HÁZIREND, amely a Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola tanulóira, a tanulók szülőire és az iskola dolgozóira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Bevezetés Törvényi háttér: közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve a fokozatosan helyébe lépő, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1. Általános és értelmező rendelkezések 1.1.
A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
1.2.
A házirend hatálya A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola vezetőinek, pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
1.3.
A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető:
az iskola telephelyein a bejáratoknál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyetteseinél, 1
2
az osztályfőnököknél, a naplóban, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.
A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.altisklmizse.sulinet.hu A házirend egy tömörített példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán, - a szülőket szülői értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: - a tanulókkal osztályfőnöki órán, - a szülőkkel szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően - előre egyeztetett időpontban. 1.4.
Értelmező rendelkezések
1.4.1. Tanulók nagyobb csoportját, nagyobb közösségét legalább 15 fő jelenti. 1.4.2. Osztályközösség: az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók közössége. 1.4.3. Diákkör: a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére létrehozott tanulói csoport. 1.4.4. Diákönkormányzat: a tanulók és tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, valamint a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére létrejövő szervezet. 1.4.5. Diákközgyűlés: az intézmény tanulóinak tájékozódó és tájékoztató fóruma. 1.4.6. Küldöttközgyűlés: olyan diákközgyűlés, amelyen nem vesz részt az összes tanuló, hanem a diákok egyes csoportjait választott küldöttek képviselik. 1.4.7. Gyermekkorú: az a személy, aki tizennegyedik életévét még nem töltötte be. 1.4.8.
Kiskorú: az a személy, aki tizennegyedik életévét már betöltötte, de még nem nagykorú.
3
Nagykorú: az a személy, aki tizennyolcadik életévét már betöltötte, illetve az is, aki házasságot kötött és a bíróság a házasságot cselekvőképesség hiánya miatt, vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nem nyilvánította érvénytelenné.
1.4.9.
Jogok és gyakorlásuk módjai 2. A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:
tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.); kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz.); érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia.); tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.); véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.); választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.); kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.); javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.); szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.); jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.); nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.); vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását).
Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.
4
2.1.
A tanulók közösségei
2.1.1.
Az osztályközösség Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül kettő képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
2.1.2.
A diákkör Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. Diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról - az adott lehetőségek figyelembevételével - a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak - a szülők írásbeli engedélyével - az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját - a diákkör által felkért - nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak jelentkezniük kell, és a diákkör tevékenységében végig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörbe való jelentkezés létszáma minimum 10 fő.
2.1.3.
A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tagjai az osztályokban megválasztott küldöttek, a diákkörök képviselői és a nagykorú segítő személy. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által – a diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
5
2.1.4.
A diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév május hónapjában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlés - a diákönkormányzat döntése alapján - küldöttközgyűlésként is megszervezhető. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi minden tanév májusában. Rendkívüli diákközgyűlést a diákönkormányzat vezetője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. A diákközgyűlésen minden tanulónak, az iskola tanárainak és a szülőknek is joga van részt venni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. Az iskola igazgatója beszámol az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak, végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés napirendi pontjait megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.
2.2.
A tanulók és szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
2.2.1.
Tájékoztatás A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója tájékoztatja: az iskolarádión és/vagy a hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén szükség szerint, a Diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. A tanulók a jogszabályokban, valamint: az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban közvetlenül vagy választott képviselőik útján - az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója - a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején tájékoztatja. A nevelők a szülőket a tanulók egyéni haladásáról szóban szülői értekezleten, nevelők fogadó óráin, nyílt tanítási napon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélésen; írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyv),az e-naplóban valamint a félévi és a tanév végi értékelő lapon tájékoztatják.
6
A szülői értekezletek és a nevelők fogadó óráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. / Szülői értekezletek:szept., nov., febr., ápr.; fogadóórák:nov., ápr./ 2.2.2.
Véleménynyilvánítás, kérdés, javaslattétel A tanulók véleményüket, kérdéseiket, javaslataikat kulturált, tisztelettudó hangnemben, szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. A szülők a tanulók és a saját - a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők véleményüket, kérdésüket, javaslatukat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. A javaslatokra, kérdésekre a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapnak.
2.3.
A tanulók tantárgyválasztása Az iskola igazgatója minden tanévben április 15-ig az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a Pedagógiai programban meghatározott következő tanévben választható tantárgyakról . Gyermekkorú tanuló esetén a szülő, a kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.
2.4.
Tanórán kívüli foglalkozások
2.4.1.
Napközi otthon, tanulószoba. Ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az elsőnegyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon - igény esetén - összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.
7
2.4.2.
Diákétkeztetés A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók igény esetén étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az iskola ebédet (menzát) biztosít. A napközis tanulók csoportjukkal az ebédelési rendnek megfelelő időpontban étkeznek. A menzás tanulók a délelőtti órák után ebédelnek ügyeletes tanár felügyeletével. Az ebédlőt kulturáltan, az illemszabályoknak megfelelően vehetik igénybe. A táskájukat, kabátjukat a kijelölt helyre teszik. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat minden hónapban a megjelölt helyen és időpontban kell befizetni. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek a bejelentés másnapjától tudja a következő hónapban jóváírni. A bejelentés napjára szóló étel az ebédlőből elvihető.
2.4.3.
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások térítésmentesen segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.
2.4.4.
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A tanuló az ISE-t támogathatja. A támogatás összege évi 1000 forint.
8
2.4.5.
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését - az iskola igazgatójának megbízása alapján - olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója
2.4.6.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük szükség szerint.
2.4.7
Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések.
2.4.8.
Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az a tanuló, aki nem vesz részt a kiránduláson, az adott tanítási napon saját évfolyamán egy adott osztályban tesz eleget tanulmányi kötelezettségének.
2.4.9.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
2.4.10. Szabadidős foglalkozások. A nevelőtestület a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezhet (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
9
2.4.11. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 2.4.12. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra. hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók - tanári vagy szülői felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhatják, anyagi felelősség terhe mellett. 2.4.13. Hit- és vallásoktatás. Az állami általános iskolában a kötelező tanórai foglalkozások része az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható hit-és erkölcstan óra. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit-és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint. Az egyházi jogi személy feladatai: a hit-és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése a hit-és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése a foglalkozások ellenőrzése a foglalkozásokhoz az anyagok (pl.: papír, kartonpapír, ragasztó) beszerzése Az iskola feladatai: a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből- köteles biztosítani a hit és erkölcstan oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a helyiségek rendeltetésszerű használatát valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket A hitoktató joga: az iskola taneszközeit használni osztályozó értekezleteken részt venni A hitoktatónak a félévi, év végi értékelési módban alkalmazkodnia kell az iskola pedagógiai programjában leírtakhoz Gyermekkorú tanuló esetén a szülő, a kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a döntését arról, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy az iskola által szervezett kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a hit- és vallásoktatással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.
10
2.5.
A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről amennyiben erre az iskola jogosult - a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél - amennyiben erre az iskola jogosult - előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. A tankönyv vásárlásához biztosított - nem alanyi jogon járó - állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt.
3. Kötelezettségek és végrehajtásuk feltételei 3.1.
Az iskola működési rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00-től délután 17.00-ig vannak nyitva. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.20-tól órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 7.00 órától ügyeletes felügyelete alatt, egy kijelölt teremben tartózkodhatnak azok, akiknek a szülei ezt kérik, illetve iskolabusszal érkeznek. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 és 7.45 között kell megérkezniük. Aki öt alkalommal 7.45 után érkezik és késését nem tudja igazolni, osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.
3.1.1
A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje Csengetési rend: 1. óra: 8.00. - 8.45 2. óra: 9.00. - 9.45 3. óra: 10.00 - 10.45 4. óra: 11.00. - 11.45 5. óra: 11.55. - 12.40 6. óra: 12.50. - 13.35 Az iskola Speciális Tagozata ettől eltérő csengetési rend szerint dolgozik. A tanítási órák ideje negyvenöt perc. A második óraközi szünet a tízórai szünet.
11
A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, távolléte esetén a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskolából való távozásra az osztályfőnök, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Az iskolából való távozáskor írásbeli engedélyt kell kérni Tanítási napokon az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május, június) gyülekező és sorakozó az udvaron ¾ 8-ig. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján gyülekező a tantermekben. A tanuló az órák kezdetekor, a csengetés után a tanítás helyszínén vagy a tanteremben köteles tartózkodni, és elő kell készítenie a felszerelését. A tanítási órák illetve a menza után - kivétel a délutáni foglalkozás - el kell hagyni az iskolát. A tanulók táskájukat, felszerelésüket az ebédelés ideje alatt az arra kijelölt teremben hagyhatják. 3.1.2.
Az iskolába bejutás és az onnan távozás feltételei Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik kedden és csütörtökön 7.30. óra és 16.00. óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt 5 tanítási nappal a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja. Az elsős tanulók szülői a beszoktatási idő után gyermekeiket a bejárati ajtóig kísérhetik. A logopédiára és a fejlesztő pedagógiára járó tanulóknak az iskola kíséretet biztosít. A gyermeknek az út közben is be kell tartani a házirend szabályait.
3.1.3. Az iskolai foglalkozás keretében elkészített tanulói dolgok tulajdonjogáról Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet
12
az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 3.1.4. A szünetben való tartózkodás rendje 1. szünet (15 perc): folyosó, osztályterem, udvar, következő óra szaktanterme. 2. szünet (15 perc): folyosó, osztályterem, következő óra szaktanterme. Ez a tízórai szünet, az étkezés a tantermekben ülve történik. illetve a menzások az iskolai étkezőben étkezhetnek. 3. szünet (15 perc): mindenki kötelezően az udvaron tartózkodik. 4. szünet (10 perc): folyosó, osztályterem, udvar, következő óra szaktanterme. 5. szünet (10 perc): folyosó, osztályterem, udvar, következő óra szaktanterme. A mindenkori vezető ügyeletes tanár - szükség esetén - ettől eltérő intézkedést hozhat. A tanulók – órarendjüktől függően 11.45. és 14.00. óra között ebédelhetnek. 3.1.5. A dolgozatok íratásának rendje A témazáró dolgozat íratásának időpontjáról a szaktanár a tanulókat legkésőbb a dolgozat megírását megelőző órán köteles tájékoztatni. Egy tanítási napon legfeljebb három témazáró dolgozat íratható. 3.2.
3.2.1.
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában; a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében; egészségük, testi épségük megőrzésében Az intézmény használata Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.
3.2.2.
A tanulók feladatai Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működhetnek: osztályonként két-két hetes, folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek, tantárgyi felelősök.
13
A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A hetesek az osztálynévsor szerint, kettesével teljesítik feladatukat. Tartós hiányzás esetén az osztályfőnök jelöli ki a heteseket. Csoportbontásban az előzőektől eltérően betűrendben haladva látják el a hetesi teendőket. 3.2.2.1. A hetesek feladatai Ügyel a tanári asztalon lévő taneszközökre. A szünetben az ablakot becsukja és az osztályterem ajtaját kinyitja. Szellőztetés szünetben a szaktanár jelenlétében lehetséges. Tízórainál felügyel, hogy az étkezés ülve történjen. A hiányzókat számon tartja. Jelent a tanárnak. Felügyel a terem tisztaságára és a tanulók magatartására. A rendbontásról köteles tájékoztatni az ügyeletes tanárt, de nem büntethető a mások által elkövetett szabályszegésekért, viselkedési problémákért, azokért az elkövetőket kell felelősségre vonni. A szünetben felügyel társai felszerelésére. Az óra megkezdése után 10 perccel jelzi az igazgatóhelyettesi irodában a tanár esetleges távolmaradását. az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát Az utolsó óra után ellenőrzi, hogy a székeket a takarítás megkönnyítése végett a gyermekek az asztalokon elhelyezzék. A hetes a szaktanárral együtt utolsónak hagyja el a termet. Rendetlenség, rongálás esetén az előző osztály mulasztását azonnal jelzi az órát tartó szaktanárnak, aki a következő szünetben intézkedik. 3.2.2.2. Tantárgyi felelősök Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 3.2.2.3. A tanulói ügyelet szabályozása Ügyeletes csak 8. osztályos tanuló lehet, aki példás, de legalább jó magatartási jeggyel rendelkezik. Ügyeletes jelvényt visel a saját nevével ellátva, a mellkasára tűzve. A tanulói ügyelet 7.20-kor kezdődik, és az ötödik óra utáni szünet végéig tart. A tanulói ügyeletes csoport 11 főből áll. Elhelyezkedésük szerint: 3 fő: a főbejáratnál és az új épületben, 2 fő: új épület hátsó bejáratánál és a nyak tagi részben, 1 fő: a régi épület park felőli bejáratánál, 1 fő: a régi épület hátsó bejáratánál, 2 fő: a régi épület emeletén,
14
2 fő: az udvaron ( ezen tanulók feladata a Ceglédi úti kapunál van, ahol szünetekben a hátsó bejáratoknál segítenek az ottani ügyeleteseknek, illetve azokban a szünetekben amikor a tanulók kimehetnek az udvarra ) tartózkodik. 3.2.2.3.1. A tanulói ügyeletesek feladatai Szünetekben felügyelnek a számukra kijelölt helyeken (udvar, folyosó, mosdó) a rendre, tisztaságra, segítik az ügyeletes tanárok munkáját. Példamutató magatartásukkal javítják az iskola tanulóinak fegyelmét. Figyelik a tanulók viselkedését. Bármilyen rendellenességet tapasztalnak, azt jelentik az ügyeletes tanárok valamelyikének. Az elkéső tanulók nevét feljegyezik. Az ügyeletes tanárok valamelyikének jelentik, ha idegen tartózkodik az iskolában. 3.2.3.
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok
3.2.3.1. A tanuló kötelessége, hogy: - részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon, az ott előírt hiánytalan felszereléssel ( tankönyv,ellenőrző, sportfelszerelés, stb.) -- az iskola területén az öltözet szélsőségektől mentes, az iskolai munkához megfelelő legyen -- az iskola területén ne viseljenek feltűnő, kihívó testékszert, festett hajat és körmöt, műkörmöt, ne sminkeljenek - iskolai ünnepélyeken, iskolai és iskolán kívüli versenyeken, ballagáskor (ballagó diákoknak is) fehér blúz, ing és sötét szoknya, nadrág, valamint az iskola emblémájával ellátott nyakkendő a viselet - eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, - életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, - megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és helységei, és az ezekhez tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, - óvja saját és társai testi épségét, egészségét, - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, - betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, - azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel,
15
- azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült, - megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, - az intézmény vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tanúsítson toleranciát. - megtartsa az e szabályzatban, valamint az intézményi szmsz-ben foglaltakat, - megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait; valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 3.2.3.2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: - a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; - a sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett – sport felszerelést (lehetőség szerint a lányoknak fehér póló, piros tornanadrág, fiúknak fehér póló, kék tornanadrág, tornacipő, edzőcipő, melegítő) kell viselniük; - a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert, műkörmöt. 3.2.3.3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítják. Az iskolaorvos és a védőnő elvégzik- vagy szakorvos részvételével biztosítják- a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: egészségügyi szűrés 2.,4. 6.,8. évfolyamokon kötelező védőoltások szervezése, lebonyolítása fogászati szúrések A fogászati kezelés alól szülői igazolással lehet felmentést kérni. 3.2.3.4. Az iskola területén dohányozni tilos. Az iskola területén tilos az energiaital, a kóla, a szotyola, tökmag fogyasztása. A tanórákon nem megengedett rágógumizni.
3.3.
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges tárgyak behozatala az iskolába A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más tárgyakat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik.
16
Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével - rendkívül szükséges esetben hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges tárgyat, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli tárgyat leadni a nevelőnek megőrzésre. Az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott tárgyat az iskola csak a szülőnek adja át. Az iskolába hozott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.(pl ékszer, telefon, értéktárgy, kerékpár, stb.) 3.3.1.
A mobiltelefon használatát az alábbiakban szabályozzuk: Fényképet, hangfelvételt, mozgófilmet az iskola területén készíteni, lejátszani tilos. A tanítás megkezdése előtt a tanuló köteles kikapcsolni a készüléket. Amennyiben a mobiltelefon használatának szabályát a tanuló megszegi, a készüléket a tanár elveszi, a titkárságon a tanuló nevével ellátva leadja, melyet csak a szülő vehet ott át.
3.3.2.
Közlekedés kerékpárral A kerékpárral közlekedő tanulóknak a kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. A főbejárati kerékpártároló az iskola dolgozói, és az iskolába érkező vendégek részére van fenntartva.
3.4. 3.4.1.
Tanórán kívüli foglalkozások szabályai A tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai: A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 13.00. óra és 16.00. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Egyéni fejlesztésben részesített sajátos nevelési igényű, illetve tanulási nehézséggel küzdő tanuló köteles a foglalkozásokon megjelenni. Az ezekről való igazolt/igazolatlan távolmaradást az e-naplóban a fejlesztő pedagógus vezeti. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.
17
Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 12.00 órától 15.00. óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás egyénileg történik, és tanév végéig szól. A könyvtár tagjainak kártérítési kötelezettségük van. A kikölcsönzött könyveket a tanév utolsó hetéig vissza kell juttatni a könyvtárba. A tartós tankönyveket a tanuló használatba kapja, melyek állagáért a tanuló felelős. Iskolából való kiiratkozáskor, ill. a tanév utolsó hetében ezeket is vissza kell juttatnia a könyvtárba. 3.4.2.
A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután l6.00. óráig tartanak. A tanulók ekkor távozhatnak el legkorábban a napköziből. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16.00. óra és 16.30. óra között az iskola felügyeletet biztosít. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével - a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődik és délután 15.30. óráig tart. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására a nevelő engedélyt adhat. A tanulószobán a tanulók feladata felkészülni a másnapi tanórákra (szóbeli-, írásbeli házi feladatok, gyakorlás). A tanulóknak legjobb képességeiknek megfelelően kell dolgozni és betartani a viselkedési, magatartási szabályokat!A foglalkozásokon a tanuló
18
mobiltelefonját, médialejátszóit kikapcsolt állapotban tartja, melyek eltűnéséért az iskola nem vállal felelősséget. A szülőkkel a kapcsolatot személyesen és az üzenő füzeten, e-naplón keresztül tartja a tanulószoba vezető (esetleg telefonon).Fontos, hogy a minél jobb eredmény elérése érdekében, a szülők és a tanulószoba vezetője közösen együttműködve segítsék a gyermeket. A tanulók tiszteletben tartják csoporttársaik és a tanulószobát vezető pedagógus személyiségi jogait. Pihenő időben az iskola udvarán lévő fákat, védőhálókat, focipálya kapuját, kerítést, raktárat szigorúan tilos megmászni, mert életveszélyes! A tanulószobai foglalkozásra használt termet rendezetten hagyja el a tanulás végén. 3.4.3. Iskolaotthon Iskolaotthonba való jelentkezés szülői igény szerint történik. Előnyt élveznek azon szülők gyermekei, akik igazolt munkahellyel rendelkeznek. A kötelező tanórai foglalkozások 8-16 óráig tartanak. Igény szerint 16-17 óráig tanári ügyeletet biztosítunk a tanulók számára. 3.5.
Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. A térítési díjak beszedési módjáról, idejéről a tanulók tájékoztatást kapnak a tanfolyam, szakkör vezetőjétől. Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola fenntartója gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya az iskolában megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan egy hónapot igazoltan hiányzik, illetve akkor, ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat havonta előre, legkésőbb az adott hónap 10. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott csekken kell befizetni minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap10. napjáig. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében előre befizeti.
19
Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló 5 nappal előre az étkezésért felelős dolgozónál lemondja. 3.6.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. Osztályozó vizsgát a tanév során 2 alkalommal tartunk, január és június hónapokban. A vizsgára írásban kell jelentkezni szeptember, illetve február hónapban. A javító vizsga időpontja augusztus 15.és 31. közötti időszakra esik. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ALSÓ TAGOZAT
ÍRÁSBELI VIZSGA
SZÓBELI
GYAKORLATI
20
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI
ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI
ÍRÁSBELI
SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
3.7. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermekvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz, az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez, arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül
21
a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermekvédelmi felelősének be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 3.8. A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabálya A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a
22
lakóhelye iskolánk településén található. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, testvére iskolánk tanulója munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található, az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. A sorsolás lebonyolításának szabályai: A sorsolás nyilvános. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. A sorsolás helyszíne az iskola épülete. A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le. A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető. A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese. A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell. A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.
23
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek. 4. Jogkövetkezmények, jutalmazások 4.1.
A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 napját igazolhatja, kivétel a kizárólag nyolcadik évfolyam és csak a pályaválasztási időszakban iskolalátogatásra adható plusz 3 nap. Ezektől eltérő estekben - indokolt esetben - az iskola igazgatója adhat további mentesítést. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői, orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja, és amelyik csak akkor érvényes, ha a szülő is aláírta. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. A tanuló a késéseket is igazolni köteles. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és
24
amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 4.2.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái Az iskola nevelőtestületének pedagógiai alapelve, hogy a hatékony személyiségfejlesztés pozitív példák, magatartásminták és egyéb tanulói teljesítmények szüntelen figyelemmel kísérésén, elismerésén és megerősítésén alapul. Ezért tanulóink magatartását, szorgalmát, tanulmányi és egyéb tevékenységekben elért kimagasló eredményeit az elismerés és jutalmazás gazdag rendszerével honoráljuk.
Így azt a tanulót, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, önmagához képest figyelemre és elismerésre méltót nyújt valamilyen szaktárgyból, iskolai vagy iskolán kívüli rendezvényen, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, akkor őt az iskola jutalomban részesíti. 4.2.1. A jutalmazás formái 4.2.1.1 A tanév folyamán adható jutalmak szaktanári dicséret: a szaktanár adhatja a szaktárgyi órákon vagy kisebb közösségben (énekkar, szakkör) végzett átlagosnál magasabb színvonalú szaktárgyi munkáért. osztályfőnöki dicséret: osztályfőnök adhatja a közösségben végzett kiemelkedő közösségi munkáért napközis nevelői dicséret:napközis nevelő adhatja kiemelkedő közösségi munkáért igazgatói dicséret: tanulmányi és közösségi munkában iskolánkat eredményesen képviselő tanuló jutalma. nevelőtestületi dicséret: az a tanuló kapja, aki megyei vagy országos szintű, többfordulós versenyen iskolánkat eredményesen képviseli vagy nemzetközi versenyen vesz részt. oklevélben, tárgyi jutalomban részesülők: a tanulóknak az a része, akik az iskola által szervezett versenyeken eredményesen szerepeltek. negyedévenként általános vagy szaktárgyi dicséret: osztályfőnök adhatja negyedéves értékelésként (szinkronban az elmarasztalásokkal)
25
Minden dicséretet be kell vezetni a tájékoztató füzetbe, a napló feljegyzés rovatába, illetve az év végi statisztikába: a dicséret fajtájának , időpontjának és a pedagógus aláírásának feltüntetésével. A dicséretet írásba foglalása után a szülő tudomására kell hozni. 3 db szaktanári dicséret = 1osztályfõnöki dicséret 3 db osztályfőnöki dicséret =1 igazgatói dicséret házi versenyen való 1-3. helyezés/ egyéb verseny =Lehet szaktanári dicséret, és/vagy tantárgyi 5-ös, a szaktanár döntése szerint vagy osztályfőnöki dicséret részvétel megyei versenyen =osztályfőnöki dicséret megyei 1-3. helyezés /országos versenyen való részvétel =igazgatói dicséret iskolai szereplés, ünnepélyen való szereplés =szaktanári dicséret vagy osztályfőnöki dicséret rendezvények, ünnepélyek alkalmával végzett közösségi munka =szaktanári dicséret vagy osztályfőnöki dicséret az iskoláért, az osztályért, a közösségért végzett munka =szaktanári dicséret vagy osztályfőnöki dicséret vagy igazgatói dicséret 4.2.1.2. Tanév végén adható jutalmak szaktárgyi emlékplakett: a munkaközösség javaslatára az a 8. évfolyamos tanuló kaphatja, aki valamely szaktárgyból tanulmányai alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtott, az iskolán kívül is eredményesen versenyzett. az iskola kiváló tanulója emlékplakett: a nyolc éven át kitűnő eredményt szerzett végzős tanulók jutalma. jó tanuló, jó sportoló emlékplakett: az aktív sportolás és az eredményes tanulás sikeres összehangolását megoldó tanulók elismerése. az iskola legeredményesebb sportolója: végzős tanuló kaphatja, aki a sport területén ért el kimagasló eredményeket. az év diákja: a diákönkormányzat és a nevelőtestület javaslatára az iskolai alapítvány pénzjutalomban részesíti a legsikeresebb végzős tanulót. szociálisan hátrányos helyzetű, kimagasló tanulmányi eredményt elérő tanuló: a diákönkormányzat és a nevelőtestület javaslatára az iskolai alapítvány pénzjutalmát kaphatja meg. könyv- illetve tárgyjutalomban részesül: kitűnő tanulmányi eredményt elérő tanuló oklevelet kap: jeles tanulmányi eredményt elérő tanuló az osztály legjobb tanulója.
26
4.2.1.3. Egyéb tudnivalók Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a végzősök ballagási és tanévzáró ünnepélyén vehet át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet vagy könyvjutalmat kap. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A jutalmazott tanulók nevét az iskolarádióban és az iskolai faliújságon teszi közzé a szaktanár. 4.2.
A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái Azt a tanuló, aki a jogviszonyával kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedés és büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a kötelességszegés súlyát. Az intézkedés nem lehet megalázó vagy megtorló. A testi fenyítés szigorúan tilos. A tanulók fegyelmi ügyeiben első fokon a fegyelmi bizottság, másodfokon a jegyző járhat el.
4.2.1. A fegyelmező intézkedések formái ügyeleti figyelmeztetést kaphat a tanuló a rossz szüneti magatartásáért, szünetben a házirend megsértéséért szaktanári figyelmeztetés: a nevelőtestület bármelyik tagja adhatja a tanítási órákon, szünetekben, tanórán kívüli iskolai rendezvényeken a házirend kisebb megszegéséért osztályfőnöki figyelmeztetés: a nevelőtestület bármely tagja kezdeményezheti, az osztályfőnök adhatja a házirend súlyosabb megsértéséért. osztályfőnöki intés: a nevelőtestület bármely tagja kezdeményezheti, az osztályfőnök adhatja a házirendet ismételten megsértő tanulónak. osztályfőnöki megrovás: a nevelőtestület bármely tagja kezdeményezheti, az osztályfőnök adhatja a házirendet ismételten tudatosan megsértő tanulónak. napközis nevelői figyelmeztetés: napközis nevelő adja a házirendet megsértő tanulónak igazgatói figyelmeztetés, intés és megrovás: a házirend, az osztályközösség rendjét ismételten tudatosan megsértő tanuló büntetése. A nevelőtestület bármely tagja
27
kezdeményezheti, az igazgató adhatja. 3 ügyeleti figyelmeztető= 1 osztályfőnöki figyelmeztető 3 szaktanári figyelmeztetés = 1 osztályfőnöki figyelmeztetés 1 újabb osztályfőnöki figyelmeztetés= 1 osztályfőnöki megrovás, 1 újabb osztályfőnöki megrovás = 1 igazgatói figyelmeztetés, 1 újabb igazgatói figyelmeztetés = 1 igazgatói intés - iskolai rendezvénytől való eltiltás (Mikulás-ünnepség, Farsang, Klubdélután, 8. évfolyamos tanuló ballagásról való eltiltása, stb.) a kötelességeit súlyosan és vétkesen megsértő tanuló kaphatja nevelőtestületi döntés alapján nevelőtestületi figyelmeztetés, intés és megrovás: a kötelességeit súlyosan és vétkesen megsértő tanuló kaphatja, aki ellen fegyelmi eljárást kell indítani. Ezek után kerül sor a fegyelmi elindítására, melyet egyeztető eljárás előzhet meg az SZMSZ-ben leírtak alapján Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az “osztályfőnöki megrovás" büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, az ön- és közveszélyes magatartás, az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital drog) iskolába hozatala, fogyasztása, a szándékos károkozás, az iskola nevelői, alkalmazottai és tanulói emberi méltóságának megsértése, ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. órán mobiltelefon használata tanórák sorozatos zavarása (jelentkezés nélküli véleménynyilvánítások, sértő megjegyzések a pedagógusra, osztálytársakra, a munka megtagadása) 250 óra, vagy az azt meghaladó igazolatlan hiányzás A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb
28
jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető, ill. személyes hozzájárulással (szülő, tanuló beleegyezése, kérése alapján) a kár helyreállítható. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg.
5. Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok 1. Iskolánk a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére elektronikus naplót használ. 2. Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép segítségével megtekinthetik. 3. A szülők – megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után – hozzáférhetnek
az
elektronikus
naplóhoz,
megnézhetik
saját
gyermekük
érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket. 4. Az elektronikus naplóhoz a szülők szülői, illetve külön tanulói hozzáférést igényelhetnek. 5. A hozzáférést az osztályfőnökök által megadott e-mail címre küldött levéllel lehet kérni. 6. Az elektronikus naplót a pedagógusok, a szülők és a tanulók egymás közötti értesítések, üzenetek küldésére is használhatják. 7. Abban az esetben, ha a szülő az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e-naplót, a szülők tájékoztatása és a szülővel való kapcsolattartás értesítő könyvön (ellenőrzőn) keresztül írásban történik. Az osztályzatok bejegyzése az értesítő könyvbe (ellenőrzőbe) a tanuló feladata. A bejegyzéseket a szülőnek láttamoznia kell.
6. Záró rendelkezések
29
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. Az iskola igazgatója a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését. 7. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. 8. Az érvényben levő házirend módosítását - bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. 9. A házirend módosítását az első-hetedik pontban leírt módon kell végrehajtani.
Kelt:.
P.H.
................................... igazgató
1. sz. függelék A házirend elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2013.év 03 hó 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2013-03-25 iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskolai házirendet a szülői szervezet vezetősége 2013. év 03 hó 25. napján tartott ülésén
30
véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2013-03-25 szülői szervezet vezetője Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2013. év 03. hó 25. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2013-03-25 igazgató Kiegészítés Házirend 3.1.2 –es bekezdéséhez Házirend 3.1.2. Az iskolába bejutás, és az onnan távozás feltételei ( fejezet az alábbiakkal egészül ki ) Az első osztályos tanulók beszoktatása 1.hét A szülő gyermekét 720 – 745 – ig az osztályterembe kísérheti, ahol az osztályfőnök fogadja. 745 után az osztályteremben a szülő csak nagyon indokolt esetben tartózkodhat. 2.hét A szülő gyermekét 720 – 745 – ig az udvari gyülekező helyre kísérheti, ahol az osztályfőnök fogadja. A tanuló az osztályfőnök vezetésével, szülői kíséret nélkül vonul az osztálytermébe. 3.hét A szülő gyermekét 720 – 745 – ig a bejárati ajtóig kísérheti, ahonnan a tanuló önállóan jut el a tanterméig, vagy az udvari sorakozóig, ahol az osztályfőnök fogadja. 4.hét A szülő gyermekét 720 – 745 – ig a bejárati ajtóig kísérheti, ahonnan a tanuló önállóan jut el a tanterméig vagy az udvari sorakozóig, ahol az ügyeletes pedagógus fogadja. Kapcsolattartás a tanév többi napján A tanév többi napján az iskola bejárati ajtajáig kísérheti a szülő gyermekét. Az osztálytanítóval előzetes egyeztetés alapján - , 730- 745 konzultálhat a szülő. Ezen megbeszélések helyszíne a kollégium aulája, illetve telephelyek esetén a fejlesztő terem. Az egyeztetés módja egyéni, a mindenkori oszt.fő határozza meg, és tájékoztatja erről a szülőket az első szülői értekezleten. (telefon, E-maile, üzenő füzet stb.) Rendkívüli esetben az egyeztetéstől el lehet térni, de a 730 - 745 időpontot lehetőség szerint akkor is tartani kell. Ilyen esetekben a megbeszélésre az aulában kerül sor oly módon, hogy az éppen portaszolgálatot ellátó személy lehívja a tanítót. Telephelyeken kopogtatással tud jelezni a szülő. Eltérés a fentiektől: Az egyéni bánásmód figyelembe vételével - egyedi, indokolt esetben - az osztályfőnök a beszoktatási időben is, és a tanév többi napján is, a fentiektől a gyermek javára eltérhet.
31
Magántanulói szabályzat 1.) Jogszabályi háttér
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.)
2.) Magántanulói státus Az Nkt. 45. § (5) bekezdése szerint „a tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.” Magántanulói státus akkor létesül, ha a tanuló az iskolával magántanulói jogviszonyt létesít, de kivételes esetekben a magántanulói jogviszony létesítését az iskola is kezdeményezheti. Az Nkt. 45. § (6) bekezdése kimondja, hogy „ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt. […]” Az R. 75. § (1) bekezdése alapján „ha a tanuló – szülőjének kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.”
32
Szülői kérelmet csak az adott tanévre vonatkozóan lehet előterjeszteni, s az igazgató határozatban dönt arról – a szükséges vélemények beszerzését követően –, hogy a tanuló milyen módon teljesítse az adott tanév vonatkozásában a tankötelezettségét. A magántanulóvá válás további esetei: a) a sajátos nevelési igényű tanuló, vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanuló a szakértői bizottság, illetőleg a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján teljesíti tankötelezettségét magántanulóként. b) ha a tanuló szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, szintén folytathatja tanulmányait magántanulóként.
3.) Felmentés kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól Az Nkt. 55. § (2) bekezdése alapján „a magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik a mentesítést, az illetékes szakértői bizottság;, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét is be kell csatolni.
4.) A magántanuló felkészítése és értékelése Az R. 75. § (2) bekezdése alapján „ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, valamint a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről. […]” Ezt a magántanulói szabályzat megküldésével kell megtenni.
33
Az Nkt. 55. § (3) bekezdése alapján „az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról” az alábbiak szerint:
a) A magántanulók felkészülését segíti: a számukra eljuttatott tantárgyi feladatlapok és azok javítása a szaktanárok által a szülő (gondviselő) és a szaktanár által előre egyeztetett időpontban tartott konzultáció az R. 75. § (2) bekezdése alapján „a magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai és egyéb foglalkozásokon” abban az esetben, ha betartja az iskola Házirendjében foglaltakat a magántanuló jogosult igénybe venni az iskolai könyvtár szolgáltatásait a magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra b) A magántanulók félévi értékelésére januárban kerül sor, a tanév végi értékelésre júniusban. A számonkérés történhet szóban és/vagy írásban. A félévi és év végi számonkérés mindig vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgák időpontjáról az igazgató írásban értesíti a magántanulót, tanköteles magántanuló esetén a szülőt legalább a számonkérés időpontja előtt 7 nappal. c) A tanuló köteles megjelenni az értékeléseken, illetve távolmaradását orvosi igazolással kell igazolnia egy héten belül. Ha a tanév végi értékelésről a tanuló távol marad, és igazolást 3 munkanapon belül nem nyújt be a tanuló vagy a szülő, úgy a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. d) A tanuló érdemjegyeit és osztályzatait az iskola állapítja meg, illetve dönt minden esetben a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. A tanuló döntése alapján független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról, érdemjegyeit ekkor a vizsgabizottság tanárai állapítják meg.
Az R. 75. § (3) bekezdése szerint „ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait
34
magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról – felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról – a szakértői véleményben foglaltak szerint – az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, a) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a […] megyei utazó szakember hálózat b) keretében kell gondoskodni.
Az R. 75. § (4) bekezdése alapján „az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.”