BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A Pedagógiai program 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskola ötödik és – a nyolc évfolyamos képzés kivételével – a kilencedik évfolyamán, majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Dokumentumunkban az eredeti fekete színű szöveghez képest kék színnel a 2006/2007, zöld színnel a 2010/2011, narancssárga színnel a 2012 és világosbíbor színnel a 2013. évi változtatásokat jelöltük. I/1. rész BEVEZETŐ A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az országban végbement gyökeres társadalmi változások következményeként – az iskolák szakmai szuverenitásának megtartása és megerősítése mellett – lehetővé vált a közoktatás demokratikus működése. A decentralizált irányítás az intézmények finanszírozásában és fenntartásában, a törvényességi felügyeletben, a szakmai-pedagógiai munkában, valamint az érdekérvényesítés terén markánsan elkülönülő megosztott felelősséget hozott létre. Ennek részeként az iskolában a szakmai (nevelő-oktató-képző) munkát 1998. szeptember 1-jétől a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó döntésével jóváhagyott Pedagógiai program alapján végezzük. Az iskola legfontosabb – nevelő-oktató munkát megalapozó – dokumentumát 2001-től, a Kerettanterv előírásainak figyelembe vételével – módosítottuk. A közoktatási törvény többszöri módosítása, valamint a 243/2003-as Kormányrendelet alapján a 2008/2009-es tanévtől újra felülvizsgált Pedagógiai program alapján működtünk. A program mostani módosítását egyrészt a 2010/2011-es tanévtől új nyelvi előkészítővel induló, emelt szintű angol nyelvoktatást biztosító, továbbá természettudományos és gazdasági irányultságot adó 5 évfolyamos gimnáziumi oktatás, másrészt a TÁMOP 3.14 . . pályázat alapján a kompetencia alapú oktatás bevezetése indokolja.
A Pedagógiai program 2013. március 31-i felülvizsgálatának jogszabályi hátteréül az alábbi törvények és rendeletek szolgálnak:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. számú törvény a 20/2012. (VIII. 31.) számú EMMI rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról, a 110/2012. (VI. 4.) számú kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv bevezetéséről az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.).
Felhasznált korábbi jogszabályok: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet és módosításai az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról, a kerettantervi rendelet módosításai (2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008), a 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről és ennek módosítása (1/2005. (I.21.) OM rendelet)
1
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
a 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet a Nat kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, és ennek módosítása (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet) a 2/2005. (III.1.) OM rendelet az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveiről és ennek módosítása (22/2006. (V.22.) OM rendelet), A 229/2007. (VIII.30.) sz. kgy. határozat a bányász hagyományok iskolai ápolásáról.
A nevelési-pedagógiai programot a jogszabályok alapul vételével dolgozta ki a nevelőtestület, majd ezt követően – az iskolaszékkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, valamint a fenntartóval egyeztetve – elfogadta. A program részleteinek kimunkálása során további kiinduló pontul szolgált Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve, valamint Minőségirányítási Programja, továbbá Esélyegyenlőségi Terve, a fenntartó 19/2005. (I.27.), a 104/2005. (IV.28.), a 105/2005. (IV.28.) és a 229/2007. (VIII.30.) Közgyűlési határozatai, továbbá az iskola alapító okirata, szervezeti és működési szabályzata és Házirendje, valamint az OKM ajánlásai.
A Bárdos László Gimnázium – felülvizsgált – Pedagógiai programja reményeink szerint olyan törvényerejű dokumentum, amely meghatározza az iskola teljes tevékenységi körét a nappali tagozatos nyolc évfolyamos, öt évfolyamos és négy évfolyamos gimnáziumra kiterjedően egyaránt. A programot „öndefiníciónak”, a nevelőtestület önmeghatározásának is tekintjük, amely – hisszük – valós, torzulatlan formájában láttatja meg az iskola „arcát”, és bizalmat keltve hozzájárul az intézmény jó hírnevének őrzéséhez és erősítéséhez.
1. ELŐSZÓ Az iskola hivatalos elnevezése: Az iskola fenntartója:
Bárdos László Gimnázium Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2012-ig) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK, 2013-tól) Az iskola működtetője: Tatabánya Megyei Jogú Város GAMESZ-iroda (2012-tól) Az iskola alapítása: 76/1975. (VI. 18.) sz. tanácsi határozat alapján 1987. augusztus 31. Az iskola átadásának időpontja: 1987. szeptember 1. A pedagógiai program módosításának hatályba lépésekor érvényes alapító okiratot a 225/2012. (XI.22.) számú határozattal hagyta jóvá Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselő-testülete. 1.1. Az iskola rövid jellemzése A Tatabánya város lakóinak anyagi hozzájárulásával épült, 16 osztály befogadására alkalmas új gimnáziumot 1987. szeptember 1-jén népesítették be használói. A testnevelés tagozatos és általános tantervű osztályokkal induló iskola 1988-ban vette fel Bárdos László nevét. A város lakói által névadónknak javasolt tanár széles látókörű, sokoldalú, európai műveltségű személyiség volt, aki 1947-től haláláig Tatabányán élt és dolgozott. A mindenki által szeretett és elismert, népszerű pedagógus hitvallásának és értékeinek ápolására vállalkozó iskola az 1989/90-ben végbement alapvető társadalmi változások hatására – az 1991/92-es tanévtől a 4 évfolyamos gimnáziumon belül – szélesítette profilját. A speciális idegen nyelvi, humán és reál irányultságú, az általános tantervű, valamint a testnevelési csoportok kialakításával a beiskolázás szempontjából fontos választási lehetőségeket biztosított az érdeklődő és jelentkező tanulók számára. Az
2
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM addigi „klasszikusnak” számító általános műveltség megszerzése mellett kiemelt hangsúlyt kapott az idegen nyelvek (angol, német, latin, francia, olasz, spanyol, orosz), az informatika-számítástechnika tanítása, valamint az egészséges életmódra nevelés és a környezetvédelmi szemléletmód formálása. A gimnázium céljainak, feladatainak hatékonyabb megvalósítása, valamint a szülők érdeklődése és igénye miatt az 1993/94-es tanévtől szerkezetváltást hajtottunk végre, így a hagyományos gimnáziumi osztályok mellett 8 évfolyamos gimnáziumi nevelésre-oktatásra is vállalkoztunk. A gazdaság – tulajdoni és szerkezeti – átalakítása következtében Tatabányán is tapasztalható volt a tetemes munkanélküliséggel kísért válság. A régi szakképesítések devalválódása és az érettségihez kötött általános műveltséget, az idegen nyelvi tudást, az informatikai-technikai ismereteket is igénylő új szakképzési irányok iránt megnyilvánuló fokozódó érdeklődés miatt az 1997/98-as tanévtől beindítottuk a menedzserasszisztensi és a számítástechnikai-szoftverüzemeltető képzési formákat, valamint a gimnáziumi felnőttoktatást. Mindezek következtében a 16 tanulócsoport befogadására tervezett és épült gimnázium a 2003/2004-es tanévtől már 20 osztályos gimnáziumként funkcionált. A 16 nyolc évfolyamos és az emelt szintű idegen nyelvű képzést folytató négy évfolyamos gimnáziumi osztályokat, valamint a szakképző évfolyamokat – önerős – belső átalakítások révén tudtuk elhelyezni. Az iskola fennállása óta a társadalmi változásoknak és az igényeknek megfelelően módosította a nevelésoktatás céljait, feladatait, változtatta szerkezetét. Fenntartói engedéllyel, a Világnyelv-program lehetőségével élve a 2004/2005-ös tanévtől kezdve nyelvi előkészítő évfolyammal induló 5 osztályos emelt szintű idegen nyelvi képzést vezettük be. Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselőtestület 19/2005. (I.27.), a 104/2005. (IV.28.) és a 105/2005. (IV.28.) számú határozatai alapján megszűnt iskolánkban a szakképzés, valamint 2008 júniusában a felnőttoktatás is. A közgyűlési határozat alapján a 2006/2007-es tanévtől az egyik 8 évfolyamos gimnáziumi osztály helyett egy 4 évfolyamos általános tantervű osztályt iskoláztunk be. A 2010/2011-es tanévtől pedig egy újabb 5 évfolyamos gimnáziumi 9.-es osztályt indítunk nyelvi előkészítővel, amely a 10. évfolyamtól emelt szintű angol oktatással folytatódik, továbbá a 12. és 13. évfolyamokra az emelt szintű érettségire felkészítéssel természettudományos és gazdasági irányultságot kap. Az oktatási szerkezet módosulása mellett azonban változatlanok maradnak legfontosabb alapelveink, értékeink, a nevelőtestület hitvallása. Ezt igazolja, hogy a 2009/2010-es tanévtől a TÁMOP 3.14 . . pályázat alapján és segítségével – erősítve a gyermekközpontúság, valamint az újszerű és korszerű módszereket alkalmazó hatékonyabb, innovatívabb oktatás megvalósításának gondolatát – bevezettük a kompetenciaalapú oktatást. A hangsúlyt a szövegértési, a matematikai, valamint az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére helyezzük, miközben több saját innovációt is kidolgozunk és alkalmazunk a projektoktatás, a témahét, a tantárgytömbösítés és a tantárgyak integrált oktatása módszereket. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók éreklődésére, a tanulók és pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A Pedagógiai program az iskola felvázolt rövid története és a belátható jövő figyelembevételével készült. A változatos iskolaszerkezet a helyi tantervek sokféleségét eredményezi, amelyek azonban megfelelnek a felülvizsgálat alapjául szolgáló jogi keret követelményeinek. Az intézmény 2010-ben sikeresen vett rész a referenciaintézményi előminősítésben, így 2011-től a TÁMOP-3.1.7. pályázat keretében megkezdte referencia intézményi működést segítő személyi – és tárgyi feltételek kialakítását. A referencia intézményi funkció mellett felsőoktatási gyakorlóhelyi szerepre is vállalkozhat a pályázatnak köszönhetően.
3
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 1.2. Az iskola működési területe, beiskolázási körzete Az intézménybe beiratkozó tanulók zöme Tatabányán él, illetve közvetlen vonzáskörzetéből jár be, de minden évben fogadunk kb. 10-20 olyan diákot is, akik távolabbi – de 50 kilométeren belüli – területekről, illetve a szomszédos Fejér megye közeli településeiről érkeznek. Ritkábban az ország távolabbi területeiről, valamint Szlovákiából is érkezik hozzánk néhány tanuló. Az iskola intézményvezetője: Az iskola telephelye: Az iskola postacÍme: Telefonszámai: Fax:
Pleier Tamás Tatabánya 2800 Tatabánya, Gál István-ltp. 701 34/339-571 34/311- 749
1.3. Az iskola tanulócsoportjai (osztályszintű, illetve bontott és összevont csoportok), létszámainak jellegzetességei 2012/2013-es tanévben: osztályszintű
bontással és összevonással létrehozott
Össz. csop.
21
84
105
tanulószoba
-
4
4
énekkar
-
1
1
sportkör
-
5
5
irodalmi színpad
-
1
1
szakkör
-
6
6
összes
21
101
122
nappali gimnáziumi
A fentieken kívül-a pénzügyi fedezet megléte esetén – az osztályok bontásával, illetve összevonással különböző számú és minőségű csoportok szerveződhetnek, pl.: közismereti tantárgyakat választók, nemek szerint tagozódók, a különböző idegen nyelvi csoportokba jelentkezők. 1.4 Az osztályok várható változásainak tendenciái a 2013/2014-es tanévtől 8 (8) nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály, 4 általános tantervű négy évfolyamos, valamint 9 (10) öt évfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi osztály, 2 tanulószobai csoport. (A zárójeles szám – a részleges vagy teljes ki- és felfutáskor –, az osztályok maximális számát mutatja.) A felvett, illetve beindított osztály és csoportlétszámok: a 8 évfolyamos gimnáziumi osztályban az 5 évfolyamos gimnáziumi osztályokban a 4 évfolyamos gimnáziumi osztályban a tanulószobai csoportoknál a különböző tantárgyi csoportbontásoknál a különböző tantárgyi csoportösszevonásoknál,
34 fő/osztály 35 fő/osztály 35 fő/osztály 25-30 fő/csoport 10-20 fő/csoport 10-35 fő között
4
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A közoktatási törvény 3. sz. mellékletétől fölfelé való eltéréseket – a túljelentkezés mellett – az indokolja, hogy a 8 évfolyamos gimnáziumi osztálylétszámok az emelkedő évfolyamokon várhatóan nem nőnek, mivel a kerettantervi követelményekhez képest előrehaladottabb csoportokba nehéz az általános iskolából bekerülni. Ha a létszám változik, az a kiválások miatt elsősorban csökkenés lehet (pl. a gyengébben haladók szakképzés felé orientálódása vagy a tagozatos – speciális ismereteket nyújtó –gimnáziumokba törekvők kiválása következtében). Ezért indokolt a 34 fős induló létszám az 5. évfolyamon. Az öt évfolyamos gimnáziumba az emelt szintű nyelvi oktatás magasabb óraszámai miatt csak komoly követelményeket támasztó különbözeti vizsgával lehet bekapcsolódni. Az eddigi tapasztalatok is azt igazolták, hogy ezek az osztálylétszámok más iskolából átvett tanulók miatt csak ritkán változnak. A 4 és 5 évfolyamos gimnáziumi osztályok iránti érdeklődés várható nagysága is indokolja, hogy a 9. évfolyamra a maximálisan felvehető létszámmal tervezzünk. 2. HELYZETELEMZÉS Komárom-Esztergom megye székhelye, Tatabánya 91 km 2 területen fekszik, 14 km hosszúságban a Dunántúli-középhegység részei, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban. Földrajzi helyzete meghatározza a város szerkezetét is. A négy településből megyeszékhellyé lett város fejlődésében sokáig meghatározó szerepet játszott a terület mélyén rejlő, az évtizedek során kifejtett szénvagyon, valamint az erre a bázisra épült ipar és a kialakult intézményrendszer. A hetvenezer lakost számláló város középiskolás korú tanulói több középfokú nevelési-oktatási intézményben tanulhatnak, amelyek között a Bárdos László Gimnázium 1997. szeptember 1-jéig, majd 2005. szeptember 1-jétől újra tiszta profilú gimnáziumként működött. Az iskola szerkezete 1997/98-as tanévben a nappali tagozatos szakképzés és a gimnáziumi felnőttoktatás bevezetésével változott, amely a 2004/2005-ös tanévtől bővült, hiszen a 4 évfolyamos emelt szintű nyelvi képzést a nyelvi előkészítővel induló (1+4) 5 évfolyamos oktatás váltotta fel. A 2006/2007-es tanévtől a szerkezet újra módosult, hiszen a fenntartó 19/2005. (I.27., a 104/2005. (IV.28.) és a 105/2005. (IV.28.) Kgy. sz. határozatai szerint a 8 évfolyamos gimnáziumba csak 1 osztálynyi tanulót iskolázhattunk be, ugyanakkor előírta 4 osztályos általános tantervű osztály indítását. Nem engedélyezte viszont a felnőttoktatás esti tagozatára új osztályok beiskolázását, valamint megszüntette az érettségi utáni szakképzést. Az újabb szerkezetmódosulás 2010/2011-es tanévtől kezdődött egy NYEK-kel induló, majd emelt szintű angol oktatással folytatódó és természettudományos, valamint gazdasági irányultságot adó osztály indításával. 2.1 A pedagógiai környezet jellemzői 2.1.1 Általános adatok, tények A rendszerváltást követő kibontakozó piacgazdaság Tatabányán és tágabb környezetében is – átmenetileg – kedvezőtlen gazdasági helyzetet teremtett: összeomlott az államilag támogatott nehézipar a maga nagyvállalataival, s ez az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséget eredményezett. A megváltozott helyzet miatt az elszegényedett város oktatási és kulturális intézményei is a működőképesség mezsgyéjén tartották fenn magukat. A polgári fejlődés természetes szakaszának kimaradása a volt szocialista nagyvárosban, a lakosság széles rétegeiben nem alakította ki a tudás, a kultúra befogadásának igényét, aminek következtében – a hasonló nagyságú történelmi múltú nagyvárosokhoz képest – szerényebb kultúrkörnyezet tudott kialakulni. Mindezek a tények ellene hatottak az értelmiségi lét biztosításának, ami e réteg érzékelhető elvándorlását okozta a rendszerváltást követő első nyolc évben.
5
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Ebben a – nem humán, még csak nem is értelmiségi barát – környezetben kellett működtetni a gimnáziumot, amelynek fő funkciói közé tartozott (és tartozik) a nemzeti és az általános európai értékek átadása, valamint a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra felkészítés. Az 1998 óta – a 2008-ban kezdődő világválságig – érzékelhető gazdasági prosperitás Tatabányán is kedvező fordulatot hozott. A városba letelepedő multinacionális cégek több ezer munkahelyet teremtettek. Az Európai Unióba való felvételünkkel együtt javultak a megyeszékhely pénzügyi-gazdasági kondíciói ami átmenetileg kedvező módon hatott a közoktatási intézményhálózat működtetésére is. 2.1.2. A szülői hatások, a szülők, a családok szociális rétegződése A városnak és környezetének újra erősödő gazdasági szerepe a szülők szociális helyzetében is megmutatkozik, annak ellenére, hogy a gimnáziumba iratkozó tanulók családjának értékhordozó és átadó szerepe, valamint szociális helyzete differenciált, de legalább átlagos szintű vagy jobb annál. A szülők átlagos iskolázottsága 14-15 év ami jóval átlag feletti. Tanulóink 7%-a nagy, 28%-a csonkacsaládban nevelkedik. A szülőpótló szerepet a tanulók közel 1%-a esetében a nagyszülők kénytelenek vállalni. A családok 3,5%-a részesedik rendszeres szociális (anyagi) támogatásban, 2%-ában egyik vagy mindkét szülő munkanélküli. A tanulók 4%-ának szülei nyugdíjasok, 33%-áé pedig vállalkozók. A hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma 35 fő (2%-ot alig meghaladó). Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulónk jelenleg nincs. A szülők többségének az iskolához való viszonya jó, sőt – elsősorban az 5-8 évfolyamokon-nagyon jó. Nagy számban vesznek részt a hivatalos (értekezletek, fogadónapok) és a nem hivatalos fórumokon (pl. Süveges Vilmos szülő-tanár sportnap, bál, egyéb iskolai rendezvények). A szülők egy része – ha szerényen is – anyagilag támogatja az iskolát. Az iskola vezetése és a szülői munkaközösség választmánya közötti találkozások rendszeresek. A szülők nagy része – a pályaválasztási értekezleten ismertetett – Pedagógiai program és Házirend ismeretében küldi el felvételire és íratja be gyermekét a gimnáziumba, tehát elvileg egyetért az iskola nevelési-oktatási céljaival, terveivel. Az iskolai évek alatt felmerülő problémáikat intézményes keretek között és egyénileg is megfogalmazzák. 2.1.3. A fenntartó szerepe Az iskolafenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a jogszabályokban előírt keretek alapján biztosítja az intézmény szakmai működését. Felügyeleti és ellenőrző tevékenysége a szakmai munkából eredő gazdálkodás és a tanügyigazgatás törvényességének vizsgálatára terjed ki. Igényei, tervei megfogalmazásához kikéri az iskola véleményét. Az iskola gazdasági és műszaki üzemeltetéséről, a technikai dolgozók foglalkoztatásáról 2013. január 1jétől a város GAMESZ-irodája gondoskodik. 2.2. Az iskolára vonatkozó jellemzők 2.2.1. A gimnázium tanulóinak összetétele Diákjaink képesség és intellektualitás szerinti összetétele változó, de jobb az átlagosnál. 10%-uk kiemelkedő, 41%-uk jó, 39%-uk átlagos képességű tanuló, az átlagosnál gyengébb képességű tanulóink aránya mindössze 10%.
6
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma a szakbizottsági felülvizsgálatok után 2 fő, amely a szeptembertől belépő új osztályok után várhatóan emelkedik. Orvosi bizottsági vélemény alapján 3 fő magántanulói jogviszonyban van. A nyolc évfolyamos gimnáziumi tanulók a majdani továbbtanulási szándékkal kerülnek a gimnáziumba. Többségük jó képességű, terhelhető, jól tanítható, bár folyamatosan romló készségekkel érkeznek iskolánkba, és természetes fejlődésük során érzékelhető akár jelentős differenciálódásuk is. A lányok és fiúk aránya között nem túl nagy az eltérés. Az átlagosnál kevesebb közöttük a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló. A négy és öt évfolyamos gimnáziumi tanulók ugyancsak felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni. A hátrányos helyzetük miatt külön figyelmet és pedagógiai kezelést igénylő tanulók aránya itt is szűkebb körű az átlagnál. 2.2.2. Személyi feltételek. A nevelőtestület összetétele A jelenlegi változó szerkezethez (nyolc-, az öt-, és négy évfolyamos gimnázium), a nevelési-oktatási feladatok ellátására megfelelő számú álláskeretet biztosított az önkormányzat. A pedagógiai munkát jelenleg 43 főállású – közöttük 1 könyvtáros-tanár –, 5 részmunkaidős, 2 megbízásos jogviszonyú óraadó tanár végzi, valamint 2 pedagógiai munkát segítő alkalmazott (rendszergazda, iskolatitkár). Munkájukat a GAMESZ részéről 9 technikai alkalmazott (6 takarítónő, 1 gondnok, 1 portás és 1 gazdasági ügyintéző) (ügyintézők, technikai személyzet, portások, gondnok és kertész) segíti. Kb. 640 tanuló szellemi fejlődéséről és biztonságos munkakörülményeiről így összesen 61 dolgozó gondoskodik. A pedagógusok átlagéletkora 44 év és 76%-uk nő. A főállású pedagógusok között a nyugdíjasok foglalkoztatása a jogszabályi kötelezettség miatt megszűnt. Jelenleg egy technikai dolgozó és egy óraadó nyugdíjas. A nevelőtestület végzettsége és a szakos ellátottság a jelenlegi szerkezet mellett megfelelő, de a 2008/2009-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatás ellátásának törvényi kötelezettsége miatt ezen – 120 órás továbbképzésekkel – tovább kell javítani. A tanárok 48%-a csak egyetemi, 16%-a csak főiskolai, 34%-a pedig egyetemi és főiskolai képesítéssel rendelkezik, egy fő PhD-végzettséggel bír. Közülük 10%-nak egy, 52%-nak kettő, 26%-ának három és 10%-ának háromnál több diplomája van, egy dolgozónak (2%) tudományos fokozata van. A Nat és a Kerettantervi követelmények, a közoktatási törvény általi új szakaszolása, az iskolai szerkezet folyamatos átalakulása, valamint a modulok oktatására alkalmas szakképesítési előírások miatt a szakos ellátottságnak némileg át kell alakulnia vagy másoddiploma-szerző átképzés vagy a személyi összetétel változása révén. A nevelőtestület döntő többsége a felülvizsgált és módosított Pedagógiai programmal egyetért, azt támogatja és megvalósításáért együttműködésre, „csapatmunkára” kész. Ugyanakkor az autonóm személyiségek elvárható együttműködési készsége teljes körűen nem érvényesül, az iskoláért tenni akarás szándéka különböző mértékű, a tanítási órán kívüli pedagógiai munkában a leterheltség – személyenként eltérő okok miatt – nem egyenletes. Ebből is következik, hogy a szakmai közösségek pedagógiai műhelymunkája különböző színvonalú. 2.2.3 Az iskola működtetésének – tárgyi, dologi – feltételei
7
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Az 1987-ben átadott – 16 osztály befogadására tervezett – gimnázium a régen csak ótelepinek ismert ősi 6 ajtós bányászlakások és a szomszédságukban lévő temető helyén, a mai – volt neves bányaigazgatóról – Gál Istvánról – elnevezett lakótelepen épült fel. A tízemeletes tömblakások szomszédságában lévő iskola még ma is a város mutatós középületei közé tartozik. Környezete hosszú időn keresztül rendezetlen volt, de 1997-ben a város ötvenedik és a gimnázium tizedik évfordulójának évében megkezdődött rendbetétele. Kialakították a Bányász Emlékparkot, jelenleg pedig közvetlenül az iskola szomszédságában felépült a Bárdos-lakópark és a bevásárlóközpontok és a tervek szerint hamarosan a felhagyott Omega Plázába költözik a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal. Az iskola tőszomszédságába Tatabánya város 2012-ben a térség fejlesztésére városi autóbusz-közlekedési átszálló pályaudvart épített, és a távlati tervben 2016. évben szerepel a jelenlegi Alsógalla vasúti megállóhely közelebb költöztetése. Az épületet díszbokrokkal, fákkal és gyeppel parkosított – túlságosan alacsony kerítéssel lezárt – terület veszi körül, amely egy aszfaltos kézilabda- és kosárlabdapályát, valamint a ballagási ünnepélyek megrendezésére kiválóan alkalmas teret is magában foglal. A tér közepén található egy kör alakú paddal határolt „mini” díszkert, amelynek közepén áll az iskola névadásakor ültetett „Bárdos-fa”. Az épület funkcionálisan elkülöníthető három része egybeépített. A középső – főbejárati objektum – a tanulmányi munka színtere, a tőle balra elhelyezkedő rész a testnevelés és az iskolai sportélet fő munkaterülete, a jobboldali tömb pedig a gondnoki lakást, a 2000 fős kapacitású konyhát és az egyszerre 200 tanuló étkezésére alkalmas éttermet foglalja magában. Az iskola világos és tágas, kiöblösödő folyosói, valamint a zsibongó – a tanóraközi szünetben – bőséges mozgásteret biztosítanak a diákok számára. Ugyanakkor az iskolának nincs megfelelő nagyságú közösségi programok, ünnepélyek megtartására alkalmas helyisége, (díszterme). Ezt a belső udvar befedésével lehetne megvalósítani, ami továbbra is célunk. Ezért elkészítettük azt a tanulmánytervet, amely kedvező hazai vagy európai pályázati lehetőségek esetén – remélhetőleg – alapja lehet egy részletes műszaki kivitelezési terv elkészítésének, majd a sikeres pályázati szereplésnek. A huszonhat éves épület felújítására, karbantartására – a fenntartó által elvégeztetett tetőszigetelésen, a palatető-javításon, valamint a tornatermi vizesblokk átépítésén kívül – nem sokat tudtunk fordítani. Ugyanakkor az épület állagának megóvása végett néhány – évről évre elhalasztott – javítást el kell végezni (elsősorban a nyílászárók szigetelését, néhány helyen a falak vakolását, a bejárati részen, és a hátsó bejáratnál megrongálódott lépcsők felújítását, az udvaron pedig a balesetveszélyessé vált sportpályák egyenletessé, repedésmentessé tételét). A hagyományokhoz tartozó rendezvények egy részét az iskolában tartjuk, bár ilyen célra kialakított helyiségünk (pl. díszterem) nincs. A nagy tömegeket mozgató rendezvényeket – ma már csak szponzori és szülői támogatással – iskolán kívüli helyiségek bérbevételével tudjuk megoldani. A gimnázium hagyományápolását és versenysportját tehát nem saját üzemeltetése alatt álló objektumok is segítik. A városi sportcsarnok ad otthont a minden év decemberében megrendezett Mikulás-kupának, amely az Árpád Gimnázium és a Bárdos-gimnázium nemes kispályás labdarúgó vetélkedője a diákok leány és fiú, valamint a tanárok csapatai között. A labdarúgó-stadion a középiskolás labdarúgó bajnokság, valamint az atlétikai versenyek lebonyolításához nyújt ideális feltételeket. A Jászai Mari Színház – Népház szalagavató ünnepélyeink, továbbá más évfordulós és művészeti produkciók színtere, míg a most felújított Vértes Agórája adventi estünk bemutatására ad minden évben lehetőséget. Tanulóink nyári szünidejének hasznos eltöltését – 7-10 napos turnusokban – Balatonszárszón tervezzük az iskola Géniusz Alapítványának, szponzoroknak és a szülőknek az anyagi támogatásával. A rendezvények, táborok igénybevételéhez írásban rögzített megállapodásunk nincs, az azoknak helyet biztosító objektumokat – a stadiont kivéve – ellenszolgáltatás ellenében (bérleti díj, táborozási díj) használjuk.
8
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A nevelő-oktató munkát 16 eredeti, 7 ki- és átalakított osztályterem (közülük 3 szaktanteremként is funkcionál), 7 csoportszoba, 4 szakelőadó, 3 számítástechnika terem, 1 tankonyha, 1 – két részre választható – szabványos röplabda- és kosárlabdapályát is magában foglaló tornaterem, 1 – két összenyíló helyiségből álló – kondicionáló terem, 6 szertár, 1 könyvtár, 3 stúdió – az audiovizuális (zártláncú tv) rendszer, az iskolarádió és -televízió működtetésére –, 1 étterem, 1 büfé, 9 tanári szoba, valamint 1 – néhány iskolai rendezvény (tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek, bálok, Bárdos-nap) lebonyolítására is alkalmas – aula segíti. Az új funkció (referencia intézményi működés) betöltéséhez szükséges konferenciaterem és kabinet rendelkezésre áll a jó gyakorlatok átvételéhez. Az átadáskor korszerűen felszerelt iskola feltételeit – 2005-ig – elsősorban a szakképzés révén befolyó bevételekből azt követően 2008-ig a fenntartó által biztosított fejlesztési forrásból próbáltuk szinten tartani, illetve fejleszteni, korszerűsíteni. Ez a lehetőség 2010 után már megszűnt. Egyes területeken a nevelés-oktatáshoz használt taneszköz-állomány fejlesztése elmaradt az elvárható mértéktől. Teljes körűen még nem korszerű a természettudományos tantárgyak szertárainak eszközállománya, nem kielégítő a könyvtár gyarapodása, nem folyamatos a térképállomány és az elhasználódott sporteszközök pótlása. A 2010/2011-es tanévtől kiemelt feladatnak kell tekinteni a természettudományos oktatáshoz szükséges eszközök fejlesztését, korszerűsítését. A technika tantárgy kerettantervnek megfelelő tanításához a szaktantermi feltételek teljes körűen nincsenek meg. A technika gyakorlati oktatását – több más helyiség kialakításával együtt (pl. aula, nyelvi labor) – a belső udvar beépítésével lehetne megoldani, amíg erre nincs mód addig több és mélyebb elméleti ismeretekkel, valamint multimédiás eszközök segítségével gyakorlatot szimulált oktatással orvosolható a probléma. A költségvetés mellett ezért más forrásokat kellett találni (pályázatok, alapítványok, saját bevételek), amelyek segítségével a kézművesség, az informatika és az idegen nyelv oktatásának, valamint a testedzésnek sikerült viszonylag jó feltételeket teremteni. A kézművesség alapjainak elsajátításához korongozó gépeket és égetőkemencét, az informatikához korszerű – az internethálózatra is kapcsolt – számítógépparkot, az idegen nyelvek oktatásához képi- és hanganyagokat, a testneveléshez – vállalkozók bevonásával – korszerű és minden igényt kielégítő kondicionáló termeket sikerült kialakítani. A szakképzés megszűnésével kieső bevételeinket a fenntartó 7,5 millió Ft/év fejlesztési forrással 2008-ig kompenzálta, amely három évig elegendő volt arra, hogy szinten tartsuk, esetleg némileg javítsuk a gimnáziumi nevelés-oktatás technikai feltételeit. Ugyan szükség lenne a fejlesztési forrás újbóli – folyamatos – biztosítására, ám 2010 után már semmiféle támogatás nem állt rendelkezésre, hanem csak korlátozott karbantartás, az üzemzavarok elhárítása történt. Az iskola hagyományaihoz tartozó rendezvényeket ma már szinte minden esetben csak sikeres pályázatokkal, illetve alapítványi és szponzori támogatással tudjuk megtartani. 2.2.4 A tanulmányi munka néhány jellemzője Az első 1990-ben elfogadott szakmai program új nevelési-oktatási szerkezet kialakítását is jelentette. Megnőtt az iskola iránti érdeklődés, jelentősen javult a tanulmányi munka, az iskolai átlag elmúlt 5 tanév során 4,08 és 4,23 között mozgott. A gimnáziumból továbbtanulók aránya az elmúlt 5 tanév során 2025%-kal nőtt, s mára – csupán a nyilvántartott és publikált, az érettségi évére vonatkoztatott felvételi arányokat tekintve is – meghaladta a végzettekhez viszonyított 80%-ot A legutolsó hivatalos – 2006-ban kiadott – kiadványban (A Középiskolai munka néhány mutatója 2006) iskolánk a felvételi arányokat (79,6%) és a nyelvvizsga arányokat (90,8%), továbbá a hozzáadott értéket (9, 55%) tekintve – 5 év átlagában – az első helyen állt a megyei gimnáziumok rangsorában. Az idegen nyelvek oktatásának előtérbe állítása a középfokú „C” típusú nyelvvizsgák számának növelését eredményezte. A tanulmányi versenyeken elért
9
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM eredmények különösen az 5–8. évfolyamokon jók, a 9–12. évfolyam között még javításra szorulók. Az iskola fenntartó által előírt szerkezetátalakítása miatt tanulmányi eredményeink és – vélhetően – a megyebeli rangsorban elfoglalt helyünk romlott. A művészeti nevelés terén a képzőművészet az énekkar, valamint az irodalmi színpad színvonalas munkáját kell említeni. A 2002/2003-as tanév során megalakult iskolánk Trefort Ágoston Tudományos Diákköre, amely eddig a helytörténeti kutatásaival és előadásaival hívta fel magára a figyelmet. Javuló eredményeinket nagy mértékben segítette, hogy a fenntartó az 1990-ben elfogadott szakmai-pedagógiai programunkat finanszírozta, valamint a nyolc évfolyamos gimnázium beindításával együtt járó önkormányzati többletterheket is vállalta. Ennek eredményeként tudtuk a – hatékonyabb munkát biztosító – tervezett csoportbontásokat megvalósítani, valamint a tanórán kívüli – a tanulók érdeklődésének és igényének megfelelő – sokszínű kínálatot biztosítani. A javuló versenyeredmények ellenére alapproblémaként említendő, hogy a megméretést vállaló tanulók különböző mértékben kapnak hathatós segítséget szaktanáraiktól, ezért vannak közöttük, akik megfelelő szakmai támogatottsággal sokkal nagyobb sikerrel próbálkozhatnának a tanórainál jóval nehezebb feladatok megoldására. El kell érni, hogy a jó képességű és a versenyzést vállaló (sokszor akaró) tanulókat a szaktanár maximálisan segítse a felkészítés során. A pedagógiai munkában a hitvallásnak, az elfogadott alapelveknek és értékeknek megfelelően nagyobb következetesség szükséges a nevelés terén. Ehhez az osztályfőnöki munka egységesebb szemléletére és a jelentkező problémák érzékenyebb kezelésére van szükség. 2.2.5 Az irányítási-szervezeti struktúra Miután – hitvallásunkból következően – fontos alapelvként határoztuk meg, hogy nyilvánosságra törekszünk, valamint nyitott iskolát akarunk, ezért úgy gondoljuk, helyes, ha e Pedagógiai programban az érdeklődő olvasónak az iskola irányítási-szervezeti rendjéről is eligazító információkat adunk. A Bárdos László Gimnázium olyan jogi személy, amelyet a fenntartó (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata) – alapításakor, 1987-ben – önálló gazdálkodási joggal ruházott fel. 2009. augusztus 1-jétől – az intézmények gazdasági összevonása következtében – az intézményi számla megszűnésével már csupán részben önálló gazdálkodók voltunk, mivel a költségvetési előirányzattal teljes egészében rendelkezünk. 2012. augusztus 15-e után december 15-ig újra önállóan működő költségvetési szerv volt, majd 2013. január 1-től pénzügyi-gazdasági feladatainkat a GAMESZ, a pedagógiai munkából adódó gazdasági feladatokat a KLIK vette át. Az intézmény tiszta profilú, többféle gimnáziumi típust működtető (8, 4 és 5 évfolyamos gimnáziumi oktatás) egy szervezeti egység, amelynek élén az intézményvezető áll. A hatékony igazgatás, az intézmény zavartalan, zökkenőmentes működése érdekében, feladatkör, valamint jog- és hatáskör biztosításával az irányítás megfelelő személyi, illetve testületi szintjei léteznek. Az intézmény szervezeti-irányítási sémáját az SZMSZ tartalmazza. Az iskola felnőtt- (nevelők, alkalmazottak) és diák-, valamint az irányítói és érdekvédelmi szervezetei: Felnőtt szervezetek: Nevelők szervezetei: - nevelőtestület - munkaközösségek
Tanulói szervezetek: - diákönkormányzat - osztályok - szaktárgyi csoportok - tanulószobai csoportok - diákkörök - szakkörök - énekkar
Alkalmazottak szervezetei: - gazdasági-ügyviteli csoport
10
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM - technikai dolgozók
- irodalmi színpad - iskolai diáksportkör
Irányítói szervezetek: - nevelőtestület - munkaközösségek - diákönkormányzat
Érdekvédelmi szervezetek: - Közalkalmazotti Tanács (az iskolában szakszervezet nem működik) - diákönkormányzat
Az irányításból és az érdekvédelemből sajátos – törvényben rögzített – módon szerepet vállaló szervezetek: - a Közalkalmazotti Tanács - az iskolaszék, - a diákönkormányzat, - szülői szervezet 2.2.6 Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem Az iskola működésében sajátos szerepet vállalóknak, az iskola dolgozóinak (nevelőknek és nem pedagógus képesítésű alkalmazottaknak), a tanulóknak és a szülőknek – a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a Kjt, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a Házirend által szabályozott módon – érdekérvényesítési lehetőségeik vannak. Az iskola valamennyi közalkalmazottja – szakszervezet hiányában – az általuk választott közalkalmazotti tanácson (KT.), illetve annak elnökén keresztül kezdeményezhet érdekegyeztetést, munkarendjét, élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben. (Az ezzel kapcsolatos jogosítványokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint az iskola közalkalmazotti szabályzata (IKSz) tartalmazza). A pedagógusok szakmai elképzeléseiknek, a szakmai munkaközösségek támogatásával és egyetértő véleményével, a nevelőtestület révén – a közoktatási törvény által számára biztosított döntési jogkör alkalmazásával – tudnak érvényt szerezni. Kérhetik továbbá az iskolaszék véleményét, javaslatát, az általuk problémaként érzékelt, felvetett – az iskola működésével kapcsolatos – kérdésben. –
Az iskola valamennyi alkalmazottja, sérelmének, javaslatának, véleményének közvetítésére közvetlen szakmai felettesét is megkérheti. A kérést, a javaslatot, a véleményeket a vezetői tanácskozásokon megvitatjuk. A hozott állásfoglalásról vagy döntésről az érintett közalkalmazott érdemi választ kap. Bármilyen probléma bármely dolgozó részéről közvetlenül a munkáltatói jogokat gyakorló intézményvezetőnek is felvethető, s vele megbeszélhető.
–
A tanulók állandó érdekérvényesítő szerve az iskolai diákönkormányzat (DÖK), amely – a nemzeti köznevelési törvény által biztosított – döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkörének alkalmazásával képviselői útján járhat el a nevelőtestületnél, az iskolaszéknél, a szülői munkaközösségnél, valamint az intézményvezetőnél. Az egyezségről, az érdekérvényesítés eredményéről a diákönkormányzat érvekkel alátámasztott visszajelzést kap. A tanulók fontos érdekérvényesítési fóruma az évente összehívott diákgyűlés, illetve diák-küldöttek tanácskozása, ahol az iskola vezetésén kívül a nevelőtestület is részt vesz, és ahová meghívást kap a szülői szervezet elnöke is. A diákönkormányzat a rászoruló tanulók szociális támogatásának segítésében képviselője útján részt vesz az iskola szociális bizottságának munkájában is.
11
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM –- A szülők, gyermekeik érdekében a bizalmuk révén létrejött választmány, illetve az iskolaszékbe választott képviselőik közreműködésével kérhetik, kezdeményezhetik sérelmük orvoslását, az iskola működésével kapcsolatos véleményük meghallgatását, javaslataik megvitatását. A felvetett problémák megbeszélése végett az iskola szülői szervezete tanévenként legalább kétszer találkozik az iskola vezetésével, a választmány elnöke pedig – külön is – az iskola intézményvezetőjével. Ezeken a találkozókon a kölcsönös tájékoztatásokon kívül – az elnök és a szervezet is – konkrét visszajelzést kap a vélemények, javaslatok sorsáról, a jogos panaszok orvoslásáról. Az iskola mindhárom szereplője – a nemzeti köznevelési törvény keretei között – az érdekérvényesítés egyfajta fórumának tekintheti az iskolaszéket, amely eljárhat a tanulói jogok érvényesítéséért, vizsgálhatja a nevelőtestület vagy az intézményvezető döntései ellen benyújtott kérelmeket, valamint az iskola működésével kapcsolatban felvetett minden kérdés érdemi kezelését. 2.2.7. Az iskola kapcsolatai Az oktatás területén a közoktatási törvény 1993-tól kialakította a hatalom-, a feladat- és a felelősségmegosztás rendszerét, amely önmagában megváltoztatta az iskolának az irányító szervekkel addig fenntartott kapcsolatait. A miniszteri rendeleteken, a törvények értelmezésével kapcsolatban kiadott állásfoglalásokon, valamint különböző tájékoztatók közzétételén, döntés előkészítésre szánt anyagok véleményezésének kérésén, továbbá bizonyos adminisztrációs kötelezettségek (statisztika, érettségi) teljesítésén keresztül létezik kapcsolat az állami irányítással. Az Oktatási Hivatal a beiskolázás és az érettségi lebonyolítása, valamint a különböző tanulmányi versenyek szervezése és értékelése kapcsán. A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Komárom-Esztergom Megyei Irodájával szakmai programok, valamint tanulmányi versenyek szervezésekor kerülünk kapcsolatba. 2010-től a KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya vette át az Oktatási Hivataltól a fent említett feladatok jelentős részét. A városi önkormányzat 2013. január 1-jétől már csak mint az iskola működtetője szerepel a kapcsolati rendszerben. A rendszeres intézményvezetői értekezletek, a kölcsönös információnyújtás, a költségvetés tervezéséhez az adatszolgáltatással való közreműködésünk, az iskola jövőjének tervezése, a fejlesztések egyeztetése már a KLIK-kel való sokrétű fenntartói kapcsolat része. Vallott alapelveinknek megfelelően a szülőkkel való kapcsolatunknak nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ezért az 1990 óta elfogadott – első – Pedagógiai programunkban megfogalmazott módon hivatalos és nem hivatalos együttműködési formákat egyaránt szorgalmazzuk. Az iskolaszéki képviselet, a szülői szervezet választmányával tartandó kölcsönös informálások, a fontos, meghatározó elképzeléseink véleményeztetése, a fogadóórákon és a szülői értekezleteken történő találkozások, a 10 éves korú kisgimnazisták beilleszkedéséről szóló részletes tájékoztatás mellett nyílt, azaz bemutatóórák látogatásának biztosításával, közös – kulturális, sport és szórakozást nyújtó – rendezvények szervezésével próbáljuk az iskola világát több oldalról is megismertetni. Nevelési-oktatási céljaink megvalósítását, a tanulók személyiségének sokoldalú kibontakozását segítheti a város közművelődési intézményeivel való kapcsolatok elmélyítése. A kerettanterv követelményrendszere önmagában is indokolja – különösen a múzeumokkal célzott együttműködésünk fontosságát. A tartós európai, emberi értékek, a különböző népek kultúrájának megismertetése és átadása, valamint a másság elfogadása is fontossá teszi eddigi külföldi kapcsolataink ápolását és további szélesítését. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy a meglévő németországi, angliai, és lengyelországi kapcsolatok mellett a francia, az olasz és a spanyol nyelvet tanuló diákok számára is lehetővé tegyük az anyanyelvi területen történő nyelvgyakorlást. Ehhez az iskolai alapítványon keresztül anyagi támogatást is biztosítunk. A gimnázium létével, működésével, a benne folyó szakmai munkával összefüggésben külső kapcsolataink az említetteknél sokrétűbbek. Ennek csupán tényszerű felsorolását adjuk:
12
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A beiskolázás során kapcsolatban állunk: a megye és a város középfokú intézményeivel, a város és a városkörnyék általános iskoláival, a város kollégiumávaI. A 8 évfolyamos gimnáziumban folyó nevelés-oktatás eddigi tapasztalatainak kicserélése, a szükséges korrekciók elvégzése, valamint a különböző értekezletek, továbbképzések kapcsán velünk együttműködő intézmények: az EL TE Budapesti Radnóti Miklós Gyakorló Iskola, a GOSZ-hoz tartozó gimnáziumok. A tanulók külföldi nyelvgyakorlása, valamint különböző Európai oktatási programokban való részvétel miatt írásban rögzített megállapodás alapján működünk együtt: a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziummal a németországi Schwarzenbek gimnáziumával, a lengyelországi Bedzin egyik középiskolájával. További kapcsolatokat tartunk fenn: a referenciaintézményi funkcióból adódóan a jó gyakorlatokat megismerni és átvenni kívánó intézmények vezetőivel, pedagógusaival, a referenciaintézményként működő más intézményekkel, a felsőoktatási gyakorlóhelyi funkciókból adódóan a pedagógus képzést végző felsőoktatási intézményekkel, a megyei könyvtárral és városi fiókintézményeivel, az gazolt sportolóink egyesületeivel, tanulóinkat hitoktatásban részesítő egyházakkal, iskolánkat szponzoráló cégekkel és más támogató jogi személyekkel, a katasztrófavédelemmel, a tűz- és munkavédelmi felügyeletet ellátó hatóságokkal, a megyei munkaügyi központtal, a Magyar Államkincstárral, az OTP-vel, kulturális programjaink megvalósítása során a Jászai Mari Színház – Népház és A Vértes Agórája intézményekkel, Tatabánya Megyei Jogú Város kezdeményezésére 2012 őszén a Kéz a kézben akció keretében támogatói szerződést kötöttünk a Grundfos Magyarország Gyártó Kft-vel. A külső kapcsolatokban az iskolát általában az intézményvezető vagy – az érintett konkrét témától függően – közvetlen megbízottja képviseli.
3. A GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Mottó: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
13
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.1 Nevelési program Bevezető A magyar iskolarendszer lényegesen megváltozott az elmúlt negyed század során. Ez a változás a nevelésoktatás egész folyamatát érinti. Iskolánkban 1993-tól a 14 éves korosztályú tanulók mellett tízéves gyermekek beiskolázására is sor került. A nyolcosztályos gimnázium új követelményeket állított (és állít folyamatosan) az ott tanító pedagógusok, különösen pedig az osztályfőnökök elé. Ez önmagában is indokolta egy nagyobb ívű, hosszabb távra is érvényes nevelési program (terv) kidolgozását. Ugyanakkor a társadalomban folyamatosan végbemenő változások is megkövetelik a korábbi nevelési célok újragondolását s egy aktualizált nevelési terv megalkotását. Az újszerű nevelési program figyelembe veszi az eltérő korosztályok együttlétét és rugalmasan illeszkedik az egyéni igényekhez is, tudván azt, hogy a tanulók fiziológiai, szellemi, illetve lelki fejlődése különböző ütemű. A 10–19 év közötti szervezett iskolai nevelés–oktatás, azaz a nyolcosztályos gimnáziumi képzés nagyobb felelősséget hárított iskolánk nevelőtestületére, mint a korábbi „tiszta” négyéves forma, hiszen a pedagógusok a serdüléstől a felnőtté válásig vállalkoznak a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére. Az iskola felelősségét növeli, hogy az 1990-es években kiépülő új társadalmi berendezkedés más értékrendű világot hozott lére, amit az új nevelési programnak is figyelembe kell vennie. Fel kell vállalnunk, hogy a szociálisan hátrányos és a halmozottan hátrányos, továbbá a részképességi zavarokkal küzdő (SNI) tanulók esélyegyenlőségét biztosítsuk. Az iskolai nevelés szempontjából lényegesnek tartjuk, hogy a gyermekek (tanulók) személyiségére ható külső tényezők egy haszonelvű, individualizált értékrenddel ne váljanak meghatározóvá, kizárólagossá a tradicionális nemzeti-európai értékrenddel szemben. Fontos tehát, hogy az iskolában olyan értékrendszer (értékhierarchia) alapján folyjék a nevelés, amely a ma gyermekeit (diákjait) egy működőképes társadalom aktív részeseivé tudja formálni és amely képes az emberiséget veszélyeztető globális problémák felismertetésére, a velük szembeni védekezésre, a már ma is meglévő (pl. a Föld általános felmelegedése, a hagyományos energiaforrások kimerülése stb.) és keletkező veszélyek sikeres kezelésére. Értékrendszerünk részének tekintjük és városunk sajátos értékeként tarjuk számon és ápoljuk a bányász hagyományokat is. Azért, hogy a nevelőtestület egyes tagjai ne eltérő (vagy legalább is ne lényegesen eltérő) módon ítéljenek meg bizonyos iskolai jelenségeket és pedagógiai szituációkat, s hogy ebből következően elkerülhetőek legyenek a konfliktushelyzetek, konszenzusra kellett jutni a nevelő–oktató munka alapelveiben, valamint legfőbb célkitűzéseiben, feladataiban. Az alapelvek, legfőbb céljaink és feladataink meghatározásakor a következő kérdésekre kellett egyértelmű, közösen kiérlelt válaszokat adnunk:
Milyen az iskolánk emberképe? Milyen embereszményt szolgál a nevelő munkánk? Milyen nevelési célokban fejeződik ki az embereszményünk? Melyek az egyéni és a közösségi nevelési céljaink? Mik a prioritások? A céljaink meghatározásában milyen szerepet játszanak a felnőttek (az egyes tanárok, a nevelőtestület) normái és a gyerekek (tanulók) egyéni és közösségi törekvései? Hogyan hozzuk összhangba a kettőt? Mit vall a tanári kar a nevelés lehetőségéről és szükségességéről? Hogyan értelmezi a nevelőtestület a gyermek (tanuló) személyiségfejlődésének segítését? Hol húzzuk meg a beavatkozás szükségességének a határát? Vagyis, hogyan érvényesítsük elgondolásainkat, hogyan fegyelmezzünk?
14
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Hogyan értelmezzük a nevelési módszereket és milyen gyakorlatot kövessünk? Milyen nevelési módszereket alkalmazzunk? Hogyan kívánjuk teljesíteni nevelési feladatainkat? Mit vállalunk és mit teszünk a tanulók testi, értelmi, érzelmi-esztétikai, akarati, erkölcsi és világnézeti fejlődése érdekében? Vannak-e prioritások és melyek azok? Mit vállalunk a családi életre és a közösségi életre nevelés területén? Mit a hazaszeretetre és az európaiságra nevelésből? Mi jellemzi a diákok, a pedagógusok, az iskola vezetői, az egyéb dolgozók, a szülők és a fenntartó egymáshoz való viszonyát? Milyen kapcsolatot ápoljunk a volt tanítványainkkal? Melyek legyenek az SZMSZ és a Házirend készítésének legfontosabb alapelvei? Mennyiben szolgálják a hagyományok, az ünnepek a pedagógia céljainkat? Mit tükrözzön az iskola környezete és belső világa? Mi jellemzi az iskola kapcsolatrendszerét? Milyen nézeteket vallunk a nyilvánosságról? Milyen értékrendet (érték hierarchiát) tartunk fontosnak az iskolai nevelő- oktató munkában, és hogyan közvetítsük azt tanulóink számára, akik – az eddigiektől eltérően – életüket már nem csupán az ország határain belül, hanem egy kitágult és állandó versenyhelyzetet teremtő mozgástérben, Európában élik. A kérdések megválaszolása egyúttal lehetőséget biztosított a nevelőtestület hitvallásának átgondolására, nevelési alapelveinek megfogalmazására:
3.1.1. Az iskolában folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai Pedagógiai munkánk alapelveinek tekintjük a nevelésről- oktatásról kialakított hitvallásunkat: 3.1.1.1. A nevelőtestület hitvallása, alapelveink, elfogadott értékeink A helyi társadalmi igények figyelembevételével – a nemzeti köznevelési törvény és a Kerettanterv adta keretek között mi magunk alakítjuk iskolánkat úgy, hogy azt sajátunknak érezzük. Szakmai programunkat az általunk fontosnak tartott pedagógiai és morális értékeknek, nevelési céloknak alárendelten formáljuk. Munkánk középpontjában a gyerekek nevelése áll. Nevelő-oktató munkánk egyik legfőbb értékének humanizmusunkat valljuk, amely a tanulókkal személyiségük fejlődését leginkább elősegítő viszony kialakításában, a kölcsönös tiszteletben és megbecsülésben, a velük való együttműködésben nyilvánul meg. Általános és egyik legfontosabb nevelőeszközünk saját szakmai, valamint morális hitelességünk. Ebből következően alapértéknek tekintjük munkánk szeretetét, az igényességet és a szakszerűséget. Az alkotó, kreatív munka, a szakmai önismeret, az empátia és a tolerancia meglétének szükségességét valljuk. Nem fogadjuk el a türelmetlenséget, az agressziót, a tanulók nevelhetőségének, taníthatóságának kétségbevonását. Hiszünk munkánk eredményességében. Optimisták vagyunk a tekintetben, hogy a megfelelő, a sikeres szelekciót eredményező felvételi után a hozzánk beiratkozó tanulók jól taníthatók, nevelhetők. Minden diákunkat – szociális helyzetétől függetlenül – a személyiségjegyeinek ismeretében neveljük, ezért hiszünk abban, hogy a tanulni akarókat képességeiknek megfelelő szintre juttathatjuk el. A pedagógiai irányítás, az ellenőrzés, a koordinálás szükségességének elismerése mellett tiszteletben tartjuk minden egyes pedagógus szakmai szuverenitását. A fontos, az iskola életét meghatározó, az iskola presztízsét befolyásoló, a pedagógusokat és a tanulókat érintő kérdésekben konszenzus vagy többségi szavazat alapján hozunk döntéseket. Együttműködő, alapvetően alkotó szellemi munkát végző értelmiségi közösségnek tartjuk magunkat.
15
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Referenciaintézményként lehetővé tesszük, hogy munkánkat más középiskolák, általános iskolák is megismerhessék, az általunk kidolgozott jó gyakorlatok megismerésével, átvételével, növeljék szakmai munkájuk hatékonyságát. A visszajelzésekből tanulva lehetővé válik saját pedagógiai munkánk javítása is. Felsőoktatási gyakorlóhelyként igyekszünk átadni tapasztalatainkat, tanárjelölteknek is. A referenciaintézményi működés hozzájárul az intézmény közösségének fejlesztéséhez is. Szakmai szuverenitásunkból, autonóm személyiségünkből, kreativitásunk eltérő mértékéből következően a munkából fakadó konfliktusokat természetesnek tartjuk, de meghatározó támogatottságot élvező szakmai érvek nélkül nem fogadjuk el a konszenzuson vagy többségi alapon megszületett döntések megkérdőjelezését, a pedagógiai céljaink megvalósulását akadályozó törekvéseket. Elfogadott céljaink eléréséhez, a program végrehajtásához a pénzügyi feltételek hiányában sem keresünk rossz szükségmegoldásokat. Saját erőből is törekszünk a feltételek előteremtésére, ha nem sikerül, elhalasztjuk a megvalósítást. Belső hierarchikus döntési és felelősségi rendszerünk alapja az egyének, csoportok közötti munkamegosztás és koordináció, ezért minden szakmai döntésünkért, cselekedetünkért felelősséget vállalunk. Őrizzük, ápoljuk jó hagyományainkat, és segítjük újak kialakulását. A nyilvánosságra törekszünk. Valljuk, hogy minden amit csinálunk, a helyi társadalomra is tartozik. Nyitott iskolát akarunk. Tudomásul vesszük, és nevelő munkánkban felhasználjuk, hogy a tanulók számára az iskolán kívül is adódik tanulási lehetőség. Alkotó munkával megszerzett örömöt, nyugalmat és nem mindenáron való bizonyítást akarunk. Ezért nem szállunk szembe senkivel, csupán a tisztességes munkára és nem a versenyre vállalkozunk. Pedagógiai értelemben a tanár számára a jó közérzet, a tanulók számára a boldog gyermek- és ifjúkor, szakmai szempontból pedig a hatékonyság biztosítása a meghatározó érték. Csak arra vállalkozunk, amire képesek vagyunk, és csak annyira, amennyit bírunk. Valljuk továbbá, hogy a nevelőtestület minden tagjának a serdüléstől a felnőtté válásig a nevelés minden területén szerepet kell vállalnia és – a konszenzussal elfogadott értékrend alapján – közvetítenie kell: az emberi munka és kultúra megbecsülését, az egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelt, a környezeti ártalmak tudatos elkerülését, a természet szeretetét és védelmét, a nemzeti azonosságtudat erősítését, az Európához tartozás megértetését a városunk múltjához tartozó bányászhagyományok őrzését. Nevelő–oktató munkánk eredményességének egyik legfontosabb előfeltételének tartjuk a rendezett családi háttér meglétét, amely szilárd alapokat teremt a gyermek átfogóbb érzelmi és erkölcsi neveléséhez. Az iskolának elsősorban e két alapvető nevelési területre összpontosítva kell egy egyetemesen elfogadott és a változó világhoz is alkalmazkodó értékrendet közvetítenie. Közösen elfogadott legfontosabb – közvetítendő – értékeknek tartjuk: a személyes példamutatást a munkában és az életvitelben, céltudatosságot, kitartást, következetességet, igényességet, az önmegvalósítást becsületes munkával, mások személyiségének, tisztességes munkájának, erőfeszítéseinek elismerését, az együttműködést és egymás – különösen pedig a rászorulók – segítését, a szolidaritást, a jogok és kötelességek morális alapú összhangjának megteremtését, büszkeséget a szerénységgel viselt egyéni és közösségi eredményekért,
16
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
a kreatív gondolkodást és az alkalmazható tudást, a döntésképességet, mértéktartó önbizalmat és a mások iránti bizalmat, a hazaszeretetet, a toleranciát, az előítéletmentességet, a másság elfogadását, a szükségszerű kereteket figyelembe vevő autonóm, szuverén (de nem korlátok nélküli, öntörvényű) személyiséget, a megbízhatóságot, az adott szó szentségét, a problémaérzékenységet és -kezelést, a hagyományőrzést és -ápolást, a nyitottságot elsősorban a partnerkapcsolatokban.
3.1.1.2 A gimnáziumi nevelés-oktatás céljai A Nat.-ból, a társadalmi környezet hatásaiból, valamint az iskola sajátos helyzetéből következően az elfogadott célrendszer hordozója a nevelőtestület által vallott és vállalt értékeknek, amelyeket a tanulók személyiségének formálása során közvetíteni és elfogadtatni szeretnénk. 3.1.1.2.1 Általános célok (amelyek az érettségi évében elérendő)
többsége
folyamatos
fejlesztéssel
legkésőbb
Olyan személyiségközpontú intézmény megteremtése, ahol a különböző gimnáziumi típusok funkcióiból, valamint az eltérő adottságokból következően az egyes tanulók és csoportok nevelése, ismeretelsajátító tevékenysége differenciált módon történhet, s ezáltal a diákok a képességük szerinti maximumot teljesítve a legkedvezőbb helyzetet érhetik el a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz. A nevelésbenoktatásban fontos feladatnak tekintjük az esélyegyenlőség biztosítását a tanuláshoz. Ennek megfelelően alakítjuk nevelési és tantárgyi programjainkat (differenciált foglalkoztatás, felzárkóztatás, tehetséggondozás) értékelési rendszerünket (az egyén önfejlődésének számbavétele). Az intézmény használói között olyan emberi kapcsolatok és együttműködés kialakítása, amelynek eredményeként a diák, a tanár és a szülő egyaránt szereti a választott iskolát, büszke hagyományaira, kész tenni hírnevének megőrzéséért, erősítéséért, segíti a nevelés- oktatás céljainak megvalósulását. Olyan szellemi, valamint – a nevelőtestület személyes példamutatásán alapuló – erkölcsi nevelés folytatása, amelynek révén a diákok – szabad, független személyiségként – megfelelő önismerettel rendelkeznek, ismerik lehetőségeiket, a kialakítandó pozitív énképük révén képesek az életet szeretni és tisztelni, akik társas kapcsolataikban kulturáltak, s felelősséget vállalva védik mások testi épségét, valamint az iskola tárgyait, berendezéseit. A piacgazdaság, az egyének, valamint az elkülönült csoportok érdekérvényesítési törekvéseinek időszakában olyan nevelési szituációk teremtése, amelyek révén a valóságos intézményi demokrácia biztosította jogok, továbbá a nevelők és diákok közötti folyamatos, kölcsönös információcsere segítségével kifejleszthető a konfliktusok kezelésének és megoldásának készsége, s amelynek eredményeként a tanulókból iskolapolgárok válhatnak. A nemzeti hagyományokat ismerő, megértő és ápoló, ugyanakkor európai értékű szellemiséget elfogadó, fiatalok nevelése, olyanoké, akik: toleránsak a mássággal szemben, készek és képesek megérteni, elfogadni a különböző népek történelmét, kultúráját, hagyományait. Olyan korszerű műveltségkép kialakítása, elfogadtatása, amely a hagyományos természet- és társadalomtudományos tartalom mellett praktikus technikai, informatikai, idegen nyelvi ismereteket, valamint az egészséges életvitelt, a környezetvédelmi szemléletmódot és a helyes fogyasztói magatartást,
17
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM valamint a fogyasztóvédelmi ismereteket is magában hordozza, s melynek segítségével a tanulók alkalmassá válnak a valóságos élet viszonyrendszerének megértésére. E cél megvalósításáért külön programot dolgoztunk ki az iskolai egészségnevelésre, valamint a fogyasztóvédelmi nevelésre (lásd: külön fejezetben). A széles alapokon nyugvó általános művelést akarjuk, de úgy, hogy közben teret engedünk a tanulók érdeklődésének, képességeik kibontakoztatásának, amit különösen intenzív formában – a 11. és a 12. évfolyamon – az emelt szintű érettségire felkészítés keretében biztosítunk. Megteremtetjük a lehetőségét a humán és a reál tárgyak iránt fogékony tanulók számára, hogy speciálisabb ismeretekhez juthassanak. A munkaerőpiac igényeihez igazodva kiemelt figyelmet fordítunk a természettudományos nevelésre, oktatásra. A tanulók sokoldalúságának, többirányú érdeklődésének, konvertálható tudásának fejlesztésére törekszünk, ezzel megteremtve a feltételét annak, hogy eltérő foglalkozásokra, életpályákra is felkészíthetők, illetve átképezhetők legyenek. Minél több tanuló eljuttatása egyetemre és főiskolára, de ne kizárólag a felvételi vizsgára trenírozással, hanem a szellemi pályára és hivatásra való tudatos felkészítéssel. A szellemi erőfeszítést is igénylő életforma kialakulásának alapjait akarjuk lerakni a választott pályához szükséges magas szintű ismeretek átadásával, az anyanyelvi, az idegen nyelvi és a technikai kommunikációs képességek, a logikus és a cselekvőképes, kreatív gondolkodás, a folyamatos önművelési készségek fejlesztésével, az egyetemes emberi értékek befogadásához szükséges igény, a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránti felelősség felkeltésével, továbbá a szociális érzékenység fontosságának tudatosításával, a társadalmi cselekvésre történő felkészítéssel, a szűkebb és tágabb közösség érdekeinek felismerésére és képviseletére neveléssel, valamint a világ valós globális problémáira való megoldáskeresés hangsúlyozásával. Magyarországnak Európához és az egész világhoz – a gazdaság és a turisztika révén – egyre szervesebb kapcsolódása megköveteli, hogy minden tanulónk számára tegyük lehetővé a legelterjedtebb világnyelven – angolul – folyó kommunikációt. Az angol nyelv tanulásának lehetőségét – az OKM rendelkezése szerint is – a 2010/2011-es tanévtől minden tanuló számára biztosítanunk kell. A gimnázium célrendszeréhez tartozó általános és részcélok elérését a nevelés-oktatás egységének folyamatában képzeljük el. Ezért a helyi tanterv tantárgyi és modul-rendszerében az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelt célokat a Nat kiemelt fejlesztési feladatinak feldolgozásával, valamint a kompetenciák fejlesztésének és az ismeretközlés helyes arányainak megválasztásával kívánjuk megvalósítani. Általános célunk, hogy a tanulók személyiségének fejlődését a tanítás-tanulás szemléleti egységével, a tantárgyközi kapcsolatokat erősítő kiemelt fejlesztési feladatok ellátásával érjük el. Célunk, hogy fejlődjön a tanulók: énképe, önismerete, nemzettudata, a kulturális örökségünk, hagyományaink ápolása, európai azonosságtudata, valamint az egyetemes kultúrához, civilizációhoz való viszonyulása, környezettudatos magatartása, a természeti és társadalmi környezet megóvása, fogyasztóvédelmi ismerete elsősegélynyújtásban való tájékozottsága információs és kommunikációs kultúrája,
18
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM az élethosszig tartó tanulás iránti elhivatottsága, kreatív gondolkodása a folyamatos képzésben és önképzésben használt eszközök és módszerek megismerése és biztos kezelése, pozitív beállítódása: az egészséges életvitel kialakítására, a beteg, sérült, fogyatékos és általában a rászoruló emberek segítésére, támogatására, a káros szokások, szenvedélyek elleni fellépésre, a családi életre és a felelős párkapcsolatra való felkészülésre. a felnőtt életének tudatos tervezése, a felnőtt lét szerepeire való felkészülés, a munka világáról és a biztos megélhetésről való reális gondolkodása.
3.1.1.2.2 Különböző életkori szakaszokhoz, különböző értékek és érdekek mentén szerveződő tanulócsoportokhoz rendelt célok 3.1.1.2.2.1 A nyolc évfolyamos gimnázium 3.1.1.2.2.1.1 Az alapozó szakaszra (5. és 6. évfolyamok) vonatkozó célok A gyermek követő beállítódása miatt minden pedagógus személyes példamutatással, a tanuló által érzékelt szeretetével alakítsa a személyéhez, a tantárgyához és az iskolához való pozitív kötődést, a „bárdosos” diáktudatot. El kell érni a gyermekek személyiségének fejlesztésében a tanuláshoz nélkülözhetetlen belső késztetést, továbbá el kell sajátíttatni az életkori sajátosságokhoz is alkalmazkodó - motivációt erősítő eredményes tanulási módszereket. A célok elérését a kompetenciaalapú oktatással segítjük. Kiemelt figyelmet kap az anyanyelvi (szövegértési-szövegalkotási), a matematikai (a logikus gondolkodás) és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, amelyeket modul rendszerben szervezett oktatással és hatékony, motiváltságot keltő és fenntartó módszerekkel érünk el. Ilyenek pl: a projekt, a témahét, a saját innováció, a tantárgytömbösítés, az integrált oktatás. Törekvésünk, hogy az életkori sajátosságokhoz igazodó induktív megismerési folyamatban elsősorban a jelenségek önálló vizsgálatán: a megfigyelésen, a mérésen, a kísérletezésen, a tapasztaláson keresztül szerettessük meg a természettudományok alapismereteit, s érzékeltessük azok komplexitását is. E célunk eléréséhez a természettudományos tantárgyak integrációját is felhasználjuk. Célunk, hogy a társadalomtudományos ismereteket az emberi közösségek, majd a civilizáció kialakulása folyamatának verbális, vizuális és gyakorlati bemutatásával alapozzuk meg, úgy, hogy az adott kor elméletéhez rendeljük hozzá a néprajzi tárgyakat, alkotásokat létrehozó manuális tevékenységeket (korongozás, hímzés, fafaragás, szövés stb.). A felfedezés és az alkotás örömének erős motiváló hatására alapozva a tananyag valódi megértetésére, a kreatív gondolkodás kialakítására törekszünk, nem elégszünk meg a tanultak mechanikus gyakorlásával. A tudásuk rendszeres megméretését akaró és vállaló diákokat – megfelelő felkészítést biztosítva számukra – a versenyeken való részvételre, kiemelkedő teljesítmények elérésére ösztönözzük. A tanulók helyes szokásrendszerét, kötelességtudatát rendszerességre neveléssel: folyamatos feladatellátással, azok formájának, esztétikumának ellenőrzésével, a precíz, pontos megfogalmazás megköveteléséveI alakítjuk ki. A teljesítmények objektív megítélése mellett a személyre vagy csoportokra vonatkoztatott értékelés ne gyengítse a gyermek érzelmi kötődését, ellenkezőleg, a tanári biztatás, vagy a dicséret keltsen önbizalmat, hitesse el, hogy a siker rendszeres munkával, szorgalommal elérhető. Az alapozó szakaszra vonatkozó célokat a 2006-ban módosított közoktatási törvénynek megfelelően úgy kívánjuk elérni, hogy az 5. és 6. évfolyamon felmenő rendszerben – a helyi tantervben rögzített módon –
19
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM a nem szakrendszerű nevelés-oktatás keretében a kötelező tanórai foglalkozások előírt 25%-ában tovább erősítjük a tanulók alapkészségeit; különösen az értő olvasást, a verbális és írásos kifejezést, a logikus gondolkodást, a matematikai alapműveletek ( a számolás) ismeretét és használatát.
3.1.1.2.2.1.2 A négy évre szóló egységben kezelt – orientáló – szakaszra, ezen belül az általános fejlesztő (7–8. évfolyam) szakaszra és az általános műveltséget megszilárdító (9–10. évfolyam) szakaszra vonatkozó célok Az ehhez az életkorhoz tartozó nemi érés, a káros szenvedélyek iránti érdeklődés megjelenése, valamint a társadalmi környezet hatásainak erős befolyása a személyiség fejlődésére, olyan nevelési helyzeteket teremtő tényezők, amelyek csak őszinte, bizalmon alapuló tanár-diák kapcsolat kialakításával kezelhetőek pozitívan. Ezért fokozott problémaérzékenységgel, a tanulókkal folytatott személyes beszélgetésekkel, szakemberek szemléletes, bizonyító erejű felvilágosító előadásaival kell megértetni a társkapcsolatok, a közösséghez tartozás fontosságát, annak szépségét és veszélyeit, valamint az alkohol, a drog egyénre és társadalomra egyaránt káros hatásait. A tanulói önmegvalósítás egyre erősödő folyamatát segítjük, pedagógiai ráhatásokkal befolyásoljuk a személyiség pozitív jegyeinek fejlődését. Közreműködünk a tanulók, valamint a diákközösségek jogainak megismertetésében, támogatjuk a nevelési-oktatási célokat segítő diák-önszerveződéseket, a fiatalok iskolapolgárrá fejlődését. Kiemelt feladatnak tekintjük az idegen nyelvek tanulását és legkésőbb a 2010/2011-es tanévre már minden tanuló számára lehetőséget biztosítunk az angol nyelv tanulására. A természet- és a társadalomtudományok meghatározó elemeit tartalmazó műveltségtartalom, valamint a korszerű technikai, informatikai, számítástechnikai ismeretek magas szintű elsajátítását és azok alkalmazását – a munkaerőpiaci igényekre is tekintettel – prioritásként kezeljük. A tanulókkal, a szülőkkel való konzultációk után a 10. évfolyam végére többségében váljék egyértelművé, hogy a tehetség vagy a képességek alapján milyen értelmiségi pályára vagy más foglalkozásra orientálódás lenne a legcélszerűbb, s ennek megfelelően mely tantárgyakból indokolt elmélyültebb ismeretek birtokába jutni. 3.1.1.2.2.1.3 Nevelési szempontból „beérési szakasznak” definiált, a speciális képességek fejlesztése, valamint az ismeretelsajátítás szempontjából pedig az általános műveltséget elmélyítő, illetve a pályaválasztást segítő differenciáló, az érettségire, illetve a célirányos továbbtanulásra felkészítő szakasz (11. és 12., illetve a nyelvi előkészítővel induló 5 osztályos gimnáziumban a 12. és 13. évfolyam) céljai Olyan pedagógiai módszerek alkalmazása, melyek révén a tanuló érezze, hogy minden problémájának megoldásában autonóm személyiséggé, felnőtté válásában komoly partnerként – de nevelőként – fogadjuk és segítjük. Ki kell alakítani bennük a felnőttekre általában jellemző felelősség érzését döntéseikért. Gondos pályaválasztásra felkészítéssel, a családi életre neveléssel el kell érni, hogy boldog, sikeres élet megalapozásához jó esélyük legyen helyesen választani (dönteni) a kínálkozó lehetőségek közül. A tanulmányok befejezésének záró terminusában a tanulók elsajátított ismereteiket képesek legyenek integrálni, s ezáltal a természet és társadalom valóságos összefüggéseit felismerni. Önművelés révén alakuljon ki bennük a mélyebb, sokrétűbb ismeretek megszerzésének igénye, a világ és a magyarság nagy problémáinak érzékelése, az értelmiségi életvitelre való beállítódás.
20
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A fakultációs rendszerű tanulással, illetve az emelt szintű érettségire felkészítéssel biztosított specializálódás miatt a tanulók teljes körét a középiskolai tanulmányok sikeres befejezéséhez, döntő többségüket pedig – eredményes felvételi vizsga révén – felsőoktatási intézményekbe kell juttatni. Az érettségi évében tanulóink két idegen nyelven jól értessék meg magukat, s legalább az egyikből szerezzenek állami középfokú nyelvvizsgát vagy elérhető közelségbe kerüljenek hozzá. 3.1.1.2.2.2 Az öt- és négy évfolyamos gimnázium A különböző életkorú tanulók (10–19 éves) iskolai együttélése miatt el kell érni, hogy a „nagyok” viselkedése példamutató legyen a „kicsik” számára, illetve a „nagyokat” (a 9–13. évfolyamos négy- és öt évfolyamos gimnazistákat) a példamutatási szerep és a felelősségérzet kedvezően befolyásolja. Neveltségében, képességében és a tanuláshoz való viszonyában egyre heterogénebb 14 éves korú tanulók esetében is biztosítanunk kell a gimnázium alapfunkcióinak teljesítését a minél nagyobb arányú egyetemi és főiskolai továbbtanulást, illetve a tanulók kisebb hányadának a munkában elhelyezkedés megkönnyítését. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 9. § (7.) bek.-e rendelkezik a nyelvi előkészítő évfolyam indításának lehetőségéről, feltéve, hogy az intézmény megfelel a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendeletben meghatározott feltételeknek. Ennek alapján a nyelvi előkészítő képzést folytató osztályba először a 2012/2013. tanévben iratkozók számára cél, hogy a 10. évfolyam végére a tanulók legalább 60%-a a KER szerinti B2 idegennyelvtudást igazoló, az Oktatási Hivatal által szervezett mérést sikeresen teljesítse. A 12. évfolyam végére a második idegen nyelvből a tanulók legalább 50%-ának kell a KER szerinti B2-nek megfelelő nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségi vizsgával kell az idegennyelvtudást igazolni. A négy évfolyamos általános tantervű gimnáziumba jövő tanulók rendelkezzenek szilárd alapműveltséggel, legyenek tájékozottak érdeklődésüknek megfelelő ismeretek elsajátításának lehetőségeiről. Az emelt óraszámú tantárgyi, valamint a fakultációs csoportok tanulói a választott tantárgyból az átlagosnál jobb teljesítményre legyenek képesek, amit a tanulmányi versenyeken való eredményes részvételükkel is bizonyítsanak. 3.1.1.2.2.3 Sportolóink, énekkar és irodalmi színpad A sportolóink, az énekkar, valamint az irodalmi színpad az eddigi hagyományoknak megfelelően méltó módon képviseljék iskolánkat a különböző szintű versenyeken, rendezvényeken, teljesítményükkel járuljanak hozzá az iskola hírnevének öregbítéséhez, erősítsék a többi tanulóban is az intézményhez tartozás érzését. 3.1.1.2.2.4 A tanulószoba A többféle funkciónak megfelelő tanulószoba biztosítsa a feltételeket ahhoz, hogy a diákok alapvető kötelességének teljesítése mellett, igényeiknek, érdeklődésüknek megfelelően tudjanak részt venni a különböző nem kötelező foglalkozásokon. Ezért a tanulószoba megőrző funkciójának minimális megtartása mellett lehetővé kell tenni a felzárkóztatásnak, (korrepetálás) és a tehetséggondozásnak (pl. a szakköröknek, a versenyre felkészítőknek, az énekkarnak, a tömegsportnak, az irodalmi színpadnak, valamint más – érdeklődés alapján szerveződő – körnek) megfelelő foglalkoztatást. Ezeken a foglalkozásokon a tanulószobára jelentkezett és felvett tanulók megfelelő aktivitást tanúsítsanak. 3.1.1.2.2.5 Felmentettek, könnyített vagy gyógytestnevelésre járók A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szûrõvizsgálat alapján könnyített
21
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szûrõvizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka késõbb következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenõrzõ vizsgálatok eredményét. A részlegesen felmentett, a könnyített vagy gyógytestnevelésre, illetve gyógytornára járó tanulókkal is meg kell értetni a – számukra elvégezhető – testmozgás fontosságát, el kell érni egészségi állapotuk javítását, korrekcióját. Az egészségnevelési programhoz kapcsolódva a gimnázium – szakképzett gyógytestnevelője révén – vállalkozik az iskolaorvos által 2A-ba és 2B-be sorolt tanulók testi egészségének megóvására, fejlesztésére. Ennek érdekében – fenntartói jóváhagyás esetén – a rendelkezésre álló órakeretből, a tantárgyfelosztásban is szereplő és a testnevelésórákkal azonos számú gyógytestnevelési foglalkozásokat tart. 3.1.1.2.2.6 Szülők, diákok kérései alapján szerveződő csoportok A szülők és diákok – az iskola alapfeladatain túl eső – külön kérései alapján szerveződő tanuló csoportok sajátos igényeit úgy tudjuk kielégíteni, ha az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat az igénylők biztosítják. E vállalt többletfeladat ellátásának is a nevelési-oktatási célok megvalósulását kell segítenie. 3.1.1.2.3 Részcélok 3.1.1.2.3.1 A helyes énkép és önismeret kialakításához A nevelés-oktatás pedagógiai szervezésével, a pozitívan ható tényezők biztosításával kívánjuk elérni a tanulók helyes énképének, önismeretének és világszemléletének folyamatos formálását. A tanuláshoz motiváló környezetet szervezzünk, tegyük tartóssá a tanulók gyermekkori aktivitását, fejlesszük beszédkészségüket, helyesírásukat, logikus gondolkodásukat. Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, egyéni látásmód, a szép iránti érzékenység. Helyes értékrend, az alapvető erkölcsi normák tudatosításával, érzelmi neveléssel szerezzenek biztonságérzetet. 3.1.1.2.3.2 A műveltség szélesítéséhez Neveljük olvasóvá tanulóinkat, kapjanak a könyvtárhasználat készségét fejlesztő feladatokat. Ismerjék és használják a modern információhordozókat. Gazdagítsuk műveltségüket a népi hagyományok, a maradandó klasszikus alkotások, valamint a világvallások megismertetéséveI. 3.1.1.2.3.3 Az iskolai hangulat fejlesztéséhez Tanulóink ötleteikkel, javaslataikkal vegyenek részt az iskolai jog- és szokásrendszer kidolgozásában, az együttműködés szabályainak vállalásában (Házirend). Hatékony diák-önkormányzati munkával működjenek közre az iskolai demokrácia-technikák kifejlesztésében, az érdekvédelemben – és képviseletben, a közügyek eldöntéséhez szükséges információk adásában és beszerzésében, a döntések végrehajtásában és ellenőrzésében, érezzenek felelősséget a funkcióra választásban, valamint a megbízatás teljesítésében. 3.1.1.2.3.4 A kulturált magatartás kialakításához Érjük el, hogy tanulóink fejlett kötelességtudattal rendelkezzenek, teljesítsék a számukra kiadott feladatot, felkészülten érkezzenek az iskolába. Tisztában legyenek a kulturált magatartás alapnormáival, alakuljon ki bennük a tudás becsülete és a fizikai munka tisztelete.
22
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.1.1.2.3.5 A hagyományápoláshoz, a patrióta azonosságtudat kifejlesztéséhez Alapvető törekvésünk, hogy tanulóink ismerjék és tiszteljék az ország, a megye, a város, valamint az iskola jelképeit. Nevelői ráhatással, honismereti versenyek szervezésével gyarapítsák tudásukat a szülőföldről, a megyéről, a városról és az iskoláról, ismerjék meg a szűkebb haza – a megye és a város – nevezetes személyiségeit, iskolánk névadójának élettörténetét. Tatabánya múltjának megismertetésével, a bányászhagyományok ápolásával erősítsük tanulóinkban az egészséges lokálpatrióta érzést. 3.1.1.2.3.6 Az egyes műveltségterületekhez Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés átfogó jellegénél fogva folyamatosan, minden pedagógus által fejlesztendő, hiszen a magyar nyelv helyes használatáért, az értelmes gondolatközlésért, valamint a szabadosság, a trágár beszéd ellen a nevelőtestület egészének kell tennie. Ehhez az anyanyelvi (szövegértési-szövegalkotási) kompetencia fejlesztés adta lehetőségeket is ki kell használni. A matematikai nevelés terén az alapkészségek kialakítására a logikus gondolkodásmód és az absztrakciós képességek fejlesztésére kell a fő hangsúlyt helyezni, alapot teremtve ezzel a természettudományos tantárgyak értő megtanulásához. A matematika kompetencia fejlesztésével megalapozódhat a 2010/2011es tanévtől bevezetendő természettudományos irányultságú oktatás. Az idegen nyelvi oktatásban a tanult nyelvből (első nyelv vagy kis nyelv) a csoportba sorolás szintjétől és az óraszámtól függően eltérőek az elvárások. Az alapóraszámú kis nyelveknél inkább a hétköznapi helyzetekben való használat, a turisztikai célzatú és a munkába állás feltételéül szabott nyelvtudás, míg a főnyelveknél (angol, német) a speciális és az emelt szintű csoportoknál már a nyelvvizsga elérése, valamint a két ország történetének, kultúrájának ismerete is a követelmény. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével az idegen nyelv oktatás társalgási szintjét célozzuk meg az első idegen nyelvekből. Az esztétikai érzékenységet leginkább a vizuális kultúra területén lehet fejleszteni. Ehhez a képzőművészeti szakkör, valamint az À La Gsor Galéria kiállításai nyújthatnak jó feltételeket. A szép iránti igény felkeItését irodalmi alkotások megismertetéséveI, színház-, múzeum- és hangversenylátogatásokkal lehet elősegíteni. Az esztétikai nevelés eredményességének az iskola rendjének, tisztaságának, otthonosságának megteremtésében és megőrzésében is meg kell nyilvánulnia. Az iskolai testnevelés és sport segítse a személyiség fejlődését, az egészséges életmód kialakítását. A mozgás, mint örömforrás és feszültséglevezető tevékenység tudatosan jelenjen meg a tanulók életében. A hagyományos és szabadidős sportágak mozgásanyagával – életkoronként – erősítse a fizikai, értelmi és erkölcsi tulajdonságok kifejlesztését. Korosztályonként és egyénenként – sikerélményt szerezve – segítse a tanulókat a céltudatos munkában való hit erősítésében. A sport különböző területein tehetséges tanulók esetében töltse be életpályára felkészítő szerepkörét is. A hagyományőrző sportprogramokkal erősítse az iskolai közösséghez tartozás pozitív élményét. 3.1.1.3 A célok sikerkritériumainak meghatározása A nevelés-oktatás különböző területeire és csoportjaira vonatkozó célok elérése akkor tekinthető sikeresnek, ha: az intézmény egészére vonatkozó általános célok a tanév végi értékeléskor, a tapasztalatok összegzésekor legalább 70%-ban teljesítettnek minősíthetők. az értékelést a munkaközösségek, a diákok és a szülők véleményének ismeretében, a nevelőtestület végzi el.
23
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM a különböző életkori szakaszokhoz, valamint a különböző értékek és érdekek mentén szerveződő tanulócsoportokhoz rendelt: - 3.1.1.2.2.1.1 ponthoz tartozó célok félévkor és tanév végén történő értékelésekor, a tapasztalatok összegezésekor, legalább 80%-ban teljesítettnek minősíthetők. Az értékelést az – érintett szülők véleményének ismeretében – az 5. és 6. évfolyamon tanító tanárok közössége végzi. Az értékelésről a nevelőtestületet tájékoztatni kell. - 3.1.1.2.2.1.2 ponthoz tartozó célok tanév végén történő értékelésekor, a tapasztalatok összegzésekor legalább 70%-ban teljesítettnek minősíthetők.
Az értékelést az érintett szülők véleményének ismeretében és a munkaközösségek előterjesztése alapján a nevelőtestület végzi. 3.1.1.2.2.1.3 ponthoz tartozó célok – a továbbtanulási és a nyelvvizsga arányokra vonatkozók kivételével – a tapasztalatok összegzésekor legalább 80%-ban teljesítettnek minősíthetők. A felsőfokú tanulmányokra felkészítés akkor tekinthető sikeresnek, ha az érettségi évében a végzők minimálisan 70%-a nyer felvételt felsőfokú képesítést adó intézménybe. Az idegen nyelvoktatás akkor tekinthető sikeresnek, ha mindkét tanult nyelvet a hétköznapi helyzetekben jól használják, a nyelvvizsgák aránya pedig meghaladja az 50%-ot. Az értékelést a munkaközösségek, továbbá a 11., valamint 12. évfolyamon tanuló diákok és szüleik véleményének figyelembevételével a nevelőtestület végzi. A 3.1.1.2.2.2 ponthoz tartozó négy évfolyamos gimnáziumra meghatározott első cél, továbbá a 3.1.1.2.2.3, a 3.1.1.2.2.4, a 3.1.1.2.2.5 és a 3.1.1.2.2.6 pontokhoz tartozó célok tanév végén történő értékelésekor, a tapasztalatok összegzésekor – többségében 2/3 körüli arányban – teljesítettnek minősíthetők. A továbbtanulásra felkészítés (3.1.1.2.2.2) akkor tekinthető sikeresnek, ha az érettségi évében a végzettekhez viszonyítva 70% körüli a felvételi arány a felsőfokú képesítést adó intézményekbe. (Az eltérés lefelé maximum 5% lehet.) Az idegen nyelvek oktatásának sikeréről (3.1.1.2.2.2) akkor beszélhetünk, ha az alapóraszámú kisnyelveket a hétköznapi helyzetekben alkalmazzák, a főnyelvek esetében (angol, német) az emelt szintű csoportoknál pedig a nyelvvizsgák aránya eléri a 60%-ot. A tanulmányi versenyeken való szereplés (3.1.1.2.2.2) akkor sikeres, ha a résztvevő tanulók legalább 1/3-a túljut az első fordulón, néhányan pedig a döntőt megelőző szakaszba kerülnek. Szeretnénk, ha minden évben lenne a különböző szintű versenyek döntőiben egy-egy tanulónk. Az értékelést a négy évfolyamos gimnáziumban tanuló diákok és szüleik véleményének figyelembevételével a munkaközösségek szakmai előterjesztése alapján a nevelőtestület végzi. A 3.1.1.2.3 pont alatt megfogalmazott részcélok elérésének mértéke akkor elfogadható, ha azok tanév végi értékelésekor, a tapasztalatok összegzésekor legalább 2/3 arányban teljesítettnek minősíthetők. Az értékelést a munkaközösségek, a diákok és a szülők véleményének ismeretében a nevelőtestület végzi. A célrendszer teljesülésének értékelését az intézményvezető-helyettesek koordinálják. 3.1.1.4 A nevelés-oktatás céljainak megvalósulását elősegítő feladatok és azok pedagógiai szakaszokra bontása: Pedagógiai feladatok: a közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok,
24
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
a tanulás tanítása, a pedagógus módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése (esetlegesen jó gyakorlatok átvételével) mentorpedagógusok képzése, a beilleszkedés, a hátrányos helyzet segítése, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulóknál, tanulási kudarc elkerülésére, felzárkóztatást segítő program kidolgozása, szülő-tanuló–pedagógus együttműködési formái, fejlesztési lehetőségei, esélyegyenlőség (osztályfőnök, ifjúságvédelemért felelős tanár) biztosítását segítő program, hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesítése a nevelés-oktatás folyamatában, a tanuló mindenek felett álló érdekeinek figyelembevétele, ezzel összefüggésben a titoktartási kötelezettség egységesen helyes értelmezése, az egészségnevelési és a környezetnevelési program megvalósítása, viselkedési normák, elvárások kialakítási, elmélyítési menete a személyiségben rejlő lehetőségekkel, a Házirend aktualizálása a jogi változásokat, valamint az elmúlt pedagógiai ciklus tanultságait figyelembe véve, döntési mechanizmus tanítása.
25
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A célokhoz rendelt feladatok pedagógiai szakaszai: 8 osztályos gimnázium pedagógiai szakaszai I. 5–6. évfolyam II. 7–8. évfolyam 9–10. évfolyam III. 11–12. évfolyam
alapozó szakasz fejlesztő-orientáló szakasz beérési szakasz
5 osztályos gimnázium pedagógiai szakaszai: I. 9. évfolyam (nyelvi előkészítő) II. 10–11. évfolyam III. 12–13. évfolyam
alapozó szakasz fejlesztő-orientáló szakasz beérési szakasz
4 osztályos gimnázium pedagógiai szakaszai: I. 9. évfolyam II. 10. évfolyam III. 11–12. évfolyam
alapozó szakasz fejlesztő-orientáló szakasz beérési szakasz
3.1.1.4.1 A három gimnáziumi iskolatípus alapozó szakaszaiban: 3.1.1.4.1.1 A nyolc évfolyamos gimnázium alapozó (5–6. évfolyam) szakaszában: Cél:
az iskolai közösség egymásra épülő szerkezetébe való beilleszkedés segítése (osztály-, évfolyam-és iskolapolgár)
Feladatok: a beilleszkedési nehézségek feloldása, a pedagógiai folyamat megtervezése, (egyénre szabottan) és a végrehajtás módszerei, az osztály szociális helyzetét bemutató „alaptérkép” készítése (a személyiségi jogok és az adatvédelem figyelembe vételével), a tanulási szokások felmérése. A legcélravezetőbb egyéni módszer tudatosítása (a tanulás tanítása!) felzárkóztatás az egészséges életre nevelés tananyagának koordinálása más tantárgyakkal, kiemelt osztályfőnöki feladat (évente tíz osztályfőnöki óra) az életkorhoz igazodó „környezetvédelmi program” – készítése Továbbá: a készségek és képességek fejlesztése, az integratív képi gondolkodásra alapozó fejlesztés, amely elsősorban az érzékelés útján szerzett tapasztalatokra épít. 3.1.1.4.1.2 Az öt- és négy évfolyamos gimnázium alapozó szakaszában: Cél: – az osztályok sajátos szerepének tisztázása az iskola szerkezetébe való beilleszkedés és a közösségformálás segítése
26
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Feladatok: az osztály szociális helyzetének és neveltségi szintjének felmérése, eredményes tanulói módszerek megtalálása a tanulási kudarc elkerülése érdekében, a személyiségfejlesztés, az egyéni értékek erősítése, a helyes önismeret kialakítása, fejlesztése, az új közösségbe illeszkedés és az iskolai közéleti életbe bekapcsolódás ösztönzése, az iskola hagyományainak megismertetése és a „bárdosos” tudat kialakulásának segítése, fontosságának megértetése. 3.1.1.4.2 A gimnázium fejlesztő-orientációs szakaszaiban: 3.1.1.4.2.1 A nyolc évfolyamos gimnázium 7–8. évfolyamra eső fejlesztő (orientációs) szakaszában: Cél:
önkritikus öntudatra ébresztés (énkép) segítése
Feladatok: a magatartási és beilleszkedési nehézségek okainak elemzése, megszüntetésének tervezése, kivitelezése! a tanulói agresszivitás kezelése, az esélyegyenlőség megteremtésének folyamata. Program kidolgozása a hátrányos társadalmi helyzetű tanulók segítése a jogszabályok adta kereteken belül (osztályfőnökf, ifúságvédelmi felelős, szakszolgálat, szülői szervezet, diákönkormányzat), a kamaszkori életmód váltás kezelése (alkohol, drog, nikotin, éjszakázás), a közösség, osztályfőnök, szülő ráfigyelésének összehangolása, az egészséges életmód és a mindennapos testedzés szoros összefüggéseinek tudatosítása, az egészséges és a mozgásban bármi okból korlátozott tanulók esetében is, a hátrányos megkülönböztetés tilalma az osztályközösség pozitív erejének felhasználásával, felelősségérzet kialakítása, elmélyítése környezetünk iránt. Ez két pólusú. Az egyik az osztályterem és iskolai környezetünk esztétikai gondozása. Másik pólus a „környezetvédelem” pl. szelektív szemétgyűjtés, környezeti károk csökkentése stb. Tulajdonképpen a gondolkodás „megváltoztatása” a földi lét védelmében. A környezetet károsító tényezők megismerése. Tudatos fellépés a károsító tényezőkkel szemben!. Továbbá: a test és a lélek harmonikus fejlesztése, felkészítés a majdani továbbtanulásra, a készségek, képességek továbbfejlesztésével, a tanulóközösségben szervezett tevékenységformákkal a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, szolidaritás érzetének, empátiájának fejlesztése, a szocializációs folyamat során az egyéni és közösségi érdek, a többség és kisebbség fogalmainak és egymáshoz való viszonyainak tisztázása, a tanulói jogok és kötelességek törvényes gyakorlásának megalapozása, a környezet iránti felelősségérzet kialakítása, a nemzeti érzület, azonosságtudat fejlesztése, és a különböző népek kultúrája iránti igény felkeltése, az Európához tartozás tudatának erősítése, az emberiség közös problémáinak bemutatása.
27
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.1.1.4.2.2 A nyolc osztályos gimnázium 9–10., az öt osztályos gimnázium 10–11., valamint a négy osztályos gimnázium 10. évfolyamra eső fejlesztő- orientációs, az általános műveltséget megszilárdító szakaszában Cél:
a felelős, előre mutató döntéshozó mechanizmus kiépítése a tanulókban (akarati nevelés!)
Feladatok: a jövőkép kialakításának segítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program elkészítése, a kétszintű érettségire való felkészülés, illetve a különböző csoportokban tanulás osztályközösséget „lazító” hatásának kezelése (az osztályfőnöki órák és a közösség összetartozásának tanórán kívüli lehetőségei), az egészséges életfelfogás „életmóddá” rögzítése, a munka személyiségfejlesztő hatásának elemzése, a tanulók többletmunkára késztetése önmagukért, iskolájukért (versenyek, ünnepélyek, rendezvények szervezése, osztálypénz szerző tevékenységek), konfliktuskezelés megtanítása (társaikkal, tanáraikkal szemben), a közösségért végzett munka és a közéletiségre nevelés, a tanuló önállósulási törekvéseinek, személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett (DÖK, szülők, tanárok szerepének, munkamegosztásának tisztázása) pályaorientáció Továbbá: az alapfokú nevelés során megszervezett alapműveltség továbbépítése a mentális képességek tudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés iránti igény felkeltésével, a szocializációs folyamatban az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetése, elfogadtatása, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás átadása, a magyar és egyúttal európai polgár érdekérvényesítő szerepének gyakorlati értelmezése, a kreativitás fejlesztése az együttműködésre a kooperatív és interaktív ismeretszerzési módokra, illetve a tanulók érdeklődésére építve, a tudás örömének, a tanuló teljesítményének meg-, illetve elismertetése, a tanulók önbizalmának erősítése. 3.1.1.4.3 A nyolc- és négy évfolyamos gimnázium (11–12. évfolyam) és az 5 osztályos gimnázium (12– 13. évfolyam) beérési (specializáció) szakaszában Cél:
tudatos munkával a személyiségfejlesztés befejezése, felkészítés – felkészülés az ÉLET további szakaszára döntően felsőfokú továbbtanulásra, továbbá elméletigényesebb szakmatanulásra
Feladatok: a viselkedési normák továbbfejlesztése, a felnőttkorhoz közelítése, az egészséges életmód, életvitel véglegesítése, a tudás, az alkotás tiszteletére nevelés, a „bárdosos büszkeség” – mint az alma mater érzelmi erejének növelése, a „bárdosos öntudat” kialakítása,
28
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
az „eligazodás tanítása” a jogszabályok útvesztőiben, hivatalos ügyintézésekben, az önállósodási törekvések erősödése úgy, hogy jól tudjanak dönteni jó és rossz között, a közéletet, a társadalmi életet formáló magyar és európai polgári felelősségtudat kialakítása.
Továbbá: alapfeladatnak kell tekinteni az összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelést a sikeres érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés érdekében, az anyanyelv igényes használatára, a természet és környezet védelmére, az egészséges életmód elfogadtatására, valamint a globális problémák érzékelésére, a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre nevelés, a konfliktusok kezeléséhez szüksége személyiségjegyek kialakítása, a tehetséggondozás és képességfejlesztés az elméleti ismertek és a pragmatikus, alkalmazott tudás összekapcsolásával, valamint az egyes diszciplinák közötti koherencia megteremtésével, felkészítés az információs korban, a tudásalapú társadalomban való eligazodásra, az információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, felkészítés a folyamatosan változó világban való eligazodásra, Magyarországnak az európai integrációs folyamatban való szerepére, az érzékelhető kultúraváltás, valamint a globalizáció jelenségeire, kihívásaira. Megjegyzés: a nyolc, valamint az öt és négy évfolyamos gimnáziumok nevelési szakaszai – a tanulóknak az iskolába eltérő életkorban kerülése miatt – időben különböző tartalmakat és – a más-más életkori sajátosságokból fakadóan – differenciált pedagógusi hozzáállást követelnek a kitűzött egységes nevelési célok elérése érdekében. 3.1.1.5 A célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához alkalmazott eszközök és eljárások Nevelő-oktató munkánk legfontosabb – átfogó – feladata, hogy a kitűzött célok elérését, az alapelvekből következő értékek közvetítését és elfogadtatását segítse elő. E feladat megvalósításának eszközei: a tanórákon és tanórán kívül alkalmazott tevékenységek, az alkalmazott módszerek, a tanulók és a pedagógusok munkáját szabályozó jogi keretek, az iskola közvetlen szereplőinek kapcsolatrendszere. eljárásai: a személyiségfejlesztésre irányulóak. Ide tartoznak a tanulók: erkölcsi, értelmi, közösségi, érzelmi, akarati, nemzeti, állampolgári, munkára, testi nevelésének összefüggő pedagógiai eljárásai. közösségfejlesztéssel kapcsolatosak.
29
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Ide tartoznak a tanulók: közösségeinek kialakítása életkoruk és érdeklődésük alapján, önkormányzati tevékenységének segítése, tanórán kívüli és szabadidős közösségi programjainak segítése (szervezésben, tartalmának összeállításában), hagyományápoló és -teremtő kezdeményezésének, munkájának segítése, -
az alkalmazott módszerekkel összefüggőek. Ide tartoznak: a tanulókra közvetlenül ható nevelési módszerek a nevelővel való személyes kapcsolat révén, a tanulókra – a tanulói közösségek közvetítésével – közvetett módon ható nevelési módszerek,
3.1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok, feladatok Az iskolai életben az ismeretszerzés a tanulók aktív közreműködésével, elsősorban a tanítási órákon történik Magában a tantervben kijelölt tanagyagban sok lehetőség van a diákok személyiségének fejlesztésére, de a változatos iskolai programok, a tanulmányi kirándulások, a múzeum- és színházlátogatások, a külföldi cserekapcsolatok és a táborozások is kiváló alkalmat kínálnak e komplex pedagógiai feladat megvalósítására. A tanulók személyiség fejlesztésének egyik alappillére a tudatos erkölcsiség kialakítása, amely az etikai témájú osztályfőnöki órákon és a sokféle nevelési szituáció pedagógiai kezelésén át igen széles skálán mozog. A kialakítandó erkölcsiség tartalma – alapelveinkből és vallott értékeinkből következően is – magába foglalja: a jólneveltséget, a viselkedési és magaviseleti szabályokat, az őszinteséget, a nyíltságot, a jellemességet, a jó és rossz életvitel felismerését, a társadalmi normák tiszteletben tartását. A személyiségépítésben kialakítandó fontos elemek: önismeret és egészséges önbizalom, alkalmazkodóképesség pozitív és negatív oldalainak megkülönböztetése, önképzés és igényesség önmagukkal szemben, pozitív eszményképek kialakítása, ezek változása a különböző életkorban, a kommunikációs készség kialakítása, ennek segítségével a konfliktusok megoldására való törekvés (humor) akaraterő, szorgalom, kitartás a munkában. A személyiség kibontakoztatása, fejlesztése a gyermek társadalmi életre történő felkészítését készíti elő. A tanuló tudatos állampolgárrá nevelését jelenti, ha tájékozódik az iskola életében és ehhez megkapja a tájékozódáshoz szükséges információkat, továbbá megtervezheti, szervezheti, kivitelezheti a tanításon kívüli programjait. Személyiségfejlődésének egyik fontos alapja, hogy az osztályába történő beilleszkedése során találja meg helyét, feladatait a közösségben. Ehhez segítséget kell kapnia osztályfőnökétől, tanáraitól és osztálytársaitól.
30
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Fontos, hogy ismerje és tartsa tiszteletben az iskola kapcsolat- és viszonyrendszerét s ennek keretein belül tudjon, merjen véleményt formálni, továbbá kapjon lehetőséget annak nyilvánosságra hozatalához. A rendszeres, precíz, kitartó tanulás egyúttal egyfajta felnőtt dolgozói szerepre is felkészít. Azonban itt is lehetőséget kell adni a diákoknak, hogy más területen is kipróbálhassák magukat. Ennek rengeteg módja van az iskolában és azon kívül is. Ilyenek például: az osztálytermek rendberakása, a köz számára hasznos munka végzése: papírgyűjtés, (szervezés, lebonyolítás, a legtöbbet gyűjtőknek jutalmazás) az iskolai növények ápolása stb. A tanulók személyiségfejlesztésének jó terepe az iskolán kívüli feladatok vállalása. A munka körültekintő elvégzése mellett a kezdeményezőkészség, kreativitás, vállalkozói hajlam kialakítása és fejlesztése is lehetséges a dolgozói szerepre történő felkészítés során. Az előzővel szorosan összefügg a fogyasztói szerepre való felkészítés. Ebben az iskolai klubfoglalkozások, szakkörök, a tanulószoba, valamint a diákkörök is segítséget nyújtanak A helyes fogyasztói magatartás kialakításához az igényesség felismerését, az értékes és a giccs megkülönböztetését, kell elsajátítani a diákoknak. Ugyanakkor a természeti és az épített környezet megbecsülése védelme is beépül a fogyasztói szerepkörbe. Ezt elérendő a rongálásokkal szembeni fellépés és a szép környezet karbantartása is folyamatosan a diákok bevonásával történik. A családi körben betöltött szerepet a szülőkkel közösen igyekszünk az egyéni jellemzők figyelembevételével pozitív irányban befolyásolni. Rendkívül fontosnak tartjuk a szülőkkel a partneri kapcsolat kialakítását. A kisgimnazistáknál ennek egyik legjobb módszere az osztályfőnökök által szervezett olyan kirándulások, melyeken a szülők, esetleg a testvérek is részt vehetnek. Így közvetlen kapcsolatba kerül az osztályfőnök a szülőkkel és nem feszélyezett hanem oldott légkörben történik a beszélgetés. Nyilván ezt követheti a családlátogatás, (ha szükséges), vagy a már többszöri találkozás után a tapasztalatok, a további teendők megbeszélése. Fontosak lehetnek a szülők, osztályfőnök és a diákok közös beszélgetései, melyet osztálynevelési értekezlet előzhet meg. Ha az osztályban tanító tanárok testülete törést vagy megtorpanást lát a gyermek fejlődésében, javasolja az osztályfőnöknek ezt a háromoldalú beszélgetést, melyben szülő–tanár–diák közösen próbálják elemezni az okokat, illetve kialakítani a stratégiát, mely kiemeli a gyermeket kedvezőtlen helyzetéből. A szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében is, hiszen gyermekük révén kötődnek az intézményhez. A szülői munkaközösségben, az iskolaszékben és az iskolai alapítványok kuratóriumában egyaránt dolgoznak, segítik munkánkat. A tapasztalatok alapján célszerűnek látszik, hogy az intézményvezető és a helyettesek – osztályfőnöki vagy szülői kérésre – a legnehezebb nevelési problémák megoldásának keresésébe bekapcsolódnak Összefoglalva: Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: a tanuló erkölcsi nevelése, az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, a tanulók értelmi nevelése, az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, a tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
31
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készségek kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, a tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, a tanulók akarati nevelése, az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakozására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. a tanulók nemzeti nevelése. a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományaink a nemzeti kultúránk és emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, a tanulók állampolgári nevelése, az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre, a tanulók munkára nevelése, az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetünk rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása, a tanulók testi nevelése. a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, az egészséges, edzett személyiség formálása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életvitel iránti igény kialakítása. az elsősegélynyújtásban való jártasság elsajátítása.
A személyiség fejlesztésének összetett feladata nevelő munkánk mindennapjainak része. Kiemelt jelentőségű ebben a színes iskolai élet, a programok változatossága, amelyek a gyermek szabadidejének egy jelentős részét tartalmasan töltik ki. Hasonlóan nagy jelentőségűek a téli és a nyári táborok, a külföldi cserekapcsolatok, melyeket évente szerveznek tanáraink. A tábori körülmények, az egymásrautaltság, segítségnyújtás, az esti beszélgetések erős kötődést eredményeznek a társakhoz és az iskolához egyaránt. Kialakítják, illetve növelik a tolerancia készséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, Így pozitívan hatnak vissza az iskolai életben való viselkedésre is. A tanár–diák kapcsolat alakításában egymás alaposabb megismerésében és elfogadásában is nagy szerepük van. A nyári táborozásokon és a különböző célzatú kirándulásokon kívül a gyerekek, a diákok személyiségének fejlődésében nagy szerep jut a tudást, az élményszerzést biztosító – az iskolai diákéletet is reprezentáló – közösségi foglalkozásoknak, rendezvényeknek. 3.1.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése a pedagógiai munka fejlesztésének középpontjában áll, figyelembe véve azt, hogy a nevelésnek, oktatásnak, nemcsak az iskola a színtere, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az iskolai diákközösségek fejlesztése sokrétű, az egész nevelőtestületre kiterjedő feladat s amely elsősorban – de nem kizárólagosan – osztályokban, tanulói csoportokban, érdeklődési körökben és diákszervezetekben az intézmény működési keretei között folyik. Iskolai keretek között a közösségfejlesztésnek, a csoportépítésnek több fontos lehetősége is létezik.
32
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Közülük kiemelendő: a tanár–diák–szülő kapcsolat „partneri” szinten tartása és folyamatos javítása. Ez bizonyíthatja, hogy az iskolai közösségben élés írott és íratlan szabályaival tisztában legyenek a tanulók s ezáltal motiváltabbá váljanak a csoportokhoz kötődésre. az önismereti módszerekkel való csoportépítés és közösségformálás. Ehhez elsősorban a pedagógus közösségnek lenne szüksége önismereti képzésre. A módszerek elsajátítsa hatékonyabbá tehetné az osztályok (vagy más iskolai csoportok) valódi közösséggé fejlesztését. Ehhez számunkra is önismereti foglalkozások szervezése lenne indokolt (akár osztályfőnöki órák keretében, akár tanórán kívüli keretek között). Mindkét lehetőség kihasználáshoz szükség van a DÖK közreműködésére is. 3.1.3.1 Az osztályfőnök feladatai Iskolánkban a hagyományos osztályfőnöki munka három fő területet ölel fel. Az osztályfőnök teendőinek, kötelezettségeinek egy része adminisztrációs jellegű munka. Ilyenek az osztálynaplóval, anyakönyvekkel, bizonyítványokkal kapcsolatos munkák, a pályaválasztásnak, tanulmányi versenyeknek stb. nyilvántartása, ezekkel kapcsolatos összesítések és statisztikák. Az osztályfőnöki munka másik része irányító, vezető jellegű feladat. Az osztályfőnök saját hatáskörében jutalmaz, vagy büntet, illetve ezeket az eljárásokat kezdeményezi. Felelős az osztálya viselkedéséért, az osztálydekoráció elkészítésétől a kiránduláson tanúsított magatartásukig. A teljes gimnáziumi vertikumra megtervezi, tanévekre lebontja és határozott pedagógiai céllal tartja az osztályfőnöki órákat, tehát irányítja az osztályközösség nevelését. Az osztályfőnöki munka harmadik része szervező, összehangoló funkció. Kapcsolatot tart az osztályba járó tanulók szüleivel, az osztályban tanító tanárokkal, a kollégista tanulók nevelőtanáraival az iskola egészségügyi szolgálatával, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, képviseli az osztályba járó diákok érdekeit, figyelemmel van a tanulók szociális helyzetére, egészségügyi állapotára stb. Ezeket a feladatokat összehangoltan kell ellátni. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai: Az iskola Pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
33
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.1.3.2 A pedagógusok feladatai Ennek részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
3.1.3.3. Osztályközösségek és tanórai csoportok Az iskolában hagyományos évfolyamokra épített osztályok működnek Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint látogatják. Az osztályoknak saját tantermük van. A 2012/2013-as tanév osztályai: (összesen 21) 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
1 osztály 1 osztály 1 osztály 1 osztály
9. évfolyam
4 osztály
a a a a a+b+c+d
a+b+c+d 10. évfolyam
4 osztály
11. évfolyam
4 osztály
a+b+c+d
nyolc évfolyamos nyolc évfolyamos nyolc évfolyamos nyolc évfolyamos 1 nyolc évfolyamos, 1 természettudományos irányultságú 5 évfolyamos, 1 öt évfolyamos nyelvi, és 1 négy évfolyamos általános tantervű 1 nyolc évfolyamos, 1 természettudományos irányultságú 5 évfolyamos, 1 öt évfolyamos nyelvi, és 1 négy évfolyamos általános tantervű 1 nyolc évfolyamos, 1 természettudományos irányultságú 5 évfolyamos, 1 öt évfolyamos nyelvi, és 1 négy évfolyamos általános tantervű
34
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 12. évfolyam
4 osztály
13. évfolyam
1 osztály
a+b+c+d
c
2 nyolc évfolyamos és 1 öt évfolyamos (nyelvi), és 1 négyévfolyamos általános tantervű öt évfolyamos (nyelvi)
AZ „a” jelű osztályok nyolc évfolyamosak és 12. évfolyamon még a „b” jelű is. A 9–11. évfolyamokon a „b” jelű, a természettudományos irányultságú osztály,„c" jelűek az 5 évfolyamos emelt szintű nyelvi osztályok, illetve a „d” jelűek a négy évfolyamos, általános tantervű osztályok. Az „a” jelzésű osztályok első idegen nyelve az angol és a német. A 12. b jelzésű osztályok első idegen nyelve a német, a 9–11. b-ben az angol. Az osztályközösségeken belül az 1. idegen nyelvből csoportok képződnek. (Pl.: a „c” osztályokban az emelt szintű , a „d” osztályban pedig az emelt óraszámú angol és német). A tanórai csoportok osztály- és évfolyamszintű szerveződés alapján alakulnak ki. (A 4 évfolyamos és 5 évfolyamos gimnáziumi osztályokból eltérő évfolyamokon (9–10; 10–11; 11–12; 12–13) szerveződnek tanórai csoportok (pl.: 2. idegen nyelv, emelt szintű érettségire felkészítés).
3.1.3.4 Tantárgyankénti csoportbontásokból szerveződő csoportok – óraterv szerint – meghatározott évfolyamokon A Pedagógiai program átdolgozásakor a fenntartó még nem adta meg a bevezetéskor érvényes intézményi óraterv végleges irányszámait. Ennek alapján felelősséggel a jövőre vonatkozó reális állapotot prognosztizálni nem tudunk, hanem ebben a fejezetben csak az eddig gyakorlatról adunk számot, amely részünkről a jövőre vonatkozóan minimális szándékként érvényes. Az informatika, a természetismeret, a technika, valamint – egyes évfolyamokon – a testnevelés (fiú–lány) tantárgyak tananyagukat, jellegüket és tárgyi feltételeket figyelembe véve hatékonyan csak csoportbontásban oktathatók. Ezen kívül még más – meghatározó – tantárgyak csoportbontásos oktatása is indokolt. Csoportalakítást alkalmazunk az idegen nyelvek tanítása esetén is. A tanulók választása alapján évfolyamonként szerveződnek az idegen nyelvi csoportok. Mivel a jogszabályi rendelkezés a mindennapos testnevelés 2012. szeptember 1-jei bevezetésekor az intézményeknek nem biztosított többletórát, ezért annak bevezetésekor a testnevelésórák csoportbontását az osztályok jelentős részében meg kellett szüntetnünk, annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan a pedagógiai munkára kedvezőtlenül hat. 3.1.3.4.1 A nyolc évfolyamos gimnáziumban csoportbontás folyik: matematikából, magyarból, idegen nyelvekből, informatikából, technikából, természetismeretből, testnevelésből azokból a tantárgyakból, amelyekből emelt szintű érettségire felkészítő indul a 11–12. évfolyamokon. 3.1.3.4.2. A öt- és négy évfolyamos gimnáziumban: - matematikából, - idegen nyelvekből, - informatikából, - testnevelésből,
35
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM -
azokból a tantárgyakból, amelyekből emelt szintű érettségire felkészítő indul a 11–12. évfolyamokon.
3.1.3.5 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A testileg-lelkileg egészséges személyiség kialakulásához elengedhetetlen, hogy a tanulóknak minél több szabadideje legyen. Pedagógiai szempontból fontos, hogy a szabadidő eltöltése kapcsolódjon az iskola egész nevelési folyamatához, ezért nélkülözhetetlen, hogy abban a tanulókon kívül a pedagógusok is részt vegyenek. Az alapfeladatok ellátásán, a kötelező tanórai foglalkozásokon kívül ezek olyan többletszolgáltatások, amelyek a tanulók érdeklődése és igénye alapján szerveződnek. Az intézményben, illetve iskolán kívül – igény esetén – az alábbi tanórán kívüli foglalkozások, programok szervezhetők: tanulószobai foglalkozások (mobil szervezettségük miatt a felzárkóztatásnak és a tehetség gondozásnak egyaránt színterei lehetnek), szakkörök, önképzőkörök, irodalmi színpad, énekkar, sportkör, gyógytestnevelés, elsősegélynyújtás, korrepetálás, tanulmányi és sportverseny, kulturális és tudományos rendezvények, könyvtárlátogatás, előkészítő tanfolyamok, a helyi tanterv tantárgyi tananyagához kapcsolódó tanulmányi kirándulások, múzeum- és könyvtárlátogatások, nyári szaktáborok, erdei iskolák és más nem a tanórák keretében folyó ismeretszerezés, sportolás, amely a tanulók testi, lelki és értelmi fejlődését szolgálja. (Ezen tanórán kívüli foglalkozások, nem tehetők a tanulók számára kötelezővé, de ha legalább 3 óra időtartamban a tantervi követelmények elsajátítását szolgálják tanítási napnak számíthatók.) Csupán az említett tanórán kívüli foglalkozásokon szerzett ismeretek nem kérhetők számon a tanulóktól. Ezeknek a foglalkozásoknak a költségei a tanulókat, illetve a szülőket terhelik. A táboroktól vagy a tanulmányi kirándulásoktól távol maradó tanulók rendes iskolai foglalkozásokon vesznek részt az iskola által meghatározott módon és formában. Az iskolában heti rendszerességgel tartott tanórán kívüli foglalkozások – a tanulószobát kivéve14.30-kor kezdődnek és 16.00-kor fejeződnek be. A tanulószobai foglalkozás 12.45-kor kezdődik és 15.45-kor fejeződik be. Pontos helyüket és időtartamukat a terembeosztással együtt az intézményvezető-helyettesek rögzítik a délutáni órarendben. -
A szakkörök a tanulók érdeklődésétől, a gimnázium pénzügyi helyzetétől függően, valamint a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösségek javaslata alapján indíthatók. A jelentkezés egész tanévre szól. Ha a munkaközösség úgy határoz, a szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmának minősítésében, valamint szaktárgyi osztályzatában. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek.
36
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM -
Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika-informatika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok tehetség- gondozását. Az önképzőkör munkája során, nagy mértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőköröket az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően indítja jó szakértelemmel és felkészültséggel rendelkező pedagógusok vagy az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével.
-
Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes. A felvétel a kórusvezető javaslatára történik. Az önként jelentkezők – indokolt esetektől eltekintve – csak a 12. évfolyamon mentesülnek az énekkari foglalkozások alól. Az énekkarból való kilépést a szülő a kórusvezetőtől írásban – a kilépés indoklásával – kérheti.
-
Az iskolai sportkör (ISK) a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére szerveződik. Ezen kívül – mint szervezeti forma – iskolánk tanulóinak nyújt felkészülési lehetőséget a sportversenyekre. A (kifutó rendszerű) mindennapos testedzés és a mindennapos testnevelés délelőtti órakereten kívüli formái közül a sportköri foglalkozások 14.30 és 16.00 óra között tarthatók.
-
A gyógytestnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kaphat a tanuló. Ezeken a foglalkozásokon a tanuló megjelenése és aktív részvétele – a szervezés helyétől függetlenül – kötelező. A gyógytestnevelésre beosztottak egyidejűleg felmentést kapnak a testnevelésórákon való részvétel alól. Az iskolában mind a tárgyi, mind a személyi feltételek adottak a gyógytestnevelési foglakozások megtartására, ezért – az alapító okirat megfelelő módosítása esetén – a rendelkezésünkre álló órakeret terhére – tanórán kívüli foglalkozásként a tantárgyfelosztásban is szerepeltetve – tartjuk. (A gyógytestnevelést jelenleg városi szinten szervezik és koordinálják).
-
A tanulószobai foglalkozásokat – igény vagy osztályfőnöki javaslat alapján – elsősorban a felzárkóztatásra szoruló, a bejáró vagy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára szervezzük. Nagyszámú igénylő esetén a tanulmányi eredménytől és a családi körülményektől függően – a szaktanárok és az osztályfőnökök javaslatára – a szociális bizottság dönt a tanulószobai felvételről. A tanulószobai korrepetálások célja – különösen az 5-6 évfolyamokon- az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás.
-
A tanulószoba órakerete – órarendi beosztás alapján – felzárkóztatásra, tehetséggondozásra és más érdeklődés szerint szerveződő foglalkozásokra is felhasználható.
-
Versenyekre felkészítés elsősorban az adott területen (tantárgyban) kiemelkedő és jó képességű tanulók önkéntes vagy szaktanárok által javasolt jelentkezése alapján történik. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A szaktanárok által versenyre javasolt tanulók nevezési díját az iskola fizeti. Tanulóink az országos meghirdetésű, valamint más rangos eseményeken – lehetőleg a szaktanár külön felkészítését igénybe véve – vegyenek részt.
-
Az iskola hagyományaihoz kapcsolódó rendezvények. a karácsonyi zenés irodalmi est, a Diákbiológus és -környezetvédő Napok, aktualitásokhoz kötődően tudományos és művészeti
37
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM napok, a szalagavató és a ballagás, a különböző diákprogramok és más ünnepségek minden tanévben vagy időszaki rendszerességgel szerveződnek Ezeken az iskolai eseményeken az irodalmi színpad, valamint az énekkar színvonalas műsorral lép fel. -
Az iskola könyvtára a nyitvatartási időben, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használatáról az iskolai könyvtár működési szabályzata rendelkezik.
-
Felvételi és nyelvvizsgára előkészítő vagy más tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, valamint a szaktanárok vállalkozásának függvényében indít. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő, melynek összegét az iskolaszék által elfogadott szabályzat alapján az intézményvezető állapítja meg.
-
A vallástörténeti, hittan és erkölcstan oktatáson vagy a biblia foglalkozásokon való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az iskola a jogszabályilag rögzített módon együttműködik a területileg illetékes egyházi jogi személlyel, és jelentkezők esetén – a tanítási rendhez igazodva – tantermet is biztosít a foglalkoztatáshoz.
A tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók által igénybe vehető – a közösség formálását segítő – kulturális és sport programok választéka: színház, hangverseny, múzeumlátogatások, a Jászai Mari Színház – Népház, illetve A Vértes Agórája és a városi Földi Imre Sportcsarnok igénybevételével évfordulók ünneplése, (pl: szalagavató, adventi est, Mikulás-kupa), a hagyományos iskolai rendezvények, részvételi lehetőség külföldi és belföldi kulturális seregszemléken, honismereti túrák, kirándulások. Szabadidős programok: velencei karnevál, adventi út Bécsbe, iskolai videózás, iskolai médiában való részvételi lehetőség, tánciskolai foglalkozások, KRESZ-tanfolyam, téli és nyári táborozások, tudományos diákköri tevékenység. Az iskola hagyományainak ápolása, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának szakmai és erkölcsi kötelessége. (A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a munkaköri leírások, egy tanévre vonatkozólag pedig – a felelősök és határidők megjelölésével – az éves munkatervek tartalmazzák). A tanulóknak szóló rendezvények: a tanévnyitó ünnepély, a tökmagbuli (5. és 9. osztályok), a Mikulás-kupa, az iskolai karácsonyi ünnepség, az adventi est, a szalagavató ünnepély,
38
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
a farsangi bál, a Bárdos-nap, a zöldnap, azaz a bolondballagás, a ballagási ünnepély, a tanévzáró ünnepély, kétévente a Diákbiológus és -környezetvédő Napok, kétévente tudományos és művészeti napok, 16 órás sportgála.
Aktuális nemzeti ünnepeinkről (március 15. és október 23.) iskolai ünnepélyeken emlékezünk meg. Az emléknapon (az aradi vértanúk, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, a holokauszt emléknapja, a nemzeti összetartozás napja) osztálykeretek között vagy az iskolai médián keresztül szervezünk az alkalomhoz illő programokat. A hagyományápolás jelképei, szokásai: az intézmény zászlója, az intézmény jelvénye, a Bárdos-sál, -kitűző és Bárdos-nyakkendő, az iskola tanulóinak ünnepi viselete, identitásunkhoz tartozó molinók készítése, amelyek mintegy díszletként szolgálnak kiemelt fontosságú rendezvényeken, a Bárdos-nap, a névadó domborművének koszorozásával, a Bárdos-díj, a Bárdos-fa gondozása (ültetve: 1988), kiemelt rendezvények emlékfái (2013), a Bárdos László születésének 100. évfordulója tiszteletére az első 5 évfolyamos végzős osztály (13.c) által ültetett fa gondozása (ültetve: 2009.), jubileumi rendezvények alkalmával kiadandó iskolatörténeti évkönyv, végzős diákokkal való találkozás az ötéves érettségi találkozók alkalmával, amelyet a Bárdosos Öregdiákok Köre (elnöke: Pataki Gábor, 1997 óta folyamatosan) szervez meg. Összefoglalva A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői alakítása, formálása, szülői és diák-önkormányzati segítséggel, valamint önismereti képzések szervezésével. A tanuló életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanuló közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása.
39
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
A tanulói közösségek fejlesztése során – a DÖK aktív közreműködésével – ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanuló közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
3.1.3.6. A diákönkormányzat mint választott, a diákéletet szervező, a tanulói érdekvédelmet és képviseletet vállaló iskolai közösség. A diákszervezet saját szervezeti és működési szabályzat alapján dolgozik törvény által biztosított jogosítványainál fogva: szervezi az iskolai diákéletet gyakorolja demokratikus jogait, diákköröket hozhat létre. Programjai jelentősen hozzájárulhatnak az iskolai közösségi élet fejlesztéséhez. Ezért hatékony rendezvény szervezésre és a programok gazdasági alapjainak megteremtésére van szükség. A rendezvények „önfinanszírozását” a „Bárdos-tudat” érzésének erősítésével is célszerű összekapcsolni. (pl.: bárdosos pólók, jelvények, kitűzők évkönyvek és az iskolaújság árusításával!) A tanulók iskolai döntéshozatalban való részvétele Az intézményünk tanulói személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vesznek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában. Az Nkt. 48. § (1) pontjának megfelelően iskolánk tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti (például Trefort Ágoston Tudományos Diákkör). Ezen diákközösségek a nevelőtestület véleményének meghallgatásával dönthetnek a saját működésükkel kapcsolatos tervekben, szervezésben. Maguk választhatják tisztségviselőiket, és a diákkörök képviseltethetik magukat a diákönkormányzatban is. A tanulók iskolai döntéshozatalban való részvételi jogának fóruma a diákönkormányzat (DÖK). A DÖK tagja lehet az intézmény minden tanulója. A képviselőket a tagok választják meg. A DÖK munkáját a tanulók által felkért tanár segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Az iskolai diákképviselőt a nevelőtestületi és az iskolaszék üléseire meg kell hívni. A diákok közreműködése jó lehetőséget biztosít a „diákélet” ellenőrzésére. A közreműködés formáinak kialakítása a DÖK-ülések feladata. Véleményezési joga van a DÖK-nek az alábbi esetekben: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
40
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. a tanórán kívüli foglalkozások tartalmának, formájának, rendjének és időbeosztásának megállapításakor Döntési joga van a DÖK-nek az alábbi esetekben: a DÖK szervezését, tevékenységét segítő személy felkéréséről a szabad vélemény-nyilvánítási jog értelmében az iskolaújság és az iskolarádió feladatainak meghatározásában. A DÖK joga, hogy a nevelőtestület véleményének kikérésével döntsön ezek működtetéséről, a felelős főszerkesztő, illetve munkatársak megbízásáról. A vezetői megbízatás egy tanévre szól, a szerkesztésben az iskola minden tanulója részt vehet. dönt saját szervezeti és működési szabályzatáról. A szabályzat érvényességét az intézmény vezetője ellenjegyzi. Az intézményvezető az ellenjegyzést csak akkor tagadhatja meg, ha jogszabályt, az iskola működési és szervezeti szabályzatát és érvényes házirendjét sérti. a diákközgyűlés összehívásáról, annak napirendjéről.
3.1.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel és a tanulási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás alatt a Nkt. 4. § (12.) pontja alapján a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő, a kiemelten tehetséges és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat érintő eljárásokat értjük. 3.1.4.1 SNI tanulók A tanulási kudarcnak kitett tanulók körének jelentős részét tehetik ki az ún. sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók. A velük való fejlesztő foglalkozás új feladatot jelent a nevelő-oktató munkában. A Kt. módosítása egyértelművé tette, hogy a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelését, oktatását – a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján folyó fejlesztő foglalkozását – az iskolának kell ellátnia. Ehhez a munkához a nevelési tanácsadó szakemberei nyújtanak segítséget. Ennek az új feladatnak a megoldásában az osztályfőnöknek, a fejlesztő munkát végző pedagógusnak, valamint a szülőnek indokolt együttműködnie. A nevelési tanácsadó szakmai segítséget elsősorban az egyéni fejlesztési tervek elkészítésénél, a rendelkezésre álló órakeret felhasználásánál és a megfelelő módszerek alkalmazásánál célszerű igénybe venni. (Az együttműködés részletes szabályzata az SZMSZ-ben). Az SNI-tanulók fogyatékosságtípusához és -fokához igazodó fejlesztőprogram egyéni összeállítását a pedagógiai szakértők bevonásával készítjük el.
3.1.4.2 Magatartászavaros tanulók Iskolánkban viszonylag kevés – nem jellemző – a magatartászavaros, vagy az iskola rendjébe, az osztályközösségbe nehezen beilleszkedő tanuló. Ahol ilyen előfordul ott a legtöbbször családi problémákra vezethető vissza a tanulók életkorának nem megfelelő, a megszokottól eltérő viselkedése. Tapasztaljuk viszont, hogy növekvő az ún. „hiperaktív”, az öntörvényű, a iskolai szabályokat (korlátokat) figyelmen kívül hagyó tanulók száma, ami jó részt neveltségi hiányosságokból fakad. E problémák enyhítése – a szülőkkel, a különböző partnerekkel való együttműködéssel – az egész nevelőtestület feladata, de különleges szerepet kell felvállalnia az osztályfőnököknek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek és a diákönkormányzatnak is. A feladatok megoldását elősegítő tevékenységek sorába tartoznak:
41
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
az iskolai felvételek előtti (és utáni) tájékozódás az általános iskolák érintett osztályfőnökeivel, valamint a pályaválasztási felelősökkel, (különösen a tanulásban korlátozott – esetleg sajátos nevelésű igényű – tanulók felmérése indokolt, hogy számukra megfelelő fejlesztő program készülhessen) szoros kapcsolat kiépítése és fenntartása a pedagógiai szakszolgálattal, a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, az egyén magatartását, képességeit figyelembe vevő foglalkozások szervezése, az érintett tanulókkal való folyamatos személyes kapcsolattartás, az egyéni bánásmód előtérbe állítása, az indokolt (egyeztetett és kölcsönösen elfogadott) családlátogatások, amelyek legfontosabb célja és feladata a szülők (nagyszülők) nevelési gondjainak segítése az esetlegesen felmerülő tanulási nehézségek leküzdésére felzárkóztató, illetve fejlesztő foglalkozások beiktatása, tanulószobai felvételük biztosítása, munkájuk (tanulásuk) folyamatos segítése, szükség esetén korrepetálásuk.
A beilleszkedési nehézségek leküzdése hatékony gyermek-és ifjúságvédelmi munkát, a tanároktól és a diákoktól egyaránt toleranciát, fokozott odafigyelést igényel. Az ilyen esetek kezelésére, továbbá a tanulásban korlátozott vagy más okból tanulási nehézségekkel küzdő tanulók helyzetének javítására a szakértői bizottság által meghatározott problémától függően, kezdeményezzük iskolapszichológus vagy fejlesztőpedagógus foglalkoztatását – hetente legalább egy alkalommal. 3.1.4.3 Tanulási nehézségeknek, kudarcnak kitett tanulók A tanulási kudarcok oka sokszor nem a tanuló alapképességeiben rejlik, hanem a családi problémák, a baráti kapcsolatok megváltozásában, a káros szenvedélyek kipróbálásában, az életmód hibás megválasztásában. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítését több síkon próbáljuk teljesíteni. Ahhoz, hogy e feladatunknak eleget tehessünk elsődleges feladatunk a sikertelenség okainak feltárása. Okok lehetnek: értelmi képességek hiánya, szülők túlzott elvárása, a nem megszokott követelményrendszerrel való szembesülés, részképesség zavarok, magasabb osztálylétszám, szülők alacsony iskolai végzettsége, érdektelensége, nem megfelelő szociális és szociokulturális háttér, az iskola és a szülői ház eltérő értékrendje, nem megfelelő önértékelés, helytelen időbeosztás, hiányzás magas aránya. Megoldási módok: az iskolán kívül nevelési Tanácsadóval felvenni a kapcsolatot, a felülvizsgálati idők figyelemmel kísérése, Pedagógiai Szakszolgálatok igénybevétele, az iskolaorvos és az iskolai védőnő segítségének igénybe vétele. tanórán a továbbhaladáshoz szükséges minimum szint elsajátíttatása, a tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése,
42
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM a tanulási szokások formálása, hatékony módszerek elsajátíttatása, a helyes énkép kialakulásának segítése, az önbizalom növelése, a belső motiváció kialakítása, differenciálás, kudarctűrő képesség fejlesztése, értékelésnél az önmagához mért fejlődés mérése. tanórán kívül megfelelő szakemberhez való irányítás, Rendszeres kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel, A szülői házzal való kapcsolatfelvétel kapcsolattartás, Felzárkóztatás, Fejlesztő óra, Szülői értekezleten a tananyaggal kapcsolatos elvárások ismertetése Szülők tanácsokkal való ellátása, meggyőzése, közös értékrend kialakítása. 3.1.4.4 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tanulók tehetségének, képességének fejlesztését a nevelés-oktatás komplex folyamatába építve (tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében) végezzük. Ezek sorába tartoznak: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a szakcsoportos oktatás, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások, az iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb), a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése. 3.1.4.5 A tanórai tehetséggondozó tevékenység Az egy csoporton belül jelentősen eltérő tudású, képességű tanulók tehetséggondozása differenciált foglalkoztatás révén történik (pl. az adott tananyaghoz kapcsolódó vagy akár eltérő témájú mélyebb összefüggések meglátását igénylő feladatok végzésével). Ha pénzügyi és órarend készítési akadálya nincs a tehetséggondozás szervezett és hatékonyabb formáját olyan tanórai foglalkozások keretében végezzük, melyek a tanuló tudásszint felmérésén alapuló eltérő szintű csoportokban folynak. Ezáltal biztosítható a különböző előképzettségű, képességű és tehetségű tanulók – saját lehetőségeit figyelembe vevő – előrehaladása. Ilyen esetekben a csoportok közötti átjárhatóság a tanulmányi előmeneteltől függ. Ez ösztönző erővel hat a gyengébb tudásszintű csoportokban tanulók számára. Így – felzárkóztatásuk révén – az ő esetükben is lehetőség van a tehetségnek nagyobb mozgásteret biztosító nívósabb csoportba való bekerülésre. 3.1.5 A tanórán kívüli tehetséggondozás formái Az érdeklődés alapján szerveződő tanulói csoportokban – a különböző diákkörökön belül – jó lehetőség kínálkozik a tehetség kibontakoztatására. Ilyen önkéntes szerveződések a készségtárgyakhoz kapcsolódó
43
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM művészeti körök (a képzőművészeti szakkör, az irodalmi színpad, az önképzőkör, az énekkar), valamint a szakosztályokat működtető iskolai sportkör. A tudományos diákkör, az iskolai médiák szerkesztő közösségei, valamint az egyes tantárgyi szakkörök az érdeklődő és a többletismeret megszerzésének igényével jelentkező tehetséges tanulóknak nyújtanak elmélyültebb tudást. A versenyre felkészítő foglalkozások célirányosan – trenírozási módszerrel – folynak. A tanulók elsősorban a különböző szintű tanulmányi versenyekre eddig kitűzött feladatok (vagy nehézségi szintjükhöz mért más feladatok) megbeszélésével, feldolgozásával, megoldásával foglalkoznak, s a szükséges elméleti többlet ismereteket is elsajátítják. A tehetség kibontakozását segíti a különböző rendezvényeken való részvétel vagy közreműködés (pl. Éneklő ifjúság seregszemle, Helikoni-ünnepségek, színház-, múzeum- könyvtárlátogatások, sportversenyek, a tanulmányi kirándulások és táborok és külföldi nyelvgyakorlatok). Az előkészítő tanfolyamok az egyetemi és a főiskolai felvételik, illetve a nyelvvizsga sikerének valószínűségét növelik. 3.1.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos alapelvek, célok és feladatok Alapelvek: megváltozott, felgyorsult világunk káros, egészségi és személyromboló hatásának ellensúlyozása az iskolában, állandó, folyamatos felvilágosítás a diákokat leginkább érő és érintő káros hatásokról (pl. alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély, internet függőség), segíteni a beilleszkedési problémával küzdő diákoknak (főleg az 5. és a 9. évfolyamon), felzárkóztatás (a családi háttér, vagy egyéb körülmények miatt hátrányos helyzetből induló diákok segítése, „szintre hozása”), a szociális hátrányok csökkentése az iskola szűkös anyagi lehetőségeit is figyelembe véve és felhasználva, egészséges életre nevelés (sport, táplálkozás, mentálhigiéné), az önismeret fejlesztése, a problémamegoldó képesség erősítése, személyiségfejlesztés (előadások, könyvek, filmek, személyes beszélgetés segítségével), tolerancia a „másság” elfogadása, kezelése. 3.1.6.1 Általános célok és feladatok Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a pedagógiai munka elválaszthatatlan részeként végezzük. Minden pedagógus közreműködik e fontos nevelési feladat ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. E tevékenység magába foglalja mindazokat a tennivalókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek családban történő nevelése, iskolai felkészülése minél teljesebb körben megvalósulhasson, hogy a tanuló személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse, hátrányát ledolgozhassa, hogy hozzájusson a fejlődéséhez szükséges szakszerű ellátáshoz. A nevelők a tanulók és a szülők személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásnak az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladati a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
44
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Különös figyelmet fordítunk a tanulók bármilyen okból fennálló vagy kialakuló veszélyeztetettségének érzékelésére, megelőzésére, illetve kezelésére. Ehhez az osztályfőnöki és a szülői munkaközösséggel, valamint a diákönkormányzattal – és további partnerekkel együttműködve – a megelőzés fontosságát kifejező nevelő munkát végzünk. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: pedagógiai szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, szükség esetén a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel. A drog- és bűnmegelőzés érdekében osztályfőnöki órákon szakemberek tartanak előadásokat és válaszolnak a tanulók kérdéseire. Szülői értekezleten az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök hívják fel a szülők figyelmét a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztásának növekvő veszélyeire. A diákokat az osztályokban, az aulában elhelyezett szórólapokon, újságcikkekkel figyelmeztetjük a rájuk leselkedő, az egészségüket esetleg az életüket is veszélyeztető káros szenvedélyekre, azok kikerülésére. 3.1.6.2 A gyermek- és ifjúságvédelem konkrét iskolai feladatai Tiszteletben tartjuk a tanulók intézményes és személyiségi jogait, gondoskodunk arról, hogy nevelésük és oktatásuk – az életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően – biztonságos és egészséges környezetben folyjék, hogy iskolai tanulmányi rendjükbe beépüljön a pihenőidő, a szabadidő, a testmozgás, valamint a sportolás és étkezési lehetőség. Biztosítjuk a tanulói jogok érvényesülését, a diákönkormányzat részvételét a tanév munkájának tervezésében, az őket érintő döntések meghozatalában és végrehajtásuk ellenőrzésében. Minden tanulói jogviszonyban lévő diákot a szükséges mértékben tájékoztatunk, eljárunk jogainak védelmében akkor is, ha nem magyar állampolgárságú. Érvényt szerzünk a közoktatásról szóló törvényben foglaltaknak, azaz nem engedjük meg a tanulók – bármilyen okból fakadó – hátrányos megkülönböztetését, de képviseljük a tanulók mindenek felett álló érdekét, összefüggésben a titoktartási kötelezettség helyes értelmezésével és alkalmazásával. A családi körülményekből adódó egyenlőtlenségek csökkentésére törekedve minden tanuló számára biztosítjuk a fejlődéshez szükséges feltételeket. Különösen a tankötelezettség elérésének időszakáig rendszeres kapcsolatot tartunk a családdal, a szülőkkel. Figyelemmel kísérjük veszélyeztetett tanulóink helyzetét, s a szülőkkel való együttműködéssel igyekszünk segíteni tanulmányi előmenetelüket. A szülői vagy tanulói igényeknek megfelelően megszervezzük a tanulószobai ellátást. A rászoruló tanulóknak – a családok anyagi helyzetétől és az iskola lehetőségeitől függően – különböző kedvezményeket biztosítunk. A szociális támogatások kiterjednek: a diákétkeztetésre, a tankönyvek vásárlásának támogatására, a térítési díjak kedvezményes meghatározására, az időszakos vagy a rendkívüli segélyezésre,
45
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
a külföldi nyelvgyakorlatok támogatására, a versenyek nevezési díjának átvállalására, a szakkönyvek, taneszközök vásárlására stb.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) a szülőkkel való együttműködés, a tájékoztatás a pedagógiai szakszolgálatról, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásokról. A nevelőtestület hitvallásában megfogalmazódó pedagógiai elvek és értékek a nevelő-oktató munka irányultságát, az oktatási törvény a konkrét pedagógiai feladatokat, a gyermekvédelmi törvény pedig azokat a pénzbeni és természetbeni ellátásokat határozza meg, amelyek együttesen fejezik ki iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tennivalókat, hozzájárulnak a tanulók helyzetének javításához, veszélyeztetettségük megelőzéséhez és megszüntetéséhez. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységben való részvétel minden pedagógus kötelessége. Az iskolában az intézményvezető és helyettesei tervezik, az ifjúságvédelmi felelős szervezi és koordinálja az osztályfőnökök és a pedagógusok pedig operatívan is ellátják az adódó feladatokat. Mindezekből következően e sajátos nevelési területen elvégezendő iskolai feladatokhoz is hierarchikus felelősség rendelhető. 3.1.6.2.1 Az intézményvezető Feladata: a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a megfelelő munkamegosztás kialakítása, személyesen vagy a gyermek és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével tartja a kapcsolatot e tevékenységgel foglalkozó partner intézményekkel, hatóságokkal és más szervezetekkel, a diák szociális bizottság javaslata alapján dönt a tanulószobai felvételekről, jelzi a jegyzőnek a tankötelezettség megsértését, indokolt esetben kezdeményezi a tanulók rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban való részesítését, az intézményvezető-helyettes, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnöki munkaközösség-vezető bevonásával félévente értékeli az elvégzett munkát, tájékoztatja az iskolaszéket a szociális jellegű támogatásokról.
46
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.1.6.2.2 Az intézményvezető-helyettes folyamatos kapcsolatot tart a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, valamint az osztályfőnökökkel, képviseli az iskolavezetés, valamint az iskolaszék álláspontját az étkezési, a tankönyv- és egyéb szociális támogatások kezdeményezésénél, illetve odaítélésénél, továbbá – túljelentkezés esetén – a tanulószobai felvételekre tett javaslatok kialakításánál, gondoskodik a diákszociális bizottság ülésén hozott döntések dokumentálásáról (jegyzőkönyv elkészítése, iktatása, irattározása), figyelemmel kíséri a diákok iskolaorvosi ellátását, a rendszeresített szűrővizsgálatokat. 3.1.6.2.3 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Az iskolában gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja e nevelési terület speciális feladatait. Számára meghatározott külön feladatok: rendszeres kapcsolatot tart az intézményvezetőval vagy annak helyettesével, az osztáIyfőnöki munkaközösség vezetőjével, az osztályfőnökökkel és a diákmozgalmat segítő tanárral, kezdeményezi a diákszociális bizottság összehívását, melynek tagjai: az általános intézményvezető-helyettes, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a DÖK segítő tanár(ok), a DÖK titkára. az osztályfőnökök bevonásával felméri és felkutatja, kik azok a tanulók, akiknek szükségük van a gyermek- és ifjúságvédelmi támogatásra. jelzi és kezdeményezi az intézményvezetőnak, hogy az önkormányzat az arra jogosult tanulók számára rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosítson, a törvényi kereteken túl természetbeni támogatást kezdeményez (pl. tankönyv- vagy ruhagyűjtési akció), figyelemmel kíséri a tanulók étkezési ellátását. Amennyiben anyagi, szociális helyzete miatt probléma merül fel a tanulónak járó ellátás biztosításában, akkor kezdeményezi, hogy a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével és elosztásával a rászoruló diákok kapjanak megfelelő támogatást, gondoskodik arról, hogy az iskola teljes körűen megismerje a beírt tanulók családi körülményeit, figyelemmel kíséri azokat a családokat, amelyek anyagi helyzetüknél vagy más oknál, fogva nem képesek egyedül eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladataiknak, az intézményvezetővel egyeztetve felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, kezdeményezi azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az iskola rendelkezésére álló pedagógiai eszközökön, anyagi lehetőségeken túl segítséget nyújthatnak a tanulók és szüleik részére, tájékoztatja a szülőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, kezdeményezi és támogatja a rászorulók tanulószobai felvételét, tanulmányainak segítését, a személyiségi jogok sérelme nélkül benyomásokat, tapasztalatokat, tényeket rögzít a veszélyeztetettség és a szociálisan hátrányos helyzet alátámasztására, indokolt esetben az osztályfőnökökkel együtt – előzetes egyeztetés és kölcsönös elfogadás esetén – családot látogat a szükséges környezettanulmány elkészítése céljából, félévente beszámol az intézményvezetőnek az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetről, az elvégzett munkáról. 3.1.6.2.4 Az osztályfőnök
47
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
szoros kapcsolatot tart az intézményvezetővel, illetve az intézményvezető-helyettessel, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, a tankötelezettség lejártáig – különösen, ahol a veszélyeztetettség feltételezhető – előzetes egyeztetés és kölcsönös elfogadás esetén – családlátogatásokat végez, a családlátogatások tapasztalatairól, felméréseiről tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, felhívja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelmét a tanuló szociális helyzetében bekövetkező – érzékelhető – változásokra, a szociális térkép kategóriáiban elfoglalt helyének módosítására, az – esetlegesen – osztályon belüli támogatások elbírálásánál együttműködik az osztálytitkárral, illetve az osztályközösséggel, s szükség esetén kikéri az osztály szülői munkaközösségének véleményét is.
3.1.6.2.5 A pedagógus alapvető munkaköri kötelezettsége az alanyi és intézményes tanulói jogok érvényesülésének segítése, továbbá a személyiség figyelembevételével és annak sérelme nélkül folytatott – a diákok fejlődését biztosító – nevelési-oktatási feladatok ellátása. 3.1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az elmúlt évtized tapasztalata azt bizonyítja, hogy iskolánkban alacsony azon tanulók száma, akiknek folyamatos tanulási kudarcai vannak. Ennek elsősorban az-az oka, hogy megnőtt az iskola iránti érdeklődés, így sokkal nagyobb a jelentkezők száma a felvehetőknél. A tanulók természetes fejlődése azonban egyénenként eltérő – esetenként jelentős – különbségeket mutat. A koránérés és az utána következő „megtorpanás” vagy a „későn érés” és az azt követő „szárnyalás” a lehetséges variációk két olyan esete, amely – a tanulók különböző életkori szakaszában – megköveteli az iskolától a nevelés-oktatás folyamatába beiktatott felzárkóztató tevékenység ellátását. A tanulók természetes fejlődésében előforduló egyetlenségek mellett a családi háttér, és a szociális helyzet megváltozása is indokolhatja a felzárkóztató pedagógiai munka előtérbe állítását. A felzárkóztatást elősegítő program –mindig az adott helyzetre (tantárgyra, személyre vagy kisebb – 1-3 főre – csoportra) tartalmazza: az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozások szervezését, a tematikus és csoportos felzárkóztató tanórán kívüli foglakozásokat, az egyéni – külön személyes – foglalkozásokat, a tanulószobai foglalkozások korrepetálási funkciójának teljesítését, a pályaorientációs és pályaválasztási munka differenciáltságát, a tanulók továbbtanulásának vagy munkába állásának segítését, az iskola könyvtárának, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek csoportos vagy egyéni használatát, az alapfeladaton túli – igények alapján megfogalmazott – kéréseket, amennyiben a szülők vagy mások a költségeket átvállalják.
48
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.1.8 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Iskolánkba az átlagosnál kevesebb – bár növekvő számú – szociálisan hátrányos helyzetű tanuló iratkozik be. Minden tanévben számíthatunk szerény intellektuális környezetből, rossz anyagi helyzetű vagy csonka családokból érkező diákokra. Az ő esetükben különösen fontos, hogy az 5. illetve – a négy évfolyamos gimnáziumban – a 9. évfolyamon megfelelő figyelem irányuljon rájuk. Közvetlen, őszinte beszélgetések, valamint a szülői ház megismerése révén, személyiségükre hatva – az osztályközösség bevonásával is – igyekszünk zökkenőmentessé tenni beilleszkedésüket. Tanulmányaikban tanulószobára való felvételükkel, korrepetálással, és megfelelő tanulási módszerek átadásával segítjük hiányzó ismereteik pótlását. Szükség esetén különbözeti vizsgára felkészítéssel, felzárkóztatással nyújtunk támogatást a más iskolából hozzánk érkező tanulóknak. Az alanyi jogon igénybe vehető tanórán kívüli foglalkozások továbbá az ingyenes vagy kedvezményes kulturálódási és szociális szolgáltatások is segítik a hátrányuk csökkentését. Az étkezéshez, a tankönyv vásárláshoz, a külföldi nyelvgyakorlatokhoz, a színház-, a hangverseny- és a múzeumlátogatáshoz, az osztálykiránduláshoz, a nyári üdülést és téli sportolást célzó táborozáshoz az iskola alapítványából és a költségvetés szociális támogatásra fordítható keretéből biztosítunk pénzbeni kiegészítést. Ennek mértékét a diákszociális bizottság határozza meg. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknak és szüleiknek felhívjuk a figyelmét, hogy kérelmezés esetén rendszeres önkormányzati – nevelési – támogatásban részesülhetnek. A rászoruló tanulók szociális hátrányainak enyhítését segítő tevékenységek az igénybe vehető iskolai szolgáltatások keretében valósulnak meg. 3.1.8.1 A tanulással összefüggő területen A felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokkal: az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozásokkal, a jogilag lehetséges évfolyamokon tanulószoba működtetésével, könyvtári foglalkozásokkal, szakember vezetésével, az 5–12. évfolyamokon a szakkörökben, érettségi előkészítőn, versenyfelkészítő foglalkozásokon. A pályaorientáció területén: A pályaorientáció az emelt szintű érettségre felkészítő fakultatív választásával kezdődik, majd a 10. évfolyam második félévétől kezdve a szaktanár, az osztályfőnök, a diák és a szülő együttműködésével, „együttgondolkodásával” folytatódik. A pályaválasztást szülői fogadóórák, az osztályfőnök és a diák megbeszélései előzik meg, alakítják. Tervezzük, hogy osztályfőnöki órára szülőket, volt diákokat, egyetemistákat hívunk meg, akik hivatásukról, annak szépségeiről és nehézségeiről is beszélnek. 3.1.8.2 A szabadidős programok területén: sportprogramok szervezésekor és a sporteszközök használata során, a kulturális rendezvényeken való részvételkor, külföldi utak és különböző táborok támogatásával. 3.1.8.3 A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység révén: a pedagógus, a tanuló és a szülő személyes, őszinte kapcsolatával, a családlátogatásokkal, a szülők nevelési, életvezetési gondjainak segítésével, a polgármesteri hivatal és a gyermekjóléti szolgálat, valamint más illetékes hatóságok vagy civil szervezetek által kezdeményezett segítséggel.
49
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.1.8.4 A szociális szolgáltatások terén: szervezett ebédeltetéssel, ügyelet biztosításával (reggeli és ebédidő alatt, tanórák közötti szünetekben, iskolai rendezvényeken, kirándulásokon), egészségügyi szűrővizsgálatok és időszakos fogorvosi kezelés során, iskolaorvos és védőnő által heti rendszerességgel biztosított egészségügyi ellátással, a tankönyvvásárláshoz és az étkezéshez nyújtott támogatással. 3.1.8.5 Az ingyenes és az anyagilag támogatott nem ingyenes szolgáltatások: a különböző versenyek nevezési díjának támogatása, illetve átvállalása, a diáktalálkozón, konferenciákon és táborokon való részvétel támogatása, külföldi diákcsere programokon, kedvezményes részvétel biztosítása, tankönyvvásárlás anyagi támogatása, a tanulói étkezés támogatása, a rászoruló tanulók szociális segélyezése. 3.1.9 A felnőtt létre felkészítő programok 3.1.9.1 Egészségnevelési program Az iskolai egészségfejlesztés Fogalmi meghatározások: – az egészség Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól–lét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet)ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiterjedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kíváNatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. – az egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat,
50
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kidolgozása, egészségfejlesztő környezet megteremtése. Ennek érdekében szükség van a közösségi tevékenységekre, az egyéni képességek fejlesztésére, valamint szemléletváltoztatásra az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít, az okok feltárását és a feltételek megteremtését célozza a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság), az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. – az egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. – a prevenció (megelőzés) és területei A WHO meghatározatása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítését segíti elő. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az emberhez méltó és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósulása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, ezért az egészségnevelési feladtok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni az időben történő kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony rehabilitáció segítésével. – az egészségpolitika társadalmi vonatkozásai Az egészségfejlesztési politika eltérő, de egymást kiegészítő megközelítéseket is tartalmaz, mint például jogalkotás, költségvetési intézkedések, adóztatás és szervezeti megoldások. Összehangolt cselekvésről, továbbá olyan jövedelem- és szociálpolitikáról van szó, amely korrigálja a társadalmi csoportok közti egyenlőtlenségeket. A közös cselekvés hozzájárul az egészséget szolgáló közszolgáltatások, valamint a tisztább és élvezhetőbb környezet biztosításához. Az egészségfejlesztő gondolkodás túllép az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget helyezi előtérbe, és az élet valamennyi területén felelőssége teljes tudatában figyelembe veszi, hogy az egyes döntéseknek, tevékenységi formáknak milyen következményei vannak az egészségre nézve.
51
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM – az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás -mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több tudás jó döntésekhez, az emberi élet helyes alakításához vezet. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a tudás az elsődleges meghatározó tényező, akkor indokolt azt is feltételeznünk, hogy a több tudás megfelelően fogja szervezni a viselkedést. A számos országban útjára indított egészségnevelési kampányok, amelyek a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra és a mozgásban gazdag életmódra hívták fel a lakosság figyelmét, jól tükrözik ezt az álláspontot. Hasonló törekvések érvényesülnek az egészségnevelési tananyagok hagyományos megfogalmazásaiban is, amelyek egyfelől az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet – általában elrettentő tartalmú üzenetek révén -, illetőleg megoldásként kínálják a helyesnek vélt egészségmagatartást. Ezzel a felfogással kapcsolatban azonban számos aggály fogalmazható meg. Noha valamennyi dohánytermék dobozán nagybetűvel olvasható, hogy „a dohányzás súlyosan károsítja az egészséget”, ennek ellenére Magyarországon a népesség 35%-a dohányzik, továbbá az Európai Unióba belépő új államok között – ellentétben az eddigi tendenciákkal – a dohányzó nők aránya folyamatosan növekszik. Ez a tapasztalat is arra enged következtetni, hogy az ismeret – bár nélkülözhetetlen – önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására; bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén, vagy ellenükben érdemi változást tudnánk elérni. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a nagyobb hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információ átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran csak alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző szóróanyagok. Rizikócsoportos megközelítés Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbeteg gyerekei, stb.).
52
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A rizikócsoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, avagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából (pl. rendszere és korai szűrés eredményeképpen vagy a családi anamnézis ismeretében), akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek és felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy az adott élethelyzetű emberek hasonló sorsúakkal kerülnek a beavatkozás homlokterébe. Ezeknek a – többnyire – a konkrét veszélyhez kapcsolódó életmód változtató programoknak az elfogadását és követését elősegíti az a társas környezet, amelyben a programok zajlanak. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások A kizárólagos, illetve esetleges ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott hatékonyságát felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti foglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy droghasználatnak. Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy például igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos, de az egészségre káros, külsőségekben megnyilvánuló fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség (az első pohár alkoholt a legtöbb magyar gyerek otthon issza meg, szülei társaságában!), az első illegális droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az „ifjúsági kultúra” – vagy inkább szubkultúra szerves elemeként. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, akinek éppen ezért sokkal jelentékenyebb a véleményformáló hatása. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják őket megtanítani, hogy képessé váljanak nemet mondani. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, stb. Ezek a programok elsősorban a középiskolás-korú fiatalok körében kedveltek és hatékonyak. Mindazonáltal már az általános iskola felsőbb évfolyamain is rendkívül hatásos a korban hozzájuk nagyon közel álló kortársoktató tevékenysége. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell-szereplőként is képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejhetik.
53
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás, a mindennapos testnevelés keretében is, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. az egészséges táplálkozás témái, a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, a szexuális felvilágosítás – nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció, a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (gyógyszerhasználat) az elsősegélynyújtás. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását tanórán kívüli foglalkozások, programok keretében (pl.: a Diákbiológus és -környezetvédő Napok programjai között a Vöröskereszt tatabányai szervezetével való együttműködéssel) valósítjuk meg. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tananyagtartalomként jelennek meg a biológia tantárgyon belül 8., illetve 11. évfolyamon. testi higiénia, a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) Az iskolánk egészségnevelési magatartása gondoskodunk az osztálytermek rendszeres szellőztetéséről, tájékozódunk a tanulók egészségi állapotáról, részképességi zavarokról, az osztálytermek berendezése megfelel az egészségügyi elvárásoknak, a pedagógusok figyelnek a tanulók helyes testtartására, igyekszünk a megfelelő ülésrend kialakításával is segíteni az egyéni adottságokat is figyelembe vevő tanulást, a napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény megfelelő kielégítéséről (tanórai és tanórán kívüli – sportköri, gyógytestnevelési – foglalkozások), a 2012/2013. tanévtől bevezetjük a mindennapos testnevelést az 5. és 9. évfolyamon, úgy, hogy heti 3 óra a délelőtti időkeretre esik, míg a hét másik két napján kötelező délutáni szakkört tartunk,
54
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
igyekszünk az egészséges táplálkozást biztosítani az iskolai menza és a büfé kínálatával, törekszünk a dohányzás, alkoholfogyasztás és a kábítószer használat megelőzésére, iskolánkban megvalósul a hátrányos helyzetű diákok integrációja, hangsúlyt helyezünk a szexuális nevelésre való felvilágosításra, már a pubertás, és a nemi érés időpontját megelőzően is.
Iskolán kívüli foglalkozások Délutáni szabadidős foglalkozások sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások Egészségnap az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Diák-Biológus és Környezetvédő Napok. Hétvégi iskolai programok sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok. Tájékoztató fórumok, tréningek Szakemberek orvos, pszichológus, rendőrség bűnmegelőzési osztályának szakemberei által tartott előadások. Iskolán kívüli rendezvények Kortárssegítő képzés az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz (Pl.: Vöröskereszt, ÁNTSZ) Módszerek Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megoldásához igénybe vesszük a TÁMOP 3.14 . . pályázattal segített kompetencia alapú oktatáshoz használt oktatási formákat, a projektmódszert és a témahetet. Ehhez felhasználjuk az iskola szakmai kapcsolatait. az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer-egyeztető Fórum vagy helyi civil szervezet munkatársa) kirándulásokat szervezünk, a rendszeres testmozgásba a szülőket is bevonjuk (szülő-tanár sportnap), táplálkozás egészséget meghatározó szerepéről osztályfőnöki órákon, és szakemberek által tartott fórumokon (pl. csontritkuláshoz, cukorbetegséghez, elhízáshoz vezető helytelen táplálkozási szokások stb) tájékoztatjuk tanulóikat és a szülőket is. A testnevelés és sport mint az iskolai egészségnevelés kiemelt területe A testnevelés célja A testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen
55
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM kezelő személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját. Becsüljék meg társaik teljesítményét, sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, és merjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, szabadban végzett testedzés váljon életük részévé. Feladat az egészségtani szabályok megismertetése, az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítása. Évente két alkalommal teljesítsék a törvényben előírt fizikai állapotot mérő próbákat. (Úszásból 100 méter teljesítése.) Elvileg van lehetőségünk a gyógytestnevelés szakos kollégának a kiszűrt gerincbeteg gyerekek számára gyógytestnevelés óra tartására. Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok a testi fejlődés és érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, megkövetelése, a helyes táplálkozási szokások kialakítása, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére, értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. Az egészséges testi fejlődéshez szükséges elvárások A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges fejlődésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelést, a mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Igyekezzenek felszámolni esetleges szervi-, szervrendszeri fejlődési lemaradásaikat. Az arra rászorulók használják ki az intézményesen biztosított gyógytestnevelési foglalkozások adta lehetőségeket. Tudatos testmozgással előzzék meg vagy korrigálják tartási rendellenességüket, kerüljék a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket, terheléseket. Automatizálódjon a testtartásért felelős izmok izomegyensúlya és a medence középállása. Legyenek edzettek, váljanak ellenállóbbá a terhelésekkel, megbetegedésekkel szemben. Védjék a természetet. Legyenek tisztában saját fejlődő szervezetük legfontosabb jegyeivel, ismerjék a szervezetük edzettségének legáltalánosabb módjaival, amelyek egészségük megtartásához szükségesek. A mindennapos testedzés feladatai és lehetőségei a kötelező tanórán kívüli sportfoglalkozásokhoz kapcsolódó iskolai házibajnokságok, versenyek, szervezése, sportági felkészítés, versenyeztetés a diákolimpiai versenyrendszerben. a tanulók szabadidős sporttevékenységének szervezése, (korcsolyázás, szánkózás, sítábor, úszás, kerékpározás, vízitáborozás) iskolánk hagyományőrző sportversenyeire való felkészítés (Mikulás-kupa, 16 órás foci, családi sporttalálkozó). A Mikulás-kupát és a 16 órás focit jó gyakorlatként is ajánljuk. mindennap sportköri foglakozás(ok), igény és lehetőség szerint gyógytestnevelési foglalkozások. A mindennapos testnevelés feladatai és lehetőségei: El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró-képesség fejlődése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és a nevelési-oktatási intézményekből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, valamint a sport.
56
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
A heti öt órából hármat a délelőtti órakeretben, a hét másik két napján 2 órát kötelező délutáni szakköri foglalkozásként szervezünk. Az 5. a osztály kivételével a szakmailag egyébként indokolt csoportbontásokat megszűntetjük, a párhuzamos osztályok azonos időpontban tartott testnevelés óráin nemek szerinti bontásban végezzük a munkát.
Alapvető fő feladat a nyolcosztályos gimnáziumi tanulóknál A szabadidős sportok megismertetése, megszerettetése, a szabályokhoz való igazodás kialakítása és egymás segítése a közösségben végzett sportolásnál. Alapvető fő feladat a négy-, illetve ötosztályos gimnazistáknál A szabadidős sportok beépítse az egészséges életmódba. Az egymás teljesítménye iránti tisztelet kialakítása, törekvés az egyre nagyobb edzettségi állapot, illetve teljesítmény elvégzésére. 3.1.9.1.1 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók teherbíró képességét vizsgáló módszereket már évek óta alkalmazzuk iskolánkban. Ezek a mérések a tanulók fizikai állapotának kiértékelését teszik lehetővé, s amelynek eredményéért a tanulók nem kapnak elismerést vagy jutalmat. Ezen mérésekkel és értékelésekkel a tanulók állóképességét, a fizikai állapotok változásait évente nyomon lehet követni az összehasonlítások révén. A változásokat az ellenőrzőbe (tájékoztatóba) történő bejegyzéssel a szülők tudomására hozzuk. Az egészségnevelési programhoz is kapcsolódó mérések, segíthetnek abban, hogy a tanulók motiváltakká váljanak a rendszeres mozgásra, a testedzésre, valamint a sportra, illetve a fizikai állapotuk karbantartásával, fejlesztésével hosszú távra is megalapozzák egészséges életvitelüket. Módszerek A méréseket ősszel és tavasszal végezzük. A tanulók eredményeit számítógépen összesítjük és az adott tanítási év végén beküldjük a minisztérium által megadott címre, ahol azokat feldolgozzák. A mérési eredményeket – feldolgozást követően – megyei bontásban is közzéteszik. A tanulók általános fizikai teherbírásának mérése során – az egészség szempontjából – feltérképezhetők a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A felmérés, valamint a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgálnak mind az egyéni, mind a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez. E programok lehetőséget biztosítanak az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró-képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, és megtartására. A fizikai mérések, próbák értékelése 1 Cooper-teszt futással Az egyéni aerob-teljesítőképességek mérése 2 Helyből távolugrás Az első végtag dinamikus erejének mérése 3 Hasonfekvésből törzsemelés A hátizom erő-állóképességének mérése 4 Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás A vállöv-és a kar erejének, erő-állóképesség mérése 5 Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) A csípő hajlító és a hasizmok erő-állóképeségének mérése Elérhető maximális pontszám
57
elérhető pontszám
77 pont
elérhető pontszám
21 pont
elérhető pontszám
14 pont
elérhető pontszám
14 pont
elérhető pontszám
14 pont 140 pont
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Próbák az általános testi erő- és állóképesség méréséhez Helyből távolugrás (cm). Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyezet: a vizsgált tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés – majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (darab) Maximális időtartam: 4 perc A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló a hasára fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetben van. A vizsgálatot végző testnevelő az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a vizsgált tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földra. Értékelés: szünet nélkül szabályosan végrehajtott felülések száma Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (darab). Maximális időtartam: 4 perc A hasizmok erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a vizsgált tanuló üljön fel, könyökével érintse meg a térdét. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. Fekvőtámasz karhajlítás folyamatosan (darab) Maximális időtartam: lányok 2 perc, fiúk: 4 perc A vállövi és a karizmok dinamikus erő- és állóképességének mérése Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, a nyak, a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar) Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes helyzetét a karnyújtás – és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Aerob állóképesség mérése Cooper-teszt: futással vagy úszással Speciális bemelegítéssel készítjük fel a tanulókat. Futás megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy beszélgetés nélkül, mindenki a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson. Ügyelniük kell arra, hogy közel azonos sebességgel fussanak úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigénhiány. A futópálya 400 méteres kör. Az elért eredményet a körök száma és a maradék kör métere adja 5 méterees pontossággal. Úszás: a medencében leúszott hosszak összege adja a végeredményt. Egy hossz 50 méter.
58
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása Általános mérési szempontok
A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést, A könnyített – és a gyógytestnevelésre utaltak – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három motorikus próbát végezzenek el. (láb, törzs és kar izomerejének mérése) Ha a tanulót bármilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a kocogást javasoljuk. Ez esetben a tanulók – az önmagához viszonyított – fejlődésének értékelését kell előtérbe helyezni. A vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák egyszerűek, természetes mozgásra épülnek, ezért mindkét nem minden korosztály a már rövid gyakorlási időszak után könnyedén el tudja érni a mérés megfelelő végrehajtásához szükséges szintet.
A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez című kiadvány alapján végezzük. A mérés megkezdése előtt a tanulókat miden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. Valamennyi próbát tornateremben ( vagy az atlétikai pályán) tornaruhában – sportöltözetben célszerű végeztetni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. Az Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez füzetben a megadott feladatokkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő- és állóképesség mérésen alkalmazott feladatok elvégzésekor (minden feladatnak 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése 0–20 pont 21–40 pont 41–60 pont 61–80 pont 81–100 pont 101–120 pont 121–143 pont
igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra
3.1.9.2. Környezeti nevelési program Fogalmi meghatározás és a jogi háttér A környezeti nevelés „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a diákokat felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel,
59
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
kifejleszti a szándékot és a képességet a környezet aktív megismerésére, felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okinak megértésére kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004)
„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiség formálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) Az alapelveket meghatározó jogszabályok Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntartható fejlődésre nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet – és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti –és egészségnevelési programjai. A hazai jogszabályi háttér és elsősorban az Alaptörvény környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18.§ Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ Magyarország területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alaptörvény megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi tv. (1995. évi LIII. tv) 54.§ 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismertek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítésével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív problémamegoldó
60
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (Nat 243/2003) Helyzetkép Belső: az iskola Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelel (pl. az egészségügyi követelményeknek eleget tevő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek, tágas közlekedő terek, sport-terek stb). Baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az ablakokon a sötétítés is megoldott. Iskolánkban nagy az iskola körüli zöld terület, parkosított a közvetlen környezete. Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszközkészlettel ellátott szertár és előadó áll a rendelkezésünkre. Külső: a település és a régió, a helyi értékek A városi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünket. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, demonstrációk szervezésébe egy-egy környezetkárosítás feltárásába. Az aktivitás fokozása és az iskola környékén élők, illetve a város lakosságának bevonása a különböző környezetet szépítő akciókba mindenki számára hasznos. A környezeti nevelés új eljárási formái, módszerei: A környezeti nevelés megvalósulására tanórai és tanórán kívüli keretek között is számtalan lehetőség kínálkozik. A természet – és környezetvédelmi szemléletmód kialakításához alkalmazhatók a tanulókat jól motiváló oktatási formák és módszerek. A Diákbiológus -és környezetvédő Napok tudományos diákkonferencia tapasztalatai is megerősítik, hogy a környezet neveléshez hatékonyan alkalmazható a témahét és a projektmódszer. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórán, szaktanteremben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos szituációk, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket szaktanteremben megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. A tantárgyak keretei között Magyar nyelv és irodalom:
61
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A tanulók: ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv, és az irodalmi nyelv egymásra hatását, ismerjék meg közvetlen természetes – és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitákra, véleményalkotásra, érvelésre, erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség, növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet-és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával, fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Társadalmi (hon) ismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, ismerjék meg a természet közelében élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit, ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi következményeit (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók
váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,
62
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni, A tanulókban: állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, fejlődjön az idegen-nyelvi kommunikációs képesség, és fedezzék is fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, statisztikai módszerek alkalmazásával, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képesség fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére, a megismerés komplexitása, (egészegysére) törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) képesek legyenek a természettudományos gondolkodás kialakítására, természeti környezet iránti érzékenysége, ökológiai szemlélete fejlődjön, helyes környezeti attitűdje, ehhez kapcsolódó magatartása, értékrendje alakuljon ki, környezettudata fejlődjön és alakuljon ki bennük az a felelősségérzet, amelynek következtében a környezet használatára vonatkozó helyes döntéseket támogatják. Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,
63
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelőséggel szabad csak felhasználni, ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá, ismerjék meg az alterNatív energiahordozókat és erőforrásokat. Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatára csökkentésére, ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és veszélyeiket, s tartózkodjanak ezek kipróbálásától, értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági következményeit. Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, fogadják el, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.
A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti fogékonyság, alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók
64
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki az ökológiai szemléletmód, a természeti és az épített környezet iránti felelősség. Egészségtan A tanulók ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit. ismerjék meg szervezetük sajátosságait és az életkorral kapcsolatos változásait, sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat, ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat ösztönözzük a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására, segítsük az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában, az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Ének-zene A tanulók -
a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozások (p.. a Megértő Zene sorozat) lehetőségeivel élve ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Rajz és vizuális kultúra A tanulók
65
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát, ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, ismerjék a természetes alapanyagok használatát, legyenek képesek alkotásokat létrehozni, a természeti környezetről, tudjanak a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Filozófia A tanulók értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása, lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomrajutása, érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása, legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban és véleményezni az értékrend-változás negatív következményeit, értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk. Etika A tanulók -
legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák, tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni, mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk, A tanulókban tudatosuljon, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek, alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel, legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz),
66
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül, sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezetük befolyásolásának lehetőségeit. Technika A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket, ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait, értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást, sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket, ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit, sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait, ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat, valamint a felhasznált természetes anyagok, továbbá az épített környezet jellemzőit, sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit. A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény, a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság, alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás. Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatában) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációka és statisztikai teszteket, rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen, szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket, ismerjék meg a távközlési – informatikai berendezések környezetkárosító hatásait, váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)
67
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM -
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével, a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag-és energiatakarékos alkalmazás feltételeit. Testnevelés A tanulók -
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, legyenek tisztában azzal, hogy a mindennapos testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása, alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, segítsük kialakítani az egészséges napi-heti-évszakos életritmust. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet-és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Csapody Vera Emlékverseny, Herman Ottó Verseny). Különböző akciókban veszünk részt: az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk, (papír-elemgyűjtés) kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld napján rajz-és fotókiállítást. Iskolánkban 1991 óta kétévente rendezzük meg a Diákbiológus és -környezetvédő Napok programját. A diákkonferenciát és tanulmányi versenyt is magába foglaló program A Föld napjához kapcsolódik. A tudományos igényű konferencia és a tanulmányi verseny témai is döntően a természet – és környezetvédelemre koncentrálódnak. A két napos rendezvényen a diákok lakóhelyük valamely környezetvédelmi problémáját mutatják be, és keresnek rá megoldást egy tízperces előadás keretében. A verseny során lehetőség nyílik rá, hogy egy hosszabb időszak önálló kutatásait, megfigyeléseit összegezzék a tanulók. Ez a két nap a környezet-és természetvédelem jegyében zajlik, az egész iskola, valamint az ország számos középiskolás tanulójának a részvételével, illetve határon túli diákok közreműködésével. Iskolánk referenciaintézményként ezt a programot jó gyakorlatként adaptálásra is ajánlja. Bekapcsolódunk rendszeresen a közszolgálatok környezetvédelmi programjaiba. A Nyitott kapuk rendezvénysorozaton belül látogatást teszünk egy szennyvíztisztító területére, meglátogatunk egy vízaknát, illetve hulladékfeldolgozót és tárolót.
68
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Iskolán kívüli és belüli partnerekkel való együttműködés -
Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg intézményeinek profilját és költségvetését, ezért a vele való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező ellátáson túl is támogassa az iskolánk környezeti nevelési programját.
-
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények, gazdasági társaságok . A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények gazdálkodó, szakmai szervezetek meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok, a városban található közszolgáltató gazdasági társaságok, a természetvédelmi egyesületek, a velük partnerként együttműködő egyetemek és közoktatási intézmények . -
Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész nevelőtestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben.
-
Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában
-
A tanulói étkeztetésben közreműködő vállalkozások (A konyhát üzemeltető Nebuló Kft, illetve a büfét működtető magánvállalkozó) Közreműködésük indokolt a környezeti nevelési program megvalósítása során mert: a környezeti nevelésnek részét képezi az ebédlő esztétikus és higiénikus kialakítása, az étkezési környezethez hozzátartozik a teríték, illetve a kézmosás lehetőségének biztosítása, továbbá a kultúrált kiszolgálás is, a kiszolgáló személyzet és a felügyelet folyamatos kontaktusának, együttműködésének megvalósulása biztosítja a nevelési szempontból fontos környezet fenntartását, a szolgáltatással együtt járó környezetet befolyásoló tevékenységük miatt kötelezettségük is van, pl. a műanyag poharak és flakonok szelektív gyűjtésében való közreműködésben.
Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti neveli munkánk erőforrása is. Humán erőforrások
iskolavezetőség
Feladat, szerepkör Erősségek Támogatja a környezeti nevelési programokat. A Hiteles személyiségek a pedagógus minőségi munka részeként értékeli az ilyen és a diákság számára. Hasznosítható tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. kapcsolatrendszer.
69
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
tanárok
szaktanári munkaközösség
osztályfőnöki munkaközösség diákönkormányzatot segítő tanár iskolaorvos adminisztratív dolgozók technikai dolgozók
diákok
szülők
Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják Valamennyi szakos belátja, hogy az egyes környezeti tartalmakat. minden tanár feladata a környezeti nevelés. Elkészíti a Pedagógiai programnak megfelelően Lehetőséget ad a különböző az éves tervet, segíti és koordinálja annak szakmacsoportok programjainak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő összehangolására (versenyek, munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot akciók, kiállítások, jeles napok teremt a külső támogatókkal. eseményei stb.) Évfolyamokra lebontva foglalkozik az Lehetőség van az aktualitások egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési azonnali megbeszélésére tartalmak feldolgozásával. osztályközösségi szinten. A DÖK közreműködésével lehetőség van a Napi kapcsolat a diákokkal, az környezeti nevelés egészségnevelési egyedi problémák azonnali területeinek erősítésére. kezelése. Előadások tartása az egészséges életmódról, a Szakmai kompetencia, személyes környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok ráhatás. munkáját. Támogatják a tanári munkát az egyes Részt vállalnak a programjainkban. programok hátterének biztosításával. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, Zöldítési program, szelektív vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hulladékgyűjtés. hőszigetelés stb. A tervezett éves programban sokoldalúan Valamennyi diák érintett. Nagy a vesznek részt (hallgatóság, tevékeny jelentőségük a helyi értékek szerepvállalás, önálló kutatások és felkutatásában. Partnerség a felnőtt kezdeményezések) résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Előadások tartása, szemléltetőeszközök Tevékeny részvétel a programokban, gazdagítása, anyagi támogatás, külső az ő szemléletük is formálódik, a erőforrások felkutatása. környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
Anyagi erőforrások Költségvetés Az iskolai költségvetésből – ha arra lehetőség van – indokolt olyan felújításokat végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. A Géniusz Alapítvány Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei iskolában és a nyári táborokban való részvételét. Minden rászoruló diáknak vagy a szülőnek írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Az alapítvány jelentős anyagi támogatást nyújt a Diákbiológus és -környezetvédő Napok programjaihoz. Jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:
70
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
a fenntartható fejlődés, a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség, az ökológiai lábnyom
Tartsuk szem előtt, hogy minden órán és foglalkozáson gyerekeket nevelünk, ezért fontos, hogy a diákok fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos életformát, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a rendszerszemléletet, a tudományosan megalapozott globális összefüggések megértését, az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez az alábbi készségek kialakítását, fejlesztését tartjuk fontosnak: Például: alterNatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, média használat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást létrehozó, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.
71
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, szaktantermi foglalkozásokon, erdei iskolában, tanulmányi kirándulásokon, táborokban megismertetjük gyermekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőtté. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: a nevelőtestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, nevelőtestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése, az érettségi követelmények környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása Diákbiológus és -környezetvédő Napok drogprevenciós program folytatása, osztályfőnöki órák egészség-, természet- és környezetvédelmi témákban. Szaktárgyi célok a tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. az ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei), az érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik), a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti -, és az épített környezetre, az emberre), interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodás fejlesztő feladatok), tanórán kívüli foglalkozások szervezése, természetvédelmi versenyre felkészítés, multimédiás eszközök és módszerek alkalmazása a tanórákon, Tanulmányszervezési és tartami keretek
72
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítésével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: terepi munka során: erdei iskola, táborok, tanulmányi kirándulások, „akciók”: pályázatok, kiállítás – rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, nemzetközi kapcsolatok, a Föld Napjához kapcsolódó programok, modellezés, „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, versenyek, szakkörök, az iskola és környezetének rendbetétele; szelektív hulladékgyűjtés, fásítás, virág- és cserjeültetés és gondozás, projektek, témahetek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram) víz –és levegőtisztasági, valamint sugárzási mérések, tanórán, szaktanteremben, iskolai hagyományok ápolása, az épített környezet bemutatása. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány módszercsoport: kooperatív (együttműködő) tanulási technikák, játékok, modellezés, riportmódszer, projektmódszer, terepgyakorlati módszerek, kreatív tevékenység, közösségépítés, művészi kifejezés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni, korszerűsíteni kell a szakirodalmat, az elhasználódott vegyszereket, eszközöket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CDkönyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció
73
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A környezeti – nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció lekülönböző módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalmat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos, hogy diákjaink képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolai médiáknak (À La Bárdos, Turmix Rádió, Pad TV) is szerepet kell vállalni a környezeti nevelési iskolai feladataiból. Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, házi dolgozat készítése, poszterek készítése és bemutatása, iskolarádió, -TV és -újság felhasználása híradásra, faliújságon közölt információk, szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái: környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, környezetvédelemről szóló rádió-és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel, a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségbiztosítás/minőség-ellenőrzés A környezeti nevelés sikerességét tanévenként értékelhetjük különböző résztvevőkre megtervezett és kidolgozott eszközökkel. A minőségbiztosítást az iskola minőségfejlesztését támogató csoporttal együttműködve a természettudományos munkaközösség hangolja össze. A tanév végi elemzés főbb szempontjai a munkaközössége és az egyes tanárok számára: mennyire tárja fel tantárgyát környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata során, tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív, partnerközpontú, élményalapú tevékenységek), részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából, személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkal. A tanulók környezeti tulajdonságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük le. Például: a tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt, a környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez. Továbbképzések A természettudományos munkaközösség egy-egy tagja minden évben részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti-nevelési továbbképzési programban.
74
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Az iskola a rendelkezésre álló továbbképzési keretből biztosítja a képzést, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. Az iskola vezetősége – szükség szerint - szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetése, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában. 3.1.9.3 Fogyasztóvédelmi program A fogyasztóvédelmi nevelés: – olyan pedagógiai folyamat, amely az iskola nevelő-oktató munkájának teljes rendszerében fejleszti a tanulókat abban, hogy kialakuljanak bennük a tudatos fogyasztási magatartás cselekvő-állampolgári kompetenciái. Olyan sokoldalú nevelési-oktatási feladat, amelynek során ismereteket kell közvetíteni, valamint készségeket, hozzáállást és értékrendet kell formálni. Jogi környezet a program megvalósításához A fogyasztóvédelemről szóló törvény mellett több más jogszabály is tartalmaz az iskolai program összeállításához szükséges rendelkezéseket pl. a fogyasztók egészségének és biztonságának, valamint gazdasági érdekeinek védelmére. A fogyasztóvédelemhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályok: - törvények (a fogyasztóvédelemről, a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról, a termékfelelősségről, a gazdasági reklámtevékenységről, a nemzeti szabványosításról, valamint az élelmiszerekről …stb). - a PTK (Polgári Törvénykönyv)-nak a fogyasztóval kötött tisztességtelen szerződésekkel foglalkozó része, - Kormányrendeletek (a középtávú – I., II., III. – fogyasztóvédelmi politikáról , a házaló kereskedésről, az áruk és szolgáltatások biztonságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról, az ingatlanok használati jogának megszerzésére irányuló – time chare – szerződésekről, a távollévők között kötött szerződésekről, a tisztességtelen szerződési feltételekről, a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről, ….) - Miniszteri rendeletek (pl. a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről….stb). Helyzetkép Hazánkban, így a nevelési-oktatási – rendszer teljes vertikumában bár fejlődő, de még mindig kezdetlegesnek mondható a fogyasztóvédelmi helyzet. Gyenge még a fogyasztói öntudat annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelmi politika koncepciói ennek erősítését szorgalmazzák az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben egyaránt. Az Európai Unió országainak nagy részében már gyermekkortól súlyt helyeznek a fogyasztói öntudat nevelésére. Fogyasztói Tanácsadó Központokat hoztak létre, hogy a fogyasztókat eligazítsák a vásárlásokra vonatkozó közösségi szabályozás dzsungelében. Segítsenek abban is, hogyan lehet megtalálni a legelőnyösebb vásárlási lehetőségeket Európában. Emellett közösségi szintű kampányok, kiadványok sora, valamint összehasonlító termékvizsgálatok szolgálják a tájékoztatást. (Megjegyzendő, hogy Magyarországon is történtek kezdetleges lépések ezekben az irányokban). Magyarországon csak 2003-ban került be a Nat-ba a fogyasztóvédelmi nevelés kötelezettsége amit az iskolák Pedagógiai programjainak is tartalmaznia kell.
75
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A fogyasztóvédelmi programnak – az életkori sajátosságok figyelembevételével – a nevelés-oktatás teljes folyamatában kell megjelennie. Ettől a felmenő rendszerű nevelési folyamattól lehet remélni érdemleges elmozdulást a fogyasztóvédelem javulása terén. A középiskolában felnőtté váló diákok már birtokában lehetnek olyan – a fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó – hasznos tudnivalóknak mint: - a szavatosság és a jótállás polgári jogi intézménye, - a termékfelelősség, a címkézés és árfeltüntetés kötelezettsége, - magyar nyelvű tájékoztatási kötelezettség a termékekről és szolgáltatásokról, - a jogorvoslatról és vitarendezésről, a fogyasztói jogok érvényesítéséről, - a fogyasztóvédelmi intézményrendszerről, - a fogyasztói érdekképviseletről. Az iskolában kötelezővé váló fogyasztóvédelmi neveléstől már a közeljövőben is érzékelhető elmozdulás várható. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatokat: - a közoktatási törvény és - a Nemzeti alaptanterv írja elő, igazodva - az ENSZ Fogyasztóvédelmi elveiben, valamint - az EU ajánlásaiban megfogalmazott állampolgári alapjogokhoz. A fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás céljai - a fogyasztói kultúra fejlesztése - a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása annak érdekében, hogy – fogyasztóként – megalapozottan tudjon választani az egyre bővülő áru-és szolgáltatásválasztékból, továbbá legyen tisztában a jogorvoslati lehetőségekkel. Fontos cél, hogy a tanulók elsajátítsák a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteket és felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Ennek érdekében az iskolába járó tanulók 10-19 éves korosztályok tudatos fogyasztóvá neveléséhez eltérő célok kitűzése indokolt: - a 10-13 éves korosztály esetében (5–8 évfolyam) elsődleges cél a leginkább jellemző fogyasztói magatartások bemutatása és erősítése: pl.: - a kiválasztás - az áruismeret - a döntés - a kockázatvállalás és - a bizalmi elv érvényesítése 14-19 éves korosztály esetében (9-13 évfolyam) a korábbi évekre kitűzött célok mellett már elérendő Ennek példái: a jogérzék fejlesztése a szükséges jogismeret a szolgáltatási ismeretek és a vállalkozási ismeretek iránti érdeklődés felkeltése, továbbá a helyes fogyasztói minták és értékrend felismerése és elsajátítása -
Kapcsolattartás
76
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A fogyasztóvédelmi nevelést az iskola önmagában nem tudja hatékonyan ellátni. Szükség van az együttműködésre a szakmai, ellenőrzési, képviseleti és jogi eljárási kompetenciákkal rendelkező szervezetekkel, helyi (civil) közösségekkel. Különösen fontos a szülők bevonása a nevelési folyamatba, hiszen a fogyasztás elemi meghatározója a család, mert az otthonról hozott fogyasztói szokások hatásai a legmeghatározóbbak. Kapcsolatainkat az együttműködésre alapozva tartjuk és fejlesztjük: a családokkal, a szülőkkel, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel, az érdekvédelmi szervezetekkel, a helyi, civil közösségekkel. A Fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás tartalmi elemei élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása a jogismeret, a szolgálatismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozási ismeret az értékek formálása: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása a természeti értékek védelme a fogyasztás során a tájékozódás képességének, a döntési helyzet felismerésének és a döntésre való felkészülés képességének kialakítása, a piac, a marketing és a reklám szerepének megismerése, alkalmassá téve a tanulókat e területen való eligazodásra a minőség és a biztonság szerepe a fogyasztás során a gazdaságosság és a takarékosság E tartalmi elemek megismerése és helyes értelmezése után azt várjuk, hogy a fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése eredményes legyen és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: -
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás. Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának, valamint megoldásának képessége és készsége jellemez. Arra számítunk, hogy tanulóink majd felnőtt polgárként megismerik a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulják hogyan viselkedjenek a piaci viszonyok között, hogyan legyenek képesek fogyasztói érdekeiknek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.
-
Ökológiai fogyasztóvédelem. Az elmúlt években már bebizonyosodott, hogy környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítása, mind pedig a fogyasztás gyakran ön – vagy profitcélúvá válása hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Ennek felismeréseként alakulhat ki az a szemlélet, amely a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, olyanokat akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetünk megtartására törekednek.
77
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM -
Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kimerítő fogyasztás között.
-
Fenntartói fogyasztás. A szolgálatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát. Jelentősen mérsékli a hulladék – és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
-
Preventív fogyasztóvédelem. Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejeletésre, bírósági perekre.
A fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás iskolai és iskolán kívüli színterei: A fogyasztóvédelmi ismereteket a Nat műveltségterületeire épülő tantárgyi – és modulrendszerben, valamint a tanórán kívüli foglalkozások keretei között közvetítjük, felhasználva a kompetencia alapú oktatásnál használt újszerű formákat pl. a témahetet és a projektmódszert. Tanórai foglalkozások: - matematika: banki, takarékossági, üzemanyag-fogyasztási számítások - fizika: mérés, mértékegység, mérőeszközök, (villany, gáz, víz mérőórák) - fölrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások - magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái - technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései - biológia: táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás - kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek,kozmetikumok, célszerű és tudatos használatuk - informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások - történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története - médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedők, versenyek, rendezvények Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek, bankok látogagása Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek: A fogyasztóvédelmi nevelés során a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás készségek fejlesztésére kell a hangsúlyt fektetni. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A cél elérésében legnagyobb jelentőségű, hogy a teljes nevelő-oktató munka során az ezen értékekkel azonosuló pedagógusok saját iskolai viselkedésükkel példát mutassanak és megragadjanak minden alkalmat és lehetőséget a témához való visszakanyarodásra.
78
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és a közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat, hiszen a megfelelő fogyasztói magatartást elsajátító és azt indokolni is tudó tanuló formálhatja szűkebb környezetét és így a társadalom egy részének szemléletét is. -
-
az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok adása. Bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Helyi, országos – és EU-s szabályozások tanulmányozása. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékesítéssel. Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (előadó és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
3.1.10. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke tantárgyanként (16. sz. melléklet) 3.1.11 A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 3.1.11.1 Az iskolai partnerszervezetek tevékenysége és kapcsolatrendszere A szülői szervezet Az Nkt. 72.§ (1.) pontja a szülők kötelességét rögzíti. Az (5.) pont a szülőknek jogot biztosít arra, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Az intézmény a nyilvánossági záradékban megfelelő módon biztosít erre lehetőséget. A szülői munkaközösséggel való kapcsolatunk alapjait a Közoktatási törvény határozza meg. Az osztályok szülői munkaközösségeiből megalakult választmány minden olyan kérdésben jó partnere az iskolavezetésnek, amikor jogaik érvényesítéséről, illetve kötelezettségei gyakorlásáról esik szó. Ennek megfelelően a szülői szervezet véleményezi az iskola Pedagógiai programját, az iskola nevelő oktató munkáját, a tankönyvek kiválasztásának elveit és gyakorlatát, javaslatot tesz a tanévi munkatervre és a munkarend összeállítására, valamint a szülők iskolát segítő, támogató munkájának ballagáson történő elismerésére. A szülő választmány minden szülői értekezlet előtt – évente kétszer – külön tájékoztatót kap az intézményvezetőtól az iskola legfontosabb történéseiről, az eredményekről és a gondokról is. Évek óta jól bevált gyakorlat, hogy az osztályok szülői értekezlete után az ott felmerült problémákat a választmány tagjai elmondják az intézményvezetőnek, vagy távollétében a szülői szervezet elnökének, aki azokat összegyűjtve továbbítja az iskola vezetésének. Az intézményvezető a felvetett problémák megoldásáról vagy jogorvoslat útján történő rendezéséről a lehető legrövidebb időn belül személyesen vagy a szülői szervezet elnökén keresztül tájékoztatja a szülőket. A szülői képviselet kapcsolatban áll az iskola gyermekvédelmi felelősével is. A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök (esetenként a
79
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM szaktanárok is) adnak tanácsot a szülőknek nevelési problémáik konkrét megoldásához. Az iskolaorvos és a védőnő, a gyógytestnevelő, valamint gyermeknőgyógyász is kapcsolatot tart a szülőkkel az egészségügyi vonatkozású kérdések tisztázásában és a gyógyulás elősegítésében. A szülői szervezet mindenkori elnöke az iskolában működő Géniusz Alapítvány kuratóriumának egyik tagja. Elmondható, hogy sok segítséget kapunk a szülőktől anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. Az anyagi segítséget az alapítványunk számára elsősorban a felajánlott személyi jövedelemadó 1%-a jelenti, hiszen ez az alapítvány bevételét jelentősen megemeli. Több szülő fizet be az iskola számlájára szakképzési hozzájárulást, illetve befolyást gyakorol munkaadójára, hogy az iskolát támogassa. Az szülői szervezettel az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, mint összekötő tart rendszeres kapcsolatot. A Pedagógiai programunkban vallott alapelveinknek megfelelően, a szülőkkel való kapcsolatunknak nagy jelentőséget tulajdonítunk Ezért hivatalos és nem hivatalos együttműködési formákat is szorgalmazunk Az iskola belső világát sokoldalúan igyekszünk megismertetni partnereink kel elsősorban a szülőkkel. Ehhez elengedhetetlenül fontos a pedagógus, a szülő és a tanuló együttműködése. Az erre való sokrétű lehetőséget a hivatalos és nem hivatalos kapcsolatok formái biztosítják, például: iskolaszéki képviselet, a szülői szervezet és az iskolavezetés közötti kölcsönös informálás, szülői értekezleteken és fogadóórákon való találkozások, az elsős gimnazisták szüleinek tájékoztatása gyermekük beilleszkedéséről, nyílt bemutató órák szervezése a szülők számára, közös kulturális, sport és szórakoztató rendezvények szervezése, Hagyományos rendezvényeink felnőtteknek (szülőknek, tanároknak): pályaválasztási értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák, közös kirándulások, Süveges Vilmos szülő–tanár sportnap, szülő–tanár farsangi bál, pedagógusnap, tanévzáró összejövetelek Az iskolaszék Az iskolában iskolaszék működik. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézménnyel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolaszék létrejöttekor elfogadta működési rendjét, és azóta az aktualitásoknak megfelelően ülésezik. Él a Nkt.-ben meghatározott, valamint a közgyűlés által ráruházott jogkörökkel: így szabályzatban állapította meg az iskolai szolgáltatások meghatározott körének térítési díját és a tandíj mértékét, továbbá jóváhagyta a tanulók szociális támogatottságának szempontjait és a különböző kategóriákba besorolás határait, valamint véleményezte a tankönyvellátás rendjét. Tájékozódik a tanév indulásának tapasztalatairól és véleményezi a tanév végi értékeléseket, továbbá az iskola Pedagógiai programját, valamint a belső törvényeit rögzítő SZMSZ-t és a Házirendet. Véleményezi az intézményvezetői ciklusról szóló beszámolót és a pályázatot is. Az iskolaszék tagjai részt vesznek az iskola jelentős rendezvényein. Összességében elmondható, hogy az iskolaszék jól szolgálja a pedagógusok, a szülők, a tanulók és a fenntartó együttműködését, hozzájárul az iskola kiegyensúlyozott munkájához. A diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat működési szabályzata alapján dolgozik. Szabályozott módon véleményt nyilvánít a diákok nagyobb csoportját érintő kérdésekről. A folyamatos véleménynyilvánításra minden
80
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM DÖK-ülésen lehetőség nyílik, mert azokon az iskola vezetését képviselő személyek valamelyike (intézményvezető, intézményvezető-helyettes, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, diákmozgalmat segítő tanár,) mindig jelen van. Elfogadtatásuk előtt mindig véleményezik az iskola dokumentumait (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend). Az évente megtartott diákközgyűlésen a tanulói jogok érvényesüléséveI, az iskola működésével, feltételeivel, a nevelés-oktatás folyamatával összefüggő kérdéseket vitat meg a nevelőtestület és a tanulóifjúság. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése a kölcsönös informálás és tájékoztatás formái fontos eleme a „partnerközpontú iskolamodell” kialakításának. 3.1.11.2. Az együttműködés konkrét esetei, formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola intézményvezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán, illetve az iskolai médiákon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola intézményvezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség, választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülő és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás ( elsősorban a kisgimnazistáknál) Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Családlátogatásokat csak abban az esetben valósítunk meg, ha az indokolt, azt előre leegyeztettük és azzal az iskola vezetése és az érintett szülők (gondviselők) is egyetértenek. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása, az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás - politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
81
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetéshez. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási órák Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő - oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Szóróanyag készítése a leendő diákoknak (5. és 9. évfolyamosok) és szüleiknek Ennek célja a szülők tájékoztatása az iskola jellegéről, a benne folyó nevelő-oktató munkáról. Korrekt tájékoztatás annak érdekében, hogy minél több szülő válassza gyermekének iskolánkat. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 3.1.11.3 Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: Továbbra is kiemelt törekvésünk, hogy az iskola tevékenységének partnerközpontúság elvén alapuljon. (Részletesen kifejtve a külön Minőségirányítási Programban).
minőségi fejlesztése a dokumetumként kezelt
Az iskolánkban a pedagógus, a tanuló és a szülő együttműködését, hagyománnyá lett formáit jónak tartjuk, mert alapvetően a legfontosabb – törvényileg is behatárolt – tartalmi kérdésekre irányul és a hivatalos fórumokon kívül számos más – nem kötelező – formákra is kiterjed. Az oktatáspolitika módosulása folytonos változásokat kényszerít ki az iskola működésében is, amelyek bevezetéséről a nevelőtestületnek az iskola használóival – együtt gondolkodva – kell döntenie. Ezért is fontosnak tartjuk az együttműködés tartalmi fejlesztését: A szülői szervezettel: a minőségfejlesztésre alapozott oktatás politikai stratégia lényegének és a megvalósítás tervezett iskolai fázisainak ismertetése, az új beiskolázási rendszer vitatott kérdéseinek megtárgyalása, az új érettségire való felkészülés jelenleg érzékelhető problémái, a drogfogyasztás veszélyei, megelőzésének teendői, annak megvitatása, hogy milyen módon támogathatja, segítheti a szülő az iskolát feladatai színvonalas ellátásában, közös konzultáció arról, hogy az iskola milyen formába nyújthat segítséget a szülőknek gyermeke nevelésében. Az iskolaszékkel: a képviseletet ellátók érdekeinek, elvárásainak pontos feltárása, az érdekkülönbségekből elfogadott és meghatározott érdekazonosság ( közös álláspont) határozott képviselete a tagok választói, illetve delegálói előtt, tájékoztató az elfogadott álláspont képviseletéről, megvalósulásáról,
82
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
olyan elvi álláspont kidolgozása és képviselete amely az iskola működőképességének javítását, az iskolai alkotmányok (SZMSZ, Házirend) betartását, az állagmegóvást és a vagyonbiztonságot és mindezek következtében az iskolával szembeni elégedettségi szint további emelését segíti elő.
A diákönkormánvzattal: közösen elfogadott álláspont arról, hogy a diákéletet elsősorban öntevékeny módon kell és lehet fejleszteni, s amelynek programjai adjanak alterNatívát a különböző értékeket valló diákoknak, illetve diák közösségeknek, az iskolai programoknak, a diákoknak szóló fontos információknak (pl. a Házirendet vagy az SZMSZ diákokra vonatkozó részeinek) az iskola honlapján való elhelyezésével, a DÖK ösztönzése, hozzásegítése ahhoz, hogy ismerje meg saját lehetőségeit és jogait, valamint vállaljon „kulcsszerepet” a tanulói érdekvédelemben, a konfliktusok helyes kezelésében a problémák megoldásában, de a diákközösségre való ráhatásával a növekvő agresszivitás és a szabadosság visszaszorításában, s általában az iskolában illendő – a Házirend által szabályozott – életvitel és munkarend betartásában, a pedagógusok közreműködésével és segítségével szervezzen a DÖK olyan – előre és tudatosan szervezett – programokat amelyek a tanulókat a passzivitásból kimozdítva együttműködő „aktív és partneri „ szereplővé teszi. pályázati lehetőségek keresése a tervbe vett programok megvalósításában, közreműködés a diákokat érintő és érdeklő vitafórumok szervezéséhez, Kiemelt fontosságúnak tartjuk a pedagógus – tanuló – szülő viszony fejlesztését, további javítását elsősorban az iskolában mindig előforduló konfliktusok, panaszok kezelésében, az együttműködésen alapuló jó iskolai légkör fenntartásában és továbbfejlesztésében. Ennek érdekében: az iskola szereplői között erősödni kell a toleranciának, az egymás megértésére törekvésnek, a problémák kezelésénél külön kell választani és megfelelően értelmezni a szubjektív érzelmeket és az objektív tényeket, folyamatos kommunikációval, közös – analizáló – gondolkodással szükséges az adódó konfliktusok megközelítése, kezelése, az iskolai szereplőinek külön-külön vagy együttesen is indokolt konfliktus- és panaszkezelő tréningek, illetve önismereti foglalkozások szervezése.
83
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.2 A gimnázium helyi tanterve A Nat és a kerettanterv érvényessége a nyolc, az öt és a négy évfolyamos gimnáziumra egyaránt kiterjed. A Nat-ban, valamint a kiadott kerettantervben található közös értékeknek, továbbá a nevelés-oktatás alapvető céljainak megfelelően módosítottuk a helyi tantervünket. A tanulási esélyegyenlőség biztosításához a Nat-ban meghatározottakon kívül figyelembe vettük Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselő-testülete által elfogadott Esélyegyenlőségi tervet és – akciótervet, továbbá – természetesen – saját intézményi esélyegyenlőségi tervünket is. Helyi tantervünkben a törvény által biztosított órakeret felhasználásával (Kt. 52. § (6) bek. b) pont) és a nevelési tanácsadó szakembereinek segítségével fejlesztjük a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat. A Pedagógiai program és – azon belül is – a helyi tanterv módosításakor figyelembe vettük közép – és emelt szintű érettségi vizsgák követelményeit. A módosításnál külön hangsúlyt kapott a Nat közös értékeihez tartozó EU-s kompetenciarendszer adaptációja, amelyet ezen kompetencia-rendszerre épülő Kiemelt fejlesztési feladatok című fejezetben foglaltaknak megfelelően építettünk be a helyi tantervbe, illetve a tantárgyi programokba. A Nat műveltségterületeinek fejlesztési feladatai az egyes tantárgyak közötti tartalmi felosztásban jelenítik meg a kulcskompetenciák összetett rendszerét. A személyes boldoguláshoz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához szükséges kulcskompetenciákat (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos és digitális kompetenciák, a hatékony önálló tanulás, a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák, továbbá az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) a helyi tanterv tantárgyi rendszerében az alábbi kiemelt feladatok megvalósítása során fejlesztjük: - az énképet, az önismeretet;
- a tanítás–tanulás egész folyamatában fejlesztjük, ezért valamennyi tantárgy keretében folyik, de az osztályfőnöki feladatok sorában is kiemelt terület, - a hon -és népismeret; - a tantárgyak teljes szerkezete alkalmas a fejlesztésére, de különösen nagyok a társadalmi ismeretek tantárgy lehetőségei, - az európai azonosságtudat-egyetemes kultúra; - a társadalomtudományok területéhez kapcsolódó tantárgyakban (történelem és társ-i ismeretek, magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvekben) a művészeti jellegű tantárgyakban (ének-zene, rajz-és vizuális kultúra, művészetek, mozgókép és médiaismeret), valamint a földrajzban, és az osztályfőnöki feladatokban találhatók meg leginkább a lehetőségek ennek a területnek a fejlesztéséhez. - az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; – nem csupán a tantárgyi rendszerben fejlesztendő, hanem az iskolai demokrácia keretei között is (diákönkormányzati feladatok, jogok-követelmények ismerete és felhasználása, az iskolai média működése). Természetesen a történelem és társadalmi ismeretek tantárgy, valamint az osztályfőnöki szerep is különös jelentőséget kapnak e fontos nevelési feladat megvalósításában. - a gazdasági nevelés; - egyre fontosabb lesz az emberek életében, így a pedagógiai munkában is. A pénz világára vonatkozó tudás az általános műveltség részévé válik. A pénzzel való bánni tudás, a fogyasztóként meghozott
84
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
- környezettudatosságra nevelés;
– a tanulás tanítása;
– a testi és lelki egészség
döntések kockázatai az emberek mindennapjaiban is megjelennek. Fontos tehát a marketinghatások és az okos gazdálkodás ismérveit és következményeit megismerni. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank célirányos továbbképzéseit és segédanyagait használjuk fel az aktuális tantárgyak, aktuális témáinak feldolgozásakor. Meghatározó lehetőségek a gazdasági földrajz, a társadalom ismeret, a matematika, a technika, és az osztályfőnöki órák keretében adódnak e kiemelt feladat fejlesztésében. - a Föld globális veszélyei megkövetelik, hogy a tanulók reális képet kapjanak a környezet szennyezésének káros hatásairól. Tudatosítani kell bennük, hogy az egyéni és társadalmi jólét és az energiával okosan gazdálkodó, a környezetet kevésbé károsító fejlődés fenntarthatósága közötti egyensúlyt vissza kell állítani. Meg kell értetni, hogy a Föld erőforrásainak mérhetetlenül pazarló felhasználása káros, az ilyen módon elért fejlődés nem fenntartható mert – globálisan – a környezetet és az emberi létet is veszélyezteti. E feladat fejlesztésére a természettudományos tantárgyak és a technika széleskörű lehetőséget biztosítanak, mint ahogy az osztályfőnöki teendők is. E nevelési feladat hatékony fejlesztésében is fontos a személyes példamutatás. - a pedagógus hivatás talán legfontosabb és egyben legnehezebb feladata amit minden tantárgy keretében, minden nevelőnekoktatónak fejlesztenie lehet az alapkészségek kialakításában (értő olvasás, írás készség, számfogalom fejlesztése). Megnyilvánulhat még az érdeklődés felkeltésében, a tananyag elsajátításának segítésében, tanulói módszerek és technikák elsajátításában, az önművelés igényének felkeltésében, az információforrások használatában, az iskolán kívüli tanulási lehetőségek megismertetésében (könyvtár, múzeum, színház, informatikai tudásbázis felhasználása), az életkori sajátosságok figyelembe vételében, a kritikai gondolkodás erősítésében. A tantárgyak keretében a lehetőségek tárháza talán a magyar, a matematika, az informatika és a könyvtárhasználat keretében a legnagyobb. - a tanulók egészséges életmódra nevelésében nyilvánul meg. Ehhez alapvetően az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést kell biztosítani. Szorosan összefügg a környezettudatos nevelési feladatokkal, a DADA-programban foglaltakkal, a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, a felelőtlen alkalmi szexuális kapcsolatok) kialakulásának megelőzésével. A testmozgás, az egészséges táplálkozás, a káros élvezeti cikkektől való távoltartás, a felelősséggel párosuló stabil párkapcsolatok, mindenekelőtt a család fontosságának tudatosítása kollektív pedagógiai feladat. E fejlesztési feladatot leginkább a testnevelés,
85
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM a biológia tantárgyak tanítása, valamint az osztályfőnöki teendők ellátása során lehet megvalósítani. – felkészülés a felnőtt lét szerepeire; - szaktanároknak, különösen az osztályfőnököknek kiemelt szerep jut a nevelési feladat fejlesztésében. Magában foglalja azt a pályaorientációs munkát ami segíti a tanulókat a helyes pályaválasztásban. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az EU országainak demokratikus berendezkedése és a közösen elfogadott működési elvek hazánkban is biztosítják a tőke és a munkaerő szabad áramlását. Ebből következően a munka világában résztvevők életük során többször is rákényszerülhetnek pályamódosításra. Mindez megköveteli, hogy már az iskolában felkészítsük tanulóinkat a mások segítésével, a másokkal való együttműködéssel, a versenyzéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítására. A Nat követelményeinek és a törvényi előírásoknak is eleget téve a 2007/2008-as tanévtől – a nem szakrendszerű oktatás keretében – kezdtük el az alapkompetenciák (anyanyelvi és matematikai) fejlesztését, amelyet az idegen nyelvi kompetencia területével bővítve más évfolyamokra is kiterjesztettünk. A 2009/2010-es tanévben a fenntartó által benyújtott TÁMOP-3.1.4. pályázat résztvevőjeként – programszerű segítséggel – végezzük a kompetencia alapú oktatást. A projekt keretében az anyanyelvi (szövegértés–szövegalkotás), a matematikai és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését végezzük összesen 3 évfolyamon 3 osztályban 5 tanulócsoporttal és 7 pedagógussal. Emellett az egész nevelőtestület bevonásával a kompetencia alapú oktatást segítő módszertani eljárások kidolgozására és megvalósítására is vállalkoztunk. Ezen módszertani eljárások közé tartozik a projektoktatás, a témahét, a tantárgytömbösítés (négy évfolyamon, négy osztályban és 6 tanulócsoporttal), tantárgyi integráció, a saját innovációk. Az öt évig – tehát a 2014/2015-ös tanévig – fenntartandó projekt megvalósítását azért vállaltuk, mert a Nat alapján – felmenő rendszerben – a 2015/2016-os tanévben ér fel a 12. évfolyamra a kompetencia alapú oktatás, amely tehát általános érvényűvé válik. A folyamat iskolánkban a 2008/2009-es tanévben – az 5. évfolyamon – a nem szakrendszerű oktatás keretei között elindult és a 2009/2010-es tanévben a 6. évfolyamon folytatódott. A két évfolyamon az anyanyelvi (szövegértés-szövegalkotás) és a matematikai kompetencia fejlesztését végeztük. A 2009/2010-es tanévtől – majd ezt követően még 5 tanéven át – a pályázati projekt segítésével legalább 5 tanulócsoportban és 3 évfolyamon folytatjuk a kompetencia alapú oktatás bevezetését az anyanyelvi, a matematikai és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésével. Fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi átalakulás következményeként az információk sokaságát befogadó közeg (a tanulóifjúság) a kompetencia alapú oktatást segítő új módszertani eljárásokkal motiválható legyen a tanulásra. Azt várjuk és reméljük, hogy a megszokottól eltérő szemléletű változások hatékonyabb oktatást eredményeznek iskolánkban. A nevelőtestület vállalt kötelezettsége, hogy a TÁMOP-3.14 . . pályázat keretében a 2009/2010-es tanév során kipróbált kompetencia alapú oktatást beépítse az iskola Pedagógiai programjába, és 5 éven át fenntartsa azt.
86
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A 110/2012. (VI. 4.) jelű kormányrendelet alapján életbe lépő Nemzeti Alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. A pedagógiai tevékenység fontos célja a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Mindezt az alaptanterv szerint, illetve saját elveink szerint is csak a családdal együttműködve tudjuk elképzelni. Közös célja szülőnek és pedagógusnak, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. A helyi tantervben különböző évfolyamokon a tananyagtartalomhoz illeszkedve igyekszünk azon, hogy a tanuló a haza felelős polgárává váljék (például: történelem, társadalmi állampolgári ismeretek, magyar nyelv és irodalom, művészeti nevelés, osztályfőnöki) kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága (például: történelem, társadalmi állampolgári ismeretek, magyar nyelv és irodalom, művészeti nevelés, osztályfőnöki) reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert (például dráma és tánc, magyar nyelv és irodalom, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, osztályfőnöki) megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában (például osztályfőnöki, dráma és tánc) törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására (például osztályfőnöki, dráma és tánc, magyar nyelv és irodalom) legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően (például osztályfőnöki, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, életvitel és gyakorlat) váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre (például informatika, magyar nyelv és irodalom) ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat (a tantárgyak mindegyikére érvényes) tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését (például vizuális kultúra, ének, biológia-egészségtan). Pedagógusaink egyetértenek abban, hogy a nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. Nevelőtestületünk fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Ebből következően a nemzetiségekre vonatkozó tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságokhoz) a tartalmi szabályozás különböző szintjein, illetve az iskoláztatás minden szakaszában arányosan megjelennek. Ehhez segítség a kompetenciaalapú oktatás anyaga például ember a társadalomban tartalommal a 6. évfolyam társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tantárgyában, mely a társadalomismeretet a helytörténettel ötvözi.
87
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerésére a tantárgyakban szereplő tartalmak mellett élő kapcsolatok kiépítését, osztálykirándulások szervezését is tervezzük. Az egész világot érintő átfogó kérdések, problémák felvetése és a megoldáskeresés az ötödikes korosztály természetismerettel való ismerkedésétől kezdve folyamatos, a tanórai kereteken túl az iskola hagyományos programjai, különösen a Diákbiológus és -környezetvédő Napok adnak lehetőséget arra, hogy hangsúlyozzuk a fenntarthatóság iránti közös felelősséget. Pedagógiai programunk korábbi fejezetei részletesen bemutatják a szülőkkel való együttműködés formáit, lehetőségeit is. A Natban meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok változatosan jelennek meg az intézmény napi gyakorlatában. A tanórákon az ismeretszerzés gyakoroltatással-cselekedtetéssel egészül ki, mindemellett pedig a példák érzelmi hatásának motiváló erejére is támaszkodunk. A gyakoroltatáscselekedtetés, illetve az érzelmi hatás a tanórán kívüli programokban (kirándulások, projekttevékenységek, témahetek, önkéntes munka… stb) fokozottan érvényesül. Az egységesség és differenciálás jól láthatóan jelentkezik az értékeléssel kapcsolatos elveink kifejtésében a Pedagógiai program korábbi részében, illetve több tantárgy helyi tantervében, struktúrájában jelentkeznek az új tanulásszervezési eljárások, melyek a differenciálást vagy a lemaradás kompenzációját garantálják. Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az ötödik évfolyamon folyó munka elsődleges célja, hogy a különböző iskolákból hozzánk érkező tanulók tudásszintjét szinkronba hozzuk, minél hamarabb megismerjék a helyi értékelési elveket, munkamódszereket: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. A 9–12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A korábbi évfolyamon elkezdett munka a gimnáziumi osztályokban is folytatódik, a bejövő osztályoknál külön figyelünk ezekre Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Szorgalmazzuk az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, foglalkozunk az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Több tantárgy és tanórán kívüli program célja a kreativitás fejlesztése is. Figyelmet fordítunk a tanulók
88
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre. Foglalkozunk a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Nemcsak a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása során foglalkoznak pedagógusaink a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával. A tanulókat képessé tesszük az önálló tanulásra és az önművelésre. 3.2.1 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei A Nat, a kerettanterv, valamint a részletes érettségi követelmények figyelembe vétele mellett fontosnak tartjuk, hogy a helyi tantervben, a tantárgyi rendszerben, továbbá a tanórán kívüli foglalkozások során jelenjenek meg azok az elemek, amelyek az egészséges lokálpatriotizmus kialakulását, erősítését segítik nevelő-oktató munkánk során. Ezen nevelési-oktatási feladatokat komplex módon – tanórai (tantárgyi és osztályfőnöki), valamint tanórán kívüli foglalkozások (iskolai média anyagai, tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások) keretei között végezzük el. Ennek megfelelően: az ének-zene órákon minden tanulónak megtanítjuk a bányászhimnuszt, az osztályok programjaiban (múzeum látogatások, tanulmányi kirándulások) helyet kap az Iskolamúzeum, az Ipari Skanzen megtekintése, a bányászkodás hagyományait, a helytörténeti eseményeket a társadalmi (hon) ismeretek tantárgy keretei között ismerik meg tanulóink, a XX. századi történelemtanítás során megismertetjük tanulóinkkal a társadalmi-politikai történések helyi – tatabányai – vonatkozásait, az osztályfőnöki órákon feltárjuk és megértetjük tanulóinkkal a „Jó szerencsét!” bányászköszönés kialakulását és valós tartalmát, a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségen kultúrájának megismerését szolgáló tanagyagot szerepeltetjük a társadalomismeret vagy az osztályfőnöki óra anyagában. 3.2.1.2 Az érettségire való felkészítés A kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és egy kötelezően választandó vizsgatárgy. Érettségi tantárgynak választható minden olyan tantárgy, amelynek az iskola helyi tantervében szereplő követelményeit a tanuló teljesítette, és amiből az általános és részletes érettségi követelmények kidolgozottak, valamint az OM által hivatalosan is elfogadottak és közzétettek. Ezen tárgyakból a felkészítést az iskola kötelezően vállalja. Az érettségire felkészítés tantárgyainak és szintjeinek meghatározása: Előzetes felmérés a tanulói igényekről (március 10.) – mely tantárgyakból – milyen szinten és kéri a felkészítést – hány tanuló A felmérés után be kell szerezni az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. Tájékoztató az érettségire felkészítés tantárgyainak és szintjeinek meghatározásáról (április 15.). A fenntartó jóváhagyása alapján kiadott iskolai dokumentum a tervezett pedagógus nevét is tartalmazza. Jelentkezés az érettségire felkészítés tantárgyaira és szintjeire (május 20.) Az érettségire felkészítés tervezésének ez a módja lehetővé teszi, hogy minden tanévben a tanulók
89
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM választási igényeihez igazodva vállaljuk fel és határozzuk meg a tantárgyakat és a szinteket. Elvileg tehát minden választható tantárgyból vállaljuk az emelt. illetve a középszintű érettségire felkészítést, feltéve, hogy a központi követelmények és a Pedagógiai programban kidolgozott tantervek állnak rendelkezésre. A kötelező érettségi tantárgyakon kívül még legfeljebb hat tantárgy emelt szintű felkészítésére tudunk órakeretet biztosítani minimálisan 5-10 fő jelentkezése esetén. A tantárgyak a tanulói igények alapján tanévente tehát változhatnak. Nem készítünk fel emelt szintű érettségire: orosz nyelvből, tánc és drámából, hon és népismeretből, egészségtanból, ember és társadalomismeretből, etikából, mozgóképkultúra és médiaismeretből, etika és filozófiából, természetismeretből, technikából és ének-zenéből. Ezen tárgyak közül többnek az emelt szintű választási lehetősége már megszűnt. 3.2.1.3 Az előrehozott érettségivel rendelkező tanulók kötelezettségei Az előrehozott érettségivel rendelkező tanuló saját belátása alapján szabadon dönthet arról, hogy a továbbiakban részt kíván-e venni az adott tantárgy szakóráin. (Lásd 20/2012. [VIII. 31.] EMMI-rendelet 74.§) 3.2.1.4 Közösségi szolgálat A Knt. 6.§ (4.) pontja szerint a 2012/2013. tanévtől gimnáziumi tanulmányaikat folytató tanulók számára az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele: 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az SNItanulók esetében a szakértői vizsgálat ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 3.2.1.5 A nyolc évfolyamos gimnázium helyi tantervének sajátosságai A nyolc évfolyamos gimnázium helyi tantervét a csökkentett kerettantervi órakeret figyelembevételével állítottuk össze. A jelenlegi – nyolc évfolyamos gimnáziumi – helyi tantervre jellemző: nem szakad el a Nat követelményeitől, ezért a műveltségterületek, illetve a tantárgyi kerettantervek tartalmai benne vannak a tantárgyi rendszerben, az 5. és 6. évfolyamon – a Közoktatási törvény 2006. évi módosítását figyelembe véve – a 2010/2011-es tanévtől minimum 25%-ában biztosítja az tanulók alapkészségeit – elsősorban az értő olvasást, az íráskészséget, a matematikai gondolkodást – megerősítő és fejlesztő nem szakrendszerű oktatást. figyelembe veszi, hogy nem csupán a továbbtanulásra trenírozás a célunk, hanem elsősorban egy polgári-értelmiségi életformára felkészítés. A tantárgyi struktúra ugyanis a Radnóti – program adaptálásával és némi átalakításával lehetővé teszi, hogy a Kerettanterv, valamint az érettségi követelményein túl olyan ismeretek is taníthatók legyenek, amelyek segítségével az adott életkornak megfelelő összefüggések láttathatók meg (pl. a technika-háztartástan tantárgyban, a néprajzhoz kötődő manuális tevékenységgel, valamint a társadalmi és állampolgári ismereteknek az emberi közösségek kialakulását taglaló fejezete közötti kapcsolat révén az 5. és 6. évfolyamokon... stb.), az egyes tantárgyakhoz rendelt műveltségtartalom és az így megállapított óraszámok a személyi feltételektől (a képesítettségtől) is függőek. Iskolánkban adottak a feltételek az 5. és 6. évfolyamon – a nem szakrendszerű oktatás ellátásához. Rendelkezünk a szükséges didaktikai, módszertani és pszichológiai ismeretekkel, megfelelő képesítéssel, valamint tanítási jogosultsággal bíró kollégákkal. Terveink szerint további újabb 2-3 főt képezünk majd ki – 120 órás tanfolyamon – a nem szakrendszerű oktatás ellátásához szükséges ismeretek elsajátítására.
90
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 27. § (11.) bekezdése alapján a 2012/2013-as tanévtől bevezetjük a mindennapos testnevelést az 5. és 9. évfolyamon – majd a következő évtől az előírás szerinti felmenő rendszerben – heti 5 óra keretében, amelyből 3 óra a délelőtti órakeretre esik, és azt 0,5 órával megnöveli.
E szempontok alapján a tantárgyak többségének tanterveit a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium helyi tantervének, a kerettantervnek, a közép – és emelt szintű érettségi követelményeknek, továbbá a Kt. 17.§a és 121.§-a az összeillesztésével dolgoztuk ki. 3.2.1.1.1 A nyolc évfolyamos gimnázium tantárgyi szerkezete Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv (az angol és a német) a tanulók választósától függően, (az 5–12. évfolyamokon) 2. idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz) a tanulók választásától és a tanulmányi eredménytől függően (hat nyelv közül a 9. évfolyamtól, de a tanulók angolnyelvválasztási jogát biztosítva) Matematika Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Latin örökségünk (5–6. évf.) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan (5–8. évf.) Etika (11. évf.) Filozófiatörténet (12. évf.) Természetismeret Földrajz Kémia Biológia és egészségtan Fizika Ének-zene (5–10., 11. a Művészetek tárgy keretében) Vizuális kultúra (5–10., 12. a Művészetek tárgy keretében) Technika, életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés Mozgókép és médiaismeret (11. a Művészetek tárgy keretében) Tánc és dráma (5. és 9. évf.) Osztályfőnöki óra Emelt és közép szintű érettségire felkészítő képzés (a 11. a 12. évfolyamon)
91
3.2.1.1.2 A 8 évfolyamos gimnázium óraterve (A 2010/2011-es tanévben érvényes a 8–12. évfolyamon és kifutó rendszerben megszűnik 2014/2015-ös tanévben) Évfolyamok Tantárgyak
5.
6.
Σ óra
Szakrend -szerű
Nem szakrend -szerű
Σ óra
Szakrend -szerű
Nem szakrend -szerű
Magyar ny. és irodalom Társ. (hon) ism. Tört. és társ.ism. Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Technika Informatika Természetismeret Földrajz Fizika Kémia Biológia Ének-zene Rajz és víz. kult. Testnevelés Művészet(ek) tört. Média Osztályfőnöki Érettségire felk.
(4*+0,5)
(3*+0,5)
1*
(3*+0,5)
1*
2
1
1
4*+0, 5) 2
1
1
1
1
Egy tanulóra jutó heti óraszám
24,5 37,5
19,5 29,5
Összes óraszám
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Összes
4*
4*
4
4,5
4
4
49,5
2
2
2,5
2,5
3,5
4* 4* 4*
4* 4* 4*
4* 4* 3*
4*
3*
1*
4*
3*
1*
4*
4*
4* 1*
3* 1*
1*
4* 1* 0,5* 2
3* 1* 0,5* 2
1*
4* 1* 1*
4* 1* 1*
1,5*
2 2 2 2 1 1 2
2 2 1,5 1,5 1 1 2*
2 2 2 1 1 1 2
1
1 1
0,5
0,5
29 43
29 45
31,5 45
31,5 45,5
2
2 1,5 2,5
2
1 1,6 2,5
1
5 8
2 1 2,5*
1 1 2,5*
1
1
24,5 40,5
19,5 32,5
1
5 8 92
2 2 2 2 1 1 2*
3,5 2 4* 4* 4*
2 1 2 1 2 1 0,5 4 32 43
2* 2 0,5 6 32 46
4 16 2 64 32 62 8 9 4 8 10 8,5 8,5 9 6,5 25,5 2 2 6 10 346,5
8 osztályos óratervtervezet (Belépett az 5. évfolyamon a 2008/2009-es tanévben, majd azt követően felmenő rendszerben a 2015/2016-os tanévig fut fel teljesen, a 2012/2013. tanévtől a mindennapos testnevelés óraszámát is tartalmazza) Tantárgyak
Magyar ny. és ir. Tört. és társ.ism. Társ-i (hon) ism. 1. id. ny. 2. id. ny. Matematika Informatika Etika és filozófia Természetism. Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és víz. kult. Technika Testn. (tánc) Osztályf. MOMÉ Művészetek Emelt érettségi 1 tan. eső ó/hét Összes óra
∑ó
5 Szakr.
Nem szakr.
∑ó
6 Szakr.
(2,5*+0, 5)
1,5*
(4*+0, 5)
(2,5*+0, 5)
1,5*
2 4*
1 3*
1 1*
2 4*
1 3*
1 1*
4* 1*
3* 1*
1*
4* 1*
3* 1*
1*
2
2
2
2
26 43
1 1,5 1* 2,5 1
20 33
1
5,5 9
2 1 1* 2,5 1
25 41,5
1 1 1* 2,5 1
19,5 32,5
Összes 8
9
10
11
142
4*
4
5
4
4
4
46
2
2
2,5
2,5
3,5
3,5
4*
4*
4* 1*
3,5* 1*
4* 3* 4* 1*
4* 3* 4* 1*
4* 4* 4* 1,5*
4* 4* 4* 1* 2
2 2 1,5 2 1 1 1* 2,5/ 1
1,5 1,5 2 2 1 1 1* 2,5 1 1
2 1 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
2 2 1
3 0,5
2,5 0,5
2,5 0,5 1
16 4 64 2 61 18 2 4 9,5 8,5 8,5 8 8 6,5 8 31,5 6,5 2 2 10
Nem szakr.
(4*+0, 5)
2 1,5 1* 3* 1
Évfolyamok 7
1
5,5 9
29 45,5
93
29 41
32 44
31 42,5
4 34 47,5
2,5 1 2 6 34 47
352
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Megjegyzések: Csoportbontás az Oktatási Bizottság határozatának megfelelően A Radnóti program- logikáját megtartva – óratervét, valamint tantárgyi szerkezetét 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerű tanításhoz szükséges – az alapkészségek megértését és fejlesztését célzó-óraszámokkal, továbbá a kerettantervi és a középszintű érettségi követelményeknek megfelelően módosítottuk. A tantárgyi modulokat – a művészeteket, valamint a mozgókép és médiaismeretet kivéve – az egyes tantárgyakhoz kacsoltan dolgozzuk fel. A tánc és drámát, a testneveléshez, valamint a magyar nyelv és irodalomhoz, a hon és népismeret modult az 5. és 6. évfolyamon tanított társadalmi ismeret tantárgyhoz, a társadalomismeret modult a 9., 10., 11. és a 12. évfolyamon a történelem tantárgyhoz kapcsoltan tanítjuk. Az informatika tantárgyat és modult – a Radnóti-programtól eltérően – elválasztottuk a technika- életvitel tantárgytól, így külön tantárgyként szerepelnek az óratervben. Az egészségtan modult a 6. évfolyam, míg az „ember és társadalomismeret, etika” elnevezésű modult a 7. és 8. évfolyamokon osztályfőnöki órák témáiba beépítve tanítjuk. A művészetek modult a 12. évfolyamon, míg a mozgókép és médiaismeretet önálló tantárgyként a 8. és 11. évfolyamon tanítjuk heti 1-1 órában. Éltünk a tantárgyi összevonás és a tananyag évfolyamok közötti átcsoportosításának lehetőségével: Az emberismeret és etika, valamint a bevezetés a filozófiába tantárgyakat – a Radnóti programban szereplő „gondolkodás története” helyett- „etika és filozófia” tantárgyként a 12. évfolyamon tanítjuk heti 2 órában. A Radnóti programtól eltérően a földrajz tantárgyat nem a 6. hanem a 7. évfolyamon léptetjük be, hogy az érettségire való felkészülés – akár előre hozott vizsgával is – tanév kihagyása nélkül folyamatos legyen. Ugyancsak eltérve a Radnóti-programtól a 2. idegen nyelv belépése a 8. évfolyamtól a 9. évfolyamra tolódik el. Az osztályfőnöki órákat minden évfolyamon beállítottuk, az 5-8 évfolyamokon, valamint a nyelvi előkészítő évfolyamon 1 órával, a 9–11. évfolyamokon 0,5 órával, míg a 12. évfolyamon – az átlagosnál jóval több szervezési feladatok miatt – szintén 1 órával. Az informatika és a testnevelés óraszámokat a Nat műveltségterületeinek megváltozott százalékos arányainak, valamint az újonnan kiadott kerettantervi óraszámoknak megfelelően növeltük. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 27. § (11.) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévtől bevezetjük a mindennapos testnevelést az 5. és 9. évfolyamon, úgy, hogy heti 3 óra a délelőtti órakeretre esik, és azt 0,5 órával megnöveli, míg a hét másik két napján kötelező délutáni foglalkozást szervezünk. A jogszabály által biztosított felmentéseket a testnevelési munkaközösség vezetője tartja nyilván.
94
A kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (a 2010/2011-es tanévtől a 8–12. évfolyamon érvényes és kifutó rendszerben megszűnik a 2015/2016-os tanév végén) Tantárgyak K 4
7 V ---
Ö 4
2
---
---
---
K 3, 5 ---
--
---
2
2
2
Évfolyamok 8 9 V Ö K V Ö 0, 4 4 - 4 5 --- --- --- - ----- 2 2,5 2,5
---
--
---
---
---
---
---
---
---
---
4 --4 1
3 --3 1
1 -1 --
4 --4 1
3 --3 1
1 --1 ---
4 --4 1
3 --3 1
1 --1 ---
4 --4 1
3 3 3 ---
---
---
0,5
--
0,5
1
---
1
1
---
1
1,5
2
---
2
2
--
2
---
---
---
---
---
---
---
Földrajz
---
---
---
---
--
---
1,5
2
---
---
---
--
---
1,5
2
2
Kémia
---
---
---
---
--
---
1,5
0, 5 0, 5 ---
2
---
---
---
---
---
--
---
1,5
Ének-zene
1
1
2
2
--
2
1
1, 5 1, 5 1
2
Biológia
1, 5 1, 5 1, 5 1, 5 1
2
Fizika
0, 5 0, 5 0, 5 0, 5 ---
K 4,5
6 V --
Ö 4,5
2
2
--
---
---
---
---
---
---
1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Technika
3 --4 1
1 -------
Informatika
---
Természetismeret
Magyar ny. és irodalom Társadalom (hon) ismeret Történelem és társ. ism Etika és filozófia
K 4,5
5 V ---
Ö 4,5
2
---
---
2 2 2 1
-----
95
--1
1 1 1 1 -
K 4
10 V 0,5
K 4
11 V --
K 4
12 V --
Ö 4,5
Ö 4
Ö 4
---
---
---
---
--
---
---
--
---
2
0,5
2,5
3,5
3,5
3,5
3,5
---
---
---
---
---
--
---
2
2
4 4 4 ---
3 3 3 ---
1 1 1 ---
4 4 4 ---
3 3 3 ---
1 1 --
4 4 3 ---
3 3 4 ---
--
4 4 4 ---
1,5
---
---
---
---
--
---
---
--
---
---
---
---
---
---
--
---
---
--
---
2
2
---
2
---
--
---
---
--
---
2
2
---
2
2
--
2
---
--
---
2
2
---
2
1
--
1
---
--
---
1
2
---
2
2
--
2
---
--
---
1
1
---
1
1
--
1
---
--
---
1 1
Rajz és víz.kult.
1,5
1,5
1
--
1
1
---
1
1
---
1
1
Testnevelés
2,5
2,5
2,5
--
2,5
2
---
2
2
---
2
2
Művészet(ek) történet Mozgókép és méd. ism. Osztályfőnöki
---
---
---
---
--
---
---
---
---
---
---
---
---
---
---
---
---
--
---
---
---
---
1
---
1
---
1
1
--
1
1
1
0,5
---
---
---
---
--
---
---
---
---
0, 5 ---
1
Érettségire felk.
0, 5 ---
---
---
Kötelező óraszám
---
---
---
25
---
---
---
2 --
-----
4 ---
--29
4 ---
---
---
---
--
--24, 5 24, 5
---
---
29
---
---
--2 9 2 9
27, 5 -----
Max. terh. órák
--24, 5 24, 5
2 5 -----
---
2 ---
22, 5 -----
--
Nem köt. óraszám Egy tanulóra jutó
22, 5 -----
K→ V→ Ó→
kötelező választható összes
1
óraszám
96
---
-
-
4 -
1
1
---
1
2
2
---
2
2
--
---
---
---
---
---
---
---
---
---
0,5
0,5
---
---
---
----31, 5 31, 5
--
---
--
---
2
2
--
2
--
---
2
--
2
1
--
1
---
--
---
0,5
0,5
--
0,5
0,5
--
0,5
---
---
4
--
4
6
--
6
27, 5 -----
---
---
30
--
---
30
--
---
4 ---
-----
2 --
--32
-----
2 --
--32
---
---
--31, 5 31, 5
---
--
33
---
--
33
A kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (a 2008/2009-es tanévtől lépett érvénybe az 5. évfolyamon majd felmenő rendszerben fut fel teljesen a 2015/2016-os tanévben, a 2012/2013. tanévtől a mindennapos testnevelést is tartalmazza) Tantárgyak K 4
5 V 0,5
Ö 4,5
K 4
6 V 0,5
Ö 4,5
K 3,5
2
---
2
2
--
2
---
---
---
---
---
--
---
2
---
---
---
---
--
---
---
1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika
3 --4
1 -----
4 --4
3 --3
1 -1
4 --4
Technika
1
---
1
1
--
0,5
0,5
1
1
Természetismeret
2
---
2
Földrajz
---
---
Fizika
---
Kémia Biológia
Magyar ny. és irodalom Társadalom (hon) ismeret Történelem és társ. ism Etika és filozófia
Informatika
7 V 0, 5 ---
Évfolyamok 9 Ö K V 4 4 1
Ö 5
K 4
10 V --
Ö 4
K 4
11 V --
Ö 4
K 4
12 V --
Ö 4
---
---
---
---
---
--
---
---
--
---
2,5
1,5
1
2,5
3,5
3,5
3,5
1 1
---
---
---
---
---
--
---
1
1
2
4 3 4
3 3 3
1 -
4 3 3
3 3 3
1 1 1
4 4 4
3 3 4
1 1
4 4 4
1
---
---
---
---
---
--
---
---
--
---
1
1
0,5
1
1,5
--
1,5
1
--
1
---
---
---
---
---
--
---
---
--
---
2
2
---
2
---
--
---
---
--
---
2
2
---
2
2
--
2
---
--
---
2
2
---
2
---
1
1
---
--
---
1
1
1
2
2
--
2
---
--
---
---
K 3, 5 ---
8 V 0, 5 ---
---
---
2
2
---
2
2,5
---
---
---
---
---
---
3 --3
1 --1
4 --4
3 --3
1
---
1
1
4 --3, 5 1
3 3 3
1
1 --0, 5 ---
---
--
1
1
---
1
1
---
1
1
2
--
2
---
---
---
---
---
---
---
---
---
--
---
1,5
2
---
--
---
1,5
0, 5 ---
2
---
---
---
---
--
---
1,5
1, 5 2
2
-----
---
---
---
--
---
1,5
1, 5 1, 5 1, 5 1, 5
2
---
0, 5 0, 5 ---
1, 5
---
0, 5
Ö 4
2 1, 5 2
0, 5 ---
97
2
-
3,5
Ének-zene
1
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Művészet(ek) történet Mozgókép és méd. ism. Osztályfőnöki Érettségire felk.
-----
2
2
--
2
1
---
1
1,5
1,5
1
--
1
1
---
1
3
2,5
2,5
--
2,5
2,5
---
---
---
---
--
---
---
---
---
---
--
---
---
1 ---
---
1 ---
1 ---
---
1 ---
Kötelező óraszám
23
---
---
--
Nem köt. óraszám Egy tanulóra jutó
-----
3 ---
--26
22, 5 -----
Max. terh. órák
---
---
26
---
K→ V→ Ó→
kötelező választható összes
1
0, 5 0, 5 ---
---
2, 5 ---
0, 5 0, 5 2, 5 ---
1
1
1
1 2,5
---
2, 5 ---
---
---
1
---
1
---
1 ---
---
1 ---
1 ---
-----
1 ---
0,5 ---
---
25
---
---
---
---
28
--25
-----
4 ---
--29
2 5 -----
2,5 --
4 ---
-----
25, 5
---
---
29
---
---
--2 9 2 9
--
óraszám
98
---
---
-
4 -
1
1
---
1
---
--
1
1
---
1
2,5
2,5
---
2,5
2,5
--
---
---
---
---
---
---
---
---
---
0,5 ---
0,5 ---
-----
----32
27, 5 -----
32
---
---
---
--
---
---
--
---
2,5
2,5
--
2,5
--
---
1
1
2
1
--
1
---
--
---
0,5 ---
0,5 4
---
0,5 4
1 6
---
1 6
---
---
30
--
---
30
--
---
3,5 ---
--31
-----
4 --
--34
-----
4 --
--34
---
31, 5
---
--
34
---
--
34
--
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A csoportbontásra felhasznált órák a 8 évfolyamos gimnáziumban a 2010/2011-es tanévtől a 2015/2016-os tanévig kifutó rendszerben a 8. évfolyamtól érvényes Tantárgyak Évfolyamok 5. a 6.a 7.a 8.a 8. 9.a 9.b 10.a 10.b 11.a 11.b 12.a b Magyar 4 4 4 4 4 --------------1. id. nyelv 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2. id. nyelv ----------4 4 4 4 4 4 4 Matematik 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 4 a Technika 1 1 1 1 1 --------------Informatika --0,5 1 1 1 1,5 1,5 ----------Testnevelés 2,5 2,5 2 2 --2 --2 --2 --2 Összesen: 15, 16 16 16 14 15, 13, 14 12 13 11 14 5 5 5
12.b
Össz
--4 4 4
20 52 32 50
------12
5 6,5 17 182,5
A 2008/2009-es tanévtől lépett érvénybe az 5. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben a 2015/2016-os tanévben fut fel teljesen (a 2012/2013. tanévtől a mindennapos testnevelés óraszámát is tartalmazza) Tantárgyak Évfolyamok 5. a 6.a 7.a 8.a 8. 9.a 9.b 10.a 10.b 11.a 11.b 12.a 12.b b Magyar 4 4 4 1. id. nyelv 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2. id. nyelv 3 3 3 3 4 4 4 4 Matematik 4 4 4 3,5 3,5 4 4 3 3 4 4 4 4 a Technika 1 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 Testnevelés 3 Összesen: 17 14 14 12 12 12 12 11,5 11,5 13,5 13,5 13 13 - magyar nyelv és irodalomból a szövegértés és a nyelvhelyesség biztos megalapozása, valamint differenciált fejlesztésük indokolja a csoportbontást az 5-8. évfolyamokon. - technikából a szaktantermi, illetve a manuálisan végzett gyakorlati munkák és mérések jellege, továbbá a tanulói munkahelyek száma miatt. - az idegen nyelvek színvonalas oktatása az emelt szintű érettséginek megfelelő tudás minél nagyobb arányú elérése, (legalább az 1. idegen nyelvből), továbbá az európai polgároktól elvárt több nyelven való kommunikáció miatt. - informatikából az egy teremben elhelyezhető számítógépek és a szaktanár hatékonyabb munkája miatt. - matematikából a képességekből adódó logikus gondolkodás jelentős differenciáltsága, a központi ajánlás és a tanulás eredményessége miatt. - A 2012/2013. tanévtől bevezetett mindennapos testnevelés miatt az 5. a osztály kivételével az egyébként szakmailag indokolt csoportbontást megszüntetjük.
99
Össz 12 52 28 49 5 15 3 164
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A 2013. szeptember 1-jétől érvényes helyi tantervek az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet mellékleteiben szereplő kerettantervek alapján készültek. A nyolcosztályos gimnáziumi osztály kerettantervi óraterve (2012) Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelvek II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Latin örökségünk* Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
3
4
4
4
4
4
3
3
3
3
4
3
3
3
3 3 3
3 3 3
3 3 3
3 3 3
2
2
2
2
3
3
1
1
1
1
1 2
2
2
2
1 1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
2 2
2
2
2
1 1
1
1
1
1
1
1
1
1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
2
3
3
3
4
4
6
8
28
28
31
31
35
36
35
35
1
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. ** 11–12 évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
100
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Tantárgyi struktúra és óraszámok (nyolc évfolyamos képzés, „a”) A 2013/2014-es tanévtől lép érvénybe az 5. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévben fut fel teljesen
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Filozófiatörténet Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Latin örökségünk* Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret/ érettségi k. Rendelkezésre álló órakeret
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4*
4*
3,5*
4*
4
4
4
4
4*
4*
4*
4*
4*
4*
3,5*
4*
4* 3* 4*
4* 4* 4*
4* 3* 3,5
4* 4* 4
–
–
2
2
3
3
3,5
3
1* – –
1* – –
1* – –
1* – –
– – –
– – –
– 1 –
– – 1
2
2
–
–
–
–
–
–
2 – – – – 1 1 1
2 – – – – 2 1 –
– 2 2 2 1 1 1 –
– 1,5 1,5 2 2 1 1 –
– – 2 2 2 1 1 1
– 2 2 2 2 1 1 –
– 2 2 – – 1 – –
– 2 – – – – 2 –
–
–
–
–
–
–
1
–
1*
1*
1*
1*
2*
1*
–
–
1*
1*
1*
–
–
–
–
1
5* 1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
5 1
2
3
3
3
4
4
6/4
8/4
28
28
31
31
35
36
35
35
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. A kerettanterv által meghatározott óraszámtól eltérő, a szabadon tervezhető órakeret terhére választható tanórai foglalkozásokat piros színnel jelöltük az óratervben. Valamennyi új helyi tantervi táblázatban a tervezett csoportbontásokat *-gal jelöljük. A csoportbontások indoklása a korábbi tantervek szempontjaival teljesen azonos. 11–12. évfolyamon a nem nyelvi kötelező érettségi tárgyak emelt szintű érettségire felkészítő képzése miatt (minden esetben külön munkacsoport) nem jelölünk csoportbontást.
101
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A csoportbontások felhasználása (A 2013/2014. tanévtől lép érvénybe az 5. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben a 2020/2021. tanévben fut fel teljesen)
Tantárgyak Magyar 1. id. nyelv 2. id. nyelv Matematika Technika Informatika Testnevelés Összesen:
5. a 4 4
6. a 4 4
7. a 3,5 4
4 1 1 5 19
4 1 1
3,5 1 1
14
13
Évfolyamok 8. a 9. a 10. a 4 4 4 4 3 4 4 4 4 1
2
1
13
13
13
11. a
12. a
4 3 3,5
4 4 4
10,5
12
102
Össz. 15,5 32 14 31 3 7 5 107,5
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.2.1.2 A nyelvi előkészítő képzés helyi tantervének sajátosságai Ebben az öt évfolyamos gimnáziumban a 2004/2005-ös tanévtől a 9. évfolyamon lépett be a nyelvi előkészítő osztály, és a tanulók 2009-ben tettek először érettségi vizsgát. Óraterve és helyi tanterve az akkori előírásoknak megfelelően készült. Az akkor fenntartó döntése alapján 2010-től egy második nyelvi előkészítő képzést folytató osztály indult (kizárólag angol első idegen nyelvvel), amelyik az (akkori) 10–13. évfolyamon természet- és gazdaságtudományos orientációval is rendelkezik. A nyelvi előkészítő képzéssel rendelkező osztálytípusok új helyi tanterve a 2012. évi kerettanterv előírása alapján készültek.
3.2.1.2.1 A nyelvi előkészítő képzést folytató osztály tantárgyi szerkezete Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv (angol és német, illetve kizárólag angol) a tanulók választósától függően) 2. idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol) a tanulók választásától és a tanulmányi eredménytől függően, de a tanulók angolnyelv-választási jogát biztosítva) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika (11. évf.) Filozófiatörténet (12. évf.) Földrajz Kémia Biológia, egészségtan Fizika Ének-zene (9–10., 11. a Művészetek tárgy keretében) Vizuális kultúra (9–10., 12. a Művészetek tárgy keretében) Életvitel és gyakorlat (12.) Informatika Testnevelés Mozgókép és médiaismeret (11. a Művészetek tárgy keretében) Tánc és dráma (9. évf.) Osztályfőnöki óra Emelt és közép szintű érettségire felkészítő képzés (a 11. a 12. évfolyamon) Az érettségi felkészítésre vonatkozó elvek teljesen megegyeznek a nyolcosztályos képzésnél leírtakkal. 3.2.1.2.2 A nyelvi előkészítő osztály óratervének meghatározása Kiindulási pontnak tekintettük: a Nat és a kerettantervi rendelet előírásait, a fenntartó a korábbi közgyűlési határozatát, amelyben 4 tanéven keresztül 7 óra/hét támogatást biztosít az emelt szintű idegen nyelvi oktatás megszervezéséhez, valamint legújabb határozatát, amelyben a nyelvi előkészítő évfolyamon 2 többletórát biztosít a heti törvényi óraszámon felül, az érettségi kétszintűségének 2005-ben történő bevezetését különös tekintettel a kötelező érettségi tantárgyakra, a tehetséggondozás jobb feltételeinek megteremtését a lehetséges csoportbontások biztosításával,
103
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
a mindennapi testnevelés és más tanórán kívüli foglalkozások tarthatóságának szükségességét, illetve indokoltságát A 2012/2013. tanévtől bevezetett mindennapos testnevelés feltételeiről a 3.2.1.1.2 megjegyzése tájékoztat
3.2.1.2.3 A nyelvi előkészítő osztály óraterve a 2004/2005-ös tanévtől lépett be a 9. évfolyamon, és felmenő rendszerben a 2008/2009-es tanévben futott fel teljesen (visszavonva a 2011/2012-es tanév végéig)
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeret Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészet(ek) történet Mozgókép és média ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Érettségire felkészítők Egy tanulóra jutó heti óraszám Összes óraszám:
9 3 1 --12* --2 5* --------1 ------2,5* 1 --27,5 47
Évfolyamok 11 4 2,5 --5* 3* 3 --2 2 2 2 1 1 ----2* 0,5 --30 40
10 4 2,5 --5* 3* 4 --2 --2 2 1 1 ----2 0,5 --29 37
A 2012/2013. tanévben aktuális állapot
104
Összes 12 4 3,5 --5* 4* 3* --2 2 --------1 1 2 0,5 4 32 44
13 4 3,5 2 5* 4* 4* ----2 --------1 --2* 0,5 4 32 47
19 13 2 64 28 23 10 6 6 4 4 3 2 2 1 17 3 8 215
A NYEK-kel induló majd emelt szintű angol vagy német oktatással folytatódó 5 osztályos gimnázium óraterv tervezete (Belép felmenő rendszerben a 9. évfolyamon a 2012/2013-as tanévben, majd felmenő rendszerben a 2016/2017-es tanévben fut fel teljesen, a 2012/2013. tanévtől a bevezetett mindennapos testnevelés óraszámait is tartalmazza)
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés (tánc) Osztályfőnöki Mozgókép és médiaismeret Művészetek Emelt sz. érettségire felkészítés 1 tanulóra eső ó/hét Összes óra
Évfolyamok 11 4 2,5
Σ (1 osztály)
9 3 1
10 4 2,5
12+12=2 4
5+5=10
5+5=10
5+5=10
13 4 3,5 2 5+5=10
3+3=6 4+4=8 1+1=2 2
3+3=6 3+3=6 1+1=2 2 2 2 2 1 1 2,5 0,5
4+4=8 4+4=8
4+4=8 4+4=8
2 2
2
2 5+5=10
1 3 1
28 45
2 2 1 1 2,5 0,5
30,5 43,5
31,5 43,5
105
12 4 3,5
2,5 0,5 1 1 4 33,5 46,5
2,5 1 1 4 33 46
19 13 2 64 28 32 14 6 6 4 4 3 2 13 3,5 1 2 8 224,5
Kikötés: 4 ó/tanuló
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Megjegyzések: ∗ csoportbontások jelzése Az informatikát csak a 11. évfolyamig tervezzük, mivel a nyelvi előkészítő évfolyammal (9) együtt a kerettantervi és a középszintű érettségi vizsga követelményei teljesíthetők. A 9 évfolyamon az 1. idegen nyelv, az informatika, a testnevelés és az ének órák mellett a többi – összesen 7 – tanóra a tudásbeli szintre hozást, illetve a képességek, az anyanyelvi, a matematikai és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését szolgálja. Az osztályfőnöki órán a tanulás tanításának, a reális „énkép” fejlesztésnek, valamint az egészséges életforma kialakításának nagy jelentőséget tulajdonítunk. A tantárgyi modulokat az egyes tantárgyakhoz kapcsoltan dolgozzuk fel a művészetek, valamint a mozgókép és médiaismeret kivételével. A tánc és dráma modult a magyar nyelv és irodalomhoz és a testneveléshez, a társadalmi ismereteket a történelem tantárgyhoz kapcsoltan tanítjuk A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 27. § (11.) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévtől bevezetjük a mindennapos testnevelést az 5. és 9. évfolyamon, úgy, hogy heti 3 óra a délelőtti órakeretre esik, és azt 0,5 órával megnöveli, míg a hét másik két napján kötelező délutáni foglalkozást szervezünk. A jogszabály által biztosított felmentéseket a testnevelési munkaközösség vezetője tartja nyilván. Éltünk a tantárgyi összevonás és a tananyag évfolyamok közötti átcsoportosításának lehetőségeivel: „az emberismeret és etika”, valamint a „bevezetés a filozófiába” tantárgyakat „etika és filozófia” elnevezéssel a 13 évfolyamon heti 2 órában tanítjuk, a mozgókép és médiaismeretet pedig a 12. évfolyamon heti 1 órában. A biológia tantárggyal együtt tanítjuk az egészségtani ismereteket, Az újonnan kiadott kerettantervnek megfelelően az informatika mellett növeltük a testnevelési órák számát, Az osztályfőnöki órát a 9. és a 13. évfolyamon a közösségformálás és a rengeteg szervezési feladat miatt 1 órában terveztük a többi évfolyamon 0,5 órában! Az óratervi kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (2011/2012-es tanév végéig érvényes) Tantárgyak
Magyar ny. és irodalom Történelem és társ. ism Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz
K 3
9. V ---
Ö 3
1
---
--12 --2 5 ---------
-------------------
Évfolyamok 11. K V Ö 4 --4
K 4
10. V ---
Ö 4
1
2,5
---
2,5
2,5
---
--12
--5 3 4 --1,5
----------0,5 --0,5 0,5
--5 3 4 --2 --2 2
--5 3 3 --2 2 2 2
-------------------
2 5 ---------
1,5 1,5
106
K 4
12. V ---
K 4
13. V ---
Ö 4
Ö 4
2,5
3,5
---
3,5
3,5
---
3,5
--5 3 3 --2 2 2 2
--5 3 3 --1,5 1,5 -----
----1 ----0,5 0,5 -----
--5 4 3 --2 2 -----
2 5 3 3 ---
----1 1 -----------
2 5 4 4 ----2 -----
2 -----
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Ének-zene Rajz és vizuális k.
Művészetek Mozgókép és méd. ism. Testnevelés Osztályfőnöki Érettségire felk. Kötelező óraszám Nem köt. Óraszám Egy tanulóra jutó Max. terh. órák
1 -------
---------
1 -----
2,5 1 --27, 5 ---
---------
2,5 1 -----
---
---
---
---
---
---
27, 5 31, 5
1 1 -----
---------
1 1 -----
1 1 -----
---------
1 1 -----
----1 1
---------
----1 1
----1
---------
----1 ---
2 0,5
2 0,5 -----
2 0,5
27, 5 ---
---------
30
---------
2 0,5 -----
2 0,5 4 30
---------
2 0,5 4 ---
2 0,5 4 30
---------
2 0,5 4 ---
1,5
---
---
---
---
---
2
---
---
2
---
---
---
29
---
---
30
---
---
32
---
---
32
---
---
31, 5
---
---
33
---
---
33
---
---
33
Az óratervi kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (a 2012/2013-as tanévtől lép érvénybe a 9. évfolyamon majd azt követően felmenő rendszerben a 2016/2017-es tanévben fut fel teljesen) Tantárgyak
Magyar ny. és irodalom Történelem és társ. ism Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és víz.kult. Művészetek Mozgókép és méd. ism. Testnevelés Osztályfőnöki Érettségire felk.
K 3
9. V ---
Ö 3
1
---
--12* --2 5* --------1 ------3 1 ---
Évfolyamok 11. K V Ö 4 --4
K 4
10. V ---
Ö 4
1
2,5
---
2,5
2,5
---
---------------------------
--12 --2 5 --------1
--3 3 4 1 1,5 --1,5 2 1 1 -----
--2 ------0,5 --0,5 ---------
--5 3 4 1 2 --2 2 1 1 -----
--3,5 3 3 1 2 2 2 2 1 1 -----
-------
2,5 1 ---
2,5 0,5
-------
2,5 0,5 ---
2,5 0,5
-----
107
K 4
12. V ---
K 4
13. V ---
Ö 4
Ö 4
2,5
3,5
---
3,5
3,5
---
3,5
--1,5 -----------------------
--5 3 3 1 2 2 2 2 1 1 -----
--3,5 3 3 --2 2 --------1 1
--1,5 1 1 -------------------
--5 4 4 --2 2 --------1 1
2 3 3 4 ----2 --------1
--2 1 ---------------------
2 5 4 4 ----2 --------1 ---
-------
2,5 0,5 ---
2,5 0,5 4
-------
2,5 0,5 4
2,5 1 4
-------
2,5 1 4
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Kötelező óraszám Nem köt. Óraszám Egy tanulóra jutó
28
---
---
---
---
30
---
---
30
---
---
30
---
---
---
27, 5 ---
---
---
3
---
---
1,5
---
---
3,5
---
---
3
---
---
---
28
---
---
---
---
---
---
33
---
---
---
---
---
---
33, 5 34
---
32
31, 5 34
---
---
30, 5 31, 5
Max. terh. órák
---
---
---
34
3.2.1.2.4 A csoportbontásra felhasznált órák: (kifutó rendszerben a 2015/2016-os tanév végéig érvényes) Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 1. idegen nyelv 12 5 5 2. idegen nyelv --3 3 Matematika ------Informatika 5 ----Testnevelés 2,5 --2 Összes 19,5 8 10
12. évf. 5 4 3 ----12
13. évf. 5 4 4 --2 15
Összes 32 14 7 5 6,5 64,5
(A 2012/2013-as tanévtől érvényes a 9. évfolyamon majd azt követően felmenő rendszerben a 2016/2017-es tanévben fut fel teljesen) Tantárgyak 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. 9. évf. Összes 1. idegen nyelv 12 5 5 5 5 32 2. idegen nyelv --3 3 4 4 14 Matematika --4 3 4 4 15 Informatika 5 1 1 --7 Összes 17 13 12 13 13 68 A csoportbontás indokai: idegen nyelvek hatékony oktatása, az emelt szintű érettséginek megfelelő tudás miatt informatikából az egy tanterembe elhelyezett számítógépek száma miatt, matematikából a kisebb csoportokban való foglalkozást elsősorban a képességekből adódó logikus gondolkodás jelentős differenciáltsága magyarázza, ami a 11. és 12. évfolyam egyben az emelt szintű érettségire felkészítést önálló csoportban teszi lehetővé,
108
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A négyosztályos gimnáziumi osztály kerettantervi óraterve (2012) Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára
Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 3 3 3
4 3 3 3
4 3 3 3
4 3 3 3
2
2
3
3
1 2 2
2
2
2
5 1 6 35
1 5 1 8 35
2 2 2 2 1 1
2 2 2 1 1 1 1
1
5 1 4 35
5 1 4 36
A kerettanterv a nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés első évére a következő előírásokat adta: a nyelvi előkészítő évfolyamon a rendelkezésre álló heti órakeret (30 óra) legalább 60%-át, azaz heti 18 órát kell idegennyelv-oktatásra fordítani, a heti öt testnevelésóra a nyelvi előkészítő esetén is kötelező, a fennmaradó órakeret 50%-át pedig fele-fele arányban informatikai ismeretek oktatására, valamint képesség-fejlesztésre kell fordítani, a 9–10. évfolyamon az 1. idegen nyelv tanítására legkevesebb heti 5 órát, a 11–12. évfolyamokon minimum heti 3 órát kell szánni, a 2. idegen nyelv oktatására javasolt a heti legalább 3 óra.
109
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Tantárgyi struktúra és óraszámok (nyelvi előkészítő képzés, „c”) A 2013/2014-es tanévtől lép érvénybe a 9. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben a 2017/2018-as tanévben fut fel teljesen
Tantárgyak
9. ny
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Filozófiatörténet Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret / emelt szintű érettségire felkészítés Rendelkezésre álló órakeret
1,5 12* 6* 1,5
4 5* 3* 3*
4 5* 3* 4*
4 3* 5* 3
4 3* 5* 4
–
3
3
3
3
– – – – – – – – – – 3,5* – 5 0,5
– – – 2 2 2 1 1 1 – 2* – 5 1
– – 2 2 2 2 1 1 – – 1* – 5 1
1 – 2 2 – – 1 – – 1 – – 5 1
– 1 2 – – – – 2 – – – 1 5 1
–
4
4
6/4
8/4
30
35
36
35
35
A csoportbontások felhasználása (A 2013/2014. tanévtől lép érvénybe az 9. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben a 2017/2018. tanévben fut fel teljesen) Tantárgyak Évfolyamok 9. nyc 9. c 10. c 11. c 12. c Össz. 1. id. nyelv 12 5 5 3 3 28 2. id. nyelv 6 3 3 5 5 22 Matematika – 3 4 – – 7 Informatika 3,5 2 1 – – 6,5 Összesen: 21,5 13 13 8 8 63,5
110
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.2.1.5 A természettudományos és gazdasági orientációt biztosító nyelvi előkészítő képzés Ebben az öt évfolyamos gimnáziumi osztályt először a 2010/2011-es tanévben indítottuk el. Nyelvi előkészítő évfolyamon a kötelező óraszám (27,5 óra) 40%-ában (11 óra) 1. és 2. idegen nyelvet tanítunk. Az 1. idegen nyelv az angol (7 óra), a 2. idegen nyelv (4 óra) pedig a tanulók választása alapján lehet a német, a spanyol, az olasz, a francia vagy az orosz. A fennmaradó óraszám (16,5 ó) legalább 25%-át informatikaoktatásra fordítjuk (5 óra). A megmaradt óraszámot (11,5 óra) úgy használjuk fel, hogy az a gimnáziumi típus funkcióját leginkább segítő kompetenciák (anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi) fejlesztését szolgálja. Az OKM ajánlásait is figyelembe véve törekedtünk arra is, hogy a képességek fejlesztésekor csökkenjenek a tanulók közötti különbségek. A 10–13. évfolyamokon angolból emelt szintű nyelvi képzést folytatunk, amely „szakmai nyelve” a 12. és 13. évfolyamokon – választás alapján – elsajátítandó matematikai, természettudományos (fizika, kémia, biológia) és történelmi ismereteknek. Az emelt szintű érettségire való felkészítés – az eddig beiskolázott tanulók visszajelzéseinek figyelembe vételével – a többi gimnáziumi osztállyal azonos. A természettudományos és gazdasági orientációt biztosító nyelvi előkészítő képzés új helyi tantervét a 2012. évi kerettanterv alapján úgy készítettük el, hogy az itt tanulók számára a szabad választás és a szigorú előírások teljesítése egyaránt érvényesüljön. 3.2.1.5.1 A természettudományos és gazdasági orientációt biztosító nyelvi előkészítő képzés tantárgyi szerkezete Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv (angol és német, illetve kizárólag angol) a tanulók választósától függően) 2. idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol) a tanulók választásától és a tanulmányi eredménytől függően, de a tanulók angolnyelv-választási jogát biztosítva) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika (11. évf.) Filozófiatörténet (12. évf.) Földrajz Kémia Biológia, egészségtan Fizika Ének-zene (9–10., 11. a Művészetek tárgy keretében) Vizuális kultúra (9–10., 12. a Művészetek tárgy keretében) Életvitel és gyakorlat (12.) Informatika Testnevelés Mozgókép és médiaismeret (11. a Művészetek tárgy keretében) Tánc és dráma (9. évf.) Osztályfőnöki óra Emelt és közép szintű érettségire felkészítő képzés (a 11. a 12. évfolyamon) Az érettségi felkészítésre vonatkozó elvek teljesen megegyeznek a többi osztálytípusnál leírtakkal.
111
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.2.1.4.2. A természettudományos és gazdasági orientációt biztosító nyelvi előkészítő képzés óratervének meghatározása Kiindulási pontnak tekintettük: A Nat előírásait és a kerettantervi rendelet ajánlásait, A fenntartó közgyűlési határozatát, amelyben a NYEK-évfolyamán (9) 2, a 10–13. évfolyamokon pedig 7 többletórát biztosít hetente, részben az emelt szintű angol oktatáshoz, részben pedig a matematika, a természettudományos tárgyak (fizika, kémia, biológia) és a történelem emelt szintű érettségire felkészítéséhez, A kétszintű érettségi követelményeinek való megfelelést különös tekintettel a kötelező és a természettudományos tantárgyakra, A csoportbontások biztosítását a tehetséggondozás jobb feltételeinek megteremtéséért, A mindennapi testnevelés és más tanórán kívüli foglalkozásokhoz szükséges óraszámok biztosítását A mindennapos testnevelés 2012/2013. tanévtől történt bevezetését.
112
3.2.1.5.3
Tantárgy
A természettudományos és gazdasági orientációt biztosító nyelvi előkészítő képzés óraterve a 202/2013. tanévtől a bevezetett mindennapos testnevelés óraszámát is tartalmazza) Évfolyamok Egy tanuló összes heti óraszáma 9. 10. 11. 12. 13.
∑
Magyar (tánc és dráma) Történelem és társ. ism. Filozófia – etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és víz. Kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Emelt sz. érettségi felk.
3 7* 4* 3 5* 1 1 3 1 -
4 2,5 5* 3* 3* 1* 2* 2 2* 2 1 1 2,5 0,5 -
4 3 5* 3* 4* 1* 2* 2 3 2 1 1 2,5 0,5 -
4 3* (•) 5* 3* 3* (•) 1* 3 (•) 3 (•) - (•) 2,5 0,5 6•
4 3* (•) 2 5* 3* 4* (•) 1* - (•) - (•) - (•) 2,5 0,5 1 2 6•
19 11,5 2 27 16 17 9 7 7 5 5 3 2 13 3 1 2 (2x6•) =12
19 17,5 2 54 32 31 18 11 7 7 5 3 2 13 3 1 2 (5x6•)=30
1 tanulóra eső heti óra
28
31,5
34
34
34
161,5
-
Egy tanuló terhelhető max. heti tv-i óra Egy tanulóra eső heti kötelező tv-i óra
32 28
31,5 27,5
34 30
34 30
34 30
-
-
Összes felhasznált heti óra 44 50 49 60,5 59 257,5 Megjegyzés: * csoportbontás •az emelt szintű érettségire felkészítés a 12-13. évfolyamokon 5 tantárgyból (•) történik, amelyek közül a tanulók egyet kötelezően felvesznek, egyet pedig szabadon választhatnak. Az emelt szintű felkészítés tantárgyanként 3-3 órában terveztük.
113
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Megjegyzések: *csoportbontások jelzése • az emelt szintű érettségire felkészítés tantárgyainak biztosított heti 3 többletóra A 9 évfolyamon az 1. idegen nyelv, az informatika, a testnevelés és az ének órák mellett a többi – összesen 7 – tanóra a tudásbeli szintre hozást, illetve a képességek, az anyanyelvi, a matematikai és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését szolgálja. Az osztályfőnöki órán a tanulás tanításának, a reális „énkép” fejlesztésnek, valamint az egészséges életforma kialakításának nagy jelentőséget tulajdonítunk. A tantárgyi modulokat az egyes tantárgyakhoz kapcsoltan dolgozzuk fel a művészetek, valamint a mozgókép és médiaismeret kivételével. A tánc és dráma modult a magyar nyelv és irodalomhoz és a testneveléshez, a társadalmi ismereteket a történelem tantárgyhoz kapcsoltan tanítjuk. Éltünk a tantárgyi összevonás és a tananyag évfolyamok közötti átcsoportosításának lehetőségeivel: „Az emberismeret és etika”, valamint a „bevezetés a filozófiába” tantárgyakat „etika és filozófia” elnevezéssel a 13 évfolyamon heti 2 órában tanítjuk, a mozgókép és médiaismeretet pedig a 13. évfolyamon heti 1 órában. A biológia tantárggyal együtt tanítjuk az egészségtani ismereteket, A 2009-ben kiadott kerettantervnek megfelelően az informatika órák számát, Az osztályfőnöki órát a 9. évfolyamokon a közösségformálás és a sok szervezési feladat miatt 1 órában terveztük, a többi évfolyamokon 0,5 órában A 2012/2013. tanévtől bevezetett mindennapos testnevelés feltételeiről a 3.2.1.1.2 megjegyzése tájékoztat. Az óratervi kötelező és nem kötelező órák felhasználása a 2010/2011-es tanévtől
Tantárgyak Magyar ny. és i. Tört. és társ. ism. Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és víz. kultúra Művészet(ek) MOMÉ Testnevelés Osztályfőnöki Érettségire felk.
K
9. V
Ö
3
-
-
-
Évfolyamok 11. K V Ö
K
10. V
3
4
-
4
4
-
2,5
-
2,5
2,5
Ö
0,5
K
12. V
K
13. V
Ö
Ö
4
4
-
3
3
-
4
4
-
4
3
3
-
3
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
-
2
7
-
7
3
2
5
3,5
1,5
5
3,5
1,5
5
3
2
5
4
-
4
3
-
3
3
3
3
-
3
3
3
-
3
3
-
3
3
4
3
-
3
3
1
4
5
-
5
1
-
1
1
1
1
-
1
-
1
1
-
-
-
2
-
2
2
2
2
1
3
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
1,5
1,5
3
-
-
-
-
-
-
2
-
2
2
3
-
-
-
-
-
-
1
-
1
2
-
2
2
2
-
-
-
-
-
-
1
-
1
1
-
1
1
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
-
1
1
1
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
-
2
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
-
1
3
-
2,5
2,5
-
2,5
2,5
-
2,5
2,5
-
2,5
2,5
-
2,5
1
-
1
0,5
-
0,5
0,5
-
0,5
0,5
-
0,5
0,5
-
0,5
-
-
-
-
-
-
-
6
-
6
6
-
6
114
1
1
3
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Kötelező óraszám 28 Nem köt. óaszám 28 Egy tan. Jutó 32 Max terh. órák
-
-
27,5
-
-
30
-
-
30
-
30
-
-
0
-
-
4
-
-
4
-
-
4
-
-
4
-
-
27,5
-
-
31,5
-
-
34
-
-
34
-
-
34
-
31,5
-
-
31,5
-
-
34
-
-
34
-
-
34
3.2.1.4.4 A csoportbontásra felhasznált órák az 5 évfolyamos természettudományos osztályban Tantárgyak Tört. és társ. ism. 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Kémia Összes
9. 7 4 5 16
10. 5 3 3 1 2 2 18,5
Évfolyamok 11. 5 3 4 1 2 15
Összes 12. 3 5 3 3 1 17,5
13. 3 5 3 4 1 16
6 27 16 14 9 4 2 83
A csoportbontás indokai: Az idegen nyelvek hatékony oktatására többletóra-biztosítása az 1. idegen nyelvnél, Informatikából az egy tanteremben elhelyezhető számítógépek miatt, Matematikából a természettudományos, a műszaki és gazdasági felsőoktatási intézményekbe továbbtanulni szándékozók matematikai kompetenciáinak hatékonyabb fejlesztése, valamint az emelt szintű érettségire való eredményesebb felkészülés megalapozása, Történelemből a gazdasági profilú egyetemekre és főiskolákra való jobb felkészülés elősegítése, Fizikából és kémiából a műszaki, a természettudományos, valamint az egészségügyi profilú egyetemekre, főiskolákra bekerülés esélyének növelése, A 2012/2013. tanévtől bevezetett mindennapos testnevelés miatt a tárgy csoportbontásait megszüntetjük, és az 5 évfolyamos osztályok összevont testnevelésóráin nemek szerinti bontásban folyik a munka.
115
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Tantárgyi struktúra és óraszámok (természettudományos és gazdasági orientációt biztosító nyelvi előkészítő képzés, „b”) A 2013/2014-es tanévtől lép érvénybe a 9. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben a 2017/2018-as tanévben fut fel teljesen
Tantárgyak
9. ny
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Filozófiatörténet Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret / emelt szintű érettségire felkészítés Rendelkezésre álló órakeret
1,5 12* 6* 1,5 –
4 5* 3* 3*
4 5* 3* 4*
4 3* 5* 3
4 3* 5* 4
3*
3*
3
3
– – – – – – – – – – 3,5* – 5 0,5
– – – 2* 2* 2 1 1 1 – 2* – 5 1
– – 2* 2* 2* 2 1 1 – – 1* – 5 1
1 – 2 2 – – 1 – – 1 – – 5 1
– 1 2 – – – – 2 – – – 1 5 1
–
4
4
6/4
8/4
30
35
36
35
35
A csoportbontások felhasználása (A 2013/2014. tanévtől lép érvénybe az 9. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben a 2017/2018. tanévben fut fel teljesen) Tantárgyak 1. id. nyelv 2. id. nyelv Matematika Történelem Biológia Fizika Kémia Informatika Összesen:
9. nyb 12 6 – – – – – 3,5 21,5
9. b 5 3 3 3 – 2 2 2 20
Évfolyamok 10. b 11. b 5 3 3 5 4 – 3 – 2 – 2 – 2 – 1 – 21 8
12. b 3 5 – – – – – – 8
116
Össz. 28 22 7 6 2 4 4 6,5 78,5
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.2.1.5 A négy évfolyamos gimnázium helyi tanterének sajátosságai Az általános tantervű négy évfolyamos gimnáziumi osztály a fenntartó 19/2005. (I. 27.), a 104/2005. (IV.28.), valamint a 105/2005. (IV. 28.) Kgy. sz. határozatok alapján a 2006/2007-es tanévben indult. Az ide beiratkozó tanulók 2010-ben tesznek majd érettségi vizsgát. Bár ez a képzési forma nem specifikus, de a legfőbb cél ebben az iskolatípusban is az, hogy minél több tanuló egyetemen vagy főiskolán folytassa majd tanulmányait. Ennek megfelelően a legtöbb kötelező érettségi tantárgyból egyes évfolyamokon emelt óraszámokat határoztunk meg. Az óraszámok meghatározásánál ügyeltünk arra, hogy – az 1. idegen nyelvet és az informatikát kivéve – a tantárgyak óraszámai megegyezzenek az 5 évfolyamos gimnázium 10–13. évfolyamának tantárgyi óraszámaival. Erre azért volt szükség, hogy évfolyam szinten (9–10; 10–11; 11–12, 12-13) tudjuk szervezni a tanórai csoportokat elsősorban 2. idegen nyelvből, valamint az emelt szintű érettségire felkészítéskor más tantárgyakból is. (Ennek érdekében módosítani kellett az angolból vagy németből emelt szintű felkészítést biztosító 5 évfolyamos gimnázium óratervét és helyi tantervét is). A négy évfolyamos gimnáziumi osztály új helyi tanterve a 2012. évi kerettanterv előírásai alapján készült. 3.2.1.5.1 A 4 évfolyamos gimnázium tantárgyi szerkezete Tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika (11. évf.) Filozófiatörténet (12. évf.) 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc (9. évf.) Életvitel és gyakorlat (11. évf.) Mozgóképkultúra és médiaismeret (11. évf.) Testnevelés Osztályfőnöki Emelt és közép szintű érettségire felkészítő képzés (a 11. a 12. évfolyamon) Az érettségi felkészítésre vonatkozó elvek teljesen megegyeznek a nyolcosztályos képzésnél leírtakkal. 3.2.1.5.2 A helyi tanterv óratervének meghatározása Kiindulási pontnak tekintettük: A korábbi fenntartó 19/2005. (I.27.), a 104/2005. (IV.28.), valamint a 105/2005. (IV.28.) Kgy. sz. határozatokat, annak tudomásul vételével, hogy a törvényi óraszámokon túl többletórák biztosítására nem számíthatunk. A kerettantervi rendelet előírásait,
117
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
A kétszintű érettségi tantárgyi követelményeit, A mindennapos testnevelés 2012/2013. tanévtől történt bevezetését.
3.2.1.5.3 A négy évfolyamos gimnázium óraterve A 2006/2007-es tanévben induló általános tantervű négy évfolyamos gimnázium óraterve felmenő rendszerben (lásd az alábbi táblázatban)
A négy évfolyamos általános tantervű gimnázium óraterve (felmenő rendszerben) (Érvényes a 2011/2012-es tanév végéig, kifutó rendszerben) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és társadalmi ismeretek Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészet(ek) Mozgókép és média ismeretek Testnevelés (tánc) Osztályfőnöki Érettségire felkészítők Egy tanulóra jutó heti óraszám Összes óraszám:
9 4 2,5 4* 3* 4 2* 2 2 2 1 1
Évfolyamok 10 11 4 4 2,5 3,5 4* 3* 3 2* 2 2 2 2 1 1
2 0,5
2* 0,5
30 39
31 42
118
Összes óra
4* 4* 3*
12 4 3,5 2 4* 4* 4*
2 2
2
1 1 2 0,5 4 31 42
1 2* 0,5 4 31 45
16 12 2 32 28 21 8 6 6 4 4 2 2 2 1 12 2 8 168
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A négyosztályos óraterv tervezete (Belép felmenő rendszerben a 9. évfolyamon a 2012/2013-as tanévben és felmenő rendszerben a 2015/2016-os tanévben fut fel teljesen, a 2012/2013. tanévtől bevezetett mindennapos testnevelés óraszámait is tartalmazza) Tantárgy
Magyar nyelv és irodalom(dráma) Történelem és társadalmi ism. Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés (tánc) Osztályfőnöki Mozgókép és médiaismeret Művészetek Emelt sz. érettségire felkészítés 1 tanulóra eső ó/hét Összes óra
Évfolyamok 9 5 2,5
10 4 2,5
11 4 3,5
4* 3* 4* 2* 2
4* 3* 3* 2* 2 2 2 2 1 1 2,5 0,5
4* 4* 4* 1* 2 2
2 2 1 1 3 0,5
32 47,5
31,5 43,5
Σ (1 osztály) 12 4 3,5 2 4* 4* 4* 1*
2,5 0,5 1 1 4
2,5 1 1 4
17 12 2 32 28 30 12 6 6 4 4 2 2 15,5 2,5 1 2 8
33,5 49
33 46
186
2
Megjegyzések: * csoportbontások jelzése 1. idegen nyelvből minden évfolyam, a 2. idegen nyelvből a 11. és 12. évfolyamon, matematikából pedig a 9. és a 12. évfolyamon emelt óraszámmal (+1 óra) terveztünk. A tantárgyi modulokat az egyes tantárgyakhoz kapcsoltan dolgozzuk fel a művészetek, valamint a mozgóképkultúra és médiaismeret kivételével. A tánc és dráma modult a magyar nyelv és irodalomhoz, a társadalmi ismereteket a történelem tantárgyhoz kapcsoltan tanítjuk. Éltünk a tantárgyi összevonás és a tananyag évfolyamok közötti átcsoportosításának lehetőségével: Az „emberismeret és etika”, valamint a „bevezetés a filozófiába” tantárgyakat „etika és filozófia” elnevezéssel a 12. évfolyamon heti 2 órában tanítjuk, a mozgókép és médiaismeretet pedig a 11. évfolyamon heti 1 órában, Az egészségtani ismereteket a biológia keretében tanítjuk A 2009. évben kiadott kerettantervnek megfelelően növeltük az informatika óraszámát, A 12. évfolyamon az osztályfőnöki órát a sok szervezési feladat miatt 1 órában, a többi évfolyamon 0,5 órában határoztuk meg. 119
Kikötés: 4 ó/tanuló
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 27. § (11.) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévtől bevezetjük a mindennapos testnevelést az 5. és 9. évfolyamon, úgy, hogy heti 3 óra a délelőtti órakeretre esik, és azt 0,5 órával megnöveli, míg a hét másik két napján kötelező délutáni foglalkozást szervezünk. A jogszabály által biztosított felmentéseket a testnevelési munkaközösség vezetője tartja nyilván.
Az óratervi kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (kifutó rendszerben a 2014/2015-ös tanév végéig érvényes) Évfolyamok Tantárgyak Magyar ny. és irodalom Történelem és társ. ism. Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Művészet(ek) tört. Mozgóképk. és médiaism. Testnevelés Osztályfőnöki Érettségire felkészítő képzés Kötelező óraszám Nem köt. Óraszám Egy tanulóra jutó Max. terh. órák
K→ V→ Ó→
kötelező választható összes
9 V
K 4 2,5 4 3 3 1,5 1,5 1,5 2 1 1
1 0,5 0,5 0,5
2 0,5
Ö 4 2,5
K 4 2
4* 3* 7 2* 2
3 3 3
2 2 1 1
2 0,5
27, 5
10 V 0,5 1
2 2 2 2 2 1 1
2 0,5
Ö 4 2,5
K 4 3,5
4* 3* 3 2* 2 2 2 2 1 1
4 3 3
2* 0,5
27, 5 2,5
3,5 30 31, 5
óraszám
120
11 V
1
Ö 4 3,5 4* 4* 4*
2 2
2
1 1 2 0,5 4 30
1
Ö 4 3,5 2 4* 4* 4*
2
2
1
1
1
2* 0,5 4
2 0,5 4 30
2* 0,5 4
1 31 31, 5
K 4 3,5 2 4 4 3
12 V
1 31 33
31 33
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Az óratervi kötelező és a nem kötelező órák felhasználása (a 2012/2013-as tanévben a 9. évfolyamon belépve felmenő rendszerben kifutásáig érvényes) Évfolyamok Tantárgyak Magyar ny. és irodalom Történelem és társ. ism Etika és filozófia 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és víz.kult. Művészet(ek) tört. Mozgókép és méd. ism. Testnevelés Osztályfőnöki Érettségire felk. Kötelező óraszám Nem köt. Óraszám Egy tanulóra jutó Max. terh. órák K → kötelező V → választható Ó → összes
K 4,5 2,5 3 3 3 1,5 1,5 1,5 2 1 1
9 V 0,5
1 1 0,5 0,5 0,5
Ö 5 2,5
K 4 2
4 3 4 2 2
3 2,5 3 1 2 1 2 2 1 1
2 2 1 1
2,5 0,5
3 0,5
10 V 0,5 1 0,5 1 1
2,5 0,5
Ö 4 2,5
K 4 3,5
4 3 3 2 2 2 2 2 1 1
3 2,5 3 1 2 2
2,5 0,5
27,5
28 4
1 1,5 1
1 1 2,5 0,5 4 30
4 32 32
11 V
Ö 4 3,5 4 4 4 1 2 2
1 1 2,5 0,5 4
K 4 3,5 2 3 3 3 1
2
1
1
2,5 1 4 30
2,5 1 4 3
33,5 34
óraszám
3.2.1.3.4 A csoportbontásra felhasznált órák: (kifutó rendszerben a 2014/2015-ös tanév végéig érvényes) Évfolyamok Tantárgyak 9 10 11 1. idegen nyelv 4 4 4 2. idegen nyelv 3 3 4 Matematika 3 Informatika 2 2 Testnevelés 2 Összes 9 11 11
121
12 4 4 4 2 14
1 1 1
Ö 4 3,5 2 4 4 4 1
2
3,5 31,5 31,5
12 V
Összes 16 14 7 4 4 45
33 34
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM (A 2012/2013-as tanévben a 9. évfolyamon belépve felmenő rendszerben érvényes) Évfolyamok Tantárgyak Összes 10 11 12 9 1. idegen nyelv 4 4 4 4 16 2. idegen nyelv 3 3 4 4 14 Matematika 4 3 4 4 15 Informatika 2 2 1 1 6 Összes 13,5 12 13,5 13 51 A csoportbontás indokai: Idegen nyelvek hatékony oktatása, az emelt szintű érettséginek megfelelő követelmények minél nagyobb arányú elsajátítása legalább az 1. idegen nyelvből, Informatikából az egy tanteremben elhelyezhető számítógépek száma miatt, Matematikából az érettségi követelmények biztosabb elsajátítása végett, valamint az emelt szintű érettségire felkészítés önálló csoportba történő biztosítása miatt, A 2012/2013. tanévtől bevezetett mindennapos testnevelés feltételeiről a 3.2.1.1.2 megjegyzése tájékoztat.
A négy évfolyamos gimnáziumi osztály kerettantervi óraterve (2012) Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének–zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 3 3 3
4 3 3 3
4 3 3 3
4 3 3 3
2
2
3
3
– – 2 2 2 1 1
– 2 2 2 2 1 1
1 2 2 – – – –
– 2 – – – – –
1
–
–
–
– 1 – 5 1 4 35
– 1 – 5 1 4 36
2 – – 5 1 6 35
2 – 1 5 1 8 35
122
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM * A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
Tantárgyi struktúra és óraszámok (négy évfolyamos képzés) A 2013/2014-es tanévtől lép érvénybe a 9. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben a 2016/2017-es tanévben fut fel teljesen
Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 1 idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Filozófiatörténet Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret/ érettségire felkészítő képzés Rendelkezésre álló órakeret
4 4* 3* 4*
4 4* 4* 4*
4 4* 3* 3,5
4 4* 4* 4
3
3
3,5
3
– – – 2 2 2 1 1 1 – 2* – 5 1
– – 2 2 2 2 1 1 – – 1* – 5 1
1 – 2 2 – – 1 – – 1 – – 5 1
– 1 2 – – – – 2 – – – 1 5 1
4
4
6/4
8/4
35
36
35
35
A kerettanterv által meghatározott óraszámtól eltérő, a szabadon tervezhető órakeret terhére választható tanórai foglalkozásokat piros színnel jelöltük az óratervben.
A csoportbontások felhasználása (A 2013/2014. tanévtől lép érvénybe az 9. évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben a 2016/2017. tanévben fut fel teljesen) Tantárgyak Évfolyamok 9. d 10. d 11. d 12. d Össz. 1. id. nyelv 4 4 4 4 16 2. id. nyelv 3 4 3 4 14 Matematika 4 4 – – 8 Informatika 2 1 – – 3 Összesen: 13 13 7 8 41
123
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.2.1.5 A gimnázium tantárgyi tantervei A nyolc, az öt és a négy évfolyamos osztályok tantárgyi tanterveit a jobb és könnyebb elrendezés, az áttekinthetőség, a kezelhetőség és a használhatóság miatt – külön kötve – a második rész tartalmazza. Megjegyzések a tantárgyi tantervekhez 1.
A Bárdos László Gimnázium Pedagógiai programjának helyi tantervét a törvényi előírásoknak, valamint a fenntartó határozatainak megfelelően módosítottuk. A gimnáziumi típusok helyi tantervének – és főleg tantárgyi tanterveinek – kialakításánál figyelembe vettük: Az új Nat műveltségi területei közötti százalékos változásokat, a tantárgyi kerettantervek kötelező érvényű előírásait és a 10%-os szabad órakeretet, a középszintű és emelt szintű érettségi követelményeket, a korábbi Pedagógiai programunk helyi tantervét, az oktatási államtitkárság rendelkezéseit a nyelvi előkészítő képzésről.
2.
A nevelőtestület tehát a tantervek jelentős részét maga módosította a tantárgyi kerettantervekből. Akármelyik módon is történt az egyes tantárgyi tantervek megalkotása, mindig ügyeltünk arra, hogy teljes egészében lefedjék a Nat, a kerettantervi, valamint a középszintű, és az emelt szintű érettségi követelményeket. Vannak olyan tantárgyi tantervek, amelyek mindegyik gimnáziumi típusra használhatók (pl. az idegen nyelveknél, a természettudományos tárgyak egy részénél) és vannak olyan tantárgyak amelyekhez – az óraszámok eltérése és a tananyag átcsoportosítás miatt – külön tanterveket dolgoztunk ki a nyolc-, az öt-, valamint a négyosztályos gimnáziumokra. A tantárgyi specifikumok következményeként az egyes tantervek értékelési rendszere eltérhet egymástól.
3.
A korábbi kerettanterv tantárgyi moduljait vagy integráltuk valamely tantárgyhoz (pl. a magyar nyelv és irodalomhoz a drámát, a testneveléshez a táncot, a társadalmi ismeretekhez a hon-és népismeretet, az ember és társadalomismeret, az etika, valamint az egészségtan modulokat pedig az osztályfőnöki nevelési tervekhez) vagy összevont tantárgyként szerepeltetjük (pl. történelem és társadalomismeret). A művészetek modulon belül magunk alkottuk meg önálló tantárgyként a vizuális kultúra (művészettörténet), énekzene, valamint a mozgókép-és médiaismeret tantárgyak helyi tanterveit. Korábban az emberismeret és etika, valamint a bevezetés a filozófiába elnevezésű kerettantervi tantárgyakat etika és filozófia néven összevonva egy tantárgyként szerepeltetjük, az új tantervben a kötelező etika tárgy (11. évf.) mellé szabadon választott önálló tárgyként a filozófiatörténet (12. évf.) tárgyat választottuk.
4.
A tantárgyakhoz és évfolyamokhoz rendelt óraszámok meghatározásánál mindvégig ügyeltünk a törvényi előírásokra.
5.
A 20111. évi CXC. számú Nemzeti Köznevelési Törvény és a 110/2012. (VI. 4.) jelű kormányrendelet alapján életbe lépő Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet mellékleteiként megjelent következő kerettanterveket használtuk: – a nyolc évfolyamos képzéshez: kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama részére
124
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM – a nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve, – kerettantervek a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára. Amennyiben a kerettanterv A és B változatokat tartalmazott, ezek közül minden esetben az A változatot használtuk. (Kivéve: biológia 9–12., fizika 7–8., 9–12. évfolyam) 6.
A 2013. szeptember 1-jén életbe lépő helyi tantervek a második, tantárgyi részben a még hatályban lévő és kifutó helyi tantervek után szerepelnek.
3.2.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tantárgyi programok legfontosabb eszközei továbbra is a tankönyvek, a tanári kézikönyvek, a tanulói munkafüzetek, a munka- és mérőlapok, a szemléltető-, a kísérleti és a munkaeszközök. 3.2.2.1 A tankönyvek kiválasztásának szempontjai, elvei a gimnáziumban a tantárgyi munkaközösségek szakmai javaslata alapján és az iskolaszék, a DÖK, a szülői szervezet véleményének kikérése után választunk tankönyveket. Alapvető szakmai szempont, hogy a tankönyveknek meg kell felelnie a kidolgozott tantárgyi követelményeknek, tovább minden tanuló számára hozzáférhetőnek kell lenniük. a tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat érvényesítjük: o A nevelő-oktató munka során elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, szótár stb.) használunk, amelyeket az oktatási miniszter hivatalos tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükségünk van. (pl.: a testneveléshez, valamint a rajz, a technika stb., továbbá egyéb manuális foglalkozásokhoz egységesen előírt és használandó felszerelések), o Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (szaktanárok) határozzák meg a helyi tanterv alapján, o Az iskola dokumentumaiban kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt, a megelőző tanév májusi, júniusi szülői értekezletén tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége, amelyhez az iskola – írásos igénylés alapján – segítséget nyújt, o A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek (szaktanárok) a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszközök feleljenek meg a helyi tantervnek, azokat az eszközöket kell a kiválasztásnál előnyben részesíteni, amelyek több tanéven át használhatók, az eszközök kiválasztásánál iskolai szinten az állandóságra törekszünk. Új eszközök beszerzését csak komoly indokok alapján, az oktatás minőségét jelentősen jobbító esetben szorgalmazzuk.
Törekszünk arra, hogy a saját költségvetési keretből, és a normatív jellegű tanulói tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával szerezzük be az iskolai könyvtár számára az ingyen tankönyvre jogosult tanulók által használható taneszközöket.
125
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A kiválasztás elvei: A tankönyvek a tantervi anyagokat az életkori sajátosságoknak a figyelembevételével, de szakszerűen dolgozzák fel. Ne tartalmazzanak tehát olyan leegyszerűsítéseket, amelyek nehezítik az ismeretek birtokbavételét. A nyolc évfolyamos gimnázium tankönyvei feleljenek meg az általános iskola felső tagozatának és az általános tantervű négyosztályos gimnázium követelményrendszerének, de tartalmazzanak olyan mélyebb és többletismereteket, amelyek a tehetséggondozást megfelelően segítik. A korábban készült tankönyvekből is taníthatunk, ha azok – akár tankönyv pótIó irodalom, jegyzet vagy más ismerethordozó alkalmazásával – a tantervi átalakítások után is megfelelnek a nyolc évfolyamos gimnáziumi elvárásoknak. A Pedagógiai program, a céljainak elérését biztosító tankönyveket választunk: Így például az öt évfolyamos nyelvi előkészítő évfolyamán az osztály sajátos céljainak megfelelően választunk egyrészt általános iskolai tankönyveket (a szintre hozáshoz), másrészt szakmailag igényes informatikai és idegen nyelvi tankönyveket és hanganyagokat. Célszerű – szemléletében, felépítésében és módszertani feldolgozásában – egységes vagy hasonló felépítésű tankönyvcsalád(ok) használata. (pl. az öt évfolyamos gimnáziumi osztályban a 10–13. évfolyamra a Kerettantervi követelményeknek megfelelőt). Az egységes követelmények biztosítása érdekében a munkaközösségek – az egyes szaktanárok tankönyvválasztásra vonatkozó javaslatainál – vegyék figyelembe, hogy azonos évfolyamon, azonos szintű csoportoknál ugyanazt a tankönyvet használják. Ez a szakszerű helyettesítéseket is megkönnyíti. A kiválasztásnál figyelembe veendő az osztály összetétele, képessége és a tantárgyat tanító tanár egyénisége. Ezért fontos az alapos, előzetes tanulmányozásuk. A programnak való megfelelés, a szakszerűség és az oktatás szervezés szempontjai mellett figyelembe kell venni a szülők véleményét, az átlagjövedelmű családok anyagi teherbíró képességét is. 3.2.2.2 A tankönyvek kiválasztásának folyamata a jóváhagyott tankönyvek listájának áttekintése, valamint a tankönyvkiadó katalógusainak és a sajtóban megjelenő tankönyvkritikáknak a tanulmányozása. a szóba jöhető tankönyvek – egy-egy példányban történő – megrendelése, majd vizsgálata az alábbiak szerint: a könyv tartalma lefedi-e az adott tantárgy helyi tantervét, szükséges-e hozzá segédkönyv vagy más kiegészítő taneszköz, tartalmi és módszertani kidolgozottsága megfelel-e elvárásainknak (pl. ismeretcentrikus, tapasztalati alapozottságú, elnyújtott, lassú fogalom alkotásra épül, kis lépésekben halad vagy feszített tempót diktál), biztosítja-e az önálló tanulás lehetőségét (differenciálás, rögzítés, gyakorlás, ismeretszerzés, alkalmazás), mennyire motiváló erejű, kreativitás-, képesség- és készségfejlesztő, nyelvi megformáltsága megfelel-e az adott életkornak, az igényességnek, az érthetőségnek, a pontosságnak, esztétikus-e, tanulást segítő-e a kivitelezés (kötés borítás), elviselhető-e az ára! a kompetenciaalapú oktatás bevezetése miatt a TÁMOP-3.14 . pályázatban előírt vagy ajánlott tankönyvek, illetve programcsomagok közül válasszanak a szakmai munkaközösségek, illetve a projektben kompetenciafejlesztést vállaló pedagógusok. A tankönyvek választásánál meg kell vizsgálni, hogy azok a 2008. május 16-ával kiadott kerettantervek alapján íródtak-e.
126
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A tankönyvek megrendelése előtt egyeztessünk a szülőkkel és tájékoztassuk az iskolaszéket. A további ismerethordozók, a taneszközök kiválasztásának elsődleges célja a nevelő-oktató munka hatékony segítése. Egyre növekvő figyelem irányul a video-anyagokra, a multimédiára, a számítógépekre, a CD-romokra. Tanítási órán való alkalmazásukat a tantárgyak jellege, valamint a tanítási órák célja határozza meg. Használatukat munkaközösségi szinten is érdemes megtervezni. A médiatár (hang- és videokazetták, CD-romok) könyvtári rendezése a szükséges ismerethordozók választását könnyíti meg. a tankönyv és segédeszközök kiválasztásánál a jövőben egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az elektronikus tankönyvekre, segédletekre, és más információs tananyagokra is. A taneszközökkel szemben fontos követelmény, hogy tapasztalaton alapuló ismeretszerzést tegyen lehetővé. Az eszközök feleljenek meg a munkavédelmi és tűzvédelmi szabványoknak és szabályoknak. 3.2.3 Az iskolába kerülés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 3.2.3.1 A felvételi vizsga A központi írásbeli vizsga mellett a nyolc évfolyamos képzésre szervezünk szóbeli elbeszélgetést, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Felvételi vizsga szervezése a mindenkor érvényes jogi szabályozás figyelembe vételével történik. Ha nem tartunk felvételi vizsgát, akkor csak a tanulmányi eredmények alapján rangsoroljuk a tanulókat. A felvételi eljárás szabályozásának okai: Igényes színvonalú iskolát akarunk. Ezért olyan fiatalok nevelését-oktatását szeretnénk vállalni, akik valóban tanulni akarnak. Kitűzött céljainkból, valamint a gimnázium alapfunkciójából következően nem szándékozunk olyan tanulókat iskolánkba fogadni, akik az iskolát parkoló pályának tekintik, és csak bizonyítványhoz szeretnének jutni, de tudásukat, kulturáltságukat nem igazán akarják fejleszteni. Az iskolánk iránt megnövekedett érdeklődés általában indokolja a különböző felvételi vizsga szervezését. Elvei A kiválasztás fontos kritériuma a kompetenciaalapú felvételi sikeres teljesítése, azaz meglévő tudásuk jó színvonalú alkalmazása. Különösen a tehetséggondozó 8 évfolyamos képzés teszi szükségessé a leendő tanítványok kiválogatását. A felvételi eljárás során – a vizsga eredménye alapján - a tanulók taníthatóságát, felkészültségét, képességeit, vesszük figyelembe. Más szempontok nem játszhatnak szerepet a felvételi döntésben.
127
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Előkészítése Az egyes iskolák felvételi körzetét a területileg illetékes kormányhivatal jelöli ki. Távolabbi helyekről tanévenként 10-15 tanuló felvételére lehet számítani. Évente 120-140 tanulót veszünk fel gimnáziumunkba, ebből egyosztálynyi 10 éves és háromosztálynyi 14 éves korú. A tanulóknak a nyílt napon, a szülőknek és az általános iskolák pályaválasztási felelőseinek pedig külön értekezleteken adunk információkat a legfontosabb tudnivalókról, a nevelőoktató munkáról, a diákéletről, a felvételi formák rendszeréről. A beiskolázásnál minden év októberében a helyi médiákban is megjelentetjük a teljes beiskolázás menetrendjéről szóló figyelemfelkeltő felhívásunkat. Az írásbeli felvételi feladatokat központilag dolgozzák ki, amelyeket a vizsga napjáig – pecséttel lezárt borítékban – a páncélszekrényben őrzünk. A felvételi követelményeket a tanév rendjében meghatározott időben felvételi tájékoztató formájában hozzuk nyilvánosságra. Szabályai A hozzánk felvételüket kérő tanulók teljesítményének elbírálásakor – a négy- és az öt évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél – az általános iskola 7. osztályában elért év végi, valamint a 8. osztály féléves tanulmányi eredményét, továbbá mindkét oktatási formában – ha felvételit szervezünk –, az ott elért teljesítménnyel számolunk. A 8 évfolyamos gimnáziumban az általános iskola 3. osztályának év végi és 4. osztályának féléves minősítését vesszük figyelembe. Az általános iskolai eredményeket a következő tantárgyaknál vizsgáljuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, környezetismeret, fizika, biológia, földrajz, idegen nyelv, informatika. A készségtárgyak eredményeit nem vesszük figyelembe. A tanulók felvétele a kialakult rangsor szerint történik. A felvételi vizsgán a tanulók nevük mellőzésével, kódszámmal vagy jeligével is szerepelhetnek. A tanulók felvételre javasolt rangsorának felállítása az intézményvezető hatásköre. Az elért eredményről készült rangsort az iskola bejáratánál kifüggesztjük, a felvételi sikeréről vagy sikertelenségéről pedig a szülőket (gondviselőt) és az általános iskolát – a Felvételi Központtól visszaigazolt lista alapján – írásban értesítjük. A felvételi kötelezettség teljesítése utáni további átvételi kérelmeket a Nkt. 51. § (1.) megfelelően bíráljuk el: előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Az intézményvezető döntése alapján egyéni elbírálásban részesülnek a további felvételi kérelmek: a helyi lakosok, a szociálisan rászorulók gyermekei, előre nem tervezhető személyes problémák esetei. A további felvételi lehetőségekről szóló tájékoztatót az iskola honlapján és az iskola bejáratánál kifüggesztve legalább tizenöt nappal a felvételi időszak előtt nyilvánosságra hozzuk. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy nyelvi csoportba osztásáról a szakmai munkaközösségek vagy a nevelőtestület véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Az SNI és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán szakmai igazolás alapján biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt, és a vizsga szervezésével alkalmazkodunk az adottságaihoz. A sikeres felvételi utáni beiratkozás a tanév rendjének megfelelően június hónapban történik.
128
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A nyolc évfolyamos gimnázium felvételi követelményei A felvételi vizsgán a tanulói kompetenciákra (készségek és képességek felmérésére, valamint tantárgyi ismeretek alkalmazására) kiemelt figyelmet fordítunk. A felvételi vizsgával a tanulók taníthatóságát, logikai- és asszociációs gondolkodását vizsgáljuk. Az írásbeli vizsga anyanyelvből és matematikából áll. Az értékelés központi javítási útmutató alapján történik. Az anyanyelvi (szövegértés) és a matematikai feladatok megoldásait 50-50%-ban vesszük figyelembe. Követelmények az öt évfolyamos beiskolázás esetén Anyanyelvből szövegértés és írásbeli kifejezőkészség vizsgálata, központi feladatok alapján, Matematikából az alapismeretek alkalmazásának, valamint a logikai készségnek a vizsgálata központi feladatok alapján, A felvételi vizsga anyanyelvi és matematikai feladatok megoldásait az 5 évfolyamos természettudományos irányultságú képzés esetében 40-60%-ban a másik osztályba jelentkezőknél 50-50%-ban vesszük figyelembe. Követelmények az általános tantervű négy évfolyamos beiskolázás esetén Megegyezik az angol vagy német emelt szintű oktatást folytató 5 évfolyamos gimnáziumi felvételi követelményeivel. A felvételi eljárásnál a követelményekről és a rangsorolásról minden év októberében elkészített beiskolázási tájékoztatóban tesszük közzé a részletes tudnivalókat. A tájékoztatót az általános iskolák megkapják és feltesszük az iskola honlapjára is. Más iskolából való átvétel lehetősége Amennyiben az adott osztálytípusban az engedélyezett létszámnál kevesebb tanuló tanul, igény esetén lehetőség van más iskolából való átvételre. Erről a szakmai közösségek véleményének kikérése után az intézményvezető dönt. Az átvétel után a tanulónak fél év türelmi idő áll rendelkezésére az általa addig nem vagy más formában tanult tárgyak követelményeinek teljesítésére. Ennek formája az osztályozóvizsga, amelynek követelményeit és formáját az érvényes rend alapján szervezzük meg. Az osztályozóvizsgára való felkészüléshez igény esetén az iskola segítséget nyújt. 3.2.3.2 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele és az átjárhatóság A tanulók magasabb évfolyamba lépését az érdemjegyekkel kifejezett teljesítmények alapján a tanév végi osztályozó értekezlet hagyja jóvá. Az osztályozó értekezleten a szaktanári döntést a nevelő testület véleményezheti, illetve a törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén megváltoztathatja. A különböző intézmények közötti átjárhatóság – konkrét egyedi elbírálások alapján - biztosítható. Ha a tanuló más oktatási rendszerben tanult (pl. külföldön) vagy más tanterv szerint haladt, korosztályának megfelelő évfolyamra akkor iratkozhat be, ha az intézményvezető által előírt különbözeti vagy osztályozóvizsga letételét vállalja és teljesíti. Az évfolyam teljesítésének, továbbá a magasabb évfolyamba lépésnek – minden ilyen és hasonló esetben – az a feltétele, hogy az előírt vizsgák eredményesek, s a tanév végi érdemjegyei az elégtelennél (1) jobbak legyenek. Mind a kilépésnél, mind a belépésnél szem előtt kell tartani a helyi és a kerettantervi követelményeket. A közöttük lévő különbség viszonyítási alapot és nem feltétlenül az elvárt tudást jelentheti a megmérettetésben. Az 5. és 6. évfolyamokon – a közoktatás alapozó szakaszában – a továbbhaladás feltételét a nem szakrendszerű oktatásban meghatározott kompetencia szintek elérése, valamint a szakrendszerű oktatás keretében a tanuló számára meghatározott követelmények legalább elégséges szintű teljesítése együtt határozzák meg.
129
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Rendkívüli továbbhaladás lehetőségét (pl. „évugratót” vagy magasabb évfolyamra lépést), a szülő és a diák kérheti az órák, a tantárgyak, az iskola látogatása alóli felmentéssel. A kérés elbírálása az intézményvezető hatásköre. A nevelőtestület támogató döntése esetén a tehetséges, vagy különböző okból méltánylást érdemlő tanulók osztályozó-, pótló vagy javítóvizsgán adhatnak számot a tudásukról (pl. akik 250 óra feletti hiányzással vagy kettőnél több tanév végi elégtelennel rendelkeznek). Osztályozóvizsgát tehetnek azok a tanulók is, akik egy adott idegen nyelvet vagy valamilyen más tantárgyat nem az iskolában tanulnak. Ha teljesítményük eléri az adott évfolyamnak megfelelő szintet, a bizonyítványba történő bejegyzés után már a magasabb évfolyamú osztályozóvizsga letételére válnak jogosulttá. Tanév közbeni átiratkozásnak külön szabályai nincsenek, a közoktatási törvény előírásai érvényesek. A tanévtől eltérő ütemű bármilyen továbbhaladásra – a nevelőtestület véleményének ismeretében – az intézményvezető adhat engedélyt. A tanév végén a követelmények minimumát sem teljesítő tanulók számára javítási lehetőség a pótvizsga, amelyre általában az egy vagy két tárgyból eIégtelenre minősítettek bocsáthatók. A kettőnél több tantárgyi bukás esetén javítóvizsgát csak – írásbeli kérésre – külön nevelőtestületi döntés alapján tehetnek a tanulók. 3.2.3.3 Az iskolai vizsgák rendje A gimnáziummal jogviszonyban lévő tanulók részére különbözeti, osztályozó-, javító-, pótló, valamint érettségi vizsga szervezhető. Az érettségi, valamint javító- és pótlóvizsgák ezen szabályzatban rögzített módon, a tanév rendjében meghatározott időpontban tarthatók:
érettségi vizsga: a tanév rendjében meghatározott időpontban, javítóvizsga: a tanév megkezdése előtt, augusztus végén, pótlóvizsga: a tanév megkezdése előtt, augusztus végén,
Az osztályozó- és különbözeti vizsgákat legfeljebb négy időpontban tartjuk:
a szorgalmi időszak első félévének utolsó hetében az intézményvezető által konkrétan meghatározott időpontban és formában, lehet osztályozó vagy különbözeti vizsgát tartani, csak az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezők számára osztályozó vizsgát április második felében az intézményvezető által konkrétan meghatározott időpontban és formában, a szorgalmi idő utolsó hónapjában az intézményvezető által konkrétan meghatározott időpontban és formában, lehet osztályozó vagy különbözeti vizsgát tartani, augusztus második felében elsősorban azok számára tartunk osztályozó vizsgát, akiket a szorgalmi idő befejeztével – igazolt és elfogadható ok miatt – nem lehet osztályozni, kivételes esetben – az intézményvezető engedélyével a javítóvizsgák augusztus végi szervezésekor különbözeti vizsgát is lehet tenni.
Az osztályozóvizsgákra való jelentkezés határideje az adott tanévre szóló munkatervben meghatározott időpont. Az osztályozó- és különbözeti vizsgák tantárgyankénti és évfolyamonkénti tartalmát a munkaközöségek javaslatára az intézményvezető hagyja jóvá. A témaköröket, tételeket ennek megfelelően a munkaközösség állítja össze. Az
130
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM osztályozóvizsgák tartalmát az adott tantárgy tanéves anyaga határozza meg. A vizsgákra félévkor minimálisan 10, a tanév végén 20 témakört vagy tételt kell összeállítani, kivéve, ha a tananyag terjedelme és tartalma ezt nem teszi lehetővé. Ebben az esetben a témakörök, tételek számát a munkaközösség határozza meg. A vizsgára jelentkezővel a szaktanár az osztályfőnök tudtával ezeket a követelményeket hivatalos, tértivevényes levélben a vizsga előtt legkésőbb egy hónappal közli. A tanév végi belső vizsga A körülmények tanévenkénti mérlegelése (pl. a tanulmányi átlagok, a tantárgyi eredmények alakulása, a tanulók tanuláshoz való viszonyulása stb.) alapján a nevelőtestület az év elején dönt arról, hogy szükségesnek tartja-e a belső vizsgák tanév végi megszervezését, ez esetben a vizsga a munkatervbe kerül. A vizsgák kiválthatóak zárthelyi évfolyamdolgozattal is. A tanév végi belső vizsgákat a tanév utolsó napját megelőző két hétben szervezzük. A vizsgák konkrét időpontjáról, a tanulók beosztásáról és a tantárgyakról, a vizsgák formájáról a tanulókat és a szülőket a tavaszi szünet kezdetéig tájékoztatjuk. A tanulók az egyes tantárgyak követelményrendszerét, a témaköröket vagy a tételeket legkésőbb szeptember 30-ig megkapják, így arról a szülők is tájékozódhatnak. A tanév végi vizsgán szerzett érdemjegy a témazáró dolgozathoz hasonlóan súlyozott osztályzatnak számít az év végi érdemjegy megállapításakor. A kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli), idegen nyelvek közül egy választott (írásbeli és szóbeli), történelem (írásbeli vagy szóbeli), matematika (írásbeli). A belső vizsgák eredményét a vizsgabizottság egyik tagja hirdeti ki. A javító- és a pótlóvizsgát augusztus 21. és augusztus 30. között szervezzük. Javítóvizsgán a tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulók vehetnek részt, illetve azok a tanulók, akiknek tanév végi elégtelen osztályzatai meghaladják ugyan a kettőt, de a nevelőtestület – a benyújtott írásbeli kérelem alapján – számukra engedélyezte a javítóvizsga letételét. Megjegyzés: Ha a különbözeti és az osztályozóvizsgák – az intézményvezető külön engedélye alapján – e szabályzatban meghatározott javítóvizsga időszakára esik, akkor a különbözeti vizsgát – a halasztásra engedélyt kapott tanulóknak – november 20. és november 30. között kell letenni. A vizsgák háromtagú bizottság előtt zajlanak. A vizsgát az elnök vezeti, ő hirdeti ki a javítóvizsga eredményét, valamint ismerteti a vizsgázók jogorvoslati lehetőségét is. A bizottság tagja a tanulót tanító tanár és még egy, az intézményvezető által kijelölt tanár. A vizsga időtartama alatt a bizottság legalább két tagjának folyamatosan jelen kell lennie. Az elnök távolléte esetén az általa megbízott tanár látja el az elnöki feladatokat. A vizsgák törvényességének biztosításáért az intézményvezető és a vizsgaelnökök felelnek. A vizsgákról jegyzőkönyv készül.
131
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A vizsgák alóli felmentések Az egyes tantárgyi vizsgák alól a tanulók jogszabály alapján felmenthetők.
3.2.4 A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének, továbbá iskolai teljesítményének követelményei és formái A tanulók beszámoltatása. az ismeretek számonkérése a nevelőtestület által elfogadott követelmények és formák alapján történik. A tanulók teljesítményét, a tanuláshoz, az iskola rendjéhez, a közösséghez való viszonyát mindig értékeljük. Az értékelési rendszer kialakításakor arra törekedtünk, hogy feleljen meg az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott alapelveknek és célkitűzéseknek. Legyen tehát egységesen értelmezhető és alkalmazható, ugyanakkor személyre szóló. Ezt csak több funkciós, sokrétű követelményt magában foglaló értékelési rendszerrel lehet biztosítani. Ezen rendszer részét képezik – a kompetencia alapú oktatás során használt – újszerű értékelési formák, amelyek az együttműködés, a kooperatív tanulás eredményeként elkészült feladatok, beszámolók – sajátos – csoport értékelését jelentik. Ilyen pl. egy közösen kidolgozott projekt, vagy összeállított témahét programjának kiértékelése. Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munka szerves része, annak nélkülözhetetlen eleme. Kiindulópontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását, amely egyrészt viszonyítási alapot jelent, másrészt fejleszti a tanulók ítélőképességét, továbbá szükséges az eredmények és kudarcok felismeréséhez is. A beszámoltatást, a számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy szabadságot biztosítunk a pedagógusoknak. Ezért az értékeléskor nem írunk elő teljesen egységes eljárásokat, de az alábbi legfontosabb alapvetéseket a nevelőtestület minden tagja elfogadja és azt magára nézve kötelező érvényűnek tartja. A tanulók beszámoltatása A tanulók tudásának sokféle felmérése mellett továbbra is legfontosabbnak az írásbeli és szóbeli beszámoltatást tartjuk. A beszámoltatás tartalmának azonban az ismeretek elsajátításán kívül azok alkalmazásának a felmérésére az ötödik és hatodik évfolyamokon pedig az alapkészségek szintjének megállapítására is ki kell terjednie. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Formái
évfolyamdolgozat, a témazáró dolgozat, részszámonkérés („röpdolgozat”), házi dolgozat, házi feladat. A bejövő osztályok számára diagnosztikus értékelést végzünk magyar nyelv tantárgyból, illetve a csoportok meghatározásához idegen nyelvből és/vagy matematikából.
Rendje
132
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
Évfolyamdolgozatot a szakmai munkaközösség alapján meghatározott évfolyamokon az összes tanulóval azonos elv, tartalom és értékelési rendszer alapján íratunk. A témazáró dolgozathoz hasonlóan az eredményt súlyozottan („dupla jegy”) vesszük figyelembe. A témazáró dolgozatok a szaktárgyi munkaközösségek által meghatározott számban írathatók legfeljebb 30-90 perc időtartamban. A témazáró dolgozat megírása – az igazoltan hosszú távollétet kivéve – minden tanuló számára kötelező. Az évfolyamdolgozathoz hasonlóan az eredményt súlyozottan vesszük figyelembe. Részszámonkérés legfeljebb az utolsó témakör anyagára vonatkozhat. Értéke a szóbeli felelettel azonos. A házi dolgozatok nagyobb terjedelmű – egy-egy téma átfogó kifejtését jelentik – munkák, amelyre minimálisan egy hetet kell biztosítani. Ez is lehet egy projekt vagy egy témahét kidolgozása. Értékének súlyát a részszámonkérés és a témazáró feladatlap között a szaktanár határozza meg. A házi feladatot mindig a következő tanórára kell elkészíteni a tantárgyat tanító tanár instrukciói alapján. A házi feladatok meghatározásánál figyelemmel kell lenni az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai leterheltségére, a heti iskolai tanulmányi rendre. Az 5. és 6. évfolyamon különösen hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az iskolai vagy házi dolgozatok kompetenciaalapúak legyenek, általuk a tanulók készségeinek, képességeinek fejlődése mérhető legyen.
Korlátai Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható előzetes bejelentés esetén. A témazáró dolgozat nem íratható meg, ha a tanuló előtte a tantárgy több tanórájáról igazoltan hiányzott. Ebben az esetben a tanárnak a tanulóval új időpontban kell megállapodnia. Az új időpont meghatározásakor legalább annyi időt kell hagyni a felkészülésre, ahány napot igazoltan távol volt. (A tanuló hosszú betegsége esetén a témazáró dolgozat utólagos megírásától el lehet tekinteni). A számonkérés semmilyen formája nem lehet büntetési eszköz. Nem íratható azzal a tanulóval aki a témát feldolgozó tanórán hiányzott, és még nem volt lehetősége a pótlásra. (A pótlásra a szaktanárral megállapodott időpontig kaphat haladékot a tanuló). A szakmai munkaközösségek törekednek az egységes követelményrendszer (pl.: azonos teljesítménytartományok meghatározása, a minimális követelmények egységesítése, a javítási-értékelési elvek szinkronizálása). Fegyelmezési célzattal házi dolgozat sem íratható. Megkövetelni akkor lehet, ha konkrét pedagógiai célja van (pl. kapcsolódik tananyagrészek feldolgozásához, elmaradt beszámoltatás pótlásához, valamilyen hátrányos helyzet megszüntetéséhez vagy a tanulmányi eredménye javításához), és azt a szaktanár értékeli, illetve minősíti. Fegyelmezési célzattal házi feladat nem adható fel. A tantárgy jellegétől függően, a tananyag tökéletesebb elsajátításának, az ismeretek begyakorlásának vagy a különböző készségek, képességek fejlesztése érdekében viszont íratható. Kerülni kell a pedagógiai célok nélküli házi feladatok adását, s ilyen módon a tanulók – különösen hét végi – szabadidejének csökkentését. A házi feladatok ellenőrzése és értékelése célszerű, de nem kötelező a tanár számára. A házi feladat hiányáért elégtelen osztályzat nem adható. A házi dolgozat a tanuló megtanult – esetleg kibővített – ismereteinek átfogó felhasználására, az összefüggések megláttatására és az egyéniség, a kreativitás mértékének
133
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
felismerésére szolgál. Súlya az értékelés, minősítés során a röpdolgozat és a témazáró dolgozat közötti fokozatot jelenti. Diagnosztikus mérés esetén érdemjegy nem adható. A házi feladatok szerepe fontos elsősorban az ismeretek begyakoroltatása, megértése és rögzítése szempontjából. Súlyát döntően a tantárgy jellege és a szaktanár házi feladattal kapcsolatos céljai határozzák meg, ami tantárgyanként eltérő mértékű lehet.
Az otthoni (vagy tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni írásbeli feladatok az írásbeli beszámoltatásnak sajátos formái lehetnek (lásd az előző fejezetben a házi dolgozatok és a házi feladatok). A szóbeli feladatok otthonra vagy tanulószobára történő kitűzése fontos a tananyag elsajátítása, az ismeretek rögzítése miatt, de az írásbeliségtől eltérően másfajta készségek fejlesztését is szolgálják. A szóbeli feladatok meghatározásánál is az egyes tantárgyak jellege és az elérendő pedagógiai célok döntik el, hogy milyen minőségben, mélységben és terjedelemben kérjük számon a tanulótól a tananyag kifejtését. A szóbeli feladatok kijelölése és számonkérése alapvetően olyan eszköz, amely hozzásegíti a tanárt pedagógiai céljai eléréséhez, és – többek között – a tanuló szókincsének gyarapításában, használható műveltségi alapjának bővülésében a szakszerű szövegalkotásban, kommunikációs készségének, stílusának fejlődésében, az érthető előadásmódban fejeződik ki. A szóbeli feladatok meghatározása sem lehet tehát öncélú, rutinszerű. Kerülni kell az otthoni szóbeli feladatok adását, ha az nem köthető pedagógiai célhoz és csak a tanuló otthoni szabadidejét csökkentené, leterheltségét fokozná, motiváltságát pedig rontaná. A tanulók értékelése A nevelőtestület az értékelés rendszerességének kiemelt szerepet tulajdonít. Ebből következően:
Minden tanulónak valamennyi tantárgyból legalább havonta, illetve a fontosabb témák lezárásakor adunk érdemjegyet (formatív értékelés). A féléves és az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján határozzuk meg, de a témazárók minősítéseit nagyobb nyomatékkal vesszük figyelembe (szummatív értékelés). Az érdemjegyek szerzésének lehetséges módjai és keretei között a tanár maga dönti el, mely, a tantárggyal összefüggő, tanulói teljesítményt minősít osztályzással. Ugyanakkor a munkaközösségeknek és minden egyes szaktanárnak törekednie kell arra, hogy azonos tantárgyak azonos szintű csoporton belüli követelményei lehetőleg azonosak – vagy hasonló megítélésűek – legyenek. Az értékelésben alapvetően a teljesítmény – tantárgyanként és évfolyamonként ismert követelményeken alapuló – következetes megítélése a meghatározó. A tanulók személyiségjegyének különbözősége miatt azonban az életkori sajátosságokra is tekintettel lehetnek olyan pedagógiai megfontolások, amikor a fejlődést vagy a hanyatlást hangsúlyozzuk. Ilyen értékelési helyzetek elsősorban a 10–12 éves korosztálynál lehetségesek, de nem zárhatók ki a magasabb évfolyamokon sem. Az értékelés közlésére az előírt nyomtatványokat (napló, csoportnapló, ellenőrző könyv vagy tájékoztató bizonyítvány) használjuk. A csoportbontású tantárgyak érdemjegyeinek a tárgyhót követő 10. napig az osztályozónaplóba be kell kerülniük. Az értékelésnél mindig szem előtt tartjuk, hogy az ne lezárt, megbélyegző, hanem pozitívan motiváló legyen a tanuló számára. Az osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz.
134
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Az SNI tanulók értékelése Az egyik legfontosabb és legérzékenyebb pedagógiai feladat a tanulók értékelése. Ezért az SNI tanulóknál a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva végzett munkát kell értékelni. A velük szemben támasztott követelmények teljesítésének értékelése akkor lesz reális, ha részképesség zavarainak megfelelő feltételeket (pl. más időkeretet, vagy más tartalmat vagy formát biztosítunk az értékelni kívánt munkához). Az SNI tanulókat differenciáltan, segítő megkülönböztetéssel értékeljük, úgy hogy az önmagukhoz képesti fejlődésük kap nagyobb hangsúlyt. 3.2.4.1 Az értékelés funkciói Egyrészt eszköze a munka folyamatos visszajelzésének, a tanulásra való érdekeltség megteremtésének, a motivációnak, az ismeretekhez való viszony kifejezésének, az elvárt képességek szintmérésének, az előrehaladás megállapításának. Másrészt versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez, az önismeret kontrollja. 3.2.4.2 Az értékelés követelményei elvi felfogásában legyen egységes, egyszerű, áttekinthető és kiszámítható, jelezze a sikert és a kudarcot, de a tanuló beskatulyázása nélkül, legyen differenciált, mivel minden gyermek más motivációra mozdul, jelezze a tanulók helyzetét saját maga, szülei és környezete számára, segítse elő a tehetség és a szorgalom fejlődését. 3.2.4.3 Az értékelés formái 3.2.4.3.1 Személyes, verbális értékelés Jelentős motivációra ösztönző szerepe van a személyre szóló tanári értékelésnek. A kiemelkedő teljesítmények (versenyeredmények, pályázatok, stb.) esetén, főleg tanulói közösség előtt alkalmazzuk. 3.2.4.3.2 Írásbeli szöveges értékelés Ezen értékelési formára – amely a tanulók írásbeli munkáihoz fűzött megjegyzéseket, kiegészítéseket jelenti – különösen a kötelező érettségi tantárgyaknál helyezünk nagyobb hangsúlyt. 3.2.4.3.3 Osztályozás A tanulói teljesítmények értékelését a számszerűsítéssel együtt (1-től 5-ig) megtartjuk. Az osztályzatoknak és az értékelés minden formájának, elsősorban a visszajelző és nem a minősítő funkcióját kell kiemelni. Az emberi körülményeket általában ne az osztályozáskor, hanem a tanulásban nyújtott segítségben vegyük figyelembe. Szeretnénk elérni, hogy a tanulók ne a remélt jobb minősítésért, hanem a tudás birtoklásából szerzett öröm, a siker, a megelégedettség kedvéért
135
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM tanuljanak, ezért ki kell küszöbölnünk az osztályozás negatív kísérőjelenségeit, a stresszet okozó, a megszégyenítő, a büntető, a negatív emóciókat keltő hatásokat. Az osztályozás nem lehet manipulatív, a tanári hatalom megnyilvánulási formája. Ezért: A különböző minősítésekhez (osztályzatokhoz) tartozó részletes követelményeket – tantárgyanként és évfolyamonként – ki kell dolgozni és azt az iskola könyvtárában tanulók és a szülők tájékoztatására hozzáférhetővé kell tenni. A tanév elején a munkaközösség vagy az adott szaktanárok meghatározzák az adott tevékenység elégséges szintjét, azaz a minimális követelményt, amelyet a tanulók és a szülők tudomására hozunk. A szaktanárok közlik a tanulókkal a számonkérés formáit, a minimum megszerzendő osztályzatok számát, a félévi és év végi minősítés szempontjait. 3.2.4.4 Az érdemjegyszerzés lehetséges módjai, keretei: szóbeli felelet, írásbeli munka (esszé, dolgozat, projekt, témahét), önálló kiselőadás, aktív tanórai részvétel, versenyeken jegyzett eredmény (esetleg csupán az eredményes részvétel is). 3.2.4.5 Az érdemjegyek (osztályzatok) jeles (5) vagy kitűnő (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 3.2.4.6 A tantárgyi osztályzatok minősítése és általános követelményei Az osztályzatok az ismeretek alkalmazásának és szintjének, továbbá a kompetenciák szilárdságának és fejlődésének meghatározói Jeles (5) Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, s alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni.
136
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Jó (4) Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3) Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2) Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) Ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. 3.2.4.7 Az osztályzatok bejegyzésének módozatai Az osztálykönyvi jelölés: témazáró dolgozat: szóbeli felelet: házi fogalmazás, gyűjtőmunka, írásbeli felelet, korreferátum stb.:
piros tintával. kék vagy fekete tintával, zöld tintával.
Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható, amennyiben azt értékelve a tanulók visszakapják, javítják. A témazáró feladatlapokat, felméréseket év végéig meg kell őrizni. Az érdemjegyeket a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrzőbe vagy a tájékoztató füzetbe írassa be! A közoktatás egészéhez igazodva félévkor az ellenőrző könyvben 1-től 5-ig számmal, év végén a bizonyítványban szöveggel – jeles vagy kitűnő, jó, közepes, elégséges, elégtelen – értékeljük a tanulók előmenetelét. Az (5) osztályzattal értékelt tanulók közül is kiemelkedők érdem jegyeit – az értékelés közlésére szolgáló nyomtatványokon – félévkor 5*-gal, év végén pedig jeles helyett kitűnő bejegyzéssel rögzítjük. 3.2.4.8 A magatartás és a szorgalom értékelése. A minősítés kritériumai A magatartás és a szorgalom osztályzattal történő minősítésekor az osztályfőnök kikéri az érintett szaktanárok és az osztályközösség véleményét. A félévi, valamint a tanév végi minősítések véglegesítését – a többi tantárgy osztályzatának megállapításával együtt – az osztályozó értekezlet hagyja jóvá.
137
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.2.4.8.1 A magatartás minősítése példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) 3.2.4.8.2 A szorgalom minősítése példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) 3.2.4.8.3 A tanulói magatartás és a szorgalom minősítésének célja és elvei Célja A minősítés folyamata, valamint eredménye az egyén és a közösség számára is nevelő hatású legyen. Elvei
A viszonyítási alapot a Házirend és az iskola által támasztott morális elvárások jelentik. A tanulói magatartás és a szorgalom értékelését elsősorban az iskolai Házirendben (SZMSZ melléklete) megfogalmazott kötelezettségek teljesítése és a közösségért végzett munka alapján kell elvégezni. Mind a magatartás mind a szorgalom minősítése fejezze ki a tanulók közösen végzett munkája során tapasztalt együttműködést és az önkéntes feladatvállalást. A magatartás osztályzat az életkorhoz igazodóan a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, a társaihoz, a felnőttekhez való viszonyát, valamint saját maga és mások iránt érzett felelősségérzetét minősíti. A szorgalom osztályzat a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanuláshoz való hozzáállását és kötelességtudatát értékeli.
Megjegyzés A négyfokozatú – kettőtől ötig – érdemjeggyel történő minősítést félévkor, a szöveges értékelést (magatartásnál: rossz, változó, jó, példás, szorgalomnál: hanyag, változó, jó, példás) pedig a tanév végén alkalmazzuk. A magatartás és a szorgalom követelményeinek meghatározásánál figyelembe vesszük a diákönkormányzat javaslatait. 3.2.4.8.4 A magatartás minősítésének tartalma Magatartás
példás (5)
jó (4)
változó (3) rossz (2) másokat zavaró, megfelelő, még erősen kifogásolható, nagyfokú, állandó, kifogásolható, Fegyelmezettsége nem másokat erősen zavaró, másokra pozitívan kiható gyenge, ingadozó, teljesen a sajátja negatív de igyekszik javulni durva, romboló, Viselkedéskultúrája kifogástalan, példaértékű, kevés kivetnivalót udvariatlan, nyegle közönséges, goromba, hangneme tisztelettudó, udvarias hagy maga után heves, hangoskodó Hatása közösségre, pozitív, aktív, segítőkész, nem árt, ingadozó, negatív, goromba,
138
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM jóindulatú, élen jár, kezdeményező, részt vesz, közömbös, ártó, lélektelen, de befolyást nem gyakorol, vonakodó, komisz megfélemlítő jóindulatú Házirend betartása betartja, arra ösztönöz néha hibázik részben tartja be időnként Felelősségérzete nagyfokú felelősségtudat ingadozó feledékeny társas emberi kapcsolatai
sokat vét ellene felelőtlen, megbízhatatlan
3.2.4.8.5 Kritériumok a tanulók magatartásának minősítéséhez – Példás legfeljebb csak három igazolatlan késése vagy egy igazolatlan órája van, de emellett, fegyelmi vétséget nem követett el, továbbá az osztályozó értekezleten nem merül fel kifogás példás viselkedése ellen, közösségi munkában kezdeményező, abban önkéntesen, értékelhető módon vesz részt. – Jó
legfeljebb hat igazolatlan késése vagy legfeljebb két igazolatlan órája van, fegyelmezetlenségéért járó büntetése nem súlyosabb az osztályfőnöki intőnél; az osztályozó értekezleten magatartása, viselkedése, beszédstílusa stb. ellen némi kifogás merül fel; a közösségi munkában becsülettel részt vesz, de nem kezdeményező módon.
– Változó igazolatlan késéseinek a száma a hatot vagy igazolatlan óráinak száma a kettőt meghaladja, fegyelmezetlenségéért legfeljebb intézményvezetői intőt kapott, közösségi munkát nem végez. – Rossz igazolatlan késéseinek a száma meghaladja a tizenkettőt vagy igazolatlan óráinak a száma a hatot, fegyelmi vétségéért nevelőtestületi megrovásban vagy annál súlyosabb büntetésben részesült, a közösségi munkát akadályozza, a közösség kialakítását rendbontó módon hátráltatja. Megjegyzés: ha a tanuló magatartását minősítő kategóriákhoz tartozó kritériumok halmozódnak, akkor a nevelőtestület véleménye alapján az osztályfőnök rosszabb minősítést is megállapíthat; a tanév végén a tanuló magatartása legfeljebb két fokozattal lehet jobb minősítésű, mint félévkor volt (így pl.: ha félévkor rossz [2] volt a tanuló magatartása, év végén legfeljebb jó [4] lehet stb.); intézményvezetői vagy nevelőtestületi dicséret esetén az esedékes kategóriánál egy osztályzattal (minősítéssel) jobbat kaphat.
139
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.2.4.8.6 A szorgalom minősítésének tartalma Szorgalom Tanulmányi munkája Munkavégzése
Kötelességtudata
Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunka
Példás (5) Céltudatosan törekvő Kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan Kifogástalan, precíz
Jó (4) Odaadó, igényes
Rendszeres, érdeklődő
Előfordul, ösztönzésre dolgozik
Rendszeres, többnyire önálló Megfelelő, néha ösztökélni kell
Változó (3) Hanyag (2) Tudás megszerzése Törekvő, ingadozó, figyelmes hanyag, lassító Rendszertelen, Megbízhatatlan, hullámzó, gondatlan önállótlan Felszerelése Szinte nincs gyakran hiányos felszerelése, többnyire hiányos ritkán Egyáltalán nem
3.2.4.8.7 Kritériumok a tanulók szorgalmának minősítéséhez – Példás a tanuló szorgalma, ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákon való felkészülésben, otthoni munkájában képességeihez és körülményeihez mérten állhatatos törekvést, odaadást tanúsít. Az órákon a közös munkában aktívan vesz részt. A feldolgozás során az anyag megértésére törekszik, a tanórákon végzett tevékenységével igyekszik elősegíteni az ott folyó munka sikerét. – Jó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkáját, valamint vállalt kötelezettségeit teljesíti, a tanórákon a munkában figyelemmel vesz részt, és segíteti annak sikerét. – Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, az órán végzett munkában csak alkalomszerűen kapcsolódik be. – Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, az órán figyelmetlen, nem kapcsolódik be a munkába, nem törekszik az anyag megértésére. A bukott tanuló szorgalmi jegye hanyag. 3.2.4.9 A tanulók jutalmazása mint az értékelés sajátos formája 3.2.4.9.1 A jutalmazás elvei A jutalmazás nevelési eszköz, amely azt szolgálja, hogy egyes tanulók vagy tanulócsoportok kötelességének vagy többletvállalásának magas színvonalú teljesítését elismerjük, s ezzel újabb kiemelkedő teljesítményre ösztönözzük őket. Ezért: csak az alapvető kötelességen túlmenő teljesítményt jutalmazzuk, a jutalom a tanuló képességéhez mérten teljesítményarányosan legyen „értékes”, a folyamatosan nyújtott és eseti teljesítmények egyaránt jutalmazhatók,
140
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
jutalmazható az iskolán kívüli tevékenység keretében nyújtott kiemelkedő teljesítmény is, amely öregbíti az iskola hírnevét, az eseti teljesítményt azonnal jutalmazzuk, minden jutalmazás kapjon a teljesítmény szintjének megfelelő nyilvánosságot.
A jutalmazást kezdeményezhetik: a nevelőtestület, az intézményvezető, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a diákönkormányzat és a tanulók. Jutalmazhatnak a jutalmazás kezdeményezői – az egyes tanulókat kivéve –, továbbá az iskola fölött hatósági jogkört gyakorlók, illetve egyéb iskolán kívüli szervek. 3.2.4.9.2 A jutalmazás formái szóbeli, illetve írásbeli dicséret, oklevél, könyvjutalom, tárgy jutalom, színház- vagy hangverseny-látogatás, pénzjutalom, kirándulás, táborozás, belföldi vagy külföldi jutalomút, kitüntetés, a Bárdos-díj adományozása, A legeredményesebb tanuló díja (oklevél és pénzjutalom). 3.2.4.9.3 A jutalmazandók köre és legfőbb területei: a különböző szintű tanulmányi versenyek, pályázatok, vetélkedők helyezettjei, az országos, területi, megyei, tantárgyi tanulmányi versenyeken kiemelkedően szereplők, a sportversenyeken elért országos, területi, megyei helyezettek, a „Jó tanuló – jó sportoló” pályázaton eredményesen szerepeltek, kiemelkedő egyéni teljesítmény a tanulmányi munkában, a szakköri, a diákköri tevékenységben, a közösségnek végzett munka magas színvonalú ellátása (pl. a diákönkormányzatban, osztályközösségben, stb.), az iskolai médiákban magas színvonalú munkát végzők, a kultúra és a művészetek terén elismeréseket szerzők. 3.2.4.9.4 A tanév végi jutalmazás Azokat a tanulókat, akik a tanév során a tanulmányi, a sport, a kulturális és a közösségi munkájukkal kitűnnek vagy más módon öregbítik az iskola hírnevét, jutalomban részesítjük. A legmagasabb rangú elismerés a Bárdos-díj (13. sz. melléklet), amelynek adományozási feltételeit a Házirendünkben rögzítettük. Évente kiadásra kerül a 2000/2001-es tanévben alapított A legeredményesebb tanuló díja, amelyet az a tanuló nyerhet el, aki az adott tanévben az Oktatási Közlönyben hivatalosan meghirdetett vagy nemzetközi rangú versenyeken a legeredményesebben szerepelt, s közben a tanulmányi eredménye sem rosszab 4,5-es átlagnál. A „Jó tanuló, jó sportoló”, valamint „Az év sportolója” címet a tanév végén egy-egy tanuló kaphatja meg. Díjazzuk a jó közösségi és tanulmányi munkát is. A tanulmányi munkában a legkiválóbb tanulók kaphatják meg (évfolyamonként egy fő) „Az év tanulója", valamint „Az évfolyam tanulója” címet.
141
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM A tanulók a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban tantárgyi dicséretet kaphatnak. A több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanulók általános dicséretben részesíthetők. Az esetenkénti kiváló teljesítményért (pl. versenyeken való sikeres szereplésért) intézményvezetői dicséretet adunk. 3.3 FEJLESZTÉSI FELADATOK, ELKÉPZELÉSEK A számba vett fejlesztések egyrészt – e programból következő – megoldandó feladatokat jelentenek, másrészt jelenleg nem finanszírozható – jövőbe mutató – elképzeléseket tartalmaznak. 3.3.1 Fejlesztési feladatok A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által 2013. februárban megküldött előzetes intézményi óraterv elegendő biztosítékot nyújt arra, hogy az e programból adódó fejlesztések megvalósíthatók lesznek, többletköltséget nem igényelnek, úgymint: a nyolc évfolyamos képzés magyar (5–8.), matematika, idegen nyelvek, technika és informatika tárgyakból két évtized alatt bevált és jelenleg is tervezett csoportbontása, továbbá a tehetséggondozó szakköri munkát is tartalmazó két tanulószobai csoport; az öt évfolyamos nyelvi előkészítő képzés idegen nyelvek, matematika és informatika tárgyakból a magas osztálylétszám, a nyelvi alternatíva, valamint az átlátható munkaszervezés miatt tervezett csoportbontása; a természettudományos és gazdasági orientációt is biztosító öt évfolyamos nyelvi előkészítő képzés idegen nyelvek, matematika, informatika, továbbá történelem, kémia és részben biológia és fizika tárgyakból tervezett csoportbontása, amely garantálja a képzési jellegben ígért többletfunkciót; a négy évfolyamos általános tantervű gimnáziumi osztály idegen nyelvek, matemetika és informatika tárgyakból szervezett csoportbontása; a 11. és 12. évfolyam érettségire felkészítő képzései; az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges órakeret, valamint a feltételrendszer biztosítása, a pedagógiai műhelymunka fejlesztése és bemutatóórák szervezése. – A program megkívánta feltételrendszer fejlesztése a számítástechnikai oktatás eszközrendszerének továbbfejlesztése, tekintettel arra, hogy az informatika normatíva a több mint száz munkaállomásból álló géppark fejlesztését nem teszi lehetővé; azon tantermek IKT-fejlesztése, ahol a technika eddig nem volt kiépíthető; a technika-háztartástan tantárgy gyakorlati műhelytermének létrehozása és felszerelése; az iskolai könyvtár állomány gyarapítása, a szertárak eszközeinek pótlása, bővítése; a térképállomány korszerűsítése; a sporteszközök pótlása és mennyiségének növelése; a továbbképzések prognosztizált ütemezése és a részvétel biztosítása; a külföldi kapcsolatok ápolása, esetleg szélesítése a tanult idegen nyelvek országaiban működő intézményekkel; a külföldi partneriskolákkal együttműködve kapcsolódás az Európai Unió különböző oktatási programjaihoz; problémafeltáró nevelőtestületi értekezletek szervezése külső szakemberek bevonásával. Az utolsó három pont megvalósulása a fenntartó hozzájárulása esetén, de költségvetési forráshiány esetén a Géniusz Alapítvány együttműködésével is remélhető.
142
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM – A hagyományokhoz kötődő feladatok az ötéves érettségi találkozók központi szervezése a Bárdosos Öregdiákok Baráti Köre segítségével és koordinálásával, az egyes tanévek jellemzőinek, főbb történéseinek gyűjteményes összegzése és az iskolatörténeti évkönyvek jubileumonként esedékes kiadása. – Az épület állagának megóvásával, funkcionális átalakításával, bővítésével összefüggő távolabbi elképzelések az épület belső udvarának közösségi (oktatási, kulturális, közéleti, szórakoztató) célokra történő megtervezése, egy színházkarakterű közösségi tér (aula) kialakítása; a megrongálódott járólapok cseréje; a vakolat és faburkolat javítása; az iskola szennyvízelvezető rendszerének folyamatos felújítása, a bűzelzárók cseréje; a balesetveszélyesnek minősített udvari sportpályák felújítása; az iskola nyílászáróinak átvizsgálása, javítása (szükség esetén cseréje) szigetelése, az elhasználódott bútorok folyamatos felújítása, cseréje, a kötelező taneszközök korszerűsítése. A távlati elképzelések közül több lényeges elem a fenntartó hozzájárulása esetén pályázati forrásból is megoldható lenne, de a közelmúltbeli pályázatok megvalósulási formája, illetve több pályázatunknak az elutasítása erre kevés reményt nyújt. 3.3.2 A tárgyi feltételrendszer fejlesztésének tervezett ütemezése A nevelő-oktató munka tárgyi feltételeinek javítására a fejlesztési feladataink közül az alábbiakat emeljük ki: A jelenleg is meglévő tantárgyi struktúrához kapcsolódóan: multimédiás eszközökkel ellátott tantermek (szaktantermek) kialakítása; a természettudományos tantárgyak szertáranyagainak bővítése, korszerűsítése; a testnevelés tönkrement eszközeinek pótlása; a digitális tananyagok használatának elterjesztése; a nyelvi laborok használatának áttekintése, esetleg korszerűsítése; a könyvtár állományának szakirodalommal, hang és képi anyagokkal való bővítése; a stúdió erősítő berendezésének cseréje, általános technikai színvonalának emelése; az iskolai diákmédiumok feltételeinek javítása. A fejlesztések költségeit tanévenként 5–8 millió forintra becsüljük, amelyet a fejlesztési forrás megvonása miatt jelenleg nem tudunk biztosítani. A gimnáziumok tárgyi feltételrendszerének szinten tartása miatt szükség lenne olyan többletforrásra, amilyen a 2006–2008 között még meglévő önkormányzati fejlesztési forrás volt. 3.3.3 A pedagógusok továbbképzésének tervezése A továbbképzések ütemezésénél rendező elvként fogadjuk el az oktatási törvénynek megfelelő és a Pedagógiai programhoz elvárható képesítések megszerzésének ösztönzését, támogatását. A továbbképzések ütemezését úgy végezzük, hogy a távollétek nem zavarhatják meg a nevelő-oktató munka folyamatosságát. A továbbképzési program elfogadásához, az évi továbbképzési terv elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a szakmai munkaközösségek véleményét.
143
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.3.3.1 Az ösztönzött és támogatott továbbképzési formák Másoddiploma vagy kiegészítő diploma megszerzésére irányuló továbbképzés. Elsősorban a főiskolai végzettségűek, valamint az egyszakos kollégák továbbtanulási igényét ösztönözzük és támogatjuk (tanévenként maximum 1-2 fő). Minőségbiztosítási, valamint mérési képesítést igazoló diplomát adó, regisztrált tanfolyami képzés ösztönzése (ciklusonként maximum 1-2 fő). Vezetői munkakör ellátásához és megpályázásához számításba vehető kollégák számára ajánlott továbbképzési formák: A vezetői munka egyes területére vonatkozó szervezett tanfolyami rendszerű, oklevelet adó – iskola rendszerű – közoktatás-vezetői képzés (ciklusonként maximum 1 fő) A hétévenkénti olyan továbbképzések, amelyek során a 120 pontérték megszerezhető. pedagógiai intézetek által szervezett formák felsőfokú intézmények által szervezett formák (tanévenként kb. 4-5 fő) Egyéb, a szakmai érdeklődés alapján kínálkozó központilag támogatható továbbképzési lehetőségek (tanévenként kb. 4-5 fő) A felsorolt továbbképzések – személyekre vonatkozó – támogatásánál a nevelőtestület dönt. Ezekre a továbbképzésekre 2009-ig tanévenként a költségvetési törvényben meghatározott összeget terveztük. 2010 után újabb, alacsony normatívát nyújtó központi költségvetési forrás áll a továbbképzési forrás rendelkezésére a kevéssé tervezhető pályázati lehetőségek mellett. A továbbképzések középtávú és éves tervezését jelenleg ilyen keretek között készítjük el. 3.3.3.2 A pedagógusok által vállalt önköltséges továbbképzési formák
144
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.4 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 3.4.1 Az érvényességi idő meghatározása A nevelőtestület legalább 75%-ának elfogadásával és fenntartói jóváhagyással 1998. szeptember 1jével érvénybe lépő majd többször módosított Pedagógiai program újabb változtatásának érvényességi ideje 2010. szeptember 1-jétől, 2016. augusztus 31-éig tart. A hat tanévre szóló érvényességi időszakra az ad magyarázatot, hogy a Nat 2015/2016-os tanévben ér fel a 12. évfolyamra, ami önmagában is indokolja a Nat és vele együtt a Pedagógiai program felülvizsgálatát. A jelenlegi jogszabályi körülmények között – ha azok nem változnak – a Pedagógiai program újabb módosítását legkésőbb a 2020/2021-es tanévben kell elvégezni. 3.4.2 A Pedagógiai program elfogadása és módosítása Az Nkt. 26.§ (1.) pontja alapján a Pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A Pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybe léptetéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó/működtető egyetértése szükséges. A Pedagógiai program érvényességi ciklusában annak módosítására minden tanév végén lehetőséget biztosítunk. A módosítás folyamata: a tanévi tapasztalatok alapján összegyűjtött érvek a módosítás alátámasztására, a konkrét javaslatok megfogalmazása, a módosított szöveg és számítás elkészítése, az érvek és javaslatok, valamint a módosítások elfogadtatása a partnerekkel, az egyeztetésre jogosultakkal, a módosítások programba építése és érvényesítése. A módosítások indokai: ha ellentmondás érződik a program céljai és a helyi tantervek alkalmazása között, ha változtatás szükséges a tantárgyak közötti óraelosztásban, ha az elfogadott program megvalósulásának folyamán finanszírozási problémák merülnek fel, ha jogszabály előírja a módosítást. A módosítást kezdeményezheti: a fenntartó, az iskolaszék, a nevelőtestület legalább 1/3-a. Módosítást csak megalapozott kifogások (törvényi, szakmai, pénzügyi-gazdasági) esetén az intézményvezetőhöz, vagy a fenntartóhoz benyújtott írásbeli kérés alapján lehet kezdeményezni. A módosításokat elfogadó fórum a nevelőtestület. A 75%-os arányban elfogadott módosításokról a fenntartót csak akkor kell tájékoztatni és azok jóváhagyására kérni, ha az többletkiadással jár, vagy az iskola alapító okiratának változtatását teszi szükségessé.
145
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.5. ZÁRADÉKOK 3.5.1 Nyilvánossági záradék A Bárdos László Gimnázium új Pedagógiai programját az alábbiaknak megfelelően hozza nyilvánosságra.
Az érdeklődők tájékoztatása
a Bárdos László Gimnázium honlapja
A szülők konkrét tájékoztatása
a Bárdos László Gimnázium könyvtára
Az általános iskolák tájékoztatása
Beiskolázási tájékoztató
146
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM 3.5.2. Legitimációs záradék A Pedagógiai programot a törvényi előírásnak megfelelően:
Véleményezte:
2013. március 29.
Iskolaszék
Véleményezte:
2013. március 29.
Diákönkormányzat
Véleményezte:
2013. március 29.
Szülői Szervezet
Elfogadta:
2013. március 29.
nevelőtestület
Egyetértett:
2013. március 29.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Jóváhagyta:
2013. március 29.
Bárdos László Gimnázium intézményvezetője
147
BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
MELLÉKLETEK (1-től 10-ig) Jegyzőkönyvek a Pedagógiai program véleményezéséről (nevelőtestület, iskolaszék, diákönkormányzat, szülői szervezet), Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról A nevelőtestület névsora Alapító okirat A tankönyvellátás rendje A Bárdos-díj adományozásának elvei Szabályzat A legeredményesebb tanuló díjának odaítéléséről A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A TÁMOP 3.1.4. pályázat által meghatározott kötelezettségek
148
4 darab
