Az Ötödik Rend ifjúságának és pedagógusainak versengése

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - Pszichológiai Doktori Iskola

Takács István

Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése Doktori értekezés

Témavezető:

Prof. Dr. Kézdi Balázs Egyetemi tanár

Pécs, 2005.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése

2. oldal

Köszönetnyilvánítás Elsőként témavezető professzoromnak, Kézdi Balázsnak köszönöm megértését, türelmét, amivel útkereséseimet fogadta. Köszönöm azt a diszkrét irányítást, amivel a lelki derű – euthümia - Demokritosz etikájában vázolt állapotában élhettem meg az elmúlt néhány évet. A Pécsi Egyetem Pszichológiai Doktori Iskolájának oktatói, az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársai részéről megnyilvánuló el-, és befogadó attitűd nagyban könnyítette munkámat, amiért nem tudok elég hálával gondolni rájuk. Munkahelyem, az ELTE Gyógypedagógiai Karán, külön köszönettel tartozom Volentics Annának, a sok éven át megnyilvánuló bizalmáért, segítségéért, amellyel lehetővé tette, hogy az értekezés elkészüljön. Ugyancsak köszönöm Bánfalvy Csabának kitartó együttműködését, részletekbe menő elemzéseit. Segítségemre voltak továbbá a Pszichopedagógiai és a Társadalomtudományi Tanszék oktatói, adminisztratív munkatársai, demonstrátorai, s adtak alig viszonozható segítséget, hogy munkámat zavartalanul végezhessem, s elképzeléseimet megvalósíthassam. Köszönet érte. Tisztelettel gondolok a vizsgálatban érintett alternatív iskolák igazgatóira, továbbá a kutatásból kimaradt szegedi alternatív iskola igazgatójára, Földes Sándorra, azért a támogatásért, amely szervezésben, ismeretek átadásában, konzultációkban teljesedett ki, s amelyek nélkül nem valósulhattak volna meg elképzeléseim. Köszönöm Dr. Papp Lászlónak a matematikai-statisztikai feladatok elvégzéséhez nyújtott értékes tartalmi és szervezési segítségét – továbbá Rócza Gábornak az értekezés szerkesztési munkálatait. Kutatásomat pályázati úton támogatta a Magyar Tudományos Akadémia az Oktatási Minisztérium, valamint a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. Doktori értekezésem megírását a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány kutatási ösztöndíjjal segítette. Támogatóimnak ezúton is köszönetemet fejezem ki. Megköszönöm családom támogatását, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy az elmúlt közel öt évben nem kérték számon a szerep-fogalomban Berger és Luckmann által meghatározottakat, s nem követelték meg, hogy (szabadon idézve), azokhoz a szabályokhoz tartsam magam, amelyeket az intézményes tradíció részeként tanítanak, s amelyek hitelesítik az apai, s nagyapai szerep minden hordozóját…


Tartalom

3. oldal


4. oldal

Végül is az életről való minden tudás és minden megismerés az élet rejtélye fölötti csodálkozás, a végtelen, mindig új formákban megjelenő élet hódolatteljes tisztelete. Albert Schweitzer

Bevezetés Az Ötödik Rend. A francia forradalomban - a 18. század végén - a Harmadik Rend, a polgárság, alapvető változásokat idézett elő a társadalom életében. Erre utalva adta Giuseppe Pelizza da Volpedo a 20. század fordulóján (1898-1901), három éven át készülő képének A Negyedik Rend címet. A kép a vidékről érkező tömegeket ábrázolja, azokat az embereket, akik a városok perifériájára kerülve váltak az intenzív iparosodás munkaerőivé. A kép – művészettörténeti értékelése szerint – „szociális és humanitárius jellegű súlyos reflexió” (Zuffi, 2001.). A kutatómunkánk középpontjában lévő hátrányos helyzetű fiatalok egy évszázaddal később hasonló tömegben jelentek meg a magyar közoktatásban, és persze nem csak ott – hanem a fejlett országok mindegyikében. Létük, helyzetük milyensége – esetünkben versengésük jellemzői, mintázata, az intézményes nevelés valóságához fűződő érzelmeik, gondolataik – kérdéseket vetnek fel, s megválaszolandó feladatot jelentenek a társadalom egésze számára. A nevelés-oktatás-képzés rendszerében, sajátos ismereteket, felkészültséget igényelnek, hiszen súlyos reflexióként jelentek meg, s alkotják világunkban, az Ötödik Rendet. A múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveinek – Magyarországon lezajlott – társadalmi, gazdasági folyamatai a gyermekekre is hatottak, létrehozva nyerteseket és veszteseket. A változások elementáris erővel, történelmi értelemben pillanatok alatt játszódtak le úgy, hogy a kor ifjúságát sem családja, sem az intézményes nevelési rendszerek nem tudták hathatósan támogatni. Mindez– az esetek számottevő részében – azzal járt, hogy az általánosságban megjelent depriváción túl (Andorka, 1997, 121.) a fiatalok énazonossága, amelyet addigi életük belső azonossága jelentett, egyáltalán nem illeszkedett a mások számára való jelentésük azonosságához és folytonosságához (v.ö. Erikson, 2002, 258.). Többek között ezért is, olyan ifjúsági szubkultúrák jöttek létre, amelyeknek a megértése is nehézséget jelent a nevelő-oktató rendszerek számára, nem hogy megfelelő ellátással támogatná azokat (Pásztor, 1999.). A vizsgált tanulók – akik a hátrányos helyzetben lévők számára speciálisan kialakított szakképzésben érintettek – döntően 1978 és 1989 között Magyarországon születtek.1 A hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó kutatók e réteg arányát évfolyamonként közel húsz százalékra teszik (Farkas, 1997, Liskó, 1999, Gyenge 1999). Mindez azt jelenti, hogy az érintettek létszáma a közoktatás és a szakképzés rendszerében évről évre több-százezres nagyságrendű. Kutatásunk célja rétegspecifikus jellemzők leírása, valamint fejlesztési lehetőségek meghatározása, elsősorban a pszichológia és amennyire szükséges, a szociológia eszközeinek felhasználásával – a pszichopedagógia számára, de leginkább az érintett fiatalokért. A hátrányos helyzetben lévő fiatalok jobb megismerése révén intézményes ellátásuk sikeresebbé válhat. Klasszifikációs szándékunk során arra törekedtünk, hogy Pfeffer (1988, 148.) megfogalmazását átvéve ne individuális minőségként (cit.: Zászkaliczky, 2005.) írjunk le ismérveket, hanem a vizsgált fiatalok kulturális, szociális miliőjét elemezve reagáljunk különféle interakcióikra, s lehetőség szerint konkrét cselekvési irányokat mutassunk fel. 1

Ebben az időszakban a korosztályok létszáma az évi 160 ezerről 125 ezerre csökkent.


5. oldal

1. A nevelési diagnózis és a személyiség fejlesztése a hátrányos helyzetben lévő fiatalok iskoláiban, mint sajátos kulturális miliőben (miként alakul a versengés?!) - Európában és Magyarországon 1.1. A pedagógiai diagnózis szükségességéről Diagnosztikus megközelítést javasol D. W. Winnicott a pedagógia számára, nevezetesen, a vannak olyanok akiknél „az otthoni körülmények kielégítőek, és olyanok, akiknél nem” – dichotómia mentén. Véleménye szerint elsősorban a gyermek családi körülményei határozzák meg az érzelmi élet fejlődését, s lehetnek felelősek annak zavaráért. Kiindulásként elfogadjuk: a diagnózis szükségességét2: „a tanításnak, éppúgy, mint a jó orvoslásnak – hivatalosan diagnózison kellene alapulnia; pusztán a kifejezetten tehetséges tanárok ösztönös megérzései nem tarthatják meg az egész szakmát” (Winnicott, 2000, 197198). Meg kell jegyezzük, hogy az idézett gondolatot szerzője 1964-ben tette közzé, de még ettől korábbra datálódott tudásra is támaszkodhat a pedagógia Aichhorn révén. A pszichoanalitikus alapokra támaszkodó pedagógia egyik megalkotójaként számon tartott Aichhorn, az első világháborút követő időszakban létrehozott intézményében – melyet a „humánus embervezetés templomá”-nak neveztek (cit.: Gordosné, 2001.) – a nevelés alapjául tette a „pontos szükségletdiagnózis gyakorlatát” (Volentics, 1996, 70.). Az előzőeknél korábbi történelmi előzményként idézzük W. Dilthey 1894-ben megjelent munkájából, a Gondolatok egy leíró és taglaló pszichológiáról egy állítását, mely szerint „…csak akkor érthetünk meg egészen akár egyetlen individuumot is, bármilyen közel álljon is hozzánk, ha megtudjuk, miképpen lett”, majd néhány gondolattal ez után: „. Egyetlen tanár sem igazodnék el egy fiú lelkében, ha nem találná meg benne annak csíráját, ami számára a további fejlődésből ismert” (Dilthey, 2004, 233.). A pedagógiában – általában – nem jellemző az anamnézis, diagnózis, terápia hármasának analógiájaként az előélet, státus, nevelési mód-fejlesztendő területek (amely elsősorban az egyénre, a személyiségre fókuszál) tervezése. A pedagógiai gyakorlat még ma is elsősorban csoportokban gondolkodik, s a csoportjellemzőket helyezi előtérbe. Csupán azokban a helyzetekben, amelyekben a hagyományos pedagógiai eljárások nem vezetnek eredményre, változik a gyakorlat: többnyire az átlagostól eltérő népesség körében. Ilyen – többek között – a bármely okból peremhelyzetbe kerültek ellátása, a másság kezelése. Mindez többnyire a pedagógiai segítő ellátások keretében, illetve a pedagógiai alternatívákat előnyben részesítő intézményekben valósul meg, ott, ahol a pszichológiai, pszichopedagógiai aspektusú megközelítés evidens, továbbá a gyermekvédelem ellátórendszerében. 1.2. A hátrányos helyzet kulturális mátrixa, a kultúra értelmezési keretei A hátrányos helyzetű fiatalok képzésekor, nevelésekor többek között a holisztikus beállítottságunk révén, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a kultúra függvényében változnak az emberi megismerés és interakció aktuálisan mozgósított formái. Az európai kultúra önmagában is színes, manapság egyre többféle kultúrát magába olvasztó világ – amiből következik, hogy az általunk ellátott (s a közelmúltban vizsgált) hátrányos helyzetű fiatalok világa sem homogén. Ennek jó példája, s a kultúrák közötti kapcsolat szükségességének szimbóluma lehetett az az 1901-ben készült, s 1987-ben hátrányos helyzetű német fiatalok által rekonstruált 2

A pszichopedagógia három évtizedes gyakorlata ennek szükségességét evidenciaként kezeli – miközben a pedagógia általános gyakorlatában erről nem beszélhetünk.


6. oldal

vasúti kocsinak a története (az ifjúsági kulturális vasút – Train d’Europe), amelyik a nyolcvanas évek végén Németország és Lengyelország vasútvonalain tett meg több utat (Ketter – Petzold, 1987, BBJ Servis, Phare-program é.n.). A programban résztvevő Peter Collingro (BBJ) sokat tett a magyarországi programok beindításáért: a kilencvenes évek elején több ízben, Phare programokban dolgozott számos magyar iskolával. Az alábbiakban, a kultúra fogalmának tárgyalásakor elsősorban annak a praxisnak a szűrőjén keresztül vizsgálódunk, amely időhatárait tekintve az 1980-as évek második felétől napjainkig fogja át a hátrányos helyzetű fiatalok magyarországi szakképzésének időszakát, s amelyben a Phare-programok sorozata egyfajta progressziót jelentett. A kultúra fogalmának meghatározásakor az első gondolkodó, akit idézünk, Sigmund Freud. „…a kultúra szó a teljesítménynek és berendezkedéseknek azt az egész summáját jelöli, amelyben eltávolodik életünk állati őseinkétől, és amely két célt szolgál: az ember természettel szembeni védelmét és az emberek egymás közti kapcsolatának szabályozását” – fogalmazta meg értelmezését Freud A rossz közérzet a kultúrában harmadik fejezetében (Freud, 1992.37.). Másodjára a pszichoanalitikus iskola egyik magyar képviselőjének meghatározását emeljük be az értelmezés folyamába. Róheim Géza „az emberi kultúra azon vonatkozásai”-t emeli ki, amelyek az ő értelmezésében, „Egymáshoz kötik az emberi lényeket, furfangos eszközökkel segítik az embert, a gyermeket, amikor magára marad” (Róheim, 2001, 88.). A kultúra értelmezésekor Nguyen Luu Lan Ahn utal a latin colore kifejezésre, amelynek több jelentése is van: lakik, művel, védelmez, vallásos tiszteletben részesít; továbbá megemlíti, hogy a szó fő jelentése: valaminek a művelése, gondozása. Említi többek között Jahoda meghatározását, amely szerint „A kultúra az a komplex egész, mely magába foglalja mindazt a tudást, hiedelmet, művészetet, erkölcsöt, törvényt, hagyományt és minden egyéb képességet és szokást, amit az egyén a társadalom tagjaként sajátított el. A kultúra definíciója további meghatározásaként Triandistól idéz: „A kultúra eszerint tapasztalatokat és hagyományokat tartalmaz, amelyek megmutatják, mi bizonyult hatékonynak a múltban, és ennek megfelelően hogyan kell a jelenben viselkedni. A kultúra elemeit alkotják az értékek, normák, a kimondatlan feltételezések arról, hogyan kell felfogni a világot. Ezek olyannyira belsővé váltak a szocializáció során, hogy szinte soha nem kérdőjelezzük meg őket” – majd később a Herskovits definícióját felhasználó Trinadis-gondolatot is megidézi, ami szerint „mindegyik kulturális csoport, mindegyik kultúrában élő ember a kultúrájára jellemző módon észleli, fogja fel a környezet ember által alkotott részét” (Lan Ahn, 2003, 15-53.). M. Cole (2000, 214.) hivatkozik Jeremy Fodor, Az elme modularitása címmel Cambridge-ben 1983-ban megjelent munkájára, továbbá az ennek alapján kialakított, Gelman és Greeno nevéhez köthető gondolatra, mely szerint először jön a moduláris szűrő, majd a kulturális kényszerek, mely utóbbi központi processzorként dolgozik. M. Cole szerint a jelzett modulok (a törzsfejlődés-, a kultúra-, és az egyén sajátos kódjai) bennünk vannak a kezdetektől fogva. Mindennek folytatást, irányt ad a család, a maga szubkultúrájával, amelyben az eltérő tapasztalatok, normarendszerek fogalmazódnak meg (Kozma, 1994, 129.). A szociálpszichológia kulturális mátrixáról a kulturális pszichológia értelmezése során Fiske, Kitayama, Markus és Nisbet írtak. Azt fogalmazták meg, hogy kultúra és lélek kölcsönösen egymást alakító tételként írható le. Amennyiben elfogadjuk azt a feltételezésüket, hogy a kultúrák „teremtik meg és segítik elő” a pszichológiai folyamatokat, továbbá, hogy kapcsolatuk révén újabb- és újabb szinten alakul a személyiség – akkor a pszicho-pedagógiai tevékenységek számára mintegy kijelölődött a feladat: a deprivált – valamitől a megfosztottság


7. oldal

állapotában lévő – fiatalok, és az ellátásukban érdekelt professziók kulturális mintázatának megismerése útján lehetséges megtalálni a beavatkozás, a mentálhigiénés megsegítés pontjait. Ha a továbbiakban azt is feltesszük, hogy a kulturálisan meghatározott társas interakciók sajátosságai nélkülözhetetlen képességként tételezendőek (s kultúránként eltérő módon alakultak, s hatnak), akkor e sajátosságok ismerete a különböző kultúrák vonatkozásában megkerülhetetlen feladat a nevelésben (is) – (Fiske, Kitayama, Markus és Nisbet, 2003, 165-171.). A nevelés számára általában, de a pszicopedagógiai megsegítés során különösen fontos az eltérő kultúrákban nevelkedő fiatalokról tudni, feltételezni, hogy az általuk kontextualizált fogalmak szociális konstrukció termékei, azaz szükségszerűen eltérőek, ahogyan a nyelvi relativitás elméletének megfogalmazásakor Sapir, Whorf, id. Forgas gondolta: az eltérő jelentéssel operáló egyén és közösség eltérő világokat, kulturális teret alkot magának (cit.: Pohárnok, 2002, 86.). A fentieken túl azt feltételezzük, hogy (mert „a társas viselkedés mintázatainak elsajátítása és gyakorlása a különböző személyekkel folytatott interakciók során történik”) az az iskolai kultúra, amelyikben a hátrányos helyzetű fiatalok élnek, meghatározó számukra saját szocializációjukat illetően – nem feledve, hogy a családi miliő erősítheti, vagy gyengítheti az iskolai kultúra hatásait (Super – Harnkness, 2003, 338.).

Kulturális alapok, amelyek a hátrányos helyzetű (HH) fiatalokra, s közvetlen környezetükre jellemzőek;

Az eltérő kultúrákban elfogadott normák, gyakorlatok – amelyek megfelelnek a kulTársadalmi, gazdasági, po- turális alapoklitikai adottsá- nak gok

A depriváció, mint kollektív kulturális valóság

A kisközösség kulturális alapjai – melyek különös mintázatai a nagyobb társadalmi alakzatok kultúráinak

A HH-fiatal életét befolyásoló szociálpszichológiai folyamatok

Az egyénben létező, s ható pszichológiai struktúrák, folyamatok

A HH-fiatal egyéni valósága

A HH-fiatal konkrét cselekvése, annak kulturális mintázata

Az egyén, a HH-fiatal interakciói, s azok mintázata

A hátrányos helyzetű fiatalok életét alakító kulturális valóság, avagy a szociálpszichológia kulturális mátrixa – Fiske, Kitayama, Markus és Nisbet (2003) alapján

A rendszerszerű értelmezés egy más nézőpontú megközelítése az, ami szerint a „kultúra az emberi létezés rendkívül összetett jelenségformáinak szimbolikus reprezentációja”, vala-


8. oldal

mint a „kultúra és az identitás viszonya … … reflexív jellegű”, s amelyet több tudományterületen megvalósuló, összehangolt kutatómunkával lehet csak megközelítően jól értelmezni (Kézdi, 1999.) – mindez igazolhatja, értelmezhetővé teheti törekvésünket, amely szerint a szociológián és a pszichológián keresztül látjuk értelmezhetőnek pszicho-pedagógiai feladatainkat. A fenti Kézdi Balázstól származó gondolat kiteljesedetten az, hogy „az identitás (az individuum) nem szimpla ’okozata’ az őt ’előállító’ kultúrának, hanem kölcsönös reflexióban konstituálják önmagukat” – ami kivételes odafigyelést igényel a pszichopedagógiától, amikor valamilyen kisebbség, a társadalom egy sajátos rétegének – esetünkben az Ötödik Rend – ifjúságának segítését végzi. Az individuum-kultúra kapcsolatban - a különös, csak az adott személyre jellemző mintázat – felépítésében létezik egy további kontextuális sík is: „A kultúra közvetítése, a kulturális értékek személyiségbe történő beépítése jellemzően három dimenzióban történik: a család, az iskola s a tágabb társadalmi környezet révén” (Volentics, 1996, 98.). Mindezen túl, az ellátásban figyelemmel kell lenni a fiataloknak a saját és a többségi kultúrához való viszonyára (Csepeli, 1979, 153-158 és Pataki, 1975), s értelmezni kell affinitását, amely lehet integráció vagy asszimiláció – feltéve, hogy elfogadja a többség kultúráját, illetve szegregáció vagy marginalizáció, amennyiben elutasítja azt. Amikor egy pedagógiai irányzat valamely kisebbség kultúráját beépíti nevelő-oktató folyamatai gyakorlatába, multikulturális megközelítéssel él – ennek az a célja, hogy a fiatalok számára lehetővé váljon identitásuk artikulációja. A hátrányos helyzetű fiatalok vizsgált iskoláiban e törekvés megfigyelhető. Mindemellett az is kijelenthető, hogy az öt érintett iskolában a nevelés-oktatás interkulturális (Vámos, 2003, 447-468.), mert a különböző kisebbségekhez tartozó fiatalok számára következetesen biztosítják egymás kultúrájának megismerését. Az interkulturális megközelítés szükségessége fogalmazható meg abból a vizsgálatból, amelyben a végső konklúzió szerint a „diákok interkulturális ismeretei szegényesek és rendezetlenek, nem alkotnak kognitív struktúrákat” (Szabó-Örkény, 1998, 197.) Összegzésként – mintegy közelítve a hátrányos helyzetű fiatalok lehetséges kultúrafelfogásához – P. Willis meghatározásával zárjuk a sort: „Egymagában senki nem alkothat különálló kultúrát. Egymagadban nem szórakozhatsz, nem vagy képes sem jó légkört, sem társadalmi identitást teremteni. Az iskolaellenes kultúrához csatlakozás egyszersmind egy csoporthoz való tartozást is jelent, a kultúra örömeit pedig éppen az adja, hogy az ember a csoporthoz tartozik” (Willis, 2000.). A kultúra fogalmának – eddigiekben bemutatott – konceptualizálásában arra törekedtünk, hogy a kutatásunkban kapott jellemzők értelmezhetőségét segítsük, valamint jelezzük, hogy a társadalmi jelenségek feltárásában a távoli népek, a primitívek vizsgálatán túljutva a jelen társadalmában – a kulturális közegen belül – a hátrányos helyzetben lévő fiatalok személyiségének elemzése szükséges ahhoz, hogy megfelelő válaszokat adhasson a pszichopedagógia, illetve tágabban értelmezve a neveléstudomány. Az eddigiekben kifejtettekre és Kron (1997, 502-503.) művelődés és kultúra fogalmaira is támaszkodva a kultúra értelmezését a következőkben foglaljuk össze: a kultúra az emberiség anyagi és szellemi értékeinek összessége, amely az ember alapvető létformáját biztosítja. Érték, amellyel kontextusban az individuum önmagára és a világra reflektál. E reflexióját kölcsönösség és folyamatosság jellemzi az őt körülvevő értékekkel, s így konstituálja önmagát és világát. A hátrányos helyzet kulturális mátrixában sajátos elemzési aspektusként vizsgálhatjuk a versengést – lélektani megközelítésben. A pszichoanalitikus gondolkodás óta természetes a


9. oldal

versengés jelenségével – a versengést megelőző időszakkal, a versengés megvalósulásával, végül annak lezárásával foglalkozni (s mindeközben az individuum érzelmi állapotára is tekintettel lenni). A téma alapozását azonban mégis korábbra tesszük – rövid kitérőt téve a pszichológiától a pedagógiához – hiszen a magyar kötelező népoktatás első dokumentumában a Ratio Educationis-ban már megjelent az emuláció fogalma. Az aemulatio a jezsuita iskolák módszereként volt ebben az időben ismeretes, s lényege az volt, hogy a tanulókat hónapról hónapra rangsorolták. A Ratio 234. §-ában úgy indokolták ennek a gyakorlatnak az átvételét, ahogy azt lélektanilag indokolni lehetett: „Ismert tapasztalat, hogy nem csupán az oktatást végző tanárok alkalmasságától és hozzáértésétől függ a jó tanulmányi eredmény, hanem ehhez az is szükséges, hogy a tanulók teljesen azonosuljanak a tanárok szándékaival, szívvellélekkel rájuk figyeljenek, s az ő lelkesedésükhöz saját igyekezetüket és szorgalmukat is szüntelenül és serényen hozzákapcsolják. … … Nyilvánvaló, hogy vetélkedés nélkül lelohad a fiatalok igyekezete; arra azonban ügyelni kell, nehogy a mérték nélküli emuláció ugyanannyit ártson a becsületes és nemes jellem értékeinek, mint amennyit segít az értelmi képességek fejlesztése terén” A következő paragrafusban (235. §) a versengés egyértelmű meghatározását adja a Ratio: „Az emuláció nem más, mint tevékeny törekvés a hasonló életkorú, illetőleg hasonló tudású tanulótársak utolérésére és legyőzésére” A versengés technikáját illetően is kaptunk eligazítást a Ratio-ban. „… az előző évben szerzett érdemeik alapján kell kijelölni számukra az osztálybeli padokat, úgy, hogy a legjobbak az első padokat, a közepesek a másodikat, a többiek pedig a hátsókat foglalják el. A tananyag feldolgozott részeiből minden hónapban ki kell kérdezni őket és a felelők – tudásuk érdeme alapján – csoportokba sorozandók, e csoportosítás szerint osztva szét közöttük az ülőhelyeket.” A folyamatos versengést fenntartandó, az egy-egy hétre vonatkozó kitüntetés a dekurió cím volt, amely azzal a lehetőséggel, s kötelezettséggel járt, hogy az ily módon elismertek kérdezték ki tanulótársaikat a hét során. Később a versengés év-végi eredményének megjelenítésével foglalkozik a paragrafus, amely szerint a legkiválóbbakat a kandidátus címmel, a többieket pedig a remanens minősítéssel illessék a tanárok egy-egy év teljesítményének áttekintésekor. A Ratio elsősorban a tanulmányokat folytatók regulája volt, ezzel együtt a versengés vonatkozásában is utalt a pedagógusok közötti különbségtételre. Az úgynevezett ünnepélyes vizsgák alkalmával nem csak a tanulók teljesítményét, hanem tanáraik eredményességét is vizsgálták – világossá téve, hogy a tanárok számára is alapvetően fontos az eredményes helytállás: „Kiválasztott növendékekkel tartják minden félév végén az ünnepélyes vizsgákat, ezek keretében nem csupán a tanulók félévi előrehaladásáról lehet tapasztalatokat szerezni, hanem maguknak a tanároknak a szorgalmáról és tanítási képességeiről is” (Mészáros 1981, 184188.). Az iskola világát– a 18-19. század történései alapján – általánosabb értelemben vizsgálva, arra a következtetésre juthatunk, hogy a versengés mindennapos jelenség az intézményes nevelés során. Ezt társadalmi hatásaira reflektálva fejtette ki Korniss Gyula a 20. század első harmadának nagyhatású gondolkodója A magyar művelődés eszményei 1777-1848 című munkájában: „…a rendi Magyarországon a társadalmi emelkedésnek semmi egyéb útja nem volt, mint az iskola.” (Korniss, 1927, 521.).3 Mindebből következhetett a versengés jelentősége az iskolákban. A továbbiakban a versengésnek az iskolai életben elfoglalt szerepét Fülöp Márta A versengés szerepe című munkája alapján tekintjük át a hátrányos helyzetű fiatalok helyzetét meg3

Korniss Gyula filozófus, kultúrpolitikus – piarista szerzetes. Kultúrpolitikai tevékenységén túl külön említendő, hogy munkássága első szakaszában pszichológiával foglalkozott. E tárgyú munkája: A lelki élet, melyet 1917-19ben adott ki.


10. oldal

meghatározó aspektusok kiemelésével (Fülöp, 2001, 3-17.). A serdülőkor a társas kapcsolatok felértékelődésével járó időszak, amelyben az iskola kiváló terepet nyújt az osztálytársakkal való összehasonlítás lehetőségére. Az összehasonlítás – és ezzel összefüggésben a versengés – számos területen nyilvánulhat meg. Ilyen területek az iskola által preferált ismeretek, értékek, szokások, viselkedések elsajátítása – de a fiatal számára legalább ennyire fontos a kortársi szeretet, elismerés, az ellenkező neműek figyelme, a felnőttek (a tanárok) elismerése. Ezek alapján az iskolai ”terepen” a versengésnek a formális és az informális szintje egyaránt megtalálható. Ezek a szintek, világok nem csupán önmagukban értékelhető és ható jelenségek, hanem egymással is összefüggőek. A hátrányos helyzetű fiatalokra különösen igaz az, hogy a versengés területei és szintjei jelentősen eltérnek, eltérhetnek: hiszen az iskolai (formális) követelményrendszereknek, elvárásoknak kevéssé megfelelő fiatalok én-védelmük érdekében megpróbálják azokat a versengő helyzeteket megtalálni, amelyekben számukra megfelelő eredményeket érhetnek el. Esetükben a számukra kifejezés meghatározó. A versengés funkciója abban foglalható össze, hogy a fiatal képes legyen az iskolai elvárásokkal és a társaik teljesítményével való összehasonlításban felismerni saját értékeit, erősségeit, gyengeségeit, csoportstátuszát – végső soron saját énértékelését konceptualizálni. A hátrányos helyzetű fiataloknál (a helyzete kialakulásának eltérő okaitól függően) ez az én-érzet specifikusan negatív konnotációjú, amely helyzetből, a fiatal önerőből rendre képtelen kilépni. Az én-értékelés alapjául megtett másik fiatal – iskola által preferált „mutatói” – rendre kedvezőbbek, ami egy normális énvédelemben szükségszerűen hívja elő azokat az énértékelési aspektusokat, amelyek immár nem az iskola formális eszköztárához tartozóak. Az összehasonlítási folyamat során a hátrányos helyzetű fiatal felméri, hogy a másokhoz viszonyított teljesítménye, státusa milyen (1.), ami az értékelési folyamatban kedvezőtlen kimenetelt hozó (2.), amelyek alapján a következő motivációs szakaszban vagy elveszíti még meglévő motiváltságát is, vagy olyan terület keresésére ösztönzi, amely kedvezőbb összehasonlítási pozícióba hozza (3.). Ezen a döntési helyzeten fontos a külső segítség, amely elérheti, hogy az iskola által preferált értékek mentén válasszon a fiatal versengéséhez terepet. A hátrányos helyzetű fiatalok iskolai lemorzsolódásának arányai ismeretében kijelenthetjük, hogy az iskola e feladatát rendre képtelen teljesíteni. Mindez oda vezet/het, hogy a fiatal képtelen élni a versengés által biztosított önfejlesztéssel, illetve az énkiemeléssel. Az önfejlesztés kedvezőtlen alakulásával – a társakkal való összehasonlításban – a hátrányban lévő fiatal, egyre kevésbé fogja a felfelé hasonlítást választani, hiszen az többnyire kedvezőtlen eredményű a számára. Ennek a gyakorisága alacsony önértékelés kialakulását hozva egyre távolítja a fiatalt az iskola formális értékeitől – aminek a végeredménye az iskola elhagyása lesz. A ma iskolarendszere többnyire a direkt összehasonlítás eszközeivel él, osztályzatokat ad, társas összehasonlítással él, azonos feladatok révén – frontális osztályvezetéssel – azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy nem az egyénített ellátásban érdekelt. Mindez a hátrányos helyzetben lévő fiatal számára azt eredményezi, hogy egyre inkább nyilvánvalóvá lesz számára aktuális pozícióvesztése. Az érzés folyamatosan erősödő, s a negatív értékelés egyre biztosabb tudássá érlelődhet a hátrányos helyzetű fiatalban: az iskola nem az a világ, ahol énjének egyedisége értékké lehet. A személyiség-differencializáció a versengésben a különbségre törekvésben nyilvánul meg. Elméletileg a pedagógus számára rendelkezésre állnak azok a lehetőségek, amelyek alapján a fiatalokban a pozitív differencia specifikát felmutassák, ám szükségszerűen, az iskola által elfogadott értékrendszer az, ami alapja a nevelői értékelésnek. Ez azért elvileg sem zárná ki, hogy a fiatalokban rejlő, felfedezhető képességek széles köréből a pedagógus megtalálja azokat az elemeket, amelyek az én erősítését szolgálnák. Mégis, inkább a versengésnek az abszolút, s nem a relatív aspektusai jelennek meg az iskolai gyakorlatban.


11. oldal

Problémás az iskolai teljesítménymotiváció alakulása is a hátrányos helyzetű fiatalok esetében. A teljesítménymotiváció három alapesete a külső jutalom által irányított, az énfelnagyítás, az énkiemelés igénye alapján vezérelt, s a feladat irányította indíték. Az első esetben az iskolai sikertelenségek folytán a fiatal a jutalmat – egy idő után – nem az iskola formális rendszere által kívánja elérni. A második alapesetben az énkiemelés nem az iskola által preferált, hanem rendszerint szubkultúrák által közvetített értékek mentén artikulálódik. A harmadik alapesetre vonatkozóan pedig a tanulás területe fog változni, azaz nem az iskola által szükségesnek ítélt tudások megszerzésében lesz érdekelt a fiatal, hanem azokban a dolgokban, amiket kultúrája által meghatározottan praktikusnak ismer el, s azokon a területeken alakulhat ki a feladat irányította tanulás. Kétségtelenül fontos megközelítés az is, hogy a fiatalok, s pedagógusaik is a versengés szinte szükségszerű velejárójaként fogalmazták meg az immoralitás jelenségét, s az agressziót (Fülöp Márta 1999-2000-ben lefolytatott vizsgálatai, középiskolás fiatalok és pedagógusai körében). A fair play ez esetben a versengés átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, szabályozottságát egyaránt jelenti ezzel szemben. Ezekben a kérdésekben az iskola nem tehet/tesz mást, mint hogy leképezi a társadalmi folyamatokat – ebből pedig az következik, hogy implicit módon megerősíti az egyébként is hátrányban lévőket abban, hogy nem az iskola világa az, amelyben a siker reményében versenghetnének. Az alternatív iskolai filozófiák jelentős része éppen ezeknek a konnotációknak ellenében alakult, s fogalmazta meg céljait – vagyis helyezte érdeklődése középpontjába a személyiség fejlesztését, a fiatal korábbi önmaga, s teljesítménye összehasonlítását aktuális állapotával, eredményeivel. Ebben a tételben az alternatív pedagógiák kitüntetett helyzetbe emelték a különbözőséget, a másságot, az egyediséget, amelynek jelentősége, hogy az individuum csak saját életútjában, távlataiban értelmezhető igazán. A pedagógiai, s pedagógiatörténeti nézőpontot követően a versengést pszichoanalitikus megközelítésben, Fülöp Márta (1994.) munkájára támaszkodva összegezzük. A pszichoanalitikus fejlődéslélektanban három kitüntetett eseményhez kapcsolódnak versengéssel összefüggő elméletek. Időrendben az első a preödipális időszak versengése. A következő esemény az úgynevezett testvérversengés, majd időben a legkésőbbre tehető az ödipális versengés. A preödipális időszakkal összefüggésbe hozott érzelem az irigység. A versengéssel potenciálisan, s generálisan együtt járó érzelmek az agresszió, a szégyen és a bűntudat. A pszichoanalitikus irodalomban következetesen megjelenik a versengés destruktív és énépítő - konstruktív dichotómiája, továbbá az elhárító mechanizmusok szerepe. A versengés értelmezésének dimenzióit és kategóriáit Fülöp Márta egy másik munkájában határozta meg, a versengés implicit elméleteit elemző kvalitatív kutatása összegzésekor (Fülöp, 2002, 337-354.). A versengés e szerint jellemezhető - a tétjével; - a területével; - az eszközeivel. Különbséget kell tenni a versengésben a tekintetben, hogy korlátozott, illetve korlátlannak tekintett erőforrásokért folyik-e. Hasonlóan fontos ellentétpárokban értelmezhető az esemény, amikor a versengés szabályozottsága-szabályozatlansága, moralitása-immoralitása, a résztvevők általi kontrollálhatósága-kontrolálhatatlansága, konstruktivitása-destruktivitása mentén lehet minőségi különbözőségeket leírni. A versengés további jellemzői: annak időtényezője, az intenzitása, továbbá a versengő felek közötti emocionalitás.


12. oldal

Ahogyan a pszichoanalitikus terápiának, a pszichopedagógiai megsegítésnek is fontos feladata lehet, hogy neveltje képes legyen érzelmeit felismerni, azokat megértse, továbbá aktuális problémáival képes legyen megküzdeni – s olyan helyzet alakuljon ki, amelyben „az egyén rásimul a társadalmi tendenciára” (Mérei, 1972, 11.). A megküzdés sikerességét illetően két paradigma körvonalazódott a közelmúltban: az individualizmus-kollektivizmus, majd a független és a kapcsolati én dichotómiája. A témával foglalkozók az individualizmust a versengéssel, a kollektivizmust az együttműködéssel kötötték össze. Közbevetőleg említendő, hogy a manapság érvényesnek tekintett gondolatokat például Adler individuálpszichológiájában is megtalálhatjuk, amennyiben Freud egykori munkatársa, majd későbbi opponense a versengést, mint az emberi kapcsolatok megzavaróját tételezi. (Adler nagy hatással volt a magyar nevelés-oktatás gondolkodóira a 20. század első felében – ez annyiban érdekes, amennyiben ellenpontot képviselt az adleri versengés-felfogás a Ratio egyértelműen pártoló megközelítésével szemben.) A problémafelvetés korunkban sem adott megnyugtatóan széleskörű válaszokat, ezért a független-, és a kapcsolati én fogalom-párnak a gondolkodásba való beemelésével (Markus, Kitayama, Heimann 1998) kialakulni látszik az a felfogás, ami szerint az individuum a környezetének hatásai által befolyásoltan egyfajta szociális konstrukció, továbbá, hogy saját élményeinek konstruktora is egyben (e gondolat egybecseng Kézdi Balázs fentebb idézett megállapításával). Ez utóbbi paradigma szerint a független én a versengéssel, a kapcsolati én pedig az együttműködéssel látszik együvé tartozni. Markus és Kitayama árnyaltabban, s kevéssé direkten összekapcsolhatónak látták e fogalom-párokat – bár, mint Fülöp Márta írja, a keleti és a nyugati társadalmak összehasonlításakor ők is „zavarba estek”. Erről, mint A versengés látszólagos paradoxona Japánban, című tanulmányában írt Fülöp Márta (2002, 346-353). További jellegzetes mintázatot ad a hátrányos helyzet kulturális mátrixában a cigány-lét. Kutatásunkban ennek értelmezése kardinális, hiszen a vizsgált hátrányos helyzetű fiatalok között a felkeresett iskolákban 16,5 %-os képviselettel bírtak a cigány fiatalok. Amikor a cigány fiatalok közoktatásbéli arányairól beszélünk meglehetősen nagy zavart okoz a cigány népesség létszámának meghatározása a magyar társadalomban. A témáról szerzők igen nagy csoportja foglalt állást, ugyanakkor adataik, következtetéseik statisztikailag meglehetősen távol állnak egymástól, hiszen jó közelítéssel is csak az mondható, hogy a cigány népesség száma a kilencvenes években lefolytatott legkülönbözőbb felmérések, kutatások szerint négyszáz és hatszázezer közötti (Ladányi, Szelényi, Kertesi, Hablicsek, 2000). Az Oktatási tárca 1993 óta nem vezet nyilvántartást a tanulók nemzetiségi hovatartozásáról a személyiségi jogok védelme okán, így a legutolsó országos adatfelvétel több mint tíz éves. Az akkori adatokról (amelyek ugyan teljes körűek, de iskolai és területi, megyei szinten önállóan generáltak) csupán annyit tudunk biztonsággal, hogy az ország akkori összesen 3700 általános iskolájából 2800-ban voltak cigány tanulók, s különböző adatállományokból történő számítások szerint a témával foglalkozók a 18 év alatti cigány lakosságot ez időben 177 és 188 ezer közé tették (Kertesi, 2000, 228.). A „romakérdést” megkerülhetetlen feszültségként értelmezi Glatz Ferenc (2001), majd azt írja, hogy a téma (többek között) kulturális kérdés, amennyiben az elmúlt másfél évszázad munka- és viselkedéskultúrájának, műveltségideáljának, végül erkölcsi normarendszerének alakításában rendre kívül rekedtek a cigány közösségek – elsősorban az oktatási rendszerek diszfunkciói révén. Következtetése a fentiekből az, hogy a napjainkban mutatkozó beilleszkedési zavarok alapjait képezik a fentiek. Arra, hogy a probléma nem csupán régi keletű, de rendkívül összetetten értelmezhető, álljon egy mondat itt Nagy József tollából, a hetvenes


13. oldal

évekre vonatkoztatva: „a cigánygyerekek ugyanolyan okok miatt érnek el alacsonyabb vagy magasabb iskolakészültségi szintet, mint a nem cigány gyermekek” (Nagy, 1980, 299.). A téma összetettségét az is fokozza, hogy nem beszélhetünk egységes cigány kultúráról. A magyarországi cigány népesség önmagában is eltérő hagyományú, kultúrájú, viselkedési normájú közösségeket jelent – így nevesítendő a legfontosabb három cigány csoport: romungrók, oláh cigányok, beások. A cigányidentitást elveszítő és az azt hangsúlyozó csoportok további másságot jelentenek e nemzetiségi palettán – nehezítve a többségi társadalom és a kisebbség kapcsolódási pontjainak megtalálását (Kiss, 2002, 107-138.). Ide kívánozik Pataki Ferenc (1987, 63.) egy kifejezése: gyökértelenségi szindróma – amiről, mint, az évekig tartó identitásválság feszültségeiről és bizonytalanságairól értekezve szólt a szerző – éppen az aszszimilációban érintettség kapcsán, a „befogadók” és az „elbocsátók” közötti, a zátonyok közti hajózásra utalva. A magyarországi cigányság életének egyik – az elsők közé sorolható – kulturális antropológiai kutatását végezte el 1984-85-ben Stewart (ebből a kutatásából írta meg doktori értekezését 1987-ben), aki családjával együtt egy heves-megyei cigánytelepre költözött. Kutatásának többek között a következő megállapításai voltak: „Miközben önálló csoportot alkotnak a magyar társadalmon belül, bizonyos vonásaikat (nyelv, ünnepségek, a halálhoz vagy betegséghez való viszony, szokások, stb.) tekintve elkülönülnek attól, addig egy hosszú, ’közös’ társadalmi dráma szereplői is. Ennek során az a közép-európai társadalom, amelyben éltek és élnek, többször is meg-, illetve újjászerveződött: a feudalizmustól – a kapitalizmuson keresztül – a szocializmusig.” (cit.: Prónai, 2000, 66-67.). Európai távlatokat a cigányság helyzetének alakításában a Cigányok Evangéliumi Egyháza és a Cigányok Nemzetközi Bizottsága nevű szervezetek adtak. Az előbbi szervezet a múlt század harmincas, az utóbbi a hatvanas években alakult. Az első világkongresszusra 1971-ben került sor, amelyen a „roma” kifejezést is elfogadták. Az akkor elfogadott jelmondata a világ cigányságának: „Opré Roma!” azaz Fel Roma! (Fraser, 2002, 246-296.). 1.3. Másság, deviancia, hátrányos helyzet, mint a kulturális mátrix mintázatai Sokan, sokszor, s okkal idézték már: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” – Kosztolányi Dezső Halotti beszéd-ének sorát. Idézzük a költőt a vers egy másik sorával: „… a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy.” A másság létezésének elfogadásában, pontosabban a másságnak, mint általánosan létezőnek tételezésében – úgy tetszik – szemernyit sem változott világunk időtlen idők óta. Platón, az európai gondolkodást másfél évezreden át meghatározó egyik művében – a Timaioszban – az arányelmélet bemutatásakor (éppen) a lélekre vonatkozóan foglalkozott a „Más” fogalmával, mint természetesen létező kategóriával. Megfogalmazása szerint a „Mást”, mely nehezen (saját kiemelés) akart vegyülni, erőszakkal kellett egyesíteni az „Azonossal” – igaz, Platón szerint ez az egyesítés nemhogy sikerült, de még harmonikussá is lett (Platón, 1984. 332-333.). S, hogy egy hasonlóan időtlen munkát citálunk, álljon itt Martin Buber gondolata: „Az Én-Te alapszót csak egész lényével mondhatja az ember. Önmagam egész lénnyé koncentrálódása és összeolvadása soha nem történhet általam, és soha nem történhet nélkülem. A Te által leszek Én-né. S hogy Én leszek, mondom: Te. Minden valóságos élet – találkozás. Umberto Eco ugyanezt a problémát jelezte egy írásában, amelyben arról szólt, hogy egy olyan kézikönyvön dolgozik több társával, melynek célja a világ gyermekeinek toleranciára nevelése: „Yavetz úgy fogalmazott, hogy az emberek már-már biológiai kényszerességgel határolják el a „miénk” körét a „mások”-étól. Nem fontos, hogy ezek a mások cigányok vagy


14. oldal

szenegáli bevándorlók legyenek, elég, ha a szülővárosunktól akár csak néhány tucat kilométerre születtek.” (Eco, 2001.) Daniel Lerner véleménye szerint (cit.: Cole, 2000, 70.) a modern gondolkodás lényege, hogy képesek vagyunk megérteni egy másik személy nézőpontját és elfogadni véleményét. A képzetlen primitív személy - Lerner szerint - nem képes az empátia e formájára és ennek következményeként nem tud beilleszkedni a modern gazdaságba és a társadalomba. Ennek a felfogásnak a továbbvitelével bizonyos területeken, s értelemben, magyarázhatóvá válik a beilleszkedési-, illetve a viselkedési zavar, amely bio-pszicho-szociális ártalmak révén alakulhat ki (Volentics, 1996, 97. és 2001, 142.). A társadalmi felelősség kérdése is felvetődik a marginalizálódással kapcsolatban: Platón az Állam Negyedik Könyv-ében a Minden a neveléstől függ című bekezdésében írta: „Mert hiszen ha egyszer az állam jó irányt vesz, akkor tovább már úgy növekszik, mint a kör: nevelés és oktatás – ha megőrizzük egészséges szellemét – jó természetet fejleszt ki a polgárokban, s másfelől az egészséges természet, ha ilyen nevelésben részesül, még jobbá lesz, mint az előzők voltak…” Platón „államától a ma államáig” jutva említhetjük meg, hogy ha általánosan nem is beszélhetünk elég jó gyakorlatról, törvényi szintű elvárás már megfogalmazódott a témában. A következő idézet a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. Törvény Preambulumából való: „Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.” Más vonatkozásban a családi struktúra milyensége is lényeges elem. E szerint a ténylegesen létező, s ható családi kapcsolatrendszer alapvetően formálja a fiatalt, s személyiségének alakulásában meghatározó (Soósné Faragó Magdolna, 2003). További esélyalakító tényező a családnak a társadalomban, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye – ami többnyire a család anyagi és intellektuális lehetőségeinek alakulásában is tetten érhetőek. Ezennel újra (és újra) visszatérünk D. W. Winnicott-hoz. Véleménye szerint az antiszociális hajlamról nem lehet diagnózis-szerűen beszélni. Elgondolása szerint ez a hajlam nem fiatal-specifikus fogalom, hanem az emberi élet egészét átható jelenség lehet. Ha fiatalra vonatkoztatva gondoljuk át e fogalmat: „Egy gyermekből akkor lesz deprivált gyerek, ha a családi élet néhány alapvető vonatkozását nélkülözi. Bizonyos mértékben a ’deprivációs tünetegyüttesnek’ nevezett jelenség válik ilyenkor szemmel láthatóvá. Antiszociális viselkedés jelenik meg otthon vagy a tágabb környezetben. Az antiszociális hajlam következtében a gyermeket lehet, hogy rosszul alkalmazkodónak kell ítélni,…”, majd később következik az egyik, talán legfontosabb gondolat: „ Az antiszociális hajlamot mutató gyerek kezelésénél létszükséglet megérteni, hogy az antiszociális cselekedet a remény kifejeződése.”, s még később: „Az antiszociális hajlam hátterében egy korai jó élmény van, ami azután elveszett.” Amikor a kezelésről ír a fentiekre vonatkozóan Winnicott, azt az elgondolását fejti ki, hogy „az antiszociális hajlam gyógymódja nem a pszichoanalízis. Sokkal inkább az olyan gondozás biztosítása, amit a gyerek újra felfedezhet, és amelyben ösztön-énjének impulzusaival kísérletezhet, amiket tesztelhet” (Winnicott, 2004, 148-173.). Úgy véljük, hogy ennek a nem pszichoanalitikus kezelésnek egyik letéteményese lehet a pszichopedagógiai megsegítés, gondozás, mint ahogyan erre az elmúlt három évtized adott is elég példát a közoktatásban, a gyermekvédelemben. Ugyanakkor jelezzük, hogy a Winnicott által használt fogalmak („deprivált gyerek”, „antiszociális viselkedés”) mentén nem kívánjuk leszűkíteni a hátrányos helyzet fogalmát – ez utóbbi, értelmezésünk szerint átfogóbb, több elemet magába foglaló kategória.


15. oldal

A BNO-val zárva e rész tárgyalását, kiemelendőnek véljük az F90 – F98 meghatározásokat – tudva, hogy az F10 – F19, továbbá az F30 – F59 meghatározások mindegyike előfordul a pszichopedagógiai megsegítésre várók körében. A másság-deviancia-hátrányos helyzet hármasában kivezető útként is értelmezhető az a Gordon-i, Allport-tól származó gondolati ív, amely szerint az önmagukat beteljesítő jóslatoknak pozitív konnotációja is van. Robert Mertonra hivatkozva a következőt írja: „A türelem, a méltánylás, a megbecsülés jó viselkedést vált ki a másik félből. A saját csoportunkba érkező szívesen fogadott idegennel szemben azt várjuk, hogy hasznosan járuljon hozzá a csoport javaihoz. Várakozásunk alapja, hogy az idegen a szíve mélyén valóban segítőkész, és másokkal szemben nemcsak ellenállás található meg benne. Nincs olyan emberi kapcsolat, beleértve a családi, etnikai, nemzetközi kapcsolatokat, ahol ne kellene az elvárásban szunnyadó hatalmas serkentő erővel számolnunk.” (Allport, 1999, 209.). Adalékként a hátrányos helyzet meghatározásához: A hátrányos helyzet kialakulása lehet személyes-, családi életvezetési kontextusú, illetve társadalmi probléma. Példaként, a német gondolkodás, és joggyakorlat szerint különösen említendő faktor a lányok iskolai előmenetelében jelentkező zavarok, és további aspektusként fogalmazható meg a migrációs jelenség, azaz a vendégmunkások megjelenése – amely a családjaikra vonatkozóan jelent problémát: a gyerekek iskoláztatásának kötelme, ugyanakkor a nyelv ismeretének hiánya (BoniferDörr, 1993. – továbbá a német esélyegyenlőségről szóló törvény). A hátrányos helyzet szocio-kulturális szempontból is értelmezendő fogalom, s e szerint a családi szocializáció, tanulást támogató hatásainak különbözőségeit kell látnunk. Az eltérő kulturális mintázatot mutató családoknak eltérő nyelvi kódot használó tagjai, sajátosan különböző feltételrendszert alkotnak a fiatal számára, ami tovább módosítja az intézményes nevelés és oktatás hatásait. A fiatalok élettere, mint földrajzi régió is befolyásoló tényező a kulturális miliő alakulásában, s e tekintetben jellemző különbségek tapasztalhatóak az adott település helye, infrastruktúrájának fejlettsége alapján is. A további megközelítési lehetőségek egyike, amikor egyenlőtlen esélyekről van szó, ugyanakkor a pedagógia világában természetes a másik megközelítés, amely szerint az iskolai előmenetel zavarát jelenti a fogalom. (Kozma, 1975, Pataki, 1993, Kertesi – Kézdi 2004.) Meg tehettük volna, hogy objektív mutatók sokaságával operálva határozzuk meg a hátrányos helyzetben lét határait – meglehet (jelen munkánkban), még visszafogottságunkban is sok adattal dolgoztunk. Az eljárás, amelyben az összes rendelkezésünkre álló adat felhasználását megkíséreljük, vélhetően sok-sok adat statisztikus elemzését igényelte volna. Akkor azonban az Allport-megjegyzésben vázolt probléma előtt állhatnánk: „Ahogy nő a statisztika, úgy csökken az érthetőség.” – majd később Arisztotelészre hivatkozva: „… azt a legnagyobb pontosságot követeljük meg, amely összeegyeztethető a mindenkori probléma adekvát fogalmaival és világos szemléletével.” (Allport, 1997, 454 és 476.) Winnicott a Mit értünk normális gyereken? cím alatt fogalmazta meg a maga normalitás-elképzelését: „… ő az, aki bármilyen vagy minden természetadta eszközt képes felhasználni a szorongással és az elviselhetetlen konfliktussal szemben. Egészséges gyereknél az alkalmazott fogások arányban állnak az elérhető segítség milyenségével; az abnormalitást az mutatja, hogy a tünetek felhasználási képessége korlátozott és merev és a tünetek meg a várható segítség közötti kapcsolat többé-kevésbé hiányzik” (Winnicott, 2000, 119.). Nos, a vizsgálatunkban résztvevő (deprivált) fiatalokra – úgy gondoljuk – az a jellemző, hogy „a tünetek felhasználási képessége korlátozott és merev, továbbá, hogy a tünetek, meg a várható segítség közötti kapcsolat többé-kevésbé hiányzik”.


16. oldal

Végezetül – a hátrányos helyzet meghatározásának nehézségeit érzékeltetendő – utalunk Pléh Csaba (2000, 19.) a Lélektan története című munkája bevezetőjére, melyben hivatkozik Jeremy Fodor gondolatára, aki szerint a pszichológia (akár csak a tudományok legtöbbje) megállapításai mindig ceteris paribus törvények, azaz, ha a többi körülmény azonos, (az öszszes, fel nem sorolt tényező hasonlósága megállapítható), csakis akkor jelenthető ki az adott tétel érvényessége. A hátrányos helyzet meghatározásának összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy a kutatásunk szempontjából releváns három professzióban más és más értelmezés alakult ki e témában. 1. Szociológiai megközelítésben a hátrányos helyzet depriváció, amely alatt megfosztottságot értve, az adott társadalom, kultúra által elfogadott, s a többség rendelkezésére álló (elsősorban) anyagi értékek hiányát tételezik (Andorka, 1997, 121.). 2. Pedagógiai megközelítésben a hátrányos helyzet a környezetben megtestesülő egy vagy több gátló tényező, amelynek hatásaként a tanuló a lehetőségeihez képest fejlődésében elmarad – mindez azonban személyisége állapotától és reflexiói által meghatározottan érvényesül – Gáti Ferenc meghatározását idézi Kósáné Ormai Vera (1999, 193-210.) 3. A pszichológia területén két megközelítéssel élünk. Az egyik a szociálpszichológiai, amely szerint a társadalmi egyenlőtlenségek gazdasági, politikai, kulturális értékektől fosztanak meg társadalmi csoportokat, melynek következtében abszolút vagy relatív depriváció jöhet létre. Az abszolút depriváció esetén az érintettek nem élnek meg frusztrációt, mert elkerülhetetlennek ítélik meg helyzetüket. A relatív depriváció az aktuálisan megjelenő kedvező alternatíva következménye, mert általa reálisnak tűnik az adott helyzet megváltoztatása, illetve a sikeresebb emberekkel való összehasonlítás következményeként értelmezhetővé válik az értékektől való megfosztottság (Csepeli, 2001, 341-342.). A másik, a személyiséglélektan pszichiátriától induló, Böszörményi - Nagy Iván szerinti felfogása, amely szerint az interperszonális síkon megjelenő kontextuális zavarok, amelyek érdekkonfliktusokként intrapszichés konfliktusok kialakulásához vezetnek, válhatnak destruktív vagy patológiás állapottá (Böszörményi - Nagy – Krasner, 2001, 81.) A hátrányos helyzet fogalmának értelmezése – mint a fentebb kifejtettek alapján is látható - nehézséggel jár. A fogalom nehezen megragadható. Vizsgálatunkban elfogadtuk a kutatásban résztvevő iskolák fogalomhasználatát. E szerint a kutatásunkban érintett intézmények – közoktatási alternatívaként – deklaráltan hátránykompenzáló célokkal működnek, s azoknak a fiataloknak az ellátását tekintik feladatuknak – a fogalom lehető legszélesebb értelmezésében – akik depriváltak (Merton, 1980, 493-538.). Mindezek alapján a kutatásunk során a vizsgálatunkban résztvevő, alternatív iskolákba járó fiatalok megjelölésére használtuk a hátrányos helyzetű fiatal kifejezést. Ennek megfelelően a kontrollcsoporthoz tartozónak értettük azokat a fiatalokat, akik a közoktatás hagyományos „normál” iskoláiban teljesítették tankötelezettségüket.


17. oldal

1.4. A mentálhigiéné, mint szemlélet A mentálhigiéné, mint professzió manapság egyre nyilvánvalóbban a humán szolgáltatás axiómájává lépett elő, így a nevelés-oktatás intézményrendszerében nevesítetten vagy a nélkül, de hat – ugyanis egyre kevésbé megkerülhető a lelki egészségvédelem, de ugyanígy (újfent reneszánszát éli) a prevenció. „A mentálhigiéné kifejezés értelmét kizárólag az a történeti-kulturális kontextus határozza meg, ahol, és amikor a lelki egészségvédelem gondolata felmerül, és valamilyen módon artikulálódik a társadalmi kommunikációban” – írja Kézdi Balázs, s azzal folytatja, hogy aktuálisan, „minél pontosabb leírásokat kell alkotnunk”. A továbbiakban pedig a pedagógust másokkal együtt „kapuőröknek” – gate-keeper – nevezi, jelezve felelősségüket a rájuk bízottak ellátásában. (Kézdi, 1998, 5-11.) Mindezek alapján pontosítva a lelki egészségvédelem feladatát az Ötödik Rend ifjúsága körében, a két paradigma (orvosi-pszichiátriai és preventív-egészségpromóciós megközelítés) folyamatos megtartásának szükségességét hangsúlyozhatjuk. A pszichopedagógiai ellátás során a két paradigma párhuzamos megmaradásának azért van indokoltsága, mert a teljesítmény és viselkedészavarokkal foglalkozó pszichopedagógia folyamatosan figyelemmel van e két területen a neurotikus, az antiszociális, valamint a pszichotikus fejlődésirányra (Volentics, 2001, 142.). A további indoklásban ezen túl megemlíthető, Bagdy Emőke megközelítése, amely szakmailag indokolt szimbiózisban mutatja be a „népegészségügyi primer/szekunder/tercier ellátó rendszerekben az edukatív, szociális és terápiás szakmák” kapcsolatát (Bagdy, 1998, 20.). A hátrányos helyzetű fiatalok elég jó ellátásának záloga, hogy a személyiségfejlődésben ható minden tényező összehangoltan végezze munkáját, s szükség szerint segítsék egymást: a család elsődlegességét nem vitatva szükséges az intézményes gyermeknevelésben egy olyan átfogó fejlesztési elképzelés megfogalmazása, amely az individuum felé fordul, s annak konkrétságát tekinti munkájában kiindulópontnak. Ez a segítő szakmákban, így a pszichopedagógiában is evidencia (Kézdi Balázst idézve: „A mentálhigiénés teamek professzionális összetételében reprezentálódik a paradigmaváltás. Ha nem, akkor maradt a régi, orvosi.”), de nem mondható el mindez a nevelés gyakorlatáról – általában. A következő szempont, amelytől nem tekinthetünk el az, hogy a hátrányos helyzetben lévők gondozásában „azt kell vizsgálni, hogy az alkalmazott módszer mennyiben felel meg” a fiatalok „ismeretszerző és azt integráló hagyományainak, valamint, hogy az új ismeretek koherenciája nem hordozza-e magában a csoportos kognitív disszonancia veszélyét?” (Kézdi, 1999, 14-17.). Ami „az alkalmazott módszer” megfelelőségét illeti, vannak/lehetnek még hiányosságok. Cserné Adermann Gizella írja a Pedocentrizmustól a non-direktivitásig című munkájában, hogy „A tanár és a szülő egyformán tökéletlennek tartják a gyereket, és úgy próbálják megérteni, hogy visszaemlékeznek saját gyermekkorukra. Ennek az állapotnak a kialakulásához hozzájárul az is, hogy a tanárok felkészültsége igen hiányos, többnyire nincsenek tisztában a mentálhigiéné alapjaival” Cserné Adermann, 1990, 13.). „Fordulatértékű paradigmaváltásról” számol be Bagdy Emőke is, amennyiben az ökológiai és közösségi mentálhigiéné gyakorlatát mutatja be. E szerint az egyes ember személyiségének „egész-sége” a vele érintkező, a környezetében élő „szupportív segítő háló” segítségével őrizhető meg: bele érti a családot, a közvetlen környezetben élőket, a kortárscsoportot, továbbá a „hivatásosokat”, azaz a testi, lelki egészséget szolgáló különféle professziók munkatársait. A mozgalmat e vonatkozásban rendszerszemléletűnek minősíti, s hangsúlyozza az interdiszciplináris segítő teameken túl a laikus önkéntesek, továbbá az önsegítő csoportok aktivitását. Ennek a paradigmaváltásnak az idejét a hatvanas évekre tette Bagdy Emőke. A következő korszakot az integratív megközelítésre teszi, amely a hetvenes nyolcvanas években bontakozott ki világszerte. Az integrativitás jegyében fogalmazódott meg a bio-pszicho-


18. oldal

szociális megközelítés (Bagdy, 1999, 37.), amely az időben ekkor (1973-ban) alakuló magyar Pszichopedagógiai Tanszék gondolkodásának is alapjává lett, s melynek előzménye volt a 1968-ban induló nevelőtanár szak. A téma zárásaként, mintegy ellenpontozva a mentálhigiénés progressziót: a fizikai és a lelki bántalmazás jéghegye témában jelent meg a közelmúltban az UNICEF Innocenti Kutató Központjának Report Card-ja, az ötödik. Ebben a jelentésben az Egyesült Királyság Gyerekek Ellen Elkövetett Kegyetlenség Megakadályozására (NSPCC) szervezett felméréséről is beszámoltak. Ez egyike a legutóbbi kísérletnek, amely szembenézett a problémával (meg kell, jegyezzük, hogy nem csupán szubkultúrák, a peremhelyzetben lévők problémája ez: áthatja egy adott társadalom egészét). Az NSPCC majdnem 3000 fő 18 és 24 év közötti fiatalok mintáját tekintette át (a gyerekek meginterjúvolása természetesen jelentős etikai problémát vetett fel, és azt szűrték le, hogy a fiatal felnőtteknek még mindig világos emlékeik vannak a gyermekkorukban elszenvedett bántalmazásokról). Mindent összevetve az Egyesület Királyság kutatása úgy találta, hogy 7%-uk súlyos fizikai bántalmazást szenvedett el – amelyet úgy határoztak meg, hogy a családjuk által elszenvedett bánásmód, amely megszegi a normálisan elfogadott viselkedésmódokat (azaz azokat a normákat, amiket a lakosság 90%-a elfogadhatónak tart). Akármilyen magas a száma ezeknek, még mindig alábecsülik a probléma terjedelmét, mert nem tudják legyőzni az áldozat ellenállását, hogy felfedje a múltbeli bántalmazást, valamint mivel személyes emlékekre hagyatkoznak, nem képesek feltárni a csecsemőkorban elszenvedett erőszakot, vagy bántalmazást (Innocenti, 2003.). 1.5. A hátrányos helyzetű fiatalok személyiségfejlesztése Európában – a német, francia, angol, olasz iskolák A bemutatott elméletek és gyakorlatok többségét személyesen is megtapasztalhattuk az elmúlt közel két évtized során szakmai cserekapcsolatok, közös projektek alkalmával. Nem tekinthető mindez teljes körűnek, s a kaleidoszkóp színességét is csupán érzékelteti az a néhány tétel, amelynek bemutatására vállalkozhatunk. A német gyakorlat több tekintetben is fontos a magyarországi kitörési pontok megtalálásához. Az 1990-es években sokan jártak Németországban, és rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek a hátrányos helyzetű fiatalok ellátásának a’ tájon kialakult filozófiái, módszerei közül. (A hátrányos helyzetű kifejezés helyett a hiányos műveltségű és/vagy feltűnő magaviseletű (Jugendliche mit unzureichenden bildungsmäßigen Voraussetzungen) kifejezést használják (Wagenhuber, 1993, 22.). Megjegyezzük, hogy a vizsgálatunkban érintett iskolák is zömmel a német példák felhasználásával alakították saját ellátórendszerüket. A személyiségfejlesztés eredményessége nem kizárólag a tanintézettől függ, a feladat pszichoökológiai feladat, vagyis a társdalom egészének felelőssége – írja Franz Sedlak (1990, 6.). A bécsi, iskolapszichológiával foglalkozó szakember elképzeléseit Németországban jól ismerik, s gondolatait alkalmazzák a hátrányos helyzetű fiatalok ellátásának alakításában, különösen a szakképzésben. Az ellátás jogi megalapozását jelentik a Gyermek- és Ifjúsági Segélytörvény (KJHG), a Munkatámogatási törvény (AFG), és a Szövetségi Szociális Segélytörvény (BSHG) Ennek a felelősségnek a megértése tűnik ki a jogi megfogalmazásból is: „Minden fiatal embernek joga van fejlődésének támogatására, valamint önállóan felelős és a közösségi életre képes személyiséggé való nevelésre” – áll a Gyermek- és Ifjúsági Segélytörvényben. A jogszabályi előírások megvalósítását a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Szakképzésével Foglalkozó Tanácsadó Testület (Fachbeirat für die Qualifizierungsarbeit in der Benachteiligtenförderung) segíti, s igyekszik megfelelő feltételrendszert teremteni.


19. oldal

Az idézettek megvalósítása érdekében egy maximum huszonnégy fős szakmát tanuló csoport kiszolgálásában egy szakelméleti oktató, két szakoktató és egy szociálpedagógus dolgozik. Három-csoportonként egy pszichológus segíti a munkát. A programban a nevelők és segítőik teamben dolgoznak – vagyis aktuális feladataik megoldásába a munkatársak mindegyikét bevonják. A német kollégák a hátrányos helyzetű fiatalokkal végzett munkájukat szociálpedagógiai orientációjú tevékenységként értelmezik. Felfogásuk szerint a rehabilitáció sikere az önbizalom visszaszerzésén múlik, s ahhoz a tapasztalaton, felismerésen, hogy a fiatalok számára „megéri” erőfeszítéseket tenni a képzés során. Itt kell utalnunk ismét Willis vizsgálódásaira, amelyikből az tűnik ki, hogy a fiatalok az „ellenkultúrájuk” szerint nem látják szükségesnek az együttműködést az iskolával. További vélekedés a kérdésben érintett német szakemberek körében, hogy a kudarctól való félelem motiválja az intézményes nevelés elutasítását. A hátrányos helyzetben lévő fiatalok ellátása során figyelembe veendő elvek a német praxisban a következők: a) a projekt- és termékorientált képzést kell előtérbe állítani; b) a szakmatanuláson túl, egy koherens ellátórendszer által összefogottan, a fiatalok életvezetési gondjait, élethelyzetükkel összefüggő problémáit is kezelni kell; c) a képzésbe vontak csoportszervezésekor multikulturális, vegyes csoportokat kell létrehozni (a német fogalomhasználat e tekintetben a külföldi fiatalokat, továbbá a volt kábítószer-élvező, a büntetett előéletű fiatalokat érti a multikulturalitás alatt). Fontos feladatnak tekintik továbbá azt, hogy a fiatalok szembenézzenek önmagukkal, s környezetükkel (Petzold, 1995, 31-36.). Megemlítendő, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok ellátásával összefüggésben használt fogalom a német ellátórendszerben az „alulfejlett körzet” fogalom (ami nem annyira kidolgozott, mint a francia ZEP, de tendenciájában hasonló. A francia oktatási rendszerben a ZEP, vagyis az Elsőbbséget Élvező Oktatási Körzetek, 1981 óta léteznek. Angliai tapasztalatok alapján a francia kormány elsősorban az egyenlőtlenségek, az etnikai különbözőségek (ez esetben is, mint a német példánál, elsősorban külföldiekről van szó) miatt szánta rá magát e lépés megtételére. A ZEP filozófiája az, hogy azoknak, akiknek a társadalmi érdekérvényesítő képessége kicsi, többet kell kapjanak az állam által juttatható ellátásokból. A rendszer jelszava: „Annak kell többet adni, akinek kevesebb van!” A szisztéma legfontosabb célja a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok iskolába való beilleszkedésének, a felzárkózás segítése, valamint a lemorzsolódás elkerülése. A magyarországi helyzet megértését segíti a következő adat: manapság Franciaországban a fiatalok közel húsz százaléka tartozik ZEP-intézményhez – azaz adataink hasonlóak (természetesen a hátrányos helyzetűek összetétele más a két országban). A ZEP-intézményekben ugyanazt a tananyagot sajátíttatják el a fiatalokkal, mint a hagyományos iskolákban. A különbség módszertani jellegű. A ZEP-körzetben az óvodai ellátásba már kétéves korban bekapcsolódhatnak a gyermekek, míg ez a normál populációnál nem jellemző. Az iskolai tanulócsoportok kialakításánál – központi irányítás mellett – törekednek arra, hogy a szegregáció semmilyen formában, s értelemben ne valósulhasson meg. Kisebb csoportlétszámokat határoznak meg – külön órakeretet biztosítanak a csoportbontásokra. A nevelésben az „erőszakmentes életre nevelés” központi gondolatnak számít, hangsúlyozott a másság elfogadása, a jobbító szándék helyeslése, valamint a „hasznos állampolgárságra” nevelés. Az erősen centralizált oktatáspolitikában fontos


20. oldal

szerepe van az állampolgári nevelésnek. Ez a személyiség alakításában úgy érthető, hogy nem csupán a francia identitás kialakítására törekszik, hanem az aktív helyi polgárrá nevelést is célozza, továbbá azt, hogy a különböző kultúrákból érkezettek, s a többség egymás elfogadásában élje meg kapcsolatukat. További fontos szempont a társadalmi beilleszkedés segítése, a multikulturalizmus koncepciójának elfogadása által. Az iskolák törekednek az egész napos elfoglaltságok megszervezésére, mert a ZEPprogram a személyiség alakításának egyik lehetőségét a rendszeres és színes elfoglaltságok tervszerű biztosításában látja. A szabadidős sávban biztosított elfoglaltságok sokszínű kínálatából néhány kiemelendő: tehetséggondozás, felzárkóztatás, képzőművészeti nevelés, színház, operalátogatás, iskolák közötti kapcsolatok ápolása, a szülők bevonása az iskolai életbe, s programjaiba, diáktanácsok szervezése, a „nehéz esetek” megoldásában a tankerület szociálpedagógusainak bevonása a helyzet megoldásába. Az iskolai diáktanács a demokrácia alapértékeinek megismertetését, s gyakorlásának terepét biztosítja, amennyiben az iskolában meg kell valósítani az összes diák közötti egyenlőséget. „A ZEP-program ahhoz is hozzájárul, hogy a francia tanárok szerepfelfogásában a korábban szinte kizárólagos helyet élvező tudásátadás mellett megjelenjen a személyiségfejlesztés, a kézügyesség és az esztétikai készségek fejlesztésének mozzanata” – írta Bajomi Iván (1993, 115-117). Freinet szerint „a gyerek olyan közösségben fogja elérni személyisége maximumát, amelyet ő szolgál, s amely őt szolgálja” (cit.: Angelusz, 1990, 32.) – s ennek a nézetnek komoly támogatottsága van Franciaországban. A múlt század vége felé a társadalmi és az iskolai beilleszkedésre képtelen fiatalok (les inadaptés) rohamos arányban való megjelenése a tradicionális iskola-felfogást e’ tájt is megkérdőjelezte. A manapság megfigyelhető megközelítésben a pszichoanalitikus, pszichoterápiás szemlélet jelent meg, amelyben egyértelműen az individuum felé fordul a francia nevelési rendszer, egyre inkább hangsúlyozva a személyiségfejlesztés fontosságát (Angelusz, u.o., 32-33.). A ZEP egy tekintélyes ismerőjeként Magyarországon járt Catherine Moisan oktatási főfelügyelő 1999 elején. Tapasztalatait a kiküldetéséről szóló jelentésben összegezte. E szerint a hátrányos helyzetű fiatalokat ellátó iskolák Magyarországon az iskolarendszer peremére szorulva végzik munkájukat – néha teljesen az önkormányzati iskolákból kizárt tanulók befogadására specializálódva. Ezek alapján szükségesnek tartotta, hogy a fejlesztő tevékenységek megszervezésére, az önkormányzatok, a gyermekvédelem, a szociális háló, a rendőrség, a társadalmi partnerek, a szülői szervezetek, valamint a különböző egyesületek együttműködve alakítsanak ki olyan ellátó-hálót, s programokat, amelyek a hátrányos helyzetű fiatalok fejlesztését segíthetik (Kóré, 1999, Moisan, 1999.). „Az igazi személyiségfejlődést minden jutalmazás, jegy és vizsga mellékvágányra viszi. Csak a pedánsok állítják, hogy a könyvekből nyert ismeretből áll az oktatás.” – fogalmazott Neill. A feltűnő, s provokáló állítás egy hosszabb idézettel értelmezhető: „Kétezer évvel ezelőtt az emberek Barabást választották, és keresztre feszítették Jézust. A mai emberek ugyanígy választanának. Hogy miért? Bárcsak tudnám. Az óriások: a Szókratészek, Jézusok, Freudok, Darwinok, a pápák és a püspökök sohasem tudták megoldani az emberiség talányát. És mi, kisemberek sem találjuk a megoldást. A diagnózist már ismerjük. Ha kirekeszted a szeretetet, gyűlöletet kapsz helyette, de hogy miért rekesztjük ki a szeretetet, azt nem tudjuk. … … Az emberiség akkor gyógyulhatna ki a bajaiból, ha megszabadulna a kényszerítő családtól, a fegyelmező iskolától, és az életellenes vallásoktól”(Neill, 2004, 45 és 15-16.). A személyiség kialakulásával összefüggésben Neill fogalma az önszabályozó gyerek. A fogalom alatt azonban nem a szabadosságot, hanem azt érti, hogy „a csecsemőnek joga van szabadon élni, bármilyen külső tekintély nélkül, mind lelki, mind testi vonatkozásban”, majd később: „A sza-


21. oldal

badságot és a féktelenséget sok szülő nem tudja különválasztani. A fegyelmezett otthonokban a gyerekeknek nincsenek jogaik. Az elkényeztetett otthonokban mindenhez van joguk. Márpedig a jó otthon az, ahol a szülőknek és gyerekeknek egyenlő jogaik vannak. És ugyanez vonatkozik az iskolára is” (u.o. 122-124.) A gyermek eredendő jóságában hívő Neill-től szellemiségében kevéssé különböző az angol, angolszász nevelési felfogás. Lényegében a nevelés központi kérdése ebben a világban a személyiség, a személyiség fejlesztése. Az angolszász iskola érdeklődésének középpontjában a differenciálás és az individualizálás, az egyéni adottságokra figyelő, s arra reflektáló ellátás áll. A kétségtelenül létező hagyományos nevelésoktatás szemlélete az olvasás-írás-számolás hármasságában hisz, ugyanakkor a progresszív angolszász iskolai irányzat gondolkodásának középpontjába a gyermekközpontúságot helyezte. Langford a személyiség fejlesztését tartja a nevelés legfontosabb elemének. Azt fogalmazta meg, hogy a megfelelően nevelt fiatal kialakult, világos elképzelésekkel él saját magáról, a környezetéről, amelyben él – s ez a tudása teszi lehetővé, hogy a maga számára leginkább megfelelő életutat válassza majd (Ballér, 1990, 39-48.). Mitchelt is idézi Ballér Endre: „Az a leghatékonyabb hatás, akár informális, akár céltudatos, amelyik olyan személyiség kialakulásához vezet, aki több mint az általa elért oktatási követelmények összessége. A nevelőknek, a neveléstechnológia gyakorlati megvalósítóinak nem szabad az előre meghatározott, bizonyítható, dinamikus képességek kialakítására korlátozni a tevékenységüket. Funkciójukat akkor teljesíthetik jobban, ha azokra a környezeti tényezőkre, tevékenységi mintákra fordítják a figyelmüket, amelyek az egyén teljes belső perspektívájának a kifejlődését segíthetik elő” – hozzá tehetjük, hogy Mitchel ebben látta a kulturális sokszínűség megvalósíthatóságának zálogát (cit: Ballér u.o. 49-50.). Az angliai gyakorlat egyik leginkább figyelemreméltó eleme a személyes hatékonyság (personal effectivenees) lapok vezetése (Földes Sándor4 személyes közlése), amelyek segítségével folyamatosan kiértékelhető a fiatal személyes hatékonysága, fejlődése. A személyiségfejlődési lapok területei: - a munkához való viszony; - önbizalom a munkában; - a viselkedés sajátosságai; - az együttműködés az intézmény szempontrendszereinek megfelelően; - együttműködés a fiatal saját csoportjával; - viselkedése a felnőttekkel (nevelőivel, vezetőivel) szemben; - időbeosztása. (A personal effectivenees-t a fiatal oktatója veszi fel. A lap kitöltését követően az érintett tanuló látja azt, s nevelőjével együtt aláírja. A lapokat a segítő szakemberekkel közösen értékelik ki.) Hasonló személyiséglapokat vezetnek a konkrét szakmai képzések eredményeinek regisztrálására. Ezeknek a fejlődési lapoknak is van olyan része, amelyben a személyiség alakulására fókuszálnak (pl.: Competence obj. Summary retail – ahol - példaként – a verbális, az írásbeli kommunikációt, a telekommunikációs eszközöket használó kommunikációs szintet folyamatosan minősítik egy megadott eljárásrend szerint.) Az olaszországi gyakorlat bemutatásakor Paolo Penzo és Luigi Coffele – 1995-ben, Rómában tartott – előadásainak anyagára támaszkodunk5. A személyiség fejlesztésének fon4

Földes Sándor a szegedi Alternatív Kísérleti Speciális Szakiskola igazgatója volt a vizsgálat idején. Iskolája szervezési problémák miatt maradt ki a kutatásból. Ettől függetlenül Igazgató úr minden tapasztalatával rendelkezésére állt a kutatócsoportnak. 5 Az előadások írásos változatát Földes Sándor bocsátotta a rendelkezésünkre


22. oldal

tosságára hívta fel a figyelmet Paolo Penzo, amikor azt mondta, hogy „segíteni kell a fiatalt abban, hogy önismeretre tegyen szert, hogy megismerje és felismerhesse saját képességeit, érdeklődését, értékeit, vagyis mindazt, amiből személyisége összetevődik”. A fejlesztés további eleme Paolo Penzo szerint az, hogy a fiatalokat segíteni kell egyéni életcéljaik megfogalmazásában – ügyelve arra, hogy a célképzetek kialakítása a realitás talaján maradjon. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatékony nevelői segítségnek alapfeltétele a serdülőkor biztos ismerete, a szélsőséges viselkedés határozott korrekciója, valamint a nevelést segítő szakemberekkel való intenzív együttműködés – amelyben elsősorban a pszichológiai szakismeretekkel rendelkezőkre gondolt. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok egy „új, érettebb, és szilárdabb Én kialakításában érdekeltek” – de ezt csak a nevelők és segítőik együttműködése révén szerezhetik meg. (A nevelő) „ ... az impulzív magatartás összevisszasága mögött egy együttműködésre hajlamos lelkialkat rejtőzik, amely szívesen veszi, ha nevelik, ha olyasvalakit talál, aki nemcsak hideg technikai ismereteket, hanem megértést is tud nyújtani, aki jobban törődik a ’lenni’, mint a ’tenni’ problémájával: mert nem sokat lehet ’tenni’ és nem tökéletesen, ha nem lesz belőlünk ’valaki’, ha nem szívjuk magunkba azokat az értékeket, amelyek értelmet adnak a létünknek”. Paolo Penzo előtérbe állította továbbá a közvetlen kapcsolat fontosságát nevelő és tanítványa között, a figyelmes és rendszeres megfigyelést (értelmi képességek, alapkultúra, jellem, magatartás). A tanárok sajátos feladatait a következőkben látta: a fiatal személyes, iskolai, valamint családi környezetének, helyzetének elemzése alapvető feladata a nevelőnek: „csaknem mindenkinek különleges igényei vannak, ezért állandóan ösztönözni kell a félénkeket, bizalmat önteni a lehangoltakba, mérsékelni a lobbanékonyakat, fékezni az idegeseket, megmozgatni a lustákat, bátorítani a reményt-vesztetteket, értékelni a készségeseket…” (Penzo, 1995, 1- 12.). Ugyancsak a személyiség alakításának szükségeségét emelte ki előadásában Luigi Coffele. Véleménye szerint a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozóknak különös tekintettel kell lenniük az önállóság kialakításának segítésére, a szakmai és társadalmi beilleszkedés támogatására, az átgondolt személyes életfilozófia megalkotására. 1.6. Hátrányos helyzetű fiatalok a vizsgálatunkban érintett iskolákban – az iskolák bemutatása Az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága (1998, 288.) által kiadott jelentésben a következő megállapítás olvasható: vannak iskolák, amelyek rövid idős képességfejlesztő programokat és képzési csomagokat adva dolgoznak – a jellemző népesség ezekben az intézményekben, a hátrányos helyzetű fiatalok. Később megállapítja a beszámoló, hogy a magyar oktatási rendszerben nagy változtatások mennek végbe, de a hátrányos helyzetű fiatalok elveszni látszanak ebben a folyamatban – miközben a társadalom privilegizáltabb tagjai húznak hasznot a változásokból. A vizsgálatunkban résztvevő öt iskola tudatosan felkészülve választotta a profilját, amelynek lényege a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok rehabilitációja, reintegrációja. Az öt iskola öt elképzelés, öt út: egy cél. A vizsgálatba bevont iskolákat az alternatív6 jelzővel illethetjük. Mindegyikük a 90-es évek eleje körül alakult, abban a társadalmi-gazdasági-politikai változásban, amelyben robbanásszerűen nőtt a hátrányos helyzetbe került fiatalok száma. Az érintett iskolák - létrejöttüktől kezdődően - nyitottak voltak a legtöbb probléma iránt. Így tanulóik között a magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő fiatal éppúgy megtalálható, mint a részképesség-zavarral küzdő, 6

Előző kutatásunkban az alternatív iskola fogalmát így határoztuk meg: olyan iskola vagy iskolakísérlet, mely többségében speciális szükségletű gyermekeket fogad be, s filozófiájában, működésében több ponton eltér a többségi iskolák gyakorlatától.


23. oldal

s a szociális értelemben peremhelyzetben lévő család gyermeke. A sokféle másságot nagyon nehezen voltak képesek szakszerűen ellátni a vizsgált iskolákban dolgozó munkatársak. Az iskolák vezetőinek véleménye mégis az (volt), hogy szerencsésebb vállalni a fiatalokat, hiszen az esetek többségében ők a közoktatásból már kiszorultak, s a szakképzésbe esetleg már be sem kerültek. Ugyanakkor az iskoláikban lassan kialakuló ellátási rendszer mégis lényegesen több segítséget képes adni, mint a hagyományos képzési rendszerek. Az azonban már a kezdeti években nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok olyan mértékben zúdították problémáikat az osztályokban tanítókra, hogy a helyzet kezelhetetlenné vált az egyes pedagógusok számára. Ekkor fogalmazódott meg az az igény, hogy az ellátottak egyéni életvezetési gondjait, a személyiségfejlődésben tapasztalható deficiteket pszichológiai tudással rendelkező munkatárs vállalja át a pedagógustól. Ebben a szolnoki iskola lépett az elsők között. Ugyanekkor vált világossá, hogy a családi krízisek, a családok működési zavarai, át kell kerüljenek a szociális gondoskodás szférájába, azaz szociális munkás feladatkört kell létrehozni, illetve szocializációs programokat kell indítani. Ilyen igény leghamarabb a várpalotai, és a kazincbarcikai iskolában jelentkezett. A tanulási zavarok kezelése a súlyosabb esetekben szintén megoldhatatlannak tűnt osztálykeretben. Így a problémák kezelését a differenciált óravezetésen túl, az osztályból a tanuló időszakos kiemelése, az egyéni képességfejlesztés, a felzárkóztató foglalkozás jelentette.7 Ez a feladat szinte egy időben vált evidenciává a vizsgált iskolákban. Sajátos megoldási út bontakozott ki a Don Bosco iskolában, ahol a vallásos kultúra és szellemiség adott olyan további keretet a foglalkozásoknak, amely terápiás hatással bírt a fiataloknál. 8 Az iskoláknak alapvető jellemzőjük, hogy a gyermek személyiségállapotát az iskolába érkezéskor igyekeznek alaposan megismerni. Részletes anamnézis felvételével tárják fel tanulóik életútjaiban a hátrányt okozó történéseket, a személyiségfejlődés során elszenvedett sérüléseket, az azokból eredeztethető deficiteket. Vizsgálják az iskolába érkezett fiatalok szabálytudatát, az iskolához, a tanulócsoporthoz való alkalmazkodási készségüket, majd beilleszkedésük alakulását. Megkísérlik körvonalazni a tanulók motivációit – az iskolát, s egyéni céljaikat illetően. Különös tekintettel voltak és vannak a fiatalok tanulási képességének, tanulásmódszertani jártasságának, egyéni tanulási tempójának állapotára. Tanulónként igyekeznek felmérni ismereteiket, ugyanis az egyik alapvető problémának tartják azt, hogy sok esetben funkcionálisan „analfabéta” fiatalokat kapnak - több évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. A vizsgált intézményekben a napi-, és heti-rendek alapvetően különböznek a hagyományos iskolák rendjétől. Többnyire beszélgetéssel, az elmúlt nap értékelésével, illetve az otthoni, kollégiumi események megbeszélésével indítanak. A tanórák, a foglalkozások rendje legtöbbször projekt-szerű, azaz a fiatalok a tanulmányaikat egy átgondolt, komplex foglalkozássoron át folytatják. E tekintetben a Magyar-Dán Termelőiskola9 áll az élen - tudniillik képzése 7

E tekintetben különböző gyakorlatokat tapasztalhattunk. Többnyire többféle megoldással is kísérleteztek az iskolák, míg jelenlegi eljárásrendjük kialakult. Még arról is beszámoltak az igazgatók, hogy az egymásnál látott eljárásokat sikerült-e saját iskolájukban alkalmazni. 8 A Don Bosco katolikus iskola, fenntartója a szalézi rend tartományfőnöksége 9 Dániában a termelőiskola törvényes iskolaformaként működik. Létrejöttüket az 1980-as évek munkanélküliségi hulláma indokolta, amikor a dán oktatási minisztérium pályázatot hirdetett a 25 év alatti, a dán közoktatásbanszakképzésben ellátatlanná lett - befejezett iskolai végzettséggel nem rendelkező - fiatalok reintegrációjára. A dán termelőiskolák tevékenysége arra irányul, hogy "a résztvevő fiatalokban kialakítsa és elmélyítse a saját sorsát irányító felelősségtudatot, az ún. életkompetenciát" - a meghatározás idézet a Gazdasági Minisztérium megbízásából 2001-ben készült, a Magyar-Dán Termelőiskolát bemutató tanulmányból - Pálfy József et al. A tanulmány szerint a termelőiskolai modell az oktatásügy, a szociálpolitika, a munkaerő-piaci ellátórendszer s az


24. oldal

szinte kizárólag projektrendszerben valósul meg. Jellemző a csoportmunka, az egyéni tanulási ütemre is tekintettel lévő differenciált tanulás. A tanulás tempója követi a tanulók képességeit, lehetőségeit. A tanulási folyamatban rendszeresen használják a tanárok által készített demonstrációkat, a speciális igényeket kiszolgáló feladatlapokat. Ugyanakkor nagy jelentősége van a tanulói „kutatómunkának” is. A legkevésbé jellemzi a vizsgált iskolákat a frontális osztálymunkában megvalósuló ismeretátadás. A tanulói teljesítmények értékelése a lehető legaprólékosabb. Igyekeznek a pozitívumokat hangsúlyozni, s lehetőség szerint szöveges értékelést adni. A Magyar-Dán Termelő Iskolában egyáltalán nincs osztályzás. Utóbbiak kizárólag szövegesen értékelnek, azt azonban több módon: szóban, írásban, a szülőket lakhelyükön meglátogatva. A vizsgált iskolákban a tanulók hangulatát a felszabadultság jellemzi. Nincsenek teljesítménykényszer miatti gondjaik - miközben elsősorban a szakmai kimenetekre tekintettel legalább olyan fontos itt, ezekben az iskolákban is a versenyképes tudás megszerzése, mert egyedül ez jelent megnyugtató belépőt a munkaerőpiacra. Ezzel összefüggésben említésre érdemes, hogy a fiatalok többségénél a szabályok interiorizálódnak az iskola elvégzése során. Náluk - talán éppen a már elszenvedett iskolai kudarcok hatására - inkább belsővé válnak az iskola által közvetített szabályok - mert a vizsgálatban résztvevő iskolákban e rendszabályok világosabban kapcsolódnak a munka világában várhatóan érvényesülő elvárásokhoz. Az öt iskolában a nevelők, és segítőik szerepe eltér a hagyományos intézményekben megszokottaktól. Az órákra, foglalkozásokra készülve különös tekintettel vannak a tanulócsoportokban dolgozó fiatalok eltérő fejlettségére, hátrányaira, speciális tanulási szükségleteikre. Ezért jellemzően differenciált foglalkoztatásra kell az eszközöket, feladatokat elkészíteniük. A nevelők és segítőik szerepe ebben a folyamatban elsősorban a segítő, támogató attitűddel jellemezhető. Helyzetük a csoportban kitüntetett, de nem abban az értelemben, ahogyan az a hagyományos képzésekben értelmezhető. Itt tevékenységük inkább személyes kontaktusokban megvalósuló, az egyéni sajátosságokra érzékenyen reflektáló. Mindez komoly elméleti ismereteket feltételező, jelentős felkészülést, s tudatos csapatmunkát igénylő tevékenység. Ezzel együtt komoly veszélye van annak, hogy a sok esetben teljesíthetetlennek tűnő feladatok, a lelki teher hatására az itt dolgozók kiégnek, összeroppannak. Szinte mindenütt megfogalmazták, hogy a pedagógusok és segítőik mentális ellátása komoly, esetenként alig megoldható feladatot jelent az iskolák vezetői számára.

önkormányzati feladatellátás határterületén elhelyezkedő ellátórendszer. Azonban hangsúlyozottan ifjúsági képzés, amelyben a fiatalok személyiségfejlődésének támogatása markánsan eltér a felnőttképzés feladataitól.


25. oldal

2. A kutatás célkitűzései A kutatás elméleti háttere, s előzményei: Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán, valamint a jogelőd intézményben mintegy két évtizedes múltra tekint vissza a speciális élethelyzetben lévő gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedését segítő pszichológiai-pedagógiai folyamatok vizsgálata. A téma tudományközi jellege végett a Társadalomtudományi és a Pszichopedagógiai Tanszék többnyire közösen végzi e munkát. Kutatásunk célja két tételben fogalmazható meg. Az első szerint szükség van arra, hogy a hátrányos helyzetben élő fiatalok életkörülményeit és pszichés jellemzőik néhány aspektusát közösen értelmezzük. A jelenséggel – az Ötödik Rend létével – való szembenézés alapja, hogy létrehozzunk egy társadalmi „valóságot”, amelynek ismeretében kijelölhetőek közös tennivalóink. – Mindebben Berger és Luckmann gondolataira támaszkodunk, s a társadalmi valóság fogalmát, meghatározásuk alapján értelmezzük (Berger – Luckmann, 1998, 71-131.). A második szerint, mivel a hátrányos helyzetű fiatalok intézményes ellátásakor személyiségük fejlesztése sajátos feladatot jelent (Takács, 1997. - Kereszty, 2004.) – és eltérő körülményeikre tekintettel a közoktatás, a szakképzés hagyományos eszköztára esetükben nem biztosít elégséges támogatást optimális fejlődésükhöz, térképezzük fel a szükségesnek ítélt teendők sorát.


26. oldal

3. A kutatás irányai Az előzetes kutatásaink tapasztalataira támaszkodva (Takács 2003, 32-53.), a fiatalokat érintő vizsgálatokat ezúttal az őket nevelő, tanító szakemberek vizsgálatával egészítettük ki. Ezt a vizsgálatot Kézdi Balázs - PTE Pszichológiai Intézet - kezdeményezésére emeltük be utóbb teljesen világossá lett, hogy a javaslat elfogadásával igen értékes adatokhoz juthattunk. Ennek megfelelően az alábbi témákban vizsgálódtunk: 3.1. Kutatási irányok a tanulók körében: -

a vizsgált fiatalok szocio-kulturális helyzetének leírása - Bánfalvy Csaba kutatásai nyomán (6-A-I./1. kérdőív), a versengésről kialakított vélemények, a versengéssel összefüggő érzelmek elemzése - Fülöp Márta kutatásai felhasználásával (6-A-I./6. kérdőív), az adaptált INTSEP kutatási programunk segítségével attitűdvizsgálatokat kívántunk végezni - Urs Haeberlin kutatási anyagát Perlusz Andrea adaptálta: ezt a munkát használtuk10 vizsgálatunk alapjául (6-A-I./7.a kérdőív).

3.2. Kutatási irányok a pedagógusok körében: -

meg kívántuk vizsgálni a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó pedagógusok életkörülményeit (6-A-II./1. kérdőív), elemezni kívántuk a versengéssel kapcsolatos pedagógusi viszonyulásokat (6-AII./5. kérdőív).

A pedagógusok körében végzett vizsgálatok tartalmukban, körülményeikben, a fiataloknál végzettekhez hasonlóak voltak annak érdekében, hogy összevethető adatokat kaphassunk. Ennek megfelelően a kérdőívek alapvetően megegyeztek a következőkben: szociokulturális helyzet, életkörülmények, a versengésről kialakult vélekedések. 11

10

Először Volentics Anna alkalmazta a kérdőívet pszichopedagógiai területen Jelen dolgozatunkban nem tárgyaljuk, de vizsgáltuk még a tanulók körében a saját és a külsőcsoport preferencia alakulását Jost vizsgálatának adaptálásával (Jost, 2003, 80-106 és 137-164.), a drogok jelenlétét a vizsgált tanulók életében az ESPAD’99 vizsgálóeljárás felhasználásával (Elekes – Paksi 2000.), valamint a tanulócsoportok problémaprofilját (Volentics, 1996.). Ugyancsak vizsgálatunk tárgya volt – bár itt nem fejtjük ki – a fiataloknál és pedagógusaiknál egyaránt az „én mibenlétére, azaz a szubjektum objektivációjára tett kísérlet” (Kézdi, 2001), az önéletrajzi elbeszélések és az identitás önmeghatározása.

11


27. oldal

4. Hipotéziseink Vizsgálataink összetettségére tekintettel több kutatási kérdést tettünk fel. A vizsgált fiatalok, illetve pedagógusaik esetében igaz-e az, hogy a vizsgált személy családjának szociokulturális sajátosságai valószínűsítik az adott intézményben való létüket? – És viszont: az intézményben lét, sajátos mintázatot jelent-e vizsgálataink tárgyában, nevezetesen a családi kultúrában, és a vizsgált személyiséglélektani-szociálpszichológiai aspektusokban (Kérdésfeltevésünk e tekintetben a kultúra és az individuum kapcsolatának reflexív természetére utal (Kézdi, 1999.). Fő-hipotézisünk szerint az Ötödik Rend – azaz a deprivált helyzetű fiatalok és az ellátásukban, kezelésükben érintettek - szociológiai és pszichológiai, s természetesen pedagógiai értelemben egyaránt valós „jelenség” a társadalom egésze számára, s mint az identitásuk meghatározhatóságának feltétele – létezik, él. Al-hipotézisünk, hogy a vizsgált fiatalok és pedagógusaik kultúrája és énjük sajátos mintázatba szerveződtek, s különbözőek attól függően, hogy az egyes fiatal, illetve pedagógus családja milyen kultúrát teremtett meg a maga számára – s mindez manifesztálódik abban, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok iskoláiban, vagy a hagyományosan képző intézményekben tevékenykednek-e (tanulnak, tanítanak) – mindebből pedig következik, hogy versengésük sajátos mintázattal bír, s jellemzően különböző. Kutatási hipotézisünk fiatalokra vonatkozó része továbbá az, hogy a vizsgált hátrányos helyzetű fiatalok és a hagyományos iskolarendszerben nevelkedő, tanuló fiatalok csoportja közötti különbségek az alábbiakban ragadhatók meg: a tanulók családjainak szociálökonómiai státuszában, s a család kulturális miliőjében, valamint következményesen: az iskolához-, a társakhoz fűződő viszonyukban, a tanulás önmegítélésében; a versengés jelenségéhez fűződő attitűdjeikben. A HH12 fiatalok „mások”, mint a normál iskolarendszerben tanuló fiatalok, s ezt a vizsgálataink alapján a pszichológia, a szociológia és a pedagógia eszközeivel egyaránt kimutathatónak véljük. Az adott társadalmi réteghez tartozás tényét a tanulók esetében a szociológiai vonatkozású faktorok vizsgálatával és bemutatásával kívánjuk igazolni. Ugyanakkor a HH fiatalokkal foglalkozó pedagógusokról hasonló „másság” mutatható ki, a normál pedagógiában tevékenykedő kollegáikhoz képest. A HH fiatalokkal foglalkozó pedagógusok életében is feltételezünk sajátos, a többségi pedagógusoktól markánsan eltérő – szociológiai értelemben is meghatározható – jellemzőket. Azt feltételezzük, hogy a HH fiatalok pedagógusainak életében, s konkrétan a pedagógusok családjainak szocioökonómiai státuszában, kulturális miliőjében, a munkájukhoz vezető életútjukban jelentős különbségek vannak, mint a társadalom leszakadó, illetve a perifériáján lévő rétegéhez kötődő emberek, másként, más célokkal és eszközökkel versengenek, mint a pedagógus-társadalom többi tagja. Az értelmezhetőség érdekében vizsgálatainkat azonos településen élő, hagyományos középiskolákba járó fiatalokkal és pedagógusaikkal is elvégeztük. A statisztikai nullhipotézis szerint a csoportkülönbség a véletlen variablilitásnak köszönhető, azaz a vizsgált személyek (és családjaik) kulturális különbözősége, mint független változó, nincs hatással a függő változóra. E tekintetben vizsgálatainkat, aktuális adatainkat kétmintás t-próbával (Welch), valamint Kolmogorov-Szmirnov-féle próbával ellenőriztük, 12

Hátrányos helyzetű (továbbiakban HH)


28. oldal

továbbá Reliability Analizis skálával vizsgáltunk koherenciát – mindezeket SPSS segítségével végeztük. (Szokolszky, 2004, 200-202.).13 Feltételezzük, hogy vizsgálatunk adatainak elemzését követően felvázolható egy mentálhigiénés szemléletű ellátórendszer, amelynek célja az ellátottak társadalmi integrációja. Az ellátás a pedagógiai diagnózis felállításával, s a pedagógia-pszichológia-szociológia hármas által meghatározható kompetenciájú team működtetésével, valamint a személyiség fejlesztését előtérbe helyező nevelési eljárásokkal olyan eredményeket hozhat, amelyek a rendszerbe került fiatalokat hatásosan segítik. Ugyanakkor a pedagógusok vonatkozásában felmutatja annak szükségességét, hogy lélektani vonatkozású – pl. szupervízióban megvalósuló – megsegítésük nélkül képtelenné válhatnak munkájuk végzésére.

13

A kapott eredmények részletes bemutatása a mellékletben található.


29. oldal

5. A kutatás általános bemutatása Öt, különböző településen működő, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó iskolával dolgoztunk a kutatásunk során. Az öt intézménynél azt kértük, hogy kontrollcsoportként egy-egy tanulócsoportot keressenek a számunkra településükön, hagyományosan működő középiskolákban. Négy esetben ez meg is valósult. Ez alapján, a vizsgálatok során, az azonos településen élő kontroll minta adataival dolgozhattunk, ami – megítélésünk szerint – kellően árnyalt összefüggések kimutatását eredményezte. Az előzőekben már leírottak szerint a kutatásunkban résztvevő intézmények a következők voltak: Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium - Kazincbarcika, Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány - Zalaegerszeg, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakképző Iskola és Kollégium - Szolnok, Várkerti Általános Iskola és Szakiskola Várpalota, Bencs László Szakiskola – Nyíregyháza. Ezzel Magyarország hat régiója közül a négyben elvégzett vizsgálattal közel teljeskörű lefedettséget biztosítottunk. Zalaegerszegen, Szolnokon, Várpalotán, Nyíregyházán kaptunk arra lehetőséget, hogy együttműködő kontroll-középiskolákban is elvégezhessük vizsgálatainkat. Kazincbarcikán erre szervezési hiányosságok miatt nem kerülhetett sor. A pedagógus-vizsgálatoknál a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó iskolák esetében az összes pedagógust megkérdeztük, míg a kontrollcsoportok esetében azokat a pedagógusokat, akik a vizsgálatba került fiatalokat nevelték, oktatták. Lehetőségeink alapján extenzív kutatási stratégiát választottunk – azaz viszonylag sok fiatal és pedagógus korlátozott szempontok szerinti vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat során kérdőíves eljárást alkalmaztunk. A kontrollcsoport kialakításakor azért nem választottunk azonos számú kontroll-résztvevőt, mert arra nem rendelkeztünk megfelelő vizsgálati kapacitással – továbbá feltételeztük, hogy így is kellően markáns mutatókhoz jutunk. Esetünket úgy értelmeztük, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat ellátó intézmény és a közoktatás hagyományos intézménye egyértelmű kontrollváltozónak tekinthető. (Szokolszky, 2004, 213.) 5.1. A kutatás ütemterve a tanulói vizsgálatoknál 2003. május - június – A kérdőívek elkészítése, a kutatásba bevont tanszéki és iskolai munkatársak felkészítése, adatgyűjtések, kérdőívezés; 2003. július – Munkamegbeszélés a vizsgált iskolák képviselőivel; 2003. szeptember - december – Adatbevitel; 2004. január – 2005. május – Adatfeldolgozás, résztanulmányok készítése; 5.2. A kutatás ütemterve a pedagógus vizsgálatoknál 2003. június – A pedagógusok kérdőívezése. (A nevelők egy ülésben töltötték ki az összes kérdőívet.); 2003. június-augusztus – A beérkezett kérdőívek rendszerezése; 2003. szeptember- 2004. március – A kapott adatállomány értékelése 2004. április – 2005. május – Adatfeldolgozás, résztanulmányok készítése. A bemutatott ütemtervben meghatározottakon túl folyamatos kapcsolatban és diszkuszszióban voltunk a vizsgálatban érdekelt iskolák munkatársaival. Ez rendre telefonos, e-mail-es kapcsolatot jelentett, illetve a kutatási időszak során három alkalommal munkamegbeszélést,


30. oldal

amelyre a Pszichopedagógiai Tanszéken került sor. – Az érintett iskolák képviselőivel rendre konzultáltunk a feldolgozott adatállományok értelmezésében, egy koherens ellátórendszer, segítőrendszer alapjainak felvázolásában (amelyben a pedagógusok segítése, ellátásuk mikéntje is körvonalazódik). Kérdőíveinkben nominális és ordinális skálákkal dolgoztunk. Ennek megfelelően a kapott adatok feldolgozásakor rendre gyakoriságokat elemeztünk. Az alapsokaság meghatározásakor az Országos Közoktatási Intézet gondozásában megjelent, a magyar közoktatásról rendszeresen kiadott Jelentéseket, valamint a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai évkönyveit használtuk fel. Elméleti, azaz szakértői mintavétellel választottuk ki a vizsgálatunkhoz a mintát oly módon, hogy a kiválasztott intézmények területi (országos) lefedettséget adtak. A kiválasztott iskolákban a teljes tanulói kört megkérdeztük. A kontrollcsoportok kialakításakor az volt a szempontunk, hogy a vizsgált intézményekkel azonos településen tanuljanak a kontrollcsoportba tartozó fiatalok. A kontrollcsoport kialakításakor a felkért intézményektől egy-egy osztály tanulóinak vizsgálatának lehetőségét kértük. A vizsgálatunk során a részvétel önkéntességét és a megfelelő tájékoztatáshoz jutás jogát a felkészítés során kiemelten tárgyaltuk a kérdezőbiztosokkal. A vizsgálatok során, bár sok esetben volt nem értékelhető, hiányos egy-egy adat, annak keletkezése nem a vizsgálatvezetővel való együttműködés megtagadása volt. (Ilyen jelzés nem érkezett a kérdezőbiztosoktól.) A hátrányos helyzetű fiatalok jellemzően magas hiányzása okán, a hetente ismétlődő vizsgálati időpontokban rendre, sokan távol maradtak az iskolától – azt vélelmeztük, nem a kutatás miatt. Ugyanakkor néhány esetben találtunk olyan válaszokat, amelyekben explicit válaszmegtagadás volt. A kérdőívezés során biztosítottuk, hogy az adatkezelés anonim legyen. Az iskolák vezetői határozták meg a kitöltéskor kapott kérdőív-számot (ezen a számon töltötték ki a tanulók a kérdőíveket a hetek során) – ezt az adatsort azonban nem bocsátották a rendelkezésünkre, csupán a hetenként kitöltött kérdőíveket14. Ugyanezzel az eljárással biztosítottuk az anonimitást a pedagógusoknál is. Kutatásunkban az iskolák vezetői és nevelőtestületei (pedagógusok, pszichológusok, orvosok, szociális munkások) partnerként vettek részt. Munkánk során megfogalmazódott az az igény, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok ellátása a vizsgálat eredményei alapján kedvezőbben alakuljon. Kutatásunk e vonatkozásban az érintettek részvételével történő kutatásnak minősül. (Reason, P. és Bradbury, H.B. (2000) Handbook of action research) Vizsgálataink többnyire kvantitatív kutatási elképzeléseket tükröznek, miközben – a jelen értekezésünkben nem tárgyalt – pl. az élettörténet és a tíz állítás tesztnél jelentős mértékben mutatkozott kvalitatív megközelítés. Vizsgálataink során az SPSS 10.0 verziót használtuk az adatok feldolgozására. A kérdőíveket beérkezésüket követően átnéztük. Hiánypótlásra nem volt módunk, mert az anonimitást fontosabbnak tartottuk. Egyes kérdőíveknél jelentős válaszelmaradási hibát észleltünk, de még ezekben az esetekben is olyan nagy elemszámmal dolgozhattunk, ami le-

14

Az iskolákban vezetett nyilvántartásokat (a tanuló kódszámait) a vizsgálat lezárultával megsemmisítették.


31. oldal

hetővé tette az adott vizsgálatot. Válaszelmaradási torzulást nem állapítottunk meg. (Szokolszky, 2004, 360.) A kódolás során a kérdőívekben található zárt kérdések alkalmával automatikusan keletkeztettünk kódokat, míg a nyitott kérdéseknél előző kutatásaink tapasztalatai alapján, s a kapott válaszokat elemezve létesítettünk kategóriákat.


32. oldal

6. A vizsgált populáció Vizsgálatunkban az érintett iskolákban teljes körűségre törekedtünk, míg a kontroll iskolákban egy-egy osztályt kértünk fel a vizsgálatban való részvételre.15 A Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium Kazincbarcikán 280 fiatal vizsgálatát tette lehetővé. A Kazincbarcikáról megkérdezett pedagógusok száma 22 volt. Kazincbarcikán nem volt kontroll csoportunk. Az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítványnál Zalaegerszegen 60 fiatalt tudtunk megszólítani és munkatársai közül 27 főt kérdezhettünk meg. A zalaegerszegi kontrollcsoportban 30 fő tanuló és 7 nevelő van. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakképző Iskola és Kollégium Szolnokon 221 tanulóját biztosította a kutatás számára. A nevelőtestületből 38 pedagógust és pedagógiai munkát segítőt kérdezhettünk meg. A szolnoki kontroll számai: 27 tanuló és 12 nevelő. A Várkerti Általános Iskola és Szakiskolának - Várpalotán -, 61 tanulója került be a vizsgálatba és 9 munkatársuk megkérdezésére nyílt lehetőség. A várpalotai kontrolladatok a következők: 27 tanuló és 5 pedagógus. A Bencs László Szakiskola - Nyíregyházán szintén jelentős számú tanuló vizsgálatát tette lehetővé, a megkérdezettek száma 355 volt, míg a nevelői létszám 39. A nyíregyházi kontrollcsoportba 35 fiatal mellett 8 felnőtt került. A vizsgálatunkban résztvevő fiatalok száma összesen 1096 fő volt. A fiatalokkal foglalkozó (s, a vizsgálatban érintett) felnőttek száma 167 volt. Az iskolai korosztályok szerinti bontásban, 2002-ben a 14-17 éves tanulók száma 494 ezer volt (Halász – Lannert, 2000, 25). Amennyiben a már hivatkozott szerzők becslését (az adott korosztály közel húsz százaléka hátrányos helyzetű) elfogadjuk, a korosztályból közel 100 ezer fiatal tartozhat e kategóriába. (Babbie- 2000, 243-245.)

15

Az értekezésünkben „vizsgált” iskolának nevezzük a hátrányos helyzetű fiatalokat ellátó intézményeket, s "kontroll" iskolának azokat, amelyek az előzőekkel egy településen találhatóak, s a közoktatási rendszerben hagyományos módon működő iskolaként határozhatóak meg.


32. oldal

7. A kutatás eredményei / vizsgálataink legfontosabb megállapításai 7.1. Szociológiai, szociálpszichológiai megközelítés A szociális státuszt bemutató adatokkal a két populáció (hátrányos helyzetűek számára működő iskolákba és a közoktatás hagyományos rendszerébe járó fiatalok) közötti különbségek objektív létét kívántuk bizonyítani. A különbségeket azért tartjuk fontosnak, mert azok felfoghatóak kulturális különbözőségekként. Attól függően, hogy egy társadalmi csoport, réteg milyen tapasztalatokat szerzett a múltjából, illetve mit tart evidenciának, fogja meghatározni jelenbéli viselkedését – egyszerűen azért, mert a tapasztalatai szerint azok nem csupán helyénvalóak, hanem működőképesek is. Mindez összevethető Trinadis kultúra koncepciójával, ami szerint a szocializáció során oly mértékben válik belsővé e felfogás, hogy szinte sohasem kérdőjeleződik meg (Idézi Lan Anh, 2003, 19). Másfelől pedig fontosnak tartjuk a hátrányos helyzet, mint jelenség kapcsán, hogy az amennyiben generációkon át ható állapot, úgy az adott kultúrában szocializációs mintaként működik, azaz célkitűzései, értékei viszonylagos stabilitást mutatnak (Kluge, 2005, 115). A szociális mutatók figyelembevételének gyakorlatával találkoztunk továbbá a József Attila Tudományegyetem MTA Képességkutató Csoportjának a ’90-es évek második felében lezajló tantárgyi alapképességeket vizsgáló kutatásainál (is). A fiúk-lányok aránya a két iskolatípusban nem mutat eltérést.

T-1. ábra Nemek aránya

P-1. ábra Nem ek aránya

60

80

50

60

40 % 30

férfi nő

20 10

f érf i

% 40

nő

20 0

0 HC-fiatalok

HH-fiatalok

K-fiatalok

HH-f iatalok K-fiatalok pedagógusai pedagógusai

A hivatkozott ábrák, táblázatok megkülönböztetésére a T (tanuló) és az P (pedagógus) jelet használjuk és az ábra, illetve a táblázat sorszámát.

A pedagógusok esetében azonban jelentős különbséget tapasztaltunk. A HH iskolákban a férfiak aránya jelentősen magasabb, mint a kontroll (K) iskolákban. E szerint vélelmezhető, hogy a férfi-minta megjelenésére nagyobb szükség mutatkozik a HH iskolákban, mint a K iskolákban, mindez a nevelői munka markáns különbözőségeire utal. A tanulóknál az életkor vizsgálata jelentős különbséget mutatott a kétféle intézménybe járók esetében. A HH fiatalokra jellemző, hogy adott iskolai évfolyamot nem tudnak az életkorilag adekvát időben elvégezni. Elmaradásuk olykor több év is lehet. Ezt tükrözi a vizsgálatunk is. A HH fiatalok legidősebbje 1975-ben született, a legfiatalabb 1989-ben. Megjegyzendő, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok között a cigány fiatalok legidősebbje 1980-ban született, a legfiatalabb ugyancsak 1989-ben. Ez a különbség jelzi azt, hogy a cigány fiatalok


33. oldal

(HC)16 esetében az iskola elhagyása a rendre tapasztalható túlkorosság mellett is hamarabb következik be, mint a más nemzetiségű fiataloknál. A kontrollcsoport fiataljai17 lényegesen kevesebb évfolyamból rekrutálódtak: a legidősebb 1982-ben született, a legfiatalabb 1988ban. Az életkori sáv szélessége a HH iskolák nevelési feladatait jócskán nehezítik, ugyanakkor a tanulócsoportok alakulásának sajátosságát is jelentik. T-2. ábra Születési év szerinti gyakoriság 35 30 25 %

HC-f iatalok

20

HH-f iatalok

15

K-f iatalok

10 5

89

88

19

87

19

86

19

85

19

84

19

83

19

82

19

81

19

80

19

79

19

78

19

19

19

75

0

Az életkori szóródás hasonlóan alakult a vizsgált intézmények pedagógusai között is. A legfiatalabb pedagógus a HH iskolákban még pályakezdő, (1981-es születésű, azaz vizsgálatunk idejekor) 22 éves, a legidősebb 1933-as születésű, vagyis a vizsgálat idejében 70 éves volt. A K iskolákban dolgozók legfiatalabbja 1977-ben született, a legidősebb pedig 1944ben. Az életkori sáv szélessége a HH iskolákban 48, a K iskolákban 33 év volt. P-2. ábra Születési év szerinti gyakoriság 25 HH-f iatalok pedagógusai

20 15

K-fiatalok pedagógusai

% 10 5

-8 5

19

81

-8 0

19

76

-7 5 71

-7 0 66

19

19

-6 5

-6 0 56

61 19

-5 5 19

51

-5 0 19

-4 5

46 19

19

41

-4 0 36

19

19

31

-3 5

0

A vizsgálatban érintett fiatalok nemzetiségi hovatartozása jelentős különbségeket mutatott a két iskolatípus között. A HH iskolák tanulói között a magyaron kívül a legmagasabb arányban a magát cigánynak valló fiatal volt, ugyanakkor még található volt közöttük (az Alkotmányban szereplő tizennégy nemzetiség közül) görög, román, szlovén, ukrán, illetve más, 16 17

Hátrányos helyzetű cigány fiatal (a továbbiakban HC) Kontroll fiatalok (a továbbiakban K)


34. oldal

a kérdőívben fel nem sorolt nemzetiségű. A K iskolák fiataljai „kevéssé” színesek e tekintetben: a vizsgált populációban csak magyar fiatal volt. A nemzetiségi sokféleség különböző kultúrák, gondolkodások, mentalitások, és emlékek-emlékezetek jelenlétét valószínűsíti a HH iskolákban, ahol ez ismét-csak újabb másság, és feladat, amely megkülönbözteti ezen iskolák munkáját a többségi iskoláktól. Fontos – ezért megemlítendő – hogy a cigány fiatalok felülreprezentáltsága figyelhető meg a mintában. Amíg a cigány nemzetiséghez tartozók aránya az országban bizton tíz százalék alatti, addig a vizsgált iskolákban képviseletük 16,5 %. T-3. ábra HH-fiatalok nemzetisége

magyar cigány görög román szlovén ukrán egyéb

A pedagógusok nemzetiségi hovatartozása mind a két iskolatípusban dominánsan magyar. A HH iskolákban egyáltalán nem találtunk más nemzetiségű munkatársat – a K iskolákban sem volt ez jellemző: mindössze két kolléga jelzett eltérő nemzetiséget (egy szerb, s egyéb – fel nem sorolt – nemzetiségre vonatkozó választ kaptunk). A nemzetiségi képviselet ilyetén alakulása felveti azt a problémát, hogy a fiatalokkal foglalkozók vajon ismerik-e azokat a kultúrákat, amelyekből érkeznek tanítványaik? Azt feltételeztük, hogy jellemző különbségeket fogunk kapni a tanulók életét alapvetően meghatározó körülményekben is. Kérdésünkre az alábbi válaszokat kaptuk: Családban él a kétféle iskolatípusba járók döntő többsége – de amíg ez az arány a HH és HC fiatalok esetében 94,1 és 87,7 % volt, addig a K fiatalok majd’ mindegyike (99,2 %) él családban. A HH-HC fiatalok átlagosan tíz százaléka – a kapott válaszok szerint – önállóan, hajléktalan szállón, nevelőintézetben, illetve egyéb helyen élnek. Az, hogy átlagosan minden tizedik tanuló a családját elhagyva-nélkülözve él, már fontos jelző arra nézve, hogy a családi kötelékek lazulása markánsan eltérő életvitelt jelent számukra. Ehhez képest figyelemre méltó eltérés tapasztalható a pedagógus-adatokban. A HHfiatalok pedagógusai döntően családi kötelékben élnek (91,9%-uk), ugyanakkor a K iskolák válaszoló pedagógusainak csak 67,7 %-a. A K-pedagógusok negyede (25,8%) válaszolt úgy, hogy önállóan él – a HH-pedagógusoknál ez az arány csak 8,1 % volt. Nem tudható az adatokból, hogy ez az érték a jelentősebb mobilitás lehetősége (K-pedagógusok), vagy a hagyományos társadalmi-kulturális normához való ragaszkodás (HH-pedagógusok) jele a két csoportnál. A szülők családi állapotának vizsgálatát azért tartottuk fontosnak, mert az közvetlen tapasztalatként minta a fiatalok számára. A HH-HC fiatalok családjaira vonatkozóan az alábbiakat tapasztaltuk: a házasság, mint életforma a válaszolók alig több mint felénél jelentkezett (HH-55,8, HC-59,7 %). Ezzel szemben a K-fiataloknál ez az arány 76 %, azaz háromnegyed-


35. oldal

ük él családi kötelékben. Jelentős az élettársi közösség, mint családi életforma a HH-HC fiatalok családjainál – ez az érték mindkét esetben 10 % körüli. Ugyanakkor ez a családi létforma a K-fiatalok világában lényegesen alacsonyabb mértékben van jelen: csupán 2,5 %-uk nyilatkozott erről. A válás, mint megoldási stratégia is jellemzően más a két rétegnél. A HH és a HC fiataloknál a családi történet válással végződött 17,6, illetve 14,7 %-nál, míg ez a Kfiatalok esetében 10, 7 %. Az átlagosan másfélszeres gyakoriság a hátrányos helyzetű fiatalok családjainál vélelmezhetően jelentős hátráltató tényező. A veszélyeztetettség előfordulását a kétszülős család-modelltől az állami gondozásig folyamatosan növekvő mértékűnek találta Susánszky és Szántó, 2002-ben közzétett tanulmányukban. Vizsgálatuk szerint a két szélső pont között a gyakoriság megkétszereződött (Susánszky – Szántó 2002, 159.).

HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok

Házasok 59,7% 55,8% 76,0%

T-1. táblázat Szülők családi állapota – a válaszolók %-ában Élettársak Nőtlen - hajadon Elváltak Külön élnek Özvegy 10,9% 1,6% 14,7% 7,8% 5,4% 9,1% 1,1% 17,6% 4,8% 10,1% 2,5% 10,7% 4,1% 6,6%

Nem élnek 1,6% -

A pedagógusok körében, szüleik családi állapotának meghatározása egyfajta generációs üzenetként is értelmezhető, hiszen a pedagógus, mint minta, óhatatlanul beviszi az iskolába saját életét, így szülei élettörténetét is. A HH-iskolák pedagógusai szüleinek 45,8 %-a, a Kiskolák pedagógusai szüleinek 48,3 %-a él házasságban. (Ennek az adatnak az értékelésénél a fiatalokhoz képest a pedagógusok magasabb életkorát torzító hatásként kell figyelembe venni – erre utalnak a fiatalokéhoz képest magasabb özvegy – nem élnek kategória adatai.) Összességében azonban megállapítható, hogy a jelzett torzítástól megtisztított adatok is jelentős arányúnak mutatják a család intézményének határozott, hosszabb idő óta tartó változását. A családmodellek prototipikus modelljének tartja Kagitcibasi az ún. függetlenségi modellt, amelyet, mint nyugati, individualisztikus modellként mutat be - amelynek irányába látszik elmozdulni vizsgálatunk szerint a vizsgált terület népessége – s, amely fő jellemzőjének a nuklearitást, az individualista jelleget említi (Kagitcibasi, 2003, 321). P-1. táblázat Szülők családi állapota – a válaszolók %-ában kifejezve Nőtlen, Külön Házasok Élettársak Elváltak Özvegy hajadon élnek HH-fiatalok pedagógusai 45,8% 0,8% 4,2% 29,2% K-fiatalok pedagógusai 48,3% 13,8% 31,0%

Nem élnek 20,0% 6,9%

Az édesapák iskolai végzettsége terén a vizsgált tanulóknál azt tapasztaltuk, hogy a HC fiataloknál még a HH-fiatalokhoz képest is jelentős az eltolódás az alacsonyabb iskolai végzettségek felé, míg a K-fiataloknál ez a felsőfokú végzettség felé mutat jelentősen magasabb arányokat. A szélsőértékeken a legfeltűnőbbek a rétegződés adatai: a HC-fiataloknál 16,15, a HH-fiataloknál ennek harmada 5,29, s a K-fiataloknál 0,83 % az apák esetében a nyolc általános alattiak aránya. Az egyetemi végzettségnél fordítva alakultak az arányok: a HCfiataloknál mindössze egy apa, 0,8, a HH-fiataloknál 2,4, s végül a K-fiataloknál 10,7 % rendelkezik egyetemi végzettséggel. A nyolc általános alatti értéknél 19-szeres, a felsőfokon (főiskola és egyetem együtt) 5-szörös a szélső értékek különbsége, ami kulturális vonatkozásban már-már összevethetetlen különbséget jelent a hátteret illetően.


T-4. ábra Az édesapák legmagasabb iskolai végzettsége 60 8 általános alatt

50

8 általános

40

szakmunkás

% 30

középiskola

20

főiskola

10

egyetem

0 HCf iatalok

HHf iatalok

36. oldal

P-3. ábra Az édesapák legmagasabb iskolai végzettsége 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0

8 általános alatt 8 általános szakmunkás középiskola főiskola HH-f iatalok pedagógusai

K-fiatalok

K-f iatalok pedagógusai

egyetem

A pedagógusok apáinak iskolai végzettsége lényegesen kiegyenlítettebb képet mutat, ugyanakkor itt is találhatók jellemző eltérések. Mindkét csoportnál található nyolc általánost meg nem szerző édesapa (HH-pedagógusoknál 7,6, a K-pedagógusoknál 10,3 %). Amíg a HH-pedagógusok szüleinél a legmagasabb arányt a szakmunkás végzettségű édesapák adják (34,5 %), a K-pedagógusoknál az egyetemi végzettség jelenik meg a legmagasabb arányban (24,1 %), s ettől csak alig marad el a főiskolai végzettségűek aránya, ami 20,7 %. A felsőfokú végzettségek összesítésekor már nagy a különbség a K-pedagógusok javára: a HHpedagógusok esetében az apák felsőfokú végzettsége 21 %, míg ez az adat a Kpedagógusoknál valamennyivel több, mint kétszerese: 44,8%. A tanulóknál az édesanyák iskolai végzettsége szélsőségesebb értékeket mutat. A HCfiataloknál az édesanyák 25,0 %-a, a HH-fiataloknál 6,2 %, végül a K-fiataloknál az édesanyák 0,8 %-a nem végezte el a nyolc általánost. A felsőfokú végzettséget elemezve a HCfiataloknál nem volt egyetemi végzettségű anya, s főiskolai végzettségű is csupán 3. A HHfiataloknál az egyetemi végzettséget 14 anya (1,7 %), s a főiskolai végzettséget 44, azaz 6 % szerezte meg. A K-fiataloknál az egyetemet végzett anyák aránya 9,9 – a főiskolát végzetteké pedig 22,31 %. Az édesanyák iskolai végzettségénél a különbség az általános iskolát el nem végzetteknél 31-szeres, a felsőfokú végzettség tekintetében 13-szoros. P-4. ábra Az édesanyák legmagasabb iskolai végzettsége

T-5. ábra Az édesanyák legmagasabb iskolai végzettsége 50

40 35 30 25 % 20 15 10 5 0

8 általános alatt

40

8 általános alatt

8 általános

30

8 általános

20

szakmunkás

szakmunkás középiskola főiskola HH-f iatalok pedagógusai


egyetem

%

középiskola

10

f őiskola

0 HCfiatalok

HHf iatalok

K-fiatalok

egyetem

A pedagógusoknál az édesanyák iskolai végzettsége az apák végzettségéhez hasonlóan kiegyenlítettebb, de ebben az esetben is mutatkoznak lényeges különbségek. Az alsó végzettségeknél (8 általános alatt és 8 általános iskolai végzettség) gyakorlatilag azonosságot látunk. A felsőfokú végzettségnél azonban már a K-pedagógus édesanyák mutatnak kedvezőbb értékeket. E szerint a HH-pedagógus anyák főiskolai és egyetemi végzettség tekintetében 10,0 és 2,5 %-ot mutatnak, a K-pedagógus anyák pedig 27,6 és 3,4 %-ot. A két-két adat összegzése-


37. oldal

kor az látható, hogy több mint kétszeres a különbség a K-pedagógus anyák javára. Másik sajátossága az iskolai végzettségeknek, hogy amíg a HH-pedagógus anyák legnagyobb arányban középiskolai végzettséget szereztek (36,7 %), addig a K-pedagógus anyáknál a legmagasabb arányú végzettség a főiskolai (27,6 %). A továbbiakban még egy szocio-ökonómiai jellegű adatállományt mutatunk be, amely a családok életére jelentős hatással van. A szülők foglalkozási jellemzője érzékeny jelző a család életének alakulására. A fiatalok esetében az apák foglalkozási jellemzője a következő képet mutatja: A HC-fiataloknál az édesapák esetében a legmagasabb értéket a munkavállalói státusz adja (41,2%), a második legmagasabb arányt mutató csoport esetükben a munkanélküliség, amely 24,6 %-ukat érinti. A harmadik a sorban a HC-fiatalok apái esetében a vállalkozói lét – ez 17,4 %. A HH-fiataloknál az apákra legjellemzőbb a munkavállalói állapot, amely 66,2 %ot mutat. A vállalkozó és a nyugdíjas apa a HH-fiataloknál közel 11-12 %-os mutatóval bír, míg ebben a kategóriában is jelen van a munkanélküliség közel tíz százalékkal (9,7 %). A K-fiataloknál az apákra szintén a munkavállalói státusz a legjellemzőbb, de már a legkisebb arányban – mindössze 54,1 % ez. Jellemző a vállalkozói státusz, ami itt 33,3 %-os. Ebben a kategóriában jelenik meg legkevésbé a munkanélküliség: csupán 3,3 %. Összegezve tehát, a legkisebb arányban foglalkoztatottak a HC-fiatalok apái, a legnagyobb arányt a HHfiataloknál láttunk. A vállalkozás inkább jellemző a K-fiatalok apáira. A munkanélküliség leginkább a HC-fiatalok családját fenyegeti az apák vonatkozásában (24,6 %), ennek egyharmada a HH- fiataloknál mutatkozik, s nyolcada csupán a K-fiataloknál. T-6. ábra Az édesapák foglalkozási jellemzője

P-5. ábra Az édesapák foglalkozási jellemzője 100 vállalkozó

60

%

70 60

munkavállaló

80

HTB

40

nyugdíjas

20

munkanélküli

0 HH-f iatalok pedagógusai


%

munkavállaló

50 40

vállalkozó

30 20

nyugdíjas

HTB

munkanélküli

10 0 HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok

A pedagógusok apáinak foglalkozási jellemzői azt mutatják, hogy a munkavállalói státusz jobban jellemző rájuk, mint a tanulók szüleire – ez vélhetően a generációs különbségből (is) adódik. A két csoport között e tekintetben gyakorlatilag nincs különbség – mindkét esetben a válaszadók háromnegyede munkavállaló. Fele annyi a vállalkozók aránya a Kpedagógus apák körében, mint a HH-pedagógus apáknál. A nyugdíjasok aránya magasabb a K-pedagógusoknál - 20,7 %, míg a HH-pedagógus apáknál ez az érték 15,1 %. Nincs munkanélküli a K-pedagógus apák körében, s nem jellemző (csupán egy fő) a HH-pedagógus apáknál. Az édesanyák foglalkoztatási jellemzője – a tanulóknál – nagyobb szórást mutat. A munkavállaló anyák a HC-HH-K csoportban emelkedő arányt mutatnak: 32,0-57,7-73,7 %kal: a legkevéssé foglalkoztatottak a HC-tanuló anyák, ehhez képest másfélszeres a HHtanuló anyák, és több mint kétszeres a K-tanuló anyák foglalkoztatásának gyakorisága. Fontos jelző az adatok közt a munkanélküli helyzetben lévők aránya a különböző csoportokban. A


38. oldal

HC-tanuló anyák a leginkább veszélyeztetettebbek e tekintetben (esetükben ez az arány 19,2 %), kevéssé súlyos a helyzet a HH-tanuló anyáknál, ahol ez az arány közel fele az előbbinek: 8,9 %, végül a legkevésbé sújtja a K-tanuló anyákat ez a helyzet – náluk a munkanélküliség aránya mindössze 1,7 %. A munkanélküliség a két szélsőértéket figyelembe véve 11-szeres különbséget mutat. T-7. ábra Azédesanyák foglalkozási jellem zője 80 munkavállaló 60

vállalkozó HTB

% 40

nyugdíjas

20

munkanélküli 0 HC-fiatalok HH-f iatalok K-f iatalok

GYES/GYED

A pedagógusok körében az anyai foglalkoztatás jellemzője a vizsgált körben csak két féle: munkavállalói és vállalkozói státuszú anyákat találtunk. A munkavállaló anyák aránya a HH-pedagógusok anyáinál 48,1 %, a K-pedagógus anyáknál 77,3 %. A vállalkozó anyák a HH-pedagógus körben 51,9%, a K-pedagógus anyáknál 22,7 %. Az adatokból úgy tűnik, hogy kevéssé változatos, ugyanakkor stabil háttér figyelhető meg a pedagógus anyák foglalkoztatása vonatkozásában. A továbbiakban olyan faktorok bemutatásával élünk, amelyek a szociokulturális hátteret illetően nagy fontossággal bírnak, illetve jó jelzői egy család kultúrájának. A kérdés az volt, milyen értékes tárgy található a tanuló családjában. A kérdezettek az élet minőségét befolyásoló tárgyak – még akkor is jó jelzők, ha a tárgyak értékessége, s minősége ez alkalommal nem határozható meg. A megkérdezett tárgyak egy része a család működését segítő, más része a szabadidő eltöltését szolgáló eszköz-tárgy. Életvitelt könnyítő berendezésekre és kulturális igények kielégítésére alkalmas eszközökre-tárgyakra csoportosíthatjuk a kérdezetteket. (Az életvitelt könynyítő eszközök-tárgyak a gépkocsi, a fagyasztószekrény, a mikrohullámú sütő, az automata mosógép; a kulturális igények szolgálatában állónak tekinthető a színes televízió, a nyaraló, a hifi-berendezés, a zongora, az értékes műtárgy, végül a számítógép.) Az eredmények az alábbiak szerint összegezhetők: az esetek döntő többségében kicsiny eltérések fedezhetők fel a HC és a HH fiatalok családjainál. A megkérdezettek mindegyikében magasabb értékeket kaptunk a K fiatalok családjaira vonatkozóan – több esetben jelentős arányú volt e különbség. Érdekes, hogy a kifejezetten szórakoztató elektronika terén látható a legkisebb különbség a három csoport között – pedig Freud (igaz, csak távoli analógiaként értelmezhetően) figyelmeztet: „…az az enyhe narkózis, amihez a művészet juttat bennünket, csak futólagos megszabadulást biztosít a gondoktól, és nem elég erős ahhoz, hogy elfeledtesse a reális nyomort” (Freud, 1992, 25-26).


39. oldal

Külön említést érdemel a számítógép léte, amely egyfajta kulturális forradalom eszközeként is értelmezhető, s amelynek elterjedtsége látványos különbségeket mutatott a megkérdezettek körében. A HC-fiatalok családjainál 11,4 %, a HH-fiatalok családjainál 33,0, míg a K-fiatalok családjaiban 80,2 %-os volt ezen eszköz jelenléte. Nem tudva a használatról, nem állapítható meg annak tényleges hasznosulása – mindenesetre megállapítható, hogy az ismeretszerzés, a világhálóval való kapcsolat lehetősége, a progresszív felhasználás a kedvezményezetteket jelentős előnyhöz juttatja, míg a számítógéppel nem rendelkezők – véljük – objektív hátrányba kerülnek. T-2. táblázat A család tulajdonában lévő értékes tárgyak gyakorisága %-ban HC-fiatalok

HH-fiatalok

K-fiatalok

Gépkocsi

39,4

42,6

77,7

Fagyasztószekrény

74,2

79,4

95

Mikrohullámú sütő

50,0

59,7

89,3

Automata mosógép

53,4

65,7

93,4

Színes TV

97,0

94,8

100

HIFI berendezés

66,7

58,1

78,5

Zongora

6,1

5,2

13,2

Értékes műtárgy

28,8

21,7

38,8

Nyaraló

4,5

8,7

19

Számítógép

11,4

33,0

80,2

A családokban található könyvek nem csupán a lehetőség oldaláról, hanem inkább a kulturális minta végett lehetnek fontosak a fiatalok számára. Egyfajta naturális mutatóként azt kérdeztük a vizsgálatban érintett tanulóktól, hogy mennyi könyvük van otthon. A három lehetséges érték a maximum 100, a 100-500 között, és az 500 felett. A téma a tanulókon túl pedagógusaiknál is érdekesnek tűnt, ezért ebben a körben is feltettük a kérdést. A kapott válaszok szerint a HC és a HH fiataloknál a jellemző könyv-szám a száz alatti, a K-fiataloknál a 100-500 közötti könyvállomány mutatja a legnagyobb értéket. Ha az adat értelmezésében arra is gondolunk, hogy a száz alatti érték akár néhány kötetet is jelenthet, akkor a HC-fiatalok 80,0 és a HH-fiatalok 60,6 %-a elgondolkodtató, a K-fiatalok 53,3%-os 100-500 kötetes könyvállományához képest. Az ötszáz feletti könyvállomány esetén a családi kiskönyvtár egyfajta olvasási kulturát is feltételez: praxist, de legalább példát a fiatal számára. Ez az érték a HC-fiataloknál 4,3%, a HH-fiataloknál 11,1%, végül a K-fiataloknál 26,6%. A különbség e vonatkozásban is súlyos: a HC-fiatalok hatszoros, a HH-fiatalok közel két és félszeres elmaradásban vannak a K-fiataloktól, illetve családjaiktól.


P-6. ábra A család otthonában található könyvek száma

T-8. ábra A család otthonában található könyvek száma 100 80 60 % 40 20 0

HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Maximum 100-500 100 kötet kötet

500 kötetnél több

40. oldal

60 50 40 % 30 20 10 0

HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Maximum 100-500 100 kötet kötet

500 kötetnél több

A pedagógusok körében az eredmény azonosságot mutat. Elenyésző azok aránya, ahol száz kötetet nem haladja meg a könyvállomány (HH-pedagógusok: 6,5 %, K-pedagógusok: 9,4 %). Gyakorlatilag azonos eredményt kaptunk a 100-500 kötet esetében (HH : 44,7 – K:43,8%) és alig különbözik a legalább ötszáz kötetet birtoklók aránya – HH: 48,8 – K: 46,9%) A kötetek tartalmi jellemzőit is megkíséreltük feltérképezni. Azért tartottuk fontosnak a tartalomra is figyelni, mert egy reflexiós lehetőségként gondoljuk az individuum és a szépirodalom kapcsolatát: „a művészet egységesebben, koncentráltabban tudja felmutatni azokat a kultúrával és identitással összefüggő manifesztációkat, amelyek redukált alakzataival az emberi lélekkel foglalkozó szaktudományok bíbelődnek és birkóznak szinte reménytelen elzárkózásban a világtól” – s mert ezt Kézdi Balázzsal együtt véljük, a művészethez, az irodalomhoz vissza-visszatérő fiatalban láthatjuk meg a fejlődést, a kulturális reflexiót, saját addigi életével – mint a Fiske, Kitayama és munkatársai gondolatai alapján felrajzolt kulturális mátrixban azt már jeleztük. Talán a szükséges ellenpontozás végett, s hogy a kulturális különbözőségekre – mint problémára rámutassunk – idézzük meg Nietzsche egy gondolatát: „Mert alapjában véve senki semmiből nem ért többet – a könyvekből sem – annál, mint amennyit eleve tud. Ha valaki nem tud megközelíteni valamit az élményei révén, akkor nincs is füle hozzá. Képzeljük el azt a szélsőséges esetet, amikor egy könyv kizárólag olyan élményeket taglal, amelyek kívül esnek a gyakran vagy akár a ritkábban előforduló tapasztalatok határain – amikor először fogalmazódnak meg új tapasztalatok. Ilyenkor annál az akusztikai csalódásnál fogva, hogy ahol semmit nem hallok, ott nincs is semmi, az emberek nem hallanak meg semmit sem…” (Nietzsche, 2003, 55.). A hátrányos helyzetű fiatalok ellátórendszerének megszervezésekor, alakításakor éppen ezért fontos kérdés: az eltérő kulturális világból érkezettek hallanak e ott, ahol eddig nem volt semmi? A tanulóktól és pedagógusaiktól egyaránt kértük, hogy az alábbiak közül jellemezzék könyveiket: szépirodalom, verses kötet, szakkönyv – lexikon, tudományos ismeretterjesztő munka, sci-fi, krimi – ponyva, szakácskönyv – hobby könyvek, egyéb könyvek. Az összes általunk megadott meghatározás esetén azt az eredményt kaptuk, hogy a választás aránya a legalacsonyabb volt a HC-fiatalok között, magasabb volt a HH-fiataloknál, s rendre a legmagasabb arányú választást kaptuk a K-fiataloktól. A legnépszerűbb tartalmak a HC-fiataloknál a szakácskönyv-hobby kötetek, a verses kötetek és a szépirodalom volt. A HH-fiataloknál szintén a szakácskönyv-hobby kötetek vezettek, s ezt követte a szépirodalom és a verses kötet. A K-fiataloknál is hasonló sorrendiség alakult ki: a leginkább választott kötetek voltak a szakácskönyv-hobby kötetek, ezt követte a szépirodalom, s (talán nem véletlenül) esetükben a harmadik legnépszerűbb könyv-féleség a szakkönyv-lexikon volt.


41. oldal

T-3. táblázat A könyvek jellemzői HC-fiatalok

HH-fiatalok

K-fiatalok

Szépirodalom

36,8

57,5

90,9

Verses kötet

48,8

57,2

81,0

Szakkönyv-lexikon

26,4

44,7

90,1

Tud.-ism.terj. munka

24,0

35,3

77,7

Sci-fi

20,8

23,8

51,2

Krimi-ponyva

25,6

35,7

61,9

Hobbi-szakácskönyv

48,8

67,4

95,0

Egyéb könyvek

17,6

15,6

8,3

A pedagógus könyv-téma leginkább preferált választása a HH-fiatalok pedagógusainál a szépirodalom, a szakkönyv, valamint azonos arányban választva a verses kötetek és a tudományos-ismeretterjesztő irodalom. A K-fiatalok pedagógusai választása valamelyest más: náluk a szakkönyv-lexikon került az első helyre, a szépirodalom a második, s a tudományos ismeretterjesztő munkák kerültek a harmadik helyre. P-3. táblázat A könyvek jellemzői HH-fiatalok pedagógusai


Szépirodalom

92,7

90,6

Verses kötet

78,9

71,9

Szakkönyv-lexikon

91,1

96,9

Tudományos-ism.terj. munka

78,9

84,4

Sci-fi

16,3

31,3

Krimi-ponyva

37,4

28,1

Hobbi-szakácskönyv

73,2

78,1

Egyéb könyvek

23,6

Jellemző kulturális praxisként értékelhetjük azt, hogy könyvtári tag-e valaki. Erre vonatkozó kérdésünkre az alábbi válaszokat kaptuk: A HC-fiatalok 26,4 %-a, a HH-tanulók 29,6 %-a, míg a K-fiatalok 66,9 %-a válaszolt igennel. A pedagógusoknál a HH-fiatalok pedagógusai 71,3 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 71,9 %-a válaszolta azt, hogy tagja valamilyen könyvtárnak.


42. oldal

T-P-1. ábra Könyvtári tagság

Könyvtártag (a csoport %-ában)

HC - fia tal ok HH - fia tal ok Kfi a tal HH ok - fia tal ok ... Kfi a tal ok p.. .

80 70 60 50 % 40 30 20 10 0

A preferált televízió műsorok tekintetében is találtunk jellemző eltéréseket a tanulói csoportok választásaiban. A HC-fiatalok legnépszerűbb három műsora a zenei műsorok (68,2%), a krimi-akciófilmek (62,1 %) és a fantasztikus filmek (57,6 %). A HH-fiataloknál szintén a zenei műsorok vezetnek (62,5 %), ezt követik a krimi és az akciófilmek (61,0 %), s a harmadik legnépszerűbb műsorfajta az éjszakai filmek (47,6 %). A két csoport jelentős különbségeket nem mutat sem a választás tartalmában, sem annak mértékében. Eltérő valamelyest a K-fiatalok preferenciája. Első helyen ennél a csoportnál is a zenei műsorok állnak, s második választásuk is azonos az előző két csoportéval: a krimi és az akciófilmek (63,6 %). A harmadik legnépszerűbb műsor azonban más kulturális miliőt sejtet: esetükben a sportközvetítések kerültek a harmadik helyre 57,0 %-kal. A három csoportnál további különbségek írhatók le, ha a legalább ötven százalékos preferenciát nézzük. Ez esetben a HC-fiatalok az éjszakai filmeket és a folytatásos filmeket választották, a HH-fiatalok semmi mást, végül a K-fiatalok az éjszakai és a fantasztikus filmeket. A finom különbségek visszavezethetők a családi életvezetési módokra, a szociokulturális eltérésekre. Ugyanakkor más kutatásokból leszűrhetően a kulturális különbözőségek azt a naturális mutatót kevéssé differenciálják, ami szerint a magyar átlagnéző közel négy órát ül a televízió előtt (Bauer – Tibori 2002, 185.) A pedagógusoknál gyakorlatilag teljes együttjárás volt tapasztalható – ami a választott tematikát illeti. Az eltérés csupán a választás erősségében volt, illetve a témák sorrendjében. A HH-fiatalok pedagógusai legnépszerűbb műsorai a tudományos ismeretterjesztő filmek (82,9 %), a politikai hírműsorok (69,9 %), illetve a vetélkedők (50,4 %). A K-fiatalok pedagógusainak választása a következő volt: tudományos ismeretterjesztő filmek (75,0 %), vetélkedők (65,6 %), és politikai hírműsorok (50,0 %).


Sport Krimi, akciófilm Politikai hírműsorok Zenei műsorok Színházi közvetítések Vetélkedők Tudományos ismeretterjesztő műsorok Folytatásos filmek Éjszakai filmek Fantasztikus filmek Pedagógusoknak szóló filmek

43. oldal

T-P-1. táblázat A preferált televízió műsorok HCHHKH-fiatalok pedafiatalok fiatalok fiatalok gógusai 38,6 43,0 57,0 36,6 62,1 61,0 63,6 24,4 12,1 11,6 23,1 69,9 68,2 62,5 70,2 30,9 4,5 4,9 9,1 38,2 34,1 34,5 49,6 50,4

K-fiatalok pedagógusai 34,4 15,6 50,0 43,8 34,4 65,6

27,3

39,5

47,9

82,9

75,0

50,0 56,1 57,6

44,5 47,6 46,3

43,8 55,4 55,4

18,7 4,9 17,1

21,9 12,5 15,6

-

-

-

35,8

40,6

A tanulói életutak jó jelzőjeként értékeltük azt, hogy a megkérdezett tanulók az általános iskolát elvégezvén hány iskolát látogattak – másként: hányadik iskolájuk a jelenlegi. A kapott eredmény a serdülőkor egyik nagy problémájaként igazolja, hogy a hátrányos helyzetűnek nevezett fiatalok valóban komoly teljesítmény-, tanulási-, kapcsolati zavarral küzdve kerülhettek jelenlegi iskolájukba. A K-fiatalok körében gyakorlatilag nem volt iskolaváltás. A második iskoláról mindösszesen 3 fő számolt be (2,4 %) – vagyis esetükben az iskolaváltás, az új környezetbe való beilleszkedés vélhetően kevesebb zavarral járt, mint a HHtársaiknál. A HC-fiataloknál a második iskola még jelentős arányú (24,8 %), de a harmadik már elenyésző mértékű: csupán 3 %. A HH-fiataloknál kissé hosszabb a váltás sora. A második iskolájáról 28,7 %-uk tett említést, a harmadikról 7,8 %, s a negyedikről is beszámolt 1,3 %. Mindez azt jelenti, hogy az újabb megfelelési kényszerek elhúzódóan, jellemzően évfolyamismétlésekkel terhelik a fiatalok egy részének (a hátrányos helyzetű fiataloknak) az életét. T-9. ábra Az általános iskola elvégzését követően látogatott iskolák 100% 80% 60% 40% 20% 0%

Negyedik iskola Harmadik iskola Második iskola HCf iatalok

HHK-fiatalok f iatalok

Első iskola

A tanulmányi eredmény globális minősíttetése összetett módon a tanuláshoz, az iskolához való kapcsolat minőségét (is) jelzi. Kérdésünk szerint a tanulók választhattak az 1-től 5-ig terjedő skálán, amelynek alsó szintje a bukdácsolást, a felső értéke a kiváló előmenetelt jelezte. A fiatalok mindhárom csoportja a jelenlegi iskolájában – legnagyobb arányban – a közepes értékelést tartotta magára jellemzőnek – különbség az arány nagyságában volt. E szerint a HC és HH fiatalok 42,6 és 40,0 %-a vélekedett így, míg a K-fiataloknak csupán 33,9 %-a. Ez azért fontos, mert a többi értéknek a súlya lényegesen eltérő, ha a három csoportot össze-


44. oldal

hasonlítjuk. A bukásokra utalás kétszeres értéket mutat a két hátrányos helyzetű csoportnál a kontroll-fiatalokkal szemben, miközben a jeles értékelésnél már-már összevethetetlen távolságok tapasztalhatók, amennyiben a HC-fiatalok 3,1 %-a, a HH-fiatalok 4,1 %-a áll szemben a K-fiatalok 23,1 %-os értékével. Ez a hét és fél-, öt és félszeres különbség távlatosan az iskola világával való gondolkodást változtatja meg a különböző csoportok tanulóiban – nyilván úgy, hogy a kedvezőbb státusúak tovább fognak az iskolában maradni, a kedvezőtlenebb helyzetben lévők pedig hamarabb kilépnek ebből a rendszerből. T-10. ábra Jelenlegi tanulm ányi eredm énye 100% 80%

Jeles

60%

Jó

40%

Közepes

20%

Elégséges

0% HCfiatalok

HHfiatalok

Kfiatalok

Volt már bukása

Hasonlóan markáns jelzőnek véljük az iskolai világ (annak céljai) elfogadása vonatkozásában az egy átlagos napon az iskolán kívüli tanulásra szánt időt. Az első válaszlehetőség az egy óránál kevesebbet, a második az egy-két órát, a harmadik a két óránál többet jelentette. A kapott válaszok közel hasonlóak a HC-HH fiataloknál, s jellemzően mások a K-fiataloknál. A HC és HH fiatalok közel fele kevesebb, mint egy órát tölt az iskolán kívül tanulással, s megközelítően a másik felük sem többet, mint egy-két órát. Mindkét csoportnál elenyésző a két óránál több idő eltöltéséről beszámoló tanuló (HC-5,4%, HH-8 %). A K-fiatalok a három lehetőségre közel azonos arányban (tehát harmadnyi) értéket mutattak. Ha úgy vizsgáljuk az adatokat, hogy melyik választási lehetőség kapta a legmagasabb értéket, akkor a HCfiataloknál az egy óránál kevesebb, a HH és a K fiataloknál az egy-két óra körüli érték a leginkább preferált. T-11. ábra Az egy átlagos napon tanulással töltött órák szám a 60 50 40

Egy óránál kevesebbet 1-2 órát

% 30 20 10 0

2 óránál többet HCHHKfiatalok f iatalok fiatalok

Az elégedettség a „világgal” címet adhattuk volna a következő kérdés-sorozatnak – de pontatlanok lennénk: tulajdonképpen az önmagával-önmagukkal való elégedettségre voltunk kíváncsiak – a kérdések egy részénél - tanulónál és pedagógusnál egyaránt, míg voltak csak tanulók számára fogalmazott kérdések.


45. oldal

Arany János a Civilizáció című versében írta, hogy “Ezelőtt a háborúban / Nem követtek semmi elvet / Az erősebb a gyengétől /Amit elvett, elvett.”. Amiért mindezt idézzük: az elégedettség alakulását – véljük – jelentősen befolyásolhatja az idézet vers máig aktuális második versszaka: “Most nem úgy van. A világot / Értekezlet igazgatja: / S az erősebb ha mi csínyt tesz / Összeűl és – helybenhagyja.” Elsőként a megkérdezett családja anyagi helyzetével való megelégedettségre kérdeztünk. A HC-fiataloknál világosan érzékelhető szélsőséget tapasztaltunk, amennyiben teljes mértékben elégedett 36,4 %, de nagyon elégedetlen 22,9 %. A két szélső értéken tapasztalható magas választási arány a családok szélsőséges, végletes helyzetére hívja fel a figyelmet. Ugyanez a tendencia a HH-fiatalok válaszainál is, valamelyest másabb arányokkal. A HHfiataloknál a két szélsőértéken közel azonos arányú a vélekedések száma: 25,4-25,7%. Van egy köztes helyzetű magasabb érték, a közepesnek ítélők aránya majdnem megközelíti a szélső értékelést adókat, ugyanis itt a kapott érték 22,6 % - ami kevéssé szélsőséges élethelyzeteket feltételez, mint a cigány családoknál.

T-12.ábra Elégedettsége családja anyagi helyzetével 40

HC-fiatalok

30

HH-fiatalok

% 20

K-fiatalok

10 0 Egyáltalán nem elégedett

Bizonytalan

Nagyon elégedett

P-7.ábra Elégedettsége családja anyagi helyzetével 60 50 40 30 20 10 0

HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett

Bizonytalan

Nagyon elégedett

Ugyanezt a kérdést feltettük a pedagógusoknak is, akiknél az alábbiakat tapasztaltuk: A HH-fiatalok pedagógusai a – a K-fiatalok pedagógusaihoz hasonlóan – a közepes értéket tartották leginkább jellemzőnek (HH-50,0 %, K-54,8 %). A különbség a második legmagasabb értéket mutató gyakoriságban volt, ahol is a két csoport két irányban mozdult el: a HHfiatalok pedagógusai az ennél jobb minősítést adták (21,1 %), tehát viszonylag jónak minősítették a családjuk anyagi helyzetét, a K-fiatalok pedagógusai ugyanakkor az ennél rosszabb értéket preferálták másodjára (19,4%), vagyis inkább elégtelennek gondolták a családi lehetőségeket. Az emberek szavahihetőségéről a fiatalokat és a felnőtteket egyaránt megkérdeztük. Úgy tűnik, hogy a fiatalok kis eltérésekkel, de azonosan negatívan ítélik meg az emberek szavahihetőségét. A HC-fiatalok 40,2 %-os arányban vélekedtek úgy, hogy egyáltalán nem elégedettek, és a másik két nagy érték is elutasító, illetve közepes ítéletet jelent (23,1 és 23,1 %). A HH-fiatalok valamelyest magasabb arányban vélekedtek igen elítélően, s náluk is a mérsékelt el nem fogadás, valamint a közepes minősítés kapott magas arányú értékelést (22,6 és 24,4 %). A K-fiatalok kevéssé rossz szemmel nézik embertársaikat, miközben ugyanez a három kategória kapott magas arányú értékelést: egyáltalán nem elégedettek 19,0 %nyian, 38,8 %-uk nem elégedett (ez volt a legmagasabb érték), s 33,9 %-uk gondolta úgy, hogy közepesre értékelhető az emberek szavahihetősége. Kevéssé valószínű, hogy serdülőkori opponálás lenne az értékítéletek mögött. Vélelmezhető, hogy a ma társadalma nem gyermek-,


46. oldal

nem ifjú-barát, s hogy ezt a fiatalok - nem csak a hátrányos helyzetű fiatalok – világosan látják. A felnőttek meglátásai sem sokban különböztek e tekintetben diákjaiktól. A felnőtt válaszolók is a két elutasító és a közepes kategóriát tüntették ki vélekedésükkel a legnagyobb arányban. A distinkció csupán abban áll, hogy a közepes értékelés jelent meg a legmagasabb értékkel a felnőtteknél, de az esetükben is az egyáltalán nem elégedett és a nem elégedett volt magas értékű. Úgy tűnik, hogy a pedagógus értékítélet – legalábbis e területen – kis eltéréssel, de tartalmilag hűen tükröződik a diákság gondolkodásában. T-P-2. ábra Elégedettsége az em berek szavahihetőségével 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem elégedett

HC-f iatalok HH-f iatalok K-f iatalok Bizonytalan

Nagyon elégedett

HH-f iatalok pedagógusai K-f iatalok pedagógusai

Más vonatkozású generációs kapcsolatra enged betekintést a következő kérdésre adott válasz. A kérdezett és a szülei közötti viszonyról kérdeztük a fiatalokat, s pedagógusaikat. Érdekes hasonlóság mutatkozik itt is a válaszokban. Fiatal és felnőtt e kérdésben egyöntetűen elégedett, illetve nagyon elégedett. A két értéken tapasztalható gyakoriság összesítésekor a HC-HH-K fiatalok között alig van különbség (76,9-72,3-77,7 %) – s nincs ez másként a HH-K fiatalok pedagógusainál sem (87,1-91,6 %), legfeljebb annyi állapítható meg, hogy a felnőttek valamennyire nagyobb elfogadást mutatnak szüleik irányában, mint tanítványaik (ennyit azonban generációs különbségekként is értelmezhetünk). A kapott adatok alapján ugyanakkor az is feltételezhető, hogy a szülői etnoteóriák, azaz a szülői kulturális vélekedésrendszerek kevés változással tovább fognak élni a vizsgált fiatalokban (tudniillik nem opponálnak szüleikkel): azaz a különböző kulturális mintázatok mintegy bejósolják a hátrányos helyzetű fiatalok státusz-állandóságát (Super-Harknes, 2003, 234-354.). T-P-3. ábra Elégedettsége a szüleivel való viszonyával HC-fiatalok 70 60 50 40 % 30 20 10 0

HH-fiatalok K-fiatalok

Egyáltalán nem elégedett

Bizonytalan

Nagyon elégedett

HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai


47. oldal

A tanítvány-tanár kapcsolat két fontos aspektusát engedi megláttatni a következő két téma: a tanárai szaktudásával, illetve emberi tulajdonságaival mennyire elégedettek a megkérdezett fiatalok. A pedagógusok szakmai ismereteiről kialakult tanulói vélekedések a következők: A HC és a HH fiatalok jelentős része maximálisan elégedett tanárai szaktudásával (HC-58,8 – HH50,2 %). A K-fiatalok már kritikusabbak, s ebben a csoportban a kevéssé elfogadó elégedett minősítés a legjellemzőbb (47,9 %). Ugyan ez a tendencia érvényesül a pedagógusok emberi tulajdonságainak minősítésekor. A fiatalok közül a hátrányos helyzetűek döntően a maximális elfogadást jelezték (HC47,9 – HH-41,0 %), véljük azért, mert ők végre elfogadták s szeretni is tudják őket – a kontroll csoport fiataljai az elégedett minősítést preferálták leginkább (43,8 %). A szakmai kompetenciákat (ahol éppen nem rendelkeznek kellő ismeretekkel a fiatalok) rendre, minden csoport magasabban értékelte, mint az emberi tulajdonságokat. A tendencia mindenesetre figyelmeztető – felhívja a figyelmünket arra, hogy a fiatalok kritikával illetik pedagógusaik emberi tulajdonságait.

T-14. ábra Elégedettsége tanárai emberi tulajdonságaival

T-13. ábra Elégedettsége tanárai szaktudásával 70 60 50 % 40 30 20 10 0

HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem elégedett

Bizonytalan

60 50 40 % 30 20 10 0

Nagyon elégedett

HC-fiatalok HH-fiatalok K-f iatalok


Bizonytalan

Nagyon elégedett

A pedagógusok saját kollégáik szakmai ismereteit vélelmezhetően jobban ismerik, mint tanítványaik. Ezért (is) érdekes a fiatalokétól eltérő vélemény – amely a két pedagógus csoport esetében is markánsan eltérő. A HH-fiatalok pedagógusainak egyenletesebben szóródó véleménye a közepes értékítélettől a maximálisan elfogadóig tart, de alig kiugró értéket ad e hármas skála középső eleme (22,9 – 39,4 – 33,0 %). A K-fiatalok pedagógusainak értékítélete markánsabb, s jobban sűrűsödik e vélemény az elégedett, (de nem teljesen az) kategóriánál (60,7 %). A vélekedések ellenpontja (az egyáltalán nem elégedett, nem elégedett kategóriák) meg sem jelennek a K-fiatalok pedagógusainál, míg a HH-fiatalok pedagógusainak körében csekély mértékben ugyan, de jelen van ez az értékítélet is (4,6 %). P-8. ábra Elégedettsége kollégái szaktudásával 70 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán Bizonytalan Nagyon nem elégedett elégedett

P-9. ábra Elégedettsége kollégái emberi tulajdonságaival 80

HH-fiatalok pedagógusai K-f iatalok pedagógusai

HH-fiatalok pedagógusai

60 % 40


20 0 Egyáltalán Bizonytalan nem elégedett

Nagyon elégedett


48. oldal

Kedvezőtlenebb megítélésük van a pedagógusoknak kollégáik emberi tulajdonságairól (ebben azonosság mutatkozik a tanulói értékeléssel). Sokat mondó a teljes elfogadás viszonylag alacsony aránya – s ebben, negatív irányban lényegesen eltérő a pedagógusi vélemény a tanulóitól (HH-fiatalok pedagógusai – 10,2 %, K-fiatalok pedagógusai – 3,3 %). Az elégedett kategóriában már magas az elfogadási arány (HH-fiatalok pedagógusai – 49,1 %, K-fiatalok pedagógusai – 66,7 %), miközben a közepes minősítés aránya meglehetősen magas értéket vett fel (HH-fiatalok pedagógusai – 30,6 %, K-fiatalok pedagógusai – 26,7 %). A következő kérdések a fiatalok felé fordulva – a saját személyükre vonatkozó értékelésüket szeretnék megismerni. A kérdéscsoportban - általában - saját személyes tulajdonságaikról (küllemével való elégedettségéről, saját képességei elfogadásáról), baráti kapcsolataik felől, kérdeztük a tanulókat. Küllem – képesség – emberi tulajdonságok – életmód: ezekre a jellemzőkre vonatkozott kérdésünk. Azt feltételezzük, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel a fiatalok egyébként is sokat foglalkoznak. Válaszaik segíthetnek jobb megértésükben. A küllemüket értékelendő, ugyan a nagyon elégedett választ adták legnagyobb arányban a HC és a HH fiatalok is, a választás mértéke nem tűnik magasnak (HC-36,7 – HH-26,5 %) – különösen igaz ez, ha a jellemzően preferált válaszok egészen a közepes értékelésig tartóak, ami szerint alig vannak többen a teljesen megelégedettek a határozottan megosztott érzésekkel bírókkal szemben. A K-fiataloknál annyiban módosult ez az eredmény, hogy a teljes elégedettség nem tekinthető jellemző választásnak, inkább az elégedett és az ingadozó, közepes értékelés kapott magas arányú értéket (K – közepes: 27,3 – elégedett: 49,6 %). Ugyanakkor arra is fel kell hívjuk a figyelmet, hogy a teljes mértékben és a mérsékelten elégedetlenek aránya összességben a hátrányos helyzetű fiataloknál lényegesen magasabb értéket mutat, mint a kontroll fiataloknál (HC-HH 19,7 és 23,3 %, míg a K 8,2 %) ami a szélsőségesebb elutasítást mutatja a hátrányos helyzetű csoportok fiataljainál. T-15. ábra Elégedettségesaját küllemével 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem elégedett


Bizonytalan

Nagyon elégedett

P-10. ábra Elégedettsége saját küllemével 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán Bizonytalan nem elégedett

HH-fiatalok pedagógusai K-f iatalok pedagógusai

Nagyon elégedett

E kérdés (a saját külleméről való vélekedés) megfogalmazódott a fiatalok előtt így-vagy úgy, de a példaként álló pedagógusok felé is. A pedagógusi vélemények leginkább kiemelendő eredményei a következők voltak: Mindkét pedagógus csoportban viszonylag magas értéket adott az elégedett kategória (HH-fiatalok pedagógusai – 52,8 %, K-fiatalok pedagógusai – 41,4 %), miközben jelentős volt a közepes értékítélet aránya is (HH-fiatalok pedagógusai – 30,6 %, K-fiatalok pedagógusai – 44,8 %).


49. oldal

A saját képességeivel való megelégedettség magas szintű elfogadása a HC fiataloknál volt tapasztalható (36,1 %), ugyanez alacsonyabb szinten állt be a HH-fiataloknál (26,3 %).A K-fiataloknál ugyan szintén magas volt a maximális elfogadottság, mégsem ez a kategória adta a legnagyobb értéket. Esetükben az elégedett válaszra érkezett a legnagyobb arányban válasz (46,3 %). Ebben a kérdésben is az figyelhető meg, hogy az ellenkező szélsőponton kapott válaszok (egyáltalán nem és nem elégedett) a HC-HH fiatalok körében jóval magasabb arányban jelent meg, mint a K-fiataloknál (HC-HH-fiatalok 21,8-19,9 %) – ugyanez a Kfiataloknál csupán töredéke: 5,0 %. P-11. ábra Elégedettsége saját képességeivel

T-16. ábra Elégedettsége saját képességeivel

70

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem elégedett

60 50

HC-f iatalok HH-f iatalok K-fiatalok

%


40 30


20 10

Bizonytalan

Nagyon elégedett

0 Egyáltalán nem elégedett

Bizonytalan

Nagyon elégedett

A pedagógusok vélekedése saját képességeiről döntően a közepes és a két elfogadó minősítés között oszlott meg (ettől a HH-fiatalok pedagógusai közül 3,8 %-nyi tért el a negatív értékítéletek irányába). A legjellemzőbb az elégedett minősítés volt (kiugróan magas értékkel a K-fiatalok pedagógusainál, s mérsékeltebben a HH-fiatalok pedagógusainál) - HH-fiatalok pedagógusai – 60,2 %, K-fiatalok pedagógusai – 55,2 % arányban. A saját emberi tulajdonságok önmegítélésére vonatkozó kérdés válaszainak alapján az alábbi eredményeket kaptuk. A HC-fiatalok legnagyobbrészt az elégedett, nagyon elégedett minősítést adták (26,348,3 %) ez részben a cigányfiatalokra jellemző, illetve a nevelésből is adódó. Ennél differenciáltabb a kép a HH és a K fiatalok válaszaiban, amennyiben három válasz gyakorisága volt kiemelkedő. Ezek a hezitáló közép, az elégedett és a nagyon elégedett kategóriák (HH: 20,032,3-36,7 %, K: 17,4, 58,7-22,3 %). Külön figyelmet érdemel a K-fiatalok mérsékelt elfogadását tükröző elégedett válasz aránya, amely az összes válaszoló több mint felét adta. Nem tudhatjuk, de mint szempont, beemelhetjük gondolkodásunkba a szülői elutasítás lehetőségét, mint megelőző, alapozó (esetleg csupán metakommunikatíve manifesztálódó) jelzést, ami szerint a szülők nyíltan nem is utasították el gyermeküket a társadalmi környezet, esetleg felettes-énük elmarasztalása miatt, de a finom utalások szintjén ez mégis értelmezhetővé lett a fiatal számára – amiből viszont az önértékelés zavara alakult ki bennük (Pálhegyi, 1995.).


T-17. ábra Elégedettsége saját em beri tulajdonságaival 70 60 50 40 % 30 20 10 0

50. oldal

P-12. ábra Elégedettsége saját em beri tulajdonságaival 60 50

HC-f iatalok

40

HH-f iatalok

% 30

K-fiatalok


20 10


Bizonytalan

0 Egyáltalán Bizonytalan nem elégedett

Nagyon elégedett

Nagyon elégedett

A saját emberi tulajdonságainak önmegítélésében a pedagógusoknál – az előző értékítélethez hasonlóan – az elégedett vélekedés a legmagasabb arányú. E szerint a HH-fiatalok pedagógusai – 54,1 %, a K-fiatalok pedagógusai – 39,3 % arányban tekintik elégedettnek magukat saját emberi tulajdonságaival kapcsolatban. Kevéssé szóródik, s nagyobb arányban nagyon elégedett a K-fiatalok pedagógus csoportja, mint a HH-fiatalok pedagógusai. A saját életmódjával való elégedettség tendenciája hasonló eredményt mutat, mint a saját emberi tulajdonságokra adott válaszok. A vizsgált csoportonkénti legnagyobb gyakoriságot mutató kategóriák többnyire megegyezőek, s azonosak a nagy gyakoriságot mutató kategóriák is – egy kivétellel, ugyanis a K-fiatalok inkább elégedettek, mint nagyon elégedettek, s ez jellemzően eltér a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainak tendenciájától. Az egyáltalán nem elégedettek (HC és HH fiatalok) relatív magas aránya igazolja azt a tételt, amely szerint az eltérő szociokulturális alapok, és iskolai előmenetel két forgatókönyvet tételez. Az egyik forgatókönyv a szabadidős (ami a fogyasztói társadalom ideáit követi, mert ennek lehetősége a család és a fiatal helyzetéből releváns), a másik a munkanélküliségi forgatókönyv – amely szerint már a korai életévek során kialakul az a feltételrendszer, amelyik által meghatározottan követi családját a peremhelyzeti státuszában a fiatal (Gábor, 2002.). T-18. ábra Elégedettsége saját életmódjával 50 45 40 35 30 % 25 20 15 10 5 0



Bizonytalan

Nagyon elégedett

P-13. ábra Elégedettsége saját életmódjával 70 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem elégedett

HH-f iatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai

Bizonytalan

Nagyon elégedett

A pedagógus-válaszolóknál a saját életmód témában jelentős eltérés mutatkozott a két fiatal-populációt nevelők önértékelésében. A HH-fiatalok nevelői az elégedett minősítéssel értettek legnagyobb arányban egyet (58,7 %), a K-fiatalok nevelői pedig a kritikusabb közepes értéket preferálták a legnagyobb arányban (41,4 %). Nagyobb a szóródás a HH-fiatalok pedagógusainál, miközben a közepes és az elégedett minősítés összesített eredményében kö-


51. oldal

zel azonos értékítélet született a két pedagógus csoportnál (HH-fiatalok pedagógusai – 79,8 %, K-fiatalok pedagógusai – 79,3 %). Összegezve a fiataloknál a saját tulajdonságokra vonatkozó kérdésekre kapott válaszokat azt állapíthattuk meg, hogy a jellemző és a legmagasabb értéket adó gyakoriságok a négy kérdésben azonos preferenciákat mutatnak, alig változó gyakorisági értékek mellett – azaz masszív és stabil önértékelési faktoroknak tekinthetők ezek az adatok. A pedagógus válaszolók adataiban nagyobb szóródás mellett kevéssé pozitív értékítélet fogalmazódott meg, ami az önértékelés kritikusságát és/vagy zavartságát jelentheti. Az én elemzésén túl, a családi kapcsolatokra vonatkozó a következő kérdésünk, amiben a fiatalnak és pedagógusának, a családja életmódjával való megelégedettségét kérdeztük. E vonatkozásban a fiataloknál a három vizsgálati csoport mindegyikében a teljes mértékben elégedett kategória gyakorisága lett a legnagyobb (HC-54,2 – HH-46,3 – K-43,8 %). Az énre vonatkozó minősítésekhez hasonlóan – mind három csoportnál – a közepes és az igaz állítás mutatta a további magas arányt.

T-19. ábra Elégedettsége családja életmódjával és céljaival 60 50 40 % 30 20 10 0

P-14. ábra Elégedettsége családja életm ódjával és céljaival



Bizonytalan

Nagyon elégedett

70 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán Bizonytalan nem elégedett

HH-fiatalok pedagógusai K-f iatalok pedagógusai Nagyon elégedett

Szemben a fiatalokkal, pedagógusaik elégedettsége családjuk életmódjával és céljaival az elégedett faktornál jelentkezett a legnagyobb arányú helyeslés. A két pedagógus csoport vélekedése – bár arányaiban jellemzően eltért – megegyező volt (HH-fiatalok pedagógusai – 58,6 %, K-fiatalok pedagógusai – 44,8 %). E mellett szembetűnő volt, hogy a K-fiatalok pedagógusainak vélekedésében kimagasló értéket kapott az ambivalenciát mutató közepes minősítés is (34,5 %, a HH-fiatalok pedagógusai 17,1 %-ával szemben – azaz kétszer akkora arányú az elégedetlenebb K-pedagógus). A családon túl e korosztályt leginkább a kortárskapcsolat foglalkoztatja – ezért a kérdés: mennyire elégedettek a fiatalok a baráti kapcsolataikkal. A kapott válaszok alapján arra következtethetünk, hogy a hátrányos helyzet önmagában, szemernyit sem változtat a korosztálynak a kortárskapcsolatokhoz fűződő vonzalmán. A három vizsgálati csoport mindegyikéről elmondható, hogy a baráti kapcsolataival többségében nagyon elégedett (HC-54,6 – HH-54,5 – K-50,4 %). Ami ugyanakkor jelzésértékű, az az, hogy a HC-HH fiatalok egy kicsiny hányada a másik szélsőértéket jelölte meg a K fiatalokkal szemben (akik közül egy sem volt egyáltalán nem elégedett). Az elégedetlenség jelentkezése a HC-fiataloknál a két alsó kategória összesítésével 15,1 %, a HH fiataloknál ugyanez az érték 10,1 %, míg a K-fiataloknál ez mindössze 1,7 % - azaz lényegesen kiegyensúlyozottabb kortárscsoporti kapcsolatrendszerre következtethetünk a kontroll csoportba tartozó fiataloknál.


P-15. ábra Elégedettsége baráti kapcsolataival

T-20. Elégedettsége baráti kacsolataival 60

60

50

50 40

HC-fiatalok

40

% 30

HH-fiatalok

30 20

20 10 0 Egyáltalán nem elégedett

52. oldal

K-fiatalok


10 0 Bizonytalan

Nagyon elégedett


Bizonytalan

Nagyon elégedett

A pedagógusok baráti kapcsolatainak alakulásában sem jár együtt a két pedagógus csoport vélekedése. A HH-fiatalok pedagógusai legnagyobb arányban a nagyon elégedett, a Kfiatalok pedagógusai az elégedett kategóriát tartották magukra nézve jellemzőnek (HHfiatalok pedagógusai, nagyon elégedett – 49,6 %, K-fiatalok pedagógusai, elégedett – 53,3 %). A következőkben olyan általános, az élet alapkérdéseire vonatkozó vélekedések megfogalmazását kértük a fiataloktól és pedagógusaiktól, amelyek a bensővé vált kulturális klisék sajátosságaira, esetleg másságára engednek következtetni. A kérdés szerint azt kellett a fiataloknak, s a pedagógusoknak megítélniük, hogy a feltett kérdéseknek mekkora az általuk vélt igazságtartama. A saját életüket közvetlenül érintő kérdések alkották az egyik kérdéscsoportot, volt egy családi kontextusban értelmezhető kérdés, és több, amely társadalmi szintű összefüggésbe ágyazódó. Jahoda szerint (idézi Bánfalvy, 1997) „az idő érzékelése, a társadalmi kapcsolatok csökkenése, a kollektív célok követésében való részvétel hiánya, az elfogadható státus hiánya és ennek következményei a személyes identitásra, valamint a tevékenységek hiánya” a depriváltság érzését alakítja ki. A vizsgálatunkban alkalmazott kérdésekkel Heywood és Miles eredetileg a munkanélküliek „alapélményeit” vizsgálta, majd ezt a kérdéssort marginalizálódott fiatalok körében alkalmazta Bánfalvy (1997, 164-187.) Az önreflektív típusú kérdések közül az első, a saját mindennapi élete érdekesnek megélésére vonatkozott. Igen eltérő értékítéleteket kaptunk. E szerint a HC-fiatalok 44,3 %-a egyértelműen igaznak vélte ezt az állítást. Körükben a dologról ambivalensen gondolkodók emelkedtek ki még (25,2 % értékkel). A HH-fiatalok körében arányos-megosztottságról beszélhetünk, ugyanis az egyáltalán nem, a közepesen és a teljes mértékben igaz kategóriák emelkedtek ki gyakorisági arányaikat illetően (23,3 – 26,8 – 26,9 %), ami meglehetősen ambivalens megítélésnek tetszik, s feltételezhetően azokra az élethelyzetekre reflektál, amelyek nehezen megfogalmazható kategóriákkal bár, de méltán juttatták a kérdezetteket a hátrányos helyzetűek csoportjába. A K-fiataloknál kapott adatok a HC-fiatalokhoz hasonlóan két egymás melletti – de nem ugyanahhoz a két – kategóriához, a közepesen és az igaz értékekhez tartoztak: tehát visszafogottabban, mint a cigány fiatalok, de alapvetően inkább érdekesnek találta a csoport az életét.


T-21. ábra Érdekesnek találja a mindennapi életét 50 40

HC-f iatalok

30 %

HH-f iatalok

20 10

K-fiatalok

0 Egyáltalán nem igaz

Bizonytalan

Teljes mértékben igaz

53. oldal

P-16. ábra Érdekesnek találja a mindennapi életét 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán Bizonytalan Teljes nem igaz mértékben igaz


A pedagógus válaszolók adatai alapján kijelenthető, hogy a pedagógusok nem tartják teljes mértékben érdekesnek mindennapi életüket. Mindkét pedagógus csoportban a lágyabb értékítélet, az igaz minősítés kapta a legmagasabb gyakorisági értéket (a HH-fiatalok pedagógusainál 41,1 %-ot, a K-fiatalok pedagógusainál 48,3 % -ot detektáltunk). Mindkét pedagógus csoportnál magas (a HH-fiatalok pedagógusainál 31,3 %, a K-fiatalok pedagógusainál 37,9 %) a határozatlan, esetleg bizonytalan megítélés, a közepes értékelés. A következő saját kontextusban értelmezhető vélekedés az, ami szerint – ha problémája van a fiatalnak – tud kihez fordulni. A kapott adatok szerint a legnagyobb gyakoriság a teljes mértékű egyetértésnél volt tapasztalható – (lényegtelen arányú különbséggel) a vizsgált csoportok között (HC-66,1 – HH-62,3 – K-62,0 %). A jelzés értékű különbség – mint már több kérdésnél – az ellenkező szélsőértéken mutatkozó gyakorisági arányoknál volt tapasztalható. Azoknak a fiataloknak az aránya, akik problémáik esetén nem gondolják, hogy bárkihez is tudnának fordulni nagy különbséget mutatnak a vizsgált csoportoknál (HC-7,8 – HH-8,6 – K4,1 %). Az adatok arra engednek következtetni, hogy a hátrányos helyzetben lévő fiatalok korlátozottabbnak látják lehetőségeiket a segítséget illetően, mint a kontroll csoportbéli társaik. „…az embereknek különben is csak kis hányada fogékony az értelmes felvilágosításra, ezek pedig eleve normálisan gondolkoznak.” – írta nem kevés gúnnyal Erich Kästner, Fabian című regényében, de vizsgálatunkban a HC-fiatalok, s a K-fiatalok adatainak együttjárása – szemben a HH-fiatalok adataival a teljes mértékben igaz kategóriánál, felhívja a figyelmet a kulturális különbözőségek fontosságára, de nem arra, hogy az, általában tudna magyarázni jelenségeket. P-17. ábra Ha problém ája van, tud kihez fordulni

T-22. ábra Ha problémája van, tud kihez fordulni 70 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem igaz

60 50

HC-f iatalok

40

HH-f iatalok

% 30

K-fiatalok


20 10

Bizonytalan


0 Egyáltalán nem igaz

Bizonytalan



54. oldal

Ugyanez a kérdés válaszra várt a pedagógusoknál is. Az, hogy problémái esetén kap-e segítséget, munkájára mindenképpen hatással bír. Úgy tűnik, mindkét csoport pedagógusai megtalálták, megtalálják a szükséges csatornákat, hisz a válaszaikból az derült ki, hogy teljes mértékben igaz ez az állítás a HH-fiatalok pedagógusai esetében 48,2 %-uknál, és a K-fiatalok pedagógusainál sem sokkal alacsonyabb ez a gyakorisági arány: 44,8 %. Mindemellett az adatok szerint a HH-fiatalok pedagógusainak 8,9 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 20,7 %-a látja úgy, hogy gyakorlatilag magára marad problémái megoldásában. Ez utóbbi értékek mindenképpen magasak, hiszen azt jelentik, hogy a kritikus helyzeteket produkáló hátrányos helyzetű fiatalok iskoláinak világában minden tizedik pedagógus küzd megoldhatatlannak tetsző problémákkal, s a kontroll iskolák vélhetően konszolidáltabb világában sem jobb a helyzet, ott ugyanis minden ötödik pedagógus éli ezt az érzést meg (még ha vélhető is, hogy) kevesebbszer. A következő állításban a magány érzésére kérdeztünk, gyakran érzi magát egyedül – fogalmazódott meg az állítás, amelyre a fiataloktól a következő válaszokat kaptunk: a két hátrányos helyzetű csoportnál a szélsőértékeken mutatkozó gyakoriság volt a jellemző (HC – egyáltalán nem: 33,3 és teljes mértékben igaz: 33,3 %, valamint HH – egyáltalán nem: 36 és teljes mértékben igaz: 25,4 %), míg a K-fiataloknál az egyáltalán nem igaz kategóriától fokozatosan csökkenő arányokat kaptunk (K – egyáltalán nem: 39,7%). T-23. ábra Gyakran érzi m agát egyedül 45 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0

HC-f iatalok HH-f iatalok K-f iatalok

Egyáltalán nem igaz

Bizonytalan


P-18. ábra Gyakran érzi magát egyedül 45 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem igaz


Bizonytalan


A pedagógus magányossága tekintetében a válaszok alapján arra következtethetünk, hogy az adatok az előző kérdésre adott válaszokat is igazolóan nem sejtetnek nagyon rossz helyzetet – a pedagógusok egy részénél. Magas ugyanis az állítást elvetők aránya mindkét nevelői csoportnál: a HH-fiatalok pedagógusainak 66,1%-a, a K-fiatalok pedagógusainak 50%-a utasítja el az állítást részben, vagy teljesen. Ugyanakkor a pedagógusok számára ez az életérzés napi társ, hiszen a HH-fiatalok pedagógusai közül 15,6 %, a K-fiatalok pedagógusai közül 28,5 % írta le azt, hogy igaz, illetve teljes mértékben igaz ez az állítás az ő esetében. A sokszor unatkozom állításra a kapott válaszok legmarkánsabb elemei a következők voltak: A hátrányos helyzetű fiataloknál e kérdés vonatkozásában is a magas szélsőértékek voltak jellemzőek, a kontroll fiataloknál pedig az előző kérdésre adott válaszokhoz hasonlóan az egyáltalán nem igaz vélekedéstől közel egyenletesen csökkenő arányok voltak megfigyelhetők (HC – egyáltalán nem: 36,2 és teljes mértékben igaz 25,9 %, HH – egyáltalán nem 33,1 és teljes mértékben igaz 25,6 %, végül a K – egyáltalán nem 33,1 %, s a többi fokozatosan csökkenő értéket mutat).


T-24. ábra Sokszor unatkozik 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0

P-19. ábra Sokszor unatkozik



Bizonytalan

55. oldal


90 80 70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán Bizonytalan Teljes nem igaz mértékben igaz


Unatkozó pedagógus tehát nincs – legalábbis a válaszolók adatai szerint. Az állítást elutasító HH-fiatalok pedagógusai aránya az egyáltalán nem igaz és a nem igaz kategóriákban 84,5 % - ugyanez a K-fiatalok pedagógusainál 93,1 %. A kapott értékek annál is inkább meggyőzőek, mert az állítást elfogadók kifejezett minoritás az összes megkérdezetthez viszonyítva (HH-fiatalok pedagógusai – 2,7 %, K-fiatalok pedagógusai – 3,4 %). A következő én-kontextusba helyezhető kérdésben a fizikai erő és a szellemi képességek összevetésében a fizikai erő fontossága fogalmazódott meg. A kapott adatok szerint a kérdésben nagyarányú igenlés volt megfigyelhető a két hátrányos helyzetű csoportnál, míg mérsékeltebb egyetértés a kontroll fiataloknál. Számszerűsítve: HC-fiatalok teljesen egyetért: 44,0 %, HH-fiatalok 51,9 %, K-fiatalok 28,1 %. A két egyetértő kategória összesítésekor (igaz és teljes mértékben igaz) jellemző különbséget láttunk az adatokban (K-51,2 – HC-62,1 – HH-71,0 %) – s ez a különbség csak a vélekedést közepesen elfogadókkal válik kiegyenlítetté (akkor már mind a három csoportnál 80 % feletti arányban vélekednek azonosan a fiatalok).

T-25. ábra Véleménye a fizikai erő legalább olyan fontos, mint a szellemi képességek állításról 60 50 40 % 30 20 10 0



Bizonytalan


P-20. ábra Vélem énye a fizikai erő legalább olyan fontos, m int a szellem i képességek állításról 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem igaz

HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Bizonytalan


Nagyfokú visszafogottság – talán ambivalencia – jellemezte a pedagógus válaszolókat. Mind a két csoportnál azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb arányú támogatottsága a közepes értékítéletnek volt (HH-fiatalok pedagógusai – 37,5 %, K-fiatalok pedagógusai – 42,9 %). A kapott eredmény azért is érdekes, mert a kontroll fiatalok pedagógusainak magasabb közepes értékelése mellett, az állítást részben, vagy egészben elfogadó pedagógusi véleményekben már a K-fiatalok pedagógusainak válaszai mutattak nagyobb gyakoriságot (HH-fiatalok pedagógusai – 33,1 %, K-fiatalok pedagógusai – 25,0 %).


56. oldal

Társadalmi kontextusú, de a megkérdezettek családjára vonatkozó a következő állítás, mely szerint, amit a kérdezettek szülei tesznek, az a társadalom egészére nézve hasznos. Ennek az állításnak az elfogadása-elutasítása a generációk közötti kapcsolat milyenségére, annak elfogadására-elutasítására utal. Családjaik elfogadásában a legnagyobb empátiát a HC-fiatalok mutatták a teljes mértékű elfogadás arányát vizsgálva (46,0 %). Kevéssé nagy arányban (37,3 %) fogadták teljes körűen el a családi teljesítményt a HH-fiatalok, s a legkritikusabbak a K-fiatalok voltak családjaikkal szemben: e csoportban a teljes elfogadás mértéke (bár még itt is a legnagyobb arányú), de csak 30.6 %-os gyakoriságot mutatott. T-26. ábra Vélem énye a szülei tevékenységének hasznosságáról 50 40 %

HC-f iatalok

30

HH-f iatalok

20

K-f iatalok

10 0 Egyáltalán nem igaz

Bizonytalan


Differenciáltabbak a válaszok a társadalom megbecsüli a szülőket témában. A hátrányos helyzetű fiatalok viszonylag nagy arányban érzik úgy, hogy a társadalom megbecsüli szüleiket (a teljes mértékben elfogadó állítás értéke HC-fiataloknál 45,1 %, a HH-fiataloknál 30,1 %) – s ezek az arányok a legmagasabbak a választható öt kategóriából. A K-fiatalok ezt valamelyest másként látják, ugyanis a leginkább elfogadó kategóriában alacsonyabb arányban találtunk válaszokat, mint az igaz kategóriában (igaz - 34,7 – teljes mértékben igaz - 28,9 %). Az adatok értelmezésekor értelmezési keretként figyelembe vehető John T. Jost és Diana Burgess tanulmánya, amelyet a rendszerigazolás és a csoportigazolás konfliktusa tárgyában írtak (Jost, 2003, 137-164.)

T-27. ábra Vélem énye szülei társadalm i m egbecsültségéről 50

40

40 %

P-21. ábra Vélem énye szülei társadalm i m egbecsültségéről

30 20

HC-f iatalok

30

HH-f iatalok

% 20

K-fiatalok


Bizonytalan


10 0 Egyáltalán Bizonytalan Teljes nem igaz mértékben igaz



57. oldal

Kedvező generációs jellegű társadalmi visszaigazolás több tekintetben segítheti az egyént életvitelében. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tapasztalatok birtokában lép tanítványai elé a pedagógus. A szüleire vonatkozó állítás értékelése a megkérdezett pedagógusoknál azt mutatja, hogy legalábbis nem egyértelmű az a tapasztalat, amit a pedagógusok saját családjukon keresztül tapasztalnak, mint társadalmi megítélés. A HH-fiatalok pedagógusainak 34,0 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 32,1 %-a értékelte a kérdést úgy, hogy a közepes értéket tartotta magára nézve relevánsnak. E mellett kétségtelenül magas arányban válaszoltak pedagógusok úgy, hogy az állítás igaz (HH-fiatalok pedagógusai – 31,1 %, K-fiatalok pedagógusai – 25,0 %), de a válaszok szórása az öt kategórián át mindkét pedagógus csoportnál megfigyelhető volt. Általános, társadalmi kontextusú két állításra is kértünk választ a megkérdezett fiataloktól és pedagógusaiktól. A kérdésekkel az individuum határaira vonatkozó vélekedések megfogalmazását vártuk megkérdezettjeinktől. Az első állítás úgy hangzott, hogy a rendőrségnek joga kellene legyen arra, hogy a feltételezett bűnözők telefonját lehallgassa. A kapott válaszokból kulturális és/vagy életmódbeli különbségek (?) tűnnek meghatározhatónak. A tanulók válaszai alapján az jelenthető ki, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok a kontroll csoport fiataljaihoz képest szélsőségesebben vélekednek a kérdésről. A jellemző gyakoriságot a szélső értékeknél (egyáltalán nem igaz, teljes mértékben igaz) találtunk (HC-fiatalok 37,7 és 38,6 %, HH-fiatalok 23,8 és 45,3 %), szemben a kontroll fiatalok adataival, ahol lényegesen kiegyenlítettebbek a vélekedések – amit az is mutat, hogy négy kategóriába szórt a válaszuk. A legradikálisabb vélekedés a HH-fiatalok teljes mértékben igaz kategóriánál mutatott 45,3 %-a.

T-28. ábra Vélem énye a rendőrség lehallgatással kapcsolatos jogosítványáról 30

50

25

40 30

%

P-22. ábra Véleménye a rendőrség lehallgatással kapcsolatos jogosítványáról

20

HC-f iatalok

20

HH-f iatalok

% 15

K-fiatalok


Bizonytalan



10 5 0 Egyáltalán nem igaz

Bizonytalan


A pedagógus vélekedések a hatalmi jogosítvány témában kiegyenlítettek. A kategóriákon át mutatkozó egyensúly a pedagógus társadalom egészére vonatkozóan színes kép jelleget tükröz – ami azt is jelenti, hogy egészen eltérő megközelítések, gondolkodási sémák, habitusok állnak egymással szemben – olykor szöges ellentétben. A két pedagógus csoport között lényegi eltérés a megítélés mintázatában nincs: hasonlóan magas szélsőértékek figyelhetőek meg mindkét helyütt, miközben egyező arányban található ambivalencia is, a szinte azonos arányú közepes értékelésnél. A másik társadalmi összefüggéseket (is) feltáró állításunk szerint önvédelemből még az emberölés is jogos.


58. oldal

A fiatalok által adott válaszokból azt állapíthattuk meg, hogy ismét csak szélsőségesebb értékrend jelentkezik a hátrányos helyzetű fiataloknál, s lényegesen karakteresebb a kontroll fiatalok álláspontja. A HC és HH fiatalok közel fele egyértelmű egyetértéssel reagált (HC 48,2 – HH - 44,1 %), mindemellett a teljes elutasítás is jellemzően magas (igaz, fele akkora arányú) támogatást hozott (HC - 22,8 – HH - 24,4 %). Ezzel szemben a K-fiatalok gondolkodása a hezitáló középértéken mutatta a legnagyobb arányú elfogadást (30,6 %), ami mellett a másik csúcsérték valamivel mérsékeltebben a teljes mértékben igaz kategóriánál jelentkezett (26,4 %). P-23. ábr a Vélem énye az önvédelem ből történt em berölésr ől

T-29. ábra Véleménye az önvédelemből történt emberölésről 50

60 50 40 % 30 20 10 0

40


%

30 20 10


Bizonytalan



0 Egyáltalán Bizonytalan Teljes nem igaz mértékben igaz

A fiatalok „radikalizmusával” szemben a pedagógusaik vélekedése határozottan az ellenkező irányt mutatta. Mindkét pedagógus csoportnál az egyáltalán nem igaz kategória a reprezentáns, s a többi vélekedés közel egyenletesen oszlik meg a megmaradó négy kategóriában. Az mindenesetre diszkrét jelzés, hogy az állítást teljes mértékben elfogadók aránya a két pedagógus csoportban jelentősen különböző: a HH-fiatalok pedagógusai közel két és félszeres arányban támogatják e vélekedést a K-fiatalok pedagógusaihoz képest (HH-fiatalok pedagógusai 17,3 – K-fiatalok pedagógusai 7,1 %). A szabadidő eltöltésének módja, mikéntje, jellemzői azokba a folyamatokba engednek betekintést, „amelyek révén a psziché és a kultúra felépítik egymást, tisztázva azt, hogy a kultúrák mi módon teremtik meg és segítik elő a pszichológiai folyamatokat” (Fiske-Kitayama, 2003, 167.). A szabadidő munkával való eltöltése témában két kérdésünk volt. Az egyik általában a pénzkereső munka, a másik a házimunka végzésére vonatkozott. Tanuló válaszadóink a pénzkeresést, mint a szabadidő eltöltésének módját – csoporthoz tartozásuktól függően – kicsiny eltéréssel, de érzékelhető tendenciát mutatva választották. A HC-fiatalok közül válaszoltak igennel a legtöbben (26,7 %), ennél alacsonyabb arányban jelölték ezt a szabadidő eltöltési módot a HH-fiatalok (23,2 %), s a legalacsonyabb értéket a Kfiataloknál találtunk (17,6 %). A házimunkát végzek válasz lehetőséget a fiatalok lényegesen magasabb arányban választották – de a csoportkülönbözőségek hasonlóak az előbbihez. A HC-fiatalok 65,3 %-a jelezte, hogy szabadidejében otthoni munkajellegű feladatai vannak. A HH-fiatalok közül 58,8 % válaszolt ugyanígy. Végül a K-fiatalok 43,8 %-a jelezte, hogy otthon munka jellegű elfoglaltságai vannak.


T-30. ábra Szabadidejében pénzkereső m unkát végez 30 25 20 % 15 10 5 0

Pénzért dolgozik

HCfiatalok

HHf iatalok

59. oldal

T-31. ábra Szabadidejében házim unkát végez 70 60 50 40 % 30 20 10 0

K-fiatalok

Házimunkát végez

HCfiatalok

HHfiatalok

K-fiatalok

A pedagógus válaszok tendenciáját illetően, hasonló képet kaptunk a pénzkereső munka és a házimunka kérdésre, mint a tanulóknál. E szerint a házimunkát végzők – válaszaik szerint – magasabb arányban vannak, mint a pénzkereső munkát végzők. A kapott válaszoknál figyelembe kell venni azt is, hogy a HH-fiatalok pedagógusainak 56,7 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 71 %-a nő – azaz méltán feltételezhető, hogy a házimunka esetükben a családjuk ellátását jelentő tevékenység lehet. A HH-fiatalok pedagógusai közül 43,4 %, a K-fiatalok pedagógusai közül 50 % jelezte, hogy szabadidejében pénzkereső munkát végez. A házimunkát végzők aránya a HH-fiatalok pedagógusai körében 59,8 %, a K-fiatalok körében 65,6 %. P-24. ábra Szabadidejében pénzkereső munkát végez 60 55 50 45 40 35 % 30 25 20 15 10 5 0

Pénzért dolgozik



P-25. ábra Szabadidejében házim unkát vé gez 70 60 50 40 % 30 20 10 0

Házimunkát végez



A szabadidő eltöltésének munkás-szórakoztató lehetősége a tanulás és a sportolás. A feltett kérdésből nem tudható, hogy szórakozás jellegű szabadidő eltöltésről van-e szó, vagy kemény munkáról. Ami pontosítás nélkül is feltételezhető az mindössze annyi, hogy a szabadidő hasznos eltöltésének módja e két lehetőség. Azt is csak feltételezhetjük, hogy a munkavégzésekkel szemben a tanulás és a sportolás már nem feltétlenül egyedül végzett tevékenység: mindkettő végezhető így is – úgy is. A fiataloknál azt találtuk, hogy a szabadidejükben tanulók aránya csoportonként eltérő, s viszonylag magas. A HC-fiatalok 30,9 %-a, a HH-fiatalok 32 %-a, a K-fiatalok 50,4 %-a válaszolta azt, hogy szabadidejében (is) tanul. Ugyanezt a kérdést a pedagógusoknál is feltettük. A válaszoló pedagógusok eltérő mértékben, de jelentős elfoglaltságnak tekintik a tanulást. A HH-fiatalok pedagógusainak 41,8 %a, a K-fiatalok pedagógusainak 28,1 %-a jelezte, hogy szabadidejében tanul.


T-32. ábra Szabadidejében tanul

60. oldal

P-26. ábra Szabadidejében tanul

60

50

50

40

40

30

% 30

Tanul

Tanul

% 20

20

10

10

0 HH-fiatalok pedagógusai

0 HC-fiatalok

HH-fiatalok

K-fiatalok


A sport, mint – vélhetően – hasznos szabadidő eltöltés a HC-fiatalok 44,7 %-át érinti, a HH-fiatalok 37,5 %-a jelezte időtöltésként, végül a K-fiatalok 50,0 %-a sportol. Ezek az adatok közel azonosak az Ifjúság 2000 e tárgyú vizsgálatában kapott adatokkal: Fábri István a következő eredményeket kapta: a szakmunkásképzésben, a szakközépiskolákban a fiatalok 41-43 %-a sportol rendszeresen (Fábri, 2002.). Ha figyelembe vesszük, hogy a hivatkozott vizsgálatban nem válogatták le a válaszadókat társadalmi státusuk szerint, akkor feltételezhetjük, hogy a vizsgálatunkban kapott adatok közel azonosak azzal. A pedagógus válaszolók adatai szerint a sportolásban nem példaadó egyik nevelőcsoport sem: mindkét kategóriában negyedük jelezte a sport választását – szabadidő eltöltés gyanánt (HH-fiatalok pedagógusai – 24,6 %, K-fiatalok pedagógusai – 25,8 %). T-33. ábra Szabadidejében sportol

P-27. ábra Szabadidejében sportol

60

30

50 20

40 % 30

Sportol

%

Sportol 10

20 10

0

0 HC-fiatalok

HH-fiatalok

K-fiatalok



A közművelődés kategóriájába sorolható tevékenységek alkotják a következő kérdéscsoportot. Megkérdeztük a fiatalokat és pedagógusaikat az olvasással, az újságolvasással, a hobbi-tevékenységekkel kapcsolatos vélekedésükről, mint szabadidő-eltöltési választásukról. A fiatalok között az olvasással kapcsolatos adataink szerint könyvolvasás, mint szabadidő-eltöltési lehetőség a HC-fiatalok 17,7 %-ánál tapasztalható, ugyanakkor az újságolvasásuk gyakorisága 35,5%. Ezekkel az értékekkel az olvasási szokásaik a három csoport közül a legalacsonyabb értékeket mutatta. A HH-fiatalok könyvolvasásra vonatkozó adata 20,5 %, az újságolvasás gyakorisága körükben 41,2, %. Ezek az értékek a középső helyet jelenti a csoport számára. A K-fiatalok könyvolvasásra jelzett gyakorisági értéke 33,1 %, az újságolvasás azonos adata 51,7 %. Az adatok szerint az olvasás – mint szabadidő-eltöltési mód – a hátrányos helyzetű cigány fiataloknál a legkevésbé jellemző, a többi hátrányos helyzetű fiatal ennél jelentő-


61. oldal

sebb lehetőségként értelmezi az olvasást. A kontroll csoport fiataljainak adatai mindkét esetben másfél, kétszeres nagyságúak. Megjegyzendő, hogy Bauer Béla és Tibori Tímea 2002ben publikált kutatásában a rendszertelen olvasók aránya 57,6 % volt: vizsgálatunkban ennél rendre magasabb értékeket kaptunk a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjában. T-34. ábra Szabadidejében könyvet illetve újságot olvas

P-28. ábra Szabadidejében könyvet illetve újságot olvas

60

80

50

60

40 Könyvet olvas

% 30

Újságot olvas

20

Könyvet olvas

% 40

Újságot olvas

20

10

0

0




A pedagógusok olvasási szokásairól kapott adataink szerint a két csoport lényeges különbséget mutat. E szerint a HH-fiatalok pedagógusai közel azonos gyakorisággal olvasnak könyvet és újságokat (61,5 és 61,3 %). A K-fiatalok pedagógusainak olvasási szokásai eltérőek a témaválasztásukban. A K-fiatalok pedagógusai lényegesen nagyobb arányban jelölték a könyv-olvasást (71,9 %), s kevéssé preferálták az újságolvasást (56,3 %). A szabadidő valamilyen hobbi általi eltöltése határozott különbségeket mutatott a válaszoló fiatalok csoportjainál. A HC-fiatalok közül 37,4 % jelölte szabadidős elfoglaltságként a hobbi-tevékenységet. A HH-fiataloknál ez az arány 38,9 % volt. A legmagasabb értéket a Kfiatalok válaszolói adták: 50,4 %-os aránnyal. T-35. ábra Szabadidejében valamilyen hobbijának hódol

P-29. ábra Szabadidejében valamilyen hobbijának hódol

60

50

50

40

40 Hobbiját űzi

% 30

%

30

20

10

10

0

0 HC-fiatalok HH-fiatalok

K-fiatalok

Hobbiját űzi

20



A pedagógusoknál a hobbiról, mint szabadidős tevékenységről, az állapítható meg, hogy a HH-fiatalok pedagógusai mérsékelten magasabb arányban preferálták (42,6 %) ezt a szabadidő-eltöltési módot, mint a K-fiatalokkal foglalkozó kollégáik (34,4 %), ez összefügghet a szakmatanulással. A televízió és a rádió, valamint a magnó választása a szabadidő eltöltésében a megkérdezetteknél az alábbiak szerint alakult: kiugróan magas értéket mutat ez a szabadidő-eltöltési forma a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjánál, s gyakorlatilag egyező arányban


62. oldal

választották a fiatalok ezt az időeltöltési módot (HC-fiatalok 77,2 %, HH-fiatalok 74,9 %), ezzel szemben a K-fiatalokra jobbára nem jellemző ez a tevékenység (13,1 %).

T-36. ábra Szabadidejében tv-t néz, zenét hallgat

P-30. ábra Szabadidejében tv-t néz, zenét hallgat 80

100 80 %

60

60

TV-t néz, zenét hallgat

40

TV-t néz, zenét hallgat

% 40 20

20 0

0 HCf iatalok

HHfiatalok

K-fiatalok



A pedagógusok tv-rádió-magnó választása – a szabadidő eltöltésében – magas arányú a fiatalok adataihoz képest, ugyanakkor jellemzően különböző a két pedagógus-populációban. A HH-fiatalok pedagógusainak válaszai 68,8 %-os gyakoriságot, a K-fiatalok pedagógusainak választása 47,5 %-os gyakoriságot mutatott. A következő két szabadidő-eltöltési módozat társas jellegű (míg az előzőek javarészt egyéni időeltöltések (is) lehettek). A barátaival szórakozik lehetőség megjelölésével a fiataloknál az eredmények a következőképpen alakultak: tanulói kategóriánként egyre nagyobb arányú volt ezen időeltöltés választása (HC-tanulók 64,2 % – HH-tanulók 69,9 % – K-tanulók 74,1 %). Az eltérés nem jelentős, de tendenciajellegű a három csoport között, mintegy diszkréten jelezve a kulturális különbözőségeket. T-37. ábra Szabadidejében barátaival szórakozik

P-31. ábra Szabadidejében barátaival szórakozik

100

30

80

20

60 %

Szórakozik 40 20

%

Szórakozik 10 0

0 HC-f iatalok HH-f iatalok

K-fiatalok



A fiatalokétól alapvetően különböző kulturális világ jeleként értelmezhető, hogy a pedagógusokat egységesen más arányban jellemzi a barátaimmal szórakozom kategória. Nem feledhető, hogy a pedagógusok jelentős része nő, s az életkori adatokat és a családi állapotot figyelembe véve sem lenne releváns a magas arányszám. A két pedagógus csoport azonos arányban jelezte a szabadidő eltöltésének e módját (HH-fiatalok pedagógusai - 24,6 % – Kfiatalok pedagógusai - 25 %).


63. oldal

A következő korosztály-specifikus szabadidő-eltöltésről csak a fiatalokat kérdeztük. Kérdésünk a diszkóra vonatkozott. A válaszok szerint a HC-fiatalok 51,2 %-a, a HH-fiatalok 42 %-a, a K-fiatalok 34,2 %-a választotta ezt a szabadidős programot. A különbség csoportról csoportra közel tíz százalékos, azaz jelentős kultúra-felfogásbéli különbségnek tetszik. T-38. ábra Szabadidejében diszkóba jár 60 50 40 % 30

Diszkóba jár

20 10 0 HC-fiatalok HH-fiatalok

K-fiatalok

Figyelmeztető egyezőséget mutatott a következő kérdésünkre adott válaszok összesítése. A fiatalok ötöde csoporthoz tartozástól függően választotta a csellengek kategóriát, mint szabadidő-eltöltési lehetőséget. Úgy tűnik, hogy a kétségtelenül színes programválasztási lehetőségek sem nyújtanak megfelelő segítséget a fiatalok egy részének. Különösen elgondolkodtató az, hogy ebben, a társadalmi-kulturális miliő sem jelent markánsan eltérő lehetőséget a fiatalok számára (HC-fiatalok 22,8 % – HH-fiatalok 24,6 % – K-fiatalok 21,5 %). T-39. ábra Szabadidejében cselleng

30

20 %

Cselleng 10

0 HC-fiatalok

HH-fiatalok

K-fiatalok

A közösségi-társasági kapcsolatok irányultságára enged következtetni a következő kérdésre adott válaszok osztályozása. A kérdés, van-e olyan közösség, társaság, ahová rendszeresen jár a kérdezett. A válaszok osztályozásakor öt kategóriát képeztünk: szakmai, vallási, hobbi, sport, és politikai közösség. A HC-fiatalok választásai: szakmai - 1,5%, vallási - 3 %, hobbi - 48,1 %, sport - 3 %, politika - 0,8 % – azaz a hobbi jellegű közösség választásán túl a többi elhanyagolhatóan kicsiny értéket mutat. A HH-fiataloknál ugyanezek a választások a következők voltak: szakmai-3%, vallási1,6 %, hobbi-39,8 %, sport-4,4 %, politika-1,5 % – mindebből közel azonosság állapítható meg a két hátrányos helyzetű csoport között. A K-fiatalok adatai a következők voltak: szakmai-1,6 %, vallási-1,6 %, hobbi-46,7 %, sport-9,8 %, politika-1,6 % – azonosság volt megállapítható a magas preferáltságban a hobbiközösség választásában, s míg a hátrányos helyzetű fiataloknál a többi kategória közel azonos


64. oldal

mértékben alig-alig mutatott jellemző választást, a kontroll fiataloknál a sport, mint közöségteremtő lehetőség érzékelhető különbséget mutatott a többi választási lehetőséghez képest. T-40. ábra Közösség, társaság, ahová rendszeresen jár 60 50

szakmai

40

vallási

% 30

hobbi

20

sport politika

10 0 HC-fiatalok

HH-fiatalok

K-fiatalok

A közösség-választás alakulása a pedagógusok között –a fiatalok választásaihoz hasonlóan – alacsony arányokat mutatott, s ugyanazokban a kategóriákban. A felnőtteknél is egy kategóriában (ugyanabban) mutatkozott lényegesen magasabb arány: a pedagógusok leginkább választott társasági kapcsolata a hobbijukkal függ össze. E kategória adatainál azonban mérsékeltebb arányokat tapasztalhattunk, mint a fiatalok esetében (HH-fiatalok pedagógusai – 23,9 %, K-fiatalok pedagógusai – 27,6 %). Közel egyező arányokat tapasztaltunk a szakmai-, és a sport-közösségek választásában. A politikai jellegű kapcsolódás statisztikusan kifejezett különbsége sem igazán számottevő (a HH-fiatalok pedagógusai közül egy sem jelölt politikai jellegű társasági kapcsolatot, s a Kfiatalok pedagógusai közül is csupán egy fő tette ezt). Kétszeres gyakoriságot mutattak az adatok a K-fiatalok pedagógusainak vallási közösségi választásában (a 3,4 %-kal szemben 6,9 %). P-32. ábra Közösség, társaság, ahová rendszeresen jár 30 25

szakmai

20

vallási

% 15

hobbi

10

sport politika

5 0 HH-fiatalok pedagógusai


A következő témaként a példakép-választásra kérdeztünk – fiatalra, s pedagógusára egyaránt. A példakép generációkon átívelőn és kortársként egyaránt az azonosulás, mintakövetés lehetőségét adja. A fiatalok példakép-választási gyakorisága a következőképpen alakult: a HC-fiatalok 42,2 %-a, a HH-fiatalok 36,1 %-a, a K-fiatalok 39 %-a, a HH-fiatalok pedagógusainak 31,6 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 32,1 %-a jelezte, hogy van példaképe.


65. oldal

T-P-4. ábra Van példaképe

%

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

H

ok tal fia C

Van példaképe

H

ok tal fia H

i ai sa ok us tal gu óg fi a gó g a a K d ed pe kp lok al o a t t fi a -fia KHH

Az iskola elvégzését követő időszakra megfogalmazott tervek, elképzelések csoportonként eltérő módon jellemezhetik az adott populáció stratégiáját. A feltett kérdést (mik a tervei az iskola elvégzése után?) hat választási lehetőségben adtuk meg (továbbtanul, elhelyezkedik, vállalkozó lesz, egyéb, megházasodik – együtt szeretne élni valakivel, nem tudja). A HC-fiatalok továbbtanulási terveit (s talán esélyeit is) mutatja a legalacsonyabb arányú választás (31 %). Lényeges különbséget, tíz százalékkal magasabb értéket találtunk a HH-fiatalok válaszaiban (41,8 %). A legmagasabb arányt a K-fiatalok válaszai mutatták. Háromnegyedük jelezte, hogy tovább kíván tanulni (75,2 %). A két szélsőérték közötti két és félszeres különbség súlyos társadalmi egyenlőtlenséget mutat. A munka világába való átlépés igyekezetét mutatja a két hátrányos helyzetű csoport magas arányú adata (HC-fiatalok 38 %, HH-fiatalok 36 %), míg a továbbtanulási elképzelések igazolásaként a K-fiatalok által jelzett 9,1 %-os gyakoriság a tanulás egyértelmű igenlése. „Noha az iskolaellenes kultúra teljesítményei sajátosak, ahhoz, hogy valódi természetüket és jelentőségüket megérthessük, a munkásosztályi kultúra tágabb kereteivel kell őket összevetnünk.” (Willis, 2000, 87.) Tehát az itt kapott adatunk önmagában nem jelent sokat. A fentebb bemutatott – és elsősorban a családra, s a kortárskapcsolatokra reflektáló adatokkal azonban, már határozott „kulturális alakzattá” lesz. A vállalkozóvá válás, mint elképzelés a megkérdezettek közel tíz százalékát érinti - lényegesnek tűnő különbséggel hátrányos helyzetű fiatalok és normál-populációhoz tartozó fiatalok vonatkozásában. A két hátrányos helyzetű csoport gyakorlatilag azonos gyakoriságot mutatott: (HC-fiatalok 9,3 % – HH-fiatalok 8,9 %). Mintegy másfélszeres gyakoriságot találtunk a kontroll fiatalok válaszainál – a válaszolók 13,2 %-a gondolta úgy, hogy iskolai tanulmányai befejezését követően vállalkozóvá lesz. A tanulmányaikkal nem szorosan összefüggő választási lehetőségnek tekintettük az iskola után megházasodik, vagy valakivel együtt szeretne élni válaszokat. Ez a válasz nem szervesen kapcsolódó a szakmatanulás-munka világa életívhez, egy teljesen más szintje – kulturális aspektusa – az életnek, ami azt is jelezheti, hogy a formális képzés-képzettségszakmai munkavégzés csupán egy szelete az ember életének, s többek gondolkodásában (ebben az életkori sávban) már megjelenik egy teljesen más világ. A jelenség generális létét jelezte számunkra az, hogy mindhárom csoportnál tíz százalék feletti arányban fogalmazódott meg az új család tervezésének közelsége.


66. oldal

A hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjánál valamivel magasabb arányú a családalapítás gondolata (HC-fiatalok 15,5 % – HH-fiatalok 17,3 %), s a távlatos továbbtanulási elképzelésekre (is) rímelőn, a kontroll fiataloknál ez az arány mérsékeltebb (K-fiatalok 13,2 %).

80 70 60 50 40 30 20 10 0

HC-f iatalok HH-f iatalok

M eg

N

há

em

tu

dj a

od ik za s

le sz

Vá l la lk oz ó

he ly ez ke di El

vá b To

k

K-f iatalok

bt an ul

%

T-41. ábra Tervek az iskola elvégzését követő időszakra

Komoly jelzőként kell értékelnünk a következő válaszok magas arányát: az iskola elvégzését követő időszakra vonatkozó nem tudom még (tudniillik, hogy mit tesz) válaszok arra engednek következtetni, hogy a fiatalok jelentős részének nincs kidolgozott jövőképe. A vizsgált csoportok között jelentős különbségek vannak. A HC-fiatalok 35,7 %-a, a HH-fiatalok 20,2 %-a, a K-fiatalok 19 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem tudja még mihez is kezd az iskola befejezését követően. A kapott adatok szerint a közel azonos értéket mutató hátrányos helyzetű és kontroll fiatalok tanácstalanságát jelentősen felülmúlja a cigány fiatalok bizonytalansága. A vizsgált fiatalok és pedagógusaik egészségi állapota saját véleményük szerint figyelemre méltó adatokat hozott. Összességében a fiatalok jónak (és nem nagyon jónak) tartják egészségi állapotukat, amennyiben a legnagyobb gyakoriságot vesszük figyelembe (HCfiatalok 42,7 % - HH-fiatalok 38,7 % - K-fiatalok 29,8 %). E szerint a legkevésbé elégedett a kontroll csoport fiatalsága, s leginkább az, a cigány fiatalok csoportja. Előbbiek adatai abban is igazolják e feltevésünket, hogy véleményeik az öt kategórián át egyenletesebben szóródottak, mint a másik két csoportnál. További érdemi különbség az, hogy a hátrányos helyzetű csoportoknál úgyszólván elenyésző a rossz-nagyon rossz minősítés aránya, addig a kontroll fiataloknál e két minőség magas arányban jelent meg (24 és 16,5 %). T-42. ábra Vélelmezett egészségügyi állapot

P-33. ábra Vélelmezett egészségügyi állapot 60

50 40

Nagyon jó Jó

30 %

Közepes 20

Rossz

10

Nagyon rossz

0 HC-fiatalok

HH-fiatalok

K-fiatalok

50

Nagyon jó

40

Jó

% 30

Közepes

20

Rossz

10

Nagyon rossz

0 HH-fiatalok pedagógusai


A fiatalok vélekedéseivel ellentétben a pedagógusoknál a nagyon rossz kategória nem is jelent meg. Magas arányt mutat azonban a HH-fiatalok pedagógusainál a rossz minősítés (ez a


67. oldal

kategória mutatta a legmagasabb értéket: 33,3 %-ot), s amit a kontroll fiataloknál tapasztaltunk, tudniillik, hogy közel egyenletesen szóródott a véleményük, az itt is észlelhető volt. A kontroll csoport pedagógusai a legmagasabb arányban a jó, illetve a közepes minősítést adták, ami szintén elgondolkodtató – az utóbbi érték okán különösen, hiszen a harmaduk adta azt (közepes: 32,3 %). A fenti eredményt nem igazolja egyértelműen a van-e valamilyen állandó betegsége kérdésre kapott adatállomány. E szerint a HC-fiatalok 23,6 %-ának, a HH-fiatalok 17,4 %ának, míg a K-fiatalok 23,7 %-ának van valamilyen állandó betegsége. Az eredmény alapján feltételezhető, hogy eltérő egészség-felfogás jellemzi csoportokat: az egészségi állapot önmegítélésében kapott adatokkal összevetve ezen értékeket, egyedül a kontroll fiatalok kedvezőtlenebb értékelése kapott igazolást – a másik két csoporté nem, illetve éppen ez a vélekedésbeli különbség utal kulturális különbözőségre. P-34. ábra Állandó jelle gű betegség

T-43. ábra Állandó je lle gű be te gs é g

50

20

40 30

%

25

15

5

0

% 10

20 10

Krónikus betegség

Krónikus betegség


0 HC-fiatalok

HH-fiatalok

K-fiatalok


Átgondolásra érdemes adatokat kaptunk a pedagógusok állandó betegsége témában. Zavarba ejtő adatként tapasztaltuk azt a nagyarányú jelzést, mely szerint a HH-fiatalok pedagógusainak negyede (24,8 %), a kontroll fiatalok pedagógusainak majd’ fele (44,8 %) küzd állandó betegséggel. Az egészségi állapot önmegítélése és az állandó betegség létének magas aránya a pedagógusoknál sem látszik igazolni egymást. Ennek a vélekedésnek is minden bizonnyal oka lehet a kulturális különbözőség. A testi, érzékszervi fogyatékosság valószínűsíthetően közel akkora jelentőségű, mint az általános egészségi állapot. A fiatalok válaszaiból az tűnt ki, hogy ez a faktor nem mutat jellemző különbözőséget a hátrányos helyzetű és a kontroll csoport fiataljai között. A HC-fiatalok 9,6 %-a, a HH-fiatalok 6 %-a, a K-fiatalok 10,2 %-a jelezte, hogy valamilyen fogyatékossággal él. P-35. ábra Te sti, érzé ks ze rvi fogyaté koss ág

T-44. ábra Tes ti, é rzé ks ze rvi fogyaté k os s ág

30 20 10 0

15 %

10 %

Fogyatékosság 5 0 HCHHKfiatalok fiatalok fiatalok

HH

- fia

ok ta l

Fogyatékosság

p ..

.

K-

fi

lo a ta

e kp

...


68. oldal

Különös adatot kaptunk a felnőtteknél ugyanebben a témában. Amíg a HH-fiatalok pedagógusainál kapott arány egyező a fiataloknál kapott adatokkal (9,1 %), addig a K-fiatalok pedagógusai negyede (26,9 %) jelezte valamilyen fogyatékosság létét. Az egészség, az egészségtudatos magatartás – egészség kultúra – téma más megközelítéseként tettük fel a kérdést: hányszor volt a kérdezett az elmúlt évben orvosnál, betegség miatt. A kapott válaszok szerint a hátrányos helyzetű fiataloknál nem látszik igazolódni az egészségi állapot önértékelése, ugyanis amíg ott viszonylag jó volt az összkép, e kérdésnél határozottan betegeskedő népességet találtunk: a hátrányos helyzetű fiatalok – válaszaik szerint – betegség miatt a megkérdezést megelőző egy évben igencsak sokszor voltak orvosnál. A válaszokat számosságuk szerint csoportosítottuk (1-től maximum 9-ig). E szerint a HC és a HH fiatalok egyaránt a legnagyobb arányban a 9-szer választ adták (HC-fiatalok 31,4 % – HH-fiatalok 28,1 %), míg a K-fiataloknál a legnagyobb arányú a 3-szori orvosi látogatás volt.

1. 2. 3. 4. 5.

T-4. táblázat A vizsgálatot megelőző évben kért orvosi ellátások száma HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok 9 alkalommal (31,4 %) 9 alkalommal (28,1 %) 3 alkalommal (26,8 %) 3 alkalommal (17,6 %) 3 alkalommal (17,1 %) 1-2 alkalommal (18,8 %) 2 alkalommal (16,7 %) 2 alkalommal (16,5 %) 1-2 alkalommal (18,8 %) 1 alkalommal (15,7 %) 1 alkalommal (16 %) 9 alkalommal (15,2 %) 5 alkalommal (9,8%) 5 alkalommal (9,2 %) 5 alkalommal (8,9 %)

A kérdés feltevését megelőző egy évben orvosnál járt pedagógusok száma ismét elgondolkodtató. A HH-fiatalok pedagógusai közül 76, a K-fiatalok pedagógusai közül 19 volt orvosnál. Önmagában az, hogy betegség miatt ennyien jártak orvosnál igazolni látszik az egészségi állapotuk önértékelését (HH-fiatalok pedagógusainak 63,3 %-a, K-fiatalok pedagógusainak 61,2 %-a volt orvosnál a vizsgált egy év alatt). Mindkét pedagóguscsoportnál, az egyszeri orvosnál lét mutatta a legmagasabb gyakoriságot (HH-fiatalok pedagógusai 36,8 %, Kfiatalok pedagógusai 42,1 %) – ami viszont ellentétben lévőnek tűnik – első olvasatra – a tényleges egészségügyi állapottal. Csak vélelmezni tudjuk, hogy az egészségi állapot és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének aránytalansága több okra is visszavezethető. Kilencszer, vagy annál többször mindkét csoportból 10-10 százalék volt orvosnál. P-4. táblázat A vizsgálatot megelőző évben kért orvosi ellátások száma HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 1. 1 alkalommal (36,8 %) 1 alkalommal (42,1 %) 2. 2 alkalommal (26,3 %) 2 alkalommal (21,1 %) 3. 3 alkalommal (14,5 %) 3/9 alkalommal (10,5 %) 4. 4 alkalommal (6,6 %) 4/5/8 alkalommal (5,3 %) 5. 5/6 alkalommal (2,6-2,6 %) -

A további testi-lelki egészséggel összefüggő kérdésünk szerint, a megkérdezetteknek azokat a válaszokat kellett bejelölnie, amelyek reá nézve igazak. A kérdések a legális és illegális szerhasználathoz kapcsolódóak, az egészségi állapotra vonatkozóak, s végül a lelkiállapottal összefüggőek.


69. oldal

“Integetnek, hívnak és üzennek” (a legális és illegális drogok) – írja Kosztolányi Dezső a Mérgek litániája című versében – több esetben a kortárscsoport kíméletlen minősítéseként. Dohányzik a fiatalok csoportjaiban a HC-fiatalok 53,1 %-a, a HH-fiatalok 54,2 %-a, a Kfiatalok 30,6 %-a. A hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjának azonos arányt mutató adatai közel azonos kulturális világ létét feltételezik. Ettől némiképp eltérő a K-fiataloknál tapasztalható adat, de annak értéke is kifejezetten rossz prognózisú. A pedagógus adatok szerint a HH-fiatalok pedagógusainak majd’ negyede dohányzik (23,1 %), míg a K-fiatalok pedagógusainál kifejezetten kedvező kép tetszik az adatok szerint: a dohányzók aránya mindössze 6,7 % a válaszoló pedagógusok körében. T-45. ábra Legális drogfogyasztás

P-36. ábra Legális drogfogyasztás 25

60 50 40 % 30 20 10 0

% Rendszeresen fogyaszt alkoholt

Dohányzik

20

Dohányzik

15 10

Rendszeresen fogyaszt alkoholt

5 0 HH-fiatalok pedagógusai

HCHHKfiatalok fiatalok fiatalok


A rendszeres alkoholfogyasztást önmagára érvényesnek értelmező fiatalok aránya a különböző tanulócsoportokban: a HC-fiatalok 5,5 – a HH-fiatalok 10,3 – a K-fiatalok 6,6 %-a választotta e kategóriát. A pedagógus csoportokban ugyanez a vélekedés a HH-fiatalok pedagógusainál 2,5 – a K-fiatalok pedagógusainál 6,7 %-os gyakoriságot mutatott. Átgondolásra érdemes adatokhoz jutottunk a fiatalok (és a felnőttek) körében a szeretné-e kipróbálni a kábítószert kérdés kapcsán. A meglehetősen általános kérdésre majdnem minden csoportnál közel azonos nagyságú arányokat kaptunk: a HC-fiatalok 5,5 – a HHfiatalok 4,9 – a K-fiatalok 5,8 – a K-fiatalok pedagógusai közül – valamivel kevesebben – 3,3 % válaszolt igennel – azaz izgatja a kérdés: milyen is az a kábítószer (a HH-fiatalok pedagógusai közül egy sem válaszolt igennel). Természetesen ezek csak óvatosan értelmezhető adatok, hiszen csak “lehetnek” igazak. T-46. ábra Kipróbálna kábítószert 6 5,5 %

5

Kipróbálná

4,5 4 HCfiatalok

HHf iatalok

K-fiatalok

P-37. ábra Kipróbálna kábítószert 3,5 3 2,5 2 % 1,5 1 0,5 0

Kipróbálná

HH-f iatalok pedagógusai



70. oldal

A kérdőívünknél finomabban kalibrált dohányzást, alkoholfogyasztást, droghasználatot mérő eljárásoknál meghatározható élet-, éves-, havi prevalenciaértékek értelmezése nélkül is (Paksi, 2002, 49-53., Elekes-Paksi 2000) megállapíthattuk, hogy a válaszoló fiatalok szerhasználata aggodalomra okot adó. Ugyanakkor a pedagógusoknál kapott adatok is kedvezőtlenebbek annál, amit a példát adó, mintát nyújtó felnőttől elvár/hat (?) a közgondolkodás. A gyakori idegesség fogalmát használva adtunk választási lehetőséget a megkérdezetteknek. Az adatok e témában is, magasnak tűnőek. A hátrányos helyzetű fiatalok fele jelezte ezt az életérzést magára nézve jellemzőnek (HC-fiatalok 57 %-a, HH-fiatalok 54,9 %-a). A kontroll csoportba tartozó fiatalok valamivel kedvezőbb arányt adó válaszai sem megnyugtatóak: a K-fiatalok 39,7 %-a írta azt, hogy gyakran ideges. A felnőtt válaszolók adatai kedvezőbb képet mutatnak ugyan, mégis úgy értékelhetőek a pedagógus-adatok, hogy azok is egy alapvetően rossz, egészségtelen testi-lelki állapotról tanúskodnak (HH-fiatalok pedagógusai 16,5 %, K-fiatalok pedagógusai 20 %).

T-47. ábra Gyakran ideges 60 50 40 % 30 20 10 0

P-38. ábra Gyakran ideges 25 20

Gyakran ideges

%

15

Gyakran ideges

10 5 0

HCfiatalok

HHfiatalok

Kf iatalok

HH-fiatalok K-fiatalok pedagógusai pedagógusai

Alacsonyabb gyakorisági értékek mellett, ugyanakkor generálisan ható jelenségként értelmezhettük, a szoktak lenni alvászavaraim kérdésre kapott válaszokat. Érdemi különbséget nem mutattak a három tanulói populáció adatai (a HC-fiatalok 16,4 – a HH-fiatalok 18,9 – a K-fiatalok 18,2 %-ban jelezték ezt az életminőséget befolyásoló állapotot). A felnőttek válaszai ez alkalommal rosszabb képet mutattak a tanítványoknál tapasztalhatóknál. A HH-fiatalok pedagógusai közül 19,8 %, a K-fiatalok pedagógusai közül 30 % tartotta magára nézve igaznak ezt a megállapítást.


P-29. ábra Szoktak lenni alvászavarai

T-48. ábra Szoktak lenni alvászavarai 20 15 % 10

Alvászavar

5 0 HCfiatalok

HHfiatalok

71. oldal

35 30 25 20 % 15 10 5 0

K-fiatalok

Alvászavar



Ugyancsak kedvezőtlen jelenségként volt értékelhető a szoktak lenni félelmei kérdésre adott válaszok adatai. A jelenség sajátságos voltát bizonyítja a karakteres eltérés hátrányos helyzetű és kontroll fiatalok között, továbbá az, hogy erre a kérdésre magas arányban találtunk pedagógus választ is. A HC-fiatalok 18,8 %-a, a HH-fiatalok 21,1 %, míg a K-fiatalok 26,4 %-a tartotta magára nézve igaznak ezt a kijelentést. A két hátrányos helyzetű csoport közötti különbség nem jelentős, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy minden ötödik fiatal úgy küzd félelmeivel, hogy azt maga is említendőnek tartja. A hátrányos helyzetű fiatalok adataihoz hasonlítva a kontroll fiatalok adatait, még rosszabb a helyzet. Nincs egyéb lehetőségünk, mint azt feltételezni, hogy a betegítő tényező maga az iskola, vagy a kérdést a fiatalok az iskolai helyzetekre értelmezték. A fiatalok adatainak fényében elgondolkodtató a felnőtt válaszolóktól nyert adatállomány is. E szerint a felnőttek különböző arányban, de a fiatalokénál tapasztalt tendenciát követően nyilatkoztak a félelemről. A HH-fiatalok pedagógusainak 14 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 23,3 %-a jelezte, hogy szoktak lenni félelmei. P-40. ábra Szoktak lenni félelm ei

T-49. ábra Szoktak lenni félelmei 30

25

25

20

20 % 15

Félelem

%

15

10

5

5

0

0 HC-fiatalok HH-fiatalok

K-fiatalok

Félelem

10



A néha gátlásos vagyok kifejezést, a szoktak lenni félelmeim finom distinkciójaként értelmeztük. A kevéssé manifeszt fogalmazás úgy tetszik, könnyebben vállalható érzés: az öszszes csoportban lényegesen magasabb arányokat találtunk e megállapításra, mint a félelem bevállalására. A gátlásosság érzetének létét a HC-fiatalok 26,6 %-ban, a HH-fiatalok 22,2 %-ban, a Kfiatalok 36,4 %-ban tartották magukra nézve igaznak, ami szerint a félelem érzetének konsta-


72. oldal

tálásához képest két csoportban is (HC és K fiatalok) közel másfélszeres gyakoriságot jelent. Ennél a gyakoriság-növekedésnél nagyobb, s egyetemlegesebb választási arány-növekedés volt megfigyelhető a pedagógusoknál. A HH-fiatalok pedagógusainál ez a növekedés két és félszeres volt (38 %-uk tekintette magára vonatkozón igaznak a megállapítást), s a K-fiatalok pedagógusainál is több mint másfélszeres volt a növekedés (36,7 %-uk adott igen választ).

T-50. ábra Néha gátlásosnak é rzi m agát

P-41. ábra Néha gátlásosnak é rzi m agát

40

40

30

30

% 20

Gátlásos

Félelem

% 20 10

10 0

0 HC-f iatalok HH-fiatalok


K-f iatalok


A vannak időnként koncentrációs zavaraim kifejezést azonos mértékben tartották igaznak a fiatalok (HC-fiatal 14,8 %, HH-fiatal 14,7 %, K-fiatal 14,9 %). Eltérő arányokat tapasztaltunk a pedagógus válaszolóknál. A HH-fiatalok pedagógusai erre a kérdésre a fiatalokénál lényegesen alacsonyabb arányban adtak elfogadó választ (mindössze 9,9 %-uk vélte magára vonatkozóan igaznak a megállapítást), míg a K-fiatalok pedagógusai a fiataloknál tapasztalhatónál valamelyest magasabb értéket mutattak (16,7 %). P-42. ábra Időnk ént vannak konce ntrációs zavarai

T-51. ábra Időnk ént vannak koncentrációs zavarai

-f i at al

HH

-f i at al HC

ok Kfi a ta lo k

Koncentrációs zavarok

ok

%

20 15 10 5 0

%

20 15 10 5 0

Koncentrációs zavarok

. . a.. e.. ed kp p o l k ta a lo -fia iat H f H K

Tendenciáját illetően a néha nem bízom magamban állításra adott válaszok, hasonlítanak a néha gátlásos vagyok meghatározásnál tapasztaltakra. A fiatalok mindegyik csoportjánál hasonló tendencia figyelhető meg e két állítás adataiban – tudniillik abban, hogy jelentős arányban érzik magukra nézve jellemzőnek az állítást. A HC és a K fiatalok adatai közel azonosak, a HH-fiatalok adatai ennél a kérdésnél azonban lényegesen magasabb, mintegy másfélszeres gyakoriságot adtak (HC-fiatalok 28,1 % – HHfiatalok 32,1 % – K-fiatalok 43,8 %). Az érzés ilyen elemi erővel való megjelenése figyelmeztető jel az ellátórendszer egésze számára – miközben ez esetben is a kontroll-fiatalok számoltak be a legmagasabb arányban erről a destruálónak tekinthető érzésről. A fentebb citált Kosztolányi soraival: „Ha nincs mód, hogy búdon átláss: – már ott a gátlás.” Imígyen szól


73. oldal

az Analitikus intelme – mindössze két sorban – de e két sor – vizsgálataink szerint – veszélyes rendszerállapotként tükröződik vissza a ma fiataljaiban.

P-43. ábra Néha nem bízik m agában

T-52. ábra Néha nem bízik m agában

50 40 30 % 20 10 0

40 30 20 10 0

% Nem bízik magában

Nem bízik magában

... ... pe ed p k o ok ta l ta l -fia fia H K H


Az állítás-sorozat utolsó kijelentése mintegy sommája mindannak az állapotnak, érzésnek, amelyre rákérdeztünk. A kijelentés, mely szerint szeretnék másmilyen lenni, mint amilyen vagyok, az adatok szerint elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalokra jellemző. A kontroll csoport fiataljainak és a felnőtteknek az adatai közel azonosságot mutatva alacsonyabb szinten jelzik az elégedetlenséget. A HC-fiatalok és a HH-fiatalok azonos arányban, 39,8 és 39,5 %-os arányban gondolják e megállapítást relevánsnak. Nagy tehát a változtatás óhaja a hátrányos helyzetű fiataloknál: minden második-harmadik fiatal gondolkodik, s érez úgy, hogy nem tudja, nem akarja magát úgy elfogadni, amilyen. Az énképük korrekciójára irányuló késztetés egyértelmű. Mindez mérsékeltebben jelenik meg a kontroll-fiataloknál: a változtatást óhajtók aránya 14,9 %. A felnőtt válaszolóknál kis mértékben eltérő, de arányaiban közel azonos a változtatás igénye. A HH-fiatalok pedagógusainak 13,2 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 16,7 %-a érezte úgy, hogy változtatna (ha tehetné). T-53. ábra Szere tne m ásm ilyen le nni, m int am ilyen

50 40 30 % 20 10 0

Másmilyen lenni


P-44. ábra Szeretne m ás m ilyen lenni, m int am ilye n

20 15 10 5 0

%

HH

. ok ta l a i -f

Másmilyen lenni .. K

... kp o l ta -fia

A kijelentések további körét úgy szerkesztettük meg, hogy a válaszolónak a rá nézve helyesnek tartott választ egy ötfokozatú skálán kellett jelölnie. A kijelentések a napi, rendszeres életvitel minősítői, s utalnak az önértékelés sajátosságaira. Minden nap sokféle emberrel találkozom – imígyen fogalmazódott az első állítás, amelyre alapvetően, nyitottságot tükröző válaszok születtek mindhárom fiatal-csoportban. A


74. oldal

hátrányos helyzetű fiatalok adatai szerint a HC és HH tanulók egyaránt közel fele teljes mértékben egyetértett az állítással (HC-fiatalok 51,8 %, HH-fiatalok 46,8 %). Árnyaltabb a kontroll csoport véleménye. A K-fiataloknál a legnagyobb arányt a közepes értékelés mutatta (30 %), továbbá a válaszolók negyede az igaz (24,2 %), ismét negyede a teljesen igaz választ adta (25,8%).

HC-fiatalok HH-fiatalok


Teljesen igaz

Bizonytalan


K-fiatalok

60 50 40 % 30 20 10 0

Teljesen igaz

60 50 40 % 30 20 10 0

P-45. ábra Minde n nap sokféle e m be rrel találk ozik HHfiatalok pedagó gusai Kfiatalok pedagó gusai Bizonytalan

T-54. ábra Minde n nap sokféle e m be rrel találk ozik

A pedagógus-válaszolók azonos módon vélekedtek. A HH-fiatalok pedagógusainak és a K-fiatalok pedagógusainak egyaránt fele vélte teljesen igaznak az állítást (48,2 és 50 %), s további ötödük vélte igaznak azt (22,8 és 20 %). Két állítás is foglalkozott a mindennapi rendszeresség kérdésével, az életvitel ritmusával. Az állítások: egész nap van valami elfoglaltságom, majdnem minden nap vannak rendszeres tennivalóim adatait egymással összevetve vizsgáltuk. A HC-fiatalok válaszai az első kérdésnél a teljesen igaz és a közepes válaszoknál mutattak nagy gyakoriságot – azzal, hogy a teljesen igaz válaszok a közepes kétszeresét tették ki (45,8 és 21,5 %). A HH-fiataloknál hasonló eloszlást és arányokat tapasztaltunk (42,3 és 20,7 %). A második kérdésnél mindkét hátrányos helyzetű csoportnál a teljesen igaz válaszokra jutott a válaszolók fele (HC-fiatalok 56,6 – HH-fiatalok 47,8 %). A két csoport válaszai vizsgálatakor azt is megállapíthattuk, hogy mindkét kérdés esetén tizenöt százalék körüli azoknak az aránya, akik az egyáltalán nem igaz illetve nem igaz választ adták.

Teljesen igaz

Bizonytalan


K-fiatalok

60 50 40 30 20 10 0

HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Teljesen igaz

HH-fiatalok

%

HC-fiatalok

Bizonytalan

50 40 30 % 20 10 0

T-56. ábra Majdne m m inden nap vannak rendsze re s te nnivalói


T-55. ábra Egés z nap van valam i elfoglaltsága

A pedagógusok csoportjainál nem találtunk lényeges különbséget: mindkét csoport tagjai (a maguk számára is) megfelelően strukturált napokkal rendelkeznek. Egységesen háromnegyedük tartotta mindkét állítást magára nézve teljesen igaznak (HH-fiatalok pedagógusai


75. oldal

70,2/69 % – K-fiatalok pedagógusai 77,4/71 %). A második legmagasabb arányt a fiatalok adataiéhoz hasonlóan az igaz kategória kapta 20-25 %-os arány mellett. P-46. ábra Egé sz nap van valam i elfoglaltsága

Teljesen igaz


Bizonytalan

Teljesen igaz

Bizonytalan



80 60 %40 20 0 Egyáltalán nem igaz

100 80 60 % 40 20 0

P-47. ábra Majdne m m inden nap vannak rendszere s te nnivalói


A következő állítás-páros szerint: úgy érzem, hogy amit én csinálok, az fontos a társadalomnak, illetve a társadalom, az emberek általában megbecsülik az olyanokat, amilyen én vagyok állítások a kérdezettek önértékelését és a társadalmi visszaigazoltság szubjektív megítélését volt hivatott tanulmányozni. A fiatalok mindegyik csoportjánál ambivalenciát illetve szélsőséges értékeléseket kaptunk – mindkét témában. Az első állításnál a HC-fiatalok véleménye a két szélsőértéken mutatta a legmagasabb arányt: 27,6 %-uk szerint egyáltalán nem igaz ez, ugyanakkor 29,5 % szerint teljes mértékben az. A második kérdésben három kiugró értéket találtunk: a szélső értékeken és a középsőn. E szerint 19,2 % HC-fiatal választotta az egyáltalán nem igaz, 27,9 % a középső, s 31,7 % a teljesen igaz minősítést. A nagyon szélsőséges megítélés a HHfiataloknál kevéssé az, viszont lényegesen negatívabb, ugyanis mindkét témánál azonosan, az elutasító és a határozatlan középső értéket választották a legtöbben (egyáltalán nem igaz 32,1/28,6 % és közepes 24,9/29,1 %). A kontroll csoport fiataljai ambivalensek, vagy kevéssé, de bizakodóbbak: mindkét állításnál a középső érték a domináns azzal, hogy a másodiknál az igaz minősítés is viszonylag magas gyakoriságot mutatott. Az, amit én csinálok, az fontos… állításnál 45,4 %-kal a középső értékelés a domináns, az emberek általában megbecsülik… állításnál a középső érték vezető arányán túl (42,7 %), az igaz minősítés kapott 26,5 %-ot. T-57. ábra Am it tes z, fontos a társadalom nak

Teljesen igaz

Bizonytalan


K-fiatalok

HC-fiatalok HH-fiatalok Teljesen igaz

HH-fiatalok

50 40 30 % 20 10 0 Bizonytalan

HC-fiatalok


50 40 30 % 20 10 0

T-58. ábra A társadalom , az em bere k általában becsülik

K-f iatalok

A pedagógusok egyöntetűen igaznak-teljesen igaznak vélik az első állítást, azaz fontosnak tartják munkájukat társadalmi szinten – csupán az arányokban találtunk eltérést a két pedagógus csoport között (igaz/teljesen igaz: HH-fiatalok pedagógusainál 36/42,1 % – Kfiatalok pedagógusainál 23,3/40 %). A megbecsülést illetően már lényeges értékelési különb-


76. oldal

ségek és sokat mondó azonosságok is megfigyelhetőek voltak: a különbözőség az egyáltalán nem igaz kategóriában jelentkezett, mi szerint a HH-fiatalok pedagógusai ezt a kategóriát alig jelölték, míg a K-fiatalok pedagógusainak negyede (6,3 és 25 %). Ugyanakkor az értékelési bizonytalanságot (is) jelölő, mutató közepes értékelésben a két pedagógus csoport hasonló eredményre jutott (HH-fiatalok pedagógusai 50 % – K- fiatalok pedagógusai 46,4 %)

P-48. ábra A társ adalom, az em berek általában me gbecsülik

P-47. ábra Am it tes z, fontos a társadalom nak

Teljesen igaz


HH-fiatalok pedagógusai Bizonytalan

Teljesen igaz

Bizonytalan



60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem igaz

50 40 % 30 20 10 0


A következőkben azt kérdeztük a fiataloktól, hogy az iskolai ellátásán túl, milyen segítő intézménnyel állt – az eddigiekben – kapcsolatban. A segítő szervezeteket három csoportba soroltuk, úgy, mint: Rutinszerűen, a pedagógiai munkát segítő szervezetek: nevelési tanácsadó, családsegítő központ, ifjúsági tanácsadó iroda, iskolapszichológus, munkaközvetítő, gyermekjóléti szolgálat; Többnyire problémakezelő-segítő szervezetek: kerületi ideggondozó, drogambulancia, TEGYESZ; Továbbá még: karitatív vagy egyházi segítő szervezetek. Igénybevételük egyfajta objektivációi a tanulók ellátási színvonalának, de társadalmi státuszukat is jól jellemzi. Az ellátórendszerek valamelyikével minden második hátrányos helyzetű fiatal kapcsolatba került (a HC-fiatalok 57,1 %-a, a HH-fiatalok 45,4 %-a). Ugyanakkor az adatokból arra következtethettünk, hogy még a speciálisan a hátrányos helyzetű fiatalok neveléséreoktatására szakosodott intézményekben való ellátás esetén sem jutnak el teljes körűen a tanulók a megfelelő szakmai szolgáltatásokhoz. A kontroll fiatalok ilyetén szükséglete az adataink szerint megközelítően a fele a HH-fiatalokénak (26,2 %). Az ellátórendszer problémaérzékenységét tükrözően jelentős különbségek tapasztalhatóak az intézmény-igénybevételek egy főre eső számában. E szerint a HC-fiatalok átlagosan 1,6 – a HH-fiatalok 1,4 – a K-fiatalok 1,1 intézményt vettek igénybe problémáik megoldására.


T-4. táblázat Az életvezetést támogató intézményekkel való kapcsolat Nevelési Családsegítő Ifjúsági IskolaMunkaTanácsadó Központ Tanácsadó pszichológus közvetítő 11,8 % 24,4 % 4,8 % 15,9 % 5,5 % 10,8 % 17,3 % 3,5 % 10,9 % 8,6 % 8,3 % 3,3 % 4,1 % 2,5 % 5,0 %

Gyermekjóléti Szolgálat 13,4 % 8,8 % 1,7 %


77. oldal

A nevelési tanácsadóban a HC-fiatalok 11,8%-a, a HH-fiatalok 10,8 %-a, a K-fiatalok 8,3 %-a járt. Az itt tapasztalható arányoktól jellegzetesen eltérő adatokat kaptunk a más funkciójú családsegítő központnál, valamint a gyermekjóléti szolgálatnál. A családsegítők szolgáltatásait a HC-fiatalok 24,4 %-a, a H-fiatalok 17,3 %-a, a K-fiatalok 3,3, %-a vette igénybe. A gyermekjóléti szolgálat igénybevételét jelezték a HC-fiatalok közül 13,4 %, a HH-fiatalok 8,8 %-a, s a K-fiatalok 1,7 %-a. A nevelési tanácsadás a szülők és a pedagógusok nevelési tevékenységét segítő, pedagógiai szakszolgáltatás (az 1993. évi LXXIX. törvény /a közoktatásról/ hatálya alá eső intézmény, míg a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat a települési önkormányzatok szolgáltatásaként meghatározható, a gyermek, a fiatal életével összefüggő szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatokat lát el (az 1997. évi XXXI. törvény /a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról/ által meghatározottan). Iskolapszichológusi ellátásban részesülő fiatalok a vizsgáltak között az alábbi arányban voltak: HC-fiatalok 15,9 %, HH-fiatalok-10,9 %, K-fiatalok 2,5 %. Ahhoz képest, hogy a vizsgálatban résztvevő fiatalok a szerepzavar, s a moratórium (Erikson, 2002, 258-259.) időszakában vannak, a hátrányos helyzetűek esetében pedig a normális fejlődési szakasz általános jellemzőin túl, egyéb problémákkal is kénytelenek megküzdeni – alacsony arányú az iskolapszichológusi jelenlét. A felnőtt korba való átmenet klasszikus segítőjeként határozható meg az ifjúsági tanácsadó iroda, s az ifjúsági munkaközvetítő. A kritikus helyzetekben azt gondolhatnók, magas arányokat mutat e két intézmény segítő tevékenysége a fiatalok életében. A tanácsadókat, mint igénybe vett szolgáltatókat a HC-fiatalok 4,8 %-a, a HH-fiatalok 3,5 %-a, a K-fiatalok 4,1 %-a jelölte csupán. Hasonlóan alacsony arányokat kaptunk a munkaközvetítőkkel kapcsolatban: e szerint a HC-fiatalok 5,5 %-a, a HH-fiatalok 8,6 %-a, a K-fiatalok 5 %-a jelezte az adott ellátással való kapcsolatát. A problémák medikalizáló szemléletű kezelését jelezte az ideggondozó igénybevételének jelölésével a válaszoló HC-fiatalok 6,3 %-a, a HH-fiatalok 2,7 %-a, a K-fiatalok 0,8 %a. Egy más típusú krízishelyzet kezelése, a drogambulancia igénybevétele a HC-fiatalok 5,5 %-ánál, a HH-fiatalok 2,4 %-ánál, s a K-fiatalok 08 %-ánál jelent meg. T-5. táblázat Az életvezetési problémákat medikalizáló és gyermekvédelmi aspektusból támogató intézményekkel való kapcsolat Ideggondozó Intézet Drogambulancia GYIVI HC-fiatalok 6,3 % 5,5 % 10,4 % HH-fiatalok 2,7 % 2,4 % 7,1 % K-fiatalok 0,8 % 0,8 % 0,8 %

A karitatív szervezetek, az egyházi segítő szolgálatok ellátását igénybevevő fiatalok aránya a három csoportban a következőképpen alakult: HC-fiatalok 3,9 % – HH-fiatalok 4,2 % – végül K-fiatalok 1,7 %. T-5. táblázat Az életvezetést támogató karitatív, egyházi intézményekkel való kapcsolat HC-fiatalok 3,9 % HH-fiatalok 4,2 % K-fiatalok 1,7 %


80. oldal

7.2. A versengés „… Ember, ember ellen csatázik, Mi egyesítsen, nincs eszme, Rommá dőlt Messiás háza, Tanítása, erkölcse veszve… Óh, de hogy állattá süllyedjen, Kinek lelke volt, nem lehet!... Hatalmas Ég, új Messiást küldj: Beteg a világ, nagy beteg!...” Ady Endre: Karácsony

A serdülők számára a versengés – sok színtéren – aktuális élethelyzet: versengenek a családjukban a testvéreikkel, a szüleikkel, az iskolában és az iskolán kívül osztály-, és kortársaikkal, ez utóbbin belül a saját és az ellenkező nem képviselőivel – de leginkább önmagukban, önmagukkal (utalunk többek között S. Freud, Melanie Klein, Heinz Kohut, Daniel Stern gondolataira). Ama „psychiser Apparat” e korban oly gyakran változó állapotától és a partnerek aktuális rendszerállapotától függően győztes és vesztes pozíciók váltogatják egymást időben, térben, kulturális vonatkozásban egyaránt. Tekintettel arra, hogy a vizsgált életkorban az intézményes nevelésnek nagy a jelentősége, arra is irányult kutatásunk, hogy a fiatalokat ellátó nevelők miként gondolkodnak, éreznek a versengéssel kapcsolatban általában és konkrétan. Másként: milyen mintákra lelhetnek a középiskolás fiatalok nevelőikben. Vizsgálatunkban, az első kérdéskörben a versengés önmeghatározását kértük. Az érdekelt bennünket hogy, miként konceptualizálják a fiatalok csoportjai és pedagógusaik a versengéshez való viszonyukat általában, továbbá, hogy milyen hasonlóság-különbözőség írható le egy-egy csoportra nézvést. A válaszokból az vélelmezhető, hogy a fiataloknál egyértelmű a viszonylagosság. Bizonyos helyzetekben igen, másokban nem versengenek: ez az érték a HH-fiataloknál volt a legalacsonyabb (45,4%), a HC-fiataloknál erre a válaszra 48 %-ban kaptunk választ, végül a legmagasabb értéket (69,5 %-ot) a K-fiataloknál tapasztaltunk. Az arányok beszédesek: a fiatalok többsége nem általában gondolja magát versengőnek, vagy nem versengőnek – a differenciálás (mint a későbbiekben megmutatkozik) számos tényező által befolyásolt. Az is kijelenthető, hogy tendenciájában a fiatalok három csoportja hasonlóságot mutat. A kontrollcsoporthoz tartozó fiatalok középső (bizonyos dolgokban igen,…) faktorra eső választása jellemző kiugrásnak tekinthető, azaz feltételezhetjük, hogy hátrányos helyzetű társaik kevésbé finomabban differenciálnak e kérdésben. Ettől az általános megállapítástól függetlenül, „versengő, klasszikusan és jellemzően distinkciót tevő, és jellemzően nem versengő HH fiatalt” egyaránt bemutathatunk: „Jó dolognak tartom a versengést, mert az megmutatja hogy ki mennyire kitartó” (HH-SZO-3.) – „Attól függ milyen versengésről van szó. A sportban például nagyon egészséges.” (HH-ZA-3.) – …elítélem, ha valaki jobb akar leni a másiknál! Szerintem mindenki maradjon meg olyannak amilyen, és ha úgy elfogadják az életben, akkor ezzel kapcsolatban nem lesz gondja.” (HH-SZO-39.). A HC-fiatalok közül egy tulajdonképpen versengő vélekedést idézünk elsőként. „Szerintem nem fontos annyira az, hogy előbb végezek a feladattal a műhelyben, hanem inkább az a fontos számomra, hogy milyen jól végzem el a rám bízott munkát.” (HC-ZA-43.). Egy másik fiatal véleménye a versengést támogatva: „Szeretem a versenyzést akár nyerek, akár vesztek, bár azt hiszem a legtöbb felnőtt nyerni szeret.” (HC-KA-232.) A bizonyos helyzetekben versengő cigány fiatalok közül egy tömör válasz: „sportba jó” (HC-KA-58.). Lakonikus tömörségű elutasítással is találkoztunk: „sémi értelme”


81. oldal

(HC-KA-77.) A kontroll-fiataloknál két idézet: „Felviszi az adrenalint” (K-ZA-54.) – „Szerintem nem lényeges, mert mindenki egyenlő” (K-SZO-16.), s hogy a K-fiataloknál jellemző válaszra is álljon itt példa: „Van hogy szükség van rá, de amúgy hülyeségnek tartom (K-SZO22.), illetve „ – „Attól függ, milyen versengésről van szó.” K-ZA-23.). A fiatalokkal foglalkozók esetében a tendenciák kevéssé hasonlóak. A grafikonon is jól látható, hogy a két görbe lefutása nagy különbségeket mutat. A HH-fiatalok pedagógusainál nem a diszkrét közép-érték mutatja a legmagasabb arányt, hanem az egyáltalán nem faktor, ami esetükben a 44,4 %-kal jelentős eltolódás – szemben a K-fiatalok pedagógusai azonos kategóriájában található 21,4 %-kal. A HH-fiatalok pedagógusai közül ugyan 27,8 %-uk azt jelezte, hogy bizonyos dolgokban versengő, bizonyos dolgokban nem, mégis tendenciáját illetően megállapítható, hogy a HH-fiatalok pedagógusai erőteljesebben mutatnak nem versengő attitűdöt, mint a kontroll fiatalokkal foglalkozó kollégáik: „Nem minden esetben hozom mások tudomására törekvéseim, igyekszem kellőképpen visszafogott lenni, hogy félreértések miatt ne kerüljek senkivel konfliktusos helyzetbe. Konfliktus kerülő vagyok.” HH-SZO-32. A K-fiatalok pedagógusai közül magas arányban kaptunk választ a középső faktorra (57,1 %), ezzel vélekedésük általában jobban hasonlít a fiatalokéhoz – „Ha bizonyítani szükséges, vállalom a versenyt, de a rivalizálás nem tartozik jellemvonásaim közé.” (K-ZA-5.). T-59. ábra Önm agát mennyire tartja versengőnek 80 60

HC-fiatalok

% 40


20 0 Egyáltalán nem

Bizonyos dolgokban

Erősen verseng

P-49. ábra Önm agát m ennyire tarja versengőnek 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán Bizonyos nem dolgokban

HH-f iatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Erősen verseng

A versengésről általában kialakult vélekedéseket összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a HC és a HH fiatalok között felfogásukban nem találtunk jellemző különbséget, míg a Kfiatalok versengésről kialakult felfogása valamelyest eltér. A pedagógus csoportok versengése nagyban eltérő egymástól, s mintázatában a HH-fiatalok pedagógusainak adatai nem támasztják alá mintaadó szerepüket. A vizsgált fiataloknál, a kontroll csoportnál, továbbá a velük foglalkozó pedagógusok jelentős részénél azt az eredményt kaptuk, hogy a versengés helyzetfüggő. Nem állítható (csupán egy csoportnál: a HH-fiatalok pedagógusainál), hogy tendenciózusan, másként fogalmazva a független-én által meghatározottan döntenének. Erre utaló gyakoriság-görbét egyedül náluk találtunk, ami szerint azt feltételezzük, hogy az életút által meghatározottan konceptualizált, többnyire és jellemzően hárító versengés-felfogás jellemzi a megkérdezetteknek ezt a csoportját. Ettől az egy csoporttól eltekintve vélelmezhető, hogy generálisan értelmezhető Pataki Ferenc egy gondolata, mely szerint „Az identitások társadalmi értékelése folyamatos versengés tárgya az őket hordozó társadalmi és etnikai-nemzeti csoportok között.” (1987, 86.). A versengés két nagy alaphelyzetének, a győzelmet és a vereséget követő gondolatokat, s érzelmeket összegző adatállománnyal folytatjuk vizsgálatunk bemutatását.


82. oldal

Elsőként a győzelem feldolgozásának aspektusai következzenek. 7.2.1. A versengés eredménye: győzelem T-60. ábra Nyugalom árasztja el

P-50. ábra Nyugalom árasztja el

40 30

HC-fiatalok

% 20



Néha igaz, néha nem

Nagyon

60 50 40 % 30 20 10 0

HHfiatalok pedagóg usai

Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok pedagóg usai

A hátrányos helyzetű fiatalok csoportjai kiegyensúlyozottabb válaszokat adtak az öt fokozaton át – a szélsőértékek közötti különbség húsz százalék körüli volt válaszaikban (legalacsonyabb gyakorisági érték a HC-fiataloknál 8,8 % volt, míg a legmagasabb értéket ugyancsak ebben a csoportban 28,6 %-kal kaptunk). Ezzel szemben a kontroll csoport fiataljai válaszainak szélsőértékei közötti különbség harminc-százaléknyi volt (a legalacsonyabb érték 5,1 %, a legmagasabb 36,4 %). Tendenciáját illetően mindhárom csoportra elmondható, hogy jellemzőbb az inkább jellemző és a nagyon jellemző kategória – ezeket a válaszokat adta a hátrányos helyzetű két csoport tagjainak fele, míg a kontroll-fiatalok 67,8 %-a. A hátrányos helyzetű fiatalok nevelői által adott válaszokban nagyobb szóródást tapasztaltunk, mint a kontroll fiatalok pedagógusainál. Tendenciájában a felnőtt válaszolók is az inkább jellemző és a nagyon jellemző kategóriát választották többen (HH-fiatalok pedagógusai 57,1 %, K-fiatalok pedagógusai 35,9 %). A fiatalok és a felnőttek adatainak összevetésekor azt állapíthattuk meg, hogy a fiatalok válaszai egyenletesebben elfogadóak voltak, szemben a pedagógusaik válaszaival, ahol a hezitáló középérték aránya látványosan eltérő válasz-mintázatot adott (a fiataloknál a középső kategóriára adott válaszok 18 és 25 % között szórtak, a felnőtteknél ugyanez az érték majdnem másfélszeres, 21 és 38 % között volt).

T-61. ábra Büszke

P-51. ábra Büszk e 60

70 60 50 40 % 30 20 10 0

HCfiatalok HHfiatalok K-fiatalok

50

HHfiatalok pedagó gusai

40

% 30 20 10 0

Egyáltalán nem


Nagyon

Egyáltalán nem


Nagyon

Kfiatalok pedagó gusai

A győzelem után büszkeséget érez válasz közel azonos értékeket mutat a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjánál (az öt fokozatnál a minimum és a maximum értékek nem túl


83. oldal

nagyok: HC-fiataloknál 15,6 és 26,7 %, a HH-fiataloknál 11 és 29,2 % – a csoportok gyakorlatilag nem mutatnak különbözőséget. A kontroll fiatalok adatainál a fokozatokra adott válaszok jelentősen eltérőek (a két szélsőértéken 2,5 és 58 %-ot kaptunk). Amíg a hátrányos helyzetű fiataloknál egy alig emelkedő elfogadást állapíthattunk meg, addig a K-fiataloknál a teljes mértékben való elfogadás irányába intenzív elmozdulás volt megfigyelhető. Esetükben a két elfogadó kategória összértéke 85,6 %, szemben a hátrányos helyzetű fiataloknál számítható HC-45,6 és HH-48,9 százalékokkal. A pedagógusok adatainak értékelésekor alapvetően azonos tendencia volt megfigyelhető, eltekintve a teljesen elfogadó nagyon jellemző kategóriánál megfigyelhető kiugrástól, amelyet a HH-fiatalok pedagógusainak adatainál tapasztalhattunk. Ezzel a kiugróan magas értékkel (50 %) a két elfogadó kategória összértékében jellemző különbség alakult ki a két pedagóguscsoport között: a HH-fiatalok pedagógusai 71,4 %-a inkább jellemzően és nagyon jellemzően büszke, míg a K-fiatalok pedagógusainál ez az érték csak 57,1 %. A fiatalok és a felnőttek adatainak összehasonlításában, tendenciájában nagyobb a hasonlóság a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjai és a K-fiatalok pedagógusai között, amennyiben mindkettőnél jellemző felfutás figyelhető meg – azt is mondhatnánk, hogy a szuperego, mint döntőbíró funkcionál – alárendeltje, „…az énideál azzal jutalmazza (az egyént), hogy büszkeséggel tölti el” – írja Hamilton (2001, 9.). Nos, esetünkben ez tapasztalható a K-fiataloknál és a HH-fiatalok pedagógusainál. E szerint a hátrányos helyzetű fiatalok és a kontroll fiatalok válaszadásainak mintázata nem a saját pedagógusaik válaszait követi, hanem ellenkezőleg, keresztben figyelhető meg hasonlóság. T-62. ábra Boldog 70 60 50 40 % 30 20 10 0

P-52. ábra Boldog

HCfiatalok HHfiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem


Nagyon

80 70 60 50 % 40 30 20 10 0

HHfiatalok pedagógu sai

Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok pedagógu sai

A büszke és a boldog válaszlehetőségre közel azonos mintázatot kaptunk. Egyenletesebb a hátrányos helyzetű fiatalok válaszainak eloszlása, míg intenzíven, a nagyobb elfogadottság irányába elmozduló a K-fiatalok válasza – s tendenciájában a felnőttek válaszai is azonosak. A hátrányos helyzetű fiatalok adatai jellemzően együttjárnak. Valamelyest nagyobb különbségek tapasztalhatóak a kategóriák között, mint az előző kérdésnél (a HC-fiataloknál 3,4 és 32,6 között, a HH-fiataloknál 8,3 és 37,9 % között alakultak a szélsőértékek). Az arányok még így is viszonylag kiegyenlítettebbek, mint a K-fiataloknál, ahol a szélsőértékek: 0 % az egyáltalán nem jellemző és 63,6 % a nagyon jellemző válaszkategóriára jutó vélekedések aránya. A kontroll csoport fiataljainál nem csak az állapítható meg, hogy a szélsőértékek között nagy a különbség, hanem az is figyelemre méltó, hogy az elfogadást jelentő inkább jellemző és nagyon jellemző kategóriák túlsúlya figyelhető meg (26,3 és 63,6 %, ami összegezve 89,9 %-ot jelent, tehát „felszabadultan” boldogok a K-fiatalok – szemben hátrányos helyzetű társaikkal.


84. oldal

A pedagógus-válaszokat elemezve szintén jelentősnek mondható különbözőségek figyelhetők meg, miközben a tendenciális különbség összességében kiegyenlítődik. Az egyáltalán nem jellemző és az inkább nem jellemző kategóriákban a két csoport gyakorlatilag azonosságot mutat (HH-fiatalok pedagógusai – 7,1 %, K-fiatalok pedagógusai 7 %). Hasonló adatok figyelhetőek meg a hezitáló közép-kategóriánál is (HH-fiatalok pedagógusai – 21,4 %, K-fiatalok pedagógusai 22 %). Az egyedüli jellemző különbség az inkább jellemző és a nagyon jellemző adatokban mutatkozott meg – amennyiben külön-külön vesszük azokat figyelembe (HH-fiatalok pedagógusai – 0 és 71,4 %, K-fiatalok pedagógusai 30 és 41 %). A fiatalok és a felnőttek adatainak összehasonlításában – a megelőző kérdéshez hasonlóan – tendenciájában, a hátrányos helyzetű fiatalok nem saját pedagógusaik vélekedésével, hanem a kontroll fiatalok pedagógusainak vélekedéseivel mutattak hasonlóságot, s viszont: a kontroll fiatalok csoportjának adatai jobban hasonlítottak a HH-fiatalok pedagógusai által adott válaszokra, mint a saját pedagógusaik válaszaira. Az öröm és a büszkeség a versengéssel kapcsolatba hozható érzelmi állapotoknál a győzelemmel természetes kapcsolatba hozható jelenségek. A szégyen érzete inkább a vereséggel rokonítható. Kérdéseink között - amelyek a győzelem utáni érzésre vonatkoztak - mégis megtalálható volt a szégyen, mint lehetséges érzés. A pszichoanalitikus megközelítésben ismert az a feltevés, hogy a győzelmet megélheti bűntudattal is az ember – különösen akkor, ha a győzelem anticipált körülményei a győztes tudatában (pl.) morális elvárásokkal volt ellentétes (e vonatkozásban Fülöp Márta Piers, G. Singer 1971-ben Shame and Guilt (Szégyenkezés és bűnösség), A psychoanalitic and a cultural study címmel közreadott tanulmányára hivatkozik – Fülöp, 1994, 210.). A fiatalok mindhárom csoportja azonos tendenciájú válaszokat adott – igazolva az ifjúság ártatlanságát… A hátrányos helyzetű fiatalok több mint fele (HC-fiatalok 53,4 %-a, a HHfiatalok 58,2 %-a), a kontroll fiatalok döntő többsége (83,1 %) úgy válaszolt, hogy egyáltalán nem jellemző rá a szégyenkezés. A másik szélső értéken – a nagyon jellemző válaszlehetőségnél – a hátrányos helyzetű fiatalok azonos arányban 5,7-5,8 %-ban, a kontroll fiatalok – ennél jóval kisseb értéket mutatva – 1,7 %-ban érezték így. Az egyértelműen csökkenő tendencia mellett is érdemes azonban odafigyelni a középértéket választók, és a fogalmat relevánsnak érzők – tulajdonképpen nagy arányára. A néha igaz, néha nem kategóriára a HCfiatalok 13,6 %-ának, a HH-fiatalok 17 %-ának, a K-fiatalok 5,1 %-ának esett a választása. Az inkább jellemző válaszlehetőséget is nagy arányban választották (a HC-fiatalok 13,6 %-a, a HH-fiatalok 8,7 %-a, a K-fiatalok 2,5 %-a). Az inkább jellemző és a nagyon jellemző fogalmakra eső válaszok összesített aránya is magas: HC-fiatalok – 19,3 %, HH-fiatalok 14,5 %, végül K-fiatalok 4,2 %. Ez utóbbi összesítésben világosan elkülönülni látszik a hátrányos helyzetű és a normál populáció, ami egy fajta frusztráltság létét valószínűsíti az előbbieknél. A felnőtt válaszolóknál jelentős különbségek voltak detektálhatók. A HH-fiatalok pedagógusai szembetűnően hárítanak, esetükben az egyáltalán nem jellemző kategóriára adott válasz túlsúlya figyelhető meg (HH-fiatalok pedagógusainál az arány 71,9 %, míg a K-fiatalok pedagógusainál mindössze 14,8 %). Utóbbiaknál egyenletesebb az eloszlás, hiszen az 0 és 14,8 % között szór. A szégyenkezem lehetőségre adott válaszokban a fiatalok mindhárom csoportja jobban hasonlít a HH-fiatalok pedagógusainak csoportjához, mint a K-fiatalok nevelőihez.


T-63. ábra Szégyenkezik

P-53. ábra Szé gyenkezik

100

80

80

%

85. oldal

HCfiatalok

60 40

HHfiatalok

20 0

K-f iatalok Egyáltalán nem


Nagyon

% 40 0 Egyáltalán nem

20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Nagyon

P-54. ábra Fel van dobva (lelk es)

HCf iatalok HHf iatalok K-fiatalok

% 30


20

T-64. ábra Fel van dobva (lelk es) 60 50 40


60

60 50 40 % 30 20 10 0

HHfiatalok pedagógu sai Egyáltalán nem


Nagyon

Kfiatalok pedagó

Fel vagyok dobva (lelkes vagyok) – így szólt a következő válaszlehetőség. A fiataloknál a HC és a HH fiatalok adatai ismét azonosnak mutatkoztak, míg a kontroll csoport fiataljainak válaszai eltérő gyakoriságokat mutattak. Továbbra is érvényes az a tendencia, hogy a kontroll fiatalok válaszaiban nagyobb értékkülönbségek tapasztalhatóak. Amíg a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál a kategóriákra adott válaszok közötti különbség legfeljebb harminc százalékos, addig a kontroll fiataloknál ez ötven százalékot is meghaladó. A HC és a HH fiatalok egyáltalán nem és inkább nem jellemző válaszainak összegzése után a kapott eredmények 16,6 és 21,3 %, ezzel szemben e K-fiataloknál ez az érték mindössze 5,1 %. A két elutasító válaszlehetőség aránya alapján kijelenthető, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjaiba tartozók közel ötöde fanyar kétkedéssel éli meg a győzelmet, másként fogalmazva jellemzőbb esetükben a morális fenntartás, illetve annak vélelme, hogy győzelme társadalmilag nem elfogadható módon következett be. A felnőttek válaszainak mintázata alig különböző. A kevert érzelmek kevéssé jelennek meg a válaszokban, inkább a köztes értelmezést jelentő középső faktor, valamint a jellemző faktorok túlsúlyát tapasztaltuk. Összességében tehát kiegyensúlyozottabbak e tekintetben válaszaik. Az inkább jellemző és a nagyon jellemző válaszok aránya relatíve magas: HHfiatalok pedagógusainál – 85,7 %, a K-fiatalok pedagógusainál 73,5 %. A hasonló tendencia mellett megemlítendő, hogy a nagyon jellemző kategóriában a HH-fiatalok pedagógusai által adott válaszok nagyban eltérőek a normál populáció pedagógusainak válaszaitól, hiszen itt az értékek az alábbiak szerint alakultak: HH-fiatalok pedagógusai – 57,1 %. K-fiatalok pedagógusai – 38,2 %.


T-65. ábra Magabiztosnak é rzi magát

P-55. ábra Magabiztosnak é rzi magát

50

%

50

HCfiatalok

40

40

30 HHfiatalok

20 10

Kfiatalok

0 Egyáltalán nem


86. oldal

%

30 20 10 0 Egyáltalán nem

Nagyon


Nagyon

HHfiatalok pedagógu sai K-fiatalok pedagógu sai

Nagyobb bizonytalanság figyelhető meg a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjánál a következő témánál is. A magabiztosnak érzi magát tétel esetében a HC és HH fiatalok adatai jellemzően együttjárnak, különbség gyakorlatilag nincs az egyes kategóriákra adott válaszok gyakorisága között – továbbá a szóródás egyenletes, miközben az elfogadó válaszfajták felé emelkedő arányt mutat. A kategóriák közötti különbség mérsékelt, a HCfiataloknál 9 és 29,2 % között szór, a HH-fiataloknál ugyanez 10,8 és 26 % közötti. Ezzel szemben a K-fiataloknál a válaszok szóródása nagyobb: 2,5 és 45,8 % közötti, s törés nélkül, egyenletesen növekvő tendenciát mutató. A pedagógusok válaszainál nagyságrendjeit tekintve közel azonos, tendenciájában némileg eltérő eredményeket kaptunk. A magabiztosságot jellemzően nem érzők aránya mindkét pedagóguscsoportban elenyésző (K-fiatalok pedagógusai – 7,1%, K-fiatalok pedagógusai 6,4%). A jellemző különbség a magabiztosság érzelmi telítettségében mutatkozik, amennyiben a HH-fiatalok pedagógusai a szélső értékre 42,9 %-ban, a K-fiatalok pedagógusa 26,3 %ban voksoltak – a két elfogadó válaszlehetőség összesített adatai azonban már lényegi egyezést mutatnak (HH-fiatalok pedagógusai 71,5 %, K-fiatalok pedagógusai 69,7 %). Megjegyzendő, hogy ez esetben is nagy hasonlóságot mutatnak a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjának és a kontroll fiatalok pedagógusainak adatai, mint ahogy ezt már több esetben is megtapasztalhattuk. T-66. ábra Káröröm öt érez a vesztess el szem ben 50 40

%

30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-56. ábra Káröröm öt érez a vesztessel s zembe n HCfiatalok

100

HHfiatalok

60 % 40

Kfiatalok

20

HH-fiatalok pedagógu sai

80


0 Egyáltalán nem


A káröröm érzését felvető kérdésünkre a válaszok – kategóriánkénti értékeikben, s tendenciájukban is – fiataloknál és felnőtteknél egyaránt, nagy hasonlóságot mutattak. Az egyáltalán nem és az inkább nem jellemző, továbbá a néha igaz, néha nem válaszok – egyenletesen csökkenő tendenciát mutatva jellemzőek a vélekedések többségére (HC-


87. oldal

fiatalok 42 – 12,5 – 19,3 %, HH-fiatalok 39,3 – 18,2 – 23,7 %, végül K-fiatalok 44,9 – 22,9 – 14,4 %). A tendencia azonossága mellett, a felnőtt válaszadóknál az egyáltalán nem jellemző (HH-fiatalok pedagógusai 92,9 %, K-fiatalok pedagógusai 81,3 %) válasz túlsúlya mellett, a nagyon jellemző elő sem fordult. A fiataloknál kapott válaszokkal szemben a felnőttek válaszaiban altruista attitűd tűnik fel a válaszlehetőségek korlátozottságában – hiszen a néha igaz, néha nem és az inkább jellemző válaszlehetőségekben sem találtunk már érdemleges arányokat (HH-fiatalok pedagógusai adatai: 0-0 %, a K-fiatalok adatai: 6,3 -1 %) – a tapasztalható eltérés a két pedagóguscsoport között a HH-fiatalok pedagógusainak szenzibilisebb intrapszichés feldolgozásmódját sejteti. T-67. ábra Úgy érzi, ért valamihez 40 35 30 25 % 20 15 10 5 0

P-57. ábra Úgy érzi, ért valamihez


Egyáltalán nem


Nagyon

60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Az úgy érzi ért valamihez válasz-variáns esetében a HC és a HH fiatalok adatainak jelentős azonossága mellett diszkrét értékekkel, de határozott eltérést mutatnak a K-fiatalok adatai. Jelentősnek kell értékeljük az egyáltalán nem és az inkább nem jellemző kategóriákban kapott adatokat (HC fiatalok 15,7 és 10,1 %, illetve a HH-fiataloknál 11,5 és 9,4 %). A cigány fiatalok negyede szkeptikus és bizonytalan, s a hátrányos helyzetű nem cigány fiatalok ötöde is hasonlóan vélekedik saját magáról. Ezzel szemben a kontroll csoport fiataljainál ezek az adatok az előzőeknek töredékei: 4,2-4,2 %. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál ez a vélekedés súlyos zavarok jelzője – ugyanakkor a kontroll csoport adatai is figyelemfelkeltők. E vélekedésünket támasztja alá a néha igaz, néha nem válasz-kategóriára adott – immáron jóval egységesebbnek mutatkozó – arány a három tanulócsoportnál (HC-fiatalok 24,7 %, HHfiatalok 29,4 %, K-fiatalok 21,2 %). A pedagógus válaszolók adataiban a HH-fiatalok pedagógusainak az egyáltalán nem jellemző kategóriára adott válaszainak aránya említendő elsőként. E szerint a HH-fiatalok pedagógusainak 14,3 %-a nagy bizonytalanságot mutat, amit egy győztes pozíció sem feledtet velük. A legnagyobb arányban – viszonylag egységesen – az inkább jellemző vélekedésre esett választásuk (HH-fiatalok pedagógusai 42,9 %, K-fiatalok pedagógusai 54,1 %). A fiatalok, s a pedagógusaik választendenciái ismét nagy hasonlóságot mutattak. A különbség az arányokban mutatkozott azzal, hogy a pedagógusoknál relatíve nagyobb gyakorisággal jelent meg az úgy érzem értek valamihez igenlése.


P-58. ábra Elégedett

T-68. ábra Elégedett 60 50 40 % 30 20 10 0

HCfiatalok HHfiatalok K-fiatalok

Egyáltalán nem


Nagyon

88. oldal

70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-f iatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Néha igaz, néha nem

Nagyon

Az elégedettség, mint válasz-minőség ismét csak jellemző mintázatot mutatva tette hasonlóvá a két hátrányos helyzetű csoport tagjait, s tette jól megkülönböztethetővé a kontrollfiatalokat. A két válasz-faktor (egyáltalán nem jellemző és inkább nem jellemző) a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjaiban markáns, tíz százalék körüli értékeket adott, ezzel szemben a kontroll-fiataloknál ez elenyésző arányú maradt (HC-fiatalok 7,7 és 11 %, HH-fiatalok 9,7 és 7,9 %, végül K-fiatalok 1,7 és 0,8 %). Jellemzően alacsonyabb a felső szélsőértékek adatai a HC és a HH fiataloknál (HC-fiatalok 24,2 %, HH-fiatalok 28,5 %, s ezzel szemben K-fiatalok 50 %). Ugyancsak karakteresen eltérő a két pedagóguscsoport vélekedése az elégedettség témában. Húsz-százaléknyi különbség mutatkozott a néha igaz, néha nem és az inkább jellemző kategóriákban a két pedagóguscsoport között, miközben a HH-fiatalok pedagógusainak válaszai hektikusan alakultak, a két egymás melletti válaszlehetőség közötti 60 %-os különbséggel (HH-fiatalok pedagógusai 0 és 60 %, K-fiatalok pedagógusai 21,6 és 43,1 %). Éppen a HH-fiatalok pedagógusai válaszainak jellemző eltérései okán említendő, hogy az iskola a társadalmi mobilitás elősegítését ugyan zászlajára tűzi, működési módját tekintve azonban megállapítható, hogy a tényleges funkciója többnyire a létező társadalmi hierarchia megerősítése. Esetünkben a hátrányos helyzetű fiatalok tényleges diszkriminációja – lehet, hogy ezért (is) oly nehezen értelmezhető a pedagógusaik válasza. Ezt még az sem ellensúlyozza, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok ellátását eminensen vállaló, vizsgált iskolák sokat, ha nem is mindent, megtesznek ama társadalmi mobilizációért. („Ha az a szabadság, amelyet az oktatási rendszer biztosít a tanár számára, a legjobb módja annak, hogy a tanárt rákényszerítsék a rendszer szolgálatára, az a szabadság, amelyet az oktatási rendszernek biztosítanak, a legjobb módja annak, hogy ezt a rendszert rákényszerítsék a meglévő osztályviszonyok megőrzésére, hiszen a célok eltérítésének lehetősége benne rejlik annak a rendszernek a logikájában, amely sohase tölti be olyan jól társadalmi funkcióját, mint amikor látszólag csakis saját céljait akarja megvalósítani.” Bourdieu, 1978, 31.).


T-69. ábra Szereti m agát 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem

P-59. ábra Szere ti m agát

HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Néha igaz, néha nem

89. oldal

Nagyon

50 40


30 % 20




Nagyon

A győzelmet követő érzés: szereti magát. Ez az érzelem nagyon eltérő eredményeket hozott a különböző csoportok tagjainál, ugyanakkor egy-egy csoporton belül is jelentős aránybéli különbözőségeket mutat. Szolidabb különbségek mellett, mérsékelt elfogadás irányába mozdulnak a HC-fiatalok adatai (16,9 – 14,6 – 22,5 – 24,7 – 21,3). Ennél lényegesen nagyobb kitéréseket ír le a HH és a K fiatalok adatállománya – miközben egymástól csak néhány ponton tér el: így különösen az egyáltalán nem jellemző kategóriánál, ahol a HH-fiatalokra vonatkozó adat 20,7 %, míg a K-fiataloknál ugyanitt a fele, 10,3 % látható. Ezen túl a két adatállomány többnyire együttjár, s egy jellemzően kiugró értéket ad a disztingváló középértéknél (HH-fiatalok 28,2 %, Kfiatalok 30,2 %). A HH-fiatalok pedagógusainak adatai egyenletesen szórtak, míg a K-fiatalok pedagógusainak válaszaiból jókora különbözőségek olvashatóak le. Előbbieknél a faktorok közötti különbségek tizenöt százalékot tesznek ki, az utóbbiaknál a harminc százalékot is elérik. Jelentős a különbség a két szélső ponton és a középértéknél (HH-fiatalok pedagógusai: 28,6 – 14,3 – 21,4 %, K-fiatalok pedagógusai 13,5 – 41,7 – 10,4 %). „A végső ok, amiért az Északnyugati Parton élő ember a nemesi címeket, a vagyont, a címereket és a kiváltságokat hajszolta, kultúrájuknak leplezetlen mozgatórugója: mindezt arra használták, hogy a versenyben megszégyenítsék vetélytársaikat. Minden egyén, amennyire anyagi helyzete engedte, örökösen versengett a többiekkel, hogy lehagyja őket az ajándékosztásban.” Mindezt Ruth Benedict-re hivatkozva írta Róheim (Róheim, 2001, 13-14.). Nos, szerencsésnek érzi-e magát a fiatal, s pedagógusa? P-60. ábra Szerencsésne k érzi m agát

T-70. ábra Szerencsésne k érzi m agát 50 40

40

30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HC-fiatalok

30

HH-fiatalok

% 20

K-fiatalok


Nagyon




Nagyon

Győzelem és vereség – forgandó szerencsének, vagy a személyiség dinamikájának köszönhető, hogy ennyire különböző diagrammokhoz jutottunk?


90. oldal

Tendenciáját illetően egyedül a K-fiatalok adatai mutatnak egyfajta lendületet – a másik két tanulócsoport adataiban nagy megtorpanások figyelhetők meg. Közel kétszer annyian hárítják el maguktól a szerencsés vagyok érzületet a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjában, mint a kontroll fiataloknál (HC-fiatalok 13,6 – 14,8 %, HH-fiatalok 15,3 – 10 % - Kfiatalok 7,6 – 5,9 %). Az inkább jellemző, nagyon jellemző faktorokban zuhanás figyelhető meg a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjánál – szemben a K-fiatalok adataiban megfigyelhető egyenletes emelkedéssel (HC-fiatalok 14,8 – 21, 6 %, HH-fiatalok 22,1 – 21,6 %, K-fiatalok 28,8 – 38,1 %). Viszonylag magas arányú hárítással „kezd” mindkét pedagóguscsoport grafikonja: az egyáltalán nem jellemző (tudniillik, hogy szerencsés lenne a megkérdezett), a HH-fiatalok pedagógusainak 14,3 %-át, a K-fiatalok pedagógusainak 11 %-át jellemzi az adatok szerint. Más helyütt alakult ki a legmagasabb arány a két pedagóguscsoportnál. A HH-fiatalok pedagógusai adataiban ez az inkább jellemző (35,7 %), a K-fiatalok pedagógusainál a néha igaz, néha nem (34 %) faktornál mutatkozik. A fentiek szerint a fiatalok és a felnőttek csoportjaiban a megkérdezettek jellemzően másként konstruálták a maguk számára a szerencsésnek érzem magam fogalmat. T-71. ábra Le nézi azokat, akik ve szte ttek 80 60

HC-fiatalok

% 40




Nagyon

P-61. ábra Le nézi azokat, akik ve sztettek 120 100 80 % 60 40 20 0 Egyáltalán nem


HHfiatalok pedagógu sai K-f iatalok pedagógu sai

Amennyiben azt feltételezzük, hogy a fiatalok csoportjainak válaszai a velük foglalkozó pedagógusok mintakövetésével alakulnak, akkor ebben a kérdésben – lenézi azokat, akik vesztettek – a tökéletes identifikáció tanúi lehetünk. Az identifikáció az a képesség, hogy emlékezzünk a jó tárgyra, hogy meglegyen az a képességünk, hogy megőrizzük a megfelelő távolságot az élet során felbukkanó fontos tárgyaktól, de mégis tudjuk a tárgy-kép vonásait a self-képre vonatkoztatni, hogy az élet során mindig nyitottak maradjunk más emberek iránt, és hagyjuk hatni őket magunkra, és változni.”(Hamilton, 1996, 80.). A fiatalok csoportjai némileg alacsonyabb értékek mellett, de konzekvensen követik e kérdésben a pedagógus-vélekedéseket. Kicsiny eltérés a néha igaz, néha nem kategóriánál ugyan megfigyelhető (HC-fiatalok 17,6 % - HH-fiatalok 15,3 % - K-fiatalok 9,3 %) – szemben a felnőttek (HH-fiatalok pedagógusai 0 – K-fiatalok pedagógusai 3,1 %) adataiban megfigyelhető arányokkal, az alaptendencia mindenütt azonos. A döntő arány minden csoportnál erre a témafelvetésnél az egyáltalán nem jellemző válasz volt (HC-fiatalok 56 % - HH-fiatalok 54,7 % - K-fiatalok 72,9 % - HHfiatalok pedagógusai 100 % - K-fiatalok pedagógusai 88,7 %).


T-72. ábra Jól é rzi m agát 70 60 50 % 40 30 20 10 0

P-62. ábra Jól é rzi m agát

HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem


91. oldal

Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-f iatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Néha igaz, néha nem

Nagyon

A jól érzi magát kérdéskör elemzésekor, ismét arra hívhatjuk fel a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja döntően hasonló adatokat mutat, s a kontroll fiatalok csoportjaiban található adatokban jellemzően nagyobb az aránykülönbség (ez különösen igaz a nagyon jellemző faktornál (HC-fiatalok 25 % - HH-fiatalok 29,8 % - K-fiatalok 57,6 %). Az alsó szegmensben – az egyáltalán nem és az inkább nem jellemző válasznál – a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjaiban mutatkozó arányok a kontroll fiatalok hasonló helyütt mutatkozó arányainak több mint négyszeresét teszik ki (HC-fiatalok 11,4 % - 14,8 % - HH-fiatalok 12,6 % - 9,5 % - K-fiatalok 2,5 és 4,2 % csupán). Ezzel a hátrányos helyzetű fiatalok rendszerállapota abszolút értelemben vehetően rosszabb, mint a normál iskolákba járó társaiké. A pedagógus válaszolók adataiban a teljes egyetértés alkalmával találtunk jelentős eltérést (HH-fiatalok pedagógusainál ez 42,9 %, míg a K-fiatalok pedagógusainál ugyanez a faktor 31 %-ot adott). E különbségtől eltekintve az adatok közel azonos arányúak, s tendenciájuk sem különbözik. T-73. ábra Izgatott 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem

P-63. ábra Izgatott

HC-f iatalok HH-f iatalok K-f iatalok Néha igaz, néha nem

Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-fiatalok pedagógusai K-f iatalok pedagógusai Néha igaz, néha nem

Nagyon

Az izgatott fogalom konceptualizálása ugyancsak jellegzetes különbségekkel történt meg a hátrányos helyzetű vs. kontroll populáció tanulói körében. Az arányok ez esetben is kisebb amplitúdójú eltéréseket adtak a hátrányos helyzetű fiataloknál, szemben a kontroll csoport fiataljainál, ahol az arányok szélsőértékei újfent nagyobbak. A HC-fiataloknál a különböző faktorokra eső százalékos arányok szélső értékei 14,6 és 24,7 % - a HH-fiataloknál ugyanez 13,7 és 31,9 % - szemben a K-fiatalokkal, ahol a legkisebb érték 8,5 – a legnagyobb érték 29,7 %. A fiataloktól eltérő felfogású a felnőtteké. A jellemző különbség abban van, hogy a faktorok két szélén rendre alacsonyabb értékeket produkáltak a felnőttek, s a legmagasabb arányú volt a néha igaz, néha nem kategória választása. E szerint az egyáltalán nem jellemző és a


92. oldal

nagyon jellemző faktoroknál talált értékek HH-fiatalok pedagógusainál 7,1 és 14,3 % voltak, a K-fiatalok pedagógusainál 11,3 és 13,4 % volt. Ezzel szemben a HH-fiatalok pedagógusai a hezitáló középértéknél 35,4 %-ot, a K-fiatalok pedagógusai pedig 40,2 %-ot hoztak. T-74. ábra Szeré ny m arad

P-64. ábra Szerény m arad

40 30

HC-fiatalok

% 20

HH-fiatalok

10

K-f iatalok

0 Egyáltalán nem


Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-fiatalok pedagógusai K-f iatalok pedagógusai Néha igaz, néha nem

Nagyon

A szerény marad válaszlehetőségnél egy faktort leszámítva a fiatalok adatai azonosságot mutattak. Az egyáltalán nem faktor esetében a válaszok a fiatalok csoportjai szerint jelentősen szóródtak: a HC fiatalok 23,6 %-a gondolja ezt másként, a HH-fiataloknál az arány némiképp csökkenő (18,8 %-uk gondolkozott így), végül a K-fiatalok lényegesen eltérő adatot produkáltak: 9,3 %-uk gondolja azt, hogy nem marad szerény a győzelem esetén. Pszichoanalitikus megközelítésben ez utóbbi adatok az agresszív késztetések megjelenéseként értelmezhetőek – amit másként értelmezve is, mint az érdekérvényesítés megnyilvánulásának intenzivitása – foghatunk fel. A legnagyobb arányban – közel azonos értékben – az inkább jellemző faktort választották a pedagógusok (HH-fiatalok pedagógusai 42,9 % és K-fiatalok pedagógusai 36,6 %). A fiatalok adataihoz hasonlóan, a markáns különbségek a pedagógusoknál is a szélsőértékeken mutatkoztak. A pedagógus válaszolók közül egyáltalán nem marad szerény a HH-fiatalok pedagógusai közül 14,3 %, míg ugyanez az adat a K-fiatalok pedagógusainál 2 %. A nagyon jellemző faktornál jelentkezett a HH-fiatalok pedagógusainak 14,3%-a, és a K-fiatalok pedagógusainak 32,7 %-a. A markáns érdekérvényesítés pedagógusi megnyilvánulására álljon itt egy szöveges idézet is: „Nem érdekel, mások mit tartanak rólam. Ha akarok valamit, el tudom érni.” (ZA-K-3.)

T-75. ábra Úgy érzi, az em berek irigyellik 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HC-f iatalok HH-f iatalok K-f iatalok Néha igaz, néha nem

Nagyon

P-65. ábra Úgy é rzi, az em berek irigyellik 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Néha igaz, néha nem

Nagyon

Az irigység a nárcisztikus én-sérelem következménye Kohut szerint, idézi Fülöp Márta – majd úgy fogalmaz, hogy a „korai frusztráció által keltett még differenciálatlan érzelmek és


93. oldal

indulatok később a rivális iránt érzett irigységben keveredő érzelmekkel, késztetésekkel és vágyakkal rokoníthatóak a leginkább, mintegy ezekben élnek tovább és nyernek verbális megfogalmazást” (Fülöp, 1994, 213.). Amennyiben a projekciót Melanie Klein által meghatározottan normális fejlődési folyamatként fogjuk fel (azaz a gyermekekre inkább jellemző, hogy rendszeresen projektál olyan érzéseket, amelyek a sajátjai), úgy az emberek irigylik értelmezésében a fiatalok és a felnőttek közötti gyakorisági értékek tendenciózus eltérése értelmezhető: nevezetesen a felnőttek által adott válaszokban kevéssé jelenik meg az irigység-fogalom, s érzület. A fiatalok válaszaiban jelentős módon együttjárnak a két hátrányos helyzetű csoportnál megfigyelhető adatok – míg két ponton figyelhető meg az ettől való eltérés a kontroll-fiatalok válaszaiban. Az egyáltalán nem jellemző válaszoknál a HC-fiatalok 28,9 és a HH-fiatalok 29,4 %-ával szemben a K-fiatalok válaszaiban 21,2 % található e faktorban. A néha igen-néha nem válaszlehetőség esetében a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál alacsonyabb arányok alakultak (HC-fiatalok 25,6 és HH-fiatalok 28,2 %), ugyanakkor a K-fiataloknál ebben a faktorban 38,1 %-nyi választás jutott. Mind a három fiatal-csoportnál jelentős arányú az állítást ténylegesen elfogadók aránya (amit az inkább, és a nagyon jellemző adatok összevonásával képeztünk). A HC-fiataloknál 27,8 %-ot, a HH-fiataloknál 25,1 %-ot, a K-fiataloknál 20,4 %ot kaptunk kumulált arányként. Az adatok sajátos csoportjellemző mintázatként értékelhetőek: „az irigység… …sokkal nagyobb kognitív felkészültséget igényel (például az én és a másik megkülönböztetését), mint a frusztráció” – írja Fülöp Márta, igaz a kiragadott gondolat a csecsemő- és kisgyermekkorra fókuszál (u.o. 213.). A felnőttek válaszainak jellegzetességei leírásában az egyáltalán nem faktorban tapasztalható karakterisztikus eltérés. A HH-fiatalok pedagógusai körében erre a faktorra esett a válaszok 40 %-a, szemben a K-fiatalok pedagógusainak 20 %-os arányával. A másik nagyon szembetűnő különbség a néha igen, néha nem faktorban volt tapasztalható, mely szerint a kontroll fiatalok pedagógusai jóval nagyobb arányban választották ezt az állítást (HH-fiatalok pedagógusai: 33,3 %, K-fiatalok pedagógusai 46,3 %). Az irigység projekciója kapcsán megfogalmazott bevezető gondolatban minőségileg másként vélekedő felnőttekről írtunk. Ez a számok, s az arányok tükrében azt jelenti, hogy a felnőtt válaszolók esetében a nagyon jellemző faktor gyakorlatilag elenyésző (a HH-fiatalok pedagógusainál 0, a K-fiatalok pedagógusainál 2,1 %). T-76. ábra Erősnek érzi magát 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem

P-66. ábra Erősnek érzi magát


Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

Azt, hogy kérdéseink során a megkérdezettek milyen győzelemre gondoltak, nem tudhatjuk. Mindenesetre tény, hogy a fiatalok adatainak értelmezésekor megállapíthattuk, több tekintetben különféleképpen élik meg győzelmeiket. A szélsőértékekben jelentős különbségeket mutatnak. A hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjának adatai a szélsőértékek felé ala-


94. oldal

csonyabb gyakoriságot mutatnak – a kontroll fiatalok adatai pedig egy lényegében emelkedő tendenciát mutatnak az egyáltalán nem faktortól a nagyon jellemző-ig. A győzelem inkább szolgálja az erősnek érzem magam érzetet a HC és a HH fiatalok egy részénél, s lényegében a K-fiataloknak csak kis részére jellemző (HC-fiatalok 18 %, HH-fiatalok 20,9 %, K-fiatalok 6,8 %). Minden csoportból a fiatalok közel harmada nyilatkozott úgy, hogy ez az érzés néha igaz, néha nem. A nagyon jellemző faktorban újfent nagy különbségek alakultak ki: e szerint a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjáról elmondható, hogy viszonylag kevesen vannak olyanok, akik a győzelemben az erősség érzetét élik meg – ugyanakkor a kontroll csoport fiataljainál ez relatíve nagy arányban mutatkozik (HC-fiatalok 12,4 %, HH-fiatalok 16,4 %, K-fiatalok 31,4 %). A felnőtt válaszolók két csoportjánál az arányok diszkrét eltolódását tapasztaltuk, amúgy a trend a két pedagóguscsoportnál hasonló. A HH-fiatalok pedagógusainak 28,5 %-a egyáltalán nem, illetve inkább nem faktort jelölt, szemben a K-fiatalok pedagógusainál, ahol ez az adat 20,2 %. Egymáshoz, s a fiatalokhoz is hasonlóan közel egyharmad felnőtt válaszoló jelezte a köztes néha igaz, néha nem válaszlehetőséget (HH-fiatalok pedagógusai 35,7 % és K-fiatalok pedagógusai 31,3 %). A HH-fiatalok pedagógusainak valamivel több, mint harmada, a K-fiatalok pedagógusainak fele jelezte, hogy inkább, illetve nagyon jellemző érzésük az, hogy győzelem esetén erősnek érzik magukat (HH-fiatalok pedagógusai kumulált értéke 35,7 %, míg a K-fiatalok pedagógusainál ugyanez 48,5 %). T-77. ábra Úgy érzi, több másoknál 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem

P-67. ábra Úgy érzi, több m ásoknál


Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

Az úgy érzem, több vagyok másoknál válaszminőség intenzív érzelmi megnyilvánulásként értelmezhető, s mint ilyen a nárcisztikus öröm megnyilvánulása. Ez esetben – figyelemre méltó módon – a fiatalok adatai kevéssé ingadoztak (szemben a felnőtt válaszolók adataival, amelyeknél jelentős amplitúdójú kitérések voltak megfigyelhetőek). A fiatalok és a felnőttek adatai tendenciájukban megegyeztek – a legmagasabb arányban az állítás elutasítása volt megfigyelhető, s a legkisebb arány-elemek voltak a teljes egyetértés faktornál. A fiatalok adatai tulajdonképpen nem különböztek egymástól. A fiatalok – általunk képzett csoportjai – lényegében azonosan gondolkodtak a kérdésről. Csupán az állítással teljes mértékben egyetértők arányszámaiban volt jellegzetes eltérés, ám ennek mértéke sem volt jelentős (HC-fiatalok 14,8 %, HH-fiatalok 11,4 %, K-fiatalok 8,5 %). A felnőtt válaszolóknál is csak a nagyon jellemző faktorban volt említhető eltérés, ám ennek értéke is elenyésző (HH-fiatalok pedagógusai 0 %, K-fiatalok pedagógusai 4,1 %).


T-78. ábra Szom orú 100 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem

P-68. ábra Szom orú


Nagyon

95. oldal

100 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem

HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Néha Nagyon igaz, néha nem

A szomorúság érzete már jellemzően különböző arányokat adott a fiatalok csoportjainál – míg a válaszok általános jellege azonos mintázatot adott a három tanuló-csoportnál. A lelki fájdalom, s bánat érzése az érzelmi, hangulati változásokkal járó serdülőkor jellegzetes érzéseként a fiatalok egy részénél meghatározó élmény. Vizsgálatunkban azt tapasztaltuk, hogy e tekintetben szenzibilisebbnek mutatkoztak a hátrányos helyzetben lévő fiatalok. Alacsonyabb arányban utasították el az érzést (egyáltalán nem jellemző a HC-fiatalok 48,3 illetve a HHfiatalok 52,5 %-ánál, szemben a K-fiatalok 78,8 %-ával), s a néha igaz, néha nem faktorban lényegesen nagyobb arányban voltak reprezentáltak (HC-fiatalok 33,7 %, HH-fiatalok 21,9 %, K-fiatalok 9,3 %). A T-62 ábrán mutattuk be a boldog válasz adatainak alakulását, amelyeket a szomorúság adatai alátámasztani látszanak: a tendenciájában ellenkező irányban mozgó adatok szerint a válaszokat igazoltnak tekinthetjük. Megjegyzendő, hogy mindkét kérdésben egyenletesebben szóródtak a hátrányos helyzetű fiatalok adatai, s nagyobb arányú a kontroll fiataloknál a szélsőpontok preferenciája. A felnőtt válaszolók adataiban a gyakoriságok megegyezőnek mutatkoztak. A szomorúság érzését a HH-fiatalok pedagógusainak 83,3 %-a,a K-fiatalok pedagógusainak 73,3 %-a utasította el teljes mértékben – a többi faktorban azonos lefutás mellett, lényegi különbség nem mutatkozott. A pedagógus adatok – akár csak a fiataloknál – összevethetőek a boldog adatokkal, s ellenkező lefutásuk révén tendenciájukban igazolják a kapott eredményeket. Ez esetben a HHfiatalok pedagógusainál tapasztaltunk jellemzőbb arányokat, érzelmi telítettséget – ami elsősorban a boldog válasz adataiban volt tetten érhető. A fiatalok és a felnőttek válaszai lényegében azonos tendenciát adtak.


T-79. ábra Megnő az önbizalm a 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem

P-69. ábra Megnő az önbizalm a


Nagyon

96. oldal

60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

A megnő az önbizalma állításra kapott válaszokat elemezve megállapíthattuk, hogy a fiatalok három csoportja ritkán látható különbségeket írt le. A hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjában a közös mindössze az, hogy a két szélsőértéken azonos arányszámokat kaptunk, s azok nagyságrendjüket illetően nem különbözőek. A köztes faktorokban azonban már jelentős különbségek tapasztalhatóak e két csoport között is. A HC-fiatalok adatai a szélsőértékeken 13,3 – 13,3 %, a HH-fiataloknál ugyanez 17,7 illetve 17,6 %. A kontroll csoport fiataljainál az egyáltalán nem faktortól kezdődően a nagyon jellemző-ig emelkedés volt tapasztalható (11 – 9,3 – 16,9 – 29,7 – 33,1 %-nyi arányok alakultak). A tendenciák összehasonlítása e szerint azt az eredményt adta, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok a győzelem utáni helyzetre is úgy gondolnak, ami nem, vagy jellemzően nem növeli önbizalmukat. Ezt a meglátásunkat a magabiztosnak érzi magát kérdésre adott válaszok is igazolják (T65.): a két állítás összehasonlító elemzéséből is azt a következtetést vonhattuk le, hogy a hátrányos helyzetű fiataloknál az adatok, az egyenletes szóródottságukkal a visszafogottabb érzelmeket valószínűsítik, míg a K-fiatalok könnyedebben azonosultak az állítással. A felnőtt válaszolók két csoportjának adatai arányaikban eltérőek, de azonos mintázatot mutatóak. A hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusai általában önbizalom-növelő tényezőként élik meg győzelmeiket, hiszen a két elfogadó faktorban (inkább és nagyon jellemző) tartozott a válaszok 75 %-a – ugyanez az adat mérsékeltebb mértékben jelent meg a kontroll fiatalok nevelőinél: ott a két válaszlehetőségre jutó arányszám 35,9 és 12, azaz összesítve 47,9 % – közel kétharmada a HH-fiatalok pedagógusai azonos adatainak. A pedagógusoknál kapott adatok alapján visszafogottabban kell értékeljük az inkább és a nagyon jellemző faktorokra eső adatokat – ugyanis azok a HH-fiatalok pedagógusainál ellentmondónak tetszenek, míg a K-fiatalok pedagógusainál egymást erősítik. A fiatalok és a felnőttek adatainak összevetésekor azt állapíthattuk meg, hogy azok alig mutatnak hasonlóságot – amiből arra a következtetésre jutottunk, hogy az öt csoport közel ötféleképpen konceptualizálja az önbizalom növekedését – nyertes pozíciót követően.


T-80. ábra Sajnálatot érez, ő a legjobb 70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

97. oldal

P-70. ábra Sajnálatot érez, ő a legjobb 100 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


A fogalom: sajnálatot érez, ő a legjobb, különös hasítást mutató érzés – s jellemző a csoportok mindegyikére, hogy inkább hárítanak. Arányait tekintve a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja kevéssé mutat szélsőségeket, mint a kontroll fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok adatai lényegében azonosak – a két csoport között nem tapasztalható különbség. Ezzel szemben a K-fiatalok vélekedése e kérdésben (tulajdonképpen az egyáltalán nem jellemző faktor kiugró értéke alapján) lényegileg különböző. A HC-fiatalok adatai az egyáltalán nem jellemző faktortól a nagyon jellemző-ig folyamatosan csökkenő arányokat mutatnak (28,4 %-ról 11,4 %-ra csökkennek). A HH-fiataloknál az arányok hasonlóak: a 35,4 %-ról 10,2 %-ra mérséklődik az érték. Az egyáltalán nem jellemző értékek relatíve alacsonyabb mértéke a kontroll fiatalok hasonló adatához képest azt érzékelteti, hogy ez a különös, ambivalens érzés a hátrányos helyzetű fiatalok nagy hányadának sajátja. A K-fiataloknál kiugróan magas az egyáltalán nem jellemző faktor: 58,5 %-kal, s a nagyon jellemző faktorban az arányszám mindössze 4,2 %. Ezeket az adatokat összevetve az úgy érzem, több vagyok másoknál válaszlehetőséggel egyedül a K-fiatalok adatai térnek el, az utóbbi kérdésre adott válaszaikkal – ami szerint tendenciájában (vélelmezhetően) az érzelmi életük kiegyensúlyozottabb, mint hátrányos helyzetű társaiké. A pedagógus adatokban jellemző azonosságokra leltünk a tendenciát illetően, azonban nagyok a gyakorisági adatok eltérései. A HH-fiatalok pedagógusainak választásában az egyáltalán nem jellemző válasz 91,7 %-ot mutat, szemben a K-fiatalok pedagógusainak 68,5 %ával. T-81. ábra Nem bízza el m agát

P-71. ábra Nem bízza el m agát

40

40

30

HC-fiatalok

30

% 20

HH-fiatalok

% 20


K-fiatalok Néha igaz, néha nem

Nagyon




Nagyon

A nem bízza el magát kérdésben a kapott adatok szerint ismét kevéssé karakteresek a hátrányos helyzetű fiataloknál kapott adatok, s jellemzőbb eltéréseket mutatnak a kontroll fiatalok válaszai. A hátrányos helyzetű fiatalok ötödére igaz – válaszaik szerint – hogy a győzelem után elbízzák magukat – ugyanez a kontroll fiataloknál jóval kevesebb, mint tizedük


98. oldal

(HC-fiatalok 20,2 %, HH-fiatalok 21,8 %, K-fiatalok 7,6 %). A három csoport mindegyikére igaz, hogy a néha igaz, néha nem faktor a legjellemzőbb (HC-fiatalok 24,7 %, HH-fiatalok 27,9 %, K-fiatalok 34,7 %). Biztosan állította magáról, hogy nem bízza el magát a hátrányos helyzetű cigány fiatalok 13,5 %-a, a HH-fiatalok 17,7 %-a, végül a K-fiatalok 24,6 %-a. A pedagógusok válaszaiban figyelemre méltó eltérések mutatkoznak. A HH-fiatalok pedagógusainak adataiból az tűnik ki, hogy körükben egyáltalán nem jellemző az, hogy elbíznák magukat – a kontroll csoport pedagógusai közül viszont csak 11,8 % válaszolt így. A másik markáns eltérés ugyanakkor az inkább jellemző és a nagyon jellemző adatok egymáshoz való viszonyában értelmezhető. A HH-pedagógusok adatainak furcsasága, – nem első alkalommal figyelhető meg – hogy a nagyon jellemző faktor helyett a visszafogottabb értékelés a domináns, mint jelen esetben is (HH-fiatalok pedagógusai inkább jellemző – 33,3 %, s nagyon jellemző – 25 % - szemben a K-fiatalok pedagógusainak adataival, ahol ugyanezek a következők: inkább jellemző – 32,3 %, nagyon jellemző 34,4 %). T-82. ábra Úgy érzi, ő a legjobb

P-72. ábra Úgy érzi, ő a legjobb

40 30

HC-fiatalok

% 20

HH-fiatalok



Nagyon

60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

Az úgy érzem, én vagyok a legjobb válaszlehetőségben a három csoport azonosan vélekedett. A válaszok adatainak tendenciája az egyáltalán nem jellemző faktortól indulva lényegében csökkenő arányokat mutatnak, egy kiugrással, a néha igaz, néha nem faktornál. Az adatok között meglepő, rendkívüli eltérés nem tapasztalható (az egyáltalán nem jellemző, a néha igen, néha nem valamint a nagyon jellemző adatok a következők: HC-fiatalok 25 – 35,2 – 5,7 %, HH-fiatalok 32 – 27,7 – 10,6 %, K-fiatalok 26,3 – 26,3 – 13,6 %). A pedagógus-adatokban a HH-fiatalok nevelőinek adatai hasonlóak a fiatalok három csoportjánál megfigyelhetőkkel, míg a K-fiatalok pedagógusainál más lefutása van az adatoknak. E szerint a HH-fiatalok nevelőinek választása döntően az inkább nem jellemző és a néha igen, néha nem faktorra esik, s itt jelenik meg az összes válaszoló kétharmada, míg a Kfiatalok pedagógusainak adataiban az egyáltalán nem jellemző válasz, az összes válaszadó felét jelenti, s az inkább nem jellemző faktorra adott válaszokkal együtt az összes válaszadó kétharmadát adja. Számszerűsítve: HH-fiatalok pedagógusai inkább nem jellemző és a néha igen, néha nem faktor 33,3 és 33,3 %, ezzel szemben a K-fiatalok pedagógusai egyáltalán nem jellemző válasz, s az inkább nem jellemző válaszok adatai 48,9 és 22,7 %.


T-83. ábra Hatalommal rendelkezőnek érzi magát 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

99. oldal

P-73. ábra Hatalom m al rendelkezőnek érzi m agát 100 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


A hatalommal rendelkezőnek érzem magam válaszban a fiatalok adatai némi magabiztosságot mutatnak (különösen a pedagógusaik által adott válaszokkal való összehasonlításban). Negyven százalék körüli adatot mutat mindhárom csoport az egyáltalán nem jellemzőnek érzett hatalom vonatkozásában – s kis eltérésekkel az adatok minden faktorban hasonlóságot mutatnak. A másik szélsőértéken is kicsiny az eltérés: gyakorlatilag nem éreznek hatalmat a fiatalok dacára az aktuális győzelemnek. A szélsőértékek adatai: HC-fiatalok 44,9 és 5,6 %, HH-fiatalok 37,3 és 8,6 %, valamint K-fiatalok 44,9 és 5,9 %. A fiatalok pedagógusai visszafogottabban ítélték meg e kérdést, mint tanítványaik. Az egyáltalán nem jellemző faktor túlsúlya jellemezte mindkét pedagóguscsoport válaszát – igaz, jelentős arányeltérés mellett: HH-fiatalok pedagógusai 83,3 %, K-fiatalok pedagógusai 61,8 % arányban gondolták azt, hogy a győzelmeik jellemzően nem jelentenek hatalmat életük során. Lényegi különbség még az inkább nem jellemző faktorban volt (HH-fiatalok pedagógusai 0, K-fiatalok pedagógusai 23,6 %), hogy ezt követően gyakorlatilag lecsengjenek a válaszok egy diszkrét emelkedővel a néha igaz, néha nem válaszvariánsnál (HH-fiatalok pedagógusai 16,7 – K-fiatalok pedagógusai 10,1 %).

T-84. ábra Fél, hogy nem fogják szeretni 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-74. ábra Fél, hogy nem fogják szeretni 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

Fél, hogy nem fogják szeretni – szólt a következő válaszlehetőség, amelyről a kapott válaszok szerint az alábbiak fogalmazhatók meg. A hátrányos helyzetben lévő fiatalokban – vélhetően generálisan meglévő visszafogottság, amit tapasztalatnak is értelmezhetünk – magyarázhatja azt, hogy a kontroll fiatalokhoz képest kevesebben vannak azok, akik egyáltalán nem gondolják, hogy nem fogják őket szeretni, s számottevő azoknak a száma, akik viszont erről meg vannak győződve. A HC-fiatalok 33,7 %-a, a HH-fiatalok 33,5 %-a gondolja azt, hogy a győzelem nem ok arra, hogy ne szeressék őket – ugyanerről a kontroll fiatalok 48,3 %a gondolkodik így: fogalmazhatnánk úgy is, hogy megzavart nárcisztikus öröm jellemzi a


100. oldal

hátrányos helyzetű fiatalokat a közoktatás hagyományos intézményrendszerébe járókhoz képest. A középértéken a több esetben megfigyelhető bizonytalanság mutatkozik ismét, ami szerint a HC-fiatalok 25,8 %-a, a HH-fiatalok 26,9 %-a véli úgy, hogy a győzelmet követően kétesélyes a szeretet megtartásának lehetősége (ezzel szemben a K-fiataloknál ugyanez az érték csupán 14,4 % - vagyis kevéssé bizonytalanok ebbéli érzésükben). A hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja között e kérdésben teljes a hasonlóság – adataik lényegében nem különböznek. A kontroll fiatalok adatai kiegyensúlyozottabb érzelmi struktúrát mutatnak, amennyiben a megkérdezettek fele egyáltalán nem tart attól, hogy ne szeretnék őket – a másik szélsőérték felé haladva pedig az arányok intenzív csökkenése figyelhető meg. A felnőtt-adatok szerint a szeretet elvesztése kevéssé jellemző a HH-fiatalok pedagógusai 50 %-ára, míg a K-fiatalok pedagógusai közül 41,6 % nyilatkozott így. Dinamikusabb lefutású a hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainak diagrammja – ami szerint a szeretet elvesztésének félelme téma kapcsán az inkább és nagyon jellemző faktor meg sem jelent a csoport válaszai között – szemben a K-fiatalok pedagógusai adataival, ahol ez összegezve 11,3 %-ukra vonatkozó érzés. Megjegyzendő, hogy a válaszokban a nem szerepe jelentős lehet, s mint a szociológiai alapozású adatoknál tárgyaltuk, a HH-fiatalok pedagógusainál a férfiak „túlreprezentáltak” a normál iskolák nemi megoszlásához képest. T-85. ábra Zavart érez 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

P-75. ábra Zavart érez


Nagyon

70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

A győzelem zavarba hoz fogalomnál a válaszok igen különbözőek lettek a fiataloknál. A hátrányos helyzetűek csoportjainál azonos dinamikát figyelhettünk meg, valamelyest eltérő arányokkal – ezzel szemben a K-fiatalok csoportja válaszainak egészen más a mintázata. Az egyáltalán nem jellemző szélsőértéken a hátrányos helyzetű csoportok azonosságot mutatnak (HC-fiatalok30 – HH-fiatalok 33,1 %), miközben e faktorban lényegesen eltérő a kontroll fiatalok vélekedése (54,2 %). Ezt követően az adatok közelítően párhuzamosak azzal, hogy a kontroll fiatalok adatai rendre alacsonyabb gyakoriságot mutatnak a további faktoroknál, s a két réteg közötti különbség mindvégig fennmarad. Az inkább jellemző faktor adatai: HCfiatalok 17,8 %, HH-fiatalok 11,8 % - szemben a K-fiataloknál, ahol 8,5 %, illetve a nagyon jellemző faktorban a HC-fiatalok adata 10, a HH-fiataloké 10,1 % - míg a K-fiataloknál itt 5,9 % jelent meg. A pedagógus válaszolóknál a különbségek - akárcsak a fiataloknál – jelentősek. Ezúttal is a szélsőértékeken érhető tetten a két pedagógusréteg közötti különbség. Az egyáltalán nem jellemző, tudniillik, hogy zavarba hozná a győzelem faktorba a HH-fiatalok pedagógusai 58,3 %-a tartozik – szemben ezzel a K-fiatalok pedagógusai közül csak 37,1 %. Az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorra nem esett HH-fiatalok pedagógusától válasz – ellenben a Kfiatalok pedagógusai e két faktorra 14,6 %-nyi választ jelöltek.


101. oldal

A hátrányos helyzetű fiatalok által adott válaszok tendenciájukban inkább hasonlítanak a kontroll fiatalok pedagógusai által adott válaszok rajzolatára, mint saját pedagógusaik válaszmintázatára. T-86. ábra Meglepetést él át

P-76. ábra Meglepetést él át

40 30

HC-fiatalok

% 20

HH-fiatalok

10

K-fiatalok

0 Egyáltalán nem


Nagyon

35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem


Nagyon

Meglepetést élek át – szólt a következő válaszlehetőség – amelyre a tanulói válaszok ismét karakteres különbségeket mutattak. Ez esetben a szélsőértékeken az adatok nagyon hasonlóak, de a bizonytalanságot valószínűsítő középső értéknél a már jellegzetesnek mondható eltérést adják. A néha igaz, néha nem faktorban az adatok a következők: HC-fiatalok 36,7 %, HH-fiatalok 30,1 %, K-fiatalok 24,6 %. A faktorokon át mutatkozó jelentős mértékű szóródás – s különösen a középső értéken mutatkozó magas arányszám a versengés magas érzelmi hőfokon történő megélését, továbbá az általa kiváltott érzelmek magas intenzitását valószínűsítik a hátrányos helyzetű kontra normál populációban – továbbá arra engednek következtetni, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknál a versengés többször jelent kétséges kimenetelt, mint a normál övezetbe tartozó társaiknál – ezért kitüntetett érzelem a meglepetés. A felnőtt-válaszok ezúttal tendenciájukat illetően megegyezőek. A válaszok grafikus képe azonosságot mutat a hátrányos helyzetű fiatalok válaszainak mintázatával. Megemlítendő a nevelői válaszoknál is a köztes értékű néha igen, néha nem faktor magas aránya, ami különös jellemzőként írható le – szisztematikus bizonytalansági mintázatot ad e kérdés válaszainál csakúgy, mint az eddigi válaszok egy jelentős részénél. Az egyáltalán nem jellemző válaszban a HH-fiatalok pedagógusainál 25, a K-fiatalok pedagógusainál 33 %-ot észleltünk. A bizonytalan középső érték a HH-fiatalok pedagógusainál 33,3 %-ot jelent, a K-fiatalok pedagógusainál 29,5 %-ot. A nagyon jellemző, hogy meglepetést él át faktorba a HH-fiatalok pedagógusai 8,3 %-a, a K-fiatalok 6,8 %-a tartozik. T-87. ábra Energikusnak érzi magát 40 30

HC-fiatalok

% 20

HH-fiatalok



Nagyon

P-77. ábra Energikusnak érzi magát 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


102. oldal

Az énerő tipikus különbözőségét mutatja az energikusnak érzem magam témafelvetésre adott válaszok jellegzetesen eltérő alakulása a hátrányos és a normál populáció képviselői összehasonlításában. Freud azt tartotta, hogy a pszichés energia bár folyamatosan termelődik, korlátozott mennyisége okán mégis összeütközések lehetőségét tartogatja a személyiség három alrendszere – az ösztönén, az én és a felettes én számára (cit. Carver és Scheier, 2001, 207.). E tétel aktuális értelmezésben azt jelentheti, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok rendre konfliktuózusabb személyiségállapotban jönnek ki egy-egy győzelemből, még az aktuálisan jó személyközi állapot (a győzelem) sem tud maradéktalanul érvényesülni – tovább gondolva a jelenséget nem képes a győzelem jelentős tartalékokat képezni (ti. pszichés energiákból). Nem sokban hasonlítanak egymáshoz a felnőttek válaszai sem. E témában a hátrányos helyzetű fiatalokat nevelők dinamikusabb képet mutatnak azzal, hogy az összes válasz egy folytonosan emelkedő görbe képét adja: győzelem esetén egyértelműen energikusnak érzi magát a HH-fiatalokat nevelő pedagógusok fele, s 41,7 %-uk írta azt, hogy ez az érzés inkább jellemző. E két faktor összesítésével 91,7 % eredményt kapunk – szemben a K-fiatalok nevelőinél, ahol a detektálható adatok valamivel több, mint fele kumulálódik (39,6 és 23,1 %), s ahol a bizonytalanságot jelentő néha igaz, néha nem faktor jelentős százalékos arányt mutat: 27,5 %-ot. E kérdésben is keresztezetten hasonló tendenciákat láttunk, azaz a hátrányos helyzetűek csoportjainak adatai inkább megfeleltethetőek a K-fiatalok pedagógusainak adataihoz és viszont: a K-fiatalok adatai jellemzően a HH-fiatalok pedagógusainak arányai szerint tendálnak. Az energikusnak érzem magam válaszlehetőség adatainak az erősnek érzem magam válaszok adataival való összevetésekor – amint az a T-76. ábrán is látható – az eredmények egymásnak maradéktalanul megfeleltethetőek: a válaszok érvényessége nagy a tanulók körében. A felnőtt válaszolóknál az adatok jelentős eltérését találtuk a nagyon jellemző faktorban – ami felveti annak lehetőségét, hogy a pedagógus válaszolók adatainál nagyfokú bizonytalanság lehet. A P-62. ábrán található adatokkal (jól érzem magam) összevetve az energikusnak érzem magam adatait az a meggyőződésünk alakult ki, hogy inkább e két adatállomány értékeit tekintsük érvényesnek – ami szerint mérsékelt, ha fogalmazhatunk úgy, nem maradéktalan öröm, s energikusság érzete társul a pedagógusok által megélt győzelmekhez.

T-88. ábra Lelkiismeretfurdalást érez 70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem

P-78. ábra Lelkiismeretfurdalást érez 80

HC-fiatalok

60

HH-fiatalok

% 40


Nagyon




Nagyon

A lelkiismeret furdalást érez téma elemzésekor sajátosan különböző identitásérzést tételezhetünk a közel azonos adatokat produkáló hátrányos helyzetű fiatalok illetve kontrolltársaik vonatkozásában. A HC-fiatalok 37,5%-a, a HH-fiatalok 37,8 %-a írta azt, hogy egyáltalán nem jellemző reá az, hogy lelkiismeret furdalást érezne győzelme esetén. A K-fiatalok közül így válaszolt az összes válaszoló 66,1 %-a. A hátrányos helyzetű fiatalok több társadalmi, személyközi konfliktussal szembesülnek versengésük során – esetleg azt, hogy a mora-


103. oldal

tóriumnak – a haladéknak – (Erikson, 2002, 259.) jellegzetesen eltérő, más a mintázata a hátrányos helyzetű fiataloknál, mint a normál övezetbe tartozóknál. A nevelői válaszok elemzését ismét azzal kell kezdjük, hogy jelentős eltéréseket mutat a két pedagógus-réteg – az adatok arányainak alakulásában. Győzelem esetén egyáltalán nem jellemző, hogy lelkiismeret furdalást érezne a HH-fiatalok pedagógusainak 75-%-a és a Kfiatalok pedagógusainak 54,5 %-a: a jelentős különbség, amelynek kiegyenlítődését figyelhettük meg az inkább nem jellemző faktornál: ott a HH-fiatalok pedagógusai 8,3 %-a jelent meg, szemben a K-fiatalok pedagógusainak 22,7 %-ával. Így a két-két adat kumuláltan már közelít egymáshoz: a HH-fiatalok pedagógusai 83,3 %-a, a K-fiatalok pedagógusai 77,2 %-a választotta e két faktort. A továbbiakban összesimul és hasonló értékeket ad a következő három faktor – megjegyzendő azonban, hogy amíg a HH-fiatalok pedagógusai körében nem volt inkább és nagyon jellemző faktor-választás, addig ez a K-fiatalok pedagógusainál 5,7 és 1,1 %-os értéket mutat.

T-89. ábra Elismertnek érzi magát 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-79. ábra Elismertnek érzi magát 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

Az elismertség érzése állítás adatainak elemzésekor a tanulói válaszok tendenciózus együttjárását állapíthattuk meg, az arányok kis mértékű különbségei mellett. Sajátossága az adatállománynak az egyáltalán nem jellemző faktorban a tendenciózus különbség a három tanulói csoport adatai között. E szerint a HH-fiatalok 21,6 %-a, a HH-fiatalok 25,9 %-a egyáltalán nem érzi elismertnek magát. Erről a legkisebb arányban a K-fiatalok nyilatkoztak: közülük mindössze 17,8 %-nyian érezték ezt. A néha igaz, néha nem válasz ez esetben valóságosan kiemelkedett mindhárom csoportnál (HC-fiatalok 33 %, HH-fiatalok 29,9 %, K-fiatalok 27,1 % arányban nyilatkoztak így). Az egyáltalán nem érzi elismertnek magát faktorban kapott adatok sorrendje a jellemző és a nagyon jellemző faktorokban az ellenkezőjére váltott, azaz a hátrányos helyzetű fiatalok rendre úgy élik meg (még a győzelmeiket is), hogy az nem jár együtt elismertségükkel (HC-fiatalok 14,8 és 9,1 %, HH-fiatalok 14,9 és 12 %, K-fiatalok 21,2 és 16,9 %). Nem mutat kedvezőbb eredményt a pedagógus adatállomány sem. A különbség mindössze annyi, hogy az egyáltalán nem érzi elismertnek magát faktorban a pedagógusoknak kisebb hányada került (HH-fiatalok pedagógusai 8,3 %, K-fiatalok pedagógusai 12,4 %). A felnőtt válaszolók is legnagyobb arányban az ambivalens középső értéket jelölték (HH-fiatalok pedagógusai 33,3 %, K-fiatalok pedagógusai 42,7 %). Az adatok a két pedagógus populációban közel azonos helyzetet tükröznek.


T-90. ábra Sikeresnek érzi magát 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-80. ábra Sikeresnek érzi magát


104. oldal

Nagyon

60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

A sikeresnek érzi magát meghatározásra kapott adatok szerint ismét a fiatalok populációi közötti lényeges különbözőségeket állapíthattuk meg. A hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjának tendenciájában azonos, arányaiban különböző adataihoz képest a kontroll fiatalok adataiban alapvető különbségeket látunk. Az egyáltalán nem faktorban a már több esetben érvényesülő tendencia ismétlődik: a legtöbb fiatalt a hátrányos helyzetűek populációjából érintett meg ez az érzés (HC-fiatalok 15,9 %-a, a HH-fiatalok 23,7 %-a – ugyanakkor a Kfiataloknál ez az arány 7,6 %). A hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjánál megjelent a jellegzetes kiugrás a köztes faktornál (HC-fiatalok 42 %, HH-fiatalok 29,3 %), míg a Kfiataloknál ez az adat beleilleszkedik az általános tendenciába (22,9 %). Az inkább és a nagyon jellemző értékeken a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál jelentős visszaesés detektálható (HC-fiatalok 13,6 és 12,5 %, HH-fiatalok 15,7 és 17,3 %), ezzel szemben a Kfiataloknál erre a két faktorra esik a populáció fele (26,3 és 30,5 %). A pedagógusadatokban értelmezési, megközelítésbeli különbség található a két csoport adatainak elemzése során. A szélsőértékeken öt százalék körüli eltérések vannak (egyáltalán nem jellemző a HH-fiatalok pedagógusainál 0, K-fiatalok pedagógusainál 4,3 %, valamint nagyon jellemző a HH-fiatalok pedagógusainál 16,7 %, a K-fiatalok pedagógusainál 10,9 %) – a leginkább markáns eltérés a néha igaz, néha nem és az inkább jellemző faktoroknál mutatkozó, csoportonként másutt mutatkozó csúcsértékekben van. A HH-fiatalok pedagógusai adataiban az inkább jellemző faktornál van a legmagasabb arány: 50 %, a K-fiatalok pedagógusainak adataiban a néha igaz, néha nem faktornál találtuk a legtöbb válaszolót: 47,8 %-ot. Öszszességében tehát a pedagógus válaszolók a győzelmeik alkalmával sem élik meg érzelmeikben a sikeresség érzését. P-81. ábra Se m m it ne m é re z

T-91. ábra Sem m it nem érez 80 60

HC-fiatalok

% 40

HH-fiatalok



Nagyon

100 80 60 % 40 20 0

HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem



105. oldal

A semmit nem érzek fogalom kilátástalan, nehezen értelmezhető rendszerállapota a hátrányos helyzetű fiatalok egy részének ismert érzése. A fogalmat teljes mértékben elutasítók aránya relatíve alacsony maradt esetükben (HC-fiatalok 37,1 %, HH-fiatalok 44,8 %), ugyanez az érték a K-fiataloknál 75,4 %. Mindez implicit módon azt jelenti, hogy sokan a hátrányos helyzetű fiatalok közül, s kevesebben a kontroll csoport fiataljai közül, még győzelmet jelentő helyzeteket is kiégés-szerű fásultsággal fogadnak (kumuláltan az inkább jellemző és a nagyon jellemző adatok: HC-fiatalok 16,8 %, HH-fiatalok 17,3 %, K-fiatalok 5,9 %). A pedagógus-válaszolóknál a legmagasabb arányszámokat az egyáltalán nem jellemző faktornál találtunk – így megállapítható volt, hogy a két pedagógus csoportnál a tendencia és az arányok közelest megegyezőek (HH-fiatalok pedagógusai 91,7 %, K-fiatalok pedagógusai 70,1 %). Jellegzetesen kiemelkedő értéket találtunk a köztes faktornál azzal, hogy ez esetben a HH-fiatalok pedagógusai közül 8,3 %, a K-fiatalok pedagógusai közül 20,7 % került e helyre. Az adatok mérsékelten kedvezőtlenebb képet mutatnak a kontroll fiatalok pedagógusai esetében. Megjegyzendő, hogy ennél a fogalomnál a fiatalok kontroll-csoportjának az adatai a pedagógusadatok mintázatának felelnek meg, illetve, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjánál figyelemreméltó (negatív) eltérés állapítható meg a többi csoporthoz képest. T-92. ábra Nem foglalkozik vele

P-82. ábra Nem foglalkozik vele

80

80

60

HC-fiatalok

60

% 40

HH-fiatalok

% 40



Nagyon



Néha Nagyon igaz, néha nem

A nem foglalkozik vele téma – az előzőhöz hasonlóan – a hátrányos helyzetű két csoport egyértelmű külön-járását hozta, míg a kontroll fiatalok, és a két pedagóguscsoport hasonló mintázatot mutat. A hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjában a válaszok gyakorlatilag egyezőek. Foglalkozik a győzelemmel közel negyven százalékuk (HC-fiatalok 39,3 %, HH-fiatalok 35,8 %), s ezzel szemben a győzelem érzésével egyértelműen foglalkozik a kontroll csoport fiataljainak 68,6 %-a. Egy győzelemmel nem foglalkozni, azt jelentheti, hogy a győzelem mégsem jelent igazán győzelmet, vagy oly gyakori jelenség, hogy ezáltal veszített jelentőségéből. A hátrányos helyzetben való lét vélhetően az első értelmezést implikálja. Egyértelműen magas arányokat találunk a néha igaz, néha nem faktorban a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál, s ehhez képest fele annyit a kontrollcsoport fiataljainál (HC-fiatalok 24,7 %, HH-fiatalok 26,6 %, s 12,7 % a K-fiataloknál). Ugyanez a lefeleződés figyelhető meg a szélsőértéken, a nagyon jellemző faktornál (HC-fiatalok 13,5 %, HH-fiatalok 10,2 %, K-fiatalok 4,2 %). A pedagógus adatokban a HH-fiatalok pedagógusai közül 66,7 %-uk, a K-fiatalok pedagógusai közül 55,7 %-uk adott egyáltalán nem jellemző választ, azaz eminensen foglalkoznak aktuális győzelmeikkel. Ismét csak jelentős eltérés mutatható fel a középső faktorban, ahol a HH-fiatalok pedagógusainak 8,3 %, s a K-fiatalok pedagógusainak 26,1 %-a jelent meg. Ez


106. oldal

utóbbi adatok a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozók kedvezőbb státusára utalnak – a faktoron belül mindenképpen, de a válasz-struktúra egészére vonatkozóan is. T-93. ábra Úgy érzi, bizonyított 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-83. ábra Úgy érzi, bizonyított 80 HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok


Nagyon



K-fiatalok pedagógusai Néha Nagyon igaz, néha nem

Az úgy érzem bizonyítottam kérdésfelvetés válaszaiban a hátrányos helyzetű fiatalok adatai alapján azt állapíthattuk meg, hogy a két hátrányos helyzetű csoport válaszai jelentős mértékben együttjárnak. A kontroll fiataloktól kapott válaszok azonban más vélekedésről tanúskodnak, amiben a leginkább szembetűnő a köztes néha igaz, néha nem és a nagyon jellemző faktorban kapott arányok különbözősége. Az úgy érzem bizonyítottam érzésének értelmezésekor egy megnyugvást, egy megelégedettségig eljutó befejezettség-érzést tételezhetünk, amivel szemben válaszolóink kicsinynek nem mondható részhalmazáról elmondható, hogy ezt megnyugvást nem érzékelik, hiszen a HC-fiatalok 18,4 %-a, a HH-fiatalok 12,8 %-a, végül a K-fiatalok 6,8 %-a a győzelmet követő érzés konceptualizálásaként válaszolta azt, hogy egyáltalán nem jellemző reá ez az érzés. A következő említendő adat-hármas a néha igaz, néha nem faktornál található, ahol a két hátrányos helyzetű csoport adatai lényegében egyezőek (26,4 % és 30,9 %), s ahol a K-fiatalok adatai az előbbiek felét teszik ki: 15,3 %-ot adtak. Az adat alapján jelentős különbségnek ítéljük a hátrányos helyzetűek bizonytalanság érzését szemben a kontroll fiatalok mérsékeltebb azonos adatához képest. Az érzés teljes mértékben való helytállósága a nagyon jellemző faktornál van, amelyiknél a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjai jelentősen kisebb arányokat mutatnak: vagyis a győzelmet követő megnyugvás kevesebbüket érinti, mint a kontroll populációba tartozó társaikat (HC-fiatalok 23 %, HHfiatalok 22,6 %, K-fiatalok 38,1 %). Ha kedvezőtlennek ítéltük meg a fiataloknál kapott adatokat, akkor felnőtt válaszolók adataiban kifejezetten rossz közérzetet valószínűsíthetünk. Kétségtelenül kedvező a felnőtt válaszolók adataiban az, hogy elégedettségük meglétének teljes elutasítása nem, vagy kevéssé jellemző (A HH-fiatalok pedagógusai között nem volt olyan, aki az egyáltalán nem jellemző és az inkább nem jellemző faktort választotta volna – igaz, a kontroll csoport pedagógusai között 5,4 és 3,3 % így nyilatkozott. A bizonytalanságot azonban mindenképpen valószínűsíti a néha igen néha nem faktorban talált magas arányszám (HH-fiatalok pedagógusainál 58,3 %, a K-fiatalok pedagógusainál 29,3 %). Végül, az inkább jellemző-nagyon jellemző válaszok tendenciájára kell felhívjuk a figyelmet. E szerint az inkább jellemző faktorban relatíve magas arányokat mutatnak az adatok, de a nagyon jellemző faktorban már jelentős csökkenés figyelhető meg (HH-fiatalok pedagógusai 33,3 és 8,3 %, K-fiatalok pedagógusai 47,8 és 14,1 %). Mindez alapján azt feltételezzük, hogy a győzelem maradéktalanul átélhető „teljesítettem”, sőt, győztem élménye nem jellemzi a pedagógusok mindennapjait.


T-94. ábra Szeret győzni 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

P-84. ábra Szeret győzni


Nagyon

107. oldal

60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-fiatalok pedagógusai Néha Nagyon igaz, néha nem


Kérdőívünk következő eleme a szeretek győzni állítást tartalmazta. A hátrányos helyzetű fiatalok adataiban a két csoportot összevetve ismét az azonosság emelendő ki. A tendencián túl, az arányok vonatkozásában is nagyfokú az azonosság. A hátrányos helyzetű fiatalok adatait a kontroll csoport adataival összevetve a következőkre jutottunk: a két szélsőértéken mutatott adataik szerint feltételezhető, hogy az összehasonlított két csoport (hátrányos helyzetű fiatalok és normál populációba tartozók) fiataljai jellemzően eltérő módon élik meg a győzelmeiket. Az egyáltalán nem és az inkább nem faktorok kumulált értékeinek különbsége figyelmeztető (HC-fiatalok 19,5 %, HH-fiatalok 24,9 %, végül Kfiatalok 8,5 %), különösen, ha a másik szélső két faktor adatainak összevonását is elvégezzük (HC-fiatalok 57,4%, HH-fiatalok 48,7 %, és K-fiatalok 76,8%). A két számsor ellentétes mozgása arra enged következtetni, hogy a győzelemért való ringbe szállás, már, mint pozíció is, jelentős különbségeket mutat a hátrányos helyzetű fiatalok és a normál populáció fiataljai vonatkozásában. Másként: a versengés iránti elköteleződöttség, s a bizalom, hogy lehet, s érdemes versengeni – másként fogalmazódik meg a két réteg számára. Mindebből az is következik, hogy a hátrányos helyzetű cigány fiatalok és a hátrányos helyzetű nem cigány fiatalok versengéshez fűződő koncepciója nem különbözik. A pedagógusok válaszaiban a tendencia hasonló, a faktorokban jelentkező arányok eltolódása mellett. A győzelmet nem különösebben favorizálók aránya a két pedagógus csoportban egyaránt tíz százalék körüli (egyáltalán nem és inkább nem együtt: a HH-fiatalok pedagógusainál 8,3 %, a K-fiatalok pedagógusainál 10,1 %). A néha igaz, néha nem faktorban mindkét csoportnál emelkedtek az arányok, de lényeges különbséget mutatnak (HH-fiatalok pedagógusai 16,7 %, K-fiatalok pedagógusai 36 %). A legmagasabb arányok a két igenlést tartalmazó faktorban találhatóak. Az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorok kumulált adatai: HH-fiatalok pedagógusai – 75 %, K-fiatalok pedagógusai – 53,9 %). A kapott válaszok a tanuló-pedagógus összehasonlításban azt mutatják, hogy a fiatalok által mutatott reakció – egy része – kétségtelenül harsányabb, s a pedagógusok mindkét csoportja lényegében visszafogottabban reagál a kérdésre. Ennél a két mintázatnál az eltérés okát – véljük – az életkori különbségben kereshetjük.


T-95. ábra A győztesnek szerénynek kell lenni, mert különben kihívja mások ellenérzését 60 40 % 20 0 Egyáltalán nem

HC-fiatalok HH-fiatalok Néha igaz, néha nem

Nagyon

K-fiatalok

108. oldal

P-85. ábra A győztesnek szerénynek kell lennie, mert különben kihívják m ások ellenérzését 60 40 % 20 0 Egyáltalán nem



A szerénységnek, mint a környezet által elvárt attitűdnek az elfogadásában a fiatalok válaszai tendenciájukban jórészt hasonlóak – ennyiben tehát nem különböző a három csoport. Ugyanakkor az arányok nagysága a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja és a kontroll fiatalok csoportja összehasonlításban tipikusan eltérő. Azt, hogy a győztesnek szerénynek kell lennie, gyakorlatilag egyaránt magas arányban utasították el a kérdezettek (HC-fiatalok 19,3 %, HH-fiatalok 25,3 %, s K-fiatalok 18,6%) – amint az adatokból kitűnik, a leginkább opponáló csoport a HH-fiatalok egy része volt. Az eddigiekben bemutatott adatokra, a középértékekre és a másik szélsőértékekre (a nagyon jellemző faktorra) gondolva a fiatalok csoportjain belül markáns három rétegcsoportot feltételezhetünk, a nagyon jellegzetes adat-elkülönülések alapján. E feltételezésünkkel annyit kívánunk csak állítani, hogy a hátrányos helyzet értelmezési keretei az itt és most aktualitásában értelmezendők, s a hátrány-előny szituatív jellege számottevő. A pedagógusok válaszaiban jelentős különbségek figyelhetőek meg. Egyetlen faktorban, az állítást teljesen opponáló egyáltalán nem jellemző-nél találtunk közel azonos értékeket a két pedagóguscsoport válaszaiban (HH-fiatalok pedagógusai 8,3 %, K-fiatalok pedagógusai 10,6 %). A további faktoroknál az adatok jelentős mértékben különböztek. Kiugró arányt találtunk a HH-fiatalok pedagógusainál az inkább jellemző faktorban (41,7 %), s mérsékeltebb két aránynövekedést a K-fiatalok adataiban a néha igen, néha nem, valamint a nagyon jellemző faktornál (32,9 és 29,4 %). A fiatalok és a pedagógusok válaszainak mintázata lényegében különböző a T-95 kapcsolódik a T-74-hez, a következő T-96 pedig a T-75-hoz, s ugyanígy a pedagógusoké is. Az adatokban megfigyelhető együttjárás nagyfokú. T-96. ábra A győzelem irigységet vált ki 40 HC-f iatalok


HH-f iatalok K-fiatalok Néha igaz, néha nem

Nagyon

P-86. ábra A győzelem irigységet vált ki 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-f iatalok pedagógusai K-f iatalok pedagógusai Néha igaz, néha nem

Nagyon


109. oldal

A győzelem irigységet vált ki – szólt a következő válaszvariáns, amelyre a szerénység témánál tapasztalható válaszmintázatokat kaptuk a fiataloknál, s lényegében eltérőt a felnőtt válaszolóknál. A fiatalok adatainál a három csoport azonos tendenciát mutatva adott válaszokat – esetenként jelentős arányeltolódással. A válaszoló fiatalok közel harmada nem gondolja, hogy a győzelem irigységet váltana ki a környezetből. Ebben a faktorban (egyáltalán nem jellemző) a három populáció hasonló adatokat adott (HC-fiatalok 29,1 %, HH-fiatalok 31,7 %, K-fiatalok 26,3 %). A következő két jellemzően kiugró értékben (a néha igen, néha nem és a nagyon jellemző faktoroknál) az arányok nagyon eltérőek. A köztes faktor adatai a következők: HCfiatalok 19,8 %, HH-fiatalok 27 %, K-fiatalok 30,5 %. A nagyon jellemző szélsőértéken az arányok a következőképpen alakultak: HC-fiatalok 26,7 %, HH-fiatalok 17,2 %, K-fiatalok 20,3 %. Az üzenetértékű arányok a HH és a K fiatalok néha igen, néha nem adatai, amelyek a jelentős mértékű bizonytalanságot valószínűsítik, majd a HC-fiatalok nagyon jellemző faktornál mutatkozó kiugró értéke, ami pedig ennek a csoportnak az érzékenységét demonstrálja. A pedagógusoknak a tanulói válaszoktól lényegesen eltérő értelmezése ez esetben, tendenciájában egységesebbnek mutatkozik, mint a szerénység téma pedagógus-felfogása. A hasonlóság kitüntetetten abban áll, hogy a két pedagógus populáció a szélsőértékeket nem preferálja, amit a nagyon alacsony arányszámok mutatnak (HH-fiatalok pedagógusai a két szélsőértéken: 8,3 – 8,3 %, a K-fiatalok pedagógusai: 11,1 – 10 %). A két csoport közötti jellegzetes különbség a néha igaz, néha nem és az inkább jellemző faktorok arányaiban érhető tetten (HH-fiatalok pedagógusai 33,3 és 33,3 %, míg a K-fiatalok pedagógusai 41,1 és 25,6 %). E szerint a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó pedagógusok a bizonytalanságtól inkább a mérsékelt elfogadás irányába mozdultak el, míg a kontroll fiatalokkal foglalkozók inkább bizonytalanok. T-97. ábra A boldog győztest az em berek általában elismerik 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok

P-87. ábra A boldog győztest az emberek általában elismerik 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem

HH-fiatalok pedagógusai Néha igaz, néha nem

Nagyon


A boldog győztest az emberek általában elismerik állításunkhoz való viszonyukban a fiatalok nem mutattak különbözőséget – ami a három csoportot illeti. Kicsiny aránykülönbségekkel, mindhárom csoportban a középső, hezitáló faktorban mutatkozott a legmagasabb arányú egyetértés – azaz leginkább a dolog viszonylagosságát érzékelők kerültek túlsúlyba (HCfiatalok 32,4 – HH-fiatalok 37,3 – K-fiatalok 40 %). A pedagógusok adatai a fiatalok válasz-mintázatát követik. Az azonos tendencia – mely szerint a bizonytalanságot tükröző középérték dominanciája figyelhető meg, csupán az arányaiban tér el a fiatalok által képzettektől (HH-fiatalok pedagógusai 58,3 és K-fiatalok pedagógusai 44,4 %). A boldog győztes adatait összehasonlítottuk az elégedett vagyok téma (T-86.), és az elismertség (T-89.) adataival is. A hármas összevetés eredményeként azt tapasztaltuk, hogy az elégedettség érzése inkonzisztens a három kérdésfeltevés mentén – de azt is feltehetjük –


110. oldal

Erikson mondatát átfordítva, hogy az inkonzisztencia azért mutatkozik kérdésről kérdésre, mert a felettes én hadat visel, az ösztönén nem egyezett bele a fegyverszünetbe, s nem honol átmeneti nyugalom az én hadszínterén18

T-98. ábra A győzelem csodálatot vált ki 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-88. ábra A győzelem cs odálatot vált k i 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

A győzelem csodálatot vált ki meghatározásra kapott reflexiók összegzésekor a fiatalok válaszaiban azt tapasztaltuk, hogy a válaszok tendenciáját illetően közel azonosak a három fiatal-populációban. Az arányok két faktorban jellemzően mások a hátrányos helyzetű vs. kontroll fiatalok relációban, de lényegileg nem különböznek a két hátrányos helyzetű csoporttól. Az egyik jellemző eltérést néha igen, néha nem faktorban találtuk, ahol a HC-fiatalok 34,2 és a HH-fiatalok 36,1 %-a detektálható, s amelytől jellemzően eltér a K-fiatalok adata, amely itt 44,7 %. A másik jellemző különjárás a nagyon jellemző kategóriában volt: a HC-fiatalok 14,5 %-a, a HH-fiatalok 19,6 %-a, a K-fiatalok 7,9 %-a jelent meg itt – mutatva a felfogásbéli különbséget: a hátrányos helyzetű fiatalok e része akar hinni a csodálatban, szemben a kontroll fiatalok csoportjával, ahol az e tételben hívők aránya közel fele annyi. Bizonyos értelemben, a felnőttek hasonló válaszmintát adtak – azzal az eltéréssel – , hogy a szélsőértékeken a fiataloknál tapasztalható arányokat meg sem közelítették. Az adatok szerint a felnőttek nem, vagy nem igazán hittek- és nem hittek az egyáltalán nem és a nagyon jellemző szinten abban, hogy a győzelem csodálatot váltana ki. A HH-fiatalok pedagógusainak válaszai az egyáltalán nem és a nagyon jellemző faktorokban: 0 és 8,3 %, a K-fiatalok pedagógusainak azonos adatai: 13,5 és 0 %. A lényegi különbség a két felfogásban az, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusaira inkább jellemző, hogy a győzelem csodálatot kiváltó erejét elismerik, szemben a kontroll fiatalokat nevelő kollegáikkal, akik viszont szkepszissel élnek e téren.

18

A mondat eredetileg a következőképpen hangzik: „Mivel a pszichoanalízis, mint pszichopatológia fejlődött ki, eleinte kevés mondanivalója volt erről a ’köztes állapotról’, azt leszámítva, hogy ekkor sem a mániás, sem a depresszív hajlam nem vehető észre tisztán; hogy a felettes én ideiglenesen nem visel hadat, hogy az ösztönén beleegyezett a fegyverszünetbe, és átmeneti nyugalom honol az én hadszínterén” Erikson (2002, 190.)


T-99. ábra A győzelm et nagyon fontosnak véli 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

111. oldal

P-89. ábra A győzelm et nagyon fontosnak véli 60


Nagyon

K-fiatalok

%

40 20


0 Egyáltalán nem


Nagyon


A győzelem nagyon fontos nekem –meghatározásra kapott válaszok összesítéseként arra a következtetésre jutottunk, hogy ennek megítélésében a három fiatal-populáció nem mutatott lényegi különbséget. Az arányokat illetően, a hátrányos helyzetű fiatalok által adott válaszokban az egyáltalán nem jellemző és az inkább nem jellemző faktorokra jutott magasabb értékek mutatnak egyértelmű eltérést a kontroll fiatalok adataihoz képest (HC-fiatalok 13,3 és 14,7 %, HH-fiatalok 18,1 és 10,6 %, szemben a K-fiataloknál található 7,9 – 7,9 %-kal). A fiatalok vélekedésében – mint már oly sok esetben – ezúttal is a hezitáló közép adta a legnagyobb arányokat (HC-fiatalok 36 – HH-fiatalok 29,5 – K-fiatalok 38,6 %). Tendenciózus különbségnek tűnik a nagyon jellemző faktor arányszám-hármasa: HC-fiatalok 17,3 – HH-fiatalok 24,5 – Kfiatalok 26,3 % - ami szerint a győzelmet leginkább a kontroll fiatalok tekintik fontosnak. Kérdőívünkben arra is kerestük a választ, hogy a fiatalok miként gondolkoznak a győzelem hatásairól. Miként konceptualizálják a győzelmet az életük folytatására nézve. Stabilizále egy győzelem helyzeteket, az én rendszerállapotának erősítésével jár-e a győzelem, vagy éppen ellenkezőleg. Öt kérdést tettünk fel, amelyből négy konkrétan inspiratív vonulatokat, attitűdöt vázolt – s egyet, amely kevéssé konstruktív. A válaszokat a győzelem utáni érzéseket elemző kérdésekre adható válaszokhoz hasonlóan ötfokozatú skálán kértük értékelni, de eltekintettünk a skála fokozatainak meghatározásától, azaz csak annyit írtunk le, hogy a választ „ötfokozatú skálát használva ítélje meg” a válaszoló. P-90. ábra A győzele m energiát ad a folytatás hoz

T-100. ábra A győzele m energiát ad a folytatás hoz 80

60 40

% 20

HC-f iatalok

60

HH-f iatalok

% 40

K-fiatalok

0


20 0

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Az első válaszvariáns szerint a győzelem energiát ad a folytatáshoz, amit követően még nagyobb energiák bevetésével dolgozhat a megkérdezett. A fiatalok válaszaiban a két szélsőértéken tapasztalhatóak jellemző eltérések. Ezek jellege olyan, hogy közel egyenletesen szóródó adatokat találtunk a hátrányos helyzetű fiatalok válaszainál, s konzekvensen tendáló (az állítást inkább elfogadó) válaszokat a kontroll csoport fiataljainál. Az állítást elutasító első faktorra eső válaszok a következők voltak: HC-fiatalok 24,1 %, HH-fiatalok 15,5 %, végül Kfiatalok 3,4 %. A sorrend a másik szélsőponton az ötödik fokozatnál éppen fordított volt: HC-


112. oldal

fiatalok 19 %, HH-fiatalok 34,8 %, K-fiatalok 50,4 %. Az adatok alapján úgy véljük, hogy a HC fiatalok a legkevésbé gondolják úgy, hogy a győzelem energetizálná őket. Mérsékelten, de bizakodóbbak a HH-fiatalok, s leginkább hisznek egy-egy győzelem inspiratív hatásában a K-fiatalok. A felnőttek válaszainak mintázatát (amely tendenciájában egymáshoz közelítő), leginkább a kontroll csoport fiataljai követik – ha úgy tetszik, fogadják el. A felnőttek válaszainak értelmezésekor azt feltételeztük, hogy a győzelem vitalizáló jellegét a pedagógusok – általában – nem kérdőjelezik meg. Az adatok alapján a HH-fiatalok pedagógusainak értelmezése egyértelműbb, a kontroll-pedagógusok vélekedésében több hezitáló vonás van. T-101. ábra Kiere szt e gy-egy győze lem után 40 30

HC-f iatalok

% 20

HH-f iatalok K-fiatalok

10 0 1

2

3

4

P-91. ábra Kiere szt e gy-egy győze lem után 60 50 40 % 30 20 10 0

5


1

2

4

5

4

A kieresztek egy-egy győzelem után – utána kevesebbet dolgozom válaszvariáns – mint az egyetlen opponáló válasz teoretikusan az előbbi válaszhoz képest ellenkező lefutást kellett mutasson. Nos, ezt tapasztaltuk azzal, hogy az első faktorban – azaz az elutasító válasz mellett a HC-fiatalok 13,8 %-a, a HH-fiatalok 26,5 %-a, a K-fiatalok 29,9 %-a állt. Az adatok szerint a HC-fiataloknál mutatkozott a legalacsonyabb arányú abszolút elutasító vélekedés, de emellett rájuk vonatkozik a legmagasabb arányú (2-es és 3-as szintű) elutasítás is (13,8 – 32,5 – 31,3 %). Mindezek alapján azt véljük, hogy a HC-fiatalok győzelem utáni érzelmei jellegzetesen eltérőek a másik két csoport felfogásához képest. A három tanulói populáció adatai ugyanakkor a 3-4-5 válasz-faktorban egyértelműen egymáshoz simultak: ami alapján azt gondoljuk, hogy mindhárom csoportban vannak jellemzően azonosan gondolkodók, s ezek aránya csoportonként közel azonos (a 3-4-5 faktorokra jutó válaszadók kumulált aránya: HC-fiatalok 53,9 %, HH-fiatalok 54,8 %, K-fiatalok 51,5 %).

T-102. ábra Legközelebb is megpróbál győzni 60

P-92. ábra Legközelebb is megpróbál győzni 50

HC-f iatalok

40

%

HH-f iatalok 20

K-fiatalok

0 1

2

3

4

5

40 30 % 20 10 0

HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 1

2

3

4

5

A legközelebb is megpróbál győzni fogalom egyfajta inspiráció elővételezése, amelyben a fiatalok csoportjai különböző arányban egyet is értettek. A leginkább visszafogottak a HCfiatalok voltak, amennyiben a legkevésbé elfogadó (1-es) faktorban mérsékelt arányban, de


113. oldal

találtunk válaszolókat, s a 3-as faktornál mutattak egyértelmű, kiugró arányú helyeslést, s ettől kezdődően a 4-es, 5-ös faktorban fokozatosan kevesbedő arányokat mutattak. Ez a válaszmintázat bizonytalanságokat sejtető, s valószínűsíti a jelentős arányú hezitálót. A HH-fiatalok adatai mérsékelten elfogadóbbak, s tendenciájukban – különösen a 3-4-5-ös faktorok adatai szerint jelentősebb számban fogadják el a felkínált állítást, mely szerint legközelebb is győzni szeretnének. A csoportok közül a legbiztosabban a folytatásra hangolódott attitűd jellemzi a K-fiatalokat – ezzel lényegesen különbözve a hátrányos helyzetű csoportoktól. A felnőtt válaszadók adataiból az a visszafogottság tűnik ki, amit már több alkalommal a győzelem utáni érzések vizsgálata alkalmával is tapasztalhattunk: abban egyöntetű a pedagógusok jelentős részének véleménye, hogy az aktuális győzelem inspiratív a jövőre nézve, ám az 5-ös faktorban látható visszaesés a vélekedés érzelmi visszafogottságára – esetleg a destabilizációra inkább jellemző, mint a nagy hőfokú elfogadásra. A diszkrét egyetértés jele, hogy mindkét pedagógus csoportnál a 4-es fokozatban találtuk a legnagyobb arányszámokat: a HH-fiatalok pedagógusainál 46,2 %, a K-fiatalok pedagógusainál 37,1 %.

T-103. Új cé lok at állít fel

P-93. ábra Új célok at állít fe l

50

50

40

%

40

HC-f iatalok

30

HH-f iatalok

20

K-fiatalok

10

%


30


20 10 0

0 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Az új célokat állítok fel valamint az igyekszem magam még jobbá tenni meghatározásokra érkezett válaszok, a fiataloknál rendre követik az előző válaszok adatainak trendjét. Ezzel a válaszok igazoltságát fogalmazhatjuk meg. A felnőttek válaszainál közel azonos a trend – de megjegyzendő, hogy az 5-ös faktorban a válaszok túlsúlya váltakozóan jelentkezik a hátrányos helyzetű és a kontroll fiatalok pedagógusainak csoportjában. A győzelem hatását vizsgáló kérdéseink összegzéseként megállapíthattuk, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja adatainak tendenciája rendre azonos. Az eltérés a szélsőértékeken jelentkezett azzal, hogy a HC-fiatalok visszafogottabban, másként fogalmazva kevéssé bizakodóan adtak válaszokat. E tekintetben köztes csoportnak tekinthető a HH-fiatalok csoportja, s leginkább ambiciózus a K-fiatalok populációja. A pedagógus csoportok válaszaiban a tendenciák mindenütt azonosak voltak – e tekintetben tehát a két populáció között nem lehetett különbségeket megfogalmazni. A válaszok megfogalmazásában az arányok eltérése szinte mindenütt megfigyelhető volt, de azok nem voltak tendenciózusak, azaz nem lehet generálisan érvényes csoportjellemzőkként megfogalmazni azokat.


T-104. ábra Igye ks zik m agát m é g jobbá tenni

114. oldal

P-94. ábra Igyek szik m agát m ég jobbá tenni 50

60

40 HC-fiatalok

40

%

HH-fiatalok 20

%

K-f iatalok


0 1

Né

20 10

0

%


30

2

3

4

1

5

2

3

4

5

T-105. ábra Meddig tart ez az érzése

P-95. ábra Meddig tart ez az érzése

60 50 40 30 20 10 0

50 40 30 20 10 0

n há

t k ig r át an po y ó r na H e t e z a b b á s P s Ho


%

K-fiatalok

Né

n há

r át p o t k ig a n y ó r n a H et e z ab b Pá ss Ho


A győzelem utáni állapot jellemzői között fontosnak tartottuk tudni, mennyi időn át foglalkoztatja a megkérdezetteket az az érzés, hogy egy versengésből győztesen kerültek ki. A fiatalok adatai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a HC és a HH fiatalok között e tekintetben nincs jellemző különbség. A kontroll csoport fiataljainak adatai két faktorban (a néhány órát és a pár napot válaszlehetőségeknél) valamelyest eltérő válaszokat adtak. A hátrányos helyzetű fiatalok közel egyharmada a néhány órát választotta, újabb egyharmaduk pedig a pár napot (HC-fiatalok 33,3 és 32,1 %, HH-fiatalok 33,9 és 31,4 %). A kontroll csoport fiataljai összességében ugyanekkora arányban választották e két faktort. Válaszaikban annyi eltérést találtunk, hogy ötödük jelölte a néhány óráig tartó érzést, mint jellemzőt, s közel felük a pár nap intervallumot tartott magára jellemzőnek (22,1 és 47,8 %). A hetekig, illetve a hosszabban válaszlehetőségek adatai alapján azt gondoljuk, hogy a versengés során megszerzett győzelem-érzés jellemzően nem tart hosszú ideig (HC-fiatalok 11,1 és 23,5 %, HH-fiatalok 15,1 és 19,5 %, K-fiatalok 9,7 és 20,4 %). Ez utóbbi két értéknél a három tanulói populáció közel azonos válaszokat adott. A pedagógus válaszok adatai alapján azt gondoljuk, hogy a két csoport eltérően ítéli meg a versengések során kialakult győztes állapotot. A szélsőértékeken markánsan eltérő válaszarányokat kaptunk. A HH-fiatalok pedagógusai 30,8 %-a néhány óráig tartó győzelemérzésről számolt be – szemben a K-fiatalok pedagógusait, akik közül csupán felük, 16,8 % válaszolt ugyanígy. A hosszabban faktorban kapott adatok ezzel szemben azt mutatja, hogy a HH-fiatalok pedagógusai 7,7 %-ával szemben a K-fiatalok pedagógusainak 25,7 %-a érezte hosszasan jellemzőnek ezen érzését. A különbségek eltérő felfogást (kulturális világot), de eltérő színtereket is jelenthetnek.


115. oldal

7.2.2. A versengés eredménye: vesztés A vesztés, a győzelem mellett, mindennapos dolog – amikor nem sikerülnek elképzelések, nem valósulnak meg tervek, nem éri el a kitűzött célokat az ember. A hátrányos helyzetű fiatalokat – feltehető, hogy – többször megérinti a versengés során a vesztés szele – így különösen tanulságos lehet tudnunk azt, miként élik meg ezeket a helyzeteket. Az e tárgyú ismeretek azért fontosak, mert tudnunk kell: tehet-e, s ha igen, mit, a gyógyító pedagógus, a pszichopedagógus, hogy a reá bízott fiatal személyisége ne sérüljön, s tapasztalatai által személyisége érettebb legyen. T-106. ábra Szégyelli m agát 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-96. ábra Szégyelli m agát


Nagyon

40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Az első válaszlehetőség: szégyellem magam. A kérdés megjelenése a pszichoanalitikus irodalomban kitüntetett, amennyiben az énideál által meghatározott, s a versengés a szégyen érzetének elkerülését szolgálja (Fülöp Márta idézi e tárgyban Sigmund Freud Három értekezés a szexualitás elméletéről című munkáját – Fülöp, 1994, 215-216.). A fiatalok válaszai tendenciájukban hasonlóak. A két hátrányos helyzetű csoport adatai gyakorlatilag megegyezőek – ettől jellemzően csak a középső néha igen, néha nem faktornál térnek el a kontroll csoport fiataljainak válaszai. Mindhárom csoport felénél kaptunk olyan válaszokat, amelyek szerint egyáltalán nem jellemző, hogy szégyellnék magukat (HC-fiatalok 43,3 – HH-fiatalok 46,7 % - K-fiatalok 46,2 %). Alacsony arányú, de mégis fontos azonban, hogy az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorok adatainak összegzésével már tíz százalék feletti arányokat kaptunk, továbbá, hogy mérsékelten tendenciózus eltérés mutatkozott a három csoport között. E szerint a HC-fiatalok 11,1 %-a, a HH-fiatalok 14 %-a, a K-fiatalok 17,1 %-a vélte úgy, hogy a vesztés szégyenérzetével párosul. Azt feltételezzük, hogy ezekben az adatokban a teljesítménykényszer okozta feszültség léte jelenik meg a kontroll csopor fiataljainál, szemben a más értékeket preferáló alternatív iskolákba járó fiatalokkal. Figyelemre méltó, feszültségek meglétét valószínűsítő adatokat kaptunk a felnőtt válaszolóknál. A szégyelli magát-érzés ugyan egyáltalán nem jellemző a válaszolók közel harmadára (HH-fiatalok pedagógusai 33,3 és K-fiatalok pedagógusai 33 %), s további negyedükötödük minkét csoportban kevéssé valószínűsíti ezt(HH-fiatalok pedagógusai 25 és K-fiatalok pedagógusai 20,6 %), jelentős arányban válaszolták azt, hogy ez az érzés időnként jellemző. A néha igen, néha nem választ adók aránya a HH-fiatalok pedagógusainál 25, a K-fiatalok pedagógusainál 32 %-nyi. A szégyen érzete a két jellemző faktor adatainak kumulált értékeinél már jelentős: a HH-fiatalok pedagógusainak 16,7 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 14,4 %-a számolt be erről.


T-107. Értéktelennek érzi m agát 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

P-97. ábra Értéktelennek érzi m agát


Nagyon

116. oldal



Nagyon


Abban a tételben, amely így hangzik: értéktelennek érzem magam, a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja hasonló mintázattal bír, ugyanakkor a kontroll-fiatalok jelentős mértékben eltérő válaszokat adtak. A hátrányos helyzetű csoportok tagjainál az értéktelenség érzésének teljes elutasítása közel azonosan alakult (HC-fiatalok 42, HH-fiatalok 40,1 %), ezzel szemben ez az érzés a K-fiataloknál 56,4 %. Mindez egy nárcisztikus sérelem lényegesen magasabb arányú előfordulását valószínűsíti a hátrányos helyzetű fiataloknál. Magas arányban vélték úgy a hátrányos helyzetű fiatalok, hogy ez az érzés néha igen, néha nem, de jelen van életükben (HC-fiatalok 20,5, HH-fiatalok 24 %) – kontroll csoportba tartozóknál ez az arány lényegesen alacsonyabb, mindössze 13,7 %. A tendenciózus különbséget – amelynek az eddigiektől ellenkező az előjele, ismét az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorban kaptunk. Meggondolásra késztető az, hogy kicsiny eltéréssel, de ismét alacsonyabb értékek jelentkeztek a hátrányos helyzetű fiataloknál (HC-fiatalok 12,5, HH-fiatalok 15,5 %), s ennél magasabb a kontroll csoportnál, ahol az érzéssel lényegében együtt-élők aránya 17,1 %. A pedagógusok között a szélsőértékeken mutatkozó különbségek azok, amelyek alapvetően megváltoztatják a csoportok válaszainak mintázatát. A HH-fiatalok pedagógusai közül 58,3 % válaszolta azt, hogy rá vonatkozóan egyáltalán nem jellemző az értéktelenség érzése egy vesztes pozíciót követően – ezzel szemben a K-fiatalok pedagógusainak csak 44,8 %-a nyilatkozott így. A tendencia eltolódása az ellenkező szélsőértéken azonos tendenciával bír, nevezetesen a HH-fiatalok pedagógusai nem vélik úgy, hogy nagyon jellemző lenne ez az érzés életükben, hiszen senki sem válaszolt így, ugyanakkor a K-fiatalok pedagógusai közül 8,3 % vélte ezt.


T-108. ábra Balszerencsésnek érzi m agát 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

117. oldal

P-98. ábra Balszerencsésnek érzi m agát 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A balszerencsésnek érzem magam meghatározás énvédő természetű vélekedésként is értelmezhető, amennyiben az érintett nem saját értékeiben, hanem külső körülményekben véli felfedezni az aktuális kudarc okát. A fiatalok válaszait elemezve azt láttuk, hogy a csoportok közötti eltérés nem túl jelentős, inkább hangsúly-eltérésekről van szó. Ezzel együtt, a két hátrányos helyzetű csoportnál gyakorlatilag azonosság állapítható meg. A három csoport mindegyikében a fiatalok harmadáról elmondható, hogy a balszerencsét, mint befolyásoló tényezőt kizárták gondolkodásukból (HC-fiatalok 33 %, HH-fiatalok 34,3 %, K-fiatalok 35,9 %). Közel azonos eredményeket kaptunk a középső, hezitálást mutató középső faktorban (HC-fiatalok 29,5 %, HH-fiatalok 28,8 %, K-fiatalok 23,1 %). A kumulált adatok az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorban ismét diszkréten, de tendenciózusan mutatnak különbségeket: HC-fiatalok 21,6 %, HHfiatalok 24,3 %, K-fiatalok 28,2 %. A pedagógus válaszolók adatai szerint markáns különbségek vannak a két pedagógus populáció között. A balszerencse létét teljes mértékben a HH-fiatalok pedagógusainak mindössze 8,3 %-a zárta ki, szemben a K-fiatalok pedagógusaival, akik közül 34,7 % látta úgy, hogy a vesztés nem függhet össze ezzel a külső elemmel. Jelentősen különböző vélekedés tapasztalható az inkább nem jellemző faktorban: a HH-fiatalok pedagógusainak 50 %-a gondolja ezt, míg a K-fiatalok pedagógusai közül ezt a kevéssé szélsőséges álláspontot csupán 16,3 % vallja magáénak. Jelentős eltérés mutatkozik a bizonytalanságot tükröző néha igaz, néha nem válaszokban: e helyütt 41,7 %-nyi HH-fiatallal foglalkozó pedagógust találunk, s csak 29,6 %-nyi a K-fiatalokat nevelő pedagógusok aránya. Végül ismét szembetűnő különbség alakult ki a jellemző faktorokban, ahol egyáltalán nem találtunk HH-fiatalokat nevelőt, míg a K-fiatalok pedagógusainak 19,4 %-a tartozik ide válaszaik alapján. T-109. ábra Szom orú 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-99. ábra Szom orú


Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon



118. oldal

A szomorú meghatározást magára nézve relevánsnak elfogadók aránya többnyire magas értéket adott mind a három tanulói csoportban. A fogalmat határozottan elvetők aránya a két hátrányos helyzetű csoportnál azonosságot mutat (HC-fiatalok 24,7 %, HH-fiatalok 25,1 %) – ezzel szemben a K-fiataloknál ez az érték némileg alacsonyabb: 19,7 %. Jelentős eltérés alakult ki a három csoport között az inkább jellemző, nagyon jellemző faktorokban: a kumulált értékek a HC-fiataloknál 25,8 %-ot, a HH-fiataloknál 30,1 %-ot, végül a K-fiataloknál 43,6 %-ot adtak. A felnőtt válaszolók két csoportja között is jelentős különbségek tételezhetőek. A szomorúság egyáltalán nem jellemző a HH-fiatalokat nevelők 8,3 %-ára, míg a K-fiatalok pedagógusai közül 20,8 %-nyian válaszoltak így. Hasonló eltérés tapasztalható a nagyon jellemző faktorban, ahol a HH-fiatalok pedagógusai közül 33 %-ot, a K-fiatalok pedagógusaiból 15,6 %-ot találhattunk. Összességében meglehetősen eltérő megítéléssel találkoztunk a két pedagóguscsoportnál a vesztesként érzett szomorúság kérdésében: a HH-fiatalok pedagógusai közül többen lényegesen szenzibilisebbnek mutatkoztak e kérdésben, mint a hagyományos iskolákban dolgozó társaik.

T-110. ábra Unalm at érez 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

P-100. ábra Unalm at ére z


Nagyon



Nagyon


Az unalmat érzek válaszlehetőségnél ismét azonos válasz-mintázattal találkoztunk a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjánál, s – legalább egy ponton – egyértelmű eltérést találtunk a kontroll csoportnál. Az eltérő megítélés az unalom érzésének határozott elutasításakor, az egyáltalán nem jellemző kategóriában volt (HC-fiatalok 27,9 %, HH-fiatalok 33,3 %, Kfiatalok 52,1 %). A további válasz-faktorokban az adatok közel azonos arányokat mutattak, s a három csoport adatai összesimultak azzal a kitéttel, hogy a K-fiatalok adatai rendre alacsonyabb értékkel bírtak a további faktorokban. A pedagógusok válaszaiban a fiatalokéihoz képest hasonlóságot állapítottunk meg – ezúttal a válaszok mintázata a saját neveltek válaszaihoz hasonlóan alakultak. A két pedagóguscsoport között eltérést a szélső értékeken és a középsőn találtunk: HH-fiatalok pedagógusai 50-25-8,3 %, K-fiatalok pedagógusai 58,5-11,7-4,3 %. Az unalom érzése nem jellemző tehát egyik pedagógus-rétegre sem.


P-101. ábra Fáradtságot érez

T-111. ábra Fáradts ágot é re z 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


119. oldal

Nagyon



Nagyon


A fáradtságot érzek téma kapcsán a rendelkezésünkre álló adatok szerint a fiatalok csoportjai között nem állapítható meg lényeges különbség. A válaszok közel azonos módon oszlottak meg az öt faktor mentén. A magas arányok a fáradtság egyáltalán nem jellemzőként való minősítésében, továbbá a néha igaz, néha nem faktorban jelentek meg (HC-fiatalok 27,327,3 %, HH-fiatalok 30,3-29 %, K-fiatalok 30,8-30,8 %). Ugyanakkor számottevőnek kell értékeljük a két jellemző faktornál mutatkozó arányokat, ami a fiatalok relatíve azonos szintű, ezek szerint iskolatípustól függetlenül jelentkező érzelmi leterheltségét mutatják (HC-fiatalok 13,6-13,6 %, HH-fiatalok 14,1-12,9 %, K-fiatalok 11,1-14,5 %). Egymástól lényegesen különböző válaszarányokat figyelhettünk meg a felnőtt válaszolók adataiban. A legmagasabb értéket a HH-fiatalok pedagógusainál az inkább nem jellemző faktorban találtunk (66,7 %) – ezzel szemben a K-fiatalok pedagógusainak válaszai az öt faktoron át kiegyenlítettebben jelentkeztek, a néha igen, néha nem faktor relatív túlsúlyával, ahol a válaszolók 37,2 %-a volt található.

T-112. ábra Gyengének érzi m agát 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-102. ábra Gyengének érzi m agát


Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Legkevésbé jellemző a K-fiatalokra, hogy gyengének éreznék magukat a vesztes pozícióval kapcsolatban (HC-fiatalok 27 %, HH-fiatalok 33,2 %, K-fiatalok 41,9 %). A hátrányos helyzetű fiatalok közül ugyanakkor nagyarányú volt a néha igen, néha nem faktor választása (HC-fiatalok 31,4 %, HH-fiatalok 24,5 %, végül K-fiatalok 20,5 %). Figyelemreméltó az is, hogy a két jellemző faktorban a kumulált adatok szerint nagy arányban jelenik meg a gyengeség érzése a fiataloknál (HC-fiatalok 23,6 %, HH-fiatalok 25,7 %, K-fiatalok 18,8 %). A fiatalok válaszaitól eltérő mintázatot adó a felnőttek vélekedése. A gyengeség érzete gyakorlatilag nem jellemzi a pedagógusokat. A kétharmaduk válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem jellemző vagy inkább nem jellemző ez az érzés rájuk (HH-fiatalok pedagógusai kumulált adata 66,7 %, K-fiatalok pedagógusainak adata 63,3 %). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a


120. oldal

fiatalokhoz hasonlóan negyedük a néha igaz, néha nem kategóriát vélte magára nézve jellemzőnek (HH-fiatalok pedagógusai 25 %, K-fiatalok pedagógusai 25,8 %). P-103. ábra Meglepett

T-113. ábra Meglepett 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A meg vagyok lepve variációra kapott válaszok alapján, a vesztesként való kikerülés téma eddig egyetlen olyan adatállományára akadtunk, ahol a három tanulói populáció egymástól különböző arányban adott válaszokat az öt faktorra. A válaszok tendenciájukban hasonlóak, ami szerint a válaszadók közel fele az egyáltalán nem jellemző és az inkább nem jellemző válaszokat adta (HC-fiatalok 50,6 %, HH-fiatalok 44,3 %, K-fiatalok 59,5 %). A néha igaz, néha nem válasz-faktor ismét nagy különbségeket mutat. A két hátrányos helyzetű csoportban ezúttal azonosság figyelhető meg (HC-fiatalok 29,2 %, HH-fiatalok 31,2 %), s ezzel szemben a K-fiatalok közül erre a faktorra csupán 15,5 %-nyi választás jutott. A jellemző faktorokra kiegyenlítődött a három csoport különbsége, a kumulált értékek alapján a meglepettség a fiatalok negyedére-ötödére jellemző (HC-fiatalok 20,2 %, HH-fiatalok 24,5 %, Kfiatalok 25 %). A felnőtt-válaszokban a jellemző tendencia a meglepetés érzésének elutasítása. Az egyáltalán nem jellemző és az inkább nem jellemző faktorokra esett a pedagógus válaszok fele (HH-fiatalok pedagógusai 58,8 % és 58,7 %). A bizonytalan státusú néha igen, néha nem faktorra a válaszadók többsége jutott: a HH-fiatalok pedagógusainak 41,7 %-a, és a K-fiatalok 32,6 %-a. A pedagógusok válaszai a tapasztaltságot tükrözően gyakorlatilag nem, vagy alig mutattak elfogadó válaszokat. Az inkább és a nagyon jellemző faktorokra a HH-fiatalok pedagógusai nem voksoltak, s a K-fiatalok pedagógusainak is alig tíz százaléka (5,4 és 3,3 %)

T-114. ábra Dühöng 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-104. ábra Dühöng


Nagyon

60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A következő a dühöngök kifejezés volt, amivel a vesztés állapotát kívántuk leírni. Az erre a variánsra kapott választásokban újfent más-más mintázata volt a három csoport válaszai-


121. oldal

nak. A tendencia ez esetben is azonos volt, azonban az egyes válaszminőségekre adható válaszok arányai jelentősen eltértek. Ezúttal is az egyáltalán nem jellemző faktorban találtuk a legmagasabb arányokat (HC-fiatalok 44,8 %, HH-fiatalok 37,2 %, K-fiatalok 44 %). Markánsan eltérő arányok tapasztalhatóak a néha igen, néha nem faktorban, ahol is a HC-fiatalok aránya bizonyult a legmagasabbnak (33,3 %), ennél alacsonyabb értéket mutatott a HHfiatalok aránya (23,5 %), s legalacsonyabban reprezentáltak e faktorban a K-fiatalok voltak a 13,8 %-kal. Ez a különbség a versengés által mozgósított emóciók, az impulzivitás jellemző másságát feltételezi a három csoport összehasonlításában. Ezúttal a pedagógus-vélemények is nagy hektikussággal váltakoztak a faktorokon át. A dühöngés, mint magas érzelmi-indulati hőfokú reakció inkább jellemző a HH-fiatalok pedagógusaira, hiszen a teljes elutasítást jelentő egyáltalán nem jellemző faktorba mindössze harmaduk került – szemben a kontrollcsoport pedagógusai, akiknek fele adta ezt a választ (HHfiatalok pedagógusai 33,3 % és K-fiatalok pedagógusai 55,9 %). Az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorokban alig reprezentáltak a kontroll-fiatalok pedagógusai, a hátrányos fiatalokat nevelők aránya kétszeres, azzal az érdekességgel, hogy a nagyon jellemző faktorban egyáltalán nincs hátrányos helyzetű fiatallal foglalkozó felnőtt (HH-fiatalok pedagógusai 16,7 és 0 %, K-fiatalok pedagógusai 4,3 és 2,2 %) P-105. ábra Csodálja a győztest

T-115. ábra Csodálja a győztest 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Csodálom a győztest – szólt a következő meghatározás. A kapott válaszok alapján a három csoport nagyfokú hasonlóságát állapíthattuk meg. A fiatalok harmada nem teszi ezt – azaz nem érez csodálatot (HC-fiatalok 27,3 %, HH-fiatalok 30,1 %, K-fiatalok 35,3 %), míg az ellenkező póluson az inkább és a nagyon jellemző faktoroknál tapasztalható arányaik magasak (HC-fiatalok 13,6 és 14,8 %, HH-fiatalok 134 és 13,1 %, végül K-fiatalok 13,8 és 9,5 %). A felnőttek, fel-nőttek, s másként része életüknek a csodálat: ez derült ki a pedagógusok válaszaiból. A csodálom a győztest megállapításra vonatkozó egyáltalán nem jellemző faktor adatai szerint a HH-fiatalok pedagógusainak 16,7 %-a tartozik ide, s a K-fiatalok pedagógusainak 19,6 %-a. Néha igen, néha nem csodálja a győztes a HH-fiatalok pedagógusainak 8,3 %a – ugyanakkor e csodálat tölti el a K-fiatalok pedagógusainak 39,1 %-át. Az érzelmek mintázatának további különbségeit mutatja az inkább jellemző faktorban jelentkező ugyancsak nagy különbség. E szerint a HH-fiatalok pedagógusainak 41,7 %-a érez így, szemben a Kfiatalok pedagógusaival, akik közül csupán 19,6 %-ra mondható el ugyanez.


T-116. ábra Kudarcot él át 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-106. ábra Kudarcot él át


122. oldal

Nagyon



Nagyon


Kudarcot él át a fiatal válaszolók közel kétharmada, amikor a versengésből vesztesként távozik. A tanulói válaszok szerint egyáltalán nem jellemző ez az érzés a HC-fiatalok 36,4 %ára, a HH-fiatalok 32,9 %-ára, s a K-fiatalok 26,7 %-ára. Ebből következően a kudarc érzésének előfordulása a fiatalok jelentős részénél konkrét és aktuális élmény a vesztes pozícióban. Kevéssé látszik érintettnek a fiatalok nagy része, hiszen az inkább nem jellemző és a néha igen néha nem kategóriákra jut a válaszolók majd fele (HC-fiatalok 21,6 és 22,7 %, HHfiatalok 15,6 és 25,2 %-a, illetve a K-fiatalok 14,7 és 27,6 %-a). Mint már több helyütt megfigyelhető volt, a szélsőértékek különbségei adják meg a jellemzően eltérő mintázatot. Ebben a kérdésben is ezt figyelhettük meg. Az inkább és a nagyon jellemző faktorok adatainak összevonását követően az eltérés szembetűnő: a HC-fiatalok 19,3 %-a, a HH-fiatalok 26,4 %-a, a K-fiatalok 31 %-a gondol így a kudarc élményére egy-egy vesztést követően. A pedagógusok válaszai sem tekinthetőek egységesnek, miközben a válaszok struktúrája hasonló. A HH-fiatalok pedagógusainak csupán 8,3 %-a mondta azt, hogy egyáltalán nem jellemző reá a kudarc átélése. A K-fiatalok pedagógusainak válaszaiban ez az arány 18,8%. A középső faktornál mutatkozó egyezőségen túl (HH-fiatalok pedagógusai 33,3 és K-fiatalok pedagógusai 34,4 %), az inkább jellemző faktorban már a HH-fiatalok pedagógusainak túlsúlya detektálható: 33,3 %-uk került e faktorba, míg a K-fiatalok pedagógusai közül 19,8 %. Az újabb minőségi különbség – egyfajta fordulat – a nagyon jellemző faktorban található, ahol is a HH-fiatalok pedagógusai egyáltalán nem jelentek meg, s ezzel szemben a K-fiatalok pedagógusainak 11,5 %-a került ide. T-117. ábra Boldogtalan 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-107. ábra Boldogtalan


Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A boldogtalanság érzete a vesztes pozícióban a fiatalok válaszai szerint generálisan jelentkező érzés, hiszen harmadukat leszámítva a valamilyen mértékben jellemző kategóriát választották mindhárom csoport válaszadói (egyáltalán nem jellemző a HC-fiatalok 31 %-ára, a HH-fiatalok 32,5 %-ára, s a K-fiatalok 34,5 %-ára). Igen eltérő adatokat kaptunk a középső


123. oldal

értéken, a néha igen, néha nem faktorban, mely szerint a HC-fiatalok 27,6 %-a, a HH-fiatalok 26,4 %-a, a K-fiatalok 19,8 %-a éli meg a vesztés aktusát boldogtalanságban. Magas arányszámokat kaptunk az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktoroknál. A HC-fiatalok 20,6 %-a, a HH-fiatalok 25,9 %-a, a K-fiatalok 29,3 %-a éli meg úgy a versengésből vesztes pozícióban való kilépést, hogy az boldogtalansággal jár reá nézve. A pedagógus-válaszok jelentősebb különbségeket mutatnak, mint az a fiatalok válaszainál volt megfigyelhető. A hárítást jelentő egyáltalán nem faktorban a HH-fiatalok pedagógusainak 16,7 %-a tartozik, míg a K-fiatalok pedagógus-válaszadói közül 24,2 % került e faktorba. A nagy különbség azonban nem e helyütt, hanem az inkább nem jellemző és a néha igaz, néha nem faktornál volt megfigyelhető. A két faktor kumulált adatai a HH-fiatalok pedagógusainál 83,4 %-ot adtak, szemben a K-fiatalok pedagógusainak 57,9 %-ával. További jelentős különbség, hogy a HH-fiatalok pedagógusai egyáltalán nem találhatóak az inkább és a nagyon jellemző faktorban – szemben a K-fiatalok pedagógusaival, akik közül 17,9 % tartozik ide. T-118. ábra Kisebbrendűnek érzi m agát 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-108. ábra Kisebbrendűnek érzi m agát 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Kisebbrendűnek érzi magát – fogalmazódott meg a következő válasz-minőség kérdőívünkben, amelyben a fiatalok adatai teljes mértékben hasonlóak. Mindhárom csoport tagjai közül felükre igaz, hogy a kisebbrendűség érzése elkerüli őket a vesztes pozíciójában is (HCfiatalok 44,8 %, HH-fiatalok 46,6 %, K-fiatalok 56 %). Ugyanakkor számottevő a középső faktorban és a jellemző faktorokban ez az arány. A néha igaz, néha nem faktorban a fiatalok csoportjainak véleménye úgy oszlott meg, hogy a HC-fiatalok 24,1 %-a, a HH-fiatalok 18,8 %-a és a K-fiatalok 18,1 %-a került ide. Az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorokba került a HC-fiatalok 12,6 %-a, a HH-fiatalok 19,1 %-a, s a K-fiatalok 14,7 %-a. A kisebbrendűség érzése még kevésbé jellemzi a pedagógusokat, hiszen háromnegyedük az egyáltalán nem és az inkább nem jellemző faktorra adta voksát (HC-fiatalok pedagógusai 75 %, K-fiatalok pedagógusai 77,4 %). Közel azonos arányban (16,7 és 17,2 %-ban) válaszoltak úgy a pedagógusok, hogy a kisebbrendűség érzése néha igen, néha nem érinti meg őket, amikor a versengés során vesztes pozícióba kerülnek. Alacsony az arány, de mégis fontos lehet a nagyon jellemző faktornál kapott eredmény, ahol a HH-fiatalok pedagógusainak 8,3 %-a jelent meg, szemben a K-fiatalok pedagógusainak 4,3 %-ával.


T-119. ábra Haragszik m agára 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-109. ábra Haragszik magára


124. oldal

Nagyon



Nagyon


A haragszom magamra válasz-lehetőség megítélésében a fiatal válaszolók adatai ismét oly mértékű hasonlóságot mutatnak, ami alapján feltételezhetjük: e vonatkozásban a három csoport nem mutat érzelmi beállítódásában eltérést. Az egyetlen számottevőnek nevezhető különbség a csoportok válaszaiban a nagyon jellemző faktornál volt. Ebben a különbségek egyértelműek: a HC-fiatalok 8,1 %-a, a HH-fiatalok 11,1 %-a, a K-fiatalok 17,2 %-a gondolta úgy a válasz megadásakor, hogy haragszik magára, amikor veszít egy versengést jelentő helyzetben. Ezen a szélsőértéken tapasztalható különbség fontos jelző lehet, amennyiben az eltérő kulturális, és/vagy társadalmi státuszú illetve fogyatékos/ép relációban különbségeket mutató fiatalok közötti különbségeket keressük. Eltérő arányokat mutatnak a felnőttek válaszai. Jelentősnek tekinthető, hogy amíg az egyáltalán nem és az inkább nem jellemző faktorokban a HH-fiatalok pedagógusai 58,5 %-a található meg, addig a K-fiatalok pedagógusainak 45,7 %-a került ide. Fordított tendenciával, de ugyancsak figyelemre méltó különbség alakult ki a néha igen, néha nem faktorban, ahol a HH-fiatalok pedagógusainak 25, a K-fiatalok pedagógusainak 34 %-át találtuk. Magas arányban fordulnak saját maguk ellen a pedagógusok, hiszen az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorokban a HH-fiatalok pedagógusainak 16,3 %-a, s a K-fiatalok pedagógusainak 20,2 %-a található.

T- 120. ábra Haragszik a győztesre 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-110. ábra Haragszik a győztesre 100 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


A haragszom a győztesre formula adatai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a válasz-tendenciák azonossága mellett is jellegzetesen eltérő válaszokként értelmezhetőek a három tanulói csoport válaszai. A győztesre egyáltalán nem haragvók aránya széles sávban szór: a HC-fiatalok 36,8 %-a, a HH-fiatalok 49,6 %-a, a K-fiatalok 57,8 %-a gondolja ezt. Ezek az arányok jellemzően eltérő érzelmi beállítódást, a felettes én markánsan más mintázatát jelezik, esetleg az énideál tipikus különbségeiben foghatók meg. A néha igaz, néha nem


125. oldal

faktorban is számottevő különbségek alakultak ki: a HC-fiatalok 25,3 %-a, a HH-fiatalok 16,5 %-a, a K-fiatalok 10,3 %-a a vesztés során haragszik a győztesre. Diszkrét különbségek az inkább és a nagyon jellemző faktorokban is megfigyelhetőek, a néha igaz, néha nem faktorban már látott tendencia lényegi megmaradása mellett (HC-fiatalok 21,8 %, HH-fiatalok 16 %, Kfiatalok 16,3 %). A felnőttek válaszai arányaiban jelentősen eltérnek a fiataloknál kapott válaszoktól, s lényegében egymáshoz viszonyítva azonosak. A győztesre egyáltalán nem haragvók aránya a szélsőértéken eltérő, de az inkább nem jellemző faktorral együtt értelmezve már megközelítően kiegyenlítődik – kissé toleránsabb attitűddel a HH-fiatalok pedagógusai részéről. A HHfiatalok pedagógusainak 83,3 %-a egyáltalán nem tartja jellemzőnek azt, hogy a versengés győztesére haraggal gondolna. Ez az arány a K-fiatalok pedagógusainál 62 %. Az inkább nem jellemző faktorba került az előbbi pedagógus csoport 16,7 %-a, az utóbbiaknak 25 %-a. Ezzel az összes pedagógus megjelent a HH-fiatalok nevelői közül, míg a K-fiatalok pedagógusai közül 7,6 % a néha igen, néha nem kategóriát jelölte, s további 5,4 %-uk a jellemző faktorok valamelyikét. Ebben az eltérésben is egy jellemző pszichés beállítódás-béli különbözőséget véltünk felfedezni a két pedagógus-csoport között.

T-121. ábra Depressziós lesz 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem

P-111. ábra Depressziós lesz


Nagyon




A következő aspektus, amelyre állásfoglalást kértünk, a depressziós leszek formula volt. E tárgyban a három csoport nem mutatott lényeges különbséget. A fiatalokra– az adatok szerint – jellemző, hogy ezt az állapotot nem tartják relevánsnak a maguk számára – legalábbis jelentős részük (a HC-fiatalok 54,8 %-a, a HH-fiatalok 60,7 %-a, s a K-fiatalok 72,4 %-a). Az inkább jellemző valamint a nagyon jellemző faktorokban az akkumulált adatok azt mutatták, hogy a depresszív állapot leginkább a HC-fiataloknál valószínűsíthető (16,6 %), kevésbé lehet jellemző a HH-fiatalokra (12,8 %), s legkevésbé gondolják ezt magukról a K-fiatalok (mindössze 7,7 %-uk). A felnőttek válaszai is közel azonos lefutásúak: a két nevelői csoport válaszai között elsősorban az arányokban vannak különbségek. A pedagógus-vélekedések adataiból az első fontos megállapítás a fogalmat teljes mértékben kizárók különbségében látjuk. A HH-fiatalok pedagógusainak 58,3 %-ával szemben a K-fiatalok pedagógusainak 72,5 %-a tartozik e faktorba. Valamelyest lehetségesnek tartja az érzést a HH-fiatalokat nevelők 33,3 %-a, szemben a K-fiatalokat nevelő populációval, ahol ez a faktor mindössze 17,6 %-kal reprezentált. Az inkább és a nagyon jellemző faktorokban nem találtunk HH-fiatalt nevelő pedagógust, s a Kfiatalokkal foglalkozóknál ez az arány: 2,2 %.


T-122. ábra Hülyéne k é rzi m agát

126. oldal

P-112. ábra Hülyének érzi magát

80 60 % 40

HC-fiatalok

20

HH-fiatalok K-f iatalok

0 Egyáltalán nem


Nagyon




A profán kifejezés: hülyének érzem magam adatai a fiatalok körében úgy alakultak, hogy azok arányai alapvetően a három csoportnál megegyeztek. Egyáltalán nem érzi ezt a HC-fiatalok 52 %-a, a HH-fiatalok 53,6 %-a, s a K-fiatalok 69 %-a, amennyiben versengő helyzetben veszítenek. A további négy faktorban rendre tíz százalék körüli adatokat kaptunk, s a három csoport között jelentős különbséget nem észleltünk. Lényegében ugyanez mondható el a felnőttek válaszairól is. A pedagógusok két csoportja között lényegi eltérést nem tapasztaltunk. Legtöbbük úgy vélekedett, hogy az inkriminált állapot nem jellemző reá (HH-fiatalok pedagógusai 75 %, K-fiatalok pedagógusai 70,7 %). A további faktorokban jellemző eltérések nélkül, közel azonos arányokat figyelhettünk meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felnőtt válaszolók a tételt magukra nézve relevánsként nem értelmezték. A nagyon jellemző faktorban azonban figyelemreméltó arányú választ találtunk a HH-fiatalok pedagógusai köréből (8,3 %), szemben a K-fiatalok pedagógusaival, akik között csak 2,2, % választotta ezt a faktort.

T-123. ábra Fél, hogy nem fogják szeretni 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok

P-113. ábra Fél, hogy nem fogják szeretni 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem



Félek, hogy nem fognak szeretni – ez volt a következő megállapítás, amellyel kapcsolatban a fiatalok válaszaiban egy faktort nem számítva lényegében nem volt különbség. Az eltérés azonban az egyáltalán nem jellemző válasznál, azaz az állítás tényleges tagadásánál nagyarányú volt. A HC-fiatalok 49,4 %-a, a HH-fiatalok 49,5 %-a választotta ezt a faktort, mellyel szemben a K-fiatalok 72,6 %-a válaszolt ugyanígy. A versengés során előforduló vesztéskor a hátrányos helyzetű fiatalok közel fele tart tehát attól, hogy valakik szeretetét ezúttal elveszítik. A kontroll-fiatalok kedvezőbb helyzetét mutatja, hogy körükben a válaszolók háromnegyede nem tartott ettől az állapottól. A hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjában jelentősnek mondható azoknak az aránya, akik komolyan, intenzív érzelemmel tartanak a szeretet elvesztésétől, hiszen a két jellemző faktorba került a HC-fiatalok 15,1 %-a, s a HH-


127. oldal

fiatalok 16,9 %-a. (Ezzel szemben a K-fiataloknál mindössze 4,3 %-nyian vannak olyanok, akik hasonlóan gondolkodnak, s éreznek.) A pedagógusoknál az egyáltalán nem jellemző faktornál találtuk a HH-fiatalok pedagógusainak 75 %-át, s ezzel magasan nagyobb arányban utasították el ezt az érzést, mint a Kfiatalok pedagógusai, akik körében ez a faktor 57,1 %-ot adott. Ugyanakkor az inkább nem jellemző faktorban ellenkező arányokat tapasztaltunk (a HH-fiatalok pedagógusainak 16,7 %a, a K-fiatalok 28,6 %-a választotta ezt az állítást). E két faktorral tulajdonképpen lefedetté vált mindkét pedagóguscsoport nagy része. A fennmaradó tíz százalék körüli érték a HHfiatalok pedagógusainál az inkább jellemző faktornál (8,3 %) jelent meg – a K-fiatalok pedagógusainak adatai a néha igaz, néha nem faktorban 11 %, s a nagyon jellemző faktorban 3,3 %. T-124. ábra Rossz embernek érzi magát 100 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok

P-114. ábra Rossz embernek érzi magát 100 80 % 60 40 20 0 Egyáltalán nem


A rossz embernek érzem magam változatra érkezett válaszok alapján a fiatalok és a felnőttek összhangjáról beszélhetünk – az adatok azonos tendenciákat mutatnak, s a különbség csak az arányokban jelentkezik (igaz ott több helyütt figyelemre méltó tendenciákat jelezve). A fiatalok adataiban a legnagyobb különbség a fogalom teljes elutasításakor jelenik meg legelőbb. A markáns eltérés abban áll, hogy a HC-fiatalok 47,1 %-a, a HH-tanulók 53,3 %-a mellett a K-tanulók 76,9 %-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érzi magát rossz embernek. A megengedő, inkább nem jellemző minősítésnél éppen fordított sorrendet találtunk: e szerint a HC-fiatalok 23 %-a, a HH-fiatalok 25,8 %-a, a K-fiatalok 10,3 %-a . Ugyanez a tendencia érvényesült a néha igaz, néha nem faktorban (HC-fiatalok 21,8 %, HH-fiatalok 16,3 %, K-fiatalok 9,4 %). Az utóbbi két faktor adatai az állítást teljes mértékben kizáró egyáltalán nem jellemző faktorral a szégyen érzése, amely intrapszichés síkon meghatározza az individuum rendszerállapotát. A pedagógus adatok kisebb arány-eltéréseket mutatva simultak össze. Az állítást egészében elvetők aránya a fiataloknál tapasztalható legmagasabb szinten áll: HH-fiatalok pedagógusai, 83,3 %, K-fiatalok pedagógusai 77,2 % - ennyiben a pedagógusok adatai a Kfiataloknál tapasztalható adatokkal mutatnak együttjárást. Finom, diszkrét különbségek mutatkoztak a további faktorokban. Az inkább nem jellemző faktornál a HH-fiatalok pedagógusainak aránya 8,3 %, szemben a K-fiatalok pedagógusainak arányával, amely 16,3 %. Ezzel az adattal szembemenő az az adatpár, amelyet az inkább jellemző faktorban találtunk. Ott ugyanis a HH-fiatalok pedagógusainak 8,3 %-ával szemben a K-fiatalok pedagógusai meg sem jelentek.


T-125. ábra Sír 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem

P-115. ábra Sír


Nagyon

128. oldal

K-fiatalok



Néha Nagyon igaz, néha nem


Amennyiben a versengés során vesztesként fejeződik be a küzdelem, sírok – ez volt a következő meghatározásunk. A kapott adatok szerint a három fiatalokból, s a két felnőttekből álló csoport tendenciájában hasonló válaszokat adott – másként: csupán arányaiban mutatott különbségeket. Ebben az esetben is a szélsőértékeken mutatkozó eltérések voltak a leginkább szembetűnőek. A fiatalok adatai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a magas érzelmi érintettség alig eltérő reakciókkal jár a három csoportnál. A sírás egyáltalán nem jellemző a vesztes pozíció velejárójaként a HC-fiatalok 50 %-ára, a HH-fiatalok 55,5 %-ára, s a K-fiatalok 70,9 %-ára. Ez a különbség a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjai és a kontroll fiatalok között jelentős: vélelmezzük, hogy a versengést beindító érzelmek a hátrányos helyzetű fiataloknál jellemzően mások – ha ennek az a következménye, amit az adatok mutatnak. A szélsőérték adataiból szinte következik, hogy a vesztes státusz több hátrányos helyzetű fiatalt fog olyan nárcisztikus sérelemig eljuttatni, amelynek következménye lesz a sírás. A néha igen, néha nem faktorban a HC-fiatalok 21,6 %-a, a HH-fiatalok 17,5 %-a, a K-fiatalok 11,1 %-a jelent meg – jelezve, hogy a sírás következményesen megjelenik versengésében, ha veszít. A jellemző faktorokra is megmaradt az arányok eltolódásából: a HC-fiatalok 10,2 %-a, a HHfiatalok 16,1 %-a írta azt, hogy a vesztes státusz fájdalma sírásban manifesztálódik. Ezzel szemben e kategóriákban a K-fiatalok adatai mérsékeltebbek: mindössze 7,7 %-uk számolt be hasonló érzésről. A pedagógus válaszolók jellegzetes különbsége szintén a két szélsőértéken mutatkozott meg. A sírás előfordulását határozottan kizáró válaszolók aránya a HH-fiatalok pedagógusai között mindössze 41,7 % volt – a K-fiatalok pedagógusainak ezzel szemben 69,9 %-a vélekedett így. Lényeges nagyságú különbséget találtunk az inkább nem jellemző faktornál, ahol az előbbi különbséget enyhítendő, a HH-fiatalok pedagógusai negyede jelent meg a K-fiatalok pedagógusai 10,8 %-ával szemben. A két pedagóguscsoport közötti különbséget alátámasztó adatként értékeltük a másik szélsőértéken mutatkozó különbséget: a HH-fiatalok pedagógusainak 16,7 %-a sír (nagyon jellemző), szemben a K-fiatalok pedagógusai 2,2 %-ával a vesztesként kikerülés esetén.


T-126. ábra Elveszíti az önbizalm át 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

129. oldal

P-116. ábra Elveszíti az önbizalm át 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem



Az elveszítem az önbizalmam megállapítás a sírással ellentétben egy hosszabb időn át fennmaradó érzelmi állapotot tükröz. Amíg a sírás lehet állapot-oldó érzelmi jelenség, addig az önbizalom elvesztése inkább távlatos jellegű. Ezért tekintjük kedvezőtlennek azt, hogy ez esetben az állítást elfogadó, azt saját érzésként megjelenítő válaszok aránya magasabb értéket adott. A fiatalok csoportjaiban az önbizalom elvesztését nem jelzők aránya kis különbséget mutatott: a HC-fiatalok 33,7 %-a, a HH-fiatalok 42,3 %-a, a K-fiatalok 40,2 %-a nyilatkozott így. Az inkább nem jellemző faktorban sem volt jelentős különbség a csoportok között, ám a néha igen, néha nem faktorban már jelentősebb arányeltolódásokat detektáltunk. A HCfiatalok 32,6 %-a, a HH-fiatalok 20,7 %-a, a K-fiatalok 21,4 %-a került e csoportba – ami szerint a HC-fiatalok inkább elveszítik önbizalmukat, mint a másik két csoport tagjai. A szélsőérték (jellemző faktorok) adatainak összegzése alapján a HC-fiatalok 17,8 %-a, a HHfiatalok 17,9 %-a, a K-fiatalok 15,4 %-a tarozik abba a körbe, akik saját értékelésük szerint tartósan depriváltakká lesznek. Ez a három adat lényegileg azonos arányt feltételez a különböző csoportoknál – ami felhívja a figyelmet arra, hogy a versengés során megjelenő érzelmi sérülések a csoportok jelentős részénél hosszan tartó zavart idéznek elő az énben. A felnőttek körében az önbizalomvesztésnek a megjelenése némiképp eltérő. A HHfiatalok pedagógusainak 25 %-a hárította el egyértelműen ezt az érzést, szemben a K-fiatalok pedagógusaival, ahol az arány 34,4 %-os. Az inkább nem jellemző faktornál a HH-fiatalok pedagógusainak 41,7 %-a jelent meg, s a néha igen, néha nem faktornál 25 %-uk – ugyanezek az adatok a K-fiatalok pedagógusainál 27,8 % és 28,9 %. Az utóbbi adatok tehát arra hívják fel a figyelmet, hogy a két pedagóguscsoport mindegyikében negyedük – legalábbis esetenként – önbizalomvesztésig jut el a versengés során. Szintén hasonló adatként értékelhető a jellemző faktorokba kerültek aránya a két pedagóguscsoportnál. A HH-fiatalok pedagógusainak 8,3 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 8,9 %-a jellemzően elveszíti az önbizalmát a versengés során elszenvedett vereség alkalmával.


T-127. ábra Irigységet érez 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-117. ábra Irigységet érez


130. oldal

Nagyon




Az irigység a pszichoanalitikus irodalomban kitüntetett helyet kapott. Ez az érzés Freud gondolkodásában az egyik elemi kérdéseként jelent meg, s a továbbiakban sem került ki az érdeklődés fókuszából (Anna Freud, Melanie Klein, Bruno Bettelheim nagy jelentőséget tulajdonított ennek az érzésnek). Az öt csoport válaszainak elemzésekor azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok válaszai szociálisan kevéssé kontrolláltak – faktoronként magasabb arányban számoltak be az irigység érzéséről, mint a felnőttek. A fiatalok és a felnőttek adatai megközelítően azonos mintázattal, eltérő arányokat mutatnak. A három tanulói csoport adatai jórészt azonosak. A fiatalok közel felétől kaptunk egyáltalán nem jellemző választ (HC-fiatalok 40,4 %, HH-fiatalok 45,9 %, K-fiatalok 47 %). A néha igaz, néha nem faktornál található relatíve magasabb értéknél a három csoport adatai az előbbi sorrendben: 21,3 %, 19,9 % és 17,1 % - azaz jellemző eltérés a három csoport között a válaszok e szegmensében sem volt tapasztalható. Diszkrét különbség írható le a jellemző faktorokban, ahol a HC-fiatalok 22,4 %-a, a HH-fiatalok 17,7 %-a, a K-fiatalok 15,4 %-a tartozik. Kohut nárcisztikus én-sérelem teóriája alapján a három csoportot elkülöníthetnénk a szerint, hogy az anyai frusztráció okozza a nárcisztikus versengést, ami mögött a most tárgyalt irigység lenne a meghatározó érzés. Ennek ellentmondani látszik az a felfogás, amely szerint a cigány-fiatalok családjai, s különösen az anyák, többnyire megengedő attitűddel fordulnak gyermekeik felé (Horváth – Landau – Szalai, 2000, Forray, 2000, Fraser, 2002). A pedagógusok válaszaiban néhány ponton különös eltérések voltak detektálhatók. Az irigységet tételesen kizárók aránya a HH-fiatalok pedagógusainál 75 %, a K-fiatalok pedagógusainál 60,2 %. A HH-fiatalok pedagógusainál a néha igaz, néha nem kategória, továbbá a két jellemző faktor meg sem jelent, míg a K-fiatalok pedagógusainál ezekben a faktorokban a következő arányokat találtuk: 14,8 %, 4,5 %, 2,3 %. A K-fiatalok pedagógusainál az utóbbi három faktor összege 21,6 %, ami mindenképpen jellemző felfogásbéli, érzelmi különbség. T-128. ábra Bosszút szeretne állni 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-118. ábra Bosszút szeretne állni 100 80 60 %40 20 0 Egyáltalán nem




131. oldal

A versengés során, a vesztett pozícióban lévő érzelmeinek következő lehetséges eleme – kérdőívünkben – a bosszút szeretnék állni meghatározás volt. A fiatalok válaszai jelentős különbségeket mutattak – ugyanakkor a vezető faktor tekintetében a fiatalok és a felnőttek adatainak hasonlósága jelentős. A fiatalok között – mint már több alkalommal – a szélsőértéki adatok mutattak nagy eltérést. A HC-fiatalok 39,1 %-a, a HH-fiatalok 50,5 %-a, a K-fiatalok 70,1 %-a fogalmazott úgy, hogy vesztett pozícióban is kizárt az érzés, mely szerint bosszút szeretne állni. A különbségek oly nagyok, hogy értelmezésük csak a tágabb kontextusban remélhető. A válaszok ellenkező pólusán mutatkozó adatok, az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorok kumulált eredménye szintén jelentős különbségeket hozott: a HC-fiatalok 22,9 %-a, a HH-fiatalok 17,7 %-a, a K-fiatalok 11,1 %-a nyilatkozott úgy, hogy érzelmeiben megjelenik a bosszú, mint érzelem. Ezúttal a felnőtt válaszolók adatai jelentős mértékben együttjártak. A pedagógusok mindkét csoportjának döntő részéről elmondható, hogy a bosszú érzete nem domináns akkor sem, ha vesztesként hagyják el a küzdőteret (HH-fiatalok pedagógusai 83,3 %, K-fiatalok pedagógusai 79,3 %). A jellemző faktorokban közel azonos eredményt kaptunk azzal az érdekességgel, hogy a HH-fiatalok pedagógusainak aránya valamivel magasabb, ugyanakkor a nagyon jellemző faktorban nem volt részükről adat (HH-fiatalok pedagógusai 8,3 % és 0 %, K-fiatalok pedagógusai 4,6 % és 2,3 %).

T-129. ábra Csalódott 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem

P-119. ábra Csalódott


Nagyon

50 40 30 %20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A versengésben bekövetkező vesztést követően csalódott vagyok – ez volt a következő meghatározásunk. A fogalomra kapott reakciók a fiataloknál és a felnőtteknél is nagyban eltérő felfogásokra engedtek következtetni. A fiatalok adatainak elemzésénél két faktorban találtunk magas arányokat – de ezek nem voltak azonosak a hátrányos helyzetű fiataloknál és a kontroll csoport fiataljainál. A magas értéket adó faktorok a hátrányos helyzetű fiataloknál az egyáltalán nem igaz és a néha igaz néha nem faktorok voltak (HC-fiatalok 28,1 % és 24,7 %, HH-fiatalok 29,8 % és 29,8 %), a kontroll fiataloknál az egyáltalán nem igaz és az inkább jellemző faktorok voltak (21,4 és 27,4 %). A különbségek vélhetően a versengés jellemzően eltérő felfogásából következnek a hátrányos helyzetű vs. kontroll fiataloknál. Jelentős eltérésként értelmezhető a felnőtt válaszadóknál az, hogy a HH-fiatalok pedagógusainak válaszában a legmagasabb arányt az inkább jellemző faktorban találtuk, míg a Kfiatalok pedagógusainál a néha igaz, néha nem faktornál (HH-fiatalok pedagógusai, inkább jellemző: 41,7 %, K-fiatalok pedagógusai 37,8 %). További figyelemre méltó a válaszok alakulásában, hogy a HH-fiatalok pedagógusainál nem találtunk olyan válaszolót, aki a nagyon jellemző faktort választotta volna, szemben a K-fiatalok pedagógusaival, akik közül 10 %


132. oldal

jelent meg e faktorban. Összességében a csalódottság érzése egyfajta alap-érzés a vizsgált pedagógusoknál. l P-120. ábra Boldog

T-130. ábra Boldog 80 HC-fiatalok

60

HH-fiatalok

% 40

K-fiatalok



Nagyon

100 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem



Nagyon


Boldog vagyok – ez volt a következő meghatározásunk, amely a versengést indító érzések morális világba való utalását jelenti, amennyiben a vesztes valamilyen morális féknek köszönhetően nemhogy elkeseredett lenne, hanem éppen ellenkezőjét éli meg: boldog. E gondolat végig húzódik a pszichoanalitikus megközelítés gondolkodásán, hiszen az én harcainak jó része morális tiltásokkal függ össze. A válaszoló fiatalok adatainak elemzésekor jelentős szóródást tapasztaltunk az egyáltalán nem jellemző faktorban. Ezen túl a kéthátrányos helyzetű csoport adatai megközelítően azonosak voltak, szemben a K-fiatalok csoportjának adataival, amelyek tendenciózusan eltértek. Az egyáltalán nem jellemző faktorban a HC-fiatalok 25,6 %-a, a HH-fiatalok 41,4 %-a, s a K-fiatalok 66,7 %-a található, ami alapján kijelenthet, hogy a csoportok nagy részének gondolkodása jellegzetesen eltérő e megállapítást illetően. A szélsőértéken kapott arányoknak megfelelően a következőkben tipikus különbségek alakultak. A néha igaz, néha nem és a nagyon jellemző faktorban egyaránt azonos sorrend alakult ki, amely szerint leginkább a HC fiatalokra volt jellemző a boldogság érzése (30,2 és 15 1 %), ennél mérsékeltebb volt a HHfiatalok jelenléte a vizsgált faktorokban (23,8 és 10,1 %), s a legvisszafogottabbak voltak e tekintetben a K fiatalok (12 és 2,6 %). A felnőtt válaszolók döntően a boldogság érzését nem tekintették relevánsnak: a HHfiatalok pedagógusainak 83,3 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 73,9 %-a értelmezte imígyen a kérdést. Alig volt eltérés a néha igaz, néha nem faktorban (HH-fiatalok pedagógusai 8,3 %, K-fiatalok pedagógusai 12,5 %), s a további nem jelentős különbségnek azt láttuk, hogy a HH-fiatalok pedagógusainak választásában nem volt a két jellemző faktor, a K-fiatalok pedagógusainál pedig igen, igaz kicsiny arányban (összesen 4,5 %-uk nyilatkozott így). T-131. ábra Lenézettnek érzi m agát 70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem

P-121. ábra Lenézettnek érzi m agát 80


60 %40 20 0


Nagyon

Egyáltalán nem


HHf iatalok pedagógu sai K-fiatalok pedagógu sai


133. oldal

A lenézettnek érzem magam válasz-lehetőségre kapott adatainkban a fiatalok és a pedagógusok válaszainak tendenciája megegyezett, aránybéli eltérések azonban jelentkeztek. A fiataloknál ismét az egyáltalán nem jellemző szélsőértéken lehetett leginkább érzékelni az alapvető hangsúly-eltolódásokat. A lenézettség érzéséről legnagyobb arányban számoltak be a HC-fiatalok, az implicite válaszukkal: egyáltalán nem jellemző az, hogy a versengés végeztével vesztesként ezt az érzést élnék át, válaszolták 43,7 %-nyian – a HH-fiatalok közül már 48,6 % válaszolt így, végül – s itt tapasztalható a legnagyobb arányú eltérés – a Kfiataloknak 65 %-a nyilatkozott úgy, hogy a lenézettség állapota nem vonatkozik rá. A fenti adatsorból következik, hogy az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorokban a sorrend ellenkező volt: a HC-fiatalok 21,8 %-a érzi úgy, hogy a vesztes pozíció a lenézettséggel jár együtt – ugyanez a véleménye a HH-fiatalok 17 %-ának, s osztoznak a véleményben a Kfiatalok közül 6,8 %-nyian. A tendencia világos: a vereség érzése kevéssé terhelő a K-fiatalok legtöbbjének – ugyanakkor a legkevesebb érzelmi tartalékkal a HC-fiatalok bírnak. A pedagógusok válaszai bizonyosan eltérő konceptust hordoznak a HH-, vs. K-fiatalok pedagógusai aspektusban. A HH-fiatalok pedagógusainak – miközben 75 %-a nyilatkozott úgy, hogy idegen tőle a lenézettség érzése – 8,3 %-uk ugyanezt az érzést nagyon jellemzőként éli meg. A K-fiatalok pedagógusainál ez jelentősen eltérő értelmezésben jelenik meg, amennyiben 55,7 %-uk gondolja úgy, hogy idegen számára a vesztes pozícióban a lenézettség állapota, s 13,6 % válaszolt úgy, hogy ez az érzés inkább jellemző, miközben 1,1, % írta: nagyon jellemző ez az érzés a számára. P-122. ábra Bűntudatot érez

T-132. ábra Bűntudatot érez 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

80 HC-f iatalok

60

HH-f iatalok

%40

K-f iatalok


Nagyon



Nagyon


A bűntudatot érzek – meghatározás ismét azért került fogalmaink közé, mert a pszichoanalitikus megközelítés a fogalommal, mint destruktív aktivitással foglalkozik. A pszichoanalitikus felfogás szerint a bűntudat a felettes én által meghatározottak negligálása alkalmával megjelenő érzés – s mint ilyen a versengésben evidensen előfordulhat. A három tanulói csoport adatai jelentősen nem térnek el egymástól. A fiatalok közel fele elhárította a bűntudat érzésének meglétét (HC-fiatalok 43,7 %, HH-fiatalok 47,5 %, Kfiatalok 56,4 %). Kis aránynövekedés volt tapasztalható a néha igaz, néha nem faktornál (a fenti sorrendben: 23 %, 22,8 %, 16,2 %). A jellemző faktorokra ezzel együtt figyelemre méltó arányban maradtak fiatalok: jelentősebb arányú a HC-fiatalok érintettsége (13,7 %) és a HHfiatalok jelenléte a faktorokban (15,3 %), s ehhez képest lényegesen mérsékeltebb a Kfiatalok aránya (10,2 %). A pedagógus-adatok szerint a válaszolók kétharmadától távol áll az érzés (HH-fiatalok pedagógusai 66,7 %, s K-fiatalok pedagógusai 58 %). Jelentősnek értékeltük a néha igaz, néha nem faktorban a HH-fiatalok pedagógusai 8,3 %-ával szemben a K-fiatalok pedagógusainak 21,6 %-os reprezentáltságát. Továbbá magas arányúként értelmeztük a HH-fiatalok pedagógusai közül azoknak a választását, akik az inkább jellemző faktorra adták válaszukat (ők


134. oldal

16,7 %-nyian vannak a másik pedagógus csoport hasonló faktorban megjelenő 1,1 %-ával szemben). T-133. ábra Nem foglalkozik vele 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem



Nagyon

P-123. ábra Ne m foglalk ozik vele 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem



Nagyon


A versengésből vesztesként kikerülés következő alapeseteként a nem foglalkozom vele meghatározással éltünk a kérdőívben. A fiatalok válaszai nagyon eltérő vélekedéseket mutatnak a három csoport összehasonlításában – s mindettől jelentősen térnek el az amúgy hasonlón vélekedő pedagógusok. A fiatalok csoportjainál a vesztes státusszal a legkevésbé a HC-fiatalok foglalkoznak, hiszen közülük 26,4 %-nyian válaszolták azt, hogy egyáltalán nem jellemző, hogy foglalkoznának a kérdéssel – ennél nagyobb arányban foglalkoztatja ez az állapot a HH-fiatalokat (30,1 %), s a leginkább versengő e válasz szerint a K-fiatalok csoportja, hiszen itt a faktorra jutó választás aránya a legmagasabb: 45,3 %. Mint oly sokszor, e témánál is van egy jelentős arány-növekedés a néha igaz, néha nem faktorban (HC-fiatalok 33,3 %, HH-fiatalok 27,1 %, K-fiatalok 23,1 %). Végül a vesztes státusszal jellemzően nem foglalkozók arányai (inkább jellemző és nagyon jellemző összesen) a három csoportban: HC-fiatalok – 23,8 %, HHfiatalok 27,5 %, K-fiatalok 13,7 %. Az adatok emlékeztetnek az ún. iskolai ellenkultúra munkáskultúra fogalomra, amellyel Paul Willis élt A skacok címmel megjelent munkájában (Willis, 2000.). A fiatalok válaszaitól merőben eltérő pedagógusaik válasza. A két csoport vélekedése lényegében hasonló: sem tendenciájában, sem arányaiban nem különböző. A legmagasabb arány, a néha igaz, néha nem faktorban mutatkozott mindkét csoportnál (HH-fiatalok pedagógusai 50 %, K-fiatalok pedagógusai 48,3 %). Jellemzően foglalkoznak a kérdéssel (HHfiatalok pedagógusai 33,3 %, K-fiatalok pedagógusai 27 %), s ehhez képest alacsony azoknak az aránya, akik nem tekintik e kérdést megfontolandónak (HH-fiatalok pedagógusai 8,3 %, Kfiatalok pedagógusai 4,5 %). T-134. ábra Zaklatott, ideges 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

P-124. ábra Zaklatott, ideges

HC-fiatalok HH-fiatalok K-f iatalok Néha igaz, néha nem

Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon



135. oldal

A vesztes pozícióban jellemző lehet a zaklatott, ideges vagyok érzés. A fiatalok válaszai közel hasonlóak, ahogy ez a pedagógusok válaszainak adatai alapján is megállapítható, ám a fiatalok és a felnőttek válaszainak összevetésében azt tapasztaltuk, hogy azok jellegzetesen eltérő felfogást tükröznek. A fiatalok körében a legmagasabb arányszámok az egyáltalán nem jellemző faktorban mutatkoztak (HC-fiatalok 33,3 %, HH-fiatalok 39,5 %, K-fiatalok 42,7 %). A három csoport között az eltérés ha nem is nagy, mindenesetre jelzésértékű. Az adatokat úgy értelmezzük, hogy az adott csoportokban létezik egy markánsan nem versengő réteg, akik számára az esetleges vesztes pozíció sem jelent különösebb érzelmi állapotváltozást. A második legnagyobb arányú adatállomány a néha igaz, néha nem faktorban található: e szerint a sorrend megváltozott – a leginkább így gondolkodók a HC-fiatalok, akik közül 24,1 % érzése a zaklatottság és idegesség, gyakorlatilag ugyanilyen arányú a HH-fiatalok körében a hasonlóan gondolkodó, érző réteg (23,7 %), s legkevésbé markáns csoport e kategóriában a K-fiatalok csoportja (19,7 %). Az ellenoldali szélsőértékeken a jellemző faktorokban az adatok szerint zaklatott és ideges – vesztes pozícióban – a HC-fiatalok 20,6 %-a, a HH-fiatalok 20,9 %-a, s ettől valamelyest elmaradó értékkel a K-fiatalok 16,2 %-a. Hektikus adatok jellemzik az amúgy egységes pedagógus-válaszolókat – függetlenül attól, melyik pedagóguscsoportba tartoznak. A válaszaik alapján nem zaklatott, s nem ideges a HH-fiatalok pedagógusainak 41,7 %-a, s a K-fiatalok pedagógusainak 32,6 %-a. Bizonytalan, vagyis néha igaz,néha nem igaz, hogy zaklatott és ideges lenne a HH-fiatalok pedagógusainak 33,3 %-a és a K-fiatalok pedagógusainak 36 %-a. A két jellemző faktorban található arányok azt valószínűsítik, hogy a zaklatottság és az idegesség érzete a pedagógusokra általában nem jellemző a versengő szituációkban akkor, amikor vesztesek. T-135. ábra Elégedetlen önm agával 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem

P-125. ábra Elégedetlen önm agával 40



Nagyon



Nagyon


Elégedetlen vagyok magammal – fogalmazódott meg a következő meghatározás, amelyre alapvetően hasonlóképpen válaszoltak a válaszoló fiatalok, s ettől karakteresen eltérően a pedagógusok. A fiatalok válaszaiban két magasan értékelt faktort találtunk – a felnőtt válaszolóknál egyet. A fiatalok válaszai lényegében azonosak a három csoport vonatkozásában. Az első magas értéket mutató faktor az egyáltalán nem jellemző meghatározásnál alakult (HC-fiatalok 31,5 %, HH-fiatalok 32,9 %, s K-fiatalok 29,9 %). A második kiemelkedő faktor a néha igaz, néha nem, ahol az adatok ugyanebben a sorrendben: 31,5 %, 26,6 %, 26,6 %. A figyelemre méltó eltérés a két jellemző faktor kumulálását követően mutatkozott meg. A legkevésbé elégedetlen magával a HC-fiatalok csoportja az erre a két faktorra eső 21,3 %-ával, ennél elégedetlenebbek a HH-fiatalok az itt található 26,1 %-os képviselettel, végül a leginkább elégedetlen a K-fiatalok csoportja, az e két faktorban megjelent 30,8 %-nyi válaszolóval.


136. oldal

A pedagógus-válaszolók a legmagasabb arányban a néha igaz, néha nem faktorban jelentek meg: a HH-fiatalok pedagógusainak 25 %-a, a K-fiatalok 34,8 %-a került. Több csúcsérték nem is jelent meg a válaszokban, ezzel együtt a jellemzően elégedetlenek aránya a két faktor adatainak összegzése alapján magas: a HH-fiatalok pedagógusainak 41,7 %-a, a Kfiatalok pedagógusainak 32,6 %-a tartozik a két jellemző kategória valamelyikébe. T-136. ábra Tehetetlennek érzi m agát 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem



Nagyon

P-126. ábra Tehetetlennek érzi m agát 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-f iatalok pedagógu sai


Nagyon

K-f iatalok pedagógu sai

Tehetetlennek érzem magam – ez volt a következő meghatározásunk, amelyről a fiatalválaszolók és nevelőik ismét eltérően vélekedtek. A fiatalok válaszaiban magas volt a meghatározás kategorikus elutasítása: a HC-fiatalok 37,9 %-a, a HH-fiatalok 41,2 %-a, végül a K-fiatalok 49,6 %-a nyilatkozott úgy, hogy ez egyáltalán nem jellemző reájuk. Jelentősebb eltérés a néha igaz, néha nem faktorban volt, ahol a HC-fiatalok 24,1 %-a, a HH-fiatalok 19,4 %-a s a K-fiatalok 13,7 %-a jelent meg – s ezzel a tehetetlenség érzésének relatíve magasabb szintjét adva a HC-fiataloknál, s elhanyagolhatóbbat a K-fiataloknál (köztes állapotot kijelölve a többi hátrányos helyzetű fiatalnak). A válaszok szerint alapvetően nem jellemző a HH-fiatalok pedagógusaira a tehetetlenség érzése, hiszen ezt a faktort csupán 16,7 %-uk jelölte – szemben a K-fiatalok pedagógusaival, ahol ez a harmadukat jellemzi. A HH-fiatalok pedagógusainak válaszai között az inkább nem jellemző faktorban nagyon magas arányt tapasztaltunk: 41,7 %-uk nyilatkozott így. A Kfiatalok pedagógusainak válaszaiban a következő faktorok egyre alacsonyabb arányban jelentek meg. A jellemző faktorok adatainak összevonásakor azonban még így is magas arányokat figyelhettünk meg. A HH-fiatalok pedagógusainak 16,7 %-a, a K-fiatalok pedagógusainak 18,9 %-a tartozik e két faktorba, ami szerint megfogalmazható, hogy nagyarányú a tehetetlenség érzete a pedagógusok körében – s ebben alig maradnak el a neveltjeiknél tapasztalható állapottól.

P-127. ábra Zavarban van

T-137. ábra Zavarban van 70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem



Nagyon

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon



137. oldal

A következő meghatározás a zavarban vagyok, amelyre a megkérdezett csoportok mindegyikénél más és más mintázatot adó válaszösszetételt találtunk. A fiatalok csoportjainál az állítás elutasítása eltérő mértékű volt. A legkevésbé vetették el a meghatározást a HC-fiatalok (31,4 %), ennél nagyobb arányú volt a HH-fiatalok körében az elutasítás: 40,6 %-uk nyilatkozott így, végül a legmagasabb arányban állították, hogy egyáltalán nem jellemző rájuk a zavarban lét, a K-fiatalok, ahol az e faktorra jutó arány mértéke 59 % volt. Nagy különbséget tapasztaltunk a néha igaz, néha nem faktorban, ahová a HCfiatalok 26,7 %-a és a HH-fiatalok 22 %-a mellett a K-fiatalok mindössze 17,1 %-a tartozott. A jellemző faktorokban számottevőnek értékeltük, hogy a HC-fiatalok 16,2 %-a, a HHfiatalok 19,8 %-a tartozik. A K-fiatalok közül mindössze 10,3 % válaszolt úgy, hogy jellemző esetében – vesztes pozícióban – az, hogy zavarban van. A pedagógus válaszolók adatai szélsőségesen eltérőek. Abban egyező válaszokat detektáltunk, hogy mindkét csoportnál mekkora arányban vannak a vesztést követően zavart nem érzők. Ez a HH-fiatalok pedagógusainál 41,7 %, a K-fiatalok pedagógusainál 41,6 %. Az inkább nem jellemző faktorban a HH-fiatalok pedagógusai közül ismét 41,7 % került – ezzel a maradó válaszok aránya lényegesen alacsonyabb szintre állt be az inkább jellemző faktorban (16,7 %). A kontroll fiatalokkal foglalkozó pedagógusok a továbbiakban, két faktorban jelentek meg: az inkább nem jellemző és a néha igaz, néha nem faktorban (21,3 és 24,7 %) – e két jelentős értéket mutató faktoron túl számottevő arányú válasz más faktorban nem jelent meg. T-138. ábra Elism eri a győztest 30 25 20 % 15 10 5 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-128. ábra Elism eri a győztest 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Elismerem a győztest – ez állt a következő meghatározásban. E témában is jellegzetesen különböző vélemények jelentek meg az öt csoportnál. A fiatalok csoportjainak válaszai azonos tendenciát mutatva is nagyon eltérőek, mert az egyes faktorokra jutó arányok nagyon különbözőképpen alakultak. A szélsőpontokon és a középső értéken is mutatkozott egy-egy magasabb érték a fiatalok válaszaiban. A győztes elismerése nem jelenik meg a vesztést követően a HC-fiatalok 21,8 %-ánál, a HH-fiatalok 23,5 %-ánál, s a K-fiatalok 16,2 %-ánál. A néha igaz, néha nem faktorban az adatok lényegében azonosak (HC-fiatalok 25,3 %, HH-fiatalok 27,7 %, K-fiatalok 24,8 %). Ismét érezhetően eltérő ugyanakkor a jellemző faktorok eredménye, ahol a kumulált adatok szerint a HCfiatalok 38,7 %-a, a HH-fiatalok 38,6 %-a, s ezzel szemben a K-fiatalok 49,6 %-a jelent meg. Ezen adatok alapján vélelmezhető, hogy a HH-fiatalok kevéssé ismerik el versengéseik győzteseit, szemben a K-fiatalokkal, ahol ez az eltérő kulturális miliő okán megszokott gyakorlat. A pedagógusok válaszainak összegzése alapján megállapíthattuk, hogy a vereséget követően tíz százalék alatti azoknak a pedagógusoknak az aránya, akik egyáltalán nem ismerik el, illetve inkább nem ismerik el a győztest (HH-fiatalok pedagógusai 8,3 és 0 %, K-fiatalok pedagógusai 4,3 és 3,3 %). A néha igaz, néha nem faktorban nem volt HH-fiatalokkal foglalkozó pedagógus, a K-fiatalok között 19,6 % nyilatkozott így. Eltérő arányban, de mindkét


138. oldal

pedagóguscsoportban a győztes elismerése a jellemző. A kumulált értékek a jellemző faktorokban: HH-fiatalok pedagógusai 91,7 %, K-fiatalok pedagógusai 72,9 %. P-129. ábra Sem m it nem érez

T-139. ábra Sem m it nem érez 80 HC-fiatalok

60

HH-fiatalok

% 40

K-fiatalok



120 100 80 % 60 40 20 0 Egyáltalán nem

Nagyon


Nagyon

HHf iatalok pedagógu sai K-f iatalok pedagógu sai

A válasz-variánsokban a következő: semmit nem érzek. A válaszokban jellemzően együtt járt a két hátrányos helyzetű csoport, míg a kontroll fiatalok csoportjának adatai jobbára a pedagógus-adatokkal mutatott hasonlóságot. A fiatalok adataiban ezúttal az állítás elutasításában mutatkozott jelentős eltérés (HCfiatalok 34,9 %, HH-fiatalok 41,1 %, s ezekkel szemben állónak értékelhető a K-fiatalok aránya: 69,2 %). A szélsőértéken kapott arányoknak megfelelően a következő magasabb arányt mutató faktorban – néha igaz, néha nem – a HC-fiatalok 27,9 %-a, a HH-fiatalok 27,2 %-a mellett a K-fiatalok mindössze 12 %-a jelent meg. Még nagyobb arányú az eltérés a jellemző faktorokban, ahol a HC-fiatalok 21 %-a és a HH-fiatalok 17,8 %-a mellett 8,6 %-nyi K-fiatal nyilatkozta azt, hogy semmit sem érez. A pedagógus-válaszolók között is jelentős eltérés mutatkozik. A HH-fiatalok pedagógusaira egyáltalán nem jellemző, hogy semmit nem éreznek – a kijelentésre jutó hányad 100%, szemben a K-fiatalok pedagógusaival, akik közül ezt a faktort 64 % választotta. Az inkább nem jellemző és a néha igaz, néha nem faktor mutat még jelentősebb arányokat: 12,4 és 20,2 %-ot. P-130. ábra Gyűlöli a győztest

T-140. ábra Gyűlöli a győztest 80 HC-fiatalok

60

HH-fiatalok

% 40

K-fiatalok



Nagyon

120 100 80 % 60 40 20 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A gyűlöli a győztest formula adatainak elemzése alapján az öt csoport véleményét lényegében azonos tendenciájúnak tekinthetjük azzal, hogy az arányokban eltérő a fiatalok és pedagógusaik vélekedése. A fiatalok válaszai ezúttal is – többek között – az egyáltalán nem jellemző faktornál mutattak markáns különbségeket (HC-fiatalok 47,1 %, HH-fiatalok 56,1 %, K-fiatalok 75,2 %). A hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjában és a K-fiataloknál a további faktorok egyenletesen szórtak. Ezért relatíve magas arányokat kaptunk a két jellemző faktorban, ami minden-


139. oldal

képpen elgondolkodtató: a HC-fiatalok 26,4 %-a, a HH-fiatalok 6,4 %-a, a K-fiatalok 8,5 %-a nyilatkozott így, ami a kontrolálatlan, erős indulat tényleges jelenlétére utal. Bár kultúrán belüli változatosságként értelmezhető a jelentős arány-különbség, megértése egyre inkább elengedhetetlen – tudni illik az oki háttér vizsgálata. A pedagógus-válaszokban a különbség szintén szembeötlő. A HH-fiatalokkal foglalkozók válaszai 100 %-ban az egyáltalán nem jellemző faktorban jelentek meg, míg a K-fiatalok pedagógusainak válaszaiban a 83 %-os teljes elutasítás mellet alacsony arányok mellet ugyan, de a többi faktorban is voltak válaszok. A válaszolók 8 %-a írta azt, hogy inkább nem jellemző, hogy gyűlölnék a győztest, miközben 6,8 % jelent meg a néha igaz, néha nem faktornál. T-141. ábra Kétségbe esik 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem

P-131. ábra Ké tsé gbe e s ik

HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Néha Nagyon igaz, néha nem

80 60 %40 20 0 Egyáltalán nem



A kétségbeesem meghatározásra érkezett reakciókat összegezve megállapíthattuk, hogy tendenciájában azonos a három tanulói csoport, s ugyancsak közel egyező a pedagógusok vélekedése. Mint oly sokszor, e kérdésnél is a szélsőértéken jelentkező különbségek határozzák meg a válaszok mintázatát. Az egyáltalán nem jellemző, tudni illik, hogy kétségbe esne faktorra a válaszok 47,7 %-a esett a HC-fiataloknál, az 57,2 %-a a HH-fiataloknál, s a 68,4 %-a a kontroll-fiataloknál. A tíz-tíz százalékos különbségek a középső faktornál és az ellenoldali szélső faktornál adtak érzékelhető különbségeket. A néha igaz, néha nem és a nagyon jellemző faktorokban a HC-fiatalok 15,9 és 11,4 %-a jelent meg, a HH-fiatalok 17,3 és 7 %-ával szemben, s mindezektől jelentős arányban tértek el a K-fiatalok adatai, ahol előbbi 7,7 %-ot, utóbbi 2,6 %-ot adott. A kapott adatok szerint az indulati élet szélsőségei inkább jellemzőek a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjára, s azon belül is a cigány fiatalokra, mint a kontroll csoport tagjaira. A pedagógusok válaszai lényegében – tendenciájukban – azonosak. Érzékelhető különbség mutatkozott az állítás elutasításában az egyáltalán nem jellemző faktorban (HH-fiatalok pedagógusai 54,5 %, K-fiatalok pedagógusai 65,2 %). Hasonló arányú eltérést detektáltunk az inkább nem jellemző faktornál is, ahol a HH-fiatalok pedagógusainál 36,4 %-ot kaptunk, míg a K-fiatalok pedagógusainál 22,5 %-ot. A kétségbeesés érzése a néha igaz, néha nem faktorra kiegyenlítődött: HH-fiatalok pedagógusai 9,1 %, K-fiatalok pedagógusai 11,2 %.


T-142. ábra Legyőzöttnek érzi m agát 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem



Nagyon

140. oldal

P-132. ábra Legyőzöttnek érzi m agát 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-f iatalok pedagógus ai


Nagyon

K-f iatalok pedagógus ai

A legyőzöttnek érzem magam válaszelem adataiban, a fiatalok csoportjainak eltérő válaszmintázatával szembesültünk. A pedagógusok válaszai hasonló lefutásúak. Ez esetben lényegében két faktornál mutatkozott együttjárás a három fiatal-csoport adataiban. Az állítást teljes mértékben elutasítók arányai a három csoportnál a következőképpen alakultak: HC-fiatalok 31,1 %, HH-fiatalok 38,3 %, s K-fiatalok 23,9 %. A néha igaz, néha nem faktorban az arányok a csoportok előbbi sorrendjében: 33,8 %, 24,6 %, 23 %. Jelentős arány-különbözet mutatható ki a továbbiakban akkor, ha a két jellemző faktort összevonjuk. Ez esetben az arányok a következők: a HC-fiataloknál 19 %, a HH-fiataloknál 23,2 %, s végül a K-fiataloknál 38 %. A pedagógus-válaszadók közül a HH-fiatalok pedagógusai közül 41,7 %, a K-fiatalok pedagógusai közül 38,9 % nem érzi legyőzöttnek magát egy vesztes státusz alkalmával sem. A további faktorokban csökkenő tendencia mellett közel azonos értékeket mutatnak a pedagógusi válaszok.

T-143. ábra Erőtlennek érzi m agát 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-133. ábra Erőtlennek érzi m agát 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem



Nagyon


A vesztes pozícióban jelentkező lehetséges érzések egyike, amikor a vesztes erőtlennek érzi magát. Hasonló mintázat mellett kis mértékben eltérő arányokkal találkoztunk a fiatalok csoportjainál – ettől eltérő mintázatot tapasztaltunk a hátrányos helyzetű fiatalokat nevelő pedagógusoknál, s közel egyezőt a kontroll fiatalok pedagógusainál. Az e kérdésre adott válaszok a szélsőértékeken és a néha igaz, néha nem középső faktornál tértek el a fiatalok válaszaiban. Egyáltalán nem érzi erőtlennek magát a HC-fiatalok 35,1 %-a, a HH-fiatalok 45,7 %-a, valamint a K-fiatalok 50,4 %-a. Az arányok e tekintetben beszédesek – de a kérdéskör differenciáltságát az mutatja, hogy a néha igaz, néha nem középsőfaktorban és a nagyon jellemző szélsőértéken kapott adatok mennyire tendenciózusak. Adatszerűen a két faktorban az alábbiakat kaptuk: HC-fiatalok 25,7 % és 10,8 %, HH-fiatalok 20 % és 6,7 %, végül K-fiatalok 9,7 % és 3,5 %. A három faktorban felmutatott eredmények


141. oldal

viszonylag nagy biztonsággal mutatják az érzelmi intenzitást, amely elsősorban a cigány fiatalokat, illetve kisebb arányban a másik csoportba tartozó hátrányos helyzetű fiatalokat terheli. A pedagógusok válaszainak értelmezése során jelentősebb érintettséget vélünk a HHfiatalok pedagógusainál az erőtlenség érzésének megjelenésében, amit az egyáltalán nem jellemző és az inkább jellemző faktornál kapott adatok látszanak igazolni. A két faktorban nem csupán az arányok különbözősége említendő, hanem a válaszminőség is – e kettő már jelentősen megterhelő tényezőként vehető figyelembe személyiségük rendszerállapotában (HHfiatalok pedagógusai egyáltalán nem: 33,3 %, inkább nem: 50 %, K-fiatalok pedagógusai ugyanezen adatai: 49,4 % és 24,7 %. A középsőértéken ugyanakkor jelentős arányú a Kfiatalok pedagógusainak aránya (HH-fiatalok pedagógusai 8,3 %, K-fiatalok pedagógusai 20,2 %).

T-144. ábra Nem szereti saját m agát 80 HC-fiatalok

60

HH-fiatalok

% 40

K-fiatalok



Nagyon

P-134. ábra Nem szereti saját m agát 100 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A nem szeretem magam meghatározás a pszichoanalitikus felfogás nárcisztikus sérelem és nárcisztikus öröm dichotómiájaként értelmezhető – ezért fontos miként gondolkodnak e kérdésről a vizsgálatban érintett tanulók és pedagógusaik. A tanulói és a pedagógusi válaszok tendenciájukban lényegében egyezőek, de arányaikban jellegzetes eltéréseket mutatnak. A fiatalok válaszai a három csoport összehasonlításában két ponton térnek el jelentős mértékben: az egyáltalán nem jellemző szélsőértéken és a néha igaz, néha nem középső értéknél. Az előbbi faktorban az arányok egyre emelkedőek: HC-fiatalok 45, 9 %, HH-fiatalok 49,7 %, K-fiatalok 67,3 % - ugyanebben a sorrendben a néha igaz néha nem faktor értékei ereszkedőek: 28,4 %, 22,2 %, 13,3 %). A nárcisztikus érzések érzelmi hőfoka és esetünkben annak ambivalenciája karakteresebben mutatkozik meg a cigány fiatalok adataiban, kevéssé erőteljesen a hátrányos helyzetű fiatalok másik csoportjában, s e tekintetben a legvisszafogottabb érzelmi mintázatot a K-fiataloknál találtunk. A felnőtt-válaszolók adatai is a szélső értékek irányában térnek el jellegzetesen. A nem szeretem magam meghatározást magára nézve praktikusan elutasítók aránya jelentős különbséget mutat: a HH-fiatalok pedagógusainál ez az arány jelentősebb (83,3 %), mint a K-fiatalok pedagógusainál (59,1 %). A két jellemző faktorba egyáltalán nem került HH-fiatallal foglalkozó pedagógus, ahol elenyésző mértékben, de található volt K-fiatalokat nevelő (6,8 %).


T-145. ábra Utál veszíteni

P-135. ábra Utál veszíteni

40 HC-f iatalok

30

HH-f iatalok

% 20

K-f iatalok



Nagyon

142. oldal

35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Pregnáns értékelést jelentő volt a következő meghatározásunk: utálok veszíteni. A válaszok lényegében nagyon különböző mentalitásokra engednek következtetni: a közel azonos mutatókkal rendelkező hátrányos helyzetű csoportok adatai arányaikban jellemzően eltérőek a kontroll csoport adataihoz képest. Hasonló különbségeket tapasztaltunk a felnőtt válaszolók adatainál is. A tanulói csoportok válaszaiban a három kiemelkedő arányt mutató faktor (szélső-, és középső értékek) azonosságát tapasztaltuk a két hátrányos helyzetű csoportban, s jelentős eltéréseket detektáltunk ezekhez képest a kontroll csoport fiataljai adatainál. A HC-fiatalok egyáltalán nem jellemző faktorban való megjelenése 24,7 %-os, a HH-fiataloké 24 %-os, míg a Kfiatalok reprezentáltsága e helyütt 15,9 %. A középsőérték gyakorlatilag egyező értékeket mutat a két hátrányos helyzetű csoportnál (HC-fiatalok 24,7 és HH-fiatalok 25,8 %), s közel azonos értékeket hozott a K-fiataloknál (21,2 %). Ezzel szemben a nagyon jellemző faktorban a fiatalok véleménye arányaiban jelentősen eltér: a HC-fiatalok 23,3 %-nyi, a HH-fiatalok 20,7 %-nyi, s a K-fiatalok 33,6 %-nyi arányban utálnak veszíteni. A szélsőértékek adatai látványos különbségek létét feltételezik általában a versengés felfogását illetően, de annak ilyetén végkifejletére vonatkozóan is (elsősorban a hátrányos helyzet és nem hátrányos helyzet dichotómia mentén). A pedagógus-válaszok alkalmával ritkán találkoztunk olyan mérvű eltéréssel, mint ez esetben. A HH-fiatalok pedagógusai az egyáltalán nem jellemző faktorban fele akkora arányban jelentek meg, mint a hagyományos pedagógiában érdekelt társaik (HH-fiatalok pedagógusai 8,3 % és K-fiatalok pedagógusai 18 %). Látványos különbség mutatkozott a középső értéknél is, ahol a HH-fiatalok pedagógusainak harmada jelent meg (33,3 %), szemben a Kfiatalok pedagógusai negyedével (23,6 %). A következő értéknél az inkább jellemző faktornál a HH-fiatalok pedagógusai még mindig harmadnyian vannak (33,3 %), míg a K-fiatalok pedagógusai csupán 16,9 %-nyian. Továbbra is maradt a lényeges különbség a nagyon jellemző faktornál, ahol a két érték az előbbi sorrendben 8,3 és 18 % - azaz fordultak az arányok. A pedagógusok válaszai – feltételezzük – a jelentékeny mértékben különböző kulturális közeg által meghatározottan mutatnak ennyire jelentős eltéréseket.


T-146. ábra Nem tud veszíteni 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

P-136. ábra Nem tud veszíteni



143. oldal

Nagyon

70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem



Nagyon


Nem tudok veszíteni – állt a kérdőívben az utolsó meghatározásunk. A fiatalok válaszai hasonló tendenciájúak, néhol jellegzetes eltéréseket mutató arány-eltolódásokkal. Ezekhez képest a felnőttek válaszai inkább egybesimulóak. A veszíteni legkevésbé tudók a HC-fiatalok (az egyáltalán nem jellemző faktor esetükben 35,1 %-os – ami azt teszi, hogy kétharmaduk tulajdonképpen nem tud veszíteni), ennél kevésbé feszített a kép a HH-fiatalok csoportjánál (38,5 %), s jellegzetesen eltérő a vesztés hatása a K-fiatalokra nézve, hiszen a válaszolók fele nyilatkozott úgy, hogy eltérő mértékben ugyan, de nem tud veszíteni. A néha igaz, néha nem faktorban kiemelkedő a HC-fiatalok reprezentáltsága (23 %), amelytől e további két csoport azonos arányban marad el (14,1 és 14 %). Végül a két jellemző faktor kumulált értéke az, ami jelzésértékkel bír a három csoport összehasonlításában (HC-fiatalok 27 %, HH-fiatalok 23,4 %, s K-fiatalok 20,2 %). A pedagógus-válaszolók adataiban jelentős eltérések nem voltak találhatóak – a válaszok általános mintázata és arányaik is közelest megegyezőek. Egyáltalán nem jellemző, hogy nem tud veszíteni a pedagógusok közül a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozók 58,3 %-a és a K-fiatalokkal foglalkozók 47,7 %-a. Nem jelentős az eltérés a másik szélsőértéken sem. A kumulált jellemző faktorok arányai a következőképpen alakultak: HH-fiatalok pedagógusai 8,3 %, K-fiatalok pedagógusai 6,8 %. T-147. ábra M eddig tart a vesztéssel kapcsolatos érzése 80

50

%

40

HC-fiatalok

30

HH-fiatalok

20

K-fiatalok

10 0 Néhány órát

P-137. ábra Meddig tart a vesztéssel kapcsolatos érzése

Hetekig


60 % 40


20 0 Néhány órát

Hetekig

A vesztés érzésének időfaktorait a győzelemnél használt intervallumokkal ismételtük meg. E szerint a néhány órát mértéktől kezdve a pár napig, hetekig, s végül a hosszabban értékeket használtuk. A fiatalok válaszai jellemzően nem tértek el egymástól a csoportok összehasonlításában. Ugyanakkor jelentős különbségek mutatkoztak, elsősorban a rövidebb intervallumok magas arányaiban a hosszabb ideig fennálló érzéseknél jelentkező arányokhoz képest. A vesztést


144. oldal

követő állapot időfaktorait tekintve – ha arányaiban nem is – tendenciájában hasonló mintázatú, mint a győzelem esetében kapott eredmény. A fiatalok mindhárom csoportjánál megállapíthattuk, hogy a versengés során bekövetkező vesztés érzésének időtartama rövid időszakon át tartó hatással bír. A néhány órát válaszlehetőségnél jelent meg – a három csoport mindegyikében – a fiatalok közel fele (HC-fiatalok 44,9 %-a, HH-fiatalok 45,2 %-a, K-fiatalok 42,5 %-a). A következő válaszlehetőség még szintén rövid időtartamú volt: pár napot. Erre a faktorra jutott a következő legmagasabb arányú választás a hátrányos helyzetű csoportokban csakúgy, mint a kontroll csoportnál (HCfiatalok 34,6 %, HH-fiatalok 27,7 %, K-fiatalok 39,8 %). A hosszú hatást feltételező két faktornál (a hetekig és a hosszabban válaszlehetőségeknél) a csoportok válaszai kis eltéréssel tíz százalék körüli adatokat mutattak. Összességében megállapítottuk, hogy a vesztés érzése – hatását tekintve – rövid időtartamú, s hogy e vonatkozásban nincs jellemző eltérés a csoportok között. A felnőttek válaszaiban is a rövid intervallum jelent meg vezető faktorként, de eltérően a fiatalok válaszaitól, itt nem a néhány órát válaszlehetőségnél, hanem a pár napot faktornál kaptuk a magasan kiemelkedő értékeket (HH-fiatalok pedagógusai 66,7 %, K-fiatalok pedagógusai 46,5 %). Kevéssé magas arányok jelentkeztek a néhány órát faktorban – s különbségük is számottevőnek értékelhető a két csoport adatainak összevetésében a HH-fiatalok pedagógusai 16,7 %-ával szemben a K-fiatalok pedagógusainak aránya e kategóriában 29,3 %. A hosszabb ideig tartó érzést mutató kategóriákban a valamivel tíz százalék alatti értékek egy esetben tértek el jelentősebben (a K-fiatalok pedagógusainak válaszaiban a hetekig faktor 17,2 %-os arányt mutat). 7.1.4. A vesztés utáni állapotra vonatkozó kérdéseink – hogyan hat a fiatalokra és pedagógusaikra a vesztés? A vesztést követő állapot megértése érdekében 11 kérdést tettünk fel. Ezekben a vesztes pozíciót leíró érzések és elképzelések előfordulása és milyenségének meghatározása volt célunk. T-148. ábra Igyekszik elkerülni a versengéssel járó helyzeteket a jövőben 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

P-138. ábra Igyekszik elkerülni a versengéssel járó helyzeteket a jövőben 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem

HH-fiatalok pedagógus ai Néha igaz, néha nem

Nagyon

K-f iatalok pedagógus ai

Az elsőként megfogalmazott feltevésünk szerint a vesztes fél igyekszik elkerülni a versengéssel járó helyzeteket a jövőben. A fiatalok csoportjainak válaszai e vonatkozásban tendenciózusan azonosak voltak. Ettől karakteresen eltérő mintázatot mutattak a pedagógusválaszolók. Tízszázaléknyi különbség mutatkozott az egyáltalán nem jellemző válasz-faktorban a három tanulói csoportnál. A különbség a hátrányos helyzetű fiatalok és a kontroll fiatalok


145. oldal

között jelent meg, a két H-csoport tagjai azonosan vélekedtek (HC-fiatalok 40,9 %, HHfiatalok 40,8 % - ezzel szemben a K-fiatalok csoportja 50,4 %). Ugyancsak hasonló adatokat mutat a két hátrányos helyzetű csoport a néha igaz, néha nem faktorban (HC-fiatalok 22,7 %, HH-fiatalok 23,1 %) s ettől valamelyest eltérő a K-fiataloknál mutatkozó arány, ami 16,2 %. A két jellemző faktorba eső választások aránya szintén együtt jár a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál, s kisebb arányt mutat a K-fiataloknál (HC-fiatalok 23,/ %, HH-fiatalok 23,8 %, K-fiatalok 12,8 %). A hátrányos helyzetű fiatalok ezen adatok szerint visszafogottabbak a jövendőbeli versengő helyzetekben a vesztést követően, mint a kontroll csoportba tartozó társaik. A pedagógus válaszokat elemezve nagy eltéréseket az inkább nem jellemző, a néha igaz, néha nem és a nagyon jellemző faktorokban találtunk (HH-fiatalok pedagógusai 33,3 – 16,7 – 16,7 %, K-fiatalok pedagógusai 17,2 – 32,3 – 5,4 %) – az adatok alapján arra következtettünk, hogy a HH-fiatalok pedagógusai általánosságban kevéssé opponálnak vesztes pozíciójuk ellenére is.

T-149. ábra Általában ham ar feladja, ha versengő helyzetbe kerül 70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem

HC-f iatalok HH-f iatalok Néha igaz, néha nem

Nagyon

K-f iatalok

P-139. ábra Általában ham ar feladja, ha versengő helyzetbe kerül 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Általában hamar feladom, ha versengő helyzetbe kerülök – szólt a második meghatározás, amely a vesztést követő érzéseket kívánta értelmezni a válaszok alapján. Ezúttal az összes csoport válasza azonos tendenciájú volt, igaz, jelentős arányeltolódások mellett. A fiataloktól kapott válaszok szerint a két hátrányos helyzetű csoport ez esetben is jobban hasonlított egymásra, mint a kontroll fiatalokra. A legnagyobb különbség most az első szélsőértéken, az egyáltalán nem jellemző faktoron volt (HC-fiatalok 38,6 %, HH-fiatalok 38,4 %, K-fiatalok 63,2 %). A hezitáló középértéken a válaszok ismét nagyarányú eltéréseket mutattak (HC-fiatalok 21,6 %, HH-fiatalok 25,5 %, K-fiatalok 8,5 %). Végül a jellemző faktorokban nem mutatkozott hasonló megközelítés a három csoport között (HC-fiatalok 11,3 %, HH-fiatalok 16,3 %, K-fiatalok 9,2 %). A versengő helyzet feladása tekintetében a hátrányos helyzetű fiatalok hamarabb feladni látszanak a küzdelmet, mint a kontroll csoportba tartozó társaik. A pedagógus válaszolók körében a két csoportra vonatkozó különbségek az első két faktorban jelentek meg – de úgy, hogy azok arányaikat tekintve kioltották egymást, amiből következően a következő három faktorban volt arra lehetőség, hogy lényegi azonossággal zárják a kérdést a pedagógusok, s ez meg is történt. A HH-fiatalok pedagógusainak 50 %-a de facto kizárta a versengő helyzet feladását – következik ez az egyáltalán nem jellemző válasz 50 %os arányából – míg a K-fiatalok pedagógusai közül csak 36,3 %-uk jelent meg az egyáltalán nem jellemző faktorban, amiből következően a többieknél a feladás valamilyen szinten realitás. Az inkább nem faktorban tapasztalható arányok a HH-fiatalok pedagógusainál alacso-


146. oldal

nyabbak, ami szerint az inkább nem jellemző faktorban a K-fiatalok pedagógusai valamelyest megengedő módon, de nagyobb arányban zárják ki a versengés feladásának lehetőségét (HHfiatalok pedagógusai 16,7 %, K-fiatalok pedagógusai 29,7 %). A következő faktorokban az adatok gyakorlatilag megegyezőek. Mindezek alapján a versengés hamarabb történő feladása kevésbé jellemző a HH-fiatalok pedagógusaira, mint a K-fiatalokkal foglalkozó nevelőkre – vesztést követő helyzetekben.

T-150. ábra A vesztés energiát ad, legközelebb nagyobb erőfeszítéssel, m ég többet dolgozik 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok

P-140. ábra A vesztés energiát ad, legközelebb nagyobb erőfeszítéssel, m ég többet dolgozik 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-fiatalok pedagógus ai Néha Nagyon igaz, néha nem

K-fiatalok pedagógus ai

A harmadik felvetésünk – amelyre vártuk a vizsgálatunkban érintettek reakcióit – a vesztés energiát ad, legközelebb nagyobb erőfeszítéssel, még többet dolgozom meghatározás volt. A kapott adatok szerint a fiatalok válaszai az öt faktoron át közel egyenletesen szórtak, s egymáshoz képest is jobbára a szélsőértékeken adtak különböző arányokat. Ezzel szemben a felnőtt válaszolók két csoportja a fiatalok válaszaival való összevetésben markánsan eltérő mintázatot produkált. A fiatalok válaszaiban a tétel eredendő elutasításában jól mutatkoztak a megközelítésbeli különbségek (HC-fiatalok 20,7 %, HH-fiatalok 19,2 %, K-fiatalok 12,2 %). Legmagasabb értékeket mindhárom csoportnál a középső néha igaz, néha nem faktornál kaptunk (HCfiatalok 28,7 %, HH-fiatalok 32,3 %, K-fiatalok 26,5 %). A vesztés energiát adó volta a két jellemző faktorban kapott válaszok segítségével diszkrét különbséget mutat a három csoport között (HC-fiatalok 34,5 %, HH-fiatalok 37,7 %, K-fiatalok 45,3 %). Összességében a HHfiatalok – szemben a kontroll csoport fiataljaival nem kapnak lendületet a veszteség konstruktív feldolgozásával – ezzel mintegy hátrányba kerülve a normál populáció tagjaihoz képest. A pedagógus-válaszok egyik érdekessége, hogy az állítást negligáló faktorban (egyáltalán nem jellemző) a HH-fiatalok pedagógusainak csoportjából nem kerültek ki válaszadók (a K-fiatalok pedagógusai köréből 8,4 % tartozik ide). A néha igaz, néha nem és az inkább jellemző faktorokban azonban gyakorlatilag egyező véleményeket találtunk. E szerint a HHfiatalok pedagógusai lényegében alig eltérő módon közelítenek a kérdéshez, mint a normál populációba tartozó fiatalok pedagógusai.


T-151. ábra Elfogadja a vesztést, és m egpróbál tanulni belőle 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok

147. oldal

P-141. ábra Elfogadja a vesztést, és m egpróbál tanulni belőle 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

HH-f iatalok pedagógu sai


Nagyon


A következő meghatározásunk szerint az elfogadom a vesztést és megpróbálok tanulni belőle meghatározással kapcsolatos attitűdjeit kerestük a megkérdezett fiataloknak és nevelőiknek. A fiatalok, s a pedagógusaik vélekedései tendenciájában hasonlóak voltak – arányaikat illetően azonban jelentős különbségeket mutattak. A vesztés elfogadása, és az hogy tanulna belőle, egyáltalán nem jellemző a fiatalok kis részénél (HC-fiatalok 12,4 %, HH-fiatalok 19 %, K-fiatalok 6 %). A kapott adatok a HH-csoport kiugró arányát hozták, ami a csoporton belül megtalálható egy réteg jellegzetesen különálló megközelítésmódját feltételezi, vagyis ez esetben is igazoltnak látszik, hogy HH fiatalok csoportja heterogén – ismét hivatkozunk Willis A skacok című munkájára, s az abban megfogalmazott iskolai ellenkultúra kifejezés értelmezési lehetőségeire (Willis, 2000.). Az igazán hangsúlyos eltérés a hátrányos helyzetű fiatalok és a kontroll csoport fiataljainak felfogásában a jellemző faktorok adatai összevonását követően tűnik ki. E szerint a HC-fiatalok 40,4 %-ával és a HH-fiatalok 46,5 %-ával szemben a K-fiatalok 64,1 %-a áll, ami alapvető, felfogásbeli különbséget feltételez a hátrányos helyzetű és a kontroll fiatalok versengésbeli felfogása között. A pedagógus-válaszok ezúttal jelentős, koncepcionális különbséget feltételeznek. A HHfiatalok pedagógusainak körében nem jelent meg válasz az egyáltalán nem és az inkább nem jellemző faktorban (a K-fiatalok pedagógusai körében e faktorokra esett 6,1 és 3 %). Az ellenoldali két faktorban, a jellemző faktorokban a HH-fiatalok pedagógusainak 92,4 %-a jelent meg, míg a K-fiatalok pedagógusainak 69,7 %-a. Az adatok alapján azt gondoljuk, hogy a vesztés kevéssé depriváló hatással jelenik meg a HH-fiatalok pedagógusaiban, ezért jobban képesek erőt meríteni saját vesztes pozícióikból is, mint a K-fiatalok pedagógusai. T-152. ábra Megtartja az önbizalm át és a nyugalm át 30 25 20 % 15 10 5 0 Egyáltalán nem

HC-f iatalok HH-f iatalok Néha Nagyon igaz, néha nem

K-f iatalok

P-142. Megtartja az önbizalm át és a nyugalm át 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon



148. oldal

A vesztes pozíciót követő érzelmi hatások megértésének kísérletében a megtartom az önbizalmamat és a nyugalmamat megállapításra, valamint ennek a meghatározásnak az inzertjére, az elveszítem az önbizalmamat és nyugalmamat állításra vártuk a kérdezettek reflexióit. Az ellentétes állítások közel ellentétes mintázatú válaszokat hoztak – ezzel mintegy igazolva önmagukat. A fiatalok válaszai a három csoport összevetésében a két állítás mindegyikénél közel azonos arányokat is produkáltak, ami alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy e tekintetben a három populáció között nincs különbség. Közel keresztezett mintázatot mutat a felnőtt válaszolók két táblája is, azaz e tekintetben a két állítást kölcsönösen igazolják az adatok. A fiatalok válaszai közül a megtartja az önbizalmát állítást támogató inkább és nagyon jellemző kategóriák adatainak bemutatásával jelezzük, hogy a három csoport megközelítően azonosan gondolkodik (HC-fiatalok 50,5 5, HH-fiatalok 48,1 %, K-fiatalok 49,6%). A két állítás adatainak összevetésében az látszik meggyőzőnek, hogy a fiatalok képesek az én védelmére, s az újabb versengő helyzetekbe való belépésre. A felnőtt válaszolóknál a kérdések szerinti megközelítésben a HH-fiatalok pedagógusai válaszaiban több bizonytalanság tűnik ki, amennyiben a megtartom az önbizalmamat és a nyugalmamat válasz néha igaz, néha nem faktorát emeljük ki – e szerint ugyanis jelentős arányban vannak bizonytalankodók a válaszadók között (a HH-fiatalok pedagógusai ebben a faktorban 46,2 %-nyian jelennek meg a K-fiatalok pedagógusainak 30,9 %-ával szemben). T-153. ábra Elveszti az önbizalm át és a nyugalm át 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

HC-f iatalok HH-f iatalok Néha igaz, néha nem

Nagyon

K-f iatalok

P-143. ábra Elveszti az önbizalm át és a nyugalm át 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A következő meghatározásunkban a reflexióra váró mondat imígyen szólt: eltökélem, hogy legközelebb nyerni fogok. A fiatalok csoportjainak összehasonlításakor tendenciózus azonosságot láttunk azzal a megkötéssel, hogy a két szélsőértéken jelentős aránybeli különbségek tapasztalhatók. Egyáltalán nem jellemző, hogy elhatározná, legközelebb nyerni fog a HC-fiatalok 12,5 %-a, a HH-fiatalok 18,9 %-a – mindezzel szemben a K-fiatalok közül mindössze 4,3 % nyilatkozott így. Az inkább és a nagyon jellemző faktornál pedig az tűnik ki a válaszokból, hogy a HC-fiatalok 40,9 %-a, a HH-fiatalok 44,1 %-a, a K-fiatalok 64,1 %-a eltökélt a következő alkalommal való sikerben. A pedagógusvélemények hasonló tendenciája mellett kis mértékű eltéréseket is detektáltunk. A HH-fiatalok pedagógusai körében nem találtunk olyan válaszadót, aki az egyáltalán nem jellemző kategóriát választotta volna. A K-fiatalok pedagógusai között azonban 9,6 %ban volt jelen ez a vélemény. Kismértékű különbség mutatkozott az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorokban is. A HH-fiatalok pedagógusai körében 58,4 %-nyian válaszoltak ilyen értelemben, míg a K-fiatalok pedagógusai közül 51 %-nyi válasz érkezett erre a két faktorra. Mindezek alapján ebben a kérdésben azt látjuk, hogy a HH-fiatalok pedagógusai öszszességében határozottabb álláspontot vettek fel.


T-154. ábra Eltökéli, hogy legközelebb nyerni fog 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok

149. oldal

P-144. ábra Eltökéli, hogy legközelebb nyerni fog 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A megfontolásra feltett következő állításunk a kérdőívben úgy hangzott, hogy igyekszem magamat jobbá tenni. A három tanulói csoport válaszai ez alkalommal más-más megközelítést mutattak az adatok elemzésekor. A hátrányos helyzetű csoportok és a kontroll csoport összehasonlításában az első megállapításként azt fogalmazhatjuk meg, hogy a szélsőértékeken a HC és HH fiatalok csoportjai kiegyenlítettebb arányokat mutatnak, ami azt is jelenti ezúttal, hogy a K-fiatalok a meghatározás elutasításában alacsonyabb, az elfogadásában rendre magasabb értékeket mutattak. Számszerűen a különbségek a következők: a HC-fiatalok 12,4 %ával, a HH-fiatalok 16,1 %-ával szemben a K-fiatalok mindössze 6,8 %-a állítja, hogy egyáltalán nem jellemző rá a jobbátevés igyekezete. Az inkább jellemző és a nagyon jellemző faktorokban a HC-fiatalok 40,4 %-a, a HH-fiatalok 48,1 %-a mellett a K-fiatalok 72,7 %-a jelezte, hogy elkötelezett abban, hogy a vesztes pozíciót követően jobbá legyen. Kétségtelenül nagyobb vitalitás jelenik meg e kérdés válaszai kapcsán a kontroll csoport fiataljaiban a két hátrányos helyzetű csoporttal szemben. A pedagógusválaszok adatainak összegzésekor nem először találkoztunk azzal, hogy a HH-fiatalok pedagógusai az adott állítást elutasító faktorokban nem jelentek meg. Ennél a témánál is ezt tapasztaltuk – a K-fiatalok pedagógusainak körében e két faktorra elenyészően alacsony arányú jelenlétet detektáltunk: mindössze 5,2 %-uk nyilatkozott így. A néha igaz, néha nem faktorban is alatta maradtak a HH-fiatalok pedagógusai a K-fiatalok pedagógusainak (HH-fiatalok pedagógusai 7,7 %, K-fiatalok pedagógusai 13,4 %). A fentiek mintegy meghatározták az elfogadó inkább és jellemző faktorok arányait, amelyekben a HH-fiatalok pedagógusai 92,3 %-kal reprezentáltak, míg a K-fiatalok pedagógusainak aránya 81,5 % lett. Úgy tűnik, hogy e tételnél a HH-fiatalok pedagógusainak vélekedése nem csupán egységesebb, de progresszívebb is. T-155. ábra Igyekszik m agát jobbá tenni 40 30

HC-fiatalok

% 20




Nagyon

P-145. ábra Igyekszik m agát jobbá tenni 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem



Nagyon



150. oldal

A következő állítás, amelyre kértük a megkérdezettek véleményét az elveszítem a bátorságomat, és nem folytatom kijelentés volt. A kapott válaszok ezúttal összetartóbbak, tendenciájában azonosak, arányaiban közel azonosak voltak a három tanulói csoport adatainak öszszevetésében csakúgy, mint a két pedagógus csoport egymáshoz való viszonyában. A fiatalok és pedagógusaik vélekedései a kijelentéssel kapcsolatban, tendenciájukban valamelyest hasonlóak voltak, de arányaikat tekintve jelentősen különböztek. A fiatalok válaszaiban ismét a szélsőértékek különbözősége hívta magára a figyelmet. Azt, hogy egyáltalán nem jellemző, hogy elveszítené a bátorságát, és nem folytatná vélekedést a HC-fiatalok mindössze 38,6 %-a képviselte, a HH-fiatalok közül tíz százalékkal többen, 48,6 %-nyian vallották ezt, s végül a K-fiatalok kétharmada (64,1 %) nyilatkozott ekképpen. Az itt kapott adatok mintegy megerősítéseként a HC-fiatalok 23,7 %-a, a HH-fiatalok 16,2 %a, került a jellemző faktorok valamelyikébe szemben a K-fiatalok 3,4 %-ával. A hátrányos helyzetű fiatalok válaszai, s a válaszok arányai valószínűsítik, hogy visszafogottabb, több vonatkozásban hezitáló attitűd jellemzi őket, a K-fiatalokkal való összehasonlításban – miközben a HC vs. HH esetben is megtapasztalható mindez – kisebb arány-eltolódással. A pedagógusok válaszait összesítve arra a megállapításra jutottunk, hogy e kérdésben nincs lényeges különbség a két pedagógus-populáció között. Döntő többségük (HH-fiatalok pedagógusai 41,7 % és K-fiatalok pedagógusai 45,7 %) írta azt, hogy egyáltalán nem jellemző rá, a bátorsága elvesztése, s hogy nem folytatná versengéseit. Az állítás elfogadását jelentő jellemző faktorokban alig jelent meg vélekedés (a HH-fiatalok pedagógusainak 8,3 %-a, a Kfiatalok pedagógusainak 3,3 %-a vélekedett így). Ez utóbbi arányok jelzésértékűek a tekintetben, hogy komoly bizonytalanság lehet a pedagógusok egy részénél, még ha számosságuk kicsiny is (ők is foglalkoznak tanítványaikkal, s az ő nézeteik, elképzeléseik is reprezentálódnak tantestületükben).

T-156. ábra Elveszíti a bátorságát és nem folytatja 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok

P-146. ábra Elveszíti a bátorságát és nem folytatja

50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


A válaszvariánsok következő eleme volt az: igyekszem elfelejteni. A mondat aktuális konnotációja ismeretének hiányában nem tudható, hogy a megkérdezettek az állítást énvédő, énerősítő értelemben, esetleg éppen ellenkezőleg egy befejezett, kudarcot jelentő vesztes pozíció elnyomásaként értelmezték. A válaszok mindenesetre gyakorlatilag megegyező adatállományt mutattak a fiatalok válaszai összesítésekor, s erősen különbözőt a pedagógusi vélekedések egybevetésekor. A fiatalok válaszaiban fontos elem, hogy minden csoport tagjainak negyede került a néha igaz, néha nem faktorba (HC-fiatalok 27,3 %, HH-fiatalok 26,2 %, K-fiatalok 24,8 %), s közel negyven százalékuk a két jellemző faktorba (HC-fiatalok 35,2 %, HH-fiatalok 37,8 %, K-fiatalok 40,2 %).


151. oldal

A pedagógusválaszokban megemlítendő, hogy az egyáltalán nem jellemző faktorban a HH-fiatalok pedagógusai nem jelentek meg, ezzel szemben a K-fiatalok pedagógusai 13,7 %ban voltak jelen. A másik nagy eltérést adó faktor az inkább jellemző, ugyanis a HH-fiatalok pedagógusainak 58,3 %-a állt szemben a K-fiatalok pedagógusainak 28,4 %-ával. T-157. ábra Igyekszik elfelejteni 30 25 20 % 15 10 5 0 Egyáltalán nem



Nagyon

P-147. ábra Igyekszik elfelejteni 70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


Az utolsó állítás szerint a vesztés az élet része – igyekszem kibírni. Az állításra eltérő mintázatú tanulói válaszokat és jellemzően eltérő arányokat adó felnőtt válaszokat kaptunk. A fiatalok válaszaiban az egyáltalán nem faktorban karakteres különbségek alakultak. E szerint a HC-fiatalok 21,6 %-a, a HH-fiatalok 18,2 %-a, végül a K-fiatalok 8,5 %-a jelent meg. A két jellemző faktorban a HC-fiatalok 47,7 %-ával, a HH-fiatalok 51 %-ával,s a Kfiatalok 63,2 %-ával találkoztunk. A tendencia alapján vélelmezhető, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok e kérdés vonatkozásában is jellemzően visszafogottabbak, mint a kontroll csoportba tartozó kortársaik. A felnőtt válaszolók között jelentősnek tűnő különbségekre nem akadtunk. A tipikus válaszarányok az egyáltalán nem és az inkább nem faktorokban mérsékeltek voltak, míg az állítást lényegében elfogadó jellemző faktorokban magasak (ez utóbbi két faktorba tartozik a HH-fiatalok pedagógusainak 69,3 %-a, s a K-fiatalok pedagógusainak 73,2 %-a – ami ez esetben a HH-fiatalokkal foglalkozók mérsékeltebb aktivitását mutatják. T-158. ábra A vesztés az élet része. Igyekszik kibírni. 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

K-fiatalok

P-148. ábra A vesztés az élet része. Igyekszik kibírni. 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon


7.1.5. Fontos tantárgyak és életterületek, amelyeknek jelentőségéről nyilatkoztak a fiatalok A versengés a középiskolás korú fiatalok életének nem csupán az iskolai előmenetel vonatkozásában szerves része – ez a jelenség áthatja a serdülő életének az olyan fontos területeit is, amelyben a kortárskapcsolatai alakulnak. A területek, amelyeken egy-egy fiatal verseng, a személyiségétől, a szociokulturális világától meghatározottan, különbözőek lehetnek. Ezek-


152. oldal

nek a különbözőségeknek a feltérképezhetőségét vártuk a következő kérdéskör lekérdezésével. A kérdezettek elsősorban az iskolai tantárgyi területekhez köthetők, de megjelent benne (reményeink szerint) mindaz, ami a hátrányos helyzetű középiskolás fiatalokat érdekelheti. Értelemszerűen ezek a kérdések, mert nem vonatkoztathatóak direkt módon a pedagógusokra, csak a fiatalok számára íródtak. A feldolgozásunk során az első ábrán azokat az adatokat összesítettük, amelyeket a mennyire fontosak a számodra a jelzett tárgyak, életterületek kérdésre kaptunk. A második ábra azoknak a válaszoknak az összegzése, amelyek a mennyire versengsz ezeken a területeken kérdésre fogalmazódtak meg. A kérdésekre ezúttal is ötfokozatú skálán válaszolhattak a megkérdezettek.

T-159. ábra Matem atika

HC-f iatalok

T-160. ábra Matematika

HC-f iatalok

HH-f iatalok 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán Fontos is, nem meg nem fontos is

K-f iatalok

HH-f iatalok 40

K-f iatalok

30

% 20 10 0 Egyáltalán nem

Nagyon

Néha igen, néha nem

Nagyon

A matematika fontosságának elismerésében a három tanulói csoport vélekedésében lényegében alig van különbség. Leginkább az egyáltalán nem fontos faktorban alakult ki különbség – ami csak annyit tesz, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjában van egy kis hányad (HC-fiatalok 17,8 %, HH-fiatalok 15,4 %), amelyik számára a matematika nem bír fontossággal. A matematikában egyáltalán nem versengők aránya 15-20 % körüli – s érdekességként a jellemzően versengők a hátrányos helyzetű fiatalok körében a válaszolók harmada, míg a kontroll fiataloknál ez alacsonyabb arányt mutat (eléggé és nagyon verseng kumulált adat: HCfiatalok 32,9 %, HH-fiatalok 26,6 %, K-fiatalok 25,6 %). T-161. ábra Kém ia

HC-fiatalok

T-162. ábra Kém ia

HC-fiatalok

HH-fiatalok 40

K-fiatalok

30

% 20 10 0 Egyáltalán Fontos is, nem meg nem f ontos is

Nagyon

HH-fiatalok 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem

K-fiatalok


Nagyon

A kémia fontosságának megítélésében az egyik jellemző különbség az egyáltalán nem fontos faktorban van, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok gyakorlatorientált szakképzési rendszere meggyőzőbb esetünkben a kémiai ismeretek szükséges-


153. oldal

ségének beláttatásában, mint a kontroll fiatalok képzéseiben (HC-fiatalok 15,9 %, HH-fiatalok 19,9 %, K-fiatalok 32,5 %). A kémia megítélésében a hátrányos helyzetű fiataloknál a praktikus szükséglet, a kontroll fiataloknál az érettségiben való szerep lehet a döntő: az eredmény ezúttal ezért lehet csak egy faktorban különböző, s ez az egyáltalán nem versengek faktor: HC-fiatalok 23,5 %, HHfiatalok 35 %, K-fiatalok 52,1 %.

HC-fiatalok

T-163. ábra Fizika

T-164. ábra Fizika

HC-fiatalok

HH-fiatalok 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán Fontos is, nem meg nem f ontos is

K-fiatalok

Nagyon

HH-fiatalok 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

K-fiatalok


Nagyon

A fizika tárgy fontosságának megítélésében jellegzetes eltérés mutatkozik a hátrányos helyzetű fiatalok véleményében – a fontos is meg nem is faktorban jelentkező magas arány ismét csak a gyakorlati élet tapasztalata lehet esetükben (HC-fiatalok 31,8 %, HH-fiatalok 31, 7 %, K-fiatalok 22,2 %). A fizika, mint a versengés területe témában is azt tapasztaltuk, hogy a válaszok tendenciája inkább kiegyenlített a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjában – ami ez esetben a tantárgy anyagaként tanultak praktikus felhasználhatóságát valószínűsítheti körükben. Az adatok közül a leginkább markáns jelző az egyáltalán nem faktorban figyelhető meg: HCfiatalok 26,3 %, HH-fiatalok 32,7 %, K-fiatalok 44,4 %. T-165. ábra Magyar

HC-f iatalok

T-166. ábra M agyar


HH-f iatalok K-f iatalok

50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem fontos

Fontos is, meg nem is

Nagyon

30 25 20 % 15 10 5 0 Egyáltalán nem

K-fiatalok


Nagyon

A magyar, mint tantárgy fontosságának megítélésében a fiatalok csoportjai lényegében nem mutattak különbséget. A válaszolók közel kétharmada eléggé vagy nagyon fontos tárgyként minősítette a tantárgyat (HC-fiatalok 65,1 %, HH-fiatalok 55,6 %, K-fiatalok 59,8 %). Az egyáltalán nem verseng faktorban érdekes különbség alakult ki: e szerint a HCfiatalok közül csak 15,9 %-nyian vannak, akik így válaszoltak, szemben a másik két csoporttal, ahol ez az arány lényegesen magasabb (HH-fiatalok 26,7 %, K-fiatalok 27,4 %). Ez az adat a néha igen, néha nem faktor adatán túl (ahol mindhárom csoport közel negyede jelent meg) a nagyon verseng faktorban mutatott mérsékelt különbséggel együttesen értékelve (HC-


154. oldal

fiatalok 17,1 5, HH-fiatalok 14,9 %, K-fiatalok 12 %), felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar tanításnak vannak olyan aspektusai, amelyek kedvező megítélést eredményeznek a nyelvi problémákkal küzdő cigány fiatalok körében is.

T-167. ábra Biológia

HC-fiatalok

T-168. ábra Biológia

HC-f iatalok

HH-fiatalok 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem fontos

K-f iatalok


Nagyon


50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

A biológia tantárgy kapcsán kapott válaszok jelentősen eltérő adatállományokat hoztak a három csoporttól. A tárgy megítélésének bizonytalanságát a legmagasabb arányt mutató köztes vélekedés jelenti: HC-fiatalok 27,8 %, HH-fiatalok 27,1 %, K-fiatalok 31,6 %, továbbá az, hogy a szélsőértékeken nagyon különböző irányú eltérések mutatkoztak a három csoport véleményében. A nagyon fontos faktorban mutatkozó magas arányok a praktikus ismeretek megjelenését honorálhatják (az emberismeretre gondolunk itt) a hátrányos helyzetű fiatalok körében – ugyanakkor a K-fiatalok alacsonyabb affinitását magyarázhatja az is, hogy számukra nincs az ismereteknek olyan kitüntetett jelentősége (ami kulturális különbséget sejtet), esetleg a tantárgynak az érettségiben jelentkező, továbbtanulástól nagyon függő szerepe lehet az ok (HC-fiatalok 31,1 %, HH-fiatalok 25,9 %, K-fiatalok 16,2 %). Ugyanezek az okok magyarázhatják azt, hogy nagy különbségek mutatkoznak abban is, hogy versengenek-e a fiatalok a tárgyban. Az egyáltalán nem szélsőértéken kapott eredmények alapvetően eltérnek a csoportoknál: HC-fiatalok 15,9 %, HH-fiatalok 28,1 %, K-fiatalok 41,9 %. T-169. ábra Történelem

HC-fiatalok

T-170. ábra Történelem

HC-fiatalok

HH-fiatalok 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem fontos

K-f iatalok


Nagyon


K-fiatalok


Nagyon

A történelem tantárgy megítélésében a nagyon fontos szélsőértéken tapasztaltunk érdekes adatokat, a csoportok közötti jelentős eltérésekkel: e szerint a tárgyat nagyon fontosnak ítélik a HC-fiatalok közül 30 %-nyian, a HH-fiatalok közül 23,5 %-nyian, s a K-fiatalok közül 44 %. A tapasztalható csoportkülönbségek ellenére az adatok szerint a történelem tantárgyban való versengés kiegyenlített válaszokat hozott az öt faktoron át – egy faktorban, az egyáltalán


155. oldal

nem-nél mutatva jelentősnek értékelhető különbségeket: HC-fiatalok 16,7 %, HH-fiatalok 27,9 %, s K-fiatalok 25,6 %. T-171. ábra Földrajz

HC-fiatalok

T-172. ábra Földrajz

HC-f iatalok

HH-fiatalok 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán Fontos is, nem meg nem f ontos is

K-fiatalok

Nagyon

HH-f iatalok 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem

K-f iatalok


Nagyon

A földrajz tárgy megítélése mindkét szélsőértéken nagy különbségekkel járt: (az egyáltalán nem és a nagyon fontos vélekedések a következők) a HC-fiatalok-5,6 és 30,3 %, HHfiatalok 15,7 és 23,1 %, K-fiatalok 19,7 és 17,1 %. Jelezzük, hogy a fontosságot leginkább hangsúlyozó csoport a cigány fiatalok csoportja, amiben ismét praktikumot vélünk a háttérben, ami szerint egy részüknél a jellemzően helyváltoztató életmód implikálhatja a tárgy iránti érdeklődést. A földrajz tárgyban való versengés esetében is a szélsőértékek nagy különbsége hívja fel magára a figyelmet – s ebben ismét a cigány fiatalok relatíve magas érdekeltsége figyelhető meg (az egyáltalán nem és a nagyon verseng adatai a következők: HC-fiatalok 4,8 és 15,7 %, HH-fiatalok 28,8 és 10,4 %, K-fiatalok 39,3 és 2,6 %). T-173. ábra Idegen nyelv

HC-fiatalok

HC-fiatalok

T-174. ábra Idegen nyelv


80

HH-fiatalok

60

30

% 40

% 20

20

10

0 Egyáltalán nem f ontos


Nagyon

K-fiatalok

40

0 Egyáltalán nem


Nagyon

Az idegen nyelv fontossága felismerésében jelentős különbség mutatkozik a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja és a kontroll csoport fiataljai között. A különbség dacára megállapíthattuk, hogy az utóbbi két csoporthoz tartozók közül is jelentős arányú a nyelvtudás fontosságát átlátók száma – az eléggé fontos és a nagyon fontos faktor adatainak kumulált értékei a következők: HC-fiatalok 44,5 %, HH-fiatalok 61,3 %, K-fiatalok 82,9 %. A tényleges versengést illetően a három csoport nagyon szóródó válaszokat adott, a fenti belátástól függetlenül. A néha igen, néha nem faktornál jelentősen eltérő véleményeket kaptunk: e szerint a HC-fiatalok 34,6 %-a, a HH-fiatalok 23,3 %-a, a K-fiatalok 20,5 %-a gondolkozik így. Az eléggé és a nagyon verseng válaszok összesített adata az ország átlagpolgárai nyelvtudása ismeretében kifejezetten kedvezőnek tetszik, még a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál is: HC-fiatalok 39,6 %, HH-fiatalok 38,5 %, K-fiatalok 54,7 %.


T-175. ábra Testnevelés

HC-fiatalok

156. oldal

T-176. ábra Testnevelés

HC-fiatalok

HH-fiatalok 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán Fontos is, meg nem nem is f ontos

K-fiatalok

HH-fiatalok 40

K-fiatalok

30

% 20 10 0 Egyáltalán nem

Nagyon


Nagyon

A testnevelés tantárgy megítélése a hátrányos helyzetű fiatalok körében nagyobb eltérésekkel járt, a K-fiatalok körében egyenletesebb a megítélés. Ebből következően a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál nagyobb szélsőérték-eltérés volt megfigyelhető (kedvezőnek értékelhetően a nagyon fontos faktornál): HC-fiatalok 32,6 %, HH-fiatalok 26,7 %, K-fiatalok 19,7 %. Ugyanakkor a tényleges versengésre vonatkozó kérdésnél az egyáltalán nem faktorban mutatkozott nagy különbség a csoportok között: a HC-fiatalok 23,2 %-a, a HH-fiatalok 25,3 %-a mellett a K-fiatalok válaszaiban 36,8 %-os határozott elutasítást találtunk. Ez ugyan kedvező a hátrányos helyzetű fiatalokra nézve, de nagyon rossz eredménynek tetszik a kontroll fiatalok körében. T-177. ábra Ének

HC-f iatalok

T-178. ábra Ének

HC-fiatalok

HH-f iatalok 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem fontos

K-f iatalok


Nagyon

HH-fiatalok 70 60 50 % 40 30 20 10 0 Egyáltalán nem

K-fiatalok


Nagyon

Az ének tantárgyról kialakult vélekedés Kodály Zoltán országában kifejezetten kedvezőtlen képet mutat – ugyanakkor ezen belül, a cigány fiatalok kevéssé elutasító attitűdje kedvező színfolt: az egyáltalán nem fontos minősítést a HC-fiatalok 20,2 %-ától kaptuk, ezzel szemben a HH-fiataloknak már 35,3 %-a válaszolta ezt, s a K-fiatalok 41 %-a gondolta így. Az ének területén való versengésnél ismét a cigány fiatalok adataiban találtunk egy jellemző eltérést a másik két csoport adataihoz képest. E szerint az ének tantárgyban az egyáltalán nem versengek választ a HC-fiatalok 19,5 %-a adta csupán, a HH-fiatalok 40 és a Kfiatalok 58,1 %-ával szemben. Az ellenkező póluson is megerősítendő a tendenciát, a HCfiatalok az eléggé és a nagyon verseng kategóriák összesítésében 36,6 %-ot, a HH-fiatalok 21 %-ot, a K-fiatalok mindössze 5,1 %-ot mutatnak.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-179. ábra Rajz

HC-fiatalok

157. oldal

T-180. ábra Rajz

HC-f iatalok

HH-fiatalok 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem f ontos

K-fiatalok


Nagyon

HH-f iatalok 60 50 40 % 30 20 10 0

K-f iatalok

Egyáltalán nem


Nagyon

A rajz tantárgyról alkotott vélemények a legegyenletesebben a HC-fiatalok válaszaiban oszlottak meg, ugyanakkor a másik két csoport válaszai alapján az vélelmezhető, hogy a tárgy elismertsége nagyon alacsony. A tárgyat egyáltalán nem tekinti fontosnak a HC-fiatalok 15,7 %-a, amivel szemben a HH-fiatalok 29,1 %-a nyilatkozott így, s a K-fiatalok közül is 29,9 %. A tárgyat fontosnak tartók között ismét csak fordított a sorrend: a HC-fiatalok 21,3 %-a vélekedett így, míg ez az arány a HH-fiataloknál csak 16,2 %, s még ennél is lényegesen kevesebben gondolták ezt a K-fiatalok között: 11,1 %-uk adta ezt a választ. A rajz tárgy versengés adataiban szintén szélsőséges vélekedéseket tapasztaltunk. E szerint a rajzban egyáltalán nem verseng a HC-fiatalok fiatalok 21 %-a, amivel szemben a HHfiatalok 35,4 %-a nyilatkozott így, s a K-fiatalok közül 50,4 %. A tárgyban nagyon versengők éppen ellenkező sort alkotnak: a HC-fiatalok 14,8 %-a gondolja úgy, hogy a tárgyban nagyon verseng, ezzel a véleménnyel van a HH-fiatalok 13,1 %-a – s ugyanezt a K-fiatalok mindöszsze 4,3 %-a véli. T-181. ábra Technika

HC-fiatalok

T-182. ábra Technika


HH-fiatalok 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem f ontos

K-fiatalok


Nagyon

K-f iatalok

60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

A technika tantárgyról kialakult vélekedések szerint a tárgy egyáltalán nem fontos a HCfiatalok 16,9 – a HH-fiatalok 29,4 végül a K-fiatalok 40,4 %-a szerint. A jelentős különbség arányaiban nem, tendenciájában azonban megmaradt a nagyon fontos faktornál is: HCfiatalok 19,1 %, HH-fiatalok 14,5 %, K-fiatalok 8,8 %. A technika tárgyban versengők arányai is beszédes különbséget adtak. A tárgyban egyáltalán nem versengők arányai a következőképpen alakultak: HC-fiatalok 23,8 %-a, a HHfiatalok 39 %-a, a K-fiatalok 54,8 %-a értékelte úgy saját hozzáállását, hogy nem tekinti versengése középpontjában lévőnek a tárgyat. A további adatokban ilyen látványos különbségek már nem voltak.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-183. ábra Szakm ai elm életi tárgyak 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem f ontos



158. oldal

T-184. ábra Szakm ai elm életi tárgyak


50 40 30 % 20 10 0

Nagyon

Egyáltalán nem


Nagyon

A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak meghatározás azért különlegesen fontos, mert ez esetben már nem általánosan művelő tárgyról, hanem a kérdezett által választott szakmai ismeretek iránti elköteleződésről kapunk válaszokat. A tantárgyak meghatározása ez esetben nem mutatja a válaszadó szakmáját, csupán az ahhoz fűződő attitűdre kaptunk iránymutatást. A választott szakma elméleti és gyakorlati ismereteit a három csoportba tartozók lényegében azonosan értékelték, s a jellemző hozzáállásnak azt gondolhatjuk, hogy mindannyian eléggé illetve nagyon fontosnak tartják ezen ismereteket. A nagyon fontos faktorban a gyakorlati ismereteknek az elméletinél is nagyobb elismertségét találtuk (ebben a faktorban volt a válaszadók közel fele). A szakmai elméleti tárgyak kumulált fontos faktorainak adatai: HC-fiatalok 64,4 %, HH-fiatalok 62,3 %, K-fiatalok 60,7 %. A szakmai gyakorlati tárgyaknál ugyanezen adatok: HC-fiatalok 69 %, HH-fiatalok 70 %, K-fiatalok 66 %. Az ugyanezen tárgyakban tapasztalható versengés már szóródottabb értékeket mutatott a három csoportnál. Az elméleti tárgyakban egyáltalán nem versengenek a HC-fiatalok 15 – a HH-fiatalok 21,8 %-a mindezzel szemben K-fiatalok 40,7 %-a nyilatkozott így. Az eléggé és a nagyon versengők arányai a következők: HC-fiatalok 53,8 %, HH-fiatalok 44,3 %, Kfiatalok 27,4 %. A gyakorlatban versengők adatainak alakulásában az elméletnél megtapasztalható jelentős különbségeket figyelhettük meg. Az egyáltalán nem versengők arányai: HCfiatalok 17,3 %, HH-fiatalok 20,9 %, K-fiatalok 37,2 %. Az eléggé és a nagyon versengők arányai pedig: HC-fiatalok 58,2 %, HH-fiatalok 50,1 %, K-fiatalok 33,6 %. T-185. ábra Szakm ai gyakorlat

HC-fiatalok

T-186. ábra Szakm ai gyakorlat

HC-fiatalok

HH-fiatalok 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem f ontos

K-fiatalok

HH-fiatalok 40

K-fiatalok

30

% 20 10 Fontos is, meg nem is

Nagyon

0 Egyáltalán nem


Nagyon

A sportban való versengés abban a tekintetben, hogy a megkérdezettek a területet mennyire tartották fontosnak, azonos megítélési mintázatot hozott a három csoportnál. A szélsőértékek adatai ismét megfontolásra érdemes adatokat hoztak: a HC-fiatalok 10,3 %-a, a HHfiatalok 18,9 %-a, a K-fiatalok 9,5 %-a gondolta úgy, hogy egyáltalán nem fontos a számára a sport. Figyelemre méltó a néha igen, néha nem faktorban kapott adat-hármas is: HC-fiatalok


159. oldal

25,6 %, HH-fiatalok 15,9 %, végül K-fiatalok 13,3 %. A sport fontosságának elismertségét mutatja az eléggé fontos és a nagyon fontos adatok összesített értéke is: HC-fiatalok 58,9 %, HH-fiatalok 56,8 %, K-fiatalok 72,4 %. A sportban való de facto versengés mértékében az alábbi adatok kiemelését tartottuk fontosnak: a válaszokból összesített adatok két faktorban mutattak magas arányokat – a kést szélső faktorban, ami a sport megítélésének csoportokon belüli jelentős szélsőségességét jelenti. A sportban e szerint egyáltalán nem verseng a HC-fiatalok 18,9 %-a, a HH-fiatalok 29,1 %-a, s a K-fiatalok 23,1 %-a. Ezzel szemben nagyon verseng a HC-fiatalok 27 – a HHfiatalok 35,9 és a K-fiatalok 28,7 %-a. Ezzek az adatok a testnevelés tantárgynál tapasztaltakat megerősítik. T-187. ábra Sport

HC-fiatalok

HC-fiatalok

T-188. ábra Sport

HH-fiatalok


K-fiatalok

40

K-fiatalok

30

% 20 10


Nagyon

0 Egyáltalán nem


Nagyon

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire fontos terület a népszerűség, eléggé eltérő válaszokat adtak a három csoport tagjai. Az egyáltalán nem fontos faktorban eltérő arányokat kaptunk (HC-fiatalok 11,9 %, HHfiatalok 18,2 %, K-fiatalok 6,8 % - e szerint a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjában lényegesen többen vannak olyanok, akik a népszerűséget nem tartják fontosnak, mint a Kfiatalok körében, ahol erre a faktorra jóval kevesebb válasz jutott. A válaszadó fiatalok jelentős arányban, a középső faktort a fontos is, meg nem is meghatározást jelezték relevánsnak (HC-fiatalok 31 %, HH-fiatalok 25,6 %, K-fiatalok 35,9 %). Az eléggé fontos és a nagyon fontos faktorokra jutott a HC-fiatalok 38,1 %-a, a HH-fiatalok 31,6 %-a, s a legmagasabb arány a K-fiataloknál alakult ki: 45,3 %-kal. Érdekes módon, a második kérdésünkre – mely szerint arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyiben versengenek e területen a fiatalok, közel azonos mintázatú válaszokat kaptunk. A népszerűséget egyáltalán nem preferáló faktorban, a legmagasabb arányban ezúttal is a HHfiatalok kerültek, s a másik két csoport is az előző válaszai szerint sorolódott (HC-fiatalok 18,4 %, HH-fiatalok 6,6 %, végül K-fiatalok 15,4 %). Ennél a válasznál is a középső faktorba érkezett a legtöbb válasz: a néha igen, néha nem faktorra jutott a HC-fiatalok 30,3 %-a, a HHfiatalok 23,4 %-a, és a K-fiatalok 31,6 %-a. Kevéssé nagy különbségek alakultak ki az eléggé és a nagyon versengek faktorok összesítésével kapott arányoknál: HC-fiatalok 39,5 %, HHfiatalok 37,4 %, K-fiatalok 38,5 %.


HC-f iatalok

T-189. ábra Népszerűség

160. oldal

T-190. ábra Népszerűség

HC-fiatalok

HH-f iatalok 40

K-f iatalok

30

% 20 10 0 Egyáltalán nem fontos


Nagyon


K-fiatalok


Nagyon

A szépséget, mint versengési területet a fiatalok eléggé eltérően értékelték. Véljük, itt ebben a kategóriában a nemi különbségekre tekintettel levő csoportképzés további adalékokkal is szolgálhatott volna. Mindenesetre a válaszok szóródása csoporton belül jelentősnek mondható, miközben mindhárom csoportnál meghatározó arányú a témát különböző értékben, de fontosnak tartók aránya. A szépséget egyáltalán nem tartja fontosnak a HC-fiatalok közül 9,1 %, a HH-fiatalok közül 14,2 %, s a K-fiatalok közül 5,1 %. Ennél a válasznál a fontos is, meg nem is válaszfaktorban kaptuk egy kivétellel a legmagasabb arányokat: HC-fiatalok 31,8 %, HH-fiatalok 25,9 %, K-fiatalok 28,2 % (a K-fiatalok közül a legtöbben az eléggé fontos választ adták: itt jelent meg a válaszolók 32,5 %-a). Amennyiben az eléggé fontos és a nagyon fontos faktorba eső adatokat kumuláljuk, a válaszok a következők: HC-fiatalok 42,1 %, HHfiatalok 45,8 %, K-fiatalok 58,1 %. Arra a kérdésre, hogy mennyire versengenek a fiatalok a szépség-területen, egy faktorban (néha igen, néha nem), jelentős különbségek alakultak ki. A legtöbb egyáltalán nem versengő a HH-fiataloknál volt (HC-fiatalok 13,4 %, HH-fiatalok 20,5 %, K-fiatalok 12,8 %). A középső válaszfaktorban jelentősen kiugró arányban találtunk kontroll csoportba tartozó fiatalokat (HC-fiatalok 23,2 %, HH-fiatalok 22,9 %, K-fiatalok 37,6 %). A szépség területen leginkább versengők a HC-fiatalok 50 %-kal, a HH-fiatalok 44,2 %-a tartozik ide, s legkevésbé a K-fiatalok jelezték azt, hogy eléggé, illetve nagyon versengenének: a két faktorra jutott a válaszadók 36,7 %-a. HC-f iatalok

T-191. ábra Szépség

HC-fiatalok

T-192. ábra Szépség

HH-f iatalok 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem fontos

K-f iatalok

HH-fiatalok 40

K-fiatalok

30

% 20 10 Fontos is, meg nem is

Nagyon

0 Egyáltalán nem


Nagyon

A megkérdezett következő terület az öltözködés volt. E témában a válaszok meglehetősen kicsiny különbségeket hoztak. A csoportok közel azonosan ítélték meg a területet, s a második kérdésnél, amikor a mennyire versengsz az öltözködés területén kérdést tettük fel, sem alakult ki jelentősen eltérő válaszszerkezet.


161. oldal

Általában megállapítható, hogy az öltözködést jelentősnek gondolják a megkérdezett fiatalok, hiszen az eléggé fontos és a nagyon fontos faktorban jelent meg mindhárom csoport válaszadóinak legalább a fele. A kumulált értékek a következők: HC-fiatalok 63 %, HHfiatalok 62,8 %, K-fiatalok 71,8 %. A terület fontosságát jelzi az is, hogy az öltözködésben versengők nagy része is az eléggé és a nagyon faktorban voltak megtalálhatóak: HC-fiatalok 53,7 %, HH-fiatalok 54,7 %, Kfiatalok 55,5 %. (Amennyiben ezekhez az adatokhoz hozzászámítjuk a néha igen, néha nem faktort is, akkor mindhárom csoportban a válaszoló fiatalok legalább háromnegyede tekinthető a témában elköteleződöttnek.) T-193. ábra Öltözködés

HC-fiatalok

T-194. ábra Öltözködés

HC-fiatalok


K-fiatalok


Nagyon


K-fiatalok


Nagyon

Az anyagi viszonyok, a pénz, mint versengésre lehetőséget adó terület a fiatalok válaszai szerint kiemelkedően fontos. A fontos is meg nem is faktorban ötödük található, míg az eléggé fontos és a nagyon fontos faktorokba jutott – mindhárom csoportnál – a válaszadók kétharmada. Az utóbbi (kumulált) adatok a következők: HC-fiatalok 64 %, HH-fiatalok 63,3 %, K-fiatalok 71,8 %. Az, hogy ma még nem versengenek ezen a területen, erőteljesebben a fiatalok, az vélhetően iskolás helyzetükkel függ össze: a legmagasabb arányokat a néha igen, néha nem faktorban kaptunk, úgy, hogy a három csoport által adott válaszok jellemzően nem tértek el egymástól (HC-fiatalok 31,7 %, HH-fiatalok 22,5 %, K-fiatalok 27,9 %). Az eléggé és a nagyon faktorok kumulált adatai azonban már jelen állapotukban is beszédesek: HC-fiatalok 40,2 %, HH-fiatalok 49,3 %, K-fiatalok 35,9 %. T-195. ábra Anyagi viszonyok (pénz) 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem f ontos



Nagyon

T-196. ábra Anyagi viszonyok (pénz)


35 30 25 % 20 15 10 5 0

K-f iatalok

Egyáltalán nem


Nagyon

Kifejezetten progresszív, a tudással kapcsolatos álláspontja a három csoportnak. A fiatalok közel azonosan ítélik meg a tudásnak a fontosságát a versengésben. A válaszadók – csoportonként nem kis különbséggel ugyan, de – jelentős arányban gondolták úgy, hogy a tudás


162. oldal

eléggé fontos vagy nagyon fontos területe a versengésnek (HC-fiatalok 73 %, HH-fiatalok 74,9 %, K-fiatalok 93,2 %). T-197. ábra Tudás

HC-fiatalok

T-198. ábra Tudás

HC-fiatalok

HH-fiatalok 80

K-fiatalok

60

% 40 20 0 Egyáltalán nem f ontos


Nagyon


K-fiatalok


Nagyon

A kreativitás is magasan értékelt fogalom a fiatalok körében. Válaszaik lényegében nem tértek el egymástól. A válaszadók közül a kreativitást egyáltalán nem preferálók aránya a tíz százalék alatti értékeknél szóródott: HC-fiatalok 4,7 %, HH-fiatalok 9,5 %, K-fiatalok 3,4 %. Ez esetben is az eléggé és a nagyon fontos faktorokban kaptuk a legmagasabb arányokat azzal, hogy a K-fiatalok egyértelműen fontosabbnak értelmezték a területet, mint a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó társaik: HC-fiatalok 62,8 %, HH-fiatalok 60,4 %, K-fiatalok 85,3 %. A tudástól eltérően, a kreativitásban a versengés mérsékeltebb a fiatalok körében. A legmagasabb arányokat a néha igen, néha nem faktorokban kaptuk azzal, hogy mérsékelten emelkedő a válaszok adatait bemutató diagramm az elfogadó faktorok felé. A középértéken kapott válaszok a következők: HC-fiatalok 34,6 %, HH-fiatalok 29 %, K-fiatalok 23,3 %. Az eléggé és a nagyon versengek faktorokban kapott válaszok: HC-fiatalok 37,1 %, HH-fiatalok 44,1 %, K-fiatalok 53,2 %. T-199. ábra Kreatívitás

HC-f iatalok

T-200. ábra Kreativitás

HC-f iatalok

HH-f iatalok 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem fontos

K-f iatalok

HH-f iatalok 40

K-f iatalok

30

% 20 10 0 Fontos is, meg nem is

Nagyon

Egyáltalán nem


Nagyon

A humorban sem ismernek tréfát a fiatalok: e területet is az elsősorban fontos tartományba utalták – válaszaik szerint: a legmagasabb arányokat az eléggé fontos és a nagyon fontos faktorban találtuk. Az összegzett adatok: HC-fiatalok 64,8 %, HH-fiatalok 63,2 %, Kfiatalok 88 %. A tényleges versengés tekintetében visszafogottabb eredményeket kaptunk. Egyáltalán nem verseng a területen a HC-fiatalok 19,3 %-a, a HH-fiatalok 13,6 %-a, s a K-fiatalok 9,4 %-a. Csoportonként közel negyedük válaszolt úgy, hogy néha igen, néha nem versengenek.


163. oldal

Az eléggé és a nagyon versengők összesített arányai a következők: HC-fiatalok 48,2 %, HHfiatalok 50,6%, K-fiatalok 60,7 %. T-201. ábra Hum or

HC-fiatalok

T-202. ábra Hum or



K-fiatalok


Nagyon

35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem

K-fiatalok


Nagyon

A vezető szerep, mint versengési terület, többnyire előtérben lévőnek tetszik a fiatalok megítélései szerint. A területet egyáltalán nem fontosként megjelölők aránya a három csoportba közel tíz százalékos részesedést mutatott. A fontos is meg nem is faktorban közel azonos értékekkel a fiatalok közel harminc százaléka jelent meg. Az eléggé fontos és a nagyon fontos faktorokra jutott a HC-fiatalok válaszadóinak 45,3 %-a, a HH-fiatalok 42,7 %-a, s a Kfiatalok 50,5 %-a. A vezető szerep-területen való versengés adatai részben egyenletesebben szóródtak az öt faktoron át, részben pedig egyáltalán nem álltak össze a válaszok egy egyértelmű tendenciává: a válaszok három faktornál sűrűsödtek. A magas értéket adó faktorok az egyáltalán nem, a néha igen, néha nem, s az eléggé. Ebben a sorrendben a kapott arányok a csoportoknál: HCfiatalok 13,6 – 27,2 – 25,9 %, HH-fiatalok 22 – 25,2 – 19 %, K-fiatalok 19,7 – 33,3 – 17,9 %. T-203. ábra Vezető szerep

HC-fiatalok

HC-fiatalok

T-204. ábra Vezető szerep

HH-fiatalok

HH-fiatalok 35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem f ontos

K-fiatalok


Nagyon

K-fiatalok

35 30 25 % 20 15 10 5 0 Egyáltalán nem


Nagyon

A barátság területre adott válaszokban a három fiatal-csoport teljes mértékben azonos tendenciájú és arányú választ adott. Ez alkalommal a terület fontossága és a barátságban való versengés, mint fontos faktor, közel azonos válaszmintázatot adott. A fiatalok mindhárom csoportjában meggyőző fölény mutatkozott a barátság, mint nagyon fontos faktor: HC-fiatalok 61,4 %, HH-fiatalok 61,4 %, K-fiatalok 83,6 %. Ugyanakkor az adatok szerint a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjaiban e fogalom jellemzően alacsonyabban értékelődött, mint kontroll társaiknál – ezt a közel húsz százalékos különbség mutatja.


164. oldal

A barátság területén való tényleges versengésben, már nem mutatkozott különbség a három csoport között. A válaszok itt is az eléggé fontos és a nagyon fontos faktoroknál mutattak magas értékeket: HC-fiatalok 60,5 %, HH-fiatalok 62,7 %, K-fiatalok 67,3 %. T-205. ábra Barátság

HC-fiatalok

T-206. ábra Barátság

HC-f iatalok

HH-fiatalok 100 80 60 % 40 20 0 Egyáltalán Fontos is, nem meg nem fontos is

K-fiatalok

Nagyon


50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem


Nagyon

A szerelem – mint a korosztályt érintő területek egyik legfontosabbika artikulálódott: a három csoport között lényegi különbség nem mutatkozott, a válaszok a nagyon fontos faktorban sűrűsödtek. A nagyon fontos faktorra jutó válaszok arányai az egyes csoportoknál a következők: HC-fiatalok 56,8 %, HH-fiatalok 56,2 %, K-fiatalok 68,4 %. Abban sem találtunk lényeges különbségeket a csoportok között, hogy a versengésük tényleges területeként miként gondolkodnak a szerelemről. A legmagasabb arányok ezúttal is a nagyon versengek faktornál mutatkozott: HC-fiatalok 47,5 %, HH-fiatalok 47,9 %, Kfiatalok 44,8 %. T-207. ábra Szerelem

HC-f iatalok

HC-fiatalok

T-208. ábra Szerelem

HH-f iatalok 80

K-f iatalok

60

% 40 20 0 Egyáltalán nem fontos


Nagyon


K-fiatalok


Nagyon

A szakmai hozzáértéssel kapcsolatos véleményeket elemezve sem találtunk csoportkülönbségeket. A fiatalok egyöntetűen gondolkoznak a terület jelentőségéről a versengésben. Válaszaik szerint e területen is a nagyon fontos faktorban találtunk túlsúlyt a többi válaszlehetőséghez képest – azzal a megjegyzéssel, hogy a faktorra jutó válaszok arányai a hátrányos helyzetű fiataloknál mérsékeltebbek, mint a kontroll csoport fiataljai válaszainál: HC-fiatalok 53,5 %, HH-fiatalok 56,3 %, K-fiatalok 72,6 %. A szakmai hozzáértésben való versengést tekintve a három csoport már kevéssé gondolkodott azonosan, de tendenciájában még mindig inkább hasonlítottak válaszaik. A szakmai hozzáértést egyáltalán nem tekinti egyéni versengési területei között fontosnak a fiatalok egy jelentős része: HC-fiataloknál ez az arány 11,3 %, a HH-fiatalok 15,8 %-a válaszolt így, s a K-fiatalok 13,7 %-a gondolja ezt. Néha igen, néha nem verseng e területen a HC-fiatalok 27,5 %-a, a HH-fiatalok 23,8 %-a, a K-fiatalok 24,8 %-a. Az e területen eléggé és nagyon


165. oldal

versengők aránya a következő képet mutatja: HC-fiatalok 47,6 %, HH-fiatalok 51,9 %-a, Kfiatalok 55,6 %-a. T-209. ábra Szakm ai hozzáértés

HC-fiatalok

T-210. ábra Szakm ai hozzáértés

HH-fiatalok 80

K-fiatalok

60

% 40 20 0 Egyáltalán nem f ontos



35 30 25 % 20 15 10 5 0

Nagyon

Egyáltalán nem


Nagyon

A versengés területei között a fizikai erő fogalmát is bevezettük. Az erre a területre adott válaszok alapján diszkrét eltérést tapasztaltunk hátrányos helyzetű vs. kontroll fiatalok vonatkozásában. A három csoport mindegyikében azonos tendenciákat tapasztaltunk, de a nagyon fontos faktornál az adatok eltérést mutattak: HC-fiatalok 50 %, HH-fiatalok 48,3 %, Kfiatalok 34,5 %. A fizikai erő területen való versengésben is jelentős különbségek mutatkoztak a válaszokban. A két magas arányt mutató faktor a néha igen, néha nem és a nagyon válaszoknál volt tapasztalható. Ebben a sorrendben a csoportok válaszai a következők voltak: HC-fiatalok 24,4 és 31,7 %, HH-fiatalok 19,7 és 34 %, K-fiatalok 32,5 és 21,4 %. A válaszok szerint a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjánál nagyobb szerepe van a fizikai erő területén való versengésnek, mint a kontroll csoportba tartozó társaiknál. T-211. ábra Fizikai erő

HC-fiatalok

T-212. ábra Fizikai erő



K-fiatalok

40

K-f iatalok

30


Nagyon

Egyáltalán nem


Nagyon

A sikeresség a másik nemnél téma felvetése a szerelem-területtel összehasonlítva kevéssé azonos válaszokat hozott. A sikeresség témára adott válaszokban, arányaiban eltérő adatokhoz jutottunk a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja és a kontroll fiatalok csoportja összehasonlításban. Az egyáltalán nem fontos faktorban a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjánál tíz százalék körüli volt: HC-fiatalok 10 %, HH-fiatalok 11,4 %. A kontroll fiataloknál ugyanebben a faktorban mindössze 3,5 %-nyi a válaszadók aránya. Az eléggé fontos és a nagyon fontos faktorban volt található a válaszadók több mint fele a két hátrányos helyzetű csoportnál: HC-fiatalok 61,4 %, HH-fiatalok 58,3 % - a K-fiatalok adatai e két faktorban nagyban eltértek hátrányos helyzetű társaik vélekedésétől: 82,3 %-nyian jelentek meg e faktorokban.


166. oldal

Abban is különböző válaszmintázatot kaptunk, hogy e területen mennyire versengenek a fiatalok. A különbség ez alkalommal is a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja és a kontroll csoport között mutatkozott. Amíg a két hátrányos helyzetű csoportnál az egyáltalán nem verseng faktorban 15,9 és 17,5 % választ találtunk, a kontroll fiataloknál mindössze 7,7, %nyi jelent meg. Mindhárom csoport válaszadóinak közel negyede jelent meg a néha igen, néha nem faktornál – ezzel itt jelentős eltérés a csoportok között nem volt. Az eléggé és a nagyon versengek faktoroknál az arányok a következők: HC-fiatalok 46,4 %, HH-fiatalok 49,3 %, Kfiatalok 60,7 %. T-213. ábra Sikeresség a másik nemnél


50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem f ontos


T-214. ábra Sikeresség a m ásik nem nél

HC-fiatalok

35 30 25 % 20 15 10 5 0

K-f iatalok

Egyáltalán nem

Nagyon


HH-fiatalok

Nagyon

A tanulmányi eredménynek a versengésben betöltött szerepe megítélésében a három csoport nem mutatott különbségeket. Eltérő volt azonban a ténylegesen versengők vélekedése, s megjelenésük az egyes faktorokban. A tanulmányi eredmények fontosságát elismerők (eléggé fontos és nagyon fontos) öszszegzett adatai a következők voltak: HC-fiatalok 75,3 %, HH-fiatalok 67,8 %, K-fiatalok 77,8 %. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a fiatalok számára a versengés felől nézve, általában fontos területnek bizonyul a tanulmányi eredmények alakulása. Az egyes válaszadó szintjén a tanulmányi eredmény, mint versengési terep, esetenként nagyon eltérő megítéléssel párosul. Az egyáltalán nem versengő fiatalok aránya csoportonként nagyon eltérő: HC-fiatalok 10 %, HH-fiatalok 15,6 %, K-fiatalok 6 %. Magas értékeket kaptunk a néha igen, néha nem faktorban: HC-fiatalok 23,8 %, HH-fiatalok 24,5 %, s Kfiatalok 29,9 %. Az eltérés a nagyon versengő faktorokban mutatkozott meg ismét: a HCfiatalok 35 %-a, a HH-fiatalok 26,7 %-a, a K-fiatalok 28,2 %-a tartotta magát e faktorba tartozónak. Az eléggé és a nagyon faktorokban található adatok összegzésekor a különbségek kiegyenlítődtek, s mindhárom csoportnál a valamivel ötven százalék feletti tartományban szórtak. T-215. ábra Tanulm ányi eredm ény

HC-fiatalok

T-216. ábra Tanulm ányi eredm ény


K-fiatalok

HH-fiatalok 40

K-fiatalok

30

%20 10 0 Fontos is, meg nem is

Nagyon

HC-fiatalok

Egyáltalán nem


Nagyon


167. oldal

Az eredetiség, mint versengő területről a fiatalok vélekedése a következőképpen alakult: tendenciájában a három csoport azonosan gondolkodott. Nagy volt a különbség a területet egyáltalán nem fontosnak tartók között, hiszen amíg a HC-fiatalok 7,2 %-a, s a HH-fiatalok 9,5 %-a gondolta ezt így, addig a K-fiatalok közül mindössze 1,8 %-nyian gondolták ezt. A két hátrányos helyzetű csoportban lényegében azonos arányban gondolták eléggé és nagyon fontosnak a területet (HC-fiatalok 62,3 %, HH-fiatalok 57,2 %), ezzel szemben a Kfiataloknál 82,3 %-a gondolta imígyen. Két magas arányokat adó választípus alakult – ezek: a néha igen, néha nem és a nagyon versengek faktorok voltak: a HC-fiataloknál 20,7 és 31,7 %, a HH-fiataloknál 26,9 és 21,8 %, míg a K-fiataloknál 35,3 és 24,1 %. Az adatok szerint az eredetiség a fiatalok megítélésében nem olyan átfogó terület, mint a tanulmányi eredmény, vagy példaként, a szerelem. T-217. Eredetiség

HC-f iatalok

T-218. ábra Eredetiség

HC-fiatalok

HH-f iatalok 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem fontos

K-f iatalok

HH-fiatalok 40

K-fiatalok

30


Nagyon

Egyáltalán nem


Nagyon

A különböző játékok versengési területként való értelmezése tekintetében a fiatalok válaszai hasonlóak voltak, s a terület végképp az esetleges, csupán alkalmilag fontos szerepet jelenti mindhárom csoport gondolkodásában, s úgy tűnik nem kell tartsunk attól, amit Erasmus írt A balgaság dicséretében a kockajátékosokról: „ ...oktalan és nevetséges látvány, valahányszor olyan szenvedélyes játékosokat látunk, akiknek, mihelyt a kockák hangját meghallják, legott hevesen kezd verni a szívők.”. A különböző játékokat egyáltalán nem tekinti versengési területének a HC-fiatalok 20,6 %-a, a HH-fiatalok 22,9 %-a, s a K-fiatalok 15,8 %-a. A terület megítélésének alkalmiságát mutatja, hogy a három fiatal-csoport mindegyikénél a fontos is, meg nem is kategóriánál sűrűsödtek a válaszok. E szerint a HC-fiatalok 30,9 %-a, a HH-fiatalok 29,1 %-a, a K-fiatalok 38,6 %-a gondolja úgy, hogy esetenként dől el a számára, hogy a különböző játékok mekkora jelentőséggel bírnak. Nagy különbség mutatkozott ez alkalommal a témát kiemelkedően fontosnak tartók között is: HC-fiatalok 17,6 %, HH-fiatalok 17 %, K-fiatalok 8,8 %. Jelentősen eltérő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy a különböző játékokban mennyire versengenek a fiatalok. Az egyáltalán nem faktorba a HC-fiatalok 29,1 %-a, a HHfiatalok 32,8 %-a, a K-fiatalok 21,6 %-a került. A néha igen, néha nem faktorban van a válaszok alapján a HC-fiatalok 29,1 %-a, a HH-fiatalok 21,1 %-a, és a K-fiatalok 25,9 %-a. Kisebb mértékű az eltérés a nagyon versengek faktorban, ahol a HC-fiatalok 15,2 %-a, a HHfiatalok 19 %-a, s a K-fiatalok 13,8 %-a található.


T-219. ábra Különböző játékok (kártya, társasjátékok, stb.) 50 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán nem f ontos


168. oldal

T-220. ábra Különböző játékok (kártya, társasjáték, stb.)


40 30


Nagyon

Egyáltalán nem


Nagyon

Kutatásunk következő két kérdését a fiataloknak és pedagógusainak egyaránt feltettük. Az volt a kérdésünk, hogy kik azok, akikkel versengenek: többnyire a barátaik vagy az ellenségeik – kedveli vagy nem szereti őket? A két kérdésre adott válaszokat külön-külön diagramon mutatjuk be. Az adatokat egymással összevetve értékeltük. T-221. ábra Akikkel verseng, többnyire a barátai. Kedveli őket 35 30 25 %20 15 10 5 0 Egyáltalán Néha így, Nagyon nem néha nem jellemző


P-149. ábra Akikkel verseng, többnyire a barátai. Kedveli őket 50 40 30 %20 10 0 Egyáltalán nem jellemző

HH-fiatalok pedagógu sai K-fiatalok pedagógu sai

Néha így, néha nem

Nagyon

A fiatalok válaszaiban a barát-ellenség válasz-területekben jellemző különbségeket találtunk. E szerint, amíg a barát-kérdésben hektikus válaszok születtek, addig az ellenségkérdésben tendenciózus volt a kérdés elutasítása. Lényegében hasonló megállapításra jutottunk a felnőttek válaszai értelmezését követően is. Második megállapításunk az, hogy a fiatalok válaszai mindkét kérdésben jelentős különbözőségeket hoztak az egyes faktorokra jutó válaszok arányait illetően. Ugyanez a pedagógus-válaszolóknál a barát-kérdésben volt megfogalmazható – az ellenség-kérdésnél a pedagógusok válaszai lényegében azonos mintázatúak. Az, akikkel verseng, többnyire a barátai kérdésre a fiatalok válaszaiban az inkább igaz és a nagyon jellemző faktorra jutó válaszok összege a következő volt: HC-fiatalok 33,8 %, HH-fiatalok 35,3 %, K-fiatalok 50,8 %. Az inverz kérdésre, az, akikkel verseng, többnyire az ellensége adott inkább igaz és nagyon jellemző válaszok összege az egyes tanulói csoportoknál: HC-fiatalok 37,7 %, HH-fiatalok 21 %, K-fiatalok 20,7 %. A válaszokat (barát-ellenség) összehasonlítva a HC-fiataloknál relatíve magasabb arányú ellenség jelent meg, hiszen ez az arány esetükben negatív: 33,8 % lát barátot a versengő partnerében, s ezzel szemben 37,7 %-uk lát ellenséget. A HH-fiataloknál az eredmény ugyanebben az összehasonlításban pozitív ugyanis a 35,3 %-kal szemben 21 % áll. Ennél is jelentősebb a különbség pozitív irányban a K-fiataloknál, ahol ez az aránypár 50,8-20,7 %. A pedagógus válaszolók adatainak elemzésekor azonos eljárást követtünk. A kapott eredmények a következők: az, akikkel verseng, többnyire a barátai kérdésre az inkább igaz és a nagyon jellemző faktorra jutó válaszok összege a következő volt: HH-fiatalok pedagógusai


169. oldal

54,6 %, K-fiatalok pedagógusai 31,5 %. (Itt közbevetőleg meg kell jegyezzük, hogy figyelemreméltó adatként értelmezzük a barát-kérdés egyáltalán nem jellemző faktorában mutatkozó hatalmas arányszámokat: HH-fiatalok pedagógusai 45,5 %, illetve K-fiatalok pedagógusai 25 % - mindkét adat önmagában is nagyon magas arányt jelez, míg összehasonlításban a HHfiatalok pedagógusainak erőteljesebben ellenpontozó attitűdjére is felhívja a figyelmet.) Az akikkel verseng, többnyire az ellensége kérdésre az inkább igaz és nagyon jellemző válaszok összege: HH-fiatalok pedagógusai 18,2 %, K-fiatalok pedagógusai 10 %. A barát-ellenség válaszok összehasonlításában mindkét pedagógus-csoportnál pozitív eredményt kaptunk, igaz jelentős eltérésekkel: HH-fiatalok pedagógusai 54,6-18,2 %, illetve K-fiatalok pedagógusai 18,2-10 %. T-222. ábra Akikkel verseng, többnyire az ellensége. Nem szereti őket 40 30

% 20 10 0 Egyáltalán Néha így, nem néha nem jellemző

Nagyon


P-150. ábra Akikkel verseng, többnyire az ellensége. Nem szereti őket. 60 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán Néha így, Nagyon nem néha nem jellemző

HH-fiatalok pedagógu sai K-fiatalok pedagógu sai

A következő állítás így hangzott: Nincsenek különösebb érzelmeim a versenytársaimmal szemben. Olyan társak, akik arra késztetnek engem, hogy többet dolgozzak. A kapott válaszok jelentős hasonlóságot mutatnak a fiataloknál és a felnőtteknél egyaránt. Amíg a fiataloknál az egyes faktorokban is lényegi hasonlóság mutatkozik, addig a felnőtt-válaszolók adatait elemezve hangsúlyeltolódásokat figyelhettünk meg. A fiatalok válaszaiban az egyáltalán nem igaz faktorra jutott a válaszok közel negyede: HC-fiatalok 24,1 %, HH-fiatalok 23,2 %, K-fiatalok 22,4 %. A néha igaz, néha nem faktorban az előbbiekhez képest jelentősebb eltéréseket figyelhettünk meg: HC-fiatalok 23,3 %, Hfiatalok 34,3 %, s K-fiatalok 29,3 %. A több munkára késztetést teljes egészében elfogadók: HC-fiatalok 8,9 %, HH-fiatalok 14,1 %, K-fiatalok 12,1 %. A választ lényegében elfogadó két faktorban (inkább igaz, nagyon jellemző) az összesített adatok: HC-fiatalok 22,8 %, HHfiatalok 29,3 %, K-fiatalok 31,1 % - a kapott adatok versengés összehasonlító funkciójának progresszióját mérsékelten mutatják. A felnőttek válaszainak elemzésekor feltűnő különbséget találtunk az egyáltalán nem jellemző faktorban, ahol a HH-fiatalok pedagógusainak 16,7 %-a került, szemben a K-fiatalok pedagógusainak 3,2 %-ával. Magas arányokat mutat a néha igen, néha nem faktor – ugyanakkor a két pedagógus-csoport között is jelentős különbséggel: HH-fiatalok pedagógusai 41,7 %, szemben a K-fiatalok pedagógusainak 30,1 %-ával. Érdekes különbség, hogy a K-fiatalok pedagógusainak nem ebben a faktorban, hanem az elfogadást jelentő inkább igaz faktorban mutatkozott a legmagasabb arányszám: ami 43 %. E szerint a HH-fiatalok pedagógusait kevéssé, a K-fiatalok pedagógusait inkább inspirálja munkára a versengés során szerzett tapasztalat.


T-223. ábra Nincsenek különösebb érzelmei - olyan társak, akik arra késztetik, hogy többet dolgozzon. 40 30


10 0 Egyáltalán nem jellemző


P-151. ábra Nincsenek különösebb érzelmei - olyan társak, akik arra késztetik, hogy többet dolgozzon. 50 40 % 30 20 10 0 Egyáltalán nem jellemző

%20

Nagyon

170. oldal



Nagyon

A következő állításunk első fele megegyezett az előbbi felvetésben leírtakkal, de most a folytatás ekképp hangzott: Olyan társak, akikkel össze tudom hasonlítani magam és tudom, hogy hol tartok másokhoz képest. Ez az összehasonlító funkció nagy jelentőségű a versengésben, s eredményezheti a reális énkép kialakítását. A fiatalok és a felnőttek válaszai abban egyezőek, hogy mindegyik csoportnál a néha igaz, néha nem faktornál volt a legnagyobb válaszarány. Az is megállapítható volt, hogy mindegyik csoport csak mérsékelten látszik profitálni a lehetőségből, hiszen az igaz, és jellemző válaszoknál az arányok az összes válaszoló közel felére sem vonatkoznak. A fiatalok válaszai szerint egyáltalán nem jellemző, hogy összehasonlítanák magukat a versengésben érintettekkel a HC-fiatalok 14,3 %-ára, a HH-fiatalok 21,3 %-ára, s a K-fiatalok 19,8 %-ára igaz. Néha igaz, néha nem ez a tétel a HC-fiatalok 29,9 %-ánál, a HH-fiatalok 32,6 %-ánál, s a K-fiatalok 32,8 %-ánál. Lényegében igaz (inkább igaz és nagyon jellemző) a HC-fiatalok 40,3 %-ánál, a HH-fiatalok 36,8 %-ánál, és a K-fiatalok 36,2 %-ánál. Ugyanezen adatok a pedagógusoknál: az egyáltalán nem jellemző adatok a válaszolók közel tizedét jelentik, a HH-fiatalok pedagógusainak 10, a K-fiatalok pedagógusainak 8,1 %át. A néha igaz, néha nem ez esetben a HH-fiatalok pedagógusainak 30, a K-fiatalok pedagógusainak 36 %-át jelentik. A helyzetből lényegében profitálók aránya magasabb, mint a fiataloknál: a HH-fiatalok pedagógusainak 40, a K-fiatalok pedagógusainak 45,3 %-a nyilatkozott így. T-224. ábra Nincsenek különösebb érzelm ei - olyan társak, akikkel össze tudja hasonlítani m agát... 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán Néha így, nem néha nem jellemző

Nagyon


P-152. ábra Nincsenek különösebb érzelm ei -olyan társak, akikkel össze tudja hasonlítani m agát... 40 30 % 20 10 0 Egyáltalán Néha így, nem néha nem jellemző

Nagyon



172. oldal

7.3. Az INTSEP vizsgálat Az eredeti Integration-Separation kutatási program címe, melyet munkánk során használtunk: Fragebogen zur Erfassung von Dimensionen der Integration von Schülern. A vizsgálóeljárást kialakító kutatócsoport akkor három dimenziót vizsgált, a szociális integrációt (SI), az emocionális integrációt (EI), valamint a teljesítménymotivációs integrációt (TI). Az egyes itemek a kérdőívben – az általunk használtban is - 1-től 45-ig sorszámozottan, keverten találhatóak meg. Jelen munkánk során azonban csak a szociális és az emocionális aspektusra koncentráltunk. Az itemek sorszámai az eredeti kérdőív szerint a következők: szociális integráció (SI) emocionális integráció (EI)

2, 5, 8, 11, 14, 17, 20, 23, 26, 29, 32, 35, 38, 41, 44 1, 4, 7, 10, 13, 16, 19, 22, 25, 28, 31, 34, 37, 40, 43

A megállapításokra a válaszoló fiatalok négy lehetőség közül választhattak. Ezek: pontosan illik rám, illik rám, kicsit illik rám, nem illik rám. A válaszok értékelését az eredeti vizsgálóeljárásban 1-4-ig pontozással végezzük, a következők szerint: az állítás minőségétől függően forgatás érvényesül az adott pontszám nagyságában, azaz egyes állításoknál a pontosan illik rám válasz négy, másoknál egy pontot ér.19 E kutatásunk során az adatokat válaszgyakoriság szintjén értelmeztük, ezért az adott válaszokat nem pontoztuk, s egyenként, válaszadónként nem összegeztük. Jelen munkánkban arra kerestünk bizonyítékokat, hogy a hátrányos helyzetben lévő fiatalok másként fordulnak az iskola és az ott tanulók felé (ami ez esetben alternatív pedagógiai elgondolásokkal élő intézmény), mint a hagyományos rendszerekben tanuló társaik. A kapott eredményeket az alábbiakban ismertetjük. Az első megállapításunk, amelyre választ kértünk: szívesen járok iskolába. Az egyes faktorokban összegezhető arányok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok választott iskoláikba szívesebben járnak, hiszen az első két faktorban magasabb, a második kettőben, alacsonyabb arányban jelennek meg kontroll társaikhoz képest. A pontosan illik rám és az illik rám faktorokban a kumulált adatok: HC-fiatalok 58,2 %, HH-fiatalok 44,7 %, K-fiatalok 28,8 %. Mindezt igazolandó, a következő két faktorban – kicsit illik rám, nem illik rám – fordított sorrendiség alakult ki: HC-fiatalok 41,8 %, HH-fiatalok 55,3 %, K-fiatalok 71,2 %. Ebben a kérdésben az egyedüli csoport, amelynek tagjai nagyobb részt elfogadják az iskolát, a hátrányos helyzetű cigány fiatalok voltak. Közel fele-fele arányban, ambivalens a többi hátrányos helyzetű fiatal – ugyanakkor az iskolát lényegében elutasító csoportnak tekinthetjük a kontroll fiatalok csoportját.

19

Perlusz Andrea 1998-ban készítette el a magyarországi adaptációt hallássérült tanulók vizsgálatára. Ezt a vizsgálati eljárást alkalmazta Volentics Anna budapesti vizsgálatában.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-225. ábra Szívesen jár iskolába

173. oldal


50 40

%

30 20 10 0 Pontosan illik rá

Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az iskolára vonatkozó második kérdésünkben az állítás ekképp szólt: az iskolát érdekesnek tartom. A válaszok, tendenciájukban (hátrányos helyzetűek vs. kontroll fiatalok), az előző témára rímelők – az eltérést az arányok mérséklődésében tapasztaltuk, ami viszont minőségileg forduló attitűdöt jelent mindhárom csoportnál. Az iskolát (pontosan illik rám és illik rám szinten) érdekesnek tartja a HC-fiatalok 36,8 %-a, a HH-fiatalok 33,2 %-a, s a K-fiatalok 22,7 %-a. Az ellenpólust jelentő, kevéssé elfogadó és elutasító attitűd adatai: HC-fiatalok 63,3 %, HH-fiatalok 66,8 %, K-fiatalok 77,3 %. A kapott adatok szerint lényegesen mérséklődött e kérdésben a fiatalok elfogadása – ezzel együtt az elfogadás sorrendje nem változott. T-226. ábra Az iskolát érdekesnek tartja


50 40

%

HC-fiatalok


Illik rá

Kicsit illik Nem illik rá rá

A következő állítás, amelyre vártuk a fiatalok reflexióit, az örülök, ha végre egyszer nem kell iskolába menni meghatározás volt. Ebben a kérdésben is a tendenciózus különbség mutatkozott a hátrányos helyzetű fiatalok vs. kontroll fiatalok összehasonlításban. A pontosan illik rám és illik rám faktor kumulatív adatai: HC-fiatalok 54,3 %, HH-fiatalok 59,5 %, Kfiatalok 76,5 %. Ezzel szemben a kicsit és a nem illik rám válaszok összegzett adatai: HCfiatalok 43-8 %, HH-fiatalok 40,4 %, K-fiatalok 23,5 %. A válaszok szerint a legkevésbé jelenik meg a válaszolók arányaiban az iskolával szembeni oppozíció a hátrányos helyzetű cigány fiataloknál, ennél kifejezettebb ez a többi hátrányos helyzetű fiatalnál, s legmarkánsabban a kontroll fiataloknál mutatkozik meg ez a felfogás.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-227. ábra Örülök, ha végre egyszer nem kell iskolába m enni 60 50 40 % 30 20 10 0 Pontosan Illik rá Kicsit illik illik rá rá

174. oldal


Nem illik rá

Az állítások sorában a következő imígyen hangzott: nincs kedvem iskolába menni. A szélsőértékeken nagyon jellemző eltérésekkel a már eddigiekben is megtapasztalható sorrend alakult ki – ugyanakkor a két-két faktor összesítésében mérsékelt különbségek alakultak ki. Az állítást magára nézve elfogadó fiatalok adatai (pontosan illik rám és illik rám): HCfiatalok 32,5 %, HH-fiatalok 36,8 %, K-fiatalok 44,9 %. E szerint az inverz oldalon az adatok szerint a HC-fiatalok 67,4 %-a, a HH-fiatalok 63,3 %-a tulajdonképpen inkább kedvvel megy iskolába. Ugyanez a kontroll fiataloknál 55,1 %. A válaszok szerint tehát alapvetően nem igaz, hogy a fiatalok nem szeretnének járni iskoláikba, legfeljebb ennek arányai változnak esetünkben a három csoport által reprezentált rétegek vonatkozásában mindenképpen. T-228. ábra Nincs kedvem iskolába m enni


50 40

%


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

A következő megfogalmazás, amely az iskolához fűződő viszony egy másik érzelmi mintázata: a szünidő végén már várom az iskolát. Az erre a meghatározásra kapott válaszok szerint eltérően alakultak a HC-fiatalok csoportja által adott válaszok, s a HH-fiatalok válaszai lényegében a K-fiatalok válaszaival mutattak nagyobb hasonlóságot. A pontosan illik rám és illik rám válaszok összesítésével a HC-fiatalok 59,5 %-ával, a HH-fiatalok 35,3 %-a, s a Kfiatalok 29,2 %-a áll szemben. Az ellenkező két faktorban az adatok: HC-fiatalok 40,5 %, HH-fiatalok 64,7 %, s K-fiatalok 70,9 %. A kérdésre adott válaszokban, ez esetben is a szélsőértékeken mutatkozott a legnagyobb arányú különbség a csoportok között. Az adatok alapján ismét kijelenthető, hogy az alternatív típusú szakképző iskolákba (a vizsgálatban érintett iskolákban mindenképpen) járó hátrányos helyzetű cigány fiatalok számára az iskola fontos szociális színtér.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-229. ábra A szünidő végén m ár várom az iskolát


50 40

%

175. oldal


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

A következő meghatározásunk így hangzott: az iskolában csak kevés dolog tetszik nekem. A válaszok, a három csoport között, lényegi különbséget nem mutattak. Határozott egyetértéssel a tanulók kis százalékában találkoztunk. E szerint a csoportok egyikére sem jellemző az iskolát elutasítók magas aránya: a pontosan illik rám faktor adatai a HC-fiataloknál 13,4 %, a HH-fiataloknál 19,5 %, s a K-fiataloknál 11,7 %. Az e faktorra jutó válaszok már ellenkező sorrendet hoztak az előbbiekben tárgyaltakhoz képest, s a K-fiatalok elfogadóbbnak tetszenek. A legnagyobb gyakoriság a kicsit illik rám faktornál volt: lényeges a csoportok közötti összehasonlításban, hogy sorrendjében itt a kontroll csoport fiataljai mutatkoztak kedvezőbb attitűdűnek: a HC-fiatalok 31,7 %-a, a HH-fiatalok 37,2-a %, végül a K-fiatalok 41,7 %-a válaszolt így. A négy válaszlehetőség adatainak együttes figyelembevételekor az illik rám és a kicsit illik rám faktorok számossága azt valószínűsíti, hogy a három csoport mindegyikére igaz: lényegében elfogadják az iskola által nyújtottakat: a HC-fiatalok 61 %-a, a HHfiatalok 52,8 %-a, a K-fiatalok 75 %-a tartozik az adataink szerint az iskolát elfogadók körébe. T-230. ábra Az iskolában csak kevés dolog tetszik neki


50 40

%


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az iskolával kapcsolatos, szociális integrációs aspektus következő meghatározása az iskola nélkül sokkal szebb lenne minden meghatározás állt. Jelentős eltérés nélkül, a három tanulói csoport lényegében azonos módon ítélte meg a kérdést. Jellemzően elfogadják a fiatalok az iskolát, s ez kifejezésre jut abban is, hogy az állítást a kicsit illik rám és a nem illik rám faktorban való válasz-sűrűséggel honorálták. Ezen faktorok mérőszámainak összege a HCfiataloknál 73,5 %, a HH-fiataloknál 64 %, s a K-fiataloknál is kétharmadnyi, 65,8 %. Kétségtelenül figyelemre méltó, hogy az iskolával oppozícióban lévők aránya sem kevés: a HCfiatalok 9,6 %-a, a HH-fiatalok 17,9 %-a, s a K-fiatalok 15,4 %-a válaszolt teljes egyetértéssel a kérdésben.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-231. ábra Iskola nélkül sokkal szebb lenne m inden 50

176. oldal


40

%


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az előző kérdést ellenpontozza a következő meghatározásunk, amely szerint az iskola nagyon tetszik nekem. A válaszok ebben a kérdésben sem szórtak oly mértékben, hogy markánsan eltérő csoport-vélekedést jelezhetnénk. Az első három faktorban közel konstans eltérés mellett, tehát párhuzamosan alakultak a válaszarányok: rendre magasabb arányokkal találkoztunk a hátrányos helyzetű cigány fiatalok adatainál, s ettől konzekvensen alacsonyabb adatokat hozott a kontroll csoport fiatalsága. A fiatalok „diszkrét báját” mutatja, a kicsit illik rám válasz dominanciája. Ez az érték a három csoportban a következőképpen alakult: HC-fiatalok 44,7 %, HH-fiatalok 38,2 %, K-fiatalok 38,8 %. Az iskolát lényegében elutasítók arányai jelentős mértékben eltérőek: a HC-fiatalok 17,1 %-a, a HH-fiatalok 28,1 %-a, a K-fiatalok 35,3 %-a gondolja ezt. Ennél a válaszfaktornál tehát jellemző, s jelentős vélekedés-eltérést detektáltunk a három tanulócsoport között. Összegezve: amíg az előző kérdést döntően elutasították, ez utóbbit alapvetően elfogadták a válaszadó fiatalok – igaz, csoportonként eltérő arányban. T-232. ábra Az iskola nagyon tetszik neki


50 40

%


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

A gyakran már csak azt várom, hogy vége legyen végre a tanításnak megállapítás az aktuális életérzés kifejeződése lehet (amennyiben a válaszadónak arra a rendszerállapotára gondolunk, amelyben éppen töltögeti kérdőívünket). Ezért is magyarázható a kapott eredmény: a fiatalok mindhárom csoportja – közel azonos tendenciákkal – többnyire úgy vélekedik, hogy az iskola vége, egy várt állapot… Az viszont mindenképpen említésre érdemes, hogy a gyakoriságokat összehasonlítva, a HC-fiatalok és a HH-fiatalok adatai közel tíz százalékkal alacsonyabbak a kontroll partnereikhez képest, vagyis kevesebben várják az iskola végét közülük, mint a hagyományos iskolarendszerbe járó társaik: pontosan illik rám és illik rám kumulált értéknél: HC-fiatalok 60,1 %, HH-fiatalok 62,9 %, K-fiatalok 74,8 %.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-233. ábra Gyakran m ár csak azt várja, hogy vége legyen végre a tanításnak 50

%

177. oldal


40 30 20 10 0 Pontosan illik rá

Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

A következő meghatározásunk kevéssé aktuális, inkább generális megközelítésű: örülök, ha már nincs iskola. A kapott válaszok a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainak együttjárását hozták, s jellemző különbségeket mutatnak a kontroll fiatalok adatai. A szélsőérték: pontosan illik rám, tehát örül, hogy már nincs iskola a HC-fiatalok 19,5 %-a, a HHfiatalok 23,2 %-a, s ezzel szemben a K-fiatalok 39,7 %-a gondolja így. Az ellenkező oldalon is világos különbségek mutatkoznak az iskolához való viszonyt tekintve: a kicsit illik rám és a nem illik rám faktorok adatainak összevonása eredményeként a HC-fiatalok 55,9 %-át, a HHfiatalok 51,1 %-át illetve a K-fiatalok 31,9 %-át találjuk ezeknél a válaszoknál, ami mindenképpen jelzőértékű. T-234. ábra Örül, ha m ár nincs iskola


50 40

%


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az iskola világának következő minősítője a néha unalmas az iskolában megállapítás. Erre a fiatalok válaszai ismét a hátrányos helyzetű vs. kontroll fiatalok mentén mutatott jelentős vélekedés-különbségeket. A két szélsőértéken a három csoport azonos arányú válaszolókkal áll, de a középső két faktorban jelentős az eltérés. Az iskolát néha unalmasnak tartók arányszámai a következők: HC-fiatalok 22,4 %, HH-fiatalok 24,2 %, K-fiatalok 28,2 %. A megállapítással egyet nem értők arányai: HC-fiatalok 14,5 %, HH-fiatalok 10,9 %, K-fiatalok 9,4 %. Az illik rám – kicsit illik rám faktorokban mutatkozott meg a hátrányos helyzetű fiatalok és a kontroll fiatalok közötti különbség. Az iskolát lényegében unalmasnak tartók (illik rám) adatai. HC-fiatalok 28,9 %, HH-fiatalok 29,1 %, K-fiatalok 45,3 %.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-235. ábra Néha unalm as az iskolában

178. oldal


50 40 30 % 20 10 0 Pontosan illik rá

Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az előző kérdést más megközelítésben, de hasonló érzelmi töltéssel rendelkezőnek gondoljuk: néha elegem van az iskolából. A jelentősen eltérő indulati töltés a fogalmazásban jókora különbségeket indukált. A válaszok ezúttal hátrányos helyzetű vs. kontroll csoport vonatkozásában jelentkeztek. A pontosan illik rám faktorban nagy különbséget detektáltunk: HC-fiatalok 27 %-ával és a HH-fiatalok 26,3 %-ával szemben a K-fiatalok 41,5 %-a áll. Ugyancsak jelentős eltérés mutatkozott a kicsit illik rám és a nem illik rám faktorok kumulálásakor: HC-fiatalok 50 %, HH-fiatalok 44,9 %, K-fiatalok 25,4 %. A keresztezett grafikus megjelenés relatíve kedvezőbb fogadtatást valószínűsít a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál, szemben a kontroll fiatalok csoportjának vélekedésével. T-236. ábra Néha elege van az iskolából


50

K-fiatalok

40 %


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

A következő megállapításunk is egy ellenpontot képvisel – az előző négy kérdéshez képest mindenképpen: élvezem az iskolát. A kapott válaszok alapján nem állapítható meg jelentős eltérés a három csoport vélekedése között, a válaszok tendenciájában – mindez már nem mondható el a válasz-faktorokban mutatkozó arányokról, csoport-összehasonlításban - leszámítva egy faktort (nem illik rám), ahol a különbségek további sajátosságokat is mutatnak. A pontosan illik rám faktorban a HC-fiatalok 16 %-a, a HH-fiatalok 9,4 %-a, s a Kfiatalok 5,1 %-a található. Ez az adatsor a nem illik rám faktor ellenkező sorrendjére és meglehetősen eltérő arányaira tekintettel nyeri el valódi értelmét: a HC-fiatalok 16 %-a, a HHfiatalok 32,1 %-a a K-fiatalok 37,3 %-ával szemben válaszolta, hogy rájuk nézve nem igaz, hogy nem élveznék az iskolát. A legmagasabb arányt mutató faktor a kicsit illik rám vélekedésnél volt megtalálható. Itt az eltérés a csoportok között minimális volt: HC-fiatalok 45,3 %, HH-fiatalok 39,3 %, K-fiatalok 42,4 %. Összességében az állítható, hogy az iskola elfogadása e kérdés szerint a hátrányos helyzetű cigány fiatalok sajátja leginkább – ennél mérsékeltebb a többi hátrányos helyzetű fiatal vélekedése, s legkevésbé látja örömöt szerzőnek az intézményét a kontroll-fiatalok csoportja.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-237. ábra Élvezi az iskolát

179. oldal


50 40 %


Illik rá


Az iskolához fűződő érzések újabb dimenzióját jelenti, a néha szívesen lógnék az iskolából megállapításra érkezett válaszok. A szélsőértékeken ez alkalommal nem tapasztaltunk jelentős különbségeket. A fiatalok mindhárom csoportjának körülbelül a negyede válaszolt úgy, hogy ez az állítás pontosan illik rám. Nem jelentős az eltérés a nem illik rám faktorban kapott eredményeknél: HC-fiatalok 13,5 %, HH-fiatalok 20,7 %, K-fiatalok 18,6 %. A legjelentősebb eltérést a kicsit illik rám faktorban találtunk, ahol a HC-fiatalok 39,2 %-a, a HHfiatalok 32,9 %-a, s a K-fiatalok 26,3 %-a helyezkedett el. T-238. ábra Néha szívesen lógna az iskolából


50

%


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az iskolával foglalkozó kérdéskör utolsó elemeként a jó volna, ha már nem kellene iskolába járnom megállapítást tártuk a megkérdezett fiatalok elé. Szemantikai megközelítésben az iskola várható befejezése, s a lényegében változó élet-feltételek olvashatóak ki a mondatból. Minderre a válaszadó fiatalok ismét a hátrányos helyzetű vs. kontroll minta mentén különültek el. A pontosan illik rám faktorban azonos arányban az egyes csoportok közel negyede jelent meg. A következő két faktorban is arányosan szórtak a válaszok. A negyedik faktorban, a nem illik rám válasznál jelent meg egyértelmű különbség: a HC-fiatalok 25,3 %-a, a HHfiatalok 21,9 %-a mellett a K-fiatalok 15,4 %-a jelent meg. Ez utóbbi adatsor valószínűsíti azt a feltevésünket, hogy a hátrányos helyzetű cigány fiatalok iskoláztatásának jellemző befejeződése a középfokon, a szakképzésben testesül meg – és ugyancsak a továbbtanulások általános trendje, hogy a kontroll csoport fiataljai rendre további iskolákat keresnek, s nem lépnek be a munkaerőpiac világába.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-239. ábra Jó volna, ha m ár nem kellene iskolába járnia

180. oldal


40 30 % 20 10 0 Pontosan illik rá

Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

A következő tizenöt állítás az osztálytársakkal való kapcsolatra fókuszál, s a megfogalmazások a különböző aspektusokban megjelenő vélekedések detektálását szolgálja. Az első meghatározás így szólt: nagyon szívesen vagyok együtt az osztálytársaimmal. A három csoport közel azonos tendenciájú és arányú válaszokat adott faktorról-faktorra. A szélsőértékeknél egyáltalán nem volt különbség (pontosan illik rám: HC-fiatalok 24,7 %, HH-fiatalok 21,2 %, s K-fiatalok 25,8 %. – nem illik rám: HC-fiatalok 3,5 %, HH-fiatalok 5,8 %, s K-fiatalok 4,2 %). Figyelemre méltó az illik rám faktor adat-hármasa: HC-fiatalok 50,6 %, HH-fiatalok 44,1 %, K-fiatalok 39,2 %. A kapott adatok magasabb hőfokú kötődésekről tanúskodnak a hátrányos helyzetű cigány fiataloknál, mint a másik két megkérdezett csoportnál. T-240. ábra Nagyon szívesen van együtt az osztálytársaival


60 50 40 % 30 20 10 0 Pontosan illik rá

Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az előző kérdést más vonatkozásban erősítő a következő állítás: nagyon sok barátom van az osztályban. A kapott válaszok – a pontosan illik rám faktorban – a csoportok közötti sorrendiségben ismét a hátrányos helyzetű cigány fiatalok vélekedéseinek sajátosságára hívják fel a figyelmünket: HC-fiatalok 32,5 %, HH-fiatalok 24,6 %, K-fiatalok 17,6 %. Az e faktorban kapott adatokon túl, az illik rám válasznál jelentkező magas arányok elsősorban a serdülőkor kortárskapcsolatainak fontosságát mutatják: HC-fiatalok 41,6 %, HH-fiatalok 37 %, Kfiatalok 44,5 %. A nem illik rám faktorban a HH-fiatalok aránya jelentős (11,4 %), ami felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetű fogalom/értelmezés kevert, sokféle konnotációjú létére, s amelyben megjelenhet olyan réteg is, amelyben a fiatalok magányosan, társkapcsolatok nélkül élik mindennapjaikat.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-241. ábra Nagyon sok barátja van az osztályban

181. oldal


50 40 %


Illik rá


A következő meghatározás is pozitív fogalommal vezeti be a társkapcsolatokat: osztálytársaim mindig segítőkészek. A válaszok a csoportok összehasonlításában, már hangsúlyeltolódásokat sejtetnek, ugyanis amíg a tendencia azonos, az egyes faktorokban megjelenő arányok esetenként jelentősen eltérnek. Közel kétszer annyi hátrányos helyzetű cigány fiatal gondolja úgy, hogy a megállapítás pontosan illik rá, mint kontroll fiatal: ez implicit módon a versengés jelentőségének hangsúlyozottabb létét jelentheti a hagyományos iskolákban, az alternatívokhoz képest. A faktor adatai: HC-fiatal 22 %, HH-fiatal 17,5 %, K-fiatal 11,2 %. Az illik rám és a kicsit illik rám faktorokban szóródó válaszok nem jelentenek sokkal többet, mint az itt és most érzett aktuális társkapcsolati háló kötődéseinek erősségét. Az azonban már ismét jelentőséggel teli, hogy a nem illik rám faktorban milyen válaszarányok jelentek meg. E szerint a legkevésbé érintettek a hátrányos helyzetű cigány fiatalok, s leginkább azok a hátrányos helyzetű többiek: HC-fiatalok 4,9 %, HH-fiatalok 16,5 %, K-fiatalok 12,1 %. T-242. ábra Osztálytársai m indig segítőkészek


50 40 %


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az eddigiekben pozitív értelmezéssel megjelent állításokkal szemben most egy negatív konnotációjú megállapításra vártunk reakciókat: csak kevés olyan osztálytársam van, akit szeretek. A kapott válaszmintázatok úgy tértek el, hogy a HC-fiatalok és a K-fiatalok válaszai együttjártak, míg ettől két faktorban is eltérő volt a HH-fiatalok véleménye. A négy válaszlehetőségen át átlagosan folyamatosan emelkedő arányú válaszokat kaptunk mindhárom csoportban – ami önmagában kedvező társas-kapcsolati jelző: az, hogy kevés olyan osztálytársa van, akit szeret, a három csoport mindegyikében a fiataloknak közel ötödére jellemző (HCfiatalok 21,2 %, HH-fiatalok 18,1 %, K-fiatalok 19,2 %). Ezzel szemben a nem illik rám faktornál, mindhárom csoportnál, majd harmadnyi válasz volt található: HC-fiatalok 28,2 %, HH-fiatalok 31,1 %, K-fiatalok 30,8 %.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-243. ábra Csak kevés olyan osztálytársa van, akit szeret

182. oldal



Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Ismét egy pozitív konnotáció: szabad délutánjaimon szívesen vagyok együtt osztálytársaimmal is. A válaszok szerint mérsékeltebben nyilatkoztak e kérdésben a hátrányos helyzetű fiatalok: válaszaik valamivel egyenletesebben szóródtak a négy faktoron át, mint a kontroll fiatalok válaszai. A pontosan illik rám szélsőértéken detektálható különbségek nem mondhatók jelentősnek – ellenben a másik oldalon, a nem illik rám válaszok különbségei jelentősebbek: HC-fiatalok 23,5 , HH-fiatalok 27,2 %, s K-fiatalok 15,3 % - ez utóbbi két csoportnál jelentős az eltérés, ami szerint a hátrányos helyzetű fiatalok jóval kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint kontroll társaik. T-244. ábra Szabad délutánjain szívesen van együtt az osztálytársaival is 40


30 % 20 10 0 Pontosan illik rá

Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Egy újabb ellentét: az osztálytársaim gyakran felbosszantanak – imígyen szólt következő állításunk, amelyre a fiatalok válaszai lényegében, csoportszinten, semmilyen eltérést nem mutattak. A csoportokon belül, a négy válasz-faktoron át azonban jelentős különbségek mutatkoztak. A csoportokon belül átlagosan, valamivel több, mint tízszázaléknyian vannak olyanok, akikre a megállapítás igaz, hisz válaszuk a pontosan illik rám volt: HC-fiatalok 12 %, HH-fiatalok 15,9 %, K-fiatalok 8,3 %. A legjellemzőbb faktor a kicsit illik rám volt: HCfiatalok 37,3 %, HH-fiatalok 37,3 %, K-fiatalok 36,7 %.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-245. ábra Az osztálytársai gyakran felbosszantják

183. oldal



Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az osztálytársaimmal nagyon jóban vagyok válaszlehetőségnél már nem találtunk hasonlóságokat: a három csoport háromféle válaszmintázattal élt. A pontosan illik rám válaszfaktornál még nem mutatkozott komoly eltérés a csoportoknál: HC-fiatalok 25,9 %, HHfiatalok 26,5 %, K-fiatalok 20 %. A megengedőbb illik rám faktorban azonban már nagy eltérések alakultak a három csoport között: HC-fiatalok 27,2 %, HH-fiatalok 33,5 %, K-fiatalok 43,3 %. A kicsit illik rám válasznál ismét eltűnt a különbség a három csoporton belüli arányokat illetően, hogy azután jelentős eltérésekké transzformálódjék a nem illik rám faktornál: HC-fiatalok 18,5 %, HH-fiatalok 12,9 %, K-fiatalok 5 %. Ez utóbbi adatállomány szerint a hátrányos helyzetű fiatalok esetenként szélsőségesebben értelmezik, élik meg kapcsolataik alakulását, s jelentősebb arányban van közöttük olyan fiatal, akinek nehezítettek a társas kapcsolatai. T-246. ábra Osztálytársaival nagyon jóban van


50

%


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az osztályban sok olyan tanuló van, aki zavar engem – szólt a következő meghatározásunk, amelyre a válaszok azonos tendenciát mutattak a csoportoknál – némi eltéréssel a szélsőértékeken. A pontosan illik rám faktorban a kapott adatok a következők: HC-fiatalok 7,4 %, HH-fiatalok 16,4 %, K-fiatalok 14,3 %. A kérdésre adott válaszokban mindhárom csoportnál a kicsit illik rám faktorban találtuk a legmagasabb arányokat (HC-fiatalok 42 %, HH-fiatalok 36,5 %, K-fiatalok 42,9 %). Már figyelemre méltó eltérés alakult a nem illik rám faktorban: HC-fiatalok 32,1 %, HH-fiatalok 30,9 %, s K-fiatalok 22,7 %.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-247. ábra Az osztályban sok olyan tanuló van, aki zavarja

184. oldal


50 40 %


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

A következő megállapítás ismét pozitív konnotációval bíró: az osztályban mindnyájan jó barátok vagyunk. A csoportok közötti különbség markáns, s ezúttal is a hátrányos helyzetű cigány fiataloknál mutatkozott a baráti kapcsolatok létesítésének nagyobb gyakorisága. A pontosan illik rám faktorban ugyan a HC-fiatalok 3,8 %-a, a HH-fiatalok 17,1 %-a, a Kfiatalok 11,8 %-a jelent meg. A következő faktorra viszont a válaszok kiegyenlítődtek, a pontosan illik rám és az illik rám faktorok összegzésével lényegesen magasabb értéket kaptunk a HC-fiataloknál, mint a másik két csoportnál: HC-fiatalok 65 %, HH-fiatalok 44,2 %, Kfiatalok 32,8 %. A hátrányos helyzetű fiatalok osztályon belüli csoportkapcsolatainak kedvezőbb alakulását mutatja a nem illik rám faktor arány-különbsége a csoportok összehasonlításában: HC-fiatalok 13 %, HH-fiatalok 15,9 %, K-fiatalok 30,3 %. T-248. ábra Az osztályban m indnyájan jó barátok


50 40 %


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az előző kérdéssel szemben a következő meghatározásunk ellenkező érzelmi állapotra vonatkozó: az osztályban magányosnak érzem magam. A pontosan illik rám faktorban a leginkább kedvezőtlen eredményt a HH-fiatalok csoportja mutatja, hiszen arányaiban több mint kétszeres válaszolójuk volt e faktorban, mint a másik két csoportnak: HC-fiatalok 3,8 %, HHfiatalok 10,8 %, K-fiatalok 3,4 %. A másik szélsőértéken a nem illik rám faktorban ezúttal a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportja hasonló arányokkal jelentkezett, s ettől lényegesen eltérő volt a K-fiatalok válaszainak aránya: HC-fiatalok 52,6 %, HH-fiatalok 48 %, K-fiatalok 71,2 %. A négy faktoron át mutatkozó tendencia érdekes módon arra enged következtetni, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok között relatíve nagyobb arányban jelenhetnek meg magányos fiatalok, mint a kontroll csoporthoz tartozó társaik körében.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-249. ábra Az osztályban m agányosnak érzi m agát

185. oldal


80 60

% 40 20 0 Pontosan illik rá

Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

A következő válaszvariációban az osztálytársakkal való megértés fokáról kérdeztük a vizsgálatba vont fiatalokat. A megállapítás a következő volt: az osztálytársaimmal kitűnően megértjük egymást. A csoportok válaszainak összehasonlításában, a tendenciák hasonlóak, az arányok mérsékelten eltérőek. A kiemelkedően magas arányok az illik rám és a kicsit illik rám faktorokban voltak tapasztalhatóak – ezek összesített értékei a következők: HC-fiatalok 78,2 , HH-fiatalok 64,6 %, K-fiatalok 71,5 %. A kapott adatok alapján a három csoport között lényeges különbséget nem állapítottunk meg. T-250. ábra Az osztálytársaival kitűnően m egértik egym ást


50

%

HC-fiatalok


Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az osztálytársakkal kapcsolatos jó vélekedést egy más aspektusból igazolhatták, vagy cáfolhatták a kérdezettek: jelen kérdésünk ezt szolgálta – az osztálytársaimmal a tanítás után is szívesen vagyok együtt. Nos, a válaszok lényegében meggyőzőek: a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjánál a legmagasabb arányú egyetértés az illik rám kategóriánál volt (s a második legnagyobb arányú faktor a kicsit illik rám volt), a kontroll csoport fiataljai válaszainak zöme a kicsit illik rám faktornál sűrűsödött, azzal, hogy az illik rám faktorban is jelentős arányú fiatal válasza volt detektálható. Ezekkel a keresztezett adatokkal mindhárom csoportban közel azonos arányszámokat kaptunk: HC-fiatalok 65 %, HH-fiatalok 61,8 %, K-fiatalok 65,6 %. Mindezek alapján a csoportok jelentős részére igaz, hogy jó kapcsolataik vannak osztálytársaikkal, s hogy e tekintetben a kétféle iskolatípus nem mutat különbséget. Ez esetben is van feladatkijelölő adatállomány: nem mehetünk el amellett, hogy a fiatalok nem kis hányada viszont nem képes kiegyensúlyozott kapcsolatteremtésre, vagy annak megtartására. A nem illik rám faktor adatai ilyen fiatalokról szólnak: HC-fiatalok 14,3 %, HH-fiatalok 18,4 %, Kfiatalok 10,9 %.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-251. ábra Az osztálytársaival a tanítás után is szívesen van együtt 50 40

%

186. oldal



Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az utóbbi kérdéssel kapcsolatos zárógondolatunk nyomatékosítására is szolgálhat a kérdőív következő kérdése, amennyiben a jelen kérdés válaszaiban megerősítést kapunk az előbbi kapcsolati zavarokról. A feladott meghatározás a következő volt: az osztályban sokan vannak, akit nem szeretek. Az előző kérdésben jelzett kapcsolati nehézségeket megerősítette a pontosan illik rám adatsor: HC-fiatalok 13 %, HH-fiatalok 14,4 %, K-fiatalok 7,6 %. Mindhárom csoportnál emelkedett az arány az illik rám faktorban is – ezzel tovább erősítve a gyanút, e zavarok valóságossága tárgyában. A kérdéskörben a kiemelkedő faktor a kicsit illik rám válasznál jelentkezett: HC-fiatalok 41,6 %, HH-fiatalok 39,7 %, K-fiatalok 48,7 % - ami a probléma jelenlétét erősíti. Biztonságos kapcsolatokkal rendelkezőnek a nem illik rám válaszlehetőséget választókat tekinthetjük. Ők alig negyed részét alkotják saját csoportjuknak: HCfiatalok 23,4 %, HH-fiatalok 23 %, K-fiatalok 21,8 %. T-252. ábra Az osztályban sokan vannak, akiket nem szeret



Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az előző kérdéskört megerősítendő állt a következő megfogalmazás: az osztályban nem mindig érzem jól magam. A válaszok alig eltérőek, s ez esetben is a kicsit illik rám faktor emelkedett ki: HC-fiatalok 36,7 %, HH-fiatalok 36,3 %, K-fiatalok 49,2 %. Ennél a kérdésnél a különleges figyelmet a pontosan illik rám faktor adatai igénylik: HC-fiatalok 10,1 %, HHfiatalok 14,5 %, K-fiatalok 5,9 %. A kapott értékek szerint a hátrányos helyzetű fiatalok között lényegesen többen vannak olyanok, akik osztályaikban nem találják meg a korosztályuk számára oly fontos társas-támogatottságot, s megbízható kötődési lehetőséget.

Takács István: Az Ötödik Rend – ifjúságának és pedagógusainak versengése T-253. ábra Az osztályban nem m indig érzi jól m agát

187. oldal



Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá

Az osztálytársakkal kapcsolatos felvetések között az utolsó volt az osztálytársaim társaságában unatkozom mondat. A fiatalok egyik csoportjáról sem állítható ez – hiszen a pontosan illik rám faktorba elenyészően kicsiny értékek kerültek: HC-fiatalok 3,9 %, HH-fiatalok 7,4 %, K-fiatalok 3,4 %. A legmagasabb arányokat csoportonként a kicsit illik rám faktorban találtunk: HC-fiatalok 42,9 %, HH-fiatalok 34,3 %, K-fiatalok 31,9 %. Az eredmények értelmezésekor látnunk kell azt is, hogy a csoportok mindegyikében megtalálható egy jelentős réteg, amelyet nem érint meg negatív érzelem: a HC-fiatalok 35,1 %-a, a HH-fiatalok 42 %-a, a K-fiatalok 56,3 %-a utasította el az unatkozással kapcsolatos felvetést. T-254. ábra Az osztálytársai társaságában unatkozik


60 50 40 % 30 20 10 0

K-fiatalok

Pontosan illik rá

Illik rá

Kicsit illik rá

Nem illik rá


188. oldal

8. A nevelési diagnózis szükségessége és a személyiségfejlesztés lehetőségei hátrányos helyzetű fiatalok nevelésében, oktatásában – a versengés kulturális tükrében** Kutatásunk céljaként fogalmaztuk meg, hogy a hátrányos helyzetben élő fiatalok életkörülményeit és pszichés jellemzőik néhány aspektusát objektíven leírjuk. Az Ötödik Rend létét társadalmi valóságként értelmezhetjük kutatásaink eredményei alapján. Összegzésként: a jellemzően eltérő (szociológiai, szociálpszichológiai) adatok, tevékenységi formák (adatelemek) száma, és a gyakorlatilag azonosságot mutató faktorok alakulása alapján – általánosságban: - megállapíthattuk, hogy a három tanulói csoport között különbség van – a vizsgált alternatív iskolákban tanuló fiatalokról elmondhatjuk, hogy kevert népesség – szociológiai értelemben, versengésük különbözőségeiben egyaránt – amennyiben körükben megtalálhatóak a teljesítmény-, és viselkedészavart mutató, a deprivált, a krónikus megbetegedéssel élő, a fogyatékos fiatalok egyaránt, s mindezek következményesen, eltérő életstratégiákat, versengési attitűdöket implikálnak, továbbá - kijelenthető a két pedagógus-csoport közötti különbség is, amely kifejezésre jut az életutak jellemző különbségeiben, a versengésről alkotott elképzeléseikben, s gyakorlatukban. Az Ötödik Rend jellemzőinek bemutatása során elsőként a hátrányos helyzetű fiatalok vizsgálatainak anyagát foglaljuk össze, majd ezt követően tárgyaljuk a velük foglalkozó pedagógusokról szerzett ismereteinket. A fiatalok ellátásában döntő fontosságú megállapításaink összefoglalása. Az életkor vizsgálata jelentős különbséget mutatott a kétféle intézménybe járók esetében. A szakmát tanuló hátrányos helyzetű fiatalokra jellemző, hogy adott iskolai évfolyamot rendre nem tudják évveszteség nélkül elvégezni – elmaradásuk gyakran több év. A fiatalok nemzetiségi hovatartozása jelentős különbségeket mutatott a két iskolatípus között: az alternatív iskolák tanulói között a magyaron kívül a legmagasabb arányban a magát cigánynak valló fiatal volt, ugyanakkor – igaz elenyésző mértékben, de – meg volt található közöttük görög, román, szlovén, ukrán nemzetiségű is. A kontroll iskolákban csak magyar fiatal volt. A cigány nemzetiséghez tartozók arányát jelentősnek ítéltük: a vizsgált iskolákban képviseletük 16,5 % volt. A szülők családi állapotának elemzése során azt találtuk, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok szüleinek alig több mint fele él házasságban, míg a kontroll csoport fiataljainak családjai háromnegyedére igaz ez. A válás, mint megoldási stratégia is jellemzően másként alakult a hátrányos helyzetű fiatalok családjainál: a HH-fiatalok 17,6 %-a, a HC-fiatalok 14,7 %-a számolt be válásról, míg ez a Kfiatalok esetében 10, 7 % volt csupán. Az édesapák iskolai végzettsége terén a három csoport összehasonlításában a HC fiataloknál a legjelentősebb az eltolódás az alacsonyabb iskolai végzettségek felé. A HC-fiataloknál 16,1 %, a HH-fiataloknál 5,2 % a K-fiataloknál 1 % alatt van az apák esetében a nyolc általános alattiak aránya. Az egyetemi végzettségnél fordítva alakultak az arányok: a HC-fiataloknál az apáknak alig 1 %-a, a HH-fiataloknál 2,4 %-a, a K-fiataloknál 10,7 %-a rendelkezik egyetemi végzettséggel.

* A versengés kulturális tükörben címet Fülöp Márta használta a Czigler-Halász-Marton szerkesztésében Az általánostól a különösig címmel közreadott kötetben. A cím ilyetén alkalmazása egyfajta tisztelgés és azonosulás a szerző által leírottakkal.


189. oldal

Az édesanyák iskolai végzettségének alakulása: nem végezte el a nyolc általánost a HCfiataloknál 25 %, a HH-fiataloknál 6,2 %, a K-fiataloknál 0,8 %. Felsőfokú végzettség: a HCfiataloknál nem volt egyetemi végzettségű anya, s főiskolai végzettségű is csupán 3, a HHfiataloknál az egyetemi végzettséget alig 2 % szerzett, a főiskolai végzettséget 6 % szerezte meg. A K-fiataloknál az egyetemet végzett anyák aránya 9,9 %, a főiskolát végzetteké pedig 22,31 %. A foglalkoztatottságok elemzése során azt tapasztaltuk, hogy legkisebb arányban foglalkoztatottak a HC-fiatalok apái, a legnagyobb arányt a HH-fiataloknál láttunk. A vállalkozás inkább jellemző a K-fiatalok apáira. A munkanélküliség leginkább a HC-fiatalok családját fenyegeti az apák negyedének nincs munkája - a HH- fiatalok apái körében a munkanélküliség 8 százalékos, a K-fiataloknál pedig mindössze 3 % ez az arány. Az édesanyák foglalkoztatási jellemzője – csoportonként - nagyon eltérő: a legkevéssé foglalkoztatottak a HC-tanuló anyák, 19,2 %-uk munkanélküli – a HH-tanuló anyáknál ez az arány 8,9 %, a K-tanuló anyák körében a munkanélküliség aránya mindössze 1,7 %. Az életvitelt könnyítő eszközök-tárgyak a gépkocsi, a fagyasztószekrény, a mikrohullámú sütő, az automata mosógép; a kulturális igények szolgálatában állónak tekinthető a színes televízió, a nyaraló, a hifi-berendezés, a zongora, az értékes műtárgy, végül a számítógép birtoklásában az esetek döntő többségében kicsiny eltérések fedezhetők fel a HC és a HH fiatalok családjainál, s minden eszköz esetében magasabb értékeket kaptunk a K fiatalok családjainál. Külön említést érdemel a számítógép, amelynek elterjedtsége látványos különbségeket mutatott a megkérdezettek körében. A HC-fiatalok családjai tizedének, a HHfiatalok családjai harmadának van számítógépe, míg ez a K-fiatalok családjaiban 80 %-os volt. A számítógép nem léte objektív hátrányba hozhatja a hátrányos helyzetű fiatalokat – s különösen a hátrányos helyzetű cigány fiatalokat. A HC és a HH fiataloknál a családjukban megtalálható könyvek száma jellemzően száz alatti, a K-fiataloknál a 100-500 közötti könyvállomány a jellemzőbb. A családi könyvtárak jellemzőinek meghatározása során azt találtuk, hogy a legnépszerűbb tartalmak a HC-fiataloknál a szakácskönyv-hobby kötetek, a verses kötetek és a szépirodalom volt. A HH-fiataloknál a szakácskönyv-hobby kötetek vezettek, s ezt követte a szépirodalom és a verses kötet. A K-fiataloknál is pedig a leginkább választott kötetek voltak a szakácskönyv-hobby kötetek, ezt követte a szépirodalom, s a harmadik legnépszerűbb könyvféleség a szakkönyv-lexikon volt. A könyvtári tagság adatai is jellemző különbségeket mutattak: a HC-fiatalok negyede, a HHtanulók harmada, a K-fiatalok kétharmada tagja valamilyen könyvtárnak. A preferált televízió műsorok tekintetében is találtunk jellemző eltéréseket. A HC-fiatalok legnépszerűbb három műsora a zenei műsorok, a krimi-akciófilmek és a fantasztikus filmek. A HH-fiataloknál szintén a zenei műsorok vezetnek, ezt követik a krimi és az akciófilmek, s a harmadik legnépszerűbb műsorfajta az éjszakai filmek. A K-fiataloknál az első helyen a zenei műsorok állnak, s második választásuk is azonos az előző két csoportéval: a krimi és az akciófilmek, a harmadik legnépszerűbb műsor esetükben a sportközvetítések. A finom különbségek a család szociokulturális világában rejlő különbségekre utalhat. A hátrányos helyzetű fiataloknál az iskolaváltás gyakorisága sokszorosan gyakoribb, mint a kontroll csoport körében. A HC-fiataloknál a második iskolaváltás a teljes vizsgálati csoport negyedére vonatkozott. A HH-fiataloknál hasonló a helyzet, valamivel több, mint negyedük számolt be a második iskoláról s, a harmadikról is majd tíz százalék nyilatkozott. A HC és HH fiatalok közel fele egy órát sem tölt az iskolán kívül tanulással, s másik felük sem többet, mint egy-két órát. A kontroll csoport fiataljainak kétharmada tölti több órás felkészüléssel délutánjait.


190. oldal

Az emberek szavahihetőségét többnyire negatívan ítélik meg a fiatalok. A HC-fiatalok negyven százaléka egyáltalán nem elégedet, ebben közel azonos a véleményük a HHfiatalokkal. A K-fiatalok kevéssé rossz szemmel nézik embertársaikat – mindössze ötödük nyilatkozott úgy, hogy, egyáltalán nem elégedett. A pedagógusok szakmai ismereteiről kialakult tanulói vélekedések szerint a HC és a HH fiatalok jelentős része maximálisan elégedett tanárai szaktudásával, ezzel szemben a Kfiatalok kritikusabban tekintenek nevelőikre. A fiatalok közül a pedagógusok emberi tulajdonságainak minősítésekor a hátrányos helyzetű fiatalok fele teljes mértékben elégedett, s e tekintetben is kritikusabban a K-fiatalok. A fiataloknak a saját életmódjukkal való elégedettség vizsgálatában a legnagyobb gyakoriságot mutató kategóriák többnyire megegyezőek, amiből az következik, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok – elégedettségük okán – nagy valószínűséggel, azt a mintát fogják követni, amelyik jelenleg jellemző családjukra. A fiatalok, a baráti kapcsolataikra vonatkozóan közel azonosan nyilatkoztak – azaz e tekintetben rétegspecifikus különbség nem volt kimutatható. A hátrányos helyzetű fiatalok negyede a pénzkeresést, mint a szabadidő eltöltésének módját megjelölte – ezzel szemben a K-fiataloknál ez csak hatodukra jellemző. Jelentősen eltérő, a szabadidőben tanulók aránya a három rétegnél: HC-HH-fiatalok harmada, a K-fiatalok fele válaszolta azt, hogy szabadidejében (is) tanul. A fiatalok között az olvasással kapcsolatos adataink szerint könyvolvasás, mint szabadidőeltöltési lehetőség a HC-fiatalok hatodára jellemző, míg az újságolvasás harmaduknál jellemző. A HH-fiatalok ötöde olvas rendszeresen könyvet, s az újságolvasás közel negyven százalékukra jellemző. A K-fiataloknak harmada olvas rendszeresen könyvet, s felük re jellemző az újságolvasás. A szabadidejében valamilyen hobbijának hódolók arányaiban is jelentős különbségek vannak. E szerint a HC-fiatalok közül harmada, a HH-fiatalok negyven százaléka, a K-fiatalok fele foglalja el magát ily módon. A televíziózás, a rádiózás, a magnózás magas értéket mutat, mint szabadidő-eltöltési forma a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjánál: háromnegyedük tölti ezen a módon szabadidejét – ugyanakkor a K-fiatalok alig tíz százalékára jellemző ez a tevékenység. Figyelmeztető, hogy a fiatalok ötöde, csoporthoz tartozástól függetlenül írta azt, hogy cselleng. A fiatalok példakép-választási gyakorisága közel azonosan alakult: mindhárom csoportban negyven százalék körül voltak azok a fiatalok, akiknek volt példaképük. A hátrányos helyzetű fiatalok lényegesen aktívabbak a munka világába való átlépést illetően – ezt igazolja az, hogy közel negyven százalékuk fogalmazott meg közeli munkába állási szándékot – míg ez a kontroll csoport fiataljainak alig tíz százalékára igaz. Figyelemre méltó, hogy a hátrányos helyzetű cigány fiatalok majd negyven százalékának, a többi hátrányos helyzetű fiatal húsz százalékának nincs kidolgozott jövőképe. Nem mutatkozott csoportra jellemző különbség az állandó, krónikus megbetegedések alakulásában. E tekintetben általánosan aggodalomra okot adó adatokhoz jutottunk, mely szerint mindegyik csoport közel ötöde küzd valamilyen állandó betegséggel. A fiatalok válaszai alapján megállapítható, hogy a fogyatékosságok csoportonkénti gyakorisága sem állapítható meg: ez az arány mindhárom populációban tíz százalék körül alakult. Dohányzik a hátrányos helyzetű fiatalok két csoportjában a megkérdezettek közel fele, s a kontroll csoport fiataljainak harmada.


191. oldal

Rendszeresen fogyaszt alkoholt a hátrányos helyzetű cigány fiatalok és a kontroll fiatalok öt százaléka, míg ennek duplája, tíz százalék a többi hátrányos helyzetű fiatal fogyasztási jellemzője. A hátrányos helyzetű fiatalok fele jelezte, hogy rendszeresen idegesnek véli saját magát – s ebben a kontroll fiatalok adatai sem maradtak el jelentősen: negyven százalékuk válaszolta ezt. Arról, hogy szoktak lenni félelmei, kisebb arányban számoltak be a hátrányos helyzetű fiatalok, mint kontroll társaik. A hátrányos helyzetű fiatalok ötöde, a kontroll csoport fiataljainak negyede adott ilyen értelmű választ. Mindez alapján méltán feltételezhetjük, hogy a betegítő tényező az iskola. Másmilyen szeretne lenni, mint amilyen, azaz önnön énképét nem tudja elfogadni a hátrányos helyzetű fiatalok negyven százaléka –a kontroll fiataloknak mindössze tizenöt százaléka fogalmazott így. A pedagógiai munkát segítő szervezetek, ellátórendszerek kliense a hátrányos helyzetű fiatalok közel fele, míg ilyen ellátásban a kontroll fiatalok negyede részesül. Az iskolapszichológusi ellátásban részesülők aránya ezen belül a hátrányos helyzetű cigány fiatalok tizenöt, a további hátrányos helyzetű fiatalok tíz százaléka. A kontroll csoport tagjai közül elenyésző mértékben számoltak be erről az ellátási formáról. Versengés Rossz közérzet a kultúrában – választotta írása címéül Sigmund Freud. A tisztelet okán bátortalanul, de vállaljuk a gondolat átformálását, s összegzésként, mottóként vesszük a következőt: „Rossz közérzet a versengésben”. A rossz közérzet létét feltételezzük a versengésben, amennyiben a hátrányos helyzetű fiatalok és a normál populáció fiataljai összehasonlításával élünk. Bizonyos helyzetekben igen, másokban nem versengenek: ez a vélekedés volt a legáltalánosabb a válaszoló fiatalok körében. A hátrányos helyzetű fiatalok fele, a kontroll fiatalok hetven százaléka válaszolt imígyen. Győzelem A győzelemmel végződő versengő helyzetekben a következő eredményeket kaptuk: A hátrányos helyzetű fiatalok a győzelem utáni helyzetre többnyire úgy gondolnak, ami jellemzően nem növeli önbizalmukat. A hátrányos helyzetű fiatalok ötöde a győzelem után elbízza magát – ugyanez a kontroll fiataloknál kevesebb, mint tíz százalék. Ugyanakkor a győzelem után nem bízza el magát a hátrányos helyzetű fiatalok közel tizenöt százaléka, szemben a kontroll fiatalok negyedével. Egyáltalán nem jellemző, hogy hatalommal rendelkezőnek éreznék magukat a fiatalok – mindhárom csoport közel negyven százaléka nyilatkozott így. Az úgy érzem bizonyítottam téma válaszai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok csoportjainál a győzelmet követő megnyugvás mindössze negyedüket érinti, míg a kontroll populációba tartozó társaik közel negyven százaléka éli ezt meg. Nem szeret győzni – állítja magáról – a hátrányos helyzetű cigány fiatalok ötöde, a többi hátrányos helyzetű fiatal negyede. A kontroll csoport fiataljainak alig tíz százaléka gondolkozik ugyanígy. E tétel ellenpontozásaként arra a kérdésre, hogy szeret-e győzni, a hátrányos helyzetű cigány fiatalok köréből majd hatvan százalékos, a másik hátrányos helyzetű csoportból ötven százalékos igenlést kaptunk. A kontroll fiatalok háromnegyede válaszolta, hogy szeret győzni.


192. oldal

Abban a faktorban, amelyben a győzelem fontosságáról kérdeztük a fiatalokat, nem tapasztaltunk nagy különbségeket a három csoport felfogása között, bár tendenciájában a kontroll fiatalok involváltabbak. A győzelem nem ad energiát ad a folytatáshoz, állítja a hátrányos helyzetű cigány fiatalok negyede, a további hátrányos helyzetű fiatalok tizenöt százaléka. Ezzel szemben a kontroll csoport fiataljainak mindössze három és fél százaléka gondolja ezt. Mindezek alapján úgy véljük, hogy a hátrányos helyzetű cigány fiatalok gondolják a legkevésbé úgy, hogy a győzelem energiát adna a számukra a folytatáshoz – s leginkább hisznek egy-egy győzelem inspiratív hatásában a kontroll fiatalok. A fenti állítást erősíti a legközelebbi győzelemre való inspiráció elővételezése, amelyben a leginkább visszafogottak a hátrányos helyzetű cigány fiatalok voltak, mérsékelten elfogadóbbaknak tűntek a másik hátrányos helyzetű csoport tagjai, s a legbiztosabban a folytatásra hangolódottak a kontroll csoportba tartozó fiatalok voltak. Hasonló vélekedéseket – így a fentiekben leírt sorrendet találtunk – az új célok felállítását célzó, valamint a saját magát jobbá tenni igyekvés meghatározásoknál is. A győzelem hatását vizsgáló kérdéseink összegzéseként megállapíthattuk, hogy a hátrányos helyzetű cigány fiatalok visszafogottabban, kevéssé bizakodóan adtak válaszokat. E tekintetben köztes csoportnak tekinthető a hátrányos helyzetű fiatalok másik csoportja, s leginkább ambiciózusak a kontroll fiatalok. Vesztés A vesztést követően jelentkező erős érzelmi felindulás, a dühöngés más-más mintázatot adó volt a három csoportnál. A versengés által mozgósított emóciók, az impulzivitás jellemző másságát feltételezhetjük a kapott adatokból: a hátrányos helyzetű cigány fiatalok egyharmada, a másik hátrányos helyzetű csoport negyede s a kontroll fiatalok alig tizenöt százaléka bizonyult ebben az értelemben impulzívnak. A kisebbrendűség és a félelem, hogy nem fogják szeretni, a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjából közel tizenöt százalékot érint. Ezek a fiatalok komolyan félnek, ami távlatosan befolyásolhatja emberi kapcsolataikat. Az önbizalomvesztés élményéről ezúttal a csoportok mindegyike beszámolt, a fentiekben mutatkozó közel tizenöt százalékos mértékben – mindez alapján vélelmezhető, hogy a fiatalok e részénél hosszan tartó zavart idéznek elő az énkép rendszerállapotában. A győztes elismerése nem jelenik meg a vesztést követően a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportjának közel ötödénél, s a kontroll fiataloknál sem sokkal alacsonyabb ez az érték – ezzel összefüggésben jelezzük, hogy a győztes iránt érzett gyűlölet érzéséről számolt be a hátrányos helyzetű cigány fiatalok negyede, míg a másik hátrányos helyzetű csoportban és a kontroll fiataloknál ez az érték tíz százalék alatti. Egyáltalán nem jellemző a vesztés elfogadása, és az hogy tanulna belőle, a hátrányos helyzetű cigány fiatalok valamivel több, mint tíz százalékánál – ugyanakkor a másik hátrányos helyzetű csoport tagjai közül közel húsz százalékra mondható ez el. A kontroll fiataloknak mindössze hat százaléka nyilatkozott ekképp. Hasonlóan különböző kulturális mintázatot mutatott az elszántságot feltételező, a következő versengésre reflektáló, s ott nyerni kívánó beállítódás. Amíg a legközelebbi győzelem elérése iránt egyáltalán nem köteleződik el a hátrányos helyzetű cigány fiatalok közel tizede, addig a másik hátrányos helyzetű csoport majd húsz százalékára igaz ez, ellentétben a kontroll fiatalokkal, akik közül az öt százalékot sem éri el ez az arány. A győzelem iránt elkötelezettek körében is jelentős a különbség, ezúttal igaz a két hátrányos helyzetű fiatalokból álló csoport


193. oldal

mindegyikére, hogy a közel negyven százalékuk elkötelezett a győzelemben – míg ezzel szemben a kontroll fiatalok kétharmadáról állítható ugyanez. A versengés tantárgyai, területei Két vonatkozásban kértünk véleményt: az egyik a terület fontossága, a másik, hogy a megkérdezett verseng-e a területen. Ezek alapján négy mezőt alakítottunk ki: - fontos, és verseng; - fontos, de nem verseng; - nem fontos, de verseng; - nem fontos, és nem verseng. A fontos, és verseng mezőre kerültek: az idegen nyelv (hol mindenki verseng, de leginkább a kontroll csoport fiataljai), a sport, a szépség (ahol a versengés mérsékelten mutatkozik meg), az öltözködés, a tudás, a humor, a vezető szerep (ahol a versengés mérsékelten van jelen), a barátság, a szerelem, a szakmai hozzáértés, a fizikai erő, a sikeresség a másik nemnél, a tanulmányi eredmény, az eredetiség –ezeken a területeken mindhárom csoport közel azonosan gondolkodik. Ezen a mezőn található még a biológia, ahol a hátrányos helyzetű cigány fiatalok jelennek meg, az anyagi viszonyok, ahol a két hátrányos helyzetű csoport mindegyike jelen van. A fontos, de nem verseng mezőre kerültek a matematika, a magyar, a történelem, a szakmai elmélet, a kreativitás – úgy, hogy mindhárom csoportra vonatkozik. Ide tartozik továbbá a biológia a HH-fiatalok és a kontroll fiatalok, a földrajz a HC-fiatalok, a testnevelés a két hátrányos helyzetű csoportnál, a rajz a hátrányos helyzetű cigány fiataloknál, a szakmai gyakorlat a HC és K- fiataloknál, az anyagi viszonyok a kontroll fiataloknál. Nem fontos, de versengenek a népszerűség területen, amit egyezően mérsékelten tartanak fontosnak –ugyanakkor versengenek – mindhárom csoport. Nem fontos és nem is versengenek a kémia, a fizika, az ének, a technika tantárgyakban és a különböző játékok területen – mindhárom csoport, ugyanakkor a földrajz a HH- és a Kfiataloknál, a testnevelés a K-fiataloknál, a rajz a HH- és a K-fiataloknál jelent meg e mezőben. Szociális, emocionális integráció A társaikhoz és iskolájukhoz fűződő viszonyukban a fiatalok csoportjai többnyire a két köztes minősítéssel éltek, ami azt jelenti, hogy szélsőséges vélekedések nem fordultak elő. A csoportok közötti különbségek a szélsőértékeken keletkeztek, a pontosan illik rá és az egyáltalán nem illik rá kategóriákban. Az iskolába szívesebben járnak a hátrányos helyzetű fiatalok, mint kontroll társaik. Azt is közel egyöntetűen fogalmazták meg a hátrányos helyzetű fiatalok, hogy kedvvel mennek az iskolába. A szünidő végén inkább a hátrányos helyzetű cigány fiatalok várják – ez a másik két csoportra kevésbé jellemző. Abban viszont már egyféleképen gondolkozik a két hátrányos helyzetű csoport, hogy nem feltétlenül örülnek, ha már nincs iskola, s ezzel eltérő az elképzelésük a kontroll fiatalokhoz képest. Visszafogottabban nyilatkoztak a hátrányos helyzetű fiatalok mindkét csoportja abban, hogy néha elegük lenne az iskolából – szemben kontroll csoportbéli társaikkal. Mindhárom csoportra kitüntetetten igaz, hogy szívesen vannak együtt osztálytársaikkal, s egyértelmű az elutasításuk, ami szerint iskola nélkül szebb lenne minden, s hogy osztálytársaik körében unatkoznának.


194. oldal

A hátrányos helyzetű fiatalok érzelmi megnyilvánulásainak értelmezésekor helyénvalónak érezzük a keserédes kifejezés használatát. A fogalom Boldizsár Iván Szépecske haza című művéből való, amely ott is egy sajátosan ambivalens érzést volt hivatott érzékeltetni. A hátrányos helyzet önmagában bizonytalanná tévő állapot, amit a fiatalok amúgy is folytonfolyvást, dinamikusan alakuló személyisége tesz még kevésbé komfortossá. A keserédes – értelmezésünkben – az az uralkodó diszpozíció (Allport, 1997, 398), amely meghatározza a fiatal aktuális rendszerállapotát, s következményesen, társadalmi beilleszkedésének akadályává lesz. Ezért, a kapott eredményeink alapján javaslataink középpontjába – elsősorban egyéni fejlesztés formájában – az érintettek személyiségfejlesztését állítjuk. A vizsgált fiatalok esetében igaznak találtuk, hogy a fiatal családjának szociokulturális sajátosságai magyarázzák az adott intézményben való létüket. Megtapasztaltuk azt is, hogy a vizsgált fiatalok kultúrája és énük sajátos mintázata különböző attól függően, hogy az egyes fiatal családja milyen kultúrát teremtett meg a maga számára – s mindez reflektálódik abban, hogy milyen intézményben tanul – mindebből pedig következik, hogy versengésük különböző mintázatot mutat. A fiatalokat ellátó pedagógusokra vonatkozó megállapításaink összegzése Az alternatív, a hátrányos helyzetű fiatalokat ellátó iskolákban a férfiak aránya magasabb, mint a kontroll iskolákban. A pedagógusok nemzetiségi hovatartozásukat tekintve homogén csoportot alkotnak – nincs közöttük nemzetiségi származású nevelő. Az alternatív iskolákban dolgozó pedagógusok döntő arányban családi kötelékben élnek , ugyanakkor a kontroll iskolák válaszoló pedagógusainak csak kétharmadára igaz ez. A kontroll-pedagógusok negyede, a hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainak alig tizede él önállóan. A pedagógusoknál az édesanyák iskolai végzettsége az apák végzettségéhez hasonlóan kiegyenlítettebb. A felsőfokú végzettségnél a kontroll-pedagógus édesanyák mutatnak kedvezőbb értékeket. A könyvállomány a pedagógusok körében rendre a száz-ötszáz és az ötszáz feletti tartományban van. Elenyésző, tíz százalék alatti azok aránya, ahol száz kötetet nem haladja meg az állomány. A leginkább preferáltak a hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainál a szépirodalom, a szakkönyv, valamint azonos arányban választva a verses kötetek és a tudományos-ismeretterjesztő irodalom. A kontroll fiatalok pedagógusai választásában a szakkönyv-lexikon került az első helyre, a szépirodalom a második, s a tudományos ismeretterjesztő munkák kerültek a harmadik helyre. A pedagógusok – mindkét csoportjának – közel háromnegyede könyvtártag. A pedagógusok televízió nézési szokásai is döntően megegyezőek. A legnépszerűbb műsorok a tudományos ismeretterjesztő filmek, a politikai hírműsorok, illetve a vetélkedők. Az emberek szavahihetőségéről alkotott állásfoglalásukban a felnőtt válaszolók a két elutasító és a közepes kategóriában mutattak kiemelkedő arányokat, azaz nem különösebben kedvező a vélekedésük. A pedagógusoknak, kollégáik emberi tulajdonságairól kialakult véleménye sem túl kedvező – ebben a két csoport nem tért el lényegesen egymástól. A pedagógusok baráti kapcsolatainak alakulásában a két pedagógus csoport vélekedése lényegében különböző. A hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusai inkább elégedettek, mint a kontroll csoportbéli kollégáik.


195. oldal

Mindennapi életüket nem tartják teljes mértékben érdekesnek – ebben a két csoport kevéssé különbözik egymástól. A hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusai közül valamivel kevesebb, mint felük, a kontroll csoport pedagógusainak fel jelezte, hogy szabadidejében pénzkereső munkát végez. Ugyanakkor eltérő mértékben, de jelentős elfoglaltságnak tekintik a tanulást: a hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainak negyven százaléka, a kontroll fiatalok pedagógusainak közel harmada jelezte, hogy szabadidejében tanul. A két csoport lényeges különbséget mutat olvasási szokásaiban. A hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusai közel azonos gyakorisággal olvasnak könyvet, irodalmat és újságokat, míg a kontroll csoport fiataljainak pedagógusai lényegesen nagyobb arányban jelölték a könyvolvasást, s kevéssé preferálták az újságolvasást. A pedagógusok tv-rádió-magnó választása különböző a két pedagógus-populációban. A hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainak kétharmada, a kontroll fiatalok pedagógusainak fele hallgat, néz elektronikus médiumokat. A pedagógusoknak – mindkét csoportban – közel harmaduknak van példaképe. A hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainak negyede, a kontroll fiatalok pedagógusainak majdnem fele jelezte, hogy állandó betegséggel küzd. Az alternatív iskolák pedagógusainak közel negyede dohányzik, míg a kontroll fiatalok pedagógusai közül a válaszok szerint kevesebb, mint tíz százalék. A pedagógus csoportokban a rendszeres alkoholfogyasztás mindkét csoportnál tíz százalék alatti. A felnőtt válaszolók is egy alapvetően rossz, egészségtelen testi-lelki állapotról tanúskodnak: idegesnek véli saját magát a hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainak valamivel több, mint tizenöt százaléka, míg ugyanez a kontroll csoport pedagógusainak ötödére jellemző. Az alternatív iskolában dolgozó felnőttek közel tizenöt százaléka, a kontroll iskolában dolgozók majdnem 25 százaléka nyilatkozta azt, hogy szoktak lenni félelmei. A felnőtt válaszolóknál kis mértékben eltérő, de arányaiban közel azonos a változtatás igénye: Azt, hogy szeretnének másmilyen lenni, mint amilyenek – a pedagógusok közel tizenöt százaléka mondta – a két csoportban megegyező volt e mérték. Versengés A HH-fiatalok pedagógusai legnagyobb részt – majdnem felük – nem szeret versengeni, erőteljesebben mutatnak nem versengő attitűdöt, mint a kontroll fiatalokkal foglalkozó kollégáik. Győzelem Karakteresen eltérő a két pedagóguscsoport vélekedése a győzelmet követő elégedettség érzést illetően. E tekintetben is vélelmezhető, hogy ambivalensebb a hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainak vélekedése, mint kontroll társaiké. A pedagógusok nem érzik hatalommal rendelkezőnek magukat – az eltérés annyi, hogy az alternatív iskolában dolgozók nyolcvan százaléka mondja ezt a kontroll csoport kétharmados arányával szemben. Energikusnak érzi magát az alternatív iskolák pedagógusainak kilencven százaléka, míg a kontroll csoport nevelői közül ez csak feléről jelenthető ki. Kifejezetten rossz közérzetet valószínűsíthetünk az úgy érzem bizonyítottam témában. E válasznál ugyanis a bizonytalan középértéket jelölte meg az alternatív iskolák pedagógusainak majdnem hatvan százaléka – szemben a kontroll csoport válaszolóival, ahol ez mindössze harminc százalék volt.


196. oldal

Vesztés Alacsony az arány, mégis fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a kisebbrendűség érzéséről adott számot az alternatív iskolák pedagógusai közül nyolc, a kontroll csoport pedagógusai közül négyszázaléknyi válaszoló. Elgondolkodtató továbbá, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainak több mint tizenöt százaléka számolt be arról, hogy sír egy vesztes pozícióban – míg ez a kontroll csoportnál lényegében nem jellemző. Egyáltalán nem jellemző, hogy nem tudna veszíteni a pedagógusok közül, a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozók majdnem hatvan százaléka és ezzel szemben a kontroll fiatalokkal foglalkozók fele A pedagógus-válaszok jelentős, koncepcionális különbsége figyelhető meg a vesztésből tanulást illetően. A hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainak kilencven százalékos ez az érték, míg a kontroll fiatalok pedagógusainál hetven százalékos ugyanez. Azt gondoljuk, hogy a vesztés, kevéssé depriváló hatású a hátrányos helyzetű fiatalok pedagógusainál. „Lieben und arbeiten” –adta meg a választ az anekdotikus szférákba emelkedett történet szerint Freud. A vizsgálatban érintett pedagógusok a versengés különféle aspektusaira adott válaszaiban eltérő kulturális miliőjük által meghatározottan mást és mást emeltek ki – mindenesetre nevelő munkájuk szerves részét érinti az, hogy hogyan, miben versengtek Összességében a pedagógusok esetében is azt gondoljuk, hogy az adott intézményben lét, sajátos mintázatot jelent – a családi kultúrában (hogy milyen a saját család kulturális világa, felfogása), továbbá az érintett nevelők személyiséglélektani-szociálpszichológiai aspektusaiban. Bizonyítottnak látjuk, hogy az alternatív iskolákban dolgozó nevelők, mint a társadalom perifériáján lévő réteghez kötődő emberek, másként, más célokkal és eszközökkel versengenek, mint a pedagógus-társadalom többi tagja. „Terapeutává csak valós, személyes problémák átélésével, a problémákhoz felhasználható tudnivalók megszerzésével lehet eljutni.” Idézi Idézi Harday S. Ildikó (2004, 68-69.) Carl Rogerst, majd utal arra, hogy ebben a rogers-i megközelítésben a 20. század eleji nagy reformpedagógusok majd mindegyike egyetérthetett: „Ebben a megállapításban könnyű felfedezni … - Ellen Key, John Dewey, Edouard Claparede, Maria Montessori, Nagy László és társaik – gyermekről, tanulásról vallott gondolatait.” Azt feltételezzük, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó pedagógusok, mintegy saját élményként rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyek révén a munkaterületükön hatékonyan tevékenykedhetnek. Mentálhigiénés aspektus – ami a tanulókra, ami a nevelőkre vonatkozhat Vizsgálatunk adatainak elemzése alapján szükségesnek tartunk létrehozni egy mentálhigiénés szemléletű ellátórendszert, amelynek célja a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációja. Az ellátás akkor lehet csak hatékony, ha a pedagógia-pszichológia-szociológia területén magas ismeretekkel rendelkező team működtetésével jár együtt. Ugyanakkor szükséges a személyiség fejlesztését előtérbe helyező nevelési eljárásokat preferálni – azokat, amelyek az alternatív és reformpedagógiák körében már bizonyították eredményességüket. A pedagógusok lelki egészségét szupervízióval szükséges biztosítani, ellenkező esetben képtelenné válhatnak munkájuk végzésére.


197. oldal

A pszichopedagógia, mint gyógyító pedagógia, számos ponton érintkezik az orvostudomány vonatkozó módszertanával. Így különösen azzal a specifikával, amit pszichiátriaként írhatunk le. Ezért, s mert a mentálhigiéné első paradigmája a pszichiátriai progresszióval volt jellemezhető, indikált egy olyan anamnézis-struktúra, amely a gyógyító nevelés eszközrendszerére reflektál, s a pszichiátriában már igazoltan működőképes. A javasolt anamnézis figyelembe veheti a korszerű ismeretek egész sorát a pszichológia, a szociológia és a pedagógia területéről azzal, hogy bázisként a pszichiátria anamnézis-felvételi gyakorlatra támaszkodik. Minderre azért van szükség, mert „amennyiben egyezség jön létre abban, hogy a különböző ’humán’ professziók gyakorlói és a különböző „humán szolgáltatást végző intézmények’ mentálhigiénés szemlélet alapján végzik a dolgukat, akkor ez a szemlélet attól egységes, ha a professziónak vagy intézménynek szánt (vállalt, kiosztott stb.) feladat (szerep vagy sors) mentálhigiénés specifikuma definiált formát ölt a rendelkezésre álló tudományok elméleti és módszertani apparátusa révén. Ellenkező esetben nem beszélhetünk mentálhigiénéről. Vagy beszélhetünk, de nem érdemes.” (Kézdi, 1999, 14.). A hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó pedagógusok helyzetét megvilágosítandó, kutatásunk anyagának összefoglalása előtt, ismét idéznünk kell Martin Bubert: „A teljes kölcsönösség kegyelem, mindig készen kell lenned rá, és sohasem lehetsz biztos benne, hogy eléred. Léteznek azonban olyan Én-Te viszonyok is, melyek karakterük szerint nem bontakozhatnak ki a teljes kölcsönösségig, ha e karakterükben meg akarnak maradni. Ilyenként jellemeztem egy másik helyen1 az igazi nevelő viszonyát növendékéhez. Hogy a tanítvány lényében rejlő legjobb lehetőségeket megvalósulásukban segítse, a tanárnak e konkrét személyként kell látnia őt, a maga potencialitásában és aktualitásában, pontosabban: nem úgy kell ismernie, mint tulajdonságok, törekvések és gátlások puszta összegét, egészként kell fölfognia és elfogadnia, és ebben az egész-mivoltában kell igent mondania reá. S hogy egységes és értelmes módon legyen képes hatni rá, a helyzetet nemcsak a saját oldala felől kell megélnie, hanem a vele átellenben álló személy felől is, a helyzet minden mozzanatában. Olyanféleképp kell megvalósulnia, amit átölelésnek neveznek.” (Buber, 1994, 157-158.). A hátrányos helyzetű fiatalokat ellátó nevelők másságának elemzése során arra az általános jelenségre hívjuk fel a figyelmet, amit Hortense Powdermaker írt le a „Stranger and Friend: The Way of an Anthropologist” bevezetésében (cit.: Bíró, 1998.): „Ahhoz, hogy megérthessen egy ismeretlen társadalmat, az antropológus hagyományos módszere az, hogy megmerítkezik benne, és tanul, amennyit csak lehet, hogy úgy gondolkozzon, úgy lásson, úgy érezzen és időnként úgy cselekedjen, mintha az adott kultúra tagja lenne…” az idézett szövegre reflektálva Bíró Judit olyan gondolatot fogalmazott meg, amely a hátrányos helyzetben lévők megsegítői is rendre találkoznak: „… és mivel egyaránt távolodik az ismerőstől és az ismeretlentől, ezért mindkét világban marginális lesz – kívülálló” (Bíró, 1998, 62.). Így válik, vált kívülállóvá az Ötödik Rend pedagógusa: szükségszerűen eltávolodottan elemzi, majd segíti a hátrányos helyzetben lévő fiatalokat, ez objektivitásának záloga – ugyanakkor eltávolodott az általánosan vett pedagógus-társadalomtól – mert másként nem lehetett volna professzionális segítő. A folyamat azonban személyiségének súlyos veszélyeztetésével járó: ha aktuális problémáit szupervízióval, más segítők bevonásával nem tudja kezelni – kezeltetni, akkor veszíteni fog a holnap küzdelmeiben. Elvárásként megfogalmazandó axióma kellene legyen a társadalmi szintű közgondolkodásban, hogy a hátrányos helyzetben lévő fiatalok „szociális, nyelvi, kulturális hátterüktől függetlenül érvényesülni tudjanak” de ehhez a nevelés-oktatás intézményrendszerének „a gyerek hozott tudására készségeire, szokásaira, kultúrájára, 1

Ez a másik hely Buber nevelésről szóló munkája, az Über das Erzieherische – a szerző megjegyzése.


198. oldal

sajátosságaira” kell építkeznie (tehát az individuum megismerése, s az erre alapozó reális célképzetek megfogalmazása szükséges) – fogalmazott Kaposvári Anikó ( 2005, 124.)2 A fentiek mellett – mert az intézményes nevelés a legideálisabb működési módja mellett sem lesz képes generális eredmények elérésére – elengedhetetlen a család intézményének tudatos segítése. Ennek megfelelően „mentálhigiénés jellegű segítési formák szervezendők” , „nagyon fontos a családterápia elterjesztése a társadalmi beilleszkedési zavarok, a deviáns viselkedésformák kezelésében” (Buda, 2001, 133.). A pszichopedagógiai megsegítésnek fontos feladata, hogy neveltje, ellátottja képes legyen érzelmeit felismerni, azokat megértse, s aktuális problémáival képes legyen megküzdeni. „Les mots pour le dire” – Meyer fontosnak tartotta, hogy pontos fordítását adja M. Cardinal munkájának (Meyer, 1995). Les mots pour le dire, azaz a szavak, amik kimondják a kimondhatatlant: Az Ötödik Rend ifjúságával és pedagógusai-val foglalkozva, őszintén reméljük, hogy valamennyit kimondtunk mindabból, ami kimondhatatlan.

2

Kaposvári Anikó az Alpen-Adria-Universität Klagenfurt, Fakultat Für Kulturwissenschaften hallgatójaként készítette el disszertációját 2005-ben „Szegény“ iskola címmel


199. oldal

Irodalom Allport, Gordon W. (1997) A személyiség alakulása. Budapest, Kairosz Allport, Gordon W. (1999) Az előítélet. Budapest, Osiris Kiadó Angelusz Erzsébet (1990) A személiségnevelés kérdései a 80-as évek francia szakirodalmában. In: Angelusz Erzsébet- Petrikás Árpád – Zrinszky Lászkó (1990) Elméletek az iskolai egyénnevelésről II. Budapest, OPKM Angelusz Erzsébet- Petrikás Árpád – Zrinszky Lászkó (1990) Elméletek az iskolai egyénnevelésről II. Budapest, OPKM Aronson, Elliot (2002) A társas lény. Budapest, KJK-KERSZÖV Bagdy Emőke (1977) Családi szocializáció és személyiségzavarok. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Bagdy Emőke (1998) A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Budapest, Animula Kiadó Bagdy Emőke (szerk.) (1999) Mentálhigiéné. Elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás. Budapest, Animula Kiadó Bajomi Iván (1999) Az elsőbbséget élvező oktatási körzetek Franciaországban. Iskolakultúra, 3. Ballér Endre (1990) Személyiségfejlesztés az újabb angolszász pedagógiai irodalomban. In: Cserné Adermann Gizella – Ballér Endre – Brezsnyánszky László (1990) Elméletek az iskolai egyénnevelésről I. Budapest, OPKM Bánfalvy Csaba (1997) A fogyatékosok társadalmi integrációja és gyógypedagógiaiszociológiai értelmezése. In: Csepeli György – Örkény Antal – Székelyi Mária (2002) Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Budapest, ELTE Kisebbségszociológiai Tanszék Bánfalvy Csaba (1997) A munkanélküliség. Budapest, Magvető Könyvkiadó Bauer Béla – Tibori Tímea (2002) Az ifjúság viszonya a kultúrához. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) (2002) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Bauer Béla – Tibori Tímea (2002) Az ifjúság viszonya a kultúrához. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Bauer Béla (2002) Az ifjúság viszonya az értékek világához. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) (2002) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Bauer Béla (2002) Az ifjúság viszonya az értékek világához. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet BBJ Servis gGmbH für Jugendhilfe (é.n.) A szociális és a szakmai esélyek biztosítása. Berlin Beck Zoltán (2004) Tekintély és szöveg – miért van baj a cigány népismerettel. Educatio, 2004 - Nyár Berger, Peter L. – Luckmann, Thomas (1998). A valóság társadalmi felépítése. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó Bigazzi Sára (2002) Roma hallgatók iskolai pszichológiája. In: László János – Forray R. Katalin (2002) Roma tanulók iskolai pszichológiája. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete és Romológiai Tanszéke Bíró Judit (szerk.) (1998) Deviációk. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó Bonifer-Dörr, Gerhard (1993) Changen Ergreifen. Heidelberg, Heidelberg Institut Beruf und Arbeit (HIBA)


200. oldal

Bourdieu, Pierre (1978) A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, Gondolat Bourdieu, Pierre (1978) A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, Gondolat Kiadó Böszörményi-Nagy Iván – Krasner, Barbara R. ((2001) Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa. Budapest, Coincidencia Buda Béla (2001) A lélek közegészségtana. Budapest, Animula Kiadó Buda Béla (2002) A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Budapest, Animula Kiadó Coffele, Luigi (1995) Az olasz képzési szisztéma és a szalézi rend szerepe a hátrányos helyzetű fiatalok ellátásában. Előadás a magyarországi Phare programok képviselőinek. Róma Cole, Michael (2000) Cultural Psychology. A once and future discipline. Cambridge, Massachusetts, and London, England, The Belknap Press of Harward University Press Cresson, Édith – Flynn, Pádraig (szerk.) Fehér könyv az okatásról és a képzésről. Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Budapest, Munkaügyi Minisztérium Csepeli György – Örkény Antal – Székelyi Mária (szerk.) (1997) Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény. Budapest, ELTE Szociológiai Intézet, Kisebbségszociológiai Tanszék Csepeli György (1979) A szociálpszichológia vázlata. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó Csepeli György: Kinek a képe? In: Csepeli György – Örkény Antal (szerk.) Gyűlölet és Politika. Budapest, Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató Intézete Cserné Adermann Gizella – Ballér Endre – Brezsnyánszky László (1990) Elméletek az iskolai egyénnevelésről I. Budapest, OPKM Cserné Adermann Gizella (1990) A pedocentrizmustól a non-direktivitásig. In: Cserné Adermann Gizella – Ballér Endre – Brezsánszky László (szerk.) Elméletek az iskolai egyennevelésről I. Budapest, OPKM Cserti Csapó Tibor (2002) A cigány népesség története és társadalmi helyzete Magyarországon a kutatások tükrében. In: László János – Forray R. Katalin (2002) Roma tanulók iskolai pszichológiája. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete és Romológiai Tanszéke Csongor Anna – Szuhay Péter (1997) Cigány kultúra, cigánykutatások. In: Csepeli György – Örkény Antal – Székelyi Mária (2002) Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Budapest, ELTE Kisebbségszociológiai Tanszék Dilthey, Wilhelm (2004) A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Gondolatok egy leíró és taglaló pszichológiáról. Budapest, Gondolat Kiadó Donáth László (2002) Jákóbot miért, Ézsaut miért nem? In: Csepeli György – Örkény Antal (szerk.) Gyűlölet és Politika. Budapest, Minoritás Alapítvány Kisebbségkutató Intézete Eerenbeemt, Else-Marie van den – Heusden, Ammy van (2001) A változó egyensúly. Böszörményi-Nagy Iván egyéni és családterápiás módszere. Budapest, Coincidencia Elekes Zsuzsa – Paksi Borbála (2000.) Drogok és fiatalok – Középiskolások droghasználata, alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén Magyarországon. Budapest, ISM Erikson, Erik H. (2002) Gyermekkor és társadalom. Budapest, Osiris Kiadó Fábri István (2002) A sport, mint a fiatal korosztályok életmódjának meghatározó eleme. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) (2002) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Fábri István (2002) A sport, mint a fiatal korosztályok életmódjának meghatározó eleme. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet


201. oldal

Farkas Lajos – Gerevich József – Takács István – Donáth Attila (2005) Vallásosság és droghasználat. Gyógypedagógiai Szemle, 2005. július-szeptember Farkas Péter (1997). A peremcsoportok szakképzésének helyzete. Kézirat. Budapest, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ Fiske, Alan P. – Kitayama, Shinobu – Markus, Hazel R. – Nisbett, Richard E. (2003) A szociálpszichológia kulturális mátrixa. In: Lan Ahn, Nguyen Luu – Fülöp Márta (szerk.) (2003) Kultúra és pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó Fiske, Alan P. – Kitayama, Shinobu (2003) A szociálpszichológia Kulturális mátrixa. In: Lan Ahn, Nguyen Luu – Fülöp Márta (szerk.) (2003) Kultúra és pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó Forray R. Katalin – Hegedűs T. András (1998) Cigány gyermekek szocializációja – Család és iskola. Budapest, Aula Kiadó Forray R. Katalin (szerk.) (2000) Romológia – Ciganológia. Budapest – Pécs, Dialóg Campus Kiadó Fraser, Sir Angus (2002) A cigányok. Budapest, Osiris Kiadó Freud, Sigmund (1992) Rossz közérzet a kultúrában. Budapest, Kossuth Könyvkiadó Fülöp Márta (2001) A versengés szerepe. Új Pedagógiai Szemle, 2001. november, 3-17. Fülöp Márta (1994) A rivalizáció a pszichoanalitikus elmélet tükrében. Konferencia előadás. Magyar Pszichoanalitikus Egyesület Fülöp Márta (2002) A versengés kulturális tükörben. In: Czigler István – Halász László – Marton L. Magda (szerk.) Az általánostól a különösig. Budapest, Gondolat Kiadó – MTA Pszichológiai Kutatóintézet Gábor Kálmán (2002) A magyar fiatalok és az iskolai ifjúsági korszak. Túl renden és osztályon? In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) (2002) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Gábor Kálmán (2002) A magyar fiatalok és az iskolai ifjúsági korszak. Túl renden és osztályon? In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Gazsó Tibor – Szabó Andrea (2002) Társadalmi közérzet, politikához való viszony. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) (2002) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Gereben Ágnes – Kardos Krisztina – Nemes Dénes (1996) A pozitív diszkrimináció elmélete és gyakorlata. Budapest, Minoritás Alapítvány Gereben Ágnes – Kardos Krisztina – Nemes Dénes (1996) A pozitív diszkrimináció elmélete és gyakorlata. Budapest, Minoritás Alapítvány Gerevich József (1988) Közösségi mentálhigiéné. Budapest, Gondolat Kiadó Glatz Ferenc (2001) A romakérdésről (Kérdések kételyek, javaslatok). In: Glatz Ferenc (szerk.) A cigányok Magyarországon. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Gordosné Szabó Anna ((2001) Aichhorn. In: Mesterházi Zsuzsa (szerk.) (2001) Gyógypedagógiai Lexikon. Budapest, ELTE BGGYFK Gyenge Eszter (1999) Az óvodás és az iskolás gyermekek pszichés problémái In: Aszmann Anna (szerk.) Egészségvédelem az oktatásban. Halász Gábor – Lannert Judit (szerk.) (2000) Jelentés a magyar közoktatásról – 2000. Budapest, Országos Közoktatási Intézet Hamilton, N. Gregory (1996) Tárgykapcsolatelmélet a gyakorlatban. Budapest, Animula Kiadó Harday Silvia Ildikó (2004) Az elfogadás művészete. Budapest, Akadémiai Kiadó Hárdi István (szerk.) (2000) Az agresszió világa. Budapest, Medicina Könyvkiadó


202. oldal

Havas Gábor (2001) Cigányok a szociológiai Kutatások tükrében. In: Glatz Ferenc (szerk.) A cigányok Magyarországon. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Horváth Ágota – Landau Edit – Szalai Júlia (2000) Cigánynak születni. Budapest, Aktív Társadalom Alapítvány, Új Mandátum Kiadó Hungarian National Committee for UNICEF (1998) Hope in he midst of hardship: The situation of children and families in Hungary Jost, John T. (2003) Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. Budapest, Osiris Kiadó Kagitcibasi, Cigdem (2003) A család és a család változása. In: Lan Ahn, Nguyen Luu – Fülöp Márta (szerk.) (2003) Kultúra és pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó Kaposvári Anikó (2005) „Szegény” iskola. – Die „arme” Schule. Dissertation zur Erlangung des Akademischen Grades Doktor/in der Philosophie. Klagenfurt, Alpen-Adria-Universität, Fakultät für Kulturwisseschaften Kereszty Zsuzsa (2004). A hátrányos helyzetű gyerekek nevelésének sajátos szempontjai a kompetenciaalapú fejlesztésben. Kézirat. Budapest, suliNova Kht. Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2001) A cigány népesség lélekszáma Magyarországon a kilencvenes évek elején. In: Glatz Ferenc (szerk.) A cigányok Magyarországon. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2004). Az oktatási szegregáció okai, következményei és ára. Kézirat. Budapest, suliNova Kht. Ketter, Per Marcel – Petzold, Hans-Joachim (1987) Jedem Eine Chance. Der Historische Eisenbahnwagon. Heidelberg, Institut für Berufliche Bildung, Arbeitsmarkt und Beschäftingung (IBAB) Kézdi Balázs (1999) A mentálhigiéné paradigmáról. In: Bagdy Emőke (szerk.) (1999) Mentálhigiéné. Elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás. Budapest, Animula Kiadó Kézdi Balázs (1999) Szindbád hazamegy (Miért éppen Márai). Pszichoterápia VIII. évf. október 361-363. Kézdi Balázs (2001) Világkép és önpusztítás (Márai metaforái). Kutatási zárójelentés. Pécs PTE Kézdi Balázs (szerk.) (1998) Iskolai mentálhigiéné. Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány Kiss Judit (2002) Cigány életmód. In: László János – Forray R. Katalin (2002) Roma tanulók iskolai pszichológiája. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete és Romológiai Tanszéke Kiss Judit (2002) Előítéletek. In: László János – Forray R. Katalin (2002) Roma tanulók iskolai pszichológiája. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete és Romológiai Tanszéke Klein Sándor (2002) Gyermekközpontú iskola. Budapest, Edge 2000 Kluge, Norbert (2005) A gyermeklét antropológiája. Budapest, Animula és Magánéleti Kultúra Alapítvány Koltai Mária (szerk.) (2000) Családorientált gyógyítás az alapellátásban. Pécs, Pécsi Orvostudományi Egyetem Továbbképző Központ Kóré Veronika (1999) Emlékeztető Caterine Moisan és Pierre Mignot magyarországi látogatásáról. Budapest, OM Kozma Tamás (1975) Hátrányos helyzet. Budapest, Tankönyvkiadó Kozma Tamás (1994). Bevezetés a nevelésszociológiába. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Lan Ahn, Nguyen Luu (2003) Lehet-e összehasonlító a pszichológia, ha kulturális. In: Lan Ahn, Nguyen Luu – Fülöp Márta (szerk.) (2003) Kultúra és pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó


203. oldal

Liskó Ilona (1999). A hátrányos helyzetű tanulók és az általános képzés meghosszabbítása. Kutatási zárótanulmány. Kézirat. Oktatáskutató Intézet. Matsumoto, David (2003) A kultúra és az én: Markus és Kitayama független és kölcsönös függőségi énfelfogásról szóló elméletének empirikus ellenőrzése. In: Lan Ahn, Nguyen Luu – Fülöp Márta (szerk.) (2003) Kultúra és pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó Mérei Ferenc (1972) Közösségek rejtett hálózata. Budapest, Magvető Kiadó Mérei Ferenc (2004) Közösségek rejtett hálózata. Budapest, Osiris Kiadó Mesterházi Zsuzsa (szerk.) (2001) Gyógypedagógiai Lexikon. Budapest, ELTE BGGYFK Mészáros István (1981) Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Budapest, Akadémiai Kiadó Meyer, Adolf-Ernst (1995) A novellaszerű esetleírás helyett – inkább interakciótörténet! Budapest, Pszichoterápia, február 5-16. Moisan, Caterine (1999) Jelentés az 1999. január 11 és 14. közötti magyarországi kiküldetésről. Párizs Mojzesné Székely Katalin (szerk.) (1991) Kallódó gyermekek. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Murányi-Kovács Endréné – Kabainé Huszka Antónia (1998) A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Nagy József (1980) 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Budapest, Akadémiai Kiadó Nagy József (1996) Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Szeged, Mozaik Oktatási Stúdió Nagy József (2000) XXI. század és nevelés. Budapest, Osiris Kiadó Paksi Borbála (2002) Az átlagnépesség körében készült vizsgálatok. In: Ritter Ildikó (2002) Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. Budapest, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Pálhegyi Ferenc (1995) A sérült gyermek családi helyzete. In: Zászkaliczky Péter (szerk.) „…önmagában véve senki sem…” Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia és határtudományainak köréből. Lányiné dr. Engelmayer Ágnes 65. születésnapjára. Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Pásztor Miklósné (1999). Ifjúság, deviancia, bűnözés. Kézirat. Budapest, Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ Pataki Ferenc (1975) A kortárs csoportokról. Budapest, Valóság 1975/7. Pataki Ferenc (1987) Identitás, személyiség, társadalom. Budapest, Akadémiai Kiadó Pataki Ferenc (1993) Bűnbakképzési folyamatok a társadalomban (A bűnbakjelenség). Budapest, Akadémiai Kiadó Pataki Ferenc (1997) Előítélet, idegengyűlölet, tolerancia, szociálpszichológiai szempontból. In: Csepeli György – Örkény Antal – Székelyi Mária (2002) Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Budapest, ELTE Kisebbségszociológiai Tanszék Pataki Ferenc (szerk) (1976.) Pedagógiai szociálpszichológia. Budapest, Gondolat Kiadó Penzo, Paolo (1995) Az olasz oktatási rendszer, a szakmai képzés. Előadás a magyarországi Phare programok képviselőinek. Róma Petriné Feyér Judit (2003) A különleges bánásmódot igénylő gyermek. In: Falus Iván (szerk.) (2003) Didaktika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Petzold, Hans-Joachim (1995) Die Benachteiligtenförderung nach § 40c AFG in der Bundesrepublik Deutschland. Berlin, Bundesinstitut für Berufsbildung Piaget, Jean – Inhelder, Barbel (2004) Gyermeklélektan. Budapest, Osiris Kiadó Pléh Csaba (2000) A lélektan története. Budapest, Osiris Kiadó


204. oldal

Pohárnok Melinda (2002) A gyermeki személyiségfejlődés útjai. In: László János – Forray R. Katalin (2002) Roma tanulók iskolai pszichológiája. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete és Romológiai Tanszéke Prónai Csaba (2000) A kulturális antropológiai cigány kutatások rövid története. In: Forray R. Katalin (szerk.) (2000) Romológia – Ciganológia. Budapest – Pécs, Dialóg Campus Kiadó Róheim Géza (2001) A kultúra eredete és szerepe. Budapest, Animula Kiadó Rosta Gergely (2002) Ifjúság és vallás. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) (2002) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Rosta Gergely (2002) Ifjúság és vallás. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Rózsáné Czigány Enikő (2004) Pszichopedagógiai foglalkoztatás az egészségügyben. In: Gordosné Szabó Anna (szerk.) Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Budapest, Medicina Könyvkiadó Sedlak, Franz (1990) Personales Wachstum in der Schule. Wien, Pädagogischer Verlag Eugen Ketterl Soósné Faragó Magdolna (2003) Mentálhigiénés Pedagógiai Szociálpszichológiai Fogalomtár. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Super, Charles M. – Harkness, Sara (2003) A gyermeki fejlődés kulturális szerveződése. In: Lan Ahn, Nguyen Luu – Fülöp Márta (szerk.) (2003) Kultúra és pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (2002) Az egészségi állapot szempontjából veszélyeztetett fiatalok demográfiai és társadalmi jellemzői. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) (2002) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (2002) Az egészségi állapot szempontjából veszélyeztetett fiatalok demográfiai és társadalmi jellemzői. In: Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.) Ifjúság 2000 Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Szabó Ildikó – Örkény Antal (1998) Tizenévesek állampolgári kultúrája. Budapest, Minoritás Alapítvány Szilágyi Gyula (2004) Megbukott az iskola? Budapest, Osiris Kiadó, 2004. Szokolszky Ágnes (2004) Kutatómunka a pszichológiában. Budapest, Osiris Kiadó Takács István (1997). Ötéves a Ferencvárosi Alternatív Iskola. Gyermekvédelem – Nevelőközösségek 1997/1. 45-56. Takács István (2003). Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és az őket befogadó alternatív iskolák vizsgálata. Szociális Munka 2003/2. Trencsényi László (1988) Pedagógusszerepek. Budapest, Akadémiai Kiadó UNICEF (2003) A league table of child maltreatment deaths in rich nations. Florence, Italy, UNICEF Innocenti Research Centre, Report Card Issue No. 5. UNICEF (2005) Child Poverty in Rich Countries 2005 The proportion of children living in poverty has risen in a majority of the world’s developed economies. Florence, Italy, UNICEF Innocenti Research Centre, Report Card Issue No.6. Vámos Ágnes (2003) Különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatása. In: Falus Iván (szerk.) (2003) Didaktika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Varga Aranka (2002) Cigány gyerekek az oktatásban. In: László János – Forray R. Katalin (2002) Roma tanulók iskolai pszichológiája. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézete és Romológiai Tanszéke Várnagy Elemér (1993) Cigány fiatalok a nagyvilágban. Abaliget, Lámpás Kiadó Várnagy Elemér (szerk.) (1996) A hátrányos helyzet szociálpedagógiája. Pécs, JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszéke


205. oldal

Vikár György (1999) Az ifjúkor válságai. Budapest, Animula Kiadó Volentics Anna (1991) Antiszociális fejlődésirányú fiatalok oktatásának kérdései. Budapest, Kriminológiai Közlemények 40-41. Volentics Anna (1996) Gyermekvédelem és reszocializáció. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Volentics Anna (2001) Pszichopedagógiai folyamat, pszichopedagógia. Szócikk. In: Mesterházi Zsuzsa (szerk.) (2001) Gyógypedagógiai Lexikon. Budapest, ELTE BGGYFK Volentics Anna (2004) Bűnelkövető fiatalok reszocializációs gondozása. In: Gordosné Szabó Anna (szerk.) Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Budapest, Medicina Könyvkiadó Wagenhuber, Raiph (1993) Berufliche Bildung in der Bundesrepublik Deutschland. Berlin, Senatsverwaltung für Schule, Berufsbildung und Sport. KATTNER’s Willis, Paul (2000) A skacok. Iskolai ellenkultúra, munkáskultúra. Budapest, Új Mandátum Kiadó Winnicott, D.W. (2000) Kisgyermek, család, külvilág. Budapest, Animula Kiadó Winnicott, D.W. (2004) A kapcsolatban bontakozó lélek. (szerkesztette és a fejezetenkénti bevezető tanulmányokat írta: Péley Bernadette). Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó Zászkaliczky Péter (2005) A gyógypedagógiai antropológia a gyógypedagógia diszciplínarendszerében. Doktori értekezés. Budapest, ELTE Pedagógiai Doktori Iskola Merton, Robert. K. (1980) Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat Kiadó Korniss Gyula (1927) A magyar művelődés eszményei 1777-1848. Budapest, Királyi Egyetemi Nyomda

Mellékletek 1. A kutatás során használt kérdőívek 2. Az eredmények matematikai statisztikai feldolgozásainak tételes mutatói 3. Az értekezésben található szépirodalmi idézetek

1. A kutatás során használt kérdőívek 6-A K É R D Ő Í V -I. / 1. (A kérdőív kitöltése önkéntes) 1. Nemed: férfi – nő Születésed éve: …………. év Nemzetiséged (Kérünk, a megfelelőt húzd alá!): magyar, bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén ukrán egyéb:………….………………………………………………………………………………….. 2. Hol élsz? : családban – önállóan – hajléktalan szálláson – nevelőintézetben egyéb:……………………………………………………………………… 3. Kivel, kikkel élsz együtt? ………………………………………………………………………. 4. Testvéreid száma: ……………………………………………………………………………….

5. Szüleidnek / eltartóidnak családi állapota? (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!)    

házasok élettársak nőtlen/hajadon elváltak

6. Mi (volt) a legmagasabb iskolai végzettsége az édesapádnak (eltartódnak): (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!)   

8 általános alatt 8 általános szakmunkás

  

középiskola főiskola egyetem

más

munkané lküli

külön élnek özvegy nem élnek

Nyugdíja s

vállalkoz ó

  

HTB

munkavá llaló

felsőfoko n tanul

középisk olás

általános iskolás

még nem tanul

Nő

Foglalkozása

Férfi

Testvéreid Neme születésének éve

Testvéred adatait az alábbi táblázatban jelöld! (A születési évüket az első sorba írd! A további kérdések átolvasását követően a megfelelő oszlopba tégy egy jelet. A többi oszlopot hagyd üresen.)

7. Mi (volt) a legmagasabb iskolai végzettsége az édesanyádnak (eltartódnak): (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!)  középiskola  8 általános alatt  főiskola  8 általános  egyetem  szakmunkás 8. Mi (volt) a foglalkozási jellemzője az édesapádnak? (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!)   

munkavállaló vállalkozó HTB

 

nyugdíjas munkanélküli

9. Mi (volt) a foglalkozási jellemzője az édesanyádnak? (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!)   

munkavállaló vállalkozó HTB

  

nyugdíjas munkanélküli GYES/GYED

10. A felsoroltak közül mi van a családod tulajdonában? (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!)     

gépkocsi színes televízió fagyasztószekrény nyaraló HIFI torony

    

microhullámú sütő számítógép zongora értékes műtárgy automata mosógép

11. Mennyi könyvetek van otthon? (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!) 

maximum 100





100-500

több, mint 500

12. Milyen jellegű könyveitek /könyveid vannak? (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!)    

szépirodalom (regény, novella) verseskötet szakkönyv, lexikon tudományos ismeretterjesztő

   

sci-fi krimi, ponyva szakácskönyv, hobby könyvek egyéb:………………………

13. Tagja vagy-e valamelyik könyvtárnak? (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!) 



Igen

Nem

14. Melyik típusú műsorokat nézed legszívesebben a tv-ben? (Tegyél jelet a megfelelő négyzetekbe!)     

vetélkedők tudományos ismeretterjesztő műsorok folytatásos filmek éjszakai filmek fantasztikus filmek

    

sport krimi, akciófilm politikai hírműsorok zenei műsorok színházi közvetítések

15. Sorold fel, hogy az általános iskolát követően milyen iskolákba jártál!

Az iskola neve

Eredmény (kérlek válaszd a megfelelőt!) (jelenleg is itt tanulsz / sikeresen befejezted / abbahagytad / kibuktál)

Időpont

1. 2. 3. 4. 16. Jelenleg általában milyen a tanulmányi eredményed? (Tegyél jelet a megfelelő állítás előtti négyzetbe!)   

volt már bukásod elégséges közepes

 

jó jeles

17. Egy átlagos napon hány órát tanulsz az iskolán kívül? (Tegyél jelet a megfelelő állítás előtti négyzetbe!)  

egy óránál kevesebbet 1-2 órát



2 óránál többet

18. Jelöld pontszámmal, mennyire vagy elégedett a világgal az alábbi szempontok szerint? (1 = egyáltalán nem vagy elégedett ……………. 5 = nagyon elégedett vagy)      

családod anyagi helyzetével az emberek szavahihetőségével a Te és szüleid közötti viszonnyal tanáraid szaktudásával tanáraid emberi tulajdonságaival baráti kapcsolataiddal

    

küllemeddel képességeiddel emberi tulajdonságaiddal életmódoddal családod életmódjával és céljaival

19. Jelöld pontszámmal, hogy mennyire igazak az esetedben az alábbi kijelentések? (1 = egyáltalán nem igaz ……………. 5 = teljes mértékben igaz)         

érdekesnek találom a mindennapi életemet úgy érzem, hogy amit a szüleim csinálnak az a társadalom egészére nézve hasznos a társadalom, az emberek általában megbecsülik az olyanokat, mint amilyenek a szüleim ha problémám van, tudok kihez fordulni gyakran érzem egyedül magam sokszor unatkozom a rendőrségnek joga kellene legyen arra, hogy a feltételezett bűnözők telefonját lehallgassa önvédelemből még az emberölés is jogos a fizikai erő legalább olyan fontos, mint a szellemi képességek

20. Mivel töltöd jelenleg - általában - a szabadidődet? (A megfelelő állítás előtti négyzetbe tégy jelet! Több dolgot is jelölhetsz.)      

pénzkereső munkát végzek barátaimmal szórakozom házimunkát végzek tv-t nézek, rádiózok, magnózok könyvet olvasok újságot olvasok

    

valamilyen hobbimnak hódolok tanulok sportolok csellengek diszkóba járok

21. Van-e olyan közösség vagy társaság, ahova rendszeresen jársz? Melyik az? ……………………………………………………………………………………… 22. Van-e olyan példaképed, akire szeretnél hasonlítani? Ki az? …………………………………………………………………………………………... 23. Ki vagy mi motivált Téged az iskola megválasztásában? (Tegyél jelet a megfelelő fogalom előtti négyzetbe!)    

valamely családtagod valamelyik korábbi tanárod valamelyik barátod a TV, rádió információi

   

az iskola reklámanyagai az iskola képzési profilja az iskola közelsége egyéb: …………………………….



megházasodom, vagy együtt szeretnék élni valakivel nem tudom még

24. Mik a terveid az iskola elvégzése után? (A választottak előtti négyzetbe tégy jelet!)    

továbbtanulok elhelyezkedem vállalkozó leszek egyéb: …………………….



25. Jelöld meg az alábbiakban felsoroltak közül, milyen elvárásaid vannak a (jövendő) munkáddal, illetve munkahelyeddel kapcsolatban! (Csak a számodra legfontosabb 3 kritériumot válaszd ki, s az azok előtti négyzetbe tégy jelet!)      

legyen megfelelő fizetés legyen biztos a munkahely ne legyen nehéz fizikai munka ne kelljen egy óránál többet utazni a munkahelyre ne legyen veszélyes a munka legyen jó a munkahelyi légkör

   

a munka legyen érdekes olyan munka legyen, ami fontos a társadalomnak a munka feleljen meg a képzettségemnek legyen kötetlen a munkaidő

26. Milyen esélyt látsz arra, hogy meg is találod a Neked megfelelő munkahelyet? (Tegyél jelet a megfelelő állítás előtti négyzetbe!)   

nem látok esélyt arra, hogy megtalálom közepes esélyt látok rá, hogy megtalálom biztos, hogy megtalálom

27. Ha az iskola elvégzése után nem találnál munkát, mit tennél? (Tegyél jelet a választott elképzelésed előtti négyzetbe!)      

átképző tanfolyamra mennék próbálnék továbbtanulni külföldre mennék vállalkozó lennék beiratkoznék valamilyen egyetemi előkészítőre nyelvet tanulnék

 

egyéb: ……………………. nem tudom

28. Milyen az egészségi állapotod? (A megfelelőt húzd alá!) nagyon jó

jó

közepes

rossz

nagyon rossz

29. Van-e valamilyen állandó betegséged? Mi az? ……………………………………….. 30. Van-e valamilyen testi vagy érzékszervi fogyatékosságod? Mi az? ………………….. 31. Hányszor voltál betegséged miatt orvosnál az elmúlt egy évben? ………………szor

32. Mely kijelentések igazak Rád nézve? (Tegyél jelet az igaz kijelentések előtti négyzetbe!)      

dohányzom rendszeresen fogyasztok alkoholt szeretném kipróbálni a kábítószert gyakran vagyok ideges szoktak lenni alvászavaraim szoktak lenni félelmeim

   

néha gátlásos vagyok vannak időnként koncentrációs zavaraim néha nem bízom magamban szeretnék másmilyen lenni, mint amilyen vagyok

33. Milyen intézmény szakembereivel állsz / álltál kapcsolatban? (Tegyél jelet a négyzetbe, a megfelelő intézmény előtti négyzetbe!)      

nevelési tanácsadó családsegítő központ karitatív vagy egyházi segítő szerv. kerületi ideggondozó drogambulancia ifjúsági tanácsadó iroda

   

iskolapszichológus munkaközvetítő gyermekjóléti szolgálat GYIVI

34. Mennyire tartod saját magadra nézve igaznak az alábbi kijelentéseket? (Jelöld öt fokozat felhasználásával az állítások előtti négyzetben - 1 = egyáltalán nem igaz ………… 5 = teljesen igaz)  minden nap sokféle emberrel találkozom  egész nap van valami elfoglaltságom  úgy érzem, hogy amit én csinálok, az fontos a társadalomnak  a társadalom, az emberek általában megbecsülik az olyanokat, amilyen én vagyok  majdnem minden nap vannak rendszeres tennivalói

Köszönjük válaszaidat!

6-A-I. kérdőív

KA

NYI

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 6.

6-A K É R D Ő Í V - I. / 6. (A kérdőív kitöltése önkéntes) 1.

Önmagadat mennyire tartod versengőnek? (Tegyél jelet a megfelelő válasz előtti négyzetbe!) Egyáltalán nem vagyok versengő Kevéssé vagyok versengő Bizonyos dolgokban versengő vagyok, míg más dolgokban nem Eléggé versengő vagyok Erősen versengek

    

2.

Mások mennyire tartanak téged versengőnek? (Tegyél jelet a megfelelő válasz előtti négyzetbe!) Egyáltalán nem tartanak versengőnek Kevéssé tartanak versengőnek Bizonyos dolgokban versengőnek tartanak, míg másokban nem Eléggé versengőnek tartanak Nagyon erősen versengőnek tartanak

    

3.

Ha a két megítélés között különbség van, kérlek, próbálj meg magyarázatot adni rá:

4.

Most gondolj arra a tanórára, ahol a versengés a legkifejezettebb. Kérlek, döntsd el, hogy mennyire igazak rád ezek a kijelentések. (Válaszodhoz használd az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Inkább nem jellemző, (3 - )Néha igaz, néha nem, (4) - Inkább jellemző, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!)      

Túlságosan megterhelő számomra ez a tantárgy. Feldob engem ez a tantárgy. Kimerültnek érzem magam ezen az órán. Kíváncsibb vagyok ezen az órán. Ha jól megy ez a tantárgy, akkor az több energiát ad nekem. Több kihívást érzek ezen az órán.

     

Ha jól megy nekem ez a tantárgy, akkor az megnyugtató számomra. Ha rosszul megy nekem ez a tantárgy, akkor kimerültnek érzem magam. Unatkozom ezen az órán. Szorongok ezen az órán. Jobban tudok koncentrálni ezen az órán. Aktívabb vagyok ezen az órán.

6-A-I. kérdőív 5.

NYI

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 6.

Most gondolj arra az órára, amelyen a versengés a legkevésbé észrevehető. Kérlek, döntsd el, hogy menyire igazak rád nézve ezek a kijelentések. (Válaszodhoz használd az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Inkább nem jellemző, (3)Néha igaz, néha nem, (4) - Inkább jellemző, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!)      

6.

KA

Túlságosan megterhelő számomra ez a tantárgy. Feldob engem ez a tantárgy. Kimerültnek érzem magam ezen az órán. Kíváncsibb vagyok ezen az órán. Ha jól megy ez a tantárgy, akkor az több energiát ad nekem. Több kihívást érzek ezen az órán.

     

Ha jól meg nekem az a tantárgy, akkor az megnyugtató számomra. Ha rosszul megy nekem ez a tantárgy, akkor kimerültnek érzem magam. Unatkozom ezen az órán. Szorongok ezen az órán. Jobban tudok koncentrálni ezen az órán. Aktívabb vagyok ezen az órán.

A versengés során az ember néha győz, néha veszít. Próbálj meg visszagondolni néhány olyan helyzetre, amikor úgy ítélted meg, hogy valamiben győztél. Mit éreztél akkor? Mit jelentett a számodra (Válaszodhoz használd az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Inkább nem jellemző, (3)Néha igaz, néha nem, (4) - Inkább jellemző, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!) Nyugalom áraszt el. Büszke vagyok. Boldog vagyok. Szégyenkezem. Fel vagyok dobva (lelkes vagyok).  Magabiztosnak érzem magam.  Kárörömet érzek a vesztessel szemben.  Úgy érzem, értek valamihez.  Elégedett vagyok  Szeretem magam.  Szerencsésnek érzem magam.  Lenézem azokat, akik vesztettek.  Jól érzem magam.  Izgatott vagyok.  Szerény maradok.  Úgy érzem, az emberek irigyelnek.  Erősnek érzem magam.  Úgy érzem, több vagyok másoknál.     

                  

Szomorú vagyok. Megnő az önbizalmam. Sajnálatot érzek, én vagyok a legjobb. Nem bízom el magam. Úgy érzem, én vagyok a legjobb. Hatalommal rendelkezőnek érzem magam. Félek, hogy nem fognak szeretni. Zavarba hoz. Meglepetést élek át. Energikusnak érzem magam. Lelkiismeret furdalást érzek. Elismertnek érzem magam. Sikeresnek érzem magam. Semmit nem érzek. Nem foglalkozom vele. Úgy érzem bizonyítottam. Szeretek győzni. A győztesnek szerénynek kell lennie, mert különben kivívja mások ellenérzését. A győzelem irigységet vált ki.

6-A-I. kérdőív

KA

NYI

 A boldog győztest emberek általában elismerik.

7.



SZO  

VÁ

ZA

   / 6.

A győzelem csodálatot vált ki. A győzelem nagyon fontos nekem.

A győzelem energiát ad a folytatáshoz. Még nagyobb erőkkel dolgozom utána. Kieresztek egy-egy győzelem után. Utána kevesebbet dolgozom.

  

Legközelebb is megpróbálok győzni. Új célokat állítok fel. Igyekszem magam még jobbá tenni.

Meddig tart ez az érzésed? (Kérlek, a megfelelő állítás előtti négyzetbe tégy egy jelet!)  

9.

az

SZE

Mi történik a győzelem után? Hogyan hat rád a győzelem? Kérlek, az 5-fokozatú skálát használva ítéld meg, hogy mennyire igazak ezek a kijelentések rád nézve. 

8.

PÉ

Néhány órát Pár napot

 

Hetekig Hosszabban

Most próbálj meg felidézni olyan helyzeteket, amikor egy versengésből vesztesként kerültél ki. Milyen érzelmek jellemzőek ekkor rád? (Válaszodhoz használd az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Inkább nem jellemző, (3)Néha igaz, néha nem, (4) - Inkább jellemző, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!)

                

Szégyellem magam Értéktelennek érzem magam Balszerencsésnek érzem magam Szomorú vagyok Unalmat érzek Fáradtságot érzek Gyengének érzem magam Meg vagyok lepve Dühöngök Csodálom a győztest Kudarcot élek át Boldogtalan vagyok Kisebbrendűnek érzem magam Haragszom magamra Haragszom a győztesre Depressziós leszek Hülyének érzem magam

                  

Félek, hogy nem fognak szeretni Rossz embernek érzem magam Sírok Elveszítem az önbizalmam Irigységet érzek Bosszút szeretnék állni Csalódott vagyok Boldog vagyok Lenézettnek érzem magam Bűntudatot érzek Nem foglalkozom vele Zaklatott, ideges vagyok Elégedetlen vagyok magammal Tehetetlennek érzem magam Zavarban vagyok Elismerem a győztest Semmit nem érzek Gyűlölöm a győztest Kétségbeesem

6-A-I. kérdőív   

10.

PÉ

Legyőzöttnek érzem magam Erőtlennek érzem magam Nem szeretem magam

SZE

SZO  

VÁ

ZA

Utálok veszíteni Nem tudok

   / 6.

veszíteni


 

Hetekig Hosszabban

Mi történik a vesztés után? Hogyan hat rád a vesztés? (Válaszodhoz használd az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Inkább nem jellemző, (3)Néha igaz, néha nem, (4) - Inkább jellemző, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!)           

12.

NYI

Meddig tart ez az érzésed? (Kérlek, a megfelelő állítás előtti négyzetbe tégy egy jelet!)  

11.

KA

Igyekszem elkerülni a versengéssel járó helyzeteket a jövőben. Általában hamar feladom, ha versengő helyzetbe kerülök. A vesztés energiát ad, legközelebb nagyobb erőfeszítéssel, még többet dolgozom. Elfogadom a vesztést és megpróbálok tanulni belőle. Megtartom az önbizalmamat és nyugalmamat. Elveszítem az önbizalmamat és nyugalmamat. Eltökélem, hogy legközelebb nyerni fogok. Igyekszem magamat jobbá tenni. Elveszítem a bátorságomat és nem folytatom. Igyekszem elfelejteni. A vesztés az élet része. Igyekszem kibírni.

Gondold át és egy 5-fokozatú skálán jelezd, hogy mennyire fontosak a következő tantárgyak, illetve életterületek neked. (Azokat a tantárgyakat is értékeld, amelyeket jelenleg nem tanulod, hiszen régebbi tanulmányaid során találkoztál velük!) (1) - Egyáltalán nem fontos, (2) - Kevéssé fontos, (3) - Fontos is, meg nem is, (4) Eléggé fontos, (5) - Nagyon fontos              

Matematika Kémia Fizika Magyar Biológia Történelem Földrajz Idegen nyelv Testnevelés Ének Rajz Technika Szakmai elméleti tárgyak Szakmai gyakorlat

            

Sport (írd ide, hogy mit sportolsz):………………………… Népszerűség Szépség Öltözködés Anyagi viszonyok (pénz) Tudás Kreativitás Humor Vezető szerep Barátság Szerelem Szakmai hozzáértés Fizikai erő

6-A-I. kérdőív   

13.

NYI

PÉ

Sikeresség a másik nemnél Tanulmányi eredmény Eredetiség

SZE

SZO 

VÁ

ZA

Különböző társasjátékok,

   / 6. játékok

(kártya, stb.)

Most gondold át és egy 5-fokozatú skálán jelezd, hogy mennyire versengsz ezeken a területeken. (Azokat a tantárgyakat is értékeld, amelyeket jelenleg nem tanulod, hiszen régebbi tanulmányaid során találkoztál velük!) (1) - Egyáltalán nem, (2) - Kevéssé, (3) - Néha igen, néha nem, (4) - Eléggé, (5) Nagyon               

14.

KA

Matematika Kémia Fizika Magyar Biológia Történelem Földrajz Idegen-nyelv Testnevelés Ének Rajz Technika Szakmai elméleti tárgyak Szakmai gyakorlat Sport (írd ide, hogy mit sportolsz):…………………… …..

              

 Népszerűség Szépség Öltözködés Anyagi viszonyok (pénz) Tudás Kreativitás Humor Vezető szerep Barátság Szerelem Szakmai hozzáértés Fizikai erő Sikeresség a másik nemnél Tanulmányi eredmény Eredetiség Különböző játékok társasjátékok,

(kártya, stb.)

Most gondolj azokra, akikkel valamilyen területen versengsz. Milyen kapcsolatod van ezekkel az emberekkel általában? Kérlek, egy 5-fokozatú skálán jelezd, hogy mennyire igazak ezek a kijelentések rád nézve? (Válaszodhoz használd az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Kevéssé van így, (3)Néha így, néha nem, (4) - Inkább igaz, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!)    

Akikkel versengek, többnyire a barátaim. Kedvelem őket. Akikkel versengek, többnyire az ellenségeim. Nem szeretem őket. Nincsenek különösebb érzelmeim a versenytársaimmal szemben. Olyan társak, akik arra késztetnek engem, hogy többet dolgozzak. Nincsenek különösebb érzelmeim a versenytársaimmal szemben. Olyan társak, akikkel össze tudom hasonlítani magam és tudom, hogy hol tartok másokhoz képest.

6-A-II. kérdőív

KA

NYI

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 1.

15.

Gondolj egy olyan személyre, akivel versengsz, és akivel baráti viszonyban vagy. Miben versengtek és hogyan?

16.

Most gondolj egy olyan személyre, akivel versengsz, és akivel ellenséges kapcsolatban vagy. Miben versengtek és hogyan?

17.

Gondolj a legutóbbi esetre, amikor versengtél valakivel! Milyen a kapcsolatotok és miben versengtetek egymással?

Köszönjük a válaszaidat!

6-A-II. kérdőív

KA

NYI

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 1.

6-A K É R D Ő Í V - I. / 7/a (A kérdőív kitöltése önkéntes) Kérünk, hogy X jellel jelöld, hogy az alábbi állítások mennyire illenek Rád!

1. Szívesen járok iskolába. 2. Nagyon szívesen vagyok együtt az osztálytársaimmal. 3. A tanulás nagy nehézséget okoz. 4. Az iskolát érdekesnek tartom. 5. Nagyon sok barátom van az osztályban. 6. A házi feladatokban mindig elmaradok. 7. Örülök, ha végre egyszer nem kell iskolába menni. 8. Osztálytársaim mindig segítőkészek. 9. Bár nagyon igyekszem, a nehéz feladatokat mégsem tudom megoldani. 10. Nincs kedvem iskolába menni. 11. Csak kevés olyan osztálytársam van, akit szeretek. 12. Az iskolában sok minden nem sikerül nekem. 13. A szünidő végén már várom az iskolát. 14. Szabad délutánjaimon szívesen vagyok együtt osztálytársaimmal is. 15. Ha a tanár új feladatokat magyaráz el, azonnal megértem. 16. Az iskolában csak kevés dolog tetszik nekem. 17. Az osztálytársaim gyakran felbosszantanak. 18. A nagyon nehéz feladatokat is meg tudom oldani. 19. Iskola nélkül sokkal szebb lenne minden. 20. Osztálytársaimmal nagyon jóban vagyok. 21. Gyorsan tanulok. 22. Az iskola nagyon tetszik nekem. 23. Az osztályban sok olyan tanuló van, aki zavar engem.

Pontosan illik rám.

Illik rám.

Kicsit illik rám.









    

    

    

    

 

 

 

 

 

 

 

 









 

 

 

 

















































  

  

  

  









Nem illik rám.

6-A-II. kérdőív

KA

NYI

24. Az iskolában sok dologhoz nem vagyok elég okos. 25. Gyakran már csak az várom, hogy vége legyen végre a tanításnak. 26. Az osztályban mindnyájan jó barátok vagyunk. 27. Az iskolában sok dolog nekem túl nehéz. 28. Örülök, ha már nincs iskola. 29. Az osztályban magányosnak érzem magam. 30. Mindig megértem azt, amit a tanár magyaráz. 31. Néha unalmas az iskolában. 32. Az osztálytársaimmal kitűnően megértjük egymást. 33. Az iskola nem okoz nekem fáradtságot. 34. Néha elegem van az iskolából. 35. Az osztálytársaimmal a tanítás után is szívesen vagyok együtt. 36. Mindent tudok az iskolában. 37. Élvezem az iskolát. 38. Az osztályban sokan vannak, akiket nem szeretek. 39. Okos tanuló vagyok. 40. Néha szívesen lógnék az iskolából. 41. Az osztályban nem mindig érzem jól magam. 42. Sok iskolai feladatot nem tudok megoldani. 43. Jó volna, ha már nem kellene iskolába járnom. 44. Az osztálytársaim társaságában unatkozom. 45. Könnyen tanulok.

Köszönjük válaszaidat!

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 1.

Pontosan illik rám.

Illik rám.

Kicsit illik rám.

























 

 

 

 









 

 

 

 









 

 

 

 

  

  

  

  

  

  

  

  

























 

 

 

 

Nem illik rám.

6-A-II. kérdőív

KA

NYI

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 1.

6-A K É R D Ő Í V -II. / 1. (A kérdőív kitöltése önkéntes) 1. Neme: férfi – nő Születésének éve: …………. év Nemzetisége (Kérjük, a megfelelőt húzza alá!): magyar, bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén ukrán egyéb:………….………………………………………………………………………………….. 2. Hol él? (Kérjük, a megfelelőt húzza alá!): családban – önállóan egyéb:……………………………………………………………………… 3. Kivel, kikkel él együtt? ………………………………………………………………………. 4. Családi állapota? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!)   

házas élettárs nőtlen/hajadon

  

elvált külön él özvegy

 

főiskola egyetem

5. Gyermekei száma:………………………. 6. Az Ön iskolai végzettsége? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!)   

8 általános szakmunkás középiskola

7. Kérjük sorolja fel korábbi és jelenlegi munkahelyét! Munkahelyének neve:

Alkalmazásának kezdetének és Beosztása: végének éve: . . . .- évtől . . . .évig . . . .- évtől . . . .évig . . . .- évtől . . . .évig . . . .- évtől . . . .évig . . . .- évtől . . . .évig

8. A férje / felesége /élettársa iskolai végzettsége? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!)   

8 általános szakmunkás középiskola

 

főiskola egyetem

6-A-II. kérdőív

KA

NYI

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 1.

9. A férje / felesége /élettársa iskolai foglalkozása:………………………………………………… 10. Ki vagy mi motiválta Önt a munkahelye megválasztásában? (Tegyen jelet a megfelelő fogalom előtti négyzetbe!)    

valamely családtagja valamelyik korábbi tanára valamelyik barátja a TV, rádió információi

  

az iskola képzési profilja az iskola közelsége egyéb: …………………………….

11. Jelölje meg az alábbiakban felsoroltaknál, milyen elvárásai vannak a munkájával, illetve munkahelyével kapcsolatban! (1- egyáltalán nem fontos … 5 - nagyon fontos!)    

legyen megfelelő fizetés legyen biztos a munkahely ne kelljen egy óránál többet utazni a munkahelyre legyen jó a munkahelyi légkör

  

a munka legyen érdekes olyan munka legyen, ami fontos a társadalomnak a munka feleljen meg a képzettségemnek

12. Kérjük, most azt minősítse, hogyan teljesülnek fenti elvárásai munkájával, munkahelyével kapcsolatban! (1- egyáltalán nem … 5 - teljes mértékben!)    

legyen megfelelő fizetés legyen biztos a munkahely ne kelljen egy óránál többet utazni a munkahelyre legyen jó a munkahelyi légkör

  

a munka legyen érdekes olyan munka legyen, ami fontos a társadalomnak a munka feleljen meg a képzettségemnek

13. Testvéreinek száma: …………………………

más

munkané lküli

Nyugdíja s

HTB

vállalkoz ó

munkavá llaló

felsőfoko n tanul

középisk olás

általános iskolás

még nem tanul

Nő

Foglalkozása

Férfi

Testvérei Neme születésének éve

Testvére adatait az alábbi táblázatban jelölje! (A születési évüket az első sorba írja! A további kérdések átolvasását követően a megfelelő oszlopba tegyen egy jelet, a többi oszlopot hagyja üresen.)

6-A-II. kérdőív

KA

NYI

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 1.

14. Szüleinek családi állapota? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!)    

házasok élettársak nőtlen/hajadon elváltak

  

külön élnek özvegy nem élnek

15. Mi (volt) a legmagasabb iskolai végzettsége az édesapjának (eltartójának): (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!)   

8 általános alatt 8 általános szakmunkás

  

középiskola főiskola egyetem

16. Mi (volt) a legmagasabb iskolai végzettsége az édesanyjának (eltartójának): (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!)  középiskola  8 általános alatt  főiskola  8 általános  egyetem  szakmunkás 17. Mi (volt) a foglalkozási jellemzője és foglalkozása az édesapjának? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!)  munkavállaló  vállalkozó  HTB Édesapja foglalkozása:………………………

 

nyugdíjas munkanélküli

18. Mi (volt) a foglalkozási jellemzője és foglalkozása az édesanyjának? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!)  munkavállaló  vállalkozó  HTB Édesanyja foglalkozása:……………………..

  

nyugdíjas munkanélküli GYES/GYED

19. Mennyi könyve van otthon? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!) 

maximum 100



100-500



több, mint 500

6-A-II. kérdőív

KA

NYI

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 1.

20. Milyen jellegű könyvei /könyvei vannak? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe! Többet is megjelölhet!)    

szépirodalom (regény, novella) verseskötet szakkönyv, lexikon tudományos ismeretterjesztő

   

sci-fi krimi, ponyva szakácskönyv, hobby könyvek egyéb:………………………



Nem

21. Tagja-e valamelyik könyvtárnak? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!) 

Igen

22. Melyik típusú műsorokat nézi legszívesebben a tv-ben? (Tegyen jelet a megfelelő négyzetekbe!)      

sport krimi, akciófilm politikai hírműsorok zenei műsorok színházi közvetítések vetélkedők

    

tudományos ismeretterjesztő műsorok folytatásos filmek éjszakai filmek fantasztikus filmek pedagógusoknak szóló műsorok

23. Jelölje pontszámmal, mennyire elégedett a világgal az alábbi szempontok szerint? (1 = egyáltalán nem elégedett ……………. 5 = nagyon elégedett)      

családja anyagi helyzetével az emberek szavahihetőségével az Ön és szülei közötti viszonnyal tanár kollegái szaktudásával tanár kollegái emberi tulajdonságaival baráti kapcsolataival

    

küllemével képességeivel emberi tulajdonságaival életmódjával családja életmódjával és céljaival

24. Jelölje pontszámmal, hogy mennyire igazak az Ön esetében az alábbi kijelentések? (1 = egyáltalán nem igaz ……………. 5 = teljes mértékben igaz)        

érdekesnek találom a mindennapi életemet a társadalom, az emberek általában megbecsülik az olyanokat, mint amilyenek a szüleim ha problémám van, tudok kihez fordulni gyakran érzem egyedül magam sokszor unatkozom a rendőrségnek joga kellene legyen arra, hogy a feltételezett bűnözők telefonját lehallgassa önvédelemből még az emberölés is jogos a fizikai erő legalább olyan fontos, mint a szellemi képességek

6-A-II. kérdőív

KA

NYI

PÉ

SZE

SZO

VÁ

ZA

   / 1.

25. Mivel tölti jelenleg - általában - a szabadidejét? (A megfelelő állítás előtti négyzetbe tegyen jelet! Több dolgot is jelölhet.)     

pénzkereső munkát végzek barátaimmal szórakozom házimunkát végzek tv-t nézek, rádiózok, magnózok könyvet olvasok

    

újságot olvasok valamilyen hobbimnak hódolok tanulok sportolok egyéb:……………………………….

26. Van-e olyan közösség vagy társaság, ahova rendszeresen jár? Melyik az? ……………………………………………………………………………………… 27. Van-e olyan példaképe, akire szeretne hasonlítani? Ki az? …………………………………………………………………………………………... 28. Milyen az egészségi állapota? (A megfelelőt húzza alá!) nagyon jó

jó

közepes

rossz

nagyon rossz

29. Van-e valamilyen állandó betegsége? Mi az? ……………………………………….. 30. Van-e valamilyen testi vagy érzékszervi fogyatékossága? Mi az? ………………….. 31. Hányszor volt betegsége miatt orvosnál az elmúlt egy évben? ………………szor 32. Mely kijelentések igazak Önre nézve? (Tegyen jelet az igaz kijelentések előtti négyzetbe!)      

dohányzom rendszeresen fogyasztok alkoholt szeretném kipróbálni a kábítószert gyakran vagyok ideges szoktak lenni alvászavaraim szoktak lenni félelmeim

   

néha gátlásos vagyok vannak időnként koncentrációs zavaraim néha nem bízom magamban szeretnék másmilyen lenni, mint amilyen vagyok

33. Mennyire tartja saját magára nézve igaznak az alábbi kijelentéseket? (Jelölje öt fokozat felhasználásával az állítások előtti négyzetben - 1 = egyáltalán nem igaz ………… 5 = teljesen igaz)  minden nap sokféle emberrel találkozom  egész nap van valami elfoglaltságom  úgy érzem, hogy amit én csinálok, az fontos a társadalomnak  a társadalom, az emberek általában megbecsülik az olyanokat, amilyen én vagyok  majdnem minden nap vannak rendszeres tennivalóim Köszönjük válaszait!

6-A K É R D Ő Í V - II. / 5. (A kérdőív kitöltése önkéntes) 18.

Önmagát mennyire tartja versengőnek? (Tegyen jelet a megfelelő válasz előtti négyzetbe!)

    

Egyáltalán nem vagyok versengő Kevéssé vagyok versengő Bizonyos dolgokban versengő vagyok, míg más dolgokban nem Eléggé versengő vagyok Erősen versengek

19.

Mások mennyire tartják Önt versengőnek? (Tegyen jelet a megfelelő válasz előtti négyzetbe!)

    

Egyáltalán nem tartanak versengőnek Kevéssé tartanak versengőnek Bizonyos dolgokban versengőnek tartanak, míg másokban nem Eléggé versengőnek tartanak Nagyon erősen versengőnek tartanak

20.

Ha a két megítélés között különbség van, kérjük, próbáljon meg magyarázatot adni rá:

21.

A versengés során az ember néha győz, néha veszít. Próbáljon meg visszagondolni néhány olyan helyzetre, amikor úgy ítélte meg, hogy valamiben győzött. Mit érzett akkor? Mit jelentett a Ön számára? (Válaszához használja az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Inkább nem jellemző, (3)Néha igaz, néha nem, (4) - Inkább jellemző, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!)

      

Nyugalom áraszt el. Büszke vagyok. Boldog vagyok. Szégyenkezem. Fel vagyok dobva (lelkes vagyok). Magabiztosnak érzem magam. Kárörömet érzek a vesztessel szemben. Úgy érzem, értek valamihez. Elégedett vagyok

 



Szeretem magam.  Szerencsésnek érzem magam.  Lenézem azokat, akik vesztettek.  Jól érzem magam.  Izgatott vagyok.  Szerény maradok.  Úgy érzem, az emberek irigyelnek.  Erősnek érzem magam.

          

 Úgy érzem, több vagyok másoknál. Szomorú vagyok. Megnő az önbizalmam. Sajnálatot érzek, én vagyok a legjobb. Nem bízom el magam. Úgy érzem, én vagyok a legjobb. Hatalommal rendelkezőnek érzem magam. Félek, hogy nem fognak szeretni. Zavarba hoz. Meglepetést élek át. Energikusnak érzem magam. Lelkiismeret furdalást érzek.

          

Elismertnek érzem magam. Sikeresnek érzem magam. Semmit nem érzek. Nem foglalkozom vele. Úgy érzem bizonyítottam. Szeretek győzni. A győztesnek szerénynek kell lennie, mert különben kivívja mások ellenérzését. A győzelem irigységet vált ki. A boldog győztest az emberek általában elismerik. A győzelem csodálatot vált ki. A győzelem nagyon fontos nekem.

22.

Mi történik a győzelem után? Hogyan hat Önre a győzelem? Kérjük, az 5-fokozatú skálát használva ítélje meg, hogy mennyire igazak ezek a kijelentések Önre nézve.



A győzelem energiát ad a folytatáshoz. Még nagyobb erőkkel dolgozom utána. Kieresztek egy-egy győzelem után. Utána kevesebbet dolgozom.



  

Legközelebb is megpróbálok győzni. Új célokat állítok fel. Igyekszem magam még jobbá tenni.

23.

Meddig tart ez az érzése? (Kérjük, a megfelelő állítás előtti négyzetbe tegyen egy jelet!)

 


24.

Most próbálja meg felidézni olyan helyzeteket, amikor egy versengésből vesztesként került ki. Milyen érzelmek jellemzőek ekkor Önre? (Válaszához használja az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Inkább nem jellemző, (3)Néha igaz, néha nem, (4) - Inkább jellemző, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!)

        

Szégyellem magam Értéktelennek érzem magam Balszerencsésnek érzem magam Szomorú vagyok Unalmat érzek Fáradtságot érzek Gyengének érzem magam Meg vagyok lepve Dühöngök

 

        

Hetekig Hosszabban

Csodálom a győztest Kudarcot élek át Boldogtalan vagyok Kisebbrendűnek érzem magam Haragszom magamra Haragszom a győztesre Depressziós leszek Hülyének érzem magam Félek, hogy nem fognak szeretni

           

Rossz embernek érzem magam Sírok Elveszítem az önbizalmam Irigységet érzek Bosszút szeretnék állni Csalódott vagyok Boldog vagyok Lenézettnek érzem magam Bűntudatot érzek Nem foglalkozom vele Zaklatott, ideges vagyok Elégedetlen vagyok magammal

25.

Meddig tart ez az érzése? (Kérjük, a megfelelő állítás előtti négyzetbe tegyen egy jelet!)

 


26.

Mi történik a vesztés után? Hogyan hat Önre a vesztés? (Válaszához használja az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Inkább nem jellemző, (3)Néha igaz, néha nem, (4) - Inkább jellemző, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!)

          

Igyekszem elkerülni a versengéssel járó helyzeteket a jövőben. Általában hamar feladom, ha versengő helyzetbe kerülök. A vesztés energiát ad, legközelebb nagyobb erőfeszítéssel, még többet dolgozom. Elfogadom a vesztést és megpróbálok tanulni belőle. Megtartom az önbizalmamat és nyugalmamat. Elveszítem az önbizalmamat és nyugalmamat. Eltökélem, hogy legközelebb nyerni fogok. Igyekszem magamat jobbá tenni. Elveszítem a bátorságomat és nem folytatom. Igyekszem elfelejteni. A vesztés az élet része. Igyekszem kibírni.

27.

Most gondoljon azokra, akikkel valamilyen területen verseng. Milyen kapcsolata van ezekkel az emberekkel általában? Kérjük, egy 5-fokozatú skálán jelezze, hogy mennyire igazak ezek a kijelentések Önre nézve? (Válaszához használja az 5-fokozatú skálát: (1) - Egyáltalán nem jellemző, (2). -Kevéssé van így, (3)Néha így, néha nem, (4) - Inkább igaz, (5) - Nagyon jellemző. A megfelelő számot írd az állítás előtti négyzetbe!)

  

Akikkel versengek, többnyire a barátaim. Kedvelem őket. Akikkel versengek, többnyire az ellenségeim. Nem szeretem őket. Nincsenek különösebb érzelmeim a versenytársaimmal szemben. Olyan társak, akik arra késztetnek engem, hogy többet dolgozzak.

          

 

Tehetetlennek érzem magam Zavarban vagyok Elismerem a győztest Semmit nem érzek Gyűlölöm a győztest Kétségbeesem Legyőzöttnek érzem magam Erőtlennek érzem magam Nem szeretem magam Utálok veszíteni Nem tudok veszíteni

Hetekig Hosszabban



Nincsenek különösebb érzelmeim a versenytársaimmal szemben. Olyan társak, akikkel össze tudom hasonlítani magam és tudom, hogy hol tartok másokhoz képest.

28.

Gondoljon egy olyan személyre, akivel verseng, és akivel baráti viszonyban van. Miben versengenek és hogyan?

29.

Most gondoljon egy olyan személyre, akivel verseng, és akivel ellenséges kapcsolatban van. Miben versengenek és hogyan?

30.

Gondoljon a legutóbbi esetre, amikor versengett valakivel! Milyen a kapcsolatuk és miben versengenek egymással?

Köszönjük a válaszait!

2. Az eredmények matematikai statisztikai feldolgozásainak tételes mutatói

8 általános alatt 8 általános szakmunkás középiskola főiskola egyetem

T-4. Az édesapák legmagasabb iskolai végzettsége HC-fiatalok HH-fiatalok 16,1 36,1 36,1 6,1 4,6 0,7

5,3 19,6 53,5 13,8 5,3 2,7

K-fiatalok 0,8 3,3 41,7 25,8 17,5 10,8

Ntotal=986 (Nhc=130; Nhh=736; Nk=120) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz az apaiskolai végzettségének eloszlása nem egyezik meg

P-3. Az édesapák legmagasabb iskolai végzettsége HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 8 általános alatt 7,6 10,3 8 általános 10,9 10,3 szakmunkás 34,5 17,2 középiskola 26,1 17,2 főiskola 14,3 20,7 egyetem 6,7 24,1 Ntotal=148 (Nhh-p=29; Nk-p=119) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,142>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

8 általános alatt 8 általános szakmunkás középiskola főiskola egyetem

T-5. Az édesanyák legmagasabb iskolai végzettsége HC-fiatalok HH-fiatalok 25 46,1 20,3 6,2 2,3 0

Ntotal=979 (Nhc=128; Nhh=730; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba

6 34,6 36,4 14,9 6 1,9

K-fiatalok 1,6 9,1 24,8 32,2 22,3 9,9

Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,006<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,00<0,05 H0-t elvetjük, anya iskolai végzettségének eloszlása nem ugyanolyan a két csoportnál

P-4. Az édesanyák legmagasabb iskolai végzettsége HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 8 általános alatt 13,3 13,8 8 általános 20,8 20,7 szakmunkás 16,7 10,3 középiskola 36,7 24,1 főiskola 10 27,6 egyetem 2,5 3,4 Ntotal=149 (Nhh-p=29; Nk-p=120) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,399>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

munkavállaló vállalkozó HTB nyugdíjas munkanélküli

T-6. Az édesapák foglalkozási jellemzője HC-fiatalok HH-fiatalok 41,3 17,5 2,4 14,3 24,6

66,2 11,9 1 11,2 9,8

K-fiatalok 54,2 33,3 1,7 7,5 3,3

Ntotal=971 (Nhc=126; Nhh=725; Nk=120) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,987>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,064>0,05 H0-t elfogadjuk, az apa foglalkozási jellemzőjének eloszlása megegyezik a két csoportban.

munkavállaló vállalkozó HTB nyugdíjas munkanélküli

P-5. Az édesapák foglalkozási jellemzője HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 76,5 75,9 7,6 3,4 0 0 15,1 20,7 0,8 0

Ntotal=148 (Nhh-p=29; Nk-p=119) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

munkavállaló vállalkozó HTB nyugdíjas munkanélküli GYES/GYED

T-7. Az édesanyák foglalkozási jellemzője HC-fiatalok HH-fiatalok 32 3,2 15,2 16,8 19,2 13,6

57,7 4,1 11,9 9,9 8,9 7,5

K-fiatalok 73,7 11 5,9 4,2 1,7 3,4

Ntotal=973 (Nhc=125; Nhh=730; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,998>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz az anya foglalkozási jellemzőjének eloszlása nem ugyanolyan a két populációnál

T-8. A család otthonában található könyvek száma HC-fiatalok HH-fiatalok Maximum 100 kötet 80 100-500 kötet 15,6 500 kötetnél több 4,3

60,7 28,2 11,1

K-fiatalok 20 53,3 26,7

Ntotal=962 (Nhc=115; Nhh=727; Nk=120) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,936>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés:p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, a könyvek számának eloszlása nem egyforma a HH és K populációban

P-6. A család otthonába található könyvek száma HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Maximum 100 kötet 6,5 9,4 100-500 kötet 44,7 43,8 500 kötetnél több 48,8 46,9 Ntotal=155 (Nhh-p=32; Nk-p=123)

Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban T_P-1. Könyvtári tagság HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Könyvtártag (a csoport %ában) 26,4 29,6 66,9 HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Könyvtártag (a csoport %ában) 71,3 71,9 Ntotal=1001 (Nhc=129; Nhh=751; Nk=121); Ntotal=154 (Nhh-p=32; Nk-p=122) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,184>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés:p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-9. Az általános iskola elvégzését követően látogatott iskolák HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Első iskola 78,2 72,5 97,6 Második iskola 19,4 20,9 2,4 Harmadik iskola 2,3 5,6 0 Negyedik iskola 0 0,9 0 Első iskola Ntotal=894 (Nhc=117; Nhh=658; Nk=119) Második islkola Ntotal=276 (Nhc=37; Nhh=236; Nk=3) Harmadik iskola Ntotal=86 (Nhc=8; Nhh=78; Nk=0) Negyedik iskola Ntotal=29 (Nhc=4; Nhh=25; Nk=0) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés az első iskolára: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés a második iskolára: p=0,159>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés a harmadik iskolára: p=0,557>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés a negyedik iskolára: p=0,653>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés az első iskolára:p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Döntés a második iskolára:p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés a harmadik iskolára: nincs döntés Döntés a negyedik iskolára: nincs döntés

Volt már bukása Elégséges Közepes Jó Jeles

T-10. Jelenlegi tanulmányi eredménye HC-fiatalok HH-fiatalok 14 13,2 42,6 27,1 3,1

14,6 10,3 40 31 4,1

K-fiatalok 6,6 7,4 33,9 28,9 23,1

Ntotal=863 (Nhc=111; Nhh=639; Nk=113) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,721>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,001<0,05 H0-t elvetjük, a tanulmányi eredmény eloszlása nem egyforma a két csoportban

T-11. Az egy átlagos napon tanulással töltött órák száma HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egy óránál kevesebbet 48,5 41,3 32,2 1-2 órát 45,4 50,1 35,5 2 óránál többet 5,4 8 29,8 Ntotal=989 (Nhc=129; Nhh=742; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kétmintás t-próba (Welch-próba) Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,958>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a naponta iskolán kívüli tanulásra fordított órák átlaga nem egyezik meg a két mintában

T-12. Elégedettsége családja anyagi helyzetével HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem elégedett 22,9 Nem elégedett 6,8 Bizonytalan 19,5 Elégedett 14,4 Nagyon elégedett 36,4

K-fiatalok 25,4 9,6 22,6 16,7 25,7

5 6,6 26,4 34,7 27,3

Ntotal=951 (Nhc=118; Nhh=712; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló

Döntés: p=0,924>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó nem egyforma eloszlást mutat a két populációban

P-7. Elégedettsége családja anyagi helyzetével HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 10,5 9,7 Nem elégedett 10,5 19,4 Bizonytalan 50 54,8 Elégedett 21,1 12,9 Nagyon elégedett 7,9 3,2 Ntotal=145 (Nhh-p=31; Nk-p=114) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,818>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-P-2. Elégedettsége az emberek szavahihetőségével HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem elégedett 40,2 43,6 19 23,1 22,6 38,8 Bizonytalan 23,1 24,4 33,9 2,6 4,6 5,8 Nagyon elégedett 11,1 4,8 2,5 HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 21,6 29 26,1 29 Bizonytalan 38,7 32,3 7,2 6,5 Nagyon elégedett 6,3 3,2 Ntotal=951 0(Nhc=117; Nhh=713; Nk=121); Ntotal=142 (Nhh-p=31; Nk-p=111) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,392>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyforma a két populációban Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,959>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-P-3. Elégedettsége a szüleivel való viszonyával HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem elégedett 10,3 13,2 3,3 1,7 3,5 5 Bizonytalan 11,1 10,9 14 14,5 19,4 33,1 Nagyon elégedett 62,4 52,9 44,6 HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 1,1 6,5 2,1 3,2 Bizonytalan 5,3 3,2 29,5 45,2 Nagyon elégedett 62,1 41,9 Ntotal=943 (Nhc=117; Nhh=705; Nk=121); Ntotal=126 (Nhh-p=31; Nk-p=95) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,330>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,2,86>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két mintában Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,298>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-13. Elégedettsége tanárai szaktudásával HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem elégedett 9,2 5 Bizonytalan 12,6 14,3 Nagyon elégedett 58,8

K-fiatalok 7 4,5 11,6 26,5 50,2

5 6,6 13,2 47,9 27,3

Ntotal=952 (Nhc=119; Nhh=712; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,193>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása megegyezik a két csoportban

T-14. Elégedettsége tanárai emberi tulajdonságaival HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem elégedett 14,5 6,8 Bizonytalan 17,1 13,7 Nagyon elégedett 47,9

11,6 4,3 14,7 28,3 41

K-fiatalok 3,3 6,6 40,5 43,8 5,8

Ntotal=951 (Nhc=117; Nhh=713; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,384>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem ugyanolyan két populációban

P-8. Elégedettsége kollégái szaktudásával HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 0,9 0 3,7 0 Bizonytalan 22,9 3,6 39,4 60,7 Nagyon elégedett 33 35,7 Ntotal=137 (Nhh-p=28; Nk-p=109) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,155>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-9. Elégedettsége kollégái emberi tulajdonságaival HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 5,6 3,3 4,6 0 Bizonytalan 30,6 26,7 49,1 66,7 Nagyon elégedett 10,2 3,3 Ntotal=138 (Nhh-p=30; Nk-p=108) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,949>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Egyáltalán nem elégedett Bizonytalan Nagyon elégedett

T-15. Elégedettsége saját küllemével HC-fiatalok HH-fiatalok 13,7 6 23,1 20,5 36,7

16,3 7 23,8 26,4 26,5

K-fiatalok 3,3 4,9 27,3 49,6 14,9

Ntotal=939 (Nhc=117; Nhh=701; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,999>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,024<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyforma a két populációban

P-10. Elégedettsége saját küllemével HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 3,7 0 4,6 3,4 Bizonytalan 30,6 44,8 52,8 41,4 Nagyon elégedett 8,3 10,3 Ntotal=137 (Nhh-p=29; Nk-p=108) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,988>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-16. Elégedettsége saját képességeivel HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem elégedett 13,4 8,4 Bizonytalan 20,2 21,8 Nagyon elégedett 36,1

13,9 6 27,7 26 26,3

K-fiatalok 1,7 3,3 26,4 46,3 22,3


P-11. Elégedettsége saját képességeivel HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 1,9 0 1,9 0 Bizonytalan 21,3 20,7 60,2 55,2 Nagyon elégedett 14,8 24,1 Ntotal=137 (Nhh-p=29; Nk-p=108) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,989>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-17. Elégedettsége saját emberi tulajdonságaival HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem elégedett 7,6 3,4 Bizonytalan 14,4 26,3 Nagyon elégedett 48,3

8,9 2,1 20 32,3 36,7

K-fiatalok 0,8 0,8 17,4 58,7 22,3


P-12. Elégedettsége saját emberi tulajdonságaival HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 1,8 0 0,9 10,7 Bizonytalan 16,5 17,9 54,1 39,3 Nagyon elégedett 26,6 32,1 Ntotal=137 (Nhh-p=28; Nk-p=109) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,990>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-18. Elégedettsége saját életmódjával HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem elégedett 13,6 4,2 Bizonytalan 17,8 24,6 Nagyon elégedett 39,8

12 5,8 20,5 27,7 33,9

K-fiatalok 1,7 4,1 21,5 43 29,8

Ntotal=946 (Nhc=118; Nhh=707; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,939>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,094>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két minában

P-13. Elégedettsége saját életmódjával HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 1,4 1,8 2,2 0,9 Bizonytalan 25,4 21,1 54,3 58,7 Nagyon elégedett 16,7 17,4 Ntotal=138 (Nhh-p=29; Nk-p=109) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,130>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-19. Elégedettsége családja életmódjával és céljaival HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem elégedett 7,6 2,5 Bizonytalan 19,5 16,1 Nagyon elégedett 54,2

K-fiatalok 10,1 3,8 15,4 24,4 46,3

0 2,5 19 34,7 43,8

Ntotal=945 (Nhc=118; Nhh=706; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,165>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-14. Elégedettsége családja életmódjával és céljaival HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 0 0 0,9 3,4 Bizonytalan 17,1 34,5 58,6 44,8 Nagyon elégedett 23,4 17,2 Ntotal=140 (Nhh-p=29; Nk-p=111) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,322>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Egyáltalán nem elégedett Bizonytalan Nagyon elégedett

T-20. Baráti kapcsolataival HC-fiatalok HH-fiatalok 9,2 5,9 11,8 18,5 54,6

K-fiatalok 7 3,1 12,1 23,4 54,5

0 1,7 14 33,9 50,4


P-15. Baráti kapcsolataival HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem elégedett 1,8 3,3 1,8 0 Bizonytalan 8 13,3 38,9 53,3 Nagyon elégedett 49,6 30 Ntotal=143 (Nhh-p=30; Nk-p=113) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,325>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-21. Érdekesnek találja a mindennapi életét HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem igaz 13,9 8,7 Bizonytalan 25,2 7,8 Teljes mértékben igaz 44,3

23,3 9,2 26,8 13,5 26,9

K-fiatalok 7,4 11,6 35,5 35,5 9,9


P-16. Érdekesnek találja a mindennapi életét HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 4,5 6,9 1,8 0 Bizonytalan 31,3 37,9 41,1 48,3 Teljes mértékben igaz 21,4 6,9 Ntotal=141 (Nhh-p=29; Nk-p=112) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,715>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Egyáltalán nem igaz Bizonytalan Teljes mértékben igaz

T-22. Ha problémája van, tud kihez fordulni HC-fiatalok HH-fiatalok 7,8 2,6 8,7 14,8 66,1

12 7,3 11,2 11,5 12,8

K-fiatalok 8,6 4,6 9,7 14,8 62,3


P-17. Ha problémája van, tud kihez fordulni HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 1,8 6,9 7,1 13,8 Bizonytalan 14,3 6,9 28,6 27,6 Teljes mértékben igaz 48,2 44,8 Ntotal=141 (Nhh-p=29; Nk-p=112) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,908>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-23. Gyakran érzi magát egyedül HC-fiatalok HH-fiatalok 33,3 14,5 11,1 7,7 33,3

36 11,7 15,3 11,7 25,4

K-fiatalok 39,7 19,8 15,7 14,9 9,9

Ntotal=950 (Nhc=117; Nhh=712; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,967>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,006<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban

P-18. Gyakran érzi magát egyedül HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 42,2 35,7 23,9 14,3 Bizonytalan 18,3 21,4 10,1 21,4 Teljes mértékben igaz 5,5 7,1 Ntotal=137 (Nhh-p=28; Nk-p=109) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,614>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-24. Sokszor unatkozik HC-fiatalok HH-fiatalok 36,2 9,5 17,2 11,2 25,9

33,1 13,2 17,9 10,3 25,6

K-fiatalok 33,1 21,5 24 14 7,4

Ntotal=948 (Nhc=116; Nhh=711; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,838>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,002<0,05 H0-t elvetjük, azaz a két populáció jelentősen különbözik a változó szempontjából


P-19. Sokszor unatkozik HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 73,6 82,8 10,9 10,3 7,3 3,4 5,5 0 2,7 3,4


T-25. Véleménye a fizikai erő legalább olyan fontos, mint a szellemi képességek állításról HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem igaz 13,8 10,7 9,9 5,2 4,3 9,9 Bizonytalan 19 14 28,9 18,1 19,1 23,1 Teljes mértékben igaz 44 51,9 28,1 Ntotal=950 (Nhc=116; Nhh=713; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,781>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyforma a két mintában

P-20. Véleménye a fizikai erő legalább olyan fontos, mint a szellemi képességek állításról HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 17 14,3 12,5 17,9 Bizonytalan 37,5 42,9 17 7,1 Teljes mértékben igaz 16,1 17,9 Ntotal=140 (Nhh-p=28; Nk-p=112) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,999>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-26. Véleménye szülei tevékenységének hasznosságáról HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem igaz 13,3 5,3 Bizonytalan 19,5 15,9 Teljes mértékben igaz 46

15,1 7,6 22,4 17,5 37,3

K-fiatalok 2,5 11,6 28,9 26,4 30,6


T-27. Véleménye, szülei társadalmi megbecsültségéről HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem igaz 19,5 4,4 Bizonytalan 14,1 16,8 Teljes mértékben igaz 45,1

18,3 9,8 20,6 21,3 30,1

K-fiatalok 2,5 9,9 24 34,7 28,9


P-21. Véleménye, szülei társadalmi megbecsültségéről HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 5,7 17,9 11,3 14,3 Bizonytalan 34 32,1 31,1 25 Teljes mértékben igaz 17,9 10,7 Ntotal=134 (Nhh-p=28; Nk-p=106) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,689>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-28. Véleménye a rendőrség lehallgatással kapcsolatos jogosítványáról HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem igaz 37,7 23,8 22,3 11,4 5,8 9,9 Bizonytalan 8,8 14,7 19,8 3,5 10,3 19 Teljes mértékben igaz 38,6 45,3 28,9 Ntotal=936 (Nhc=114; Nhh=701; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,798>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,012<0,05 H0-t elvetjük, a két populációban a változó eloszlása nem egyforma

P-22. Véleménye a rendőrség lehallgatással kapcsolatos jogosítványáról HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 21,8 26,7 18,2 16,7 Bizonytalan 20,9 23,3 13,6 10 Teljes mértékben igaz 25,5 23,3 Ntotal=140 (Nhh-p=30; Nk-p=110) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-29. Véleménye az önvédelemből történt emberölésről HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem igaz 22,8 7,9 Bizonytalan 9,6 11,4 Teljes mértékben igaz 48,2

24,4 7,3 13,4 10,7 44,1

K-fiatalok 10,7 14,9 30,6 17,4 26,4

Ntotal=943 (Nhc=114; Nhh=708; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,794>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,002<0,05 H0-t elvetjük a változó eloszlása nem egyforma a két populációban

P-23. Véleménye az önvédelemből történt emberölésről HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 35,5 42,9 10,9 17,9 Bizonytalan 19,1 17,9 17,3 14,3 Teljes mértékben igaz 17,3 7,1 Ntotal=138 (Nhh-p=28; Nk-p=110) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,748>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Pénzért dolgozik

T-30. Pénzkereső munkát végez HC-fiatalok HH-fiatalok 26,7

23,2

K-fiatalok 17,6


Pénzért dolgozik

P-24. Pénzkereső munkát végez HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 43,4 50

Ntotal=154 (Nhh-p=32; Nk-p=122) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Házimunkát végez

T-31. Szabadidejében házimunkát végez HC-fiatalok HH-fiatalok 65,3

58,8

K-fiatalok 43,8


P-25. Szabadidejében házimunkát végez HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Házimunkát végez 59,8 65,6 Ntotal=154 (Nhh-p=32; Nk-p=122) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Tanul

T-32. Szabadidejében tanul HC-fiatalok HH-fiatalok 30,9

32

K-fiatalok 50,4


P-26. Szabadidejében tanul HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Tanul 41,80% 28,10% Ntotal=154 (Nhh-p=32; Nk-p=122) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,730>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Sportol

T-33. Szabadidejében sportol HC-fiatalok HH-fiatalok 44,7

37,5

K-fiatalok 50


Sportol

P-27. Szabadidejében sportol HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 24,6 25,8


Könyvet olvas Újságot olvas

T-34. Szabadidejében könyvet illetve újságot olvas HC-fiatalok HH-fiatalok 17,7 35,5

K-fiatalok 20,5 33,1 41,2 51,7

Könyvet olvas: Ntotal=993 (Nhc=124; Nhh=748; Nk=121) Újságot olvas: Ntotal=990 (Nhc=124; Nhh=746; Nk=120) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés a könyvolvasásról: p=0,902>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Döntés az újságolvasásról: p=0,027<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés a könyvolvasásról: p=0,054>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés az újságolvasásról: p=0,147>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-28. Szabadidejében könyvet illetve újságot olvas HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Könyvet olvas 61,5 71,9 Újságot olvas 60,3 56,3 Könyvet olvas: Ntotal=154 (Nhh-p=32; Nk-p=122) Újságot olvas: Ntotal=153 (Nhh-p=32; Nk-p=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés a könyvolvasásról: p=0,947>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés az újságolvasásról: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Hobbiját űzi

T-35. Szabadidejében valamilyen hobbijának hódol HC-fiatalok HH-fiatalok 37,4

K-fiatalok 38,9 50,4


Hobbiját űzi

P-29. Szabadidejében valamilyen hobbijának hódol HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 42,6 34,4


T-36. Szabadidejében tv-t néz, rádiót, magnót hallgat HC-fiatalok HH-fiatalok TV-t néz, zenét hallgat 77,2

74,9

K-fiatalok 13,1


P-30. Szabadidejében tv-t néz, rádiót, magnót hallgat HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai TV-t néz, zenét hallgat 47,5 68,8 Ntotal=154 (Nhh-p=32; Nk-p=122) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,204>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Szórakozik

T-37. Szabadidejében barátaival szórakozik HC-fiatalok HH-fiatalok 64,2

69,9

K-fiatalok 85,1


Szórakozik

P-31. Szabadidejében barátaival szórakozik HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 24,6 25


Diszkóba jár

T-38. Szabadidejében diszkóba jár HC-fiatalok HH-fiatalok 51,2

42

K-fiatalok 34,2


Cselleng

T-39. Szabadidejében cselleng HC-fiatalok HH-fiatalok 22,8

24,6

K-fiatalok 21,5


szakmai vallási hobbi sport politika

T-40. Közösség, társaság, ahová rendszeresen jár HC-fiatalok HH-fiatalok 1,5 3 48,1 3 0,8

3 1,6 39,8 4,4 1,5

K-fiatalok 1,6 1,6 46,7 9,8 1,6

Ntotal=992 (Nhc=127; Nhh=748; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés szakmai közösség: p=0,998>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés vallási közösség: p=0,161>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés hobbi közösség: p=0,955>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés sport közösség: p=0,336>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Döntés politika közösség: p=0,965>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés szakmai közösség: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó megegyezik a két populációban Döntés vallási közösség: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó megegyezik a két populációban Döntés hobbihoz kapcsolódó közösség: p=0,994>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz eloszlása megegyezik a két populációban Döntés sport közösség: p=0,892>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó megegyezik a két populációban Döntés politika közösség: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó megegyezik a két populációban

szakmai vallási hobbi sport politika

eloszlása

eloszlása eloszlása a változó eloszlása eloszlása

P-32. Közösség, társaság, ahová rendszeresen jár HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 4,2 3,4 3,4 6,9 23,9 27,6 6 6,9 0 3,4

Ntotal=147 (Nhh-p=29; Nk-p=118) Ntotal=146 (Nhh-p=29; Nk-p=117) Ntotal=146 (Nhh-p=29; Nk-p=117) Ntotal=146 (Nhh-p=29; Nk-p=117) Ntotal=146 (Nhh-p=29; Nk-p=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés szakmai közösség: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó megegyezik a két populációban Döntés vallási közösség: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó megegyezik a két populációban Döntés hobbihoz kapcsolódó közösség: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz eloszlása megegyezik a két populációban Döntés sport közösség: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó megegyezik a két populációban Döntés politika közösség: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó megegyezik a két populációban

Van példaképe

Van példaképe

eloszlása eloszlása a változó eloszlása eloszlása

T-P-4. Példaképe van HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok 42,2 36,1 39 HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 31,6 32,1

Ntotal=991 (Nhc=128; Nhh=745; Nk=118); Ntotal=142 (Nhh-p=28; Nk-p=114) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba

Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,400>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Továbbtanul Elhelyezkedik Vállalkozó lesz Megházasodik Nem tudja

T-41. Tervek az iskola elvégzését követő időszakra HC-fiatalok HH-fiatalok 31 38 9,3 15,5 35,7

41,8 36 8,9 17,3 20,2

K-fiatalok 75,2 9,1 13,2 13,2 19

Továbbtanul: Ntotal=556 (Nhc=89; Nhh=437; Nk=30) Elhelyezkedik: Ntotal=1001 (Nhc=129; Nhh=751; Nk=121) Vállalkozó lesz: Ntotal=1001 (Nhc=129; Nhh=751; Nk=121) Megházasodik: Ntotal=1001 (Nhc=129; Nhh=751; Nk=121) Nem tudja: Ntotal=1001 (Nhc=129; Nhh=751; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés iskola után továbbtanul: p=0,425>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés iskola után elhelyezkedik: p=0,978>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés iskola után vállalkozó lesz: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés iskola után megházasodik: p=0,998>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés iskola után nem tudja még: p=0,953>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés iskola után továbbtanul: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Döntés iskola után elhelyezkedik: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Döntés iskola után vállalkozó lesz: p=0,991>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés iskola után megházasodik: p=0,998>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés iskola után nem tudja még: p=0,999>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Nagyon jó Jó Közepes Rossz Nagyon rossz

T-42. Vélelmezett egészségi állapot HC-fiatalok HH-fiatalok 31,5 42,7 21 4 0,8

29,5 38,7 23,1 6,8 1,9

K-fiatalok 19 29,8 10,7 24 16,5


Nagyon jó Jó Közepes Rossz Nagyon rossz

P-33. Vélelmezett egészségi állapot HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 12,4 16,1 55,4 48,4 30,6 32,3 1,7 3,2 0 0


Krónikus betegség

T-43. Állandó jellegű betegség HC-fiatalok HH-fiatalok 23,6

17,4

K-fiatalok 23,7


P-34. Állandó jellegű betegség HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 24,8 44,8

Krónikus betegség


T-44. Testi, érzékszervi fogyatékosság HC-fiatalok HH-fiatalok 9,6

Fogyatékosság

6

K-fiatalok 10,2


Fogyatékosság

P-35. Testi, érzékszervi fogyatékosság HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 9,1 26,9


Dohányzik Rendszeresen fogyaszt alkoholt

T-45. Legális drogfogyasztás HC-fiatalok HH-fiatalok 53,1 5,5

54,2

K-fiatalok 30,6

10,3

6,6

Ntotal=989 (Nhc=128; Nhh=740; Nk=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés dohányzik: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Döntés rendszeresen fogyaszt alkoholt: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés dohányzik: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Döntés rendszeresen fogyaszt alkoholt: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Dohányzik Rendszeresen fogyaszt alkoholt

P-36. Legális drogfogyasztás HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 23,1 6,7 2,5

6,7

Ntotal=151 (Nhh-p=30; Nk-p=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés dohányzik: p=0,532>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Döntés rendszeresen fogyaszt alkoholt: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Kipróbálná

T-46. Kipróbálna kábítószert HC-fiatalok HH-fiatalok 5,5

4,9

K-fiatalok 5,8


P-37. Kipróbálna kábítószert HH-fiatalok pedagógusai Kipróbálná

0

K-fiatalok pedagógusai 3,3


Gyakran ideges

T-47. Gyakran ideges HC-fiatalok HH-fiatalok 57

54,9

K-fiatalok 39,7


P-38. Gyakran ideges HH-fiatalok pedagógusai Gyakran ideges

K-fiatalok pedagógusai 16,5 20


Alvászavar

T-48. Szoktak lenni alvászavarai HC-fiatalok HH-fiatalok 16,4

18,9

K-fiatalok 18,2


Alvászavar

P-39. Szoktak lenni alvászavarai HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 19,8 30


Félelem

T-49. Szoktak lenni félelmei HC-fiatalok HH-fiatalok 18,8



Félelem

P-40. Szoktak lenni félelmei HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 14 23,3


Gátlásos

T-50. Néha gátlásosnak érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 26,6



Félelem

P-41. Néha gátlásosnak érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 38 36,7


T-51. Időnként vannak koncentrációs zavarai HC-fiatalok HH-fiatalok Koncentrációs zavarok 14,8



P-42. Időnként vannak koncentrációs zavarai HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Koncentrációs zavarok 11,3 16,7 Ntotal=151 (Nhh-p=30; Nk-p=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Nem bízik magában

T-52. Néha nem bízik magában HC-fiatalok HH-fiatalok 28,1



Nem bízik magában

P-43. Néha nem bízik magában HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 26,4 33,3


Másmilyen lenni

T-53. Szeretne másmilyen lenni, mint amilyen HC-fiatalok HH-fiatalok 39,8

39,5

K-fiatalok 14,9


P-44. Szeretne másmilyen lenni, mint amilyen HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Másmilyen lenni 13,2 16,7 Ntotal=151 (Nhh-p=30; Nk-p=121) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Egyáltalán nem igaz Bizonytalan Teljesen igaz

T-54. Minden nap sokféle emberrel találkozik HC-fiatalok HH-fiatalok 7,4 11,1 19,4 10,2 51,8

10,9 11,4 19,4 11,4 46,8

K-fiatalok 6,6 13,3 30 24,2 25,8

Ntotal=877 (Nhc=108; Nhh=649; Nk=120) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyforma a két populációnál

P-45. Minden nap sokféle emberrel találkozik HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 1,8 6,7 7 10 Bizonytalan 20,2 13,3 22,8 20 Teljesen igaz 48,2 50 Ntotal=144 (Nhh-p=30; Nk-p=114) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,998>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-55. Egész nap van valami elfoglaltsága HC-fiatalok HH-fiatalok 11,2 5,6 21,5 15,9 45,8

11,1 7,7 20,7 18 42,3

K-fiatalok 4,2 5 18,3 31,7 40,8

Ntotal=874 (Nhc=107; Nhh=647; Nk=120) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,107>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik e két populációban

T-56. Majdnem minden nap vannak rendszeres tennivalói HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem igaz 8,5 9,7 4,3 4,7 5,8 5,1 Bizonytalan 15,1 17,9 22,2 15,1 18,8 30,8 Teljesen igaz 56,6 47,8 36,7 Ntotal=871 (Nhc=106; Nhh=649; Nk=116) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,080>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-46.1 Egész nap van valami elfoglaltsága HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 0 0 2,6 0 Bizonytalan 3,5 3,2 23,7 19,4 Teljesen igaz 70,2 77,4 Ntotal=144 (Nhh-p=31; Nk-p=113) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-46.2 Majdnem minden nap vannak rendszeres tennivalói HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 1,8 0 0,9 0 Bizonytalan 2,7 3,2 25,7 25,8 Teljesen igaz 69 71 Ntotal=144 (Nhh-p=31; Nk-p=113) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-57.Amit tesz, fontos a társadalomnak HC-fiatalok HH-fiatalok 27,6 17,1 17,1 8,6 29,5

32,1 15,5 24,9 10,5 16,9

K-fiatalok 14,3 17,6 45,4 12,6 10,1

Ntotal=850 (Nhc=105; Nhh=626; Nk=119) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,005<0,05 H0-t elutasítjuk, azaz a változó szempontjából a két populáció jelentősen eltér

P-47. Amit tesz, fontos a társadalomnak HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 0,9 3,3 4,4 16,7 Bizonytalan 16,7 16,7 36 23,3 Teljesen igaz 42,1 40 Ntotal=144 (Nhh-p=30; Nk-p=114) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,681>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-58. A társadalom, az emberek általában megbecsülik HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem igaz 19,2 10,6 Bizonytalan 27,9 10,6 Teljesen igaz 31,7

28,6 13,3 29,1 13 15,9

K-fiatalok 11,1 12,8 42,7 26,5 6,8

Ntotal=850 (Nhc=104; Nhh=629; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,009<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása különbözik a két populációban

P-48. A társadalom, az emberek általában megbecsülik HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem igaz 6,3 25 8 7,1 Bizonytalan 50 46,4 23,2 17,9 Teljesen igaz 12,5 3,6 Ntotal=140 (Nhh-p=28; Nk-p=112) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,410>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Egyáltalán nem Bizonyos dolgokban Erősen verseng

T-59. Önmagát mennyire tartja versengőnek HC-fiatalok HH-fiatalok 15,7 23,5 48 3,9 8,8

23,5 16,1 45,4 10,5 4,5

K-fiatalok 3,4 9,3 69,5 15,3 2,5

Ntotal=867 (Nhc=102; Nhh=647; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,656>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban

P-49. Ömagát mennyire tartja versengőnek HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 44,4 21,4 11,1 11,9 Bizonyos dolgokban 27,8 57,1 11,1 7,1 Erősen verseng 5,6 2,4 Ntotal=144 (Nhh-p=18; Nk-p=126) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,374>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

T-60. Nyugalom árasztja el HC-fiatalok HH-fiatalok 22 8,8 18,7 22 28,6

19,6 9 24,4 20,5 26,6

K-fiatalok 9,3 5,1 17,8 36,4 31,4



P-50. Nyugalom árasztja el HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 21,4 9,2 0 7,1 21,4 37,8 7,1 22,4 50 23,5



T-61. Büszke HC-fiatalok HH-fiatalok 17,8 15,6 21,1 18,9 26,7

13,6 11 26,5 19,7 29,2

K-fiatalok 2,5 4,2 7,6 27,1 58,5


P-51. Büszke HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

7,1 0 21,4 21,4 50

K-fiatalok pedagógusai 13,3 7,1 22,4 30,6 26,5



T-62. Boldog HC-fiatalok HH-fiatalok 14,6 3,4 32,6 16,9 32,6

K-fiatalok 9,8 8,3 21,2 22,8 37,9

0 1,7 8,5 26,3 63,6

Ntotal=796 (Nhc=89; Nhh=589; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,343>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik a két populációban

P-52. Boldog HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

7,1 0 21,4 0 71,4

K-fiatalok pedagógusai 5 2 22 30 41



T-63. Szégyenkezik HC-fiatalok HH-fiatalok 53,4 13,6 13,6 13,6 5,7

58,2 10,4 17 8,7 5,8

K-fiatalok 83,1 7,6 5,1 2,5 1,7


P-53. Szégyenkezik HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

85,7 7,1 0 701 0

K-fiatalok pedagógusai 71,9 14,6 8,3 4,2 1



T-64. Fel van dobva (lelkes) HC-fiatalok HH-fiatalok 12,2 4,4 25,6 23,3 34,4

11,9 9,4 25,7 21,9 31,1

K-fiatalok 1,7 3,4 10,2 29,7 55,1

Ntotal=796 (Nhc=90; Nhh=588; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,984>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása különbözik a két populációban


P-54. Fel van dobva (lelkes) HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 7,1 5,9 0 2,9 7,1 17,6 28,6 35,3 57,1 38,2



T-65. Magabiztosnak érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 12,4 9 25,8 23,6 29,2

11,1 10,8 26 26 26

K-fiatalok 2,5 5,1 18,6 28 45,8



P-55. Magabiztosnak érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 7,1 6,1 0 3 21,4 21,2 28,6 43,4 42,9 26,3



T-66. Kárörömöt érez a vesztessel szemben HC-fiatalok HH-fiatalok 42 12,5 19,3 17 9,1

39,3 18,2 23,7 11,7 7,2

K-fiatalok 44,9 22,9 14,4 8,5 9,3

Ntotal=789 (Nhc=88; Nhh=583; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,814>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,199>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-56. Kárörömöt érez a vesztessel szemben HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 92,9 81,3 7,1 11,5 Néha igaz, néha nem 0 6,3 Nagyon 0 1 Ntotal=110 (Nhh-p=14; Nk-p=96) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,997>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-67. Úgy érzi, ért valamihez HC-fiatalok HH-fiatalok 15,7 10,1 24,7 24,7 24,7

11,5 9,4 29,4 26 23,8

K-fiatalok 4,2 4,2 21,2 35,6 34,7



P-57. Úgy érzi, ért valamihez HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 14,3 1 0 2 14,3 18,4 42,9 54,1 28,6 24,5



T-68. Elégedett HC-fiatalok HH-fiatalok 7,7 11 26,4 30,8 24,2

9,7 7,9 25,5 28,4 28,5

K-fiatalok 1,7 0,8 11,9 35,6 50


P-58. Elégedett HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

6,7 0 0 60 33,3

K-fiatalok pedagógusai 2 4,9 21,6 43,1 28,4



T-69. Szereti magát HC-fiatalok HH-fiatalok 16,9 14,6 22,5 24,7 21,3

20,7 14,3 28,2 17 19,8

K-fiatalok 10,3 16,4 30,2 19,8 23,3


P-59. Szereti magát HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

28,6 21,4 14,3 14,3 21,4




T-70. Szerencsésnek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 13,6 14,8 35,2 14,8 21,6

15,3 10 31 22,1 21,6

K-fiatalok 7,6 5,9 19,5 28,8 38,1



P-60. Szerencsésnek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 14,3 11 7,1 9 14,3 34 35,7 28 28,6 18



T-71. Lenézi azokat, akik vesztettek HC-fiatalok HH-fiatalok 56 11 17,6 11 4,4

54,7 13,9 15,3 7,2 8,8

K-fiatalok 72,9 10,2 9,3 5,9 1,7


P-61. Lenézi azokat, akik vesztettek HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 100 88,7 0 7,2 Néha igaz, néha nem 0 3,1 Nagyon 0 1 Ntotal=111 (Nhh-p=14; Nk-p=97) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,998>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-72. Jól érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 11,4 14,8 30,7 18,2 25

12,6 9,5 23,8 24,4 29,8

K-fiatalok 2,5 4,2 9,3 26,3 57,6


P-62. Jól érzi magát HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem

7,1 0 7,1 42,9 42,9

Néha igaz, néha nem Nagyon

K-fiatalok pedagógusai 2 1 20 46 31



T-73. Izgatott HC-fiatalok HH-fiatalok 15,7 14,6 27 24,7 18

15,4 13,7 31,9 20,8 18,2

K-fiatalok 9,3 8,5 22,9 29,7 29,7


P-63. Izgatott HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

7,1 14,3 35,7 28,6 14,3




T-74. Szerény marad HC-fiatalok HH-fiatalok 23,6 11,2 33,7 16,9 14,6

18,8 12,4 33,9 18,4 16,5

K-fiatalok 9,3 11,9 37,3 22 19,5

Ntotal=788 (Nhc=89; Nhh=581; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,994>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,223>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása egyezik a két populációban

P-64. Szerény marad HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

14,3 7,1 21,4 42,9 14,3

K-fiatalok pedagógusai 2 4 24,8 36,6 32,7



T-75. Úgy érzi, az emberek irigyellik HC-fiatalok HH-fiatalok 28,9 17,8 25,6 16,7 11,1

29,4 17,4 28,2 13,5 11,6

K-fiatalok 21,2 20,3 38,1 11,9 8,5

Ntotal=787 (Nhc=90; Nhh=579; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,524>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása egyezik a két populációban

P-65. Úgy érzi, az emberek irigyellik HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 40 20 20 18,9 Néha igaz, néha nem 33,3 46,3 6,7 12,6 Nagyon 0 2,1 Ntotal=110 (Nhh-p=15; Nk-p=95) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,614>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-76. Erősnek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 18 19,1 30,3 20,2 12,4

20,9 14,2 29,9 18,7 16,4

K-fiatalok 6,8 10,2 28,8 22,9 31,4



P-66. Erősnek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 7,1 10,1 21,4 10,1 35,7 31,3 28,6 38,4 7,1 10,1



T-77. Úgy érzi, több másoknál HC-fiatalok HH-fiatalok 23,9 22,7 26,1 12,5 14,8

29,7 19,2 26,8 13 11,4

K-fiatalok 28 23,7 24,6 15,3 8,5



P-67. Úgy érzi, több másoknál HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 42,9 40,2 14,3 13,4 35,7 33 7,1 9,3 0 4,1



T-78. Szomorú HC-fiatalok HH-fiatalok 48,3 9 33,7 2,2 6,7

52,5 12,3 21,9 7,7 5,6

K-fiatalok 78,8 8,5 9,3 1,7 1,7


P-68. Szomorú HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

83,3 8,3 8,3 0 0




T-79. Megnő az önbizalma HC-fiatalok HH-fiatalok 13,3 20 26,7 26,7 13,3

17,7 11,7 32,5 20,5 17,6

K-fiatalok 11 9,3 16,9 29,7 33,1


P-69. Megnő az önbizalma HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

0 0 25 50 25

K-fiatalok pedagógusai 7,6 6,5 38 35,9 12



T-80. Sajnálatot érez, ő a legjobb HC-fiatalok HH-fiatalok 28,4 21,6 29,5 9,1 11,4

35,4 17,2 26,9 10,2 10,2

K-fiatalok 58,5 16,9 16,1 4,2 4,2



P-70. Sajnálatot érez, ő a legjobb HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 91,7 68,5 0 16,9 8,3 10,1 0 3,4 0 1,1



T-81. Nem bízza el magát HC-fiatalok HH-fiatalok 20,2 20,2 24,7 21,3 13,5

21,8 15,8 27,9 16,8 17,7

K-fiatalok 7,6 8,5 34,7 24,6 24,6


P-71. Nem bízza el magát HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

0 16,7 25 33,3 25




T-82. Úgy érzi, ő a legjobb HC-fiatalok HH-fiatalok 25 25 35,2 9,1 5,7

32 18,5 27,7 11,2 10,6

K-fiatalok 26,3 21,2 26,3 12,7 13,6



P-72. Úgy érzi, ő a legjobb HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 25 48,9 33,3 22,7 33,3 14,8 8,3 8 0 5,7



T-83. Hatalommal rendelkezőnek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 44,9 13,5 24,7 11,2 5,6

37,3 20,8 22,9 7,3 8,6

K-fiatalok 44,9 21,2 21,2 6,8 5,9


P-73. Hatalommal rendelkezőnek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 83,3 61,8 0 23,6 Néha igaz, néha nem 16,7 10,1 0 2,2 Nagyon 0 2,2 Ntotal=101 (Nhh-p=12; Nk-p=89) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,711>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-84. Fél, hogy nem fogják szeretni HC-fiatalok HH-fiatalok 33,7 20,2 25,8 10,1 10,1

33,5 15,7 26,9 11,7 12,1

K-fiatalok 48,3 22,9 14,4 9,3 5,1


P-74. Fél, hogy nem fogják szeretni HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 50 41,6 33,3 21,3 Néha igaz, néha nem 16,7 25,8 0 7,9 Nagyon 0 3,4 Ntotal=101 (Nhh-p=12; Nk-p=89) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,770>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-85. Zavart érez HC-fiatalok HH-fiatalok 30 15,6 26,7 17,8 10

33,1 17,5 27,6 11,8 10,1

K-fiatalok 54,2 13,6 17,8 8,5 5,9


P-75. Zavart érez HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

58,3 25 16,7 0 0




T-86. Meglepetést él át HC-fiatalok HH-fiatalok 20 15,6 36,7 15,6 12,2

21,9 14,6 30,1 18,2 15,1

K-fiatalok 20,3 20,3 24,6 21,2 13,6


P-76. Meglepetést él át HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

25 16,7 33,3 16,7 8,3

K-fiatalok pedagógusai 33 18,2 29,5 12,5 6,8



T-87. Energikusnak érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 15,6 13,3 33,3 21,1 16,7

18,4 10,1 32,5 21,2 17,7

K-fiatalok 7,6 5,9 16,9 32,2 37,3



P-87. Energikusnak érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 0 6,6 0 3,3 8,3 27,5 41,7 39,6 50 23,1



T-88. Lelkiismeretfurdalást érez HC-fiatalok HH-fiatalok 37,5 17 14,8 15,9 14,8

37,8 16,1 25,5 9,4 11,1

K-fiatalok 66,1 11,9 12,7 4,2 5,1



P-78. Lelkiismeretfurdalást érez HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 75 54,5 8,3 22,7 16,7 15,9 0 5,7 0 1,1



T-89. Elismertnek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 21,6 21,6 33 14,8 9,1

25,9 17,4 29,9 14,9 12

K-fiatalok 17,8 16,9 27,1 21,2 16,9



P-79. Elismertnek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 8,3 12,4 16,7 16,9 33,3 42,7 25 22,5 16,7 5,6



T-90. Sikeresnek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 15,9 15,9 42 13,6 12,5

23,7 14 29,3 15,7 17,3

K-fiatalok 7,6 12,7 22,9 26,3 30,5

Ntotal=779 (Nhc=88; Nhh=573; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés:p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,739>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-80. Sikeresnek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

0 8,3 25 50 16,7




T-91. Semmit nem érez HC-fiatalok HH-fiatalok 37,1 22,5 23,6 10,1 6,7

44,8 13 24,8 9 8,3

K-fiatalok 75,4 5,9 12,7 2,5 3,4



P-81. Semmit nem érez HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 91,7 70,1 0 8 8,3 20,7 0 1,1



T-92. Nem foglalkozik vele HC-fiatalok HH-fiatalok 39,3 19,1 24,7 3,4 13,5

35,8 15,9 26,6 11,4 10,2

K-fiatalok 68,6 8,5 12,7 5,9 4,2



P-82. Nem foglalkozik vele HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 66,7 55,7 16,7 12,5 8,3 26,1 0 2,3 8,3 3,4



T-93. Úgy érzi, bizonyított HC-fiatalok HH-fiatalok 18,4 8 26,4 24,1 23

12,8 9 30,9 24,7 22,6

K-fiatalok 6,8 6,8 15,3 33,1 38,1


P-83. Úgy érzi, bizonyított HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem

0 0 58,3 33,3 8,3





T-94. Szeret győzni HC-fiatalok HH-fiatalok 13,8 5,7 23 21,8 35,6

13,5 11,4 26,3 18,9 29,8

K-fiatalok 6,8 1,7 12,7 22 56,8


P-84. Szeret győzni HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

0 8,3 16,7 50 25

K-fiatalok pedagógusai 7,9 2,2 36 30,3 23,6


T-95. A győztesnek szerénynek kell lennie, mert különben kihívja mások ellenérzését HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem 19,3 25,3 18,6 9,1 10,5 4,2 Néha igaz, néha nem 28,4 26,4 17,8 15,9 15,4 21,2 Nagyon 27,3 22,5 38,1 Ntotal=779 (Nhc=88; Nhh=573; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,802>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban

P-85. A győztesnek szerénynek kell lennie, mert különben kihívja mások ellenérzését HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 8,3 10,6 16,7 9,4 Néha igaz, néha nem 16,7 32,9 41,7 17,6 Nagyon 16,7 29,4 Ntotal=97 (Nhh-p=12; Nk-p=85) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,996>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-96. A győzelem irígységet vált ki HC-fiatalok HH-fiatalok 29,1 11,6 19,8 12,8 26,7

31,7 12,4 27 11,7 17,2

K-fiatalok 26,3 13,6 30,5 9,3 20,3

Ntotal=768 (Nhc=86; Nhh=564; Nk=118) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,368>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,956>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-86. A győzelem irígységet vált ki HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 8,3 11,1 16,7 12,2 Néha igaz, néha nem 33,3 41,1 33,3 25,6 Nagyon 8,3 10 Ntotal=102 (Nhh-p=12; Nk-p=90) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-97. A boldog győztest az emberek általában elismerik HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem 16,2 14,9 Néha igaz, néha nem 32,4 21,6 Nagyon 14,9

12,6 6,7 37,3 19,7 23,7

K-fiatalok 6,1 5,2 40 27 21,7


P-87. A boldog győztest az emberek általában elismerik HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 6,7 8,3 5,6 Néha igaz, néha nem 58,3 44,4 25 37,8 Nagyon 8,3 5,6 Ntotal=102 (Nhh-p=12; Nk-p=90) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-98. A győzelem csodálatot vált ki HC-fiatalok HH-fiatalok 21,1 17,1 34,2 13,2 14,5

17,5 13,7 36,1 13,1 19,6

K-fiatalok 16,7 11,4 44,7 19,3 7,9


P-88. A győzelem csodálatot vált ki HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 13,5 33,3 18 Néha igaz, néha nem 41,7 51,7 16,7 16,9 Nagyon 8,3 0 Ntotal=101 (Nhh-p=12; Nk-p=89) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,991>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-99. A győzelmet nagyon fontosnak véli HC-fiatalok HH-fiatalok 13,3 14,7 36 18,7 17,3

18,1 10,6 29,5 17,3 24,5

K-fiatalok 7,9 7,9 38,6 19,3 26,3


P-89. A győzelmet nagyon fontosnak véli HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 10 8,3 10 Néha igaz, néha nem 50 36,7 33,3 28,9 Nagyon 8,3 14,4 Ntotal=102 (Nhh-p=12; Nk-p=90) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,999>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-100. A győzelem energiát ad a folytatáshoz HC-fiatalok HH-fiatalok 24,1 7,6 26,6 22,8 19

15,5 6,6 19,8 23,3 34,8

K-fiatalok 3,4 4,3 16,2 25,6 50,4


P-90. A győzelem energiát ad a folytatáshoz HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 3,1 0 1 Néha igaz, néha nem 0 13,5 30,8 37,5 Nagyon 69,2 44,8 Ntotal=109 (Nhh-p=13; Nk-p=96) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,501>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-101. Kiereszt egy-egy győzelem után HC-fiatalok HH-fiatalok 13,8 32,5 31,3 11,3 11,3

26,5 18,7 30,5 15,3 9

K-fiatalok 29,9 20,5 28,2 14,5 6,8


P-91. Kiereszt egy-egy győzelem után HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 50 36,7 25 35,6 Néha igaz, néha nem 8,3 14,4 8,3 7,8 Nagyon 8,3 5,6 Ntotal=102 (Nhh-p=12; Nk-p=90) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,992>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-102. Legközelebb is megpróbál győzni HC-fiatalok HH-fiatalok 11,5 2,6 38,5 25,6 21,8

10 5,5 26,2 26 32,4

K-fiatalok 1,7 1,7 16,2 28,2 52,1


P-92. Legközelebb is megpróbál győzni HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 5,6 0 3,4 Néha igaz, néha nem 30,8 20,2 46,2 37,1 Nagyon 23,1 33,7 Ntotal=102 (Nhh-p=13; Nk-p=89) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-103. Új célokat állít fel HC-fiatalok HH-fiatalok 16,3 7,5 23,8 31,3 21,3

10,8 10,1 27,7 23,1 28,3

K-fiatalok 2,6 6 18,8 29,9 42,7


P-93. Új célokat állít fel HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

0 0 23,1 38,5 38,5




T-104. Igyekszik magát még jobbá tenni HC-fiatalok HH-fiatalok 11,3 1,3 25 26,3 36,3

14 7 25,4 20,3 33,2

K-fiatalok 1,7 0,9 20,5 27,4 49,6


P-94. Igyekszik magát még jobbá tenni HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 1,1 7,7 1,1 Néha igaz, néha nem 15,4 15,8 38,5 40 Nagyon 38,5 42,1 Ntotal=108 (Nhh-p=13; Nk-p=95) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Néhány órát Pár napot Hetekig Hosszabban

T-105. Meddig tart ez az érzése HC-fiatalok HH-fiatalok 33,3 32,1 11,1 23,5

33,9 31,4 15,1 19,5

K-fiatalok 22,1 47,8 9,7 20,4



P-95. Meddig tart ez az érzése HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 30,8 16,8 38,5 34,7 23,1 22,8 7,7 25,7


39. a vesztés érzései


T-106. Szégyelli magát HC-fiatalok HH-fiatalok 43,3 15,6 30 2,2 8,9

46,7 11,5 27,8 6,4 7,6

K-fiatalok 46,2 18,8 17,9 9,4 7,7



P-96. Szégyelli magát HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

33,3 25 25 16,7 0

K-fiatalok pedagógusai 33 20,6 32 7,2 7,2



T-107. Értéktelennek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 42 25 20,5 6,8 5,7

40,1 20,4 24 8,4 7,1

K-fiatalok 56,4 12,8 13,7 11,1 6



P-97. Értéktelennek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 58,3 44,8 25 24 8,3 14,6 8,3 8,3 0 8,3



T-108. Balszerencsésnek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 33 15,9 29,5 11,4 10,2

34,3 12,7 28,8 14,4 9,9

K-fiatalok 35,9 12,8 23,1 18,8 9,4


P-98. Balszerencsésnek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 8,3 34,7 50 16,3 Néha igaz, néha nem 41,7 29,6 0 11,2 Nagyon 0 8,2 Ntotal=110 (Nhh-p=12; Nk-p=98) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,447>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-109. Szomorú HC-fiatalok HH-fiatalok 24,7 20,2 29,2 19,1 6,7

25,1 13,3 31,4 15,4 14,7

K-fiatalok 19,7 13,7 23,1 21,4 22,2


P-99. Szomorú HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

8,3 8,3 41,7 8,3 33,3




T-110. Unalmat érez HC-fiatalok HH-fiatalok 27,9 20,9 25,6 10,5 15,1

33,3 16,9 25,1 12,4 12,4

K-fiatalok 52,1 12,8 18,8 10,3 6


P-100. Unalmat érez HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

50 16,7 25 0 8,3




T-111. Fáradságot érez HC-fiatalok HH-fiatalok 27,3 18,2 27,3 13,6 13,6

30,3 13,7 29 14,1 12,9

K-fiatalok 30,8 12,8 30,8 11,1 14,5


P-101. Fáradságot érez HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

8,3 66,7 8,3 16,7 0

K-fiatalok pedagógusai 21,3 17 37,2 17 7,4



T-112. Gyengének érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 27 18 31,4 15,7 7,9

33,2 16,7 24,5 15,8 9,9

K-fiatalok 41,9 18,8 20,5 6,8 12



P-102. Gyengének érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 25 33,3 41,7 30,1 25 25,8 8,3 7,5 0 3,2



T-113. Meglepett HC-fiatalok HH-fiatalok 23,6 27 29,2 10,1 10,1

29,3 15 31,2 13,9 10,6

K-fiatalok 38,8 20,7 15,5 12,1 12,9


P-103. Meglepett HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem

25 33,3 41,7 0 0


K-fiatalok pedagógusai 33,7 25 32,6 5,4 3,3



T-114. Dühöng HC-fiatalok HH-fiatalok 44,8 14,9 33,3 2,3 4,6

37,2 15,7 23,5 11,8 11,8

K-fiatalok 44 23,3 13,8 6 12,9

Ntotal=778 (Nhc=87; Nhh=575; Nk=116) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,029<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,056>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-104. Dühöng HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

33,3 33,3 16,7 16,7 0




T-115. Csodálja a győztest HC-fiatalok HH-fiatalok 27,3 20,5 23,9 13,6 14,8

30,1 15,2 28,2 13,4 13,1

K-fiatalok 35,3 12,1 29,3 13,8 9,5



P-105. Csodálja a győztest HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 16,7 19,6 25 17,4 8,3 39,1 41,7 19,6 8,3 4,3



T-116. Kudarcot él át HC-fiatalok HH-fiatalok 36,4 21,6 22,7 6,8 12,5

32,9 15,6 25,2 14,7 11,7

K-fiatalok 26,7 14,7 27,6 12,9 18,1


P-106. Kudarcot él át HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem

8,3 25 33,3 33,3 0





T-117. Boldogtalan HC-fiatalok HH-fiatalok 31 20,7 27,6 14,9 5,7

32,5 15,1 26,4 13 12,9

K-fiatalok 34,5 16,4 19,8 15,5 13,8


P-107. Boldogtalan HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

16,7 41,7 41,7 0 0




T-118. Kisebbrendűnek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 44,8 18,4 24,1 2,3 10,3

46,6 15,5 18,8 9,8 9,3

K-fiatalok 56 11,2 18,1 7,8 6,9


P-108. Kisebbrendűnek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 75 52,7 0 24,7 Néha igaz, néha nem 16,7 17,2 0 1,1 Nagyon 8,3 4,3 Ntotal=105 (Nhh-p=12; Nk-p=93) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,665>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-119. Haragszik magára HC-fiatalok HH-fiatalok 38,4 17,4 25,6 10,5 8,1

37,2 16,8 24 10,9 11,1

K-fiatalok 37,1 14,7 22,4 8,6 17,2



P-109. Haragszik magára HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 33,3 26,6 25 19,1 25 34 8,3 14,9 8,3 5,3



T-120. Haragszik a győztesre HC-fiatalok HH-fiatalok 36,8 16,1 25,3 8 13,8

49,6 18 16,5 7,4 8,6

K-fiatalok 57,8 15,5 10,3 6 10,3



P-110. Haragszik a győztesre HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 83,3 62 16,7 25 0 7,6 0 1,1 0 4,3



T-121. Depressziós lesz HC-fiatalok HH-fiatalok 54,8 14,3 14,3 7,1 9,5

60,7 13 13,4 6,3 6,5

K-fiatalok 72,4 14,7 5,2 4,3 3,4



P-111. Depressziós lesz HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 58,3 72,5 33,3 17,6 8,3 7,7 0 1,1 0 1,1



T-122. Hülyének érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 5,2 12,8 14 11,6 9,3

53,6 17,3 13,4 6,9 8,8

K-fiatalok 69 14,7 8,6 5,2 2,6



P-112. Hülyének érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 75 70,7 8,3 17,4 8,3 8,7 0 1,1 8,3 2,2



T-123. Fél, hogy nem fogják szeretni HC-fiatalok HH-fiatalok 49,4 17,2 18,4 5,7 9,2

49,5 14,7 18,9 9,4 7,5

K-fiatalok 72,6 11,1 12 3,4 0,9


P-113. Fél, hogy nem fogják szeretni HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 75 57,1 16,7 28,6 Néha igaz, néha nem 0 11 8,3 0 Nagyon 0 3,3 Ntotal=103 (Nhh-p=12; Nk-p=91) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,888>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-124. Rossz embernek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 47,1 23 21,8 6,9 2,3

53,3 15,8 16,3 6,8 7,7

K-fiatalok 76,9 10,3 9,4 2,6 0,9


P-114. Rossz embernek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 83,3 77,2 8,3 16,3 Néha igaz, néha nem 0 3,3 8,3 0 Nagyon 0 3,3 Ntotal=104 (Nhh-p=12; Nk-p=92) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-125. Sír HC-fiatalok Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

50 18,2 21,6 5,7 4,5

HH-fiatalok 9,9 17,8 14,4 8,8 7,5

K-fiatalok 70,9 10,3 11,1 3,4 4,3


P-115. Sír HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

41,7 25 16,7 0 16,7




T-126. Elveszíti az önbizalmát HC-fiatalok HH-fiatalok 33,7 16,9 32,6 9 7,9

42,3 19,1 20,7 9,3 8,6

K-fiatalok 40,2 23,1 21,4 7,7 7,7



P-116. Elveszíti az önbizalmát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 25 34,4 41,7 27,8 25 28,9 8,3 5,6 0 3,3



T-127. Irígységet érez HC-fiatalok HH-fiatalok 40,4 15,7 21,3 15,7 6,7

45,9 16,5 19,9 9,3 8,4

K-fiatalok 47 20,5 17,1 7,7 7,7


P-117. Irígységet érez HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

75 25 0 0 0




T-128. Bosszút szeretne állni HC-fiatalok HH-fiatalok 39,1 13,8 24,1 10,3 12,6

50,5 14,1 17,6 6,4 11,3

K-fiatalok 70,1 7,7 11,1 1,7 9,4



P-118. Bosszút szeretne állni HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 83,3 79,3 8,3 13,8 8,3 4,6 0 2,3



T-129. Csalódott HC-fiatalok HH-fiatalok 28,1 18 24,7 16,9 12,4

29,8 13,5 29,8 13,7 13,2

K-fiatalok 21,4 12,8 20,5 27,4 17,9


P-119. Csalódott HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

8,3 16,7 33,3 41,7 0

K-fiatalok pedagógusai 15,6 20 37,8 16,7 10



T-130. Boldog HC-fiatalok HH-fiatalok 25,6 17,4 30,2 11,6 15,1

41,4 14,5 23,8 10,1 10,1

K-fiatalok 66,7 17,9 12 0,9 2,6

Ntotal=775 (Nhc=86; Nhh=572; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,047<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban

P-120. Boldog HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

83,3 8,3 8,3 0 0




T-131. Lenézettnek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 43,7 18,4 16,1 12,6 9,2

48,6 16,3 18,2 8,6 8,4

K-fiatalok 65 17,9 10,3 5,1 1,7



P-121. Lenézettnek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 75 55,7 16,7 29,5 0 13,6 8,3 1,1



T-132. Bűntudatot érez HC-fiatalok HH-fiatalok 43,7 19,5 23 5,7 8

47,5 14,5 22,8 8,1 7,2

K-fiatalok 56,4 17,1 16,2 6,8 3,4

Ntotal=775 (Nhc=87; Nhh=571; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,155<0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


P-122. Bűntudatot érez HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 66,7 58 8,3 17 8,3 21,6 16,7 1,1 0 2,3



T-133. Nem foglalkozik vele HC-fiatalok HH-fiatalok 26,4 16,1 33,3 14,6 9,2

30,1 15,2 27,1 13 14,5

K-fiatalok 45,3 17,9 23,1 4,3 9,4



P-123. Nem foglalkozik vele HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 33,3 27 8,3 14,6 50 48,3 0 5,6 8,3 4,5



T-134. Zaklatott, ideges HC-fiatalok HH-fiatalok 33,3 21,8 24,1 17,2 3,4

39,5 16 23,7 10,7 10,2

K-fiatalok 42,7 21,4 19,7 7,7 8,5



P-124. Zaklatott, ideges HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 41,7 32,6 16,7 24,7 33,3 36 0 4,5 8,3 2,2



T-135. Elégedetlen önmagával HC-fiatalok HH-fiatalok 31,5 15,7 31,5 10,1 11,2

32,9 14,4 26,6 12,9 13,2

K-fiatalok 29,9 12,8 26,5 17,1 13,7



P-125. Elégedetlen önmagával HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 16,7 19,6 16,7 13 25 34,8 25 22,8 16,7 9,8



T-136. Tehetetlennek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 37,9 19,5 24,1 8 10,3

41,2 18,2 19,4 10,9 10,3

K-fiatalok 49,6 19,7 13,7 12 5,1



P-126. Tehetetlennek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 16,7 33,3 41,7 27,8 25 20 16,7 13,3 0 5,6



T-137. Zavarban van HC-fiatalok HH-fiatalok 31,4 25,6 26,7 8,1 8,1

40,6 17,6 22 10,5 9,3

K-fiatalok 59 13,7 17,1 6 4,3


P-127. Zavarban van HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

41,7 41,7 0 16,7 0

K-fiatalok pedagógusai 41,6 21,3 24,7 9 3,4



T-138. Elismeri a győztest HC-fiatalok HH-fiatalok 21,8 16,1 25,3 17,2 19,5

23,5 10,2 27,7 18 20,6

K-fiatalok 16,2 9,4 24,8 22,2 27,4



P-128. Elismeri a győztest HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 8,3 4,3 0 3,3 0 19,6 50 52,2 41,7 20,7



T-139. Semmit nem érez HC-fiatalok HH-fiatalok 34,9 16,3 27,9 10,5 10,5

41,1 13,9 27,2 8,6 9,2

K-fiatalok 69,2 10,3 12 6 2,6



P-129. Semmit nem érez HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 100 64 0 12,4 0 20,2 0 1,1 0 2,2



T-140. Gyűlöli a győztest HC-fiatalok HH-fiatalok 47,1 14,9 11,5 11,5 14,9

56,1 15,1 15,6 5,6 8

K-fiatalok 75,2 9,4 6,8 1,7 6,8

Ntotal=767 (Nhc=87; Nhh=563; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,139>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,001<0,05 H0-t elvetjük, azaz változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban


P-130. Gyűlöli a győztest HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 100 83 0 8 0 6,8 0 1,1 0 1,1



T-141. Kétségbe esik HC-fiatalok HH-fiatalok 47,7 17 15,9 8 11,4

57,2 12,9 17,3 5,6 7

K-fiatalok 68,4 19,7 7,7 1,7 2,6


P-131. Kétségbe esik HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

54,5 36,4 9,1 0

K-fiatalok pedagógusai 65,2 22,5 11,2 1,1



T-142. Legyőzöttnek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 31,1 16,2 33,8 4,1 14,9

38,8 13,3 24,6 11,9 11,3

K-fiatalok 23,9 15 23 22,1 15,9



P-132. Legyőzöttnek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 41,7 38,9 16,7 24,4 16,7 18,9 16,7 12,2 8,3 5,6



T-143. Erőtlennek érzi magát HC-fiatalok HH-fiatalok 35,1 18,9 25,7 9,5 10,8

45,7 20,6 20 7,1 6,7

K-fiatalok 50,4 23,9 9,7 12,4 3,5



P-133. Erőtlennek érzi magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 33,3 49,4 50 24,7 8,3 20,2 8,3 3,4 0 2,2



T-144. Nem szereti saját magát HC-fiatalok HH-fiatalok 45,9 13,5 28,4 6,8 5,4

49,7 14,1 22,2 6,7 7,3

K-fiatalok 67,3 12,4 13,3 5,3 1,8

Ntotal=682 (Nhc=74; Nhh=495; Nk=113) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,004 <0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban


P-134. Nem szereti saját magát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 83,3 59,1 8,3 22,7 8,3 11,4 0 2,3 0 4,5



T-145. Utál veszíteni HC-fiatalok HH-fiatalok 24,7 9,6 24,7 17,8 23,3

24 14,6 25,8 14,7 20,7

K-fiatalok 15,9 15 21,2 14,2 33,6


P-135. Utál veszíteni HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

8,3 16,7 33,3 33,3 8,3

K-fiatalok pedagógusai 18 23,6 23,6 16,9 18



T-146. Nem tud veszíteni HC-fiatalok HH-fiatalok 35,1 23 14,9 8,1 18,9

38,5 14,1 24 9,7 13,7

K-fiatalok 50 14 15,8 5,3 14,9



P-136. Nem tud veszíteni HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai 58,3 47,7 25 30,7 8,3 14,8 8,3 1,1 0 5,7



T-147. Meddig tart a vesztéssel kapcsolatos érzése HC-fiatalok HH-fiatalok 44,9 34,6 9 11,5

45,2 27,7 12,7 14,4

K-fiatalok 42,5 39,8 9,7 8


P-137. Meddig tart a vesztéssel kapcsolatos érzése HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Néhány órát 16,7 29,3 Pár napot 66,7 46,5 Hetekig 8,3 17,2 Hosszabban 8,3 7,1 Ntotal=111 (Nhh-p=12; Nk-p=99) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,996>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-148. Igyekszik elkerülni a versengéssel járó helyzeteket a jövőben HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem 40,9 40,8 50,4 13,6 12,3 20,5 Néha igaz, néha nem 22,7 23,1 16,2 8 11,6 3,4 Nagyon 14,8 12,2 9,4 Ntotal=764 (Nhc=88; Nhh=559; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,004<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban

P-138. Igyekszik elkerülni a versengéssel járó helyzeteket a jövőben HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 25 28 33,3 17,2 Néha igaz, néha nem 16,7 32,3 8,3 17,2 Nagyon 16,7 5,4 Ntotal=105 (Nhh-p=12; Nk-p=93) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,993>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-149. Általában hamar feladja, ha versengő helyzetbe kerül HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem 38,6 38,4 63,2 28,4 19,8 19,7 Néha igaz, néha nem 21,6 25,5 8,5 10,2 8,6 6 Nagyon 1,1 7,7 2,6 Ntotal=765 (Nhc=88; Nhh=560; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,593>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: P=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban

P-139. Általában hamar feladja, ha versengő helyzetbe kerül HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 50 36,3 16,7 29,7 Néha igaz, néha nem 25 26,4 8,3 6,6 Nagyon 0 1,1 Ntotal=103 (Nhh-p=12; Nk-p=91) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,988>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-150. A vesztés energiát ad, legközelebb nagyobb erőfeszítéssel, még többet dolgozik HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem 20,7 19,2 12,2 16,1 10,8 14,5 Néha igaz, néha nem 28,7 32,3 26,5 20,7 17,8 20,5 Nagyon 13,8 19,9 24,8 Ntotal=761 (Nhc=87; Nhh=557; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,877>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,545>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-140. A vesztés energiát ad, legközelebb nagyobb erőfeszítéssel, még többet dolgozik HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 0 8,3 8,3 Néha igaz, néha nem 41,7 13,9 41,7 12,5 Nagyon 8,3 9,1 Ntotal=107 (Nhh-p=12; Nk-p=95) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,999>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-151. Elfogadja a vesztést, és megpróbál tanulni belőle HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem 12,4 19 6 14,6 9,8 9,4 Néha igaz, néha nem 32,6 24,7 20,5 21,3 23,7 35 Nagyon 19,1 22,8 29,1 Ntotal=768 (Nhc=89; Nhh=562; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,883>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,002<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban

P-141. Elfogadja a vesztést, és megpróbál tanulni belőle HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 6,1 0 3 Néha igaz, néha nem 7,7 21,2 46,2 48,5 Nagyon 46,2 21,2 Ntotal=112 (Nhh-p=13; Nk-p=99) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,472>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-152. Megtartja az önbizalmát és a nyugalmát HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem 13,5 9 Néha igaz, néha nem 27 25,8 Nagyon 24,7

13,8 10,9 27,2 22,8 25,3

K-fiatalok 12 10,3 28,2 28,2 21,4


P-142. Megtartja az önbizalmát és a nyugalmát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 5,3 0 4,3 Néha igaz, néha nem 46,2 30,9 38,5 41,5 Nagyon 15,4 18,1 Ntotal=107 (Nhh-p=13; Nk-p=94) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-153. Elveszti az önbizalmát és a nyugalmát HC-fiatalok HH-fiatalok 39,8 15,9 20,5 11,4 12,5

45,4 14,1 23,4 9,8 7,3

K-fiatalok 49,6 12,8 22,2 9,4 6


P-143. Elveszti az önbizalmát és a nyugalmát HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 33,3 40,9 33,3 22,6 Néha igaz, néha nem 25 25,8 8,3 7,5 Nagyon 0 3,2 Ntotal=105 (Nhh-p=12; Nk-p=93) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-154. Eltökéli, hogy legközelebb nyerni fog HC-fiatalok HH-fiatalok 12,5 19,3 27,3 22,7 18,2

18,9 10,2 26,8 22,4 21,7

K-fiatalok 4,3 10,3 21,4 24,8 39,3


P-144. Eltökéli, hogy legközelebb nyerni fog HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 9,6 8,3 11,7 Néha igaz, néha nem 33,3 27,7 41,7 31,9 Nagyon 16,7 19,1 Ntotal=106 (Nhh-p=12; Nk-p=94) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,994>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-155. Igyekszik magát jobbá tenni HC-fiatalok HH-fiatalok 12,4 11,2 36 21,3 19,1

16,1 10,4 25,4 25,3 22,8

K-fiatalok 6,8 5,1 15,4 36,8 35,9


P-145. Igyekszik magát jobbá tenni HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 0 2,1 0 3,1 Néha igaz, néha nem 7,7 13,4 38,5 49,5 Nagyon 53,8 32 Ntotal=110 (Nhh-p=13; Nk-p=97) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,642>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-156. Elveszíti a bátorságát és nem folytatja HC-fiatalok HH-fiatalok 38,6 17 21,6 17 5,7

48,6 15,9 18,6 8,8 8,2

K-fiatalok 64,1 23,9 8,5 3,4 0


P-146. Elveszíti a bátorságát és nem folytatja HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 41,7 45,7 25 34,8 Néha igaz, néha nem 25 16,3 8,3 2,2 Nagyon 0 1,1 Ntotal=104 (Nhh-p=92; Nk-p=92) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,988>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-157. Igyekszik elfelejteni HC-fiatalok HH-fiatalok 23,9 13,6 27,3 18,2 17

23,5 12,6 26,2 19,9 17,9

K-fiatalok 21,4 13,7 24,8 19,7 20,5

Ntotal=759 (Nhc=88; Nhh=554; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=1,000>0,05 H0 elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-147. Igyekszik elfelejteni HH-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem Néha igaz, néha nem Nagyon

0 8,3 25 58,3 8,3



T-158. A vesztés az élet része. Igyekszik kibírni. HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem 21,6 11,4 Néha igaz, néha nem 19,3 21,6 Nagyon 26,1

18,2 7,3 23,5 25 26

K-fiatalok 8,5 6 22,2 28,2 35


P-148. A vesztés az élet része. Igyekszik kibírni. HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem 7,7 5,2 0 6,2 Néha igaz, néha nem 23,1 15,5 46,2 40,2 Nagyon 23,1 33 Ntotal=110 (Nhh-p=13; Nk-p=97) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

Egyáltalán nem fontos Fontos is, meg nem is Nagyon

T-159. Matematika HC-fiatalok HH-fiatalok 17,8 7,8 24,4 22,2 27,8

K-fiatalok 15,4 8,8 20,1 27,9 27,7

6 6 25,6 30,8 31,6


Egyáltalán nem Néha igen, néha nem Nagyon

T-160. Matematika HC-fiatalok HH-fiatalok 26,8 17,1 23,2 14,6 18,3

35,5 14,2 23,8 14,4 12,2

K-fiatalok 24,8 23,1 26,5 17,9 7,7


Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,322>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-161. Kémia HC-fiatalok HH-fiatalok 15,9 17 35,2 20,4 11,4

19,9 18,9 30,3 17,3 13,6

K-fiatalok 32,5 30,8 23,1 10,3 3,4



T-162. Kémia HC-fiatalok HH-fiatalok 23,5 22,2 22,2 19,8 12,3

35 24,5 22,1 11,6 6,8

K-fiatalok 52,1 23,1 16,2 6 2,6



T-163. Fizika HC-fiatalok HH-fiatalok 13,6 17 31,8 25 12,5

18,8 17,1 31,7 19,4 13

K-fiatalok 25,6 26,5 22,2 17,1 8,5



T-164. Fizika HC-fiatalok HH-fiatalok 26,3 13,8 30 16,3 13,8

32,7 19,5 27,4 13,2 7,2

K-fiatalok 44,4 24,8 22,2 5,1 3,4


T-165. Magyar HC-fiatalok Egyáltalán nem fontos Fontos is, meg nem is Nagyon

9 5,6 20,2 25,8 39,3

HH-fiatalok 11,2 10,1 23,1 25,9 29,7

K-fiatalok 6,8 6,8 26,5 23,9 35,9




T-166. Magyar HC-fiatalok HH-fiatalok 15,9 18,3 25,6 23,2 17,1

26,7 15,4 26,8 16,2 14,9

K-fiatalok 27,4 14,5 27,4 18,8 12



T-167. Biológia HC-fiatalok HH-fiatalok 5,6 5,6 27,8 30 31,1

13,6 10,9 27,1 22,5 25,9

K-fiatalok 17,9 14,5 31,6 19,7 16,2



T-168. Biológia HC-fiatalok HH-fiatalok 15,9 17,1 30,5 14,6 22

28,1 16,5 24,8 16,8 13,9

K-fiatalok 41,9 21,4 25,6 7,7 3,4



T-169. Történelem HC-fiatalok HH-fiatalok 6,7 7,8 25,6 30 30

15,7 14,1 24,5 22,2 23,5

K-fiatalok 7,8 9,5 23,3 15,5 44



T-170. Történelem HC-fiatalok HH-fiatalok 15,5 19,8 23,8 21,4 16,7

27,9 19 25,5 14,6 13,1

K-fiatalok 25,6 12 22,2 20,5 19,7


Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,176>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz változó eloszlása megegyezik két populációban


T-171. Földrajz HC-fiatalok HH-fiatalok 5,6 11,2 29,2 23,6 30,3

15,7 13,8 24,7 22,8 23,1

K-fiatalok 19,7 17,1 23,1 23,1 17,1



T-172. Földrajz HC-fiatalok HH-fiatalok 4,8 14,5 27,7 25,3 15,7

28,8 17,9 25,9 17 10,4

K-fiatalok 39,3 17,9 26,5 13,7 2,6



T-173. Idegen nyelv HC-fiatalok HH-fiatalok 8,9 13,3 23,3 18,9 35,6

14 7,6 17,3 20,7 40,4

K-fiatalok 3,4 6 7,7 16,2 66,7



T-174. Idegen nyelv HC-fiatalok HH-fiatalok 12,3 13,6 34,6 19,8 19,8

27 11,1 23,3 18,3 20,2

K-fiatalok 16,2 8,5 20,5 23,9 30,8



T-175. Testnevelés HC-fiatalok HH-fiatalok 13,5 13,5 25,8 14,6 32,6

21,2 14,7 23,7 13,8 26,7

K-fiatalok 17,1 18,8 21,4 23,1 19,7




T-176. Testnevelés HC-fiatalok HH-fiatalok 23,2 18,3 22 14,6 22

25,3 15,1 20,5 14,8 23,1

K-fiatalok 36,8 12 19,7 13,7 17,9



T-177. Ének HC-fiatalok HH-fiatalok 20,2 25,8 22,5 15,7 15,7

35,3 20,2 22,7 9,4 12,4

K-fiatalok 41 32,5 12 4,3 10,3



T-178. Ének HC-fiatalok HH-fiatalok 19,5 25,6 18,3 22 14,6

40 17,7 21,4 9,7 11,3

K-fiatalok 58,1 20,5 16,2 0 5,1

Ntotal=737 (Nhc=82; Nhh=538; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,005<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban


T-179. Rajz HC-fiatalok HH-fiatalok 15,7 21,3 21,3 20,2 21,3

29,1 20,1 21,9 12,7 16,2

K-fiatalok 29,9 25,6 14,5 18,8 11,1


T-180. Rajz HC-fiatalok Egyáltalán nem Néha igen, néha nem Nagyon

21 18,5 22,2 23,5 14,8

HH-fiatalok 35,4 17 22 12,4 13,1

K-fiatalok 50,4 19,7 17,1 8,5 4,3


Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,001<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban


T-181. Technika HC-fiatalok HH-fiatalok 16,9 18 23,6 22,5 19,1

29,4 20,3 24,6 11,3 14,5

K-fiatalok 40,4 18,4 17,5 14,9 8,8

Ntotal=761 (Nhc=89; Nhh=558; Nk=114) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,044<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,088>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-182. Technika HC-fiatalok HH-fiatalok 23,8 26,3 27,5 12,5 10

39 18,3 20,1 12,3 10,3

K-fiatalok 54,8 15,7 17,4 4,3 7,8



T-183. Szakmai elméleti tárgyak HC-fiatalok HH-fiatalok 5,7 11,5 18,4 20,7 43,7

11 7,3 19,5 21,3 41

K-fiatalok 13,8 8 17 25,9 34,8



T-184. Szakmai elméleti tárgyak HC-fiatalok HH-fiatalok 15 12,5 18,8 31,3 22,5

21,8 11,5 22,3 21,6 22,7

K-fiatalok 40,7 7,1 24,8 17,7 9,7



T-185. Szakmai gyakorlat HC-fiatalok HH-fiatalok 10,3 4,6 16,1 16,1 52,9

10,5 5,7 13,9 17,6 52,4

K-fiatalok 16,1 5,4 12,5 21,4 44,6




T-186. Szakmai gyakorlat HC-fiatalok HH-fiatalok 17,3 12,3 22,2 24,7 23,5

20,9 9,2 19,8 20 30,1

K-fiatalok 37,2 5,3 23,9 21,2 12,4



T-187. Sport HC-fiatalok HH-fiatalok 10,3 5,1 25,6 17,9 41

18,9 8,4 15,9 13,6 43,2

K-fiatalok 9,5 4,8 13,3 22,9 49,5



T-188. Sport HC-fiatalok HH-fiatalok 18,9 18,9 16,2 18,9 27

29,1 7,8 15,4 11,8 35,9

K-fiatalok 23,1 8,3 13,9 25,9 28,7

Ntotal=683 (Nhc=74; Nhh=501; Nk=108) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,511>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,741>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-189. Népszerűség HC-fiatalok HH-fiatalok 11,9 19 31 14,3 23,8

18,2 14,6 25,6 19,3 22,3

K-fiatalok 6,8 12 35,9 28,2 17,1



T-190. Népszerűség HC-fiatalok HH-fiatalok 18,4 11,8 30,3 14,5 25

26,6 12,6 23,4 18,4 19

K-fiatalok 15,4 14,5 31,6 18,8 19,7




T-191. Szépség HC-fiatalok HH-fiatalok 9,1 17 31,8 14,8 27,3

14,2 14 25,9 20,2 25,6

K-fiatalok 5,1 8,5 28,2 32,5 25,6



T-192. Szépség HC-fiatalok HH-fiatalok 13,4 13,4 23,2 25,6 24,4

20,5 12,3 22,9 22 22,2

K-fiatalok 12,8 12,8 37,6 20,5 16,2

Ntotal=735 (Nhc=82; Nhh=536; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,865>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,518>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz változó eloszlása megegyezik a két populációban


T-193. Öltözködés HC-fiatalok HH-fiatalok 5,6 7,9 23,6 27 36

7,6 8,3 21,2 25,1 37,7

K-fiatalok 3,4 6,8 17,9 41,9 29,9



T-194. Öltözködés HC-fiatalok HH-fiatalok 8,8 10 28 23,2 30,5

17 8,6 19,8 23,5 31,2

K-fiatalok 9,4 10,3 24,8 29,9 25,6



T-195. Anyagi viszonyok (pénz) HC-fiatalok HH-fiatalok 3,5 11,6 20,9 23,3 40,7

8,2 6,7 21,8 25,6 37,7

K-fiatalok 3,4 8,5 16,2 41,9 29,9




T-196. Anyagi viszonyok (pénz) HC-fiatalok HH-fiatalok 14,6 13,4 31,7 19,5 20,7

18,4 9,9 22,5 22,7 26,6

K-fiatalok 17,9 18,8 27,4 19,7 16,2



T-197. Tudás HC-fiatalok HH-fiatalok 4,5 4,5 18 24,7 48,3

5,5 4,3 15,4 30 44,9

K-fiatalok 1,7 1,7 3,4 24,8 68,4



T-198. Tudás HC-fiatalok HH-fiatalok 7,5 11,3 22,5 32,5 26,3

13,2 9,7 22,5 24,2 30,4

K-fiatalok 6,8 8,5 23,9 27,4 33,3



T-199. Kreatívitás HC-fiatalok HH-fiatalok 4,7 5,8 26,7 30,2 32,6

9,5 5,2 24,8 30,2 30,2

K-fiatalok 3,4 1,7 9,5 35,3 50



T-200. Kreativitás HC-fiatalok HH-fiatalok 17,3 11,1 34,6 23,5 13,6

18,4 8,6 29 24,2 19,9

K-fiatalok 11,2 12,1 23,3 31 22,2




T-201. Humor HC-fiatalok HH-fiatalok 3,4 5,7 26,1 30,7 34,1

7,4 8 21,4 25,7 37,5

K-fiatalok 0,9 4,3 6,8 43,6 44,4



T-202. Humor HC-fiatalok HH-fiatalok 19,3 7,2 25,3 21,7 26,5

13,6 10,1 25,7 22,4 28,2

K-fiatalok 9,4 7,7 22,2 33,3 27,4



T-203. Vezető szerep HC-fiatalok HH-fiatalok 10,5 17,4 26,7 17,4 27,9

12,2 14,7 30,4 19,3 23,4

K-fiatalok 8,5 13,7 27,4 30,8 19,7



T-204. Vezető szerep HC-fiatalok HH-fiatalok 13,6 17,3 27,2 25,9 16

22 13 25,3 19 20,7

K-fiatalok 19,7 11,1 33,3 17,9 17,9



T-205. Barátság HC-fiatalok HH-fiatalok 5,7 6,8 11,4 14,8 61,4

7,1 4,1 9,1 18,3 61,4

K-fiatalok 0,9 0,9 2,6 12,1 83,6


Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,000<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban


T-206. Barátság HC-fiatalok HH-fiatalok 12,3 8,6 18,5 17,3 43,2

14,8 6,5 15,9 18,1 44,6

K-fiatalok 12,1 6 14,7 25,9 41,4



T-207. Szerelem HC-fiatalok HH-fiatalok 10,2 6,8 14,8 11,4 56,8

6,9 4,6 14,9 17,3 56,2

K-fiatalok 0,9 3,4 6 21,4 68,4



T-208. Szerelem HC-fiatalok HH-fiatalok 15 12,5 17,5 7,5 47,5

15,7 8,2 13,4 14,7 47,9

K-fiatalok 10,3 5,2 14,7 25 44,8



T-209. Szakmai hozzáértés HC-fiatalok HH-fiatalok 4,7 10,5 9,3 22,1 53,5

7,4 5,8 11,9 18,7 56,3

K-fiatalok 1,7 0,9 6 18,8 72,6



T-210. Szakmai hozzáértés HC-fiatalok HH-fiatalok 11,3 13,8 27,5 18,8 28,8

15,8 8,4 23,8 19,7 32,2

K-fiatalok 13,7 6 24,8 28,2 27,4




T-211. Fizikai erő HC-fiatalok HH-fiatalok 5,7 8 13,6 22,7 50

7,1 5 14,1 25,5 48,3

K-fiatalok 5,2 6 23,3 31 34,5



T-212. Fizikai erő HC-fiatalok HH-fiatalok 11 11 24,4 22 31,7

17,1 9,8 19,7 19,5 34

K-fiatalok 17,1 12 32,5 17,1 21,4

Ntotal=738 (Nhc=82; Nhh=539; Nk=117) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,954>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,024<0,05 H0-t elutasítjuk, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban


T-213. Sikeresség a másik nemnél HC-fiatalok HH-fiatalok 10 4,3 24,3 24,3 37,1

11,4 6,7 23,7 22,5 35,8

K-fiatalok 3,5 3,5 10,6 39,8 42,5



T-214. Sikeresség a másik nemnél HC-fiatalok HH-fiatalok 15,9 12,2 25,6 17,1 29,3

17,5 10,4 22,8 18,7 30,6

K-fiatalok 7,7 10,3 21,4 27,4 33,3



T-215. Tanulmányi eredmény HC-fiatalok HH-fiatalok 2,9 8,7 13 33,3 42

K-fiatalok 6 6,7 19,5 28,3 39,5

0 5,3 16,8 27,4 50,4




T-216. Tanulmányi eredmény HC-fiatalok HH-fiatalok 10 12,5 23,8 18,8 35

K-fiatalok 15,6 9,8 24,5 23,4 26,7

6 6,8 29,9 29,1 28,2



T-217. Eredetiség HC-fiatalok HH-fiatalok 7,2 8,7 21,7 24,6 37,7

9,5 6,9 26,5 28,2 29

K-fiatalok 1,8 4,4 11,5 35,4 46,9



T-218. Eredetiség HC-fiatalok HH-fiatalok 13,4 12,2 20,7 22 31,7

18,3 10,6 26,9 22,4 21,8

K-fiatalok 11,2 11,2 35,3 18,1 24,1


T-219. Különböző játékok (kártya, társasjátékok, stb.) HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem fontos 20,6 14,7 Fontos is, meg nem is 30,9 16,2 Nagyon 17,6

22,9 17 29,1 14 17

K-fiatalok 15,8 23,7 38,6 13,2 8,8


T-220. Különböző játékok (kártya, társasjáték, stb.) HC-fiatalok HH-fiatalok Egyáltalán nem 29,1 13,9 Néha igen, néha nem 29,1 12,7 Nagyon 15,2

32,8 14,6 21,1 12,5 19

K-fiatalok 21,6 25,9 25,9 12,9 13,8



T-221. Akikkel verseng, többnyire a barátai. Kedveli őket. HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem jellemző 31,2 27 13,8 11,7 8,5 10,3 Néha így, néha nem 23,4 29,2 25 15,6 14 31 Nagyon 18,2 21,3 19,8 Ntotal=723 (Nhc=77; Nhh=530; Nk=116) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,857>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,016<0,05 H0-t elutasítjuk, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban

P-149. Akikkel verseng, többnyire a barátai. Kedveli őket. HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem jellemző 45,5 25 0 0 Néha így, néha nem 0 0 45,5 17,2 Nagyon 9,1 14,3 Ntotal=103 (Nhh-p=11; Nk-p=92) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,374>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-222. Akikkel verseng, többnyire a ellensége. Nem szereti őket. HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem jellemző 24,7 32 37,1 23,4 21,2 23,3 Néha így, néha nem 14,3 25,8 19 23,4 10 13,8 Nagyon 14,3 11 6,9 Ntotal=721 (Nhc=77; Nhh=528; Nk=116) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,048<0,05 H0-t elvetjük, azaz a változó eloszlása nem egyezik meg a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,597>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-150. Akikkel verseng, többnyire a ellensége. Nem szereti őket. HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem jellemző 36,4 47,8 27,3 21,1 Néha így, néha nem 18,2 21,1 9,1 7,8 Nagyon 9,1 2,2 Ntotal=101 (Nhh-p=11; Nk-p=90) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-223. Nincsenek különösebb érzelmei a versenytársaival szemben. Olyan társak, akik arra késztetik, hogy többet dolgozzon. HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem jellemző 24,1 23,2 22,4 13,9 13,1 17,2 Néha így, néha nem 23,3 34,3 29,3 13,9 15,2 19 Nagyon 8,9 14,1 12,1 Ntotal=720 (Nhc=79; Nhh=525; Nk=116) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,930>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban


P-151. Nincsenek különösebb érzelmei a versenytársaival szemben. Olyan társak, akik arra késztetik, hogy többet dolgozzon. HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem jellemző 16,7 3,2 0 9,7 Néha így, néha nem 41,7 30,1 25 43 Nagyon 16,7 14 Ntotal=105 (Nhh-p=12; Nk-p=93) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=0,964>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

T-224. Nincsenek különösebb érzelmei a versenytársaival szemben. Olyan társak, akikkel össze tudja hasonlítani magát, és tudja, hol tart másokhoz képest. HC-fiatalok HH-fiatalok K-fiatalok Egyáltalán nem jellemző 14,3 21,3 19,8 15,6 9,3 11,2 Néha így, néha nem 29,9 32,6 32,8 24,7 19,7 25,9 Nagyon 15,6 17,1 10,3 Ntotal=720 (Nhc=77; Nhh=527; Nk=116) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű cigány tanuló vs. hátrányos helyzetű tanuló Döntés: p=0,900>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanuló vs. kontroll tanuló Döntés: p=0,799>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

P-152. Nincsenek különösebb érzelmei a versenytársaival szemben. Olyan társak, akikkel össze tudja hasonlítani magát, és tudja, hol tart másokhoz képest. HH-fiatalok pedagógusai K-fiatalok pedagógusai Egyáltalán nem jellemző 10 8,1 20 10,5 Néha így, néha nem 30 36 20 30,2 Nagyon 20 15,1 Ntotal=96 (Nhh-p=10; Nk-p=86) Alkalmazott statisztikai próba: Kolmogorov-Szmirnov-féle kétmintás próba Összehasonlított populációk: hátrányos helyzetű tanár vs. kontroll tanár Döntés: p=1,000>0,05 H0-t elfogadjuk, azaz a változó eloszlása megegyezik a két populációban

3. Az értekezésben található szépirodalmi idézetek – az értekezésben felhasznált filozófiai művek, szépirodalomi, valamint művészettörténeti alkotások forrásadatai – Ady Endre (2001) Karácsony (Ma tán béke ünnepelne). In: Összes versei. Budapest, Osiris Kiadó, 1091. Arany János (1978) Különbség és Karácsony In: Összes költeményei. I. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 441 és 453. Boldizsár Iván (1978) Szépecske haza. Budapest, Kozmosz Könyvkiadó Buber, Martin (1994) Én és Te. (Bíró Dániel fordításában) Budapest, Európa Könyvkiadó, 15. Eco, Umberto (2001) Gyufalevelek. Bossi nem gall, bezzeg én. (Barna Imre fordításában) Budapest, Európa Könyvkiadó, 89-92. Karinthy Frigyes (1958) Mennyei riport. Budapest, Magvető Kiadó Kästner, Erich (2000) Fabian. Egy moralista regénye. (Lendvay Katalin fordításában) Budapest, Európa Könyvkiadó, 172. Kosztolányi Dezső (1980) Mérgek litániája, Halotti beszéd In: Összegyűjtött versei. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 239, 455, 629. Nietzsche, Friedrich (2003) Ecce Homo. Budapest, Göncöl Kiadó Platón (1984) Állam. Negyedik Könyv. (Szabó Miklós fordításában) In: Platón összes művei II. kötet Budapest, Európa Könyvkiadó, 238. Platón (1984) Timaiosz (Kövendi Dénes fordításában) In: Platón összes művei III. kötet Budapest, Európa Könyvkiadó, 332 és 402. Schweitzer, Albert (1999) Mit cselekedjünk? (Dani László és Balassa Klára fordításában) Első igehirdetés az élet tiszteletéről (Tizenkét igehirdetés erkölcsi kérdésekről). Budapest, Ursus, 36. Shakespeare, William (1992) CXXI. Szonett (Szabó Lőrinc fordításában) In: Összes művei. Budapest, Helikon Kiadó, 1126. Sík Sándor (1991) Alexius – részlet. In: Sík Sándor és Juhász Vilmos (szerk.) A szeretet breviáriuma. Budapest, Orpheusz Kiadó Zuffi, Stefano (2001). A modern festészet. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 221.

Az Ötödik Rend ifjúságának és pedagógusainak versengése

Recommend Documents