BÁNYAFELÜGYELET BÁNYÁSZAT

MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉSE

A

BÁNYAFELÜGYELET 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ÉS A

BÁNYÁSZAT 2005. ÉVI TERMELÉSI, BIZTONSÁGI ÉS BALESETI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL

Budapest, 2006. május

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÁS 1. A BÁNYAFELÜGYELET TEVÉKENYSÉGE 1.1. A BÁNYAFELÜGYELET MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI 1.1.1. Személyi feltételek 1.1.2. A bányafelügyelet költségvetése 1.2. SZAKIGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGEK 1.2.1. Engedélyezések 1.2.2. Ellenőrzések 1.2.3. Jogorvoslati eljárások, peres ügyek 1.2.4. A bányajáradékkal kapcsolatos tevékenységek 1.3. SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS BÍRSÁGOLÁSI ÜGYEK 1.4. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK INTÉZÉSE 1.5. JOGSZABÁLY ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI TEVÉKENYSÉG 1.6. A MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATA 1.7. EGYÉB TEVÉKENYSÉG 2. A FELÜGYELT SZAKTERÜLETEK TEVÉKENYSÉGE 2.1 ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK KUTATÁSA 2.1.1. Bejelentés alapján történő előkutatások 2.1.2. Bányafelügyeleti engedély alapján történt nyersanyagkutatások 2.1.3. Koncesszió alapján végzett ásványi nyersanyagkutatások 2.2. SZILÁRD ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK BÁNYÁSZATA 2.2.1. Szénbányászat 2.2.2. Ércbányászat 2.2.3. Egyéb szilárd ásványok és nyersanyagok bányászata 2.3. KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZBÁNYÁSZAT 2.3.1. Mélyfúrás, termelés, elsődleges feldolgozás 2.3.2. Szállítóvezetékek 2.3.3. Földalatti gáztárolás 2.4. GÁZSZOLGÁLTATÁS, GÁZELOSZTÁS 2.4.1. Gázelosztó vezetékek, gázszolgáltatás 2.4.2. Propán-bután töltőtelepek 2.5. POLGÁRI ROBBANTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 2.6. NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK 2.7. ENERGETIKAI CÉLRA KINYERT GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA 2.8. BÁNYÁSZATI MÓDSZEREKKEL – NEM BÁNYÁSZATI CÉLRA SZOLGÁLÓ FÖLD ALATTI LÉTESÍTMÉNYEKBEN – VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK 2.8.1. Mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló bányászati technológiával végzett tevékenység (Vízkútfúrás és javítás, vízkinyerés) 2.8.2. Mélyfúrás 2.8.3. Földalatti létesítmények kivitelezése, föld alatti bányatérségek más célú hasznosítása 2.9. KITÖRÉSVÉDELMI ÉS BÁNYAMENTŐ SZERVEZETEK 3.TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK

- 1/36 -

ÖSSZEFOGLALÁS A bányafelügyelet [a Magyar Bányászati Hivatal (MBH), mint önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű közigazgatási szerv és az irányítása alatt álló négy bányakapitányság] ellátta és gyakorolta mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabályok - alapvetően a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.), a Bt. végrehajtásáról rendelkező 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, a végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII.29.) Korm. rendelet, továbbá a külön jogszabályok, így különösen a munkavédelemről szóló 1993.évi XCIII. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, az iparban és kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről szóló 2000. évi LI. törvény, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX.4) Korm. rendelet, a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról szóló 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet - írnak elő illetve biztosítanak. Ennek keretében ásványvagyon-gazdálkodási, műszaki-biztonsági-, munkavédelmi-, munkaügyi-, tűzvédelmi-, piacfelügyeleti-, valamint építéshatósági és építés-felügyeleti hatáskörében 15 föld alatti- és 1080 külszíni szilárdásvány-bánya, 1 célkitermelőhely, 12 kőolaj- és földgázbányászati üzem és 5 földalatti gáztároló, 2 szénhidrogén szállító gazdasági társaság, 12 propán-butángáz töltő és tárolóüzem, 8 pb-gázforgalmazó társaság, 2908 településen 80710 km földgázelosztó vezeték, 14 településen 74 km pbgázelosztó vezeték, valamint ezen területeken üzemeltetett nyomástartó berendezések, továbbá a polgári robbantási tevékenységek felügyeletét látta el. (1. táblázat) A felsoroltakon túl a 12 elosztói engedélyes (gázszolgáltató társaság) gázelosztó vezetékek létesítésével kapcsolatos tevékenysége felett műszaki-biztonsági, építéshatósági, építés-felügyeleti, és munkavédelmi hatáskörét gyakorolta. A bányászat termelése az előző évhez viszonyítva a következők szerint alakult: a földgáz (3,17 Mt CH és 0,12 Mt CO2 gáz) kitermelése az előző évi szintnek megfelelő volt, a széntermelés (10,75 Mt) 21 %-kal, az érc kitermelés (0,56 Mt) 18 %-kal, a kőolaj kitermelés (0,95 Mt) 12 %-kal csökkent, a szilárdásvány-bányászat további szektorainak kitermelése (95,35 Mt) 17 %-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. (2. táblázat) A felügyelt ágazat területén 375 három napon túl gyógyuló bányászati munkabaleset történt, ebből 5 fő halálos (1 fő földalatti szénbányászat, 3 fő külfejtéses bányászat, 1 fő úti baleset) és 1 fő súlyos munkabalesetet szenvedett. (3-4. táblázat) A gazdálkodó szervezeteknél 14 jelentésköteles súlyos üzemzavar volt, melyből 12 a gázszolgáltatás területén vezeték rongálások és felszakítások miatti szolgáltatás kiesések és tűzesetek voltak, 2 pedig a szénbányászatban következett be. A területileg illetékes Bányakapitányságok a halálos, a súlyos-életveszélyes munkabaleseteket és a súlyos üzemzavarok körülményeit vizsgálták, valamint intézkedtek a hasonló esetek megelőzése érdekében. - 2/36 -

A bányafelügyelet a feladata ellátása céljából a bányavállalkozások ellenőrzésére 1789 munkanapot, ebből munkaügyi ellenőrzésre 108 munkanapot fordított. A bányafelügyelet feladatkörében: -

ásványi nyersanyagok kutatására irányuló kérelmet 159 esetben, Műszaki Üzemi Terv jóváhagyására irányuló kérelmet 599 esetben, tájrendezési terv engedélyezésére irányuló kérelmet 27 esetben bírált el, - 116 bányatelket állapított meg, illetve módosított, és 71 esetben folytatott le bányászati jog átruházásával kapcsolatos eljárást, - 2827 esetben járt el nyomástartó- és egyéb létesítmények létesítésének és használatbavételének engedélyezési, illetve az engedélyek módosítása ügyében, - polgári robbantóanyagok gyártási, forgalmazási és felhasználási tevékenységre 290 esetben adott ki engedélyt, továbbá 20 esetben hagyta jóvá tűzijáték-testek osztályba sorolását, - a beszámolási időszakban 146 közérdekű bejelentést és panaszt vizsgált meg, 386 hatósági igazolást adott ki és 5643 esetben működött közre szakhatóságként, - kérelemre három hites bányamérő minősítést adott ki. Az eljárások során - az egyéb tevékenységre és létesítményekre kiadott engedélyek mellett, a gázelosztó-vezeték rendszer az év folyamán 1293 km-rel növekedett, a bekapcsolt települések száma a telítettség miatt gyakorlatilag nem változik. A korábbi éveknek megfelelően végezte a bányafelügyelet ellenőrzési-felderítési tevékenységét a jogosulatlan bányászati tevékenységek mind teljesebb körű és gyors felszámolása érdekében. A bányászati koncessziókkal kapcsolatos tevékenység a korábban megkötött koncessziós szerződések teljesítésének ellenőrzésére (2 esetben) terjedt ki, a kérelmezett koncesszió átruházás (1 alkalommal) és koncessziós szerződés módosítás (1 esetben) miniszteri felterjesztésének intézését jelentette. A központi költségvetést megillető bányajáradékkal kapcsolatos nyilvántartási, számlakezelési és ellenőrzési feladatok keretében az MBH 2005. december 31. napján 865 bányajáradék önbevallásra és fizetésre kötelezett vállalkozóról vezetett nyilvántartást. A beszámolási évben a gazdasági és közlekedési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 3 vállalkozó bányajáradék-csökkentési kérelmét fogadta el, amelynek következtében 16.268 EFt-tal kevesebb bányajáradék-fizetési kötelezettség keletkezett. A 2005. január 1. és december 31. közötti időszakban a „Bányajáradék befizetési számlára” 23.825.079.305 Ft befizetés történt. A „kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének ellenőrzése az önbevallásban szereplő adatok figyelembevételével” című célellenőrzési program keretében a bányafelügyelet 157 kitermelőhely bányajáradék önbevallási adatainak helyszíni ellenőrzését végezte el.

- 3/36 -

A bányafelügyelet a korábbi évekhez viszonyítottan továbbra is nagy számban értékelt, minősített szakmai szempontból települési rendezési terveket, helyi építési szabályzatokat, működött közre szakhatóságként környezetvédelmi, vízügyi és építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban. Tovább növekedett a bányászati jogosultságot (kutatási engedély, bányatelek, jogátruházó) megállapító határozatok száma. A tárgyévben a meglévő érdekütközésekből eredően az MBH 164 fellebbezésre indult másodfokú ügyben járt el, 106 bírósági ügyben látott el perképviseletet. Az MBH feladatkörében ellátta a Bányászati Közlöny szerkesztésével összefüggő és a titokvédelmi felügyelői felelősségkörbe tartozó feladatokat, szervezte, irányította és végezte az iratkezeléssel, irattározással összefüggő tevékenységet. Az MBH - folytatta a bányabiztonsági szabályzatok korszerűsítésére irányuló jogszabályelőkészítő tevékenységét, - kidolgozta és a GKM részére tárcaegyeztetés céljából előterjesztette a bányászatról szóló törvényt módosító javaslatot, - megteremtette az Eurostat követelményeinek megfelelő munkavédelmi adatgyűjtés feltételeit, - működtette a közcélú állami munkavédelmi információs rendszert, - továbbfejlesztette az informatikai rendszert, a bányakapitányságok számítógépes hálózatait, bővítve azok eszközrendszerét; az interneten lévő információkat folyamatosan kiegészítette a bányavállalkozóknak fontos információkkal, adatokkal. A Bt. 43. § (7) bekezdés szerint az MBH látja el a Tájrendezési célelőirányzattal kapcsolatos állami feladatokat. Ezek ellátásának létszám és költség igénye nem volt tervezhető, ugyanis a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének előkészítése idejében a vonatkozó törvénytervezet úgy rendelkezett, hogy e feladatokat 2007. január 1-vel kell majd ellátni, ezzel szemben a költségvetési törvény úgy került elfogadásra, hogy e feladatokat az MBH-nak már 2006 január 1-től el kell látnia.

- 4/36 -

1. A BÁNYAFELÜGYELET TEVÉKENYSÉGE 1.1. A BÁNYAFELÜGYELET MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI 1.1.1. Személyi feltételek A költségvetés a 2005. évre a bányafelügyelet létszámát 128 főben határozta meg. A 2005. évben a munkajogi létszám 124-137 fő között változott, a felmentett illetve felvett munkatársak feladatok ellátását biztosító időbeli átfedése-, valamint a jelentős számú hosszantartó betegség miatt. A költségvetésben meghatározott létszámnak megfelelően a feladatok elvégzésére 28 vezető, 66 érdemi ügyintéző, 20 ügyintéző, 6 ügykezelő és 8 fő fizikai dolgozó állt rendelkezésre. A bányafelügyelet létszámának összetételét és változását a 13. táblázat mutatja be. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben előírt feladatokat, követelményeket – a szabadságolási terv,- a továbbképzési terv összeállítását, vagyonnyilatkozat-tételt, teljesítményértékelést, adatszolgáltatásokat, a közszolgálati jogviszony létesítését, megszűnését, megszüntetését, illetmények megállapítását stb.-, Munka Törvénykönyvéről-, a honvédelemről-, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénnyel,- a polgári védelemmel kapcsolatos feladatokat a bányafelügyelet a nehézségek ellenére határidőre, maradéktalanul teljesítette. A 2005. évben nyolc fő tanult felsőoktatási intézményben, első, illetve második diploma megszerzése céljából. Közigazgatási alapvizsgát 4 fő, közigazgatási szakvizsgát 2 fő tett az év során. 11 fő vett részt az öt napos-, 10 fő a 2 napos KET felkészülési továbbképzésen. A Magyar Bányászati Hivatal képzési célelőirányzatból kapott támogatás és saját forrás felhasználásával még a 2004. évi továbbképzési tervek keretében a „Számítástechnikai képzés felhasználóknak (ECDL)” program lebonyolítását szervezte meg. A programban 7 fő vett részt, hat fő tett sikeres ECDL vizsgát és kapott bizonyítványt 2005. évben. A Miskolci Bányakapitányság 10 munkatársa kezdte el 2005. decemberben a 7 modulos ECDL tanfolyamot. Középfokú irattárosi továbbképzést 2005. évben 5 fő kezdte el. A tanfolyam 2006. év februárban fejeződik be. Idegen nyelvű továbbképzésre a Magyar Bányászati Hivatalnál központi támogatás, illetve saját forrás hiányában 2005-ben sem volt lehetőség. Az EU integrációs központi továbbképzésben bányafelügyeleti dolgozó részére nem biztosítottak lehetőséget a 2005. évben sem. Az MBH saját szervezésében mintegy 60 fő vett részt szakmai továbbképzésen, más hatóságok képviselőinek közreműködésével az MBH Balatonszéplaki Továbbképző Központ és Üdülőjében.

- 5/36 -

A bányafelügyelet vezetői és munkatársai a külföldi és hazai szakmai rendezvényeken a második félévi saját bevételekre tekintettel az előző évekhez képest már nagyobb létszámban vehettek részt. A 2004. január 1. napjától, valamint a 2005 évben lépett lépő új és módosított jogszabályokban megfogalmazott bányafelügyeleti feladatok ellátásának a 13 fős többlet létszámigénye 2005. évben sem teljesült, ami megnehezítette a törvényben előírt eljárási határidők betartását, az új hatáskörök elvárható szintű gyakorlását, és a hagyományos bányafelügyeleti feladatok maradéktalan végrehajtását. 1.1.2. A bányafelügyelet költségvetése (költségvetési feltételei) A Magyar Bányásztati Hivatal 2005. évben a február 12-től hatályos Bt. 43. §. (9) bekezdése alapján működését saját bevételéből fedezi. A változás a bányafelügyelet szervezetének és feladatstruktúrájának korszerűsítését tette szükségessé, ennek érdekében 2005. évben megkezdődött a bányafelügyelet szervezeti működési szabályzatának (SZMSZ) átdolgozása, melynek elfogadására 2006. február 15.-én került sor a felügyeleti szerv részéről. A megváltozott gazdálkodás végrehajtására is figyelemmel elkészült az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet, mely a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól rendelkezik. A pénzügyi gazdálkodás területén ezzel együtt gyökeres változás történt. A feladatok racionális megvalósítása érdekében bevezetésre került a SALDO pénzügyi integrált információs rendszer. Az igazgatási feladatok hatékony ellátása érdekében megkezdődött a Kormányzati Iratkezelő Rendszer (KIR2) program alkalmazása, amely részét képezte a feladatstruktúra korszerűsítésének. A költségvetési előirányzatok alakulása (14. táblázat) Az előirányzatok évközi változásai, a tényleges teljesítéseket befolyásoló főbb tényezők: 2005. évi eredeti kiadási és bevételi előirányzat A módosított kiadási és bevételi előirányzat

658,6 M Ft 1865,0 M Ft

A 2005. évi kiadási és bevételi kiemelt előirányzatok a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvényben (Áht.) kerültek meghatározásra. A tervezéskor ismertté vált, hogy az eredeti előirányzat a bányafelügyelet működését nem fedezi. A kötelező személyi juttatásokon kívül 13,2 M Ft dologi kiadás került megtervezésre az elemi költségvetésben, amely egy havi működéshez elegendő.

- 6/36 -

A bányafelügyelet zavartalan működésének biztosítása érdekében a GKM 90 M Fttal növelte a költségvetési támogatást, a fejezetéhez tartozó közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokból /ÁHT 257312/. A főügyeleti rendszer kiépítésre a katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok /ÁHT 258123/ fejezeti kezelésű előirányzatból 0,7 M Ft támogatást nyújtott a felügyeleti szerv. Az Áht. 51. §-a szerinti „Államháztartási egyensúlyt biztosító tartalék” elvonásra került a költségvetési támogatásból 6,3 M Ft értékben. A bányatörvény módosítása lehetővé tette, hogy a felügyeleti díjbevételek és az igazgatási szolgáltatási díjbevételekből származó többletbevételekből a bányafelügyelet folyamatos működése fenntartható legyen. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendeletben (Ámr.) foglaltaknak megfelelően az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevételünk 50%-a, 562 M Ft befizetésre került a központi költségvetésbe. A fejezet kérésének megfelelően felülvizsgáltuk lehetőségeinket, és az Áht. 24 § (14) bekezdése alapján 50M Ft-ot biztosítottunk a felügyeleti szerv előre nem látható kiadásainak fedezetére, amely a költségvetési támogatás előirányzatát, valamint a dologi kiadások előirányzatát csökkentette. Saját bevételünk alakulása lehetővé tette, hogy a több éves megszorító gazdálkodás után 2005. évben pótoljuk azokat a hiányosságokat, amelyek az elmúlt években feladataink ellátását veszélyeztették. 2005. évben a személyi juttatások, a dologi kiadások, valamint a felhalmozási kiadások területén egyszeri, és megismételhetetlen lehetőségünk adódott annak eredményeképpen, hogy a bányafelügyelet áttért a saját bevételből való gazdálkodásra. A személyi juttatások előirányzatának alakulása 2005. évben a személyi juttatások eredeti előirányzata A személyi juttatások módosított előirányzata A személyi juttatások előirányzatának teljesítése

479,1 M Ft 622,4 M Ft 616,9 M Ft

A szűkös lehetőségek figyelembevételével a személyi juttatások meghatározása során a köztisztviselői törvény szerinti kötelező juttatások kerültek megtervezésre. A gazdálkodásban bekövetkezett változás lehetőséget biztosított a személyi juttatások pozitív irányú elmozdulására: • Jutalomkeretünket megemeltük, figyelembe véve az Ámr. 59. § (2) bekezdését, • az 50/1999 (XI.3.) EüM rendeletnek megfelelően azoknak a munkatársaknak, akik munkaidejükből 4 órán át képernyő előtt dolgoznak, védőszemüveget biztosítottunk, • lehetőségünk nyílt dolgozóinknak egyszeri egészségpénztári befizetésre.

- 7/36 -

A dologi kiadások előirányzatának alakulása 2005. évben a dologi kiadások eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése

13,2 M Ft 715,3 M Ft 702,1 M Ft

Az előirányzatok változásának általános indoklásában kitértünk arra, hogy a dologi kiadások eredeti előirányzatát gazdálkodásunk 2005. évi változása miatt nagyon alacsony szinten határoztuk meg. Saját bevételeink realizálása tette lehetővé, hogy a feladatellátás zavartalanul működjön. 2005. július 1.-től a Hivatal épületének kezelői jogát átvettük a felügyeleti szervtől, az épület működtetése, fenntartása, jelentős többletkiadást jelentett számunkra. Dologi kiadásainkat növelték a különféle költségvetési befizetések, melyek 565 M Ft kiadást jelentettek az alábbiak szerint: • az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevételből származó befizetési kötelezettség 562 M Ft, • bevételek meghatározott köre utáni befizetés 1,3 M Ft, • befektetett eszközökkel kapcsolatos befizetési kötelezettség 0,9 M Ft, • egyéb befizetési kötelezettség 0,8 M Ft. A felhalmozási kiadások előirányzatának alakulása 2005. évben a felhalmozási kiadások eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése

4,4 M Ft 128,9 M Ft 110,6 M Ft

A bányafelügyelet feladatainak hatékony ellátása érdekében 4 db személygépkocsit, a szakmai feladatok korszerűsítésének növelése céljából 5 db GSP készüléket vásárolt. A bányafelügyelet feladatainak ellátásához korszerű, a feladat elvárásainak megfelelő informatikai háttér kialakítása vált szükségessé. Ennek keretében többletbevételünkből az alábbi fejlesztéseket valósítottuk meg: • az alapinfrastruktúra modernizálására 80,1 M Ft, • szolgáltatások modernizálására 1,8 M Ft, • digitális tartalmak fejlesztésére 1,4 M Ft, • digitális írástudás fejlesztésére 0,9 M Ft értékben.

A bevételek alakulása 2005. évben a bevételek eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése

658,6 M Ft 1865,0 M Ft 1873,6 M Ft

- 8/36 -

Költségvetési támogatások alakulása: 2005. évben a költségvetési támogatások eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése

634,0 M Ft 668,4 M Ft 668,4 M Ft

A költségvetési támogatások alakulását az előirányzatok változásának általános indoklásában részleteztük. Működési célú pénzeszköz átvételek alakulása: 2005. évben a működési célú pénzeszköz átvételek eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése

0 M Ft 27,4 M Ft 28,1 M Ft

Az átvett pénzeszközök a támogatási szerződésekben, megállapodásokban meghatározott feladatok ellátására kerültek felhasználásra az alábbiak szerint: • 5/2002. (XII.12.) FMM rendelet felhatalmazása alapján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséggel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően az átvett pénzeszközt a közcélú állami munkavédelmi információs rendszer folyamatos működtetéséhez használtuk fel. • A Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ 6 M Ft-ot biztosított az MBH részére, a gazdálkodási és egyéb feladatinak elvégzésére. Saját bevételek alakulása: A Magyar Bányászati Hivatal, a Bt. 43. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter 57/2005. (VII.7.) GKM rendeletében foglalt részletes szabályozásnak megfelelően működését saját bevételből fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosultja, a földgáztárolói,- szállítói és –elosztói PB-gáz forgalmazói engedélyes, felügyeleti díjat köteles fizetni. Az alábbiakban felsorolt saját bevételek jelentős része 2005. július 30.-ig realizálódott. 2005. évben a saját bevételek eredeti előirányzata módosított előirányzata előirányzatának teljesítése

23,1 M Ft 1153,3 M Ft 1172,2 M Ft

A saját bevétellel való gazdálkodás forrásai: a.) Hatósági jogkörhöz köthető működési bevételek: • felügyeleti díjbevétel, • igazgatási szolgáltatási díjbevétel, • bírságok, b.) Egyéb saját bevételek: • vizsgadíjak - 9/36 -

•

bérleti díjbevételek.

A bevételek beszedésére nyilvántartására, megkülönböztetett figyelmet fordítunk, hiszen gazdálkodásunk sikere elsősorban a bevételeink realizálásán múlik. Behajthatatlan követelésünk jelenleg nincs, mivel a behajtás végrehajtásának folyamata a jogszabály életbelépése óta még nem zárult le. Előirányzat maradvány

A 2004. évi előirányzat-maradvány főbb felhasználási jogcíme 2004. évben 11,8M Ft előirányzat maradvány keletkezett, amely 2005. évben felhasználásra került a felügyeleti szerv jóváhagyásának megfelelően. Az előirányzat maradványt 2 db jármű beszerzésére fordítottuk 9 M Ft értékben, a fennmaradó 2,8 M Ft-ot befizettük a központi költségvetésbe. A 2005. évi előirányzat-maradványok alakulása, összetétele, keletkezésének okai 2005. évben 256,8 M Ft előirányzat maradvány keletkezett, amely 64,8 M Ft szabad maradványt, valamint 192,0 M Ft kötelezettségvállalással terhelt maradványt tartalmaz. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradvány összetétele: Dologi kiadások előirányzata Személyi juttatások előirányzata Beruházási kiadások előirányzata Felújítási kiadások előirányzata

22,9 M Ft 0,4 M Ft 2,4 M Ft 166,3 M Ft

A felügyeleti díjbevétel alakulása kivételes helyzetbe hozta a Magyar Bányászati Hivatalt 2005. évben. Gazdálkodásunk lehetővé tette, hogy az 1907-ben épült igen veszélyes állapotban lévő hivatali épületünk homlokzatának felújítását megkezdhessük. Ennek érdekében 2005. évben előzetes felhívást jelentettünk meg a Közbeszerzési Értesítőben 150 M Ft értékben. A tervezés megkezdődött előre láthatóan a minimális elgondolásokra lesz elegendő a fenti összeg. A 2005. évi átmeneti gazdálkodás - amely részben költségvetési támogatásból, részben saját bevételből valósult meg – eredményezte, hogy 64,8 M Ft szabad pénzmaradvánnyal zártuk az évet. Célunk, hogy ezt az összeget a hivatal székházának felújítási munkálatainak folytatására fordíthassuk. Ennek érdekében levélben kerestük meg a Pénzügyminisztérium Központi Költségvetési Fejezetek Főosztályát.

1.2. SZAKIGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGEK 1.2.1. Engedélyezések (15. táblázat) A 2004. év adataival összehasonlítva megállapítható, hogy 2005. évben a benyújtott és elbírált kérelmek száma 1285-tel (14 %-kal) nőtt.

- 10/36 -

A kiadott szakhatósági állásfoglalások száma ebben az évben is több mint a felét teszi ki az összes, szakigazgatással kapcsolatos kérelemnek. Az esetszámuk (5643) a korábbi évek növekvő trendjének megfelelően 8 %-os növekedést mutat. A létesítmények létesítésének és használatba vételének engedélyezését (1783 ügy) szinte teljes mértékben a gázszállító és gázelosztó vezetékek különböző engedélyei teszik ki. A létesítmények létesítésének engedélyezése azonban gyakorlatilag asz elmúlt év szintjén maradt. A bányászati (kutatási, kitermelési, tájrendezési) tevékenységekkel kapcsolatos engedélykérelmek száma (890) az előző időszakhoz képest mintegy 21 %-al csökkent, azonban a műszaki üzemi terv jóváhagyások száma gyakorlatilag az előző évi szinten maradt, illetve az általános trendnél lassúbb ütemben, mintegy 3 %-al csökkent. Külön említést érdemel a robbanóanyagokkal kapcsolatos ügyek számának viszonylagos stagnálása ami arra utal, hogy a tevékenységgel kapcsolatos igények állandósultak. A gépek, berendezések engedélyezése jogszabályok változása miatt tárgyévben nem történt. A nyomástartó berendezésekre vonatkozó engedélyek számának mintegy ötszörös növekedése a PB tartályokkal kapcsolatos szabályozási változások miatt következett be. Az év során kiadott “Hatósági bizonyítványok” száma (386), jelentős mértékben nőtt, ami a közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos igényekre vezethető vissza. A közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárások száma gyakorlatilag stagnál. Jogszabályváltozás miatt jelentős számú rendőrségi megkeresés érkezett a robbanó- és pirotechnikai anyagokkal kapcsolatos szabálysértési eljárásokról való tájékoztatás miatt. 1.2.2. Ellenőrzések A bányakapitányságok összesen 1789 műszakot fordítottak ellenőrzésre. A 110 munkanappal végrehajtott komplex, illetve 311 munkanapot kitevő célellenőrzések, valamint az 1260 munkanappal teljesített egyéni vagy csoportos ellenőrzések keretében felmérték a felügyelt tevékenységek biztonsági és munkavédelmi helyzetét. Az előbb felsorolt ellenőrzések közül közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálására 146, munkaügyi ellenőrzésre 108 munkanapot fordított a bányafelügyelet. (16. táblázat) A tervezett komplex szemléket a bányakapitányságok megtartották, az ellenőrzések során észlelt szabálytalanságok miatt minden esetben eljártak (figyelem felhívással éltek, intézkedési terv készítését írták elő, szabálysértési eljárást folytattak le, végrehajtási bírságot szabtak ki). A munkaterv szerint végrehajtott célellenőrzések: a bányaműveletekkel érintett területek felmérésére, a bányajáradék önbevallások visszaellenőrzésére, az elosztói engedélyesek havária elhárítási feltételeinek ellenőrzésére, valamint a kitörésvédelmi és bányamentő szervezetek személyi és tárgyi feltételeinek ellenőrzésére irányultak.

- 11/36 -

A bányamentő, illetve kitörésvédelmi szervezeteknél kirívó hiányosságot nem tapasztaltak az ellenőrzést végzők. Az ellenőrzések észrevételei alapján több üzemben intézkedni kellett - a bányaművelési térképek – járadékbevallás alapjául szolgáló – kiegészítésére, - az ásványvagyon veszteség helyes megállapítására, - az elosztói engedélyesek üzemzavar elhárítási szabályzatának aktualizálására, a hibabejelentések rögzítésének pontosságára, a gázalatti munkavégzésnél a lángmentes-ruha használatának elrendelésére, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben a robbanásvédelmi dokumentáció elkészítésére, illetve a gépi földmunkavégzés kellő színvonalú szervezettségének (alvállalkozók oktatása, a velük kötött szerződések tartalmának) megteremtésére. A munkaügyi ellenőrzéseket a bányakapitányságok komplex szemlék során minden esetben, illetve és ezen túl önálló ellenőrzés formájában is tartottak. Az ellenőrzések elsősorban a következő szempontokra tértek ki: - munkaszerződések írásba foglalása, - munkaszerződések tartalmi vizsgálata, - jelenléti ív vezetése, - bérezés a minimálbérnek megfelelősége, - a bér kifizetése időpontjának megfelelősége, - a bér kifizetéséről megfelelő részletességű elszámolás átadása, - munkavállaló bejelentése /APEH-nél/, - szombat, vasárnapi munkavégzés, - túlóra, - munkaviszony megszüntetésének szabályossága, igazolások kiadása. Az ellenőrzések alapján leszűrhető általános megállapítások: • Azon gazdasági társaságoknál, ahol a munkaügyi előírások betartásáról a társaságon belül külön szervezet, illetve a társaság központi egységénél külön csoport gondoskodik, jóval kevesebb hiányosság, mulasztás fordul elő, mint a kisebb létszámú, külön ezzel foglalkozó szakembert nem alkalmazó Kft-knél, Bt-knél, stb. • A munkaügyi ellenőrzések során elsődlegesen a munkaviszony jogszerű létesítésével, a rendes és rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok megtartásával, a munkaadó nyilvántartási és bejelentési kötelezettségének teljesítésével és a munkaviszony létesítésekor szükséges tájékoztatási kötelezettség betartásával kapcsolatos előírások tekintetében javulás tapasztalható. • A munkaügyi ellenőrzéseken kiemelt figyelmet kapott, hogy a délutános és éjszakai munkavégzésért, valamint rendkívüli munkavégzésért járó műszakpótlékok mértéke megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak, s azokat a dolgozók a teljesített munkaóráknak megfelelően megkapják-e. Munkaterven kívül 2005. júniusától kezdődően került sor a Belügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére a veszélyes anyagot gyártó, feldolgozó, tároló és szállító tevékenységek ellenőrzését célzó „zöld kommandós” akciósorozatra. A régiónként tervezett és 4 régióban végrehajtott akciósorozatban a Bányakapitányságok a polgári felhasználású robbanóanyagokkal - 12/36 -

kapcsolatos tevékenységek ellenőrzéseiben vettek részt. Az Észak-Magyarországi régióban a Miskolci, a Közép-Dunántúli régióban a Veszprémi, a KözépMagyarországi régióban a Szolnoki Bányakapitányság vett részt. Az Észak-Alföldi régióban a tevékenység ellenőrzésre kijelölt gazdálkodó szervezetek nem indokolták a Szolnoki Bányakapitányság közreműködését. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére a Bányakapitányságok intézkedtek, végrehajtásukat visszaellenőrizték. Az akciósorozat a további 3 régióban 2006-ban folytatódik. 1.2.3. Jogorvoslati eljárások, peres ügyek A tárgyévben a meglévő érdekütközésekből eredően az MBH 164 fellebbezésre indult másodfokú ügyben, a ??. ábra szerinti megoszlásban járt el, a fellebbezések alakulását a ??. táblázat és ??. ábrák mutatják be. A hivatal 26 esetben vizsgált közérdekű bejelentést, panaszt, 3 esetben felügyeleti intézkedés történt. Az MBH 106 bírósági ügyben látott el perképviseletet 2005-ben, melyből 32 ítélettel, 22 pedig végzéssel befejeződött. A folyamatban lévő perek közül 44 indult 2005. előtt és 52 folytatódott 2005. után is. Pernyertes ügyek aránya 70%. 17 esetben a felperes keresetét elutasító ítélet született, 21 esetben pert megszüntető végzéssel zárult a bírósági eljárás, pervesztes ügyek száma 15, aránya 28%, míg 1 bírósági eljárás felfüggesztésre került. Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási eljárásban a szakhatóság „quasi” engedélyező hatóság és állásfoglalása a bányafelügyelet döntésének kialakítása során nem mellőzhető, megállapítható, hogy az MBH szakhatósági keresettel nem érintett pervesztes ügyeinek aránya a befejezett ügyekhez viszonyítva mindössze 8 % (??. táblázat és ??. ábra). A bírósági eljárások 93 %-ára közigazgatási ügyben került sor, 7 %-a közszolgálati és egyéb ügyet érintően folyt. 1.2.4. A bányajáradékkal kapcsolatos tevékenységek A bányafelügyelet nagy figyelmet fordított az ásványi nyersanyagok kitermelése után a magyar államot megillető bányajáradék önbevallásainak és befizetéseinek felügyeletére. Ennek keretében rendszeresen ellenőrizte az önbevallások tartalmát, a kitermelt és a bevallott mennyiségeket, valamint a befizetések teljesítését. Hibás, valótlan vagy téves önbevallások esetében intézkedett a bevallások felülvizsgálatára és a pótlólagos befizetések teljesítésére. A jogszabályi változások mellett, ez a hatósági ellenőrző tevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy az előző évhez képest a költségvetésbe befizetett bányajáradék összege jelentős, közel kettő milliárd forinttal emelkedett. A MBH nyilvántartása szerint 2005. december 31-én - bányajáradék önbevallására kötelezett vállalkozók száma 865 volt, amelyből bányafelügyeleti engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő 713, egyéb engedéllyel kitermelő 73, illetve geotermikus energiát energetikai célra hasznosító 79 volt,

- 13/36 -

- 1445 bányafelügyeleti engedéllyel rendelkező szilárd ásványbányászati, illetve

276 kőolaj- és földgáz bányászati kitermelőhely, és 131 geotermikus energia energetikai hasznosítására épített létesítmény volt. A bevallott bányajáradékot negyedévenkénti tagolásban, nyersanyag fajtánkénti bontásban a 17. sz. táblázat, a 2005. évben nyersanyag fajtánként keletkezett fizetési kötelezettséget a 18. sz. táblázat mutatja meg. A 2004. évi túlfizetés az előző évek önbevallásainak önrevíziója eredményeként képződött. A szénhidrogének esetében létrejött túlfizetés a 2005. decemberi önbevallás utólagos módosítása miatt keletkezett. A 2005. IV. negyedévre (szénhidrogén esetén decemberre) bevallott bányajáradék befizetési határideje 2005. január 20., ezért a 6. oszlopban a 2006. évben a bányajáradék számlára március 17-ig befolyt összegek is figyelembe vételre kerültek. A "Bányajáradék befizetése” bevételi számlára (továbbiakban: bányajáradék számla) 2005. évben 23,8 milliárd Ft került befizetésre (19. sz. táblázat 4. oszlopa). Ez az összeg 4,1 milliárd forinttal haladja meg a számla 2004. december 31-i egyenlegét. A nyersanyag fajták közül a legjelentősebb csökkenés – 114 millió Ft - a szén kitermelés után fizetett bányajáradék összegében történt, amelyet a kitermelés 20 %-os csökkenése eredményezett. A legjelentősebb növekedés - 3,9 milliárd Ft - a szénhidrogén után fizetett bányajáradék összegében következett be, amely növekedés a mind a földgáz, mind a kőolaj termelés csökkenésének, valamint a földgáz és a kőolaj árának jelentős emelkedésének eredőjeként következett be. Az építőanyag ágazat által fizetett járadék 304 millió Ft-tal haladta meg az előző évit. Kedvezően hatott a bányajáradék bevétel alakulására a beruházási piac, különösen az útépítés élénkülése. A „Bányajáradék befizetése” bevételi számlára 1996. óta évenként befizetett bányajáradék összege és az összeg alakulását befolyásoló tényezők a 20. sz. táblázatban kerültek összefoglalásra.

1.3.

SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK

(21-23. sz. táblázat) Tárgyévben a bányafelügyelet által indított szabálysértési eljárások száma az előző évi értékekhez képest mintegy 18 %-al nőtt. Ezen belül - az ipari és bányászati szabálysértések részaránya -4%-os növekedést mutat, - a közrend elleni szabálysértések (elsősorban a robbanóanyagokkal kapcsolatos visszaélések) részaránya 2005. évben jelentősen csökkent, aminek nyilvánvaló oka egyrészt az, hogy a tárgyban 2004. évben rendkívüli célellenőrzéseket hajtottak

- 14/36 -

végre, másrészt az, hogy a célellenőrzések hatására a biztonság nőtt és a helyzet nem változott jelentősen 2005. évben sem, - a kiszabott munkaügyi bírságok összege drasztikusan –mintegy 53 %-al csökkent az előző évihez képest, ami javulást mutat. - az egyéb szabálysértések részaránya gyakorlatilag azonos – mintegy 30 %. Összességében megállapítható, hogy a szabálysértések súlyossága 2005. évben az előző évhez képest csökkent, ugyanis az előző évi 58 szabálysértési eljárásban a kiszabott bírság összege 1 628 000.- Ft. volt, míg a tárgyévi 69 esethez ennél kisebb -1 206 000.Ft. bírság összeg rendelhető.

1.4. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK INTÉZÉSE A bejelentések 2005. évben is elsősorban jogosulatlan, vagy szabálytalan bányászat, illetve a kitermelt ásványi nyersanyag szállításával kapcsolatos problémák miatt érkeztek. Gázelosztó vezetékek tekintetében a vezetékek tulajdonjogára, elhelyezésére, régebbi építések esetében a bányaszolgalmi jog alapítására vonatkozóan érkeztek bejelentések, míg –új elemként- a Pb-forgalmazással kapcsolatosan a forgalmazók egymás tevékenységére tett bejelentéseit kellett vizsgálni. A bányafelügyelet minden esetben eljárt és hatáskörében intézkedett az észlelt problémák felszámolására.

1.5. JOGSZABÁLY ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI TEVÉKENYSÉG A bányafelügyelet összesen 30 jogszabály kidolgozásában illetve véleményezésében működött közre: részt vett 1 törvény és 7miniszteri rendelet, valamint 1-1 törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet módosítás kidolgozásában. 23 jogszabály, illetve jogszabály módosítás tervezet véleményezett. Közreműködött egy EU Parlamenti és Tanácsi Irányelv tervezetének véleményezésében. (24. sz. táblázat) Külön említést érdemel - a bányászatról szóló törvény és végrehajtási rendeletének módosítása, - a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló kormányrendelet módosítása, - a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló miniszteri rendelet tervezetének kidolgozása, - a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről szóló miniszteri rendelet, és a Gázelosztó Vezeték Biztonsági Szabályzat tervezetének kidolgozása, - a szénhidrogén-szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről szóló miniszteri rendelet, és a Szénhidrogén-szállítóvezetékek Műszaki-biztonsági Szabályzat tervezetének kidolgozása,

- 15/36 -

-

a kitermelő iparágakból származó hulladékokkal való gazdálkodásról szóló EU Parlamenti és Tanácsi Irányelv tervezetének véleményezése.

1.6. A MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATA A munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet 14. § (2) bekezdése alapján az MBH mint a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvényben munkavédelmi hatósági jogkörrel felruházott szervezetnél működő munkavédelmi információs szolgálat 2005-ben is fogadta a hívó fél számára ingyenes „zöldszámon” érkező, elsősorban munkavédelemmel kapcsolatos telefonhívásokat és válaszadásaival teljesítette a jogszabályban előírt kötelezettségeit. Az MBH Munkavédelmi Információs Szolgálatának feladata a Bt. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek, mint munkáltatók és e munkáltatóknál szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalók, valamint a munkavállalók érdekképviseletét ellátó személyek vagy szervek részére az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos információk nyújtása és a tapasztalatok átadása. A Szolgálat az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel, a munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztató, tanácsadó és felvilágosító tevékenységét a vonatkozó jogszabályi előírások, normatívák, műszaki-biztonsági szabályzatok, valamint a munkavédelmi felügyeleti eljárások – baleset- és üzemzavar-vizsgálatok során nyert bányafelügyeleti tapasztalatok alapján látja el. A helyes munkavédelmi szemlélet mind szélesebb körű megismertetése, illetve népszerűsítése érdekében ez évben is felhasználtuk az MBH internetes honlapját, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) szervezésében megrendezett Bányászati és Gázipari Munkavédelmi Fórum nyújtotta lehetőséget, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének Munkavédelmi Bizottságát és a bányaipari munkavédelmi-képviselők továbbképzési tanfolyamait. Jelentős számú kérdést kaptunk az uniós csatlakozást követően hatályba lépett „a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról” szóló 1/2004. (I.9.) FMM rendelettel kapcsolatban. Ugyancsak jelentősen megnőtt a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása, kiegészítése után a munkaügyi hatósági igazolás kiadásával és annak eljárási szabályaival foglalkozó megkeresések, hívások száma. Az MBH „zöldszámán” jelentkező érdeklődőket az év folyamán több alkalommal irányítottuk át a kérdések meghallgatása, és megismerése után a hatáskörrel és információval rendelkező OMMF vagy ÁNTSz szolgálatához.

1.7. EGYÉB TEVÉKENYSÉG 1.7.1. Az MBH 2005. évi informatikai tevékenysége - 16/36 -

A Magyar Bányászati Hivatal és a bányakapitányságok korszerűtlen felhasználói számítógépekkel és szerverekkel rendelkeztek. Nem volt biztosítva az egységes hálózati struktúra. Új, korszerű felhasználói számítógépekkel és szerverekkel való felszerelkezés elkezdődött a 2005-ös évben, de ezt 2006-ban is folytatni kell a Magyar Bányászati Hivatalnál, mind a bányakapitányságoknál. A megfelelő szoftverekkel együtt nagy kapacitású szerverek 5 darab és felhasználói gépek 83 darab telepítésére került sor. Az MBH hálózati kiépítettsége:

A Magyar Bányászati Hivatal 2005 során bevezette a KIR2-t (Kormányzati Iratkezelő Rendszer), melynek beüzemelése és betanítása is megtörtént, így a 2006-os évben már ezzel történik az ügyiratok iktatása és a belső ügyintézés. A Magyar Bányászati Hivatal 2005 során bevezette a SALDO-t (Gazdasági pénzügyi rendszer), melynek beüzemelése és betanítása is megtörtént, így a 2006-os évben már ezzel történik az gazdasági és pénzügyi adatok nyilvántartása. A rendszerek használatbavétele megtörtént. Szervezett oktatással segítettük és segítjük a betanulást és a begyakorlást. Az MBH tervezi az EKG-hoz való csatlakozást valamint az elektronikus aláírás használatának bevezetését ez jó alapot biztosít a hálózati kapcsolat megteremtéséhez a kormányzati szervekkel, a társhatóságokkal és a bányavállalkozókkal.

- 17/36 -

A kiépített rendszer jellemzői o o o o o

HP ProLiant DL360 rack és disktömb Microsoft Windows Server 2003 Microsoft Exchange Server 2003 Microsoft System Management Server CA Brighstor Arcserve F-Secure Anti-Virus for Servers

Rendszerkörnyezet Levelező szerver Rendszer management Archiválás Vírusvédelem

o o o o o

HP Compaq dc7600 felhasználói számítógépek Microsoft Windows XP Microsoft Office 2003 Microsoft Outlook 2003 Microsoft Internet Explorer 6.0 F-Secure Anti-Virus Client Security

Rendszerkörnyezet Irodai környezet Levelezés Internet elérés Vírusvédelem

Mindezekkel az eszközökkel lehetőség nyílt a következő feladatok megoldására: • • • • •

Egy Internet alapú VPN (Virtual Privat Network) rendszer telepítése, mely az mbh.hu domain eléréseket teszi lehetővé, mind az MBH-nál mind a kapitányságokon. Tűzfallal védett belső hálózat kiépítése, mely a fokozottabb biztonság mellett lehetővé teszi az Internet kapcsolat belső megosztását is. Központi adattárolás, adatmegosztás alapja egy nagy hatékonyságú Oracle adatbázis szerver, mely a nagyobb adatbiztonság elérését biztosítja. Központi nyomtatás megvalósítása, mely csökkenti a papír és festék felhasználást. Központilag vezérelt és frissített vírusvédelem, amely biztonságosabbá teszi a felhasználók számára a számítógépek használatát.

1.7.2. Közreműködés tájvédelmi körzet kijelölésében 2005. novemberében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett a Mura-menti Tájvédelmi Körzet kijelöléséről. A kijelölendő terület nyolc bányatelket érintett. Az egyeztetések eredményeként született megállapodás lényege, hogy a jelenleg működő bányák a bányatelek határon belül változatlan feltételek mellett termelhetik ki a készletüket, de nem bővíthetőek. Amennyiben a megállapodás ellenére – természetvédelmi okokból – mégis korlátozni kellene a bányászati tevékenységet és abból a bányavállalkozó kárt szenved, a korlátozást elrendelő határozatban intézkedni kell a kártalanításról, annak mértékéről és módjáról is.

- 18/36 -

2. TÁJÉKOZTATÓ A FELÜGYELT TEVÉKENYSÉGEKRŐL 2.1. ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK KUTATÁSA A bányafelügyelet feladatkörében ásványi nyersanyagok kutatására irányuló kérelmet 144 (4) esetben fogadott be és 150 (8) esetben adott ki. A benyújtott zárójelentések száma 86 (3), az elfogadott zárójelentések száma 88 (3) volt. Ez évben 165 (33) területen folyik MÜT alapján kutatási tevékenység (zárójelben a CH kutatásra vonatkozó adat szerepel). A bejelentett és elfogadott előkutatások száma 4. 2.1.1. Bejelentés alapján történő előkutatások Annak ellenére, hogy a jogszabály lehetőséget előkutatás végzésére, ezzel a kutatási lehetőséggel egyre kevésbé élnek a vállalkozók. A bejelentett és elfogadott előkutatások száma alacsony, összesen 4, ez azonban az elmúlt évinél 25 %-al több. 1 bejelentés esetében az ingatlantulajdonosi hozzájárulás hiánya, 1 másik esetben pedig a terület bányászati joggal fedettsége miatt meg kellett megtiltani az előkutatás elvégzését. Az előkutatások homok, kavics ásványi nyersanyagra irányulnak, többnyire a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével kapcsolatos munkákhoz kötődve. Az eljárás gyorsítása érdekében, vagy a nyersanyaggal - az útépítési töltésanyaggal - szemben támasztott alacsony minőségi követelmények miatt kerül alkalmazásra ez a kutatási lehetőség. 2.1.2. Bányafelügyeleti engedély alapján történő nyersanyagkutatás. Ásványi nyersanyag kutatási engedélykérelmet 2005. évben már alig nyújtottak be. (5. táblázat) A kutatni szándékozó vállalkozók inkább megvárták a Bt. február 12-i módosítását, mely az eljárás könnyítésével járt. Mivel a kutatási jog adomány ügyintézési ideje csupán 20 nap, ezért a benyújtott kérelmek intézése jellemzően nem húzódik át a következő évre. (Az 5. táblázatban, illetve a szöveges értékelésben természetesen a kutatási jogadományokat úgy kezeljük, mint a korábbi kutatási engedélynek megfelelő bányajogi kategóriát.) Az értékelés azt mutatja, hogy a benyújtott kérelmek száma kisebb (5 %), a kiadott engedélyek száma nagyobb (40 %) mértékben emelkedett. Sokat javult a kérelmek eredményességének mutatója. Ebben sokat segített, hogy az eljárás már nem igényli szakhatóságok közreműködését, így azok gyakran tapasztalt elutasító magatartása – melyben viszont rendre a szakhatóságok tájékozatlansága, a kutatással kapcsolatos ismereteik hiánya játszott szerepet – nem akadályozta a kutatási jogok kiadását. Megállapítható továbbá, hogy a leegyszerűsített jogszerzési eljárás sokakat bátorít a kérelem benyújtására. A kutatási zárójelentések vonatkozásában a benyújtott zárójelentések száma majd 20 % -al, az elfogadott zárójelentések száma 10 % -al csökkent. Az elfogadott kutatási zárójelentések 95%-a azonban nemfémes ásványi nyersanyagra, és csak 1,5 %-a szénre, illetve 3,5 %-a szénhidrogénre vonatkozik. Barnaszén vonatkozásában 2005-ben emelkedés látszik, különösen az Észak Magyarországi területen.

- 19/36 -

A nemesfém- és polimetallikus ércek vonatkozásában a kutatási szándék jórészt a nemesfém ásványi nyersanyag kutatására korlátozódott az arany világpiaci árának ismételt emelkedése miatt. Kutatási engedély került kiadásra több Észak-Magyarországi területen. Ez a tavalyi évhez képest mennyiségi értelemben azonban mintegy 40 %-os csökkenést jelent. Változás az előző évhez képest, hogy bauxit ásványi nyersanyag kutatására is kértek engedélyt, azonban 2005-ben az nem került kiadásra. A kutatni kívánt ásványi nyersanyagokat illetően rendkívül erősen dominálnak a nemfémes ásványi nyersanyagok. Továbbra is a kavics és homok ásványi nyersanyagok kutatására tartanak leginkább igényt a vállalkozók. Pest megye területére érkezett kérelmek dominanciája lassan csökken. A kérelmek területi megoszlását tovább vizsgálva szembeszökő, hogy nagy részük a gyorsforgalmi úthálózat építéséhez kapcsolódik. Ugyanakkor új elemként egyre több homok-kavics-agyag kutatás kezdődött a nagyberuházásoktól (autópályaépítések) távolabbi területeken, egy-egy kistérség minőségi anyagellátására, illetve a megszüntetett illegális bányák pótlására. A kőkutatás is folyik, egyrészt a korábbi fúrásos kutatások befejezése, másrészt új kutatások előkészítése. A kisnánai kőbánya bővítése 2006. év egyik legkomolyabb nemfémes fúrásos kutatása lehet. Ugyancsak érdekes kutatás a bátaapáti földalatti kutatás, ahol a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmas térség felderítése folyik, gránit kőzetben, két darab, egyenként kb. 750 m hosszú lejtősaknával. Jóllehet a kutatás végső célja itt nem ásványi nyersanyagra irányul, a földalatti kutatólétesítmény engedélyezése körüli joghézag miatt (negatív hatásköri összeütközés) végül ásványi nyersanyag kutatási engedély és műszaki üzemi terv alapján került sor a lejtősaknák engedélyezésére. A kutatási műszaki üzemi terv iránti kérelmek külön eljárásban, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával kerültek jóváhagyásra, illetve több esetben fellebbeztek a kérelmezők a szakhatósági hozzájárulások elutasítása miatt. A kutatási műszaki üzemi terveket illetően folytatódott az ügyek számának csekély növekedése. Növekedett az érvényes műszaki üzem terv alapján folyó, zárójelentéssel még le nem zárt kutatások száma is. A nagyberuházások, illetve az építést megelőző előkészületek itt is meghatározóak voltak. Az év során kőolaj és földgáz kutatást végzett a MOL Rt., az Athanor Mo. Kft (az El Paso Kft. utódjaként), a GEOMEGA Kft, a Magyar Horizont Kft., a Torreador Kft. (a Pogo Kft. utódjaként),a TXM Kft. (a Gustavson Kft. utódjaként), valamint a Rába Xprom Kft.. Széndioxid-gáz kutatást a Linde Gas Kft., és a Halmi Bt. bányavállalkozók végeztek. A geofizikai módszerekkel történő kutatásokat a GES Kft. 20 területen végzett, különböző megbízók számára. A kutatások egy részénél a korábbiakban elvégzett szeizmikus mérések adatsorainak újraértelmezését végezték. Az ásványi nyersanyag-kutatási tevékenységekről szóló összesített kimutatást az 5. táblázat tartalmazza.

- 20/36 -

2.1.3. Koncesszió alapján végzett ásványi nyersanyagkutatások 2005-ben koncessziós szerződés keretében három területen folyt ásványi nyersanyag kutatása, mindegyik területen a korábbi kutatási tevékenység folytatása volt. Nagylengyel Nyugat és az Inke nevű területen a szénhidrogén ásványvagyon kutatására és kitermelésére 1995-ben kötött koncessziós szerződés alapján végeztek kutatásokat. A Nagylengyel Nyugat területen az Xpronet Inc. cég a koncesszió jogosultja mint operátor, a bányászati tevékenységet a Blue Star ’95 Kft. végzi. Az Inke területen a Gemstone Properties Ltd. a koncesszió jogosultja, és a bányászati tevékenységet a Rába Xprom Kft. végzi. A kutatások intenzitását a befektetésre hajlandó tőkéstárs bevonása, a kutatás folytatására fordítható pénz mennyisége befolyásolja. A szénhidrogén kutatók mindkét területen a korábbi kutatási eredmények alapján kitűzött mélyfúrást kezdték el 2005-ben. A befejezés 2006-ra húzódik át. Füzérradvány nevű területen az arany-ezüst, nemesfémérc kutatására és kitermelésére 1997-ben kötött koncessziós szerződés alapján végeztek kutatásokat. Ez utóbbi koncessziós szerződést 2005-ben módosították, mert a Konzorcium egyik tagja kivált a koncesszióból. Így a koncesszió jogosultja egyedül a Humex Kft. Az arany-ezüst, nemesfém kutatási tevékenységként az első jogerős, a 2005-2006 évekre jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján a 2006 évi fúrások előkészítését végezték. A kutatás intenzitását az arany világpiaci árának változása befolyásolja.

2.2. SZILÁRD ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK BÁNYÁSZATA (Az ásványi nyersanyagtermelést és annak 1996.-2005. évek közötti változását a 2. táblázat mutatja be.) 2.2.1. Szénbányászat Az ország 1 földalatti és 11 külszíni szénbányájából 2,44 Mt barnakőszenet és 8,31 Mt lignitet termeltek ki. Feketeszenet nem bányásztak. Az összesen kitermelt 10,75 Mt szén 11 %-át mélyművelésű bányából termelték ki. Az év során 2 mélyművelésű szénbányánál és egy külfejtésben befejezték a kitermelést. 4 megszűnt szénbánya tájrendezését folytatták, illetve kezdték meg. A szénbányák műszaki-biztonsági állapota az előző évekhez viszonyítva számottevően nem változott. Az év során egy föld alatti bányában két súlyos üzemzavar (tűz, illetve metángáz meggyulladása) következett be, valamint szállítási tevékenység során egy halálos munkabaleset történt.

A mélyművelésű bányászat a létszám folyamatos csökkenése mellett is megőrizte a fő bányaveszélyek elleni védekezés megfelelő színvonalát. A három napon túli keresőképtelenséget okozó bányászati munkabalesetek száma (319) 24 %-kal kevesebb volt mint az előző évben. 2.2.2. Ércbányászat - 21/36 -

Az ágazatban 2005-ben csak bauxit és mangánérc kitermelés volt. Az év során 2 föld alatti és 3 külszíni bauxitbányában, valamint 1 földalatti mangánérc-bányában végeztek érckitermelést. A kitermelt 535 kt bauxit 77 %-a, valamint a 48 kt mangánérc 100 %-a mélyművelésből származik. Az ércbányák állapota megfelelő, a fő bányaveszélyek elleni védelem színvonala kielégíti az elvárásokat, halálos bányászati munkabaleset nem történt. A három napon túli keresőképtelenséget okozó munkabalesetek száma 41 volt, 40 %-kal kevesebb, mint az előző évben. 2.2.3. Egyéb szilárd ásványok és nyersanyagok bányászata (kő, kavics, homok, agyag, gipsz, perlit, talkum, stb.) bányászata Az ásványbányák termelési volumene (3,03 Mt) az előző évek szintjének megfelelően alakult. Az év során tovább folytatódott a bányászati és a feldolgozási technológiák korszerűsítése, automatizálása, melynek eredményeként még kedvezőbbek lettek a porkibocsátási értékek. A kerámiai nyersanyagok (7,36 Mt) kitermelése a piac megélénkülése miatt mintegy 25 %-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A kavics-, homok- és agyagbányák termelési volumenét ebben az évben is elsősorban a térségi nagyberuházások - utak, ipartelepek, ipari parkok - és a magánerős építkezések befolyásolták. Elsősorban az autópálya építések tervezett nyomvonala mentén került sor új bányatelkek megállapítására (21 db). Az autópálya-építési program a megnyitott, vagy már korábban is üzemelő bányákra is kedvező hatással volt. A kavics- és homokbányák kiermelése (58,5 Mt) jelentősen (27 %-kal) nőtt az előző évhez viszonyítva. A piaci igények a feldolgozott, osztályozott kavicstermékek felé tolódtak el, aminek eredményeképpen tovább bővült a minőségi, osztályozott termékeket előállító bányák száma. Az építő és diszítőkő, valamint a cement- és mészipari kőbányák termelése (26,46 Mt) stagnált, mindössze 3 %-kal haladta meg a 2004. évi kitermelés mennyiségét. Az egyéb szilárd-ásványok és nyersanyagok bányászata területén bejelentett üzemzavar nem volt, súlyos munkabaleset nem történt, katasztrófa elhárításra nem került sor. A három napon túli keresőképtelenséget okozó munkabalesetek száma 18 volt.

2.3. KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZBÁNYÁSZAT 2.3.1. Mélyfúrás, termelés, elsődleges feldolgozás 2005. évben a MOL Rt.. valamint az El Paso Magyarország Kft. végzett szénhidrogén (kőolaj, földgáz) kitermelési tevékenységet engedélyezett műszaki üzemi tervek alapján. Kőolaj és földgázbányászati célú mélyfúrási tevékenységet (mélyfúrás, rétegvizsgálatok) a MOL Rt. számára az év folyamán a Rotary Rt. végzett: (4 db vízszintes fúrás az algyői mezőben, 10 db kutatófúrás, és 6 db kutat mélyítettek le és képeztek ki a földalatti gáztárolóknál) .A kútszerviz munkálatokban részt vett a Kelly Kft is. A TXM Kft. számára a CROSCO cég végezte a kutatófúrások (Pusztaszer-1 és a Makó6) mélyítését. - 22/36 -

Összességében az év folyamán 22 db kutat mélyítettek le, ezek közül 8 db meddő, 2 db áthúzódó (2004-ról), 6 db földalatti gáztárolás céljára mélyült. Elvégeztek 160 kúton végeztek kútmunkálatot (átképzés, perforáció módosítás, kútjavítási-, tisztítási-, és rétegserkentési műveletek, mélyszivattyú csere, kútfelszámolás), és 14 kúton próbatermeltetést. 2.3.2. Szállítóvezetékek Az országos földgáz-szállító rendszert a MOL Földgázszállító Rt., az országos kőolaj és termék távvezeték rendszert a MOL Rt. Termékelőállítás és Kereskedelmi Divízió Logisztikai Szervezet Elsődleges Szállítási Főosztály Százhalombatta, míg az ukrán – magyar, valamint a TVK Rt. – Borsodchem Rt. közötti etilén szállító vezetéket és tartozékait a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK Rt.) Tiszaújváros üzemelteti. Az év folyamán a General Electric Hungary Rt. részére épült nitrogén szállítóvezeték üzemeltetője a Messer Hungarogáz Kft. Az országban összesen 395 gázátadó- és nyomásfokozó állomás, illetve 7357 km szállítóvezeték üzemel, amelyből 5174 km földgáz-szállító vezeték, 184 km etilén szállító vezeték, 797 km kőolaj és 953 km termékvezeték. A 2005. évben 32 km vezetéket és 7 db gázátadó- illetve nyomásfokozó állomást helyeztek üzembe. Országos földgáz szállítóvezetéki rendszer 2005. évben megépült -

-

-

Makád gázátadó állomás; két primer oldali megtáplálása a VárosföldAdony DN 600 és a Városföld-Adony DN 400 földgáz szállítóvezetékekről. Pilisvörösvár-Solymárvölgy DN 400 földgáz szállítóvezeték szakasz kiváltása. Az M0 útgyűrű 14. sz. csomópontban a Hajdúszoboszló-Vecsés DN 350 szállítóvezeték szakasz kiváltása. M5-M43 autópálya csomópont által érintett Városföld-Kiskundorozsma DN 600 PN 63, és Algyő-Üllés DN 700 PN 63 földgáz szállítóvezeték szakaszok kiváltása. M5 autópálya Szeged-Országhatár közötti szakasz építésével érintett Endrőd- Kiskundorozsma DN 700 PN 63; Városföld-Kiskundorozsma DN 600 PN 63; Algyő-Kiskundorozsma DN 600 PN 63; Kiskundorozsma-Országhatár DN 700 PN 63;földgáz szállítóvezeték szakaszok kiváltása. Ráckeve-Soroksári Dunát (Kis-Duna) keresztező kiváltása VecsésBudafok DN400 földgáz szállítóvezeték szakasz kiváltása irányított vízszintes fúrási technológiával kivitelezett új szállítóvezeték szakasz fúrt lyukba történő behúzásával. BILK Logisztikai Központ M0 körgyűrűről történő közúti bekötése miatt érintett Vecsés-Budafok DN400 földgáz szállítóvezeték szakasz kiváltása Endrőd-Kiskundorozsma DN 700-as gázvezeték Tisza keresztezés bevédésének helyreállítása (a keresztezés nem elégíti ki a 9004/82-es KPM-IpM rendelet előírásait)

- 23/36 -

-

-

DUFI –2 gázátadó állomás kapacitás bővítése a DUFI Hidrogéngyár-2 üzembe helyezése miatt. A Bátmonostor gázátadó állomáson új mérőhíd létesítése a DDGÁZ Rt. gáz ellátásának biztosítására. Az M6 autópálya építésénél és Szombathelyen épülő áruház területbiztosítása érdekében egyes szakaszokat ugyancsak ki kellett váltani. A kiváltások az M6 autópálya keresztezéseknél érintették Adony- Dunaújváros I. DN200 PN50 és Adony- Dunaújváros II. DN250 PN60 vezetékeket 5-5 helyen, Adony- Papkeszi DN400 PN64, AdonyKápolnásnyék DN350 PN50, Adony- Budatétény DN400 PN50, AdonyDHE DN600 PN60 vezetékeket 1-1 helyen. Az M7 autópálya építése miatt szükséges gázszállító vezeték átépítések végrehajtására Kőröshegy térségében.

A folyamatos és biztonságos üzemeltetés érdekében 2005- ben -

-

-

-

-

A hajdúszoboszlói kompresszor állomáson egy új Solar 60S típusú gép telepítését engedélyezte a Bányakapitányság a meglévő három gépegység mellé. Beregdaróc kompresszorállomáson 2005. évben megkezdődött a GE MARK VI. gépegység vezérlő telepítése. 2006-ban befejeződik a meglévő utóhűtő felújítása és új utóhűtő építése, a kompresszorok tömítőrendszerének átalakítása száraz gáztömítésűre. Nemesbikk kompresszorállomáson 2005-ben 2 db 18 m3-es távvezetéki szűrő, szloptartály bontását végezték el, helyettük 1 db 20 m3-es szloptartályt építettek be. 2005-ben induló és 2006-ra áthúzódó munkák között említést érdemel egy Ø 1250 fekvőszűrő telepítése, illetve 14 eNm3/h kapacitású Fiorentini gázelőkészítő telepítése. Nemesbikken 2006-ban induló projekt tartalma a K1, K2, K3 gépegységek bontása, helyettük 2 db Solar Taurus 60S gépegység telepítése, 2007-ben a K4, K5, K6 gépegységek bontása, helyettük 2 db Solar Taurus 60S gépegység telepítésének megvalósítása. A földgázszállítás területén a csővezeték és műtárgy rehabilitációs program, a szénhidrogén szállító vezetékrendszeren belül a közút, vasút keresztezéseknél található és különböző szempontok miatt veszélyesnek ítélt (jellemzően zárlatos és fémveszteségi hibával terhelt) védőcsöves műtárgyak megszüntetését és védőcső nélküli kivitelben történő megépítése. A nagynyomású szállítóvezetéki rendszer technológiai fejlesztése. A gázátadó állomásokon nyomásszabályozó berendezések minőségi cseréje, illetve fűtés- és mérés-korszerűsítése.

A földgázszállítás területén súlyos üzemzavar illetve súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés nem volt. Országos kőolaj- és termék-távvezetéki rendszer 2005. évben -

Az autópályák, elkerülő utak építéséhez kapcsolódóan a Keleti termékvezetéket Székely térségében 156 m hosszban, a 3313 számú - 24/36 -

-

-

-

-

közút Oszlárt és Tiszapalkonyát elkerülő szakaszának építése miatt a Szajol-Tiszaújváros közötti termékvezetéket 2-2, Keleti és az Ebesi termékvezetékeket 1-1 helyen kellett kiváltani. A pélyi belvízelvezető csatorna irányított fúrással történő keresztezésének kivitelezésénél a Szajol-Tiszaújváros DN 200 vezeték mederfenék alatti horpadását váltották ki. A „Tartálykorszerűsítés” projekt keretében kicserélték a tiszaújvárosi 10 m3 és a nyírbogdányi 5 m3 sloptartályokat duplafalú, szivárgásérzékeléssel felszerelt tartályokra. Az autópályák, elkerülő utak építéséhez kapcsolódóan a Keleti termékvezetéket Székely térségében 156 m hosszban, a 3313 számú közút Oszlárt és Tiszapalkonyát elkerülő szakaszának építése miatt a Szajol-Tiszaújváros közötti termékvezetéket 2-2, Keleti és az Ebesi termékvezetékeket 1-1 helyen kellett kiváltani. A pélyi belvízelvezető csatorna irányított fúrással történő keresztezésének kivitelezésénél a Szajol-Tiszaújváros DN 200 vezeték mederfenék alatti horpadását váltották ki. A kiváltások száma összesen 8 db volt, 483,5 m hoszban.A Barátság II. kőolajvezetéken intelligens görényezést követően összesen 20 db vezetékszakasz kiváltást végeztek el 75,1 m hosszban.a kőolajtermék szállítóvezetéken. 2006. évben a megvalósuló legfontosabb beruházás a benzol-toluol (BT) vezeték építése Tiszaújváros és Százhalombatta között. Az építési engedély kérelmet már benyújtotta az építtető a bányakapitányságra. M0-ás körgyűrű 6. és 13. számú csomópontokban vezeték szakaszok kiváltása a Százhalombatta-Ferihegy DN 150 kerozin vezetéken. A NATO megrendelésére új repülő üzemanyag (kerozin) ellátó szállítóvezeték megépítése a MOL Kecskeméti Bázistelep és a Kecskeméti Repülőtér között 2004. év folyamán megtörtént. Használatbavételi engedély kiadására nem került sor, mivel a vezeték üzembe helyezéséhez szükséges üzemanyag leszállítására a honvédség részéről megrendelés nem volt. Százhalombatta-Szajol DN 150 PN64 termék szállítóvezeték és az Ócsai szakaszoló állomás rekonstrukciója megtörtént. Bejelentés alapján termék szállítóvezetéki fogadó állomások, szloptartályok átalakítása történt. Az M6 autópálya Érd-Dunaújváros közötti szakaszon több helyen történtek szállítóvezeték rendszeren kiváltások, DUFI-Kápolnásnyék közötti termékvezetékeken (DN400, DN250, DN200) három helyen, valamint az ADRIA (DN600) kőolajvezetéken egy helyen. Ezen kiváltások az engedélyezett próbaüzem utáni használatbavétele rendben megtörténtek. Tatabánya- Környe Ipari Park bővítése miatt Kápolnásnyék- Szőny közötti (DN150, DN300) termékvezetékek mintegy 2600-2600 fm. hosszban ugyancsak kiváltásra kerültek. (Ezen létesítmények használatbavételét az építtető 2006. január hóban kezdeményezte, így az eljárásra csak február hóban kerül sor.)

A szakterületen súlyos munkabaleset, súlyos üzemzavarnak minősülő esemény nem történt. Etilén szállító vezetékek - 25/36 -

Az elmúlt évek teljes körű javítási munkálatait követően az etilén távvezetékeken a 2005. évben jelentős felújítási, karbantartási munkát nem végeztek. A 2005. évben az etilén szállító vezetékeken szivárgás, súlyos üzemzavar, baleset nem történt. 2.3.3. Földalatti gáztárolás A földalatti gáztárolást a MOL Földgáztárolás Rt. végezte. A tárolók kapacitásának fenntartása és növelése érdekében 6 db új kutat mélyítettek le és képeztek ki (Zsanán 3 db, Hajdúszoboszlón 2 db és Hahót-Edericsen 1 db). A tárolók kútjain évente kettő alkalommal rétegnyomás mérést végeztek, valamint 9 db kúton homokfigyelőadatátviteli rendszert építettek ki. A 2005. évi földalatti gáztárolási tevékenységet a 6. táblázatban foglalt adatok jellemzik. A szénhidrogén-bányászat területét érintő célellenőrzések nem tártak fel az üzemelés biztonságát veszélyeztető hiányosságot. A felügyelt területen súlyos üzemzavar, illetve munkabaleset nem történt.

2.4. GÁZSZOLGÁLTATÁS, GÁZELOSZTÁS 2.4.1. Gázelosztó vezetékek, gázszolgáltatás 2005 évben az ország gázelosztó vezeték rendszerét a Magyar Bányászati Hivatal által műszaki-biztonsági szempontból alkalmasnak minősített és a Magyar Energia Hivatal által elosztói engedélyesként engedélyezett 12 földgázszolgáltató társaság – DDGÁZ Rt, DÉGÁZ Rt, ÉGÁZ Rt, FŐGÁZ Rt, KÖGÁZ Rt, TIGÁZ Rt, DBGÁZ Kft, Magyar Gázszolgáltató Kft, TIGÁZ 2 Kft, ÓERG Kft, DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft, Csepeli Erőmű Kft. - és 2 pb gázszolgáltató társaság – PRÍMAGÁZ Rt, TOTAL Hungaria Kft. - üzemeltette a 7. táblázat szerint. A gázszolgáltató társaságok egy része zártkörű részvénytársaság lett. A gázszolgáltató társaságok túlnyomó többsége rendelkezik a bányafelügyelet által jóváhagyott minőségügyi rendszerrel. A bányafelügyelet a minőségügyi rendszerek célellenőrzés keretei között megtartott éves felülvizsgálata során megállapította, hogy azokat az engedélyesek működtetik, működésük a jogszabályi feltételeknek túlnyomórészt megfelel. A bányafelügyelet az ellenőrzések alkalmával feltárt rendellenességek megszüntetésére minden esetben határidő kitűzésével intézkedett. A gázszolgáltató társaságok további – létszámcsökkenéssel is járó - szervezeti átalakítást hajtottak végre a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény és végrehajtási rendelete alapján a piacnyitás elősegítése, a földgáz-elosztási és közüzemi szolgáltatási tevékenységek végleges elkülönítése valamint az ügyfélszolgálati tevékenység racionalizálása és egységesítése érdekében. A szervezeti átalakítások következtében külön - külön gazdálkodó egységgé szerveződött a földgázelosztó vezeték tervezését, létesítését, üzemeltetését végző - 26/36 -

elosztói engedélyes, valamint a gáz értékesítésével, számlázással, a gázdíj beszedésével, pénzügyi elszámolással foglalkozó közüzemi szolgáltatói engedélyes szervezet. Központi irányítással mindkét szervezetet kiszolgáló jelleggel támogatói szervezetek működnek. Általánosságban erős tendencia mutatkozik a gázszolgáltatóknál egyes gázszolgáltatói tevékenységek (pl. hálózatellenőrzés, -karbantartás) kiszervezésére, szerződéssel beszállítók részére történő kiadására. A 2005. évi fejlesztések során 1189 km vezeték épült meg, ami az előző évihez képest 300 km többletet mutat. Ezáltal azonban a földgázszolgáltatásba bekapcsolt települések száma számottevően nem változott, mivel a vezetéképítések jellemzően a településeken belüli hálózatok bővítését jelentették. Összességében az országban 2922 település kapcsolódott be a gázszolgáltatásba, az üzemeltetett gázelosztó vezetékrendszer hossza 80 785 km. Vezetékes PB gázszolgáltatást 2005. évben a PRÍMAGÁZ Rt., a TIGÁZ ZRt., és a TOTÁLGÁZ HUNGÁRIA Kft. végzett. A korábban kiépített un. falugázos települések nagy része áttért a vezetékes földgázellátásra, így a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő szolgáltatása ma már elenyésző, jelentősége visszaszorulóban van. Az ellátott települések, illetve az elosztóvezetékek adatait a 7. táblázat tartalmazza. A folyamatos és biztonságos üzemeltetés érdekében a gázszolgáltató társaságok kis mértékű rekonstrukciós munkákat végeztek a gázelosztó hálózaton és a gázfogadó ill. körzeti nyomásszabályozó állomásokon. Elsősorban az acél vezetékek korróziós lyukadása és a leágazásokba beépített elzáró szerelvények meghibásodása következtében a gázszivárgások száma továbbra is jelentős mértékű volt. Szerelvény meghibásodásoknál a fogyasztói főelzárók tömítetlensége volt a legjellemzőbb. 2005. évben 12 bejelentett súlyos üzemzavar történt az előző évi 13-hoz képest. A gázelosztó vezeték rendszeren bekövetkezett üzemzavarok jelentős része külső behatásokból, rongálásból adódott. A külső behatásból származó üzemzavarok többségét közmű – elsősorban csatorna - építések, javítások során figyelmetlen, szakfelügyelet nélküli gépi földmunkák végzése, tervezési, egyeztetési hiányosságok, munkavégzés bejelentésének elmulasztása és technológiai fegyelmezetlenségek okozták. Az egyéb gázvezetékek (biogáz, CO, nitrogén, stb.) üzemeltetésével kapcsolatban üzemzavart 2005-ben nem jelentettek. Az üzemeltetéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre álltak, azonban a szervezeti egységek illetve az operatív létszám csökkenése következtében a beavatkozások ideje növekedett. Az ellenőrzésekkel foglalkozó szervezetek hatékonysága megfelelő volt.

- 27/36 -

A bányaszolgalmi bejegyzések utólagos rendezésére kiadott bányafelügyeleti rendelkezések végrehajtása során – a beütemezett munkák időarányos teljesítésében különböző mértékű lemaradások voltak tapasztalhatók a gázszolgáltató társaságoknál. Az elmúlt évben több esetben a vezetékjog alapítása hátráltatta az idegen ingatlanokon a gázelosztó vezetékek létesítését és üzembe helyezését. A vezetékjog alapításának akadálya túlnyomó többségben a rendezetlen földtulajdonosi viszonyok és földhivatali ingatlan nyilvántartás. Az autópálya építéssel kapcsolatos gázelosztó vezeték kiváltásoknál a gyakori irreális értékcsökkenési és kártérítési igények miatt az ingatlan tulajdonosokkal történő megállapodások nehézkesen jöttek létre. A gázszolgáltató társaságok bányafelügyeleti hatáskörbe tartozó tevékenységének baleseti helyzete jónak minősíthető, mivel súlyos bányászati munkabaleset a gázelosztás területén nem következett be. 2.4.2. Propán-bután gáz forgalmazás, propán-bután gáz töltőtelepek Propán-bután gáz forgalmazási tevékenység A cseppfolyós propán-, butángázok (pébé) és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet szerinti pébégázforgalmazási tevékenység végzésére 2004- ben 6 gazdálkodó szervezet - a PRIMAGÁZ HUNGÁRIA Ipari és Kereskedelmi Rt.; a TOTAL HUNGARIA Kereskedelmi Kft. ; a MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt. ; a THERMOFARM Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ; a Shell Gas Hungary Rt. és a Közép Európai Gázterminál Rt. kapott működési engedélyt. A 2004. évben megkezdett INTERGAS HUNGARIA Kft. (majd Rt.) Tiszabezdédi propán-butángáz töltő-, átfejtő- és tároló telepének létesítését 2005.-ben befejezték és a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott pébé forgalmazási, ill. a Miskolci Bányakapitányság használatba vételi engedélye alapján az Rt. megkezdte működését. A 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet alapján pébégázforgalmazási engedélyt adott a Bányakapitányság a hajdúszoboszlói PÉBÉ-COOP Kft. részére 2005. decemberében. A Kft. a gáz forgalmazását 2006.-ban tervezi megkezdeni. Az un. kistartályos pébégázforgalmazás A PRIMAGÁZ HUNGÁRIA Ipari és Kereskedelmi Rt.; a TOTAL HUNGARIA Kereskedelmi Kft. ; a Shell Gas Hungary Rt. és a Közép Európai Gázterminál Rt. töltő-, tároló létesítményeket is üzemeltet, az általuk végzett kistartályos pébégázforgalmazás adatait a 8. táblázat tartalmazza. Az előbbieken kívül ilyen tevékenységet az alábbi szervezetek láttak el a következők szerint. MOL Rt. Termékelőállítás és Kereskedelem, PB Termék Kereskedelem Divízió Alapvető gázszolgáltatói adatok (az 1 m3 –nél nagyobb tartálytérfogattal rendelkező fogyasztók):

- 28/36 -

Az ellátott fogyasztók száma: 418. Ebből új (2005. évi): 22. A PB-értékesítés éves mennyisége (t/év): 24221 tonna A telepített tartályok db-száma összesen: 562 darab Ebből 2005.-évi telepítés: 25 darab TERMOFARM Kft. Alapvető gázszolgáltatói adatok (az 1 m3 –nél nagyobb tartálytérfogattal rendelkező fogyasztók): Ellátott fogyasztók száma országos szinten 2005 évben 1359 Ebből 2005 évben országos szinten új 121 A PB-értékesítés éves mennyisége 13.614 tonna Ezen adatokat is figyelembe véve az országban üzemeltetett kistartályok száma meghaladja a 10.000 darabot, míg a teljes pébégázforgalmazás 180.000 tonnára tehető. Kistartály meghibásodásából a felügyelt területen súlyos üzemzavar, baleset nem volt. A szűkülő piacon erős verseny van, ami a forgalmazók közötti feszültségekhez vezetett. Ennek és a jogszabályok pontatlanságainak következménye számos (kölcsönös) bejelentés, amik vizsgálata a bejelentő kárát sokszorosan meghaladó költséggel sem vezet eredményre. Szabálysértési eljárást egy esetben kellett lefolytatni. Jogosulatlan tartálytöltésért a Pécsi Bányakapitányság 300.000.- Ft pénzbírságot szabott ki. Az MBH – az érintett fellebbezését követően – az elsőfokú határozatot megsemmisítette és a tényállás egyes körülményeinek tisztázása érdekében a bányakapitányságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban a bányakapitányság a tisztázatlan körülményeket egyértelmű megvilágításba helyezte és a pénzbírságot azonos összegben ismételten kiszabta. A fellebbezést követően az MBH a bányakapitányság határozatát helybenhagyta. 2005. évben – több más bejelentés mellett – bejelentés érkezett, hogy a propán-bután cseretelepeken – a 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet előírásait figyelmen kívül hagyva – turista palackok töltése is folyik. Az MBH a részletes kivizsgálás és a tevékenység megtiltásának elrendelése mellett kezdeményezte a hivatkozott rendelet módosítását, egyúttal felajánlotta közreműködését a módosítás előkészítésében. Propán-bután töltőtelepek Az országban 11 töltőtelep üzemelt, összesen 139.744 tonna PB gázt forgalmaztak. A töltési tevékenység összességében csökkenő tendenciát mutat, elsősorban a palackos gázhasználat csökkenése miatt. A töltőtelepeken lévő tárolókapacitás megközelítőleg 15.000 m3. A töltőtelepek adatait a 8. táblázat tartalmazza. A töltőtelepek műszaki és biztonsági állapota megfelelő, a szakterületen súlyos üzemzavar, munkabaleset nem történt.

2.5. POLGÁRI ROBBANTÁSI TEVÉKENYSÉG

- 29/36 -

A bányászati célú robbanóanyag felhasználás az előző évhez viszonyítva 24 %-kal emelkedett. Ez a növekedés alapvetően az autópálya és a hozzá tartozó műtárgyak építése miatt történt. Az év folyamán 4,38 kt-t robbanóanyagot, és 422.129 db gyutacsot (az előző évhez viszonyítva 14 %-kal kevesebbet) forgalmaztak. (9. táblázat) A robbanóanyag felhasználás nőtt, a hazai gyártás csökkent, ezen körülmények az import növekedését jelentették. A robbanóanyag felhasználás és a kiadott bányafelügyeleti engedélyek számának növekedése a robbantási szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek szerepének növekedésére utal. A robbanóanyag raktárak száma (36) 7-tel kevesebb, mint az elmúlt évben volt, melyekből 31 üzemelt. (10. táblázat) A raktárak számának csökkenése a közúti szállítás fejlődésével magyarázható. A használaton kívüli, szünetelő robbanóanyag raktárak nagyobb részét megszüntették. Robbantási munkavégzéssel kapcsolatban 3 bánya esetében érkezetek lakossági panaszok, amelyek kivizsgálása megtörtént. Mindhárom esetben a bányavállalkozó a robbantási technológián változtatott annak érdekében, hogy a robbantások okozta rezgés, illetve hanghatás kedvezőbbé váljon. A megtartott ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a polgári robbantási tevékenységet végző társaságoknál a robbantás személyi és tárgyi feltételei kielégítőnek tekinthető, szabálytalan robbantási tevékenységből kifolyólag súlyos üzemzavar, baleset nem történt.

2.6. NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSE! A felállított berendezések és ennek megfelelően az üzemelő berendezések száma növekedett ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy jogszabályváltozás következtében a propán-bután tárolótartályok a Magyar Műszaki Biztonsági Hivataltól a bányafelügyelet felügyelete alá kerültek. A bányamentő készülékek palackjai vonatkozásában az év folyamán egy kb. 120 db-os (~40 %) csökkenés volt észlelhető. (11. táblázat) A szakterületen a korábbi években jelentő jogszabályváltozások következtek be (pl. változott a nyomástartó berendezések köre, a besorolás alapjául szolgáló nyomáshatár, a besorolás, megszűnt a gyártás – behozatal – engedélyezése,stb) ezért a bányafelügyelet tovább folytatta a régi vonatkozó szabályrendszerének kiváltását célzó jogszabályelőkészítő tevékenységét, aminek eredményeképpen megjelent a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló Korm. rendelet. Az MBH részt vett a Magyar Hegesztőminősítő Testület, az MSZT 337 Gázpalackok, a 418 Kazánok és nyomástartó edények, a Nyomástartó Műszaki Szakbizottság, a GKM által működtetett Biztonsági Szabályzatok felülvizsgálatára alakult Szakértői Bizottság munkájában, illetve a Prímagáz Rt., a TÜV Rheiland, a Shell Gas Hungary Rt. és az ÁEF Labor ellenőrző szervezetének miniszter általi kijelölési eljárásában.

- 30/36 -

Az MBH több a szakterületet érintő oktatási tematika összeállításában vett részt (gázpalackok kezelő, nyomástartó berendezés kezelő, vizsgáló), gondozta a gázforgalmazók nyilvántartását, illetve újonnan nyilvántartásba vett gázforgalmazók esetén kezdeményezte jellemző adataiknak a közzétételét. A Bt. Vhr. 18. § (2) bek. értelmében a kistartályok (3,0-5,0 m3) telepítésére és az ún. modulok használatbavételére típustervek engedélyezésére került sor. A korábbi értelemben vett nyomástartó berendezés meghibásodásából a felügyelt területen súlyos üzemzavar, baleset nem volt. Jogosulatlan tartálytöltésért egy esetben kellett lefolytatni szabálysértési eljárást. 2005. évben – több más bejelentés mellett – bejelentés érkezett, hogy a propán-bután cseretelepeken – a 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet előírásait figyelmen kívül hagyva – turista palackok töltése is folyik. Az MBH a részletes kivizsgálás és a tevékenység megtiltásának elrendelése mellett kezdeményezte a hivatkozott rendelet módosítását.

2.7. ENERGETIKAI CÉLRA KINYERT GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA A geotermikus energia hasznosítás koncessziós eljárási kötelezettségének megszűnését követően a várakozásnak megfelelő számú megkeresés érkezett a bányakapitányságokra. Az év során hőszivattyús fűtés megvalósításához 31 db vertikális, zárt hurkú kollektoros - geotermikus energia kinyerésére szolgáló létesítmény építéséhez adtak ki engedély a bányakapitányságok. Érthető okokból Budapestről és az Alföld területéről érkezett a legtöbb (21 db) létesítési engedély kérelem. Egy-egy megépült létesítményre kértek és kaptak fennmaradási, illetve használatba vételi engedélyt.

2.8. BÁNYÁSZATI MÓDSZEREKKEL – NEM BÁNYÁSZATI CÉLRA SZOLGÁLÓ FÖLD ALATTI LÉTESÍTMÉNYEKBEN – VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK 2.8.1. Mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló bányászati technológiával végzett tevékenység (Vízkútfúrás és javítás, vízkinyerés) Az év során a bányafelügyelet műszaki-biztonsági felügyeleti hatáskörébe tartozó fúróberendezéssel 183 db vízkutat mélyítettek le. Jelentősebb vízkútfúrási munkálatot a Visontai, illetve Bükkábrányi ligntibányákban végeztek, ahol 141 kutat mélyítettek összesen 12035 fm hosszban. A vízkútfúrási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek 2005. évben súlyos üzemzavart, illetve munkabalesetet nem jelentettek. 2.8.2. Mélyfúrás Az év során a bányafelügyelet műszaki-biztonsági felügyeleti hatáskörébe tartozó területen 6 vállalkozás végzett szénhidrogénkút létesítési, illetve karbantartási tevékenységet. - 31/36 -

A felügyelt területen súlyos üzemzavar, illetve munkabaleset nem történt. 2.8.3. Föld alatti létesítmények kivitelezése, föld alatti bányatérségek más célú hasznosítása Bányászati módszerekkel, nem bányászati célt szolgáló földalatti tevékenységet négy vállalkozás végzett. A tevékenységek döntő része az un. pinceveszély elhárítási, valamint a föld alatti csapadékvíz-elvezető csatorna építési munkák voltak. Folytatódott a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló felszín alatti térségek kutatása két lejtősvágat tovább hajtásával. Öt megszűnt földalatti szénbányából, illetve 1 föld alatti bauxitbányából az ivóvíz kiemelését folytatták. A felügyelt területen súlyos üzemzavar, illetve munkabaleset nem történt.

2.9. KITÖRÉSVÉDELMI ÉS BÁNYAMENTŐ SZERVEZETEK Az országban kőolaj és földgázbányászat területén két Kitörésvédelmi Szervezet és két Központi Bányamentő Állomás működött. (12. táblázat) A kitörésvédelmi szervezetek 32 fős létszámát a MOL Rt. és a ROTARY Fúrási Rt. biztosítja. A szervezet Kiskunmajsán (16 fő), illetve Nagykanizsán (8 fő) egy – egy mérnök irányításával, és 4 fő kiszolgáló személyzettel (gépész, légzőtechnikus, műszerész, szertáros) működtet egy-egy mentőcsoportot. A szervezet parancsnoka, és helyettese MOL Rt. állományában van, a többi dolgozó a Rotary Rt. alkalmazásában áll. A kitörésvédelmi szervezetek – közösen – az egész ország területén lévő kutak tekintetében látnak el feladatokat. A MOL RT a kitörés elhárítási eszközök zömét az MB KV RT Szolnoki telephelyén, kisebb részét a ROTARY Fúrási RT Nagykanizsai telephelyén tárolja. A kitörésvédelmi szervezet eszközei korszerűek, személyzetük a kezelésüket rendszeresen gyakorolja. Az év során két kitörésvédelmi gyakorlatot tartottak, amely elméleti és gyakorlati foglalkozásokból állt. A föld alatti bányák bányamentési feladatainak ellátása céljából az országban két Központi Bányamentő Állomás működött, melyeket a MAL Rt. Bakonyi Bauxitbányászati ágazata Halimbán, a Vértesi Erőmű Rt. a Márkushegyi Bányaüzemében tartott fenn. A Központi Bányamentő Állomások szerződés alapján a „saját” bányáikon túlmenően más gazdálkodó egységek földalatti bányáiban is ellátják a bányamentési feladatokat. Megoszlásukat, létszámukat valamint az általuk ellátott gazdálkodó szervezetek számát a 12. táblázat mutatja be. A bányamentő szervezetek üzemvitele, műszaki-biztonsága szabályzatokban rögzített előírásoknak megfelelt.

- 32/36 -

a

biztonsági

3.TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK A táblázat sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

A táblázat tartalma Felügyelt bányák és egyéb létesítmények Ásványi nyersanyag termelés az 1996-2005. években Bányászati munkabalesetek alakulása az 1996-2005. években A három napon túli keresőképtelenséget okozó munkabalesetek száma az 1996-2005. években Kimutatás ásványi nyersanyag kutatási tevékenységekről Földalatti gáztárolók A gázellátásba bekapcsolt települések száma és a beépített vezetékek hossza Kimutatás az üzemelő pb töltő és tároló-üzemekről Kimutatás a forgalmazott robbantóanyagokról Kimutatás a felügyelt robbantóanyag-raktárakról Bányaüzemi nyomástartó berendezések, palackok Központi bányamentő szervezetek, bányamentő szertárak és kitörésvédelmi szervezetek A bányafelügyelet létszámának összetétele A költségvetési előirányzatok alakulása Szakigazgatási tevékenység az 1996-2005. években A bányafelügyelet teljesített és ebből ellenőrzésre fordított műszakszámai az 1996-2005. években A negyedévenként bevallott bányajáradék nyersanyag fajtánként A nyersanyag fajtánként keletkezett bányajáradék fizetési kötelezettség mérséklése A nyersanyag fajtánként keletkezett bányajáradék fizetési kötelezettség egyenlege A befizetett bányajáradék nyersanyag-fajtánként Szabálysértési eljárások A szabálysértési eljárásokban szereplő személyek Szabálysértési bírságok Jogszabály előkészítési és véleményezési tevékenység

- 33/36 -