változtatási szándékok ismertetése A tervezési területen változást a Dózsa György út nyugati oldalán lévo kereskedelmi szolgáltató gazdasági területre tervezett bevásárló központ és üzemanyagtölto állomás jelentene. A terület kiszolgálására egy új csomópont kerülne kialakításra, ami a Dózsa György út szabályozási szélességének 32 m-re történo növelését indokolja a csomópont térségében. A tervezett bevásárlóközpont és benzinkút területén egy új Gksz-12 jelu építési övezet kerül meghatározásra, melynek vonatkozó építési paraméterei: max. 50% beépíthetoség, 1,0 szintterületi mutató (P+R létesítése estén +0,5), min. 20% zöldfelület, max. 12,5 m építménymagasság, szabadonálló beépítési mód. Hatáselemzés A tervezett beépítés által jelentosen változik a Dózsa György úttól nyugatra eso terület karaktere. Az eddigi földszintes üzemi épületek helyett a tervezett bevásárló központ által egy magasabb és hangsúlyosabb tömegu épület jelenik meg, mely funkciójánál is fogva városiasabb légkört teremthet a térségben. Az eloírások alapján a szükséges parkoló férohelyek zöme mélygarázsban kerülne elhelyezésre, felszíni parkolók csak a telek hátsó részein alakíthatók ki, ezáltal a tervezett épület környezetében az eddigi telephely funkcióknál magasabb színvonalú és közcélú zöldfelületi kihasználás biztosítható. Az üzemanyagtölto állomás helyének kijelölésével (a tervezett bevásárló központ és HÉV terület szomszédságában) biztosítható, hogy a környezo lakóterületeket a funkció ne zavarja. Összefoglalás A terv örökségvédelmi elemeket nem sért. A régészeti lelohelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. örökségvédelmi törvény és a javasolt szabályozási eloírás megfelelo védelmet biztosít. Nyilatkozat A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági eloírásoknak, továbbá jelen szabályozási terv elkészítésére jogosultsággal rendelkezem.

Budapest, 2008. július hó


Albrecht Ute felelos tervezo TT1 01-0517/06

40


2.3.

Tel.: 3175-318

Közlekedési javaslat

2.3.1. Településszerkezeti összefüggések A település közlekedését jelentosen befolyásoló fejlesztések közül két beruházás lesz nagy hatással a tervezési területre. Az egyik a közúti közlekedés terén, a településszerkezeti tervben nevesített Nyugati elkerülo út megvalósítása. Az útvonal – a domborzati adottságok következtében – nem tudja kiváltani a 11. sz. foút jelenlegi szentendrei átkelési szakaszát, ezért (részben, vagy egészben) állami beruházásként 2015. elotti megvalósulása nem reális. Jelen program megvalósulásának idejében nem lehet figyelembe venni. Távlati megjelenése – annak ellenére, hogy közvetlenül nem érinti a tervezési területet – három szempontból kedvezoen befolyásolja majd annak közlekedését. • forgalmi szempontból részlegesen tehermentesíti a Dunakanyar körút – Dózsa György út által alkotott útvonalat (11. sz. foutat); • a Vasúti villasor számára olyan új megközelítési lehetoséget biztosít, mely nem terheli a város belso területeit; • a VSZ Zrt. területe számára igen kedvezo közlekedési helyzetet eredményez. A Kozúzó utca menti teljes gazdasági terület számára biztosítottá válik a lakóterületek zavarása nélküli (Vasúti villasor, Rózsa utca igénybevétele nélküli) közlekedés. A másik a közforgalmú közlekedés terén (Kormányhatározat alapján a tervezési-elokészítési feladatok már megkezdodtek), a Budapest-Szentendrei HÉV vonal Észak-déli regionális gyorsvasúttá fejlesztése. A kötöttpályás fejlesztés közvetlenül érinti majd a tervezési területet, azonban a jelenleg is rendelkezésre álló területeken belül marad. A gyorsvasúti rendszer kialakítása több szempontból javítja a tömegközlekedést: • Szentendre - Budapest relációban lerövidül az utazási ido; • a modern jármuvek üzembeállításával jelentosen javul az utazás komfortfokozata; • a gyorsvasút fovárosi tervezett átvezetése közvetlen kapcsolatot biztosít Pest megye többi HÉV vonalával, és a budapesti metró vonalakkal (Szentendrét és Budapestet ténylegesen, közvetlenül összekapcsolja). A távlati fejlesztési programban szereplo HÉV végállomás megújulása, a VOLÁNBUSZ pályaudvar fejlesztése, kapcsolódó P+ R parkoló megvalósítása által egy intermodális csomópont jöhet létre, melyhez közvetlenül kapcsolhatóak intézményi-kereskedelmi funkciók. Az összehangolt közlekedés-, és városfejlesztés nyomán létrejövo intermodális csomópont esetében a tömegközlekedésre alapozott utazás valódi alternatívaként jelenhet meg, a kizárólag személygépjármuvel történo közlekedéssel szemben. 2.3.2. Közúthálózat Jelen tervbe foglalt, rövid távú program megvalósításához a 11. sz. foútvonal tervezési területtel érintett szakaszán lévo három jelzolámpás forgalomirányítású csomópont (mindegyik háromágú) kialakítása nem változik meg. A keresztezo gyalogos-kerékpáros közlekedést elsosorban továbbra is a HÉV vágányok tengelyében elhelyezkedo meglévo gyalogos aluljáró biztosítja. A VOLÁN jármutelep helyén létrejövo jelentos méretu kereskedelmi létesítmény közlekedésének biztosítására egy új - három fázisú - jelzolámpás forgalomirányítású csomópont kialakítását javasoljuk önálló jobbra és balra kanyarodó sávokkal. Az itt tervezett kereskedelmi létesítmény, üzemanyagtölto állomás számára szolgáló csomóponti ág elhelyezését egy új, 12 m széles kiszolgáló út szabályozása biztosítja. A csomópont kialakítására a Tandem Mérnökiroda Kft. készített (2006. január) tervet, melynek engedélyeztetése akkor megkezdodött. A közútkezeloi hozzájárulás megszerzése után azonban az eljárás megszakításra került új településrendezési terv készítésének igénye miatt. Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

41


Tel.: 3175-318

A tervezési területen az ingatlanfejlesztéstol függetlenül a Dózsa György út Rózsa utca csomópontjának fejlesztése indokolt. Ennek során a foútvonalról a gyujtoútra balra, nagy ívben kanyarodó forgalom számára önálló forgalmi sáv kialakítását javasoljuk, valamint a mellékirány jármuosztályozójának bovítését. A balra kanyarodósáv megvalósítása a tervezési területen kívül eso területek szabályozását igényelné, így tárgyi terv a területbiztosítást nem tudja szabályozni. A mellékirány jármuosztályozójának bovítését a hatályos szabályozás biztosítja. A gyujtoúthálózat elemeinek esetében a legmarkánsabb változásra a hatályos szabályozási szélességek végrehajtásakor kerül sor. Új javaslatként a Kozúzó köz vonalát javasoljuk távlatban meghosszabbítani – amely két ingatlant érint – a VSZ Zrt. területe felé, így a tervezett Nyugati elkerülo úttal a majdani optimális kapcsolatot biztosítva. A gazdasági területek meghatározó közlekedési kapcsolatává elolépo a Kozúzó közhöz illeszkedve két önálló részre bomlik a Kozúzó utca, ezzel megszunik a jelenlegi kedvezotlen „eltolt vonalvezetés” és kiteljesedik a sportterület. A lakó úthálózat esetében a Szabadkai utca északi szakaszából és a Római temeto utcából egy zsákutca kialakítását javasoljuk (a végén a nagyméretu jármuvek – szemétszállító, tuzoltó – fordulását biztosító teresedéssel). A zsákutca jelleg biztosítja, hogy a meglévo lakókörnyezetet az átmeno forgalom nem fogja (nem tudja) terhelni. Ennek megfeleloen a Szabadkai utca középso rövid szakaszát csak gyalogos forgalom számára szolgáló módon lehet átalakítani. A gyalogos utcává történo átalakítást meg kell, hogy elozze a Kozúzó köz vonalának javasolt meghosszabbítása. A tervezési terület déli részét elfoglaló lakóterület esetén változtatást nem javasolunk. 2.3.3. Tömegközlekedési hálózat A tömegközlekedési hálózatot a Szentendre-Budapest HÉV vonal és a Szentendre autóbusz pályaudvar jelenti. A HÉV vonal esetében a végállomás és a teljes vonal kiszolgálását biztosító jármutelep is a tervezési területre esik. A HÉV teljesítoképesség szempontjából megfelel ugyan a jövobeni igényeknek, azonban a pálya felújítása és a jármutelep fejlesztése is szükséges. A legnagyobb átalakítást távlatban azonban a végállomási funkció igényli, hogy a városi szövetbe integrálódó intermodális csomóponttá váljon a környezetével együtt. A kötöttpályás közlekedés fejlesztését az határozza meg, hogy a HÉV vonalból távlatban kialakul az Észak-déli regionális gyorsvasút (hálózati jelentoségét a 2.3.1. pont tartalmazza). Az Észak-déli regionális gyorsvasút kialakítására vonatkozóan elkészült (vizsgálatban részletesen bemutatott) megvalósíthatósági tervek alapján a végállomáson továbbra is négy vágányt kell megtartani, az utas közlekedésre szolgáló három vágány – a jelenlegi állapothoz képest – kismértékben „visszavágható a nagyobb gyalogos elotér” kialakítása végett. (A végállomás jelenlegi helyén való lesüllyesztése a kapcsolódó jármutelepi funkció miatt, vagy továbbvezetése a belvárosig a felszín alatti kialakítás igénye miatt irreális költségeket jelentene. Ennek megfeleloen a terv nem számol ezen kialakítási lehetoségekkel még elvileg sem.) A terv a VOLÁNBUSZ pályaudvar átépítésével jelen ütemben nem számol, a használatát biztosító épületállomány azonban jelentos fejlesztésre szorul (pénztárak, utas tájékoztatás, váróterem,…). Az autóbusz közlekedést szolgáló Dózsa György úti jármutelep megszunt (bár közlekedési szempontból igen kedvezo volt a pályaudvarhoz közeli elhelyezkedés, és a lakófunkciót nem zavaró eljutási útvonal). Az autóbusz tárolás a Kozúzó út térségében kerül - bérleményként - visszapótlásra, a VSZ Zrt. területén elvileg lehetséges akár egy új jármutelep létesítésére is.


42


Tel.: 3175-318

2.3.4. Parkolás A tervezési területen a parkolással kapcsolatban, csak a terület keleti részén következnek be jelentos változások. A létesítményi parkolás terén a legnagyobb változás a VOLÁN jármutelep helyén létrejövo kereskedelmi létesítmény kapcsán következik be. A parkolást telken belül, döntoen parkolóházban/ mélygarázsban javasoljuk kialakítani. A parkoló – és így a létesítményhez kapcsolódóan megvalósítandó csomópont – forgalma mintegy 300-400 E/óra/érkezo jármu és 250-350 E/óra/távozó jármu értékre becsülheto a hétköznap délutáni és szombat délelotti kereskedelmi csúcsok idején. Ez a forgalom nagyság azonban dönto részben a 11. sz. foútvonal jelenlegi forgalmából adódik és nem többlet forgalomként jelenik meg rajta, mivel a lakóterületek a tervezési területtol északra a jelentosebb kereskedelmi létesítmények pedig a tervezési területtol délre helyezkednek el, illetve Budakalászon (Metró, Cora) találhatóak. VOLÁN jármutelep a jelenlegi helyén megszunt, rövid távon várhatóan a Kozúzó utcában jelenik meg. Hosszú távú megoldásra, önálló terület biztosítására jelen terv keretében nem kerül sor. A Vasúti villasor és a Római temeto utcában lévo beépítetlen lakótelkek esetében az 1 lakás/1 parkoló normatíva alapján telken belül problémamentesen biztosítható a rendeltetésszeru használathoz szükséges parkoló szám, amelyet a foépületekben javasolunk elhelyezni. Ez a fejlesztés - 16-20 telek beépítése - érdemi forgalmat nem jelent. A terület déli részét elfoglaló ún. tiszti lakótelepen a gépjármu ellátottság lassú, de folyamatos növekedésének megfeleloen újabb felszíni parkolók kialakítása válhat majd szükségessé. 2.3.5. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A tervezési területre javasolt fejlesztési program egyik fontos eleme a gyalogos közlekedés. A tömegközlekedési végállomások és a VOLÁN jármutelep helyén létesülo kereskedelmi létesítmény között – a Közlekedési Múzeum elott vezetve – a jelenleginél színvonalasabb gyalogos kapcsolatot és kerékpár utat javasolunk létesíteni. Javasoljuk - a közúthálózat 2.3.2. szerint tervezett átalakításával összhangban – a Szabadka utca középso szakaszának csak gyalogos közlekedés számára igénybe veheto módon történo átépítését a lakó és a gazdasági területek közlekedési szempontból történo tényleges szétválasztásának biztosítására. Valamint a Római temeto utca nyugati végén - épített - gyalogos kapcsolat kialakítását a HÉV végállomás és a VOLÁN pályaudvar felé. (Ez utóbbi eljutási lehetoség - megfelelo kiépítés nélkül - jelenleg is rendelkezésre áll.) A kerékpárút mentén lévo kereskedelmi létesítményeknél – rövid ideju használatot feltételezve – kerékpártárolókat, míg a közlekedési létesítményeknél – hosszú ideju használattal számolva – kerékpár megorzoket (a HÉV végállomásnál telepítetteknél esztétikusabb kivitellel) nagyobb számban indokolt telepíteni. A Kozúzó utcában, valamint a gazdasági területek kiszolgáló útjain, és a lakóterületek lakóúthálózatán nem javasoljuk önálló kerékpárút-, vagy kerékpár sáv kialakítását.


43


2.4.

Tel.: 3175-318

Közmujavaslat

2.4.1. Vízellátás

A meglévo közmuhálózatok a terület adottságainak megfeleloen foképpen a tervezési területet határoló útvonalak mentén húzódnak, mert a terület közepét kiterjedt, egybefüggo közlekedési üzemi terület foglalja el. A tervezési terület határán üzemelo közmuhálózatok a jövoben is alapjait képezik a megújuló terület kiszolgálásának, azonban minden közmu szakág esetén szükség van a hálózatok bovítésére, fejlesztésére, kiváltására. A tömbben tervbe vett fejlesztések illetve az új szabályozás a területen négy egységben jelentkeznek, az egységek egymástól távol fekszenek. A jelentosebb fejlesztések a terület északi és keleti sávjában lesznek, míg a tömbbelsoben, a nyugati és déli részen csekélyebb mértéku lesz az átalakulás A következokben felsorolt vízhálózati fejlesztések a városrész és a vizsgált tömb egészének vízellátását javítják, a teljes kiépítést jelentik. Az I.- IV. számozású fejlesztési illetve szabályozási egységek vízellátásához szükséges részfeladatokat alább külön-külön is felsoroljuk. A tömbben eloirányzott vízhálózati fejlesztések A vízellátás területén a fo feladat elsosorban a kis átméroju ágvezetékek bovítése és végeik összekötése abból a célból, hogy az egyes ágak körvezetékké kiegészítve képesek legyenek a tuzi víz igények kiszolgálására.

A fentiek szerint ki kell építeni egy új, a meglévo DN 80 ágvezetékeket összeköto vezetéket a Vasúti villasorban a Csabagyöngye utca és Dunakanyar utca között. Az új vezetéket mindkét végénél csatlakoztatni kell egy-egy meglévo, megfelelo méretu gerincvezetékre: nyugat felé a Kozúzó utcai DN 200-as vezetékre, kelet felé a Dózsa György úti DN 150 vezetékre. A csatlakoztatás végso kiépítésben mindkét irányban meglévo DN 80-as és DN 100-as vezetékek bovítésével is jár. A teljes tervezési területet körülvevo, megfelelo vízszállítású körvezeték kialakítása érdekében délen a Rózsa utcai DN 80-as vezetéket is szükséges bovíteni (DN 150-re). A jelenleg ágvezetékként üzemelo Római temeto utcai vízvezeték keleti, majd északi irányban meghosszabbítva az új összeköto út mentén a Vasúti villasori vezetékre zárható. A megerosített hálózat a BKV telephelyre déli irányban is biztonságosabban szolgáltat. A Vasúti villasor déli sávjában tervezett lakóterület új feltáró útja mentén is ki kell építeni a vízvezetéket, mely rákapcsolódva az új Vasúti villasori vezetékére körvezetékként üzemel. Ugyancsak kisebb hálózati kiegészítés szükséges a Dózsa György úti DN 150-es vezeték Kossuth Lajos utcai gerincvezetékre történo csatlakoztatásánál, ahol a csatlakozó szakaszt legalább DN 150es méreture kell bovíteni. Távlatban minden DN 80-as azbesztcement anyagú nyomócso vezeték a szabványban eloírt paramétereknek megfeleloen átépítendo. Vízhálózat fejlesztések az egyes részterületek kiszolgálására I. fejlesztési terület A tervezett kereskedelmi egység jelentos tuzi víz igényt támaszt a közmuhálózat felé. Az ingatlan elott húzódó DN 150 méretu hálózat mai kiépítésében ágvezeték, melyrol az eloírt oltóvíz mennyiség nem biztosítható. A DN 150 vezeték vízszállítását - változatlan mérettel, de mindkét irányban távolabbi szakaszok hálózatbovítésével és magasabb rendu hálózathoz való csatlakozások kiépítésével - lehet növelni. A tömb általános feladatai közül az I. fejlesztési terület vízigényének kiszolgálásához délen a Rózsa utcai DN 80-as vezetékbovítését javasolt végezni a Kozúzó utca és a Dózsa György út között (DN 80Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

44


Tel.: 3175-318

ast DN 150-re). Északon ugyancsak javasolt a DN 150 vezeték összekötése a Kossuth Lajos utcai DN 200-as vezetékkel. Az eloírt kiegészítésekkel a tárgyi fejlesztést kiszolgáló vízvezeték kétirányú megtáplálást kap, a kereskedelmi létesítmény tuzi víz kiszolgálására 3300 l/perc vízhozam biztosított, mely 3900 m2 mértékadó tuzszakasznak felel meg. Nagyobb oltóvíz igény esetén a különbözet biztosítására ingatlanon tuzi víz tározót kell telepíteni. (Itt jegyezzük meg, hogy megfelelo méretu ingatlan esetén célszeru több célú „vízgazdálkodási centrumot” létesíteni az ingatlanon, mely egy mutárgyban képes összehozni a tuzi víz tárolás, a csapadékvíz elvezetés-késleltetés és a zöldterületi locsolás funkcióját.) Az I. jelu fejlesztési terület területfejlesztési programban megadott beépítésének becsült vízigénye 66 m3/nap. II. fejlesztési terület Az általános részben ismertetett megoldás szerint kell építeni egy új, a meglévo DN 80 ágvezetékeket összeköto DN 150 vezetéket a Vasúti villasorban a Csabagyöngye utca és Dunakanyar utca között. Távlatban az új vezetéket mindkét végénél javasolt csatlakoztatni egy-egy meglévo, megfelelo méretu gerincvezetékre: nyugat felé a Kozúzó utcai DN 200-as vezetékre, kelet felé a Dózsa György úti DN 150-es illetve ennek révén a Kossuth Lajos utcai DN 200-as vezetékre. A leendo körvezeték ma még DN 100, illetve DN 80 mérettel üzemelo szakaszait fokozatosan DN 150-re kell kiváltani (Kozúzó utca északi szakasz, Vasúti villasor nyugati szakasza). A Vasúti villasor lakóingatlanainak bekötéseit az új Vasúti villasoron fektetendo új DN 150 közmuhálózati vezetékrol kell kiépíteni. A Vasúti villasor déli oldalán kialakuló lakóterület új feltáró útja mentén is ki kell építeni a vízvezetéket. A vezeték a Szabadka utcai és a Vasúti villasori vezetékekre csatlakoztatva körvezetékként üzemel. A Vasúti villasor két vízellátási nyomászóna határán fekszik. A zónák közötti nyomáskülönbség jelentéktelen, a szükséges szakaszolás (zónazár) az új hálózaton bárhol beépítheto a vízszolgáltató igénye szerint. Az egy oldalról bezárt Római temeto utca melletti közterület mentén az új Vasúti villasori vezetékre – körvezeték létrehozása céljából –csatlakoztatható. A tervezett vízvezeték helye a jogszabály szerinti keresztmetszeti elrendezésben az útpálya északi sávja, ezért a Vasúti villasor vízhálózat építést nem befolyásolja a HÉV végállomás körüli bontások ütemezése. III. fejlesztési terület A Kozúzó utca és Kozúzó köz csatlakozásánál tervbe vett szabályozás a tömb belsot is érinto változtatásokkal a jövoben kedvezo kapcsolati lehetoségeket biztosít közmuhálózatok számára (vízellátási körvezeték, csapadékvíz kivezetés). A szabályozás egyidejuleg maga után vonja a Kozúzó utcában húzódó DN 80 vízvezeték nyomvonal kiváltását, a vezeték bovített mérettel történo áthelyezését az új közterületre. IV. fejlesztési terület A Rózsa utca menti 378/5 hrsz. ingatlan vasút feloli részén tervezett övezethatár módosítás sem jelenleg üzemelo, sem tervezett vízhálózatot nem érint.

2.4.2. Csatornázás A tervezési terület csatornahálózata vegyes rendszeru, a hálózatok fejlesztése azonban a jövoben az elválasztott csatornázási rendszer elvei szerint folytatódik.


45


Tel.: 3175-318

Szennyvízelvezetés A tömbben eloirányzott csatornahálózati fejlesztések A csatornahálózat fejlesztésénél - akár meglévo hálózatok átépítése árán is - a gravitációs elvezetési lehetoséget kell elotérbe helyezni. A jövoben el kell kerülni a tárgyi tömb mélyebb fekvésu, nyugati és déli sávjára nehezedo többszörös szennyvíz átemeléseket, a hálózatok és mutárgyak túlterhelését. A csatornahálózati fejlesztések jelen tervben a térség elválasztott csatornázási rendszerre való fokozatos áttérésének egy ütemét/szakaszát kívánják megvalósítani. A területfejlesztéssel járó többlet szennyvíz terhelések a tervezési terület északi és keleti sávjában jelentkeznek. Az északi sáv mentén a Vasúti villasoron jelenleg Ø 30-as szennyvízcsatorna, távolabb Ø 50-as gravitációs egyesített rendszeru csatorna üzemel, mely a Dunakorzó utat keresztezve a Kossuth Lajos utcai gyujtobe torkollik. A gyujto Ø 50-as méretu, egyesített rendszerben üzemelo csatorna a Dózsa György úton folytatódik és éri el a szennyvíztisztító telepet. A terület jövobeni kiszolgálása érdekében a fenti gravitációs csatorna hálózatot alkalmassá kell tenni a többlet terhek befogadására. A cél elérése érdekében a Dózsa György úti egyesített rendszeru csatornát a szükséges mértékig tehermentesíteni kell a csapadékvizektol azért, hogy az a többlet szennyvízterhelést fogadni tudja. Le kell választani a Vasúti villasor csapadékvizeit az egyesített rendszeru csatornáról az Ortorony utca és Dunakorzó utcai szakaszon. A Vasúti villasor csapadékvíz elvezetését egy új csapadékcsatorna építésével lehet megoldani, mely a jelenlegihez képest ellentétes, azaz nyugati irányban vezet, élve a gravitációs elvezetés terep- és útpálya által adott lehetoséggel. Az új csapadékcsatorna a Vasúti villasor és Kozúzó utca nyomvonalán éri el a befogadó Rózsa utcai csapadékcsatornát (Ld. következo fejezet) Szennyvízcsatorna hálózat fejlesztések az egyes részterületek kiszolgálására I. fejlesztési terület A terület kereskedelmi-gazdasági funkciójú beépítésével naponta 60 m 3/h házi szennyvíz keletkezik. A szennyvíz a Dózsa György úti egyesített rendszeru csatornába vezetendo. II. fejlesztési terület A lakóterület szennyvize ingatlanonkénti bekötocsatornákkal a meglévo Vasúti villasori szennyvíz-, illetve egyesített rendszeru közcsatornába vezetheto. A fejlesztés a csatornahálózatra számottevo többlet terhelést nem jelent. A lakótömböt feltáró új út szennyvíz csatornája a Szabadka utcai szennyvíz csatornára kötheto. A tervezett lakóterület keleti részén telepítendo három, keleti irányból feltárt lakóingatlanának szennyvize a Római temeto utca végaknájára gravitációsan rávezetheto a leheto legrövidebb nyomvonalon (a telkek kerítése menti zöld területen). III. fejlesztési terület A Kozúzó utca és Kozúzó köz csatlakozásánál tervbe vett szabályozás a csomóponton áthaladó szennyvíz nyomóvezetéket illetve a gravitációs szennyvízcsatornát kismértékben érinti. A vezeték nyomvonalak helyszínrajzi és magassági értelemben az új körülményekhez igazítandók. A sportpálya területére bejegyzett vezetékszolgalom is módosításra szorul. IV. fejlesztési terület A Rózsa utca menti 378/5 hrsz. ingatlanra vonatkozó, annak jobb használata érdekében tervezett övezethatár módosítás sem jelenleg üzemelo, sem tervezett csatornahálózatot nem érint.


46


Tel.: 3175-318

Csapadékvíz elvezetés A tömbben eloirányzott csatornahálózati fejlesztések A terület csapadékvíz elvezetésének, illetve az elvezeto rendszer hatékony muködésének feltétele az öblözet focsatornájának, a Rózsa utcai DN 1200 gyujtocsatornájának jó karba helyezése, majd azt követoen üzemszeru tisztítása, mert a csatorna csak így biztosítja a szükséges mértéku vízszállítást. A tervezési terület legjelentosebb közmuberuházása lesz az a zárt csapadékcsatorna, mely a Vasúti villasoron az Ortorony utcától indul és a Vasúti villasor – Kozúzó utca nyomvonalon a Rózsa utcáig vezet, ott pedig a Rózsa utcai befogadóba torkollik. A csapadékcsatorna csak az útburkolatok vizét szállítja, ingatlanok csapadékvize csak igen indokolt esetben és/vagy késleltetéssel, csúcsidon kívül vezetheto bele. A Vasúti villasor árokhálózatát a zárt csapadékcsatorna kiváltja. A mély fekvésu, lefolyástalan Római temeto utca csapadékvíz elvezetésére külön csapadékcsatorna hálózatot kell kiépíteni, mely az új szabályozás adta lehetoséget felhasználva a leendo Kozúzó utcai hálózaton át a Rózsa utcai csapadékcsatornába vezeti az útburkolatok csapadékvizét. Emellett minden olyan helyen, ahol megfelelo méretu szabad terület rendelkezésre áll, célszeru vízelvezeto/szivárogtató árkokat építeni. A 11. úton két csatorna húzódik. A DN 600 csatorna a foút burkolatának vízelvezetésére épült, míg a DN 500- as egyesített rendszeru csatorna a település egyik legrégebbi fogyujtoje. Az egyesített rendszeru csatorna tovább csapadékvízzel nem terhelheto. A PEMÁK által üzemeltetett DN 600-as csapadékcsatornába a foút menti fejlesztésre eloirányzott ingatlanról csak csúcsidon kívül, korlátozott intenzitással lehet csapadékvizet bevezetni. Ingatlanokon belül a csapadékvíz helyben tartása a fo elv, ehhez szakszeru szikkasztókat, szivárogtatókat, párologtatókat kell létesíteni. Igény esetén többcélú víztárolókban a csapadékvíz egy részét öntözésre is fel lehet használni. Szennyezett csapadékvíz csak elotisztító közbeiktatásával vezetheto talajba, befogadó csatornába. Csapadékcsatorna hálózat fejlesztések az egyes részterületek kiszolgálására I. fejlesztési terület A kereskedelmi-gazdasági funkciójú ingatlan csapadékvizének elhelyezésével, elvezetésével kapcsolatban igen körültekinto tervezést igénylo, minden adottságot és lehetoséget számba vevo, komplex megoldást kell találni. A csapadékvíz egy része az ingatlan alárendelt területén közvetlenül zöld felületre vezetve elhelyezheto. További része a talajfelszín közeli zónába vezetve elszivárog, elpárolog. Tetovizek (nem szennyezett csapadékvizek) a talajvizet is táplálhatják. Az ingatlanon el nem helyezheto csapadékvizek - záporvíz tározó közbeiktatásával - a Dózsa György úti csapadékcsatornába vezetendok az üzemelteto által megadott, szabályozott intenzitással. II. fejlesztési terület A Vasúti villasoron eloirányzott változtatás az elvezetendo csapadékvíz mennyiségét a korábbiakhoz képest nem növeli. A lakóingatlanok csapadékvizei az ingatlanon belül elhelyezhetok, illetve szivárogtatással a talajba juttathatók. Az új utak burkolatának csapadékvize szikkasztó árokban, illetve a közeli zöld területre vezetve elhelyezheto.


47


Tel.: 3175-318

III. fejlesztési terület A Kozúzó utca és Kozúzó köz csatlakozásánál tervbe vett szabályozást a leendo csapadékcsatorna tervezésénél, építésénél figyelembe kell venni. IV. fejlesztési terület A Rózsa utca menti 378/5 hrsz. ingatlan jobb használata érdekében tervezett övezethatár módosítás sem jelenleg üzemelo, sem tervezett csapadékcsatorna hálózatot nem érint. 2.4.3. Villamosenergia-ellátás A térség középfeszültségu ellátását 20 kV-os hálózat biztosítja, amelynek táppontja a 11-es számú foközlekedési út mellett lévo Pomáz 120/20 kV-os alállomás. Az állomásból kiinduló 20 kV-os hálózat a Kozúzó utca térségében és a Vasúti villasoron szabadvezeték, a Dózsa György úton pedig kábel. Ez a rendszer a közelben 14 darab 20/0,4 kV-os transzformátor táplál meg. A tárgyi területen a HÉV végállomás, ipari telephelyek, kereskedelmi létesítmények, benzinkutak, a Városi Szolgáltató telephelye és lakások találhatók. 2006-ban készítettünk egy kisebb területre tervet, amelyet az önkormányzat nem fogadott el azzal, hogy a teljes területet együtt kell vizsgálni és tervezni. Ezt követoen 2007-ben készült el a program, amit az önkormányzat támogatott, ennek elso üteme a tárgyi szabályozási terv. A kisebb területre vonatkozó tervben a Dózsa György mentén üzemanyagtölto állomás és üzletközpont elhelyezése volt a feladatunk. A teljes területre vonatkozó programtervben villamos energianövekedés, összességében 4,5 MW igénnyel. Az elso igénybejelentésünkre 2006-06-16-os dátummal megkaptuk az 14630/4304-03/2006.-8630-as iktatószámú nyilatkozatukat, a másikra még nem kaptuk meg válaszukat. Jelen tervben bevásárlóközpont és üzemanyagtölto valamint a Római temeto utca és a Vasúti villasor között lakások kerülnek elhelyezésre. A tervezett létesítmények becsült villamos energia-igénye: - 1) Bevásárlóközpont 2350 kW - 2) Lakások 150 kW Összesen 2500 kW Ez a villamos energia a területet érinto 20 kV-os hálózaton rendelkezésre áll, a vételezésre egy 20/0,4 kV-os transzformátort javasolunk telepíteni és a megtápláló 20 kV-os vezetékeket kábelként javasoljuk kiépíteni. A tervezett lakóépületek ellátására a kisfeszültségu és közvilágítási rendszert is kábelként célszeru kiépíteni. 2.4.4. Gázellátás A térség gázellátását a 11-es számú foközlekedési út mellett lévo gázátadó biztosítja. Az átadóból kiinduló nagyközépnyomású gerincvezeték a város határában egy nagyközép/középnyomású gáznyomásszabályzót táplál meg, amelybol kiinduló középnyomású gerincvezeték egyik ága a Dózsa György úton, a másik ága a Kozúzó utcában épült ki. A tárgyi területen a HÉV végállomás, ipari telephelyek, kereskedelmi létesítmények, benzinkutak, a Városi Szolgáltató telephelye és lakások találhatók. 2006-ban készítettünk egy kisebb területre tervet, amelyet az önkormányzat nem fogadott el azzal, hogy a teljes területet együtt kell vizsgálni és tervezni. Ezt követoen 2007-ben készült el a program, amit az önkormányzat támogatott, ennek elso üteme a tárgyi szabályozási terv. A kisebb területre vonatkozó tervben a Dózsa György mentén üzemanyagtölto állomás és üzletközpont elhelyezése volt a feladatunk. A teljes területre vonatkozó programtervben gázigény növekedés, összességében 927 gnm3/ó volt. Az elso igénybejelentésünkre 2006-06-07.-ei dátummal megkaptuk a 125/613-4071/2006-os, a programtervre pedig a 295/47-4555D/2007-es iktatószámú nyilatkozatukat.. Jelen tervben bevásárlóközpont és üzemanyagtölto valamint a Római temeto utca és a Vasúti villasor között lakások kerülnek elhelyezésre.


48


Tel.: 3175-318

A tervezett létesítmények becsült gázigénye: - 1) Bevásárló központ 230gnm3/ó - 2) Lakások 50 gnm3/ó Összesen 280 gnm3/ó Ez a gázmennyiség a területen lévo középnyomású gázvezetékeken rendelkezésre áll. 2.4.5. Táv- és hírközlés A város vezetékes távközlési és adatátviteli hálózata a Magyar Telecom Rt. üzemeltetésében van, amelynek központja a Kossuth Lajos utca és Dunakanyar körút között lévo 1. számú Postahivatalban lévo HOST típusú központ. A központból kiinduló nagy nyílásszámú alépítmény a Dunakanyar körúton érkezik a területre, amely tovább folytatódik a Dózsa György úton. Ebben az alépítményben nemcsak a helyi igényeket biztosító törzskábelek, hanem más központokkal összeköttetést biztosító átkéro réz- és optikai kábelek is húzódnak. A városközpontban és a lakótelepen az elosztó hálózat alépítményben van elhelyezve, a város többi részében önálló oszlopokra szerelt légkábel hálózat biztosítja a helyi elofizetoi igényeket. A tárgyi területen a HÉV végállomás, ipari telephelyek, kereskedelmi létesítmények, benzinkutak, a Városi Szolgáltató telephelye és lakások találhatók. 2006-ban készítettünk egy kisebb területre tervet, amelyet az önkormányzat nem fogadott el azzal, hogy a teljes területet együtt kell vizsgálni és tervezni. Ezt követoen 2007-ben készült el a program, amit az önkormányzat támogatott, ennek elso üteme a tárgyi szabályozási terv. A kisebb területre vonatkozó tervben a Dózsa György mentén üzemanyagtölto állomás és üzletközpont elhelyezése volt a feladatunk. Az elso igénybejelentésünkre 2006-06-06-os, a programtervre pedig 2007. 09. 28-as dátummal megkaptuk nyilatkozataikat. Jelen tervben bevásárlóközpont és üzemanyagtölto valamint a Római temeto utca és a Vasúti villasor között lakások kerülnek elhelyezésre. Az új létesítmények miatt a T-Com hálózatát fejleszteni szükséges, amelyet a szolgáltató saját hatáskörben fog a beruházók konkrét igényei alapján elvégezni.


49


Tel.: 3175-318

2.5. Környezetvédelmi és zöldfelületi javaslat A térségben tervezett nagy távlatú fejlesztések volumene folytán, a vonatkozó kormányrendelet szerint a beruházás engedélyezésekor, elozetes vizsgálati dokumentáció alapján az illetékes környezetvédelmi hatóság nyilatkozik, szükséges-e környezeti hatástanulmány készítése. A város kapujában muködo és átalakuló eszközváltási terület rendezése hosszútávú és komplex fejlesztés mentén valósulhat meg. E nagyléptéku fejlesztésnek „elso üteme” keretében létesül a bevásárlóközpont, s ezzel a felhagyott autóbusz-üzemi terület (helye) is rendezére kerül. E szakaszban rendezheto még a sporttelep szegélye, valamint a Vasúti villasor menti területsáv. 2.5.1. Levegominoség A terület levegominoségének javítása érdekében több lehetoség, illetve teendo említheto. Alapveto szempont, hogy a porképzo felületek (jelenlegi extenzív fenntartású és felhagyott telephelyek) rendezésre és/vagy megszuntetésre kerüljenek. Ezáltal a térségi és helyi terhelés egyaránt csökken. E terhelés-csökkentés eszköze a zöldfelület létesítés, ami a helyi vízháztartási viszonyokat befolyásolja. A telepített növényzet párologtatása a lokális klímát javítja és korlátozza a terület horeflektáló képességét. A jelentos mértéku tetofelületek egy részét zöldtetoként célszeru kialakítani az elobbiek miatt, a humán-komfortklíma biztosítása végett. Az új beépítés részeként mélygarázs is létesül, s ennek légtechnikai megoldása befolyásolja a terület levegominoségét. Javasolható az épületek ho- és légtechnikai berendezéseivel összeegyeztetve kialakítani a garázs használt-levegojének kibocsátó mutárgyát, célszeruen kéményszinten. A kibocsátható levegominoséget az illetékes környezetvédelmi hatóság állapítja meg, ez lehet hígított, vagy szurt. A ho- és légtechnikai berendezéseket a vonatkozó jogszabályok szerint kell környezeti szempontból is méretezni, valamint kialakítani és üzemeltetni. 2.5.2. Zajterhelés A térség, mint közlekedési csomópont (eszközváltó térség) továbbra is muködik, csak kereskedelmiszolgáltató kínálata bovül. Így a vonatkozó zajrendelet szerint a terület – rövid távon – új tervezésunek nem tekintendo. A terület zajterhelését jelenleg a közlekedés határozza meg, s ez a helyzet alapvetoen megmarad. A Dózsa György út forgalmi szerepe nem változik, a Kozúzó utcáé sem. Ily módon a jelenlegi forgalmi zajterhelés tekintheto meglévo, további terheléssel túl nem lépheto „határértéknek” a hatályos rendeletben foglaltak szerint. Átmeneti terhelés jelentkezik majd a megvalósítás folyamán több helyen, szállítási és építési tevékenységbol eredoen. Üzemszeruen a bevásárlóközpont feltölto és vásárlói forgalma jelent majd terhelést. A feltöltoforgalom és a rakodás zaja ellen a jármuméret korlátozásával és a gyakoriság ésszeru szervezésével, valamint a rakodóterek zárt vagy részben zárt, környezetfüggetlen kialakításával lehet védekezni. Az épületek légtechnikai berendezéseinek zajgátlása is megoldandó feladat. A bevásárlóközpont gépjármu megközelítést és felszíni parkolót magába foglaló kialakítása a szomszédos lakóterület felé megfeleloen méretezett zajgátló fal létesítésével kell történjen. 2.5.3. Talaj és felszín alatti vizek, potenciális szennyezések, hulladék Talaj- és vízvédelmi teendok jelentkeznek az átalakuló funkciójú területeken. Így a Római temeto utcában lévo bontott anyag telepet és a felhagyott HÉV pálya területét fel kell tárni potenciális Szentendre, HÉV végállomás és térsége szabályozási terve

50


Tel.: 3175-318

szennyezések felmérése céljából és utána (ha kell) a szükséges mértéku szennyezés-mentesítést el kell végezni. A bontásra kerülo Volán telep és az üzemanyagkút térségét is vizsgálni kell. A városgazdálkodási telephelyen muködo hulladékudvar és funkcióváltás esetén a jelenlegi sittlerakó területe felülvizsgálandó. Az új létesítmények üzemszeruen képzodo hulladékait a városban muködo hulladék-kezelési rendszerhez kell juttatni ártalmatlanítás céljára. A jármuvek által használt út, tér felületekrol a csapadékvizet csak olajfogó mutárgyon át szabad elvezetni, tetovizek – az épületek biztonságát nem veszélyeztetve – a kertterületeken elszikkaszthatók, így a talaj vízháztartása részlegesen javítható. 2.5.4. Zöldfelületek A zöldfelület elsosorban klimatikus jelentoségu e területen, másrészt az élheto, esztétikus környezet elengedhetetlen eleme. A zöldfelület megoszlik közhasználatú, korlátozott használatú (intézményi és magán, valamint a gazdasági) területek zöldfelületeire. A zöldfelületi rendszer vonalas elemei, a fasorok, melyeket helyenként kiegészítésre javaslunk „erosítést” kapnak az új tervezésu, elsosorban a gyalogos mozgási irányokat követo fasorok formájában. Mindez a térségi zöld-kapcsolatok fenntartását és javítását szolgája. A faállományt városturo és díszítoértékkel rendelkezo fajokból kell válogatni. Lehetoség szerint a meglévo, jelentosebb méretu, egészséges faállomány megtartandó. A volt Volán terület helyén létesülo bevásárlóközpont elott az arra járót díszkertek (elokertek) fogadják, dekoratív növényegyüttesek kerülnek kialakításra. A HÉV állomás elotti tér távlatban zöldfelületlétesítés-rendezés eszközével az utazók komfortját javíthatja. A buszvégállomás területe mellett a várakozás megkönnyítése céljából díszburkolatú gyalogostér, közhasználatú zöldfelület, kertterület létesül. A Vasúti villasor menti lakóterületen megkezdett rendezés során korszeru és esztétikus lakókertek létesülhetnek, ezáltal a féloldalas utca kiegészül, városképi értéke megno. A Szabadkai utca, a Kozúzó utca és a Kozúzó köz csatlakozásának át (és össze)rendezése során a sporttelep bovül. A Rózsa utca és a HÉV keresztezésénél lévo lakóingatlan melletti garázssor illetve az e területet izoláló támfal-zajgátló fal és a folytatásában lévo kerti terület megmarad, a kialakult állapot szerint rendezodik. A Dózsa György út felé eso lakóterület szintén megmaradó, beállt része a tervezési területnek. Az utca fasora kiegészítendo.


51


Tel.: 3175-318

3. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Szentendre Város Önkormányzat Képviselo-testületének …/2008. (…………..) Kt. sz. határozata Szentendre Város településszerkezeti tervének részleges módosításáról Szentendre Város Önkormányzatának Képviselo-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérol szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján részlegesen módosítja a településszerkezeti tervrol szóló 143/2002. (VIII. 07.) Kt. sz. határozattal és egyúttal jóváhagyja a településszerkezeti tervlap részleges módosítását. I. A határozat hatálya 1. A határozat területi hatálya a településszerkezeti tervlap részleges módosításán meghatározott területre terjed ki. 2. A határozat 1. számú mellékletét a területre vonatkozó településszerkezeti tervlap részleges módosítása képezi. II. Záró rendelkezések 1. A határozat 2008. év …………………….hó …………napján lép hatályba. 2. A határozat eloírásait a hatálybalépését követoen indított ügyekben kell alkalmazni.

Felelos: Polgármester Határido: folyamatos Kelt: Szentendre, 2008. év …………………….hó …………nap

Dr. Dietz Ferenc polgármester


dr. Molnár Ildikó jegyzo

52


Tel.: 3175-318

Szentendre Város Önkormányzat Képviselo-testületének …/2008. (…………..) sz. rendelete SZENTENDRE, HÉV VÉGÁLLOMÁS ÉS TÉRSÉGE (RÓZSA UTCA - DÓZSA GYÖRGY ÚT – DUNAKANYAR KÖRÚT – VASÚTI VILLASOR – KOZÚZÓ UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ) SZABÁLYOZÁSI TERVRE vonatkozó, Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervérol szóló többször módosított 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendelet módosításáról Szentendre Város Önkormányzatának Képviselo-testülete az 1990. évi LXV tv. 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében, az 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) c) bekezdése alapján jóváhagyja Szentendre Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének módosításáról szóló rendeletét. 1. § (1)

A HÉSZ 11.§ (1) a.) pontja az alábbiak szerint módosul: „a) Gksz- kereskedelmi, szolgáltató területek:

(2)

Gksz-1; Gksz-2; Gksz-2*; Gksz-3; Gksz-3*; Gksz-4; Gksz-5; Gksz-6; Gksz-7; Gksz-8; Gksz-9; Gksz-10*; Gksz-11, Gksz-12.”

A HÉSZ 11.§ (5) bekezdés táblázata az alábbi sorral egészül ki:

12,5

1,0

20

25,0

30,0

Megjegyzés


50

mélysége (m)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

3000


Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m)

szabadon álló


Gksz-12


Beépítés módja

Kereskedelmi szolgáltató

Övezeti jel

Sajátos terület használat

„

” (3)

A HÉSZ 11.§-a az alábbi bekezdésekkel egészül ki: „(11) A Gksz-12 jelu építési övezet területén: a.) Tervezett szabályozási vonallal érintett telken új épületet elhelyezni csak a meghatározott tervezett szabályozási vonalak alapján történo telekrendezést követoen lehet. A közút céljára leválasztott telekrészek a meglévo közterületi telkekhez csatolandók.


53


Tel.: 3175-318

b.) A meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal min. 50%-án épülethomlokzatnak kell állnia. c.) Az építési övezetben elhelyezheto épületek legmagasabb pontja 15,0 m lehet. d.) Az építési övezetben elhelyezheto épületek szintszáma max. P+F+1+tetoemelet lehet, ahol a tetoemelet a földszinti alapterület max. 50%-án kialakítható teljes értéku emeleti szint. e.) A Dózsa György út közterületi határától mért 50 m-en belül felszíni parkoló nem helyezheto el. f.) A 381, 382, 383, 384 hrsz-ú telkeken létesülo új épületek használatbavételi engedélyének megkérésekor a 384 hrsz-ú telek déli határán a Dózsa György úton tervezett új jelzolámpás forgalomirányítású csomópontnak rendelkezésre kell állnia. g.) A 381, 382 hrsz-ú telkeken létesülo új kereskedelmi létesítmény tehergépjármu forgalmát a f.) pontban meghatározott új jelzolámpás forgalomirányítású csomóponton keresztül kell bonyolítani. h.) A 381, 382 hrsz-ú telkeken új kereskedelmi létesítmény építése esetén az OTÉK szerinti parkolási igény minden megkezdett 15 férohelye után egy kerékpártárolót kell elhelyezni telken belül. i.) Az építési övezet területén létesülo üzemanyagtölto állomáson személygépkocsimosó csak vízvisszaforgatásos technológiával alakítható ki. j.) Az építési övezet Dózsa György út menti részén a csapadékvíz-bevezetésnek feltétele a befogadó csapadékcsatorna Rózsa utcai szakaszának és a dunai bevezetés elotti átemelo kapacitásának megfelelo mértéke, melyet számítással kell igazolni. k.) Az ingatlanok belso csatornahálózatát elválasztott rendszerben kell kialakítani. l.) Tetokert létesítése esetén min. 30 cm vastag termoközeget kell biztosítani a flórateto típusú zöldteto kialakításához. A flórateto, olyan biológiailag stabil, önálló muködésre képes élettér, amely önszabályozó képességét speciális termeszto közegnek köszönheti. m.) A 384 hrsz.-ú telken található illegális hulladék lerakást fel kell számolni és szakszeru ártalmatlanításáról, elszállításáról gondoskodni kell.”

(4)

A HÉSZ 30.§-a az alábbi bekezdéssel egészül ki: „(7)

(5)

Felszín alatti létesítmény, mélygarázs elhelyezését csak talajmechanikai szakvélemény alapján, a rétegvizek szabad áramlásának biztosítása mellett lehet engedélyezni.”

A HÉSZ 31.§ (6) bek. az alábbi mondattal egészül ki: „A csapadékcsatornába bevezetésre kerülo vizek csak olaj- és hordalékfogó után köthetok a hálózatba.”

(6)

A HÉSZ 35.§ -a az alábbi bekezdésekkel egészül ki:


54


„(9)

(7)

Fasortelepítésnél, -kiegészítésnél városturo, elonevelt, többszörösen iskolázott, "útsorfa" minoségu fák ültetendok min. 8-8 méter távolságban. Az ültetéssel egy idoben öntözés lehetoségérol gondoskodni szükséges.

A HÉSZ 37.§-a az alábbi bekezdéssel egészül ki: „(5)

(8)

Tel.: 3175-318

Régészeti érdeku területeken bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezheto. E régészeti szakfeladat elvégzésére a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése elott 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal.”

A HÉSZ 39. §-a az alábbiak szerint módosul:

„Szentendre Város Önkormányzatát elovásárlási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében jelen rendelet 6. számú mellékletében meghatározott területek vonatkozásában, valamint az alábbi, az SZT-n lehatárolt területeken: a) távlati alközpontok területei, b) jelenlegi katonai foiskola (egyetem) területe, c) Skanzen bovítési területe, d) Pap-szigeten lévo üdüloterületek, e) Hév végállomás és környezete.” (9)

A HÉSZ a jelen rendelet 2. számú mellékletét képezo 6. számú melléklettel egészül ki. 2. § Záró rendelkezések

(1)

Jelen rendelet 1. számú mellékletét a területre vonatkozó szabályozási tervlap képezi, mely egyben a HÉSZ 5. számú mellékletében szereplo 3. számú fedvényterv.

(2)

A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetésrol a jegyzo gondoskodik.

(3)

A rendelet eloírásait a hatálybalépését követoen indított ügyekben kell alkalmazni.

(4)

A rendelet hatályba lépésével egyidejuleg hatályát veszti a többször módosított 10/1999. (III.19.) Önk. sz. rendelet a városrendezési feladatok megvalósítását biztosító elovásárlási jog megállapításáról.

………………………… dr. Dietz Ferenc polgármester


………………………. dr. Molnár Ildikó jegyzo

55


Tel.: 3175-318

.../ 2008. (…..) Önk. sz. rendelet 2. számú melléklete 6. Melléklet Elovásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke a.) HÉV végállomás és környéke Hrsz.:

Utca

1.

387/1

Dózsa György út

2.

387/2

Állomás tér

3.

399/2

Vasúti villasor

4.

400/16

Vasúti villasor

5.

400/17

Vasúti villasor

6.

402/2

Vasúti villasor

7.

402/4

Szabadkai utca

8.

402/31

Szabadkai utca

9.

402/7

Vasúti villasor

10.

402/8

Névtelen - Vasúti villasor

11.

402/9


12.

402/10

Vasúti villasor

13.

402/11

Vasúti villasor

14.

402/12


15.

402/13


16.

402/14

Vasúti villasor

17.

402/15

Vasúti villasor

18.

402/16


19.

402/17


20.

402/18

Vasúti villasor

21.

402/19

Vasúti villasor

22.

402/20


23.

402/21


24.

402/22

Vasúti villasor

25.

402/23


26.

402/24


27.

402/25


28.

402/26


29.

402/27

Római temeto utca

30.

402/28

Római temeto utca

31.

402/29

Római temeto utca

32.

402/30

Római temeto utca


56


Tel.: 3175-318

b.) Távlati alközpontok területei Boldogtanya alközpont

7940/1 7940/2 7941 7942 7943 7944 7945 7951 7952 7953 7954 7955 7956 7957 7958 7959 7960 7961

Szarvashegy alközpont

0308/6 0308/8 0308/10 0308/11 0308/12 0308/13 0308/14 0308/15

Izbég alközpont

3730/1 3730/2 3730/5 3731 3732 3733/1 3733/2

Pap-sziget alközpont

4393 4403 4407 4408/1 4408/2 4416/2


57


Tel.: 3175-318

c.) További területek Katonai Foiskola

24

Skanzen bovítési ter.

0290/18 0290/19 0290/20 0290/22 0290/24 0290/25 0290/28 0290/29 0290/54 0290/55 0290/56 0290/57 0290/60 0290/61 0290/62 0290/63 0290/64 0290/65 0290/66 0290/67 0290/68 0290/69 0290/70 0290/71 0290/72 0290/73 0290/74 0290/75 0290/76 0290/79 0290/80 0290/81 0292/2 0292/4 0293/2 0294/32 0294/33 0294/34 0294/35 0294/36

Pap-sziget üdülok

4468 4469 4470 4472 4474 4475 4476


0294/37 0294/38 0294/39 0294/40 0294/41 0294/42 0294/43 0294/45 0294/46 0294/47 0294/48 0294/49 0294/50 0294/51 0294/52 0294/53 0294/54 0294/55 0294/56 0294/57 0295/52 0295/53 0295/54 0295/55 0295/56 0295/57 0295/58 0295/59 0295/60 0295/62 0295/63 0295/64 0295/65 0295/66 0295/67 0295/68 0295/69 0295/70 0295/71 0295/72

58


5 6 7 402/6 402/7 402/8 402/9 402/10 402/11 402/12 402/13 402/14 402/15 402/16 402/17 402/18 402/19 402/20 402/21 402/22 402/23 402/24 402/25 402/26 402/27 402/28 402/29 402/30 433/1 458 1064/3 1071 1872 2285 2293 2342 3732/2 3732/3 4407 4432 4435/5 4435/6 6535 6536 6611 6615 6859 6861 8906/4 8906/5 8906/9 8906/10

8906/11 8906/12 8906/14 8906/15 8906/17 8906/18 8906/19 8906/20 8906/21 8906/22 8906/24 8906/25 8906/26 8906/27 8906/28 8906/29 8906/30 8909 9342 9343 9344 9346 9347 9348 9349 9350 9351 9352 9353 9354 9355 9356 9357 9358 9359 11012/11 11012/12 11012/13 11012/14 11012/15 11012/16 11012/17 11012/18 11012/19 11012/20 11012/21 11012/23 11012/24 11013/30 11184 11186 11187 11188 11189 11190

Tel.: 3175-318

05/1 05/8 05/9 05/10 05/11 05/12 05/13 07/4 07/5 07/6 07/7 07/8 07/9 07/10 07/11 07/12 07/13 07/14 07/15 07/16 07/17 010/1 010/2 010/3 010/4 010/5 010/6 010/10 010/11 012/1 014/10 014/11 014/12 014/13 014/14 014/15 014/16 014/17 014/18 014/19 014/20 014/21 014/22 014/23 014/24 014/25 014/26 014/27 014/28 014/29 014/30 014/31 014/32 014/33


014/34 014/35 014/36 014/37 014/38 014/39 014/40 014/41 014/42 014/43 014/44 014/45 014/46 014/47 014/48 014/49 014/50 014/51 014/52 014/53 014/54 014/55 014/56 014/57 014/58 014/59 014/60 014/61 014/62 014/63 014/64 014/65 014/66 014/67 014/68 014/69 014/70 014/71 014/72 014/73 014/74 014/75 014/76 014/77 014/78 014/79 014/80 014/81 014/82 014/83 014/84 014/85 014/86 014/87

014/88 014/89 014/90 014/91 014/92 014/93 014/94 014/95 014/96 014/97 014/98 014/99 014/100 014/101 014/102 014/103 014/104 014/105 014/106 014/107 014/108 014/109 014/110 014/111 014/112 014/113 014/114 014/115 014/116 014/117 014/118 014/119 014/120 014/121 014/122 014/123 014/124 014/125 014/126 014/127 014/128 014/129 014/130 014/131 014/132 014/133 014/134 014/135 014/136 014/137 014/138 014/139 014/140 014/141 59

Budapest Fováros Városépítési Tervezo Kft. 016/4 016/7 017/6 017/7 017/8 017/9 017/10 017/11 017/12 017/14 017/15 017/16 017/17 017/18 017/19 017/20 020/2 020/3 020/4 020/5 020/6 020/7 020/8 020/9 020/10 020/11 020/12 020/13 020/14 020/15 020/16 020/17 020/18 020/19 020/21 020/23 020/25 020/26 020/27 021 022/4 036 039/18 039/19 039/21 039/24 039/26 039/28 039/29 039/30 039/33 039/34 039/35 039/36 039/38

039/41 039/42 039/43 039/45 039/49 039/50 039/51 039/52 039/53 039/54 039/55 039/56 039/57 039/58 039/59 039/60 039/61 039/62 039/63 039/64 039/65 039/66 039/67 039/68 039/69 039/70 039/71 039/72 039/73 039/74 039/75 039/76 039/77 039/78 039/79 039/80 039/81 039/82 039/83 039/84 039/85 039/86 039/87 039/88 039/89 039/90 039/91 039/92 039/93 039/94 039/95 039/96 042/2 042/3 042/4

Tel.: 3175-318 042/5 042/6 042/7 042/8 042/9 042/10 042/11 042/12 042/13 042/14 042/15 042/16 042/17 042/18 042/19 042/20 042/21 042/22 042/23 042/24 042/25 042/26 042/27 042/28 042/29 042/30 042/31 042/32 042/33 042/34 042/35 042/36 042/37 042/38 042/39 042/40 042/41 042/42 042/43 042/44 042/45 042/46 042/47 052/1 052/3 052/5 052/7 052/8 056/4 056/5 056/6 056/7 056/8 056/9 056/10


056/11 056/12 056/13 056/14 056/15 056/16 056/17 056/18 056/19 056/20 056/21 056/22 056/23 056/24 056/25 056/26 056/27 056/28 056/29 056/30 056/31 056/32 056/33 056/34 056/35 056/36 056/37 056/38 056/39 056/40 056/41 056/42 056/43 056/44 056/45 056/46 056/47 056/48 056/49 056/50 058/40 062/15 062/16 062/17 062/18 062/19 062/20 062/21 062/22 062/23 062/24 062/25 062/26 062/27 062/28 062/30

062/31 062/32 062/33 062/34 062/36 062/37 062/38 064/12 064/13 064/14 064/17 064/19 064/20 064/21 064/22 064/24 064/25 064/26 064/27 066 0153/10 0153/14 0153/18 0153/21 0153/22 0153/24 0153/25 0153/26 0153/27 0153/28 0153/36 0153/37 0186/1 0186/2 0186/3 0186/4 0186/5 0186/9 0186/10 0186/11 0186/12 0186/13 0186/14 0186/15 0186/16 0186/17 0186/18 0186/19 0188/30 0188/36 0188/73 0188/74 0212/1 0219/1 0220/1 60

Budapest Fováros Városépítési Tervezo Kft. 0221 0222 0278/2 0281/7 0281/8 0281/10 0281/11 0281/13 0281/14 0281/15 0281/16 0281/20 0281/21 0281/23 0281/24 0281/25 0281/28 0281/29 0281/30 0281/31 0281/32 0281/33 0281/35 0281/36 0281/37 0281/38 0281/39 0281/40 0281/41 0281/42 0281/43 0281/44 0281/45 0281/46 0281/47 0281/48 0281/49 0281/50 0281/51 0281/52

0281/53 0281/54 0281/55 0281/56 0281/57 0281/58 0281/59 0281/60 0281/61 0282/1 0308/8 0308/10 0308/11 0308/12 0308/13 0308/14 0308/15 0308/17 0308/18 0310/2 0310/3 0310/5 0310/6 0310/7 0310/10 0310/11 0312/10 0312/11 0312/12 0312/13 0312/15 0312/16 0312/17 0312/18 0312/19 0312/20 0312/21 0312/22 0312/23

Tel.: 3175-318 0312/24 0312/25 0312/26 0312/27 0312/28 0312/29 0314/2 0314/4 0314/5 0314/6 0314/7 0314/8 0314/9 0314/10 0314/11 0314/12 0314/13 0314/14 0314/15 0314/16 0314/17 0314/18 0314/19 0314/20 0314/21 0314/22 0314/23 0314/24 0314/25 0314/26 0314/27 0316/1 0316/2 0316/4 0316/6 0316/7 0348/9 0348/14 0348/17 0348/18


0350 0352/10 0363/8 0363/9 0363/10 0363/22 0363/23 0363/31 0363/32 0363/34 0363/65 0363/85 0363/86 0363/117 0363/118 0363/119 0363/120 0363/121 0363/122 0363/123 0363/124 0363/125 0363/126 0363/127 0363/128 0363/129 0363/130 0363/131 0363/132 0363/135 0363/136 0363/137 0363/138 0363/139 0363/140 0363/141 0363/142 0363/143 0363/144 0363/145

0363/146 0363/147 0363/148 0366 0368/1 0368/2 0368/3 0368/4 0368/5 0368/6 0368/7 0368/8 0369/4 0369/5 0369/6 0369/7 0369/8 0369/9 0369/10 0369/11 0369/12 0369/13 0369/14 0369/15 0369/16 0369/17 0369/20 0369/21 0369/22 0369/23 0579

61


Tel.: 3175-318

IRATANYAGOK


62

BUDAPEST FOVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZO KFT BUDAPEST, VÁROSHÁZ U POB: 1364 BUDAPEST, PF TEL.: , FAX:

Recommend Documents