Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Universitas Pannoniae Facultas Georgicon Institutum Botanicae et Technologiae Biologicae
Bevezetés a botanikai latin szavak és kifejezések használatába Introductio ad usum nomines et enuntiationes Latinarum disciplinae botanicae Botanikai latin nyelv a rendszertan, a nevezéktan és a magyar tudományos műnyelv sajátosságaival Lingua Latina botanicae cum proprietates systematicae, nomenclaturae et linguae artificiosae Hungaricae Szerző – Auctor: Dr. Szabó István egyetemi tanár (professor) Bíráló – Lector: Ruff János tanár (magister)
Keszthely, 2010
A latin eredetű szavak, szakkifejezések, szólások és közmondások használata át- meg áthatja mindennapi életünket. Akár elkerülhetetlen, akár felesleges vagy hivalkodó az alkalmazásuk, a helytelen szóhasználat, a félreértés vagy a meg nem értés sok gondot okozhat. Ezért törekedni kell a megfelelő magyar kifejezések használatára, illetve az idegenszavak pontos ismeretére és helyénvaló alkalmazására. A tudomány gyors fejlődésével a nemzeti nyelvek nem tudnak maradéktalanul lépést tartani a szakkifejezések terén. Egyes nyelvek nemzetközivé váltak (pl. angol), vagy kialakították és megtartották nemzetek közötti egyenértékes és közvetítő szerepüket. Ebbe az utóbbi kategóriába tartozik a latin nyelv. A latin kifejezéseket a mai napig minden soknyelvű (poliglott) szakszótárban megtaláljuk alapvető hivatkozásként. A Georgikon alapítása idején az újítással, fejlesztéssel mérsékelten kellett bánni. A korabeli termelési viszonyok idehaza alig voltak fogadóképesek. Nagyváthynak, Pethének többek között azzal kellett szembenéznie, hogy például a gabonát kötényből kézzel vető ember három-négy öl szélességet fogott, tehát termelékenyebb volt, mint a lóvontatású „vetőgépely”, amely csak négy lábat. A nyelvismeret iránti igényt az oktatás célja befolyásolta. Az élcelődő feljegyzések szerint a georgikoni diákok feltehetően azért voltak gyengék a szántásban, mert gyenge volt a latin nyelvismeretük. Vagyis a gyakorlati ismeretek átadása kétségbevonhatatlanul összefonódott az anyanyelvű oktatás megteremtésével. Ma az a jellemző, hogy a latin nyelv tanítása a XX. század közepe óta fokozatosan hátérbe szorul, a tudományos és technológiai robbanást viszont a nemzeti nyelvek nehezen, az idegen elemek átvételével és beépítésével követik. Ugyanakkor vannak szép példái az idegen szavak és kifejezések „magyarításának”. Napjainkban az anyanyelvüket helyesen használó, és több idegen nyelvet beszélő hallgatók és munkavállalók előnyösebb szakmai és piaci lehetőségeket találhatnak a mérsékeltebb nyelvi képzettségűekkel szemben. A tudományos nevek sokat elárulnak a növények jellegzetességeiről, még ha a magyar nevek nem is követik híven azokat. A kifejezések egy része valóban latin szavakból származik, míg a másik része a latin mintájára képezett műszó, toldalék. A latin használata azon túl, hogy segíti a különböző anyanyelvűek közötti megértést, számos esetben a hivatalos közlés nyelve. Az eredeti szavak sajátos tartalommal telítődnek meg szakterületek szerint. Ez adja meg az orvosi, jogi, botanikai, stb. latin sajátosságait. A növényhatározás, az élettani, genetikai képzés, biotechnológiai alkalmazás egyik alapja a tévedhetetlen és biztos élettani, anatómiai ismeretek elsajátítása. A latin nyelv sajátosságainak és szabályainak rövid ismertetésével hallgatóink alapos szervezettani (anatómiai), rendszertani és nevezéktani felkészülését kívánjuk támogatni. A latin és magyar tudományos kifejezések, a növénynevek gyűjteményére és helyesírására vonatkozó legfontosabb műveket és érvényes szabályzatokat az irodalomjegyzék tartalmazza.
Dr. Szabó István
2
Törölt: 4 Törölt: 4 Törölt: 4 Törölt: 4 Törölt: 4 Törölt: 4
Tartalomjegyzék
Törölt: 4 Törölt: 4
A latin nyelv története ............................................................................................................4 Alapvető nyelvtani sajátosságok .............................................................................................4 Szavak elválasztása.............................................................................................................4 Hangtan ..............................................................................................................................4 Ragozás ..............................................................................................................................6 Főnév .................................................................................................................................6 Melléknév...........................................................................................................................7 Számnév.............................................................................................................................8 Határozatlan számnevek .................................................................................................8 A növényi nevezéktan szabályai .............................................................................................8 Rendszertani egységek (taxonok) elnevezése ......................................................................8 Kettős nevezéktan...............................................................................................................9 Növénytársulástani (fitoszociológiai) nevezéktan..............................................................10 Drogok, hatóanyagok, készítmények nevezéktana.............................................................11 A magyar növénynevek helyesírása ......................................................................................11 Faj feletti taxonok .........................................................................................................11 Vad- és termesztett fajok faj alatti taxonjai....................................................................12 Rövidítések, jelek .............................................................................................................12 Dictionarium – Szótár...........................................................................................................14 Pars Latina – Hungarica....................................................................................................14 Termini technici frequentes...........................................................................................14 Colores .........................................................................................................................26 Caeli regiones ...............................................................................................................28 Temporis anni...............................................................................................................29 Notitae terrari ...............................................................................................................29 Szótár – Dictionarium...........................................................................................................32 Magyar – latin rész ...........................................................................................................32 Gyakori szakkifejezések ...............................................................................................32 Színek...........................................................................................................................43 Égtájak .........................................................................................................................46 Évszakok ......................................................................................................................46 Földrajzi fogalmak........................................................................................................46 Irodalomjegyzék...................................................................................................................48 Függelék………………………………………………………………………………………49
Törölt: 6 Törölt: 6 Törölt: 6 Törölt: 6 Törölt: 7 Törölt: 7 Törölt: 8 Törölt: 8 Törölt: 8 Törölt: 8 Törölt: 8 Törölt: 8 Törölt: 8 Törölt: 8 Törölt: 9 Törölt: 9 Törölt: 10 Törölt: 10 Törölt: 11 Törölt: 11 Törölt: 11 Törölt: 11 Törölt: 11 Törölt: 11 Törölt: 12 Törölt: 12 Törölt: 12 Törölt: 12 Törölt: 14 Törölt: 14 Törölt: 14 Törölt: 14 Törölt: 14 Törölt: 14 Törölt: 14 Törölt: 14 Törölt: 14 Törölt: 26 Törölt: 26 Törölt: 26 Törölt: 28 Törölt: 28 Törölt: 28 Törölt: 29
3
Törölt: 29 Törölt: 29 Törölt: 29
A latin nyelv története Historia linguae latinae A latin az indoeurópai nyelvcsalád itáliai nyelvcsoportjába tartozik. Eredetileg az ókori Latium (innen származik az elnevezés) és Róma nyelve volt, majd a római birodalom uralkodó nyelvévé vált. A történelem hosszú szakaszára jellemző, jóllehet, a virágkorát Kr.e. 100 és Kr.u. 100 között élte. Később vulgarizálódott, számos leány-nyelv (újlatin nyelvek: olasz, spanyol, portugál, francia) és nyelvújítás vagy nyelvalkotás (rumén, eszperantó) alapja. Nagy hatással volt továbbá számos nyelv fejlődésére, amelyek szókincsének jelentős részét, nyelvtani mintázatának egy részét adta (angol, illetve német, orosz), vagy nemzeti kultúrák fejlődését évszázadokon keresztül befolyásolta (pl. magyar). A latint ma holt nyelvnek tartják. Valóban egyetlen országnak vagy nemzetnek sem hivatalos vagy használatos nyelve, de elemei beépültek a mindennapi szóhasználatba, sőt egyértelműen a tudományos nyelv alapját képezi (botanika, zoológia, jog-, orvos-, gyógyszerész-tudomány). A tudományos nevek elsősorban a latin és a görög nyelvből származnak, de gyakran más ősi, sőt új nyelvekből is levezethetők egyesek. A latinnak a biológiában két fő felhasználási területére hivatkozunk: 1/ a diagnózisok (érvényes leírások), 2/ nómenklatúra (rendszertani és anatómiai nevezéktan).
Alapvető nyelvtani sajátosságok Regulae grammaticae fundamentales A latin flektáló nyelv, vagyis a szavak mondatbeli viszonyait általában tőalakváltozással fejezi ki. Ennek nyelvtani szerepe van, ugyanis kifejezi az illető névszó nemét, ragozási típushoz tartozását, számát, esetét. Megkülönbözteti a magyartól az elöljárószók használata, a nyelvtani nem, a melléknév egyeztetése a főnévvel.
Szavak elválasztása Disjunctio verborum A szótag szerinti és az alkotó tagok szerinti szétválasztás egyaránt alkalmazható. Az összetett magánhangzókat és a több betűből álló mássalhangzókat (pl. oe, sch) nem szabad szétválasztani.
Hangtan Principes phoeneticae A magyar nyelv latin betűkészletet, írásjeleket használ, de a magánhangzók és a mássalhangzók kiejtésében különbségek vannak. A magyar nyelvben rendszerint a szavak első szótagjára esik a hangsúly, más nyelvekben – így a latinban – csak a kéttagú szavak esetében van így, egyébként a hangsúly helye változó. Általában a szó végétől számított 4
második, harmadik szótagra, de ha az utolsó előtti hosszú, akkor arra esik a hangsúly. Egyes esetekben a hangsúlyt (balra dőlt ékezettel) és hosszúságot (jobbra dőlt ékezettel) a helyes kiejtés kedvéért jelölik a latin szövegben (pl. Chamaecỳparis - Chamǽdrys.) A latinban különös jelentősége van (pl. populus = nép, Pòpulus = nyár(fa), popúleus = nyárféle, pupulifòlius = nyárlevelű). Az alábbi hangtani szabályok az úgynevezett hagyományos kiejtésnek felelnek meg, amelytől a elsősorban a leány-nyelvek, de más latint használók is eltérnek, amennyiben az úgynevezett restituált kiejtést alkalmazzák. Ebben az esetben az egyes betűk mindig ugyanazt a hangot jelölik (pl. ciceraria – kikeraria, csicseraria). Külföldi személynevekből képzett nemzetség- vagy fajneveknél használják a latinos vagy az illető nyelv szerinti kiejtést.
Magánhangzók - Vocales hang a e y
ae, æ oe, œ ë eu ou ue i
ejtése mint a magyar á, de rövid, ám lehet hosszú is hosszú: é, rövid: e i, eredetileg görög eredetű szavakban ü, de nem következetesen, illetve a helyesírás hangsúlyozására élőbeszédben alkalmazzák ritkán j é ö, ő külön o+e esetén általában eu néha ev u (ritka) ü (nem latin eredetű nevek) ha magánhangzók között áll: j egyéb esetben általában: i, amit jelölhetnek is: ï
példa Calamagrostis (Kalamagrósztisz) Arum (Árum) repens (répensz), Mentha (Menta), Cedrus (Cédrusz) Cystopteris (Cüsztópterisz) Polygonum (Polỳgonum, illetve Polǜgónum)
Megjegyzés [v1]: Az átírt részeket zölddel emeltem ki Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt
Cattleya (Kattléja) aestivalis (észtivàlisz) Koeleria (Kölèria), Hippophaë (Hippòfae) poeticus (poëticus) (poètikusz) Euphorbia (Eufòrbia) Euonymus (Evonỳmusz) Simaroubaceae (Szimarubáceé) Muehlenbeckia (Műlenbekkia) pleiochasium (plejohàsium) Pleiospilos (Plejószpilosz) araneiformis (araneïfórmisz)
Mássalhangzók - Consonantes hang s c
ti
ejtése sz magas magánhangzók (e, i, ae, oe, y) előtt: c, minden más esetben: k
qu
ha nem áll előtte s, t, x és utána magánhangzó következik: ci kv
gu
ha utána magánhangzó áll: gv
példa Sisymbrium (Sziszǜmbrium) baccifer (bakcifer), Cicuta (Cikúta) Parthenocissus (Partenocísszusz) Cryptocorine (Krüptokoríne) Nasturtium (Nasztúrcium) fastigiata (fasztigiáta) Equisetum (Ekviszètum), Quercus (Kverkusz) segueriana (szegveriána) 5
su
ha utána magánhangzó áll: sv
ch
k k+h (erősen torokból képzett h) ma már egyszerűen f r+h, rr+h
ph rh, rrh z sc sch s cch
z általában szk, néha szc sz+k nem latin eredetű nevekben: s hh
suaveolens (szvavèolensz), suecica (szvècika) Chrysopogon (Krüzopógon) Eleocharis (Eleóharisz) Paphiopedilum (Pafiopèdilum) Rhododendron (Rhododèndron) Coralliorrhiza (Koralliorrhìza) Rhizobium (Rhizòbium) Biscutella (Biszkutèlla) Scirpus (Szcìrpusz) Schoenus (Szkhönusz) Sherardia (Seràrdia) Saccharum (Szahhárum)
Ragozás Declinatio et coniugatio verborum A latin igeragozás a konjugáció (conjugatio), azaz a tőhöz ideiglenesen ragokat illesztünk. Latin igeragozás használatára a tudományos nyelvben ma már ritkán kerül sor. Hasonlóképpen a névmásragozás is igen beszűkült. A latin névszókat anyanyelvi környezetben használják szerte a világon. Legteljesebb latin nyelvhasználatra a definíciók (meghatározások) és a diagnózisok (orvosi nyelvben tünetek, betegségek, gyógyszerészetben receptek, biológiában fajok egyértelmű leírása) esetén törekednek. A biológiában már az angol is elfogadott a fajok, fajták diagnózisára. A latin névszóragozás a deklináció (declinatio), azaz a végződéseket nemnek, számnak és esetnek megfelelően „hajlítgatjuk”.
Főnév Vocabulum (appellatio) A főnév szótári alakja tartalmazza rendszerint az egyes szám alanyesetű alakot, és annak egyes szám birtokos esetre jellemző végződését, valamint a főnév nemére utaló betűt (m., f., n.). Például: lapis, -idis m. (kő); faber, -bri m. (kézműves); hortus, -i m. (kert); soror, oris f. (nővér); sona, -ae f. (zóna, övezet); inquisitio, -onis f. (kutatás, nyomozás), falsum, -i n. (tévedés, valótlanság), milium, -i n. (köles).
nem hím-
neve és jelölése végződése masculinum m. -us, -er, stb. nőfemininum f. -a, -or, stb. semleges- neutrum n. -um A főnevek számai:
ide tartoznak általában férfit jelentő főnevek, folyók, szelek, hónapok nevei nőt jelentő főnevek, növények, szigetek, városok, országok nevei ragozhatatlan főnevek, főnévi igenevek
egyes szám (Singularis, jelölése: Sing.) többes szám (Pluralis, jelölése: Plur.)
6
A főnevek esetei:
alanyeset tárgyeset birtokos eset részes eset elöljárós eset
(Nominativus, jelölése: Nom.) (Accusativus, jelölése: Acc.) (Genitivus, jelölése: Gen.) (Dativus, jelölése: Dat.) (Ablativus, jelölése: Abl.)
Tekintettel arra, hogy a tudományos nevezéktanhoz a névszók szótári alakjai gyakorlatilag elegendőek, a bonyolult névszó- és igeragozást nem ismertetjük. Szükség lehet még az elöljárós esetre és néha a fentiek többes számú alakjaira (pl. társulások, gyógynövény készítmények és drogok nevei esetén: Salvio – Festucetum rupicolae, Rhizoma Convallariae cum Radicis).
Melléknév Adjectivum A melléknév ragozása nemben, számban és esetben megegyezik a hozzátartozó főnév ragozásával. A görög eredetű szavak a latin nyelvben megőrzik eredeti nemüket, amit az egyeztetésnél figyelembe kell venni (pl. Numisma Oeconomicum). A melléknevek csoportjai: 1) a szótári alak –us végződésű: 2) a szótári alak –er végződésű: 3) háromvégződésű melléknevek: 4) kétvégződésű melléknevek: 5) egyvégződésű melléknevek:
bonus (m.), bona (f.), bonum (n.) pulcher, pulchra, pulchrum, acer, acris, acre, fortis (m. f.), forte (n.) felix, -icis (m., f., n.)
A kétvégződésű mellékneveknél az első alak a hím- és nőnem, a második a semlegesnem. Az egyvégződésű mellékneveknél mindhárom nem alanyesete megegyezik, a kiírt végződés az egyes szám birtokos esete.
Megjegyzés [v2]: Nem értem hogy írjam Törölt: Törölt: Törölt: (pl. Gymnadenia odoratissima)
A melléknév fokozása esetén a képzők az egyes szám birtokos eset ragja helyére kerülnek: 1) alapfok: megegyezik a szótári alakkal, 2) középfok képzője: hím- és nőnemben: -ior (pl. Primula elatior) semlegesnemben: -ius (pl. Arrhenatherum elatius) 3) felsőfok képzője: hímnemben: -issimus (pl. Lotus angustissimus) nőnemben: -issima (pl. Ailanthus altissima, Gymnadenia odoratissima) semlegesnemben: -issimum (pl. Linum usitatissimum)
Megjegyzés [v3]: Nem értem hogy írjam Törölt: Törölt: Formázott: Sűrített: 0,3 pt Formázott: Sűrített: 0,3 pt, Nem Kiemelt Formázott: Sűrített: 0,3 pt, Nem Kiemelt
Feltűnhet, hogy a melléknév képzője egyes esetekben nem egyezik meg a főnév (a növény nemzetségnevének) végződésével. Ennek és hasonló eseteknek a magyarázata az, hogy – mint az elején leszögeztük – a növényeket jelentő nevek a nőnemű főnevek csoportjába tartoznak.
Formázott: Bekezdés alapbetűtípusa, Sűrített: 0,3 pt Formázott: Sűrített: 0,3 pt, Nem Kiemelt Formázott: Sűrített: 0,3 pt Törölt: Sisymbrium Törölt: strictissimum
7
Számnév Nomen numerale
tőszámnevek unus, -a, -um duo, duae, duo
1 2
I II
3 4 5 6 7 8 9 10 50 100 1000
III IIII v. IV V VI VII VIII VIIII v. IX X L C M
tres, tria quattor quinque sex septem octo novem decem quinquaginta centum mille
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 50. 100. 1000.
sorszámnevek primus, -a, -um secundus, -a, -um alter, –a, -um tertius quartus quintus sextus septimus octavus nonus decimus quinquagesimus centessimus millesimus
Határozatlan számnevek ceteri, -ae, -a cuncti, -ae, -a multi, -ae, -a nonnulli, -ae, -a omnes, omnia pauci, -ae, -a reliqui, -ae, -a universi, -ae, -a
a többi mind sok némelyek, meglehetősen sokan az összes kevés a hátralévő valamennyi
A növényi nevezéktan szabályai Praescriptiones nomenclaturae botanicae
Rendszertani egységek (taxonok) elnevezése Denominatio unitates systematicae A gazdasági növények rangfokozatainak használatát a Botanikai és a Kultúrnövény Kódex együttesen szabályozza (1980). A Kultúrnövény Kódex három rendszertani rangfokozat (egység) használatát szabályozza: nemzetség (genus), faj (species), fajta (cultivar). A fajta fajon belüli rendszertani egység. A fajták a természetes fajok fajon belüli egységeivel nem azonos értékűek, de azok bármelyikéből előállíthatók.
8
Megjegyzés [v4]: Az „Újabb”szó bekerül? Törölt: Újabb Formázott: Behúzás: Első sor: 1,25 cm Törölt: !
Változékonyságuk alapján a fajoknak három csoportja van. A monomorf fajok egész elterjedési területükön viszonylag egységesek. A polimorf fajok többféle alakban élnek elterjedési területükön. A politipikus fajok több botanikai faj fajtáit, fajtacsoportjait, vagy nagyobb rendszertani egységeit tartalmazzák. jellemző, fő infraspecifikus fokozat típus
monomorf
species (sp.) = botanikai faj linneon jordanon forma (f.) = forma
polimorf
varietas (var.) = változat
politipikus
subspecies (subsp.) = alfaj
kollektív kultúrfaj
specioid (spd.) = kultúrfaj Törölt: ,
cultivar (cv.) = fajta
conculta (conc.) = fajtacsoport conculta (conc.) provarietas (provar.) = kultúrváltozat (változatcsoport) convarietas (convar.) = fajtakör (kultúrrassz) nem hibrid eredetű multihibrid fajtákból összetett kultúrfaj kultúrfaj
Formázott: Középre zárt Formázott: Középre zárt Formázott: Középre zárt
Formázott: Középre zárt
Kettős nevezéktan Nomenclatura binominalis A nevezéktan (nómenklatúra) szabályait kódex, az International Code of Botanical Nomenclature tartalmazza. A kettős nevezéktan (binominális nómenklatúra) értelmében a növényfajokat kettős névvel jelöljük meg, amelyben az első a nemzetség (genus) név, a második a faj (species) név. A kettős név a szerző/k (auctor/ok) nevével együtt érvényes, amely/ek általában rövidített formában szerepel/nek. A rövidítések magyarázata a határozókönyvekben és flóraművekben szerepelni szokott. A nemzetség neve egyes számú főnév, vagy főnévként használt melléknév, amely nem lehet azonos morfológiai kifejezésekkel (1912 után). Minden faj- és faj alatti nevet kis kezdőbetűvel kell írni. Kivétel, ha az epitheton (kísérő jelzői kiegészítés) természetes vagy mitikus hazai (nem latin) személyek nevéből, vagy korábbi genusznévből ered. Az eredeti írásmód megtartható, de a helyesírási- vagy sajtóhibákat javítani kell. Nem használhatók a typicus, genuinus, verus, originalis, novus fajnevek. Nem használatosak a diakritikus jelek, csak az ë (= trema, pl.: poëtieus) megengedett. A többi esetben: ä = ae, ö = oe, ü = ue, illetve é, è, ě esetén e vagy ae használandó. A kódex fő tételei: 1) A botanikai nómenklatúra független a zoológiai nómenklatúrától; növények és állatok ugyanazt a nevet viselhetik. 2) A taxonok neveinek alkalmazása a nómenklatúrai típusok szerint történik. 3) A taxonok elnevezése a közlés prioritásán alapul.
9
Formázott: Nem Kiemelt
4) Minden taxonnak csak egy helyes neve lehet, a 3) értelmében a legrégebbi, amelyik a szabályoknak megfelel. 5) A növények tudományos nevei latinok, illetve mint latin nevek kezelendők. 6) A nómenklatúra szabályai visszaható érvényűek, ha nincs korlátozásuk kimondva.
Növénytársulástani (fitoszociológiai) nevezéktan Nomenclatura sociologiae plantarum A növénytársulástani nevezéktani szabályokat a Nemzetközi Növényszociológiai Nevezéktani Törvénykönyv 3. kiadása tartalmazza, amelynek magyar kiadása 2003-ban jelent meg (Borhidi – B. Thúry 2003). A növénytakaróban megjelenő formációk meghatározása fitoszociológiai (fitocönológiai) szempontok szerint történik, és azokat valamilyen rangú, absztrakt egységek (szüntaxonok – syntaxon, Plur. syntaxa) hierarchikus rendszerébe illesztik. A rendfokozatok az alábbiak: kizárólagos (fő) szüntaxon szüntaxon név és végződés osztály classis, class; -etea sorozat, rend
ordo, order;
csoport
alliance, foederatio, Verband;
társulás
associatio
fakultatív szüntaxon szüntaxon név és végződés alosztály
subclassis;
-enea
alsorozat
subordo;
-enalia
alcsoport
suballiance, subfoederatio; -enion
-etalia
-ion
-etum szubasszociáció fáciesz
-etosum -osum
A növénytársulás vagy magasabb rangú szüntaxon nevét egy vagy két növényfaj vagy infraspecifikus taxon érvényes tudományos nevéből képezik úgy, hogy a nemzetségnév szótövéhez meghatározott rangot jelentő végződést illesztenek: Agrostetum albae Ujvárosi 1941 = fehértippanos mocsárrét Nymphaeion albae Oberd. 1957 = tündérrózsahínár. Két, különböző nemzetséghez tartozó taxon nevéből képzett taxonnév esetén a rangfokozatot jelentő végződést a második nemzetségnév szótövéhez illesztik, az első nemzetségnév szótöve –i vagy –o végződést kap: Carici flavae-Eriophoretum Soó 1944 = gyapjúsásos láprét, Alysso saxatilis-Festucion pallentis Moravec in Holub et al. 1967 = nyugat-középeurópai szilikát-sziklagyepek. Megengedhetők morfológiai vagy ökológiai tulajdonságokat kifejező melléknevek is, amint azt a példák bizonyítják. A szüntaxonok nevei a szerző és a közlés évének megjelölésével érvényesek.
10
Drogok, hatóanyagok, készítmények nevezéktana Nomenclatura partis, materiae et praeparatum plantarum medicinales A növényi eredetű gyógyszerek nyersanyagát drognak nevezik. A drogok egy része a gyógyszerkönyvekben szerepel, más részének alkalmazását szabványok és hatósági engedélyek szabályozzák. Növényi drog lehet a felhasznált faj legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, növényi nyersanyagból előállított termék, a nyersanyag átalakítása révén nyert anyag. Amennyiben a drog a növénynek valamelyik szerve vagy része, azt az elnevezésben fel kell tüntetni. Az elnevezésben szerepelhet a nemzetségnév vagy a fajnév: Althaeae radix, illetve Absinthii herba. Vannak olyan drognevek, amelyek nem követik a jelenlegi nómenklatúrát: Calcatrippae flos (szarkaláb virág), Cynosbati fructus (csipkebogyó). A gyógyszerkönyv szerint előbb szerepel a növény neve egyes szám birtokos esetben, és azt követi a felhasznált szerv vagy rész egyes számban: Calami rhizoma. Növényi nyersanyagból előállított termékek esetében fordítva, elöl áll a termék, utána a faj- (nemzetség-) név: Aetheroleum Juniperi.
A magyar növénynevek helyesírása Recte scribendi scientia (orthographia) nominorum hungaricorum plantarum A magyar növénynevek helyesírásának szabályait az MTA Helyesírási Bizottságának 1985-ben megjelent kiadványa tartalmazza a fajnevekre, a nemzetségnevekre, a fajon belüli és nemzetség feletti rendszertani egységekre, a hibridekre és fajtákra, valamint a növénytársulásokra vonatkozóan (idézi Priszter 1998). A magyar fajnevek kisebb része egyszerű vagy összetett, faji jelző nélküli főnév. A fajnevek túlnyomó többségét nemzetségnévből faji jelzővel alkotott fajnevek teszik ki. Mindig egyes tőalakban állnak, többnyire kis kezdőbetűvel írandók; egyébként írásmódjuk szabályai változatosak.
Faj feletti taxonok Unitates systematicae supraspecificarum A magyar nemzetségnevek mindig egyszavasak és mindig egyes számú egyszerű, vagy összetett főnevek, de lehetnek főnevesült melléknevek és melléknévi igenevek is. Megfelelnek a latin nemzetségneveknek, de azoktól eltérően általában kis kezdőbetűvel írják. A nemzetség feletti rendszertani egységek (család, rend, osztály, törzs) és ezek alegységei többnyire 1840 után kaptak nevet. Írásmódjuk változó, ezért célszerű a köznyelvi helyesírás szabályait alkalmazni.1 1
Lásd: Függelék!
11
Formázott: Sűrített: 0,3 pt
Vad- és termesztett fajok faj alatti taxonjai Unitates systematicae infraspecificarum plantarum spontanearum et cultarum Kevés faj alatti taxonnak (alfajnak, változatnak, illetve fajtakörnek, változatcsoportnak és fajtacsoportnak) van külön magyar neve. Esetükben a faji jelzős fajnevekhez hasonlóan kell eljárni. Hasonlóképpen kell kezelni a természetes és mesterséges nemzetséghibridek neveit is. A fajtanevek (a cultivarok nevei) általában fantázianevek, olykor számjegyekkel ellátva, vagy betűjelek és számjegyek kombinációi. A fajtanév mindig nagy kezdőbetűs, de a második, esetleg a harmadik tag csak akkor, ha személynév vagy földrajzi név. Fajtanév nem kezdődhet számjeggyel, és a számjegyek után nem kell pontot tenni. A fajtanevet írásmódjában idézőjellel kell szövegkörnyezetétől megkülönböztetni. Kétszavas tudományos név után a fajtanevet cv. (cultivar) jelölés előzi meg, de ekkor az idézőjelek elhagyandók.
Rövidítések, jelek Abbreviationes, signi A nevezéktanban számos rövidítés és jel használatos, amelyek közül leggyakrabban a következőkkel találkozhatunk. rövidítés adv. agg. ap. auct. auct. europ. auct. hung. auct. nonn. cf. comb. comb. nova corr. conc. convar. cv. del. dem
teljes alak adventivus aggregatum apud auctorum, auctores auctorum europaeorum auctorum hungarorum auctorum nonnullorum confer combinatio combinatio nova correxit conculta convarietas cultivar deligit dem
det. em. excl. excl. sp. excl. var. f. fals. fam.
determinavit emendavit exclusive exclusa specie excluse varietate forma falsum familia
magyar jelentés jövevény (behurcolt) fajcsoport (species aggregata) -nál, -nél (szerzőnél) szerző/k szerint európai szerzők szerint magyar szerzők szerint ismeretlen szerzők szerint vesd össze kombináció új kombináció javított/a fajtacsoport változatcsoport fajta besorolta (herbáriumba) népesség (összetételben pl. topodém) meghatározta értelmezésében kivéve, kivételével a faj kivételével a változat kivételével forma, alak hiba, tévedés család
12
g., gx hort. ined. incl. in jord. l. c. l. cl. l. linn. m., monstr. macrosp. microsp. n. n.a.l. nm., nom. nom. conf. nom. cons. nom. deval. nom. inval. nom. nov. nom. nud. nom. illeg. nom. prov. non al. non, nec nov. comb. orig. p. p.p. p.g.pr. p.sp.n.l. pop. prol. provar. p.sp. p.var. put. pt. p.mai.p. p.min.p. resp. rev. sec. s. ampl. 2
grex hortorum ineditum inclusive in jordanon locus citatus locus classicus lusus linneon monstrositas macrospecies microspecies nomen nomen auctoris legitimum nothomorpha nomen confusum nomen conservandum nomen devalidatum nomen invalidatum nomen novum nomen nudum nomen illegitimum nomen provisoricum non aliorum non, nec nova combinatio originaliter, origine pro pro parte pro genere proprio pro specie nomen legitimum populáció proles provarietas pro specie pro varietate putatum parte, partim pro maiore parte pro minore parte respective revidit secundum sensu amplo
„nyáj”2 kerti, kertészeti kiadatlan (közlés) beleértve -ban, -ben, -nál, -nél mikrospecies idézett hely klasszikus előfordulási hely eltérés makrospecies rendellenes óriásnövés nagyfaj kisfaj név helyes szerzőnév keverékfaj zavaros, ellentmondásos faj megőrzendő név érvénytelenített név érvénytelen név új név csupasz név (leírás nélkül) helytelen név ideiglenes név nem mások értelmezésében nem abban az értelmezésben új (faji) kombináció eredeti/leg -ként, mint részben külön génuszként fajként helyes neve népesség származéksor (fajon belül) kultúrváltozat fajként (tárgyalva) változatként (tárgyalva) rágott, törpe növésű részben nagyobb részben kisebb részben illetve felülbírálta, ellenőrizte követve, utána, szerint tágabb értelemben
grex (röv. gx, Plur. greges, non grexes) meghatározott származás alapján csoportosított egyedek. A szülők faj, vagy más grex, vagy alfaj rangúak, de utóbbi esetben az alfajt nómenklatúrailag fajként kell kezelni. Subspecies és infra-grex nem lehet szülő, de lehet infra-grex csoport szülője. Grex név alkalmas a keresztezésre és annak reciprokára.
13
Törölt: g. Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Betűtípus: 10 pt Formázott: Sorkizárt, Behúzás: Bal: 0 cm, Függő: 0,32 cm Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Times New Roman Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Times New Roman
s.l. sp. spd. spp. ssp., subsp. s., ss. s.str. syn. sect. stad. var. v.sim. vix ×
sensu lato species specioid species subspecies sensu sensu stricto synonymon sectio stadium varietas veri similie vix(dum) (dőlt kereszt)
tágabb értelemben faj kultúrfaj fajok alfaj értelemben szűkebb értelemben társnév szekció állapot változat valószínűleg bajosan, alig keresztezés, hibrid
Formázott: Betűtípus: 12 pt, Nem Kiemelt Törölt: x
Dictionarium – Szótár
Formázott: Betűtípus: 12 pt
Pars Latina – Hungarica latin – magyar rész
Termini technici frequentes Gyakori szakkifejezések abietis, -etis f. acer, acris, acre acicularis aculeatus acuminatus acutifolius acutiformis acutilobus acutus adscendens (ascendens) adsurgens aduncus aestas, -atis f. aestivalis, -e aestivus aethiops ager, agri m. agrestis, -e alatus alpes alpestris,-e alpinus alterniflorus
fenyőfa (deszka) éles, hegyes, metsző kihegyezett, tűalakú tüskés, fullánkos, szúró hegyes hegyeslevelű tűalakú hegyeskaréjú kihegyezett, tűlevelű felemelkedő felegyenesedő horgas, kampós nyár nyári nyári etióp (szántó)föld, mező szántóföldi, mezei szárnyas, szárnyalt havas havasi havasi váltakozó virágú
Törölt: is
14
alternifolius altus amarellus amarus ambiguus amplexicaulis anceps,-cipitis angulatus angustiae,-arum f. angustifolius angustus annotinus annulatus annuus apetalus aqua, -ae f. aquaticus aquatilis, -e araneosus arbor, -oris f. arborescens arboreus arbuscula, -ae f. arcuatus arena, -ae f. arenarius arenosus aridus aristatus articulatus arundinaceus arvensis, -e arvum, -i n. asper, -era, -erum assimilis, -e auster, -tri m. australis,-e austriacus austro-occidens austro-oriens autumnalis, -e autumnus, -i m. baccatus (bacatus) baccifer, -era, -erum barbarus barbatus biennis bifidus 3
váltakozó levelű magas, magasratörő kesernyés keserű kétfelé hajló, ingadozó körülölelt szárú kétfejű, kétcsúcsú szögletes szoros keskenylevelű szűk, szoros, keskeny múlt évi, tavalyi gyűrűs egyéves, egy évig tartó sziromtalan víz vízi vízi pókhálószőrű élőfa fásodó fából való, fafácska ívelt homok, homokpuszta homokos homokos, fövenyes száraz, aszott szálkás tagolt, ízelt nádképű szántóföldi, vetési szántóföld, vetés érdes, durva hasonló valamihez dél (D) déli osztrák (valójában déli3) délnyugat délkelet őszi ősz bogyós bogyót termő külföldi, idegen szakállas kétéves kétfelé hasított
Törölt: -i szél Törölt: tartománybeli
Sajátos germán-központú szemlélet.
15
biflorus bifolius borealis, -e boreas, -ae m. boreo-occidens boreo-oriens boreus bracteatus brevis, -e bulbifer, -era, -erum bulbosus caespes, -itis m. caespitosus calcareus campester, -stris, -stre campus, -i m. capitatus carinatus carnivorus carnosus carpaticus cartilagineus catenatus cavus centralis, -e cerefolius cereus cernuus chamaeochinensis ciliatus collinus collis, -is m. columnaris, -e comitatus, -us m. communis, -e comosus compressus concolor, -oris conjunctus, conjugatus contortus cordatus cordifolius coriaceus corniculatus cornutus coronarius corymbosus costatus costulatus
kétvirágú kétlevelű északi észak északnyugat északkelet északi murvaleveles rövid hagymát termő hagymás gyep, pázsit gyepes sarkantyús síksági, mezei síkság, mező fejecskés gerinces, éles, ormos húsevő húsos kárpáti porcos megláncolt, bilincsbe vert üreges, odvas középső, központi viaszos levelű viaszos, viaszfejjel előre bukó álkínai pillás (szőrű) dombon lévő, dombi domb, halom oszlopos megye közönséges, általános sűrű (dús, tömött) hajú összenyomott egyforma színű páros, összekötött, egyesült csavart szívalakú szívlevelű bőrnemű szarvacskás szarvas koronás sátoros bordás rovátkás
16
crassus crenatus creticus crispus cristatus cultus cuspidatus cymosus dacicus dalmaticus deciduus decumbens decurrens decussatus demersus demissus dentatus denticulatus dexter, -ra, -rum diffusus digitatus dissectus distans, -ntis diutinus divaricatus domesticus dubius dulcis, -e dumetorus dumosus dumus, -i m. duriusculus durus echinatus effusus elatus elegans, -antis elongatus emersus erectus esculentus europaeus excelsus falcatus farinosus fasciculatus fastigiatus fauces, -ium f. femina, -ae f. -fer
vastag csipkés krétai göndör, fordított taréjos termesztett hegyes bogas dáciai dalmát lombhullató heverő lefutó kereszben átellenes víz alá merült lelógó, leeresztett fogas, fogazott fogacskás jobb (oldali) kiterjedt, terjedelmes ujjas szabdalt különálló tartós terpedt házi eldöntetlen, kétes édes bozótos bozótos kúszócserje kissé merev kemény, merev tüskés elterjedt, szétszórt felemelkedett, kimagasló ízléses, elegáns nyúlánk vízből kiemelkedő egyenesenálló, felálló ehető európai kimagasló, emelkedett sarló alakú, kasza alakú lisztes nyalábos kiemelkedő, kimagasló szoros, szakadék nő, nőstény -viselő, -hozó
Törölt: cretaceus
17
... [1]
ferrugineus fertilis, -e fibrosus filiformis filix, -icis f. fimbriatus fissus fistulosus flaccidus flaccus flammeus flexilis, -e flexuosus floccus flococcus fluitans, -tis flumen, -inis n. flumineus fluvialis, -e fluviatilis, -e fluvius, -ii m. foliaceus folium, -ii n. fons, fontis m. fontanus -formis fragilis frondosus frons, -ndis f. fructus, -us m. frutescens frutex, -icis m. fruticosus fruticulus fulgens furiens fusiformis gemma, -ae f. geniculatus gentilis, -e germanicus giganteus glaber, -bra, -brum glabrescens glacialis glandulosus globosus glomeratus glutinosus -gonus
rozsdasárga termékeny, termő rostos fonál alakú haraszt, páfrány rojtos hasadt üreges fonnyadt, hervadt fonnyadt, kónya lángoló, lángvörös hajlékony kanyargó, tekervényes pehely pamutos vízen úszó, hullámzó folyam folyami folyóvízi folyóvízi folyó leveles levél forrás forrásalakú törékeny lombos, lombkoronás lomb, lombozat termés, gyümölcs cserjésedő bokor, cserje bokros, cserjés, bozótos törpecserje fénylő, csillogó ádáz orsóalakú rügy bütykös, bogos, csomós rokon, hazafi német hatalmas, gigászi kopasz, sima kopaszodó jeges, fagyos mirigyes gömbölyű, kerekded gomolyos, csomós enyves -élű, -sarkú
18
gracilis, -e graecus gramineus graminifolius grandiflorus grandis, -e granulatus guttatus hamatus hamulosus hastatus hastifolius helvetius, helveticus herba, -ae f. herbaceus herbarius herbeus herbosus herniarius hybrida, -ae m.f. hiemalis, -e hiems, hiemis f. hirsutus hirtus hispidus hortensis, -e humifusus humilis, -e hungaricus idaeus illyricus imbricatus imperialis, -e impolitus impudicus incisus indivisus inermis, -e, -us inerruptus inferus, inferior inflatus inflexus infra innoxius inodorus integer, -gra, -grum integrifolius inter interior, internus intermedium
karcsú, nyulánk, kecses görög, hellén füves, gyepes, fűfűlevelű nagyvirágú nagy szemcsés könnyező, csepegő kampós horgasszőrű dárdás lándzsalevelű helvéciai fű, zöld fűszál dudvás, lágyszárú fű-, növényfűszínű füves, fűben gazdag hermoszi (Lydia fő folyója) korcs téli tél borzasszőrű, durva rövidszőrű, sörtés merevszőrű kerti fekvő törpe, alacsony magyar Ida-hegyi illír, nyugat-balkáni fedelékesen álló császári, fenséges csiszolatlan, befejezetlen szemérmetlen bemetszett ép fegyvertelen, védtelen szaggatott, félbeszakított alsó felfújt hajlított, görbe alul ártalmatlan szagtalan ép, sértetlen ép (teljes, egész) levelű közé, között, közben belső középalak
19
involutus ischaemus italicus laciniatus lactatus lactescens lactiflora lactus lacus, -us m. lacustris, -e laevis, - e, laevigatus lanceolatus lanuginosus latens, -entis lateralis -laterus latifolius latus laxiflorus laxus leguminosus lepidus levis, -e (laevis) lignosus lingua, -ae f. litoralis, -e litus, -oris n. lobatus longifolius longus loricatus lucidus luna, -ae f. lunaris, -e maculatus magnus major mare, -is n. marginatus margo, -inis n. marinus maritimus marmoreus mas, maris m. maximus medius meridies, -ei f. meridionalis minimus minor
begöngyölt vérzéscsillapító itáliai hegyes tejelő tejelő tejfehér virágú kövér, viruló tó tavi sima lándzsa alakú pelyhes, pihés láthatatlan oldalsó oldalú széleslevelű széles lazavirágzatú lankadt, laza hüvelyes csinos, takaros sima fás nyelv vízparti vízpart karéjos hosszúlevelű hosszú páncélos fénylő, világos hold holdalakú foltos nagy nagyobb tenger szegélyezett szegély, széle vminek tengeri tengeri, tenger melletti márványból való férfi, him legnagyobb középső, közepes dél (D) déli legkisebb kisebb
Törölt: .
20
mirabilis, -e mollis, -e mons, montis m. montana, -orum montanus monticola, -ae m. mucronatus multifidus multiflorus muralis nanus, -i natans, -tis natronatus natus neglectus nemoralis nemorosus nemus, -oris n. nitidus (nitens) nivalis nix, nivis f. noctiflorus nodosus nudus nodus, -i m. nudicaulis nutans obliquus oblongus obovatus obscurus obtusifolius obtusus occiddens, -entis occidentalis, -e odoratus odorus officinalis oleraceus oppositus orbiculatus oriens, -entis orientalis, -e originalis, -e osseus ovalis, -e ovatus pallens, -entis pallidus palmatus
csodálatos lágy, puha hegy (ség) hegyvidék hegyi, hegyvidéki hegyilakó szálkás, hegyesített sokrészre hasított sokvirágú fali törpe úszó sziki született (utótagként is) elhanyagolt erdei, ligeti erdős, fás, árnyékos berek, liget fénylő havas, hóborította hó éjszaka virágzó csomós, bogos csupasz csomó, bog csupaszszárú bókoló, kónya ferde hosszúkás visszás tojásdad homályos, láthatatlan (sötét) tompalevelű tompa nyugat (Ny) nyugati szagos, illatos szagos, illatos gyógyászati (hiv.) kerti átellenes állású kerek kelet (K) keleti ősi, eredeti csontos kerekded tojásalakú halvány halvány, sápadt tenyeresen összetett
Törölt: moesiacus
Törölt: o
Törölt: Y. Formázott: Nem Kiemelt
Törölt: .
21
... [2]
paludosus palus, -udis f. paluster, -tris, -tre panicea paniculatus pannonicus papillosus parasiticus parviflorus parvus patens patulus pectinatus pedatus pedunculatus pellucidus peltatus pendulus peregrinus perennis, -e perfoliatus petiolatus petra, -ae f. petraeus picreus pictus pilosus pinnatus planities, -entis planta, -ae f. planum, -i planus plenus plicatus poli-, polypolitus potamus praecox, -cocis praedium, -ii n. pratensis, -se pratum, -i n. procerus procumbens prostratus pruinosus pseudopubens, -entis pubescens pudicus pulchellus
mocsári mocsár mocsári mocsári bugás pannóniai bolyhos élősködő kisvirágú kis, kicsiny nyitott, szabad, tárt kiterülő, nyitott, tárt fésűs ölbefogott kocsányos áttetsző könnyű pajzzsal felfegyv. függő, lebegő, lecsüngő idegen, vándor éves, egész éven át tartó köröskörül leveles nyeles szikla, kő sziklai, kövi keserű festett hajas, szőrős tollas, szárnyas síkság növény síkság sík, lapos telt összeráncolt, redős sokcsiszolt, simított folyami korán érő, korai puszta réti rét magas, karcsú, nyúlánk lehajló, elfekvő, henye lecsepült, ledöntött hamvas álduzzadó (fű) pelyhesedő, szőrösödő szemérmes csinos
22
pulcher, -chra, -chrum pullus puellus, -i pulverulentus pulvinatus pumilio, -onis mf. punctatus pungens pusillus pyramidalis pyriforme pyxidata,-aria racemosus radians radiatus radicans radix, -icis f. ramosissimus ramosus ramulus, -i ramus, -i m. rarus rectus regalis regina, -nae f. regio, -onis f. regionalis, -e regnum, -i n. remotus repandus repens, -entis reptans reptilis resupinus, resupinatus reticulatus retusus revolutus rex, regis m. rigidus rimosus ripa, -ae f. riparius rivularus, -e rivulus, -i m. rivus, -i m. roridus rostratus rotundifolius rotundus ruderalis
szép kicsiny, fiatal fióka, kölyök poros párnás törpe pettyezett szúrós hegyű kicsiny, parányi piramis alakú körte (alakú) szelencére hasonlító fürtös sugárzó, szétterjedő sugárzó gyökerező gyökér sokágú, ágasbogas ágas ágacska ág, gally ritka egyenes, függőleges királyi királynő vidék, tájék területi, vidéki ország messze eső, távol eső hátragörbülő, kanyargozó kúszó, mászó, futó földön kúszó kapaszkodó, mászó hátrahajlított, hanyatt fekvő hálózatos tompa visszagöngyölt király merev, kemény hasadékos, repedéses folyópart folyóparti patakmenti csermely, ér patak deres, harmatos csőrös, sarkantyús kereklevelű kerek törmeléki, romvidéki
23
rudis, -e rugosus rupens, -is f. rupestris,-e sagittatus salicifolius sardous sata, -orum n. sativus saxatilis saxifraga saxum -i n. scaber, -bra, -brum scabiosus scandens sceleratus scissus sclerus scopa, -ae f. scoparius scutatus scutellatus seges, -etis f. segetalis selago sempervirens, -entis septemtrio, -onis m. septemtrionalis, -e sericeus serotinus serratus sessilis, -e setosus simplex, -icis sinister, -tra, -trum solidus solstitialis, -e sparsus sparsiflorus spicatus spiceus spina, -ae f. spinosus spinulosus spiralis, -e spontaneus spurius squamosus 4
műveletlen föld ráncos szikla, szirt sziklai, szirti nyilas fűzlevelű szardíniai, szárd vetés vetési sziklai sziklatörő, kőzúzó kő, szikla érdes (koszos, rühes) érdes, durva felfutó megszentségtelenített vágott, tépett kemény, száraz, porcos vékony ág, gally seprűs pajzsos pajzsocskás vetés vetési druidák gyógynövénye (ld.: savin4) örökzöld észak (É) északi selyemszőrű késői fűrészes ülő serteszőrű egyszerű, egyes bal (oldali) tömör, kemény, valódi nyári (napforduló) elszórt, szétszórt, ritka ritka-, szórtvirágú füzéres, kalászos kalászos tövis tövises, szúrós gyengén tövises, töviskés csavarodó spontán, önkéntes, szabad korcs, fattyú pikkelyes
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt Törölt: s
Juniperus sabina
24
squarrosus stagnalis, -e stanum, -i n. stellatus stenophyllus sterilis, -e striatus strictus strigolosus strigosus suaveolens, -entis suavis, -e sub suberosus submersus subterraneus subulatus succulentus suffrutex, -icis m. suffruticosus sulcatus superior supinus supra sylva, -ae f. sylvestris sylvicola syriacus tectorius temulentus tenageia tenellus tenuifolius tenuis, -e terminalis, -e terra, -ae f. terrestris, -e testaceus testiculatus tetrapterus tinctorius tomentosus transsylvanicus tremulus trifolius tristis, -e tuberosus uliginosus uligo, -inis umbellatus
berzedt állóvízi, pocsolyabeli állóvíz, pocsolya csillagos keskenylevelű meddő csíkolt, hornyolt, sávos, rovátkás szoros, feszes soványka sovány, száraz, szikár jó illatú édes, kellemes, kedves alatt, -a, -i parás alámerült földalatti árszerű pozsgás félcserje félcserjés barázdált felső heverő, hanyatt fekvő fent erdő, vadon erdei erdőlakó szíriai fedő-, fedésre való borszagú, bódító nedves élőhelyet kedvelő igen gyenge, zsenge keskenylevelű vékony, keskeny csúcsi, végső föld szárazföldi cserépszínű zacskó- (here-) formájú négyszárnyú festő molyhos, molyhosszőrű erdélyi reszkető, rezgő háromlevelű szomorú, mélabús gumós mocsaras nedves, nyirkos hely ernyős
25
umbraticus umbrosus undulatus uniflorus uva, -ae f. vaginalis, -e vallis, -is f. variegatus varius velutinus ventricosus ver, veris n. vernalis, -e vernus verrucosus verticillatus verus vesiculosus vestitus, -us m. villosus vimineus virga, -ae f. virgatus virosus viscosus vittatus vulgaris, -e vulgatus vulgo
árnyékban lévő árnyékos, árnyékolt hullámos egyvirágú szőlőfürt, fürt alakú hüvelyes völgy tarka tarka, változatos, különböző bársonyos duzzadt tavasz tavaszi tavaszi, kikeleti bibircses örvös állású valóságos, igaz hólyagos zöld pázsit, növényzet szöszös, bozontos vesszőből font, vesszőzöld ág, vessző vesszős, vesszőből font erős szagú, büdös ragadós, enyves szalagos közönséges, mindennapi ismeretes közönségesen
Colores Színek achromus aeruginosus albicans albiflorus albidus albus anthracinus ardesiacus argenteus ater, atratus, phaeus atro atrocyaneus atropurpureus atrorubens atroviolaceus atrovirens
színtelen acélzöld fehéres fehérvirágú fehérlő fehér szénfekete palaszürke ezüstfehér fénytelen fekete sötét berlinikék feketésvörös sötétvörös sötétviola sötétzöld
26
ater, atra, atrum atratus atroatrorubens aurantiacus auratus aureus auricomus avellaneus badius brunneus, fuscus caerulescens caeruleus caesius candidus canescens carneus cinereus cinnabarinus citrinus coccineus coloratus columbinus concolor coracinus cremeus cretaceus croceus cyaneus discolor, -oris ferrugineus flammeus flavescens flavovirens, -entis flavus fulgens fuligineus fulvus fumosus fuscus gilvus glaucus griseus hyalinus incanus isabellinus lacteus lateritius lilacinus lividus
sötét, fekete fénytelen fekete sötétsötétpiros narancssárga aranysárga arany, aranysárga aranylevelű mogyorószínű gesztenyebarna barna kéklő égszínkék szürkéskék tiszta fehér szürkülő, őszülő hússzínű hamuszürke cinóberpiros citromsárga skarlát színes galambszürke egyforma színű hollófekete krémszínű krétafehér sáfrányszínű búzavirágkék tarka, elütő színű rozsdasárga lángvörös, lángoló sárgálló sárgászöld sárga fénylő csillogó feketésbarna sárgásbarna füstszínű barna fakószínű tengerkék szürke üvegszerű fehéresszürke bőrszínű tejfehér téglaszínű lila kékesbarna
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt
Törölt: ó Törölt: ü Formázott: Nem Kiemelt
27
luridus luteus, vitellinus melleus múrinus niger nigrescens nigricans nitens, nitidus niveus obscurus ochraceus ochroleucus olivaceus opacus pallens pallidus phaeus piceus pycreus plumbeus prasinus purpurascens purpureus roseus rubellus rubens, rubescens ruber, -ra, -rum rutilus sanguineus sordidus stramineus sulphureus testaceus umbrinus variegatus versicolor, -oris vinosus violaceus virens, -entis virescens viridis, -e vitellinus
szennybarna sötétsárga mézszínű egérszürke fekete feketéllő feketedő fénylő hófehér sötét okker sárgásfehér olívzöld fénytelen halvány sápadt fehér feketés barnásfekete epesárga ólomszürke hagymazöld pirosló bíborszínű rózsaszínű vöröses vöröslő piros, vörös vörhenyessárga vérvörös szennyes szalmasárga kénsárga cserépszínű sötétbarna tarka színpompás, tarka borvörös viola zöldellő, viruló zöldellő zöld sárga, sötétsárga
Formázott: Nem Kiemelt
Caeli regiones Égtájak auster, -tri m. australis, -e austro-occidens austro-oriens
dél (D) déli (D-i szél) délnyugat délkelet
28
borealis boreas, -ae m. boreo-occidens boreo-oriens boreus meridies, -e f. meridionalis occidens, -entis m. occidentalis, -e oriens, -entis m. orientalis, -e septemtrio, -onis m. septemtrionalis, -e
északi észak északnyugat északkelet északi dél déli nyugat nyugati kelet (K) keleti észak északi
Temporis anni Évszakok
aestas, -atis aestivalis, -e aestivus autumnalis, -e autumnus, -i m. hiemalis, -e hiems, hiemis f. ver, veris n. vernalis, -e
nyár nyári nyári őszi ősz téli tél tavasz tavaszi
Törölt: a
Notitae terrari Földrajzi fogalmak
ager, agri m. agrestis, -e alpes alpestris e alpinus angustiae, -arum aqua, -ae f. aquaticus aquatilis, -e arena, -ae f. arenarius arenosus arvensis arvum, -i caespes, -itis m. caespitosus
szántó, szántóföld, mező szántóföldi, mezei havas havasi havasi szoros víz vizi vizi homokpuszta homokpusztai homokpusztai szántóföldi, vetési szántóföld, vetés gyep, pázsit gyepes, pázsitos
29
campestres, -stris, -stre campus, -i m. collinus collis, -i m. comitatus, -us m. dacicus dalmaticus europaeus fauceus, -ium f. flumen, -inis n. flumineus fluvialis, -e fluviatilis -e fluvius, -ii m. fons, fontis fontanus graecus helveticus hungaricus italicus lacus, -us m. lacustris, -e litoralis, -e litus, -oris n. mare, -is n. marinus maritimus moesiacus mons, montis m. montana, -orum n. montanus nemoralis, -e nemorosus nemus, -oris n. oppidum, -i n. pagus, -i m. paludosus palus, -udis f. paluster, -stris, -stre pannonicus petra, -ae f, petraeus planum, -i n. planus planities, -entis praedium, -ii n. pratensis, -e pratum, -i n. regio, -onis f. regionalis, -e
siksági, mezei sikság, mező dombvidék halom, domb vár, vármegye dák dalmát európai szoros, szakadék, hasadék folyam folyami folyóvizi folyóvizi folyó forrás forrás görög svájci magyar itáliai tó tavi tenger-, tó-, folyóparti tenger-, tó-, folyópart tenger tengeri tengeri mőziai hegy, hegység hegyvidék hegyi, hegyvidéki ligeti ligeti, berki berek, liget város község mocsári mocsár, pocsolya mocsári pannon (ia) szikla, kő sziklai, kövi síkság sík, síkság síkság puszta réti rét vidék, tájék területi, vidéki
Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt
30
regnum, -i n. ripa, -ae riparius rivularis, -e rivulus, -i m. rivus, -i m. ruderalis, -e rudis, -e rupea, -ia f. rupestris, -e sardous sata, -orum n. sativus saxatilis, -e saxum, -i n. seges, -etis f. segetalis, -e stagnalis stagnum, -i n sylva, -ae f. sylvestris, -e terra, -ae f. terrestris uliginosus uligo, -inis m. vallis, -is f.
ország folyópart folyóparti patakmenti csermely, ér patak parlagi műveletlen föld, parlag szikla, szirt sziklai, szirti szárd vetés vetési kövi, sziklai kő, szikla vetés vetési állóvízi állóvíz, pocsolya erdő, vadon erdei föld szárazföldi lápi láp völgy
Formázott: Nem Kiemelt
31
Szótár – Dictionarium Magyar – latin rész Gyakori szakkifejezések Termini technici frequentes ádáz ág, gally ágacska ágas alakú alámerült alatt, -a, -i álálállóvíz, pocsolya állóvízi, pocsolyabeli alsó alul aranylevelű árnyékban lévő árnyékos, árnyékolt árszerű ártalmatlan átellenes állású áttetsző bal (oldali) barázdált bársonyos begöngyölt belső bemetszett berek, liget berzedt bibircses bogas bogyós bogyót termő bókoló, kónya bokor, cserje bokros, cserjés, bozótos bolyhos bordás borszagú, bódító borzasszőrű, durva bozótos bozótos
furiens ramus, -i m. ramulus, -i ramosus -formis submersus sub chamaeopseudostagnum, -i n. stagnalis, -e inferus, inferior infra auricomus umbraticus umbrosus subulatus innoxius oppositus pellucidus sinister, -tra, -trum sulcatus velutinus involutus interior, internus incisus nemus, -oris n. squarrosus verrucosus cymosus baccatus (bacatus) baccifer, -era, -erum nutans frutex, -icis m. fruticosus papillosus costatus temulentus hirsutus dumetorus dumosus 32
bőrnemű bugás bütykös, bogos, csomós császári, fenséges csavarodó csavart cserjésedő csermely, ér csíkolt, hornyolt, sávos, rovátkás csillagos csinos csinos, takaros csipkés csiszolatlan, befejezetlen csiszolt, simított csodálatos csomó, bog csomós, bogos csontos csőrös, sarkantyús csúcsi, végső csupasz csupasz szárú dák, dáciai dalmát dárdás deres, harmatos domb, halom dombon lévő, dombi dudvás, lágyszárú duzzadó (fű) duzzadt, hasas édes édes, kellemes, kedves egyenes, függőleges egyenesenálló, felálló egyéves, egy évig tartó egyszerű, egyes egyvirágú ehető éjszaka virágzó eldöntetlen, kétes éles, hegyes, metsző elhanyagolt, született élőfa élősködő elszórt, szétszórt, ritka elterjedt, szétszórt -élű, -sarkú enyves
coriaceus paniculatus geniculatus imperialis, -e spiralis, -e contortus frutescens rivulus, -i m. striatus stellatus pulchellus lepidus crenatus impolitus politus mirabiliis, -e nodus, -i m. nodosus osseus rostratus terminalis, -e nudus nudicaulis dacicus dalmaticus hastatus roridus collis, -is m. collinus herbaceus pubens, -entis ventricosus dulcis, -e suavis, -e rectus erectus annuus simplex, -icis uniflorus esculentus noctiflorus dubius acer, acris, acre neglectus, -natus arbor, -oris f. parasiticus sparsus effusus -gonus glutinosus
Törölt: o
Törölt: D
33
ép (teljes, egész) levelű ép ép, sértetlen erdei erdei, ligeti erdélyi érdes (koszos, rühes) érdes, durva érdes, durva erdő, vadon erdőlakó erdős, fás, árnyékos ernyős erős szagú, büdös etióp európai éves, egész éven át tartó fából való, fafácska fali fás fásodó fedelékesen álló fedő-, fedésre való fegyvertelen, védtelen fejecskés fejjel előre bukó fekvő felegyenesedő félcserje félcserjés felemelkedett, kimagasló felemelkedő felfújt felfutó felső fent fénylő fénylő, csillogó fénylő, világos fenyőfa (deszka) ferde férfi, hím festett festő fésűs fióka, kölyök fogacskás fogas, fogazott foltos
integrifolius indivisus integer, -gra, -grum sylvestris nemoralis transsylvanicus scaber, -bra, -brum asper, -era, -erum scabiosus sylva, -ae f. sylvicola nemorosus umbellatus virosus aethiops europaeus perennis, -e arboreus arbuscula, -ae f. muralis lignosus arborescens imbricatus tectorius inermis, -e, -us capitatus cernuus humifusus adsurgens suffrutex, -icis m. suffruticosus elatus adscendens (ascendens) inflatus scandens superior supra nitidus (nitens) fulgens lucidus abietis, -etis f. obliquus mas, maris m. pictus tinctorius pectinatus puellus, -i denticulatus dentatus maculatus
Törölt: is
Törölt: ü
34
folyam folyami folyami folyó folyópart folyóparti folyóvízi folyóvízi fonál alakú fonnyadt, hervadt fonnyadt, kónya forrás forrásföld földalatti földön kúszó fű-, növényfű, zöld fűszál függő, lebegő, lecsüngő fűlevelű fűrészes fürtös füves, fűben gazdag füves, gyepes, fűfüzéres, kalászos fűzlevelű gerinces, éles, ormos gomolyos, csomós gömbölyű, kerekded göndör, fordított görög, hellén gumós gyengén tövises, töviskés gyep, pázsit gyepes gyógyászati (hiv.) gyökér gyökerező gyűrűs hagymás hagymát termő hajas, szőrős hajlékony hajlított, görbe hálózatos halvány halvány, sápadt hamuszürke hamvas haraszt, páfrány
flumen, -inis n. flumineus potamus fluvius, -ii m. ripa, -ae f. riparius fluvialis, -e fluviatilis, -e filiformis flaccidus flaccus fons, fontis m. fontanus terra, -ae f. subterraneus reptans herbarius herba, -ae f. pendulus graminifolius serratus racemosus herbosus gramineus spicatus salicifolius carinatus glomeratus globosus crispus graecus tuberosus spinulosus caespes, -itis m. caespitosus officinalis radix, -icis f. radicans annulatus bulbosus bulbifer, -era, -erum pilosus flexilis, -e inflexus reticulatus pallens, -entis pallidus cinereus pruinosus filix, -icis f.
Formázott: Nem Kiemelt
35
háromlevelű hasadékos, repedéses hasadt hasonló valamihez hatalmas, gigászi hátragörbülő havas havas, hóborította havasi havasi házi hegy(ség) hegyes hegyes hegyes hegyeskaréjú hegyeslevelű hegyi, hegyvidéki hegyilakó hegyvidék helvéciai hermoszi hátrahajlított, hanyatt fekvő heverő heverő, hanyatt fekvő hó hold hold alakú hólyagos homályos, láthatatlan homok, homokpuszta homokos homokos, fövenyes horgas, kampós horgasszőrű hosszú hosszúkás hosszú levelű hullámos húsevő húsos hüvelyes hüvelyes Ida-hegyi idegen, vándor igen gyenge, zsenge illír, nyugat-balkáni ismeretes itáliai ívelt
trifolius rimosus fissus assimilis, -e giganteus repandus alpes nivalis alpinus alpestris,-e domesticus mons, montis m. acuminatus cuspidatus laciniatus acutilobus acutifolius montanus monticola, -ae m. montana, -orum helvetius, helveticus herniarius resupinus decumbens supinus nix, nivis f. luna, -ae f. lunaris, -e vesiculosus obscurus arena, -ae f. arenarius arenosus aduncus hamulosus longus oblongus longifolius undulatus carnivorus carnosus leguminosus vaginalis, -e idaeus peregrinus tenellus illyricus vulgatus italicus arcuatus
36
ízléses, elegáns jeges, fagyos jó illatú jobb (oldali) kalászos kampós kanyargó, tekervényes kapaszkodó, mászó karcsú, nyúlánk, kecses karéjos kárpáti kemény, merev kemény, száraz, porcos kerek kerek kerekded kerek levelű keresztben átellenes kerti kerti kesernyés keserű keskenylevelű keskenylevelű keskenylevelű késői kétéves kétfejű, kétcsúcsú kétfelé hasított kétfelé hajló, ingadozó kétlevelű kétvirágú kicsiny, fiatal kicsiny, parányi kiemelkedő, kimagasló kihegyezett, tű alakú kihegyezett, tűlevelű kimagasló, emelkedett kínai király királyi királynő kis, kicsiny kisebb kisvirágú kissé merev kiterjedt, terjedelmes kiterülő, nyitott, tárt kocsányos kónya
elegans, -antis glacialis suaveolens, -entis dexter, -ra, -rum spiceus hamatus flexuosus reptilis gracilis, -e lobatus carpaticus durus sclerus orbiculatus rotundus ovalis rotundifolius decussatus hortensis, -e oleraceus amarellus amarus angustifolius stenophyllus tenuifolius serotinus biennis anceps,-cipitis bifidus ambiguus bifolius biflorus pullus pusillus fastigiatus acicularis acutus excelsus chinensis rex, regis m. regalis regina, -nae f. parvus minor parviflorus duriusculus diffusus patulus pedunculatus nutans, -is
Törölt: m
37
kopasz, sima kopaszodó korán érő, korai korcs korcs, fattyú koronás kő, szikla könnyező, csepegő könnyű pajzzsal felfegyv. körös-körül leveles körte (alakú) körülölelt szárú kövér, viruló közé, között, közben középalak középső, közepes középső, központi közönséges, általános közönséges, mindennapi krétai kúszó, mászó, futó kúszócserje külföldi, idegen különálló lágy, puha lándzsa alakú lándzsalevelű lankadt, laza láthatatlan laza virágzatú lecsepült, ledöntött lefutó legkisebb legnagyobb lehajló, elfekvő, henye lelógó, leeresztett levél leveles lisztes lomb, lombozat lombhullató lombos, lombkoronás magas, karcsú, nyúlánk magas, magasra törő magyar márványból való meddő megláncolt, bilincsbe vert megszentségtelenített megye
glauber, -bra, -brum glabrescens praecox, -cocis hibrida, -ae m. f. spurius coronarius saxum, -i n. guttatus peltatus perfoliatus pyriforme amplexicaulis lactus inter intermedium medius centralis, -e communis, -e vulgaris, -e crecitus repens, -entis dumus, -i m. barbarus distans, -ntis mollis, -e lanceolatus hastifolius laxus latens, -entis laxiflorus prostratus decurrens minimus maximus procumbens demissus folium, -ii n. foliaceus farinosus frons, -ndis f. deciduus frondosus procerus altus hungaricus marmoreus sterilis, -e catenatus sceleratus comitatus, -us m.
38
merev, kemény merevszőrű messze eső, távol eső mirigyes mocsár mocsaras mocsári mocsári mocsári molyhos, molyhos szőrű mőziai (K-balkáni) murvaleveles múlt évi, tavalyi műveletlen föld nádképű nagy nagy nagyobb nagyvirágú nedves élőhelyeket kedvelő nedves, nyirkos hely négyszárnyú német nő, nőstény növény nyalábos nyár nyári (napforduló) nyári nyári nyeles nyelv nyilas nyitott, szabad, tárt nyúlánk oldalsó oldalú orsó alakú ország oszlopos osztrák ölbefogott örökzöld örvös állású ősi, eredeti őszi ősz összenyomott összeráncolt, redős pajzsocskás
rigidus hispidus remotus glandulosus palus, -udis f. uliginosus paludosus paluster, -tris, -tre panicea tomentosus moesiacus bracteatus annotinus rudis, -e arundinaceus grandis, -e magnus maior grandiflorus tenageia uligo, -inis a. tetrapterus germanicus femina, -ae f. planta, -ae f. fasciculatus aestas, -atis f. solstitialis, -e aestivalis, -e aestivus petiolatus lingua, -ae f. sagittatus patens elongatus lateralis -laterus fusiformis regnum, -i n. columnaris, -e austriacus pedatus sempervirens, -entis verticillatus originalis, -e autumnalis, -e autumnus, -i m. compressus plicatus scutellatus
Törölt: ó
39
pajzsos pamutos páncélos pannóniai páros, összekötött, egyesült parás párnás patak patakmenti pehely pelyhes, pihés pelyhesedő, szőrösödő pettyezett pikkelyes pillás (szőrű) piramis alakú pókhálószőrű porcos poros pozsgás puszta ragadós, enyves ráncos reszkető, rezgő rét réti ritka ritka-, szórtvirágú rojtos rokon, hazafi rostos rovátkás rövid rövidszőrű, sörtés rügy sarkantyús sarló alakú, kasza alakú sátoros savin[ra emlékeztető növény (Juniperus sabina)] selyemszőrű seprűs serteszőrű sík, lapos síkság síkság síkság, mező síksági, mezei sima sima sokágú, ágas-bogas
scutatus flococcus loricatus pannonicus conjunctus suberosus pulvinatus rivus, -i m. rivularis, -e floccus lanuginosus pubescens punctatus squamosus ciliatus pyramidalis araneosus cartilagineus pulverulentus succulentus praedium, -ii n. viscosus rugosus tremulus pratum, -i n. pratensis, -se rarus sparsiflorus fimbriatus gentilis, -e fibrosus costulatus brevis, -e hirtus gemma, -ae f. calcareus falcatus corymbosus selago (újlatin, selagin-, selago)v.ö.: latinban sericeus scoparius setosus planus planities, -entis planum, -i campus, -i m. campester, -stris, -stre laevigatus, laevis levis, -e (laevis) ramosissimus
40
Megjegyzés [v5]: Ez mit jelent? Be kell írni a latinhoz is? Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt
sokrészre hasított sokvirágú sovány, száraz, szikár soványka sötét (homályos, láthatatlan) spontán, önkéntes, szabad sugárzó sugárzó, szétterjedő sűrű (dús, tömött) hajú szabdalt szaggatott, félbeszakított szagos, illatos szagos, illatos szagtalan szakállas szalagos szálkás szálkás, hegyesített szalmasárga szántóföld, mező szántóföld, vetés szántóföldi, mezei szántóföldi, vetési száraz, aszott szárazföldi szardíniai, szárd szárnyas, szárnyalt szarvacskás szarvas szegély, széle vminek szegélyezett szelencéhez hasonló széles széleslevelű szemcsés szemérmes szemérmetlen szennyes szennyesbarna szép sziki szikla, kő szikla, szirt sziklai sziklai, kövi sziklai, szirti sziklatörő, kőzúzó szíriai sziromtalan szív alakú
multifidus multiflorus strigosus strigolosus obscurus spontaneus radiatus radians comosus dissectus interruptus odoratus odorus inodorus barbatus vittatus aristatus mucronatus stramineus ager, agri m. arvum, -i n. agrestis, -e arvensis, -e aridus terrestris, -e sardous alatus corniculatus cornutus margo, -inis n. marginatus pyxidata, -aria latus latifolius granulatus pudicus impudicus sordidus luridus pulcher, -chra, -chrum natronatus petra, -ae f. rupens, -is f. saxatilis petraeus rupestris,-e saxifraga syriacus apetalus cordatus
Formázott: Nem Kiemelt
Megjegyzés [v6]: A sárgával kiemeltek is kihúzhatók, vagy maradnak? Ebben a részben kihúztuk a színeket, de ezek(sárgával kiemeltek) még itt maradtak Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt
41
szívlevelű szomorú, mélabús szoros szoros, feszes szoros, szakadék szögletes szőlőfürt, fürt alakú szöszös, bozontos szúróshegyű szűk, szoros, keskeny szürkéskék tagolt, ízelt taréjos tarka tarka, változatos, különböző tartós tavasz tavaszi tavaszi, kikeleti tavi tejelő tejelő tejfehér virágú telt tél téli tenger tengeri tengeri, tenger melletti tenyeresen összetett termékeny, termő termés, gyümölcs termesztett terpedt területi, vidéki tó tojásalakú tollas, szárnyas tompa tompa tompalevelű tömör, kemény, valódi törékeny törmeléki, romvidéki törpe törpe törpe, alacsony törpecserje tövis tövises, szúrós
cordifolius tristis, -e angustiae,-arum f. strictus fauces, -ium f. angulatus uva, -ae f. villosus pungens angustus caesius articulatus cristatus variegatus varius diutinus ver, veris n. vernalis, -e vernus lacustris, -e lactatus lactescens lactiflora plenus hiems, hiemis f. hiemalis, -e mare, -is n. marinus maritimus palmatus fertilis, -e fructus, -us m. cultus divaricatus regionalis, -e lacus, -us m. ovatus pinnatus obtusus retusus obtusifolius solidus fragilis ruderalis nanus, -i pumilio, -onis mf. humilis, -e fruticulus spina, -ae f. spinosus
Formázott: Nem Kiemelt
42
tüskés tüskés, fullánkos, szúró tű alakú ujjas úszó ülő üreges üreges, odvas üvegszínű (porcos) vágott, tépett valóságos, igaz váltakozó levelű váltakozó virágú vastag vékony ág, gally vékony, keskeny vérvörös vérzéscsillapító vesszőből font, vesszővesszős, vesszőből font vetés vetés vetési vetési viaszos levelű viaszos, viaszvidék, tájék -viselő, -hozó visszagöngyölt visszás tojásdad víz alá merült víz vízből kiemelkedő vízen úszó, hullámzó vízi vízi vízpart vízparti völgy zárt zöld ág, vessző zöld pázsit, növényzet
echinatus aculeatus acutiformis digitatus natans, -tis sessilis, -e fistulosus cavus hyalinus scissus verus alternifolius alterniflorus crassus scopa, -ae f. tenuis, -e sanguineus ischaemus vimineus virgatus sata, -orum n. seges, -etis f. sativus segetalis cerefolius cereus regio, -onis f. -fer revolutus obovatus demersus aqua, -ae f. emersus fluitans, -tis aquaticus aquatilis, -e litus, -oris n. litoralis, -e vallis, -is f. clausus virga, -ae f. vestitus, -us m.
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt
Színek Colores
acélzöld
aeruginosus
43
aranysárga barna barnásfekete berlinikék bőrszínű búzavirágkék cinóberpiros citromsárga cserépszínű egérszürke égszínkék egyforma színű epesárga ezüstfehér fakószínű fehér fehéres fehéresszürke fehérlő fekete feketedő feketéllő feketés feketésbarna feketésvörös fénylő fénylő, csillogó fénytelen fénytelen fekete füstszínű fűszínű galambszürke gesztenyebarna hagymazöld halvány hamuszürke hófehér hollófekete hússzínű kékesbarna kéklő kénsárga krémszínű krétafehér lángvörös lila mézszínű mogyorószínű narancssárga okker
aureus, auratus brunneus, fuscus piceus atrocyaneus isabellinus cyaneus cinnabarinus citrinus testaceus murinus caeruleus concolor, -ris pycreus argenteus gilvus albus albicans incanus albidus niger nigricans nigrescens phaeus fuligineus atropurpureus nitens, nitidus fulgens opacus ater, atratus fumosus herbeus columbinus badius prasinus pallens cinereus niveus coracinus carneus lividus caerulescens sulphureus cremeus cretaceus flammeus lilacinus melleus avellaneus aurantiacus ochraceus
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt Törölt: ; ater, atra, atrum utána nézni Formázott: Nem Kiemelt Törölt: u
Formázott: Nem Kiemelt Törölt: , nézni
utána
Formázott: Nem Kiemelt Törölt: ü Törölt: s
Formázott: Nem Kiemelt Törölt: c
44
olívzöld ólomszürke őszülő, szürkülő palaszürke piros, vörös pirosló rózsaszínű rozsdasárga sáfránysárga sápadtfehér sárga sárga sárgásbarna sárgásfehér sárgászöld skarlát sötét, fekete sötétsötétbarna sötétsárga sötétviola sötétzöld szalmasárga szénfekete szennyesbarna szennyes színes színtelen színpompás, tarka szürke szürkéskék szürkülő tarka, elütő színű téglaszínű tejfehér tengerkék tiszta fehér tűzpiros üvegszerű vérvörös viola vörhenyessárga vörös vöröses, pirosas vöröslő, pirosló zöld zöldellő zöldellő, viruló
olivaceus plumbeus canescens ardesiacus ruber, -ra, -rum purpurascens roseus ferrugineus croceus pallidus flavus vitellinus fulvus ochroleucus flavovirens coccineus ater, atra, atrum atroumbrinus luteus, vitellinus atroviolaceus atrovirens stramineus anthracinus luridus sordidus coloratus achromus versicolor, variegatus griseus caesius canescens discolor, -oris; variegatus lateritius lacteus glaucus candidus coccineus hyalinus sanguineus violaceus rutilus purpureus rubellus rubens, rubescens viridis virescens virens, virentis
Formázott: Nem Kiemelt Törölt: conesceus Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt
Törölt: ea
Formázott: Nem Kiemelt Törölt:
utána nézni
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt Törölt: marad? Formázott: Nem Kiemelt Törölt: vörössárga Formázott: Nem Kiemelt
45
... [3]
Égtájak Caeli regiones
dél dél déli déli délkelet délnyugat észak észak északi északi északi északkelet északnyugat kelet keleti nyugat nyugati
auster, -tri m. meridies, -ei f. australis, -e meridionalis austro oriens austro occidens boreas, -ae m. septemtrio, -onis m. borealis boreus septemtrionalis, -e boreo oriens boreo occidens oriens, -entia m. orientalis, -e occidens, -entis m. occidentalis, -e
Évszakok Temporis anni
nyár nyári nyári ősz őszi tavasz tavaszi tél téli
aestas, -atis aestivalis, -e aestivus autumnus, -i m. autumnalis, -e ver, veris n vernalis, -e hiems, hiemis f. hiemalis, -e
Törölt: nyár
Földrajzi fogalmak Notitae terrari
állóvíz, pocsolya állóvízi berek, liget csermely, ér dombvidék erdei
stagnum, -i n. stagnalis nemus, -oris n. rivulus, -i m. collinus sylvestris, -e 46
... [4]
erdő, vadon folyam folyami folyó folyópart folyóparti folyóvízi folyóvízi forrás forrás föld gyep, pázsit gyepes, pázsitos halom, domb havas havasi havasi hegy, hegység hegy, hegyvidéki hegyvidék homokpuszta homokpusztai homokpusztai Ida-hegyi kő, szikla kövi,sziklai község láp lápi ligeti ligeti, berki magyar mocsár, pocsolya mocsári mocsári mőziai műveletlen föld, parlag ország parlagi patak patakmenti puszta rét réti sík, síkság síkság, mező síkság síkság síksági, mezei szántó, szántóföld, mező
sylva, -ae f. flumen, -inis n. flumineus fluvius, -ii m. ripa, -ae f. riparius fluvialis, -e fluviatilis, -e fons, fontis fontanus terra, -ae f. caespes, -itis m. caespitosus collis, -is m. alpes alpestris, -e alpinus mons, montis m. montanus montana, -orum n. aranea, -ae f. arenarius arenosus idaeus saxum, -i n. saxatilis,-e pagus, -i m. uligo, -inis m. uliginosus nemoralis, -e nemorosus hungaricus palus, -udis f. paludosus paluster, -stris, -stre moesiacus rudis, -e regnum, -i n. ruderalis, -e rivus, -i m. rivularis, -e praedium, -ii n. pratum, -i n. pratensis, -e planus campus i m planum, -i n. platinies, -entis campestres, -stris, -stre ager, agri m.
Formázott: Nem Kiemelt
Formázott: Nem Kiemelt
Törölt: móziai Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt Formázott: Nem Kiemelt
47
szántóföld, vetés szántóföldi, mezei szántóföldi, vetési szárazföldi szikla, kő szikla, szirt sziklai, kövi sziklai, szirti szoros szoros, szakadék, hasadék tagolt, ízelt tavi tenger-, tó-, folyópart tenger-, tó-, folyóparti tenger tengeri tengeri területi, vidéki tó vár, vármegye város vetés vetés vetési vetési vidék, tájék víz vízi vízi völgy
arvum, -i agrestis, -e arvensis, -e terrestris, -e petra,-ae f. rupes,-is f. petraeus rupestris, -e angustiae, -arum fauceus, -ium f. articulatus lacustris, -e litus, -oris n. litoralis, -e mare, -is n. marinus maritimus regionalis, -e lacus, -us m. comitatus, -us m. oppidum, -i n. sata, -orum n. seges, -etis f, sativus segetalis, -e regio, -onis f. aqua, -ae f. aquaticus aquatilis, -e vallis, -is f.
Irodalomjegyzék Borhidi A. – B. Thúry Zsuzsanna 2003: A Nemzetközi Növényszociológiai Nevezéktan Törvénykönyve (3. kiadás). In Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest Halmai János – Novák Béla 1963: Farmakognózia. Medicina, Budapest Priszter Szaniszló 1963: A növényszervtan terminológiája. Háromnyelvű szakszótár. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai 7. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Priszter Szaniszló 1998: Növényneveink. A magyar és tudományos növénynevek szótára. Mezőgazda Kiadó, Budapest Vaczy, Coloman (Váczy Kálmán) 1980: Dicţionar botanic poliglot. Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti Formázott: Címsor 1, Balra zárt, Behúzás: Bal: 0 cm, Első sor: 0 cm, Térköz Előtte: 0 pt
48
FÜGGELÉK A zárvatermők rendszerezésének újabb, filogenetikai megközelítése kapcsán a molekuláris genetikai leszármazási törzsfák rendszertani értelmezéséhez újabb fogalmak járulnak, és újabb nómenklatúrai problémák merülnek fel.
Formázott: Behúzás: Bal: 0 cm, Első sor: 1,25 cm
Az egyes rendszertani csoportok filogenetikai helyzetét a kladisztika terminológiájával világítják meg (APG =Angisperm Phylogeny Group). A gráf jellegű villázatok (kladogramok) ágvégein elhelyezkedő, vizsgálati taxonok numerikus taxonómiai nomenklatúra szerint operációs rendszertani egységek (OTU = Operational Taxonomic Units), a kladisztikai terminológia szerint pedig evolúciós egységek (EU = Evolutionary Units). A villázatok elágazásai feltételezett egységeket (HTU = Hypothetical TU) képviselnek, amelyek, mint közös ősök, legtöbbnyire ismeretlenek. A villázat ágrendszereinek egy-egy része részfát, ágat (clad = klád) képez, amelyet monofiletikus csoportnak tekintünk, ha a közös őstől származó valamennyi taxont (Sister Group) tartalmazza; ha nem, akkor parafiletikusnak. Fő taxonok az APG szerint, egyszerűsítve: regnum (Plantae) – klád – klád – klád – rend – család. Az elágazási szintek taxonómiai „vetülete” a magasabbrendű rendszertani egységek szintjén a hagyományostól jelentősen eltér, és a családok besorolását is nem egyszer átrendezi. A villázatokban (kladogramokban) rejlő törzsfejlődéstani információk alapján készülő hierarchikus rendszer formailag hasonló a hagyományos szervezettani, élettani, fitokémiai megfigyeléseken alapulókhoz, de molekuláris genetikai alapon tükrözi az ágak hosszúságában, kapcsolatrendszerében, az egységek csoportosulásában megnyilvánuló sajátosságokat.
Formázott: Sűrített: 0,2 pt
A molekuláris kladisztikai rendszer még fejlődésben van. A genetikai törzsfák átvitele a rendszerezésbe nevezéktani problémákat is felvet azon túl, hogy családok szűntek meg, át lettek szabva, vagy újak létesültek. A 2005. évi bécsi botanikai világkongresszus nevezéktani szekciója a prioritás és a diagnózis-készítés szabályait kiterjesztette a kladogramok magasabb szintjeit reprezentáló taxonokra. A zárvatermők magasabb rendszertani egységei (főrendekkel) Borhidi (2008) szerint: törzs: Magnoliophyta = Zárvatermők altörzs: Magnoliophytina = Ős-zárvatermők és egyszíkűek osztály: Magnoliopsida = Ős-zárvatermők alosztály: Nymphaeidae = Ős-lágyszárúak (Nymphaeanae, Amborellanae, Illicianae, Ceratophyllanae, Chloranthanae) alosztály: Magnoliidae = Liliomfák (Winteranae, Magnolianae) osztály: Liliopsida = Egyszíkűek alosztály: Alismatidae = Torzsavirágzatúak és egyszíkű vízinövények (Aranae, Alismatanae) alosztály: Liliidae = Liliomfélék (Dioscoreanae, Lilianae) alosztály: Commelinidae = Lisztesmagvúak (Arecanae, Zingiberanae, Commelinanae, Poanae) altörzs: Rosophytina = Kétszíkűek osztály: Rosopsida = Valódi kétszíkűek osztálya alosztály: Ranunculidae = Őskétszíkűek (Ranunculanae, Proteanae) alosztály: Caryophyllidae = Szegfűfélék (Caryophyllanae, Polygonanae,Santalanae, Saxifraganae) alosztály: Rosidae = Központi kétszíkűek (Myrtanae, Rosanae, Malvanae) alosztály: Asteridae = Forrtszirmúak (Cornanae, Ericanae, Solananae, Lamianae, Asteranae) Irodalom: BORHIDI A. 2008: A zárvatermők rendszertana molekuláris filogenetikai megközelítésben. Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézete, Pécs
Formázott: Behúzás: Bal: 0 cm, Első sor: 0 cm, Térköz Előtte: 0 pt
Formázott: Behúzás: Bal: 1,25 cm, Első sor: 0 cm, Térköz Előtte: 0 pt Formázott: Behúzás: Bal: 0 cm, Első sor: 0 cm, Térköz Előtte: 0 pt Formázott: Sűrített: 0,2 pt
Formázott: Sűrített: 0,2 pt
Formázott: Betűtípus: Félkövér Formázott: Kiskapitális Formázott: Betűtípus: Dőlt
49
17. oldal: [1] Törölt
cretaceus 21. oldal: [2] Törölt
moesiacus 45. oldal: [3] Törölt
vörössárga 46. oldal: [4] Törölt
nyár nyári nyári ősz őszi tavasz tavaszi tél téli
Szabó
2010.02.18. 21:00:00
krétafehér Szabó
2010.02.18. 21:41:00
móziai (K-balkáni) Szabó
2010.02.18. 21:36:00
aureus Szabó
aeatas, -atis aestivalis, -e aestivus autumnus, -i m. autumnalis, -e ver, veris n vernalis, -e hiems, hiemis f. hiemalis, -e
2010.02.18. 21:37:00