Beszámoló mainzi tanulmányutamról

Beszámoló mainzi tanulmányutamról A Magyar Traumatológus Társaság ösztöndíjával 2000. szeptemberében egy hónapot tölthettem a németországi Mainzban, a Johannes Gutenberg Egyetem Baleseti Sebészeti Klinikáján. Mainz, Rheiland-Pfalz tartomány fõvárosa, közel 200000 lakosú kisváros Frankfurttól 27 km-re, a Rajna bal partján, a Majna torkolattal szemben. A település központját hangulatos óváros al kotja a híres dómmal és számos más templommal, régi és nagyon szépen felújított épületekkel, ápolt parkokkal, sok kerékpárúttal. A városban a sérültek kórházba szállítását négy különbözõ mentõszolgálat végzi, de egységes központi irányítással. Szükség esetén ’Notarzt’ és heli kopter is részt vesz a mentésben és transzportban. Az egészségügyi ellátást három kórház biztosítja. A St. Hildegardis Krankenhaus 110 ágyas sebészeti osztályán elsõsorban végtag traumatológia, valamint a német viszonyoknak megfelelõen nagyízületi artroszkópia és protetika történik. Hasonló spektrumot lát el a St. Vinzent und Elizabeth Krankenhaus 52 ágyas baleseti osztálya, utóbbi helyen spirál CT és a két kórház által közösen üzemeltetett MRI-készülék is rendelkezésre áll. E két osztály havonta 1-1 hetet ügyel, míg a baleseti ellá tás központja az egyetemi Baleseti Klinika. A város híres szülöttjérõl elnevezett, 26 karral bíró Johannes Gutenberg Egyetem közel 500 éve mûködik. Központi telepén az orvosi karnak csak néhány elméleti tárgyat oktató részlege van, az orvosi intézetek zöme a város másik pontján, a mi Nagyvárad téri Elméleti Tömbünkhöz hasonló épületben dolgozik. A Langenbeck Straße szemközti oldalán helyez kedik el a ‘Klinikum’, mintegy 30 egyetemi klinikával. A szép, parkos területet felosztó ut cák egyike Semmelweis Ignác nevét viseli. A Baleseti Klinikának is helyet adó sebészeti tömböt néhány éve adták át. A 9 emeletes impozáns épületben mûködik még az Általános, a Mellkas-, Szív- és Ér-, a Transzplantációs és az Idegsebészeti Klinika (mindegyik önálló mûtõblokkal és saját intenzív osztállyal), a Gyereksebészet, valamint az Aneszteziológiai és a Radiológiai Klinika. Ez utóbbi egyebek mellett digitális röntgenfelvételi lehetõséggel, ultrahanggal, spirál CT-vel, MRI-vel és angiográfiás laborral, valamint csodálatos számítógépes archívummal is rendelkezik. A Köz ponti Intenzív osztály 14 egyágyas, minden technikával ellátott “szobában” végzi a betegel látást, két barokamrájuk is van. Valamennyi manuális osztályt kiszolgálja a földszinti sürgõs ségi felvételi ambulancia (itt van a ‘Shockraum’ is), s külön helyiségekben folyik a kontroll vizsgálat, valamint a speciális ambulanciák tevékenysége. Az alagsorban és a 9. emeleten számos kutatólabor kapott helyet. Oldalról az egyszerre négy gépkocsit befogadó, fedett fûtött mentõbeálló, míg hátulról egy sebészeti elõadóterem kapcsolódik az épülethez. A 75 ágyas ’Unfallklinik’ a statisztika szerint 1999-ben 8200 ambuláns, és közel 3000 fekvõ beteget, közte 170 polytraumatizáltat látott el. Hivatalosan minden második héten ügye letesek, de polytraumatizáltat és neurotraumatológiai eseteket - valójában minden egyéb sé rültet is - folyamatosan fogadnak. Az ügyeletes csapatot egy behívós fõorvos, egy tapasztal tabb és egy fiatal traumatológus alkotja, szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak a társ szakmák képviselõi. Az ügyeletben átlagosan 20-40 ambuláns beteget kezelnek, többnyire 3-4 sérült kerül kórházi felvételre. A Klinika hotel része az épület 3-4. emeletén van. Itt helyezkedik el három, egyenként 25 ágyas részleg, melyek mûködésileg önálló egységeket alkotnak. A részlegeket 1-2 fõor vos vezeti, irányításukkal az ide beosztott orvosok kezelik, operálják és kontrollálják az egy 228

Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet ✷ 2001. 44. 3.

ség betegeit. A kórtermek 1-2 ágyasak, minden kényelemmel felszereltek; itt különítik el a szeptikus betegeket is. Egy-egy részlegen nappal 4-6 nõvér és 2-3 gyógytornász dolgozik. (Hivatalosan a Klinikához tartozik az alagsorban levõ fizioterápiás részleg is, medencékkel, tornatermekkel és számos egyéb, a rehabilitációt segítõ eszközzel.) Az alagsori blokkban a Klinika két légkondicionált, jól felszerelt mûtõvel rendelkezik, egyes napokon a gyereksebészek egyik mûtõjét is igénybe vehetik. A szeptikus mûtéteket is itt, a program végén végzik. Az érzéstelenítés-altatás külön elõkészítõben történik, a mûtõ blokkhoz hatalmas posztoperatív ébredõ tartozik. A betegen a mûtét alatt melegítõ takaró van és az operáció után, az ébredõbe helyezéskor melegített ágynemût és hálóinget kap! Csak egyszer használatos textíliát, kötszert és atraumatikus fonalakat használnak, a mûszerek zöme 150 “tálcán” található. Három röntgen képerõsítõ, két artroszkópos fal, számos tartozékkal felszerelt mûtõasztal segítik a munkát. A németországi rendszernek megfelelõen mûtõsfiú nincs, a mûtéteket két mûtõsnõ (‘am Tisch’ és ‘Springer’) szolgálja ki - viszont az eszközö kön, felszereléseken látszik is, hogy “van gazdájuk”! Meglepõ módon a dokumentációnak csak egy kisebb része történik számítógépen (egy központi felvételi adatsor, a mûtéti leírások és a részletes zárójelentés), míg számos egyéb nyomtatványt kézzel töltenek ki (ambuláns lap, kontroll vizsgálati lap, a részletes ápolási dokumentáció, a rövidített zárójelentés, “Arztbrief”, stb.). Rendkívül praktikus a beteg felvé telekor kinyomtatott, 80-100 különbözõ etikettet tartalmazó néhány lap, amelyekrõl bárhová felragasztható a megfelelõ betegazonosító jelzés. A Klinika vezetõje a belga származású Pol Maria Rommens professzor, a 22 tagú orvo si kart a traumatológia teljes és az ortopédia széles területét uraló, részben tudományos foko zattal is rendelkezõ 6 fõorvos, valamint az ’asszisztens’ orvosok alkotják, utóbbiak közé a pályakezdõtõl a több szakvizsgás, tapasztalt traumatológusig terjedõen tartoznak kollégák. A szakmai élet reggel fél nyolckor kezdõdik a konferenciával. Referálják az elõzõ napi ügyeletben felvett, illetve a napi programban megoperált és a másnap mûtétre tervezett bete geket. Az illetékes kolléga minden reggel beszámol a Klinikának a Központi Intenzív OsztáMagyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet ✷ 2001. 44. 3.

229

lyon vagy a társszakmák intenzív osztályain fekvõ sérültjei állapotáról. 8-18 óra között forgó rendszerben beosztott csapat teljesít szolgálatot, a friss sérülteket és a kontrollra érkezõ bete gek egy részét ellátó Poliklinikán, míg minden részleg a hét egy meghatározott napján az általa operált-kezelt, illetve a korábban ott fekvõ betegeket kontrollálja. Általában 8 órakor indul a mûtéti program, amely sokszor késõ délutánig is elhúzódik akut sérült érkezésekor természetesen ez élvez elsõbbséget. A felvett betegeket igyekeznek minél elõbb megoperálni; például ha lehetséges, a délelõtt beszállított idõs medialis combnyaktörött betegbe még a délután folyamán beültetésre kerül a protézis! A részlegvezetõ fõorvosok rendszeresen ellenõrzik, felügyelik részlegük munkáját, míg az osztályvezetõ heti egy alkalommal vizitel valamennyi részlegen és az intenzív osztályo kon. Elõtte a radiológusokkal közösen átnézik és megbeszélik a Klinikán fekvõ valamennyi beteg teljes röntgen-, CT és MRI dokumentációját, illetve egyes ambuláns betegek radiológi ai anyagát.Az osztályos orvosok és gyógytornászok itt referálnak a sérültek állapotáról. Emel lett a Klinika orvosainak rendszeres továbbképzését szolgálják a kedd délutáni ‘házi elõadá sok’ is, ahol nagyon színvonalas, szépen dokumentált beszámolók hangzanak el (ottlétem alatt például a boka szalagsérüléseirõl; az egyik fiatal kolléga amerikai tanulmányútjáról és ezzel kapcsolatosan a könyöksérülések kezelésérõl; illetve az osztályvezetõ ismertette egy, az elõzõ héten külföldön elhangzott elõadását a poszttraumás csípõarthrosisok kezelési lehe tõségeirõl). A sérültellátás során testüregi sérüléseknél bevonják a megfelelõ társszakmákat (ér-, mellkas-, hasi és idegsebészek), adott esetben a beteg ezen osztályok intenzív részlegeire kerül; a 14 év alatti sérülteket a gyereksebészek látják el. Nagy számban történik váll, kö nyök, csukló, térd és ritkábban bokaizületi artroszkópia, valamint a nagyizületek traumás és degeneratív elváltozásainál azok protetikája. Végzik a poszttraumás deformitások korrekció ját (pl. különbözõ osteotomiák, tibián szegment vándoroltatás, kézen pollicizáció), valamint tisztán ortopédiai beavatkozásokat a ’bütyök-mûtéttõl’ az endoszkópos carpal tunnel felhasí táson át a csonttumorok ellátásáig. Szemléletük igen funkcionális, lehetõség szerint mindig mozgásstabilitásra, a külsõ rög zítés nélkülözhetõségére törekszenek, adott esetben ezért operálnak. Kevés a szeptikus szö võdmény, de ez annak is köszönhetõ, hogy igen agresszívak a posztoperatív ’haematoma evakuációban’, a legkisebb gyanú esetén a 2-3. napon reoperálnak (klinikai tünetek, süllye dés és CRP!). Nyílt sérüléseknél következetesen végzik a second look mûtéteket, korai bõr plasztikákat. Szigorú elõírásokat tartanak be a perioperatív antibiotikus és trombózis profila xis területén. A posztoperatív kezelésben a gyógytornászok és számos segédeszköz, orthesis, mozgatósín játszik fõszerepet. A gerincsérüléseket a traumatológusok operálják, csak neurológiai károsodásnál, nehe zebb intraoperatív szituációban hívják az idegsebészt. A thoracolumbalis szakaszon fõleg fixateur interne-t használnak spongiosa plasztika nélkül; szükség esetén elvégzik a ventralis stabilizálást is. A Tossy-III és Rockwood IV-VI-s AC-ficamok (és lateralis kulcscsonttörések) mûtéte vállpánt-metszésbõl, ’AO-Hakenplatte’ behelyezésével történik, míg a humerus proximalis vég töréseinél zömében ’Kleeblattplatte’-val végeznek szintézist. Kutatási területüknek meg felelõen a felkar diaphysis törések 80-90 %-át operálják, ante- vagy retrográd, felfúrás nél küli velõûrszegezést alkalmazva. A mûtétet igénylõ radius distalis vég törésnél a támasztó lemezt mindig volarisan helyezik fel és elvégzik a ligamentum carpi transversum felhasítását is. A medence és acetabulum törések ellátása az osztályvezetõ kutatási területe, viszony 230


lag sok ilyen beteget kezelnek. A diagnosztikában a nálunk is alkalmazott technikákat hasz nálják. A hátsó gyûrûn végeznek transsacralis csavarozást, különbözõ ventralis vagy dorsalis lemezes szintéziseket. Az acetabulum töréseit hason fekvésben Kocher-Langenbeck vagy hanyatt fekve ilioinguinalis behatolásból tárják fel, csavarral, rekonstrukciós lemezekkel rög zítenek. Medialis combnyaktörésnél 65 éves kor alatt sürgõs mûtétként csavaros OS történik, az idõsebbeknél diszlokált törés esetében a lehetõ legrövidebb elõkészítés után csípõprotézist ültetnek be, kortól függõen cementezett, hibrid vagy cement nélküli kivitelben (elmondás szerint kb. évi 100 ilyen opus van). A revíziós protézis mûtéteknél szükség szerint ’Abstützplatte’-t helyeznek be, míg szeptikus protézis-lazulásnál az elõször végzett Girdlestone-mûtét után minimum negyedévvel elvégezhetõnek tartják az újabb protézis be ültetését. Tomportájon alapmûtét a DHS, adott esetben ’Trochanterabstützplatte’-val, ritkáb ban a Synthes-gyártmányú PFN-t alkalmazzák, mindkettõ után általában azonnali teljes ter helést megengedve. A comb diaphysisen elsõsorban az UFN használatos, álízületnél, patológiás törésnél jön szóba a felfúrásos szeg. Amikor csípõprotézis mellett distalisabban törik a femur, obesitas miatt technikailag nehéz az anterográd szegezés vagy az azonos oldali, mûtétet igénylõ térd kalács/lábszár töréssel egyidejûleg van törés a combcsont diaphysisén, elõszeretettel végez nek mûtétet DFN-nel (Distalis Femur Nagel, Synthes), transligamentaris behatolásból. Ezen eljárás vagy a DCS, nagyon ritkán 95 fokos szögletlemez kerül alkalmazásra a femur distalis vég töréseinél. A térdsérülések ellátása során végeznek artroszkópos meniszkusz varratot, LCA pótlást patella csont-ín grafttal, mini-arthrotomiából; a pótlást sérülés után 6-8 héttel javasolják el végezni. A tibia proximalis és distalis végén legtöbbször lemezes szintéziseket alkalmaz nak, többnyire posztoperatív külsõ rögzítés nélkül. Az Achilles-ín fedett sérüléseit konzerva tívan és percutan varrattechnikával nem kezelik, a feltárással végzett varrat után speciális cipõt helyeznek fel, a plantár-flexió mértékét 2 hetente korrigálva. Az operatív ellátást igény lõ calcaneus töréseket is feltárják, speciális lemezeket alkalmaznak, spongiosa plasztika nél kül. Tanulságos látogatásom során egy gazdagabb ország nyilvánvalóan gazdagabb egész ségügyi, traumatológiai ellátásába nyerhettem betekintést. Hálásan köszönöm a Magyar Tra umatológus Társaság Vezetõségének, hogy ösztöndíjával lehetõvé tette számomra a hasznos és sok élményt is nyújtó utazást! Dr. Budai Miklós Délpesti Traumatológiai Centrum 1097 Budapest, Gyáli út 17-19.


231

Beszámoló a bécsi AKH-ban töltött ösztöndíjas tanulmányútról 2000. szeptember-októberben a Magyar Traumatológus Társaság ösztöndíjasaként 1 hónapot tölthettem a bécsi Allgemeines Krankenhaus Baleseti Klinikáján Prof. Dr. Vécsei Vilmos osztályán. Elõször is tisztelettel megköszönöm a Magyar Traumatológus Társaság vezetõségének bizalmát, támogatását, ami lehetõvé tette számomra a kiutazást. Választásom azért esett Vécsei professzor Klinikájára, mert érdeklõdési köröm a trau matológián belül a polytraumatizált sérültek súlyos hasi és mellkasi sérüléseinek ellátása. Bevezetésképpen néhány szót az AKH-ról: A jellegzetes kéttornyú épületként magasló új AKH építése, illetve tervezése már 1955-ben elkezdõdött. Többszörös tervmódosítások, huzavonák, pénzügyi botrányok után végül 1994-ben adták át hivatalosan Európa talán leg korszerûbb egészségügyi centrumát. Kívülrõl, felületesen szemlélve nem tûnik monumentá lis épületnek, de belülrõl megismerve inkább kisvárosnak hat, mint klinikai tömbnek. Az AKH-ban 25 klinika mûködik, illetve12 egyéb Intézet. Mintegy 9000 embernek ad munkát az AKH, ebbõl kb.1350 orvosnak. Egyetemként is mûködik, mintegy 3000 hallgató befoga dására alkalmas oktatási részlege van. Hármas funkciója, következésképpen hármas finan szírozása van az intézménynek. Egyfelõl egyetemi klinika, másrészt Bécs város kórháza, il letve a tartomány, Alsó-Ausztria progresszív betegellátási centruma. Egy ápolási nap (leszá mítva a kezelési, gyógyszer, illetve egyéb egészségügyi költségeket) kb. 15000. schillingbe kerül! 3 szinten, összesen 76.400 m2 területû mélygarázs áll 2500 gépkocsi rendelkezésére. Az AKH-nak önálló vízellátó rendszere van, villamos energia fogyasztása pedig nagyobb, mint Wiener Neustadté. Az egész épületegyüttes légkondicionált, több energia fogy el hûtés re, mint fûtésre. Az AKH-nak „saját” metrómegállója van, ahonnan felüljárón keresztül egye nesen a fõbejárathoz juthatunk. A „földszint”, ahol a fõbejárat található, tulajdonképpen az 5. emelete az épületnek. Itt postahivatal, bank, szupermarket, fodrászat, virágbolt, újságkioszk, utazási iroda, étterem, kávéház található. Mintegy 200 m megtétele után érjük el az elsõ lif tet, ami a hotelépületekbe vezet fel. Az AKH két tornya egy-egy 25 emeletes hotelszárnyat foglal magában, van egy zöld és egy vörös torony. A tornyokban ennek megfelelõ színû min den emeleten a borítás. Tábla és felirat-erdõk próbálnak segíteni a tájékozódásban, ami az épület nagysága és zártsága miatt eleinte komoly nehézségekbe ütközik. A zöld torony 19. emeletén található a baleseti sebészeti klinika, 4 osztályra tagozódva, összesen 112 ággyal. A kórtermek maximum 3 ágyasak Ugyanezen a szinten van a konferenciaterem, ahol a reggeli és a déli referálókat, valamint a tudományos elõadásokat tartják. A zöld torony 6. emeletén van az ambulancia, az Európa szerte híres sokktalanító helyiség, a hozzá csatlakozó intenzív megfigyelõrészleg , a felvételi mûtõtraktus, valamint a kontrollhelyiségek, illetve az ezek hez kapcsolt radiológiai és kiszolgáló helyiségek. Összesen öt mûtõ áll a baleseti sebészek rendelkezésére, ebbõl kettõ a 9. emeleti közös mûtõblokkban, itt zajlanak javarészt az elektív mûtétek. Betegforgalmi adatok: 1998-ban 43 359 beteg jelentkezett az AKH baleseti ambulanci áján, ebbõl 4546 felnõtt és 1517 gyermeksérültet vettek fel. A polytraumatizált sérültek szá ma 39, a multitraumatizált sérültek száma 296 volt. Összesen 3607 mûtét történt, ebbõl 35 laparotomia, 3 thoracotomia. (!) Ez utóbbi két szám nagyon meglepett, és az osztrák kollé gákkal elbeszélgetve arra a következtetésre jutottunk, hogy súlyos hasi és mellkasi sérültek ellátásának gyakorlásához manapság Dél-Afrikába, vagy az Egyesült Államokba, vagy Pa lesztinába kell utazni tanulmányútra. 232


Kintlétem alatt sajnos csak egy polytraumatizált sérült ellátását volt alkalmam végig nézni, bár ennek kapcsán megfigyelhettem, milyen olajozottan és gyorsan van mód egy sú lyos sérült azonnali, idõveszteség nélküli diagnosztikájára és esetleges sürgõsségi mûtétjére. A sokktalanítóban három beteg egyidejû ellátására történhet meg, „testközelben” elérhetõ az ultrahangkészüléken kívül a konvencionális röntgenberendezés, valamint a spirál-CT is. Az AKH építése idején viták forrása volt, hogy Vécsei professzor az eredeti tervben szereplõ, a radiológiai részleg részét képezõ CT berendezésen kívül a shocktalanítóba is kérte, hogy te lepítsenek CT-t. Lett! Dr. Martin Fuchs és Richard Kdolsky fõorvosok személyében két fiatal, rendkívül kész séges, segítõkész traumatológust ismerhettem meg, akik polytraumatizált sérült hiányában közlemények, diapozitívek segítségével mutatták meg, mit is jelent az agresszív traumatoló giai ellátás, a beteg mihamarabbi, definitív ellátása, stabilizálása. Elgondolkodtató volt számomra, hogy ausztriai kollégáink szakmai továbbképzési le hetõségei mennyivel jobbak, hiszen tanfolyamaikat, képzésüket a szakvizsga felkészítésen kívül is támogatja kórházuk, mert a kórháznak, az osztrák egészségügynek, az osztrák bizto sítótársaságoknak, azaz a BETEGEKNEK megéri! A szakvizsgára felkészülõ orvosok különbözõ szakterületeken mélyítik el elméleti és GYAKORLATI tudásukat.A magyar egész ségügyre jellemzõ „szubjektív” szempontok nem szabhatnak gátat annak, hogy egy ifjú trau matológus sebészeti gyakorlata alatt például tüdõreszekciót, vastagbélmûtéteket, májreszekciót végezzen. Így elérhetõ, hogy 35-37 éves korára egy traumatológus önálló ügye letvezetésre, fajsúlyos, nagy mûtétek végzésére alkalmas legyen, vagy akár önálló osztályve zetõi feladatkört betölthessen. Vécsei professzorral – külföldi elõadásai, programjai miatt - sajnos csak két hetet talál koztam, de ezalatt a két hét alatt szakmailag határozott, következetes szigorral irányító veze tõt ismertem meg benne. A reggeli vizitek alkalmával néha kínosan hosszú percekig tudott egy-egy posztoperatív röntgenfelvételt, CT-t nézni, majd olyan apró, fõként mûtéttechnikai részletre hívta fel a figyelmet, amibõl sokat profitálhattam. Sok magyar származású beteget kezelt, akikkel – bár rosszul, vagy törve beszélték is nyelvünket – mindig magyarul tárgyalt. Fültanúja voltam egy a tibia proximalis vég törések rögzítésére szolgáló LISS-implantátum bemutató elõadásának, ahol a céget képviselõ kolléga figyelmét felhívta, hogy a lemezük kialakításához igencsak hasonló implantátumot Manninger-lemez néven már régóta használ ják a Lajtától keletre. Négy hét után élményekben gazdagodva, jó barátokat szerezve kezdtem szállásomon összecsomagolni, amikor megdöbbenve vettem kezembe az egyik napilapot, melynek címol dalán ez állt: „Csõdbe ment az AKH! Finanszírozási megszorításokat eszközöl az egészség ügyi kormányzat! Összeült az AKH válságstábja!” Hazaérkeztem.

Dr. Végh György Országos Traumatológiai Intézet 1081 Budapest, Fiumei u. 17.


233

Beszámoló az innsbrucki tanulmányútról A Magyar Traumatológus Társaság ösztöndíjának elnyerése révén 2000. októberében négy hetet töltöttem az innsbrucki egyetem baleseti sebészeti klinikáján. Tirol eredetileg rétorománok lakta tartomány volt, melynek északi részét az V. század ban a bajorok, déli területeit a lombardok hódították meg. 1363-ban lett a Habsburg biroda lom része. 1805-ben Napóleon parancsára Bajorországhoz csatolták, de a tartomány – a ké sõbb Mantuában kivégzett Andreas Hofer vezetésével – fellázadt a franciák és a bajorok el len. 1814-ben került visszaAusztriához és hozzácsatolták az olasz nyelvû és kultúrájú trentinói püspökséghez. Az I. világháborút lezáró saint-germaini szerzõdés értelmében Dél-Tirol Ola szországhoz került – jelenleg Trentino Alto Adige tartomány. Észak-Tirol közel 13000 négy zetkilométernyi területével Nyugat-Ausztria vezetõ tartománya. A tartomány székhelye Inns bruck, 120000 lakosú város az Inn folyó völgyében. Az óváros szûk utcáival, érintetlenül megmaradt, díszes épületeivel és az aranykapuval kedvelt turista látványosság. Történelmi nevezetességei közül mindenképpen megemlítendõ a Mária Terézia által jelentõsen átépítte tett Hofburg, az I. Miksa síremlékének helyet adó ferencesek temploma, mely a XVI. század ban épült, a Szent Jakab székesegyház és az 1774-ben készült diadalív, valamint a város déli oldalán épült Ambras kastély. A folyó meredekebb északi oldalán a tengerszint felett 850 m magasan található a siklóval is megközelíthetõ Hungerburg, félúton pedig az Alpok élõvilá gát bemutató állatkert. A városban a tömegközlekedés nagyon jól szervezett, a távolságok nem túl nagyok, ennek ellenére a késõbb odalátogató kollégáknak azt tudom ajánlani, hogy különösen a ta vasztól õszig terjedõ idõszakban, ha tehetik, vigyenek magukkal kerékpárt. A városon belül szinte mindenhol található kerékpárút vagy kerékpár sáv, de még a szomszédos Hall In Tirol ba is át lehet kerekezni a folyóparton lévõ biztonságos bicikliúton. Habár tágas parkjaival, folyóparti sétányaival és a környéken lévõ kiránduló helyekkel Innsbruck nyáron is vonzó turisztikai központ, a forgalom igazán a síszezon beköszöntével élénkül meg. A város két alkalommal adott otthont a téli olimpiai játékoknak. Innsbruck azonban nem csupán forgalmas sí központ, hanem nagy hagyományokkal bíró egyetemi város is. A Leopold Franzens Universität több mint 320 esztendõs múltra te kint vissza. Az orvosképzés hátterét a TILAK (Tiroler Landeskrankenanstalten GmbHLandeskrankenhaus Universitätskliniken Innsbruck) biztosítja. Kiutazásom megszervezése kicsit bonyolultan sikerült, tudniillik az ösztöndíj meghir detése idején Beck professzor volt a tanszékvezetõ. Mire a pályázaton nyertem, Benedetto professzor urat nevezték ki megbízott intézetvezetõnek, vele kezdtem egyeztetni kiutazásom idõpontját és feltételeit. Mire megérkeztem, már a Németországból érkezett Blauth professzor vezette a klinikát. A 120 ágyas intézetben kint tartózkodásom idején 38 orvos dolgozott, akik nek egy része, a mi debreceni osztályunkhoz hasonlóan tartományi kórházi, más részük álla mi egyetemi alkalmazásban állt. Rajtuk kívül két fiatal német és egy osztrák kolléga töltötte szakképesítés elõtti gyakorlatát a tanszéken. Egy szöuli ortopédsebész AO ösztöndíjas tanul mányúton tartózkodott az intézetben. A posztgraduális képzés mellett természetesen orvos tanhallgatókat is oktatnak, a szemeszter október elején kezdõdõdött. Az osztályon baráti légkör uralkodik, mind a kollégák, mind a szakdolgozók rendkívül segítõkészek, közvetlenek voltak. A Baleseti Sebészeti Klinika az 1993-ban átadott modern sebészeti tömbben található. Ez tizenöt szintes modern épület két pince szinttel és tizenkét emelettel. Az épület tetején helikopter leszállóhely található. A központi lépcsõházban négy személy- és hat teherfelvonó 234


biztosítja a közlekedést. Természetesen valamennyi gyorslift. Ezen kívül az oldalszárnyban külön lift biztosítja a közlekedést a mûtõblokk felé. Az alsó alagsori szintben technikai ki szolgáló helyiségek találhatók, és innen indulnak az egyetemi komplexum többi épületébe vezetõ, a mosodával, központi élelmezéssel összekötõ folyosók. Egy szinttel feljebb találha tók a medikus- és rezidensképzésben résztvevõk öltözõi. A tömb klinika telep felõli oldalán, a földszinten kapott helyet a nagy elõadó. Ugyancsak a földszinten, de az utca felõl közvetlenül megközelíthetõ a baleseti járó beteg ambulancia és a mentõs ambulancia. A járóbetegeket a „kartonozóban” történt jelent kezés után három, sorban elhelyezkedõ és belülrõl közlekedõ folyosóval összekötött ambu láns helyiségben fogadják. A negyedik szobában kapott helyet a „suturázó”. A betegek behí vása a számítógép listája alapján történik. Az ajtók csak belülrõl nyithatók, így a vizsgálatot és a kezelést senki sem zavarja, az orvos beteg kontaktus közvetlenebb, mint nálunk. A men tõ által szállított betegek a járóbeteg ambulanciával párhuzamosan elhelyezkedõ helyiségek be kerülnek. A beteg adatait az asszisztensek veszik fel, és ezután történik az orvosi vizsgá lat. Ügyeleti idõben a beteg számítógépes ambulánslapot nem kap. Ilyenkor a teljes doku mentáció diktafonba kerül, a sérült kézzel írt ambulánslap kivonatot kap, az anyagot másnap viszik be a rendszerbe.A gipszelõ külön helyiségben lett kialakítva. Közvetlenül a sokktalanító és az akut mûtõ mellett található a röntgenfelvételi helyiség, ultrahangvizsgáló és a spirál CT. Utóbbit elsõ vizsgálati eszközként használják a tompa hasi sérülések diagnosztikájában is. A visszarendelt betegek meghatározott idõben, többnyire az adott sérülésnek megfelelõ szak rendelõ illetve utókezelõ helyiségbe jönnek kontrollra, így rövidebb a várakozási idõ. Erre a célra nyolc szobát alakítottak ki. Az elsõ emeleten található a traumatológiai tanszék könyvtára és a titkárság. A reggel 7 óra 30-kor és délután 14 óra 30-kor kezdõdõ megbeszélést a radiológiai osztály tárgyalójá ban tartják.A teljesen számítógépesített adatfeldolgozásnak köszönhetõen hagyományos rönt gen filmet csak nagyon ritkán használnak. A képi dokumentáció is a komputerben kerül rög zítésre, mind a konvencionális röntgen, mind a CT, mind az MR képek videó projektorral kerülnek kivetítésre. A reggeli megbeszélésen az elõzõ nap felvett sérültekrõl, a délutánin a másnap mûtétre kerülõ betegekrõl referálnak. Ekkor mutatják be az aznapi mûtétek posztoperatív röntgen kontroll felvételét. A konferenciák többnyire gördülékenyen és csen desen zajlanak, a problémás esetek megbeszélésénél azonban idõnként élénk viták alakulnak ki, melybe a fiatal kollégák is bekapcsolódnak. Szembetûnõ, hogy az intézetnek is érdeke a fiatalok gyors és alapos szakmai felkészítése. Ennek érdekében minden csütörtökön, a dél utáni konferencia után egy-egy kiemelt témában referátumot is tartanak. A második emeleten található az a központi mûtõblokk, mely a traumatológiai, ortopé diai, idegsebészeti és plasztikai mûtõket foglalja magába. A tizenegy mûtõ közül négyet (6 9) használnak a traumatológusok. Döntõen végtagmûtéteket végeznek, ill. õk látják el a ge rincsérüléseket. Ehhez külön készenléti teamet alakítottak ki. Hetente két nap a 6. sz. mûtõ a kézsebészeké. Valamennyi mûtõben illetve azok elõkészítõjében van számítógép terminál, így a betegek adatai közvetlenül elérhetõk, a program folyamatosan percrõl percre követhetõ és a felhasznált anyagok azonnal utánrendelhetõk. A röntgenfelvételek a mûtõben lévõ folya dékkristályos monitorokon lehívhatók. A mûtéti leírásokat diktafonba mondják. A friss sérültek definitív operatív ellátása majdnem mindig akutan történik. Az esetle ges halasztás oka ritkábban a mûtõi kapacitás hiánya, gyakrabban a sérült alapbetegsége mi atti kontraindikáció. Az izolálást nem egyszerhasználatos, de impregnált, szélén ragasztócsí kos textíliával végzik. Csupán a lábzsákot használják az eldobható szettbõl. A mûtõs köpe nyek is vízhatlanok. A mûtõasztal alá csurgó öblítõ folyadékot külön erre a célra szolgáló szívóval távolítják el, földre dobott textília nincs! Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet ✷ 2001. 44. 3.

235

Az osteosynthesisekhez használt implantátumok és instrumentárium tekintetében a mi énkhez képest jelentõs különbség nincs. Elterjedtebben alkalmazzák a low contact lemeze ket, ugyanakkor a combnyaktöréseket hagyományos AO spongiosacsavarokkal stabilizálják, nem kanülált csavaros osteosynthesissel. Primer protézis beültetést ritkán végeznek. Nagy számban végeznek artroszkópiát, számos meniscus reinsertiót és keresztszalag plasztikát volt szerencsém asszisztálni. A recidív vállficamokat lehetõség szerint ugyancsak artroszkópos úton, Bankart-mûtéttel látják el. Ugyanakkor az impingement syndroma miatt történõ acromioplasticak döntõ többségét nyitott mûtéttel végzik. Az elektív mûtétek nagy része narkózisban történik. Részben ennek, részben az elõké szítõ és ébredõ helyiség rossz kihasználtságának tudható be az egyetlen negatívum, amit oda kint tapasztaltam, nevezetesen az, hogy a betegcserék sokszor indokolatlanul sokáig tarta nak. A mûtõi fegyelem, a szigorú zsiliprendszer és a mûtétek közötti takarítás rendjének be tartása azonban példás. A mûtõtraktus mellett található a jól felszerelt baleseti intenzív osztály. A traumatológi ai fekvõ beteg osztály a hotelszárny 6-7. emeletén található. Októberben egy félemelet re konstrukciós munkálatok miatt nem üzemelt. A 30 ágyas részlegeken önálló vizesblokkal rendelkezõ, két- és ötágyas kórtermek van nak. Minden mûszakban hat ápoló teljesít szolgálatot, akiknek a kórtermi beosztása a nõvér pultnál elhelyezett színes táblán könnyen ellenõrizhetõ, így az ápolási feladatok elvégezteté se és ellenõrzése jól áttekinthetõ. A reggeli vizitek 7 órakor, a megbeszélés elõtt kezdõdnek. A részlegek között szabad az átjárhatóság, így az ügyeletben felvett, vagy mûtétre elõjegy zett beteget bármelyik részlegen elhelyezhetik, nem ragaszkodnak a kezelõ orvos saját rész legéhez. A drén eltávolítását, sürgõs kötéscserét a reggeli viziten egymás helyett is elvégzik a kollégák, az operatõr-beteg kapcsolat ilyen szempontból nem olyan szoros, mint nálunk. Ugyanakkor a jobb munkaszervezésnek, és a kiegyensúlyozottabb légkörnek köszönhetõen az egészségügyi dolgozók és a betegek kapcsolata minden szinten bizalmasabb (Ehhez jel lemzõ adalék, hogy a tiroli Neue Kronen Zeitung október 25-i száma ezzel a fõcímmel jelent meg: Unsere Ärzte sind die besten! – azt hiszem, hogy Magyarországon az a veszély nem fenyeget, hogy a közel jövõben ilyen, az orvosokat dicsérõ cikket vezércímként megjelentet nének.) Az ügyeleti ellátásban hétköznap négy, hétvégén öt orvos vesz részt, illetve a gerinc és kézsebészeti team egy-egy tagja behívható. Az ügyeleti terhelés, különösen a téli hónapok ban ott is megterhelõ, ezért az ügyeletesek másnap szabadnapra mehetnének, azonban ezt a munka többnyire ott sem teszi lehetõvé. Az intézet állandó fejlesztés alatt áll. Kint tartózkodásom idején is új épülettel bõvítet ték a klinikát. A sebészeti tömbben mindenhol meglévõ nagy, kapcsolóval mûködtetett ajtók megkönnyítik mind a betegek mozgatását, mind a lábadozó sérültek önálló közlekedését. A munkakörülmények javítása nemcsak a betegek érdekeit szolgálja, de teljes mértékben fi gyelembe veszi a dolgozók elvárásait is. Az étkeztetés mágneskártya rendszerrel történik, így nemcsak a központi étteremben, hanem a mûtõblokkon belül is lehetõség van olcsón reg gelizni vagy ebédelni. A nyugodt munkahelyi légkörben valóban mindenki a munkájára kon centrál. Tapasztalataimat összegezve azt mondhatom, hogy az akut baleseti sebészeti ellátás terén, sem a szakmai felkészültség, sem a mûtéti lehetõségek terén szégyenkezni valónk nincs, nálunk is rendelkezésre áll valamennyi korszerû implantátum. Ugyanakkor a rosszabb anya gi lehetõségeink miatt jelentõs a lemaradásunk a diagnosztika terén. Odakint a spirál CT ügye letben, az MR néhány napos elõjegyzéssel quantum satis rendelkezésre áll. Elõrébb tartanak 236


az endoprotetika területén - háromféle vállízületi protézist használnak jelenleg az intézetben. A legjelentõsebb különbség azonban a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésében van. Miután mindenki a végzettségének és munkájának megfelelõ bérezésben részesül, a dolgo zók között kevesebb a feszültség, a társadalomban az orvosi hivatás tekintélye változatlanul nagy, az egészségügyi dolgozókat jóval kevesebb indokolatlan támadás éri. Még egyszer köszönöm a Magyar Traumatológus Társaság vezetõségének, hogy kiuta zásomat támogatta és a DEOEC vezetõségének, hogy lehetõséget teremtett erre a szakmailag hasznos, négy hetes tanulmányútra. Dr. Urbán Ferenc Debreceni Egyetem, Orvos és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék

Beszámoló a Nyíregyházi Kórházban megrendezett „Carpal tunnel kerekasztal--konferenciáról és továbbképzõ tanfolyamról” 2001. április 18-án a Nyíregyházi Jósa András Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztálya a Smith és Nephew Kft. segítõ közremûködésével színvonalas továbbképzõ tanfo lyamot rendezett. Az elõadások részletesen foglalkoztak a carpalis csatorna makroszkópos és endoszkópos anatómiájával, a carpalis alagút szindróma klinikai és elektrofiziológiai diag nosztikájával. A CTS nyílt mûtéteivel szerzett tapasztalatokról helyi és meghívott elõ adók számoltak be. Az endoszkópos mûtétekkel szerzett tapasztalatokról, az indikáció, mû téti technika, valamint az endoszkópos mûtétek eredményeirõl a Sportkórházban dolgozó munkatársak számoltak be. Vendégelõadók voltak még a Diósgyõri Kórház, valamint az Új pesti Kórház Traumatológiai Osztályainak munkatársai is. A 20 fõnyi hallgatóság részben kézsebész szakorvosokból, illetve nagy tapasztalatú kéz sebészekbõl állt, akik aktívan részt vettek a kerekasztal konferencián, és nagyban hozzájárul tak a CTS valamennyi, esetlegesen tisztázatlan kérdéseiben a teljes konszenzus kialakításá hoz. Végsõ következtetésként a nyílt és endoszkópos módszer alternatív alkalmazhatóságá ban állapodtunk meg. A nap második részében a boncteremben hat elõkészített kézen a Smith és Nephew Kft. által rendelkezésünkre bocsátott három endoszkópos torony segítségével a hallgatóság szin te valamennyi tagja gyakorolhatta az endoszkópos és a nyílt mûtéti technika gyakorlati fogá sait. Hálás köszönet illeti meg Dr. Noviczki Miklós fõorvos urat és lelkes munkatársait a továbbképzõ tanfolyam megrendezéséért, mely egyúttal pontszerzõ tanfolyamnak minõsült. Külön köszönjük Bitter Vilmos úrnak a Smith és Nephew Kft. képviselõjének nagyvo nalú közremûködését és az emlékezetes társasági program szponzorálását. Dr. Szloboda Jenõ Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet ✷ 2001. 44. 3.

237

Beszámoló a 2. Haladó Európai Kézsebész Kurzusról és a Magyar Kézsebész Társaság 8. Kongresszusáról Kedves Kollégák! Kedves Barátaim! A hazai kézsebészet ünnepi eseményérõl szeretném tájékoztatni Önöket, lapunk olva sóit. A Federation of the European Societies for Surgery of the Hand (FESSH) 1. Nemzetkö zi Kézsebészeti Továbbképzõ tanfolyamát a Magyar Kézsebész Társaság rendezte - igen nagy sikerrel - 1995-ben, Budapesten. Társaságunkat érte a megtiszteltetés, hogy a 2. Haladó Európai Kézsebész Kurzust is megrendezhettük, Lillafüreden, 2001. április 23—26. között. Az önmagában is jelentõs eseményt több tényezõ avatta ünneppé számunkra: Lillafü red szépsége, a nagyszámú résztvevõ, a kitûnõ elõadók, Társaságunknak a tanfolyamot kö vetõ 8. Kongresszusa, melynek magas színvonalát több neves külföldi elõadó is biztosította. Emelte a két esemény rangját, hogy mindvégig jelen volt aktív közremûködõként Mr. Guy Foucher M. D., az International Federadion of Societies for Surgery of the Hand (IFSSH) jövendõ elnöke is. Az ünnepélyes megnyitón az elnökség minden tagja köszöntötte a Kurzus 20 elõadóját, a 137 tanfolyami hallgatót (90 magyar, 47 külföldi). Védnökség:

Dr. Mikola István egészségügyi miniszter, Ódor Ferenc, B-A-Z Megyei Közgyûlés elnöke Kobold Tamás, Miskolc Város polgármestere Dr. Csiba Gábor, B-A-Z Megyei Kórház fõigazgató fõorvosa

A Kurzus, majd a Kongresszus házigazdája: Dr. Bárány István, a B-A-Z Megyei Kórház Traumatológiai osztályának vezetõ fõorvosa volt. A Kurzus és a Kongresszus szervezõje: Dr. Szabó Zsolt fõorvos, B-A-Z megyei Kórház Traumatológiai Osztály, Kézsebészeti Részleg vezetõje. A Kurzus tiszteletbeli elnöke: Prof. Dr. Renner Antal, a MKT örökös tiszteletbeli elnöke Guy Foucher, az IFSSH jövendõ elnöke. A két rendezvény helyszíne a Lillafüredi Palotaszálló díszterme volt. A Kurzuson a nemzetközi kézsebészet kiváló hazai és külföldi képviselõi a kézsebé szet számos aktuális témakörében 40 referátumot tartottak angol nyelven, direkt fordítással, túlnyomóan korszerû számítógépes dokumentációval:

238


M ELLÉKLET : K URZUS AMADIO, Peter (Rocherster, MN USA)

Kézsebészet a XXI. században

A scaphoideum és a carpus törései

Carpalis instabilitások

A kéz daganatai

BÍRÓ, Vilmos (Debrecen)

Flexor inak helyreállítása

BRUNELLI, Giorgio (Ome, Olaszország)

Történelmi áttekintés és kísérletes alapok az inak

helyreállításában

Történelmi áttekintés és kísérletes alapok az

idegek helyreállításában

Extensor ínsérülések, helyreállítások

A reumás kéz

BRÜSER, Peter (Bonn, Németország)

Ujjpercek és metacarpusok törései

Szalagsérülések és ízületi törések az ujjakon

Osteomyelitis a kézen

BUCH JAEGER, Nicole (Strasbourg,

Franciaország)

A postoperatív kezelés lehetõségei

Konzernatív kezelés a kézsebészeten

CAROLI, Alessandro (Modena, Olaszország)

Trapezo-metacarpalis artroplasztikák

FOUCHER, Guy (Strasbourg, Franciaország)

Fejlõdési rendellenességek

Lábujjátültetés

Dupuytren kontraktura

Inátültetések elvi alapjai

Az ujjak szövethiánnyal járó sérülései

FRICKER, Renato (Winterthur, Svájc)

Az ujjperctörések osteosynthesisének

sajátosságai

Phalanx-törések

GÜLGÖNEN, Ayan (Isztambul, Törökország)

A kéz és az ujjak amputációi

Nagy amputáció-replantációk

Mikrosebészeti rekonstrukció-

Vannak-e határok?

ELÕADÁSAI

HANKISS, János (Budapest) -

SZABÓ, Zsolt (Miskolc)

Szabadon átültetett, versus érnyeles lebenyek

a kézsebészeten

LEBRETON, Elisa (Nizza, Franciaország)

A flexor ínhüvelygyûrûk anatómiája és szerepe

LOWKA, Klaus (Freiburg, Németország)

Metacarpus törések I-V

DIP + PIP ízületek arthrodesise

LUNDBORG, Göran (Malmö, Svédország)

Idegsérülések helyreállításainak elvei

Idegrekonstrukció- Mit hozhat a jövõ?

Kompresszíós alagút szindrómák

NYÁRÁDI, József (Pécs)

Distalis radiustörések ellátása

Egy replantációs centrum megszervezésének és

mûködésének tapasztalatai egy kelet-európai

országban

PILLET, Jean (Párizs, Franciaország)

Mûvégtagok, protetizálás a kézsebészeten

Az amputált végtag psychogén aspektusa

RENNER, Antal (Budapest)

A szeptikus kéz

Posttraumás arthoplasztikák

RÖTH, Erzsébet (Pécs)

A kísérletes sebészet és kutatás lehetõségei

Magyarországon

SIMONKA, János Aurél (Szeged)

A plexus brachialis sérüléseinek sebészeti ellátása

Egy plexus brachialis központ megszervezése,

problémái egy kelet-európai országban

STEIGER, Regula (Liestal, Svájc)

Carpus-törések, különös tekintettel

a scaphoideum-törésekre

Distalis radius törések

ZIMMERMANN, István (Budapest)

A kéz töréseinek osteoszintézise ,,másképp’’

Antibiotikumok a kézsebészeten


239

A tanfolyam nagy értéke volt a workshop program, melyhez két világhírû orvosi mû szercég biztosította a minden igényt kielégítõ feltételeket: Az AO - INTERNATONAL - STRATEC Medical

a kézcsont-törések kezelésének elméleti ismereteit és a mûtéti gyakorlatokat, a

De PUY JOHNSON - JOHNSON ORTOPAEDICS (ETHICON workshop,

MITEK workshop):

Az inak és ízületi szalagok varrat-technikájának korszerû elméleti alapjait ismer

tette, és tette lehetõvé ezek gyakorlását a legújabb varróanyagokkal.

A Magyar Kézsebész Társaság 8. Kongresszusa minden eddiginél nagyobb számú hallgatóságot vonzott: 181 résztvevõt regisztráltunk (38 külföldi, 143 magyar), 63 bejelen tett elõadás hangzott el. A bevezetõ referátumokat, felkért hazai és külföldi kézsebészek tar tották. A kongresszus keretében hangzottak el a Fiatal Kézsebészek Fóruma elõadásai is. A három legjobb, elõadást díjaztuk: 1. díj: Nem került kiosztásra. 2. díj: Dr. Simon Balázs, Dr. Vancsó Péter: Országos Traumatológiai Intézet 2. díj: Dr. Tóth László, Dr. Jakab Csaba: SZTE, ÁOK, Traumatológiai Klinika 3. díj: Nem került kiosztásra. A rendkívül kellemes, baráti hangulatú Kurzus és Kongresszus külön “ajándéka” volt a szervezõk részérõl a vendégek kitûnõ elhelyezése, a minden igényt kielégítõ közös ebédek, és a maradandó élményt nyújtó társasági események: ünnepi fogadások, a tokaji borkóstoló és vacsora, barlangfürdõzés, a grill party, végül az Aggteleki Cseppkõbarlang látogatása. A Kongresszus keretében a Magyar Kézsebész Társaság Közgyûlése is megtörtént, melyen a tagság új vezetõséget választott, majd a Vezetõség megválasztotta a tisztségviselõ ket: Prof. Dr. Simonka János Aurél Prof. Dr. Renner Antal

Dr. Szabó Zsolt

Prof. Dr. Bíró Vilmos

Dr. Dósa Gábor

Dr. Hankiss János

Dr. Kertész Gábor

Dr. Király Géza

Dr. Korcsmár József

Dr. Noviczki Miklós

Prof. Dr. Nyárády József

Dr. Rácz Sándor

Dr. Zimmermann István

240

elnök örökös tiszteletbeli elnök fõtitkár IFSSH delegátus

FESSH delegátus

pénztáros


Néhány szót a kitûnõ szervezésrõl: Szabó Zsolt doktor óriási feladatot vállalt magára a Kurzus és a Kongresszus megszer vezésével. Munkájához pótolhatatlan segítséget kapott Bárány István fõorvos úrtól, s Osztá lyuk számos lelkes munkatársától. Az ASSZISZTENCIA Kongresszusi Iroda immár “udvari” szervezõnknek tekinthetõ, hiszen képességeiket, megbízhatóságukat már sokszor bizonyították. Valamennyiük munká ját hálásan köszönjük.

K EDVES K OLLÉGÁK ! Jólesõ örömmel mondhatjuk: a magyar kézsebészet négy évtizedes szervezettségével, gyógyító, oktatási és tudományos eredményeivel kivívta a nemzetközi elismerést. Az IFSSH azóta megválasztott új elnöke, Mr. Guy FOUCHER, ismételten meggyõzõdött arról -, s ezt az egészségügyi miniszter elõtt is kinyilvánította-, hogy Társaságunk nem érdemtelenül nyerte el az IFSSH 9. Világkongresszusának rendezési jogát 2004-ben, Budapesten! Lillafüred óta lezajlott az IFSSH 8. Kongresszusa, Isztanbulban, ahol a sikeresen szereplõ magyar résztve võk nevében elnökünk Prof. Dr. Simonka János Aurél, meghívta a világ kézsebészeit, Buda pestre. Társaságunk gyönyörû, de hatalmas erõpróba elõtt áll! Szeretnénk, ha az öt földrész kézsebészei egy kitûnõen szervezett Világkongresszus résztvevõi lennének, s felejthetetlen emlékekkel távoznának Budapestrõl. A magyar kézsebészettõl pedig olyan szakmai szerep lést várunk, amely minden résztvevõben megerõsíti a rólunk kialakított igen pozitív szakmai véleményt. Budapest, 2001. július 9. Prof. Dr. Renner Antal MKT örökös tiszteletbeli elnöke


241

Beszámoló mainzi tanulmányutamról

Recommend Documents